Mik költségek? A termelés költségei Mankiw: A közgazdaságtan alapjai, 12. fejezet
• Teljes bevétel • Az a (pénz)mennyiség, amit a vállalat a termékei eladása után kap
• Teljes költség • A termeléshez felhasznált tényezők összességének piaci értéke
• Profit • Teljes bevétel – teljes költség 2
Mik költségek? • Költségek, mint alternatív költségek • Valaminek az ára, az amiről lemondunk megszerzése érdekében
• Vállalat termelési költsége • Tartalmazza az összes alternatív költségét • Az output előállításának
Mik költségek? • Költségek, mint alternatív költségek • Közvetlen (explicit) költségek • Olyan termelési tényezők (inputok) költségei, melyekért a vállalat pénzzel fizet
• Közvetett (implicit) költségek • Olyan termelési tényezők (inputok) költségei, melyekért a vállalat nem fizet pénzt
3
4
Mik költségek?
Mik költségek?
• A tőkeköltség, mint alternatív költség • Közvetett (implicit) költség • Meg nem szerzett kamatbevétel • Megtakarításként birtokolt vagy • Beruházott
Pénzügyi tőkéből • Könyvelők nem jelzik költségként
5
• Gazdasági profit • Teljes bevétel – összes költség • Explicit és implicit (közvetlen és közvetett) költségek egyaránt
• Számviteli profit • Teljes bevétel – összes explicit költség
6
1
1 Közgazdászok kontra könyvelők
Termelés és költségek • Termelési függvény • Kapcsolat • Felhasznált termelési tényezők és • Termelt mennyiség között
• Termelés növekedésével ellaposodik
• Racionális emberek a határon gondolkodnak • Határtermék Egy vállalat elemzésénél a közgazdászok figyelembe vesznek minden alternatív költséget, míg a könyvelők csak az explicit költségeket. Így hát a gazdasági profit kisebb a számviteli profitnál.
• Az output növekménye • Egy további egységnyi input felhasználása esetén
7
8
1 Termelési függvény és teljes költség: Caroline sütigyára
Termelés és költségek • Csökkenő határtermék
Dolgozók száma
Output (óránként gyártott süti mennyisége)
Munka határterméke
Gyár költség e
Dolgozó k költsége (bér)
Inputok teljes költsége (gyár + dolgozók költsége)
0 1 2 3 4 5 6
0 50 90 120 140 150 155
50 40 30 20 10 5
$30 30 30 30 30 30 30
$0 10 20 30 40 50 60
$30 40 50 60 70 80 90
• Egy termeléséi tényező határterméke csökken a tényezőből használt mennyiség növekedésével
• Teljes-költség görbe • Kapcsolat a termelt mennyiség és az összes költség között • Termelt mennyiség növekedésével egyre meredekebbé válik
10
9
2 Caroline termelési függvénye és teljesköltség-görbéje Output mennyisége (süti/óra)
(a) Termelési függvény
Termelési függvény
$90
160
80
140
70
120
60
100
50
80
40
60
30
40
20
20
10 0
1
2
3
4
5
6 Dolgozók száma
Költségek különböző mércéi
(b) Teljesköltség-görbe
Teljes költség
Teljesköltség-görbe
• Fix költség • Nem függ a termelt mennyiségtől
• Változó költség • A termelt mennyiségtől függően változik
• Átlagos fix költség (AFC) 0
20
40
60
Output 80 100 120 140 160 mennyisége (süti/óra)
Az a) ábrán látható termelési függvény a felbérelt munkások száma és a termelt output közötti kapcsolatot mutatja. A vízszintes tengely, a munkások száma az 1. táblázat első oszlopa míg a függőleges tengely, a termelt output mennyisége a táblázat második oszlopa. A munkások számának növekedésével a termelési függvén ellaposodik, ami a csökkenő határterméket tükrözi. A b) ábra teljesköltség-görbéje a termelt mennyiség és a termelés költsége közti kapcsolatot írja le. A vízszintes tengely, a termelt mennyiség az 1. táblázat 2. oszlopa, míg a függőleges tengely, a teljes költség a hatodik oszlop. A teljes költség görbe az output mennyiségének növekedésével egyre meredekebbé válik, a csökkenő határtermék miatt.
11
• Fix költség elosztva a termelt mennyiséggel
• Átlagos változó költség(AVC) • Változó költség elosztva a termelt mennyiséggel 12
2
2 Költségek különböző mércéi: Conrad kávéboltja Kávé mennyisége (csésze/ óra) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Teljes költsé g
Átlagos Átlagos Átlagos Fix Változ fix változó teljes költsé ó költség költség költség g költség
$3.00 3.30 3.80 4.50 5.40 6.50 7.80 9.30 11.00 12.90 15.00
$3.00 3.00 3.00 3.00 3.00 3.00 3.00 3.00 3.00 3.00 3.00
$0.00 0.30 0.80 1.50 2.40 3.50 4.80 6.30 8.00 9.90 12.00
$3.00 1.50 1.00 0.75 0.60 0.50 0.43 0.38 0.33 0.30
$0.30 0.40 0.50 0.60 0.70 0.80 0.90 1.00 1.10 1.20
$3.30 1.90 1.50 1.35 1.30 1.30 1.33 1.38 1.43 1.50
3 Conrad teljesköltség-görbéje
Határköltség
Teljes költség $15.00 14.00 13.00 12.00 11.00 10.00 9.00 8.00 7.00 6.00 5.00 4.00 3.00 2.00 1.00
$0.30 0.50 0.70 0.90 1.10 1.30 1.50 1.70 1.90 2.10
0
13
Költségek különböző mércéi • Átlagos teljes költség (ATC) • Teljes költség és termelt mennyiség hányadosa • Átl. Teljes költség = Teljes költség / mennyiség ATC = TC / Q
• Határköltség (MC) • Teljes költség növekedése
Teljesköltség-görbe
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Output mennyisége (csésze kávé / óra)
A vízszintes tengely, a termelt mennyiség a 2. táblázat 1. oszlopa, míg a függőleges tengely, a teljes költség, a táblázat 2. oszlopa. A 2. ábrához hasonlóan a teljesköltség-görbe egyre meredekebbé válik a csökkenő határterméknek köszönhetően.
14
Költségek különböző mércéi • Átlagos teljes költség • Egy átlagos termék előállításának költsége • Ha a költségek egyenlően oszlanak el a termékek között
• Határköltség • Teljes költség növekedése • A termelés egységnyi növelésének következtében
• A termelés egységnyi növelésének következtében
• Határköltség = Teljes költség változása / Termelt mennyiség változása 15 MC = ∆TC / ∆Q
Költségek különböző mércéi • Költséggörbék és alakjaik • Növekvő határköltség • Csökkenő határtermék miatt
• U-alakú átlagköltség görbék: ATC = AVC + AFC • AFC – mindig csökken az output növelésével • AVC – általában nő az output növelésével • Csökkenő határtermék
• Az U alja: • Annál a mennyiségnél, 17melynél az átlagköltség minimális
16
Költségek különböző mércéi • Költséggörbék és alakjaik • Hatékony méret • Az az output mennyiség mely az átlagos teljes költséget minimalizálja
• Kapcsolat MC és ATC közt • MC < ATC: Átlagköltség csökken • MC > ATC: Átlagköltség növekszik • A határköltség görbe, az átlagos teljesköltség-görbét a minimumában metszi 18
3
4 Conrad átlagköltség és határköltség görbéi
Költségek különböző mércéi
Költségek $3.50 3.25 3.00 2.75 2.50 2.25 2.00 1.75 1.50 1.25 1.00 0.75 0.50 0.25 0
• Tipikus költséggörbék • Határköltség nő az output növelésével • Átlagos teljesköltség-görbe U alakú • A határköltség görbe a minimumában metszi az átlagos teljes költség görbét.
