BUDAPBSTNElr
..
� �' �, �" )l)
)l'
)
)
)
»»)
l·,J)
l)'
l)
)
)
�) � \
;,)
l
)
II
ll) Q
)
"
»);)
ÉS
[{.ORNYÉKÉNEK NÖVÉNYZETE.
Kii7önZeny01Jl.at
ct
magyaT orvosok. és
vánclorgyiilésére
készitett
te1'mészetvizsgálólc 1879-ik. Buclapest monog1·CtjJhiáj{ '.
BUDAPESTEN , NY01\IATOTT.A MAGYAR KIRÁLYI EGYETEMI
1879.
<'-1\
KÖNYVNYOMDÁBAN.
é't:i
.A Duda- Pest- és
környékének növényzete.
DR. BORBÁS VINCÉ-től.
Budapest
és
környéke flórája,
tinens erdős vidékének
magyar hazáé is, a keleti con pontját. Felszínét tekintve, e terület
mint
a
képezi egyik magasságra nem emelkedik. A Duna bal partján az Alföld növény zeti jellemében díszlő, a történelemből is nevezetes Rákos mezeje terül el, a jobbon pedig a Pilíshegycso_P01't végső ormai s hullámai allnak meg a Duna. előtt. A z egyes tetők középszerü magasságg.al birnak. A legmagasab b Pilis hegy 755'7 méter (2388'), a Hegyestető (Spitzberg), Boros-Jenő mellett 474'68 méter (1500'), a Buda mellett legnagyobb Jánoshegy 524'05 mét. (1656'), a_Háromkúth. 501'25 m. (1584'), a Háromhatárh. 491'77 m. (1554'), a Sváb {Széchényi) és a lIárshegy 380 mét. (1200'), a többiek fokozatosan alacso nyabbak, a Sz. Gellérthegy már 235'759 méter (744') magas. A tenyészetnek a hegyek magassága szerint megkülönböztetett öveiből csak kettő: a tölgyek és bikk öve van kifejlődve. A fenyvesek, a görbe fenyő, Botrychi'ttmok, Lyco pod-iumok, Erica-,. Vaccinium- és Pirola-félék, a tengerszemeket lakó és ha vasi stb. növények nem érdekesítik vidékünk flóráj át, sőt a kisérletek sze rint éghajlatunk a 'fenyvek tenyészetének sincs épen kedvére. Mindazáltal flóránkat szegénynek avagy monotonnak ezek dacára sem mondhatjuk, sőt ép ily flóra által válik ki hazánk is Európa ftórájából, a minő a főváros körül uralkodik. Azon terület, a merre a magyar főváros határa terjed, a' te nyészeti viszonyokra. általában véve nagyon kedvező, klimája meglehetős enyhe, tavaszi növényei közül egyesek őszkor is gyakran kivirágzanak (Pul satilla grandis, P. pratensis, Oaltha palustris, vad gesztenyefa, almafa stb.); termő helyei nagyon változatosak, ennélfogva flórája gazdagságát, sokfé leségét és érdekes jelenségeit itthon úgy� mint a külföld ön régóta ismerik. Egyes növény faj ai egyenesen déli növényzetre emlékeztetnek (Ornithoga lum comosum. Care» brevicollis, Convolvulus 'Oantabrica, Trigonella Monspe liaca, Linaria Italica, Sternbergia, B'ttpleurum Gerardi, B. iunceum, Physo caulus, Hieracium macranthum, Euphorbia Dalmaiica Bume» Patientia JJlalcolmia Africana,· Medicctgo orbicularis Ononis Natrix, O. Columnaf, Triticum vdlosum, Mentha calmninthaefolia, Allium moschatum, A. Borbásii mannakőris stb.), Feltünőbbek azonban a keleti polgárok; á nyugat- s ketetemes
-
.
1
,
,
.
�/.q+5t:t
4101l,1\
1*
4
leteurej-ai f'őra ősszetalálkoző .helye t. i. épen a Duna középtája medencé jében vagyon, azért a keleti polgárok egyesei hazai vagy keleti nevet is 'viselnek: Echin01JS Ruthenicus, Vicia Hunoarica, Galium rubioides, Leptu rus Pannonicue, Campho'rosma ovata, E�tc1idium Syriaeum, Draba lasiocarpa, Dorenicuni Hunqaricum, Bunias et Tribttlt6S Orienioli», Euphorbia gla'reosa, lJiclica altissi1na, Viola ambigua, Galiwn Schttltesii, Onosma setosum, rózsák, Sedsun Hillebradii, Vinca herbacea. török meggy, Acer et Airiple» Tataricuni. TYaldsteinia qeoides; Brassica elonqata, Beckmannia eruciformis. stb. Mint egy 35 növény tenyészetének éjszaknyugoti határvonala vidékünkön hu zódik végig: a Paronsjchia cepholotes, Crepie Pannonica. Sternbergia co1-' cliicifloro, Iiume» stenophyllus?, Silene flavescens, S. oiridiflora, Spimea me dia?, IJelleboms purpuroscens, Reseda inodora, Ranunculus pedaius, R.1;o lyphyllt6S, Crataegus nigm, C1". pentagyna, Aegilops cylind'rica, All7'unz moscha tum, A1'enm'ia gm1n1:nifolia, Astraqolu» virgatus, Campanula macrostachqa, Diantliu« p07ymo1'phus, Elymns crim:t�ts, Ephedra distachya, Errodium Ciconiwm, E. Neilreichii, Feruta Sadleriana, Molcolmio. Africana, Orebus ochroleucus: ,O. pollcscene ? Onúthogalmn refracium, Plantago maxima. Podanthum canescens, Peganwn Tlarmola, Paliuru» aculeatus, Seutellon-ia Columnae, Secale fra g-ile, Spsel'i lcucospermum, Vicic Hungarica flóránk határán túl nem igen ter jednek tovább. -y annak kiváló magyar helyestöves (endemicus) növényeink is: Sescii leucospermum, Ferida Stulleriama, Linwm medifolhtm, Veronica Bi horiensis, Centaurea Scobios« var. coriacea és Orolns« ochroleucus, mely nö vényt Ascherson és Janka a Vieia (kaszanyüg) genushoz csatolván, hegy-' csoportunkröl Vicia Pilisiensisnek*) neveztek. Egyes fajoknak egyenesen' Budapest és környéke a szülőhelye, legalább eddig máshonnan nem isme retesek: Iris leucoqraplus, Cyperus calidltS, Rosa Hunqaric« Kern, Linwn .
.
innil)erifoliwn Borbás Alkanna tinctorio
rar.
,
Hicracium Danubiole
parviflora
sének szintén
BOJ'b., Centaurea Touscheri,
fajvegyület (hybrid) kelétkezé helye Budapest: Thalictrmn Budense
BOTb. 'I'öbb
ismert
eddig egyetlen S�hnk., Ilieraenim Pesiiense Súnk, Hieraeium Budense B01'b., Amaranthus g7a7n'esrens Borb. Cirsuim IIaynctlrli, Veronica mierocoma Borb. stb. ,
A magyal' főváros és környéke flórája a Duna két partján az orographia és talaj viszonyai tekintetbe vételével kül ön jellemű, egymással reintegy ellentétben áll: Budan
Pest körül
pedig általában rönasagi flóra ural növények elterjedését nem korlátozhatbal a kétféle flóra a Duna s juk, partján is keveredik. A budai Androsace jobb Carlina var. uitermedia »uucima, Schur, Hicracium auriculoidee, Iris foulgaris �'w'iegctta, Ceratocephalus ortliocerus, Scabiosa suaveolens stb. a Rákos homo kos mezöin is előkerülnek, míg a homoki OnourycMs arenaria; a Zugliget és
hegyi,
kodik. E szétvrilusztéssal azonban
a
,
*)
A Vicia nemnél már volt V. ochroleuca 'Ie?1" ezérf kellett
váltostatni. Aleféld
az
ErvltIn-hoz
vonja,
Kerner
az
O/'obLts-nál
a
faji
hagyja.
nevet meg
.
5
j ánoshégy
a TaraxCf:cum scroiin um a Sashegyen, az Onosma verőfényes partokon is található. "A magyal' floranak nincs is uralkodó alaptypusa, sem nem kivrílö hegyi Hőra ez, mint Erdélyé, sem nem tiszta rónasági, mint Déli-Oroszorszagé, hanem egy�si.i.l benne n' havasok jeges regioitól kezdve a sikság legkeményebb sós talaj áig és elsodor ható homokjáig, a tenyészetnek minden alakja". Neilreich Aufzahl, Ungarn. Legkiválóbb a flóra Budapest körül is az erdőtlen. ::11 a Gefaespfl. p. 81. csonyabb mészhegyeken és homoksikságon; az itt tenyésző növények kö könböztetik meg a magyar fiórát N yugat-Europriétol. Bár a főváros környékén a talajnemek különfélék, mégis saj.itsrígos jellemző növényekkel csupán a homokon és szikes helyeken találkozunk. Egyebütt Kernel' tapasztalása szerint nem ismerszik fel, hogya különböző földnem a növényzetét megváltoztatná. A tmchyt hegyek és a mész avagy dolomit hegyhátak floraja között sehol sincs szembeötlő különbség. Ennek oka, úgy látszik, abban rejlik, hogya trachyt szirtek mész- és allealiakban bővelkednek, tehát rajtok mésznövények trachytlakő növények helyett uralkodhatnak. A Pilíshegység trachytján szarnos olyan növény él, melyet másutt a mészhez kötött növényekhez számítanak. (Semperuioum hiriun») A főváros vegetatiója festés énél tehát nem a szildanemek szerint, hanem a vidék klimatikus, oro- és hydrographiai stb. viszonyai által kiszabott termő
arenarium
között
a
erdőkben,
budai
-
-
helyek
-
ezerint haladunk.
Az el'{lő
vegetatiója. A budai hegyeken s tovább a Pilishegy felé a vegetatio magassági Öveiből kettő van kifejezve: a tölgy- és bükk öve. A tölgyek a Pilíshegység csoportjában főleg az alacsonyabb hegyeket és a déli oldalakat borítj ák el. A budai tölgyerdők, ha déli örökzöld tölgyek nem díszlenek is bennök, rendkivül változatosak. Mint tőfajokat itt találjuk a A pelyhes tölgy a legesleg mocsar-, cser-, pelyhes és fürtös tölgyeket. érdekesebb és tanulságosabb alakokig változik, más formcikban pedig faj vegyilletet (hybrid) keres a tudomány. Legnevezetesebb Kitaibel ót<1 a Hárs hegy, bár kérdés, valjon az ő érdekes fáinak azóta a fejsze megkegyelme --
zett-e, mert egyes, innen említett alakot mcstanaban előkeríteni Szint' oly tanulságos
e'ső
nem
sikerült.
N e 111 Svábhegynek Farkasvölgy ritka a csertölgy sem a Jánoshegy csúcs áig, a Qtte'J"cw3 AttsfriCtCCt-val együtt. A Pilíshegyen 755 meternyi magasságban még szép fák vannak belőle, de itt csak május vége felé virágzik. Legalantabb (130 mét.) a Kamaraerdőben terem. Igen szép csertölgyerdő van a Pilíshegy déli oldalan Szántó, Csaba a
Caév és Kesztölc között mésztalajon,
részei is.
-
borítja a Sz.-Endre és P.-Sz. tra,chyt hegyeket Ily nagyobb terjedelmü tiszta csererdő a főváros határában ugyan nincs, de helyenként, pl. a Harshegy éjszak keleti oldaÍán mégi'S találjuk a cserfát seregesen. A tölgyerdők leggyakrabban más fákkal társulnak s az ily erdőkben majd, mindegyik hazai lombhűllatö fa szálonként vagy csoportokban megLászló között lev8
.
felé
a
ily
is.
erdő
6
azonban, hogy a tölgyek .uralmát korlátoznák. Itt találjuk gyertyánfát, ssll-, nyár-, körte-, olma-, csercssnne-, török meggy-, kőris-, hárs-, juhar- és berk�nye�fa egyes fajait*), a szép Sorhus domestica. S ..ilria és S. torminalist, itt-ott a Solia: Capreát s el vadűlva az aremyesső zanótot s akác csipkefát is. A hideg tájakat lakó nyírfa ritka. A déli nwnnakőris erde inkben közel van éjszaki határához, s a déli s.délkeleti lejtők akár mész, akár a trachyt talaján szépen tenyészik, a Pilís csucsáig is felhat; E vegyes erdők. a' nedves éjszaki oldalakon sűrüek, s vegetatiójok a bikkerdőkével meglehető sen megegyezik, vagy ritkásabbak, alacsonyabb bokrok-és tisztás helyek
jelenik, .
a
a
nélkül
fehér
.
-
,szaggatják közbe s ilyenkor a sűrű erdők szélei serdülő erdők s írtasok nő vényzetére emlékeztetnek. A cseplyéket képző bokrok közül itt vannak a kőrislevelű. he6lyctgfc(; (Staphylec�), a török és törpe meggy, (Pruwue Chamaecerasus), mogyoró, ga lctgonyák, kökény,' a sóskafa, Viburmu» Lantana és V. Opulu», a bodza(a,. a vcwjútövis, húsos és vörösgyűrű sonifa, a {agyctl, a Lonicera Xylostewn,. két ·kecsket·ágó, rózsct- és szecler{ajok, a fodor és a keleti feketegyíiríi j�thar, mint egyetlen örökzöld cserje, a gyctlogfenyő boróka s a hazánkat jellemző zanót és ·Genistabokrok.
iszalagnövényekből erdeinkben a szőllő, komló, borostyán s a Cle uralkodnak, mely utóbbiból vastagtörzaű példányokat 'főleg a láthatunk. Az élősködőkből a Viscwn és Loronihue 'nem hiány PiIíshegyen az első a zik, tölgyeket kerüli, A budai erdők többi növényzete általában szegény-, s egyformának nem mondható sőt dicsekszik az érdekes és jellemző .fajokkal is. Mivel azonban az erdők és hegyek az Alföld felől nyitottan állnak, meglehetős szárazak, geologiai ezerkezetök következtében pedig vizek, források s pata kok nem öntözvén. a nedves helyeken termő növények: mohok, harasztok s ct hydrophil virágzók hiánya szembetünő a főváros körül, valamint. azoké' is, melyek a magasabb hegyeken már a Pilishegycsoportban beljebb sem, ritkák. (Carcl�tus crispus, Carclctmine impcttiens, Hellebonts purpurescens stb.). Inkább a melegebb és szárazabb erdők növényzete uralkodik, de egyes ho-. Az
mett'is Vitetlba
,
moklakók is előkerülnek. A
.Pilíahegycaoport erdeit lakó növényekből Kernel' a "Pilis- V értes gebirge" cimű növénygeographiai festésében s Neilreich "Aufzahlung stb." munkája 85_:_88. lapján egész sereg növényt sorolnak elő, melyek közül mi 'csak a jellemzőbbekét idézzük : Festuca Drumeia, et silvcdica, lJIlolinict l-itoralis, Viola olba et S�tctvis?, Tor;·ilis microcarpa, Care» ctlba, C. Micheli'i" 'Verc(;tntm ni-, gntm, Lili�6'Jn Martagon, Gagea minima, Convctllctrict m�tltiflora, Q; lc�ti/Qlict,
graminect, 1. oarieqaia, Grehis purpurea, Limodorum c�bortivum, Hunan toylossum hircinum, Al'um 1nctc�üatum, Polycnem1,t1n Ileu/felii" Achillea PseuIris
*) Egyenként.
lásd
il.
systemabicai részben.
7
' --
dotanacdifolia, Dorenicum Hungar'icum, Centaurea stenoZepis, Lactuco sagit", taia; L. quercina, Hicracium vul!}at'Ul1't et tenuifoUum, Oampanula Bononiensi«, Galium Schalicsii, Asperula tincioria, Vinca minor (télizöld], Scatdlcri« ctUis sima L., Sc; Columnac, 'Goieobdolon. montanttm, Palmonaria mollis Bess., Sym phylwm tuberoeusn oar. etngustifolium, Myosotis sdoaiica, OmphalocZes scorpioi des, Physetlis Alkekengi, Airopti Belletclonna, Scrophularia oernous, lJ1.elmn pyY'um praiense, ]JI. commuiatum, Primula in/lcttet, Buplcurus» iunccuni, Pun1, inella 'lJwgna, Peucedanusn Chobraei, Hdlcboru» dltmetonttn, II. purpt6rtt scens, Dionthu« collint6S (D. Seg'uierii Kcrn. l. c.), Epilobittm tetragonwn, E. LeLnI,yi, E. lomceolaiwm; fVetlclsteinia qcoides, OrObt6S ochroleucus, Tr'ifoliwn mecU'um
v.
Bonaiicum.
A bíkkerdők
magasabb tetökre és az éjszaki oldalakra terjednek ki. a tölgyerdő alkotó részei közé vegyül ; az éjszaki lej lejtőkön a tökről egész völgyekbe, trachyt talajon Visegrádnál egész a Duna völgyébe alaszríll. Alacsonyabb helyek meszes talaján sehol se képez erdőt, itt álta lában ritkább s csak hidegebb szurdokokban találhato. A Lipótmezőn, a Far kasárok éjszaki oldalán 180 mét. magasságban még szép és erős bikk törzsek állanak, s az éjsz. fekvésnél ezt a magasságot lehet venni körülbelül a bikk legalsó határának, míg a déli fekvésnél 300 méternél alább nem igen találkozunk vele. A sötét árnyék következtében a bikkerdők flórcija megle hetős szegény : Paris quedrifolia, Neottia, Oephalantherc6, ens'ifol'ia, Denturia enneapkyllos, Aconiiam Vitlpariet, Actewet siJ'icatet, Miliwn uirescens, a Pilis hegy bükköseiben pedig Cardamine imlJCtt-iens, Anemone nemorosa. Helleborun purpurascen», Veronica moniana, Phsjtcum« spicatum; Oxolie Acctosdla, Bet uuncuiu« lanuginoSt6S, Scrofttlctriet »ernoli», Lunaria t'eeUviva, Agrünoniet odo raia, Smyrnit61'1l perfol-icdum is terem. Hegyi patakok mentén, de csak a hegy ség középpontja felé Epilob'iwnok, Cepholaria piloea, OhrysosplenittJn alter'wit'o lium, Impediens nolitetngere, Söabiosa silotüica, Petasites officiualie, Cardaniinc amara, Care,']; pcndula, O. remeia a ritkaságok. Gazdagabb a bükkerdők széle, a hol egész cseplye képződik. Érdekesebbek azon kisebb, füves bokros he .lyek melyek a szomszéd rétekről mintegy nyelvalakúan az erdőbe be nyúlnak, vagy a meredek sziklafalak tövében fekvő moho s kövek és kavicsos helyek. Ily helyeken nő a Gerasuum phaeum, G. luculúm, Viciet silved'ica, Trifolium Pannonicum; Prenanihes purpurea, Oetrclttus gle6ucus, Senecio uisco sus, Centaurea mollie, Valeruma tripteris, Saioia gltttinoset, Getlittm oernum, Cycletmen Europaeum. Ribes Grossiüaria, Bupleurusn longif'ol-ittm, Inisulc )}'i losa, JYlelcmelriun" rubrum, Poteniilla sterilis, Aconiiwm Antho,», Aquilegict oulqaris, Hepaiica tr-iloba, Thymtts montanus s innen 250-320 méternél alább nem jönnek le. 'Verőfényes bokros helyek vegetatiója. Legérdekesebb a flóra min denesetre a Pilíshegység azon alacsonyabb mészhegyein, melyek a rónaság felé hanyatlanak. Ezek egy részén, úgy látszik, nem régiben irtották ki 'az A déli
,
a
,
'
a
bikk
8
erdőket, mert helyenként alacsony tölgybokrokra akadunk, melyek gyenge arnyéloiban kjvcíló erdei növények nyomorognak: Nagyobb részét azonban mészhegyeknek, ügy látszik, eredetileg erdő nem koromízta, mert oly sa .il:its�igos réti vegetatio díszlik rajtok, hogy kétségtelenül eredetinek s ezen füves mészhegyekre jellemzőnek kell tekintenünk, Nincs itt miudeuütt összefüggő rétszőnyeg, a pázsit- és sasfélélc elterjedése feltünő módon kor':' Iátozott, csak némely fajaik képeznek szorosan összefüggő gyepet és csak ked vezőbben fekvő helyeken, teknőalakú mélyedésekben és az éjszaki lejtőkön alkotnak szakadatlan pázsitlepelt, Az alacsonyabb hegyek verőfényes és bok ros helyei növényzete képezi haz.ink fiórájá,nak is föalkatrészét és legki v.ilöbb díszét; a magyal' flóra délkeleti szine, typusa is itt ismerhető fel leg igazabban. Ez a kapocs az erdők és rétek vegetatioja között, nem ritloin a aziklák, de még inkább a puszták flórájával olvad össze. Mintegy 300 nö vényfaj lakja e helyeket, melyek közül Iegjellemzőbbek a következők: Aim cet_pillaris »ar. biarietata, POCt scabra, .Melica altissuna, JJlol-inict serotina, Fe stuca Pseudo-muurus, Tritic1,6m odloeum, Aegiloj_)s cylinclricet, Cetrex h'lmúlis, O. Holleriana, O. niticlet, Ornithogctlum comosum, O. breoistsiium; Goqea pueille. Anihericwn» Lil-ictgo, Iris pwnilet, Stemberqi« colchiciflora, Ephedre clistachyct, Daphne Cneorum, Valerumell« pwnl,ila, V. coronata, Inula Germanico; L Ocu lus Qhristi, Conyza equarosa, Achillea Neiireichii, Echinops Ruthenicz6s, Car clu'lts collinus, Cirsium Pannonicum. Serratula radiata, Scoreonera Hispcnica, Crepis Pannonica. Or. pulchra, Hieracium boreale, Poclcmthwn conescens. CWJle
-
pam6la macrosiachsja, Vin-ca herbacea. Sctlviet dumetorwm, Globularia liVill kommii, Onoema setosum, Cynoglosswn pidum, Conooloulu» Centabrica. Verba scuni spcciosum, Digitalis lanaio, Buple'ltrwn Gerarcli, B. etffine, Torili« Hel vet-ica, T. microcarpa, Physocetulus nOclOS'l6S, Thalict1"l6m etpic'ltlcdutn, P'ltlsat-illa yrctncl'is, Erys·imwn odoraium, Conringict Austriaca, Resede inodora, Arenaria grCtllt'in-ifolia, Dumthus dÜtt'inus ReM" Silene dichotomo. Althaea ·cctnnabinct, A. hirsuia, E'ltphorbiet lax-iphyllct, E. v'irgcdct, Dictamnus alb'lts, Pegcmum Hcti' mala, Erocliwn ciconium; Geroniun: sctng'ltinewn, G. Purenaicum, Poteniilla coliina oar. brachsjloba, P. canescens. A1Jzygclc6l'lts nona, Ononis Colwnnae, Ge nis!« piiosa; G. v'i'rgata var. puhescens. Asiraqolu» Attstrictctts, COif'onillét mon A Polygala maior, Heiumthemwn: ob temet, Cyt-isus Austruieus, C. nigJ'icans. Dianthus seurum. seroiinus, Baplerurum [olcatum, JJledicago [olcoia, Semperui VU1n hirtam egész őszig fejlesztenek űjabb virágokat. A vegetatiö eme formájában helyenként berkek is lépnek fel, melyek a sövények, szőllők körül szöllőgátakban, olykor erdőszéleken tenyésző bokrok jellemét viselik. E berkek alkotó részei a Lorricera Xylosteum, két kecskerágó, rózsák, szederbokrok, birsalma, galagonya, kökény, Prunus in si/ilia, P. Chamaecerosue, sóskafa, fodor [uho» eltörpülve, Vibw'mtm Lantana, fctgyctl, 1)(trjutöv-is, Cornu« sangttinea. Leggyakoribbak és jellemzők azonban -
,
a
-sárga
szömörice és
a
török meggy, .imitt .amott
a
pelyhes tölgy eltörpült -
9
bokrai
fürt)
is
'a művelt
helyek közéjök vegyül.
s
közelében
a
Colufea arborescens
(pukkantó
duda
Szilihík és kavíeso» helyek flór�íja. A hol a most festett helyeken nagyobb szirtek bukkannak elő, avagy elmállott és széttördelődzőtt mészkö vek
szaggatj ,tk
közbe
a
kezdetét. E két termő
vegetatiőt, ott a sziklák és kavicsok fl.órcíja veszi. hely növényeit azonban bajosan lehet az előbbi
réti
től élesen elválasztani, sok közös alkotó részök vagyon. A Pilíshegység dolo meszes sziklái hasadékában gyökerező növények közül alig van egy
mit és
füves
helyeken is llleg nem teremne, fLZ .iJ.�l)leniU1n televény talajra, sőt egyes szirtlakők a homok is előkerülnek : Scwifragct triclactylites, Als/ne sciaceo, Dictnthu8 pusztákon serotnius, lIelictnflwmuJn FWJl.Ct1W, Scdun» maaimiin: (Kecskemét m.). Legin kabb a következő fajok gyökereznek mégis nálunk a sziklak hasadékait kitöltő fekete televény és mészmorzsalék keverékében : Grommais, ASjJle niwn Rsda muraria A. scpiemirionole Cystopteris fragilis, Seelerio coe POCt P. sc Ct U 1'Ct, Alliuni moniosuom, Conoaüaria Polyg01wtuni, rulca, Bodeneis, Hierocium Donubiole. Scoreonera Ausiriaca, Sese'i leucospermum, Semperci is
olyan, mely
a
környező
Triclionumes is leszáll
a
kövér
,
,
ctssim-ile, S. hirtum, Tlwl'ictrum minu«, Arcun» Turrita. A. peiroqena, Draba lasiocarpa; Biscuiella lC6evigcttct, Hutschinsia peiraca, Alsine fctsciculctta, Poronuchia cepholotes Cotonec Helictnthemttm canum stcr vttlgctris, Viola arenaru», Silene tioeeecene stb. Hegyi rételi flórája. A magasabban fekvő rétek, melyeket kőzönsé gesen erdők fognak körül, sokk�l bujábbak, azonban főleg szorosan össze ourn
Alyssu1n saxoide,
,
,
fftggő, folytonos növényzetök által térnek el az előbb rajzolt réti formatiotól. Gyakran csak apróbb szigeteket képeznek a sürü erdők belsejében, melye ket nem ritkán erdei növények borítnak; némelykor az ép rajzolt rétfor matiővalfolynak egybe, a melylyel leülönben is sok fajuk közös, (PltlscdiUC6 !)rctndis, Alys8u11& montanusn JJl1uscarti racemosum, Geramiurn 8Ct1wwineum, Ilieraciwm macramthum, Oirsútm Ponnoniciom. Silene longiflom, Podanihun: canescens.) Élesen kifejezett jelleme vagyon azonban a Sváb-, Remete- és Háromkúthegy tetején és lejtőin, valamint Sz. László és Visegrád között is nagyterjedelmű trachyt talajon. Kitüntetik az orchideák, kivált a gyö nyőrü Anccampti« pyramicl(tz.is, E magasabb helyeken a vegetatio mintcgy 8 nappal később (közönségesen april második felében: Adoni« oernalis, Euphorbio laxiphylla) fejlődik, mint az alacsonyabb mészhegyek rétjein. M,íjus második felében már szép zöld minden felé, a virágok piros sz.íne 'mindig jobban felülkerekedik s június közepe felé a vegetatio a tetőpon ton áll. Legnevezetesb polgárai az Avena praiensi« var. subdecurrens, Bro mus erecttts var. Panmonicus, Donilumia Prooineiolie, Care» moniana, Orchi sek, különösen D. pallens, O. militctri,s, Listera ooata, Coeloglossttm uirule, CJ'epis praemorsa, O. Nicaensis, Cctrduus hamulosus, Scoreonera Hispcmicct" lIypochaeris mCtculata i Gna}_)7wZium. dioicum Nepeia Pannonica Veronica ,
,
,
,
fo�iosa,
.v.
orchidea, aentia11t0 crucuüa, G. GermCtn'ÍCC6,. G� ciliata"Rammculus" Hupericum montomsm: ,PolygCtlC6 nuiior v. achaeies, Dicmthus
auricomus ,
collinus, Potentillct opaca, Orobus Ponnonicue, Hippcerepis comosa, Genipta procumbens, Trilol'Íun� 'rubens, Tr. oipesire, Onosma seiosum; Echiunz Wier.e' bickii, Lathyrus, sphaerieus, Poterium polygamwn. E hegyi retek a szomszéd ritkás tölgyerdőbe is gyakran belé nyúlnak s nem lehetetlen, hogy egykor' tölgyfák amyékoltak, legalább ezt lehet következtetni abból, hogy e hegyi rétformatio a ritkás, ős fák alkotta erdők flóráj�itól csak kevéssé különbözik. E hegyi retek tenyészete az alacsonyabb mészhegyekéhez képest mégis
jellemzőnek kevésbbé nevezhető. Míg -emezekének megvan a typusa. azaz szamos sajáts�igos, nevezetesen oly fajokkal dicsekszik, melyek az Alföld homokpusztain is honosak, avagy Délkeletre, 'nézve jellemzők; addig a hegyi rétek flóníja meglehetős hasonló ahhoz, mely mcsszebb Nyugot felé hasonló helyeken él s csak kevés faj, mint a Genista Hunqarica, Saloia Austriaca, Saxifraga. bulbiferct, Dorenicum Hungcwicum;, Polygala maior, Irls pumda; Pollin'ia G'ryllus, Genista procumbens viselik a délkeleti szint, de másrészről ez elősorolt 'növények is ép oly szépen diszle nek az alacsonyabb mészhegyek rétjein, sőt egyesei a homokpusztákon is (Sctxifragct buloifera, Soloia Ausiriaca, PoUinic6 Gr-flius.), A rétek és kaszálóli vegetatíőja. A völgyek és alacsonyabb nedves helyeken a réteknek egy harmadik formatiója van. Ezel�et a cultura, úgy látszik, eredetiségéből meglehetősen kivetköztette s most oly füvek terem nek rajtok, a minőket az alacsonyabb helyek nedves rétjein akárhol talál hatunk. .Iellemzői mégis a Senecio Doria, Galium rubioules, Salvia dumetorum, 'clemcd'is lintegr1ifolüt, Ranunculu« pedatus, Asiraqolu« asper, Ha, erétek alap ját tőzeg kép�zi, ct tőzeges v. turfás rétek, '{'Mi Iápok keletkeznek, melyek a magyar síkra nézve is jellemzők s a réti vegetatiótól a mocsarira képez nek atmenetet. A száraz és vizenyős réteket egymástól elválasztani nehéz, mert noha a száraz vagy nedves talaj a vegetatiöra hatást gyakorol, mégis a különbség csak egyes fajokban nyilatkozik s ily vizenyős rétek, pl. a; Rá koson helyenként egyenesen a száraz rétek tőszomszédségríban vannak, ezeknek egyenes folytatását képezik. Réti lap (Wiesenmoore) Budán a puskaporos malom vidéke, Pesten a Rákos egyes pontjai, a Dunapartja Gubácsnál, Pi-Gödnél, egyes pontok Er �sébetfalva és Soroksár között stb. A zsombékos rétektől (129. l.) összefüggö pázsitleple és tarka színpompája különbőzteti meg Jellemzik az AspicZium Th'elipteris, Molinict coerulea, J�mC'l6S obtusijlor'l6S s más szittyók, sások, (Carex, 'Davall-iana, C. paradoxa] gyapjufLi.vek, Allium ang'ltlosum, A. suaoeolens, A c.arincttwn, Grchisek, O. pCtlustris, Epipctctis p., Iris lilacina, Plan tago altissima, P, muxinu», Taraxctcum paludosum, Beorsanera poroiflora, Oi'rsiwn braclwce pholam, O. pal'l6stre v. sem'inuclum, Geniiana Pneumoncnthe, Parnaesui polu s;ris, Dianthus superbus, Succis« -prutensis, Sel'in'l6m OarvifoUa, Veratrum ol-
szegény
s
maga határozott
.
.
..
..
hum, Triglochin' palu3tre, Pedicularie pa,lustris, Oryza clandestina (Göd), ct� dium, Gymnaclenia v. densifl., Epilobiwn parvi{l'. v. menihoules, Voleriana dioica. Csak a hol- a Schoenus nig'(icans (csáté) séregesen jelenik meg, ott '
hiányzik
a
színpompa,
nemű' foltok
azért
eme
helyek
a
tűnnek elénk, de
virágok tarkaságából mint egy-, épen ezek a magyar Alföld leg
szigetek jobb turfájának fészkei. Vízenyősebb réteken -Lythrttrnok, Ai'}"(t coespüosa, Cardwwine pmtensis Chiora serotina, Senedo tenui(olitts, Viola pwnila" Sanguisorb(t o!'fi aival, alfaj v.
pratensis stb. uralkodnak; a vizek árkait, Galegct offiC'inalis, IJypericum tetrapterum; Pul-i caria diesenterica. Epilobiun: parv'iflo'>um var. subglctbrum, Lytht·umok, V(tlc riana officinalis, Suu» lcdi(olium, Galt·um elongcttwn, Asperula Aparlne, 'Talic Úum angustifoliwn, Tuss'ilctgo [arfara, füzek, kányafa, stb. kisérik. Utak, ütfelek, szőllőgátak és gazos helyek flórája. A tenyészet eme cúwlis, L,inum
perenne. Succisa
fórrásokat Angel'ica silvestris,
formaja
a
földművelésnek vagy az emberi kéz egyéb műkődésének köszöni növényzet ide részint a szomszéd dombokról költözött s a kőra
eredetét. A kások
körül, kavicsos helyeken, a
sűrű bokrok
avagy a bő sőtar részint az ember szándéko
árnyékában
talnni gazos helyeken inyére való talajra talált, san vagy szándéktalanűl más vidékről telepítette ide. A bokros és köves
szőllőgátak növényzete, mint már említők, az alacsonyabb mészhegyek rét jei-, berkés helyeiére s a dolomitsziklákéra emlékeztet. A cserjék kőzül itt tehát; mint újat csak az elvadult krisztusko8zorút és 'orgonafát s a gátakat befutó Clemaii« Vitalbát említjük fel, Sajátságos a fedőnád törpe alakja, mely a legmeddöbb helyeken a budai szőllők közt, pl. a Sashegyen és keserű forrásoknál alig méter magas vagy alacsonyabb. Említésre méltók továbbá a farkasalma, több faj laboda, Mdica altissim a, Ilubia tinciorum, L'inosyris Aster iJlllgcwis, Amellus, Lactuca soliqna, L. Scariola, Centaurea 8cabiosa v. C. coriacea, Rhenana, Echinops RuthenicW3, Androsace maxima. Althcea Gem:' nobina, Buple'ttrum [olcatum; B. Gentrf1i, Ohcterophyllw1t bulbosum, Orlaya grcmdiflora, Tordylium -mctx'imum, fiistikék, Euphorbia salicifolia, E. vit'gcttct" Clém,atis ereeia. Cercdocephola« orthoceros, Verbaseum blauariforme, Lctthyrus lctt-ifolius
etc.
Gazos
helyeken
s
útfeleken
sok
a
crucifora és sok
faj tanúskodik itt az Atriplex
arról, hogy Kelettel gyakran közlekedünk. Felemlitendők Tataricum s egyéb fajai, Aeqilop« cylinclr'ica, Antaranth'te" oiridi» et Bliium, Nepeia Caiaria. Xanthium spinosum et strumarium, Asperuqo procumbens. Oephalaria Trctnssilvanica, Alihaeo. pallicla, Centeurea solstitialis, Oannabis sativa, csanalak, Hordeum murinam, Mel·curialis cmnuce, Echium altissimum,
Fumariák, Polyg�l;nenz aoicolore, Verbona officinalis, Myagrum perfoliatwn" Bunia« Orientalis, Coronopus squamatus, E'ttcliclium Syriac�tm, Oonringia Oriéntalis, Malcolmia Africcma, Lepiclium Droba, L. ruderole, L. perfoliatum, Erysimum repa�clum, DijJlotaxis muralis és D. teJiuifolia, Sisymbrium- offici ..
12
nole
S. Loeselii, S.
Oulumnae, S. Sinapistrum, S. Sophia, Glctucium', papsajt, helyenként már a Delp hi�ium Or'Íú"taZe is. Altákos vegetatiója. A vegetatió rajzolasaban idáig, a Duna jobb partján mulattunk, csak a réti láp oknál érintettük a Rákos mezejét, vala mint az útfelek, gazos helyek fiórcíjánál mo ndottak is értendők Pest' kör nyéke helyeire. A R�íkos eredeti vegetatiöja egész alföldi jellemű, természetes erdői nin-csenek, az ültetvények azonban, mint ligetek, sétasorok, kerítések stb: elég gyakoriak. Az egyetemi növénykert-, Orczykertben s V arosligetben szamos a meghonosodott fa, egyebütt Robinia Pseudo- Acac'ia, Mortts alba, nyár- és erdei fák találhatók, míg a folyóvizek partját ezüat nyárfa, szarnos fűz, Rhamntts Framqula, Alnue glutinosa lakja eredetileg. Ha azonban az mint a hol a fák tenyészete leginkább a vegetatiö alföldi pusztákkal, idejének rövid három hónapra való szorítása következtében ép úgy ineg szünik, mint a görbe fenyő határán túl az alpeseken, s a nyár hősége jun. a végén a tenyészetet egész elpörköli, Rákosvegetatióját összehasonlít Flora itt szerencsésebb sokkal juk, gyermekei körűlmények között élnek. A Hákos mezeje még nem oly nagy terjedelmü, a hegyek és erdők, a Duna vize nincsenek tőle messzire, ennélfogva ezek klimabikai hatásától nem független, nem is számítva azt, hogy az Alföldön a lassan s néhány méter nyi magasságra emelkedő, az utazó előtt fel se tűnő, gyakran (a Duna és Tisza közt) be is erdősöd8 hegyhátak az esőzésre ép oly befolyással bírnak, minta magas meredek hegyek (Kern). ,Ez a tünemény, valamint a harmat képzés is a Rákos mezején is észlelhető. A magyar Alföld és a Rákos vegetatiója közt, a hol a�t a cultura még át nem alakította, nagy a megegyezés, de a vegetatiö ideje a főváros bal partján hosszabb és mivel a környező hegyek .klimatologiai hatésatol se független, azért a jobb parti alacsonyabb mészhegyek fiórájával is igen sok közös polgára van. A Rákos egyes pontjain a vegetatiö változatos. Vannak füves pusztai.. szíkes mezei, szép zöld rétjei, réti lapjai, puszta; cs�;knem egész meztelen futó homokdombjai, nádasai valamint kisebb tavai, melyek a nádasok v. káka formntiőbol csillognak elő, zöldséges kertjei, buzafőldjei, szőllei, faültet,
_
-
-
-
�eyci�. A füves
puszták és homok vegetatiója.
A
Íl'tves puszták
homokos
területet vagy dombokat borítanak, jellemök, hogy rajtok f�s' és télizöld növények nem teremnek s a szárazság és hőség a növényélet tartamát meg
rövidíti; ennek következtében fiórcija
délorosz
sivatagéhoz hasonlítható, a Rákoson. annyira A, magyar puszták különben, melyeknek éjszaknyugoti kapuja Pesthez közel van, az orosz sivataggal nem egyező éghajlati viszonyok 'alatt vannak, az Alföld nem gyil kosa 'a :fi:íkhak, ép azért az orosz sivatag szigetjének nem ,tekinthető, A' ele
'még
sem
a
monoton mint ez, kivált
_
'-
13
magyar puszták, melyet tengermedencének ·tel{illtenek, csak növényzetök egy részét kölcsönözték az O1;OSZ sivatagból. Sajcíts6gos, hogy a köves és bokros mész- és trachyt-hegyeken lakos növényfajok kőzül a magyar pusz� Rákoson is, sok előkeri.'tl. N yugateuropához viszonyítva fióránkat, a különbség leginkább az alföldi 'puszták növényzetében van legjobban kifejezve. A magyar puszták vegetatiojaban gyepes pázsit.félék alkotnak
tákon,
a
pázsitfélék, melyek a Rákoson is forrnatiéba puszták jellemének megfelelőleg egyszerű vegetativ- szervek
uralkodó formatiőkat, Ezen
egyesülnek,
a
kel, keskenyke levelekkel birnak, de annál dúsabb Első
érlel nek
a
virágbugajok s annál v. fenyerfoJ'matio
élesmosó
gazdagabban gyümölcsüket. .(Pollinia G1'yllus), mely közé igen sok növény vegyíti virágait. Nevezeteseb bek az .Anacampt'l�s pyramiclalis, Achillea setacea, Astraqoiu» On o 7J1'yc his, Stachys r. v. epiqaea, Senecio integrifolius, Centaurea Scabiosa ,/)C61'. coriarea, Componala Bononiensis, CoeloglosslMn oiride, Echium rubrum, Fmgaria roll/i na, Gagea p'ltsilla, Hesperis tristis, IIypochaeris maculaia, Herniaric "incomo, Irts varieqaia, �� I.lwucogmplw, Inula Oculue ChI'isti, Grchisele, Poteniilla opaca, Ranunr'ltlus Illyricus, R.l;eclat'lts, Saxifraga bulbifera, Silene m'ltltiflora, Iliem dum macranthum, Scoreonera 'jJ'ltl'p'ltrea, S. Ilispanica, TaTaXCtCUm seroiinum, Thymus _Marschallianus, Verbascum phoenicttm stb., melyek Budán is terem nek a formatiót képező növénynyel egyetemben. A tirsa vagy árva leányhaj formatio (Stl:pa pennato és St. capillaia) .. leginkább emlékeztet az orosz sivatagra (míg a többi formatio melegebb Európában is kiképződik) s 11;e lyenkint Budán is ki van fejlődve (St. capillatct a Hunyadi János forrásnál). Kisérői karcsú, 'merev termetűek, keskeny, felálló merev 'levelűek, vagy ha leveleik osztottak, keskeny szálas, nierev sallangúak : az * Astrctgalus vú-gatus, A. exscapus, Allium moschaium; * A. Borbásii et sphaeroceph., Anclius« Gnzelini, Jurinea molli», Care» stenophyllct, C. supina, niticla, Festnea vCt,r;i-, * * noia, F; Vallesioca, F. cl'lwiusc'ltla var. pct'f'viflo'I'Ct, Hypericum peTI: VCW., Ileli * cmthernum obsc., Alsine glomemtctr Alkanna. tinctoria VCtT. parrvriflora, Alys sum tortuosum A. orenoa-ium; Achillea ochroleuca, Pulsat'illc6 prcdensi«, F. grand'is;· LinosY1'is V'ltlgaris, Meclicetgo minima, Cytisus Ausiriacus, C. Rct-. bisbonensis, Centaurea Tauscheri, * Dianihu» polymorph'lts, D. serotinus, TJ"igo nellet Monsljelic6ca, Ephedra clistctchyct, Erysünum cunescens Euphorbict Gerarclianct, E. glareosct, Gypsophila paninculoia, *G. fastigictta, Hicracium cchioides, 11. Pi los ella, II auriculoules, -:�Limtm nucli(oli'ltm, Myositis" hispula, Syrenia angustifolia, Silene mscosa * Sedsan Hillebraclii, Seseli varium, S. * Hippomaroihrum; Traqopoqo» floccosu», Triticúrn cristatum Vinca herba-, cea, Potenidla, Polygonwn, "Peucedanwm, Gnaphalium, Onobrychis, Onosma, � Iris orenoria. A harmadik formatio az egynyári pázsitféléké, különösen rozsnokfajoké, l�ivált a law homokon melyek oly összefüggő pázsitot már nem képeznek, .mint az előbbi kettő, közöttük tehát egész darab mezteleu helyeket találunk" E formatiohoz szegődik a*Secale [raqile, Ely1'm6S cr?ni�us) az
*
...
,
.
,
,
,
,
r
14
Bromus squorosu»,
Cynodon Dacfylon,
B. tectorum,
B. aroensis
kiralydinnye,
,
B.
moUis,; Tragus rocemosue,
Kochia
arenaria, Cor{sJermum nitidum, *0. conescens. Salsola Kali, Plantago arenaria, *Erodium Neilreichii, 'Side'pitis moniana, Silene conica. Alyssum minimwm, Cameiina microcarpa, Crepis rhoeadifolia stb. Helyenként a szürke káka is alkot formatiót. (Scirpus Holo sc hoenue) E formati6k nincsennek mindig egymást61 szorosan elválasztva, hanem egymással egybeolvadnak, ép ebből lehet látni, hogy' e formati6k egy A *-gal jelölt Budán nem terem. vegetati6lepel fejlődésének fokai. alkotta berekformatio. mely az Alföldön az Terjedelmes, gyalogfenyő erdőket szegélyzi, nincs kifejlődve, de a cserjék közül zan6t- és fűzbokrok (Salix angustifolia), Hel1'anthemum Fumana, helyenként gyakoriak, a nyárfa pedig könnyen meggyökeresedik, azért a homok megkötésére különösen
.
a
-
alkalmatos. A ssíkes
helyek vegetatiója. a pusztain helyenként (Soroksár, Csép mellctt) mintegy szigetkék képében, Budán pedig a keserű források körül van kifejlődve. A szíkes helyeket lakó'halophyták közönségesen kisebb he lyeket, de seregesen foglalnak el. Csak kevésről lehet mondani, hogy csupán egy halophyt formatio tagja lenne, ezért a szíkes helyeken csupán oly érte lemben sz6lunk különböző formati6r61, hogy az egyik helyen inkább ez; a másik�m ismét egy másik uralkodik kiváltképen és sereges fellépte által a vegetatio jellemét határozza meg. •. Áz uralkodo szíklak6 növények közüllegkivál6bb a szíki lapu (lelleg, Statice Gmelini) formati6ja, mely nyár ut6lján és őszszel. midőn köröskörül már kevés vagy ép semmi virág sincs, kékes-piros virágaival a vidéknek sajátságos képet kölcsönöz, Seregesen találjuk a keserűforrások körül Bu pléurum tenuissimum- és Polygonum Kitc6ibelianummal. Féltünő a messziről piroló Camphorosma-fOl'matio is Csép mellett Glaux maritimaval. Nedves szíkes talajon, mely a mocsaras réteket a kissé szikkadt. sós talaj- és forró homokdomboktól választja e l, a piros cickafark (Achillea asple nifolia) van elterjedve, melynek társai az Aster Tripolium. Cerastium ono 'J1Zalum, Scorsonero pctrviflora, Linum perenne. Teiraqonolobus siliqu08us, Ery thraea linariaefolia és a Care» divisa, .melynek vastag, fás tökéi a nedves ,
.
.
homokban
messze
szétmásznak,
A szíkes tavak és
pocsolyák partjai
is érdekesek.
Meglehetős
állandó
képez itt a Scirpu» maritim�es és Sc. Tabernaemontani a fehér ssikes talajon. Itt terem továbbá a Beckmannia eruciformie, Cryps'is oculeata, faraxacum .leptocephalum, ChenojJodium botryoides, Glyce'i'ia clistans, Plantago 'maritimce, Triglochin marit'imum, Lotus temt'ifoli�"s. Míg 'e három formatio meglehetős összefüggd lepelt képez, egy negye dik halophyt sereg, a labo dák, sürűen csoportosulnak ugyan, de a fehér sóval kéveredett talajon egyes darabokat pusztán azoktak hagyni. Ezek majd mindegyike hamvas vagy pirosbarna szinű, ellenben élénk szinű virágaik formatiót
15
nincsenek; azéi·t ezen, vönz6 külseje,
külőnős
á gazos
helyeken
is
tanyát
Uralkod'ói a� At-riplexe7c
ütő
formatiónak
nincs
-és Ch en op OtUUmo7c, tareai
Ko(:!úák, .melyek közül � K. sedoides a Gellérthegyre huzódik, � Sued« mari tima, Saiicornia herbacea az apró pirosvirágű Lepigonwn '1nr:trginatummal, Salsola Kali, Crypsisek, Lepturue Ponnonicu«, Hordeum marit1'nntm, Lel'id'ium c1'(]ssifoliu1J't, L. ruderole, L. pe1'f�l1'cd�Mn, itt-ott a Matric�ria Chamomilla. ·is· E halophyt formatio sokban megegyezik a házak körül, kőfalakon, utak mellett, szőllők közt, töltések és gazos helyeken meghonosodott növény zettel, mivel itt is, ott is bőségben kap a növény bizonyos könnyen oldható sónemeket. E halophyt vegetatio eredeti, igazi helye azonban a szabad szikes mezők s csak később telepedtek meg az emberi lakok körül. Csak ,a szerb tövisre nézve áll ellenkezőkép a dolog, melynek bevándorlása ismeretes. Ez eleinte a falvak körül fészkelte be magát, innen azonban a szikes talajra is átvándorolt, a hol most ép oly jól érzi magát, mintha ez lenne neki igazi szülő helye. A mécsaras helyek vegetatiója. Ide tartoznak a mocsaras és iszapos helyek, a Rákospatak melléke, a szíkes tavak 'és pocsolyák s az alrilról t�P. MIt tőzeges rétek. Ezek szerint iszapos, tőzeges és szikes tavak növényze tére lehetne osztani a vegetatiöt, de az első kettő€{ Jelentékenyen nem kü lönbözik egymástól, egyes formatiők mind a kettőn egyaránt ismétlődhet-: nek. Azon kevés növényfaj, mely az egyik vagy (L másiknak sajátja, nem oly szembetünö, hogy az iszapos és tőzeges talajnak külőnös eltérő külsőt kölcsönözne. A tőzeges rétek jellemzőit már a 124., a sziki növényeket a 128, lapon láttuk. A mocsaras rétek jellemző formatiója a Rákos több helyén a nád�tsok. E náderdőképződmény belsejében szabad viztükör ragyog, melyen a Nym phaea alba var. candida levelei s rózsái terülnek el, előbbiek azonban olykor a víz szinéről egész kiemelkednek. A nádasok szélét sások és kcíkák (Scirpus lacustris) serege fogja körül, melyek, főleg a patakok vagy tavak partján Iris Pseudoacorus-, Bume» Hyclrolapathummctl vegyilIve külön formatioban ..
,
.
is előfordulnak. A nádasok szélében diszlenek továbbá
a
Solanum Dulca
Gentia,nct Pneumonanthe, gyékény,
Lythrumok, Epilobucm hirsutum, Glyce1'ia aquatiea, Spa1'ganium eredum. Butomus umbellatus s a Ranunculus' L(ngJf,a és Senecio paludosus is ezekhez hasonló képet öltött magára. Árkok körül Melilotus pCtlustris, Gali�tm elongcdum, Glyceria fl., Eupatoriul1i canamara,
.
_
bium stb.
az
uralkodók.
süppedő zsombékos rétek, melyeket a Carex stricta külön,' de egy máshoz közel álló sűrű bokrai alkotnak, környékünkön oly nagy táblákb,an, mint az Alföldön; kifejlődve nincsenek, azért Pokorny a Gubaesi zsombé kot a szórványos közé sorozza. Jelölni itt azonban már azért szük A
síklápok .
ségesnek tartottam, mert a zsombékképző sás a �ákos vizenyős helyein gyakori, s a tőzegképzéshez anyagot -szolgáltat (a Dunától a PaskálmaJomig).
16
4- tiszta, f'olyó� és állóvízekben bernerülve a sallangoslombú hinár i(n�maUá, van kifejlődve: Ce1"Cdophyllun� demersusn, Myr'iolJhyllurnok, Zanni-_ chelia, Hoitonia, Rarn,unC2tlus poucistomineu«, R. divaricatús, Cha'J'ák, Uiricula» ria vulgaris, a csendesebb víz szinét pedig laposlombú, úszó növények lepik el: Potomoqetonok; békalencsék, Hydrochar?:s, Linmanthemurn, Nymphaea. A Poly gonum amphibium is e termő helyhez alkalmazkodva a Potamcqeumok levelét �ltánozza (var. natans), a Sparqaniumolc és Ranunc. sceler. úszó levelűekké válnak, míg a vízbe került parti növények alsó levelei alámerülve szétha sadoznak
:
Sium latifolium,
Iloripa Austriaca,
R;
omphibia,
R. macrocorpa,
Phell�nd·r-ium. A Duna vizénél erre nézve csak a melegebb vizű holt' ágak jöhetnek tekintetbe, hol a növényzet zavartalanul tényészhetik. Ily helyeken van az Alisma grwminifol1:um, Ranuncuiu« divaTicatus is. A meleg vízeknek vagy nincs szabad terök, vagy csak csekély az, malom a Lukacsfürdőnél, vagy a fürdés által zavartatnak (puskaporos mint tóban a való előtt azért A Lukácsfürdő akad. nál), jellemző növényöle alig Beruta a thermalis látszik cmgusti; Nymphaea meghonosodott, de most úgy {olia hatalmasodik el vizében. A Lukács- és Császárfürdő kifolyásánál em líti Kernel' a Cype1'us coliduet, azonban a Duna partja erre felé szánandó, való nö a gazos helyeken elhatalmasodott Chenopodhtmok minden jóra vényt elfojtanak. Charák; Ütricularia Bremii, Polamoqetor; plctntctgine26s a puskaporos malom langyos vizeire jellemzők. A Dunapart vegetatíöja, A tenyészet ezen tere az iszapos, tőzeges, szíkes, és homokos talaj között mintegy összekötő tagot képez, Alig va� növényformatio. mely oly sok alakú és annyira változékony ruhazatot képes magára ölteni, mint épen a duna- és tiszaparti vegetatio. Majd nádak és káka, majd sások és pázsitfélék, majd ismét kórós kutyatejfajok, maly vák, fűzbokrok stb. lepik el a főváros mellett a Duna partját, majd vizenyős réték és szántóföldek nyúlnak le közel a víz szinéhez. E folyóparti vegeta tiót azorosan jellemezni már azért jár nehézséggel, mert tavaszkor' vízzel van elárasztva, később pedig leapadván a víz, újabb-újabb viráglepelbe öl-: tözködik. A Duna partját e tekintetben most a főváros mellett igen meg viselte a gyakori vízáradás, úgy hogy egyes helyeire, pl. a régi Ördögmalma Oenant7�e
vidékére,
hol
még alig
száraz réteken 1869-ben Inula Germanicát is
szedtem.
a Duna Lipótváros partján magas töltés emeltetvén, a Chenopocli'ttm-formatió fészkelte meg 'rajta magát s minden szép tenyészetet kiölt. Ily puszta a Dunapart a főváros között is. Ez és a gyakori hajóközlekedés hihetőleg az oka, hogy itt' a, Duná ban a vízi harasztok nem tényésznek. Megnyerőbb a Duna partja a sorok sári gátnál, a Csepelszigeten, pl. Taksony alatt, helyenként Buda és Pro montör között. Leggyakrabban leljük erre az iszapon lakó növényeket: Epilo biU1n ctdnatum, E. Lamy1�, Poteniilla �Ul)'Ína, LythrU1n Hyss opifoli Ct, Veronica
az
.
a
áradás után
qnagalloides,
ismerni rá. Ezenkívül innen
felé
a
Heleocharis acicuiaris, Junc/us búfoni?,6s
v.
hybridu,s,
Limesella
17 -
aquaiico, Alismá Planiaqo, Rume» sten9phy�l��s?, Po_lygon. Danub. (az Ördög táján 1878.), Herniario. glabra, Bcirpus ooaiu«, Sc. Michelianus, Ro ripa palustris, CY1JerUs glomeratus Taksony alatt 1872.; Boripa ctm)Jkibia es malma R.
Austrioco Promontörnél, Bidensek, Gali"UJn ruoio-de»,
Mentha
calaminthctefol'ia (1878)
stb.
a
sorokaari
gátnál.
A szigetek vegetatlója. A Duna, szigetei közül a parkká ván atalakitva, a többiek az elmondottak szerint delmes homokmezők vannak
a
helyek is, melyet Csép
a
fi
mellett
Lepidi�tm crassifolium
termő
Sz.-Endre és vizáradés
helyét.
Poteniillo. onserino;
Margitsziget egész taglalhatók. Terje-
Csepelszígeten,
utóbbin szikes
keresztülszakítobt, magával vivén partján gyakoriak a füzesek
A Duna
és kisebb erdők vagy ligetek, melyeket mocsaras erek. is szeldelnek át: Itt díszlik főkép a Populus alba, Alnus incana, Orategus nigra, Cr. pentagyna et
Cr. monogyna, Viburnum Opulus, fűzek; itt honosak továbbá a Scilla bifolia, Et'ysimum cheiranthoides, Eryngium lJtanum, Vicia Hungarica, Convallm'ia
latitolia, M�tscari botruoides, Cirsium spathulatum, Viola elatior, Cucubalus baccifer, Bromus giganteus, Circaea luieciona, Leucoium aestivum, Angelica montana, Paris quadrifolia, Equisetam hiemole, Senecio fluviatilis és S. Doria, Om�thogal'um nutans, O. Bouchéanum, O. refractum, Hesperis inodora, a szőllőt
iszalagot pedig fákra kűszva s onnan alácsüngve a maga eredeti termé szetességében láthatjuk. A termesztett növények közül első helyen áll a szőllő (Vitis vini [era), mely főleg a budai hegyek melegebb lejtőin díszlik s Buda, valamint Kőbányának is ez a fő és ismeretes (sashegyi) termesztménye. Fajtáiból fő leg a sárga mézes, juhfarkú (Langstingler), piros bakator, sárga és piros dinka; az
kadarka, apró fehér, fehér v. lisztfehér, ezüstfehér, nemesfehér (Gutedel) apró fekete termesztetik. A szőllő a vidék bármely földnemén, a Duna bal partj án homokon is megterem, de a trachyt, dolomit és lösz, úgy
gohér,
kék ,
látszik, leginkább
van
ínyére.
A
trachyt
alkaliák- és mészben bővelkedő föld
sziklák elmállásából keletkező
mély,
szőllőmüvelésre kitünő. Sz.-Endre körül, minden, Délnek, Délkeletnek s Keletnek fek a
feljebb Visegrádnálcsak nem trachyt lejtő szőllővel van beültetve. Visegrádnál egy délkeleti lejtőn 435, Bz.-Endrénél 458 méter, a Haromhatérhegyen pedig Budán, déli fekvés nél 450 méter a legfelsőbb határa, e magasságban azonban már sok helyen felhagytak a szőllőtermeléssel. Még Sz.-László mellett a trachyt hegy ség kellő közepén is vannak 457 méternyi magasségban szőllők, de a nagy s
vő
,
terjedelmű
hegyeken
a
erdők közel volta miatt csak
kőzépszerű bort teremnek.
szőllőtermelés felső határa alább esik
tert túlo sehol
s
déli
A mész
fekvésnél 411 mé
halad. A szőllőkben egész a legfelső határig mindenütt gyümöle.sfák: kajszin és őszi baraczk, mandola, cseresznye, meggy, szilva, (1ió diszlik, de nemesebb almát és körtét nevelni nagyobb fáradságba kerül. Gesztenyeel'döink nincsenek, de a Zugligetben s a Disznófőnél éjszak � nyugoti fekvésnél 380 méter magasségban is vannak szép gesztenyeféle 1
sem
2
.
18
'de
kétségtelenül
ültetve. ,
(V.
ö.
Tanáreg-yesület Közl., 1878,
p.
188; 'Ó. B., Z;
1879. ,p. 60, 100.) Gabnaféléket a
völgyekben, alacsonyabb dombokon és a síkon művel 'nek, magasabban sehol. Pi-Gödnél a Setaria Italiéát, -itt ott a Carthamus tinctorius és Helianthu« annuust is művelik, P.-Sz.-Mihály nál terjedelmesebb dinnyeföldek is vannak; a Városligeten túl pedig zöld 'séges kertek terülnek 'el, melyek között Amaranth?",s proetraoue és 'glabrescens, Galinsoga parviflora, Chenopodiumok és egyéb gyomok termenek. A vetések közt 'a Bromus secolinu», :;1nthemis Ruthenica, Ceniourea Cyanus, Galium tricorne, a tarlóvirág (StachYs awnua), mely főleg aratás után szaporodik el, Ajuga Chamaepitys var. grand i flora, Heliotropium Euro paeum, Linaria �puria, A.ntirrhinum Oront'iurh, Adonis flammea, Delphinium Oonsolida, pipacs, konkoly, Scleranthus annuus, Euphorbia [alcata; E. exigua, MercuriaUs annua, Vicia villosa, V. Pannonica stb. nőnek s vetőmaggal ta pasztalás ezerint mindig újabb polgárok kerülnek flóránkba: Helminthia echioides, Speculoria Specuucm; Caucalis muricata, Bifora radians, Euphorbia Dalmaiica, Arenaria leptaelados (Y), Delphinium Orientole. az idegen aran kafaj ok (Cuecuta) gyarapodása azonban nem örvendetes. A fenyvek legjobban tenyésznek a Pilíshegy éjszaki oldalán, de eredeti fenyveseink nincsenek. Ültetve jól díszlik a platán, canadai nyárfa, Ptelea. lóqesztenye, aranyeső, ákác csipkefo; Celtis, Gled-itschia, Ailanthus, Acm" Ne gundo, a temetőkben Cyprus és Thujafajok, szomorű fűz, a Margitszigeten á tul�pánfa is. Egyes növények meghonosításával az állatkertben tesznek de 380 méternél
.
t
kisérleteket. A flóra állapota. A részletes elősorolásból látható, hogy a magyar, fővéros flórája igen változatos és gazdag. E vidék azon szerencsések közé tartozik, melynek flóráj án a füvészet-tudomány felserkenése óta a leghiva tottabb férfiak dolgoztak, ezért van gazdag irodalma is, mely e flóra legna Ha a flóra multjára visszatekintünk, kevés fajt gyobb részét kimeríti. ,-
leszámítva,
hanem
folytonos gyarapodást tapasztalunk. 'Ha a midőn még azokat a' helyeket,' hol .most magas házak emelkednek, moesarak borították, a mcstanihoz képest a vízi flóra valószinüleg megfogyatkozott vagy korlátoztatott s a Nuphar luteum s a Lindernia hiányát s az Elatinék ritkaságát igazán csodálnunk lehet. Azonban ha Sadler flóráiba belé tekintünk, a kijelölt helyeken legtöbbször felleljük a leirt növényeket, de a vízi növények (Hottonia, llippuris, Potomo getonok) ritkábbak. Sadler idéjétől a flóra nagyon jelentékenyen ,meg nem változott, a megváltozást inkább a felfogás és az újabb determinálás, űjabb helyek felkutatása stb. okozta. N em is gondolható, hogy azon növények, melyek Sadler óta a megyében vagy a főváros körül napfényre kerültek, mind újabban vánd-oroltak volna hozzánk, hanem rejtekhelyeit vagy fel nem találták, vagy a rokon fajokat és alakokat egymástól meg nem külön nem
pusztulást,
a flóra akkori állapotára gondolunk,
..
19
böztették.
]J
mellett
mégis ezenvedett vá1tozást. Az panaszkodik, de a Quercus Cerri», Acer Ta Doroniosm taricum, Hungaricum, Echium rubrwm, Pagus silvatica, Limodorum. melyeket Dorner a kipusztulástól féltett, szerencsére nem ritka ság. A Gellérthegyen néhány szép rózsát kivágta�. Módosították, pusztították flóránkat az árvizek is. Korlátozva van a' Margitsziget vad vegeta -A Városliget mögött egyes telkeket beépítettek, egyes táblákat cul tioja.is. tura alá fogtak, vagy befásítottak, ezért a Bromus ereeius var, pycnotlj:'ichus kétes. A vasutak és töltések az eredeti tenyészet korlátozásával a .rucleralis flórának kedveznek. A budai oldalon a szőllők tovább terjesztése, főleg 3t Gellérthegyen, egyebek közt a Peqanumot, a Lukácsfürdőnél a tó elhagyott sága a Nymphaea thermalist fenyegeti elpusztulással. A budai erdők kivá gása, majd ismét felserdülésével a flóra .évenként is változik. A kivágott Kis Hárshegyen egész más volt a vegetatio pl. 1874. jun. elején, mint 1878-ban ugyanez időben, mídőn talaját a hajtások már jobban elborították. Ezek s egyéb lehetnek okai, hogya Sagina opetala. Cypripedium Calceolus, Scleromthus perennis. Diomihas Saxifragus, Crocus reticulatus, Spergula aroeneie, Fu maria paroiflora, Sisymb1'ium iunceum, Nasturtiurn officinale stb. évek óta nem mutatkozott, A történetesen jelentkező vagy talán hibásan felvett alakok: Erctnthis hiemolis, Ostrya cW"]Jinifolia, Aster Pestiensis, Sisymbr'iurn Austriacum, Bupleurum cernuum, Galium saccharoncm; Torilie nodosa, stb. hiányzanak. Mutatkoztak véletlenül újak vagy a kertekből szabadultak ki, de rövid idő mulva ismét eltüntek. (Moenclúa maniica, Smyrnium perfoliatum a Margitszigeten, Kitaibelia, Salvia Sciarea, Silene pendula, Primula acaulis, Doronicum Pardalionche«, stb.). Egyes fajok kiveszése a Pilíshegy körül, mint -
helyenként
a
flóra'
erdőirtás miatt már 1862-beli Dorner is
-
.
'-
Prenomthe« purpurea-, Carduus crispus- és Silene viridifloráé talán bizo nyosnak nem mondható, mert e helyet füvész ek gyakorta nem' látogatták s a
utóbbi leülönben is szálonként nővén, nem alkalmas időben fel sem tünik. Némely növény azonban ma szokatlanúl gyakoriabb, mint Sadler irja, pl. a az
'Peucedanum carvifolium, Coryza equarosa, Hicracium vulgatum stb. Flóránk gyarapodésa azonban Sadler óta kivált annak köszönhető, hogy jeles erők kutatták
újra
meg
újra
át
a
vidéket,
a
kik között
kiváltképen
Kerner
bécsi egyetemi tanár tündöklik. Ma egészen máskép fogjuk fel
a
Antal, növénye
faj vegyül eteket el nem hanyagoljuk, hane� az fajok rangjára emelve, saját névvel látjuk el. A magyar fő város. környékéről mostanában is tömérdek növény ment ki külföldi herba riumokba s azok itthon úgy, mint a leülföldön más országi rokon fajokkal összehasonlítólag tanulmányoztatván, maga f8városunk flórája is sok érde
ket, mint Sadler idejében,
a
elismert önálló
kes adatul
és
szolgált,
Ezen összehasonlíto
fióráját, környékünk
mint Sadler
lett
is
ma
sok Sadlerféle
növény
más név alatt ismeretes.
tanulmányok jobban mödosítotték óta
ideje szülőhelye,
a
természeti ok ok. Ezek vagy
a
magyar főváros
folytán újabb fajoknak látszó alakok faji
jelentél.teleneknek
2*
,
26
bélyegei jobban megvilégosíbtatvéu, faji rangra, emeltettek s a fajvegyüle (hybridek) tekintve, alig van hely hazánkban, melynek hybrid növény
teket zetét
Budapesténél pontosabban ismernők.
E mellett, egyes korlátozó,
fenye kivül) kétségtelen új polgá a vasutak (Rhinanthus Alec a torolophus, Medicago dent.ic�tlata), felhagyott szöllők, a hollabiáták, Laoon dula, Soioia et Melissa officinal·is, Ruta qraoeolens és Iris German·ica kezde nek elvadulni, talén a soroksari Dunaág eizárása is, a hol újabban a Oypm'us glomeratus lés Helcoeharis ouata jelentkezett. A vetőmagvakkal terjedt el a Delphinium·Or·ientale, Anthemis Ruthenáca, Euphorbia Dolmaiica, A1'ena�'ia leptoclados, Caucolis muricata, Specuiaria Sreculum, egyes CusC'tdafaj, Come lina deniata; stb.; egyebek okozták a Galinsoga, Stenacii», Aster Nov}; Belqii, Loliun: Iiolicum, Setaria Italica. Xanthhtm spinos�vm (szerb tövis, forradalmi fil, cigánymogyoró), Oenothera biennis, Lepuliui» sat'ivu'nt, Eriqero» Comaden sis, Bifor« radians, Ononis Natrix Physocaulus stb. elterjedését. Él-e még a Lythrum bibracteatum; Oerctsti�tm criease flóránkban, bizonytalan Végre körül kellene fűznöm a magyar főváros flóráját Pestmegye ne vezetesebb füvészi pontjai által. Ezek fölött a magyar főváros hasonlíthatat lanúl fölötte áll változatos tenyészeti viszonyai következtében. Budapest flóráj ának ezen kimagaslása onnan is ered, mert a többi helyek növényzete' úgy kikutatva, mint a fővárosé, nincs. Legjobban kitűnik ez után Kalocsa, melynek flóráját Mel1yhá'f'th László 18'77. végén irta meg.1059, több kétes fajjal, de egyszersmind a hazára nézve is új adatokkal: Lythrum bibroctea tum, Allium oirooiolaeeum, Gal'Íum debile, Lappula patulct, L. barbata stb.. s melyet Haynald L. érsek is gazdagított: Alliua» airopurpurewm stb. A és Pilíshegy, Sz.-Endre Visegrád, Gödöllő vidékét a ritkább, a főváros hoz talán még közelebb is előjövő növényfajoknál a rendszeres enu 'meratiöban megemlítvén kiválóbb helyek még a váci Nagyszálhegy az Anchusa Barrelieri-, Myosotis spars'iflo'ra-, Orobanche Teucrii-, Calamintha silvctf-ica-, Daphne meeereum-, Sarothamnu» vulgaris-sal, melynek növényzetét Kernel' az Österr. botan, Wochenblatt 1857. 390 stb. lapjain írta le, Pilís és Monor vidéke ((Juercus orenaria Borb. (Qu. dilatata Kern. non Lindl.), Ver bascum Reissekii stbivel), P.-Sallósár, (Astragalus linearifol'hts_ Pers.), 'I'atárSz.-György (Helianihemum tomentosum, Spimea crenaia), P.-Peszér, Alsó-Da� bas és Nagy-Kőrös vidéke (Aju,ga Laxmonn«, Kanitz A.), a Csepelsziget Ercsi hez közelebb eső részei s Pest és Fehérrnegye határa, a merre főleg Dr. Tauscher Gyula ercsii orvos terjesztetté ki kutatásait. gető avagy irtó okok dacára is (az új leleteken rök is vándoroltak be. Erre alkalmat nyújtottak
-
.
,
.
21'
-
A 'növényosaladok, nemek, fajok, fajvegyületek és alfajok áttekintése, összehason
lítva 'a ,haza,
Osztrák-
(V.
(excl, Dalmat.), Németorszáq és Déli-Oroszország flórájával. Aufzahlung p. 107 és FI. v, N'iederöst. p. elv.)
ö. Neilr.
alatt csak n, Királyhágón innen fekvő rész értendő; exel. Creat. Az és Oroszországra vonatkozó adatokat Neilreich. munkáibólmerítettem, itt azonban egyes helyeken azóta némi emelkedés állhatott be, de ezen .elszórt ada tokat összegyüjteni időm nem volt. Ohajtottam -Pestmegye flörájával is tenni össze hason.lításb, de mivel a főváros vidékét úgy is measzebbre terjesztettem ki, az elté rés nem. nagy lett volna. Legfeljebb Kalocsa vidéke képezhetne kivételt Menyhárth László flórája által, de itt sok a kétes természetű faj. A -hazai flóra legfontosabb gyarapodását Neih·eieh óta, a mennyire lehetett, az elszórt adatokból összeállítottam, dp, ezt megnehezíték azon eltérések, melyek a fajok felfogásánál uralkodnak. A
"haza"
Osztrák-, Német-
és
Budapest
A
környékén
A családok
1.
Equisetaceae Polypodiaceae
3
O smun daceae
"----
I 1
7
9
16
1
9 5
I
I 9
9
11
34
40
37
1
1
I
8 16
4
Ophioglosscae
4
5
5
3
5
Salviniaceae
1
1
1
1
6
lVIarsiliaeaceae
1
2
2
7
Isoöteae
1
2
8
Lycopod.aceas Cytineae
8
8
9
1
1
-9
II.
..
..
Egysziklíek
Gramineae
48
Cyperaoeae
7
Aliamaceae
'3
13
Butomaceae
1
1
14
Juncaceae
2
15
15
Melanthaceae
2
4
16
Liliaceae
8 2
17
Smilaceae
18
Dioscoreae
19 20 21 22
23
12451)
1125
44
230
164
122·
127
7
7
1240
1
1
1
1
2
25
33
35
10
7
6
8
5
36
8
65
66
74
5
1
10
11
11
61 9
1
1
1
3
3
4
2
1
20
17
24
18
8
74 4.-
Hydrocharideae
1
1
Iric1eae
3
11
3
1204
150
58
8
6
3
3
7
10
11
4
16
36
4
52
55
58
40
Naiac1eae incl. Lemnac
4
16
2
22
24
38
13
Aroideae
2
2
4
4
5
3
2
4
6
6
7
5
Amaryllic1eae ..
3
:
10 11 12
2
-
neve
Edényes virágtalanok:
2
1
száma
fajok ----_.-
_--
------_------
Orchic1eae
Typhaceae
.
.
.
-)-
)
22
A családok neve
26
27 28
.
.
.
.
2
.
1
Callitrichineae
1
30
Betulaceae
I
3
3
6
3
2
3
4
?
2
3
1
1
1
1·
1 és 3 ültetve
3
3
3
3
�. � =1-=
7
4=
5
6
2
2
2
2
1
26
33
33
12
1,5
.39
36
45
58
8
5
5
6
34
29
30
29
�
1
l
9
.3
9
9
2
1
2
33
Celtic1eae
csak
34
Moreae
2
35
Urticaceae
36
Cannabineae
37
Salicineae
38
Salsolaoeae Amaranthaceae
Polygoneae
..
.
•.
Laurineae Santalaceae
9 3
-
I
6
-
7
4(?)
1
-
ültetve
2
15
11
8
3·3
2
7
1
2
25
3
1
4
2
2
-
-
12
15(?)
.
.
44
Daphnoic1eae Elaeagneae
45
Aristolochieae.
46
47
Plantagineae. Plumbagineae.
48
Valerianeae
49
Dipsaceae..·.
csak
..
