Mikroökonómia. I. Alapfogalmak Alkalmazott gazdaságkoordinációs formák

Mikroökonómia I. Alapfogalmak Alkalmazott gazdaságkoordinációs formák

Az eddig ismert, alkalmazott gazdaságkoordinációs formák: Etikai koordináció (hagyományok erkölcsi normák, szokások szabják meg a gazdálkodási normákat) Agresszív koordináció: alap: a kényszer, az alá-fölérendeltség, gazdaságossági szempontok nem játszanak szerepet. Általában különleges körülmények között kerülnek alkalmazásra (hadigazdaság, természeti katasztrófák) Piaci koordináció: fő információs és koordinációs bázis a piac, a szereplők szabadon döntenek, a döntéseket, a nyereség, veszteség, kockázat motiválja. Bürokratikus, centralizált koordináció (tervgazdaság). A döntéseket, egy központi szerv az állam hozza meg, a végrehajtást is ő koordinálja. Birtokában van a gazdálkodáshoz szükséges eszközök döntő többségének (állami tulajdon). A legfontosabb információkkal is a központ rendelkezik a termelők kötelezően végrehajtandó utasításokat kapnak a termékek, mennyiségére, választékára és a felhasználandó erőforrások mennyiségére és összetételére vonatkozóan. Az áraknak nincs információs, ösztönző szerepe, a nyilvántartás eszközei Vegyes gazdaság: megtalálhatók benne a piaci koordináció és az állami koordináció elemei.

Allokatív hatékonyság

Akkor érvényesül, ha az erőforrásokat úgy osztottuk el, hogy felhasználásuk során a társadalom jövedelmekkel alátámasztott szükségleteinek (fizetőképes kereslet) megfelelő termékeket és szolgáltatásokat állítottunk elő, azaz nincsenek elfekvő készletek, tömeges kiárusítások.

Bürokratikus (centralizált) koordináció

Előnyök: méretgazdaságosság érvényesülhet a lakosság alapvető szükségleteit általában kielégítik a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek mérsékeltek az erőforrások teljes (nem mindig hatékony) kihasználása megvalósítható nagy változtatások rövid idő alatt végrehajthatók Hátrányok: óriási, költséges, általában lassú bürokrácia tartózkodás a változtatásoktól, a kockázattól (a rendszer ezeket nem honorálja) a felelősség tisztázatlan az erőforrások nem hatékony kihasználása tartósan lehetséges a hosszú reakcióidő, időnként egyszerűen a szükséges reagálás elmarad a személyes és vállalkozási szabadság hiánya a nemzetközi versenyképesség kritériumait nem veszik figyelembe

Gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése

A különböző társadalmi formák mellett történelmileg kialakult gazdasági rendszerek sajátosságait tárja fel.

Haszonáldozat

A haszonáldozat (opportunity cost) annak a terméknek, jövedelemnek, tevékenységnek, bármely outputnak az értéke, amelyről le kell mondanunk valamely kiválasztott gazdasági cél elérése érdekében.

Határbevétel

Az összbevétel egységnyi többlettermék eladásából származó növekedése, vagy az a bevételkiesés, amelyet a korábbinál egy egységgel kevesebb output értékesítése okoz. Mr (marginal revenue) Tökéletes verseny esetében, amikor a termelők árelfogadók, a határbevétel megegyezik a piaci árral (p)

Mr = p Mivel a vállalkozások számára ez esetben a kereslet teljesen rugalmas az adott árak mellett bármekkora output értékesíthető. Hatékonyság

A gazdasági erőforrások lehető legeredményesebb módon történő felhasználását jelenti. Többféle megközelítése lehetséges.

Költséghatékonyság

Adott nagyságú kibocsátást (outputot) a lehető legkisebb átlagköltséggel (a termelés egységére eső költséggel) sikerül előállítani, az adott minőséget fenntartva.

Közgazdaságtan

A szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya. Az embercsoportoknak a gazdasági folyamatban, vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány. A közgazdaságtan alapkérdései: A „mit termeljenek?” Kérdés arra keresi a választ, hogy a gazdaság szereplői milyen javakat és szolgáltatásokat, azok milyen mennyiségét és minőségét állítsák elő. A „hogyan termeljenek?” Kérdés azzal kapcsolatos, hogy a termelési tényezőket sokféle arányban lehet kombinálni. A fejlett országokban általában tőke-intenzív, a kevésbé fejlett gazdaságok munka-intenzív technológiákat alkalmaznak. A „kinek termeljenek?” Kérdés arra keresi a választ, hogy a különféle javakat és szolgáltatásokat kik fogják elfogyasztani. Milyen elvek alapján osztják el a megtermelt javakat és a keletkezett jövedelmeket.

Közjavak

Nem oszthatók, a fogyasztásból az egyének nem zárhatók ki (közvilágítás, járda, térzene, tűzijáték, szabad strand stb.)

Magánjavak

Korlátozottan állnak rendelkezésre, egyénileg vehetők igénybe, az igénybevétellel csökken a rendelkezésre álló mennyiség, a fogyasztókat az igénybevételből ki lehet zárni (bolti árúk, Internet, mozi, magánrendelés stb.)

Makroökonómia

A gazdaság egészét, annak törvényszerűségeit vizsgálja. A gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglalja össze; a termékeket termékcsoportokká, termékhalmazzá összesíti.

Mikroökonómia

Feltárja, megmagyarázza a piac, a piaci szereplők jellemzőit, a piaci folyamatokban megnyilvánuló törvényszerűségeket. Elkülönült piaci szereplők (fogyasztók, háztarások, vállalatok) oldaláról ábrázolja a gazdaságot. A gazdaság alapegységeit elemzi, a gazdasági szereplők alapvető típusait tanulmányozza.

Munka

Az ember termelés során felhasználható fizikai és szellemi képességeinek, jártasságának, ismereteinek összessége

Nemzetgazdasági hatékonyság

Elméletileg egy gazdaság akkor tekinthető hatékonynak, ha az erőforrásokat sikerült úgy elosztani, hogy senki sem kerülhet jobb gazdasági helyzetbe anélkül, hogy mások helyzete ezáltal ne rosszabbodna.

Nemzetközi közgazdaságtan

A nemzetközi pénzügyek, cserefolyamatok, tőkemozgások, nemzetközi vállalatok közgazdasági sajátosságait elemzi.

Összbevétel

(összárbevétel): egy cég, vagy egy teljes iparág, ágazat által előállított termék, vagy termékcsoport értékesítéséből származó összes bevétel TR (Total Revenue)

Piaci koordináció

Előnyök: Hatékonyság, takarékosság elvének érvényesülését, innovációkat a piac, a verseny kikényszeríti és jutalmazza Szabadság a vállalkozásban, a fogyasztásban, a munkavállalásban A piac folyamatosan szolgáltatja a döntésekhez szükséges információkat, ezeket bárki birtokolhatja Kockázatokat a döntéshozók viselik, a rossz döntések következményekkel járnak, általában nem ismétlődnek meg, vagy maradnak hosszabb ideig érvényben Hátrányok: a közjavak előállítása nem biztosított a verseny és a rossz döntések bizonyos veszteségekkel járhatnak szociális, egészségügyi ellátás nem biztosított jövedelmi egyenlőtlenségek, vagyoni különbségek válságok, üzleti ciklusok egyes területeken (honvédelem, igazságszolgáltatás) a piac egyszerűen nem működik

Racionalitás

Racionálisnak tekinthető minden olyan gazdasági döntés, amely meghatározott érdekviszonyokat alapul véve, jobb gazdasági eredmények elérésére és/vagy a károk, veszteségek, kockázatok elkerülésére, vagy csökkentésére irányul.

Takarékosság

A jelen és jövő hasznainak összevetését, a jövő érdekében bizonyos ésszerű megszorítások megtételét jelenti. Nemcsak a jelenben, egyszerre, egymás mellett jelentkező szükségletek rangsoroljuk, hanem tekintettel vagyunk a jövőben jelentkező szükségletekre is. A jövő generáció szükségleteinek figyelembe vétele pl. A nem újratermelhető erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodással lehetséges. Az egyén jövőbeni szükségleteiről nyugdíjalapokhoz való csatlakozás, egyéb megtakarítási lehetőségek igénybevétele révén lehetséges. A vállalkozások pl. A profit fejlesztés, korszerűsítés céljából történő újrabefektetése segítségével biztosíthatják jövőbeni versenyképességüket és ezáltal jövőbeni profitjukat.

Termelési hatékonyság

A termelés során felhasznált inputokból maximális kihozatalt (outputot) sikerül elérni, adott erőforrás mennyiségből a lehető legtöbb terméket és szolgáltatást állítunk elő.

Termelőtőke

A pénztőke (készpénz, értékpapírok, pénzhelyettesítők, számlakövetelések stb.) nem tartozik a termelési tényezők közé, mert elemei különböző javakra, szolgáltatásokra vonatkozó jogcímeket testesítenek meg, tőlük közvetlenül nem függ a termelés eredménye.

Természeti erőforrások

A termelésben felhasználható termőföldek, erdők, ásványkincsek, tengeri erőforrások. Lehetnek újratermelhetők és nem újratermelhetők.

Tőkejavak

A termelési folyamat során felhasználható eszközök, épületek, gépek, infrastruktúra, technológia, know-how, alkatrészek, energia, amelyek korábbi termelési folyamat eredményei, közvetlenül alkalmazhatók a termelésben.

Vállalkozói képességek

A termelési tényezők megszerzésének, szervezésének, haszonnal működtetésének, az innovációnak, kockázatvállalásnak képessége.

Vegyes gazdaság

Elvileg mindkét koordinációs mechanizmus előnyeit egyesítheti, a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű.

történő

Fogyasztói magatartás Ár-fogyasztás görbe

(PCC Price Consumption Curve) a különböző meredekségű költségvetési egyenesek és az általuk érintett közömbösségi görbék érintési pontjait összekötő görbe. A fogyasztó optimális választásait tükröző pontok sorozata, növekvő árak és változatlan jövedelem mellett. 3.16. Ábra.

Áru piaci kereslete

Az egyéni keresletek egyszerű összegzése. A piaci kereslet függvénye az egyéni keresleti függvények horizontális összegzése.

Egyéni keresleti függvény

Megmutatja az adott termék azon mennyiségeit, amelyeket az egyéni fogyasztó különböző árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. A pcc-görbéből levezetett görbe.

Engel-görbe

A fogyasztó jövedelme és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki változatlan árak mellett. Származtatása: ha az y tengelyen a fogyasztó jövedelmét, az x tengelyen valamely termék mennyiségét jelöljük, akkor az icc görbe levetítésével megkapjuk az adott termékre vonatkozó engel-görbét. 3.15. Ábra.

Fogyasztók

Célja a szükségletek kielégítése. A vásárlások révén a hasznosság maximalizálása, lehetőleg minél kisebb jövedelem felhasználás mellett. A fogyasztó az árúk hasznosságát és árát vizsgálja, az alacsony árakban érdekelt.

Hasznosság

(utility) jelenti valamely termék, vagy szolgáltatás a fogyasztó által hasznosnak tartott tulajdonságainak összességét, szükséglet kielégítő képességét, illetve azt az élvezetet, megelégedettséget, amelyet a fogyasztó a termék, vagy szolgáltatás elfogyasztása, igénybevétele során nyer.

Helyettesítés határrátája (Marginal Rate of Substitution; MRS) az egyik jószág azon mennyisége, melyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a másik jószág egy tetszőleges kis egységével történő növelése céljából. MRS= dy/dx A közömbösségi görbék konvex jellegéből adódóan a helyettesítés határrátája csökkenő tendenciájú. Helyettesítés esetén a haszonnövekedés és a csökkenés kiegyenlíti egymást, vagyis összegük nulla dy*MUy+ dx*MUx = 0. Átrendezve az előjelet figyelmen kívül hagyva dy / dx = MUx / MUy, vagyis a helyettesítés határrátája a határhasznok arányát fejezi ki. Két termék viszonya lehet: - Egymást helyettesítő. pl.: zsömle és kifli, vaj és margarin. - Egymást kiegészítő. pl.: bal és jobb cipő (rögzített arányban használhatóak). - Semleges. Helyettesítési ráta

(Rate of Solution; RS) a két terméknek az az aránya, amely mellett a fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra. RS= y/ x. 3.6. ábra.