MC ATC AVC
AFC 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Output mennyisége (csésze kávé / óra)
Az ábra Conrad kávéboltjának átlagos teljes költség (ATC), átlagos fix költség (AFC), átlagos változó költség (AVC) és határköltség (MC) görbéit mutatja. A görbék mind a 2. táblázat adataiból lettek felrajzolva. A görbék három dolgot mutatnak, mely a legtöbb vállalatra jellemző: (1.) A határköltség emelkedik (2.) Az átlagos teljesköltség-görbe U alakú. (3.) A határköltség görbe a minimumában metszi az átlagos teljes költség görbét.
19
5 Egy tipikus vállalat költséggörbéi
20
Költségek rövid- és hosszútávon
Költség $3.00 2.50
• Sok döntés van, ami
MC
• Rövid távon rögzített • Hosszútávon változtatható
2.00 1.50
ATC
1.00
AVC
• Vállalatok rugalmasabbak hosszú távon • Hosszú távú költség görbék
0.50
• Különböznek rövidtávútól • Sokkal laposabbak
AFC 0
2
4
6 8 Output mennyisége
10
12
14
• Rövid távú költség görbék
Sok vállalatnál tapasztalható növekvő határtermék, mielőtt az csökkeni kezdene. Ennek eredményei az itt láthatóakhoz hasonló költséggörbék. Vegyük észre, hogy a határköltség és az átlagos változó költség először zuhan, mielőtt emelkedni kezdene.
• Hosszú távún vagy a felett helyezkednek el 21
6 Átlagos teljes költség rövid- és hosszútávon
22
Költségek rövid- és hosszútávon
ATC ATC rövidtávon kis gyárral
ATC rövidtávon közepes gyárral
ATC rövidtávon nagy gyárral
ATC hosszútávon
• Méretgazdaságosság • Hosszú távú teljesköltség-görbe csökken az output növekedésével • Növekvő specializáció
$12,000
• Állandó mérethozadék
10,000 Méretgazdaságosság 0
,,Túl nagy méret” Állandó mérethozadék 1,000
1,200
• Hosszú távú teljesköltség-görbe nem változik az output mennyiségének változásával
Autók száma/ nap
Mivel hosszú távon a fix költségek is változtathatóak, a rövidtávú teljesköltség-görbe különbözik a hosszútávútól.
23
24
4
Költségek rövid- és hosszútávon • Túl nagy méretnek köszönhető hatékonyság veszteség (diseconomies of scale) • Hosszú távú teljesköltség-görbe növekszik az output növekedésével • Növekvő koordinációs problémák
3 Költségek fajtái, Összefoglalás: Matematikai jelölés
Kifejezés
Definíció
Explicit költség
Pénzfizetéssel járó költség
Implicit költség
Pénzfizetéssel nem járó költség
Fix költség
A termelt mennyiségtől nem függő költség
FC
Változó költség
A termelt mennyiséggel változó, attól függő költség
VC
Teljes költség
Az összes felhasznált input piaci értéke
TC = FC + VC
Átlagos fix költség
Fix költség és termelt mennyiség hányadosa
Átlagos változó költség
Változó költség és termelt mennyiség hányadosa
AFC = FC / Q AVC = VC / Q Teljes költség és termelt mennyiség hányadosa Átlagos teljes költség 25
Határköltség
ATC = TC / Q Termelt mennyiség egységnyi növelésének köszönhető költségnövekedés
MC = ∆TC / ∆Q 26
Mi a versenyzői piac? Vállalatok a versenyzői és a monopol piacokon Mankiw: A közgazdaságtan alapjai, 13-14. fejezet
• A verseny jelentése • Versenyzői piac • • • •
Piac sok eladóval és vevővel Azonos termékek Mindegyik vevő és eladó árelfogadó A vállalatok szabadon léphetnek be és ki a piacról
28
Mi a versenyzői piac? • Versenyző vállalat bevétele • Profit maximalizálása • Összes bevétel – összes költség
• Összes bevétel= ár * mennyiség = P ˣ Q • Output mennyiségével arányos
• Átlagos bevétel • Összes bevétel és eladott mennyiség hányadosa 29
Mi a versenyzői piac? • Versenyző vállalat bevétele • Határbevétel • Egy újabb egység eladásával keletkező bevételtöbblet
• Versenyző vállalatoknál • Átlagbevétel= P • Határbevétel= P 30
5
1 Teljes, átlag-, határbevétel versenyzői vállalatoknál Mennyisé g (Q)
Ár (P)
Teljes bevétel (TR=P ˣ Q)
Átlagbevétel (AR=TR/Q)
1 gallon 2 3 4 5 6 7 8
$6 6 6 6 6 6 6 6
$6 12 18 24 30 36 42 48
$6 6 6 6 6 6 6 6
Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata
Határbevétel (MR=∆TR/∆Q)
• Profitmaximalizálás egyszerű példája • Profit maximalizálása
$6 6 6 6 6 6 6
• Annak a mennyiségnek termelése, ahol a teljes bevétel és teljes költség különbsége a legnagyobb • Határbevétel és határköltség összevetése • MR > MC – termelés növelése • MR < MC – termelés csökkentése
31
2 Profitmaximalizálás: számpélda Mennyisé g (Q)
Teljes bevétel (TR)
Teljes költség (TC)
Profit (TRTC)
0 gallons 1 2 3 4 5 6 7 8
$0 6 12 18 24 30 36 42 48
$3 5 8 12 17 23 30 38 47
-$3 1 4 6 7 7 6 4 1
32
Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata
Határbevétel (MR=∆TR/∆ Q)
Határköltség (MC=∆TC/∆ Q)
$6 6 6 6 6 6 6 6
$2 3 4 5 6 7 8 9
Profit változás a (MR$4 MC) 3 2 1 0 -1 -2 -3
• A határköltség-görbe és a kínálati döntés • • • •
MC görbe – emelkedő ATC görbe – U alakú MC görbe a minimumában metszi ATC görbét P = AR = MR
33
Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata
34
1 Profitmaximalizálás versenyző vállalat esetén Költség és bevétel
• A határköltséggörbe és a kínálati döntés • Profitmaximalizálás három általános szabálya: • Ha MR > MC – növelni kell a termelést • Ha MC > MR – csökkenteni kell a termelést • Ha MR = MC – kibocsátás profitmaximalizáló szintje
A vállalat annál a mennyiségnél maximalizálja profitját, ahol a határköltség megegyezik a határbevétellel.
ATC
P=MR1=MR2
P=AR=MR AVC
MC1
0
35
MC
MC2
Q1
QMAX
Q2
Mennyiség
Az ábrán a határköltséggörbe (MC) az átlagköltséggörbe (AC) és az átlagos változó költség (AVC) görbéjét mutatja. Továbbá a piaci árat (P), ami megegyezik az átlag- és a határbevétellel (AR,MR). Q1 mennyiségnél, MR1 határbevétel nagyobb MC1 határköltségnél, tehát a termelés növelése megnöveli a profitot. Q2 mennyiségnél MC2 határköltség nagyobb MR2 határbevételnél, így a termelés csökkentése növeli a profitot. A profitmaximalizáló mennyiség Qmax ott található, ahol a vízszintes áregyenes metszi a határköltséggörbét.