..
50
Compositae..
51
Lo beliaceae
52
Campanulaceae
53
Rubiaceae...
54
Lonicereae
55
J asmineae
56
Oleaceae
•
.
..
'.
.
•
.
Gentianaceae
60 61
Labiatae
i I � 1
1
2
10
5
10
55
167
..
"
5
16
4
26
3
5
1
..
..
•.
=
I -;
.
.
-
4 I
I
2
2
3
4
4
12
17
17
7
2
7
11
_ll
1
14
17
19
16
5
19
20
18
15
48
301
1327
353
261
6
38
41
46
23
10
36 11
34
37
33
14
16
1
1
1
6
6
5
5
5
3
4
_
ültetve]
2
3
1
2
1
1
5
10
26
67
1
1
1
1
1 *)
4
-
2
-
2
i
I N em vadon.
ve
15
4 l
te
2(?)
I
8
I
l
..
59
ü
--;
.
.
Apocyneae Asclepiac1eae
4
3
i
Verbenaceae Glo bularieae
16
8
1
.
I
14
Ulmaceae.
*)
2
7
32
62
1
3
4
58
15
2
14
2
Cupulifereae
57
tilO I
-
1
31
43
-
..
I
42
/I I
:
Cerat'ophylleae Myriceae
41
.
Coniferae
29
39 40
.
il
I
III. Kétszikűek
-
I
7t
3 I
1
2
1
25
33
33
12
15
93
95
106
94
2
2
2
2
2
3
3
2
3
23
A családok neve
63
Asperfolieae
7
54
64
2
12
72
Convolvulaceae Polemoniaceae Solanaceae Scrofulariaceae Acanthaceae Orobancheae U tricularieae Primulaceae Ebenaceae
73
Ericaceae
74 75
Pyrolaceae Monotropeae
�� I
Umbelliferae Araliaeeae
65 66 67 68 69 70
71
I
.
.
14
15
97
111
123
1
10 75
21
25
6
7
3
32
47
54
15
13
16
21
6
24
-
6(?)
13
7
7
7
3
2
2
2
·2
128
145
159
2
2
1
2
2
2
2
3
2·
2
2
3
3
2
2
7
23
29
II
2
3
31
43
32 45
1
1
5
5
5
4
.
18
58
87
88
..
1
1
2
2
5
13
24
22
67 2
.
1
..
2
..
•.
.
5
120·
..
Nymphaeaceae Cistineae Droseraceae Violaceae Frankeniaceae Cucurbitaceae Cacteae Portulaceae
..
...
..
.
.
.
..
..
.
98
Caryophylleae Phyto laccaceae
99
Malvaceae
.
..
Hypericíneae
100 I
71'
2
'2
24
18 130
1
35
1143 14: 17i
1
433
4
434
2,
2
;
1
3
1
1
1
16
1
1
1
1
22
67
6
4
4
4
_:. I � több műv,
.
1 4
1
1
-
-
21(?) 19(?) 18(?)
I 41
= 1
I I
9
3 6
14
12
7
1
1
2
2
4
2
116
123
142
1
1
1
=
1:
13
13
13
2
3
4
2
II
10
14
9
ültetve
;
6
102 1
II
-
2
389
.
.
..
6 2
r: 8: 1
...
.
17
1
5
Fumaria-
.....
89
1100
II
14
1
2
a
90
10J.
'11 �
12
38
Capparideae
rriliaceae
14(?) 2
.
.
Resedaceae
97
...
Ranunculaceae
87 88
96
66
1
•
Ribesiaceae
ceákkal. Cruciferae
95-
12
1
Saxifragaceae
86
94
9
"
85
93
.
.
Berberideas Papaveraceae
92
8
1
.
Corne�e
91
5
2 .
..
Loranthaceae Crassulaceae
84
48
10
121
..
79
82 83
48
112
.
78
80 81
43 10
2-1 ,
J----.-�-
és
Buc1apest
környékén I
A családok
neve
�ci!
o
cl.)
po
OS '� 1
N
,�
+=>
rJJ.
II'
I
I
103 104
'I'amariseineae
105 L06 107
Acerineae
,
1
,
c s a
108 109
Celastrineae
.
...
.
k
-
I
-
1
51
1
11
1
21
-I
-
I 41 I
� tnro
�',..Q. 0,..0 SOO ""'áO _""
'(
.
'.
'"'
'Cl.)
....
o
A
o
\
I
I 4,
_41
-
I
-
1 3
i
4
1
ültetve
1
,
-
ültetve
41
1
-
I
-
1
.
Hippocastaneae Polygaleae Staphy leaceae
Ampelic1eae
2 -
,
,
,
I
o
I
I -
""" oo�
o
�
_---
Elatineae Reamuriaeeae
O,,",
If' I I'Z�I;::1� N
'ro
""'bO
""'
+=>
��
>->bO bD,.
'o'�
��
�,..Q
_�
I
'"'ci!
�S
tn
� �ro 'ro,..Q
,�
�cq
bO 'ci!
S
'..,.,
110
J.
fajok -"ám.
�
:�s
.
1.02
A
1
3
6 1
-
3 1
1,
.
III
Ilicineae
112
Rhamneae
113
1115 il
En.petreae Euphorbiaceae J uglan deae
116
Anacardiaceae
117
Diosmeae
118
Rutaceae
119
Zygophylleae
120
Geraniaceae
114
-! 2
.
,
1
11 ,1
1
1
1
,
.
1.
2
24
i6
11
8
"1
15
16
12
l'
1
l�
3
3
3
1
1
1
1
2
1
1
1
1
1
23
12
125
Oenothereae
3
126
2
128
Halorageae Lythrarieae Myrtaceae
129
Gránateae
1.30
Pom ace ae
131
Rosaceae
132 133
ül t
2
e
t
v e
(?)5
10
20
191
31(?)1
1
4
3i
5
3
3
5
41
4
6
li
1
l' 16'
1
1
18
16
111 5,
-I I
4
Amygc1aleae Papilionaceae
.
Összesen
3
4
1
Philadelpheao
.
1
1
3
22 16
Balaamineae
127
1 3
2
123 124
,
1
1
21
Oxalideae
.
I
1
32
1
Lineae
,
-
ültetve
1
33
16
121
,
-I-II -
1
21
122
.
5
(?)l
ültetve
1
..
4
1
20
211
.
,
..
3
12
101 50: 21 6 231 1041
1
5
3
28
201 64
72
12
12
('?)ll 21, l74l 1
�3115621 I 1108 :!�!ban. 72
----- ,----.
18
1031
52 12
131
236 -178
225
4031!2±::3250i2181i
hYbridOl: nélkiÜl. I _ i ,
l'
It II
25
es
Bu(lapest
JdiJ_'ilyeli:e flórájáitali:
Eltekintve számos systematicai munkától,
melyekben pestmegyei növények
fejtegettetnek, Budapest és vidékére vetkező munkákban találjuk malyekre azonban is-
bélyegei
egyes adatoknál külön-külön
az
növénytani adatokat a .kö systematious részben térkimé
szóló a
,
lés tekintetéből
fOl'rásai.
nem
hivatkozhatom.
Albach St. Vicia monanthos, Sadlerben, Eurotia Ö. B. Z. 1878. p. 208. Ascherson P.Über einige Fumaria-Arten, Verhandl, des botan. Vereines fül'
Brandenburg num
u.
==
V. V. B. 5. p. 214-24.
-
Ornithogalum
Bouchéa
ott VIII. p. XI.- V.
Über die geogr. Verbreitung == Ö. B. Z. 1866. p. 108.
Bemerkungen
über
einige
.
von
Car e x Bu ek i i ,: österr. botan.
Zeitschrift
Pflanzen des Kitaibel'schen Herbar in den Ver
handl, del' k, k. zool.-botan. Gesellsch. in Wien Recension über Neilreich's
==
ZBG., XVII.
der in
p. 570-90.
beobacht.
Aufzahlung Gefasspfí., Ungarn Zeitung. 1865. p. 364. (Lepidium graminifolium.) Kleine phytographische Bemerkungen. Bot. Ztg. 1876. p. 305-9. Lythrum bibracteatum Salzm. bei Pest, V. V. B. 1876. Sitzunga Botanische
berichte 133-135.
Bayer J. Beitrage
Kenntniss der Flora
zur
ler's Fl. comit. Pest.
Ö. B. Z. 1863.
von
Ungam,
insbesonders
an
J. Sad
p. 46.
Bohatsch F. irott jegyzettel támogatott, idézve == Bhtsch. norbás V. Pestmegye flórája Sadler óta és újabb adatok, a magy. tud. akad. ma th. és term. tud. Közl.
Ak. Közl. IX. köt. 1872. p. 15. etc.; 19-20.1.
zsurlófélék, 46-51. l.
rasztfélék, 29-30.
L
Újabb jelenségek
magy.
Észrevételek ó
á
n
r
l,
u.
és
a
a
flórában,
u.
az
új
a
ha
adatok elősorolása.
itt 1875, XII. köt.
phytograph megjegyz.,
különösen
a
Centaurea Sadleria
ott 1876. XIII. köt.
Adatok Arbe és
Veglia szigetek flórájához eímű budapesti Onosmák is előkerülnek.
VIII.
cikkben
(u. itt XIV. köt.,
szám) a Haynalc1 érsek herbariumának magyar harasztféléi, u. itt XIV. köt., IX. sz. Vizsgálatokhazai Arabisek és egyéb cruciferák körül, u. itt XV. köt. -VI. sz. Floristikai közleményele a magy. tud. akad. által támogatott botanilrai.kirán c1ulásaimból: a) "Umbelliferae quas inlocis Hungariae etc. diversis legit. b). Amphibryae, c) L'in e a e, e) némely ritkább növény új termőhelyei hazánkban című cikkekben elszórva kerülnek elő adatok, melyek a Budapest és környékére vonatkoznak. Zur lnora von Mittel-Ungarn Ö. B. Z. 1874. p. 243-45. Correspondenz a Linum juniperifolium-, Ajuga Chiaról Ö. B.Z.1876. az p. 424-25.; Ornithogalum brevistylum, Gagea callosa-, 'és Al l i urn v in ea l e var. asperiflorumról Ö.B. Z. 1877. p. 181.i nehány. Dr.
"
.
==
-
26 az Er od iu m p i m budapesti új növényról Ö. B, Z. 1878. p. ,71-72.; pi n e l Iif'o Ii um és Galium elongatumról �Ö. B. Z. 1878, p. 17,6. Verbascum s néhány más budapesti növényről 187,8. p. 279. UOI'bás V. Phytographische Notizen Ö. B. Z. 1878 p. 134=-35. [Av en a, pra ten sis Sadl., H ieraci um macr an th um.) Floristische Mittheilungen, -:-:-
-
ott 1878 p. 363-64.
Floristische Beitrage, Epilobiumokról, ott. 391-93. budapesti hybridokról. De Iridibus nonnullis, praecipue Hungaricis, Botan. Ztg. 1877. p. 476-77. u.
_.
az
u.
Nr. 30.
Bemerkungen über die Verbáscum Symbolae ad p te r.i d o g r ap h i arn et
Arten V. V. B. 1875. Characeas
Hungariae
Z. B. V. 1875.
p. 783. etc.
Közép-Magyarország flórájéhoz. Term. tudom. társ. közlern. 1875 67. füz. 131-33. lap. A magyal' korona néhány új növényéről, u. itt 1876, 36 l. (Hieracium Budense.) Rövid floristikai közlemények, u. itt i877., 99. füz, 435,,_36. lap. � Verbascum bl a t t.a.r if'o r m e s egyéb növényról, u. ott 1878. 362,-63 Az összekötő vasút s Pestrnegye flórája, u. ott. 1878. 110. füz. l. 400-401. Ploristicai jegyzetek', 'l'ermészet, szerk. Berecz A. 1878 p. 79. (Thalictrum medium Rchb., Rosa Ilseana) és p. 321-322. (Linaria oligotricha.) Az orsz. középiskolai tanáregyesület Közlern. 187617, 433. l. Poa Pseudo eoncinna, 490.1. Dorycnium decumbens, u. 0.187/8, 504. L Lythrum. bibract. és Aster Novi Belgii, 1878/9, 188�1. Amaranthus és Sorbus hyhrid. A Botanischer Jahresbericht 1875. 714. lapján pedig Caltha cornuta van Gombák Hazslinszky adataiban 1878. említve Budapest vidékéről. Díets S. egyes gomhák Hazslinszkynál 1878. .Doruer József. Pestmegye viránya összehasonlítva Alsó-Austriaéval, a pesti evang. gymn. 1861/2-ki programmjában. :..._ Budapest tölgyei. Akademiai Értesítő 1863. p. 10. Adalékok
.
.
..
-
A magyal' flóra Cuscutái
orv. és természetvizsgálók Munkálataiban (1867-68) folyóiratban is, ford. Asoherson. Bnts Géza, Budapest flóráj ának két új, növénye, a magy. orvosok és természet vizsgálók Munkálataiban O. T. M. 1868. p. 330. (Gagea boh., Smyrnium.) Feichtinger Sándor, Közlemények Esztergommegye helyrajzából O. T. M. 1865 .. 273. L stb. a Pilíshegyröl említ néhány növényt (Agrimonia odorata, _
"
18'64.,
u. ez
németül
a
a
magyar
Linnaea
.
pendula). Krasznamegye és környéke flórájában (math. és term. tud. közl. IX. köt. 85.1.) a Fumaria officinalist Pestrnegyében ritkavagy hiányzónak állitja., a évi minek azonban több tapasztelésunk az ellenkezőjét bizonyítja. Fellz� E., Sedum H_illebl'adii Z. B. G. tom. VI. p. 449. (1856). Carex
27
Fick
E.; Correspondenz Ö. B. Z.
v.
g r an
d ifí o r
é
176. p. 141-142. Az
t A. chiának
8chreb.
non
Freyn J., Correspondenz Ö. B. Z. 1873
p. 70
165.1. Er o di u m N eilreichiit és
Aiuga Chamaepitys. Ö. Flora
líti
von
kivül
ez
naplóját
azonban
a
Afuga Chamaepityst -
Frits�h
(Speoularia Speculum),
Thlaspi
1. 110.
u.
itt
lap. (1873)
.Jankaet közöl Pest mellől,'
B. Z. 1876 p. 405-408.
Süd-Istrien cimű
Peströl,
tartja.
munkájában opacától
P.
Potentilla australist Kr aé. nem
különbözik.
-
Freyn
em
úr ézen
bocsátotta, melyet Budapesten tartózko (Silene nemoralis, Muscari tenifl.)
is rendelkezésem alá
dása alkalmával szerkesztett.
Frivaldszky Imré-tet adatok vannak Sadlerban (l. Borb, Pestra. fl. 17. lap). Gamloger M. Decades pl. nov. praesettim ad fl. Europ. spectantes. Fasc. I.,
II.
A vidékünkrőlleirt
(1875-76, Parisiis.)
fajok egytől egyig tarthatatlanok. Különben Gandogert "fajai" felállításában egész más elvek vezetik, mint egy szigorúbb systematicust, az ő fajai önállósággal nem biró jelentéktelen alakok. Gerenday József-től több budapesti növény van az; egyetemi növénykert her bariumában, egyes adatai Reichenbach pat. iconographiájában idézvék. Gönczy P., Pestmegye és tájéka viránya, Pest 1864, legtöbbnyire a Sadlerból merített adatokkal.
Györg'y József,
adatok Sadler ban
Grisebach et Sehenk
(Borbás Pestm.
Iter Hungaricum
.
anno
fl. 21.
1852
lap). susceptum, Wiegmann's
Archiv fül' Naturgeschichte. Berlin 1852. Grfsebaeh A.., Végetation der Erde 1. köt. 100, 104, 162. l. stb. Grunow A., ·Uber neue eder ungenügend bekannte Algen Z. B. G. 1860. p. 538. Navicula Kotschyi n. sp., Oscillaria maxima, p. 540. Nav. sphaerophora moszatokat említi Budáról.
Egyes
adatok
Hazslinszky
és
Kalehbrennernél.
Die österr. Diatomaceen Z. B. G. 1862. p. 315 et 569. egyes, Budára szóló adátokkal.
J., Berg Pilis. Ö. B. Haberle K., egyes adatok Gl'umll
bickii
Hackel
E.,
Hab.)
Z. 1863. p. 16. Reichenbach fl.
.
der
ungarischen Festuca-Arten,
Kitaibel'schen Herbars. Term.
K., Beitrag
Budapestről
Haynald L.,
is vannak '
a
11.
Wi e r z
és Sadlerban.
Zur Kerintnis
Hausskneeht
Correspondenz 1865 p. excursoriájában (Echium
-
zur
Kenntniss der Arten
elősorolva, főleg
a
von
melyeket
munka szerkesztésében tanácsa, eredeti
sével és irodalommal
besonders
jener
des
rajzi füz, 1878. 273-297. Fumaria,
egyes adatok
tőlem
kapott. növények ide
kölcsönzé
támogatott. Hazslinszky Fr., cryptogam növényeimet határozta meg, a miért neki. itt is köszönetet rnondok. Magyar flórájában vannak adatok Pest és Buda vidé de ezek már a kéről, megelőző irodalmi forrásokból merítvék. i Im b r i cnr a Ryssalea Ach. Magyarhon. homok sikjain. Ak. Közl. UI. köt. Heufier közléss után. -
28
HazsUnszky Fr., Magyarhon és, társországai moszatv_iránya. Akad. 'Közl. (1868'.) V. köt. egyes adatokkal, főleg Grunowtól. Magyarhon Myxogasterei, Eperjes említ
a
1877. p., 23.
Phys
ar um
c on
f'l u e n s t
füvészkerbből.
Magyarhon Gasteromycetái (hasas gombái). Ak. Közl. XIII. k. 1876., Magyarhon üszöggombái és ragyái, u. ott XIV. köt. 1877. ,Újabb adatok Magyarhon gombavirányához, u. ott XV. köt. 1878. IIcllfJ'el J Disertatio de. distributione plántarum geographica per comitatum ..,
Pestiensem, Die in
Pestini 1827.
Ungarn
vorkommenden Arten der
Gattung Knautia,
Flora
1856.
I .. p. 55.
Fragmenta monographiae Carlcum Hungariae, Egyes
adatok Sadler
flórájában.
lloluby J., Correspondenz, Ö.
Host,
Flora
Linnaea 1862. p. 670.
B. Z. 1874. p. 98.
Austriacájában
Pestet is említi
(Rubus Pseudo-idaeus.) helyenként. (Iris b i s Il e r en s).
Adatok Grunownál HeufIer, Asplenii species, Z. B. G. vr: p. 279. 323. (N a v i eu l a K o ts chyi), Hazslinszkynál (Imbricaria Ryssalea), Po -
kornynál. Janka Viktor, adnotationos ad pl. Dacicas, Linnaea 1859. egyes adatokkal. Sesleria Heufleriana, Ö. B. Z. 1867. p. 34.
Bemerkungen zu Kerner's Vegetationsverbaltn. Ö. B. Z. 1869. p. 119., két ségbe vonja, hogy az As tr ag s.l us galegiformis Pest körül teremne. Correspondenz, Ö. B. Z. 1872. p. 235. (Phys ocaulus n o d o s u a), 1878: p. 208. (Eurotia). Adatok Erdély flóráj ához (Mathem. és term. tud. közl. 1876. xn. köt. p. 178-179.) a Centaurea Sadleriana leirása. -.E növényről egy újabb cikk a Természetrajzi füzetek 1878. év. 142-43. l. Ugyan Ő szolgáltatott anyago t Herman Ottó "Veto vagy inkább kérés egy érdekes növény ne vében." (Term. r. füz. 1878. p. 76. cimű cikkének, mely a Peganum honos sága mellett szól. (V. ö. 144., 267. lap.) -
Jurányi Lajos,
az Oedogonium diplandrum Jurányi, új moszat az egye Értekezések a természettudományok növénykert egyik viztartójában. köréból, kiadja a magy. tud. akademia II. kötet (1871.) IX. szám, 5. lap. Több növény fekszik tőle az egyetemi növénykert herbariumában sPestmegye' fl6ráját is megkezdte külön gyüjteményben összeállítani.
terni
-
Juratéka J., Beitrag
zur
Kenntniss der
Cirsien, Z.
említi Pestr ől,
brachycephalumot Kalohbrenner K. A Szepesi adatokkal
a
fővárosra nézve is.
Das Pflanzenleben der
itt
a
a
Ci r ai um
125. lapon nevez meg.
jegyzéke Ak. közl, 1866. p. 343 etc., Egyes gombákról levélben tudósított.
moszatok
Kerper A., Pilis-Vértesgebirge -
melyet
B. G. 1857. p" 93.
u.
egyes
Z. B. G. 1857. p. 257. stb.
Donaulander, Innsbruck, 1863.
E két munka
szolgált
'
29 f.őfórrás á.úl jelen cikkern áH 31ános'
részének,
ai' elsőből
egyes helyeket egy
szerűen átvettern. Kerner
A., Descriptiones plantaruni
'p. 140-141,
novarum florac
188,227, 313, 1864. p. 10,
Hunguricae, Ö.
B.
_Z. 1863,
84,101.
Vegetationsverhaltnisse des mittleren und östl. Ungarn. q. B. Z,1867. p. 133tól a következő évfolyamokon át, még ma sincs befejezve; jelen munkám syste maticus részéhez több adatot merítettem innen, mint Sacllerból, hol sok hely nagyon általánosan van kijelölve. Ez adatokat nem idézhetem mindenütt, mert a munka terjedelmét növesztené. 1879. febr. 1. számáig h�szná�tam fel. Bemerkungen über einige Pflanzen der ungarischen Flora, Ö. B. Z. 1866.
•
-
p. 205.
Ö. B. Z. 1868.
etc.
Quercus filipendüla
p. 10.
Astragalus chlorocarpus, galegiformis etc. Ü. Festuca amethystina Ö.,n. Z. 1879; mart. 1. 1869. p. 364. Floristische Notizen, Ö. B. Z. 1876. (Galium Schu,ltesii). Über Paronychia Kapela, Ö. B. Z. 1877. p. 20.
Notizen über
B. Z.
-
IUtaibel P. 1. Waldstein et Kitaibel. Reliquiae Kitaibelianae, ZBV. 1862-63. (Borb. _-
Additamenta ad floram
Acrobrya protophyta Hungariae,
Budapestre
vonatkozó
adatokkal,
N eilreieh 'is idéz.
K. N avicula Kotschyt Grun. találta Budán.
Kotsehy ]{ovács
28.f
p. '305.
Linnaea 1863. p. 263. ed. Kani tz A.
Ezeken kivül kéziratai is el vannak árasztva
melyekból egyeseket
Pestm. fl. p.
Hungaricam, Linnaea XXXII. 1864.
Gyula,
königl,
Flora
Pestm. fl. p. talán
von
Freistadt Pest"
nem
fajok termő ,helyét, melyek a fóvároshoz közel nőnek, nagyon általánosságban adja. ABifora r n d i a.n s t már
23.),
is
Pest, Tormay K. "Medicinische 'I'opographie der eímű munkájában. Pest, 1854. p. 12-23. (Borb.
de egyes
ismerte. Kummer et Sendtner. Enumeratio plántarum in Bósnia lectarum. Flora 1849. II. p. 757. (Bromus Pannonicus Budáról.) A. egyes adatokat Sadler flórájában (Borb. Pestm, fi. bach fi. excursoriájában (01'0 bus t r i s t i s.)
'Láng
Specierum
novarum.
..
in
Hungaria
detectárum
Reichen
17
1.)
s
descriptio
in
Sylloge pl.
nov., Ratisbonae 1824. p. 179-88.
Plántarum
nov.
in
Hurigar.
detectárum
descriptio, Ratisbonae 1828.
p.
219-221.
Ledebour K. Fr. Plora Rossica II. 300.
irja
l.
jegyzetében
a
Pe r u l a Sadlerianát
le.
Lojka H. egyes gombák Hazslinazky-nál 1878. Makovszky S. Eine Excursion am Blocks- und Adlersberg Wooheublatt 1855. p. 209-11. (Avena_
c
ap i l l a r i s.)
bei Ofen. Oest, bot.
30
Mfil1er B. sok növényt gyüjtött Dr. Tauscher
Gy.
ercsii
Neilreich A. munkáiban
főváros körül,
a
pestmegyei növénygyűjteménye .
orvos
birtokában
van.
Aufzühlung der in Ungarn und Slavonien bisher beobachteten Gefüsspfísnzen, Wien 1865 (1866.). Nachtrage und Yerbesserungen, Wien 1870; Diagnosen der in Ungarn und Slavonien beobachtoten Gefasspflanzen, welebe in Koch's Synopsis nicht enthalten sind. Wien 1867. a vidékünkre szóló adatok fel vannak dolgozva, de ezek már a megelőző iratokból merítvék. Nendtvíeh li; az Orchideák elterjedéséról s két gombáról sziveskedebt tudósítani. Neupauer J. egyes adat Hazslinszky és Simkovicsnál. Peck V. Arenaria graminifoliát talált a Farkasvölgyben. Pokorny A. Beitrag zur Flora des ungarischen Tieflanc1es, ZBG. 1860 p.:
r
-
•
284-287.
Egyes adat Kaleh brenner és Hazslinszkynál. Magyarország tőzegképletei. Ak. Közl. II. köt. P" 93., 94., 122. Regel E. Alliorum Monographia, Petropolis .1875. p. 41. Alli um vineal e var, asperiflorumot ir le a Rákosról. Reichenbach. Flora Germaniae excursoriájában és Iconographiája egyes köteteiben is vannak elszórva adatok Budapest 'Vidékéről. Renner A. Sorosporium Saponariaet közölt velem. Richter ,Lajos sok növényt küldöz szét a vidékről. Corresp. ÖBZ. 1872. p. 167. Rochel Antal. Egyes adatok SacUerban, Neilreichban (Sternbergia Pesten). Sadler József. Verzeiehniss der um Pest und Ofen wild wachsenden Gewüchse, -
-
Pest, 1818. Dissertatio inauguralis sisténs descriptionera plantarum epiphyllospermarum Hungariae indigenarum, Pestini 1820. (Grammitis Ceterach, Polypodium calcareum. ) De filicibus veris
Hungariae, jelölve Pestrnegyében. Flora comitatus
Budae
1830, ebben
már 20
Pestiensis, Pestini, 1826-27, 461
II. kiadás 1840. 1429
a
és
1377
van
fajjal
ki
;
a
fajjal.
Sándor József, adatok Sadlerben (lásd Borb. Pestm. fl. egy része
nem
harasztfaj
botanikus kertben van,
látásáról is tanúskodik. Sok itt
a
p.
17, 21.) Gyüjteménye
nemcsak nagy
mely buzgalma, de éles a főváros vidékéről s a mellé adott növény
jegyzetek figyelemre méltók. Schrader H. Ae, Monographia generis r u b igi n o s um.)
Verbas
ci, Göttingae 1813. (Verb.
Sehenk lásd Grise bach, Sendtner lásd Kummer.
Sehneh J.,
Muscari
comosum
mit
spindelförmigen Wurzeln, Ö. B. Z. 1877. a csírnövénykék csakhamar tönkre
is csíráztat ta, de
p. 238. A
Peganumot mentek, még mielőtt a magburkot elvetették volna. A föld homokos, rnésztartalmú volt. nA budai tölgyek csírázása." Természet. 1876. _.
nem
dec.
31·
'Simkovics L.,
Adatók
Magyarhon edényes növényeihez, máthem.
és term. tud.
Közl. XI. köt.
Bánsági
és
Hunyadmegyei utazásom, u. ott. XV. IC. néhány Budapestre szóló (Pulmonaria obscura Dum.) Füvészetijegyzetek Budapest és környékének növényzetéről, Magyar növény tani lapok M. N. L. 1877. 125-28 és 147-L51. 1. becses adatokkal. Új növények leirása, a term. rajz. füz.1877. 103-105.1., ugyanezaz Ö.B'.Z. 1877. 158. lapján is; 1878. 31-32, (Hieraeium Pestiense), a 14:7. J. (Polygonum Pannonicum). Néhány Közép-Magyarországi növényről, u. ott 148_:.._53. L Budapest környékének mohfiórája (Magy. -Növ. Lap. 1879. 1-9. lap.) Sta pf J. Astragalus galegiformis Kernernél. Staub M. egy Gaiiumát Ascherson G. Wirtgeninek határozott. Bot. ,Ztg. adattal' is.
-
1876. p. 309.
Steinitz W. úr közölt néhány növényt velem
Szépligeti Gy. gombászati Strobl o.,
adatok
a környékről. Hazslinszkynál.
Sicilianische Ranunkeln, Ö. B. Z. 1878. p. 176.; egy, a Ranunculus var. grandiflorához (Rob.) közeledő alakot említ Budáról.
Fiearia
Szabó
József, Turfeképződés, Pest-Buda körny. földt. leirása Pest, 1858, 13. 1. 'l'auscher Gyulának sok adatot köszönünk a Csepelről. � Über Scleranthus, Ö. B. Z. 1872. p. 35.9-62. Zur Flora
von Ungarn, Ö. B. Z.1874. p. 207. crrrifolium diffusum). �l'enore M. Syllóge florae Neap. p. 130. Bupleurum o e r n u u m o t említ Pestról. de ez hihetőleg tévedésen alapúl. Uechtritz R. Zur Fl. v. Ungarn, Ö: B. Z. 1871. p. 307. (Viola). -
Wnldstein
et Kitaibel Icones et descriptiones plantaruni rariorum Hungariae,
Viennae 1802-12.,
Wierzbicki P.,
a
280
ritkaságból
több egyenesen
Budapestről
való.
egyes adatok Sadlerban.
Wiesbaur Correspondenz, Ö. B. Z. 1877. p. 35. (Lythrum b ib rac te atu m.) Winterl J., Index horti botanici universitatis Hungaricae, quae Pestini est; Pestini 1788. Első irodalmi forrása Budapest vidékének, de csak történelmi értéke van, mert
lerajzolt újságok nincsenek megnevezve. correoburája bevégzése óta adatok jelentek meg a M. N. L. 1870: 27. számában, az Ö. B. Z. 1879. p. 174 (l'tIenyhárth L.), p 206, s a 'I'anáregyl. Közl. a
E munka és 30.
..
1879. p. 602.
Rövitl�tések : *
!
=
=
!!
=
B
=
magam Buda
B.-Megyer
B.-JenŐ
=
műv.
=
műveltetik
Ö.-B. =Ö�Buda, P. R.
gyűjtöttem
= =
Új-P.
Békás-Megyer
-=
Boros-Jenő h. = helyeken, összetételben pl. Svábh. = m mellett ..
'I
láttam láttam nem
sz. =
hegy
=
Sadl. v.
Pest Rákos =
Új-Pest
.'
szerint, összetételben: sziget =
Sadler
összetételben'
=
völgy.
32
A
éryptogam növényzet.
teljes
A magyal' főváros cryptogam növényzetéről képet nem adhatok, ez rendszeresen összeállítva nincs, csak itt ott tálalni elszórva egyes adatot. Hogya fővárós ezen növényvilága is érdekes, egyes adatok s a szapómivel
rodás
_
tüneményeinek leírésa igazoljék (v. ö. Jurányi L. cikkeit), valamint több új fajnak IS szü.lőhelye a főváros vidéke. Mivel mostanában a cryptogam nö vényzet 'egyes csoportját is kiváló specialis tanulmányúl tli.zték ki hazánk egyes füvészei, remélhető, hogy nem sokára erről is nyerünk rendszeres képet. Magam' most csak a Characcák- és edényes virágtalanokkal foglal kozhatom, de füvészkedésern első éveiben gyUjtöttem sejtes cryptogamo kat is. Ezeket a múlt télen Hazslinszky Frigyes tanár úrral közöltem. a ki e téren legismertebb tekintély. A mely sejtes cryptogam fajokat itt saját g'yi1jtemé nyemből közzé tenni batorkodom, arról tehát Hazslinszky úr tekintélye lrezeskedik, én magamra e tekintetben semmi felelősséget nem vállalok. Mivel egyes elszórt adatokat itt összeállítottam , nem mulaszthattam el, hogya herbariumomban meglevő ezen adatokat hozzá ne' adjam. A moszatokböl
következők vannak
följegyezve: Epithemia turgida Deniicula thermalis K tz. honunk hővizeiben meleg vizekben (Rabenhorst : Fl. Europaea algarum T. p. 114.), tehát hihetőleg B. is, Trybhonellct Ilanischiam« Synedra lunaris Ehrbg. a budai fürdőkben. Nitschia ther'malis Ehrbr. a budai meleg vizekGrun. a Császárfti.rdőben, Ktz.
a
budai
a
-
-
--
-
N. nunuta Bleisch. u. ott, amphibia b) thermctlis u. ott, N. sphaerophoro laz. Naoicula Il.otschyi Grum. a budai meleg vizekben, u. ott, moniana Drome: és a Szépschweizi Sz. Gellérth. Aphomocapsa nőnél B._ (Borbás) Cliroococcus membrcminrus (Menegh.) Nag. a budai für O. Oscillaria Ok eni Ag. a budai fürdőkben, dök kifolyásánál iszapon, O. Cortiana (PoU.) ma(!Jima laz. u. ott, � O. Porettana MenegZb. Ó-B., Phormuiiun: lttcidwn (AlJ.) Kie. Ó-B, Ktz. a budai meleg vizekben, No .A naboena bullosa Ki». a budai sioc commune Vouch. Pest m. (Borbríe), Hapalosildwn Brcmnii Niu]. B. Spy'J'ogyrák, Zygne meleg vizekben, mák, Vaucheriák, Confervá7c, Cladophorák, OecZogoniu1'J't cliplanclntm Jur. a Chantransia chalybaea (Roth) Fr. 0:- B. a dunai malmok botari. kertben, Ch. thermalis. (Kem. Ö. B. Z. 1864. p. 84.) Himcmthidium pec kerekein, tinale ]{g., S�wi'rellct ooolis Breb., S. ooaia Kg. a budai melegvizekben.
ben,
N.
-
-
-
-
-
-
-
--
-
-
-
-
-
-
�
,
,
-
--
-
gombákból : Aetlwl'i1rtm septicuan Fr. (Káposztés-Megyer m. Nendw, Morchella sem/b Physa1'um confluen» Fr. a bot. kertben, krumpl iföldön), libera D. C., B., a Kamaraerdőben (! l), Heteeüo fist'ltlosa Alb. et Schu: .a Peeiea ourontiaca L. száraz ágakon a budai e-rdők lóverseny téren P. (l l), ben, a lóverseny téren is (! l), Clooicep» purpurea Tul. Kőbánya felé (t l), Poromia lJunc(aia Fr. a R, B., Csepelsz., ganéj on, DiatrYlella quercin,á A
-
-
-
-
-
-
-
-
Nitschke, a J anosh, alatt (l 1)1 /lorán a Csepelsz. (Tauscher .1),
�
cruenia J(únz. Convalla'ria multi
Sphaerio
_:
Sph,
brunmeolo. J/r.
sal,tcina Rabenh. fűzeken
ConvaUá'iiá
ma'talison
Tu Cyt'ispora bercuiaria vt�!garis Tode B. (l l), Penicillium gla��c��m Lk. Hazalinszky i.i.szöggombái és ragyái" munkájában következők említ vék Sadler és Szépligeti gyüjtése után: Synchytt;'Út1n Taraxaci (de By et Woron.) mint S. Sen chi, Cystop�,tS candichts (Pers.), Thlaspi oroensén; C. cubi cus Strss., Troqopoqon. Orientoiison, C. Bliti de By Amaranthuson, Coleos G. Son chi Tul., llorium T�tssilaginis Pers., Ustilago Corbo Tul., U. may clis (D. O.) szintén pusztít, Melampsol'á eolicina Tul, Salix Capraeán; Uromsjces Limonii Duby Statice Gmelinin, U. Lequmimosarwm Lk. p. p. Oxy U. Rttmi tropis piloscín és Cytistts Laburnumon (Uredo Labtt'rni D. G.), cum Fuckl. Rumeo: crisposon; U. ecuteűaiu« (Pers.) Euphorbia Gerardi» és E. ES�tlán, Ut'ocystis purpurea Haesl. n. sp. Dumthu« deUoicles magzatá Aeeidiun» leucospermum D. G. Anemone nemorosa (?) levelein, ban, Ae. Plantagiwis De Not. Plantágo lonceoloia levelein, Ae. f'ulgens Hesl: n. sp. fehér zanót szarain sept, a Svábh. (Talán a Gytisus Rocheliin, mert 'a C. 'leucanthus eddig a vidékről nincs említve. Borbás), Ae. Tragopogonis Pers. a Kamaraerdő felé (Borbás), Ae. Salviae Hzsl. n. sp. Salvia nutévns tőlevelein a bot. kertben, Ae. Euphorbiae Pers. E�tpho}'bia Esttlán és Cypcw'issiáson, u.
ott,
-
a
Kamaraerdő alatt.
...
-
,
-
.
-
-
-
-
-
-,
-
..:._
-,-
-
-
Ae. Berbéridis Gm. a .szöllök közt Ae. Ervi WU. Ervttm hirsutttmon, 'gyakran l, Ae. erossum Pers. Rhamnus caihortica és Frangula levelein, -
-
-
Ae. Romwnculaceanan D. G. Clamatis Vitalba !! és Cl.
Ae. Asperi rectán, Ae. Urticce D. otficinalison, (olii Symphytttm of'fi�inalén, Ae. O. Urtica dioicán, -' Ae. Silenacearum Fr. p. p. Silene muiomson, Ae. Compositantm MaTt. Taraaxunen of'ficinalén (Ae. Taroaaci Grev.), Ae. Vio Verbasci Ces., Ae. rubellum Pers. állítólag Bume» praiensisen, -
Pulanonaria
Pers.
-
-
-
-"
loe Schwm. Viola caninán' és V.
spinosán,
-
P.
úmbelliferantm
odoratán,
P. obte D. G. p. 'p. Pimpinella maqnán; P. Oirsii Fuckl. Oarclttits accmthoidese1t, -
gens Tul. Oirsium arvensén, P. Cenioureae Dd. O.' Scabiosa -
Cast. Vinca herbaceán
•
._
Pitccinia Prunorum Lk. Prunus
-
-
corioceán; G. Rhenanán, P. GCtli01·�tm Lk. Galium Schttltesiin, v.
P. Vincae
�
P. Men·
-
thae P. Menthd silvestrisen, P. Gle P. Salviae Ung. Salv. verticillatán, P. antncl'inacea P. Globttlat'icte D. C., chomoiie D. O. Ol. hederoceán; -
-
-
lIedw. Arundo Donacon
,dián,
a
P. iruncaia B. et B.
-
-
Dab. Steliaria me kertben, de P. Irisen. By., Phragmiditt'ln, graminis
bot.
Roeorwm tat: Rosct uncinellán?
P. Stellariae
-
-
-
a
Hársh. l! Ph. Tormenidla« Fuck. Potentilla
Ph. gracile Greo. Ru Ph. obtusttm. Tul. Poteniilia argenteán, 1'ectán, Tul. réteken B. buson; Urocystis F�lipenclulcle (Borbés); U. VClilantii (Hazsl.), a Rud. bot. kertben .. Sorosporium Saponarioe A ragyákból :;t Podosphaera elemdestina Lév. (Dietz) Phyllactinia guttata Lévo i) Coryli, _Erysiphe lamlJt'ocarl;a Lk. Stoticee, St. Gmelim'n (Richter), -
-
.
_,...
8
�'
34
Teucrii. T.
E Charnaedristn,.� E., Martü Lk. mint E. Medicaginis Fúek., communis (Lk.) p. p., mint E.' Convolvuli DC. C. oroeneiee». E. horr:idula Lév. S_ymphyt�tm officinctlén. A Gaster9mycetákból ugyancsak liazsl'inszky említi Sadl és Kernel' gyüjtéséből a Cyat7�us Ollát Pers., Myriostoma colitorme (Dicks.) (P), Pl�allus impudicitS L. Káposztás-Megyer m. (Nendtv.}, a váci temetőben P., Geaster fimbriatus Fr. Sz.-Lörincz pusztán (Lojka), Tulostama mammosum Fr. (Pest: Borbás, Gubacson Kerner, Kalchbr.), T. squammosumP. (a Rákoson l), Lqcoper don pyriforme Ru/pp., L. gemmatum Fr. p. p. a Hűsvölgyben B., (Borhás), Globaria púsilla Pers. (a Rákoson). A hymenomycetákból találtam: Aqaricu» (Tricholoma) Georgiit Fr. A. stypticust Pers. a Kumaraerdőben, A. compestrist L. B., (Budán), Ag. (Psatyrella) disseminatus Pers (Gubacs, Kern. Kalchbr.), Marasmi2tS ore ades Fr. (u. ott.), Coprinus comotus Fr. és C. fuscesc�ns Fr. R. Palotán (Kaichbrenner l), C. fimetarúts (L.) a bot. kertben gyakori, Panu» Sainsoniit Lév. leltem B., Schizophyllttm communét Fr. a Siépschweizinőnél.R, a kö� vetkezővel R-Palotán, Kalchbr., Polyporus oersicolort Fr. a Farkasvölgy Pers. a B. ben; Daedaleo quercúiát Szépschweizinőnél, Telephora ochroleucát Fr. B., Corticiw» quercimtmot Fr. B., végre Tremello: arboreái! la Janosh. alatt a Szépjuhászné felé, Tremella sp. a Zugliget Csillagvölgyében, Exidia glandttlosát Fr. a budai hegyeken. .
_:
..
..
.
-
-
-
-
-
-
-
-
.
.
.
A znzmókból
Pokorny A. közölt adatokat a gubacsi pusztérol a Z. B. lapján. Ebből látszik, hogya zuzmók s pedig még fán élő fajok is nőnek a· puszták száraz talaján. Nevezetesen a CytiS2tS Ausiriacue és' Helianthemum Fuman�t ledülő törzsén telepednek meg egyes zuzmófajok, melyek különben magas törzsű fákon élnek, minők az Ilsnea barbata L var, hirta Ach., Physcia palrietina Krb., Parmelia stellaris (:J) ambigua Eh1"h. Lecanora Hageni Ach., és r) aclscenclens Fui. (Anaptychia. ten ella Mass.), G. 1860. 284-85.
-
.
Candellaria vitellina Krb
.
.,
Rinoclina mctobolico. Krb. Vannak továbbá
zuz
hol más
vegetatio teljesen hiányzik: Psora decipiene oesiculare Psoroma fulgens (I) et lentigerum Krb., Thalloidima: Mase., .Krb., a fán élő Tmbricaria caperaia Krb.; a kovát azonban jelző L' legfeltünőbh 1. és Ryssalea,Ach. (Imb. Pokornyi Krb) conspersa s-«, Saját gyi'tjteményemböl kőzlöm Hazslinszky úr moghatérozata után: Claclonia pyxiclata L. a Lipótm., J ánosh. alatt, .Kamarasrdőben, Visegrád" O. eruliouiefoiia Dicks. a Kamaraerdőben s alatta réteken, Cl. fl1nbriaia L. u. itt különböző formákban, B., mint ceraiostelis cornuta a .Jánosh., Cl. [urccdo. Schreb., u. itt, a Jánosh. körül, Kamaraerdő, var racemosa caricsa Flk. aNagyszálon, Cl. olcicornds Krb. Visegrádon, B., Pilísh., Romolina Pollimaria (Ach.) B., a visegrádi erdőkben, a Kamaraerdöben. R.' fraannea (L.) a Szépjuhászné körül, R. calycaris L. Háro�klÍth._, mők oly
helyeken is,
.
-'
-
'_
..
-
-
-
-
:-
"
_'
Remeteli.
35
Usnea barbata L. törpe alakokban B.
EVe'rnia ppunastt'i (L.) ciliar-ii (LJ Budán Anaptychia Szé1?juhásznénál. erdei fakon, pl. a Szépjuh., sovány példányok az ó-budai hegyeken is. Peltigera áphtosa (L.) a Sash., Visegrád, P. canina (L.) a visegrádi erdőkben, Sticia Pulmonaria (L.) a Pilísh., Sas-, Jánosh., Szépjuh., Kamaraerdő ! I. caperaia (Dill;) erdőkben. Imbricaria perleia (L.) Budán, visegrádi B. a Szépjuhészué körül, 1. tiliacea (Hoffm.) Krb. u. itt, 1. olivoceo (L'.) B. a' Zugl., Szépjuh. Szépschweizinő Nagyszál s a visegrádi erdőkben I. saxatilis (LJ Zuglig., Fácán,' Szépjuh., Pilísh., 1. Acetabulum fákon, I. pust�tlata (Ach.) a visegrádi Neck. Pilísh., 1. conspersa B., Nagyszál, Parmelia stelloris (L.) Krb. a Háromkúth., Sash., Szépjuh., v. hegyek. P. pulventlenta (Schreb.) Budán; tenelia J ánosh. alatt, Kamaraerd., Pilísh. a P. eaeeia (AchJ különösen Szépjuhászné körül, Háromkúth., Remeteh. Amphiloma Physcia [olloa: Krb. Visegrád m., P. parietina B. Nagyszál. mW'orum (Hoffm.) a lánchid és ó-budai vizvezeték oszlopain. Placodium circinatum (Pers.) Krb. Visegrádon (Neupauer, Hzsl. Ak. Közl. VU. köt. Psoroma crassum (Ach.) Bva 52'. l.), P. saxicolum Po ll. Visegrádon. Sash. és a Felsö-Kecskehegyen, (V ácon Neupauer), Ps. fulgens Krb. P., a budai hegyeken (Sash., Farkasv.), a vizvezeték szikláin Ó.-B. Acerospora A; sma glebosa Kbr, Budán, A. castanea Kbr. u. ott (Neupauer 1. c.), Rinodina querccna Mass. fákon a Jánosh. roqdula Visegrádon (Neup.). alatt, R. leeonorina Mass. mészsziklákon B. (Neup.). Callopisma elegans Ach. Farkasv. ,C. aurantiacum Lghtf. aNagyszálon. Lecanora margari Budán
-
közönséges,
pl.
a
-
-
-
-
-
--
-
,
,
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
tacea Kbr. et thiodes
sziklákon B. !!,
Visegrád
L.
trachyton (Neup.),
m.
pallida Schreb. fákon
-
L. coesio-oiba Kbr.
budai
erdőkben, a Szépjuhász L. subfusca (LJ a Szépjuhászné körül, a Három nénál, Kamaraerdőben. kúth. és Szépsehweizinö körül. Aspicilia gibbosa Ach. var. squammata -
a
-
�
Visegrád körül
s
s
Vác
m.
másutt B.
vesiculare
Hoffm.
-
(Neup.).
-
Bacidia anomala Fr. fákon B.
Biatorina lenticularis
mezőkön
a
Ludovieeum
(Fr.) mögött.
-
a
(Neup.),
Szépschweizinő Thalloidema
-
Diplotomma
albo-atrum
Lecidella sabuletorum Schreb. V áe
m. (N eup.). (Hoffm.) Visegrád Rhieocar (Neup.), -,Lecidella enteroleuca (Ach.) a Szépjuhászné körül. R. petraeum Kbr. B. pum geographicum L. a Felső-Kecskehegy szikláin. sziklákon. Sarcogyne pruinosa Sm. var. minuta Mass., B. (N eup.). roseus Pers. Budán. Baeomyces Opegrapha varia Pers. a Szépjuhászné, Sehweizinö körül s a Zugligetben B. Graphis scripta L. a Szépschweizinö m. és a Háromkúth. fáin. Pertu Coniocybe stilbea Ach. V áe. (Neup.), saria rupestris DC. B. St1:gmatomma clopimum, Wahl., B. (Neup.]. Verniearia nigrescens Pers. Visegrád m. (Neup.). V. muralis Ach. B. Collema glaucescens Hoffm. Budán. Krb. B.! lacerwm Syne Leptogium choblastus ftaceidas Kbr. a Szépjuhászné körül. Variolaria communis Ach. a Szépschweizinö és Szépjuhészné körül, Pilísh. m.
-
-
-
�-'
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
�
"
3*
,36' ,
A Characeakból egyes
Brauu Sánüor'
gyüjteményemet
fOl'mákat'ezek segélyével 'határoztam
EsJ Sz.-László és P.-Sz.-Kereszt kö'zt cata (Trentep. apud Roth) a puskaporos v.
coronata Ziz.
vizsgálta át,
1. Nitella
azóta'
�apitata
meg. (Nees egy kis tóban. '_- ,2. ,Tolype]la 'i'i'btr'i., malom m, forrásokban _:_ 3. ,Ghara -
..
Pilisli. tövében Sz.- Keresztnél,
4. Ch. crinda
Wa1l1·. CS, Gubacso;n (Kern. ÖBZ. 1877. p. 133.) 5.',Ch. vulgaris L. p; p. (Ch. [oeiida A. Br.) a Városliget tavában s apuskaporos malomnál, f. breoibracteaia Lóré fölött � Osepelen, f) lonqiesime bracteaia paragymnOl)hylla a Császár fürdő vizében (Sándor f. suphispida, brachyphyUa, breoibracieata mocsaras l), réteken apuskaporos malomnal. 6. Ch. J�ispida L. p. p. mocsáros réte", ken P., az Orczykert tavában, apuskaporos malomnal, f. brachyphylla a K, .f, tenuior mundio» az Orczykert tavában bőven, f) perincrassata mocsaras réteken apuskaporos .malomnal, Ch. polyacahtha A. Br. ? a R. mocsaraiban. 'a
:-
_-
-
Példányomat
az
autor kétesen
hagyta.
7. Ch. aspera (DethctrdJ W. a 8. Ch. fragilis Desv. (Ch. vulgaris L. -
puskaporos meleg vizben. part.) a Rákoson s P.-GÖd m. .moesarakban, malomnál
-
pr.
phylla
a'
Paskalmalom körül
mocsaras
helyeken
A mohok
f.
lonqibracteata, brachs):
Pesten.
flóráj�.
A magyar főváros
,
mohflórája Simkovics Lajos szerint szegény. Oka ennek, hogy Budapéstet a Rákos egyhangú siksaga környezi, mely java' részben
szántóföld, vizenyős, kaszáló, sovány gyepü legelő és' homokos melyeket csak közben-közben szakít meg vízér vagy egy .berek.. A Duna jobb partján ismét nedves rétek, sós legelők és termékeny szántó-' földek terülnek el. A mohoknak tehat a hegyeken kell meghuzödniok. A főváros körül azonban a hegyek erdős részeinek is feltünően száraz magyar' a: talaja, a geologiai viszonyok folytán pedig majdnem teljesen forrástala-' nok. A budapesti száraz; meleg hegyek, az erdőtlen, gyepes és sziklás kűpok éslejtők, melyek a melegség sugarait magába gyüjtő mészkőből állanak, a mohok tenyészetének nem kedveznek, mert a mohok legnagyobb része hűvös termő helyet kiván, a nedves forrásos hegyeket, a patakok rnentét 'keresi fel, mint a melyek életföltételeinek legjobban megfelelnek. Ezeknek tulajdonítandó harasztflóránk szegénysége is. A budapesti, mohok a vidék képére féltünő hatást nem gyakorolnak. Szegénységökkel együtt jár kevésbbé érdekes voltuk is a főváros környékén. Legkiválóbb hely a mohok flódjára mégis a, Kamaraerdő hűvösebb és ned vesebb talajú erdős hegyléjtői, a tétényi feneikra vezető kocsiúttól jobb felé. Kutatésra méltó a Remete-Mária völgye. A mohfióra legélénkebb márczius- és" aprilisban, midőn a talaj leg nedvesebb El a levegő még hűvös. Julius- és augusztusban kisül minden moh, és' csak sápadtan zöldel, kivéve a Rákos ereiben és .a puskaporos malom mező ,
,rétjeill'
'
-
A A
-
'37
majmohok. *).'
májmohokból magyal' föváros vidékén a Jun,qermanniaceák-, Mar choniiaceák- és Ricciaceákb6l kerülnek elő fajok, a Targionia- és Anthocea
1
.
ros-félék
hiányzanak. I. Rend.
Jungermanniaceae. **)
1. Plaqiochila osplenoide« (L.) N. et M. a Lipótm. Jánosh. (Simk) Visegradon I ! 2. *Jungermctnnia barbata Schreb. ritka a Hársh: tetején. 3'. Radulct complaneia (LJ Dmri. erdei fák kérgén nem ritka, pl. a J ános- és Háromkúthegyen, a Fácán-, Szépjuhásznénál, Zugligetben !"! 4. Madothecct plcdyphylla' (L.) Dmrt. a lipótmezei hegyek egy.ik szűk és hűvösebb völgyében (Simk.], a Szépjuh., Farkaev. Kamaraerdőbenl ! 5. Fhtllctnict dilcttata (LJ N. v. E. fák kérgén közönséges, pl. a Három kúth. itt ce "b) microphylla Dmrt. is. 6. Fr. Tamorisci (L.) N. v. E. fák kérgén ritka, a .Haromküth. ·7. * Pel li Ct cctlycinct (Tctyl.) N.' v. E. a puskaporos malomnál egy VI"; orecskénél, mely a Malomárokból forrásként szivárog ki, P.-Csaba lll. for rások patakok mentén, gyti.mölcstelenül.' 8. �P. epiphyllct (L.) Corda az apátkúti bánya' in. nedves helyeken Visegrádon. 9. Metzgeria [urcaia (LJ N. v. E. cserjéken és tuskőkon a Lipótm. szűk egi völgyében (Simk.), a J ánosh. erdeiben ! !
10. �Mctrchantict
II. Rend.
Marchantiaceae.
polymorpha
L. ritka kutak
kőfalain,
'a
visegrádi
er
dőkben l ! 11. Preissia .
utakon,
comm�data(L.)
N.
v.
E.
a
Zugligetben !!
*
Asierella hemiephoerica (LJ P. Beauv, puszta földön �íl'llyékos erdei különösen a J ánoshegynek a. Zugliget felé lenyuló tövénél; száraz
12.
pl. az ó-budai hegyeken, a tétényi, fensikon, itt azonban keskeny sallangú és nagyon emlékeztet a Grimctlclict frctg'i'Ctnsra..
tetökön is,
a
telepje
_
Ill. Rentl. IUeciaeeae.
13. Riceia
nál
-
a
vizek ereit,
fluitans a
gyepekben vonja be a puskaporos mentén (Simk.], árkokban a: Gólyán túl.
tömött
Rákos
malom
*) A lombos és májmohokat saját, Hazslinszky Frigyes úr által determinált gyüjteményem alapján állítottam össze. Már a kézirat sajtó alá volt adva, midőn a múlt nyári acquisitioból került némi pótlandó miatt azt rövid időre visszavettem. Ekkor jutott épen kezeimhez Simkovics úr közleménye (jan. 18.), melyekkel a májés lombos mohok enumeratiöját úgyegészítettem ki, hogy a tőle eredő adatokat, melyeket én nem találtam, csillaggal jelöltem. **) Crytogamenflora von Schlesien p. 239. lapja- szerint.
38
-
14.
*
R.
15.
*
R.
gla�tCa L. nem gyakori. crystallinct L, a Duna medrének iszapj án; A leveles
Budapest
leveles mohai mind
,az Anclrecteaceálc és
a
és Phascaceák
Csctlád. Hypnctcecte.
Hylocomium splenclens (Heclw.)
Pilish. alatt Sz.-Kereszt 2.
Iombos mohok.
Bryinálc Sphctgnaceák hiányzanak. 1.
1.
v.
Br. et
rendjéből valók,
,
Schl�mp. Visegrád körül
s
a
m.
HyjJWlún cuspidausm
L. Budán! l
apuskaporos
malomnál réteken
'szép gyepekben. 3. 1-1. molluscum Hedio.
a
budai
hegyeken.
4. H.
fhtitans L. a Rákosmező mocsaraiban a Gólyán túl! ! 5.1-1. mtpressiforme L. a Szépjuhászné körül a Jánoshegy alatt, a Ha-, romkűth., a Kamaraerdőben s P.-Sz.-Kereszt m., a budapesti Hypnumok
legközönségeseb bike. 6. H. rtcl'ttncwn
b)
inter1necliuJn Lóré fölött
7.
*
ll. stellcdttm Schreb. réteken
8.
*
H. Schreberi W.
9.
Brctchythecittm
a
holt Dunaban.
apuskaporos
malomnál.
gyepes helyeken. solebreeum (Hofim.) Schimp.
cserjés,
a
budai
hegyeken,
a
Farkaev. gyepes helyein 1 Q. Br. veltttiWltm
közönséges. (Dill.) Br. et Schimp. erdőkben B., a J ánosh. alatt, a Simk. sz. főkép mint *y) intricctt'ttm Br. et Sch. Szépjuh., Zugl. Mátyásh. 11. Br. R'tttabul'ttm (L.) Br. et Schimp. Budán, a J ánosh- alatt!! az "I\Ilatkert" hegyen. 12. Br. populeuni (Hedio.) Br. et Schimp. a budai erdőkben, Szépjuh. 13. Amblystegium ripari,ttm (L.) Br. et Schimp. a Rákos vizenyős helyein! l, Fóth és R.-Palota közt a "Forráspatak" rétj ein. l4� zí. irrigu'ttm (Wils.) Schin"-p. b) tenellum Visegrád m. 15. A. serpens (L.) Br. et Schimp. a Pilish. alatt l!, "helyenként, fák -
,
törzsein"
(Simk.).,
a
J ánosh. ! l
(lIoffm.) a Remetehegyen ! l Eurhynchiwm rueciforme (Weiss) Br. ct SchiJnp. Visegrád
16. A. subiile 17.
18.
ösvény
*
E.
praelongwm (Lj
De Not.
a
Svábh.
a
m.
N ormafa felé vezető
mentén, ,
19.
*
E. murole
(Hedso.)
Br. et
Schimp.
a
Rákoson
a
csömöri út mel
lett kutak kőfalán. 20. E.
megapolitctnwn (Bland.) Br. et Schimp. helyenként füves lejtő bőven, pl. a Sash. tövében, a zugligeti hegyek elején s a
kön és kaszálókon
botanikus kertben. .
21. Homolothecium
tetején,
a
Philippeonum (Spruce) Br. et Schimp., Háromhatárhegy napos köves helyén 6.B., Zugliget.
a
PiIísh,
,'
39. 22. *H. sericeum
Kovácsi felé
a
*
23.
(L.) Br. et Schimp. nyiló Remetevölgyben.
Isothecium
mészsziklákon
Brul.
myurum (PoU.)
a
Jánosh.
a
Kamaraerdő moho s
alján,
s
lejtőjén
fák tövén és köveken. 24.
Phylcf,isicf, polyctntha (Schreb.) Schimp. fákon a Zugligetben, a Jánoshegyen Lipőtm, s egyebütt B. Leucodon sciuroide« (L.) Schwctegr. a budai hegyeken f�ík kérgén. tetején.
Haromkűt- és 25.
N aszál
a
2.
Osalád. Neckeraceae.
26. Neckerti
complonata (L.) lliib. a budai erdőkben l l, Iatörzseken és cserjeken Lipótmezőn y) tenelláVC6l egyiitt. 27. N. crisp« (L.) Hedio, a Kovácsi felé nyiló Remetevölgy 'száraz a
mészkőszikláin. 3. Osctlácl. Fctbronictcecte. 28.
Anacampiodon éplachnoidee (Frohl.) a J ánosh. és Sz.hány m.
tövében és derekán:
Brid.
erdőkben,
Kovácsi
a
nagy fák
hegyeken�
4. Osctlácl. Leskeaceae.
29. ThuicUwn
(�biet-inúm (L.) Br.
et
Schimp.
gyepes helyein., B., Kamaraerdőben. 30. Anomodon vitic'ulosus (L.) Hook. et
a
Sas
Tayl.
a
...
és
Svabhegy nyilt
budai
erdőkben,
a
J anosh, erdeiben fák törzsein. '31. A. aitenucau;
lipótmezei
(Schreb.)
Harim: fák törzsén és
lis O. Miill. csak 33. L.
polycarpct a
Ehrh.
..
b) pctlttclosct. a
R.
mocsaras
h.
-
var.
*exi
..
J ánosh. erdei fáin.
(Schwaegr.) Phylaisia polyanthával is. nervosa
Rabenh.
5. Csotád:
b)
a
erdőkben.
32. Leskea
34.
cserjéken, pl.
a
Háromkúth. fáin
s
egyebütt
B.
Polytrichctcecte.
Polytrichttm hmiperinwn W.
erdőkben
s
berkekben ritka, Jánosh.
strictum
(Banke.) Linclb. a Látókhegyen Vác m. commune (L.) csak a Hársh. árnyékos, gödrös hátán, J�ínosh. l Pogoncttttm twnigerttm (L.) Schimp. Visegrád körül erdőkben. Airicham ttnclulcttttm (L.) P. Beau», a budai erdőkben nem ritka,
35. P. 36. 37. a
N agyszál- és Látókh. V áG
m.
6. Osctlá cl.
Bruaceae.
38," philonot-is fontcmct (L.) Bricl. a Pilísh. körül. * Mnium. ctffine (Blard). forrasos helyeken (Pokorny, Z. B. G. 1860. p. 287-.). 39.
a
Gubacsi esardan é.l
40.
40,. 'M. c1;tspidcttum Hedao:
_
tökhegyen. V ácz
41. M. �tncl�tlcttum *
M; rosiraiwm
43.
*
M.
46.
*
Br.
'42.
I
�'ák
tözsein
a
budai, Kamaraerdőben,
.
Lá-
a
m.
(Dillj Hcdui. az utóbbi helyen, s a Pilísh.rkörül. (Schrad.) Sek w aeqr, aKamaraerdőben.
punetctt�tm Heclw. a Hárshegyen erdei köves utak szélein. 44. Brywn cCtespititium L. a budai hegyeken, a Remetehegyen, 'a Rá':' koson is gyepes száraz dombokon, falakon utak mellett, Kamaraerd., Visegr. 45. Br. ctrgente�tm L. hasonló helyeken közönséges, a Gel�ér�h:; 'kövé rebb földben, pl. a vegytani intézet udvarán b) 1naúts Sehhnp. is. '
roseum
talajon Budapest
Sclweb.
erdőkben
árnyékos
Sz.-Ivány
m.,
homokos
közelében. 7. Csctlácl. Fusuiriaeeae.
hygrometriect (L.) su«, B., Kamaraerd., filísh., a :R. is: [ascicularis (Dicks.) Schimp. a Kelenföldön s a Kamaraerdö,
<17. Fwwri,ct *
4$.
F:
.
mohos
lejtőin. *
49. nem
WCt7�lenb.
Sas-, Sváb-
a
és
Farkasvölgyi hegyeken
*
50.
ján
F. colcarea
ritka.
Physeo1nritriwn spluiericum (Scluoaerq.) Brul. a Duna iszapos part m., várható tehát Budapest körül is. Ph. pirlformc (L.) Brid. nedves helyeken a Gellérth. aljában, a
Ercsi 51.
keserűviz forrásainál. 8. Csctlád. Grirmm:cteecte
Hedui.
EnCCtlypta oulqaeis
52.
a
budai
..
hegyeken:
a
Sas- és
Mátyásh.
és Pilísh. szikláin. *
53.
előbbi,' de
E. ciliata Heclw.
jóval
ritkébb
s
a
csak
budai erdőtlen tetők a
54. Orthotrichunz anomalum Hedso. 55. O. 56. O.
meszes
talaján,
mint
az
Sash.
egyebütt B. Harornkűth. és Nagyszál a
Sash. és
leiocarpio» Br. et ScMmp. a ett'pulctt�tm Hoffm. a Sashegyen.
fáin.
fastigicdwn Br�teh. aKamaraerdőben. specioswni N. v. E. bokrokon és köveken a Farkasvölgy felé gyakori,' Szépjuhásznénál, Kamaraerdőben ! ! 59. O. clicphcmwm Schrod. különböző lombos fák törzsén s egyike a 57. O.
58. O.
legközönségesebb tőben
s a
Orthotrichurnoknak
:
a
Városligetben,
a
sorokaari teme:
botanikus kertben.
Hedioiqia cilictta (Dicks.) Ehrh, a Svábh., Jánosh. 'szál'az köves helyein, NagyszáIon s Visegrád m. 61. Grimmu» apocarpa (L.) Sm. "nyilt dombok mészsziklKin.:'igen gyé- ren Budapest körül" (Simk ), é� a Mátyár:;- és Jánosheg yen, a 'budai he'gyeken S a Kamaraerdőben gyüjtöttem, 60.
a
..
'
-",
-
..
"
41 62. Gr.
R,
bütt
Bm.
pulvinata (L.)
a
Gellérth, szikláin,
Farkaev. felé
a
s
egye-,
aKamaraerdőben. 9. Csc6lád. Pottineeae.
63. Barbula. subulc6tC&
(L.) Brid.
Hemetehegyen
a
egyebütt R,
s
.
Pilísh. botanikus kertkövein, 64. B. conoolaio Hedui. gyepes h.
a
s a'
,65. kön:
B. mttrc6l'is
(L.)
Hedui.
erdők
8 az
nyilt helyein:
B., P., Sash., a Kamaraerdöben. * 6�. B. rigülc6 Schttltz szálonként
a
Farkasv. körül
ken, földi zuzmókkal benőtt szikar talajon. 67. * B. ttng�ticulcttct (Dill.) Hedso. árkok szélén 68. B. rurolie
(L.) Hecltv.
69. Ceroiodor; purpureu«
70. Potiia
"epiiosa
á Sash.
száraz, gyepes es köves helyeken, .h�ztető-· s a
budaörsi
hegye-
Farkaev. felé.
a
gyepes, köves h., háztetőkön: Sas- és Jcínosh.! (L.) falakon, mezei utak m. B., P., Gellérth.
cavifol-ia, (Dicks.) Elirh, kőzönséges
a
budai
hegyeken, (J)
Brid. és *inccmct N. et H.
alakjaival. et Sch:1n_p. a
(L) Br. tövében, Zugliget felé! * P. 'mimtt�tlet (Schuiaeqr.)
71. P. iruncaia
fatörzsek 72,
"Ercsi' m.,
tehát talán
a
*
Schi'mp.
a
lejtőjén
Duna medre szélén
főváros körül is.
73. P. lonceolato
.és árkok szélén
Br. et
mohos
Kamaraerdő
(Dicks.) C.
Müll.
és
Mátyás-
a
Sash., te�letőkbel1
gyakori.
(Bricl.) Br. et Schimp. szép gyepeket képez a V áros- liget cserjéseinek homoktalaján, terem továbbá a botanikus kert- és sorok 74.
P. s�tbsessilis
,
sári temetőben. 10. Család. :Pissiclentacec6e.
75.
tctxif'olüts (L) Hedu: a Háromhatárh. erdei utak szélén. (L) Hecho. (B.!) és * F: incurou« (Webb et Moh») Schsoaeqr. aKamaraerdő mohos
*
Fiesuien«
76. F. ctcUanthoides 77.
lejtőjén. 11. Csctlád. líVeisiacecte.
78.
ben,
cl.
Dicrc6nwn ecoparium (L.)
R., Visegrád
79,
*
Hedio. Budán
a
Harsh.,
'
a
Kamaraerdő-
.
m.
Weisict virid�tlct Brid, aKamaraerdő mohos
lejtőjén
a
következi,) '
két faj társaságában. 80.
*SystegÜtm criepusn (Hedio.) Schimp.
;'"�l1atkerthegyen,
a
Kamaraerdő mohos II. RemI.
Iejtőin,
a
lipótmezei hegyeken :
az
itt bőven.
'Phascaceae.
12. Osctlácl. Phascaceoe.
81.
*
PleuricZiwn ctlternifoliwn Br. et
raerdő mohos
lejtőjén.
Schimp. szép gyepekben
a
Karna
-�
82.
*
42
Phascu'n'}
bryoides Dik«. b) piliferum Schimp. 'agyagos, gyengén s a legelőkön puskaporos malom közt, ritka. 83. Ph. cuspidatum Schreb. közönséges mindenféle talajon, a Mátyásh-., főkép mint cl) *piliferum (Schreb.). 84. * Ph. curvicollum Heclw. Ó-B. m. a Kecskehegyen, s Buda-Eörs m. a O-Buda
nedves
s
Luckerhegyen, 85.
ritka.
*
Sphaerangi'um iriquetrwm (Spruce) Schimp. gyakori szántófölde ken, utak s árkok mentén, valamint hegyek kopasz helyein is. 86. *Microbryum Floerkeanum (Webb et Mohr) Sch'imp. a Kamaraerdő átjai szélén, főkép Budaörs körül a község nyugoti szélén az országút mel lett fekvő lucern ás földön.
87.
*
Hornsch.
Physcomitrella patens (Hedui.). Schimp. b) aDunaparton Kelenföldön s az összekötő
soroksári
Dunáig
,
hidjától
et a
PROTOPHYTA, edényes virágtalanok.
:F�quisetaceae,
I.
Eqttisetum (zaurlö)
L.
arvense
zsurlóCélék ..
vizenyős helyeken:
a
nádorkert körül,.
Rákosvize mentén bőven, var. Pseudo-siloaiicum Milcle a' R., var. nemorosum A. Br. árnyékos helyeken a Zugligetben s ily helyeken a Rákoson is, a
_-
,
.
.
le
.
Ir AOROBRYA
I.
Lucasiana Nees vasút
Osepelen,
Erzsébetfalva
m.
�
decumben«
var.
Mey.
Dunaparton
a
az
Őrdög
aNádorkert körül B.
malmamíl P., 2. E. Telnuüeia Ehrh.
a
Rákos mentén
s
Gödöllő
ll.
említik,
---
var.
tőalakkal vegyest a visegrádi erdőkben. 3. * E. silvaticum L. Kitaibel, mint rítkaság6t említi a Rákosról.
[rondescens
A. Br.
a
4. E. l-imosu1n L.
az
újpesti szigeten, a Gubaesi cs.írdanal mocsaras h., var. fluviatile (L.) mocsaras h. a R, v. aite
Keresztur felé, a Pilís alatt, nuatum. Milcle Gubaesi csárda -
5. E. Utorale Xühlew.
m.
vulgcwe Milcle, a Rákos niccsaras h. E. l'imo sum fluv'iatilévell 1, talán hybrid, 6. E. palustre L. iszapos és tőzeges h., v. polysütchyum Villo racemesum a Paskálmalomnál, Erzsébetfalvánál. 7. E. hiemole L. Szig.-Sz.-Miklós m. homokon, a tököli erdőben. Kit; v.
.
sz.
a
Kovácsi felé vezető
völgyben
8. E. romosissimum Deso.
is.
Rákoson, b) Pannon-icum (Kii.) ugyanott, a N adorkert- s apuskaporos malomnál homokon, c) s'ubvertic-illatttm A. Br. homokon a R. s az Ördögárok mentén a Lipótmező felé, Újfalu m. a Cse
pelen,
itt fehérszélű
a
hüvelylyel is,
de
szürkébb, erősebb termetű, ::ígasabb, között nedves homokon.
az -.-
E. v.
ctlboma;'f}'incttumnál
K:it.
mégis
ctltis8imu1n A. Br. P. és Palota
43
-
PoIYPodiaceae" páCrány:'élék.
ll.
1.
Sw. 1806., Oeterach Willd.
Gramm�tis
9. Gr. Oeterach
(L.) verőfényes
18�O.)
sziklákon Kovácsi
m.
s
Remete-
a
hegyen. 2.
Phegopteris Fée, tölgyharaszt. Dryopteris (L.) erdők szikláin Sz.-Endre, .Visegrád ni. 11. Ph. Robertama (.HoffmJ a Pilís tölgyeseiben, a Lipótmezőn, segrádi Feketehegyen. 10. Ph.
Polypoclium L., páfrány.
3.
12. P.
völgyben,
a
vulgare L. árnyékos erdőkben a J ánosvisegrádi Várhegyen, Uraaztala alatt. 4. Pteris
13. P
..
aquilina
L. 'a
vi
a
és
Hárshegyen,
Farkas
L., ölyvha1'C�szt.
sz.-endrei, sz.-kereszti, szántói erdők- és völgyek
ben; lombja alsó szine többnyire pelyhes.
Asplenum L., bodorka. 14. A. Irichomonee L. Huds. árnyékos sziklákon B., különös szép pél dányok a Remetehegyen, Pomáz, Visegrád m., Pilísh. 15. A. septemtrionale (L.) a Hárs- és Sashegyen s az "Állatkert" nevü 5.
erdő szikláin. 16. A. Ruta muraria L.
a
budai
hegyek
szikláin
leginkább
a
Brun
felsi Heufl. alak van elterjedve: a Remeteh., Sash.; a Csiki hegyen is- Buda Eörs m.; b) elc�tum Láng Kis-Cell fölött, a budai hegyeken; c) leptophyllwm
borosjenői Hegyestetőn (Spitzberg)!! nigrum L. a) lcmcifolittm Heufl. a Hárshegyen, vácsi, Hidegkut és Sz.-Endre körül, s a Pilísen. Az Asp. aCtttwn Sadl. hihetőleg ennek csak nagyobb formája Wallr.
a
Lipótm.,
s a
17. A. Adicmtt�m
Ko Fil.
.
.6.
18. Sc.
565.)
Scolopendrittm Sm., gímnyelv.
'vulgcwe Sm.
Kitaibel szarint
Pilíshegyen, (Heuff. !; Budán is. (?)
7. 19. A Filix
a
Kern.
Veget.
Verh. -Nro
Athyrium Roth., tölgyharaszt.
foemina (L.)
a
Sz.-Endre, Sz.-László körül erdőkben
s a
Pilisen. 8.
-Aspidium Sio., paizsikc�. (L.) Sio. lobc�tum (Sio.) alakja Sz.-Endre m., a Malom Urasztalahegy alatt Visegradon, a Pilísen. (Kern. Veget.
20. A. acttleatttm
patak
mentén
az
.
Vel"h. Nro
565.) 21. A. spinulos-um(L), a Hárshegyen, Sz.-Endre A. cUlatatum
-S�., budai
és
m,
árnyékos
pomázi erdőkben, kétes (Kit., Sadl.)
sziklákön.
