MÉHÉSZETI KÖZLÖNY AZ E^DÉLÍ^ÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE. TIZENÖTÖDIK
ÉVFOLYAM.
SZERKESZTI:
Dr. B Á L I N T SÁ NDOR
KOLOZSVÁR. 190Ö. AZ E G Y L E T T U L A J D O N A GÁMÁN J. ÖRÖK. KÖNYVNYOMDÁJA,
108067
1
TARTALOM. I. Egyleti ügyek. Lap
Egyesületi Kérelem a , Közgylési Egyesületi
élet. Wíeder József Méhészeti Közlöny olvasóihoz meghívó élet . . . . . . . .
.
.
75, 160 . . , 265 289 . . . . 290
II. Szakczikkek. vTisztelt olvasóinkhoz I Teendők a méhesben. Valló János . . . . . . . . 2, 53 Visszaemlékezés a szegedi méhész-kongresszusra. Simay L. Tivadar 6 A kaptárokról. Valló János . . g, 26, 59, 9 4 , 120, 151, 173 Meltose 17 Az olasz méh . . . . . . . . . 17 A méhek meglátogatása télen. Baka József . . . . . . 25 A méh vadászata . . . 33 Utóhangok a szegedi méhészeti kongresszusról. Kezdő Méhész 34 A vén lépek sejtjei s z ű k e k é ? Tulipán József .....38 A méhek kártétele a szőlőben. Dr. Hilbert Iván . . . . 56 Védekezés a méhszurás ellen Wimmer János 67 A méhek gondozása. Valló János 87, 146 Miből áll az összetett k a p t á r . Dr. Hilbert István . . . . 89 Mézbor szőlővel 100 Miként változott m e g a »Királymező* méhészetének képe roi H é t anyáju méhcsalád. Valló János . . . .....119 A Neiszer-féle k a p t á r 128 Az alany ás állapot kezelése. Dráveczky Gusztáv . . . . 147 Chisseliscopium. Figyelő 155
A hőmérsék befolyása a nich.k tojásaira, á l c á i r a és bábjaira 170 » H o g y kezelje a kis gazda méheit, h o g y jövedelmező l e g y e m 178 A méhész teendője. Valló János 194, 216 A méhek szine . . . . 194 Tesznek-e a b o g a r a k különbséget a szinck között? . . .196 A németbirodalmi méhészeti t ö r v é n y 198 Miért üres a méhes? Valló János 217 A n y á s i t ó készülék . 220 A zavarás befolyása a méhekre olyan káros-e, mint általá ban vélik ? , • • 223 A fiasitásrothadásról való ismereteink története . 224 A méhészet Afrikában 226 A k a p t á r o k szellőzéséről • . 228 Honnan kerül a hangyasav a k a p t á r levegőjébe ? V. J. . . 241 A méhesek téli fűtése. Pohánka Ödön 244 A német, osztrák és m a g y a r méhészek 45-ik vándorgyűlése Klagenfurtban augusztus 12—17. napjain 251 Az okszerű méhészkedés köréből. Józsa Sándor . . . . 266 <• H o g y a n lett belőlem méhész? Bede Károly . . . . 270, 291 A okszerű (rationalis) b t - és áttelelés s az őszi spekulativus etetés 271 Egyről-másról. Prónay Albert 275 Visszapillantás 290 A méhsör 294 Külföldi méhészkiállitás a párisi nemzetközi kiállításon . . 295 A méhészek internationalis congressusa 298
III. Vidék. A komáromi méhészek I V . vándorgyűlése
Molnár Máté
.
201
IV. Szemle. A hires »nördlingeni« méhészeti lap. — A propolis. — A z idény Californiában 1899-ben A méhész mint kereskedő. — A méhészet Abessiniában. — A méhek télen is cserélnek anyát. — Praktikus. — A méhészet Oroszországban Kalifornia méhészete. — A méhészet Dél-Afrikában . . . A méhek rablásáról. — A méz fontosságáról- — A c?eh-
19
39 70
országi vasutak. — A japáni méh. — A p o h á n k a méze lése és nem mézelése -- Oroszországi adatok. — A méhészet Szibériában. — A méhesek tüz ellen biztosítása. — Kölcsönös biztosítás. — A fiasitáshoz szükséges m e leg. — A n y a m é h e k nevelése. — Különös méhek. — Mi a méz ? — A legveszedelmesebb méhellenség. — Dickel Ferdinánd. - - A méh mérge • . . Braziliából. — A külföld a m a g y a r méhészetről — A méhek és a hideg. Ausztria méhészetének történetéből. —- A napfogyatkozás és a méhek Hogyan serkentik Belgiumban a fiókegye sületeket taggyiijtésre. A méh és a korán. — A méhek haszna a gyümölcsösben. - E g y méhcsalád téli élete. — Rideg,, törékeny, régi műlép. — A lépben döglött mé hek — A cosso-növény. — Mézárusitás Francziaországban — Az idén — Herelép a fészekben. — Hamisított méz — Száraz ürülék. — Olaszországból. — A méhé szet a párisi világkiállításon. . . . . . . . . . . A méh és a gyümölcstermelés. — A méhek és a tőlük hor dott terhek súlya. — A méhek és az arzénes szerekkel permetezett gyümölcsfák . . . . . . . . . . . A fekete fiasitás. — Nemzetközi kiállítás. . . . . . . . Amerikai curiosum. — A méhészet* Palacstinában. — Őszi mézelő növények. — A formaldchyd. — Langscroth-cmlék Az idei mézsziiret — A párisi méhészeti kiállítás . . . A méhészet állása E u r ó p á b a n . — A m a g y a r méz ellen — A párisi nemzetközi méhészeti kiállításból. — Melyiknek van igaza ? — A műlépprés. — A méhek téli lélegzéséről A Dickel-féle elmélet — A méhek Indiában és Malaisiában. — A méhészet hanyatlása. — A Leípz. T a g b l . adatai. — Méhészet Cuba szigetén ;
I0t 131
157
182 204 23o 256
278
3oi
V. Vegyesek. A p a t k á n y o k elűzésére jó szer. — Méhlakások bevonása. — A méhek téli mézfogyasztása. — Téli etetés — Mennyi ideig petéznek az á l a n y á k ? . . . . . . 2 0 Ú t m u t a t á s . — F e h é r b o r szintelenitése. — A würzburgi mé hészet. - Legjobb szer a méhtetü ellen, — L a p u n k . - -
Boros palaczkok - - Novemberi raj. — A , biborhere. — Méhszurás rekedtség ellen. — A mézes viz. — Jó mézelő n ö v é n y . — A svájezi méhészek. — Gersténg. — Télen. — Az ember és a méhek éjjeli álma. — A méz, mint gyógyszer. — A k a p t á r o k távolsága a föld színétől A k a p t á r b a n m e g s ű r ű s ö d ö t t vízgőzök ártalmas sága. - A műlépek ridegsége és törékenysége. — Fiasitásrothadás. — A n g i á b a n . — A tüskés laptaborz . . M. kir Mezőgazdasági Mnzeum. — Szőlőink j ö vedelmét fokozhatjuk. — Uj műlép. — Rablás megaka dályozása . . U t a s í t á s a jég elleni védekezéshez. •— Minta méhészgazdaság Gödöllőn. — Hova menjünk, h í a fővá rosba utazunk? — A » Zoológiai L a p o k « Olvasóinkhoz. — A méz felhaszálása gyümölcs bor készítésénél. — Vándorgyűlés. — Fajtiszta olasz méhek. — Uj méhlakás. - A méhek. — Melyik kap tárból jött a raj ? — Málnaméz. — Viaszflastrom. — Műlépet megerősitni kasokban. — Boszniában. — Vegy tiszta méz. — Krajnai olasz korcsak Erdélyrészi tenyészkiállitás. — K i s é r k t ü g y i Köz lemények. — V á n d o r g y ű l é s . — Nemzetközi kertészeti kiállítás Budapesten. — A • Mauthner útmutatója. — A kisgazda k ö n y v t á r a . — Kristályosodott méz pergetése. — Para-kő lemez. —- Műméz. — A világ l e g n a g y o b b méhészete. — Összeszállt rajok szétválasztása, — A chilii méz nem méz . . . K á r p ó t l á s a hadgyakorlatok káraiért. — A m. kir. földmivelésü^ yi minisztérium kiadványai. — Hirek a párisi kiállításból. — Praktikus tisztító szűrő — A ki pergetett lépek lenyalása. — Tarlózás. — Méhszurás ellen A propolis száj- és körömfájás ellen. — Viasz kenőcs égési sebre. — A propolisin gyógyító ereje. — Mézeltartás. — Műméz. — G y ö n g e családokat egyesitni. — A z a n y a tütülése. — A z őszi serkentő etetés — Ká bító szesz. — Allatok világa. . . . D r . Bálint Sándor. — A z 1900-ik évről. — Méh-
kenyeres lépek eltartása. — Influenza ellen. — Ingyért k a p h a t ó füzetek. — Egyszerű szer a h a n g y á k ellen. — Különvonatok a méneknek. — A viaszkenőcs égési sebre. •— A z Országos M a g y a r Kertészeti Egyesület. — I r o dalmi esemény. Árjegyzék. — L a m p e l R ó b a r t
281 304
Irodalom Szerkesztői izenetek
VI. 21, 44, 77, l i o , 134, 181, 254, 3o4 23, 79, i3S, i63
Válasz Hollefreund úréknak
Bacskay Sámuel
Személyi hir Értesítés
43
79 162
r
r
MÉHÉSZETI KÖZLÖNY. XV, éYlolyam,
1900.
