Nemzeti Sporthivatal. A szerkesztő

Tartalom/Contents Frenkl Róbert: 2006: Tíz éves a Magyar Sporttudományi Társaság 2006: Ten years of the Hungarian Society of Sport Science Nádori László, Csermely Anikó: Adatok a Testnevelési Tudományos Tanács (TTT) megalakulásához

3 4

Contribution to the foundation of the Scientific Council for Physical Education

Gallov Rezső: A Magyar Olimpiai Bizottság 110 éves története

7

History of the 110 years old Hungarian Olympic Committee

Révész László, Bognár József, Géczi Gábor, Benczenleitner Ottó: Tehetség meghatározás, sportágválasztás és kiválasztás három egyéni sportágban Talent identification, choosing a sport and selection procedure

Felelős szerkesztő

17

Editor Bendiner Nóra

függőséget

24

Sporting habits of Budapest primary school students and their relation to drugs causing dependency

Ránky Márta, Miltényi Márta: használata az élsportban és a

Táplálék-kiegészítők

szabadidős

sportokban .... 28

Application of nutrition supplements in elite and recreational sports

Frenkl Róbert: Sportvétség vagy

bűnügy?

34

ls it sport infringement or crime case?

Kolláth György: Jogi szakmai vélemény a doppingolásért megállapítható jogi felelősség alapvető kérdéseiről...

36

Legal opinion on basic questions of juridical responsibility for doping violations

Gallov Rezső: A sporttudomány jövőjéről, a század kihívásairól, a kompromisszum nélküli doppingellenes harcról - interjú Paavo V. Komi professzorral

41

About the future of sport science, the challenges of the century and fights against doping without compromise - An interview with Prof. Paavo V. Komi

Keresztesi Katalin: Hepp Ferencre emlékezünk

44

Ferenc Hepp is remembered

Gáldiné Gál Andrea: A Magyar Szociológiai Társaság konferenciája és éves

közgyűlése

Editor-in-Chief Dr. Mónus András Szerkesztő

in three individual sports

Kreisz Anna, Keresztesi Katalin: Budapesti általános iskolás tanulók sportolási szokásai és a kiváltó szerekhez való viszonyulásuk

Magyar Sporttudományi Szemle Hungarian Review of Sport SCience Megjelenik negyedévenként

45

Conference and Annual General Assembly of the Hungarian Society of Sociology

Közlési feltételek / Guide-lines for Authars A Magyar Sporttudományi Szemle évente 4 alkalommal jelenik meg, és sporttudományi tárgyú cikkeket közöl magyar vagy angol nyelven. A kéziratokat egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4es lap egyik oldalára 12·es betl1nagysággal gépeive kérjük elkészíteni. Ha azonban lehetséges - s ez a közlésre történő elfogadásnál előnnyel jár - akkor számítógépes adathordozón (1.44·es floppy-lemezen vagy CD-n) ís kérjük az anyagot. A dokumentumokat "stJlus" alkalmazása nélkül Word 6.0, a táblázatokat Excel formátumban, a grafikonokat, ábrákat sokszorosításra alkalmas nyomaton (ill. JPEG, TIFF) várjuk. A kézirat, táblázat, ábra azonositásához kérjük az összes informáeiót megadni (könyvtár., file-, munkalapnév stb.) A kézírat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt ne haladják meg. A táblázatokat és ábrákat a szövegtől elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön lapokon kérjük 1 példányban, - külön-külön file-ként elmentve - mellékelni. A táblázatokat fölül, az ábrákat alul számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetleg szereplő jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz: a táblázatok és ábrák a szövegtől függetlenül is érthetők, értelmezhetők legyenek. A tábo lázatok, ábrák eimét mindkét nyelven kérjük megadni (PI. 1. ábra /Fig. 1.. Térd feszítés, hajlítás/ Knee extension, f1exion). A táblázatok és ábrák helyét, ezekre a szövegben hívatkozva (pl. 2. ábra) jelölni kell. Az első oldal a szerző(k) nevével ("dr" és egyéb titulus nélkül) kezdődjön. Ez alatt a tanulmány (kífejező, de minél rövidebb) címe következzen mindkét nyelven. Ezt kövesse a maximum 20 soros összefoglaló magyar és angol nyelven. Az összefoglaló a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést tartalmazza és maximálisan 5 kulcsszóval fejeződjön be. A kulcsszavak magyar és angol nyelven is itt szerepeljenek. Az összefoglalót kövesse a tanulmány szövege, amelyet célszerű bevezetésre, a módsze· rekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdődjenek és ezt sorkihagyás jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. A követ· kező fejezet az irodalomjegyzék. Folyóiratnál: a szerzők(k) neve, a megjelenés éve, a mű címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a Iapszám, a terjedelem: kezdő és befejező oldalszám. PI. Friedmann, B Bartsch, P. (1999): Möglíchkeiten und Grenzen des Höhentrainíngs im Ausdauersport. Leistungssport, 3.43-48. Könyvnél: a szerző(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszárna. PI: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerző(k) nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann(1999). Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzőnek a teljes nevét, titulusát, munkahelyének nevét, eimét, (telefonszámát, e-maii eimét), akit az esetleges érdeklődők további informáeiókért megkereshetnek. A szerkesztő

Olvasószerkesztő

Editorial Assistance Dr. Bognár József Angol nyelvi lektor Engfish Editorial Consultant Gallov Rezső Szerkesztő kollégium Editorial Board Dr. Apor Péter, elnök Dr. Ángyán Lajos Dr. Fehér János Földesiné dr. Szabó Gyöngyi Dr. Győri Pál Dr. Hédi Csaba Dr. Mészáros János Dr. Ozsváth Károly Dr. Puesok József Dr. Radák Zsolt Dr. Szabó S. András Dr. Tihanyi József Kiadja a Magyar Sporttudományi Társaság Published by the Hungarian Society of Sport Science Elnök President Dr. Frenkl Róbert Tiszteletbeli elnök Honorary President Dr. Nádori László Szerkesztőség

Editorial Office 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel./Fax: (36-1) 460-6980 E·mail: [email protected] Internet: www.mstt.iif.hu Hirdetésfelvétel a szerkesztőség efmén Advertising in the Editorial Office Borftó, lapterv és tipográfia Somogyi György Nyomdai munkálatok PENTI Nyomda, Budapest ISSN 1586-5428 Támogatja a NEMZETI SPORTHIVATAL Subventioned by the NAT10NAL SPORT OFFICE

Nemzeti Sporthivatal

2005/4

3

2006: Tíz éves a Magyar Sporttudományi Társaság A 2005. évi tisztújít6 közgyűlésselújabb négy éves ciklus vette kezdetét a Magyar Sporttudományi Társaság első évtizedének végén. 1995-ben döntött úgy az akkori sportirányítás, hogy a hazai sporttudomány további szervezését,fejlesztését a civil szféra hasznosabban tudná ellátni, mint az állami hivatal Ezt követően, 1996. május 16-án alakult meg a Magyar Sporttudományi Társaság, jelentős, négy évtizedes előzmén)lek talaján. 19556ta működött asportirányítás által létrehozott Tantús -különbözőelnevezéssel-a testnevelés- és sporttudomány érdekében.

Az egyesületi forma, a civil aktivitás kétségkivül hozzájárult az elmúlt évtizedben a tudományterület fejJődéséhez, talán elfogadható, hogy az ötven éves jubileum ebben az esetben nem kapott nagyobb reklámot. Vállalva a fél évszázad értékes örökségét, nem a szervezet, hanem a tartalom kell hangsúlyt kapjon. Hol tart a sporttudomány és melyek azok a teendők, amelyekkel elérhető további fejlődése? Ezekre a kérdésekre szükséges az új ciklus kezdetén választ adnunk. Összhangban vagyunk a nemzetközi trendekkel, melyek lényege, hogy bár néhány területen - sportpszichológia, sportszociológia és természetesen a korábban kialakult sportorvoslás - működnek önálló társaságok is, egyelőre világszerte az integrált sporttudományi szerveződés a jellemző. Ennek jegyében ndezik meg az európai és világkongresszusokat. Az előttünk álló ciklusban tehát nálunk is az integrált társaság optimális működtetése, a szekciókban folytatott rendszeres tevékenység és a kétévenkénti kongresszusok határozzák meg a munkánkat. A V. Országos Sporttudományi Kongresszus, mely egyben a nyolcvan éves TF jubileumi eseménye volt, erényeinket és hiányosságaínkat is tükrözte. Érzékelhető volt, mely területeken folyik gyümölcsöző kutatás, és melyek számíthatnak szerényebb érdeklődésre. Örvendetes, hogy az egészséges életmód mind a természettudományi, mind a társadalomtudományi kutatók fígyelmét felkeltette, és a sport gyakorlatát is érintik a rekreációs, részben módszertani kutatások révén. Nehéz lenne tárgyilagosan megítélni, hogya versenysport-éJsport viszonylagos elhanyagolása a tudományos kutatás mulasztása-e, vagy még mindig erős a hazai élsportban a "hagyományos" hárítás a tudományt illetően. Az viszont örvendetes, hogya NUPI megalakításával az utánpótlás-nevelés tudományos hátteret is kapott. Tudománypolitikai téren a közelmúlt legjelentősebb eredménye - jó érzés volt erről kongresszuson, közgyűlé­ sen számot adni -, hogy immár teljes elismerést élvez a sporttudomány. Ennek fontos, meghatározó eredménye, hogy az új akadémiai ciklusban már önálló akadémiai munkabizottsággal bír a sporttudomány. Tartalmi értelemben a Semmelweis Egyetem 5.sz. Doktori Iskolája, a sporttudományi doktori iskola jelentett és jelent igazi áttörést: a Doktori Iskolában PhD fokozatot szerzők már a sporttudomány minősített kutatói lesznek. Így válik igen reálissá optimista jövőképünk. A két folyamat erősíti egymást. Az akadémiai munkabizottságban asporttudomány elismert művelői, többek között az MTA doktorai kapnak helyet, de ők még más tudományterületen - társadalomtudomány, biológia, orvostudomány - szereztek fokozatot.

Az ő megtisztelő feladatuk volt és ez ma is, hogy elismertessék a sporttudományt, utat nyitva az új nemzedéknek. Visszatérve a Társaság konkrét teendőihez: 2006. május 16-án, az MSTT fennállásának 10. évfordulóján tudományos ülésen mutatjuk be és vitatjuk meg az elmúlt tíz év eredményeit és a tudományág perspektíváit. 2007 -ben és 2009-ben kerül sor a további sporttudományi kongresszusokra. Lényeges azonban, - csak így lehetnek igazán értékesek a kongresszusok, valóban az új tudományos eredmények seregszemiéi -, hogy minél több szekcióban, optimális esetben mindegyikben, rendszeres legyen a tevékenység. Ez természetesen függ a tudományterület anyagi támogatásától, amit a Nemzeti SporthivataJ garantál. Nem mindegy, hogy milyen szinten. Reméljük, hogy 2006-ban realizálódik az a kutatástámogatás, aminek a folyósítása 2005-ben elmaradt. Ezzel tartozunk a kutatóhelyeknek. További remény, hogy lesz forrás a 2007 -2009es ciklus pályázati rendszerére. Előbb-utóbb talán megvalósul az a javaslatunk is, hogyasportfőhatóság megrendelőként jelentkezik, és több szekciónk, illetve munkacsoportunk együtt valósíthat meg komplex kutatási programot. Fontos tehát, hogy valamennyi szekció elkészitse a következő ciklusra programját. Ez a tudományos események, vitaülések rendezése mellett műhelymunkát is jelenthet. Különösen a doktoranduszok számára lehet hasznos, ha a szekció módot nyújt arra, hogy beszámoljanak kutatásuk helyzetéről, megbeszélhessék eredményeiket, gondjaikat. Továbbra is stratégiai feladat a Magyar Sporttudományi Szemle kiadása, ez jelenti a hazai tudományos eredmél!yek fórumát, nemzetközi kitekintést és a társaságon belüli kapcsolattartást. Fontos, hogy a hazai tudományos életben való részvétel mellett kutatóink lehetőséget kapjanak arra is, hogy részt vehessenek nemzetközi kongresszusokon. A szakterületi alkalmak mellett elsősorban az ECSS évenként rendezett európai sporttudományi kongresszusai ajánlhatók. Az elmúlt ciklusban valamennyire váratlanul terhelődött a hazai doppingellenes tevékenység adminisztrációja társaságunkra. Sok feszültséget is okozott ez, de számos tanulsággal is járt. Továbbra is elsőrendű feladatunk a tudomány eszközeivel segiteni a doppingellenes küzdelmet, ami részben kutatásokat, részben a megJévő eredmények alkalmazását jelenti. Azaz minden megengedett, doppingnak nem minősülő tudományos eljárással segítenünk kell a felkészülést, illetve annak ellenőrzését. Végül, konkrét célunk munkánk minőségének megőrzé­ se, növelése mellett a mennyiségi növekedés is, mind a társaság taglétszámát, mind a tárgyi eszközök színvonalát tekintve. Gondjaink ellenére bizakodva várjuk a következő időszakot. Frenkl Róbert

2005/4

4

Adatok a Testnevelési Tudományos Tanács (TTT) megalakulásához Nádori László - Csermely Anlkó* Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Budapest

1.

Előzmények

2. Alapdokumentumok

Számos konkrét kezdeményezés sürA 34/1951. Il. 4. MT számú 1951. február 4-én megjelent rendelet alapgette egy tudós sporttársaság és kutatóintézet megalakítását már a XX. szá- ján hozta létre a Minisztertanács az Orzad elejétől. 1945. őszén, a TF újjáépíszágos Testnevelési és Sportbizottsátésével egyídőben, Dr. Hepp Ferenc és got (OTSB), valamint a Helyi TestneKocsís Mihály részletekbe menő javas- velési és Sportbizottságokat. A rendelatot készítettek Testnevelési Tudomálet 2. §-ban szerepel: "C, a testnevelés nyos Társaság létrehozására. A társasés sport módszertanának és tananyaág 1945. december 12-én megtartott gának kidolgozása", a 3. §-ban az alakuló közgyűlésén 51 rendes és 31 OTSB feladati között pedig "e, meglevelező tag hagyta jóvá az alapszaszervezi a testnevelés alapjainak tudobályt. Elnökévé Dr. Mező Ferencet az , mányos kidolgozását. " amsterdamí szellemi Olimpia aranyérA Minisztertanácsi rendeletnek fent említett §-ai megfelelő jogi alapot admesét választották. A rendes tagok sorában található Dr. Lissák Kálmán az tak arra, hogy intézményesen indulMTA tagja is. A társaság néhány felolhasson be az új sportközigazgatás vasó ülést követően megszűnt, míndemegteremtését, továbbfejlesztését segítő módszertani munka és tudománekelőtt a tagokat megosztó politíkai nézetkülönbségek miatt. Nem sokkal nYQs kutatás. később a Magyar Nemzeti FüggetlenErre nagy szükség volt, mert tudoségi Front pártjai sportprogramban je- mányos hátteret kellett volna teremtelezték, hogy a Testnevelési Főiskolán a ni a versenysport, az új bajnoki rendképzés mellett helyet kell kapnia a tuszer beindításához, a Munkára Honvédományos kutatómunkának. Ettől a delemre Kész (MHK) tömegsport mozprogramtól függetlenül másodéves galom követelményeinek kidolgozásához. A rendelet 8.§-a, amely a társahallgatóként, az 1947 -48-as tanévben dalmi aktívák bevonásáról szól teljessé "tudományos kutatás" tárgyban hallgattunk előadásokat Dr. Hepp Ferenc- teszi az általunk jelzett jogi hátteret. Eszerint, az OTSB mellett meg kell alatől, aki laboratóriumi gyakorlatokat is vezetett mozgáselemzés témakörben. kítani: "b, a Tudományos Módszertani Tanácsot. " Hepp tanár úr tájékoztatott bennünket a tanári záródolgozat tartalmi, szerkeAz előkészületek során sok nehézsézeti, szerkesztésí tudnivalóiról is. (Előt­ get okozott a szabályalkotók és a hivatem van szakdolgozatom "Mezőföld tal dolgozói számára a mintának szánt sportja", amelynekmegírásához Franci orosz nyelv ű dokumentumok, magyarbácsi igen nagy segítséget adott. Az elra, pontosabban érthető, használható magyarra fordítása. így fordult elő pélső díjjal járó pénzt életem első, igazán örömmel viselt öltönyére költöttem.) dául, hogya Birkózás Szabálykönyveként kapott orosz nyelven írt, majd leMegalakultak a TF-en a hallgatók tudományos szakkörei. Az eredménye- fordított szöveg elolvasása után a szakket a népsport 1951-ben megnyitott lektor Dr. Papp László, Európa bajnok birkózó, Legfelsőbb Birósági TanácsSporttudomány rovata folyamatosan közölte, Pálfai János tanár úr szerkeszvezető bíró, kétségbeesetten adta vistésével. Fontos eseményként tartottuk sza Et neki adott könyvet, mert kiderült, hogyalefordított szöveg a Fekete Tenszámon a Sportorvosi Kutató Laboratórium megnyitását a TF-el szomszé- germelléki Hadiflotta spartakiádjának birkózó versenyszabályairól szól, a ledos kórházban. Az Egészségügyi Mibonyolítás módjáról, a pénzügyi elszánisztérium nagy segítséget adott ezzel molásról stb., tehát nem a birkózás a TF-en folyó tudományos tevékenyversenyszabáJyairóJ. Mivel az OTSB ség tartalmi-metodikai szélesítéséhez.

Szervezési Főosztály páncélszekrén"yéből kiadott míntaanyagon kérésemre se lehetett változtatni, ezért Szamoukov történész professzorhoz, a hivatal szovjet tanácsadójához fordultam segítségért. Közbelépésem azonban megkésett, mert az említett könyvet kinyomtatták 500 példányban. A hivatalos, használható szabálykönyv kiadására technikai okokból további fél évet kellett várnunk. Az első kiadást szerencsére nem osztották ki, hanem bezúzták. Óriási feladatok zúdultak az 1951. januárjában felállitott Módszertani Osztályra (osztályvezető+ 1 fő előadó). Ma sincs értelmes magyarázatom arra, hogy az új feladatok ellátásához miért nem hozták létre az alapító rendeletben szereplő Módszertani Tanácsot és a kutató intézetet. Anyagi megfontolások szóba sem jöhettek, mert a pénzügyminisztérium éveken át alapos megfontolás nélkül hagyta jóvá a hivatal költségvetését. Az MHK mozgalom lövészet próbáinak lebonyolításához kiosztott, fel sem használt lőszereinek árából, például fedezni lehetett volna a Módszertani Tanács személyi bérét. (Nagy János elismert, Vas megyei sportvezető 1954-ben azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy próbáljak segíteni a három éven át felhalmozódott MHK lőszerek elhelyezésében.) Nem érdektelen felsorolni a megoldásra váró feladatokat, amelyeket eredetileg a Módszertani Osztálytól és a Tudományos Tanácstól kellett várni: - az MHK szabályzata, próbarendszere, - valamennyi sportágban országos és területi bajnoki rendszer kiépítése, - asportági versenyszabályok és versenykiírások elkészítése, - az éves részletes fejlesztési terv kidolgozása, területí irányszámokkal, - az 1951. július 2-án megnyitott Tatai edzőtábor programja, költségvetése, - az 1952. évi Olimpia előkészitése. Segítség helyett országos tapasztalatcserére hívta meg az OTSB a szakembereket, elsősorban az edzőket, sportorvosokat. A Népsport 1951. júljus 20-i száma arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy reményt lehet fűzni a tapasztalatcseréhez. Hab a tortán az a

2005/4 felhívás, amely arról tájékoztatta a tapasztalatcserében résztvevőket, hogy megjegyzéseiket, javaslataikat küldjék el az OTSB Módszertani Osztályára. (A beérkező tengernyi ötlet-levél iktatására sem volt kapacitásunk.)

3. A Testnevelési Tudományos Tanács megalakulása 1953-54 telén készitették elő az első olyan párthatározatot, amely a magyar sport helyzetével, a további feladatok meghatározásával, nem utolsó sorban az OTSB akkori vezetőinek tevékenységévei foglalkozott. Hepp Ferenccel lobbizásba kezdtünk, mert azt éreztük eljött a történelmí helyzet és talán megértek a feltételek a Testnevelési Tudományos Tanács és a Kutató Intézet létrehozásához. Fél sikert arattunk. Politikai döntés csak a Testnevelési Tudományos Tanács megalakulásáról született. Ebben az időben szakmai, politikai fórumokon is elismerték, hogya sport színvonalának emeléséhez, tudományos ismeretekre, kutató munkára van szükség. A közel egy éven át tartó tárgyalások eredményeként Hegyi Gyula az OTSB elnöke aláírta a Testnevelési Tudományos Tanács Szervezeti Szabályzatát. A TIT célja i közül a következők érdemelnek kiemelést: - sportkutatásokkal foglalkozók összefogása, támogatása, - tudományos eredmények, felismerések közreadása,

www. sporti nfo.fw. hU A Magyar Edzők Társasága Baranya Megyei Szervezete BALOGH CSILLA könyvtáros közreműködésével - a korábban a TF által kiadott, de megszünt sport-szakirodalmi tájékoztatók részleges pótlása céljából a fenti címen internetes sport-szakirodalmi tájékoztatót tett közzé. Itt megtalálhatók a testneveléssel, rekreációval, megelőzés­ sel, helyreállítással, a szabadidő- és versenysporttal és ennek utánpótlásnevelésévei foglalkozó, igényes szakmai-tudományos magyar nyelvű: • folyóiratok, • könyvek, • részben folyóirat-cikkek. És innét elérhető az 1044 irodalmi adatot tartalmazó magyar edzéselméleti bibliográfia is.

5 - nemzetközi tudományos kapcsolatok építése, támogatása, - kongresszusok szervezése, gyűjte­ mények kezelése. A Tanács elnökére és tagjaira tett javaslatot a testület alakuló ülésén 1954. december H~-án, a TF dísztermében egyhangúan vették tudomásul a résztvevők. Tény, hogy az OTSB elnöke a 8800-37/1954. számú utasításának mellékiete számos hazai és nemzetközi fórumokon elismert tudóst, közéleti személyiséget ajánlott elfogadásra. Lissák Kálmán a javasolt elnök akadémikus volt, az elnökség tagjai között szerepeltek akadémikusok, egyetemi rektorok, dékánok, tovább olyan közéletí személyiségek, mint Hajós Alfréd, olimpiai bajnok, Mező Ferenc és Földes Éva, szellemi olimpiai bajnok ilIetve III. helyezett stb. Lissák Kálmán a TIT elnöke magas színvonalú, programadónak szánt beszédet mondott az alakuló ülésen. Elmondotta, hogy sokat vár a sportélettani kutatásoktól, a neuroendokrin szabályozás eredményeinek sportbeli alkalmazásától. Az emberi sportteljesítményt szerinte három fő tényező határozza meg, az alkati sajátosságok, alkalmazkodási képesség és a társadalmi, környezeti feltételek. A TIT első teljes munkaülését 1954. december 19-én tartotta, amelyen a jelenlevők létrehozták a Tanács fő bizottságait és a Testneveléstudomány folyóirat szerkesztőbizottságát. (Táblázat). Egyetlen javaslat hangzott el az első teljes ülésen, Arató Emil dr. főor­ vos javaslata, aki szerint testnevelés helyett a testművelés fogalom fedi jobban a szó tartaimát. Az MTA Nyelvtudományi Intézettel ís tanácskozva a javaslatot elvetették.

4. A TTT első évének mérlege Az 1955. évi főtitkárí beszámoló szerint a Tanács a következő feladatokat teljesítette: - pályázatot irt ki a falusi sportpályák öltözőinek terveire, mert a pályák többségén nem állt építmény, továbbá szabadon választott témában Iehetett pályázni bármely sportépítészeti kategóriában, - 1955. július havában sportantropológiai tanfolyamot szervezett, amelyen főként az egyetemek és főiskolák testnevelő tanárai vettek részt, - az OTSB felkérésére véleményt adott az átdolgozott MH K testnevelési rendszerről , - 1955. október 25-én előadássoroza­ tot hirdetett meg időszerű témákban:

kollektív vezetés és egyszemélyi felelősség,

a

sportkör

és

a

szakosztályok

együttműködése,

a csapatjáték sajátos nevelő hatása, a sportoló erkölcsi, politikai nevelése. A külföldi kapcsolatok beinditását illetően a beszámoló kiemelte a Csehszlovák együttműködés hatékonyságát és a javuló szovjet-magyar tudományos kapcsolatokat. Hegyi Gyula az 1955. évi decemberi Országos Sportértekezleten bejelentette, hogy a jövőben feladataink sikeres megoldása érdekében széles körű kutató munkára lesz szükség. A tapasztalatok már nem elegendőek a továbbfejlődéshez. Említést tett arról, hogy távolabbi tervben szerepel a Testnevelési Tudományos Kutatóintézet felállítása is.

Utóirat A Magyar Sporttudományi Társaság az utóbbi másfél évtízedben elismert szerepet vívott ki magának szakterületünkön. Dr. Frenkl Róbert professzor a társaság elnöke és Dr. Mónus András a társaság főtitkára felkérését, hogy írjak cikket a társaság elődszervezetéről , nem lehetett visszautasít(:lni: Talán azért sem, mert kevesen vagyunk élők, akik a megalakulásnál jelen voltunk. Meg kell említenem röviden saját szerepemet'- is a történésekben. 1950. őszén közvetlenül a TF elvégzése után az Orsz~gos Sporthivatal alkalmazottja lettem, egy három hónapos sportvezető továbbképző tanfolyam előadója­ ként, majd 1951. januárjától az OTSB Módszertani Osztályának munkatársa. Ehhez az osztályhoz tartozott a TIT létrehozásának előkészítése, működési szabályzatának elkészítése, majd a testület tevékenységének segítése. A történethez tartozik az is, hogya hivatal vezetése felajánlotta a főtitkári posztot. Az ajánlatot, hosszas mérlegelést követően nem fogadtam el azzal, hogy egyrészt hivatalból foglalkozom a TIT-vel, másrészt hivatali elfoglaltságom miatt nem tudnám kellően ellátni a főtitkári feladatokat is. A hátérben az igazi ok az volt, hogy Hepp Ferenc, volt tanárom és testi-lelki jóbarátom állás nélkül volt akkor, mert az a megbizatás, amelyet saját hatáskörömben adhattam neki - az 1954. évi Világifjúsági Találkozó (VIT) sporteseményeil),ek koordinálása - 1954. őszén lejárt. O maga is úgy gondolta, hogya főtit­ kári beosztás, mind társadalmi, mind anyagi helyzetét illetően méltó, megnyugtató.megoldást jelent. * A források fellárásaban vett

reszt

A TIT SZERVEZTI FELÉPÍTÉSE ÉS TAGJAI 1955. ÉVBEN Elnök: Dr. Lissák Kálmán

I

Főtitkár: Dr. Hepp Ferenc Gyors-gépiró: Jávor Etelka

Szerkesztő:

I------~I '--

Horváth László ---.J

Tagok: Dr. Lissák Kálmán; Antal József; Dr. Arató Emil; Dr. Bácsalmási Péter, Cholnoky Tibor; Dr. Cseke Dénes, ifj. Dávid Károly; Dr. Egervári Jenő; Dr. Hepp Ferenc; Dr. Horváth Boldizsár; Dr. Kereszty Alfonz; Dr. Kővári Aladár; Kutas István; Dr. Lichtneckert György; Dr. Solt Oszkár; Dr. Zibolen Endre

TESTNEV. ELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI FŐBIZ. I

I

MÓDSZERTANI FŐBIZOTTSÁG

I

I

Elnök: Dr. Zibolen Endre Titkár: Agócs Jenő TÖRTÉNETI ALBIZOTTSÁG Elnök: Dr. Mező F. Titkár: Kovács G. Tagok: Dr. Bartha L., Dr. Földes E., Dr. Földessy J., Hanák P., Papp K., I. Tóth Z., Dr. Cseke D.

I

Elnök: Antal József Titkár: Molnár József

TESTNEVELÉSELMÉLETI ÉS PEDAGÓGIAI ALBIZOTTSÁG

SPORTOKTATÁSI ABIZOTTSÁG Elnök: Dr. Bácsalmási P. Titkár: Dr. Kismartoni K.

Elnök: Czirják J. Titkár: Burka E. Tagok: Ádám J.; Dr. Ágoston Gy.; Dr. Bakonyi F.; Becsy Z.; Nagy S.

Tagok: Cholnoky T.; Csanádi Á.; Dobránszky 1.; Dr. Egervári J.; Kelemen 1.; Koltai J.; Dr. Kompolthy T.; Dr. Krizsanecné E.; Kutas 1.; Dr. Papp L.; Pálfai J.; Dr. Predmerszky T.; Rajki B.; Szabó J.; Takács A. I I I

ISKOLAI ÉS SZAKKÁDERKÉpző

ALBIZOTTSÁG Elnök: Bély M. Titkár: Nagy Gy. Tagok: Dr. Csekéné, Endrődi L.; Eördögh J.; Jancsó J.; Kálmánchey Z.; Rajkai T.; Simek F.; Sós L; Várszegi J.

TÖMEGSPORT ALBIZOTTSÁG Elnök: Kerezsi E: Titkár: Kocsis M. Tagok: Béres T.; . Losonci T.; MayerM.; Moldoványi L; Dr. Szerbák E.; Nádori L.; Schütz Á.

I

SZAKBIZOTTSÁGOK

I

EGÉSZSÉGÜGYI FŐB IZOTTSÁG Elnök: Dr. Kereszty Alfonz Titkár: Dr. Arnóti Tibor

TECHNIKAI FŐB IZOTTSÁG Elnök: ifj. Dávid Károly

Tagok: Dr. Arató E.; Dr. Gegesi Kiss; Dr. Issekutz B.; Dr. Lajkó P.; Dr. Nagy D.; Dr. Pelle L.; Dr. Gözsy S.; Dr. Balogh J.; Dr. Grubich, ifj. Dr. Issekutz, Dr. Ligeti J.; Dr. Nemessuri M.; Dr. Plenczner E.; Dr. Csinády J.; Dr. Horváth B.; Dr. Kreisz, Dr. Megyesi Z.; Dr. Palik 1.; Dr. Rubányi P.

Titkár: Kiss István

I I

I

TESTNEVELÉSTUDOMÁNY SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG Elnök: Dr. Lissák Kálmán, Főszerkesztő: Dr. Hepp Ferenc, Szerkesztő: Horváth László Tagok: Dr. Kereszty Alfonz, Kiss István, Kovács Géza, Kutas István, Nádori László, Pálfay János, Schütz Árpád, Dr. Zibolen Endre

Tagok: Balogh L.; Hornyák E.; Krepuska J.; Macskásy Á.; Weichinger K.; Borosnyai P.; Dr. Kiss T.; Kolozs L.; Dr. Szakács Ö.

f

CD

il

cr

I

2005/4

Ma

7

ar S orttudomán i Szemle • Lektorált közlemén

A Magyar Olimpiai Bizottság 11 O éves története Gallov Rezső Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest

Összefoglalás A nemzetközi sport változatos históriájának ismeretében indokoltan állapíthatjuk meg: a nemes eszme jegyében az olimpiai játékok felújításában, a mozgalom fejlesztésében, általában az ötkarikás szellemiség világhódításában Magyarország meghatározó szerepet játszott. Talán ezért is olyan erős az a hiányérzet, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság hiteles történetét hiába keressük a könyvtárakban. Az alábbi tanulmány, jóllehet terjedelemi és egyéb okokból nem vállalhatta ennek a hiánynak a pótlását, arra azonban remélhetőleg alkalmas, hogy nyomatékosan felhivja e fontos forrásmunka hiányára a figyelmet éppen a szervezet 110 éves jubileuma alkalmából tesszük ezt -, sőt egyben ehhez a nagyobb lélegzetű munkához talán vázlatként is felhasználható. Az igazsághoz tartozik, hogy Keresztényi József "A MOB története" címmel a szervezet 75 éves évfordulójára már formába öntötte a témát, ez viszont egyfelől csupán kézirat formájában maradt fenn (külön kötetben gyűjtve a hozzá illő dokumentumok másolatait), másfelől 1970-nel munkája lezárult. Ez a körülmény két to-

DI:

hEMENY FERENC 18GO -

t!)4~1

NOE ALAPITO TAGJA

vábbi megjegyzést indokol: 1) a munkálkodása idején ható politikai befolyás kényszere miatt az 1945-1970 közötti időszakról nem festhetett ősz­ inte és reális képet és 2) azóta három és fél évtized telt el, korszakos változásokkal, tengernyi eseménnyel sportirodalmi formában feldolgozatlanul. A 110 év négy korszakra osztható: I. 1895-1920 - a kezdetektől az első világháborút követő esztendőig, pontosabban az antwerpeni játékokig. II. 1921-1945 - a Horthy-korszak nyitányától a második világháború befejezéséig. Ill. 1946-1989 - a szocialista országok közösségében végigélt évtizedek. IV. 1989-től napjainkig - a rendszerváltozást követő időszak. Kulcsszavak: Olimpiai játékok, olimpiai mozgalom, alapítás, korszakok, sport és politika, magyar fősze­ replők

Abstract With adequate knowledge on international sport history, we can rightly declare: acting for the noble cause, Hungary has played a decisive role in the renewal of the Olympic Games, furthermore for the continuous development of the movement as weil as in the worldwide conquering of the Olympic spirit. Perhaps exactly for these reasons can prevail so strongly a certain feeling of lacking something in our libraries when we are looking for the history of the Hungarian Olympic Committee, however in vain. The following study for obvious limitations in space and other reasons just could not fill the mention gap but hopefully would be sufficient to call attention to do that, on purpose at the time of the 110 year anniversary celebration and also probably can help with providing amodest draft for a major work. To tell the truth, at the time of the 75th anniversary József Keresztényi already put together such a book "History of the HOC" - although his work exists only in form of manuscript (in separate volume he collected also the relevant documents) and, on the

.-

Or MEZO FERENC 1885-19G1 A NOH TAGJA AZ 1928-AS SZEL LEl'l/

Ot IMPIA BA.JNDKA A TF TANARA

other hand, his work ends at 1970. This circumstance invites further two notes: 1.ln the time of his activity, because of force of political influence he just could not paint realistic and true picture about the period between 1945 and 1970; and 2. since those times more than two and a ha If decades have elapsed full with historic milestones and a sea of events without casting them into the form and shape of sport literature. The 110 year long period we can divide for four different parts: l. 18951920 from the beginning to the second year after the First World War that is to the time of the Olympic Games in Antwerp. Il. 1921-1945 - from the start of the Horthy regime unti I the end of the Second World War. Ill. 1946-1989 The years spent within the block of the so called socialist countries and finally IV. 1989 - From the times after the complete change in the political-social and economic system in our Country until today. Key-words: Olympic Games, Olympic movements, foundation, periods, sports and politics, outstanding Hungarians.