44, _22. A. Filix más
fL) 'a Hárshegyen erdőkben, -Sz.-Endre, Sz.-László,
visegrádi Feketehegyen. Az Urasztala alatt a a tőalakkal, melynél az elsőrendű sal pó�yclactyl?n csúcsa en langok 'tenyeres újabb sallangokra oszlik. 23. A. Thelipteris (LJ mocsaras réteken, a Rákoson (Heu ff.) Erzsébet P.-Szántó
a
Pilísh.
körül,
Moore
alakra
a
is akadni
,
falva alatt,
Békás-Megyer.és E:aláz 9.
24. O.
Oystopteris·
(rct[Jilis (L.) leginkább
(Hottm.)
gradon
a
a
Bernh.
lobulato-denuüa Koch
alakja
Viségrádón, "Sz -Laszlö es Sz.-Kereszt közt, b) 'I'őrők-Bélintnal az Annahegy erdős h. c) Ctn[J'ltstCtta
kos sziklakon B., lia
közt.
.
Fekete- és
árnyé an�hriscifo (S1J'b.) Vise van
Várhegyen., II. AMPHIBRYA. III.
Grn.millen,�, l)ázsitf·élék.
i. Oryzct L., 25. O. clanclestinct A. Br. vad 1'.,
és Soroksár között. Zea
P. Göd
(Sadl)
m.
!
ries.
vizenyős helyeken panicula inclusa.
a
Dunapartjan .
Pest
,
Mctys L. (tengeri, kukorica) termesztik. 2.
OrY'p$is Ait., bajúszfiL
26. Or. aculeoio
(L) sós mocsarak körül pl. Pest alatt, "Saulacke" B. (L.) az .előbbivcl (Sadl. sz.j], sós helyeken Budán! Or. olopecuroides Schred. (Or. Toueeher» Gnd». nisc.) füves, 'homo
27. Or. schoenoides 28.
kos' helyeken, útfeleken, tavak körül.
Alopecurus L., eceetpássü.
3.
pratens·is L. réteken, Buda-Eörs m. is. 30. A. t�tlvus Sin. rövidszálkás , nedves réteken, mocsarak körül 29. A.
Promontor
P,
m.
31. A.
[Jen,iculcttus
L.
hosszuszálkás, áradmányos helyeken,
mocsáros
s
árkok körül P. ! *
A. ct[Jrestis L. Sadl. sz. füves, agyagos helyeken, mezőkön, mentén. A főváros körül, úgy hiszem, nem gyakori 32.
az
utak
.
.
'33.
*
B.
erucitormie
4. Beckmanni« Host.
L. Ráköson sós mocsarak körül
ritka, Üllő
m.
5. Phleun« L.
34. PhZ;
pholaroules Koel., száraz talajon a hegyeken (Farkasvölgy, Zugliget) úgy rnint a .homokon (régi váci temető), vivijJc6rum is- .'
4G,
aspenmi Vill: a
Ph.
3.5.
budai
hegyi réteken,
különösen
Sz. Gell�rt
.
a
szőllői szélén. 26. Pi pratense L. nedvesebb réteken. nodeeum (L.) szárazabb helyeken I
b) ken
Host.
c) stolonifel'wn
-
nedves
réte
szintén előfordul.
hihetőleg
6. Phalaris L.
37. Ph. arundinacea L:
tavak,
mocsarak
s
nádasok
körül, pl.
a
Paskal
malomnál. Ph.
pici«
L.
kertekben műv.
pántlikafű,
7. Holct,ts L.
38',IL lctnattts L. a Pilishegy körül (Sadl.}, az összekötő városi állomásánál, az Újvárosligetben árok szélén, Sz. Endre 8. llieroclüoo
vasut ferenc m.
Gn],., 8zentpázsfit.
39. ll. odorai«
körül Budán
kos, füves h.
(L.) (II. borectlis R. Sch) réteken a keserűforrasok (Richter.), R.-Palota nl. (Btsch), rt Mal'gits7.. felső végén homo (Kernel' in lit). 9. Anthoxanth'ltJn
40. A. odoreium L.
(Loisl.)
L., borjupássit.
és síki
hegyi
réteken, Visegradon is, b) villosum
Svábh. gyepes cserjés h., c) glctberrinmm Schur,
a
a
R.
10. Milútm
L., lcásét(íi. árnyékos erdőkben, a Pilíshegyen is. 42. M. vireseens (Trin.) a Jánosh., Lipőtmezőn, a Remetehegyen, Pilísh., Visegrád s Hidegkút körül erdőkben.T'arkasv. 41. M.
A
melyet
mi
e((usttm
L.
növényünk
autor is idéz
az
minden a
esetre
M.
Herkulesfürdőtől
;
v.
az
Piptathel'U1n innen
való
»irescensliee
példányokkal
a
tartozik, fl,
urieink
megegyezne Ir.
Panicun: L., muluir. pirók m. művelt, áradmányos terek-
11.
43. P.
L.
sangninale Pest, P.-Sz.�Mihály, Kőbánya
s
mezőkön:
m.
44. P. cilias» Ilete hasonló
helyeken,
mint
az
előbbi,
az
·t\,ipesti
szi
...
geten. 45.
ritkább
*
P.
glabl'wn
Gcmrl.
(Digitar'ict filifor1nis Kod.}
az
előbbiekkel, dé'
(Sadl.).
46. P. Cru»
gctlli
L. kakasláb
m.
mocsárhelyeken
rövid vagy hosszabb'
szálkával. P. 1niliaccum
L. köles
m.
1.2.
műv.
Seuirio P. B., sertefli.'
(L.) művelt, elhagyott helyeken, Ó.-B., az allagi puszt. viriclis, (L) mezőkön, szőllök kőzt, b) Weinmanni R.,Sch. pirosló
47. S. vert-icillctta 48. S.
bugával, homokos mezőkön
P.'
46
-
glauca (L.) szürkezöld m. mezőkön, réteken, vetések közt. S. Italica (L.) a) longiseta Doell. műv., de elvadul az utak mentén
49. S. 50. B. és P.
13.
51. Tr.
Tragus Desf., pelyvaborz. (L.) homokos mezőkön bőven.
rocemosus
14.
Stipa L., leányhaj.
52. S. pennato, L. árva 1. a budai hegyek nyílt füves helyein: Sz.-Gel Iért, Hárshegy stb. s homokos réteken a Rákoson. Bi'ztos jegyek által a nyugati, olasz, spanyol formáktól el nem szaklt,
ható
pesti Paskálmalomnál növök az által, hogy az alsó toklász szélén a szőr a csúcsig nem halad, a S. 'Iirsoho» Steo. közelednek, de egyébként a budaiaktól a csepeliek sem különböznek. 53. St. capillata L. az előbbivel, Lipótm., Sash., a R., az Angyalmezőn, ;
a
csepelszigetiek (Tököl)
s
a
keserűforrésoknal stb. 15.
54. A. 55. A.
Agrostis L., tippan. vulgaris With. legelőkön, réteken, a visegrádi stolonifera L. nedves réteken, pl. a Rákoson.
erdőkben. ,
b) coasctata Hoffm. összehuz6dott bugával apuskaporos malomnál. c) gigant�a (Roth) a Rákos nedves helyein, d) meglehet, hogy av. maritima Mey is terem a fővá ros környéken, Cegléd és Nagy-Kőrös közt a nyársapáti pusztán előfordul. 56. A. canina L., a Szarvashegy száraz tetején Boros-Jenő m., Veres'
egyháza
m.
16.
57. A. is
venti L.
Spica
Apera Adans., széltippan. a
R. homokos mezőin
s
vetések
kö�t; hegyeken
(Kern.). 58. A. inierrupia (LJ száraz, homokos mezőkön Farkasv, (Sadl.)
a
R., sőt Sadl.
sz.
szíkes
helyeken is,
Oalamagrostis Roth., nádtippan,
17.
59. *C. lanceolaia Roth. nedves réteken, körül
s
patakok
(Sad!.). 60. C. liiorea DO.
len
füzesek, nádasok
Taksony 61. C.
az
előbbivel
a
Dunapartján Soroksár
felé
s a
Csepe
alatt!
Roth. siska n., apuskaporos malomnál nedves réteken helyein B., szőllők közt, pl. a Mátyáshegy alatt, hegyeken
Epigeios füves
hegyek Hidegkútnál, Gubacson. s a
62. C. orwndinacea
Visegrádnál lép elő, pl.
(LJ (O.
az
silvatica
DC.)
csak Sz. -Endre, Sz.-László
18.
Plwagmites Trin.,
nád.
63. Phr. communis Trin. fedő n., tavak körül
dasok) képez,
-
var.
s
U rasztalahegyen,
flaoeecene Cust.
(Ph»,
s�iátságos
Isicea Rchb.
formatiót
non
(ná
Dél. fide E.
47 Hackel, Arunde aggerunz Kit. a sas- és gellérthegyi szőllők közt, árkok partján a keserűfornísoknál. Hackel úr utóbbiakat tartja a nevezett alfaj nak, de ettől a sashegyi példányok nem különböznek, csak kisebbek. 19.
64. C.
Cynodon Bich., �siZlagpázsit. Dactylon (L.) (Digitarria stolonifera Schrad.) legelőkön,
útfele
ken, P., B. 20.
65. W.
Weingaertneria Bernh. 1800. (L.) (Corynephorus c. P. R 1812.) Solymár, Üröm, hegyeken s a Szarvashegyen Boros-Jenő m.
canescens
Kaláz körül száraz
21. A im
L., nápic:
,
G6. A. eaespiicsa L. nedves helyeken, mocsarak körül, pl. apuskaporos malomnál, P., Soroksár m. (Heuff.) b) pallida Kocl) a visegrádi erdőkben. 67. A. flexuosa L. száraz, homokos, füves helyeken Soroksár körül, P" (Jurányi! a növénykert gyüjt.!) .68: A. capilla"is Host. Gram. Austr, 1808. (A. elegans Gaud. 1811; A. caryophyllea Sadl., Heuff. !) B.-Keszi m. vágásokban a Sváb- és Sashegy filves h., a Szarvashegy tetején R-Jenő m., var. ambigua (De Not.) (var. ,
-
'biarietata Gren. et Godr.) két aristás füzérkékkel találta Dr. Jurányi, a typussal B.-JenŐ m. is. 22. Avena
69. A.. tenuis Moench.
körül, homokos
B.-Megyer
s
hegyeken
L., zab.
erdőben R, Kerepes körül.
hegyi réteken,
dombokon Gödöllő
felett
Hidegkút, Visegrád.
70. A.
flavescens L. magasabban fekvő réteken, Sadl. sz. ritka, magam Orczykert rétjén gyűjtöttem. 71. A.. pubescens L. hegyi s a Rákos rétjein a visegrádi Uraaztalan var. glabrescens Rchb. Aschers. Fl. v. Brand. 839. a Paskálnialomnál s a Rákoson egyebütt is réteken. 72. A. pratensis L. va'}". ? subdecurrene Borbús (A. pratensis Sodl.; A. compressa Frreyn Oest, b. Zeitschr, 1873 p. 70.; A. praeusia Borb. Újabb Jelens.) erdei réteken, erdők szélein Budán, pl. a Szépjuhásznénál, a Jánosh. alatt, a Harsh. és Boros-Jenő körül s homokos réteken aHákoson. Sok tekintetben megegyezik a réti zabbal (A. prtüensis), azonban tilzetesebb vizsgálat mellett tőle eltérő, a mi már onnan is látszik, mert Freyn a szőrényi A. cornp�essának tartotta, Reichenbach filius pedig, mint velern levélben közölni aziveskedett, Ar. Carpatícaként műveli, az erdélyiek pedig mint A. alpinát (non Sm.) osztják ki. az
,
'
Föld alatti
hajtások
által
szaporodva
bokrossá válik
s
meddő szárán
kétsorosan .állanak a levelek, melyeknek belsőbbjei a szál' feléig is elérnek, kétszer szélesebbek is, mint a németországi (Nanheim, Kösen, 'l'hüringia)
példányaiméi (a melyekéi keskeny pázsitnemüek), merevek,
fehér porco
..
gós
s
zélűek.
A német
.
itt
nagyon érdesek,
valamint
a
középér
is
AV.l'r(�trns'isnél i 'magasabb
fehér _csíkot
fejlettebb termetű, párjával állanak (melyek
..
dúsabb
képez
..
bugűjú,
körül az egyik vagyis a fels'őbb lralászkák is csak a ek hosszabb közönségesen legfelsőbb magánosalr; virágjai nyelű), nagyobbak, sötétebb-, nem oly zöldszinück és fénylők, mint az A. pratenf3'Ísnél, a pelyvák s a külső toklászok, ezeknek főleg a szálka fölött levő része barnak, mintegy megpörkölt ssinűek, kissé érdesek ; a szálkák feljebbről erednek. A ,kalászka törékeny tengelyének cikke� a külsőbb toklásznál 4-6seor rövidebbek, nem egész hosszukban szőrösek, hanem közepii.kön közönsé gesen kopaszak, vagy csak aprócska szőrök vonják be, a szőrök tehát csak a virágok tövében s pedig kétsorosan állanak, de azért a cikk kopasz részét is majdnem eltakarják s a kalászka tengelye ezért látszik szőrösnek, Az A. praiensi« kaltíszkaju tengelyének cikkei a külső toklászoknál csak 2-3-szol' rövidebbek, szőröaek, csúcsuk csaknem szemben áll az alatta álló virág szál kája eredő pontj ával, holott ez a var. subdecurrensné! jóval alább esik; az A. proiensi« virágai tehát lazábban is állanak, jobban is szétterjednek, mint az",var. subdecurrensnéi. A budai példányok hüvelye sima, a pestieké érdes. A carnioliai A.llr.ae�tstCt Ilelia. kalaazkai, melyből az Reichenbach fil. egyet sziveskedett velem közleni, sokkal-nagyobbak, a felsőbb pelyva a-ka lászkának csak a felét takarja el a a szállrák még feljebbről erednek, mint az A. pratensis var. ? subdecurrensnél. Emitt � belsőbb pelyvából a virágnak csak a felső része bujik elő. Ezért növényünket nem akartam a carnioliaival egyesíteni, á 'melylyel különben a toldászok színére, a kalászka tengelye rövidsége és szőrezetére nézve jól megegyezik. Az A. compresza Heuff. kopasz jobban ősszehuződott bugájánál fogva tél' el.
Az A.
lapos.
plcmiculrnis Schrad. szélesebb, szálaslándsás levelű szára alúl tagjai és hüvelye nem oly lapos, hanem inkább
A mieink szára alsóbb
hengerded.
.
·A. brevis
Roth., A. muia L., A. striqosa Sciweb., A. futna L.) A. satio« L.; s itt-ott elvadulva is láthatók.
A. Orientalie Schreb. műveltetnek
23.
713.
A .. elcdius
Hárshegy alatt, mint
var.
az
Arrhenatherus», P.- B.
(L), (A.
coenaceum
Urasztala körül
..
P.
iirezab.
B.) hegyi
Visegrádon,
a
és síki
réteken:
fL
Farkasvölgyben stb., emitt
bia'l'istCttum (Peterni.) 24. Danthonia DO.
74. D.
Provincial�s
DC.
a
S�ábh.
rétjein,
25. Sesleria
75.
S. coerulea
sziklashelyein,
a
a
Hársh. körül
Kecskehegy 1-!
Scop.
(L.) (S. Heuffleruma Janka, Schu-r. pr. p.) a budai hegyek Jánosh. is; a Lipótniezön fehér viragű is; aFilísh.
.
Kalásza eredeti S.
megnyűltabb, lazább, kalászkái nagyobbak, mint lIeuftlerianáéi, pelyvai s toklászai röviden szalkésak,
pelyvánál 5-ször,
tokhísznél
a
Seslerio:
Schu»
erdélyi
az a
szúlka.a
háromszor-négyszer rövidebb, holott az igazi a jobban összehúzódott kalász szálkásfejü;
Heulllerianánál pelyvák t. i. lassan egész vagy majdnem egészen egyenlő hosszú szálkába hegyesednek ki, a toklász ok szálkája pedig 1/3 -Ih át képezi a toklasznak. Az erdélyi növénynek levelei is határozottan szúrós hegyilek. a
/"d6.
76. E. minor Hort.
Eraqrostís Beauv., keselyf'íi.
(1809.) (E. poaeoides
P. B.
1812.) réteken, legelő
kön,' homokos mezőkön R.-Palota m., B. a Nádorkert felé. 77. E.pilosa (L.) művelt talajon, Vecsés és Üllő felé. /27. Sclerochloa P. B.
78. Sc. dura II. ker. temető
(L.) mezőkön, útfeken, legelőkön, szőllők közt fölött, Békaa-Megyer felé, a Rákoson, a Gellérth. 28. Poa
79. P.
annua
L.
a
budai
L., perje.
mezökön, útfeleken, a budai szőllők közt,
felé, aR. 80. P. bulbosa L. fiadzó p., a hegyek s A Gubacson s a Városliget mögött ges.
a
Lipótmező
Rákos füves helyein, közönsé helyenként termő példányok a typustól inkább eltávolodnak; füzérkéjökegész 10 virágig változik, a néha szőrös' virágok gyapja megfogyatkozik, olykor csaknem végkép hiányzik. Bugája ágai is 4-5-ig változnak. Ez alak, mint amely többvirágú füzérjé nél fogva a P. concinnáho» Goud, Koch, közeledik, a P. Pseudo-concinnának Schu»: felelne meg, melyet a szerző a P. bulbosa és P. concinna középformá var. vivipara Koch. a Rákoson, Gellérth,,- var. umbrcsa SChU1' jának tart, az Orczykert árnyékos helyein; var. eraqrosioides Borb. (P. concinna Borb. ·Akad. Közl. 1878.) a Lipótm. sziklás h., P. és Palota közt egy nádas szélé ben, amaz 10, emez egész 14 virágú s virágai egész úgy szétterpednek, mint a Brisa v. Eragrostis-nál, azaz akalászka tengelyére, mintegy függőn állanak. A pesti példányok kalászkája a számosabb virágok miatt 2- 3-szor nagyobbak, mint a közönséges P. bulbosánál, de a füzérkék száma kevesebb. de azért a buga a sokvirágú füzérkék miatt nem soványabb, mint a P. bulbosánál. Virágai gyapja oszló fészben van, virágai szerosabban össze a
-
-
-
-
fekszenek.
-
-
Gaudin eredeti leirása szarint
connexi", Gremli szerint
longe protrahenda mint a mi növényünknél 81. P.
Badensis
(Lipótm., Zugliget),
a
a
P. concinnánál "flores lana
összehengerednek, nem laposak,
virágok.
Hanke
(P.
collina
Host) sziklás
füves
helyeken
Buda-Eörs és B.-Keszi körül.
82. P. nemomlis L.
erdőkben, pl. Visegrád
s
Boros-Jenő kőrül. 4
B.
50
-
-
(P. sterilis Auf. Hung. non M. BJ. a visegr�ídi V ár�' hegyen s Török-Bálint körül, .a hegyek füves lejtőin. A Poa steril'is M. B., melylyela magyar G. scobrá» egyesíteni szokják, mint már Ascherson előbb megjegyzé, vékony rhizomával bir; szalmája ke vésbé érdes, levelei jobban hatrahajlanak, hüvelyöknél körülbelül 3-szor rövidebbek, holott a sárihegyi (Gyöngyös) bojtos gyökerű P. scobra Kit. szalmája igen érdes, levelei hüvelyökkel csaknem egyenlő hosszúak, vagy kevéssel, egész kétszer rövidebbek. Amannak szára végső ize a hüvelyből csak kevésbé nynlik ki, a P. seooraé hosszan kinyulik. ABieberstein eredf': tije bugája jóval keskenyebb, kalászkái 2!_3. virágúak, lándsásak, pelyvá1 csak kevéssel rövidebbek a viragoknal. A P. scobra Kit. kalászkái nagyob bak, legtöbbnyire 5 virágúak, a pelyvák a kalászkáná12-3-szor rövidebbek. A pestmegyei P. scabrák végső ize nem oly hosszú, mint a gyöngyösié, nem is annyira érdes, tehát a P. sterilishee jobban közelednek, de virágjok nál fogva vele nem egyesíthetők. 84. P. serotina Ehrh. (P. sertilis Hosi.) tavi p., nedves réteken, nekem Lórétól a) glabra Döll. alakom van. 85. P. triviaUs L. réteken, erdőkben, útfeleken: a Lipétmezőn, vágás 83. P. seobr» Kit.
.
'
.
ban Boros-Jenő
a
m,
86.'P. pratensis L. réteken, nedves helyeken B., P. b) ang'itstifoliu (L.) Gubaesi csárdánál s a Kamaraerdő alatt réteken, P. és Palota közt, a Li
pótmezőn. 87. P. compressa L.
(Rchb.) vágásban
29.
88. G.
útfeleken, kerítéseken, mezőkön stb.
var.
Lángiana
Boros-Jenőnél.
Glyceria
aquaiica (L.) fodorsás
takok körül; a b) arundinacea (M hetőleg nő a főváros környékén.
R.
i»; monnokása.
m., nedves
helyeken, árkok,
tavak
s
pa
B.) nincs meg gyüjteményemben, de hi
89. Gl.
fluitans (L.) hegyes virágú alakja (var. [esiucacea Sond.) ritka, a R. s Promontór m.; gyakoribb a tompa toldészű árkokban az előbbi helyeken, a puskapo var. poaeformi« Sond. mocsaras h., ros rakodon túl, Buda-Eörs körül. 90. Gl. distans (L) vizenyős, főleg pedig sós h. a R., a keserűfor hozzáközeledő alakok
rásoknál. 91. *Gl.
[estacoetormis Heynh.
a
Rákoson
30. Calabrosa P.
92. C.
ken,
a
(Bohátsch)
a
Gólyán
túl.
B., sá't'fíi.
aquaiica (L.) (Glyceria airoides Rchb.)
moesaras,
iszapos helye
Garancsi korcsmánál is. 31. Briza
93. Br. media L. réteken
B., P.
L., reeqe. a
Jánosh. alatt is,
b) elatiorSibth.
a
.
»1
-
Jánoshegy alatt, virágú;
tarackot
az erdő
'szélén, füves
helyeken. Füzérkéje
nagy,
la
egész
12
hajt. 32. Mel·iCa
94. M. cilriata L.
95. ]J!. nutans L.
budai
a a
9G. lJ!. uniflora L.
L., gyöngypázsit.
hegyeken.
budai erdőkben,
erdőkben, pl.
97. lJI. altissi11'tU L. szőllők
s
Buda-Eörs, Tétény körül, gyakoribb
a
pl. a Lipötmezőn. Zugligetben.
erdők szélein, bokros a Pilis körül.
helyeken Buda,
83. Molinia Schrank.
98. M. coerulea
Sz.-Mihály, P.-GÖd,
(L.) vizenyős réteken, források, tavak, körül, R.,
99. M. litoralis Host.
ben, Remete-Mária
P.
Erzsébetfalva körül. a
budai szálas erdőkben;
a
Farkasv.,
Hűsvölgy
körül.
(L.) a Hárshegy irtásaiban biztos! Sadler idejében a találták, de Kernel' a Sternbergiával együtt itt említi,
100. M. seretina .
Sashegyen
már
nem
Preyn Buda-Eörs
m,
34. Koeleria Pers.
101. IL cristaia
szőllök
közt,
a
(L.) nyilt hegyi
Rákoson
közönséges,
a
és síki
réteken, sziklás helyeken,
Sz. Gellérten, itt mint
var.
gracilis
Koch is. s
102. *·K. glc�uca (Schr.) legelőkön a R. (Freyn), Csepel és Soroksár közt, Sz.-Endrével szemben a sziget homokján. (Simk.) 35.
103. D.
glomerata
kalászkájú alfaja Roth.)
a
==
var.
Dactylis L.,
ebír.
helyeken, útfeleken P., B.; Opiz (de nem a tengerparti
L. füves ciliata
J ánosh. alatt erdőben,
-
var.
decoiooio Döll.
a
hosszú
pillás
D. Hisponica
R., lekopaszodott
kalászkákkal. 36.
Oynosurus L., ebfark, hegyeken ritka (Sadl.)
104. '.�O. cristatus L. füves
37. Festuca
L., csenkesz.
105. F.
Pseudo-Myurus Soy Will. (P. Myurus Koch.) száraz hegyeken, Bo'ros-J enő és Hidegkút .körül. 106. F': duriusm�la L. homokos mezőkön P., sziklás lejtőkön B., pl. a Lipótm., Visegrád m. Igen sokfélekép változik, b) eubuilloea M. et K. (F. ci liaris Kit.) homokos mezőkön a Rákoson, c) hirs'ttta (Host.). a budai h. (Kitai a bel!) Lipótm., d) multiflora' (Kit.) a Rákos homokos mezőin, egész 10-vi rágú, nagyobb füzérkékkel, e) porciflora Ha ck. (F; ovina Badl.?) száraz réteken és- homokos mezőkön, a R. zöldellő és halaványabb kalászkákkal is. -
-
-:-
f)
ecoberrima
a
-boroa-jenői hegyeken erőteljes, igen
érdes alak 4*
,.
52
g) r'lgidifolia 'rövid, keménylevelü,
a
kos mezőin.
Zugliget (K
P. Pennonica IJoEt
-
107. F. Vallesiaca Ga'ltd.
108. P.
qlauca
Új-Pest
mezőkőn
109. F.
Lam.
glaucáJIQz közeledik,
fiele lJac7cel,
budai
a
F.
a
emel'
in
a
Rákos homo
lit.)
R. homokos mezőin!!
hegyek verőfényes helyein, pl.
a
Lipőtm.,
felé.
vCtginata W. Jút. [(non Koch.) "flosculis obtusiusculis muticis,
subsexfloris" Wi1l(1. Enum. p. 116.; P. amethyst'ina Borb. Akad., Közl, ] 878. 332. 1. non L.J homokos h., apuskaporos malomnál (Simk.), az
spiculis
Újligeten
tűla
R., Csép
m,
s a
Gubacsi pusztán.
b)
-
maior
(Ö.
B. Z. 1879.
Guestfalica Sadl. I) homokos m. a R, a V rírosliget mögött az p. 61; a Ferencvárosi rÉgi temető körül. A tőalaktöl, úgy látszik, előbbivel. nemcsak az által tér el, hogy toklászai kihegyzettek, szálkahegyűek, csli F'.
-
csuk felé
borzasak, hanem főkép a termő buga állása által is. Az előbbinél, buga összehuzódik, füzérkéi apróbbak, és nem terpodnek úgy a miut P. vaginata b) maiornál. Az én utóbb nevezett növényeim saét, továbbá többvirágúak s nagyobb füzérkékkel is birnak. mint az austriai P. amethystina és ennek képe s ez az oka, hogy Koch leirása szerint előbb ezt tartottam F. vagincttának. 110. ,* F. rubra L.' Gödöllő körül, hegyeken (Simkovics). lll. F. heieroplvflla L. (F. rubra Ö. �. Z. 1878. p. 72, egy Ierdetövű, t. i.
a
termő
kissé
terjedő példány árnyékos helyein.
a
hidegkúti erdőkben),
112. *F. s'ilvatica Villo 113. "F. 114. F.
a
Pilísh.
a
.Ianosh. és
árnyasaiban
Háromkúthegy
Kosztöle felé
(Simk.).
Drymeia M. et Koch csak Pi-Csaba körül van említve. gigantea (LJ ligetekben, erdőkben B., a szigeteken elég
gyakori. t rs. F. elatiar L. kövérebb
zőkön,
'a
Jánoshegy
réteken, erdőkben, pl.
116. F. ar'ltnd'inacea Schreb. nedves réteken, tó
körül,
az
Ördögárok
mentén
a
noshegy
Sashegy
felé �e
a
Rákoson,
a
városligeti
Lipótmező felé, Zugligetben.
38. Bromus.
117. Br. aS1Je1'
a
alatt.
L., rozsnok:
MwrT� erdőkben, vágásokban,
a
Svábh.,
a
Farkasv., Já
körül.
(Kumnz. et Sencltn. l) Fl. 184 g 1. ,p. 157 l a budai hegyek melegebb sziklás 'helyein: Lipőtmezőn, Zugliget-, Fal�lrasv61gybfm, Sash., a kiscelli hegyeken stb. A .blora iel. h. a B. Pannonicus mint Br. asper Láng (non Murr.} Bu(láról idéztetvén. a Br. ereeiustól kopasz bugája által különböztethetik meg. Mivel a budai hegyeken a Br. ereetust általában kopasz virágzat tünteti ki, 'míg más helyeken a Br. ereeius borzas virágzatü is, az eredeti szerint, _mint Ascherson is helyesli, a Br. Pannonicus a 'budai kopaszfüzérű Br. ereeiuera 118. Br. ereeius IJuds.
,
vm".
Ponnonicus
53
különben a Br. PLmnonicwmak zöldellő 'hugát tu növényünké verőfényes helyeken sötéten pirosló, árnyék var. v8m'JJli, Pa/ne (pyenJ�r,iehu) Borb.) a R. füves homokos ban zöldellő. h. a Városliget mögött, de ép azon helyet, � hol a növényt 1871. május 9. gyüjtöttem, most művelik. Kalászkái kopaszole vagy érdesek, földalatt ta raczkokat bocsát, hüvelye és levelei sűrű molyhűak. 119. Br. inermis Leyss. a budai szőllők közt, a Harsh. irtásaiban, s B. egyebütt. P., Palota és Gödöllő körül, homokos füves mezőkön. 120� Bt. secalinus L. Schrad. vetések közt, útfeleken, a) mtlgaris Koch az tstvánme,zőn kerítések m., a Gellérthegyen majdnem egész szálkát lan (]. submu�iea Rchb.), b) grossus (Gasui.) a vasút ferencvárosi állo vonatkozik. Az
autorok
lajdonítanak,
mi
a -
-
-
másánál, Promontór m. 121. Br. eommutatus Schrad.
a
R. homokos
legelőnél, Svábh. Zugligetben. Visegrád 122.
*
Br.
a
Nagy-
körül. .
L. füves h., utak mentén, vágásokball (SadL), de előbbi fajt is ide értette. A magyar államvaspálya
racemesue
hihető, hogy Sadler
épületei
h., utak szélein,
az
körül Simkooic« keveset talált.
h., a Lipótm. a R. stb. mezőkön, ritfeleken és vetések között
123. Br. mollis L. füves 124. Br. arvensis L. 125. Br.
patulus
M. et K.
állomás körül, a Svábh., R. füves Hidegkút körül irtásokban.
görbeszálkás erdőben
h.,
Árnyékban
termetét ölti
igen
r.,
a
ritka.
nem
ferencvárosi
vasúti
Jánosh. alatt, R-Jenő és nagyra nő, egész a Br. osper a
'
magára.
126. Br. squoroeu« L. verőfényes lejtőkön R, pl. a.Sash., Lipótm. a R. homokos mezőin, var. megastaehys u. itt, különösen apuskaporos rakodó nál s a vasut ferencvárosi állomásán ál. Kalászkái 14-17 virágúak, s a -
var. villosus (Gm.) legfelső száIkákkal együtt, mintegy 4 cm. hosszak, Gellérthegyen s a Rákoson a tőalakkal vegyest, de ennél jóval ritkább. -
a
mezőkön, kőfalakon müv, h. igen változó. Ala esonyabb, kopasz bugás alakjai a R., de gyakoribb, szőrös virágzatú alakja (Br.longipilus Kumm. et Sendn.! (tele Ascherson), ft budai hegyeken, a R., leg hosszab b szőrökkel a temető körül P., a Gellérth. mint var. rubeseens Roch. végre árnyékban a Városligetben és mögötte, Sz.- Uj falu m., mint t: um 127. Br. tectarum L.
-
-
egészen a B. sterilis alakját ölti magára, szalmája felfelé ko pasznak Iátszik, bugája ritkás, nagyobb, ágai hosszabbak, kalászkái valami vel nagyobbak, a szálkák a toklászoknál egész másfélszer hosszabbak. Egy példányon barackot is bocsát. Ez az alak a következő fajtól összehuzódot tabb bugája, rövidebb száIkája, nem teljesen kopasz szalmája stb. által tér el. brosa csaknem
helyeken, romokon, útfeleken, erdők, szélein, Zugliget- Orczykertben, itt-ott a Városligetben, csaknem ko pasz (vo gla1Jreseens), a Városliget mögött, Gellérth., Lipótm. s 'Újfalu m. hoss,zas kalászkákkal (v. hirtiflonts) és ágakkal. 128. Br. sterilis L. füves
irtésokban
:
s
54
-
Brachypodium P. B., -górlcalász. Br. pinnatum (L.) a budai szőllők közt és irtásokban, .19.
129.
hegy alatt,
homokos réteken
a
a
J ános
Rákoson.
(Huds.) 1762. erdőkben, 'erdők szélein vágá�okbau ; Hidegkút körül mint var. villosum Ducom. fl. der Schweiz.
130. Br. silvaticum a
és
Hárshegyen
L., vadóc.
40. Lolium
131. L. perenne L. réteken, mezőkön, (Btsch.), Dunaparton P. (Freyn.).
útfeleken,
var.
ramoswm Roth. _a
régi
vé"Íczi temető kö
Svábh.
multi/lorum Poir. (L. Italicum A. Br.)
132. L.
h.
rül, zöldséges 133.
Sadl.
*
L.
árpa
sz.
a
R.,'
az
Új-V árosligetben.
With. Sadl., talán inkább L. linicolum A. Br. ritka, és zab között. arvense
134. L. temulent'ltm L.
v.
macrochaeiam A. Br.
41. Triticum
m/-lgc6l'e (tiszta búza) műv.
'T1·.
Spelta
135. Tr. villo sum
Békás-Megyer
és
(L.)
Ó-Buda
136. Tr. repens L.
Ördögm.,
var.
.szőllők közt
sepium
Ördögárkánál P. (Steinitz l)
L., búza.
Villo mint 111'. aesiioum
T)'.
L.
a
firmum
a
a
L.
{tavaszbúza) L. és Tr. tenkely búza műv., Svábh.
lubernum;
váci töltésen kivül *homokon
s a
(őszi vetés)
Rókahegyen
közt.
tarackbúza, űtfeleken, mezőkön stb., főleg
Fresl.
Lipótm. felé,
P.-Sz.-Mihályoni -
u. erre
s
a
-
var.
Szép
Vailantianum
Juhaaznénal is
a
R.
az
(Wítlf.) a
var.'
Thuill.
137. Tr. intemwdium Host.
(T. glaucum SC6CllJ napsütött hegyeken K.-Svábh., Zugliget, Lipótm. felé, Ó-B. hegyeken, a F'ar- kasv., füves mezőkön a R. Igen változó b) arieiaucm Sodl. a kis-celli villosum SacU. (pilosum PanG.) a Sz.-Gellérten, m., c) hegyeken, Kőbánya Gubacs felé a Dunaparton. a K.-Svábh., P.-Sz.-Mihály. d) l?ilosulUin a Gel Iérth., s�őllők közt a Lipótmező felé. Hüvelyei szőrösek, levelei felső lapján hosszú, ritkás szőrők vannak, különben kopasz és deresszinű, mint a tő alak, szőllők közt. B.
a
--
,
_
arenicolum
(Kel'n.), Menyh. Kalocsa vidéke növ. p. 197. a váci vasrit Rákospatakán túl homokos mezőkőn, mint villiferum (quoad spi A T. intermed1:wn culas), a Paskálmalom és P.-Sz.-Mihály közt kopasz. Bokrosan nő, vannak tarack-' _,nal tompított pelyváinál fogva megegyezik. mint azt is Kerner is jai (PaskaImalomnál), sejté (herb, ined.), Menyhárth Szalmái a tövén megdülnek s úgy ellenben azt mondja: "non repens." tünnek fel, mint egy növény, a melynek centrális levéllombja van. A Tr. 1'ntermecliumtól ezenkivül én zöldellö, nem deres szine által különbözte e)
mentén
a
-
-
-
tem meg. 138. Tr. caninwn -
körül,
(L.) Iigetek-
s
erdőkben, pl.
II
Hárshegyen, Visegrád
55 139. Tr. cristatum Schreb -. a Gellért- és· Kis-Gellerten
El
a
Rákoson
homokos inezőkön. 42. Secole S. 'eereole L.
140. S.
gabona
fragile
MB.
L.,
rozs.
műv,
r.
(S.
silvestre
Kit.) törékeny
r.
homokos mezökön;
futó homokon is Pest körül. 43.
141. E.
Europaeue
Elymus L., hajtű.
L. erdőkben
B., pl.
a
Háromkúthegyen. Soroksár, Taksony
142. *E. crinitus L. terméketlen homokon
hegyeken
Sz.-Endre körül
m.
s
(Sadl.).
143. *E. arenarius L. Sz.-Endre
szigetén
44. HorcZeum
futó homokon.
L., árpa.
H.
vul.cJCt1'e L., H. dist'ich'Um, H. hexastichon L" H. Zeocl'iton L. műv, 144. H. murinum L. űtfeleken, romokon, házak körül. 145. I-l. maritimwn L.
homokos, főkép pedig szikes mezőkön,
a
keserű
forrásoknál Budán. 45.
Aegilops L., kecskeesem.
146.
Ae� cylinclricc6 Host. rétek ken, lejtőkön B., P.
s
mezsgyéin, szőllők közt, iitfele
mezők
növényünk szárlevelei hosszabbak s nem vizezintesen. állnak vagy nem hajolvák, mint a görög A. cauclatánál L. Kalásza is hosz szabb, 6-11 füzérkéből alkotott; az alsóbb félhengeres füzérkék pelyvái kétfogúak, a fogak egyike szálkát képez; a tetői kalászka pelyvái és toklászai egy-egy magános, sertenemű, hosszú szálkában végződnek. -Áz Ae caudata kalásza rövid ; az alsóbb lándsás füzérkék pelyvája nem szálkás, hanem egyszerüen csak két fogú; a tetői füzérke alsóbbik pelyvája 3, a felsőbbik A mi
hátra
..
egy szálkával bir. 46.
147. *L. Pannonicus 47.
Lepiurus
(Host)
a
R. Br.
megye
síkja
sós
helyein, pl. ünő
m.
Andropogon L., élesmosó, fenyerfű.
148. A. Ischaemun; L.
hegyi
és siki
legelők
és
réteken B., P.
Sash., Svábh. R, mint v. leio előbbi; Gryllus alatt csaknem cauli8, szára a buga 'vagy egész kopasz, bugája ágai érdesek v. simák; PAk-Mihályról p.edig eriocc6ulis alakjaim vannak, hol a ·szár L. mint
149. A.
csúcsa
szöszös,
az
ágak pedig 48.
-s.
Hoiepense Pers.
és S
..
az
a
szőrösek. (Pollinia Grylhts.)
Sorghum Pers.,
vltlgaJ'e
cirok.
Pers. műv.
,56
-
Cyperaceae, sásfélék.
IV.
1. Care».
150. O. DctvaUiana Bm.
L., sás. réteken
mocsaras
Rákoson
a
s
apuskaporos
malomnál. 151. O. kivül
a
stenophylla Wahl. (O. spicaia Kit.) homokos mezőkön P., azon
Sas- és
Gellérthegyen.
(O. arcnaria BacUJ mocsaras réteken P., pl. a Szig.- Újfalunál Sadl. szerint száraz réteken, homokos is, pl. apuskaporos magazinnál. Ileuffel Cáricum monogr. 'b) ri"vu
152. C. divisa Huds.
Gubaesi csárdadombokon
s
laris Schr. néven
,
van
felvéve.
153. *0. disticha Ilu ds. nedves és 154. O.
réteken bőven
mocsaras
L. mocsaras
(SadL).
Gubacsi csárdánál
s réteken, pl. Viseg v. nemorosa (W J a budai erdőkben. 155. O. muricaia L. réteken, ligetekben, a Hárshegyen, b) virens (Lam.) erdők-, különösen Vcígásokban: az Orczyksrtben, az "Állatkert" nev ű erdő, a Hárshegy alatt, Farkasv.
vulpina rádon hegyi tavak körül;
156. *0. cUvulsa Goocl. 157. O. diandra Roth.
takok körül. 158. O.
poradoo:«
a
ligetekben (Sadl.) (O. teretiuscula Good.) mocsarak-, árkokban,
W.
mocsaras
réteken.
Rákoson
a
s
pa
apuskaporos
'malomnál,
159. *0.
pan'iculata' L.
a
160. O. praecox Schreb. réteken gyakori, az új-pesti
(Aschers.
Kit.
161. n ,
Rákos mentén ritka.
(O. Schreberi Schrk.) a hegyek szigeten, v. "curooia (Knat:) a
füves
helyein,
budai réteken
herb.).
leporvna
L.
réteken, nedves legelőkön, mocsarak körül,
a sz.-
lászlói erdőkben is.
(O. stell'lelata Good.) iszapos helyeken Gödöllő m. 163. C. remoia L. a visegrádi Urasztala és Pilíshegy Sz.-:Endre körül. 164. C. stricta Good. (sudar sas) mocsaras helyeken, úgy a Rákos különböző helyein, valamint a puskaporos malomnál, P.-Sz.-Mihály ni. 162. O. echinatc6 Murr.
O. Bue7cii Wim ni.
talán
a
Z, B. G. 1867. p. 574. és Ö. B.
Rákoson. Aschel's.
Z. 1866. 108. 1.
165. *0.
C.
Goudenoughi'i Gay (ü coespdosa Badl.) oly helyeken,
mint
a
siricia. 166: O. acuio. L. pr. p.
mocsaras
réteken
csárdánál feketebarna füzérekkel. 167. O. supinc6 Wahl. homokos réteken, Kamaraerdőben, budai erdőkben (Kitaibel). ] 68. O. tomenicsa L.
S zépj uhasznén ál,
Csép
m.
réteken, szikes h.
az
s
vizek körül;
a
Gubaesi
.
pl. Soroksár, R.-Palota felé,
"Állatkert" (Thiergarten)
erdő-
s
a
a
57 169. O.montana L. 170. *0.
a
budai hegyeken és erdőkben
piltdifera L.
a
közönséges, a Pilísen is. Zugliget árnyasaiban igen. ritka. "Marxen
graben." 171. O. ericetcrum Poll. a
Csepelsz.,
172. O. a
hegyek
budai
a
és
verna
a
a
Városliget mögött,
hegyeken (Sándor). vtu. 1785.
Rákos
173. O. hl,tmilis
ligetben, Kerepes
homokos, füves helyeken
(O. praecox Jacqu. 1'178. non Schreb. 1771.) száraz füves helyein, a Kamaraerdőben. Leyss. verőfényes lejtőkön B., pl. a Sashegyen s a Zng
és Gödöllő közt,
174. O. Haller,iana A '1S0
(O. gynobc6s-is Vill.) verőfényes
sziklas h. B.,
Kovácsi felé is. 17 5� O.
digitatc6
176. O. alba L.
L. erdőkben a
nem
ritka.
Zugliget bokraiban!!
P.-Csaba
m.
177. O. niticla Host.
[O. set11Jicylinclricc6 su. add., O. conglobata Kit. 533.J a Rcíkos, valamint a budai hegyek füves v.
Heuff. Flora 1834. p. mokos helyein, a Csepelsz. és Boros-Jenő körül.
fide
ho
178. O.
pilosa Scop. árnyékos erdőkben, pl. a Háromkúthegyen. 1'79. O. panicea L. nedves helyeken s vizek körül a Rákoson. 180. O.
csaras
flacca Schreb. 1771. (O. glauca Scop. 1772., O. aspera ,W.) mo réteken, árkokban a Kamaraerdő alatt, a J ánosh. alatt erdőkben, -
.v.,amplyocarpa (W.) (Led. fl. Ross. IV. p. 297.) az ó-budai puskaporos malom nál s a Rákoson mocsaras helyeken, pl. a Gubacsi csárdánál, Boros-Jenő m., a Hegyestető alatt erdőben (v. leiocarpa Simk.), itt, mint árnyéki alak meg lehetős nyulánk, lázabb füzérű, levelei keskenyebbek, és majd akkorák, mint a szár s lehet, hogy ily alak szolgált alapul Schurnak a v. leptostachys és lC6xi/lora alfajok megkülönböztetésére. 181. O. pendula Huds. hegyi patakoknál Tótfalu és a visegrádi Ur asztalahegy körül, a Pilisen. 182. O. pallescens L. ligetekben, erdei réteken, vágá'sokban, a sz.-ke reszti völgyben patak mentén a Pilis alatt. 18.3. O. Michelii Host. a hegyek bokros helyein nem ritka, Pilís, Boros Jenő s Buda-Eörs körül is. 184. O. brevicollis D. O.
Visegrád
185. O. horde'istichos Villo
R.
körül bokrokban és
árnyas erdőkben.
ritkább an. Heuffel
helyein monographiájában mint O. secolina Wahl. van említve, de O. hordei stichos synonymmal, tehát nem bizonyos ; csakugyan terem-e az utóbbi is a a
mocsaras
Oaricum
környéken. 186. C.
flava L.
(Tausch.) Himfüzérjében
ken.
a
R.
malom
rétjein,
v.
187. O. Oéderi Ehrh, ros
mocsaras
Brand. p. 789. itt-ott gyümölcs is
Aschers. Fl.
mocsaras
között; Soroksár
m,
a
pl.
Palota
felé,
Gubacsicsárdáná.l
vegyül. réteken, pl. Békás-Megyer
(Freyn.)
lepidocarpa
v.
mocsaras
réte-
.
és
puskapo
58
"
188. *0.
(Sadl.),
P�
fulva Good. (O. flc6vescens Host.)
a
rónaság
'rétjein
mocsaras
(Heuff.).
189. O. Hornschuchiana
Iloppe
a
,R.
helyein, pl.
mocsaras
Gubaesi
csárdanál. 190. O. distan« L.
O.
helyeken nem ritka. árnyékos erdőkben, pl. a Pilis alatt. megyében nő ugyan, de a fővároshoz
mocsaras
191. O. sil-vatiw Huds. L.
Pseudocuperu«
a
közel
még'
taiáltak.
nem
192. O. oesicaria
L, mocsarak árkokban
s
vizek
körül,
a
Pilis alatt.
rosirota With. (O. ampullacea Goocl.) Sadl. hasonló helyeken
193. *0.
említi. 194. C.
kok mentén
D.
O.,
a
:
acuiiformi« Ehrh., (O. pahulosa Good.) mocsaras apuskaporos malomnal. a Kamaraerdő alatt, a
Gólyán
195. O.
Rákospatak
réteken var.
pata
Kochiana
túl.
riparia Ou rt. mint
előbbiek:
az
mentén,
a
puskaporos
malomnál
s a
.
196. C. nutcms Host. nedves réteken
a Gellérthegy alatt, Kamaraerdő (Heuff.) 197. *0. filiformis L. a sikság mocsaraiban. (Sadl.) 198. O. hirta L. a R. nedves homokján több helyen s a budai puska poros malomnál ; kopasz alakban ritkább, (O. hirtaeformis Pers.) az utóbbi h.!
nél,
a
Rákoson is. Sz.-Endre
m.
2. Schoewue
199. Sch.
nigriwns
3. Clculiwn B.
200. Cl. Mctr,iscus
L., csáté.
L. mocsarakban
s
Br., lá_:_iszövő.
(L.) mocsarakban, 4.
nedves réteken bőven.
p.
apuskaporos malomnál,
a
R.
Heleochctris B. Br.
palustris (L.) mocsaras helyeken nem ritka B., P., b) moior Rákoson, B. 202. lJ. uniglumis Link. a Rákoson több helyen, pl. a N agylegelönél s
201. ll.
Sond.
a
.
a
(Simkov., 'Btsch;). (Roth.) az elzárt Duna
Gubaesi csárdánál 203. H. ovata
medrében
a
Csepelsz. Taksony
alatt 'I'auscherral ! ! 204, H. acicularis
Ördögmalma
körül,
a
(L.) leapadt
Sc. coespitosus L.
205. *8c.
lyein
Sadl.
sz.
ct
vizek
körül, pl.
az
Scirpue L., káka.
a
iszapos helyeken. Kitaibel. sikság mocsaraiban és nedves füves he
Rákos mentén
paucijlol't6s Lightf
gyakori
helyeken,
Csepelsz. 5.
*
mocsaras
a
Paskál- és
�06. *So. setaceus L.
Ördögmalmánál.
'iszapos helyeken,
mocsarak körül.
59
-
207. *Sc.
s�tpinus L. veteményes helyeken
a
váci töltésen
208. S. lacusiris L. tavi k. mocsarak-, tavakban 209. Sc. Tabernaemontani Gm. a K s P.-GÖd
(Heuffel). B., P" helyeken
vizek körül
s
nedves
m.
js
arkokban, 210. S.
triqueter L.
síkságon
partján Taksony alatt. Városliget mögött tavakban
elzárt Dunában és
az
211. *S. p'ltngens Wahl. 1805.
a
.212. Sc. Holoschoenus L.
iszapos
és
a
kiszáradt, valamint homokon Ül,
K, Csepelsz. seregesen 213. Sc. mctritimtts L. vizek mellett,
helyenként
a
.
Ördögmalmánál
s
ünő
"Sc. radicans Schk.
Orczykertben,
az
az.
körül, főkép erdei patakoknál.
a
Pilís alatt
mocsarai és árkaiban.
síkság 215. Sc. Michelianus L. a
tavakban
felé.
214. Sc. silvctticus L. vizek
egyebütt
s
.
a
a
Duna elzárt
medrében
Taksony
alatt
s
Csepelen.
216. Sc. compressus csárdanal. 6.
nedves
(L.)
helyeken, tavakban. pl.
Gubaesi
a
Eriophof'l61n L., gyapjúfíi. latilolium Iloppe. mocsaras, főleg turfcis helyeken, pl. P.
217. E.
és
Palota közt. 218. E.
teményern
polystachyum
szerint
L. pr. p. hasonló
7.
219. O.
tlooeeeen« L. iszapos kertekben a Rákoson.
séges
220. O.
ft6SCUS
P.-Gubacs
helyeken,
m.,
gyüj
gyakoribb.
ez
L. mint
az
Oyperus L. helyeken, árkok,
mocsarak körül, zöld
előbbi, aNádorkert körül,
-
v.
oirescens:
a Csepelsz. a Duna elzárt medrében, Erzsébetfalva m. 221. *0. Pannonicue L. szikes helyeken (Sadl.) Soroksár, Üllö.
(Hoffm.)
222. O.
Taksony
qlomeraiu«
L.
Duna mentén
a
iszapos helyeken,
a
Csepelsz.
alatt.
223. *0. cctlidus Kern.
Császár- és Lukacsfürdők
a
kifolyásánál.
v. Ali§maeeae.
1.
224. Tr.
jJalust1
e
225. Tr. mctritimul1Z L.
nedves,
előbbi ritkább, de nő is, Gubaesi csárdánál a Dunapart az
Triglochin
utocsaras
réteken, .utöbbi szikes helyen
P.-Sz.-Mihályon (Btch) mocsaras
2. Alisma
pos
L.
L. és
,
Erzsébetfalva-
s
a
h.
L., ua».
226. A. Plantago L. mocsarakban, vizek körül nem ritka, kiszikkadt isza li. olykor mint var. m;nima Kit. v. lctnceo�atum (With.) hasonló helye-
60 \
ken
Rákoson,
malom felé
gramini(olium, (Ehrh.) álló Duna holt ágaiban,. Promontdr,
-r-x-
.
s a
v.
3.
227. S.
sagiUaefolia
vizeken P.-GÖd
Ó-B.
a
puskaporos
m.
Sagittaria L., nyilf'ű.
L. tavak-
s
állóvizekben P.,
Csepelsz.
VI. Butolneae.
228. Butomue umbellatus L. VII.'
virágos káka,
álló
s
lassan
folyó
vizek
m.
JUllcaceae,. szitty6félék. 1. Luzula D. C.
*
(L.1Jr. p.) budai magasan fekvő ligetekben nagyon ritka. 230. L. nemorosa (Poll. pr. p.) (L. albicla D. C.) ligetekben B., b) rubella HOP1Je a visegrádi erdőkben, az Urasetala alatt. 231. L. cwnpestris (L.) hegyi réteken, erdőkben B., a Kamaraerdőben s a Rákos rétj ein. 232. L. multiflora (Ehrh.) Svábh., (Freyn) a Lipőtmezőn. 229.
L. pilosa
a
2. Jwnou«
233.-239. J. vasút
hidjánál B.),
L., szittyó.
conglomerat�ts L., J. effus'us L., J. glauC'lts Ehrh. (a dunai J. obtasifíoru« Ehrh, (utóbbi kettő Gubacs, apuskaporos
malomnál, utóbbi a N adorkert felé is), J. art-iculC6tus L. p. pr. (J. lomprocarpw» Ehrh.), *J. silvcdicus Re-ich, 'J. campressus Jacq. mocsaras, vizenyős vagy
tőzeges
h.
240. J. Gercml'i Loisl.
241. J.
palotai
alpinus
Villo
mocsaras
h.
Gubaesi csárclánál
a
P.-Sz.-Mihályon
s a
Dunaparton. Nagylegelő mélyedéseiben a a
szőllők felé.
�
bufonius L. vizenyős h., b) hybrtcltts (Brot. 1804. == J. 'insula nus Viv., J. fC6Sc·iculat'us Bert.) iszapos helyeken P. körül, a régi Ördögrnal mánál, Osepelsz. 243. J.. ephaerocarpu« Nees. nedves helyeken Hidegkút m. ! l, a keserű forrásoknál, Ó-B., R. (Btsch.), az összekötő 'vasút dunai hidjánál B. .(Steinitz). 2/12. J.
VIII. Melantbaceae, kikiricsfélék.
1.
244. V.
n/igr'um
L.
245. V. album L.
Veratrum, zászpa.
hegyeken
mocsaras
s
vágásokban B., pl. a Jánoshegyen. apuskaporos malomnál s a R.
réteken
A debreceni BuZbocodittm Rttthenic'umot
2. Colchicttm
246. O. c6utumnale L.
mögött. Horgas, bibéje 247. C. orenarnu»
Bge tévedésből küldté k .
szét Budáról.
L., kikirícs.
h.
Ó-Budán,
Hárshegy némileg eltér a hercyniai példányoktól. W. Kit. homokos .mezőkön, R., P.-GÖd m, mocsaras
által
a
Rákoson,
a
61 IX.
1.
Y�iliaceae,' liUomfélék.
Gagea Salisb, tyuktaréj.
hegyeken, Ó-Buda, Budaörs körül, Csép m., var. intermedia F. Schuii», v. bifolia ritkán a Svábh., mig a tőalak b8ven. 249. G. arvensis (Pers.) művelt h. szőllők közt : Ó-B., Kamaraerdő kö rül, a Hárshegyen majd egész kopasz; igen hajlandó sarjak képzésére, minek következtében gyakran igen eltorzul. 250. G. saxatilis Koch. (G. Bohemica Enie), a Kamaraerdő. Állatkert hegy, Svábh., a Farkasvölgy nyilt televényes helyein. Leple, levelei olykor a G. Bohemicaéihoe (Zauschn.) közelednek, csúcsuk felé elég szélesek és tompák. Neupauer kevés számú G. Bohemicái (Buda és Visegrád közt. Sirok. Adatok) szintén ilyenek, a G. Bohémica morva példányainál apróbb virá gúak, meglehetős kopaszak, ennélfogva a G. saxatilis eltérő alakjának tar tom s a G. Bohemica Pestmegyében bajosan terem. 251. G. min-ima (L.) f. Hungarica Borb. némileg eltér virágzata szö szössége és hegyes vagy tomp ához hajló lepellevelei által, me ly az éjszak német példányoknál hosszan kihegyesednek s hegyök hátra görbül. A Hárshegyen a Remetehegy felé, itt s a Lipötmezőn, Pilísh. 252. G.lutea (L. p. p.) Lipötm. s magasabb hegyek árnyasaiban B. 253. G. pusilla (Schult.), a Rákos, P.-Sz.-Mihály száraz legelőin s a hegyek nyilt lejtőin B., 6.B.; nem ritka ferde hagymával (v. obUq'tta Kern.) és második új hagymasarjjal sem (Rákos, a botan, kert. vadon), melyek azonban keskenyebb levelűek, mint aminőket (4-5 mm.) Kernel' a budai (Já 2,18. G.
sőt
Gólya helyesebbim a
nos-
és
}Jrateusis (Pers.)
a
budai
felé vezető uton is P.
Harsh.,
a
Sash.
s
éjszaki oldalán)
a
kétes. G. succedaneára Gr. ruház.
2. Lilium L.
254. L.
L. erdőkben B.
Martagon
hesedő szárral
a
Hársh.
kopasz (Zugliget, Harsh.) (var. pubescens.). L. album L. műv,
3. Muscari
és
poly
Tourn., gyöngyike.
racemeeum (L) száraz réteken B., (L.) Pest, előbbi nyalábosan megvastagodott gyökér1;ettel is! (Schuch), utóbbi a Svábh. fehér virágú is. 257. * M. tentttiflorum Tausch. a Farkasvölgyben (Freyn). 258. M. neglectum Guss. a Hársh. a Szépjuhásznénál (Simk.], aR. (Bhtsl)
255-256. M. a
a
comosum
és M.
R.
Ferencváros alatt és
a
Kamaraerdőberr füves h. !!
259. M.
(Sadl.),
az
botryoides (L.) nedves réteken P., leülönösen Orczykert árnyasaiban, a Jánosh. alatt árnyékos h.
a
szigeteken
4. Scilla L.
szigetek árnyasaiban, rózsaszín és fehér virágok változik; virágai néha (Schilling, újpesti sziget) apróbb murvák ,tövéből 260. Sc.
kal
bifolia
L.
a
.
62
erednek,
==
amoenának
Sc. praecox W illd..« úgy hiszem,' Sadler ily formákat tartott Sc. Nyulakszigetéről Soroks.ír m. Vignettája másokkal van keverve. -
a
5. 261. O.
Budakeszi,
a
Ornithogalum L., madártej.
py'ramülale L.
Sashegy,
brevistyl�tm (Wolfn.) (O. Pyrenaicum Sadl)
v.
budai temető és
a
pályaudvar
körül
Buda-Eörs felé
s a
vezető út mellett. 262. O. s a
comosum
L. Csobánka és Vörösvár m.,
a
Sas- és
Gellérthegyen
Kamaraerdőben. 263. O. umbellatum L. réteken
collinum
R, P., olykor már a (O. tenu'ifoUum RcM.) (Guss) Széchenyi h.,
nedvesés a
talajon, var.
Ka maraerdőben,
a
Paskálmalomnál stb. 264. *0. exscapum Ten. a Margit és Csepelsz. (Kern.) 265. O. re{'ractum W. K füves h. P. és a szigeteken
(az újpestiti is),
bokrokban. 266. *0. nutans L.
Városmajorban B., s a szigeteken. (Kunth) a Csepel-, Hajógyár- és Margitszigeten, a Herminamezőn, B., a Buda-Eörs felé vezető út m., Visegrádon (Btsch.). a
267. O. Bo'uchéam6m
s
6. Allium 268.
*
A. ursin'/,6m L. Szántó
L., hagyma.
m.
erdőkben
(Kit. add.
p.
40) gyüjtemé
N.- Bánya is áll.
ugyanazon vignettán 269. A. montanum Schmidt.
nyében
(A. [alla» R. Schult) a Zugliget legfenső a' Garancsi korcsma fölött hegyeken. Vörösvár m., Pilísen, (!!), 270. All. ang'ttlosum L. (A. acutangulum Schr. A. uliginosum Kit.) a Rákospatak mentén nedves réteken, Sz.-Újfalu, P.-GÖd m, szikluin
a
271. All. moschatwn L.
(A.
seiaceuan V.
Kit.) a Sas- és Géllérthegyen, (Jurányi, Btsch.), R.-Palota
Lipótm., Tököl és Csép m., aR. homokpusztéin m. ! ! a Zugliget magasan fekvő sziklain, globosu1n M. B. Pest m. 272. * A. suaoeolen« Jacq. *A
-
Rchb. icon. X. p. 28. a
Paskál- és
Nagyon kétes.
Ördögmalmánál
turfás réteken
nagyon ritka. A. sctt'imtm L., A. Porrum L., A.
L.,
A. Ascalonicum L" .
A.
Ophiosco1'don
Schoenoprasum L.,
A.
fistulosu1n L.,
A.
Cepa
Don. műv,
verőfényes hegyi réteken B., Hüsv, a R. (Btseh.) sphaerocepholum. L. hegyi és homokos réteken nem ritka, var. descendens (L) Koch. utóbbi helyeken. 275. A. vineole L. apuskaporos malomnál homokos helyeken, vetések közt s a i{ovácsii hegyeken, a Dunapadon homokos h., Gubacs felé, egy alakját a Rákosról Reqel. v. osperifloruanncd« nevezett. 273. A. rotundum L. 274. A.
276. A. Boi'básii Kern. Tököl m. homokos mezőkön A. moschatum mal. Kevés virágú s hagymátlan ernyőjü növény, me lyn él a perigenium külső levelei rövidebbek a belsőknél. A hímek középső, és .az antherét vi-
.
selő
hegye
vagy kevésnél hosszabb, a hirnek alsó Az előbbi faj nál, melyhez az A. Bor hirnek oldalsóhegye hosszabb, mint a középső. Leple né
olda]sókkal
az
egyenlő,
részénél ellenben kétszer rövidebb.
Ms'fi
hasonló,
a
s
(Ö.
ezért hittem
mely sallángja érdes, vineale
-
B. Z. 1877. p. 181), hogy V. ö. ÖBZ. 1879. p. 39-40.
asperitlorumhos tartozik. 277. A. Scorodoprasum L. erdőkben s ezek szélein, pl. homokos mezőkőn P. (a régi váci temető) és Csepelen. var.
-
278. A; oleraceum L.
Kőbánya m., v. Csepelienee pedig Csép m. s
a
budai szőllök közt,
280. A.
Hüsvölgyben,
N.-Svábhegyen
pallens (L.), (v. capsuliferum Nedr., A. longispathum S1>mk..; Tauscher exsicc.) aKamaraerdőben, P. Kutyavár m., főleg
bokrok közt.
nedves réten .
Kis- és
All.
v.
279. A. carinatum L. csak mint
Ó-B.
a
a
az
bulbilliferum apuskaporos
malomnál
.
lejtőkön, s homokos mezőkön műv., temetők körül elvadul.
L. száraz köves
flamem
Hemerocallis flava L. és
fulva
L.
P., .B.
7. Anthericum L. 281. A.
ram08um
282. A.
Liliago
füves, kövecses helyeken B. P., P. Sz.-Mihály. füves lejtőkön Sas-, Sváb- és Hársh. s a Farkasv.
L.
L.
8.
ken
283. A. R.
Asparagus L., spárga.
officinalis t. erdőkben
és
szélein, hegyeken, homokos
réte
B.,
X. Swilacae, gyöllgyvirágfélél,-.
s a
284. Paris quadrifolia L. (varjuszem) csák Csepelen Újfalu m. Convallaria, gyöngyvirág.
285. C.
"Huszárhoz"
Polygonatum
L. bokrok közt B. és
ezimű borraérés fölött való
hegyen
a
Pilísen, 8z.-Endre
Csepele
m. v.
B., hosszukés
m.
cdtemwtum
a
elkeskenyedő
levelekkel. 286. C.
287.
nénál,
a
multiflora L. magasabban fekvő erdők- s bokrokban B. C. lcetifolia Jacq. a Lipótmezőn, Zugliget bokraiban a Szépjuhász
Margit-
és
Csepelsz.
288. O. maialis L. erdőkben B.
s a
Csepelen.
XI. lIydrocharidae, békatut�jfélék.
289.
llydrochcwis
Mors�ts
ranae
L. álló vizekben R.-P.alota, Pest és
Pécel körül. XII.
Irideae, nösziromfélék.
290.lris Germonica L. műv., de főleg elhagyott szöllők s temetők elvadul; nagyon hihető, hogya Gellért szikláin vadon terem. (Kerner.)
L. Hungal"ica W. Kit. (I. bisflorene Host.)
Pest vidékén Host. Austr. p. 46.
m.
291. 1.
vG/i'fiegata L.
a
budai erdők szélein.
homokos vidéken P. és R.-Palota 292. *11'.
leucoqrapha:
pl.
a
Háromkűthegyen s
m.
Kem.
a
Rákos füves
mezőin, P.-Sz.-Mihály
felé ritka. 293. 1. p�tmila L. a Széchenyihegy feunsikján, a Sas- és Kis-Gellérth., Kamaraerd., Buda-Eörs m. kék, sárga s e között változó szinárnyalatú virágakkal ; legszebb példányok a Remetehegyen, Pest körül ritkább; homo kon sokkal búj abb, kocsánya jobban megnyúlik. (-- 1. Pseuddpurnila Jka, Tauscher, non Tineo.) 294. 1. m:enar1'a W K. a Rákos homokos, füves mezein, "Kamaraerd. a
partjain, vizes réteken, : 296. 1. SiMrica L. a R., P. Sz.-Mihály vizenyős rétjein, Soroksár, �.-B. 297. 1. subbarbata Joo? (I. sliuria Sadl., non L., L Reichenbac7�íana Klatt non Heuff., 1. Güldenstiidtiana Jka non Lep. 1. Wacina Borb) a Rákos mentén.: egyszer a Gólyán túl, Soroksár felé, Csép m. 298. L grarninea L. a Pilis és budai erdők árnyasaiban, pL a Remete hegyen, a Rákos mentén 'füves h. 295. 1. Pseudacorus L. vizek
s mocsaras
Gladiolus L., 299. *G7.
Mihály
pahtstris Gaud, (G.
legényvirág.
communis
Sadl) a Rákospataka
m.,
P.-Sz.,'
felé ritka, emitt Behatsch lelte.
Ct;'OC2tS L., sáfrány. 300. *Cr. reiiculatsu: Sie».
Köbánya
m.
füves homokos h.
igen ritka,
említi Kernel' is. XIII. .tlmaryllhleae.
30 l. GalantJnts n'ivalis L.
lÍjfalu
(hóvirág)
302. Leucoium aestivum L.
újpesti
a
budai erdőkben,
a
Csepelsziget
m.
és
(tözike),
a
Uákos
mocsaras
rétjein
P.,
az
Csepelsz.
Sternbergia colchiciflO'l'a W K a Héromhatárhegyen, oa Lipőtm, (bokrokban), a Remetehegyen, a Hárshegy kivágott helyein, a Sashegyen, a budaeörsi hegyen a Farkasvölgy felé, a Kamaraerdőben és ennek tövében, Rochel példánya szerint a Rákoson is, a mi helyes lehet, mert, pl. Békés- s Csanádmegyében is terem. Budapest flórájának egyik legszebb dísze, szept, s oktober elején virágzik, ápril közepén s május elején ih-leli meg gyü mölcsét. 303.
XIV. Orchitleae. *
Malaxis rnono)Jhyllos (L) Sz.-Endre m. hegyi réten (Friv.) ritka, 305. *Sturrmia Loeselii (L) a Városliget mocsaras h., igen ritka. 304-.
65
-
3. Orehis L.
purpurea Huds. 1762. helyein, a R.
306. O.
nyiltabb
307. O. militaris L. hasonló ros
malomnál is
(O. [usca Jaeq. 1776.)
helyeken,
de
budai
'a
Rákos rétjein
a
hegyek
puskapo
s a
gyakori.
308. O. tridentata
Scop. (O. variegctta AU.) hegyi
Remetehegyen; Állatkert-erdő stb. 309. O. ustulata L. hegyi és
és erdei
réteken, pl.
u'
Sash. a Ráko� száraz
r ét
j ein,
a
Kamaraerdő
'
alatt, -Sash. coriephora L. száraz, 'nedves réteken egyaránt a Rakoson, pl. a Paskálmalomnál, Sz.-Endre, Br-Megyer, Ó-B., ,'rököl, Soroksár m. 311. O. Morio L. hegyi és homokos, száraz réteken B., P. Grenier- és Godronnál (Flora de France m. p. 286.) az O. pieta leírasa jobban Ülik a mi növényünkre, melynek bracteái hegyesek, kihegyzettek, a termővel egyenlő hosszúak vagy hosszabbak, valamint az által is, hogya sarkantyú akkora, mint az ovarium (nem tompa bracteásak, mint pl. a porosz (Ly ck) 310. O.
.
példányok).
312. O.
virágokkal is. a Disznófőn'él Svábhegy fennsikján közönségesen szálonként,
A Rákoson fehér
-
pallens
Zugligetben,
a
L.
v.
rózsaszin
Pilísen és Csobánkánál
a
itt-ott
s
,
a
az óbudai
hegyeken. 313. O.
(O.
Host.
speciosa
moscula
Buda körül ritka ;
Pilishegyeken bőven, tompabb levelekkel, de a tőalakkal vegyest, de
a
virágoknál
nem
Badl)
var.
a
sz.-endrei, sz.-lászlói
glaucophylla (Kern)
hosszabb bracteakkal
s
szélesebb
Vieegradon
ritkább.
palustris Jacq. (O. loaiflora Sadl. non, Lam.) turfés réteken több helyen, Kőbánya" Fóth és Soroksar felé is. Ó-B:, 315. O. sambueina L. a Disznófőnél és, a Hars-, Sváb- és Pilísh., Ka maraerdőben többnyire halavány, vajszinü, de ritkább an, {a Visegrádi hegye ken is) piros virágokkal is. 316. O. lati(olia L. R.-Palota, Fóth, Pest (a PaskaImalomnál) és Sorok314. O. a
Rákoson
sár körül nedves réteken.
317. O. inearnata L.
Bayer) az
a
puskaporos
.
Traunsteineri Dorn.
(O.
malomnál
s a
Rákospatak
non
Saut."
mentén
O.
angustifol�(6
P., de jóvalritkabb
előbbinél. 318. O. maeulata L.
a
Jánoshegy 4.
319. A.
-Rákos száraz
a
Szépjuhászné
felé! ritka.
Anaeamptis Rich:
pyramidalis (L.) a Zugligetben, Sas- és Széchenyihegyen rétjein helyenként, pl. a Paskálmalomnál bőven. 5.
320. G.
alatt
conopeea (L.)
a
Gymnadenia budai
B. Br.'
a
,
nagyobb' he�yek�n, pl. )ánoslie'gy �i�it 5
66
bőven, -a nál
Rákos mentén
tuocsaras
-
P., -_
-
densi{lo1'Ce (A. Dietr.)
v.
a
puskaporos
malom
réteken.
321. G.
orloratissima (L.) ritkább, 6.
322. H. k'it'cimtm
Farkasvölgy
a
füves
lejtőin.
Himantoglossum Spr.
(L.)
Jánoshegy körül,
a
a
Farkasv.
a
borosjenői
Hárs- és
Jánoshegy
s
alatt erdőkben.
Hegyestető
7. Platanthera Rich.
323. Pl.
körül,
a
L.
Pilíshegyen, erdőkben Haromkűthegyen, Csepelsz., Újfalu m. bifolia
a
324. C. viride
(t.)
(Lindl.)'
bracteatum
a
a
Normafanál,
Svábhegy síkján
a
való
lejtőn,
l�ranifera Huds.
a
s
innen
a
Sash.
Rákos száraz rétjein Palota felé. L.
9.0phris 325. O.
Hartm.
CoelogZossum
8.
b)
a
a
a
Zugligetben, különösen Laszlovszky mögött
Rákos mentén P.
326. *0.
apifera Huds. apuskaporos
327. *0. aracknites
(L. var.)
malomnál ritka.
Háromhatárhegy füves helyein igen ritka.
a
10. Listera R. Br.
328. *L. oooio
(L.)
a
Hársh.
Zugliget,
11. Neottia
329. N. nid�ts avis
(L.)
a
Normáfa
Sz.-László
m,
L., madárfészek.
budai erdőkben,
12.
s
Epipactis
a
Remetehegyen.
Rick,
latifoUa (L.) a Sváb és Hársh. erdei- s a Farkasv. 'rubiginosa (Or. oar.) Buda-Eörs körül, a Fa1kasvölgyben kavi helyeken, a Csepelen Sz.-Sz.-Miklósnál. 332. * E. mic'i'ophylla (E7wk) a Pilísen, s a Zugligetböl Budakeszi felé 330. E.
331. E.
csos
huzódó erdőben. 333. E.
malomnál
s
pal,ltstris (L. uar.) 13.
334.
turfás réteken
Sz.-Endre, apuskaporos
Rákos mentén,
*Sp.
a1.dtHnnalis
Spiranthes Rick.
(Pers.) homokos
füves mezőkön Gödöllő
m.
14. Limodorttm Towrn.
335. L. 'abo1'titlum
':és
a
(L.) a Hárshegy borosjenői Hegyestető alatt, Pomáz
délnek néző körül.
erdeiben,
a
Jánoshegy
67
CC1J7talanthera Rich. g!)'(tndijlora (Be op.) és O, rubra (LJ 15.
336,.-337. O.
,
a
budai
borosjenői'
El
erdőkben. 338. 0.
grádi
Xyphophyll'um (Eln·ll.) (O. ensif'olia (Lehm.) s a Jánoshegy éjszaki oldalán, ritkább. 16.
Oypripeclittm
339. O. Colceolus L.
Svábhegy,
s a
340. Noiae mino« All. poros malomnál. 341. Zctnnichelia .
tavában, apuskaporos
Pilisen,
fl,
vise
342.
Békás-Megyer *
a
Duna holt
ágaiban, pl.
a
Csepelsz. l, az
a
puska
Orczykert
malomnál.
plantaginetts közt
Szépjuhászné �., Jrínos-, (Freyn.)
N'a,ia,(leae, binát·félé),.
Potamoqeion L., úszány{ü.
P. naion« L. álló vizekben P.
343. P. 344.
a
L.
pal'ltstris L. álló vizekben seregesen, pl. 3.
*
ritka
igen Farkasvölgyben. X''.
és
a
Urasztalán
D'lwr.
(P.
