No title

GÚTAI

HíRÖZÖN

független közéleti havilap

2008. február

VI. évfolyam, 2. szám

A TARTALOMBÓL: Emlékezzünk... v Színházban voltunk v Másfél óra a tanítás fortélyairólv A vallási élet v Úszóiskola v Sítúra v Meghívók

A Magyar Kultúra Napja A Magyar Kultúra Napja nem tartozik a hivatalos, piros betûs ünnepek közé, de már hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, amelyeket méltán érezhetünk magunkénak. MGR. MOLNÁR ANGÉLA, CORVIN MÁTYÁS ALAPISKOLA A dátum apropóját az az esemény szolgálja, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-tõl január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük. Ezen a napon különbözõ rendezvények emlékeztetnek minket évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. Talán ezen a napon sikerül felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket az évszázadok alatt sikerült megõrizni. Január 22-e környékén nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények. Egy-egy program, esemény kapcsán sokan, sokféle módon próbálnak megmutatni, átadni valamit kulturális, mûvészeti életünk értékeibõl. Iskolánkon, a gútai Corvin Mátyás Alapiskolában is nagy hangsúlyt fektetünk anyanyelvünk megõrzésére és ápolására. Mi is megemlékezünk a Magyar Kultúra Napjáról, méghozzá oly mó-

don, hogy bekapcsolódunk a különféle magyar nyelvi és irodalmi versenyekbe. Ebben a tanévben a Tompa Mihály Országos Szavalóverseny keretén belül osztály-szavalóversenyeket rendeztünk, s a tanulók által megjelölt gyõztesek képviselték osztályukat az iskolai fordulón. Az itt sikeresen szereplõ tanulók pedig a körzeti forduló résztvevõi lesznek. Ennek a versenynek a legfõbb értéke abban rejlik, hogy a tanulók nemcsak elolvassák az irodalmi mûveket, hanem az olvasáson túllépve megtanulják azokat kifejezõen, érthetõen elõadni, mondanivalójukat közvetíteni. Januárban került megrendezésre a Szép Magyar Beszéd elnevezésû verseny járási fordulója. Iskolánkat a decemberben megrendezett iskolai forduló gyõztese, Marosi Melinda képviselte, aki a 9. helyezéssel eredményes lett. (Folytatás a 3. oldalon)

Tisztelt jelenlévõk, kedves Csemadok tagok, Hölgyeim, Uraim! Újból mögöttünk van egy év, a 2007-es, amelyet az Európa Bizottság az Esélyegyenlõség Európai Évének nyilvánított, hogy egységes erõvel támogassa az egyenlõséget és a diszkrimináció elleni küzdelmet, hogy mérsékelje az egyes etnikai vagy társadalmi csoportok hátrányos megkülönböz-tetését. Szlovákiában a napjainkban hatalmon lévõ koalíció, úgy látszik nem vett tudomást errõl, mert a nemzetállam legfõbb hangadói folyamatosan provokálták a kisebbségi sorsban lévõ magyarságot, aztán vérig sértõdtek, ha azok érveiket hangoztatva visszaszóltak. Hónapokon át a magyar nemzetet, sõt az egész magyar népet súlyosan becsmérlõ nyilatkozatok révén szították a magyarság elleni gyûlöletet. A többségi nemzet részérõl sajnos nem akadt olyan hivatalos fórum, amely gátat szabott volna ennek a gusztustalan hecckampánynak. (Folytatás a 2. oldalon)

Múltunk emlékei A templomkertben álló „Jézus Szíve“ szoborcsoport az I. világháborúban elesett gútaiaknak állít emléket. Az 1914ben kezdõdött kegyetlen világégés sok szenvedést hozott elsõsorban Európa, de más földrészek nemzeteire is. A háború következményeként felbomlik az Osztrák-Magyar Monarchia, megalakulnak az utódállamok, köztük Csehszlovákia is. Amíg azonban eddig eljut a történelem kereke, a harcok rengeteg áldozatot követelnek. Gútáról négy év

alatt közel 1 700 férfi kerül a harcterekre. Harcolnak a balkáni, az olasz és az orosz frontokon is. A harcmezõkön nagyon sok gútai áldozatul esik. Az emlékhely oldalsó két márványtábláján az elsõ név Altia Ferenc, az utolsó Zsolnai János. Közöttük a hosszú-hosszú névsor, összesen 332 hõsi halott katona, gútai áldozat neve. A szoborcsoport feliratai: Felül félkörben: „Mivelhogy a kevésben hû voltál, sokat bízok reád, menj be urad örömébe" (Máté 21.25)“ A talapzat elsõ oldalán: „Az 1914-1918 évek alatt dúlt világháború Gúta községbeli hõsi halottai emlékére. Emelte a község katholikus lakossága. (Folytatás a 3. oldalon)

GÚTAI

2

Tisztelt jelenlévõk... (Folytatás az 1. oldalról) Az új kormány hivatalba lépése után többször is kijelentették, hogy a kisebbségek eddigi jogait nem fogják csorbítani. A sanda szándék azonban rövidesen felszínre jött. A kulturális miniszter máris a magyar nyelvhasználat korlátozásáról akar intézkedni. Szerinte törvénysértést fog elkövetni az az önkormányzat, amely magyar nyelven adja össze a házasulandó párokat. Nem fogják megtûrni, hogyha magyar nemzetiségû nõk a szlovák nõi vezetéknévhez csatolt -ová nélkül használják nevüket, de lesújt a törvény keze azokra is, akik magyar kulturális vagy egyéb rendezvények plakátjaira nem dominánsan szlovákul írják a tájékoztató szöveget. A magyar iskolák tankönyvei csak a szlovák tankönyvek fordításai lehetnek, s a földrajzi neveket nem írhatjuk magyarul, hanem csak szlovákul. Tehát: Dunaj, Štúrovo, Hurbanovo, Komárno, Kolárovo. A kulturális miniszter a tárcánál megszünteti a kisebbségi fõosztályt, melynek hatáskörét a regionális kultúrák fõosztálya veszi, ami azt is jelenti, hogy a kisebbségi kultúrákra jóváhagyott pénzre a Matica Slovenská helyi szervezetei is pályázhatnak. Ezt a praktikát már ismerjük a meèiari éra idejébõl, ami-kor a kisebbségi pénzen adtak ki olyan magyar nyelvû újságot, amelyben a magyarságot kompromitáló és súlyosan becsmérlõ írásokat közöltek, majd ingyen belerakták a magyar családok postaládáiba. Kilátásba helyezték, hogy alacsonyabb minõsítésbe fogják besorolni a komáromi magyar egyetemet. Költségvetési gondok miatt bizonytalanná vált a Pátria Rádió további adása. Eddigi igazgatóját már le is váltották. Talán így akarják elérni, hogy szülõföldünkön otthon érezzük magunkat? Az elmúlt évben torkot szorítóan megható találkozók sorát szervezték meg a magyarok lakta településeken. A hazahív a harangszó, hazahív a szülõföld jelszó szellemében hívták meg a háború után elüldözötteket, a Csehországba deportáltakat és a Magyarországra kitelepítetteket. A könnyekig megható, megrendítõ élményû találkozások sora igazolta, hogy 60 év távlatából is ott él az emberekben a szülõföld szeretete, s ele-

HÍRÖZÖN

mi erõvel törnek elõ a hajdani keserû emlékek. A szülõföldjükrõl méltatlan módon eltávolított emberek nem éppen hízelgõ módon emlegették a beneši dekrétumok jogfosztó jellegét, különösen a kollektív bûnösség elvét kifogásolták, melynek alapján háborús bûnössé nyilvánították a nemrég világra jött újszülöttet is. Megfosztották állampolgárságuktól, iskoláikat bezáratták, anyanyelvük használatát betiltották, magyar nyelvû író nem jelenhetett meg, a könyvtárak magyar nyelvû könyveit tömegével zúzták be. Rádiót nem volt szabad hallgatni, magyar nyelvû istentiszteletet nem lehetett tartani, s ha valaki ismerõsét magyarul köszöntötte, gyakran akadtak olyan túlbuzgó hazafiak, akik a dekrétumra hivatkozva súlyos pofonokkal büntették a magyarul beszélõt. Egy létezõ európai nyelv, anyánk, nemzedékünk, nagy költõink, világhírû tudósaink nyelve, a szép magyar szó kihágásobjektum lett, melynek használata büntetendõ cselekménynek számított az embertelen törvény alapján. A tiszta nemzetállam létrehozása érdekében 31 ezer magyart a szó szoros értelmében kiûztek az országból úgy, hogy semmit sem vihettek magukkal. 46 ezer magyart, köztük nõket apró gyermekekkel, idõs korú embereket zimankós téli hidegben fûtetlen tehervagonokba zsúfolva, zárt ajtókkal több napi szállítással vitték Csehországba a határvidékrõl elûzött németek házát és birtokát elfoglaló cseh gazdákhoz szolgai munkát végezni. A cseh gazdák némelyike úgy válogatta a vasútállomáson veszteglõ vagonokban riadtan várakozó embereket, mint hajdanán a rabszolgakereskedõk a kénye-kedvükre kiszolgáltatott rabszolgákat. A Magyarországra rákényszeríttet lakosságcsere révén 89 ezer szlovákiai magyart telepítettek Magyarországra, s onnan 73 ezer szlovák érkezett Szlovákiába. A hatalom nem titkolt szándéka volt, hogy megváltoztassák a Délvidék etnikai összetételét. Ezt akarták még fokozni a reszlovakizáció néven elhíresült szerecsenmosdatással is, amikor ráijesztettek az emberekre, hogy kitelepítik õket, ha nem írják alá a nyilatkozatot, melynek alapján szlovákká nyilvánítják õket, mégha egy szót sem tudnak szlovákul. Ilyen alapon 326 ezer magyarral kevesebbet mutattak ki a hivatalos adatok Dél-Szlovákiában. A

