Mi a haszna a folyamatosan javuló hazai közlekedésbiztonsági helyzetnek?

Mi a „haszna” a folyamatosan javuló hazai közlekedésbiztonsági helyzetnek?

Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár

Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

Tartalom 1. Pár szó a folyamatos javulásról

2. Hogyan értelmezzük a „hasznot” közlekedésbiztonsági intézkedéseknél? 3. A javulás hatása a baleseti veszteségekre 4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére


2/29

1. Pár szó a folyamatos javulásról

1. ábra: A forgalomba helyezett közúti gépjárművek, a személysérüléses közúti balesetek és az ezek következtében meghaltak száma Magyarországon 1976-tól 2013-ig. (A közúti biztonság fő szakaszai)


3/29

1. Pár szó a folyamatos javulásról A 2006-tól folyamatosan és 2007-től nagymértékben javuló közúti közlekedésbiztonsági helyzet a következő fő tényezőkkel magyarázható: • tulajdonosi (ún. objektív) felelősség bevezetése; • ún. zéró tolerancia bevezetése; • az előéleti pontrendszer továbbfejlesztése; • szabálysértési szankciók szigorítása; • gazdasági visszaesés; • korszerűsödő gépjárműállomány, közúthálózat, mentés, stb.


4/29

1. Pár szó a folyamatos javulásról A tényezők hatásának szétválasztása, számszerűsítése rendkívül nehéz. Egyrészt azért, mert nagyon sok az ún. „zavaró tényező” (az egyes intézkedések nem „vegytiszta” környezetben érvényesülnek), másrészt azért, mert a hatások egy időben és kölcsönhatásban jelentkeznek. Nehezíti a tisztánlátást az is, hogy a hasznok egy része a meghozott intézkedésekhez köthető, míg más részük külső tényezőkkel függ össze. Az biztos, hogy összegezett – feltehetően egymást erősítő – hatásuk kedvező. Felmerül a kérdés, vajon kimutatható-e az a „haszon”, ami az említett intézkedések és tényezők együttes hatására jelentkezik? Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

5/29

2. Hogyan értelmezzük a „hasznot” közlekedésbiztonsági intézkedéseknél? Egy közlekedésbiztonsági intézkedés célja mindig emberéletek megmentése és sérülések elkerülése. Érthető tehát, ha „hasznuk” is csak így fejezhető ki. Mivel minden intézkedés bevezetése költségekkel jár, szükség van a „hasznok”, vagyis a megmentett emberéletek, elkerült sérülések „értékének” pénzegységben való kifejezésére, becslésére is. Kezdetben etikai megfontolások nehezítették ezeket a törekvéseket, ma már világszerte elfogadott gyakorlattá vált a közúti biztonsági intézkedések területén is a költségek és „hasznok” összemérése, vagyis a költség/haszon elemzés. Annál is inkább, mert a feladat így hangzik: hogyan menthetjük meg a lehető legtöbb emberéletet, kerülhetjük el a lehető legtöbb sérülést adott (mindig korlátozott) pénzösszeg felhasználásával? Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

6/29

2. Hogyan értelmezzük a „hasznot” közlekedésbiztonsági intézkedéseknél? A baleseti veszteségek számítási módszertanával ebben az előadásban nem foglalkozunk. Ezen a területen is számos vita, félreértés mutatkozik.

Ha azt kérdeznénk: mi a tökéletes módszertan, mennyi a pontos baleseti veszteség, azt kell mondanunk: nincs ilyen! A veszteségek mértéke csupán azt mutatja, mennyire veszi komolyan az adott ország a közúti biztonság kérdését.


7/29

2. Hogyan értelmezzük a „hasznot” közlekedésbiztonsági intézkedéseknél? Magyarország bizonyos fokig szerencsés helyzetben van, mert rendelkezésére állnak a más – közúti biztonság és közúti motorizáció tekintetében előttünk járó - országokban már kikísérletezett, bevált, bizonyított hatékonyságú, ún. legjobb gyakorlatok (best practices). Sem a sebességkorlátozás, sem a biztonsági öv, vagy a légzsák sem magyar találmány, az viszont nem kétséges, hogy ezek Magyarországon is hatékonyak. (Vannak azért magyar példák is, kevesen tudják pl., hogy a magyar származású Barényi Béla volt a passzív biztonság atyja, az energiaelnyelő zónák, a biztonsági kormányoszlop, stb. feltalálója.) Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

