MUNKAANYAG. Kristóf Lajos. Az eredmény elemzése. A követelménymodul megnevezése: Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése

YA G

Kristóf Lajos

M

U N

KA AN

Az eredmény elemzése

A követelménymodul megnevezése:

Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése A követelménymodul száma: 0003-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-012-30

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE

AZ EREDMÉNY KELETKEZÉSE, FELHASZNÁLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA

YA G

AZ EREDMÉNY NAGYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET

Az Ön üzlete az utóbbi néhány hónapban sok sikeres év után folyamatosan vesztséget termel. Hívjon össze dolgozói értekezletet a változás okának kivizsgálására. Vitassák meg, hogy a következő okok milyen szerepet játszanak az eredménytelenségben! A problémát okozhatja:

a vevőkör összetételének megváltozása, vagy a kínálatban bekövetkezett változás,

KA AN

-

-

a beszerzési források megváltozása,

-

a ráfordításokkal való ésszerűtlen gazdálkodás,

-

az árkialakítás rendszere, vagy az árrésgazdálkodás, vagy a kereskedelmi munka szervezetlensége.

Tájékozódjon arról, hogy a veszteséges gazdálkodás milyen hatással lehet a vállalkozás vagyoni helyzetére!

Könyvelőjétől érdeklődjön arról, hogy az eredmény elemzéséhez szükséges adatokat milyen

számviteli dokumentum tartalmazza, milyen részletességgel, és honnan szerezhetők be

U N

ezek az adatok!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

M

1. Az eredmény keletkezése A gazdálkodó szervek célja a minél nagyobb nyereség elérése. A nyerségből tudják a

vállalkozások tevékenységüket bővíteni, vagyonukat gyarapítani, és ebből származik a tulajdonosok jövedelmének egy jelentős része, az osztalék.

A nyereség képződésének folyamatában alapvető jelentősége van a bevételeknek és a ráfordításoknak. A nyereségképződés leegyszerűsített modellje: -

-

-

BEVÉTELEK

- RÁFORDÍTÁSOK ±EREDMÉNY

1

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE A vállalkozások csak akkor tudnak eredményesen működni, ha bevételeik meghaladják a ráfordításaikat. A pozitív eredményt nyereségnek, a negatív eredményt veszteségnek nevezzük. Veszteség esetén a vállalkozás fokozatosan elveszíti vagyonát.

A vállalkozások nyeresége szintetikus mutató. Azt jelzi, hogy a vállalkozásnak jó a piaci pozíciója, és racionális a költséggazdálkodása.

A kereskedelmi vállalkozások kiemelten vizsgálják ráfordításaik között a legnagyobb költségtényezőt az eladott áruk beszerzési értékét. Ennek ismeretében mutatható ki az árréstömeg, a kereskedelmi munka haszna. Az eredmény keletkezése a kereskedelemben a

YA G

következő ábrán követhető nyomon.

Eladási forgalom

Általános

Nettó árbevétel

KA AN

forgalmi adó

Árréstömeg

Költségek

Eladott áruk beszerzési értéke

Eredmény

M

U N

A folyamat számszerűsítve: Megnevezés

egység

Eladási forgalom

125

Általános forgalmi adó

25

Nettó árbevétel

100

- Eladott áruk beszerzési értéke

70

Árréstömeg

30

- Forgalmazási költségek és egyéb ráfordítások

20

Üzleti tevékenység eredménye

10

2


2. Az eredmény nyilvántartása A gazdálkodó szervezetek tulajdonosainak, üzleti partnereinek, hitelezőinek gazdasági

döntéseik meghozatalához fontos, hogy a vállalkozás adott időszakban elért eredményéről könnyen,

átlátható

tevékenységéből

formában

elért

szerezzenek

eredményét

eredménykimutatás tartalmazza.

a

tudomást.

Számviteli

törvény

A

vállalkozások

előírásai

szerint

különböző készített

Az eredménykimutatás olyan könyvviteli okmány, mely adott időszakra vonatkozóan

az ezek különbözeteként képződő eredményt. Az eredménykimutatás lehetővé teszi, hogy

-

-

a különböző tevékenységekből származó eredmény külön-külön kimutatható legyen, megítélhetővé váljék a vállalkozás jövedelmezősége, az

eredményrészek

összefüggésében.

megítélhetők

legyenek

az

előző

évek

adatainak

KA AN

-

YA G

összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint

Az eredménykimutatás - a gazdálkodó szervek választásától függően - kétféle formában

készíthető el: -

-

forgalmiköltség-eljárással (a ráfordítások megjelenési formája szerint), és

összköltségeljárással (a ráfordítások elszámolhatóságának figyelembe vételével)

A kétféle eredménykimutatás különbözősége kizárólag az eredménykimutatás eltérő logikájában van, az eredmény nagyságát a választott eljárás nem befolyásolja.

U N

2.1. A forgalmiköltség-eljárással készített eredménykimutatás A forgalmiköltség-eljárással készített eredménykimutatásban hozamként kell kezelni: -

az értékesítés saját termelésű termékek, szolgáltatások és áruk nettó árbevételét, (a

-

az egyéb bevételeket, mint pl. kamatbevétel, az értékesített eszközök ellenértéke stb.

M

nettó árbevétel az áfa nélküli eladási forgalom),

A ráfordításokat az elszámolhatóság szerint kell szerepeltetni. Vannak ráfordítások, melyek az értékesítéssel közvetlen kapcsolatban vannak. (pl. eladott áruk beszerzési értéke, a bolti

dolgozók munkabére, közterhei, stb.). Ezek az értékesítés közvetlen ráfordításai. Más

ráfordításokat nem lehet közvetlenül kapcsolatba hozni a főtevékenységgel, ezek az

értékesítés közvetett ráfordításai. Olyan költségek ezek, amelyeknél nem állapíthatók meg egyértelműen, hogy egyes árukat milyen arányban terhelnek. (pl. a vállalkozások igazgatási,

irányítási költségei) A közvetlen-, közvetett ráfordítások mellett az egyéb ráfordításokkal válik teljessé a ráfordítások összege.

Az alaptevékenységhez kapcsolódó eredményrész megjelenése az eredménykimutatásban:

3

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE A tétel megnevezése

Előző év ezer Ft

Tárgyév ezer Ft

I.

Értékesítés nettó árbevétele

458 908

642 700

II.

Egyéb bevételek

135

290

III.

Az értékesítés közvetlen költségei

427 062

584 487

IV.

Az értékesítés közvetett költségei

20 650

32 100

V.

Egyéb ráfordítások

690

1 140

A

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

YA G

Tételszám*

* az APEH által alkalmazott jelölések

10 641

25 263

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a hozamainak és ráfordításainak egyenlege. A = I + II ± (III +IV +V)

KA AN

2.2. Az öszköltségeljárással készült eredménykimutatásban

Az összköltségeljárással készített eredménykimutatásban hozamként kell kezelni: -

az értékesítés nettó árbevételét, (a nettó árbevétel az áfa nélküli eladási forgalom),

-

az egyéb bevételeket, mint pl. kamatbevétel, az értékesített eszközök ellenértéke stb.

-

az aktivált saját teljesítmény értékét. (például: a vállalkozás által előállított, de nem

értékesített termékek, vagy a saját kivitelezésű beruházások.

A ráfordítások között az adott időszakban felmerült összes ráfordítást kell kimutatni,

amelynek döntő része az anyagjellegű ráfordítások, továbbá a személyi jellegű ráfordítások,

U N

az értékcsökkenési leírás, és az egyéb ráfordítások.

Az alaptevékenységhez kapcsolódó eredményrész megjelenése az eredménykimutatásban: A tétel megnevezése

Előző év ezer Ft

Tárgyév ezer Ft

I.


458 908

642 700

II.

Egyéb bevételek

135

290

III.

Aktivált saját teljesítmények értéke

–

–

IV.

Anyagjellegű ráfordítások

433 476

598 197

V.

Személyi jellegű ráfordítások

5 299

7 940

VI.

Értékcsökkenési leírás

8 937

10 450

M

Tételszám

4

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE VII.


690

1 140

A


10 641

25 263

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a hozamainak és ráfordításainak egyenlege. A = I + II ± III - (IV +V + VI + VII) többi

jövedelmezőségi

eredménykimutatásban.

adat

kimutatása

megegyezik

mindkét

eljárással

készült

YA G

A

2.3. A pénzügyi tevékenység eredményének megállapítása A

vállalkozások

nem

csak

alaptevékenységként

juthatnak

szokásos

vállalkozási

eredményhez. Például nem alaptevékenységként pénzügyi tranzakciókat is végezhetnek.

Foglalkozhatnak tőkebefektetéssel. Az átmenetileg szabad pénzeszközeiket elhelyezhetik pénzintézetekben, kölcsönadhatják, vagy befektethetik más vállalkozásokba. Az igénybevett hitelekért, kölcsönökért kamatot fizetnek. A tőzsdei ügyletek során az értékpapírok

KA AN

eladásakor árfolyamveszteség keletezhet. VIII.

Pénzügyi műveletek bevételei

123

1 845

IX.

Pénzügyi műveletek ráfordításai

62

152

B

Pénzügyi műveletek eredménye

61

1 693.

U N

A pénzügyi bevételek és ráfordítások egyenlege a pénzügyi műveletek eredménye. B = VIII ± IX

2.3. A szokásos vállalkozási eredmény megállapítása

M

A szokásos üzletmenettel kapcsolatot eredmény a szokásos vállalkozási eredmény. A


10 641

25 263

B


61

1 693.

C

Szokásos vállalkozási eredmény

10 702

26 956

A szokásos vállalkozási eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység és a pénzügyi műveletek összevont eredménye C = A ± B

5


A vállalkozások tevékenységének egy része nem a szokásos üzletmenettel kapcsolatos. Az

ilyen tevékenységekből származnak a rendkívüli bevételek és ráfordítások. Rendkívüli bevételt jelent például egy másik vállalkozásba apportként bevitt eszközökért kapott

részvények, illetve üzletrészek értéke. Az eszközök nyilvántartás szerinti értéke pedig a rendkívüli ráfordítás. A két érték nem feltétlenül egyezik meg, különbözete a rendkívüli eredmény.

Rendkívüli bevételek

–

2 325

XI.

Rendkívüli ráfordítások

–

426

D

Rendkívüli eredmény

–

1 899

YA G

X.

A rendkívüli bevételek és ráfordítások különbözete a rendkívüli eredmény. D = X ± XI

KA AN

2.4 Adózás előtti eredmény C

Szokásos vállalkozói eredmény

10 702

26 956

D


–

1 899.

E

Adózás előtti eredmény

10 702

28 855

A szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény együttesen a vállalkozás adózás

U N

előtti eredményt adja. E = C ± D

2.5. Az eredmény felhasználása. Adófizetési kötelezettség A vállalkozások az eredmény egy részét adó formájában befizetik az állami költségvetésbe,

M

amelyet az állam a társadalmi közös szükségletek kielégítésére fordítja. E


10 702

28 855

XII.

