© www.kjnt.ro/szovegtar Mogyorósi Ágnes
A csatkai búcsú identitásformáló ereje a cigány zarándokok körében
Jelen írás elsősorban a búcsú identitásképző és -formáló erejét tárgyalja a Csatkára érkező cigány zarándokok körében. A búcsú történetét és bemutatását nagyon röviden az első fejezetben tárgyalom. Ennek a témának bővebb ismertetését az Erdélyi Múzeum hasábjain 2014-ben megjelent tanulmányomban végeztem el (lásd Mogyorósi 2014). Kutatásom elsődleges célja nem a cigányság identitásának vizsgálata volt, az itt bemutatott kérdések és esetek a csatkai cigánybúcsúval kapcsolatos kutatásom során kerültek a látóterembe, és az események, a motivációk, a „nagy egész” megértéséhez járulnak hozzá. Az itt megfogalmazott tapasztalatok és gondolatok egy lehetséges kutatási irányt jelölnek ki, ami a jövőbeni feladatok sorát bővíti. A tanulmány címe akár az is lehetne, hogy adatok a cigányság identitásformálásáról a csatkai búcsúban.
A búcsúról Csatka Komárom-Esztergom megye déli részén elhelyezkedő, 2371 lelket számláló település. A falu határában, 1 kilométerre lévő forrás csodatévő erejéről híresült el az 1700-as években, miután egy vak pásztor, Meizler Vilmos visszanyerte látását, amint szomját enyhítette és a vízben megmosakodott, ekkor kisebb búcsújáróhellyé vált. Majd a forrás gondozására az 1860-as évek elején idetelepült remete látomása miatt nagyobb tömegeket vonzott. A remete adományokat gyűjtött, hogy ezen a Szűz Máriának 1
A Központi Statisztikai Hivatal által közreadott területi összefoglaló kiadványából, Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. származó adat, elérhető online: http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=15906&p_lang=HU
122
MOGYORÓSI ÁGNES
kedves helyen – a látomás szerint – kápolnát építethessen. A kápolna 1864-ben felépült, benne helyet kapott egy öltöztetős Mária kegyszobor, ami a legenda szerint abból a fából készült, ami felett Szűz Mária és két angyala alakját a remete látta. Ma már egy másik, – az eredetihez hasonló, szintén öltöztetős – Szűz Mária szobor áll az oltár felett, aminek felajánlási tárgyakként és a hála ajándékaiként a rá készítetett ruhát hozzák a zarándokok. A kápolnát a felépülése évében, szeptember 8-án felszentelték a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére (Weisz 1999: 14–15). Azóta is minden év szeptember 8-án több ezren keresik fel a kegyhelyet, hogy Szűz Mária közbenjárását kérjék életükben.
A csatkai búcsú cigánybúcsúvá válása A búcsú résztvevői főleg a cigányság köréből kerülnek ki, akik óriási gyűjtőterületről, egész Magyarországról és határon túlról is érkeznek ide. Az utóbbi években egyre többen érkeznek a Felvidékről, de ugyanígy horvátországi és romániai területről érkező magyar zarándokok is kihagyhatatlannak tartják a Kisboldogasszony ünnepén megrendezendő búcsút. Munkám során az első felmerülő kérdések egyike az volt, hogy a csatkai búcsú miért cigánybúcsú. Kérdésemre több válaszlehetőség is felvetődött, de hivatalos bizonyítást, dokumentumokkal alátámasztott választ nem kaptam, azonban feltevésekből nincs hiány. Az első lehetséges magyarázat, miszerint a korábbi csatkai búcsú a szegények búcsúja volt, ami azt jelentette, hogy az alsóbb társadalmi rétegekből kerültek ki a zarándokok, így a cigányságot is befogadták maguk közé, mivel társadalmi és vagyoni megkötés nem vonatkozott a búcsújárókra. Megbélyegzés áldozataivá sem váltak. Így egyre elterjedtebbé vált a cigányságon belül a csatkai búcsújárás, hisz itt nem érezték magukat kívülállóknak, nem nyomott rájuk bélyeget a többi, nem cigány származású zarándok. Eszerint a feltételezés szerint, az idők során, az egyre több cigány búcsújáróval így vált Csatka cigánybúcsúvá.2 Ezt a hipotézist én kevésbé tartom valósnak, hisz a mai cigány zarándokok nagy része nem az alsóbb társadalmi rétegekből kerül ki, hanem
2
N.J. plébános közlése, 2010.
