MAGYARORSZÁG ÉS A TENGER

MAGYARORSZÁG ÉS A TENGER

GÁBOR MIKLÓS 2015 0

Fél évszázaddal ezel tt kezembe került egy több mint százoldalas kandidátusi disszertáció, a szokás szerint fekete műb rbe kötve. Kézzel szedett aranybetűs címmel: „ A grammatikai nemek a magyar nyelvben”. Nem olvastam el, mert tudtam a dolgozat végkövetkeztetését, miszerint nyelvtani nemek a magyar nyelvben nem léteznek. Most már sajnálom, hogy kihagytam ezt az épületes euvre-t, mert nem tudom, hogy a jeles doktorandusz, mivel hízlalta fel egymondatos konklúzióját? Talán megírta, hogy párhuzamosana többi Európában használt indóeurópai nyelvvel, léteznek más „nemtelen” nyelvek is ( az összes finn-ugor, a türk, a mongol, a bantu, stb). Maguk a szomszédos indoeurópai nyelvek is csak gyenge utalásokban rizték meg az si, mitikus eredetű nyelvtani nemeket: személyes névmások és nével k formájában, ha az adott nyelvben egyáltalán léteznek. (der. die, das, le, la). Ezek egyike-másika csupán két nemet különbözet meg, a semleges nem elkallódott. Az él nyelvek közül a szlávok nyelvében maradt meg az si hármas nemenkénti felosztás, esetleg él és élettelen alcsoportokkal súlyosbítva a nyelvtanulók helyzetét . Lehet, hogy a szerz kitért arra is, hogy a nyelvújítás korában egyesek röstelték, hogy a magyar nyelv olyan szegényes, hogy még a nyelvtani nemeket sem ismeri. A gróf-grófné és hasonló szópárok mintájára, a „né” szócskát hozzá javasolták ragasztani minden f névhez, hogy nekünk is legyenek n nemű f neveink. Hazaszeretetb l a nyelvészek általában jelesre vizsgáztak. Napjainkban is virágzik a délibábos nyelvészkedés, amely köz-nem- ismerésnek örvend nyelvünk presztízsét emelni szeretné és si nyelvekkel akarja rokonítani. A cím láttán az olvasó is egymondatos dolgozatot várna. A magyaroknak semmi közük a tengerhez, nem is volt és belátható id n belül nem is lesz tengerük. Ám induljunk el a fentemlített doktorandusz nyomában. Bölcsészdiák koromban hallgattam egy antik drámákkal foglalkozó speckolt. A tanárn t l hallottam, hogy csupán pár tucat görög dráma szövege maradt fenn. Ezek is nagyon érdekesek. Vannak olyan darabok, amelyekb l csak idézeteket ismerünk. Ezekr l is írtak könyveket. De egy filosznak azok a drámák jelentenek igazi kihívást, amelyeknek csak a címét ismerjük. Magam kiugrott filozopter vagyok és ezért merek belevágni a címben jelölt tágykörbe. Unokasógorom, unokahugom férjre, John Londonban él üzletember. Keleti csecsebecsékkel kereskedik, Irodája a Cityben van, és ha nem lenne benne neoncsöves világítás és nem villódznának benne kompjúterek, hihetném, hogy a Karácsonyi-ének-bel Scrooge úr irodájában vagyok. Történt egyszer, hogy valamit kerestünk Európa térképén és Magyarországot meglátva kiszaladt bel le a sajnálkozás, pedig tudta persze hogy hazánknak nincs tengere, nem volt olyan tudatlan, mint híres honfitársa Shakespeare, aki a cseh tengerr l írt:”Nem fullasztó így tenger nélkül élni?” Elképzelhet , hogy egy olyan ország polgárának, amelyet körbenyaldosnak a tengerek valóban torokszorító lehet ez a helyzet. Nyelvükben a külföldre expediálás neve még mos is „hajóra rakni”, és az atomtengeralattjáró is „kivitorlázik” a kikötöb l Tudományosság látszatát keltend , kezdjük tárgyunkat történelmi visszatekintéssel. seink az ukrán sztyeppén keresztül a Fekete tenger északi partján vándoroltak a Kárpátmedence felé, de sem régészeti, sem nyelvészeti jelek nem mutatnak arra, hogy akár lábukat is belemártották volna a tengerbe.(Most nagy szerencsének tekinthetjük, hogy nem maradtak a zűrös Ukrajnában) Azon a tájon nyüzsögnek a folyók, amelyekben kiélhették halász szenvedélyüket és nem szorultak a tenger gyümölcseire. Tovább vándorolva eljutottak a Kárpátok gyűrűjébe, amely hál’ istennek szintén b velkedik folyókban, de tengerpótlék helyett csupán egy ugyan méretes tó, a Balaton kínálkozik, de ez legalább két

