-1-
Mikor mészkő? Mikor márvány? Szerző: Dr. Kertész Pál egy. docens, a műszaki tudományok kandidátusa A gránit mellett legismertebb díszítőkövünk, építési kőanyagunk a márvány. E név használata azonban gyakran nem egyértelmű, mert a márvány megnevezést a tudományos kőzettanban definiált márvány kőzet mellett más kőzetekre is alkalmazzák. Nézzük először magát a nevet. Eredete az ógörögre vezethető vissza (marmarein = fényleni), abban az időben, azaz a történelmi ókorban (már Homérosznál is) marmarosz-nak neveztek minden fényezhető kőanyagot. A Márvány-tenger elnevezése is: fénylő (csillogó) tenger. A márvány elnevezés évszázadokon, sőt évezredeken át élt, (a kőfaragásáról nevezetes) olasz nyelven ma is gyűjtőneve a fényezhető kőzetfajtáknak. A “Marmi Italiani” (olasz márványok) című könyv is a gránitokkal kezdődik! A tudományos kőzettan kialakulása során a márvány megnevezést egyetlen
fényezhető
kőzetre, a (tömött) mészkőből hő és nyomás hatására átalakult (metamorf) kőzetre definiálták és evvel értelmezését szűkítették. Így a márvány szónak kétféle használata ismeretes: a (kőzettani) tudományos és a (szakmai) köznyelvi. A kereskedelemben és a kőfaragó iparban Magyarországon is gyakran márványnak nevezik a többé-kevésbé fényezhető tömött mészköveket, habár a jelenleg is hatályos, építő- és díszítőkövekre vonatkozó magyar szabványsor (MSZ 18281) a kőzettan tudományos megnevezését alkalmazza. Miután ez gyakran okoz félreértést, nézzük meg, mi a lényegi (és a felhasználás során is fontos) különbség a két kőzet között. A tömött mészkő üledékes kőzet (elméleti vegyi összetétele CaCO3), mely általában a nagyobb
tömegű
állóvizekben
eredetileg
laza
formában,
mésziszap-szemcséket,
ősmaradvány-(kövület-)töredékeket, valamint más törmelékes szemcséket magába foglalva ülepedik le. Eme, kezdetben nagyon hézagos üledéket, a mésziszapot, durva mészkövet a folyamatosan rárakódó újabb és újabb üledéktömegek tömörítették és végül egy csak kissé hézagos, tömött kőzet alakult ki. Ebben általában a kalcit-ásvány igen kis méretű ú.n. mikrovagy kriptokristályai figyelhetők meg. E kőzet bizonyos mértékig fényezhető, de a fény a kőzet belsejébe nem tud behatolni, a felszínen elnyelődik vagy a felületről közvetlenül visszaverődik. Mivel a tömött mészkövet alkotó kalcitkristályok keménysége csekély (a Mohs féle, tízfokozatú keménységi skálán 3), ezért elég könnyen faragható. A faragási (vagy
-2általában a törési) felülete érdes, általában nem figyelhetők meg benne nagyobb. fénylő kristálylapok (1. ábra).
1. ábra. Vörös tömött mészkő fénymikroszkópi képe. A sötét alapanyag mikro- és kriptokristályos kalcium-karbonát (kalcit), a világos ovális forma ősmaradvány, a világos vonalak kalcittal kitöltött repedések. Az egész kőzet át nem látszó. A márvány a tömött mészkőből keletkezik, úgy, hogy a kőzettömeg környezetének hőmérséklete és/vagy nyomása lényegesen megnövekszik. A kémiai összetétel nem változik meg jelentősen, a márvány elméleti összetétele is CaCO3. Mivel a magasabb energiaszint elősegíti a nagyobb kristályok képződését, a márványban nagyobb, gyakran sok mm-es méretű kalcitkristályok figyelhetők meg, szövete kristályos-szemcséssé alakul (2. ábra). A kalcit jellegzetes kristálytani sajátsága a hasadás. A hasadás olyan jelenség, amelyet a környezeténél lényegesen alacsonyabb nyírószilárdságú felületek megjelenése jellemez. E hasadási felületek a kalcitban egy romboéder lapjai mentén, illetőleg avval párhuzamosan fordulnak elő (lásd a 2. ábrán az egyenes vonalakat, ezek a hasadási síkok, felületek nyomvonalai). E jelenségnek két, igen fontos következménye van: a különleges faraghatóság és az egyedi fényhatás. 1. A faraghatóság A faragással a kőzetben új felület(ek)et állítunk elő. Ha hasadási felület(ek) mentén választjuk le az anyag egy részét, a hasadás-menti szétválasztás nem roncsol és sokkal kisebb energiával
-3lehetséges, mint a hasadástól eltérő irányban vagy a nem hasadó anyagokban. Emiatt kisebb (pl. vésési) energia szükséges, így a nem szándékolt repedezettség is kevésbé alakul ki. A tömött mészkőben nagyobb hasadási felületek nem jelennek meg. Mivel a hasadási felületek egy romboéder lapjaival párhuzamosak, gyakorlatilag a márványban a tér minden irányában található olyan hasadási felület, amely a szándékolt faragási felülettel megegyezik (2. ábra). Első különbség: a márvány kevésbé roncsolódik és jobban formálható, mint a tömött mészkő.
