MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. Újlaki Általános Iskola 1023 Budapest, Ürömi u. 64. Minőségirányítási Program

Újlaki Általános Iskola 1023 Budapest, Ürömi u. 64. Minőségirányítási Program

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Intézmény neve:

ÚJLAKI ÁLTALÁNOS ISKOLA 1023

Készítette:

Budapest, Ürömi u. 64.

Gábor Áron igazgató vezetésével Kolozsyné Grech Judit Hancsók Anita

Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2009.június 5.

MIP hatályba lépésének ideje: 2009. szeptember 1.


1.

ÖMIP – ből az intézményünkre vonatkozó feladatok:

2.

Ötödiktől emeltszintű - nívócsoportos matematika oktatás 1. osztálytól angol nyelv vagy olasz kétnyelvű oktatás 1. osztálytól számítástechnika oktatása Speciális tagozaton sajátos nevelési igényű tanulók kiscsoportos nevelése-oktatása gyógypedagógusok részvételével Az átlagtól eltérő viselkedés és / vagy teljesítmény problémákkal küzdő gyermekek ellátása szakértői bizottság vagy nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT

Iskolánk több mint kétszáz éves múlttal rendelkező intézmény. Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között kivívott jó helyünket megtartsuk, hírnevünket öregbítsük. Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Iskolai specialitásaink: emelt szintű matematikai képzés, angol és olasz kétnyelvű oktatás és számítástechnika tanítása első osztálytól, speciális tagozaton sajátos nevelési igényű tanulók kiscsoportos nevelése-oktatása gyógypedagógusok részvételével, valamint az átlagtól eltérő viselkedés és/vagy teljesítmény problémákkal küzdő gyermekek integrált oktatása szakértői bizottság vagy nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján. Sokféle tanórán kívüli és szabadidős tevékenység, melyek tanítványaink tehetségének felismerését, annak kibontakoztatását szolgálják. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel szeretnénk megvalósítani. Jövőkép Sikeres oktató - nevelő munkánk eredményét a következőkben látjuk: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Iskolánk minőségirányítási és pedagógiai programja 100%ban összefügg. Az innováció – mely a modern oktatás-nevelés nélkülözhetetlen eleme megköveteli tanárainktól azt a megújulást, amely mérhetően megjelenik az iskolai eredményekben. A többletfeladatokban a munkatársak legalább 50%-a vesz részt. A helyi tanterv és a tanítási – tanulási napi tevékenységrendszer tartalmilag megfelel egymásnak, a tervezés és a megvalósítás között a koherencia 80%. A tehetséggondozás, a felzárkóztatás pozitív mérhető eredményt mutat. A tanulók teljesítményértékelése naprakész. A szülői szervezet és a testület célkitűzései azonos irányúak. Megvalósul az esélyegyenlőség. Iskolánkat kinyitottuk Európa színterére, amelyet a későbbiekben is folytatni szeretnénk. (Flower and Power for our Communities – www. flopo.eu)) Az interkultúrális kapcsolatrendszer továbbfejlesztése. Magyar-olasz kapcsolatok ápolása, együttműködés erősítése. A természettudományos tantárgyakat felhasznájuk tanulóink integrálására. A környezeti, természeti nevelés kiemelt fontosságú. Az SNI-s tanulók, a beszédhibás, dislexiás gyerekek valamint az organikusan sérült, tanulási problémával küzködő tanulók kreativitásának fejlesztése. Tanulóink személyiségét iskolai pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus segíti. Kiemelt cél a kompetencia alapú tudás megszerzése, e cél érdekében kollégáink az egyéni, a differenciált és a kooperatív tanítási módszereket az anyagnak ill. az életkori sajátosságoknak megfelelően választják meg.

2


3. 3.1

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Minőségi célok

CÉL Nevelési, oktatási feladatainkat magas színvonalon végezni Az önálló tanulás képességének fejlesztése Tanulóink felkészítése az angol és olasz kétnyelvű tagozatok választására Tanulóink felkészítése a kerületi, országos tanulmányi versenyekre Tanulóinkkal beláttatni, hogy az iskolai élet alakulása, alakítása az ő felelősségük is Minőségfejlesztési rendszer működtetése Szervezeti kultúra fejlesztése Folyamatos fejlesztés

3.2

SIKERKRITÉRIUM -Nő az iskola iránti érdeklődés -Továbbtanulók felvétele az általuk megjelölt intézménybe -Középiskolába lépő tanulóink megállják a helyüket -Érdeklődés az idegen nyelv iránt -A négyes, ötös tanulók többsége részt vesz a házi versenyeken, -Az elsők felkészülnek a kerületi versenyekre Tanulói aktivitás növekedése, elégedettségmutatók növekedése -A minőségfejlesztési rendszer ismertsége, elfogadottsága -Dolgozói elégedettség növekedése -Az önértékelés során a trendvizsgálat a kijelölt irányokat követi

INDIKÁTOR -Két első osztály indítás -Tanulóink felvételt nyernek -A tanulók 50 %-a nem ront 0,5tizednél többet -A nyolcadikosok 10%-a nyelvi előkészítő osztályt választ -A versenyzők helyezést ér el

20%-a

-Elégedettségmutató a kérdésben 70 %-ot mutat

I-VI.

legtöbb

-Ismertség 100%-os -Elfogadottság 80%-ot mutasson -Elégedettségmutató minden kérdésben elérje a 70 %-ot -Az irányított önértékelés eredményei, fejlesztési irányok pozitív irányba mozdulnak az előzőhöz képest

A vezetés felelőssége

Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a öt évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. Tartalmi leírás Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a könyvtárban és a tanáriban elhelyezett számítógépen. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az intézmény-specifikus Oktatási Közlöny valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek, egy-egy példánya az igazgatói irodában találhatók meg.

3


A megismerés biztosítása Az intézményben az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ezen kívül biztosítja a közalkalmazotti tanács, szakszervezet részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt az igazgatóhelyettesek hatáskörébe utalja. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezi. A

friss

információk

megjelenéséről

folyamatosan,

kölcsönösen

tájékoztatják

egymást.

A

jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen. Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Melléklet: intézményünk működését szabályozó alapvető jogi dokumentumainak listája. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Helyi Pedagógiai programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját. A felelősségi mátrix tartalmazza az intézmény folyamatait és annak gazdáit. A mérési pontokat a Mérés, elemzés, javítás terület teljes körű szabályozása fejezet tartalmazza. Az éves értékelés eljárás felöleli az intézmény működésének értékelését és a javító és fejlesztő tevékenységek eredményeit. Az irányított önértékelés eljárás, az önértékelés minden területe (szervezeti kultúra, folyamatok szabályozottsága, folyamatos fejlesztés alkalmazása) szabályozott. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat.

4


3.2.1 Pedagógiai tervezés Intézményvezetés Szabályozás eljárásokban Sorszám 1.

Jelzés

Tartalmi meghatározás

Eljárás neve

3.2.1. A pedagógiai program felülvizsgálata

Stratégiai tervezés.

2. 3.

3.2.2.. Az intézmény éves munkájának tervezése 3.2.3. Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, fejlesztéshez

Éves tervezés Vezetői ellenőrzés

4.

3.2.4. A szervezeti kultúra felmérése, fejlesztése

Irányított önértékelés.

5.

3.2.5. Az intézmény működésének, szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.

Ú.Á.I. éves értékelése

A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozások Tartalmi rész Az SZMSZ célja

A szabályozás neve SZMSZ

A szabályozásban hol található SZMSZ

Az intézmény meghatározása

Alapító Okirat

Magában

Jogi status

Alapító Okirat HPP

Magában

Tanulói jogviszony meghatározása

HPP

HPP

Az intézmény munkarendje

SZMSZ

SZMSZ

Pedagógiai Program

SZMSZ

SZMSZ

A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli SZMSZ foglalkozások szervezeti formája és rendje. A nevelőtestület és a szakmai SZMSZ munkaközösségek

SZMSZ

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. Indikátorrendszer

SZMSZ

HPP SZMSZ

5


Tartalmi rész

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás Szabályozás

Hol található

Igazgató hatásköre

Közoktatásról szóló törvény

54. 55. 40.

Intézmény munkarendje


Pedagógiai program


Tanórán kívüli foglalkozás szervezeti formája, rendje Nevelőtestület


44. 48. 53.


56. 57

Szakmai munkaközösségek


58.

Tanítási év rendje


52

A folyamat leírása

A HPP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat.

A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.

Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból.

Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak.

Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.

A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését.

November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják.

November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.

Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül.

Az így kiegészített pedagógiai programot szülői szervezeti ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük.

December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.

Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési

módosításait.

Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz.

Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon.

Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.

6


Felelősségek és hatáskörök Lépés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Felelős Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Csoportvezetők Csoportvezetők Igazgató Munkacsoportok vezetői Igazgató, DÖK vezető Igazgató Minőségi kör vezetője Igazgató Igazgató Igazgató

Érintett Tantestület Kibővített isk. vez. Támogatói kör Munkacsoportok Tantestület Munkacsoport tagjai Munkacsoport tagjai Tantestület Tantestület Szülői Szervezet, DÖK Iskolavezetőség Minőségi kör tagjai Tantestület Szülők, gyerekek, tantestület Önkormányzat

Informált Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Igazgató Igazgató

Tantestület Igazgató Tantestület

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve

Kitöltő/készítő

A HPP módosításra szoruló Kibővített isk. területe, folyamatai vezetőség Megalakult munka- „okt.-nev.” minőségi csoportok listája kör vezetője A területekhez rendelt „okt.-nev.” minőségi munkacsoportok kör vezetője Módosító javaslatok, Munkacsoportok kiegészítések Kiegészített PP

Munkacsoportok

Megőrzési hely Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv

7

Megőrzési idő

Másolatot kap

1év

Munkacsoportok

1év

Igazgató

1év

Igazgató

1év

Igazgató

5 év

Könyvtár, igazgatói iroda


3.2.2.

Az Újlaki Általános Iskola éves munkatervének elkészítése - folyamatszabályozás -

I.

A folyamat célja:A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola nevelő-oktató munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat A folyamat leírása

1.

Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól.

2.

Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről.

3.

Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek.

4.

A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket.

4/a. A DÖK és a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket. 5.

Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez.

6.

Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket.

7.

Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges.

8.

Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is.

9.

Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit.

10. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában.

8


II. Felelősségek és hatáskörök Felelős 1.

Érintett Mk. vezetők, gyermek és ifj.véd. felelős, DÖK vezető Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület Mk. vezetők, gyermek és ifj. véd felelős, DÖK vezető Mk. vezetők Mk. vezetők, DÖK vezető Tantestület Iskolatitkár

Igazgató

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Igazgató Igazgató Mk. vezetők Mk. vezetők Mk.vezetők Mk. vezetők

9. 10. 11. 12. 13. 14.

Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató

Igazgató

III. Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat Kitöltő

Igazgató Tantestület Fenntartó, szülő -

Megőrzési idő

Másolatot kap

1 tanév

-

½ tanév

Tanárok

Igazgatói iroda

1 tanév

-

Mk. vezetők

Igazgatói iroda

1 év

Mk. vezetők

Igazgató Igazgató Igazgató és ig. helyettesek

Igazgatói iroda Igazgatói iroda Igazgatói és helyettesi iroda

1 év 1 év

Mk. vezetők Mk. vezetők Szülők, alkalmazotti közösség

Igazgató

Min-i kézikönyv

1 év

-

Igazgató

Igazgatói iroda

1 év

Fenntartó

Jegyzőkönyv-vezető

2. Órarend 3. DÖK gy.és ifj. védelmi munkaterv 4. Munkaközösségi tervek 5. Feladatterv 6. Mérési terv

Igazgató-helyettesek DÖK vez., ifj. védelmi vezető

8. Tájékoztatási rendszer 9. Az intézmény munkaterve

Tantestület

Megőrzési hely Iktató-dosszié (jegyzőkönyv-tár) Igazgatói iroda

1. Jegyzőkönyv

7. Program füzet

Informált

9

1 év


3.2.3. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez A folyamat leírása 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve Szempontlista A ellenőrzött területek listája Idő- és felelősségmátrix Feljegyzés Terv

Kitöltő/készítő Vezetői kör igazgató

Jegyzőkönyv

igazgató

Megbízatások

igazgató

Időterv (a beszámoláshoz) Ellenőrzési lista Elektronikus adatbázis

igazgató

Igazgató igazgató

A delegált A feljegyzést végző

Megőrzési hely Minőségirányítási Kézikönyv

Megőrzési idő 1 év 1 év

Másolatot kap Irattár Irattár

1 év

irattár

Minőségirányítási Kézikönyv Minőségirányítási Kézikönyv Minőségirányítási Kézikönyv Minőségirányítási Kézikönyv

1 év

önkormányzat

1 év

önkormányzat

1 év

A delegált

Minőségirányítási Kézikönyv

5 év

A delegált irattár

Felelősségek és hatáskörök 1. Meghatározás 2. Ellenőrzési terület 3. Ellenőrzési terv 4. Terv ismertetése 5. Ellenőrzést végzők megbízása, beszámolási rend 6. Végrehajtás 7. Tapasztalatok megbeszélése 8. Javaslat a hiányok pótlására 9. Beszámolás 10. Adattárba helyezés

Felelős igazgató igazgató Igazgató Igazgató Igazgató

Érintett iskolavezetés iskolavezetés iskolavezetés Alkalmazotti közösség Delegáltak

Igazgató

Delegáltak

Az ellenőrzést végző személy Delegált ellenőrző

ellenőrzött ellenőrzött

Delegált ellenőrző Delegált ellenőrző

Ellenőrzött igazgató

10

Informált Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség


3.2.4. Irányított önértékelés A folyamat leírása Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Két irányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei: Az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai: 1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében 2. Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása 3. A meglévő folyamatok szabályozottsága 4. A szabályozási rendszer teljeskörűsége 5. Az erőforrások figyelembe vételének módja 6. A partneri (tanuló, szülő, pedagógus, fenntartó..) igények figyelembe vételének módja Az intézmény által elért eredmények 1. A munkatársak bevonásának mértéke 2. A folyamatos fejlesztés eredményei 3. A partnerek elégedettsége 4. A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága 5. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei 6. A kitűzött célok elérése, megvalósítása 7. Az erőforrások felhasználásának hatékonysága Felhasznált módszerek:

- dokumentumelemzés - strukturált interjú - kérdőív - fókuszcsoportos interjú - teszt Lépései: 1.Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével. 2.Dokumentumelemzés. 3.Klímateszttel való vizsgálat. 4.Fókuszcsoportos interjúk. 5.Vezetői interjú. Résztvevői: Az igazgató, helyettesek, alkalmazotti közösség – reprezentatív kiválasztással.

1. 2. 3. 4.

5. 6.

A vezetői kör meghatározza az irányított önértékelés célját: - információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről - az intézmény folyamatairól. Majd számba veszi és ütemezi az elvégzendő feladatokat, döntést hoz a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározza a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. Az intézményvezetői (igazgató, ig. helyettesek) kérdőív alapján megtörténik a vezetői önértékelés. A vezetői kör elvégezi a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: - meghatározza a vizsgálat célját, - a feldolgozásban részt vevők körét, - a vizsgáltba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét, - a feldolgozás határidejét. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészíti annak összefoglaló elemzését. A klímatesztek és a vezető kérdőívek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazzák a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: A rossz kérdőívek kiszűrése, javítása.

11


7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozás. Ezután kidolgozásra kerül a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen kerül sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. A feldolgozásban résztvevő team az elemzések elvégzése után elkészíti annak összegzését. A vezetői kör az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészíti a vezetői interjút. Az igazgatóhelyettesek a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatják az interjút, melynek szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészíti az irányított önértékelés végső összesítését. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán kerül sor. Ezután a vetetői kör összeállítja a problémakatalógust, kijelöli a fejlesztendő területeket.