2008. FEBRUÁR kitelepítettek ma még élõ tagjai elvárták volna, hogy legalább egy pardon erejéig megkövetik õket. Erre mi történt? Tavaly szeptember 20-án a parlament 120 igen, egy tartózkodás mellett a magyar képviselõk 20 ellenszavazata ellenére megerõsítette, és érinthetetlennek nyilvánította a beneši dekrétumokat. A 2007-es év vége tartogatott számunkra örömteli eseményt is, hiszen december 21-én éjfélkor hatályba lépett a schengeni határnyitás, ami azt jelenti, hogy az unós tagállamok belsõ határain megszûnik az ellenõrzés, tehát az uniós polgárok az unió egész területén szabadon mozoghatnak. Ezt a lehetõséget talán az idõsebb emberek tudják igazán értékelni, akik megtapasztalták, hogy a 60-as,70-es években egy évben csak kétszer utazhattunk Magyarországra. A nyugati államok pedig szinte elérhetetlenek voltak az egyszerû halandó számára. Aztán itt van még egy reménykeltõ hír: az Európai Parlament jóváhagyta azt a kezdeményezést, hogy 2008 legyen a kultúrák közötti párbeszéd európai éve. A kulturális tevékenység elkötelezettjei már eddig is számtalan határon túli kapcsolatot építettek ki, de ezután a formaságokat, engedélyezéseket mellõzve szabadabbá válik a sokoldalú kapcsolatteremtés lehetõsége. Illõ tisztelettel említem meg január 22-ét, amelyet Magyarországon a Magyar Kultúra Napjaként ünnepelnek, de a világ bármelyik részén élõ magyarok megbecsüléssel tartják számon, mert Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be azt a nagyszerû költeményét, amely a magyar nép himnuszává magasztosult. Önbizalom erõsítõ büszkeséggel gondoljunk január 24-re, mert kerek 550 évvel ezelõtt 1458. január 24-én a befagyott Duna jegén választották királlyá nagyrabecsült királyunkat, Hunyadi Mátyást. A törökverõ Hunyadi János fiaként akkor még csak 15 éves volt, de rövidesen kezébe vette ez ország irányítását. Erõs királyi hatalom megteremtésére törekedett, s a nagyratörõ fõurak visszaszorításával ez sikerült is neki. A magyaron kívül jól beszélt csehül, olaszul és természetesen latinul, ami abban az idõben az ismeretszerzés és kapcsolatteremtés közvetítõeszköze volt. (Folytatás a következõ oldalon) (Folytatás az elõzõ oldalról)

Gútai Hírözön – ingyenes helyi havilap. Felelõs kiadó: Gúta Város Önkormányzata. Fõszerkesztõ: MAYER János. Szerkesztõbizottság: SZÁNTÓ Zsuzsanna, FINTA Zoltán, Žofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ, FÛRI Ferenc. Tördelõszerkesztõ: SALÁTH Richárd. Korrektúra: BARCZI László. Nyomja: SILVESTER Kft. Regisztrációs szám: OږOVVSaZ/2003-4. A szerkesztõség címe: 946 03 Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1. Tel.: 035/77 71 753, 77 75 820. Fax: 035/77 75 832. E-mail: [email protected]

2008. FEBRUÁR Híres volt mûvészet és tudományszeretetérõl. Ismert tudósokat, mûvészeket, reneszánsz alkotókat hívott udvarába. Számtalan nagy értékû kódexbõl álló könyvtára, a Bibliotéca Corviniana Európa-szerte híres volt. Kastélyokat, várakat épített. Félelmetes zsoldos hadsereget verbuvált. Ez volt a legendás Fekete Sereg. Uralkodása alatt élte a történelmi magyar állam a fénykorát, s európai nagyhatalomnak számított. Nem tûrte az igazságtalanságot. Az elkövetõt könyörtelenül megbüntette, ha gazdag fõúr is volt az. A hálás utókor az igazságos Mátyás néven emlegeti. Ha a történelmi múltunkra emlékezünk, számos tanulsággal szolgál. A két félelmetes, nagy pogány hatalom, tatár és késõbb a török hódoltság 150 éven át óriási véráldozatot követelt. Ráadásul az ismétlõdõ belsõ pártviszályok, az elbukott két szabadságharc után az elsõ világháborút lezáró trianoni rablóbéke a szomorú nemzethalált állította elénk. A második világháború után az utódállamok szinte egymást múlták fölül az anyaország-tól elszakított kisebbségelleni intézkedésekben. A nemzetállam meghirdetése Romániában és nálunk is a magyar lakosság teljes felszámolásának rémképét vetítette elénk. Szánalmas helyzetünkben valóban nemzeti imává magasztosultak Kölcsey szavai: „Szánd meg Isten a magyart… küldj feléje védõ kart... megbûnhõdte már e nép a múltat és jövendõt!“ A Stóson élõ magyar író, Fábry Zoltán 1946-ban a jogfosztottság idején megrázó segélykérõ felhívással fordult Csehszlovákia értelmiségéhez a Vádlott megszólal címmel, de a levelek többsége szõrén-szálán eltûnt a postán. Így nem is lehetett visszhangja. Én is csak 1968ban jutottam hozzá egy személyes látogatásom alkalmával. Korábban nem is volt kiadó, aki megjelenthette volna. Éppen Fábry fogalmazta meg az egyedüli lehetséges megoldást: Hazánk, Európa jelszóval. A szolidaritás, a közeledés szándéka, egymás kölcsönös megértése, megbecsülése aligha várható, ha a kisebbség ki van szolgáltatva a többségi nemzet kényekedvének, ha azok telítve vannak a gyûlölködõ elõítéletek beléjük rögzült mérgétõl, ha tiltó rendeletekkel sújtják a kisebbséget. Hát hogyan érezze magát otthon a szülõföldjén? A sok nemzetiségû, sok etnikumú Európa az Európai Unió révén az egységesülés útját járja. Sokmillió ember reménykedik és barátkozik a gondolattal, hogy az egységesült Európában nemcsak az államalkotó nemzet, hanem min-

GÚTAI

HÍRÖZÖN

den polgár megtalálja a helyét megalázó diszkrimináció és lélekemésztõ nyelvtörvények nélkül. A Csemadok a szlovákiai magyarok kultúrszervezete. Legfontosabb feladata, hogy õrizze, ápolja nemzeti hagyományainkat, melynek egyértelmû lehetséges eszköze a magyar anyanyelvünk, melyet elkötelezetten fogunk védelmezni, hogy teljes szépségében átadhassuk unokáinknak. Bátorításképpen úgy vélem érdemes megjegyezni az alábbi figyelemre méltó meghatározást: „A józan ész logikája szerint naciona-lista az, aki kisebbségi jogot sért, s nem az, aki ez ellen védekezik!“ Végül az utóbbi két év feszült légköre ellenére bizakodva remélem és jó szívvel kívánom, hogy a Csemadok alapszervezete a többségi szlovák nyelv mellett egymást kölcsönösen segítõ módon egyenrangú partnerként õrizhesse, óvja és fejleszthesse saját nemzeti hagyományait és jellegzetes kultúráját. A dél-szlovákiai vegyes lakosságú településeken, így nálunk is a mindennapos gyakorlat azt igazolja napjainkban is, hogy a kétnyelvû lakosság kölcsönösen látogatja a különféle kulturális, sõt nemzeti jellegû rendezvényeit is, és ez így is van rendjén. Csak így tudunk túllépni a politikusok feszültséggerjesztõ túlkapásain. Ha környezetünkben kölcsönösen tiszteletben tarjuk, sõt aktívan támogatjuk egymás nemzeti hagyományait, sajátos kultúráját, akkor máris sokat tettünk a tartós megbékélés érdekében. A mai rendezvényünk a Csemadok aktív tagsága és szimpatizánsai valamint érdeklõdõ résztvevõi számára igen hasznosnak bizonyulhat, hiszen az ilyen közösségi együttlét derûs, szórakoztató lehetõséget is biztosít. A résztvevõknek alkalmuk van megtapasztalni, hogy milyen megnyugtatóan jó érzés olyan közösségben lenni, ahol barátságos tekintetek irányulnak egymásra, és a kölcsönös tisztelet, az õszinte megbecsülés irányítja a társasági kapcsolatot. Az ilyen derûs, vidám, szórakoztató együttlétek elviselhetõbbé, szebbé teszik nyugtalan mindennapjainkat. Õrizzük meg tehát továbbra is egymás iránt a kölcsönös bizalmat, a jószándékot, ami erõsíti bennünk a jobb, az emberségesebb jövõbe vetett reményünket! Jó szívvel kívánom, hogy így legyen!

