KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT
NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM: 201172 INTÉZMÉNYI KÓD: 063013
NAGYMÁGOCS, 2016. november 7.
1
TARTALOM 1. Az iskola nevelési programja .............................................................................................. 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .. 4 1.1.1.Jogszabályi vonatkozások ......................................................................................... 6 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 7 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 7 1.3.2 Elméleti háttér ........................................................................................................... 8 1.3.4. A prevenció területei ................................................................................................ 8 1.3.5. Egészségfejlesztés, felvilágosítás ............................................................................. 9 1.3.6. Rizikócsoportos megközelítés .................................................................................. 9 1.3.7. Társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások.............................. 9 1.3.8. Helyzetelemzés......................................................................................................... 9 1.3.9 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................... 18 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 18 1.4.1 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ............................................. 19 1.4.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ................................... 21 1.4.3 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:.......................................... 22 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................ 22 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........ 23 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................. 23 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program.......................... 24 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése.............. 24 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ..................................................................... 25 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................. 26 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje.......................... 26 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel.............................. 27 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák............................................ 29 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák.............................................. 29 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 31 1.9.1. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei .............................................. 34 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 35 2. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................. 36 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 36 2.2 Az iskola helyi tantervének (1-8. évfolyamig) az óraszáma...................................... 36 2.2.1. Hit-és erkölcstan oktatás megszervezése ............................................................... 37 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ... 38 2.3.1. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ...................................... 38
2
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......................................................................................................................38 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 38 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 39 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 39 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 39 2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................. 39 2.5.1.A mindennapos testnevelés célja............................................................................. 40 2.5.2. Intézményünk mindennapos testnevelési programjának tartalmi elemei............... 40 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai................................................... 44 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 44 2.8.1.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ............................ 44 2.8.2.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .......................................... 45 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .............................................................................................................................................. 45 2.9.1. A tanulók értékelésének helyi rendszere…………………………………………. 45 2.9.2.Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: ............................................................. 46 2.9.3.Az értékelés módjai: ................................................................................................ 47 2.9.4.A tanulói értékelés .................................................................................................. 48 2.9.5.A tanulók írásbeli és szóbeli beszámoltatásának formái, rendje ............................. 48 2.9.6.Az értékelés módjai: ................................................................................................ 49 2.9.7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ....... 50 2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .............................. 50 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ... 51 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... ..53 2. 13 Az iskola környezeti nevelési elvei…………………………………………………54 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... …………………………………………………………………………………………………….56 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei .......................................................................... 57 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei .......................................................... 58 3. Záró rendelkezések ............................................................................................................ 59
3
1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai programunk alapelvei határozzák meg iskolánk célját is. Célnak azt a végső állapotot tekintjük, amelyet a neveléssel, mint tevékenységgel el kívánunk érni. A feladatok pedig azok a tennivalók, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végeznünk. Nevelő-oktató munkánk mindennapos feladatai a kitűzött célok lebontásából adódnak. Az intézményi nevelő és oktató munka fő céljának az általános emberi és a nemzeti értékek diákokkal történő megismertetését, elfogadtatását és átadását tartjuk. Ebből adódóan pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Ennek érdekében általános céljaink: -
-
Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása, az állatok a növények védelme és szeretete. Az ember testi és lelki egészségének megőrzése. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért. Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Az emberi kapcsolatok tisztelete. Kulturált magatartás és kommunikáció. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Becsületességre nevelés
Célok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (1-4. évfolyam): -
Fejlessze tovább az iskola a kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék-és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.
Célok az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára (5-8. évfolyam): -
Folytassa a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik (5-6. és 7-8. évfolyam). Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás.
4
-
A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük.
-
A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre.
-
Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.
Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (1-4. évfolyam): -
-
A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.
Feladatok az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára (5-8. évfolyam): -
Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanuló közösségben való élete során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. Tudatosítani kell a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázni kell az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra kell nevelni. A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
5
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
• • • • •
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
• Elbeszélés. • Tények és jelenségek bemutatása • Műalkotások bemutatása • A nevelő személyes példamutatása
3. Tudatosítás kialakítása).
• Magyarázat, beszélgetés • A tanulók önálló elemző munkája.
(meggyőződés
Közvetett módszerek • A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. • Közös célok kitűzése, elfogadtatása. • Hagyományok kialakítása. • Követelés. • Ellenőrzés. • Ösztönzés. • A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. • A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. • Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. • Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint 50 %-a - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
-
1.1.1.Jogszabályi vonatkozások -
a 2011.évi CCIX. törvény a családok védelméről a 2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 51/2012. (XII.21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának rendjéről 20/2012 (VIII:31.) EMMI rendelet 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
6
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok “Ha embert látunk a gyermekben, emberré tudjuk nevelni!” Hermann Alice Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, egymásra figyelés. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítő magatartás kialakítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok “Az egészség az ember legdrágább kincse, ettől függ biológiai és társadalmi életének zavartalansága. Az egészség védelme az egyes embereknek És a társadalomnak is alapvető “ /dr. Róna Borbála/
1.3.1. Jogszabályi háttér
7
Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. -
-
20/2012. EMMI rend. 128.§-132.§, 142.§, 168.§-170.§ A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. Rendelet A 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott “Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” O 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat, az Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38.§(1) és (2) bek. Az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 5. 1/1997. (XII.18.) NM rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
1.3.2. Elméleti háttér Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: -
-
-
Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésnek, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási- nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel.
1.3.3. Az iskolai egészségfejlesztés módszerei -
prevenció egészségnevelés, felvilágosítás rizikócsoportos megközelítés társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások helyzetelemzés
1.3.4. A prevenció területei Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészségmegőrzésére irányul.
8
Az egészségfejlesztés a korszerű egészségnevelés és az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskolának a prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni.
1.3.5. Egészségfejlesztés, felvilágosítás Az egészségfejlesztés, felvilágosítás azt a célt szolgálja, hogy az emberi viselkedés racionálisan szervezett legyen, a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezessen. A nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a testi, lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységében. E módszer keretében az alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások is jó alkalmat teremtenek.
1.3.6. Rizikócsoportos megközelítés Ez a módszer a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytat megelőző tevékenységet. (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). Ez az egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzéshez. Amennyiben meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, avagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek, felnőtt emberek számára ki lehet munkálni valamilyen betegséget megelőző programot, Pl. Saját étrendet, mozgásprogramot.
1.3.7. Társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ezzel a modellel az érzelmi nevelést tekintik megfelelő eszköznek, ugyanis az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas érzelmi törekvések fejlesztését kell célul tűzniük. Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoportfejlesztő foglalkozások, amelyek képzett szakembert kívánnak. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy a droghasználatnak. A foglalkozások célja, hogy a résztvevőket ne csak arra készítse fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy pl. igent tudjanak mondani az egészségre, és megvédje őket a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstől. A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jeleinek meg. Az első cigaretta elszívása, az első részegség, az első illegális droghasználat: mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ilyen programok pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése, stb.
1.3.8. Helyzetelemzés 1.3.8.1. Az iskola adottságai az egészséges életmód szempontjából Az iskola épülete a település központjában található.
9
Az iskola épülete gyalogosan és kerékpárral is könnyen megközelíthető. A Rákóczi utcai épület K-Ny irányú tájolása miatt a tantermek jelentős része közvetlen napfényt kap, amely különösen a késő tavaszi és kora őszi időszakban zavarja a nevelő-oktató munkát. (a túlzott fény és hő fáradékonyságot, fejfájást okoz). Iskolaudvar: Az iskola épülete mellett nagy játszóudvar és sportudvar található. A bitumennel borított kézilabdapályát, valamint a körötte található, valamikor salakos futópályát, állapota miatt használni nem lehet. A játszóudvarra minden évben facsemetét ültetünk. A fű gondosan kezelt. Részben fedett kerékpártároló található az iskola udvarán, de ennek nagysága nem megfelelő. Az udvari gyülekezőhely térköves. A két épületet összekötő járda felújításra került. Iskolabelső: A tantermek mérete változó. Kevés az illemhely, a meglévők is felújításra szorulnak. A felsőruhák és a cipők tárolása az iskolában a folyosón található szekrényekben, és a tantermekben kialakított szekrényekben megoldott. Az emeletes iskola épületében a lépcsők erősen kopottak, csúszósak, több tanterem parkettás burkolata szintén elhasználódott. Az épületben hiányzik a zsibongó vagy aula, ahol a szünetbeli tartózkodás megoldódna, mert erre a folyosók szűkösek. A 12x30 m méretű tornatermet iskolai testnevelésre, diák- és szabadidősportra, edzésre használjuk. Igény szerint a felnőttek is igénybe vehetik. Padlóburkolata ragasztott parketta. Sportolási lehetőségek: röplabda, kézilabda, kosárlabda, teremfoci, asztalitenisz, tollaslabda stb. A sportszerek rögzítése balesetmentesen megoldott. A kis sportszertárban nem megoldott az eszközök biztonságos tárolása. Az öltözők mérete nem megfelelő, szűkösek. A tanulók testnevelés óra után nem tudnak tusolni. Tanórák: A tanulók órarendjének készítésekor igyekszünk figyelembe venni a gyermekek terhelhetőségét. Ennek ellenére az órák elosztása nem egyenletes, akad olyan tanítási nap, amely a diákok számára kevésbé vagy különösen megterhelő. A szaktantermi tanulásszervezés kialakításával, a felső tagozatos diákjaink szünetben vándorolnak. A tanulók minden esetben a tornatermet használják a testnevelési órákon. A gyógytestnevelés beindítására lehetőségeink adottak, de ehhez minden évben a Szentesi Pedagógiai Szakszolgálat hozzájárulása szükséges. A tanulók szalontánc oktatást is igénybe vehetnek. Étkezés: Az iskolában helyben nincs étkezési lehetőség. A tanulók a Szociális Szolgáltató Központ konyhájára járnak ebédelni. A tízórait és az uzsonnát onnan szállítják ki az iskolaépületekhez. A folyamatos étkezés csoportokban, önkiszolgáló rendszerben történik. Az ebédlő igen zsúfolt ebédidőben. Az étkezés kulturált körülmények között történik. A kabátok, táskák tárolása nem megoldott. Berendezés, felszerelés: A tantermek meghatározó berendezése a tanulói padok, székek. A berendezési tárgyak, felszerelések régiek, elavultak, folyamatos cserére szorulnak.
10
Üzemeltetés: Üzemeltetési feltételek az intézményben adottak. A felújított fűtési, szigetelési rendszer biztosítja a megfelelő hőmérsékletet az épületben. A napelemek a szükséges mennyiségű áramot megtermelik az intézmény részére. A vizesblokkok felújítása az elkövetkezendő időszakban elkerülhetetlenek.
1.3.8.2. Az egészségfejlesztés személyi feltételei Iskolánkban két biológia szakos, egy gyógytestnevelés és testnevelés szakos, és két olyan tanító kolléga van, aki testnevelés szakkollégiummal rendelkezik. A tanártovábbképzés keretei között két kolléga végezte az “Iskolai drogkoordinátor”-i képzést.
1.3.8.3. Az iskolánk tanulóinak egészségmagatartással összefüggő szokásai Iskolánk életének hagyományosan szerves részét alkotják az iskolai sport és kulturális rendezvények. A sportrendezvények közé sorolhatók a tornaünnepélyek, a házi tornaversenyek, a bajnokságok, családi sportdélutánok, a madarak és fák napi programok, valamint a kirándulások jellegüknél fogva szintén e körbe sorolhatók. Intézményünk Diáksportkört működtet. “Tömegsport” címszó alatt - külön az alsósok és külön a felsősök számára - a sportolási lehetőség biztosított. E foglalkozásokat testnevelő tanár, tanítók irányítják. A futballedzéseket “külsős” edző szervezi 3 korcsoportban. Tapasztalatunk, hogy diákjaink nem használják ki az egészség megőrzés e lehetőségeit kellően.