© www.kjnt.ro/szovegtar
© www.kjnt.ro/szovegtar A CSATKAI BÚCSÚ IDENTITÁSFORMÁLÓ EREJE
123
kifejezetten a jómódú cigányság jelenléte jellemző. Illetve már Vajkai Aurél 70 évvel ezelőtt is írja tanulmányában, hogy a búcsú jellegét és hangulatát az ott megjelenő cigányság határozza meg: „A csatkai búcsú amúgy is élénk képéhez a legrikítóbb színeket az ott összesereglett töméntelen cigány adja. A cigányok általában véve minden nagyobb paraszti csoportosulásnál tömegesen jelennek meg, a csatkai szeptember 8-iki búcsún való részvételük azonban jelentősebb és fontosabb minden más búcsú látogatásuknál. Itt ugyanis önálló nagy cigánytalálkozót tartanak, amin Dunántúl legtávolabb részeiből is eljönnek. Amióta Csatkán búcsút tartanak, azóta mindig itt voltak.” (Vajkai 1940: 63) Tehát az elmúlt 70 évet tekintve nem beszélhetünk a búcsú fokozatosan cigánybúcsúvá válásról. A második magyarázattal, cigány értelmiségi Gergely Dezső budapesti rashaj, azaz lelki vezető szolgál. A kispesti cigány gyülekezet kezdeményezésére választották lelki vezetővé és minden évben zarándokcsoporttal Csatkára vezeti híveit. Magyarázata szerint a cigányok ősi hite egy bizonyos indiai anyaistenhez köthető. Vándorlásuk során a Mária-tisztelettel Örményországban találkoztak, így az Istenanyában az anyaistenre találtak. Így az ő hitükben Szűz Mária tisztelete nagyobb súllyal esik a latba. Így lehetséges az, hogy a cigányság számára a Mária-kultusz, illetve búcsújáróhelyek tekintetében a Mária kegyhelyek kiemelt fontosságúak. A csatkai búcsú pedig Szűz Mária születésnapján, szeptember 8-án van, így lehet Csatka cigánybúcsú.3 „A romák általában ahhoz az egyházhoz kötődnek, amelyik lakóhelyükön domináns. Eltekintve egy-egy helyi, anyanyelvi egyházközségtől nincsenek sem cigány, sem beás nyelvű egyházközségek, s nincsenek cigány lelkészek sem. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy formálisan akármelyik egyházhoz tartoznak a cigányok, működik egy erő, mely szokásaikat egységesíti. Ez ismerhető fel a »Szűzanya-kultuszban« és a csatkai, máriapócsi búcsúban is. Jóllehet egy-egy búcsújáró helyen évente tíztizenkét búcsút is rendezhetnek, a romák (csak egy-egy alkalommal) a Gergely Dezső a Heti Válaszban nyilatkozta: „Ezt az erős tiszteletet jelzi, hogy még a börtönviselt és börtönbe tartó cigány férak pénztárcájában is ott lapul egy Máriakép. Vándorló nép lévén szeretnek búcsút járni, az ő Csíksomlyójuk a Veszprém megyei Csatka, ahová a kelet-közép-európai cigányság Kisboldogasszonykor, szeptember elején elzarándokol, hogy megünnepeljék – ahogy ők mondják: »megbulizzák« – Mária születésnapját.”http://hetivalasz.hu/itthon/testver-hisz-ez-rezbol-van-cigany-bucsunjartunk-24224/ Letöltve: 2010. 03. 11.
