Művészettörténet- Alapfok 3-6. évfolyam
Művészettörténet Alapfok 3-6. évfolyam Célok és feladatok A művészettörténet tantárgy célja a tanuló érdeklődésének felkeltése, érzékennyé és nyitottá tétele a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására. A tanuló világos kifejező– és érvelési képességének fejlesztése a közös műelemzéseken és az egyes korokra jellemző legfontosabb stílusirányzatokon keresztül. A már megismert művészettörténeti korok új összefüggésbe helyezése, a korszakok formanyelvének, stílusjegyeinek vizsgálata. Célja továbbá a művészettörténet emlékanyagában való eligazodás elősegítése, az ismeretek beépítése a tanuló életébe és munkájába az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerésével. A tantárgy feladata a világkép és a képzőművészet viszonyának megismertetése. A művészet kultúrában és társadalomban betöltött szerepének bemutatása, a művészet folytonosságának és korról korra változó jellegének feltárása, az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek öszszehasonlítása. Feladata továbbá a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyának bemutatása a művészeti ágak kapcsolatának, érzékeltetése a műfajhatárok elmosódásának és a műfajok közötti közlekedés lehetőségeinek, megmutatásával. Az önálló tájékozódás képességének, az ismeretszerzés igényének kialakítása. Jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények, kiállítások látogatásával a szűkebb környezet iránti elkötelezettség előhívása. A művészetek formanyelvének, a legjellemzőbb kifejezőeszközöknek és komponálásmódoknak megismertetése, a művészettörténet nagy alkotóinak és jellemző alkotásainak bemutatása az őskortál napjainkig. A művészettörténet tantárgy oktatása szorosan kötődik a művészeti képzés programjához, a vizuális alkotó gyakorlattal, valamint a műhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társművészetek felé is. A tantárgy szabadon választható, emellett tananyagtartalma szervesen beépíthető a többi tantárgy oktatási folyamatába is.
Alapfokú évfolyamok 3. évfolyam Éves óraszám: 37 Fejlesztési feladatok – A tanuló érdeklődésének felkeltése a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására. – Közösen végzett műelemzéseken keresztül a művészet legkorábbi korszakaira jellemző legfontosabb stílusjegyek megismertetése. – Az ismeretszerzés igényének kialakítása, a művészet szerepének szemléltetése a különböző korszakokban és civilizációkban.
Témakör Bevezetés
Tartalom – A művészettörténet alapfogalmai – A művészettörténet helye és szerepe a tudományok között – A művészet vizuális nyelve – A képző– és iparművészet ágai, műfajai, jellemzői, kapcsolatuk, kölcsönhatásaik
164
A továbbfejlesztés alapjai A tanuló ismerje: – az elemi kifejezési és ábrázolási módozatokat, és ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban, – a tanult művészettörténeti korok,
Elvárható maximum Legyen képes szabatos leírást adni a művészettörténet jelentőségéről, szerepéről.
Művészettörténet- Alapfok 3-6. évfolyam
Őskor
Mezopotámia
– Az emberré válás folyamata – A művészet kezdetei – Használati és kultikus tárgyak, ékszerek – a temetkezés legrégibb emlékei – Plasztikák, idolok, állatszobrok – Barlang– és sziklarajzok, festmények – A megalitikus kultúra emlékei – A folyamközi birodalmak – Sumérok, akkádok, babiloniak, asszírok, perzsák
– Az egyiptomi társadalom – Világkép, hitvilág – Az egyiptomi kultúra időrendi áttekintése – Az egyiptomi művészet konvenciói, stílusai, korszakai A Kínai Biroda- – A nagy dinasztiák időrendi áttekintése lom – Hiedelemvilág, az ősök kultusza – A Kínai Birodalom kultúrája: edények, plasztikák – Festészet, tájképfestés, kalligráfia Japán művészete – A természet erőinek és az ősöknek tisztelete, sintoizmus – Kínai befolyás, a buddhizmus elterjedése – A zen buddhizmus és a művészet – Teaszertartás, virágrendezés, tusfestészet India művészete – Indiai kultúrák, birodalmak áttekintése – A buddhizmus eszmerendszere, elterjedése – A hinduista hitvilág és kultúra Egyiptom
korszakok főbb stílusjegyeit, – a művészetkülönböző funkcióját és társadalmi szerepét az őskorban, a korai nagy kultúrákban és más földrészek művészetében, – az európai kultúra forrásait, bölcsőjét. Legyen képes: – az egyes művészettörténeti korokra, korszakokra jellemző stílusjegyek felismerésére, – a megismert művészettörténeti korok, korszakok időrendi áttekintésére, – a tanult korszakok műtárgyainak esztétikai és funkció– szempontú elemzésére, – a nem európai kultúrák művészetének megértéséhez szükséges szempontok és kulturális tényezők figyelembe vételére.