(Orczykert, Örclögárok, Varosl.)
colorcdu« lIm'n.)
csermelyekben Ö-Buda
Rákos ban.
s a
P. gramine'Us L. (P. igen ritka.
heterophyll'lts Schreb.)
egy zaombékos
mo
csérbarr a Rákoson
345. P. lucene L. Buda és Promontor közt álló vizekben.
per{ol-icd'lts L. árkokban Sz.- Újfalunál (Tauscher l), Taksony ágában a doma riba szigetnél ! 347. P. criepue L. apuskaporos malomnál, a V ároeliget- és Hákosban, 346. P.
alatt Duna
Ördögmalomnál
az
és B. alatt.
p'ltsillus L. Békás-Megyer, Ó-Buda (v. maior Koch.) ; előbbi az allagi pusztán is (Steinitz l); P. körül álló nuissimtts Koch.), Csepelsz. 348. p.
*P. trichoidee Cluun, et Schleelit. {L1l6 vizekben p" ner
Fr. et
Rchb. icon. VII. p. 18. Kor
előtt kétes.
349. *P. marifj'tts L. 350. P.
körül álló 351.
s *
pectinatus
L.
Gubaesi csárda alatt
pocsolyákban. apuskaporos malomnál, P., R-Palota,
a
Soroksár
lassú vizekben. P. deneu« L.
igen ritka, apuskavoros 4. Lemma
malomnál.
L., békalencse.
tavakban. csermelyekben : a Disznófőnél, Sz.-EndrC' Csaszérfürdönél s a Rákosban, P.-GÖdön.
352. L. trisulca: L. és
vHlgct'i'is (v. te
vizekben
apuskaporos m., ,a 353. L. polY1"rhiza L. a Rákoson vizekben l 354. L. minor L. R.-Palota,' P., Csepelsz. 355. L. gibba L. ritkább, a Városliget ta vában. -
5*
XVI. Aroideae.,
356� A.. maculat'Um L.
nál,
a
Háromkúthegyen
budai
a
kOlltyvil·ágfélék.
'árnyékos erdőkben, pl.
357. A.corus Calamt6S L. árkokban Sz.XVII.
358. 359.
Szépjuhászné
a
stb.
Typha latifolia T. angustifolia
Újfalunál.
'.rypbace�te, gyéli.éllyfelék. L.
a
Sz.-Gellért alatt mocsarak
L.
a
Rákos mentén,
m,
P.
s a
Rákoson.
Sorok-
Kőbánya,
R-Palota,
sár körül.
360. 361.
Sp. t'lamu.rább
Spa'rganium erectum L. (Ct) a Rákospataka és vizek *Sp. simplex Huds. árkokban Pest körül, ritka.
noion« L. Sadler az
előbbiek úszó
III, I.
a Rákospatakából említi, példányaira vonatkozik.
ACRAMPHIBRYA,
Gymnospermae, XVIII.
362.
ez
adat
Kernel'
szerint
kétszikűek.
nyitva termők.
Coniferae, tobzosak.
communis L.
JttnipeJ''Us
de
m.
(gyalogfenyő boróka.) Solymár,
Vörős-:
vár, Pilís és Visegrád körül gyakoribb, nem ritkán faalakot is ölt magára; Buda körül ritkább (Jánoshegy alatt szálonként, R. Máriánál), Péczel m. J.
vi'l'giniana L. a margitszigeti klastrom romjai körül és egyebütt ültetve. sylvest'l'is L. (erdei fenyő v. burfa). P. niqricasu: Host, Abies· Lario: (L;J ültetve, főkép a, Pilíshegy északi oldalán; az Abies Pieca (L.) és A. excelsa Lasn, (jegenye f.) tenyésztésére .a viszonyok általában nem kedvezők. 363. EJ.)hedra distachya L., (E. monostochqa SacU.) a Gellért- és Sas
P-in�ts
hegy déli oldalán, a puskaporos magazin s váci temető körül, továbbá R Palota, P.-Sz,-Mihály, Gubacs és Soroksár körül homokos mezőkőn. II.
XIX.
Ceratophylleae.
Oeratophyll'Um demereuan helyenként bőven,
364.
vizében
sziromtalanok.
Apetalae,
L.
apuskaporos
malomnál
s
a
Rákos
_
XX. Callitrichilleae.
365. Oallitriche oerna L. p. pr. (O. vemalis Kiitz.) Pomáz és P.-Szántó var. stellaia (Hpe) Hegelmaier közt �gy kis tóban; Monogr. Callitr. p. 55! a sz.-lászlói erdőben egy tavacskában. -
XXI.
Betulaceae, llyirfaCélék. 1. Betula
366. B.
szigeten úgy
látszik
Ehrh:
L., nyírfa.
alba
Koch.) Budakeszi körül s a Margit ültetve, Gödöllőn. B.l'ubescens Ehrh: a R; de n. vad.
uerrucosa
(B.
-
69 2. Alnus
367. A. glutinosa son az
puskaporos
a
Tourn., égerfa.
(L. var.) patakok mentén, vizenyős réteken, a Ráko olykor jó szőrös a levélnyél s alsó szinén
malomnál ;
erek. 368. A. incana D. C. hasonló
helyeken,
és
Újfalu
Buda m.,
Margit-
a
Csepelszigeten,
XXll.
Ost1'ya cctrpinifol-ia
L.
Carpinus L., gyertyánfa. a
budai
Pilisen stb. 175---755 méter.
hegyeken,
állítólag Visegrádon, 2.
370. O. Avellana L.
előbbi, Sz.-Endre, Ó
Cnpnliferae, tölgyfélék.
1.
369. O. Betulus L.
mint az
m.
mit Kerner
helytelennek tart.
Cm'y_lus L., mogyo1r6.
hegyeken,
erdők szélein.
C. tubiüosa Willd, Sadler szerint műveltetik.
3.
Qttercus L., tölgy. Qu. sessiliflora Bm. hegyi erdőkben, a Csepelen is, hegyeink mind alacsonyabbak azon 'határnál, a meddig e tölgy tapasztalás szerint felhat. A Hársh. mint f. sttblobata Kit. és grandifolia is, a Háromkúthegyen a fiatal 371.
példányok
levele ékalakú an is összehuzódik.
Qu. lanuginosa Thuill. (Qu. pubescens Willd., Qtt.
372.
Gödöllőről)
mint
az
előbbi 96-750
méterig. Igen
turbinata Kit.!
változó
faj, melynek
egyes alakjait még tüzetesebben kell tanulmányozni. A tőalak levél molyha állandó s meglehetős sűrű. A szép Juhásznénál igen szép, vékony makkjai rói féltünő fák állanak, melyek makkja a esészikénél 3-4-szer hosszabbak. Ezek D. C. Prodr., Guss. fl. Sic. p. 608 szerint a Q. leptobc6lanávcü Guss. meg
lehetősen
de valamivel
mégis vastagabb gyümölcsüek. Magvai (Schucl«: Termésset 1876. Dec.) A makk csészikéi apróbbak, de mélyebbek, mint a tőalaknál, inkább tölcsér alakúak, vagy fordított kupalakúak, rövid nyelecskén csoportosulnak. Gyü mölcsei hosszúkás kupalakúak, a tőalakénál kétszer vékonyabbak: Levelei var. ocuodoba olykor lekopaszodnak, olykor pedig állandó molyhúak, a Svábh. de öblű Qu. pubescens. levelek-, hegyesebb, apróbb, sekélyebb előre, néző karélyokkal s rövid nyelü terméssel. A Qtt. crispcdától kevésbbé mint
megegyeznek,
tőalaknál is már
a
a
fán is csiráznak.
-
-
fodros levelei által tér el, Juhásznéhoz vezető út mellett.
osztott, a
szép
nem
var.
-
Steim/'t
Heuf].
a
Jánosh. alatt,
Levelei alsó felökben is
-
mélyebb
lefelé eső
egyenlők, egyesek, főleg Gyümölcsei nyeletlenek, a eséssike pikkelyei csuklyá tölgy levelei az által, hogy alsóbb salungjai a többieknél
metszetűek, metszetei egymással
a
nem
élen kissé őblősek is. sak. Csinosak
feltűnő en
��n�
nem
e
kisebbek, tehát
a
lomb
a
töve felé
nem
keskenyebb. mint ,
a '
70
bud�i tölgy�kkel bóldogűlni, Kerner megtörvén az utat, most Ö egyes formákat fajvegyületből magyaréz. könnyebben 373. Qu. glc6bratct (Heuf]. var.) 1850. apud Wachtel (Q�t. glabrescens Kern. 1876.; Qu,. "jn61w;cens X sessüri/lo'ra?) a Lipótra. Jánosh. alatt, a Sváb Levelei nyál' folytán lekopaszodnak, sallangjai tompacsűesúak, és Hársh. c-Lgai pelyhesek, makkja igen rövid, szürkés molyhos tengely csuesán csopor A. többi
lehet.
-
tosűlnak, vagy magánosak. 374. (Ju. BudeneisBorbá» "1'ermészet" 1878. decz. 1. ((.J'it. ctmbrifJua K:it., non Michs, [: non liVillcl, nec D. C; Q�t.jJubescens X Robwi). Kitaibel példány� nak megfelelő kopasz-ágú (!) Qu. puhescen« alakom, nagyobb levelekkel, de
gyümölcs nélkül van a Svúbhegynek a Farkasv. felé néző helyeiről. Kitaibel példányának ágai kopaszak, de fűzérje nyele pelyhes Fl hosszaságra a levél legalsó vagy alúlről második öblét érinti. A. (J16. Budene-enek van pelyhes ágú alakja is f. clC6SyclcHlos a Hárs és Svábhegyen. Levelei válla vagy gyengén szíves vagy ékalakűan huzódik össze ugyanazon ágacskáll is. Gyümölcse állása megfelel Kit. példányának. A (J�6. peclulinct Kit. a Szépjuhaszuétől úgy látszik, szintén e _rokon ságból vala. Ebből Kitaibel herbariumában csak egy széles, molyhos levelű úg van s egy hosszabb, kissé pelyhes kocsán fiatal gyümölcsökkel. A leveles
nyele és levél erei sűrűbben pelyhesek, kü ylctbyescens. Egy Hatallevél molyha az alsó szinen szürkésen fehérlik. Megfelelő nagy széles, bőrnemű, végre csaknem egész ko pasz levelű és pelyhes ágú példányaim a Jánosh. alól, a Hársh. a 8vábhegyn-ek ct Farkasvölgybe néző részéről és a zugligeti erdőkből is vannak, melyek azon csupán leveles példányokhoz, melyeket Freyn Polából ,,(Ju. Vri'l'y-ilricmct" név alatt osztott szét, nagyon hasonlitanak, Termő példányokat azonban, mint .mint egyéb érdekes formákból is, már két nyáron át gyüjteni nem tudtam. Ezél't valamint Kitaibel tökéletlen példányai miatt is, az összefüggést töké letesen megalapítani egyelőre lehetetlen. A második, *) budai (Hársh.) Qu. slJiccttct Kit. nagy, széles, kemény levelénél fogva a {JUI' penclulinához hasonlít, de sűrűn pelyhes ágú; jó hosszú nyelű levelei alj okon ékalakúan huzódnak össze, de nem annyira osztot tak, mint a (J�6. Budensi« levelei ..il Qu. pendul-in(6énál rövidebb gyümölcs füzére a levélaljáig ér. A Q�t. spicoia és a Q'u. Vértesiensie tökéletlen virágz o hegyesebb metszetü levelekkel biró példánya sem lehet más, mint a kétes Q'u. pencluUnc6, mit az ugyanazon termő hely is bizonyít. 37 5. (J�6. Robur L. (Ju. pellu-nm6latc6 EhrhJ mocsártölgy. A Hár� hegyen, Iiemete-Méria felé stb., gyakoribb Pest, Pécel körül s a Csepel szigeten 75-620 méter m. c-Lg lekopaszodón pelyhes,
lönben
a
a
levél
levél többi része
.
*) Az csoportj ából
első való.
Qtt. spicaia (37. fasc.,
5.
sz.)
nem
Budáról, úgy látszik,
a
Qu. RolJltl'
71
Qu. breuipes (Heuff. varJ (Qu. Boinu: X sessiliflora) (Qu. decipiens Hungarica K'it.) Budán s Remete-Mária felé. 377. Qu. cuneoia Kit. non Ten., nec Wangenh, (Querc. Cerris X lanugi-. nosa?) a Hárshegyen a Szépjuhásznénál. Az eredeti növény gyümölcstelen ága sekélyebb öblű Qu. Cerriehe». hasonlít. Levelei kevesbbé vannak osztva, de sallangjai hegyesek. Némely levele ékalakú a töve felé, némelyik ném' Ágai, levele nyele és alsó színén az erek sűrűbb molyhosak, emlékeztetnek a Qu. lamtginosára, karélyai szálkahegyüek, mint a Qtt. Cerrimél, ezért, gondolom, hogya Q'l6. lanuginosa és Qu. Cerris faj vegyülete. Levelei alsó színét ritkán álló csillagszőrök lepik el. 378. Qu. crispata Steo, ((J'l6. 'lmdulata Kit. non alior.) a Lipótmező, Jánosh. körül, a Hárs-, Sváb- és Pilíshegyen s a Farkasvölgyben. 100_':600 méter. Levelei lekapaszodnak, levélsallangjai hegyesek, szélökön fodrosak' Kitaibel példányának nincs gyümölcse. Az én példányaim gyümölcse nyelet lenek v. észrevétlen rövid nyélre többnyire kettesével egyesülnek. Pikkelyei csuklyás ak, barnás hegyüek, ennélfogva a cupula külseje mintegy gödrös. Egyes példányainak levele a Svábh. a Qu. cuneatához Kit. közeledik. 379. Qu. Austriaca Willd. (Qu. Cerris v. sinuata Pokm·ny.) a Sváb- és Harshegyen, a Farkasvölgyben, 200-600 mét. ni. 380. Qu. Gerris L. cserfa a Lipótmezőn, a Hars-, J anos-, Háromkút és Svábhegyeken a Farkasvölgy és Kamaraerdőben ; a Pilíshegyre 715 méternyire is felhat, legalantabb helye pedig aKarnaraerdőben 130 mét. Az évi hajtások levelei alsó szinükőn igen sűrűn fehéren molyhosak, úgy hogy discoloroknak tekinthetők. 376.
Bechsi.? Qu.
,
4.
Fagus· L., bikkfa.
magasabb hegyeken (Normafa) a csúcsokig ; a:t; északi lejtőkön tiszta erdőket képez, a délin a tölgyek közé vegyül. fl.. ls� határa amott 130, emitt 300 mét.- Hunfalvy Magy. bir. földr "Normatölgy. 381. P. silvatica L.
"
.:
5. Castanea C. saiioa MUl.; szelid g. * Farkasv.
Visegrád
Tourn., gesztenye. m.,
Zugligetben
a
s
a
Disznófőnél, de csak
ültetve,
�zilfafé"é.k.
XXIII. UIDlaeeae,
Ulm'lts L'J szilfa. 382. U.
campesiri« L. (U.
With.
moniamo.
Km'nJ
a
János- és Hárs
Csepelszigeten Újfalúnál. Margitglabra MiU. a Hársh., a Lipótm., a Zugligetben és a Farkas völgyben ; utóbbi 2 helyen parás ágakkal, Kőbánya és Sz.- Újfalu m. 384. U. pedunculata Fouger (U. eff'l6Sa WJ gyakoribb ültetve (pl. a V arosliget, Orczjkertben), mint vadon.
hegyen,
a
és
383. U.
.
.
72
XXIV. f"eltideae, CeltisCélék. CeU'is temető fás
Austroii«
C.
ültetve.
L.
Lom.
l'oU1'nef01·t'ii
félig vadon
a
régi
váci
helyein. xxv. Moreae,
eperfafélék.
Morus albát L., 1YL niqrát L. és Broussonetia
385. FiC't6S Carica L.
�pl'6 gyü'mölcsöket
füge,
a
llctpyl"Ífe'i'at Vent. művelik. Sz.-Gellért- és Svábhegyek déli lejtőjén;
érlel. Több mint valószinű
hogy
,
az
előbbi helyen
a
török kertekből maradt vissza. XXVI. Urticaceae, csanálfélék.
1.
386. U.
liget
utai
m.
38,7.
u'f:(mS
L. árva
Urtica L., csanál.
cs.
házak körül, romokon
a
V aros
var.
micro
ritkabban.
!
U. d1:oica L.
li.hylla lIausm.,
(U.
maior
Kanitz)
nem
ritka
B., P.
Kamaraerdőben, Farkasv.
a
2. Parietari«
L., f'alfű.
of'ficinal-is L. árnyékos helyeken, a marhák hegyek csűcaaig elterjesztik, -pl. a Pilisen, Sz.-Elldl'e m., gitszigeten, V arcsliget- és Ol'czykertbe:n. 388. P.
XX VII. Cannabineae,
,
1. Cannabis
2.
LUp'ttl't6S
L.
a a
magról egész a Gellél'th., Mar
k�ndertelék.
L., kender.
389. C. sat'iva L. műv, de elvadulva
390. H.
-
magától
is
szaporodik
Humulus L., komló.
bozötokban, sövényeken
,különöse:n
a
folyó vizek:
berkeiben. A
platán-
boglárfafélékből (Piaiomaceae) PZcttamts Or'iental'is
v,.
L. műv.
XXVIII. Salicineae, t·iízCatelék.
1. 8C6UX
391. 8. alba L. 392. *8. m.
gyakori
a
L., fuzfc6.
Duna mentén
s a
szigeteken,
pal't6stris Host. (S. s't6peralba X frc6gilis)
Békás-Megyernél
s a
Csepelszigeten.
A
Promontor ,mo fűz, a Duna
mocsári
Lipótmezőn
s a
Zugligetben úgy .
látszik ültetve.
•
393. *8. excelsior Host. (S. subalbc6 X [raqiii«) ritkább mint az előbbi, tó partján is nő. yárosligeti de S_� 394� fragilis L. Békás-Megyel', Sz.-Endre s Pest körül, gyakran S� c6lbo/val �ársulva. A Csepelen 3-5 hímmel változik s Kernel' szerint az ö'thimes S. fragilis S. pentandra su; Sádl� non L. a
-
.
'
73
395. S. subtriand'ra Kern.
(amygdalina
X
fragilis)
a
Városligetben
s a
Sz.-Ujfalunál.
és
Csepelen
-
amydalina L. (S. triandro. Sadl.) a Duna mentén Sz.-Endre, Margit-, újpesti és Csepelszigeten, 'I'aksony alatt, Pi-Göd, m., a Városligetben, Pest és Kőbánya közt a vasút töltésén.
396. S.
Ó-Buda
m.,
Promontor
Öszszel
a
másodszor
virágzik.
397. S. 'ttndulata Ebrti.? S. add. p.
(alba
X
amygdalinal) Promontor
Babylonica 51.) a Disznófö
forrásánál. Kernel'
398. *S. imeana Schrank.
patakok
399. S. viminal'is L. kosárkötő f. s a
m.
levélben)!
L. bánatos f. ültetve. S.
dCbphnoicles Vi ll. (S. praecox Hoppe Kit. sz. nem valószínű, hogy vidéken terem.
szigetek füzeseiben ritka (Sadl.). Hajógyár szigeten, Herminamezőn
m. s a a
Rákoson.
sima
400. *S.
elaeagnifol'ia
Badl.)
előbbivel.
az
Ta'ttsch.
(S.
subpurpurea X
viminalis) (S. moUis
401. *S. rubra Huds.
Hermina
(S. purpU'rea X viminalis) a vasút kápolna megett gyakori s itt számra nézve (hihetőleg
szaporítva)
szülőket
a
a
.
túlhaladja.
402. *8. nitens Gr. et Godr.
Herminamezőn
töltésén
vesszőkről
(S.
cinerea X
viminalis) néhány
bokor
a
.
.
403� S. cinerea L. (S. awrita Sadl. Neilr.) nedves réteken s vizek part jain, pl. a Disznőfő forrásánál, apuskaporos malomnál s a Rákoson.
Coprea L. a Hárshegyen Sz.-Endre m., a Pilís csúcsa ahl,tt példány. egész 405. *S. nigricans Sm. Pest és Palota között egy arokparton, közel oda, hol a vasút a Rákos patakán áthalad. * 406. S. Pontederana Schleich. Koch. (S. cinerea Xpurjjurea) R-Palota felé egy vizárok mentén. Tovább kellene megvizsgálni, valjon á glct'ttcesccns 404. S.
faalakú
több
v.
sordida Kern. alak-e? V. ö. Wimm. Salic p. 163. 407. S. purpurea L. Sz.-Endre, Pest m. folyók, ..
és
Margit-
patakok partján,
a
Csepelszigeten.
408. *S.
Uj-Pest közt
pcwviflora Host. (S. cmg'ttstifolia X purpurea)
a
V árosliget és
szálonként.
Ctng'tIJst'ifolic6 Wult: (non Fr. et Koch.) keskeny fűz, nedves he lyeken, árkokban, helyenként laza homoktalajon is Sz.-Endre, Békás-Megyer, Ó-Buda m., főleg pedig R-Palota és P. körül. 410. *S. rosmarinifolia L. (S. ang'ttstifolict X viminal-is, S. v'iminc6li repens Wimm. Neilr. Aufz. p. 82.) rozmaring f. a Városliget mögött egy 409. S.
árokban S.
az
1. őrháznál.
exstipulata
a Duna szigetj ein, S, oPPos'Ít'ifolia mellett, továbbá S. Schnelleriana, S. obius«
K-it. add. 52. 1.
·tava
?), Orozykert Stylcb Richt. Pest m. bizonytalan, JP.é� Kernel'
Host.
az
érintett alakok.
a
füzek tüzetes
Kit.
(an
et
és S� brevi
ismerője által
sem
74
2.
Popubu« L., nyá.rfa.
411. P. alba L. ezüst ny. nem ritka.
patakok
s a
Duna
mentén, valamint lige
tekben
412. P.
oly helyeken, 413. P.
canescens
mint
a
Bm.
(P.
alba X
iremula)
Sziget-Újfalu
Pest és
m.
szüleik.
Nadorkert m., P. és Palota közt a R. fiatal fehér hajtásokon olyanok, mint a P. albán ál,
Bochoféni: Wierzb.
Kétféle levelei vannak:
a
a
-
lejebb pedig bőrneműek, kopaszak, tojásdad
rhombalakúak.
414. P. tremula
L., erdőkben, homokon. P. villosa Láng. erdőkben Budán, 415.
.
a
pilís-sz.-kereszti völgyben, 416. P.
pataka
P.
főkép
wi[lrct L. erdőkben,
mentén
s a
pymmiclalis
Remete-Maria körül,
Osép- és Tökölfalvak erdeiben is. folyók mentén Sz.-Endre m., a Rákos
s
Csepelen. Olykor Boz.
jegenye Isaszög m.
sétautak mentén,
(Láng.)
valamint
homokot is kötik vele.
a
és
ny.
P.
mon-ilife't'Ct Ait.
can ada
ny.
ültetve
is.
XXIX. Snlsolaceae,
barlang6felék.
1. S alicorn'ia L.
417. S. herbacea L.
a
és
Rákóczy
Janos forrásnál árkok
Hunyacly
ban. (Richter!) 2.
Airipleo: L., laboda.
418. A. n-itens Robeni. gazos helyeken, lakott helyek körül. oblongifolütm W. K. mint az előbbi, főleg szőllők közt
419. A.
B.,
a
keserűforrásoknál. 420. A.
patulwn
L.
u.
ily h.;
Ördögmalma-
az
s
Pi-Gödnél miut
var,
uniricedo Fenel. luxus 3. in Led. Fl. Ross. III. p. 727. (appendiculatce Neiir. Pl. v. Niederöst.) ; a budai szőllök közt, s a Svábh. vetései közt pedig igen. ,
keskeny levelit,
mint
az
A. liiorole
a
keserű források-
(Wallr.) s
a
R.
az
:
a
h.;
c.
»ar.
platysepcel�tmho� *
oppos-itifol'ium (D. C.) Erzsébet
Ördögmalmánál,
apuskaporos magazinon túl formája is van, mely az A. helyeken közeledik, de termő leple nem oly nagy. viridis
üllői üt mentén vizes
422.
Marson.
v.
p. 724. Csepelsz., utóbbinak a régi
Ledeb. l.
falva körül
s
augustissimU'm
microepermus» (W. K.) a N áclorke;t régi Őrdögmalmanal, P.-GÖd, ce var. ruderole
421. A. hastatwm L. hasonló
m.,
v.
Guss.
A. laorcde L. kissikkadt szíkes földön.
423. A. Tata/r'tcum L.
'ként, pl. Ó-Budán
(A.
lcecinicetum
Koch.) mint
az
előbbiek, helyen
kivül töméntelen, a R. 424. A.. roseum L. az előbbiekkel B., P., Ó-B., a Gellérth.lusus 4. Fenzl, Atr. horiense L., Spinaeia oleracea L. (spinöt), Beta vulg(wis L. (cukorrépa) műv. J?z�}'otia ceratoides (L.) Városligetben (Albach, Jka Ö. B. Z. 1878. p. 208.) bajosan vad.
75
Ca·m,phorosma L. (O. sabulosa W.) szíkes
3 ..
425. C. oooia W. K.
mezökön
Csép
m.
CL
Csepelen. 4. Kochia �oth.
426. K.
scoparia (L.) gazos helyeken, műv. is. (W. K.) a R. homokján, Solymár m. 428. K prostraia (L.) szikes mezökön, Érd m. (Ascherson.). 429. K. sedoides (PaU.) a Gellérth. déli lejtőjén bőven, a R. (Sadl.)
427. K. oreraria
.
Chenopodi�6m
5.
L.
430. *C. Bonue Henrieue L. romokon, házak körül B. ritka. 431. Ch. rubrusn L. hasonló h. P. var. ac�tminatum (Koch)
malmánál
sallangos
s a
R
levelű forma is ide
.
az
Ördög
újpesti szigeten. Ú gy hiszem, azon tartozik, melyet Kernel' a Dunaparton talált. a régi Ördögmalmánál, a R zöldséges, kert-
zöldséges kertekben,
432. Ch.
.
az
botryoides Bm. Soroksár felé s Herminamezön, jein, utat átvágja, Taksony alatt a Csepelsz. a
hol
a
az
összekötő vasat
az
üllei
433. Oh. wrbicum L. és 434. Ch.
.
L. gazos
h., töltéseken. 435. Ch. album L. hasonló h., de nagyon változó, a) integl"ifolium Penzl. 1) Led. Fl. Ross. III. p. 697. az összekötö vasút mentén, az Ördögmalmánál stb. fehér v. zöldes levelekkel; var. concoienaium Th�6iU. homokon Gödöllőn, var. pedunculare (Bert.) mezökön P. m., szőllők közt B., Gellél'th.,-- b) hete 'i'ophyllum Fenel. apud Led. lu sus 5. a Gellérth., var. cymigentm (Koch) Gö döllő
m.
hybridum
A labodák közül
-
e
faj
nálunk
a
leguralkodóbb.
436. Ch.
opulifolium Schracl. hasonló h. B., a sashegyi szőllők közt, a, Hunyady J. forrásnál, Gellérth., Csepelsz. a Dunaparton Ercsivel szemben. 437. Ch. Vttlvcwict L. mint az előbbiek, P.-GÖd, Visegrád körül. 438. Ch. murale L. házak körül ritka, P.-GÖd m. ! ! 439. Ch. ficifolium Bm. a R zöldséges kertekben!! 440. Ch. glaucum L. iszapos, szíkes, zöldséges h. B., P. 441. Ch. polyspermum L. var. ac�tt'ifoliummctl su. művelt h. B., P. Re mete-Máriánál, Pomáz. Míg a többi labodafajok a sikségről a hegyek hatnak nehezen -volgyeibe be, addig e növény itt uralkodik. 442. Ch. Bot'i'Ys L. puszta homokdombokon s lapályokon, Szántó, -
Solymér, Palota,
P.
(a
Ferencváros
alatt)
és Soroksár körül.
6. Suecla FM·sk.
Rákóczy forrásnál B� (Sztehlo exsicc.!) (L.)' szíkes pocsolyák körül Gubacs és Sorokaar közöt�. 7. Sctlsola L., barlangófű.
443. S. maritimo. L.
444.
*
S. solsa
445. S. Kali L.
a
puszta mezőkön, dombokon _l.lloq. Tancl.-hirta a' R, glabru Csép és Tököl �1 -
bőségben, .
var.
tenuifolic6
76
Corispermwm
8.
446. *0. orientale Lam.
alfaj
L.,
P., űgy látszik,
a
következő
(Kerner.)
a.
447. O: niücZum Kit. futóhomokon
P.-GÖd és 448.
Miklós
Csép O.
m. a
Rákoson, Solymár, P.-Sz.-Mihály,
L.
hyssoJYifolium
R.-Palota, P.-Sz.-Mihály, Gödöllő, Sz.-Sz.-·
Herminamezőn,
449. O.
Sz.-Miklós
a
m.
canescens
helyeken, helyenként
a
Kit.
R.,
(C. a
Mctrchalii
Heuf(., Neilr. non Sieo.) hasonló R.-Palota, Tököl és Sz.
Disznóhizlalók felé,
m.
xxx.
Amaranthaceae, paréJfélék� 1.
450. P. maius A. Br.
lní.t
poZoskamag.
Herminaniezön
a
L.
Polycnemttm
Farkasvölgyben,
mezőkön műv. h.
a
R., Hideg
m.
451. P.
Láng. Pest és Hidegkút m. mezőkön. (P. aroenee L.?) Heuffeli'i Láng. a Pilis tövében, Csobánka és Sz.-Endre m. er-
verrucaeum
452. P.
.
dőkben. 2. Amaranthus
L., paréj.
453. A.
retroflexus L. (disznóparéj) mezőkön, gazos h. B., P. glabrescens Borbás. (A. prosiratu« (Fenel. var.) X retroflexas), Merevebb, de azért meglehetős vékony, felálló zöldséges kertekben a R. s 5 leveleinél pelyhes szára-, nagyobb himjénél fogva az A. retroflexusho» de már hasonló, kerekded, tojásdad vagy rhombtojásdad, csúcsán csorbított levelei, nem oly dús virágzata s apróbb virágai miatt az A. prostraiuer« emlékeztet, a melylyel vegyest terem. Virágzata a levelek' tövében álló füzér, a hosszabb murváknál fogva az A. retroflecueého» hasonlít, a legfelső körülbelül akkora, mint az A. prosiraiusé, de a levelek nála feljebb emelked nek, nem a virágzat emelkedik ki a levelek közül. 455. A. Blitum L. (A. silvestris Desf.) a szőllők közt B., pl. a Sash., a keserűforrásoknél, Pest (Jurányi a növénykert herb. l). 456. A. (Albersia) prostt'atus (Fenzl. var. in Led. Fl. Ross.; non Balb., A. deflextts L.; Syn. A. commutoiu« Kem; A. jJ'rostmtus Sadl.) ho mely mokos, szíkes h., vizek körül P.: a csömöri út m. a zöldséges kertek közelé ben, Pest és Palota közt ily helyeken, Soroksár m. 457. A.. viridis L. pr. p. (A. Bliiun: Koch.) művelt helyeken, különö sen szőllők közt B., Sz.-Endl'e m. 454. A.
-
==
XL�l. Polygolleae, sóskafélék.
1.
Polygomtm
L. .
458. P..
Moenck.
a
amphibittm L. főleg, mint R. vizekben és azok körül, B.
var.
terresire Leers és
var.
naions
77
459. P. lapc�th�foliuní L. (P. nodosum Pers.) kaporos rakodon túl v. »ireecen» Gren. et Godr. 460. P. tomentoeuni Schr.
Dunaparton,
a
R.,
a
vizek körül
sorokaari
gát-,
a
B., P.;
a
Lukácsfürdőnél
különösen
(P)
a
glabrescens. Őrdögmalmánríl Sz.-Endre, Új-Pest, B., R.-Mária körül, a Rudas- és Sárosfürdők kifolyásánál, Ördögmalmánál ! !
P.-GÖd
mint
az
m.;
461. P. Danubiale Kern. előtt
pus
az
a) genuinul1b Gren. et God». (P. Pannonicum h., vizek partjain B., P., R.-Mária, Gubaesi csárda körül, R: Palota felé. Murváinál fogva a P. tomentosumhos nem hasonlítható, mert emezé mirigyes szélű, var. biforme Wahl. (var. elcttum Gren. God'r.) fis Kamaraerdő alatt réteken, a Sárosfürdő és Erzsébetfalva körül. 463. P. bicolor Borb. (P. müe X tomeniosum) mocsaras h. a R. a pus kaporos rakodó és a Rákos pataka közt. Levelének ritkás molyha, levél lcürtjének rövid rojtja s mirigyes szélű murváinál fogva a P. tomentosummol rokon, de eltér tőle, hegyesebb s alsó szinén nem mirigyes, csaknem kopasz levelei, folytonos, de vékony, csúcsán kihegyesedő, kétszinű mirigy telen virágfüzérje által, hol a lejebb eső virágok fehérek, a csúcson levő bimbök pedig élénk pirosak. Ezen eltérő sajátságokat, úgy látszik, a mellette növő P. m.itétől nyerte. 464. P. 1n-itc Sch)'. mocsaras, sáros helyeken a R., B., a régi Ördögmal 462. P. Persicaria L.
Simk.!)
kiszáradt
-
I
mánál,
a
Gubacsi csárda
s
P.-GÖd körül.
465. P. minus Hu ds. hasonló h.
B., P., Margit-
és
Csepelsz.,
a
puska
poros rakodó és a Rákospataka közt fehér virágú. 466. P. Hycll"opi})er L. B., Sz.-Endre, P.-GÖd, Erzsébetfalva körül
Csepelsz. Taksony alatt. legelőkön, útfeleken közönséges, v. eredum (L.), v. vegetum et bztxifolitttn .·a keserűforrásoknál, utóbbi a pesti temető m. is Gödöllő körül, v. demtdatum var. neglectitm (Schult.) (P. humifusum Jord.) alak bir. előbbi termetével Cikkei az (Jord.), magas, vastagok és megnyul a a miért cserjés tővű P. equiseti tak, levelei csaknem egészen hiányzanak, [orméhos Sibth. hasonló. Rákos, Csepelsz. homokon.
hasonló
h.,
s a
467. P. aviculare L.
-
P. Bell(t1'(li AU.
a
R., (Btsch) Üllő
m.,
hacsak
a
következő
formához
nem
tartozik.
468. P. Kitaibelianum SacU. Fl.
Pest. ed. 1. 287 -88., Rchb. Fl. (P. Hung. p. p.) a Sas-, Gellérth., a Hunyady J. mezőkön P. -forrásnál, .homokon, Sz.-Mihály felé, Gubacson, a lófuttató felé, s francia P. Bellarditól vékonyabb, nem kissé husos Tököl m, Az istriai excurs,
p. 573.
com.
Bellcwdi aut.
melyek alsóbbjai a P. ooiculare v. buxifoliuméihoz hasonlók, ki pedig egyméshoz közel esö, dúsabb, mintegy örves viragcsoportjai váltképen egyes hosszabbnyelü, a bracteából kiemelkedő, apróbb virágai, élénkpiros' szélű, nem oly sűrűn: erezett leple és fénytelen gyümölcse, valamint az által is eltér, hogy legtöbbnyire az egész virágzaton végig találunk a virág-
levelei által,
T8
-
csoportok
alatt
apróbb leveleket,
holott ezek
P. Betlc�rdinál
virágzat apróbbak, keskenyek, oly kor fel se tűnnek, vagy egészen is hiányzanak, úgy hogy a virágzaOt levelet lennek látszik. Ez különbözteti meg főkép, valamint egész termete is, a P. aviculárétó'l. A keserüforrásoknál növő P. Richteri Gandoger e növény kö vérebb vesszős alakja, erre mutatnak főképen a piros lepel, magvak stb. Utób bit a vesszős termeten kivül olykor különössé teszi az, hogy levelei, mint a oA P. aviculare v. demttatumánál virágzáskot már többnyire hiányzanak. J. alak forrásnál is nő. Hunyady � közönséges 469. P. orenoriwm: líV. K a Rákos homokos mezein, Solymár, Gödöllő körül, s apuskaporos malomnál. Aphylhtm alakjai Soroksár felé. 470. P. ConvolvuJus L. műv. h. B., P. Gödöllő m. 471. P. dumetorum L. erdők szélein, sövényeken B., pl. a Farkasv. P. Fagopynt1n L. 'művelik.
felső
feÍében hiányzanak.
Ezek
a
a
a
levelek azonban
-
,
2. Rumex
472. R. 1n(t'!',iti?ln6S L.
,473. R.
poluster Bm.
h.
iszapos mint
az
L.,' sóska.
Sz.-Enc1re, P. Csepelsz. Taksony a. előbbi P., Uj-P., Gubacs stb. körül,
Csepelsz. 4 7 4. R. heterantho« Borbáe
�
poluster) 'I'erm. tud. társ. közl. 1878. szept., a fennirt szülőkközt, a sorokaari gát alatt, a Dunaparton. Termetében a R. polusterhes hasonló, de virágzata a tetején leveletlen s némely termő leple a R. polueterého», némelyik pedig a R. crispusého» hason lít, de ezek széle is fogas, mint a R. crispus v. odoniocarpusé. Mellette a R. crispuei láttam. Ajelölt combinatiónál fogva növényem a R. biformis Menyh. alá tartoznék, de ez, valamint ai R. pmtensis Menyh. is a R. crispus odonto carpusa s pedig a R. bifoJ'm'is ennek fiatalabb ága (az eredeti példányok alapján). 475. R. conglomerat�tS M�wr. mocsaras h. az előbbiekkel is. 476. R. sang�tineus L. (R. Nemolapathwm Badl.) Sz.-Endre m., Cse pelszigeten. 477. R. eiloester Wall'!'. (R. acutus Kit. I R. obt�tsifoli'us Badl.), a Város major körül, Zugliget B., az Őrdögárok m., a Gellérth. és Promont6r közt, (R. crispus
X
mocsarakban. 478. R. c'!'ispus L. árkokban, mocsarak körül KÍs-Svábh., Hüsvölgy és a régi Ördögmalmáriál.
:
a
nádorkert
mögött,
479. R. stenophyllus Led�? (R. biformi« Menyh. 1877.; R. crispue v. odoniocarpue BáncZoT' ined. I) igen gyakori mocsaras, iszapos h., vizek körül stb. _Albertf!tlva, a keserüforrások, az Ördögmalmánál (R. criepuseol), a Rá
kospatak
és P.-GÖd m.,
M��M�
a
sz.-endrei
s
Csepelsz, (Taksony alatt, Tököl °
és Sz.-
_,'
79
-
Kétkedem, valjon az igazi R. stenophyllus-e a mi növényünk. Ledebour képe (Ic. Fl. Ross. t. 319.) igen keskeny tőlevelű, a leirás szerint "verticilli. subconferti", levelei-laposak,' termő leple pedig szélesebb, mint hosszabb, és köröskörül fogas. A mi növény ünk a R. crispusszal termete, levelei és nézve tökéletesen virágzatéra megegyező, csupán a termő lepel csinos, szál által tér el. Alsóbb levelei feltünően szélesebbek, mint a kahegyű fogazata Ledebour képén látható, 41/2 cm. szélesek is, fodrosszélűek viragörvei nagyon sűrűn csoportosulnak, termő leple pedig szivalakú, csúcsán ép. Úgy látszik, Sándor nem ok nélkül csatolta a R. erispueho», azért, ha a R. steno phyllustól csakugyan eltérő, a R. biformis néven nevezem. Viragzataban taláUam néhány R. crispus lepelt is. 480. R. confusus Simk. (R. crispu« X Patientia) var. macropus. Borb. ,a Kis-Svábhegyen a nev.ezett szülők közt. A R. confusus Iéirasétól főleg az által tér el, hogy termőkocsánai a gyümölcs leplénél 2-3-szor hosszabbak, nem csaknem egyenlőek vele. Virágzatában uralkodók a R. criepue leplek; mint aR. Patientiánál vannak, ritkábbak. Emezek gyümölcse oly nagyok, is oly nagy, mint a R. Patient-iáé, a kisebb leplekben apróbb s többnyire meddő gyümölcsszemek vannak. Virágzata alján levő levelek a R. Patien -
,
'tiaéira emlékeztetnek. 481. R. Patientia L.
kőzt, aNádorkert körül,
a
a
Lukácsfürdő tava körül, Promontór és Tétény Kis-Svábh., a Hársh. mögött a budakeszii úttól
jobbra. 482. R.
483.
*
R.
Hydrolapcethum
L.
a
Rákos
P.-GÖd m., bőven.
pataka szélen,
aquaticus L. vizekben B.
484. R. AcetosaJ L. réteken. 485. R. Acetosella L.
�int
v.
füves, puszta helyeken, mezsgyéken stb., olykor
rnultifidus (L.). XXXII. Santalaceae.
Thesium L. 486. Th. montanum Ehrh:
a
borosjenői Hegyestetőn
kissé
tompás
csűesű levelekkel.
Linophyllon L. et Th. romosum Hayn. száraz réteken. B., P., R-Jenő
487. Th. 488.
489. Th. humile Wahl. XXXIII.
490. D. Cneonem L.
és Sz.-Sz.-Miklós közt
m,
is.
Csepelen !!
Daphlloideae,' boroszlállfélék. 1.
a
Újfalu
a
a
Daphne L.,
boroszlán.
Kopaszhegyen
Kovaesi
Kamaraerdőben. D. Laureoiái L. ,tévedésből említik
Buda-Eörsön,
m.,
a
Szépjuhásznénál,
80 2. Stellera L.
491. S. Passerina L. Sváb- és
Gellérth., Hunyady
J. forrásnál.
XXXIV. Elaeagneae. L.
Elaeagnns ang�tstifoli(6
Új-Pest
és
ültetve
a
Duna
közt,
olaj-
v.
váci-úttól
a
*
ezüstfüz. műv.,
jobbra,
egy
Hippophae
rhamnoides L.
hajlásban bőven,
de
hihetőleg
(Freyn). xxxv. Al'istoloehieae, farkasalDlaf�léJi.:.
1. Asarum L.
492. A.
EuroJJaeum
L.
erdőkben.
(kapotnyikfű]
2. Arisiolochia L.
493. A. Olematitis L.
III.
(farkasalma) útfeleken,
Gamopetalae,
XXXVI.
szőllők közt bőven.
Fortszírmú kétszíkűek.
Plalltagineae, útifií-
Plemtago' L.,
úti
v.
lapufélék.
lapu:
iszapos, vizenyős h., P; intermediánctk Gilib. Rchb. megfelelő alakja (de nem külön faj), nagyfogú, szőrös
494. P. maior L.
icon. t. 17., p. 86. "levelekkel, B., és apuskaporos malomnál, don.
A
v.
minima D. O. alakok
Rákos
rétjein
Visegrá olykor mm. h; (v.
murvai
Zugliget árnyékos helyein a legalsó 16 mm. hosszú, 10 mm. széles, nyele 3 phyllostachya Wetllr.) 495. P. poludoea Turce. (P. limosa Kit.) nedves helyeken B: s a Cse Albertfalva rétjein, mint var. nana Tr·attin. pelen Sz.-Ujfalu m. * 496. P. maxima Juss. nedves réteken, a Rákos mentén helyenként, leginkább pedig P.-Sz.-Mihály és R.-Palota közt. 497. P. media L. mezők- s erdőkben; var. D' Urodleana Rap. Lipótm., Remete-Mária körül s erdőkben egyebütt is B. 498. P. lanceoloia L. réteken, a Hárshegyen elzöldült bugás virágzat", var. sphaerostachya (M. et K.) száraz tal is, partokon B., R., P.-Sz.-Mi hályon, Csepelsz., var. villosa Portenschl. utóbbi helyen, var. nigricans Lk. Ez a P. dubiától főképen abban tér el, hogy virágfüzérje a Városligetben. nem szöszös, legfeljebb a legalsó bracteak, 499. P. altissimc6 L. vizenyős réteken apuskaporos malomnál, aR., -
s
a
nagyra nőnek,
-
-
-
P.-GÖd
m.
500. P. argentea Ohaix napos -
helyeken
s
legelőkön
Pécel
m.;
az
epresi pusztán(?). 501. P. máritinia L. Sz.-Endre, apuskaporos malom-, a keserűforra var. rebusta termetes alak, a P. bidenta soknal, a R., P.-Sz.-Mihály m., iáho» hasonlít, de még ennél is erősebb termetű, szálaslándsás, gyengén -
.
81
._
fogacskás levelekkel. Pesten romokon, var. eubracteaio hegyzett áralakúak, a virágoknál kétszer hosszabbak. 502. P. orenaría W. K. homokos h.
u.
ott, bracteai ki
B., P.
XXXVII. Plumbagineae.
503. Siaiice Gnwlini lifilld. és
Gellérthegy
közt.
XXXVIII.
B., ritkabban
a
Sás
Valerianeae, gyökönkefélék.
Valerianella
1.
504-507. V. olitoria =
keserűforrásoknál
a
(szíki lapu).
(L. var.)
PoU., galambbegy. V. carinata Lois., V. mixta (L. »or.)
V. dentata PoU. uralkodóan szőrös
V. rimosa Bast. 1814.
gyümölcsökkel,
1815.) füves, művelt helyeken P., B. mutico. (L. uar.) (V. pumila WiUd.) �. Sas-
D. O.
(Jl'. Auricula 508. V.
Gellérth.
és
füves'
helyein. 509. V. corimaia
(L. var.) u. itt, s a Lipótmező verőfényes lyein, Visegrádon trachyton (Btseh.), Farkaev.
sziklás he
V. lasiocephala Betk. Kerner szerint ennek jelentéktelen apró gyümölesű alakja. 2.
510. V.
officinalis L.
51 L V.
angustifolia
lomnál
L.� qyökönke. források, patakok mentén
Tauech.
Ó-B., P.-Sz.-Mihály
512. V. dioica L. 513.
*
V.
Valeriana
tripteris
budai erdők szélein,
a
Ó-B.,
réteken
Pilís
éjszaki
XXXIX. Dipsaceae,
1.
s
Ó-B. a
puskaporos
ma,
m.
mocsaras
L.
a
R.
R.
oldalán.
hélyakutfélék.
Dipsacus L., hélyakút.
514. D. silvester Huds. és 515. D. laciniatus. L.
vizek, árkok partján stb.,
utóbbi
ritkább, Erzsé
betfalva m., Osepelsz., Ó-Budán. 516. D. fctllax Simk. (D. superlaciniatus X silvestris) P.-Sz.-Kereszt és Csobánka közt. Az által, hogy levelei nagyobbrészt szárnyasan hasogatottak,
pillásak, a D. laciniatussal rokon; de legfelső levelei épek, szélök se pillás, gallérlevelei szálasak, s a virágzat gömbjét jóval túlhaladják, mi nek következtében aD. silvester jegyeiből is örökölt. AD. silvestris v. pinnati fidustól Koch. főleg pillásszélü alsóbb levelei által tér el, b) Tauscheri Borbás Sz.- Uj falu m. ligetekben. AD. silvester v� comosussol Led. kellene összehason szélökön
-
lítani már azért is, mert gyümölcsöt érlel, a melynek a leirás szerint is meg lehetősen megfelel, csak azért nem akarom vele összekötni, mert gallérle .
velei mint a
a a
D. laciniatuséra
D. silvesternél. A
D. laciniatusnál.
emlékeztetnek, vagyis szélesebbek
virágzat
alatt
a
szár élei is sürün
s
rövidebbek,
tüskések, mint
.
6
82
-
Cephctlcwia Schrad., fefvirág. pilos« (L.) Sz.-Endre m., O. T'ranss-ilvanica (L.) száraz �i .lejtőkön Császárfürdőnél, a Sas:' éS' Gellérten, Promontór m, s a Rákosop.: 2.
517 -518. a
.
3. K�wut?:a Coult.
519. Kn. aroenei»
füves
(L..) száraz, .
levelekkel
sogatott
szalonként,
v.
; fehér
(* Kn.
h., többnyire szárnyasan ha Carpatica Heu/,f.) a Gellé.rten
viragókkal a, Lipótmezőn
rigidiuscula Koch.
520. Kn. silvaticc�
(L.)
csak
psaci/olife (Host.) alakja előbbi
őszszel 1871.
Sz.-Endre, Sz.-László stb. körül, Kn, di
h.
4. Scobioso
L., sikkcmtyú.
521. Sc. ochroleuca L. száraz rétele-
s
lejtőkön;
az
Orczykerthen
el
zöldülve. 522. Sc.
agrestis w: Kit. a Pilísh. déli lejtőkön; B. s a R. igen ritka. Des]. sziklás h. Buda- Eörs körül, a Sash., Zugliget Palota közt, P.-Sz.-Mihályon, a lófuttató felé, Új-Pest, Gödöllő
523. Sc. suaoeoien»
ben, Pest és
Csép
és
m.
5. Succiea M. et' K.
524; SI m.,
var.
-
Ó-B., R., Gubacs,
pratensis Moench. vizenyős réteken
glabrata (Schott) XL.
I.
a
sz.-kereszti
Oemposftae
völgy tőzeges
Oorymbiferae sá.tor-ozó'k. 1. Eupator1�um L. �
525. E. cannabinum L. vizek körül:
Sziget-Újfalu
umorosa zöld, kopasz v. csaknem kopasz levelekkel vize mellett, az Ördögmalm. s Erzsébetfalvánál, mint
kön,
levelekkel, minek következtében 2. Petasites
526. P.
h.
fészkesek.
,
f.
sűrűn szörö s
P.-GÖd
officinalis
Mönch.
;
f.
az
m.
ligetekben,
P.-GÖd m., canescens
alsó szín
a
mint
Rákos
alsó színö
szü�·ke.
Gii/rtn.� kalapfű.
Ó-Buda, Pomáz
s
tovább
patakok partján,
P.-Sz.-Keresztnél.
Tussilago L., szattyú. források, vizek 'körül B., P., még 3.
527. T.
farfara
L.
a
Svábhegyen
is.
4. Aster L.
528. A. Amellus L.
nyilt
vagy bokros
hegyeken,
különösen
a
szőllők
mezsgyéin, pl. Lipőtmezőn. 529. A. T'I·ipolium. L. nedves, szíkes réteken Békás-Megyer, a keserű forrasok körül s a R., apróbb, kevesebb virágú heverő szárú alakja (á Rá A. depreseu« Kit.) koson a
.
.
==
A. ripariu» Nees Ca Ferenc Kőbánya m.; A. Pesthiensis DO. BeZgii L. a Rákos mentén bokrokban, a G61ya és Paskálma lom .közt, külföldi elvadult fajok. város
A.
simpZex
m.)
A. 'Y/OL�
W.
=
-
83 s.
530. E. Ocmadensis L. műv.
53LE.
acer
L. száraz
L.
Ji}rigeron
h., legelőkön stb.
h., Svábh. stb. fi. Stenactis Cass.
Ödet· Sz,- Újfalu, Erzsébetfalva
532. St. bellidioides
m.
ligetekben.
"7. Bellis L.
533. B.
getben
L.
perennis
füves h.,
(százszorszép) Pilís stb. felé
Visegrád,
8.
534. S.
ben
s a
vi'rga
Csepelen
aurea
Tököl
főváros körül ritkább, gyakoribb, leülönben műv. rt
Solidc6[jO
L:» Svábh.
s
L.
Farkasv. erdők szélein,
vulgaris Cass. lejtőkön szöllők közt B., Gubacs Osepelsz. 10. Micropus L. lejtőkön,
a
és Soroksár
a
11. Inulc6
537. L Germomica L.
Ú-R),
Hüsvölgy
Rókahegyen, Békás-Megyer, Üröm, s Boros-Jenő Lipótm., Buda-Eőrs és B.-Keszi Török-Bálint m.
536. Merectus L. felé száraz
a
L'inosyris D. C.
535. L. s a
Zl1g11-
m,
9.
közt
a
Kamaraerdő körül
a
s az
538. 1. media lJI. B.
budai
L., örvénygök.
hegyek
'száraz
Ördögmalomnál
(1.
Ge1'1nCmiCC6 X
lejtőin, szőllök
közt
(pl.
P. 1869.
sC6licina) aHáromhatárhegy
déli tövében.
hybridc6 Buumg. (1. ensi/olic6 X Germomica) u. ott s a Sash. 540. 1. salicina L. nagyon ingatag bélyegü faj, mely a budai hegye-. ken ép oly közönséges, mint a R. száraz, nedves rétj ein. Akár a levelek alak j�t, érdességét vagy kopaszságát, akár a fészekpikkelyek függeléke alakját tekintsük, akadunk formákra, a melyek e növényt az L cordauioal Boiss. összekötik, azért emezt fajilag el nem különítem, szintúgy, mint a 1. Briiu ni;a var. ang1,estifoliát, a) a typusnak megfelelő alak keskenyebb, hosszabb, kihegyesedett kopasz sarlóalakúan hátragörbült levelekkel Erzsébetfalvánál, az ó-budai hegyeken s vizenyős réteken, apuskaporos malomnal itt kétszer b) denticulcl:ta Erzsébetfa1va m. száraz partokon, keskenyebb levelekkel. Pest és Új-Pest között a Dunához közel, P.-GOd m, Puszta-Sz.-Mihályon, 539. 1.
-
-
a
borosjenői hegyeken.
kintve már
nagyobb
s
és szélesebb
mihályi
Ezek levelök
érdességet
s
hátra
nem
görbülést
te
L cordc6táhofJ tartoznának, de a fészekpikkelyek függeléke lándsás, mint az 1. salicinaé. Az újpesti alakok, levelök rövidebb az
volta miatt is az 1. cordatáho» tartoznának, ellenben a p.-sz. c) a Jánosh. és Zugliget között keskenyebb levelűek,
alakok
ismét 1. sC6licinc6
-
fészekpikkelyű alakok
vannak, de
a
levelek nagyon széle6*
84
--
fácánosban
==
_:_
1.
az
,
J cordatáé,
ll6tifoli(� D. O.,
d) pseudosalicianc6 (Sinilc.) a csepI a Svábh. a szaxlevele eolicinaé; a fészekpikkelyek az e) cordaia (Boiss.) (1. squarrosa Kern.) a' Svábh., Hüsvölgy
sek, felállók, épek -
erdei szélén
s
T.- Bálint
m.
541. I.
Vrabélyiana Kern, (I. ensrifolia X cordata) nem épen ritka a nevezett szülők közt, olykor csupán az I. ensifolia társaságában, pl. a Sas és Svábhegy közt, Zugligetben a Jánoshegy felé, a Svábh.; var. s'ttbcordata Borb. levelei szélesebbek, majdnem szives vállúak. Lipótmezőn s a János és Svábh.
hegy
tetején.
542.' I. mint
v.
L. száraz, köves
ensifolia lati/,olia Schu».
543. 1. hirt« L. mint
ban
ágas
az
lejtőkön
B.
kiscelli hegyeken,
a
előbbi, de erdőkben is; B.-JenŐ
vágások
m,
is.
Bor;:b. (L superhirta
544. I. semihirtc�
X cordata) a Svábhegy erdei Az L hirtától eltér, ritkás szőrezete, rövidebb és fészket övező nagygallérlevelek kisebb száma, valamint az
ben, Kutyavár Érd szives levelei,
a
m.
-
fészek belsőbb
pikkelyein a függelék jobban különválik az alsó az uuguisnal valamivel hosszabb, lándsás. Nö függelék (unguis). az 1. rrig'id(� neu. (Fl. Bad. III. p. 1365) (1. spuria Kern. I. hirta vényünk X solicina) legközelebbi rokona, de ennek leirasaval meg nem egyeztethető. 545. 1. Oonyzc6 D. O. (Oonyza squarosa L.) a Farkasvölgyben, a Sváhh. Zugliget száraz lejtőin ősz felé nem ép ritka, a Kukukhegyen, PilíS"Sz.-Endre. 546. 1. Ocultts Ohristi L. száraz, füves lejtőkön, réteken B., B.-Örs" által, hogy
a
A.
résztől
==
P,
R-Palota Boros-Jenő 547. 1. Brifanica L.
m.
nedves réteken B., 'P., P.-GÖd
12. P'l6licaria
548. P.
mtlgm'is
m.
Ga'rtn., bolhafű.
Gartn. kiszáradt
iszapos
h. vizek
körül, a 'N adorkert
körül, Ó-B. 549� P.
dysenterica (L.)
nedves réteken vizek körül,
lomnál, Soroksár, Erzsébetfalva
apuskaporos
ma
m,
13. Xanthium
L., cigánymogyoró.
550. X. Strumarium L. gazos h. 551. X. Rpinosttm L. szerb tövis, hasonló h. utak szélén stb. A harmin
évek
vége felé Budapest ftórájába is befészkelte magát, a negyvenes évek középen már meglehetősen elterjedt s azóta valésagos átka a haszon vehető növények tenyészetének. R, p, cas
.
műv.,
Helianth-u8
(napraforgó, tányérrózsa)
de ,az ut-óbbi ritkábban, ,
5:52. B.
a
onnuu«
L. éR II. tuberesus L.
(csicsóka)
R.
14. Bidens
,tripm'titus
L.
L., villamag, kold'ustet11. vizek, árkok körül, a Duna mentén,
az
újpesti
85
szigeten, aNádorkert körül. var. 'integer, ép landsríe vagy hosszas lándsás, nagyfogú levelekkel a Fáczán fölött vízmosás m. 553. B. cermuie L. hasonló helyeken, de ritkább: Üj-Pest m. a GyaH tónál (Bhtsch.), a sorokaari gátnál sugártalan, de sugárzó fészekkel is (var. md'iatus D. O.), utóbbi gyakoribb Taksony alatt, Újfalu, P.-GÖcl m. is. Új falu m. ligetekben árnyéki alakja mintegy a Carpesiumra emlékeztet. 15.
Galinsoga
Ruiz et Pav.
554. G.
ták,
a
R.
parvifiora Cao. Peruból származik, zöldséges kertekben! ! 16. Anthemis
555. A. tinctoria L. száraz 556.
*
A.
Triumfetti (L.)
a
L.,
müv.
helyeken
B. is talál
montika,.
lejtőkön, szőllők közt
B.
Svábhegy síkján M.-Eichel
felé A. tinctoria
és A. Ausiriaca között
szálonként, egyszer a Gellérten is: 557. A. Austriacc� Jacqu. műv. h., szöllők közt R, P.
558. A. Ruthenica M. B.
(A.
559. A. arvensis L. mezőkön
Neilreichii
B., P.,
de
Ortm.)
az
560. A. Cotula L. gazos és műv. h. B., P. 17. Achillea
pl.
a
Hűsvölgyben.
L., cickafark.
OL. réteken.
561. A.
MillefolitIJm (Spr.) a Sas-, P.-Sz.-Mihály, Palota és Soroksár 562. A. lanata
a
és
utóbbi ritkább.
hegyeken, Pest, Üllő,
Gellért- és óbudai körül.
563. A. setacea W K. száraz h. a Kamaraerdőben, R., Soroksár körül, Sz.-Gellérten egyes példányok oly sűrűn gyapjasak, mint az előbbi faj. 564. A. asplenifolia Vent. (A. rosea Desf., A. crustctta Roch.) nedves
réteken
Ó-B., R.,
Eezsébetfalvánál.
565. A. distans W Kit.
budai erdők
a
s
vágások
e
csinos
növénye
(Mátyáshegy, Hüsvölgyben, Visegrádon is) Reichenbach iconographiéjaben rajzolva,
levelei szélesebb
"
(A. tanctcetifolict Sadl.) név alatt van le gerince, valamint tajásdad, fűrészesen fogas,
"A. Psmtdotanacetifolia Wierzb.
'
sűrűn álló
sallangjai
által térne el
az
A. cli,-;tanstól.
(A. nobilis Badl) száraz lejtőkön, bokrokban, réteken B., P. Pécel m. Levelei keskeny ebb sallangúak, virágfészke hala ványabb, apróbb, szöszösebb, mint az éjszaki A. nolJilisnál L. Virágai vaj" 566. A. Neilreichii Kern.
szinüek,
nem
567. A.
fehérek.
crithmifolia W.
K
a
visegrádi hegyek
száraz
lejtőin.
Willd.; pectinata Willd.) homokos dombokon és mezőkön Solymár, Gödöllő, Kőbánya m., Promontór és a Ka maraerdő közt, aR. bőven, Gubacson. -·A var. orenicola Rchb. P. m. úgy' 568. A. ochroleuca Ehrh .. (non
�átszik, soványabb
forma.
A.
�
�
86 18. Mat"icaritt
L., székfű, kamilla.
569. M. Chctmomilla L. műv. gazos, sós h. is. Chamaemelum Vis.
570. Ch. 'inoclorwJi L. műv, h.
virágzik, legfelső
oly kor
levelei
a
utak, árkok
éven �ít
majd egész virágfészkét begallérozzák. m.,
20. lhnncet�tm Schultz
571. T.
v'ttlgare
Bili. vizek, árkok körül. T. Balswn-btc6 L. kertekben;
L.
21. Leucomthenuun
572. L.
mtlgttre
tott levelekkel szélső szemei
ewn
Roch.
D. a réteken
Alberbfalvanril
nem
vagyis
koronasok,
szőrös
corymbos'um
ritkább.
elvadul Budán
III
;
osz
Gyümölcsének Cctrpathi
var.
-
Farkasv.
moresika.
ii/röm.
Sz.-Endre, P.-Szántó körül
stb. különben
összekötő vasút
az
575. A. Pontica L.
közt,
Lipótm., Hársh.,
Artemisia L.,
574. A. Abs·intMum L. csak s
var.lctciniat�tmnát Vis.
..
L. erdőkben. 23.
műv,
a
Pyrethrmn l'Vdld.,
22.
573. P.
R és Pi-Gödön réteken
a
mint
alakja
Tom·n., papv'irctg. B., P. f inciea szárnyas hasábúan
budai
hidjánál. téglaégetőnél a V árosmajor
és
Lipótmező Svábhegy közt, Kamaraerdőben s a keserMorrásoknál, ünő Csépnél az erdőhomokján hosszabb bracteás A. Pseudopontica Schu« a
Sas- és
alakok is. 576. A. Ausiriaca L.
Gellérthegyen.
cctmpestris L. sziklás lejtőkön B.; a 8vábh. s mezőkön P. job badán (leveleit tekintve) mint var. sericea FIj·., a Sashegyen gyapjas fészkü 577. A.
is.
[var. Lednicen�'Ís Roch:], mely azonban nehezen állandó két alak. 578. A. scopari« W. K. Solymár m., Sz.-Gellért, s a R. 579. A. vulgcwis L. vizek körül. A. Drucamcuius L. (tárkony ü.]
duba
a
elv a
szőllők közt B.
GnaphalÍ%tm L., gyapár.
24.
580. G. s'Ílvctticum L. erdők
vágásokban Remete-Mária
s
s
Kerepes
körül. 581. malomnál
?-. ulig'inos'lt1Jz s
Taksony
L.
alatt
582. G. dioicum L.
Visegrád
iszapos
h.
pilulctre (Wahl.)
var.
Csepelsz. hegyi réteken
a
régi
Őrdög-'
a
a
Zugligetben
s
a
Svábhegyen,
m.
583. G. luteo-album L.
584. G. arencwi'l61n L.
iszapos a
Sas
..
és
h. B. és
Taksony alatt, réteken a 'R. a R., Gödöllő, Tököl
Kis-Gellérten,
m,
87
Filago L. et OaJ"pesium. 585. F: Germanico. L. pari. (F. canescens Jord.) Kerepes Mária m., a Farkasv. s Svábhegy síkján. 25.L26.
,
Remete
586. F. cwvensis L. mezőkön. 587. F. montan« L. száraz füves
::.\láriar Boros-Jenő körül,
a
helyeken Kerepes, Buda-Eörs, Remete
Kamaraerdőben.
F.
apicuieia. Bm. tévedésből osztatott ki Budapest vidékéről. 588. *Oarpesium cernuum L. a Pilish. (Feichtinger). 27. Doronicum L.
589. D.
Hungaricum (Jánosh., Hársh., Disznófő, D. Pcwclalicmches L.
ReM.
(D. plantaginewn Sadl.) stb.) egyik legszebb
Kamaraerdő
Kamaraerdőben találta,
a
budai erdők
a
dísze. senki"
György, újabban
28. Senecio D. O.
590. S.
a
integrifolius (L. var.] [S. compester (Retz.)] a Svábhegy sikján, R._ száraz rétjein. 591. S. vulgaris L. mezőkön, szőllők közt csaknem egész éven át. 592. S. viscosus L.
593. S. silvatieus L. 594.
S.temtifoli�ts
a
Pilísh. tövében Szántó
m.
Hárshegy kiirtott részén, Pomáz, Sz.-Endre körül. Jacqu. réteken, vizek körül B., különösen a R"P. a
nagyon eltérő k. 595. S. Jacobcea L. száraz h., szöllök közt. B., P., a Kamaraerdőben. 596. S. borbareaefoliue Krock. mocsaras h. Békás-Megyer,' a push
Sz.-Mihályon, kisarjadzött alakjai
keserűforrások, P. körül. fluviatilis Wallr. (8. Sorocenicus Koch.) csak Sz.-Üjfalu ru. 598. S. Doria L. a szigetek rétjein, tovabbé Buda-Eörs, Békás-Megyer s puakaporos malom. körül, a Kamaraerdő alatt, P. El'zsébetfalva m. 599. S. poludosue L. a R., puskaporos malom mocsaraibun, többnyire
poros
malom,
a
597. S.
a
mint
v.
nudiuseul'lts Led. II.
OalencZula
Oynaro c ephalae boga.osfélélc. ,
(körmice
,
körömvirág) officinctlis
L.
műv.
kertek
s
temetőkben.
Echinops L., labdatövis. sphaerocephalu« L. Ó-B. a puskaporos malom felé, a Zugliget, a Királykutnál Svábhegy en, Csepel- és Margitszigeten s P. és R.-Palota közt. 601. E. R'ltthenieus M. B. Gris. sz.. (E. Ritro Sadl. etc.) a Sash. déli oldalán, innen a Svábh. felé, a keserű fornísoknűl, a Kamaraerdő alatt. P. 1.
600. E.
..
körül csak measzebb Vác felé
.
.A mediterrán E Rit1'ótól L. tövisesen
langjai gerince rojtosak, míg ezek
az
főleg
az
által tér el,
hogy
töviskéi
fogasak vagy apróbb épek, tövistelenek. ,
E. Ritrónál
E. exaltatus· Bchrctcl. Budán
(Láng
Rchb. Fl.
excurs.
p.
292.)?
levele és sal
miatt
mintegy
88
�. Xercmthemum .
602. X.
603.
*
annuum
X.
L., szalmavirág
L. homokos mezőkön; száraz
eylindraeeum Sm.
.
lejtőkön.
et Sibth. csak Sz.-Endre
3. Carlina
s
Gödöllő
m.
L., bábakalács.
vulgaris L. a Hársh., Svábh. és Zugiigetben, P.-GÖd és .Ilku pusztán, Csép m. C. intermed'ia Sch'lw alakjában van elterjedve. Termetében inkább a C. longifoMhoz közeledik, magasabb, nem oly sűrűn ágás, mint a mediterrán alakok. Levelei hosszabbak (kétszer, más félszer hosszabbak mint szélesek), vékonyabbak, nem tojásdadok, mint a C. mtlgarisnál, involucruma is hosszabb. Levelei a hasonló O. longifoliáénál rövidebbek, szélök nem oly öblös, mint emezé, gyümölcse 4-szer rövidebb a bóbitánál (nem kétszer, mint a C. longifoliánál). A C. intermedia tehát az utóbbi s a C. vulgaris közé eső feltünő alak. Vajjon az alacsonyabb, sűrű ágú széles levelű s feltünően összecsoportosodott fészkéről felismerhető. C. vnl garis L. terem-e a főváros vidéken, erre adatom nincs; Heves- és N ógrád megyében terem. 4.·0r'upina Pm·s. 604. C.
ö05. C.
vulga'ris
Pers.
a
budai és határos köves
szőllök
hegyi lejtőkön,
közt. 5. Centaurea
L., búzavirág. hegyi, száraz, valamint nedves réteken; a lcfuttato féle növő alakjai fészekpikkelye mintegyae. albára emlékeztet, var. c'Ue'ltllata a .Jánoah. alatt a Szépjuhászné felé s a Svábh. Fészekpikkelyei toldaléka pupos, nem a következő faj alakja. 607. C. amam L. a hegyek tövében B., Promontor m., a Kamaraerdők az óbudai réteken, P., Soroksár felé főleg szíkes földön. ben, Példányaink közönségesen fölálló szárúak, nem terülnek úgy szét, mint a földközi tengerpart vidékén. Ágai is kevesebbek, virágai pedig nagyobbak, de a litoralén is akadni az apróbb, vékony fészkűek között példányokra, melyek fészke akkora, mint a C. Jaceáé: Apupos fészekpikkely 606. C. Jacea L.
-
toldalék ezeknél is uralkodik. 608. Cent.
Rchb.) közt.
a
Kitaibel
-
zéssel:
eának
'sfenolepis Kern. (C.' irtésokban, pl.
fogja
a
Hűsvölgy,
a
C. cirraia aut.
Disznófö és N ormafa
megvan következő (német) megjegy és a liguriaitól különböző s C. A-ustrict
szerint
új bebizonyítható, hogy ffilldenow csakugyan O. Austriaeának (nem a C. Ph-rygiát L. fl. Suec.), akkor
nevezni." Ha
nevezte
vényt a O. stenolepis
e
nö
e
név
elé teendő.
609. Cem: spuria Kern.
fajok
non
gyűjteményében is,
"Ez Willdenow
nevezett
A_'ltstrÍltCCt Sadl.
budai erdők és
[C.
között Sz.-Endre
610. O. 'molUs W. K.
(a.
Jacea
(avagy
O. amara?) X
stenolepis]
m.
montana
Sadl.)
csak Pr-Ss.-Kereszb
m,
a
611. O. ax'illar-is WiUd.
verőfényes lejtőkön B., sőt erdőkben is, pl. a Hárshegyen, Kamaraerdőben. 612. Gyanus L. műv, h. főleg búza közt. 613. O. Scabiosa var. coriacea (W K.) pr. p. (O. Sadleriana Jka.) réte ken, lejtőkön B., P. és a szomszéd falvak körül, Fészekpikkelyei alkotasa oly változó, hogy alfaji rangnál többre nem számíthat, ép mint a O. rupcstris var. adonidifolia ReM., melynek a O. Scabiosa körében megfelelő alak. B. ritkábban fehér virágú is, másodszori virágfészke csaknem kétszer kissebb. Kitaibel herb. a 80-81. iv nem világos O. coriacea, hanem O. Scobiosa. Ellenben Willdenow O. coreaeééi csak Kitaibeltól eredhetnek. Kitaibel her bariurna
példányai
nagyon tökéletlenek.
614. O. Rhenanet Borecu
(O. petnieulatct Betelt.) száraz kövecses parto kon, töltéseken, szőllők közt, gazos helyeken B. pl. Svabh., P. Némileg tér el apróbb, vékonyabb fészkeinél fogva tőle a O. a1,�stralis Petnc., a Sz.-Gellér ten, Zugligetben, Kamaraerdőben (az előbbivel vegyest is), mely hihetőleg az előbbivel együtt a O. Bibersteinii D. C. etlakját képezi. 615. C. hemiptera Borbá« (C. Rhenon« X solst'itialis) B. és a nádorkert közt az út m. a nevezett szülők közt. Termete a C, solst'itie�Zisé, de ép levelei félig lefutók, az ágaké pedig csak gyengén lefutók vagy csak oda nőttek; tojásdad virágfészkei az agakon fürtösen állanak, nagyságra nézve a szülők közt a középmértékét űtik meg, fészekpikkelyei simák, zöldek, olykor lilába játszók, közepökön 3-ér huzódik végig, mint a O. Rhenctnánál, rövidebb tövisben végződnek, ez alatt pedig 4-6 szál rojt van egy-egy oldalon. Virága sárga, de a belsők közül egyesek gyengén pirosba is játszanak, a szélsők sugárzók, mint a C. Rhenanánál (nem egyenlők, mint a C. solstitia lisnál). A meddő gyümölcs bóbitája olyan, mint a O. solstitietlisnál, azaz hosszabb a gyümölcsnél. A. C. hyb1'idával A. K rokon. 616. C. Tal�seheri Kern. (C. arenuria Sadl.) a C. arenariától félgöm bösen lekerekített barnabb virágfészke, 5-erü' fészekpikkelyei által tér el: homokos helyeken: Ó-B. (Btsch.) Tököl, Csép, P.-GÖd m. a R., Kőbánya, Gödöllő, R.-Palota, P.-Sz.-Mihály körül. -
-
617. C. solstitialis L. rövid
tövisekkel közt
B.,
(mint pl.
a
O.
(O. Adami WiUd.l) vagy hosszabb rupesirie) változik, müv. h. száraz lejtőkön,
P.
618. C.
Caleitmpa
L. gazos
h, P. ritka.
Uarthaniu« Unctor'ius L. termesztik
6.
619. K. lancbtum
(L.) 7.
(vad sáfrány).
Kentrophyllum
mint
a
Neek.
Centaurea solstitialis L.
Onopordon L.,
s$amártövis.
620. O. Aca1�tkit6m L. müv. gazos h. stb.
fészek széllők
90 8.
Ccwd'U/us L., bogács.
621. C. nutans L.
mint az előbbi var.P ctcanthopus. Fészke egyenes, hosszú, tüskétlen, hanem tüskésen szárnyas nyéIen áll s a Iegfel- .
de
nem
sőbb levelek
a
fészket többé kevésbbé
hogy valamennyire
a
következő
-
körülfogják:
a
Rákosoll.
