Magyarország a kora újkorban

T TÖ ÖR RT TÉ ÉN NE EL LE EM M 66.. T TA AN NM ME EN NE ET TJJA AV VA ASSL LA AT T

Új tananyag feldolgozása

Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám 74 óra

Kerettantervi órakeret 65 óra

A középkor Magyarországon. A virágkortól a hanyatlásig

11

3

14

13

A világ és Európa a kora újkorban

11

3

14

Magyarország a kora újkorban

11

4

15

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában

11

2

13

Témák

14 18

20 A polgárosodás kora Magyarországon

15

3

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata: F: fogalmak, szakkifejezések É: évszámok N: nevek T: topográfiai ismeretek ÉK: értelmező kulcsfogalmak TK: tartalmi kulcsfogalmak A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.

2

18

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

A KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON. A VIRÁGKORTÓL A HANYATLÁSIG

3

1.

Bevezető óra

Ismerkedés a tanulócsoporttal.

2.

1. Az aranyforint atyja

A lecke I. Károly (Károly Róbert) uralkodásának időszakát mutatja be. Miért versengtek hárman a magyar trónért? Miért kellett Károlyt háromszor is magyar királlyá koronázni? Hogyan állította helyre a rendet, és milyen eszközökkel növelte meg a kincstár bevételeit a király? Érdemes olyan korszakokkal összevetni I. Károly uralmának kezdeti időszakát, amelyek alatt felfordulás volt az országban, például a Szent László uralkodását megelőző évek is szóba kerülhetnek a lecke feldolgozása során. Az aranyforint mint fizetőeszköz fontos kultúrtörténeti adalék. Miért volt fontos a visegrádi királytalálkozó?

1. Ismeretszerzés, tanulás B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid).

F: aranyforint, kiskirályok, kapuadó, harmincadvám, kincstár, pénzverés joga, bányabér, árumegállító jog N: I. Károly, Csák Máté, Zách Felicián É: 1308, 1301, 1335 T: Visegrád, Bécs, Rozgony, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, adó, politika, törvény, királyság, kultúra

Témák órákra bontása 3.

4

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 2. A lovagkirály

Célok, feladatok A középkori Magyar Királyság egyik virágkora Nagy Lajos uralkodásának negyven éve volt. A király testvére meggyilkolásának megbosszulásáért indította nápolyi hadjáratait, először ütközött meg a törökkel, s a lengyel korona is a fejére került. Az utókor azonban törvénykezése miatt tartja elsősorban nagy uralkodónak Lajos királyt: az 1351-ben megalkotott ősiség törvénye közel ötszáz éven keresztül, 1848-ig érvényben maradt, és a magyar jogrend megkerülhetetlen részét képezte. Emellett a kultúra is felvirágzott Nagy Lajos idejében: létrejött az első magyar egyetem Pécsett, Kálti Márk pedig megírta a Képes krónikát. Lajos király uralkodását érdemes összehasonlítani a másik magyar lovagkirály, Szent László időszakával.

Fejlesztési terület 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek értékelése. Történelmi személyek összehasonlítása és értékelése jelentőségük szerint. Vita arról, mitől függ, hogy egy történelmi személyt mennyire tartunk jelentősnek.

Ismeretanyag F: nádor, nemes, ősiség, kilenced törvénye, pestis, úriszék, Képes krónika N: I. (Nagy) Lajos, András herceg, Johanna, Toldi Miklós, Kálti Márk É: 1342–1382 T: Nápoly, Pécs ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, értelmezés, történelmi nézőpont TK: politika, hadjáratok, állam, törvény, vallás, kultúra


5

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 3. Magyar király, németrómai császár

Célok, feladatok


A lecke Zsigmond király regnálásának fél évszázadát dolgozza fel, emellett a nikápolyi csata kapcsán (a magyar király először ebben az ütközetben szenvedett súlyos vereséget a töröktől) a Török Birodalom katonai erejét is bemutatja. Zsigmond uralkodásának kezdete a harc jegyében telt: az elégedetlen magyar főurakkal és a törökkel is meggyűlt a baja, később azonban a cseh koronát és a német-római császári címet is elnyerte, a leghatalmasabb európai uralkodó lett. Ő volt az egyetlen magyar király a középkorban, akit császárrá választottak, ám élete végéig Magyarországhoz kötődött, itt is temették el. Milyen rendeleteiért tartjuk jelentős magyar uralkodónak Zsigmondot? Miért volt fontos a végvárrendszer kiépítése? Miért támogatta a városokat?

2. Kritikai gondolkodás A) A források kritikus kezelése A tények, bizonyítékok megkülönböztetése a feltételezésektől és véleményektől. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük, és hogyan oldották meg azokat.

Ismeretanyag F: végvárrendszer, szultán, szpáhi, janicsár N: Luxemburgi Zsigmond, Mária É: 1387–1437 T: Buda, Várad, Török Birodalom, Nikápoly ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpont TK: társadalom, politika, állam, háború


6.

6


Célok, feladatok

4. Egy középkori magyar Zsigmond király uralkodása alatt a város: Buda középkori magyar városok a fénykorukat élték. A hét szabad királyi város közül Buda volt a legjelentősebb. A lecke célja bemutatni, hogy milyen lehetett a település az 1400-as évek elején. Milyen testület és milyen tisztségeket viselő személyek irányították Budát? Milyen népek éltek a városban? Miért tört ki viszály a magyarok és a németek között? Melyek voltak a középkori Buda legjelentősebb épületei? Milyen vásárokat tartottak a településen? 5. Hunyadi János, a törökverő

A lecke Hunyadi János erdélyi vajda, majd kormányzó hősies életét és törökellenes háborúit mutatja be. Milyen sikereket és kudarcokat élt át Hunyadi a törökkel szemben? Miért nevezzük törökverőnek? Hogyan lett belőle kormányzó? Miért volt nagy jelentőségű a nándorfehérvári diadal? Fontos a Dugovics Titusz-féle legenda hátterének is a megismerése. Dugovics Titusz nevű hőst egyetlenegy korabeli krónika sem említ, Bonfininél egy ismeretlen magyar harcos bátor tettéről van szó! A zászlót kitűző török harcost magával rántó magyar vitéz hősies cselekedetéhez csak az 1800-as évektől kapcsolták hozzá a Dugovics Titusz nevet.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján (termelés, fogyasztás). 1. Ismeretszerzés, tanulás B) A források áttekintése és értékelése Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. 2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken.

Ismeretanyag F: szabad királyi város, polgármester, gótikus stílus, polgár, Kisboldogasszony napja, pünkösd N: É: az 1400-as évek eleje T: Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Bártfa és Eperjes ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás TK: életmód, város, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kultúra F: kormányzó, erdélyi vajda, déli végvárak, hosszú hadjárat N: Hunyadi János, I. Ulászló, Dugovics Titusz É: 1456 T: Nándorfehérvár, Várna, Havasalföld, Erdély ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpont TK: politika, háború


8.

7

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 6. Mátyás, az igazságos

Vendégségben Mátyás királynál (Olvasmány)

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A lecke célja bemutatni Hunyadi Mátyás uralkodását és az udvarában virágkorát élő reneszánsz kultúrát. Hogy történt Mátyás megkoronázása? Mi benne a legenda és mi a valóság? Milyen háborúkat vívott, és milyen területekkel növelte meg az országot? Hogy hívjuk legendás zsoldosseregét és híres hadvezérét? Miért számított Mátyás udvara a reneszánsz kultúra középpontjának? Ki volt Antonio Bonfini és Janus Pannonius? Mik azok a corvinák? A lecke feldolgozása közben választ kereshetünk arra, vajon miért tartja a néphagyomány igazságos és jó királynak Mátyást. Érdemes megnézetni a gyerekekkel egy-egy részt a Mesék Mátyás királyról sorozatból, ezután pedig meg lehet beszélni velük, mi a különbség a mesebeli és a valóságos Hunyadi Mátyás alakja között. Mit evett vajon Mátyás király és udvara egy-egy nagyobb lakomán? Milyen evőeszközöket használtak? Milyen zenét hallgattak az asztalnál? Össze lehet hasonlítani a reneszánsz konyhaművészetét a maival.