36
6
2 Határköltség és a versenyző vállalat kínálati görbéje
Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata
Ár MC
• A határköltséggörbe és a kínálati döntés • Határköltséggörbe
P2 ATC
• Megmutatja, hogy bármely adott ár mellett mennyi terméket kíván eladni a termelő • Ez a kínálati görbe
P1
AVC
0
Q1
Q2
Mennyiség
P1 ár P2-re változása a vállalat profitmaximalizáló mennyiségét Q1-ről Q2-re növeli. Mivel a határköltséggörbe megmutatja a kínált mennyiséget bármely adott ár mellett, ez a kínálati görbe.
38
37
Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata
Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata
• Üzembezárás
• A vállalat rövid távú üzembezárási döntése
• Rövid távú döntés termelés befejezéséről
• TR = teljes bevétel • VC = változó költség
• Bizonyos időre • Jelenlegi piaci kondíciók miatt
• Vállalat döntése:
• Fix költségeket továbbra is fizetni kell
• Üzembezárás, ha TR
• Kilépés a piacról
• Versenyző vállalat rövid távú kínálati görbéje
• Hosszú távú döntés piac elhagyásáról • Vállalatnak nem kell semmit sem fizetnie már
• A határköltséggörbe • AVC felett szakasza
39
40
3 Versenyző vállalat rövid távú kínálati görbéje
Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata
Költségek 1. Rövid távon a vállalat MC-n termel, ha P>AVC,...
MC
• Kiömlött tej és más elsüllyedt költségek • Elsüllyedt költség
ATC AVC
• Már elköltött pénz, elkövetett tett • Vissza nem szerezhető • Döntéshozáskor figyelmen kívül kell hagyni
2. ...de bezár, ha P
0
Mennyiség
Rövid távon a versenyző vállalat kínálati görbéje a határköltséggörbe AVC feletti szakasza. Ha az ár AVC alá zuhan, a vállalat jobban jár az üzem bezárásával.
41
42
7
Majdnem üres éttermek és szezonon kívüli mini golf • Étterem – legyen-e nyitva ebédidőre?
Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata
• Vállalat hosszú távú döntése piacra be/kilépésről • Piac elhagyása, ha
• Fix költségek
• Teljes bevétel < teljes költség; TR < TC • Azaz: P < ATC
• Irreleváns • Rövid távon elsüllyedt költségek
• Piacra lépés, ha
• Változó költség – releváns • Zárva tartás, ha ebédből származó bevétel < változó költség • Kinyitás, ha bevétel > változó költség
• Teljes bevétel > teljes költség; TR > TC • Azaz: P > ATC
• Versenyző vállalat hosszú távú kínálati görbéje • Határköltséggörbe • Átlagköltség feletti része
• Mini golf pálya üzemeltetője • Fix költségek figyelmen kívül hagyása • Nyitva tartás, ha bevétel > változó költség
43
4 Versenyző vállalat hosszú távú kínálati görbéje
Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata • Profit mérése
Költség 1. Hosszú távon a vállalat MC-n termel, ha P>ATC,...
44
MC
• Ha P > ATC • Profit = TR – TC = (P – ATC) ˣ Q
ATC
• Ha P < ATC • Veszteség = TC - TR = (ATC – P) ˣ Q • = Negatív profit
2. ...de kilép, ha P
0
Mennyiség
Hosszú távon a versenyző vállalat kínálati görbéjea határköltséggörbe (MC) átlagos teljes költség görbe (ATC) feletti része. Ha az ár az átlagos teljes költség alá zuhan, a vállalat jobban jár, ha elhagyja a piacot.
45
46
5 Profit, mint az ár és az átlagos teljes költség közötti terület (a) Vállalat nyereséggel Ár
MC
Profit
Ár
ATC
MC
Loss
ATC
P P=AR=MR
ATC
Kínálati görbe versenyzői piacon
(b) Vállalat veszteséggel
ATC P P=AR=MR
• Rövid táv: piaci kínálat rögzített számú vállalat esetén • Rövid táv – a vállalatok száma rögzített • Minden vállalat ott termel, ahol P = MC • P > AVC: kínálati görbe az MC
0
Q Mennyiség (profitmaximalizáló mennyiség)
Q 0 (veszteség-minimalizáló mennyiség)
Mennyiség
Az ár és az átlagos teljes költés közötti színezett terület a vállalat profitját szemlélteti. A téglalap magassága az ár és az átlagos teljes költség különbsége (P-ATC), a szélessége a termelt mennyiség (Q). Az (a) ábrán az ár az átlagos teljes költség felett van, tehát a vállalatnak pozitív a profitja. A (b) ábrán az ár alacsonyabb, tehát a vállatnak vesztesége van.
47
• Piaci kínálat • Vállalatok által kínált mennyiségek összege
48
8
6 Rövid távú piaci kínálat
Kínálati görbe versenyzői piacon
(a) Egyéni vállalati kínálat Ár
• Hosszú táv: piaci kínálat ki- és belépéssel
(b) Piaci kínálat Ár
MC
• Hosszú táv– vállalatok ki- és beléphetnek
Kínálat
• Ha P > ATC – vállalatok pozitív profittal • Új vállalatok lépnek be
$2.00
$2.00
1.00
1.00
• Ha P < ATC – vállalatok negatív profittal • Vállalatok hagyják el a piacot
100
0
200
Mennyiség (vállalat)
• Ki- és belépések akkor fejeződnek be, ha 0
100,000
200,000
Mennyiség (piac)
• Piacon lévő vállalatok: 0 gazdasági profit (P = ATC) • Mivel MC = ATC: hatékony méret
• Hosszú távú kínálati görbe – tökéletesen rugalmas • Vízszintes ATC minimumában
Rövid távon a vállalatok száma rögzített. Ennek eredménye képpen a piaci kínálati görbe, amit a (b) ábra mutat, az egyéni határköltséggörbéket tükrözi, melyek az (a) ábrán láthatóak. Ebben az esetben a piacon 1000 vállalat van, a piacon kínált mennyiség az egyes vállalatok által kínált mennyiség ezerszerese.
49
7 Hosszú távú piaci kínálat
Kínálati görbe versenyzői piacon
(a) Vállalatok 0 profit állapota
• Miért maradnak a versenyző vállalatok az üzletágban, ha a profitjuk 0?
(b) Piaci kínálat
Ár
Ár
• Profit = teljes bevétel – teljes költség • Teljes költség – tartalmazza az összes alternatív költséget • Profit mentes egyensúly
MC ATC P= ATC minimuma
Kínálat
0
50
Mennyiség (vállalat)
0
Mennyiség (piac)
Hosszú távon, a vállalatok addig lépnek ki- illetve be a piacról/ a piacra, míg nullára nem viszik a profitot. Ennek eredménye képpen az ár meg fog egyezni az átlagos teljes költésg minimumával, ahogy az az (a) ábrán látható. A vállalatok száma úgy alkalmazkodik, hogy biztosítja az összes kereslet kielégítését. A hosszú távú kínálat görbe ennél az árnál vízszintes, ahogy a (b) ábrán is látható.
Kínálati görbe versenyzői piacon
• Kereslet megváltozása rövid és hosszú távon • Piac – hosszú távú egyensúlyban • P = ATC minimuma • 0 gazdasági profit
• Kínálat növekedése • Keresleti görbe – felfele tolódik • Rövid távon • Nagyobb mennyiség • Magasabb ár: P > ATC – pozitív gazdasági profit
53
• Gazdasági profit 0 • Számviteli profit pozitív
51
52
Kínálati görbe versenyzői piacon
• Kereslet megváltozása rövid és hosszú távon Rövid távon megjelenő pozitív gazdasági profit miatt • Hosszú táv – vállalatok lépnek be a piacra • Rövid távú kínálati görbe – jobbra tolódik • Ár – visszaesik ATC minimumába • Mennyiség – megnő • Mivel több vállat van a piacon
• Hatékony méret
54
9
8 Kereslet növekedése rövid és hosszú távon
8 Kereslet növekedése rövid és hosszú távon (b)
(a) Initial Condition Piac Ár
Ár
Ár
1. A piac hosszútávú egyensúlyból indul…
2. …ahol a vállalat profitja 0.