12


Irányított önértékelés Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya

Felelős

1. Az önértékelés céljainak meghatározása 2. Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése 3. A vezetői önértékelés elkészítése

igazgató Projekt vezető Intézményi programfelelős

4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése

Intézményi programfelelős

5. A klímavizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés elkészítése 6. A fókuszcsoportos interjú kérdéseinek megfogalmazása

Intézményi programfelelős Értékelő team Intézményi programfelelős

7. A fókuszcsoportos interjú módszertanának lebonyolítási tervének, kidolgozása, a protokoll összeállítása 8. A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása

Az interjú lebonyolításáért és feldolgozásáért kijelölt felelős Fókuszcsoportos interjú moderátorai Intézményi programfelelős

9. A fókuszcsoportos interjú elemzése, összegzése 10. A vezetői interjú előkészítése az összegzés eredményei alapján 11. A vezetői interjú lefolytatása 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése 13. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről 14. Problémakatalógus összeállítása, fejlesztendő területek kijelölése

Intézményi programfelelős Az interjú lefolytatásával megbízott munkatárs Intézményi programfelelős Igazgató Intézményi programfelelős Intézményi programfelelős

13

Érintett

Informált

Vezetői kör Vezetői kör + támogatói kör Intézményfelelős Igazgató, igazgatóhelyettesek Vezetői kör Intézményfelelős Igazgató Vezetői kör Aktív mag (munkatársi kollektíva

Tantestület Tantestület Vezetői kör + aktív mag

Igazgató Vezetői kör Aktív mag A fókuszcsoportos interjú moderátorai és feldolgozói Fókuszcsoportos interjú moderátorai, alanyai és feldolgozói Vezetői kör intézményfelelős Vezetői kör Intézményfelelős Igazgató igazgatóhelyettesek

--

Vezetői kör Vezetői kör Vezetői kör

Aktív mag Tantestület

A fókuszcsoportos interjú alanyai ----Alkalmazotti közösség Intézményfelelős Aktív mag


Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezés 1. Céllista 2./1 Munkajelentés 2./2 Szempontlista 3. Vezetői kérdőív 4. Kérdőívek klímavizsgálathoz 5. Összegzés a klímavizsgálatról 6. A fókuszcsoportos interjú kérdése 7. Fókuszcsoportos interjú protokollja 8. Jegyzőkönyv 9. Összefoglaló a fókuszcsoportos interjúról 10. Vezetői interjú kérdései 11. Vezetői interjú 12. Összefoglaló az irányított önértékelésről 13. Közösségi találkozó jegyzőkönyve 14. Problémakatalógus

Küldő / készítő Vezetői kör Projektvezető Projektvezető Igazgató, igazgató helyettes

Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár

Megőrzési idő 5 év 5 év 5 év

Minőségügyi irattár

5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Az interjú lebonyolításában részt vevők


5 év

Vezetői kör


5 év

Vezetői kör


5 év

Igazgató, igazgató helyettes


5 év

Vezetői kör


5 év

Projektvezető


5 év

Vezetői kör


5 év

Megőrzési hely

3.2.5. Éves értékelés folyamatszabályozás Célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Éves értékelés A folyamat leírása: 1.

Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke.

2.

Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a Minőségügyi Tanács vezetője, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei, a Radnóti Alapítvány elnöke elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgató-helyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. Az indikátor rendszer folyamatgazdája beszámol az aktuális statisztikai adatokról.

14


3. 4. 5. 6. 7.

2.a Június végén a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum elemzéssel ellenőrzi a feladat tervek, célkitűzések megvalósulását. A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe.

Felelősségek és hatáskörök: A lépés Felelős tárgya Igazgató 1. Területek felelősei 2. Igazgató 3. Területek felelősei 4. Igazgató 7. A dokumentumok és bizonylatok rendje: A bizonylat Kitöltő/készítő megnevezése 1. Éves beszámolók Területek felelősei Felkért 2. Jegyzőkönyv jegyzőkönyvvezető 3. Az iskola éves Igazgató beszámolója

Érintett

Informált

Területek felelősei Tantestület Igazgató helyettes Tantestület Fenntartó

Tantestület Igazgató -

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Beszámoló-tár

½ év

Igazgató

Iktató

1év

-

Iktató

1 év

Fenntartó

3.2.6. A MIP működtetése Az Újlaki Általános Iskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató és a minőségügyi megbízott a felelős. Az iskolai működés minőségi szabályozása a szervezeti felépítésünkben változást hozott. A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a munkaközösségi tagok mint folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé. Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA ), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). A MIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. A MIP illetve a folyamataink működtetése felelősségteljes, időigényes munka, amelynek minőségi elvégzéséhez legalább heti 10 óra órakedvezmény szükséges.: heti 5 óra a minőségirányítási vezetőnek, illetve heti 5 óra a folyamatgazdák számára, melynek felosztását a minőségirányítási vezető javaslata alapján osztunk szét.

15


3.2.7. Felelősségi mátrix A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely főfolyamatnak ki a gazdája Szervezeti egység vagy folyamatgazda Igazgató A Igazgató helyettes B Igazgató helyettes C Minőségügyi vezető D Folyamatgazda E Folyamatgazda F Folyamatgazda G

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Folyamat Stratégiai tervezés Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése) Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások) Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra) Gazdasági és pénzügyi folyamatok Egyéb kiszolgáló folyamatok Beiskolázás Módszertani eszköztár és kultúra A tanulás támogatása Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök Pedagógusok együttműködése Az intézmény működésének éves értékelése A 8. osztályosok nyomonkövetése Belső audit

Szervezeti egység vagy folyamatgazda H Folyamatgazda Gazdasági ügyintéző I KAT J

A X X X

B

C

D

X

X

X X

X

E

F

G

H

X

X

X

X

I

X X X

X

X

X

X

X X X X X X X

X

X X X

X

X

16

X X

X X

X

X

J

K

L


3.3. Belső működés 3.3.1.A pedagógusok együttműködése A munkaközösségek és az egy osztályban tanító tanárok együttműködési

Szakmai keretek

Ülések száma

Munkaközösségek:

évente 3 feladattól függően ennek gyakorisága nőhet

szokásrendszerét táblázatba rögzítettük.

Tevékenység Tanterv – beválás vizsgálata Tanmenetek - beválás vizsgálata Módszerek, eszközök kiválasztása Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai ( Bemutatók, ötletbörzék) A tanulói értékelés követelményeinek teljesülése

Elvárt eredmény

Értékelés

Ellenőrzés területei

Mérési feladatok összehasonlító elemzése

Mkvezetője

igazgató és helyettesek,

Bevált módszerek

Szakmai keretek

Ülések száma

Tevékenység

Elvárt eredmény

Értékelés

Ellenőrzés területei

Egy osztályban tanító tanárok közössége:

- havonta magatartás és szorgalom elbírálása - nevelési tréning szükség esetén

Magatartás, szorgalom értékelése Információk átadása Problémák megbeszélése,

-Magatartás, szorgalom, pedagógiai alapelv kritériumainak megfelelő eredmény -Sokoldalú tájékoztatás (korrekt, pontos) -Nevelési problémákra konszenzuson alapuló nevelési eredmény

az adott osztályfőnök, osztályfőnöki közösség

igazgató és helyettesek,

17

fejlődési lap vezetése tanmenet ig.h. családlátogatás módszerek, szempontok ig., igh.h. mk.


3.3.2. Elvárások A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe Követelmények, elvárások a osztályfőnökkel szemben: 1. 2.

Rendelkezzen legalább 1 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal Mentálhigiénés, intellektuális szempontból legyen alkalmas a tanulócsoport nevelésére.

Az osztályfőnökökkel szemben támasztott követelmények között preferáltan szerepel a jó kommunikációs és együttműködési készség, intuitív készség, szolidaritás a gyerekekkel, elhivatottság a pálya iránt, jó kapcsolattartás szülőkkel, kollegákkal. I.

A pedagógusok munkáját segítő módszertani tapasztalat- és eszköztár:

Az osztályfőnökök munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás részletesen rögzíti. /az új osztályfőnökök az igazgatótól kapják meg az év elején/

A kezdő osztályfőnökök mellé az igazgató szeptembertől un. Mentort jelöl ki, aki segíti nevelői munkáját.

A havi rendszerességgel megtartott munkaközösségi megbeszélésen a felmerülő nevelési problémákat feltárhatja, segítséget kérhet az adott osztályfőnök.

Évente tagozatonként egy bemutató osztályfőnöki órát tartunk, amely lehetőséget ad nevelési problémák módszertani kezelésére.

Évente egy osztályfőnöki munkaközösségi összejövetelen valamennyi osztályfőnök ötletbörze (tanulmányi kirándulás szervezése, osztály-buli, suli-diszkó, vetélkedő) keretében járul hozzá a tapasztalat- és eszköztár gyarapításához. /Rögzíti az osztályfőnöki munkaközösség-vezetője /

A mentálhigiénés továbbképzést végzett kollegák segítségével, évente két alkalommal, tréning formájában megoldási módokat keresünk egy adott osztály, csoport nevelési problémáival kapcsolatban:

- munkaközösségi tagok részére - adott osztályban tanító nevelők részére

Évente 1 alkalommal, gyerekekkel, osztályfőnökökkel közösen egy-egy nevelési szituációt dolgoznak fel.

3.3.3. A szervezeti felépítés pontos leírását az érvényben lévő SZMSZ tartalmazza, az SZMSZ és a PP felülvizsgálata során beépítjük a szervezetbe a minőségirányítási vezetőt és a folyamatgazdákat.

18


3.3.4. Információs rendszer

Az információáramlást az alábbi eszközökkel oldjuk meg -

faliújság (tanáriban, aulában) körözvény, infolánc meghívó (pl.: rendezvényekre, gálára, bemutató órára stb.) szórólap, plakát, helyi kiállítás, stb. iskolarádió, rendkívüli megbeszélések ellenőrző, üzenő-füzet levél tanulói értékelés havi rendszerességgel tagozatonként

3.4. Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése A fejezet célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A fejezet tartalma A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk. Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy külön szabályozás alapján végez. A működés szempontjából meghatározó partnerek-pedagógusok és nem pedagógus továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai Program figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt. A pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét tartalmazó szabályozás készült, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott, mindenki által ismert és elfogadott alapértékekre támaszkodik. A nem pedagógusok értékelési rendje is kidolgozott. Pedagógus és nem pedagógus dolgozók számára az ösztönzőrendszer elemei biztosítják az alapértékek magas szintű teljesítésére való ösztönzését. Az ösztönzőrendszer elemei biztosítják, hogy az intézmény alapértékeit magas szinten teljesítsék a pedagógus és nem pedagógus dolgozók egyaránt. Szabályozás eljárásokban sorszám 1.

3.4.1

Jelzés

2.

3.4.2.

3.

3.4.3.

4.

3.4.4

5.

3.4.5

Tartalmi meghatározás Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása Az éves beiskolázási terv készítése Munkatársak értékelésének lépései, eszközei, összegző értékelés készítése A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés, jutalomra felterjesztés

19

eljárás Pedagógusok munkatársak kiválasztása és betanulása Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása. A tovűbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása. A belső értékelési rendszer működtetése. Az intézményi ösztönzőrendszer működtetése.


A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozás A tartalmi rész Pedagógusokkal szembeni elvárások A tantestületbe kerülés alapelemei Kinevezések, megbízások A továbbképzési terv szempontrendszere A pedagógiai munka értékelésének menete

A szabályozás neve Pedagógia program

A szabályozásban hol található? Küldetésnyilatkozat

Pedagógiai Program SZMSZ Pedagógiai Program Belső szabályzat Pedagógiai Program

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész Alkalmazási feltételek Kinevezés

Pedagógusok továbbképzése, szakvizsga, 7 évenkénti kötelezettség

A szabályozás neve Kiválasztás, betanulás KJT KJT KJT Munka Törvénykönyve 138/92. Korm. rendelet Továbbképzés KT KT 138/92. Korm. Rend. 277/97. Korm.rend.

A szabályozásban hol található? 16. – 17.§ 20.§ 21.§ közalkalmazotti jogviszony létesítése 111. § 20-21.§ 122.§ 3.bek. 19.§ 5.bek. A továbbképzés /A továbbképzés teljesítése

41/1999. OM. rendelet Értékelés KT 11/94 Miniszteri rendelet Kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés

Jutalom

107.§

Ösztönzőrendszer KJT 138/92. Korm.rend. KT 24/200. OM rendelet KJT

20

67.§ 118.§ 10-12 bek. 77.§ 1-2.bek


3.4.1. Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) Lépések

Módszer

Eszköz

Érintett

Felelős

Határidő

I.

Pályázat kiírása

Pályáztatás

Média

Az adott szakmai munkaközösség

Igazgató

Tanév vége

II.

Határidőre beérkező pályázatok értékelése

Dokumentumelemzés

Dokumentumok, pályázat

Pályázó, Igazgató Mkvezető

Igazgató

Pályázat határideje (aug.1.)

III.

Személyes beszélgetés a pályázóval

Beszélgetés

Küldetésnyilatkozat, Pedagógiai program

Igazgató

Aug. 15.

IV.

Intézmény céljainak megismertetése

Beszélgetés

Munkajogi dokumentumok

Pályázó, Igazgató mkvezető Pályázó, igazgató

Igazgató

Aug. 15.

V.

A feltételrendszer megismertetése

Beszélgetés

Munkaszerződés, munkaköri leírás

Pályázó, igazgató

Igazgató

Aug. 15.

VI.

Megbízás

Döntés

Megbízás

Pályázó, igazgató

Igazgató

Aug. 20.

VII.

Patronáló tanár kijelölése

Felkérés

Iskolai dokumentumok

Patronáló tanár, pályázó, igazgató

Igazgató

Aug. 28.

VIII.

Személyes beszélgetés a vezetővel - egyéni érdeklődési kör megismerése - érdekvédelmi szervezetek megismerése - munkaközösség megismerése - az iskola hagyományainak megismerése

Pályázó, igazgató, szervezetek képviselője, munkaközösség vezetője

Igazgató patronáló tanár

Szept. 10.

IX.

Személyes találkozások (a patronáló tanárral)

Munkatársak+ új munkatárs+ patronáló tanár

Igazgató helyettes

Szept. 10

Bemutatás

Értékelés szempontjai HPP Munkaköri leírás Óralátogatás értékelő lap Adminisztráció

21


X.

A kiválasztás és betanulás értékelése

Megbeszélés Írásbeli értékelés

XI.

Az eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

korrekció

Eljárásrend

Új munkatárs Patronáló tanár igazgató Minőségügyi tanács

igazgató

Jan.31. Május 31.

igazgató

Június 15

Szempontok a patronáló tanár kiválasztására -

Legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs

A patronáló pedagógus feladata -

a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint

-

az adminisztráció pontos vezetése

-

informális problémák megbeszélése

22


3.4.2. Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése, nem pedagógus munkatárs

Lépések I.

Álláshirdetés

Módszer Hirdetés

Eszköz Média

Érintett

Felelős

Hat.idő

Igazgató Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

Igazgató, Jelentkező Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

Aktualitás szerint

II.

Beérkező jelentkezések értékelése

Értékelő megbeszélés

III.

A feltételrendszer megismertetése

Beszélgetés

Munkajogi dokumentum


Gazdasági vezető Igazgató

Aktualitás szerint

IV.

Döntés az álláshely betöltéséről , megbízás

Döntéshozatal

Szerződés


Gazdasági vezető Igazgató

Aktualitás szerint

V.

Patronáló munkatárs kijelölése

Felkérés

Megbízás

Igazgató, Jelentkező Gazdasági vezető Patronáló munkatárs

Gazdasági vezető

Aktualitás szerint

VI.

Patronáló munkatárs értékelése a jelentkezőről

Szóbeli megbeszélés

Munkaköri leírás

Jelentkező Gazdasági vezető Patronáló munkatárs

Gazdasági vezető

A munkaszerződést követő 3 hónap elteltével

VII.

Az eljárásrend lépéseinek Korrekció korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

Eljárásrend

Minőségügyi csoport

Gazdasági vezető

Aktualitás szerint

23


Szempontok a patronáló munkatárs kiválasztására

Az igazgató javaslatára történik a kiválasztás a legalább 3 éve intézményünkben jól dolgozó munkatársak közül.

A patronáló munkatárs feladata, hogy helyismeretére és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segítse az új munkatárs munkavégzését ill. beilleszkedését.