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok.

F: fekete sereg, corvina, reneszánsz, humanizmus N: Hunyadi Mátyás, Hunyadi László, V. László, Kinizsi Pál, Corvin János, Antonio Bonfini, Janus Pannonius É: 1458–1490 T: Visegrád, Kenyérmező, Bécs ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: felemelkedés, adó, politika, kultúra, háború

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása e szövegek segítségével. Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján.

F: – N: Beatrix É: – T: Visegrád ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás TK: életmód


10–11.

8

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 7. Válságban az ország!

8. A mohácsi csata

Célok, feladatok


A lecke II. Ulászló uralkodásán és a Dózsa György vezette parasztfelkelésen keresztül mutatja be, hogy miért volt válságban Magyarország Mátyás király halála után. Hogy került hatalomra II. Ulászló? Mi lett a fekete sereg sorsa? Miért nevezték Dobzse Lászlónak a királyt? Miért tört ki a Dózsa György vezette parasztfelkelés, és mi lett a végkimenetele? Fontos, hogy a parasztsereget először keresztes hadjáratra toborozták. A király és a nemesek, valamint a nemesek és a jobbágyok közötti ellentét bemutatása. A mohácsi csata az egyik legnagyobb katasztrófa a magyar történelemben. A tragédiát Nándorfehérvár, a legfontosabb végvár török bevétele jelezte előre. A súlyos csatavesztés okainak: a török hadsereg túlerejének és korszerűbb felszereltségének a bemutatása. Tisztázni kell a magyarországi széthúzást, a király fiatalságát és a valódi vezető hiányát. Meghaladott nézet, hogy Szapolyai csapatai szándékosan maradtak volna le a mohácsi csatáról. Ki kell emelni, hogy Mohács után a török ugyan kifosztotta az országot, de aztán hazatért. Az ország nagy részét (és Budát) majd csak 15 év múlva szállja meg az ellenség.

2. Kritikai gondolkodás F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. Információk gyűjtése és mérlegelése egy-egy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez.

Ismeretanyag F: dobzse, parasztfelkelés N: II. Ulászló, Dózsa György, Szapolyai János É: 1514 T: Temesvár ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpont TK: társadalom, politika

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. A magyar történelem egy-két fordulópontjának megvitatása: jelentőség, okok, következmények, lehetséges alternatívák lehetőségei stb.

F: zászlósúr N: I. Szulejmán, II. Lajos, Tomori Pál É: 1526 T: Mohács, Török Birodalom ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpont TK: politika


9


Célok, feladatok

12.

Összegzés, gyakorlás

13–14.

Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.


Ismeretanyag

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata. 3. Kommunikáció B) Beszámoló készítése. A történelmi személyekről, eseményekről és korszakokról gyűjtött információk összerendezése megadott szempontok szerint.

F: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár N: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán É: 1308 (I. Károly trónra lépése), 1456 (Nándorfehérvár), 1458–1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség) T: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács

A munkafüzet feladatainak megoldása.

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport életmód, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika törvény, kultúra



Célok, feladatok


Ismeretanyag

A VILÁG ÉS EURÓPA A KORA ÚJKORBAN 15.

16.

10

9. Felfedezők a tengereken

10. A földrészek összekapcsolódása

1492-ben Amerika felfedezésével véget ért a középkor, és kezdetét vette az újkor. A felfedezések megindulása mögött gazdasági okokat kell keresnünk: a portugál felfedezők és Kolumbusz Kristóf is Indiába szerettek volna eljutni, előbbiek Afrika körülhajózásával, utóbbi pedig nyugati irányba történő hajózással. Magellán 1519 és 1522 közötti útja, a Föld első körbehajózása azért is jelentős, mivel kétséget kizáróan bizonyította, hogy bolygónk gömb alakú. Beszélgetni kell a lecke feldolgozása közben a korabeli fejlett hajózási eszközökről. Amerika felfedezése után kialakult a világkereskedelem. Amerikából Európába nemesfémeket és eddig ismeretlen növényeket szállítottak, Afrikából Amerikába fekete rabszolgákat hurcoltak be, Európából Amerikába kézművestermékeket szállítottak, a Távol-Keletről Európába pedig luxuscikkeket és fűszereket vittek a hajók. Mik azok a gyarmatok? Milyen szörnyűségek történtek Amerika őslakosaival, az indiánokkal? Miért hitték az indiánok a spanyol hódítókat isteneiknek?

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Néhány fontos tudományos felfedezés és technikai találmány jelentőségének értékelése abból a szempontból, hogy mennyire változtatta meg az emberek életét. 3. Kommunikáció B) Beszámoló készítése. Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján.

F: újkor, felfedező, luxuscikk, Jákob botja, indián N: Kolumbusz, Amerigo Vespucci, Vasco da Gama, Magellán É: 1492 T: Amerika, India, Afrika

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú). D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása Történelmi kultúrák különböző szempontú összehasonlítása.

F: gyarmat, őslakos, inka, azték, rabszolga-kereskedelem N: Francisco Pizarro É: – T: –

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: kereskedelem, gyarmatosítás

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény értelmezés, jelentőség TK: társadalom, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdaság, termelés, kereskedelem, piac, gyarmatosítás, politika


18.

11

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 11. A hitviták kora. Protestánsok és katolikusok

A boszorkányok (Olvasmány)

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Luther Márton 1517-ben fellépett a katolikus egyházban tapasztalható visszaélésekkel, elsősorban a búcsúcédulák árusításával szemben. A búcsúcédulák körül kialakuló vita megindította a reformációt, létrejöttek a katolikus egyházból kiváló protestáns egyházak: Luther alapította meg az evangélikus egyházat, Kálvin pedig Genfben a református egyházat. Mi jellemezte a protestáns felekezeteket? Miben különböztek a katolikus egyháztól? Milyen választ adott a katolikus egyház a reformációra? Hasonlítsunk össze egy katolikus és egy protestáns templomot! Mit tudunk a vallásháborúkról és az inkvizícióról? A legtöbb áldozattal járó boszorkányüldözések nem a középkorban, hanem a kora újkorban zajlottak. Hogy lett valakiből boszorkány? Miért üldöztek és kínoztak meg ártatlan lányokat és asszonyokat? Hogy zajlott le egy boszorkányper? Könyves Kálmán királyunk törvényének felidézése: „boszorkányok nincsenek”. Magyarországon viszont még 1768-ban is égettek asszonyokat ilyen vádakkal, sok afrikai országban pedig a mai napig él ez a szörnyű szokás.

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani. 3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával. B) Beszámoló készítése. Rövid szöveges leírás, beszámoló készítése képek alapján. 1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása e szövegek segítségével.

F: reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, búcsúcédulák, evangélikus, református, hitvita, inkvizíció, vallásháború N: Luther, Kálvin, Loyola Ignác É: 1517 T:– ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, vallás, vallásüldözés

F: seprűs boszorkány, rontó boszorkánynők, igézés, vízpróba, mérlegelés N: – É: 16–18. század T: – ÉK: történelmi forrás, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, életmód


20.

21.

12

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 12. „Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!” Az angol forradalom

A kerekfejűek vezetője (Olvasmány)

Ismétlés, gyakorlás

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A lecke az angol polgárháborúról, Oliver Cromwell egyszemélyi uralmáról, valamint a királyság restaurációjáról és a III. Vilmos által megteremtett alkotmányos királyságról szól, a 17. századi angol történelem körülbelül 50 évét mutatja be. Az angol polgári forradalom volt az első, ahol egy bíróság hazaárulás vádjával elítélt egy koronás uralkodót, a királyt pedig nyilvánosan kivégezték. Hasonlítsunk össze egy királypárti gavallért és egy Cromwell mellett harcoló puritán kerekfejűt! Mi jellemezte a kivégzett I. Károly Angliáját? Miben volt más Oliver Cromwell köztársasága? Miben tért el az előző rendszerektől III. Vilmos alkotmányos királysága?

