MÁRCIUS

Pánszky Ügyvédi Iroda H-1026 Budapest, Gábor Áron u. 16.

HÍRLEVÉL 2011. FEBRUÁR / MÁRCIUS

TARTALOMJEGYZÉK

I. Jogszabályváltozások................................................................................................................ 2 1. Módosult a médiaalkotmány és a médiatörvény…………………………………………….2 2. Zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet .................................................................................................................................................... 3 II.MÉDIA ..................................................................................................................................... 4 1. Az NMHH közzétette az internetes sajtótermékek bejelemtésére szolgáló nyomtatványát .. 4 2. A Médiatanácsi döntések…………………………………………………………………

5

III. További hírek......................................................................................................................... 6 1. Összefogtak a szórakozóhelyek.............................................................................................. 6 2. Terv az európai cégjegyzékek összekapcsolásáról................................................................. 6 3. Együttműködés a NFH és a Magyar Védjegy Egyesület között ............................................ 7 4. Egyre többen élnek a fizetési meghagyásos eljárással ........................................................... 7 5. A pénzügyi intézmények nagy arányban sértik meg a panaszkezelés szabályait................... 8 6. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megújult elektronikus szolgáltatásai ....................... 8

H-1026 Budapest, Gábor Áron u. 16. • tel.: +36 1 200 3416 • fax: +36 1 200 3881 • [email protected] • www.panszky.hu

I. Jogszabályváltozások 1. Módosult a médiaalkotmány és a médiatörvény Az Európai Bizottság által felvetett aggályok kiküszöbölése végett az Országgyűlés 2011. március 7-én elfogadta a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV törvény, az úgynevezett médiaalkotmány (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, vagyis az új médiatörvény (Mttv.) módosításáról szóló törvényt, amely jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár. A törvény várhatóan 2011. április 1-jén lép hatályba. A törvénymódosítás pontosította az Smtv. és az Mttv.-ben meghatározott médiaszolgáltatás és sajtótermék fogalmát: „Médiaszolgáltatás” eddigi fogalma kiegészült azzal, hogy médiaszolgáltatásról csak önálló és emellett üzletszerűen, vagyis (i) rendszeresen, (ii) nyereség elérése érdekében, (iii) gazdasági kockázatvállalás mellett végzett gazdasági szolgáltatás esetén beszélhetünk. „Sajtótermék” fogalma kiegészült a már fent is jelzett mondattal, miszerint gazdasági szolgáltatás az önálló és emellett üzletszerűen, vagyis (i) rendszeresen, (ii) nyereség elérése érdekében, (iii) gazdasági kockázatvállalás mellett végzett szolgáltatás. A változtatás célja az, hogy egyértelművé tegye, hogy egyik törvény hatálya alá sem tartoznak azon szolgáltatások, sajtótermékek, melyek nem kifejezetten gazdasági haszonszerzést céloznak, így pl. a blogok, videoblogok, magánweboldalak. Az Smtv. 10. §-ában pontosításra került, hogy a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről történő hiteles, gyors, pontos tájékoztatás a . Ezen eseményekről szóló kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének pedig ezentúl csak a lineáris médiaszolgáltatások esetén kell érvényesülnie, a lekérhető médiaszolgáltatások (pl. videoblogok) tekintetében nem. Ezen kötelezettség részletes szabályait külön törvény fogja megállapítani az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően. Részben módosultak a lekérhető médiaszolgáltatások és a sajtótermékek bejelentésének szabályai is (Mttv. 41. § (2) illetve 45-46. §§): − A lekérhető médiaszolgáltatás, kiegészítő médiaszolgáltatás és sajtótermék esetén a szolgáltatás ill. a tevékenység megkezdésének nem feltétele az előzetes nyilvántartásba vétel, azonban az utólagos bejelentési kötelezettség változatlanul teljesíteni kell a szolgáltatás, tevékenység megkezdését követő 60 napon belül.

2

−

−

A nyilvántartásba vétel megtagadása helyett a nyilvántartásba vétel utólagos visszavonását teszi lehetővé a törvény, ráadásul a korábbinál szűkebb körben: összeférhetetlenség, névazonosság esetén. A nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok megszegése esetén azonban a NMHH- 1 millió forintig terjedő pénzbírságot jogosult kiszabni.