Jövedelem-fogyasztás görbe

(ICC Income Consumption Curve) a párhuzamos költségvetési egyenesek és a különböző közömbösségi görbék érintési pontjait összekötő görbe. A fogyasztó optimális választásait tükröző pontok sorozata, növekvő jövedelem és változatlan árak mellett 3.14. Ábra..

Jövedelemrugalmasság

Azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy áru kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változásának hatására. Általában pozitív. A normáljószágoké pozitív és viszonylag állandó, luxusjószágoknál szintén pozitív, de növekvő, alacsonyabb rendű vagy inferior jószágok esetén negatív.

Keresletrugalmasság

Az a számérték, amely megmutatja, hogy hány százalékkal változik adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényező egy százalékos változásának hatására. Befolyásoló tényezők: - az adott termék árváltozása - egy másik termék árváltozása - a fogyasztók jövedelemváltozása A keresletrugalmasság fajtái: Árrugalmasság: azt fejezi ki, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány százalék változást idéz elő a keresett mennyiségben, általában negatív szám, mivel a változások ellentétesek, de a mutató abszolút értékét használjuk. Rugalmas a kereslet, ha abszolút értéke 1-nél nagyobb, vagyis 1 %-os árváltozás 1 %-nál nagyobb keresletváltozást vált ki. Rugalmatlan a kereslet, ha abszolút értéke 1-nél kisebb. Egységnyi, ha =1. Paradox árhatások: A, presztízs , vagy sznob hatás B, spekulációs hatás C, Veblen-hatás D, Giffen- vagy inferior javak vásárlása

Keresztárrugalmasság

Azt fejezi ki, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék keresletében. Lehet pozitív, ha a termékek helyettesíthetik egymást; negatív, ha kiegészítik egymást; és nulla, ha a termékek egymástól függetlenek.

Költségvetési egyenes

Azon jószágkombinációk összessége, a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből, annak teljes elköltésével megvásárolhat, adott piaci árak mellett. Origótól mért távolsága a fogyasztó jövedelmétől függ. Az ezen belüli pontok esetén jövedelem-megtakarítás történik, az ezen kívüli pontok elérhetetlenek az adott jövedelem mellett. Ezért a költségvetési egyenes költségvetési korlát is. A költségvetési egyenes meredeksége a két termék árainak arányát tükrözi (m=px/py).

Közömbösségi görbe

a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak mértani helye a fogyasztói térben. 3.3. ábra. - Nem metszhetik egymást, egy ponton csak egy görbe mehet keresztül. Negatív meredekségűek. Konvexek. - Minél messzebb vannak az origótól, annál preferáltabbak.

Közömbösségi térkép

a közömbösségi görbék preferenciarendszerét.

Nomináljövedelem

Rendelkezésre álló pénzjövedelem adott pénznemben (valutában) kifejezve

Piaci kereslet és rugalmasság

Extern és külső fogyasztói hatás: a többi fogyasztó hatása az egyéni fogyasztói döntésre. Típusai: - Nyáj-hatás - a fogyasztók követik a divatokat - Sznob-hatás - negatív előjelű nyáj-hatás, mivel azt keresi, amit mások nem, vagy csak kevesen Veblen-hatás - abból a feltevésből származik, hogy az ár meghatározza a minőséget, így a drágább termék kereslete nagyobb lehet, mint az olcsóbbé

együttese,

mely

kifejezi

a

fogyasztó

ízlését,

Racionális választás pontja

Ott van, ahol a költségvetési egyenes érinti az általa elérhető legtávolabbi közömbösségi görbét. Mivel a közömbösségi görbéhez húzható érintő meredeksége a két terméknek az adott pontban fennálló helyettesítési viszonyát fejezi ki, a költségvetési egyenes meredeksége pedig a két termék árarányát tükrözi, így a két meredekség ebben a pontban egyenlő: Dy / dx = px / py = mrs = mux / muy.

Reáljövedelem

Adott nomináljövedelemből megvásárolható árúk és szolgáltatások mennyisége, függvénye a fogyasztási cikkek és fogyasztói szolgáltatások árainak. A nomináljövedelem vásárlóereje.

Termelő

Az árbevétel növelésében, a profit maximalizálásában érdekelt. Minél több termék értékesítése a költségekhez képest minél magasabb áron. A termelő ráfordításait és a termékek árát vizsgálja, továbbá tanulmányozza a fogyasztók preferenciáit.

Föld Abszolút járadék

Oka az, hogy a föld korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, nem szaporítható, ami sajátos monopolhelyzetbe hozza tulajdonosát. Aki másnak a földjét bérbe veszi, a föld használatáért árat kell fizetnie. Ezzel a földtulajdonos olyan jövedelemhez jut, ami egyszerűen a földtulajdon következménye. Ezt a jövedelmet, mely igazi tiszta tulajdoni járadék, abszolút földjáradéknak nevezzük. A földjáradék, mint költségtényező, nem csak a földtulajdonosok jövedelmének meghatározója, hanem az élelmiszerárakkal való kapcsolata révén a reáljövedelem alakító tényezője is.

Föld

A föld más természeti erőforrásokkal együtt sajátos termelési tényező, mivel korlátozottan áll rendelkezésre, és nem szaporítható. A föld kereslete: mint minden termelési tényező, a föld keresletét is határtermék bevételi görbéje határozza meg. Származékos kereslet, a mezőgazdasági termékek iránti kereslet függvénye. A föld kínálata: jellemző vonása, hogy természeténél fogva összkínálata állandó, vagyis teljesen rugalmatlan. A földterületnek, mivel az állandó, annyiért kell hasznosulnia, amennyit az iránta keresletet támasztók ajánlanak. Az ilyen tényezők árát nevezzük járadéknak, vagy néha tiszta gazdasági járadéknak. A járadék valamely állandó kínálatú termelési tényező hozadéka.

Jövedelmek funkcionális A tényezőtulajdonosok által az input-piacokon kapott ellenérték (munkabér, kamat) egyben a tényező tulajdonosok bevétele, jövedelme is. Tehát egyszerre ár és elosztása jövedelem. A termelési tényezők árát azok határtermék-értéke határozza meg, így az össztermékből való részesedésük is határtermék arányaikat tükrözi. A felhasznált tényezők határtermékének és mennyiségének szorzata egyenlő a termelés mennyiségével: MPL * L + MPK * K + MPA * A + MPE * E = Q. Ezt az összefüggést a jövedelmek funkcionális elosztásának is nevezik, mivel az erőforrások termelési folyamatban betöltött „technikai” szerepéből, funkciójából indul ki. A termelési tényező tulajdonosok törekvése a minél magasabb jövedelem elérése. Ez akkor valósul meg, ha a termelési tényezőket úgy osztják el a gazdaság különböző területei között, hogy azok a lehető legmagasabb határtermelékenységet érjék el. A kompetitív piac az, amely mechanizmusai révén megvalósítja ezt. Elvégzi a termelési tényezők olyan elosztását, allokációját, amely garantálja a legnagyobb kibocsátás mellett a jólét elérhető maximumát. Ezt nevezzük allokációs, vagy Pareto-féle hatékonyságnak. Különbözeti járadék

A föld minőségi különbségein alapul. A föld minőségének többféle összetevője van, ez alapján a különbözeti járadéknak is különböző formái léteznek:

Termőföld ára

A földjáradék tőkésített értéke határozza meg, de nagyon jelentős az egyéb piaci

tényezők hatása is, mindenekelőtt a föld iránti kereslet. Termőképesség

Többletjövedelem: minőségi hozadék vagy I. Számú különbözeti járadék. Jobb minőségű föld: intenzitási járadék vagy II. Számú különbözeti járadék. Előnyös fekvés: helyzeti járadék. A különbözeti járadék a belterjesség fokozásával a technika, technológia, a közlekedés fejlődésével lassú csökkenő tendenciát mutat.

Gazdaságkoordináció Csökkenő hozadék elve

azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása – egyébként változatlan feltételek mellett – csökkenő határterméket eredményez.

Gazdasági koordináció alapformái

Etikai: (erkölcsi normák, tradíciók) kiegészítő szerepe van Agresszív: szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok Piaci: mellérendeltség, egyenrangúság, pénz közvetítő szerepe, gazdasági eredmény igénye (önös érdekek), a döntéseket az árak, költségek, jövedelmek, nyereség vagy veszteség motiválja. MIT? A piac ad választ. HOGYAN? A termelési tényezők árarányai alapján döntenek (legkisebb költség). KINEK? Bér és profitjellegű jövedelmek határozzák meg. Előnyei: gyors alkalmazkodás, rugalmas, takarékosságra ösztönöz. Centralizált vagy bürokratikus: Alá- és fölérendeltségi viszonyok, központi utasítások és tiltások, a piac szerepe korlátozott. A központ tervet készít, a részterveket térben és időben összehangolja, utasítások formájában megfogalmazza. A termelők feladata csak a végrehajtás. Ez Kelet- és Közép Európában megbukott. Vegyes: Egyszerre vannak jelen a piaci és az állami koordináció elemei, a piac a meghatározó, az állami beavatkozás is piaci eszközökkel történik. A fejlett gazdaságok formája.

Kooperáció

A munkamegosztás alapján elkülönült termelők, termelő szervezetek tudatos együttműködése. Ezen tényezők felvetik a tevékenységek összehangolásának problémáját.

Munkamegosztás

A gazdasági tevékenységek, egyes munkafolyamatok, részmunkák szétválása, elkülönülése. Formái: természetes: nemek, kor alapján. Technikai alapú: szaktudás alapján.

Termelési lehetőségek határgörbéje

egy gazdaság maximális termelési képességét illusztrálja. Minden pontja hatékony. Mutatja a növekvő relatív költségeket és a csökkenő hozadék elvét. Szemlélteti a szűkösséget, a választási lehetőségeket és a választással együtt járó haszonáldozatot. 1.1.ábra.

Költségek Abszolút összegű amortizációs leírás Állandó, fix költségek

A gazdálkodó az évenkénti értékcsökkenés összegét határozza meg, nem pedig a leírás mértékét. Egyes források általános, vagy rezsiköltségeknek is nevezik őket. FC Fix Cost. Olyan költségek, amelyeket akkor is fizetni kell, ha a cég nem működik, nincs kibocsátás, azaz leállás, üzemszünet esetén is felmerülnek. Példák: ingatlanok bérleti díja, bankkölcsönök, kibocsátott kötvények után fizetendő kamatok, biztosítási díjak, őrzési, karbantartási, egyes adminisztrációs költségek, licencdíjak, az esetek nagy többségében az amortizáció. Ezen költségek a termelés volumenének változásával nem, vagy csak bizonyos határok között változnak.

Amortizációs kulcs

Az évi értékcsökkenési leírás összege az eszköz bruttó vagy nettó értékének százalékában.

Amortizációs rendszer

Az értékcsökkenési leírás megállapításának módja. Meghatározója: ─ az állam, aki adótörvényeiben és számviteli törvényeiben rendelkezik róla. Az állam célja az adóalap védelme, illetve a befektetések támogatása. ─ Piac, aki elfogadja az árba való beépítést ─ Vállalat, aki a kopást, avulást előidéző természeti hatások és az igénybevétel alapján dönt a leírás üteméről.

Átlagköltség

Az összes költség és az összes kibocsátás (output) hányadosa. Nevezhetjük önköltségnek, vagy fajlagos költségnek is. AC (Average Cost) TC AC = ------Q Ahol Q = kibocsátás Számítjuk külön az állandó és a változó költségekre is AFC (Average Fix Cost) AVC (Average Variable Cost)

Degresszív amortizációs leírás

Az eszköz értékét csökkenő ütemben számolja el a cég költségként, vagyis a futamidő elején a legnagyobb a leírási kulcs, amely aztán évről-évre csökken, lassul. ─ Évek száma összege módszer (számtani haladvány szerint csökken): valamely termelővállalat termelő berendezését 8 MFt-ért vásárolta meg. Várható élettartama 5 év, leírása évek száma összege módszerrel történik. ─ Szorzószámos módszer: pl.: tételezzük fel, hogy egy vállalat termelőberendezést vásárol 12 MFt-ért. 5 év alatt kívánja leírni gyorsított eljárással, ahol a szorzószám: 1,8;1,2;1;0,7;0,3. ─ Fix kulcsos leírás = nettó érték alapján (mértani haladvány szerint csökken). Pl.: személygépjármű beszerzési értéke 7 MFt, és az amortizációja nettó kulcs alapján 20%. Lényege, hogy a tárgyi eszközök, szellemi termékek, vagyoni értékű jogok bekerülési értékét használatbavételkor egyösszegben el lehet számolni értékcsökkenési leírásként, ha annak összege nem haladja meg az 50 000 Ft-ot. Az amortizáció költségként való elszámolása.