Meglehet,
hatott rá.
faj
622. Card. acomthoide« L. mint
előbbiek,
alatt
arnyéki virágú is, mafa között, a soroksári gatnál. 623. O. hamulosu« Ehrh. hegyi réteken s az erdők tisztásain B. (pl. Farkasv., Svábh.}, Promontor, Soroksár és Cinkota körül. 624. o. criepus.L. csak Sz.- Újfalu meliől ismeretes! 625. O. coll-imes vV: If. száraz hegyeken Remete-Máriánál, Hegyestetön, formákban. B. fehér
._
az
a
Jánoshegy
equaroeus Rchb.
var.
a
Disznófő és N 01'-
,
Boros-Jenő m., s a Pilísen. * C. glaucus Baumg. és O. Personeia s a
NagyszáIon
Vác
9. Cirsium
626. C. lamceoloium L. 627. a
Tourn.,
űtfelek-,
Osepeliense Borbás (C.
mint
ritkaság Visegrád
körül
aszott.
mezőkön. v.? X lanceolat'wnz v. nemorole) A C. a1'venseénél csak valamicskével
oroense
árnyékos Sz.-tÍjfalu m. nagyobb henger de d fészke, ép de öblösen fogas levelei, melyek alsó szinö kön pókhállósan fehérlők, a O. oroense nevezett alfaj ára mulat, egyébként a C.lanceolatum v. nemoraléval Rchb. egyezik meg. Levelei nem egészen lefutók. 628. C. spathulatmn (Dforetti) Ga1ed. (O. eriophorum Sadl.) a Svábh., a Lipótmező s a téglaégetők közt, a Kamaraerdöben, Csép és tÍjfalu közt. 629. O. pal'ltst1'e L. v. semimtdmn Neilr. turfás réteken Ó-B., R.� 630. C. bmchycephcelum Ju1'Ctfz. az előbbivel. (PaskaImalomnál) Sz. Endre, B.-Megyer, P.-GÖd m., a R. 631. O. Haynceldi Borb. Újabb jel. a magy. :fl. (C. cctnum Xpalusfre var, seminledzem) pualeaporos malomnál és Erzsébetfalva alatt, tőzeges h., a neve zett szülők közt. Utóbbi helyen v. subintegrum is, Levelei szélesebbek, rövidebbek, csak nagyobb fogakkal birnak. A O. Silesiac'umtól Schuit» Bip. ezen formák főleg az által térnek el, hogy levelei a száron ritkásabban álla nak, oly szélesen nem futnak le, tehát a szár töve felé nem oly szélesen szegett, nem oly tüskés s a levelek itt�nem oly sűrűen csoportosulnak, mint erdőkben
-
Jcecqu.,
m,
-
-
a
_
C. Silesiacl61nnál. Termetében
csenek a
oly mélyen hasogatva,
az
utóbbi szülőhöz hasonlit, de levelei ninfutnak le annyira, a szár felsőbb részén
nem
csak gyenge s nagyobb vir.ágfészke magánosan áll. 632. O. Borbásd Freyn. jel. (C. brachycephalum X cosuom)
tövisszegély
Újabb
előbbivel már két
nyáron
találtam.
Egy keskenyebb
az
levelű O. comumho»
hasonló, de nem nyalábos gyökerei, keskenyebb, tövisesen lefutó (a legfel sőbbek is bár gyengébben) levelei, rövid ágai s valamivel kisebb fészke, a
91
O.
ellenben
brachycephalltmtól annyira tövises,
az
által tér el,
hogy szára nem annyira leveles; virágfészkei magánosan álla
hanem inkább szőrös
nem
s
nak stb.
(L. fil.) a budai erdőkben s ezek tisztásain, bok Mátycísh., Gödöllőn is. 634. C. canui» (L.) nedves, tuocsaras 1'., var. ramosun: Ned». fl. V., Wien pag. 262. apuskaporos malomnál ritkább, a:l első malomhoz közelebb. Sokkal nagyobb, pőkhűllöeabb a typusnál, két akkora széles, öblÖsen hasadt levelekkel s a szokottnál valamivel nagyobb virágfészkekkel. 635. C. oleraceum (L.) mocsaras réteken R.-Kel'eszttí.r s Gödöllő körül. 636. C. aroense (L.) nedves rétek töltések, útfeleken, irtás okban. 633. C. Pannonic'um
ros
füv,
h.,
a
,
7
oar.
Nádorkert és Albertfalva közt, a sorolcsari Csepelsz.; v. argenteum (Vest) ct Hüsv. s Janosh.
horridwm. Win�m. et Grab. alatt
gáton alul, Taksony
a
a
és Hársh. erdeiben.
Lappa Tourn., bojtorján. officinalis A.U. (L. maior GMtn.), 10.
637.-639. L.
tomentosa Lom. gazos h.
hegyeken
vagy
de utóbbi kettő
ligetekben stb., hozzájok közelebb.
(ScM.), L. ritkább, legutóbbi a
L. m'inor
11. Serroiuia L.
640. S. tinctoria L. nedves réteken
malomnál erdős
h.,
a
641. S. radiatu
völgyben,
a
Csíki
Lipótm.
s
aR., Erzeébetfal va
nv. Kit.) erdők szélein
hegyen
s
m.,
a
puskapo-ros
Remete-Mária között. és
tisztésain,
Kamaraerdőben Buda-Eörs
m
a
SváLh., Farkas
.
.12. J'U'rinea Cass.
642. J. 1nollis
(L.) száraz
réteken
III. Oichorieae, 1-2.
Lapsana
a
R., füves lejtőkön B. pl.
nyelves
a
Lipőtm.
f'észkesek.
L. és Cichorium L.
643. L. comm'unis L. 644. Cichorium
virágú
árnyékos h., pl. Zugligetben. lntybus L. réteken, útfeleken, a Zugligetben
is.
645.
3. *
L.
lIypochoeris
l1. mclicata L. Remete-Máriánál
s
a
Svábhegyen
ritka.
füves
helyeken,
I
646. H. nwculata L. füves
lejtőkön,
4. Leontodon
647. L. autumnalis L. füves h.
R.!!
rözsaszin
Új-Pest 648. L.
sziklriin csaknem
éplevelű,
szürkés
B., P.
L., oros$lányf'of).
B.,
(Bisch.), P.-Sz.-Míhály hispid'l6S L. réteken B., P.
m.
száraz réteken
a
Gellérth., apuskaporos malomnál
m.!!
szigeteken, A. Zug liget dolom�t példányai alkotják hihetőleg Sadler é�· s a
92
Kitaibel. L. incanusát
szerint elő jön, de
(non L.),
hastiUs
(L.) (var. glabrat-us Sodl.) Sadl.
ritka,
kétségkivül
Tragopogon L., bakszakál.
5.
649. Tr. maior
a var.
-
Jcq. száraz, sziklás,
gazos h.;
alacsonyabb, alakja, mely a R. a Csepelsz.
fészekpikkelye többnyire 8, a régi váci temetőben, Taksony alatt s a Sash. (T. campest'J"is Bess.) nek
prratensis L. réteken.
650. Tr.
651. Tr. Orientalis L. réteken
a Ferenctetőn, Svábh., R., Gödöllő, Török-Bálinti körül, a szigeteken. 652. Tr. fioccosue líV. Kit. laza homoktalajon Csepele s Tököl m.
6. Scoreonera L
653. Sc. Austriace líVilld.
noniec�
..
artifi.
sziklás, verőfényes lejtőkön B.
Syn. ed. llI. p. 363. (Sc. füves tetökön a Lipótmező felé.
Koch
(Oh�s.)
Kis-Gellérten,
s
angustifolia
-
ReM.
val'.
non
Plt16-
LJ
a
654. Sc. humilis L.
televényes, nedves réteken apuskaporos malcmnal, a 'R., Soroksár m. széles s keskeny en szabott levelekkel. 655. Sc. parviflora Jacq. mint az előbbi s a keserűforrásoknál. 656. Sc. Hispcmica L. száraz réteken P.! lejtőkön s az erdők tisztá sain B. pl. a Hars-, Sváb-, Gellérth. 657. Sc. p16rpwrea L. mint az előbbi B., P.
Podospermum DC.
7.
658. P.
Jaequinictnwn Koch füves,
szíkes, iszapos
gazos,
stb.
helyeken
bőven.. 659.
*
P.
canUln
O. A.
660. P. laeiniatum
ltley
(L.)
a
csak
Sz.-Újfalunál Csepelen. a
botanikus kert rétjein vadon. 8. Pieris L.
661. P. hieracioides L. var.P horride a
tőalaknál
van _
;
útfeleken, töltéseken, hegyeken, szőllők közt stb. Mátyásh. Termetesebb, levelei még egyszel' oly szélesek, mint szára s levelei mindkét oldalán vastagabb kemény sertékkel a
borítva, mint 662.
*
P.
cserjés lejtőin,
az
Onosma setosumnál.
erepoulee
Sa/ut.
Sz.-Kel'eszt
m.
a
Pilís alatt elterülő forrasos
völgy
nedves
(Simk.)
9. Helminthia Juss.
663. H. echioides
(Simk.), Hunyady
(L.)
az
J. forrásnál
Ördögmalomnál
s a
Nádorkel·t körül műv. h.
(Richter)
10. Sonchu«
664. S. oleraceu« L. gazos h.
-
L., cso'rbóka. v.
integrifol'ius Wallr.
a
Hársh.
-
vo
93
bndai szőllők közt, Hunyady J. forrásnál.
liVallt·.
triangularis
W(�U. műv, h.
a
a
u
Farkasvölgyheu',
--
var.
laeeru«
665. S. asper AU. gazos h. a) ine1'mis Bisch. a Farknsv., Zugliget, J. forrásnál, Ó-B., a Kis-Harshegyen.
b) lmngens Biseh. P., Hunyady
666. S. arvensis L. műv, h. dán mint
a
R, P.
(Ördögmalma, Erzsébetfalvn) ; Ö-Bu
'lftliginosus (M. B.) (S. palustris Sadl.?) mo R, Szépjuhászné, a puskaporos malom és a keserűforrrí
subintegra
csaras réteken
alak.
v.
-
soknál. *
Prenanihe« pU1'J..JU'I'ect L.
11-12.
667. L.
perennis
a
Pilísh., Sz.-Endre körül (Sadl.), Kernel'
Loctuca Tourn., saláta
et
találta,
Ohondrilla L.
h., erdők szélein árnyékos h. R, P.
L. sziklás
668. L. muralis
nom
B., Boros-Jenő
m,
(L.) queroma L. (L. stricta W. K.) budai árnyékos erdőkhen, a Fal'. kasv., semi'integra alakja a Haromkűthegyen. Alsóbb levelei épek, a felsőb hek szárnyas hasábűak, mint a tőalaknál, de rövidebb, ép sallangúak. 'I'aluu, hybrid P ö70. L. Cha.ixi'i Villo (L. sagittata W. K) az előbbivel. Gödöllő m. is. 671. L. Scariolo. L. töltéseken, szőllők szélein stb. B., P. b). integrif'oli ával Bisehof (L. oirosa Badl. 1.). 069. L.
L. satit)a míív.
672. L.
L. árkok,
sctligna
673. L. viminea
utak
m.
gazos
h., főleg
(L.) sziklás, lejtőkön R, pl.
a
a
keserű forrásoknál.
kiscelli
s
Harsh, Buda
Eörs m., homokos dombokon Soroksár, R-Palota körül. 074. Chond'i'iUa Ílmeea L. sziklás, müv, h. R, P. v. aeanthophyUa a
Rákoson,
v.
latifolia (M. B.)
(Borkh.)
homokos mezőkön Sz.-Miklós és Tököl között.
LJ-U. Taraxacum
Juss., gyermeklánc et Crepis L. R, P. offieinale 676. T. cornieulatum (Kit.) füves, száraz, dombok, lejtőkön, réteken. B., P., Buda-Eörs, P.-Sz.-Mihály m. 677. T. paludo:mm (Scop.) (Leontodon livicl16S W. K) tőzeges réteken ft 675. T.
Rákospatak
Weber. réteken stb.
apuskaporos malomnál. leptocephalum ReM. szíkes mocsarak
mentén
678. T.
s
P.-Gubacs és Soroksár közt
a
vadaszhézng]
s
az
körül
üllői út
P.-Sz.-Mihály m.
az
m.,
összekötő
vasúti vonalnál.
679. T. serotinu'm,
(W: K.)
füves homokos dombokon,
legelőkön, a eg�sz R.-Máriáig, Buda-Eörs
malom felé, az Ördögárok mentén R, R-Palota, Soroksár m., Sash., Promontor. 680. Crepis rhoeadifolia M. B. (Ba'i'khausia foetida Sadl.) puszta homo s mezőkön R, a Nádorkert körül, P. dombokkos, 681. C. eetosa Hall. (tl. réteken a Gellért alatt, a Rákos meutén, P. és
puskaporos m.,
a
Palota közt.
0"�
réteken, erdők szélein. �zöllők közt R-P. a) dcntiit« Koch, apuskaporos malomnél. 'b) rumcinaic: Koch a Hárshegyen. ü82. Ol'. bicnnis L.
683. Cr. Nicaenei« Balb.
fokú
nagyobb
mirigyességénél fogva
a v.
ctdenanthához (Vis) húz, bál' a levelek nem olyanok; mint Visiani képen, mely leülönben soványabb alakot állít élénk, a Harsh. s a Svábhegynek a Farkas völgybe hanyatló lejtőjén, a gyalogút mellett is. 684. C. ieciorum L. mezőkön.
685. Cr. s az
pulchra
L.
686. Cr.' Pannomco -
a
Gellérth. déli
lejtőj én,
a
Sashegy tövében,
Svábh.
óbudai szőllők közt Kis-Cell körül.
Sváb- és
Sashegy között,
687. Or. praemors«
(Jacq.) (Or. Irigida W. KJ a Farkasvölgyben, ő-budai hegyek hajlásaiban. (L.) hegyi réteken a Svábh. és Zugligetben.
D. Hieraeiwm
688. Il. Pilosella L.
a
az
L., hölgymál.
valamint rónák száraz rétjein,
hegyek, vágásokban, közönséges s változó: a) vulgare Monn. a Hárshegy vágá saiban. erdőkben Hidegkútnél ; b) robustius Koch, a Lipótruezön s a Rákoson.
erdőkben stb.
689� ILmaC'i'anthum Ten. Pries
Epicr. p. 1)., Grie. Disk Hieracii p. 4. pilosellctet'O'i'me Simle. non Hoppe) a Hárshegy írta (Il. leucopholun: saiban, napsütött hegyeken Ridegkútnál, a Szarvashegy gyepes helyein Bo ros-Jenőnél, a buda-eörsi szőllők között, Svábh., P.-Sz.-Mihály körül. Yule. l, H.
A H. Piloselláta eltér erősebb termete, rövid indai által, melyek oly kor egészen is hiányzanak, nagyobb, vastagabb, alsó szinén hófehér, fénylő fehérlő szára, kétszer
nagyobb fészke, különösen pedig alsóbbjai tojésdadok, tojásdad-lándsásak fészekpikkelyei vagy lándsásak, szélesebbek, számosabbak, mint a II Pilosellánál, puha, fehér molyhűak, sőt a közévegyült szőröktől szöszösek is, a belsőbbek szálas lándsásak, nem hegyesednek annyira ki, mint a H Pilosellánál, szőrei csak tövükön feketék, ezért a virágfészek általáhan fehér, egysz,inli. marad. A hozzá sokkal hasonlóbb H. piloselletcforme Hoppe virágszála teteje, továbbá szélesebb s tompabb fészekpikkelyei hátukon fekete szőröket visel nek, szélökön pedig széles, fehér szegélylyel birnak, ezért a pikkelyek két szinűek, a virágfészek pedig tarka; 690. H. bif'lwcum ]JI. B. ex parte, Kern., (H. Pilosella X praealtum, H: Bitense F. Schultz, Fries, Gr. et Godr., H. stoloniferutn Razsl.) füves he lyeken B., P., a hol a fennirt szülők társasan nőnek, erdőkben Sz.-Lfiszló! b) monocepholunz Döll. Fl. Bad. Boros Gödöllő, Palota, Sz.-Endre s körül j .J enő m, vágásokban. 691. H ÁUJ'iC'l6la L. (non Láng) a Svábh. s Remete-Máriánál füves he lyeken szálonként, Sz.-László, Visegrád m.
levelei, molyhosabb
által. Ezek
kétféle
,
-
H. lll!bilOn L.
a
SzépjuhásznéIiál
Heuff. 1826.?
692. II
11 Auriculo X sn71J!tu,rewn Dü(l. (Ji. Laschianun: Thiimen, körül szülők a nevezett auriculouie«) longipilwn Visegrád hegyeken, közt ritka. Kevésbé ágas, miut Re:ichenbach IL Au,1"i(�ula-pl"aeaUuma, ágai inkább fürtösek vagy álkét-kétágúak, virágja nyele és fészke a IL auri ==
var.
-
-
.
culoidee
sertés. Levelei is kisebbek, keskenyebbek. pmeaHum Villo (H. Auricula Láng non L.) a) Koch. inda nél Jánoshegy alatt erdőkben, a Svábllegyen s réteken a Rákoson.
módjára
693. II.
kül, a h) Bauhri,ni Schnlt. (non Bess .. Rchb. ic.) fekete virágfészkekkel Svábh.
sztírnz réte
(f. stenophylla}, Farkaavölgyben, a :igen keskeny Pest körül, vágásokban Boros-Jenő, Kecskehegyen, Tétény, R.-Palota, Visegrád körül, c) fallrtx Koch. a budai hegyeken, P.-Sz.-Mihály m. d) deci piens Koch. a Kis-Gellérten, Hárshegy vágásaiban, Visegrád körül, P.-Sz. Mihályon, t') levipes Borb. Lipótm., a Szarvashegy vágásaiban, Boros-Jenő nél. Virágainak nyele csaknem egészen vagy egészen is kopasz, különb an a ken:
a
levelekkel
felső
II Bauhinihoz Schttlt. hasonló. 694. II a16',.ü�uloidr,s
Láng (v. hispicl'issimwn E'1) halavány zölc1, fehérlő virágnyeleinél fogva a Hprctealtwntól vm. legjobban eltávolo szálonként 'di,k, ugyan, ele azért meglehetősen el van terjec1ve: Sz.-Endre körül, a Sváb-, J ános- és Hárshegy erdeiben. a Szarvashegy kiirtott helyein R-J enö sertés fészke é�
nél, Csép, R.-Palota
s a
Paskálmalomnál. A felső
éR Disznófő közt indátlan
1negc6t1'ichum Borbús (H.
695. ll.
Olyan, mint
(usiolonum),
Kecskehegyen, a N ormafa virágzanak is.
Boros-Jenőnél indái ouriculoules X
cymosum)
a
Farkasv,
H cumoeum, de nagy stolői vannak, virágfészke mirígytelen. Az előbbi szülőtől sűrűbb, keményszörű levelei alakja, a .ll. aspc1'ifoliwntól a
Srhu». erős, nagylevelű indája és fészke mirígytelensége által tér el legfőkép. 696. Il. Pestiense Simk. (H. auriculoides X echioides) P.-Sz.-Mihályon
homokos h. m,
szedtem
puszta és a Paskálmalom megnevezett szülők közt.
; én e a
Termetében közel áll
a
közt
ll. aurieuloideslie»,
s az
erdők tisztasain
Csép
melytől főleg piszkos
zöld
levelesebb szára, szürkéllő virágzata, sáppadtabb, hegyesebb, keskenyebb. hosszabb, és töve felé hosszan, de lassan elkeskenyedő, a szárhoz hozzási muló .levelei által tél' el
s
egyszersmind
a
ll. echseulee felé
közeledik, mely
től azonban indái, kevésbé leveles szára s nem oly fehérlő fészkei által Szára olykor a csillagos szőröktől szürkél könnyen megkülönböztethető. -
hk, de
emez
egészen lekopik. Van a H. curiculoide« alakja.: var. snbcmriculoides et subechi 12 indás v. indátlan, nagyohb fészkü; rövid magános szárri,
róla
gyakran
csaknem
és H. echioideshe» inkább közeledő két
oidee amaz
m.
Emez
bokrosabban nő, hosszú több indával. 697. H. Buclense BOJ·b. Term. tud. közl. 1876.
cranihum)
a
Kis-Hárshegy
Évelő, tqkéje
(11, auriculoides
X
ma
kiirtott
szamos
egylevelü, tetején sátorozó,
helyein, a nevezett szülők között, gyökrojtot bocsát, szára 17 -20-cm. magas,
indái rövidek,
a
földön
szétterülnek, meddők,
96
hegyökkel felemelkedők; tölevelei hosszúkás-lándsásak, tővük felé elkeske nyednek, épélűek, felül zöldek, elszórva hosszú serték borítják, al�l, mint a szinten sertés szár apróbb, sűrű csillagos szőrökből fehérlőn molyhos. A magános szarlevél keskenyke, minőségére nézve a tőlevéltől nem különbö zik. Sátora kevés ágú j 3, áralakú murvák tövéböl eredő ága meglehetősen ki van fejlődve, ll/2-2 cm. hosszú, fehér molyhos, (mint a H. macranthum· nál Ten.) három virágfejecske, ellenben egész el van satnyúlva s nyeletlen; a kifejlődött virágfészek hengerded, a H. auriculoídesénél Láng valamivel .
nagyobb, l'ítvák;
s
mint
9_._12
a
szár felső
része,
az
ágakkal együtt,
hosszú sertékkel bo
h.
virág sárga. megegyezik egy alacsonyabb H. auricúloidessel Láng, a H. P-iloselláénál nyúltabb szára, keskenyebb levelei, sátorozó ágai, virága nagysága és a serték erre mutatnak de rövid indája, csillagszörökböl ala kult, fehérlő molyha, mely a levelek alsó szinét, az évi hajtást és az indát sűrűn bevonja, és csaknem leveletlen, alacsonyabb szára s valamivel na gyobb virága által különbözik. A. H. Pilosellától L. magasabb termete, 3-6 rövid, sátorozó ága, ki sebb virágfészke, az apró csillagos szörökből kiemelkedő, hosszú sertéi, hosszúkás lándsás, (nem visszás tojásdadon vagy egyszerüen lándsás), le A. H. bifurcum v. corymbulos1tfJmtól Doll. sertéi- és velei által ,�ki.i.lönbözik. eredeténél fogva különbözik. 698. II cymos'um L. a Sas- és Remetehegyen, Farkasv. Visegrád kö v. Nestieri (Vill. rül, v. breoisetun» Koch a Sváb-, Sas- és Gellérthegyen. 699. H. Wolfgangianumot Bess. Kern. (H echioides X macranthum) három formában gyüjtöttem : a) semipilosella Borb., a Rákos vize és Palota közt száraz réteken. Indás, H Pilosella vagy még inkáb b H. bifurcum ter metű, de leveleinek halaványabb szine-, az indát, szárat és virágfészket bo rító hosszú horizontális szőrökröl a H. echioides Lumn. var. setigerumra üt. Tőlevelei hosszas lándsásak, szára l-levelű, 2-ágú, b) grandiflorum (Koch) indátlan, a H echioideshe» legközelebb álló, de ritkásabb levelű, lazábban álló áldichotomiára oszló, nagyobb virágú ágakkal, de az egész elágazás alakja, mintegy sátor. Sugárvirágainak piros csíkja egyenesen a H. Pilosellám mutat, száraz réteken a Paskálmalom és P.-Sz.-Mihály közt, c) sym s u. ott többszörösen két-két oszlik, (1878. sept, 5.) J?odiale Borbás, ágra Fel az inflorescentia hosszú. egész elágazása meglehetős ágai megnyúlván felé az újabb' saljak a főtörsset és az ágakat növekedésben felülmuljak, mintegy sympodiumot alkotnak. Az egész növény ham vas és az elágazástól eltekintve a H. echioidesre emlékeztet., de a tőlomja, levelei alakja egyene sen a II Pilosellától ered. Sajátságos azonban, hogy a közelében gyüjtött H. macranthum virága nagyságából, mely úgy hiszem egyik szülője, rajta semmit észre nem vehetni : azaz a H. var. sympodiale csak kevéskével na gyobb virágú, mint a H. echioides, virágai egyszinű sárgák. a
mm.
Termetében
,
-
-
==
-
-
.
'70Ó. H echioide« Lunm, typicum (var. st):igosmn Neilr.) rásimúlő szli rőkkel, "folia utrimque cum caule pilis adpresSis hispida" a Sashegyen, a Rákoson, P.-Sz.-MilÍály s Csép m. homokos réteken. Lumnitzer szavait azért idézem, mert Fries Epicrisise 39. lapján a következő ulfajt tekinti typusnak, az autórét var. set'ige'J'wn Kocli, pedig var. albocine'i'el6mn(�k (Rupr.) veszi, Neilr. non FIj'. szétálló hosszabb szőrökkel, a Rákoson homokos mezőkőn s -
a
Csepelaz.
Tököl mellett.
701. H Danubiale Borbás. Term. tud. Közl. 1877. 436. dum
var.
crinigerum Borb.
a
Felső-Kecskehegy
e
csinos
növényre
név alatt osztván
l.
szikláin a
Ó-Budán.
füvészek
ki, Kernel'
lap. (H. paUi·
."H. Pollichiae Sch. Bip.?" (Uechtr. in lit.)
c.
s
Az előrebocsétott névvel akarom
figyelm ét felhíni. melyet
Danttbictle
H,
Uechirit» urak is hozzütn intézett soraik
hagytak, sőt U echfritz egyes, későn gytljtött, tökéletlenebb szörényhunyadmegyei alakjait különböző névvel is (H lasiophyll-u'm non Kock) illette. Határozottan az Oreadák csoportjától való, IL pctllid'um 'NW. crinigermnnctle egy hasonló, Baenitz herb. Europaeumában megjelent morva példány után tartottam. Ezzel azonban növényünk teljesen meg nem egyeztethető, de ujabb vizsgálásaim alapján, alig is van az helyesen megha tározva, mert a .H. pctllidM'in Biv." (H, Schmidtii Tauech) Fries Epicriaise ban kétesen s
s
Grisebach Commentatio de distributione Hieracii stb. című munkái stb.
szerint, csaknem leveletlen szárú, a mi növényünk pedig, mint a morva nö vény is, lombos szárú, ennélfogva a IL sax'ifragum, Fr., Icucoeomo F'I',· Gr" főképen pedig a IL Oreedeeeel Fr. Rchb. ic. t. 1.92. f. l, t. 193. f.? rokon, de egyikkel sem egyeztethető meg. Meglehetős tőkéje van, mely a sziklák hasadékába számos gyökérdzá lat bocsát. Meddő tőlombjai olykor virágzáskor még disslenek. A. hosszu fehérszőrü, (hasonlít a IL v,íllosuméhoz, de ritkasabb), zöldes v. pirosló virág ..
zó évi
hajtások
töve dúsan leveles: külsőbb levelei
ellipticusak,
a
belsőbbek
lándséaak vagy tojásdad-Iándsásak, nyelesek, a nyél' a lemeznél mintegy háromszor rövidebb. Jól kifejlődött szárlevele 1--5., tojásdad v. tojásdad lándsás, rövid nyelű, felfelé a száron fokozatosan kisebbedik, míg az 1-5.
sülyednek, felső szinén mind sötét zöld, az ulsőn deres zöld, ezenfelül mind a két lapját, széleit, legsürübben a főeret és nye lét hosszú, keményebb, ritkás, fehérlő szőrők borítják, szélökön távolálló, fogacskák- vagy fogakkal vannak ellátva. Virágfészke kevesebb v. többágú (ilyenkor két-kétágú) sátort képez, egyes példányok oly nyomokat viselnek magukon, mintha bimbóban bókolnának, egyes sátorok csakugyan bókolnak is, Virágkocsánja ritkás csillagszőröktől szürkésfehér molyhú, min t a. horvát H.1Jallescensé W. Kit. A fészek nagysága akkora, mint a H. niiwo sum vagy vnl[J(�tumé (a melyhez termetében közeledik is, dé nem a Vttlgcttu" csoportba tartozik}; fészekpikkelyei nem egyenlök : alsöbbjai rövidebbek szálasLindsásak fedeles en borítják a felsőbbek alját. Emezek kihegyzetfek után következők bracteákká
"
7
9S ugyan, de csúcsuk tompás, mindegyike halaványabb szélű, leülönben barnás zöldek, vagy a fehéres szőröktől szőkéllők. A fészekpikkelyeket borító sző rök
fehérlők. a tövük azonban fekete, 'a mirigyesek, úgy itt, mint a kocsáno ritkábbak; a, sugárvirágok sárgák, egyes szőrök ritkásan vannak rajtok elszórva, bibeszára sárga, gyümölcse fekete. Egész 7 dm. magasra megnő, az ilyének virágfészke állása az álernyőt utánozza: a főtörzs alant marad a tovább két-kétágún oszló ágak alatt, már elhüllajtotta gyümölcsét is, midőn az ágak fészkei virágzanak. Az elágazásnál a. fiatalab b fészkek közönségesen hosszabb nyelűek, mint a mellettök álló ág, melynek tulajdonképen erede töket köszönik. A magasabb példányok álernyője azért hasonló, pl. a Cera kon
sti'um
elágazásához, mivel amurvalevelek tövéből eredő hosszabb ágak álernyős tovább ágazásuk következtében főtörzsnek látszanak, s ennek első (legalsó) virágját közbefogják. Virágzása telje jun. közepe, s jul. eleje. A IL Oreades Fries Epicr. 88. 1. ritkán' bir egyszerű szárral, hanem a levelek tövéből leveles ágakat bocs cit, erős deres-zöld szinű, a levelek a felső szinökön nem szöszösek, virágfészke mirigy telen, fehér szöszös stb., tehát fi H. Danúbialét vele egyesíteni nem lehet. V. Ö" Akad. Értek. 1879. 16. sz. -
-
702. 11'}'}Ut'}·0}·'ltJn L. v.
'}·otnndCttltiJJb. K#.
703. Il
az
a
umbrosum.
Jonl.)
a
ll.
előbbi
ramosuni
Kernel' által
a
var.
sátort viselő
a
fejletlen példányokat szedtem a; Szépjuhásznénál, 'Q1,e idézett példányokkal megegyeznek. Hamarább az (Jul'd.) alfaja. A kétes névvel b. Uechirit» jelölte.
tenuifolium Host. vékonylevelü
Hársh: irtásaiban, a Szépjuhéssné felé, ,Egyiknek szára megsértve feldagadt e
fajhoz
ágai,
Tarkőről
h.
a
Feketehegy, (Visegrád)
Buda erdeiben, a Svábh., Hársh. a Szépjuhászné felé. 705. H. bereole Fr. (ez s az előbbi == H. Sabaud'wm Sadl.
lönben
és
W. Kit.?
lacinioswn»
704. H.
ritka,
Jánosh., Háromkút-
Hárshegy erdeiben, Hic1egkllt m. Példányaink a tőalakMl csupán szétterjedő, gyakran s a virágfészek nagyobb mirígysége által különböznek. lyek
nem
innsbrucki
vulgatum fast'igiat'um (Fr.) (IL
var.
helyein, s erdők szélein hidegkúti s visegrádi erdőkben.
erdők füves
egyetem herbariumában �em találtam. F'}·. erdőkben: a Haromkűthegy, a Hárs-, Pilísh. erdei
ll. rotuaulatiuno» Kit.
ben.
az
(non Kern.)
a
L.) a Hűsvölgy- Kamaraerdőben (Btsch l).
s e
non
s
fölött
a
levelek
apróbbak,
ele
a
kü
tartozik.
lejtőkön Budán, Promont�r m., homokos Rákoson, a Hunyady J. forrás körül, var. pilosum Heuf]. az Orczykertben, Gödöllőn, P.-Sz.-Mihály homokos mezein, a Szépjuhászné felé s a Mátyáshegyen ; olykor keskenylevelű. Szára alsó fele s alsóbb le 706.11 umbellatl61n L. füves
dombokon
a
velei hosszú szösztakaróval birnak. A
Szépjuhásznéhoz (a ZugligetböÍ)
ve
útban, ennek igen csinos macrodonium formái vannak, igen nagyfogú var. Unecwifo'levelekkel. sötét zö�d virágfészekkel, mint ai II boreole Pr. zető
-
_
liu.m G.
]}[ey. (cmgustifol-ittm Koch)
homokos mezőkön.Pv-Gőd
m.
.
99 XLI.
-
{'u.mpu,IlUlaCelte, C�ellgetytikef�lék. 1. Jasione L.
707
.•
T. numtan« L. Sadl,
mete-Mária körül, körül,
a
sz. a
Szarvashegyen
spiccttum L.
csak Sz.-Endre
709. Ph. orbierdore L. filves és
Zugligetben,
L.
Phstteumo.
2.
-708. Ph.
Kamaraerdő felett, Svábh. (Freyn) Re Boros-Jenőnél, Gödönö és Sz.-Kereszt
m. s
lejtőkön,
tovább
lép
elő.
Budakeszi körül
a
Farkasvölgy
Svábh. 3. Poclanthum
710. P. Fl
comescene
(Don.) Boiss. (Asynclt1nCt Gris.). (liv. Kit.) Ó-Budán, a Sas-, a Sváb-, a Gellérthegyen
Budaörs körül.
Ownpanula L., csengetyiike. 1'otltndifolia L. csak tőhajtásain kerekek a levelek. Sziklás helyeken, Budán a Sash., a Szépjuhászné felé az út árka oldalán, Zugliget, s homokos mezőkön a lófuttató felé. var.lancifolict Koch. a zugligeti hegye ken, Ó-Budán a szőllők között s Gödöllőn homokos mezőkön. 712. O. Bononiensis L. Erdők szélén, erdők- s vágásokban B. : Svábh., a még Gellérthegyen is, a Kamaraerdőben, [a .J ánoshegy alatt talán a var. Ituthenica (M. B.) D. O. Proclr. vn. p. 470.J, s a Rákos mentén. 713. O. Rct)_JltnCltloides L. hasonló helyeken, mint az előbbi. 714. O. Prctcheliu1n L. erdőkben és ezek szélein, pl. a Hárshegyen s a var. H'i'ticaefoliet (Schm.) a J ánosh. körül. Csepelszigeten. 715. C. pcttula L. (O. Osepeliensis Gandoger I) hegyi és síki réteken. 716. C. RctJ.ntnettlus L. a Szépjuhászné körül füves h. 717. C. persimlolict L. kopasz és sertés kehelylyel, (C. dctsyccwpa Kii.) 4.
O.
711.
-
-
erdőkben B. 718. C. Ceroicario, L. erdőszéleken, irtásokban B., a puskaporos malom" Pest, R.-Palota és P.-Sz.-Mihály körül a Hárshegyen ; az árnyékban arány lag igen hosszú levelű, virággombjai jobban eltávolodnak egymástól s virá var. íntricata Roch. gaik halaványabbak 719, C. glome1'atcb L. füves lejtőkön, erdők, szélein és tisztásain, a R. Tököl m. '/)("1', [arinosa Koch, a Rákos P.-Sz.-Mihály rátjein s a Csepelsz. ==
Újfalunál,
a
720, C.
Hársh.
mac'i'ostachya lV.
Kit. csak Sz.-Endre
721. O. Sibirica L. sziklás
m.
lejtőkön, hegyi réteken, Budán és
a
Rá
koson. 5.
722. S.
ritkaságot
Speculum (L.)
a
Specl�la1'iü Heist.
Ludovicenm és
Kőbánya
kőzt .vetésekben mint
említi' Freyn. 7*
-
'100
XIAII.
Ru,biaceae, 1. GaZium
..
agadványfélélí.
L., rctgctdványfíl.
723. G. Crucuüo L. erdők szélein, vágásokban erdőben őszszel a levelek tövéből hosszabb sarjúágak 724. G.
uermmi
Sz.-László és
Scop. (v.
ü. Aschers. Bot. Zeit.
s
réteken. A Karnara
fejlődnek
181'6,
306.
ki.
Z.) erdőkben
visegrádi erdőkben. (Bell.) (G. reirorsasn D. C. 1J. Ö. Aschers. 7,. c.) a bokrokban Lipötmezőn, Hárs- és sz. Gellérthegyen, Bu
Visegrád közt,
a
725. G. Pedemontanum
füves
helyeken
daörs körül,
a
s
Kamaraerdőben
s a
Herminamezőn.
U. saccluiratnsni, Alt. vetések közt
mezókön
s
Kitaibel
sz
erint, de az6ta senki
találta,
aom
726. G. tricome With.
művelt, gazos h. B., P., B.-Megyel'
s
Hidegkút
körül
B., P. pl.
körül. 727. G.
Hársh.,.
Aparinc
Remete-Mária
L.
m.,
árnyékos,
gazos h.,
sövények
Városliget.
L. gazos h., veteményes kertekben B., P. többnyire sertés gyümölcscsel == G. inf'estum W 1(. : a Hársh. és R.-Mária m., Zug liget, Erzsébetfalva körül , a R.; ritkabban kopasz gyümölcsü a Kamara 728. a.
erdőben.
sp1wilt'Jn
(== v. leiospermum Wállr.) a.1.tZiginosmn L. mocsaras, tőze�es
729.
nál,
a
Rákospataka mentén, P. Göd
réteken:
apuskaporos malom
m.
730. a. tenuiesinunn lll. B.
(G. divcwiwtum (ed. 1.) et G. Parisiense sovány mezőkön, szántóföldeken. 731. G. paZ'ltstre L. mocsaras helyeken B., a R. : az Ördög- és Paakál malomnál, mint v. scobruni Neilr.; apuskaporos malomnál 1'. 7,eiogonwn Láng 1824. (v. glctbmm Ne1:lr. fl. v. Nied.-Oesb·. p. 45.9.) 732. G. elongafu,m Presl., Gren. et Godr. Fl. de Fmnce, II. p. 39, Boiss, Pl. Orient lll. p. :;9 a Rákospatakra mellett apuskaporos rakodóval körül belül egy irányban, a Peskálmalom és P.-Sz.-Mihály közt árkokban, (a N adorkert körül P) Gyümölcse s virágai. is nagyobbak, mint az előbbi fajnál, tehát ügy viszonylik hozzá, mint a G, rubioides L. a G, borealéhoe. 733, G. bereole L. nedves réteken B., Albertfalva, P. m.: a Rákoson mint var. hyssopifoZiwn (Hoffm.) (Ördögmalomnál) és v. intermecZi1tm Koch, 734. G. rubioidee L, Rehb. ic. t. 135 fig. l.! Boiss. Z. c. p. 48. bokrokban az Ördögmalomnál a vizáradás előtt, nedves és száraz réteken Gubacs, Er zsébetfalva, P.-GÖd m. Virágai az előbbi fajéinál nagyobbak, levelei széle
Brtell. (ed. ll), csak Sz.-Enclre
sebbek, vele tehát
nem
.
735 a
..
G.
veruni
m.
egyesíthető.
L. száraz réteken R,
Szent-Gellért- és Svábh.; réteken
1s/Bot. Ztg.
1276. p.
.
Ó-B.,
P.; rt
var. t'rctehyphyUum }Vctllr. Wi'rtgeni (F. Schztlz.) alfaja
mint
G.
309,)
736. a. orh'l'oleucwJn
Wc)7,f. (a. lIfollllgo X oerum) Erzsébetfalva alatt,
.
101 füves oldalokon. Az előbbitől és berzecltebb
viragzata
gyengén sárgálló,
rövid
hegyű pál'tája,
lazabb
által tér el.
737. *G. interccdens
(G. ]}[ollu[jo v.1Juhescens X oerum) Kern. a Sváh hegynek a Farkasvölgybe hanyatló oldalán, CL Pilisli. déli lejtőjén. Az előbbi. j�Ljvegyülettöl hosszabb szőrű szára, lazább viragzata és finoman kihegyzett corollaja által (eléggé?) tél' el. 738. G. wnb'ignwn Gren. et Goür. Fl. Frenec ll. p. 2U l (G. super JHollugo X oeruni) G. ocbroieucumma; Erzsébetfalv�incLl. Halavány t:lcirga viníguimil fogva [LZ előbbiekhez hasonló, de termete és szélesebb leveleire nézve a G. Mollugom emlékeztet, de ezénél mégis keskenyebbek levelei, felfelé állnak, mint a G. -ve'rmnnál, nem fordulnak hátra. Virágai apróbbak, egyik példányom kopasz, a másik borzas szárű és levelü, (v. kirtocaule). Két példánya sorolcsári gáttól oly széles levelű, mint cl, G. JJ!Iollugo, csakis sar géí1l6 s apróbb virágai által tél' el ettől. 7;39. G. Schultesi'i Vest. (G. silvat'tcltln Hetelt., G. polymorp7UlJn Iúwt:) a budai árnyékos erdőkben, pl. Disznöfőnél, Jtínosh., Svábh., Hársh. var. lineore Borb. a Zugligetben és Lipótmezőn, keskeny szálas levelekkel. -
740. G.
JJ!Iollugo L. réteken, erdők szélein B., ,(Scht.) Menyh. Kalocsa vid. [vcw. subhirsutnm Brügg.
P.
-
vat'.
pubescens
schweizi
példányok szerint : G. scctbrum D. C. *) Kittel. Taschenb. p. 072; V. pubescens Celctlv.] ép oly közönséges a budai hegyeken (Gellérth., Lipótmező, Sváb-, Harsh., Farkasv., Normafa m., Zugliget) s Promontor m., mint cl, tőalak. 741. G. llltngaricum Kern. (G. JJlollllgo X Schultesi-i) car. otigutr-ichum A G. JJJollllgoénál hosszabb levele felálló, alsó Borb. a Hársh. tisztás h. szinén sáppadtzöld, mely jegyek által a G. Sclmltesfiihez közeledik. Viníg zuta is közeledik némileg az utóbbiéhoz, ágai felső részében a murvak ket tesével (nem őrvesen) állanak; szára az éleken, levelei alsó oldalukon ritkás, fehér szőrüek, A G. Mollugo v. pubeecenstől hosszabb, kétszínű (alsó és felső lapját tekintve) felá1l6 levele által tél' el. 742. G. erecius» Huds. Sadl. sz. a budai hegyeken, én a visegrádi erdőkben találtam, de még fejletlenül. 743. G. Aust1'iacúm Jacq.(G.pusillum c.)nüicl-umNe-itr·.,Rchb. ic. t.UH. (. 11., 111. l) a "budai hegyeken, var. hirtellu1n a Csiki h. aziklahasadékaiban Budaörs m. (Tauscher I) A tőalakot kopasznak írják, a mieink szára s alsóbb levelei borzasak. A G. silvestre v. h'irturntúl Koch (Nemes Poclhr'acll) fénylő szine, továbbá keskenyebb, csúcsa felé nem szélesebb levelei és. kevesebb virágú bugája által különbözik. -
7 H. *G. siloestre
hegyeken (Simk.) (Sac11.
Poll
1.
sz,
a) glúbrwn- és y) hlrtuma Kocb a Gellérth., Sas- és Svabh.)
a
kovücsii
*) Annyi autor használta G. scabrun: ellenében a szörénymegyei G. jJ('pilo�um Heuffeliire való változtatását célszerűnek tartom. (V. ö. Ö. B. Z. 1876. p. 119.) Kernel' is így tett a Puimonari« moUis- és .A1n(�ranthw; pOlit·rcttlt8sal. (Fenzl. var.) nak G,
,
102 ;J. R�6bic6 L.
745. R. tinciorwm L.
nyele
a
m.,
Sz. Gellért-, Sash.
Fl
keserűforrasok közt, sövc
Asperuia L'J érdcske et Shera'r(l-ia. L. mezőkön Csobánka, P.-Sz.-Kel'€szt között,
3-4:.
746.
a
V arosligetben ritkán.
*
A. oroeneie
ft
N agy-Svábh.
sikján, Maria-Eiohel felé, Kovács Gy. sz. Pesten is. 747. A. tinctoria L. a Kis-Svábh. s a N.-Svábhegyről a
Zugligetbe
,vezetö út mentén. var.P nuninin« clJnanchic(6 L. füves napsütött helyeken, Kit. (v. tenelia Heuf]. Roch. Reise) felalle szárú, magasab b a tőulaknál, mert szára cikkei megnyűltak, bracteai Iándsasak, épélűek, a magzatnál gyakran kétszer hosszabbak, pártája csöve él sallangoknál majdnem kétszer, egész háromszor hosszabb. Az éjszaki-német Asp. cyncmch'icánál CL bracteak tojás dadok, szálkahegyüek, szél ökön 1-2 szálkás foggal bírnak, az ovarium mal többnyire egyenlő hosszúak s a párta csöve az eresznél többnyire a Sash. és Kis Gellérten, Svábh. B., P.-Sz.-Mihály m. nem hosszabb, W-illclenow herbariumában Kitaibel kezéből egy jó példány van Banságbril,
748. A.
-
-
-
melyet
a
berlini hires füvész A. infector'ianak nevezett ugyan, éle már kor pat. A montanám Jút. javított ,ki s ez Ascherson szerint
társa Schlechtenclal
originaiénak tekintendő. 749. A. odorota L.
Kitaibel
gyüjteményében főleg tölgyerdőkben B.
750. A. rivalis Sm. et St�bth. bokrokban túl
nincs meg.
rákos mentén,
a
Paskálmalomnál, Erzsébetfalva és Soroksar közt. 751. A glaucct (L.) (A. galioides MB.) sziklás lejtőkön B. -
füves h
a
pl.
CL
Gólyán
s a
..
a
s
homokos
R.
752. Shemnlia oroeneie L. vetések közt műv, földeken, Hárshegy alatt Kovácsi felé s Remete-Maria m. ritkán.
a
Zugligetben,
XLIII. Louicereae, bo(lzafafélék. Lonicera
753. L.
Gapi'ifoZi-um
L. et L. Toiarica L. műv.
L.
Xylosteum
a
budai erdőkben.
Vib'lwnum
L., kányafa.
754. V. Lantana L. erdők szélein és 755.
V.
Disznófőnél,
a
OpUl'l6S
L.
Farkasv,
patakok, árkok,
s a
R. itt
tisztáin, sziklás lejtőkön. vizek
partján
bőven; kerti alakja
a
a
Szépjuhaszné-,
labdaróssa.
Samb'uC'lts L'J bodeo. 756. S. E'bul'l6S L.
sek-,
(gyalog
v.
földi
gazos helyeken B., a Szépjuhászné 757. S. nigm L. ligetekben stb. XLIV. Jasmineae,
*
Jasmillwn
utak
bodza)
s
erdők szélein, tölté
felé, P.
[ruticaus
L.
a
budai szöllök köat olvadúlva.
103 XL V. Oleaceae, oln.,j fitfélék. 1.
758. L.
P.,·
a
L/:gustru'flt L., fC6gYC6l.
L. erdők szélein
vulgw'e
tisztásain, szőllőgátakban stb, B.
s
Kamaraerdőben. 2. PrCtxinus L.
759. P. excelsio r L. n
,il
� a
Pilísen,
-
erdőkben
(kőrisfa)
a
.
760. P. Ornu« L. s
Lipótmezőn,
Remete- Máriá-
Lipőtrnezőn,
ültetik is.
a
(mannakőris) a Pilíshegy visegrádi Várhegyen.
S. Pereica L. műv
L"
S:IjJ'i1IfJa (orgonafa) 'VulfJcwis
déli oldalán,
Zugligetben
H
..
XLVI� Apocyn3ceae. 761. Vinca minor L. bokrokban
a
Zugligetben,
Svábh., sírokon gya
a
kori téli dísz. 762. V� herbacea W: Kit. füves P. ;
a
Kamaraerdőben
és
(Btsch)
a
lejtőkön, homokdombokon P.-GÖd, Farkasvölgyben fehéren is virágzik.
B.
XL VII. Asclepia(leue.
763.
Vincetoximm�
P.-Sz.-Mihály
m.;
a
officúwle Mnch (méreggyilok) erdeiben
Hárshegy
,
mint
az
előbbi,
Csepelsz. tekergő ágakkal
:=:
Cynwnch�tm .loason Barti. Asclepias sY'I'iacct
L.
Éjszak-Amel'ikából
származik
Városligetben
a
s
el
van
vadul va.
XI�VIII. Gentiulleae.
1. Gentianct L.
764. G. cruciata L.
u.
Pilís, Remete-Mária körül
Farkasvölgyben
s a
erdők szélein és tisztásain. 765. G. Pneumonanthe L. s a
Rákos
mocsaras
réteken
pataka mentén, P.-Sz.-Mihály, WillcZ (G. Amarella Sacll.:
766. G. Germanficce
füves h., Vörösvár, Szántó körül. 767. G. citiota L. flt Zugliget 2-3.
a
.�
(L.)
malomnál
m.
non L.)
�L
Farkasvölgy
Svábhegy sikján.
Brythraea Rick., (t'ölclepe)
768. E. Centmtrium
ll., P.
apuskáporos
Paskálmalom
erdők tisztásain,
et
Ohlorct L.
irtáaokban,
nedves réteken
Kamaraerdőben.
lincerietef'olic6 (Lam.) nedves avagy szikes helyeken: a puska poros malomnál, a Csepelsz. és R. a Paskálmalomnál, Új-Pest, P.-GÖd m. 769. E.
Erzsébetfalva 770. E.
s
Csömör felé is.
pulchellet (S'W.) is -viI'ágokkal gyakori.
nedves
771. Ohlora seretina Kock
helyeken Solymár, B.,
(Okl. perfoliata Sc�cll.,
P.
körül; fehér
Okl. acuminatct Rchó.
104 ,A.
t. II. p. 36))-. a helyet illetőleg) nedves réteken kalmalom környékén; R.-Palota és P. közt, Csepelsz. exc.
Menyanthes
4.
a
lt.tkoson, pl.
i). *
L.
álló vizekben
XI�IX. I�n.bi'ttae,
()c.'/'1IIltm llen, pl. n, Farkasvölgy .
a
Rákos
T"imnáthemwn Gmel.
nymphcwoúles (L�)
Busilicum.
Pas
L.
772. ]f. tri(oZ,icdc6 L. forrasok m. a Gubaesi csárdánál itt-ott mentén tőzeges h., Gödöl1ö és Isaszög közötb,
77;).
a
a
n.
n:iakosn.I(�
L.) Ltuxuulula Spic« Il. ct) műv., utóbbi elhagyott szőllők-
felé elvadulva is.
1. ]ienthc6 L.
774. ]1. sil·vestr·is L. vizek
partjain,
árkokball
csardanél, P.-GÖd m. mint A. Koch, gyakran 775. M. C6fJ.�tat'icC6 L. hasonló h. P.-GÖd,
Ö-B.,
a
következővel
a
K,
n
Gubaesi
együtt.
P.-Sz.-Mihály, Erzsébetfalva s az összekötő vasút-hidjánál B., Promontor m. is; Taksony alatt a Csepelsz. mint var. glabrata Koch, csak gyengén pelyhes szarral ; var. s�tbspicc4tához Whe közeledő. három csoportba szaggatott virágzatú alak Ó-B. nedves h. 776.
*
M. hirs�tta L. Kern, turfás
réteken, vizek partjan Sz. Endre, B., P.
M_. cC6lc6minthaefolia (Vis. vm'.) aDunaparton Taksony alatt a Csepelsz gubacsi pusztán!! Ha Kernel' az előbbi növényt aM. aquatica-" tól fajilag elválasztja, akkor, úgy hiszem, e dalmát polgárt is megilleti rövi debb nyelű, szives levelit és kitünő borzasságánál fogva az ömíllóság. 778. llL 'vert'ic'illata L. (lll. sat'i'va Betell.) nedves réteken, vizek partjain, 777. ..
árkokban
Taksony
.
s a
Sz.-Endre, B., P. alatt
a
m.
-
var.
glabra Koch
a
R.
-
var.
hirsuta Koch.
Csepelsz.
779. M aroensis L.
pocsolyák szélein, nedves
réteken stb.
P., Kőbánya
glabrhtsmtla Koch, Erzsébetfalva m., P. és Új�P. között. 780. M. Htlegútm L. kiszáradt iszapos, avagy nedves h. B., alatt a Csepelen. montor, P.-GÖd körül,
m. var.
P., Pro
T�ksony:
M.
crisp«
L. műv,
2.
781. L.
Lqcopue L., farkastctlp.
Europaeue L. vizes
h.
782. L. exaltatus L. f. hasonló
tőltésnél.
a
Csepelsz. Taksony
helyeken
Új-Pest
körül,
a
sorokaari
alatt.
3. Salviet
L., zscUYCt.
S.
officinalis L. műv. h. s elhagyott szőllőkben elvadul. 783. Salv; glut·inosa L. csak Sz.-Endl'e, P.-Sz.-Kereszt, .
kűti
völgy)
Visegrád (apát-
körül erdők szélein.
784. S.
Aethiopis
L. müv, h. töltéseken
Sz.-Endre, Vörösvár,
Új-Pest.
105
Ó-R, B., Promontor, Buda-Eörs"
P.-GÖd, R-Megyer,
a
R., Hidegküt és Boros
Jenő közt, *8. Belarea L. száraz homokos réteken
[t
V árosligetben, hol
ötvenes évek
,LZ
ben honosodott meg.
Austricea
785. S.
pratens-bs 1. itt-ott
780. S. a
következő
JC6Cq. réteken,
füves h., tüskéseken stb.
budai
a
B., R
hegyeken; nagyobb virágű,
mint
zsálya.
787. S. tlwnetorwn Andre. füves h., töltéseken. az erők tisztasain B., P., P.-GÖd; a budai Várhegy Dunára néző oldalán fehér, Pr-Sz-Kereszt m., szép piros virágú. A főváros körül több helyen, pl. a Lipótmező felé a szől lők közül kiemelkedő kűpokon, a Harsh. a S. rostroia Schsn. ReM. icon. karélyosan hasogatott vagy hasábos leveleinek egészen megfelelő alakok is előkerülnek, de ezek a tőalaktól fajilag el nem különíthetők. 788. S. silvestJ'is L. száraz réteken tökéletesen stb. B., P.; szöszös alfaja nemorosa (L.) Rchb. ic.) a Gellérth., R. ritkább. (val'.
789. S. oertiedloia L. mint
az
előbbi
faj.
OrigctJ1,um L. (erdei majorana) erdőkben 4.
790. O.
vulgare
l érten , Gödöllő O.
m.
lJtIctjomnct
L.
s
ezek szélein
R,
a
Gel
is. L. műv.
5.
L.
Thynu613
lwlC'ltklii.
791. Th. ]I!cwchaUianus Willcl. (Th. Ponnomcue Rchb. non Alt.) füves h. pl. a Hérsh, Farkasv., Csép m. a R. (G1'is. iter Hung.), Sorolesar m., kes keny levelű alakjai a Hárs- és Sash., a R. 792. Ih. lanuginoSltS Mill (Th. hirsutu« ]!JE.) verőfényes lejtőkön R, Zugliget, Buda-Eörs körül, a Farkasv., Csepelsz. 793. Ilk. Serpyllum L. (a Linnaeana« Gr. Goclr. 1. c. Il. p. 658.) réte ken R, P. s a szomszéd községek körül ; mint az előbbieknek, szint' úgy van ennek keskeny levelű alakja' a vidéken. 794. Th. montctnus W. Kit· füves h. erdők szélein, Sz.-László, Sz.-Endre B.
'
stb. körül. Saiureia hortensie L.
elvadul,
a
6.
OCtlamintha
795. O. Acinos a
Sas- és
L.
(borsika) Hyssopus ofttCÍ'nctlis (Btsch).
(izsóp) műv., helyenkint
Kamaraerdőben Promontor felé
Moench.
(L.) mezőkön, hegyi lejtőkön stb. Hidegkút m.; tartó var. villostts Pers, a R.. Gellérlhegyen évekig gyökérrel is, száraz,
-
7.
796. Ol.
vulgare
L.
MeZÚsct officinaZis
L.
Olinop'oclium
L.
ezek szélein
erdőkben, R, Gödöllő m. művelik, Zugligetben szálonként elvadulva. s
8. Prunello L.
797. P.
V'ltlgctris
L.
réteken, erdőkben.
106 798. P. lacinata L. réteken a
Rákospatak
mentén
ritka,
ZugHget-,
a
var.
-
-
Svábhegy- és Farkasvölgyben; Opi», Celak. Visegrádon az
violacea
U rasztalahegy körül!! 799. P.
grc6ncU/lom (L. oar.) réteken Budán 9. BCMtellcwic6
s a
Rákoson, Pécel
m.
L., csákólw.
800. Sc.
galc'ric'ltl(6tct L. árkok mellett, turfás réteken, mocsarak körül. Buda-Eörs, R.-Palota és P. körül. 801. Sc. hC6stit'olin L. hasonló helyeken a Csepelen, R-Palota, P. és Sz.-Endre m., áz új-pesti szigeten, Buda-Eörs m. 802. Sc. cütissinw L. (Sc. pereg'rinct W. Kit. Belcll.) erdőkben t; ezek szélein helyenként, mint a Farkasvölgy- és Harshegyen, Kovácsi m. 803. Sc. Col'lÚnnC6e su. a Pilís és H�írsh. erdeiben.
Ó-B., Békás-Megyer,
10.
804. N Caiari« L.
P.
Nepetc6 L., náilrctfíi.
Svábh.
a
a
Vadásztanya fölött,
Ördögmalmánál
az
körül, Sziget-Újfalu 805. N. Pannonica JC6Cq. erdők szélein és tisztásain B. pl.
(Steinit,ef
völgyben
exsicc.
l),
falvak
m.
a
Csillag
stb. 11. Glechoma
L�, repkény.
806. Gl. tiederacea L.
kertekben. 807.
patakok partján, töltéseken, erdőkben, konyha (Katonapetrezselyem. ) Gl: rigiclc6 (Rodt. var.) (G. hirsuta W. Kit) erdőkben B., Kerepes
és Gödöllő közt.
Drc6CO'cephctlum L., sárkányfő.
12.
808. *D. Austriacum L.
jal
P.-Sz.-Mihály, Palota
és Fóth
m.
árvalányhaj
benőtt dombokon. 13. Melittis
809.
lJI.
Melissophyllum (Hársh., Lipótm.).
14. Lami'l6m
810. L.
amplex'iwule
ritkán mint albiflo rum
L., holtcsanál.
helyeken. ugyanoly helyeken, árnyékban albiflor'l6m var.
C6ust'i'Ctle RcM. fl.
excurs.
is.
I. p. 321. erdők
Lipótmezőn, Zugligetben, Svábh. P.-Sz.-Kereszt m., a visegrádi Várhegyen!
árnyékában, pl.
813. L. album L.
nem
L. művelt
811. L. pwrpurewn L. 812. L. maculc6tum L.
széleill és
L., mézfű.
L. erdőkben' B.,
a
15. Galeobclolon Hltds.
814. *G. lutcum Huds.
815. G. montanum ből látott több
példány
a
budai erdőkben
(Pers. 'VlW.)
a
(Komer). Disznőfőnél, Jánosh.,
is utóbbihoz tartozik.
s
a
budai erdő
107 iu. Leonurun
L,
patakok mellett, szemetes helyeken, falvak körül.
SIG. L. Cardiac« L.
1/'. Chct'itud·ttS Host.
817. Ch. Marrubusstrum
(L.)
mint
az
előbbi, de úgy Iatszik
,
ritkabb.
G(tleops'is L., f'ogctnűtt.
18.
angusf-i(olüt Ehrh. mezőkön, ugarokou, töltéseken stb. Sz. Endre, BUlla, Svábh., Farkasv., Buda-Eörs és Sziget-Új falu körül. 819. (l. conescene Schuli. (U. Ladanom Sadl.) irtásokban a Zugliget 818. G.
és
Farkasvölgyben. 820. *G; cl-ttuia Lccrs.
-
(U.
ochroleucu
Lum.) Sadl.
�Z.
mezőkön veté
sek közt, 821. G.
Sz.- Újfalu
Tdrahit L.
mezőkön, ligetekben B., t)z.-Endre, Vi�egl'ád,
és
m.
822. G. 823. G.
pubescene Bcss. mint az előbbi Hidegkút m. speciosa JYlill. (G. uersicolor Curt.) és Sz.- Újfalu lD.
m.
Stachys L., htmyúsz.
834. St. Germanic« L.
825': 826.
legelőkön, utak, erdők szélein stb. St. siloecica L. erdőkben B., pl. a Háromkúthegyen. St. palustl'is L. mocsaras helyen Ó-Budán s a Rákoson.
(tarlóvirág) tarlókban, mezőkön, Svábh. is. var. epiqae« Gris. réteken, füves h. B. s a R�ikoson, v. polytricha Kern. a ferencvárosi iter Hungar. a Rákos homokos mezein, 827. St.
ctnnuct
L.
828. St. recia L.
-
-
vasuti állomáe felé. Szára és
Gellérth. csaknem
hosszú és sürű szőrű.
kelyhe kopasz kehelylyel.
-
v.
leiostctchys
a
20. Betonica L.
829. B. of'ticinctlis L. erdei s pesti réteken, var. strici« (Ait.) Koch. var. glabmtct Koch. Kamaraerdőben, tőzeges h. Erzsébetfalva alatt.
a
-
21. Sidefitis L.
830. S. montana L. száraz az
összekötő vas ritnál ,
lejtőkön, réteken, B.1 Békás-Megyer körül.
22-24. Marrubian:
831. JJI
L.
homokos dombokon, P.
L., pemetefű, Bctllota
et
Phlonús L.
vulgrtJ'e legelőkön, P., Csepelsz., a GelIérth. déli lejtőjén. 832. lJII. peregrinmn L. mint az előbbi. 833. JJI. remotum Kit. (M perejrinum:»; vulfJare) oly helyeken, hol a két előbbi faj együtt terem Pest (Sándor), Sz.-Újfalu m., Gubacson, b) intenne climn Kit. Z. B. V. 1862. p. 14. Ilkapusetén P.-GÖd ru. vesszős, kevésbl-é merev a szar alsó részéből erednek. ágakkal, melyek -
108
834. Bolloia
_
L. kerítések
.körül, szeme-tes helyeken, Kőbánya, P.,' Őrdögmalma-, B., Zugliget-, Hunyady forrasnél, miut 'Var. 'i'ucle'i'C6US Fr. 835. Pklomis ftt6berosa' L. legelőkön, bokrok közt Vörösvár, Ó-Buda,
nigra
a
,
Sz.-Endre körül
Hékás-Megyer,
Budan
;
CL
Lipótui.
bash. tövében.
s CL
25. Teucriuo: L.
836. T. Boir fs L. rás és P.-Szántó
m. a
a
Sas-'
Gellérthegyen, Kis-Cell, Hunyady
és
J. for-
-
tövében, P.
hegyek
837. T. Scorclium L. nedves
helyeken, arkok s tavak körül B., P. lejtőkön Budán; Tököl, Soroksar
838. T. 'rnontcmwn L. száraz
m.,
Pest és P.-Gubacs körül. 26.
L. réteken B.
839. A.
Aj�6[Jc6 L. pl. a Hrírsh.,
a relJtwl,S Zugligetben (6tblfiom. 840. A. hybricl(6 Kern. (A. Uenevensis X repiane; A. py'J'c6'YniclctUs Scull. 1)
a
Disznófő és Normafa körül 841. A. Genevensis L.
(Btsch)
,
P.-Sz.-Kereszt
Zugligetben
a
s
Remete-Mária felé.
réteken, erdőkben R, és fehér
piros Chamaepitys (L.) lll.
s a
Kamaraerdőbell piros,
virágokkal.
granclijlora Vis. (A. chirt Htl� Oest, hot. Zeitschr. 1876. p. 141. non Sch/reb.) köves lejtőkön, homokos dombo kon, művelt helyeken R, Vörösvár, Új-Pest, R., Soroksár körül. 842. A.
var.
IA. Vm'benaceae, Ver bella-
843. Verbena
otfic'inal'is
L.
(vasfű]
LI. Globularieae,
vllsfi.félék.
v.
utak mellett, házak körül.
gub6virágCélék.
Glob'ulctric6 L. 844. Gl. lVillkommii
Csepelsz., Csép,
Tököl
m.
Nym.
a
budai
hegyek
s a
Rákos száraz rétjein, a
(Gl. v'ulgc6'i"'is Sctcll.)
LII. AspedColiae, érdesleveUiek. 1.
845. II
L.
Heliotropi�6m L., lczmkor. a) gymnocCtrpwrn Borb. művelt,
Eu,t'opeum gazos h. a Far kasv., Gellérth., Lipótm. és R.-Mária közt, Buda és Promontor közt, Gödöl lőn, b) clasycarptt1n Borb. a Csepelsz., a csépi és tököli határban. _-
2. Cerinthe
84ö. ·C. minor L. mint
az
L., 'v'baszfíl.
előbbi, szőllők közt B.,
3. Onosm«
P.
L., 'vértő.
L.) a budai hegyek verő Farkasv, a Kis völgyében, Zugliget és "N.-Svábh., a Sas- és kis-celli hegyeken (itt elég bőven), Buda-Eörs körül, 848. O. arenarium W. K. száraz, köves lejtőkön, a Pilísh. déli oldalán,' Solymár, Vörösvár, Hidegkút s Békás-Megyer körül; homokos mezőkön : 847. O. setosum Led.
fényes
tetöin
helyenként:
(O.
echioule«
sziklákon
a
JC6Cq_U.
non
109
l_ófuttató terén, R.-Palota, P.-Sz.-Mihály, 'l'ököl és Csepele körül ; a gombjai körül csillagos szőrők láthatók itt-ott azon példányokon, melyeket SZ.-Endre szigetén Bogdánynyal szemben gyi.'tjtöttem, itt-ott P. is.
P.,
a
serték
OL tuberculatam Kit.: P. és közeledő alakok teremnek. ==
Kőbrínya
közt
a
val'.
parrvfl:(lo1"urnlwz Lea.
4. Echium
L., kigyószisz. 849 E. mtlgcwe L. mezőkön, réteken, itt-ott fasciatióval is. 850. E. Wfierzbiclcii Hoberle (vix aut. Gallic.) a Svábhegy füves h. ..
s
�
-Fal'kasvölgybe hanyatló részén! l, a Rákos hornokos mezőin R-Palota felé az előbbi társaságában! Szirmaiból, mely az előbbiénél kétszer kisebb, him nem emelkednek ki. jei ,851. E. altissimu1n Jacq. (E. Italicum Sadl. non L.) a Városmajor és Lipótmező közt, az "Állatkert" erdő alatt, Promontor m. elhagyott helyeken. 852. E. rubrwm Jocq. száraz réteken Sz.-Endre m., a Svábh., fl, Karna raerdőben, Promontor m., Felső-Kecskehegyen fl a Rákoson. 1). Piümoncria
853. P.
ofticinctUs
L.
a
L., tücl(Jfii.
budai erdőkben
ellipticus levelekkel ugyanazon egy tövön, 854. P. obscur« Dmrt. a Pilíshegyen 855. P.
igen
cUgenea Kern.
ritka Sz.-Endre m.,
Borbás.
a
alatt
Jánoshegy
A P. mollis-tól
s
nem
ritka; olykor szives és
Remetehegyen. (Simk.). (P. rnollis X ofY1cinctlis; P. an[/�tstifolict Ct Betell. ?) a var. sem'imollis Zugliget és Jánoshegy kőzt, a
-
a
fennirt szülők között.
apró bársonyszőrök közé vegyült sertécskék, a szár levelek, a kehely ritkásabb mirigy takarója és közép .táján rövidebb foga által tér el. A P. digeneától félig (nem alig) szárölelő levelei, és nagyobb virágja által tél' el, melyet Kernel' a P. digeneánál ugyan nem említ, de ha nagyobb lenne, mint a P. officinetlisé, úgy hiszem, különbségül felemlítette volna. Az enyéim virágai akkorák, mint a P. molliséi.. 856. P. mollis Besser 1822. (non Wolff.). (P. iodocou:» Gmuloger -1876, P. primoloeflora Gandg'i·. ; P. molliesima Kern. 1878.) erdőkben és ezek szélein B., a Remetehegyen, aKamaraerdőben ; az Űrasztalahegyen Visegrád. m., a Svábhegyen (tlbitlom is. az
álló szélesebb
-
-
Lithospet'mum L., kőmag. mezőkön, művelt hely. 6.
857. L.
aroense
L.
officinc&le L. ligetekben, szőllők mezsgyéin : a Lipótm., a Mar R.-Palota, Csép és Sz.-Újfalu körűl. gitszigeten, 859. L. purpureo-coendeum L. lejtős helyeken, bokrokban R, Tököl m 858, L.
P. és
..
7. Nonnea Med.
860. N.
Svábhegyen
pulla (L.)
rózsaszín
száraz
réteken, töltéseken. mezsgyéken B., P.;
virágokkal
is.
a
110 8. Anchaso
861. A.
officinctlis
L.
L., atracél.
út felek- és
rétek-,
töltéseken,
ochroleuca
var.
(?) Pl. Orieni. IV. p. 152. a Paskálmalom körül P. Virágja szine, ke �ésbbé osztott, szélesebb és tompább kehelysallangjai, szélesebb és rövidebb
Boiss
levelei által, úgy látszik, a s�tbinclttsct alakot is leltem,
typustól eltérő; melynél a virágok
ből csak egy kissé bujnak ki. 862. A. Grnelini Led. a Rákoson
betfalva körül! !
s a
Sz.
-
s
kétszer
régiben honosodott meg. 864. * A. aruensi« (L.) művelt 9. Alkanno.
és
Herminamezőn, Soroksár
863. A. Itolica Re t». műv. nem
apróbbak
várossal szemben,
Endreszigeten helyeken Buda, a
puskaporos magazin
a
-
helyen P.,
a
körül
kehely
fL
m., Erzsé
régi ördőgmalm.
Sz-Endro körül
úgy
látszik
Gödöllő körül ritka,
Tctusch., bá'i·ánY.P'i'i'osítÓ.
parviflora Borbás futá homokon gyakori, (beziersi) pélc1ányoktól, melyeket tőalak iszapos nak tekintek, sűrűbb, rövidebb és puhább szőrezete, keskenyebb levelei, főleg pedig kétszer kisebb virágai által tér el. 865. A. tinctori«
(LJ
VM'.
h. B. alatt is, A francia
10.
86G. M.
Myosotfis L., nefelejts.
pC6lustfJ'is (L. oar.)
vizek
partján,
árkokban
s
réte
mocsaras
viz szüken van, ritka, pl. Disznöfő forrásánál. ken; hegyeken, 867. JYL l'ingulcdct Lehm. (M caeepitoso Schult») Sadl sz. a rónaAág a
tavainál,
de talán
hol a
a
'
fővárostól távolabb.
868. ]rI silvctficct egy bokrot
az
árok
Sz.-Endre, Pilis
(Ehrh. var.) a· Zugligetből kijövet találtam egyszer partján, tanítványaim' is hozták Budáról; egyébként
stb. vidéken terem.
869. lJI. intermedia Link.
réteken, filves helyeken, az erdők tisztésain: körül, a Hárs- és Gellérth., a Ka R...;Mária, Sz.-Endre, Kerepes a maraerdőben. a Rákospatak m.!; budai hegyeken albi/lom is. 870. lJI. hiispiclet Schlechtdl. p. száraz h. B., pl. a Hársh., a R. s Csepelsz. 871. lJI. stricta Link a Lipótm. és Gellérth., R., P.-Sz.-Mihály és Sz. és Gödöllő
Újfalu
helyein. Csigafürtjéből egy virág gyftkran a legfelső levél alá' (metopia). 872. lJI. oersicolor (Pere. oar.) ritka" egyszer R.-Mária körül, Tauscher Kutyavar hegyi réten találta. ! 873. * lJI. sporsifiora lJlik. a Pilísh. (Sadl.) száraz
száll
11.
874. S.
officinnle
L.
Sy1J7:Phytum L.,. nadálytő.
mocsaras
réteken
B.,
P.
-
var.
moll e
(Jka)
a
Kere
Minden te pes' felé vezető út m., árkokban Rákosnál s a vágóhídnál P. nem az eredeti szára alsó fele is mert kintetben leirással, egyezik meg pl. -
III
többnyire de
sertés
közepén álló levelek alakja asziveshez nem köze különbség lehet. Egyébként példányaim puhás sző
szár
s a
individualis
ledik, rűek, fehér virágúak stb. 875. *8. uliginosum Kern. az
mocsaras
levelei kiszélesedett vállal
II
Rákos mentén.
-
száron. A vésztői
nyugszanak nyok némelyike igen feltűnő, csaknem vagy a
Érdes (Békés) példá egész 'kopasz levelű, de gyak
réteken
tökéletesebb vagy tökéletlenebbtil lefutó, azért Baenitz herbarium Europaeuma számára var. pseudopterum név alatt küldöttem.
ran
876 S. tuberosusn L. lombos ..
csak P.-Csaba
m.
a
hegyi erdőkben,
var.
an,c/1I8f'i/oliu))1,
Kern,
Slanitzkán.
Bo/'Ct[Jo officinctlis
L. műv.
Omphalodes Towrn. scorpioule« (Han7ce) a Pilíshegyen bőven, a visegrádi Urasztalan, teteje alatt s innen a Disznófőhöz vezető hegyháton, de ritkan. 12.
877. O. ·:1
J ánosh.
Oyno!/lossum L., ebnyelv.
18.
878. O. 879.
L. sz�iraz
olflcinctle O. pictu'm Ait.
a
Iejtők-, legelők-,
Svábh. kőrakésos h. !!,
űtfeleken B., P. a Zugliget torkolatában
Sz.-Endre és Pomáz között
(Sandor l] ; Hunga1ricum Simk. Term. rajzi füz. leirásahibas s az előbbitől nem tér el, a litoralis példanyoktól talán virágja szine és nem oly domború. ter mésszemei által, a Sash. és Farkaev. napos cserjés lejtőin, Fóth m. a Somlyó
Laszlovszkynál, O.
hegyen.
Asperuqo L., sordonko; 880. A. procumbens L. sövények körül, árkokban, széllök közt, gazos helyeken, a R., Istvánmezőn is (Btsch), a Rózsahegyen B. U,
Lappula Rup., bojtorjánnefelejts. Myosotis Mnch. száraz lejtőkön, mezőkön. 15.
881. L.
I�III. COllvolvulacene,
.1.
Oonvolvul't6S L.,
h�jllalil{aféléli.�
folyóka, paplonc.
mezők-, művelt helyeken, Svábh. Rákoson, Gödöllő, Tököl m. homokon;
882. O. a1'vensis L.
(IJL B.)
a
883. O.
sepium
L.
--
var.
sagittae(oUa
sövényeken, vizek partjain, magasabb növényeken. (C. villiflorus Gndr.) sziklás, verőfényes lejtő
884. O. Cantabrica L. kön
B., Vörösvár, Boros-Jenő, B.-Keszi
és
Békás-Megyer
m.
