Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepció

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepció 2011-2016.

Tartalom 1. BEVEZETŐ.............................................................................................................................................. 5 1. 1. Az önkormányzati ifjúságpolitika jogi háttere..................................................................................... 5 1. 2. Az önkormányzati ifjúságpolitika feladatai, elvi alapjai ...................................................................... 6 1. 3. Települési ifjúságpolitika Nagykanizsán............................................................................................. 6 2. HELYZETKÉP ........................................................................................................................................ 7 3. AZ ELMÚLT ÖT ÉV IFJÚSÁGI TERÜLETEN HOZOTT FONTOSABB ................................................ 8 DÖNTÉSEI, INTÉZKEDÉSEI.................................................................................................................. 8 3. 1. Ifjúsági koncepció, és cselekvési terv ................................................................................................. 8 3. 2. Érdekképviselet a városi ifjúság életében ........................................................................................... 9 3. 3. Szociális és mentálhigiénés intézkedések ........................................................................................... 9 4. IFJÚSÁGKUTATÁS .............................................................................................................................. 11 5. AZ IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS ALAPELVEI............................................................... 13 6. AZ IFJÚSÁG ÉLETSZFÉRÁI ................................................................................................................ 14 6. 1. Oktatás, képzés................................................................................................................................ 15 6. 2. A prevenció, az egészség, mentálhigiéné és szociális igények bemutatása......................................... 18 6. 3. Szabadidő, kultúra, sport.................................................................................................................. 24 6. 4. Érdekérvényesítés, információszolgáltatás........................................................................................ 27 6. 5. Pályaválasztás, munkavállalás.......................................................................................................... 29 6.6. Ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok........................................................................................ 30 7. A KÖVETKEZŐ ÖT ÉV CÉLJAI........................................................................................................... 32 Ifjúságkutatás.......................................................................................................................................... 32 Oktatás, képzés ....................................................................................................................................... 32 Prevenció, Egészségügyi, szociális és mentálhigiénés ellátás.................................................................... 32 Szabadidő, kultúra, sport ......................................................................................................................... 33 Érdekérvényesítés, érdekképviselet.......................................................................................................... 34 Hátrányos helyzet, kisebbségek, emberi jogok ......................................................................................... 34 Pályaválasztás, munkavállalás ................................................................................................................. 35 Ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok .............................................................................................. 35 8. A CÉLOKBÓL ADÓDÓ FELADATOK MEGHATÁROZÁSA .............................................................. 35 Ifjúságkutatás.......................................................................................................................................... 35 Oktatás, képzés ....................................................................................................................................... 35 Prevenció, Egészségügyi, szociális és mentálhigiénés ellátás.................................................................... 36 Szabadidő, kultúra, sport ......................................................................................................................... 37 Érdekérvényesítés, érdekképviselet.......................................................................................................... 38 Pályaválasztás, munkavállalás, pályaorientáció ........................................................................................ 38 Ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok .............................................................................................. 39 9. ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................................................... 40

2

1. BEVEZETŐ 1. 1. Az önkormányzati ifjúságpolitika jogi háttere Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek közt kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege is. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása 1994 óta1 az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv.), melynek 8.§-ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. Ezen belül a törvény értelmében a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően-, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A hivatkozott önkormányzati törvény 70.§-a értelmében a megyei önkormányzatnak kötelező gondoskodnia – többek közt – gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról és a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról. Az önkormányzat ifjúságpolitikájának kialakításakor a gyermekvédelmi és a közoktatási törvény2 a két legfőbb vezérlő jogszabály. A hatályos jogszabályi környezet legfőbb hiányossága, hogy nem rendelkezik az ifjúsági korosztályok társadalmi részvételéről, azaz az élethelyzetet befolyásoló állami/önkormányzati döntéshozatali folyamatokban történő részvétel lehetőségének kereteiről. A készülő ifjúsági törvény fogja megteremteni az ifjúsági részvétel új formáit és mechanizmusait, melyek lehetővé teszik a demokratikus értékek gyakorlatban történő megismerését, az önálló, tudatos, aktív állampolgári attitűd kialakulását, a kortárs közösségi kapcsolatok bővítését. Az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatokról, az ifjúság társadalmi részvételéről és az ifjúsági intézményrendszerről szóló törvény célja, hogy a fiatalok a döntéshozatal minden szintjén képesek legyenek, illetve akarjanak is beleszólni az élethelyzetüket befolyásoló folyamatokba, és erre a lehetőségeik is biztosítottak legyenek. Az ifjúsági törvény elfogadásakor az Önkormányzatnak újra át kell tekintenie az ifjúsággal kapcsolatos feladatainak ellátó rendszerét és eszközeit. Hazánk 2004-es Európai Uniós csatlakozása új szempontokat hozott a települések ifjúságpolitikájában. Az Európai Unióban az ifjúságpolitika nem számít közösségi politikának. Az ifjúságpolitika területén az egyes tagállamok rendelkeznek elsősorban felelősséggel. Az Európai Unió Bizottsága által az ifjúsági Fehér Könyvben megfogalmazottak szerint a tagállamokban a horizontális megközelítés, a nyitottság,

1 2

1994. évi LXIII. törvény 3.§ (1) bekezdése, és 40.§ 1997. évi XXXI. gyermek védelméről (Gytv.) és az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Ktv.) 3

a részvétel és a következetesség elveinek kell érvényesülni a kormányzati és önkormányzati ifjúságpolitikában. 1. 2. Az önkormányzati ifjúságpolitika feladatai, elvi alapjai Az ifjúságról való átfogó gondolkodás feladata, hogy garantálja a fiatalokkal, mint egésszel, mint komplex jelenséggel való foglalkozást – azaz integráltan kezelje a gyermek és ifjúsági korosztály kérdését. Az integráció más részről azt jelenti, hogy a fiatalokat be kell vonni az őket érintő kérdések megvitatásába, a rájuk vonatkozó, velük kapcsolatos döntések meghozatalába. Az integráció megjelenési formái a viszonylag rugalmas jogszabályi háttérnek köszönhetően különbözőek lehetnek. Az ifjúsági ügyek a helyi önkormányzatokban megjelenhetnek önálló bizottsági szinten, vagy más bizottságokhoz integrálva, illetve ifjúsági tanácsnok által képviselve. A testület tanácsként is működtetheti az ifjúsági ügyek kezelésére életre hívott testületet. Részt vehet a testület ülésein (javaslattételi és véleményezési joggal) a települési gyermek és/vagy ifjúsági (avagy diák-) önkormányzat képviselője. Mindegyik formának megvan a maga előnye és hátránya, a legnagyobb baj azonban, ha nincs integráló kezdeményezés, ha a gyermek és ifjúsági ügyek egy szűk kérdéskör (pl. az oktatás vagy a szociális ellátás) keretein belül maradnak. Ha az önkormányzat meg akar felelni a kihívásoknak, differenciáltan kell kezelni az egyes problémákat. Fontos kihangsúlyozni, hogy a fiataloknak nem arra van szükségük, hogy mások képviseljék érdekeiket, vagy mások oldják meg helyettük a problémáikat. Sokkal inkább arra, hogy önszerveződési lehetőségek birtokába jussanak és ezzel élni is tudjanak. Az önkormányzati ifjúságpolitika következő fontos alapelve a decentralizáció. Ez az ifjúság esetében azt jelenti, hogy a feladatokat és a hozzájuk kapcsolódó forrásokat azokon a színtereken kezeljük, ahol ez a leghatékonyabb megoldást adja. Ennek további fontos feltétele, hogy az ifjúsági célra fordítható költségvetési források legalább öt évre előre kiszámíthatóak, tervezhetőek legyenek. A nagykanizsai ifjúsági munka célja, hogy közvetlenül, intézményein és más szervezetein keresztül, együttműködve a városban működő szervezetekkel, intézményekkel, civil közösségekkel, szoros kapcsolatot fenntartva regionális, országos és nemzetközi partnereivel olyan társadalmi és gazdasági környezetet teremtsen, ahol a Nagykanizsán élő, tanuló, dolgozó fiatalok otthon érzik magukat, tudatos és felkészült állampolgárként hozzájárulnak a város, a régió, valamint az ország fejlődéséhez. Mindent összevetve az ifjúságpolitika nem más, mint gondolkodásmód, melyet a döntéshozók követhetnek munkájuk során. 1. 3. Települési ifjúságpolitika Nagykanizsán Nagykanizsa Megyei Jogú Város ellátási területe jóval túl nyúlik a város közigazgatási határain. A környező településekről tanulni vagy dolgozni bejáró fiatalok száma jelentős, őket mind a helyzetkép felvázolásakor, mind pedig egy releváns ifjúsági koncepció kidolgozásakor figyelembe kell venni.

4

A helyzetkép felvázolásakor támaszkodhatunk ifjúságkutatási adatokra, mivel ilyen irányú komplex felmérés előzte meg az Ifjúságpolitikai Koncepció elkészítését. A beszámoló teljes terjedelemben olvasható Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának honlapján. A nagykanizsai ifjúságpolitikai programnak arra kell irányulnia, hogy a város megfelelő környezeti feltételeket teremtsen a felnövekvő fiatal korosztály számára, ahol otthonosan érzik magukat, ahol kiszámíthatóak az életviszonyaik, ahol problémák esetén szakértő segítséget találnak azok megoldásához, és ahol felkészülhetnek a felelősen élő és cselekvő magyar állampolgárként való felnőtt életükre. Az ifjúsági terület szerteágazó volta és a koncepcióban felölelt időszak nagysága miatt a felmerülő problémák, igények és az ezekhez kapcsolódó megoldások az alábbi hat területet érintik:  oktatás, képzés,  prevenció, egészségügyi, szociális és mentálhigiénés ellátás,  szabadidő, kultúra, sport,  érdekérvényesítés, információszolgáltatás,  pályaválasztás, munkavállalás,  ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok. Alaptétel az, hogy azon feladatokat, igényeket, melyeket az ifjúság önszerveződő módon meg tud oldani, ne csak „ellássuk”, hanem elsősorban a hozzájuk szükséges feltételeket biztosítsuk (Ötv. 8§: „a közösségi tér biztosítása”), valamint a kérdéseket lehetőleg ott kezeljük, ahol felmerülnek, a gyermek- és ifjúsági közösségekben. 2. HELYZETKÉP Nagykanizsa város ifjúságának társadalmi és gazdasági helyzete Nagykanizsa Város Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepciójának elkészítésekor az első lépésként meg kell határozni melyik az a korosztály, amelyet érint az "ifjúsági" jelző. Az érintettek körének meghatározásánál azokat a szempontokat kell figyelembe venni, amelyek az egyes egyének életkörülményeit, fogyasztói státuszát befolyásolják. Ilyen körülmények pl.: gazdasági helyzet, munkaerő-piaci helyzet, fizetések szintje, önálló lakás, lakhatás kérdése stb. Ezek az elsősorban közgazdasági fogalmak voltak egyrészről azok, amelyek szerepet játszottak a korosztály meghatározásánál, illetve az a megfigyelhető tendencia, hogy a fiatalok egyre korábban válnak a fogyasztói társadalom tagjává, és egyre inkább kitolódik a fiatal házasoknál az első gyermek születésének, vagyis a klasszikus értelemben vett család létrejöttének időpontja. A kérdés másik része az, hogy a koncepció megalkotása előtt és alatt is mindig egy "ifjúsági koncepcióról" beszéltünk, holott az igazán helytálló megnevezés a "gyermek és ifjúsági koncepció" lenne. 2009. áprilisban az Európai Unió Ifjúsági Stratégiája 13-29 évesekre terjesztette ki(a korábbi 15-29) ifjúsági korosztályi fókuszát. A 2009 őszén parlamenti legitimációt kapott magyar Nemzeti Ifjúsági Stratégia ifjúságértelmezése a kortárscsoport 5

megjelenésétől a másokért való felelősségvállalásig terjed, így időhorizontjához a 8-12 évesektől a 25-30 évesekig tartoznak. A statisztikai adatok tükrében el kell mondani, hogy az érintettek Nagykanizsa lakosságának életkor szerinti összetétele köre jelentős nagyságot képvisel Nagykanizsa összlakosságának 10% tekintetében. 11%

annak

0-11évesek

0-11 évesek: 12-22 évesek: 23-29 évesek: 30 év felettiek:

4 930 fő 5 654 fő 4 539 fő 34 927 fő

12-22 évesek 9% 70%

23-29 évesek 30 év felettiek

(Adatforrás: a Nagykanizsa MJV Polgármesteri Hivatal belső adatszolgáltatás) Nagykanizsa összlakossága 50 050 fő (állandó lakos), melynek 30%-át érinti közvetlenül az ifjúságpolitika (29 év alattiak). Azok a fiatalok, akik a kilencvenes évek elején kezdték meg tanulmányaikat, már teljes mértékben a megváltozott gazdasági és társadalmi környezetre szocializálódtak, s ennek jellemzői áthatják életük minden területét, így a családi viszonyaikat, az iskolával kapcsolatos elvárásaikat, az identitásukat, a szabadidős preferenciájukat, a mentálhigiénés állapotukat, a közéleti és politikai kultúrájukat, a médiahasználati szokásaikat, illetve a jövőre vonatkozó terveiket egyaránt. Mivel az értékrendi és szemléletbeli változás az ifjúsági problémák struktúrájában is módosítást okozott, a fiatalok életéért felelősséget érző helyi közösségeknek, családoknak, civil szervezeteknek és önkormányzatoknak fontos megismerni az új generáció sajátosságait, jellemzőit, problémáit. 3. AZ ELMÚLT ÖT ÉV IFJÚSÁGI TERÜLETEN HOZOTT FONTOSABB DÖNTÉSEI, INTÉZKEDÉSEI Az önkormányzat gyakorlatilag 1997-től folyamatosan figyelemmel kísérte a gyermek- és ifjúsági területen felmerülő igényeket. Az elmúlt 10 év folyamán több témát (szabadidő eltöltés lehetőségei, szociális helyzet, diákjogok, érdekvédelem stb.) tárgyalt a közgyűlés és több olyan határozat született, amely jelentős előrelépést hozott. 3. 1. Ifjúsági koncepció, és cselekvési terv 2000. február 29-én a Közgyűlés elfogadta a Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepciót, melyben célokat és feladatokat fogalmazott meg az ifjúsági feladatok ellátásának kérdéskörében. Öt évente megtörténik a koncepció felülvizsgálata, amelyet átfogó ifjúságkutatás előz meg. A kutatás eredményei, és az ifjúsággal foglalkozó szervezetek, szakemberek tapasztalatai, véleményei tükrében történik a koncepció aktualizálása, a célok megfogalmazása. A koncepcióhoz minden évben készül részletes cselekvési terv, az adott év konkrét feladatainak meghatározásával.