A beszéd a gútai Csemadok évzáró taggyûlésén hangzott el Kicsindi Károly tiszteletbeli elnök tolmácsolásásban.

3

Múltunk emlékei (Folytatás az 1. oldalról) Drága testvéreink! Poraitok a hideg földben, Sokaké a messze idegenben pihen, emléketek, Azonban az életben maradottak és utódok, Szívében él, kiknek imája száll az ég felé, Hogy hõsi halálotok jutalma az örök Boldogság legyen.“ Legalul a talapzatot készítõ neve: „Máhr“ A szoborcsoport a múlt század huszas éveiben készült, Rigele Alajos neves pozsonyi szobrász alkotása. Létrehozá-

sában nagy szerepet vállalt Palkovich Viktor esperes-plébános. Kürti Endre

A Magyar Kultúra... (Folytatás az 1. oldalról) Ahogy a verseny elnevezése is mutatja, itt elsõsorban a tanulók helyes kiejtése, a felolvasott szöveg kifejezõ, érthetõ módon történõ „átadása“ és szóbeli fogalmazókészségük az, amiben megmérettetnek. Hogy az értékelõ bizottság szavaival éljek, azok a tanulók, akik ezen a versenyen részt vettek, mindanynyian gyõztesek, hiszen õk már megtették az elsõ lépéseket anyanyelvük ápolása érdekében. A magyar kultúra megõrzésének folytatásaként tanulóink február 15-én színházlátogatáson vettek részt. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megtanulják a színházban való viselkedés szabályait, és megismerjék azt a felemelõ érzést, melyet egy-egy darab megtekintése nyújt, hozzájárulva mindezzel ahhoz, hogy büszkék legyenek a magyar hagyományokra, a magyar kultúrára.

GÚTAI

4

Emlékezzünk… A huszadik század az emberi történelem legvéresebb évszázada volt. A totális diktatúrák nemcsak az antiutópiák rémlátásaiban, hanem a való világban is berendezkedhettek hosszú évtizedekre. Térségünkön végigsöpört a nemzeti szocializmus és a kommunizmus is. Halottakat és árvákat, testben és lélekben megnyomorodottakat hagytak maguk mögött ezek az évek. Rájuk emlékezünk: a régen elporladtakra és a köztünk élõ megtört gerincûekre! A diktatúra nem mûködhetett volna nélkülünk. Szemek voltunk a láncban: megannyi személyre szabott zsarnokság. Soha többé! A szovjet hadsereg 1945. január 26- án szabadította fel az auschwitzi haláltábort. Az évforduló napján emlékezik a világ a holokauszt áldozataira. A holokauszt görög szó, jelentése égõ áldozat.

HÍRÖZÖN

Mindenképpen egyedi a történelem népirtásai között, hiszen a végrehajtók a modern technika vívmányait felhasználva, iparszerûen kísérelték meg az európai zsidóság kipusztítását. A hatmillió áldozat közül hozzávetõlegesen minden tizedik volt magyarországi születésû. 1944. április 16. és a transzportok nyári leállítása között a lengyelországi haláltáborokba szállították a fõvároson kívül élõ magyar zsidókat. 2001-ben a magyar országgyûlés április 16-át a vészkorszak magyar áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Budapesten ma Holokauszt Emlékközpont mûködik, amely kiemelt célként fogalmazza meg, hogy a tanuló ifjúságnak bemutassa a vészkorszak eseményeit. A haláltáborokban a zsidó áldozatok mellett sok ezer romát, illetve testi és szellemi fogyatékkal élõt öltek meg. Ez utóbbi a hírhedt fajnemesítés – eugenika – program része volt. A holokauszt áldozatainak emléknapján rájuk

Színházban voltunk A II. Rákóczi Ferenc Alapiskola alsó tagozatos tanulói 2008. február 8-án színházi elõadásra látogattak el a Komáromi Jókai Színházba. Az indulást nagy izgalom elõzte meg, mivel a megtekintendõ darab mindenki számára ismert volt, Hófehérke és a hét törpe, a világhírû Grimm testvérpár remekmûve. A meseoperettet Pille Tamás rendezte, és felhasználta a Brodway világát is meghódító Howard Lloyd tervezte mozgó-

színpadot és kitûnõ jelmezeit. A szöveg átirata Albert Péter kitûnõ munkája, zenéjét Barabás Árpád komponálta, a librettó pedig Lõrinczy Attila tehetségérõl árulkodik. A mese-operett modern feldolgozása a klasszikus mesének, új címe, Hófehérke meg a törpék. A szereposztás parádés, mint a gonosz mostoha szerepében Szvrcsek Anita, teljes átéléssel bújik a kevésbé hálás figura bõrébe. Hófehérke szerepében Holocsy Krisztina, gyermeki bájjal és ártatlansággal tündököl. Az elõadást színesítette Varjú Virgil és Bagoly Bódog, a két örökösen elégedetlenkedõ madár, vicces szójátékaikkal, tréfáikkal. A hét törpe megjelenésével hamisítatlan, mesebeli törpék közé csöppentünk, a törpék indulóját a gyere-

2008. FEBRUÁR is emlékezünk. Az Országgyûlés 2001-es döntése értelmében február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. 1947-ben a szovjetek ezen a napon rabolták el, képviselõi immunitását semmibe véve, Kovács Bélát a Kisgazdapárt fõtitkárát. Ekkortól gyorsult fel Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése. 2002-ben ugyancsak ezen a napon nyitotta meg kapuit a Terror Háza Múzeum, amely Közép-Európában egyedülálló módon egymás mellett mutatja be a nemzeti szocialista és a kommunista diktatúrák rémtetteit. Az emlékezést és a szembenézést a múlt borzalmaival a jövõ generációi sem kerülhetik el. A múlt megismerése a legfõbb garancia arra, hogy ezek a szörnyûségek nem ismétlõdnek meg soha többé! Kolek Zsolt Schola Privata Gutaiensis tanára kek együtt énekelték a szereplõkkel. Frappáns megoldás volt a zenekar, melynek karmestere a Tücsök, a zenészek pedig az Egerek voltak, egy másik bábjáték szereplõi. Az apró nézõsereg nagy ámulattal fogadta az illuzionista trükköket, mint tûzégetés, eltüntetés, a bagoly villogó szeme, varázsláda, tûzijáték. Az elõadás alatt a gyerekek végig hangosan „szurkoltak“ tanácsokkal látták el Hófehérkét. A táncok színes láncként kötötték össze az egyes jeleneteket. A mese nagy sikert aratott a nézõközönség körében, többször visszatapsolták a szereplõket. Reméljük, hogy a jövõben is alkalmunk lesz eljutni ilyen színvonalas elõadásra. Nagyon jó érzés gyermekként és felnõttként is visszatérni a mesék világába, mert minden emberben ott él a mesére, varázsra váró gyermeki én. Mgr. Szabó Katalin