2. ábra. Fehér márvány fénymikroszkópi képe, a mészkőével azonos nagyítással. Jellegzetes márvány, kalcitkristályokkal, a párhuzamos vonalak a kalcit hasadási síkjainak nyomvonalai. A kalcit bizonyos mértékig átlátszó-áttetsző. 2. Tartósság A kőzetek tartóssága, időállósága attól is függ, hogy az időjárási hatások roncsolt felületet vagy kristályfizikailag lezárt kristályfelületet érnek. A kristálylapok kémiai ellenállása sokkal jobb, mint a szabálytalan felületeké. Így a márvány faragásával előállott, főleg kristálylapokból álló felület tartóssága is jobb, mint a tömött mészköveké: a márvány faragványok általában tartósabbak.
-4Második különbség: a márvány időállósága (pl. fénytartóssága) jobb, mint a tömött mészköveké. 3. A jellegzetes márvány-fény kialakulása A kalcitkristályok a fényben átlátszóak vagy áttetszőek lehetnek. A víztiszta kalcit egykristály üvegszerű megjelenésű. A márványt ilyen kalcitkristályok halmaza alkotja, amelyeket hasadási síkok szántanak át. A márványba behatoló fénysugár a hasadási felületekről részben visszaverődik és a különböző mélységekből visszavert fény egy jellegzetes fénytani hatást okoz. Ez a jellegzetes márványfény (3. és 4. ábra).
A3
B4 B3 B2
A2 B1
A1
3. ábra. A márványfény kialakulása a márvány kalcit-kristályaiban (a 2. ábra mikroszkópi képe alapján). F beeső fénysugár. A1, A2, A3: “A” hasadási irány párhuzamos nyomvonalai. B1, B2, B3, B4: “B” hasadási irány párhuzamos nyomvonalai. Az F beeső fénysugár (a levegő-ásvány közötti fénytörést nem ábrázolva) a hasadási
síkokról
részben
visszaverődik,
részben
(gyengülve)
irányváltoztatás nélkül továbbhalad. A1’, A2’, A3': visszavert fénysugár az A síkokról, B1', B2’, B3’, B4’: visszavert fénysugár a B síkokról. Az így kialakuló, fényszóródás-szerű jelenség a márványfény.
-5Saját magunk is meggyőződhetünk a márvány és a mészkő fénytani különbözőségéről. A márványon erős fényben nagyobb (akár 3 cm-t is elérő) vastagságú rétegen keresztül is megfigyelhetjük a fényhatást. Ezt használja fel a modern építészet, például az áttetsző falú, ablakmentes épületek (pl. a Meggen-i templom, Svájc, 4. ábra) készítésénél. Egy akárcsak 5 mm vastag mészkőlemez teljesen fényzáró, át nem látszó.