Adófizetési kötelezettség

1 712

4 617

F

Adózott eredmény

8 990

24 238

A jelenleg szabályozás szerint a társasági adó mértéke 16% Adózott eredmény = Adózás előtti eredmény - Társaság adó

6

F = E - XII


2.5. Mérleg szerinti eredmény Az adó befizetése után a vállalkozásoknál maradó un. adózott eredményből a tulajdonosok döntése alapján osztalékot képeznek.

Az osztalék a tulajdonosnak a társaság eredményéből, a tulajdoni hányadának megfelelő

részesdése.

Feladatunkban a vállalkozás tulajdonosi testülete úgy dönt, hogy az adózott eredmény 40 %-

F

Adózott eredmény

G

Mérleg szerinti eredmény

YA G

át kifizeti osztalékként, a többit visszaforgatja a vállalkozásba.

8 990

24 238

5 394

14 543

Adózott eredmény - Osztalék = Mérleg szerinti eredmény G = F - Osztalék

KA AN

A mérleg szerinti eredményrész növeli a vállalkozás vagyonát, lehetőséget ad az eszközök

bővítéséra, korszerűsítésére. A vállalkozásnál maradó nyereség a következő évben az

eredménytartalékba kerül. Felhasználható a későbbi években osztalékfizetés kiegészítésére is.

3. A kereskedelmi vállalkozások eredményét befolyásoló tényezők -

Az eredményt befolyásolja az értékesítési döntéseken keresztül az árbevétel

változása. Az árbevétel növekedése minden más tényezőt figyelmen kívül hagyva növeli a nyereséget. Az árbevétel növelése, a már megismert módszerekkel érhető el:

U N

új értékesítési piacok feltárásával, a kínált áruk mennyiségének, választékénak, minőségének alakításával, új értékesítési megoldások bevezetésével, kedvező

vásárlási környezet kialakításával, a vásárlókért folytatott folyamatos versennyel, az

eladási árak rugalmas alakításával, értékesítő-ösztönző módszerek bevezetésével stb. Ha egy piaci őstermelő egy óvoda megnyerésével azonos feltételek mellett 200

M

db tojás helyett 300 db-ot ad el a nyeresége bizonyosan magasabb lesz.

-

Az eredményt befolyásolja az árubeszerzési döntéseken keresztül, a beszerzési

tevékenység hatékonyságának növelése. Például: a szállító partnerek racionális kiválasztása, a beszerzési munka során folytatott áralku. Az áralku csökkentheti az eladott áruk beszerzési árát, és ezzel növekedhet az árrés, azon keresztül pedig az

elérhető nyereség. Hatással lehet az eredményre az árurendelés módjának és -

ütemezésének, valamint az ellenérték kiegyenlítésnek helyes megválasztása is.

Az eredményt befolyásolja a készletezési döntések racionalizálása. Ilyenek a

rendelkezésre álló saját és kölcsönadott anyagi eszközök gazdaságos hasznosítása, a készletutánpótlás rendszerének helyes kialakítása, a vezetés információs igényének megfelelő készletnyilvántartási rendszer kialakítása, a raktározási körülmények helyes megszervezése stb.

7

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE -

Az eredményt befolyásolják a munkaszervezési döntések. Az eredmény növelhető a

munkaműveltek ésszerű megszervezésével, a dolgozók anyagi ösztönzésével, a meglévő vállalkozási kapacitások hatékonyabb felhasználásával, a nyitvatartási idő módosításával, a profil változtatással, a technika korszerűsítésével stb.

4. Az eredmény és a vagyon összefüggése A vállalkozás vagyona a rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi javak összessége, a vállalkozások létrehozásának és folyamatos működésének fontos feltétele.

YA G

Az eredmény és a vagyon szorosan összefüggenek egymással. A nyereséges gazdálkodás a vállalkozás vagyonának növekedését eredményezi, a veszteséges gazdálkodás a vagyon fokozatos csökkenéséhez vezet.

A vállalkozások vagyona különféle vagyontárgyakban ölt testet. A vagyontárgyakat két féle szempontból vizsgálhatjuk:

-

megjelenési formájuk szerint és eredetük szerint.

KA AN

-

Ha a vagyonrészeket megjelenési formájuk, a gazdálkodási folyamatban betöltött szerepük szerint vizsgáljuk, eszközökről beszélünk.

Ha a vagyonrészeket aszerint vizsgáljuk, hogy honnan származnak, forrásokról beszélünk. 4.1. Az eszközök csoportosítása és főbb jellemzői:

M

U N

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

FORGÓESZKÖZÖK

-

Immateriális javak

-

Tárgyi eszközök

-

Befektetett

-

Készletek

eszközök

Követelések

-

Értékpapírok

-

Pénzeszközök

Immateriális javak 8

tartósan

szolgálják

egy

éven

túl

pénzügyi

-

4.1.1. A befektetett eszközök fajtái és jellemzői:

A vállalkozás tevékenységét

A vállalkozás tevékenységét egy

évnél

szolgálják

rövidebb

ideig


Vagyon értékű jogok (egy vagyontárgy bérleti, koncessziós, kezelői, haszon-élvezeti

-

Szellemi termékek (találmányok, szabadalmak, szoftverek, know-how stb.)

-

jogának megszerzése)

Üzleti vagy cégérték (értékkülönbözet, amely egy megvásárolt cégért fizetett ellenérték és a saját tőke között van, ha a különbözet pozitív)

Tárgyi eszközök -

Ingatlanok

-

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

-

-

Műszaki berendezések, járművek Beruházások

-

Részvény, törzsbetét

-

Adott kölcsönök

-

-

YA G

Befektetett pénzügyi eszközök Értékpapírok

Hosszú lejáratú bankhitelek

4.1.2. A forgóeszközök csoportosítása Készletek

Anyagok

-

Késztermékek

-

-

-

KA AN

-

Befejezetlen termelés és félkész termékek Áruk

Készletekre adott előlegek

Követelések: különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett igény, amelyet a vállalkozó teljesített, és a másik elfogadott

U N

Értékpapírok: a forgatási céllal vásárolt részvények, kötvények, egyéb értékpapírok Pénzeszközök:

forintpénztár,

devizabetétszámla

valutapénztár,

csekkek,

elszámolási

betétszámla,

M

4.2. A források csoportosítása, és főbb jellemzői Az

alapítók

vállalkozás

Jegyzett tőke

bocsájtott

véglegesen

a

tőkéje.

A

rendelkezésére

cégbíróságon

bejegyzett

tőke. SAJÁT TÕKE

A tulajdonosoktól ellenszol-

Tőketartalék

gáltatás kapott

Eredménytartalék

9

A

nélkül

vagyontárgyak.

tárgyévet

eredmény

véglegesen megelőző

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Mérleg szerinti eredmény

Tárgyév

(adózott,

tiszta

csökkentett) Várható

vagy

kötelezettségekre

CÉLTARTALÉKOK

veszteség vagy kötelezettség teljesítésére képzett forrás.

Rövid

egy

évnél

nyek, beruházási kötelezett- Futamidejük egy

hitelek

hosszabb (kölcsönök, kötvé-

lejáratú

évnél

YA G

KÖTELEZETTSÉGEK

osztalékkal

jövőbeni Az adózott eredmény terhére,

Hosszú lejáratú kötelezett- Futamidejük ségek

eredménye

ségek

rövidebb (kölcsönök, kötvények, beruházási hitelek)

A vállalkozások vagyonát az éves beszámoló részeként a számviteli mérleg mutatja meg.

KA AN

A mérleg olyan kimutatás, amely az eszközök és a források értékét tartalmazza meghatározott időpontra vonatkozóan

Készül: a vállalkozás alakulásakor, minden gazdasági év végén, a vállalkozás megszűnése, átalakulása esetén

Egy példányát a cégbíróságon letétbe kell helyezni

Milyen következtetések vonhatók le a mérlegből a gazdálkodásra vonatkozóan? Milyen

kapcsolatban van a jövedelmezőségi kimutatás a mérleggel? Vizsgáljuk meg ezeket a

U N

kérdéseket egy vállalkozás egyszerűsített éves beszámoló mérlegéből! Eszközök

Sor-

A tétel megnevezése

Előző év

M

szám

adatok: E Ft-ban Előző

évek Tárgyév

korrekciója

1

A. Befektetett eszközök

21 600

23 560

2

I. Immateriális javak

3 100

4 200

3.

II. Tárgyi eszközök

15 550

16 180

4.

III. Befektetett pénzügyi eszközök

2 950

3 180

5.

B. Forgóeszközök

10 430

10 220

10

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE I. Készletek

5 670

5 790

7.

II. Követelések

1 980

680

8.

III. Értékpapírok

76

120

9.

IV. Pénzeszközök

2 704

3 630

10.

C. Aktív időbeli elhatárolások

54

35

11.

Eszközök összesen

32 084

33 815

Források

YA G

6.

D. Saját tőke

25 540

27 560

13.

I. Jegyzett tőke

10 000

10 000

14.

II. Jegyzett, de még be nem fizetett -

15.

III. Tőketartalék

4 100

4 280

16.

IV. Eredménytartalék

5 270

5 920

17.

V. Lekötött tartalék

-

-

18.

VI. Értékelési tartalék

-

-

19.

VII. Mérleg szerinti eredmény

6 170

7 360

20.

E. Céltartalékok

20

42

21.

F. Kötelezettségek

6 524

6 213

22.

I. Hátrasorolt kötelezettségek

-

-

23.

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

4 230

4 896

24.

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

2 294

1 317

25.

G. Passzív időbeli elhatárolások

-

-

26.

Források összesen

32 084

33 815

M

U N

tőke

KA AN

12.

-

Mivel a mérlegben ugyanazon vagyontárgyakat vizsgálunk kétféle szempontból, az eszközök és a források értéke megegyezik.

11

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Mérlegösszefüggések: A = I + II + III

B = I + II + III + IV

D = I + II + III + IV + V + VI + VII

Eszközök összesen = A + B + C

F = I + II + III

Források összesen D + E + F + G Eszközök = Források A mérleg, és az eredménykimutatás összefüggése

YA G

A források VII. sora Mérleg szerinti eredmény = A Jövedelmezőségi kimutatás G sora

A mérleg fontos információkat nyújt a vállalkozás vezetői, üzleti partnerei, esetleges befektetői számára:

-

-

Kimutatja vállalkozás vagyonát. (az eszközök, vagy a források végösszege).

Megismerhetjük belőle, hogy a vállalkozás milyen összetételű eszközzel rendelkezik, és az honnan származik.

Mennyi a befektetett és a forgóeszközök állománya.