L., aranka, fűnyüg. Europaea L. csanál-, komló-, fagyal-, bodzafan, Sctlvia gZuti nosa-, Melica nltissimán, emyősek-, fűzek, rózsák, s egyéb cserjén és kór ok on élősködik B.; Sadler 1. kiadása szerint, úgy látszik a var. oaeua Gren. et Godr· 2. Cuscuta
885. O.
is előfordul.
112 886. *0. u'i'ceolata Kse dön
pedig
s
Budáról
a
a
a
Krisztinavaros és Sash. közb, egy _1ucernaföl
Sashegyre vezető:úttól jobbra.
Epithymum L.
egyéb vitorlás virágú cserjéken, Achilleán, Seselin, ritkább im kakukfüvön, sőt félig élősködőkön is (Melam pyrum, Thesium) R, Vörösvár, Sz.-Endre m.; P.-Sz.-Mihályon Onobryehis C.
887.
Genistán
s
arenarián. 888. O.
T'i'ifolii Babingt.
Sz.-Újfalu
lucern án
m.,
(Bhts). Az előbbinél erősebb termetű, nagyobb 889. C. lupulifo'i'mis Krock. Polygonum-,
tucá,
890. D.
löherén,
virágú. Euphorbia-, Sonehus-,
a
R.
Lac
N ádorkert körül, Sz .;. Újfalu m. felé, Mart. Gareke 274. Mediccego sretiván aNádorkert
Rubus caesiuson stb. Promontor racemosa
körül bőven Simk.
réti
s
a
.
(1873). LIV. Solan3ceae, csucsorfélék.
Nir.otiana rustica L. és N. Tabucum L. műv. itt-ott elvadul.
1. Dotura
891. D. Stramonium L.
L., 'maszlag.
legelőkön,
gazos h.
�. Hyoscyamus L., 892. ll.
niger
Gellérth. alatt.
L. mint
893. P.
völgy-
előbbi,
var.
*pa?lidus (Hit.)
a
téglavetőnél
a
{Simk.] Physalis L., zsidócse'i'esnye.
8.
és
az
beléndek.
L.
Alke7cengi Orczykerbben.
erdőkben, szöllők közt, pl.
� I
Zugliget,
Capsicum. (paprika) annuuln L., Sotamim tuberesum L. (pityóka), Injcopersicum eseulrntutu IlliU. (pcwarli,csomalma.), Lycium barboriu» ördögcéma) műv. 4. Solanu,m L., pityóka.
L.
Farkas-
(szopóka
,
,
Ördögmalmánál.
L. gazos helyeken, Köbénya "m., 895. S. mi�ü,6twn Bernh, mint az előbbi n, O-R, Boros-Jenő m., 'fak 894. S.
sony alatt
a
nig1'um
Csepelsz,
896. S. villosum Lom.
a
897. S. Dulcomora L.
Gellérth. alatt.
árnyékban,
vizek
partján
stb.
B., P.
Airop« L., nad'i'agulya. irtasokban, a- Zugliget- és Farkasvölgy
898. A. Belladona. L. erdők- és
ben, Sváb-, Jánosh., Pilís stb. körül. LV.
SCl·ophularillae, tátogatók.
1. V'e'rbascum
L., ökörfa'rkkó'i'ó.
Tluipsu« Jánoshegyen, Sz.-Endre, P.-Szántó stb. körül. s Főleg kis virága gömbös bibéje által tér el a következőtől. 900. V. thapsi{ol'me Schrcul. erdők tisztásain, irtasokban, sövények. 899. *V.
L.
a
13., Ullő
körül
.
lll.
(S�ílldor l),
lomnál vetés szélében
cuspidarum Schrtui.
var.
-
a
puskaporos
.
11) a
ennek egy torma aristatája u. itt még kitünőbb ; a álló levelek hosszan szálkásak, íj, szálka a levélnél 2-3-Rwr ;
virágok al�tt hosszabb. (Zugliget, Szépjuhaszné, Sadl. 1) 901. V. phlomoides L. köves lejtők-, legelők- és töltéseken B., P.; R. Palota m. fehér virágú is (Btsoh.) ; var. condensatum (Schrad.). Ó-B., P. f�n0tt mezőkön ; var. australe (Schrctd.) Ú-B., a SVtLbh., a Rákosol1 s egyebütt P. Pi-Göd, Erzsébetfalva m. Az előbbitől nemcsak félig vagy gyengébben lefutó levelei, de levele aljának szives v. kerekded szabása által is eltér, mely a V. thapsiforméuél
kör (U,
hegyesen
összehúzódik.
902. *V, Bischofii O. ]t: Koch
rThlomoiites) formája 903. V.
sz.-endrei
1849. p. 22. (V. LychnifisX füves erdeiben, P. Sz. Mihály!!
Poll�chia
sziget a svábhegyi templom körül; Pomáz,
epeciceum Schrad;
Sz.Endr.
904. V. Ne'ilrreichii Reichardt Z. B. V. 1861. 367 -70 1., N eilr, Nachtr, -7.ur Fl. Niederösterr. 1866., Term. tud. tiirs, 1878. p. 363. (V. phlomoides v.
auetrole X
speciosum) az előbbivel c1renulatum és integrifol'ium alakokban!! Lychnitis L. füves helyeken, sziklás lejtőkön: a Svábh., Far kasv., Zugligetben, a kis-celli hegyeken s a Rákospatak mentén nedves réten is. Var. leiophyllum. Borb. (V. exulems Súndo» ined.) "erdőkben R.905. V.
,
Mária felé, ritka." "Villis staminum
.
pallide fiavis (? Borbás ), foliis infimis magnis ovato acutis latis, duplicato, basi subincisis aut profundiuseule ineisis, oblongis, sursum grosse crenatis, glabris (inferioribus glaberrimis Borhás) nitidiuscu lis." Sándo in sched. in herb. univ. Budapest. 906. V. semi- Lychnitis Borb. Term. tud. társ. 1878. sept, (V. Austria cum X Lychnitis) a Svábhegynek a Farkasvölgybe hanyatló erdeiben a fennirt szülők közt.
Egészben jeitszik, száron
.
véve
az
levelei általában s
ezeknek
a
felsőbb ek szélesebb
aljjalfüggnek a terjednek, a vízszintes Pseudo-Lychnitise bajosan a mi növényünk, a
level erei is azétebb
levelei, "obsolete deeurrentia"
V. Bantüicum Schrtul.
etc.
Városligetben (Sadl. herb!) bizonyosan szökevény.
907. v: kező,
pl. az
a
követ-
nig-rum L. útfeleken, ligetekben, R, Sz.-Újfalu m. ágas.
de· ritkább
908. V. Austriacum Schott. erdőkben
szélein, síki réteken B:,
Svábh.,
s
mint
a
.
.
ezek
P.
909. v: Tubiginosum W. K. (V. Aust'};iacum Ördögmalmánál ritka, Duna-Keszi Müller l
X
phoeniceum)
Pest kÖl111
m.
910. V. Srht"widlii Kem. .
lilaszinbe
hímje gyapja
de
fajhoz hasonló,
szélesebbek,
megfelelően hajlanak. Schur V.
ff'lé inkább mert ennek
előbbi
hozta Uhlyrt}'1'k
(V. Lyrhnifis
X
phoeniceum)
tanít ványom. Tökéletlen p éld ány, de
az
als6
a
_Rákosról
lev:elek al�kj�1., 8
114
molyha,
hosszabb bructeai
szerű mint aV.
ÍJ,
V.
nigrumé, ilyen
Lychnitisre emlékeztetnsk. Vil'ágzata egy-
a llleze
911. V. comntuicdwm Kern.?
is.
_
vágásban Sz.- Újfalunál. (Tauscher.] V� L. száraz phoemceum réteken, erdők tisztásain Sz.-László, Cso 9�2. hánka körül, aKamaraerdőben ; a R,Lkoson helyenként bőven; Budán (Sán dor l), a Rákos mentén s Gödöllőn fehér virágú is. 913.
*
V. Biaitario. L.
blattorifornie (G'J'is.)
var.
Ördögmalmánál,
a a
a
felső
Margitszigeten, a RákoSOll, Soroksár m.; mint puskaporos malomnál vetések szélén, a régi
Rákoson
P.-GÖd, Promontor Gubacs m., uralkodóbb. Ilupr. (V. Blattaria X nigrum) a Janoshegyen. 91501 V. Pseudo-blaitar;« Schl. (V. Blattctn:c6 X Lychnitis) réteken P. Sz.-Mihály felé a ,Rákoson II 916. V. Basiorti; R. Schult. var. rocemosum Borbás apuskaporos malom mal szemben vetések szélén V� Blattaria v. blattariforme és V. thapsitorme kost! Közelebb marad a V. Blauoriáho», levelei alul s felül csak gyengén pelyhesedők. Fürtje laza, egyenletes, csak a legalsó virágai állanak 2-3-val, a többiek magánosak, kocsánjaik meglehetős egyenlők" egyszerű fürtöt képeznek. Félig -lefutő levelei a V. 'Blattariától könnyen megkülönböztetik. 914.
*
a
V: imtermedisen:
2. ,
Scrophularia
917. SCT. nodosa L. erdők és
L.
sövények körül B., Svábh.,
a
Margit-
és
Csepelszigeten. 918. Sc)'. alaia G�:z.
koson vizek
apuskaporos
partjain, Új-P.,
malomnál-
Erzsébetfalva
'919. Sc)'. vemaUs L. Sz.-László és
apátkuti völgyben,
a
Pilíshegy tetején 3. Linoria
m.
v.
Neesii
(Wú·tg.)
a
R-á
!
Visegrád
közt
az
erdők
szélén,
az
bőven!
Tourn., gyujtovány.
Új-Pest m. R. (Btsch) elszórva, az (L.) Ördögmalmánál iszapos h. ! 921. L. spwric6 (L.) műv, h. vetések közt a Városmajor közelében, a keserű forrásoknál (Btsch.), Üj-Pest m. (Freyn), a Hunyady János forrás 'nál (!), a Svábhegyen vetések közt! ! 922. L. minor (L.) műv, helyeken, vizmosások körül a Farkasv., Svábh. tarlókban B.,
920. L. Elatine
és Kovaesi
(L.) mezőkön, száraz réteken vetések közt. (Sadl.) 924. L. genistifolia (L.) száraz lejtőkön, szőllők közt B. s a Rákoson. latifolia 'a Svábhegyen, Tököl m. A var. chloraefoliátál Rb. kisebb viragai. 923.
'Var.
m. '*
L. oroensi»
által tér el.
.
925. L.
It�lica
11'J·ev. mint
az
előbbi, B., ·P.
a
Kamaraerdőben, Kerepes '
és Gödöllő
közt, Csepelsz.
926. L.
olig�t-richa B01"Vás (L. Italica X t'u7garis)
Italica termetű,
vjrága� oly nagyok,
a
Kamaraerdőben. L.
mint ezé, de eltér tőle
főleg
az
-
által,
115
hogyviragzata tengelye nagyon ritkásan, kócsénai már sürübbeumirigye sek, de mégsem oly mértékben mint a L.' vulgarisnál. 927. L. vulga'i'is (L.) műv, helyek-, útfelek-, legelőkön, tarlökban, B., P. a keserű forrásoknál, Visegrádon még nagyobb vírágú, v. macromtha )J/enyh. 4. Antir1'hinu?'n L.
(oroszlányszáj) műv, könnyen kiszökik a kertekből. 928. A. Orontium L. elszórva, de helyenként bőven. ·P.-Sz.-Kereszt,
A. maiu» L.
Hidegktí.t m.,
a
Svábh., Mária-tölgye 6.
929. D.
Hidegkút
ambiyu(1J
többnyire
m.
Digitalis L., gyűszűvirág.
Mu?''}'.
a
erdőkben
ezek
(6Cuti/[ora Koch;
v.
930. D. lanata EM·h.
ken, főleg
felé.
Hokahegyeu,
Ó-Buda
Pomáztól
a
6. Gratiola
felé huzódó
malomtól
puskaporos
a
szélein, irtásokban stb. B., v. obtusiflora Koch is.
Hársh.
a
nem messze.
L., kegyelem fű. réteken, árkok partján.
931. G.
officinalis
932. L.
aquatica L. kiszáradt helyeken, vizek körül
L.
mocsaras
Limosella L.
7. ,
Ördögmalmánál,
Taksony
alatt
a
8.
933. V. scutellata L.
hegye
meszes
iszaprojt.
Csepelsz.,
a
Margitsz.,
Soroksár és Sz.- Újfalu
az
m.
Veronica L.
mocsaras
réteken Pomáz és B.
lll.
Zsombékos he
Rákoson, ritka. 934. V. anagaUoides Guss. pocsolyák szelén B. Promontor felé, Bz.
lyeken
a
Miklósnál P.-GÖd
935. 936.
langyos
Soroksár, S2í.-Endre, R:, (Btsch.) V. Anagallis L. iszapos helyeken, vizek partjain. V. Beccabunga L. Sz.-Endre Visegrád m. s a puskaporos malom soroksári Duna
a
m.
Sz:- Újfalu,
vizében.
937. V.
ben, pl.
partján,
a
Ohamaedrys
réteken, erdŐkben
L.
és
szélein. gyümölcsösök-
Harshegyen.
,
938. V. moniona L. csak
.939. V. officinalis L. 940. V. Teucrium L. bokrokban
B., pl.
a
P.-Sz.-Kereszt, Visegrád
budai
Farkasv,
s
stb. körül.
és szélein.
erdőkben (V. latifolia autor.) réteken, a
erdőkben és szélein,
Pesten is.
l, V. Teucrium Badl. IL) a Farkasv, és Svábh., utóbbi Sash., Zugligetben, Lipötm. h. szélesebb levelű f. 'latiuscula is, mintegy a V. feucriu.mho_z közeledik. 942. V. microcoma Borbás ev: prostrata X Teucrium) a Svábh. Egészen Y. prost'J'ata termetű, .rővid, sűrű fürt ű, tetőhajtása .rövid és keskenylevelű; de erősebb termetű, levele alján tojásdad, kelyhe, gyümölcse pillasan szőrös s valamivel nagyobb, mint a V. prostratánál. Yirágrészei apróbbak, szirma 941. V.
bokrok közt
a
Austricea L.
(V.
dentata Badl. és
a
halavány, virágzata sűrűbb, mint
az
előbbi két
.
fajnál. 8*
11'6
943.
VO prDstralc, L. számz rétek- és' lejtőkö 11, B., P., Kamaraerdőben. 944. V. Bihctriens·is Kern, a Rákos ni. száraz réteni a' Gólyától a viz
f�lyását követve! ! .
945. V. multifida L. (V. Austriaca Sadl.) Kerepes és Gödöllő közt erdő ben, a Rákos mentén füves mezőkön. (Kern.) Utóbbi helyen én az előbbi növényt szedtem. A V. Bihariensis a V. multifidához igen hasonló, elválik azonban lapos, puha, szélein vissza nem göngyölődő levélsallangjai, főleg pedig az oldalsó sallangok iránya és rövidsége által. Míg t. i. ezek a V. multifidánál a középső sallanggal egyenlő hosszúak s nagyon szétterpednek, úgy hogy .a levél
kerülete mintegy kerekké válik, a V. Bihariensisnél az oldalsó sallangok félakkorak.vmint a középső, csak kissé terpadnek szét, tehát a levelek kerülete tojásdad. (Kern.) 946. V. spicat« L. száraz réteken a R., Soroksár, Gödöllő m. 947. V. hyb'l'id(6 L. a .Pilíeh. [itt szélesebb, majd 2 cm. sz., sűrűn borzas v. 'menthae(olia (Schott)], levelű, mely csak aszélekközép táján fürészes a Kecskehegyen a Lipótmező felett, a Sas- és' Svábh. füves hely., Kamaraerd. Az előbbitől fűrészes (nem csipkés) kövérkés levelei, magasabb, fel felé renétesen ágas szára, a kehely durvább szőrezete s a párta keskenyebb, hegyes sallangja által tér el. (Kerner.) ,
==
948.
V. orchidea Or.
949.
·V. foliosa W.
Kecskehegyeu,
K. erdők szélein
Sz.-Kereszt
m. a
Gödöllő, Kerepes,
Pilís tövében.
Sz.-Újfalu
m.,
a
-
Farkasv. 950.
V. elatior Ehrh. Sz.- Újfalu
m.
a
Rákoson és
Sz.-Újfalu
Az előbbi faj eltér hasadt s itt lekerekített vagy 'csatornás), (nem alján mélyen lapos szives (nem ékalakűan összehűződo] levelei, egyenes háromszögű (nem szé les aljból hirtelen hosszú, előre görbülő, hegybe összehúzódó) levélfogai. és rövidebb nyelű virágai által, minek következtében a hegyelevélkék a kehely nél hosszabbak, a V. mcwitimáei a kelyhet túl nem haladják. (Kern.) 952. V. se'rpylli(olia L. erdők nedves helyein. 953-56. V. arvensis L., V. verna L., V. praecox AU., V. t'l'iphylla L. mezőkön, napsütött lejtőkön, szőllők közt B., P. 957. V. Toumefortii Gmel. (V. Buxbaumi Ten.) műv, helyeken P. Szántó, Pest körül, s úgy látszik, csak nem régiben terjedt el. '958. V. polita Pr. (V. ag'i'estis SadlJ műv. helyeken, szőllők ·közt gyakori; a Lipótm. felé növő példányok lwcsánya gyakran kétszer hosszabb a leveleknél, gyümölcse mirigyes. 959. V. opaca Ft'. eddig .csak az apátkúti köbányánál néhány példány 951. V. 'YIw'i'itima L.
m.
-
ettől
.
,
'
'
.
Vieegrád
m.
960. kertben is.
V. hederaef'ol�a ,L.
müv. helyeken
szőllők közt
gyakori,
az
Orczy.,
117 .
V. triloua
961�
Opiz
a
felé szőllők között.
Lipótm.
sebb termetű, rövid kocsányú, mely az érett terméssel leveleknél. Kelyhe oldalán is szőrös (nem kopasz) s
szerint] élénk-kék,
mint
a
VO
9.
Euphrasia L., szemviditó.
-
Az
erő
előbbinél
együtt se hosszabb ar vir�gja (Menyharbh
tlj·iphyllosnál.
sensu ampl. a) stricta Host száraz réteken Tökql" officinctlis Svábh., Zuglig. és Farkasv., b) neglecta (Wimm. et Grab.) a R. és' P. Sz.-Mihály rétjein !! c) *Rostkoviana (lIayne) mocsaras rétekena Rákos ·patak mentén, d) specioea (Kern.) a budai hegyeken, pl. a Jánosh. alatt': az
962. E.
Pomáz
L.
..
m. a
előbbitől felsőbb
hiánya, a)
leveleinek rövid
strictától
pedig
melynek tiszta fehér ajaknál. (Kern.)
ezen
alsó'
hegyű fogai
ajakán
közép karély
a
963. E. Oclontite8 L. nedves füves m.
és
felül két akkora
érdessége, a mirígyek virága áltaJ különbözik,
;3 rumrel hosszabb
helyeken Pomáz,
s
a
felső
Sz.- Újf�iu, P.
ritka.
(E. serotina Koch, non Lamk. Vis. Suppl. p. 81.) réteken, vizek körül R., P., Erzsébetfalva, P.-Sz.-Mihály,Osepelsz,., P. Göd m. Az előbbi szőrös, de azért zöld kelyhe 2-2:5, mm. szélesség mellett 6-7 mm. hosszú, csöves, fogai akkorák, mint a kehely csöve, Iándsásak, kes kenyek, 2-3-szor hosszabbak, mint szélesek, egyenesen előre állnak, hosszas ellypticus gyümölcse akkora mint a kehely ; az utóbbi. fehérszőrű, szürke kelyhe 3 mm., szélesség m. csak 5 mm, hosszú, harangalakú, fogai 964. E. Kochii F. Schultz.
kehely esővénél. háromszögletüek, kevéssé hosszabbak szélesek, virágzás után az elliptieus tokgyümölcstől kissé elállnak. 965. E. luteo L. száraz lejtőkön s homokos dombokon,' a Zugligetben, Sas-, Gellért- és Mátyásh., Lipótm. a R., R.-Palota, P. Sz.-Mihály.
kissé rövidebbek
a
mint
.
,
10; Peilicularis L. .
966. P.
.körül; is
palustris Li
var? leoicaulie
kopasz
szárúnak
mocsaras
Láng, kopasz tartják.
réteken B.- Megyer, szár és borzas
11. Rinanthus
,Ó�B.,
leehelylyel
R,
.Soroksár
P. A tőalakot
L., kakas címer.
967. R. minor Ehr. 968. R. maior Ehrh. réteken, előbbi nedves kább a másiknál.
helyeken is,
de
jóval
rit
Alectorolophu« PoU. az összekötő vasút -ferencvarósi áÍlomá�· június folytán találtam, typicus alakjában, nem széles .karimájú magvakkal. (Sadl. 1. is említi.) 12. Melampy·rum L., csormolst«. 970. M. clj'istatum L. tölgyerdőkben és szélein R, Svábh., J ánosh. stb. 971.· ]iL cwvense L. főleg vetések közt, a hegyeken is .: 969. Bh.
sánál 1878.
118 972. M. barbatum
Megyer
W. K.
-.
erdők-, lejtők-,
műv.
helyeken. B., P.,
B.
felé.
973.
·M.nemorosum
üstökű, pl.
L.
(Mprcttense
Sadl.
herb.!) erdőkben,olykorfehér
Hársh.
a *
M praiense L. (M. silvaticU1n Sadl.? Iiemete-Marie, körül erdőkben ritka, � csobánkai 974.
Kútnál bőven nő
calycum
dentes
Drenekhegyen,
(Simk.).
latiores)
hol
a
Sz.-
,
975. M commutatu/Yn Ta�tsch.
(M prcdense Sctdl. descript, 271.) a Hársh. erdeiben.nem ritka,
nOll
spec.
herb.; cf. Kern. Ö.B.Z. 1870. p. éjszak nyugoti tövében bokrok közt, a J ánosh. körül erdőkben. Az előbbitől a felső ajak alól kinyűlő bibeszára, sárga (nem pirosbarna) hímgömbje s a kehely csövenél hosszabb
den tes subulati
"
(nem Sadl., de
vele
az
egyenlő) kehelyfogai által tér el. "Calydfl pestmegyei növény nincs.
herbariumában
LVI. Orobancheae,
v�jvirágfélék.
1. Orobonche L.
976. O.
gracilis Sm. (O.
vitorlás
cserjéken R,
a
Jánosh.
.
977. O. elatior Sutto ?
978. O.
aut.)
cruenta
alatt! de ritka. a
Gellél' th.
D. O. Kis-Gellérth,
Zugliget, s a régi váci temető Visegrádi Várhegyen. caryophyllacea Sm. (O. ou« Duby) Galiumfajok « Asperula legelterjedettebb faj nálunk: Kis-Gellérten, "Állatkert" és
Epithymum
száraz rétjein, kakukfüvön.
979. O.
ga:lioidesen,
a
Kamaraerdőben, R.
Echinopis Panc. N eilr. Nacht. p. 56! Ei:Jhinops Ruthenicus és Hunyady János forrás között (Richter!) Rákóczy gyökerein 981. O. rubens Wallr. a budai hegyek-, kivált a Sashegyen, de a Ráko son se ritka, Palota felé is Medicago f'aleatán. 982. O. lorieata Rehb. a Gellérth. déli lejtőjén, s a Kis-Gellérten! Artemieio camprestris gyökerén. 983. O. Fie'ridis F. Schultz verőfényes lejtőkön Hidegkút m. 984. O. amethystea Thúill? P. Sz.-Mihály körül füves mezőkön, Veronica spicatán? Eleven színét már nem láttam. 985. O. coeruleecens Steph. a Rákoson. 986. O. arenaria Borkh. A'i·tem. camp.-en a Sas- és Gellérth., Svábh. 987. O. pu'i1nwea Jacq. (O. coerulea Vill.) Achillea Millefolium és A setacea gyökerein Soroksár és P közt a Vadászház közelében. 988. O. Muteli F. Sehultz (O. ramcsa Sadl.) Rákoson l, Sz.- Újfalu m. kenderen, egyszer repcsény retken is találta Kernel.. 980. O. a
..
..
2. Lathroea L.
989. L.
kerein
a
squama'ria
L .. mogyoró-, ritkább an
budai erdőkben,
gyertyán-
vagy bikkfa gyö
119 I� VII.
vulgaris L. álló vizekben Si.-Endre, R-Megyer (l) Keresztűrtől Új-Pestig, P.-GÖd m, ! l
990. Uiricularia.
Promontor
m., a'
Ut,rlcularh�ae. es
Rákoson
991. U. BremiiHeer a'
puskaporos
malomnál árkokban.
(Simk.)
LVIII. Pl'illlulaceae, kallkalinfélék.
Gndr.) Buda tőszomszéd alacsonyabb hegyeken, szöllők közt a Lipótmező felé, erre
992. Androsace maxima L.
ságában levő ál'kok partján
is
(A.
TC6usche'ri
bőven, Visegrádon, 1878.
az,
,
összekötő vasrit állomásánál
is találtam. 993. A.
L. füves
elongat(�
Sash., Sz.-Endre és
helyeken
Lipótm.
a
sziklákon!!
(szálonként)
mellett,
Csép
(L. oar.) egyszer találtak a Hárshegyen. inflata Lehm. a Pilísh, s a budai erdőkben
Primula aauűis
994. Pr.
s
ezek szélein ;
Gellérth., Ó-Budán mezőkön néhány példány. Nagyobb virágú, mint a nyugoti P. officinc6lis (L. uar.),
a
levelei alsó
színökön szürkésebbek. L. erdőkben Sz.-Kereszt- és Sz.-Endréuél, 1). (Sadl. (Freyn.), 996. Glau» maritima L. Csép m. vizenyős, sós helyeken. (Tauscher!) 997. L.�simachia vulgaris L. nádasok és csátés helyeken, vizek partján Disznófő, puskaporos malomnál, R. 995.
a
a
*Cyclc�men Etttropoeum
Svábh.
Disznófö felett
*
998.
L.
punctcttc� L. vizek körül
999. L. Nummttlaric6 L.
a
Pilísh., Sz.- Endre
stb.
m.
Harsh.
helyeken, gyümölcsösökben R, P. 1000-1. Anagallis arvensis L. és A. coerulea Schreb. műv .. hely. R, P. 1002. Hottonia palttstris L. a sz.-lászlói erdő tavacskájában. (L Sadl. 1) 1003. Somolu« Valerandi L. mocsaras réteken apuskaporos malomnál, aR., P. Sz.-Mihály m. bőven (Bohatsch). mocsaras
LIX. Ericaceae. L.
Zugligetben (Kitaibel) történeti emlék. 1004. Monotropa Hypopitys L. Zugl. s R-Keszi közt, Hars-, Remete-, M. glc6bra Bernh. Háromkúth (Simk.) Pilishegy. Pirola
l'otunclifol'ia
-
IV.
DIALYPETALAE, LX.
Ernyösek, Umbelliferae.
1. Saniculc�
1005. S.
Europaca
L.
hegyi
12· 1006.
*
A. maior
3-4.
Tourn., gombernyő. erdőkben
FJryngium
.
a
nem
ritka.
.Astrantia L.' zapóca.
L., Sadler ezerint
1007. E. campestre L.
szabad szirmúak.
L.
ördögszeké!
főváros körül
sz.-endrei és
a
et OicUtC6 a
visegrádierdőkben
L., csomorika.
Duna mindkét
partj án ·mezőkön-
.
120
Békás-Megyer, 6-Buda, a, régi hajógyár, Margit- és Csepelsziget homokos
1008. E-. plan�tm L.
pest körül,
a
kiöntésein. Erzsébetfalva
igen ritka, Keresztúr
m
helyein,
m.
L.· (csomorika)
*Cicnta uirosa
.ördögmalrua, Új--' és füves
környékén Sadler
főváros
rt
szerint
.
.A.) .11phtm (eelle») [j1'(('VoleJIi) L, műv, de el is vadul. J'. Pdroselimtm
(petl'e,zsel!lem)
Hoffm.
satívum
műv,
s
elvadul
a
Zugligetben.
5. �P1"inia
Hoffm. glCt'UCCb (L.) (Tr. v'Ulgaris Hoflm.) füves hely. R, P., u �vábh. 1010. Tr. pwmila (L.) (Tr. KitaibeJii M. B.) Visegrád, Sz.-Kel'esl.t, Sz.-Endre körül verőfényes füves hegyeken. és, Békás-Megyer 1000. Tr.
-
(J. Fctlccwiá
10 ll. E'. sioule«
(Wib.) (P. L.
POCletgrcbria
zönséges.
a
Zugligetben
8. Carum
hozták
seu.
P.
,( Gellérth.)
a
a
Disznófőnél B. nem kö-
L.; köménylrtctg.
10lJ. C. Vat· vi L. nedves réteken 10 l4. C.
HostJ rnezőkön R,
Aegopocli'l61n L., baktopp.
-r.
1012. Ae.
Host., sarló/'íi.
Riviwi
a
pesti
Buniuan montamun Koch;
a
oldalon.
Városligetböl gyümölcs
nélkül
tanítványaim.
1015. P.
L.
Sctx'i(-rctgct
L.
Pimpinella
9.
közönséges
száraz réteken
v.
clissect-ilolia Wctllr.
Zt�g ligetben. ,
1016. -P. mctgncb L.
a
budai erdőkben 10. Sütm
nem
ritka.
pl.
a
Farkaev.
L., békokoreo.
lcttif'oliu'In L. mocsaras helyeken közönséges, őszkor vizi azarnyasan hasgutottak.
10 17. S. .kétszer
Heloscuuluini (Siwn) repens et H. noclitlo1'ltm (L.)
Sadler II.
levelei
kiadésából van
nak törülve.
n. Berula Koch.
1018. B.
lomnál,
a
angnst'it'ol-icb (L.)
Császárfürdő-
s
12.
Ó-Budán apuskaporos ma bőven, a Rákos patakában, Új-P.
források mentén
Gubaesi csérdanál
Bltple'l6'i"um L., b'uváklű.
1019. B. tenuissimtbm L. Buda-Eörstől aDunához
terjedő síkon
szfkes
helyeken. 1020. B.
Sadler I. kiad.
affine Badl. sz.
1021. B. Gerat'di
sz.� Endre
m.
száraz
lejtőkön, bokrok
közt a Sz. Gellért- és
Sash.,
Pesten is.
Jac(l'l6. B., P:
füves
helyeken, Lipótmezőn!,
R.
Mária,
121 1022. B. iltnceltJn L.
grád,
Pilís stb. felé
Heinete-Máriahegyen gyakoribb. a
bokrok közt bőven, Vise'
az autó r Syll. fl. Neap. p. 130. lapján synonymként agrí Pestiensis (non Host., non Kit.) idéz. Mivel Tenore a R. cernuumot a B. falcatumhoz hasonlítja, meglehet, hogy eme v. valamely rokon fuJ pesti alakját tartotta B. cernuummal». Utóbbi növényt sem Pestmegyében, sem u A horvát Kapellahegység magasabb tetőin magyar hazában nem találták eddig.
B.
"B.
cernunm
Ten. mellé
Balclensét Rochel exsicc.
-
.
már előfordu],
1023. B.
L.
f(�lcatunz
H
budai
szőllők közt és űtfeleken
'hegyeken,
gyakoribb. 1024. B.
Sadl.
sz. a.
longifolium L., a Pilíshegyen Jánoshegyen is, de ritkán.
Példányom nincs,
csak
'I'arkóről
a
Stanitzkán P.-Usaba mellett,
s a
(Borsodm.)
s
ezek után
a
pilísi növény
is
IL
tőalakhoz tartoznék, nem a B. Ctltre·mn Fisch, (B. colomtwn SchttJ'.) formához. a mely nél a levelek nem oly széles vállal ölelik át a szárat, felsőbb levelei hegyesebbek, ..
mint
-a
1025. B.
zön
kétszer
tőalaknál
hosszabbak.
L.
rotundifoliwn
a
budai szőllők közt bőven,
az
Istvénnie
(Btsch). 13. Oenctnthe.
L., borgyökérfü.
(istulOSCb L. R.-Palota, Pest körül a Rákoson, a Paskál- s a» Ördögmalmánál árkokban, vizenyős helyeken ritka, var. Tctbernaemontan'i (Gm.) a Rákoson (Kit. Add. p. 155) az Ördögmalmánál, Steinitz ! 1027. * Oe. medi« G-riseb. (Oe. pimpineZloides Sadl. [nincs meg] non L.) mocsaras réteken P.-GÖd., Pomáz körül. A fővárostól távolabb terem bővebben. 1026. Ve.
•
peucedasiifoti« PoU. nedves réteken, vizek körül (??) Kitaibel, ele nincs meg. 1028. Oe. aqz6atica L. mocsaras helyeken P. és kőbánya körül.
Oe.
14-15. Aethuea 1029. Ae.
L., ádáz és SeseZi
L. művelt
Oynetpiztm
helyeken,
a
L.
Zugligetben. Újfalu
m.
Foeniculun:
(mézkömény) eapillaceum Gil. néhol .műv. 1030: Seseli Hipporncwathrum L. napsütött. hegyeken B.: Gellért, Svábh., Mátyáshegyen, homokos mezőkön P. és Palota közt pelyhes gyümölcsü, de még sem oly sűrűen, hogy avar. hehecarpumot D. O. alkotn á, a R. var, leio carpum is. 1031.
S.leztcospermum WK., a Lipótm.,Sash. s budaörsi hegyek szikláin. glC6t6CUm Jacq. R, P. lejtőkön s az erdők tisztásain, Sváb-, Sas-,
1032. S.
Hárshegy. 1033. S. varium Trev.
koson
P.-Sz.-Mihály 1034. S.
a
Kamaraerdő alatt, Sas- és
Gellérthegyen. a Rá
felé.
cmnz6um
L.
B.,
R.
közönséges.
16. Libanotis
1035. L. monum« Or.
kopasz gyümölcacsel),
a.
Or., tömjérvillat.
normafa és Disznófő közt!, a Zugliget (csaknem Svábhegyen! !, Sadl. I. Gellérl-,Sash.,Szépjuh.
Kis- és N.
17. Onidium Cues.
1036. Onidi'ltm
(Hoffm.)
oenosun:
aR.
P.-Sz.�Mihálynál. (Btsch. !)
18. Silaus Bess.
1037. *8.
proieneie Bess.
a
Csepelsz.
1.9. 8elimtm L.
P. alatt,
Ocwvifolia közt, llkapusztán vizenyős
ritka.
(keselyfű).
L. Sz.-László m.,
1038. S.
úgy látszik
a
R, Soroksár
és Erzsébetfalva
réteken.
20.
Angelicct L., angyctlfíl.
�039. A. silvesiris L. patakok s források R-Palota, Pest és P. Sz. Mihály körül.
,.
mentén Sz.
Endre, O-Buda (!);
újpesti seigetről való példc-tnyom termetre s a levelek szabására nézve az Aegopodittm Podagrctria- avagy a Ohaerophyllttm oromasioumho» hasonlitanak, de leveleik hármasak, Egyik ernyője el van korcsosulva, a gallérkák két akkorák, mint az ernyőcske 'sugarai, három metszetűek avagy szárnyas hasábúak. 1.040. A. moniana Schleich. források m, Pi-Gödnél, ligetben Sz.-Újfalu var. f;tipellatct, a levelek eMgazásánál palhacskakkal, ugyan e helyeken s m., az ÖrdögrnaImánál P. Nemcsak felsőbb összefolyó s lefutó levélkéi, hanem nagyobb gyümölcsei (körülbelül 6 mm. hosszú 4--L.F/2 mm, széles) s ezek szélesebb szárnya által is eltér az előbbi faj tóI a gyümölcs mégsem egész akkora, mint az insbrucki A. montancté (8 mm. h., 6 mm, sz.). Az A. silvestris gyümölcse a sz. mihályi pusztáról 41/2 mm. h. 3-31/2 mm. széles. Az
.
-
-
,
21. Ferula Koch.
1041. F. Sadleriana.Led.
(F.
Sibirica
22. Peucedomcm
a
PiIís délkeleti
a
gerineén.
L., kocsord.
(Cr.) P. Ohabraei (Jacqu.)a budai erdőkben, kü Szépjuhásznénál, Zugliget, Jánosh. alatt, Svábh., Hársh., Hűsvölgy
1042. P ca/rvifoli'wn lönösen
Sadl.)
ben őszszel
nem
-
ritka.
1043. P. arencwi'ltm WKit.
az
árva
leányhaj
formatio
egyik növénye,
homokos dombok- és mezőkön a Duna bal partján. Erzsébetfalva m. stb. 10J4. P. Ceroaria L. erdőkben és szélein B., füves mezőkön a R 1045. P. Oreoselim6m L. �
á Pollinia formatió 1047.
P.
Anethurn
palustre
L.
a
_
a
Rákoson
pedig
budai hegyeken, a Margitsz., a keserűforrásoknál.
apuskaporos
(kapor) graveolenst
malmánál
s a
Rákosvize mentén,
L. művelik.
23. Pastinaca .
füves h.,
egyik tagja.
1046. P. AlscttiCttm L. *
hegyek verőfényes
1048. P: sativa L. műv., de
L., pasternák
.
gyakori réteken js .B.,
P.
123 .
24. Herceleum
L., medvet(üp. 1049. H.. Sphondylimn L., erdők; szélein, vágásokball B. réteken Ó-B. II. trichocat.pum, az Újligetben P találtam egy szép nagy bokrot, melyre megfelelő leirást nem találok Bizonyosabb, hogy a növény intetett, ..
..
idegen fióránkban. Az előbbi fajtól eltér magas" embermagasságú termete, nagyobb ernyője, levele alakja, nagyobb és szőrős gyümölcse által. Szárnyas levelei párjai szárnyas hasábúak, sallangjai hosszan kihegyesednek s kihe gyesedett fürészfogúak, virágai nagyok, sugárzók, szi valakúak, karélyai egymástól nagyon széthajlanak. Gyümölcse 15 mm, hosszú, 8 mm. széles, sugárkái (ritkásan), a levél hüvelyével együtt (ez sűrűbben) szöszösek. Vittái vastagok mint a H. platytaeniummal, de valamint gyümölcse is jóval hosz szabbak. Désé,qlise jó typusnak hiszi. 25.
a
budai szőllők közt
Tordyli'ltm L., magtwrctj. Sváb- és
Állatkerthegyell
(Jacqu.), a Zugl., a Szépjuh., Farkasv.,
Svábh. erdőkben.
1050. T. mctximum
L.�,
Farkasvölgyben,
a
26. Siler
1051. S. trilobmn
27.
óriás
a
Promontor körül.
s
1052. L. lcdifolütm példányokban.
L.
b)
Seop.
L,
Laserpitium
asperum
Cr.,
a
Zugliget-
és
Farkasvölgyben
1053. L. prttten'icum L., a Svábhegy fensíkján, a Hűsvölgy erdeiben ! "tőzeges réteken a Rákoson. -:- Sadler sz. a var. glabrctt�tm Hoch. is terem Budán.
28: Orlaya Hoffm.
1054. O.
grandiflorct L., hegyeken
(Btsch.)
29. Daucue
1055. D. Carota L. mezőkön
B.,
és szőllők közt
B.,
az
Istvanmezőn
L., marok,
(sárgarépa) műv.,.
de
gyakori
vadon is réteken
s
P.
CCHwa'lis Hoffm. B.,.P: mezőkön, vetések közt, 30.
grád
1056. C. doucoides L., közt piros virágú.
1057. a. muricata a
Svábh., romokon P!
Hidegkút
közt.
!
a
Bisch., homokos h. Gellérth
(Btsch.),
Sz.-László é� Vise
Sziget-Újfalunál,. vetések
mezőkön
közt
Bi-Eőrs körül,B.-JenŐ
és
(Simk.) 31.
T ..,latifol,ict
105,8. parton, R. Soroksár .
Turgenict Hoffm. L., elhagyott helyeken: a S:vábh.,
P. fölött
körül.
3(2. Torilis Adans. 1059. T. Anthl'Írscus L"
B.,
P .. erdős
.h., Hársh.,
Újfalu.in
...
a
Duna
10őO. T. a
Hűsvölgy
g�Ilé�'jai merhető
és
ösz�zel
erdeiben
de
apróbb,
Fl. Orient,
ritka.
nem
tüskésű
vastagabb
1081.
Il:_p.
a
Sváb-, Hársh
·sugál'lí. ernyöje,
Több
--
hosszabb
Jelis*
által azonnal
gyümölcse
..
..
1061. T.
közt,
microcarpaBess. Boiss
infestc� (L.) Budán
P.
(Freyn.)
T.
nodosa L"
Kitaibel
teremne, de utánna eddig
Rókahegyen Békás-Megyer
s a
szerint.
sashegyi
a
találták
nem
1062. A. silvestris L., malomnál nedves réteken. 1063. A. maraerdőben
kövecses
helyen
Hoffm., t'urbolycb.
hegyek
tetöin bokrokban,
a
puskaporos
Sz" Gellért tövében, aV árhegyen, árnyékos hegyein bőven,
Sckttlt.
irichasperma
s a
budai
a
között
tengerparti növényt.
e
83. Anthrieou«
szőllők
felé bokrok
Városliget
a
Cerefolittln L. műv, s veteményes kertek körül elvadul. 1064. A. Scandi» L. (A. vulgw'is Pers.) B. (Gellért), P.
a
Ka
Á.
-
.
elhagyott
helyeken. 34.
1065. Ph. nodosu«
Physocctttlus Touech. dttdcttönk. L. Budán a Zugligetben. (Janka l). 85.
Chcterophyllun�
10ü6. Ch. temulun» L. erdőkben .
visegrádi
L.
Hárs-
a
ésJanoshegyeu,
a
Csepelsz.,
a
V arhegyen.
1067. Ch. bnlbosum
L.,
a
budai
.
salritaként
hegyeken
és szőllők között. .
Gyökerét
hasznaljék.
1068. Ch. ctromaticum· L. Sz.-Endre, Sz.-László és
Visegrád
körül
er
dőkben, 36. Conium 1069. O. maculatietn L. 37.
1070. *Sm.
perfoUatum
gitszigeten, l.í.gy látszik,
P., B. útfeleken, romokon.
SmJJ'i'nium L., gya1!O'í·. Mill.
véletlen 38�
1071. B. 'i'adictns szélén 1877-ben
MB.,
bőven, B.
L., bürök.
a
var.
Kitabelii D. O.
jelenség
,
aPilishegyen ;'
a
Mar
volt.
Biforo, Hoffm.
pesti gőzmalmok
Laszlovszky
Oot"iand'/"um sativ'um L. Istvánmezőn LXI. Al"aliaceae,
körül árkok és szántóföldek
körül szálonként, P. s
a
(Kovács Gy.)
Sashegyen (Bohátsch.)
borostyánCélék.
1. Adoxa L.
1072 .A. .
Moschatell�nct L. bokrokban porhanyó földben B., ti Pilfsh .2. Hedm'a
1073. H., Heli»
L.
L., borostyán.
erdők szikláin kúszik; műv, is.
•
,
LXII. Ooruene, sOlilfaf�lél"
•.
Com�(;s L., somfa. 1074-75. O.
sanguinea
L. et C.
L. erdőkben és szélein B.
mas
LXIII. Lor3nthaeeae,
Cagyöngyfélék.
L., fagyöngy v. madárlép. 1076. V. album L. ritkább, nyár-, körte-, alma-, juharfakon, de nem töl �q'eken, a Disznófőnél nagylevelű hársfán, J ánosh '. Ágai olykor csillagosak. 1. Viscum
2. Loranthus L.
1077. S. Europaeue L. tölgyeken Pomáz, R-Mária pótm., Zugligetben, Visegrádon szelid gesztenyén is. LXIV. Crassulaeeae,
1. Sedum
1078. B. maximum Sut.
L.,
szaka
m.,
Harsh., -Li
a
pozsgafélék.
varjúháj.
v.
sziklás
(S. Telephium Sadl.)
helyeken,
erdők szé
Jein és szikláin B.
1079. S. album 1080. S.
L.
meleg sziklákon,
.
a
H.
Bologniense Lois. (S, sexangz.tlare Aut.) kasv., árnyékos sziklákon is, a R.
a
Sas- és
ac/re
L. mint
kőfalakon B
de homokon is
.
az
előbbi,
.1081. S.
Sváhh., Far
1082� S. Hillebrandii Fenzl.·homokos mezőkönSoroksér felé, 2.
Sempervivum L., fülfű,
1083. S. assimile Schott. S, teciorum L. házak
1084. S. hi1·tum L.
nyai
a
Sash. és Gellérten LX \'.
kövi rózsa.
budai
olykor
és kőfalakon,
sziklás, verőfényes hegyeken. Őszi példá csaknem acaulék.
Saxifragaceae,' kötöröke 1.
1085. S.
Saxifraga L., vajfíi
trülactylides
R.
Remetehegy szikláin,
tetején a
v.
a
L. homokos
v.
és
v.
·vt\j fíífélélí.
kótörőke.
sziklás hélyeken
: a
Lipötm.,
Hemete-, Jánosh-, Sas- és két Gellérth., a R. 1086. S. bulbifera L. s�áraz réteken B., P. 2,
1087 .. C.
alternifoliwm
ChrysoS1Jleniitm
L. csak Pomáz
L.
m. s a
Pilísh.
éjszaki
oldalán
er
dőkben, források körül. .
LXVI. Ribesiaeeae,
e"resféÍék.
R. Ribes ?'��brlPlI L., R. Uoa crisp« L., R. rtW'Mt1n Pureli műv. 1088. R. G1'oSS1tlaria L. a Pilísh. csúcsától az éjszaki lejtőn ..
völgyig 'Iehuzédilr.
egész
a
126 LX VII.
Ralluncllla�eae, boglá.okafélék. 1.
1089.
Új-P.,
Ó-B.
Olematis L., is�alag.
C."integrifolia L. (gyalog s a szigeteken.
kék
v.
iszalag) vizenyős
1090. Cl. 'tecta L. erdők széléin és irtásokban
Megyer
réteken
.
R.,
körül
m. s a
szigeteken.
1091. Ol. Vitalba L.
R,
mocsaras
réteken B.-
,
iszalagnövény szőllőgátakon,
erdők 'és
a
szigetek
fáln, legszebbek' a Pilísen. A at.
odonto'phyllát Gndr. nagyjából fogazott szélű, tompa esének rövidebb, 16-23 Az egyenesen
Simkovics csúcsú
s
a
Lipótmezőről
alig forgója
hosszú tollas
a
Ol. Vitalbától
szivesvállú levelei
s
gyümöl-.
által
mondja eltérőnek. 'Ol. származó Gandogertől odontophylla eredetije alapján e jegyek e növényre nem ruházhatók, mert itt a levelek tökéletesen és jókora mélyen szivesek, az éretlen termés forgója pedig már 30 mm.-re rug, tehát megérve 43 mm.-ig, azaz a mennyinekSimk. a Ol. Vitalba gyümölcse forgó ját méri, még megnőhetett volna. A Ol. odontophylla Gnd». tehát nem egyéb, mint a Ol. Vitalba azon alakja, melynél.a levélkék a virágok .között is csip késen fogasak. Az a növény ellenben, melynél agyümölcs forgója jellemző- nek látszik (Cl. odontophylla Simk.non Gndr.) nem más, mint a Ol. Basuuio« Wierzb., melyet Simk. a Vitalbatol nem akar megkülönböztetni. Legalább az én sárga hímű, kázánvölgyi példányaim érett gyümölcse (1874. sept, 23:) 'mm.
forgóval bir s Reichenbach képének is megfelel. A levelek szélének fogasságát utóbbinál jellemzőnek nem tartom, sőt a Lipótmezőről van meg felelő ép- és simalevelű termő példanyom, de jó faj-e, most még nem rövidebb
'
állíthatom. 2. Thalictr�tm L.
cu].uilegifolium L. csak Gödöllőn. a Gellérthegynek Dunara hanyatló szikláin, *� Sash. 1094. Th. Jacquinianwn Koch ? E név alá foglalom a stipellás Th. fle«uosw» alakokat. *) a) apieulcd-ltm Borbás "Természet" ,1878. (Th. medin1n. Rchb. ic. non J acqu.) a kiscelli hegyeken, Török-Bálint körül. 'Levélkéi hegyes metszetüek, a tetői metszet hosszan kihegyesedik, úgy hogy szálkája a metszetnél hosszabb is. Alsóbb hüvelye i s -itt a levél nyél alja is pelyhesedők. Virágai és hímjei. úgy látszik, felállók, azért a Th. med'iu,m Rchh. icon 4632. felel meg, mely azonban nem az igazi Th. me d'ium Ja'Cqu. Levelei inkább szémyaaan, mint hármasan összetettek, koosánai A Th. appendiCttlatummctl C. A. Mey. kellene összehasonlí megnyúltak. Borbés igen csinos alakjait szedtem. dé csak gyt'ldensissimum tani, b) 1092. Th.
1093. Th. minus L. _'
-
-
*) Esen nehéz genus egyes alakjajt külön választom, mert így könnyebben "megismerkedünk annak különbözö forniéiva.L'mintha mind összevonva, említés nélkül
hagynám azokat,
.
�
-,
.
127 inőlcsöseu
tököli erdőben.
Magas _példéínyok terjedő tőkével. Alsóbb levelei stipellásak, levélkéi nagyobb. részint élesen ékalakűak, csúcsokon széleseb bek, ítt gyakran csinos űjjas metszetűek. Rendkivül ágas virágzatú, ágai osaknem vízszintesen terpodnek szét, fUrt5sen állanak. Termő .koesényai is igen berzedtek, egymástól csaknem épszög alatt fordúlnak el, a gyümölcscsel egyenlő hosszúak vagy még egyszer akkorák, az egész inflorescentia nagyon sűrü és sajátságos külsejű, a
1095. Th. jlexltoswm Bernh., Gris. et Scheuk L c. Wallr.) Rchb ic. fig. 4628! a Kamaraordőben, a budai
nro.
103.
(Th.
collimlill
hegyeken, Kernel' sze rint a R. száraz réteken, apuskaporos malomnál, Sz. Endre szigetén, var. puberulam (Regel) a Svábh. fensikján, sziklás h., a Zugligetben, var. pcümati (iclum Borb. homokos réteken P.-Sz.-Mihály és a Paskaimalom között. Levél kéi kisebbek és sűrűen állanak, mély-vés űjjasmetszetűek, nietszetei keske kenyek. '_ A levélkék metszeteit nem számítva, alsóbb levelei 4-szer szár -.
nyasak. 109G. Th.
Mihályon példányról Féltünő
glm,tcescens líV. Hchb. ic. 4628. b.! száraz réteken, P.-Sz. Paskaimalom felé, a tököli erdőben s a mennyire a virágtalan ítélni lehet, a Jánosh. alatt is erdőkben, P.-GÖd m. (?) (Bhts.)
a
-
növény hosszabb gyümölcse
és nagy,
lapos
szives
bibéje
és hosszú
kocsánai miatt. '1097. Th. elatum
Jacq. Palota
és
P.-Sz.-Mihály
de herbariumában
felé
(Kern.),
a
budai
következő Th.
ez, hegyeken (Sadler szerint, var.P pileatu'm a tököli erdőben (csak gyümölcsben) meg), a Svábh. sikján (sarjú példányok). Magas termetes növény gazdagon elágazó virágzattal. Egyes példányai J acquin képével meglehetősen megegyeznek, de bibéje alakja inkább a Th. maiusé Murr., nem oly hosszú, mint a minőt a Th. elatwnnctk tulaj donitanak. A Th. maiushoz különben nem termete-, sem virágzatára nézve sem hasonlít; tulajdonkép melyiknek alakját képezi, azt virágzó példányokról kell biztosan megalapítani. Lapos bibéje a még nem érett termésen mintegy sapko. látszik. Gyümölcse megérve egész 4 mm, hosz var. szű, 3 mm. széles, jókora vastagsággal bir, kocsánai megnyúltak. ] 878. pollescens, száraz réteken P.-Sz.-Mihály ésa Paskaimalom között, sept, 5-én még egyes merev, felálló hímjei eláruIták, hogy a Th. elatumhoz tartozik, de az' egész növény nem oly 'sötétzöld, mint a tököli és litoralis növény, hanem sáppadt zöld, különösen a levelek alsó 'lapján! a Th. glctuce scenshez, melytől nem 'épen nagyon messzire nő,' hasonlít, -de ennek himjei csüngők ; ágai, virágai ernyős en (nem fürtösen) s ritkasabban, állanak, levelei Illetszetei lekerekítvék. 'a var. pctllescensé pedig hegyes metszetűek, A Th. glaucescenssel minden fejlödését össze kell még hasonlítanom. A Th. elatum Y. virenssel Reg. azért nem kapcsoltam össze, mert Regel e 'név alá sok és kü lönböző alakot összefoglalt.
1f�edium nincs
sem
sem
a
-
-
-
128 =t». me.liúu:
S�L(ller
,T({cfJ..
szerínt
dő1bivel (Nyín. s-u L p. 173).
,LZ
reieh szerint (Nachtr. und Verbess. p. 66.)
==
Noil-
F. collinttm Wall?'. .
Az igazi Th. niedi�tm, melyböl az insbrucki botan. kertből, Kernel' sze originalém van, úgy látszik, hybrid növény, virágzatánál fogva a Th. Lehet, hogy Sadler vagy a Th. Jacquinianum fla1'�tn� csoportjába tartozik.
rint
-
egyes formáit vagy a következő növényt tartotta Th. mecliwnnak: 1.098. *Buclense Simk. Magy. nőv. lap. 1877. 149-54. lap. (Th.
ang-usti nevezett szülők társaságában ritka. Az előbbi növény től, mint a szerző állj tja, rövi debb termő kócsrinai és gyümölcse által tér el, a Th. collinmntól' pedig főleg levelei által, mely a szülőké közt kőzépforma. ] 099. Th. galioicles Nestl. Sadler, szerintem is gyakoriabb, mint Kerner állítja: a Zugligetben. a Jánosh. alatt, a Svábh. fensikján, a puskaporos
folttm X eoll'in'ltnz,)
a
puskaporos
és Mittermalom közt rétek szélein
a
-
-
malom- és Albertfalvánál réteken, Sadl. sz. a R. is. 1100. Th. angustifolimn Jacq. vizenyős réteken
puskaporos malom-, R., Csepelsz. var: hetero var. varíifolium ReM., Szt.-Mihály phyUum Goud. réteken AlbertfalvánáL éR P.-GÖd m. Gyümölcse megérve csakne-m egész gömbölyít 1101. *Th.laserpitiifolimn ff. (Th. Bcmhini ReM.) a Lipótm. s a R.. kissé vizenyős homokon. Albert- és
Erzsébetfalva, P.-Sz.-Mihály körül,
a
rt
-�-
.
-
Th. lasc/'pit'ifoliu.m. l'V eredeti példánya tökéletlen, hihetőleg T. simplex L. 1102. Th. nigricans Jacq. Puszta-Sz.-Mihályon (Bohatsch !)
1103. Th.
Mihály
fla'lm1n
és Sz.- Uj falu
L.
a
IlO-Í,
Új-P. között,
mentén P. és
P.-Sz.
Hepatica Dill., máJkökö1'esin.
3. *
Rakospatak
m.
H. triloba Chaia: csak
Pomáz, Sz.-Endre, Visegrád
'és
a
Pilísh:
közt erdőkben. 4. Pulsatilla
110iJ. P. pratensis L.
rJteken
.száraz
Sz.-Mihály
a
R.
hegyek verőfényes helyein, pl. a Svábh. s fehérvirágú és P. másodszor is virágzik őszszel (sept, 5. és 9.). a
budai
közönséges,
és P.-GÖd
1106. P.
grand'is
m.
Tom·n., kökö1·csin.
itt Bohatsch úr szerint
Wenderoth. Schrift. der Ges.
zur
Beförd: der naturw, in
Marburg vol. u p. 257! fide Keru. (P. Hackelii Kern. (non Pohl) Veg. verh. Nro. 16.; P. Ilalleri y. auricoma Priteel Anemónarum revisio Linnaea XV. p. 574., A. Pnlsc6tilla Sadl.) abudai hegyek verőfényes Rákoson. A Sash. igen ritkán fehérvirágú, bibeszára is egész
(1841.) a
sallangos
helyein bőven, fehér, ugyanitt
szirmokkal is előfordul.
A Pulsatilla
MiH.
jobban eltér, mint a steiéri (Peggau) és AU., melylyel termet-, leülönösen a sűrűbb (Zermatt) szőrtakarőra (.S hosszabb nézve, a virágok nagysága s a szirmok alakjára megegyezik. Levelei emezekénél változékonyabbak, -gyahan több s keske schweizi
vúlgcwistól
P. Ilalle1'itól
..
.
129
nyebb sallangúak s az első rendű sallángok hosszabb nyelüek. Meglehet, hogy a délnyugati havasokon termő (Mont Cenis), szárnyas hasábú leve lekkel (Allion fl. Ped. III. 30. flg. 2.) biró igazi P. Halleritól élesebben kü-
'
lönbözik.
Közép-Magyarorszégbuu
inkább
ez
van
elterjedve;
a
P.
mtlgarisból
hazai sötétebblila példányaim Versec-, Báziásról erednek. Ezektől s a Pritzel által is idézett tiroli P. vulgct'J'istól a mi P. grandisunk az autor szavai
nagysága által különbözik. Szára mp.g egyszer akkora, virágai hasonlókép sokkal nagyobbak, mint a P. V't6lgarisé'i:. Más továbbá a mi növényünk gyapja is, jóval sűrűbb, hosszabb, mint a P. vulga, ]'isé, gyakran mintegy szürkés-sárgába hajlik, nem fehérlő mint az utóbbié. Levelei egyszerűbbek, mint a P. vulga'riséi, olykor csak három metszetüek, gyakran egyszerűen s két párjával szárnyasak s az 1. r. sallangok tenyere szerint összes részei feltűnő
sen osztottak. Ezért vonja Pritzel a P. Hallerihoe. A sallangok szálai (met szetei) hosszabbak, szélesebbek, mint a gallér sallsugjaié is. A virág két akkora, gyapjasabb a P. vulgcwisénál, kehelylevelei kétszer szélesebbek. land sásak, holott ezek a p, vulgw'isnál inkább hosszúkás Iandsásak.
Levelei szabására nézve változók. trisecia. Levelére nézve
P. intermediához Lasch.
(P. patens X ver,,",)J,al'is Rchb. ic: t. 59.) hasonló, melynek alig kü lönböztethető meg. Levéllemeze olykor egyszerű, ékalakú, tetején bevagdalt, mások egyszerüen vagy kétszer három metszetüek.L r, sallangjai ékalakűak, 3 metszetüek, mások nietszetei szélesek, hosszúkásak épek vagy újra 2 ismét egyszerüen szárnyas on hasogatottak, s ilyenkor a P. llalleritól ke vésbbé különböznek, Ez alak a Zugligetben a Szépschweizinő körül felhan tolt helyeken s Hidegkút m. hegyeken terem, ritkábban a Svábh. b) laiieect« (Neilr. exclus. syn.) Budán a legközönségesebb alak, Svábh. is, kétszer szárnyasan hasogatott levelekkel, Visegrádon. c) angustisecta (Neilr.), mely azonban különböző a Pulsatilla vuJgaristól, melyet Neilreich szintén ide értett. Sallangjai jobban, háromszor szárnya san osztottak, hosszabb és keskenyebb metszetüek, kissé meggörbülnek. Terem az előbbivel a Svábh., Zugliget ps Lipótm., homokos mezőkön P. és a)
a
egyes szárított formáitól is
-
,Gödöllő körül
s a Csepelen Tököl m. d) Tarda Sándor az egyet. nőv, kertgyűjt ! a b) alak későn vagy másod szor virágzó példánya, a Széchenyihegyen, Fin'kasvölgyben (1873. jul. 9. 1876. a csúcsa alatt Jánosh. sept.] (1872 jun, 23.), Lipótm. 1878. okt. 12., zugligeti
tó fölött okt. 15.
5. Anemone L"
1107. A. silvestris L.
tisztésain, száraz réteken 1108. A.
nemorosa
a
a
budai
reszketeg.
hegyek
száraz rétj ein,
az
erdők szélein
R
L. csak Pomáz körül
1109. ,4. ranuncoloidee L.
a
s
lép fel. tetökig gyakori.
tovább
budai erdőkbena
9
,
130 G. Adom:s
L., hérics
..
1110. A. (test'b'vaUs L. vetések
közt, mezőkön nem ritka. A. 1111. fiammea Jacq. mezőkön Albertfalva, a keserűforrrisok, Budaörs, P. körül, az Istvánmezőn (Bhtsch.), var. petllicla Koch. vetések közt
6-B., B.
-
(A. (lCtvC6 Sándor, Simk.!) Kelyhe
pelyhes, azért egyetlen példányának gyümölcse növény
a
s
SiLndol'
inkább ide tartozónak vélem.
alsó része
mrg nincs [botan. kert. gyüjt.).
hegyek rétj e- s erdős helyeinek kikéleti disze, Kőbányán homokon, tUzérséggyakorló helye felé homokon (Bhts.), var. Soproniensis ]Jlyg'incl! aKamaraerdő szélein (1871. máj. 21. és 1873. maj. 11.) kései alfaj, mely a tőalaktál leveleinek jóva] szélesebb sallangja és nem ritkán igen keskeny szirma által különbözik, Fóth m. a Somlyón. 1112. A. 'l'ernctlis L.
budai
a
a
MyOSlt1'US L., egé'ifark. muzeumkert füves helyein (Janka l),
7'.
1113. M. minim us L.
erdő
a
mocsarai körül! !,
kiapadt
n.-Mária,
Pomáz
a
sz.-lászlói
m.
Ceroiocephalu« 1tloench. C. orthoceros D. C. (folcatus Sadl.) sudarszarvű C., a budai, pro tétényi és visegrádi szőllök mesgyéin és füves helyein s az 8.
1114. montori és árkok
partjain bőven,
Bohatsch szerint
a
Rákoson is homokon.
1115. C. falcatus Pers. a sashegyi szöllők közt (Grundl) Lipótmező felé csak egy helyen az árok partján!! közel a "Hu::lzárhoz" cimű borméréshez. D. Ranunculus *
L., boglúrk{�.
aquat'iUs L. Pest körül vizekben. t'ricltolJhyUus Clwix (R. fluitans Sadl.) a .Rákos patakában bőven gyakran az egész felszinet elborítja, Buda. és Promontor közt s a Sz. �ászlói erdő álló vizeiben. Gnrancsi pusztán. 1118. R. divw'icatlts Sclinnik. a Dunu holt ágábnn Promontor alatt, Erzsébetfalva alatt, Ó.-B. árkokban. ] 116.
R.
1117. R.
1119. R. FlCt11mlct L. csak Sz.-Lászlónál nedves réteken. 1120. R.
1121. R.
hegyi
Lingua L. a Hákos mentén Pesten. küeriflorue D. O. (R. nod-i{lfJ'i'us ScullJ Pomáz, Visegrád körül
tavak szélein. 1122. R.
polyphyUus vénykert gyUjt. l). 1123. B. lllyricus L. Kamaraerdőben
s a
TY. x« a
pocsolyák
hegyek
B.1Jedatus Wk. réteken V árosmajor-, Orczykertben stb. 1124.
1125. R. auricomu« L.
(olius
a
Pomáz on
(Gerendai,
száraz rétj ein,
Gellérth.
Duna mindkét
partján
a
nö
Lipőtm.,
a
Rákoson bőven.
•
ReM.
m.
visegrádi
hegyi
erdőben B.
a
réteken
s
bükkerdőkben B.
;
---
Deékforrrís, var.
inr.i ... i
131
-
1126. R. cassubicus L.
Jánoshegy alatt a Szép Juhásznénál, var. fia billiferus legalsóbb legyezőkép hasadt vagy oszlott. A növény tövét környező hüvelyek levéltelenek, ennél fogva az alacsonyabb és szörény megyei R. fiabillifoliustól Heuff. különbözik. A Jánoshegy körül s Remete szára
a
levele
Mária felé erdőkben. 1127. R.
acer L. réteken közönséges. lanuginosus L. Sadler sz. csak Sz.-Endre körül s tovább lép fel. R. polyanthemos L. hegyi és síki száraz réteken. R. Breynianus Crt». csak Sz.-Endre, Visegrádnál, a Pilísen stb.
1128. R.
1129. 1130.
'lép
elő.
1131. R. repene L. árkok, patakok és tavak körül. 1132. R. bulbosus L. dagadttövű b., a Disznófőnél, réteken
a
Rákoson,
az
Orczykert
1133. R. Sardóus Cr.
var.
a
Széchenyihegyen,
rétjein !!
mediterraneus Gris. ill Heuff.
(R. Pseudo-bulbosus Schur.) mezőkön, meglehetős kopasz.
nedvesebb
fl, Ban. p. 10. P. gyakran B., helyeken
,
1134. R. sceleratus L. árkok stavakban
:
Budán
a
'Lukács- és Császár-
meleg vizében is, sós talaj ú árkokban a Keserüforrás körül. A városli tóban Kerner úszólevelüeket is talált, Kőbánya m.
fürdő
geti
1135. R. aroensis L.
mezőkön, vetések között,
var.
tuberculatus
DC. Prodr. I. nél
a
fiatal
p.4l.) Buda, Pest, Hidegkút és Kőbánya körül. sima (inermis). úgy látszik gyümölcs -
-
(Kit.
Sz.-Kereszt
-
10. E'icaria
ou; salátafű.
ámyékos erdők s gyümölcsös ökben a g�'andiflorához (Rob.) közeledő alakok is. hegyek legtetejéig, var. calthaefolia (Rchb.) (I!: nudicaulis Kern.) réteken B., R-Palota m. 1136. F. mnunculoides Moench. B.
var.
a
-
(Freyn.) 11. CaUha
1137.
L., gólyahír.
C.palustris apuskaporos malomnál s a Rákoson; késő őszszel másodízben is bőven virágzott 1878., var. cornuta Sch. Ky et Nym. a Ráko son. Magzatja mintegy 3-szor rövidebb keskeny csőrbe huzódik össze; a töalakét rövidebb, tompa csúcs tetőzi, melynél azonban a bibe olykor kissé szintén meggörbül. L.
F.:mnthis hiemali« (LJ
a
városligeti
tó
12. Helleborus
1138. H dumetorum Kit.
Kovácsi
m.
a
partján
történetesen
jelentkezett.
L., hunym'.
Háromkúthegyen B., Budakeszi,
B.-Eörs és
erdőkben.
1139. H. purpurctscens W. Kit. csak 13.
Sz.-Endre, Sz.-László stb. lép elő.
Isopyrum L., galarnbfű. B.; olykor gyengén,
1140. L thoiictroide« L. erdőkben
rózsaszin 9*
virágú.
132
Nigella L. mezőkön közönséges. -u.
1141.
N., arvensis
L.
1.5.
1142. A. nál
s
Aq'ttilegic6 L., csámoly, harangláb. művelik, de Sadler ezerint Visegrád
L. kertekben is
v'ttlgaris
P.-Csabánál vadon is terem. 16.
Delphinium L.,
szarkaláb.
1143. D. Consotida L. mezőkön vetések közt, a Svábh. is. 11 H. D. 01'ientale Gl6y. a sas hegyi szőllők közt szálonként,
(Freyn) rt., Kerepes
felé
B.-Megyer
Istvanmezön vetések közt.
s
1/'. Aconitum
L., sí::;akvirág.
kisvirágú formája (Rchb. ic. 4711) a "pilísi hegyekről" gyüjteményemben, a visegrádi Fekete előtt hegyen pedig virágzás magam gyűjtöttem példányokat. A mátrai- s s egriek nagyobb halaványabb szinű virágjoknál fogva a r) Jcwquinianum Itchb. ic. 4711 r) alfajhoz tartoznak. Sadler s Kernel' ezt említik Viseg rád- s Pv-Osabanél, A matraiak virágja, sőt gyümölcse is pelyhes, nem kopasz, mint Reichenbach i. h. állítja. 1146. A. V26lpCtria Rchb. VC6'J'. galecton'urn Rchb. fl. excurs. p. 737. gyü mölcse apröszörü ; a budai magasabb hegyeken. 1145. A. Anthara L.
méregölő
s.
Tauscher úrtól
van
-
18. Actaea
lH7. A. Paeonia
spicata
L.
a
officinaZis
L.
pünkösdi-
L., békabogyó.
Farkasv., v.
a
Pilíshegyen
s
tovább.
bazsarózsa név alatt művelik.
LX\'III. Berbel"ideae, sóskabokorCélék.
Berberis 1148. B.
Csepelen
a
mtlgcwis
homok
L., sóskabokor.
savanyú s., a budai szőllők közt s erdők szélein. A ritkán csaknem a legfelső ágakig eltemeti.
L.
nem
l!.,'pi-mediwtJI. alpinmn
L.
Margitszigeten
a
elvadulva.
IAXIX. Pu.pa,,·el·aceae, lllákfélék.
1. Ohelidonium
1149. Ch. maius L. vérehulló f.
a
L., fecslcefű. Duna
szigetein
s a
Város
ligetjében,
kertekben, sövények körül, Ó-B. 2.
1150. P.
L.
Pal)aVer L.,
mák.
Gellérth. déli
lejtőjén. lejtőkön Budán, az apátkuti völgyben Vi Soroksarig stb. közönségesen fehér vil'ággal (var. albi
hyb'i'idwJn
a
1151. P. düb-ium L. sziklás
segrádon,
a
Rákoson
florum Boiss.). 1152. P. Rhoeas L.
pipacs
lll.
vetések közt, mezőkön,
var.
laciniosuniJ
,
133
áradmányos h. B. alatt. Levelei kétszer számya.san hasgatottak, sallangjai keskeny lándsásak, többnyire sarléalakűak ; a levélgerinc igen keskenyen szegett, azért levelei a P. d'lebiuméihoz inkább hasonlitanak, de gyümölcsén él fogva ide nem tartozik. A (Jheliclonium majus v. lacinios'ttmot hozza emlé kezetbe.
1153. P. commutatmn Fisch. et
Mey
ent. T. p. 113. A Széchenyihegyen ! !, dánynyal összehasonlitottam.
a
Led. fl. Ross. 1. p.
Kamaraerdőben ! !
89, Boiss. fl. Ori
Elisabethpoli pél
Rövid, visszás tojásdad gyümölcse van, mint a pipacs málmak, a bibe karélyai szélein egymásra fekszenek, de bibéje sugara kevesebb, 6-8., a P. dubiumé7wz hasonlók, de ettől a gyümölcs alakjan kivül keményebb, sűrűbb és hosszabb szőrezete is P.
somn·ife·,.'um
L.
megkülönbözteti.
(Zugliget)
és P.
8. Glcntcium
officinale Bm. műv,
s
elvadul.
Tour»; szarttmálc.
a) phoeniceum Bm. űtfeleken,
1154. Gl. cQ1"nic'ltlatu1n O'lwt.
a
vasutak
b) tricolor (BernhJ a föltésein, szőllők között P., B.: a Svábh., Farkasv. Buda-Eörs felé vezető út mellett az árok partján, a Gellérth. Az élőbbinél gyakran sokkal borzasabb, vékonyabb és több pár sallagú és sallangjai job -
ban metéltek.
Oorydalis Vent., keltike. caoa (L. oar.) piros és fehér virággal' a budai erdőkben. solida (L. oar.) tömöttgumós k. az előbbivel. egész a. Gellért 4.
1155. O. 1156. O.
hegy bokraiig
lehat. 5. Fumaria
1157. P.
L., füstike.
officincelis L. a Sz.-Gellérl sziklás helyein elég gyakori, a Szép helyen, itt var. scondene. Rchb. (var. Banatica Haussk») ia,
Juhásznénál műv.
F. media Rchb. icon. 4453, a melyet Kerner az előbbinél gyakoriabbnak állít. (szőllök közt B.) a F. officin(tli�ól fajilag nem különbözik. Hausslcnecht szerint F. WirllJeni Koch, de ezt a környéken én nem láttam. =
F.
densiflora Simk.
non
DC.
a
Hársh. déli részén
a
szőllők közt egy
flO'J'ibunda Peterm. helyen elég (SimkJ 1158. F. prehensilis Kit. 1812. (F. roetellata Knaf.) mezőkön P., So roksár, Kis-Gellérth. (Freyn), Sashegy és a Farkasvölgy közt fekvő szőllők bőven
közt
==
1157.
(Kern.), Ó-Budán mezőkön,
a
v.
Kis-Hárshegy
alatt
s�őllők
közt
s a
Hárs
Eup7wrbia, DCtlmaticával Vis. Soy. Will. mezőkön, külőnösen a vasutak mentén a R., szőllők közt s mezőkön Budán bőven .: Gellérth., Kis-Cell, Zugliget, Ördögárok mentén, Jánosh., Harsh., Lipótmező, Farkasvölgy s Visegrád körül. 1160. F. Vcti�cmtii Lois. művelt helyeken P., B. Példányaim a Sz.-Gel Iértről s a SzépjuhásznéMI valók. Fehéres virágja s fakóbb szine által' az előbbitől, melylyel utóbbi helyen együtt nő, könnyen megkülönböztet-
hegy
alatt Kovácsi felé
.
1159. F. Schleicheri
.
134
heM.
f. umbrosch árnyékban nő
-
�itszigeteu észrevehető It
tőalaktól
a
a
nem
1161.
*
a
pesti
botanikus kertben vadon,
a
Mar
f apiculata gytlmölcse csúcsán igen jól bibeszár maradványa. Mezőkön Hidegkút körül. Egyébként
s
F.
Zugligetben ;
tér
el,
-
F. Schrammii Aschers. leírésa rá
a
Lom.
paroiflora
a
Sashegy
nem
illik.
délnek néző tövében.
(Kern.)
JAXX. Crucifel'ae, keresztes szirmiiak.
I.
Siliq uosae, 1. Arabis
1162. A.
becősek.
L., ludfű.
(Turritis glabra L.) erdőkben, ezek szélein s pert'oliatc6 Vlígásokban B.' pl. Zugliget és Hársh. "Állatkert" nevű erdő. 1163. A. ct'l6riculata Lam. kövecses, sziklás helyeken B.: füves helyeken Lipótm. felé, homokos mezőkön P., többnyire mint leiocarpa ; a Gellérten a var. dasicewpa Andr». is terem kopasz gyümölcsű alakkal. 1164. A. hirsuta (L.) réteken, erdők szélein B., P. P.-Sz.-Mihály m. var. glabrata Döll. a Svábh.- var. ? sagittc6ta (Bert.) füves helyeken a "Huszár" Lom.