1

kiadásban:Nagy- és- Kis Balaton. Büszke utódaik, azaz mi, elneveztük a zömmel derékig ér pocsolyát a Magyar tengernek. Mi várható attól a népt l, amelyik hajónak nevezi az eszkimó dizájn alapján tervezett életveszt jét, a kajakot, amíg a tengeri nép, az angolok a többszáz autót és kamiont befogadni képes kompot szerényen csónaknak (boat) hívja. A kalandozó magyarok, akik bejárták egész Európát akár az óceán partjáig is eljuthattak, de eszük ágába se jutott ott területeket hódolgatni: telepakolták díszes tarsolyaikat és azután usgyi haza. Végül a kalandozó magyarok a Német-Római birodalom lovagjainak acélfalába ütköztek és vezéreiket felakasztották, a hazai vezetés a külföldi rablóportyákat betiltotta és az egész Kárpátmedence elfoglalására koncentrált. Az els királynak, Szent Istvánnak ez sikerült is vetélytársaiknak élve való földbeásása, illetve szeme világuktól való megfosztása által. A következ fél évszázad színes, fordulatos trónharcokkal telt el, a királyok általában nem természetes halállal tértek meg immár keresztény istenükhöz. A mi szempontunkból az els érdekes figura Szent László, akinek a sógora Zvonimir horvát király volt. A horvát uralkodó halála után özvegye, Szent László n vére behívta a magyarokat, akik elfoglalták Szlavóniát és ezzel utat mutattak utódaiknak Dalmácia és az Adriai tenger felé. Dalmácia a környék nagyhatalmának, Velencének volt birtoka. Velence város házai ma is a dalmáciában kitermelt tölgy facölöpökön állnak. Szent László utóda, Könyves Kálmán folytatta öccse politikai irányát. Elvette feleségül a Velencével konkuráló szicíliai normann király lányát, Buzillát. Milyen csodákra képes a szerelem, hogy egy férfi pont egy politikailag el nyös királylányba szeret belé. Ámor még tovább ügyeskedett és Könyves Kálmán másik közeli rokona Szent László immár árva lánya, Piroska pont a bizánci császárba lett szerelmes. Ilyen szövetségesekkel Magyarország már elég er s volt ahhoz, hogy elvegye a dózsétól a dalmát-horvát hercegi címet. Ett l az id t l fogva Horvátország Adriástól egészen az els világháborúig Magyarországhoz tartozott. Érdekes, hogy ez az évszázados politikai kapcsolat – vagy épen ez – nem alakított ki érzelmi közelséget a magyar néppel, mint például ez Lengyelországgal egy-két történelmi pillanat alapján megtörtént, viszont a horvátoknak nincs csúfneve, ellentétben a többi szomszédos néppel. Amikor az Árpádház kihalt kisebb-nagyobb, alkalmanként királygyilkossággal fűszerezett csetepaték után az Anjou- házból való uralkodó, Károly Róbert nyitotta meg a történelemtudományban „vegyesházi” királyoknak nevezettek sorát. Ezzel új fejezet kezd dött Magyarország és a tengerek (ugyan csak reménybeli) kapcsolatában. Történt, hogy Nagy Lajos hozzáadatta a nápolyi kiránylejánythoz és trónörököshez, Johannához kisebbik fiát. Amikor a leány trónra került megölette férjét. A dologból nagy balhé keveredett, még asz aktuális pápa is vizsgálatot indított de Johanna részvételét a gyilkosságban nem sikerült hiteltérdeml en bebizonyítani. Ennek ellenére Nagy Lajos négy hadjáratot is indított Nápoly ellen. A Nápolyi királyság nem inci-finci városállamocska volt, hanem uralta egész Itáliát Rómától délre és hozzá tartozott Szicíia is. Szoros rokoni kapcsolatban állt Spanyolországgal, amely épen gy zelemre állt a móroknak nevezett arab hódítók ellen. Úgyhogy, ha a magyar király megszerzi a nápolyi trónt, esetleg uralhatja a nagy jöv el tt álló Spanyolországot is, és vele együtt Dél-és Közép Amerika is az ölébe hullik. Fél Amerika most magyarul beszélne. Lenne két Óceánunk! Nagy Lajos Itáliai hadjáratai sikeresek voltak, az els ben lefejeztette Johanna egyik hercegi rokonát, akit vétkesnek tartott kisfia meggyilkolásában, az utolsóban magát Johannáz fojtatta meg, de a nápolyi trónt nem sikerült megszerezni, annak ellenére, hogy hadseregében a bivalyer s Toldi Miklós szolgált, így pár magyar emigránson kívül Dél-Amerikában mindenki spanyolul vagy portugálul beszél. Déli irányú politikáját mi sem bizonyítja jobban, hogy a studium generálét, a rövid életű egyetemet az ország déli fertályában, Pécsett alapította. Háborúzott a Balkánon is, hisz akkoriban még nem jelentek ott meg a török csapatok Az északi irányt sem negligálta Nagy