•

Elfogadható, sőt nagyon is érthető, hogy megalakulásának 11O-ik évfordulóját, az eredeti dátumot, időpontot már hónapokkal megelőzően ünnepelte megemlékezésekkel és pompás gá-

8

Mi

ar S orttuCloiiün i Szemle • Lektorált közlemén

lával a Nemzeti Színházban október elsején a Magyar Olimpiai Bizottság. A pontossághoz ragaszkodva azonban tényszerűen rögzítsük: a nevezetes esemény, az alapítás december 19-én történt 1895-ben. Könnyen belátható ellenben: ha megvárjuk december közepét, sok idő nem maradhatna az indokolt ünnepségekre: más felől figyelembe kellett venní egyéb külső körülményeket is, mínt amílyen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének és notabilitásainak részvételi lehetősége, valamint egy, a jubileum jelentőségé­ hez méltó kiemelkedő nemzetközi esemény illő hátterének lehető biztosítása, mint amilyennek végtére a birkózók szeptemberi budapesti világbajnoksága bizonyult. Szükséges továbbá mindjárt elöljáróban azt is tisztázni, hogya jeles napon a szó szoros értelmében nem a Magyar Olimpiai Bizottság alakult meg, hanem az 1896 évi athéni, az akkoriban közelgő első modernkori "Olimpiai Játékokat Előkészitő Magyar Bizottság", amely, természetszerűen, minden tekintetben a MOB legális jogelődjének tekinthető.

•

Az 1867 évi kiegyezést követően az osztrák-magyar monarchia, a dualizmus évtizedei ugyan bővelkedtek politikai jellegű válságokban, konfliktusokban, tény azonban, hogy lényegében egészen az első világháború kitöréséig terjedően a gazdasági fejlődés és a vele együtt járó polgárosodás rendkívüli méreteket öltött, s mindez kedvezett a szervezett sportélet kialakulásának. 1873-ban egyesült Buda, Pest és Óbuda, a főváros lakossága ebben az időben mintegy 270 OOO-re tehető (a teljes népesség 7%-a). Ez a szám a 1890-ben ugrásszerűen 733 OOO nő (10%), s a gyarapodás üteme a további években sem csökken. Kiépülnek a közművek, 1893-ban megindul a villamos energiaszolgáltatás is. Az ország Európa egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, Budapest pedig látványos kifejezője a folyamatnak, amelyet hűen tükröz a polgári oktatásban kialakuló és terebélyesedő intézményrendszer: az elemi iskolák száma a kiegyezéskor regisztrált 13 788ról például 1900-ra harmincezer fölé emelkedett. A politikai és gazdasági átalakulások eredményeként jelentős életforma változás következett be, amely magával hozta a testkultúra társadalmi szerepének és formáinak modernizálását is. Ebbe a folyamatba illeszkedik, ilIetve párhuzamosan hat három, a MOB megalakulásában erősen közrejátszó tényező. Az egyik a francia Pierre de

Coubertin báró jóvoltából kibontakozó igyekezet, amely egyrészt az ókori olimpiai játékok felújítását tűzte ki céljául, illetve az ötkarikás mozgalom nemes eszméinek elterjesztését. Meghatározó szerepet játszott másfelől az olimpizmus magyarországi térhódításában és a szervezeti keretek kialakitásában Kemény Ferenc, Coubertin báró közeli társa, barátja, s nem utolsó sorban a millenniumi ünnepségekre történő tervek, előkészületek ténye is, amelyek mind - elvben legalábbis - lehető­ séget kínáltak arra, hogy Budapest rendezhesse akár az első modernkori olimpiai játékokat 1896-ban, A görög kultúra és az ókori olimpiai játékok évszázadok óta ismertek voltak Magyarországon. A "Hasznos mulatságok" 1836. szeptemberi számában Molnár Sámuel nyelvész hosszas és részletes elemzést jelentetett meg, ismertette a játékok eredetét, az előké­ születeket, a helyszíneket, a versenyek lebonyolítási rendjét. Molnár tanulmánya felfogható egyfajta összegzésnek is, mindazon ismeretek summájának, amelyek már az 1200-as évek óta fellelhetők voltak hazánkban (lásd lll. Béla király jegyzőjének, Péter óbudai prépostnak a munkáit). Magának a felújítás gondolatának is akadtak magyar értelmi szerzői, hogy csak Berzsenyi Dánielt, jeles költőnket említsük, aki 1830 februárjában Széchenyi Istvánnak írt levelében szorgalmazta ezt. .. 1889 decemberében Berzeviczy Albert a parlament költségvetési vitája során így beszélt: "Előbb utóbb vissza kell térnünk az olimpiai és pythiai (helyesen pythói) játékok szép korára. A szellemi arisztokratizmusnak nem szabad annyira mennie, hogy a testi erők és testi tulajdonságok kifejlődését és ápolását elhanyagoljuk," Kemény Ferenc kivételes képességű, rendkívül képzett és elszánt utódként teljesítette különleges olimpiai misszióját hazánkban és a nemzetközi olimpiai mozgalom szinterein egyaránt. A fizika- és matematika tanár, az Egri Reáliskola későbbi igazgatója 1884-ben ismerkedett meg a párizsi Sorbonne egyetemen folytatott tanulmányai során Coubertinnel. Ugyanazon "olimpiai nyelvet" beszélték mellesleg Kemény megelőzően németből, franciából és irodalomból is díplomázott -, s magától értetődően hívta meg az olimpia francia apostola magyar barátját az 1894. június 16-23. között a Sorbonne aulájában sorra kerülő, a játékok felújítását célzó nemzetközi testnevelési kongresszusra - alelnökként. A meghívást Kemény köszönettel vette, de a rendelkezésre álló

2005/4

források tanulsága szerint - Coubertin 1894. szeptember 8-án Keménynek írt leveléből következtethetünk erre nem volt ott Párizsban magán az eseményen, ahol megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bízottság, s a jelenjévők egyben azt is elhatározták, hogy az első újkori játékok színhelye Athén, a bölcső lesz 1896-ban. Kemény, Coubertin indítványára, mindazonáltal alapító tagja lett a NOB-nak június 23-án, s mellette, jegyezzük meg, még számosan akadtak olyanok, akik nem tudták megtisztelni személyes jelenlétükkel a kongresszust. A mérföldkőnek számító rendezvényen - Keresztényi József kutatásai szerint - gróf Csáky Albert (két héttel korábban mondott le kultuszminiszteri posztjáról), Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő és gróf Hoyos László, az Osztrák-Magyar Monarchia párizsi nagykövete képviselte hazánkat a francia fővárosban. Az egri pedagógus - mindössze egy évvel korábban nevezték ki igazgatónak 1894-ben elszánt harcot indított az Egri Főreál Gimnázium létrehozásáért, tornacsarnokért, testnevelési programért, s viszonya, elsősorban a finanszirozási kérdésekben kifejtett vitriolos megjegyzései miatt, erősen megromlott a város vezetőivel. Lelkiállapota, lemondásának fontolgatása, a bizonytalanság is alighanem közrejátszott párizsi utazása elmaradásában. Egri tartózkodása valójában mind lehetetlenebbé vált. Előbb két hónapra szabadságolták, majd ezt bizonytalan időre meghosszabbították. Az igazgató végül maga kérte áthelyezését, s így került 1894. novemberi hatállyal Budapestre a VI. kerületi Állami Reáliskolához. Kényszerű távozása, terveinek meghiúsulása ugyan lehangolta, ám az olimpiai ügyek vitele szempontjából a fővá­ rosba költözése számos pozitív hatással és haszonnal járt. Kemény még egri tartózkodása idején hívta meg Coubertint Budapestre a szeptember 5-8. között megrendezett VIII. Nemzetközi Közegészségügyi és Demográfiai kongresszusra. A NOB főtitkára azonban athéni tárgyalásai miatt nem tudott eleget tenni az invitáJásnak. Berzeviczy Albert közoktatásügyi államtitkárnak köszönhetően a testnevelés kérdései erős hangsúlyt kaptak a rendezvényen, s hasonlóképpen a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítésének szükségessége is. Ennek mentén vető­ dött fel az ezredéves rendezvények sorozatának lehetséges kiemelkedő elemeként az első újkori olimpiai játékok lebonyolítása Budapesten. Kemény Ferenc - tagja volt a Millenneumi Bizottságnak is - már 1894 nyarán lelke-

2005/4

Ma

sen lobbizott ebben az ügyben, és sikerült elnyernie gróf Csáky Albin kultuszminiszter tetszését, támogatását, sőt szeptemberben megalakitottak egy ad hoc szervező bizottságot is, amely egészen 1895. július 27-ig működött "Olimpiai Játékokat Előkészítő Bizottság" elnevezéssel. A budapesti rendezés lehetősége nem a véletlen műve volt, hanem annak köszönhető, hogy jóllehet a görög közvélemény roppant lelkesen fogadta az olimpia rendezés tervét, a kormány súlyos költségvetési gondjai miatt elbizonytalanodott. Coubertin ösztönzésére, november 20-án keltezett levele értelmében Kemény Ferenc 1894 decemberében felterjesztést készitett a budapesti játékok megrendezése érdekében Eötvös Loránd vallás- és közoktatási miniszternek, aki - hivatkozva a haza testkultúra nem megfelelő állapotaira - nem támogatta az elképzelést, szívesen pártolta ellenben egy, az athéni játékokra kiutazó küldöttség támogatását, bár ezt hivatalos válasz formájában nem nyilvánította ki, sőt hosszasan kivárt. Eötvös 1895 januárjában azután lemondott miniszteri pozíciójáról, helyette Wlassics Gyula ült a bársonyszékbe. Előde véleményét tiszteletben tartva, végül 1895 márciusában közölte a minisztérium elutasitó határozatát Kemény beadványára: "Bár a régi olimpiai játékoknak korszerű alakban való Felelevenítését általában Figyelemre méltó dolognak tartom - írta, - mindazonáltal, tekintve a rendelkezésünkre álló szerényebb eszközöket, továbbá az idevágó tapasztalatok teljes hiányát, különösen pedig hazai testi nevelésünk még midig jelentékeny emelésre szoruló színvonalát, részemről nem látom az időt elérkezettnek arra, hogya nemzetközi bajnokversenyben a kezdeményező lépést Magyarország tegye meg, illetőleg, hogy az első ilyen verseny Budapesten tartassék meg. " Coubertin eleinte komolyan aggódott az athéni játékok körüli görög hezitálás miatt. Budapest megfelelő alternatívának ígérkezett a számára, de nem vitatható el, a magyarok igyekezetét arra is felhasználta, hogya görögöket, lehetőség szerint minél előbb, pozitív döntésre sarkallja. A heJlének szervező bizottsági titkára, Timoleon Philemonjúlius 27.-ikén keltezett meghívó levele azután eloszlatott minden kétséget, jelezte az athéniak végérvényes elkötelezettségét. Kemény igyekezete nem lankad, a megváltozott körülmények következtében ugyan vált, más fő irányt választ: erőtejes, az olimpiát népszerűsítő sajtó kampányba fog. Sorra jelennek meg ismertető írá-

orttudomán i Szemle .• Lektorált kizIemén

sai, tanulmányai a Magyar Pedagógia c. folyóiratban, a Herkulesben egyebek között, s a Pester Lloydban közreadott Olympia Rediviva - Az Olimpia Feltámadása - c. írása külön is kiemelést érdemel. Közben fáradhatatlanul buzgólkodik a magyar olimpiai bizottság megszervezésén, s ezzel együtt az Athénba küldendő küldöttségünk kérdéseit is napirenden tartja. Még április 19-én újabb, igen részletes beadvánnyal fordult a kultuszminiszterhez. A gyors intézkedés reményében magát a minisZtert, báró WJassics Gyulát kérte fel a bizottság tiszteletbeli elnökének, s emellett számos további személyi- és egyéb gyakorlati javaslattal áJJt elő. A beadványt hosszú hónapokig "jegelték", irattárba helyezték, majd a minisztérium arra az áJláspontra helyezkedett, hogy az olimpiai ügyek vitelét a Nemzeti Torna Egyletre bízza. A kultuszkormányzat hosszas és meddő viták után szeptemberben végleg döntött abban a kérdésben, hogy küldöttséget küld Athénba, s ehhez - bár meglehetősen szerény - anyagi támogatást is nyújt.

•

A budapesti torna- és sportegyesületek képviselőit hónapokig tartó huzavona után 1895. december 19.-re hívták össze a Nemzeti Tornaegyesület Szentkirályi utca 26. szám alatti helyiségébe. Az Olimpiai Játékokat Előké­ szítő Magyar Bizottság elnökéül a parlament alelnökét, dr. Berzeviczy Albertet (NTE) választották meg, másodelnökévé dr. Gerenday Györgyöt (MAC), titkárává pedig dr. Kemény Ferencet (NTE). A Magyar Olimpiai Bizottságnak - mert hiszen indokoltan tekinthetjük jogelődként annak - az említett vezető hármas mellett a következők voltak a tagjai: Bély Mihály (BBTE), Bockelberg Ede (MTK), Csik Imre (Nemzeti Hajós Egylet), dr. Czölder János (BBTE), Dobák Emil (MAC), Fazekas János (Ill. ker. TVE), Iszer Károly (BTC), Maurer János (NTE), dr. Ottó József (BTC), dr. Perger Ferenc (Neptun Evezős Egylet), Ruda Győző ( ifJ. ker. TVE), Steiner Hugó (MTK), dr. Szohner Lajos (Nemzeti Hajós Egylet), és dr. Vetsey István (NTE). Az újonnan alakult testület titkárát, Kemény Ferencet az ülés után két nappal, december 21-én keltezett levél útján immár hivatalos meghallgatáson fogadta a miniszter az olimpiai ügyek tárgyában, s ezzel az eseménnyel vette kezdetét a MOB és az állami szervek ma már évszázados múltra tekinthető együttműködése a magyar versenysport sikeres fejlesztéséért, amelyet az olimpiai diadalok példátlan sora fémjelez.

9

A MOB színrelépésével 1986. januártól új korszak kezdődött a magyar sportban. Az 1881-ben alapított, A Magyar Szent korona Országainak Vörös Keresztes Egylete után ez a második legidősebb hazai társadalmi egyesületünk. A nemzeti olimpiai bizottságok időrendi sorrendjében pedig a francia, az amerikai, a görög, a német és az ausztrál után a hatodik. Wlassics Gyula kultuszminiszter 64.997/1985. számú átiratában arról értesítette a MOB elnökét, hogy az athéni olimpiai játékokon való részvétel elősegítése céljából 1000 forintot amennyiben a parlament a hozzájárulást megadja - a testület rendelkezésére bocsát. Az elnök, Berceviczy Albert erre a bátorításra február 6.-ra összehívta a bizottság ülését az előkészüle­ tek további menetének és hogyanjainak megbeszélése céljából. Elindult az a folyamat, amelynek során a Magyar Olimpiai Bizottság rendkívül eredményesen látta el alapvető feladatait, nevezetesen az olimpiai eszme képviseletét és népszerűsítését hazánkban, ilietve a játékokra való felkészülés koordinálását, megszervezését, továbbá az eseményen való részvétel biztosítását.

•

Az athéni játékok befejeztével az élet és a sport zajlott tovább, az olimpiai előkészületi testület azonban bizonyos tekintetben légüres térbe került, hiszen munkája céljának az 1896 évi játékokat tekintette, s ennek megfelelően maga Berzeviczy elnök is ideiglenesnek vélte elnöki tevékenységét. Keményék, főleg, mert hamarosan végleg eldőlt, hogya második olimpiának Párizs ad otthont 1900-ban, érthetően a testület végleges formába öntésén szorgoskodtak, s ennek eredményeként 1899. november 10.-én az I'HE helységében zajlott le az "Országos Olimpiai Nagybizottság" - a Magyar Olimpiai Bizottság - (újjá) alakuló ülése. Bántó ellentmondásként a "Magyarország" hasábjain 1900. január 26-án jelent meg az első éles hangú Kemény Ferenc elleni cikk. A MAC és a MASZ köreiből érkezett sugallatra birálták, hiányosnak ítélték munkáját, illetve eltúlzottnak tartották kivéteJezett pozícióját. A támadások fokozatosan szaporodtak, s az 1904. január 14.-én tartott ülés - amely eredetileg a szervezet működési szabályzatát volt hivatva megvitatni - jelentős személyi változtatásokat is jóváhagyott. Egyebek között Berzeviczy Albert (időközben közoktatási miniszterré nevezték ki) nem vállal hatta tovább az elnökséget, helyébe rövid időre Széchenyi Imre, majd Tele-

10 ======i:]~iij!]iiorttu!iiii!dl!o~má~nOO::i Iize!!m!!ll!eLi.ULeikt~o!!iráMItUikö~zill!jemi!i'ni!i===:::: ki Sándor gróf lépett (1905-08), a titkár Stankovits Szilárd lett, s Kemény Ferenc pedig egyszerű taggá minősült vissza. A "Sport-Világ" 1907. március 24.-iki száma jelezte, hogy Kemény végső elhatározáshoz érkezett: vezércikkében őszintén, köntörfalazás nélkül írt a hazai viszálykodásról, az ellene folytatott alaptalan hadjárat okairól. Néhány nappal később a MOS "munka értekezletére" nem kap meghívót, ahol tisztség ére alkalmatlannak minősítik, az alapszabályban biztositott hatáskörét pedig túlzónak és elfogadhatatlannak ítélik. A soron következő, április 8.-iki ülésre, jóllehet ismét kap meghívót - már nem megy el, helyette írásban küldí meg lemondó levelét. A NOS májusi ülésén Hágában már Muzsa Gyula képviselte a MOS-ot, ahol Andrássy Géza grófot beválasztották a nemzetközi testületbe, s rá egy évre, 1909-ben Muzsa - megkülönböztetett módon - már a NOS második magyar tagja lehetett (az előző 1938-ig, az utóbbi 1946-ig, haláláig őrzi tagságát). A Kemény Ferenc személye körüli vitákból is kitűnik az a pozícióharc, amely az olimpiai mozgalom kezdeteiben jelentős szerepet vivő NTE és az arra féltékenykedő MAC között közvetlenül a sikeres athéni olimpia után kezdődött. Jellemző a kialakult elmérgesedett helyzetre az a levél, amelyet 1907. március 30-án a Magyar Atlétikai Szövetség feliratként küldött a vallás- és közoktatási miniszterhez. Az alábbiakban ebből idézünk három részletet a jobb érthetőség kedvéért: (1)

egybe. Ezekkel szemben a MASl képviselői kijelentették, hogya magas miniszteri leiratban megjelölt módozatok mellett - U. a 6 szövetség kölcsönös érintkezésével - és a leirathoz csatolt szabályzat alapulvételével egy egészséges és életképes olimpiai bizottság alakítása a jelen sportviszonyok közepette teljesen lehetetlen. Miután az eltérő nézeteket kiegyenlíteni nem sikerült, az értekezlet minden eredmény nélkül végződött. .. " (2)

"Figyelembe véve még azt a rendkívüli feszültséget, amely a magyar sportviszonyokat a jelen piJIanatban úgyis jellemzi, és amely csak fokozódnék, ha teljesen a 6 szövetség számbeli többségére biztatnék a bizottság megalakítása és szervezése, bizonyosnak látszik ama felvetés, hogy az ilyenképpen megalapítandó bizottságtól békés és eredményes munkásság nem várható." (3)

". ..hátrányosnak tartjuk a bizottság működésére nézve a magas leirathoz csatolt ]904. évi szervezeti szabályzatot is, mert e szabályzat alapvető rendelkezései elavultak, a mai viszonyokra már nem alkalmazhatók, és mert olyan különleges hatáskört biztosít a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagjának, Kemény Ferenc úrnak, hogy ezzel teljesen megbénítaná a bizottság tevékenységét. Kemény Ferenc úr ugyanis a szabályzat szerint az olimpiai ügy vitelében nagyfontosságú szerepet volna hivatva betölteni, holott köztudomású, hogy ő - bármilyen tiszteletreméltó személyiség a nevelésügy terén - a sporttársadaIomban teljesen népszerűtlen, akit nemcsak a MASl, de más testületek is alkalmatlannak és érdemtelennek tartanak a magyansportJ külföldi kép-viseletére. Az ő \k@zreműködése ~ úgy, ,mint· .3zrrnár -előző olimpiai _fl'lOZgalmaknál is történt -'- fqlytonoslSúrfó.dásokra és)bssi~ütk(.jzésékte aoj) ''
"Méltóságos Miniszter úr! A londoni olimpiai játékok ügyében március 9-én kelt J3 229. számú ma-gas leiratáFa hivatkozva tisztelettel jelentjük Nagyméltóságodnak, egy'behívása alaRi/ag, sza· s~ították, félrep'aRi élJílegtöbbet 'fáradoc balytalanl!il ótörténb, mert' egyrészt il zothésl all«>tót 'arnem'es ügy lérdeke.131) '1 ,I '( lj I l' 2J 'fr1A5Z ekfyroaga aZ értekezlet egybehí- ben. vására'jogasítva nem volt, hanem a Jb 1907. április 4.hiki, dáwmmal ,Ke'meghívást mind a 6 szövetségnek egy- rlll'élilY •!ferenc elküldte tehátllemondó lüttesen kelle u! volna Jkibocsátania, levelét., Részletek soraíból,. f' lD II 'másrészt pedigláz értekeZletre a Nem~ j".v;játható,rlhogy~'most' h7ár n ....1J leg[ ;zetközi OlimpiaitBizottság magyar 'tagr aJábbislegyelőre ,- nem aZfa/impmJJjá>játf , Memémy. rFerenc i urat iSI elmulasz~ tékokról van .szó, hanem arról, vajon a ,tották meghívni. JA) Test'edző Szövetség magyar ,restnevelésügy igaz és jel1em~ erős áfapokon'lépüljön-edeJ, avagy a 'képviselőiAehát azt Jjavasolták, hogy hjabb.értekézlet' taJJtassek:ápri/is 4. ".én, ;sen,kit ,és! semmit sem kimélő féktelen 'hit!Jság s:ura/omvágy legy.en1e az egész 'Ome1yet l'a '6.Jszővetség'-együtteseri, -avagy maga' ~emény Ferenc úr hívna magya'r sportnak mételyez.61JorrásáJ . I

2005/4

Annak beigazolásául, hogy az ellentábor milyen fegyverekkel dolgozik ellenem, s hogy az olimpiai ügyet milyen mederbe igyekszik terelni, legyen szabad csupán a jelenből a következő valótlanságokra utalni, amelyekkel az ő sajtója a közvéleményt és a szakköröket tudatosan megtéveszteni igyekszik. Állítják a) "hogya mostani szabályzat elavult", ez nem igaz, mert első ízben csakis most kerülne alkalmazásra, hiszen J904 május havában jelent meg és az év őszén is csak a befejező intézkedéseket lehetett volna megvalósitani... b) Végre egy kebelükbe tartozó bajnok-író az állítja egyik lapban, "hogy a nemzetközi bizottság tagja ellen az össze sportkörök ál/ást foglaltak." Ez az állítás úgy viszonylik az igazsághoz, mint 5: J. c) Ezekkel az őszinte vallomásokkal, gondolom, sikerült a Mélyen Tisztelt Értekezletet meggyőznöm arról, hogy az én további közreműködé­ sem egyik legnagyobb akadálya az Önök és a 6 szövetség sikeres együttes munkálkodásának. Hivatkozással a nagy nemzeti ügy érdekire, ismételten kérem tehát, mondjanak le rólam és engedjék meg, hogy én is lemondhassak, s még hátralévő éveimet és erőmet olyan ügyeknek szenteljem, ahol nem vagyok kénytelen lépten-nyomon az irigységnek és gyűlölségnek szemérmetlen kifakadásával megküzdeni.... " Az ötkarikás magyar "alapító apostol", Coubertin nagyra becsült társa vezette küldöttségünket - akkor még csupán 36 éves - az első, az athéni játékokon 1896- ban. Krepelka Bélával együttesen'1Jgyane'zt. tette' l'iég~ eszien... dővel'kéSőbbPá(izsoan, majd1S~

H@l!I;"

isbanJ 19Q4'.~ben c(i;((;)l,.l!\>ertin L~eméLy,~s megbízottjajtél'lv,\fuflkciQnált, . - iShHlh mondása ell~r>léréré8z~wettl[;t,)é~ , donj játékpkol""ui:s 1908,lban!~A:spoftot, aziolif1T.lptailll;r.\(DigaJmab~s'arIb~dagógiJ.

á gazdagitó' íróÍJml1nJ<éssága. küliDiorta" nl!llmány.1i érdemelne."'JeJlemzo,,rlir0'gy, a Mcigy@Í" Tud0mányosl~Akadém'ia -1 az 190} -be,!Tl alai JkiJimttr'felolvaslDtt,"s a peCIágőgia \tudomány (és~gy:akórlatJö~ radáltnasíMsá~Lc,élzó "Vilá!JJaltaclémuq' címülmlÍÍvénekl méltatás-át' követően~i'­ Nobel-díjra .terjesztette eI0.v~ev,elezése fr.anoial spottbarátjávaljJllierreilde
2005/4

Ma

ar S orttuClomán i Szemle • lelltoralt közlemény

feleségével együtt öngyilkosságba menekült.

•

A kultuszkormányzat a NOB hágai ülése után - s az ott Coubertin által elhangzott igényeknek megfelelően - elérkezettnek látta az időt, hogya korábban lényegében ideiglenes jelleggel kialakított és működtetett olimpiai testületek helyébe egy állandó bizottságot, egy független olimpiai szervezetet hozzon létre. Az előzőekben a MOB már emlitett működési szabályzatának minisztériumi elfogadtatása és jóvá hagyása kínálkozó alkalmat szolgáltatott ehhez. Apponyi Albert miniszter elfogadta ugyan a működési szabályzatot, ellenben a tisztségek betöltését illetően jelentős változtatásokat tett: ellentétben az önkormányzatiság elvével, példának okáért, a társelnöki, az ügyvezető alelnöki és a titkári tisztség betöltését a saját, illetve az elnök kinevezési jogkörébe utalta a demokratikus választási procedúra helyett. A Magyar Olimpiai Bizottság alakuló ülésére 1908. január 30.-án került sor a Nemzeti Lovardában. Elnökké Andrássy Géza grófot választották, társelnöknek Muzsa Gyulát, titkárnak Lauber Dezsőt nevezték ki. A londoni olimpia előtt 1908-ban megismétlődtek a kiküldetéshez szükséges költségek előterem­ tésének gondjai-zavarai, amelyek már a kezdetek óta, s még az ezután következő ötkarikás játékokat megelőző időszakoknak is, mondhatni hagyományos, vissza-visszatérő jelenségeivé váltak. Eredetileg már a NOB tizenharmadík közgyűlésének színhelyét is Budapestre tervezték Coubertin és társai, azonban a magyar belpolitikai helyzet bonyodalmai miatt erre végül Luxemburgban került sor 1910-ben. A következő esztendőben azonban - a stockholmi játékok előttinek - azután a magyar főváros adhatott otthont 1911ben, s az előtte Coubertin és Kemény közötti levélváltásnak az érdekessége, hogy komoly formában felmerült az 1916 évi olímpíai játékok megrendezése szintén Budapesten. A NOB ülését, amelyen a testület húsz tagja vett részt, május 23-án rendezték a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. A megnyitót Khuen-Hédeváry Károly miniszterelnök tartotta, a főváros nevében pedig Fülepp Kálmán főpolgár­ mester köszöntötte a vendégeket. A tanácskozás tartalmas programot tárgyait, számos napirend között például az öttusa szerepeltetését már a stockholmi olimpián. Az esemény ünnepélyes külsőségek között zajlott, de Coubertin' számára - egyébiránt elragad-

tatással szólt több alkalommal is a rendezésről és a remek vendéglátásról éles kontrasztként hathatott, hogy az akkor már "önkéntes száműzetésbe" vonult Kemény Ferencet a sorozat egyetlen programjára sem hívták meg a szervezők. A stockholmi játékokkal egy ídőben tartott következő ülésén a NOB - az eseményen a magyarok az igen erős várakozás ellenére kifejezetten gyengén szerepeltek - napirendi pontként foglalkozott az 1916 évi játékok színhelyéveI. A hazaszívárgó értesülések szerint a NOB Berlinnek szándékozott adni a lehetőséget, ugyanakkor határozott ígéretet kapott Budapest az 1920 évi ötkarikás rendezés jogát illetően, jóilehet erre Bécs is igényt tartott. A magyar-osztrák olimpia rendezési rivalizálás okán Andrássy Géza és Muzsa Gyula Bécsbe utazott és kihallgatást kért Ferenc József őfelségétől. Muzsa későbbi nyilatkozata szerint a királya magyar olimpia hívének bizonyult, a szükséges olimpiai stadion helyéül kiszemelt Vérmezőt azonban Andrássyék elvben sem ka phattá k meg, mert arra a honvédség tartott továbbra is igényt.

•

Az első világháború idején kihaltak, elcsendesültek a sportpályák. A MOB 1914-ben még három, ülést tartott, a következőt azonban másfél évre rá, majd újabb kétéves szünet után 1918 januárjában, igencsak megfogyatkozott létszámmal (mindössze 12-en jelentek meg). Értelemszerűen a budapesti olimpia témája lekerült a napírendről, sőt a vesztesek oldalán befejezett világháború következményeként az 1920 évi antwerpeni játékokra meghívást sem kaptunk - így döntött az 1915 óta Lausanne-ba költözött NOB 1919. tavaszi ülésén. Az elveszített meddő évek, az ese-. ménytelenség, nem is szólva a jelentős veszteségekkel terhelt háborút követő ínséges időkről, természetszerű magyarázattal szolgálnak arra, hogy milyen nehéz helyzetbe került a MOB az 1924 évi párizsi játékokra való felkészülés és a kiutazás, a részvétel költségeinek előteremtése miatt. A MOB 1924. áprilisában kérelmet nyújtott be, s a pénzügyminiszter olimpiai sorsjáték rendezéséhez járult hozzá. Ennek alapján a belügyminiszter egy hónappal később engedélyt adott a főváros területén társadalmi gyűjtésre is. Az állandósuló anyagi problémák megszüntetése érdekében a kormány továbbá úgy intézkedett 1925-ben, hogy az Országos Testnevelési Alap javára befizetett testnevelési járulék egy jelentős ré-

11

sze az olimpiai előkészületeket, s mindenek előtt egy új Nemzeti Stadion létrehozását segitse elő. Ez, mondani is szükségtelen, később a teljes feledés homályába veszett. Súlyos és sérelmes kormányzati beavatkozás érintette azután 1927 -ben a Magyar Olimpiai Bizottságot. A december 21.-iki MOB ülés jegyzőköny­ vét a főtitkár - Mártonffy Miklós - mint jegyzőkönyvvezető aláírta ugyan, ám az elnök és a hitelesítők kézjegye hiányzott róla. Bizonyosan azért, mert egy nappal korábban, 20-án keltezték a kultuszminiszternek azt a rendeletét, amellyel 1928. január 1.-től hatályon kívül helyezte a Magyar Olimpiai Bizottság másfél évvel azelőtt jóváhagyott szabályzatát, s megszüntette azt, mint önálló szervezetet. A MOB vezetői - nyilván nyomban értesültek a változásokról - később ezért nem láttamozták a jegyzőköny­ vet, s feltűnő, hogya plenáris ülésen egyetlen szóval sem emlitették a "csonkítást". A visszaminősítésben nyilván közrejátszottak a MOB-on belül hosszú idő óta észlelhető viszályok, a sportegyesületek és a MOS közötti csetepaték. Alighanem az olimpiai pénzgyűjtés közben feltárt gazdasági visszásságok is hozzájárultak ahhoz, hogya kormányzat az Országos Testnevelési Tanácsot tekintette inkább partnernek - még akár olimpiai kérdésekben is - a szövetségek esetenkénti bevonásával és a stadionépités tekintetében úgyszintén, ám mindez mellékes érvelésként alkalmazható, hiszen a fő ok a kormány, illetve a kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó kifejezett centralizálási szándékában rejlett. Gyászosnak itélhető az év a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vonatkozásában is, hiszen július 27 -én, az olimpiai játékok megnyitóján - irásos üzenetét felolvasták - intett véglegesen búcsút a mozgalomnak és barátainak báró Pierre de Coubertin. Gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter 1927. december 20-án az alábbi levélben értesítette intézkedéséről a Magyar Olimpiai Bizottságot: A Magyar Olimpiai Bizottságnak!