KA AN

-

Megmutatja a forgóeszközök között a kereskedelemben különösen fontos készletérték alakulását, amely egyben utal a beszerzési tevékenység hatékonyságára is.

-

A követelésekből következtetni lehet az üzleti partnerek tartozásainak pontos

-

Megállapítható a saját tőke és az idegen források aránya. Kedvező, ha a saját forrás

-

aránya magasabb, mint a kötelezettségek részaránya.

A vállalkozás eladósodására utal, ha a kötelezettségek aránya magasabb, mint a saját tőke.

Az előző évek nyereséges gazdálkodására utal, ha az eredménytartalék növekszik. A mérleg tartalmazza az eredménykimutatás "Mérleg szerinti eredményét"

U N

-

teljesítésére.

A mérlegadatok konkrét értékéből is fontos információkat szerezhetünk a vállalkozás gazdálkodásáról,

azonban

különböző

mutatószámok

segítségével

pontosabb

M

következtetésekre juthatunk.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feladat Tanulmányozza egy vállalkozás eredmény-képződésének folyamatát, majd számítsa ki a táblázat hiányzó adatait! A vállalkozás csak 25 %-os áfa kulcsú termékeket forgalmaz.

Megnevezés

Ezer Ft

12

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Eladási forgalom

352 000

Általános forgalmi adó Nettó árbevétel - Eladott áruk beszerzési értéke Árréstömeg

62 800

YA G

- Forgalmazási költségek és egyéb ráfordítások* Üzleti tevékenység eredménye Nettó árbevétel: 281 600 E Ft

8 950

Elábé 218 800 E Ft

Költség 53 850 E Ft

2. feladat Ismerkedjen az összköltségeljárással készült eredménykimutatás tartalmával, majd számítsa ki a táblázat hiányzó adatait! A társasági adó mértéke 16 %. A vállalkozás

KA AN

tulajdonosa mindkét időszakban az adózott eredmény felét képezi osztalékként! Egy kft. összköltségeljárással készült eredménykimutatása ezer Ft-ban: A tétel megnevezése

Előző év

Tárgyév

I.


84 200

99 450

II.

Egyéb bevételek

645

820

III.


–

–

IV.


69 500

72 400

U N

Tételszám


4 520

5 940

VI.


840

930

VII.


3 915

3 848

A


VIII.


1 860

30

IX.


1 200

–

B


C

Szokásos vállalkozói eredmény

M

V.

13

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Rendkívüli bevételek

2 450

–

XI.


1 520

–

D


E


XII.


F

Adózott eredmény

G

Mérleg szerinti eredmény -

Üzleti tevékenység eredménye:

-

-

YA G

X.


6070 E Ft és

7660 E Ft

17 152 E Ft

Mérleg szerinti eredmény:

3217 E Ft

7 217 E Ft

17 182 E Ft

3. feladat Vizsgáljuk meg azt a helyzetet, amikor az eredmény negatív! Számítsa ki a

KA AN

táblázat hiányzó adatait! A vállalkozás csak 25 %-os áfa kulcsú termékeket forgalmaz. Megnevezés

Ezer Ft

Eladási forgalom

Általános forgalmi adó Nettó árbevétel

560 000

U N

- Eladott áruk beszerzési értéke

M

Árréstömeg

-

-

- Forgalmazási költségek és egyéb ráfordítások*

95 000


- 2650

Eladási forgalom Árréstömeg

700 000 E Ft

92 350 E Ft E Ft

4. feladat Gondolja végig, hogy a vállalkozások nyereségében kik érdekeltek! Majd írja be a

táblázatba, hogy a felsorolt eredményrészekből ki részesedik! Eredményrész

Az eredményrészből részesedik

Társasági adó 14

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Osztalék Mérleg szerinti eredmény Állami költségvetés

Tulajdonos

Vállalkozás

5. feladat Tanulmányozza az eszközök és források rendszerét, majd számítsa ki a táblázat hiányzó adatait! Egy vállalkozás vagyontárgyainak rendszere eszközök és források szerint a következő ezer Ft-ban:

Immateriális javak

500

Tárgyi eszközök

23 150

Befektetett pénzügyi eszközök

350 

Árukészlet Követelések Értékpapírok Pénzkészlet Forgóeszközök

KA AN

Befektetett eszközök

5 460

2 155 

1 185

11 500

U N


35 500

Források

23 500

Tőketartalék

280

Eredménytartalék

790

M

Jegyzett tőke

Mérleg szerinti eredmény Saját tőke

 27 400

Céltartalékok Hosszú

YA G

Eszközök

35 lejáratú

3 185

kötelezettségek

15

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE 

Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek

8 100

Források összesen

35 500

Megoldás: -

Rövidlejáratú kötelezettségek

-


-

Értékpapírok

11 500 – 5 460 – 2 155 – 1185 = 2 700 ezer Ft

Befektetett eszközök:

500 + 23 150 + 350 = 24 000 ezer Ft

27 400 – 23 500 – 260 – 790 = 2 830 ezer Ft

YA G

-

8100 – 3 185 = 4 915 ezer Ft

6. feladat A vállalkozási döntések jelentős hatással vannak az eredményre. Nevezze meg, hogy

a

következő

döntések

a

vállalkozások

sorolhatók, majd a betűjeleket írja a táblázatba!

melyik

csoportjába

Vállalkozási tevékenység

KA AN

Döntések

tevékenységének

Értékesítési döntés

Árubeszerzési döntéseken Készletezési döntések

Munkaszervezési döntésekkel

A - új értékesítési piacok feltárása,

-

C - beszerzési munka során folytatott áralku,

U N

-

-

B - a technika korszerűsítése.

-

D - a kínált áruk mennyiségének, választékénak, minőségének alakítása,

-

F-a

E - új értékesítési megoldások bevezetése, rendelkezésre

hasznosítása,

álló

saját

és

kölcsönadott

anyagi

M

-

-

-

-

-

-

-

G - a meglévő vállalkozási kapacitások hatékonyabb felhasználása, H - kedvező vásárlási környezet kialakítása,

I - a raktározási körülmények helyes megszervezése, J - a vásárlókért folytatott folyamatos verseny, K - a dolgozók anyagi ösztönzése,

L - a munkaműveltek ésszerű megszervezése,

-

M - az eladási árak rugalmas alakítása,

-

O - értékesítő-ösztönző módszerek bevezetése.

-

-

eszközök

N - az ellenérték kiegyenlítésnek helyes megválasztása, P - a nyitvatartási idő módosítása,

16

gazdaságos


R - a szállító partnerek kiválasztása,

-

T - a készletnyilvántartási rendszer kialakítása,

-

-

U - az árurendelés módjának és ütemezése,

V - a készletutánpótlás rendszerének kialakítása,

M

U N

KA AN

YA G

-

S - a profilváltoztatás,

17


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Egy áruház nettó árbevétele 1 940 M Ft. Az árréstömeg 506,8 M Ft-ot, a forgalmazási költségek pedig 322,2 M Ft-ot tesznek ki. Az egyéb ráfordítások összege 22 M Ft.

Számítsa ki az áruház üzleti eredményét! Számítsa ki és foglalja táblázatba az eredmény

KA AN

2. feladat

YA G

kimutatásához kapcsolódó adatokat!

Egy nagykereskedelmi vállalkozás 105 millió Ft nyereséget tervez. A nettó árbevétel terve

2 460 M Ft. A tervezett forgalmazási költségek összege 405 M Ft-ot, az egyéb ráfordítások

összege 30 M Ft-ot

U N

Számítsa ki, a tervezett elábét, és határozza meg mekkora árréstömeget kell realizálni a terv

M

teljesítéséhez!

18

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE 3. feladat Egy áruház jövedelem-kimutatásának adatai! Számítsa ki a hiányzó adatokat! Megnevezés

ezer Ft-ban

Nettó árbevétel

1 820 000

Elábé Árrés

42 000,0

YA G

Forgalmazási költség és egyéb ráfordítás - 1 240

KA AN


4. feladat Ön egy vállalkozás értékesítésével van megbízva! Vezetőjétől azt a feladatot kapja, hogy tegyen javaslatokat a nyereség növelése érdekében! Soroljon fel néhány

U N

lehetőséget!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

M

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

19

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE 5. feladat Számítsa ki mindkét időszakban az üzleti tevékenység eredményét! Egy kereskedelmi vállalkozás jövedelmezőségi adatai: A tétel megnevezése

Előző év

Tárgyév

I.

Értékesítési nettó árbevétel

165 000

193 750

II.

Egyéb bevételek

1 210

1 089

III.


–

–

IV.


V.


VI.


VII.


A


YA G

Tételszám

148 800

17 000

22 950

2 200

2 700

1 000

1 600

.

.

U N

KA AN

124 000

6. feladat Egy kereskedelmi tevékenységet folytató Zrt. éves fejlesztési elképzelései

M

megvalósításához 10 000 E Ft mérleg szerinti eredményt kíván elérni. A tényleges adatok ismeretében határozza meg, hogy ez az elképzelés megvalósult-e! -

Az eladási forgalom 550 000 ezer Ft. A forgalmazott termékek áfa kulcsa: 25%

-

Az eladott áruk beszerzési értéke 349 000 ezer Ft.

-

-

-

-

-

Az egyéb bevételek összege 4 850 E Ft.

Az egyéb anyagjellegű ráfordítások értéke18 700 ezer Ft. Személyi jellegű ráfordítások összege 21 200 ezer Ft Az értékcsökkenési leírás 14 800 ezer Ft. Az egyéb ráfordítások 10 200 ezer Ft.

20


-

-

A pénzügyi műveletek bevételei 8 100 E Ft, a pénzügyi műveletek ráfordításai pedig

5 800 E Ft.

A vállalkozásnak nem volt rendkívülinek minősítendő gazdasági eredménye. A társasági adó mértéke 16%.

A közgyűlés döntése értelmében az adózott eredmény legalább 40%-át osztalék formájában ki kell fizetni.

7.

feladat

Egy

KA AN

YA G

Számítsa ki az árréstömeget is!

kereskedelmi

vállalkozás

mérlegadatai

ezer

Ft-ban.