Egyösszegben történő amortizációs leírás Értékcsökkenési leírás Explicit költségek

Az adott időszak folyamán a termeléssel kapcsolatban felmerülnek, és számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában megjelennek.

Fix költségek

A fix, vagy állandó költségeket akkor is fizetni kell, ha nincs kibocsátás. A termelés volumenének változásaival nem változik.

Gazdasági költség

A vállalkozás összes költségeit tartalmazza, a számviteli költségeken túl a vállalkozásban felhasznált termelési tényezők (munka, vállalkozói képességek, befektetett pénzeszközök) átlagos (elvárható, normális, kalkulálható) hozadékát, az un. Normálprofitot, alternatív költségeket, vagy haszonáldozatokat is. A gazdasági költség ritkán esik egybe a számviteli költséggel, annál több. Ismerete szükséges ahhoz, hogy eldönthessük, vállalkozásunk jobban, vagy rosszabbul teljesített, mint az átlag, érdemes volt-e erre a területre alapítani vállalkozásunkat.

Gazdasági költség

A számviteli költségnél tágabb fogalom, magába foglalja az ún. Alternatív költségeket is. Alternatív költség: haszonáldozat, elveszett hozam, amelyről a vállalkozás érdekében le kellett mondani.

Hasznos élettartam

az az időszak, amely alatt a vállalkozás az amortizálandó eszköz maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét az eredmény terhére várhatóan elszámolja.

Határköltség

(Marginal Cost; MC), az egységnyi kibocsátás-növekményre jutó költségnövekményt jelenti. Az a költségváltozás, amelyet egységnyi pótlólagos

termékkibocsátás okoz. MC = ∆TC / ∆Q. Határköltség

Az egységnyi többletkibocsátáshoz szükséges összköltségnövekmény, vagy az egységnyi termelés csökkenés következtében tapasztalható összköltség csökkenés. MC (Marginal Cost)

Immateriális javak értékcsökkenése

Immateriális javak értékcsökkenés elszámolása Terv szerinti ---------------------------------------------------------------------------------------------------Alapítás-átszervezés aktivált értéke Maximum 5 év

Implicit költségek

Kombinált amortizációs leírás Költségek

Leírási módszerek

Lineáris amortizációs leírás

Maradványérték

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

Maximum 5 év

Vagyoni értékű jogok

Korlát nélkül (a vállalkozó döntése)

Szellemi termékek

Korlát nélkül

Üzleti vagy cégérték Minimum 5 év Az alternatív költségek azon része, amely pénzkifizetés formájában ugyan nem jelenik meg, de tényleges ráfordítás, így a gazdasági döntéseknél szükséges számbavenni. A cég megteheti, hogy a fent felsorolt leírási módokat kombinálja, mivel sok esetben csak akkor felel meg az értékcsökkenési leírás a követelményeknek, ha a módszereket a cég kombináltan alkalmazza. Általában. A ráfordítások pénzben kifejezett értékét nevezzük költségnek, Ilyen értelemben van bérköltség, anyagköltség, energiaköltség, fizetett kamat, szállítási költség stb. Lineáris amortizációs leírás Degresszív amortizációs leírás Progresszív amortizációs leírás Teljesítményarányos amortizációs leírás Abszolút összegű amortizációs leírás Kombinált amortizációs leírás Egyösszegben történő amortizációs leírás Az eszköz értékét egyenletesen, minden évben azonos összegben számolja el a cég. Ez a leggyakrabban használt leírási módszer. A leírási norma megadható: ─ %-ban: pl.: az eszköz értéke 8 Eft, tervezett élettartama 5 év. Évente azonos összegű leírást tervez a vállalat. ─ abszolút összegben: az eszköz élettartama végén várható használatbavételkor kell megállapítani.

realizálható

érték.

Összegét

a

Az (Toltal Cost; TC) két részre osztható: fix költségre (Fix Cost; FC), és változó költségre (Variable Cost; VC). Progresszív amortizációs Az egymást követő években növekvő összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra, vagyis a futamidő elején a legkisebb összegű a leírás, amely aztán időről-időre leírás emelkedik. Összes költség

Rövid távú termelési függvények

Teljes költség: TC = FC + VC. Átlag költség: (Average Cost; AC), az egységnyi termékre jutó költség. Beszélünk átlagos fix: AFC; átlagos változó: AVC; és az átlagos teljes: ATC költségekről. Átlagos összköltség: ATC = TC / Q: az összes költség és a termelés hányadosa. Átlagos fix költség: AFC = FC / Q: az összes fix költség és a termelés hányadosa. Átlagos változó költség: az összes költség és a termelés hányadosa. AVC = VC / Q: az összes változó költség és a termelés hányadosa. Az előzőekből adódóan: ATC = AFC + AVC.

Számviteli költség

A gazdálkodó egységek tevékenysége során ténylegesen kifizetett, elszámolt költségek, a felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értékei. A számvitel csak azokat a költségeket ismeri el, amelyek igazolhatóan felmerültek, bizonyítottak. A számviteli költségek a folyó költségekből és a tartós lekötések értékcsökkenéséből állnak. A folyó költségek azon költségek, amelyek a termékek értékesítésével azonnal megtérülnek (anyag, raktározási, szállítási, bérköltségek). Egyes ráfordítások eredményei hosszabb ideig szolgálják a termelési folyamatot, több termelési perióduson keresztül, ezért teljes megtérülésük is csak hosszabb idő alatt, fokozatosan képzelhető el, az értékcsökkenési leírás révén (gépek, épületek szállítóeszközök, licencek költségei). A számviteli költségeket e későbbiekben részletesebben tárgyaljuk.

Számviteli költség

A vizsgált évben felmerült és a számviteli rendszerben nyilvántartott költségek. A folyó költség és az adott évben a tartós lekötések elszámolható értékcsökkenésének összege. A folyó költségek: azon termelési ráfordítások értéke, amelyek az adott időszakban merülnek fel, és a termék eladásával meg is térülnek. Az eszköz értékét az igénybevétel arányában terhelik a költségekre

Teljesítményarányos amortizációs leírás Terven felüli értékcsökkenési leírás Változó költségek

Változó költségek

Közjavak és externáliák

Előre nem tervezhető, nem várt események bekövetkezése esetén számolandó el. Visszaírása is lehetséges, de csak az elszámolt terven felüli értékcsökkenésnek megfelelő értékben. A változó költségek a kibocsátás mennyiségével együtt változnak. A változó költség és a termelés volumenének változása közötti összefüggés lehet: Lineáris Degresszív: a változó költség a termelésnél kisebb mértékben változik. Progresszív: a változó költség gyorsabb ütemben nő vagy csökken, mint a termelés. A termelés, a kibocsátás mennyiségével együtt változnak, de nem minden esetben lineárisan. Elemek: anyagköltség, késztermékek raktározási költségei, energiaköltség közvetlenül a termeléshez kapcsolódó része, termeléshez kapcsolható bérköltségek, szállítási költségek. VC (Variable Cost) A változó költségek reagálása a termelés volumenében bekövetkező változásokra lehet: Ø Lineáris Ø Degresszív Ø Progresszív Az állandó és változó költségek együtt teszik ki a termelés összes költségét TC (Total Cost) TC = FC+VC

Externáliák

Vagy külső gazdasági hatásról akkor beszélünk, ha egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét. Externáliákról akkor beszélünk tehát, ha a termelés vagy fogyasztás olyan járulékos hasznokat eredményez másoknál, amelyeket azok nem térítenek meg, illetve olyan költségeket okoz másoknak, amelyeket azok nem önként viselnek.

Fogyasztói externáliák

Fogyasztói externáliák: a fogyasztási tevékenység következtében alakul ki külső gazdasági hatás. Pozitív fogyasztói externália: (a szomszéd szép kertje) Negatív fogyasztói externália: (hangoskodó szomszéd) A fogyasztói externáliák minősítése gyakran szubjektív.

Termelési externáliák

Termelési externáliák: termelési külső gazdasági hatás akkor jelentkezik, ha egy vállalat termelési lehetőségeire befolyást gyakorolnak egy másik termelő vagy fogyasztó döntései. Pozitív termelési externália: az externália forrásaként tekintett szolgáltatás megvalósulása pótlólagos hasznosságot juttat az externhatás kedvezményezett szereplőjének. (méhész és almatermelő) Negatív termelési externália: az externália forrásaként tekintett tevékenység pótlólagos költségeket ró az externhatás kárvallottjára. Ez alternatív jellegű: nem csak költségnövekedésben, hanem elmaradt hasznokban is jelentkezhet. (vegyi üzem, halászat)

Tiszta közjavak

Fogyasztásából nem zárható ki senki, és ha egy személy fogyaszt belőle, ez nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet, nincs rivalizálás. A közjavakra a kollektív fogyasztás jellemző, elfogyasztásának társadalmi haszna van, növeli a jólétet, előállításának megnevezése egyéni jövedelmezőségi kritériumok figyelembevételével nem valósítható meg.

Tiszta magánjavak

Az ún. Piaci javak és személyes szolgáltatások alkotják. Fogyasztásukból nyerhető haszon általában a fogyasztónál jelentkezik. Könnyen és racionálisan megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása a fogyasztásból, ugyanakkor az egyes emberek fogyasztása csökkenti a mások által fogyasztható készletet: rivalizálás, verseny.

Vegyes javak

Bizonyos jegyeik alapján a magánjavakhoz, más jellemzők szerint a közjavakhoz hasonlítanak inkább. Egyik csoportjánál a fogyasztásból való kizárás nem valósítható meg, vagy nem célszerű. A rendelkezésre álló készlet nem korlátlan, rivalizálás van a fogyasztásukban: felsőoktatás. Másik csoportjánál a jószág fogyasztásakor a határfogyasztó nem csökkenti ugyan számottevően a készletet, azaz nem szükségszerű a rivalizálás, de bizonyos személyek kizárása megvalósulhat: kábeltévé.

Pénz-piac-profit Abszolút előny

Valamely termelő (ország) akkor rendelkezik abszolút előnnyel valamilyen termék, vagy szolgáltatás előállításában, ha azt mindenki másnál alacsonyabb költséggel, azaz kisebb ráfordítással (hatékonyabban) képes előállítani. Ok: kedvező természeti feltételek, különleges adottságok stb. Az abszolút előny birtoklása azonban nem feltétlenül indokolja, pl. exporttevékenység folytatását. Az ún. komparatív előnyök gyakrabban vezetnek nemzetközi munkamegosztáshoz.

Államkötvény

Hosszúlejáratú, nagy címletekben forgalomba kerülő értékpapír.

Államkötvény

Az államkötvény a költségvetés tartós hiányát fedezi, a kincstárjegy a rövid távú likviditási gondok megoldását is szolgálhatja. Állami garancia: legkisebb kockázattal járó befektetések.

Állampapírok

Az állam adósságát megtestesítő értékpapírok. Az állam hitelt vesz fel mindazoktól, akik megvásárolják az állampapírt, és egyben kötelezettséget vállal a visszafizetésre és a kamatokra.

Ár

Az áru értékének pénzben történő kifejezése. A piaci árat rövidtávon a kereslet kínálat alakítja. Az egyes szereplők számára az ár megváltoztathatatlan külső adottság.

Átlagbevétel

(Average Revenue; AR), az árbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. Fix árak esetén az egységnyi kibocsátás-növekményre jutó bevétel-növekmény – vagyis a határbevétel – egyenlő lesz az árral; és egyenlő az átlagbevétellel: MR = p =AR. A kibocsátás növelése nem csak a bevételt növeli, hanem a költségeket is. Az egységnyi kibocsátás-növekmény tehát bevétel-növekményt és költség-növekményt egyaránt okoz. A kibocsátást addig érdemes növelni, amíg a bevétel-növekmény nagyobb mint a költség-növekmény, és az utolsó termék amit még érdemes előállítani és piacra vinni az, amelynél a kettő éppen egyenlő, vagyis: MR = MC = p. Ez a versenyző vállalat profitmaximalizálásának feltétele.

