Melioráció
Dr. Varga Csaba
Azon fizikai, kémiai, vízgazdálkodási, műszaki beavatkozások összessége, melyeket a talaj termékenységének fenntartása illetve növelése érdekében végzünk, a szokásos agrotechnikai beavatkozásokon felül.
A fenntartható mezőgazdasági fejlődés területei: •Talajdegradáció •Nedvességforgalom szabályozása •Szennyező anyagok forgalmának szabályozása •Az elemek biogeokémiai körforgalma •Növényi tápelemek körforgalma
A termékenységét gátló tényezők •Nagy homoktartalom •Erősen savanyú kémhatás •Szikesedés •Nagy agyagtartalom •Láposodás, mocsarasodás, időszakos vízborítás •Erózió és defláció •Sekély termőréteg
Nagy homoktartalom •Kevés kolloid •Aszályérzékenység •Kis pufferkapacitás •Defláció •Gyenge víztartó képesség •Gyenge tápanyag-szolgáltató képesség
Erősen savanyú kémhatás •Al-toxicitás •Tápanyag immobilitás (P) •Gyenge mikrobiológiai tevékenység •Ionantagonizmus (H/NH4, K, Mg, Ca) révén kialakult csökkent tápanyagfelvétel
Szikesedés •Erősen lúgos kémhatás •Szélsőséges vízgazdálkodás •Belvízveszély •Aszályérzékenység •Alacsony DV •Kevés felvehető tápanyag
Szikesedés Alkalikus kilúgzás pH<8,5 Na+ + H2O + CO2→ H+ + NaHCO3 pH>8,5 Na2CO3 + H2O → NaOH + NaHCO3 pH>10 kolloidok elbomlása, szologyosodás
Szikesedés Kémiai mállás Semleges alkáli sók + CaCO3 Na2SO4 + CaCO3→ CaSO4 + Na2CO3 Szulfátredukció Geológiai folyamatok Növények elbomlása
Szikesedés Kicserélődési folyamat Na+ + Ca(HCO3)2
Ca2+ + NaHCO3
Na+
2NaHCO3
Na2CO3 + H2O + CO2
Nagy agyagtartalom •Szélsőséges vízgazdálkodás •Belvízveszély •Aszályérzékenység •Csökkent mikrobiális tevékenység •Kevés felvehető tápanyag •Nagy HV
Talajdegradációs folyamatok •Erózió, defláció •Savanyodás •Szikesedés, sófelhalmozódás •Fizikai degradáció: tömörödés, cserepesedés, szerkezetrombolás
Gyenge termőképességű talajok •Homoktalaj •Savanyú talajok •Szikes talajok •Erodált talajok •Réti és láptalaj
Talajhibák hatása •Toxikus ionok •Alacsony DV •Rossz tápanyag-szolgáltató képesség •Levegőtlenség (nem kielégítő statikai vízigény) •Akadályozott gyökérnövekedés
Meliorációs tevékenység •Talajjavítás •Talajvédelem •Öntözés •Víztelenítés •Tereprendezés
Talajjavítás
Talajjavítás célja A termékenységet gátló, kedvezőtlen fizikai, kémiai tulajdonságok (talajhibák) megváltoztatása, szerepének csökkentése.
Biológiai élet, víz és tápanyag-gazdálkodás jelentősen leromlik. Szélsőséges esetekben kedvezőtlen tulajdonság. Komplex talajjavítás.
egyszerre
több
A talajjavítás módszerei • Fizikai (mechanikai) • Kémiai • Biológiai
Fizikai módszerek • Altalajjazítás (mélylazítás): tömör vízzáró réteg • Talajcsövezés: vízfelesleg elvezetése • Lecsapolás: káros felszíni víztöbblet • Mélyforgatás: kedvezőtlen réteg feltörése és keverése. (tömött homok).!!!! • Homokrónázás: homokbuckák • Réteges homokjavítás: 40-60 cm mélyen 1-3 cm vastagon szervestrágya.