Rendezze

a

vagyontárgyakat eszközök és források szerint! Számítsa ki a befektetett eszközök-, az értékpapírok-, a rövidlejáratú kötelezettségek-, és a mérleg szerinti eredmény értékét! Határozza meg a vállalkozás vagyonát! -

11 500 E Ft

Rövid lejáratú kötelezettségek

U N

-

Forgóeszközök

-

-

-

-

23 500 E Ft

Követelések

2 155 E Ft


350 E Ft

Értékpapírok Pénzkészlet

1 185 E Ft

M

-

Jegyzett tőke

-

-

Befektetett eszközök Árukészlet

-

Tárgyi eszközök

-


-

-

-

-

-

-

-

1 840 E Ft

5 460 E Ft

23 150 E Ft

Immateriális javak

500 E Ft

Kötelezettségek

8 065 E Ft

Tőketartalék

280 E Ft

Saját tőke

27 400 E Ft

Eredménytartalék

790 E Ft

Befektetett eszközök Hosszú lejáratú kötelezettségek

3 185 E Ft

21

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Céltartalék

35 E Ft

M

U N

KA AN

YA G

-

22


MEGOLDÁSOK 1. feladat Egy áruház adatai millió Ft- ban

Nettó árbevétel

1 940,0


1 433,2

Árréstömeg

506,8

Forgalmazási költségek és egyéb ráfordítások

344,2

Eredmény

162,6

Elábé

-

Eredmény

-

KA AN

-

YA G

Megnevezés


1940 - 506,8 = 1433,2 M Ft 322,2 + 22 = 344,2 M Ft

506,8 - 344,2 = M Ft

2. feladat Egy nagykereskedelmi vállalkozás jövedelmezőségi adatai: Megnevezés

2 460,0

U N

Nettó árbevétel

millió Ft- ban

1 920,0

Árréstömeg

540,0


435,0

M


Eredmény

105,0

-

Forgalmazási költségek és egyéb ráfordítások összege

-

Elábé

-

Árréstömeg

435 + 105 = 540,0 M Ft

2 460 - 540 = 1 920 M Ft

3. feladat Egy áruház jövedelmezőségének alakulása: Megnevezés

ezer Ft-ban

23

405 + 30 = 435 M Ft

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE 1 820 000,0

Elábé

1 778 000,0

Árrés

42 000,0

Forgalmazási költség és egyéb ráfordítás

43 240,0


- 1 240

-

-

Elábé

1 820 000 - 42000 = 1 778 000 ezer Ft

Fogalmazási költségek és egyéb ráfordítások

4. feladat Nyereségre ható tényezők: -

új értékesítési piacok feltárása,

-

új értékesítési megoldások bevezetése,

-

-

-

42000,0+1240 = 43240 ezer Ft

áruk mennyiségének, választékénak, minőségének alakítása,

KA AN

-

YA G

Nettó árbevétel

kedvező vásárlási környezet kialakítása,

a vásárlókért folytatott folyamatos verseny, az eladási árak rugalmas alakítása,

értékesítő-ösztönző módszerek bevezetése.

5. feladat Számítsa ki mindkét időszakban az üzleti tevékenység eredményét! Előző évi üzleti tevékenység eredménye: -

165 000 + 1 210 - 124 000 - 17 000 - 2 200 - 1 000 = 22 010,0 ezer Ft

U N

Tárgyévi üzleti tevékenység eredmény -

-

193 750 + 1089 - 148 800 - 22 950 - 2 700 - 1 600 = 18 789,0 ezer Ft

6. feladat Egy kereskedelmi Zrt jövedelmezőségi adatai Ezer Ft


440 000,0

Egyéb bevételek

4 850,0


-


367 700,0


21 200,0

M

A tétel megnevezése

24

14 800,0


10 200,0


30 950,0


8 100,0


5 800,0


2 300,0


33 250,0

Rendkívüli bevételek

-


-


-


33 250,0


5 320,0

Adózott eredmény

27 930,0

KA AN


YA G



16 758,0

-


550 000 : 1,25 = 440 000 ezer Ft

-


349 000 + 18 700 = 367 700 ezer Ft


U N

-

-

-

Mérleg szerinti eredmény Árréstömeg:

33 250 x 0,16 = 5 320 ezer Ft

27 930 x 0,6 = 16 758 ezer Ft

440 000,0 - 349 000 = 91 000 ezer Ft

M

7. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás mérlegadatai ezer Ft-ban.

Eszközök

Immateriális javak

500 ezer Ft


350 ezer Ft

Tárgyi eszközök

23 150 ezer Ft

Befektetett eszközök

500 + 23 150 + 350 = 24 000 ezer Ft

Árukészlet

Követelések

Értékpapírok Pénzkészlet

5 460 ezer Ft

2 155 ezer Ft

11 500 – 5 460 – 2 155 – 1185 = 2 700 ezer Ft 1 185 ezer Ft

Forgóeszközök

11 500 ezer Ft 25

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE A vállalkozás vagyona


35 500 ezer Ft

Források -

Jegyzett tőke

-

Eredménytartalék

-

23 500 ezer Ft

Tőketartalék

280 ezer Ft

790 ezer Ft

-


-

Céltartalékok

35 ezer Ft

Rövid lejáratú kötelezettségek

8065 – 3 185 = 4 880 ezer Ft

-

-

-

27 400 ezer Ft

Hosszú lejáratú kötelezettségek

3 185 ezer Ft

Kötelezettségek

8 065 ezer Ft

Források összesen

35 500 ezer Ft

M

U N

KA AN

-

Saját tőke

YA G

-

27 400 – 23 500 – 260 – 790 = 2 830 ezer Ft

26


AZ EREDMÉNY ELEMZÉSÉNEK STATISZTIKAI MÓDSZEREI, AZ EREDMÉNYMUTATÓK SZÖVEGES ÉRTELMEZÉSE

YA G

ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET Üzletének helyettes vezetője nyugdíjba készül. Az ő feladatköréhez tartozott az eredmény statisztikai módszerekkel történő vizsgálata. Helyettese most tanítja be a feladatkörét átvevő

fiatal kollégáját.

Megkéri nyugdíjba vonuló helyettesét, hogy magyarázza el leendő utódjának egy konkrét eset kapcsán a nyereség kimutatásánál, elemzésénél, és tervezésénél használatos statisztikai

KA AN

módszereket és mutatókat, valamint azok szöveges értelmezését.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

A kereskedelmi vállalkozások tulajdonosainak végső célja a minél nagyobb eredmény elérése. A vállalkozások fennmaradása akkor biztosított, ha bevételeikből fedezni tudják

ráfordításaikat, és eszközeik fejlesztésére tudnak nyereséget termelni. Ellenkező esetben vagyonukat fokozatosan felélik.

U N

A kereskedelmi vállalkozások nyereségének keletkezését már ismerjük. Ismételjük át a folyamatot!

Egy vállalkozás jövedelmezőségi adatai

M

Megnevezés

Ezer Ft- ban

Nettó árbevétel

272 000,0


206 720,0

Árréstömeg

272 000 - 206 720= 65 280

Forgalmazási költségek és egyéb ráfordítások 44 781,0 Üzleti tevékenység eredménye

65 280 - 44 781= 20 499,0

27


1. Az eredmény nagyságát kifejező mutató Az eredmény nagyságát a nyereség vagy a veszteség forintösszege fejezi ki. Az eredmény a hozamok és ráfordítások egyenlege. Úgy is meghatározhatjuk, hogy az árréstömegből kivonjuk a forgalmazási költségek és egyéb ráfordítások összegét. A nyereség megjelenési formái: -

Üzemi

-

Pénzügyi

-

eredménye:

alaptevékenységből keletkező eredményrész. tevékenység

eredménye:

befektetéséből keletkező eredményrész.

a

kereskedelmi

vállalkozások

YA G

-

tevékenység

az

átmenetileg

szabad

pénzeszközök

Szokásos vállalkozási eredmény: az üzleti és a pénzügyi műveletek eredményének

összege. A

rendkívüli

eredményrész

tevékenységekből keletkezik.

nem

a

szokásos

üzletmenettel

kapcsolatos

Adózás előtti eredmény: a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege.

KA AN

-

(üzleti)

Adózott eredmény: a mindenkori jogszabályok által meghatározott mértékű társasági

adóval csökkentett eredményrész. (a társasági adó jelenlegi mértéke 16%)

Mérleg szerinti eredmény: az adózott eredmény és a vállalkozások tulajdonosainak fizetett osztalék különbözete.

2. Az eredmény időbeni változásának vizsgálata

A nyereségtömeg mutatói az időben összehasonlító viszonyszámok: a dinamikus-, a tervfeladat-, és a tervteljesítési viszonyszám.

U N

Két időszak között a nyereség tényleges változását a dinamikus viszonyszám fejezi ki.

Tárgyidőszak nyereségének összege Bázisidőszak nyereségének összege

Vd 

a1 a0

M

Nyereségdinamika 

Kidolgozott feladat: Egy vállalkozás nettó árbevételének és az egyes nyereségrészeknek alakulása ezer Ft-ban: Megnevezés

2009. év

2010.év

Változás %-ban

Nettó árbevétel

420 000,0

470 000,0

111,9

38 200,0

42 784,0

112,0


28

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Pénzügyi műveletek eredménye

1 240,0

- 680,0


39 440,0

42 104,0

106,8

840,0

2 520,0

300,0


-


40 280,0

44 624,0

110,8

Adózott eredmény

33 835,2

37 484,2

110,8


25 376,4

-

110,8

YA G

-

28 113,2

Megállapítható, hogy a nettó árbevétel növekedését kis mértékben meghaladóan

növekedett

az

üzleti

gazdálkodására utal.

tevékenység

eredménye,

amely

a

vállalkozás

kedvező

A bázis időszak pénzügyi bevételei meghaladták a pénzügyi ráfordítások értékét, így a pénzügyi műveletek 1 240 ezer Ft nyereséget biztosítottak. A beszámolási

-

-

KA AN

időszakban 680 ezer Ft-tal haladta meg a pénzügyi műveletek ráfordításai a

bevételeket, így e tevékenység veszteségessé vált.

Az üzleti és a pénzügyi tevékenység eredményének egyenlegeként a szokásos vállalkozási eredmény a két időszak között 6,8 %-kal emelkedett.

Háromszorosára növekedett a rendkívüli eredmény, ennek is köszönhetően az adózás előtti eredmény 10,8%-kal, közel a nettó árbevétel növekedési ütemének

megfelelően fejlődött.

Mivel a két időszak között sem a társasági adókulcs, sem az osztalék aránya nem

változott, ezért az adózott és a mérleg szerinti eredmény szintén 10,8 %-kal növekedett.

U N

3. Az eredmény tervezése

A nyereség tervezésének többféle módszere lehetséges. Például: a vállalkozás a várható fejlesztési, illetve osztalékfizetési kötelezettségéből kiindulva határozza meg az árréstömeg és a ráfordítások tervét,

M

-

-

-

a nettó árbevételből és az árréstömeg tervéből indul ki, és veszi figyelembe a tervezett ráfordítások értékét, ezekből aztán adódik a tervezett eredmény,

lehetséges a két módszer együttes alkalmazása is.

A statisztikai módszerek különböző mutatószámokkal megalapozzák a tervezést, és azt is lehetővé teszik, hogy a számszerűen meghatározott célkitűzések teljesítését mérni tudjuk.

A tervfeladat viszonyszám megmutatja, hogy a tervezett adat milyen mértékű fejlődést, változást irányoz elő az elmúlt időszak adatához viszonyítva.

A nyereség tervfeladat viszonyszáma a terezett nyereség arányát fejezi ki a bázisidőszakban

elért nyerséghez képest.

