MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5–8. évfolyam, a második a 912. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza magyar nyelvből és irodalomból. A négy évfolyamos szakaszok két évfolyamos szakaszokra is bomlanak, ahol a két évfolyamra vonatkozó bevezetőkön kívül megtalálhatók a magyar nyelv és az irodalom tantárgy közös, két évfolyamon elvárt minimális követelményei egy közös táblázatban. A 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült kerettanterv irodalommal foglalkozó része könnyebb és gyorsabb előrehaladást feltételez a tananyagban, ennek megfelelően további lehetséges irányokat ad a rövidebb idő alatt elvégzett anyag bővítésére. Hangsúlyos szerepet játszik a tantervben a korunkra állandósult medializáltság. A kulturális eszköz- és jelrendszerváltást, a digitalizációt és az IKT-s eszközök használatát fontosnak tekinti a tanterv nyelvtan és irodalom része egyaránt. Hangsúlyos szerepet kap a tantervben a kortárs és népszerű irodalom, a vizuális kultúra, a média. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi nevelés további feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön létre. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti

különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Az irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. Átélhetnek, megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. (Ahogyan e kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével – felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét.) A fogalomrendszer lehetővé teszi, illetve alapul szolgál a nyelvi, irodalmi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A fogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelkiérzelmi nevelődéshez. Ez pedig, különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny serdülőkorban, támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. Az irodalmi olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet, összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgyunk tehát nem a kevésbé a konkrét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok, magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés az értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot az empátia, az önismeret és az erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez. A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak annak bemutatására, másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és a világirodalom alkotói különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. Mindezzel hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális identitásuk alakulását, megerősödését. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját életükkel, további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket. A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban, anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag,

elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása révén. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti hatásokkal, az ökológiával, a környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben részesíteni. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. Mindebben számíthatunk a tanulók önálló anyaggyűjtésére, kiselőadásaira, prezentációira. A magyar nyelv és irodalom tantárgy alkalmas arra, hogy a kulturális fogyasztás területén is igényt teremtsen. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához.

Óraterv a kerettantervekhez Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv

2

2

2

2

2

1

1

1

Magyar irodalom

2

2

2

2

2

3

4

4

5–8. évfolyam Az 5–8. évfolyamban a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása; a szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás; az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése. A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése.

Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő, változó rendszernek a megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése. A 8 évfolyamos gimnáziumok 5–8. évfolyama számára összeállított irodalmi kerettanterv azzal a kettős célkitűzéssel készült, hogy a klasszikus értékeket benntartsa az iskolai munkában, ugyanakkor a frissebb, mai, kortárs művekre is ráirányítsa a figyelmet. Minden tematikus egységben megnevezi a kulcsfogalmakat, ugyanakkor az évfolyampárok végén egy-egy önálló fogalomhasználati egységet is tartalmaz, amelynek fogalmai egyéni megoldásokkal, szabadon vezethetők be az évfolyampárok bármelyik szakaszán, ezáltal az itt meghatározott fogalmak tanítását nem egy-egy meghatározott irodalmi mű esetében kell feltétlenül megtanítani, hanem a két évfolyamos szakasz több tematikai egységénél is szóba kerülhetnek. Tananyagegységeinek megvan a maguk lineáris logikája, s bár ennek a linearitásnak a követése egyáltalán nem kötelező, nem jelent előírt sorrendet, egymásra következésük mégiscsak ésszerű megfontolásokat takar. Ebben a lehetséges és átvehető, de nem előírt sorrendiségben a mesékkel indul a felső tagozatos irodalom: a mesékkel, amelyek visszautalnak az alsó tagozatra, s amelyek egyben középpontba állítják az irodalom örök kulcselemét, a fantáziát, hiszen ez nemcsak a mesékben van jelen, hanem bizonyos értelemben minden műalkotásban, sőt minden emberi alkotásban is. A mesék egy része népmese, így szóba kerül a folklór, és ennek kapcsán a népdalok. A tantervi folytatás azután egyre inkább közelít a reális világhoz, miközben a fantázia továbbra sem tűnik el az irodalommal való ismerkedésből. Egyre táguló körökben vethetnek a diákok irodalmi pillantást életük mind szélesebb horizontjaira: előbb a családra, később a szülőföldre, majd az iskola, a gyerektársadalom örök világára. A térben táguló körbepillantás azután időben is tágul: az irodalmon keresztül visszatekinthet a tanuló történelmi hagyományainkra és múltunkra. A magyar irodalmi kánon néhány alapművének megismerésével a tanuló a közös kulturális örökség részesévé válhat, növekedhet benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. A múlt és a jelen, a tanuló kisvilága és a nagyvilág irodalmi témái mellett szüntelenül jelen vannak a tantervben a kortárs világ, a jelenkori élet, a mindannyiunkat körülvevő társadalom emberi problémáit feltáró művek is. Ezek révén a tanterv hangsúlyozott üzenetként fogalmazza meg, aminek mind nyilvánvalóbbá kell válnia a tanulók számára: az irodalom nem statikus és a múltból itt maradt létező, hanem élő és organikus valóság. A nyolcosztályos gimnáziumoknak szóló felső tagozatos irodalmi kerettanterv bővítése azonban nem jelent gyökeresen új tartalmi egységeket, hanem inkább olyanokat, amelyek az amúgy is megismerendő művek és irodalmi összefüggések magasabb absztrakciós szintű rendszerezéséhez adnak anyagot. Három fő iránya van ennek a sajátos bővítésnek. Egyfelől műfaji összevetésekre ad alkalmat, vagyis azoknak a műveknek a hasonló műfajúakkal való kiegészítésére és műfaji összehasonlítására, amelyek amúgy is szerepelnek a tananyagban. Másfelől tematikus-motivikus áttekintésre ad lehetőséget, megint csak elsősorban a megismert művekre támaszkodva, és csak másodsorban továbbiakra. Harmadrészt a nyolcadik évfolyam vége felé lehetőséget nyújt a 9–12. évfolyam más jellegű közelítésmódjainak a megismerésére, és az azokra való előzetes rákészülésre. Ezek a bővítések önálló tematikai egységek formájában szerepelnek a tantervben, miközben a további tematikai egységek megfelelnek az általános iskolai tantervben szereplőknek. A magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos célja még, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintik követendőnek. Fontos szerepet kap a magyar nyelv és irodalom kerettantervben a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A testi-lelki

egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű, ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon. A tantárgy célja, hogy megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, kialakítsa az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Ezt segítendő kiemelt befogadó tárgya a könyvtárhasználat tanításának, így lehetőség van ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett dokumentum- és könyvtárhasználati tapasztalatok rendszerezésére és tudatos információszerzés szolgálatába állítására. 5–6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása; a tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével; a nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. Az 56. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tudnak ismerni. A kerettanterv irodalomtanítási részének ez a szakasza úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek, amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint önmaga számára fogalmazza meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János vitéz és a Toldi, a mesék és a mondák, az első közösen megismert terjedelmesebb regények kapcsán ez a kerettantervi rész a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek megfelelően. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 56. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 56. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával.

A nyolcosztályos gimnáziumoknak szóló kerettanterv 5–6. évfolyamos szakaszán összesen 6 olyan tematikai egység szerepel, amely az általános iskolák tantervéhez képest többlet. Két esetben a két kanonizált regény kapcsán buzdít a tanulókhoz közelebb álló, szabadon választható regények hangsúlyosabb beemelésére, és a megismert művek magasabb absztrakciós szinten történő összehasonlítására. Két esetben a tematikus-motivikus feldolgozásra jelöl ki többletidőt a János vitéz és a Toldi kapcsán. További két esetben az irodalmi közlésmódok összehasonlítására ad alkalmat.