Január.
L. szám.
Legolcsóbb hirdetés! a „MÉHÉSZETI KÖZLÖNY"-ben, Garmond soronként 16 Egy egész oldal egyszeri hirdetése Egy féloldal > > Egy negyed oldal » >
fillér. . 6 kor. — fill. . 3 kor. — fill. - I kor. 60 fill.
Egyleti tagoknak és féléves hirdetőknek 20%-al, egész éves hirdetőknek 25%-al olcsóbb. A kit airéeUs 4élkui»it u m k t a t IS fillér. Egyleti tagikiak 2 sorig iajyei Hirdetés dijak előre küldepdök be.
Hirdetéseket elvállal:
a „MÉHÉSZETI KÖZLÖNY" kiadóhivatala Kolozsvárt, TI. ker. Fo*-utcza 29.
1
HORVÁTHY GYULA
1
1 kereskedelmi méhészetében Zemplén-Szinnán t % kaphatók: %
| •4 "3
kaptarak, k e r e t e k és egyéb méhészeti eszközök. | Árjegyzék ingyen és bérmentve.
& 1—12
fi*
Megrendeléseknél kérjük a M é h é s z e t i K ö z l ö n y r e h i v a t k o z n i .
Apró hirdetések. E rovatban az erdélyrészi méhészegylet tagjai 2 sorig inygen hirdethetnek; ezen felül minden félhasábos petit sor 4 kr. A kik nem tagjai a méhész egyletnek, soronként 8 krt fizetnek.
VASÁRÓL. Csurgatott és pergetett mézet Lerner
V i l m o s , G y ö n g y ö s . Minta küldendő. Keresek e g y nős végzett vinczellért, ki a méhészet, szőlémívelés, gyjimölcsfatenyésztés é s konyhakertészetben jártas Aajánlkozások Schilling Ottó kii".,- k ö z j e g y z ő h ö z Szamosujvártt, kül dendők. K e ' r - é s - a z o n n a l i felvételre nős, gyer mektelen méhészt, ki a gyümölcskert é s ' á e t e t ' s szőlőmivelest is érti, %H)0tifa—- '4' 0 korona évi fizetés, lakás, íűtés, fa, világítás mellett s a tiszta jövedelem 5 % a jutalmul, C z é d 1 é r :
J á n o s ü g y v é d Uács-Zombor. Vészen bármily, keretű kipergetett lé pet C z é d l e r J á n o s ügyved Bács-. Zombor.
Pergetett mézet Nagy
János,
Bonyha, kilója 50 kr.
Dzierzon-kaptárokat Ködmön
G á b o r , Karczagon darabonként 3 frt.
Méz-pergetöt, méztartó bá dog edényt jutányos árban Z e i l e r G é z a ? * b á d o g o s , Kolozsvárt (Mátyás király-uteza 4 . ) U g y a n ő elvállal mindennemű bádogos
munkát. Javításokat jutányos/~árón, , pontosan ' teljesít. - Árjegyzéket kívá natra küld bérmentve
Bodor-féje kaptárt á 1 frt 50 kr. ' Biedermann Ferenqa,. Rákóczy-út 10. sz.
ELAD. J
B a l o g h G e r . g « l y Hódmező Vásár helyen .b0..rkeiet» telelésre vaJó. lépes mezét. Kilója 60 kr. bérmentetlenül.
30. méhcsaládot Bodor-féle kaptárban, á 7 frt, elad Á c s L a j o s Felvjnczen
Pergetett mézet 12 mm. pergetett mézet á 4 5 frt. Kí vánatra mintát küld F re n n e r I s t v á n O-B-e c s e n ,
'Méh-családokat Bodor-féle kaptárban B a r a b á s S á n d o r , Brassó.
100 méhcsaládot P i n k e r t J ó z s e f , Béga-Szente yörg y o n és pergetett mézet' kilomázsánkint IÜ frt.
Ara
MÉHÉSZETRŐL küld: JOÓ István feer
méh.feíepétiől
^ KOMÁROM,
Friedland,
PROKOP JÓZSEF (A régebbi Prokop és Schult Kereskedelmi méhtelep. Műlékek csak a legkitűnőbb Ausztriai és Magyarország nemű gyár villanyos erőre Viaszot s régi lépépitményt szek vagy becserélek. Mamegjelent árjegyzékemet ki küldőm. Sürgöny czim
í
Halálozás
^ Dzierzon-íél&Vf.
miatt
kaptár
Csehország.
czég egyedüli tulajdonossá.) lépgyár. Méhesgazdasági kel minőségben gyártatnak területén a legnagyobb ily es világításra berendezve, bármily mennyiségben vegyar. német és csehnyelven vánatra irigyen és bérmentve Prokop Friedland, Csehország, (l —12.>
r e n d k í v ü l o l c s ó á r o n 12 darab I » k é s z r e j t e k k e l e g y ü t t ELADÓ.;
A k ö r n y ' k b e l i e k n e k a/, a z e l ő n y ö k hogy méhcsaládokkal együtt kaphatják.
is m e g van, •«
S / ó v a l v a g y i r á s b a i é r t e k e z h e t n i ö z v . Kuhcz Afaj'os-
néval Mező-Petri,
u. p . Szaniszló.
V
, '"
FÉRFI-, FIU- ÉS GYERMEK-RUHÁK k é s z e n ' é s mérték szerint. ;l
N E U M A N N
» I I
||
M . \
o z s v á r t , F ő t é r 14. s z . róni. kath. plébánia épület. ALAPÍTTATOTT 1845.A z európai divatakadémia tagja Drezdában;
Központi áruház Magyarország részére:
fii ^.J •v<^(
Budapest, IV., Muzeum-körút 1. szám. Fiók-raktárak: Arad, Debreczen, Kassa. Nagyvárad, Pozsony, f Fiume, Temesvár, Zágráb, Belgrád, Sarajevo és Sofia. Központi áruház Ausztria részére: Bécs, I., Kartnerstrasse Nr. 19. FIÓK-CZLET: VI., Mariahilferstrasse Nr. 35. 1
M e g r e n d e l é s e k n é l kérjük a Méhészeti KU/Jönyre h i v a t k o z n i .
Telephon sz.: 287.j
Telephon sz.: 287.
A Magyar fém- és lámpaárú-gyár részvénytársaság Erdélyi raktára
Kolozsvárt, hid-utcza 20. szám alatt. 3—6
Petroleum
lámpák a legegyszerűbb kiviteltel a leggazdagabbig. FÉM- és DISZMVTÁRGYM Hcrmami-féle szab.
villámlámpák a létező legjobb}
petróleumlámpa,
unicum lámpa a legczélszerübb
használati iámpa. Valódi király-olaj, a legjobb biztonsági petróleum. Olcsó gyári árak, nagy választék, gondos kiszolgáld.
Telephon sz.: 287.
Ezredéves kiállítás 1896. Díszoklevél. Legmagasabb tkitintetés.
Telephon sz.: 287.
M e g r e n d e l é s e k n é l kérjük a Méhészeti Közlönyre hivatkozni.
I
XV. évfolyam.
1900. Január 1.
1. szám.
Közlöny AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKKÖZLÖNYE. M E G J E L E N E K M I N D E N HÓ
1-ÉN.
Az erdélyrészi méhész egyesület tagjai tagsági -díjuk fejében kapják. Tagsági díj : köri tagsági díj egy évre 1 frt; rendes tagsági díj egy évre 2 frt. Mindennemű pénz küldemény Biró Gyula tanár egyl. pénztáros úrnak küldendő: Kolozsvár, Puszta-utcza 4. sz. A lap szellemi részét érdeklő közlemények és reclamatiok a „Méhészeti Közlöny" szerkesztőségéhez c z i m z e n d ő k :
Kolozsvár, VI ker. Fő-uteza 29. sz.
| x T
Közleményeink utánnyomása a forrás teljes és pontos megnevezése nélkül tilos.
A kéziratokat nem adjuk vissza.
Tisztelt Olvasóinkhoz! A Méhészeti Közlöny jelen évfolyamával 15-ik életévébe lép. Nehéz, küzdelmes volt a lefolyt időszak. Sok, sok mindenféle nyilt és titkos ellenséggel kellett e hosszú időn át megküzdenie. De meg állta helyét, mert a kitűzött czélt nem tévesztette szem elől és a #ft»:Mj^özöns%ank a, lapot k á n y á é r t , tartalmáért megszerette pár tolta. É s szereti most is. Bizonysága az a sok meleg h a n g o n irt biztatás, a sok kérdezősködés lapunk jövője iránt. É s m e r t ügyet akarunk közhasznúan szolgálni és mert előttünk a mi közönségünk követelményeinek, igényeinek kielégítése a czél, határoztuk el, h o g y a lapot ez után is fenntartjuk. Ezt pedig most annyival is inkábh -tehetjük, mert lapunknak nemcsak szellemi része van biztosítva kiváló méhészeti szakférfiak által, hanem anyagilag is szilárd alapon áll. A magunk részéről biztosithatjuk tisztelt olvasóinkat, h o g y lapunk ezután is teljes figyelemmel fogja kisérni, nemcsak a honi, hanem a külföldi nevezetesebb vagy csak említésre is méltó méhé szeti eseményeket, a méhészettel összefüggő újdonságokat. Szóval Igyekezni fogunk olvasóinkat a méhészet terén a kor színvonalán álló lappal ellátni. Lapunk illusztrálására ezután is kiváló gondot fogunk fordítni. Minden beküldött kérdésre legjobb gyakorlati méhészeink ad nak választ a legközelebbi számban. 1
— i — Ezzel SBfflnben kérjük tisztek olvasóinkat, pártosak lápunkat úgy, rrtirrt eddig tettéi é% igyeHesft^íefé isWdrőseík kbrtÉben ter jeszteni. És most Isten segedt-rmével ffiurtkáir* ieí!