Tudja elemezni a barlangfestmények jellegzetességeit, tudjon leírást adni az őskori szobrászatról, a megalitikus kultúra emlékeiről.
Tudja bemutatni Mezopotámia földrajzi helyzetét, történelmi szerepét. Ismerje Egyiptom építészeti jellegzetességeit, szobrászatát, festészetét.
Legyen képes összehasonlítani az ázsiai és európai vallások szemlélet- és gondolkodásmódot.
Tudja bemutatni Japán művészetének jellemzőit.
Legyen képes meghatározni az indiai kultúra és a kialakult vallások közötti összefüggéseket.
Ősi birodalmak Fekete– Afrika művészete – Afrikában – A kultúrák sokfélesége – Az afrikai maszkok, mágia, ősök kultusza – Plasztika, bronzszobrászat
Tudjon leírást adni az afrikai kultúra sokszínűségéről, jelentőségéről.
– Korai földművelő kultúrák – Mítoszok, szertartás és építészet – A közép– és dél–amerikai indián kultúrák áttekintése
Tudja megnevezni az indián birodalmakat, és az ezekhez tartozó nevezetességeket.
A prekolumbiánus művészet
165
Művészettörténet- Alapfok 3-6. évfolyam
Kréta és Mükéné
– A minoszi kultúra: építészet, festészet, plasztika – Az akháj szellemiség, építészet
Tudjon beszélni Knósszoszi palota jellegzetességeiről.
Görög művészet
– A görög kultúra nagy korszakainak áttekintése – A városállamok és a társadalom felépítése – Szellemiség, hitvilág, mitológia, tudományok, filozófia – Az építészet új nyelvezete, oszloprendek, épülettípusok – A szobrászat nagy korszakai – Festészet, vázafestészet
Legyen képes felismerni a görög építészet jellegzetes oszloprendjeit, szerkezeti elemeit, szobrászati és a vázafestészet korszakait.
A hellenizmus – Új kulturális áramlatok és a klasszikus hellén kultúra kapkora csolata, ötvöződése
Legyen képes felismerni a hellén kultúra hatásait.
4. évfolyam Éves óraszám: 37 Fejlesztési feladatok – A tanuló világos kifejező képességének fejlesztése, a művészettörténet emlékanyagában való eligazodás biztosítása. – A tanuló felkészítése az önálló szóbeli műelemzésre az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozása, valamint az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerése által. – Az önálló tájékozódás képességének és az ismeretszerzés igényének kialakítása. Témakör Az etruszkok
Tartalom – A római kultúra kezdetei, görög hatások – Az etruszk hitvilág, kultuszhelyek, sírépítmények
– Róma kialakulása, felemelkedése és hanyatlása – Új építészeti vívmányok, szerkezetek, épülettípusok – A szobrászat új feladatok előtt – a portré – Falfestmények, a jellegzetes római stílus kialakulása Késő római és – A kereszténység eszmevilábizánci művészet ga, elterjedése – A latin ókeresztény és a görög bizánci építészet legfőbb jellemzői, sajátosságai – A mozaikművészet – A kereszténység és az állam Római művészet
166
A továbbfejlesztés alapjai A tanuló ismerje: – a tanult művészettörténeti korok, korszakok főbb stílusjegyeit, – az európai kultúra első nagy korszakainak szellemi és társadalmi hátterét (antik mitológia, kereszténység), – a tárgy– és környezetkultúra alkotásait a tanult művészettörténeti korokban, korszakokban, – a római kortól a gótikáig a stílusok magyarországi vonatkozásait, itteni megjelenési formá-
Elvárható maximum Legyen képes megnevezni az etruszkok földrajzi területét, hatását, jelentőségét a római művészetben. Tudjon szemléletes rövid leírást adni a római művészet jelentőségéről.