A konyhai dolgozók kiválasztásánál a konyhai működést szabályozó minőségügyi rendszer az irányadó

3.4.3. Továbbképzési rend működtetése A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása Bevezető A vezetőség kidolgozza, és a tantestület elfogadja a továbbképzési terv alapelveit. Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. A szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógustovábbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. A folyamat leírása: 1.

Minden év elején a megérkezés után a felsős igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában.

2.

A továbbképzésre jelentkezők kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél.

3.

Az igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket.

4.

a) Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát.

5.

b) A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket.

6.

Az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit.

7.

Márc. 15.-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet.

8.

A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit.

9.

A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek, a dokumentumot pedig az igazgatónak leadni.

10. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.

24


Továbbképzési rendszer működtetésének szabályozása Felelősségi mátrix Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1.

Ig. helyettes

Nevelőtestület

Nevelőtestület

2.

Jelentkezők

Igazgató

3.

Továbbképzési felelős Ig. helyettes

Tantestület

Gazdasági vezető

4.a

Ig. helyettes

Tantestület

Gazdasági vezető, tantestület

4.b

Ig. helyettes

Közalkalmazotti tanács

Gazdasági vezető, tantestület

5.

Igazgató

Tantestület

6.

Igazgató

Továbbtanulásra jelentkezők, gazdasági vezető Továbbtanulók

7.

Igazgató

Továbbtanuló

Tantestület, gazdasági hivatal

8.

Munkaközösség vezetők Folyamatgazda

Továbbtanuló

Munkaközösségek

Igazgató

Tantestület

9.

25

Tantestület


Keletkezett dokumentumok, bizonylatok

Lépés

Dokumentum neve

Készítő / kitöltő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

1.

Továbbképzési jegyzék

-

Helyettesi iroda

1 év

-

2.

Írásbeli jelentkezés

Jelentkező

Továbbképzési dosszié

1 év

Igazgató

3.

Jegyzőkönyv

Igazgató helyettes

Irattár

1 év

Gazdasági üi.

4.

Jegyzőkönyv

Igazgató helyettes

Irattár

1 év

Gazdasági üi.

5.

Továbbtanulók névsora

Igazgató

Továbbtanulási dosszié

1 év

Gazdasági üi.

6.

Írásos visszaigazolás

Igazgató

Irattár

1 év

Jelentkezők

7.

Éves beiskolázási terv

Igazgató

Irattár

1 év

Gazdasági üi.

8.

Visszaigazolás a felvételről

A felvételt hirdető intézmény

Irattár

1 év

-

9.

Feljegyzés

Munkakörvezető


1 év

Igazgató

10.

A folyamatgazda beszámolója

Folyamatgazda


1 év

Jegyzőkönyv vezető

26


ÖTÉVES TOVÁBBKÉPZÉSI TERV ALAPELVEK I. SZAKVIZSGÁRA VONATKOZÓ ALPROGRAM 1. 2. 3. II. 1.

2.

Szakvizsgára való jelentkezésnél előnyt élveznek a vezetők és középvezetők. A jelentkezők sorrendjét az iskolavezetés az intézményi érdekeket figyelembe véve közösen alakítja ki és tárja a KT ill. a testület elé. A szakvizsgára történő jelentkezésnél a különböző képzőhelyek közül a földrajzilag közelebbi megjelölését támogatjuk. TOVÁBBKÉPZÉSI ALPROGRAM Előnyben részesülnek: a./ kiemelt területek (kerettantervi modulok követelményei, nem szakrendszerű oktatás, egészségnevelés, mentálhigiénia, módszertani megújulás, fejlesztés, intézmény biztonságos működtetése ) b./ az iskola sajátos szükségletei A beiskolázási tervben különös előnyt élveznek azok a pedagógusok, akiknek már kevés idejük van a 7 éves továbbképzés teljesítéséhez

3.

A beiratkozási tervben azoknak kell lehetővé tenni a továbbképzés folytatását, akik az előző évben már megkezdték azt, és még nem fejezték be. 4. Fontos a pedagógus és az iskola érdekének egyeztetése a továbbképzések kiválasztása szempontjából. (érdeklődése, beállítottsága – igény az iskola részéről) 5. A továbbképzések célja: - szakmai ismeretek elmélyítése, bővítése - új módszerek megismerése és átadása - másoddiploma megszerzése 6. Belső továbbképzések ösztönzése: a./ saját erőből, pl.: integrált nevelés b./ külső „segítséggel” Okai: Olcsó és több pedagógus részvételét teszi lehetővé. 7. Egy évben szakterületenként (lehetőség szerint) max. 2 nevelő tanuljon, de másoddiploma megszerzésére csak 1 pedagógust támogassunk egy időben. 8. Munkaidőn kívüli tanfolyamok keresése lehetőség szerint. 9. Továbbképzési nyilvántartás vezetése annak érdekében, hogy mindenki befejezze az általa elkezdett képzést. A továbbtanuló kötelezhető a tanfolyam árának visszafizetésére, ha önhibájából nem fejezte be azt. 10. A továbbképzési dosszié, a gazdasági vezetőnél található, amely tartalmazza: név, munkakör, a továbbképzés megnevezése, a kezdés és a befejezés várható időpontja, a továbbtanuló várható távolléti ideje, adatait. 11. A továbbtanulni szándékozó a pályázatát írásban nyújtja be. 12. A közalkalmazotti tanács véleményezése után a tantestület egyeztetésével az igazgató dönt a továbbtanulásról. III. 1. 2. 3. 4.

HELYETTESÍTÉS Az érintett pedagógust tegyük szabaddá az előre ismert továbbképzési napokon. Pl.: órarend készítésénél szempont legyen. Szakszerű helyettesítésre törekedjünk. A tanóra védelmében és a gyerekek érdekében! Óra ne maradjon el! Hosszantartó hiányzás esetén állandó helyettessel számoljunk.

27


IV. 1.

FINANSZÍROZÁSI ALPROGRAM A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható - a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez - a tanfolyam díjához - utazáshoz - szálláshoz - étkezéshez - szakkönyvek vásárlásához

A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a díj 80%-nál. (Ez megemelhető, ha a fenntartó vagy az intézmény saját forrásából biztosítja, vagy a támogatási összeg elbírja.) 2. 3. 4. 5.

Költségcsökkentés céljából belső továbbképzéseket szorgalmazzuk. Két azonos tartalmú és tanúsítványt adó továbbképzés esetén az olcsóbbat válasszák az érintettek. Amennyiben a továbbtanuló nem fejezi be a tanfolyamot, a költségek visszafizetésre kötelezhető. A befizetett összeg továbbképzési célra fordítható. Abban az esetben, ha a továbbképzésre biztosított keretet nem használják teljesen fel, a fennmaradó összeget, min. nettó 2000 Ft-tól jutalmazásra fordítjuk, azok között, akik a továbbképzéseken részt vettek.

3.4.4. BELSŐ ÉRTÉKELÉSI REND MŰKÖDTETÉSE A minőségirányítási program szerint működtetett ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 40. § (11) bekezdése szerint: „… Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” E törvényi előírásnak megfelelően az Újlaki Általános Iskola az Önkormányzati Minőségirányítási Programban (továbbiakban ÖMIP) megfogalmazottakkal összhangban az intézményi minőségirányítási programját (továbbiakban IMIP) az alábbi ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerrel egészíti ki.

28


3.4.4.1. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe Alapelvek Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a gyermekek, a tanulók érdekében működjön. Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető. Az objektivitás növelése érdekében az értékelendő területet több szempontból közelítse – az információk forrása széles tartományú legyen. Építsen az intézményen belüli és kívüli humán erőforrásokra is. Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható legyen. A nyilvánosság kérdés esetenként kerüljön meghatározásra. A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen. Az intézményi folyamatokat az adatfelvétel ne zavarja meg.

• • • • • • • • • • • • • Célrendszer

Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és a szervezeti célrendszer összehangoltsága. Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége.

• • • •

Hasznosítás •

• •

Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek. A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetők figyelembe az értékelt előmenetelénél. A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét.

Vonatkozási terület - Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozik: • • •

az intézményre, az IMIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri körre, az intézményben az IMIP alapján ellenőrzést, mérést és értékelést végzőkre.

29


Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei • • • • • •

Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése. Partneri igény és elégedettség mérés. A tanulók országos mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele. A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése. A teljes körű intézményi önértékelés.

3.4.4.2. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése Az IMIP meghatározza az intézményi vezetők, pedagógusok ellenőrzésének, mérésének és értékelésének alapjait, ezen belül a folyamatok elvégzéséért felelős személy kiválasztásának szempontjait, a teljesítményértékelés tárgyát, időszakát, módszereit, időintervallumokat. 3.4.4.2.1. Vezetők teljesítményértékelése Vonatkozási terület - Az intézmény vezető beosztású dolgozói: • • •

igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető

Módszer - Az intézmény belső illetve külső erőforrásait felhasználva: •

intézményvezető esetében

•

önértékelés, külső szakértő által végzett értékelés

vezető esetében

önértékelés és intézményvezetői értékelés, az intézmény vezetője által megbízott vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelés, külső szakértő által végzett értékelés

Eljárásrend Intézményvezető esetében: • •

•

Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. Eme teljesítményértékelés mellett az intézményvezető a vezetői ciklus utolsó évében az IMIP szerint komplex önértékelést végez, ennek része a 2. számú függelékben szereplő Vezetői értékelő és önértékelő lap kitöltése is, illetve külső szakértő bevonásával értékelés készül, mely tantestületi nyilvánosságot kap. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

30


Vezetők esetében: •

• •

•

•

Az intézmény négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő vezető beosztású dolgozók vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő „A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve” című segédanyag alapján éves rendben meghatározza a vezetők vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát (mint szaktanár), azaz konkrétan kijelöli a vezető szaktanári szerepére vonatkoztatva kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden vezető teljesítménye értékelésre kerüljön. A vezető „vezetői” teljesítményértékelésére ezen alfejezetben leírtak szerint, „pedagógusi” teljesítményértékelésére pedig a vonatkozó alfejezet szerint kerül sor. A vezetői önértékelés és a vezető intézményvezetői értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői értékelő és önértékelő lap) mindkét fél kitölti és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. A vezetőnek vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői értékelő és önértékelő lap) az értékeltre vonatkoztatva minden vezetőtárs alkalmazza és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően a vezetőség az értékelt vezetőtárs számára konszenzusban elfogadott fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja a vezetőség szintjén nyilvános. A vezető tantestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői értékelő és önértékelő lap) az értékeltre vonatkoztatva minden tantestületi tag kitölti és az adatokat az intézményvezető által megbízott személy kizárólag az intézményvezető számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a tantestületet. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Szempontok A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői (intézményvezetői is) feladatok: tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása, feladatszervezés, végrehajtás koordinálása, döntéshozatali folyamatok irányítása, ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás.

• • • • •

Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetői feladatok érvényesülését értékeljük: •

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat

•

Forrásteremtés és elosztás Tantestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külső szakértelem bevonása) Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás

•

A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése, szerepek kiosztása Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása

31


•

Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése PP végrehajtása (helyi tanterv, egészségnevelés, környezet), diákönkormányzat, fórumok

•

Minőségirányítás, minőségfejlesztés Partnerközpontú működés, mérés-értékelés PR, nyitottság

3.4.4.2.2. Pedagógusok teljesítményértékelése Vonatkozási terület A „Pedagógusok teljesítményértékelése” folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógusi munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. Módszer Belső erőforrások felhasználásával Az intézmény vezetője által megbízott vezető (szakmai vezető) beosztású dolgozó(k) végezhetik. A mérésértékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők. Ezen utóbbiakat a mérés vezetője illetve az értékelt pedagógus választja meg a teljesítményértékelés mérőlapjaiban az egyes részterületeknél feltűntetett szempontok szerint. Külső erőforrások felhasználásával Az intézményvezető külső szakértő bevonásával is élhet, ebben az esetben a teljesítményértékelést a szakértő ezen dokumentumban rögzítettek alapján végzi. Eljárásrend A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő „A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve” című segédanyag alapján éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor tantestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévi ütemezése is. A teljesítményértékelés folyamata •

Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegiális támogatást kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása).

•

Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során be kell tartani a 3. számú függelékben szereplő „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” című dokumentumok előírásait, az attól való esetleges eltérés okát írásban rögzíteni kell.

•

Az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” dokumentumhoz csatolt mérőlapokat kell használni (függelékben). A mérőlapokon szereplő rovatokat ki kell tölteni. A tapasztalatok alapján az adatfelvevő néhány szóban rögzíti a megadott szempontok szerint megfigyelt tényeket és a 10es skálán értékeli a szempontokhoz viszonyított tapasztalatait. Szakmai jellegű területhez

32


tartozó adatgyűjtést – amennyiben megoldható - az értékelttel azonos szakképzettséggel rendelkező pedagógus (lehetőleg munkaközösség vezető) végzi. •

Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az értékelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezését írja elő a segédanyag (mérőlap), akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A véleménygyűjtő lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány a megkérdezett kollégák száma. A vezető által szignált és lepecsételt mérőlapokat a felkért kollégák kitöltik, majd egy erre a célra kialakított helyre teszik („postaláda” a tanári szobában, mely ha szükségét látják, akár zárható is vagy elektronikus adatgyűjtés). A mérés-értékelés vezetője a határidőre így eljuttatott anonim mérőlapokat használja fel további értékelő munkájához.

•

Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” 3. számú függelék táblázatainak kitöltése: o

a „Tapasztalatok” rovatát a mérésvezető lényegre törő megállapításokkal kitölti,

o

a táblázat „Értékelés” rovatait az alábbi jelölések alkalmazásával kell kitölteni: a „Értékelés” megfelelő (kiemelkedő, megfelelő, kevéssé megfelelő, nem megfelelő) rovatába X-et kell tenni, illetve rövid szöveges értékelést kell megfogalmazni,

o

a „Következmény” rovatba az ellenőrzés és mérés alapján megtett értékelés függvényében meg kell fogalmazni azt a javaslatot, hogy az illető pedagógus milyen további segítséget kell, hogy kapjon az intézménytől (vezetői megerősítés, motiválás, továbbképzés, mentori támogatás…),

o

az „Indoklás” rovatba az értékelést végző röviden indokolja valamennyi döntését, amit a folyamatban meghozott (értékelés, következmény),

o

az értékelést vezető ezt követően megosztja információit, véleményét tapasztalatait az értékelttel és bemutatja a rögzített folyamat lényegét az értékelő lap segítségével. Ehhez a képhez a pedagógus az „Észrevételek” rovatban megjegyzéseket tehet,

o

az így véglegesnek minősülő szakmai tartalmú értékelő lapot mindkét fél aláírásával látja el,

o

az aláírt értékelő lapot a mérés vezetője az intézmény igazgatójához juttatja, kérésére szóban kiegészíti azt. Az intézmény vezetője gondoskodik a „Következmények” rovatban szereplő javaslatok realizálásáról, melynek első lépése az értékelttel való beszélgetés, melynek egyik eleme - az értékelt egyetértésével - dönteni arról, hogy az értékelés milyen nyilvánossági szintet kap (teljes körű, tantestületi, vezetői).

•

A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap.

•

A vezető intézkedik a „Következmények” megvalósulásának nyomon követéséről.

