Magyar S iketném a- Oktatás

X. évfolyam.

2. szám.

Magyar

1908. febr. hó.

S iketnéma - Oktatás

A„SIKETNÉMA-INTÉZETI TANÁROKORSZ.EGYESÜLETÉNEK“ HIVATALOSLAPJA. Megjelenik minden hó elején legalább egy ívnyi terjedelemben.

Előfizetési ár: Egész évre: Tagok szám ára . 7 kor. Mások szám ára 12 kor.

Felelős szerkesztő: KEíIETH LÁSZLÓ. Kiadó és lap tulajdonos: a S ik etn .-in t. T an árok O rsz. E g y e s ü le te .

Szerkesztőség és k i a d ó h i v a t a l : K e c s k e m é t, Templom-utca 95. szám.

T a rta lo m : Nevelés és oktatás a német siketnéma-intézetekben. Klug Péter. — Gyógypedagógiai intézetek 1908. évi állami költségvetése. — Szakirodalmi szemle. M e llé k le t: Juart Pablo Bonét: „A betűknek elemeikre való felbontása . . . Fordította: Adler Simon. 65—72. lap.

N ev elés és oktatás a n ém et sik etn ém a-in tézetek b en .

„

— Klug Péter tanulmányúti jelentéséből. — N ev e lés.

A német siketnéma-intézetekben a céltudatos nevelésnek kevés nyomát találtam; a tanerők’legtöbbje egész erejét a beszédtanitásnak szenteli s óráinak megtartásán kívül vajmi keveset törődik a növen dékekkel. A tanulók nevelése általában az igazgatók és az internátusi felügyelők vállaira nehezedik. Ki kell emelnem a frankfurti intézetet, ahol úgy a tanítási órákon, mint azokon kivül, a gyermekek helyes irányú nevelése érdekében a legtöbbet tesznek. A növendékek legtöbb helyen csak felebbvalóikat látják s az oktatók és a köztük lévő viszony nem oly bensőségteljes és bizalmas, mint némely hazai intézetben. Büntetésnek sehol sem voltam tanúja, azonban a nádpálcát két helyen is a karja alatt tartotta az osztályfőnök s — fájdalom — a brutalitásnak is több Ízben voltam tanúja. Azonban legtöbb osztályban mégis mellőzik a testi büntetéseket. A vallás-erkölcsi nevelés tekintetében Németországban általában a bibliai történetek és a vasárnapi istentiszteletek keretében jóval többet tesznek, mint hazánkban. A nevelés szolgálatában áll a kedélyképzés és a növendékek hasznos szórakoztatása, amelynek érdekében legtöbb intézetben kirándu lásokat, ünnepségeket rendeznek, füvész- .és állatkerteket, kiállításokat tekintenek meg, sőt Boroszlóban és Nürnbergben szinijátékot (egy mesét) is adtak elő a gyermekek. A kirándulások nagy hasznát a nevelés és a tanítás Szempontjá ból nem kell fejtegetnem. Erre vonatkozólag követésre méltó a berlini kir. int.élet példája. Ott u. i. minden hónapban az összes osztályok egyszerre, de azért más és más irányhrm tesznek kirándulásokat.

18

MAGYAR SÍK ETNÉMA-OKTATÁS

2. sz.

A mi szervezeti szabályzatunk is előírja, hogy minden osztályfőnök tartozik legalább havonta egy kirándulást tenni, de mivel sokszor nem is gondolnak rá és legtöbbször halogatják azt napról-napra, úgy szólván senki sem teljesiti e rendelkezést. Ha azonban minden hó napban egy bizonyos napra nézve megállapodás történik, akkor senki el nem maradhat. Kölnben a benlakó és künlakó gyermekeket együttesen hetenként kétszer alkalmas időben sétára vezetik a városba. Ha meggondoljuk, hogy egy-egy ily séta mily kedves a gyermekek előtt és mily bő anyagot ad a beszédtanitásnak, valóban érdemes a követésre. Nevelési szempontból nem kicsinyelhető a hamburgi intézet abbeli kedves és utánzásra érdemes eljárása sem, hogy az osztályok ablakai tele vannak virággal; ezeket maguk a gyermekek ültetik és gondozzák. A felnőttekre is iiditő hatással van a virág, hát még á gyermekekre, kiknek önuralmát és önérzetét nem csekély mértékben növeli az a tudat is, hogy e virágok az ő gondos ápolásuk eredménye. E lő k észítő .

Előkészítő iskola még csak két intézettel kapcsolatban van: Hamburgban és Berlinben a városi intézetben. Utóbbiban az 5. évtől vétetnek fel a növendékek s napi 3 órán át (10— 1-ig) foglalkoznak velük, főleg abból a célból, hogy az iskolába kerülő siketnémák testi, szellemi és különösen beszédbeli elmaradottsága szakszerű előkészítés által lehetőleg elenyésztessék. Tárgyai: a) Érzékgyakorlatok, kapcsolatban a gondolkodás és itélőtehetség fejlesztésével, b) Előgyakörlatok a kiejtés és leolvasás tanításához, c) Foglalkoztatás és játék, d) Könnyű tornagyakorlatok (állás, járás, ugrás és szaladgálás). Az érzékek, a gondolkodás és ítélőképesség fejlesztése különböző képek, egyes tárgyakra való Kimutatás, különböző alakok felállítása, hasonnemü tárgyaknak képeken és modelleken való szemléltetése és összehasonlítása s a tárgyaknak szín, alak és szám szerint való megkülönböztetése által történik. Továbbá gyakorolják a látószerveket a nagyobb távolságban s különböző állásban, vagy mozgásban lévő tárgyak megismerésében. A tárgyak tapintása, ízlése és szaglása által pedig az érzékek szerveit fejlesztik. Végül ugyanezen körben hallási gyakorlatokat is tartanak, melyek azonban nem tévesztendők össze az egyes intézetekben az előző években tartott rendszeres hallási gyakorlatokkal. Itt csak arra szorítkoznak, hogy azoknak, kiknek hallási maradványuk van, azt öntudatossá tegyék és a gyermekek ráutaltassanak, hogy a hallószervet a lehetőség szerint a beszéd megértésében igénybe vegyék. A kiejtésnek és leolvasásnak előkészítése céljából gyakorolják az ajkak és a szájrészek különböző állását, tartanak lélegzési gyakorlatokat, ejtenek zönge nélküli hangokat és végül az indulatszavak használására való ösztönzés által kifejlesztik a gyermekek természetes alaphangjait. Rövid szavak és mondatok leolvasását is gyakorolják, anélkül azonban, hogy utána mondanák és végül ápolják és javítják egyes gyermekek esetleges beszédmaradványait. A foglalkoztatás és játék keretében tanulnak a gyermekek mintázást, Frőbel-féle alakitó-és kirakójátékokat;

2. sz.