Tudja megmagyarázni a bazilika építészeti szerkezetének kialakítását.
Művészettörténet- Alapfok 3-6. évfolyam
A népvándorlás korának művészete
Az Iszlám Birodalom művészete
A román művészete
kor
A gótika
– Egyházi táblakép–festészet, ikonok – A római birodalom bukása – A nomád népek életmódja, hitvilága – A honfoglaló magyarok művészete – A Karoling Birodalom művészete – Kultúra, vallás és képzőművészet – Az iszlám kialakulása, felemelkedése, elterjedése – Az iszlám építészet főbb épülettípusai, stílusjegyei – A kalligráfia az iszlám művészetben – A római katolikus egyház szerepe a kultúrában – Szerzetesek, zarándokok, kolostorok – Az egyházi építészet sokszínűsége – A kereszténység képi nyelve – Hódítások, keresztes hadjáratok – Gótikus építészet – gótikus katedrális – Üvegablakok, gótikus szobrászat – Az egyház megújhodása – A gótika sokszínűsége Európa országaiban
jukat, jelentőségüket, – azokat a múzeumokat, régészeti parkokat, műemlékeket, ahol személyesen tanulmányozhatja a tanult stílusok emlékeit. Legyen képes: – az egyes művészettörténeti korokra, korszakokra jellemző stílusjegyek felismerésére, – a megismert művészettörténeti korok, korszakok időrendi és térbeli áttekintésére, – művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban.
Tudjon beszélni a korakeresztény művészet jellemzőjéről.
Tudjon leírást adni az iszlám világ művészettörténeti jellegzetességeiről.
Legyen képes rövid, szemléletes magyarázatot adni a román kor építészeti jellemzőiről.
Tudjon több példát felsorolni a gót építészet köréből. Mutassa be a gót szobrászat témaválasztását.
5. évfolyam Éves óraszám: 37 Fejlesztési feladatok – A tanuló figyelmének ráirányítása a világkép és a képzőművészet viszonyára, a művészet kultúrában és a társadalomban betöltött helyére, a művészet folytonosságnak és korról korra változó jellegének az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek bemutatása. – Az önálló tájékozódás képességének, az ismeretszerzés igényének kialakítása, a kitartó, módszeres munkavégzésre való nevelés. – A művészet saját múltjához, hagyományához való viszonyának megismertetése. A továbbfejlesztés alapjai A reneszánsz – Művészet az itáliai városál- A tanuló ismerje: – a tanult művészetelőzményei – lamokban – A szellemi megújulás első történeti korok, trecento jelei korszakok főbb stí– Vallási és világi építészet lusjegyeit, – A plasztika és festészet az új – a művészettörténeti igények szolgálatában korok, korszakok – Új stílus születése legkiemelkedőbb Témakör
Tartalom
167
Elvárható maximum Legyen képes megmagyarázni a reneszánsz szó jelentését és hatását a későbbi korokra.