Más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatóval szembeni eljárás esetén - amelynek lineáris vagy lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatása a Magyar Köztársaság területére irányul, illetve utóbbi esetén terjesztése vagy közzététele a Magyar Köztársaság területén történik - a médiahatóság a törvényben meghatározott jogkövetkezményeket (bírság ez esetben már nem, csak közlemény vagy határozat közzétételére való kötelezés ill. médiaszolgáltatási jogosultság felfüggesztése jöhet szóba) a törvénymódosítás értelmében kizárólag a Magyar Köztársaság területén terjesztett médiaszolgáltatás tekintetében alkalmazhatja. [Abban az esetben, ha a médiaszolgáltató azért telepedett le más tagállamban, hogy a magyar médiaszabályok alkalmazását elkerülje (179. §), továbbra is fennáll a bírság kiszabásának a lehetősége.] 2. Zenés, táncos kormányrendelet

rendezvények

működésének

biztonságosabbá

tételéről

szóló

2011. március 8-án megjelent a Magyar Közlönyben a zenés táncos szórakozóhelyek biztonságosabbá tételét célzó 23/2011 (III.8.) Korm. rendelet, amely 2011. március 16-án lép hatályba. A rendeletet mind az alkalmi, mind a rendszeres zenés táncos rendezvényeknek helyet adó, tömegtartózkodásra szolgáló, azaz 300 személynél nagyobb befogadóképességgel rendelkező helyiségekre, építményekre, továbbá az 1000 fős résztvevői számot meghaladó szabadtéri rendezvényekre terjed ki, jelentősen szigorítva az ilyen rendezvények megtartásának feltételeit. A rendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvények ezentúl kizárólag rendezvénytartási engedély birtokában tarthatók meg, amelyet a rendezvény helye szerinti települési, vagy a kerületi jegyző ad ki a kérelem benyújtásától számított 20 napon belül, és ezzel együtt az önkormányzat honlapján is közzéteszi az engedélyezett rendezvényeket tartalmazó nyilvántartást. A 20 napos ügyintézési határidő azt jelenti, hogy az adott rendezvény, vagy rendezvénysorozat engedélyezését annak kezdő időpontját legalább 20 napot megelőzően kezdeményezni kell. A kérelemhez, amelyet az építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetén pedig a rendezvény szervezője köteles benyújtani, csatolni kell többek között a biztonsági tervet, a tűzvédelmi szabályzatot, valamint az építményre vonatkozó építési-műszaki dokumentációt és a tervezői nyilatkozatot is.

3

A biztonsági tervnek tartalmaznia kell (i) a helyszín befogadóképességét, (ii) a belépés és távozás rendjét, (iii) kiürítési, menekítési tervet, (iv) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását és (v) a biztonsági személyzet létszámát, (vi) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást, (vii) szabadtéri rendezvények esetében pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését is. Az engedélyezési eljárás során a vonatkozó szakkérdésekben szakhatóságként működik közre (i) a népegészségügyi intézet, (ii) az építésügyi hatóság, (iii) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, (iv) a tűzvédelmi hatóság és (v) a rendőrség. A biztonsági tervben foglaltak betartásáért a rendezvény szervezője felel, míg a rendezvény lényeges adatainak, a tűzriadó és a biztonsági tervnek a helyszínen és a honlapon történő közzétételéért a szervező és az építmény üzemeltetőjét egyetemleges felelősség terheli. Szintén a szervező felelőssége az elsősegély nyújtására képzett személyzet jelenlétének biztosítása. A szabályok betartása érdekében a gyakorlatilag bármely hatóság – az építésügyi hatóság kivételével - évente egyszer jogosult ellenőrzést tartani a helyszínen a rendezvényen kívüli időpontban, melynek eredményeként zenés, táncos rendezvény tartása legfeljebb 90 napra megtiltható. A hatóságok – az építésügyi, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok évente kétszer kötelesek ellenőrizni a rendszeres rendezvényeket a rendezvény időpontjában, az alkalmi rendezvényeket pedig szükség esetén ellenőrzik, és akár a rendezvény folytatását is felfüggeszthetik a helyszínen. Kötelező a rendezvény folytatásának felfüggesztése a (i) befogadóképesség túllépése, (ii) a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya, (iii) az engedély hiánya, (iv) élet- vagy testi épség veszélyeztetése, (v) a közrend vagy a közbiztonság súlyos veszélyeztetése esetén. II. MÉDIA 1. Az NMHH közzétette az internetes sajtótermékek bejelentésére szolgáló nyomtatványt A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Médiatörvény) II. Fejezete tartalmazza a médiaszolgáltatásra és a sajtótermékek kiadására való jogosultság feltételeit: lineáris médiaszolgáltatás annak bejelentése és az NMHH általi hatósági nyilvántartásba vétele után végezhető, a lekérhető médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a sajtóterméket pedig a várhatóan 2011. április 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás eredményeként a szolgáltatás, tevékenység megkezdését követő 60 napon belül utólagosan kell bejelenteni a Hivatalhoz. A nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásba vételét 2012. január 1-jéig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) látja el, azt követően kerül csak ezen nyilvántartás vezetése is az NMHH feladatkörébe.