MAGYAR SIKETNÉMA - OKTATÁS

19

továbbá labdáznak, játszanak homokban, kőépitő-, mozaik- és képes kocka-játékokkal, babákkal, kis katonákkal stb. A tornagyakorlatok az egyenes testtartást, a rendes járást, a test fejlesztését és a lélegzési képességnek az előmozdítását célozzák. Az előkészítő osztály orvosi felügyelet alatt áll. Az orvosi beavat kozás a beszédszervek, a fül- és szemvizsgálatokra, ezek ápolására és gyógykezelésére is kiterjed. Az előkészítők nagy fontossága és kiváló előnye az oktatás későbbi folyamán — Gutzmann szerint, ki egyébként is legelsőnek hangsúlyozta ezeknek szükségességét — kétségtelen; szerinte ez által egy egész esztendőt nyerünk a siketnémák részére. Az ottani testület egyik-másik tagja azonban, köztük épen a legérdekeltebb fél, az I. osztály főnöke, az előkészitőnek csak óvó jelleget tulajdonit és állítása szerint azt tapasztalta, hogy az előkészitőből kikerült növendékek csakis az oktatás első heteiben vannak előnyben azok felett, kik közvetlenül az I. osztályba vétettek fel s néhány hónap után a különbség már teljesen kiegyenlitődik. T anterv.

Egységes tantervűk a németországi intézeteknek nincs, azonban minden intézetnek megvan a maga tantervé, amely legtöbbször egyegy tartomány intézeteiben közös. Bár a különböző intézetek tantervei részleteikben többé-keyésbbé lényeges eltéréseket mutatnak, a vezér elvekben egyeznek. Ezek szerint a nyelvoktatásnak következő ágait különböztetik meg: kiejtés (és mechanikai beszédgyakorlatok), szem léltető oktatás (néhol „beszédtanitás“), olvasás, nyelvalaktan, fogalmazás és szabad beszédtanitás (társalgás). Éltérés csak abban van, hogy egyik intézetben a nyelvoktatás tárgyai egymástól elkülönítve, a másikban pedig a legszorosabb összefüggésben fordulnak elő. Mint tudjuk, egyik iránynak képviselője Walther, a másiknak Vatter. Az ő elveik irodalmi műveikből általánosságban ismertesek s az összes intézetek úgyszólván az ő hatásaik alatt állván, részben az egyik, részben a másik, legin kább azonban a kettő közötti irányt képviselik. Önálló irányban mun kálkodnak a bajor intézetek. Erről későbben fogok szólani, azonban már itt meg kell említenem, hogy általában a gyakorlatban aránytala nul kisebb az eltérés, mint az elméletben és a feltűnő szép tanítási eredmények mindenütt egyes — minden intézetben található — egyé nekhez fűződnek. Módszeres útasitásokat a németek tantervei nem foglalnak magukban. Itt emlitem meg, hogy az intézetek nagyobb részében csak dél előtt van elméleti oktatás és a technikai tárgyak délután taníttatnak; azonban négyben (Frankfurt, Lipcse, Köln és Nürnberg) délutánra is vannak ily órák beosztva. A Berlin-városi intézetben délután egyáltalán nincs tanitás. K ie jté si ok tatás.

A kiejtési oktatás mindenütt ugyanazon célt szolgálja, lényeges és nagyobb eltéréseket nem tűntet fel. Előgyakorlatokat mindenütt tartanak; néhol csak néhány napig, máshol egy teljes hónapig is.

20

MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS

2.

SZ .

A lélegzési gyakorlatokat ellenben néhol mellőzik, viszont máshol, pl. Münchenben rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak nekik. Tükröt csak eleinte és a legritkább esetben használnak. Előre meghatározott hangsor kevés intézetben van. Izolált hangokat és értelem nélküli hangcsoportokat mindenütt gyakorolnak, ami a német nyelv hangjainak sajátsága miatt kevésbbé hátrányos a hangok tisztaságára nézve, mint ha pl. a magyar nyelv hangjait fejlesztenék ki elkülönítve. A hang képzés befejezése sehol sincs időhöz kötve, néhol 6 hó alatt, máshol ellenben csak 8—10 hó alatt fejezik be a hangok kifejlesztését. E tekintetben még az egy és ugyanazon intézetben lévő párhuzamos osztályokban sincsen meg az egyöntetűség. így pl. Nürnbergben az egyik első osztály vezetője a már megtanított hangokat előbb teljesen begyakorolja, megtanít minden tanítható szót és csak aztán megy át más hang képzésére, mig ellenben a másik első osztály vezetője előbb könnyedén és gyorsan halad át az összes hangokon, hogy aztán újból és újból visszatérjen. Az eredmény mutatja, hogy a tanév végén mind ketten körülbelül ugyanazt érték el. A hangképzés szolgálatában álló szókon kívül apró mondatokat mindenütt tanítanak már az I. osztályban és pedig mihelyt lehet. Föltűnt, hogy általában mily nagy és gondos ápolásban részesül az irás és olvasás tanítása mindenütt már az első osztályokban. A gyermekek a tanult anyagot a legnagyobb pontossággal olvasták és Írták le. A kiejtés tisztasága és a végzett anyag általában megfelel a magyarországi intézetek első osztályaiban elért eredménynek. Feltűnő szép anyagot dolgoztak fel a berlini kir. és a frankfurti intézet első osztályaiban, ahol 6, illetve 4 növendék mellett már félév után nem csak be volt fejezve a hangképzés és nemcsak kifogástalan volt a kiejtés, hanem oly körben beszélgettek, mint amilyenben másutt a II. osztálybeli növendékek. A hangok és a szavak tanításának módja általában ugyanaz, mint nálunk. A kiejtés tanítására legtöbb helyen 20, Berlinben (kir.) 24, Bécsben ellenben csak heti 16 óra van felvéve. Abc-és könyvül néhol Vatter „Fibel“-je szolgál; több helyt azon ban azzal pótolják az abc-és könyveket, hogy vagy a gyermekekkel Íratják le a végzett anyagot, vagy pedig maguk az osztályfőnökök írják be keménytáblájú füzetekbe és ezt bocsátják növendékeik hasz nálatára. A Vatter-féle fali olvasótáblák használását kevés helyen láttam. A felsőbb osztályokban a kiejtés további gyakorlása és javítása céljából a legtöbb németországi intézetben külön órák vannak beállítva, részben „mechanikus beszédgyakorlatok“, részben „kiejtés“ cimen. Berlinben a kir. intézetben pl. e cimen a II. osztályban az első félév ben még heti 7, a II. félévben heti 6, a III. osztályban heti 4, a IV. és V. osztályban pedig heti 2—2 óra illesztetett be a tantervbe. Boroszlóban és Kölnben csak a 3 alsó osztályban vannak ily órák beosztva. Ezek dacára még sem állíthatom, hogy általánosságban a kiejtés jobb volna, mint hazai intézeteinkben; talán részben azért,