8/29

2. Hogyan értelmezzük a „hasznot” közlekedésbiztonsági intézkedéseknél? Az is érthető, hogy az egyes intézkedésekkel nem minden országban érhető el ugyanaz a hatás, hisz a környezet jelentősen eltérhet különböző országok esetén. A feladat tehát az, hogy a már más országokban bevált, eredményesnek bizonyult intézkedéseket a hazai viszonyokhoz igazítsuk. Az EU tagállamaiban alkalmazott legjobb közlekedésbiztonsági gyakorlatokat korábban már kutatási projekt keretében mérték fel (SUPREME), amelynek eredményei rendelkezésre állnak. A legjobb gyakorlattá való minősítés egyik kritériuma – a tudományosan igazolt hatékonyság mellett - a pozitív haszon/költség hányados volt, vagyis az, hogy a hasznok mindenképpen haladják meg a költségeket. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

9/29

3. A javulás hatása a baleseti veszteségekre A közúti baleseti helyzet javulásából adódó veszteségcsökkenést – a Magyar Közút megbízására - egy korábbi kutatás keretében határoztuk meg. Ennek során a 2007. és 2008. évi – döntően a sérültek és halálos áldozatok termeléskieséséből adódó, az ún. életminőség csökkenését, vagy elvesztését nem tartalmazó közúti baleseti veszteségeket hasonlítottuk össze. 2008-ban 20%-kal kevesebb halálos kimenetelű közúti baleset történt, mint 2007-ben. A súlyos sérüléses közúti balesetek száma 10%-kal, a könnyű sérüléseseké pedig 5%kal csökkent ebben az időszakban. A biztosító társaságok 2008-ban 9%-kal kevesebb közúti balesettel kapcsolatos káresetben jártak el, mint 2007-ben. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

10/29

3. A javulás hatása a baleseti veszteségekre A részletes számítások eredményeképpen 2008-ban az ország egészére számított közúti baleseti veszteség több mint 12%-kal maradt el a 2007. évi érték mögött. Annak ellenére, hogy a fajlagos – egy főre vetített - baleseti veszteségek alig változtak, az országos veszteségek jelentősen mérséklődtek a közúti biztonság javulásának hatására. A közúti baleseti helyzet javulása tehát kimutathatóan csökkenti a közúti balesetekből származó veszteségek mértékét is, vagyis: pénzben kifejezhető „megtakarítást” eredményez. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

11/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére A 2. ábra a biztonsági övviselési arányok hazai alakulását szemlélteti 1992 és 2013 között. Az ábrából megállapítható, hogy idén valamennyi érték meghaladta a korábbiakat. Mind az első üléseken, mind a hátsó üléseken megfigyelt arányok, mind pedig az összes ülésre értelmezett arány is nagyobb volt, mint a felmérés valamennyi korábbi évében. A növekvő trend 1999 óta tart, akkor mélyponton volt a biztonsági övviselési arány Magyarországon.


12/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére

2. ábra: Személygépkocsi-vezetők és –utasok biztonsági övviselési aránya Magyarországon 1992 és 2013. között


13/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére Ugyanilyen kedvező változások tapasztalhatóak egy másik fontos közlekedésbiztonsági teljesítménymutató, a gyermekülés használati arány esetén is. Az erre vonatkozó adatok a 3. ábrán láthatóak. Bár ezek az értékek egyértelműen kedvezőek, nemzetközi összehasonlításban még elmaradnak a legjobbak mögött. Jól szemlélteti ezt a 4., 5. és 6. ábra, ahol nemzetközi összehasonlításban értékelhetjük a hazai biztonsági öv viselési arányokat útkategóriák szerint.


14/29


3. ábra: Személygépkocsiban utazó, különböző módon védett és védtelen gyermekek arányának alakulása 1993 és 2013 között


15/29


4. ábra: Biztonsági övviselési arányok nemzetközi összehasonlításban (személygépkocsi-vezetők, lakott területen)


16/29


5. ábra: Biztonsági övviselési arányok nemzetközi összehasonlításban (személygépkocsi-vezetők, országúton)


17/29


6. ábra: Biztonsági övviselési arányok nemzetközi összehasonlításban (személygépkocsi-vezetők, autópályán).


18/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére Mivel az átlagos biztonsági övviselési arány 2013-ban Magyarországon már elérte a 86%-ot, egyáltalán nem mondható irreálisnak a 95%-os érték elérése. A biztonsági öv hatékonysága nem egyforma az egyes üléseken, de eltérő mértékben képes csökkenteni a különböző kimenetelű sérülések súlyosságát is. Rune Elvik meta-elemzése ( Elvik, Hoye, Vaa, Sorensen, 2009) szerint: Személygépkocsik vezetőülésén a biztonsági öv 50%-kal mérsékli a halálos 45%-kal a súlyos 25%-kal a könnyű sérülések gyakoriságát. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

19/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére Az első utas-ülésen a biztonsági öv védőhatása: 45%-os csökkenés a meghaltak számában 45%-os a súlyos sérültek számában 20%-os a könnyű sérültek számában És a hátsó utas-ülésen a biztonsági öv hatására: 25%-os csökkenés a halálesetek számában 25%-os csökkenés a súlyos sérültek számában 20%-os csökkenés a könnyű sérültek számában.