2

Lajos. Társuralkodói rangban, amelyhez apja ügyes öröklést biztosító szerz dése által jutott. Lengyelországra is kiterjesztette hatalmát, de a folyó ügyek intézésével anyját, a bosnyák király lányát bízta meg, majd Hedvig leányát összeházasította Jagelló pogány vallású litván fejedelemmel, aki nászajándékba megkapta Lengyelországot és a gyönyörűszép Hedvig, lengyel nevén Jadviga kezét, azzal a feltétellel, hogy felveszi a katolikus hitet. Erre a lengyelek még napjainkban is kényesek. Lengyelország és egy csinos menyasszony megér egy misét. Tárgyunkhoz tarozik az, hogy nem igaz az a mondás, hogy Nagy Lajos idejében három tenger mosta Magyarország határait. El ször is Lengyelország, amely így a Litván hercegséggel együtt Európa legnagyobb területű országa volt nem volt tengerparti ország, mert a Balti tenger egész partvidákét a Német Lovagrend uralta. Szegény Lejos királynak meg kellett elégednie egy tengerrel, az Adriával. Az is eggyel több, mint ami mai utódainak van.. A lengyel- magyar államszövetség gondolata egy kvietált magyar politikus fejében is felmerült napjainkban. Ez a fej Torgyán Józsefé volt. Torgyán doktor tudja, hogy az államszövetséghez közös határ is szükségeltetik, ami a régi történelmi id kben megvolt, Trianon után elveszett és rövid id re a Bécsi döntés után ismét helyreállt. A közös határ helyreállítását Kárpátalja visszaszerzésével gondolja megvalósítani. A feladatot nem merné bízni az úttör csapatnyi magyar honvédségre, hanem meg gondolja vásárolni Ukrainától. Kárpátalja lakossága er sen magyar nemzetiségű, mint ahogy a Krim félsziget is f leg nemzetségi – orosz – lakosságú, err l a területr l Ukrajna láthatólag lemondott, hátha Kárpátaljáról is könnyűszívvel lemond és akkor valóban három tenger mosná a MagyarLengyel államszövetség határait. A közös történelmet a horvátokkal közös király személye testesítette meg, aki a mohácsi csatavesztés után mindig a Habsburg családból származott , tehát Horvátországgal perszonálunióban éltünk. Az együttélés békés volt, közösen harcoltunk a török hódítók ellen, A Zrínyiek és a k szegi várkapitány, Jurinics Miklós mindkét nép h sének számítanak. Kisebb turbulencia a zavaros 1848-as évben keletkezett, amikor a horvát országgyűlés – az is volt nekik külön –bánná választott egy magasrangú császári f tisztet, Jellasicsot, aki a közös Habsburg királyunk utasítása szerint megtámadta Magyarországot. Az affér a horvát csapatok vereségével végz dött. A kiegyezés után a békés egymásmellettélést csak egy kis probléma zavarta meg, amikor a magyar kabinet a horvátországi vasútvonalakon be akarta vezetni a magyar nyelv kötelez használatát. Ett l függetlenül az Adria a magyar középosztály kedvelt fürd és üdül helyévé vált Ragúza(ma Dubrovnyik) a gyönyörű középkori belvárosa okán és f leg Abbázia a kor mondain fürd világa miatt. A sósvíz iránti érdekl dést az is mutatja, minden polgári könyvtár dísze volt az a vastag hatkötetes sorozat amit egy hajóorvos írt a világ tengereir l. ( Gáspár Sándor) A régi századfordulón az Akadémia lefordíttatott egy Nelson életrajzot. A gondos szerkeszt egy tengerészeti szakszótárt is mellékelt a könyvhöz. Az ilyen kifejezéseknek, mint pl. „alsó f sudárvitorlafeszít kamó” és hasonlóaknak angolul egy-két szótagos szavak felelnek meg. Ezek láthatólag a vizi népek ajkán és nem hivatali íróasztaloknál születtek Fiume török invázió után Magyarországhoz került vissza, mint ahogy azel tt is a magyar királyság délnyugati csücske volt. A város persze más néven már a római id kben is Illíria tartomány egyik kiköt je volt. A XVIII. században Magyarország f és egyetlen kiköt je volt, az egyetlen kapcsolatunk a tengerrel. A város olasz lakossága miatt eggyel növelte az ország amúgy nem kevés nemzetiségi lakosainak számát. Volt bel lük egy féltucat. Fiume (mai nevén Rieka) lett az Osztrák-Magyar monarchia f –és egyetlen – tengeri bázisa.. Hajógyárában készültek a hazai gyártású torpedók, és itt épült a flotta vezérhajója a Szent István csatacirkáló is. A magyar történelemben fontos szerepet játszott Kádár János is itt született, véletlenül, mint egy itt szolgáló honvéd törvénytelen gyermeke. Már több köze van Fiumének az ugyancsak itt szolgált Horthy Miklósnak, aki a flotta f vezérségéig és a magyar állam kormányzóságáig vitte 1920 és1945 között,tehát pont annyi ideig vezette