2008. FEBRUÁR

GÚTAI

HÍRÖZÖN

5

Másfél óra a tanítás fortélyairól módszertani elõadás a gútai magániskolában

Február 21-én a XIII. Komáromi Pedagógiai Napok szakmai rendezvénysorozata keretén belül került sor a gútai magánközépiskola oszlopgalériájában Strédl Terézia, a Selye János Egyetem tanszékvezetõje, „A mai diák tanulási stratégiái“ címû elõadására. A SZMPSZ Komáromi Területi Választmánya, a Komáromi Regionális Pedagógiai Központ, illetve a Selye János Gimnázium által szervezett, immár patinás rendezvénysorozat társszervezõi között idén elsõ ízben jelent meg a gútai magániskola. A kihelyezett helyszín közelebb hozta a komáromi pedagógusnapokat a Gútán tanító kollégák számára is. Ezt bizonyítja, hogy Szokol Dezsõ mérnök, a magániskola tulajdonosa szép számú hallgatóságot üdvözölhetett az elõadás kezdete elõtt. KOLEK ZSOLT, SCHOLA PRIVATA GUTAIENSIS Strédl Terézia elõadása még a sok éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezõ kollégák számára is bizonnyal mondott újat. Az oktató - nevelõ munka hatékonysága gyakran szenved csorbát amiatt, hogy a pedagógus nem, vagy csak kevéssé jól ismeri a befogadó közeget a diákokat. A mai diák számára az iskola már nem elsõdleges információforrás, ez talán a legnagyobb kihívás a mai tanár számára. Ez érzõdik a szakma társadalmi megbecsültségén éppúgy, mint a mai diákok tanulási stratégiáin. Az ún. idõzóna eltolódás jól jellemzi napjaink pedagógiai gyakorlatát: a tegnap iskolájában a ma pedagógusa készíti fel a holnap gyermekét. Azt a gyermeket, aki már ma is fordítottan szocializálódik, nem mûködik az önuralma, értékrend zavarokkal küzd, s az emlékezete kárára a kutatókészsége fejlõdik.

megalapozást. A kölcsönös tisztelet új dimenzióba emeli a tanár-diák viszonyt, növeli annak demokratizmusát, oldja a merev, kötött formákat. Éppúgy, mint amikor a társadalmi érintkezés során a rangban felül álló tisztelettel szólítja meg a másik embert, a tanár ugyancsak tisztelettel közelít a diákhoz, szóban és gesztusokkal egyaránt. Ettõl még a polgári társadalomban továbbra sem leszünk egyenlõk, mint ahogy az iskolában sem cserélõdik fel a tanár és a diák rangja, sõt a tekintély sem csökken, hanem növekszik. Éppen mivel nem a nyers erõszakra épül, hanem a kölcsönös elfogadáson, tiszteleten alapszik. Ugyancsak kihívás a mai tanár számára a hátrányos helyzetû diákok bevonása a tanítás-tanulás folyamatába. Nélkülözhetetlen erény a pedagógiai tapintat, a humor, mely segít oldani a feszültsége-

A mai diák gyakran nélkülözi a pozitív mintát, magatartásában inkább konfrontatív, mint együttmûködõ. A tanár által sugárzott magatartásforma épp emiatt kulcsfontosságú. A polgári társadalomban olyannyira kívánatos tisztelet kultúrája éppen az iskolában nyerhet

ket, a legmélységesebb humanizmus megnyilvánulása. Nem mindegy, hogy a befogadás integráló vagy inkluzív jellegû. Mint ahogy a nemzeti kisebbséget sem mindegy, hogy asszimilálja vagy integrálja a többségi társadalom, úgy az iskolában sem csupán a hátrányos hely-

zetûnek kell alkalmazkodni a többséghez. Ez fordítva is igaz. Amíg a XX. század a melankólia, addig a XXI. század a depresszió korszakaként írható le. Ezért kell kiemelten foglalkozni a mai diák érzelmi intelligenciájával. A modern kutatások szerint az érzelmi intelligencia négyötöd részben határozza meg az önmegvalósítás képességét, a sikerre termettséget, s csak a fennmaradó rész marad az értelmi intelligenciának. Emiatt az optimális tanulási modellben elsõdleges szerepe a motivációnak van. Erre épülnek a tanulási stratégiák, a sorban ebben a modellben hátra kívánkozik az értelem. A mai diákot gyakran jellemzik neurotikus tünetek. A Ranschburg által leírt pszichopata triász – nem tud felelõsséget vállalni, mindenkit, vagy senkit sem szeret, nem szeret tanulni – gyakori jellemzõi a mai diák személyiségének. A pszichopata triászt, illetve az agresszióra való hajlamot és a túlérzékenységet is oldja a szeretet pedagógiája és a tanár következetessége. Ennél jobb ajánlólevéllel a XXI. században nem rendelkezhet egyetlen pedagógus sem.

GÚTAI

6

HÍRÖZÖN

A vallási élet Az emberiség történetében a vallás kezdetleges formái a természeti vallások voltak. Kialakulásuk forrása az emberek hiányos ismerete olyan jelenségekrõl, mint a villámlás, égdörgés, vihar, esõ, a születés vagy éppen a halál. A földmûvelõ népek ezeket emberiszellemi tulajdonságokkal ruházták fel. Az osztálytársadalmak kialakulása változást hozott a vallások gyakorlásában, így a többistenhitet felváltotta a monoteizmus, vagyis az egyistenhit.

Hasechi Antal plébános A kereszténység idõszámításunk elsõ századaiban Palesztínában a zsidó vallásból alakult ki. Elterjedt a Római Birodalom keleti részein, majd Rómában. A keresztény vallás szerint minden ember egyenlõ. A szegények és elnyomottak szenvedésének jutalma, az örökké tartó boldogság lesz a másvilágon. A dölyfös gazdagokra, más embertársaik elnyomóira pedig büntetés vár. A kereszténység hívei egyetlen, igazságos és mindenható istenben hitsznek. Hitük alapja a Jézus Krisztus életérõl és cselekedeteitrõl szóló tanítás. A negyedik században Constantinus római császár elismerte a katolikus egyházat és a kereszténység államvallássá vált. A római katolikus vallás terjedése idején 896-ban jöttek be õseink a Kárpátmedencébe. A „pogány“ magyarok hitvilágában a sámánizmus volt a vallási hiedelmeik kezdete. A megtelepült magyar népet I. István behívott hittérítõ püspökök és papok közremûködésével megtérítette. Felvették a római katolikus vallást, s így bekerültek az európai hitvilág eszmeáramlatába. A pogány magyarok keresztény hitre térítésérõl Csallóközre vonatkozólagos hiteles adatok nincsenek. A néphit szerint

a csallóközieket maga I. István király térítette meg. Gúta környénkén a halászatból élõ letelepedett magyarok az új vallással valószínûleg akkor ismerkedtek meg, amikor ez a terület királyi adományként az egyház vagyonává vált. Ezt bizonyító elsõ írásos emlék a XIII. századból való. Vidékünkön az egyházi birtokokon emelt templomok és plébániák voltak a nép megtérítésének eszközei. A Zsigmond (1387-1437) és Hunyadi Mátyás (1458-1490) korában épült gótikus stílusú templomokból Alsó-Csallóközben csak a turiszakállasi maradt meg. A XVI. század derekán vidékünkön is terjedõben volt a reformáció és 1652-ben már Gútán is volt Ágostai hitvallású evangélikus anyaegyház. A közeli települések Farkasd, Negyed, Kamocsa, Megyercs, Bálványszakállas és Tany is csatlakozott az anyaegyházhoz. A török pusztítások és a reformáció hatására a komáromi fõesperesség területén már csak Komáromban, Gútán, Naszvadon, Hédervárott, Ásványon és Medvén voltak katolikus plébánosok. A prédikátorok üldözése a XVII. század utolsó harmadában tetõzött, amikor vidékünkrõl is a spanyol király gályáira kerültek azok a prédikátorok, akik nem voltak hajlandóak lemondani lelkészi hivatásukról. Késõbb II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején – 1705-ben – alábbhagyott a hajsza. A leégett gótikus templom helyén 1724-25-ben épült a barokk stílusú új templom, amit 1772-ben megnagyobbítottak. A templomkert eredeti helyén áll a klasszikus stílusjegyû, 1831. július 31-én emelt Szentháromság-oszlop. Ugyancsak itt áll - az elsõ Csehszlovák köztársaság idején felállított - Jézus szíve szobor, az elsõ világháború elesett hõsei emlékére. A város közepén lévõ öreg temetõ bejárati kapujával szemben barokk kápolna található, mely a XVIII. század ötvenes éveibõl származik. Századunk elején építették rá a tornyocskát. Szent Vendel szobra népi alkotás, 1835-ben került a vásártér mellé, mely a pásztorok védõszentjét ábrázolja. A gútai római katolikus plébánián tevékenykedõ lelkipásztorok névsorát 1561tõl vezették és ettõl az évtõl számítva 1918-ig 30 plébános mûködött a gútai hívõk körében. Öten közülük Gútán szenderültek örök nyugalomra, s itt pihennek városunk régi temetõkertjében. Egy bizonyos régi följegyzés szerint Hasechi Antal plébános 1486-tól 1586-ig száz éven