Teendők a méöesben
Január - Február. Tél az idő, Ilyenkor a méneknek nyugalom kell. Hiszen könyriyeri megérthető, hogy há a nyugodalmat bárfni i9 megzavarja, a méhek eroséBÖén mozognák, jobban lélegzenelí, más szóval élet működésük fokozódik; nagyobb, fokozottabb életműködés mellett a test szervei nagyobb táplálkozást is kivannak, a méh tehát töb bet emészt, többet is fogyaszt. A méh azonban télen át kásában, kaptárában kénytelen Vesztegelni, a melyik kimerészkedik a sza badba, az elpusztul, mielőtt visszatérhetne. Ha nagy a hideg, még a kaptárban is élvész áz á méh, á melyik á csomótól elválik. — Csák á csomóba egyfeditíziád^^ SffiÖMt, Ubjgr nifeg flé idelHhe^eíiek, rflWg ne fogyjanak. A mint a méhcsalád nagyobb pezsgésbe jön, jobüan lélegzik, főbbet munkálkodik és többet is fogyaszt és füMées okozhatja, högV egyes méh a csomótól elválik és tönkre megy. Rendes kőfüfmények között kellő gondozás melléit, megóva minden zavarás és Mbörgátastól, kévéset fogyaszt á méh téleft- át, agy hogy cse kély gSméj, bélsár (át nem liasónttott részek), eméSiítetíen szárma zik, ezéh emésztetlent a méh magából ki nem bocsátja, ki nem ürül, nem tisztül, míg csak arra alkalmas enyfce idő nincs, míg a levegő io° R. szerint fél nem melegszik, hogy afct * szabadban tehesse. Téten át á méhek nem nasitának, nem kéltének Vagy a tél végé felé oly csekély mértékben, hogy inkább csak önmaguk táplálására van gondjuk- Mézből sem fogyasztanak sokat, vizbéi, fh^ágpörból még kevesebbet. Viz után nem igen vágyakoznak, ezért ki sem röpülnek. Más áz azonban, ha a raéhesaiádtran a téli nyugalom nincs meg, ez esetben nagyobb hőséget állitanak elő, ez 1
az a n y á t petézésre serkenti, nemsokára szaporodik a fiasitás, ezt etetni kell, de hol a szükséges viz. Eleinte talán elegendő a kap tárban v a g y kasban lecsapódó vizgőz, p á r a ; de nemsokára t ö b b kell, a méhek nyugtalankodnak, a menőké elé jönnek s kezdenek elszállingózni, hanem visszatérni nem képesek. Mi háborította fel a méhek téli n y u g a l m á t ? E n n e k sok oka lehet és abból áll a méhek téli gonozása, h o g y mind eme zavará sokat távol tartsuk. Mert mi tagadás, télen is legyünk méhészek, azaz g o n d o s ápolói a méneknek s azért hetenkint egyszer-kétszer ne sajnáljuk a fáradtságot szegényeket megtekinteni A méh a hidegben g y á m o l talan, sokkal inkább gondozásunkra szorul mint nyáron át. A méhesbe jőve, j ó szemügyre veszem a kasokat mint a k a p t á r o k a t . Mig az első kas környékét, menőkéjét nézegetem, m á r is erősebb méhzsongást hallok; reáfektetem fülemet a kas oldalára; de ez oly csendes, hogy alig hallani valamit, nagy néha felzizeg egyik-másik méh, mintha lábára t a p o d t a k volna. A másik kashoz közeledve egyre j o b b a n hallom a zúgást, kivált mint fülem a kast éri. No, gazda, itt vigyázz! Körülszemlélve a kas környékét, meg látom az egész kis, iekete emésztetlenjét. Aligha nem az egér volt itt a méh megrontója ésvalóban a menőké hiányosan volt szűkítve, nem volt bádogból való tolókám, hát csak néhány szeggel v a g y fadarabocskával szűkítettem volt a menőkét. E g y i k szeg v a g y lazán volt beszúrva v a g y a fácska kipottyant, elég az, itt a b a j : egér van a kasban. Mindazt kerülni kell, mi által az egér a kas v a g y kaptár mellékén búvóhelyet találhasson, mert ha elbujhatik, onnan is kikezdi a kast, k a p t á r t s keresztül rág bármily fonást v a g y deszkát, habár többnyire a menőkén átsurranik a méhek közelébe. Felfordítom a kast s íme alatta van a sok hulladék, bizonyos, h o g y egérrágásból származik, hiszen a méhek is d a r a b o k r a vannak rágva, a méh potroha az egérnek nem kell; de a lépek között egt^sz lyukak vannak rágva, sőt a fészket is látni. Ezt a k á r t é v ő vendéget mentől előbb kikeli hajtani a méhek lakásából s ha szük séges, a kaptár lépjeit szét is szedjük. A kaptár téli kibontásához zárt léptartó bakra van szükségünk, nehogy a dermedő méhek a íöldrehulljanak és t o v á b b r a j ó meleg téglára, a melyet a munka befejezése után a lépek visszaaggattása után a k a p t á r b a téve azt 1*
-
4 —
annyira felmelegíti, h o g y a méhek, még ha dermedtek volnának is, szépen feléledve újra csomóba húzódhassanak. E r d ő s é g e k közelében, n a g y o b b kertekben t ö b b a madár s ezek közül a czinke és harkály az, a melyik a méhcsalád nyugal mát megzavarhatja. N a g y hidegben a méhes ellenzőjét lebocsát hatjuk s a kasok védve vannak, de enyhébb időben a kasok eleje szabadon áll s ekkor a czinkék a kas k a p t á r minden rését kiku tatnák, kivált pedig a menőké körül szemtelenkednek. A mint va lami méhet, akár élőt, akár holtat megcsíphetnek, a közeli bokorra, fára szállanak s ott elköltik, a szárny*, a p o t r o h nem izlik, ezt le hullatják. N a g y o b b kártevő a harkály, mert egy nap alatt is t ö b b k a p t á r t v a g y kast tehet tönkre. A méhes előtt hullott méheket nem kell tűrni, ezek által oda szoknak a czinkék, s ha méhesünk elejét deszka, nádellenzővel el nem zárhatjuk, a czinkéket riasztani kell vagy legalább a menőkéket ellenzővel ellátni. (Erre szolgál nak a felcsapható szálló deszkák, de megteszi azt bármilyen zsákdarabocska is a menőké elé függesztve. A harkály félénkebb ma dár s ha ijesztő van a méhes előtt, oda nem merészkedik. F o l y t a t v a méhesemben a vizsgálódást, az egyik k a p t á r o m ban állandó zsongást tapasztalok, egérnek semmi nyoma. Mi oka van ennek ? E g y r e nézdegélek, de a zsongás okát kitalálni nem tudom, pedig a mult hetekben is zajgott e család H m ! itt a hiba 1 A mint a kaptár elejét nézem, hát végig nyillott. A k a p t á r is öreg, talán az asztalos is hibás, de a k a p t á r eleje elvált s ezen a nyi lason véges-végig a meleg levegő ki, a hideg meg behatolt a mé hekhez. T u d o m , h o g y 2 — 3 kilogramm mézzel többet fogyasztott eme család, majd 2 koron?, áru fütőszerrel t ö b b e t pazaroltak. A méhcsalád nyugalmát tehát nemcsak holmi zaj, dörömbölés nyugtalanítja, hanem a nagy és állandó hideg oly kas vagy k a p tárban, mely elég védelmet nem nyújt. Világos az is, h o g y a méhes közelében fát vágni vagy bár mi más módon zajt csapni a méhekre ártalmas A méhesek több nyire oly helyen vannak, a hová a zaj el nem hat. azért mondjuk, h o g y a méhes a legjobb telelő helyiség. Néhol azonban szokásos a méheket télire a padlásra elrakni, ez ugyancsak rosz hely, roszszabbat alig találni, mert minden ajtócsapás felzörgeti a méheket, de a padláson legtöbb az egér i s ; a levegő is könnyen s jobban
-
s
-
felmelegszik mint a szabadban s ez is a méhek felháboritását okozhatja. , Akárhányszor megeshetik télen át, h o g y a méhek menőkéje a lehullott méhekkel úgy elzáródik, h o g y a méhek friss levegőhöz nem juthatva megfulladnak; néha meg a menőké körűi lecsapódó vizgőz pára odatagy és szintén elrekeszti a levegőjárást. A g o n d o s méhész télire sohse zárja el a menőkét teljesen, hanem csak szű kíti és alkalomadtán megnézi, nem-e zárult be a menőké teljesen akár a holt méhek által, akár pedig a jég által. A méhcsalád zsongását, zúgását még az is okozhatja, h o g y az anyjuk elveszett. Ily árva család folyton nyugtalankodik és a legkisebb okon is a csomót elhagyva a k a p t á r b a n szanaszét b o lyong, az anyát keresve Kivált az első tavaszi tisztuló kirepülés után igenis szembetűnő, midőn a többi méhcsalád estefelé m á r teljesen elcsendesedtek, ez az árva egyfolytában zúg, de m é g utána való nap is Ritkább az, h o g y a méhek silány mézet gyűjtöttek, a minő pl. némelykor a fenyvesekből gyűjtött méz, a mely a méheknek téli eledelül nem való, igen sok emésztetlen lesz belőle; a méhek fész kében melegebb lesz az erőltetett emésztés következtében s vége a nyugalomnak. Zúg a méhcsalád akkor is, ha fogytán van az élelme, ez a zúgás azonban nem soká tart, csakhamar csendesedni kezd, egyes méhek a kaptár aljára, némelyek a menőkén át a földre p o t y o g nak, ott egy darabig a szárnyaikat lassan rebegtetik és elpusztul nak. A méhek másik része a sejtekbe húzódva ott vész el. Bármi okból származzék a méhcsalád nyugtalanítása, azt na g y o b b baj elkerülése végett meg kell szűntetni. A menőkék bedu gulása esetén azokat szépen ki kell takarítani. Az árva. családot akár tél közepén is, egyesíteni kell mással. Az éhező c s a l i d n a k meg jó és folyékony mézet kell adni, leghamarább haladnak, ha lépes mézünk v a n ; ennek hiányában a szín (csurgatott, pergetett) mézzell felkeli hevíteni s azután langyosan akár lépekbe, a k á r edénybe öntve a méhcsalád közvetlen közelébe kell elhelyezni. A z éhen veszett család méheit is megpróbáljuk feléleszteni, m e r t ha még rövid idő óta hullottak le a meleg szobában, mézes vizzel megpermecezve csakhamar felélednek.