2. sz.


21

mert néhol ezeket az órákat más tantárgyak ismétlésére is fordítják. Az I. osztályban csaknem mindenütt igen szép és tiszta a gyermekek kiejtése, de csodálatos, hogy épen azokban az intézetekben, melyek felsőbb osztályaiban különórákon nem szerepelnek a mechanikus beszédgyakorlatok (Frankfurt, München és Berlin városi intézet) általá ban a legjobb a kiejtés, mig a többi intézetekben a növendékek kiej tése a felsőbb osztályokban mindenütt rosszabbodik s legfeljebb egyes, kiválóbb osztályfőnökök részesítik azt a kellő ápolásban. Néhol a táj szólásnak is teret engednek (pl. Hamburgban), sőt a berlini kir. inté zetben is. A tiszta kiejtésnek egyedüli titka a gondos munka, a jó alap és a kiejtésnek állandó, lelkiismeretes ápolása. Ugyanezt teszi Vatter és mindazok, kiknél példás a kiejtés. Bármennyire is figyeltem, munkájukban nem tudtam felfedezni más oly eljárást, amelynek a kiváló eredmény az említetteken kívül tulajdonítható volna; hiszen pl. Vatter eljárása a kiejtés tanításában műveiből közismert, számosán követik is és az eredmény tekintetében mégis messze mögötte marad nak. Itt említem meg, hogy Vatter szerint az első osztályba legfelebb 4—5 gyermeket szabad felvenni; ha pedig ez nem lehetséges, akkor az osztály vezetőjének feltétlenül segítségül kell adni legalább még egy fiatal tanerőt. A leolvasást csak néhol — főleg kiejtési órákon — gyakorolják külön. Legtöbb helyen megelégszenek azzal, hogy rászorítják a gyer mekeket az elmondottaknak figyelmes lenézésére. Élénk emlékezetben van még az a mozgalom, mely Göpfert és Forchhammer neveivel kapcsolatban éveken át élénk vitára szolgáltatott okot és hazánkban is több hívőre talált. A mozgalom célja a siket némák oktatásának az irás alapjára való helyezése volt. Szerintük a gyermeknek az első oktatást függetlenül a kiejtési oktatástól, Írásban kell nyernie. Bár a német szakférfiak még 1904-ben elvetették e törek véseket, mégis tovább folyt a vita s a mozgalom vezetői élénken agi táltak vélt igazságuk mellett. Ezért óhajtottam volna különösen Göpfertnek, a mozgalom megindítójának munkálkodásából és közvetlen előadásából magamnak e kérdésről teljesen tiszta véleményt alkotni. Sajnos, az isteni gondviselés néhány nappal előbb,, mielőtt Leipzigbe értem volna, hirtelen elszólitotta azt az egyént, ki ha tévedett is, de azért a siketnémák ügyének egyik legkiválóbb, legmunkásabb, legodaadóbb és leghasznosabb művelője volt. Tudakozódásomra azt a felvi lágosítást nyertem, hogy Göpfert felhatalmazást nyert módszerének gyakorlatban való keresztülvitelére; ért is el szép sikert, de — mint mondották — nem módszere, hanem kiváló egyéni tulajdonságai miatt és főként azért, hogy bebizonyíthassa vallott elveinek igazságát, foko zottabb mérvű munkásságot fejtett ki. Elhunyta után az osztályában utódja már nem az ő módszere szerint tanított. (Folyt, köv.)

22

2. sz.


Gyógypedagógiai intézetek

1908. évi állam i k ö ltség v etése. Siketnémák, vakok és gyengeelméjűek állami és államilag segélyezett intézetei és iskolái, a hibás beszédétek kezelésére képesitő állami tan folyam, psychologiai laboratórium. (Budapest, Vác, Kolozsvár, Arad, Temesvár, Kaposvár, Kecskemét, Szeged, Sopron, Debrecen, Jolsva, Eger, Körmöcbánya, Ungvár, Borosjenő, Pozsony.) Gyermektanulmányi társaság.

c¡> d tó 1

2

cl p

1 2 3 4 i 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

16 17 18 19 20 21 22 23

1907. évre 1908. évi megállapitóit költségelőirányzat vetés

KIADÁS. S zem élyi járan d óságok : Fizetések, pótlékok, lakpénzek és. ruhailletm. Évi d ija k ............................................................ Szegődményesek bérei . . . . . . . Jutalmakra és segélyekre . . . . . . . Összesen : D ologi k iadások : Házbér és vízfogyasztás ............................... Köztartási költségek........................................ Elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire Irodai s z ü k s é g le te k re ................................... Öltözet, fehér- és á g y n e m ű ......................... Bútorzat és különféle házi eszközök . . . Fűtés és v i l á g í t á s ........................................ Mosatási k ö lts é g e k ........................................ Tisztogatás és épületek fentartása . . . Kézimunkákhoz szükséges szerek, szerszámok és a n y a g o k ........................................ Fürdési és betegápolási költségek . . . . Vegyes kiadások ............................................. Bejáró növendékek e l l á t á s á r a .................... Gazdasági lótartási k ö l t s é g e k .................... Szegény tanulók segélyezésére és a vizsgálatok alkalmával kiosztandó szorgalomdijakra, valamint alapítványi helyeket élvező növendékek e l l á t á s á r a .................... Gyógypedagógiai tanulmányútakra, útiköltségekre és dologi szükségletekre . . . Gyógypedagógiai intézetek szakfelügyeletének költségeire, szaklapok és szaktanfolyamok segélyezésére.............................. Gvógvpedagógiai intézetek segélyezésére . A hibás beszédűek tanfolyamaira . . . . Tankönyvekre .................................................. A vakok számára ipari foglalkozt. telepek fentart. és a vak iparostanoncok taneszközeire A gyermektanulmányi társaság segélyezésére Állami gyógypedagógiai psychologiai tanfolyam költségeire........................................