4

A törvény hatálybalépésekor (2011. január 1.) már működő, de sem a Hatóság, sem a KÖH nyilvántartásában korábban nem szereplő médiaszolgáltatásokat, internetes és sajtótermékeket a Hivatalnak illetve a nyomtatott sajtótermékeket a KÖH-höz legkésőbb 2011. június 30-ig kell bejelenteni. Azon médiaszolgáltatás vagy sajtótermék, amely az NMHH ill. a KÖH nyilvántartásában a Médiatörvény hatálybalépésekor már szerepelt, csak a nyilvántartásban nem szereplő adatokat köteles 30 napon belül bejelenteni, új bejelentési eljárás kezdeményezése nélkül. 2. Médiatanácsi döntések A Médiatanács 2011. március 2-i ülésén hozott döntésekről, és az alkalmazott szankciókról közzétett tájékoztató szerint az ülésnapon összesen 16 jogsértés tárgyában döntött a hatóság, 11 esetben figyelmeztetést, 5 esetben pedig a pénzbírságot alkalmazva. A Médiatanács jelenleg lefolytatott eljárásai során egyelőre az új médiatörvény hatályba lépése, azaz 2011. január 1. előtti időszakban tanúsított szolgáltatói magatartásokat vizsgálja, melyek tekintetében az ezen időszakban hatályos anyagi jogi szabályok, vagyis a korábbi médiatörvény (a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény) előírásai alkalmazandók. Ez alapján figyelmeztetést kapott többek között a NeoFM, ugyanis egy reggeli műsorszámának támogatóját nem megfelelő módon tüntette fel. A Médiatanács annak figyelembe vételével döntött a legenyhébb jogkövetkezménynek minősülő figyelmeztetés alkalmazása mellett, hogy első alkalommal megvalósítottés kisebb súlyú jogsértésről volt szó. Pénzbírságot szabott ki azonban a Médiatanács a két vezető kereskedelmi csatornára: a határozat szerint az RTL Klub hét millió, a TV2 kettő millió forint bírságot köteles fizetni. Az RTL Klub egy 2010-ben sugárzott saját gyártású műsorszámában ugyanis „egy közismert sportoló reklámnak minősülő feliratot viselt az öltözékén”, valamint két alkalommal a korhatári besorolás nem volt a jogszabályoknak megfelelő. A TV2-nek pedig burkolt reklám miatt kell büntetést fizetnie. Mint arról januári hírlevelünknek az új médiaszabályozás reklámokra vonatkozó előírásait összefoglaló különszámában beszámoltunk, az új médiatörvény bizonyos feltételekkel lehetőséget biztosít a termékelhelyezésre a műsorszámokban, illetve támogatás esetén a támogató megnevezésére a műsorszám közzétételével egyidejűleg is lehetőséget biztosít, nemcsak a műsorszámot megelőzően vagy azt követően. Ezen felül 2011. március 9-i ülésén további 13 millió Ft összegű kötbérrel sújtotta az NMHH a TV2-t az „Ezek megőrültek” című műsor 2010-es adásainak a kiskorúak védelmére tekintettel nem megfelelő besorolása miatt, ugyanis az NMHH megítélése szerint a műsort annak káros hatása miatt nem a 12 éven aluliaknak nem ajánlott, hanem ennél magasabb kategóriába kellett volna besorolni.