Rövid távú kínálat, S1 A
P1
MC
Vállalat Ár
3. Aztán a kereslet növekedése felviszi az árat
4. …ami rövid távon profitot generál.
S1
ATC
Hosszú távú kínálat
(b) Short-Run Response
Piac
Vállalat
P2 P1
P1
A
MC ATC
B Hosszú távú kínálat
P2 P1
D2 D1
Kereslet, D1 0
Q1
Mennyiség (piac)
0
0
Mennyiség (vállalat)
A piac hosszú távú egyensúlyból indul, amit az (a) ábra A pontja jelöl. ebben az egyensúlyban minden vállalat 0 profitot ér el, és az ár megegyezik az átlagos teljes költség minimumával.
55
8 Kereslet növekedése rövid és hosszú távon (c) (c) Long-Run Response
Piac Ár S1 B
P2 P1
A
C
0
Mennyiség (vállalat)
A (b) ábra mutatja mi történik rövid távon, amikor a kereslet D1-ről D2-re nő. Az egyensúly A-ból B-be mozdul, az ár P1ről P2-re nő, és a piacon eladott mennyiség Q1-ről Q2-re nő. Mivel így az ár meghaladja az átlagos teljes költséget, a vállalatok profitot érnek el, ami idővel új vállalatokat ösztönöz a piacra való belépésre.
56
Kínálati görbe versenyzői piacon
• A termeléshez használt néhány erőforrás lehet, hogy csak limitált számban elérhető
6. …visszaállítva a hosszútávú egyensúlyt
MC S2
ATC
Hosszú távú kínálat
Mennyiség (piac)
• Miért lehet a hosszútávú kínálat pozitív meredekségű?
Vállalat Ár
5. Mikor a profit belépést ösztönöz, a kínálat megnő, az ár esik,…
Q1 Q2
• Kínált mennyiség növekedése – növekvő költségek – növekvő ár
• Vállalatok különböző költséggel működhetnek
P1
• Néhány vállalat hosszú távon is nyereséges lehet D2
• Hosszú távú kínálati görbe
D1 0
Q1 Q2 Q3
Mennyiség (piac)
0
• Rugalmasabb, mint a rövidtávú
Mennyiség (vállalat)
Ez a belépés a rövidtávú kínálati görbét jobbra tolja S1-ből S2-be, ahogy a (C) ábrán látható. Az új hosszútávú egyensúlyban (C pont) az ár visszatért P1-be, de az eladott mennyiség Q3-ra nőtt. A profit ismét 0, az ár ismét az átlagos teljes költség minimuma, de a piacon több vállalat van, kielégítve a nagyobb keresletet.
Miért jönnek létre monopóliumok? • Monopólium
57
58
Miért jönnek létre monopóliumok? • Monopol erőforrások
• Olyan vállalat, mely termékének egyetlen eladója, közeli helyettesítők nélkül • Ármeghatározó • Belépési korlátok • Monopol erőforrások • Állami szabályozás • Termelési folyamat
• A termeléshez használt egyik kulcs tényező csak a vállalat számára érhető el • Magasabb ár
• Állami szabályozás • Állam nyújt kizárólagos jogokat egy vállalatnak egy termék gyártására • Állam által létrehozott monopóliumok
59
• Szabadalmak és szerzői jogok 60 • Magasabb árak, nagyobb profit
10
Miért jönnek létre monopóliumok?
1 Méretgazdaságosság, mint a monopóliumok oka Költségek
• Termelési folyamat • Egy vállalat olcsóbban tudja a terméket előállítani, mint ha többen termelnék
• Természetes monopólium
Átlagos teljes költség
• Azért jön létre, mert egy vállalat az egész piacot el tudja látni
0
• Alacsonyabb költséggel, mint 2 vagy több vállalat
• Méretgazdaságosság a termelés releváns szintjén
Output mennyisége
Ha egy vállalat átlagos teljes költség görbéje folyamatosan csökken, a vállalat természetes monopólium lehet. Ebben az esetében, ha a termelés több vállalat közt oszlik meg, minden vállalat kevesebbet termel és az átlagos teljes költségek megnőnek. Eredményképp, egy vállalat tud bármilyen adott mennyiséget a legolcsóbban termelni.
61
62
2 Monopólium termelési és árazási döntése
Keresleti görbék versenyző és monopol vállalatok esetén (a) Versenyző vállalat keresleti görbéje
(b) Monopolista keresleti görbéje
Ár
Ár
• Monopólium vs. verseny • Monopólium • Ármeghatározó • Egyedüli termelő • Negatív meredekségű kereslet
Kereslet Kereslet
• Piaci keresleti görbe
• Versenyző vállalat
0
• Árelfogadó • Sok termelő közül egy • Kereslet – vízszintes egyenes (ár)
Output mennyisége
0
Output mennyisége
Mivel a versenyző vállalatok árelfogadók, lényegében vízszintes keresleti görbével szembesülnek, ahogy az az (a) ábrán látható. Mivel a monopólium a piac egyetlen eladója, ő a negatív meredekségű keresleti görbével szembesül, mint a (b) ábrán látható. Eredményképp a monopóliumnak alacsonyabb árat kell ajánlania, ha többet akar eladni.
64
63
Monopólium termelési és árazási döntése • Monopólium bevétele • Teljes bevétel = ár * mennyiség • Átlagos bevétel • Eladott egységre jutó bevétel • Teljes bevétel / mennyiség
• Határbevétel • Output további egységére jutó bevétel • Teljes bevétel növekedése az output egységnyi növelése esetén
• Negatív is lehet
• Mindig: MR < P 65
1 Monopólium teljes, átlagos és határbevétele Víz mennyisége (Q)
Ár (P)
Teljes bevétel (TR=P ˣ Q)
Átlagos bevétel (AR=TR/Q)
0 gallons 1 2 3 4 5 6 7 8
$11 10 9 8 7 6 5 4 3
$0 10 18 24 28 30 30 28 24
$10 9 8 7 6 5 4 3
Határbevétel (MR=∆TR/∆Q) $10 8 6 4 2 0 -2 -4
66
11
Monopólium termelési és árazási döntése
3 Monopólium keresleti és határbevétel-görbéi Ár $11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4
• Mennyiség növelése • Kibocsátási hatás • Q nagyobb lesz • Teljes bevétel megnő
• Hatás az árra • P alacsonyabb lesz • Teljes bevétel csökken
• Mivel MR < P • MR görbe – keresleti görbe alatt 67
Monopólium termelési és árazási döntése
Kereslet (átlagbevétel) 1
2
3
4
5
7
8
Víz mennyisége
Határbevétel
A keresleti görbe azt mutatja meg, miként hat a termelt mennyiség a jószág árára. A határbevétel-görbe az mutatja meg miként változik a vállalat bevétele, ha a termelés 1 egységgel nő. Mivel az összes eladott egység ára csökken a termelés növelésével, a határbevétel mindig az ár alatt van.