Barter

Közvetlen termékcsere, probléma: feltétel a szükségletek egybeesése, a termékek egy részének oszthatatlansága

Egyensúlyi ár

Az egyensúlyi ár az az ár, amely mellett az adott időszakban, adott piacon kínált mennyiség megegyezik a keresett mennyiséggel, sem felesleg, sem hiány nem tapasztalható. Piactisztító árnak is nevezzük

Egyensúlyi ár

(pE) az az ár, ahol a kereslet és kínálat egyenlő, egyensúlyi mennyiség (qE) az ehhez tartozó árutömeg. Mindig meg kell különböztetni a piaci és az egyensúlyi árat. A piaci ár a kereslet - kínálat függvényében állandóan változik, az egyensúlyi ár nem

Értékpapír

Vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat.

Gazdasági profit

Gazdasági profitra egy vállalkozás akkor tesz szert, ha bevételei a számviteli profit és a normál profit összegét meghaladják

Hasznosság

valamely jószág hasznos tulajdonságainak összessége, ill. az a kielégülés, élvezet, melyet a fogyasztó az adott jószág vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer. - Kardinális megközelítés: amely szerint a fogyasztó a hasznosságok abszolút nagyságát tőszámokkal képes jellemezni, két termék között arányaiban is különbséget tud tenni. - Ordinális megközelítés: megelégszik azzal, hogy a fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani, azaz eldönteni, melyik jószág jelent számára nagyobb ,kisebb vagy valamely más jószággal azonos élvezetet.

Határbevétel

(Marginal Revenue; MR), megmutatja, hogyan változik az összes bevétel, ha eggyel több terméket adunk el.

Határhaszon elmélet

Telítettségi pont egy jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó összhaszna már nem nő tovább. Határhaszon: az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egy egységgel növeli valamely termék fogyasztását. MU=Marginal Utility. 3.1 .ábra. TU= Total Utility. Az első termék elfogyasztásakor az összhaszon = a határhaszonnal, a másodiknál = az első termék haszna + a második haszonnövekménye, stb. Az összhaszon így nem más, mint a határhasznok összege. A határhaszon csökkenő tendenciájú, mivel az első egység jelenti a legnagyobb hasznosságot, a második már kevesebbet és így tovább. Ez a csökkenő határhaszon elve, vagy Gossen I. törvénye. Az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyről lemondani kényszerülünk, a nyert haszon: pedig az így fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna. Addig érdemes cserélni, amíg az összhaszon növelhető. Előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, míg a nyert haszon nagyobb a feláldozottnál. Optimális esetben a két haszon kiegyenlítődik. Gossen II. törvénye: a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre egyforma.

Herfindal-Hirschman index

Kiszámításához mindegyik résztvevő vállalat részesedését (tizedes törtben kifejezve) négyzetre emeljük, az index ezen négyzetértékek összege. H = Σs 2i Ahol si az i-edik vállalat piaci részesedése. Ha az iparág teljes termelését egy vállalat adja: H = (1)2 = 1, a piac teljesen koncentrált, azaz monopolpiac Ha két vállalat van, 50-50 százalékos piaci részesedéssel: H = (0,5)2 +(0,5)2 = 0,5 Ha négy vállalat van 25-25 százalékos piaci részesedéssel: H = (0,25)2 +(0,25)2 +(0,25)2 +(0,25)2 = 0,25 Az alacsony értékű indexből éles versenyre következtethetünk, a magas érték a verseny korlátozottságára, vagy hiányára utal.

Hiánypiac, eladói piac, szívásos piac

Ezeken a piacokon a kereslet tartósan és lényegesen meghaladja a kínálatot. A vevők versenyeznek a termékekért és szolgáltatásokért. A termék felárral, és/vagy a feketepiacon kapható, a vevők vannak kiszolgáltatott helyzetben. A termelők, eladók nem érdekeltek a termék fejlesztésében, az árak csökkentésében, a magas költségek átháríthatók a vevőkre (csodaszerek, csodagyógymódok piaca, tervutasításos rendszerben működő piacok).

Jövedelem

-

Jövedelem

A termelő oldaláról az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerülő költségek különbsége, a fogyasztó oldaláról pedig a vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége.

Kamat

A kamat a kölcsönadott pénz, a tőke használati díja. Megtakarítások esetén a fogyasztók lemondanak jelenbeli fogyasztásukról, annak reményében, hogy a kamattal megnövekedett pénzük a jövőben magasabb fogyasztást tesz lehetővé. A

Nominál jövedelem: a fogyasztó rendelkezésére álló pénzeszközök mennyisége Reáljövedelem: az anyagi javak és szolgáltatások azon mennyisége, amelyet az adott pénzmennyiségből meg lehet vásárolni. Reáljövedelem változás = nominál jövedelemváltozás / árváltozás.

kamat a jelenbeli fogyasztásról és a likviditásról való lemondás jutalma. Kereslet

Az az árumennyiség, amelyet a vásárlók az adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Egyéni kereslet az az árumennyiség, amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. Piaci kereslet az adott áru valamennyi szóbajöhető fogyasztójának fizetőképes kereslete, vagyis az az árumennyiség, amelyet a fogyasztók különböző árak mellett az adott áruból képesek és hajlandóak megvásárolni.

Keresleti függvény

egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. Jele: d (demand). Megmutatja valamely áru azon mennyiségeit, amelyeket a vásárlók különböző árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Negatív lejtésű: csökken ár setén nő az adott termék keresett mennyisége. Lehet egyéni és piaci kereslet. 2.1. ábra. - A függvényen történő elmozdulást az árváltozás váltja ki, hatására megváltozik a keresett mennyiség. − A függvény elmozdulásakor maga a kereslet változik meg a fogyasztók száma, jövedelme, ízlése, szokásainak megváltozása miatt.

Kínálat

Az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg, amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra kínálnak. Piaci kínálat: adott árut termelők egyéni kínálatainak összessége.

Kínálati függvény

azt az összefüggést fejezi ki, hogy a termelők különböző árak mellett milyen árumennyiségeket kínálnak eladásra a piacon. Jele: s (supply). Alakja általában jobbra emelkedő irányú, azaz növekvő árhoz nagyobb kínálat tartozik. Helyzete és alakja alapvetően a termelők számától és a termelés költségeitől függ. A termelési költség növekedése esetén a függvény balra tolódik. 2.3. ábra.

Kínálati többlet

- a piaci ár az egyensúlyi ár fölött van. Mindig meg kell különböztetni a piaci és az egyensúlyi árat. A piaci ár a kereslet - kínálat függvényében állandóan változik, az egyensúlyi ár nem

Kincstárjegy

Rövid lejáratú, kisebb címletekben megjelenő értékpapír. Előfordul diszkont formában is.

Komparatív előny

Elsőként David Ricardo (1772-1823) foglalkozott vele részleteiben. Szerinte az országoknak olyan termékek előállítására és exportjára kellene szakosodni, amelyeket relatíve alacsonyabb költséggel tudnak előállítani és importálni célszerű azokat a javakat, amelyeket csak relatíve magasabb költséggel képesek megtermelni. Másképpen: egy or A korszerű piac ennél többet jelent, a potenciális és tényleges vevők és eladók közötti cserekapcsolatok rendszere, a vételek és eladások lebonyolításának intézménye, olyan önszabályozó mechanizmus, amelynek működése során a kereslet és a kínálat egymásra hatásának eredményképpen kialakulnak az árak

Kompetitív piac

Nagyszámú, hasonló adottságokkal rendelkező versenytárs versenyez, egy-egy vállalat termelése csak igen kis hányadát adja a termék összkínálatának, számukra az ár külső adottság, nem képesek azt egyedül megváltoztatni. Ha a cég költségeit adottnak vesszük, akkor a profitmaximalizálás egyetlen eszköze a bevételek növelése. A bevételeket újabb és újabb kibocsátásokkal lehet növelni, hiszen minden kibocsátás az adott piaci árral szorozva újabb bevételnövekményt eredményez.

Koncentrációs ráta

Azt mutatja meg, hogy valamely ágazat, alágazat (vegyipar, gyógyszeripar, gépipar, autóipar, mezőgazdaság, gabonatermelés) összes termelési értékéből, vagy pl. éves forgalmából hogyan (milyen százalékban) részesednek a legnagyobb cégek. Az adatok vonatkozhatnak az első 4,8, 10, 50 stb, vállalkozásra. Minél magasabb a legnagyobb cégek részesedése, annál koncentráltabb a piac, valószínűsíthető annak oligopol jellege. Ha kevés számú cég működik egy adott területen, az első négy

részesedése valószínűleg rendkívül magas (70-90%) lehet, ha a cégek száma nagy a részesedés lehet, hogy 10% alatt lesz. Kötvény

Hitelviszonyt megtestesítő, általában fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír. Vállalatok, intézmények bocsátják ki. A kölcsönt nyújtó és az igénybevevő közvetlen kapcsolatban vannak egymással. A kötvénynek van: Névértéke: a kötvényen feltüntetett érték, erre fizetik a kamatot. Kibocsátási ára: a tulajdonos ezen az áron jut a kötvényhez. Árfolyama: adott időpontban a kereslet-kínálat hatására kialakuló ár.

Lejárati idő

A piac az ügyletek lejárati idejének függvényében két szektorra oszlik: pénzpiac és tökepiac

Lerner index

A Lerner index a piaci erőt a vállalt terméke(i) keresletének rugalmasságával hozza összefüggésbe. A rugalmas keresletű termékeket előállító cégek piaci ereje kisebb, mert ha pl. emelik az árakat, elveszíthetik vevőiket. A rugalmatlan keresletű termékek előállítói nagyobb piaci hatalommal rendelkeznek (nyersolaj, energia, életmentő gyógyszerek)

Marshall kereszt

ugyanazon termék keresleti és kínálati függvénye egy koordinátarendszerben ábrázolva. 2.5. ábra. A két függvény metszéspontja (E) a piaci egyensúlyi helyzet. Ekkor a piacon olyan árak vannak, melyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenlő.

Monopólium

A vállalat egyedül kínálja az adott terméket. Kínálata azonos a piaci kínálattal. Termelésének növelése vagy csökkentése növeli vagy csökkenti az összkínálatot. Számára az ár nem külső adottság, ő maga képes alakítani. Az ár meghatározása mégsem korlátlan, a piaci kereslet korlátozza a vállalatot.

Nominál vagy kölcsöntőke

ténylegesen pénz, vagy jogokat, követeléseket megtestesítő értékpapír. Piaca: pénz-, tőke-, értékpapírpiac.

Normálprofit

Azon lehetőségek elszalasztott hozama, amelyekről a vállalkozó lemondani kényszerül azért, hogy pénzét, idejét az adott vállalkozásba fektesse, azonos a vállalkozásba bevont termelési tényezők haszonáldozatával. Ez a profitnak az a minimális szintje, amelyet a vállalkozásnak mindenképpen el kell érnie ahhoz, hogy érdemes legyen működését fenntartani. A haszonáldozatnak tartalmazza az adott vállalkozásba befektetett erőforrások alternatív felhasználása révén elérhető jövedelmeket, azaz: − A vállalkozó által munkabérként megszerezhető összegeket, ha vállalkozás helyett munkavállalóként tevékenykedne − Befektetett tőkéje után kapható, kockázatmentesen megszerezhető jövedelmeket (pl. kamatok) − A gazdaság más ágazataiban történő befektetés esetén valószínűleg elérhető átlagos mértékű profitokat − Kockázatos befektetések esetén a kockázati prémiumot

Pénz

Szerepét bármi betöltheti, amit a csere lebonyolítása, a tartozások rendezése során stb. Mindenki elfogad és képes a pénzzel szemben támasztott követelményeknek megfelelni. Pénz: mindaz, amit nem önmagáért, hanem valamilyen árúért cserébe akarnak megkapni, általánosan elfogadott, könnyen és gyorsan, költségek nélkül továbbadható, alkalmas adósságok kiegyenlítésére, adók megfizetésére. A pénz legyen: tökéletesen likvid lássa el az alábbi funkciókat: Értékmérés, mérje az inputok és outputok értékét, legyen a piacon "közös nevező". A pénzben kifejezett érték az ár. Az árrendszer a relatív érékeket pénzben kifejezett, könnyen összemérhető árarányokká változtatja. Kifejezi az abszolút és a relatív értékviszonyokat. A pénz segítségével az adósságok is egyértelműen meghatározhatók és rendezhetők. A csere közvetítése. Történjék ez, könnyen, gyorsan, tranzakciós költségek nélkül. Legyen alkalmas a megtakarításra, befektetésre, a vagyon tartására. A pénz a tulajdonos aktívaállományának (portfoliójának része). Segítse elő az árúk és tőkék nemzetközi mozgását A pénz fizikai megjelenése, formája változott a gazdaság fejlődésével, a fejlődés fázisai: Árupénz : olyan termék, amelyet mindenki szívesen elfogad, forgalomképes, értékesnek tartják, keresett (só, tea, kagylók, faragott kövek, prémek, állatok) Nemesfémpénz (arany, ezüst), Jól oszthatók, értéküket megőrzik, kis mennyiségben is nagy értéket képviselnek, értéküket tartják, veszteség nélkül tárolhatók, szállíthatók, nemzetközileg is összehasonlíthatók, esztétikusak Pénzhelyettesítők. Képviselik a nemesfémeket, beválthatók azokra (váltó, bankjegy, állami papírpénz) Papír alapú, önálló értékkel nem bíró pénz. Aranyra nem váltható be, hitelpénz. Formái: bankszámla követelés, elektronikus pénz. A fizikai megjelenítés, fizikai mozgás iránti igény egyre kisebb.

