MOL ZÖLDÖVEZET SAJTÓTÚRA – SAJTÓANYAG
A MOL Zöldövezet Programról
A MOL Zöldövezet Program Magyarországon egyedülálló.
Ez az egyetlen olyan pályázati lehetőség, amely azt támogatja, hogy egy ház/település lakói együtt újítsák fel közös zöldterületeiket.
Lényege, hogy a lakók együtt tervezik meg és hozzák létre saját, közös belső kertjüket.
A MOL Zöldövezet Program céljai: egyrészt, hogy több és szebb zöldfelület legyen az országban, másrészt, hogy a közösségek összefogjanak, a környezettudatosság erősödjön.
A MOL környezetvédelmi programja 2006-ban indult.
A MOL Zöldövezet Program hatására eddig összesen közel 300 közösség fogott össze, összesen 20 ezer ember. Ez annyi, mintha Szentendre minden lakosa együttműködött volna.
Együtt másfél Margit szigetnyi területet, 1,5 millió négyzetmétert újítottak fel.
Közel 100 ezer fa, virág és cserje települt.
2014-ig 125 millió forint támogatást kaptak a közösségek a MOL Zöldövezet Program keretében.
A pályázati pénzből lehet vásárolni őshonos növényeket, kerti eszközöket és a megvalósításhoz szükséges alapanyagokat.
A pénzt lehet fordítani takarítására, szeméttárolók illetve szelektív hulladékgyűjtők létesítésére, felújítására, valamint biciklitárolók, padok, asztalok, szobrok kihelyezésére vagy környezetbarát felújítására is.
A MOL Zöldövezet Program pályázatára több kategóriában lehet pályázni. Közösségi kertek létesítésére, társasházi belső udvarok megújítására, illetve települések zöld területeinek megújítására is.
A pályázatokat ősszel kell beadni. A megvalósítási szakasz a következő év tavasza, illetve nyara.
A MOL Zöldövezet Program Szlovákiában, Horvátországban és Romániában is működik.
MOL Zöldövezet Program sikertörténetek
Iszkaszentgyörgy Iszkaszentgyörgyön korábban nem volt olyan közösségi tér, amely alkalmas lett volna arra, hogy a település ott rendezvényeket, ünnepeket rendezhessen. A MOL Zöldövezet programmal ezen tudtak változtatni. Iszkaszentgyörgy Fejér megyében, Székesfehérvár közelében található 2000 fős település. Csatlakoztak a munkálatokhoz a környező utcákban, falurészekben lakók, de több helyi egyesület is bekapcsolódott az önkénteseivel. A polgárőrség a nehezebb fizikai munkákban segített. A tűzoltó egyesület tagjai a növények rendszeres öntözését, a foltvarró klub tagjai pedig a növények gyomlálását és a fűszernövény-kert kialakítását vállalták. Sikeres volt az együttműködés a község oktatási intézményeivel is: a madarak és fák napján a gyerekekkel közösen ültettek növényeket a parkban. Iszkaszentgyörgyön ez volt az első olyan projekt, amely több civil szervezet összefogásával és a lakosok bevonásával valósult meg. Szarvas Szarvas város szélén pihenő park létesült a MOL Zöldövezet programnak köszönhetően. A Város- és Környezetvédő Egyesület több szervezettel is összefogott. A Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Szarvasi Fiatalok a Holnapért Egyesület Anyaklubja is részt vett a projektben. Több száz őshonos fát és több mint ezer különböző fajú cserjét ültettek. Már pihenni, sportolni és játszani is lehet a parkban. Szentistván telep A budakalászi Szent István telepen sport és oktatópark létesült a MOL Zöldövezet program keretében. A közösségi tervezésbe, majd a közösségi megvalósításba a szentistvántelepi cserkészcsapaton kívül bekapcsolódtak a helyi lakosok, a helyi iskola, a különböző generációkat megmozgató helyi civil szervezetek és közösségek (Egészségklub, Védegylet, „grundosok”, „garázsbrigád”), valamint számos helyi vállalkozó is. A projekt célja az volt, hogy egy fiatalok számára vonzó közpark jöjjön létre, amely egyrészt oktató, másrészt szórakoztató is. A park bemutatja azokat a fafajtákat és növényi társulásokat, melyek az iskolai oktatási tananyagban szerepelnek. Lettek szabadtéri játékok is, valamint szabadtéri tornapálya. Az elültetett fák tövében ismertető táblákat helyeztek el, a park szélén terepfutásra alkalmas futóösvényt alakítottak ki, valamint további 400nm– es területet füvesítettek a „kicsik focipályája” számára. A közösségi parképítés négy hónapig tartott. Az akció során 500 cserjét és 50 fát ültettek a budapesti Károlyi-kert nagyságú közparkban.
A MOL Zöldövezet Sajtótúra helyszínei
Pannónia u. 54.