68
4 Monopólium profitmaximalizálása 2. . . . És a keresleti görbe megadja az ehhez a mennyiséghez tartozó árat
Költség és bevétel
Határköltség
• Profitmaximalizálás • Ha MR > MC – termelés növelése • Ha MC > MR – termelés csökkentése • Profitmaximalizálás
6
1. Az MR és MC görbék metszéspontja meghatározza az egyensúlyi mennyiséget
B
Monopol ár
Átlagos teljes költség A Kereslet
• Olyan mennyiség termelése, ahol MR=MC • Határbevétel-görbe és határköltséggörbe metszéspontja Határbevétel
69
Monopólium termelési és árazási döntése
0 Q1 QMAX Q2 Mennyiség Egy monopólium akkor maximalizálja a profitját, ha olyan mennyiséget választ, ahol a határköltség megegyezik a határbevétellel. (A pont) Ez után a keresleti görbét használja annak az árnak meghatározásához, mely mellett a fogyasztók az adott mennyiséget vásárolják meg. (B pont)
70
5 Monopolista profitja Költség és bevétel
Határköltség
• Profitmaximalizálás • Tökéletes verseny: P=MR=MC • Ár = határköltség
• Monopólium: P>MR=MC • Ár > határköltség
B
E
Monopol ár
Átlagos teljes költség Monopólium profitja Kereslet
Átlagos teljes költség D
• Monopólium profitja
C Határbevétel
• Profit = TR – TC = (P – ATC) ˣ Q
71
0
QMAX
Mennyiség
A BCDE téglalap terület megegyezik a monopol vállalat profitjával. A téglalap magassága (BC) az ár és az átlagos teljes költség különbsége, ami megegyezik az egy egységre jutó profittal. A téglalap alapja (DC) az eladott termékek száma.
72
12
Monopóliumok jóléti költsége
Monopóliumok jóléti költsége
• Teljes többlet
• A holtteherveszteség • Jótékony (társadalmi) tervező – teljes többletet maximalizálja
• Egy piac eladóinak és vevőinek gazdasági jóléte • Fogyasztói és termelői többlet összege • Fogyasztói többlet
• Olyan mennyiség termelése, ahol
• Fogyasztók fizetési hajlandósága • És általuk tényleges fizetett ár különbsége
• Határköltséggörbe metszi a keresleti görbét
• P=MC ár megszabása
• Termelői többlet • Termelők által kapott ár • És termelési költségek különbsége
73
74
7 A kibocsátás hatékony szintje
Monopóliumok jóléti költsége
Költség és bevétel Határköltség
Vevők értékelése
• A holtteherveszteség • Monopólium
Monopolista költsége
• Ott termel ahol: Monopolista költsége
Vevők értékelése
• MC = MR
Kereslet (vevők értékelése)
0
• Társadalmilag hatékonynál kevesebbet termel • P>MC árat szab meg • Holtteherveszteség
Mennyiség Vevők értékelése nagyobb termelők költségeinél
Hatékony Vevők értékelése kisebb mennyiség termelők költségeinél
Egy jóindulatú társadalmi tervező, aki a piac teljes többletét akar maximalizálni a kibocsátás olyan mennyiségét választaná, ahol a keresleti és a határköltséggörbe metszi egymást. Ez alatt a szint alatt a határvevő számára a jószág értéke (amit a keresleti görbe jelképez) nagyobb lenne a jószág előállításának határköltségénél. E felett a szint felett a határvevő értékelése kisebb lenne MC-nél.
• Keresleti görbe és MC görbe közötti terület. 75
8 Monopólium hatékonyság vesztesége
76
Monopóliumok jóléti költsége
Költség és bevétel Határköltség
Holtteher veszteség
• Monopólium profitja: társadalmi költség? • Monopólium
Monopol ár
• Magasabb profit • Nem a gazdasági jólét csökkentője
Kereslet
• Nagyobb termelői többlet • Kisebb fogyasztói többlet
Határbevétel 0
Monopol mennyiség
Hatékony mennyiség
• Monopólium profitja
Mennyiség
Mivel a monopólium a határköltségénél magasabb árat szab meg, nem minden olyan fogyasztó veszi meg a terméket, aki az áránál többre értékeli. Tehát a monopólium által termelt és eladott mennyiség a társadalmilag hatékony szint alatt van. A holtteherveszteséget a keresleti görbe és a határköltséggörbe közötti háromszög területe jelképezi. (Melyek a vásárlók értékeléseit, illetve a monopol termelő költségeit tükrözik)
77
• Nem társadalmi probléma 78
13
Árdiszkrimináció
Árdiszkrimináció
• Árdiszkrimináció
• Árdiszkrimináció pár jellemzője
• Üzleti gyakorlat • Ugyanazon termék különböző árakon történő értékesítése különböző fogyasztók számára • Profit növelése
1. Racionális stratégia • Profitnövelő • Minden fogyasztónak a rezervációs árához közeli ár megszabása • Nagyobb volumenű értékesítés, mint egy ár esetén
79
80
Árdiszkrimináció
Árdiszkrimináció
• Árdiszkrimináció pár jellemzője
• Árdiszkrimináció elemzése • Tökéletes árdiszkrimináció
2. Fogyasztók fizetési hajlandóság alapján történő szétválaszthatóságát igényli
• Minden fogyasztónak különböző ár megszabása
• Bizonyos piaci erők megakadályozhatják a vállalat árdiszkriminációját
• Pontosan a rezervációs ár (fizetési hajlandóság)
• Monopolista A teljes többletet megszerzi (Profit) • Nincs holtteherveszteség
• Arbitrázs – jószág megvásárlása egyik piacon és másikon értékesítése, magasabb áron
• Árdiszkrimináció nélkül
3. Gazdasági jólétet növelheti
• • • •
• Monopol árazásból származó hatékonyságveszteséget megszüntetheti • Több fogyasztóhoz jut el a jószág • Magasabb termelői többlet (magasabb profit)
Egyetlen ár> MC Fogyasztói többlet Termelői többlet (Profit) Holtteherveszteség
81
82
9 Jólét árdiszkriminációval és nélküle (a) Monopolista egy árral
Árdiszkrimináció
• Példák árdiszkriminációra
(b) Monopolista tökéletes árdiszkriminációval
Ár
• • • • •
Ár Fogyasztói többlet
Holtteherveszteség
Monopol ár
Profit
Profit
Határköltség
Határbevétel
0
Eladott mennyiség
Határköltség
Kereslet
Kereslet Mennyiség
Mozijegy Repülőjegy Kuponok Pénzügyi segély Mennyiségi kedvezmény
0
Eladott mennyiség
Mennyiség
Az (a) ábrán egy egyetlen árat alkalmazó monopolista látható. A piacon létrejövő teljes többlet megegyezik a profit (termelői többlet) és a fogyasztói többlet összegével. A (b) táblázat egy olyan monopolistát ábrázol, mely tökéletes árdiszkriminációt tud alkalmazni. Mivel a fogyasztói többlet 0, a teljes többlet megegyezik a vállalat profitjával. A két ábrát összevetve láthatjuk, hogy a a tökéletes árdiszkrimináció növeli a profitot, a teljes többletet és csökkenti a fogyasztói többletet.
83
84
14
2 Verseny vs monopólium: Összehasonlító összegzés Hasonlóság Vállalat célja Maximalizálás szabálya Elérhet-e profitot rövidtávon? Különbségek Vállalatok száma Határbevétel Ár Jólét-maximalizáló outputot állít elő? Belépés hosszútávon? Elérhet-e profitot hosszútávon? Árdiszkrimináció lehetséges?