1.3.8.4. Közegészségügyi ellátás A tanulók egészségi állapotának a vizsgálata, a szűrések folyamatosan, zavartalanul történnek. A védőnő rendszeresen ellenőrzi a személyi higiénét. Intenzíven bekapcsolódik az intézmény egészségfejlesztési programjába, osztályfőnöki órák keretében egészségmegőrző témában előadásokat tart
1.3.8.5. Beteg gyerek, balesetvédelem, baleset-megelőzés Iskolánkban előforduló leggyakoribb gyermekbetegségek a légúti fertőzések, a fertőző eredetű hasmenések, fejtetvesség és a vírusfertőzések. Tanulóink nagy részének ellenálló képessége igen gyenge. Iskolai balesetek előfordulása szerencsére ritka, többnyire a testnevelési órán helytelenül végrehajtott tornagyakorlat következménye, vagy a tanítási órák közötti szünetekben önfeledt játékból, rohangálásból adódik.
1.3.8.6. Pedagógiai hitvallás Iskoláinknak minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetükkel segítenünk kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Alapelvünk, hogy a harmonikus élet értékként való tiszteletére neveljünk. Fel kell készítenünk a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartásra kell nevelnünk. Ismerjék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola, a közlekedés, veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a vészhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Feladatunk, hogy felkészítsük tanulóinkat az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira. Támogatást nyújtunk diákjainknak, különösen a serdülőknek, a függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. A krízishelyzetbe jutottakat segítenünk kell. 11
Megkerülhetetlen feladatunk, hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítsunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésére. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével kívánjuk kialakítani. 1.3.8.7. Célmeghatározás Az iskola egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt céljai. -
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutassuk és gyakoroltassuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten — a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkozzanak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -
a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén.
Az egészségfejlesztés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
1.3.8.8. Az egészségfejlesztés hosszú távú céljai: Egységes prevenciós szemlélet kialakítása: egészséget támogató életmód gyakorlása, környezeti károsító tényezők lehetőség szerinti kiiktatása, a betegségek megelőzése. - Az esélyegyenlőség elvének a mindennapi élet színterein az egészség, az egészségfejlesztés tekintetében való érvényesítése. - A mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. - A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. - Az iskoláskorú gyermekek helyes egészségmagatartásának kialakítása. - Az iskola atmoszférája és tárgyi környezete legyen alkalmas az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására és továbbadására. - Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának, és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása. - Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése. - Pozitív döntéshozás: a „nemet mondani problémahelyzetekre” elősegítése. - Az egyéni képességek fejlesztése, az egyén saját egészsége és környezete feletti fokozottabb ellenőrzés gyakorlása és az egészség szempontjából kedvező alternatívák választása terén.
1.3.8.9. Az egészségfejlesztés rövid távú céljai Olyan egészségmagatartás kialakítása a tanulókban, amely az alábbi pilléreken nyugszik: -
Személyi higiéné A test tisztántartása, a bőr szerepe; szexuálhigiéné; mentálhigiéné; lelki egészségvédelem.
- Egészséges táplálkozás Élettani alapismeretek (anyagcsere); élelmi anyagok, tápanyagok; energia, tápanyagszükséglet; táplálékpiramis; egészséges táplálkozás; helytelen táplálkozási szokások; ismerete.
12
-
Több mozgás A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében; a mozgáshiány okozta problémák, az inaktív életmód következményei; A mindennapos testedzés fontossága.
- Stressztűrés, stresszkezelés A stressz jelentősége, hatása az emberi szervezetre; a pozitív és negatív hatások feldolgozása, elhárítása - Balesetmegelőzés Otthoni balesetek, iskolában előforduló balesetek, az utcán és a közösségekben megjelenő veszélyforrások - Szexualitás Szexuális viselkedés; biológiai reprodukció; születésszabályozás, fogamzásgátlás, terhesség, növekedés, fejlődés, szexuális felelősség, nemi úton terjedő betegségek. - Nem a dohányzásra A hozzászokás veszélye, akarati tényezők, motiváció, környezetünk iránti felelősségérzet - Nem az alkoholfogyasztásra A szervezet reakciói, a szervrendszerek megváltozott működése; a személyiség átalakulása, hatása a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. - Drogtagadás Leépülés, a személyiség megváltozása, elvonási tünetek, tolerancia; egyéni és társadalmi problémák; szenvedélybetegségek. - Időben orvoshoz fordulás Preventív szemlélet jelentősége; szűrővizsgálatok fontossága, lényege - Környezetvédelem Közvetlen környezetünk védelme. A levegő, víz, talaj tisztasága, hatása az egészségre, tisztaságuk védelme; (természeti kincseink védelme, hulladékok, veszélyes anyagok kezelése, környezetbarát termékek előtérbe kerülése, korszerű légszűrő berendezések)
1.3.8.10. Főbb egészségfejlesztési célok és sikerkritériumok Cél: Személyes higiéné kialakítása Sikerkritérium: Alkalmazza a higiéniás feltételeket (zsebkendő, kézmosás, törölköző, fésű használata) a mindennapos tisztálkodás során. Kialakul önmagával szembeni igényes megjelenés (ápolt külső, tiszta öltözet). Indikátorok: Ápolt külső, tiszta ruházat. A 10-14 éves korosztály esetében a megváltozott sajátosságokra való fokozottabb odafigyelés. Cél: Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása Sikerkritérium: A helyes táplálkozás szabályainak ismerete, betartása Indikátorok: A tanulók kritikusan viszonyulnak a mindennapi és az ünnepi étkezéshez. Ismerik és előnyben részesítik az egészséges élelmiszereket, táplálékokat Tisztában vannak a helytelen étkezések következményeivel, az azokkal összefüggő
13
betegségekkel. A kultúrált viselkedési szabályok betartása az étkezések alkalmával. Cél: Ismerje és alkalmazza az egészséges életmód feltételeit Sikerkritérium: Helyes napirend, életritmus kialakítása. Indikátorok: A tanulóknál nő a sport- és mozgásigény. Kevesebb időt szánnak tv nézésre, több időt töltenek aktív pihenéssel. A szabadidőt hasznos elfoglaltságokkal töltik. Megtalálják a helyes egyensúlyt a tanulás, játék, sport, szórakozás tekintetében. Cél: Minden tanuló fogadja el és segítse fogyatékos, sérült társát. Sikerkritérium: A fogyatékos gyermekek a csoport teljes értékű tagjai. Indikátorok: Segítségadás a csoporton belül önzetlenül történik.
1.3.8.11. Az iskola egészségfejlesztés feladata A helyes egészségmagatartás kialakítása érdekében az iskola feladata: -
Készítse fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. A sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás tanúsítsanak. A környezet — elsősorban az iskola, a háztartás, a közlekedés, a veszélyes anyagok — leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőinek ismertetése. Készítsen fel veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Készítsen fel az önálló gyalogos és tömegközlekedésre, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Nyújtson támogatást a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskolai környezet biztosítsa a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődését.
1.3.8.12. Az egészségfejlesztés iskolai területei Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, s ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: -
önmaguk és egészségi állapotuk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismeretekkel a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
14
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka területei: -
az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, a mindennapi testmozgás, a dohányzás, alkoholfogyasztás-és kábítószer használat megelőzése, a sajátos nevelésű és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére, a szexuális nevelés- már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.
Egészségfejlesztés a tanórán: -
-
-
Biológia és egészségtan, az erkölcstan, a kémia, az osztályfőnöki, a technika, a környezetismeret‚ testnevelés órák egészségfejlesztési tananyagát a tanítási óráinkba beépítjük, mely témakörei a helyi tantervben is megtalálhatók. Az egészséges magatartás kialakításához illeszkedő tanulásszervezési módok kialakítása (Pl. tanulmányi kirándulás, témanap, egészségügyi intézményekbe szervezett órák) Olyan cselekedtető módszerek alkalmazása, amelyek elősegítik a tanuló együttműködő,kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közös közreműködését.
Egészségfejlesztés a tanórán kívül: -
Az egészségfejlesztéshez kapcsolódó jeles napok megünneplése (magunk is szervezhetjük, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz is) Egészségnap szervezése Szakkörök, Bekapcsolódás megyei, országos vetélkedőkbe, versenyekbe Az egész iskolai életre ható, témanapok, egészségnapok, szervezése: Egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása pl. — családi napok szervezése Délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások) Iskolai kirándulások, családi sportdélutánok Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz Előadások, fórumok szervezése
A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidő igény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus feladata.
TÁMOP-6.1.2.A-14/1 pályázaton a „Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával.” A projekt célja a megfelelő egészségtudatos szemléletmód kialakítása, a gyermekek, tanulók (mindennapos) egészségfejlesztéssel összefüggő készségeinek, ismereteinek bővítése, és ezek viselkedésbe történő beépítése, főként közösségépítő, egészségfejlesztési és testmozgás programok segítségével. A pályázat fenntartása érdekében a 2019/2020-as tanév végéig, az aktuális munkatervben rögzítjük azokat a feladatokat, rendezvényeket, programokat, melyeket megvalósítunk a pályázat keretében. Intézményünk részt
vesz
a
Tájékoztató fórumok -
Szülői értekezlet, szülői csoport számára szervezett fórum, tájékoztató. A tájékoztató lehet osztály-
15
, iskola szintű. Szakmai tanácskozások, tréningek megszervezésére is sor kerülhet.
1.3.8.13. A mindennapos iskolai testedzés fontossága A köznevelési törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit. Célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségfejlesztés, a szociális kompetenciák, csapatmunka valamint a társakkal történő kreatív együttműködés fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás - programban, - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgás alkalmával megtörténik, a keringési- és légző rendszer megfelelő terhelése, - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire, - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő képességű tanulóknak is, - a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban, - a testmozgás program során olyan sportokkal ismerkednek meg a tanulók, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében.
1.3.8.14. A program megvalósításához szükséges erőforrások Az egészségfejlesztési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint más szervezetekkel, intézményekkel jó kapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki.
1.3.8.14.1. Anyagi erőforrások Az iskola az egészségfejlesztési feladatok ellátásához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlást, valamint az egészségfejlesztési program lebonyolításához, jutalmazásához szükséges eszközöket a fenntartói költségvetésből finanszírozza. Lehetőség van arra is, hogy “A Nagymágocsi Gyermekekért” Alapítvány anyagilag is támogassa az egészségfejlesztési program megvalósulását, az ahhoz szükséges eszközök megvásárlását. Az iskola folyamatos figyelemmel kíséri a program megvalósulását célzó pályázatokat, s igyekszik megragadni és élni a pályázat nyújtotta lehetőségekkel. Sikeres pályázat esetén az elnyert összeget teljes egészében a pályázat megvalósítására fordítja. A Vöröskereszt szentesi szervezete folyamatosan támogatja iskolánkat az egészségfejlesztési program megvalósulásában.
1.3.8.14.2. Humán erőforrások Pedagógusok részvétele Az iskolai egészségfejlesztési feladatokban való részvétel minden pedagógus kötelessége. A nevelőközösségen belül különös felelősség hárul a következő pedagógusokra: - intézményvezetőre, intézményvezető-helyettesre,
16
- osztályfőnökökre, - testnevelőkre, - a diákönkormányzatot segítő pedagógusra. Mivel a pedagógusok többsége az alapképzésen és eddigi továbbképzései során nem kapott az egészségfejlesztéssel kapcsolatosan kielégítő ismereteket, módszertani ötleteket, ezért fontos szerepe van az önképzésnek, továbbképzéseknek. A szakirodalomban való jártasság megalapozásához ma már rendelkezésre állnak és elérhetők a megfelelő publikációk. Szakirányú továbbképzési szakok, pedagógus szakvizsgára felkészítő szakmai programok, valamint továbbképzések segítik a szakmai tudás megszerzését, elmélyítését. Az egészségfejlesztési feladatok jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. A szakszerű és az iskola konkrét helyzetét figyelembe vevő iskolai egészségstratégia megvalósítása a tantestület együttműködése nélkül elképzelhetetlen Szülők (család) A szülő, a család legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és megfelelő információ-átadás során aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösség A szülői munkaközösség olyan jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az iskola és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonnunk e szervezetet és megnyerni támogatását is. Ez a “szövetség” garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvosok, védőnő Az iskola tanulóinak egészségügyi ellátását a kijelölt orvosok, védőnő végzik, valamint a tanulók fogászati ellátásáról a fogorvos gondoskodik. Feladataik az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv., 38.§(l-2.) bekezdése alapján a következők: -
-
A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak. Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. Közreműködés: közegészségügyi-, járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás, egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.
Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: -
Az életmód és betegségek összefüggései. Az iskola tanulóinak egészségi állapota, ennek alapján az “iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok. A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdések
Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzat más intézményeiben dolgozó szakemberek.
17
Egészségügyi intézmények, szervezetek Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkában. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, továbbképzéseken jogi, gyermek-és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.
1.3.8.15. A program értékelése Az egészségfejlesztési feladatokat az iskolai munkaterv tartalmazza. A feladatok teljesülése, a program értékelése a célkitűzések és a sikerkritériumok mentén történik. Az ellenőrzés, értékelés, a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. A programokat tanév végén értékeljük. Az értékelés eredménye újabb információt ad a programról. Követhetővé válik, mi az, amit meg lehet valósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Ezek alapján módosítható a célkitűzés, megváltozhatnak, eltolódhatnak a hangsúlyok.
1.3.9 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegélynyújtás oktatásának célja, hogy szerezzenek alapvető ismeretet az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy ellátására. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: -
biológia és egészségtan tantárgy keretében van lehetőségük tanulóinknak az alapismeretek elsajátítására előadások meghallgatása
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiségfejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása, az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. - A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében: A tanulói közösségek irányításában a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. - Az önkormányzás képességének kialakítása: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. -
18
-
-
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: A tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
1.4.1 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Egy-egy csoport szerveződésének fontos motiváló tényezője lehet az azonos érdeklődési kör. Ennek alapján szerveződnek a szakkörök, művészeti csoportok, sportkörök, és az iskolai munkaközösségek által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvények. Fontos tevékenységünknek tartjuk, hogy e szervezeti keretek között ne csak a tehetséggondozásra kerüljön sor, hanem a közösségben rejlő személyiségformáló erők is maximálisan kibontakozzanak. Intézményünk egyik legfontosabb célkitűzése, hogy nevelő, oktató munkánk eredményeként minden tanuló teljesítsen képességei szerint, tanulmányi eredménye érje el képességei maximumát, váljék erkölcsi normakövető, harmonikus személyiséggé. A cél megvalósításának legfőbb záloga a pedagógus, aki elősegíti a képességek korai felismerését, a tehetség kibontakoztatásának gazdag tárházát alkalmazza, gondos kezeléssel csökkenti a meglévő hátrányokat, személyiségével, személyes példájával, következetes elvárásaival kezeli a magatartási gondokat, segíti a beilleszkedést. A pedagógus munkáját megértő odafigyelés, segítő szándék jellemezze. Nevelési módszereiben domináljon a motiváció, a tanulói erőfeszítést értékelő magatartás, az elismerés. A tanulási kudarc, magatartási probléma forrása lehet részképességzavar, de gyökerezhet kulturális hátrányokban, szociális körülményekben. A pedagógus feladata a kudarc forrásának feltárása, melynek eszközei: - családlátogatás, a tanuló otthoni körülményeinek megismerése, kapcsolattartás a szülőkkel. - egyéni foglalkozás - pedagógiai szakszolgálat igénybe vétele. A közösségi nevelés területei: - a család - az iskola - az iskolán kívüli közösségek. A közösségfejlesztés színterei: - a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) - a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon - a szabadidős tevékenységek keretében Mind a három terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzá járulnak: -
az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól
19
függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskolával amennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Iskolánk tanulói saját osztályközösségük mellett az iskola egészének, mint nagyközösségnek is tagjai. Fontosnak tartjuk az együvé tartozás érzésének erősítését. Ennek eszközei az iskola közös rendezvényei: -
az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, egészségnap, őszi kavalkád őszi-tavaszi nyílt órák a farsangi rendezvény osztály, iskolai kirándulások családi nap nyári táborok.
A mindennapokban az iskolaközösség erősítésének eszközei az iskolán belül meghirdetett pályázatok, a különböző korcsoportok összefogását igénylő versenyek, az iskola egészét megmozgató versenyek, vetélkedések, sportrendezvények, házibajnokságok. A tanórán és a tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, - a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősségérzését.
-
A tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeink: Sajátos nevelési igény (SNI) azoknál a gyermekeknél áll fenn, akik oly mértékben korlátozottak fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeikben, hogy eredményes fejlesztésükhöz gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai támogatás szükséges. Iskolánkban fejlesztő-gyógypedagógus látja el a törvényi előírásoknak megfelelően a fejlesztő pedagógusi feladatokat. Tevékenysége a következő területekre terjed ki: - a tanulási és viselkedési zavarok megelőzése, a kialakult zavarok korrekciója; a megelőző (preventív) tevékenység különösen az első osztályban fontos és hatékony, - kapcsolattartás a szülőkkel, fogadóóra, tanácsadás, - tanulási zavarok megelőzése: mérések alapján hiányzó részképességek (téri, látási, hallási, emlékezet, gondolkodás) kialakítása, fejlesztése, - viselkedési zavarok kezelése: megfigyelés, mérés alapján a zavarok okainak feltárása, a gyermek énképének, önbizalmának erősítése, a kialakult negatív szokások leépítése. - gyógytestnevelés: kiszűrt tanulók fejlesztő ellátása gyógytestnevelő segítségével. Mindehhez nélkülözhetetlen a szülőkkel kialakított, bizalom alapján működő kapcsolattartás. Az alsó tagozaton az osztályfőnökök illetve az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok vállalhatnak egyéni képességfejlesztést, amelyet egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra, illetve tehetséggondozásra használhat fel.
20
Napközi otthoni foglalkozás keretében egyéni segítségadást nyújtunk megfelelő számú igény esetén, valamint megteremtjük a tanulószobai foglalkozás keretében a felzárkóztatás, hátrányok felszámolásának lehetőségét. A tanulási zavarral küzdő tanulók segítésére külön figyelmet fordítunk. Részképesség-zavar kiszűrése az alsó tagozaton, a tanulás korai szakaszában alapvető fontosságú, mely a tanító és fejlesztő pedagógus együttes feladata a szakértői bizottság közreműködésével. A részképességzavarral rendelkező tanuló segítésének lehetőségei a segítségadáson túl a motiválás, a tanulási sikerélmény lehetőségének megteremtésével a tanulási kedv fokozása, az eredményesség, élményszerzés nyújtása. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek a felső tagozaton: A tehetség az egyik legnagyobb emberi érték, melyet óvnunk és gyarapítanunk kell. Az adottságok felismerése, a képesség kibontakoztatása a mindennapok tanóráinak része. A tehetség, képesség felismeréséhez objektív mérési módszerek alkalmazhatók. E tesztek közül, felsőbb évfolyamokon visszatérő jelleggel néhány újra elvégezhető. Fontosnak tartjuka tanulók differenciált foglalkoztatását. - Egyéni feladatok adása, kiselőadásokra felkérés, könyvtárba irányítása, versenyekre való felkészítés,tanulmányi kirándulások szervezése. - Tehetséggondozó szakköröket szervezünk tanulóink igénye alapján szem előtt tartva, hogy minden korosztály és eltérő jellegű igény is kielégíthető legyen. Ösztönözzük tanulóinkat a különböző versenyeken, pályázatokon való részvételre, melyekre az egyéni felkészítést akár szakköri kereteken túl is vállaljuk. Szervezünk iskolai szintű (házi) versenyeket is a szélesebb körű részvétel, a megmérettetés lehetőségének biztosítása érdekében. Az Oktatási Hivatal által működtetett TehetségKapu információs rendszer segítséget nyújt a pedagógusnak, szülőknek, tanulónak a tehetséggondozó módszerek megismeréséhez. Intézményünk regisztrált, csatlakozott az információs rendszerhez.
A TehetségKapu információs rendszer egy folyamatosan bővülő, a tanulók számára érdekes és értékes, tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához nagyban hozzájáruló szolgáltatás nyújtásának szándékával jött létre. Intézményünk ezt a lehetőséget is kihasználja a tehetséges tanulók felkészítésében.
1.4.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek: A diákok által kezdeményezett tevékenységek mozgatórugója iskolánkban a diákönkormányzat. Az iskolai diákönkormányzat élén 3 fős elnökség áll, ők képviselhetik tanulóinkat a városi és országos rendezvényeken. A működés módja: negyedik évfolyamtól két képviselőt választ az osztály a tanév kezdetén, akik képviseli társait a diákönkormányzat megbeszélésein. E megbeszélésekre feladatfüggően kerül sor. A diákönkormányzat tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Közösségfejlesztési feladatai: -
olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,
21
a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat. Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik: -
-
Őszi kavalkád Mikulás és karácsonyi ünnepség a farsangi rendezvény megszervezése Hunyadi nap, gyermeknap megszervezése
A diákönkormányzat közreműködik az iskolai nyári tábor megszervezésében.
1.4.3 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik, a szervezett osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. Lehetséges formái: Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. - A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. - A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. - A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködőkészség fejlődését. - Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére. -
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: -
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti-, osztályozó-, javítóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
22
-
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg lehetőség szerint minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszerelvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart a település gyermekjóléti felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz az alsós/felsős munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség korai felismerése és speciális képzése a tehetség kibontakoztatásának és fejlesztésének feltétele. Nem köthető életkorhoz, bizonyos alapképességek, készségek birtoklása után válhat egyértelművé. A tehetség valamely tevékenységi kör átlagosnál jóval eredményesebb művelésében jut kifejezésre, ezért minél sokszínűbb tevékenységek végzésére kell lehetőséget adnunk a tanórákon, a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon és a szabadidőben. Tehetségfejlesztés feladatai, formái: - a tehetséges tanulók felismerése, a tehetség mibenlétének megállapítása,
23
- szükséges személyi és tárgyi feltételrendszer folyamatos nyomon követése (osztályfőnök, osztálytanítók, szaktanárok), - személyre szóló differenciált feladatokkal éljék át tanulóink a nehezebb feladatok megoldásával járó örömöt, - olyan légkör biztosítása, amely ösztönzi a problémamegoldást, a kreativitás fejlődését, - kommunikációs képesség fejlesztése, - önművelés igényének erősítése, vállalkozási kedv fejlesztése, fenntartása, - a könyvtárhasználat, az információszerzés képességének elsajátíttatása (gyűjtőmunkák, kutatások, tanulói előadások előkészítése, Internet stb.), - az éves órakeretben biztosított lehetőségeken belül, csoportbontásos oktatási forma megvalósítása - művészeti csoportok működtetése, - szakkörök, fejlesztő foglalkozások szervezése érdeklődési kör, igény alapján, - a napközi otthon, a tanulószoba, valamint a tehetséggondozásra biztosított tantárgyakhoz rendelt órák hatékony felhasználása, - a tömegsport foglalkozások, a mindennapi sportolás feltételrendszerének biztosítása, a testkultúra fejlesztése, - versenyeztetési, szerepeltetési, pályáztatási lehetőségek biztosítása, a tehetséges tanulók menedzselése, - gyermekek pályaválasztásának segítése, - az eredményesség elismerése, jutalmazása.
1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: -
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a napközi otthoni foglalkozásokon a tanulók megsegítése a tanulószobai foglalkozásokon a tanulók megsegítése iskolaotthon / egésznapos oktatási formán belül a differenciálás munkamódszer alkalmazása a felzárkóztató foglalkozások szervezése a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás irányítása, segítése
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 1-2. évfolyam: Beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulóinkat - alapos megfigyelést, megismerést követően, az okok lehetséges feltárása után - egyéni bánásmóddal, kortársak bevonásával, súlyosabb esetekben a nevelési tanácsadó, pszichológus segítségét kérve, sajátos fejlesztőterápiát alkalmazva segítjük. 3-8. évfolyamon: Az osztályközösségekben a nevelők, szülők észrevételei alapján kerülnek felmérésre azon tanulók, akik a közösségtől elkülönülnek. A kiváltó okok felkutatása után kerül sor, az osztályfőnök által olyan program kidolgozására, amely ezt a helyzetet igyekszik enyhíteni vagy megszünteti (egyéni fejlesztési terv). Amennyiben a probléma ezen a szinten nem kezelhető, az osztályfőnök, továbbá az iskola vezetőjének segítségét jogosult igénybe venni. Segítő partnereink: -
szülők óvónők, osztályfőnökök, az érintett tanulót nevelő-oktató pedagógusok csoportja,
24
-
pedagógiai szakszolgálat szakemberei, szakértői bizottság, iskolaorvosok, érintett nevelő (tanári kötődés nevelőerejének felhasználása),
Módszerek: - Egyéni fejlesztő beszélgetések, a pozitívan ható társas kapcsolatok erősítése, - a nevelési tanácsadó, a gyermekjóléti szolgálat, a szakértői bizottság szakembereitől segítség kérése, - tanulási kudarcok esetén, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások biztosítása, - pozitív érzelmi élmények, önbizalom-növelő helyzetek biztosítása a közösségben, Tevékenységek: -
szoros kapcsolattartás a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató órák, foglalkozások, a napközi otthon, a tanulószoba, iskolaotthon a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus kötelessége. Az igazgató felel a feladatok megszervezéséért és ellátásáért. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: -
a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, az okok feltárására, az okok megszüntetésére.