5

III. További hírek

1. Összefogtak a szórakozóhelyek 2011. január 31-én több mint 50 budapesti és vidéki szórakozóhely megalapította az Egyesület a Kulturális és Biztonságos Szórakozásért (EKBSZ) elnevezésű szervezetet. A szervezet a kormány munkáját kívánja segíteni az élhető, fenntartható szórakoztatóipart érintő szabályozás kialakításában. Fontosnak tartja, hogy ebben a munkában a szakmai tapasztalattal rendelkező személyek, szervezők, szakemberek is részt vegyenek, valamint hogy összehangolt és kompromisszumos megoldás szülessen köztük és a kormányzati szervek, önkormányzatok, tűzoltóság, rendőrség, egészségügyi szolgáltatók között. Önszabályozó normarendszert kíván kiépíteni, mely magában foglalja egy saját önszabályozó etikai kódex és egy a fiatalkorúak szórakoztatásáról szóló kódex megalkotását. A céljai megvalósítása érdekében kidolgozott egy minimum feltételrendszert, amelynek elemei a következők: ingyenes, korlátlan mennyiségű ivóvíz elérhetővé tétele; a megfelelő szellőztetés biztosítása; a látogatók csomagját biztonsági szolgálat vizsgálja át a veszélyes tárgyak kiszűrése céljából; a szórakozóhelyek üzemeltetői együttműködési megállapodás aláírására törekszenek a helyi önkormányzattal, a rendőrséggel, a tűzoltósággal, a területen illetékes egészségügyi szolgáltatóval és a fiatalokat érintő általános problémák megoldását célként felvállaló civil szerveződésekkel. Tagjai azt szeretnék elérni, hogy a magyarországi zenés-táncos események európai színvonalúak legyenek és az eddigi homályos környezetből a világos, követhető kultúrába történő beemelésükre kerüljön sor. 2. Terv az európai cégjegyzékek összekapcsolásáról

Az Európai Bizottság 2011. február 24-én elfogadta azt a javaslatot, mely összekapcsolná az európai cégnyilvántartásokat - olvasható a BruxInfo internetes hírportálon. A javaslat még a tagállami és az európai parlament képviselők megvitatására vár. Az összekapcsolás eredményeképpen bármely tagállamból elérhető lenne egy másik tagállam cégnyilvántartási rendszere, mely megbízható és friss adatokat szolgáltatna az érdeklődőknek és közel 70 millió eurós megtakarítást jelentene az Európai Unió részére. Jelenleg a tagállami nyilvántartások használatánál gondot jelent, hogy nehézségbe ütközik az elérésük, azok nem minden adatot vagy nem a legfrissebb adatokat tartalmazzák vagy nem érhető el mindig a fordításuk.

6

3. Együttműködés a NFH és a Magyar Védjegy Egyesület között

2011. február 2-án együttműködést írt alá a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Védjegy Egyesület, hogy közösen lépjenek fel a jövőben a fogyasztók védelmében bizonyos esetekben. Céljuk, hogy megfelelő szabályozás kialakításával és joggyakorlattal a piaci szereplők jogkövető magatartását érjék el mind két szervezetet érintő területen, ezáltal biztosítva a fogyasztók jogbiztonságát. Ennek érdekében évente közös konferenciát vagy előadássorozatot szerveznek, a hozzájuk fordulókat szükség esetén a másik fél illetékes személyéhez irányítják illetve a honlapon is elhelyezik a másik fél elérhetőségét, hogy a fogyasztó minél könnyebben jusson a szükséges információhoz. 4. Egyre többen élnek a fizetési meghagyásos eljárással A 2010. június 1-jén hatályba lépett, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény megteremtette a követelések kezelésének, behajtásának az eddiginél gyorsabb lefolytatását. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének közleménye szerint a múlt év végéig bezárólag mintegy 282 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek, nagyrészt közműszolgáltatók, telekommunikációs cégek és parkolási társaságok (a kis- és középvállalkozások egyelőre kisebb számban élnek ezzel a lehetőséggel). Kizárólag fizetési meghagyásos eljárás útján lehet érvényesíteni a pénz fizetésére irányuló, lejárt követelést, amelynek az összege az 1.000.000,- Ft-ot nem haladja meg és - a kötelezettnek van belföldi idézési címe (lakóhely, tartózkodási hely, székhely, képviselet) és - a követelés nem közalkalmazotti, közszolgálati vagy szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkaviszonyából és bedolgozói jogviszonyból ered. (Főszabály szerint a munkaviszonyból származó követeléseket sem lehet fizetési meghagyás útján érvényesíteni, amennyiben azok tárgya a munkaviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.) A fizetési meghagyás kibocsátása iráni kérelmet a jogi képviselővel rendelkező jogosult és a jogi személyek kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a MOKK által erre rendszeresített program útján az interneten keresztül. A kérelmeket a rendszer automatikusan osztja el az országban lévő közjegyzők között. A jogszabályoknak megfelelően, elektronikus úton benyújtott kérelem alapján a közjegyző három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. A kötelezettnek a kézbesítést követően 15 napja van, hogy a fizetési meghagyás ellen ellentmondással éljen - ez esetben az eljárás perré alakul és az eljárás az illetékes bíróság előtt folytatódik tovább. Ellenkező esetben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.