Budapest. A Magyar Olimpiai Bizottságnak

1926. évi március hó 12-én 18.693/1926. XIJI. szám alatt jóváhagyott szabályzatát, annak 20.§-a értelmében - 1928.évi január hó l-től kezdődően teljes terjedelmében hatályon kívül helyezem. Ettől az időponttól kezdődően úgy az olimpiai ügyeket, mint az egyéb nem

12 ~=====~JM~a!mf.!!~~o!!rttti!!u!!ilf!o!!m!!!á~nroi]S~z!!e!im~l[ie].U;Lie~kti!o !ir:!átilt]k!'!o!"!'z~le!!m~én!ii:;;==== 2005/4 zetközi vonatkozású kérdéseket és a külföldi kiküldetések ügyeit az orr (Országos Testnevelési Tanács) látja el, amely Tanács szervezeti szabályzata értelmében ezek a kérdések a Tanács IV. Szakbizottságában nyernek előkészítést.

A Magyar Olimpiai Bizottság, mint önálló szervezet ezzel megszűnik. Visszatekintve a Magyar Olimpiai Bizottságnak 1896 óta kifejtett, sok sikert felmutató, eredményekben gazdag és hasznos tevékenységére, felhasználom az alkalmat arra, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság míndenkori vezetőségének és minden egyes tagjának a testnevelés nagy nemzeti ügye érdekében hosszú évek során kifejtett lelkes közreműködéséért hálás köszönetet mondjak. " Az évtizedeken át társadalmi szervezetként működő MOS ilyenformán a következőkben az állami sportvezetés részeként látta el ügyei intézését. Az új szabályozás értelmében a különféle szakbizottságok élére az elnököket az on elnöke nevezi ki, a különböző területek munkáját pedig a szakbizottsági elnökök irányításával szakmai elő­ adók végzik. Az 1928-ban kialakított új struktúrában a nemzetközi ügyeket és benne az olimpiával kapcsolatos tárgykörökkel járó feladatokat végző szakbizottság elnökének a kultuszminiszter a NOS tag Muzsa Gyulát nevezte ki, az ötkarikás ügyek szakelőadójá­ nak pedig dr. Mártonffy Miklóst. Az "olimpiai" szakbizottság 20 tagból állt (ebből 7 meghívott szakértő). A sportvezetés fenntartásait, bizalmatlanságát tükrözi ez a felállás, hiszen korábban a MOS-ban (1927 -es adatok) 49 tag és 38 póttag szerepelt, arról nem is szólva, hogy a régi MOS-osok közül mindössze tízen kaptak szerepet az új szerkezetben. Az 1928 évi amszterdami játékokra a nevezéseket már az új szakbizottság küldte el. Ezen, jóllehet tanulmányunknak nem célja az olimpiai eredmények számbavétele és ezek értékelése. hazai olimpia-történetünk szempontjából okvetlenül említést kíván, hogya mű­ vészeti versenyekben dr. Mező Ferenc (epika) aranyérmet nyert "Az olympiai játékok története" című munkájával. A szerző a későbbi időkben hosszú időn át meghatározó szereplője, alakítója a magyar olimpiai mozgalomnak. Új formájában a MOS igyekezett kifogástalan munkakapcsolatot teremteni az állami sportvezetéssel, s erre annál is inkább jó oka volt, mert a kibontakozó gazdasági világválság hatásaként igen komoly költségvetési problémák nehezedtek az egymást követő

A MOS 110 éves jubileuma alkalmából NOS kitüntetésben részesült személyiségeink Pierre de Coubertin Díj: Dr. Berkes István. Nemzetközi Fair Play Életmű Díj: Csák Ibolya. NOB Elnöki Különdíj: Egerszegi Krisztina, Fábiánné Rozsnyói Katalin, Kárpáti György dr., Kulcsár Győző.

kabinetekre, eikeit a kormányzati támasz. Klebelsberg már 1929 decemberében kénytelen a támogatásért folyamodó úszószövetségi vezetőknek bevallani, hogy sajnos "beköszöntött a hét szűk esztendő." A Bethlen helyét átvevő gróf Károlyi Gyula vezette új kormány egyre kevesebbet áldozott a kultúra és a sport térségeire, az 1932ben a hatalmat átvevő Gömbös-kormány pedig még szerényebb lehetősé­ gekkel nézett szembe. Ezzel szemben igen magas összköltségekre lehetett számítani a tengerentúlon St. Louis (1904) után az Egyesült Államokban immár második alkalommal rendezett 1932 évi Los Angeles-i olimpiai játékokon történő részvétel, illetve az utazás kiadásai miatt. Az egybeeső körülmények azt valószínűsítették, hogy magyar küldöttség a pénzügyi nehézségek következtében nem vesz részt a játékokon. A minisztertanács 1932. január 5.-iki ülésén ilyen értelmű határozatot is hozott, amelyet a Magyar Távirati Iroda tett közzé: "... Bármennyire is tudatában van a kormány annak, hogya magyar sport eddigi világsikerei alapján az 1932. évi olimpián újabb kiváló eredményeket érne el, bármennyire mérlegelte azt is, hogy az esélyteljes magyar mérkőzé­ seknél világviszonylatban is számottevő hiányt fog jelenteni, az ország súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetére tekintettel mégis arra az álláspontra volt kénytelen a mai minisztertanácson helyezkedni, hogy Magyarország az 1932. évi olimpiai mérkőzéseken nem vesz részt." A MOS természetszerűen nem nyugodhatott ebbe bele, összefogott az érintett szövetségekkel , felmérték a lehetőségeket, Olimpiai Alap létrehozását határozták el, s azt, hogy közösen az amerikai magyarokhoz fordulnak segítségért. Itthon gyűjtő programokat indítottak, országszerte előadásokat szerveztek kiváló újságírók és szakemberek közreműködésével, s olyanformán is segítettek a kinti költségek terheinek enyhítésén, hogy az olimpia

előtt

hosszú hetekkel túráztatták a vízilabda válogatottat és úszóinkat az Egyesült Államok városaiban, Chicagóban, a magas magyar népességgel rendelkező Clevelandban, New Yorkban, valamint San Franciscóban. A nehézségek ellenére is remek helytállásért már itthon azután megérdemelt köszöntő ünnepséget rendezett rendkívüli közgyűlése keretében sportolóink számára a Magyar Olimpiai Társaság, s az on teljes ülésén kitüntetéseket kaptak kiválóságaink. A tanulságok levonására az on szakmai előadója, dr. Mártonffy Miklós vállalkozott hivatalos értékelő jelentésében 1933 elején, amikor többek között ekként fogalmazott:"Ezen tanulságok levonása után javasolom, hogya mai nappal kezdődően induljanak el a Berlin felé vezető úton jól, alaposan megfontolt tervezéssekkel, hogy még az eddigit is felülmúló eredményekkel szolgálhassa a XI. olimpiára kiküldendő magyar csapat a magyar sport és azon át az egyetemes nemzeti kultúra céljait. " Németország 1933 őszén kilép a Népszövetségből , semmibe veszi a versailles-i békeszerződés tilalmait, két évre rá bevezeti a hadkötelezettséget, fegyverkezik, készül a háborúra, a gazdaság lendületbe jön, javul a helyzet hazánkban is. A politikai erő demonstrálásától eltekintve a versenyek Serlin 1936 évi játékain nagyszerűek, szervezettek, s magyar szempontból a második világháborút megelőző korszak legkiemelkedőbb teljesítményével zárultak (harmadik hely az éremtáblázaton). 1939-ben már két magyar található a NOB ban, Muzsa Gyula mellett Horthy kormányzó idősebb fia, Ifj. Horthy Miklós kapott megbízást. A közelgő világháború küszöbén (1941. június 27 -én üzentünk hadat a Szovjetuniónak) az akkori állapotoknak megfelelően 1941-ben még egy jelentős átszerezés következik be a magyar sportban. A kormány megalakítja az IHNETOSl-t, azaz az ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Országos Szervezetét, amely három pillérből állt: Vitéz Tárczay-FeJiddes Román volt az egyik vezetője, irányítása alá tartozott a Testnevelési Főiskola, az Országos Sportorvosi intézet, a Magyar OJimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportcsarno~ és az Országos Sportközpontok. A másodikat alkották a Levente mozgalom szervezetei, intézményei, míg a harmadikba végül az OTT helyében kialakított Országos Sportközpont, illetve mellette a Nemzeti Sport Bizottság. Az intézkedés eredményeként - új szervezeti keretek

2005/4 ::===~JM~aiia!irLSboi!rttttiju~d!lio~mi!ániiYJ·OS~z~e~mj!l~eiJ.UL~e~kt~ogjra~·~It[k~ö~·z~ll!eiim~é~niL=====:: A MOS elnökei Berzeviczy Albert dr. Széchenyi Imre Teleki Sándor gr. Andrássy Géza gr. Muzsa Gyula Prém Loránd dr. Jámbor Alajos Sebes Gusztáv Hegyi Gyula Egri Gyuka BecklSándor Buda István Deák Gábor Schmitt Pál

(1895-1904) (1904-1905) (1905-1908) ( 1908-1928) (1928-1941) (1941-1944) (1947-1948) ( 1948-1950) (1950-1964) ( 1964-1969) (i969-1981) (1981-1987) (1987-1989) (1989-

A NOS magyar tagjai Kemény Ferenc Andrássy Géza gr. Muzsa Gyula Ifj. Horthy Miklós Mező Ferenc dr. Csanádi Árpád dr. Schmitt Pál dr. Aján Tamás dr.

(1894-1907) (1907-1938) (1909-1946) (1939-1948) ( 1948-1961 ) (1964-1983) (1983(2000-

Az Olimpiai Érdemrend magyar kitüntetettjei: Hegyi Gyula Németh Imre Kárpáti Károly Papp László Csanádi Árpád dr. Elek Ilona Kovács Pál Szalay József Buda István Gerevich Aladár Sir József dr. Kárpáti Rudolf Gyarm~tj Dezső

Göncz Arpád Bonn Ottó Török Ferenc dr. Aján Tamás dr. Szepesi György dr. Bay Béla dr. Puskás Ferenc Terták Elemér dr. Lemhényi Dezső Egerszegi Krisztina

1975 1979 1981 1982 1983 1984 1984 1984 1985 1988 1989 1990 1992 1995 1995 1955 1995 1995 1997 1997 1998 1999 2001

A MOS jelenlegi elnöksége (2005-2009) Elnök: dr. Schmitt Pál. Főtitkár: dr. Kamuti Jenő. Alelnökök: dr. Bakonyi Tibor, Császári Attila, dr. Gémesi György, Gyárfás Tamás. Tagok: dr. Berkes István, dr. Csötönyi Sándor, Faragó Judit, dr. Hegedűs Csaba, dr. Konrád János, Kulcsár Győ­ ző, Sinka László, dr. Szabó Tamás, Vass Károly, Zsivótzky Gyula.

között - a MOB egyben visszakapta függetlenségét. Legalábbis elvben, elnökké ugyanis dr. Prém Lorándot nevezték ki, főtitkárának pedig dr. Misángyi Ottót, egyikük sem választás útján jutott tehát a tisztségéhez. 1941. augusztus 20. Közlemény. " A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 2.253/1941. számú rendeletével dr. Prém Loránd miniszteri tanácsost az Országos Testnevelési Tanács ügyvezető alelnöki tisztsége alól, korábban előterjesztett saját kérelmére felmentette, s munkásságáért elismerését és köszönetét nyilvánitotta. Egyidejűleg az újra önálló szervként megalakítandó Magyar Olimpiai Bizottság elnökévé, 1944. december hó 31.-ig terjedő érvénnyel kinevezte.

•

A háborús évek alatt lényegében megszűnt a sport, elmaradtak az olimpiai játékok 1940-ben és 1944-ben is, a harctereken, az üldöztetések során, a fogoly táborokban és a harcok következtében számos olimpikon és jeles sportvezető, képzett szakember vált áldozattá. Budapest ostroma után néhány nappal, 1945. február végén "a Debrecenben székelő Ideiglenes Nemzeti Kormány már tudomásul vette a Nemzeti Sport Bizottság megalakulását", s ismert az is, hogy dr. Mező Ferenc szellemei olimpiai bajnokunk Mártírok útján lévő lakásában rendszeresen találkoztak egymással a sportélet mielőbbi megindítását elősegíten­ dő igyekezettel többnyire ti következők: Kelen János, Németh Imre, majdaní kalapácsvető olimpiai bajnokunk, Zempléni Antal és a neves sportújság. író, Pataky Károly. Május 6-án Mező Ferenc már nagysikerű előadást tartott "Az olimpiai játékok múltja és jelene" címmel. Országos jellegű szervként az úgynevezett. Öttagú Legfelső Sporttanács 1945. február 20-án hozta létre a 15 tagból álló Nemzeti Sport Bízottságot, amely később további 12 taggal bő­ vült, s működését megerősítette a parlament. A Népsport 1945. április 28.-iki számában Hajós Alfréd az első modernkori olimpiai játékok kétszeres aranyérmese arról nyilatkozott, hogy a Magyar Olimpiai Társaság új alapokon folytatja tevékenységét. A következő esztendő elején, január 6.-án nagyszabású pártok közötti sportértekezletet hívtak össze, ahol az egyik fő napírendi pontként az 1948 évi londoní olimpiai játékokon történő részvétel, továbbá a Nemzeti Sport Bizottság szervezeti felépítése s a Magyar Olimpiai Bizottság újjáalakulása szere-

13

pelt. Február 12-én - ugyanezen a fórumon arról született határozat, hogya MOB önálló szervezetként kezdje meg működését. A kormány ennek megfelelően intézkedett a létrehozásról, és a kultuszminiszter közvetlen felügyelete mellett működő MOB feladatává tette az olimpiai játékokon való részvétel előkészítését, szervezését és irányítását. Hosszas előkészületek után 1947. február 16-án az Alkotmány utcai Testnevelés Háza tanácstermében megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság. Elnökévé Jámbor Alajost, társelnökévé Barcs Sándort, ügyvezető alelnökévé Mező Ferencet, főtítkárnak Verebes Jenőt választották. Az intéző bizottság tagjai: Frankó Mihály, Halmay Zoltán, Sándor Alfonz, dr. Obernyik Ede, dr. Szoboszlay Ferenc. A bizottság első ülésén február 21. -én természetesen már a londoni játékokkal összefüggő feladatok határozták meg a napirendi pontokat. A játékok esztendejében - 1948-ban - számos jelentős esemény befolyásolta a magyar olimpiai mozgalmat, személyi és politikai változások, valamint a sikeres olimpiai szereplés is Londonban. EJőtte januárban - a világháború után harmadik alkalommal - a téli játékok színhelyén, St. Moritzban ülésezett a NOB, méghozzá magyar küldött nélkül. Muzsa Gyula 1946-ban elhunyt, Ifj. Horthy Miklós pedig a világháború befejezése előtt végleg elhagyta az országot. Már a téli olim piát megelőzően levelezésbe kezdett a MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezető­ ivel a rendhagyó eset tisztázása érdekében. Február 17.-iki dátumozással azután értesítést kapott Mező Ferenc ?i NOB igazgatójától, Otto Mayertől arról, hogya szervezet február 7.-iki döntése értelmében ő képviselheti a NOB-ot Magyarországon. A második magyar képviselő helyéről nem tett említést a levél, de kiderült, hogy a St. Moritz-ban tartott üléssorozat utolsó napján erről is született döntés, mégpedig az, hogy mivel Horthy nem képes betölteni funkcióját saját országában, tagsága megszűnik, ellenben helyette újabb magyar jelölt neve nem vetődött fel, helyét nem töltötték be. A londoni olimpián remekelt a magyar küldöttség, s jellemző, amit itthon az ünneplésükre rendezett vacsorán a Magyar Dólgozók Pártjának főtitkára, Rákosi Mátyás mondott, mintegy meg· erősítve a kormány eltökélt szándékát a sport központositására: "Én a magyar sportolók élcsapatát, amely Londonban nagyszerűen képviselte nemcsak a magyar sportot, ha-

2005/4 nem a magyar nepi demokráciát is, egyszerűen a demokratikus sport é/munkásainak nevezném ... " A centralizálás első konkrét megnyilvánulása már 1948 tavaszán bekövetkezett: a kormány 3190/1948 sz. rendeletével a nemzetközi sportkapcsolatok irányitását is a vallás-és közoktatási minisztérium felügyelete alatt működő OSH -Országos Sport Hivatal - hatáskörébe utalta, s ennek megfelelően március 21.-én sor került a MOB átszervezésére, pontosabban szólva államositására. Átmenetileg Sebes Gusztávot, Ábray Zsigmondot és Kemény Gábort bizták meg az ügyek vitelével. Az OSH vezetője, Hegyi Gyula, egyben a minisztérium államtitkára szabályozta a MOB ügykörét és feladatait. Ennek lényege az volt, hogy a MOB az OSH fennhatósága és az elnök közvetlen irányitásával működik. Kinevezéssel azután véglegesen a MOB elnöke Sebes Gusztáv lett, társelnöke Ábray, főtitkára pedig Kemény. Mező Ferenc tisztsége és ezzeloperativ tevékenység ezzel hosszabb időre ellehetetlenült. A sport fokozatosan, mind erőteljesebb mértékben vált - szovjet mintára - kifejezőjévé "szocializmust építő" politikai rendszerünknek, s annak az ideológiának, hogy eredményeink, sikereink egyben bizonyitékai társadalmi berendezkedésünk és a szocialista világrendszer felsőbbrendűségé­ nek. A tárgyilagosság kedvéért tegyük azért hozzá, hogy bármennyire is hamisnak, értelmetlennek, sőt ostobának tűnhet ez a fajta mesterkélt és erőlte­ tett ideológiai megközelítés, tény, hogy ennek következtében élvezhetett a fejlődő sport és különösképpen az olimpiai mozgalom évtizedeken át nagyvonalú állami támogatást hazánkban, a szovjet, az NDK-beli, illetve a többi ún. szocialista ország sportjához hasonlóan. Kiemelkedő példája ennek az 1952 évi olimpia Helsinkiben, ahol 16 aranyérmet gyűjtöttek legjobbjaink. A Népstadion 1953. augusztus 20.iki avatására meghívást kapott a NOB amerikai elnöke, Avery Brundage is, azzal a nem titkolt célzattal, hogy megnyerjük a Budapesten 1960-ban rendezendő olimpia ügyének. A NOB elnök udvariasnak és készségesnek bizonyult, ám nem kötelezte el magát. A főváros 1955 februárjában nyújtotta be hivatalosan kérését a NOB-hoz a kérdésben, a megcélzott játékokat azonban végül Róma kapta. Akkor még senki nem sejtette, hogy 1956 őszén forradalom tör ki hazánkban, amelynek megpróbáltatásai, s fő­ ként szovjet segítséggel történt viharos leverése nem csupán a meJbourne-i

olimpiai utazást és versenyzést zavarja meg, de hatásaival mély nyomokat hagy a magyar sportban, jelentős, hosszú ideig érzékelhető károkat okoz az olimpiai mozgalomban is. Elég, ha csupán az országot kényszerűen elhagyó remek versenyzőkre, szakemberekre, edzőkre gondolunk. A Magyar Olimpiai Bizottság - az MTST (Magyar Testnevelési és Sport Tanács) létrehozását követően, amely minden korábbinál erőteljesebben fejezte ki a központosítást - 1958 májusában alakult újjá. Az állami sportvezetés első embere, Hegyi Gyula lett az elnök, a társelnökök egyike Gáspár Sándor, a másik Komócsin Zoltán markáns politikai vezetők -, az elnökhelyettes Murai István, a főtitkár Gyenes András, a titkárok: dr. Csanádi Árpád, Losonczi Tibor, Németh Imre és a tagok: dr. Mező Ferenc, Fehérvári Béla, Kutas István. A vezetés kifejezetten politikai jellegű - mögöttük azonban felfedezhetők a szakmai biztositékok is (Csanádi, Kutas, Németh, Mező). A jellemző lényeg, hogy egy ugyanazon, s legfőképpen politikailag megbízható kézben legyen az állami sportvezetés és a MOB gyeplője. Egészen 1989-ig ez a sportvezetés gyakorlata, a szándékolt átfedés, bármiféle zavaró konfliktus lehetőségének eleve kizárása, a kormányzati szándék megvalósításában tökéletesen garantált igenlő egység. A politikaí természetű indítékok ellenére, ezek ellen tiltakozva, sőt elvben akár el is utasítva, ismételten megállapithatjuk: a versenysportban a rendszeres és tekintélyes mértékű állami támogatás, párosulva a központi irányítás, a szakmai koordinálás és tervezés komplex együttesével, nem véletlenül eredményezett kiemelkedő nemzetközi sikereket. Hegyi Gyula 1964-ig maradt az elnöki székben, majd a Magyar Labdarúgó Szövetségben végzett teendőire hivatkozva "lemondott". A sporthivatalban - és az olimpiai bizottságban is Egri Gyula vette át örökségét, s a következőkben, utána ehhez hasonlóan történt a kettős szereposztás - Beckl Sándor, Buda István, majd utolsóként Deák Gábor esetében is: A római olimpiát követő évben, 76 éves korában elhunyt dr. Mező Ferenc, helye megüresedett a NOB-ban. 1962-ben megújult a MOB, az elnök - a fentebb leírtak értelmében - Hegyi 9yula maradt, a fő­ titkár dr. Csanádi Arpád lett (szakmai segítője, titkárként, Páder János), akit 1963-ban Baden-Badenben tartott ülésén tagjává választott a NOB.

•

Csanádi Árpád meghatározó egyéni-

sége volt korának. Testnevelő tanár, mesteredző, neves szakíró, kiváló labdarúgó, az FTC 1949 évi bajnok együttesének tagja, később a TF tanszékvezetője, 1958.-tól a MOB főtitkára, ilietve alelnöke, 1962-tő1 1983-ban bekövetkezett korai haláláig az OTSH elnökhelyettese. A NOB, mint említettük 1963-ben választotta tagjává, 1975-79 között, majd 1982-től a végrehajtó testület tagja, utóbb a szervezet sportigazgatója. A sportot magas szinten nem csak művelte, értette, hanem odaadással és szeretettel, reform szellemben vezette-irányította is, itthon és a NOBban végzett rendkívül aktiv tevékenysége révén nemzetközi tekintetben is. 1964 és 1983 között három NOB elnök munkáját segítette - az amerikai milliomos Avery Brundage, az ír Lord Killanin és a spanyol Juan Antonio Samaranch -, s tekintélyére, elísmertségére jellemző, hogy szakmai tanácsadóként abban az időszakban is meghívták a patinás szervezet végrehajtó testületi üléseire, amikor történetesen nem volt a legfelsőbb vezetés feladatát végző "Board" tagja. Tizenöt évig töltötte be a Program Bizottság elnöki pozícióját. Hallatlan diplomáciai érzékkel volt képes megoldani bonyolult kérdéseket, egyebek között elfogadtatni magát a hazai politikai vezetéssel, ugyanakkor közreműködni a NOB-ban egy egészen másfajta gondolkodásmód és filozófia mentén a nemzetközi sport fejlesztési folyamataiban, közben soha el nem feledvE' ct magyar sport érdekeit. A hidetlháborús évtizedek nem mindennapos megpróbáltatásokat okozta k a nemzetközi olimpiai mozgalomban és a játékok megrendezésében. A diplomáciai bonyodalmak jellemzésére elég, ha csak az apartheid politika miatt hosszú időre kizárt Dél-Afrika esetére, a Kínai Népköztársaság huzamos távollétére, a két német államra, illetve legfő­ képpen a szöuli 1988 évit megelőző két bojkottált játékokra utalunk (Moszkva 1980 és Los Angeles 1984). Az igazat megvallva azonban már az 1976 évi montrealí ötkarikás játékokat is alaposan megzavarta az afrikai országok tömeges bojkottja (amelynek konszolidáJásában ott helyben egyébiránt jelentős szerepet játszott Killanin kérésére Csanádi Arpád is). Az úgynevezett szocialista országok tömbjéből a románok, a szovjetek agresszív nyomása ellenére is, részt vettek az 1984-es játékokon. Ma már csak elméleti kérdés lehet: Csanádi, ha nem távozik idő előtt az élők sorából, vajon mesteri sportdiplomáciai érzékével képes lett volna-e elérni, hogy a magyar küldöttség is szerepeIhessen Los Angelesben? Talán igen, hi-

2005/4 ~===:::]Mgja!ii~a~rJS!Pjo!irttffi!udd!o!im~án!ii!i[JS~z~e~m!jl[!e].U;L!Jekt!iiSo~rá~l[t J!k~öiJzl!!e!!m~é!!niL=~===: 15 szen ismertes, hogya MOB elnökének, maga Buda István államtitkárnak, az OTSH akkori elnökének szándéka is ez volt, s ennek a végzetes döntés előtt Moszkvában is erélyesen hangot adott persze mindhiába. A szöuli játékokon bekövetkezett sajnálatos magyar dopping esetek utáni esztendő jelentős személyi változásokat hozott a magyar sport vezetésében, s 1989-ben, a rendszerváltás elő­ szele hatásaként meghatározó módosítás történt a MOB életében is. Csak1896. Athén

A

I. Egyesült Államok 2. Görögország 3. Németország ...6. Magyarország

11 7 2 10 16 19

6

E B 5

2

213

1900. Párizs

1. Egyesült Államok 2. Franciaország 3. Nagy Britannia ...7. Magyarország Egyesült Államok Németország Kanada Magyarország

67 72 75 4 4 4 4 1 1 2 1 1 56 51 39 23 12 12 8 6 11 3 4 2

38 27 19 16 11 17 10 6 13 10 5 13

1. Egyesült Államok 2. Szovjetunió 3. Magyarország

40 19 17 22 30 19 16 10 16

1956. Melbourne

25 18 20 23 24 17 10 15 16

3

2

3

1. 2. 3. 4.

Szovjetunió Egyesült Államok Ausztrália Magyarország

37 29 32 32 25 17 13 8 14 9 10 7

1960. Róma

41 27 27 19 20 25 15 10 9

1914. Párizs

45 27 27 14 13 10 13 15 10 2 4 4

1. Szovjetunió 2. Egyesült Államok 3. Olaszország ...7. Magyarország

43 29 31 34 21 16 13 10 13 6 8 7

1964. Tokió

1. Egyesült Államok 2. Szovjetunió 3. Japán ...6. Magyarország

49 41 35 40 25 25 34 35 25 4 5 13

1. Szovjetunió 2. NDK 3. Bulgária ...6. Magyarország

80 47 8 7

69 37 16 10

46 42 17 15

22 18 16 10 7 14

8 5

8 5

9

1. 2. 3. 4.

Egyesült Államok Szovjetunió Japán Magyarország

1931. Los Angeles

1971. München

1. Egyesült Államok 2. Olaszország 3. Franciaország ...6. Magyarország

1. Szovjetunió 2. Egyesült Államok 3. NDK ...8. Magyarország

41 32 30 12 12 12 10 5 4

6

5

5

1984. Los Angeles

1. Egyesült Államok 2. Románia 3. NSZK

83 61 30 20 16 17 17 1923

(Szovjet politikai nyomásra szervezett bojkott következtében Magyarország nem vett részt) 1988. Szöul

1. Szovjetunió 2. NDK 3. Egyesült Államok ...6. Magyarország

55 31 46 37 35 30 36 31 27 11 6 6

1991. Barcelona

1 FÁK* 2. Egyesült Államok 3. Németország ...8. Magyarország

45 37 33 11

38 28 34 37 21 28 12 7

*Független Államok Közössége (volt szovjet köztársaságok) 1996. Atlanta

36 26 28 30 31 35 16 5 8 10 7 5

1968. Mexikóváros

1918. Amszterdam

1. Egyesült Államok 2. Németország 3. Finnország ...9. Magyarország

1976. Montreal

1. Szovjetunió 2. NDK 3. Egyesült Államok ... 10. Magyarország 1980. Moszkva

32 26 30 24 20 12 10 1 5

1951. Helsinki

(Magyarország - mint a világháború vesztesei - nem kapott meghívást)

1. Egyesült Államok 2. Finnország 3. Franciaország ... 12. Magyarország

társadalmi szervezet, ennek kétségkívüli előnyeivel, ám egyben az olimpiai sportágak szövetségei számára elengedhetetlenül szükséges elemi feltételek jelentős hányadának előte­ remtésével, az államtól kapott költségvetési támogatás lehető legreálisabb elosztásával, a megnőtt szervezési-marketing- és adminisztrációs tevékenységgel járó nehézségekkel is. A megújuláskor, 1989 júniusában a ma már kiemelkedően közhasznú köztestületi státust élvező nagy múltú

1948. London

1910. Antwerpen

1. Egyesült Államok 2. Svédország 3. Finnország

1936. Berlin

1. Egyesült Államok 2. Svédország 3. Franciaország ...5. Magyarország

1911. Stockholm

1. Egyesült Államok 2. Svédország 3. Nagy Britannia ... 10. Magyarország

OLIMPIAI ÖSSZTELJESíTMÉNVÜNK A NEMZETEK RANGSORÁBAN 1. Németország 2. Egyesült Államok 3. Magyarország

1908. London 1. Nagy Britannia 2. Egyesült Államok 3. Svédország ...6. Magyarország

•

A Magyar Olimpiai Bizottság immár tizenöt éve valóban önálló, független

21 14 15 18 27 21 12 9 7 1 2 2

1904. St. Louis

1. 2. 3. 4.

nem egy esztendővel megelőzve a társadalmi, politikai és gazdasági változásokat és az első szabad parlamenti választásokat 1990-ben, a Magyar Olimpiai Bizottság visszanyerte önállóságát, vezetőit hamisítatlan demokratikus szavazás útján választotta meg, működése-irányítása a személyes egybeesés, átfedés vonatkozásában elvált az állami sportvezetésétől.