Művészettörténet- Alapfok 3-6. évfolyam
A korai rene- – Kereskedők és mecénások szánsz – quatt- – Új keresztény művészet – Vallási hagyomány és antik rocento kultúra – A művészet és a természettudományok viszonya – Művészet és humanizmus
Az érett rene- – Az itáliai udvarok és az antik szánsz – cinque- világ – Városi palotaépítészet és a cento megújuló egyházi építkezések – A pápaság és a művészetek – A reneszánsz művészet Itálián kívül
A reneszánsz – A manierizmus fogalma, alkonya – manie- jellemző stílusjegyei – A manierizmus Itáliában, rizmus Spanyolországban és a Németalföldön
A barokk művé- – A katolikus egyház diadala – Az új szellemiség hatása az szet egyházi építészetre, festészetre, szobrászatra – Európa világi építészete a királyi udvarokban – A barokk festészet Itáliában, Spanyolországban – A holland festészet aranykora – Új témák, új megrendelők, új műfajok, portré, tájkép, életkép, csendélet A rokokó művé- – Művészi érzékenység, frivolitás, elegancia szete – A rokokó és a vallásos művészet – A rokokó portréművészete – Itáliai, görögországi és kis– A klasszicizmus ázsiai ásatások – Új művészet az antik világ bűvöletében – A klasszicizmus építészetének, szobrászatának, festészetének áttekintése – Szubjektivitás, erős érzelmi A romantika töltés – A napóleoni birodalom – A romantika az irodalomban, a filozófiában, a zenében – A romantika Európa országaiban
168
alkotóit és jellemző alkotásait, – a tárgy– és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, korszakokban, – az egyes korszakok kultúrtörténeti és világnézeti hátterét, társadalmi vonatkozásait, – a reneszánsztól a realizmusig terjedő korszak változásainak jellemző törvényszerűségeit, célkitűzéseit, a művészeti tradícióhoz, a valósághoz, valamint az esztétikumhoz való viszonyát, – a tanult korszakok művészetének jellemző, kedvelt témáit és azok ikonográfiai változásait. Legyen képes: – az egyes művészettörténeti korokra, korszakokra jellemző stílusjegyek felismerésére, – a megismert művészettörténeti korok, korszakok időrendi áttekintésére, – művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, – műalkotásokat elemezni tartalmi és formai szempontból.
Tudja bemutatni a reneszánsz építészeti stílus alapvető formai jegyeit. Nevezzen meg öt példát a városi palotaépítészet és az egyházi építészet emlékeiből. Tudjon önálló véleményt formálni a reneszánsz szobrászatáról és festészetéről. Adjon alapos jellemzést egy reneszánsz mester munkásságáról, alkotásairól. Tudja a manierizmus fogalmát, alapvető stílusjegyeit. Nevezzen meg öt alkotót és alkotásait önállóan be tudja mutatni. Tudja bemutatni a barokk templom külső és belső jellegzetességeit. Tudjon felsorolni legalább öt európai példát. Jellemezze önállóan a barokk festészet stílusjegyeit, nevezzen meg öt barokk festőt és alkotásait. Legyen képes meghatározni a rokokó fogalmát, alapvető stílusjegyeit. Legyen képes önállóan elemezni a klasszikus építészet jellemzőit. Tudja felsorolni a hazai építészeket alkotásaikkal együtt. Tudja bemutatni a stílus jellemzőit a magyar építészetben és szobrászatban.
Művészettörténet- Alapfok 3-6. évfolyam
A realizmus
– Valóságfeltárás, társadalomkritika – A realista portréművészet és tájképfestészet
Legyen képes összehasonlítani a romantika és a realizmus stílusjegyeit, jellegzetességeit.