2008. FEBRUÁR keresztül szolgálta gúta híveit és itt is hunyt el 125 esztendõs korában. Festett arcképe ma is a plébániahivatal falát díszíti. Lelkipásztoraink munkásságáról egészen a XIX. század elsõ feléig semmit sem tudunk. Viszonylag „csendesebb“ évek homályából tûnik elõ Névery György, aki 1790-ben vette át lelkipásztori hivatalát Gútán és fõleg az árvaságra jutott gyermekekért tett sokat. Utódját Revisnyei Reviczky Mihályt már említettem az iskolaüggyel kapcsolatosan, hiszen nagyon sokat tett a helyi iskolák mûködéséért. Lelkipásztoraink voltak még Ipolyi Arnold, Érdmihályfalvi Miklósovich Alajos, valamint Palkovich Viktor, aki a népmûvelés terén munkálkodott, s fellendítette Gúta gazdasági életét. A XIX. század elején gyakran jártak Gútára a dunaszerdahelyi házaló zsidó kereskedõk, akik a város gazdasági életében egyre fontosabb szerephez jutottak, leginkább a gabona- és állatkereskedelemben. 1895-ben létrehozták az izraelita hitközségüket. Városunkban több megemlékezést tartottak, amelyek az egész akkori országot érintették. Ilyenkor nagy ünnepségek voltak a templom elõtti téren, hálaadó misével egybekötve. Ilyen volt az „ezeréves haza ünnepsége“ is, ahol vallásra való tekintet nélkül ünnepelt fiatal és idõs. Egyegy vallási közösség létszáma évrõl-évre változik, de ne csak ünnepekkor, hanem a hétköznapokban is tiszteljük egymás hitét és hovatartozását. Szántó Zsuzsanna Forrás: Juhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban

A Szentháromság-oszlop

2008. FEBRUÁR

GÚTAI

HÍRÖZÖN

7

Sítúra a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolában 2008. január 12-én, szombat reggel iskolánk tanulói síkirándulásra indultak. Négy órás fárasztó, de várakozásokkal teli utazás után kimerülten megérkeztünk Kokavára. A bõséges uzsonna és a zökkenõmentes elszállásolás után vezetõink kiosztották a sífelszereléseinket. Az elsõ napon sajnos még nem tehettük próbára sítudásunkat, de szerencsére az elkövetkezõ napokon erre bõségesen nyílt alkalom. Azt viszont már az elsõ este megtapasztaltuk, hogy kellõ menynyiségû és kitûnõ minõségû hó áll a rendelkezésünkre. Másnap alkalmunk is volt ezt kipróbálni, mivel már a reggeli után útba vettük a sípályákat. Bizony néhányunknak gondot okozott a sítalpak felcsatolása is, hát még mikor az egyensúlymegtartás gyakorlására került sor, akkor kezdõdött az igazi bukdácsolás! Végül azért mindenki több-kevesebb sikerrel megbirkózott a feladattal. Persze eközben remekül szórakoztunk magunkon és társainkon egyaránt. Észre sem vettük, hogy repül az idõ. Csak a gyomrunk korgása és a szürkület emlékeztetett rá, hogy ideje véget vetni a mókázásnak, legalábbis erre a napra. A következõ napokon megpróbáltuk elsajátítani a síelés alapjait és büszkén állíthatjuk, hogy ez mindnyájunknak sikerült olyannyira, hogy a második napon páran közülünk felmerész-

kedtek a nagy pályára is. Az utolsó napokban már valamennyien a nagy pályán száguldoztunk. Persze annyira azért nem fáradtunk el, hogy esténként alvásra szenderüljünk, inkább a szálláshelyünkön lévõ más csoportok tanulóival barátkoztunk, szórakoztunk. Lehetõségünk volt pingpongozni, billiárdozni, csocsózni. Utolsó este egy nagy búcsúbulit rendeztünk.

Csütörtök délután indultunk haza. Az út gyorsan eltelt. Nagyon jól érezte magát az egész társaság. Sokan jövõ évben is visszavágynak. Koèiš Levente, Veres Levente, Tóth Csaba A II. Rákóczi Ferenc Alapiskola 7. osztályos diákjai

Úszóiskola a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolában A vízrõl és az úszni tudásról sokféle bölcsességet mondtak már el: „A víz az elsõ szerelem. A víz jó barátja annak, aki tud bánni vele… Az úszás a legegészségesebb sportok egyike, úszómozgás közben dolgozik a legtöbbet az izom“ stb. A vízben való mozgás életkortól független, élettani hatásai korosztálytól függetlenül érvényesülnek. Az úszómozgások bõvítik a saját magunkon való eligazodást, a kar és a láb mozgásának összerendezése, ritmusos mûködtetése nemcsak a vízben való lét örömét idézi elõ, hanem a biztonság élményét is. Mindez nagyszerûen beigazolódott azon az úszótanfolyamon, amelyen a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola 2. és 3. osztályos tanulói vettek részt Marczibál Tünde és Dániel Fekete Diana tanító nénik irányításával. A tanfolyamra a korábbi hagyományoktól eltérõen nem Komáromban, hanem az érsekújvári fedett sportuszodában került sor.

Az úszóiskola két helyi oktatónõjének kedvessége és magas fokú szakmai tudása elérte, hogy tanulóink nemcsak élvezték a tanfolyam minden pillanatát, hanem szinte kivétel nélkül valamennyien elsajátították az úszás alapjait. Az úszótanfo-

lyam megrendezését anyagilag támogatta az iskola szülõi munkaközössége. Reméljük, hasonló rendezvényekre a jövõben is sor kerülhet. Mgr. Dániel Fekete Diana

8

GÚTAI

HÍRÖZÖN

2008. FEBRUÁR

Felhívás A Brünni téri magyar nevelési nyelvû Tündérkert Óvoda alkalmazottai és az óvoda mellett mûködõ szülõi szövetség egy számla megnyitásával gyûjtést kezdeményezett városunk nagy énekes tehetségének Vadkerti Imrének (a gútaiak „Jimijének“ számára). Bizonyára mindenki tudja, hogy az István a király jubileumi elõadására egy Társulat verbuválódik Budapesten. A Társulat szereposztó showmûsor sorozat döntõit szombat esténként követhetjük figyelemmel a Magyar Televízióban (MTV 1). A fent említett gyûjtéssel, énekesi pályájának támogatásával, mi is szeretnénk hozzájárulni Vadkerti Imre sikeréhez. Aki úgy érzi, hogy a morális támogatás mellett anyagilag is szeretne segíteni, az a következõ számlaszámon megteheti: 10182450/5200 Ez a számlaszám 2008. május 31-ig él. Köszönjük minden adományozó nemes gesztusát. Tisztelettel: az óvoda pedagógusai és a SzMSzSz vezetõsége

Programový plán KD V Kolárove na rok 2008 A Gútai Nyugdíjas Klub 2008-as munkaterve

Meghívó Gúta város polgármestere tisztelettel meghívja városunk polgárait 2008. március 14-én a Gútai Városi Hivatal elõcsarnokában „Az organikus építészet“ címmel megnyíló kiállításra.

Elhalálozások Németh Albert 88, Balogh József 80, Masná Mária 61, Nagy Sándor 57, Dr. Langer Juraj 76, Szabó Mária 78, Sefcsík Mária 78, Harcsa László 71, Id. Szomolai Béla 79, Mogyorósi László 97, Molnár Antonín 67, Csollár Rozália 96, Máté Ján, Ing 53, Farkas Aladár 67, Hollá Alžbeta 80, Szulcsányi Erzsébet 71.

Emléküket meg rizzük.

Házasságot kötöttek Rajmund Nogel és Szilvia Boros Peter Miklos és Anastasia Bondarenco

Az ifjú házasoknak gratulálunk!