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Következtetések megfogalmazása magyarázó ábrák alapján. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Egyes történelmi változások jelentőségének megítélése. A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése.

F: alkotmány, parlament, forradalom, puritán, kerekfejűek, gavallérok, vasbordájúak, alkotmányos királyság, kormány, miniszterelnök N: Cromwell, I. Károly, III. Vilmos É: – T: London, Anglia, Írország, Skócia

Az olvasmány Oliver Cromwell életét mutatja be. Miként lett az egyszerű köznemesből előbb kiváló katona, majd a kerekfejűek vezetője, végül pedig lord protector, Anglia első embere? A lord protector tisztséget összehasonlíthatjuk Hunyadi János kormányzói címével.

3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Híres emberek életútjának bemutatása különböző szöveges és képi források felhasználásával.

F: vasbordájúak, lord protector N: Cromwell, I.Károly É: a 18. század közepe T: Cambridge, Naseby, Westminster


ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoport, életmód, politika, államszervezet, alkotmányos királyság

ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: politika, állam, államszervezet, alkotmányos királyság, köztársaság


23.

13

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 13. A Napkirály udvara

14. Divat az ókortól a Napkirály századáig

Célok, feladatok


Ismeretanyag

XIV. Lajos, a Napkirály az újkori Európa egyik legjelentősebb uralkodója volt. Róla, illetve versailles-i udvaráról szól a lecke. Mi jellemezte a Napkirály abszolút, korlátlan uralkodói hatalmát? Melyik az a három hatalmi ág, amelyik a király kezében összpontosult? Ki volt a király híres pénzügyminisztere, és milyen elvek mentén szervezte meg a francia gazdaságpolitikát? Mi jellemezte a Napkirály hadseregét? Hogy nézett ki és milyen stílusban épült a versailles-i palota? A jelenkori hatalmi mechanizmusok megértését is segíti a hatalmi ágak megbeszélése. A lecke végigkíséri a ruházkodás kultúrtörténetét az ókortól a Napkirály koráig. Milyen növényi és állati eredetű anyagokból készítettek ruhákat a régi emberek? Milyen kiegészítőket hordtak az egyiptomi fáraók vagy az újkori francia emberek? Mi volt a kora újkori parókaviselet divatjának előnye és hátránya? Milyen ruházkodási illemszabályok jellemezték XIV. Lajos udvarát? A lecke feldolgozása közben érdemes a tárgyalt ruházkodási szokásokat a jelenkorral is összehasonlítani.

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú). 3. Kommunikáció B) Beszámoló készítése. Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján.

F: manufaktúra, barokk, főhivatalnok, hatalmi ágak N: XIV. Lajos, Colbert É: – T: Versailles, Párizs

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Az életmód jellegzetességeinek megfigyelése és felismerése képeken. 2. Kritikai gondolkodás D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Történelmi korok és kultúrák közötti hasonlóságok és különbségek keresése.

F: gyapot, Selyemúton, tőzsde N: – É: – T: Flandria, Brugge

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, életmód, gazdaság, kereskedelem, politika, állam, államszervezet

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, történelmi forrás TK: társadalmi csoport, életmód, gazdaság, kereskedelem, piac, politika


25.

14

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 15. Az ész kora: út a felvilágosodáshoz

16. A gyarmatokból született nemzet – Az Amerikai Egyesült Államok

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Az emberi gondolkodásmód a 16–17. században jelentős változásokon ment keresztül. A középkori világ- és emberképet felváltotta egy másféle szemléletmód. A tudományos gondolkodás is megváltozott, az egyházi tanításokra való hivatkozás helyett az újkori tudósok kísérletekkel és megfigyelésekkel próbálták bizonyítani igazukat. A 18. század a felvilágosodás évszázada. A hatalom többé a közgondolkodás szerint már nem Istentől származik, hanem a néptől. Fontos, hogy ne csak a racionalizmus és a felvilágosodás elveit tanítsuk meg, de hasonlítsuk is össze ezeket az elgondolásokat a középkori világképpel. Az Amerikai Egyesült Államok volt az első állam, amely a felvilágosodás elveit alkotmányának részévé tette és ennek szellemében szervezte meg önmagát. Milyen követelésekkel lépett fel a tizenhárom amerikai gyarmat az anyaországgal, Angliával szemben? Miért tört ki a függetlenségi háború és mi lett a végkimenetele? Miért fontos okmány a Függetlenségi Nyilatkozat? Ki volt George Washington?

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése Annak helyes értelmezése, hogy a történelmi eseményeknek egyszerre többféle oka és többféle következménye lehet; az okok és következmények összegyűjtése, csoportosítása, rangsorolása különböző szempontok szerint.

F: felvilágosodás, világgazdaság, polgárság, népfelség elve, Nagy Enciklopédia N: Rousseau, Kopernikusz, Galileo Galilei É: XVIII. század T: –

2. Kritikai gondolkodás F) Történelmi problémák felismerése és elemzése Egy állam létrejöttének megismerése és értelmezése az okok és következmények szempontjából. 3. Kommunikáció C) Rajzok, modellek, makettek és tárgyak készítése Rajzos illusztrációk készítése történetekhez.

F: gyarmat, telepesek, puritán, hálaadás ünnepe, bostoni teadélután, Függetlenségi nyilatkozat, alapvető emberi szabadságjogok, versailles-i béke, alapító atyák, elnök, kongresszus, köztársaság N: George Washington É: 1776, 1781, 1783 T: London, Versailles, Amerika, Atlanti-óceán, Boston, Yorktown

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, életmód, gazdaság, kereskedelem

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoport, életmód, város, politika, köztársaság


27–28.

15

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 17. Felfedezők és feltalálók

Célok, feladatok

A lecke célja a legjelentősebb találmányok és tudósok bemutatása az ókortól az újkorig. Ki volt Hippokratész, Gutenberg, Leonardo, Kopernikusz, Galileo Galilei, Vesalius, William Harvey vagy Anton van Leeuwenhoek? Miért fontos találmány a csillagászati távcső vagy a mikroszkóp? Miért született annyi új találmány a kora újkorban a megelőző korszakokhoz képest? Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. 2. Kritikai gondolkodás F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. Miként hatott egyes népek kultúrája másokéra? Ennek a jelenségnek az értelmezése é az emberi kultúra fejlődése szempontjából. 1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Annak helyes értelmezése, hogy a történelmi eseményeknek egyszerre többféle oka és többféle következménye lehet; az okok és következmények összegyűjtése, csoportosítása, rangsorolása különböző szempontok szerint. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Különböző fejlődési utak és modellek összehasonlítása, következtetések megfogalmazása a hasonlóságok és a különbségek alapján.

F: mikroszkóp N: Gutenberg, Hippokratész, Leonardo da Vinci, Kopernikusz, Galilei, Vesalius, Harvey, Leeuwenhoek É: 16–17. század T: – ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség TK: társadalmi csoport, életmód F: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány N: Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington É: 1492 (Kolumbusz Amerikában), 1517 (Luther fellépése), 1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat) T: Amerika, Versailles, London ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, életmód, gazdaság, kereskedelem, piac, gyarmatosítás, politika, állam, alkotmányos királyság, köztársaság, vallás



Célok, feladatok


Ismeretanyag

MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN 29.