Magyar nyelv – 5. osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret 10 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A tematikai egység A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, nevelési-fejlesztési hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. céljai beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő

szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal. Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja különbözőségeinek megfigyelése, kommunikációs (illem) szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) között. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok. Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció. Természetismeret: Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai; , az érzékszervek szerepe. Erkölcstan: önismeret, a személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége.

Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszköz fogalmak (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 11 óra

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.

A tematikai egység A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. nevelési-fejlesztési Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és céljai szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok

értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.

Matematika; Természetismeret: szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése. Informatika: Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés ; internetes források adatainak megkeresése, csoportosítása. Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései.

Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Írás, fogalmazás

Órakeret 10 óra

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás.

Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak A tematikai egység fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív céljai szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és

tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.

Idegen nyelvek: udvariassági formulák, egyszerű üzenetek megfogalmazása a tanult idegen nyelven.

Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai.

Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi eseményekről, hősökről.

Vizuális kultúra: a szöveg képe. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok; rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. .

Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). fogalmak


Helyesírás

Órakeret 11 óra

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel.

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz A tematikai egység kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák nevelési-fejlesztési megismertetése. A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a céljai helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Idegen nyelvek; Vizuális kultúra; Természetismeret; Informatika: a tantárgyra jellemző fogalmak, tulajdonnevek, földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása.

Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. fogalmak


Előzetes tudás

A szavak szerkezete és jelentése

Órakeret 10 óra

A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete.

A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések A tematikai egység rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. nevelési-fejlesztési Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. céljai Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Az ige és főnév szemantikája. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szókincse, néhány állandósult szókapcsolata.

Kulcsfogalmak/ Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult fogalmak szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora.


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A nyelv szerkezete

Órakeret 20 óra

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények


A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: – magánhangzók, mássalhangzók; – magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; – mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok

Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv hangállománya, hangtani, szótani szerkezete. Természetismeret: az ember hangképző szervei.

kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól.

Kulcsfogalmak/ Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, fogalmak részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés.

Irodalom - 5. osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Népköltészet, mesék

Órakeret 12 óra

Néhány klasszikus népmese és műmese történetének és alakjainak ismerete, néhány népdal szövegének és dallamának ismerete.

A mesék történetének, jellemző motívumainak, nyelvi fordulatainak, típusainak azonosításának, értelmezésének fejlesztése. A magyar népmesekincs felfedeztetése – az életkornak megfelelő befogadóképesség korlátjainak figyelembevételével. A mese mint élményfeldolgozó kulturális A tematikai egység eljárás eszközén keresztül a „megküzdés”, a konfliktusok kezelése, a társas nevelési-fejlesztési kapcsolatokra való nyitottság és más erkölcsi értékek, valamint a hozzájuk céljai kapcsolódó magatartásminták felfedeztetése. A népdalszövegek néhány jellegzetes, visszatérő motívuma felismerésének segítése. A magyar népdal-kincs felfedeztetése által a nemzeti identitás erősítése. A népdal közösségi szerepének tudatosítása. A lírai művekben kifejeződő élmény befogadásának előkészítése. Ismeretek

Fejlesztési követelmények

3-4 magyar népmese, művek a népköltészetből, néhány műmese a világirodalomból és a magyar irodalomból, beleértve a kortárs mesét is. Különféle mesetípusok, pl. állatmesék, tündérmesék, varázsmesék, tréfás mesék. (Például: Tündérszép Ilona és Árgyélus, A kis fánkocska, A legerősebb állat.) Tipikus férfi- és nőalakok és jellemző tulajdonságai a népmesékben. Legalább egy hosszabb vagy két rövidebb mese megtanulása kívülről. Hírese mesegyűjtők, magyar és külföldi meseírók. A mesék műfaji sajátosságai. Magyar mesehősök.

A mesék csoportosítása, tipizálása, a mesetípusokhoz példaszövegek rendelése. Különbségtétel a népmese és a műmese között. Különbségtétel mese és valóság között. A családi viszonyok (pl. legkisebb fiú) kapcsán bekapcsolódás a családi élettel kapcsolatos beszélgetésekbe. Annak megfigyelése – a szakkifejezés definiálása nélkül –, hogy a mesei erőpróbák általában fokozásos szerkezetet mutatnak.

Kapcsolódási pontok Ének-zene: énekelt népdalok. Vizuális kultúra; Mozgóképkultúra és médiaismeret: reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre. Informatika: könyvtárhasználat.

Népdal, népmese, folklór.

Kulcsfogalmak/ fogalmak


Összehasonlító gyakorlatok: történetmondás és élménykifejezés

Órakeret 5 óra

Népmese, műmese, népköltészet, műköltészet.

A tematikai egység A népköltészet és a műköltészet epikus és lírai megnyilatkozásainak nevelési–fejlesztési megfigyelése, a konkréttól való elvonatkoztatás, általánosítás és az céljai általánosított jegyek összehasonlításának tevékeny alkalmazása. Ismeretek



Mesés epikai művek és lírai alkotások eltérő beszédmódja, pl. népmesékben és ezekben a mesékben: Csukás István: A téli tücsök meséi, Tandori Dezső: Medvetalp és barátai, Fésűs Éva: A palacsintás király, Lázár Ervin: Molnár fia zsák búzája; másfelől pl. népdalok,lírai alkotások olvasása : Nagy László: Adjon az Isten, József Attila: A bánat, Kosztolányi Dezső: Öcsém, Ingrid Sjöstrand: Ha volna apukám

2–3 alkotás megismerése az összevetendő lírai és epikai műcsoportból. Tanári segítséggel közös jellemzők kiemelése a konkrét művekből. A közös jellemzők összevetése a másik műcsoport közös jellemzőivel.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: életmód a középkorban, életmód a 20-21. században.


A versbeli beszélő, a történet elbeszélője.


Petőfi Sándor: János vitéz

Órakeret 17 óra

Előzetes tudás

Petőfi Sándor néhány alkotása. Az erkölcsi ítélőképesség fejlesztése a mű által fölvetett kérdések megvitatásával (pl. Jancsi hanyagsága, az apa megbocsájtásra való képtelensége, a zsiványok pénzének ügye, hűség a francia király ajánlatánál.) A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában az epikai A tematikai egység jellemzők felismertetése, a mű elemzése és minősítése adott nevelési-fejlesztési szempontokból (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). A mű szereplői érzelmeinek megnevezése, kapcsolatuk értelmezésének céljai (egymásra hatásuk, együttműködésének, ellentéteik stb.) fejlesztése. Együttműködés a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képesség fejlesztése különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén; élmények, vélemények megosztása, memoriterek előadása során. Ismeretek Mese és valóság a János vitéz

Fejlesztési követelmények Tanári segítséggel rövid, egyszerű

Kapcsolódási pontok Informatika: adatok,

történetében. A szerkezet és a megjelenítés eszközei Petőfi elbeszélő költeményében (a fejezetek rendje, csoportosíthatósága, a hős, a kaland, az erkölcsi választások). A mű mesei elemei (cselekmény, hősök) – népies elbeszélő költemény/verses mese. Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai (értelmezés, jellemzés). A megjelenítés eszközei (az egységenkénti feldolgozás során néhány poétikai eszköz megismerése: képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, felsorolás, megszólítás, felkiáltás, kérdés). Az ütemhangsúlyos verselés.

tartalmi, szerkezeti és stilisztikai elemzések készítése a János vitézről. Szerelem, hűség, önfeláldozás felismerése János vitéz és Iluska kapcsolatán keresztül. Az osztállyal kooperálva a jellemek elemzése, és ennek kapcsán a saját önismeret fejlesztése. A szakkifejezések mind tudatosabb használata írásbeli szövegalkotásban, feleletekben (hős, mese, valóság, erkölcsi döntés), értelmezésekben az esztétikai szempont is egyre adekvátabb érvényesítése. A János vitéz egy részletének szöveghű felidézése. Illusztrációk, hanganyagok keresése a János vitézhez az interneten.

illusztrációk, hanganyagok keresése az interneten. Vizuális kultúra: irodalmi és képzőművészeti műfajok közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése. Irodalmi szövegek vizuális nyelvre fordításának lehetőségei.