381863 51396 12030 900

'cj va> H í 2 3 4

419111 55404 16122 900 491537

446189

4100 87500 17000 2800 19500 8000 30700 3900 14400

7600 78300 16000 2600 17500 7000 26200 3500 11400

1 2 3 4 5 6 7 8 9

2900 1800 6300 8400 1400

2400 1500 5300 8400

10 11 12 13 14

4820

4320

15

4000

4000

16

5500 29000 4200 5200

5500 29000 7200 5200

17 18 19 20

16000 2000

12000

21 22

3000

23

Ö sszesen:

282420

254920

Rendes kiadások összege :

773957

' 701109

2. sz.

eö >

tó

23

MAGYAR SIKETNÉMA- OKTATÁS

"cö o <

1907. évre 1908. évi megállapielőirányzat tott költségvetés

0>

korona

H

Á tm e n e ti k ia d á s o k :

A létesítendő siketnéma-intézetek építési költségeihez nyújtandó állami segély (a debreceni egyesületnek 10,000 Ií., a sop roninak 6,000 K., az egrinek 3,500 K.) .

19500

B e ru h ázáso k :

(A Budapest-balparti állami kisegitő-iskola létesítésére kölcsön útján beruházandó 115,000 K. 2-ik és utolsó részlete) . . . (A borosjenői és ungvári állami gyógypedagógiai intézetek kibővítésére és ezzel kap csolatos átalakítására kölcsön útján beruházandó 100,000 K. 2-ik és utolsó rész lete fejéb en ).................................................. Beruházások összege :

67500

50000 117500

Rendkívüli kiadások összege :

19500

117500

Kiadások főösszege :

793457

823809

BEVÉTEL. R e n d e s 1

2 3 4 5 6

7 8 9 10 11 12 13 14

T o e -v é t e le ln .

A siketnémák váci orsz. intézeti alapjának tiszta b e v é te le ............................................. A vakok intézeti alapjának tiszta jövedelme A Marczibányi alapból a váci siketnéma intézeti tanárok fiz e té s e ih e z .................... Beirási és tandijak a gyengetehetsógűek kisegítő isk o lá já n á l........................................ Tápdijak a siketnémák váci intézeténél . . Tartásdijak a gyengeelméjűek borosjenői és budapesti in té z e te in é l.............................. Vakok intézeti magánnövendékekért fize tendő tartási és nevelési dijak . . . . Vakok intézeti növendékek készítményeiből befolyó jövedelem ........................................ Adományok és h a g y o m á n y o k .................... Alapítványi jövedelm ek................................... Náray-Szabó Sándor dr. alapítvány kamata Tartási és nevelési dijak a vakok budapesti országos intézetében ................................... Vegyes b e v é te le k ........................................ ..... Gvóevnedagógiai tanító- jelöltek vizsgálati d ija i................................................................. Rendes bevételek összege:

3542 L 42841

34355 42608

2

336

336

3

1700 5200

1700 5200

4 5

20000

6000

6

3000

3000

7

300 2000 6224 400

300 2000 6224

8 9 10 11

1200 600

1200

12 13

300

300

14

119522

103223

1

24


Létszám

.a

O,

S zem élyi járan dóságok r é sz le te z é se .

Igazgató-tanitó, tanító és tanítónő : 6, 800 K. lakp. 5, 3200 K. fiz. 11, 560 8, 2900 „ „ 9, 480 „ „ 19, 2600 „ „ 5, 400 „ „ 15, 400 „ ig. pót! 3, 2400 K. fiz. 5, 2200 „ „ 35, 2000 „ „

15, ¿00 K. lakp. 13/490 „ „ 15, 400 „ „

3, 1800 K. fiz. 7, 1600 „ „ 46, 1400 „ „

15, 28, 6, 6, 1,

600K. lakp. 420 „ „ 400 „ „ 360 „ „ 300 „ „

>

korona

Igazgató : 1, 4400 K. fiz. 1 o nAri jr , , , 3, 4000 „ . I §’ (¡99K-lakP- i 1, 600 4, 3600 131

tó.2

-o

d >»

r

30800

2700

88600

6000 17280

88200

23170

81000

25620

A gyógypedagógiai tanítóképző tanfo lyam előadóinak tiszteletdijaira . . Tizennégy gyógypedagógiai intézeti szol gálattételre rendelt állami tanitó illet ményeire á 1000 K. fizetés és 320 K. lakpénzzel 2, 300 K. működési pótlékkal

4320

14000

600

4480

Tizenkét gyógypedagógiai intézeti szaktanitójelölt illetménye (á 360 K.) . . Négy óvónő a gyógypedagógiai állami intézeteknél (900 K .-v al)....................

4320 3600

3 f e l ü g y e l ő .............................................

1440

Évötödös k o rp ó tlék o k ra.........................

23860

Hitoktatók d íja z á sá ra ..............................

6000

Internálások és a gyengetehetségűek externatusa orvosainak díjazására .

4300

Gazdasági felügyelet és helyszíni ellen őrzés d íja z á sá ra ...................................

2000

Gondnok a siketnémák váci orsz. inté zeténél .................... ..............................

2400

Gondnok a vakok budapesti orsz. in tézeténél .............................................

2000

Á tvitel: 310600 30460 73250

22380

Ö1©

Jutalm ak és segélyek

Szegődv. bérei

Évi dijak

Ruha illetmény

Lakpénz

Pótlék

Létszám

Összesen

25


Fizetés

2. sz.

kor 0 n a

Á thozat: 310600 30460 73250 Gazdasszony a hülyék budapesti orsz. in tézetén él.............................................