16

18. A három részre szakadt ország

A mohácsi csata után kettős királyválasztás történt: Szapolyai Jánost és Habsburg Ferdinándot is magyar királlyá koronázták. Kettejük küzdelmét kihasználta a török, és 1541-ben elfoglalta Budát. Ezzel három részre szakadt Magyarország. Hódoltságnak a török fennhatóság alá tartozó területeket nevezzük, a Magyar Királysághoz a Habsburgok kezében összpontosuló északi, északnyugati országrészek tartoztak, míg létrejött egy új államalakulat is, az Erdélyi Fejedelemség, amelynek az első fejedelme Szapolyai János fia lett. Milyen volt az élet a Hódoltságban és a Magyar Királyságban? Hasonlítsuk össze a két idegen uralom alatt álló országrészt! Milyen települések voltak a mezővárosok? Miért volt fontos szerepük a török megszállás 150 éve alatt?

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. 2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével.

F: Hódoltság, szultán, janicsár, szpáhi, pasa, rendek, mezőváros N: Szapolyai János, Habsburg Ferdinánd, Izabella királyné É: 1541 T: Bécs, Pozsony, Debrecen, Buda, Török Birodalom, Erdélyi Fejedelemség, Magyar Királyság, Hódoltság, Kecskemét, Tokaj ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény történelmi nézőpont TK: társadalom, népességfogyás, életmód, gazdaság, politika, állam, államszervezet, birodalom


31.

17

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 19. Hősök a bástyákon

Ágyúk, mozsarak és tarackok a végvári harcokban (Olvasmány)

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A lecke Kőszeg 1532-es ostromát, valamint a várháborúk korát tárgyalja. A cél, hogy a tanulók megismerkedjenek a kora újkori magyar történelem legnagyobb hőseinek vitézségével és önfeláldozó hazaszeretetével. Dobó István, Jurisics Miklós, Szondi György, Losonczy István,vagy épp Zrínyi Miklós alakján keresztül a hazaszeretet fontosságát is be lehet mutatni. Nem szabad elfelejtkezni természetesen a névtelen végvári hősökről sem, akik a török elleni harcokban életüket adták Magyarországért. A török által ostromolt várakat keressük meg a térképen is!

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. A történelmi események értékelése különböző személyek és csoportok helyzete és érdekei szempontjából. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. Az események helyszíneinek megkeresése térképen.

F: végvár N: Dobó István, Jurisics Miklós, Szondi György, Losonczy István, Bornemissza Gergely, Zrínyi Miklós É: 1532, 1552, 1566 T: Bécs, Eger, Kőszeg, Temesvár, Szolnok, Veszprém, Drégely, Szigetvár

Az olvasmány célja, hogy bemutassa a várháborúk korának lövegtípusait (ágyúk, mozsarak, tarackok), és érzékeltesse a puskapor és a lövegek fontosságát a kora újkori ostromművészetben. Összehasonlíthatjuk a középkori és az újkori ostromtechnikákat és ostromeszközöket az olvasmány feldolgozása során.

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása e szöveg segítségével.

F: tüzérség, seregbontó ágyú, löveg, mozsarak, tarackok N: Zrínyi Miklós, Bornemissza Gergely, Gabrieli Rafael É: – T: –

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, életmód, politika

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalmi csoport, politika


33.

18

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 20. Hitviták Magyarországon

21. Fejedelemség a hegyek között

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A lecke a magyarországi hitviták korát mutatja be. A protestáns egyházak hitújítása hozzájárult a hazai kultúra felvirágzásához: új iskolák jöttek létre (Debrecen, Sárospatak). Károli Gáspár lefordította magyar nyelvre a Bibliát, és a hitviták is anyanyelven zajlottak. A magyar nemesek tömegesen hagyták el a katolikus egyházat, hogy kifejezzék Habsburg-ellenes érzületüket. Az ellenreformáció magyarországi vezéralakja Pázmány Péter esztergomi érsek volt, aki sikerrel térített vissza sok magyar előkelőt. Vitassuk meg, miképp vélekedett egy katolikus és egy protestáns hitvitázó az ország török megszállásának okairól! Az Erdélyi Fejedelemség 1570 és 1630 közötti történelmének, valamint a legjelentősebb erdélyi fejedelmeknek a bemutatása. Mi volt a Partium? Kik harcoltak a tizenöt éves háborúban, és milyen eredménnyel? Miért tört ki a Bocskai-felkelés? Kiket nevezünk hajdúknak? Mi volt Bocskai végrendeletének a lényege? Hogyan sikerült Bethlennek megteremtenie Erdély aranykorát? Erdély speciális helyzetét: ebben az időben Magyarország nagy része török vagy Habsburg-uralom alatt állt, egyedül a fejedelemséget irányították magyarok.

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani. 3. Kommunikáció B) Beszámoló készítése. Képzeletbeli levelek, naplók, beszámolók készítése egy korabeli ember nevében.

F: – N: Károli Gáspár, Pázmány Péter É: – T: Debrecen, Sárospatak, Vizsoly

1. Ismeretszerzés, tanulás B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Az információk csoportosítása az esemény, tevékenység vagy jelenség típusa szerint: társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, vallási.

F: hajdú, kiváltságlevél, politikai végrendelet N: Bocskai István, Bethlen Gábor, János Zsigmond É: 1570 T: Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Partium

ÉK: ok és következmény, történelmi nézőpont TK: vallás, vallásüldözés, politika, birodalom

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, életmód, gazdaság, politika, birodalom


35.

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 22. Harc a kétfejű sassal

Zrínyi Ilona, Munkács hősnője (Olvasmány)

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A lecke Zrínyi Miklós életét, valamint a 17. századi Habsburg-ellenes mozgalmakat mutatja be. A Wesselényi-mozgalom törekvései és Thököly Imre kurucainak a harca „két pogány közt” kétségbeesett kísérletek voltak Magyarország függetlenségének a megteremtésére. A rövid életű Felső-magyarországi Fejedelemség létrejöttével az ország négy részre szakadt.

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. A tettek és a következmények közötti kapcsolatok felismerése. A történelmi események értékelése különböző személyek és csoportok helyzete és érdekei szempontjából.

F: kuruc, nádor, Wesselényi-mozgalom N: Zrínyi Miklós, Wesselényi Ferenc, Thököly Imre, Zrínyi llona É: – T: Szentgotthárd, Felsőmagyarországi Fejedelemség

Az olvasmány célja, hogy bemutasson egy kora újkori magyar hősnőt, Zrínyi Ilonát. Kalandos életútja azt is jól példázza, milyen nehéz volt abban az időben egy nemesasszony élete.

3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Egy híres ember életútjának rövid bemutatása.

F: – N: Zrínyi Ilona, I. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc É: – T: Sárospatak, Munkács

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, értelmezés TK: adó, politika, vallásüldözés

ÉK: ok és következmény, történelmi nézőpont TK: politika, birodalom

36.

19




38.

20

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 23. A török kiűzése Magyarországról

24. „Buzgóság a haza szabadsága iránt”: A Rákócziszabadságharc

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Hány évig állt Buda városa török uralom alatt? Milyen európai szövetségnek sikerült kiűznie a törököt Magyarországról? Vajon miért nem tudták korábban felszabadítani az országot? Nem árt tudni, hogy az 1699-es karlócai béke után a Temesköz még török kézen maradt, azt majd csak 1718-ban a pozsareváci békével kapja vissza Magyarország.

3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. A magyar történelem egy-két fordulópontjának megvitatása: jelentőség, okok, következmények, lehetséges alternatívák lehetőségei stb. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével.

F: Szent Liga N: Lotaringiai Károly, Abdurrahman budai pasa, Petneházy Dávid É: 1683, 1686, 1699 T: Bécs

A lecke a Rákóczi-szabadságharc történetét dolgozza fel. Miért tört ki a felkelés? Miért II. Rákóczi Ferenc lett a vezetője? Az ónodi országgyűlés, mint a szabadságharc csúcspontja és a Habsburg-ház trónfosztása. Miért bukott meg a szabadságharc? Fontos tudatosítanunk a tanulókban, hogy Rákóczi harcai nem voltak hiábavalóak, hiszen a magyarországi rendek visszanyerték jogaikat, és a Habsburg Birodalmon belül viszonylagos önállóságot élvezett ezután az ország.