3
124
MOGYORÓSI ÁGNES
szeptemberi Mária-ünnepen jelennek meg, akkor azonban népes delegációkkal képviseltetik magukat. A búcsú egyben nagyszabású nemzetiségi találkozó is. Ma még elsősorban a különböző oláh cigány csoportokat hozza össze, s ilyenformán egységesíti is. A búcsún kidolgozódott a cigányos viselkedés szabályrendszere, amely szinte minden ponton élesen szemben áll a paraszti gyakorlattal. Ez a vallásgyakorlás általában független a papi szolgálattól, s egyfajta laikusság fedezhető fel benne, melynek elemei – egészségvarázsló mosakodás a Mária-forrásnál, a Szűzanya- és egyéb Mária-szobrok felkeresése, ima, fohászkodás, gyertyagyújtás, fogadalomtétel. A szent dolgok mellett legalább annyira fontos a rituális mulatság, a mások megvendégelése, az ivás, a lakoma, az ének, a tánc s a bőkezű ajándékozás. Mindezek a szigorúan megkövetelt tudatos cigánymagatartás rendszerét jelentik.” – fogalmazza meg Szuhay Péter (Szuhay 1995: 336-337). A cigányság hite is másképp mutatkozik meg, eltér a római katolikus általános hittől. Sokkal megengedőbb és – ahogyan fent említettem – sokkal nagyobb hangsúly helyeződik Szűz Máriára, mint Jézus Krisztusra. A babonák, az átkok és jóslás a hitük szerint megfér az általános keresztény dogmák mellett. Tehát ők másképp gondolják. Meg vannak náluk ilyen babonák, hogy átkot mondanak, meg mágiákat csinálnak, meg jósnőhöz mennek, tehát másképpen hisznek a túlvilágban, meg a természetfölöttiben, nem úgy mint mi.4 Misekultúrájuk is eltérő, a plébános közlése szerint tulajdonképpen nincs. „Intézménynélkülibbek” mint a hagyományos értelemben vett katolikus hívők. Ezalatt azt értem, hogy ahhoz, hogy hívőnek mondja magát egy cigány származású ember, nincs szüksége arra, hogy vasárnaponként misére járjon és a keresztség és házasság szentségén kívül az egyéb egyházi szentségekkel éljen. A búcsú éjszakáján atalok kötnek házasságot az oltár előtt, azokban az időpontokban, amikor nincs szentmise, pap közreműködése nélkül. De fontos, hogy ez Isten és Szűz Mária színe előtt történik, tulajdonképpen egyfajta fogadalomtétel egymás előtt, nem hivatalos házasság. Ugyanakkor a pap közvetítő szerepét olykor túlzottan konkrétnak, kézzelfoghatónak képzelik. Így fordulhat elő, hogy gyakran kérik a plébánost arra, hogy beszéljen a halott rokonokkal vagy egyéb kommunikációra kérik isteni személyekkel.5
4 5
N.J. plébános közlése, 2010. N.J. plébános közlése, 2010.
© www.kjnt.ro/szovegtar
© www.kjnt.ro/szovegtar A CSATKAI BÚCSÚ IDENTITÁSFORMÁLÓ EREJE
125
Hitük megengedőbb a 10 parancsolat betartását illetőleg is. „Ma még sokan hősként tekintenek arra, aki »cigány ügyességgel« szerzi meg a családnak a betevőt, és kétszeresen hős az, aki »családfenntartó tevékenysége« miatt börtönbe kerül, […] még a börtönviselt és börtönbe tartó cigány férak pénztárcájában is ott lapul egy Mária-kép.”6 Úgy vélem ezek a tények nagyban közrejátszanak a cigányság megítélésében a mai társadalomban. „A szeptember 8-án tartott szentkúti búcsúra a cigányok közül sokan azért is jönnek, hogy a atalok itt válasszanak párt maguknak, a gazdagságukat megmutassák, s vegyenek magukhoz a forrás vízéből, amelynek gyógyerőt tulajdonítanak.”7 írja hasábjain a RomaPage, ami magát Magyarország legnagyobb múltú roma portáljaként forgalmazta8. Itt találkozunk először a búcsú azon funkciójával, miszerint atalok itt választják ki jövendőbelijüket. Már a múlt században is nagyon jelentős szerepet töltött be a búcsú ilyen téren is. De nem a atalok, hanem szüleik választottak párt gyermekeik számára, hisz ez volt az az alkalom, amikor nem csak egy-egy régió hasonló státuszú családjai, hanem egy tájegység, adott esetben a fél ország cigány családjai találkoztak.