1. Egyesült Államok 2. Oroszország 3. Németország ... 12. Magyarország

44 32 25 26 21 16 20 18 27 7 4 10

1000.Sydn~y

45 28 34 29 32 30 11 7 7 10 10 12

40 24 33 1. Egyesült AIIamok 2. Oroszország 32 28 28 3. Kínai Népköztársaság 28 16 15 ... 13. Magyarország 8 6 3 1004. Athén

50 33 20 6

27 31 23 13

22 30 23 16

1. Egyesült Államok 35 39 29 2. Kinai Népköztársaság 32 17 14 3. Oroszország 27 27 38 ... 13. Magyarország 8 6 3

2005/4 szervezet demokratikus módon, titkos szavazással választotta meg tisztségviselőit, tagjai asportági szakszövetségek, a sportegyesületek, a sportmozgalomban részt vállaló, illetve azzal szoros kapcsolatban álló társadalmi és egyéb szervek küldötteiből álltak, kiegészülve természetesen legeredményesebb olimpiai bajnok egyéniségekkel. Ötkarikás ~izottságunk 1995-ben ünnepelte centenáriumát. A százéves jubileum ünnepségeire ellátogatott és beszédet mondott Juan Antonio Samaranch, a NOB spanyol elnöke, méltatta az évszázad alatt nyújtott kiemelkedő magyar teljesítményt - mind a sportpályákon, mind pedig a mozgalom hazai és nemzetközi fejlesztése terén. A kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, több nyelvet kitűnően beszélő Schmitt Pál Csanádi halálát követően került 1983-ban a NOB tagjai közé, s szinte magától értetődő választásként került a MOB elnöki székében az 1989-es megújulást jelentő közgyűlés döntése alapján. A magyar sportdiplomata 1991-ben bekerült a NOB végrehajtó testületébe, s később a szervezet alelnökévé választották 1995-ben. Sydney idején az első alelnöki posztot töltötte be. Jelenleg a NOB protokoll főnöke, a Környezetvédelmi Bizottság és az Olimpikonok Világszövetségének elnöke. A főtitkár dr. Aján Tamás lett (akkor a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség főtitkára volt, ma már elnöke), s tény, hogy 1992-ben közfelkiáltással erősítették meg pozíciójukban mindkét tisztségviselőt, akik azóta is folyamatosan, megszakitás nélkül láthatják el a tagság bizalmából feladataikat. Aján Tamást 2000-ben az AGFIS (Nemzetközi Sportszövetségek Szervezete) alelnökeként ugyancsak NOB taggá választották Sydneyben. A 100 éves jubileum évében, 1995ben a MOB vezérkara az alábbi összeállításban működött: Elnök - dr. Schmitt Pál. Főtitkár - dr. Aján Tamás. Alelnökök: Gallov Rezső államtitkár (az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke), Kiss Imre, a SOSZ (Sportegyesületek Országos Szövetsége) elnöke, valamint Schulek Ágoston, (a Magyar Alétikai Szövetség elnöke). Tagjai: Bonn Ottó, Frenkl Róbert dr. Gellai Imre dr., Gyárfás Tamás, Gyenesei István dr., Hegedűs Csaba dr., Istvánfi Csaba dr., Kamuti Jenő dr., Nádori László dr., Török Ferenc dr., Vaskuti István, Vitray Tamás. Alapszabályának megfogalmazása szerint a MOB célkitűzése: "Az olimpi-

ai mozgalom eszméinek megszilárdí-

tása és fejlesztése, az olimpiai szellem elterjesztésének elősegítése különösen az ifjúság körében, hozzájárulva ezzel is a népek közötti barátság, kölcsönös megértés, a békés egymás mellett élés elmélyítéséhez, ... valamint a sportolók olimpiai játékokon való részvételének előkészítése, segitése, a szereplés megszervezése az országos sportági szakszövetségekkel együttműködve." A népszerűsítés tekintetében említést kiván a Magyar Olimpiai Akadémia (elnöke dr. Aján Tamás), amely 1985-ben alakult, s a mögöttünk hagyott ,'két évtizedben töretlenül fejlő­ dött, megérdemelt nemzetközi elismerést szerzett. Az Olimpiai Bajnokok Klubja 1993-ban alakult, s rendkivüli érdemei vannak abban, hogy a Mező Ferenc Alapítvány létrehozásával, s ennek parlamenti jóváhagyásával olimpiai életjáradék rendszer alakulhatott ki hazánkban, A rendszerváltást megelőző korszakban a MOB működésének költségei az államra hárultak, a politikai, gazdasági, társadalmi változások következtében azonban a kormányzatok 1990 óta nem tekintik kifejezett állami feladatnak a szervezet működésének és feladati végzésének teljes finanszírozását, ehelyett működésének részleges segítését és az olimpiai felkészülés, részvétel, illetve a jutalmazás fedezetét vállalják. A MOB szakmai, gazdasági és adminisztratív apparátusa, kiterjedt marketing tevékenysége révén rendkívüli eredményeket ért el a tizenöt év alatt, önerőből nyújtott támogatása a szövetségeknek meghatáfozó tényező. A Magyar Csapat Olimpiai Alapítvány különböző fokozatú támogatói készpénzben és egyéb hasznos szolgáltatásokkai kiemelkedő mértékben járulnak hozzá olimpiai helytállásunkhoz, az elengedhetetlen feltételek biztosításához. Az új arculatú MOB az 1990-es történelmi változások után négy nyári és négy téli olimpiai játékok előkészülete­ ivel és a részvétellel kapcsolatos feladatokat látott el eredményesen, számottevő állami költségvetési támogatás segítségével. Anyáriak: 1992. Barcelona, 1996. - Atlanta, 2000. Sydney és 2004. - Athén. A téliek: 1992. - Albertville, 1994. - Lillehammer, 1998.- Nagano és 2002. - Salt Lake City. Jelenleg a 2006. évi Torinói Téli Olimpia szerepel a napirenden, bár jegyezzük meg, hagyományaink szerint küldöttségeinknek főként a nyári játékokon nyújtott teljesítménye tekinthető egészen rendkívülinek, a megszerzett érmeknek a lakosság egy

főre eső

arányszámát tekintve alapul (lásd az éremtáblázatokat) . Az utóbbi négy - a rendszerváltást követő - nyári játékokon tekintélyes aranygyűjte­ ményt mondhattunk magunkénak 34gyel. Ezzel 1896 óta 157-re emelkedett eddig szerzett összes olimpiai bajnokságaink száma (137 ezüst és 158 bronzérem mellett). A Magyar Olimpiai Bizottság 110 éves évfordulójának hivatalos ünnepségére, mint a bevezetőben említettük, a Nemzeti Színházban került sor 2005. október l-én. Megjelent körünkben Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság belga elnöke, s emelkedett szavakkal köszöntötte az olimpiai mozgalomban különlegesen értékes, megkülönböztetett szerepet játszó magyar ötkarikás szervezetet. Társaságában volt elődje, a tiszteletbeli elnök Juan Antonio Samaranch, aki huszonegy éves elnöksége idején mindig is megkülönböztetett figyelemmel kísérte sportmozgalmunk alakulását. Együtt adták át a NOB különféle kitüntetéseit, különdíjait a jelentős érdemeket szerzett magyar sportembereknek. NOB érdemrendben azonban a nevezetes évfordulón senki sem részesült. A módosított Olimpiai Charta, ismeretes, már nem teszi ugyan lehetővé, hogy olimpiai bajnok megkaphassa ezt, tény azonban hogy ezúttal ílyen díjat nem csak bajnok, de senkí sem kapott. Az "apróság" felfogható talán egy fajta tapintatos, közvetett, ám mégis határozott jelzésként, figyelmeztetésként is, amely - belátható - jogos, indokolt lehet a NOB részéről a 2004. évi athéni olimpián sajnálatosan bekövetkezett ötös sorozatot alkotó magyar dopping esetek következményeként.

Irodalom David Wallechinsky: The Complete Book of the Olympics (2004 edition) Keresztényi József: A MOB története - kézirat, 1970. Keresztényi József: Az olimpiák története - Bp. 1980. Földes Éva, Kun László, Kutassi László: A Magyar Testnevelés és Sport története - Bp. 1982. Kutassi László - Edwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt. Bp. MOA 1990 Magyarok az olimpián - Bp. 2005 Varga László: Kemény Ferenc a korszerű iskoláért és az olimpiáért. Eger, 1989. Csanádi emlékkönyv. Bp. 1996. 100 év. A MOB kiadványa. Bp. 1995.

2005/4

Ma

ar S orttudomán i Szemle • Lektorált lCözlemén

17

Tehetség meghatározás, sportágválasztás és kiválasztás három egyéni sportágban Kévész László, Bognár József, Génl Gábor, Benczenleitner ottó Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék, Budapest

Összefoglaló Korábbi vizsgálataink eredményeképp arra a következtetésre jutottunk, hogy az él sport megköveteli egyrészt a sport-specifikus tehetség meghatározást, másrészt a tehetség-gondozás intenzív elméleti és gyakorlati fejlesztését hazánkban. Jelen cikkünkben a tehetség fogalmi megközelítését és a kiválasztás módszereit elemezzük három egyéni sportágban: dobóatlétika, úszás, torna. Kvalitatív jellegű kutatásunk során kilenc, több évtizedes tapasztalattal rendelkező és jelenleg is aktiv edzői-oktatói tevékenységet végző sportszakembert kérdeztünk meg strukturált interjúk segítségével. Az eredmények szerint az úszás, dobóatlétika és tornu noha jeJJege szerint jelentősen eltér egymástól, bizonyos hasonlóságokat mutatnak a folyamatban. Mindhárom sportág képviselői kritikus feltétel ként említettek bizonyos koordinációs és kondícionális képességeket, mentális-kognitív és pszichés tulajdonságot, valamint a szülői háttér adta biztonságot. Ugyanakkor, az adott sportág kapcsán lényegesen eltérő jelentőség mutatkozott a hajlékonyság, állóképesség, erő és gyorsaság, valamint antropometriai jegyek tekintetében. Kulcsszavak: tehetség, sportágválasztás, kiválasztás, egyéni sportágak

Abstract ln our earlier studies we concluded that elite sport requires both a c1ear terminology in the field of sport talent and also an intensive development in both theoretical and practical areas of talent management. In this article we focus on giftedness and talent issues in three individual sports: gymnastics, swimming, and throwing events in track and field. Based upon qualitative design, we interviewed nine sport experts who have extensive and successfui international experience in coaching and coaching education. Altho-

ugh these individual sports have distinct characteristics, our result proves that they also demonstrate similar characteristics and specifications in talent issues. Ali three sports highlighted high importance in the areas of certain coordination, condition, cognitive, psychological, and parental support. On the other hand, there seem to be a completely different role in flexibility, stamina, strength, speed, and anthropometrics as related to sport specific talent. Key-words: talent identification, talent selection, individuaJ sports

Témaválasztás indoklása A sportpedagógia egyik lényeges, ám egyelőre hazánkban kevéssé kutatott téma köre az adott sportágakhoz kapcsolódó tehetséggondozás. Míg hazánk a versenysportokban sikeresnek vallhatja magát, a témát érintő tudományos igényű publikációk száma érthetetlen módon elenyésző. Jelen témánkra vonatkoztatva valószínűsithe­ tő, hogy az úszás, dobóatlétika és torna versenysportja a központi és/vagy helyi szinteken igényesen szervezett, irányított. Annak ellenére, hogy utánpótlásunk összefogására és irányítására a központi költségvetés garantálja a műkö­ dési és kutatási feltételeket, ebből a gyakorló edzők többségének sajnálatos módon semmi haszna nem származik. A hazai sportszakma helyi szintjein egyre határozottabb igény formálódik a sport specifikus tehetségkutatási módszerek elméleti megalapozására és ezek széleskörű gyakorlati alkalmazására (Géczi, Révész, Bognár, Vincze és Benczenleitner, 2005; Révész, Géczi és Vincze, 2005). így a tehetség témakörének többszempontú tudományos igényű elemzése és ezek nyilvánossá tétele lényeges szempontnak tűnik. Tudvalevő, hogyasporttehetség vizsgálatok csakúgy, mint a kreatívitás és az általános tehetség vizsgálatok az

intelligencia felmérésből fejlődtek ki, emiatt egyértelműen a pszichológiai megközelítés dominál a folyamatban (Spearman, 1972; Gardner, 1983). A számunkra lényeges szakspecifikus intelligenciát, mint kinesztetikus intelligenciát (Gardner, 1991) avagy sporttehetséget, azonban mindeddig kevesen vizsgálták, a sportág-specifikus tehetségértelmezés, pedig teljesen hiányzik asportpedagógiai vizsgálatokból.

Tehetségmodellek Az elsősorban pszichológiai alapokon nyugvó tehetségkutatásokat és elméleteket követve, számunkra egyik lényeges állomásnak a különböző tehetségmodeJJek kidolgozása számított. Ennek egy fontos lépéseként (1977) egy olyan modellt hozott létre, melyben a tehetséget egy háromtényezős ábra metszéspontján helyezte el. Az elmélet a feladat irántí elkötelezettséget, a kreativitást és az átlagon felüli képességeket emelte ki, és mely szerint a tehetséges sportoló ezen összetevők olyan interakciójára képesek, hogy tehetségüket szinte bármilyen potenciális területen képesek kinyilvánítani (Renzulli és Smith, 1981). Mönks és Knoers (1997) a kutatások előrehaladtával felismerte, hogy az egyén veleszületett adottsága és belső késztetése nem elégséges ahhoz, hogy a tehetség maximális mértékben kibontakozzon. Ennek mentén jutottak el a család, az iskola és társak szerepéhez, mely környezeti tényezőket ők vezettek be először modelljükben. Az emlitett összetevők közül a szerzők a családnak tulajdonították a legfontosabb szerepet, mert az biztosíthatja az optimális kognitív és affektiv fejlődést, valamint a kiegyensúlyozott és bátorító légkört (Mönks és Boxtel, 2000). Tudvalevő, hogy elsősorban a családra hárulnak a gyerekek sportágválasztásának első lépései ís, így szerepe kimagasló az adottság sportsikerré való alakításában, fejlesztésében. Sajnálatos azonban, hogy gyakran találkozunk olyan esetekkel, ahol a család vagy nem ismeri fel a gyermek képességeít vagy nincs lehetősége a fejlesz-

2005/4 Asportági struktúrában tevékenyketehetségek felismerésének és a kiválasztásnak egyik fő célja, hogy minél több gyerek ben felfedezzük a tehetségre utaló jegyeket, és ezután megfelelő irányban és ütemben fejlesszük azt (Herskovíts, 2005). A sportsikereknek az egyik alappillére, hogya kiválasztás folyamán a sportolók folyamatos és többszempontú mérések, illetve felmérések eredményeképp jussanak a megfelelő sportág hoz, edzésprogramhoz, illetve edzőhöz (Harsányi, 2000). A kiválasztás szempontjai sportágspecifikusak, általában magukban foglalják a testalkati tulajdonságokat, a motoros teljesítményeket, mozgástanulást, illetve a sportág tekintetében fontos mentális, pszichés és kognitív tényezőket (Baumgartner, Bognár és Géczi, 2005). A sportágra való alkalmassághoz már rég nem elég csak bizonyos fizikai és antropometriai képességekkel rendelkezni, a sportoló egész személyiségének meg kell felelnie a speciális sportági tevékenység kritériumainak (Rókusfalvy, 1981). Ennek alapján elmondható, hogya modern tudományos alapokra épített kiválasztás elengedhetetlen kelléke a komplex vizsgálat, mely pedagógiai, szociális, fizikai, pszichikai és biológiai érettséget, adottságot hivatott megmérni (Harsányi és Sebő, 1989). Mindezek alapján tanulmányunk célja, hogy sportszakmailag ismert és elismert szakemberek tapasztalatára és véleményére építve meghatározzuk három egyéni sportág, az úszás, dobóatlétika és torna sportág tehetségkomponenseit, sportágválasztási jellemzőit és kiválasztási módszereit. Szintén célunk volt, hogya sportágak között olyan hasonlóságokat és eltéréseket fedezzünk fel, melyek esetleg más egyéni sportágakban is útmutatóként szoJgálhatnak. dő

tésre. Mindkét esetnek a lényege az, hogya kiemelkedő adottság elvész mind az adott személy, mind a társadalom számára. A korábbi modellek erősségeit és hiányosságát alapul véve Czeizel (2004) alkotta meg a 2*4+ 1 "sors" faktoros talentummodellt. A modellben a sors a kulcsfontosságú tényező, amely lehetővé teszi, vagy éppen meggátolja, hogya potenciális adottságokból realizált tehetség váljon. A talentummodellben, hasonlóan Mönks és Boxel (2000) modelljéhez, szerepet kaptak a speciális mentális, kreativitás, motiváció, értelmi adottságok, mig a környezeti tényezők közül a család, iskola, kortárscsoport és a társadalom.

Sporttehetség meghatározás, kiválasztás A nemzetközi és hazai szakirodalomban hasonló gondolati elemeket fedezhetünk fel az általános sporttehetség témakörében. Ezek szerint sporttehetségnek többnyire az számít, akinek az egészségi állapota, pszichíkai, élettani, antropometriai, motorikus és szocializációs adottságai kiemelkedők és ezek valószínűsítik a későbbi magas szintű sportteljesítmény elérését (Harsányi, 2000). Ezt erősíti meg Child (2004) is,

immár konkrét tevékenységre, illetve tevékenységkomplexumra vonatkoztatva az állítást. Egyetértés mutatkozik abban is, hogy a tehetség kibontakozása és optimális fejlődése szempontjából lényeges az adottság korai felismerése (Baker és Horton, 2004; Baumgartner, Bognár és Géczi, 2005; Cőté, 1999; Nádori, 1987). A sportágválasztás témakörében alig találni empirikus kutatást. Talán jelen tanulmányunk szempontjából egyedü! Gál tanulmányát (2003) érdemes megemlítenünk, mely szerint a sportágválasztás idején asportolni vágyók több mint fele válogatott szintet, vagy legalább I. osztályú minősítést szeretne elérni. Érdekesség, hogy a vizsgált személyek egyharmada nem élsport célzattal kezdett sportolni, hanem kedvtelésből, melyben a szabadidő hasznos eltöltése jelent meg elsőd­ legesen. A sportágválasztás fontos szerepet tölt be a család és az adott sportág jövője tekintetében is. Többnyire ezen keresztül juthatunk el a jó adottságokkai rendelkező gyerekekig, hiszen az iskolai testnevelés bázisát számos sportág kiválasztási rendszere egyelőre nem veszi figyelembe (Bicsérdy, Baumgartner és Bognár, 2004).

Módszerek Vizsgálatunkban az úszás, dobóatlétika és a torna sportágak hazailag és nemzetközileg is elismert szakembereit szólaltattuk meg. A megkérdezett edzők (N=9) sikeres edzői múlttal rendelkeznek, többen vettek részt olimpián, mint szövetségi kapitány, vagy csapatvezető. Versenyzőik nemzetközi szinten hosszú évek óta .eredményesen képviselik az országot, több korosztáIyos és felnőtt olimpiai és világverseny éremmel büszkélkedhetnek. Az aktív és sikeres edzői tevékenység mellett mindegyikük folyamatosan részt vesz a sportszakember képzés működésé­ ben és fejlesztésében.

2005/4

19

Lektorált közlemén

Tanulmányuk módszertani alapját egyórás interjúk sorozata alkotta, mely során Seidman (2002) iránymutatásait követtük. Sportáganként három szakemberrel strukturált interjúk segítségével gyűjtöttünk információt arról, hogy mit gondolnak asportági tehetségről, illetve milyen kiválasztási elméleteket és eljárásokat alkalmaznak munkájuk során. A kvalitatív kutatási metodikára jellemző interjúk elemezése során a kérdésekre adott válaszokat először jellemző jegyek szerint kategóriákba gyűjtöttük, csoportosítottuk, majd kódoltuk őket. Az eredményeket táblázatos formában gyűjtöttük össze, ahol az egyes jellegzetességek jól megfigyelhetők.

:9

Az interjúk során jelentkező adattorzulás veszélye nem érintette kutatásunkat, mert az interjúalanyokkal jó kapcsolatot ápol a felmérést végző csoport és a részeredményeket a folyamat során többször egyeztettük velük. Az adatrögzítés diktafonra történt elk~rülendő az adatvesztést, a pontatlan értelmezést.

u

'0:1

:;...= o o

-..I<:

~ ~N


N VI

0:1

VI

"o

~

0/)1:: '

~ ~I


;>., ...

,~ Kl

Eredmények

I

Tehetség összetevők A hat komplex kérdésbőJ álló interjúsorozat eredményeit a hasonlóságok és a különbségek alapján táblázatba foglaltuk. A 1. táblázat a tehetséges sportoló legfőbb tulajdonságait tartalmazza sportágankénti bontásban. Az eredményekből

:0 ,.-., ...


~

VI VI

= o..
=

o/) '

'

'
VI

:o

~

VI

~

.
=

...0:1


0/)0

.~...,

E

VI-o

o/)

-0:1

'2o


~~

'i51

E

...

>"" ~

N

o/)

N..I<:

0:1

:o

:~

..I<:

,D '
egyértelműen kitűnik,

hogy egy-egy sportág kiemejt szintű űzéséhez hasonló képességek is szükségesek, azonban a képességek megjelenése sportág-specifikusan eltér egymástól. Az edzők (úszás, torna) megemlítették, hogy nem elég adott motoros képességgel rendelkezni azt, adekvát módón kell alkalmazni adott sportágaknál. A vizsgált sportágakra jellemző, hogya megszokottól eltérő közegben, illetve eszközzel zajlanak (víz, dobószer. tornaszer) és eredményt ilyen tényezők mellett kell elérni. Nagy teljesítmények elérését azonban az optimális antropometriai feltételek nélkül nem lehet megvalósitani. A három egyéni sportág tehetség-elemzése folyamán a hasonlóságokat fedeztük fel a kondídonális képességek, koordinációs képességek, pszichikus tényezők, mentális-kognitív képesség, és szülői háttér tekintetében. Ugyanakkor természetesen eltérések is megfigyelhetők, a hajlékonyág, állóképesség, erő, gyorsaság, antropometriai jegyek szerepe tartoznak ide. Nézzük meg most ezeket részletesebben (1. táblázat)1

,

~.

o

o.. VI

~0:1

=

-0:1
vi

-=

eo o i!S ElO N

9c:

o /)
<E

E

,..I<:

,:i. III

;>.,

,:i.

blI

....,

~
III

;>.,

('l

= .!!l: .... ~'
S

~

....e

.... ....

.c:

0._

~

..c: (,j (,j

S

•

~

=,:i. 0._

~

•

'4í

....III

VI

-

•

o

o..

:~

N

w~

'C

I.

N

lJ)

•

•

•

•

•

•

«=

•

20 ::::=====:JM~aUa!irt::S&o2jrttuii.!!!dl!o!.iim!ijálinroi ]Sp!ziem!iiijle!J.OL~e~kti!oir~á!Jjlt[]k~ö~z~le!immén!ii:::==:::

Kondícionális képességek Az edzők a kondícionális képességek közül az erőt, gyorsaságot, állóképességet és izületi hajlékonyságot említették, de szerepük az egyes sportágakban természetesen eltérő jellegű. Abban egyetértés mutatkozik, hogy sportág-specifikus kondícionális képesség mindhárom spo,rtágban kiemelkedő jelentőségű. Uszásban az alapképességek közül az állóképességnek van kiemeit fontossága, dobóatlétikában az erőnek, tornában pedig leginkább a relatív erőnek. Dobóatlétikában az állóképesség sportágra jellemző ágával találkozhatunk. Az edzők "dobó állóképesség"nek nevezik azt él.. képességet, amikor a versenyzőnek egy verseny alkalmával többször kell kiemelkedőt dobni. A gyorsaságnak, mint képességnek az úszásban aránylag alacsony szerepe van, jellemzően csak a rajtoknál jelentkezik. Dobóatlétikában a lendületszerzés meghatározott, gyorsuló ritmusú, itt a szerkidobás sebessége, azaz a gyorsaság is meghatározza a dobás távolságát. Tornában a mozdulat, mozgás gyorsaságnak van kiemelkedő szerepe. Amíg a hajlékonyság, ízületi mozgékonyság az úszásban és főleg a tornában meghatározó jelentőségű, addig dobóatlétikában ennek kisebb a jelentősége.

Koordinációs képességek Mindhárom sportág edző i megemlítették a koordinációs képességek

hangsúlyos szerepét. Úszásban elsőd­ legesen az jelenik meg, hogya megszokottól eltérő közegben kell végrehajtani a mozgást. A szárazföldön megszerzett képességeket nem lehet automatikusan a vízben hasznosítani, hanem a közeg tulajdonságainak megfelelően alkalmazni szükséges. Dobóatlétikában külön tényezőt jelent a szer és a test összehangolt mozgása, a szer felgyorsítása, illetve kidobása. A lendületszerzés során a sportoló és a szer mozgásszerkezete és a szer pályája harmonikus egységet mutat. Az előzőekben elmondottakhoz képest azonban a tornában van leginkább szerepe a koordinációnak. Téri tájékozódás és' a kinesztetikai érzékelés itt megjelenik dominánsan, ugyanakkor az egyensúlyozás képessége szintén fontos ebben a sportágban.

Emocionális, pszichikus képességek A szakemberek szerint úszásban a monotónia tűrés és a verseny-stressz elviselése hat leginkább a végső teljesítményre. A pszichikus faktor kiegészül még, mindhárom egyéni sportágra jellemzően fokozott, napi szintű edzésterhelés elfogadásával és elviselésével, valamint a fájdalom leküzdő képességgel. A torna szakemberek ezt azzal a kiegészítéssel emlitették, hogy mosolyogva senki nem lehet világbajnok. Ebben a sportágban a fájdalomtűrő képességen túl a félelem leküzdésének képessége is mérvadó, ennek jelentőssége elsősorban az új elemek tanulásánál jelentkezik. Dobóatlétiká-

2005/4

ban az úszáshoz hasonlóan a sablonszerű mozgások többszöri végrehajtása miatt fontos a monotónia tűrés. Egyéb emocionális pszichikus képességek is jelen vannak a felkészítésfelkészülés folyamatában. Az öröm, harag szabályzó képesség, a sportág iránti elkötelezettség, a testkulturális értékekkel való azonosulás minden sportágban megjelenik. A motiváció az edző személyének elfogadása, a közös cél elérése érdekében megfogalmazott elvekkel való azonosulás mind fontos szerepet kap a sportolók optimális fejlődésében.

Mentális-kognitív képességek Az egyéni sportágak jellegétől függetlenül mindenhol szerepel a kognitív képesség szerepe. Az úszás aránylag monoton jellegének ellenére az edzők megemlítették a mentális képességek szerepét a tehetség tekintetében. EIsődlegesen a speciális gondolkodási képességet emelték ki, amely a távtól, úszásnemtől függő taktikai végrehajtást és a verseny során változó tényezőktől függő módositásokat összegzi. Dobóatlétikában az előhívó, felidéző emlékezeti képességet emelték ki a sportszakemberek. Ez a végrehajtott dobás mozgásmintájának mentális elemzését, a hibák felismerését és korrigálását foglalja magába. A dobáshoz hasonlóan a torna sportág is igényli a mozgásminták folyamatos elemzését és hibák felismerését-kijavítását, ez a képesség azonban kiegészül még az értékelési és izolálási képességgel.

2005/4 Sportágválasztás Mindhárom sportág esetében erőte­ jes szülői szerep ismerhető fel a sportágválasztást illetően (2. táblázat). Ertelemszerűen a folyamatban jelentős a szülők sportbéli tapasztalata, sportmúltja, de különösképp sportág-preferenciája és sportági elkötelezettsége. Az úszásban és a tornában a korai sportágválasztás miatt a szülőnek jelentős szerep jut az edzésfeltételek megteremtésében, a gyermekek edzésre vitelében. Dobóatlétikában ez a szerep nem jelentkezik ilyen súllyal, mivel a sportágat általában 12-14 éves korban választják a gyerekek. A szülők szerepe ebben a sportágban csak ezután jelentkezik. Mindhárom sportágra igaz, hogy a siker érdekében a szülők­ nek a versenyeztetés kezdeti szakaszában aktívan kell közreműködni, segíteni gyermeküket. A sportágválasztásban szülők mellett a kortársaknak is szerepe van. Itt megjelennek az iskolán belüli és kívüli kapcsolatok, viszonyok. A gyermekek sokszor szeretnének hasonlitani a másikra, ezáltal sokszor azt asportágat szeretnék megismerni, amelyet barátjuk, barátnőjük már választott. A sportágválasztás általános céljai eltérnek egymástól. Az úszást és a tornát több szempont szerint lehet választani. A sportolás vágya, a szabadidő miatt is, de cél lehet konkrétan a versenyzés is. A dobóatlétikát-választókat kissé más szempontok is befolyásolhatják itt, de elsősorban a versenyzés miatt választják ezt a sportága t.

Kiválasztás folyamata Általánosan elmondhatjuk, hogy minden sportágban fontos szempont a tehetséges gyermekek felismerése és adott sportág hoz irányitása. Ezért is vizsgáltuk a kiválasztás folyamatának vizsgálatát (3. táblázat). A felnőttkori eredményeléréséig több "szűrőn" esik át a versenyző minden sportágban. A versenysportra történő kIválasztás folyamatában hasonlóságokmellett azonban természetesen különbségek is találhatók. A hasonlóság alapja, hogy mindhárom sportágban egy tö~blépcsős folyamatr61 beszélhetünk. Uszásban három kiválasztási szűrőn esik át a versenyző, atlétikában két, tornában pe-o dig több korosztályokra épített szakasza van a kiválasztásnak. Minden sportág ra jellemző, hogy az általános alapképzés után van egy kiválasztási periódus. A kiválasztásban a mérhető és objektiv mérőeszközök mellett az

"edző szeme", megérzése mindig meghatározó tényezőnek számít. Úszás tekintetében eltérés a többi sportágtól, hogyamozgástanulás képessége, jelen esetben az úszástanulás, illetve annak gyorsasága nem feltételez felnőttkori eredményességet. Tehát aki gyorsan tanulja az úszásnemeket, vagyis akit az úszástanulás alapján tehetségesnek nyilvánítanának, az nem feltétlen lesz sikeres versenyző felnőttkorában. Az úszás kiválasztási rendszerének iránya a másik két sportágtól eltérő, mivel negatív kiválasztás zajlik. Ez azt jelenti, hogy nem a legjobb képességgel rendelkező gyerekeket választják ki, hanem azokat, akik valamelyik az eredményességet alapvetően meghatározó képességükben hiányt szenvednek. Ebbe a kategóriába tartozó gyerekek a továbbiakban nem részesülnek versenyzésközpontú képzésben. Dobóatlétikában, a korban eltolt kiválasztási folyamat is hozzájárul ahhoz, hogyaszelektálásnál nem elsőd­ leges szempont az egyéni maximális teljesitmény. A kezdeti időszakban sokkal inkább a mozgáskoordináció és az ügyesség szerepe dominál. A lendületszerzés technikája, a dobószer felgyorsítása és kidobása tűnt a szakemberek nézőpontjából a legfőbb szempontnak. A torna sportág értékelési rendszerében fontos szerepet kap az esztétikai megjelenés, illetve a gyakorlat esztétikus kivitelezése. A kiválasztásnál emiatt lényeges szerepet kap a sportág igényei és kritériumai szerinti esztétikus megjelenés, ami elsősorban testalkatra, harmonikus és hajlékony mozdulat-együttesre vonatkozik. Ahogy korábban említettük, a többi sportághoz hasonlóan itt is kiválasztási folyamatot figyelhetünk meg. Az úszáshoz hasonlóan a kisiskolás korban már elkezdődik a kiválasztás, 6-7 évesen már a tehetség első jelei megjelennek. Azonban ekkor még speciális képzésről nem beszélhetünk. Csak 8 év~s kortól kezdődik el a speciális sportági képzés, mely aránya az adott edzésen belül növekvő tenden<;iát mutat.

Összegzés Tanulmányunkkal az egyéni sportágak összetettségére és más sportágaktói való eltéréseire szerettünk volna rávilágítani. A sportágl szakemberekkel folytatott interjú k egyértelműen bizonyítják, hogy a mai versenysport erősen specializálódott. Tanulmányunk megerősíti Child (2004) eredményét, mely szerint a sportban nemcsak álta-

lános sportképességek jelennek meg igényként, hanem már az adott sportágnak megfelelő speciális képességgel kell rendelkeznie a sportolóknak. Ez a későbbiekre is kihat, ugyanis a speciális képességekhez speciális kiválasztás, illetve a későbbiekben speciális edzésmódszerek-tervek tartoznak. A sportágakra jellemző komplex képesség-együttessel rendelkező versenyzők asporttehetségek. Harsányihoz (2000) hasonlóan a mi eredményeinkbői is egyértelmű, hogy az élsportban az átlag feletti motoros képesség már nem elegendő, a pszichésszociális jellemzők legalább ekkora szerepet töltenek be a siker elérésében. Ezen túlmenően minden sportágra jellemző valamilyen s;::.ecifikum is. Látható tehát, hogya tehetséges gyermekek közül is asportági kritériumoknak megfelelő tehetségeket preferálják. Ennek függvényében zajlik a sportágra való kivá lasztás is. Osztjuk Baker-Horton (2004), Cőté (1999) és Nádori (1987) tapasztalatait az adottság minél korábbi felismerése tekintetében, természetesen figyelembe véve az adott sport jellemzőit és kritériumait. Egyértelműnek tűnik, hogy nem választható szét a sportágra való kiválasztás és a tehetséggondozás. Nem elég felismernünk a kiemelkedő képességű gyermekeket és a sportág felé csábítani, a tehetséggondozás lényegesen hosszabb és összetettebb feladat. A tehetséggondozás folyamatába a sportágak irányító szervei több szű­ rőt építenek be mind a hatékonyság és hatásosság érdekében. Asporteredményre jelentősen hat a kiválasztás folyamata és időbeH megjelenése a sportági aiapképzésb~n. Az általános megfogalmazás szerint a kiválasztás mechanizmusa a serdülőkor környékén elsősorban a sportágra való alkalmasságot jelenti. A felnőttkor közeledtével, illetve felnőttkorban a kiválasztás célja azonban megváltozik. Itt már elsődleges cél a versenyspórtra történő kiválasztás, valamint a sportoló kiválasztása a legjobbak közé.. A kiválasztás kezdeti szakaszában a sportághoz szükséges mozgásügyesség és az altalános képességek megléte alapján történik. A versenysportnál már több kepesség, képességegyüUes kIemeit szintű meglétére, illetve kiemelkedő sportág-specifikus képességekre is szükség van. Eredmények azt rtl l;lta tják. "hogy minden sportág képviselője kritériumként említette a tehetség komponenseinek meglétét a siker elérésében, ugyanakkor a sportáguk kapcsán eltérő igényeket és feltételeket formáltak a

2. táblázat Asportágválasztás alapelvei Jellemzők

• Befolyásoló tényezők • Korosztály

Úszás - kortársak, szülői befolyás - iskoláskor előtt (5-6 évesen) - mozgástanulás - sportolás, versenyzés - szabadidő hasmos eltöltése

• Általános célja

N

N

DobóatIétika - kortársak, egyéni ambíció - általános iskola felső tagozatán (12-14 évesen) - sportolás, versenyzés

Torna - kortársak, szülői befolyás - iskoláskor előtt (3-4 évesen) - mozgáskulrura fejlesztése - sportolás, versenyzés - szabadidő hasmos eltöltése

3. táblázat Akiválasztás alapelvei Jellemzők

Sportágak Úszás - többszintű kiválasztás, 3 lépcsős: • mozgástanulás után • technikai elemek után • versenyrendszerben

DobóatIétika - többlépcsős • alapképzés után • technikai elsajátítása után

Hasonlóságok

• Folyamata

Különbségek

• Irányultsága • Kora

- negatív kiválasztás - a kiválasztási szintek után (9-10 évesen)

• Meghatározó tényezők

- állóképesség - technikai képzettség

- a pozitiv irányú - időben elnyújtott, az alapképzés után (13-14 évesen) - nem amaximális teljesítmény alapján történik

• Specifikumok

- motiváltság - adekvát adottságok - monotóniatűrés

- nincs nemek közti különbség - aszer felgyorsításának képessége - kidobás magassága

Torna - korosztályra lebontott, tudásszint alapján

- pozitív irányú - korai gyermekkorban (8-9 évesen) - esztétikai jegyek alapján - motoros tulajdonság (koordináció, kinesztetika) - kinesztetikus érzékelés - esztétikai igény

2005/4

tehetség pontos meghatározásánál és megfogalmazásánál. Megállapíthatjuk, hogya szakemberek sportágtól függő­ en specifikusan határozták meg a tehetség kritériumait, viszont a sportágon belüli meghatározások korreláltak egymással. Egységes a szakemberek véleménye abban is, hogya szülői segitség és pozitív családi hozzáállás nélkül a gyermek számára szinte lehetetlen kimagasló eredményt elérni. Főleg gyermek és serdülőkorban pótolhatatlan a szülő gondoskodó szerepe és aktív közreműködése.