2. Kritikai gondolkodás F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. A probléma lehetséges megoldásait jelentő feltevések megfogalmazása, a feltevések helyességének ellenőrzése. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése.

F: kuruc, labanc, libertas N: II. Rákóczi Ferenc É: 1703–1711, 1707 T: Ónod

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, népességfogyás, politika

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, életmód, adó, politika, birodalom


40.

21


Célok, feladatok


Ismeretanyag

25. Magyarország a A török kiűzése után Magyarországon Habsburg Birodalomban jelentős gazdasági és társadalmi változások zajlottak. Az elnéptelenedett vidékek lakosságát szervezett betelepítésekkel kellett pótolni, emiatt azonban a 18. század végére a nemzetiségek száma meghaladta a magyarokét. A korabeli történések a 20. század tragikus eseményeire is komoly hatással voltak. Milyen rendeletek jellemezték Mária Terézia egyeduralmát? A magyar társadalom a 18. század közepén.

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú). 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével.

F: úrbér, zsellér, betelepítés, örökös tartományok, vámhatár, bocskoros, hétszilvafás, kutyabőrős nemes N: Mária Terézia, Hadik András É: 1740–1780 T: –

26. Boldoggá tenni Magyarországot

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A tanulságok levonása történelmi személyek tettei alapján. C) A történelmi változások nyomon követése. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú).

F: türelmi rendelet, jobbágyrendelet, kerületi rendszer, királyi biztos N: II. József É: 1780–1790 T: –

A lecke célja bemutatni II. József uralmát és legfontosabb törvényeit. A türelmi rendelet, a jobbágyrendelet, a nyelvrendelet és a vármegyéket eltörlő, kerületi rendszert bevezető rendelet a felvilágosodás eszmeiségének jegyében születtek, azonban népszerűtlenné tették az uralkodót. Halálos ágyán a „kalapos király” is belátta, hogy reformjai túlságosan gyors változásokat idéztek elő, ezért a jobbágy- és a türelmi rendelet kivételével az összes rendelkezését visszavonta. Vizsgáljuk meg, mik voltak az uralkodó szándékai a rendeleteivel, és ezeket mennyire sikerült megvalósítania! Milyen összefüggések vannak a nemzeti ébredés és a nyelvújító mozgalom, valamint II. József uralma között?

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, társadalmi csoport, politika, rendelet, birodalom, nemzetiség, életmód, adó

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, adó, politika, állam, rendelet, birodalom, vallás



Célok, feladatok

41.

Összegzés, gyakorlás

42–43.



Ismeretanyag

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú). 4. Tájékozódás térben-időben A) Kronológiai feladatok. Egy eseménysorozat (pl. várháborúk kora) egyes történéseinek helyes időrendbe rakása.

F: végvár, Hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet N: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József É: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk” éve), 1686 (Buda visszavívása), 1703–1711 (a Rákócziszabadságharc), 1740–1780 (Mária Terézia) T: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen


ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport, nemzetiség, népességfogyás, életmód, gazdaság, kereskedelem, piac, adó, politika, állam, államszervezet, rendelet, birodalom, vallás, vallásüldözés

22



Célok, feladatok


Ismeretanyag

A FORRADALMAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA EURÓPÁBAN

23

44.

27. A francia forradalom első szakasza

XVI. Lajos király korában túlköltekezett a francia állam, és az éhínség is nehezítette az ország helyzetét. Az uralkodó összehívta a rendi gyűlést, azonban nem teljesítette a harmadik rend követeléseit. A felvilágosodás szellemisége által mozgatott képviselők nemzetgyűléssé alakultak át, a király viszont katonaságot mozgósított. Bastille ostromával 1789 nyarán kitört a francia forradalom. Milyen elvek jellemezték az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát? Mit jelent a népfelség elve? Miért fontos, hogy a nyilatkozat minden embert egyenlőnek nyilvánított?

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. Egyes történelmi változások jelentőségének megítélése. 3. Kommunikáció B) Beszámoló készítése. Rövid beszámoló készítése a tanultak és az olvasottak alapján.

F: népfelség elve, forradalom, államadósság, röpirat, panaszfüzet, a harmadik rend, nemzetgyűlés, labdaházi eskü, Bastille, alkotmányozó nemzetgyűlés, Emberi és polgári jogok nyilatkozata N: XVI. Lajos É: 1789 T: Párizs, Franciaország, Versailles ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés TK: társadalom, társadalmi csoport, forradalom, város, adó, politika, állam, hatalmi ág, pénzgazdálkodás

45.

28. Alkotmányos királyság és terror Franciaországban

Mi a különbség a királyság és az alkotmányos királyság között? Miért fejezték le XVI. Lajost? A király életét és végzetét össze lehet hasonlítani I. Károly angol király sorsával. A jakobinusok és vezéralakjaik: Robespierre, Danton, Saint-Just, Marat. A jakobinusok legfontosabb intézkedései. A guillotine mint a jakobinus terror jelképe. Miért bukott meg Robespierre? Meg lehet beszélni a tanulókkal, hogy a francia forradalom meddig követte a felvilágosodás elveit és mikortól vált vállalhatatlanná.

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. A tettek és a következmények közötti kapcsolatok felismerése. 2. Kritikai gondolkodás D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása Történelmi párhuzamok keresése. 4. Tájékozódás térben-időben A) Kronológiai feladatok. A történelmi tájékozódást segítő fontos események sorrendbe állítás, illetve időpontjának megjegyzése.

F: jakobinus, alkotmányos királyság, miniszter, nemzetgyűlés, vétójog, szólásés sajtószabadság, nyaktiló, infláció, terror N: Robespierre, Danton, Saint-Just, Marat É: 1792, 1793, 1794 ÉK: ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport, életmód, gazdaság, pénzgazdálkodás, politika, államforma, királyság, köztársaság


47.

24

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 29. Napóleon hatalomra jutása

Célok, feladatok

Bonaparte Napóleon az újkor talán legkalandosabb életű, legtehetségesebb hadvezére volt, aki kisnemesi sorból előbb az ország leghíresebb hadvezérévé, majd első konzullá, végül pedig francia császárrá küzdötte fel magát. A lecke Napóleon felemelkedését és uralkodásának első szakaszát mutatja be. Milyen törvényeket hozott a császár? Mi volt híres törvénykönyvének a neve és miért számított egyedülállónak abban a korban? Milyen eszmék hatották át Napóleon Franciaországát? Mi jellemezte a császár hadseregét? A győri csata. 30. Napóleon tündöklése A lecke Napóleon uralkodásának és bukása második szakaszát mutatja be. Mi jellemezte Napóleon Franciaországát 1810 körül, a császár uralkodásának csúcspontján? Az Oroszország elleni hadjárat mint fordulópont: Napóleon pyrrhusi győzelme, Moszkva elfoglalása, majd a császár visszavonulása. Napóleon első bukása: a lipcsei népek csatája. A dicsőséges száz nap: Napóleon visszatérése, majd veresége Waterloo mellett. A császár száműzetése és a Bourbonok visszatérése. Vajon mi okozta Napóleon bukását? Hogyan értékeljük Napóleon alakját?


Ismeretanyag

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Bel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése.

F: Code Napoleon, tömeghadsereg, katonai diktatúra, katonai szervezet, császár N: Napóleon, Mária Lujza, Nelson admirális É: 1799, 1804, 1805, 1809 T: Korzika, Párizs, Trafalgar, Győr

2. Kritikai gondolkodás F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. A problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása. 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek értékelése.

F: kontinentális zárlat, felperzselt föld taktikája, Bourbonok N: Kutuzov tábornok, XVIII. Lajos É: 1810, 1812, 1813, 1814, 1815 T: Waterloo, Borogyino, Moszkva, Lipcse, Elba szigete, Szent Ilona szigete

ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, erőforrás, politika, pénzgazdálkodás, nemzet, államforma

ÉK: ok és következmény, jelentőség, történelmi nézőpont TK: gazdaság, kereskedelem, politika, állam, királyság, nemzet


49–50.