Cigánykápolna A cigányság erős érzelmekkel kötődik a szeptember 8-i eseményekhez, ugyanakkor identitásuk és összetartásuk erősítésére létrehoztak egy saját kápolnát a kegykápolna fölött északi irányban. Ez az épület egy feszületet hivatott őrizni és védeni, amit egy cigány származású művész készített. Az Országos Roma Önkormányzatok Szövetsége felkérésére készült el a fa szobor, amit 2004-ben római audienciáján II. János Pál pápa megáldott. Ezt az egész kezdeményezést a csatkai búcsúkon való találkozás inspirálta, és végül egy 200 fős küldöttség vitte Rómába a feszületet. Két évre rá elkészült a szobor saját kápolnája, amit a felszentelőről, II. János Pál pápáról
6 Heti Válasz 2009. 09. 15. http://hetivalasz.hu/itthon/cigany-csiksomlyo-24262/ Letöltve: 2010. 03. 11. Ugyanezek az információk saját gyűjtéseim alatt is elhangzottak. 7 RomaPage online folyóirat, Rácz Géza és Lipcsei Attila cikke: A csatkai Mária-napi búcsú. http://www.romapage.hu/hirek/hircentrum-forummal/article/114992/61/ Letöltve: 2010. 03. 07. 8 A 2011-ben megújult honlap már Roma művészeti és kulturális portálként hirdeti magát.
126
MOGYORÓSI ÁGNES
neveztek el.9 A kápolna a cigányoké, az általuk összegyűjtött pénzből építtette számukra az Országos Roma Önkormányzat, viszonyulásuk azonban ambivalens ehhez az épülethez. Az interjúk és a helyszíni meggyelés alapján kiderül, hogy ez a kápolna nem tölti be neki szánt, eredeti funkcióját. Berendezése és használata sem egyezik meg a katolikus, hagyományos értelemben vett kápolna vagy kegytemplom használatával. A kápolnában nincs oltár, a feszület középre van felállítva és körben a falakon a római pápánál tett látogatásról készült fotók több sorban elhelyezve. Székely Jánosnak is ez a meglátása, az egyház nézőpontjából így nyilatkozik róla: Nem is a legszerencsésebben van berendezve a kis cigány kápolna, tehát inkább olyan múzeumszerű a rengeteg fényképpel, az is szép, de talán nem oda kellene és valami olyat betenni, ami a vallásos hangulatot jobban megteremti, akár gyertyákat is, meg egy kis oltárt. A fényképeket szerintem ki kéne szedni és jobban átgondolni. Csak ezt nem annyira az egyház kezeli, úgyhogy nehezebben szólunk bele, hogy milyen legyen, meg nem is akarunk, tehát ez ténylegesen a kisebbségi önkormányzaté, tehát mondjuk, javaslatokat esetleg teszünk, de ők döntik el. Használatát illetően is más szerepet tölt be ez a kápolna, kérdésemre, hogy miért és hogy mit imádkoznak itt általánosságban azt a választ kaptam, hogy imádkozni a Szűzanyához a „lenti” templomba mennek (kegytemplom), de azért ide is mindig benéznek. Hát azt nem tudom, én nem szoktam oda menni imádkozni. Csak úgy be szoktam nézni, tudod. Szerintem a kereszthez. Aki, tudod, hisz a Istenbe, azok oda mennek, aki a Szűzanyába, akkor ide jönnek. Úgy tűnik, hogy bizonyos embereknek fontos volt, hogy egy úgynevezett cigány kápolna is legyen a kegyhelyen, még akkor is, ha „nincs használatban”, gazdátlan, a tulajdonviszonyok rendezetlenek, gondnoksága nem megoldott. Felveti a kérdést, hogy mi célt szolgál a kápolna a kegykápolna mellett? A „cigány kápolna” felépítése a látottak és hallottak értelmében tulajdonképpen legitimálja a cigányok itt tartózkodását, mintegy megerősítve helyüket a kegyhelyen.