6

Nagykanizsa az ifjúsági feladatok ellátásában különösen az érdekérvényesítés, érdekképviselet, a szociális-mentálhigiénés ellátás, gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a nemzetközi kapcsolatok területén tett előrelépést az elmúlt öt évben. 3. 2. Érdekképviselet a városi ifjúság életében Az önkormányzat támogatásával működik az ifjúsági érdekképviselet fóruma, a Városi Diákönkormányzat (VDÖK). 1997-ben pályázati pénzből sikerült kialakítani egy irodát, melynek feladata és funkciója az elmúlt nyolc évben jelentősen kibővült: fórumot biztosít a maguk és társaik érdekeit képviselő diákok számára, képzési lehetőséget nyújt, információt szolgáltat, a diákok aktív közreműködésével programokat szervez a fiataloknak, illetve bekapcsolódik a városi programok szervezésébe. Programjaikat pályázati pénzből, illetve a költségvetésben e célra elkülönített pénzből tudja megvalósítani. 3. 3. Szociális és mentálhigiénés intézkedések A Családsegítő Szolgálat 1987. október 1-jén kezdte el munkáját, amely különálló szakmai egységgel, a Gyermekjóléti Szolgálattal bővült 1997 decemberében. 2005. július 1-én Családsegítő és Gyermekjóléti Központtá alakultak, és tevékenységük utcai és lakótelepi szociális munkával is kiegészült. 2005 szeptemberétől a Városi Diákiroda mellett a Csellengők Háza is várja a fiatalokat. A pályázati pénzből megvalósított program azokra a fiatalokra koncentrál, akik az éjszakáikat különböző okok miatt az utcán töltenék. Hasznos szabadidő eltöltési lehetőségeket ajánlanak számukra, illetve szakemberek segítségét problémáik megoldására.  A csellengő fiatalok érdekében indult az ifjúságvédelmi-, illetve a terelgető őrjárat. Az ifjúságvédelmi őrjárat keretében a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, és a Nagykanizsai Rendőrkapitányság szakemberei szervezésében és részvételével, délelőttönként, tanítási időben járják a várost, majd az iskolakerülő fiatalok problémáinak megoldására az iskolát is bevonva keresik a megoldást. A terelgető őrjárat alkalmain a kora reggeli órákban, az iskolák környékén hívják fel a szakemberek a fiatalok figyelmét helytelen viselkedés esetén az alapvető viselkedési normák betartására és nem utolsó sorban a tanóra kezdésére.  A Nagykanizsai Rendőrkapitányság évről-évre kortárs segítőket képez a középiskolások köréből. A tanulók önismeret, szexedukáció, büntetőjog, drogprevenció témaköröket érintő oktatáson vesznek részt. Ismereteiket az tanév folyamán is tovább bővítik, munkájukat koordinálják, részt vesznek az ifjúsági programok szervezésében, lebonyolításában. Segítségükkel működik a prevenciós filmklub a Városi Diákirodában, bűnmegelőzéssel, önismerettel, baleset megelőzéssel kapcsolatos filmekkel.  A szabadidő hasznos eltöltését, az egészséges életmódra nevelést szolgálta a 2005-ben elindított „Nyitott tornaterem akció”. Ennek keretében hétvégeken a város iskoláinak tornatermeibe szervezett kínálattal várták a sportolni vágyókat. A lehetőség sajnos megszűnt, a szakemberek véleménye alapján nagy szükség lenne az újraindításra. 7



Nagy figyelmet fordít a város a fiatalok szabadidős tevékenységére, ezen belül kiemelten a kulturális programokra. Önkormányzati finanszírozással az iskolák főállású szabadidő-szervezőket alkalmaznak, akik aktívan részt vesznek a városi és iskolai szintű programok szervezésében.



Az önkormányzat főállású, köztisztviselői kinevezésű ifjúsági referenst alkalmaz, az önkormányzati feladatok ellátására, illetve az ifjúsági feladatok városi szintű koordinálására. A város támogatja a fiatalokat tanulmányaik elvégzésében is, segíti a szociálisan rászorulókat: A Pécsi Tudományegyetem kollégiumában 9 férőhellyel támogatja a szociálisan rászorulókat. Minden évben csatlakozik a Bursa Hungarica programhoz 2007 óta a nagykanizsai állandó lakosú első diplomáért tanulók „Hazavárunk” ösztöndíjban részesültek. Speciális hátránykompenzáló és esélyegyenlőséget biztosító programokat finanszíroz a leszakadóknak az iskolákban. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve speciális programmal támogatja a hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok felzárkóztatását hétvégi kollégium, majd tanoda működtetésével. Kiemelten támogatja a fiatal felnőttek középfokú és szakmai végzettséget biztosító programjait. A Zala Megyei Munkaügyi Központ és a Nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár együttműködési megállapodásának eredményeként 2002. augusztus óta működik a Pályaválasztási Tanácsadó Szolgálat. Kiemelten kezeli a tehetséggondozást. A tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulókat és felkészítő tanáraikat városi rendezvény keretében jutalmazza. Biztosítja minden fiatalnak a művészetoktatás széles spektrumát. Támogatja a felsőoktatás feltételeinek megteremtését Nagykanizsán, hozzájárulva ezzel a jól felkészült fiatalok letelepedéséhez. Minden iskolában alkalmaznak ifjúságvédelmi felelőst, akinek feladata elsősorban a tanulók mentális, szociális problémái megoldásának segítése, szakemberek felkutatása, a fiatalok megfelelő helyre irányítása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyári táborozását 2006 óta finanszírozza az önkormányzat.

            

Nagyon fontos az aktív és hasznos ifjúsági élethez megfelelő közösségi tereket biztosítani a városban, illetve fejleszteni a jelenlegi közművelődési intézmények és más szervezetek által fenntartott közösségi tereket, és az általuk, illetve az ifjúsággal foglalkozó intézmények, szervezetek által szervezett programokat.  Nyári szabadidő eltöltési lehetőségeket kínál, a Péterfy Sándor Általános Iskola által működtetett Napközis Zöldtábor, amelyben a 10 faház felújítása a 2006-os évben megtörtént. Így a tábor alkalmassá vált nagyobb programok, rendezvények 8

lebonyolítására. A feladatok között szerepelt, hogy esetleges „erdei iskola”-kénti továbbüzemeltetésének lehetőségeit feltárjuk, a megvalósítás az elmúlt években forráshiány miatt nem valósulhatott meg.  Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által üzemeltetett Balatonmáriai Ifjúsági Tábor közel 30 éve nyújt kikapcsolódást az általános iskolásoknak. 2010 nyarán nyolc turnussal, teljes telítettséggel működött. Testvérvárosi tábor keretében kovásznai, és bihácsi tanulók is nyaraltak a táborban. A tábor rendkívül rossz állapota miatt több helyiség, és az udvar balesetveszélyes-, a felújítás elkerülhetetlenné vált. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 87/2009.(III.05.) számú határozata alapján a Balatonmáriai Ifjúsági Tábor felújítása két ütemben történik. Az I. ütem felújítási munkái, a kivitelezés és az eszköz beszerzések 2009. június 15ig, a tábor nyitásáig megtörténtek, így a tanulók az idén nyarat szépen felújított faházakban tölthették. A II. ütem munkálatai finanszírozás hiányában függőben vannak. Ifjúsági területen a fejlesztések, programok megvalósítása, a szakemberek foglalkoztatása főként pályázati forrásokból történik, így nagyon fontos minden lehetőséget megragadni.  A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által az önkormányzatok gyermek- és ifjúsági feladatai ellátására kiírt, eredményes pályázatnak köszönhetően 2007. januártól szélesedett a fiatalok érdekében együttműködők köre és bővült az Pályaválasztási, Tanácsadó Szolgálat és a Városi Diákiroda szolgáltatása.  2008. júniusban benyújtottunk a Nyugat – Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz egy pályázatból bővítettük tovább 2008.őszén a Városi Diákirodát, amely azt a célt szolgálja, hogy minél több fiatalnak, prevenciós szolgáltatásként tudjuk biztosítani, hogy hatékonyan használják ki szabadidejüket.  2009-ben a „Jövőnk az ifjúság” című komplex projektet valósítottunk meg a város fiatalokkal foglalkozó intézményeivel közösen, amelynek célja azoknak a fiataloknak az iskolai felzárkóztatása, megfelelő szakképzettséghez jutásuk elősegítése, készségeik, képességeik fejlesztése, társadalmi integrációjuk elősegítése, akik hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűek, fokozottan veszélyeztetettek, nehézséget okoz számukra a családi körülményekből adódó szociális, kulturális hátrány leküzdése, ezáltal a pályaválasztás, a munkaerő-piacon való elhelyezkedés, a tudatos életpályamodell tervezés. 4. IFJÚSÁGKUTATÁS 2010-ben két lépcsős ifjúságkutatás készült, amely az alapját képezi a 2011-2016-os Ifjúságpolitikai Koncepciónak. Fontossá vált a városban élő fiatalok helyzetének felmérése, ezért 2010. októberben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából sor került egy részletes ifjúságkutatásra, mely az Echo Oktatáskutató Műhely és az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet együttműködésében készült. 9

A kutatás fő területei:  demográfiai helyzet, családi háttér,  továbbtanulás, mobilitás  egészségmegőrzés,  szabadidő és kulturális fogyasztás  ifjúsági közélet  fiatalok Nagykanizsához való viszonya A 2010. október-november időszakban lezajlott nagykanizsai ifjúságkutatás egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a városban élő, tanuló mostani ifjúsági korosztály a korábbi évek ifjúsági korosztályához képest a demokráciához való viszonyában, kapcsolatrendszerében, valamint info-kommunikációs kompetenciájában alapjaiban tér el. A fiatalok számára a mobiltelefon mellett már nem az e-mail a legfontosabb kommunikációs eszköz, hanem a közösségi portálok és közvetlen üzenetváltásra alkalmas felületek (pl. MSN, skype, chat stb.). Ezzel párhuzamosan az is jellemző, hogy a számítógép, illetve az internet előtt töltött idő már meghaladja a televízió képernyője előtt töltött időt, s ezzel a leggyakoribb szabadidős tevékenységgé lépett elő életükben. Az internet nyilván kiváló eszköz arra, hogy a fiatalok megmutassák magukat, megosszák másokkal a gondolataikat, élményeket, de ha közben megfeledkeznek a biztonságról, nagy bajba kerülhetnek. A fiatalok által leggyakrabban látogatott intézményei, közösségi terei a bevásárlóközpontok, a pláza, a város sörözői, pizzériái, de a diszkók és partyk is kedvelt találkozó és szabadidő eltöltési helyszínei a nagykanizsai fiataloknak. Gyorséttermekben (melyek nemcsak étkezési, hanem találkozási célokat is szolgálnak) minden tizedik fiatal kifejezetten gyakran, heti rendszerességgel megfordul. Ezeken a helyeken kívül gyakran látogatják a sportrendezvényeket és meccseket is, miközben a hagyományos kulturális fogyasztás csökkenő tendenciája egyértelmű és egyre inkább rétegspecifikussá válik az ifjúsági korosztályon belül. A város szabadidős programkínálata tekintetében megosztott a fiatal közösség, minden második tanulónak vannak komoly hiányérzetei. A fiatalok számára a munkanélküliség – különösen az utóbbi két évben – nemcsak közvetetten, a családon keresztül, hanem közvetlenül is megélt jelenség, kb. minden harmadik fiatalt vagy családját érinti. Mindezeket összevetve a 2005-ös adatokkal egyértelműen kedvezőtlen folyamatokról, az életkörülmények romlásáról, az ifjúsági szegénység növekedéséről ad hírt a felmérés. Ezzel párhuzamosan a városban növekedett a környező településekről naponta bejáró és a városban helyben lakó fiatalok gazdasági-társadalmi helyzete közötti távolság is. A közéleti témákkal kapcsolatosan meglehetősen nagy érdektelenséget mértünk a fiatalok körében és ez különösen igaz az intézményes kulturális-művelődési szféra által nyújtott lehetőségekre, de a gazdasági-politikai közéletiséget meghatározó események is inkább kevesebb, mint több érdeklődésre tartottak számot. Több kutatásból is ismert, hogy a magyar ifjúsági társadalom szervezeti aktivitása nagyon alacsony, országosan kevesebb, mint minden hatodik fiatalnak van valamiféle szervezeti kötődése bármilyen civil, nonprofit szerveződéshez. A