Verseny
Monopólium
Profitmaximalizál ás MR=MC Igen
Profitmaximalizálá s MR=MC Igen
Sok MR=P P=MC
Egy MRMC
Igen Igen
Nem Nem
Nem Nem
Igen Igen
1. Mi a pénzügy? • A pénzügy azt tanulmányozza, hogyan allokálják az emberek a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat az időben • a költségek és hasznok egyaránt az időben elosztva jelentkeznek • ugyanakkor a pénzáramok pontos időzítése és összege egyaránt bizonytalan
Pénzügyi és számviteli alapismeretek ELTE IK FSZ képzés Készítette: Major Klára ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
85
A pénzügyi rendszer • A döntések megvalósításában az egyéneket a pénzügyi rendszer segíti • = azon piacok és intézmények összessége, amelyek a pénzügyi szerződések, eszközök és kockázatok cseréjének lebonyolításában vesznek részt
• A pénzügy ismerete segít bennünket ezen bizonytalan pénzáramlások értékelésében
3. A háztartások pénzügyi döntései • • • •
Fogyasztási és megtakarítási döntések Befektetési/beruházási döntések Finanszírozási döntések Kockázatkezelési döntések
4. Vállalatok pénzügyi döntései • A vállalatok pénzügyi döntéseivel foglalkozó ág az ún. vállalati pénzügy (corporate finance) • A vállalatok alapvető pénzügyi döntése arra irányul, hogy mely üzletágban tevékenykedjenek: ezt határozza meg a stratégiai terv • a stratégiai terv akár radikálisan is változhat az időben • a vállalat üzleti tevékenységét a termékek, technológiák és fogyasztók (célközönség) összességével is meghatározhatjuk (megj.: eddig ezt csináltuk)
Pénzügyi és számviteli ismeretek -- 1. előadás
15
5. Üzleti szervezetek formái • Egyszemélyes vállalkozás • egy személy vagy család tulajdonában lévő vállalat • a cég eszközei és forrásai a tulajdonos személyes eszközei és forrásai • korlátlan felelősség • alacsony adminisztratív költségek
• Társas vállalkozás • legalább két személy által tulajdonolt vállalkozás. A társasági szerződésben kerül rögzítésre a döntéshozatal módja valamint a vállalat nyereségének és veszteségének felosztási elvei is. • A tulajdonosok személyében bekövetkező váltzozás a régi társasági szerződés felbontását és egy új megalkotását igényli
A pénzügyi rendszer • A pénzügyi döntések mindig a pénzügyi rendszer keretein belül születnek • A pénzügyi rendszerek különböznek országonként és változnak az időben • A jelenlegi pénzügyi rendszerek működésének általános elveit tekintjük át
A pénzügyi közvetítés • olyan cégeket nevezünk pénzügyi közvetítőknek, amelyek elsődleges üzleti tevékenysége pénzügyi termékek árusítása és/vagy pénzügyi szolgáltatások nyújtása • például: • bank (folyószámla, megtakarítási számla, hitelnyújtás …)
Üzleti szervezetek formái • Részvénytársaság • a tulajdonosoktól különálló jogi személyiség • szerezhet vagyont, kölcsönt vehet fel, perelhet és perelhető és szerződéseket köthet • nem kell feloszlatni, ha a részvények gazdát cserélnek • a részvényesek választják az igazgatókat akik kinevezik a menedzsereket • fizet társasági adót (a tulajdonos kétszeresen is adózik) • korlátozott felelősség
A piacok földrajzi elhelyezkedése • néhány piaci eszköznek területileg is koncentrált „piaca” alakult ki, pl. a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények, stb. • a legtöbbször azonban a pénzügyi eszközök piacának nincs konkrét elhelyezkedése, ilyen pl. az ún. over-thecounter vagy off-exchange piacok (kötvények, részvények, deviza)
A pénzügyi rendszer Piacok
Többlettel rendelkező egységek
Hiánnyal rendelkező egységek
• befektetési társaságok (befektetési alapok…) • biztosító társaságok (életbiztosítás …) Közvetítők
16
Pénzügyi piacok: az alapvető pénzügyi eszközök • Adósság (kötvények és hitelek) • rögzített jövőbeni kifizetést ígér
• Részvények (US: Common Stock/ UK: Shares) • korlátozott felelősség • az eszközök maradványértékére szóló követelés (a hitelezők kifizetése után)
• Derivatívák (Opciók, forwardok, futuresek) • Olyan értékpapírok, amelyek értéküket más értékpapírokból származtatják
Lejárat szerint • Pénzpiac • Főleg adósság jellegű eszközök, kormányzati vagy más vállalati kibocsátásúak • Magas likviditású: gyorsan készpénzzé konvertálható
• Tőkepiac • Részvények és egy évnél hosszabb lejáratú kötvények
Pénzügyi piacok változói • Kamatlábak • Valutaárfolyamok • Tőzsdeindexek
Infláció és reálkamatláb • Infláció és reálkamatláb • Nominál árak és hozamok • Az árak és hozamok a pénz (hazai fizetőeszköz) mennyiségében vannak kifejezve
• Reál árak és hozamok • Az árak és a hozamok a vásárlóerővel vannak kifejezve
Nominálból reál • i = nominál ráta • r = reál ráta • π = inflációs ráta
A pénz időértéke Mai 2000Ft többet ér, mint jövőben várt 2000Ft bevétel, mivel:
1 + i = (1 + r ) ⋅ (1 + π ) ⇒ r=
i −π 1+ π
• a mai pénzünket befektethetjük és így a jövőre kamattal növelt értéke fog rendelkezésre állni (pl. banki betétben) • a pénz vásárlóereje változhat az infláció hatására, így a jövőbeni 2000Ft kevesebbet ér, mint ma • a jövőbeni pénz mindig bizonytalan
17
1. Kamatos kamat • A kamatos kamat számítás révén tudunk kapcsolatot teremteni egy mai pénzösszeg jelenértéke (PV) és jövőbeni értéke között (FV) • Gyakorlatilag annak a kiszámítását igényli, hogy a jelenbeli pénzösszeg mekkora értékre növekszik az adott kamatláb mellett befektetve
Összegezve
Év 1. év 2. év 3. év 4. év
Számítás 5(1+0,1) 5,5x(1+0,1) 6,05x(1+0,1) 6,655x(1+0,1 )
Összeg 5,5Ft 6,05Ft 6,655Ft 7,3205Ft
Példa: egyszeri összeg jövőértéke
• Az alábbi jelöléseket alkalmazzuk: • • • •
Példa: 5Ft befektetése 10%-os kamatlábon
i: kamatláb n: a beruházás élettartama PV: jelenértéke FV: jövőbeni értéke
• Bankjában 3%-os kamatlábon tudja lekötni megtakarítását 5 évre. • A jelenlegi megtakarítása 1,500Ft, mennyit fog ez érni 5 év múlva? FV = PV ⋅ (1 + i ) n
= 1500 ⋅ (1 + 0 . 03 ) 5 = 1738 ,911111
FV = PV ⋅ (1 + i ) n
Egyszeri összeg jelenértéke n
FV = PV ⋅ (1 + i ) FV PV = (1 + i )n
Példa: Egyszeri összeg jelenértéke • Nyomdaüzeméért 40,000eFt-t ajánlottak, amely két év múlva lesz esedékes. Az adott kockázatok mellett legalább 8%-os hozamot vár el. Mekkora lesz az ajánlat jelenértéke?
FV (1 + i ) n 40000 = (1 + 0,08) 2 = 34293,55281
PV =
≅ 34293553 Ft
18
Példa: több időszakos pénzáramlás • Tegyük fel, hogy egy vállalkozásról tudjuk, hogy három éven keresztül minden évben 1 millió Ft gazdasági profitot termel. A harmadik év végén pedig 500e Ft-ért el lehet adni a vállalkozás gépeit, ingatlanjait. • Megvásárolnánk-e ezt a vállalkozást 3,3 millió Ft-ért?