•

A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Szempontok Kompetenciák • • • •

Anyanyelvi kompetencia Kommunikációs és digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Innovációs és vállalkozási kompetencia

33


Szaktanári szerep értékelése • • • • • • • •

Felkészültsége a szaktanári szerepre Foglalkozásvezetése A tanítás helyi tanterv szerinti tartalmi megfelelése Tanítványai tantárgyi teljesítménye Követelményrendszere Tantárgyi értékelési gyakorlata, kultúrája Tanítványai tantárgyi teljesítménye Pedagógusi tulajdonságai

Szervezeti szerep értékelése • • •

Az iskolai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep Munkatársi jellemzői Szervezeti felelőssége

Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése • •

Tanulók nyilvántartása Intézményi dokumentációk

Az intézményi folyamatokban hasznosuló civil tudásának értékelése Önértékelés A teljesítményértékelés folyamatának eredménye A 3. számú függelék, a „Mérőlapok a pedagógusok teljesítményértékelésének fő területeihez” táblázataiban az értékelést a következők szerint kell számszerűsíteni:

Kiemelkedő minősítés – három pont Megfelelő minősítés – kettő pont Kevéssé megfelelő minősítés – egy pont Nem megfelelő minősítés – nulla pont

A 2. illetve 3. számú függelékben található „Vezetői értékelő és önértékelő lap”, illetve „Pedagógusi tulajdonságai, munkatársi jellemzői; Szervezeti szerepe, felelőssége” lap egyes kérdései tízes skálán értékelendők – ahol a leggyengébb minősítés az egyes, legerősebb a tízes érték. Az eredmény megállapítása során az önértékelések nem kerülnek a számításba – azok egyfajta összehasonlítási alapul szolgálnak. A teljesítményértékelés során az egyes területek eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: - nyolcvantól száz százalékig – kiválóan alkalmas - hatvantól hetvenkilenc százalékig – alkalmas - harminctól ötvenkilenc százalékig – kevéssé alkalmas - harminc százalék alatt – alkalmatlan minősítést kap a pedagógus.

34


A pedagógus akkor is alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése „nem megfelelő” eredménnyel zárul. Partneri igény és elégedettség mérés Vonatkozási terület Az intézmény közvetett és közvetlen partneri köre. Módszer Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények, és elégedettség felmérésére. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük. Eljárásrend Az éves munkaterv önálló fejezeteként a minőségügyi felelős által a MIP alapján tervezetten – legalább évente egy-egy partneri kör vonatkozásában - felmérjük partnereink igényeit és elégedettségét. Az eljárás főbb lépései: • kapcsolatfelvétel a kiválasztott partnerekkel, • mérőeszközök készítése, • adatgyűjtés, • adatok összegzése, elemzése, értékelése, • trendvizsgálatok, • célok, prioritások meghatározását • javaslatok megfogalmazása, • nyilvánosságra hozatal, • a partneri igény-és elégedettségmérés értékelése az éves beszámoló részeként. Az eljárás teljes körű lebonyolítása a minőségügyi munkacsoport feladata. Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni az intézmény vezetőjének. Szempontok A felmérés, az adatgyűjtés kiterjed: • a partneri elvárásokra, igényekre, • a partneri elégedettségre, elégedetlenségre, • az oktató-nevelő munka véleményezésére. A tanulók országos mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele Vonatkozási terület A miniszter által kiadott adott tanévre vonatkozó „Tanév rendje” rendelet szerint, valamint teljesítményértékelésének és az intézmény pedagógiai értékelésének folyamatai. Módszer Összehasonlító elemzés.

35

a pedagógus


Eljárásrend Intézményi vonatkozásban: • Az országos mérés, értékelés összesített és az intézményre vonatkozó eredményét az intézmény vezetője beszerzi, és elemzésre átadja a témában érintett munkaközösség-vezetőknek vagy mérési felelősnek. • A munkaközösség-vezető által szerevezett munkacsoport (érintett szaktanárok) elvégzik az elemzést. • A munkaközösség-vezető javaslatot tesz az intézményvezetőnek a mérési eredmények tapasztalata alapján szükséges intézkedések meghozatalára. • Az eredmények elemzéséről, a javaslatok megfogalmazásáról az év végi beszámoló részeként dokumentáció készül. A nevelőtestület és a Szülői Szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. • Az igazgató gondoskodik a megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről, a visszacsatolásról. Fenntartói és intézményi vonatkozásban: Kezdeti feltétel: Fenntartói felszólítás érkezik intézkedési terv készítésére (ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó jogszabály szerint köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet.) • Ha van felszólítás, akkor az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. • Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. • Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. • Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. További feltétel: jogszabály szerint, ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó három hónapon belül intézkedési tervet készít. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az erre illetékes hatóság jóváhagyásával válik érvényessé, mely egyúttal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. • Az intézmény végrehajtja a fenntartó által elkészített fejlesztési tervet. Ha ennek végrehajtása akadályba ütközik (pl. feltételek hiánya), akkor azt haladéktalanul jelzi a fenntartónak. Szempontok Az elemzés szempontjai: • Az intézményi eredmények trendvizsgálata. • • Intézményi eredmények és országos eredmények viszonya

A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele Vonatkozási terület A mérési eredmények felhasználhatóságának lehetőség szerinti legszélesebb területe. Módszer Elemzés, értelmezés, beazonosítás.

36


Eljárásrend •

• •

A mérési folyamatok tervezése előtt, az intézményvezető vagy az általa megbízott személy az előző négy év vonatkozásában áttekinti az intézményben lefolytatott külső méréseket, elemzi ezek dokumentációit. Beazonosítja a külső mérési eredményeket az intézményben aktuálisan történő mérési értékelési folyamatok eredményeivel. A külső mérési eredményeket –azok nyilvánossági szintjét figyelembe véve - a mérésvezető számára hozzáférhetővé teszi.

Szempontok A külső mérési eredmények objektív figyelembe vétele. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése Vonatkozási terület Az intézményi minőségirányítási programban meghatározott folyamatok összessége. Módszer Elemzés, értékelés beszámoló. Eljárásrend • •

•

•

A nevelőtestület évente, legkésőbb a tanévzáró értekezletén értékeli az intézményi minőségirányítási program, illetve az aktuális tanévre tervezett feladatok végrehajtását. A nevelőtestület évente, legkésőbb a tanévzáró értekezleten a jelen dokumentum 5.3. pontja szerint elkészült beszámolót megismerve és elfogadva értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az előző két értékelési folyamat alapján – a megfogalmazott javaslatok szerint – a nevelőtestület meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának, és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét.

Szempontok Jogszerűség, szakszerűség, teljesíthetőség.

A teljes körű intézményi önértékelés

Vonatkozási terület Az intézmény működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége.

37


Módszer Az intézmény teljes körű működését, eredményeit, fejlődését kimutató, az intézmény sajátosságait figyelembe véve adaptált közoktatási minőségdíj-modell vagy más minőségügyi modell alkalmazása. Eljárásrend A teljes körű intézményi önértékelésre négyévente kerül sor, az intézményvezetői ciklushoz igazítva, annak 4. évében. A teljes körű intézményi önértékelés főbb lépései: •

az önértékelés területeinek azonosítása,

•

az értékelés „szintjének” (intézményhez viszonyított, fenntartói, regionális, országos, nemzetközi) meghatározása,

•

viszonyítási pontok meghatározása,

•

az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az önértékelést megvalósító modell kiválasztása, adaptálása,

•

az értékelést végzők körének meghatározása,

•

indikátorrendszer kidolgozása,

•

az információk feldolgozása,

•

az eredmények visszacsatolása,

•

a fenntartó tájékoztatása az eredményekről.

Szempontok Az önértékelési modell által meghatározottak szerint. Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg. Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed.

38


A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje A panaszkezelés szabályozásának célja, hogy az ellenőrzés, mérés és értékelés folyamatában felmerülő panaszokat, esetleg jogorvoslati kérelmeket jogszerűen kezeljük, illetve ezáltal is növeljük a folyamat valamennyi résztvevőjének jogi és szakmai biztonságát. Általánosságban minden érintett, akinek az ellenőrzés, mérés, értékelés folyamatához kapcsolódóan kifogása merül fel, írásban az intézmény vezetőjéhez fordulhat. A panasz a folyamat megindítását követően bármikor megtehető. A panaszokra - kivizsgálást követően - az érkeztetéstől számított 30 munkanapon belül írásban érdemi választ kell adni. Teljesítményértékelés esetén, ha az értékelő és az értékelt között véleménykülönbségek vannak, akkor ezt írásban rögzíteni kell, megfogalmazva azt, hogy ki mivel nem ért egyet, és mivel indokolja véleményét. A teljesítményértékelés vélten vagy valósan hibás ténymegállapításai miatt az értékelt egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatójánál.

39


3.4.5. Ösztönző-rendszer működtetése Eljárásrend az intézményi ösztönző-rendszer működtetésére Lépések

Módszer

Eszköz

Érintett

I.

Munkaközösség által írásban benyújtott javaslat a szempontrendszer alapján díjazandó munkatársakra

Javaslattétel

Jelölőlista

Munkatársak

II.

A munkaközösségek javaslata alapján (Polgármesteri és Irodavezetői, Igazgatói dicséretre, minőségi pótlék szétosztására) jelöltek névsorának összeállítása, és közzététele A szakmai értékek ismertetése a jelölttel, és a jelölt részéről a kiegészítés megtétele

Dokumentum elemzés

Jelölőlista

Munkatársak

Iskolavezetőség

Április eleje

Összes értékelés

Szakmai értékelő beszámoló

Jelöltek

Iskolavezető Jelölt

Április közepe.

III.

Felelős (a lebonyolításért) Munkaközösség vezető, Kuratórium vezető Iskolavezető

Határidő Márc. vége

IV.

Az április havi munkaértekezlet keretében a szakmai értékelések ismertetése, és az egyéni szavazás

Felolvasás

Értékelő beszámoló

Jelölt munkatársak

Iskolavezető

Április első hétfője

V.

a, Polgármesteri dicséret odaítélésében a szavazatok kiértékelése, az eredmények

Szavazatszámlálás, javaslattétel

Szavazólapok, jelölőlista

Jelölt munkatársak

Iskolavezető

Ápr. vége

Kitüntetés

Oklevél + pénzjutalom

Igazgató

Ker. pedagógusnap

nyilvánosságra hozása és felterjesztése a fenntartó felé

Jelölt iskolavezető

b, Az „Irodavezetői dicséret odaítélésében a legtöbb szavazatot kapott pedagógus munkatárs felterjesztése c) Igazgatói dicséret tanév végén a legtöbb szavazatot kapott pedagógusnak

Tanév végi értekezlet

40


VI.

Az ösztönző rendszer működtetésének értékelése

Értékelő megbeszélés

Szempontsor eljárásrend

munkatársak

Munkaközösségvezetők Iskola igazgatója

Június 20.

VII.

Az ösztönző rendszer működtetéséről szóló eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

korrekció

eljárásrend

Minőségügyi tanács

Igazgató

Október 15.

41


Függelékek a vezetők és pedagógusok teljesítményértékeléséhez 1. számú függelék: A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve Tanár

Szaktanári szerep értékelése idő értékelő

Szervezeti szerep értékelése idő értékelő

42

Dokumentációk idő

értékelő

Civil tudás idő

értékelő


2. számú függelék: Vezetői értékelő és önértékelő lap Vezető neve: Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy a fent megnevezett vezető beosztású kollégájának értékeléséhez véleményével szíveskedjen hozzájárulni! Ha a megfogalmazott állítással teljes mértékben egyetért, akkor ezt a 10-es oszlopban jelölj! Ha az állítással egyáltalán nem ért egyet, azt az 1-es oszlopban jelölje! A köztes értékeket értelemszerűen állapítsa meg! A kitöltés névtelenül történik, kérjük, hogy a kitöltött mérőlapot tegye az e célra kijelölt helyre! Segítségét köszönjük!

1.

Az értékelés területe Az intézmény jogszerű működésének biztosítása

1

1.1. A vezető naprakészen rendelkezik a munkájához szükséges jogi ismeretekkel. 1.2. A vezető biztosítja a jogi szabályok változásának figyelemmel kísérését munkatársai számára. 1.3. A vezető a jogi elvárásoknak megfelelően szakszerűen elkészíti a belső szabályozó dokumentumokat. 1.4. A vezető biztosítja és segíti az intézményi szabályozó dokumentumok összehangolását. 1.5. A vezető jogszerűen jár el a döntéshozatali folyamatokban. 1.6. A vezető vállalja a szervezeti hierarchiában rá osztott jogi felelősséget. 1.7. A vezető az intézmény valós működése során a belső szabályozók szerint jár el. 1.8. A vezető folyamatosan ellenőrzi a jogszabályok betartását az intézmény mindennapi működésében. 1.9. A vezető rendszeresen ellenőrzi a területéhez tartozó dokumentumokat. 1.10. A vezető hatékonyan közreműködik az intézmény jogszerű működésének biztosításában.

43

2

3

4

5

6

7

8

9

10


Az értékelés területe 2.

Forrásteremtés és elosztás

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

8

9

10

2.1. A vezető hatékonyan közreműködik az intézmény humán erőforrásának tervezésében. 2.2. A vezető jól összekapcsolja az egyes dolgozók és a szervezet szükségleteit. 2.3. A vezető segíti és támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. 2.4. A vezető hatékony eszközökkel elősegíti a munkatársak teljesítményének növelését. 2.5. A vezető elismeri a munkatársak teljesítményét. 2.6. A vezető közreműködik az intézmény működésének segítése érdekében szükséges külső szakmai segítség feltárásában, hasznosításában. 2.7. A vezető magáénak érzi rábízott környezetét, a maga eszközeivel gondoskodik arról. 2.8. A vezető aktívan közreműködik forrásteremtő pályázatok elkészítésében, lebonyolításában. 2.9. A vezető hatékonyan „mozgósítja” az emberi és tárgyi erőforrásokat az intézmény fejlesztése céljából. 2.10. A vezető együttműködik az intézmény gazdaságos működtetésében. Az értékelés területe 3.

A szervezeti struktúra és kultúra

3.1. Jól látja a szervezet céljait, és azonosul azokkal. 3.2. Részt vesz a szervezeti céloknak legjobban megfelelő struktúra kialakításában és működtetésében. 3.3.A vezető a szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelően vállal felelősséget. 3.4. A vezető az intézményi feladatmegosztás szerint végzi munkáját. 3.5. A vezető a szervezeti munkamegosztásban minden irányban hatékonyan együttműködik munkatársaival. 3.6. A vezető növeli a munkatársak elkötelezettségét az intézményi célok elérése érdekében. 3.7. A vezető tevékenyen bevonja a kollégákat a munkájukat befolyásoló döntések meghozatalába.

44

7


3.8. Tevékenyen bevonja a kollégákat a teljesítmény értékelésébe. 3.9. A vezető szorgalmazza a nyílt, őszinte visszajelzést a munkatársak között. 3.10. A vezető aktívan részt vesz a szervezeti kultúra intézményi szempontból jelentős elemeinek azonosításban, értékelésében és fejlesztésében. Az értékelés területe 4. A pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

4.1. A vezető személyes példát mutat az intézményi értékrend képviseletében. 4.2. A vezető elvárja munkatársaitól az intézményi értékrend képviseletét. 4.3. A vezető közreműködik az intézmény jövőképének, küldetésének megvalósításában. 4.4. A vezető aktív szerepet vállal a pedagógiai tevékenységek tervezésében és megvalósításában, a napi pedagógiai munkában. 4.5. A vezető jól irányítja a tanórán kívüli folyamatokat. 4.6. A vezető aktív szerepet vállal az intézmény diákközösségét érintő programokban. 4.7. A vezető aktív szerepvállalást vár el kollégáitól az intézmény diákközösségét érintő programokban. 4.8. A vezető elvárja kollégáitól és folyamatosan ellenőrzi a helyi tanterv megvalósulását. 4.9. A vezető aktívan részt vállal a pedagógiai folyamatok értékelésében. 4.10. A vezető aktívan részt vállal a pedagógiai folyamatok fejlesztésében. Az értékelés területe 5.