— 6 A léli nyugalmában n a g y o n is felzavart méhcsalád ritkán birja ki az emésztetlent visszatartani, hanem elébb a menőké tá ján, utóbb bent a k a p t á r b a n is mindent össze-vissza piszkit, ezt nevezik vérhasnak, pedig ugye de sok oka lehet annak. A ren desen telelő méhcsalád is nehezen várja a tisztulásra alkalmas idő nek eljövetelét. E r r e legyen figyelmes a méhész is, mert ez nincs időhöz kötve. A tisztulási kirepülés beáll néha deczemberben, más kor januárban, legtöbbször február vagy márczius h ó b a n ; ez g y ó gyítja ki a nyugtalanított méheket és biztosítja t o v á b b á egészsé g é t a jól teleiteknek. N a g y o n is érthető, h o g y a méhész a méhek kijárását m e g ne akadályozza, s ő t ellenkezőleg rajta legyen, h o g y ezt a méhek mentől könnyebben megtehessék. H a tehát észreve szi a méhész, h o g y méhei kifelé törekszenek, tudhassa, h o g y ezt fontos ok nélkül nem teszik, hanem a menőké szűkítését távolítsa el, hadd jöhessenek ki a méhek mentől könnyebben s hogy a sza badban repkedők a netalán puha hóban el ne süppedjenek, hintse be a havat hamuval, Felesleges figyelmeztetés talán, h o g y a méhész ama lépépitm é n y t is gondozza, mely a k a p t á r o k b ó l őszszel kikerült s a tavaszszal ismét b e r a k a n d ó lesz. A molyoktól májusig nincs ugyan mit tartani, de annál t ö b b kárt tehet a Jepekben az egér. A z én lépeim a méhesben levő állványon telelnek ezrivel, de akként, h o g y mellettök elhaladva jól közibök tekinthetek s az egér ott nem pusztíthat m é g ha az egérfogókat ki is kerülné.
Valló János.
Visszaemlékezés a szegedi méhész kongresszusra. A szegedi méhész kongresszuson, az ország méhészeinek színe előtt vettetett föl a kérdés, ha vájjon szükséges-e az ország keleti részében működő méhész egylet további fennállása ?
Bár a napirend keretén kivül, mintegy meglepetésszerűen ke rült elő ez az indítvány és a kongressus annak
tárgyalásába sem
—
7
-
bocsájtkozoti: az erdélyrészi Méhész E g y l e t központi igazgató vá lasztmánya opportonusnak tartotta megkérdezni összes, m i n t e g y 1200 ra menő tagjait, h o g y az »egy akól e g y pásztor* eszméjét pártolják-e ? A mint m á r értesültek e lapok t. olvasói, az impozáns több ség oda nyilatkozott, h o g y egyletünk ne engedje ki kezéből azt a zászlót, melyet ezelőtt két évtizeddel b o n t o t t ki s a mely alatt békésen és önzetlenül munkálkodott a közhaza javára. Nem kételkedünk abban, h o g y az indítványozót, a saját szempontjából helyesnek vélt elv vezérelte, midőn czentralizáló in dítványát megtette. A volt a czélja, h o g y egyesítve a szellemi és anyagi erőket, egy erős központot teremtsen Budapesten. N o m e g hát az ország is szegény. N e m telik arra, h o g y két méhész e g y e sület fentartásához hozzájáruljon. Egyesülés esetén csak egyet kel lene segélyezni; mert államsegély nélkül az az egy sem élhetne m e g . Az a véleményem, h o g y a czentrálizáczió barátjai n a g y t é vedésben vannak. A kulturális mozgalmak terén, legyen az bármi névvel ne vezendő, a czélnak csak előnyére válik, h a minél t ö b b kisugárzó p o n t o t biztosítunk. Ugyanezt az elvet hangoztatta Szélt Kálmán miniszterelnök is. É s csodálatosképen, épen abban az időben és azon a helyen, a hol felvettetett az indítvány, h o g y az erdélyrészi méhész egylet az or szágos méhész egyletbe beleolvasztassék Hiában kisérlené m e g valaki, h o g y a vármegyék, v a g y v á rosok gazdasági egyesületeit a t ö b b ezer számba menő ipari és más szak-egyesületet egybeolvassza, mert azok bizony újból ala kulnának, minthogy a haladás, a fejlődés eszméje kizárja a szelle mi monopóliumot s helyes kultúrpolitika ezt nem is tűrheti, sőt mint kárhozatost elitéli. Még az is figyelembe veendő, h o g y itt s^átnolni kell a helyi viszonyokkal is. Mikor az erdélyrészi méhész egylet megalakult, ez előtt 20 évvel, az ország nyugoti részében volt két n a g y o b b és v a g y tizenöt kisebb méhész egylet. Br Kemény Gábor, akkori földm miniszter, belátva, h o g y az erdélyi részekben is szükséges e g y méhész egyletet J é t e s i t n i : j e -
— 8 — lentékeny anyagi áldozatot hozott a czél csalódott.
érdekében
És
nem is
A z ország keleti részében ez az egylet volt az ú t t ö r ő ; ez az egylet kezdte n a g y o b b mérvben terjeszteni a műkaptárakat, melyekből csak Kolozsvárról többet küldetett szét eddig, mint a mennyit egyletünk megalakulása óta talán összesen g y á r t o t t a k az országban. Ez az egylet vezette be a rendszeres gyakorlati szak oktatást kísérleti telepén s igyekezvén elenyésztetni a nemzeti ségi válaszfalakat: idegen ajkú vidékeken is köröket a l a k í t ó i t ; erre nézve nem kell másra hivatkoznunk, mint évről-évre kiadott j e lentéseinkre ; ez az egylet szaklapjába is bevonta a nemzetisége ket ; szász és román ajkú méhészek bizalommal keresték föl la punkat is, mert tényekkel bizonyítottuk, hogy mindenekelőtt való előttünk a méhészet ügye. Pedig ott volt az ország nyugoti részében a két n a g y o b b méhész egylet, utóbb az egyesült országos. H á t van-é egyetlen lépésnek n y o m a az erdélyi részekben? Hiszen mi járatlan rögö kön haladtunk előre ! Ez az egyesület 20 év óta küzd, h o g y teljesíthesse lelkiis meretesen hivatását. Összes tisztviselői ingyen áldoztak időt és munkát. Sőt anyagi áldozatot is hoztak. Összes jövedelmeit évrőlévre a czélnak áldozta föl. Tulajdonképen azt a functiót végezte, a mit az államnak kellett volna végezni, épen közgazdasági érde kéért. É s most, a huszadik, évben az ország szine előtt vetették föl a kérdést, — mintha csak tiszta, felhőtlen égből csapna le a villám — ha vájjon szükség van-e erre az egyesületre? E g y ilyen indítványt csak az pártolhat, a kinek sejtelme sincs e hazarész speciális viszonyairól. Nem árrá kellene önöknek töre kedni, hogy a gazdasági kultúrának ezt a piczinynek látszó góczpontját eltemessék, hanem a hazafias kötelesség azt parancsolná, h o g y annak erősbülését segitsék elő A kicsiny Svájczban 3 v a g y 4 hasonló szakközlöny nem sok. Pedig a gazdasági lapjaik is foglalkoznak méhészettel. H á t a nagy Magyarországon sok-e három m a g y a r méhészeti szakközlöny ? A z t fogják önök mondani, h o g y ott mások a kulturális vi-
9
-
szonyok. Igaz. De kultúrát kell teremteni ott a hol nincs. Ki ta gadná, h o g y a vaknak nem kell világosság ? Szerencse, h o g y az a közönség, a melyik m e g t e r e m t e t t e ezt az egyesületet *s a melyik eddig fenntartotta és fenntartja, Széli Kálmán, a politikusok és nemzetgazdászok nagy mesterének a vé leménye előtt hajlott meg és mondhatjuk egyhangúlag nyilatkozott h o g y egyletünk önállóan folytassa t o v á b b is hazafias munkásságát. Midőn azonban a központ vállalkozott jövőre is a munkaáldozatra; számított a méhészet igaz barátai támogatására; mert a munka sikere csak ugy lehet biztositva, ha a méhészet barátai is meghozzák azt a csekély anyagi áldozatot a mi a jelen körülmé nyek között mulhatlanul szükséges arra, h o g y ez az egylet füg getlenül, államsegélyre nem támaszkodva teljesíthesse t o v á b b r a is hazafias kötelességét. Megvagyok győződve arról, h o g y el fog jőni az idő, midőn ennek az egyesületnek, a közjó előmozdítása iránti odaadó buzgó munkássága hálás méltatásban fog részesülni. Ez lesz a munka legszebb jutalma. Simay L. Tivadar.