Példa: több időszakos pénzáramlás • Pénzáramlás (Cash-Flow): 1. időszak 2. időszak 1M Ft 1 M Ft
• Hibás gondolkodás: 1+1+1+0,5=3,5 M Ft > 3,3 M Ft, tehát megvásárolnánk. • Helyes gondolkodás: PV=1+1/1,1+1,5/1,12=3,14 M Ft < 3,3 M Ft, tehát NEM vásárolnánk meg.
Az infláció és a jelenértékszámítás • Jelölések • i nominál kamatláb • r reálkamatláb • π az inflációs ráta
Illusztráció • Mekkora a reálkamatláb, ha a nominálkamatláb 8% és az inflációs ráta 5%? 1+ i i −π ⇔r= 1+ π 1+ π 0,08 − 0,05 r= = 0,0286 = 2,86% 1,05
1+ r =
• Korábban tanultuk, hogy
1+ r =
1+ i i −π ⇔r = 1+ π 1+ π
• A reálkamatláb határozza meg a megtakarítás vásárlóértékének a növekedését.
A nem várt infláció haszna az adósoknak • Tfel, Ön hitelt vesz fel 10,000Ft összegben 8% kamatlábra. A törlesztés reálértéke (mai pénzben) 10,000*1,08/ (1+inflációs ráta) • Ha a tényleges infláció a várt 6% lesz, akkor a kölcsön reálköltsége 10188,68Ft • Ha a tényleges infláció 10% lesz, akkor a kölcsön reálköltsége 9818,18Ft
• A nem várt infláció hasznot hajt az adósoknak
3. időszak 1+0,5 M Ft
A számvitel területei • • • • • • •
Beszámolórendszer Leltározás Költség- és önköltségszámítás Kalkulációs tevékenység Információszolgáltatás Vezetői döntéshozatal támogatása Elemzés
19
A pénzügyi beszámoló részei • • • • •
A vagyonmérleg
Mérleg Eredménykimutatás (Cash-flow kimutatás) Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói záradék
• vagyon • összetétel szerinti vizsgálat: milyen vagyonelemekkel rendelkezünk • eredet szerinti vizsgálat: ki a tulajdonos, honnan származik a vagyon • nagyon egyszerű tankönyvi mintaesettel tárgyaljuk
Robinson vagyonmérlege Eszköz Bungalló
Robinson és Péntek vagyonmérlege Forrás
12 000 Saját vagyon
20 000
Eszköz
Péntek vagyonmérlege
Forrás
Szerszámok
3 000
Szerszámok
1 500 Kölcsön Robinsontól
Háziállatok
5 000
Háziállatok
2 500
Összesen
4 000 Összesen
Összesen
20 000 Összesen
20 000
Megérkezik Péntek a szigetre, akinek „életkezdését” megsegítendő, Robinson kölcsönbe adja szerszámainak és háziállatainak a felét. Készítsük el Péntek és Robinson vagyonmérlegét a tranzakció után.
Eszköz Bungalló
1 500
Háziállatok
2 500
Összesen
A főkönyvi könyvelés rendszere
4 000 Forrás
12 000 Saját vagyon
Szerszámok Kölcsön Pénteknek
• Főkönyvi könyvelés (szintetikus könyvelés): értékben vezetett összesített nyilvántartás • Analitika: részletező mennyiségi és értékbeni nyilvántartás • az analitika „feladást” készít a főkönyvi könyvelés számára • a feladás csak bizonylat alapján történhet → könyvelni csak bizonylat alapján lehet
Robinson vagyonmérlege
4 000
20 000
4 000 20 000 Összesen
20 000
A bizonylatok • A bizonylat a gazdasági eseményekről készített, hitelt érdemlő okirat. • külső/belső, elsődleges/másodlagos
• a bizonylatnak tartalmaznia kell a számviteli törvény által előírt alaki és tartalmi részeket • • • • •
bizonylat megnevezése, azonosítója kiállító gazdálkodó megnevezése gazdasági művelet megnevezése, tartalma, mennyiségi és értékbeni kiállítás dátuma, stb. minden olyan adat, amit jogszabály előír.
20
A könyvviteli számla • könyvviteli (főkönyvi) számla: olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál
Makroökonómiai alapismeretek Mankiw: A közgazdaságtan alapjai, 15-16. fejezet
Tartozik
Számla
Követel
Mikroökonómia vs. Makroökonómia
A nemzet jövedelme és kiadásai
• Mikroökonómia
• Bruttó hazai termék (GDP)
• Háztartások és vállalatok
• A gazdaság összes szereplőjének jövedelmét méri • A gazdaság outputjának összes kiadását méri
• Döntésének és • Piaci interakcióinak vizsgálata
• A gazdaságban egészében
• Makroökonómia
• Jövedelemnek meg kell egyezni kiadásokkal
• Gazdaság szintű jelenségek vizsgálata
• Körkörös diagram – feltevések:
• Például infláció, munkanélküliség, gazdasági növekedés
• Minden jószágot és szolgáltatást megvesznek a háztartások • Háztartások elköltik minden jövedelmüket
123
A körkörös gazdaság diagramja
124
A háztartások a vállalatoktól vásárolnak jószágokat és szolgáltatásokat. A vállalatok az eladásból származó bevételeiket bérek fizetésére, földbérletek rendezésére és a tulajdonosok profitjának kifizetésére fordítják. A GDP megegyezik a háztartások által a jószágok és szolgáltatások piacán elköltött pénzmennyiséggel. Emellett megegyezik a bérek, bérleti díjak, profitkifizetéseknek az összegével. Ezek kifizetése a termelési tényezők piacán történik.
12 5
A GDP mérése • Bruttó hazai termék (GDP) • Az összes végső jószág és szolgáltatás piaci értéke • Melyet az országon belül termelnek • Adott időszakban
• ,,GDP a …piaci értéke…” • Piaci árak – a jószágok értékét tükrözik
126
21
A GDP mérése
A GDP mérése • ,,… jószágok és szolgáltatások…”
• ,,… minden…”
• Materiális javak és immateriális szolgáltatások
• Gazdaságban termelt összes termék • Amit legálisan adnak el a piacon
• Legtöbb olyan tétel hiányzik belőle, ami • Illegálisan termelt és értékesített • Otthon termelt és otthon is fogyasztott
• “… végső…” • Köztes termékek értékét a végtermék tartalmazza
• ,,… országon belül…” • Belföldön termelt jószágok, a termelő nemzetiségétől függetlenül
• ,,… adott időszakban” • Év vagy negyedév 128
A GDP összetevői
A GDP összetevői • Fogyasztás
Azonosság Y = GDP C = fogyasztás I = beruházás G = kormányzati kiadás NX = nettó export
• Háztartások kiadásai • Javakra és szolgáltatásokra • Kivétel: ingatlan vásárlása
• Beruházás • Termelőeszközök, készletek, építmények vásárlása • Ingatlan vásárlást tartalmazza • Készletfelhalmozás
129
130
A GDP összetevői
A GDP összetevői
• Kormányzati kiadások • • • •
• Adott időben termelt javak és szolgáltatások
127
• Y = C + I + G + NX • • • • • •
• ,,… termelt…”
• Nettó export = Export - Import
Állam fogyasztási kiadásai és összes beruházás Jószágokra és szolgáltatásokra fordított kiadás Helyi, állami vagy szövetségi kormánytól Nem tartalmazza a transzfereket
131
• Export • Külföldiek kiadásai belföldön termelt javakra
• Import • Külföldi javak vásárlása belföldi lakosok által
132
22
1 GDP és összetevői
A GDP összetevői az Egyesült Államokban • 2007, USA GDP-je = 14 ezer milliárd dollár • GDP / fő= $45 838 • • • •
GDP, Y Fogyasztás, C Beruházás, I Kormányzati kiadás, G Nettó export, NX
Fogyasztás = $32 225 / fő Beruházás= $7 061 / fő Kormányzati kiadás= $8 912 / fő Nettó export = –$2 360 / fő
Teljes (milliárd dollárban)
Egy főre jutó (dollárban)
Százalék
$13,843 9,732 2,132 2,691 –712
$45,838 32,225 7,061 8,912 –2,360
100% 70 15 19 -5
A táblázat az Egyesült Államok gazdaságának GDP-jét és annak összetevőkre való lebontását mutatja 2007-ben. A táblázat értelmezésekor emlékezzünk az alábbi azonosságra: Y = C + I + G + NX.