Pénz

A pénz a társadalmi fejlődés eredménye, az áruk általános halmazából kiváló különleges áru. A pénz az általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz. A mai pénz belső érték nélküli, az állam közreműködésével „teremtett” törvényes fizetőeszköz. A pénz, mint csereeszköz, érme, bankjegy és bankszámlapénz formájában jelenik meg.

Pénz funkciói

Értékmérő funkció Egyes termékek árát fejezi ki. A pénzben kifejezett ár azt mutatja, hogy az adott árut hány forintért vásárolhatjuk meg. Forgalmi eszköz funkció A pénz, mint csereeszköz jelenik meg, közvetíti az áruk cseréjét. Ebben a funkcióban az árumozgás és a pénzmozgás egybeesik. Fizetési eszköz funkció Az adós – hitelező viszony jelenik meg, előbb vásárolunk, és időben később fizetünk, vagy előbb fizetünk és az árut később kapjuk meg. Az áru és a pénzmozgás elszakad egymástól. A csere a pénz fizikai jelenléte nélkül valósul meg. Felhalmozási eszköz funkció A pénz alkalmas arra, hogy gyűjtögessék, felhalmozzák azzal a céllal, hogy a pénzzel később szükségleteket elégítsenek ki, vagy a pénz kamataiból jövedelemre tegyenek szert. Világpénz funkció A pénz fizetési eszközként szolgál a nemzetközi ügyletekben.

Pénzintézeti értékpapírok

Forrásaik biztosítása céljából bocsátják ki: letéti jegy, pénztárjegy.

Pénzpiac

(szűken értelmezett): egy évnél rövidebb lejáratú kölcsöntőkék piaca. Eszközei: váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú bankbetét, -bankhitel.

Pénzteremtés

A pénz hitelnyújtással és külföldi fizetőeszköz és értékpapír vásárlással kerül forgalomba. A hitelpénz olyan bankpasszíva, amely forgalmi eszköz, fizetési- felhalmozási eszköz funkciókat lát el. A hitelpénz rendszerben a pénzt a jegybank és a kereskedelmi bankok teremtik. A pénzteremtés eredetét tekintve a pénz lehet: − jegybankpénz − kereskedelmi bankpénz A pénzteremtés formáját tekintve megkülönböztetünk: − készpénzt: a bankjegy és az érme, amelyet kizárólagos joggal az MNB bocsáthat ki − számlapénz: a bankok által vezetett bankszámlák közötti elszámolások eszköze. A jegybank és a kereskedelmi bankok pénzteremtése között csak a pénzteremtés technikájában van különbség. A jegybank készpénzt és számlapénzt teremt, a kereskedelmi bank csak számlapénzt tud teremteni. A bankrendszer számlapénzt teremt.

Piac funkciói

Rangsorolja a szükségleteket Információkat közvetít (elsősorban az árakon keresztül a termelők és fogyasztók felé) Méri az egyéni és a nemzetgazdasági teljesítményeket Elősegíti a szűkös erőforrások elosztását Gondoskodik arról, hogy a fogyasztók számára szükséges javakat a kellő mennyiségben és minőségben állítsák elő Elosztja a jövedelmeket az egyes termelési tényezők tulajdona és a tényezők árának arányában, azaz sajátos módon megoldja a mit, kinek és hogyan termeljünk dilemmáját. E feladat megoldásához a piaci mechanizmus, az árak, a kereslet és a kínálat egymásra hatása nyújt segítséget.

Piaci ár

Valamely termék, vagy szolgáltatás mindenkori piacon észlelhető ára

Piaci formák

Tökéletes verseny

Monopolisztikus verseny

Oligopólium

sok

számos

néhány

homogének

differenciáltak

homogének, vagy differenciáltak

nincsen helyette

nincs

kevés

méretgazdaságosságból adódó

jogi, méretg gosságb

A koncentrációs ráta (02-tól 100-ig)

0, vagy ahhoz közeli érték

alacsony

magas

100

A vállalkozások árak feletti ellenőrzése

lehetetlen

csekély

jelentős

jelentős szabály

Jellemző vonások A vállalkozások száma az ágazatban A termékek Belépési korlát

Monop Egy

Piaci szereplők

mindazon személyek, szervezetek, csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők: - Vásárlók - Eladók - Állam és intézményei A piaci szereplők közös jellemzői: − Racionális gazdasági cselekvés − Önérdek − Gazdasági hatékonyság – adott gazdasági eredményt a lehető legkisebb ráfordítással elérni.

Preferencia-skála

az egyéni szükségletek rangsora. A fogyasztó a belső értékrendjéből indul ki, figyelembe veszi a javak hasznos tulajdonságait, és személyes pénzjövedelmét.

Reáltőke

a termeléshez szükséges gépek, berendezések, anyagok. Piacát eszközpiacnak szokás nevezni.

Részvény

Tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír. Névértéke, kibocsátási értéke és árfolyama van. A tulajdonos részvényét vissza nem válthatja, csak más valakire átruházhatja. Részvény kibocsátásával a tőke megkettőződik: létrejön az ún. Reáltőke, másrészt a részvényes kezében megjelenik egy fiktív tőke (pénztőke). A részvény utáni jövedelem: Osztalék. A részvényvásárlókat sok esetben az árfolyamnyereség lehetősége motiválja. A részvény fő fajtái: Forgalomképesség lapján: Bemutatóra szóló: a részvény alaptípusa, szabadon átruházható. Névre szóló: korlátozott forgalomképességű, átruházható, de ez szabályozott. Tagsági jogok alapján:

Számviteli profit

az összes bevétel és a számviteli költségek különbözete, az adózás alapja TR - TC = számviteli profit

Szükséglet

minden végső fogyasztás alapvető mozgatórugója, hiányérzet, mely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. A szükséglet kielégítésének eszközei a javak és szolgáltatások. Ezek szűkössége miatt a fogyasztó választásra kényszerül.

Termékpiac

Mikroökonómiai értelemben a végső fogyasztásra kerülő javak piaca. A kínálati oldalon a vállalatok, mint eladók, a keresleti oldalon a háztartások találhatók. A vállalatok termékvásárlását termelési tényező vásárlásnak tekintjük. A piac kulcsszereplője a fogyasztó. A fogyasztás célja a szükségletek kielégítése.

Tőkepiac

hosszabb lejáratú, vagy lejárat nélküli tőkeátcsoportosítás. Eszközei: kötvény, részvény, záloglevél, hosszú lejáratú bankbetét, -bankhitel.

Túlkereslet vagy hiány

- a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van. Mindig meg kell különböztetni a piaci és az egyensúlyi árat. A piaci ár a kereslet - kínálat függvényében állandóan változik, az egyensúlyi ár nem

Váltó

Fizetési ígérvény, vagy felszólítás, rövid lejáratú forgatható értékpapír. Két fő típusa: Saját váltó: a kiállító kötelezettsége a váltó lejáratakor kifizetni a váltó értékét. Idegen váltó: másik személy felszólítása e fizetés teljesítésére. A váltó átruházható, vele fizetést lehet teljesíteni: ez a váltóforgatás. A bank a váltót lejárat előtt kamat felszámításával készpénzre válthatja, ez a váltóleszámítolás, vagy diszkontálás.

Vevői, vagy un. Nyomásos piac

Az ilyen piacokon a kínálat rendszeresen meghaladja a keresletet, azaz túlkínálat van. A vevők megszerzéséért és megtartásáért az eladóknak állandóan újabb és újabb eszközöket kell bevetni (termékfejlesztés, árpolitikai eszközök, eladási módszereke fejlesztése, reklám stb.) Az eladók közötti verseny éles. A legtöbb fogyasztási cikk piaca fejlett piacgazdaságokban vevői piac.

Záloglevél

A mezőgazdaság hosszúlejáratú finanszírozásában játszik szerepet. A záloglevél kibocsátás illetve a jelzálogkölcsön lényege: a pénzintézet kölcsönt nyújt az adósnak, amely kölcsön fedezete valamilyen ingatlan. Ezzel egyidőben a pénzintézet a szükséges forrás megszerzése érdekében fix kamatozású értékpapírt, záloglevelet bocsát ki. Így a bank közvetítésével a záloglevelek vásárlói nyújtanak kölcsönt az ingatlan tulajdonosának. Forgalomképes, tőzsdén is forgalmazható.

Szolgáltatás Szolgáltatás fogalma

Olyan tevékenység, amely valamilyen szükségletet elégít ki közvetlenül már meglévő javak felhasználásával. Új jószág nem keletkezik. Tágabb értelemben a termelés része.

Szolgáltatás jellemzői

− − − − −

sokszor szükség van a fogyasztó közvetlen jelenlétére, aktív közreműködésére általában helyhez kötött szállítása, tárolása nehezen megoldható a szolgáltatás és a fogyasztás kezdete gyakran egybeesik eredménye nehezen számszerűsíthető, általában fontossága, intenzitása alapján értékelhető − fejlődése igen gyorsütemű − a szolgáltatás és a termelés között határelmosódás jellemző. Pl.: másolás, garanciális javítás Csoportosítása 1) Ágazati osztályba sorolásuk szerint: a) Feldolgozóipar b) Egészségügy c) Pénzügy d) Oktatás e) Közlekedés f) Hírközlés g) Vendéglátás h) Kereskedelem stb. 2) Iránya szerint: a) Dologra irányuló szolgáltatás pl.: cipészet b) Személyre irányuló pl.: oktatás 3) Természete, tárgya szerint: a) Anyagi jellegű: valamely termék részt vesz a szolgáltatásban pl.: kocsimosás b) Nem anyagi jellegű: szellemi szolgáltatások pl.: könyvelés, tanácsadás 4) Termeléshez való viszonya (fogyasztási alanya) alapján: a) Termelő pl.: fuvarozás b) Fogyasztó pl.: fodrászat 5) Igénybevevő alanya szerint: a) Egyénileg igénybevehető pl.: masszírozás b) Kollektíven igénybevehető pl.: tömegközlekedés, közbiztonság 6) Értékesíthetősége alapján: a) Piacosítható: áruként eladható szolgáltatás b) Nem piacosítható: áruként nem eladható, fogyasztója nem meghatározható pl.: közbiztonság, lelki segélyszolgálat, oktatás 7) Ismétlődése és megvalósításának hossza szerint: a) Folyamatosan megvalósuló, hosszú ideig tartó szolgáltatás pl.: biztosítás b) Ismétlődő, időszakos szolgáltatás pl.: karbantartás c) Egyszeri, alkalmi szolgáltatás pl.: autómosás

Termelés Átlagtermék

AP, Average Product: az össztermék és az összmunka hányadosa; azt mutatja meg, hogy egységnyi munkára átlagosan mennyi termék jut: APL = TP / L. A vállalatnak a termelést technikai értelemben addig érdemes növelni, amíg a határtermék nullává nem válik. Ezután a határtermék már negatív értéket vesz fel, vagyis az össztermelés a munka mennyiségének növelésével nem nő, hanem csökken. A termelés eleinte gyorsulva nő, egy idő után növekedése lassuló ütemű, majd a termelés csökkenni kezd. Az átlagtermék ott maximális, ahol egyenlő a határtermékkel, azután ahogy a határtermék kisebb lesz az átlagterméknél, az átlagtermék is csökkenni kezd. Csökkenő hozadék elve: a határtermék eleinte növekszik, de egy idő után szükségszerűen csökkenő tendenciát mutat. Egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása csökkenő határterméket eredményez.