A sportági hasonlóságok és különbségek értékelékelése után úgy véljük érdemes további sportága~at is bevonni az összehasonlításba. Igy átfogóbb képet kaphatunk az egyéni sportágak struktúrájáról, kiválasztási és tehetséggondozási módszereiről, mely után talán általánosabb érvényű következtetéseket vonhatunk le. Jelen tanulmány vizsgálati eredményeit ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a tehetség iránt. A témakörében sok minden evidensnek tűnt, azonban empirikus kutátások ezeket nem mindig bizonyitották. Kutatásunk a tehetség, sportágválasztás és kiválasztás kérdéskörének egy szűk részét vizsgálta három sportág esetében és

bátran állithatjuk, hogya gyakorlati tapasztalatokat néhol megerősítette, néhol víszont egészen más megvilágításba helyezte. Épp ezért mindenképpen érdemes a tehetség kérdéskörét tovább vizsgálni, hiszen számos kérdés még mindíg vizsgálatian.

Szakirodalom Baumgartner Eszter, Bognár József, Géczí Gábor (2005): A tehetség fogalmának értelmezése: testnevelés szakos hallgatók álláspontja. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus Tanulmánykötet 1/. 35-38. Baker, J., Horton, S. (2004): A review of primary and secondary influences on sport expertíse. High ability studies, 15,2,211-228. Bicsérdy Garbriella, Baumgartner Eszter, Bognár József (2004): Talent selection and care in track and field in Hungary: Víewpoínt of physícal education teachers and coaches. ICSSPE-CIEPSS, 2004 Preolympic Congress, August 6-11. Thessaloníki, Greece (7576). Czeízel Endre (2004): Sors és Tehetség. Urbis Könyvkiadó. Budapest Child, D. (2004): The giFted and talented. Psychology and the teacher. Vol.:7. Contínum London.

Cőté, J. (1999): The influence of the family in the development of talent in sport. The Sport Psychologist, 13, 395-417. Géczi Gábor, Révész László, Bognár József, Vincze Géza, Benczenleítner Ottó (2005): Talent and talent development in sports: The issue of five sports. Kalokagathia 3.113-124. Gál László (2003): A sport íránti érdeklődés és a sportágválasztás índítékai szombathelyí tanulók körében. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus Tanulmánykötet II. 110-116. Gardner, H. (1983): Frames of Mind: The Theory of Multiple lntelligences. A subsidiary of Perseus Book. New York Gardner, H. (1991): The unschooled mind. Fontana Press. London. Harsányí László (2000): Edzéstudomány. Díalóg Campus Kiadó, Budapest. Harsányí László, Sebő Attila. (1989): Módszer a kiválasztás és válogatás értékelésére. Atlétika 5. 3-7. Herskovíts Máría (2005): Mit kezdjünk a tehetséggel? Iskolakultúra, 4. 25-36. Mönks, EJ., Boxtel, H.W. (2000): A RenzulIi-model/ kiterjesztése és alkalmazása serdülőkorban. In: Balogh L., Herskovics M., Tóth L. (szerk.) A tehetségfejlesztés pszíchológiája. Kossuth Egyetemi Kiadó, 67-82. Debrecen. Mönks, EJ., Knoers, A.M.P. (1997): Ontwikkelingpsychologie. 7th ed. Assen, Van Gorcum Nádori László (1987): Az utánpótlás nevelés időszerű kérdései. In: Kíválasztás és utánpótlásedzés Nemzetközi Sporttudományos Konferencia. Pécs. 12-22. Renzulli, J. (1977): The Enrichment Triad Model/: A guide for developing defensible program for gifted and talented. Creative Learníng Press, Wehters field. RenzulJi, J., Smíth, L.H. (1981): The compactor. Creative Learning Press, Wehters field. Révész László, Géczí Gábor, Víncze Géza (2005): Sportszakemberek az utánpótlás korúak tehetségéről, az alkalmazott pedagógiai módszerekről és a kommunikációról. Debrecen, Tavaszi Szél Konferencia Tanulmánykötet. 332-336. Rókusfalvy Pál. (1981): Sportpszichológia. Sport. Budapest. Seidman, I. (2002): Az interjú mint kvalitativ kutatási módszer. Műszaki Könyvkíadó. Budapest. Spearman, C. (1972): The abilities of man. MacMiIlan, New York.

2005/4

Budapesti általános iskolás tanulók sportolási szokásai és a függőséget kiváltó szerekhez való viszonyulásuk* Sporting habits of Budapest primary school students and their relation to drugs causing dependency

nincsen megfelelő óraszámban foglalkozva az egészségtannal, illetve úgy gondoljuk, hogy nem teljesen kidolgozott az egészségtan tantárgy tanterve. Kulcsszavak: pszichoszomatikus változók, dohányzás, alkoholfogyasztás, AIDS, testedzés

about the harmful effects of drugs causing dependency is not sufficient, if it is taken into consíderation that health studies form part of curriculum in one part of those schools. The reason for that could be that the number of lessons for this subject is not enough, or its curriculum is not properly worked out. Key-words: psychosomatic variables, smoking habits, alcohol consumption, AIDS, physical training

Abstract

Bevezetés

Aim of the research was to receive answer for the question: what is the knowledge of primary school children in Budapest about the harmful effects of drugs, causing dependency, Questions: .. Are they aware of the harmful effects of smoking, drinking and using drugs? • How much knowledge do they have about AIDS? • What is their opinion about the importance of sport, and is their physical activity in relation to their health status? • ls there a relation between the level of education and the smoking habits of the parents and the frequency of trying smoking and drinking among the children? Methods: Voluntary children studying in Class 7 and 8 of Budapest primary schools participated in the research. The sample (n=243) were from pupils of 4 primary schools. The survey was based on fiJlíng in a self-filling questionnaire of 47 items, the most of which being c10sed questions. The questions investígated their psychosomatic status, based on their own opinion, their smoking and drinking habits and their knowledge about the harmful effects of drugs causing dependency. The relations of the tested variables were investigated with the Mann-Whitney U-test and the Spearman rank correlation, besíde a 5 % significance level. The results hinted to the fact that knowledge of primary school children

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Egyes megbetegedések, halálokok tekíntetében hazánk vezető helyet foglal el a nemzetközi statisztikákban. A magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül és meghatározó módon a lakosság életmódjával függ össze. A felnőtt lakosság napi átlagban alig tölt többet tiz percnél szabadidős testmozgással és tíz felnőttből hat, sem hét közben, sem hétvégén nem mozog. A felnőtt férfiak 41 %, a nők 26%-a dohányzik több-kevesebb rendszerességgel, főként a fiatal nők között a dohányzók aránya gyorsan emelkedik. Csupán a dohányzással összefüggően évente 28 ezer ember haj meg az országban. Magas az alkoholisták száma és terjed a kábítószer-fogyasztás. A népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, széleskörűen elterjedtek a lelki egészség zavarai. Az életmód, egészség szempontjából kedvező irány ú befolyásolása nehéz és rendkívül összetett feladat. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ahhoz, hogy az egészség valóban választható és választott érték legyen, az egész társadalmat meg kell

Kreisz Anna, Keresztesi Katalin Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Neveléstudományi és Sporttudományi Doktori Iskola, Budapest

Absztrakt Kutatásunk célja, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogya budapesti általános iskolás tanulók milyen szintű ismeretanyaggal rendelkeznek a függőséget kiváltó szerek káros hatásairól. Kérdéseink: • Mennyire vannak tisztában a mai fiatalok a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-fogyasztás káros hatásaíval? • Mennyi ismerettel rendelkeznek az AIDS-ről?

• A gyerekek véleménye a sportolás fontosságáról, valamint testi aktívításuk kapcsolatban van-e az egészségi állapotukkal? • A szülők iskolai végzettsége, ilietve dohányzási szokása összefüggést mutat-e a diákok körében a dohányzás és az· alkoholfogyasztás kipróbálásának gyakoriságával? Módszer: A vizsgálatba önként jelentkező 7. és 8. osztályos budapesti gyermekek vettek részt. A minta számát négy általános iskola tanulói adták (n=243). A felmérés egy önkitöltős kérdőíven alapult, 47 kérdést tettünk fel, melyek többsége zárt kérdés volt. Vizsgálni kivántuk a pszichoszomatikus állapotukat saját véleményük alapján, dohányzási-, alkoholfogyasztási szokásaikat és ismereteiket a függőséget kiváltó szerek káros hatásairóI. A vizsgált változók kapcsolatait Mann-Whitney U-próbával, illetve Spearman- féle rangkorrelációval vizsgáltuk, 5%-os szignifikancia szint mellett. Vizsgálati eredményeink rámutatnak arra a tényre, hogy az általános iskolás tanulók ismeretanyaga a függőséget kiváltó szerek káros hatásairól nem kielégítő, ha figyelembe vesszük, hogy felmérésünket egy részét olyan iskolákban is elvégeztük, melyben tanulnak a diákok egészségtant. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy

• Az V. Országos Sporttudományi Kongresszus poszter szekciójának díjnyertes tanulmánya

2005/4 tanitani arra, hogy mi az egészség. A fíataloknak érezniük kell, hogy felelős­ séggel tartoznak önmagukért, társaikért, mindenkiért, fel kell tudni ismerniük a kórosat és károsat azért, hogy elutasithassák. Szükség van az egészséges életmód propagálása a pedagógiai nevelőmunkában, hiszen az emberek egészségmagatartása meghatározza egy ország kulturáltságát, és nagyban befolyásolja egészségszintjét is. Jelen munka célja, bemutatni azt, hogya budapesti általános iskolás tanulók milyen sportolási szokásokkal, valamint milyen szintű ismeretanyaggal rendelkeznek a függőséget kiváltó szerek káros hatásairól és az AIDS-ről.

Kérdéseink: • Mennyire vannak tisztában a mai fiatalok a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-fogyasztás káros hatásaival? • Mennyi ismerettel rendelkeznek az

aktivitásuk kapcsolatban van-e az egészségi állapotukkal?

Vizsgált személyek és módszerek A Helsinki I~yilatkozat humán, noninvazív vizsgálatokra vonatkozó érvényes paragrafusai értelmében a vizsgálatban önként jelentkező 7. és 8. osztályos budapesti gyermekek vettek részt. A minta számát négy általános iskola tanulói adták (n=224). A felmérés egy önkitöltős kérdőiven alapult, 47 kérdést tettünk fel, melyek többsége zárt kérdés volt. Vizsgálni kivántuk a pszichoszomatikus állapotukat saját véleményük alapján, dohányzási-, alkoholfogyasztási szokásaikat és ismereteiket a függőséget kiváltó szerek káros hatásairól, valamint ismeretanyagukat az AIDS-ről. A vizsgált változók kapcsolatait Mann-Whitney U-próbával, illetve Spearman- féle rangkorrelációval vizsgáltuk, 5%-os szignifikancia szint mellett.

AIDS-rőJ?

• A szülők iskolai végzettsége, ilietve dohányzási szokása összefüggést mutat-e a diákok körében a dohányzás és az alkoholfogyasztás kipróbálásának gyakoriságával? • Milyen a gyerekek véleménye a sportolás fontosságáról, valamint testi

Eredmények a. Pszichoszomatikus tünetek A magyar fiataloknál az akut megbetegedéseken kívül ritkán fordulnak elő olyan betegségek, amelyek negatív módon befolyásolnák életvitelüket,

1. táblázat A pszichoszomatikus változók összefüggés-vizsgálata Spearman- féle rangkorrelációval (P< 0,05) n=224 boldogság eg állapot betegség ideges fej fáj as kedvetlen tenyérizzad alvászavar hányinger

boldog

eg áll

beleg

ideges

fejfájás

I

0,32

0,15 0,34

-0,27

-0,22 -0,2 -0,13 0,32

I

-0,24 -0,08

1

I

kedvetlen tenyérizzad alvásza

-0,35 -0,26 -0,05

0,36 0,22

1

I

-0,09 -0,23 -0,1 7 0,09

-0,16 -0,23 -O,OS 0,17

0,03

0,12

0,25

0,19

I

0,13

l

% ••••••••••114748%

_ _ 50% •

52%

• •- - - - - - - 5 7 % 1 - -.- - - - - - - - - - - , 3 9 % ..

.= soha .= ritkán 0= gyakran

56%

korlátoznák őket napi tevékenységük ellátásában. Ebben az életkorban alakulnak ki azok a magatartás és viselkedésformák, melyek a későbbi krónikus megbetegedések szempontjából kockázatot jelenthetnek. A családi, szociális, iskolai problémákkal való megküzdés, a társadalmi beilleszkedés, a felnőtté válás nehézségei nagy stressz-terhelést jelentenek. A feszültségek oldása, levezetése vagy hárítása gyakran önkárositó módon valósul meg. A dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás vagy a kábítószerhasználat stressz-oldó hatással bírhat az adott helyzetben, de nem jelenti a probléma megoldását. A megoldatlan problémák, a feldolgozatlan élethelyzetek gyakran olyan pszichoszomatikus tünetek kialakulásához vezet, mint például a fejfájás vagy az alvászavar. Ezekkel a tünetekkel az emberek legnagyobb többsége nem fordul orvoshoz, mivel csak kis mértékben vagy rövíd ideig befolyásolják a mindennapi tevékenységüket. A tartósan fennálló pszichoszomatikus problémák már ebben az életkorban is befolyásolhatják az egészségi állapot alakulását. A tünetek gyakorisága és súlyossága a későbbi egészségi problémák prediktora lehet. Különböző vizsgálatok azt mutatják, hogya pszichés és pszichoszomatikus megbetegedések gyakorisága a fiataloknál emelkedő tendenciát mutat. A gyengeséget, fáradtságot a felnőtt populációban gyakran észlelik depresszióval, szorongással, illetve valamilyen más pszichoszomatikus zavarral együtt. (Susánszky- Szántó, 2002). 1. táblázat Láthatjuk az első táblázatból, hogy az egészségi állapotuk jellemzése legerősebb összefüggést (r= 0,34) mutatja azzal, hogy milyen időközönként érzik magukat betegnek, milyen a közérzetük. A fejfájás összefüggést mutat a kedvetlenséggel és az idegességgel, ami hosszú távon a rossz közérzet alapja lehet. 1. ábra A vizsgálatban ré5ztvevők az egyes tüneteket (1 = idegesség, 2= fejfájás, 3= kedvetlenség, 4= tenyérizzadás, 5= alvási nehézségek, 6= hányinger) jelentkezésük gyakorisága szerint minő­ sítették. A zárt kérdésekben a soha, ritkán és gyakran válaszok közül egyet jelölhettek meg a tanulók. A tünetek közül a fiatalok az idegességet, a fejfájást, a tenyérizzadást emlitették a leggyakrabban, melyek százalékos eloszlását az első ábrán figyelhetjük meg. Legnagyobb százalékban az idegesség (39%) fordult elő, amely megdöbbentő már ebben a korban is. Lát-

2005/4 hatjuk, hogy a feszes iskolai rendtől, a követelmények magas szintjétől, tanulóink milyen stressz-helyzetbe kerülnek, és saját bevallásuk szerint is pszichoszomatikus tüneteket okoz. Ezt követi a fejfájás gyakorisága (23%), mely szintén a túlterhelésre vezethető vissza. Majdnem ezzel egyenértékű a tenyérizzadás előfordulása, mely szintén a stresszes beállitódásukat mutatja. b. A függőséget kiváltó szerek ismeretanyaga A.megfelelő egészségi állapot fenntartása nagymértékben tudatos törekvés és erőfeszítés eredménye, hiszen a személy nem pusztán passziv elszenvedője azoknak a körülményeknek, amelyek közt jól vagy rosszul érzi magát, hanem kisebb mértékben megteremtője is. Az egyén felelősségét és egyben lehetőségeit mi sem bizonyítja jobban, mint hogya leggyakoribb halálhoz vezető betegségek, például szívés érrendszeri betegségek kockázatát tudatosabb egészségmagatartással, azaz a dohányzás, az alkoholfogyasztás vísszafogásával, megfelelő étrend követésével és rendszeres testmozgással jelentősen csökkenteni lehetne (GaribaIla SE., 2000), (Wannamethee SG, Shaper AG, Alberti KG., 2000), (Ketola E, Sipila R, Makela M. 2000). Az OlEF (Országos lakossági Egészség Felmérés) 2000 kutatási jelentése szerint a 18 év feletti magyar férfiak 40,7%-a, a nők 26,3%-a dohányzik rendszeresen vagy alkalomszerűen. Az egy lakosra eső cigarettafogyasztás éves szinten 1999-ben 2400 szál/fő volt, míg az Európai Unió országaiban átlagosan 1600 szál/fő. A KSH 2002 elején közzétett adatai szerint Magyarországon ma évente 28 ezer ember halála írható egyedül a dohányzás rovására. Ez körülbelül kétszer több mint ahányan alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság és AIDS miatt összesen meghalnak. A magyar férfiak tüdőrák-halandósága a világon a legmagasabb. A gyerekek egyre fiatalabb korban szívják el első cigarettájukat, és átlagosan 17,9 éves korban válnak rendszeres dohányossá (Magyar Gallup Intézet). 3. táblázat A

függőséget

. 2. táblázat ~ szülők is.kola~ v~gzettségének és dohányzási szokásainak összefüggésvIZsgálata a dlakok.dohanyzas es alkoholfogyasztásának kipróbálása között Spearman féle rangkorrelációval (n=224) n=224 szülő dohán)doh kiprob aik fogy anyu vegz apu vegz szülő dohány 0,12 0,01 0,11 0,04 . doh kiprob l 0,27 0,01 0,03 aik fogy l 0,06 anyu vegz I 0,57 apu vegz I

°

2. ábra A dohányzás kipróbálási éveinek százalékos eloszlása (n=224)

12%

o.,. 1%

51 %= nem próbálta ki, 1%= 6 évesen, 0%= 8 évesen, 1%= 9 évesen 6%= 10 évesen 5%= II évesen, 17%= 12 évesen, 12%= 13 évesen, 5%= 14 évesen: 2%= 15 évesen'

Világszerte felismert tény, hogya dohányzás súlyos egészség problémákat okoz: becslések szerint jelenleg minden 10. felnőtt ember haláláért felelős (Curbing the Epidemic, 1999). 1995-ben Közép- és Kelet-Európában összesen 700 ezren vesztették életüket a dohányzás miatt (Programme on Substance Abuse, 1995). A hosszú ideig dohányzók felének a dohányzás okozza a halálát, nagy részük 20-25 éve t veszít a születéskor várható élettartamából. A dohányzás meghatározó szerepet játszik a szívbetegségek, az agyi érbetegségek, a légcső- és tüdőrák kialakulásában. További súlyos gondokat okoz a terhesség alatti dohányzás, amely jelentősen. csökkentheti a születendő gyermek esélyeit az egészséges életre. A gyerekek és szüleik dohányzási magatartásának összefüggése direktnek látszik, leggyakrabban azok a gyermekek dohányoznak, akiknek mindkét szülője dohányos, azonban je-

kiváltó szerek ismeretanyag elsajátításának eredménye (n=224)

n= 224 Milyen tevékenységek tartoznak a káros szenvedélyek.közé? Alkoholizmus és a részegség ugyanazt jelenti? Miért káros a nemdohányzók számára a dohányfUst? Miért veszályes a kábítószert kipróbálni? Milyen hatással van a kábítószer a szervezetre? Milyen következménye van a túlzott alkoholfogyasztásnak?

Tudta a választ 17% 34% 23% 17% 2% 7%

len vizsgálatunkban nincs összefüggés a szülők dohányzási szokásai és a gyermekek dohányzásának kipróbálása között, melyet a 2. táblázat ezt jól mutatja. A dohányzási szokások kialakulásában a szülők, a felnőtt generáció modell szerepe nem tekinthető jelentéktelennek, mégis a kortárs divat, az egymás közötti presztízs motiváló hatása a döntő. A fiatal önként, saját elhatározásából, de a környezet, a társaság befolyása alatt nyúl a cigarettáért. A más drogokhoz való kapcsolódást figyelembe véve, a nikotin élvezete az első lépés a drogok iránti fogékonyság útján. 2. ábra A 2. ábrán láthatjuk, hogy 51 %-a a fiataloknak, még ki sem próbálta a dohányzást, ez az eredmény nem meglepő, hiszen általános iskolásokról van szó. 17%-uk 12 évesen, 12%-uk pedig 13 évesen próbálta ki a dohányzást. Súlyos problémának tűnik, hogya dohányzó magatartásforma kipróbálása túlságosan korán következik be. A mértékletes alkoholfogyasztás széles körben elterjedt gyakorlat, melynek bizonyos szempontból jótékony hatása lehet az egészségre: a szívkoszorúér-betegségek kialakulásának kockázatát, csökkentő tényező (KSH, 1996), (TARKI, 1998), (Fact Intézet, 1999). Az alkohol a droghierarchia egy magasabb szintjét jelenti. Egy dologban hasonlít a dohányzásra, mégpedig ab·

2005/4 ban, hogy a társadalom ugyanolyan toleráns az alkoholfogyasztással kapcsolatban, mint a dohányzás esetében. Az alkoholfogyasztás az esetek kétharmadában a szülők társaságában történik. Természetesen ezen esetek döntő többség ét a szilveszteri és egyéb "ünnepi" fogyasztások teszik ki (Vingender, 1995). A gyermekkori alkoholfogyasztás mértéke egyre elterjedtebb. Pedagógusok és egészségügyi szakemberek már régen felhívták a figyelmet a gyermekkori alkoholfogyasztás terjedésére (Pataki, 1996). Jelen vizsgálatunkban a megkérdezettek 76,34%-a válaszolt igenneI arra a kérdésre, hogy fogyasztott-e már alkohol tartalmú italt, és mikor arra kellett választ adni, ha fogyasztott már, akkor miket; szinte kivétel nélkül megjelölték a bort és a sört. 3. táblázat A drogfogyasztó magatartás, különböző stádiumokon keresztül zajlik, melynek első lépcsőfoka a dohányzás, majd alkoholfogyasztással folytatódik, és kábitószer-fogyasztással zárul. Azok a fiatalok, akik már kipróbálták a dohányzást, illetve fogyasztottak már alkoholt, nagy valószínűséggel a kábítószert is ki fogják próbálni. Mikor a fiatalokat a függőséget kiváltó szerek káros hatásairól kérdeztük, 3 válaszlehetőség közül az igazat kellet megjelölniük. A 3. táblázatban csak a helyes válaszok százalékos eloszlását tüntettük fel. c. Az AlDS-rőJ való ismeretanyag A kérdőív feldolgozásából kiderült, hogy az AIDS rövidítésével, jelentéstartalmával sincsenek tisztában fiataljaink, mig annak terjedési módját a legtöbben ismerték. Megdöbb~ntő eredményt hozott a jászberényi ANTSZ kutatása, amely a középiskolás diákok, és tanáraik AIDS-ről való ismereteit mérte fel. A tanárok és a diákok jelentős része a legalapvetőbb ismeretekkel sincs tisztában a betegséget illetően. A diákoknak több, mint a negyede hiszi, hogya rendszeres mosakodás, a higiéniás szabályok betartása meggátolja az AIDS terjedését. Ami még szomorúbb, hogya szülők 16%, illetve a tanárok 12% sincs ezzel másképp. A pedagógusok ötödének, a diákok csaknem felének meggyőződése, hogy az AIDS cseppfertőzéssel is terjed, és akár strandon, szennyezett viztől is elkapható. A megdöbbentő adatokat Tóth Judit, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szóvivője kommentálta. A szóvivő elmondta, hogy bár a jászberényi felmérés nem reprezentativ, valószinűleg jellemzi az országos helyzetet. Ugyanezen felmérés 15 éve sokkal jobb képet mutatott a magyar középiskolásokról, mint a 2003-ban készitett. Ez nem azt jelenti, hogy 15

éve jobb lett volna a felvilágositás, sokkal inkább azt, hogya téma volt hangsúlyosabb, mint ma. Magyarországon jelenleg 1100-an élnek HIV-fertőzéssel, a kezelt AIDSbetegek száma 300 fő. A fertőzöttek háromnegyede homoszexuális. Az egészségügyi tárca szerint ezért is fontos, hogya felvilágositás ne csupán az AIDS-re terjedjen ki, hanem komplex ismereteket adjanak át a diákoknak a nemi betegségekről, és a szexuális kultúráról (www.axel.hu). Az elmúlt néhány évben megnőtt az AIDS betegek száma, ezért kell a felvilágosításnak kitérnie a nem kívánt terhességre és az AIDS-en kivül egyéb nemi betegségekre, mert a diákok úgy fogják fel az ügyet: "engem ez úgysem érint, én nem vagyok homoszexuális".

d. A fiatalok sportolási szokásai A fiatalok szabadidős tevékenységeinek alakulása, a sportolás, a tanulás esetleg a számítógépezés - úgy tűnik valamilyen módon akadályt gördíthet a függőséget kiváltó szerek kipróbálásának az útjába. A szórakozással, bulizással eltöltött több idő elősegítheti a kábítószerezés elkezdését. Az a diák, aki jól és hatékonyan szervezi meg idejét, konstruktívan tölti el a szabadidejét, kevésbé érezheti szükségét a kábítószer kipróbálásának, mint a többet szórakozó fiatalok. A vizsgálatban részt vevő tanulók 41 %-nak heti kettő, 31 %-nak heti négy, míg 28%-nak heti öt testnevelés órája van. Véleményük a sportolás fontosságáról kielégitő, és nem meglepő, hiszen az egyik iskola kimondottan sportiskola, ahol a gyerekek életében a rendszeres testmozgás napi tevékenységnek számít. A 224 tanulóból csupán egyetlen egy diák mondta azt, hogy számára egyáltalán nem fontos a sportolás, 1%uknak nem fontos, ezzel ellentétben, 43%-uknak fontos, 44%-nak pedig nagyon fontos a testi aktivitás.

Összefoglalás Vizsgálati eredményeink rámutatnak arra a tényre, hogy az általános iskolás tanulók ismeretanyaga a függőséget kiváltó szerekről és az AIDS-ről több szempontból sem megfelelő. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy nincsenek megfelelő ismereteik a dohányzás, az alkohol és a kábítószer negatív hatásairól és az AIDS-el kapcsolatos ismereteik sem megfelelőek. Ezen a helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha az iskolákban megfelelő körültekintésseloktatnák az egészségtan tantárgyat, és igyatanulók sokkal több objektív ismerethez jutnának ezen a területen. Amennyiben nem önálló

tantárgy kereteiben oktatják, hanem integráltan, több tantárgyba beépítve zajlik az oktatása, akkor is ajánlhatjuk felmérési eredményeink alapján, hogy sokkal nagyobb óraszámban kell az ismereteket nyújtani a tanulóknak. Nem lehetünk elégedettek a kapott eredményekkel, melyek egyértelműen mutatják, hogy ezen a helyzeten változtatni kell, az oktatást hatékonyabbá kell tenni. Szükség lenne egy olyan tantárgy oktatására, melyben hangsúlyosan foglalkoznának a drogártalmak problémáival, megelőzésével, az egészségneveléssel.

Irodalom 1. Curbing the Epidemic (1999): Governments and the Economics of Tobacco Control. World Bank Publication, Washington, D. Worldbank 2. Fact Intézet (1999): Dohányzás és alkoholfogyasztás, Pécs 3. Gariballa, Salah (2000): Nutritional factors in stroke, British Journal of Nutrition, 1. 5-17. 4. Ketola, Eeva- Sipila, Raija- Makela Marjuka (2000): Effectiveness of individua I lifestyle interventions in reducing cardiovascular disease and risk factors. Annals of Medicine, 4.39-51. 5. Király Dávid (2004): Szappannal az AIDS ellen. http://axel.hu/cikk/axel.hu/ 33418 6. Központi Statisztikai Hivatal (1996): Egészségi Állapotfelvétel: Budapest: KSH 7. Magyar Gallup Intézet (200 l): Gyorsjelentés az országos lakossági egészségfelmérésről, http://www.gallup.hu/olef/tart.htm 8. Országgyűlési határozat (2003): Az egészség évtizedének Johann Béla Nemzeti Programja, Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezői­ nek csökkentése -Dohányzás visszaszorítása; Az alkohol és drogmegelözés, 24- 31 9. Patai Klára (1996): Szenvedélyeink, Zsiráf Kiadó, Budapest 10. Programme on Substance Abuse (1995): Strengthening Tobacco Control in Central[' Eastern Europe: Proceedings of a Training Seminar. Wa,rsaw, 20-25. 11. Susánszky Eva- Szántó Zsuzsa (2002): Ifjúság 2000 Tanulmányok 1., Szerkesztette: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, Az egészségi állapot szempontjából veszélyeztetett fiatalok demográfiai és társadalmi jellemzői, p154- 165 12. TARKI (1998): Empirikus felmérés a népesség egészségi állapotának meghatározottságáról. Zárójelentés, Budapest 13. Vingender István (1995): Drogmegelözés az iskblában, Szerkesztette: Sipos Kornél, Magyar Testnevelési Egyetem Továbbképző Központ, Budapest, Elvezeti szerek fogyasztása 10-15 éves korban, p182- 207 14. Wannamethee, S. Goya- Shaper, A. Gerald- Alberti, K. George (2000): Physical Activity, metabolic factors, and the incidence of coronary heart disease and type 2 diabetes. Archives of Internal Medicine, 14. 8-16.

c.:

2005/4

Táplálék-kiegészítők használata az élsportban és a szabadidős sportokban* Application of nutrition supplements in elite and recreational sports Ránky Mána, Mlltényl Mána Semmelweis Egyetem. Testnevelési és Sporttudományi Kar. Budapest

Bevezetés A sportolók körében óriási az igény a vélt vagy valós teljesítmény fokozó eljárások igénybevételére. A sport teljesítmény fokozás ideális útja, az edzés hatások olyan növelése, mely az egészségvédeJemnek, és a dopping szabályoknak egyaránt megfelel. A megengedett utakat választók közül kiemelkedően magas a táplálék-kiegészítőket (étrend - kiegészítőket ) rendszeresen használók száma. E jelenség tanulmányozására, különböző szempontok szerinti elemzésére további adatokat szerettünk volna nyerni. Ezért felméréseket végeztünk 2004 - 2005 évben élsportolók és a szabadidős sportolók körében a táplálék-kiegészítők (mint a legális teljesítmény fokozás egyik módjának) alkalmazásáról, specifikumairól, különös tekintettel a magyar víszonyokra. Vizsgálatainkat két lépésbe végeztük: Első szakaszban: 12 kérdést tartalmazó magyar illetve angol nyelvű kérdőívet készítettünk, melyet hajlandóság alapján a meg~érdezetek személyesen töltöttek ki. Eletkori, nemi korlátozást nem alkalmaztunk. Néhány esetben, a nyert adatokat interjúkkal is kiegészítettük.

Második szakaszban: 12 régi, és 7 új kérdést tartalmazó kérdőívet használtunk. Kizárólag, olyan magyar élsportolókat és hobbisportolókat kérdeztünk meg, akik, saját bevallásuk szerint legalább két fajta táplálék-kiegészítőt (étrend-kiegészítőt) szednek. A válaszok feldolgozása és elemzése után az alábbi adatokra szeretnénk felhívni a figyelmet: Kulcsszavak: Megengedett teljesítményfokozó eljárások, étrend-kiegészítők, élsport, hobbi sport, egészségnevelés, egészségvédelem.

Abstracts ln the large group of sportsmen there is a huge need for putative or real performance enhancement methods. Regular consumption of nutrition supplements has an outstanding role in this range. The asked sportsmen admit that 86 % of the Hungarian professional athletes, and 41,81 % of the Hungarian non-professional athletes belong to this group. The variation and numbers of used supplements are not satisfactory, it doesn't take the health into consideration in case of Hungarian sample. 59 % of people report the use of 3-8 nutrition supplements at the same time. 86 sportsmen named 106 supplements they are using.

ln certain cases the relationship is not obvious between the use of nutrition supplements and performance enhancement. Even the professional athlete's cultivation is not as proportional as demand level. 60 % of professionals, and the 21,7 % of non-professional s reported, that there is no relationship between the choice of nutrition supplements and the actual training period. Sport professional consultation and medical checks are also missing from the preparation of the athletes about the use of nutrition supplements. We think it is very important to improve constantly the knowledge of sport professionals and athletes on how to use the nutrition supplements. According to athletes' own admissions, they decide to start using different supplements and they also have influence on dosage. It is really necessary to build a systematic prevention, and to establish health perception to avoid the obliged use of supplements caused by advertisements and other psychojogicai reasons. We have to obtain at least in the elite sport that professional athletes use medically checked, physiologicaJly requested and really needed nutrition supplements. Key-words: legal performance enhancing methods, nutrition suppIements, food supplements, dietary supplements, elite sport, recreational sport, health education, sanitary regulation.

