Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról /Cafeteria/ 2014
A 2014. évi cafeteriát és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozások nem sok újat hoztak a 2013. évi szabályokhoz képest. A cafeteria-rendszer legfontosabb elemei a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások. Az ezen juttatásokra vonatkozó szabályozás lényegében nem változik. A költségvetési szervek által foglalkoztatottak cafeteria-juttatását több jogszabály is szabályozza: Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény; a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény; a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) kormányrendelet.
Béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások adóterhelése A béren kívüli juttatásokat 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja), illetve egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. Az utóbbi kötelezettség mértéke 2014-től marad a 2013-ban bevezetett 14 százalék. Az egyes meghatározott juttatásokat továbbra is 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. A kifizetőt terhelő adó alapja mindkét típusú juttatás esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese.
Módosul az utalvány fogalma Az egyetlen fontos változás az utalvány fogalmát érinti. A jogalkotó ugyanis egyértelműsíti, hogy az utalvány formájában nyújtott juttatás, ha az visszaváltható, vagy készpénzre váltható, nem minősül utalványnak. Fontos azonban, hogy a visszaváltás lehetősége megmarad azokban az esetekben, amikor a munkáltató az általa bármely okból fel nem használt (a munkavállaló részére ki nem osztott) utalványokat kívánja visszaváltani.
Adómentes juttatások Lakáscélú támogatás Fontos változás, hogy a jövőben nemcsak közvetlenül a lakás vásárlásához, hanem a már fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott támogatás is adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásnak minősülhet meghatározott feltételek teljesülése mellett.
Sporteseményre szóló jegyek, bérletek A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet a jövőben nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más
kifizetők, juttatók is adhatnak adómentesen magánszemélyeknek ,méghozzá összeghatártól függetlenül.
Lényeges pontok: • Ezt a juttatást nem saját sportolásukra költhetik majd a dolgozók, hanem valóban egy versenyre, bajnokságra, meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele. Így a fitneszbérlet, uszodabérlet nem számolható el ilyen címen adómentesen. • Ez a juttatás az 1. sz. melléklet adómentes juttatása, így ennek értékét nem kell beleszámítani az 500.000 forintos összkeretbe.
A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre 2014ben Béren kívüli juttatások:
a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig; a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész; az Erzsébet-utalvány havi 8 000 forintig; A dolgozó választhat munkahelyi étkeztetést havonta 12.500 Ft értékben és/vagy 8.000 Ft-ért „hideg étkezést” Erzsébet utalványon keresztül.
az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-Kártya) – szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 000 forint támogatás, – vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb 150 000 forint támogatás, – szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb 75 000 forint támogatás; ezzel a SZÉP kártya keretösszege 50 százalékkal, összesen évi 450.000 forintra emelkedik, miközben a dolgozók nagyobb szabadságot kapnak ezen összeg felhasználásában. A tervek szerint egyetlen kártyának biztosítania kell a lehetőséget, hogy a 3 alszámlát tudja majd kezelni a felhasználó. Ezekbe a keretekbe bele kell számolni a más juttatótól származó összegeket is, így ez egy újfajta nyilatkozatot igényel majd a dolgozóktól. Meghosszabbodik a Széchenyi-pihenőkártyára utalt összegek felhasználhatóságának határideje, az összeg a juttatás évét követő második év május 31-ig használható fel.
az iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben; Lényeges pontok: Iskolakezdési támogatás az általános iskolai vagy középiskolai tanulmányait az adott év szeptemberében folytató gyermekekre alapozva adható. Gyermekenként a minimálbér 30%-ig nyújtható ilyen juttatás minden erre jogosult munkavállalónak. A családi pótlékra jogosult szülő és vele egy háztartásban élő házastársa kaphatja, azaz egy közös gyermek után mindkét szülő igénybe veheti, ha ezek a pontok igazak rá.