Mélyművelés • Melioratív mélylazítás • Periódikus mélyművelés
Mélyforgatás A mélyforgatás ne rontsa a művelt réteg: • • • •
Humuszanyagainak minőségét Szerkezetét és művelhetőségét Tápanyag-szolgáltató képességét Ne csökkentse a művelt réteg humusztartalmát
Mélylazítás A mélylazítás indokolt: • Közepesnél rosszabb vízáteresztés (70 mm/h), szintek vagy rétegek között jelentősen eltérő vízáteresztés • 1,35 g/cm3-nél nagyobb térfogattömeg • Legalább 80:20 víz:levegő arány • Erősen duzzadó talaj • Vízáteresztést, gyökérfejlődést gátló réteg • Erózió elleni védelem indokolja • Ha a talajcsövezés szükségessé teszi
Mélylazítás mélységének megválasztása • Az egész szelvényben tömődött talajoknál a lehető legmélyebb legyen • Talajcsövezett területeken legalább 80 cm • Dombvidéken a vízválasztó szakaszon és a lejtő oldalon a B szint aljáig, a vízgyűjtő szakaszon a lehető legnagyobb mélységig. • Ahol a C szint a felszínre került ott felesleges a mélylazítás
mészkőpad vaskőfok glej
„A”
„A” erősen „B” tömődött, rossz vízvezető
erősen tömődött „C”
Jó vagy jobb vízvezet ő
Az öntözővíz hasznosulását segíti, a talajlevegőtlenséget megszünteti
A talajcsövezés hatékonyságát javítja
humuszos, művelt réteg
rossz vízáteresztő szelvény
Vízáteresztés > 70 mm/h, a VKsz mellett mért levegőtérfogat >20%
talajvíz
A vízvezetést vagy levegő ellátást gátló, tömődött réteg megszüntetése
csapadékvíz
Mélylazítás
Talajfelszín lezáródása • • • •
Vízáteresztés Felszíni vízképződés Egyenetlen vízellátás Talajfelszín kérgesedése
víznyelés
vízátereszté s felszíni alatti folyamat
felszíni folyamat
hatótényezők fizikai romboló hatás
pórustérfogat duzzadás
eliszapolódás Javítás módja felszíni lazítás
mélylazítás
Kémiai módszerek • Meszezés: 5-20 t/ha hatóanyag • Meszes altalajterítés (digózás): legalább 5% CaCO3. Homok és szikes. 200-500m3/ha. 5-7 cm. • Gipszezés: Lúgos kémhatású szikeseken • Kombinált eljárás: mész+gipsz • Lignitporos: szoloncsákos szikes 60-350 t/ha.
Biológiai módszerek • A termesztett növényzet segítségével. • Zöldtrágya
Savanyú nem szikes talajok javítása • 2 300 000 ha. • Kialakulásuk oka: folyamatos erős kilúgzás vagy savanyú talajképző kőzet, savanyító hatású műtrágya, légköri savas üledék. • Erdő, réti, öntés, homok talajok.
Savanyúság káros hatásai • Nincs tartós morzsa, tömör, rossz víz és levegőgazdálkodás • Toxicitás, P! • Vontatottabb az ásványosodás, a nitrifikáció visszaszorul.