A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján megkülönböztetjük a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű valamint veszélyeztetett gyermeket. A státuszokat a mindenkori jogszabály határozza meg. A megelőzés gyermekvédelmi és egyben pedagógiai tevékenységet is jelent. A feltárás alkalmával meg kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait. Iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység a gyermekvédelem céljainak megvalósítására olyan pedagógiai tevékenységet és légkört alakítunk ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik tanulónk bőrszíne, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy bármely más ok miatt hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Nevelő-oktató munkánk mindenki számára biztosítja a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket annak érdekében, hogy tanulóink kibontakoztathassák képességeiket, tehetségüket, leküzdhessék indulási hátrányaikat. Tevékenységünk elemei: -
a gyermekek személyiségének megismerése, személyiségzavarok leküzdése felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) tehetséggondozó foglalkozások (szakkörök) differenciált oktatás és képességfejlesztés pályaválasztás irányítása, segítése személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok, foglalkozások szervezése a családi életre történő nevelés iskolai étkezési lehetőségek egészségügyi szűrővizsgálatok
25
-
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek) szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás (családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási napok) tanulókkal való együttműködés (diákönkormányzat) napközis (tanulószobai) ellátás iskolaotthonos oktatás / egésznapos iskola tájékoztatás a gyermekjóléti szolgálat tevékenységéről
Iskolánk az alábbi szervezetekkel, intézményekkel, személyekkel működik együtt: -
KLIK Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ Szentes Járási Gyámhivatal Gyermekjóléti Szolgálat Védőnői szolgálat Háziorvosok Rendőrség Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Szentesi Családsegítő Központ Pedagógiai Szakszolgálat Művelődési ház, Könyvtár Logopédus, gyógypedagógus Önkéntes segítők A „Nagymágocsi Gyermekekért” Alapítvány
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: -
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a napközi otthon igénybevétele a tanulószoba, egésznapos nevelés / iskolaotthon, a felzárkóztató foglalkozások, a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése, a családlátogatások, a továbbtanulás irányítása, segítése, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, szoros kapcsolat az önkormányzattal, polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény növendékeinek közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák.
-
A gyermek a tanuláshoz való jogát a tanulói jogviszony keretében gyakorolhatja. Tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanulói jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelességek alanya a tanuló, de a tankötelezettséggel kapcsolatos tanulói kötelezettségek elmulasztásáért a szülő is felelős. 26
-
-
A tanulás és az iskolában végzett munka a diák személyes felelőssége, melyet értékelni a tanárnak joga és kötelessége is. A szülőnek joga ezen értékelést megismerni, a tanár pedig jogosult a szülő értesítését kezdeményezni. A tanuló – a beiratkozást követően – részt vehet a különböző csoportok munkájában, az iskola tanulói számára szervezett rendezvényeken. A rendezvény idején a tanulónak joga van az intézmény létesítményeit, eszközeit használni.
1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen tájékoztatja a tanulókat, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat ülésén és a faliújságon keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a tanulókat. - a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan, szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. - a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. - a szülőket az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten tájékoztatást nyújt. - az osztályfőnökök folyamatosan a fogadó órákon, az osztály szülői értekezletein ad tájékoztatást. -
A szülők közösségének szervezetei SZMK Az osztályok szülői munkaközösségeit az iskola igazgatója évente kétszer köteles összehívni és tájékoztatást nyújtani. Az iskola minden osztályában az első szülői értekezlet alkalmával kerül megválasztásra 3 fő, önkéntes jelentkezése alapján. Feladatukat az osztályfőnökkel közösen, egyeztetve végzik. Úgymint: rendezvényeken való segítségnyújtás, a szülők kéréseinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az osztályfőnök felé stb. Szülők tájékoztatásának iskolai formái A szülői értekezletek célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. ideje: tanévenként 2 alkalommal, valamint szükség szerint. feladata:. szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, A fogadóórák célja a szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Az iskola nevelőit és az iskola vezetőit a szülők - a tanítási órát nem zavarva – meghatározott időpontban felkereshetik. A fogadóórák feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. A nyílt napok célja betekintést nyújtani a szülők számára az iskolai életbe. Tanévenként alsó tagozatban 2 alkalommal, ősszel és tavasszal a munkatervben meghatározott időpontban tartjuk. Felső tagozatban tanévenként 1 alkalommal tartjuk a munkatervben meghatározott időpontban. A nyílt napok feladata, hogy a szülő bepillantást nyerjen az iskolai oktató-nevelői munka
27
mindennapjaiba. Ismerje meg a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. A családlátogatás célja a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása, feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Írásbeliformák Írásban tájékoztatjuk a szülőket a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményéről, a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. -
üzenő-tájékoztató füzet (1. évfolyam) ellenőrző könyv (2. évfolyamtól) iskolai hirdető táblák tájékoztató szórólapok iskolai kiadvány
Pedagógusok szervezetei: Szakmai munkaközösségek: A munkaközösséget az azonos szakterületen működő nevelők csoportja alkotja. A munkaközösség célja: a nevelő-oktató munka fejlesztése, a tagok továbbképzésének segítése, az iskola vezetői részére szaktanácsok nyújtása az adott szaktárgy tanításában. Intézményünkben alsós és felsős munkaközösség működik. Alsós munkaközösség feladatai:
-
Fejleszti az alsó tagozatos munka módszertanát és az oktató-nevelő munkát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat. Javaslatot tesz az irányok megválasztására és a költségvetés szakmai irányú felhasználására. Kialakítja az egységes követelmény és értékelési rendszert. Szervezi az alsós pedagógusok továbbképzését, illetve javaslatot tesz a továbbképzési program és a beiskolázási terv készítésekor. Segíti az új illetve a pályakezdő pedagógusok munkáját. Megismerteti velük a helyi szokásokat, követelményeket. Figyelemmel kíséri a tagozaton alkalmazott tanítási módszereket. Javaslatot tesz a tankönyvek, taneszközök kiválasztására évfolyamok szerint. Szakmai, módszertani megbeszéléseket, továbbképzéseket tart. Dönt szakterületén belül az iskolai tanulmányi és egyéb versenyek megrendezéséről, az iskolán kívüli versenyeken való részvételről. Végzi az iskolavezetés és a tantestület által kijelölt feladatokat. Felsős munkaközösség feladatai:
-
Pedagógiai egységünk erősítése Összehangolt munka az osztályközösségekkel, nevelőtestülettel és az iskola vezetésével Társadalmi igényeknek megfelelő tanulmányi munka kialakítása, mely megfelel pedagógiai céljainknak és a gyermekek egyéniségének is Egységes nevelési elvek megfogalmazása és azok megvalósítása Hozzásegíti diákjainkat ahhoz, hogy felismerjék az értékeket, „a szépet” Családi háttér feltérképezése 28
-
Jól működő, elfogadó, stabil és együttműködő osztályközösség kialakítása Hozzásegíteni diákjainkat ahhoz, hogy megtalálják helyüket a kisebb-nagyobb közösségekben. Hatékony konfliktusmegelőzés, konfliktuskezelés Az egészséges életmód szemléletének kialakítása, káros szenvedélyeket elutasító szemlélet kialakítása Javaslatot tesz az irányok megválasztására és a költségvetés szakmai irányú felhasználására. Kialakítja az egységes követelmény és értékelési rendszert. Szervezi az alsós pedagógusok továbbképzését, illetve javaslatot tesz a továbbképzési program és a beiskolázási terv készítésekor. Segíti az új illetve a pályakezdő pedagógusok munkáját. Megismerteti velük a helyi szokásokat, követelményeket. Figyelemmel kíséri a tagozaton alkalmazott tanítási módszereket. Javaslatot tesz a tankönyvek, taneszközök kiválasztására évfolyamok szerint. Szakmai, módszertani megbeszéléseket, továbbképzéseket tart. Dönt szakterületén belül az iskolai tanulmányi és egyéb versenyek megrendezéséről, az iskolán kívüli versenyeken való részvételről. Végzi az iskolavezetés és a tantestület által kijelölt feladatokat.
1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Tanulói közösségek szervezete A diákönkormányzat iskolánk tanulóinak közösségét a hivatalos együttműködés során a képviseli. Kapcsolattartásunk a DÖK-ot segítő nevelő közvetítésével történik, akit az iskolai tanulóközösség javaslata alapján az intézményvezető nevez ki. A DÖK működési és szervezeti szabályzatában az összejövetelek idejét, feladatát, céljait pontosan meghatározzák.
1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola intézményvezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség értekezletén - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. Szülők esetében nagyobb hangsúlyt fektetünk a kooperativitásra épülő tanulásszervezési eljárások alkalmazása során bevonásukra, fokozott aktivitásukra, mind a szervezés, mind a lebonyolítás során. Ha a szülők érzékelik pedagógiai erőfeszítéseinket, látják nevelő-oktató munkánk eredményeit, tapasztalják nyitottságunkat, az odafigyelést a véleményünkre, elvárásaikra, akkor maximálisan partnereink lesznek a közös célok megvalósításában, továbbra is támogatják majd törekvéseinket. A szülők közösségének szervezetei - Az osztályok szülői munkaközösségei - Iskolai szülői munkaközössége Az iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságát döntően meghatározza az, hogy milyen a szülői háttér, mennyire működőképes a partnerek közötti kapcsolat. A jó együttműködés alapja a kölcsönös bizalom, a rendszeres és korrekt tájékoztatás. A kapcsolattartás, a szülők tájékoztatásának formái: 29
-
Szóbeli Szülői értekezlet Családlátogatás Fogadóórák Esetmegbeszélések Egyéni beszélgetések fogadóórákon kívül Szülői munkaközösség megbeszélései Tanévnyitó, tanévzáró ünnepség Egyéb iskolai események Tematikus, rendkívüli megbeszélések (pl: Határtalanul pályázat) Szülők fóruma – (közérdeklődésre számot tartó pedagógiai kérdésekről szakember által tartott előadás, beszélgetés szervezése) Nyílt napok Írásbeli Tájékoztató füzet Elektronikus napló (lehetőség szerint) Az iskola honlapja Szórólapok Plakátok Bizonyítvány Az intézmény hivatalos honlapja Tájékoztatás a következő várható kiadásokról (tankönyv, füzet, kötelező felszerelés jegyzéke) A szülői kapcsolattartás egyéb lehetőséget Segítségnyújtási lehetőségek:
-
“Nagymágocsi Gyermekekért” Alapítvány támogatása az iskola eszközparkjának gazdagítása az iskola esztétikai arculatának alakítása turisztikai feltételek jobbítása (tanulmányi kirándulás, úszásoktatás)
A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak a.) Családlátogatás A pedagógusok megítélése szerint kerülhet rá sor. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b.) Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, 30
-
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé
c.) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, magatartási problémák kezelése, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d.) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. e.) Szülők-pedagógusok alkalomszerű személyes beszélgetése A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján bármikor közölhetik az iskola igazgatóságával, tanáraival, nevelőtestületével.
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 24. szakaszának felhatalmazása alapján a tanulmányok alatti vizsgák ideje, részei, értékelése a Nagymágocsi Hunyadi János Általános Iskolában e szabályzat szerint történik. A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha -
-
a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át); külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét; felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés); tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsgaletételére kötelezték; a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott. Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban: Osztályozó vizsga a különbözeti vizsga kivételével évente 2 vizsgaidőszakban tehető: januárban és júniusban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából, a közismereti tantárgyakból tehető osztályozó vizsga. Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi, írja elő.