Eredmények Vizsgálataink első lépésében 271 fő vett részt: 210 magyar illetve 61 külföl. di. 110 élsportoló (71 férfi, 39 nő) és 161 hobbi sportoló (102 férfi, 59 nő) válaszolt kérdéseinkre. A 100 magyar élsportolóból: 66 férfi, 34 nő, a 110 magyar hobbi sportolóból: 65 férfi, 45 nő, az 51 külföldi hobbi sportolóból: 37 férfi és 14 nő volt. A vizsgált magyar élsportolók 10sportágat képviseltek (lásd: 1. ábra), a külföldi élsportolók mind atléták voltak. A vizsgált magyar hobbi sportolók egy- (futók, testépítők) vagy több párhuzamosan űzött sportág képviselői kqzül kerültek ki. A •Az V. Országos Sporttudományi Kongresszus poszter szekci6jának díjnyertes tanulmánya

2005/4 vizsgált külföldi hábbi sportolók futók vagy emellett más sportágat is űző k voltak. (lásd 1. táblázat.) A megkérdezettek bevallása szerint: a magyar élsportolók 86%-a, a magyar hobbi sportolók 41,81 %-a, a külföldi hobbi sportolók 39,21 %-a használt étrend kiegészítőt a felkészülése során. (2. ábra) A vizsgált személyek megoszlása, a használt táplálék kiegészítő száma szerint a 3. ábrán látható. Bevallása szerint nem használ táplálék kiegészítőt a magyar élsportolók 14%-a. A magyar hobbi sportolók 58,2%-a, a külföldi hobbi sportolók hasonló arányban 60,8%-ban nyilatkoztak így. A magyar élsportolók 59%-a számolt be, 3-8 táplálék-kiegészítő használatáról. A magyar hobbi sportolóknál ez az érték 21,7%, a külföldi hobbi sportolóknál ez csak 9,8%. A magyar élsportolók és a magyar hobbi sportolók között egyaránt találkoztunk 7 étrendkiegészítőt is használó személyekkel, mig a külföldi hobbi sportolóknál erre nem volt példa. A magyar élsportolók 13%-a jelölt 6 étrend-kiegészítő fogyasztást. A vizsgálat első szakaszában megkérdezett 86 magyar élsportoló 106 fajta, a 46 magyar hobbi sportoló 53 fajta, míg a 20 hobbi sportoló külföldi 22 fajta étrend-kiegészítőt nevezett meg, mint általa rendszeresen használt szert. A különböző szerzők, az azonos sportágat űzők körében, általában a nőknél tapasztaltak magasabb táplálék kiegészítő használatot. Vizsgálatainkban hasonló tendenciát tapasztaltunk: a magyar élsportolóknáJ a 3 és 4 szerrel élőknél, de ellentéteset a 2, 6, 7 és 8 szert használóknál. A külföldi hobbi SPORTAG

Férfiak

Férfi

10,60% ""'-

9,09%

4,54%~~~~

13,64%

J

r-

---_._~-----------_._-

Nők

-----~ 58,83%

futás b testépités

43 27 66,15% 60% II II 16,92% 24,44%

TÖBB SPORTAG a futás + II 4 egyéb 16,92% 8,88% b testépítés + 3 egyéb 6,66% Összesen 65 45 100% 100% résztvevő

5,88% .0. Fallabda

_ Kajak- kenu [OTriatlon 5,88% D Vízilabda

I

I I

I

1. ábra/fig A vizsgáIt magyar élsportolók megoszlása sportágaik és nemük szerint! Distribution of reserarching Hungarian top Athletes according to the own sport and sex

sportoló

nőknél

a szakirodalommai az étrend-kiegészítőket szedő k aránya mindenütt magasabb volt, mint a férfiaké. A vizsgált versenyzők válaszainak összehasonlítását láthatják: nemük, sportolói státuszuk megegyezően,

KÜLFÖLDI Férfi Nő Együtt:

EGYÜTTESEN:

25 13 67,56% 92,85%

38

108

22

-

-

-

22

15

12 32,43%

I 7,14%

13

28

3

-

-

-

3

37

14 100%

51

161

110

100%

1. táblázatITable

hobbi sportolók megoszlása sportágaik és nemük szerinti Distribution of reserarching hobby Athletes according to the own sport, sex and nacionality A vizsgálatban

_Atlétika D Evezés

I

Együtt: 70

8,82%

11,76%

I

ÉGYSPORTAG a atlétika-

--_.

- - - - - -------

8,82%

MAGYAR Nő

_Atlétika D Birkózás OCselgáncs 18,19% D-Evezés 3,03% D Fallabda =::~6,06% _ Kajak- kenu D Kézilabda l I D Triatlon 1,51% D Úszás D Vízilabda _

és a használt étrend-kiegészítők száma szerint a 4. ábrán. A vizsgálataink második szakaszában további 50 magyar versenyző vett részt (25 élsportoló, 25 hobbi sportoló). Ebben a szakaszban az étrend-kiegészítők megkezdésének és adagolásának hazai hátterét(5., 6. ábra) ilietve az étrend-kiegészítők szedését megelőző tényezők vizsgálatát tűztük ki célul. (7. ábra.). Táplálék-kiegészítő kezdését tanácsolók közül kiemelhető a hobbi sportolóknál az edző, míg az élsportolóknál a sporttárs szerepe. Veszélyes tendenciának tűnik, hogy a táplálék-kiegészítők mennyiségét, szedésének gyakoriságát elsősorban a csomagoláson jelzett adag alapján állítják össze a sportolók. Kiemelendő mindkét csoportban, hogy nagyon sok versenyző egymaga határozza meg ezeket a fontos tényezőket véleményünk szerint túl bátran. Sajnálatos, hogy az orvos, mint tanácsadó szerepe igen kis mértékben tapasztalható. (20% a magyar élsportban, és 0% a magyar hobbi sportban.) A Magyar élversenyzők 60%-a, a Magyar hobbi sportolók 21 ,7%-a nyilatko-

2005/4

90% / ' , 80% / ./ ~/1 70% ' 60% 50%-/ 40% /" / -

"~/ ./

30%-/// 20°;( . / / ° / 10%- ~ O%-Jo'E--.....;.--..;.,;,-~-_ ......._--~------~

Magyar élsportolók

Magyar hobbi sportolók

Külföldi hobbi sportolók

2. ábra/Iig Étrend-kiegészitőkethasználók száma a vizsgált sportolóknáll Distribution of researching Athletes according to the applications of food supplements

zott úgy, hogy nincs összefüggés a sze- nevelő munkára, a reklámok illetve dett anyag választása és az aktuális pszichológiai okok/indukálta étrendedzés időszak között. Ugyancsak hi- kiegészítő fogyasztási kényszer kivéányzik, a táplálék-kiegészitő fogyasz- désére. EI kellene érni legalább az éltást megelőző sportszakmai tanácsa- sportban,. az orvosilag ellenőrzött, dás és orvosi vizsgálat a versenyzők egészségtanilag indokolt, valódi szükfelkészüléséből. Egyetlen pozitívumségleteknek megfelelő táplálék-kieként irhatjuk le, hogy az előzetes táplál- gészítő fogyasztást. kozási tanácsadás igenjei, ha csak csekély számban is de magasabb a neIrodalomjegyzék meknél. Összesítve az első illetve második 1. Apor Péter, Miltényi Márta, Valló vizsgálati lépésben résztvevő József: A vas anyagcsere jelentősé­ 271 +50=321 sportoló bevallását, az géről élsportolóknál végzett vizsgálaáltaluk használt táplálék-kiegészítők tok alapján, Testnevelés Tudomány csoportosítását és számát láthatják a Bp. 1966/1: 27- 31. old. 2. táblázatban. 2. Apor Péter: A zsírégetés - Újabb kapocs a sportolás és a klinikum köÖsszegezés zött, Sportorvosi Szemle 2004/4/45: 251- 257. old. A vizsgált magyar élsportolóknál, a 3. Apor Péter: A zsírsavak jelentő­ használt táplálék-kiegészítők számá- sége az izomanyagcserében, Testnenak megválasztása nem minden eset- velési és Sportegészségügyi Szemle ben szolgálja a versenyzők egészség1965/6: 13-20. old. védeimét. 4. Apor Péter: Kreatinin fogyasztás Vitatható egyes esetekben, a táplá- hatása a fizikai teljesítményre, (Delék-kiegészítő fogyasztás és a teljesítmant T.w. és Thodes E.C. (Univ of ménynövekedés összefüggése. Az él- British Columbia, Vancover), Sports sportolók ez irányú müveltsége sem Med 1999 july, 49p) Magyar Sportarányos az igényszinttel. tudományi Szemle 2000/1-2: Nagyon fontosnak tartjuk a sporttal 36.old. foglalkozó szakembereknek, és ma5. Ángyán Lajos, Tolnai CS. Klára, guknak a sportolóknak is, a táplálék- Téczely Tamás: Dietary Habits of Sekiegészítőkkel kapcsolatos ismereteicond Year Medical Students, Hungarinek folyamatos bővítését. Mert a ver- an Review of Sport Science, Secial lsue 2002 11- 14. senyzők bevallása szerint elsősorban 6. Fehér János, Lengyel Gabriella, ők kezdeményezik a különböző szeBlázovics Anna: Antioxidánsol, nyorek szedését, és az adagolásra is dönmelemek a betegségek megelőzésé­ tő befolyással bírnak. Igen nagy szükség lenne egy szisz- ben, Magyar Orvostudományi Szemle tematikus prevencióra, és egészség- 2002/2: 32-37.old.

7. Frenkl Róbert: A falvonoidok szerepe a sport életben, Abstracts a Magyar Sportorvoslás Mileneumi Konferenciája. BP 2004 03 25-27, Sportorvosi Szemle 2004/1/45: 38 . old. 8. Gábor Anita, Martos Éva. Táplálék kiegészítés az élsportban, Magyar Sporttudományi Szemle 2004/2-3: 34-37. old. 9. Malomsoki Jenő, Martos Éva: Lkarnitin teljesítmény élettani vizsgálata, Sportorvosi Szemle 1996/4/: 198201. old. 10. Malomsoki Jenő, Pucsok József: Egyes táplálék kiegészítők, első­ sorban sókat és vitaminokat tartalmazó készítmények hatásának vizsgálata, Sportorvosi Szemle 1996/37: 87 -102. old. 11. Martos Éva, Malomsoki Jenő: A BSAICA hatásának vizsgálata sportolók teljesítményére, Sportorvosi Szemle 1998/2: 117-122. old. 12. Szerkesztő Martos Éva: Dopping vétség nélkül, ASportkórház doppingmentes felkészülést segítő kiadványa, 2004 és 2005. 13. Pécsi Gáborné, Szabó S. András: Táplálék-kiegészítők alkalmazása asportolók táplálkozásában, Magyar Sporttudományi Szemle 2002/1: 18-20.old. 14. Pucsok József: A rendszeres sportolás hatásai a szervezetre- sport és a táplálék-kiegészítők, Nutrition&Health, 5:7 -8 1999. 15. Pucsok József: A tiltott teljesítmény fokozás-dopping, MOTESZ Magazin, 1999/3: 20-24.old. 16. Pucsok József: A sportolók táplálkozása in: A sportorvoslás alapjai, Print City Kiadó és Nyomda Kft. Sárbogárd. 1998. 417 -442. old. 17. Pucsok József: Dopping in: A sportorvoslás alapjai, Print City Kiadó

2005/4

31 Magyar Élsportolók

0.0%

20.0%

40.0%

60.0%

80.0%

O _ _ 14,1Jo/. 1

0.0%

l

_8,0"1.

o

9,0%

!

3 _13,0%

4_1~,0"1.

I

"_nT

Q,O.

7 .6,0"/.

O,OY.

8 12,0%

8,OY.

40,0%

aO,O%

60,0%

j

8,2%

2 _13,%

!

S'I

20.0%

,-~%

I

3 _7,8%

0,0%

o

60,8%

4 12,0%

59%

ao,O%

7,6%

2_11,8.

j

5 '_8,0"1.

60,0%

40.0%

20.0%

1

2

Magyar Hobbi Sportolók

Külföldi Hobbi Sportolók

5 .3,6%

!

6 .4,5%

21,7%

3 _10,9 4 11,8%

9,8%

,

7

0,9%

,"O Y.

--

1--

3. ábra/fig. 3 A vizsgált személyek megoszlása a használt táplálék-kiegészítőkszáma szerint / Distribution of subjects according to the numbers of nutrition supplements és Nyomda Kft. Sárbogárd. 1998. 443-458. old. 18. Pucsok József: A krómtartalmú készitmények sportbeli alkalmazásáról, Sportorvosi Szemle, 1993/4/34: 239-240. old. 19. Pucsok József: Táplálék kiegészítők és a sportteljesítmény, Magyar Sporttudományi Szemle, 2002/2: 2526.old. 20. Pucsok József, Malomsoki Jenő, Radák Zsolt, Nemeskéri Veronika: A rendszeres mozgás hatása a szabadgyökök keletkezésére és antioxidánsok működésére, Sportorvosi Szemle, 1999/2/40: 61-74.old.

A TERMEKEK SZÁMA

AJ. élrcnd-k..ic~éS2ítöl( (ajtói

Mngyar Élsportolók

Magyar Hobbi

125-14-

Sporiolők

111 "'crscn)'26

135-64=> 71 versenw.6

Külföldi Élsporlolók

Külföldi Hobbi Sporiolók

JO-l~

SI·31~

9

20 verscnY7.6

versenyző

Vitaminok. ásvánvis6k

40

28

8

10

Soortilalok

12

6

o

4

Fehér"ék. amill6savak Krcalin és kreatinin tartalmú termékek

24

26

3

O

II

6

l

O

ZsiranV'HtCSerérc tml6k

13

3

O

I

Egyebek

24

II

7

9

124

so

19

24

Összesen:

A

2. táblázalffable úllal megnevezett étrend-kiegészítőkszáma és típusa i I The varialion and numbers of used nulrilion supplemenis

versenyzők

30.00% 25,00% 20,00% 15,00% IA-~=----'

----"------1

• Élsportoló Magya, Férfi

10,00% /'

5,00% 1).lL!t:I!I".b!!L.l::.'!::::I!!!J:=I!!U:=lLJ'::tIl;:)~.V 0,00%""

C Élsportol6 Magyar Nő

Étrend.kiegészítők száma

~

60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% /

191

l;i....

Ul-l;-. ... L.I-;~.Lj ci;;;;;;;;~i::l--.-I:-z;:-::;;-iil-~-~-::<-.-s-~---11

10,00% , ... 0.00%"

I I

~,.I _ Hobbi Sportol6 Magyar Férfi

C Hobbi sportol6 Magyar Nő

6

Étrend-klegészitők száma

I

eo,_ 70.~

OO.-

~.lmloV

",3O.-

---

-----

_._-------

....

_ _ _ 0

.- I:It:-"~=fl

20,_

1

2

3

4

5

6

Étrend-kiegészítők száma ---

I_ Hobbi Sportoló Kúlfőldi Férfi C Hobbi Sportoló Külföldi Nő

10.00110

O

-

--

7

B

I

4. ábra/fig A vizsgált versenyzők összehasonlítása nemük, sportolói státuszuk és a használt étrend-kiegészítőkszáma szerint / Comparisons of researching Athletes according to the own sex, taking of food supplements and sports type

T. . . .

·~

'-llliiPf,r~;

ca)

N

"'w, s_".",,"

...,.....• . .

• Magyar Élsportolók

""",.m _ _

• Magyar Hobbi Sportolók

Fc+r 61r1l1

5. ábra/fig A táplálék-kiegészítők elkezdését tanácsoló tényezők / Factors suggesting the taking of the nutrition supplements ','

J

'I

"efI'ntoll;~1Al6IJg)'nolt

SlDIOk

S~l:et6

~

CD

a cr

Soam'" ON>S

• Magyar Élsportolók

M...m Gyvm

D Magyar Hobbi Sportolók

Ism.r& FoIy6aw1

'<0' CMlm~b~,.,tlett..-:!ag

10

6. ábra/fig A táplálék-kiegészítő adagolását meghatározó tényezők / Factors determing the doses of nutrition supplements

SpoItOlÓlliUrTD

2005/4 21. Pucsok József, Téglási György: Sportolók táplálkozása: Sportorvosi Ismeretek 13, Budapest. 1996. 22. Ránky Márta: A teljesítmény fokozás lehetőségei és korlátai az élsportban és a szabadidősportban, Diplomamunka, Sportmenedzser Szak, 2005, TF. Könyvtár. 23. Ránky Márta, Miltényi Márta: Megengedett teljesítmény fokozó eljárások alkalmazása az élsportban és a szabadidős sportokban, Versenyben a Világgal! 2005 szeptember 30- október 01. Nemzetközi Sportorvosi Kongresszus. Abstract: A-0014 24. Ránky Márta, Miltényi Márta: A táplálék kiegészítők használata az élsportban és a szabadidős sportban, Magyar Sporttudományí Szemle. 6. évf. 23. sz.-2005/3, V. Országos Sporttudományi Kongresszus, Budapest, 2005. Október 27 -28. Program és előadás kivonatok. 45-46.oldal. 25. Sípos Andrea: Táplálék kiegészítők a sportban, Ifjúsági és Sport Minisztérium, 2000: 1-89 oldal. 26. Szabó Ildikó, Szabó S. András: Sporttáplálék - kiegészítők fogyasztásának felmérése a TF hallgatók körében, Magyar Sporttudományi Szemle, 2003/2: 26-28.old. 27. Szabó S. András: Aminósav és fehérje anyagcsere sportolóknál, Magyar Sporttudományi Szemle, 2000/1-2: 18- 19. old.

28. Szabó S. András: Fehérjekoncentrátum alkalmazása az erősporto­ lók táplálkozásában, Magyar Sporttudományi Szemle, 2002/2: 30-31.old. 29. Szabó S. András: Application of humet-R syrup as a Food suppIements in the Nutrition of Top Athletes, Magyar Sporttudományi Szemle, 2003/1: 33-34.old.

Előzetes sportszakmai tanácsadás ~ A versenyzők száma

30. Szabó S. András: Szabad aminósa-. vak alkalmazása asportolók táplálkozásában, Magyar Edző, 2004/2: 35-36. old 31. Szabó S. András: Felmérés táplálék kiegészítők alkalmazásáról a sportolók táplálkozásában, Abstract a Magyar Sportorvoslás Mileneumi Konferenciája. BP 2004 03 25-27, Sportorvosi Szemle 2004/1/45: 91.old.

Összefüggés az edzésmunka típusa és a táplálék-kiegészítő fajtája között

I. Hobbi Sportol6k • ÉIsportol6k

[ • Hobbi Sportol6k 1 • ÉIsportol6k

o igen 1 __ .

!

o~-===---===-,

nem

igen

nem

_

Előzetes

Táplálék-kiegészítő

táplálkozási tanácsadás

~--

~

• Hobbi Sportol6k

I. Élsportolók

I

I I

A versenyzők

szedést megelőző

orvosi vizsgálat

száma

I. ~Obbi r.

Spo-rtolók

E~sportolók

igen

nem

igen

7. ábra/fig A táplálék-kiegészítők szedését megelőző tényezők / Factors preceding the intakes of nutrition supplements

nem

II I

34 ::::~==~==~==::]M~amw~i!o![rttiiiiulddiom~alijni]iDS~zi!e~miJl!!e=::=====::

Sportvétség vagy Ha van haszna a keserves athéni szolom, hogy a doppingolás felelőssé­ doppingvétségeknek, akkor az egyik ge éppen úgy oszlik meg, mint siker sovány vigasz, hogya magyar közvéesetén a dicsőség, illetve az anyagi jalemény, benne különösen a sportközvak. A legtöbb a sportolónak jut, hiszen ő nyer, majd az edző és a stáb kövélemény lényegesen tájékozottabb vetkezik. A magasabb sportvezetés lett a dopping bonyolult tudományában. Nem mérhető a vétségek általi eszmeileg részesül a sikerben, felelős­ közvetlen kínos kudarchoz ez a gond, sége is ennek megfelelő. de igencsak meghökkentő mennyire Más kérdés, hogya bírósági szakban hiányosak voltak még asportemberek, sokminden felhozható lenne adott versenyzők, edzők és sportvezetők ísesetben a vétkes sportolók javára, töbmeretei is a doppingról. Bizonyos, bek között a sportbeli eltiltás ténye is. hogya tudatlanság is szerepet játszott Ne büntessék kétszer ugyanazért a a lebukásokban, nomeg a doppingvétcselekményért. De ezzel már valójáségeket követő olykor színte abszurd ban ismét eljutunk az alapkérdéshez. viselkedésekben. Egyszer majd talán Sportvétség, vagy bűncselekmény a fény derül híteit érdemlően arra is midoppingolás? Amennyiben bűncselek­ ért nem követte a hivatalos szervek mény, akkor mégiscsak a sportolónál államí sportvezetés, MOB - részéről indul a történet. Nem mentesülhet a joegy tényfeltáró vízsgálat az athéni dopgi felelősségre vonás alól. Annál kepingvétségeket. Miért nem jutottunk el vésbé, mert a hasonlóságok mellett legalább az immár a Nemzetközi Olimvan egy jelentős különbség a drogos piaí Bizottság által is hivatalossá tett és a doppingoló között. A drogfüggő gyakorlatig, mely szerínt doppingvét- . beteg ember, akit sokféle motiváció, ség esetén automatikusan nyilvánosköztük a kudarctűrés hiánya, a világtól ságra hozzák a vétkes sportoló edzőjé­ elfordulás, kábulatba menekülés vezenek és orvosának a nevét. Ez termé- tett. Függőségével, betegségével élnek szetesen nem jelent szankciót, de van vissza a dílerek, nem engedik szabadulni. A doppingoló viszont maga váüzenetértéke. Nálunk, talán a furcsa tehetetlensélasztja a teljesítményfokozás tiltott útget is leplezendő, felerősödött az a né- ját. Lehet természetesen edzői, vagy zet, hogya dopping büntetőjogi szankvezetői presszió is, de semmiképpen nincs szó betegségről. Bármennyire cionálása is indokolt lenne, azaz a doppingolás bűncselekmény. Ily módon a tarthatjuk akár kórosnak is a győzelem doppingvétség esetén rendőri nyomoutáni túlzott vágyat. A legtöbb esetben tehát a sportoló dönt a tiltott szerek alzás indulhatna a körülmények felderítésére. kalmazása mellett és persze partnere A sport feladata egyszerűen a feljeaz edző, segítője az orvos. lentés megtétele lenne. Annál inkább Valójában az orvos esetében fenn is vélik ezen álláspont hívei -, mert első­ áll a törvényszegés az egészségügyi sorban, illetve egyáltalán nem a spor- törvény vonatkozásában. Hiszen nem tolót kellene büntetni, ő megkapja a gyógyító céllal, nem az egészség érdesportbeli eltiltást, hanem a doppingkében ad különböző szereket. szerek beszerzőit, forgalmazóit. Egy A fiatalkorú sportolók doppingolása rádióműsorban a korábbi igazságügyi esetében fennáll az ifjúság elleni bűn­ miniszter asszony, Dávid Ibolya is kife- tett elkövetése, ami már az edzőt is jezte reményét arra nézve, hogya dopérinti. Nem csökkenti az ügy súlyossáping vétség visszakerül a büntető törgát, ha a szülők aláírják, hogy belevénykönyvbe. Ha valóban csak annyit egyeznek a dologba. Van tehát jelenleg is olyan jogi körakarnánk, hogy a dílerek legyenek nyezet, amely bizonyos esetekben lebüntethetők, akkor egyszerű lenne a helyzet. A ma is hatályos drogtörvényt hetőséget nyújt a büntetőeljárásra. Magam azonban azon az oldalon álkellene csak kiegészíteni a divatos doppingszerekkel. lok, amely sportvétségnek tekinti a Félek azonban, hogya helyzet nem doppingolást és úgy véli, hogya sporennyire egyszerű. Hiszen, ha a doppin- ton belül kell megküzdeni vele. Meggolás bűncselekmény, akkor a bünteerősített álláspontomban, hogy hasontőjogi felelősségre vonás és a büntetés lóan vélekedik Jacques Rogge, a NOB, alól nem igen mentesülhet a cselek- éppenséggel szigorúságáról híres elnöke. A zéró tolerancia meghirdetője mény mégiscsak középponti figurája, a sportoló. Magam, amikor a felelős­ nem ért egyet a rendőri úttal doppíng ügyben. Álláspontja a közelgő torinói ségről kérdeznek, többnyire azt vála-

2005/4

bűnügy? téli olimpia kapcsán vált ismertté. Olaszországban ugyanis van törvény a dopping ellen, ezt akarják a szervezők alkalmazni az olasz földön rendezeridő olimpián is. A NOB viszont saját ügyeként kezelné a témát. Kétségtelen, hogy jelenleg főként azonban az országokban van törvény a dopping vonatkozásában, ahol az országúti kerékpározás meghatározó sportág. A francia, az olasz, a spanyol körverseny rendező országai, a benelux és a skandináv államok érintettek elsősorban. Ez a tény is azt az álláspontot erősíti, hogy nem lehet igazán jó doppingszabályt elfogadni, ha az egyformán vonatkozik valamennyi sportágra. Olyan jelentősek asportági különbségek doppingérzékenységben, doppingfertőzöttségben.

Egyelőre

azonban egységes a szabály és egységes lenne a törvény is, amely a doppingolást tiltaná. Érdemes végiggondolni valóban segítene, segített volna Athén után, ha hazai jogszabályba ütközött volna atlétáink és súlyemelőink doppingvétsége. Megindult volna hivatalból az eljárás az atléták ügyét követően. De rögtön fel is kellett volna függeszteni, hiszen enyhén szólva bonyolult volt a helyzet. Végül csak 2005. februárjában Lausanne-ban mondták ki a végső szót, helyben hagyva az athéni határozatot, megerősítve, hogy doppingvétség történt. Sportszempontból, a sport szabá
y szempontjából ez ugyanazt jelenti, mint a hagyományos doppingolás bizonyítása, a tiltott anyag kimutatása a testben. De vajon ugyanazt jelenti-e büntetőjogi szempontból? Alapvető különbség a sportszabály és a büntető­ ügy között, hogy utóbbi az ártatlanság véleimét kell kövesse. A sportban a bűnösség vélelmezett minden vétség esetén, ezért nem kell bizonyítaní, hogya versenyző valóban doppingolt, ha nem jelenik meg a vizsgálaton, vagy elégtelen mintát szolgáltat, mert nincs más logikus magyarázat. Ki hagyna veszni egy olimpiai aranyérmet, csak azért, mert nincs kedve vizeletet produkálni. A "bűnösség", a doppingolás a feltételezett, ennek ellenkezőjét kell bizonyítsa, aki netán valóban ártatlan. Büntetőjogilag azonban atlétáink nem lehettek volna automatikusan elmarasztalhatók, hiszen valóban nem nyert közvetlen' bizonyítást a doppingolás. Erre mondják a rendőrségre építők, hogy éppen ezért lett volna fontos

2005/4 ~=======~JM~aigia!!rCJs~oiirtttii!u!id~o!!im!i!á!inillrti

a rendőri eljárás, hogy a doppingolás, netán az ártatlanság bizonyitást nyerjen. l'fézzük először az utóbbit. Ismerve hazai viszonyainkat nem zárható ki, hogy eredménytelenül zárult volna a nyomozás, kiderül atlétáink ártatlanok, vagy legalábbis nem bizonyosodott be bűnösségük. Újabb herce-hurca, ütközés a NOS-bal, de a nemzetközi sportbeli eltiltáson nem lehetett volna változtatni. De nézzük a másik esetet. Feltételezve, hogya rendőri nyomozás bizonyította volna, hogy doppingolás történt valamilyen formában. De hogyan bizonyította volna? A NapkeItében többször is hosszasan, rutinosan nyilatkoztak az atléták. Szó sem volt beismerésről. Miért mondtak volna mást a rendőröknek, a nyomozóknak? Kétségtelen, hogya nyomozó k meghallgatták volna az edzőket, orvosokat, családtagokat, sporttársakat.. . Nem valószínű, hogy ezek után okosabbak lettek volna. A Tour de France-on is csak úgy értek el valamit, hogya kisérő buszokban rajtaütésszerűen találtak növekedési hormont, EPO-t, tehát tiltott szereket. A súlyemelőknél túl sokan voltak érintve, valószínű, hogy hamar kiderült volna, amit úgyis tudunk, hogy öntöttek. Kérdés, ez milyen megitélés alá esik, illetve esne. Hiszen éppen azért alkalmazzák ezt a módszert, hogy ne legyen bizonyitható a doppingolás. A

lS!jz!jem!!!!!leL:=:========= 35

törvénynek tehát át kellene vennie a teljes sportbeli dopping szabályt, ezen túlmenően kellene tiszteletben tartani a büntetőeljárás szabályait. Hova vezetne mindez? Láthattuk egy legutóbbi francia peres ügy kapcsán. l'fégy évig tartott, amíg megszületett a jogerős itélet. Az érintettek - kerékpárversenyzők, edzők, orvosok - el lettek marasztalva és egytől kilenc hónapig terjedő felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Kérdés megéri-e a fáradság, a költség, van-e valóban elrettentő hatás. Jogos feltételezni, hogy doppingellenes jogszabály esetében még jobban összezárna a sportélet. Ma is szinte tehetetlen megtudni valamit a sportblóktól, edzőktől. Erős a titoktartás. Ezért is csak vélekedések vannak arról mennyire fertőzött a sportélet valójában a doppinggal. Ha börtön is fenyegetné a doppingolót, számos további kedvezőtlen következménnyel kellene számolni. Felmennének a fekete piacon az árak, a kockázat növelné a közreműködők igényeit. Az amerikai szesztilalom katalizáita annakidején a maffia létrejöttét. A mechanizmus megjelenne a doppingháborúban is. Ezért is merült fel a drogliberalizáció is többször és merül fel a doppingliberalizáció. Ez a túlsó véglet lenne, ez sem járható út. A doppingtilalom egyértelmű, a megfelelő sportbeli szabályozás nélkül elszabadulna a pokol. Jogos fel-

tételezni, és erre mutat bizonyos sportági teljesitmények stagnálása, hogy az ellenőrzés jelenlegi meglehetősen szigorú szintje kialakított egyfajta egyensúlyi állapotot. A doppingolók tisztel~t; ben kell tartsanak bizonyos határokat. Talán az út elvezet majd a sportági különbségtételhez a mérhető, megenge dett adagokhoz is bizonyos sportágakban. Mert hipokrizis egyre jobb eredményeket követelni, a piacot emlegetni, jól élni a sportoló teljesitményéből és börtönnel fenyegetni a doppingolót. A dopping a sportélet, az olimpiai mozgalom problémája, ott kell megoldani. Végül a klasszikus kérdésről, mely a jogi megközelités alapvető szempontja, a dopping társadalmi veszélyességéről. A doppingnak - és ez lényeges érv a tiltás mellett - jelentős a népegészségügyi veszélyessége. Főként az ifjúság egészségét fenyegetik a testépítő szerek és a doppingra is alkalmas diszkódrogok. Ami az élsportot illeti, ott annyiban van társadalmi veszélyesség, hogya lebukások rontják a nemzet imázsát. Visszájára fordul az összefüggés, a sportsikerek a nemzet dicsőségét szolgálják. Ez azonban kevés indok a büntetőjogi szankciók mellett. Egészséges sportmozgalom képes megbirkózni a doppinggonddaJ. Igaz; nem könnyen. Frenkl Róbert