29


Nyereség tervfeladat viszonyszáma 

Tervezett nyereség Bázis nyereség

Vtf 

at a0

Kidolgozott feladat: Egy vállalkozás január havi nyeresége 4 000 ezer Ft, a február havi tervezett nyereség 4 200 ezer Ft.

-

-

Vtf 

YA G

Hány százalékkal tervezi növelni a vállalkozás a nyereségét januárról februárra? A bázis időszak adata (a múltban elért adat) A tervidőszak adata

at a0

3800 ezer Ft

4200 ezer Ft

4200  1,105  együtthatós forma 3800 százalékos forma  1,105  100  110,5%

Vtf 

KA AN

A vállalkozás nyereségét januárról februárra 10,5 %-kal tervezi növelni.

4. Az eredményterv teljesítésének mérése

A eredményterv teljesítését mindig a tényleges változás (dinamika) összefüggésében

célszerű vizsgálni. A helyes megítéléshez ugyanis elengedhetetlen látnunk, hogy a terv

teljesítése milyen fejlődést eredményez.

Magas tervteljesítést eredményezhet valamilyen érdek miatti alacsony tervfeladat kitűzése, ugyanakkor jól meghatározott terv esetén, egy 100 %-os tervteljesítési viszonyszám is igen

U N

feszített munka eredménye lehet,

A nyereség tervteljesítési viszonyszáma 

Tényleges nyereség Tervezett nyereség

Vtt 

a1 at

M

Kidolgozott feladat:

Egy vállalkozás a bázis időszakban 3 800 ezer Ft nyereséget ért el. A következő időszakra

4 200 ezer Ft-os tervet tűzött ki. Ezzel szemben a tényleges nyereség 4 000 ezer Ft-ra

alakult. Hogyan teljesítette a vállalkozás nyereség tervét? Hogyan minősíthető a kitűzött tervszám a tervfeladat-és a dinamikus viszonyszám összefüggésében? -

Bázis időszak adata

3 800 ezer Ft

-

A tényleges adat

4 000 ezer Ft

-

Tervezett adata

4 200 ezer Ft

30


Vtt 

a1 at

4000  0,952  együtthatós forma 4200 százalékos forma  0,952  100  95,2%

Vtt 

A vállalkozás nem teljesítette nyereségtervét, a ténylegesen realizált nyeresége a tervétől 4,8%-kal elmaradt. -

-

Tervfeladat viszonyszám: Dinamikus viszonyszám:

4 200 : 3 800 = 110,5% 4000 : 3 800 = 105,3%

YA G

A komplex vizsgálat eredményéből látható, hogy valószínűleg irreálisan magas volt a

kitűzött nyereségterv, azért nem teljesült. Egyébként a nyereség az előző évhez képest

ténylegesen 5,3 %-kal emelkedett. Természetesen a terv nem teljesítése mögött számos más, hibás gazdasági döntés is lehet, vizsgálni kell ezeket!

5. Az eredmény térbeni összehasonlítása

Előfordulhat, hogy reális következtetést egy üzlet, vagy vállalkozás gazdálkodásról abból

KA AN

vonhatunk le, ha az üzlet, vagy vállalkozás elért eredményét egy más üzlet, vagy vállalkozás hasonló adatához viszonyítjuk.

Ugyanazon jelenségre vonatkozó, térben különböző adatok összehasonlítására a térben összehasonlító viszonyszám szolgál.

Térben összehasonlító viszonyszám = Összehasonlítandó adat : Összehasonlítási alap

aö a0

U N

Vö 

Általában a vállalkozások saját eredményüket hasonlítjuk más vállalkozás eredményéhez. Kidolgozott feladat:

M

Vállalkozásunk eredménye 23 600 ezer Ft, egy konkurens cégé 18 000 ezer Ft. Hasonlítsa össze a két vállalkozás eredményét! (a viszonyítás alapja saját vállalkozásunk eredménye)! 23 600 : 18 400 = 1,283

128,3%

magasabb a konkurens cég eredményénél!

Azaz:

vállalkozásunk

eredménye

6. A nyereség szerkezetének vizsgálata A statisztikai sokaság szerkezetét a megoszlási viszonyszámokkal vizsgálhatjuk.

31

28,3%-kal


Megoszlási viszonyszám 

A

nyereség

összefüggésében

A sokaság részadata A sokaság egésze

megoszlási

viszonyszámok

Vm 

ar ae

segítségével

leginkább

az

árréstömeg nyereség és költség fedezeti hányadát határozhatjuk meg. Fontos információt

nyújthat ennek térbeli vagy időbeli összehasonlítása. Megoldott mintafeladatunkban egy

kereskedelmi vállalkozás forgalmazási költségeinek és eredményének telephelyenkénti

YA G

alakulását vizsgáljuk, majd szemléltetjük grafikon segítségével.

A vállalkozás telephelyeinek forgalmazási költségei és eredménye millió Ft-ban

18

1.sz.

6

12

26

KA AN

2.sz. 8

3.sz.

3

16

4.sz.

0

4

10

20

30

Költség

Eredmény

40

Számítsuk ki a telephelyek árrését és annak költség-és eredmény fedezeti hányadát

U N

százalékos formában! Telephely

Árrés

Költségfedezeti hányad

Nyereségfedezeti hányad

-

1.sz. telephely

18 + 6 = 24 M Ft

18 : 24 = 75,0%

100 – 75 = 25%

-

3. sz. telephely

8 + 3 = 11 M Ft

8 : 11 = 72,7%

100 – 72,7 = 27,3%

2.sz. telephely

M

-

-

4. sz. telephely

26+ 12 = 38 M Ft

16 + 4 = 20 M Ft

26 : 38 = 68,4% 16 : 20 = 80,0%

100 – 68,4 = 31,6% 100 – 80 = 20,0%

A legkedvezőbbek a 2. sz. telep mutatói, mivel az árréstömegen belül magas a

nyereségfedezeti hányad. Ezzel szemben, a többi telephelyhez viszonyítva a legalacsonyabb költséghatékonyságú 4-es telephely, itt a legmagasabb a költségfedezeti hányada. Mint

láttuk,

a

vállalkozások

eredménye

többféle

tevékenységből

keletkezhet;

áruforgalomból, pénzügyi műveletekből, rendkívüli műveletekből. A tulajdonosok számára fontos lehet annak ismerete, hogy az adott időszak eredménye, milyen mértékben keletkezett a különböző tevékenységekből.

32

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE A nyereség megjelenési formái: -

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye,

-

Szokásos vállalkozási eredmény,

-

-

Pénzügyi tevékenység eredménye, A rendkívüli eredmény,

-


-


-

Adózott eredmény

YA G

A nyereség szerkezetén, annak összetételét, belső arányait, belső jellemzőit értjük. Kidolgozott feladat. Vizsgáljuk meg a vállalkozás eredményrészeinek arányát az adózás előtti eredmény százalékában! Megnevezés

Millió Ft


213,0

Az adózás előtti eredmény %-ában

KA AN

213 : 273 = 78,0%


18,0

18 : 273 = 6,6%


231,0

231 : 273 = 84,6%


42,0

42 : 273 = 15,4%


273,0

100,%

U N

Az adózás előtti eredmény 78%-a az üzleti tevékenység eredménye, 6,6%-a a pénzügyi

műveleteké, így a szokásos vállalkozási tevékenység eredménye 84,6 %-a az adózás előtti eredménynek. A rendkívüli eredmény az adózás előtti eredmény 15,4 %-a.

Az ilyen jellegű vizsgálatok is időbeni összehasonlítással nyújtanak kellő információt. Az eredményrészek arányának meghatározásakor fontos a viszonyítás alapjának helyes

M

megválasztása.

7. Nyereségelemzés relatív mutatókkal A nyereség és a nettó árbevétel között szoros összefüggés van. A nyereség forrása alapvetően a nettó árbevétel. A nettó árbevétel növekedése minden más közgazdasági tényezőt figyelmen kívül hagyva nyereségnövelő tényező.

Az olyan intenzitási viszonyszámot, amelynek számlálójában, mint viszonyítandó adat az

eredmény, a nevezőjében pedig, mint viszonyítási alap a nettó árbevétel szerepel, eredményszínvonalnak nevezzük.

33


Eredmény Nettó árbevétel

Eredményszínvonal =

Az eredményszínvonal mértékegysége %. A mutatószám azt fejezi ki, hogy az eredmény a nettó árbevételnek hány százaléka. A mutatót úgy is értelmezhetjük, hogy 100 Ft nettó árbevétel lebonyolítása során hány Ft eredmény realizálódik. Kidolgozott feladat: Ez üzlet nettó árbevétele 342 000 ezer Ft, az üzleti tevékenységének eredménye

27 420 ezer Ft. Állapítsuk meg a nyereségszínvonalat!

YA G

-

Nyereségszínvonal

27 420 : 342 000 = 0,08 x 100 = 8,0%

A mutató azt jelzi, hogy az üzleti tevékenység eredménye a nettó árbevétel 8%-a, illetve, 100 Ft nettó árbevételből az üzleti tevékenység eredménye: 8 Ft.

A nyereségszínvonal minden nyereségrészre hasonlóan számítható.

Megnevezés

KA AN

Kidolgozott feladat: Egy nagykereskedelmi vállalkozás jövedelmezőségének elemzése. M Ft

a nettó árbevétel %-ában

3 550,0

100,0


213,0

213 : 3550 = 6,0


18,0

18 : 3550 = 0,5


231,0

231 3550 = 6,5


- 12,4

-12,4 3550 = - 0,3


218,6

218,6 : 3550 = 6,2

Adózott eredmény

183,6

183,6 : 3550 = 5,2


138,5

138,5 : 3550 = 3,9

M

U N

Nettó árbevétel

Az eredménygazdálkodás is akkor hatékony, ha a nyereség növekedési üteme meghaladja a nettó árbevétel növekedési ütemét, ebben az esetben az eredményszínvonal is javul.

Az eredmény lehet negatív is. Amennyiben a ráfordítások összege meghaladja az árréstömeg értékét a vállalkozás veszteséges. Az eredmény színvonalát ebben az esetben is ki lehet számítani, amely azonban szintén negatív. Kidolgozott feladat: 34

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Egy vállalkozás adatai: Megnevezés

Ezer Ft-ban

A nettó árbevétel %-ában

Nettó árbevétel

587 900,0

100,0

Elábé

470 320,0

470 320 : 587 900 = 80,0

Árréstömeg

117 580,0

117 580 : 587 900 = 20,0

Forgalmazási

költségek

egyéb ráfordítások

YA G

vagy 100 – 80 = 20,0% és 129 338,0

22,0

Üzleti tevékenység eredménye - 11 758,0

- 11 758 : 587 900 = - 2,0

KA AN

vagy 20 – 22 = -2%

Mint minden intenzitási viszonyszámnak, a nyereség-színvonalnak is vizsgálható az időbeli és térbeli változása. A

nyereségszínvonal

változását

dinamikus viszonyszám fejezi ki.