25

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 31. Történelemformáló eszmék

32. Forradalom az iparban és a mezőgazdaságban

Célok, feladatok A lecke a felvilágosodás és a francia forradalom utáni századok meghatározó, történelemformáló eszméit mutatja be: a nacionalizmust, a liberalizmust, a konzervativizmust, a szocializmust és a kommunizmust. A 19. század embere elsősorban a nemzetéért, illetve a szabadságért lelkesedett, a nacionalizmus és a liberalizmus alakította gondolkodását. A felsorolt eszmék a 20. századra is komoly hatást gyakoroltak, elég, ha a kommunizmusra és a Szovjetunió történetére gondolunk. A lecke célja bemutatni az ipari forradalmat az előzményeivel és a hatásaival együtt. Mi az a kapitalizmus? Melyek voltak a legfontosabb találmányok az ipari forradalom idején? Ki találta fel a gőzgépet, az ipari szövőszéket, a fonógépet, a gőzmozdonyt és a gőzhajót? Milyen hatást gyakorolt a gazdaságra a vas- és gépipar fejlődése, valamint a vasúthálózatok kiépülése? Hogyan forradalmasította a hírközlést Morse találmánya? Érdemes összehasonlítani az ipari forradalom előtti világot az ipari forradalom utáni élettel.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása. A történelmi kulcsfogalmakkal kapcsolatban tanultak folyamatos felhasználása és bővítése.

F: polgári nemzet, nacionalizmus, liberalizmus, közteherviselés, konzervativizmus, szocializmus, kommunizmus, Kommunista Kiáltvány N: Marx és Engels

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A közlekedés fejlődésének bemutatása képek segítségével. Néhány fontos tudományos felfedezés és technikai találmány jelentőségének értékelése abból a szempontból, hogy mennyire változtatta meg az emberek életét.

F: ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, vetésforgó, repülővetélő, „Fonó Jenny”, gőzgép, gyár, tömegtermelés, Morse-ábécé N: James Watt, John Kay, James Cartwright, James Hargreaves, Robert Fulton, George Stephenson, Samuel Morse É: 18. század második fele – 19. század eleje T: Anglia

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, identitás, életmód, politika, vallás, nemzet

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, tény és bizonyíték, TK: társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, életmód, város, gazdaság, termelés, erőforrás, piac


52.

26

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 33. Változások a társadalomban

34. Betegségek, járványok, egészségügy

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A lecke az ipari forradalom által gerjesztett társadalmi változásokkal foglalkozik. A népesség száma a 19. század folyamán többszörösére növekedett, az emberek vidékről beköltöztek a nagyvárosokba, létrejöttek az első nagy ipartelepek. A társadalom átalakult, a vidéki földbirtokosok többségéből tőkések, a parasztok többségéből pedig bérmunkások lettek. Miért voltak a munkások kiszolgáltatott helyzetben? Milyen körülmények között dolgoztak? Miért és hol jöttek létre az első munkásmozgalmak, és milyen követelésekkel léptek fel? Milyen politikai jogokat követeltek maguknak? A járványok bizonyos időközönként megtizedelték az emberi közösségeket. A pestis és a himlő szedte a legtöbb áldozatot a középkorban és az újkorban. Az ipari forradalom idején azonban fejlődtek a higiéniai viszonyok (csatornázás, fertőtlenítés), közkórházakat hoztak létre, védőoltásokat fejlesztettek ki, ezekkel az eljárásokkal pedig sikerült visszaszorítani a nagy járványokat. Olyan nagyhírű orvosok tevékenykedtek a 19. században, mint Edward Jenner vagy Semmelweis Ignác, az anyák megmentője.

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi eseményekkel kapcsolatos véleményeket befolyásoló egyéni és közösségi érzések, tapasztalatok, motívumok megértése. C) A történelmi változások nyomon követése. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú). A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása Az információk elhelyezése nagyobb összefüggésrendszerben azokra az ismeretekre támaszkodva, amelyekkel már az adott eseményre, korszakra, illetve a hasonló történelmi szituációkra vonatkozóan rendelkezünk.

F: ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, iparvidék, városnegyed, munkásmozgalmak, gépromboló mozgalom, szakszervezet, sztrájk, általános, titkos választójog ÉK: történelmi idő, ok és következmény, tény és bizonyíték TK: társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, migráció, életmód, város, termelés, gazdaság, piac, pénzgazdálkodás

F: pestis, himlő, kolera, búcsújárás, védőoltás, közkórház, csatornázás N: Edward Jenner, Semmelweis Ignác É: 1351, 1456, 1664, 19. század T: London ÉK: történelmi idő, ok és következmény, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalom, népességrobbanás, életmód, város, vallás


54.

27

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 35. A Szent Szövetség kora

Hogyan élnek az angol munkások? (Olvasmány)

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A lecke a Napóleon bukása utáni Európát mutatja be. A bécsi kongresszuson a kontinens legjelentősebb uralkodói (az osztrák császár, az orosz cár és a porosz király) létrehozták a Szent Szövetséget. Céljuk a régi Európa konzerválása volt, meg szerették volna védeni a kontinenst a francia forradalom eszméitől. Leginkább a nemzeti ébredéstől és a liberális eszmék terjedésétől tartottak. Ki volt Metternich? Mi volt a cenzúra, és miért vezették be? Miért kellett a legnagyobb európai birodalmaknak titkosrendőrségeket létrehozniuk?

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése.

F: Szent Szövetség, cenzúra N: Metternich kancellár É: 1815 T: Bécs

Az olvasmány a 19. századi angol munkások életét és mindennapjait dolgozza fel. Hol laktak? Mit ettek? Mennyit dolgoztak? Miért volt sanyarú az életük? A korabeli gyermekmunka megismerésén keresztül hasonlítsuk össze egy 19. századi munkásgyerek és egy mai iskolás életét is.

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása e szöveg segítségével. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján.

F: munkáscsalád N: – É: – T: Liverpool

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés TK: társadalom, életmód, forradalom, politika, állam, nemzet

ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, életmód, város, termelés, pénzgazdálkodás

Témák órákra bontása 55–56.

28


Célok, feladatok



Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Annak helyes értelmezése, hogy a történelmi eseményeknek egyszerre többféle oka és többféle következménye lehet; az okok és következmények összegyűjtése, csoportosítása, rangsorolása különböző szempontok szerint. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása. A ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével.

F: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, eszmék N: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt É: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata) T: Párizs, Waterloo ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, forradalom, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, nemzet, vallás



Célok, feladatok


Ismeretanyag

A POLGÁROSODÁS KORA MAGYARORSZÁGON 57.

58.

29

36. Magyarország a napóleoni háborúk korában

A lecke a 19. század elejének Magyarországát mutatja be. Miért támogatta a magyar nemesség a Habsburgokat a Napóleon elleni harcokban? Hogyan húztak hasznot a háborúból a magyar előkelők? Mi történt a győri csatában és miért így alakult az ütközet kimenetele? Miért kellett leértékelni a papírpénzeket? Ki volt Festetics György?

37. A reformkor hajnalán A lecke célja, hogy bemutassa a reformkor kezdeti éveit, az 1820-as évek második felének Magyarországát, valamint Széchenyi István fiatalkorát. A magyar történelem melyik időszakát nevezzük reformkornak? Milyen volt a magyar országgyűlés ebben az időszakban? Hol ülésezett? Hány részből állt és kik vehettek részt az ülésein? Hogy születtek a törvények? Hogyan lett a kozmopolita Széchenyiből szülőföldjéért aggódó magyar hazafi? Hogyan alapította meg a Magyar Tudós Társaságot? Miről szól Hitel című munkája? Milyen eszmék hatották át Széchenyi gondolatait és tetteit?

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Eseményekről, jelenségekről szerzett információk rendezése okok és következmények szerint.