10

megkérdezett fiatalok 15 százaléka tagja valamilyen sport és 7 százaléka valamilyen hobbi egyesületnek, ami összevetve az országos adatokkal átlagosnak tekinthető. A demokráciáról alkotott ifjúsági kép is jelentősen átalakult. A pártoktól elforduló, az autoriter hatalomtechnikák irányába a korábbi éveknél nyitottabb, részben radikalizálódó vélemények igen sajátos képet mutatnak, melyben az erőszak is helyet kaphat, mint a konfliktusok megoldási módja. Az elmúlt évek sikeres beruházásai, a rekonstrukciós programok és fejlődési eredmények ellenére a tanulók megosztottak abban a kérdésben, hogy a jövőben szeretnének-e Nagykanizsán lakni, élni. A megkérdezett fiatalok megosztottak abban is, hogy a város fejlődik-e. 21 százalék inkább fejlődőnek látja Nagykanizsát, mint hanyatlónak, ez utóbbit 36 százalékuk állította. Azok a fiatalok, akik nem szeretnének a városban élni a jövőben, legtöbbször a városi lét ellen emelnek kifogást (jellemzően inkább kistelepüléshez ragaszkodnának), de az is jellemző, hogy átlagon felül vélik úgy, hogy számukra Nagykanizsán nem várható elég munkahely és szórakozási lehetőség. A nagykanizsai fiatalok többsége fontosabbnak tartja a megfelelő anyagi hátteret és a gazdagságot, mint a szabadidőt, a diákok kétharmada ha választhatna, inkább a több pénzt és nem a több szabadidőt választaná. Egészségmegőrzés szempontjából veszélyeztetett helyzetben vannak a szakiskolások és a képzetlen családi háttérrel rendelkező fiatalok, körükben a dohányzás, az alkoholfogyasztás és egyéb drogok fogyasztása tekintetében emelkedés érezhető az elmúlt évek adatai alapján. A nagykanizsai fiatalok egyötöde tervezi, hogy az Európai Unió valamelyik országába megy egy időre tanulni, közel 45 százalékuk pedig bizonytalan ebben a kérdésben. Továbbá a fiatalok fele tervezi azt, hogy az EU valamelyik országába megy dolgozni egy időre, egyharmaduk pedig gondolkodik még rajta. Az elmúlt öt évben megnőtt azoknak a száma is, akik az országon belül szeretnének más településre menni tanulni vagy dolgozni, gyakorlatilag minden második diákra igaz ez jelenleg. 5. AZ IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS ALAPELVEI A jövőben a városi ifjúsági koncepciónak elsősorban az ifjúsági szolgáltatások fejlesztését kell, céloznia, melynek központi gondolata hangsúlyosan funkcionalista megközelítésű, vagyis abból indulhat ki, hogy mi az ifjúsági szolgáltatások elsődleges funkciója. E tekintetben az ifjúsági szolgáltatásfejlesztési koncepció válasza az lehet, hogy a nagykanizsai ifjúsági szolgáltatásoknak a városban élő fiatalok felnőtté válását kell elősegíteni, vagyis a gyermeki státuszból a felnőttkorba való átmenetet, a szülői hátországról való leválást kell támogatni. Az önálló életvitel kialakítását segítő szolgáltatások funkciójuk szerint öt kategóriába sorolhatók: 1) jogi értelemben vett leválás, 2.) anyagi függetlenedés, 3.) konstruktív életvezetés kialakulása, 4.) közös fedél alól történő leválás és mobilitás, 5) önálló identitástudat kialakítása (szubjektum leválása). A helyi ifjúsági szolgáltatások szervezése tekintetében a plurális szolgáltatásszervezés mellett érvelünk, vagyis a szociális gazdaságnak, a magánszektornak és a közszférának egyaránt szerepet kell vállalnia az ifjúsági szolgáltatások működtetésében.

11

Elengedhetetlen a meglévő tapasztalatok, kutatási eredmények rendszerezését és a feladatok meghatározását segítő alapelvek megfogalmazása:  fontos szempontnak kell lennie a gazdasági, kulturális, családi és egyébegyenlőtlenségekből fakadó társadalmi hátrányok csökkentésének,  új alapokra helyezve, a milleniumi generáció info-kommunikációs és internethasználati szokásaihoz igazodó kell virtuális szolgáltatást kell tervezni, amely a hátrányos helyzetű fiatalok elérését is segíti.  a koncepcióban alapvető fontosságú az együttműködés és partnerség a fiatalok ügyében érintett és a fiatalokkal foglalkozó intézmények, szervezetek, nonprofit szolgáltatók és más civil közösségek között,  a stratégia hatékonyságának alapfeltétele a folyamatos monitoring lehetőségének megteremtése (rendszeres véleménykérés, folyamatkövetés, kutatás, adatgyűjtés stb.),  a fiatalokra, mint erőforrásra kell tekinteni és nem mint problémahordozókra, nem a problémáikat kell megoldani, hanem helyzetbe kell hozni őket,  a stratégiának elsősorban proaktív szemlélettel kell rendelkeznie, vagyis a probléma kezelése helyett a megelőzésre és szemléletformálásra kell a hangsúlyt helyezni,  a fiatalokkal való foglalkozást a városban formális és informális hálózati kapcsolatokon keresztül kell megvalósítani nem pedig vertikális hierarchiába rendezett intézményrendszeren keresztül,  szabadidős és nem formális közösségi programok szervezésén, drogalternatíva programokon keresztül kell elősegíteni a konstruktív életvezetés és más kompetenciák kialakítását. Az ifjúsági problémák kezelése során nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a feltárt jellegzetességeknek, ifjúságot érintő kérdéseknek szinte mindig van egy tágabb kontextusa, gyakran a korosztálytól független problémaként hatékonyabban lehet kezelni azokat. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a szakpolitikák középpontjában általában egy társadalmi probléma áll és nem egy heterogén társadalmi csoport. Az ifjúságkutatás során feltárt jelenségekre, tendenciákra reagálni fog az önkormányzat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezeket a problémákat kizárólag az önkormányzatnak kell megoldania, hanem inkább azt, hogy az önkormányzatnak intézményeivel, a helyi társadalommal és azok civil szervezeteivel együttműködve kell válaszokat keresnie.

6. AZ IFJÚSÁG ÉLETSZFÉRÁI A 3-29 éves korosztály életterét, problémáit, tevékenységi köreit tekintve rendkívül heterogén. A játéktól az oktatáson keresztül a szociális igényekig, illetve a munkavállalásig, lakhatásig igen sokrétűek az igények és feladatok.

12

A koncepció összeállításában komplex ifjúságkutatási eredményekre, a megfelelő szakszolgálatok, hivatalok adataira, illetve a szakemberek tapasztalataira, hipotéziseire támaszkodtunk. 6. 1. Oktatás, képzés Oktatás Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az oktatási-nevelési feladatokhoz kapcsolódó törvényi kötelezettségének 1 integrált óvoda, 9 alap- és 5 középfokú intézmény, 1 kollégium, alapfokú zene- és művészeti iskola, Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, és a Térségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat működtetésével tesz eleget. Az adatok tükrében méltán mondható, hogy Nagykanizsa iskolaváros. Szerencsés volna, ha nem csak intézményhálózata miatt érdemelné ki városunk ezt a nevet, hanem a diákok, a fiatalok életvitele is ezt tükrözné. Folyamatosan nő a továbbtanulók, az érettségizők száma, s egyre több fiatal vesz részt felsőfokú oktatásban. A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza dinamikusan fejlődött az elmúlt tíz évben, a hallgatói létszám ma már meghaladja az 600 főt. Jelenleg hét felsőfokú szakképzés, három alapszak, két mesterképzés, és másoddiplomás képzések közül választhatnak a jelentkezők. A fejlődést mi sem bizonyítja jobban, hogy az idei évben sor került Nagykanizsa Egyetemi Várossá avatására. Ennek a hallgatói állománynak a város életében való markánsabb megjelenése több közös erőfeszítést igényel az egyetem és a városi intézmények között. Az óvodai ellátás feladata az óvodás korú gyermekek ellátásának, nevelésének, fejlesztésének, iskolára való felkészítésének biztosítása 3-7 éves korban. A feladatot Nagykanizsa integrált óvodai egysége (Nagykanizsa Központi Rózsa Óvoda 9 óvodája), három iskolával közös igazgatás alá vont, egy alapítványi, és egy a piarista rend fenntartásában működő intézményben látja el. Az óvodák területi elv alapján fogadják a gyerekeket. A befogadóképesség és az engedélyezett csoportszám határáig biztosított a szabad intézményválasztás. Szakmai munkájukat az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott irányelvek és a Közgyűlés 213/1999.(VI.9.) számú határozata, valamint az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság 214/2008.(X.28.) számú határozatával elfogadott óvodai program alapján végzik. A szakmai programban saját intézményi profilt alakítottak ki. Kiemelt terület a gyermeki személyiség fejlesztése, a gyermekvédelem, az egészséges életmódra nevelés, a művészeti és anyanyelvi nevelés, hagyományápolás, környezetvédelem, inkulzív nevelés. Nagykanizsán az általános iskolai korosztály (3652 fő) iskoláztatásában 10 önkormányzati, és 1 nem önkormányzati fenntartású intézmény is részt vesz. Az iskoláskorúak száma folyamatosan csökken, így átszervezések történtek az alapfokú oktatás intézményrendszerében. (Ennek részletei az Egységes szerkezetbe foglalt Közoktatási feladatellátási és intézményhálózat fejlesztési tervben, valamint az önkormányzati minőségirányítási programban olvashatók.) A középiskolák (5004 fő) elsősorban a város és a térség településeit látják el. Az önkormányzati fenntartású öt középfokú intézményben gimnáziumi, szakközépiskolai, és szakiskolai képzés folyik, valamint alap, közép és emelt szintű

13

szakképzés a szakmák széles választékát nyújtva. 2008. június 26-tól működik Nagykanizsán a Térségi Integrált Szakképző Központ, amely azzal a céllal jött létre, hogy a város és a régió képzéseinek, szakmacsoportjainak összehangolása révén a szak- és felnőttképzést integráltan fejlessze, így lehetővé válik a források hatékonyabb felhasználása és a munkaerő-piaci igényekre való rugalmasan reagáló intézményrendszer kialakítása, továbbá a szakképző iskolák szakképzési tevékenységének kiegészítése a felnőttképzéssel. Kiemelt feladatként kezeli a város a tehetséggondozást. A közoktatási törvény kimondja a tanulók jogát a tehetségüknek és adottságaiknak megfelelő oktatáshoz. A jogszabályok rögzítik a tehetséggondozás megszervezésének kereteit, megteremtik az ehhez szükséges tantervi alapokat. Nagykanizsa a tehetséggondozás alábbi formáit alkalmazza:  kötelező tanórai differenciált foglalkoztatás,  emelt szintű oktatás,  nyolcosztályos gimnázium,  versenyeztetés,  tanórán kívüli lehetőségek ( szakkör, önképzőkör, városi szakkör, tehetséggondozó iskola, hétvégi kollégium),  nyári táborok,  fesztiválok,  kiállítások. A hátrányos, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma évről-évre több (jelenleg HH-1527 fő, ebből HHH-518 fő), hátrányainak kompenzálására a város különböző támogatási rendszereket működtet. A helyzetelemzésből kiderül, hogy a képzetlen szülők gyermekeinél vagy hátrányos helyzetű településekről származó tanulók esetében komolyan számolni kell a kulturális tőke hiányaival, ami nagy hatással van a fiatalok iskolai eredményeire és jövőbeni esélyeikre is a továbbtanulás, munkavállalás és családalapításra területén. A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, mint többcélú gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű és autista gyermekek óvodai nevelését, iskolai életmódra felkészítését, alapfokú oktatását és speciális szakiskolai képzést végzi. Kiemelt szerepet tölt be az intézmény a város többségi intézményeibe járó sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében, az elmúlt időszakban megszervezett utazó tanári szolgálat közreműködésével. Az intézmény 2008 szeptembere óta végzi a súlyos, halmozottan sérült gyermekek fejlesztő iskolai oktatását, biztosítva ezzel mindennapos fejlesztésüket. Speciális szakiskolai képzéssel biztosítja a munka világába való beilleszkedéshez szükséges ismeretek elsajátítását. A szakmai képzés sokszínűségét és ezen sérült fiatalok társadalmi beilleszkedését segíti a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolával közösen szervezett modell értékű oktatási program. 2009. július 1-től önálló intézményként, a Térségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság segít a szülőknek gyermekük fejlődésével kapcsolatban a felmerülő kérdések megválaszolásában, fejlesztési lehetőségeket kínál fel, együttműködve a