3

Magyarországot mint Kádár János, de neki több köze van az Adriához, mint Kádárnak, ezért érdemes e tárgykörben vele részletesebben foglalkozni. Horthy Miklós egy Tiszántúli református földbirtokos fia volt, egyike ama kevés magyar nemesi fiataloknak, akik a tengerésztiszti pályát választották. Családja jó kapcsolatot ápolt a szintén erre a környékre való Tisza családdal. Ez a kapcsolat bizonyára el segítette felfelé ível karrierjét. A tengerésztiszti pályán egészen a császári-királyi hajóhad f parancsnokságáig jutott. Neki jutott az a szomorú feladat, hogy átadja a K.und K.flotát a gy ztes Antatnak. Különben el rehaladását annak köszönheti, hogy évekig volt Ferenc József négy szárnysegédjének az egyike. A casting e posztra úgy ment, hogy minden fegyvernemb l és minden nemzetiségb l keressenek egy katonatisztet. Akkor éppen magyar nemzetiségű tengerésztisztre volt szükség. Ezekb l kevés akadt, így Horthyra került sor. Ez nem volt politikai állás, de lehet séget nyújtott arra, hogy jó kapcsolatokra tegyen szert. A nagy háború után sem a Népköztársaság, sem a Tanácsköztársaság nem tartott rá igényt, így végül a francia hadsereg támogatásával működ szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminiszteterének székében találta magát. 25 éves kormányzása ismert. Végig tengernagyi egyenruhában járt, ez volt Magyarország és a tenger kapcsolata, Jó sportoló volt, ezért hívták csúfondárosan lovastengerésznek. Mint sportoló egy katonai vívóversenyen egy csörte erejéig szembe került egy tényleges idejét szolgáló horvát lakatossal. Joszip Brozzal. Idegen nyelvekben is jó volt, s t horvátul is megtanult, hogy a matrózokkal tudjon kommunikálni, ha éppen lázadás miatt nem lövette f be ket, ami persze egy admirálisnak hivatali kötelessége. Nálunk már a reformkorban voltak a „ magyar tengeren” és a „kék” magyar Dunán g zhajók. De az els magyar tulajdonú cég, a Magyar Királyi Folyami és Tengerhajózási Társaság csak 1894-ben alakult. Egészen a XX. század hetvenes évekig csúcsid ben 21 magyar tengerjáró legénysége költötte szűkös valutaellátmányát a tengerparti lebujokban. Azóta nem lebegteti az óceáni fuvallat a nemzeti trikolort. Népünk kapcsolatát a tengerrel csk a turisták képviselték, akik a béketábor alattvalóiként elég szűk körben mozogtak. A béketábor külföldre kívánkozó lakóit szögesdrótkerítés