Kialakítottak egy mindenki által használható zöld kertet, pihenőhelyet, bicikli és babakocsi tárolót. A cél az volt, hogy az udvart élhetőbbé, barátságosabbá tegyék a zöld területtel. Egy térkővel borított, teljesen sivár udvara volt a háznak, ezért padokat, asztalt és virágládákat terveztek a lakók. Továbbá mivel több kisgyerekes család is él a házban, ezért többen is kérték, hogy haszonnövényeket is termesszenek, hogy a kicsik lássák, hogyan lesz egy apró magocskából gyönyörű piros paradicsom a tányéron. Ezért mindenképpen terveznek paradicsomot, paprikát és futóbabot termeszteni.
Rózsa u. 57.
A ház 1891-ben épült. A belső udvar körülbelül 110 m2-es. A lakók célja egy olyan közös tér kialakítása volt, találkozó pont az ott lakóknak, könnyen megközelíthető, és főként a gyerekek mozgásterét növeli meg, mégis megfelelően illeszkedik az épület klasszikus arculatába. Az U-alakú udvar szűkös lehetőségeit figyelembe véve, egy olyan területet terveztek, amely határai szükség esetén könnyen formálhatók, dézsákkal, kaspókkal és érdekes térelválasztó formákkal. Egy 60 cm magas virágágyást emeltek, több mint 85 cserjét és évelő növényt ültettek. Az egynyári virágok nagy részét a lakók maguk adományozták. Ezen kívül, az udvar gazdagodott egy berkenye fával, és két kisebb facsemetével is. Lakók, igény szerint, tovább bővíthetik közösségi kertjüket különböző gyógy- és fűszernövényekkel. A program fő célkitűzései voltak az udvar aktuális funkcióinak megőrzése (átjárás, biciklitárolás) és egy interaktív tér kialakítása, amelynek határai nem állandóak, hanem kiterjeszthetők.
Dembinszky u. 33.
A kert körülbelül 80 négyzetméteres. 5 fát, 24 cserjét, és számos évelő növényt ültettek a lakók. Feltörték az udvaron található elöregedett burkolat legnagyobb részét. Az építési törmelékkel, sóderrel kevert talajt termőföldre cserélték, magas ágyásokat építettek. Az egyik magas ágyásban konyhakertet alakítottak ki, ahol a gyerekek saját maguk vethetnek, ültethetnek, megfigyelhetik a palánták növekedését és gondozhatják azokat. Létrehoztak egy teraszt, melyen padok kaptak helyet. A terasz mellé növényfuttató került, az arra felkapaszkodó növények nyáron hűvöst adnak a terasz padjain ülőknek. A lakók gondoltak a változékony nyári időjárásra is, ezért szert tettek egy ponyvára is, amit az udvar fölé feszítve biztosítják, hogy a közös programokat ne zavarhassák meg még futó záporok sem. „A kert avatását hangulatos koncerttel és kertmozival ünnepeltük meg. Korábban eléggé elhagyatott volt az udvar. Ma haza fele jövet gyakran látom, ahogy a szomszédjaim beszélgetnek, piknikeznek. A gyerekeink is sokszor jönnek le, hogy együtt játszhassanak. Az új kert közelebb hozott minket egymáshoz.” – nyilatkozta a ház egyik lakója.
A MOL Zöldövezet Program előadóiról
Hosszú lépés? Járunk Alternatív városi, gasztro séták és kerékpáros túrák kitalálói és szervezői. Sétákba foglalják és mutatják meg többek között Budapest kóser arcát, a 4-es metró titkait, de a magyar krimik legfontosabb helyszíneit is. „Tizenkilencedik század vállalkozóitól a startupokig, a kortárs építészettől a szecesszióig, a szabad kőművesek titkaitól a fehér ház legendáig.” Ők így fogalmazzák meg a túráik témáit. De azt is mondják, nem állnak meg ennyinél. „Szívesen elhagyjuk a járt utat a járatlanért. Mindig új dolgokat keresünk, miközben a régit újra felfedezzük” A túrát vezeti Bilau Dea. Dea a Made in Budapest és a Hollywood Budapesten című sétákat vezeti a Hosszúlépés rendszeres sétái közül, valamint történelmi, illetve alternatív városkép témájú sétákat. Többek között tartott egy vezetést a Design Terminal Brain Bar konferenciáján is.
Szabó Simon Színész, rendező, forgatókönyvíró. És a többi: dolgozott a Kultiplexben, a Merlinben, szerepelt Sziget-reklámban, DJzett vasárnapi drum & bass-bulikban. Azt mondják, a budapesti kultúrélet kikerülhetetlen figurája. Első játékfilm szerepét a Moszkva térben kapta, több rendezését is Budapest inspirálta, a Papírrepülők és a Zsebzsötem elképzelhetetlen lenne Budapest nélkül – állítja. Na meg azt is, hogy az ő házuk kertjére is ráférne egy kis zöldülés.
Nagy Ildikó Réka Tájépítész, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karának adjunktusa, tanszékvezető-helyettes. Tanult Finnországban, Franciaországban és az USA-ban is. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2008-ban az év oktatójának választották. A franciaországi Bordeaux tájépítészeti egyetemén diplomazsűritag. Kutatási és oktatási területe többek között a történeti kertek, tájak helyreállítása, a környezetesztétika és a városi zöldterületek.