14

családokkal. Nagyon fontos a korai felismerés, a szakember mielőbbi találkozása a gyermekkel, a komplex terápia elindítása a hatékony fejlesztés érdekében. Az intézményben adottak a szakmai feltételek az összetett problémák feltárására és megoldására pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok, gyermekneurológus és pszichiáter főorvos, családterapeuta, fejlesztő pedagógusok, gyógytestnevelők állnak rendelkezésre. A gyermekek egyéni fejlődését segíti a team munka, melynek kiemelt szerepe van a súlyosabb, komplexebb kórképek esetében. Minden esetben az együttműködés szempontjából kiemelt jelentőségű a szülőkkel, az óvónőkkel, illetve a tanítókkal, tanárokkal való folyamatos kapcsolattartás. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság fő tevékenysége a közoktatásban fennálló sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása, illetve kizárása. A vizsgálatok az igénybe vevők számára térítésmentesek. Logopédiai ellátás keretein belül a beszéd és kommunikáció, valamint az olvasásírás-számolás területén nehézséggel küzdő gyermekeknek és fiataloknak biztosítanak logopédus szakembereik szakszerű és magas szintű ellátást. A Nevelési Tanácsadás alapfeladata a 3-18 éves beilleszkedési-, tanulási- és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, kezelése a pedagógusok és szülők bevonásával. Az intézmény pályaválasztási tanácsadást, pályaorientációs – pályaválasztási érdeklődés felmérést végez a hetedik osztályos tanulók körében pszichológus szakemberekkel. A felmérés kérdőíves módszerrel történik, csoportos keretek között. A vizsgálatsorozat egy intelligencia struktúra tesztből és egy érdeklődés tesztből áll. A két teszt feldolgozása alapján a képességek és az érdeklődés alapján a szakemberek javaslatot tesznek a tanulóknak, illetve szüleiknek, hogy milyen iskolatípust válasszanak. Gyógytestnevelés „ A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy – vagy könnyített testnevelésre utalja.”(1993. évi LXXIX. törvény) Az ellátás formája csoportos foglalkozás, törvényi előírásoknak megfelelően 8 – 16 fős csoportokban, diagnózis és kategória szerint. Az eddig leírtakból kitűnik, hogy színvonalas képzés folyik városunkban, de vannak még megoldásra váró feladatai a város oktatással foglalkozó szakembereinek. Képzések Nem szabad elfelejtkeznünk az iskolarendszeren kívüli képzések nyújtotta lehetőségekről sem. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a diákoknak az iskolában elsajátított tudás mellett szükségük van egyéb irányú ismeretekre is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szerencsés volna, ha minden tanuló iskolai tanulmányainak befejezéséig legalább egyszer részt vehetne olyan képzésben, mely a megtanult ismeretek, készségek mindennapi életben való alkalmazásában nyújt segítséget. Egy ilyen képzésnek mindenképpen tartalmaznia kell a diák és az állampolgári jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos tudnivalókat. Másik nagy témakör a már korábban említett pályaorientációs témához kapcsolódó képzés, míg

15

a harmadik csoportba az önismereti, prevenciós, életvezetési témákkal foglalkozó képzések sorolhatók. A képzéshez szükséges kiadványok elkészítése, valamint a területen dolgozó szakemberek együttműködése kiemelt feladatként kezelendő. A képzések szervezésében és lebonyolításában nagy szerep juthat az Pályaválasztási és Tanácsadó Irodának, amely megfelelő infrastrukturális háttérrel és szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Ahhoz, hogy ez a munka magas színvonalon tudjon megvalósulni, nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem csak a célcsoportoknak van szükségük ezen információk megszerzésére, hanem a velük foglalkozó szakemberek folyamatos képzése is elengedhetetlen feltétel. Az oktatáshoz kapcsolódó fontos kérdés a pályaválasztás, pályaorientáció is, mely a koncepcióban, a későbbiekben kerül tárgyalásra. 6. 2. A prevenció, az egészség, mentálhigiéné és szociális igények bemutatása Prevenció Nagykanizsán az ifjúságvédelmi rendszer szerves részét képezi a Nagykanizsai Rendőrkapitányság. Az ifjúságvédelemmel, ifjúságneveléssel kapcsolatos feladataik meglehetősen szerteágazóak:  Szervezik és koordinálják a már említett ifjúsági és terelgető őrjáratokat.  Folyamatos munkakapcsolatban vannak az általános- és középiskolák ifjúságvédelmi felelőseivel, illetve szabadidő-szervezőivel.  Az iskolák pedagógusai számára büntetőjogi-, illetve drogprevenciós képzéseket szerveznek, amelyek célja tájékoztatást adni a pedagógusok jogairól és kötelezettségeiről bűncselekmény észlelése esetén. Fontos, hogy a pedagógusok felismerjék a kábítószereket, tudják, mit kell tenniük, ha gyanú merül fel bennük.  Minden hétfőn ifjúság- és családvédelmi, keddenként áldozatvédelmi fogadóórát tartanak. Szerdánként 16 órától 17 óráig a Családsegítő és Gyermekjóléti Központban nyújtanak segítséget.  Az iskolákban, városi rendezvényeken, a gyermek- és diáknapi programok keretében drogprevenciós előadásokat, fegyverzettechnikai bemutatókat tartanak, melyek célja a rendőri munka megismertetése, elfogadtatása a tanulókkal.  Részt vesznek gyermek-elhelyezési tárgyalásokon, esetmegbeszéléseken.  A családon belül történt jogsértések felderítése és megelőzése érdekében folyamatos munkakapcsolatot tartanak a Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, Gyámhivatallal.  A bűncselekmények kapcsán áldozattá vált személyek részére tájékoztatást nyújtanak, folyamatosan kapcsolatot tartva a Zala Megyei Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatával.  Képzik és koordinálják a kortárs segítők munkáját. Az elmúlt hat évben nyaranként a táborokban képezték a fiatalokat, átlagosan évente 25-en vizsgáztak le az elsajátított tananyagból. A diákok első lépésként a Zalakarosi Bűnmegelőzési Irodában hasznosíthatták megszerzett ismereteiket.

16

A kortársakkal közösen működtetett Bűnmegelőzési Iroda nagyban hozzájárul Zalakaros nyári idegenforgalmi szezonjában elért közbiztonsági helyzetéhez. A Nagykanizsai Strandfürdő területén is járőröznek a nyári hónapokban kortársak, így ennek is köszönhetően bűnügyi szempontból gyakorlatilag eseménymentesen telt a 2010-es év is. Az említettek ellenére a rendőrség egyedül nem képes a bűnmegelőzés ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatait elvégezni, arra munkáján kívül csak ajánlásokat tehet, melyet maximális mértékben meg is tesz a Bűnmegelőzési Csoport. Az önkormányzatok, iskolák azonban nem rendelkeznek a szükséges anyagi kondíciókkal ezen ajánlások megvalósításához, és ezt a rendőrség sem tudja magára vállalni. Az egyre jobban nyilvánvalóvá válik, hogy a fiatalsággal foglalkozni kell. Több iskolán belüli programra, több hasznos, iskolán kívüli szabadidő eltöltési alternatívára és hatékonyabb, az ifjúság védelmét szolgáló önkormányzati szankcióra lenne szükség. Ilyen például a közterületen történő alkoholfogyasztás megtiltása. Az önkormányzatnál nincs bűnmegelőzési referens, így ezt a feladatkört senki sem érzi igazán magáénak. Nagykanizsai Megyei Jogú Város Önkormányzatának már az ezt megelőző bűnmegelőzési stratégiájában is szerepelt Bűnmegelőzési Tanács létrehozása, ám az nem valósult meg. Fontos a jelenleg futó prevenciós programok hatékonyságának felülvizsgálata, hogy mennyire illeszkednek az iskolák igényeihez, technikai és humán feltételeihez. Ezt követően az intézménynek célszerű kidolgozni az adott intézmény feltételeihez legjobban illeszkedő prevenciós programot. Nagy előrelépést jelentene a prevenciós munkában egy nyugaton már sikeresen alkalmazott projekt, melynek lényege 3 szóban foglalható össze: felkereső ifjúsági munka. Az ifjúsági szociális munkával foglalkozó szakemberek már több éve dolgoznak azon, hogy a felkereső ifjúsági munka módszertanát annak németországi és európai szakembereivel hazai környezetbe adaptálják. A "KontaktaBusz" a felkereső ifjúsági munka különböző aspektusait ötvözi magába:  személyes kapcsolati munkát,  fiatalok problémáinak, helyzetének ismeretét,  drogprevenciós munkát és a könnyen elérhető tanácsadást. Az ifjúság informális csoportjai körében végzett felkereső munka azon a felismerésen és elven nyugszik, hogy azok a fiatalok kerülnek legkevésbé az intézményi látószögbe, akiknek a leginkább szükségük lenne erre. Az ifjúsági munka és az egészségmegőrző, prevenciós munka eddig még jelent meg komplexen egy projektben. A "KontaktaBusz" modellprojektként lehetővé teszi, hogy a két terület egyesüljön, és egy szakemberi gárdával valósuljon meg. A “KontaktaBusz" olyan mozgó tanácsadó szolgálat, mely azokat a helyeket keresi fel, ahol az intézményekből kiszorult, de a legális és illegális drogok által nagyon is veszélyeztetett fiatalok tartózkodnak: a parkokat, játszótereket, utcákat. Mindezek mellett látnunk kell, hogy a leghatékonyabb prevenció az, ha tanulási és munkalehetőséget, értelmes szabadidős tevékenységeket biztosítunk a fiatalok

17

számára. Az ebbe fektetett forintok megtérülése ugyan csak hosszú távon mérhető, azonban a ráfordítás össze sem hasonlítható azzal a veszteséggel, amit a társadalom szövetéből kihullott minden egyes ember jelent. Egészség (Az Alapellátási Intézmény adatai alapján.) Nagykanizsa városban 10 gyermekorvosi praxis működik vállalkozási formában. Az alapvizsgán túl (csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos) egy gyermekorvos rendelkezik iskola-egészségügyi – ifjúságorvos szakvizsgával. A betegellátáson túl fontos feladat a szűrővizsgálatok elvégzése és a prevenciós munka, az egészségnevelés. 2005. évtől a területi védőnők és az óvodapedagógusok bevonásával az 5 éves korúak fejlődési szintjét felmérik, és nyomon követik általános iskolás korukig. A szűrővizsgálatok adatai alapján az általános iskolában előforduló problémák a középiskolás korosztálynál súlyosabb formában jelentkeznek. A légúti, mozgásszervi, mentális problémák, obesitás, magas vérnyomás, látásproblémák komoly gondot okoznak. Nem elhanyagolható a szenvedélybetegség sem. Az elmúlt öt évben önálló témává vált a drogkérdés Nagykanizsán. A Nemzeti Stratégia alapján megalakult a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, amely elkészítette településünk drogstratégiáját, és sikeres konferenciákon tárgyalta a legális és illegális szerek használatának, visszaszorításának, a beteg emberek gyógyításának és főleg a prevenciónak a kérdéskörét. Az ifjúságkutatás eredményeiből kitűnik, hogy a fiatalok elsősorban szüleikkel és barátaikkal vitatják meg problémáikat, a segítő szervezetekhez való fordulás igénye kicsi, ami betudható annak, hogy a fiataloktól gyakran idegen egy intézménytől, formális szervezettől való segítségkérés. Ezért lenne fontos a kortárssegítő hálózatok működésének segítése, fejlesztése, mert ezeken keresztül nagyobb az esély arra, hogy a problémákkal küzdő fiatalok szakemberektől kérnek segítséget. A drogprevenció kérdésében még mindig a struccpolitika jellemző: amiről nem beszélünk, az nem létezik. Az ÁNTSZ által végzett felmérés riasztó adatai pedig magukért beszélnek. Számos hatékony drogprevenciós program működik a város intézményeiben:  a rendőrség által koordinált DADA, és Ellenszer nevű program,  az ÁNTSZ védőnői szolgálata, illetve az általuk szervezett kortárs-segítő hálózat.  Útvesztők – útkeresők, egy hét a gyermekeink biztonságáért, bűnmegelőzési akadályverseny. A programsorozat célja a 15 – 16 éves középiskolás korosztály komplex felvilágosítása játékos akadályverseny formájában. Továbbá a közösségi kohézió erősítése, a gyors és hatékony információátadás, a bűnmegelőzésben és a segítő szférában dolgozó hatóságok és szervezetek megismertetése és elfogadtatása. Célcsoport: a városunkban működő 5 középiskola 9. és 10. osztályos tanulói (2000 – 2500 fő).

18

Szociális és mentálhigiénés igények (A Szociális Osztály és a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ tevékenysége alapján.) A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) abból az elvből indul ki, hogy a gyermekek és a családok védelme egyaránt az állam kötelessége. Ezt a kettős védelmet pedig akkor tudja teljesíteni, ha a gyermek családban történő nevelését, gondozását támogatja, és a családot alapvető funkciójától csak a legvégső esetben (és a lehető legrövidebb időre) fosztja meg a gyermek kiemelésével. Városunkban a születések száma az elmúlt öt év távlatában csökkenő tendenciát mutat. Egyre magasabb az egyszülős családban élő gyermekek száma. 2010. novemberben 1744 gyermek (1560 kiskorú, 184 nagykorú) volt jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. Ezek a gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságuk alapján intézményi térítési díj kedvezményben, tankönyvtámogatásban, valamint egyszeri pénzbeli támogatásban részesültek. Abban az esetben, ha a család jövedelmi vagy vagyoni helyzete alapján a fenti kedvezményt megállapítani nem lehet, az elsőfokú gyámügyi ügyintéző javaslatára a polgármester – Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006. (III.1.) számú rendelete alapján -térítési díj hozzájárulásban (50%-os ill. 100%-os mértékű) részesíti azokat a gyermekeket, akiknek rendkívüli élethelyzet miatt napközbeni ellátása nem biztosított. Ezt a kedvezményt a szülők, családgondozók, illetve az ifjúságvédelmi felelősök beérkezett kérelmei alapján 68 gyermek részére biztosította az önkormányzat. Az önálló életet kezdő fiatalok ma nagyobb támogatást igényelnek, mint korábban, hiszen gyakran hiányzik az a szülői, családi háttér, amely anyagi, erkölcsi támaszt nyújthatna. Városunk számára létfontosságú a fiatal lakosság megtartása, amely cél megvalósítása több szakterület összehangolt munkáját igényli. A korszerű oktatás, a megszerzett tudás hasznosítását lehetővé tevő munkahelyek teremtése, a lakhatási feltételek biztosítása komplex rendszert alkot, amelyben nem elégséges egy alkotóelem kiemelése és fejlesztése, mert önmagában nem biztosít megfelelő lehetőséget az érintettek számára. Önkormányzatunk azzal a céllal, hogy a fiatalok részére lakásigényük végleges rendezéséig, de legfeljebb 6 hónap időtartamra elhelyezésük átmeneti megoldásával és takarékosságra ösztönzéssel – segítséget nyújtson, a fiatalok elhelyezésére szolgáló épületet, 44 lakásos Garzonházat tart fenn és üzemeltet. Önkormányzatunk támogatja a Nagykanizsa közigazgatási területén élők, illetve itt letelepedni szándékozók első tulajdonú lakásának megszerzését. E célból – helyi rendeletében meghatározott feltételekkel – kamatmentes kölcsön támogatásban részesíti a jogosultakat az első lakás vásárlása, építése, vagy bővítése céljára felvett pénzintézeti hiteltartozás csökkentésére. 2008. évben -az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások vonatkozásában- a költség alapú lakbérek bevezetésével párhuzamosan átfogó lakbér-támogatási rendszer került kialakítására, mely lehetővé teszi a szociálisan rászorulók számára