Javítóanyag szükséglet • Hidrolitos aciditás: 20 cm +……. • Megkötött H ionok mennyisége: H· M · E · ρ 10 KA · y1·1,74 100
H=0,62·y1
[t/ha] [t/ha]
A meszezés hatása • • • • • • • • •
Ca ionok mennyisége nő Csökken a savanyúság Csökken a fitotoxicitás Romlik a legtöbb mikroelem felvehetősége Javul a talajszerkezet Szervesanyag minősége jobb Csökken a cserepesedés Élénkebb talajélet Jobb műtrágya hasznosulás
A meszezés hatása • • • •
0,5-1,0 t/ha +30-40% Csökkentett adag Tartamhatás 6-10 év
Savanyú talajok •Barna erdőtalajok •Nem karbonátos réti és öntés talajok •Lejtőhordalék talajok •Kilúgzott csernozjom •Váztalajok
Savanyúságot hordozó anyagok Agyagásványok: pH<4 adszorbeált H+ pH 4-5,5 adszorbeált Al3+ pH 5,5-7,5 állandó töltések AlOH rétegrácsok szélein, törésfelületein AlOH rétegrácsba beépült Al és FeOH-ok pH 7,6 SiOH-ból lelépő H+ Kovasavak, Al és Fe-oxihidrátok
Savanyúságot hordozó anyagok Szervesanyag: OH
O
+ 2H+ OH
O
Savanyúságot hordozó anyagok Szerves és szervetlen savak: •Növényi maradványok oxidációja •Csapadék •Műtrágyák pH 4-4,2 H2SO4, Al3+, H+ pH 4-5,2 pH 5-7
humusz, Al3+, H+ humusz-COOH, Al2(SO4)3
pH 6,5-9,5 szervesanyag-fenolos pH>9 alkohol, humusz, gibbsit
A talajsavanyodás káros következményei • • • • • • • •
Kationok immobilitása Ca, Mg, K egyensúly megbomlik, relatív hiány Fémek (Al, Fe, Mn) toxikus felhalmozódása Egyes elemek (P, Mo) lekötődése felvehetetlen formában A nitrogén és a foszfor szolgáltató képesség csökken (telítetlen humuszanyagok keletkeznek) A telítetlenség fokozódik Romlik a szerkezet, a víz- és levegőgazdálkodás, valamint a művelhetőség Csökken a műtrágyák hatékonysága
Típus GYHH Kis pufferkapacitás
KOBE NYEHÖ RBET ABET PSBE
Nagy pufferkapacitás
ÖRT, RT LHT, LRT
Humusz Fizikai ellátott. féleség Igen gyenge Gyenge közepes
Káros Savany.
Mésztr.
Fenntar.
HO VH HV
y1 =7-8
féladag
y1 = 4-6 pH<5,6 y1 és pH
VÁ AV
jó Igen jó
Melior.
AGY
y1 >10
Teljes adag
y1 >8 pH<5,6
Mésztrágyázás szükségessége • • • •
Növénytáplálás (0,3-0,8 t/ha/év) Antagonizmus Toxikus fémek Mélyművelés növeli a kilúgzást
Mésztrágyázás 2 t/ha-nál nem nagyobb mennyiségű CaCO3 talajba juttatása. Célja: 3. Az ellátottság javítása, a káros talajsavanyúság kialakulásának megakadályozása (1 %.) 4. A nagymértékű savanyúság és a Ca hiány csökkentése.
Mésztrágyázás •
Ha nem volt melioratív meszezés, pedig a talaj paraméterei alapján szükség lenne rá. (KA<35 és y1 >4,6 vagy KA>35 és y1>8,0 vagy van y2)
•
Mindig ha a pHKCl kisebb mint 5,6.
•
A melioratív meszezés hatásának fenntartására (3 év)
Talajtani szempontok IV. Szántóföldi termőhelyi kategóriába tartozó talajoknál • Humuszos homok • Kovárványos barna erdőtalaj • Homokos nyers öntéstalaj • Homokos, humuszos öntéstalaj • Homokos réti talaj pHKCl 6 alatt ha az y1>4 vagy y2
Talajtani szempontok II. Szántóföldi termőhelyi kategóriába tartozó talajoknál • Agyagbemosódásos barna erdőtalaj • Barnaföld • Lejtőhordalék talajok pHKCl 6 alatt ha az y1>8 vagy y2
Talajtani szempontok III. Szántóföldi termőhelyi kategóriába tartozó talajoknál • Pszeudoglejes barna erdőtalaj pHKCl 6 alatt ha az y1>8 vagy y2
Növénytermesztési szempontok • • • • • • • • •
Lucerna Cukorrépa Hüvelyesek Repce Takarmánykeverékek Kukorica Búza Árpa Burgonya
Mészadagok mésztrágyázáshoz és fenntartó meszezéshez pHKCl 5,6-6,0 KA
Hidrolitos aciditás (y1)
pHKCl <5,6 4-8
8-12
12-16
16
CaCO3 hatóanyag t/ha <38
1,0
0,4-0,6
1,0
1,5
-
38-50
1,5
0,4-0,6
1,5
2,0
2,0
50<
1,5
1,0
1,5
2,0
2,0
Mésztrágyaadagok A számított mésztrágya adagot minden kiadott 100 kg/ha műtrágya hatóanyag után meg kell növelni alábbiak szerint: Ammónium-nitrát Ammónium-szulfát Karbamid Kálisó
160 kg/ha CaCO3 540 kg/ha CaCO3 180 kg/ha CaCO3 160 kg/ha CaCO3
Mésztrágyaanyagok •
Péti mész: 84 % CaCO3
•
Cukorgyári mésziszap: 38-50 % CaCO3 10-15 % szervesanyag
•
Lápi mész: 45-55 % CaCO3
•
Lágymészkő őrlemények: 90-95% CaCO3
Mésztrágyázás ideje, módja Vetéssel egyidőben a mag közelébe. Talajbakeverés csak a vetés mélységéig. Növényzettel borított talajra is lehet. Őszi vetésűeknél kora tavasszal. Tavasziaknál és évelőknél vetéskor vagy a vegetációs időszak elején.