U N

Eredményszínvonal vátozás 

két

időszak

nyereségszínvonal–mutatóiból

képzett

Beszámolási időszak eredmény színvonala Bázisidőszak eredmény színvonala

Mint tudjuk, az intenzitási viszonyszámok dinamikája a viszonyszámtört számlálójában és

M

nevezőjében szereplő mutatószámok dinamikájának hányadosaként is kiszámítható.

Eredményszínvonal vátozás 

Beszámolási időszak eredményváltozása Bázisidőszak edményváltozása

A fentiekből meghatározható a nyereségszínvonal-változás üteme.

Eredményszínvonal-változás üteme =Eredményszínvonal változása - 100

35

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE A mutató azt jelzi, hogy a nyereségszínvonal hány százalékkal haladja meg a megelőző évit. A mutató akkor kedvező, ha értéke pozitív. Kidolgozott feladat: Egy ruházati üzlet adatai: Megnevezés

Mértékegység

Bázis időszak

Beszámolási időszak

Üzleti

eredménye

ezer Ft

150 000,0

tevékenység ezer Ft

Eredményszínvonal

7 500,0

%

5,0

5,5

Megoldás

158 000 : 150 000 = 105,3%

Eredményváltozás ezer Ft-ban

8 690 – 7 500 = 1 190 ezer Ft

Eredményváltozás %-ban

8690 : 7500 = 115,9%

Eredményszínvonal változás %-ban

5,5 : 5,0 = 110,0%

vagy

1,159 : 1,053= 110,0%

U N

Nettó árbevétel változása

Eredményszínvonal-változás üteme

110 - 100 = 10,0%

Eredményszínvonal-változás mértéke

5,5 – 5,0 = + 0,5 % pont

Eredményrugalmasság

15,9 : 5,3= 3,0%

M

8 690,0

KA AN

A táblázatból számítható további mutatók: Megnevezés

158 000,0

YA G

Nettó árbevétel

A megoldott mintafeladatban bemutattunk még két eredmény-hatékonysági mutatót; a

eredményszínvonal-változás mértékét, amely azt mutatja meg, hogy a beszámolási időszak

eredményszínvonala hány százalékponttal marad el, vagy haladja meg a bázis időszakét.

Eredményszínvonal válozás mértéke  Tárgyiszak eredményszínvonala  Bázisidőszak eredményszínvonala

36

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE És

az

eredményrugalmasságot,

eredményváltozást jelzi.

Eredményrugalmasság =

amely

1%-os

nettó

árbevétel-változásra

jutó

Az eredmény százalékos változása A nettó árbevétel százalékos változása

A kidolgozott feladatban kiszámított mutatók értelmezése. A ruházati üzlet jövedelmezősége kedvezően alakult. A nyereségszínvonal 5%-ról 5,5%-ra emelkedett, így míg a bázis időszakban 100 Ft nettó nyereségtartalma

5

Ft

volt,

a

beszámolási

időszakban

már

5,5

Ft.

YA G

árbevétel

nyereségszínvonal változás üteme +10%, mértéke 0,5% pont

A

A vizsgált időszakban az üzlet nettó árbevétele 5,3 %-kal növekedett, miközben nyeresége

1190 ezer Ft-tal, 15,9%-kal. Egy százalékos nettó árbevétel-növekedést 3%-os eredmény-

növekedés követett.

KA AN

8. Nyereséghatékonysági mutatók

A relatív vizsgálatoknál további intenzitási viszonyszámok segítségével az eredményt azon tényezőkkel vethetjük össze, amelyeknek fontos szerepük van a nyereség alakulásában. Az eredményhatékonysági mutatók kifejezhetők százalékban illetve Ft-ban. Számíthatók bármelyik eredményrészből. Néhány gyakrabban használt mutató:

U N

Árréshatékonyság =

Eredmény Árréstömeg

A mutató azt fejezi ki, hogy 100 Ft árrésre hány Ft eredmény jut.

M

Költséghatékonyság =

Eredmény Összes ráfordítás

A mutató azt fejezi ki, hogy 100 Ft költségre hány Ft eredmény jut. Eszközhatékonyság =

Eredmény Összes eszköz értéke

A mutató azt fejezi ki, hogy 100 Ft vagyonra hány Ft eredmény jut. Eszköz és bérarányos eredmény =

Eredmény Eszközérték  Bérköltség

A mutató az eszközértékre és a bérköltségre jutó eredményt fejezi ki százalékban. 37

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Kidolgozott feladat: Egy vállalkozás jövedelmezőségi adatai: Megnevezés

Ezer Ft- ban

Nettó árbevétel

272 000,0


206 720,0 65 280,0

Forgalmazási

költségek

ráfordítások

és

egyéb


YA G

Árréstömeg

44 781,0

20 499,0 102 495,0

Bérköltség

27 182,4

KA AN

Eszközérték

20 499 : 65 280 = 31,4%

Költséghatékonyság

20 499 : 44 781 = 45,8%

Eszközhatékonyság

20 499 : 102 495 = 20,0%

Bérhatékonyság

20 499 : 27 182,4 = 75,4%

Eszköz-és bérarányos eredmény

20 499 (102 495 + 27 182,4) =

U N

Árréshatékonyság

15,8%

A mutatók szöveges értelmezése. A vállalkozás árréshatékonysága 31,4%, azaz 100 Ft árrés

elérése estén 31,4 Ft eredmény képződött. A költséghatékonyság 45,8%, amely azt jelzi, hogy

100

Ft

költségfelhasználás

mellett

45,8

Ft

eredmény

realizálódott.

Az

M

eszközhatékonyság 20%, mely azt mutatja meg, hogy az eszközérték 20%-ának (egy ötödének) megfelelő eredményt ért el a vállalkozás. A bérhatékonyság 75,4%, azaz 100 Ft kifizetett bér után 75,4 Ft nyereség képződött. Az eszköz-és bérarányos eredmény 15,8%,

eszköz és bérköltség együttes összegének minden 100 Ft-ja után 15,8 Ft eredményt lehet kimutatni.

(A vállalkozás vizsgált mutatóinak mélyebb elemzéséhez hiányoznak a viszonyítási alapok. Ezek lehetnének az elmúlt időszakban elért hasonló mutatók, vagy valamilyen más vállalkozás hasonló adatai)

38


TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételjük

tanultakat!

át

a

gazdasági

számításokban

megismert

dinamikus

viszonyszámokról

A dinamikus viszonyszám azt fejezi ki, hogy a tárgyidőszak adata hányszorosa (százalékos formában hány százaléka) a bázis időszak adatának.

Úgy is értelmezhetjük, hogy a tárgyidőszak adata hány százalékkal magasabb, avagy

YA G

alacsonyabb a bázis időszak adatánál.

Ha a dinamikus viszonyszám: 100 % → nincs változás

100 % – nál nagyobb→ növekedésről beszélünk, 100 % – nál kisebb → csökkenésről beszélünk

KA AN

Megoldott mintafeladatok:

Egy vállalkozás bázis évi nyeresége 12 000 ezer Ft, a beszámolási időszakban a nyereség összege 15 000 ezer Ft. Hogyan változott a nyereség a bázis időszakról a beszámolási

időszakra?? -

A bázis időszak nyeresége (a múltban elért adat)

A tárgyidőszak adata (a hozzánk időben közelebb álló adat)

15 000 ezer Ft

15000  1,25  együtthatós forma 12000 százalékos forma  1,25 100  125%

Vd 

U N

a Vd  1 a0

12 000 ezer Ft

Az adat értelmezése: -

a vállalkozás nyeresége a bázis időszakról a beszámolási időszakra 25 %-kal emelkedett, vagy

M

-

a vállalkozás beszámolási időszaki nyeresége 1,25 szöröse a bázis év nyereségének,

-

-

a vállalkozás beszámolási időszaki nyeresége 125%-a a bázis időszak nyereségének,

vagy

a vállalkozás nyeresége a bázis időszakról a beszámolási időszakra 3 000 ezer Ft-tal, 25 %-kal emelkedett.

2. Gondoljuk végig a gazdasági számításokban megismert tervfeladat viszonyszámokról

tanultakat! A

statisztikai

módszerek

alkalmasak

a

tervezést

megalapozó

számításokra,

és

a

szemszerűen meghatározott célkitűzések teljesítését is tudja mérni. Eszközi a tervfeladat-, illetve a tervteljesítési viszonyszám.

39

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE A tervfeladat viszonyszám megmutatja, hogy a tervezett adat milyen mértékű fejlődést, változást irányoz elő az elmúlt időszak adatához viszonyítva. -

Ha a tervfeladat viszonyszám egyenlő 100 % →

-

Ha a tervfeladat viszonyszám nagyobb mint 100 % → tervezett növekedésről

-

(írjuk elő), amit már korábban is sikerült elérnünk.

ugyanazt a célt határozzuk meg

beszélünk.

Ha kisebb mint 100 % → tervezett csökkenésről van szó.

Megoldott mintafeladat:

4 %-kal alacsonyabb, mint a megelőző évben volt.

Határozza meg a bázis év nyereségének összegét!

YA G

a) Egy kereskedelmi-és szolgáltató bt. tervezett nyeresége 4 800 millió Ft, amely

-

A tervezett adat

4 800 ezer Ft

-

A nyereség tervezett változása (tervfeladat viszonyszám)

Vtf 

at a0

KA AN

A tervfeladat viszonyszám átrendezésével

96 %

0,96 

4800  5000 ezer Ft a0

a) Értelmezze a nyereség 96%-os tervfeladat viszonyszámát! Válassza ki a helyes megfogalmazás(oka)t!

a tervezett nyereség a bázisidőszakéhoz viszonyítva 4 %-kal csökken,

-

a tervidőszak nyeresége 4%-kal alacsonyabb a bázis időszak nyereségénél,

U N

-

-

-

-

a nyereség a tervek szerint nem változik,

a nyereség a tervek szerint 4%-kal csökken,

a nyerség a tervek szerint 96%-kal csökkent.

M

-

a tervezett nyereség 4%-kal magasabb, mint a megelőző időszakban volt,

b) Értelmezze a nyereség 104%-os tervfeladat viszonyszámát! Válassza ki a helyes megfogalmazás(oka)t! -

a nyereséget 104%-kal tervezik növelni,

-

a nyereség terv szerint 4 %-kal emelkedik,

-

-

-

a nyereség 4 %-kal emelkedett,

a tervidőszak nyeresége 4%-kal haladja meg a bázis időszak nyereségét, a nyereség nem változott.

40

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE 3. Értelmezzük újra a gazdasági számításokban megismert tervteljesítési viszonyszámokról

tanultakat!