Kulcsfogalmak/ Elbeszélő költemény, fantasztikum, mesebeli lény. fogalmak


Tematikus–motivikus összevetési gyakorlatok Petőfi Sándor: János vitéz.


Annak felismertetése, hogy az irodalom a mindennapi élettel és a személyes tapasztalatokkal párhuzamos problémafolyamokra utal, azokat ábrázolja és elemzi a maga eszközeivel.

Ismeretek


Emberi élethelyzetek felidézése és elemzése a János vitéz jelenetei kapcsán, pl. meggyőzés (a patakparton), fenyegetés (a gazda), gyász (Iluska elvesztése), alkoholizmus (zsiványok), karrier (Jancsi huszárnak áll).

Csoportmunkában vagy tanári irányítással tematikus kristályosodási pontok kiragadása a történetfolyamból. A történetben megragadható téma, tematika, motívum megnevezése, fogalmi körülírása. A műben tematizált és fogalmilag megragadott életkérdés, dilemma, helyzet összevetése mindennapi tapasztalatokkal, más emberekre vonatkozó megfigyelésekkel.


Órakeret 4 óra

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: néhány drámai élethelyzet serdülőkorban és felnőttként.

Élethelyzet, dilemma.


A szűkebb természeti környezet, a családi kapcsolatok és a Órakeret teremtés, eredet, hagyomány motívuma 17 óra Családdal, tájjal, természettel, szülőfölddel kapcsolatos tanult irodalmi művek.

A tematikai egység A saját és más kultúrák megértésének fejlesztése. A hagyomány nevelési-fejlesztési fogalmának megértése. céljai Ismeretek Mitológiai és bibliai történetek.


A tematikába tartozó néhány jellegzetes motívum megkeresése, Petőfi Sándor: Az Alföld és még kigyűjtése, azonosítása, ezek egy vers, Arany János: Családi kör előfordulásainak ismételt című verse. Ezen túl több más, a összevetése, ezen keresztül fokról témához kapcsolódó – különböző fokra előrelépés a saját és más korokból származó – mű, beleértve kultúrák megértésében. a régióhoz, a lakóhelyhez kötődő Egy-egy motívum ismétlődéséről, irodalmi emlékeket is. variálódásáról egyre önállóbb vázlatkészítés, és saját vázlat

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ősi hiedelmek és mítoszok. Vizuális kultúra: A nemzeti művészet nagy korszaka - a romantika és a historizmus.

alapján felkészülés. A beszélgetésekben vélemény megfogalmazása saját szavakkal a témába tartozó emberi hitek, kötődések jelentőségéről. Törekvés a toleráns fogalmazásra és civilizált érvelésre vitapartnereivel szemben. A nemzedékek együttélésének motívumai kapcsán részvétel a családi élettel kapcsolatos beszélgetésekben (családi kapcsolatok, szerepek, munkamegosztás). Petőfi: Az Alföld és Nemzeti dal című műveinek szöveghű felidézése.

Természetismeret: Rendszer és környezete. Magyarország és a Kárpát-medence tájai, tájegységei.

Kulcsfogalmak/ Mítosz, életkép, idill, tájleírás. fogalmak

Tematikai egység/ Egyén és közösség, gyermek és felnőtt motívuma az Órakeret 8 Fejlesztési cél irodalmi művekben óra Előzetes tudás Ifjúsági regények az alsó tagozatról. Olvasmányélmények megosztása, az érzelmek kifejezése. Erkölcsi kérdések felismertetése, az erkölcsi ítélőképesség fejlesztése a mű által fölvetett kérdések megvitatásával (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekek-felnőttek viszonya, hűség-árulás). A tematikai egység Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás támogatása, nevelési-fejlesztési felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú megközelítésére. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség továbbfejlesztése feladatok megoldásával, céljai pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Történetrészletek dramatikus megjelenítése, a különböző ifjúsági olvasmányokban az egyén és közösség, gyermek és felnőtt motívumainak értelmezése. Ismeretek


Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, valamint más ifjúsági regények. (A választhatóság körébe beleértve a legfrissebb művek közül is mindazokat, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek esztétikai értékkel, de az érdeklődést jobban kielégítő „eszközolvasmánynak” tekinthetők.)

A tananyagba beemelt olvasmányok részleteinek közös olvasása (is). Az értelmes és pontos, tiszta, tagolt, megfelelő ritmusú felolvasás gyakorlása. A Pál utcai fiúk történetrészleteinek mozgással összekötött, dramatikus formában történő közös elmondása, eljátszása. A betegség-motívum tudatosítása Nemecsek sorsa kapcsán. Olvasónaplóban, jegyzetekben tanári segítséggel hibák javítása, órai megbeszélések alapján saját

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Budapest historikus építészete és szobrászata Molnár Ferenc korában. Erkölcstan: önbecsülés, közösséghez tartozás. Informatika: könyvtárhasználat.

munka kiegészítése. Önálló tájékozódás írók műveiről, értékes és népszerű gyermekirodalmi művekről, könyvtárban való visszakeresésük.

Kulcsfogalmak/ Közönség, fogadtatás, regény, ifjúsági regény. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 4 óra

Regényhősök összehasonlítása Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk.

A megismert regények hőseinek jellemezése és jellemvonásaik, illetve személyiségük egészének – értékeléssel vagy értékelés nélkül – összevetése más művek karaktereivel.

Ismeretek A Molnár-mű és más regények hőseinek párhuzamos jellemzése és szembeállítása (pl. ezekből a regényekből: Darvasi László: Trapiti, Eric Knight: Lassie hazatér, Janikovszky Éva: A hét bőr, Fekete István: Bogáncs, Annie M.G. Schmidt: Macskák társasága).



Az elemzés tárgyául választott Erkölcstan: pozitív és karakter műbeli felbukkanásainak negatív személyiségmegfigyelése. vonások. A rá vonatkoztatható információk összegyűjtése. Következtetéseket levonása tetteiből, szavaiból, az elbeszélő és más szereplők rá vonatkozó állásfoglalásaiból. A következtetések összefoglalása és listázása minőségjelzős szerkezetekben. A vizsgálódása eredményének összevetése más szereplők ugyanilyen elemzésével.

Kulcsfogalmak/ Karakter, személyiség. fogalmak Ismétlés, összefoglalás, számonkérés, értékelés – Órakeret: 5 óra

Magyar nyelv – 6. osztály


Előzetes tudás


Órakeret 10 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő A tematikai egység szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor, nevelési-fejlesztési személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok kezelése képességének céljai fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal. Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja különbözőségeinek megfigyelése, kommunikációs (illem) szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) között. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok. Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció. Természetismeret: Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai; , az érzékszervek szerepe. Erkölcstan: önismeret, a személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége.