Mésztrágyázás ideje, módja MÓD
CÉL
Melioratív Eredetileg vagy a kilúgzás által meszezés savanyú feltalaj kémiai javítása Fenntartó meszezés
A melioratív meszezés hatását fenntartó, a Ca-hiány újbóli kialakulását akadályozó meszezés
Mésztrágyázás
Ca ellátottság javítása (0-2%), káros savanyodás megakadályozása. A nem javított talajok káros Ca-hiányának és savanyúságának csökkentése.
TARTALOM Nagy mennyiségű CaCO3 egyszeri talajba juttatása Talajvizsgálatok alapján szükséges kisebb mennyiségű CaCO3 kijuttatása Az agrotechnikába beépített tervszerű CaCO3 kijuttatás (2 t/ha.
Teljes értékű meszezés
Biztosítja a mészigényes és a meszezésre pozitívan reagáló növények biztonságos, zárt növényállományt adó termesztését.
Terméstöbblet (GE t/ha/év) 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 1-4 év
5-8 év
1-4 év
féladag
5-8 év teljes adag
cukorrépa
kukorica Forrás: Blaskó
Terméstöbblet (%) 70 60 50 40 30 20 10 0 10%
25%
50% lucerna
őszi búza
100% Forrás: Blaskó
Szorzótényezők a mészadag számításához KA
Szorzótényező
<30
0,35
31-37
0,5
38-42
0,7
43-50
0,9
51-60
1,0
60<
1,2
A meszezőanyagnak a talaj felső rétegébe történő keverése 1. Mélylazítás 2. Műtrágya bedolgozása, szervestrágya kijuttatása 3. Mélyforgatás 4. Meszezőanyag kijuttatása 5. A meszezőanyag sekély bedolgozása
A meszezőanyagnak a növényzettel borított talajfelszínre kiszórása 1. 2. 3. 4. 5.
Lucerna II-V. +20-25% Őszi búza II-III. + 10-14% Repce II-III. + 12-16% Rugalmasabban kivitelezhető Már néhány hónap múlva is tapasztalható a hatása
A meszezőanyagnak a talaj mélyebb rétegeibe juttatása • •
30-60 cm 25-40 t/ha CaCO3
• •
Teljes vagy másfélszeres adag Lucerna
A meszezés és a műtrágyázás kapcsolata 1. A növekvő mészadagok és a műtrágyázás közötti kapcsolat egyértelműen pozitív barna erdő- és egyéb alacsony kolloid tartalmú talajokon féladagú meszezésig. 2. Sok agyag és humuszkolloidot tartalmazó talajoknál ez a pozitív összefüggés csak teljes adagú meszezés esetében áll fenn.
A meszezés hatása a növényre 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Javul a tápanyagfelvétel Nő az összN és a fehérje tartalom Nő a termésátlag Nő a felvehető P mennyisége Csökken a felvehető K Szár/levél arány javul Élénkebb gyökérfejlődés
Karbonátos kőzeten kialakult kilúgzott savanyú barna erdőtalaj mésztrágyázása Vízválasztó szakasz A B C
lejtő
olda
Mésztrágyázni kell
Fele s
lege
s va
l
Vízgyűjtő szakasz
gy k
áros
Mésztrágyázni kell
Savanyú és tömődött talajok • 60-80 cm mélylazítás elérheti a vizet jobban vezető réteget + Ca • Mélyebben elhelyezkedő tömődött réteg
Szikes talajok javítása • 600 000 ha, de kb. 1 000 000 ha. • Kedvezőtlen fizikai, kémiai tulajdonság, kémhatás, víz, tápanyag-gazdálkodás.