2005/4

Jogi szakmai vélemény A DOPPINGOLÁSÉRT MEGÁLLAPíTHATÓ JOGI FELELŐSSÉG ALAPVETŐ KÉRDÉSEIRŐL, TOVÁBBÁ A FELMERÜlT ELGONDOLÁSOK ANALíZISÉRŐl Általános összefüggések Felkérésre, megbízás keretében vállaltam, hogy - 22 évi, egyetemi sportjogi oktatással a hátam mögött - alapozó szakmai munkát készítek az ún . .dopping-jogi felelősség feItérképezéséről. Kerülöm a sportolói, asportvezetői és a szurkolói megközelítést, de a végiggondolatlan, tünet értékű, ezért kétséges parlamenti-kormányzati példastatuálás csábítását is. A jog az állam legdurvább eszköze: mindig, minden másban is csínján kellene vele bánni. Alapkérdés: vajon a honi állami-jogi szisztéma rossz-e, vagy főleg az azt működtetők hibáztathatók a felelősség elodázásáért, a nagy, közös hárításért, a meJlébeszélésért és apótcselekvő ötletelésért? Igaz-e itt is a 60-as évek paradox hasonlata: szerettük a lángost, de utáltuk a lángossütőt?! Kell a siker, még ha nagy ára is van, a "káló" magára marad, és magára vessen. Meggyőződésem: kb. 90 %-ban, mind hazai, mind nemzetközi (egyezményes) vonatkozásban adott a kellő jogi eszköz a dopping-vétségek törvényes, komplex szankcionálására, s ez által az egyéni és általános visszatartásra, a megelőzésre. De mivel képmutatás jellemzi az érintettek, a döntnökök hozzáállását, mégsem és sosem állapítják meg mások felelősségét, mert az elvezetne az övék verífikálásához is. Ebben a miliőben főként jogi felvilágositásra van szükség (meg persze etikailag . megalapozott személy-cserékre), nem pedig ravasz, új ötletek bevetésére, vagy idegen országbeli minták adaptálására - azok otthoni intézményi és igazságszolgáltatási háttere, működő rendje etc. híján. Amint lenne ítthon a meglévő szabályok mentén egy (i) anti-dopping (próba)per, mindjárt kiderülne, hogy nem is olyan gyenge a mai, magyar megoldás. Munkahipotézisként: jogtudatban és jogtiszteletben, politika-semlegességben, személyi hitelességben és következetességben van nagy lemaradásunk. Ezt jogszabály-módosítás nem orvosolja. Dolgom, vállalásom elsősorban igy az, hogy egy kis köd-oszlatást is végezzek szakmám axiómái mentén. Visszafelé merengeni kár és késő: hacsak nem az el nem évült tettekért viselt felelősséget kutatnák. Valójában azt (i) nem kutatják. Athén után és mi-

att ma a jövőn bosszút állni hiba, egyben sok is és kevés is. Sok, mert az athéni skandalum feltáratlan és kezeletlen maradt: arra építeni immár nem lehet. De kevés is, mert nem látni: mivel lehet elejét venni hasonló l.>otrány(ok) előfordulásának. Patt-helyzet van, és ebben pusztán közhatalmi fenyegetéssel előre jutni hatékonyan nincs mód. A sport szervezetei döntően önkormányzók. Ha egy ilyen szervezet nem "érdekelt" a skandalum feltárásában és orvoslásában, akkor azt helyette az állam törvényesség i felügyelet cimén sem végezheti el, legfeljebb jogsértést utalhat bíróság elé, továbbá a mérlegelése szerint adható közpénzt nem ítéli oda a rendteremtésig. Ugyanakkor elví hiba, ha az állam csakis közhatalmi-jogi szigorításban gondolkodik, amikor - láthatóan - más eszközei is volnának. A (büntető)jogi megoldás egy jogállamban végképp az ultima ratio. Vele élni akkor kell, ha már semmilyen más megoldás nem használ. Csakhogy, amikor (mintegy két éven át) volt totális, önálló, Btk-beli anti-dopping tényállás, akkor sem volt (egy elvetélt esetet kivéve) ilyen tárgykörben konkrét büntetőeljárás. Magyarország és annak sportja ma a jogtisztelet terén alig jogálIam. Az első tennivaló, sőt meglehet, hogy az egyedüH valós cselekvés a meglév6 jog komplex betartása és betartatása lenne: ám kevés készség mutatkozik erre a dopping-deliktumok terén (is). Ezzel szemben, divat spekulatíve eljátszadozni azzal, hogy vajon kell-e büntető­ jogilag üldözni a vétkeseket, vagy kár a benzinért? Bűnözővé avatni, fél-két évre elhallgattatni és eldugni, avagy nemzeti hősnek, áldozatnak tekinteni: tényleg csupán ez a néhány véglet jöhet számításba? Dehogyis! Az igazi dilemma nem a Btk-reform, hanem az, hogy megnyerhetők-e, átbillenthetők­ e a dopping-buliban benne lévők, s a minden áron való eredményt hajszolók a tiszta sport oldalára, vagy legfeljebb csak papíron lesz változás?! Nem látom, hogy akár csak gondolatban is idáig eljutott volna a beavatottak zöme: nincsen vízválasztó hangulat, nem látni markáns erővonalakat. Sok elmélkedés a dopping-vétekről keni a problémát, vagy olyan hamis - joginak látszó - lózungok mögé bújik ej, ami

kioltja a cselekvést. Ezekre visszatérek. Munkához látni ugyanakkor preventív logikával érdemes. A szankcionáló jog hátrafelé már nem működik, előre tekintve pedig a bölcs jogalkotó nem vonatkoztathat el a tényleges miliőtől. Már Szolonnál is csak azok voltak, lehettek a jó törvények, amelyeket a nép betartott, tisztelt. A dopping esetében erre játszani naivitás. Ott ui. az a cél, az aktuális mérce, hogy a lebukás elkerülése közelítse meg a 100 %-ot. Hasonlattal: mintha a kinti, nagy társadalomban a "köz" vállon veregetné a tolvajt, a pilótajátékost, s csupán az elkapott betörőt, csalót nézné támogató szánalommal baleknak, hülyének?! Kinek szurkolunk? Szakmám révén mégis csak jogi azaz: állami, közhatalmi - nézőponttal dolgozom. Pedig a rend-teremtés szükségképpen komplex lehetne csupán: jogi, etikai, sportpolitikai, és ahhoz kapcsolódóan bel-, és nemzetközi politikai, kommunikációs, aztán egészségügyi-prevenciós, sőt sportágankénti metszetek ben "szakmai" is. Ez utóbbiak, mint a doppingolás környezeti faktorai ma világszerte meghatározóak. Ezért vélem úgy, hogy a doppingolás is olyan társadalmi fekély, mint a prostitúció vagy a korrupció: a vele szembeni harc ugyan meg nem nyerhető, de fel sem adható, azaz a gond jó esetben fedő alatt, ill. még elviselhető mederben tartható. Ennyi. Kiindulópontként: a jogi megítélés is eleve, térben és időben egyaránt többrétegű, és normális esetben csakis higgadt, más jogi kázusokhoz mérten is arányos lehetne. Ennek nemzetközi megoldásait adottnak tekintem, ezért külön nem tárgyalom. Fontos viszont egy jogi alap-összefüggéssel kezdenem. Bizonyos, ésszerű körben és mértékben az ún. önsértés nem büntethető. Két pólus volna ebben is: egyfelől a majdnem paternalista, kényszerű, szankcionált norma-alkotás, másfelöl a liberalizált jogo, és szabadság-felfogás. A biztonsági öv kötelező használata, avagy a kézből való mobiltelefonálás tilalma e téren áttörést hozott, mert alkotmányosan arra kényszerít a jog, hogy kis kényelmetlenség árán is védjem magam. Mégsem gondolhatjuk általánosságban, hogy az állam folyton felettem áll, SGt rendre, önrendelkezé-

2005/4 semmel szemben "illetékes" megszabni: mi jó nekem, és mit tenne ő helyettem másként. Az állam csakis közérdekből, avagy egy másik önrendelkező egyén jogai védelmében tilthat, ill. korlátozhat egyéni döntési szabadságot. Ilyen legitim állami, beavatkozó cél a doppingolás kapcsán kettő is lehet: a verseny tisztasága, egyenlő feltétel-rendszere, mely a piaci értékviszonyok korrektségében, azaz pénzben is testet ölt, továbbá az egészségvédelem, kb. tehát ugyanaz, amiért kábitószerrel "önpusztítani" sem szabad. Lassú vagy gyors öngyilkossághoz fűződő alkotmányos jog evidensen nincsen. Persze, a /túltengően listás/ doppingolás sem egyféle. Veszélyes a helyzet a doppingolás brutális, avagy másokon alkalmazott válfajainál, ugyanakkor egy kupica snapsz a lőtéri idegesség ellen nem lehetne börtönbüntetés kiváltója. Képtelenség volna, hogyha felborulna a Btk. egész, egységes, lépcsőzetes szankció-rendszere, mert pl. többet lehetne kapni egy rossz időben, a sport-versenyen használt orr-cseppért, mint egy autó-Iopásért. Túlzó követelés tehát en bloc a doppingolást pl. a drog-deliktumokkal azonosan megítélni és büntetni. Differenciált megoldásnak lehet csak értelme, társadalmi elfogadottsága . Dopping-vétség esetében a jog ma sem tehetetlen. Jogállami körülmények között ui. a megbukott sportoló és an-

nak

közreműködő "háttere" ma is küformájú, szintű és erősségű,

lönböző

nem egyszer kettős vagy hármas jellekomplex felelősséggel tartoznék.

gű,

Erre az esetek óriási többségében mégsem kerül sor. Ugyanis azok, akik ezt a felelősséget megállapíthatnák és "odaitélhetnék", rendre maguk is valamilyen mértékben részesei, olykor csupán haszonélvezői a "csínynek" . /Tapasztalatok szerint egy érzékeny sportágban bevett, team-ben sorra kerülő doppingolásban 6-8-10 fő is tudottan, tevőlege­ sen részt vesz (a szer beszerzésétől a nyomok eltüntetéséig). Ekként, valójában a (közös) felelősség megfoghatatlan, előre látható, hogy ténylegesen, baj esetén senki nem lesz felelős. Maximum a sportoló csendben letöiti a kiszabott eltiltását, sőt ha jól viseli magát, akkor még menet közbeni enyhítésre is számíthat - azoktól, akik mindvégig tudták és tették a maguk (bűn)részét./ Számos jogi út volna adott, de nem élnek vele az érintettek, mivel áttörnék ezzel a hallgatás falát, kiengednék a szellemet a palackból, eltérnének a nemzetközi szokásoktól, magukra vennének olyan jogi és másféle "sarat",

ami kényelmetlen, ám megúszható. Sok fals beszéd is zavart okoz. Az egyik tévhit az, hogya Btk. békén hagyja a doppingolót. Ad abszurdum ez nem így van. Speciális büntetőjogi fenyegetettség ez idő szerint - ilyen, sajátos és direkt Btk-tényállás hiányában - tényleg nem áll fenn. Helytálló viszont az a szakmai megállapítás és következtetés, ami Dr. Kiss Gergő

László "Dopping-kérdés jogi szempontból" cimű cikkében szerepel (Magyar Edző 2005. évi 1. szám 8. old). Nevezetesen: a Btk. 279. §-ban jelölt "Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel" /mely a kódex közegészségügy elleni bűncselekményeinek részel törvényi tényállása elvileg és tartalmánál fogva kiterjed(het) a kézen közön adott és vett pirulák, ún. táplálék-kiegészítők, izomnövesztők stb. forgalmára is. Ez a veszélyes gyakorlat főként a piaci alapokon működő kondi-termek, fitnesz-szaionok mindennapjaiban tapasztalható. E körben növekvő kihívással kell a jognak szembe néznie, ráadásul az másféle is, mint a top-sporté. Aki szerrel gyúr, alapesetben magának okoz kárt, sérelmet - jogi vonatkozásban kb. olyan szint, mérték szerint, mint a dohányos. Ma a jog ez utóbbit csupán mások, a passzív dohányosok védelme okán korlátozza, de pl. nem fűz hozzá tb-jogkövetkezményt. Ez ad megközelítő analógiát, vagyi" ha valaki beteg nem lévén, izmai tu.-bósítása végett felirat magának olyan tb-támogatott szert, ami nem illetné meg, ezért a recept felírója felel, ám a szer beszedőjének felelőssége kétséges. Esetleg a jogellenes okiréjl: kiállításánál lehet közreműködő felelősségét megfogni. Ha viszont illegálisan behozott, avagy másként jogellenesen beszerzett szer forgalmazásába kapcsolódik be az egyén, tudván azt, hogy az áru nem frankó, orgazdaság eimén felelősségre vonható. Jól tenné a színtér gazdája, ha a házirend részeként, netán általános szerződési fejtéteiként kikötné, hogy objektumában mindez tilos, és a belépésre, látogatásra szóló szerződés felmondásával jár, pénz visszafizetése nélkül. Ez jogszerű korlátozás volna. Kb. ennyi belátható e körben. Nos: a Btk. különös részének több, további fejezete (!) adna regulát arra az esetre nézve, ha más, főként kiskorú személy egészségét rontaná a kokszolás, vagy ha a tett "jogtalan haszonszerzés végett", csalással valósult meg. Aki a Btk-át ismeri, tudja, hogy nem csak nyilvánvaló, kétkezi tettes van, hanem lehet vele azonos súlyú felelősséget viselő társtettes, felbujtó, fizikai vagy pszichikai bűnsegéd, sőt a

történtek után aktívan falazó bűnpárto­ ló is. Hol vannak ezek? Még leginkább az önmagát kokszoló enyhíthet tettén, viszont a bűnös háttér, ha feltárnák, nem úszhatná meg egykönnyen. Mesebeszéd, hogy lehetetlenség feltárni a bűnös visszaélést. Egyszerűen alkalmazni kellene a technika mai lehetősé­ geit: a vérvétel kötelme kimondható az ittas vezetés mintájára jogszabályban vagy szakmai normában, az ídegen minta pedig kiszűrhető DNS-mintavételével. Ezrével működnek magánnyomozók, akik napok alatt a végére járhatnának a valós tényeknek, történéseknek. Minimum a megalapozott gyanúhoz szükséges információ szakmai rutin-feladatként prezentálható lenne, de okkal níncs rá igény. A modern előírások, kontroll-formák, szűrők és lépések zöme nem is feltétlenül igényel közhatalmi jogalkotást: ha a versenykiírás ezt feltételül tartalmazza, nem indul(hat) az, akinek ez zsenánt. A törvényi minimumnál

többet, önkéntes alávetéssel, szerző­ déssei ki lehet mondani, s onnantól az kb. ugyanolyan jogi zsinórmérték, mint pl. az orvosi gyakorlatban egy szakmai-módszertani levél. A tiltott teljesítmény-fokozásban részt vevő sportoló a legtöbbször vala-

mi/yen civi/ jogviszony keretében sportol (egyesületben, sportvállalkozásban, válogatott keretben, stb.).

Szerző­

dések egész hálója övezi a sportoló felkészülését és szereplését: a hazai kupaversenytől az olímpíáig, s mindben cizelláltan benne van a dopping-mentes felkészülés, sőt a teljes kontrollalávetés fogadalma. Lebukás esetén, szerződésszegés eimén az utolsó fürdőpapucsig vissza lehetne követelni minden ráfordítást és költséget, sőt a "cég" imidzsének sérelme folytán a vétkes kör nem vagyoni kártérítéssel ís tartoznék. Ám a valóságban senki sem megy ennek elébe, vagy utána, noha evidens, hogy a dopping-vétséggel megszegik az e jogviszonyban tett vállalást, s érte "ez meg az" felelősséggel tartoznék. Amíg ez meg nem változik, kár bármi máson merengeni. E magánjogi felelősség lehet szerző­ désbői eredő, továbbá szerződése n kívüli is (utóbbi pl. a szerrel kereskedő­ ké). Munkajogi. felelősség is beáll hat, ha valaki munkaviszony keretében vétett (ilyenek a profi sportolók). Végül, adódnék sporttörvény szerinti sportfegyelmi elmarasztalás is, miután a sporttörvény széles körben adna módot személy és szervezet megbüntetésére, ha a honi jog hatálya egyértelmű­ en igazolható. Sajnos, jogalkotási hibaként az amúgy korszerű rendeleti

2005/4 szabályozás éppen a legnagyobb világversenyek dopping-deliktumait nem sorolja önmaga hatálya alá: igy egy inci-finci kerületi verseny dopping-védett, míg egy olimpia e szempontból senki földje?! Lásd errő/ a csatolt, küJön összefog/a/ót! Tévhit, hogy egy bűnért csak egy és egyféle felelősségre vonás lehetséges: épp' a sport az, ahol ez nem így van. Kétszer vagy háromszor persze hogy nem lehet valakit ugyanazért a tettét ugyanazon hatóság által és előtt elítéltetni. De teljesen normális dolog lehetne, ha a vétkest klubja kizárja, a szövetség eltiltja, az ösztöndiját, kedvezményeit megvonják, a világversenyre való felkészülés juttatásait visszafizettetik vele, sőt esetleg még a főiskola vagy a munkáltatója is méltatlanná válást állapít meg, s kirúgja. Az elemi rendcsinálást, ergo "a Btk. nélküli zéró toleranciát" momentán itt és így kezdeném. Ha aztán ez sem használ, jöhetne az erőteljesebb fokozat.

További jogi alapösszefüggések A doppingolás jogilag is megragadható fő veszélye két dologból áll. Egyfelől a kokszolásnak komoly és növekvő egészségügyi kockázata van. Nem pusztán a belső szervek károsodhatnak a fő-, és meJlékhatások iszonyú mértékű bevitelétől, hanem kései, másodlagos, végleges károsodás is bekövetkezhet, sőt a doppingolás nem egy válfaja a személyiség, a pszichikum sérülését, ártalmát is hozhatja. Világszerte, itthon is vannak vesztesei, áldozatai a doppingolásnak. Arról talán nem kell külön szólni, hogy ez a veszély fokozott a kiskorúak esetében, amikor a fejlődő szervezetbe való drasztikus beavatkozás még pusztítóbb és riasztóbb. Nem lesz minden gyerek nagy bajnok, akinek úgymond végső soron még ezen az áron is "megérné" a siker, ráadásul mindezt felmérni egy kiskorú felelősen képtelen. Helyette mások döntenek, néha a szülők, gondviselők megkérdezése, bevonása nélkül. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a jövőt tekintve elég-e a Btk. 195. §-sában szabályozott "Kiskorú veszélyeztetése" tényállás mai szövegét esetünkre is irányadóan, felelősen értelmezni, vagy a norma egzakt kiegészítése, megfejelése szükséges. Legalább egyszer ki kellene próbálni: mű­ ködik-e a jelenlegi norma! Hasonló a helyzet a kapuk előtt lévő gén-dopping esetében: a Btk. hatályos, általános tényállása / "Beavatkozás az emberi génállományba" 173/A §/ szinte biztosan

lefedi a sport-érdekű (?) visszaélést is. Ha viszont egészségügyi indikáció De ha ez nem biztos, vagy kevés, ak- nincsen, de tiltott teljesítményfokozás kor ugyanúgy, ahogyan ez nemzetközi mégis fennáll, akkor alkalmasint arra egyezmény nyomán lett, a továbbfej- nézve más - meg lévő! - büntető télesztése is hozhat új nemzetközi kon- nyállás ad kellő fenyegetettséget. Itt is venciót. Büntetőjogászok különösen érdemes volna egy próba-futam a bünóvnak mindenkit az eseti, ötletszerű, tetőjog valamelyik vagyon elleni deliktumának tényállásával. A másik renpótcselekvés-jellegű Btk-módosításoktól - joggal. dezőelv ui. a sportsikerhez illeszkedő, Tehát az utánpótlás, a kiskorúak ár- ahhoz szervesen kapcsolt, netán előre talmát hozó kokszoJásnál a büntetőjogi meghirdetett, így bekaIkulálható anyavédelem elmaradhatatlan: az egyéb- gi ösztönzés bázisa lehet. Leegyszerű­ ként a Btk. átfogó tényállásainál, azok sítve: adott esetben igazolható, hogya sportspecifikus értő alkalmazása, doppingolásra a biztosan várt jutalom, adekvát jogértelmezés szerint meg is pénzdíj, adómentes apanázs miatt, volna. Itt még az önsors-rontás önren- vagy arra is tekintettel került sor. Ez fő­ delkezésére sem korrekt hivatkozni, ként a Btk. 318. §-ában szabályozott mivel a gyermek sem jogilag, sem fizi- "Csalás" tényállását alapozhatja meg. kailag nem képes felelős döntésre. A Szerintem esetenként a bűnüldözés másik jogi határkő az egészségvéde- eszközeivel kimutatható, hogy a tett lem szempontjából: nem engedhető "jogtalan haszonszerzés végett" törmeg, hogy egyik ember a másik tént, e célból a deJíkvens mást "téveegészségét rontsa tiltott teljesítmény- désbe ejtett, tartott, s vele kárt okofokozássai, ha az csakugyan olyan zott". Főként a top-sportban már hanorma-szegés, amely hátterében veri- talmas pénzek vannak, s a piacgazdafikálható egészség-kockázat, avagy az ság normális rendjét zavarja meg az, is áll. Ilyen esetekben a foglalkozástól aki meghamisítja a verseny-feltételeeltiltás mellékbüntetésének alkalmazá- ket a magi! javára X,Y,Z szerrel. Valsa, s a jogtalanul élvezett anyagi elis- lom: számos nagy ügyben a Btk. 318. merés elvonása is evidens. Világosab- § szerínti csalás kísérlete megáll, amiban: az anabolikáktól a géndoppingig ért elvileg ugyanannyit is ki lehet szabma már igazolt, hogy az élet, az egész- ni, mint a befejezett vétségért, vagy ség, a testi épség veszélyeztetése is bűntettért. Itt aztán elő lehetne venni a fennáll, s ezen a címen a Btk. adott de- felbujtókat, a bűnrészeseket is. Masszív liktumai megvalósulásakor büntetőel­ tévhit, hogy kár erőlködni, mivel a dojárás inditására van szükség (Btk. 170. log úgy sem bizonyítható. A jogban a § "Testi sértés", Btk. 171. § "Foglalko- "nem szabad" és a "nem lehet" valózás körében elkövetett veszélyeztetés" ban két külön kategória, egymás után címén). Elv: életszerűen a büntetőjogi jönnek. A jogcím és a bizonyíthatóság egymás utáni lépcső: nem szinonimák, felelősség szempontjából közömbös, hogya tett a sportban valósult-e meg, de nem is anti-tézisek. A kettő együtt vagy egy munkahelyen, egy iskolában, kerek egész, de már a kellően megfonegy egészségügyi intézményben. Meg tolt, és itt is általános (!) büntető tékell tanulni a sportban a nagy, átfogó nyállásnak volna visszatartó ereje. Etijogi kódexeket ismerni, tisztelni, alkal- kai háttere is ugyanígy, mivel nyugodmazásukat normális absztrahálással tan hirdethetnék: amit a Btk. szerint tialapul venni. Ennél tovább előre sza- los megtenni bármelyik iparágban, az ladni nem indokolt. tilos a sport-iparban is, se több, se keAnnak persze nem okvetlenül volna vesebb. Sajnálatos hiba, hogy atlétáink akadálya, hogy sportjogi, sportfegyel- athéni botlása után nem volt szakmaimi szabály egyféle bejelentési kötele- erkölcsi bátorsága a bűnüldöző szerzettséget mondjon ki a sport-szaksze- veknek ezen a szálon elindulni: a nyomélyzet adott körére nézve. Ez alól al- mozást megtagadva, túl korán és túl kotmányos kivétel csupán az önvádra könnyen kapituláltak. kötelezés tilalma volna, erről viszont Tehát, az általános rendben, a ma isnyilatkoznék az érintett, máris lenne ki- mert, de nem beüzemelt normák meninduló pont a felderítés számára. Kö- tén a dopping-vétség pönalizálása meg vetkezésképpen: azt is a sport berkein van oldva. A tett társadalomra veszbelül ez alapján el lehetne marasztalni, élyességét adja ui. egyfelől az egésztiltani, aki nem vett ugyan részt X,Y ség-kockázat, s hozzá kapcsolódva a doppingolásában, de hitelt érdemlően fogalakozási szabályszegés, másfelől a tudott róla, s mégsem szólt ellene, iliet- jogtalan haszonszerzési céllal történt, ve mégsem tett a versenybíróságon, megkísérelt, megtévesztő károkozás, a netán másutt róla (be)jelentést. Már, ha piacgazdaság rendjének felrúgása. Ha csakugyan. zéró toleranciát akarunk, pedig a büntető tényállásban lévő foújszerű Btk-keménykedés nélkül. galmi elem, "a kár okozása" volna itt

2005/4 problematikus, akkor valóban el kell gondolkodni azon, hogy másik szakaszba belefér-e az anyagi haszon reményében való kokszolás, avagy kell új, sajátos norma. Még egy megjegyzés ide: ez utóbbi körben már ma is van ún. tevékeny megbánás, tehát igen csak elképzelhető, hogya kellő bűnbánattal megússza a sportoló, de felel, aki őt ebbe belevitte.

A tiltott teljesítményfokozás jogi feés döntően mégsem a deliktumok világában keresném, hanem a magánjog terén. Erre lelősségét mielőbb

példa lehet, hogy itt-ott a túlzott mértékű csokoládé, vagy kóla-fogyasztás is lista szerint tilos. A közfelfogás szerint is mérsékelt, gondatlan vagy másként "menthető", feltárt, tisztázott, ugyanakkor hihetően fatális esetek helyre tételére volna belátó társadalmi igény, valóságos esély is. Azért is fontos, óvatosságra intő jel ez, mert az emberi jogi gondolkodás térhódítása hazai és nemzetközí jogvédő hatóságok bevonását hozza, és egy biróság nem tekint el alkotmányos elvek, alapintézmények figyelembe vételétől (az ártatlanság véleimétől a jogorvoslati jog valóságán át az ésszerű idő, fair eljárás követelményével bezárólag). Kiélezett, túlreagált, avagy a jogállami garanciák lekezeléséve! végigvitt esetben immár

A nagy anti-dopping képlet

Nézetek, útkeresések, tévhitek Btk. 283/B § volt: "Visszaélés teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel". Hatálytalan 2000. december 14. napjától az Alkotmánybíróság 47/2000. (XII. 14.) AB határozatában kimondott me,gsemmisítő döntés eredményeként. Erdemes erről, főként a máig ható tanulságairól rövid áttekintést adni. A dr. Deutsch Tamás által vezetett sportkormányzat 1999. március l-i hatállyal olyan Btk-módosítást vitt át, amely nagyban-egészében a drogtilalom mintájára átfogó dopping-ellenes tényállásokat kreált. Leegyszerű­ sítve: dopping-fronton mindenre lőni kívánt, ami élt és mozgott, ha az a megfoghatatlan sporttevékenység kapcsán esett volna meg Teli volt e § tisztázatlan, bizonytalan jogi fogalmakkaI. Ugyanakkor a felelősség alapját jelentő norma, az elkövetési magatartás tartalma, kerete, definiáltsága kritikán alulira sikeredett, szinte teljesen önkényessé válhatott volna, hogy mikor, ki miért és minek az alapján fejei netán szabadságvesztést is kockáztatva. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság (AB) a jogállami jogbiztonság sérelmét állapította meg, elvi éllel foglalt állást az alkotmányos büntetőjog mibenléte felől, az "önkényes jogértelmezést" is támadva. Kicsit előre szaladva, oktatólag arról is szólt az AB, hogya versenyszerű, ill. a hivatásszerű sporttevékenység körében lehet olyan büntetőjogílag indokolt szankcionálás, amely önmagában nem alkotmányellenes, ettől a jogalkotó nincsen eleve elzárva, miután a társadalomra veszélyesség fennállhat. Ezt é[tik soka utóbb, azóta is úgy, hogy lám az AB is hitet tett a büntetőjogi megoldás mel lett. Nem: csupán azt nem elvből zárta i, i tá 's 1 ás területe se tesz, ne eNe i e. A jogalkotó és a norma-or unkci ui. élesen elváli egymástól. Kötelező Btk-próbá kozá előírva nincsel'l. Időről-időre mégis van ilyen kísér et. 'A leg tóbbi éppen a T/3725. képvi e lői modosÍtó indítvány a Btk-ba a dopping-vétség visszavételének elgondolásáróI (szemléltetésüJ ide csatolva). lA

három képviselő egyéni módosító indítványa terjedelmileg töredéke az AB által kilőtt szabálynak, de nivóban az alig haladja meg. Erénye, hogy szét· választaná az önd0l'lpingoló elelőssé­ gét közreműköGlőkétől, továbbá az

~l~~;;;~~I~IG~~~~~~~~~~~~~·~s~~~~o;g\Y..a o r ak (idegenkezű) ~ l flO. sát is bűntettként, igen csak

I~

sZlgoruan büntetné. A jogállami bi zon talansá ok, elkötetlen szálak, túl

2005/4 zó kiterjesztése k zömmel fennmaradnánk. Az indokolás csupán az egészségügyi veszéllyel, kockázattal érvel. Mégsem e miatt, hanem a parlamenti rivalizálás miatt nincs esélye a téma napirendre vételének. Minderre a Btk. átfogó reformjakor azonban szakszerű, higgadt, politikailag semleges figyelmet érdemes fordítani - a többi, ilyen súlyú dologgal szinkronban és egy sorban.

Közhelyek, tévhitek Tévedés azt állítani, hogya ma hatályos drog-törvényt lehetne, netán kellene kiterjeszteni a doppingszerekre. Van köztük azonosság, sőt egybeesés is, pl. amikor valaki droggal doppingol. A két műfaj társadalomra veszélyessége mégsem ugyanaz. Valójában egymás mellett több és többféle fegyelmező eljárás futhat dopping-vétség miatt. Nincs olyan jogszabály, amely a büntetőjogi procedúra köteles bevárást követelné meg: ez inkább csak kudarckerülő, tutista szokás. Nem állítható, hogy míg a büntetőjogban van ártatlanság véleIme, addig a többi, mérsékelt eljárásban nincsen. Egyrészt van, illetve lehet ugyanez a közigazgatási típusú szankcionálásban, másrészt, a központi kérdés a normaszegés, s abból egy is elég, mi több alaki szabályszegés is elegendő. Nem helytálló, hogy a bizonyítatlanság elemi akadály volna: minden technika adott hozzá, alávetéssel a dolog eleve kimondható, kezelhető, és kibújás ese-

tén már e címen meg is volna a hunyó. Szó nincs arról, hogy átfordulna a bizonyítási teher: mindössze egy vagy két, előre rögzített elem vizsgálatára koncentrál, s közreműködést köt ki jó előre. Menet közben persze hogy nem nőhet meg a gyanúsított kötelme, de nem is hagyják kibújni mindez alól, ez tiszta sor. Ha pedig X országban bűn a doppingolás, akkor a nyomozás teljes eszköztára bevethető, akár a személy lefogásaárán is. Ténylegesen a felfüggesztett börtönbüntetés súlyos elmarasztalás, mivel arról, hogy letöltendő vagy sem a szabadságvesztés a bíró másként mérlegel, mint a közember. Ha pedig a vétek talaján még jobban összezárna sportélet, akkor jön a pénz-elvonás, és jöhet abejelentési kötelezettség a vezetők "ösztönzésére". Ehhez még csak Btk. sem okvetlenül kell, habár ott számos esetben eleve deliktum a bűnös hallgatás.

Javaslatok Legyen a mainál nagyságrendekkel jobb, alaposabb, élőbb a jogpropaganda, és a jogi felvilágosítás. Nem csak derűsen vagy keseregve, bulvárízűen elmesélni kellene a nevezetes eseteket, hanem modellezni a jó és a rossz elágazásait, tanulságait, megtanítva már a gyermek-korban is a visszautasítást. Oszinte sportpolitika volna ehhez hiteles háttér. Szakmailag kiérlelt, kipróbált alternatívák, modern megoldások kellenének, melyek kihozzák az egyénből, a

J\

csapatból a legtöbbet, anélkül, hogy bűnös eszközhöz kellene nyúlni. Laikus vagyok, mégis úgy vélem: az emberi teljesítőképesség kiaknázása, főként pszichikai tekintetben még valahol a felénél jár?! Miért nem erről értekezünk? Állami eszközök is segítségül hívhatók. A dopping-ellenes, 55-ös kormányrendelet felülvizsgálata terén volna tennivaló, mert hiba az, hogya legfrekventáltabb sport - az olimpia, a VB, az EB - kapcsán kapitulál a belső sportjog. Ez nagyfokú kiszolgáltatottságot is jelent a nemzetközi szerveknek és normáknak, hiábavalóvá tenné az utólagos, itthoni apellátát (ti. nincs jogellenesség, hiába védi amúgy az alkotmány az emberi méltóság abszolút jogát). A jogalkalmazást az állam csupán szorgalmazhatja, tehát ne tűrje el a szerződésszegések elnéző tudomásul vételét, főként, ha a kifizetés közpénzből eredne. Klubnál, szövetségnél pályázati feltétel lehetne az előző évi dopping-mentesség. Ne kapjanak állami forrásokat azok (szervezetek, személyek), amelyeknél visszaélés történt. A dopping-mentesség nem az ellenőr­ zésnél kezdődik, ezért a közpénz jobban szolgálhatná a megelőzést, s talán a honi kontroll továbbfejlesztése is megóvna kínos külhoni meglepetésektől. Rendszer-elvű felülvizsgálat hoz csupán előrelépést. Aki pedig e téren kudarcot vallott, vagy mindkét térfélen otthon érzi magát, az ne kapjon folytonosan menlevelet, új hibázásra esélyt. Budapest, 2005. november 30.