Minőségirányítás, minőségfejlesztés

5.1. A vezető tudatosan tervezi az intézmény minőségügyi folyamatait. 5.2. A vezető aktívan részt vesz a működési körébe tartózó intézményi partneri körrel való együttműködés kialakításában. 5.3. A vezető jelentős szerepet tölt be a partnerekkel és a partnereket képviselő szervezetekkel való személyes kapcsolattartásban és a partnerek tájékoztatásában. 5.4. A vezető a saját területén feladatokat vállal a partnerek igényeinek, elégedettségének mérésében,

46


elemzésében, értékelésében. 5.5. A vezető saját fejlődése és az intézmény képviseletének érdekében részt vesz szakmai és civil szervezetek munkájában. 5.6. A vezető saját területén biztosítja a folyamatos kommunikációt a teljes munkatársi körével. 5.7. A vezető részt vesz az intézményi nevelési-oktatási tevékenységek mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerének kialakításában, működtetésében. 5.8. A vezető részt vesz az intézményi nevelési-oktatási tevékenységek mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerének továbbfejlesztésében. 5.9. Folyamatosan értékeli a tervek teljesítését, jól tervezi és irányítja a korrekciós folyamatokat. 5.10. Az egyén és a szervezet egészére is fontosnak tartja a folyamatos fejlesztést és jól menedzseli ezeket a folyamatokat. Összesítő a „Vezetői értékelő és önértékelő lap”- hoz Az értékelt vezető neve:

Értékelések Önértékelés

Az értékelés területei Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Forrásteremtés és elosztás A szervezeti struktúra és kultúra A pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése Minőségirányítás, minőségfejlesztés ÖSSZESEN Feljegyzés:

47

Vezetőtársak által végzett értékelés


3. számú függelék: Mérőlapok a pedagógusok teljesítményértékelésének fő területeihez Ellenőrzés, mérés

Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás Tapasztalatok

Értékelés

Kiemelkedő Megfelelő Kevéssé megfelelő Nem megfelelő

Interjú, dokuelemzés Felkészültsége a szaktanári szerepre Módszer Irányított interjú az értékelttel. Célirányos képzettségek, továbbképzések, konferenciák – diplomák, tanúsítványok bekérése. Előírt képzettség, továbbképzés hasznosulása, folyamatos szakmai érdeklődés – évente legalább egy konferencia

Szöveges:

Következmény Indoklás

Észrevétel: Dátum: Pedagógus:

értékelő

értékelt A teljesítményértékelés fő területe: Szaktanári szerep értékelése

48


Ellenőrzés, mérés

Terület Adatgyűjtés leírása

Elvárás Tapasztalatok

Értékelés


Strukturált megfigyelés Foglalkozásvezetése Módszer Tanóra látogatása legalább öt alkalommal, melyből három a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban, illetve további kettő a pedagógus által meghatározott tanulócsoportban. Szempont: tudatosság, célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók bevonása, értékelés. Tanórán kívüli foglalkozás látogatása legalább két alkalommal a mérésvezető által meghatározott csoportban, illetve a pedagógus által meghatározott csoportban. Szempont: tudatosság, célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók bevonása. Tervezettség, célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók hatékony bevonása, folyamatos értékelés.

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel: Dátum

Értékelő

értékelt

49




Értékelés


Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

Módszer

Strukturált megfigyelés, összehasonlítás Tanóra látogatása legalább öt alkalommal, melyből három a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban, illetve további kettő a pedagógus által meghatározott tanulócsoportban. Szempont: a tananyag tartalma A helyi tanterv időarányos teljesítése A tanítás helyi tanterv szerinti tartalmi megfelelése

Értékelő

értékelt

50




Értékelés


Módszer

Strukturált megfigyelés, elemzés Óralátogatás legalább három egymás utáni alkalommal a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban, illetve további kettő alkalommal a pedagógus által meghatározott tanulócsoportban. Szempont: a tanítási szint a tudást, a megértést, illetve az alkalmazást szolgálja A helyi tantervben leírtak, illetve a szakszerűség, következetesség Követelményrendszere

Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

Értékelő

értékelt

51





Értékelés


Módszer

Strukturált megfigyelés, összehasonlítás Óralátogatás legalább két egymás utáni alkalommal lehetőség szerint kettő, a mérésvezető által meghatározott tanulócsoportban, illetve további kettő a pedagógus által meghatározott tanulócsoportban. Ugyanezen csoportok legutóbbi írásbeli számonkérésének (dolgozat) áttekintése. Szempont: az értékelési módok használata (PP), indoklások alkalmazása, motiválása, a naplóban lévő érdemjegyek, azok száma, (PP) dolgozatjavítások szakszerűsége, következetesség (javítókulcs alkalmazása) A PP szerinti értékelés, dolgozatjavítások szakszerűsége, áttekinthetősége indoklások, következetesség Tantárgyi értékelési gyakorlata, kultúrája

Szöveges:

Következmény

Indoklás


Értékelő

értékelt

52





Értékelés


Összehasonlító elemzés Tanítványai tantárgyi teljesítménye Módszer 1. Tudásszint mérése az iskolai gyakorlatnak megfelelő módon a mérésvezető által meghatározott két tanulócsoportban, valamint a pedagógus által megjelölt egy tanulócsoportban (pl. feladatlappal). Kontrollcsoportban történő mérés (a mérésvezető által meghatározott egy tanulócsoportban) 2. Tantárgyi eredményei: tanított osztályok tantárgyi átlageredménye, érettségi eredménye, versenyeredmények, országos mérési eredmények Az IMIP sikerkritériumai szerint.

Szöveges:

Következmény

Indoklás


Értékelő

értékelt

53




Pedagógusi jellemzői

Módszer

Elvárás

A szempontok alapján a tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján - K: 80% felett, F: 60% alatt)

Interjú az értékelttel, a közvetlen szakmai vezetőjével, illetve legalább két fő közvetlen kollégájával (egyiket az értékelt választja). Kérdőíves mérés legalább négy kollégáját megkérdezve (kettőt az értékelt választ). Interjú és a kérdőív összeállításának szempontjai: a téma szempontjából az erősségei és a fejlesztendő területek, továbbá tervező munkája, fejlesztő tevékenysége (tantárgyi, nevelési, szervezeti), a tanulókhoz való viszonya, nevelési stílusa, motiváló ereje, kiegyensúlyozottsága, szakmai felkészültsége, értékelési képessége, tanulóinak menedzselése, az érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe, felzárkóztató, tehetséggondozó szerepe, pályaorientációs tevékenysége.

Tapasztalatok

Értékelés


Szöveges:



Strukturált megfigyelés

Értékelő

értékelt

54


Pedagógus: Ellenőrzés, mérés

A teljesítményértékelés fő területe: Szervezeti szerep értékelése Terület Adatgyűjtés leírása


Értékelés


Szöveges:

Következmény

Indoklás

Észrevétel:

Dátum

Módszer

Irányított interjú Kérdőíves mérés Az SZMSZ-ből, a munkaköri leírásból, vagy egyéb megbízatásból adódó szerepére vonatkozó partneri interjú(k) alapján információk szerzése. Elégedettségi (kérdőíves) mérés a feladatkörébe, hatáskörébe, felelősségi körébe tartozó személyek (kollégák, DÖK esetében tanulók) körében. Szempont: a vállalt feladatkör ellátása (jogszerűség, szakértelem, hasznosság) A szempontok alapján a tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján - K: 80% felett, F: 60% alatt) Az iskolai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep

Értékelő

értékelt

55




Elvárás

Módszer

Munkatársi jellemzői

Interjú közvetlen szakmai vezetőjével. Kérdőíves mérés a közvetlen munkatársai körében. Az információgyűjtés a következő magatartásformákra irányul: együttműködési képessége a munkatársakkal, a tanítványaival, az iskola többi tanulójával, a szülőkkel, egyéb partnerekkel. Követelményrendszere illeszkedése a közvetlen munkatársak gyakorlatához. Megjelöltetni a téma szerinti erősségeit illetve a fejlesztendő területeket. A munkatársi elégedettségi mutatók - a tízes skálán kapott átlageredmények - közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján K: 80% felett, F: 60% alatt)

Tapasztalatok

Értékelés


Szöveges:



Interjú, kérdőív

Értékelő

értékelt

56





Értékelés


Interjú, kérdőív Szervezeti felelőssége Módszer Interjú az értékelttel, a közvetlen szervezeti vezetőkkel, illetve legalább két fő közvetlen kollégájával (egyiket az értékelt választja). Kérdőíves mérés legalább négy kollégáját megkérdezve (kettőt az értékelt választ). Szempontok: munkához való hozzáállása, feladatok (helyettesítés, stb.) vállalása, szerepvállalás a szervezeti folyamatokban, aktivitása, s ennek hasznossága szervezeti fórumokon, egyéni érdekeinek összehangoltsága az iskola célkitűzéseivel. Szervezeti eseményekhez való viszonya. Szerepe az intézmény imázsában. A tízes skálán kapott átlageredmények közelítsék a maximumot. (IMIP sikerkritériumai alapján - K: 80% felett, F: 60% alatt)

Szöveges:



Értékelő

értékelt

57



A teljesítményértékelés fő területe: Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás Tapasztalatok

Értékelés


ellenőrzés Tanulók nyilvántartása Módszer Osztályfőnökként: beírási napló, törzslap, osztálynapló, foglalkozási naplók, hátrányos helyzet, SNI, felzárkóztatásra szorulók, tehetséggondozást érdemlők, tanulóbalesetek, hiányzások, Szaktanárként a kötelező nyilvántartások vezetése. Napra kész, pontos.

Szöveges:

Következmény

Indoklás


Értékelő

értékelt

58




Értékelés


interjú Intézményi dokumentációk Módszer Interjú az értékelttel, majd ezen információk alapján interjúk a megnevezett dokumentációk elkészítéséért, fejlesztéséért felelős munkatársakkal. Aktív, támogató részvétel dokumentáció elkészítésében, fejlesztésében.

Szöveges:


Észrevétel:

Dátum

Értékelő

értékelt

59



Terület Adatgyűjtés leírása Elvárás

A teljesítményértékelés fő területe: „Civil” tudásának hasznosítása Interjú, dokuelemzés ”Civil” tudásának jelenléte a szervezeti folyamatokban Módszer Munkaköri leírása, szakmai vezetővel készített interjú, az értékelttel készített interjú, az aktuális éves munkaterv és az előző évi beszámoló alapján megállapítani, hogy a szakmai tudásán, kompetenciáján kívüli tudásait milyen mértékben hasznosítja a szervezet. Jelenjenek meg a feladatvégzésében a szaktudása mellett a „civil” tudásának elemei, de vezetői koordináció mentén, összhangban az intézményi stratégiával és operativitással.

Tapasztalatok

Értékelés


Szöveges:


Észrevétel:

Aláírások, dátum

Értékelő

értékelt

60


Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” Szaktanári szerep értékelése Foglalkozásvezetése Pedagógus neve: Óralátogatások 1. alkalom 2. alkalom dátum értékelő tanulócsoport SZEMPONTOK tervezettség célirányosság, módszertani változatosság, a tanulók bevonása, folyamatos értékelés

(Az értékelés a 10-es skálán történik) 3. alkalom 4. alkalom

Szöveges megjegyzések

Mérést végző aláírása

Pedagógus aláírása

61

5. alkalom


Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” Szaktanári szerep értékelése Követelményrendszere Pedagógus neve: Óralátogatások 1. alkalom 2. alkalom dátum értékelő tanulócsoport SZEMPONTOK „tanítási szint” * számonkérés **



Mérést végző aláírása Pedagógus aláírása *A „tanítási szint” a PP szerinti-e, azaz a tudást, a megértést, illetve az alkalmazást szolgálja-e? **A számonkérés a tanítási szinthez igazított-e?

62

5. alkalom


Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” Szaktanári szerep értékelése Tantárgyi értékelési gyakorlata, kultúrája Pedagógus neve: Óralátogatások 1. alkalom 2. alkalom dátum értékelő tanulócsoport SZEMPONTOK Értékelés PP szerint Indokol, motivál Naplóban lévő érdemjegyek száma Dolgozatjavítások: szakszerűsége, áttekinthetősége Dolgozatjavítások indoklások, következetesség



Mérést végző aláírása

Pedagógus aláírása

63

5. alkalom


Segédtábla a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez”4-es számú mérőlap a pedagógus teljesítményének IMIP szerinti értékeléséhez Pedagógusi tulajdonságai, munkatársi jellemzői; Szervezeti szerepe, felelőssége Pedagógus neve: Tisztelt Kolléga! Kérjük, hogy a megnevezett kollégájának értékeléséhez véleményével szíveskedjen hozzájárulni! A 10-es skálát alkalmazva jelölje az alábbi táblázatban, hogy a felsorolt tulajdonságok milyen mértékben jellemzik kollégáját (1-es jelentése: egyáltalán nem; 10-es jelentése: teljes mértékben) Kérjük, összesítse értékelését! A kitöltés névtelenül történik, kérjük, hogy a mérőlapot tegye az e célra kijelölt helyre. Segítségét köszönjük! Értékelt szerep 1. Pedagógiai tervező munkája tudatos. 2. Szakmai felkészültsége magas szintű. 3.Tehetséggondozó munkája eredményes. 4. Felzárkóztató tevékenysége eredményes. 5. Értékelési gyakorlata reális. 6. Motiváló ereje jelentős. 7. Nevelési stílusa eredményes. 8. Pályaorientációs munkája szakszerű. 9. Szerepet vállal a diákközösséget érintő programokban. 10. A vállalt szaktanári feladatait magas színvonalon látja el. 21. A vállalt szervezeti feladatait magas színvonalon látja el. 22. Fejlesztő tevékenysége a szervezetben pozitív hatású. 23. A feladatok megvalósításában jelentős többletmunkát vállal. 24. A fórumokon (pl. értekezletek) hasznosan közreműködik. 25. Egyéni érdekei összehangoltak az intézmény célkitűzéseivel.

1

2

3

4

5

6

7

Értékelt szerep 8 9 10 Pedagógusi, munkatársi jellemzői 11. Értékközvetítésben vállalt szerepe követendő. 12. Normaközvetítésben vállalt szerepe jó. 13. Kiegyensúlyozottsága példa értékű. 14. Tantárgyi fejlesztő tevékenysége hatékony. 15. Szakmai feladatok megvalósításában aktív szerepet vállal. 16. Követelményrendszere illeszkedik a közvetlen munkatársak gyakorlatához. 17. Tanítványaival való együttműködése eredményes. 18. Az iskola tanulóival való viszonya emberi. 19. Kollegiális kapcsolataiban együttműködő. 20. Szülőkkel való kapcsolattartása partneri. Szervezeti szerepe, felelőssége 26. Részt vesz a szervezeti programok szervezésében, előkészítésében. 27. Részt vesz a szervezeti programokon. 28. Aktív szerepet vállal az intézményi PR munkában. 29. Szervezeti felelőssége példaértékű. 30. Egyéni fejlődése folyamatos.

AZ ÖSSZES ÉRTÉK EGYÜTTESEN:

64

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10


3.5. A partnerkapcsolatok működtetése

Cél: Bemutassa az intézmény szabályozásait a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerésére, elemzésére, a közvetlen és közvetett partnerekkel való kommunikációra, különös tekintettel a beiskolázás folyamatára. Prezentálja a tanulóink beválását a tanulási út következő állomásán. Tartalmi leírás A szűkebb intézményvezetés a partnereit tanév elején azonosítja és elvégzi az információs tábla frissítését. Külön eljárásban szabályozzuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és eljárásrendjének elemzését. Az elemzés eredményeit felhasználhatjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél. A partnerekkel történő kommunikáció az információs táblázatban szabályozzuk. A problémák kezelésének helyi rendjét a panaszkezelési eljárásokban szabályozzuk, melyben kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnök közvetítő szerepének, illetve a felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személynek. A leendő 1. osztályos szülőkkel való kommunikáció folyamatát a Beiskolázás eljárás szabályozza. Az iskola népszerűsítése érdekében PR felelőst választunk, aki koordinálja a marketing-munkát. Feladatkörét a munkaköri leírás szabályozza. Az ő felügyelete a tanórán kívüli tevékenységekre terjed ki. Az oktató-nevelő munka népszerűsítése a szakmai munkaközösségek feladata, amelyet az igazgatóhelyettesek felügyelnek. 8. osztályt végzett tanulóink tanulási útját, beválását a „Nyomonkövetés” folyamata szerint végezzük. Az összehasonlítás eredményeit a munkaközösségek elemzik, és beavatkozásokat terveznek. Erről tájékoztatják az iskolavezetést. 3.5.1 Szabályozások A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozás Tartalmi rész

A szabályozás neve

Partneri tagozatok meghatározása és a kapcsolattartás formái Közvetlen és közvetett partnerek

SZMSZ

meghatározása.