Döntések időhorizontjai

Az elemezni szándékolt döntéstípusokhoz, két fő időhorizontra koncentrálunk: Hosszú táv: vállalkozások esetében az az időtartam, amely alatt egy vállalkozás valamennyi termelési tényezője, kapacitása, telephelye, profilja, vevőköre megváltoztatható, stratégiai döntések hozhatók (beruházás, diverzifikálás, egyesülés, szétválás, tőkeátcsoportosítás, profilváltás). Hosszú távú üzleti döntések meghozatalához fontos az iparág helyzetének, a piaci formák alakulásának, a világgazdasági kilátások, az egyéb befektetési lehetőségek elemzése. Hosszú távon valamennyi költség és ráfordítás változó, a vállalkozás mozgástere nagy, a kínálat rugalmas. Rövid táv: azaz időtartam, amely alatt csak néhány, korlátozott számú változó, vagy gazdasági folyamat módosítható. A konkrét időtartam csak a vállalkozás, annak profilja, a korábbi beruházások megtérülésének foka ismeretében definiálható. Az alapvető termelési tényezők mennyisége és minősége nem módosítható, a vállalkozás profilja, a termékösszetétel, az output lehetséges maximuma adott, a vállalat korábbi beruházási döntései által korlátozott. Változtatható: a kapacitások kihasználása, a költségek, bizonyos piaci formák esetében az árak, a beszerzési források, a piaci részesedés, a fizetések a finanszírozás formái, tehát csak üzletpolitikai döntések hozhatók.

Határtermék

Valamely termelési tényező egy többletegységének alkalmazásából származó többletkibocsátás. Minden termelési tényezőre (föld, munka, tőke) vonatkoztatható. A munka határterméke egy újabb dolgozó alkalmazása révén keletkező többlettermék. A tőke határterméke egységnyi pótlólagos tőkebefektetés eredményeképpen mutatkozó többletkibocsátás. Mp (marginal product) A termelési döntések meghozatalához szükséges alapfogalmak tisztázása után a különböző helyzetekben meghozható kínálati döntéseket vizsgáljuk. Rövid és hosszú távon, különböző piaci feltételek mellett vizsgáljuk a lehetséges döntéseket.

Határtermék

MP, Marginal Product: azt az összefüggést fejezi ki, hogy milyen mértékben változik az össztermelés (TP), az adott termelési tényezőből újabb és újabb egységének felhasználása eredményeként. Beszélhetünk a munka határtermékéről: MPL, és a tőke határtermékéről: MPK. A munka határterméke megmutatja, , hogyan változik az összetermelés, ha a felhasznált munka mennyiségét egységnyivel növelem: MPL = ∆TP / ∆L.

Időtáv

A mikroökonómiai időtáv a gazdasági (piaci) változásokra, impulzusokra való reagálás módja és időigénye alapján határolható be. Mindenekelőtt az inputok megváltoztathatóságától függ. Három időtávot különböztetünk meg: A, Piaci időtáv: az az idő, amely alatt a termelő nem képes egyetlen inputját sem megváltoztatni. Ez esetben a piaci kereslet megváltozása a piaci ár megváltozásához vezet. A termelő nem képes megváltoztatni a kínált áru mennyiségét. B, Rövid táv: az az idő, amely alatt a termelő legalább egy (de nem minden) inputját meg tudja változtatni, amelynek eredményeként a piaci kereslet megváltozására már valamelyest a kínálat is változhat. A termelő a termelt mennyiséggel is képes reagálni. A legrugalmasabban változtatható input általában a munka. C, Hosszú táv: az az idő, amely alatt a termelő az összes inputját meg tudja változtatni. A kereslet jelentős megváltozására a kínálat változásával reagál a termelő. A termelő lehetőségeit az idő is befolyásolja. Hosszú távon dönthet úgy, hogy egészen más terméket visz a piacra, mint jelenleg.

Rövid távú termelési függvény

A felhasznált munkamennyiség változtatásának eredményeként milyen mértékben növelhető a kibocsátás. A termelési függvény a felhasznált termelési tényező és az általa termelhető termékmennyiség közötti összefüggést mutatja. Fontos, hogy minden egyéb feltétel változatlan maradjon (ceteris paribus).

Termelés fogalma

Szűkebb értelemben olyan javak előállítása, amely termelési és/vagy fogyasztói szükségletet elégít ki. Azaz nem más, mint javak előállítása javakkal javakból. Tágabb értelemben ide tartozik a szolgáltatások nyújtása is, amely a fogyasztási szükségleteket közvetlenül, mint tevékenység elégíti ki.

Termelés jellemzői

1) A termelés jellege szerint: a) Egyszerűsített, szabványosított, tipizált tömegtermék pl.: gyufa, tégla, cement b) Összetett termék pl.: gépek, berendezések, épületek, bútorok 2) A termelés mérete szerint: a) Tömeggyártás: egyszerű termékek nagy mennyiségben történő előállítása. Pl.: mosópor, mész, villamos energia b) Sorozatgyártás: a tömegtermelés egyik változata, hasonló termékek széles választékskálán történő előállítása − Nagysorozatú termékek pl.: gépkocsi − Közepes sorozatú termékek pl.: telefon − Kissorozatú termékek pl.: óra, ruha c) Egyedi, speciális jellegű termékek: kis szükségletet (pl. családi házak) vagy azonos jellegű, de nagy tömegű szükségletet kielégítő termékek gyártása. Pl.: hidak, utak, szemüveg. 3) A gyártási rendszer jellege szerint: a) Folyamatrendszerű: a munkahelyek, benne a specializált termelőberendezések a technológiai műveletek sorrendjében kerülnek elhelyezve, amelyen végighaladnak a termékek vagy termékegységek a gyártás kezdetétől annak végéig. Pl.: szerelőgépsor b) Csoportos gyártásrendszerű: egy műhelyben technológiailag zárt szakaszhoz univerzális gépek, felszerelések összevonása, amellyel egy vagy néhány azonos technológiájú termék szerelése történik. Meg kell felelnie a sorozatgyártás tömegfeltételeinek. Ez a sorozatgyártásnál jellemző. Pl. hegesztő, forrasztó. c) Műhelyrendszerű: a termékelőállítás egy-egy szakaszát végzik minden termelőegységben. Minden termék több termelőegységen halad át. Félkész termékek raktározása történik. Kis sorozatoknál, egyedi előállításnál fordul elő. Jellemző a késztermék megléte. d) Projectrendszerű: egyedi, egyszeri előállítású termékek gyártásához az eszközöket és a munkaerőt viszik a munkahelyhez. Pl.: házépítés, hídépítés e) Számítógéppel integrált termelés: elemei − Termelés, tervezés, irányítás: (CAD-rendszerek) − Számítógépes műszaki tervezés és gyártás (CAM-rendszerek) − Csoportos technológia és automatizált magasraktár: a különböző gyártási fázisok között nincs mozgatás, csoportosan végzik el a gyártási folyamatot. − Robotizálás 4) Szektor szerint: a) Primer szektor: alapja a természet kincseinek közvetlen kiaknázása. Pl.: mezőgazdaság, bányászat b) Szekunder szektor: feldolgozóipar − Elsődleges feldolgozóipar: a primer szektor termékeit használja fel, alakítja át. Pl.: malomipar, tejipar − Másodlagos feldolgozóipar: fogyasztási cikkeket állít elő. Pl.: járműipar, háztartási-elektronikai ipar c) Tercier szektor: szolgáltatást nyújtó szektor. Főbb tevékenységi ágai: pénzügyi rendszer, kereskedelem, idegenforgalom, egészségügy.

Termelési tényezők

A vállalatok termékeik előállításához felhasznált különböző termelési erőforrások, inputok. A termelésben betöltött funkciójuk alapján 4 fő csoportjuk ismeretes: Természeti erőforrások: tulajdonosaik jövedelme a járadék. Munka: ezért kapott jövedelem a munkabér. Tőke: jövedelme kamat vagy bérleti díj. Vállalkozói készség: sajátos jövedelme a gazdasági profit. A termelési tényezők osztályozása: Elsődleges tényezők: munka, természeti erőforrások. Tőketényezők: termelt tőkejavak, pénz és értékpapír tőke.

Termelésirányítási rendszerek

1) MRP1: anyagszükséglet tervezési módszer. Szigorú feltételigény jellemzi. Az értékesítésből kiindulva termelési vezérprogramot készít, ahol pontosan meghatározza a gyártáshoz szükséges anyagokat. Érzékeny a piac különböző változásaira. Előnye a költségcsökkentés az anyaggazdálkodás területén, hátránya pedig az, hogy nem kezeli az egyéb termelési eszközöket.Pl.: kenyérgyártás 2) MRP2: az MRP1 továbbfejlesztett változata. Minden erőforrásra kiterjedő számítástechnikai eszközök alkalmazásával készített program. Elemei: a) Anyagszükséglet (MRP1) b) Tárgyi eszköz szükséglet c) Emberi erőforrás szükséglet d) Pénzügyi források A rendszer előnye a költségcsökkentés a termelés minden pontján, hátránya a szigorú feltételigény, illetve nehezen kalkulálja a véletlen eseményeket. 3) „Just in time” („éppen időben”): a rövidtávú keresletnek megfelelő termelésáramoltatási rendszer. Az előző két rendszerrel szemben a piacra való gyors reagálást tartja szem előtt. Rugalmasan igazodik a kereslet ingadozásához. Célja a veszteségek elkerülése úgy, hogy a készletben álló pénzforrásokat veszteségként kezelik. Elemei: a) minimális készlet: a bemenő és kimenő készlet leszorítása. pl.: General Motors b) nulla hiba (mindennemű veszteséget, selejtet ki kell zárni9 − teljes körű minőség-ellenőrzés − nincs másodosztályú áru − áttekinthető az üzem kialakítása − minimális állásidő − egyenletes és rugalmas termelés Feltétele és egyben hibája a beszállító vállalatok abszolút pontos munkája, rugalmas termelése, gyakorlata: az áthárító készletek, azaz a gyengébb vállalatok tőkéje „döglik bele”.

Vállalat Befektetett eszközök

olyan eszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységét tartósan, egy évnél hosszabb ideig szolgálják. Csoportjai: − Immateriális javak − Tárgyi eszközök − Befektetett pénzügyi eszközök

Beszámoló fajtái

Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló

Divízionális szervezeti felépítés

Nagy méretekben is tudja biztosítani az eredményességet és a rugalmasságot. Alkalmas arra, hogy széles termékskálát állítson elő, és gyakran változtasson rajta. Ennek a formának a megalakulása elősegítette, hogy egyre több nagyvállalat növekedett nemzetközi méretűvé. A vállalat tevékenységei jól elkülönülnek egymástól. A központi szervezet általában a pénzügyi, számviteli, marketing tevékenységet látja el. A divíziók viszonylagos önállósággal rendelkeznek, amelyeket területi, termékcsoport vagy üzletág szerint hoznak létre. A vezetési tevékenység decentralizálódik. Divízióképzés: a) Költségközpontú (cost center): meghatározzák a tevékenységi kört, az árbevétel képzését kötelezővé teszik, de a divízió maga dönt a költsége kialakításáról. b) Nyereségközpont (profit center): csak a működési kör kerül meghatározásra, mind az árbevétel, mind a költséggazdálkodás területén nagyfokú önállóságot élvez a divízió. A nyereséget, a profitot hozniuk kell. c) Befektetés alapú (investment center): a működő tőkét a divízió rendelkezésébe bocsátják a megfelelő hozamot előírva. Sem a működési kört, sem az értékesítési technikákat, sem a költséggazdálkodást nem szabályozzák. Előnye a decentralizáltságában rejlik, azaz a legfőbb információval rendelkezők hozzák a döntéseket. A piac igényeihez rugalmasan tud alkalmazkodni. A kettős vagy felesleges adatszolgáltatások, illetve pluszköltségek kiszűrhetők, jól átalakíthatók. Hátránya, hogy az ellenőrzés nehezebben valósítható meg. Központi irányítás van, a tervezés gazdaságossága nem kihasználható. A divíziók polarizálódnak, feszültségek keletkezhetnek.