Gyengén savanyú feltalajú szikes • Meszezés, digózás. • Ha az y1 8 fölötti akkor a savanyúságot is tompítani kell. • altalajjazítás Na· M · E · ρ 10
[t/ha]
Gyengén lúgos feltalajú szikes • pH= 7,5-8,5 • Gipsz vagy kombinált • Foszforgipsz, lignitpor • 1 mgee/100g Na 10 cm 1,3 t gipsz. f · Na· M · 86,1 · ρ 10
gipsz [t/ha]
Lúgos feltalajú szikesek
• • • •
8,5 felett Csak savanyúan ható anyagokat Költséges, vízrendezés, talajművelés. Gipsz, lignitpor.
Mélyebb rétegek javítása
• A: CaCO3 • B: gipsz
Csoport
Besorolás
Javítási eljárás
Gyengén Sztyeppesedő réti savanyú szolonyec, feltalajú szolonyeces réti
Meszezés Digózás
Gyengén Nem karbonátos lúgos közepes és kérges feltalajú réti szolonyec Meszesszoloncsákos Lúgos közepes és kérges feltalajú réti szolonyec, szoloncsákszolonyec
Kombinált Gipszezés mélylazítás vízrendezés
Gipszezés Lignitezés egyéb
Felszíni mélylazítás vízrendezés
Lazítás?
Hatása • • • • •
Csökken a Na Kedvezőbb kémhatás Jobb szerkezet Sók lemosódnak Tápanyag-gzadálkodás javul.
Homok talajok javítása • 350 000 ha. • Víz, tápanyag
Eljárások • Réteges homokjavítás: 40-60 cm mélyen trágyaréteg 2-3 cm. • Mésztartalmú anyagok • Meszes homok javítása: nagy szervesanyag tartalom, kevés Ca. Tőzeg, savanyú lápföld, lignit.
A trágyázás talajkémiai hatásai • • • •
Kémhatás Sótartalom Redox viszonyok Tápanyagok mobilizálódása
kémhatás Savanyodás v. lúgosodás • Hidrolízis • Fiziológiás savanyúság • Kicserélődési savanyúság
kémhatás közömbösítés 1 kg NH4NO3
1 kg CaCO3
1 kg karbamid
1,2 kg CaCO3
1 kg (NH4)2SO4
1,2 kg CaCO3
Fizikai hatások • Levegőzöttség, vízelnyelés, porozitás • Vízkészlet hasznosulás • A megkötött NH4 és K-ionok mérséklik a vízmegkötést és a duzzadást, csökken az erózió és az agyagbemosódás • Ca javítja a szerkezetet
Az öntözés kedvező hatásai a talajra • • • •
Nő a DV Talajvédő hatású Hígul a sóoldat, kilúgzás Élénkül a talajélet, javul a tápanyagok felvehetősége
Az öntözés kedvezőtlen hatásai a talajra • Káros víztöbblet, kimosódás, talajvízszint emelkedés, redukció • Rombolja a talaj szerkezetét • Tápanyagok mélybe mosódása, redukció • Másodlagos rétiesedés, láposodás és szikesedés
Kritikus talajvízszint Az a talajvíz mélység, amely az adott körülmények között még nem idéz elő szikesedést.