A kaptárokról. A kaptárnak lényege az, hogy a benne lakozó méhek lépeit méhestől együtt lehető könnyű szerrel ki lehessen szedni és ismét tetszés szerint visszarakni úgy, h o g y ez által a méhcsalád mentől kevesebbet szenvedjen. A kaptár ezen jelzett főtulajdonságát véve főkelléknek, másként sem nevezhető jobban, mint: »szétszedhető épitményü kaptár«-nak; a kas és méhköpü lépépitménye szét nem szedhető. Általános és bevett szokás azonban csupán a szétszed hető épitményü k a p t á r t rövidesen csak »kaptár«-nak nevezni s ekként mindenki előtt érthető, h o g y a kas és köpükből a lépek kiszedése és visszarakása nem lehetséges. Rettenetes hosszú időnek kellett elmúlni, miglen oly zseniális méhész akadt, ki a lépek szétszedhetőségét lehetővé tette, de a mint a találmány utat tört magának és általánosan elterjedt, min denki csudálkozik egyszerű voltán, mert valóban Kolumbus tojása ként felette meglepő. Meg is indult a méhészek sokasága az úttörő
— 10 — után, a kaptárfeltalálók ideje elérkezett és mondhatjuk, hogy a feltalálások kora a k a p t á r o k r a nézve m é g nem járt le. Oly tömérdek a k a p t á r o k sokasága, h o g y az, a ki megfon tolással fog a méhészethez és útmutatója nincs, nem képes hama rosan a sok k a p t á r között körülményeihez képest helyesen a »megfelelőt* kiválasztani Ha még hozzá tekintetbe vesszük, h o g y habár a feltaláló bizonyos czélt tűzött is ki maga elé, azt nem mindenkor érte el és akárhány uj kaptár került a felszínre, mely czéljának kevésbbé vagy nem is felelt meg, teljesen indokolt, h o g y a méhész ismerje a k a p t á r o k n a k belső berendezését és szerkezetét é p u g y mint azt, mely körülmények között felel meg legjobban egyik v a g y a másik kaptár. -
A k a p t á r t mindenkor eszköznek kell tekinteni, melynek segítségével bizonyos czélt, méhészkedésünk czélját kell elérnünk, jóllehet silányabb eszközzel is szorgalom és ügyességgel párosulva szintén el lehet ugyan a czélt érni, de j o b b eszközzel sokkal könnyebben és rövidebb idő alatt, e fölött kétség nincs. A k á r hányszor hallhatjuk, h o g y egyik-másik conservativ szántóvető nyi korgó iaekéjét dicsérgeti s világért sem cserélné el a legjobb uj ekéért mindaddig, mig meg nem kísérli. A méhészetben sincs k ü l ö n b e n ; egyik ezt, másik azt a k a p t á r t dicséri, sőt igen tetemes jövedelemre is tud szert tenni általa. Mindezen dicsérgetés daczára sem m o n d h a t ó , h o g y ez a kérdéses a legjobb k a p t á r volna. Ki figyelemreméltó kritikát a k a r gyakorolni, nemcsak j á r t a s méhésznek kell lenni, hanem a kaptárféléket ki is keli próbálnia és a mi a fő, elfogulatlannak kell lennie. Mindezért a kaptárfeltaláló saját találmányának megbízható bírálója nem is lehet. A k a p t á r elbírálásánál döntő még azon czél is, melyet elérni óhajtunk, mert ezen k a p t á r teljesen megfelel egy bizonyos czélnak, iránynak, mig ellenben már más czél elérésében más kaptár meg felelőbb. D e sok mindenfélét kivan némely méhész a k a p t á r t ó l ! A b b a n a méhészek körüibelől egyetértenek, hogy a k a p t á r is ak ként legyen elkészít e, h >gy a benne lakozó méhcsalád j ó védelmet találjon az időjárás viszontagságai ellenében; de már részleteire térve, hogy pl. minő anyagból, minő alakban készüljön a kaptár, a méhészek véleményei eltérők Mindenesetre kívánatos, hogy a k a p t á r szerkezete a méhcsalád g y a r a p o d á s á b a n akadályul ne szol-
11
-
gáljon ; sőt ellenkezőleg a család munkaképessé tételét előmozdítsa. A méhcsalád kezelése, illetve a l é p é p i t m é n y szétszedése és tetszés szerinti visszarakása könnyen és gyorsan legyen e s z k ö z ö l h e t ő ; tehát ez nagy munkából ne álljon. A b b a n is egyetértenek a mé hészek, h o g y a k a p t á r berendezése olyan legyen, mely a méhek mézgyüjtésének kedvezzen. Sok méhész mindennél t ö b b e t kivan, igy pl-, h o g y k a p t á r olcsó, v a g y a szemnek tetszetős, szép le gyen, hogy azt a szabadban vagy pedig a zárt méhesben (pavillon), a méhszinben jól fel lehessen állítani, h o g y az ide oda szállítás czéljából könnyű és csak egy méhcsalád számára készüljön; más meg ennek éppen ellentétét kívánja, h o g y ugyanis a k a p t á r t e g y könnyen el ne lophassák, 3 — 4 — 6 stb. készíttet együvé. Sok tehát a kívánság, néha meg ellentétes is és mindezen kívánságoknak megfelelni alig akad kaptárfeltaláló. E r r e nézvést mondhatjuk, h o g y eddigelé oly kaptár feltalálva nincs, mely a méhészeknek teljesen megfelelne, minden egyest kielégítene a
Válogasson tehát a méhész és válasszon oly kaptárt, mely körülményeinek, méhészkedési irányának, czéljának, különös kíván ságainak legjobban megfelel. -X-
*
*
Az a gondolat és törekvés, h o g y a lépeket mozdithatóvá tegyék, úgy látszik ős r é g i ; legalább azt bizonyítja Contardi (1768) és Della Rocca (1790), tapasztalata, h o g y a g ö r ö g szigeteken régi szokás 3 kasokba fűzfa vesszőket tenni keresztbe, melyekre a méhek aztán ráragasztották lépeiket. Kivételkor természetesen a 'kas oldalából késsel kellett a lépeket leválasztani. Della Rocca szerint raj záskor tettek ezek a kezdetleges mozgatható lépek jó szolgálatot, mert a raj kiröpülése előtt a méhész megvizsgálta e lépeket egyenkint s a melyiknek az alján kész anyabölcsőt kapott, azt a lépet más üres kasba tette. Ily módon az időjárás jó v a g y rossz volta sze rint több-kevesebb rajot készített egy-egy családból í m e itt már meg van a mozgatható építmény és a műraj alapgondolata. Ezt az alapeszmét használta fel Della Rocca (Syrában gene rális vicarius volt) s tette közzé 1790-ben megjelent 3 kötetes mun kájában. Kaptárjának rajzát alább mutatjuk be (1. ábra). Egyszerű
deszka láda, mintegy 70 cm. magas és 3 o — 3o cm. széles oldalok kal. Két osztályra volt osztva (fészek és méz kamra). Mindenik osz tályában 9 léczccske volt (c—c—), melyek, hogy a rajok épített lépeknek elegendő he lyük legyen, mindkét végükön fülekkel (n) voltak ellátva. A teteje s két-két oldala (d) aj tót formált, melyet ki nyitva a kaptár belsejét közetlenül lehetett vizs gálni Elől és alól volt « .,
1. abra.
a menőké (alatta a szálló
deszka, melyet egy bádoglemez tolókával (a) elzárhattak. A tolókán a méhek ki s be járhatására kis bemetszések voltak. Egészen kis lyukakat is készít tetett a tolókán, melyek szellőzésre szolgáltak A 19-ik század elején a vak Frangois Huber konstruálta meg mozgókeretes kaptárját oly czélból, h o g y a méhcsalád belső életét lehessen megfigyelni, a melyet bámulatos tökélylyel elvégzett, azaz h o g y végeztek utasításai szerint a felesége és a szolgája. U g y h o g y vak létére abban a korban a legcsudásabb eredményekre jutott. A Huber-féle k a p t á r tulajdonképen nem egyéb nagy kere teknél, melyeket e g y m á s mellé állítottak egy deszka alzaton s két oldalt tolópálczával szorított össze, vagy kereken kötötték őket. A két végén a keretcsomó deszkalappal volt elzárva, itt t e h á t nem volt kapocs, mert a keretek oldala képezte a kaptár falát is.
i. Dzierzon
ikerkaptára.