-
Az osztályozó vizsgára való jelentkezés kérelmét a januári vizsgaidőszakra december 15-ig; az
31
-
augusztusi vizsgaidőszakra pedig május 1-jéig kell beadni az iskola igazgatójának címezve. Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A tanuló a vizsga előtt 1 hónappal az osztályozóvizsga követelményeiről, tantárgyanként írásbeli tájékoztatást kap. Az osztályozó vizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli, vagy szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képeznek ez alól a készségtantárgyak, mint a:
-
Vizuális kultúra Ének-zene Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Erkölcstan Dráma és tánc Hon- és népismeret
A tanuló az osztályozóvizsgára önállóan készül fel, de szaktanára tanácsot adhat a felkészüléshez a tanulónak, amennyiben kéri. Ha a tanuló sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, akkor a tanulói jogviszonyban álló intézménynek kell gondoskodnia az iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint. - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázóírásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet - A tantárgyak részletes követelményrendszerét minden tanuló megtalálja a Pedagógiai Programban az iskola honlapján. - Minden iskolánkkal tanulói jogviszonyban lévő diák számára a vizsga díjmentes. -
A vizsga lebonyolítása: Az írásbeli osztályozó vizsga időtartama max. 60 perc. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott osztályban tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy feladatot kap további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben az esetben a vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült, eredménye elégtelen. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott munkaközösség által elfogadott értékelési rendszer szerint történik. Az osztályozó vizsga nem ismételhető meg.
32
Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az eredményhirdetés legkésőbb az osztályozó vizsgát követő 10. nap. Az eredményhirdetésig a tanároknak titoktartási kötelezettsége van. Az elért eredményéről a szülő hivatalos értesítést kap. Osztályozó vizsga hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók esetén: Az osztályozó vizsga időpontja a nem osztályozható tanulók esetében az első félév utolsó hete az első félévi tananyagból. Az év végi osztályozó vizsgán a tanév teljes anyaga kerül számonkérésre június 15-ig. Amennyiben ez nem sikerül, vagy a tanuló nem jelenik meg, a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát köteles tenni. A vizsgarészek meghatározása: A tantárgy neve
A vizsga részei
5-8. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Élő idegen nyelv Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Természetismeret
írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli gyakorlati /szóbeli írásbeli /szóbeli
1-4. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom Matematika Élő idegen nyelv 3., 4.o. Természetismeret
írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli
Különbözeti vizsga az igazgató döntése alapján bármikor tehető. A különbözeti vizsgával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni: -
-
-
A különbözeti vizsgára a bizonyítvány benyújtásával kell jelentkezni. A vizsgaengedélyt az igazgató adja, és ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is, kivéve, ha valaki külföldi bizonyítvány alapján jelentkezik vizsgára. A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra illetőleg tananyagokra terjed ki, amelyeket a tanuló az érvényes tantervből és bizonyítványból megállapíthatóan az előző osztály(ok)ban nem tanult. Ha a tanulónak tanulmányai folytatásához egynél több osztály, v. évfolyam anyagából kell különbözeti vizsgát tenni, akkor engedélyezhető számára az egy-egy osztályból a félévenkénti vagy az összevont különbözeti vizsga letétele. A vizsga ideje általában a szorgalmi idő vége vagy a tanév vége. A vizsgáztató tanárok lehetőleg annak az osztálynak a tanárai legyenek, amelyben a sikeres vizsga letétele után a tanuló folytatja tanulmányait. A vizsga lebonyolítása az osztályozó vizsgára előírtak szerint történik. A különbözeti vizsga díjtalan, és nem nyilvános. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a vizsga eredményét a tanuló bizonyítványába, a naplóba és a törzskönyvbe is be kell vezetni. A külföldi bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani, és a jegyzet rovatba be kell
33
jegyezni a különbözeti vizsga eredményét. Javítóvizsga szabályzata -
-
-
-
-
Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek legfeljebb három tantárgyból a tanév végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán, elégtelent érdemjegyet kapott. A javítóvizsgára utasított tanuló vizsgát csak az igazgató által megállapított napon tehet. A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. A vizsga előtt legalább 30 nappal független vizsgabizottság kérhető. Az igazgató levélben értesíti a tanulót a vizsga idejéről és helyéről. A javítóvizsga követelményeit írásban a szülőnek postai úton június 30-ig át kell adni. A szülő aláírásával igazolja a levél átvételének tényét. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. Az írásbeli vizsga (időtartama tantárgyanként max. 60 perc). Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.) A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott osztályban tanító nevelőnek jelen kell lennie. A tanulónak a felkészülésre min. 20 percet kell biztosítani. A feleletek maximális időtartama 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap további felkészülési idővel. Végső osztályzata a két felelet százalékos átlaga lesz. Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája sikertelen és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívül, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott munkaközösség által elfogadott értékelési rendszer szerint történik. A javítóvizsga díjmentes a vizsgázó számára. A javítóvizsga nem ismételhető meg! A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. Az osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely osztályozó-, javító- és különbözeti vizsga esetén a. Tü. 950. r. számú nyomtatvány. A hiánytalanul kitöltött jegyzőkönyveket az igazgatóhelyettes ellenőrzi. A szabályok betartása fegyelmi felelősséggel járó kötelesség!
1.9.1. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei -
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy jóváhagyott kerettantervekben “A fejlesztés várt eredményei” c. részben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
34
-
-
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a t anuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén, az adott tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló betöltötte a 16. életévét és nem végezte el az általános iskola 6. osztályát nem tagadható meg abban az iskolában az évfolyam megismétlése, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
- Az első –nyolcadik évfolyamon a köznevelési törvény előírásának megfelelően a tanuló nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál (igazolt és igazolatlan) többet mulasztott, igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 10 tanórai foglalkozást és az iskola értesítette a szülőt. - A szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha az előírt követelményeket teljesítette. - A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kelt tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (szakvélemény alapján) - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, - mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %- át meghaladja a nevelő testület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen. - magántanuló volt.
1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az átvétel jelentkezés útján történik, melyről az iskola igazgatója dönt. Az általános iskola köteles átvenni azt a tanulót, akinek a lakóhelye / tartózkodási helye a körzetében található. Osztályba, csoportba való besorolásáról a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. Az iskola a beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző iskolai tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Indokolt esetben az igazgató felmentést adhat az értékelés alól, addig, ameddig a másik intézményből érkező tanuló fel nem zárkózik. A 2-8. osztályban történő felvételnél be kell mutatni: -
A tanuló anyakönyvi kivonatát. Áttelepülés esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonatának magyar nyelvű fordítását és a szülők letelepedési engedélyét. Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt. Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Meglévő szakértői vélemény bemutatása. Megszűnik a tanuló jogviszonya: A 2012. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 53 §. (2) a, b, g, és (10) pontja szerint.
35
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A kerettanterv feladata a tartalmi szabályozás eszközeként meghatározni a pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra vonatkozó érvényes, közös, átfogó célokat és feladatokat. A választott kerettantervek az 51/2012. (XII. 21) EMMI rendeletben megtalálhatók. Az osztályok számára engedélyezhető időkeret, minden tanévben az aktuális tanulói szakértői véleményeknek megfelelően változhat. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom, felső tagozat Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene Angol Német Gazdasági és pénzügyi kultúra Informatika
Változat B változat A változat A változat A változat A változat A változat -
2.2 Az iskola helyi tantervének (1-8. évfolyamig) az óraszáma Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv /angol, német/ Matematika Erkölcstan/Hit-és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Természetismeret Környezetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc,dráma Informatika Osztályfőnöki Kötelező, minimális tantárgyi óraszám Kötelező, szabadon tervezhető órakeret Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv /angol, német/
1. 7
2. 7
3. 6
4 1
4 1
4 1
4. 6 2 4 1
1
1
1
1
2 2 1 5
23 2 1
2 2 1 5
23 2 1
2 2 1 5
22 3 1 1
2 2 1 5
24 3 1
5. 4 3 4 1 2 2
1 1 1 5 1 1 26 2
6. 4 3 3 1 2 2
1 1 1 5 1 1 25 3
7. 3 3 3 1 2
8. 4 3 3 1 2
2 1 2 1 1 1 1 5
1 2 1 2 1 1
1 1 28 3 1
1 1 28 3
5
0,5
36
Matematika Környezetismeret Informatika Természetismeret Osztályfőnöki Kémia Földrajz Történelem Hon-és népismeret Mozgókép, médiaismeret Gazdasági és pénzügyi kultúra I. Rendelkezésre álló órakeret Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt.27.§ (5.) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra Nkt. 6. sz. melléklete szerint 2016/17-es tanévben (Megj. tanévenként változhat)
1
1
0,5 0,5
0,5 1 1
1 0,5 0,5
0,5
0,5
0,5 0,5
1 1
0,5 0,5 0,5
25
25
25
27
28
28
31
0,5 1 31
25
25
25
26
20
20
21
21
51
54
54
57
52
52
69
57
1
1
1
1
1
1
1
1
3
3
3
3
3
16
4
A kötelező szabadon tervezhető órakeretet a nevelőtestület egyes tantárgyak óraszámának növelésére fordította, melynek segítségével több időt fordítunk a tanítási órán gyakorlásra, bevésésre. A modultárgyak oktatását tovább folytatjuk. 8. évfolyamon új tantárgy került bevezetésre a 2016/17-es tanévben - Gazdasági és pénzügyi kultúra.
2.2.1. Hit-és erkölcstan oktatás megszervezése A 2016/17-es tanévben elsőtől nyolcadik évfolyamon lehetőség van erkölcstan, vagy hit- és erkölcstan tantárgy választására. A hit és erkölcstanoktatás megszervezésének eljárásrendjét a 20/2012 EMMI rendelet 182/A szabályozza. A szülő írásban nyilatkozik, hogy melyik hit-és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcstan oktatást, vagy az iskola által szervezett erkölcstan oktatást igényli gyermeke számára. Amennyiben a következő tanévre a tantárgyra vonatkozó választást módosítani szeretné, azt minden tanév március 15-ig teheti meg a szülő. Írásban kell közölni az igazgatóval és az érintett egyházi jogi személy képviselőjével. A hit-és erkölcstan oktatásban résztvevő tanulócsoportok összevonhatók. A tanórákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani, vagy a szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásbeli megállapodása alapján más időpontban, vagy az iskola épületén kívül is megtarthatja. A hitoktató akadályoztatása esetén a felügyeletet az iskolának kell megoldania. A hit-és erkölcstan tantárgy értékelése szövegesen történik. (részt vett, megfelelt, jól megfelelt). Amennyiben nem tesz nyilatkozatot a szülő, az iskola a tanuló számára erkölcstan oktatást szervez.
37
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.3.1. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (rajz, technika, testnevelés) egyéb eszközökre is szükség van. (pl. technika és rajzfelszerelés, tornacsomag, stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásaihoz szükséges kötelező tanulási taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve ahol nincs munkaközösség, ott a szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában óvodai és iskola szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A szükséges taneszközöket, ruházati és más felszereléseket tartalmazó listát a szülők legkésőbb a tanév végéig írásban is megkapják. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztása az alábbi szempontok figyelembevételével történik: -
A taneszköz feleljen meg intézményünk célrendszerének és helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat az eszközöket, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszköz feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek. Szerkezete legyen egyszerű és világos, motiváljon, keltse fel a gyermek érdeklődését. Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, segítse az önálló feladatmegoldást. Fontos szempont, hogy az ára legyen elérhető.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése, az óvodából az iskolába való sikeres átmenet biztosítása valósul meg. - Az első évben fokozatosan kell áttérni az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formákról az iskolára jellemző tanulási tevékenységekre. - Kiemelt feladatok: az írás, olvasás és számolási készségek és a hozzájuk kapcsolódó kompetenciák megalapozása, az iskolai közösségbe szoktatás, az iskolai házirendhez igazodó helyes tanulói szokások és viselkedésformák kialakítása (tisztaság, étkezés, értékóvó magatartás, stb.) - A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén tered engedünk az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé tesszük az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. Heterogén tanulói csoportokat alakítunk ki. A differenciálás és az azt szolgáló szervezési eljárások és eszközök alkalmazása, valamint a nyelvi hátrány kezelése fontos pedagógiai feladat. Az általános iskola első és második évfolyamán az új tananyag feldolgozása és a megelőző ismeretek ismétlése, gyakorlása a negyvenöt perces tanórai időtartamon belül tetszőleges időeloszlásban, de összességében harminc perc alatt megvalósulhat, a fennmaradó idő egyéb pedagógiai tevékenységgel,
38
mozgásos, játékos foglalkozással, meséléssel is tölthető.