Lipótmező közt, Zugliget, János- és Hársh. a Kamaraerdőben. Visegrádon (Bhts.) Egyes példányai egész az A. glastifoliához Rchb. hasonlí tanak, különösen a levél vállát tekintve, de magvai szárnyasak. bormérés és
A. Ge1'(mJi Bess.
tőek
és
levelűek, mint
rűbbek, mint
az
előbbi
Sz.-Újfalu az
m.
szedtem fiatal
faj é,
példányokat, melyek oly terme apróbbak, levelei pedig sű dolog egyelőre bizonytalan
A. Gerardi ; virágjai de érett magvak hiában, a
éjszaki
maradt előttem.
1165. A. T'lW'fita L. sziklás
erdők szélein
Zugliget, J ánosh. losiocarpa Harahegyen (dr. Juranyi), P�lísh., 1166. A. arenosa (L.) a) parvitlora Bánclor. a budai hegyeken, főleg a Lipótmező bokros helyein, b) petrogena (Kern.) (v. grandiflora Bánd.) ve és Gellérth. Vastagabb gyümölcsű, rövidebb a Sasrőfényes lejtőkön B., főleg és vastagabb bibeszárral bir, mint a), úgy hogya gyümölcs csaknem asty és
helyeken,
a
Uechi». Jánosh. és
var.
-
--
lisnek látszik. 2.
1167. *...1. Thciliana
Arobidopsi« SCh'Wf.
(L.) Sch'l6'i'
füves
helyeken
R.-Máriánál.
3. Oardamine L.
1168.
O.
il1tpatiens
L.
csak Sz.-László
s
Endre
Visegrád
körül
erdőkben, Pi1ísh. 1169. O.
p'rafensis L.
nedves réteken
B.,
P.
m.
felveszi Kernel';
a
Rá
koson több helyen, az Ördögmahnánal, Új-Pest felé én a kisebb virágú C. 'Matthiolit )JIm'etti találtam; árkokban s mocsáros réteken pedig a Rákos
patak
mellett
mintegyapuskaporos
magazinnal
egy
irányban,
valamint
135 .
R7..-Újfaln
is
m.
a
C. dentc6ta
helyen
előbbi
(Schult.),
a
[oseicota God._
v.
Gremli is terem. 1170. O.
amara
L. csak Sz.-László és Sz.-Lélek között. 4. Nast'wrti'UJn R. Br.
*
1171.
offwinale R.
N.
Br. Sadl.
sz.
források, patakok
ritkának
m., de
kell lenni. 5. Dentaric Tourn.
1172. D.
1173. D.
a Pilís- és Jánosh. erdeiben. ennectphylla L. bikkerdökben, János- és Harsh., bulbif'em
L.
6.
a
Zugligetben
Hesperis L., estike.
(11. rnab'onctl-is Sadl.) aKamaraerdőben (SiLdl.), glctbra Schu». a Margitsz. ligeteiben.
1174. 11. inodora L. tovább
a
Pilísen,
var.
-
H. rnatronalis L. kertekben műv., de
1175. II runcinata W. Kit. bokros
onnan
gyakran
kiszökik.
helyeken Török-Bálint m.!
a
Svabh,
.
(Sadl.),
füves
mesgyén
Budaörs és
a
Kamaraerdő közt! !
Iejtők-, töltések,
1176. ll. tristis L.
füves
helyeken B.,
R,. KA'vábh.
7. Mctlcolmict R. Br.
Airicena (LJ útfelek-, töltéseken, mezők- s gazos, helyeken var. g1'osse a Lipótm. felé, a keserűforráeoknál, a Kis-Sörcsarnok. körül P. clentata Sándor ined. "foliis fer e runcinatis differt" Buda. 1177. lJIL
-
8.
1178. S.
of'f'tcinctle
Sisymbrittm L., esembor.
L.
a
budai
Várhegyen
s a
Kamaraerdőben.
Jacqu. egyszer a Várhegyen B. 1179-81. S. Loeselii L. (Gellérth.), S. Colurnncte L. S.
S. At6st'riac-um
Sophia L. és Sinapistr'um Or. (1762) (S. Pannonicztm Jacqu. 178(J.) házak, sövények körül, útfelek-, töltések-, legelőkön, szöllök közt, utóbbi a Ferenc 1182. S.
város alatt nedves
helyeken igen
1183. *8. I'rio L.
is.
ritka P. körül.
1184. *S.iuncewn 1JIB.1859.a Ludoviceumnal kőfalon
nőtt, Sadl.
sz. a
1185. S.
meglehetős bőven kertje nagy rétj én. Egerben bogár pusztította el. st'rictissimu1n L. Zugligetben s a Hársh. alatt B.-Keszi felé,
Ludoviceum
Svábh. 9. Allim'ia Adctns.
1186. A.
officinalis
Asuir». lombos erdőkben, 10.
1187. E. cheirctnthoicles L.
mesgyéken
Svábh., Margitsz.
Erysimum L.
Mal'git-, Csepel- és újpesti sziget Iigeteiben.
Erzsébetfalvánál ! !
lejtőkön, erdőkben, a) clent:if',úlaimn Bemetehegyen, b) dentat'Um Kodi Janosh
1188. E. oclorntujn Ehrh. sziklás
Koch. Kis Gellérten,
Hüsvölgy-
s
136 alatt erdőben
a)-val,
Svábh., Hidegkút
a
m,
'Tövét
gyakran
meddő levél
bokrok övedzik, 1189. E. 'repand'ltm L. űtfelek-, legelők-, tőltéseken. 1190. * E. crepidifoltt'ltm Rchb. Budán ritka. 1191. E
canescen«
Asu.
(an etiam Roth.?) a Kis Gellért-, Sas- és Svábh., helyenként töméntelen a R., P.-Sz.-Mihályoll.
homokos mezők- és dombokon
található
Vagy a külföldi munkákban vényünk azokétól eltérő. A mieink
leirása
világosan kétöblű kehely, holott Koch ezerint a kehely, mely alján csaknem egyenlő, növényünk. mint
•
11.
1192. S.
Soroksár
nem
kocsána rendesen a
még
tökéletes, vagy ami nö egyszer rövidebb, mint It
kocsán akkora va,gy csaknem akkora, kétöblű. Rchb. ,ic. 4394. a mi
nem
-
Sy'renict Andre: laza homokon Sz.-I van m.,
(tn.ll'ltst,tt'ol-ict (Ehrh.)
a
R., Csép,
m.
12. Barbarcea R. Br.
1190. B.
R. Br. nedves
V'l6lg(wis
13.
1194� C.
(a
réteken, vizek padjain B., R.
Conringia
Heist.
(L.) művelt, g&ZOS h. B. (Lipótm.) B.-Örs, Új P., P. Istvánmezőn, Bhts), Budaörs, Kőbánya, Keresztül' lll
Orientcü'ts
Kissörcsaruoknál
;
.
.,
de rendesen szálonként. 1195. C. Auetrtoca
(Jacqi«) verőfényes lejtőkön,
B.:
Zugliget, Svábh.,
Farkasv. 14. Brossica Bt. olcracea L. különféle
n90. Br. Nopu« bibés) alakja is. 1197. Br.
Rap«
L.
fajtáival
L., MpoSZtC6.
műv,
müv., de el is vadul, Pesten longirostris (hosszú
L. műv, mint
gyakori B., P. 1198. Br. elong(tta W. Kit. tór, Oinkota, Pécel, Gödöllő.
v.
Br.
campestris L. utak
m., töltéseken
stb.
15.
bi
a
a
Sas-, Gellért- és Svábh. lejtőin; Pro mon
SinctpÍs
L. repce.
1199-1200. S. olba L. et S. arveneie L. mezőkön, műv, helyeken; utób Svábhegyen vetések közt a Hunyady J. forrasnél és R.-Palota felé ke
ményszőrü
becőkkel is
1201. *S.
nigra
(==
var.
Orientctl'is
L. hasonló
(L.). helyeken, de igen
ritka,
16. Erucasirus» n·esl.
1202.
*
E.
obtusang'l�ll6m (Holi}
műv, h. Budán ritka,
Diplotaxis D. O. (LJ et D. tenuifolia (L.) mezők-, útfelek-, 17.
1203 --04. D. muralis
téseken stb.
B.,
P. utóbbi
Hidegkútnál
is.
töl
137 II.
Alyssum L.
18.
1205. A. sa.u6tile L. csak Budaörsön is.
1. Csiki
(Sadl.
táskásak.
Siliculosae,.
Gellérth. Dunára néző szikl.,
a
Gerenday
sz.
hegyen.)
1206. A. tortuoswm W. Kit.
jellemző pusztai növény,
a
R. homokos
mezőin. 1207. A. montawum L.
Kernel'
a
budai h.
Visegrád növénye llgy hiszem nagyobb részt az A. m.
e
a
1208. A. orenarius» Gm. váczi temető, és vadászház
verőfényes h., Solymár, Vörösva», Rákosról, mely nincs meg gyüjtemé:h.yében, arenarium:
Rákos külőnböző
helyein, helyenként (régi puskaporos magazin körül) P.-Sz.-Mihályon bőven, Gubacs
a
közt, Tököl
a
aKamaraerdőben.
m.,
Az előbbitől
keskeny, szabb
[A. sum
nyulánk termete, merev, egyenes ágai, ritkább szörezete, apróbb jobban csorbított szirmai, aránylag hosz var. s2tbleioccwp2tJn Borbáe későbbi virágzása által tér el.
lazán álló levelei,
bibéje
és
-
oemole Autor. ?; A. ve/male Kit. herb.! "missum ex horto" == A.. romo (Heuf]. vm)] füves mezőkön a Paskálmalom és P.-Sz.-Mihály között
május elején virágban és gyümölcsben. Az A. arenariumtólnagyobb, ellipticus, zöldellő, ritkás szőrű, reintegy kopasznak látszó gyümölcse által, az A. montanumtól hosszabb, keskenyebb levelei által is eltér. Kitaibel emlí tett növényéről kevés adat van, Grisebach az A. rnontawum var. leioca'ipu)m hos Gris. vonja, mely azonban alhavasi növény. Ha havas vidéken gyűjtöm, az A.l'epens formájának tartanám, de ennél a gyümölcs még kopaszabb. 1209. A. cctlycinum L. mezőkön, füves h. 1878.
•
1210. A minimum W. homokos zetö utak m.,
Csép
és Sz.-Sz.-Miklós
h.,
m.
a
Krisztinavárosban
legbővebben mégis
a
s
innen kive
R.
19. Berteroa R. Br.
1211. B. incctnct
B., R.;
az
.Ördögárok
(L.)
köves
ruentén
a
lejtők-, mesgyék-, mezőkLipótm. felé virescens alakok
20. Lunaria
1212. L.
(holdvirág)
L., holdvirág.'
rediviva L. csak
21. Draba
és töltéseken
is.
a
Pilísh, éjsz. lejtőjén.
L., daravirág.
lasiocorpo Roch. a Pilísh (l), Lipötm., Jánosh., liget, Sash. kavicsos helyein. Egy sashegyi példány legalsó 1213. D.
(Freyn.) Zug virága 4 mm.
hosszú, keskenyke hegyelevél tövében áll. 1214. Dr. muralis L.
1215. Dr. vár m.,
főleg pedig
a
R.
Visegrádon (Bhts.)
(D. muralis». nemoralis Sodl.) füves h. B., Vörös szörös gyümölcscsel. A lófuttat6 felé korcsalakjai
nemorosa
L.
..
�
138 a' magános virágok vagy ttÍskcík helyett ernyős nek. Emezek kocsrinai egyenesen felánn�k
virágok
v�gJ
22.
v.
gyümölcsöt
visel
hátra törődnek.
]}rophilc6 DC.
(tavaszöröm) verna (L.) száraz fűves h.; nagyobb formai val'. (J ord.) Sz.- Újfalu m., a széles, fűrészes levelű erőteljesebb formája Hl, E. Krockeri (Anclr.) műv. h. a Rákoson, kerek gyümölcsű alakja == E. praecox (Stev.) (E. spcttkulatct Láng) Lipötm., Budaörs és B. közt, Csép m. a 'V árosliget füves h., R.-Palota és Soroksár m. 1.216. E.
moiuscula
23,
Horipa
Armoracia
] 217. R.
Roripa
(L.) torma,
macrocorpa (W
sc op. ,
műv,
K.)
a
s
kányc6fíi.
elvadul.
Rákos mentén Canlamine clenfr6f(ÍvcÜ.
Gyümölcse nehezen érik meg. Vízben álló levelei fésűsen hasadoznak szét. 121.8. R. palustris (Leyss.) a R. helyenként, az Ördögmalmánál egy a tü, Osepelsz. a Gubaesi csárc1ával szemközt, Taksony alatt, a nádorkert mögött
mocsaras
föld szélén 1878.
1219, R. sil-vestris
(L.)
elég
bőven.
vizek körül,
arkokban, utak
m.,
-
var.
tenui
sorolcsari
g�ttnál, .var, aU'J"1:tCt Borbás anádorkert m. levelei fülesck, mint a R. pctlustrisnél, melylyel együtt nő, ele máskép a R. sylvestris keskenylevelű formáitól nem kül ö nb ö zik, azért nem hinném, hogy a két utóbbi növény hybridje lenne, var. stolon'ifoi"mi.s Borb. alkalmazkodás által iszapban termett alak a Gubaesi csárdánál, hosszúra nyúlt, heverő, inda R. JJlenyharthiana Borb (1218 X 1219) Pest (Láng!) alakú szárral. 1220 R. amphibia (L.) rendkivül változik a termőhely szerint, a) lon,-· !)'I;siU'1�ta (Godl'.) a) incliz�';a D. C,) tJ) lyrato-pinnaNficlrt et y) setutera Borb. a R�íkoson vizek körül s Promontor fölött, utóbbi B. és Albertfalva közt is, fol,tct Tausch B. alatt,
a
-
..
gyahan auriculatus levelekkel, b') longifolia, Buela alatt, Prom ontór, R. leve megnyultak, szálasak vagy szálas hosszűlnísak, a felsőbbek épek, az alsöb balt élesen fogasak, a lemerültek Iésűsen sallangosak, b) 'rot'lmdisiUqufl (Godr.) re) mt'i'iculatc, D, C. mocsaras h. a Duna m. Promontórnál,. (J) rtqteaticr6 L. (1\ 1JCwiif'olic6 D. O.) Promontór fölött, RákosOl1, B. is, auriculatus levelekkel is, »ar. b'J'achypoclct y) stolonif'e'i'(6 (Presl.?) a R. árkokban, Sz.-Mihály felé,
lei
-
Albertfalva fölött töltéseken. Termő leocsanai
a nagyon felfuvedott termés csaknem hosszabbak, vagy egyenlő hosszúak, gyakran hátra R. Kerneri Menyh. a Golyán túl mocsáros h. a R.
nél 11/z-2-szer
törődnek.
-
1221.
*
R. terresiris
(T(616Sch.) (R. Austriace
silvestris] mocsaras réte ken a Gellérthegy től délre, különb, form. ft Csepelsz. a sorokaari gátnál. 1222. R. HU'ngC&'i'ica Borbás (R. amphibia X Austriaca) a szülők möd szintén igen változó. Az először leirt alaknak megfelelő példányok Pl'O .iá�a montor m., Budán az összekötő vasúton túl, tőle nem messze iszapos h., b) levis egész kopasz, sima s meglehetős fénylő levelű, Promontor m., c) �ngustifolict, levelei hosszűk, keskenyek, szálasak vagy szálas hosszúkásak, X
-
-
139
fűrészesen fogasak, csak
az
is. Szára alsó felében
levelek
állók
épek, a legalsók szárnyasan osztottak középér mentén pelyhesedők, de még sem a az összekötő vasúton túl iszapos helyeken n. mint tőalaknál, mértékben, oly de R. Borbás'ii se'u a'uric'ulata s u. u. az ott, d) glabra, egészen kopasz. Promontor vizeiben, b) densissima u. ott. Menyh. I, gyakran metopiával is, a levelei lentebb állók gyakran félig dúsan szálasak, hosszúk, Magas, ágas,felső fele van fésüsek, azaz a levélnek csak a felső behasogatva, az alsó része ép. Gyümölcse sűrű, állása a R. A�tst1'iacáéra emlékeztet, de a gyümölcs csak nem akkora, mint a R. amphibiáé, gömb vagy gyakrabban gömbölyded f. q�tCtdrivalvis u. o. ellipsoid vagy teljes ellipsoid, a stylus feltünően rövid. s a
ágon
a
-
-
-
-
1223. R. Austriac«
(Cr.) vizek,
kiszáradt h.
körül, nedves mezőkön,
Gellérth. alatt, Promontor és Visegrád m., a J ános- és közt aszekérút m., b) niacrocorpa (Eausch) (v.1Jachyca1pa Kitt.) a so
a) mierocorpa Kitt.
Hársb.
a
c) semiauriculata Borb. az előbbi, de kö gát alatt, Promontor m., rülbelül a szál' közepétől kezdve levelei nem fülesek ; felsőbb levelei keske d) pectincttc, Borb. Promon nyek, szálas hosszúdadok, Promontor m. s a R., tőr felett. Gyümölcsét tekintve macrocarpa igen tömött, dús ágú fürtökkel. Legalsó levelei szárnyas vékony szálú sallangokra van hasadozva, felfelé a E növény egylevelek kevésbbé hasgatvák, fésűs karélyúak v. fogúak. ideig kétségkivül vízben állott. roksári
--
-
-
I
24-26. Cctmelina
1224. a. sativc6
Neslia Desv., Euclidium R. Br'.
o-;
(L.) (tojásfü)
a
Kis Svábh. vezető üt m.,
az
Ördög árok
felé szálonként, a szokottnál kétszer szélesebb levelekkel. 1225. * C. clentata Pers. Kernel' egyszer találta B.
mentén
a
Lipótm.
Ó-B., B. főleg homokos mezőkön, a Sz.-Üjfalu m., azőrösebb és kopaszabb
1226. C. silvestris Wallr. müv. h. ferencvárosi vasúti állomás
körül, R.,
alakokban.
microccrpa Andrz. a Gellérth. déli lejtőjén s egyebütt_B., a R. helyenként bőven, főleg a puskaporos magazin táj án. Sokkal sötétebb szinű az előbbinél. Termöfürtje gyakran oly sűrű, mint a Boripa Auetriaca (Or.) vagy a R. Ct1nphibia v. auriculatánál Rchb. A kétszer apróbb gyümölcs nyelei rövidebbek, majdnem vagy egész vízszint állanak. 1228. * Neslia paniczelatc6 (L.) ritka, csak R.-Máriánál homokos mező kön, Péczel m, (Kit.) 1229. Ettclidi16m Syriacum (L.) utak mentén Szt.-Endre, B.-Megyer, a Sash. felé e temetőnél. a Gellérthegy től délre, Promontor és Budaőrs felé, a 1227. C.
Paskálmalom felé is
az
üt mellett.
27.
1230. ]J!. montór m.,
perfolicefum
Myagrum
L. műv,
L.
hely., a keserűforrásoknál, Budaörs,
Ó.-R, Városligetben a R., P.-Sz.-Mihályon.
Pro
140
Ca/epina Desv.
.28.
1231. a. Oorvini
(AJl.)
téglavetönél
a
Gellérth, alatt
a
.
.29. Bunias L.
1232. *B.
Erucaqo
L. műv.
1233. B. Orientalis L.
hely., eddig
nedves
.
réteken, vizek körül, töltéseken B.,
Budaörs és Promontor, Vörösvár m., elzöldül. 30.
1234-35. Thl.
malom felé
puskaporos
a
gyakran
Thlc6Spi L.,. tctti'solyfíi.
compestre L., Thl.
1236. Thl.
csak.P. és Soroksár közt.
L.
oroense
L. et
perfoliCtt�em helyeken, töltéseken, -szőllők közt; Boros-Jenő levelű m., irtásokban. alakja igen fogas L. a körül *Thl. allic6cewm Krisztinaváros (Fritsch lll' szerint). 1237. Thl. J(6nkae Kern. (Thl. montanwn Sadl.?) a lófuttató terén, műv
..
utóbbinak
talán
a
budai
névjegygyel,
hegyeken egyiken a
az
is. Sadler
31.
1238. L. Draba L.
herbariuméban .egy
példány
van
két
Kamaraerdő áll.
LepülinJn L., réesuka.
űtfeleken,
L. SCtti'vwn L. aalátáűl műv.
s
el
szőllők közt, metopiával is. is vadul, 1875-töl az Istvánmezőn .
gyakori
(Blitsch). 1239. L.
perfoliatum
L. gazos, szikes h.
bőven,
a
keserűforrásoknél
tígatlan. 1240. L. ruderole L. mint
1211.
*
L.
L.
az
előbbi,
grettnini(oliüm crctss'ifoli'lm'�' W. Kit. körül szíkes helyeken. a
Csészarfürdö
kifolyásánál Margitsz. (Ascherson) gyakori.
1242. L.
a
a
Vaclászházriál Soroksár
m.
és
is.
Csép
32. H:utschinsia R. Br. 1243. H.
Lipötm.,
petrce« (L.) sziklás lejtőkön Vörösvár
Sas- és
m.,
a
Janoah,
(Freyn),
Gellérthegyen.
Oapsellct lJled., pásztortáska. C. Bursa pastori» (L.) különböző alakban, 33.
1244.
34. Biscutella.
1245.
B.l(tev'igata
L., pápasze1nfű.
L. sziklás lejtők;
35-36. Isotie
műv. h.
hegyi réteken mint var. aspera
Neiir.
L., festőfű, Coronopue Hall.
1246. 1. Unctoria L. műv. h.
mesgyék-
és
töltéseken, B.-Keszi, B.,
P., Péczel, Gödöllő és Soroksar, P.-Sz.-Mihály körül helyenként. 1247. L praeco.r. E:it. bokros helyeken Sz.-Újfalunál, szántóföldeken
Ilka pusztán, P.-Göd 1248.
*
itt ritkábban
clasycarpc6 (Led.) is terem. Forsk. (Senebiera Coronopue Buda-Eörs felé útak szélein, gazos h. ritka.
m.;
a ua».
Ooronopus (varjúláb) squam(6tus
Poir) B., Promontor
s
141 //7.
J 249.
Rapist'i'um, Börh., rekenyő.
R. pe/tenne (L). töltések, száraz réteken, szőllők közt
Ó.-B., B.,
P., P. Sz. Mihály.
Raphamts L. (retek) RaphcmistrumL. mind a tiszta kénsárga virágú (nem lilaszin erű) fajtája (Raphanistrum segetum Rehb. concolor), mind a lilaerü '7Jicolor alakja terem homokos mezőkön, töltéseken R., ünő, Soroksár m. R. Palota körül, a Svábh. vetések közt, az első, úgy látszik, ritkább. 38.
1250. R.
R. eatiou« L.
fajtáival együtt műv., de
el is vadul.
I�XXI. UesedaCelte, l·ezedaf�lék.
Reseda L. 1251. R.
Hársh.,
Phqtewma
L.
napsütött, lejtőkön,
szőllők szélein B.
Újliget
összekötő vasútnál.
homokos mezökön P. is
az
R. inodor« ReM. (R.
1252.
és
az
Mediterrtme« Sadl.)
pl.
a
Gellért és
a
Kis
I\is
<Jell érten.
Új
1253. R. lutea L. műv. gazos helyeken B., P. var. papiUosct az ligetben. A növény alsó leveles része apró, fehér sedékkel bir, melyek a vi -
rágzat tengelyén
s
kocsánokon
a.
élén is, de
ilyen
sülyednek valamint egyesíthető hosszabb ko
szemölesökké
,
gyümölcse csanai és gyümölcse alakja miatt, mely egészen a R. luicaé. 1254. R. luteol« L. B. ritka, a Gubaesi csárdánál!! R. truncatáoo; Fis eh.
a
nem
IAXXII. Nymphaeaceae, t,ündéril{efélék.
1255.
(Presl.) (v. OOCC6rpa C(�sp.) fide Aschers. fl. Brand. p. 26. a Rákos álló vizeiben, az allagi pusztán. 1256. N. thermalis D. C. a Lukácsfürdő előtt levő (most elzárt) MIm Kitaibel 1800-ban a nagyváradi meleg fürdőből hozta, most azonban más növények (Berula ang'Ustifolia stb) egész elnyomják, ha még tökéletesen ki
nem
Nymphaec6
ctlba L.
candida
var.
szorították.
Nuphar
sericeum
Láng "Váct6l
nem
messze" árkokban, P.-GÖd, P.-llka és
nem
az
Alföldre értendő.
N. luteumot
(Lj Kovács Gy. említ P. P.
-
(Sadl. )
m., de csak
szigetén
1258. II.
igen
canusn
s
hihetőleg
Cistineae.
Heliasithemun» Tourn., 1257. H. Fumana L. sziklás és Sz.-Endre
általánosságban
ritka.
I.lXXIII.
R.
Csörög'
találtam.
lll.
lejtők-,
tetemtoldó{iL homokdombokon
R, P.
a
Csepel
is.
(L.)
B.
az
előbbivel.
a
Sash. fehér
virágú (Btsch),
a
ritka.
1259. ll. obscurun» Pers. szélesebb -és' keskenyebb levelekkel ; utóbbi
főleg
a
rónaság
laza
homokján ;
száraz
réteken, erdők szélein B., P.
142
LXXI V. .Dro�eraceae, ilarmatfílt�lék.
Pá'J'n((,ssia L. 1260. P.
Mihály
m.,
l)[tlusl1'is
L.
mocsaras
réteken
Gubaesi csárda és P.-GÖd
a
fl,
puskaporos malom,
P.-Sz.
m.
LXXV. Violaceae,
ibolyafélék.
Violc� L.
1261. V. hirta L. réteken, bokrok közt B., P., Ó.-B., 1262. V. eqllinct Bess. a Sashegy füves helyein. 1263.
mnlJ'igua W.
V.
Megyel' felé,
a
R. füves
li.,
K.
az
a
Zugligetben,
a
Sash.,
az
a
újpesti szigeten
Rókahegyen,
B.
Ördögmalmánál.
1264. V. odorota L. bokrokban, erdők széleiu B., P. Jlj'eyn Z. B. G. 1877. p. 284. a Jánosh.
-
var.
hispidula
pálháiknál fogva ide szamí töm példányaimat a Lipótm., Hársh., Szépjuhászné és Zugliget közül, Svábh., Zugliget-, az Orczykertből. Virágai nagyobbak, mint a tiroli s austriai példányoknél. Vannak köztök hispidula alakok is, mint Kernel' s Wiesbaur, V. Ausiriaco példányai közt is. 1266. V. permixt« Jord, (V. odorata X hiria) a Hárshegyen? Az Orczy kertben vagy ez, vagy hihetőleg a V. suctvis X hsrta is hosszú .rojtű pál hákkal. V. sepincola Jord. Oczykert árnyékösaiban (Simk.). 1267. V. c�lba Bess. a Janos-, Hárs- és Háromkúth. erdeiben. gyakran * V. .'Ieotophyllct Jord. alakja Simk, szerint a Haromhatár kékvirágú is. hegyen. 1268. V. arenaria D. a. a Sas-, Jánosh. (Freyn.) Zugliget sziklás 'h. Vörösvár és p':-Osaba közt, a R. var. *den'ltdatct Sirnk. egészen meztelen, P. Csaba m. a Nagy Kopaszhegy tövében. 1265. V. Austrieco. Kern hosszan cili ás
-
-
1269.
*
V. cinemseens Kern.
a
1270. V. s'ilvest'i'Ís Kit. Rchb. 1271. V. Riviniana ReM. *
a
Szlanitzkán P.-Osaba a
m.
Pilís-, Sváb-, Hársh.,
a
Zugligetben.
Pilísh. erdeiben.
V.1nixta Kem.
(V. silvestris X stricta) a Svábh. sikján, aN ormafa felé, jelzett alakja megnyúlt, mint Bt V. strictáé, de nem szárnyas nyelű, valamint a pálhák is sokkal kisebbek, gyengék, sűrűen rojtosak és a sarkantyú a kehelyfUggeléknél majd még egyszer akkora, épen mint a V. sil'vestrisnél, melytől merev szára az alsó levelek hiánya által is eltér. 1273. VO etricta Horn. a Svábh. rétj ein, Remete-Máriánál, itt gyenge és ritkás rojtú, vékony és keskeny stipulákkal. A sz. lászlói erdő tavaeskéja mellett a V. Ruppii Rchb. ic. 4505. iig. 1274. V. cctnina L. hegyi és nedves réteken meglehetős ritka: Sz. László m., R-Mária, Svábh., a Rákoson. 1272.
a
szülők között. Levelei
143
1275. V. pumilct Choi» (V.pratensis Koch; V.lactea Sadl.) nedves réte u R., főleg a. Gólyán túl, Csepelsz. Újfalu m. Uechtr. a *V. stagninát is gyanítja. 1276. V. elatior H'. a H. nedves rétjein, bokrok közt ritka, Sz.-Újfalu 111. 1277. V. mirabilis L. erdők szélein, bokrokban B. 1278. V. arvensis Mili'''', mezőkön, műv. h.; homokon mint var, Kitai lJeliana R. Sch., melynek pálhái közepmetszete csaknem akkora, mint a levél (R. Palota, Csepelsz.) var. V. tricolor L. sziklás helyeken a Jánosh. tete jén s változatos formákban műv.
a
-
LLYVI. Cucurbitu.ceae, t(;kfélék.
B'i'yonia 1279. B. alba L. Cucumis Oit'l'ullus
olykor
sövényeken,
L.)
C. eaiiou»
L.
a Farkasv, (uborka), C.
lYlelo
L. műv, gazos helyeken,
vadon.
Cucurbita C. a'ttmntiaca .W.,
(tök) Pepo L., C. Melopepo L., C. maxinw Ducli., Lagena1',ia vHlgaris &1'. (lopótök) műv.
C.
cerrucosa
L.,
LXXVII. Portulaceae, pOltcsillfélék.
Portulcea L. 1280. P. oleracea L. művelt és homokos
talajon,
a
sós forrásoknál fel
tünő kövérek. LXXVIII. Caryol)hyllaceae,
szegfilfélék.
1. Hermaria L.
1281. IL
glabrC6
L.
(porefü)
az
elzárt Duna
medrében, Gubacs
sonyon alúl, a kovácsii hegyek ritkás erdeiben ; mind scabrescens Roem. alakok. 1282. H. incana L. száraz
Boros-Jenő
m., B., homokon
a
2.
a
verőfényes lejtőkön, Rákoson, Csepelaz.
Paronychia
m., Tak
vizsgáltam példányok ...
dombokon
T.-Bálint,
Tourn.
1283. P.
cephalotes (M. B.) (P. capitata Sadl.) verőfényes dombok é� és B.-Megyer közt, dolomitsziklákon, a Lipötm., Zugligetben, Üröm lejtőkön. a Sas- és Kis-Gellérten, a Csíkihegyen, T.-Bálint m., P. (Sadl., Kern.) Spergularia Pen Sp. rubra (L.) csak Sz.-László, S�.-Endre és Izbég körül. *Sp. marina (L. var.) a keserüforrásoknál sós talajon, Soroksár 3.
1284. 1285.
fölött sós
pocsolyák
körül bőven.
Sp. mcwginata, (D. O.) Albel'tfalvánál, a keserüforrások körül helyenként, pl. a Rákóczy- és Hunyady J. forrásnál (Richter ·exsicc.! 1874.), 1286.
az
Ördögmalmánál' (Steinitz !) ,
144
Spergula. L. hely, Remete-Mária
4. *
1287;
Sp.
-
arvensis L. műv.
L., szikárka. füves h. B., P.
körül.
5. ScleranthltS
1288 a
S.
..
Pilís- és
cmmms
L. művelt és
Hárshegy alatt, Hidegkút
a
Svábh., Kamaraerdő,
és Boros-Jenő körül. Termetre nézve
ugyan némileg eltérő alakokban, de állandó fajtáklH sem tekinthetők, mint' sokan hiszik s "f'ctjokúl" hirdetik, var. verticillat'lls {Tausch) homokdombo -
R., Soroksár felé. (Kem.), köves h. T.-Bálint m.! perennis L. Sadl. szerint, mezőkön "homokos rétek száraz hegyek�n ritkábban" előkerülne, Tauscher a �aulacke m. említi.
kon
a
1289. Sc.
-
6.
és
L.
Saginc6
procumbens L. erdők nedves helyein R.-Mária, Hidegkút, Sz. Sz.-László, B.-J enő és Pomáz körül. * S. opetala L. mezőkön, füves helyeken B. (Sadl.) Simk. sz. S. oiliato 1290. S.
Kereszt és
Pr. lenne. Sadl.
gyüjteményében
nincs meg. Kerner
7 .Alsine .
1291. A.
verna
(L.) a)
Wa�lb.,
collina Neilr.
nem
találta.
lúdhúr.
verőfényes
h.
B., B.-Megyer, Hi
R. homokos mezőkön.
degkút, Solymar körül, 1292. A. setacea (Thuill.) mint az előbbi, B. (Sash.), Ó.-B., B.-JenŐ m., R.. 1293. A. f'asciculata (Gouan) (A'renaria tenMif'olia Kit.! add. p. 207.) sziklas és homokos h., mind a két Gellérten, Sas- és Pilish. déli lejtőjén Budaörs m. dolomitkupokon az óbudai és boros-jenői hegyeken, P. és a
,
H.oroksár
m.
1294. A.
glomcrata (M. B.)
hasonló h., de bővebben:
a
Sas-, Gellétt-
éR
Hársh., R-Jenő körül, apuskaporos malomnál és a R. homokon, Visegrád m. 1295. A. oiscos« Schreb. a Szanashegyen és Hegyestetőn B.-JenŐ m.
(Simk.l]
8. Arenaria
L., homokhú'J'.
1296. A. serpylli(olia L. füves, homokos, műv, h. var. oiseida (Lois). a R., P.-Sz.-Mihály, Lipótm. !! 1297. A. lepteelados (fuss. vetések közt, a Svábh., a Zugligetben I ! 1298. A. gram'inifolia Sch?'ad. mint var, grandiflo1'a Led. Sz.-Endre és
Sz.-László közt füves tetökön
s
Gödöllő m.,
A. su7mlata Kit. add. 207.
a
Gellérten
9.
1299. M. t'iine'i'via
(LJ
a
a
Farkasvölgyben
Moe'i'ingic6 L. budai és Kamaraerdőben,
10. Holosteum
Pilísh.
L., olocsány.
1300. H. um7Jellatum L. műv. h. bőven
glanduloso puberulo, Gay Monogr. Mihályon.
Peck exsicc.!
ismeretlen, herbáriumában nincs meg.
pl.
Holost. p. 33.
Kamaraerdő, b) calyce aKamaraerdőben, P.-Sz. a
145 11. Stellari(6
1301. St. media
Margitsz., R.,
műv. h.
(LJ
V arosliget-,
Orczy-
L., fyúkhú'r. var. neglecta We1:he B., P.
-
bokrokban
a
és botanikus kertben.
1302. St. Holosten L. erdők bokraiban. 1303. St.
palustris
Ehrh,
a
R.
mocsaras
rétjein ritka.
1304. St.
gnvminea L. réteken bokrok közt B., P., Buda-Eörs m. 1305. St. uligino8((' JJ{urr. a Rákmlon egy nedves műv. földön elég bő ven
találtam 1876. 12. Cerostaim
1306. C. anomcüum l'v. Kit.
L., lúdhúl'. főleg kiszáradt, szíkes h.
: a keserű. forrá és Budaörs ritkán szántóföldeken szélein m., soknal, nyomorék példányok fl, fi-ellérth., Sz.-Endre és Izhég, P., Soroksár m. is Csepelsz.
1307. (J. oiecosum L.
(O.glomfwatmnThuill.) a Lipótra. füves hely. ritka. 1308. C. ulJ'c6chypetalum Desp. füves h. B., R. Kamaraerdő. 1309. O. semidecandnl1n L. (C. orenosum Kit. I) homokos, olykor ned ves mezőkön is a R., a lófuttató terén, Csepelsz. 1310. O. obsczwum Chcmu. (O. glutinosum Pr. non Humu. Bonp. et Kunth) �z!íraz füves helyek és lejtőkön, R., B., Ó-B., a Kamaraerdöben 1311. O. vulgatwn L. (C. trioiole Ok.) réteken erdőkben B., P., Erzsébet var. nemorolc Uechi«. (O. longu·m Sándor, Borbas 1872.) a vise falva m; grádi Űrasztalahegy alatt árnyékban, s a Pilísh. alatt patalcokmíl, S�.-Kereszt m. A tőalaktól magasabb nyúlánk termete szélesebb, lándsás, hegyes levelei éR ritkásabb szőrezete által, (hasonló O. silvc6ticumtól W. K. pedig nagyobb kelyhe és ennél csak kevéssel nagyobb (nem kétakkora) virágja és kevésbbé ..
-
kitérült dichasiuma által tér el.
a) latifolium Fenzl, Ledeb. fl. Ross. a budai hegye ken találta volna Kitaibel (Sadl. 1. kiad.); Budáról Kamaraerdő felé vezető út mellett.frurír közel Buda-Eőrshöz, néhány példány az árokparton (1871). 1312. O.
aroenee
L.
Moenchict Eh1'h. a Szépjuhásznénál 1852-ben Bauer tanár bőven megelőző évben tartott ünnep alkalmával került ide magva valahonnan a szénával. 1856-ban Kernel' még lelt néhány példányt.
lJL numticrt
talalta. Azt
(L.)
réten
hiszik, hogy
a
13. ]J[alachium r-.
1013. ]JI.
fal va,
r6fju,aticum (L.) árkok ban vizek partján ,
Csepelsz.
14.
1314. G.
L. homokos
Ó-B.,
P. Erzsébet-
Gypsophilct L., dercef'l6. mezőkön, apuskaporos malomnál, a j'rtstigic6ta IL, (a puskaporos magazinon túl), Csepelsz. 1315. G.1Jrtniculc6ta, L. mint az előbbi, de bővebben, főleg a vasutak
töltésein. 1:116. G. m.umUs L. kiaztíradt
helyeken, ugarok
és tarlökban 10
ritka,
Sz.-Endre m.,
a
Kamaraerdöben,
az
apátkúti völgyhen Visegrádon, ellenben '
R
homokján
nem
terem. 1:5. Tunicc6
Scop. Saxifraf)a (L.) 7)) apf)rerJatc6 Vis. füves h. T Balint m. (Tau seher l) Az olasz 17• t;"if)ida�()l (L.) kopasz külseje és apróbb virágai által tér el. Emennek szám és kelyhe borzas, a virágpikkelyek nagyobbak, �ígal orősebbek, nem oly gyengék és hajlékonyak, mint a mi növényünknél. 1318. T. (Kohlrauschia) prolitera (L.) száraz dombok- és hornokos területeken, a Gellerten (itt egyvirágú diminuta alak is), Lipótm., Promontor, 1317. T.
...
---
-
Hidegkút velei is
és Hz.-Sz,-Miklós
körül; bővebben
16. Dianthus
L.,
körül,
Úrasztalán,
D. ba'l'/Jatu.s L.
Botb.)
a.
műv.,
R
le
szeg fu.
,1319. D. Armeria L. erdők tisztásain
B.
It. Szára alsöbb cikkei
tüskékkel fedvék.
olykor ritk.is, apró
az
a
a a.
Hüsvölgyben, D. Ohinensi,<;i?pl
Izbég, Sz.-Endre, Sz.-Lllszló var.
-
hybridet
levis Heuf]. R. Máriámíl! is
képez (
D.
vcwie{/atl/s
budai s6s forrásoknál.
1320 .: A D. Carthusianorum L. legközelebbi rokonságból, mert maga typicusan Bpest vidéken nem terem, két alakunk van. Egyik a budai hegye ket és homokpusztákat lakja, feltünő kis szirmű és kelyhű, mely Kernel'
által
az
innsbrucki botari. kertbe ültetve
sem
változott meg. Ez
vidékünkön szintén
a
D. airoru
terem, de
kelyhe is) mintegy kehelypikkelyei (szám ezerint 6, nem 4) is rövidebbek, sötétebbek és szélesebbek, mint a déli-tirol D. atrorubcnsnél. Sziromlemeze világosabb szinű, kevesebb és apróbb fogú, kelyhe foga ellenben nagyobb. Sűrű bokrokban nő a budai (Gellért) és kiscelli hegyeken, a Harsh., a visegrádi V arhegyen, legbővebben a H. == D. di,utinus uas.,« XVI. {ig. 5017. (non. Kit.) (== D. Ca/rthusümo runi Sadl.) D. atrorubens et D. Banaticus Kern. Vegetationsverh.). benehe» AlI. hasonlóbb, mely szűkebb és (valamint a szirma
nem
a
kétszer kisebb;
hely szerint D. snbllleto?'wn Heuff. (D. c((,.P'itatw� Boiss.), melynek eredetijét Dr. llaynald érsek szives ismerem. Ez kissé szélesebb Ievelű, mint az előbbi, a legfelső pár ségéböl a D. Poli. capitatIls gyakran módjára lernezzé szélesedik ki, kehelypikkelyek fehérlők, halavány szalmaazinűck, a belsőbbek lassan s egyszerllen hegyesek, nem sZéilkásak (mint a D. ü'iuUnusnál Rchh., melynél hirtelen képeznek ari stat) legfeljebb rövidke tőrjük van (grebenáci példányok szerint]. Ehhől csak egy kétes, tökéletlen példányom van a Hákosról. Mintegy aD. Bcmrt.tir,'16S Másik
oar.
minor
alakja Pané:")
a
termő
vix
Amaz aD. sobuletorummá] (Heuf]. oar.) és D. polymoJ'phus közé helyezendő. sokkal magasabb terme til R rokonaival egyti.tt jrivul nagyobb viriígü, hosszú -
,
*) Boissier példűnyaimab látta, ennélfogva uehezen az ö növénye.
s
u,
D.
atroruhen«
körébe
b,rtoztllHLk
állítja"
levelnemű külső murvája
van,
kehely-pikkelyei keményebbek, visszagörbül
nek, szirmai nagyobbak. 1321. *D.
polyrnoi'phus M. pusztékon Gödöllő, Isaszeg m.
B.
(D.
diutinus- Kit.
non
ReM.) homok
..
1322. D. collinus W Kit.
hegyi réteken,
Háromhatrírh. felé,
Svábh.,
a
virágot
visel.
(D. Sequierii Aut. Il1;mgar., Sadl.) száraz Bogdány, Pomáz m., R-Máriánál, a Lipótm., a Disznöfőtől a Szépjuhászné felé vezető út szélén,
erdők szélein a
Kakukh., Farkaev. és Kamaraerdőben. 1323. D. deltoides L. száraz hegyi réteken Sz.-Endre, Sz.-László, Po máz és Bagh m., var. pubens Borbás (D. tene« Sándor ined.) a Sashegyen. Magasabb termete, szára, kelyhe és pikkelyei pelyhességénél fogva a D. llelh'igiihez Borbás hasonló, de eltér tőle nem csoportos virága és a D. del toideséhes tartozó rövid aristái által. Egyetlen kétágú példány van belőle az egyetem nöyénygyüjteményében, egyik ága egy, a másika kettejével álló Garyophyllus L. és D. plumctrius L. műv, teljesedve gyakran. 1324. D. serotinus W. Kit. (D. plumariut3 Badl., D. arenariu«
D.
Sash. és
Lipótm. szikláin,
a
Kis-Gellérten füves
Kern.) a h., Budaörs, Solymrír, Cse
(váczi temető megett, angyalmező), Üllő, Soroksár, P.-GÖd m. superbus L. mocearas réteken helyenként: Sz.-László, P. és Keresztúr m.: Erzsébetfalva alatt mocsaras réteken, főleg pedig ezek erei mellett rőzsaszin, és lilaszin virágokkal eMg bőven. 1878. sept, 1. pele
m., aR.
1325. D.
17-19.
Saponaria L., szalJpcmfű, CucHbalus
L. et Silene L.
1326. S.
officinc6lis L. homokon, vizek körül, töltéseken. 1327. B. Vaccaria L. vetések közt, gazos h., B., P., Kőbánya m. 1328. Cucubc6lus bacciferus L. erdőkben, sövényeken, főleg a Osepelsz.,
Újfalu
m,
1329. Silene dichotomo Ehrh.
a
Svábh.
'ugarjain,
a
Farkasvölgyben
Fl
gyalogút m., innen tovább Budaörs felé, a Kis szőlleíben és szőllei szélén, a Zugligetben, a Szépj uhász
ide vezető
tlvábhegyről Svábh. elhagyott nénál [Freyn}, a Sash., Mátyásh. körül árkokban (l), az Istvánmezőn (Bhts.). 1330. S. viecos« (L.) száraz réteken a R, Üllő, Tököl, Soroksár m. szi kes földön is.
multiflora (Elwh.) kissé nedves homokos réteken: malom, B., Megyer m. a R., Soroksár, ünő m. 1331. S.
ros
1332. *8. nemoralis W. K.
a
Sash.
a
puskapo
sziklés h. Draba laeio ccwpáv al
(Freyn.). 1333. 8. nuian« L. Tétek- és
hegyeken,
erdők- és irtaaokban B.,
fl
H..
ritkább.
longi/lom Elwh. a két Gellért-, Sas-, S\Tábh. (itt szép rózsa vir.igű is), Jözsefh., Lipőtm. száraz helyein, P. ritka. 13S4. S.
sziu
10"
148 1335. S.
viridiflora L.
Pilísh. tövében
a
Henffel; Kernel'
tehát vagy kiveszett, vagy nagyon szálonként van, mint ban elterjedve. '
1336. S. Otites
Lipötm.
s
találta,
is hazánk-
lejtőkön és homokpusztákon R, P.; bujabb ágú fajtája, a var,' Pseud-Otiies (Bess.) a
köves
(LJ
termetű, hosszabb levelű,
nem
egyebütt
hosszú
s
hegyeken, a Svábh. és P.-Sz.-Mihályon. porviflor« (EhrhJ homokpusztákon Csép és Gödöllő m., az Herminamezön, Városliget fol R.-Palota, s az összekötő vasút
kis-celli
1337. S.
István-
és
ferenczvárosi állomása felé. 1338. S.
szől
vulgaris (JJfÖnch.) (S. inflc�tc� Bm.) réteken, szántóföldek,
lők és erdők szélein.
Ö-B.,
1339. S. conica E.
Csepelsz. homokpusztáin;
az
Pomáz körül,
S, .ATrIlUÜt L. kertekben műv. (l1tla L.
egész
s
Istvánmezőn fehér s
a
Gellérth., bőven
virágú
itt-ott elvadul
is
Városliget
R.. és
(Bhts.).
(Svábh., Zugliget l).
-
S. llen
körül gazos h., kerti
szökevény. 1340. S. flavescens L. csak a Sz.-Gellért délnek néző egy fent, közel a citadellahoz, Simk. sz. mint plwriflorct. a
a
szikláján
20. Meland'rium Röhl.
1341. M. noctiflorum net
erdőkben,
a
(L.)
1342. M. albwn»
Svábh.,
a
Kamaraerdöben,
a
de sehol
(Mill.) (Lychnis
Disznófötől
a
Jánosh. felé
me
sem
seregesen, dioica L. pr. p.) rétek-, gazos h., irta
sokban stb. 1343. M rulJrum
(Weigel) 21.
erdőben
a
Pilíshegy tövében, Sz.-Keresatnél.
Lychnis L., mécsvir·ág.
1344. L. Visccwia L. erdők tisztásain, a Kamaraerdőben. 1345. L. Flos cuculi L. vizenyős réteken Ó-R, R 1346. L. Coronaria
Endre m.,
a
Sz.-László,
Sz.
Kamaraerdőben. 22.
1347. A.
,
erdők tisztásain és szélein
(L.)
Agro.;temmC6 L., konkoly.
L. vetések
Githago
közt,
az
Istvánmezőn, Zugliget
és Hársh.
körűl szálonként, olykor fehér virágú is; az összekötő vasút ferencvárosi állomás án ál sovány példányai, kelyhe alig hosszabb a szirmoknál v. rövidebb
(var. microcctlyx Schur.). LXXIX.
Ph!ltola.ccct
Phytolaccaceae,
L:LTX. Kitaibelia
aU"ö .. mösCélék.
deeandra L. Amerikáb6l származik) kertek,
vitifolia
W.
a
sövények körülolvadúl.
]Iahaceae, mályvaCélék.
Városligetben,
mint kerti
szökevényt találta Kerner.
1. Lavatera L.
1348. L. tén
Thurinyictcrt L.
P., P.-Sz.-Mihályon.
a
Kis-Gellérten és Kis-Svábh.
s a
vasrit
men
149 2. Althaea
1349. A. Hál'
körül,
a
officinalis L. vizek, Rákospataka m.
L., mályvc6.
árkok 111.,
1350. A. cannc6binc6 L. szőllők közt de
főleg
a
a
keserűforrésnal, P., Sorok
a
Farkasv. és Budaörs
közt,
a
Sash.,
CsászárfUrdő felett. .
1351. A. hirsuta L. műv, h. Sash.
B., R-Megyer, Pilis, Osép körül. pallidn W: Kit. köves, száraz h. a G ellérth. a Sash. megett Farkaev. felé, Svábh., a Rókahegyen B.-Megyer felé, Pécel m. 1352. A.
a
A.
rosea
,
L. műv.
(mályverözsa). 3. JJ'icdVC6
L., jJnpslIjf.
1353. lYL s'ilvestris L. müv. h.
töltéseken, szőllők közt B., P. gazos h., legelőkön stb., CL disznöhizlulcnal. 1355. lYL borealis Wallm. niezök- s gazos h., Buda-Keszi m., H�uff. Kőbánya körül, a Iiékoson ! ! 1i35 J.. ]JI.
rot'Undif'ol'i(6 L.
111.
L. itt-ott kertekben.
crisp«
4. Ilibisc'Us
1356. IL tcrJ'bcd'Us Cao.
(H.
L., vC6'ij'Úmá7c.
trion'Um
Sadl.)
művelt
helyeken, B.,
P.
pl.
a
keserűforrasoknél. I�XXXI. 'l'iliaeeue, hárst�"'eléke
uu« 1i357. 11•
Ehrh:
L., hársfa.
budai hegyeken egyenként, ct Farkaev. grwndi/,olia képez. 1358. T. pcwvif'olia Ehrh. erdőkben, a Svábh. és Zugligetben, de az a
kis erdőt
előbbinél ritkább. LXXXII. Uypericineae, orbáncfíífélék.
H,yperic'Um L., orbáncfű. 1359. IL
P., R-Jenő
m.
perfOlJ"c6t'um -
var.
L. száraz füves h. erdők szélein
Veronense
(Schrcmk)
Új-Pest
felé
B., Promontor,
homokpusztákon.
fide Gremli (H. perforatum X te B.-J enő m. Termetében a H. perforoiwm, de felsőbb levelei széle irapterum) sebbek, a H. tetrapteruméiho» hasonlítanak, valamint a bimbók hosszú kihe gyesedett, mintegy szálkahegyü kehelysallangjai is. Eltér az utóbbitól két élű sztíra által, de az élek is élesebbek, mint a II. pe1forcdttmnál. 1361. H. tetrapterum Pr. (11. quctdrangulare SctcllJ vizek körül Sz. Endre, Ó-B., P., P.-GÖd, Erzsébetfalva m. 1360.
Hypericum
1nedium Petenn.
1362. H. montctnum L. erdőkben ecabrum Koch,
a
a
Jánosh. alatt, szálonként
Svábh. !
1363. IL hirsutum L. erdőkben K,
pl.
a
Jánosh. körül.
;
var.
150 LXXXIII. Elatiueae.
13tH.
Sz. -Kereszt
L. kiszáradt
Elc6f,jne.l1yd'i'opiper
helyeken ritka,
a
Pilísh. alatt
m.
.
a
Disznófőig; 1367. A.
Margitsz.
;
var.
1368. A.
Pseudoplcdonu« sétahelyek
Normafától
Pilísh., SvábhegyrőIle egéi:lz
compesire L. erdőkben .fa; szőllők közt, útak m. bokor. B., molle (Opiz) a Normafa közelében, Svábh., Harsh., Zugliget. : a
L. bükkerdőkbeu, ritkabban magasabban fekvő J�ínosh., SVEibh., Farkasv.; ültetik is.
1369. A. Tatcwicum L. a
a
mellé.
plcdctnoides
is
tölgyesekben
L. erdőkben
ültetik is
m.
jubarfafélék.
LXXXIV. Acerineae,
1366. Acer
és azok körül Pomáz
pocsolyékban
1365. E. Alsinastrum L.
a
Harsh. erdei szélein
Svábhegyre menet,
LXXXV.
Aese��lus
a
a
felé,
a
Osepelsz.,.
I1ippocastalleae, 16gesztenyef'eIék.
llippocastcmum
L. ültetik
elvadul.
s
L:x..L� VI. Polygaleae,
tejelökefélék.
L.
Polygala 1370. P. maior
Éjszak
Kamaraerdőben.
Jacqu. -szaraz hegyi
s
erdei réteken
B., Kőbánya
m. a _
J anosh. körül! !; var. achaeies Neilr. (P. negleetc6 Kern.) bokrokban, verőfényes h. Hidegkút m., a N ormafa és Disznófő között, a J anosh. alatt,
R. !!
a
Zugligetben, a Osíki hegyen Pantoese7c
aeurea
az
Buda-Eörs
(Tauscher.), a Rákos rétjein! ! uar. hegyeken, e példányom szintén ilstöktelen
ó-budai
m.
vinigzabű. 1371. P.- vulgc61'is L. ügy száraz, mint vizenyős réteken B., Ó-B., P, oxyptera (Rehb.) (P. depressa Hassl. non Wend.) a R füves rétjein. Hidegkút m, erdőkben; gyakrabban fehér virágú.
var.
1372. P.
comcsa
Schr. hasonló
előbbivel. P. és Soroksár közt, viragú is. 1373.
Csaba
P.
amar«
Jacq.
a
helyeken, de ritkább: a visegrádi hegyeken, Új-Pest
kovácsii
Svábh.
az
felé fehér
P.
helyeken Sz.-Ivány közelében,
m.
1374.
Ó-B.
*
a
és
*
P Ausiriac« 01'.- a Normafa körül
B.-Megyer
közt. Valamivel
gyakoribb
szálonként, a
tuocsaras
Osepelsz., Városlig.
réteken és
a
R.'
LXXXVII. Stal)hyleaceae, halyagfafélé-k.
Staphylec6 1375. S.
pinnc6ta
L. erdőkben B.,
a
L.
Sz.-Gellérth., a Sash. szőllők szélén is.
.
151
kecslierágMNl-I ...
LXXX,'III. {�el'mdl'illeue,
Evonymus L., kccs"kcráfjá. 1;376. E.
Kit.,
böle el
uutorok
E.
is
Eztropaeusnak
]377. E.
B.,
választható szélesebb fűrészelt leveleinél
nem
az
L. erdők szélein és tisztásain
Europacu«
-_-
fogva,
B. 1}/,edi'w;
mert ezt
az
tulajdonítják.
L. mint
cerrocosus
P.
ar.
ele
előbbi,
a
lejtők
berkai közé is
szívesen vegyül. I.XXXIX. Ampelitleu.e, szöllőfélélío 1078.
Vitis
vinifem L.
Vadon lombos erdökben
műv,
s
köbanyai
a
Pilíshegyen,
a
Sz.-Endre
és budai bor ismeretes. m.,
a
Farkasv. és Fácán
B., lép fel bővebben, mint Sz.-Li:íszló és Visegr.id hol hold területen csaknem mindegyik bükk törzsét hefutja. A több között, ö 131. és lap.) MargitCsepelsz. (v. ele sehol
nűl
sem
szebb és
Ampelopsis fJuinquefolict L. műv. xo, IUmnllleu.e, ebftttelék.
1. Pali'ttrus TOllrn.
1379. P. oeiüeoiue Ltnn.
ránkba,
a
(Krisztuskoszorú) méditerran növény, hihetőleg a török időkben került.
2. Rhanmu« ,
1380. Bk. catbartica L.
géttakban.
A
erdők szélein és tisztésain szőllő
(varjútövis)
Lipőtmezőn melyről
1381. Bk.
B.,
L., ebfa.
lánclsás hosszúkás
is szedtem késő őszszel, dani bajos. ken
flo
buda-eörsi szőllők közé,
l!htngulcl
L.
azonban
v.
hosszúkás Iandsrís
egyelőre
fornuíji:tt
határozott itéletet
erdők-, szőllőgatakban
,
mon
kivált nedves réte
P. XCI. EUl)ho .. bi�teeae,
Eu.phorbict 1382. E.
hegyeken
heiioscopi«
kutyat�jfeIélí. L.
L. műv. gazos h.
v.
r
*pus'itt(l Láng.
1824. mész
R
platyphyllc6 L. árkok, vizek, kerítések körül, g,LhOS h. lax'phylla Lúng oar. Syll. 1824. p. 187. (E. polychro'ma Kern. E. epithymoides JC6Cq. non LJ bokrokban, erdők szélein és. tisztásain R, CL Kamaraerdöben. (E. elliptica Kit.?, de nincs meg gyüjteményében.) 1385. E. pctlt6stris L. vizenyős réteken, tavakban a R., SZ.-Elldl'e m. 1386. E. oillosa W Kit. (E. procer« JYL BJ vizenyős réteken a R, Üllő m. 1383. E.
1384. E.
1387. E. Gerardiano
Jacq.
a
lejtőkön B. s homokos tojásdad haromszögletűek, tehát ar var. homophyllct (Láng) gallérlevelei
száraz
R., Gödöllön. Gallérlevelei szár szálas lándsás, leveleitől eltérők : mezőkön
sziklas
152 a
szár leveleitől
Jenő
igen
11 e III
különböznek
:
Kőbanyu
Hegyestetőn
m.,
B.
m.
'1388.
Ct1)�YfJ(l(üo-icles L. erdőkben, irtásokban s ezek szélein B. 1389. E. Cypctrissüts L. mezőkön, réteken. 1390. E. ES�6lc6 L. réteken, bokrok, vizek körül, a Városmajorban B., Ó-B.r Sz.-Endl'e szigetén, Gubacson. 1391. E. virgeda W. Kit. réteken, űtfelekeu, szőltők kőzt, töltéseken. 1392. E. lucido W Kit. úrkokban, mocsaras helyek s vizek partján: Érd. m., a keserűforrasokual (! l), P .-GÖd m. 1398 .E. sed'tc'blalíet Host. iitfeleken, �záraz füves h., szőllők és erdők E.
.
szélein. B. 1394. E. gletreOSlt lJ1. B. (R Bt'nnOn'tClt us«. E. NicMnsis Betell) verő fényes tetők- s lejtőkön B., P.-Szántó m., szárai'. réteken a R., Cinkota, Keresztúr. Soroksar és Üllő körül; a :R. és Ördögarka mellől B. kopasz gyi.i. E. Gcrarcl'bmzúvetl talán hybri mölcsű alakjain vaunak, (leiocorpo Neilr.) det is képez B. (Kern.) 1395. * E. segctalis L. vetések közt B. (Kit.) 1396. E. Dalnwticet Vis. (E. Graeca Simk., E. Tetwrinensis Borb.) szől lők barázdáin a Svábh. déli lejtőjén, vetések közt CL tetején és ct Hacsh. alatt Kovácsi felé, de utóbbi helyen már pusztulóban, a Ferenctp-tőn B., a Farkasv. és az Ördögmalmánál (Steinitz !) igen szokatlan vaskos alakban. 1397. E. Peplus L. zöldséges kertekben B., P., romokon Ó-B. (Freyu.) 1398. E. [olccü« L. ugarokon. mezőkön műv, h. B., P., Budaörs m.; var. ebecura (LO'isl)vfltések közt. a Svábh., Új-Pest m. talán az E. erythro sperma Kern. is terem, mely nem, azálkahegyű felsőbb és gallérlevelei, barna 'piros, nem világos szürke magja, közepéig hasadt bibeszára s az által tér el az E. fctlcátától, hogy glanduláin csaknem egészen hiányzanak a szarvacskák. 1399. E. exigua L. műv. h. vetések közt a Svábh., Új-Pest és T.-Báli�t a Pilísh. tövében, var. truncat« Koch. kukoricaföldeken T.-Bálint! m., -
-
--
,
Sz.- Újfalu
Ill.
1400. 1J;Ierc�61"iaUs
Jánosh.,
a
Remeteli. A
perennie L. (szélfű] bokrokban. Pilíshegyen rövidebb, arány1ag
kopasz levelű, csak a széleill Sternb. et Hopp. hasonló. 1401. JJtL Bu.cus
annt6C6
rövidebb
szőrrojt,
L. műv, gazos h. szőllők közt
sempercirene
B., pl. a tojásdad
tehát aMovedához
Ó-B. Új-P.,
Sz.:'Újfalu.
L. műv,
XUII
Jltglans regict
van
erdőkben szélesehb
.
.Juglan(le�"e, diófafélék.
L. műv.
XCIII.
AllacálO(liaceae, szömöriceféléli.
1402. Rhus Cotimes L.
Kia-Svabh., Zugliget Bh. coriaria L.
és
verőfényes lejtőkön Pomáz, Lipótm. B.
(ecetfa)
műv,
Sz.-Elldre m.,
a
153 X(�I v.
Di
o s ul a c e a e.
Dictwnnus L., ezerjó. 1403. D. olbu« L. erdők �;I,élein és
Endre Ás Göt1öllő körül,
a
tisztusain, hegyi lejtőkön B., Sz.
Kamaraerdőben. X(),r. Uutaceae.
1404. PCfJ(mum I1wrmalc6 L. a Gellérth. déli lejtőjén azon út mellett, mely szőllők közt és erőd falai közt a kápolnához vezet, néhány bokor. Magvait probaltum vetni a Sashegyen, de eredményt nem láttam. Évenként gazdagon vinígzik, meg is érleli gyümölcsét, de tovább nem szaporodik. Hogy a közeléhen vadon nővő füge őtalmára lenne, helytelen, ele épen ezért hihető, hogy e helyen a török időben kert volt, melyhen a füge mellett ct Pegcmumot is müvelték, melynek magvait fl, törökök vörös festékül hasznaltuk.
(V.
Ö. 30.
lap.
Ruta
-
[J/'ctVeolens
L. műv.
elhagyott
szőllőkben
olvadulva.)
.XCVI. Zygoll)tylleu,e. Triu'ul'us
L., királydinnye.
Sas- és Gellérth. déli lejtőin, bőven homokpusztákon a R, P.-GÖdÖn s a Csepelsz., Gödöllőn. Virágja élénk séÍl'ga 7 -8 mm. hosszú, a kehelynél kétszer hosszabb, gyfunölcse, kopasz (nem szőrős), 6-8 mm. hosszú. tövisei is kétakkorak, mint a litoralis s déli-magyarországi alakoké. melyeknél a 3-4 mm, hosszu s szirmok a kehelynél csak kevéssel hosszabbak Azonban Kernel' faja úgy látszik a Tr. robust�6sSC6l Boies. Diagn. Ser. II. I. p. 112. esik össze. 1405. T. UricntC6lis Kern.
a
XCVII. ('-Jeru,lliaceae,
1. Erodium
gólyallírféléJ".
IiHerit., gémcsőr
.
hely. legelőkön, homokpusztákon ;- a kes kenyebb hosszabb, hegyesebb metszetü alfaj (var. c}werophyllU/m Cav.) Gren, .
1406. E. cim�tc61'ümt L. műv.
Godr. Flor. Fr. p. 311. a Rákoson és Gellerten. 1407. E. J!'impinelloicles Bm. mirigyes kehelylyel, 1408. E. Neilreichii Jka alófuttató ként
(Freyn!)
s a
R. ritka!! út mellett �zálon
(Simk.). lejtőjén, árkok partjan "Huszárhoz" bormérés felé helyenként bőven.
serléshizlaló körül homokos mezőn.
1409. E. ciconaim L.
szőllőutak mellett,
a
a
Gellérth. déli
2. Gerc6nit�m
1410. G.
ligetjében,
a
az
a
budai
L., gólyctcsőr.
phaeun: árnyékos Visegrád és Sz.-László közt. L. a Rákoson homokos (Bohatsch). prcdense 1412. G. sanfJuineum L. száraz, füves hegyeken, erdők szélein és tisz tásain R, Gödöllő m., R. (Bts.) 1411. *G.
L.
erdőkben
-154
Pyrenct'icu?1l L. füves h. a SzépschvE+dnőnél, It Zllgligetben'; (nem nagyobb virágú G. wmbrosuni W. K. alak), Gödöllő körül (Dorner}, Fótho� a Károlyi kert ligeteibeu ; állítólag a Városliget körül is. H14. G. pusillu1n L. műv. hely., sövények m., legelők és töltéseken. 1413. G.
a
1415. *G. dissectum L. műv, h. Sz.-Endre
s
R.-Mál'icínál.
1416. G. colurnbinum L. sziklás, homokos h., mezőkön a Pilís tövében., P.-Szántónál, it-Máriánál, a Visegrádi hegyeken. 1417. G. ')'otunclifolütm L. sziklás lejtők, szőllők falain: az "Állatkert" erdőben, R.-Máriánál, a Farkasv., P. m. 'HIS: *G. molle L. műv. füves h. B. ritka,
árnyékos és kövér talajű erdőkben a J�LllO::;- és Harsh., a Remetehegy alatt; a Hegyesbetőn R-JeJ1Ő m., s az apátkúti völgy ben Visegrádon. 1419. G. l�tcicl'ltm L.
1420.
G:
divCt')'icatu1n Ehrh.
erdők, bokrok
és szőllők szélein
"Állat
:
kert" erdő, R.-Mária, s Kovácsi m., Istvánmezőn. (Btsch.) 1421. G. Robertionsom L. árnyékos sziklákon a budai erdőkben j Remetehegyen s a keserűforrásoknál (Btsch.) fehérvirágú is.
a
XCVIII. Lilleae, lenfélék.
Linum L. 1422. L. var.
flamtm
uninervét Roch.
várról
L.
(L.
sziklás, füves lejtők és tetökön B., Hidegkút Rocheliamtm
m., a;
KutY;L
Gndr.) Gandoger hihetőleg
kapta. 1423. L. hirs'uf'ltm L.
verőfényes dombok-, sziklás lejtők-, szőllőmes többnyire mint var. angustifoli'ltm Led. gyéken elhagyott 1424. L. 'J'l/ltdifolium (Wiel'zb. val'. Flora 1840. 1. p. 368.) (L. hirsufum (3, ss: ss«, L. Pannonioum Ke')·n.) a R. homokos pusztákon, R.-Palota felé, Csepelsz. Az előbbi fajtól keskenyebb, lazán álló, csaknem egészen kopasz leve lei s a hosszabban kihegyesedő, az érett tokot jobban tűlhaladö kehely sallangjai által stb. tér el. 1425. L: tenu-ifolium L. füves, verőfényes lejtőkön, ritfeleken B. szőllőkben B.
s
'
.
.
1426. L.
Hegyestető
iuniperifoli'lt1n
sziklás
Az előbbivel
,
helyein
Borbáe Oest. bot. Zeitschr. 1876. p. 42-t
B. Jenő
termete, levelei
ét
m.
virágja szinére nézve megegyezik, de ágas; ágai rövidebbek, ágasabbak s cikkei rövi debbek levén, sokkal sürübbek s egyenletesen levelesek, holott a L. ienuifo Ziumnálmegnyllltak és alsó felökben jókora távolságban leveletlenek. Kely hének hasonló sallangjai apróbbak s a mi fő, nem mirigyesek. Szirmai hosz szas-lándsásak {nem visszás tojésdadok), halavány rözsaszínüek, kihegyzét tek, 3-erllek, de az oldalsó erek felfelé elenyésznek. és
sokkal sűrűbbeu leveles és
,
L. 'usitatiss'irnum L.
P.-GÖd,
L. luimile Mill. ritkán
műv., helyenként
a
R, .elvadul.
155
1427. L. perenr�e L. nedves homokos réteken pelsz., Gödöllő, P.-GÖd m. lila ezínű virággal. 1428. L. Altst1"ietc'u1Jt-
B.,
P.
Kőbánya,
Soroksár
Jacq.
száras füves
"a
R.,P.-Sz ...1YIiluíly,
CSl'
h., homokos verőfényes lejtőkön,
m.
1429. L. cetthartic'utn L. füves
h., B.,
a
R. nedves réteken.
XCIX. Oxali(leae, sósdiféléli.
1430. Oxctlis Acefosella L.
árnyékos,
mohos sziklákon,
H
Visegrád
és
Pilísh. ercleiben. O. str'icta L.
a
b udai V árhegy keleti
c. BttIsaUlilleae,
oldalán, kertekben
és kőfalakon.
lleIlY(IUllozzáulféléli.
lrn;pat'iens L., nenyúljhozzám. 1431. 1.
nolitemge1'e L.,
a
éjszaki oldalán, Kovácsi, Sz.�Endre.
Pilísh.
1. Bctlsc�rninaL.m{lv.
_)a.
71 ��.� � 'YA. --I �'_'�' � (JI. adelphe"." jezs3Ulentfélék. (Jú PW
PhiZculelphMS
'C01'O'Y/(t1'Úts L.
sétahelyeken
Cll. Oenothereae,
1. Oenothera
1432. O. bienni« L.
tákon'
B., P.; Palota felé,
((.j
műv,
ligetékefélék.
L., Ugetéke.
ligetekben, patakok partján, töltések és homokpuszv.
paroifior«
Koch. is, hacsak
nem a
kései
virágok
ilyenek. 2.
1433. E.
Epilobium L., fiiz'ike.
emgust'ifolium L. erdők Svabh., Farkasv., Kamaraerdőben. mely
pl.
a
J ános- és
a
Hars-,
Disznófö felett forrasoknal, a langyos vizű cser malomnál, a Lukácsfürdő tavánal, P. és R.-Palota közt
1434. E. hirsututn L.
.
és irtásokban B.
a
puskaporos m., ligetekben Sz.-Újfalu m.; var. subglabrum Koch. patakok m., Csörög és Ilkapuszta közt, az Őrdögrnalmánál. E. peretChiatwn Borbús (E. etclnettttm? X Mrsutmn) ligetekben Sz.-· Ujfalu m. ! ! Az egész növény E. hirsutum termetű, de főleg levelei kopászab 'bak. l�zek alakja az E. hirsttf.nméhoz hasonlít, hosszük, de jobban odanőttek, csucsuk is ehhez hasonlóan hegyesedik ki, gyümölcse apró, ritka szőrű vagy Iekopnszodő. Mivel később, mint e növényt az Ö. B. Z. 1878. 363. L ismer tettem, az Ördögmalmátál s Gácsról oly E. hirsuiumot kaptam, melynél a le velek szélétől az interuodiumok felső részén világos vonalak futnak le (azért hozzám E. virgettwn név alatt jutottak), de máskép az E. hirsutttmtól e nem térnek, egyidőre, míg a csepeli növényt virágban is gYl\jthetem, mint bizonytalant az E. hirsutttm formájának tekintem, m. a,
árkok, patakok
-
156 E. elubium?' (B. hirs'Utum X tetroqonum ?) Egy másik E. hirsutum ter metü, de kopaszabb Epilobiumot szedtem virág nélküla Disznöfő fölött,
inelynél a
szarral
levelek csak
a
alig odanőttek vagy csak egyszerűen függnek össze alsóbb internodiumai 2- 4. emelkedett vonallal birnak. Az E.
s
tetraqomsm ismert termő helye a Disznófő levén, a hol az E. hirs'lttwm is terem, lehet, hogy ezek hybridje, melyet SchmetlhCt�.tsen ismertet a Bot. Ztg. 1875. 523. 1. ? 11.
hybriduln
Sclvur (E. h'irl:nttum X
1435. E.
uófő
j}aJ"vi{loI'Uln)
Schreb. források árkok
pa'rviflm'um felett;!! CL Lukacsfürdő-,
a
soroksári
.
a
Vál'osligetben SacU. gyüjt.!
m.
gátnál,
Sz.-Endre
Sz.-Kereszt
a
m.,
Disz
v.
m.;
sub-
[Jlctbrum Koch. P. és R.-Palota közt árkok szélén, Ilka és Csörögpuszták közt; var. canescene Iluussk. 8ürü, szőrű takarójától hamvas, forrásoknál a puska Erzsébetfalva alatt s P.-GÖd tőzeges h. v. menthoidce Boiss. poros majom m.; et Hcldr. Eleinte azt hittem,hogy E. montctnwn X pewviflorummal van dol -
gom, de itt más
Epilobium
nem
is terem.