A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével.

Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszköz fogalmak (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet).


Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 11 óra

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.

A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok A tematikai egység értelmeztetése. nevelési-fejlesztési Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. céljai A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények


Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.

Matematika; Természetismeret: szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése. Informatika: Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés ; internetes források adatainak megkeresése, csoportosítása. Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései.

Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak


Előzetes tudás

Írás, fogalmazás

Órakeret 10 óra

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás.

Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak A tematikai egység fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, céljai alkalmazásának segítése. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.

Idegen nyelvek: udvariassági formulák, egyszerű üzenetek megfogalmazása a tanult idegen nyelven.

Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai.

Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi eseményekről, hősökről.

Vizuális kultúra: a szöveg képe. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok; rajzos-szöveges dokumentumok

létrehozása, átalakítása, formázása. .

Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). fogalmak


Helyesírás

Órakeret 6 óra

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel.

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz A tematikai egység kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák nevelési-fejlesztési megismertetése. A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a céljai helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Idegen nyelvek; Vizuális kultúra; Természetismeret; Informatika: a tantárgyra jellemző fogalmak, tulajdonnevek, földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása.

Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. fogalmak



Órakeret 30 óra A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben. A nyelv szerkezete

Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb Idegen nyelvek: a tanult csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük idegen nyelv megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok hangállománya, jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek hangtani, szótani megnevezése. szerkezete. Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az Természetismeret: az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása. ember hangképző A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szervei. szerkezete. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével. Kulcsfogalmak/ Alapszófaj (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév). fogalmak

Irodalom – 6. osztály


Monda, rege, ballada

Órakeret 10 óra

A teremtés, eredet motívuma, a régióhoz kötődő irodalmi emlékek. A mondák, regék, balladák megismerése révén a nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra és öntudat, hazaszeretet fogalmainak megértése, fejlesztése. Annak belátása, hogy e műfajok alkalmasak arra, hogy a nemzetek megfogalmazzák önmaguk számára hagyományaik egy-egy részletét.

Ismeretek Két-három magyar történeti monda, köztük népmonda, egy népballada és műballadaként A walesi bárdok és még egy Aranyballada. Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka, Arany János: Rege a csodaszarvasról.

Fejlesztési követelmények Fejlődő vitakultúrával részvétel különféle beszélgetésekben a nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra és öntudat, hazaszeretet és európaiság témájában. Gyakorlatok az érvelési kultúra sokágúvá fejlesztésére. A mondákban szereplő, hasonló motívumok megfigyelése és összevetése. Az érvek csoportosítása és szembeállítása. A témával adekvát területekről

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép eredete és vándorlása. Vizuális kultúra: a honfoglaláskori művészet. Természetismeret: ember és természet kölcsönhatása.

indokok, magyarázatok, bizonyítékok keresése. Arany János egy balladájának és egy népballada részletének szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Monda, rege, ballada, hagyomány, nemzeti hagyomány, nemzeti kultúra, hazaszeretet. fogalmak


Összehasonlítási gyakorlatok: mese, monda

Órakeret 5 óra

Mesék, mondák.

A tematikai egység A valóságból kiinduló és a valósághoz csak lazábban kötődő kisepikai nevelési-fejlesztési alkotások megfigyelése, a konkréttól való elvonatkoztatás, általánosítás és az általánosított jegyek összehasonlítása. céljai Ismeretek



A mesék és mondák realitásának, fantasztikumának, cselekményalakításának, helyszíneinek, szereplőinek összevetése a hatás és az elbeszélésmód szempontjából (pl. ezen mondákon keresztül: Timaffy László: A Duna meséje, Lengyel Dénes: Munkács vára, Komjáthy István: Miért haragszik a Balaton; illetve pl. ezen meséken keresztül: Az őzfiú, A muzsikáló ezüstkecske, A deákból lett király).

23 alkotás megismerése mindkét összevetendő műcsoportból. Tanári segítséggel közös jellemzők kiemelése a konkrét művekből. A közös jellemzők összevetése a másik műcsoport közös jellemzőivel.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar történelem néhány mondaköre.

Kulcsfogalmak/ Valóság, fantasztikum, fikció. fogalmak


Arany János: Toldi

Órakeret 13 óra

Elbeszélés, elbeszélő költemény.

Az erkölcsi érzék és ítélőképesség fejlesztése a mű által fölvetett kérdések megvitatásával (pl. bűn-bűnhődés-elégtétel, megküzdés a nehézségekkel, A tematikai egység hősiesség, bátorság, becsület). nevelési-fejlesztési A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező képesség céljai fejlesztése (tér- és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; magatartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs és az esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek


Emberi kapcsolatok, konfliktusok, A már tanult fogalmak alkalmazása, lélekábrázolás a Toldiban. és jelentésük értelmezi

Kapcsolódási pontok Informatika: adatok keresése Arany

Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, konfliktusai (elemzés). Arany lélekábrázolása (családi kapcsolatok; bűn és megtisztulás).

(ütemhangsúlyos verselés, bonyodalom stb.). A Toldi-család viszonyairól beszélgetve saját dilemmák megfogalmazása a családi élettel kapcsolatban. A beszélő és az elbeszélő szerepének A történetmondás eszközei elkülönítése. szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi A cselekmény kisebb-nagyobb sajátosságok. részeiről, illetve egészéről áttekintő összefoglalás , a jelenetek fontosságának, jelentőségük mibenlétének megvilágítása szóbeli és írásbeli megfogalmazásokban; a szereplők megnevezése, megfigyelése, , jellemzése. A Toldi meghatározott részletének szöveghű felidézése.

Jánosról. Vizuális kultúra: a középkori művészet jelentősebb emlékei Magyarországon.

Kulcsfogalmak/ Mottó, páros rím, hangsúly, tiszta rím és asszonánc, beszélő, elbeszélő, próbatétel. fogalmak


Tematikus-motivikus összevetési gyakorlatok

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás Arany János: Toldi. A tematikai egység A műben tematizált és fogalmilag megragadott életkérdés, dilemma, helyzet nevelési-fejlesztési összevetése a mindennapi tapasztalattal. céljai Ismeretek

Fejleszési követelmények

Emberi élethelyzetek felidézése és elemzése a Toldi jelenetei kapcsán, pl. társadalmi különbségek (hé, paraszt…), kiszakadás a családból (Miklós eltávozik), hit és hitetlenség (2324. ének ), képmutatás (György a király előtt) stb.

Csoportmunkában vagy tanári irányítással tematikus kristályosodási pontok kiragadása a történetfolyamból. A történetben megragadható téma, tematika, motívum megnevezése, fogalmi körülírása. A műben tematizált és fogalmilag megragadott életkérdés, dilemma, helyzet összevetése mindennapi tapasztalatokkal, más emberekre vonatkozó megfigyelésekkel.


Erkölcstan: kortársi csoportok, néhány drámai élethelyzet serdülőkorban és felnőttként.

Határhelyzet, döntési helyzet.



Hősök a történetmondás műfajában Mesék, elbeszélések, mondák olvasása, feldolgozása.

Órakeret 12 óra


A regények világát felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok felismerése. Jellemek és sorsok azonosítása. Az önismeret fejlesztése a főbb karakterek jellemzése révén. A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján olyan erkölcsi értékek, mint a kötelességtudat, a munka, az áldozathozatal, a kitartás, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség megbecsülése, a megküzdés képességének fejlesztése, Az erkölcsi érzék és ítélőképesség fejlesztése az Egri csillagokban fölvetett kérdések megvitatásával (pl. hősiesség, bátorság, becsület, kitartás, hűség, leleményesség).