2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény- elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Kerettanterv elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. -
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat kezdetén folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. -
Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Segítjük értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával is segítjük. A helyes magatartás és viselkedésformák önálló (belső meggyőződésből fakadó) követésének megalapozása, egészséges életre és környezetvédő magatartásra nevelés, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük fontos pedagógiai feladatunk.
2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele -
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása; helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása;
2.5 Mindennapos testnevelés A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (11) pontja szerint: „Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében …”
39
A mindennapos testnevelés témája A 2016/2017-es tanévtől az 1évfolyamtól a 8. évfolyamig bevezetésre került a mindennapos testnevelés programja. A testnevelés órákon és a délutáni sportórákon túl, tartalmaz mozgásfejlesztő órákat, tartásjavító foglakozásokat, különböző szabadidős sportágakat. Ezen felül munkatervünk tartalmaz különböző programokat, amelyekbe a szülőket is bevonjuk.
2.5.1. A mindennapos testnevelés célja Napjainkban felértékelődni látszik a sportolás szerepe az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. A mindennapos testnevelési program segítségével iskolánk tanulóinak egész éven át lehetőséget nyújtunk a rendszeres mozgásra, arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Célunk, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük. A játéknál jobb nevelő nem létezik, mert része a vereség és a győzelem, feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is. A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához – ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez, így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása. Az adott foglalkozás jellegéből adódóan megjelenik az egyéni, a páros és a csapatmunka, és ezekben a differenciálás, az egyéni képességeknek megfelelően. Fontos a mozgásbeli hátrányok kiegyenlítése, szükség szerint a felzárkóztatás és a tehetségek gondozása.
2.5.2. Intézményünk mindennapos testnevelési programjának tartalmi elemei A tantervi testnevelés órákon, az alsó tagozaton a tananyag alapjául a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) számos országban kötelezően bevezetett gyermek-atlétikai programját használjuk fel. A tantervi testnevelés órákon, a felső tagozaton a kerettantervnek megfelelő testnevelés tanmeneteket használunk, amelyeket a helyi igényekhez igazítunk. A tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásműveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését. A délutáni sportórák célja A tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása, önfeledt játékpercek biztosítása. Alakítsuk ki a tanulókban az igényt a rendszeresen végzett testmozgásra. Töltsék szabadidejüket megfelelő közösségben, éljék át a csapathoz tartozás örömét, a közös felelősség élményét. A délutáni sportórák feladatai -
elsősorban játéklehetőség biztosítása házibajnokságok szervezése, lebonyolítása különböző sportjátékokból (labdarúgás, atlétika, kosárlabda, röplabda, torna, asztalitenisz, íjászat, pókfoci stb.), rekreációs sportágakból felkészítés iskolai és iskolán kívüli versenyekre Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák célja Fejlődjön az ideg-, az izom- és a csontrendszer, az egyensúlyérzékelés, a koordináció, a térbeli tájékozódás. A mozgásfejlesztés céljai: a nagymozgások fejlesztése és a sportmozgások fejlesztése. A
40
nagymozgások gyakoroltatása segítse elő a fejlődésbeli egyenlőtlenségek csökkentését, és a finommotoros mozgást kívánó írástanulást is készítse elő. A sportmozgások célja, hogy növeljék, fejlesszék a testi teljesítőképességet és alakítsák ki az adott sportághoz szükséges speciális képességeket, mozgásformákat. Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák feladatai Iskolánkban a mozgásanyag jelentősebb része labdás ügyességfejlesztés, amely kézilabda és a labdarúgás sportágak alapozására szolgál. - A speciális mozgásfejlesztés segítse kiküszöbölni a tanulási nehézségeket, a viselkedési és figyelemzavart. A nagy és finommozgások egymásra épülő rendszert alkotnak. A finommozgásokat fejlesztő feladatok sokszor összefüggnek a téri tájékozódás fejlesztésével is. - A természetes mozgáskedv megőrzése változatos, játékos feladatokkal. - Mozgástapasztalatok bővítése, a tanórán tanultak továbbfejlesztése, kiegészítése. -
2.5.2.1.A mozgásfejlesztő órák tevékenységei havi bontásban Szeptember:
járások, futások, szökdelések, ugrások labda nélkül és labdával. Október, november, december: labdás gyakorlatok, a labdás ügyesség fejlesztése. Január, február: támasz, függés és egyensúlygyakorlatok, utánzómozgások, feladatok akadálypályákon. Március, április, május: labdás gyakorlatok, játékok, versenyek. Június: szabadidős sporttevékenységek, (tollaslabdázás, asztalitenisz, kerékpározás…) Folyamatosan a fő feladatokhoz kapcsolódó játékok: futójátékok, fogójátékok, egyéni, sor és váltóversenyek, csapatjátékok.
2.5.2.2.A tartásjavító feladatok célja- melyek a tantervi órák kötelező része A mozgásszervi elváltozások megelőzése, kezdődő mozgásszervi elváltozások javítása, a helyes medencetartás, testtartás tudatosítása, kialakítása, a testtartásért felelős izmok erősítése, nyújtása. Feladatunk, hogy tudatosítsuk a tanulókban a helyes testtartás fontosságát, azt, hogy életük minőségét befolyásolja a mozgás-szervrendszerük állapota. A tartásjavító órák alapfeladatai -
a tanulók egészségi állapotának megtartása, javítása edzettségük, teljesítőképességük fokozása a gyerekek játék- és sportműveltségének fejlesztése és a testedzés iránti igény felkeltése olyan személyiségjegyek kialakítása, mint az önfegyelem, akaraterő, önbizalom, magabiztosság, kitartás a helyes tartásra szoktatás történjen játékos formában
2.5.2.3.A tartásjavító órák feladatai -
helyes légzéstechnika kialakítása játékos képességfejlesztés (kondicionális, koordinációs, hajlékonyság) erősítés, szabadgyakorlatok, kéziszer-gyakorlatok utánzómozgások tornaszerek, mozgásfejlesztő eszközök változatos alkalmazása a feladatok végrehajtása során speciális tartásjavító játékok alkalmazása minden foglalkozáson
41
Intézményünkben a sport rekreáció mozgásanyaga a következő -
kerékpározás íjászat turisztika, gyalogtúra, táborozás, gyaloglás, futás tollaslabda asztalitenisz ugrókötelezés népi játékok
2.5.2.4.Egyéb mozgáslehetőségek: a szülőkkel közös sportprogramok célja -
a szabadidő közös eltöltése a szülői példamutatás nevelő hatása a szülő bevonása a testmozgás megszerettetésébe a szülők aktivizálása a szülők is ismerjék meg azt a munkát, ami az iskolában folyik prevenció vidám, kellemes hangulatú közös programok A szülőkkel közös sportprogramok feladatai, tartalma
-
„Gyere velünk, csináld velünk” típusú vidám, mozgásos vetélkedők felelevenítése. Gyermeknapi közös sportprogramok (tanár-diák- szülő). A mindennapos testnevelés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető. A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok
-
Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra - Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése; - A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna, a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása; - Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt; - A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban; - A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük - A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés; - A tanév rendje határozza meg a tanulók fizikai állapotának felmérésének időpontját.
2.5.2.5. A program személyi és tárgyi feltételei Tárgyi feltételek:
42
-
12x30 m-es tornaterem, Iskolai sportpálya, füves atlétikai futópályával, távolugró hellyel Az iskola füves területei A helyi sportegyesület füves sportpályája Személyi feltételek:
-
1 fő testnevelő tanár (gyógytestnevelési végzettséggel), alsós tanítók (2 fő testnevelési szakkollégiummal) néptánccsoport vezető néptánc tanfolyamot végzett nevelő A helyi program kialakításának egyéb szempontjai
-
Fontosnak tartjuk a helyes testtartás kialakítását és annak megőrzését. az ügyességfejlesztés kialakítása A program tartalma
-
heti 3 óra testnevelés heti 1 óra mozgásfejlesztés heti 1 óra sportóra: összesen: 5 óra A programot kiegészítő más mozgáslehetőségek
-
szervezett iskolaotthoni / egész napos szabadtéri foglalkozások, játékok részvétel a Diákolimpia és más szervezetek által kiírt sportversenyeken, saját szervezésű versenyeken (Pl. torna, atlétika verseny, asztalitenisz verseny, íjászat…) szalontánc oktatáson történ részvétel 5. évfolyamon néptáncoktatás foglalkozásain, heti 0,5 órában mozoghatnak a gyerekek iskolai keretek között. intézményi kereten kívül lehetőségük van a tanulóknak a helyi futball sportegyesületében versenyezni A TIE pályázat fenntartása keretében szervezett programokon Külső kapcsolatok A mindennapos testnevelési programhoz és az azt kiegészítő más mozgáslehetőségekhez szükségünk van jó kapcsolatokra a sportot szerető és művelő szülőkkel, a helyi sportegyesülettel, a környék sportegyesületeivel, ezek megfelelő végzettséggel rendelkező sportoktatóival, edzőivel, a Szilver alapfokú művészeti iskola táncoktatóival. Várható eredmények A rendszeres mozgás hatására javul a tanulók egészségi állapota, fizikai állóképessége. Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák hatására a felső tagozaton, magasabb szinten tudják a gyerekek elsajátítani a sportjátékok, a torna, az atlétika mozgásanyagát. A tartásjavító óráknak köszönhetően csökkennek a mozgásszervi elváltozások. Csökken a gyerekek stressz-szintje, jobban bírják az idegi terhelést is. Javul játékkultúrájuk és a közösségért érzett felelősségtudatuk. Értékelés Az értékelés szóbeli, elsősorban a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését kell értékelni. Az adott tevékenységre jellemzően a tanulók aktivitását, kezdeményezőkészségét, sportszerű viselkedését és a csapatmunkában való részvételét vesszük figyelembe. A NETFIT teszt tanulónkénti eredményeit a központi informatikai rendszerben rögzítjük, a program segítségével a fejlesztendő területek
43
meghatározásra kerülnek. A testnevelés órákon kívüli rendszeres sporttevékenységben való részvétel, eredmény a tantárgyi érdemjegyben is beszámítható. A tanév végén az ”Év sportolója” címet adományozzuk annak a tanulónak, aki a sport területén a legtöbb pontot gyűjtötte össze a meghirdetett versenyszámokban. Jutalomkönyv, oklevél formájában is elismerjük a kiemelkedő sportteljesítményt.
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai A helyi kerettantervünknek megfelelően, intézményünkben a következő tantárgyak választhatók: Tantárgy Hit és erkölcstan Idegen nyelv (iskolaotthon – fejlesztő óra terhére) Idegen nyelv
Évfolyam 1.-8. évfolyam 1.-2. évfolyam
Időpont minden év március 15-ig 1. osztály – beiratkozáskor
Értékelés szöveges minősítés nincs
3.-8. évfolyam
minden tanév március 15ig
3. évfolyam: szöveges értékelés 4.-8. évfolyamon: érdemjeggyel
A választott tantárgyak felmérése szülői nyilatkozat útján történik. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a kővetkező lehet: -
részt vett. megfelelt jól megfelelt
Iskolaváltás, továbbtanulás esetén a szöveges értékelés osztályzattá alakítása a következőképpen történik. - részt vett : elégséges (2) - megfelelt: közepes (3) - jól megfelelt: jó (4), jeles (5). Az egész napos oktatás keretében a tanulók különböző szakkörökön, délutáni foglalkozásokon vehetnek részt. A foglalkozásokra történő jelentkezés szülői nyilatkozatokkal történik. A jelentkezés az adott tanévre szól.