6. évfolyam Éves óraszám: 74 Fejlesztési feladatok – A tanuló világos kifejező és érvelési képességének fejlesztése, az ismeretek a tanuló életébe és munkájába való beépülésének, felhasználhatóságának biztosítása. – Az összehasonlító elemzések során a korok, korszakok kapcsolatainak, kölcsönhatásainak, egymásra épüléseinek kiemelése. – A modern művészet létrejöttének, fő művészi és társadalmi problémáinak, kérdésfelvetéseinek megértetése. Témakör
Tartalom
Az impresszio- – Új utak, új művészi szabadság nizmus – Szemléleti forradalom a modern festészet történetében – Pillanatnyi benyomások, érzések, hangulatok Posztimpresszio- – Pointillizmus – Az ösztönök felszabadítása nizmus – A belső lényeg megragadása A századforduló – Ipari forradalom – új igéépítészete és nyek, új anyagok, új építészeti képzőművészete feladatok – A historizmus, akadémizmus, eklektika – Szecesszió – Szakítás, szembefordulás az akadémizmus világával A XX. század első – A klasszikus modernség, a klasszikus avantgarde irányzafele tai Expresszionizmus – A primitív művészet felfedezése
A fauvizmus
Kubizmus
– A látvány felbontása mértani alapformákra – Autonóm képalkotás – Újítások az építészetben
169
A továbbfejlesztés alapjai A tanuló ismerje: – a tanult művészettörténeti korok, korszakok főbb stílusjegyeit, – a művészettörténeti korok, korszakok legkiemelkedőbb alkotóit és jellemző alkotásait, – egyes kiemelkedő műalkotások befogadás–történetét és utóéletét, – a tárgy– és környezetkultúra alkotásait, ezek forradalmian megváltozó esztétikumát és funkcionalitását a 19–20. században, – az egyes irányzatok kultúrtörténeti és világnézeti hátterét, társadalmi vonatkozásait, – a modern művészet létrejöttének főbb állomásait, motivációit, korabeli fogadtatását. Legyen képes: – a megismert művészettörténeti irányzatok időrendi áttekintésére, összehasonlítására, értékelésére,
Elvárható maximum Legyen képes megfogalmazni önállóan az impresszionizmus stílusjegyeit. Mutassa be Monet művészeti alkotásait Legyen képes önállóan jellemezni Van Gogh, Gaugain, Cezanne alkotásait. Legyen képes bemutatni a kor új építőanyagait, építészeti szerkezeteit. Soroljon fel legalább öt példát a kor jellegzetes építészeti alkotásaiból. Ismerje az avantgarde fő irányzatait. Tudja jellemezni önállóan az expreszszionizmus stílusjegyeit, formanyelvét, kifejező eszközeit. Legyen képes felismerni az összefüggéseket a művészi mondanivaló és a kifejező eszközök használata között. Tudja önállóan meghatározni a kubizmus fogalmát és korszakait, valamint
Művészettörténet- Alapfok 3-6. évfolyam
Organikus és – Gépek kultusza. Mozgás, dinamizmus funkcionalista építészet Futurizmus Absztrakt művé- – Utalásszerű kapcsolódás a külső tárgyi világhoz szet – Megszületik a nem ábrázoló, nem tárgyi és nem figurális művészet – Művészet a két világháború között
Konstruktivizmus – Geometrikus alakzatok síkon és térben – Festészet, függőleges, vízszintes irányok, tiszta színek Dadaizmus
Szürrealizmus
Bauhaus
– Antiművészet, a háború ellen, az esztétikai és erkölcsi konvenciók ellen – A konceptuális művészet előfutára – A belső felszabadítása, automatizmus – Az építőműhely. Előkurzus – kézműves mesterség – ipari formatervezés
Művészet 1945– – A modernség megújhodása től napjainkig
Absztrakt exp- – Felfokozott érzelmi hatások – Tasizmus, akciófestészet resszionizmus
Pop art
– Jóléti társadalom, reklámok, tömegtermékek, társadalomkritika
Hiperrealizmus
– Fényképszerű valósághűség
170
– művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, – műalkotásokat elemezni a témák és stíluselemek szempontjából, sikeresen alkalmazni az összehasonlító műelemzés eszközét, – érteni és értékelni a művészetkísérletező megnyilvánulásait, felbecsülni ezek jelentőségét a későbbi korokra nézve.
elemezze az alkotásokat a stílusjegyek alapján. Legyen képes megfogalmazni a futurizmus fogalmát, nevezzen meg három alkotót alkotásaikkal együtt. Ismerje az absztrakt fogalmát, jelentését és megjelenési formáit, a különböző művészeti irányzatokban.