Talajvízszint [m]
4
3
2
1
0 0
1
2
3
4
Talajvíz sótartalma [g/l]
5
6
7
Öntözhetőségi kategória
I. Öntözésre javasolt II. Öntözésre feltételesen javasolt III. Öntözésre nem javasolt
I. Öntözésre javasolt • Folyóink jelenlegi árterületei • Mély talajvizű (6 m) területek • Jó drénviszonyok, 4 m-től mélyebben lévő, kis sótartalmú 1000 mg/l talajvíz • A talajvíz hatásától mentes homoktalaj
II. Öntözésre feltételesen javasolt • Megfelelő minőségű öntözővíz • A talajvíz szint mélyebben van mint a kritikus talajvízszint • Vízrendezés szükséges
III. Öntözésre nem javasolt
• Káros folyamatokhoz vezet • Megszüntetésük igen költséges
AZ ERÓZIÓ A víz káros romboló munkája. Természetes Gyorsított Formái: • Felületi (réteg) • Mélységi (vonalas)
Felületi (réteg) erózió Kis energia. Formái: • Rejtett: VKmax pépesedés • Csepp: morzsarobbanás • Lepel: néhány mm-es pusztulás • Talpas: a művelt rétegig. 30-70%
Mélységi (vonalas) erózió Nagy energia. Formái: • Barázdás: művelt rétegtől mélyebb 40-100 t • Árkos: oldalirányú elsodrás 40-100 t • Vízmosásos: erodált hossz, legfejlettebb
Az erózió kiváltó tényezői Csapadék • Mennyiség, intenzitás, időtartam, hevesség, cseppnagyság, hóolvadás. Lejtő: • Meredekség, hossz, alak, kitettség
Magyarország lejtőkategóriái
1% 1-5% 5-10% 15%-
Az erózió befolyásoló tényezői • • • •
A talaj nedvességi állapota A talaj vízgazdálkodása Talaj szerkezete Növényborítottság
Az erózió okozta károk • Talajpusztulás: 1 mm = 14 t • Tápanyagveszteség 0,75-2 t humusz vagy 1,2-3,5 t NPK műtrágya • Vízveszteség • Terméscsökkenés: 20-80%
Talajaink szervesanyag készlete
t/ha <50 50-100 100-200 200-300 300-400
Magyarország talajainak erodáltsága
Nem Kissé Közepesen Erősen Lerakás
Az erózió elleni agrotechnikai védekezés • Művelési ág szakszerű megválasztása • Táblásítás • Talajvédő termesztéstechnológia
A művelési ág megválasztása a lejtés mértéke alapján • Szántó: 17% • Szőlő-gyümölcs: 17-30 % • Erdő: 30% -
Szántóföldi művelésre való alkalmasság
Nem szántó Legalkalmasabb Kevésbé Legkevésbé
Táblásítás Hossza legyen a lejtőre merőleges! Szélesség: hossz = 1:4-10 Max. hossza: • 100-150 m gyengén • 150-200 m közepesen • 200-300 m erősen
Termesztéstechnológia Talajművelés szabályai, módja. • Szántás iránya, mélysége • Forgatás? Forgatás nélkül? • Minimum tillage, reduced tillage, conservation tillage (No till, ridge tillage, strip tillage), mulch tillage. • Elmunkálás
Termesztéstechnológia Tápanyag-utánpótlás: • • • •
Bedolgozás mélysége Heterogenitás Szervestrágya Zöldtrágya
Termesztéstechnológia Növényzet védő hatása Állománysűrűség, árnyékolás (LAI), tenyészidő. Jó: füves here, herefélék, kaszált gyep, évelő pillangós takarmánynövények. Közepes: Őszi kalászos gabonák, repce, takarmánykeverékek, szudánifű, silókukorica, sűrű vetésű és tavaszi növények. Gyenge: borsó, bab, szója, bükköny, dohány, kukorica, burgonya, napraforgó.