2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.8.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban is. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. Felzárkóztatást elősegítő programjaink: - tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára,
44
-
-
tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük, a pedagógusok segítségével felhívjuk a tanulási problémák okára a figyelmet, szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat, a diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – fejlesztő foglalkozások, tanulás-korrekció, korrepetálás, a logopédusnak, a gyógypedagógusnak napi kapcsolata van a gyerekekkel, s szaktanáraikkal rendszeresen megbeszélik az aktuális problémákat. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az elért eredményekről, tanácsaikkal segítik a szülőket, pedagógusokat, a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítjük az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában, tanulópárok kialakítása, tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon, (tanulás tanítása, önálló hatékony tanulás kompetenciája) rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés, egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással közösség nevelő hatása a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön is adjunk lehetőséget a tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre
2.8.2.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják -
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a napközi otthon, a tanulószoba, egésznapos nevelés/iskolaotthon a felzárkóztató foglalkozások, a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése, a családlátogatások, a továbbtanulás irányítása, segítése, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, szoros kapcsolat az önkormányzattal, polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9.1. A tanulók értékelésének helyi rendszere A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását, a felmerülő problémákat időben észrevegyék, a jól teljesítők megerősítést nyerjenek, a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak. Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti mérést. Mindegyik más-más haszonnal jár, s egyikük funkciója sem nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk valamint folyamatos működésük megteremthetik a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését.
45
A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő első évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit, az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és a várható teljesítményükről A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megméretésre, hogy hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos - vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges tanulói teljesítmény eléréséig. A kimenetei mérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez. Formái: dolgozatírás, feladatlap, szóbeli felelet.
2.9.1.2.A mérések időpontjai Bemeneti mérés Minden tanév októberének első felében az első évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségének, képességének megállapítása, a Differ vizsgálat elvégzése Folyamatmérések - A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata (Írás, olvasás, számolás) - A 4. évfolyamon az alapkészségek színvonalának a megállapítása (olvasástechnika, szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése). - 6. évfolyamon, a témazáró feladatlapok segítségével a gondolkodási műveleteket ellenőrizzük, tanórákon vizsgáljuk a kellő ütemű olvasást és a feldolgozott prózai szövegek kifejező olvasását. Kimeneti mérés Az országos kompetenciamérés, valamint idegen nyelvi mérés 6. és 8. évfolyamon.
2.9.2.Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: -
a tanulók minősítése, visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról, az önértékelés képességének kialakítása a személyiség fejlesztése. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen
-
pedagógiailag kifogástalan, folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, kiszámítható sokoldalú vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is, módszertanilag világos, konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos, lehetőség szerint kollektív, természetes kísérője a tanulási folyamatnak, Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze!
46
Az ellenőrzés, értékelés formái: . . .
szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. írásbeli: feladatlap, dolgozat, témazáró, stb. gyakorlati munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény
Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.
2.9.3.Az értékelés módjai: . szöveges értékelés. . 5 fokozatú számskála. Az osztályzat (érdemjegy) akkor jeles (5): jó (4): közepes (3): elégséges (2): elégtelen (1):
Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Ha a tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította cl, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.
Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái: Első évfolyamon szimbólummal történő jelölések: piros csillag KIVALÓAN TELJESÍTETT piros pont JÓL TELJESÍTETT piros karika. MEGFELELŐEN TELJESÍTETT fekete pont . FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
91%-100% 81%-90% 61%-80% 0%-60%
piros tintával: témazáró felmérések, dolgozatok tanév végi osztályzatokat . kék tintával: szóbeli feleletek írásbeli feleletek félévi osztályzatok zöld tintával: gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások füzetek rendje, külalak. A tanulók teljesítményét 2-8. évfolyam esetében félévkor és tanév végén az osztályzatok fejezik ki. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt szerepe legyen. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegeléssel, nem pedig gépies műveletek útján kell megállapítani. A témazárók alapvetően meghatározzák a félévi és az év végi osztályzatokat, kétszeres értékkel bírnak. A hiányzó tanulóknak a témazárókat utólag kell pótolniuk.
47
2.9.4. A tanulói értékelése 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. -
Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása. Diagnosztikus és formatív értékelés: Az alapkészségek mélységének a megismerése a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése. Szummatív értékelés: A 4. évfolyam végén az alapkészségek megismerésével javaslat a tanulók továbbhaladásához.
A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; A következő tantárgyak esetében: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzi; - az egyes témakörök végén. a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését az előírt követelményekhez igazítják; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott, — fejlődött-e vagy hanyatlott — az előző értékeléshez képest.
2.9.5. A tanulók írásbeli és szóbeli beszámoltatásának formái, rendje Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelt formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetén egy témakörön belül, és lehetőleg minden tanulónak legalább egyszer felelni kell szóban. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A 2-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. - 2-3. évfolyamon a magyar nyelv, olvasás és írás és matematika tantárgyakban havonta 1-3, környezetismeret, ének, rajz, technika tantárgyakban havonta 1-2, testnevelés tantárgyakban havonta 2 érdemjegy biztosítja a teljesítmények minősítését Évente 4-5 témazáró felmérés szükséges az egyes tantárgyakból. - 4-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból (havonta legalább 1-1 érdemjeggyel) külön értékelik és osztályozzák a tanulók teljesítményét. Ezek lehetnek írásbeli vagy szóbeli feleletek, helyesírási, -
48
nyelvtani dolgozatok. A többi tantárgyból az ismeretek számonkérése a következőképpen történik: Tantárgy Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika
Tervezett érdemjegyek száma havonta 1 2 2 1
Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz
2 1 1 1 1 1 1
Technika Testnevelés
1 2
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrzőn keresztül. Az ellenőrző bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a nevelők: Évfolyam 2-4.+5-8. Magyar nyelv
5-8.
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó(4) jeles (5) elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles(5)
Teljesítmény 0-50 % 51-65 % 66-80% 81-90% 91-100% 0-33% 34-50 % 51-75% 76-90 % 91-100%
2.9.6. Az értékelés módjai: -
szöveges értékelés. 5 fokozatú számskála.
-
A 2-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
-
. . .
KIVALÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
91%-100% 81%-90% 61%-80%
49
.
FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL
0%-60%
A 2. évfolyamon év végén, valamint az harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az 1., a 2. évfolyamon félévkor és 1. évfolyamon év végén a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a kővetkező tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: második évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. - harmadik és negyedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, természetismeret, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia- egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, gazdasági és pénzügyi kultúra I., testnevelés és sport. Amennyiben a tanuló csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő, végzi, ha gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt végzi. -
2.9.7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: -
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az 5-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére — a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl — nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 2030 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
50
2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technikát. Az osztálylétszámot, valamint a tanulók képességeit figyelembe véve, lehetőségünk szerint csoportbontást alkalmazunk. A tantárgyfelosztás készítésénél a jogszabályban meghatározott óratömeget nem lehet túl lépni. Csoportbontással a célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontások kialakításának feltétele a tantárgy oktatásához szükséges elegendő szemléltető eszköz, valamint megfelelő mennyiségű berendezési tárgy. A 2017/18-as tanévtől kezdve az alsó tagozaton (1-4 évfolyamig) iskolaotthonos tanulásszervezési formát vezetünk be, míg a felső tagozaton délután tanulószobát szervezünk. A tanulószobai csoportok kialakítását lehetőség szerint, a tanulók képességeinek megfelelően alkotjuk meg.
2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el. A felső tagozatban a NETFIT mérést kell elvégezni, a mindenkori tanév rendjében meghatározott időtartam alatt. A mért értékeket tanulónként, a központi informatikai rendszerbe kell feltölteni. Az értékelést a program végzi el, mely iránymutatást ad a tanulók további fejlesztéshez. NETFIT mérés -
Testösszetétel és tápláltsági állapot
A testösszetétel jellemzése a testtömeg-index (body mass index - BMI), a testzsír-százalék (percent body fat - PBF) és a derék-csípő arány (waist-hip ratio - WHR) mérése során kapott adatokra épül. A vizsgálatot a testtömeg és a testmagasság mérésével célszerű kezdeni, ami szükséges a testtömeg-index kiszámításához. Ezt követheti a derék és a csípő kerületének mérése és a derék-csípő arány számítása. Végül a MDSZ által biztosított bioimpedancia-analizátor segítségével a testzsír-százalék mérését végezzük el. -
Ütemezett hasizom teszt
Cél: A hasizmok erő-állóképességének mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, szőnyeg, mérőcsík. Ismétlések száma: maximum 75 db. Kiinduló helyzet: A tanuló hanyattfekszik egy szőnyegen, térdeit kb. 140º-os szögben behajlítja, talpait a talajon tartja kissé nyitott helyzetben, karjai a törzse mellett vannak, tenyere a talaj felé néz, az ujjai nyújtva, feje a talajon. A kiinduló helyzetet felvétele után a társa egy mérőcsíkot helyez el a tanuló behajlított lábai alatt úgy, hogy ujja éppen érintse a mérőcsík hozzá közelebbi szélét. Feladat: A tanulónak a lehető legtöbb szabályos hasprést kell végeznie a hanganyag által diktált ütemben (1 db hasprés / 3 mp) hajlított térdekkel úgy, hogy lapockáit a talajról elemelve, ujjait a talajon előre csúsztatva érinti meg a mérőcsík távolabbi szélét, miközben sarkai folyamatosan érintik a talajt. A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális ismétlésszámot (75 db), vagy már nem képes több hasprést teljesíteni a helyes technikával, illetve másodjára téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és figyelmezteti a hibákra.
51
Értékelés: A teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja. -
Törzsemelés teszt
Cél: A hátizmok erejének mérése. Eszköz: centiméteres beosztású mérőrúd, szőnyeg, jelölőpont. Kísérletek száma: kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló hason fekvésben helyezkedik el egy szőnyegen úgy, hogy a lábujjai a talajon vannak, kezeit pedig a combjai alá teszi. Feladat: A tanuló lassú ütemben megemeli a törzsét, és miközben folyamatosan a szemével egy vonalban elhelyezett jelölőtárgyat nézi, tehát fejét egyenes vonalban tartja a törzs meghosszabbításaként. A törzs emelt helyzetét egészen addig megtartja, amíg társa le nem méri egy vonalzó vagy mérőrúd segítségével talaj és a tanuló álla közti távolságot. Ügyelni kell arra, hogy a hátrahajlítás ne legyen túlzott mértékű! Értékelés: A tesztet kétszer kell végrehajtani és a jobbik eredményt kell feljegyezni centiméteres pontossággal. (A 30 cm-nél jobb eredményt is 30 cm-ként kell rögzíteni!) -
Ütemezett fekvőtámasz teszt
Cél: A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz. Ismétlések száma: maximum 86 db. Kiinduló helyzet: A tanuló vállszélességű fekvőtámaszban helyezkedik el, kezei előre néznek, ujjai nyújtottak, lábai egyenesek és kissé nyitottak, lábujjain támaszkodik. (A teszt hanganyagának indításáig térdelőtámaszba ereszkedhet!) Feladat: A tanuló maximális számú karhajlítás-nyújtást igyekszik végrehajtani a hanganyag által diktált ütemben (1 db karhajlítás-nyújtás / 3 mp), törekedve arra, hogy teste folyamatosan egyenes vonalban maradjon, és a karhajlítás mélysége minden ismétlésnél kb. 90°-os legyen. A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális ismétlésszámot (86 db), vagy már nem képes több karhajlítás-nyújtást helyes technikával végrehajtani, magáll, illetve másodjára téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és figyelmezteti a hibákra. Értékelés: A teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja. -
Kézi szorítóerő mérése
Cél: Az alkar izmainak maximális erejének mérése. Eszköz: állítható markolatú kézi dinamométer. Kísérletek száma: kettő + kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló az ügyesebbik kezébe veszi a kézi dinamométert, karját mélytartásba engedi úgy, hogy a kézfej és az alkar egyenes vonalban legyen. Feladat: A tanuló az ügyesebbik kezével megpróbálja összeszorítani a kézi dinamóméter markolatát maximális erőkifejtéssel és megtartani két másodpercig. A tesztet egyenes csuklóval és egyenletes, határozott mozdulattal kell végrehajtani, gyors rángató mozdulatok nélkül, illetve nem szabad a teszt végrehajtása közben a kart felemelni a és/vagy a mérőeszközt a testéhez szorítani. A tesztet kétszer kell végrehajtani az ügyesebbik kézzel, a két kísérlet között egy rövid szünettel, majd ugyanilyen módon az ügyetlenebbik kézzel is. Értékelés: A két kísérlet közül a jobbik eredményt kell feljegyezni 1 kg-os pontossággal.