7

A gyakorlat azt mutatja, hogy így az eljárás a végrehajtással együtt mintegy 2 hónap alatt befejeződik és viszonylag alacsony, 4% az ellentmondások aránya. 5. A pénzügyi intézmények nagy arányban sértik meg a panaszkezelés szabályait A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete sajtóközleménye szerint a PSZÁF 2010 októberétől közel 120 vállalkozásnál és szövetkezeti hitelintézetnél indított fogyasztóvédelmi eljárást annak feltárására, hogy a 2010. január 1-jétől hatályos panaszkezelési előírásoknak mennyiben tesznek eleget az intézmények. A Felügyelet 25 intézménynél talált szabálytalanságot és összesen 3,9 millió forintos bírságot szabott ki. A Felügyelet által tapasztalt jogszabálysértések javarészt az alábbiak voltak: a pénzügyi intézmények nem a hatályos szabályok alapján készítették el a panaszkezelési szabályzatukat, nem jelölték meg a panaszügyintézés helyének nyitvatartási vagy hívásfogadási idejét, nem biztosították a hetente egy munkanapon 8-20 óra közötti telefonos panaszkezelést, illetve a rögzített hívásfogadást és ügyintézést. Az intézmények nagy része az eljárás után azonnal megkezdte a hiányosságok orvoslását. 6. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megújult elektronikus szolgáltatásai Mint ahogy azt a 2011. januári hírlevelünkben már jeleztük, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: SzTNH – korábbi nevén a Magyar Szabadalmi Hivatal) 2011. március 1-jétől az alábbi új és megújult elektronikus szolgáltatásokat nyújtja ügyfelei részére honlapján, a www.sztnh.gov.hu oldalon: −

−

−

−

elektronikus nyilvántartás: ingyenesen elérhető iparjogvédelmi és szerzői jogi nyilvántartás az SZTNH-hoz benyújtott iparjogvédelmi bejelentésekről és az SZTNH által lefolytatott iparjogvédelmi engedélyezési eljárások során megadott oltalmakról vezetett elektronikus lajstrom, valamint a szerzői jogi árva művekre adott felhasználási engedélyekről vezetett nyilvántartás, amely térítés és előzetes regisztráció nélkül igénybe vehető; elektronikus iratbetekintés: valamely, a Hivatal előtt folyamatban lévő vagy általa lefolytatott ügy aktájába be lehet tekinteni az ügyszám megadásával (azonban az iratokat kizárólag az e-ügyintézés során lehet megtekinteni); elektronikus lajstromkivonat kérés és küldése: az SZTNH az Ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelem esetén - térítés ellenében - elektronikus úton küldi meg az igényelt hiteles lajstromkivonato; elektronikus ügyintézési rendszer: meghatározott körben lehetőség van a kérelmeket elektronikus úton benyújtani a Hivatal részére ezen rendszeren keresztül

8

PIPACS adatbázist felváltó új elektronikus kutatató felület a Hivatal honlapján előreláthatólag a 2011. év közepétől lesz elérhető. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a [email protected] e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük.

Budapest, 2011. március 11.

Pánszky Ügyvédi Iroda

9