9 „Ezrével zarándokolnak el a romák a csatkai búcsúra: ez a legfontosabb szent helye a romáknak az országban. Kiemelkedő társadalmi és vallási esemény ez a számukra, ahol az anyanyelvükön is celebrálnak misét. Az idén már a cigány kápolnában könyöröghettek a szentekhez.” A cigányok miséje: Amarodrom 2006. október
© www.kjnt.ro/szovegtar
© www.kjnt.ro/szovegtar A CSATKAI BÚCSÚ IDENTITÁSFORMÁLÓ EREJE
127
A cigányok püspöke Székely János Budapest-esztergomi segédpüspök, a magyarországi cigánypasztoráció felelőse, emiatt a cigányok püspöke vagy cigánypüspökként is emlegetik. Cigánypüspökként emlegetésének és oláh cigány nyelvtudása végett elterjedt vélekedés róla, hogy ő maga is cigány származású, emiatt sok zarándok közelebbinek érzi magához, mint a csatkai plébánost. Ő a közvetítő köztük és a szent között. A búcsún megjelenő cigányság erős érzelmekkel kötődik a püspök személyéhez, például áldására várva hosszú sorok alakulnak ki az általa celebrált mise végén. Tenni akarásának eredménye, az általa helyesnek tartott „cigányság”kép forgalmazása végett: 2011-ben a Szent István társulatnál megjelentette Cigány népismeret című könyvét, amelyet elsősorban a cigányoknak ajánl saját kultúrájuk alaposabb megismerése végett. „Kedves cigány testvérem! Ez a könyv neked szól, a cigányság múltjáról, értékeiről, hibáiról, szenvedéseiről.” (Székely 2011: 7) Szerinte a fő probléma a cigány kisebbség és a többségi társadalom között a nem ismerés, a meg nem értés, így a könyvét a nem cigány testvéreknek is ajánlja, akik a megismerés által megértőbbek és elfogadóbbak lesznek. Véleményem szerint az ő célja a vallásosság általi cigány identitás erősítése/forgalmazása.
Cigánymise A Székely János által celebrált, félig oláh cigány nyelvű misén többen megjelennek. Ilyenkor cigányságot célzó műsort is bemutatnak, ami identitásuk és összetartozásuk megerősítését célozza. Köszöntőt mond az Országos Roma Önkormányzat aktuális elnöke, cigány költők versei hangzanak el, autentikus cigány zene szól és a hitükről tesznek tanúságot az erre vállalkozó cigány búcsújárók. A mi cigány szentmisénk elején majdnem mindig szokott lenni egy köszöntő, amit néha mondott a Rostás Lakatos György nevű cigány költő, aki cigány nyelven is köszöntötte az ott levőket. Sajnos a misére is nem túl sokan jönnek le, megpróbáljuk azt elérni, vagy mindig hívogatni őket, de nem túl nagy sikerrel. A mise maga magyarul van csak az egyes részei, tehát az olvasmány szokott
128
MOGYORÓSI ÁGNES
cigányul lenni, énekekből egy jó pár, Miatyánkot mondjuk cigányul, áldást mondom cigányul, tehát… de a nagy része az magyar. A cigányságnak is egy jelentős része nem is érti a nyelvet, tehát ez nem is talán szerencsés, vagy jó ötlet, ha teljesen cigányul lenne. És utána nagyon gyakran csinálunk egy kicsi műsort, ahol táncolnak, énekelnek illetőleg tanúságtételek szoktak lenni, tehát felnőttek a maguk hitéről tanúságot tesznek. A mise végén a műsor mindig a cigány himnuszként emlegetett dallal kezdődik.10 Ez a próbálkozás is a cigány identitás megerősítésére szolgál, ugyanis egy mesterséges folyamatról van szó. Egy Bari Károly által gyűjtött népmesére Varga Gusztáv írt magyar, Orsós Jakab pedig beás nyelvű szöveget, amit az ismert cigány együttes, a Kalyi Jag zenésített meg. Tehát a himnusz a cigány értelmiség felülről érkező hagyomány és értékteremtő próbálkozása. A szöveg több változtatáson is keresztülment, hogy minél szélesebb kör a magáénak érezhesse. Egy alkalommal változtatást eszközölt rajta az egyház is, hogy a cigányság vallásosságát, Isten szeretetét a cigány nép felé hangsúlyozza (Székely 2011: 9–10).