(2 ábra.)
2. ábra.
Ki adott arra módot és alkalmat, h o g y a méhész kedvére való kaptárt választhatnak? Ki idézte tel az újnál ujabb k a p t á r o k áradatát ? Dr. Dzierzon János (szül. Lowkovitzban Por. Siléziában) volt karlsmarkti r. k. plébánosnak köszönhetjük azt, h o g y kaptá rokban méhészkedhetünk, h o g y ' a lépeket kiszedhetjük és vissza is tehetjük ; de egyúttal azt is, h o g y a méhészet mint szaktudomány a mai fokra fejlődött. Dr. Dzierzon eleinte faköpükben és Chriszt-féle (3 ábra.) összerak ható ládikákban, fiókokban (magazinban) méhészkedett, ezekben alkal mazta legelőbb a léptartó léczeket, ugy, hogy a méhek a iépeket a léczeken kezdték a lépépitést. K é s ő b b állította össze a róla el nevezett első kaptárt. Ezen kaptár oly hosszúkás láda, melynek belső magassága 3a. cm., szélessége 23 cm., hossza pedig 71 cm.
3. ábra.
A méretekben I — 2 cm.-nyi különbséget a n a g y mester fontosnak nem tart. A n y a g a : a k a p t á r oldalai i f cm. vastag deszkákból készülnek s h o g y ezen alkotmány elegendő szilárd legyen, széleit léczrámázat foglalja össze. N e h o g y a deszkázat vetemedjék, az óldalokat alkotó deszkadarabok a fa növése szerint felfelé állanak, a teteje és alja keresztben van reá szegezve. Ezen ládának csupán egyik hosszú oldalát kell kibélelni, a nagy mester utasítása szerint 8 cm. v a s t a g szalma, sarjú, mohréteggel, a melyre aztán egy sor nádat v a g y pedig vékony deszkázatot redőny formán kell tenni. Ezen béllelt hosszoldalban van a menőké 2 / cm.-re az aljától az oldal közepe táján, az átellenes hosszoldalban szintén v a g y egy menőké, de ez csak kivételes esetekben jön használatba. A láda mindkét végében van egy-egy ajtó. A kaptár belső berendezése: A tetőtől számítva 8 cm.-re van a két oldaion a bevésés, melyekbe a léptartó léczek vannak. A léczeket Dzierzon eleinte csak amúgy találom formára rakos g a t t a a távolságot szabályozó szeg, fül hiányában, jelenleg azon ban távszt-gtk alkalmazását ajánlja A kaptár közepe a költőfé1
i
- . i S
—
szek, ide szolgál a menőké, a k é t végén van a mézkamra, tehát k e t t ő ; a költőfészekre esik mintegy 10 lép, egy-egy mézkamrába 4 — 4, összesen 8 lép. A lépek hossza 3 i cm. és oldalvást a kap tárhoz épitvék, a miért is a kiszedésnél a lépeket a k a p t á r olda láról le kell metszeni. A léptartó léczek felett 8 cm.-res köz marad, ezt a méhek tetszés szerint beépítik, ez az úgynevezett szabad zür, vagy össze visszaépítés és a méhek tartalék mézkamrájául szolgál. A mézkamrák a költőfészektől egy-egy deszkácskával vannak el zárva, melyen e g y fordítóval zárható 4 átjáró v a n 3 cm.-es át mérőben Dzierzon ezen kaptárainak sajátságos felállításánál fogva nem volt szükséges a többi oldalfalakat és tetőt kibélelni, miként a rajzon is látható, a földre fektetett gerendázatta 2 k a p t á r t kell fektetni a bélleletlen hosszoldalokkal egymáshoz támasztva ; ennek tetejébe hasonlólag két kaptár van fektetve, de az alsóra keresztben s ekkép páronkénti használata miatt Dzierzon tzen kaptárait „iker kapiárak"-nak nevezi, a 8 összerakott k a p t á r t »ducz«-nzk. Minden ducz külön tetőcske alá kerül. Szükség esetén a hátsó átjáró ki nyitása által az ikercsaládok egyesithetők. Dr. Dzierzonnak ezen leirt i k e r k a p t á r a óriási haladást jelen tett ú g y az egész méhtenyésztésre nézve, mint különösen a czélirányos kaptárok összeállítására nézve. Igaz u g y a n , h o g y mások még ő előtte is szerkesztettek többé vagy kevésbbé alkalmas oly kaptárokat, melyekből a lépeket kiszedni és visszarakni l e h e t e t t ; de hiányos összeállításuknál fogva nem terjedtek el, v a g y ha meg felelők voltak is, a méhészek előnyét m e g nem értve, ;i fontos találmány el nem terjedt s feledésbe ment. Azon körülmény sem von le Dzierzon találmányának értékéből és az ő érdeméből semmit, h o g y ikerkaptára oly kezdetlegesnek és pongyolának tűnik fel szemünknek, miután másminő k a p t á r o k a t is ismerünk. Feltalálása idején általános feltűnést keltett és valóban epochalisnak m o n d h a t ó feltalálása. Daczára annak, h o g y az ikefkaptár előállítása könnyű és olcsó, hogy felállítása méhest nem igényel s mindamellett a méhcsaládok benne jól teleinek, a fiatal anyák is könnyen hazatalálnak, ezen elősorolt előnyök daczára sem találkozik méhész, ki az eredeti Dzierzon ikerkaptárokban méhészkednc, még pedig részint a lépek
-
i6_ —
metélése miatt, valamint, h o g y a lépek a tartóléczekről könnyen leszakadnak és az összevisszás építmény miatt a léczek felett, ré szint pedig, hogy a mézkamrák egyikét is szét kell bontani, hogy a költőfészekbe csak be is pillanthassunk. 2. A Berlepsch-féle kaptárok. Dzierzon ikerkaptárának feltűnése idején a leghíresebb méhé szek egyike Berlepsch Á g o s t báró volt, ki e kaptárnak ugy fontossá gát, valamint hiányait is csakhamar telismervén, a kaptár javítá sára t ö b b módosítást eszelt ki. K a p t á r á n a k alakja szintén hosszúkás láda. (4. ábra) falazata 2'6 cm v a s t a g deszkákból készül, teteje (5. ábra) és egyik (keskenyebb) vége ki-
5. ábra.
nyitható. Kevésbbé védett helyen kettes deszkázást ajánl Berlepsch, közét kitöltve vagy legalább 5 25 cm. vastag deszkát. K a p t á r a belsejének m é r e t e i : magassága 40^5 cm., mélysége
-
i;
-
73 cm., szélessége elébb 29 cm., utóbb 23'5 cm. A szélességét azért változtatta meg 29 ről 23'5 cm.-re, mert Günthernek t ö b b évi kísérleteiből arról győződött meg Berlepsch, h o g y a 23'5 c m . széles kaptárak / -dal több mézet adtak, mint a 29 cm.-esek. 1
3
Valló János. (Folyt, köv.)
Meltose. Ez a neve annak a kotyvasztmánynak, melynek az a hiva tása, hogy a pergetetl: és csurgatott mézzel szemben versenyezzen. Drezdában és Bodenbachban gyártják, a Hartwig és Vogel czég gyáraiban és sajnosán tapasztaljuk, h o g y a méztermelő Ma gyarországon nemcsak mézes kalácsosok, hanem kereskedők is rendelik. A Meltose a jegeczedésbe indult mézhez hasonló állományú, szennyes barnás szinti; sajátságos szagjárói azonnal felismerheti a szakértő, h o g y nem méz, még inkább elárulja az ize, h o g y a mézzel nem versenyezhető kotyvasztmány. Egyletünk a Meltoseból mintákat szerzett be, azokat vegyelemezteti és az eredményt annak idejében közölni fogja. Sajnos, h o g y törvényes intézkedés nincs, mely meggátolná a hamisított méz forgalomba hozatalát s igy lehetséges, h o g y a Meltose hovatovább nagyobb forgalomba fog jőni, mert olcsóbb mint a méz s ha egyébre nem, ipari czélokra használható.