FEBRUÁR 2008

ŠANCA PRE VÁŠ REGIÓN (Pokraèovanie zo 3. strany) § Iniciatíva obyvate¾ov, aktívne zapojenie miestnych obyvate¾ov do realizácie projektu obyvatelia miest a obcí, pre ktorých bude projekt realizovaný, by mali by do projektu aktívne zapojení už pri príprave projektu a následne pri všetkých jeho aktivitách. § Rozvoj komunitného života - projekt prispieva k spoloènému stretávaniu obyvate¾ov, k spoloèným aktivitám, ktoré vedú k nadviazaniu komunikácie, odstraòovaniu anonymity, zvyšovaniu tolerancie. § Dobrovo¾nícka práca - projekt by mal by realizovaný formou dobrovo¾níckej práce, prièom posudzovaný bude aj osobný vklad realizátorov projektu (poèet zapojených dobrovo¾níkov, poèet odpracovaných dobrovo¾níckych hodín). Aktivaèné práce v rámci verejnoprospešných prác však nebudú posudzované ako dobrovo¾nícka práca. § Rozvoj spolupráce - projekt by mal prispie k rozvoju spolupráce viacerých zainteresovaných skupín (napr. miestnych obyvate¾ov, samosprávy, mimovládnych organizácií). § Dlhodobos a udržate¾nos projektu - projekt by mal nies potenciál dlhodobej pozitívnej zmeny, v projekte je potrebné uvies, kto a ako sa bude stara o udržate¾nos projektu, akými aktivitami bude udržate¾nos a dlhodobos projektu zaistená. § Inovatívnos, originalita nápadu - podporené budú projekty, ktorú budú spracované inovatívne, pre danú komunitu príažlivé a zaujímavé (aj bežný zámer ako napr. detské ihrisko by mal by inovatívny - svojou podobou, témou, aktivitami ktoré sa tam budú realizova). § Prepojenie projektu s miestnym historicko-kultúrnym dedièstvom - t.j. vyzdvihnutie toho, èo je pre daný región typické, èo ho vystihuje, èím je jedineèný (z h¾adiska histórie, kultúry, zvykov, prírodného bohatstva a pod.). § Citlivos k životnému prostrediu - predkladané projekty by mali by citlivé k životnému prostrediu, mali by doò vhodne zapada a rešpektova jeho špecifiká. Podmienkou je využívanie ekologických riešení a materiálov šetrných k životnému prostrediu. § Realizovate¾nos projektu - projekt musí by realizovate¾ný, postavený na reálnych cie¾och, predkladatelia projektu musia by zároveò aj jeho realizátormi. § Finanèná efektívnos projektu - rozpoèet projektu by mal by zvolený efektívne, každá položka rozpoètu musí ma priamy súvis s aktivitami projektu a s napåòaním jeho cie¾ov. V programe nebudú podporené § projekty, ktoré slúžia úzkej cie¾ovej skupine a nie sú verejnoprospešného charakteru, § jednorazové podujatia, krátkodobé projekty, § detské ihriská v školských a ohradených areáloch, § budovanie infraštruktúry (plynofikácia ob-

KOLÁROVSKÝ

HLÁSNIK

ce, rozvoj kanalizaènej siete, výstavba ciest, budovanie chodníkov, osvetlenia, osadenie lavièiek ako jediný cie¾ projektu a pod.), § rekonštrukèné opravy budov (opravy striech, výmena okien, podlahy a pod.) § výskumné a vedecké projekty, vzdelávacie a študijné pobyty, § projekty prinášajúce úžitok len ich realizátorom; projekty ideologicky alebo extrémisticky zamerané; projekty v rozpore s morálnym, mravným a korektným správaním, § zve¾aïovanie súkromného majetku, § dofinancovanie už realizovaných projektov. Získanie a použitie finanèných prostriedkov § finanèné prostriedky možno poskytnú na materiálne vybavenie, organizaèné zabezpeèenie súvisiace s realizáciou plánovanej aktivity, § v prípade miest a obcí je podmienkou finanèná spoluúèas na projekte vo výške min. 20% z požadovanej sumy, § finanèné prostriedky nie sú urèené na odmeny a mzdy pre realizátorov, § financie za služby môžu predstavova max. 20% z požadovanej sumy. Kto môže požiada o podporu svojho projektu? § aktívni obèania a neformálne skupiny obèanov, § mimovládne organizácie - obèianske združenia, nadácie, spolky, neziskové organizácie, neinvestièné fondy, § obce, mestá - podmienkou je však aktívna spolupráca s mimovládnou organizáciou alebo neformálnou skupinou obèanov už pri predložení projektu, § verejno-prospešné organizácie, napr. centrá vo¾ného èasu, nemocnice, univerzity, § kultúrne inštitúcie - múzeá, galérie, knižnice, kultúrno-osvetové strediská a pod., § regionálne médiá. Program nie je urèený pre základné a stredné školy, nako¾ko pre tieto inštitúcie realizuje Konto Orange samostatné grantové programy. Predkladanie projektov § Projekt spolu s vyplneným formulárom musí by doruèený najneskôr v deò uzávierky, t.j. nestaèí peèiatka pošty. § Projekty je potrebné doda v 5 exemplároch na adresu Centrum pre filantropiu, Kozia 11, 811 03 Bratislava. Èasový harmonogram Kraj: Prešovský, Košický, Trnavský, Nitriansky, Banskobystrický, Bratislavský, Žilinský, Trenèiansky Vyhlásenie programu: 14. 02. 2008 Uzávierka projektov: 02. 04. 2008 Výsledky: 16. 05. 2008 Realizácia projektov: jún – október 2008 Viac informácií: Centrum pre filantropiu, Kozia 11, 811 03 Bratislava, 0905/313 313, 02/546 44 682 [email protected] www.kontoorange.sk

4

Itt a farsang, áll a bál… … szól a gyermekdal A Brünni Téri Tündérkert óvodásoknak február 6-án állt a bál a helyi kultúrközpont körtermében. Hosszú ideje, évrõl-évre hagyományosan megszervezzük óvodánk gyermekeinek a karnevált, amely a szülõkkel, nagyszülõkkel, barátokkal együtt családias hangulatban telik. A szülõk kreativitásának és pozitív hozzáállásának köszönhetõen szebbnél szebb, ötletesebbnél ötletesebb farsangi jelmezekben parádéztak a gyermekek a délután folyamán. A jelenlévõ nézõknek közös kis verses-énekes mûsorral kedveskedtünk, akik ezt tapssal, mosollyal jutalmazták. Minden gyermek az óvodánk mellett mûködõ Szlovákiai Magyar Szülõk Szövetsége jóvoltából édesség-jutalmat kapott. A mûsor után, mivel elérkezett az uzsonnaidõ, jóízûen falatoztak a kiéhezett „kis tigrisek, oroszlánok, nyuszik, boszorkányok, királylányok és katicabogarak“ a szülõk által elõkészített „terülj, terülj asztalkámról“. A fölös energiájukat a gyermekek a kolléganõnk által vezetett rövid néphagyományokat õrzõ táncházban, utána pedig a gyermekdiszkóban vezethették le. Néhány bátrabb szülõ együtt ropta gyermekével a táncot. Az idei óvodai karnevál kedves emlékét egy-egy fénykép õrzi. A szülõk és a gyermekek felõl érkezett pozitív visszajelzések arra ösztönöznek bennünket, hogy érdemes ezt a hagyományt minden évben újra és újra feleleveníteni, és az óvodánk hírnevét öregbíteni egy-egy jól sikerült közös családi akció megszervezésével. A jelmezekbe öltözött gyermekek szemébõl tükrözõdõ öröm, önfeledt jókedv láttán az igazi pedagógus szíve nagyot dobbanva azt mondja: „érdemes volt!“ Magyaricsné Szépe Ildikó óvónõ

2

KOLÁROVSKÝ

HLÁSNIK

FEBRUÁR 2008

Výroèná èlenská schôdza Spolku priate¾ov slovenskej kultúry v Kolárove Dòa 28.januára 2008 sa o 17-tej hodine v rotunde mestského kultúrneho strediska zaèala výroèná èlenská schôdza Spolku priate¾ov slovenskej kultúry (SPSK) v Kolárove. Z celkového poètu 135 èlenov bolo prítomných 84. Schôdzi predsedala Mgr.Žofia Nagyová. V prvej èasti schôdze odzneli správy o èinnosti a hospodárení spolku za minulý rok. Správu o èinnosti spolku za rok 2007 predniesla pani Anna Tóthová, predsedníèka spolku. Medzi najväèšie a azda aj najúspešnejšie akcie v hodnotenom roku patrili: Sviatok Troch krá¾ov, 6. reprezentaèný ples, výlet do Dediny Mládeže s prehliadkou izby revoluèných tradícií a piknikom, súaž v peèení kysnutých koláèov, Sviatok sv. Cyrila a Metoda, návšteva Bratislavy s prehliadkou parlamentu a stretnutím s niektorými poslancami národnej rady SR, Radosti babieho leta s tekvicovou party a Deò Slovákov s domácou zabíjaèkou. Bez podpory vedenia mesta a poèetných sponzorov by naše akcie boli omnoho chudobnejšie. Všetkým, ktorí podporujú naše aktivity, patrí srdeèná vïaka. V ïalšej èasti programu bol predložený rámcový návrh plánu èinnosti na rok 2008: Január 6. – Oslavy sviatku „Zjavenia Pána-Traja králi“ Január 28. – Výroèná èlenská schôdza Február 23. – 7. reprezentaèný ples Marec 8. – Posedenie k MDŽ s podnikate¾kami Marec 28. – Deò uèite¾ov Apríl – Športový deò – v telocvièni ZŠ J.A.Komenského – Návšteva divadelného predstavenia (Nitra, resp.Bratislava) Máj 1. – Oslavy 1.mája a vstupu SR do EÚ Máj 8. – Výstava doma peèených kysnutých koláèov aj s vyhodnotením Jún – Cyklistický výlet na Ve¾ký Ostrov – spoznávaj okolie svojho bydliska