Más felekezetűek a búcsún Magyarországon is egyre több neoprotestáns kisegyház hódít teret és soraik között olyan cigányokat is megtalálunk, akik korábban római katolikus vallásúak voltak és jártak a csatkai búcsúba, róluk a közbeszéd igen élénk. Nem tudják, hogy pontosan milyen vallásra tértek át, csak abban biztosak, hogy a Szűzanyát elhagyták és helyette Istenhez tértek. Jellemzőik közé sorolják, hogy nem hisznek már a Szűzanyába, gyülekezetbe járnak, nem szabad szórakozniuk, mégis megteszik, illetve alkoholt sem fogyaszthatnak. A Szűzanyához való ragaszkodás abban is megnyilvánul és a más vallásra tért cigányokról általában így beszélnek: akik áttértek Istenhez, azaz a Szűzanyát elhagyták, bántják vagy csak egyszerűen azt mondják rájuk, hogy hívők lettek.
10
A hivatalos cigány himnuszt az első Roma Világkongresszuson fogadták el. Žarko Jovanović egy régi balkáni cigány dal alapján költötte Gelem, gelem címmel.
© www.kjnt.ro/szovegtar
© www.kjnt.ro/szovegtar A CSATKAI BÚCSÚ IDENTITÁSFORMÁLÓ EREJE
129
Érdekes módon a búcsúban jelen vannak az „áttértek” is. Ők nem mennek le a kegyhelyre vagy a kúthoz, hanem csak a mulatságra jönnek. Aki most hívők, aranyos, azok is elgyünnek, bámuklodnak, esznek, isznak. Sokan gyünnek így Csatkára is. Ha most csak az Istent ismerik, mit keresnek ottan? Há nem mennek le az Istent kérni, meg a Szűzanyát, há nem? Csak ez egy furcsa. Akik áttértek igen, nem mennek le a templomba, hanem ott fönt mulatnak. Tehát a más vallású, a Szűzanyát nem tisztelő cigányok is megjelennek a búcsúban, ami szintén azt támasztja alá, hogy a búcsúnak nem csak vallási szerepe van.
A búcsún történő egyéb, nem vallási jellegű, identitást erősítő történések A zenélés, táncolás és evés-ivás a cigányság számára mindig is hozzátartozott a búcsúhoz, de a rendezvénysátrak újfajta jelentéssel ruházzák fel ezt a szórakozásmódot. Ötven, hatvan évvel ezelőtt a szabad ég alatt töltötték az estét, autentikus cigányzenekarokkal, muzsikusokkal és a szabad tűzön főzték a vacsorát. Ma már nem csak az autentikus cigányzene szól, hanem a mai popéletben feltűnő roma származású zenészek és énekesek is megjelennek a rendezvényen. Az Amarodrom című folyóirat 2006. októberi száma írja, hogy a cigányok körében híres Grofó nevű cigányzenész is fellép az azévi búcsún, de azt is írja, hogy már L.L. Junior és Gáspár Laci is felléptek itt. A cigányság számára ezek az előadók kiemelkedő fontosságúak, hisz L.L. Junior, azóta már megszűnt zenekarával, a Fekete Vonattal elsők között futottak be karriert, hivatalosan is cigány származású zenészekként. Ezek az előadók vállalják etnikai hovatartozásukat, ezzel erősítve a búcsújárók identitását is.