Az olasz méh. Az Egyesült Államokban az olasz méhet sokkal b ő b b r e be csülik, mint E u r ó p á b a n . Jelenleg igen el van ott terjedve, sőt nincs messze az idő, mikor az európai szürke méh teljesen el fog tűnni a méhesekből. Az olasz méh nagy előnyei: r. Sokkal szelídebb. 2. Könnyebben kezelhetők mert mikor egy lépet a kaptár ból kiveszünk, nyugodtan maradnak rajta, nem futkosnak ide-oda, hogy a keret alján fürtbe gyűljenek össze s a földre szotyogjanak le, mint a szürke fajta. Gyakran vittem lakásomra egy-egy lépet, 2
— lg — h o g y vendégeimnek az anyát megmutassam és sem útközben, sem a szobában nem röpült föl a keretről egy méh sem. 3. Jobban védekeznek a rablók ellen. 4. Sokkal erősebbek lévén a szürke méheknél, némelykor kirabolják ezeket, de a rablást k ö n n y e b b megállitni, mint a szürke fajtánál. 5. Reggel k o r á b b a n fognak munkához s este későbben hagy ják abba a munkát. 6. Nem tűrnek egyetlen viaszmolyt sem a lépeken. Egyik szomszédunk, egy asztalos, ki betegségem alatt gyakran segített méheimet kezelni, őszszel vett egy családot tőlem. Mivel hamar akart sok családot előállítani, május elején ketté osztotta családját. A műraj nem sikerült. N é h á n y héttel később értesít, h o g y a rajjának nincs fiasitása. A z t tanácsoltam neki, hogy adja vissza az anyacsaládnak. Nem sokára azzal a hirrel jön, hogy a kaptárból annyi a p r ó pillangó jár ki, mint méh. A k a p t á r átvizsgálásánál két családot találtam benne. E g y méhcsaládot a lépben, melyek sértetlenek voltak, s egy molycsaládot azokon a lépeken, melyeket visszaadtak volt a családnak. A két család egymástól teljesen elkülönítve élt. Egyetlen molypillét sem lehetett találni a méhek lépjein, viszont egyetlen méhet sem a molypillék lépjein. A lépek eléget-sét tanácsoltam neki. Megtette s a következő télen eladta nekem a családot. 7. U g y látszik, hogy az olasz méh nyelve egy piczikével hosszabb a közönséges (közép-európai) méh nyelvénél. E g y alka lommal egy ismerősöm figyelmeztetett, h o g y a méhese előtt levő lóherésben (Trifolium) számos olasz méh gyűjt mézet, míg szürke méh egy sem volt látható. A lóher második virágzásában volt. A nyári nagy meleg megakadályozta volt a lóhere virágcsöveinek rendes hosszúságban való kifejlődését. Az olasz méh azt előnyösen ki t u d t a használni, mig a szürke méh erre nem volt képes. Mindezek az előnyös tulajdonságok azonban csak a tisztafaju olasz méhnél nyilvánulnak. Ez az, a mit nem akarnak sokan elis merni azok közül, kik a fajtát (ragét, rászt) nem próbálták meg, mert rednkivül bajos, sőt szinte lehetetlen kezdetben a maga tisz taságában tartani meg a fajtát a méhesben. Évek hosszán át ter jedő kitartás kell ahhoz, hogy tiszta olasz fajtájú méheink legye-
nek. Már pedig a legtöbb méhész az első egy-két félig sikerült kísérlet után abba hagyja a dolgot. (Ch. Dadant a Revue Internat. d'Apicult. 1899. No. 6-ban.)
Szemle. * * A hires »nördlingeni« Bienenzeitung, annak idején Berlepsch, Drierzon és a méhészet más korifeusainak irodalmi harczainál teret szolgáltató méhészeli lap az 1899. évvel 55-ik évfo lyamában megszűnt. Az utóbbi két év alatt Dickél szerkesztésében csaknem kizárólag az ő elméletéről adott czikkeket. U g y látszik a filozofálni szerető német kollégánknak is sok volt a jóból s kez dettek el hidegedni az egykor legtekintélyesebb lapjuk iránt. A íPraktischer-Wegweiser-Oranienburg-Berlin értesülése szerint a Dickel-féle elmélet vitái ezután a Giessenben megjelenő »Die Biene«-ben fognak nyomda-festék alá kerülni. »Szegény Biene, ő is való színűleg a bőrével fog megfizetni, a miért a Dickel elméletének szolgálatába állott« jegyzi meg malicziozusan Freyhoff a Praktischer szerkesztője. || A propolis a méhesben is nagy haszonnal alkalmazható. A felül kezelendő kaptároknál Amerikában viaszos vászonnal ta karják be (fedő deszka helyett) a fészek kereteit. (Megjegyzendő, hogy az amerikai »bőrvászon« név alatt ismeretes efféle anyag, akár sima, akár »mustrás« saját tapasztalataim szerint végtelenül felette áll minden tekintetben a másféle eredetű viaszos vásznaknak. Ref) De g y a k r a n oda ragasztják. Halmin úr a fedővásznait propolissal behintve, letéglázza, forró téglázó vassal. Mióta azt g y a korolja, méhei nem ragasztják oda a vásznat. X Az idény Californiában iSpp-ben. 1898-ban 600 méhkasom volt s miután megtartásukra ráköltöttem v a g y 4 0 0 dollárt (1 dollár —4'94 korona) a környékbeli többi méhészekhez hasonlóan mint egy felét meg tudtam tartani. 1899 márcziusában számosan, köztük én is, látva a rossz szezont, vándorméhészethez fogtunk. É n 340 kétsoros kaptárral s az összes szükséges kellékekkel a méhészethez és a háztartáshoz, mentem el Fameso-somkorós vidékére. De a hegyeken a hó hamar elolvadt s júniusban kaszáltak. A z eredmény szénában s mézben is szegény volt a h a m a r beállott szárazság
—
20
—
1
következtében. Az évadot 325 családdal s 2 j^ tonna mézzel zár tam le. (i ton=rQ07'r8 k l g ) 6 V centen kelt el (i cent —nem egé szen 5 fillér) A méz általában sötét ez idén Californiában. A hozam a legnagyobb részben o— i o o font között változik családonként. A déli részekben a vidék vizesebb s jobb volt a mézho.-am, de a malária is erősen dult Ezért sokan inkább a kevés eredménynyel elégedtek meg, semmint a malária gyötrelmeit átszenvedjék. A mérlegen levő kaptáromnál kitűnt, h o g y 8 0 — i o o F . ( = 2 7 — 3 7 ° C . ) gyűjtenek legjobban a méhek. Ezen felül a munkásság csökken, úgy, h o g y 110 — 1 1 6 F.-nál (— 43"5—47 C.) rendesen semmit sem gyűjtöttek. A befödött fiasitás sok helyt elpusztult, a fiatalt megölték s kihordották. A kipergetett lépeket moly ellen igen megóvtam oly módon, h o g y h a n g y á k a t s p ó k o k a t bocsájtottam rajok. A han g y á k úgy látszik, a mólyokat, mihelyt megkaparithatták, megették. Ezek tehát nagyon jó és olcsó conserváló szerei az üres lépeknek épen a forró nyárban, a mikor a legtöbb gondot ad a lépek ép ségben való megtartása. (Wilkin a Gleaningsben 99. No. 20.) 2
G
0
0
Vegyes. Kérjük tisztelt olvasóinkat, szíveskedjenek lapunkat ismerőseik körében terjeszteni. Kérünk olyan czimeket, melyekre mutatványszámot küldhetünk. 3Iinden tagtársunk, k i legalább hat uj tagot ajánl, az 1900. évre ingyen kapja a Méhészeti Közlönyt. (2i A patkányok elűzésére jó szer az orvosi árnö (Cynoglassum offiieinale) nevü növény. Állítólag annyira irtóznak e növény szagjától, h o g y abból a helyiségből, a hol ez a növény van el szórva, föltétlenül elköltöznek Legjobb e növényt júniusban szedni mikor legerőteljesebb. Méhesekben egerek ellen meg lehetne próbálni. — Méhlakások bevonására jó féle asztalos enyvet (úgynevezett csontenyvet) használjunk. Vizzel leöntve 24 óráig degedni hagyjuk. E k k o r a vizet leöntve lenolajat töltünk az enyvre s lassú tűzön melegitjük mindaddig, a mig teljesen feloldódott, a mikor készen is van a használatra. Megszáradás után ez az enyv rendkívül ke m é n y s ellentáll a nedvesség befolyásának.