Legyen képes leírást adni a forma- szerkezet- funkció összefüggéseiről egy alkotáson keresztül. Tudja megindokolni, hogy a művészet egy csoportja miért választotta ezt, kifejezésmódot. Legyen képes öt művészt felsorolni és képeiket elemezni. Legyen képes megindokolni az építészet megújításának szükségességét. Fel tudja ismerni a formai jellemzőket. Legyen képes bemutatni a korszak történelmi háttere és a kialakult művészeti irányzatok közötti összefüggéseket. Ismerje az absztrakt expresszionizmus fogalmát és alapvető stílusjegyeit. Tudja megindokolni a jóléti társadalom emberekre gyakorolt negatív hatásait. Tudja összehasonlítani az absztrakt művészet és a hiperrealizmus stílusjellemzőit.
Művészettörténet- Alapfok 3-6. évfolyam
Op–art, kinetikus – Tiszta optikai hatások, tiszta szerkezetek – mozgás, fényefművészet fektusok
Minimal art, – Gondolati tartalmak feltárása – A kreatív gondolat fontokonceptual art sabb, mint maga a mű Napjaink művé- – Land art, body art, perforszete – kortárs mance, happening, totális művészet. művészet – Az építészet új útjai – A posztmodern változatai – Műalkotásokkal, tanulmányVizsgamunka rajzokkal illusztrált műelemzés, készítése műleírás
Legyen képes beszélni a stílus biológiai, fiziológiai hátteréről. Ismerje Vazarelly művészetét. Nevezzen meg három művészt, akik ebben a stílusban dolgoznak. Nevezzen meg három kortárs művészt, mutassa be munkásságukat. Legyen képes önállóan műelemzést készíteni.
Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – az elemi ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban, – a művészettörténeti korok, korszakok, irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit, alkotásait. A tanuló legyen képes: – műalkotásokat elemezni a témák és stíluselemek szempontjából, – eligazodni és szelektálni a tárgy– és környezetkultúra világában, – az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére, – művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, – a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére. A művészettörténeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Művészettörténet max. 45 perc A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Művészettörténet max. 15 perc A vizsga tartalma Művészettörténet írásbeli vizsga tartalma Az írásbeli vizsga feladatait az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló művészettörténeti ismerete, műelemzési jártassága, az építészetről, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról –, a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása, ismeretszerző igénye.
171
Művészettörténet- Alapfok 3-6. évfolyam
1. A művészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex műelemző, műleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az intézmény által összeállított művészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. 2. Művészettörténet szóbeli vizsga tartalma: – művészettörténeti alapfogalmak, – a művészettörténet helye és szerepe a tudományok között, – a képző– és iparművészet ágai, műfajai, – a képzőművészeti ágak és műfajok kapcsolata, kölcsönhatása, – a művészet kezdetei, az őskori művészet, – az ókori Egyiptom, Mezopotámia művészete, – Kína, Japán, India, Afrika művészete, – a prekolumbiánus művészet, – Kréta, Mükéné művészete, a görög művészet szellemisége, – etruszk és római művészet, Bizánc művészete, – a népvándorlás korának művészete, – a román és a gótikus kor művészete, – a reneszánsz művészete, – a barokk és rokokó művészete, – a klasszicizmus, romantika és realizmus művészete, – az impresszionizmus és posztimpresszionizmus művészete, – a századforduló építészete és képzőművészete, – a 20. század első felének művészete, – a két világháború közötti és az 1945 utáni művészet. A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló milyen szinten: – ismeri az egyes művészettörténeti korok, korstílusok kifejezési szándékát és módját, – tud eligazodni a tárgy– és környezetkultúra világában, – tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit, – ismeri fel a művészettörténeti ágak kapcsolatát, – képes a műalkotások önálló értelmezésére, elemzésére. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – befogadó, megfigyelő, értelmező, eligazodó készség, – analizáló és szintetizáló készség,
172
Művészettörténet- Alapfok 3-6. évfolyam
–összehasonlító készség, – tervező, feladatmegoldó készség, –műelemző készség, – műfaj– és stílusismeret, – műtárgyismeret, – fogalomismeret. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kifejező és érvelési képesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök (projektor) Szemléltető anyagok (képek, szakkönyvek, folyóiratok, CD, DVD–k) bábkészítés
173