800

Iparosm ester: 1, 1800 K. és 3, 1400 K. fizetéssel és 4, 600 K. lakpénzzel . .

6000

436690

22380

800 8400

2400 16122

Szegődvényesek díjazására....................

16122

12 szürke néne egyenként évi 168 K. ille tm é n n y e l........................................

2016

2016

A szürke nénék számára misét szol gáltató lelkésznek . . . . . . . .

300

300

Kapus : 1, 1000 K., 1, 900 K. fizetéssel, 2, 100 K. ruhailletménnyel . . . .

1900

200

2100

Szolga 700 K. fizetéssel, 100 K. ruha illetménnyel ........................................

2100

300

2400

100

• 1000

300

2400

Kertész (200 K. működési pótlék)

.

.

700

Segédszolga, 700 K. fizetéssel, 100 K. ruhailletm énnyel...................................

2100

Az 1904. évi I. t. c. iü. az 1906. évi IX. t. c. alapján az 1908. évre utal ványozandó pótlékok többlete . . .

2550

200

2550

Óradijakra, helyettesítésekre és óra többletekre .............................................

28500

28500

Iskolafentartói díj 92 tanerő után á 24 K.

2208

2208 900

Jutalmakra és s e g é ly e k r e ....................

900

Összesen : 326750 30660 75650 900 55404 16122 900 506386 Levonva az új állások illetményeinek 1/2 évi ö s s z e g é t..............................

433960 10615

10615

Marad :

423345

55404 16122 900 495771

Levonva 1%

4234

4234

Marad :

419111

55404 16122 900 491537

500

3000

600

2

Köztartási költségek . . .

23000

3

Elméleti és gyakorlati okta tás szükségleteire . . .

4000

1500

6000

4000

4

Irodai szükségletekre. . .

1000

500

600

300

5

Öltözet-, fehér- és ágynemű

6000

7500

6

Bútorzat és különféle házieszközök .........................

3000

7

Fűtés és világítás . . . .

9500 3000

8

Mosatási költségek

9

Tisztogatás és épületek fent a r t á s a ..............................

10

Kézimunkákhoz szükséges szerek, szerszámok és anyagok .........................

12

Vegyes kiadások

13

Bejáró növendékek ellátá sára ...................................

14

Gazdasági és lótartási költ ségek ..............................

15

Szegény tanulók segélyezé sére és a vizsgálatok al kalmával kiosztandó szor galomdijakra ....................

. . . .

4500

2000

8000

87500

1000

500

17000

200

200

2800

4000

2000

19500

3000

1200

800

8000

9000

4000

3200

30700

1500

2000

400

3900

4000

2000

400

14400

2400 700 2400

4100

32000 24500

. . .

Fürdési és betegápolási költ ségek ..............................

Gyenge elm. intézete Borosjenőn

k o r o n a

1 Házbér és vízfogyasztás . .

11

A Budapestbalparti ki segítő iskola

Gyenge elm. intezete Budapesten

Vakok intézete Budapesten

Siketnémák iskolája Budapesten

D ologi kiadások. (A 2-ik rovat 1—15-ik alrovatának részletezése.)

Összesen

2. sz.


Siketnémák intézete Vácon

Tét el

26

500

2000

1500

2900

500

200

600

1000

1600

500

300

1800

300

6300 8400

8400 1400

2500

400

Ö sszesen: 62500 10500 70600 44800

1400

2900 5700 17500 211600

2. sz.


27

I N D O I C O L A S .

Rendes kiadások. 1907. évre m eg szav aztato tt................................... 701,109 K, 1908. évre e lő irá n y o z ta tik ................................... 773,957 „ tehát több . . 72,848 Kval. Fenti többletből 45,348 K esik a személyi járandóságokra és 27.500 K a dologi kiadásokra. A személyi járandóságok keretében az 1904. évi I. és 1906. évi IX. törvénycikkek alapján az 1908. évben esedékes magasabb összegű személyi pótlékokra 2,650 K többszükséglet merült fel (az 1906. évi IX. t.-c. alapján járó személyi pótlékoknál 3,100 K növekedés, az 1904. évi I. t.-c. alapján járó személyi pótlékoknál ellenben 450 K csökkenés van), 16,040 K pedig az 1907. évi költségvetés folyománya, amennyiben az 1907. évi költségvetésben szervezett, de ugyanott csak fele részben előirányzott új állások járandóságai folyó évben már egész évi összegükkel voltak előirányzandók. Korpótlékok címén 3,240 Kval nagyobb összeg vétetett fel. A budapesti állami kisegítő, soproni, körmöcbányai, jolsvai, deb receni, ungvári, kolozsvári, borosjenői, pozsonyi és aradi intézetek számára, ahol az 1908/9. tanévvel folytatólagosan új osztályok nyílnak, tanítói állások szervezéséről kellett gondoskodni. E célból jelen költ ségvetésemben 10, felerészben X., felerészben XI. fizetési osztályú tanítói állás szervezéséről kellett gondoskodni. Az e cimen felmerülő többköltség figyelemmel arra, hogy az állások csak az 1908. évi julius hó 1-e után lesznek betöltendők, 10,615 K. A gyógypedagógiai intézeti szolgálattételre rendelt állami tanítók létszámát egyelőre 12-ről 14-re kellett felemelni, mert a vidéken léte sítendő két új kisegítő iskola tanítóit ide soroljuk. Ezen tanítók a gyen gébb tehetségűek oktatására képesítő szünidei tanfolyam elvégzése után egyenként az 1907. évi XXVI. t.-c. szerint járó illetményekkel és ezen felül még egyenként évi 300 K működési pótlékkal neveztetnek ki a vidéki kisegítő iskolákhoz. E létszámemelés összesen 3,240 K többletnek felel meg. A gyógypedagógiai állami intézeteknél alkalmazott óvónők számát 3-ról 4-re kellett emelnem, mert a siketnémák váci orsz. intézetében létesített előkészítő osztályban ezideig működő 2 iskolanéne állásáról lemondott. E hiány pótlására egy óvónői állást kellett szerveznem. Ami 900 K többlettel jár. A tanosztályok fokozatos fejlődéséhez képest, a hitoktatói dijakat 500 K, az óratöbbleti dijakat pedig 1,000 Kval emeltem, ami összesen 1.500 K többletnek felel meg. Az intézetek fejlődésével arányban az orvosi tiszteletdijak 300 Kval magasabban irányoztattak elő. A szegődményesek díjazását 4,092 Kval kellett emelnem. A gyengeelméjűek borosjenői intézete kiadásait ugyanis, az 1908/9. tan évtől kezdve, rendes előirányzatba vettem, mivel ezen újjászervezett állami intézet, eddig a növendékek tápdijaiból és államsegélyből tar totta fenn magát. Mivel azonban az állami intézetek kiadásai és bévé-