Minőségbizt.kézikönyv

A kapcsolattartás rendje

SZMSZ

A szabályozásban hol található .

PP

PP Beiskolázás

--

Nyomonkövetés

PP Minőségbizt.kézikönyv 65

--

Kapcsolattartási formái és rendje. A nevelőtestület Kapcsolattartás


Szabályozás eljárásokban Sorszám 1.

Helye 68.oldal

2.


Eljárás neve

71.oldal

Partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése, elemzése, fejlesztések tervezése és beépítése a munkatervbe. Panaszkezelés az alkalmazottak számára

Partneri igény – és elégedettségmérés. A panaszok kezelése.

3.

70.oldal

Panaszkezelés az iskola tanulói számára.

A panaszok kezelése.

4.

72.oldal

Beiskolázás rendje.

Beiskolázás.

5.

74.oldal

A végzett 8. osztályosok nyomkövetése, beválása.

Nyomonkövetés, beválásvizsgálat.

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész A gyermek (tanuló) jogai

Szabályozás Közokt. Törv.

Hol található 10. §; 11. §

A tanuló kötelessége

12. §

A szülő jogai, kötelességei

13. § ; 14. §

A pedagógusok jogai, kötelességei

19. §

Képzési kötelezettség

30. §

Pedagógiai-szakmai szolgáltatások

36. §

Tanórán kívüli foglalkozások

53. §

Szülői szervezet

59. §

Iskolaszék

60. §; 61.§

Tanulók közösségei, DÖK

62. §; 63.§; 64.§

Tanulói jogviszony

66. §; 75. §

Fegyelmi büntetés

76. §; 77.§

Eljárási szabályok

83.§; 84.§

A helyi önkormányzat feladat ellátási

85.§; 86.§; 87.§

kötelezettsége Fenntartási irányítás

102.§

67


A folyamat leírása A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. 1. lépés A folyamattal foglalkozó csoport két évenként, márciusban felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. lépés A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 3. lépés A vezetői csoport évente (április) az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát. 4. lépés A csoport évente (április) azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. lépés A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. 6. lépés A kérdőívek begyűjtése után a „kérdőíves” csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül. 7. lépés Intézményen belül (évente, május) az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a bizonylatokat is: -

összefoglaló az alkalmazotti közösség számára

8. lépés A folyamat értékelése. Az eredmények ismertetése után a tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust.

68


A bizonylat megnevezése 1. Partneri adatbázis 2. Elégedettségi kritériumok

A dokumentumok és bizonylatok rendje Kitöltő / készítő Megőrzési Megőrzési hely idő Igazgató frissíti Minőségi kézikönyv 2 év támogató csoport

3. Eljárásrend az érdekelt felek igényeinek és támogató csoport elégedettségének mérésére 4. Az igényfelmérésben Támogató csoport résztvevők listája 5. Az eredmények Kérdőíves csoport összegzése 6. a.) Tantestületi Támogató csoport összefoglaló b.) Éves teljesítmény Támogató csoport értékelése c.) Rövid összefoglaló a támogató csoport Minőségi kézikönyvben

Másolatot kap Kérdőívekkel foglalkozó munkacsoport vezetője

Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

2 év

Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

5 év

Kérdező csoport

2 év

„kérdőíves” csoport

2 év

Támogató csoport

Irattár

2 év

Támogató csoport

Irattár

2 év

Támogató csoport

2 év

Irattár

Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag

Minőségi kézikönyv

Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya Felelős Érintett Informált 1. lépés Iskolatitkár, a 9. évf. Információ kérés a 9. évfolyamot A volt osztályfőnök Tantestület osztályfőnöke végzett tanuló év végi eredményéről 2. lépés Iskola titkár, a volt A volt oszt. főnök, a 9. évf. A határidőre beérkezett levelek osztály-főnök Tantestület osztályfőnök iktatása, lista készítése 3. lépés A volt 8. osztály o. Az ig. helyettes, a csop., az Dokumentumelemzés és összegző Tantestület főnöke iskolatitkár értékelés 4. lépés A volt 8. osztály o. Az eredmények ismertetése és A csop., tantestület Tantestület főnöke megbeszélése a tantestülettel 5. lépés Min. felelős A csop. Tantestület Az elkészült dokumentumok tárolása

69


3.5.2 Az Újlaki Általános Iskola panaszkezelési rendje az iskola tanulói részére Célja: -

hogy a tanulót érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten

lehessen feloldani vagy megoldani. A folyamat leírása I. szint 1.

A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul.

2.

Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal.

3.

Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

II. szint 4.

Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé.

5.

Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal.

6.

Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást.

III. szint 7.

Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé.

8.

Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére.

9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. Felelősségek és hatáskörök 2. 3. 4. 5. 6.

Felelős Osztályfőnök Osztályfőnök Osztályfőnök Igazgató Igazgató

Érintett A panasz alanya A panasz alanya Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője

Informált Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője Igazgató Osztályfőnök Osztályfőnök

A dokumentumok és bizonylatok rendje

6. 9.

A bizonylat megnevezése Jegyzőkönyv Feljegyzés

Kitöltő / készítő Iskolatitkár Fenntartó

Megőrzési hely Iktató Iktató

Megőrzési idő Végleg Végleg

70

Másolatot kap Panaszos képviselője Panaszos képviselője


3.5.3. Az Újlaki Általános Iskola panaszkezelési rendje az alkalmazottak részére - folyamatszabályozás A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani.

A folyamat leírása I. szint 1.Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2.I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3.Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4.Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 5.Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II. szint 1.

15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is.

2.

Ezután, a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek.

III. szint 3.

Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg.

A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

Felelősségek és hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Felelős Panaszos Felelős Felelős Felelős Igazgató Fenntartó képviselője Fenntartó képviselője

Érintett Felelős Panaszos Igazgató/panaszos Panaszos Panaszos Igazgató/panaszos Igazgató/panaszos

71

Informált Igazgató Igazgató Fenntartó -


A dokumentumok és bizonylatok rendje

1.

A bizonylat megnevezése Felelősségi mátrix

2. 4. 5. 6. 7. 10.

Panaszlevél írás Feljegyzés Feljegyzés Javaslat Feljegyzés Bírósági határozat

Kitöltő/ készítő

Megőrzési hely

„Biztonságos int.” min. kör Panaszos Felelős Igazgató Fenntartó képviselője Fenntartó képviselője Munkaügyi Bíróság

Min. kézikönyv

Megőrzési idő 5 év

Iktató „panasz dosszié” Iktató Iktató Iktató Iktató

végleg 5 év Végleg Végleg Végleg Végleg

Másolatot kap Mk., igazgató, alk-i közösség Igazgató Érintettek Panaszos Panaszos Panaszos, igazgató

3.5.4 Az első osztályosok beiskolázási rendje A folyamat leírása 1.

lépés Szeptemberben az igazgató kijelöli a következő tanév első osztályos tanítóit. Ehhez adatul szolgál, az Önkormányzat Intézkedési terve, amely a népesség nyilvántartás alapján meghatározza, hogy az iskola hány első osztályt indíthat.

2.

lépés Októberben elején az óvodákkal az alsós igazgatóhelyettes és a leendő 1. osztályos tanítók elkészítik az iskolai bemutató anyagot a szülők számára készített szórólapon. Az alsós igazgatóhelyettes és az alsós munkaközösség vezető elkészíti a foglalkozási tervet és a nyílt napot megelőző szervezési munkát. A lépéshez kapcsolódó tevékenységek: - plakátok készítése, elhelyezése az óvodában, - kerületi újságokban hirdetés, meghívók, szórólapok készítése Az alsós éves munkaterv rögzíti ennek felelősét, időpontját.

3.

lépés Foglalkozások megtartása, amelyek az arculatunkat bemutatják. *emeltszintű matematika *idegen nyelvi óra *számítástechnika *tanórán kívüli tevékenységek: kézművesség, rajz, mesefeldolgozás, bábozás, sport

4.

lépés Nyílt napok, melyen fogadjuk az óvodásokat és szüleiket. Ezen a napon bemutatjuk az iskolánkban folyó munkát: - órákat (matematika, idegen nyelvi, ) - számítástechnika, - sportolási lehetőség, - szakköri lehetőségek, Forgatókönyv készül e tevékenységek helyszínéről és felelőseiről. A nyílt nap lebonyolításáért felelős az alsós igazgatóhelyettes és munkaközösség vezető.

5.

lépés Április harmadik hetében történik a beiratkozás az iskolában, amelyre a szülők bemutatják az óvodai szakvéleményt és a gyermek anyakönyvi kivonatát. A beírt tanulók névsorát a beiratkozási ív tartalmazza. Döntés A beiratkozási ív és az önkormányzat által meghatározott indítható osztályszám összehasonlítása után, az alsós igazgatóhelyettes megállapítja, hogy a gyermeklétszám elegendő-e a 2 első osztály és egy speciális csoport indításához. Igazgató dönt a felvételről és elutasításról, osztályba sorolásról. Amennyiben optimális

72


az osztályok létszáma, elégedettek lehetünk a marketing munkánkkal. Ha alacsony az osztályok létszáma, szükség lesz marketing munkánk felülvizsgálatára. 6.

lépés Május második hétfőjén az alsós munkatervben előírtnak megfelelően az alsós igazgatóhelyettes és az első osztályos tanítók közös szülői értekezletet tartanak az iskolában. Leendő első osztályosok szülei itt tájékoztatást kapnak és egy kérdőívet is kitöltenek. Arra adnak választ, miért iskolánkba íratták gyermeküket. Az alsós munkaközösség vezetője elemzi a kérdőíveket.

Folyamat lezárása A folyamat júniusban lezárul, amikor az igazgató a testületi értekezleten értékeli a beiratkozás eredményét. Ismerteti a szülői kérdőív elemzését.

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezés

Küldő / készítő

Beiskolázható gyerekek Önkormányzat névsora Alsós munkaterv Alsós mk. vezető Az iskola bemutatását Alsós Ighelyettes célzó nyílt nap forgaAlsós mk. vezető tókönyve Beiratkozási ív Alsós ig. helyettes Első osztályos gyerekek Kérdőív felszülei által kitöltött dolgozó TEAM kérdőívek elemzése

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Irattár

1 év

-

Alsós mk. vezető

1 év

Igazgató

Alsós mk. vezető

1 év

Tanítók

Irattár

5 év

Önkormányzat

Minőségügyi kézikönyv

5 év

-

Felelősségek és hatáskörök

A lépés tárgya Az 1. osztályos tanítók kijelölése

Felelős

Érintett

Igazgató

Iskolai bemutatkozó anyag Alsós ig. helyettes elkészítése Foglalkozások, nyílt napok Alsós ig. helyettes előkészítése Foglalkozások, nyílt napok Ighelyettes, Alsós lebonyolítása mk. 1. osztályosok beíratása Alsós ig. helyettes Szülői értekezlet az elsős szülők Alsós ig. helyettes számára A beiskolázás értékelése Alsós ig. helyettes

73

1. osztályos tanítók, óvónők, szülők

Informált Tantestület, óvónők, szülők 1. osztályos tanítók, óvónők, szülők

Alsós mk.

Alsós mk.

Gyerekek, szülők

Tantestület, óvodák

Alsós mk.

Önkormányzat

1. osztályos tanítók

Szülők

Alsós mk.

Tantestület

1. oszt. tanítók


3.5.5. Nyomonkövetés, beválásvizsgálat A folyamat leírása START A kiválasztott 8. osztályosok névsora Kapcsolatfelvétel és információkérés az adott intézményből

Az intézmények neve és címe, ahová a 8.-asok felvételt

Az elküldött levelek listája

nyertek Határidőre beérkezneke levelek? Nem

Beérkező levelek

Igen

Beérkező levelek iktatása, lista készítése

Határidő módosítás

8. o. anyakönyv 9. évf értesítői Kritériumérték

Dokumentumelemzés az elégedettségi kritériumoknak megfelelően

Összegzés a tanulmányi teljesítményről

Beszámoló a tantestületnek az elégedettség mértékéről

Évzáró/évnyitó értekezlet jegyzőkönyve

Mérési eredmények dokumentálása a minőségi kézikönyvben

Min. kézikönyv

STOP

74

Beérkező levelek listája


0. lépés Az adott évben sorra kerülő 8. osztály osztályfőnöke levélben információ kér azoktól az intézményektől, ahová a gyerekek felvételt nyertek. Ez egy fénymásolat lesz a naplóból az adott tanuló év végi eredményéről. Az elküldött levelekről az iskolatitkár listát készít. 1.

lépés

A beérkező levelek határidejét az utolsó tanítási napra határozzuk meg. Amennyiben késnek a válaszok, a feldolgozás kitolódik június végére, a beszámoló pedig a következő tanévnyitó értekezleten lesz. Amennyiben a várt levelek 75%-a megérkezik iktatásra kerülnek és lista készül róluk. 2.

lépés

A TQM csoport által meghatározott elégedettségi kritériumoknak megfelelően az osztályfőnök elvégzi a dokumentumelemzést. Felhasználja hozzá a 8.-os anyakönyvet, a 9. évf. év végi eredményeit és a kritériumértékeket. Összegzést készít a gyerekek tanulmányi teljesítményéről. 3.

lépés

Az osztályfőnök az összegzés eredményeiről tájékoztatja a tantestületet az évzáró/évnyitó értekezleten. 4.

lépés

Az osztályfőnök elvégzi a mérési eredmények dokumentálását a minőségi kézikönyvben. Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya Információ kérés a 9. évfolyamot végzett tanuló év végi eredményéről A határidőre beérkezett levelek iktatása, lista készítése

Felelős

Érintett Informált Iskolatitkár, a 9. évf. A volt osztályfőnök Tantestület osztályfőnöke Iskola titkár, a volt A volt oszt. főnök, a 9. évf. Tantestület osztály-főnök osztályfőnök

A volt 8. osztály o. Dokumentumelemzés és összegző főnöke értékelés Az eredmények ismertetése és A volt 8. osztály o. megbeszélése a tantestülettel főnöke Az elkészült dokumentumok tárolása Min. felelős

Az ig. helyettes, a csop., az iskolatitkár

Tantestület

A csop., tantestület

Tantestület

A csop.

Tantestület

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezés 1. Elküldött levelek listája 2. Beérkező levelek listája 3. Összegzés a tanulmányi teljesítmények alakulásáról 4. Évzáró ill. évnyitó értekezlet jegyző-könyve

Küldő / készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Iskolatitkár

Postakönyv

1év

Oszt. főnök

Osztályfőnök

Minőségi kézikönyv melléklete

1 év

Osztályfőnök

Minőségi kézikönyv

1 év

Jegyzőkönyvvezető

Elektromos adatbázis

5év

75

A tantárgyi értékeléssel foglalkozó csop. -


3.6. Az intézmény működtetése Cél: Az intézmény tárgyi feltételei infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálja ki. E feltételrendszer finanszírozását intézményileg szabályozzuk, figyelembe véve az országos és helyi törvényeket, rendeleteket. 3.6.1.Beszerzési terv készítése Beszerzési eljárás 1. Definíció A jelen leírás az Újlaki Általános Iskola beszerzési tevékenységeire vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy az intézmény (tárgyi) eszközei, infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálják ki. Az eljárás alkalmazandó a intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. 2. Hivatkozások SZMSZ Leltározási és selejtezési szabályzat. Szabadságolási terv Éves költségvetés

3. Felelősség és hatáskör Az eljárásleírásban foglaltak szerint. 4. meghatározások Beszerzési terv: Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök a kiszolgáló tevékenységekhez szükséges termékek, szolgáltatások vásárlását megelőző tervezés. 5.

Az eljárás leírása BESZERZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

A gazdasági vezető elemzi a fenntartó által az intézményre meghatározott költségvetési keretszámokat és az éves működésnek

megfelelően

meghatározza

beszerzési

keretszámokat.Az

egyes

részlegvezetők,

illetve

munkaközösség-vezetők, valamint a gondnok összeírják a szükséges eszközöket. A gazdasági vezető előzetes eszerzési tervet készít. Abban az esetben, ha az egyes beruházások, felújítások beszerzések meghaladják az önkormányzat által meghatározott beszerzési plafont akkor arra beruházási tervet kell készíteni. A beruházási tervről és szállító kiválasztásáról a fenntartó dönt. Az előzetes beszerzési tervhez a gazdaság vezető elkészíti az egyes eszközök és beszerzések specifikációját, követelményeit. A beszerzési tervet az intézményvezető fogadja el.