Ismeretek Elbeszélő költeményként Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, regényként Gárdonyi Géza: Egri csillagok továbbá kortárs vagy klasszikus ifjúsági regények, vagy azok részletei. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a regény világát felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok.



A hosszabb művek terjedelmesebb cselekménye lényegének kiemelése és rendszerezése is vázlatkészítéssel, az adatok csoportosításával. Az olvasott történet részleteinek megjelenítése drámajátékhelyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással. A cselekmény utólagos felidézése is a tanult szakkifejezések használatával (konfliktus, bonyodalom, tetőpont stb.), a szereplők jellemzése, kapcsolatrendszerük feltárása. Az Egri csillagok egy részletének szöveghű felidézése.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: irodalmi művek megjelenése a filmművészetben, a Lúdas Matyi rajzfilmen.

Kulcsfogalmak/ Történelmi regény, jellemzés, leírás, párbeszéd, monológ, konfliktus, bonyodalom, tetőpont. fogalmak


Regényhősök összehasonlítása

Órakeret 6 óra

Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Regények hőseinek jellemzése, jellemvonásaik, illetve személyiségük – értékeléssel vagy értékelés nélkül - összevetése más művek karaktereivel.

Ismeretek A Gárdonyi-mű és más regények hőseinek párhuzamos jellemzése és szembeállítása (pl. ezekből a regényekből: Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!, Christine Nöstlinger: A cseregyerek, Nógrádi Gábor: Gyerekrablás a Palánk

Fejlesztési követelmények Az elemzés tárgyául választott karakter műbeli felbukkanásainak megfigyelése. A rá vonatkoztatható információk összegyűjtése. Következtetéseket levonása tetteiből, szavaiból, az elbeszélő és

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: személyiségvonások, lelkiismeret, szándék, konfliktus, döntés.

utcában, Gion Nándor: Postarablók). más szereplők rá vonatkozó állásfoglalásaiból. A következtetések összefoglalása és listázása minőségjelzős szerkezetekben. Vizsgálódása eredményének összevetése más szereplők ugyanilyen elemzésével. Kulcsfogalmak/ Jellem, jellemvonás, jellemzés. fogalmak


Órakeret 14 óra

Képek és formák a költészetben Különféle műfajú lírai művek korábbi olvasmányokból.

A tematikai egység A lírai formanyelv sokféleségének megismerése, képiség, zeneiség, nevelési-fejlesztési szerkezet eszközeinek felismerése. Lírai alkotások elemzése, céljai érzelmekárnyalt kifejezése, az empátia fejlesztése. Ismeretek


Lírai alkotások elemzése különböző korokból, beleértve a régi magyar irodalmat, nevezetesen Csokonai: A Reményhez, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, továbbá néhány lírai mű a más korokból (például: Balassi Bálint), valamint a 20–21. század magyar költészetéből is (a kortársak közül például Lackfi János, Varró Dániel).

A lírai formanyelv sokféleségének bemutatása példákon keresztül, írásbeli és szóbeli ismertetésekben pedig egyre gyakorlottabb rámutatás a képiség, a zeneiség, a szerkezet változataira, eltéréseire és hasonlóságaira. Az irodalmi művekben megjelenített érzelmek, motívumok visszaadása mind többször saját szavakkal, mégis szakszerűen használva a kulcsfogalmakat. A művek megismerése, megértése során különböző olvasási stratégiák alkalmazása.

Kapcsolódási pontok Ének-zene: énekelt versek. Vizuális kultúra: az építészeti, a képzőművészeti, a tárgyi kultúra példái a késő középkori, kora újkori Magyarországon.

Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez és Janus Pannonius Pannónia dicsérete című verseinek szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Kompozíció, refrén, rímtípus, költői öntudat, tartalom, forma.

Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak jellemzői

Órakeret 7 óra

Előzetes tudás Elbeszélés, elbeszélő szerkezet. A tematikai egység A különböző szövegműfajok jellemzőinek elkülönítése. A különféle szóbeli nevelési-fejlesztési és írásbeli megnyilatkozásokban főbb típusaik alkalmazása. céljai

Ismeretek Az 5–6. évfolyamon megismert művek feldolgozása kapcsán: a jellemzés tartalmi és formai követelményei, az elbeszélés, a leírás sajátosságai, az egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások tipikus jegyei.

Fejlesztési követelmények A tematikai egységben szereplő szövegműfajok rutinos megkülönböztetése, és ilyenek alkotása is. A különféle irodalmi művekben olvasottak önálló reprodukálása elbeszélésben, leírásban, jellemzésben. A szövegműfajok különbségeinek érzékelése, és megnyilatkozásokban számadás ezekről a különbségekről.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dramatikus népszokások. Vizuális kultúra: népművészet tárgyi emlékei.

Kulcsfogalmak/ Műnem, líra, epika, dráma, elbeszélés, leírás, párbeszéd, jellemzés. fogalmak

7–8. évfolyam A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Mire eljutottak a tanulók a 78. évfolyamig, addigra már megismerkedtek a János vitézzel és a Toldival, a mesékkel és a mondákkal, az első közösen megismert terjedelmesebb regényekkel. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás ekkorra már több kell, hogy legyen számukra merő technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló – dekódoló eljárásnál. Érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, s amely üzenetnek a megfejtése és életünkbe építése a mi dolgunk. Ekkorra már szerencsés, ha a tanulók jól értik: a pragmatikus tudáselemeken túl az embernek szüksége van egy transzpragmatikus, ünnepnapi tudásra is, amiben elsősorban a művészetek adhatnak eligazítást. Ahhoz, hogy az irodalommal ebben a másfajta jelentésében is képesek legyenek szembesülni, ehhez több előfeltételnek is teljesülnie kell. Előfeltétele ennek a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló sajátos serdülőkori viszonyát a tanulmányokhoz, a mély lelki kérdéseket érintő kommunikációhoz és a tekintélyhez, és csakis ezt a kritikus és sebezhető kamaszt jól ismerve fogalmazza meg célkitűzéseit. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 78. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 78. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is

képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát.. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit. Magyar nyelv – 7. osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Órakeret 8 óra

A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái.

A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a A tematikai egység helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nevelési-fejlesztési nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak céljai (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás. A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása. Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: felszólalás, kiselőadás, (ünnepi) beszéd, részvétel beszélgetésben, vitában. Vizuális kultúra: szöveg és kép kapcsolata a vizuális médiumokban. Dráma és tánc: kifejező szövegmondás dramatikus játékban. Ének-zene: beszédhang, énekhang, beszédtempó, ritmus.

Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, Kulcsfogalmak/ köszöntő, ünnepi beszéd. fogalmak Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet. Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú).


Órakeret 6 óra

Olvasás, szövegértés

A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása.

Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési A tematikai egység módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus nevelési-fejlesztési szövegekben. Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes céljai információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: az egyes tantárgyakban olvasott szövegek feldolgozásának tantárgyi sajátosságai. Informatika: keresési ismeretek alkalmazása. Vizuális kultúra: ábrák, képek, illusztrációk értelmezése.

Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. fogalmak


Előzetes tudás

Órakeret 10 óra Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. Írás, fogalmazás

A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. A tematikai egység Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a nevelési-fejlesztési műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. céljai Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása. A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése. Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás (hír, interjú, riport, tudósítás). A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.