2. sz.

telei a költségvetésben szabályszerűen előirányzandók, a kiadások úgy mint a bevételek felvétele iránt intézkednem kellett. A számjelzett összegből 4,004 K esik a borosjenői intézetre, a többi azon körülmény folyománya, hogy a munkabérek az egész vonalon tetemesen- emelkedtek. Ugyancsak a borosjenői új állami intézet részére egy új szolgai állás költségeiről kell gondoskodnom, ami 800 K többlettel jár. A vakok budapesti intézeténél működő kertész részére eddig 700 K dijazás volt előirányozva; minthogy ezen segédszolgai illetmény ker tésznek, aki szaktudással bír, s hivatását kitűnően betölti — csak ideiglenesen volt adható, működési pótlék engedélyezését tervezem, ami 200 K többletet jelent. Még 2,208 K többlet merül fel azon a réven, hogy a gyógypeda gógiai tanerők után, kik nyugdíj tekintetében az orsz. tanítói nyugdijés gyámalap tagjai, iskolafentartói dijakat irányzók elő (92 tanerő után á 24 K). A személyi járandóságoknak itt részletezett többletei együttvéve 45,785 Kt tesznek ki, melyből a lakpénzeknél, a tényleges állapot szerint 60 K és az 1%-os intercalarénak 377 Kval való emelkedése levonandó. A dologi kiadásoknak 27,500 K többletéből köztartási költségekre 9,200 K, az elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire 1,000 K, az irodai szükségletekre 200 K, öltözet, fehér- és ágynemű költségeire 2,000 K, bútorzat és különféle házieszközök költségeire 1,000 K, fűtésre és világításra 4,500 K, mosatási költségekre 400 K, tisztogatás és épü letek fentartására 3,000 K, kézimunkákhoz szükséges szerek, szerszámok és anyagok költségeire 500 K, fürdési és betegápolási költségekre 300 K, vegyes kiadásokra 1,000 K, gazdasági és lótartási költségekre 1,400 K, szegény tanulók segélyezésére és vizsgálatok alkalmával kiosztandó jutalmakra 500 K, a vakok számára ipari foglalkoztató telepek fentar tására és a vak iparostanoncok taneszközeire 4,000 K, a gyermektanulmányi társaság segélyezésére 2,000 K esik. A köztartási költségeket a borosjenői intézet fokozatos fejlesztésére, továbbá a vakok budapesti intézeténél létesitett óvóra és a közismert drágasági állapotokra való tekintettel 9,200 Kval kellett emelnem. Ugyancsak a borosjenői intézetnél folyó foglalkoztatással, illetve gaz dálkodással és lótartással járó költségekre 1,400 Kt kellett előirányozni. A vakok foglalkoztató telepeinek a segélyezésére 4,000 Kval többet irányoztam elő, mert a foglalkoztató telepek helyiségei elégte lenek s igy bővítésre szorulnak. E segély emelése nélkül a később megvakultakról, valamint azokról, akik a tanköteles korban intézetben elhelyezhetők nem voltak, nem történhetnék kellő gondoskodás. A gyermektanulmányi társaság segélyezésére 2,000 Kt irá nyoztam elő. Ezen társaság, melynek feladata az ép és kóros gyer mekek lelki megnyilvánulásaiból és felfogásuk, valamint egyéb szellemi funkcióik vizsgálatából, a gyakorlati tanitás- és tanulásnál hasznosít ható eljárások megállapítása, az állami gyógypedagógiai psychologiai laboratóriummal karöltve működik és már eddig is elismerésre méltó működést fejtett ki. Tudományos működését azonban csak állami

2. sz.


29

támogatással képes folytatni, miért is a fenti szerény szubvenciót eíőirányzandónak találtam. A dologi kiadásoknak itt részletezett összege együttvéve 31,000 KI tesz ki, melyből 3,500 K az állami kisegítő iskola eddigi házbére — mivel a kisegítő iskola saját házába költözik — elesik.

Rendkívüli kiadások. Á tm en eti k iadások .

— 1907. évre megszavaztatott....................................... 1908. évre előirányoztatik....................................... 19,500 K tehát több . . 19,500 Kval. A létesitendő siketnéma-intézetek építési költségeihez nyújtandó állami segély fejében 19,500 K irányoztatik elő. És pedig a Debrecenben létesitendő siketnéma-intézet részére 10,000 K, a soproninak 6,000 K, az egrinek 3,500 K. Az emlitett intézetek eddig bérhelyiségekben voltak elhelyezve, ott azonban nem férnek el s nem fejlődhetnek. Mivel pedig alkalmas bérhelyiségek nem is kaphatók, a törvényhatóságok pedig saját költ ségükön ezen meglevő intézetek elhelyezéséről gondoskodni nem képe sek, az építkezést törlesztéses kölcsön útján valósítják meg, melyhez évi állami segélyt adni méltányosnak véltem, annak fentartása mellett, hogy az egyebütt is fenforgó szükséghez képest, indokolt esetben azt hasoneélra más helyen is felhasználhassam. B eruházások.

1907. évre m e g sz a v a z ta to tt................................... 117,500 K, 1908. évre előirányoztatik ................................... — tehát kevesebb . . 117,500 Kval. A budapesti állami kisegítő iskola létesítésére felvett 67,500 K és a borosjenői és ungvári intézet kibővítésére és átalakítására elő irányzott 50,000 K, összesen 117,500 K elmarad.