Az erózió elleni védekezés erdészeti feladatai • Erdősítés, felújítás • Vízmosáskötés, víznyelő erdősávok létesítése • Talajvédő cserjesávok, véderdők kialakítása
Az erózió elleni védekezés műszaki feladatai • • • •
Úthálózat Sáncolás Terasz Vízmosáskötés
Úthálózat • • • • •
Lejtő megszakítása Vonalvezetés Keresztszelvény Vízlevezetés Vízmennyiség, sebesség, forgalom
Sáncolás • Mesterséges hullámosítás a beszivárgás segítése és a lezúduló víz visszatartása érdekében. • Formái: – – – – – –
Vízszintes sáncok Lejtős sáncok Keskeny alapú Széles alapú Átművelhető Nem átművelhető
Teraszok Víztartás Vízlevezetés Eséscsökkentés
Vízmosáskötés • Megszüntetés feltöltéssel • Fenéklépcsők vagy hordalékfogó gátak
fenékgát
Vízmosáskötés
feltöltés fejgát hordalékfogó gát
Surrantó
DEFLÁCIÓ A SZÉL KÁROS ROMBOLÓ MUNKÁJA Laza, kiszáradt felületű talajok. Porosítás. Homokverés
A deflációt kiváltó tényezők • Szélsebesség • Örvénylés • A terület hossza
A deflációt befolyásoló tényezők • • • • •
Talajszemcse mérete Nedvességi állapot Növényborítottság Szervesanyag tartalom Szerkezetesség
Defláció formái • Szélfodor • Szélbarázda • Bucka és dűne
Védekezés a defláció ellen • • • •
Termesztéstechnológia Szervestrágya Talajművelés Mezővédő erdősávok
Homoktalaj hasznosítása melioráció után
Művelési ágak Szántó 1% feletti humusz, kevésbé defláció-érzékeny. Futóhomok Savanyú Meszes Rozs, dinnye, burgonya, dohány, csillagfürt, bükköny, csalamádé
Rozs, dinnye, burgonya, dohány, cirok, somkóró, bükköny, csalamádé, napraforgó
Humuszos homok Savanyú Meszes Búza, árpa,kukorica, napraforgó, repce,hagyma, káposzta, paradicsom, gyökérzöldség
+ lucerna, paprika, baltacim, borsó
Művelési ágak Gyümölcs 1% feletti humusz, kovárványos barna erdőtalaj.
lepelhomok,
Almástermésűek→ pH 6-7 Kajszi, meggy, szilva → mészigényes Őszibarack, cseresznye → jobb humuszos homok
Művelési ágak Szőlő → asztali bor, csemege szőlő Gyep → magasabb talajvíz Erdő → defláció
Talajművelés Futóhomok Gyűrűshenger Kultivátor Ásóborona Szántás és mélylazítás közvetlenül vetés előtt
Humuszos homok Gyűrűshenger Szántás Szántás tavasziak ősszel is
alá
Trágyázás
• • • •
Féladag istállótrágya Zöldtrágya Hígtrágya Műtrágya (kémhatás)
Szikes talajok melioráció utáni hasznosítása
Művelési ágak • Szántó: közepes és mély réti szolonyec, sztyeppesedő réti szolonyec • Nem termeszthető: szója, cukorrépa, burgonya, kender, rostlen, dohány, vöröshere, vízigényes zöldségek.
Művelési ágak • Gyep: gyengébb szikeseken • Erdő: akác, kocsányos tölgy. Kérges, közepes és mély réti szolonyec, sztyeppesedő réti szolonyec • Szőlő-gyümölcs: nem • Halastó!!!!!!
Talajművelés
• • • •
Mélylazítás Szántás az A szintig Durva elmunkálás Perc talaj
Trágyázás
• Féladag istállótrágya 4 évente • Műtrágya
Réti talajok melioráció utáni hasznosítása
Művelési ág • Szántó: 100 cm-től mélyebben fekvő talajvíz. \ burgonya, dohány, zöldségfélék • Gyümölcs: körte, bogyós, szamóca • Gyep: legjobb • Erdő: csak a mélyebb fekvésű területeken, vízigényes fafajok
Talajművelés • • • •
Mélylazítás Kevés forgatás, kevés menet Szántást nem elmunkálni Perc talaj
Trágyázás • Műtrágya • Istállótrágya • Melioratív K
Barna erdőtalajok melioráció utáni hasznosítása
Művelési ágak Művelési ág Agyagbemosódásos barna erdőtalaj Pszeudoglejes barna erdőtalaj Kovárványos barna erdőtalaj Barnaföld és csernozjom barna erdőtalaj
Szántó, gyep, erdő, gyümölcs Gyep, szántó
Kultúra
Rozs, búza, zab, burgonya, lucerna napraforgó, kukorica,vöröshere, takarmánykeverék, Szántó, gyep, dohány csillagfürt, szőlő, gyümölcs, kender erdő Szántó, szőlőgyümölcs
Talajművelés
•B szint vízáteresztő Forgatásos művelés a Durva elmunkálás
képessége humuszos
gyenge rétegig
Trágyázás
•Semlegesen vagy lúgosan hidrolizáló műtrágyák +K