Antidoppinginfo! A doppinggal és a doppingellenes küzdelemmel kapcsolatos aktuális információk a MET honlapján! Kattintson rá: www.met.iif.hu

It

Kolláth György

2005/4

A sporttudomány jövőjéről, a század kihívásairól, a kompromisszum nélküli doppingellenes harcról VILÁGHíRŰ VENDÉGÜNK VOLT PAAVO V. KOMI PROFESSZOR A hatvanhat éves, korához mérten roppant fiatalos, energikus finn professzor kétséget kizáróan a sporttudomány nemzetközi világának nem csupán egyik legképzettebb, legtekintélyesebb, hanem közvetlen előadásmódja és modora következtében kivételes népszerűségnek is örvendő egyénisége. Nagy sikert aratott legutóbb az V. Országos Sporttudományi Kongresszuson tartott előadásával is. A Helsinki Egyetemen 1963-ban szerzett sporttudományból diplomát, 1966-ban a fipnországi Jyvaskila egyet~men master fokozatot, majd 1969-ben az Egyesült Allamokbeli Pennsylvania Allam egyetemén filozófiából doktorátust. Hely szűkében nem lehet célunk teljességre törekedni, amikor egyetemi, iJJetve a különféle nemzetközi társadalmi szervezetekben betöltött pozícióit, soroljuk, legfeljebb néhányat emelünk ki a legfontosabbak közül, hogy érzékeltessük gazdag és termékeny pályáját. Annak ellenére, hogy a világ számos egyetemén oktatott, mégis azt kell mondanunk, mindvégig kitartott hűségesen a Jyvaskila egyetem mellett, s hívhatták bárhová is, ide mindvégig következetesen visszatért. Ma itt a felsőfokú intézmény Biológia és Gyakorlati Fiziológia tanszéke keretében működő Ideg-izom Kutató Intézet (Neuromuscular Research Center) igazgatója. S járja a világot, a sporttudomány valóságos utazó nagykövete. Első alkalommal 1968-ban hagyta el ideiglenes hazáját, hogy az amerikai Penn State Egyetemen jusson kutatási lehető­ ségekhez. 1971 és 1979 között alapozta meg helyét a Jyvaskila Egyetemen Anatómia- és Kinetika szakán, s az egyetem 1979-ben a Biológia-és Fiziológia szak igazgatójának nevezte ki. Ezt a pozíciót egyébként az óta mind a mai napig folyamatosan betölti. Az 1976-77-es évet vendég professzorként a Pennsylvania Állami Egyetemen töltötte, s a következő években előadott Koppenhágában, Zürichben, Kalifomiában, a németországi Freiburgban, stb. A Nemzetközi Sporttudományos és Testnevelési Tanács (/CSSPE) elnöki tisztét töltötte be 1991-1996 között, de volt a Nemzetközi Biomechanikai Társaság elnöke 1981-83, iJJetve a Sport Biomechanikusok Világszervezetének első embere 1983-1989 között. Húsz éven át tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvosi testületének (1983-2003), továbbá elnöke az Európai Sporttudományos Kollégiumnak (1997-1999), s 2000 óta tagja a NOB Sports for Ali Bizottságának. Talán még csak annyit, hogy 1992-ben kapta meg díszdoktori diplomáját a Budapesti Testnevelési Egyetemen, de hasonlóban részesült már ezt megelőzően, illetve ezt követően Grenoble-ban, a kanadai Waterlooban, ajapán Oszakában, azután Brüsszelben is. Számos kitüntetése mellett a NOB olimpiai érdemrendjének is tulajdonosa 2001 óta. - Mielőtt budapesti előadásával kapcsolatosan tennénk fel kérdést, amely egyébként rendhagyó volt abban a tekintetben, hogy egy kalap alatt számolt be a nemzetközi sporttudomány állásáról és a tevékenység követendő főirányáról, egyben az izom és ín sérülések gyógyításának legújabb fejleményeit is ismertette, előbb egy különlegességről: A nemzetközi atlétikai orgánumok a legutóbbi helsinki atlétikai világbajnokság előtt rendkívüli érdeklődés t mutatva arról adtak hírt, hogy a nagy esemény idején kutató csoportja a mozgás elemzésének új, háromdimenziós módszerét igyekezett próbának kitenni.

- Annak ellenére, hogy az időjárás nem fogadta kegyeibe a világbajnokságot - mondta Komi professzor - sőt ráadásul önkritikusan még azt is hozzá kell tennem, hogya rendezőink sem mutatta k mindig tökéletes megértést, a tesztek igéretes eredménnyel jártak, nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem: az új módszer minden korábbinál hatékonyabb segitséget nyújthat a szakembereknek, elemezőknek, s komoly hozzájárulást jelenthet a további fejlő­ déshez.

- A sporttudomány önállósodási folyamatáról beszélve elismeréssel szólt arról a fejlődésről, amely lényegében a huszadik század folyamatait jellemezte. Mégis, úgy tűnt, mintha az ellent-

mondás még nem oldódott volna fel az úgynevezett hagyományosnak tekinthető alaptudományok és a kifejezett sporttudományos kutatások között. - Az emlitett folyamat közben a kutató intézetek között nem valami célravezető vita kezdődött az alkalmazottíIletve alapkutatások fontossága és elsődlegessége tekintetében. Véleményem szerint az efféle vita nem csak hogy felesleges, hanem kifejezetten káros is, mert ennek következtében csökken a sporttudományos kutatás minősége, azután megkérdőjeleződik ráadásul a sporttudomány önálló tudományágként való elfogadása. Hozzá kell tennem, hogya helyzet ebben a tekintetben gyorsan változik, és a sporttudósok, bár még csak kevés felsőfokú intézményben, a "sportot" , mint kutatási témát olyan eljárásokkal és módszerekkel kezdték el tanulmányozni, amelyeket az alaptudományokban mint például a fizika, a molekuláris biológia, idegélettan, szociológia, fiziológia és pszichológia - fejlesztettek ki és alkalmaznak. A jövő azt igazolja majd, hogy a sporttudományi oktatási anyagoknak egyre több alapozó jellegű tárgyat és azok kutatási módszereit kell tartalmazniuk. Az Európai Sporttudományi Kollégium ennek a fejlődési iránynak kiváló példája, s személy szerint külön is büszkeség tölt el, hogy a szervezet megalapitásának gondolatát először éppen itt Budapesten fogalmazhattam meg 1994 nyarán.

- A kultúra számos terüJetén, a sportban, a művészetekben hagyományosan szorosak és kölcsönösen gyümöJcsözőek, barátiak a finn-magyar kapcsolatok. Ön, professzor úr mióta tekinthető magyar-barátnak, kapcsolatai mikor kezdtek kialakulni Budapesten? - A nem mindennapos olimpiai és egyéb nemzetközi sportsikerek következtében gyermekkoromtól rokonszenvve
tekintettem az önök nemzedékeire. Ami pedig a gyakorlati együttműködést illeti, a hetvenes évek elejétől váltak szorossá a kötelékek, eleinte Tihanyi Józseffel, akinek a kutatásai felkeltették az érdeklődést bennem. ,Azóta rendszeres, sőt baráti a kapcso-

2005/4 latunk. Az idők folyamán alaposan megismertem a Testnevelési Főiskola, majd önálló egyetem életét, az itt folyó kutatómunkát és elméleti képzést, s mondanom is szükségtele, rendkivüli megtisztelésként éltem meg, amikor 1992-ben átvehettem itt az aulában a diszdoktori diplomámat. A kilencvenes években, az önöknél bekövetkezett rendszerváltást követően példás együttműködés alakult ki a nemzetközi sporttudományos szervezet és a Magyar Sporttudományos Társaság között, Mónus András és munkatársai személyében konstruktív, korszerűen gondolkodó és igen aktív segítőkre leltünk, a fővárosukban rendezett tudományos konferenciák, egyéb események kivétel nélkül remekül rendezettek szakmai és egyéb tekintetben is. - Feltételezem, hiszen jól ismeri a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának változásait, gondjait, van véleménye napjaink idő­ szerű kérdéséről, arról, hogya kar ismét önáJJó Testnevelési Egyetem lehet belátható időn belül. - Véleményem, vagy inkább talán érzéseim vannak, de a világért sem óhajtok tanácsokat adni, mert nem rendelkezem elegendő információval. Az érzésem az, hogy elsősorban nem szakmai, tudományos, vagy egyéb oktatási rendszerbeli okokra vezethető vissza önöknél az újbóli önállóság igénye, hanem, ahogyan hallottam, a rendkivül aggályos költségvetési feszültségeknek, kényszereknek tudható be. Az igazat megvallva a testnevelő-, sportvezető- és edzőképzést - mivel szép számmal éppen elég változatos és különféle megoldásokat volt alkalmam nemzetközi tevékenységem során tapasztalni - azt kell mondanom, el tudom képzelni az eredményes műkö­ dést önálló intézményként, de éppen így egy integrált, többarcú egyetem keretei között is, mint ahogyan ez egyebek között Finnországban az én egyetemel'J'l esetében is történik. Az Egyesült AIIamok egyetemi komplex rendszerét mindazonáltal nem sorolnám az utóbbi példák közé, mert ott számos tekintetben merőben különbözőek a hagyományok, a feltételek meg az egyéb körülmények. - Ehhez közvetve kapcsolódva hadd kérdezzem meg: mit tekint a sporttudományok fejlesztése vonatkozásában a leginkább meghatározó tényezőnek? - Lehet, amit mondok, kissé szokatlanul hangzik, de a mindent megelőző döntő tényezőnek az egyéni kiválóságot tartom. Ez természetesen számos összetevőt feltételez, mint amilyen a tudós, a kutató felkészültsége, tudásának állandó gyarapítása, azután eltö-

kéltsége, becsvágya, szorgalma, elhivatottsága ... - Ez a valóban meglehetősen individualista filozófia, felfogás - éppen úgy, mint a művészetekben - igazolt és elfogadható, egyáltalán nem szokatlan, ám mégsem lehet figyelmen kívül hagyni az olykor bénító, minden lelkes igyekezetet zátonyra juttató financiális korlátokat, vagy éppenséggel a tudomány útjait néhol eltorlaszoló szűklátó­ körűséget akár csupán a morális támogatás tekintetében, vagy az alkalmatlan szervezeti·intézeti kereteket... - Belátom, gyakran állunk szemben látszólag leküzdhetetlen nehézségekkel, s azt sem állítom, hogy igyekezetünket mindig és törvényszerűen siker koronázza. Mégis, tapasztalataim alapján ki kell tartanom az egyéniség meghatározó volta mellett. - Visszacsengenek az előadása során idevágóan hangoztatott, sőt ismételt kulcsszavak: Work - Communication - Riport, azaz Munka - Kommunikáció - Jelentés...

- Igen. A ma, s még inkább a jövő modern tudósának alapvetően szüksége van arra, hogy képes legyen ezt külön is kiemel ném - a meggyőző kommunikációra akár a kutatásaihoz szükséges anyagi feltételek megteremtése, iJletve a produkciója, a tudomány legfrissebb termékeinek széleskörű közlése, azaz értékesítése tekintetében. Hozzá kell természetesen tennem, hogy gyakran nem kifejezetten egyetlen, minden megkívánt tulajdonsággal megáldott szuper egyéniségről van szó, hanem tudós csapatról, egyféleképpen gondolkodó és sokféle tehetséget ötvöző csapatról, közösségről, ahol okosan megoszlanak az imént említett igények. Nem egy ilyen sokoldalú és tehetséges magyar kollégát ismerek, hogy csak Radák Zsolt professzort említsem hamarjában ... - Ön évtizedek óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság különböző bizottságaiban tevékenykedik, ma is a Sports for Ali testület egyik vezető

2005/4 személyisége, hosszú ideig pedig az Orvosi Bizottságban tevékenykedett, ahol olyan kiváló szakemberekkel dolgozott együtt, mint a belga Alexandre de Merode, vagy annak honfitársa, a jelenlegi elnök Jacques Rogge. A játékok gigantizmusa, a sport folyamataiban tagadhatatlanul mind nagyobb szerepet játszó üzleties felfogás, azután a Sydney játékokat megelőző súlyos korrupciós botrányok, nem is szólva a dopping háboru eszkalálódásáról. Nos, mindezek után, hogyan látja az ötkarikás mozgalom és a játékok jövőjét a huszonegyedik században? - Választ mindezekre legfeljebb egy egész előadássorozat megtartásával lennék képes, de hogy őszinte legyek még úgy sem. Vannak eJképzeléseim, de nem érzem magam sem jósnak, sem eléggé felkészültnek, hogy pontos választ adjak. Meggyőződésem, egyébként, hogy erre sem Samaranch, a nagy tapasztalatú volt elnök, vagy éppenséggel Rogge úr sem lenne képes. Ehelyett azt talán könnyebb megfogalmazni, hogy milyen fő irányokat szükséges követni, mik a szándékaink. Az olimpiai mozgalom vívmánya igen fontos funkciót töltött be a mögöttünk hagyott században. Meggyőződésem, hogy jelentősége tovább emelkedik a mostaniban. A sport népszerűsítése te-

rén márpedig az ötkarikás mozgalom kiemeit szerepet tölt be. Az eredmények további minőségi javulásával párhuzamban ezt a népszerűsítő erőt mind íntenzivebb formákban - akár mint az oktatás szerves felvilágosító részeként illetve a szórakoztató ípar televízíó által is kedvelt formájaként - fel kell használni a széles tömegek egészséges életmódjának kialakítása céljaira. A rendszeres mozgás, az egészséges életmód elterjedése sok szempontból elengedhetetlen igénye ennek a századnak, amikor a fízikai tevékenység, a mozgás hiánya egyre jellemzőbb vonása a mindennapjainknak, óhatatlanul rövidül a munkaidő, több lesz a szabadidőnk, amelynek értelmes eltöltése gazdagíthatja, egyben meghosszabbíthatja az életünket. A rendszeres sporttevékenység - akár versenysportról, akár egyéb szerényebb formáira gondolunk - a társadalom számos gondját képes hatékonyan orvosolni, hogy csak az egészség megőr­ zését, tehát a munkaképesség folyamatosságát, a betegségek megelőzé­ sét említsem, de hasonlóan jótékony a józanító, tehát nevelő hatása a kábitószerek elleni globalizálódó küzdelemben.

- Teljességgel és minden kompromisszum nélkül osztom Rogge NOS elnök úr és Richard Poundnak, a Doppingellenes Világügynökség vezetőjének eltökéltségét, amelyet a dopping elleni zéró tolerancia elve fejez ki. Nem értek egyet azzal a felfogással, hogy ebben a tekintetben bármiféle liberalizmusnak helyet adjunk. Még akkor sem, ha tudjuk, roppant nehézségekkel kell megküzdenünk, hiszen a tudomány kétarcú, s látszólag mindig a fair play ellenében működő erők tűnnek lépéselőny­ ben, lásd az EPO-t, a THG-t, a vér doppingot, a növekedési hormon használatát, s most a már konkrét veszélyt jelző géndopping lehetőségeit. Athén lebukása it sokan úgy értelmezik, hogy lám, minden eddigit felülmúlt az esetek száma, tehát a dopping használata minden korábbinál elterjedtebb. Én azt mondom, hogyalebukások növekvő száma éppen a hatékony ellen akció eredményességét jelzi és bátorító. Örök optimista vagyok, s meggyőződésem, az erkölcsileg felsőbbrendű tudományos kutatás legjobbja és a munkájuk nyomán foganatosított megbizható ellenőr­ zés előbb utóbb a javunkra dönti el a küzdelmet, még akkor is ha tudjuk, a csalás örök, egyidős az emberiséggel.

- Ennél a pontnál, végezetül, ha még a doppingeJJenes harcról alkotott véleményével is megismerkedhetnénk...

- Köszönjük a beszélgetést, professzor úr. GaJlov Rezső

r---------------------------------------------,

HIRDESSEN AMAGYAR, , SPORTTUDOMANYISZEMLEBENI KEDVES ÜGYFELÜNKI

A Magyar Sporttudományi Szemle a Magyar Sporttudományi Társaság évente négy alkalommal megjelenő sportszakmai és tudományos folyóirata. (Formátuma A/4, példányszáma 700.) Eljut valamennyi magyar egyetem és főiskola testnevelési tanszékére, az összes (közelI 00) országos sportági szakszövetség szakembereihez, az olimpiai felkészítést végző edzőkhöz, az olimpiai mozgalom szakértőihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, szövetségekhez, intézetekhez, testnevelő tanárokhoz, sportorvosokhoz, az egyes sportági és sportszakmai folyóiratok szerkesztőségéhez. Ezért úgy véljük, kölcsönös előnyökkel járna, ha lapunkban hirdetne, reklámozna.

A HIRDETÉS, REKLÁMOZÁS FELTÉTELEI 1. Hátsó, külső és első belső teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 2. Hátsó, külső és belső, valamint első belső teljes borítólapon fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 3. A lap közepén befűzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 4 oldalas fekete-fehér anyag elütő színű papíron 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a műszaki szerkesztő által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 5. Egyoldalas A/4-es méretű szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal . 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmű hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történő lekötés esetén árainkból 20% engedményt adunk. Egyéb felt~te!ek külön megállapodás szerint.

80.000,- Ft 50.000,- Ft 120.000,- Ft 80.000,- Ft 30.000,- Ft 20.000,- Ft

A fenti árak AFA-t nem tartalmaznak A HIRDETÉSEK, REKLÁMANYAGOK KÉZIRATAI A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési terület méretének és a lap tükrének megfelelő méretben és elhelyezéssel kérjük megküldeni a szerkesztőség eimére: Magyar Sporttudományi Szemle szerkesztősége, 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980. A megrendelések teljesítését követően számlát küldünk. Megkeresésüket várjuk és elő­ re is köszönjük. A szerkesztőség: Magyar Sporttudományi Társaság (MSTI) , 1146 Budapest, Istvánmezei út l-3. LSzámlaszám: 11705008-20450407. Tel/fax.: 460-6980, E-maii: [email protected] ~

2005/4

Hepp Ferencre emlékezünk Méltó ünnepség keretében, 2005. november 29-én emlékezett meg a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara Hepp Ferencről, halálának 25 éves évfordulója alkalmából. Szobra ott van a TF szoborparkjában, arcképe a TF rektorok között az intézmény Tanácstermében. Szobránál az emlékbeszédet dr. Istvánfi Csaba, a TF korábbi rektora tartotta tanitványai, kollegái nevében. Hepp Ferenc neve ismert a kosárlabda világban, de mint pszichológus, és mint kutató is maradandót alkotott a sporttudomány területén. Békésen született 1909-ben. Gimnáziumi tanulmányait meg kellett szakitania, mert édesanyja egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy továbbra is dolgozzon, s igy meg kellett tanulnia a kelmefestő szakmát. A mindennapi munka mellett folytatta gimnáziumi tanulmányait. Itt jegyezte el magát végérvényesen a testneveléssel és a sporttal. Kitűnő érettségi bizonyítványt szerezve aTF-re jelentkezett, ahol 1932/33 -as tanévben rangelső diák volt. A Genf-i Rousseau intézet ösztöndijasa, majd 1934-ben a Springfield-i egyetemen szintén rangelsőként szerezte meg a "Master" fokozatot. 1935-ben az Iowai Egyetemen a jellem egységes alapeleme című dolgozatával doktorált. A Thurstone-féle multifaktor analízis alkalmazásával végzett kisérleti kutatómunkája magas színvona Iát itthon is messzemenőkig elismerték, de doktori diplomájának honositását nem támogatták. A diploma megszerzését csak egy újabb disszertáció megirásával tették lehetővé. Ezt 1942-ben írja meg "A célbadobás lélektani elemzése" cimmel, és 1943-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen pszichológiából doktorált. 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémián pszichológiából kandidátusi fokozatot szerzett. Értekezésének címe: "A sportmozgások érzékelésének főbb kérdései". 1959-1969ig a Testnevelési és Tudományos Kutató Intézet igazgatója, 1945-ben alapító tagja és főtitkára a dr. Mező Ferenc elnökségével létrejött Testnevelés Tudományos Társaságnak, s így a magyar sporttudomány egyik kiemelkedő megalapozója. Dolgozataiban mindig kísérleti eredményeket vett alapul, és arra törekedett, hogy azoknak az adott tárgykörhöz való pszichológiai és testnevelési vonatkozásait kiemelje. Ezt úttörő jellegű munkásságként értékelhetjük, és

így az ő kutatásaiva I kezdődött meg a magyar sporttudomány megalapozása. Hirdette, s ez ránk hagyott öröksége, hogya testnevelésben és a sportban tanulandó motoros cselekvésformák tudományos megalapozását az adja meg, hogyamozgástanulás és a mozgásteljesitmény közös törvényszerűségei feltárásához egységesen kell alkalmaznunk mind a természettudományi, mind pedig a társadalomtudományi ismereteinket. A különböző spOrtági mozgásformákban meg kell találnunk ezeket a közös törvényszerű­ ségeket, és fel kell kutatnunk a speciális szabályokat, törvényeket is. Munkásságával megalapozta az egyetemünkön hagyományosan kialakult testneveléselméletet, a mozgástanulást, mig az "Edzéselmélet" a mozgásteljesítmény problémáival foglalkozik,

DR.

holott e kettő egységes folyamat, mert a tanulás nem képzelhető el teljesítményfokozás nélkül és a teljesítrnényfokozás sem tanulás nélkül. EI kell következnie annak az időnek, amikor a kettő egységet alkot, és így járul hozzá asportági mozgásformák általános és speciális törvényeinek a kimunkálásához. Ez dr. Hepp Ferenc öröksége, irja méltatója és méltó követője dr. Nagy György, aki a Magyar Testnevelési Egyetem Közleményei 1992/1 számában, emlékezik meg Hepp Ferencről. Mint egyetemünk kiemelkedő tanárárói sem feledkezhetünk el. Hazatérve Amerikából, 1937 -ben első munkahelye a Testnevelési Főiskola volt, ahol tanársegédként a korszerű sportjátékok megszervezését kapta feladatául, amelyhez nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel kezdett hozzá. 194' -től

E

FE ENe 1909 -

1980

A TF TANÁRA

2005/4 főiskolai tanári alkalmazást nyert el. A háború után, mint tanár oroszlánrészt vállalt az újjáépítési munkálatok megszervezésében. Két tárgyat tanított a főiskolán: kosárlabdázást és a "bevezetés a testnevelés tudományos kutatás módszertanába" tantárgyat. Ennek a tárgynak a szükségességéről és nélkülözhetetlenségéről azt mondta: "nagyon sok olyan oktatási és kutatási módszer van, amít a testnevelő tanárnak ismernie kell, és amelyek eddig egyetlen tantárgyban sem szerepeltek. Ilyen a matematikai statisztika, az elektronikus műszerek használatának ismeretei". Ö írta az első tankönyvet is ebből a tárgy ból és külön tanulmányt írt a statisztika jelentősé­ géről, használhatóságáról a sporttudományban. Számos könyvet, szakcikket, szabálykönyvet írt a kosárlabdázásról, kiemelkedő alakja a hazai és Nemzetközi Kosárlabda Szövetségnek. Az emlékünnepségen Greminger János, az országszerte ismert volt válogatott kosárlabda játékos méltatta a sportág területén végzett felejthetetlen munkásságát. Az ünnepségen részt vettek az Európabajnok nagycsapat játékosai, akik közül Zsiros Tibor válogatott játékos, háromszoros olimpikon és a válogatott volt edzője úgy emlékezett rá, hogya vetélkedés, az egészséges versenyzés

örömeit, a csapaton belüli összetartó erejét tőle tanul hatták meg. Vidámságával, játékszeretetével, vetélkedő kedvével most is példát mutathatna a játékosoknak. A játékvezető képzést szabálymagyarázataival segítette, és a külföldi szintérre is kijutó nemzetközi minősitésű magyar játékvezetőket mindig támogatta, ismeretségei és nyelvtudása révén. Mint edző is kiemelkedő tevékenységet végzett, 1947-ben a Kinizsi (FTC) bajnokcsapat edzője volt. A Nemzetközi Kosárlabda Szövetségben (FIBA) már 1940-ben a technikai bizottság elnöke. Sokáíg a Magyar Kosárlabda Szövetég és a FIBA közötti kapcsolatot egyedül Hepp Ferenc személye jelentette. 1946-tól 1957-ig nemzetközi játékvezetőként is tevékenykedett, és sokat segítette a magyar nemzetközi játékvezetők bejutását is e testületbe. Hepp Ferenc nemzetközi sportdíplomáciai karrierjét, központi személyiséggé válását nagymértékben segítette fantasztikus nyeLvérzéke és ebből adódó nyelvtudása. O a hétnyelvű sportszótár szerkesztője, amely még ma is alapmű a sportszaknyelven fordítok, írok munkájához. Tiszteletére a Magyar Testnevelési Egyetem 1983-ban, a kiemelkedő tudományos tevékenység erkölcsi és anyagi ,elismeréséül HEPP FERENC EMLEKERMET alapitott. A kitüntetést

azok kapják, akik nagy jelentőségű tudományos eredménnyel gazdagították a hazai testnevelés és sporttudományt, vagy pedig magas szinvonalon, kiemelkedő eredménnyel végzik kutató munkájukat. Az eddigi kitüntetettek: dr. Nádori László 1983, dr. Nagy György 1984, dr. Frenkl Róbert 1985, dr. Bakonyi Ferenc 1986, dr. Koltai Jenő 1987, dr. Kun László 1988, Földesiné, dr. Szabó Gyöngyi 1989, dr. Makkár Márta 1990, dr. Mónus András 1991, dr. Mészáros Jánosl992, dr. Takács Ferenc 1993, dr. Pavlik Gábor 1994, dr. Szécsényi József 1995, dr. Tihanyi József 1996, Biróné, dr. Nagy Edit 1997. dr. Rigler Endre 1998, dr. Barabás Anikó 1999, dr Nagykáldi Csaba 2000, dr. Kertész István 2001, dr. Keresztesi Katalin 2004. A Hepp díjban részesülők büszkék lehetnek e kitüntetésre, mindenki számára példaként szolgálhat ennek a világszerte elismert sporttudósnak és sportszakembernek a munkássága. Temetésén méltó utóda, dr. Csanádi Árpád így búcsúztatta 25 évvel ezelőtt: "Kedves hőn szeretett Franci barátom, búcsúzunk Tőled, de nem felejtünk, mindig velünk maradsz alkotásaidban, műveidben. Ott leszel a magyar sport minden dicsőségében. Te mindenkor fogod állni az idők próbáját" Keresztesi Katalin

2005/4

A Magyar Szociológiai Társaság konferenciája és éves közgyűlése BESZÁMOLÓ A SPORTSZOCIOLÓGIAI SZAKOSZTÁLY SZEKCIÓÜlÉSÉRŐl BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 15-16. "Projekt és tudás" címmel rendezte meg a Magyar Szociológiai Társaság ez évi konferenciáját és közgyűlését az MTA Vári központjában. Az első nap délelőtt jén a plenáris ülés keretében első­ sorban a projektfinanszírozás témakörében hallhatott előadásokat a tagság és a szerény számú külső érdeklődő, a közgyűlést követően pedig szekcióüléseken folytatódott a munka. A nemrég elhunyt Laky Teréz emlékére ülésezett a Gazdaságszociológiai Szakosztály, s e mellett még 10 szakszocíológia fórumán Iehetett rendkívül érdekes előadásokat, i1let-

ve szakmai beszélgetéseket hallgatni. Nem véletlenül tartott nagy érdeklődés­ re számot az Oktatásszociológiai Szakosztály "Szküllák és Kharübdiszek a Bologna-i tengerben" címmel jelölt kerekasztala, hiszen nemcsak az egyetemeken, főiskolákon oktató szociológusokat, hanem az értelmiséget általában is foglalkoztatja a felsőoktatás átalakításának sok vitát kíváltó helyzete. A beszé.!getést Hrubos Ildikó, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese, a Felső­ oktatási Kutatóintézet tudományos tanácsadója vezette, s vitaindítójában azt

a javaslatot tette, hogy a felsőfokú oktatási rendszer transzformációjának több oldalról való "fenyegetettségét" - utalva a szekció eimére - négy dimenzió mentén közelítsék meg. Ezek a szempontok a következők voltak: 1. Túladaptáeió versus rugalmas értelmezés. 2. Rapid versus lassú átmenet. 3. Tömegképzés versus elitképzés. 4. Kormányzati irányítás versus intézményi autonómia. A diskurzusban Lukács Péter, a Wessley János Lelkészképző főiskola

2005/4 tanára, Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem dékánja, Polónyi István, a Debreceni Egyetem tanára, Feleky Gábor, a Szegedi Egyetem docense, Schlett István, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára vettek részt. A probléma igazi aktualitását jelzi, hogy a szakemberek véleménycseréje, majd ezt követő rendkívül érdekes vitája egészen késő estig tartott. A Sportszociológiai Szakosztály ülésére a konferencia második napjának délelőttjén került sor, s összesen nyolc prezentációt hallgathattak meg a jelenlévők. A bevezető előadást Földesiné dr. Szabó Gyöngyi, a szakosztálx elnöke tartotta "A magyar sport változási tendenciái a poszt-államszocializmusban" eimmel. A professzorasszony kutatásának célkitűzése elsősorban az volt, hogy választ próbáljon adni arra a kérdésre, vajon megtörtént-e valójában a rendszerváltás a magyar sportban. Eredrnényeit és következtetéseit úgy összegezte, hogy a társadalmi élet ezen alrendszerében nem volt elitváltás, nincs elfogadott Nemzeti Sportstratégia, s a sportirányításban a folytonosság meg~atározóbb, mint a diszkontinuitás. Igy elmondható, hogy a magyar sport demokratikusabb, igazságossági elveken alapuló, valódi megújulása még várat magára, de a rendszerváltást meg késve követő átalakulás folytatódik. Efstathios Christodoulides és Antonis Alexopoulos, a Semmelweis Egyetem doktoranduszai hazájuk, Ciprus szabadidősportjáról, illetve sportpolitikájának az Európai Unióhoz való csatlakozást követő I~hetséges változásairói tartottak angol nyelvű előadást. Ezt követően a magyar sportért írt proklamációját olvasta fel Vincze Géza, a PhD hallgató előadásmódjából kitűnt az aggódás, amelyet régi sportemberként a terület bizonytalan helyzete és jövője miatt érez. "A posztmodern sport kanyarulatai avagy retrosport?" címmel rendkívül elgondolkodtató előadást hallhattunk Bodnár Ilonától, aki azt elemezte, hogy mi a viszonya az extrém sportoknak azokhoz, a modern sportot jellemző ísmérvekhez - szekularizáció, esélyegyenlőség, professzionalizálódás, racionalizálás, bürokratizálódás, a teljesitmény számszerűsítése és a rekordok bűvölete- amelyeket Allen Guttmann fogalmazott meg 1978-ban írt tanulmányában. A női sport és a média kapcsolatát vizsgáló kutatásának első lépéseit mutatta be prezentációjában Gáldiné Gál Andrea, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának tanársegédje. A két terület kapcsolatá-

nak elemzése a nyugati országok feminista társadalomkutatói körében évtizedek óta népszerű téma, Magyarországon viszont ez lesz az első ilyen jellegű analízis. Szegedi Péter nemrég elkészült PhD disszertációjának rövid összefoglalóját hallhattuk "Az 1945 előtti magyar futball hatalmi viszonyainak társadalmi dimenziói" című előadása keretében. Az alapos munka legfőbb erénye ahogy a hozzászólók is megemlítették, hogya szerző mindennemű elfogultság nélkül beszélt egy olyan témáról, amelyben meglehetősen nehéz feladat objektív véleményt megfogalmazni. A szekció utolsó prezentációjában Laczkó Tamás, a Pécsi Tudományegyetem ifjú PhD hallgatója a produktív életkorú lakosság sportolási .$zokásainak néhányegészségszociológiai összefüggését elemezte. A Baranya megyei lakosság körében zajló kutatással elsősorban olyan fontos kérdésekre szeretnének választ kapni, hogy kimutatható-e összefüggés a rendszeres testedzés és olyan pszichoszociális erőforrások között, mint az életirányítási képesség, a társas támogatás, vagy a problémamegoldó képesség, valamint hogy hatással van-e a rendszeres testmozgás az egyén önértékelésére, egészségi állapotának megítélésére, illetve egészségmagatartására. A jó hangulatban lezajlott és szakmai szempontból rendkívül hasznos szekcióülés Földesiné dr. Szabó Gyöngyi szavaival zárult, aki annak a reményének adott hangot, hogya szakosztály tagjai az eredményes tudományos munka érdekében a jövőben gyakrabban találkoznak egymással. A Sportszociológiai, valamint az Oktatásszociológiai Szakosztály ülésének résztvevőjeként, elsősorban a két levezető elnök előadásait meghallgatva, e sorok szerzőjének feltűnt az a hasonlóság, amely a felsőoktatás reformja illetve a magyar sport átalakulásának folyamata körüli történésekben mutatkozik. A felsőfokú oktatás átalakítása során gyakran emlitik az ún. Bolognai folyamatot, amely valójában nem egy kidolgozott modell, hanem egy hároméves alapképzéssel kezdődő háromszintű rendszer, mely más jellemzőit tekintve egyébként rugalmasan megvalósítható lehetne. A sport esetében a jóléti társadalmakban alkalmazott modellek Magyarországon nem működnek, híszen nincsenek meg az ott jellemző társadalmí illetve gazdasági feltételek, új sportmodell azonban a rendszerváltás óta elmúlt másfél évtizedben idehaza nem körvonalazódott. A felsőoktatás átalakításának elemzésekor használt, fentebb jelzett dimenziók közül másodikként

emlitett, a gyors vagy lassú átalakítás szempontja is érdekes mindkét terület esetében, hiszen az oktatás reformja a szakemberek szerínt erőltetetten rapid módon zajlik, mely feltehetően csak akkor nem lenne hátrány, ha meglennének az átalakításhoz szükséges eszközök. Nem szerencsés például, hogy úgy kezdődhet el képzés az alapszakokon, hogya mester szakról még nincs döntés. A sport esetében a kezdeti rapid lépéseket -mint például az állam viszonylag gyors kivonulása a finanszírozásbólegy jelenleg is tartó, hosszú útkeresés követ, mely bizonytalanná teszi a szférában szereplők helyzetét. Míg a tömegképzés versus elitképzés az oktatásban elsősorban szakmai ilIetve gazdasági kérdés, a sportban ez jellemzően az él sport, versenysport (elit), illetve a szabadidő- és diáksport (tömeg) jelentőségének hangsúlyozásában domborodik ki. "A felvilágosult zsarnok által vezényelt reform nem demokratikus folyamat" - mondta a kerekasztal egYJk résztvevője a kormányzati irányítás, ilIetve intézményi autonómia elvének kapcsán, ahol a másik fontos kérdés az volt, hogy mennyire lehet autonóm egy egyetem, ahol a finanszírozás döntően állami forrásból történik. A sportban ugyanakkor jellemző a szabadság (autonómia) utáni vágy illetve a paternalista biztonság közötti ingadozáshallhattuk Földesiné dr. Szabó Gyöngyi előadásában.

Egyértelműnek

tűnik

ugyanakkor, hogy mindkét terület túlpolitizált, és a koncepciók kialakítása jórészt "titkosan", a szakemberek csak nagyon szűk körének bevonásával történik. Gáldiné Gál Andrea