Kapcsolódási pontok Informatika: a szövegszerkesztő programok lehetőségei. Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek.

Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény. Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál). Kulcsfogalmak/ Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg, komment, blog; önéletrajz. fogalmak


Helyesírás

Órakeret 10 óra

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő A tematikai egység helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési nevelési-fejlesztési képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek céljai leggyakoribb szabályainak megismertetése. A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az

értelemtükröztető rendszer megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja. Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése, alkalmazása.

Kapcsolódási pontok Informatika: a helyesírási ellenőrző programok. Vizuális kultúra: tipográfiai ismeretek – esztétikus és célszerű íráskép.

Kulcsfogalmak/ Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel). fogalmak Egyenes, szabad függő, függő idézet.


A nyelv szerkezete és jelentése

Órakeret 38 óra

Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk.

A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi A tematikai egység kommunikációban. nevelési-fejlesztési A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. céljai A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése. A szóalkotási módok megismertetése. A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök tudatosítása.



A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervező ereje. Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, a vizuális közlések felépítése.

Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés. A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók. A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok.

Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szóalkotása.


Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat. Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő. Mondatszó, indulatszó, módosítószó.

Irodalom – 7. osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Klasszikus és kortárs lírai alkotások

Órakeret 10 óra

Műnemek: líra, dráma, epika.

Az irodalmi élmények és azok megosztása alkalmat ad erkölcsi kérdések A tematikai egység megvitatására, az ítélőképesség fejlesztésére. nevelési-fejlesztési A tematikai egység feldolgozása során fejlődik a formaérzék, a szókincs céljai mellett az érzelmek kifejezésének képessége, valamint a mások helyzetébe történő beleélés, az empátia. Fejlesztési követelmények A lírai formanyelv (szerkezeti Különféle témájú lírai alkotások a változatok, szókincs, a képiség klasszikus és kortárs lírából, a eszközei) elemeinek megismerése, magyar és a világirodalomból, a művek elemzése során a ezen belül konkrétan Arany János: fogalmak használata. Szondi két apródja és még egy műve. (Választható például József Írásbeli és szóbeli közlésekben Ismeretek

Kapcsolódási pontok Informatika: elektronikus felületeken szerzők, alkotások keresése. Dráma és tánc: kifejező

Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Tóth Krisztina, Borbély Szilárd, Szőcs Géza, Határ Győző, Szilágyi Domokos).

utalás arra, hogy a lírai művekbe is szövegmondás, vegyülhet időnként epikus jelleg, szerepjáték. szerepjáték, helyzetdal esetén vegyülhet bele imitált jelleg, drámai monológ esetén pedig drámaiság. Egy József Attila-mű és egy Radnóti-mű szöveghű felidézése.

Kulcsfogalmak/ Lírai kifejezésmód, történelmi motívum, keretes szerkezet, konfliktus. fogalmak


Órakeret 2 óra

Lírai műfajok

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Korábban tanult lírai és átmeneti műfajok: dal, ballada. Lírai műfajok egyszerű meghatározása, a meghatározás elemeinek szövegpéldákkal történő illusztrálása, a könnyebben besorolható olvasott művek műfaji azonosítása.

Ismeretek


Különböző korok lírai alkotásainak felidézése. Műfajok megnevezése: dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica. Jellemzőik összefoglalása.

Rendszerszemlélet alkalmazása: a dal egyszerű, egynemű érzéseket kifejező, énekelhető vers, az elégia értékhiányos állapotot és szomorú belenyugvást tükröző költemény, az óda emelkedett hangvételű, ünnepélyes, gondolati elemet is tartalmazó vers; továbbá, hogy a himnusz ezen belül istenséget szólít meg általában kérés, indoklás formájában, az epigramma rövid, csattanós költemény, a helyzetdal a szerepjáték egy neme, a költői levél létező és megnevezett személyhez szól, az ars poetica költői hitvallás.

Kapcsolódási pontok Ének-zene: zenehallgatás, zenei műfajok, tipikus zenei elemek; megzenésített versek.

Kulcsfogalmak/ Dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica. fogalmak


Összehasonlítási gyakorlatok: klasszikus lírai műfajok és modern kifejezésformák

Órakeret 4 óra

Lírai műfajok. A klasszikus és a mai líra kifejezésformáinak megismerése, az eltérések felismertetése, az érzelmek hiteles kifejezésének, a megszólalásmód képességének fejlesztése.

Ismeretek


Korábban megismert klasszikus lírai művek összevetése kortárs alkotásokkal (pl. Tandori Dezső: A versreszelő, Szakács Eszter: „Boldog, szomorú dal”, Ágai Ágnes: A titkokat…, Kukorelly Endre: A szerelem romjai, Csukás István: A sínen ül egy fehér nyúl, Petri György: Nagymama).

A szókincs, stílus, mondatszerkezet eltéréseinek észrevétele. A tematika jellegzetes eltéréseinek elemzése. A hangulat, hangnem, világkép eltéréseinek megfigyelése.

Kulcsfogalmak/ Modalitás, hangnem. fogalmak

Kapcsolódási pontok Ének-zene: kortárs zene; ritmusérzék, dallami készségek, többszólamú és harmonikus hallás, formaérzék.


A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés Nézőpont, cselekmény.


Az irodalmi élmény megosztásának fejlesztése. Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások értelmezésének fejlesztése. A novella és az elbeszélés jegyeinek felismerése, a két műfaj világos megkülönböztetése. Az anekdotikus mesélés fogalmának ismerete, annak átlátása, hogy miért játszhat gyakran szerepet az anekdota a novellairodalomban.

Ismeretek Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból, különös tekintettel Mikszáth Kálmán novelláira, elbeszéléseire. Néhány novella és elbeszélés feldolgozása, értelmezése.



Órakeret 10óra

Fejlesztési követelmények Mind pontosabb ismeretek szerzése arról, hogyan illeszkedik az epika és a kispróza tágabb körébe az elbeszélés és a novella. Olvasmányok összevetésével a novella és az elbeszélés jegyeinek felismerése, a két műfaj megkülönböztetése. Az anekdotikus mesélés fogalmának ismerete, megértése, annak átlátása, miért játszhat gyakran szerepet az anekdota a novellairodalomban. Az osztállyal kooperálva a jellemek elemzése, és ennek kapcsán az önismeret fejlesztése.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: vizuális „történetmondás” (pl. festészet, film). Dráma és tánc: történetmondás, cselekmény előadása, narratív formák dramatizálása.

Anekdota, mesélő, elbeszélő, novella, elbeszélés.

Kortárs novellák

Órakeret 4 óra

Kisepikai műfajok. A klasszikus és a mai kisepika kifejezésformái eltéréseinek megfigyeltetése. A tematikai egység Az irodalmi hagyomány szerepének felismerése. nevelési-fejlesztési céljai

Ismeretek


Korábban megismert klasszikus kisepikai művek összevetése kortárs alkotásokkal, pl. Háy János: A kéz, Békés Pál: Ottília, Az ólomkatona, Lázár Ervin: A csomag, A tolvaj.

A szókincs, stílus, mondatszerkezet eltéréseinek megfigyelése, megnevezése. A tematika jellegzetes eltéréseinek elemzése. A hangulat, hangnem, világkép eltéréseinek megfigyelése.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: példák változó kifejezésmódokra.

Kulcsfogalmak/ Töredékesség, torzó. fogalmak


A regény változatai

Órakeret 12 óra

Konfliktus, kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás, szereplő, mellékszereplő, főhős.