Alacsony termetű,
levelei
aránylag
.szélesebbek és rövidebbek, tojasdadok, tojésdadlandséeak, egész lándsásak. 1436. E. montanun: L. erdőkben, irtásokban a Hárs- és Svábh-, Sz.
régi Őrdögmalm, var. ? Háromkúthegy erdeiben, 1,md'ltlátwn (Sándor ineel) Borbá«. a hegyek tövében Sz.-Enclrénél ("in locis siccissimis") Sándor! Az egyetemi növénykert herbariumában egy csinos és -instructiv példánya van a növénynek, mely, hogy nem az E. lomceoküum és E. tetrCl[Jonum hybridja-e, előttem bizonytalan, de a száron vonalakat látni nem lehet, bibéje négykarélyű. Vinígja 1 cm. hosszú; levelei valamivel hosszabb és szélesebb nyelűek, fürészelten fogasak, mint az E. tetragonumnál, az alsób bak pedig jobban kiszélesedve szabálytalan öblökkel bírnak, s gerincök mintegy horgasan görbül meg (fasciatio?). 1438. ,x·E. limosum Schur. (E. moniamun X pCJ;rviflorttm) a Caászárfür dőnél (Simkov.). E. montetn'umot azonban itt senki sem említ. 1439. E. heierocaule Bm'bás (E. montanum X tetraqonum) a botanikus kert növénygyűjteményében van egy "E. petiolatwm Sánclor" a budai hegyek Től, "cauIe sublineato, foliis omnibus exceptis supremis oppositis, medii canlis foliorum 1/3 unciam longis, foliis óvato-lau petiolatis, petielo sorrato-dentatie ceolatis, inaequaliter stigmatibus divisis. Hinc E. a foliis exacte illinc E. montano, quo roseo, a quo stigmate diviso pebiolatis, differt, affine", Valészinü tehát, hogy ekét növény hybridje, az én példá nyaimnál a levelek rövidebb nyelűek. Egy másik, ezen szülőktöl eredő hybrid is van az egyetemi növénykert gyűjteményében Budáról, hihetőleg Gerenday tól, mely az E. tetraqonumho« már közelebb áll, tehát az E. persicinwmnetlv Rchb. is jobban megfelelne, de tőle és az E. montctmtmtól egyebek közt bunkós bibéje, az E. tetrctgonumtól pedig vonalozatlan szára, rövidebb, -tojásdad lándsás (sűrűn fogas) levelei stb. által tér el. (var, pleioclont26m Borbás.) Endre, B.-Megyer
és Pomáz
közt, Boros-Jenőn,
U37. E. lomceolaius» Seb. et Mam.
a
a
-
.....
....
'
157 1440. E. ctdnaf1�m Gri».
(E. tef1'agonum Sedl.l) mocsaras árkok körül, ligetek forrásainál, Sz.-Endre, B., P. m. Palota felé, bokrok közb, vizenyős h. Sz. Újfalunál is. Itt árnyékban platyphyllum is, a közönségesnél erdők
s
csaknem kétszer szélesebb levelekkel.
Lamyi) a nevezett szülők álló levelei egészen az táján közép és szőrűek, ágak apró ágai legfelsőbb levelei rövideb rövidke nyelüek, egés7. a következő fajéihoz fogúak,
1441. E. semi-adnatum Borb.
társaságában
(E.
ctdnat'wm X
P. és Palota közt. A szrir
E.
adnatuméi, de az bek,' tompák, ritka hasonlí ta nak.
LCt1nyi F. Schultz. P. a régi Ördögmalmánál iszapos h. Ko rós h. P.-Sz.-Mihályon, P. és Palota között árkokban, kiszáradt vizmosásnál a Normafa és Disznófő között, az apátkúti bánya körül Visegrád m. !! Tan scher herbariumában már régen megvan Pestről E. tet1'agon1f,JJ� név alatt. 1443. * E. mixtmn Simk. (E. adnatum X parviflorum) az elrekesztett Dunaág mocsaras kövecses helyein a sorokséri gátnál. 'I'ermetében az E. ctdnat'ltmhoi hasonlít, de szára, levelei, virágja részei pely hess ége által eltérő, szárán az emelkedett vonalak eltünnek. 1444. E. tetragonltm L. (E. roseum Schreb.) a Disznófőnél, Sacll. ed. J. Sándor! utóbb Szépligeti és Porutiu], Csobánka és Sz.-Kereset közt a Nagy Kartalja hegypatakjainál s a sz.-kereszti völgy erdei ford/sos lápjain (Simkov.) 1445. -X·E. l{nafii Cel. (E. parviflm'1;t11Z X teiraqonum) a sz.keressti völgy erdei forrasos lápjain (Simkovics). 1446. E. polueire L. tőzeges forrásos h. P.-Szt.-Mihály és R-Palota m. var. Schmidtianwn (Rostk.) Városliget. (Müller Tauscher herbariumában !) 1442. E.
8. Citp'caea
1447. C. l1tteticmct L.
L., szirompár.
árnyékos
erdőkben
Izbég
m.,
Pilis
s
a
Mal'git-,
Csepelsz. CIII. lIalol·ageae. 1. R i p P
1448. =H.
mtlgcwis
'IH
L. álló,
s
i
s
L.,
vizi
lófrwk.
lassó vizekben P.
Myriophyllwn L. hely. B.-Megyer, Promontor m. a, ltá s árkokban az patakában Ördögmalomnál ; a B.- Megyer felé vezető útban 2.
1449. M. vertic·ilatum L. hasonló
.
kos a
puakaporcsmalomnál 1450� M.
és
spicatmn CIV.
a
R.
v.
pinncttltm Wctllr. h., árkokban P.,
L. hasonló
1451. P. Portida L.
egyszer
Orczykert
tavában.
Lythral'ieae, fiizényfélék. 1.
s
az
Peplis
L.
pocsolyák -körül Pomáz m., a visegrádi hegyeken néhány példány a Városmajorban is, a Pilísh, körül.
158 2.
Lyth�'um L., füzény. �
-1452. L.- 8alic(trüt L. nedves
tf?OS;,f,1n
vizek körül
arkokban,
B.;
P.
oar.
-
bmr,-
Féltünő C., Dön. Fl. Bad. III. p. 1060. az Őrdögrnalmanal P. kevés virágú és nagy murvájú alak, de murvái sem nem .szélesebbek, sem D.
-
hosszabbak, mint
nem
a
szárlevelek, hanem levélalakúak
s a
száron felfelé
arányos an kisebbednek. A legalsele a virágoknál jóval nagyobbak, a leg felsöle üstökbe csoportosúlnak össze. Kopasz és egész alakja a L. Salicariáé, -
var. conescens
Koch.
a
Rrikoson.
] 453. L. scobrum Simk
Bm'bás
tőzeges'
(L. Sa li c aria
X
Vi'i'gat1611�)
VM.
serm:sctliccwia
réteken Erzsébetfal va és Soroksár közt.
A L. scabntmtóllevelei
nagyobb érdessége, nem keskeny, ál'n,lakú, majd kehely feléig érő kopasz, hanem szélesebb, lándsás, érdes, a kehelylyel egyenlő vagy valamivel hosszabb v. rövidebb bracteái, borzas vagy érdes és szürkés kelyhe által tér el. 1454. L. virgcdum L. oly helyeken mint a L. Solicaria. L. cl'iJtbium? Buda és aNádorkert. közt úgy hiszem a L. virgatum és L. Hyssopi{olia fajvegyületét is találtam, de nem virágozva. Termete olyan, mint egy egyenes szárú L. Hyssopifol'iáé, de levelei nagyobbak, szélesebbek, zöldebbek, töve felé röviden elkeskenyednek, hegyesebbek s a L. virgCttu fi'
-
m·f;.im emlékeztetnek.
1455. L.
B., P.,
a
L.
IIyssopifolia
kiszáradt, iszapos, nedves művelt helyeken
Ördögmalmánál.
keserüforrésok- és
U5G. L. bibracteoiuin Salem. Albertfalva-
még
most 'is e,
ev.
s az
Ördögmalmánál, de valjon
hegyekről, úgy látszik,
mert egyes
bizonytalan,
hamar
eltünik.
Pomaeeae, aimaféléI,.
Pyrus L. 1457. P. cormnu.nis L. (körtefa) és var. tomentos« Koch, (Zugliget) egyen ként fl, budai erdőkben, B.-Megyer m., műv. 14G8. *P. n'ivalis Jacq. szálonként a Lipótmező előtt való kis erdőben. 14-59. P. Mctb.ts L. (almafa) a Pilis- és Svábh. erdeiben, műv, is, var, tomenios« Kocli. Zugliget erdeiben. 1.
ClIrlonl:n (binw7I/1rt) v1I79(lris
lAGO. S.
aucupari«
lan'lf,ginosa (Kit.) siica ?
L.
2. Sorbus
L., berkenye.
Visegrád
s
fide Sadler
(S.
meg, hál' ez az szöszesebb levelű Sorbus
B. körül erdőkben szálonként.
leneia Kit. in herb.! S.
Hehb., Kern.) Szöszösebb, mint autor szerint
IfY
Pers. szőllőkben műv.
borsónyi
fácská�,
a s
me
S.
Kitaibel
var.
X dome
gyümölcse nincs atlcupcwiaéná,l. pélc1ányávalmegegyezik, de
mtclf!)(tria;
kétszer kiaebb
ly
aucltpct'J'ia
-
II
801·b.
159
-
láttam
Rchb. H. excurs. 1. p. 627. még nem virágzik. szerint úgy látszik, nagyobb pelyhessége által tér ef a S. m6ctlpariátóZ. A fajvegyület ellen szól, hogy a kocsánok nem igen térnek el hosszas ágra nézve � S� aucll:pCLrriaéitól, pedig ezek a S. clomesticánál hosszűk. 1461. S. domestica L. szálonként a visegrádi erdőkben s a Zngliget fölött s úgy látszik vad; mb. is. 1462. S. Aricb (L.) alacsonyabb erdőkben, sziklás lejtőkön, Visegrádon is, f. semi�inciscb Borb. Zngliget-, a J ánosh. alatt erdőkben, Sash. Széles to jásdad Ievelű, első rangú fürészfogai jó nagyok. 1463. S. lC6tifolia Pers. v.? semitorminalis (S. Ario X t01"mi1Jctlis) a Svábh. egy bokor; levelei szabása a S. torminctlisé1"C6 emelkeztet, de alsó szinén sűrűen molyhos, fehérszürke. Karélyai is apróbbak, előre néznek, A levél szélének fogazata, felső lapja fénye, valamint egyesek aljának tojás dad, nem szives azabása és rövid nyele, úgy látszik, a S, Aricbtól ered" míg a karélyok és ere inkább a S. torminalisra emlékeztetnek, virágja nem volt. Arnstadti példányoktól nagyon eltérő, a Pirus intermedia SCh�6lt. is, úgy látszik, más alsó szinén hófehér leveleivel. (v. ö. N eilr. Nachtr. p. 93.) 1464. S. tonninctlis (L.) a budai erdőkben, pl. a Disznöfönél, Svábh. stb.
Hárshegyen,
a
de
-
Gernumleo. L. műv,
lJilespillus
(naspolya),
3. Cotoneasier
Cotoneasie« iomeniosa Ldl. Csaba Sadl, L
Lindl., madá1"birs.
1465. O.
inieqerrima. Med. 1739. (C. v�tlgc61"is LincU.) szálonként a vise gnidi Várhegyen, a Felső Kecskehegyen Hicracium Dctn�tbialéval és a Gel .lérthegynek a Dunara hanyatló oldalán, bokrok közt Üjfalu m. 4. Cratc6eg�tS L., gctlagonyc6. .1466. C. Oxyacantha L. erdőkben és szélein főleg pedig lejtőkön, melyeket előbb erdő borított, szőllőgátakban stb. B. 1467. C.1nonogynct Jacq. hasonló helyeken, Gödöllő, Isaszög m is, leg var.laeiniato. többnyire mint 1) JC6cquinii (kopasz kelyhü) acutdobo. Kern; ,
..
-
Kern.
a
Hárshegyen.
1468, Cr, pentctgynct W. Kit. ] 469. C'r.
nigm
W K.
oar.
ligetekben
melomocorpa a
ct
Csepelse. SchilUng
Osepelsz., Újfalu
ni.
m.
eVI. Rosn,ceae, rózs�tfélék.
L. sertés kocsánokkal
budai
hegye Mátyásh. gyümölcsére nézve mint t eUipsoidea, a Hársh. alatt szőllők közt mint f olygof1'ichCt, mert levele, nyele és főere ritkás, lekopó szőrű : ritkább mint b) spinoso (Neilr.) (R. pifitpiSvábh. részt Aut.) 1?Jellifolin nagyobb vagy egész kopasz kocsánokkal pl. a 1471. R. r;"ubig'inosn L. Promontor és Békás-Megyer körül s tovább Sz. 1470. Rosa
ken
a
(rózsa) spinosissima
szöilők mesgyéin, pl. Svábh.;
a
ez a
-
Endre és
,a
Pilís felé.
1472. R.
temető körül
Hunqarica
s a
Kem.!
Sz. Gellérten !
-
a
Pilishegy tövében P.-Sz�íntól1ál, a II. ker. Utóbbi helyről való növényemet Christ,
'
160 a
schweizi rözsrík
nem
irta,
sem a
ban tökéletesen
szintén
monographusa
R.
IIu.ngctricávctl
megegyezik.
nem
új formaként jelölte, ennek
de
le
sem
eredetijével egyesítette, hihetőleg kivágták.
azon
A- Gellérth.
A B. 1máantha Bm. formáihoz közelébb
áll, mint
R.
I)·ubiginosához. ellipticus, kihegyesedö, annyira alsó szinen nem pelyhes, hanem egyszerűen mirigyes levélkéi, hosszúkás gyümölcse, tompa kűpdad diacusa és e fölött emelkedő, rövidke oszloppti alakult; sűrűn és hosszan szöszős bibeszára által tér el. 1473. R. sepium Thuill. a sz. g�llérti szőllők közt! Visegrád és P. Szántó körül, A R. Htmqoric« ehhez is hasonló, de levélkél tövük felé nem keskenyednek úgy el, mint a R .. sepinmnál, virágozó ágai hajlongók, nem egyenesek, kocsánai, bár ritkásan is, de mirigyes ek, nem kopaszok, mint a R. A Gellérth. kivágták? sf'piummál a lapos discus- és bibeszárral együtt. 1474. * R. Kt-ltc7c'ii Bess. Kovácsi, Sz.-Endre és Visegrád körül. Amattól
apróbb,
a
kerek, hanem inkább
nem
-
R. tonieniell«
TÍja.bb jel.
=
Sárh.
Lem.
Ihle Cluist
Gyöngyös
,
a.
Lipóbmezön
,
a
1482. cl-hez vontam ; Sash.
lll.
1475. R. Kosincuma Bess.!
Lipótmezőn, kétszer fűrészelt levelekkel. 1476. R. Jttnclzillicmct Bess. (R. trachyphylla. Újabb jel., R. camino pmnila? R')hb.j Sz.-Endre, Kovacai és P.-Sz.-Kel'eszt körül, a Svábhegyen. 1477. R. t1,(tchyphyllet Rau. száraz' iszapos réten, Izbég, Sz. Endre m. (Sándor !) 1478. R. caninct L. csipke r. a legközönségesebb rózsafaj B., P. a) Luteiuvna Lém. a Gellérth., b) clu/iJ1,ctlis (Bechst.) a Gellérth, és Hársh., Buda-Eörs m., c) biserredo (]JIIemt) a Gellérth., kis Svábh., a Lipótm. felé szőllők közt s az Ördögárka mellett, a Feketehegyen Visegrád m., d) sphaerico (Gren.) e) insi,qnis Gren. szöllők közt a Lipótm. felé. "Siegelkapellen" B. Ráismerhetni rövid. kocsanairól, melyek a bracteák által elrejtvék és két szer fűrészes, alsó lapj án glaucescens leveleirő l. Ezek s fehér gyapjas bibe szára különböztetik meg H caipkerözsatél. Példányom áltahiban öt levélkéjű, virágai nem sritorozók, hanem 1 _:_2-vel állanak, a levélnyele mirigyes, a felső oldalon gyengén pelyhes. lLl 79. R. Ilseam« Orép1�n. Bulletin de la soc. royal ele Botanique de Belgique t. 8. 18ő9. p. 334-36! Budán a Mátycíshegyen; E nevén küldötte vissza Christ egy termő példaríyomat, mely deres ágaival az én figyelmemet is ·fel költötte. (" Viva rarnis annuis gletucis et roridis (ut Salix daphnoides] valde insignis." Ilse, (Crép, id. hely.) A vágvölgyi (Hradek) rózsa Crép. id. helyén, bál' virágjai nélkül, hosszasabban le van irva, akiemelt bélyegek az én növényemre meglehetösen ráillenek, melyet azonban, mivel virágja eddig nekem sincs, továbbá kell még vizsgülni. R,övid kocsrinairól (3-5 mm.) a R. Relderivel rokon, de csaknem egészen kopasz. Christ a Crt1�inák helyezi, példányaim is inkább ezekhez húznak. A Kis Svábh.? .1480. R. diunetonim ThuiU. a) ThuillieJ"i Chr. a Gellért h., Farkasv ; L) a.
-
,
-
-
-
.
-
-
-161
-
Lém. utak, szőllők szélén R, Sz.-Endre m.; c) s'ubglabm quoad omne s partes, gömbölyded R a körül, csipkebogyóval Zugliget, a KÍs és N. uncinellct Bess. s Svábh.; d) semiglctuca (R. ?), <1�gai levelei az alsó lapon fakőzöldek. A R. plettyphyllához Rau hasonló, de levélnyele tüskétlen, stylusa _gyengén szőrös, nem gyapjas, levelei nem kerekdedek. hanem ellipticusok és a fürészfogak apróbb fogacskákkal terhelvék, de még nem tökéletesen kétszer fürészeltek, Ez által a R 'l6ncinellához közeledik, de a leirások, főleg Crépiné, rá nem illenek, szőllők közt a Lipótm. felé; e) leptatricha Borb. Gellérth., Harsh. a) és c) közé eső forma. Elsőtől gyengés molyha, mely a levél' mind a két lapját elborítja és kihegyesedő levélkéi, az utóbbitól vékony molyha különbözteti meg, mert emennél a levél felső szine kopasz, az alsón f) obtusifolia Desv. erdők szélén R, Sz. Endre pedig csak az erek pelyhesek; *
R.t,wbiéa
-
-
-
-
és Szántó m., II. ker. temető körül.
1481. R. s
Visegrád
coriifolia
m. v.
§olstit'ictlis Bess.Y) 1482.
Fr.
a
subbiserrata a
kiscelli
a
Gellérth.l Hars-, Svábh., Tököl m. homokon levelek fogaira értve (R. iactoia Déségl.?, R.
hegyeken,
*
R. collinct Jacq. Sadl. 1483. R. Budensie Borb. (R.
a
Gellérth.
Kovácsi
(Kit.). (bot. corii]. 1484. R. ,pumilct L. ftl. szőllők mesgyéin, erdők szélein és tisztásain, �őt a RákosoIl is. A kiscelli hegyeken mint f. sienotricha nagyobbfogú, le kerekített csücsú, egész alsó szinen jól szemb�tünő (hosszú szőrökkel) pely hes s nagyobb levelekkel, ellipsold receptaculummal; a Svábh. f. del an Ct ta, bibeszára és bibéje csak ritkásan szőszős; nem sürű gyapjas. 2-3. Rubus
1485. R. Idaeus L.
sz. a
L., szederj
budai
hegyeken ritka,
kert herb. l).
X J'l6ndz.?)' B.
et
Fraqos-ia L., szctmóca.
Pilísh., Sz.-Kereszt és Visegrád m. szélein, sövények és árkok, szőllök m., mezőn és töltéseken B., P.; száraz, verőfényes h., főleg nyirkos nie zőkön, var. aqreeti« (W Kit.) ráncosabb, alsó szinén sűrűn hamvas-selymes levelekkel. 1487. R. corylifolius Sm. a Farkasv. és Svábhegy síkján. ,
a
1486. R. caesiue L. erdőkben és
1488. R. cl-iSCOlO1' líV, et N. ritka, a Pilish. déli oldalán. 1489. Rllbus tomentosus Borkh. a Farkasv., Csobánka és P.-Szántó között,
� Pilísh., Sz. Endre m. erdők Svábh., Hársh., Visegrád m., -
glabrcttus
Go(lr.
1490. R.
a
szélein R.- Palotán: var.
var.
stellinus O. Knee.
setoso!)lctncZ'btlosus Wrtg.
a
Svábh.;
a
var.
Hársh.
thyf'soideus ffimm. (R. fruciicosue W.
et
N., Sa/cll. fide Kern.) B., az óbudai
ritka ,:
sövények, utak, szőllők és erdők szélein meglehetős hegyeken!!, Visegrád! és Sz. Endre m, Példányaim ritkás molyhúak (f. sie notricha), hamvas szinűek, nem fehérlők, mint a máshonnan való példányok. Továbbá széles levelöknél fogva a R. thyrsctnthos Focke fajnak felelnek meg, ha ez a R. thyrsoicZe'ltstól csakugyan elkülönítendő. l491. R. hirtue líV, K a Pilislí., Sz.-Enclre és Visegrád erdeiben. 11
162 �·1492. -R.
gland'ttlosus
Bell.
(R. Bellanli m.
et
körül erdőben, Kem. A Rubttsok monographusa, Focke e növényt még hazánkból nem látta.
N.) Sz.-Kereszt és B. (Synops. Rub. p.-384=)
Lej. (R. eaeeius X .Idaeus) a Zugliget utai mellett (Freyn, Holuby ÖBZ. 1874. p. 9S.). Holuby úr, a kinek Freyntól pél dányai vannak, levelében erősíti, hogy Focke leirása (411. 1.) e növényre jól ráillik. Előttem azért kétes, mert Budán R. Idaeue nincs említve s megle het, hogy aR. Idaeus helyett más faj folyt be a hybritatioba, 1494. Fmgwria »esca L. erdők-, vágásokban s ezek szélein B. gyak ori. 1495. Pr. moschata Duch. (B'� eiatior Ehrh«) árnyékos erdőkben B. a Sváb-, Hársh. és Farkasv. 1496. Fr. virridis Duch, (Er. collino. Ehrrh.) száraz réteken, erdők széleill és tisztásain B., P. 4. Potentilla L., pimpó. ')\'1493. R. Pseudo- Idaeus
1497. P. micrantha Ram.
(P. Fraqaria Sadl., P.l?ragarictstrrum Kern.
öst.
'bot, Zeitschr. 1857. p. 399.) csak P.-Sz.-Kereszt, Sz.-Endre stb. körül lép elő. 14_98. P. alba L. Remete-Mária körül, az "Állatkert" erdei, a Sváb- és
Hársh.
Farkasv.
hegyi réteken, Visegrád m. patakok, árkok, útak mentén, áradmányos helye ken, legelőkön stb. b) sericea Ilayne B., Erzsébetfalva m., Ördögmalm. 1500. P. repian« L. hasonló helyeken, mint az előbbi. s a
1499. P. anserrinct L.
b) moll'is Borbás levelei alsó, valamint felső szinökön is (itt mégis rítkásab ban) fehérlőn szőrösek, mintegy selyemfénybe játszanak, tehát a P. Canculensishez L. közeledik, melytől azonban lényeges jegyeinél fogva eltérő. A botanikus kert kiszá radt tava fenekén szedtem, most e hely vizzel van elárasztva, 1501. P. Termeniilla
Pest,
a
(Cr.) főkép
mocsaraaréteken
Ó-Budán, R.-Palota,
Gubacsi csárda és Soroksár körül.
1502. P. arcnario.
Borkh.
(P.
cinerea
auct.) P,-Sz.-Kel'eszt,
Békás
Megyer, Buda, Buda-Eörs és Promontor körül, sziklás lejtőkön-bőven, vala mint a Rákoson ig. b) t"'ifoliata Koch a tőalak közt, Visegrádon is. 1503. *P.
oerna
L.
rtnt, de herbariumában
a
Sz.-Gellért délkeleti
nem
lejtőjén ritka,
Kernel'
sze
találtam.
1504. P. opaca L. (P. ct'Ustmlis Freyn p"'. pJ a hegyek füves helyein, a R., P.-Sz.-Mihály m.
békásmegyeri,
budai
erdők és
Vastagabb tövü, s űrű b b szárú, mint
az
előbbi; pirosló szára leveles e bb,
szétálló hosszú szőrökkel, Levelei sötétebb
szinűek, virágai csoportosabbak, félrehajlanak. Az előbbi szára többnyire zöldes, virágszálhoz (scapus) hasonló, ritkásabban leveles, a tövön álló
vékony
termő kocsánai
mintegy
-a
'levélkéi rövidebbek, szélesebbek is, a száron fel felé hirtelen hármas vagy egyszerű levélre reducáltatnak. Szőrezete hozzásimulóbb, elevenebb zöld
szinü, termő kocsánai többnyire magánosak, vastagabbak s jobbára egyenesek. 1505. P. collinct mb. (P. Leucopoiitano. P. J. MiillJ var. b"'cwhyloba Borbas. (P. ll'iemanniana Simk,? 1874.) a P. collina vormsi s b. Uechtritz,
163
.től származó
példányaitól
-
rövidebb és szélesb levélkéi által tér
el, minek
mintegy ves és. A levélfogak hasonlókép rövidebbek. Kehely sallangjai csaknem egyenlők. Gyümölcse a tavaliakról itélve egyenes kocsánon állanak. Meddő levélrózsája péld�í E nincs. sűrű szárú szétterülő növényt 1873. máj. lO-én találtam nyuimnak a A P. cvrgenteától könnyen megkülönböztethe tövében. Lipótmezei hegy tő. nagyobb virágja s alsó szinén szürlce (nem ezüstfehér) levele által. 1506. P. Wiemcmn'ic6nlct Günther et Se7utmm. p1. Siles. exsicc. 1813. (P. Güntheri Poh1. 1815) Lehm. monogr. Potent, t. X.I a Harsh.! a Hunya Az dy J. forrásnál B" a visegrádi erdőkben 1872. máj. 15. és jun. 29. ! előbbi fajtól centrális meddő rózsája, hegyesebb fogú s hosszabb, a követke zőtől laposszélű levélkéi által stb. különbözik. 1507. P. cwgentea L. száraz réteken, legelőkön, patakok, útak mellett R, P. az Orckykertben, Gödöllő körül s a visegrádi erdőkben. b) tephrodes Rehb. fl. exc. p. 594 (oar. cinerea Lehm.) a visegrádi er dőkben, a Rákos száraz rétjein, s P.-Sz.-Mihály m. meglehetős bőven, c) im polita Wahlenb" (P. incanescens Opiz fide Lehm. Rev. Potent. p. 97.) Pest következtében
a
felső szinén zöld levél kerülete
-
•
-
körül, d) clisseetct Wctllr. Boros-Jenő körül, száraz réteken Gubacson Palota felé, e) sepienaia JJlley. a Ludoviceum előtt, füves helyeken.
és R.
-
P.
lJatuln W. Kit.
ct
Svábhegyen
?
1508. P. Kernm'i Borbús
(P. Wiem,ann. X recta vagy esetleg var. pi lOSH) a Harsh. köves h. 1878. szept. 12. gyümölcsben. Leghasonlóbb a p. comescenehee, de levélkéi alakja rövidebb és aránylag szélesebb (nem ezüstös), a
felsőbbek és
ágakon
az
állók hármas ak.
Virágzata
a
P. l'Viemctnnricmaéhoz
hasonlít, de nem annyira ágas s a gyümölcs nyelei hosszabbak, véko nyabbak, oldalra vagy lefelé görbülnek. A kehelybe zárt gyi'tmölcscsollort
nagyobb,
mint
1509. P.
a
ctrgenteánál, de kisebb, mint a P. canescensé: Bess. (P. adccendene Kit., P. Hungcwica WiUd., P. Vill.) a Széchenyihegyen, a zugligeti szőllők közt, So
P.
comescene
'Í:'nclinata Koch.
non
roksar, Pomáz
és P.-Szántó
közönséges;
a
visegrádi
1510. P. recte L.
körül,
Őrdögmalmánél
Pesten,
nem
nagyon
Kis-Gellért, Svábh., a Kamaraerdőben, az óbudai visegrádi erdőkben. Az egész növény, még kocsánjái is, hosz a
szőllők közt, szú, szürkés, szétálló szőrökkel a
az
erdőkben.
van
borítva.
Svábhegyen, Fara .s Rákoson is. Kernel' az előbbinél kasv., gyakoribbnak állítja. Közönsége sen alacsonyabb az előbbinél, apróbb virágú, nem oly szürkeszőrű s a hosz szú szörök a kocsánokról hiányzanak, vagy igen ritkás ak, c) pilosa (Willcl.) Oly alakú P. rectam, a minőt P. pilosa W név alatt 'I'huringiabcl, a Koch által is felemlített helyről, a németek közölnek, a Sváb- és Hárshegyről való, utóbbi helyen a P. rectávctl együtt nő. Alacsonyabb termete- és ritka sabb szőréről inkább a P. obscurához hasonlít, de eltér tőle az által, hogy fe1b)
obscaro
(Willd.)
Koch.
a
Sz.-Gellérten,
a
Kis és N.
11*
'
164' sőbb levelkéi is szélesebbek kerülete is
lekerekített,
-
felső felökben. 'vihigosan ékalaküak, csűcsu azélök tompább, sűrűbben álló fogú. A Pi.obecuro a
d) scm'ilctc'b alacsonyabb, aP. hsrto var. pedaiáho» W.'közeledő alakokban a Sz.-Gellérth, déli lejtőjén. Nem oly mélyen és keskenyen hasgatottak a leve lei, mint a var. laciniosaéi (W. Kit.) Lehm. Monogr. Potent, tab, VII.! Fel sőbb pálhái s kehelysallangjai is épek, ellenben a kép szerint hasgatottak ;' szirma a: kehelynél nem nagyobb. Piros száránál fogva Stuller var. pilosáj«
felsőbb levelei feltünően
keskenyebbek,
inkább
ölbefogók,
-
mosa Borb.
..
úgy hiszem ide tartozik. Kitaibel herbariumában P. lacim:osct néven két különböző faj van, melyeknek csak egyike lehet az igazi. 1511. P. supinct L. kiszáradt helyeken, árkok, patakok mentén, titfele ken B., P., Uj-P., itt régebben még a sziget hidján is. 1512. *P. rZ"1Jestlj'is L. csak Visegrádnál.
'
Agrimonict L., párló, Sanguisorbct L. 1513. A. Eupatori« L. réteken, erdők szélein vagy tisztrísain, a Zug ligetben, a Haromkűthegyen. A var. gland-u 1514. A. odorota Mill. a. Pilíshegy éjszaki lejtőjén. losa Simk. (Természetrajzi füz, 1878. p .. 33.) nem találó, minthogy az é� magdeburgi s művelt példányaimnál a kehely és tüskéi szintén mirigyesek s a glandulák fellépése ép a, növény természetéhez tartozik, ezek szagátol Glandulakat még az A. Eupoioru» L. kelyhén és tüskéin ered neve is. A var. mocrocarpa eltérés, úgy hiszem jellemzőbb. is lathatni. 1515. Sanguisorba (vérfő) officinctl'is L. Békás-Megyer, Ó-Buda, s a Rákos nedves rétjein. .5-6.
(
-
-
-
7-9. Poterium
1516. *P.
(Kerner),
Sctnguisorba
de
városi
L.
egy része
a
budai
legalább polygmnum W. Kit. sziklás, füves helyeken, a
1517. P. itt is
L., csctbafíi, Waldsteinia W,' Geun»
állomásánál,
var.
a
hegyeken
s a
L.
Rákos mentén réteken
következőhöz tartozik. a
Gellérth.,
Zugligetben
laeiotrichus» Borb.
a
a
Lipótmező
felé szőllők közb,
összekötő vasrit ferenc Lipótm. füves h. Szára, ágai s az
virágzatig, levélnyele s levélkéi az ereken szöszösek. 1518, Wctldst.e·inia geoicles Willd. bokrokban Hidegkút, B.-Készi, Re mete-Mária körül s a Hüsvölgyben, visegrádi Várhegyen. '. 1519. Ge'um (szegFigyök) Urba'YIMtn L., bokros helyeken, szőllők közt, erdőkben, Városligetben. 1V. Spirae« L. 1520. Sp. media Schm. (Sp. oblongifol'ia W. Kit.) a Pilísh. déli oldalán, közel a tetőhöz. a visegrádi hegyeken (1871.), 1521. Sp. Ulmcwüt L., mint b) dsscolo» Koch. vizek partján a R.-Ke resztürig, Üllő, Sári m. 1522. Sp. FiU,pendula L. erdők és a síkság rétjein. B., P. egész
a
Sl"
orenasa
L., Sp. �tltnifolict Scop., Sp. opulifoli« L. sétahelyek körül ült, tve
165 'eVII. AlUygtl�,leae, lllalulolnfélék.
,1.
Amygdal'us L., mandolaf'ct.
A. coniuuuii» L. műv.
1523. A.
1'ba'fUt
L.
a
Svábhegy
és
Farkasvölgy verőfényes
ll. , P.
Persicu lJu7gCtris Mill. műv. (őszi baraczk). 2. Pijt''U1UtS
L., szilvctf'a.
FI'. Annenicea L.
(kajszin baraozk) műv. 1524:. Pr. epinoea L. (kökény) erdők, útak, szőllök szélein, szára» lej-. tökön bőven R, Iszaszög, Tököl m. homokon, néhol pl. a Sash. b) coeeianea. 1525. Pr. fruticans ·Weihe. Gren. et Godr. Fl. de France. 1. p. 514., O. Koch. Dendr. 1. p. 99., Willkomm Forstbotanik p. 659. P. spinos« macro C(1)Ct D.
P. ins,itit'ia
O.,
1526. P.
gátakban, látszik
felé, a
a
a
nem
insititic(;
Leopolclensis Simk.)
v.
L.
(kökényszilva)
a
a
Lipötrn,
szőllők közt.
budai szőllök szélein,
a
temető
Lipőtm. felé, Kis-Hársh. A P. suaocolene Kit. add. p. 298.' úgy var. különböző, brachqpoda a budai szőllők közt, a Lipótm. -
Kis-Gellérth.
Virágai aprók, mint a Pr. spinosánúl, kocsánai rövidek, virágok, pelyhes ek, ezért e fajhoz számítom. (var. clctsYlJhyllct Levelei a virágzáskor még kevésbbé vannak kifejlődve.
kkol'ák, mint
SChlt'r?)
_.
a
Pr. domesiica L., (szilva), Pr. Cerosus L., (meggy), Pr. Piul'U/:; L. műv. ·1527. Fr. avütm L. (cseresznye] a Lipőtm., Svábh., a Kopaszh., R-Keszi
kőzt,
a
Pilísh. erdeiben. de műv. is.
1528. Fr. Chasnaeccrasue L.
partokon
1529. P. JYlahaleb L.
B.,
a
(törpe m.) erdők, szőllők szélein,
szara»
B.
(török meggy) sziklás tetők-, partokon
s
erdőkben
Pilísh. CVIII. Papilioll3ceae, 'VUorlásszirDlitak.
Ono nis L.,
1.
1530. O.
spinos«
L.
gerlicetövis.
mezőkön, legelőkön, R, P., Buda-Eörs
Ul. s a
szi-
'
geteken. 1531. O. hireina.
JClCq.
nedves réteken aR.
OOÚtmncte AU. a Kopaszh., Bi-Keszi és Kovaesi közt, a Sash.! Kis-Gellérten, a Felső-Kecskehegy verőfényes lejtőjén, B.-Megyer körül 1532. O.
és
többnyire
szálonként.
1533. O. NatJl'ix Leon.
'ben 1867 és 1870-ben' egy tanítványaim a Rákosról.
pázsitos helyen, kövecses árokban, helyen láttam, 1876-ban is hoztak
2. Genista
1534. G.
is
(Btsch),
az
m.
a
egy darabot
L'J rekettye.
L. sziklás tetők- és
pilosa Zugligetben, Budaörs; R-Jenő
aV árosliget
partokon,
a
Kis-Gellérth., Sash.,
Szarvashegyen, Visegrád
m.
trachyton
apátkúti völgyben.
1535. G. t'i11tctoria L.
réteken,
erdőkben
R,
a
R. nedves réteken.
,166
-
t536. G.
v'irgata W. (G. elaiior Koch)
mint
qlobrescens
alak
P.-GÖdöl1j
Val'.lJUbescens (Láng) ef. Boiss. Fl. Orient II. p. 4; berkés helyeken, ritkás erdőkben a Pilis-, Hársh., a J ánosh. körül, a Szépjuhászné felé, a Zugliget ben, a Svábh. déli oldalán a Farkasv. felé, Kutyavár és Török-Bálint m., a var. *Rákoson, H�tngaricct (Kem.), a Pilísh. déli s a Svábhegynek a Far oldalán. Az előbbi alak termetével bir, de fiatal korában néző kasvölgybe később kopasz hüvelye van, ezért a kopasz G. iinctoria L. gyengén szőrös, és szőrős hüvelyü G. ouaia W J( közé esik. Janka szerint különben a G. coriaceoool Kit. esnék össze, val'.lcttif'ol,tct D. O. helyesebben talán macro 2 3 cm. széles, 4- 6 cm. hosszú levelekkel az szélesen ellipticus, phyllct _,
-
,
-
J ánosh. alatt
,
felé. Ezen nagy..;'
apátkúti völgyben Visegrád Szépjuhászné helyen van trichocarpa alakja is, mely hüvelye ritkás szőrezetet érve is megtartja (sept, 11., 1878.). G. coriac. Kit. gyüjt. nincs. 1537. G procumben« W Kit. (G. elliptic(JJ Kit) a budai erdőkben, a Sashegycn, sziklás tet.őkön Budaörs és Torbágy m. (Oytisus.Kitctibelii V1:S.). m. a
a
levelű alaknak utóbbi
..
Oyt1tSZtS L.,
3. O. Lalnwn'wln L. ültetik,
1538. O.
körül,
sziklás
(O.
L.
nigricans partokon B.,
1539. *0. hirs�tt�tS L.
Zugliget,
a
austrdlis Touscher
Gödöllő a
zctnót.
Jánosh. alatt,
a
Svábhegyerr
erdőkben is.
exsiee.!) erdők, berkek
m.
Svábh. napos füves keleti
lejtőjén. (Simkov.,
Kem. Pilis-Vértes p. 13.). 1540. O. s'Upimts L. exel.
irtásokban, hegyi
réteken
oldalából tavaszkor hosszú
virággömb zárja
fl et r (O. CCtpitClt�tS A'nt.) erdőkben és szélein. (B., Ó-B.) gyakori zanót, melynek tavali ágai fürt fejlődik, nyáron pedig idei hajtásait üstökös
be.
(Kov. var.) homokos mezőkön Gödöllőn. Austriclctt$ L. pázsitos, de szivesebben homokos v. sziklaa h., a leggyakoribb zanótfaj. B., P., P.-Sz.-Mihály, Kőbánya, Cinkota, Erzsébet falva, Soroksar, Sz.-Sz.-Miklós m., az Angyalmezőn ; a Jánosh. alatt erdők 1541. O. virescens 1542. O.
,
ben mint f. wmbrosa
a
azokottnal szélesebb levelit
(O. lmtCctnth�ts, b). obscurus Rochel. Pl. Ban. fig. 29., O. supin'ltS X pctllidus?) ritkás erdőkben és szélein. irtásokban a Svábh., Farkasvölgy felé, a Kamaraerdőben, a Sash., e hegy s a Svábh. közt szőllők közt, ritkább an a Gellérth. éjszaki oldalán is. 1544. C. BCltisbo'IJensis Schiiffer. (O. bifloros, W Kit.) pázsitos napsüI tött hely., bokrok közt, erdőkben: Lipötm. Sash. és Kis-Gellérten, a .Kamara erdőben, a R. (puskaporos rakodó körül] homok pusztáin. 1545. O. glaber L. fil. a Szlanitzkahegyen Pi-Csaba m. 1543. O. Bochelii Wierzb.,
rar.
4.
Anthyllis L., szaJ!ukc�. ,1546. A. polyphyllc� (A. V�tlnerctricl SCtcll.) hegyi s Tököl m. Virágja sárga, vajszin vagy piros. Kit.
a
R.
réteken
B.,
Ó-B.,
r
.
167 Az A. VttlneTcwiától L. egyenes, magas (50 cm.)
,
többnyire 'ágas,
.
chí.sabban és
egyenletesen
szőrű szára. és alsó szinén 5.
leveles
alsó harmadában vízszintesen szétálló
s
keményezörü
levelei által tér el.
lucerna
Medic(,tgo L.,
v.
(Kern.)
csigacső.
1547. M sativct L. műv., de Kernel' szerint pázsitos mezőin; réteken B., P.
ereeletileg
vadon terem
az
Alföld
(M media Pers., M [olcaio. X eoiioo) füves h. Lipőtm. felé, apuskaporos malomnál Osepelsz., ,Ér-
15�8. M oarus Mart. az .
Ördögárok
zsébetfalva
m.,
m.
és
a a
"
keserűforrásoknal.
folcaia L. füves h. B., Ó-Buda, R. pelyhes gyümölcscsel; a Hársh. kopasz is, var. viscosa Rchb. fl. excurs, p. 50/1. Zugligetben, B. var. glomentta (Balb.) a Háromhatárh. keleti Megyer körül hegyeken!! tövében bőven lejtője elég (Simk.), ha nem az előbbi alfajhoz tartozik, n:ert a var. a glome'f'Cttánál hüvely csavarulata 1-21/2, az én budai példányaim hüvelye egyszerűen sarlós. 1550. M. prosirato Jacqu. v. deelinata (Kit.) Urb. füves h., sziklás lej tőkön a Kopaszh. B.-Keszi és Kovaesi között, a Sash., Farkasv., dolomit te tökön Buda-Eörs körül, a visegrádi hegyeken, a PiÍish. tövében Szántó m. 155l. M lupulina L. rétek, mezőkön, árkokban B., P., var. vVillclenowi'i (Boenn.) a Sash., P.-Sz.-Mihályon. 1549. M
-
-
.
1552. M orbiculari« AU. csak
a
Sash. déli
s
délkeleti
s a
Gellérth. déli
oldalán.
(L.), a) pubescens Weber száraz rétek-, lejtők- s var. elongata Roch: (v. oiscula pusztákon B., P., s iL szigeteken, a homokos és h. v. szikes Koch.) Gellérth., P., bra,chyodon ReM. a Gellérth. !3 var. Lowe apuskaporos malomnál, (M' brctehyctcanthct Kern.) pulcheila homokpusztákon R.-Palota Pest, Soroksár m., a Csepelsz. s a Sas- és Gel lérth, déli füves lejtőin. Az előbbi kettőtől apróbb hüvelye által tér el: mely ráfekvő s igen rövid tövisekkel van borítva. 1553. M. mininu:
homok
-
-
1554. M denticltlatct mlld.
sanál
(1878), gyümölcse nál, ellenben levelei apróbbak.
6.
1-555. Tr.
Hegyestetőn
MonspelirJcct
B.-J enő
m. s a
7.
1556. M. dentaiae
Ó-B., sok
összekötő vasút ferencvárosi állomá nagyobb, tüskéi hosszabbak a szekott
az
valamivel
TrigoneZla
L.
Gellérth. déli
L.
a
R.
homokpusztáin.
lejtőjén, B.-Megyer
k ö rül ,
II
Melilotus ToU'rn., somkóró.
(W. Kit.)
mocsaras
réteken, árkokban
R-Megyer,
Budaörstől Promontor felé huzódó réteken, Gellérth. és keserüforrá
közt,
a
R.
.
168 *
M. nuicrorrhieue (W.
1557. M.
Kit..)
pal'uster (W.
a
KÚ.)
R.ákos
partján (Freyn),
mocsaras
réteken
az
==
a,
köyetkező:
Orczykert
tava
I
part
ján, Ka�araerdő és Buda-Eörs köz'ött, a Dunaparton P. fölött (Btseh.), ár kokban P.-Sz.-Mihály m. s Pest alatt a Csepelen, P.-GÖd m.! 11558. M officinalis (L.) vizek, árkok partján, töltéseken. mezőkön, a
'
1559. M albu« Deso. mint 1560. �L
ken
:
B. és
a
Istvánmező),
az
előbbi.
procumben« Bese.
Lipótm. közt, Soroksár
M. coeruleus
(L�)
a
(M laaiflorue Frio.) műv., szikes h. töltése keserüforrásoknál, Promontor, P. (Városliget,
m.
ritkán műv. B.
8.
Trifoliwn L.,
1561. T1·. praiense L. réteken; var. ramosissim�6m fehér virágú is,
a
lóhere.
Szépjuhásznénál
-
s
Új-Pest
körül
Pensilvanic�,tm W· R., Heuff. (var. pedicellatum Knaf. Celak. Prodr. 669.), de a bibeszár a mi példányain kon nem rövidebb a hímeknél), a pesti gőzmalmok körül réteken. Tr. expenswm W Kit. (non .Rchb. ic.) réteken Sz.-Endre m. (Sadler), de gyi\jteményében nincs meg. Egy "Tr. expansum" példányát Simkovics T. prstensére javított ki, tehát lehet, hogy Sadler az előbbinek, valamely formáját tekintette Tr. expansumnak, 1562. Tr. medium L. (T. Hctynalclianztm Pomiocs.l) erdőkben és erdők var. Bomaticum Heuf]. I körül, pl. a J ánosh. alatt, az Ördögmalmánál l a Uraeztala alatt. Hesl. Sárosiense (Tr. I) visegrádi 1563. TIJ'. olpesire L. bokros dombokon, réteken, erdők szélein B., R.j a Harsh. a következőhöz hasonló ágas példányokban is. 1504. Tr. rubens L. hegyi réteken, erdőkben és szélein R, Boros var.
a
-
-
Jenő
m.
1565. T1·. ochroleucuni az
Ürasztala körül
156'6.
.Visegrád
L., mint
előbbi, Lipötm.,
a
Hűsv., R-Jenő
m.
Visegráclon.
Tr. Ponnomcum
m. s a
az
JC6Cq.
hasonló
helyeken,
de csak
Sz.-Endl'e,
Kamaraerdőben.
cliff�tS'ltmJ Ehrh, a Városliget mögött II vasút m., Vác és Gödöllő közt ritka, Kutyavrír erdeiben cerithiummészen, Csép, Tököl és Sz. Sz.-Miklós m. homokon. (Tauscher l) 1568. Tr. aroenee L. száraz mezőkön, főleg homokpuszták és dombo kon B., Hidegkút, Kamaraerdö, Promontor m. s a R. 1569. Tr. striat�tm L. kiszáradt szikes h., pocsolyák körül, füves mező kön, Sz.-Endre, Bi-Megyer, P.; nedves homokos földön, pocsolyák körül, hol szivesen megterem. ivésen felemelkedő szára rendesen tövétől kezdve ágas s legalsóbb ágai a leghosszabbak, a legfelsők a legrövidebbek. Virággömb jei, melyek a hosszú ágakat bezárják, magánosak vagy párosak. fl kővérebb 1567. Tr.
'
16-9\�
�példányoknál
gallérozó
a
levelek
Tr. prato V. Pensilvaniéumnál. Ez 1570. Tr. fragiferum L.
_
emelkednek {Kern.),
közV} ,kVis�
út
ittmtéum Kit�
mint
�- T. Kitaibelianum
a.
Ser.
füves:' i�z�pos h., legelőkön, vizek körül B., P.
,
i571. Tr. montanum L. -
_:_
hegyek
és rónák
rétjein; gyakran
fiadzó
pél-
is Budán.
dányokban
1572. *Tr.
parviflorum Ehrh, kiszáradt
és
.szíkes talajon P. 'ritka,
1573._ Tr. repen« L. rétek-, legelőkön B., P. 1574. Tr. 1575.
hybridum L. nedves réteken, vizek körűl B., P� angulatum W. K. nedves réteken, szikes h. Pest
*Tr.
ritka.
igen
1576. Tr. a
m.
ooreum
Farkasv., réteken
a
Poll. erdős h. Sz ... Lász16, R-Máriat Jánosh. körjil,
R.
agrarium L. pr. p. (protumbens Iioch.) a)procumbens (Schr-eb.) Koth) mezők töltések száraz homOKOS réteken; í:rtásokban b) campestre (SclvrebJ:::::: Tr; procumbens Ujfaln m, Visegrádob
1577. Tr. .
(== B., P.,
var.
minus
Sz ...
aJ,maius
,
Koch,
·P.-Sz.-Mihályön, Sz.-Endp� 9.
réteken
körül ll
O., Koch,
non
L., Tr. minu$
Dorycnium Tour»,
B., erdőkben,
A francia D.
D.
m,
1579: D. decumDens Jord.
lejtőkön,
Hidegkút
erdőkben
procumbens L., (Tr. fUiforme
nedves réteken
Sm.)
,
.........
1578. *Tr. ,
..
...
a
(D. suffruticosum J ánosh.
Aut.
non
Vill.)
sziklás
alatt, Svábh.
virággömbjei nem egy oldalra néz a kehely csöve felénél rövidebbek, decumbensnél, nek, (nem akkorák, mint a kehely csöve), kelyhe foga szálaslándsás, selymes, mint
a
suffruticosum
kocsánai
D.
(nem lándsás)
stb.
(Kerner.)
1580. D. herbaceun» ViU.
lein _
:
R.-Mária és
Iomnal,
a
Villo
a
Gellérth.,
(D. diffusum Jka) réteken,
Lipótni. közt, a
nedves homokos réten;
Rákos mentén, Tököl 10. Lotus
erdőkben és szé a
puskaporos
L., kerep.
1581. L. cornic-ulatus L. réteken
füves
lejtők-
·Pomáz
Palota
körül, m.
B., R; Margitsz., var. villosus (Thuill.) Svábh., Kamaraerdő. Tököl, R Jenő, Sz.-Endre, tenuifolius (L.) aNádorkert, a keserűforráeoknál, p;, R.
és tetökön :var.
szikes
a
pocsolyák szélén,
..
nedves árkokban.
11. Tetragonolobus Scop. 1582. T.
ma
m.
·
siliquosus (L) nedves 12.
rétele
..
s
füves h.
Ó-B.,· R.
Gl1Jcyrrhiza Ló, mé�gyökérfű.
1583. *G. glandulifera W Kit. homokos füves h.
a
Margitsz, 12
170,
Gatega -L., -eboldal. vizenyős réteken; vizek körül.
13.
1584. a.
officinalis .
L.
Robinia
L., akác csipkefa.
R. Pseudoacacia L. minden felé ültetik 14.
1585.
C. arborescene L.'
stb. B.
15.
1586. O.
Gellérth. is,
Colutea
.
L�,. dud'a(ürt.
verőfényes, Oxytropís
pilosa (L.) elhagyott
homokos h.
(magyarfa), .
sziklás
lejtőkön, �zőllők
D. C.
szőllőkben
a
Farkasv. felé,
Városliget mögött, gyakoribb
a
1(;�17. Astragalus L.
et
közt
egykor il Osepelszigeten,
a
Pis�tm L., bors6.
,
lejtők-, töltéseken B., P. 1588. ,4.. Austriacus Jocq. a Kis-Gellérth., Tétény fölött, gyakoribb a R., Gubacs, Soroksár, Kőbánya m., a losonci vaspalya körül ls, P.-Sz Mihályon. Ú89. A. virgat�ts nai. homokos mezők és dombokon Duna-Keszi a Fóthtól kezdve a Rákoson Soroksárig, 'Tököl m. 1590. A. uesicariu« L.. sziklás h. a Farkasv. (itt fehér virággal is) sziklás tetökön Budaörs körül s cerithiummész fensíkon Tétény fölött. 1591. A. Cicer L. rétek-, töltéseken s erdők szélein B., P. 1592. A. glycyphyllos L. erdőkben, ezek szélein, irtásokban stb B.,�pl. 1587. A,.
L.
Onobryehis
rétek-, sziklás
.
...
..
á Haromkúth. 1593.,A. asper Jacq. réteken, füves h. R, R, Soroksár, Osép
közt, .
m.
·1594. A. exscapus L. száraz füves réteken R., Kőbánya és Soroksár Tököl, Osép m., kövér földben gyakran nyeles fürtű.:
A. galegiformis
L. réteken
P. (Stapf.) ..
"a
Városliget
két
szígete
(P.
elatius
.
közötti viz-
előtt levő kert szélén." (György!) Pisum sativum L.
1595. P. E1'vum
arvense
(borsó) műv, L.? az Állatkert nevű erdőben.
.Le.ns L. lencse,
18. Vicia 1596. V. hirsuta R
(L.)
művelt
L., kaszanyűg.
helyeken, irtásokban, az
Hársh.' s Visegrád körül. 1597. V. tetrasperma (L.) műv. h. Remete-Máriánál,
ben
Visegrád
Borb.)
m,űv.
Ördögmalmánál,
az
apátkáti völgy
..
m. .
�nonantha (L.) vetések közt P. (Albach), Verőce m. szedtem. 1599. V. pisiformis L. erdőkben, szélein a Hűsvölgyben, Sz.-Endre m, szőllők közt, Pomáz, Visegrád, Gödöllő m. 1600. *v. cass'ttbic� 'L. hegyi réteken B. *v. silvatica L., csak il 1598. *V.
rilísen tűl.
171'-
,1601.
V. dumetorum
L:'Yisegrád,
Sz
1602. V. Cracca L. nedves réteken
kodóan
keskeny
levelekkel
Endre m.; a Pilisen. Iigetekben, vizek körül B., 'P. ural ...
..
V.
'K,itaibeliana Iichb. tenuiMic� Roth �rdőkben, szélein és tisztrísaín, hegyi réteken Hűsvölgy, Lipótm., Hársh, stb., B. Sándor sz. fehér virággal is. 1604. V. villosa Roth. műv, h. vetések közt B., P., Ó-B. fehér virágú is. Litoralis "V. dasycarpa Ten." P, hornokos pu,sztáján (GÓs. et Schenk.)? más itt nem találta. �lőbbi növény, glab1"ior alc�kja lappang Meglehet, hogyaz alatta. Ez rövidebb, rásimulebb szőrű, kelyhe kopasz, evezői halaványabb ,
,1603. V.
_
,
-..-
kékek
ben
s a
Ferencváros alatt homokon terem.
1605. V. serratifolia Jacq. réteken Sz.-Újfalu m. 1606. V. sepi1Jtm LJ a) 1)ul9ar� Koch, réteken, bokrok és erdők szélé B., P. 1607. V. Pannonica
Jacq. vetések közt,
műv,
h. réteken B., P.
1608. V. striata M. B, műv, h. Sz.-Endre, Ó-B. és Vörösvár kőzt; az út mentén, B. a temető körül, a vasút m.! s a sós források m. az; útakszélén, �
Kamaraerdőben, R. Bhts. 1609. V. grandiflora Scop. apuskaporos 1610. V. sordida W. Kit; műv,
m. ritkábban,
a
vasút árkaiban
a
rakodón túl ritka! t
h., vizek partjain,
Üröm, B.-JenŐ,
Városliget mögött, apuskaporos
B.
rako
..
.
dón túl!
1611. tr.
liget
Kern.
Hungarica Heuff.
a
vasúti töltéseken, füvesh.a Város.
m., réteken Sz.-Újfalunál. Simk. sz. -:---' V. Biebersteinii Bess. 1612. V. sativa L. a műv, s elvadul B...,P. Kamaraerdő, Farkasv.
1613. V.
Sz.-Ujfalu
segetalis Thuill.
műv. h"
réteken Farkasv., Kamaraerdő P., .
m.
1614. V. 1615. V.
angustifolia Roth. műv, h. P., Gubacs felé. letthyroides L. füves h. B., P. Kamaraerdő 'Remetehegyen, ,
Szépjuhásznénál. 19.
Lathyms L., bükköny.
1616. L, Nissolia L hegyi réteken, bokrokban. erdők tisztásain Hideg R.-Mária m, Hrírs- és Svábh., Sz. Endre m. kút, 1617. L, sphaericus ua». mezőkőn a Lipőtm., az "Állatkert" erdőben, ..
.
a
visegrádi hegyeken. L. sativus műv.
Sz. Endre
m,
1618. L, hirsutus L. B., Csepelsz., gazos h. Pest m.l !. 1619. L. tuberosus L. műv. h.' 1620. L.
pratensis L. réteken, erdők szélein, a puskaporosmalomnél is, (L. platyphyllos Retz., L. silvestris Sadl) E�zsébetfalva alatt, s a Csepelsz, ligetekben, Újfalu m. 1622. L. latifolius L. (L. grandiflorus Láng) száraz, hegyi réteken, erdők, szőllők szélein B. (Hűsvölgy) 1621. L. intermedius Wallr.
'
e
·
1623. *L.
p'alusiris
L.
á
172
<-
Csepel
..
és
--
Hajógyátsziget
nrocsaras h.
s
a
Rákos vize mentén. ,20. Orebus
L., lednek� L. erdőkben Budán, var. prCiecox Kit.
1624., O. eernue .add. Sz.-Endre és Sz.-László közt, Levélkeí 50-70 mm, hosszaság mellett 12'-20 mm, szélesek. 1625. O. versicotor Gm. (L. Pannoni(!u$ v. macrorrhieue Ne�7r) erdei .
-
réteken B. 1626. O. pallesaens M. B. rétjein,
a
Kamaraerdőben
(L.
a
Svábh. déli
caneecene
lejMje
s
a
határos Farkasv.
Badl.).
W. Kit. (ViciCi Pilisiensis Aschers. et Jka, Ervum Hársh':;'/ Állatkert erdeiben, állítólag 'a Dísznófőnél is, Sz.
1627. O. ochroleucus
ochrol.
Alef.)
a
rn., Kamaraerdő. 1628. O. niger L. á budai erdőkben. O. tristis Láng. in Rehb. fl. Gerol. ezeurs. II. p. 538. Iombos érdökben B. Az e)őbbWH 3 6 pártl, a, virág nyelénél hosszabb Ievelei, hill"elyé görbe hegye s meg .nem feketedő szine által térn e el. Az előbbi faj nál a levelek 5�6 párúak, a 'Virág
Endre, Visegrád
......
'
nyelénél
rövidebbek.
21.
:162,9. O coronedo. L. bokrok ..
Coronina L.
közt, erdők szélein :
a
Lipotm., Kis és.N .... ..
Svábh., Farkasv., Zugliget és a Pilísh. 1630. * C.' vaginctlis Lam. a· kovacsii mészhegyek gyepes hátain helyen ként Sz.-I vány közelében, a legnagyobb hegyen. 1931. C� oario. L. réteken erdőkben, töltések en B., P. s Ili szigeteken.
Hippocrepi« L., patkóeim. sziklás lejtőkön B. (Svábh.)
22.
1632. H.
comosa
23;
L.
homokos réteken a R.
Onobrychis Tourn. szamárörö"m, ésparset't.
1633. O. sativa Lam. néhol művelik ; Kerner szerint és Farkasv.
hegyi
rétjein,
eredetileg
a
Zuglíget,
Sv�bh.
vad.
1634. O. orenaria Kit., füves homokos h.
a
RákOSűíl bőven, erdŐkben
a
Keskeny felvirágzás után 15� 1 S emre megnyú16 virágrészeit gyümölcse és sürű, szürkés s rási muló szőrü (nem csaknem kopasz) kelyhe, hüvelyének csak 4-5 apröbb 'fogakkal (nem áralakú tövisekkel] megrakott gerince s keskenyebb levélJ ánosh. alatt l l, a Svábh. l l virágzata, kétszer apróbb
kei által tér el O. arenariához körül
Meglehet, á budai O. satíva is az tartozik, hazánkbóllegalább én oly alakot, minő Innsbruck az
innsbrucki O. safivától.
láttam.
n5, még
nem
Phaseolus
vulga1'ís L.,
P7t. nanus L. és Ph. coccineus L. műv.
Betűrendes Abíe«
68 .A.nethum
.A.carospora
85
.A.cer
Achillea
85, 112,
Aconitum Acorus
Actaea Adonis Adoxa .A.ecidium
44
Oarex
56
63 Bellis
83
Carlina
88
45 Berberis 124 Betteroa
130
166 Berula
Anthyllis
55 122
115
120,
Beta
74
68 35 84
134 Bifora
124
134 Bíscutella
140
80
Boragó Brachypodium
Brachytecíum
46 Armoracia 1. Rori pa Brassíca 47 Arrhenaterum 48 Briza 108 Artemisia 86, 118 Bromus 68 Broussonetia
59 Arum
47
135 Asarum
Asclepias 69 Asparagus 44 Asperugo 144 Asperula 149 Aspicilia 137 Aspidium 33,76 Asplenuni
Alsine
Althaea
Alyssum Amaranthus
AI!l blystegium Ampelopsis Amphiloma Amygdalus
38 Aster 151 AstereIla 35 165
Astragalus Astrantia
Anaboena 32 Asyneuma 65 Athyrium Anacamptis 39 Atrichum Anacamptodon 119 Atriplex Anagallis Anaptychia 34, 35 Atropa .
110 Avena
55 119 Bacidia
33, 129 Baeomyces
BORBÁS. BUDÁPEST NÖV�:�YZET.
Bryonia
80 Bryum Bulbocodium
62
103 .
102,
107
120 Biatorina
144
148 Aristolochia
141
132 Bidens
Lappa
110 Arundo
Andropogon
137
32 Betula
Arabis A rctium 1.
132
46 Betonica
Apera Aphanocapsa Apium Aquilegia Arabidopsis
164 Arenaria
Alopecurus
134
85 Beckmannia
34
.A.lisma Alkanna Alliaria Allium Alnus
119
Cardamine
Anthemis 132 .A.nthericum 68 Anthoxanthum 132 Anthríscus 118
121
Ajuga
Oapsícum
fl Oarduus
32
Aira
Anchusa
136
39 Barbula
150
Agarícus Agrimonia Agrostemma Agrostis
Ballota 107, 108, 136
122 Barbarea
150 Anomodon
33
Aesculus Aethalium Aethusa
Androsace Anemone
122
Angelica
124 Antirrhínum
.A.egilops Aegopodium 120,
tárgymutató.
�3 Bunías
..
III
90
Carpesium Oarpínus
87 69
.
Carthamus Carum Castanea Catabrosa Oaucalís Oeltis Centaurea
89 120 71
50 123
72
88
Cephalanthera Cephalaria
54 Cerastium 38
98, 145
Oeratocephalus
136 Ceratodon
'
72
Chaerophyllum 122, 124
40 Ohaiturus
107
60 Chamaemelum
86
Ohantransía
32
140
Bunium
120 Ohara
Bupleurum
120 Chelidonium 60
37
Calamintha
170 Calendula 119 Calepina 99 Callitriche
Callopisma
Caltha 74 Camelina 39
112 47
Campanula Camphorosma
Candellaria 35 Cannabis 35
Ohenopodium
Capsella
87
32
Ohrysosplenium Cichorium
140 Oicuta
75 93
46 Ohroococcus 105
132
1Q3
Ohondrilla
Oalamagrostls
43
36
152 Ohlora
43
82
68
108
143
III
35 Butomus
130 41
50 Ceratophyllum 52 Cerinthe
118
43 Buxus
67 82
125 91
119,
120
68 Oineraría 1. Senicio
Circaea Cirsium 139 Oladium 99 Cladonia 35
131
75 34
Oladephora Claviceps
72 Clematis 140
Olínopodíum
157 90 58 34 32 32
126
105
'Cnidium
122
Colchícnm
60
'66
Coeloglossum 'Ocleosporíum
33
Oollema Oolutea Conferva
35 170
Coniocybe Conium
Coprinus
Diplotaxis Diplotommá Dipsacus Doronicum
35
Dorycnium
63
Convolvulus Conyza l. Inula
Diplachne=Molinia
32 124
Convallaria
172
Elaeagnus
Coronopus
140
Elatine
34
Cotoneaster
159
Crataegus Crepis
159
69
64 88
Eranthis
44
80 150 55 40 68 155 132 66
Euclidium
42. Graphis 49 Gratiola 131 Grimaldia 83 Grimmia 59 Gymnadenia
170,
119
33
Eurotia
33
Evernia
166
74
Hélvella 35 H emerocallis 151
Evonymus
Daedalea Danthonia
34
Fagus
48
Falcaria Farsetia Ferula Festuca Ficaria Ficus
79
Datura
112
Daucus
123 132
Díctamnus
135 32
34 71
Foeniculum
Fragaria
153 Fraxinus
131 39
34 Jasiona
99
108 Jasminum 50
102 152
Juglans
.169 Juncus 86 J ungermannia 43
63 140
60
37 58
Juniperus
35 Jurinea
Heraeleum Herniaria
Hesperis
91
115 37
Kentrophyllum
40
Kitaibélia 65 Knautía 145 Kochia Koeleria
72
87 41
121
161,
Hippcerepis Hippophae Hippuris Holens
162 Holosteum
103 Homalothecium
89 148 82 75 51'
32 124 Lactuca 40 Lamíum
93,
91
Lappa Lappula Lapsana Laserpitdum
111 91 128
108 Lathraea 131 Lathyrus 92
118 171
Lavandula
104148
120 Lavatera 32 Lecanora
112 106
.
34,
35
Lecidella 128 Leersíaee Oryza 123 Lemna
35
142 Leontodon 135 Leonurus
91 107
149
140
63
Lepidium Leptogium Lspturus
137 Hieraeium 94, 159 122 Hieroehloa 45 51 Himanthidium 32 Leskea 131 Himanthoglossum 66 Lsucanthémum
Filago
32
Hepatica
120 Hibíscus
146 Fissidens 41
64 Isatis 133 Isopyrum 119 Isothecíum 106
135 Heleoeharis 58 33 Helianthemum 34, 103 141 138 Helianthus 84
Exidia
.
Hedwigia
44
51
Dicrarium
Gypsophila
82 Heliotropium Eupatorium Euphorbia 112,· 151 Helleborus ·117 Helminthia Euphrasia 38 Helosciadium Eurhynchium
'67
83
33,
.
136 Ha palosi phon 172 Hfldera
47
33,
35 155
164 Iris
32 Grammitis
138
III
34,
103 Impatiens 153 Inula
Glyceria Glyeirrhiza Gnaphalium
Erucastrum Ervum
10i).
112, 165 Imbricaria
Erophila
Eryngium Erysimum Erysiphe Erythraea
118
112
149 38 91
34
III
Dactylís
Diatrypella
85
100,
143
51
33,
GaIium Geaster Genista Gentiana Geranium Geum Gladiolus Glaucium Glaux Glechoma Globaria Globularia
153
59
Dentaria Denticula Díanthus
118
Galeopsis Galinsoga
Erodium
103
Delphinium
170
147
158
Daphne
Galega
143
34
Oypripedium Oystopteris Cystopus Cytispora Cytisus
87
Erigeron Eriophorum
119
Cyperus
38
109
Elymus Encalypta Ephedra
Epilobium Epimedium Epipaetis Epithemia Equisetum Eragrostis
93
Cyathus Cyclamen .Oydonía Oynanchum Cynodon Oynoglossum Cynosurus
63
Hylocomium Hyosciamus Hypericum Hypnum Hypochaeris Hyssopus
107
125 Echium
Cucubalus Cucumis Cucurbita Cuscuta
Hydrocharía
64
1157
Cornus Coronilla
Crupina Orypsís
61
Galanthus
106
136
Crocus
Gagea
Draba
Corringia Corispermum
140
35
Dracocephalum
87, Echinops EchinospermumLappula
72
Humulus Hutchinsia
106
124
133
40
Punaria
81
Echinochloa-Panicum 34
Corydalis Corylus Corynep ho1'us= Weingarte.
55 119
13G
III
76
37' Hordeum 133 Hottonia
169 Galeobdolon
Coriandrum
Corticium
115 Frullania 45 Fumaria
Digitalis Digitaria
Leucodon 80 Leucoium 157 Libanotis 172
45
Ligustrum
Lilium 38 Limnathemum
144
67
35
55 39 86
39 64
121
103 61
104
Limodorum
.66
Najas
67
115 N asturtium
Limosella Línaria
135
114 Navicula
32
154 Neottia 66
Lithospermum
109
120 Prunus 122
Peziza
o�
39 Phalaris
83 Neckera
Lynosyl'i�
Linum Listera
Petroselium Peucédanum
66
106 Phaseolus
Neslia
139 Phascum
165 37 34
Psol'a
44 Psoroma
34,,35
34 Pterís 172 Puccinia 42 Pulícaría
PhalIus
Nepeta
33,
Psatyrella
43 33·
84·
.
Lelium
Nicotiana
112
Nigella
132
125 Nitella
36
Nitschia 137 Nonnea 60 Nostoc
32 Phlomis
54
102
Lorileera
Loranthus Lotus Lunaria Luzula
169
148 Lychnis 112 Lycium 34 Lycoperdon 112 Lycopersícum Lycopsisee.ánchusa 54 Lycopus 119 Lysimachia 158 Lytrum
Madotheca Malachium
37 145
Malcolmia Malva
135
149
Ocymum Oedogonium
104 Phillactínía
Oenanthe
141
32
121,
155
Omphalodes Onobrychis 112,
111
Ononis
165
Onopordon
65
34
Origanum Orlaya Ornithogalum
112, 118, Orobanche Orobus 33 O rthotrichum
167
Melandrium Meliea
Melilotus Melissa Melittis Mentha
Oscillaria 51,111 Ostría 167 Oxalís 105
Oxytropis
106
33,
104 Paeonia 104 Palíurus
Mereurialis
152
Mespilus Metzgeria Microbryum Micropus
159 37 42
83
145
Moehringia
144
Molinia
51 Pastinaca 119 Pedicularís
Morchella Morus Museari
Myagrum Myosotis Myosurus Myriophyllum Myriostoma
45
39
32
Phragmídíum Phragmites Phylaisia
Peganum
Philonotis
Pimpinella
62 Pirola
120
Plagíochila Plantago
37
33,
Platanthéra 155 Platanus 33, 170 Pleuridium Poa 132 Podanthum
Primula 82 Prunella
33,112, 33,
78
153
Bagina Sagittaria
60 74
33, 72,
160
41
Salsola Salvia
33,104,
III
75
92
Sambucus Samolus
102 119
33
Sanguisorba
164
39
Sanicula
119
76
Saponaria Sarcogyne
147
150 112
Satureia
105
Saxifraga
125
43
34 Seabiosa
35
82
39
Schizophyllum
34
74
Sehoenns
58
143
Scirpus
Bcleranthus 162 Sclerochloa 67
33,
144
Salix
32 Seilla
Potamogeton
165 Prenanthes
159
102 161
72
99
Poromia 117 Portalacea
33 Pottia 157 Preissia
80
49
122
Potentilla
138
33,
66 Balicornia
151
35 Poterium
170
35
69
35
141
Roripa
119 Rubus 158 Rumex 170 Ruta
Pirus 172 Pisum 40 Placodium
37
157 Pertusaria 34 Petasites
141
-Raphanus Rapistrum
92 Robinia
33,
117
Pellia
130 Persíca
130
33
45 Rubia
Peltigera Peplis
39 Ranunculus
39
Piptatherum
61 110
37 34
123
72
139 Pennicillium
33 Radula
46 Ramallina
68 Rosa
153
69
Quercus
105 Pinus
32
86
108
112 Reseda 141 Physalís 32 Rhamnus 33, 151 Physarum 117 34,.35 Rhinanthus Physcia 42 Bhízocarpum 35 Physcomitrella 40 Rhus 152 Physcomitrium 124 Ribes 125 Physocaulus 99 Riceia 37 Phyteuma 148 Rinodina 34,35 Phytolacca
66 Pícrís
44
103· 128
32
Podospermum Pani cum 45 Podosphaera Panus 34 Pogonatum 132 Polycnemum Papaver Parietaria 72 Polygaia Paris 63 Polygonum 76, Parmelia 34,35 Polypodium 142 Polypórus Parnassia 143 Polytrichum Paronychia Passerina= Stellera Populus
Milium Mnium Moenehia
Monotropa
.
Oryza
148
Menyanthes
•
117
89 108
35
Marismius Marrubium Matricaria ,t
Melampsora Melampyrum 112,
172
Opegrapha Ophrys Orehis
86
j55
Oenothera
37
Medicago
107,
Pholíurus-e Lepturus
141
Marchantia
107
Phleum
Nuphar Nymphaea
33,
-155 Pulaatilla 44 Pyrethrum
32 Phormidium
64 Onosma
Malaxis
.
109
43 Pultnonaria
Phegopterís Philadelphus
164 Scolo pendríum 41
Scorzonera
37
Serophularia
93 Scutellaria
t19 Secale 105 Sedum
61 58 144 49
43 92 114
106 55 125
Seli:Uum 122 Stachys Sem pervi vum 125 Stephylea S�ebiera-Coronopus Statice
105 Utrioulai'ia Thymus 'I'hysselínutn-Peuce-
107 150
33,81
'
87 Stellaria 91 Stellera
Senecío Serratula Seseli Beslería
112,121 48
Setaria
145
33,
80
Stenactis
,83 35
Stigmatomma
Tragopogon
35
Tragus
107
Stipa
46 'I'remella
Sturrnia 33, 147 Succisa 123 Sueda
SurireÜa
Sisymbríum
135
Sium
Smyrnium
120 124
Solanum
112
Bymphytum 33, Syuchytrium Synecho blastus Synedra
Bolídago
83 112
92,
Sorbus
158 55
Borghum Sorosporium Sparganium Specularia Spergula Spergularía Sphaerangium Sphaeria Spiraea Spiranthes Spírogyra
33
144
.
143 42 33 164 66 32
167
Trinia
120
33 Triticum 35
'
Tryblionella
32 "I'uberoularía
'I'ulostoma
136
103 Tunica 41
86
33,
93
Tussilago Typha
81 .:
81' 35
'
32 ,60 112
Verbascum Verbena 108 Veronica 115, 118 Verrucaria ,35 Vibul'Dum: 102 Vicia 170, 172 Villarsia=LimDl:\n· themum
54 Vinca 33 32 Vincetoxicum
103
3R Viola 34 Viscum
14Z
146
Turgenia Turritis-Arabis
103 125
Vítds
Hil
Waldsteinia
164
123 "
82 68
34
Weingaertneria
47
Weisia
41
,
Tetragonolo bus Teucrium
Thalictrum Thalloidema
Thuidium
59
Triglochiu Trigonella
Syrenia
'I'hesíum Thlaspi
34
168
II O
Tanacetüm
92
46
82 Trifolium
Syringa Systegium
68 Taraxacum 99 Telephora
.
3l,3,
.153'
32
Valeliana Valerianella
'123' Veratrum
64 Tribulus 75
136
Sonchus
Tolypella Tordylium
36 Vartolaría 123 Yauchería
10l
122
Sinapia
149
64 Torilis
Sternbergia
45 Sticta
Sherardia Sideritis Silaus Silene Siler
danum Tilia
119
169 Ulmus
71
108 Uredo
33 Xanthium 33 Xeranthemum
,126 Urocystis 34, 35 Uromyces
84 88
.
'79, 33,
112 Urtica 140 Usnea
39
Ustilago
.38
33, 72 2;anichelia 34,35 Zea 33
Zygnema
67
.44 32
Budapestnek s krriynek nvnyzete
1 1\1 1\1 \I�11\11\1\1 I I \1 1 1\\1 1111\1111\