52
-
Helyből távol ugrás teszt
Cél: A láb dinamikus erejének mérése. Eszköz: mérőszalag. Kísérletek száma: kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló a kijelölt vonal mögött áll, térdei hajlítottak, a karjai a test előtt, párhuzamosan a talajjal, a lábujjak éppen érintik az elugró vonalat. Feladat: A tanuló a kar hátra majd előrelendítésével vegyen lendületet és rugaszkodjon el arra törekedve, hogy a lehető legmesszebb érjen talajt. Értékelés: A tanuló két kísérletet tehet és a jobbik eredményt kell rögzíteni az elért távolságot centiméterben megadva. Az ugrás távolságát az elugró helyhez közelebb eső sarok talajra érkezési pontjáig mért legrövidebb távolság adja -
Hajlékonysági teszt
Cél: Az ízületi mozgásterjedelem és a térdhajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata. Eszköz: mérőskálával ellátott stabil mérőeszköz. Kísérletek száma: kettő + kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló nyújtott ülésben helyezkedik el a mérőskálával ellátott stabil mérőeszközzel szemben úgy, hogy egyik térdét behajlítja és a talpát a talajon tartja, másik lábának talpát pedig a mérőeszköz oldalához illeszti. Feladat: A tanuló három előrehajlítást követően, kezét a mérőeszköz tetején lévő mérőskálán előrecsúsztatva maximális mértékű előrenyúlást végez az előírt testhelyzet megtartásával. A tesztet lábtartáscserével az ellenkező oldalra is meg kell ismételni. Értékelés: Mindkét oldali végrehajtás eredményét 0,5 cm pontossággal kell rögzíteni. A teszt abban különbözik a hagyományos „sit and reach" teszttől, hogy a tanulót egy időben csak az egyik oldalt méri, így könnyebben kiszűrhető a két oldal közötti eltérés. -
Állóképességi ingafutás teszt (20méter vagy 15méter)
Cél: Az aerob kapacitás mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, jelzőbóják. Ismétlések száma: maximum 147 hossz (21 szint). Kiinduló helyzet: a tanulók felsorakoznak a számukra kijelölt pályák rajthelyeinél, párjaik pedig mögöttük helyezkednek el törökülésben, és figyelik társaik teljesítményét. Feladat: A tanulóknak maximális számú 20 méteres szakasz megtételére kell törekedniük a futás sebességét a hanganyag által diktált iramhoz igazítva. A tesztet a progresszív intenzitás jellemzi, azaz a teszt eleje könnyű és fokozatosan nehezedik. A teszthez kapcsolódó hanganyagban percenként emelkedően 21 szint különül el: az első szinten 9 másodperc áll rendelkezésre a 20 méteres táv teljesítésére, ami szintenként 1,5 másodperccel csökken. Az egyes szintek közötti váltásra háromszori hangjelzés figyelmezteti a tanulókat, jelezve hogy gyorsabb tempóra kell váltaniuk. Az adott szakasz akkor tekinthető teljesítettnek, ha a tanuló legkésőbb a hangjelzéssel egy időben legalább egy lábbal érint a 20 méteres szakaszt jelző vonalat vagy áthalad rajta. Ha a tanuló a hangjelzés előtt éri el a vonalat, meg kell várnia a jelzést, és csak a jelzés elhangzása után indulhat el visszafelé. A teszt akkor ér véget, ha a tanuló a második hibáját véti, azaz nem éri el a vonalat a hangjelzésre vagy nem tudja folytatni a futást.
53
Értékelés: A tesztet a teljesített szakaszok alapján értékeljük, egy táblázat segítségével megállapítva, hogy a tanuló hányadik szintet érte el, és méterben is megadhatjuk a tanuló által megtett távolságot.
2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Iskolánk célja, hogy tanulóinkban kialakítsuk az egészséges életmód iránti igényt. A tanulók képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. Az egészség érték legyen számukra, utasítsák el a számukra károsat. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével. Fontos, hogy az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. Feladataink ezzel kapcsolatban: -
Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.
-
Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlunk, megtanítjuk a tanulókat megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítséggel példamutatással. Nélkülözhetetlen az egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Motiváljuk, ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. A napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a délelőtti tanulás után 1 - 1 órát szabad levegőn töltsenek gyermekeink, tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztőmozgással és játékkal. Fordítsunk figyelmet a helyes napirend és hetirend kialakítására.
-
-
-
2.13. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés eddig is szerves része volt életünknek, azonban legtöbben csak alkalomszerűen foglalkoznak vele. A környezeti nevelés igen fontos része az iskolai életnek, de csak kis lépésekben, fokozatosan lehet mindennapjainkba előrehaladni, mivel mindez az eddigi gondolkodásmódunk átalakítását, szemléletmódunk megváltoztatását feltételezi. Munkánkban még nagyobb szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák, valamint a technikai dolgozók együttműködésre. Iskolánkban életvezetéssel, valamint betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítése eddigiekben is nagy hangsúlyt kapott. A környezeti nevelés színterei iskolánkban:
Hagyományos tanórai keretben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi-, egészségmegőrzési vonatkozásokat, hangsúlyozva azokat, amelyekkel a tanulóink közelebbi kapcsolatban vannak. Szorgalmazzuk az interaktív módszereket az ismeretközléssel szemben. Ezen a területen is jelentős szerepe van az önálló ismeretszerzésnek. Fontos, hogy élményszerűen jussanak ismeretekhez, alakítsanak ki önálló véleményt, mivel csak így válik sajátjukká a környezetük tudatos megóvásának igénye. Nem hagyományos tanórai keretben: A tanulmányi kirándulások, a múzeum- és intézménylátogatások a tananyag feldolgozásának 54
szerves részét alkotják. Tanulóink olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet-, természet- és egészségvédelem kiemelt feladatot jelent. A felkészülés és a verseny során elmélyíthetik elméleti tudásukat. Minden évben-iskola szinten- részt veszünk településünk közterületein lévő szemét összegyűjtésében. Intézményünkben minden ősszel papír, vas hulladékot gyűjtünk, egész évben pedig a PET palackokat, használt elemeket. Prevenciós tevékenység -
ismeretek gyarapítása, készségek fejlesztése, tanórai keretben, tanórán kívüli foglalkozásokon sportköri foglalkozásokon történő részvétel életvezetési ismeretek 1-4. évfolyamon tanulók egészségügyi vizsgálata gyógytestnevelést igénylő tanulók ellátása fogorvosi szűrővizsgálat évente kétszer logopédiai szűrés tanulási- magatartási zavarral küzdő gyermekek szűrése Személyi erőforrások Az iskola tanárainak feladata, hogy munkájával, környezettudatos magatartásával példaértékű legyen a tanulók számára. Elengedhetetlen, hogy a környezeti nevelés terén hasonlóan kell gondolkodniuk. A környezeti nevelésben eddig is aktívan tevékenykedő kollégáknak segítséget, tanácsokat kell adnia azoknak, akik most kapcsolódnak be ebbe a munkába. A szülők fokozott együttműködése szükséges ahhoz, hogy a tanulókban megerősítsék az iskola által közvetített környezettudatos magatartást és a kialakított magatartásformákat otthon is alkalmazzák. A tanulóknak feladata, hogy vigyázzanak környezetükre és ösztönözzék társaikat is a megfelelő viselkedésre. Mindezekben fontos szerepe van az osztályközösségeknek és a diákönkormányzatnak. Fontos, hogy az iskolában a nem pedagógus dolgozók is aktívan részesei legyenek a környezeti nevelési programunknak. Csökkenteni kell az „irodai” munkából adódó felesleges papír felhasználást, az optimális szintre kell korlátozni a fénymásolást, nyomtatást. A keletkező hulladékokat környezetbarát módon kezelve példát kell mutatnunk. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben
-
-
az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az - összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése a fenntartható fejlődés a testi-lelki egészség megőrzése
55
Tanulóinkban ki kell alakítani: -
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi alapjait a környezettudatos magatartást és életvitelt a természetes és mesterséges környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét tapasztalaton alapulva, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség, megőrzését rendszerszemléletet holisztikus szemléletmódot tudományosan megalapozva a globális összefüggések megértését ismereteket és jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresését az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárását létminőség választásához szükséges értékeket, viselkedési normákat egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciákat céljaink eléréséhez szükséges a következő készségek kialakítása, fejlesztése a diákjainkban: problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, problémaérzékenység az ökológiai gondolkodásmód globális gondolkodás kreativitás együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia empátia, segítőkészség vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikáció, média használat felelősség− az állampolgári – egyéb közösségi – részvétel és felelősség helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések az egészséges életvitelhez szükséges képességek a családi életre nevelés Az iskolánk hitvallása: A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a település lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.
2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
56
Jutalmazási forma Szaktanári dicséret
Indoklás Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért
Ideje A tanév folyamán amikor a tanuló érdemes leszrá
Adományozza A szaktanár
Osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli)
Kiemelkedő közösségi munkáért
A tanév folyamán amikor a tanuló érdemes lesz rá
Az osztályfőnök (a szaktanárok, a napközis nevelők, diákönkormányzat javaslata alapján)
Igazgatói dicséret
Kimagasló tanulmányi, A tanév folyamán kulturális és sport amikor a tanuló eredményért érdemes lesz rá
Az osztá1yfőnök és a szaktanár javaslatára az igazgató.
Jutalomkönyv
Kimagasló A tanév végén tanulmányi, kulturális és sport eredményért Kitűnő tanulmányi A tanév végén eredményért Példamutató A tanév végén magatartásért és kiváló tanulmányi eredményért
A szaktanárok vagy az osztályfőnök, a napközis nevelő Az osztályfőnök
Hunyadi – díj
Nyolc éven keresztül nyújtott kimagasló tanulmányi eredményért
8. osztály végén
A nevelőtestület
Közösségi – díj
Nyolc éven keresztül nyújtott kimagasló közösségi eredményért
8. osztály végén
A nevelőtestület
Év sportolója -díj
Adott tanévben kiemelt sporttevékenységet végző diákok (1 lány, 1 fiú)
A tanév végén
Testnevelést oktató nevelők javaslata alapján a nevelőtestület
Oklevél Nevelőtestületi dicséret
Az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület
2.14.1 A magatartás értékelésének elvei Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi, - az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti, - a házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat, - a felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú, -
57
-
fegyelmező intézkedésben nem részesült, munkájában megbízható, pontos, lelkiismeretes, megnyilvánulásaiban őszinte.
Jó (4) az a tanuló, aki: -
neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságokkal rendelkezik, de törekszik a kijavításukra, részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, a házirendet igyekszik betartani, írásbeli figyelmeztetésben nem részesült.
Változó (3) az a tanuló, aki: -
a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása, többször fegyelmezetlenül viselkedik, többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen, társaival szemben időnként durva, goromba nem segítőkész, önértékelés, felelősségérzet, rendszeretet terén ingadozó, írásbeli osztályfőnöki megrovást kapott, igazolatlanul mulaszt. Rossz (2) az a tanuló, aki:
-
fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek, a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja, a felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen társaival, durván beszél, verekedik, igazgatói intésben részesült, több alkalommal igazolatlanul mulaszt. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az ellenőrző könyvbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Az iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: -
a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik, munkájában pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre, többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el,
58
-
figyelme, érdeklődése, munkatempója lankadatlan, mindig készül, kötelességtudata magas fokú, érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed. Jó (4) az a tanuló, aki:
-
házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik, egyenletes teljesítményt nyújt ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű az iskolai tananyag keretein túl nem érdeklődő Változó (3) az a tanuló, aki:
-
munkájában ingadozó, önállóan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát, gyakran dolgozik képességszintje alatt, aki önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre dolgozik, házi feladatát gyakran hiányosan készíti el, felszerelései hiányosak. Hanyag (2) az a tanuló, aki:
-
-
fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el, képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan, gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz, érdektelenséget, közömbösséget tanúsít, felszereléseit hiányosan, rendszertelenül hordja, félévkor vagy év végén valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kap. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az ellenőrző könyvbe és a bizonyítványba be kell jegyezni
3. Záró rendelkezések Ez a rendelet 2017. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2016/17-s tanév második félévétől kell alkalmazni.
59