A tematikai egység Az irodalmi élmények és azok megosztása alkalmat ad erkölcsi kérdések nevelési-fejlesztési megvitatására, az ítélőképesség fejlesztésére. Az olvasott regények műfaji, szerkezeti, elbeszélésmódbeli, tematikus céljai jegyeinek elkülönítése. Ismeretek



Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. A kőszívű ember fiaiban szereplő apa- és anyafigura, testvérek kapcsolata, konfliktusa.

Az olvasott művek műfaji jegyeinek, felépítésének, elbeszélésmódjának megfigyelése, a szereplők azonosítása, jellemzése, kapcsolatrendszerük elemzése; a konfliktusok mibenlétének feltárása. Beszélgetések, szerepjátékok a történetek határhelyzeteiről és döntési kényszereikről.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: 1848–49 története.

Szóbeli, írásos beszámolók, elemzések az olvasott művekről, a cselekményt alkotó elemekről, helyszínekről és időkezelésről, a szereplők viszonyairól, érzelmeikről, konfliktusaikról. Kulcsfogalmak/ Regény, regénytér, regényidő, regényszerkezet. fogalmak

Vizuális kultúra: történeti festészet a 19. században. A regények filmes adaptációi.


Cselekményalakítás és jellemábrázolás a kortárs ifjúsági regényekben

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 4 óra

Jókai- és Mikszáth-regények. A cselekményalakítás eszközeinek megismerése, különböző jellemtípusok értékelése. Fejlesztési követelmények

Ismeretek Egyfelől a Jókai- vagy a Mikszáthmű, másfelől kortárs ifjúsági regények cselekményalakításának és jellemábrázolásának összevetése (pl. ezen műveken keresztül: Scott O’Dell: Kék delfinek szigete, Virginia C. Andrews: Vadvirágok, Nick Hornby: Fociláz, Jon Krakauer: Út a vadonba, Anthony Horowitz: A kettes számú közellenség).

A mikrocselekvések jellegének megfigyelése. A mikrotörténésekből kialakuló ívek, szerkezeti egységek felépülésének elemzése. A jellemek egyszerű illetve összetett mivoltának, az érzelmek, érzések ábrázolásának értékelése.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: a filmes elbeszélés, filmes adaptáció, filmműfajok.

Kulcsfogalmak/ Adaptáció, bestseller. fogalmak


Művek a reformkor irodalmából

Órakeret 20 óra

Petőfi Sándor több műve, Arany János több műve, Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka.

A nemzeti jelképpé vált alapművek megismerése (Kölcsey: Himnusz; A tematikai egység Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal stb.). Annak fölfedezése, hogyan nevelési-fejlesztési gazdagodott a magyar nemzeti irodalom a reformkorban. céljai Rendszerezett ismeretek megszerzése a reformkori irodalmi élet főbb szereplőiről, fórumairól, a korszak kiemelkedő jelentőségének megértetése. Fejlesztési követelmények Ismeretek Kapcsolódási pontok Olvasmányok a reformkor irodalmából, különös tekintettel Kölcsey Ferenc: Himnusz, Parainesis (egy részlet), Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, és Vörösmarty Mihály: Szózat című művére. Legalább 3 további alkotás, például István öcsémhez, Reszket a bokor, mert… Egy gondolat bánt engemet.

A Himnusz és a Szózat utalásainak értelmezése közös és önálló munkában egyaránt, rámutatás kompozíciós elemeikre, szövegük rögzítése memoriterként. Ismertetés a tanult Petőfi-művek tematikai és műfaji különbségeiről, életrajzi és történelmi beágyazottságukról. Kölcsey Husztjának, Himnuszának, Vörösmarty Szózatának szöveghű felidézése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tájékozódás időben és térben; a reformkor; történelmi idő, történelmi nézőpont.

Kulcsfogalmak/ Retorika, variáció, kontraszt, ellentétes párhuzam. fogalmak


Az irodalom határterületén - a népszerű irodalom műfajai

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás Divatos filmek, ifjúsági regények, saját olvasmányok. A tematikai egység A lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek felismerése, a kritikai képesség nevelési-fejlesztési kialakítása fejlesztése, a művészi érték és a giccs megkülönböztetése. céljai Ismeretek


Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, különös tekintettel a népszerű, illetve lektűr irodalomra, és annak hatáskeltő eszközeire. (Például: J.K. Rowling, J.R.R. Tolkien, Stephanie Meyer.)

Az irodalomórákon elsajátított fogalmak alkalmazása a szórakoztatóipar alkotásaira is. A népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzésében egyre pontosabb rámutatás a hatáskeltés, a bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjaira, továbbá toposzok, sémák és sablonok együttesére és szerepére a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. A művészi érték megkülönböztetése a giccstől. Olvasmányválasztás indoklása. Tájékozódás könyves- és könyvtári adatbázisokban, blogokon.

Kapcsolódási pontok Ének-zene: zenei divatok. Vizuális kultúra: vizuális környezet, tárgykultúra, populáris kultúra. Informatika: könyvtárhasználat, keresés elektronikus adatbázisokban.

Kulcsfogalmak/ Népszerű irodalom: lektűr, ponyva, hatás, giccs. fogalmak

Magyar nyelv – 8. osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái.

A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a A tematikai egység helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nevelési-fejlesztési nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak céljai (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás. A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása. Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: felszólalás, kiselőadás, (ünnepi) beszéd, részvétel beszélgetésben, vitában. Vizuális kultúra: szöveg és kép kapcsolata a vizuális médiumokban. Dráma és tánc: kifejező szövegmondás dramatikus játékban. Ének-zene: beszédhang, énekhang, beszédtempó, ritmus.

Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, Kulcsfogalmak/ köszöntő, ünnepi beszéd. fogalmak Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet. Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú).


Olvasás, szövegértés

Órakeret 6 óra

A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása.

A tematikai egység Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák nevelési-fejlesztési (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. céljai

A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben. Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: az egyes tantárgyakban olvasott szövegek feldolgozásának tantárgyi sajátosságai. Informatika: keresési ismeretek alkalmazása. Vizuális kultúra: ábrák, képek, illusztrációk értelmezése.

Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. fogalmak


Előzetes tudás

Órakeret 10 óra Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. Írás, fogalmazás

A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés A tematikai egység képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. nevelési-fejlesztési Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a céljai műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása.

A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése. Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás (hír, interjú, riport, tudósítás). A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.

Kapcsolódási pontok Informatika: a szövegszerkesztő programok lehetőségei. Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek.

Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény. Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál). Kulcsfogalmak/ Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg, komment, blog; önéletrajz. fogalmak


Órakeret 10 óra

Helyesírás

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési A tematikai egység képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak nevelési-fejlesztési írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek céljai leggyakoribb szabályainak megismertetése. A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja. Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése, alkalmazása.

Kapcsolódási pontok Informatika: a helyesírási ellenőrző programok. Vizuális kultúra: tipográfiai ismeretek – esztétikus és célszerű íráskép.

Kulcsfogalmak/ Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel). fogalmak Egyenes, szabad függő, függő idézet.


A nyelv szerkezete és jelentése

Órakeret 10 óra

Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, Előzetes tudás melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk. A tematikai egység A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és nevelési-fejlesztési szövegépítő eljárásokkal céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás-képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, a vizuális közlések felépítése. Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szóalkotása.


Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat. Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő. Mondatszó, indulatszó, módosítószó.