F: Georgikon, kúria, pénzromlás N: Napóleon, Festetics György, I. Ferenc É: 1809 T: Keszthely, Bécs, Győr ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, forradalom, életmód, gazdaság, pénzgazdálkodás, politika

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani. F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. Következtetések és további kérdések megfogalmazása a vizsgált problémával kapcsolatban.

F: rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, felirat, Magyar Tudós Társaság, Hitel N: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, I. Ferenc É: 1825, 1830 T: Pozsony, Nagycenk ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, politika, nemzet, életmód, gazdaság, termelés


30

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Széchenyi István országépítő tevékenysége (Olvasmány)

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Az olvasmány célja bemutatni, hogy Széchenyi István, a legnagyobb magyar milyen tettekkel segítette a reformkori Magyarország fejlődését. A lóversenysport és a lótenyésztés hazai meghonosítása, a Magyar Tudós Társaság és a Nemzeti Kaszinó megalapítása, a Lánchíd építésének szorgalmazása, az Al-Duna és a Tisza szabályozása, valamint a balatoni gőzhajózás megindítása is a nevéhez fűződik.

1. Ismeretszerzés, tanulás C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokból. Képek, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez. 2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére. 3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Egy híres ember életútjának rövid bemutatása.

F: lóverseny, Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Kaszinó, részvénytársaság, Lánchíd, hengermalom, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank N: Adam Clark É: – T: Pest-Buda ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség TK: életmód, város, gazdaság, adó, politika, nemzet


61.

31

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 38. Az első reformországgyűlés

Az árvízi hajós (Olvasmány)

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A lecke célja bemutatni az 1832 és 1836 között ülésező első reformországgyűlést és legfontosabb törekvéseit. Milyen elképzelések születtek a jobbágykérdés megoldására? Mi a különbség az önkéntes és a kötelező örökváltság között? Mi volt a nyelvújító mozgalom, és mikor lett a magyar az ország államnyelve? Ki volt Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Wesselényi Miklós? Hogyan reagált Metternich kancellár és a bécsi udvar a reformellenzék törekvéseire? Kiket börtönöztek be és mi lett végül a sorsuk? Milyen eszmék álltak szemben egymással?

2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú). F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. Arra vonatkozó javaslatok megfogalmazása, hogy miként tudunk egy történelmi kérdés végére járni.

F: kolera, reformországgyűlés, jobbágykérdés, önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, nyelvújító mozgalom, Országgyűlési Tudósítások, politikai fogoly, magyar nemzeti ébredés, államnyelv N: Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Metternich, Lovassy László É: 1832–1836, 1844 T: Magyar Királyság, Felvidék

Az olvasmány az árvízi hajós, Wesselényi Miklós életét mutatja be. Hogy telt gyermek- és ifjúkora? Hogyan barátkozott össze Széchenyi Istvánnal? Milyen nézeteket vallott a jobbágykérdésről? Milyen szerepe volt a reformországgyűléseken? Milyen hőstettet hajtott végre az 1838as nagy pesti árvíz során? Milyen betegséggel küzdött életének utolsó éveiben?

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása e szöveg segítségével. A szereplők tulajdonságainak, döntéseinek, tetteinek bemutatása és jellemzése.

F: jobbágykérdés, felségsértés N: Wesselényi Miklós, Széchenyi István, József nádor, Festetics György, Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Kazinczy Ferenc

ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, életmód, gazdaság, termelés, pénzgazdálkodás, adó, politika, nemzet

ÉK: tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi nézőpont TK: életmód, politika, nemzet


Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Deák Ferenc politikai pályája (Olvasmány)

62.

32

39. Kossuth Lajos politikai tevékenysége a reformkorban

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Deák Ferenc politikai pályájáról szól az olvasmány. Hogy telt ifjúkora? Milyen szerepet töltött be a reformországgyűléseken? Milyen posztot viselt az első független, felelős magyar kormányban? Miért volt nagy szerepe az 1867-es kiegyezésben? Hasonlítsuk össze életét Széchenyiével és Wesselényiével!

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. A szereplők tulajdonságainak, döntéseinek, tetteinek bemutatása és jellemzése. 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek értékelése.

F: szabadságjogok N: Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Klauzál Gábor, Erkel Ferenc É: – T: –

Kossuth Lajos Széchenyi István mellett a magyar reformkor legkiemelkedőbb alakja. Miért volt fontos a Kossuth által szerkesztett Pesti Hírlap az 1840-es években? Mi a jelentősége a Védegyletnek? Mi volt Kossuth programja? Miben különböztek elképzelései Széchenyi elgondolásaitól? Elemezzük és értékeljük a Kossuth– Széchenyi-vitát! Miért vált végül Kossuth népszerűbbé Széchenyinél? Tisztázzuk, hogy vitáik ellenére a két magyar politikus kölcsönösen tisztelték és elismerték egymást!

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére. F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. A problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása.

F: cenzúra, jobbágyfelszabadítás, Pesti Hírlap, Védegylet, érdekegyesítés N: Kossuth Lajos É: 1844 T: –

ÉK: történelmi forrás, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont TK: életmód, politika, nemzet

ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, történelmi nézőpont TK: politika, nemzet, gazdaság


64.

33

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 40. Magyarország fejlődése az 1840-es években


Célok, feladatok


Ismeretanyag

Magyarországon az 1840-es években fellendült a gazdasági élet, és virágzott a kultúra. A városi lakosság számaránya megsokszorozódott, a törvény pedig mindenkinek jogot biztosított a gyáralapításra. 1842-ben megalakult a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Kik voltak a reformkor legnagyobb művészei? Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, valamint Jókai Mór számítottak a korszak leghíresebb költőinek és íróinak. Erkel Ferenc és Liszt Ferenc világszínvonalú zeneszerzőink. A reformkor kiváló építésze a Nemzeti Múzeum megalkotója, Pollack Mihály, valamint Hild József. Melyek voltak az első magyar politikai pártok és milyen eszmeiség jellemezte őket?

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Adatok és információk csoportosítása és rendszerezése különböző szempontok szerint. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú).

F: ipari forradalom, romantika, Nemzeti Színház, klasszicista stílus, Konzervatív Párt, Ellenzéki Párt, Ellenzéki nyilatkozat, Pilvax kávéház N: Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Vörösmarty Mihály, Arany János, Jókai Mór, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Pollack Mihály, Hild József, Vasvári Pál, Táncsics Mihály É: – T: Pest-Buda


ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, forradalom, életmód, város, gazdaság, politika, nemzet


66.

34


Célok, feladatok

41. A forradalom kezdete 1848 tavaszán egész Európán forradalmi hullám söpört végig. A bécsi forradalom hírére a pozsonyi országgyűlés megszavazta Kossuth javaslatait, március 15-én pedig kitört a pesti forradalom. Mi történt ezen a nevezetes napon? Kik voltak a márciusi ifjak? Hol nyomtatták ki a tizenkét pontot és Petőfi versét, a Nemzeti dalt? Mi történt a Nemzeti Múzeum előtt? Kit szabadítottak ki a budai várból a forradalmárok? Az első független, felelős magyar kormány megalakulása Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével. Az áprilisi törvények megalkotása. 42. Az áprilisi törvények Az áprilisi törvények bemutatása és korszakos jelentőségük érzékeltetése. Az alig néhány hét alatt megalkotott rendelkezések eltörölték a közel ötszáz éven át érvényben lévő ősiség törvényét, a Szent István által több mint nyolcszáz éve bevezetett tizedet, a robotot és az úriszék intézményét. Rendelkeztek a jobbágyfelszabadításról és a közteherviselésről. Eltörölték a cenzúrát, érvényesült a sajtószabadság. Törvény született Magyarország és Erdély egyesítéséről is. A törvények egyedüli hiányossága a nemzetiségek követeléseinek figyelmen kívül hagyása volt.