• 2010, Magyarország GDP-je=128,5 milliárd dollár 13 3
13 4
Reál és nominális GDP
Reál és nominális GDP
• Reál GDP
• Teljes kiadás nő egyik évről a másikra • Gazdaság - jószágok és szolgáltatások nagyobb mennyiségét állítja elő • És/vagy a javak és szolgáltatások magasabb áron cserélnek gazdát
• • • •
Jószágok és szolgáltatások termelése Konstans árakon értékelve Ki kell nevezni egy évet bázisévnek Nem hatnak rá az árváltozások
• A bázis évben
• Nominális GDP
• Nominális GDP = Reál GDP
• Jószágok és szolgáltatások termelése • Mostani árakon értékelve
135
136
Reál és nominális GDP
Reál és nominális GDP
Árak és mennyiségek Hot dog mennyisége
Hamburger ára
Hamburger mennyisége
Év
Hot dog ára
2008 2009 2010
$1 $2 $3
100 150 200
$2 $3 $4
50 100 150
• GDP deflátor • • • •
Nominális GDP kiszámítása 2008 2009 2010
($1 / hot dog × 100 hot dog) + ($2 / hamburger × 50 hamburger) = $200 ($2 / hot dog × 150 hot dog) + ($3 / hamburger × 100 hamburger) = $600 ($3 / hot dog × 200 hot dog) + ($4 / hamburger × 150 hamburger) = $1,200
2008 2009 2010
($1 / hot dog × 100 hot dog) + ($2 / hamburger × 50 hamburger) = $200 ($1 / hot dog × 150 hot dog) + ($2 / hamburger × 100 hamburger) = $350 ($1 / hot dog × 200 hot dog) + ($2 / hamburger × 150 hamburger) = $500
Reál GDP kiszámítása (2008-as bázisév)
Árszint mérője Nominális és reál GDP aránya * 100 A bázis évben =100 A mostani árszintet a bázisév árszintjéhez viszonyítja
• Infláció • Gazdaság általános árszintje növekszik
GDP deflátor kiszámítása 2008 2009 2010
($200 / $200) × 100 = 100 ($600 / $350) × 100 = 171 ($1,200 / $500) × 100 = 240
A táblázat a nominális és reál GDP, valamint a GDP deflátor kiszámításának módját mutatja egy meg egy olyan képzelt gazdaságon, mely csak hamburgert és hot dogot gyárt.
13 7
138
23
Reál GDP a közelmúltban
Reál és nominális GDP • Inflációs ráta
• A GDP adatok
• Árszint valamilyen mérőszámának változása egyik évről a másikra nézve Infláció a 2. évben =
• Reál GDP nő az idő során • A növekedés nem egyenletes
GDP deflátor a 2. évben - GDP deflátor az 1. évben ×100 GDP deflátor az 1. évben
• A GDP deflátor • Használható az infláció kiszűrésére a nominális GDP-ből (nominális GDP deflálására)
• Recesszió • • • • •
Reál GDP csökken Kisebb jövedelem Növekvő munkanélküliség Zuhanó profitok Csődök száma megnő 14 0
139
GDP – Jó mértéke-e a jólétnek?
GDP – Jó mértéke-e a jólétnek?
• GDP – “egy társadalom gazdasági jólétének egyszerű mértéke”
• GDP – jólét nem tökéletes mérője • Nem tartalmazza • Szabadidőt • Piacon kívüli tevékenységeket • Környezet állapotát, minőségét
• Gazdaság teljes jövedelme • Gazdaság teljes kiadása • Nagyobb GDP
• Jövedelmek eloszlását
• Jó élet • Jobb egészségügy • Jobb oktatási rendszer
• Mérték – inputok érdemleges felhasználásának 141 képessége
GDP és az életminőség Ország USA Japán Németorszá g Oroszország Mexikó Brazília Kína Indonézia India Pakisztán Bangladesh Nigéria
Reál GDP / fő(2005)
Várható életkor
Felnőtt írástudás (Népesség %-a)
Internet használat (Népesség %-a)
$41,890 31,267 29,461 10,845 10,751 8,402 6,757 3,843 3,452 2,370 2,053 1,128
78 év 82 79 65 76 72 72 70 64 65 63 47
99% 99 99 99 92 89 91 90 61 50 47 69
63 % 67 45 15 18 19 9 7 3 7 0.3 4
142
A fogyasztói árindex • A fogyasztói árindex (Consumer price index - CPI) • Jószágok és szolgáltatások teljes költsége • Amit egy tipikus fogyasztó fogyaszt
• Hogyan számolják a CPI-t? 1. Jószágkosár rögzítése 2. Árak meghatározása 3. Kosár árának kiszámítása
A táblázat az egy főre jutó GDP-t és az életszínvonal három másik mérőjét mutatja 12 nagyobb országra.
14 3
144
24
A fogyasztói árindex • Hogyan számolják a CPI-t? 4. Bázisév választása és CPI kiszámítása • Kosár adott évi ára • Osztva a kosár bázisévi árával • *100
5. Inflációs ráta kiszámítása • Árindex százalékos változása az előző évhez képest
1. lépés: Fogyasztók megkérdezése a kosár meghatározásához Kosár = 4 hot dog + 2 hamburger 2. lépés: Jószágok árának meghatározása minden évre Év 2008 2009 2010
Hot dog ára
Hamburger ára
$1 2 3
$2 3 4
3. lépés: Kosár árának meghatározása minden évre 2008 2009 2010
($1 / hot dog × 4 hot dog) + ($2 / hamburger × 2 hamburger) = $8 / kosár ($2 / hot dog × 4 hot dog) + ($3 / hamburger × 2 hamburger) = $14 / kosár ($3 / hot dog × 4 hot dog) + ($4 / hamburger × 2 hamburger) = $20 / kosár
4. lépés: Bázisév kiválasztása (2008) és CPI kiszámítása minden évre
Inflációs ráta a 2. évben =
CPI a 2. évben - CPI az 1. évben × 100 CPI az 1. évben 145
2008 2009 2010
($8 / $8) × 100 = 100 ($14 / $8) × 100 = 175 ($20 / $8) × 100 = 250
5. lépés: Árindexek segítségével előző évhez vett inflációs ráta meghatározása 2009 2010
(175 – 100) / 100 × 100 = 75% (250 – 175) / 175 × 100 = 43%
14 6
A fogyasztói árindex • Reál és nominális kamatlábak • Nominális kamatláb • Általában közölt kamatláb • Inflációs hatások korrigálása nélkül
• Reál kamatláb • Inflációs hatásokkal korrigált kamatláb • = Nominális kamatláb– Inflációs ráta
147
25