Eredménykimutatás

Az eredménykimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, s a mérleg szerinti eredmény kialakulását mutatja be, megállapítható belőle, hogy melyek az eredményt előidéző fő tényezők, az adózás előtti eredmény hogyan oszlik meg a tulajdonosok (osztalék) az állami költségvetés (társasági adófizetési kötelezettség) és a vállalkozásnál maradó része és jövedelmezőségi szempontból támpontul szolgálhat a jövőbeni döntésekhez. Az eredménykimutatás kétféle változatban készíthető: a) Összköltség-eljárással: Azoknak a vállalkozásoknak célszerű választaniuk: ─ Amelyek alapvetően szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet folytatnak ─ Ahol a vállalkozás a vállalkozás nagysága nem jelentős, a vállalkozás nem folytat sokrétű, bonyolult tevékenységet ─ A vezetés önköltségelemzésre, jövedelmezőségi vizsgálatokra nem helyez nagy hangsúlyt ─ A készletezési tevékenység nem meghatározó, évközben folyamatos, naprakész nyilvántartást értékben nem vezetnek. b) Forgalmiköltség-eljárással: Azoknak a vállalkozásoknak célszerű választaniuk: ─ Amelyek alapvetően termelési tevékenységet folytatnak ─ Ahol a vállalkozás kiterjedt, jelentős nagyságrendű, bonyolult szervezettel rendelkezik ─ Ahol igényes vezetői számvitelt kívánnak kiépíteni a 6. és 7. számlaosztályok felhasználásával ─ Amelyre a jelentős készletezői tevékenység a jellemző, továbbá ahol évközben folyamatos és naprakész nyilvántartást kívánnak vezetni. Az eredmény-megállapítás két módszere közötti eltérés csak az üzemi eredmény meghatározásában van, bármely módszer alkalmazásával a számítás végeredménye azonos összeget ad. A forgalmiköltség-eljárás az értékesítésből származó bevételeket az értékesítéssel összefüggésben felmerült költségekkel állítja szembe, az összköltségeljárásra épülő számításnál az adott évben felmerült összes költség áll szemben az ugyanezen időszakra vonatkozó hozamokkal és aktivált saját teljesítményekkel. A vállalkozásnál mindkét módszer esetében „A” és „B” változat közül lehet választani, amelyek csak formailag, szerkezetileg térnek el egymástól: „A” változat jellemzői: ─ lépcsőzetes felépítésű, ─ automatikus egyezőség csak a mérleggel ─ az eredményt összetevők szerint mutatja be „B” változat jellemzői: ─ mérlegszerűen tartalmazza a bevételeket és a ráfordításokat ─ más jellegű egyezőség ellenőrzés: - ráfordítások összese + mérleg szerinti nyereség = bevételek összesen - ráfordítások összese = bevételek összese + mérleg szerinti veszteség ─ az eredményt összetevők szerint mutatja be.

Értékcsökkenés

Az immateriális javak és tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Azaz ezen eszközök bekerülési értékének az a része, amely kopás, avulás, vagy egyéb körülmény következtében átmegy a fenti eszközökkel gyártott új termék, illetve végzett szolgáltatás értékébe.

Éves beszámoló

Az éves beszámoló részei: Mérleg ─ Eredménykimutatás ─ Kiegészítő melléklet Az éves beszámolót készítő gazdálkodó készíteni. Ez a beszámolófajta tekinthető a az eredménykimutatás leginkább tagolt, a előírásai a legbővebbek, s üzleti jelentés beszámolónak. ─

szervezet üzleti jelentést is köteles legrészletesebbnek, hiszen a mérleg és kiegészítő melléklet kötelező tartalmi is készül, ha nem is képezi részét a

Funkcionális szervezet

Egy bizonyos idő után a lineáris szervezetek átszervezik felépítésüket, struktúrájukat egy olyan formára, ami a nagyobb méreteknek is kedvez. Az alárendeltségi viszony mellett megjelenik a mellérendeltség is. Itt a munkamegosztás szakmai alapon fog történni. A vállalat egy-egy feladatát egymás mellett kialakított szervezeti egységgel látják el. Itt a fővezetőnek “már csak” annyi lesz a feladata, hogy átlássa a szakemberek feladatát, átfogó, áttekinthető tudása lesz. A döntési jogkörök a felsővezetők kezében összpontosulnak, azonban mind az operatív, mind a stratégiai döntések felett a felsővezető dönt. A kommunikáció vertikális lesz, és az egyes egységek között nincsen kommunikációs útvonal. A közepes méretű, viszonylag homogén tevékenységet folytató vállalatokra jellemző. a) Törzskari funkcionális szervezet: a funkcionális szervezet egyik módosult formája. A törzskari tanácsadó szervezetként beépül a funkcionális fővezető és vezetők közé. A törzskari döntéseit általában közösen hozza. Tagjai igazgatóhelyettes vagy tanácsadó címet viselnek. b) Lineáris – funkcionális szervezet: akkor alakítják ki, amikor a szervezeti fejlődés folyamán problémák jelentkeznek. Ez megpróbálja kiküszöbölni a funkcionális szervezet hátrányait oly módon, hogy bizonyos mértékig megtartja a szervezeti formáját, de a szervezetben kétféle kapcsolatot hoz létre: szakmailag a termelésosztály, a beszerzés és az értékesítés osztály adhat utasításokat az egyes üzemeknek, másodsorban van egy függelmi kapcsolat is, mely szerint a fővezető közvetlenül adhat utasítást az egyes üzemeknek. Előnye, hogy meglesz a hozzáértő szakmai irányítás, valamint érvényesül az összvállalati stratégia, a vállalati célok azáltal, hogy a főnök is beleszólhat a végrehajtói szervek működésébe. Hátránya, hogy túlzott méretnövekedésnél nehezen áttekinthető információs kapcsolatok jönnek létre, a vállalati méretnövekedéssel egyre több alrendszere lesz, és ezek a szervezeti egységek túlzottan elkülönülnek, eltávolodnak egymástól és nem fognak kommunikálni egymással, valamint a méretnövekedéssel a vezetőnek egyre több feladata lesz, és egy személyben nem tudja azt ellátni, nem jut elég ideje hosszú távú célokkal foglakoznia. Akkor hatékony, ha stabil technológiai és piaci környezetben tevékenykedik a vállalat, illetve viszonylag állandó profillal rendelkezik.

Gazdálkodás

Az erőforrások céltudatos felhasználása, átalakítása az emberi szükségletek kielégítéséhez szükséges javak és szolgáltatások előállítása céljából.

Gazdasági társaság

üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására alapított szervezet, amely - meghatározott gazdasági cél elérése érdekében jön létre - saját cégnév alatt meghatározott gazdasági tevékenységet folytat - ezalatt a saját cégnév alatt jogképes, jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat - a működéshez szükséges vagyont a tagok bocsátják rendelkezésre - a nyereségből a tagok közösen részesülnek

Gazdasági társaságok típusai

Jogi személyiséggel rendelkezők: jogképességük abszolút, teljes körű - közös vállalat (KV), korlátolt felelősségű társaság (Kft), részvénytársaság (Rt) Jogi személyiséggel nem rendelkezők: relatív jogképességgel rendelkeznek, nem teljes körű, hanem az adott gazdasági cél szempontjából jogképesek. − közkereseti társaság (KKT), betéti társaság (Bt)

Időalap

Nem más, mint a gépek hasznos üzemeltetési ideje. Azonban figyelni kell: − a kieső időre, ami levonandó. Ilyen például a kötelező állásidő, karbantartási – átállási idő stb. − hogy milyen intervallumra határozzák meg (pl.: 10 min/h állásidő) − és hogy nap-, hó-, negyedévi- vagy éves kapacitást számolunk.

Időnorma

Megmutatja, hogy valamely termék előállításához mennyi idő szükséges. Pl.: sec/db, h/db, min/db

Időtáv

A gazdasági és egyéb változásokra történő reagálás lehetősége, módja és időigénye alapján határolható be Hosszú táv: az az időtartam, amely alatt egy vállalkozás valamennyi termelési tényezője, azaz kapacitása, termékprofilja, telephelye(i), vevőköre, stb. megváltoztatható, azaz stratégiai döntések hozhatók (jelentősebb beruházás, egyesülés, szétválás, diverzifikálás,profilváltás). Közép táv: az az időtartam, amely alatt csak néhány változó, vagy gazdasági folyamat (választék, termelt mennyiség, árak, beszerzési források) módosíthatók Piaci időtáv: gyakorlatilag egyetlen jelentős tényező megváltoztatására sincs mód, a vállalat korábbi beruházási döntéseinek foglya. A kínálat mennyisége, összetétele adott. Legfeljebb árdöntések (leértékelés), vagy pl. raktárkészlettel kapcsolatos döntések hozhatók. A gazdálkodás előbb felsorolt időhorizontjai szerint megkülönböztetünk: ¨ Hosszú távú (stratégiai) ¨ Közép távú (üzletpolitikai) ¨ Rövid távú (operatív) célokat Hosszú távú célok: a vállalat jövőjét, a jövő felépítése érdekében hozandó intézkedéseket határozzák meg. Együttesüket a vállalati stratégia tartalmazza.

Immateriális javak

Olyan értékkel bíró, forgalomképes nem anyagi javak, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Csoportosítása: 1) Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a vállalkozás alapításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével összefüggő, a jövőben várhatóan a bevételből megtérülő, beruházásnak, felújításnak nem minősülő közvetlen költségek aktivált értéke. (pl.: cégbíróságnak fizetett összegek, vagyonértékelésért, ügyvédi munkáért fizetett összegek stb.). a terv szerinti értékcsökkenésnél a hasznos időtartam nem haladhatja meg az 5 évet. 2) Kísérleti-fejlesztés aktivált értéke: kísérleti-kutatási tevékenységgel kapcsolatos, a jövőben várhatóan hasznosítható, az árbevételből megtérülő közvetlen költségek, illetve számlázott összegek, amelyek az aktiválható termék közvetlen költségében nem vehető számításba, mivel annak összege meghaladja a termék várható piaci árát. a) Műszaki, gazdasági, értékbeli csoportosítás: − alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amely elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. − alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek. − kísérleti fejlesztés: olyan, a kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak illetve bevezetettek lényeges javítása. • gyártásfejlesztés • gyártmányfejlesztés 3) Vagyoni értékű jogok: egy vagyontárgynak, illetve márkanévnek a használati jogáért fizetett összeg. Lényege abban van, hogy az ellenérték fejében a vállalkozás egy eszköznek nem a tulajdonjogát, hanem csak használati jogát vásárolja meg. Az ingatlanokhoz és szellemi termékekhez kapcsolódó jogok nem tartoznak ide, valamit a bérleti jog csak akkor minősül vagyoni értékű jognak, ha annak összegét előre, egy összegben kifizeti a bérbevevő. Az amortizációs leírás ideje nincs korlátozva, a vállalkozás szabadon dönthet róla, azonban megengedett az 50 000 Ft egyedi beszerzési érték alatti egyösszegű leírás is. Fajtái: a) ingatlanokhoz nem kapcsolódó jogok: − bérleti jog − koncessziós jog − használati jog b) egyéb vagyoni jogok: − játékjog − márkanév − licence − egyéb ingatlanhoz nem kapcsolódó jogok 4) Szellemi termékek: olyan időtálló alkotás, amelynek létrehozásában a szellemi munka játszik döntő szerepet és amelynek alkalmazásával anyagi vagy nem anyagi javak hozhatók létre. Értékcsökkenése ugyanolyan, mint a vagyoni értékű jogoknak. Fajtái: a) ipari, szerzői jogvédelem alá tartozó alkotás: − találmány (a szabadalmi jog védelme alatt áll): valamilyen műszaki vagy gazdasági feladat újszerű, racionális megoldása. − ipari minta (a szabadalmi jog védelme alatt áll): a termék külső formája, külleme

Kapacitás

A tárgyi eszközök alapvetően meghatározzák a vállalat teljesítményét. Ezt a teljesítményt a termelésben kapacitásnak nevezzük. Kapacitás: tehát nem más, mint elméleti teljesítőképesség, optimális feltételek esetén elérhető teljesítmény. Jele: K Egy gépcsoport esetében a kapacitást három tényező határozza meg: − a termelő-berendezések száma (G) G*I K= − kapacitás norma (Ni) Ni − a termelő-berendezés időalapja (I)

Környezet növekvő és eredményes befolyásának okai:

A fogyasztó jobban informáltak, mint korábban, a vállalat is köteles ma már fogyasztóit megfelelően informálni (termékösszetétel, szavatosság) Termékfelelősség (egyetemleges, szállító, forgalmazó, gyártó együttes felelőssége) A piacok telítődnek, harc a fogyasztóért. Szoros, tartós kapcsolat a vevő és a termelő között (a termék kifejlesztésétől az értékesítésen át a használatig) Az állami szabályozásban egyre több a fogyasztóbarát elem-tájékoztatási, egészségügyi, környezetvédelmi, minőségbiztosítási előírások. A modern vállalatoknak egyre inkább kreatív munkatársakra van szüksége, nem a végrehajtó típusú alkalmazottakra. Részvétel a döntések előkészítésében, meghozatalában, értékelésében Trösztellenes törvények, a verseny tisztaságának biztosítása, mint állami feladat.