— 21 — © A méhek téli mézfogyasztása, az American Bee Journal szerint hideg télen 7-5 font ( = 1 font = 453 gr.) enyhe télen i3"4 font novembertől márcziusig. % Téli etetés. Ha nincs úgynevezett krystályczukor kéznél, akkor jó süveg czukrot v a g y kandis czukrot finom porrá kell törni s azt lassankint kell belekeverni a megmelegített mézbe. Mindaddig adunk czukorport a mézbe, mignen nyúlós, tésztaszerü masszát nyerünk, melyet utólag még jól el kell dörzsölni. */ kgr. mézre 2 — 2 / kgr. czukrot kell számítani. E g y fedődeszkát fel emelve a kész tésztát a keretekre tesszük felül Ezt a masszát először Schock tiszteletes úr ajánlotta s különösen olyan alkalmak kor tesz jó szolgálatot, mikor higtáplálékot még nem szabad adni mert az a méheket kiröpülésre izgatná s a fiasitást is igen erősen gyarapitnák. = Mennyi ideig petéznek az alanyák ? E. L. a Bienenvater szerint ezt megtudandó egy álanyás családot május 2-tól július 4-ig etetett. Kitűnt, h o g y az álanyák 4—5 héten át folytonosan ké pesek petézni. K é s ő b b azonban csökken a képességük. A z első nemzedék teljesen kifejlődik, a második azonban már kérdéses, mert a kifejlődött herék a mézkészletet mind elfogyasztják. L. megfigyelése szerint az álanyák egymásután ötször petézik be a lépeket. Épen ezért nem érdemes az álanyás családot meganyásitni, mert az álanyák még 4 — 5 hétig k o n t á r k o d n a k a t e r m é k e n y anya mellett. a
1
2
Irodalom. Uj képes szépirodalmi folyóirat indult meg »Örökzöld*- czimen Buday Aladár ismert nevü irónak szerkesztésében. Megjelenik minden hónap i-én és 16-án kétíves füzetekben (borítékban), Elő fizetési ára egész évre 5 korona, félévre 2 kor. 50 fill. E g y e s füzet ára 24 fillér. Szerkesztőség Budapest, I V . Ferencziek tere 8. sz. A folyóirat olcsósága daczára minden tekintetben kiváló jóságú. Kiállítása, képei semmi kívánni valót sem h a g y n a k hátra. T a r t a l m a pedig a legfokozottabb kívánalmaknak is megfelel. Czélja, h o g y állandó irodalmi becsű, szórakoztató olvasmányokkal lássa el a kö zönségnek azt a részét, mely az eddig folyamatban levő d r á g á b b
— 22 — szépirodalmi lapokat nem járathatja. íme a p r o g r a m m j a : Lélek emelő szép olvasmányok! Komolybecsü költemények! Gyönyörű, érdekes, erkölcsös regények ! Elbeszélések! Tárczák\ Jóizü mulattató humoreszkek! Ezekhez járulnak szép útleírások, tanulságos fejtegetések a történelem, művelődéstörténet, az irodalom, művészet, a természettu domány, technika és iparteréről. Életrajzok a társaság kimagasló alakjairól. Tanulságos és szórakoztató csevegések korszerű kérdé sekről és a napi eseményekről. Érdekes képei, szöveg közé n y o m o t t ábrái, ékítményei Ízlé sesek és m e g k a p o k lesznek Mutatvány számot levelező lapon küldött kérésre készséggel küld a szerkesztőség. Valóban az »Orökzöld« hivatva van, h o g y a magyar család »családi lapja« legyen. {/ A baromfi hizlalásra és a hízott baromfi értékesítése. Az orsz. magy. gazd. egyl megbízásából irta Hreblay Emil állatte nyésztési m kir. felügyelő, a gödöllői m. kir. baromfitenyésztőtelep és munkásképző iskola vezetője, 45 képpel, megrendelhető a Köztelek kiadóhivatalában: Budapest, IX. Üllői-ut 25. sz. A r a vá szonkötésben p o r t ó m e n t e s küldéssel 1 korona 70 fillér. A »Szőlőszeti és Borászati Lap« befutotta már a 20-ik év folyamát is, mely idő alatt a m a g y a r szőlőbirtohosok nélkülözhe tetlen, kedvelt barátja 6s tanácsadója lett. Válogatott czikkeiben mindig az időszerű dolgokat tárgyalja és az összes szőlő- és pinczemunkákban gyakorlati tanácsot ad. A z egész évfolyam bekötve állandó értékű szakmunkát képez. A »Szőlőszeti és Borászati Lap« hetenként egyszer jelenik meg Kecskeméten és pedig csütörtökön. Előfizetési ára egész évre nyolez korona. — Ki e hasznos és kitű nően szerkesztett lapot még nem ösmeri, kérjen levelezőlapon m u t a t v á n y s z á m o t , h o g y meggyőződhessék annak a szőlőművesek körében való hasznos és czélszerű voltáról.
A következő nyilatkozat közzétételére kérettünk fel: Egy szó az észrevételek a viaszolvasztó versenyről czimü leményhez*)
köz
A Szegeden tartott magyar méhészek II. országos congressusa alkalmával rendezett mézpergető- és viaszolvasztó verseny befejeztével Binder Iván egyesületi titkár úr a jury Ítéletét röviden minden megjegyzés és ajánlás nélkül hirdette ki, miért is Bacskay Sámuel urnák, mint versenyzőnek azon állításával szemben, mintha Binder Iván titkár úr a jury Ítéletének kihirdetésekor a viaszfőzőjét viint a czélnak tökéletesen megfelelő eszközt a méhészeknek ajánlotta volna, alulírottak — kik ugy a versenyen, mint a jury Ítéletének kihirdetésekor jelen voltak — kijelentjük, h o g y Binder Iván titkár ur ily kijelentést nem tett Ennyit a valóság érdekében. Péczelen, 1900. január 10.
Tisztelettel Hollefreund Ottó,
Tarnay
Endre.
Szerkesztői üzenetek.
Többeknek.
L a p u n k deczemberi száma az egyesülés nem egyesülés kérdése miatt tartott több rendbeli értekezlet miatt k é sett oly sokáig, mert az utolsó számban tisztelt olvasóinkat h a tározottan akartuk arra nézve tájékoztatni, h o g y 1900-ra előfizet hetnek-e vagy sem. A deczemberi számnak ez a nagy késése okozta a januári szám — bár kisebb mérvű — késését. Most már rendben vagyunk. — B. J. urnák, Miskolcz. Szíves üdvözle téért fogadja cserébe a mi szívélyes üdvözletünket s érdeklődé seért köszönetünket. A czikket, illetve czikkeket várjak. — B. S urnák Csap. Bizony mi merészelünk élni. H á t annak, a ki igazán akar valami jót tenni, csak ugy szabad, ha felniről megengedik? Nós mi megpróbáljuk ugy dolgozni, amint azt a sokszor sze münkre vetett külföldieskedés révén tanultuk A z igaz, h o g y a lehető legmostohább viszonyok között indulunk neki az ismeretlen jövőnek. De azért megtesszük a kötelességünket a minket eddig oly energikusan pártoló derék olvasó közönségünkkel szemben, és Egyletünk s L a p u n k multjávai szemben. Mi feltétlenül bízunk a jobb j ö v ő b e n . A mig olyan apostolai vannak Egyletünknek, mint *) A fennebbi közleményre megjegyezzük, hogy az efféle félreértések nem történnének meg, ha a magyar méhészek kongresszusára s a vele kapcsolatos ténykedésekre vonatkozólag az intézők megtették volna azt, a mit meg kellett volna tenniök, hogy t. i. a közönség számára való hivatalos v é g z é s e k e t . megküldótték
volna mindenik magyar méhészeti lapnak.
Surk,
— 24
-
B. S. ur, addig nem félünk. — H. J. urnák, Debreczen. H o g y egyszer-máskor kertészeti dologban is szeretne egyet-mást kér dezni? Csak tessék! Szívesen válaszolunk rá. L a p u n k alapitója és volt szerkesztője Bodor László törv. biró ur mint pomologus is szakember. — K. L- Budapest A R ó b e r t Nitzsche-féle imprequalt papendekliből készült anyarácsok igen jóknak látszanak, a meny nyire a beküldött mintából megítélhetők. Mi még mindig a czinkb á g o g anyarácsot, illetve a Sötér-féle átjárót alkalmazzuk. Mindazoknak, kik az egyesülés — nem egyesülés alkalmából lapunk iránt bizalmukat s a t o v á b b fennmaradása iránti óhajukat fejezték ki, fogadják e helyen is őszinte köszönetünket. H. Gy., Cs. V., K. L , B. L , S. T . , W. M . H I. A beküldött czímeket köszönjük A mutatványszámok elmentek. — P. A. Bé kés, K. F. O-Becse, S. E Lőcse, Gr. A. K. Tarján, P. K. B. Sz.G y ö r g y . A reklamált számokat elküldöttük. — B. K. Papolcz. In tézkedtünk. Czikke a szegedi kongresszusról jön D e h o g y multa idejét Sőt inkább most már nyugodtan lehet felette gondolkozni. A b b a n teljesen igaza van, h o g y ennek a I l i k kongresszusnak oly szigorú, katonai marsrutája volt De hát ha az intézők ezt talál ják jónak és helyesnek. — G. I. K.-Horta, Levelét átadtuk a pénz táros urnák. U g y lesz. — B. G Vásárhely. H o g y méltatlanság tör tént Önnel a szegedi kiállításon, bizony azt nagyon sajnáljuk. Annyival is inkább, mert történt mással is. N o de máskor intézkedünk, h o g y a ^függöny alatt és mögötti- kiállított tárgyairól is szerezzen tudomást a közönség. Ennyit megtehetünk az Ön érdekében és szívesen meg is tesszük. E tárgyról irott levelünkben különben minden irányban teljes tájékoztatást talál. Megelégedve semmi esetre se lehet vele, de legalább most tudja azt, a mire szüksége volt, h o g y megmagyarázhassa magának a történteket. Mi külön ben most békét ajánlunk és jövőre árgus szemeket és stentori hangot.
Tartalom:
Tisztelt o l v a s ó i n k h o z ! — Teendők a méhesben. Valló
— Visszaemlékezés a szegedi
méhész
kongresszusra.
Simay
L.
Tivadar.
János. — A
kaptárokról. — Meltose. — Az olasz méh. — Szemle. — Vegyesek. — Irodalom. — Nyilatkozat. Hollefreund
Ottó.
Tarnay
Endre.
— Szerkesztői
üzenetek.'
Felelős szerkesztő: Dr. Bálint Sándor. N y o m a t o t t Gámán J. örökösénél Kolozsvárt. ( B e l k ö z é p u t c z a 2.)