R endes bevételek. 1907. évre m e g á lla p iIta to tt................................... 103,223 K, 1908. évre e lő irá n y o z ta tik ................................... 119,522 „ tehát több . . 16,299 Kval. A borosjenői intézetnél tartásdijakból befolyó összeg 14,000 Kval volt előirányozható. — A dr. Náray-Szabó Sándor nevére tett alapítvány kamatjövedelme 400 Kt tesz ki. — A gyengeelméjűek budapesti és borosjenői intézeténél levő vegyes bevételekből 600 K irányozható elő. —- A siketnémák váci orsz. intézeti, valamint a vakok intézeti alap tiszta jövedelme 1,066, illetőleg 233 Kval emelkedik. — A rendes bevétel előirányzata tehát 16,299 Kval több, mint 1907. évben volt. * Jelen költségvetéssel már lapunk januári számában foglalkoztunk. S zerk esztő.

30


2. sz.

Szakirodalm i szem le. Később m egsiketiilt gyerm ekek tanítása. Irta Kolodzinsky I. (Bl. f. Tbstb. 22. sz. 1907. évf.) Néha olyan gyermekek is kerülnek inté zeteinkbe, akik megsiketiilésük előtt már tudtak beszélni. Ezeknél főleg a beszéd megtartása a fontos. Legjobb volna, ha külön iskolába kerülhetnének. De ez, csekély számuk és egyéb körülmények miatt lehetetlen. Tanításuk azonban csak úgy lehet sikeres, ha az az egyéni ségükhöz alkalmazkodik. A cél azonos a siketnémák tanításának cél jával. Nekik is meg kell tanulniok a leolvasást, Írást, olvasást és el kell sajátitaniok a szükséges közhasznú ismereteket. De már a tanítás maga lényegesen eltér a siketnémákétól. Okos ember nem is úgy lát hozzá. Kárát vallaná a gyermek. Szellemi tehetsége feltétlenül hanyatlanék a hosszadalmas kiejtéstanitás alatt. Az unalomból bő része jutna. Lelkét megmételyezné a tétlenség. Tegyük fel, hogy egy osztály 10 tanulója között van egy később megsiketült és még beszélni tudó gyermek. Mit tegyen tehát a tanár, hogy megtartsa a gyermek beszédét, hogy az megtanulja a szájról való leolvasást, az Írást és olvasást. A gyermek jól beszél. Tanárja meg is érti. De nem érti meg a gyermek a tanárt. Kettőjük között a rendes úton való társalgás kezdetben lehetetlen. Pedig a gyermekhez hozzá kell férkőzni. A jellel nem mehetnénk semmire. A gyermek nem érti. Legalkalmasabbak tehát a képek, vagy szemünk előtt leját szódó események. Ha a gyermek megnyilatkozik, beszél, mutassunk érdeklődést iránta. Igenléssel, mutogatással, integetéssel ösztönözzük, nógassuk a további beszédre. Ily képen játszi módon sokszor sikerül őt a minket foglalkoztató, vagy a kívánt gondolatkörbe terelni. S ha már ennyire vittük, sokszor megesik, hogy a tanuló megérti, vagy kitalálja a tanár egyik-másik kérdését. Később aztán, ha a gyermek a mi útmutatásunk mellett már bátrabban és többet beszél, ismételtessiik vele többször az egyes mondatokat és emellett mondjunk mi is mindent utánna. Figyelmeztessük a gyermeket szájmozdulatainkra és csakhamar rájön, hogy a tanár is ugyanazt mondja, amit ő mond. A tükör előtt való gyakorlás pedig még inkább nyilvánvalóvá teszi előtte a szájmozgások közötti hasonlatosságot. Néha csak a gyermek beszéljen. Azután meg a tanár ismételje el ugyanazt. így a beszéd gya korlása mellett már a leolvasás reá nézve fontos jelentőségét is megsejti. De elvégezhető-e ez a munka még másik 9 gyermek mellett? Igen. Az I. osztályban egyénenként való tanítás folyik. Ha a későbben megsiketülfre az egy-egy gyermekre szánt időt fordítjuk, elvégezhetjük ezt a feladatot. Evvel a gyermekkel is kell hangoztatni. Az olvasás és Írás megtanulása szempontjából ez feltétlenül kívánatos. Mig a siket némák összerakó módon tanulják meg a hangokat, addig nála elemező eljárást követünk. Sok időt alig igényel ez. Ha jól beszél, az egyes hangok kiejtése nem okozhat neki nehézséget. A még megmaradó idő pedig a már említett gyakorlatokra fordítható. A többiekben az eljárás minden gyermeknél azonos. Az I. év végén a gyermek már eléggé jól tudhat írni, olvasni és leolvasni. Az utóbbi, a vázolt beszélgetéssel, mely hovatovább terv

2. sz.