A tervteljesítési viszonyszám a ténylegesen elért eredmény arányát fejezi ki a tervhez képest. Ha a tervteljesítési viszonyszám nagyobb mint 100 % → a terv túlteljesítéséről beszélünk. Ha a tervteljesítési viszonyszám kisebb mint 100 % → a terv nem teljesült.

YA G

Ha a tervteljesítési viszonyszám egyenlő 100 % → a terv teljesült. Megoldott mintafeladatok:

a) Egy vállalkozás január havi tervezett nyeresége 12 000 ezer Ft, a február havi tényleges nyereség 15 000 ezer Ft.

Hány százalékra teljesítette a vállalkozás a nyereségtervét?

-

Tervezett adat

12 000 ezer Ft

Tényleges adat

15 000 ezer Ft

KA AN

-

15000  1,25  együtthatós forma 12000 százalékos forma  1,25  100  125%

Vtt 

a Vtt  1 at

A vállalkozás nyereségtervét 25 %-kal túlteljesítette.

U N

b) A tervfeladat viszonyszám képlete:

Vtt 

a1 at

M

Válassza ki az átrendezett képletekből a matematikailag helyes formulá(ka)t!

4.

a1 Vtt

a.

at 

d.

a1  at  Vtt

Ismételjük

át

a

gazdasági

b. a1 

at Vtt

e. a t  a1  Vtt

számításokban

c.

at 

Vtt a1

f.

Vtt 

at a0

megismert

térbeni

összehasonlító

viszonyszámot. Ugyanazon jelenségre vonatkozó, de térben eltérő adatok összehasonlítására a térben összehasonlító viszonyszám szolgál. Megoldott mintafeladat:

41

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Egy vállalkozó 3 üzletének nyeresége a következőképpen alakult: -

1-es üzlet

42 000 ezer Ft

-

3-as üzlet

14 000 ezer Ft

-

2-es üzlet

Hasonlítsuk

28 000 ezer Ft

össze

térben

összehasonlító

viszonyszámok

segítségével

a

3

üzlet

nyereségének alakulását! A viszonyítás alapja legyen a 3-as üzlet eredménye. -

-

1-es üzlet

42 000:14000 = 3

2-es üzlet

28 000:14000 = 2

300%

200%

Megállapíthatjuk, hogy az egyes üzlet nyeresége háromszorosa, a kettes üzlet nyeresége

YA G

kétszerese a hármas üzlet eredményének.

5. Tekintsük át a statisztikai sokaság szerkezetének vizsgálatáról tanultakat! A nyerség szerkezetét megoszlási viszonyszámok segítségével vizsgálhatjuk.

A statisztikai sokaságot számos megfigyelési egység alkothatja. A megfigyelési egységek

valamilyen ismérv szerinti rendszerezése csoportokat eredményez. A csoportok abszolút szerepére.

KA AN

nagyságából nem mindig tudunk következtetni a csoportok egész sokaságban betöltött

Ahhoz, hogy a részek sokaságban elfoglalt szerepét érzékeltetni tudjuk, meg kell vizsgálni a megfigyelési egységek előfordulásának megoszlását. (relatív gyakoriságát)

A megoszlási viszonyszám a sokaság egyes csoportjainak arányát fejezi ki a sokaság egészéhez képest.

A megoszlási viszonyszám, mint minden viszonyszám elvonatkoztat az abszolút érték

U N

nagyságától, ezért alkalmas arra, hogy a statisztikai sokaság egy részének az egészhez való viszonylagos nagyságát szemléltesse.

A megoszlási viszonyszámnál az egész sokaságot tekintjük 100-nak (ez a viszonyítás

alapja), és megvizsgáljuk, hogy az egyes részek ennek az alapnak hányad részét, százalékos

M

formában kifejezve hány százalékát képezik.

Az azonos sokaságra vonatkozó megoszlási viszonyszámok összege 1, illetve 100 % Megoldott mintafeladat: Egy kereskedelmi vállalkozás öt éves intervallumban vizsgálja árréstömegének költség - és nyereségfedezeti hányadát. A vizsgálat eredményét az alábbi grafikon szemlélteti:

42


Az árréstömeg költség-és nyereségfedezeti hányada %-ban 60

2005

40 68

2004

32 87

2003

13

65

35 72

2001 0

20

28

40 Költségfedezet

60

2001. év 200 millió Ft

-


-

-

100


KA AN

-

80

Nyereségfedezet

Az árréstömeg alakulása a vizsgált időszakban: -

YA G

2002

2004. év 248millió Ft


Határozza meg az egyes években a költségek és a nyereség összegét! Megoldás: -

2001. év

-

2003. év

-

2005. év

-

2004. év

Nyereségfedezeti rész

235x0,68= 159,8 millió Ft

235x0,32= 75,2millió Ft

200x0,6= 120 millió Ft

250x0,87=217,5 millió Ft 248x0,65=161,2millió Ft

260x0,72=187,2 millió Ft

200x0,4 = 80 millió Ft

250x0,13=32,5 millió Ft

248x0,35=86,8millió Ft

260x0,28=72,8 millió Ft

U N

-

2002. év

Költségfedezeti rész

6. Ismételjük át az intenzitási viszonyszámokról tanultakat! Az intenzitási viszonyszám két különböző jelenség adatának hányadosa, amelyek egymással

M

logikai, közgazdasági kapcsolatban vannak.

Az intenzitási viszonyszámoknak általános képlete nincs. Pl. egy üzlet nettó árbevétele 200 millió Ft, a nyereség 4 millió Ft -

Értelmezhetjük a feladatot úgy, hogy a nyereség 2 %-a a nettó árbevételnek (4 :200 =

-

Értelmezhető a feladatot úgy is úgy is, hogy 1 Ft nyereségre 50 Ft nettó árbevétel jut.

0,02

2 %) vagyis 100 Ft nettó árbevétel elérésével 2 Ft nyereséget érünk el.

(200: 4 =50 Ft) akkor a 200-at osztjuk 4-gyel.

Mi a továbbiakban minden intenzitási viszonyszám számítási módját megadjuk.

43

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE A számláló és a nevező mértékegysége legtöbbször más. Az intenzitási viszonyszámok

mértékegysége lehet: -

-

a számláló és a nevező mértékegysége együtt,

ha a számláló és a nevező mértékegysége azonos a mértékegység kifejezhető

természetes mértékegységben, de százalékos formában is!

Az intenzitási viszonyszámok csak további összehasonlításban adnak lehetőséget elemzésre.

Intenzitási

viszonyszámokból

ugyanúgy

számolunk

dinamikus-,

tervfeladat-,

tervteljesítései- és térben összehasonlító viszonyszámokat, mint abszolút adatokból.

YA G

a) Megoldott feladat: Egy áruház jövedelem-kimutatásának adatai: Megnevezés

M Ft

A nettó árbevétel %-ában

Elábé Árrés

Forgalmazási ráfordítás

2520

KA AN

Nettó árbevétel

100,0

504

költség

és

egyéb

14,0


U N

Számítsa ki egy áruház jövedelem-kimutatásának hiányzó adatait! -

Elábé

2 520 - 504 = 2 016,0 M Ft

-


2 520,0 x 0,14 = 352,8 M Ft

-

-

Eredmény

-

-

504,0 - 352,8 = 151,2 M Ft

Árrésszínvonal

504 : 2 520 = 20,0%

Eredményszínvonal

20 - 14 = 6%

M

-

Fogalmazási költségek és

Elábészínvonal

100 -20 = 80,0%

b) Megoldott feladat: Feladatunk egy vállalkozás jövedelmezőségi adatainak vizsgálata.

Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait! Határozza meg az adatok időbeli változását kifejező

dinamikus viszonyszámokat! Számítsa ki mindkét időszakban az üzleti tevékenység eredményszínvonalát, majd a nyereségszínvonal változás ütemét és mértékét, és az eredményrugalmasságot! Értelmezze a kapott mutatókat szövegesen!

44

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Egy vállalkozás jövedelmezőségi adatai: Megnevezés

Bázis

időszak Tárgy

időszak Változás

ezer Ft-ban

ezer Ft-ban

Nettó árbevétel

576 000,0

614 000,0


442 000,0

452 000,0

bázis =100%

Árréstömeg

ráfordítások

99 750,0


Megoldás:

Bázis időszak: Árréstömeg

-

Üzleti tevékenység eredményszínvonala

-

576 000 - 442 000 = 134 000 ezer Ft

KA AN

-

Üzleti tevékenység eredmény

Tárgy időszak -

Árréstömeg

-

Üzleti tevékenység eredményszínvonala

-

102 540

YA G

Forgalmazási költségek és egyéb

134 000 - 99 750 = 34 250 ezer Ft

34 250 : 576 000 = 5,9%

614 000 - 452 000 = 162 000 ezer Ft

Üzleti tevékenység eredmény

Dinamikus viszonyszámok

162 000 - 102 540 = 59 460 ezer Ft 59 460 : 614 000 = 9,7%

-

Nettó árbevétel

614 000: 576 000 = 106,6%

-


452 000: 442 000 = 102,3%

Árréstömeg

162 000: 134 000 = 120,9%


59 460: 34 250 = 173,6%

Mértéke

9,7 - 5,9 = 3,8% pont

U N

-

-

-

-

-

A nyereségszínvonal változás ütemét

102 540:99 750 = 102,8%

9,7 : 5,9 = 164,4%

Eredményrugalmasság

73,6 : 6,6 = 11,2%

M

-


A mutatók szöveges értelmezése:

A vállalkozás nettó árbevétele a vizsgált időszakban 6,6%-kal emelkedett. Az árréstömeg jelentős mértékben, több mint 20 %-kal emelkedett, miközben a költségek növekedési

üteme elmaradt a nettó árbevétel növekedési üteménél, ezért nagy mértékben 73,6%-kal nőtt az üzleti tevékenység eredménye.

A bázis időszakban 100 Ft nettó árbevétel elérése kapcsán 5,9 Ft nyereség képződött, a

beszámolási időszakra ez 64,4%-kal emelkedve 9,7 Ft-ra nőtt. A nyereségszínvonal változás mértéke 3,8 %.

Különösen a hatékony árrésgazdálkodás következtében 1 %-os nettó árbevétel növekedése 11,2%-os eredménynövelést eredményezett.

45

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE c) Megoldott feladat: Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait! Határozza meg az adatok

időbeli változását kifejező dinamikus viszonyszámokat! Értelmezze a kapott mutatókat szövegesen!