20/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére Hogy 2012-ben Magyarországon hányan vesztették életüket, illetve szenvedtek különböző súlyosságú sérüléseket személygépkocsiban biztonsági öv nélkül, könnyen „lekérdezhető” a hivatalos (KSH) adatállományból. 2012-ben személygépkocsi vezetőjeként biztonsági öv nélkül:

60-an halálos, 189-en súlyos, 446-an könnyű sérülést szenvedtek.


21/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére Személygépkocsi utasként, az első ülésen biztonsági öv nélkül: 12-en életüket vesztették, 72-en súlyosan, 191-en könnyen sérültek meg. Személygépkocsi utasként, a hátsó ülésen biztonsági öv nélkül: 28-an meghaltak, 70-en súlyos, 158-an könnyű sérülést szenvedtek. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

22/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére A fentiek alapján megbecsülhető a megmentett életek és elkerült sérülések száma 100%-os biztonsági övviselés esetén: Gépjármű vezetők: 60 x 0,5 = 30 halálos sérülés, 189 x 0,45 = 85 súlyos sérülés, 446 x 0,25 = 111 könnyű sérülés. Elöl ülő utasok: 12 x 0,45 = 5 halálos sérülés, 72 x 0,45 = 32 súlyos sérülés, 191 x 0,20 = 38 könnyű sérülés. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

23/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére Hátul ülő utasok: 28 x 0,25 = 7 halálos sérülés, 70 x 0,25 = 17 súlyos sérülés, 158 x 0,20 = 32 könnyű sérülés

Mivel ez a számítás 100%-os (elméleti) biztonsági övviselési arányra vonatkozik, ezeket az értékeket még meg kell szoroznunk 0,95-tel, a célul kitűzött 95%-os aránynak megfelelően.


24/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére Ezt elvégezve és összegezve a fenti adatokat, az átlagos biztonsági övviselési arány 95%-ra való emelésével még évente: 40 halálos, 127 súlyos,: 172 könnyű sérülés lenne elkerülhető Magyarországon. A korábban közzétett fajlagos nemzetgazdasági veszteségek felhasználásával megbecsülhető az a Forintban kifejezett nemzetgazdasági veszteség, amely a biztonsági övviselési arány 95%-ra való növelésével elmaradna. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

25/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére Az ehhez felhasznált értékek (Holló, Hermann, 2013.): 1 halálos áldozat: 330.000.000.- Ft/fő 1 súlyos sérült: 77.000.000.- Ft/fő 1 könnyű sérült: 850.000.- Ft/fő Kiszámítva a biztonsági övviselési arány növeléséből adódó, becsült „hasznot”: 40 fő x 330.000.000 - Ft/fő = 13.200.000.000.-Ft 127 fő x 77.000.000.- Ft/fő = 9.779.000.000.-Ft 172 fő x 850.000.- Ft/fő = 146.200.000.-Ft Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

26/29

4. Konkrét példa a költséghatékonyság becslésére összesen: 23.125.200.000 .- Ft azaz: több, mint 23 milliárd Ft.

Ezzel a „megtakarítással” szemben áll az a költség, ami a közlekedésbiztonsági tudatformálás és a rendőri ellenőrzés költsége. Ezt az összeget nem ismerem, de nagyon valószínű, hogy jelentősen kisebb, mint a 23 milliárd Forint, annak csupán töredéke lehet.


27/29

5. Összefoglalás, következtetések Ez a példa is azt mutatja, hogy a baleset-megelőzés jó „befektetés”, jó „üzlet”. Régi igazság, hogy a helyreállítás, a javítás, a rehabilitáció mindig többe kerül, mint a megelőzés. Bizonyos tehát, hogy a közúti biztonság területén végbemenő folyamatos javulás jelentősen mérsékli a balesetekből származó nemzetgazdasági veszteséget is. Másképpen fogalmazva: a „haszon” a megmentett emberéletek és elkerült sérülések mellett Forintban is kifejezhető „megtakarítást” jelent. Nemzeti Közlekedési Napok 2013, Siófok, Hotel Azúr, 2013. november 6.

28/29

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! [email protected]


29/29

Mi a haszna a folyamatosan javuló hazai közlekedésbiztonsági helyzetnek?

Recommend Documents