76


A BESZÁLLÍTÓK MINŐSÍTÉSE ÉS A SZÁLLÍTÓK KIVÁLASZTÁSA Az iskola az oktatási tevékenységében csak olyan szállítókat és alvállalkozókat alkalmazunk, melyek a minőségkövetelményeknek igazoltan megfelelnek. Kivételt képeznek a munkafolyamatokra és az eredmény minőségére lényeges hatással nem rendelkező termékek és szolgáltatások (például irodaszerek, segédanyagok, stb.), melyek bármely olyan forrásból beszerezhetők, melyről feltételezhető az igényeknek megfelelő beszállítás.A minőséget lényegesen befolyásoló termékek és szolgáltatások esetében, természetesen abban az esetben, ha az intézmény érdemben képes választani a szállítók között, általában csak olyan szállítók választhatók, amelyekről referenciával rendelkezik. A szállítók értékelését a gazdasági vezető végzi a gazdasági év végén. A szállítók értékelését az intézményvezető hagyja jóvá. A gazdasági vezető a jóváhagyott értékelési eredményekről tájékoztatja a fenntartót és a szállítókat is. A BESZERZÉSEK VÉGREHAJTÁSA, FELÜGYELETE A beszerzési terv végrehajtása a gazdasági vezető felelőssége. A beszerzési tevékenység többnyire nyáron folyik. A beszerzendő eszközök és felújítások listáját a gazdasági vezető adja át a szállítónak. Amennyiben az eszközt nem sikerült beszerezni, vagy a beszerzés nem valósult meg a nyár folyamán, akkor a gazdasági vezető dönt arról, hogy a beszerzési tevékenységet megismétli, vagy a következő éves beszerzési tervbe emeli be. Amennyiben a beszerzendő termék nem szerezhető be akkor a megfelelő szakmai konzultáció után dönt arról, hogy milyen más helyettesítő eszközt szerez be. A beszerzett terméket, eszközt illetve szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetőleg késedelem nélkül, átvételi ellenőrzésnek kell alávetni. A termékek és szolgáltatások igazolása a szállító által rendelkezésre bocsátott termék- illetve minőségi dokumentáció illetve a termék vagy szolgáltatás tényleges ellenőrzésével történik. A beszerzett terméket kísérő dokumentáció (gépkönyv, minőségi bizonyítvány, garancialevél, stb.) ellenőrzéséért és megőrzéséért valamint a szükséges átvételi ellenőrzés lebonyolításáért a beszerzésért felelős, aki szükség szerint bevonja az ellenőrzésbe az igénylőt. A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltározási és selejtezési szabályzata érvényes. A leltárba vett eszközt a tanév elejéig kell aktiválni, az aktiválásért a leltárfelelős felel. A leltárfelelős dönti el, hogy az új eszköz esetében szükséges-e a működést bemutatni a felhasználóknak. A BESZERZÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A beszerzések és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági vezető beszámolója alapján az intézmény vezetése értékelést végez. Erről a fenntartónak visszajelzést készít. TERVEN KÍVÜLI BESZERZÉSEK A terven kívüli beszerzések az évközi beszerzéseket érinti. Ilyen lehet például a karbantartás folyamán előforduló hibák korrigálása, vagy egyes eszközök rendkívüli cseréj, beszerzése. Ebben az esetben az igénylő (munkaközösség-vezető) jelzi a gazdasági vezetőnek az igényt, aki az igazgatót tájékoztatja.

77


3.6.2. Gazdasági és pénzügyi folyamatok 1. Definíció Iskolánk gazdaságilag részben önálló intézményként működik. Gazdálkodását a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint 249/2000 Korm. Rend. az Államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait figyelembe véve, kiegészítve a helyi önkormányzat rendeleteinek betartásával végzi. Jelen leírás az nevelési-oktatási tevékenységünk feltételrendszere finanszírozásának intézményi szabályozását tartalmazza. 2. Hivatkozások Minőségirányítási Kézikönyv Fenntartó éves költségvetése Éves mérleg-beszámoló

3. Felelősség és hatáskör Az eljárásban meghatározottak szerint.

4. Meghatározások Költségvetés: Az intézmény egy évre jóváhagyott pénzügyi terve, mely tartalmazza a személyi juttatások munkaadókat terhelő járulékok és dologi kiadások összegét, valamint az önálló tevékenységből származó bevételeket, egyéb pénzbeni juttatásokat. Mérleg-beszámoló: Az eltelt év részletes pénzügyi elszámolása és írásbeli értékelése. A költségvetési előirányzatok teljesülésének alakulása, személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb pénzbeni juttatások, beruházások, fejújítások. Az intézmény főkönyvi könyvelését és analitikus nyilvántartások jelentős részét számítógépen dolgozzuk fel. A könyvelő programot, az intézményi kifizetéseket, a változó bért, az analitikus nyilvántartás programjait a TÁHtól kapjuk. A gazdálkodási tevékenységünk belső szabályozását az „Iratkezelési Szabályzat” és az iskola „Bizonylati Szabályzata” rögzíti.

78


5. Az eljárás leírása A feltételrendszer finanszírozásának alapja az éves költségvetés. Az intézményi költségvetés készítésének folyamatához bemenő adatokat az előző éves költségvetéséből készült beszámoló szolgáltat. A fenntartónk, az önkormányzat meghatározza a költségvetés sarokszámait. Ezt figyelembe véve készíti el a gazdaságvezető az éves költségvetés koncepcióját, melyhez adatokat gyűjt az iskola statisztikájából, a tantárgyfelosztásból és a szakmai munkaközösségek által jelzett fejlesztési igényekből valamint a felújítási igényekből. A tervet ismerteti az iskolavezetéssel, a módosító javaslatokat beépíti a munkába. Ezt a koncepciót / tervet elküldjük megadott határidőre az Intelignek és a Műv elődési Irodánsk. A tervet az önkormányzat pénzügyi bizottsága tárgyalja meg és terjeszti a képviselő testület elé elfogadásra. A képviselőtestület ülésén kerül sor a terv esetleges korrekciójára és elfogadására. A gazdasági iroda működését, a költségvetési források felhasználását és elszámolását, az intézményi bevételek kezelését, hatályos törvények, önkormányzati határozatok és helyi gazdasági szabályzatok szabályozzák. A szabályozó dokumentumok az irodán hozzáférhetők. A dokumentumok felülvizsgálatáért, a szabályzatok évenkénti frissítéséért a gazdasági vezető felelős. Ehhez a munkához segítségére van a rendszeresen érkező CD-jogtár, a Magyar Közlöny, az Oktatási Közlöny. A gazdasági folyamatok ellenőrzését a II.ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal belső ellenőre végzi. Az ellenőrzésükről feljegyzés készül, a kért módosításokat utólag ellenőrzik. Általános elvként elfogadott, hogy a tanügyi nyilvántartások ill. bármilyen jellegű hivatalos dokumentum készítőjét közvetlen felettese ellenőrzi.

79


3.7. Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztés Cél: hogy biztosítsuk az nevelő-oktató munka napi végzéséhez szükséges megfelelő optimális (biztonságos) körülményeket. Tartalmi leírás

A biztonságos intézmény területet folyamatgazda felügyeli. Az oktató-nevelő munkához szükséges biztonságos tárgyi feltételek meglétét egy csoport ellenőrzi. Az általuk biztosított veszélylista alapján a karbantartási terv szerint történik a biztonságos körülmények megteremtésére. A HPP alapelveinek és céljainak megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés szemléletmód. Tevékenységi formáiban kiemelten kezeljük a szociális hátrányok beilleszkedési zavarok tanulási nehézségek enyhítését. Az ifjúságvédelmi felelős éves ütemtervében megszerzi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számbaveszi az iskolán kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról is. A pedagógus továbbképzéseknél a mentálhigiénés képzések preferált helyen állnak. Intézményünkben folyó szemléletformáló és prevenciós munkát egy táblázatban rendszereztük, amely meghatározza a prevenció területét, tartalmát, módszerét és gyakoriságát.

Szabályozás eljárásokban Sorszám 1.

2.

Jelzés 3.7.1

3.7.2.


Eljárás neve

Az oktató-nevelő munka napi végzéséhez

Az ÚÁI alkalmazottai és

szükséges megfelelő optimális

tanulói fizikai

(biztonságos) körülmények biztosítása

biztonságának biztosítása.

Táblázat az intézményben folyó munka

Táblázat

szemléletformálás és prevenció szempontjából 3.

3.7.3

A folyamatok működésének értékelése

80

Belső audit


Tartalmi rész


A szabályozásban hol található

Rendkívüli esemény esetén szükséges

SZMSZ

teendők Munkavédelmi utasítás

SZMSZ

Tűzvédelmi utasítás

SZMSZ

Mentálhigiéné

HPP

Szociális hátrányok beilleszkedési

HPP

zavarok Szociális és mentális segítségadás

HPP

lehetőségek Tanulási nehézségek

HPP

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozások Tartalmi rész


A szabályozásban hol található

Balesetvédelmi oktatás

Munkavédelmi törvény

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

Munkavédelmi előírások Munkavédelmi előírások

A munkavédelmi törvény

5/1993. (XII.26.) MüM.

végrehajtására kiadott rendelet

Rendelet

Törvény a Munka

1992. évi XXII. törvény

Törvénykönyvéről

81


3.7.1.Biztonságos intézmény Az Újlaki Általános Iskola alkalmazotti és tanulói fizikai biztonságának biztosítása START

Munkavédelmi szabályzat

Frissített veszélylista 1. A felelősök elvégzik a

Tűzvédelmi szabályzat

biztonságtechnikai bejárást Jegyzőkönyv

Veszélylista

2, Szükséges-e azonnali beavatkozás

igen

A szakember elhárítja a veszélyforrást

Bizonylat

nem nem 3. Frissített veszélylista

3.a Ütemterv készítése a 3b, fennmaradó feladatokra

Ütemterv készítése

3.b

3.c

Ütemterv

Ütemtervi feladatok megvalósítása

Az elvégzett munkák ellenőrzése

Megfelelő-e?

A

Az alfolyamat lezárult

3.d

Korrekciós terv készítése 82

Korrekciós terv


A 4,

Balesetvédel-

5.

mi oktatás

Baleset- és tűzvédelmi oktatás a technikai dolgozóknak

Jegyzőkönyv

Baleset- és tűzvédelmi oktatás a tantestület számára

Jegyzőkönyv

Baleset- és tűzvédelmi oktatás a tanulóknak

Naplók

anyaga

6.

Tűzvédelmi szabályzat

7. Tűzriadó

Jegyzőkönyv

Menekülési útvonal

térképe

8.

Megfelelő-e? Korrekció

STOP

83


A folyamat leírása: 1.

Augusztus végén a veszélylista alapján az igazgatóhelyettes, a gazdaságis, a munkavédelmi felelős és a karbantartók bejárják az iskolát.

2.

Ezek után a munkavédelmi felelős dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására.

3.

A fennmaradó feladatokra a gazdasági üi. ütemtervet készít szeptember 15-ig.

3 a, b, c, d Az ütemtervben megjelölt időpontokig megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követően a munkavédelmi felelős ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdaságis 10 napon belül korrekciós tervet készít. 4.

Augusztus 21 – 25. között a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében.

5.

Augusztus végén az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak.

6.

Az első tanítási napon az osztályfőnökök tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek, szaktanárok az első órákon a tanulóknak (technika, sz.technika, testnevelés..stb)

7.

Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót.

8.

Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít.

84


Biztonságos intézmény - fizikai biztonság Felelőségek és hatáskörök

Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1.

igazgatóhelyettes

karbantartók

2.

munkavédelmi felelős

balesetvédelmi felelős fenntartói képviselő gazdasági vezető

3.

gazdasági vezető

karbantartó és külső szakemberek

4.


technikai dolgozók

igazgató helyettes

5.


tantestület

gazdasági üi

6.

osztályfőnök szaktanárok

tanulók


7.

tűzvédelmi felelős

alkalmazotti tanulói közösség

igazgató

8.


a riadót nem jól teljesítők

igazgató

9.

folyamatgazda

minőségi kör

vezetői kör

igazgató, gazdaságis igazgató gazdasági üi.

Bizonylatok és dokumentumok rendje Bizonylat / Dokumentum

Kitöltő / Készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

1. frissített veszélylista


iktató

1év

igazgató, gazdasági üi

2. jegyzőkönyv a bejárásról


iktató

1év

igazgató, gazdasági üi

3. bizonylat a munka elvégzéséről

érintett szakember

gazdasági iroda

1év

-

4. ütemterv

gazdasági vezető

gazdasági iroda

1év

igazgató, karbantartó, munkavédelmi fel.

5. korrekciós terv

gazdasági vezető

gazdasági iroda

1év

igazgató, karbantartó, munkavédelmi fel.

6. jegyzőkönyv

iskola titkár

iktató

1év

-

7. jegyzőkönyv


iktató

1év

igazgató

85


3.7.2.Az intézményben folyó munka felmérése, szemléletformálás és prevenció szempontjából

TERÜLET

TARTALOM

MÓDSZER

MEGVALÓSÍTÓ

IDŐ /GYAKORISÁG/

SZEMÉLYI HIGIÉNIA

étkezési szokások, tisztálkodás, WChasználat

szoktatás, napi gyakorlat

tanító, napközis

1-4 évfolyam napi

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

napi testmozgás

ISK szakkör

testnevelő tanár

1-8 évfolyam tanítási időn kívül, tanórán

AIDS-megelőzés, a biológiai és pszichés érettség, nemi betegségek megelőzése, amit a védekezésről tudni kell

felvilágosítás, előadás, tananyag, prospektusok, szórólapok

védőnő, biológiatanár, (osztályfőnök) nőgyógyász

DROGPREVENCIÓ

a drog fogalma, hatása

DADA, Életvezetési készségek és ismeretek

külsős szakember (rendőr) osztályfőnök

BŰNMEGELŐZÉS

Mi a különbség a diákcsíny és a szabálysértés között?

DADA, felvilágosítás, előadás, szórólap

rendőr

tanterv szerint

osztályfőnök

tisztasági verseny, hulladékgyűjtés projekt, madarak és fák napja

osztályfőnök D.Ö.K. szabadidő-szervező

SZEXUÁLIS KULTÚRA, CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS

önismeret, ÉLETVEZEkonfliktusTÉSI ISMERETEK kezelés, személyiség fejlesztés KÖRNYEZETTUDATOS GONDOLKODÁS

Mit tehetünk közvetlen környezetünk védelmében?

86

5-8 évfolyam biológia óra, osztályfőnöki óra, tanórán kívül évente min. 4 óra Osztályfőnöki óra Minimum évi 2 alk.évfolyamonként osztályfőnöki óra min. évi 2 alk. Osztályfőnöki óra Évente 18.o.Életvezetési Alapítvány folyamatos, évi két alkalom, tanév meghatározott ideje


3.7.3. Belső audit A jelen folyamatleírás a minőségirányítási rendszer belső átvizsgálásaira (belső auditjaira) vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekinthetően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozzunk. 1.

ÉRVÉNYESSÉG

Az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. 2.

HIVATKOZÁSOK

Comenius 2000 Közoktatási és Minőségfejlesztési program I. és II. intézményi modell

Minőségirányítási kézikönyv (ide azt a fejezetszámot kell írni, ahol az intézmény működésértékelésének leírása található).

3.

A minőségirányítási rendszer dokumentumkezelési eljárása

Feljegyzések és bizonylatok kezelése

Nem megfelelőségek kezelése

FELELŐSSÉG ÉS HATÁSKÖR:

4. Jelen eljárás karbantartásáért a minőségirányítási vezető felel. Az érvényességi területen végrehajtandó ellenőrzési feladatok végrehajtásáért a felelősségek a következők:

A tervekben rögzített, az oktatás különböző fázisaiban végrehajtandó ellenőrzés elvégzéséért, az eredmények dokumentálásáért az audit-csoport vezetője, az ellenőrzés során talált nem megfelelés esetén a javító intézkedések végrehajtásáért a szervezeti egységek vezetői felelnek. 5.