19

azt, hogy a magasabb mértékű költségalapú lakbérüket a szociális helyzetük alapján adható lakbértámogatással csökkentsék. Családsegítő és Gyermekjóléti Központ A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. Az önkormányzatnak a törvényben foglaltak szerint kell biztosítani a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását. A családsegítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: A Gyermekjóléti Szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő szolgáltatás, amely szolgálja a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Utcai és lakótelepi szociális munka: Utcára kivitt, önálló, speciális gyermekjóléti szolgáltatás, a felderítetlen és ellátatlan gyermekek és gyermekcsoportok részére. Az utcai szociális munka elsősorban egyénekre, a lakótelepi szociális munka pedig csoportokra irányul. Érintettjei a gyermekek ellátásával és segítségével foglalkozó intézmények, intézményrendszerek látókörén kívül eső, a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejében az utcán kallódó, valamint a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek, továbbá az iskolából kimaradt, munkahellyel nem rendelkező csellengő gyermekek és fiatal felnőttek. Célja elsődlegesen a prevenció, a deviáns magatartásformák kialakulásának megelőzése. Feladata az érintett egyének és csoportok felkutatása, lakóhelyére való visszakerülésének elősegítése, valamint szociális és mentális segítése a szociális munka eszközeivel. Csellengők Közösségi Háza A közösségi ház feladata, hogy a gyermek és fiatalkorúak iskolától és otthontól való távolmaradása esetén, veszélyeztetett csoportokhoz történő csapódás gyakorisága, áldozattá és elkövetővé válás veszélyét csökkentse. A gyermekét egyedül nevelő, illetve problémákkal terhelt családok szüleinek látóköréből egyre jobban távolodik gyermekeik iskolán kívüli tevékenysége. A közösségi házban dolgozó ifjúsági szakemberek feladata, hogy az eddig rejtve maradt családi problémák, a gyermekkort veszélyeztető traumák mielőbb felszínre kerüljenek. A házban a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő, a fiatalok körében közkedvelt szórakoztató eszközök is rendelkezésre állnak: csocsó-, billiárd-, pingpongasztal, darts, Tv, videó, társasjátékok, folyóiratok. A fiatalok önként, a hasznos szabadidő eltöltése miatt választják ezt az alternatív szórakozási formát az utcák vagy a kocsmák helyett.

20

A Családsegítő és Gyermekjóléti Központban az alábbi szolgáltatások érhetők el:  pszichológiai tanácsadás,  életvezetési tanácsadás,  jogi tanácsadás,  az egyének, a családok kapcsolatkészségének javítása,  krízishelyzetben segítő beavatkozás,  speciális támogató, önsegítő csoportok szervezése, működtetése,  hivatalos ügyek intézésének segítése,  szabadidő szervezés,  helyettes szülői hálózat szervezése,  „Ifjúságvédelmi Őrjárat” szervezése,  utcai és lakótelepi szociális munka,  Csellengők Háza. „Segíts, hogy segíthessünk” Alapítvány, mely 1991. április 8. óta működik, célja a hátrányos helyzetű gyermekek, a kis jövedelmű nyugdíjasok ünnepi alkalmakkor való megajándékozása, a tehetséges gyermekek támogatása, valamint fiatalok számára kirándulások szervezése. Városunkban az észlelő és jelzőrendszer tagjai között kialakult az együttműködés:  Egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények -védőnők, házi orvosok,  Családsegítő és Gyermekjóléti Központ,  Ifjúságvédelmi szakemberek,  Nevelési, oktatási intézmények,  Rendőrség,  Bíróság,  Ügyészség,  Pártfogó felügyelet,  Társadalmi szervezetek,  Jegyző,  Társintézmények (Gyámhivatal, TEGYESZ). A leggyakrabban észlelt problématípusok:  alkohol,  magatartási zavarok  szexuális zaklatás,  iskolai hiányzás,  szabálysértés,  betegség,  nevelési gondok,  erőszak. Az esetek jellegétől függően az ügyfeleket időpont egyeztetés, konzultáció után az alábbi helyekre irányítják: 21

 Családsegítő és Gyermekjóléti Központ  Gyermek- és Ifjúsági Mentálhigiénés Gondozó  Városi Gyámhivatal  Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Az előzőekben leírtakból kitűnik, hogy Nagykanizsa kiterjedt szociális hálóval rendelkezik, amelynek segítségével sok rászorulónak tud alkalmi vagy rendszeres segítséget nyújtani, de ennek ellenére vannak még hiányosságok, melyeket -az ifjúsági korosztály érdekében és védelmében is- az elkövetkezendő öt évben pótolni kell. 6. 3. Szabadidő, kultúra, sport Az óvodás és az általános iskolás korosztály tekintetében a szabadidő-eltöltés lehetőségei rendelkezésre állnak. Működnek természetesen olyan intézmények, szervezetek a városban, amelyek ennek a korosztálynak is szerveznek nagy népszerűségnek örvendő programokat (pl.: HSMK, Városi Diákiroda, Gyermekvarázs Alapítvány, Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, Halis István Városi Könyvtár). A szabadidő eltöltéséhez (a szülők elfoglaltsága miatt) az otthon mellett, a játszóterek, sportolásra alkalmas pályák, illetve a parkok biztosíthatnák elsősorban a teret. Ilyen területek jelenleg sajnos nem állnak kellő mennyiségben és minőségben rendelkezésre a gyermekek számára. Különösen igaz ez a város lakótelepeire. Az 1999. november 1-jétől életbe lépett szabványoknak a játszóterek nagy száma nem felelt meg. 2003-ban megkezdődött a játszóterek felújítása, illetve új, az uniós szabványnak megfelelő játszóterek kialakítása, de ezek száma kevés a felmerülő igényekhez képest. A Városfejlesztési Osztály tájékoztatása szerint Nagykanizsán az elmúlt években a 91 játszótérből felszámolásra került 30 db, mivel életveszélyesnek minősítették őket. Felújításra került 9db, ebből 4 képviselői keretből. A felújítás alatt nem a szabványoknak megfelelő játszótéri elemek, hanem máshol felszámolt elemek átépítése, eszközök megerősítése, festése történt. Szabványoknak megfelelő játszóterek száma 11, de ezek egy része is dokumentum hiányos, éppen ezért nem szabványosítható. A játszóterek viszonylag magas számát az adja, hogy annak nevezzük azt a területet is, ahol csupán 1 ping-pong asztal található, vagy egy-egy rugós, illetve lengőhinta. Azon játszóterek száma, amelyek az Európa Unió szabványainak megfelelnek, több gyermek befogadására is alkalmasak, sajnos mindössze 5 db Nagykanizsán. A 2011-es évben felújításra kerül még a Berzsenyi utcai játszótér, teljes egészében a szabványoknak megfelelően, mintegy 16-18 millió forint értékben. Pedagógiailag is értékes fejlesztő foglalkozásokat és játékokat kínál a családok számára a Gyermekvarázs Alapítvány játéktára. Alkalmanként városi rendezvényekre is kitelepülnek a kisgyermekes családok örömére, hisz a kirakódóvásár és a színpadi előadások nem kifejezetten kisgyermekeknek szólnak. Az országos szervezet komoly központi pályázati támogatással tartja fenn magát, és jól illeszkedik hiánypótló tevékenységével a város gyermek és ifjúsági feladatellátásához. A nyári szabadidő eltöltésének egyik fontos területe a táboroztatás. A városban nagy népszerűségnek örvend a Napközis Zöldtábortábor.

22

2006-ban elkészült pályázati forrásból a Csónakázó-tónál a felújított, átalakított, kibővült szolgáltatást nyújtó napközis tábor, amely már természetvédelmi táborként is funkcionál, illetve az Intereg III pályázati feltételek értelmében horvát-magyar tanulók csereüdültetését is lehetővé tette. Felmértük a lehetőségét erdei óvoda és iskolaként történő működtetésének, azonban ennek kialakításához további fejlesztésekre és felújításokra van szükség. Az önkormányzat ifjúsági táborában, Balatonmárián, a tervezett részleges felújítás megtörtént, a 2005-ben kialakított működési koncepció eredményeként nyaranként ismét telt házzal működik, lehetőséget biztosítva a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyaralására. A közép- és főiskolás korosztály szabadidő-eltöltési szokásai jóval összetettebbek. A szabadidős tevékenységek szorosan összekapcsolódnak a fiatalok önállósodási törekvéseivel, különösen a fiatalok fogyasztói státuszának kialakulásával. A szabadidő eltöltésének fontos mutatója, hogy ez mely intézményeket, programokat érinti a településen. Az ifjúságkutatásban a leggyakrabban említett helyszínek, intézmények helye nem meglepő. A fiatalok leggyakrabban látogatott szabadidős, rekreációs célú helyszínei a Plaza, a sportrendezvények, a város sörözői, pizzériái, de természetesen a diszkók, partik is kedvelt találkozó és szabadidő eltöltési helyszínek. Jellemző, hogy a hagyományos kulturális, művelődési intézményeket viszonylag kevesen említették (mozi, művelődési házak, könyvtár, színház, koncertek). Jellemző, hogy ez a korosztály különböző rétegízléssel lép fel, és nem fogad el mindenfajta programot, amit tovább nehezít az a tény, hogy nincsenek megfelelő választási lehetőségek. Az ifjúság kulturált szabadidő töltésének potenciális helyszínei elvileg: a művelődési ház, a könyvtár, illetve az esetlegesen megrendezett "drogmentes diszkók", táncházak, ifjúsági rendezvények lehetnének. A kutatásból az derül ki, hogy a fiatalság minimális időt tölt ezeken a helyeken, mivel szabadidejét személyes baráti körével szereti eltölteni, sajnos többségük az utcán csellengve vagy diszkókban. A kínálat a szórakozóhelyek számát illetően nagy, ezek azonban mind ugyanazt a tömegkultúrát nyújtják. Az ifjúsági fórumok visszatérő témája, hogy jó lenne a városban egy olyan ifjúsági közösségi ház, tér létrehozása, amelyben a fiatalok olcsón, és a maguk által szervezett programokon vehetnének részt. Már az öt évvel ezelőtti kutatás megállapította, hogy a fiatalok szabadidős tevékenysége éppen úgy a passzív időtöltések felé tolódik el, mint a felnőttek esetében. A számítógép, a tévé és a videó a legkönnyebben elérhető szabadidős tevékenység. Ugyanakkor jelentős változás a korábbi évekhez képest, hogy az idei adatfelvétel során az internetezés már megelőzi a korábban egyeduralkodó tévézést, és a leggyakoribb szabadidős tevékenységgé lépett elő a nagykanizsai fiatalok körében. A virtuális világ előretörése gyors, a nagykanizsai fiatalok szabadidejük nagy részét pedig a weben töltik: játszanak, kapcsolatokat teremtenek és ápolnak, szórakoznak. Az elmúlt öt évben hatalmas mértékben nőtt a közösségi oldalak forgalma. Ugyanakkor az ifjúságsegítők felelőssége is, hogy az online világot biztonságos környezetté tegyék számukra, amelyben csökkenteni lehet az internetezés kockázatait. Fontos, hogy a fiatalokat tájékoztassuk a személyes információk megosztásának kockázatairól, és hogy arra bátorítsuk őket, kontrollálják saját online identitásukat