Júl 5. – Oslavy sv. Cyrila a Metoda – Jednodenný výlet do Patiniec August 29. – Oslavy 64.výroèia SNP – Prezentácia peèených koláèov v rámci „Dòa nového chleba“ September – Návšteva Mezõberényu – festival speváckych zborov spievajúcich po slovensky Október – Vítanie „Babieho leta“ November – Slovenèina moja, zabíjaèka, celodenná beseda, kultúrno-spoloèenská aktivita December – Oslavy zimy – Vianoèné sviatky, koncerty v kostoloch. Najdôležitejším bodom programu bola vo¾ba nového predsedu, èlenov výboru a èlenov dozornej rady. Na post predsedu spolku kandidovali traja kandidáti: Pán Ondrej Litvai, Mgr.Alžbeta Mršková a Mgr.Žofia Nagyová. Prvý kandidát sa svojho mandátu tesne pred vo¾bami vzdal. V tajnom hlasovaní prevažnú väèšinu hlasov získala pani Mgr. Alžbeta Mršková, bývalá riadite¾ka základnej školy slovenskej, t.è. na dôchodku, ktorá sa stala našou novou predsedníèkou na ïalšie 3 roky. Za nových èlenov výboru boli zvolení: Ing.Štefan Bogár, Ondrej Litvai, Mária Menïanová, Mgr.Žofia Nagyová, Pavol Piliši a Helena Šramková. Do revíznej komisie boli zvolení: Danica Litvaiová, Mária Majerèíková a Marta Õsziová. Nová predsedníèka sa poïakovala za prejavenú dôveru a zároveò s¾úbila pokraèova v aktivitách spolku tak, aby bola aj naïalej udržaná vysoká úroveò jeho èinnosti. Odchádzajúca predsedníèka jej zase pris¾úbila pomoc aj na dia¾ku a prehlásila, že napriek zmene bydliska spolu s manželom naïalej zostávajú èlenmi nášho spolku. Èlenská schôdza odsúhlasila navrhnutú trojbodovú zmenu stanov spolku. Medzi milé okamihy výroèných schôdzí vždy patrí ten, kedy sa kvetmi

blahoželá jubilantom hodnoteného roka. V roku 2007 ich bolo devä, od pädesiatky po osemdesiatku . Teraz sme mali navyše aj dva manželské páry, Helenu a Pavla Muržicových a Máriu a Martina Pilišiových, ktoré svojim pädesiatroèným spolužitím oslávili Zlatú svadbu. Všetkým jubilantom srdeène blahoželáme a do ïalších dní im prajeme dobré zdravie a životnú pohodu. Prijatím uznesenia sa skonèila oficiálna èas výroènej schôdze. Vedenie spolku sa rozlúèilo s odchádzajúcou predsedníèkou, pani Annou Tóthovou slovami vïaky a uznania za jej obetavú prácu, ktorú spolu s výborom a aktívnymi èlenmi, organizovala nielen pre èlenov spolku, ale aj pre širokú verejnos. (Pri tejto príležitosti bolo v neprítomnosti poïakované aj jej manželovi, RSDr.Imrichovi Tóthovi, ktorý vždy ve¾mi významne pomáhal, najmä pri rekonštrukèných prácach a pri zariaïovaní našej klubovej miestnosti). Nechýbali kvety, upomienkové darèeky, úprimné objatia a srdeèný potlesk prítomných. Manželom Tóthovcom prajeme, aby sa v Bratislave dobre cítili a želáme im nové aktivity i nových priate¾ov. Veríme, že nezabudnú na Kolárovo, na èlenov SPSK a na všetkých tých, ktorí si ich vážia a ktorí ich majú radi. Závereèná èas dnešného veèera patrila ešte družným rozhovorom pri pohostení, ku ktorému bohatou mierou prispeli aj jubilanti. Napriek krátkodobému výpadku elektrickej energie a neozvuèenej miestnosti možno konštatova, že výroèná èlenská schôdza bola úspešná. Po ukonèení výroènej èlenskej schôdze sa èlenovia novozvolených orgánov spolku zišli na krátkom stretnutí. V novom funkènom období všetkým želáme dobré nápady a mnoho pracovných úspechov. Kolárovo, 17.2.2008 Ing. Helena Svoreòová, spravodajkyòa SPSK

Kolárovský hlásnik - bezplatný miestny mesaèník. Zodpovedný vydavate¾: Mestské zastupite¾stvo Kolárovo. Šéfredaktor: MAYER János. Redakèná rada: SZÁNTÓ Zsuzsanna, FINTA Zoltán, Žofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ, FÛRI Ferenc. Grafická úprava: SALÁTH Richárd. Korektúra: BARCZI Ladislav. Tlaè: SILVESTER s.r.o. Registraèné èíslo: OږOVVSaZ/2003-4. Adresa redakcie: 946 03 Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1., Tel. è.: 035/77 71 753, 77 75 820, fax.: 035/77 75 832. E-mail: [email protected]

FEBRUÁR 2008

KOLÁROVSKÝ

HLÁSNIK

KONTO ORANGE ROZDELÍ REGIÓNOM PO PRVÝKRÁT AŽ 6 MILIÓNOV KORÚN Bratislava, 14. február 2008. Vïaka rastúcej ob¾ube zo strany žiadate¾ov a množstvu kvalitných projektov, ktoré boli do grantového programu „Šanca pre vᚠregión“ po minulé roèníky doruèené, sa Konto Orange tento rok rozhodlo zvýši objem finanènej podpory urèenej na rozvoj regiónov Slovenska. V rámci štvrtého pokraèovania grantového programu je na realizáciu verejnoprospešných projektov pripravených až 6 miliónov Sk. Šancu tak dostane viac jednotlivcov ako aj skupín obyvate¾ov, ktorí sa môžu do programu zapoji a prispie tak k zvýšeniu kvality života vo svojich regiónoch. Cie¾om programu „Šanca pre vᚠregión“ je podpora inovatívnych, zaujímavých projektov, ktoré sú verejnoprospešného charakteru, vychádzajú z potrieb miestnej komunity a pozitívne vplývajú na kvalitu života ¾udí v jednotlivých regiónoch. Do programu sa môžu zapoji aktívni obèania, obèianske združenia, nadácie, neziskové organizácie, samosprávy obcí, verejnoprospešné inštitúcie, kultúrne zariadenia a regionálne médiá. Podpora grantového programu Konta Orange bude, tak ako po minulé roky, opä zameraná na rozvoj oddychových zón, výstavbu detských ihrísk, športovísk èi kultúrnych zón, zlepšenie prístupu k informáciám v obciach a mestských èastiach. Konto Orange chce prispie aj na projekty revitalizácie turistických a náuèných chodníkov, cyklotrás, pamätihodností, historického a kultúrneho dedièstva regiónu. Podporené budú aj projekty týkajúce sa rozvoja kultúrnych tradícií a zvyklostí regiónu ako aj komunitné projekty zamerané na vytvorenie prostredia pre stretávanie sa ¾udí. V rámci programu bude medzi najlepšie projekty prerozdelených po prvýkrát až 6 miliónov korún, èo znamená najvyššiu sumu, aká bola doposia¾ na jeden grantový program Konta Orange vyèlenená. Taktiež vzrástla maximálna výška podpory urèená na jeden projekt, ktorá po novom predstavuje až 100 000 korún. Novinkou je aj špeciálne ocenenie „Projekt roka“, ktoré má za cie¾ podnieti èo najväèšiu rôznorodos predkladaných projektov a bude udelené za inovatív-

nos v nápade ako aj za celkovú kvalitu projektu pri naplnení kritérií programu. V každom kraji hodnotiaca komisia nominuje jeden projekt, z ktorých najlepší následne získa ocenenie „Projekt roka“ spolu s finanènou odmenou vo výške 50 000 korún. Štvrtý roèník grantového programu „Šanca pre vᚠregión“ štartuje 14. februára 2008 a termín prijímania projektov trvá do 2. apríla 2008. Na rozdiel od minulých roèníkov už nebude program prebieha v dvoch etapách, ale má rovnaký zaèiatok aj uzávierku pre posielanie projektov zo všetkých ôsmich krajov Slovenska. Záujemcovia o grantový príspevok z celého Slovenska môžu svoje projekty posiela na adresu Centrum pre filantropiu, Kozia 11, 811 03 Bratislava. Formulár spolu s bližším popisom štruktúry predkladaných projektov je k dispozícii na stránke www.kontoorange.sk. Viac informácií o programe je možné nájs aj v prílohe tlaèovej správy. Konto Orange je nezisková organizácia, ktorá realizuje projekty na podporu skupín obyvate¾ov - komunít. Vznikla v roku 2002 s cie¾om realizova filantropické aktivity, ktoré pomáhajú rieši problémy rôznych skupín spoloènosti. Aktivity Konta Orange pokrývajú mnoho oblastí - od podpory náhradných rodín a adopcie, cez vzdelávanie, vo¾noèasové aktivity mladých ¾udí až po pomoc opusteným ¾uïom v ažkostiach. Filantropické aktivity Konta Orange sú zamerané na problémové alebo deficitné oblasti spoloènosti. Zriaïovate¾om Konta Orange je spoloènos Orange Slovensko, a.s. Ïalšie informácie: Peter Tóth Corporate Affairs Manager tel. +421 (2) 5851-4818, +421 (905) 014 818 fax: +421 (2) 5851 4053 e-mail: [email protected] Richard Fides Media Relation Manager tel. +421 (2) 5851-4878, +421 (905) 014 878 fax: +421 (2) 5851 4053 e-mail: [email protected]