MEGHATÁROZÁSOK A vezetés felelőssége Belső minőségirányítási auditok részhez tartozás

6.

AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA A BELSŐ AUDITOK MEGSZERVEZÉSE

A belső auditok felügyeletéért az intézmény vezetője felelős. A előkészítésről valamint az előírásnak megfelelő lebonyolításról a minőségirányítási vezető gondoskodik. A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely átfogja a teljes rendszert, a modell követelményeinek különböző, előre kiválasztott helyszíneken való ellenőrzésével. Indokolt esetben, amennyiben az intézmény vállalt elkötelezettségei, illetve a minőségpolitika, vagy a minőségirányítási rendszer érdemben változnak, vagy egyes tevékenységek nem megfelelősége esetén az intézmény vezetője terven

87


kívüli belső auditot rendelhet el, amelyeknél lehetséges, hogy a minőségirányítási rendszer érvényességi tartományának egy részére terjed ki. A minőségirányítási vezető a belső audit tervezésére Éves audit tervezése lapot kitöltve auditprogramot készít , amely kiterjed a

a minőségirányítási audit időpontjára

a vizsgált tevékenységekre;

az auditorok kijelölésére;

az audit ütemtervére; az auditcsoport(ok) összeállítására és az ellenőrzendő modellkövetelményekre, valamint helyszínek azonosítására,

az auditdokumentumok leadásának határidejére.

Az auditprogramot az intézmény vezetője hagyja jóvá. A belső audit időpontját a minőségirányítási rendszer állapota szerint és az intézményi feladatok figyelembevételével állapítjuk meg. Lehetőleg a belső auditot követően tartjuk meg az intézmény működésének értékelését, ahol az intézményvezető a felelős munkatársakkal együtt értékeli a rendszer hatékonyságát és hatásosságát. A belső auditot legalább egy hónappal megelőzően a minőségirányítási vezető javaslatot tesz a megbízandó vezető auditor és a további auditorok személyére az intézmény vezetőjének, aki egyeztetés után gondoskodik a megbízólevelek kiadásáról. A teljes minőségirányítási rendszer átvizsgálásához optimális esetben két-három, a vizsgált területtől független és megfelelően felkészített, kellően tapasztalt auditort alkalmazunk. Az auditorok felkészítése a minőségirányítási vezető kötelezettsége. A BELSŐ AUDITOK VÉGREHAJTÁSA Az audit időpontját auditálandó téma munkatársaival az audit megkezdése előtt legalább egy hónappal meg kell ismertetni. Az audit csoport vezetője illetve az auditor egy héttel a helyszíni vizsgálat előtt átveszi az audit dokumentumokat és a modell követelmények és egyéb szabályozók segítségével Belső audit ellenőrzési lapot készít, amelyen feltünteti(k) az audit témára vonatkozó ellenőrzési pontokat. A helyszíni vizsgálatot a jóváhagyott auditprogram és az auditálás általános szakmai szabályai szerint kell végrehajtani. Az auditon az intézményvezető engedélyével megfigyelő is részt vehet. Az auditáltak kötelesek az audit során rendelkezésre állni és a minőségirányítással kapcsolatban minden kért információt megadni, illetve dokumentum meglétét, feljegyzést és helyszínt bemutatni. A helyszíni vizsgálatról az auditornak a Belső audit ellenőrzési lap felhasználásával, lehetőleg még a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni. Az audit-jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ellenőrzési pontok mellé a vizsgált dokumentumokat, feljegyzéseket és a szerzett tapasztalatok lényegét. A Megfelelés és a Megjegyzés rovatban meg kell adni a tapasztaltak megítélését. A lapot mind az auditor(ok)nak, mind az auditált(ak)nak alá kell írni, az esetleges pótlólagos megjegyzésekkel együtt (pl. véleményeltérés). Az auditornak bizonyítékokkal kell észrevételeit alátámasztania, ha az auditor lényeges eltérést tapasztal a szabványkövetelménytől vagy a tevékenységre vonatkozó elvárástól, azt a Nem megfelelőség jelentés lapon kell rögzítenie a szükséges helyesbítő intézkedéssel és annak határidejével együtt, az auditálttal való megegyezés alapján,

88


melyet az illető aláírásával igazol. Vitás esetekben elsőfokon a minőségirányítási vezető, másodfokon az intézményvezető dönt. A BELSŐ AUDITOK TAPASZTALATAINAK ÉRTÉKELÉSE A jegyzőkönyvek és eltérési lapok alapján a vezető auditornak az Audit jelentés lapon el kell készítenie az audit értékelését, amely összegezi a tapasztaltakat. Itt értékelni kell a belső minőségirányítási audit során nyert pozitív és negatív tapasztalatokat és azonosítani kell a problémákat, valamint a javasolt helyesbítő és megelőző intézkedéseket, azok felelőseit és a határidőket. Az Audit jelentések tartalmát az intézmény működésének értékelésekor a minőségirányítási vezető ismerteti. A vezetés meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket, amelyek végrehajtására javaslatot tesz, és szükség esetén Intézkedési tervet dolgoz ki. A vezetés által megfogalmazott javaslatokat és Intézkedési terveket az intézményvezető hagyja jóvá, és adja ki végrehajtásra. Az auditorok a helyesbítő és megelőző tevékenységre kijelölt határidőben kötelesek ellenőrizni az intézkedéseket és a tapasztaltakat fel kell jegyezniük a Nem megfelelőség jelentés lapon. A belső auditok, valamint a helyesbítő és megelőző tevékenység tekintetében az Nem megfelelőségek kezelése, a Helyesbítő tevékenységek és a Megelőző tevékenységek eljárások az irányadók. A folyamat végrehajtását és a dokumentumok megfelelő elkészítését a minőségirányítási vezető ellenőrzi. A teljes folyamatot az intézményvezető felügyeli és a intézmény működésének értékelésekor hagyja jóvá. DOKUMENTÁLÁS A minőségirányítási auditokról a minőségirányítási vezető tart fenn irattárat, amelyben az ezekről készített dokumentumokat az Feljegyzések, bizonylatok kezelése eljárás szerint, a készítéstől számított 5 évre megőrzi. 7.

AZ ELJÁRÁSBAN ALKALMAZOTT FELJEGYZÉSEK ÉS BIZONYLATOK:

A lapok megnevezése 1.

Éves audit lefolytatása lap

2.

Belső audit ellenőrzési lap

3.

Nem megfelelőség jelentés lap

4.

Audit jelentés lap

5.

Intézkedési terv

A lap jelzése

89


3.7.4. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése

Az intézményben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakat az 1992.évi XXXIII. törvény 40.§-ának értelmében minősíteni kell. Az intézményünkben a nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése során alkalmazott módszerek és eljárások összhangban állnak az ellenőrzés, mérés és értékelés szakaszban megfogalmazott, illetve a hivatkozott jogszabályban leírt alapelvekkel. Az Újlaki Általános Iskolában az alábbiakban leírt rendszert alkalmazzuk a nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése során.

Vonatkozási terület – az intézmény nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársai:

•

takarító

•

konyhalány

•

karbantartó

•

portás

•

iskolatitkár

•

gazdasági ügyintéző

•

pedagógiai asszisztens

•

oktatás technikus

•

más, itt fel nem sorolt, nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatárs

Módszerek

•

ellenőrzés a munkavégzés közben

•

a munka eredményének ellenőrzése

•

kérdőív kitöltése az értékelt vezetőjével (igazgatóhelyettes)

•

kérdőív kitöltése az értékelt nem pedagógus munkatársaival

•

kérdőív kitöltése az értékelt pedagógus munkatársaival

90


Szempontok

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai végzettségek, ismeretek A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség- és hivatástudat A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet A munkavégzés során kapcsolata, viselkedése kollégákkal, szülőkkel, gyerekekkel

Eljárásrend

A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az intézményvezető éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden dolgozó teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor tantestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévi ütemezése is.

A teljesítményértékelés folyamata

•

•

Az értékelésvezető felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról.

Az értékelésvezető adatgyűjtést végez az értékelt munkatárs képzettségeiről, meglévő szakmai ismereteiről, és erről feljegyzést készít.

91


•

Az értékelés során az értékelés vezetője és az egyik – az intézmény vezetője által kijelölt – iskolavezető négy alkalommal ellenőrzi a munkatárs munkáját, az alábbiak szerint:

- a munkatárs munkájának ellenőrzése a munkafolyamat közben előre bejelentett időpontban - a munkatárs munkájának ellenőrzése a munkafolyamat közben be nem jelentett időpontban - a munkatárs munkája eredményének ellenőrzése előre bejelentett időpontban - a munkatárs munkája eredményének ellenőrzése be nem jelentett időpontban

Az ellenőrzések során tapasztaltak alapján az ellenőrzést végzők mindegyike kitölti a „Mérőlap a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékeléséhez” elnevezésű lapot, és a tapasztalatokat röviden részletezik a „Megjegyzés” rovatban.

•

Az értékelés vezetője felkér két nem pedagógus munkakörben dolgozó, illetve két pedagógus kollégát, hogy formáljanak véleményt az értékelt munkatárs teljesítményéről a „Mérőlap a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékeléséhez” c. lap kitöltésével. A négy munkatársból, a különböző munkakörben dolgozók közül egyet-egyet az értékelt jelölhet meg, egyet-egyet pedig az értékelésvezető jelöl ki. A kitöltés ezután kötelező, de anonim. Az értékelés vezetője a határidőre így eljuttatott anonim mérőlapokat használja fel további értékelő munkájához.

•

A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap.

•

A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

92


A teljesítményértékelés folyamatának eredménye

Az értékelés vezetője az értékelési folyamat során keletkezett dokumentumokat feldolgozza. Azon részterületek (szempontok) esetében, ahol többen értékeltek, a pontértékeket átlagolja, ezeket az egyes területekhez rendelt értékeket összesíti és meghatározza az összes pontérték illetve a megszerezhető pontérték arányát.

A teljesítményértékelés során az egyes területek eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: - nyolcvantól száz százalékig – kiválóan alkalmas - hatvantól hetvenkilenc százalékig – alkalmas - harminctól ötvenkilenc százalékig – kevéssé alkalmas - harminc százalék alatt – alkalmatlan

A munkatárs tehát a megszerzett pontérték, illetve az abból számított százalékos arány függvényében a fentiek szerinti minősítést kapja.

A munkatárs akkor is alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése „nem megfelelő” eredménnyel zárul.

4. Függelék Mérőlap a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékeléséhez

Kérem, töltse ki az alábbi táblázatot! Az adott „SZEMPONT” után következő „ÉRTÉKELÉS” rubrikát a következők szerint töltse ki:

•

0-át írjon, ha úgy gondolja, hogy a kolléga munkavégzése az adott szempont szerint nem megfelelő

•

1-est írjon, ha úgy gondolja, hogy a kolléga munkavégzése az adott szempont szerint kevéssé megfelelő

93


•

2-est írjon, ha úgy gondolja, hogy a kolléga munkavégzése az adott szempont szerint megfelelő

•

3-ast írjon, ha úgy gondolja, hogy a kolléga munkavégzése az adott szempont szerint kiválóan megfelelő

Név:

A kitöltés dátuma: SZEMPONT A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség- és hivatástudat A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet A munkavégzés során kapcsolata, viselkedése kollégákkal, szülőkkel, gyerekekkel

Megjegyzések (kitöltése nem kötelező):

94

ÉRTÉKELÉS


3.8.

Mellékletek

1.számú melléklet

Intézményünk működését szabályozó alapvető jogi dokumentumok listája:

1.

Alapvető általános dokumentumok

Alapító okirat Szervezeti és működési szabályzat Házirend 2.

Alapvető szakmai dokumentumok

Pedagógiai program / Nevelési program, Helyi tanterv Minőségirányítási program Továbbképzési program és beiskolázási terv Intézményi éves munkaterv, beszámoló 3.

Intézményi ügyintézés dokumentumai

Ügyintézési, iratkezelési szabályzat Jegyzőkönyv, határozat, értesítés Tanügyi nyomtatványok 4.

Munkaügyi nyomtatványok

Formai előírások, kinevezés Munkaköri leírás 5.

A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok

6.

Védelmi jellegű szabályzatok

Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Számítástechnikai és szoftver-védelmi szabályzat

Önellenőrzési kézikönyvet készítünk, és évente a kézikönyv szerint ellenőrizzük a dokumentumokat: megfelelnek e a jogi előírásoknak.

95


2.

számú melléklet

Az előzőekben felsorolt dokumentumok ellenőrzési lapja /az ellenőrzött dokumentum címe/ ellenőrzési lapja

Meg nem felelés (hivatkozás a pontra számmal)

Pótlandó

Átírandó

Kihúzandó

Kiegészítendő

Igazolás

(felelős, határidő)




(aláírás, dátum)

96


ZÁRADÉK Az Újlaki Általános Iskola minőségirányítási programja

Készítette: Gábor Áron igazgató

Véleményezte: a szülői és a diákszervezet

Elfogadta: az intézmény alkalmazotti közössége

Az elfogadás dátuma: 2009. június 5.

Jóváhagyta: az intézmény fenntartója

Jóváhagyás dátuma: 2009. ……………..

Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2011. december 31.

A dokumentum érvényessége: 2014. december 31.

97


A MIP-ben leírtak nyilvánossá tétele a - pedagógusok - alkalmazotti közösség - szülők - diákok felé megtörtént, akik megismerték, elfogadták a MIP-ben foglaltakat, így az legitimmé vált 2009. június 10-i dátummal.

98


Tartalomjegyzék

oldal

1. ÖMIP –ből az intézményünkre vonatkozó feladatok 2. Minőségpolitikai Nyilatkozat 3. Minőségirányítási rendszer 3.1 Minőségi célok 3.2 A vezetés felelőssége 3.2.1 Pedagógiai tervezés 3.2.2 Az éves munkaterv elkészítése 3.2.3 A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása 3.2.4 Irányított önértékelés 3.2.5 Éves értékelés folyamatszabályozás 3.2.6 A MIP működtetése 3.2.7 Felelősségi mátrix 3.3 Belső működés 3.3.1 Pedagógusok együttműködés 3.3.2 Elvárások 3.3.3 A szervezeti felépítésről 3.3.4 Információs rendszer 3.4 Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése 3.4.1 Eljárásrend (pedagógus munkatárs) 3.4.2 Eljárásrend (nem pedagógus munkatárs) 3.4.3 Továbbképzési rend működtetése 3.4.4 Belső értékelési rend működtetése 3.4.4.1 Az ellenőrzés, mérés, értékelés 3.4.4.2 Vezetői és pedagógus értékelés 3.4.4.2.1 Vezetők teljesítményértékelése 3.4.4.2.2 Pedagógusok teljesítményértékelése 3.4.5 Az ösztönző-rendszer működtetése Függelék (1.sz.) Függelék (2.sz.) Függelék (3.sz) …3.5 Partnerkapcsolatok működtetése …3.5.1 Szabályozások …3.5.2 Panaszkezelés (tanulók) …3.5.3 Panaszkezelés (alkalmazottak) …3.5.4 Az első osztályosok beiskolázása …3.5.5 Nyomonkövetés …3.6 Az intézmény működtetése …3.6.1 Beszerzési terv készítése …3.6.2 Gazdasági és pénzügyi folyamatok …3.7 Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztés …3.7.1 Biztonságos intézmény …3.7.2 Az intézményi prevenció …3.7.3 Belső audit

2 2 3 3 3 5 8 10 12 15 16 17 18 18 19 19 20 20 22 24 25 29 30 31 31 33 40 42 43 48 65 65 70 71 72 74 76 76 78 80 82 86 87

…3.7.4 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése 90 …3.8 Mellékletek (1.sz) Mellékletek (2.sz) Záradék Tartalomjegyzék

95 96 97 99

99

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. Újlaki Általános Iskola 1023 Budapest, Ürömi u. 64. Minőségirányítási Program

Recommend Documents