Politikai megnyilvánulások Az események szerves részét képezik az ide érkező cigányság búcsún kívüli egyéb tevékenységei, közös programjai. Előfordul az is, hogy politikai tartalommal bíró események zajlanak közvetlenül a búcsú mellett, de majdnem minden évben megrendezik a térségi cigányvajdák találkozóját
130
MOGYORÓSI ÁGNES
is.11 Az egységet az Országos Roma Önkormányzatok Szövetsége próbálja fenntartani. A cigányság legitimizációját és a társadalomba való beilleszkedését próbálják azáltal elősegíteni, hogy itt a búcsún világi szervezeteket hoznak össze, találkozókat szerveznek és erre politikusokat és egyéb közszereplőket is meghívnak. Több parlamenti képviselő vett így részt protokollárisan is a búcsún. Esélyegyenlőségi miniszter, ORÖ vezetője, cigány származású politikusok és híres emberek (költők, festőművészek).
A búcsú közösségi oldalon való megjelenése Nagyon érdekes momentuma a kutatásnak, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalon is megjelent a búcsú. Csak említés szintjén szeretném az olvasó elé tárni ezeket az információkat, hiszen a közösségi oldalak vizsgálata igencsak felfedezetlen terület a néprajztudomány számára, mégis nagyon érdekesen árnyalja a képet. Csatkai Búcsú nevű prol, adminisztrátora ismeretlen, minden valószínűség szerint egy magánszemély tartja fenn. Általános fórumként funkcionál a Csatkát ismerő és Csatka-„barát”-ok között. Nem jellemző a vallási tematika, sőt egészen hétköznapi dolgokat is megosztanak ezen az oldalon, az üzenőfalon közérdekű információk megosztása, általános tájékozódás folyik. Sokszor politikai témák is ki-kikerülnek. Eltérően a Csatkai Mária Kegyhelyért Alapítvány oldalától, ahol a csatkai szentkúttal kapcsolatos információkat és valláshoz kapcsolódó híreket és imákat osztanak meg az adminisztrátorok. A fényképek egy megbízott fotós képei, akit felkérnek, hogy a búcsú alatt a lehető legtöbb eseményt megörökítse. A fotókat 2010 óta osztják meg az érdeklődőkkel, jelenleg 17 fényképalbum érhető el. A fotók témájának megoszlása érdekes képet mutat, ugyanis az első év kivételével (2010) a kegykápolnába betérő zarándokok, a völgyben történő események (2011 Kegytemplomnál a Csatkai bucsuban, 110 db kép)12 és a „fenti” mulatozás,
11
Jó példa erre, hogy a búcsú egy közösségi oldalon található proljának fotói között külön albumba gyűjtve megtekinthetők a cigányvajda találkozóról készült képek. 12 A zárójelekben a 2011. év fotóanyagának eloszlását hoztam példának, de a többi év – 2012, 2013 – anyagai is hasonlóan rendezettek. Lásd: https://www.facebook.com/ csatkai.bucsu
© www.kjnt.ro/szovegtar
© www.kjnt.ro/szovegtar A CSATKAI BÚCSÚ IDENTITÁSFORMÁLÓ EREJE
131
evés, ivás, vajdatalálkozó (2011 A Csatkai bucsu sürüjében, 256 db kép, 2011 Vajdák Csatkán a bucsuban, 34 db kép) külön albumba kerülnek minden évben, tehát mintha a prol adminisztrátora a vallásos megnyilvánulásokat külön akarná választani az általunk profánabbnak hitt mulatságtól.