Egy vállalkozás jövedelmezőségi adatai: Megnevezés

Bázis

időszak Tárgy időszak Változás

ezer Ft-ban

Összes ráfordítások

164 000,0

192 000,0

541 750

554 540,0

(Elábé + forgalmazási költségek) Üzleti tevékenység eredménye

64 250,0 265 000,0

Bérköltség

42 500,0

89 460,0

274 000,0

44 300,0

KA AN

Eszközérték

ban

YA G

Árréstömeg

ezer Ft-ban

%-


Költséghatékonyság Eszközhatékonyság Bérhatékonyság

U N


Megoldás:

Bázisidőszak: -


-


64 250 : 265 000 = 24,2%


64 250 : (265000+42500) = 20,9%

64 250 : 164 000 = 39,2%


64 250 : 541 750 = 11,9%

M

-

-

-

Bérhatékonyság

64 250 : 42 500 = 151,2%

Tárgyidőszak: -


-


89 460 : 274 000 = 32,6%


89 460 : (274 000 +44 300) = 28,1%

-

-

-

89 460 : 192 000 = 46,6%


89 460 : 554 540 = 16,1%

Bérhatékonyság

89 460 : 44 300 = 201,9%

Dinamikus viszonyszámok -


46,4 : 39,2 = 118,4% 46



-

Bérhatékonyság

-

-

16,1 :11,9 = 135,3%


32,6 : 24,2 = 134,7%


28,1 : 20,9 = 134,4%

201,9 :151,2 = 133,5%

A mutatók szöveges értelmezése:

A vállalkozás vizsgált valamennyi eredményhatékonysági mutatója javult.

A többi mutatóhoz viszonyítva alacsonyabb szinten, a többitől elvonatkoztatva azonban jelentős mértékben emelkedett az árréshatékonyság, 18,4 %-kal, a többi mutató mind 30 %

M

U N

KA AN

növekedett a többi gazdasági mutatóhoz képest.

YA G

feletti növekedést mutat. Ez azzal magyarázható, hogy az eredmény jelentős mértékben

47


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Határozza meg a nyereségtartalmuk alapján az eredmény megjelenési formáját! A nyereség tartalma

mindenkori

határozott

jogszabályok

mértékű

által

társasági

csökkentett eredményrész. Az

átmenetileg

szabad

meg-

YA G

A

Az eredmény megjelenési formája

adóval

pénzeszközök


Az adózott eredmény és a vállalkozások különbözete.

fizetett

osztalék

KA AN

tulajdonosainak

A nem szokásos üzletmenettel kapcsolatos tevékenységekből keletkező eredményrész. Adózás

előtti

vállalkozási

eredmény:

eredmény

eredmény összege.

és

a

a

szokásos

rendkívüli

A kereskedelmi vállalkozások alaptevékeny-

U N

ségből keletkező eredményrész. Az

üzleti

és

a

pénzügyi

M

eredményének összege.

műveletek

2. feladat Számítsa ki az áruház hiányzó jövedelmezőségi adatait!

Egy áruház jövedelem-kimutatásának adatai: Megnevezés

M Ft

Az árbevétel %-ában

Nettó árbevétel

2500

100,0

Elábé

48

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Árrés

500

Forgalmazási költség és egyéb ráfordítás

15,0


3. feladat Határozza meg milyen üzleti eredménnyel zárt az áruház! Egy áruház nettó árbevétele 2600 M Ft. A vizsgált időszakban beszerzett áruk nettó

YA G

beszerzési értéke 2000 M Ft. Az év eleji nyitókészlet nettó beszerzési áron 183 M Ft. Év végén leltározáskor 7 M Ft-tal magasabb a zárókészlet. A forgalmazási költségek és az

KA AN

egyéb ráfordítások együttes összege 320 M Ft.

4. feladat A következő grafikon egy élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató kft. nyereségének alakulását szemlélteti. Számítsa ki a nyereség-változást évenként 2000. évhez és az előző évhez viszonyítva!

U N

A kft. nyereségének alakulása millió Ft-ban

45 40 35

M

30 25

42

20

37

15 10 5

14

26 18

15

0 2000

2001

2002

2003

2004

49

2005

AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE 5. feladat Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait, valamint a forint adatok százalékban

kifejezett változását! Értékelje szövegesen az ABC-áruház jövedelmezőségének alakulását! Határozza meg milyen tényezők hatottak az üzleti tevékenység eredményének alakulására!

Állapítsa meg a nyereségszínvonal változás ütemét és mértékét, valamint a beszámolási időszakban a100 Ft nettó árbevételre jutó nyereséget! Egy ABC-áruház jövedelmezőségi adatai: Bázisév M Ft

a

árbevétel ában

240,0

Elábé

.

Árréstömeg

65,0

%-

a

ában

300,0

.

.

.

75

.

.

.

Forgalmazási költség és egyéb .

.

.

.


8,0

22,0

.

.

M

U N

ráfordítás

nettó

árbevétel %-

.

KA AN

Nettó árbevétel

nettó M Ft

YA G

Megnevezés

Beszámolási év

50


MEGOLDÁSOK 1. feladat Határozza meg a nyereség tartalma alapján az eredmény megjelenési formáját! A nyereség tartalma

mindenkori

határozott

jogszabályok

mértékű

által

társasági

csökkentett eredményrész. Az

átmenetileg

szabad

meg-

adóval

pénzeszközök


Az adózott eredmény és a vállalkozások különbözete.

fizetett

osztalék

Adózott eredmény

Pénzügyi tevékenység eredménye


KA AN

tulajdonosainak

YA G

A

Az eredmény megjelenési formája

A nem szokásos üzletmenettel kapcsolatos


Adózás


tevékenységekből keletkező eredményrész. előtti

vállalkozási

eredmény:

eredmény

eredmény összege.

és

a

a

szokásos

rendkívüli

Üzleti (üzemi) tevékenység eredménye

Az


U N

A kereskedelmi vállalkozások alaptevékenységből keletkező eredményrész. üzleti

és

a

pénzügyi

M

eredményének összege.

műveletek

2. feladat Számítsa ki az áruház hiányzó jövedelmezőségi adatait! -

Elábé

2 500 - 500 = 2 000,0 M Ft

-


2 500,0 x 0,15 = 375,0 M Ft

-

-

-

-

-

Fogalmazási költségek és Eredmény

500,0 - 375 = 125,0 M Ft

Árrésszínvonal

500 : 2 500 = 20,0%

Eredményszínvonal

20 - 15 = 5%

Elábészínvonal

100 -20 = 80,0%

51


3. feladat -

Elábé

-

Eredmény

-

183 + 2000 - 200 = 1983 M Ft

Árréstömeg

2 600 - 1983 = 617 M Ft 617 - 320 = 297 M Ft

4. feladat Bázisviszonyszámok

-

15 : 14 = 107,1%

-

Láncviszonyszámok

YA G

-

18 : 14 = 128,6%

-

18 : 14 = 128,6%

15 : 18 = 83,3%

26 : 14 = 185,7%

-

26 : 15 = 173,3%

37 : 14 = 264,3%

37 : 26 = 142,3%

42 : 14 = 300,0%

42 : 37 = 113,5%

KA AN

-

5. feladat Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait, valamint a forint adatok százalékban kifejezett változását! Értékelje szövegesen az ABC-áruház jövedelmezőségének alakulását! Határozza meg milyen tényezők hatottak az üzleti tevékenység eredményének alakulására!

Állapítsa meg a nyereségszínvonal változás ütemét és mértékét, valamint a beszámolási időszakban a100 Ft nettó árbevételre jutó nyereséget! -

-

Bázis időszak:

-

Elábé színvonal

U N

-

-

Beszámolási időszak

-

-

M

-

-

-

-

-

-

-

-

Nyereség

Árrésszínvonal

-

-

Elábé

Változás

240 - 65 = 175,0 M Ft

240 x 0,08 = 19,2 M Ft 65 : 240 = 27,1%

100 - 27,1 = 72,9%

Költségek

65 - 19,2 = 45,8 M Ft

Elábé

300 x 0,75 = 225,0 M Ft

Árrés

300 - 225 = 75,0 M Ft

Költségek

75 - 22 = 53 M Ft

Eredményszínvonal

25 - 17,7= 7,3%

Költségszínvonal

Árrésszínvonal Költségszínvonal Nettó árbevétel Elábé

27,1 - 8 = 19,1%

100 - 75 = 25 %

53 : 300 = 17,7%

300 : 240 = 125,0%

225 : 175 = 128,6%

Árrés

75 : 65 = 115,4%

Eredmény

22 : 19,2 = 114,6%

Költségek

100 Ft nettó árbevételre jutó eredmény

52

53 : 45,8 = 115,7% 22 : 300 = 7,3 Ft


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Horváthné Herbáth Mária- Stágel Imréné Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek II. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1999.

Horváthné Herbáth Mária- Stágel Imréné Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Műszaki

YA G

Kiadó Budapest 2006.

Horváthné Herbáth Mária- Stágel Imréné Az áruforgalmi tevékenység tervezése, elemzése,

hatása az eredményre Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. És a Heller Farkas

Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások főiskolája, Budapest 2008. Kristóf

Lajos:

Szervezés-vezetés

a

gazdasági-szolgáltatási

KA AN

Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft Budapest 1999.

szakterület

számra.

Kristóf Lajos: Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Példatár Műszaki Kiadó, Budapest

2006.

M

U N

Kristóf Lajos: Gazdasági számítások a kereskedelemben, Műszaki Kiadó, Budapest 2008.

53

A(z) 0003-06 modul 012-es szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés megnevezése

51 213 01 0010 51 01

Eseményrögzítő

51 213 01 0010 51 02

Filmlaboráns

52 341 05 1000 00 00

Kereskedő

52 341 05 0100 52 01

Bútor- és lakástextil-kereskedő

52 341 05 0100 52 02

Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő

52 341 05 0100 52 03

Ruházati kereskedő

33 341 01 0000 00 00

Kereskedő, boltvezető

52 341 07 0000 00 00

Kultúrcikk-kereskedő

52 725 01 0000 00 00

Látszerész és fotócikk-kereskedő

33 341 03 0010 33 01

Építőanyag-kereskedő

33 341 03 0010 33 02

YA G

A szakképesítés OKJ azonosító száma:

Épületgépészeti anyag- és alkatrészkereskedő

Járműalkatrész-kereskedő

33 341 03 0010 33 04

Villamossági anyag- és alkatrész-kereskedő

51 341 01 0000 00 00

Műszakicikk-kereskedő

31 341 04 0000 00 00

Vegyesiparcikk-kereskedő

31 341 04 0100 31 01

Agrokémiai és növényvédelmi kereskedő

31 341 04 0100 31 02

Gyógynövénykereskedő

31 341 04 0100 31 03

Piaci, vásári kereskedő

31 341 04 0100 31 04

Sportszer- és játékkereskedő

33 215 02 0000 00 00

Virágkötő, -berendező, virágkereskedő

33 215 02 0100 33 02

Virágkereskedő

52 341 06 0001 52 01

Antikváriumi kereskedő

U N

KA AN

33 341 03 0010 33 03

M

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 30 óra

YA G KA AN U N

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.

M

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató

MUNKAANYAG. Kristóf Lajos. Az eredmény elemzése. A követelménymodul megnevezése: Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése

Recommend Documents