23

azáltal, hogy alaposan átgondolják cselekedeteik következményeit. Egy 2010-es EU szintű kutatás megállapította, hogy a fiatalok 57 százaléka azt állítja, hogy tudatában van annak, hogy nem biztonságos személyes adatokat közzétenni blogon vagy közösségi oldalakon. Ennek ellenére a fiatalok 44 százaléka közzéteszi személyes adatait és nyolcból egy még a lakcímét is. Az európai szülők 40 százaléka elismeri, hogy nem ellenőrzi, merre jár gyermeke az interneten, és mit tesz közzé. Bár nincsenek Nagykanizsára vonatkozó konkrét adatok, de feltételezhető, hogy az arányok hasonlóak. Azok aránya, akik naponta interneteztek 2005-ben még csak 33 százalék volt, ez most 83 százalékra nőtt, míg a közel 25 százaléknyi soha nem internetező fiatalok tábora gyakorlatilag eltűnt. Jelenleg a nagykanizsai fiatalok négyötöde naponta használja az internetet és további 14 százalék pedig hetente. A megváltozott internet használati szokásokkal foglalkozni kell, szükséges a fiatalok és a szülők figyelmét is felhívni a veszélyeire. Ugyanakkor az internet adta lehetőségeket is fel kell tárni, alkalmazkodni kell a változásokhoz. Szükséges az ifjúság számára „online” ifjúsági szakemberek (pszichológus, ifjúságsegítők) elérhetőségét lehetővé tenni. Az önkormányzat nehéz helyzetében is vállalta a szabadidő-szervezői hálózat működtetését a városban. Az elmúlt 10 év alatt bizonyították létjogosultságukat. A szervezők nem csupán működnek, de zömében jól működnek, segítve az adott intézmény tanórai és tanórán kívüli munkáját, legyen szó pályázatírásról, ünnepélyről, szakkörökről, szervezett művelődési programokról. A problémát ezen a területen az jelenti, hogy a tanórán kívüli szabadidős programokra nincs megfelelő anyagi kerete az intézményeknek, illetve a diákok szabadidejüket már nem iskolai keretek között szeretnék eltölteni. Főként a középiskolások „menekülnek” az iskolából tanítási órák után. A tantermek nem tudnak a szabadidő eltöltésére alkalmas kötetlen légkört, alkotó miliőt megteremteni. Ráadásul a termek be és visszarendezése is időigényes. Nagyon kevés iskola rendelkezik szabadidős célokra alkalmas, klub-szerű helyiségekkel, megfelelő közösségi terekkel. Az iskolán kívül szervezett kulturált szabadidő eltöltést célzó rendezvények továbbra sem fedik le a valós igényeket. Problémát jelent a külterületi iskoláknál, hogy komoly költséget jelent a tanulók beutaztatása egy-egy színházba, moziba, hangversenyre, városi rendezvényre. Szükség lenne ezen iskolák költségvetésében elkülöníteni egy keretet ennek a problémának a megoldására. A fiatalság körében napjainkban újra erősödik a közösségi igény, a „tartozni valahová” érzése. Ezt nem lehet színházban, koncerttermekben megélni, illetve tudományos előadássorozatokon, kiállítótermekben megszerezni. Ráadásul a fiatal itt megint csak hallgat, és nem őt hallgatják meg. Nem egy hely kell, hanem helyek, fórumok ezen igény tényleges kielégítésére, helyek, melyeknek falát nem tilalomtáblákkal tapétázzák ki előre, hanem a közösség maga alkotja meg szabályrendszerét. Ennek egy lehetősége a Városi Diákiroda, a „Csellengők Háza”, de a sort folytatni kell. A szórakozástól nem választható el napjainkban a biztonság kérdése sem. A fiatalok felelősséggel gondolkodó érettebb csoportja egyre hangosabban fogalmazza meg azt az elvárását, hogy a szórakozóhelyeken és éjszaka az utcákon szeretnék

24

békében és biztonságban tudni magukat. Természetesen ez még artikuláltabban jelenik meg a szülői oldalon, elsősorban a kábítószer és erőszak visszaszorításának igényével. A józan ész alapján persze azonnal adódik a kérdés: mit keresnek alig tizenévesek az éjszaka világában, miért nem hiányoznak otthon, miért engedik be és szolgálják ki őket a szórakozóhelyeken. A jogszabályok sajnos nem fogalmaznak meg korhatárokat a fiatalok éjszakai életét illetően. Helyi rendeletekre, az iskolai házirendek szigorítására, szankciók alkalmazására van szükség. Iránymutatást ad a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum által elkészített Nagykanizsa Drogstratégiája, valamint a Bűnmegelőzési Koncepció. A sportolási lehetőségek a város infrastrukturális lehetőségeihez képest jók. Ingyenesen igénybe vehető, hasznos szabadidő eltöltést biztosított a városban a 2004-ben elindított „Nyitott tornaterem” akció és a „Sportorientált iskolai” program, amelyek sajnos anyagi forrás hiányában megszűntek. Az ifjúsággal foglalkozó szakemberek tapasztalatai alapján igény van rá, ezért meg kell keresni a lehetőséget, hogy milyen formában működtethető tovább. A városban működő intézmények és szervezetek által a gyermekek számára létrehozott programok jelentős érdeklődésre tartanak számot, és az elmúlt öt év együttműködéseinek eredményeként a kommunikáció hatékonysága jelentősen javult az ifjúsággal foglalkozó szervezetek között. Az igények alapján az érintett szervezetek, intézmények közös szervezésében még több városi szintű ifjúsági rendezvény megvalósítására van szükség. 6. 4. Érdekérvényesítés, információszolgáltatás Az ifjúsági érdekképviselet fóruma Nagykanizsán a Városi Diákönkormányzat, irodájuk 1997-ben jött létre a Belügyminisztériumtól kapott anyagi támogatással. A városi diákiroda -információs pont célja és feladata az elmúlt tizenhárom évben jelentősen kibővült, és további fejlesztések is szerepelnek a tervek között. Jelenleg fórumot biztosít a maguk és társaik érdekeit képviselő diákok számára, képzési lehetőséget nyújt, információt szolgáltat, a diákok aktív közreműködésével programokat szervez fiataloknak, illetve bekapcsolódik a városi programok szervezésébe, és lebonyolításába. A diákiroda tizenhárom éve működik, így a fiatalok megszokták, ismerik a lehetőségeket, tudják, hogy milyen problémákkal fordulhatnak az ifjúságsegítőhöz és az ifjúsági referenshez, illetve a társaikhoz. Tapasztalataink azt mutatják, hogy saját közösségükben a fiatalok is könnyebben megnyílnak és beszélnek a gondjaikról, igényeikről, ezért a tanácsadó iroda programjához kötődően kisebb csoportos beszélgetéseket, tréningeket, foglalkozásokat szervez rendszeresen. A napi nyitva tartás meghosszabbításával lehetővé kell tenni, hogy a gyermekek, fiatalok a nap bármely szakában igénybe vehessék a szolgáltatást, attól függően, hogy kinek, mikor van szabadideje. Az információs pont működésének köszönhetően az érintett csoport naprakész információkkal rendelkezik az alábbi témakörökben:  helyi, regionális és országos kulturális programok, rendezvények,  helyi sportolási lehetőségek, helyi, regionális és országos sportrendezvények, 25

            

helyi, regionális és országos közoktatási és felsőoktatási információk, helyi egészségügyi és szociális ellátások, helyi hivatalok, országos hatáskörű hivatalok, hatóságok, helyi és megyei önkormányzatok, helyi, regionális és országos olcsó szálláslehetőségek, országos utazási és szállási kedvezmények, helyi és regionális munkalehetőségek, munkanélküli ellátás, helyi albérletek, helyi, regionális és országos pályázatok, helyi és regionális segítő- és krízisellátó helyek, ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltató helyek.

A felsorolt információk elérhetők a városi diákiroda honlapján, az általuk kiadott, havonta megjelenő Városi Diáklapban, illetve minden iskolában külön faliújság található a városi diákiroda híreivel. Az információk frissítésében részt vesznek a fiatalok és az ifjúságsegítő feladatokat ellátó szakemberek, akik folyamatosan kapcsolatot tartanak az érintett szervezetekkel, intézményekkel, honlapjukról közvetlen linkekkel is elérhetők. Fórumokat, információs délutánokat szerveznek a diákirodában, ahol saját korosztályukkal és szakemberekkel is megbeszélhetik problémáikat a fiatalok. A Városi Diákiroda 2005-től az Ady út 1. szám alatt, a városközpontban található, minden iskolából könnyen megközelíthető. Tágas (közel 100 m2), nagy rendezvények, városi szintű vetélkedők, diáktalálkozók,- eddig helyhiány miatt elmaradt, új programok lebonyolítására is alkalmas. Rendezvényeik, összejöveteleik nem zavarnak lakóközösségeket. Míg korábban a Diákiroda hetente egy, jelenleg az érdeklődés növekedése és a rendezvények sűrűsége miatt- három alkalommal, de ha egy-egy program előkészítése indokolja, minden nap működik. A diákirodában alkalmanként 30-40 gyermek tevékenykedik. A szabadidő-szervezők munkaközössége, a diákönkormányzatokat segítő pedagógusok és a városi diákiroda munkatársai minden hónap első szerdáján megbeszélik az aktuális tennivalókat. A bővülő programok és a tágasabb tér az infrastrukturális feltételek további javítását teszi szükségessé, ami elsősorban pályázati forrásból valósítható meg. Az idei ősszel ismét megkezdődött a nehezebben tanuló fiatalok korrepetálása önkéntes pedagógusok segítségével. A diákiroda feladatainak bővülése, a programok számának növekedése miatt a személyi feltételeket stabilizálni kellett. Elsősorban pályázati forrásokból, illetve önkormányzati költségvetésből oldjuk meg az ifjúsági koordinátor alkalmazását, aki az ifjúság korosztályi sajátosságainak, szükségleteinek megfelelő, és élethelyzetével összefüggő információk elérhetőségét biztosítja, a Városi Diákönkormányzat munkáját koordinálja, és a városi gyermek- és ifjúsági rendezvények szervezésének operatív feladatait szervezi.

26

A szabadidő -szervezők munkaközösségével rendkívül szoros kapcsolat alakult ki, számos nagy rendezvény „partnerségben” készül: Vasember Kupa, Városnapi programok, Városi Tanévzáró, Suli-buli, nyári táborok. A Városi Diákönkormányzat (VDÖK) és a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának Hallgatói Önkormányzata (HÖK) között kialakult együttműködést szélesíteni kell, de a civil szervezetekkel is meg kell kezdeni a párbeszédet. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a döntések előkészítésében az érintett korosztálynak kell részt venni, képessége, felkészültsége egyaránt indokolttá teszi, hogy saját ügyeiben maga döntsön. A társadalmi szerepvállalás gyakorlatot jelent, felelősségvállalást, a közéleti szereplés pedig rutint ad az élet minden területén jelentkező feladatokhoz. Így a fiatalok teljes értékű polgárai lehetnek saját helyi közösségeiknek. Az ifjúság részvételével olyan partneri viszony alakulhat ki a fiatalok és a felnőttek társadalma között, mely a kölcsönös előnyök alapján a másik felet erőforrásként és nem problémaként tekinti. 6. 5. Pályaválasztás, munkavállalás Ismeretes az a tény, hogy Nagykanizsán az országos átlagot meghaladó munkaerőfelesleg van. Különösen sújtja ez a pályakezdő fiatalokat. A felsőfokú végzettséget szerzett fiatalok nehezen találnak munkát a városban és vonzáskörzetében, így visszatérésük csak kis számban jellemző, ami a város korösszetételére negatívan hat. A középfokú szakképző intézményekben végzők egy része hazai vállalkozásoknál vagy külföldi cégek nagykanizsai telephelyein talál állást, azonban egyre több szakképzett fiatalt csábítanak el a városon kívüli multinacionális cégek. Az ifjúságkutatás eredményeiből kiderült, hogy a tanulók többsége a középiskolai tanulmányaik lezárásával nem tekinti befejezettnek az intézményesített képzést, és a megkérdezett fiatalok 56%-a szeretne továbbtanulni. A továbbtanulási tervek mögött nem feltétlenül az egyéni képzés igénye áll, sokszor a munkaerőpiacra való belépés elhalasztása a fő motiváció. A megkérdezett fiatalok 63%-a negatívan látja az elhelyezkedési esélyeket a környéken abban a szakmában, amit épp most tanulnak (32% kifejezetten aggódik emiatt). Általában jellemző, hogy a szakképzési rendszer a gazdasági rendszerváltásból, a tulajdonviszonyok átalakulásából fakadó követelményeknek nem tudott megfelelni. A szakképző intézményekből kikerülő fiatalok nem mindig rendelkeznek konvertibilis tudással, azaz szakképzettségük nem a piac igényeinek megfelelő. Részben emiatt a vállalatok a szakképzést, sőt, néha még a felsőfokú képzést is csupán alapnak tekintik. Előre láthatólag a közeljövőben a fiataloknak és a munkáltatóknak munkavállalás és munkaerő-forrás szempontjából egy rugalmas, korlátlanul alakítható alaptudásra lesz szükségük, általános képességekre, képzettségre és műveltségre, amely azután a speciális igényeknek megfelelően helyben továbbformálható. Mindemellett, 1998 őszétől a törvény az általános képzést két évvel meghosszabbította. Sok fiatal számára az általános műveltségi tárgyak elsajátítása is oly mértékű nehézséget jelent, hogy 16 évesen lemorzsolódnak a rendszerből. Az ő „visszakapcsolásuk” a képzésbe úgy, hogy ténylegesen hasznosítható tudást is szerezzenek, hosszú távon még nem megoldott. A lemorzsolódás fő oka a megfelelő