Összegzés Az eddigi tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy a búcsú a cigányság mint közösség megnyilvánulásának színhelye, és nem csak a szenttel való találkozásának helye és ideje. Politikai megnyilvánulások színhelye, ahol a zarándokokon keresztül identitásformáló üzeneteket próbálnak eljuttatni a cigányság egészéhez. Ilyen a Püspök üzenete vagy a Roma Önkormányzat politikája, esetleg a kormányon lévő politikusok látogatásai. De a búcsú nem csak a cigányság felé érkező identitásformáló impulzusok eszköze, hanem a cigányság részéről is kifejeződik benne a cigánysághoz való tartozás. Szuhay Péter már idézett soraival: „A szent dolgok mellett legalább annyira fontos a rituális mulatság, a mások megvendégelése, az ivás, a lakoma, az ének, a tánc s a bőkezű ajándékozás. Mindezek a szigorúan megkövetelt tudatos cigánymagatartás rendszerét jelentik.” (Szuhay 1995: 337)
Szakirodalom LAKATOS Elza 2006 A cigányok szentmiséje. Amarodrom. 2006. október. Forrás: http://www.amarodrom.hu/archivum/2006/10/32.html. Letöltve: 2009. 11. 15. LÁSZLÓ Dóra 2009a „Testvér, hisz ez rézből van!” – Cigány búcsún jártunk. Heti Válasz. 2009. szeptember 9. Forrás: http://hetivalasz.hu/itthon/ testver-hisz-ez-rezbol-van-cigany-bucsun-jartunk-24224/ Letöltve: 2010. 03. 11. 2009b Cigány Csíksomlyó. Heti Válasz. 2009. szeptember 15. Forrás: http://hetivalasz.hu/itthon/cigany-csiksomlyo-24262/ Letöltve: 2010. 03. 11.
132
MOGYORÓSI ÁGNES
LIPCSEI Attila- RÁCZ Géza 2008 A csatkai Mária-napi búcsú. Forrás: http://www.romapage.hu/ hirek/hircentrum-forummal/article/114992/61/ Letöltve: 2010. 03. 07. MOGYORÓSI Ágnes 2014 A csatkai cigánybúcsú. Erdélyi Múzeum LXXVI. (1) 56–68. SZÉKELY János 2011 Cigány népismeret. De del o Del baxt! Szent István Társulat, Budapest. SZUHAY Péter 1995 Cigánykultúra. A magyarországi cigány etnikai csoportok kulturális integrációjáról és a cigány nemzeti kultúra megalkotásáról. BUKSZ 7. (Ősz) 329–341. VAJKAI Aurél 1940 A csatkai búcsú. Adatok a népi orvosláshoz. Ethnographia LI. (1) 50–73. WEISZ János 1999 Csatka története. Római Katolikus Plébánia, Csatka. Pelerinajul de la Csatka ca o forță de formare a identității în cazul pelerinilor rromi Acest studiu oferă date referitoare la întrebările și cazurile legate de pelerinajul din Csatka, Ungaria. După prezentarea istorică, studiul dezbate întâmplările petrecute la pelerinaj și forța lor de a crea și de a forma identitatea rromilor care iau parte (sau evită) la acest pelerinaj. Prezint istoria construirii „capelei țiganilor” și realizările sau motivațiile tipic etnice observate la Csatka. Aici mă refer la importanța liturghiei în limba rromilor sau la importanța prezenței „episcopului țigan.” Studiul discută și problematica manifestărilor politice și încadrarea pelerinajului în media de socializare. Scopul primordial al cercetării nu a fost investigarea identității rromilor. Întrebările prezentate în acest studiu au apărut între timp în demersul meu, iar aceste evenimente și motivațiile lor ne ajută să înțelegem „marele întreg.”
The Identity-forming Power of the Gypsy Pilgrimage of Csatka My paper provides data related to the questions and cases that came up during my research at the Hungarian pilgrimage of Csatka. After the brief presentation of the historical background, the paper discusses the events and their identity-building and identity-forming power between the Gypsy pilgrims who visit (or avoid) this place.
© www.kjnt.ro/szovegtar
© www.kjnt.ro/szovegtar A CSATKAI BÚCSÚ IDENTITÁSFORMÁLÓ EREJE
133
I also present the history of the so called Gypsy Chapel, and the motivations and forms of the ethnic characteristics found at this event. Here I refer to the importance of the mass celebrated in Gypsy language, and the presence of the so called Gypsy bishop. I also discuss the political manifestations at the pilgrimage and the relation between the social media and the event. The primary goal of my research isn’t the analysis of the Gypsy identity, the presented issues and cases came to my sight during my research, and the occurrences and the motivations are helping to understand the “all in general.”