4. ábra. Ablaknélküli, a márvány áttetszőségét felhasználó templom (Meggen, Svájc) E fényhatást semmilyen más kőzeten sem észlelhetjük ilyen módon. Kissé hasonlít csak a kristályos, szintén hasadó gipsz, az alabástrom fényjelensége. Mivel azonban az alabástromásvány szilárdsága a kalciténál csekélyebb (keménysége a Mohs skálán csak 2), és előfordulása jóval ritkább, leginkább csak dísztárgyak anyaga, az ókori Egyiptomban szobrokat piramis-borítást is készítettek belőle. Nagyobb lapjait ablaktáblaként használták (pl. az ókeresztény ravennai templomokban). Harmadik különbség: a márvány különleges fényhatása a tömött mészkövön nem észlelhető. 4. Következtetés A fentiekből láthatjuk, hogy a kőzettan márvány és tömött mészkő megnevezésű kőzetanyaga kőzetfizikai sajátságaiban és felhasználási jellegében lényegesen eltér. A köznyelv és a kereskedelmi nyelv gyakran nem választja el a kettőt. E félreértéseket elkerülendő az építési kőanyagok magyar szabványai egyértelműen a kőzettani meghatározást
-6tekintik érvényesnek. Lehet, hogy a kőzettani tudomány valamikor helytelenül járt el a megnevezés megválasztása, alkalmazása során, de ez ma már nem változtatható meg. Így nem kerülhetjük el azt, hogy a márvány névvel való találkozáskor ne tisztázzuk, hogy annak kőzettani-tudományos, vagy kereskedelmi, köznyelvi megnevezését látjuk-e. Helyesnek minden szakmai szövegben a kőzettani nevezéktan tekinthető. Így például a magyar művészettörténelemben gyakran szereplő magyar vörösmárvány a kőzettani megnevezés szerint vörös tömött mészkő (gyakran piszkei, tardosi megnevezésű), viselkedése is a mészkőnek felel meg. A (kőzettani, igazi) márvány tehát más minőségi kategória, mint a mészkő; az elnevezéshez a tudomány nem öncélúan ragaszkodik.
Dr. Kertész Pál tanár úr írása válasz egy régi kérdésre. Márvány vagy mészkő? A kérdést - amely húsz éve munkálkodik bennem, és amelynek szakszerű megválaszolásáért most dr. Kertész Pál tanár úrnak köszönettel tartozunk
-
nyilvánosan először 1980-ban, olvasói levél formájában a „Magyarország” című hetilapban tettem fel:
-7-
Helyénvaló, ha az olyan kereskedelmi, kőfaragó ipari szövegben, ahol a fényezhető, tömött mészkő terméket piaci megfontolásokból és a kialakult szokásokra hivatkozva márvány néven nevezik, a kőanyag jellemzése során nem hallgatják el, hogy a megnevezés voltaképpen mészkő terméket takar. Erre a helyeselhető és követendő gyakorlatra hazai és külföldi példát is bemutatunk:
-8-
-9-
http://www.naturstein-netz.de/lahn-marmor-museum/geologie.htm
Lahnmarmor - Fenster in das Devon (Geologie und Bedeutungsgeschichte des Lahnmarmor) Szerző: Klaus GELBHAAR Részlet a Web-oldalból: „Auch heute noch stößt man immer wieder einmal auf Erstaunen, wenn man erwähnt, daß in Deutschland Marmor abgebaut wird. Zu groß ist die wirtschaftliche Dominanz des italienischen, der klassische Ruf des griechischen Marmors. Aber gerade der Lahnmarmor, der im Bereich von Villmar ansteht, etwa 10 km östlich von Limburg und der A3, ist ein überzeugendes Beispiel für die interessanten Besonderheiten und die reiche Vielfalt, die dem mitteleuropäischen Marmor einen ganz eigenen Rang verleihen. Geologisch gesehen, ist der Lahnmarmor eigentlich gar kein Marmor, sondern ein polierfähiger Kalkstein. Er hat eine Phase nicht durchlaufen, die den carrarischen und pente-lischen Marmor erst zu Marmor gemacht hat: die Phase, in der der Kalkstein tief in die Erdkruste hinabgedrückt und dort unter hohem Druck und hoher Temperatur homogenisiert und kristallisiert wurde; Lahnmarmor ist kein kristalliner Marmor. Dafür freilich hat der Lahnmarmor seine reiche Farbigkeit und Zeichnung behalten, die bei diesem Prozeß zerstört worden wären. …”
- 10 -
Olvastunk olyan, népszerű folyóirat cikket is, amelynek szerzője mondanivalójának hitelét azzal is fokozta, hogy az építéshez felhasznált - egyébként sokszor márványnak nevezett mészkő termékeket helyesen, mészkőnek nevezte:
- 11 -
Dolgozatában dr. Kertész Pál tanár úr már említette, hogy megnevezésbeli visszássággal nemcsak a mészkövek, hanem - bár ritkábban, de - más építőkövek esetén is találkozni lehet. Legkézenfekvőbb példa erre a szanda-hegyi andezit, amelyet
-
lehet, hogy a
nagyszemű földpátok jelenléte miatt is, - főképp régebben gránitnak neveztek. Az ezzel kapcsolatos termékismertető oldal bemutatásra kerülő részlete a „Noteszlap”-unk utolsó példája:
- 12 -
Vissza a
Noteszlapok abc-ben
Noteszlapok tematikusan
tartalomjegyzékhez