Ismeretanyag

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok. 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. A magyar történelem egy-két fordulópontjának megvitatása: jelentőség, okok, következmények, lehetséges alternatívák lehetőségei stb.

F: közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, felelős kormány, „márciusi ifjak", tizenkét pont, új kormány, áprilisi törvények N: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István É: 1848. március 15., 1848. április 11. T: Pest-Buda, Párizs, Bécs, Pozsony

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. A történelmi események értékelése különböző személyek és csoportok helyzete és érdekei szempontjából. 2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások nyomon követése. Egyes történelmi változások jelentőségének megítélése.

F: választójog, jobbágyfelszabadítás, cenzúra, sajtószabadság, népképviseleti országgyűlés, közteherviselés, nemzetőrség, nemzetiségek N: É: T: Erdély

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség TK: társadalom, forradalom, város, politika, állam, nemzet

ÉK: ok és következmény, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalom, gazdaság, politika, állam, parlamentarizmus, nemzet


35


Célok, feladatok


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás E) Az információk rendszerezése és értelmezése. A történelmi események értékelése különböző személyek és csoportok helyzete és érdekei szempontjából. 3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. Az események helyszíneinek megkeresése térképen. 1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. A cselekmény egyes körülményeinek (szereplők, helyszín, idő) azonosítása. 4. Tájékozódás térben-időben B) Topográfiai feladatok. Az események helyszíneinek megkeresése térképen.

F: honvédség, Redoute, Kossuthbankó, Országos Honvédelmi Bizottmány, egy politikai nemzet N: Jelačić, Görgei Artúr, Bem József, Móga János, V. Ferdinánd, Ferenc József, Lebstück Mária, Dembiński É: 1848. július 11., 1848. szeptember 29., 1848. október 6., 1849 T: Debrecen, Pákozd, Bécs, Olmütz, Schwechat ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség TK: társadalmi csoport, identitás, forradalom, politika, állam, nemzet F: trónfosztás, Függetlenségi nyilatkozat, kormányzó-elnök, dicsőséges tavaszi hadjárat N: Görgei Artúr, Kossuth Lajos, Windischgrätz É: 1849. április 14., 1849. május 21. T: Isaszeg, Buda, Debrecen, Hatvan, Tápióbicske, Vác, Nagysalló, Komárom

67.

43. Támadás az alkotmányos Magyarország ellen

A lecke a szabadságharc első hónapjait mutatja be 1849 elejéig. Miért a nemzetiségeket uszította a bécsi udvar Magyarország ellen? Mik voltak a nemzetiségek követelései? Ki volt Jelačić, és milyen eredménnyel támadt az országra? A pákozdi csata és az újabb bécsi forradalom. A schwechati vereség. V. Ferdinánd lemondása és Ferenc József császárrá koronázása. A Habsburg-ellentámadás megindulása és a magyar visszavonulás.

68.

44. A dicsőséges tavaszi hadjárat

A dicsőséges tavaszi hadjárat sikereinek és következményeinek bemutatása. A hatvani, a tápióbicskei és az isaszegi csatában is győzedelmeskedett a honvédség a császári csapatok felett, május végén pedig visszafoglalták Budát, és az ország egésze felszabadult. A Habsburg-ház trónfosztása 1849. április 14-én a debreceni református Nagytemplomban. Kossuth Lajost Magyarország kormányzó-elnökévé választották, és kiadták a Függetlenségi nyilatkozatot. Hangsúlyozni kell, hogy a magyar csapatok annak ellenére legyőzték a császári seregeket, hogy azok számbeli fölényben voltak.

ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi nézőpont TK: politika, államforma, nemzet


70.

36

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Buda ostroma (Olvasmány)

45. A szabadságharc veresége

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Az olvasmány a dicsőséges tavaszi hadjárat egyik legfontosabb eseményéről, Buda ostromáról és visszafoglalásáról szól. Olyan hétköznapi hősökkel is találkozunk a szövegben, mint amilyen Inkey őrnagy vagy Püspöky Gracián.

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása e szöveg segítségével.

F: – N: Görgei Artúr, Heinrich Hentzi É: 1849. május 4–21. T: Buda

A lecke a szabadságharc vereségét, az utolsó hősies harcokat, valamint Haynau rémuralmát, az osztrákok bosszúját tárgyalja. Ferenc József csak az orosz cár segítségével tudta sárba tiporni a magyar szabadságharcot, amelynek végén Görgei Artúr 1849 augusztusában Világosnál letette a fegyvert, bár Klapka György Komárom várát még október elejéig tartani tudta. A szabadságharcot nemzetközi felhördülést keltő megtorlás követte, melynek csúcspontja a tizenhárom vértanú kivégzése volt Aradon, 1849. október 6-án. Ugyanezen a napon az első magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost is kivégezték Pesten.

2. Kritikai gondolkodás B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. 2. Kritikai gondolkodás A) A források kritikus kezelése Egy-egy példán keresztül annak tudatosulása, hogy ugyanarról a történelmi személyről egymástól jelentősen eltérő beszámolókat és értékeléseket is olvashatunk. 3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Történelmi fordulópontok bemutatása különböző szemszögből.

F: nemzetiségi törvény, aradi vértanúk, megtorlás N: Kossuth Lajos, Bem József, Görgei Artúr, Ferenc József, Haynau, Klapka György É: 1849. augusztus 13., 1849. október 2., 1849. október 6. T: Világos, Arad, Temesvár, Komárom

ÉK: jelentőség TK: politika, nemzet

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont TK: forradalom, politika


72.

37

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója A hős aradi tizenhárom

Bem József (Olvasmány)

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Az olvasmány ábécérendben mutatja be a tizenhárom aradi vértanút. A kivégzett tábornokok között horvát, német, osztrák, szerb és örmény származású hősök is voltak. Találunk közöttük főnemeseket, köznemeseket és egyszerű polgárokat is. Példamutatásuk és önfeláldozásuk hazaszeretetre nevel.

1. Ismeretszerzés, tanulás D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása e szöveg segítségével. 2. Kritikai gondolkodás D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Az információk elhelyezése nagyobb összefüggésrendszerben azokra az ismeretekre támaszkodva, amelyekkel már az adott eseményre, korszakra, illetve a hasonló történelmi szituációkra vonatkozóan rendelkezünk.

F: – N: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézić Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly É: – T: –

3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése Egy híres ember életútjának rövid bemutatása. F) Beszélgetés és vita. A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek értékelése.

F: – N: Bem József É: – T: Erdély

Az olvasmány célja bemutatni Bem József életét és a magyar szabadságharcban betöltött szerepét. Érdemes vele kapcsolatban hangsúlyozni, hogy kicsi, vézna, erőtlen lengyel férfi volt, ennek ellenére hatalmas lelkierővel harcolt a magyarok ügye mellett.

ÉK: történelmi forrás, jelentőség, történelmi nézőpont TK: identitás, forradalom, életmód, politika, nemzet

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, történelmi nézőpont TK: politika, forradalom

Témák órákra bontása 73–74.

38


Célok, feladatok



Ismeretanyag

3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése Híres emberek életútjának bemutatása különböző szöveges és képi források felhasználásával. F) Beszélgetés és vita. A magyar történelem egy-két fordulópontjának megvitatása: jelentőség, okok, következmények, lehetséges alternatívák lehetőségei stb. 4. Tájékozódás térben-időben A) Kronológiai feladatok. Kiemelkedően fontos történelmi fordulópontot jelentő események időpontjának pontos felidézése, a többi fontos esemény biztos elhelyezése ezekhez képest.

F: rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény N: Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Josip Jelačić, Görgei Artúr, Bem József É: 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (reformországgyűlés), 848. március 15. (forradalom PestBudán), 1849. április 14. (Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése) T: Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, forradalom, életmód, város, gazdaság, termelés, erőforrás, piac, adó, kereskedelem, pénzgazdálkodás, politika, állam, államforma, hatalmi ág, nemzet

39

Magyarország a kora újkorban

Recommend Documents