27

motiváltság hiánya, illetve a rossz szakmaválasztás. Ebben nyújt segítséget Zala Megyei Munkaügyi Központ (2011-től a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja) és a Nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár együttműködési megállapodásának eredményeként a 2002. augusztusban létrejött Pályaválasztási Tanácsadó Szolgálat. Az irodában két főállású tanácsadó dolgozik, a program finanszírozása pályázati forrásból történik. A szolgáltatás célja a Nagykanizsa és vonzáskörében élő általános- és középiskolások, valamint felnőtt munkanélküliek és munkavállalók segítése egyéni és csoportos tanácsadással, munkaerő-piaci és foglalkozási információkkal a pályaválasztásban, pályatervezésben, álláskeresésben. Feladata még ezen információk gyűjtése, rendszerezése, rendszeres frissítése, kapcsolattartás a szolgáltatáshoz kapcsolódó szakmai szervezetekkel, az oktatási intézményekkel. További feladatok csoportfoglalkozások szervezése, kihelyezett nyílt napok, osztályfőnöki órák, tájékoztatók szervezése, lebonyolítása. Jelenleg működő szolgáltatásaik  Munkaerő-piaci, foglalkozási és képzési információk átadása  Pályatanácsadás célja az igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és a számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és munkaerő-piaci igényének megfelelő pályaterv kialakítása. Pályatanácsadás keretén belül az alábbi szolgáltatások működnek:  egyéni pályaválasztási tanácsadás,  egyéni pályamódosítási tanácsadás,  egyéni pályaváltási tanácsadás,  impulzus csoportos foglalkozás,  pályaorientációs csoportfoglalkozás.  Szaktanácsadások Amennyiben a pályaválasztási döntést pszichológiai, egészségügyi tanulási nehézségek is befolyásolják, a munkaügyi szervezet (ZMMK) pszichológusához, ill. orvosához irányítják a tanácskérőt. Célcsoportjai az általános iskolások, középiskolások, felsőoktatásban tanulók, ill. pályaváltás előtt álló felnőttek, iskolarendszerű képzésből kimaradó fiatalok. Rajtuk kívül segítséget nyújtanak a pedagógusoknak és szülőknek is. A Kanizsai Térségi Integrált Szakképző Központ kezdeményezésére 2011. tavasztól olyan gyakorlati együttműködés jön létre a Pályaválasztási Tanácsadó Szolgálat és a Kanizsai TISZK között, amely lehetővé teszi a pályaválasztás előtt álló diákok számára az üzemlátogatásokat, s az adott szakmán belüli tevékenykedés kipróbálását. 6.6. Ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok A gyermek, de különösen az ifjúsági korosztály igénye az utazásra, a más kultúrákkal való megismerkedésre rendkívül nagy. Ezt az igényüket ma már sokkal könnyebben ki is elégíthetik, mint tehették akár tíz évvel ezelőtt. Igaz ez a turisztikai célú családi üdülésekre – bár az egzisztenciális különbségek ezen a téren is egyre nagyobbak – illetve az iskolai szervezésű tanulmányi utakra is. A globalizálódó világ technikai lehetőségei, az Internet, a számtalan televíziós csatorna mindennapos valósággá teszi más kultúrák létezését, megkönnyíti a nyelvek tanulását. Ennek 28

ellenére a nyelvtudás hiánya még mindig gond, nemcsak a nemzetközi kapcsolatteremtést nehezíti meg, hanem sok esetben a továbbtanulást, a munkavállalást is. A tanulók mobilitási jellemzőit és készségeit nagyban meghatározza az, hogy beszélnek-e idegen nyelvet, illetve milyen szinten. A nagykanizsai tanulók 82 százaléka saját bevallása szerint beszél idegen nyelvet, de nincs nyelvvizsgája, 3 százalékuk rendelkezik alapfokú, 4 százalékuk középfokú és 2 százalékuk pedig felsőfokú nyelvvizsgával. A tanulók 10 százaléka saját bevallása szerint nem beszél más nyelvet a magyarul kívül, ami azt jelenti, hogy minden tizedik fiatal nem tud más nyelven kommunikálni. A tanulók fele beszél angolul, 40 százalékuk németül, 2 százalékuk horvátul. Az idegen nyelvtudásra legnagyobb hatással a szülők iskolai végzettsége és a képzés típusa van, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei nagyobb arányban beszélnek valamilyen nyelvet, és míg a szakiskolások 81 százaléka beszél más nyelvet, addig a gimnazistáknál ez az arány 96 százalék. A fiatalok többsége szeretne másik városban tanulni, dolgozni vagy esetleg élni, minden második válaszadót a külföldi munkavállalás is érdekel. A tanulók 56 százaléka jelenlegi iskolája befejezése után egyértelműen tovább szeretne tanulni. 27 százalékuk szeretne továbbtanulni, de még nem döntötte el, hogy hol szeretné folytatni tanulmányait. 11 százalékuk bizonytalan még abban a kérdésben, hogy akar-e továbbtanulni, illetve 6 százalékuk egyértelműen azt nyilatkozta, hogy nem szeretné folytatni tanulmányait. Öt évvel ezelőtt hasonló arányban szerettek volna továbbtanulni a nagykanizsai általános és középiskolás tanulók. Az ifjúsági oktatási és kulturális kapcsolatok területén a testvériskolai kapcsolatok és a nemzetközi pályázatok számottevőek.  Testvériskolai kapcsolatok Több nagykanizsai általános és minden középiskolának van évek óta működő kapcsolata külföldi iskolákkal, ezek között testvérvárosok iskoláival is. Ezen kapcsolatok ma még főként diákcserét jelentenek, de már mutatkozik elmozdulás a projektekre épülő szakmai kapcsolat irányába. Ezt a nemzetközi pályáztatási kritériumok is szükségessé teszik. A kapcsolatok továbbfejlesztése fontos, a pedagógusok szakmai kapcsolatainak terén is szükséges lépéseket tennünk. Társadalmi szervezetek A helyi ifjúsági, az ifjúságot tevékenységükben valamilyen módon megjelenítő szervezeteknek az önkormányzathoz való viszonyát mostanáig a „támogatáscentrikusság” jellemezte. Az önkormányzati döntésekben nem úgy jelennek meg, mint lehetséges partnerek a gyermek- és ifjúsági feladatok ellátásában, hanem, mint egy tétel a támogatandók listáján. Igaz, szakmai együttműködési szándék a civil oldalról sem jelent még meg köszönhető ez az ifjúsági civil szervezetek gyér voltának is. Megoldásként születendőben van egy ifjúságsegítő egyesület, amely aktívan részt kíván venni a város ifjúsági életében, a fiatalok problémáinak megoldásában és a Városi Diákönkormányzat támogatásában. 29

Az egyes egyházközségek ifjúsági munkája zárt körben zajlik, munkájukról kevés információ áll rendelkezésre. 7. A KÖVETKEZŐ ÖT ÉV CÉLJAI Ifjúságkutatás  Fontos cél folyamatosan figyelemmel követni a településen élő fiatalok valós igényeit, véleményét arról, hogy ezek az igények hogyan nyernek kielégítést a létező szervezeti- intézményi keretek között, illetve a szolgáltatások a megváltozott igényekhez igazodnak-e.  Fontos továbbá ismerni a gyermek és ifjúsági korosztály életkörülményeit, egészségi, szociális és mentális állapotát, érdekei érvényesítésére vonatkozó elképzeléseit. Oktatás, képzés  A halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küszködő fiatalok esélyegyenlőtlenségének csökkentése további speciális képzési, nevelési formák bevezetésével.  Az életvitelben akadályozott fiatalok társadalmi beilleszkedésének biztosítása érdekében nagyobb figyelmet kell szentelni a középületek akadálymentesítésére, amelyről egyrészt az építési, másrészt az esélyegyenlőségi törvény rendelkezik.  Törekedni kell arra, hogy az önkormányzati fenntartású intézmények példát mutatva alkalmazzanak sérült fiatalokat. Ezáltal tudatosul ezen intézmények fiataljaiban, hogy a sérült embereknek is joguk van a teljes értékű emberi élethez. Mindazok számára, akik szellemi vagy fizikai állapotuk miatt nem képesek piacorientált munkavégzésre, de szívesen dolgoznának, fontos a már meglévő szociális munkahelyek fenntartása, illetve szükség szerinti bővítése.  Szükség lenne szociálisan védett munkahelyek kiépítésére a fogyatékos fiatalok számára, akik mentális állapotuknál fogva nem tudnak bekapcsolódni a piaci munkahelyek világába.  A fiataloknak az iskolában elsajátítható tudáson túl biztosítani kell az állampolgári, illetve diákjogokkal, önismereti, prevenciós, életvezetéssel, valamint pályaorientációval kapcsolatos képzéseket  Nemcsak a diákok, hanem a velük foglalkozó szakemberek folyamatos képzésére is szükség van.  Nem-formális nevelési formák fejlesztése, erősítése.  Törekedni kell arra, hogy a kollégistáknak minél több teret adjunk, s hogy a városi programokon való részvételük lehetőségét növeljük. Prevenció, Egészségügyi, szociális és mentálhigiénés ellátás  

Meglévő mentális problémák teljes körű kezelési feltételének fejlesztése. Érintett korosztály bevonása, motiválása az egészségüket szolgáló célkitűzések megvalósításában.

30

      

   

 



Média bevonása az egészséget támogató programok közvetítésére, népszerűsítésére. Szociálpolitikai ellátó rendszer továbbfejlesztése (pl.: szenvedélybetegek nappali és átmeneti gondozása). Képzés, továbbképzés és szupervízió lehetőségek biztosítása. A család, mint érték támogatása az ellátó rendszerben. Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése a gyermek- és ifjúsági korosztályban. A gyermek- és ifjúság-egészségügy, oktatási intézmények prevenciós munkájához a törvényben előírt feltételek biztosítása. A szabadidő-szervezésben az egészséget támogató programok ösztönzése, a szabadidő színtereinek biztosítása, ellenőrzése az ifjúság testi-lelki egészségvédelme szempontjából, valamint a gyermek- és oktatási intézmények érdekeltségének megteremtése. Az ellátás korszerűsítése, különös tekintettel a gyermekpszichiátriai és drogrehabilitációs ellátásra. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájának fejlesztése. Bővíteni kell a városban az ifjúsági korosztály élethelyzetével összefüggő jogi, pszichológiai, mentálhigiénés, életvezetési, továbbtanulási, valamint munkapiaci tanácsadó tevékenységet. Szükség van az iskolán belüli nagyobb óraszámban, gyakrabban felhívni a diákok figyelmét az iskolán belüli erőszak büntetőjogi és egyéb veszélyeire, az ilyen magatartástól való tartózkodásra, ugyanis a diákok által elkövetett bűn-, és egyéb cselekmények erőszakos jellegébe növekedés tapasztalható. A prevenciós munkába még több pedagógus, és más ifjúságvédelemmel is foglalkozó szervezet aktivitása szükséges. Problémát jelent az iskolákban történő lopások visszaszorítása. A tornateremmel rendelkező intézmények, valamint a sportcsarnokok részére öltözői lopások megelőzhetőségére felhívó program kidolgozása. Egyre nagyobb probléma a kis-és fiatalkorúak alkohol fogyasztása, drog használata, a nagyobb mértékű visszaszorítás érdekében intézkedésekre, az ifjúsággal foglalkozó szakemberek összefogására van szükség. Szenvedélybetegségek megelőzésére konkrét programok kidolgozása óvodáskortól kezdődően. Képessé kell tenni a fiatalokat segítő szervezeteket a közvetlen kortárssegítés folyamatos szintentartására (képzés, utógondozás, információ) tekintettel arra, hogy a kortárs-hatás jobban érvényesül, mint a segítő szervezetek eddigi tevékenysége.

Szabadidő, kultúra, sport Szabadidő  Minél több információ eljuttatása a fiatalokhoz, illetve a már meg lévő lehetőségek fokozottabb elterjesztése.  Városi szinten célzottabb támogatási rendszer kialakítása.  Új közösségi színterek kialakítása és támogatása. 31

 

A szórakozóhelyek és közterületek biztonságának növelése. El kell érni, hogy az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére szolgáló intézmények rendszere ne szűküljön, hanem a lehetőségek a jövőben növekedjenek.  Városi Diákiroda támogatása, amely az ifjúsági és diák érdekérvényesítő szervezeteknek (diákönkormányzat), valamint az ifjúság önszerveződő csoportjainak közösségi teret biztosít. Kultúra  Az alkotóműhelyek, önszerveződések támogatása. Az információáramlás segítése.  A Városi Diákiroda, a Gyermekvarázs Alapítvány támogatása. Sport  A fiatalok igényeinek megfelelően kell fejleszteni a sportolásra, illetve szabadidő eltöltésére alkalmas területeket. Játszóterek korszerűsítése, kosárpalánkok, pingpongasztalok és egyéb sportszerek telepítése! A rendszeres mozgás és sportolás tevékenységébe bevont fiatalok számának növelése. Érdekérvényesítés, érdekképviselet  Olyan közéleti atmoszféra megteremtése, mely elősegíti egy Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum létrejöttét, illetve ezt vagy az ifjúság érdekeit képviselő fórumot partnernek tekinti az ifjúságot érintő döntések meghozatalában.  Ifjúsági szervezetek formális és informális együttműködését serkentő programok, támogatások biztosítása. Hátrányos helyzet, kisebbségek, emberi jogok  A hátrányos helyzetű, a kisebbségekhez tartozó fiatalok fokozottabb részvételi lehetőségeinek kidolgozása. Az ifjúsággal foglalkozó szakemberek az esélyegyenlőség biztosításának minden lehetőségét és módszerét kiemelt figyelemmel követik, és munkájukba lehetőség szerint beépítik.  Fontos annak kimondása és vállalása, hogy a fenti célok és feladatok, a részvétel fenti formái minden fiatalra vonatkoznak etnikai, faji, vallási, szociális és kulturális különbségtétel nélkül.  Az európai integrációs folyamatokból adódó feladatok és lehetőségek egyaránt vonatkoznak minden magyar állampolgárra. Csak közös munkával, egymás jobb megismerésével érhetők el ezek a célok. Ezt a folyamatot segíti a nem formális oktatás és képzés tapasztalatainak hasznosítása, ezen képzési és oktatási lehetőségek kiszélesítése, mindenki számára való elérhetővé tétele. Ezen oktatási tapasztalatok egyrészt jelen vannak a városban működő szakmai civil szervezeteknél, másrészt a hazai és nemzetközi együttműködési hálózatokon keresztül kibővíthetők.

Pályaválasztás, munkavállalás  Az ezen a területen dolgozó szervezetek, intézmények közötti hatékony és naprakész információ áramoltatásának kialakítása. 32

 

Az oktatási intézményekben a pályaválasztási felelősi rendszer hatékonyabbá tétele, szoros együttműködés kialakítása az Pályaválasztási és Tanácsadó Szolgálattal. Cégek fokozottabb bevonása az iskolai vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésbe.

Ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok  A fiatalok bekapcsolása ezen nemzetközi folyamatokba az interkulturális tapasztalatszerzést, az együttműködéshez szükséges kompetenciák elsajátítását teszi lehetővé.  Az ifjúság bevonása az európai önkéntes szolgálat programjaiba tapasztalatszerzés, más kultúrák megismerése céljából.  Az Önkéntes törvény által adott lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása.  A nemzetközi ifjúsági és szakmai együttműködési formákat, a cseréket, testvérintézményi kapcsolatokat, hálózati együttműködéseket bátorítsa, anyagilag támogassa. 8. A CÉLOKBÓL ADÓDÓ FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Ifjúságkutatás  Készüljön vizsgálat a helyi ügyekben való ifjúsági részvételről, illetőleg készüljön elemzés arról, hogy egyáltalán melyek azok a helyi (önkormányzati) témák, amelyekben a helybéli ifjúságnak szava vagy éppen döntési joga lehetne. Oktatás, képzés  Párbeszédet kell kezdeni a korosztállyal, illetve az érintett szervezetekkel a halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küszködő fiatalok esélyegyenlőtlensége megszüntetésének vagy csökkentésének további lehetséges formáiról.  Törekedni kell a szakképzés és munkaerőpiac igényeinek folyamatos összehangolására.  További felzárkóztató programok indítása hátrányos helyzetűek számára.  Bursa Hungarica pályázaton való folyamatos részvétel.  Ki kell dolgozni a diákok állampolgári jogosítványokkal kapcsolatos, önismereti, prevenciós, életvezetési képzését.  Ugyanezen témákban képzéseket kell szervezni pedagógusok, ifjúságsegítők számára.  A főiskolás hallgatók aktív és szervezettebb bevonása a városi ifjúsági munkába. Prevenció, Egészségügyi, szociális és mentálhigiénés ellátás  A feltárt problémák megoldására megfelelő szakemberek biztosítása (ifjúsági pszichiáter, ifjúság pszichológusi szolgáltatás).

33

 A testi fejlődés biztosítása széles szabadidős sportolási lehetőségek  

                

megteremtésével. A hátrányos helyzetűek kapjanak kiemelt figyelmet az egészség megőrzés feltételeinek megteremtésében. Városon belül működő egészségügyi-, szociális- és oktatási intézmények szakembereinek közös munkaértekezlete, évente legalább kétszer. Egymás feladatának megismerése, tapasztalatok átadása, és ezáltal az eredményesebb működés megteremtése. A fiatalok lakhatását segítő további beruházások előkészítése (Nemzedékek Háza, Albérlők Háza), a pályázatokon való aktív részvétel. Városi lakáskoncepció kidolgozása, összhangban a 1/2000.(I.14.) számú, lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendelettel. Családnevelés támogatása a családpedagógiai szakemberek, pedagógusok, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, civil szervezetek, egyházak, média bevonásával, képzési programok, írott anyagok közreadásával. Pályaválasztási és Tanácsadó Szolgálat működtetésével a városban élő fiatalok önálló életkezdésének, pályaválasztásának, családalapításának segítése információk, szolgáltatások biztosításával. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum aktív tevékenységével a városi drogstratégia gyakorlatba való átültetésének biztosítása. A szabadidő eltöltései lehetőségek kínálatában az egészséget szolgáló, közösségfejlesztő programok ösztönzése. Az egészséges életmódra, a környezet védelme iránti felelősségre nevelői közösségek, klubok létrehozása. A gyermek bűnmegelőzés érdekében a veszélyeztetettek kiszűrése, felvilágosítás a szülők és gyerekek részére. Erőszak elleni küzdelem, családon belüli erőszak kezeléséhez segítségnyújtás. Kiemelt foglalkozás a veszélyeztetett, várandós anyákkal, valamint a sérült gyermekek családjával. A drogambulancia létrehozása. Támogassa a pedagógusok és ifjúságsegítők számára nyújtandó mentálhigiénés tanfolyamok szervezését. Iskolai prevenciós programok hatékonyságvizsgálata, és a programok továbbfejlesztése. Az „ifjúságvédelmi őrjárat” továbbfejlesztéséhez (kortárs segítők, és az ifjúságvédelmi felelősök bevonása), a „gyermekekre irányuló utcai szociális munkás”-hálózat működtetése. Pályázati források felkutatása a "KontaktaBusz" projekt megvalósításához. Az érintett hazai és külföldi szakemberek és szervezetek közös munkájának, a felkereső ifjúsági munka módszertani adaptálásának erkölcsi és anyagi támogatása. A módszer nagykanizsai alkalmazási lehetőségeinek megvizsgálása, a támogatási formák kidolgozása. 34

 A célkitűzéssel egyezően a jogszabályokban foglalt előírások megvalósítása érdekében a fogyatékos állampolgárok társadalmi elősegítésére cselekvési program megalkotása.

beilleszkedésének

Szabadidő, kultúra, sport Az alább leírt feladatok között szerepelnek olyanok is, amelyek végrehajtására az önkormányzatnál alkalmasabbnak tűnik egy-egy, az adott területtel foglalkozó ifjúsági vagy civil szervezet. Ezekhez a feladatokhoz a városnak elsősorban a hátteret (anyagi, infrastrukturális stb.) kell biztosítani, ezzel garantálva azok megvalósulását. Szabadidő  A fiatalok körében az Internet szabad hozzáférhetővé tétele, ezáltal az információáramlás gyorsítása (sok intézményben már megvalósult).  Általános információs kiadványok szerkesztése és ingyenes terjesztése a meglévő városi adatbázisok felhasználásával, illetve az írott és elektronikus médiában a már meglévő rovatok bővítése (együttműködve az információszolgáltatást végző szervezetekkel, vállalkozásokkal, média)!  Városi Diákiroda tevékenységének fejlesztése és az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetekkel történő kapcsolattartás fejlesztése.  Célzott, téma szerinti pályázati rendszer kialakítása a már meglévő lehetőségek mellett (pl.: táborozás, ifjúsági képzés, kortárs művészeti támogatás, rendezvénytámogatás, tanulmányok stb.)  A rendőrség és polgárőrség bevonásával átfogó ellenőrzések szervezése a város oktatási intézményei körül, illetve a szórakozóhelyeken a kábítószer és erőszakos cselekmények visszaszorítása érdekében.  További ifjúsági, közösségi helyek kialakítása, az oktatási intézményekben, lehetőségek kidolgozása a fiatalok tanórán kívüli szabadidejének eltöltésére, különös tekintettel a vidékről bejáró tanulókra. Kultúra  Az önkormányzat alakítson ki a gyermekek és fiatalok szervezett csoportjai által önállóan használható helyiségeket, amelyeket a megfelelő biztosítékokat tartalmazó szerződéssel adjanak is a fiatalok vagy a helybéli ifjúságot segítő felnőttek egyesületeinek kezébe.  Az e helyiségekben zajló szakmai tevékenységet a település ifjúsági referensei, szakemberei segítsék. Ebből a célból megfontolandó egy „Ifjúsági és Civil Centrum” kialakítása.  Az önkormányzat (vagy önkormányzati társulás) hozzon létre alapítványszerűen kezelt, bárki vagy bármely helyi szervezet által megpályázható pénzalapot a helyi (térségi) ifjúsági munka fejlesztésére.  A tömegsport személyi, anyagi és tárgyi feltételeinek fejlesztésében, felhasználásában a gyermek és ifjúsági korosztály testi nevelése kapjon prioritást.  A játszóterek számának és állapotának felmérése, a helyzet további romlásának megakadályozása, annak felkutatása, hogyan lehet külső forrásokat (pályázatok, a lakóközösség önkéntes munkája) bevonni a helyzet javítására.

35



Az értelmes szabadidőtöltés és testmozgás elősegítésére az Önkormányzat támogasson (akár pályázati rendszerben) intézmények, civil szervezetek, pedagógusok által kidolgozott gyermek- és ifjúsági – délutáni, esti, hétvégi – programsorozatokat (klubokat, öntevékeny csoportokat).

Sport  A sportirodával együttműködve elemezni az ifjúságkutatás eredményeit, illetve a szabadidő sportolásra alkalmas területek fejlesztése.  A városi oktatási intézményekkel együttműködve továbbra is biztosítani szükséges azt a lehetőséget, hogy minden intézmény sportpályája és szabadidő eltöltésre alkalmas területe nyitott legyen oktatási- és tanítási időn kívül is.  A városi sportolási lehetőségek megteremtése, a „Nyitott tornaterem” kezdeményezés folytatása. Érdekérvényesítés, érdekképviselet  Meg kell határozni, hogy az ifjúsági kérdés integrált képviselete a döntéshozatalban hogyan valósítható meg.  Ki kell dolgozni a felnőtt képviselő testület és a városi diákönkormányzat együttműködési megállapodását.  A Nagykanizsai Ifjúsági Tanács működésének biztosítása, szakmai kapcsolattartásainak támogatása, a tevékenységi kör kiszélesítése.  A regionális, országos és nemzetközi együttműködési hálózatok az integrációs folyamatokban való jelentőségének felismerése, ezen együttműködések anyagi és politikai támogatása. Pályaválasztás, munkavállalás, pályaorientáció A Pályaválasztási és Tanácsadó Szolgálat és az oktatási intézmények bevonásával  elsődlegesen információgyűjtő funkció, (kamaráktól, ifjúsági és civil szervezetektől, munkaközvetítő irodáktól, önkormányzattól, Munkaügyi Központtól, cégektől, iskolai pályaválasztási felelősöktől stb.) kiemelten kezelve az EU integrációból adódó új lehetőségeket, elvárásokat,  a bejövő információk megfelelő irányú áramoltatása a területen tevékenykedő intézmények, szervezetek felé,  tájékoztatás, tanácsadás a fiatalok részére (megfelelő információk szolgáltatása, képzések szervezése szervezetek, intézmények bevonásával, pl.: álláskeresési technikák témában),  Középiskolai Felvételi Tájékoztató kiadása az érintettekkel közösen (pl.: iskolák, Munkaügyi Központ, kamarák stb.),  cégek, gyárak látogatásának szervezése olyan szervezetekkel közösen, ahol ez már folyamatosan működik,  állásbörze szervezése az intézményekkel közösen középiskolások részére évi egy alkalommal,  az iskolákkal együtt a cégek, munkáltatók felé megfelelő szinten propagálni, menedzselni az intézmények szakmai gyakorlatait.

36

Ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok  A nemzetközi ifjúsági cserék bátorítása, támogatása. A cserék lebonyolításához szükséges szakmai segítségnyújtás a diákiroda bevonásával.  Az ifjúsági, illetve az ifjúsági korosztállyal foglalkozó szervezetek nemzetközi együttműködéseinek elismerése, anyagi támogatása.  Nagykanizsa testvérvárosaival (Bihács, Puchheim, Gleisdorf, Salo, Kovászna, Kazanlak, Akko, Csáktornya, Magyarkanizsa, Shijiazhuang, Togliatti, Ptuj) a fiatalok közötti kapcsolatok mélyítését segítő programok szervezése.  A nemzetközi ifjúsági programokról szóló információk továbbítása a célcsoport felé civil szervezeteken keresztül.

37

9. ÖSSZEGZÉS Az ifjúsági „szolgáltatások” konkrét tárgya idővel sokat változott a fiatalok társadalmi, gazdasági helyzetének, a politikai viszonyrendszerben elfoglalt helyüknek megfelelően. A kormányzati szakmai programok fiatalok legégetőbb regionális problémájának az esélyegyenlőség kérdését, az ifjúsági munkanélküliség problémáját, az önálló egzisztencia teremtéséhez elengedhetetlen első lakás megszerzését, valamint az egészségkárosító és deviáns magatartásformák háttérbe szorítását határozták meg. A koncepció kialakítása folyamán a különböző területeken megfogalmazott feladatok között több olyan található, amely a létrehozás szempontjából összevonva -az egyes területek szakembereinek együttműködésével- könnyebben kezelhető. Ez azért is fontos, mert a megvalósításkor felmerülő pénzügyi igények ilyen módon csökkenthetők. A koncepcióban megfogalmazott feladatok végrehajtása során fontos szerepet kapnak a regionális együttműködési formák. Ezek a feladatok a következők:  A legtöbb területen az elsők között megfogalmazott igény a megfelelő kommunikáció, információáramoltatás kialakítása vagy a meglévő csatornák tökéletesítése ahhoz, hogy az adott területen dolgozó szakemberek, intézmények, szervezetek párbeszéde, tapasztalatcseréje megfelelő módon kialakulhasson. A különböző területeknek természetesen megvannak a maguk csatornái, ám vannak olyan közös pontok (pl.: Internet, írott és elektronikus médiák), ahol ezek a csatornák és a rajtuk átáramló információk összefuthatnak.  Az információáramoltatás másik fontos része magának az ifjúsági korosztálynak, mint célcsoportnak a tájékoztatása. Több területen is felmerült tájékoztató kiadványok megjelentetésére vonatkozó igény. Az elképzelések szerint ezek a kiadványok egy közös informatív anyag formájában is megjelenhetnek az egyes területek külön-külön gondozásával. Az ilyen egyszer-egyszer megjelenő kiadvány mellett a folyamatos tájékoztatást az Internet is biztosíthatja a fiatalok számára.  A harmadik általánosabbnak mondható igény az egyes területeken a célzott támogatási rendszer kialakítása. A rendszer lényege gyakorlatilag annyi, hogy az adott területen felmerülő feladat legyen az akár hiánypótló, akár kiegészítőmegoldásához szükséges anyagi vagy egyéb támogatást az önkormányzat a terület költségvetésén belül önálló, célzott keretként kezeli, vagy a keret erejéig a feladat megoldására pályázatot ír ki (pl.: nyári táboroztatások, intézmények szabadidős rendezvényeinek támogatása, informatív kiadvány létrehozása, új módszerek városi adaptációjának támogatása stb.).  Az oktatási és tanítási időn kívül az oktatási intézmények „megnyitása”. A megfelelő felügyelet mellett lehetővé kell tenni a diákok számára, hogy akár szervezett, akár egyéni formában igénybe vehessék az intézmények különböző lehetőségeit. A rendszer kialakításába be kell vonni az adott intézmény diákönkormányzatát is.

38

39