Külső és belső érintettek

A vállalatokkal szembeni növekvő elvárásokat a külső környezet vállalkozásokkal kapcsolatba kerülő képviselői (külső érintettek) és a vállalkozás belső érintettjei egyre határozottabban fogalmazzák meg és próbálják meg érvényesíteni. Külső érintettek: vevők, szállítók, versenytársak, befektetők, helyi közigazgatási szervek (önkormányzatok), intézmények (munkavállalói, szakmai szervezetek, kamarák), állampolgári közösségek (zöldek, az egészséges életmód hívei), állami intézmények (ÁNTSZ, Szabványügyi Hivatal). Belső érintettek: tulajdonosok, menedzserek, végrehajtó munkát végzők. Az érintettek érdekeik érvényesítésére igyekeznek érdekcsoportokba tömörülni. Érdekcsoportok: azon egyénekből, vagy szervezetekből létrejövő csoportosulások, vagy laza szervezetek, amelyek befolyásolják a vállalati célokat, a célok elérésének eszközeit, és/vagy amelyek a vállalati célok és a vállalat működése által érintettek. A vállalatok általában akkor hajlandók a külső környezet elvárásainak megfelelni, morális, környezeti, szociális, kulturális, munkavédelmi, foglalkoztatási feladatokat felvállalni, ha ezek nem akadályozzák gazdasági céljaik érvényesítését, a piaci részesedés növelését, a profitszerzést, a vagyon gyarapítását. Szponzorálás, alapítvány tétel, nem idegen a vállalkozói szellemtől (ezen tevékenységek szolgálhatnak reklámcélokat is, hozzájárulhatnak a vállalati image alakításához is), de ha ezen felül még adócsökkentő tényezők is, részévé válhtnak a vállati rutintevékenységnek.

Lineáris szervezeti forma

A szervezetek legegyszerűbb formája (vonalszerű szervezet). Felépítése egyszerű és világos. Kisvállalatokra és családi vállalkozásokra jellemző forma. Az alá- és fölérendeltségi viszonyok egyértelműen meghatározhatók. Meghatározható egyértelműen az is, hogy kinek mi a feladata és a felelőssége. Tagolása általában tárgyi alapon történik, munkamegosztás szerint (miből fog állni a fő feladat és milyen kis részekből). Az egyes egységek termékek szerint fognak elkülönülni egymástól. Tovább bővítése könnyű, mind horizontálisan, mind vertikálisan. Hátránya, hogy ha már túl sok bővítést hajtottunk végre, akkor az egész szervezeti egység kezd átláthatatlanná válni. A felső vezetőnek egy idő után nehezen megoldható lesz, hogy minden kérdésben megfeleljen, illetve egy bizonyos méret után a kommunikáció is nehéz lesz.

Mátrix szervezet

Ebben a szervezetben a funkcionális és a tárgyi elvű munkamegosztás egyszerre

történik. Így a szervezeti egységek kialakításánál egy időben érvényesülnek a funkcionális és a tárgyi szemléletű irányítás elvei. A szervezeti egységek egymástól viszonylag függetlenül működnek. Egy – egy feladat ellátásához mindig a legoptimálisabb kombinációt próbálják kialakítani. A szervezet vezetője „első az elsők között” elven látja el feladatait, azaz hatalma inkább adminisztratív, látszólagos, mint inkább tetszelgő. Előnye, hogy rugalmasan tud alkalmazkodni az elvárásokhoz. Hátránya a szabálytalansága. A tervszerű racionalitás gyakran hiányzik a rendszerből, a benne dolgozóktól csoportmunkához szükséges kompetenciákat feltétlenül megköveteli. Nehezen ellenőrizhető. Mérleg

A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan (mérleg fordulónapja), előírt csoportosításban, értékben mutatja be a vállalkozás eszközeit és forrásait. A mérlegben az eszközök fordított mobilitási sorrendben, a források saját és idegen források bontásában szerepelnek. A vállalkozás két mérlegforma séma közül választhat: ─ „A” változat: jellemzője a mérlegszerű elrendezés, azaz az egyik oldalon az eszközök, a másik oldalon a források szerepelnek, automatikus egyezőség ellenőrzés (mérlegfőösszeg egyezik), az eszközöknél fordított a mobilitási sorrend, a forrásoknál pedig fordított lejárási sorrend van. ─ „B” változat: jellemzője, hogy lépcsőzetes felépítésű, az eszközöknél fordított mobilitás szerinti sorrend van; saját egyeztethetőség valósul meg; részben finanszírozási szemlélet érvényesül.

Munkaidő szerkezetének − felépítése − − Stratégiai célok

folyamatos munkarend: 24 órában, ünnepnapokon is dolgoznak a gépek kétműszakos rendszer: naponta 16 órát üzemelnek a gépek, lehet munkaszüneti nap is egyműszakos rendszer: napi 8 órát üzemelnek a gépek.

A stratégiai célok a következő fontosabb területekre irányulnak: a vállalat technológiai, piaci és társadalmi környezetével kapcsolatos feladatok (terméktechnológia-profilváltás, piacváltás, a társadalmi elvárásokra történő reagálás, a vállalati goodwill, image és vállalati kultúra kialakítása és ápolása, javítása). Pénzügyi feladatok: fizető-és hitelképesség fenntartása, megfelelő befektetési döntések révén a vállalati vagyon gyarapítása. A tulajdonosi szerkezet, a vállalat méretének megváltoztatása (összeolvadás, szétválás, felvásárlás, tőkeemelés, tőkekivonás, átcsoportosítás, tőzsdére történő belépés, jelentős profilváltás stb.)

Tárgyi eszköz gazdálkodás

Tárgyi eszköz: a vállalkozási vagyon dologi formában megtestesülő kevésbé mobil része, amely tartósan, több termelési perióduson keresztül, közvetlenül vagy közvetve szolgálja a vállalati tevékenységet. A ráfordított pénzeszköz tőkebefektetés, létrehozása beruházás, a hozzá szükséges tőke előteremtése finanszírozás, illetve befektetés. Jellemzői: − kétféle elhasználódás jellemzi: erkölcsi avulás és fizikai kopás. − sokba kerül − hosszabb idő alatt használódik el − jelentős költséget okoz − hosszabb időbe telik a megtérülése, mivel értéke a vele előállított termék árában jelenik meg, költséggé alakulva térül vissza. − meghatározza a vállalat teljesítőképességét (kapacitás korlát) − állományváltozása beruházással valósul meg, komoly műszaki, gazdasági feladat − funkcióját tekintve beszélhetünk a termelésben részt vevő aktív tárgyi eszközökről, valamint közvetített módon szolgáló irodai, passzív tárgyi eszközökről Főbb csoportjai: 1) ingatlanok: termőföld, telek, telkesítés, ültetvény, erdő, építmény stb. 2) műszaki berendezések, gépek, járművek 3) beruházások

Terméknorma

(Teljesítménynorma): egységnyi idő alatt előállított termékek száma (kg/h, db/sec stb.).

Üzleti vállalkozás

Az üzleti vállalkozás tágabb kategória, mint a vállalat, mert a vállalat rendszeresen, szervezetten, meghatározott jogi keretek között, legálisan tevékenykedik, míg az árú gazdaságban vannak eseti, alkalomszerű, illegális vállalkozások. Ha a cselekvés célja gazdasági, a kockázat elsősorban anyagi, akkor beszélünk gazdasági (üzleti) vállalkozásról

Vállalat

A modern gazdaságok alapegysége. A nemzetgazdaság termelési, technikai, szervezeti eleme. Olyan, elsősorban jövedelmi és vagyoni célok által vezérelt fejlődő rendszer, amely erőforrásokat (inputok) alakít át kibocsátásokká (outputok). Tevékenysége során kockázatot vállal. A vállalat technikai, jogi, szervezeti és tulajdoni egység. A vállalat egyúttal vállalkozás, de nem minden vállalkozás működik vállalati keretek között.

Vállalat és környezet

A vállalkozás sohasem önmagában működik, működésének feltételeire, céljaira és módszereire a szűkebb és tágabb környezet egyaránt hatást gyakorol. A vállalat beépül környezetébe, érzékeli annak változásait, jelzéseit, ezeket egyre nagyobb mértékben kénytelen figyelembe venni döntéseiben. A korábban elsősorban a belső környezetre és ezen belül a gazdasági és technológiai folyamatokra koncentráló vállalatvezetésnek egyre inkább számolni kell a tágabb, külső környezet elvárásaival.

Vállalat tágabb, külső környezetének tagozódása

A vállalat tágabb, külső környezetének tagozódása: ¨ Technikai, technológiai környezet (infrastruktúra, ismert technológiák) ¨ Ökológiai környezet (természeti erőforrások, technológiai korlátok pl. a környzetvédelem kívánalmai miatt) ¨ Társadalmi környezet (fogyasztók, egyéb közösségek, állam, nemzetközi szervezetek, intézmények, egyezmények, stb.)

¨ Gazdasági, piaci környezet (piactípusok, szállítók, beszállítók, vevők, hitelezők, adósok stb.) Vállalati célok

a vállalkozásoknak manapság nem egyetlen célja, hanem egy bonyolult, kölcsönhatásokon alapuló célrendszere van. A helyesen felépített, kidolgozott célrendszerben az egyes részcélok elősegíthetik egymás érvényesülését. A célok a vállalat gazdálkodásának időtávjai szerint csoportosíthatók

Vállalati misszió

Az adott vállalatra jellemző alapvető célt a vállalati misszió tartalmazza. A vállalat missziója, küldetése annak a tömör megfogalmazása, hogy mit kíván a vállalkozás elsősorban elérni, mennyiben és miben különbözik a többi, hasonló területen működő gazdálkodó egységektől, milyen sajátos szerepet vállal fel. Példák: ¨ Mi harmadik csöngetésre mindíg felvesszük a telefont ¨ Mi csak biotermékeket forgalmazunk ¨ Minden harmadik család a mi mosógépünket használja

Vállalati stratégia

A vállalati stratégia feladata a vállalat jövőbeni változásokra való felkészítése, a szükséges változások véghezvitele. A vállalati stratégia feladata a jövő profitjának biztosítása, a vállalati vagyon gyarapítása. A stratégia kialakítása, megfogalmazása és végrehajtása a mindenkori vállalatvezetés feladata. A vállalati stratégia azt fogalmazza meg, hogy hogyan valósítja meg a vállalkozás a saját maga által megfogalmazott alapvető célját. Közép távú célok: költségcsökkentés, kisebb profilátrendezés, típusváltás, új beszerzési források felkutatása, új partnerek keresése, értékpapír kibocsátás, új kutatási program indítása, reklámkampány indítása stb. Rövid távú célok: a mindennapi működéssel kapcsolatosak (anyagellátás, kiszállítás, fizetőképesség, stb.)

Vállalkozás

Valamely nehéz, kockázatos feladat végrehajtására irányuló tevékenység. Kockázat: valamilyen cselekvéssel járó, hátrány, veszély, veszteség, és többnyire nyereség, előny szerzésének lehetősége. Az előny és a hátrány lehet anyagi és nem anyagi természetű (politikai, etikai, önmegvalósítással kapcsolatos, presztizs stb.)