3

ŠANCA PRE VÁŠ REGIÓN Charakteristika programu Prostredníctvom programu „Šanca pre vᚠregión“ podporí Konto Orange konkrétne aktivity obèanov a organizácií, ktoré prispejú k zvyšovaniu kvality života obyvate¾ov v jednotlivých regiónoch Slovenska. Otvorený grantový program „Šanca pre vᚠregión“ vyhlasuje Konto Orange tento rok už po štvrtýkrát. V rámci regionálneho programu prerozdelí Konto Orange po prvýkrát medzi 8 krajov Slovenska 6 miliónov Sk. Maximálna výška podpory jedného projektu sa zvýšila na 100 000 Sk. Otvorený grantový program bude ma po prvýkrát spoloèný zaèiatok aj uzávierku pre všetky kraje. Program sa vyhlasuje 14. februára 2008 a projekty zo všetkých samosprávnych krajov je potrebné doruèi do 2. apríla 2008. Ciele programu § podpora hodnotných, inovatívnych, zaujímavých, pre regióny perspektívnych a prospešných aktivít, ktoré nie sú v kompetencii iných orgánov, § podpora aktívneho prístupu obyvate¾ov a organizácií pri realizácii pozitívnych zmien v prostredí, v ktorom žijú a ktoré je im blízke, § podpora pri mobilizácii finanèných, materiálnych a ¾udských zdrojov, ktoré v komunite zvyšujú efektivitu projektových zámerov, § podpora dobrovo¾níctva a obèianskeho aktivizmu. Oblasti podpory § podpora a rozvíjanie komunitného života v obciach, mestách, mestských èastiach (komunitné centrá, kluby mládeže, materské centrá atï...), § zvýšenie informovanosti a angažovanosti obèanov, zlepšenie komunikácie, výmena a šírenie informácií miestnym obèanom aj návštevníkom (internet, informaèné tabule), § podpora regionálneho cestovného ruchu propagovanie zaujímavých miest v regióne, úprava a obnova turistických chodníkov, objektov, cyklotrás, turisticky príažlivých miest, § obnova a rekonštrukcia objektov významných pre miestnu komunitu alebo kultúrnych pamiatok, úprava resp. vyèistenie verejných priestranstiev - parky, fontány..., § kultúrne podujatia, ktoré podporujú regionálne zvyklosti a tradície daného kraja a stretávanie komunity, § iné zmysluplné aktivity realizované v regiónoch Slovenska. Kritériá hodnotenia projektov: § Verejnoprospešnos projektu - projekt by mal by prínosný otvorenej, širšej komunite.

(Pokraèovanie na strane 4.)

KOLÁROVSKÝ obèiansky mesaèník

HLÁSNIK Február 2008

VI. roèník, 2. èíslo

OBSAH ÈÍSLA:

Nauète sa o sluchu v Výroèná èlenská schôdza Spolku priate¾ov slovenskej kultúry v Kolárove v Šanca pre vᚠregión v Konto Orange rozdelí regiónom po prvýkrát ažv 6 milliónov korún

Nauète sa o sluchu ¼udské ucho je malý zázrak. Dokáže zachyti, identifikova a rozlíši milióny zvukov. Je také individuálne ako odtlaèok prsta. Zvuk je vlastne vibráciou hmoty, ktorou môže by vzduch, drevo, voda ,alebo iný materiál. Uši dokážu zhromažïova tieto vibrácie a nᚠmozog umožní interpretova ich. Zvuk ovplyvòuje našu kvalitu života. MGR. MARGITA ÏURÈOVÁ Umožòuje nám komunikáciu, ktorá silný. Pre zaujímavos - šumenie lístia predstavuje znaènú èas nášho každo- v lese predstavuje intenzitu zvuku 20-25 denného života, sprostredkuje informá- db, intenzita bežnej reèi je 55-65 db. cie, dôležité pre nᚠkaždodenný život. Frekvencia predstavuje poèet vibrácií Nedostatok informácií môže spôsobi, za sekundu. Èím vyšší je poèet vibrácií že zmeškáme vlak, do školy, alebo za sekundu, tým vyššia je výška tónu. dôležité stretnutie. Príliš hlasné a neprí- Výška tónu sa nazýva frekvencia zvuku jemné zvuky vnímame ako hluk. Hluk a vyjadruje sa v hertzoch – hz. Tóny môže nᚠsluch poškodi. Keï hodíme s vysokou frekvenciou – vyšší poèet kameò do vody, na hladine sa objavia vibrácií za sek. – sú ve¾mi dôležité pre kruhy. Rovnakým spôsobom sa zvuko- zrozumite¾nos reèi. Mýty o sluchovom

vé vlny alebo vibrácie šíria zo svojho zdroja. Zvuk je charakterizovaný mnohými spôsobmi, v prvom rade ho ale charakterizuje intenzita a frekvencia. Intenzita zvuku sa vyjadruje v decibeloch (db). Nízka hodnota decibelov predstavuje tichý zvuk a vysoká zase

postihnutí Mýty a predsudky o sluchovom postihnutí a naèúvacích prístrojoch predstavujú v praxi znaèný problém. Toto je dôvod, preèo len jeden z piatich ¾udí, ktorí potrebujú naèúvací aparát, ho naozaj aj má a používa. V každodennom živote sa môžeme stretnú napr. S

týmito tvrdeniami: - som príliš mladý, aby som nosil naèúvací prístroj... nepoèujúci ¾udia sú menej inteligentní, ako poèujúci... - obmedzená schopnos sluchového vnímania je to isté, ako spomalené vnímanie... Tieto mýty o sluchovom postihnutí sú však celkom neopodstatnené. Medzi sluchovo postihnutými nájdeme mnoho rôznych ¾udí. Pod¾a štatistík jeden z desiatich ¾udí trpí stratou sluchu, taktiež deti a mladí ¾udia. Viac než 50 percent sluchových postihnutí sa objavuje u pracujúcich ¾udí. Väèšina týchto ¾udí si však otvorene stratu sluchu nechce pripusti. Nikto totiž nechce by oznaèený ako starý, menej inteligentný, èi postihnutý, hoci sú to len predsudky. Je ve¾mi dôležité, aby poèujúci ¾udia pochopili, že sluchové postihnutie je bežný problém, s ktorým sa stretávajú ¾udia každého veku a typu. Predmetom rôznych mýtov a predsudkov sú aj naèúvacie prístroje. Mnohí ¾udia ani len netušia, ako vyzerajú a fungujú moderné naèúvacie aparáty. Tie využívajú ve¾mi jemnú digitálnu technológiu na zosilnenie zvukov privádzaných do ucha. ¼udia stále veria, že naèúvacie prístroje sú ve¾ké, nepraktické, nepretržite pískajú a je obtiažne nimi manipulova a nastavova ich. Najmenšie naèúvacie aparáty dostupné v súèasnosti na trhu sú však také malé, že ich možno umiestni hlboko do ušného kanála a sú prakticky nevidite¾né. Pískanie, ktoré vzniká spätnou väzbou, možno èasto odstráni. Mnohé z týchto prístrojov sú plne automatizované, èo znamená, že nie je potrebné nastavova ich manuálne. Prispôsobujú hlasitos, takže ich užívate¾ sa nemusí sústredi na svoj aparát, ale na to, èo je pre neho potrebné.

Slogan: Ten najpomalší, ktorý nestratil cie¾ z oèí, ide stále ešte rýchlejšie než ten, kto blúdi bez cie¾a.