31

szerű szemléltető oktatásba megy át, folyton gyakorlódik. Az I. év végén a gyermek már annyira mehet, hogy a rákövetkező évben leg alább is a IV. osztályba léphet. Indokolttá teszi ezt már a beszéd megtartásának a követelménye is. Az alsóbb osztályokban való mara dás hátrányos volna reá nézve már csak azért is, mert azon a fokon még meglehetős szűk körben beszélnek a gyermekek. Beszédje itt a többi tanulóéhoz hasonlóan, csakhamar aforisztikussá válnék. Különben is az ilyen gyermek a IV. osztályban megállja a helyét. A számtanból hiányzó ismereteit pedig rövidesen pótolhatja. Az ilyen gyermekekkel való beszédnél a tanár különösen ügyel jen kiejtésének természetességére. A túlságos artikulálás megbosszul hatja magát a gyermeken. Adott esetben alig értené meg más épér zékű ember hozzáintézett beszédét. Másrészt meg a rossz példa hatás sal volna rá és ő maga is a rendestől eltérően, éles artikulációval beszélne. A siketnémánál ez még csak tűrhető. Annak kiejtése rende sen nem eléggé tiszta és Így a lassú, tagolt artikuláció beszédjének a hallókkal való megértetése céljából sokszor szükséges is, hasznos is. A későbben megsiketülttől tehát követeljük meg a rendes beszédet. A leolvasást pedig csak helyesen adott mintán, rendes beszéden gya korolják. Előtte ne beszéljünk sohasem túlságos tagoltan. Megteszik ezt úgyis gyengébb osztálytársai. Tőle azonban ne követeljük soha sem, hogy egyik-másik gyengén leolvasó osztálytársa kedvéért lassan, a rendestől eltérően beszéljen. Ügy a beszéd, mint a leolvasás gyakor lása céljából a felsőbb osztályok jobban megfelelnek neki. Beszédjének értelmességét és folyékonyságát zavaró körülmény itt kevésbé fordul elő. E fokon a növendékek már tudnak vele folyékonyan beszélni, ami rá nézve nyereség. A tanítási anyag pedig a népiskoláéval azonos lévén, körülbelül megfelel az ő beszéd- és szellemi képességének. A későbben megsiketült gyermeket könnyen rászoktathatjuk az olvasás útján való önművelésre is. Nagyobb nyelvkincsénél fogva, mihelyest jól tud olvasni, szives-örömest olvasgat kis elbeszéléseket, leírásokat. Később aztán már megfelelő ifjúsági iratokat is adhatunk a kezébe. Az olvasottakat pedig mindig kérjük számon tőle. Ilyen és hasonló eljárás által megmentjük a beszéd elfelejtésének veszedelmétől. Az olvasásra való szoktatás által pedig hasznos útravalót adunk neki nyelvének, gondolatainak és kedélyének fejlesztésére. r. Die Entwickelung dér Konsonanten in dér Jlrtikiilationsldasse. (Zugleich ein Beitrag zűr praktischen Lautphysiologie in dér Taubstummenschule.) Von Ottó Stern. Verlag von Friedrich Schaumburg, Stade. 1907 (n. 8°-r., 154 1.). Ára 4 márka. Az artikulatorikus-oktatás gazdag irodalma egy újabb művel szaporodott. A szaporodásnak ez egyszer igazán csak örülnünk lehet. Stern Ottó-nak, a stadei siketnéma-intézet tanárának, a konzonánsok kifejlesztéséről Írott munkája egész könyvtárt pótol. „Hogy az artikula torikus-oktatás tanárát a régibb és újabb munkákban való örökös lapozgatás alól felszabadítsam, s hogy az azokban megirt tapasztalatokat és utasításokat minél könnyebben megtalálhassa — mondja a szerző — elhatároztam, hogy azokat összegyűjtöm.“ De ha csak ennyit tett


2. sz.

volna Stern, már akkor is nagy munkát végzett volna. Ö azonban nem elégedett meg ennyivel. Stern elejét akarja venni ezzel a munkájával az eredménytelen kísérletezésnek s az ezzel járó időpazarlásnak is. E végből értékes hangfiziológiai, illetőleg fonetikai előismereteket is nyújt. A könyv jeligéje: „Tiszteljétek a mássalhangzókat s érthetően fogtok beszélni (Paiieschke).“ A munka a stadei siketnéma-intézet 50 éves jubileuma alkalmából kiadott értesítőnek II. részét képezi. Ezeknek előrebocsájtása után lássuk magát a munkát! Stern minden hang feldolgozásának 4—4 fejezetet szán. Az I. fejezetben az egyes hangokat fiziológiai, illetőleg fonetikai szempontból tárgyalja, amennyiben erre a hangok kifejlesztésénél feltétlen szükség van. Megbeszéli a képzés összes helyeit és annak különféle módját. Kiterjeszkedik a hang létrehozásánál megfigyelendő jellegzetes tünetekre és az elkövethető hibákra. Állításainak igazolására a legnevesebb fonetikusokat idézi. A II. fejezetben utasításokat ad a hangok kifejlesztésénél követendő racionális eljárásra. Legelőbb is az előgyakorlatokkal foglalkozik; majd a tulajdonképeni hangfejiesztésre tér át. E fejezetben ismerteti a hangnak természetes (segédeszközök nélkül) és mesterséges úton (mechanikai segédeszközökkel) történő kifejlesztési módját. Magától értetődik azonban az is, hogy a felsorolt módok és eszközök a tanár pedagógiai tapintata és rátermettsége nélkül mitsem érnek. A III. fejezetben a szerző majdnem 300 év leszűrt tapasztalatát ismerteti. Ez a fejezet valóságos kincsesbánya. Az hiszem, hogy kevés kivétellel, majdnem minden esetben üdvös tanácsot meríthetünk belőle. Itt találjuk felsorolva Bonét, Hellmont, Raphel, Lasius, Arnoldi, Heinicke, Venus, Amman, Schwarzer, Reich, Graser, Gzech, Ságért, Jarisch, Heil, Hili, Schöttle, Magnat, Hugentobier, Weiszweiler, Vatter, Hoffmann, Bell, Walther, Gutzmann, Kerner, Huschens, Baldrian, Kempelen, Brücke, Merkei, Techmer, Trautmann, Sievers és még sok más fonetikus műveiben lefektetett tanácsokat, segédeszközöket és fogásokat. így azután sikerült Sternnek a hangok kifejlesztésének számos módját összeállítani. így pl. a p-nek 13, a s-nek 12, a ng (nk)-nek 7, az alveoláris r-nek 25 módját Írja le. Ebben a fejezetben megirta a saját praxisában szerzett tapasztalatait is, amelyek méltán csatlakoznak az előbb felsoroltak mellé. A IV. fejezetben az iró az élőnyelv sajátságait tárgyalja. Ismerteti a hangoknak egymásra való hatását, a kapcsolásokat, áthasonlásokat stb. Figyelemre méltó dolgokat mond el — leginkább Preyer alapján -— az épérzékű gyermek beszédfejlődésére vonatkozólag s azt a siketnéma beszédtanulásával hasonlítja össze. Az előszóban sémát ad az egyes hangok kifejlesztésénél követendő eljárásra nézve. A séma főbb pontjai: 1. az előkészítés, 2. az ismeret nyújtás és 3. a szerzett ismeret alkalmazása. A könyvben Stern 11 hangsort sorol fel, a végén pedig a fonetika irodalmát állította össze. Az érdekes művet lefordítani és átdolgozni érdemes dolog volna. Szegényes hazai irodalmunk ezáltal egy értékes munkával szaporodnék. Felhívom rá különösen az Egyesület vezetőségének figyelmét. E rd ős István.

Sziládi László könyvnyomdája Kecskeméten,

Magyar S iketném a- Oktatás

Recommend Documents