védte attól a csalódástól, nehogy ráébredjenek arra: odakinn sem kolbászból fonják a kerítést. A tengerre vágyók az NDK, Románia, Lengyelország, és Bulgária között választhattak. A szovjet Feketetengeri fürd helyek és a jugoszláv Adria különleges engedéllyel szintén elérhet k voltak. Az endékás tengerpart híresen hűvösvizű volt. Ide is lehetett utazni, ha valakit nem riasztott a határ rök náci egyenruhára és modorra hajazó magatartása és a kötelez en felszerelésükhöz tartozó farkaskutyák látványa. Az NDK kirítt a szocialista tábor országai közül k kemény politikai vonala mellett egy sor megenged bb oldalával: megtűrték az FKK-nak nevezett nudizmust, voltak maszek boltok, megjelent pucér n ket ábrázoló - igaz, fekete-fehérben – pornográf folyóirat, stb, stb. A német Balti tenger nem örvendett kiemelked népszerűségnek. A Balti tenger lengyel szakasza egy fokkal frekventáltabb volt. Vonzerejét az olcsón beszerezhet ágynemű képezte. Az elérhet tengerpartok közül a bolgár Fekete tengeri modern üdül városok voltak a legnépszerűbbek, amelyek a francia szakszervezetek pénzén épültek. hogy szaktársaik tudják hol eltölteni a harmincas évek nagy vívmányát a „fizetett szabadságot”. Ezek az üdül városok zöldmez s beruházások voltak.Jól voltak kitalálva, de gyalázatosan voltak kivitelezve és üzemeltetve. Személyzetet nem tanítottak ki az elegáns szállodákhoz. Az egyik nagy ötlet az volt, hogy az éttermek különálló épületekben voltak, és az üdül k nem voltak a saját szállodájukhoz kötve és naponta más-más éttermekben tölthették el az ebédjeiket. A tengeri luxus csúcsa a Jugó tengerpart volt az Adria partján és szigetein. Olyan volt, mintha a „szabad világban” lettünk volna. Nyugati italok, top-és mindenless n k a strandokon és jó esetben át lehetett ugrani Velencébe, ami már az igazi nyugatot képviselte.

4

Napjainkban minden tenger elérhet . De elveszett az a különleges élmény, hogy külföldön vagyunk, az a torokszorító érzés. amit a határellen rzéskor érzett az a ritka utas is, aki nem csempészett be valami akármilyen csekélységet. Jó dolog a határoknélküli Európa, Ám minden jóban van valami rossz. Most nem a határátlépés finoman bizserget érzésének elmaradására gondolok, hanem arra, hogy a keményked kormányok a közbiztonságra hivatkozva, akarják tudni, ki tartózkodik a felségterületükön.

5