A tanévkezdést megelőző és azt követő 60 napon belül adható, számolható el. Kiadásának módjai: csak utalvány formájában nyújtható, az elszámolás 2013-tól már nem történhet a munkáltató nevére szóló számla alapján. (Kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházati számlák fogadhatóak el.)
a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; Sok korlátozást nem alkalmaz a törvény. Kizárólag helyi közlekedésre alkalmas bérlet számolható el, amelynek számlája a munkáltató nevére szól. Az házon belül szabályozható, hogy a dolgozó vásárolja meg a bérletet, és az ellenértékét téríti meg a munkáltató, vagy a munkáltató veszi meg a bérletet, és azt osztja szét a dolgozói között. Összege a közlekedési társaság tarifája szerinti.
az iskolarendszerű képzési költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból, törvényben meghatározott feltételekkel – az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, lényeges pontok:
Önkéntes nyugdíjpénztárba a munkáltató a minimálbér 50 százalékáig (max. 50.750 Ft) fizethet havonta pénztári hozzájárulást kedvezményes adózással munkavállalóinak. több munkáltató együttesen is csak ennyit utalhat, erről az SZJA törvény értelmében az érintett dolgozónak nyilatkoznia kell.
– az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, illetve lényeges pontok: Egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba együtt a munkáltató a minimálbér 30 százalékáig (max. 30.450 Ft) fizethet havonta pénztári hozzájárulást kedvezményes adózással. Természetesen, ha csak az egyiket választjuk, akkor az is kiteheti ezt a 30%-ot. Több munkáltató együttesen is csak ennyit utalhat, erről az SZJA törvény értelmében az érintett dolgozónak nyilatkoznia kell.
–
a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékátmeg nem haladó rész.
Lényeges pontok: • •
A munkáltató az önkéntes pénztári hozzájárulásból egyetlen munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban van. Ez azt jelenti, hogy a pénztári hozzájárulásra mindenki jogosult lesz az első 6 hónap munkaviszony után. Minden jogosult munkavállalónak egységes mértékben kell munkáltatói hozzájárulást fizetni az önkéntes pénztárakba, hacsak ő ennek szüneteltetéséről írásban nem nyilatkozik. Tehát ha valaki nem kér, vagy kevesebbet kér, arról írásos nyilatkozat szükséges, még akkor is, ha a juttatási rendszerben a dolgozók válogathatják össze, hogy egy adott keret értékéig, milyen fajta juttatást kérnek.
Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek:
a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás; a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata címén keletkező jövedelem; a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj; a munkáltató által valamennyi munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető; a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel; az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem;
a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjas volt munkavállalójának, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, továbbá olyan magánszemélynek nyújtja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség; a kifizető által törvény vagy más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá; az egyes béren kívüli juttatási formáknál meghatározott keretösszeget, illetve az évi 500 000 forintos keretösszeget meghaladó juttatás.
Összefoglaló táblázat Cafeteria elemek adózása 2014-ben
Juttatás megnevezése
Adóteher mértéke
Kedvezményes korlát
Kockázati életbiztosítás, csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítás
0%
Adó- és járulékmentes havonta a minimálbér 30%-ig
Egyéni vállalati nyugdíj- és un. "horgony" program
0%
A rendszeres befizetések a cég számára adó- és járulékmentesek!
Kulturális szolgáltatásokra szóló belépő/bérlet és könyvtári beiratkozási díj
0%
Évi 50 000 Ft-ig adómentes
Sporteseményre szóló belépőjegy/bérlet
0%
Korlátlan értékben, amennyiben az adott sportrendezvény a sportról szóló törvény hatálya alá tartozik
Munkahelyi meleg étkeztetés
35,7%
12.500 Ft/hó
Munkahelyi meleg étkeztetés
35,7%
8.000 Ft/hó
Helyi utazási bérlet térítése
35,7%
Közlekedési társaság tarifája
Iskolakezdési utalvány
35,7%
szülőnként/gyermekenként Évente gyermekenként a minimálbér 30%-áig
Iskolarendszerű képzés
35,7%
minimálbér 2,5x-szerese/év/munkavállaló (amennyiben a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyéb a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja)
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
35,7%
Havonta a minimálbér 50%-áig
Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás Önsegélyező pénztári hozzájárulás
35,7%
Együttesen havonta a minimálbér 30%-áig
35,7%
225.000 Ft/év
35,7%
150.000 Ft/év
35,7%
75.000 Ft/év
51,17%
korlátlan
Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya)
•
Szálláshely alszámla
•
Vendéglátás alszámla
•
Szabadidő alszámla
Egyes meghatározott juttatások, és a keret felett juttatott összeg
A 35,7%-os kedvezményes adózású elemek éves kerete 500.000 forint.