A nyelv állandósága és változása

Órakeret 7 óra

A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai. A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése. A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon. Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének megfigyelése, megnevezése. A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata. A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyarság történetének kezdetei. Ének-zene: régi és új stílusú népdalok.

Kulcsfogalmak/ Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád. fogalmak


A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen

Órakeret 5 óra

Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín-és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat. Képsorozattal. Meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt.

Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az ok-okozati viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Médiatudatosságra nevelés. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írásolvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban). Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú alkalmazásával). A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a jelenet (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti egység), a fordulat és epizód fogalmának magyarázata. A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény-és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosulása és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert fogalmainak alkalmazása. Egyszerűbb médiaszövegek létrehozása (pl. interjú, újságcikk, közösségi portálra készülő adatlap, önportré) útján a képzelőerő, a kifejezőkészség önálló fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: időés térbeli változások megjelenítése képsorozatokkal. Dráma és tánc: történet, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont stb.

Karakter, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat.



A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése

Órakeret 5 óra

Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése.



Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek nincs minden szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek értelmezését, elemzését segíti a rendszerezés néhány alapszempontja (a

Ének-zene: zenei stílusok, műfajok - dal, kánon, kórusmű,

valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás - műfajfilm, szerzői film). A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének meghatározása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelvhasználat). A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik tudatosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika).

szimfónia, más hangszeres és zenekari művek, opera. Dráma-tánc: alapvető tánctípusok, táncstílusok és kísérőzenéjük azonosítása, mozgásvagy mozgásszínházi formák megkülönböztetése. Vizuális kultúra: Képzőművészeti ágak, az építészet, a design főbb jellemzőinek ismerete. Ember és természet.


Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller, szerzői, ábrázolási konvenció, tudósítás, riport, kritika, publicisztika.


Előzetes tudás


A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése

Órakeret 4 óra

A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása. A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása. Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.



Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához („írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció médiumai más-és más jelrendszert, kódokat használnak írott, szimbolikus – például egy képen látható tárgy – és technikai – például a kameramozgás – kódokat). Annak tudatosulása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme, a jelentés nagymértékben függ a befogadótól.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása. Informatika: algoritmus kódolása a számítógép számára egyszerű

A mágikus gondolkodás fogalmának meghatározása (a tárgyak programozási nyelven. képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása). Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban. Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozása során történő tudatosulása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a a médiában, annak tudatosulása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus, hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi portálok), az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése. Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeinek ésszerű indoklása (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség, illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció.

A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének A fejlesztés várt mozgatórugóit. eredményei a két Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a évfolyamos szövegből információk visszakeresésére. ciklus végén Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb

mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikusmotivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd. Ismétlés, összefoglalás, számonkérés, értékelés – Órakeret: 7 óra

Irodalom – 8. osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Az irodalom nagy témáiból Olvasott elbeszélő művek, lírai alkotások.

Órakeret 12 óra


Korokhoz kötődő, ismétlődő témák, kérdésfelvetések felismerése; eligazodás az irodalom kronológiájában és topográfiájában. Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása, néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Az elbeszélő és az elbeszélésmód változatainak tudatos elkülönítése.

Ismeretek



Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.), különös tekintettel Tamási Áron: Ábel a rengetegben című regényére.

A mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep elkülönítése a különböző művekben. A főbb karakterek elemzése során a saját önismeret fejlesztése. Annak értése, hogy az elbeszélésmód a szöveg bizonyos részeiben közvetlen, másutt (párbeszédben, levélrészletben, belső monológban stb.) közvetett is lehet, sőt a művekre alkalmanként egészében is jellemző egyik vagy másik elbeszélésmód. Egyre magabiztosabb eligazodás az irodalom kronológiájában és topográfiájában, a helyi hagyományokban, irodalmi emlékekben. Növekvő gyakorlottság hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlításában, valamint néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzésében.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Erdély a történelemben, különösen a 20. században. Vizuális kultúra: személyes érzelmek, hangulatok kifejezése vizuális kifejezőeszközök segítségével. Jellemző képi motívumok, szimbólumok. Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence, tájak, tájegységek, térképek.

Kulcsfogalmak/ Elbeszélésmód, elbeszélő, narrátor, imitált, közvetlen, mindentudó elbeszélő, tárgyilagos elbeszélő. fogalmak


Művek a Nyugat három nemzedékének irodalmából

Órakeret 20 óra

Lírai szerkezet, lírai én, metafora, metonímia.

A magyar irodalom több kanonikus művének (pl. A Dunánál, Nem tudhatom…, ) megismerése, a nyelvi-kulturális identitás alakítása. A tematikai egység Annak fölfedezése, hogyan gazdagodott a magyar nemzeti irodalom a nevelési-fejlesztési Nyugat folyóirat működése által. A Nyugat korszakában született művek közötti hasonlóságok és az egyedi vonások felismerése. A koreszmék, céljai életérzések hatásainak megismerése a műalkotásokban. Különösen a korszak epikus művei alkalmat adnak erkölcsi kérdések megvitatására, magatartásformák és cselekedet moticációk megfigyelésére.

Ismeretek


Szépirodalmi alkotások a Nyugat három nemzedékének korából. Ady Endre: Párisban járt az Ősz, és még két vers; József Attila: A Dunánál; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső két novellája és két lírai alkotása; Móricz Zsigmond egy novellája, Radnóti Mikós: Nem tudhatom… és még egy mű, Szabó Lőrinc egy mű. További lehetőségek: Ringató, Rejtelmek, Szeretném, ha szeretnének, Babits Mihály, Tóth Árpád, Illyés Gyula, Juhász Gyula egy-két műve.

Mind gyakoribb és mind igényesebb formájú vállalkozás a szövegek, irodalmi művek strukturális és tartalmi szempontú elemzésére, az összefüggések felismerésére és értelmezésére, jól alkalmazva a megfelelő terminusokat, s felismerve jelentőségüket, szerepüket. A lírai művek szépségeszménye kapcsán a testi-lelki egészség és betegség motívumának tudatosulása. Egy Ady- és egy Kosztolányi-mű szöveghű felidézése.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: a szecesszió és az avantgárd művészete.

Kulcsfogalmak/ Paródia, tárgyias líra, epikus-balladás vers, karcolat. fogalmak


Egy drámai mű feldolgozása

Órakeret 10 óra

Dramatikus népszokások, párbeszéd, szereplő, mellékszereplő, főhős, konfliktus, bonyodalom, tetőpont. A drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok értelmezése. A színház és dráma világának hatékony eszközrendszere a lelki egyensúly megtartásában. Az érzelmek kifejezése, a társas viselkedés különböző jellemzőinek megfigyelése, az empátia fejlesztése.

Ismeretek Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása, lehetőség szerint megtekintése; a szöveg és az előadás összehasonlítása. Drámajáték az irodalomórán.



Különböző szereplő- és embertípusok megjelenítése közös játékokban pl. a tartás- és járásmód, gesztusok, mimika megfigyelését követően. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. A komikum, a humor tartalmi és nyelvi jellemzőinek megismerése. A monológ és a dialógus szerepének megkülönböztetése, a drámában, drámajátékban szöveg és a mozgás kapcsolatának, a szándék és a feszültség jelentőségének felismerése. Egy drámarészlet szöveghű

Vizuális kultúra; Dráma és tánc: a színpadkép látványterve alapján díszletek, jelmezek és kellékek készítése.

felidézése. Dialógus, díszlet, drámai szerkezet, felvonás, feszültség, fordulópont, helyzet, Kulcsfogalmak/ helyzetkomikum, humor, jelenet, jellemkomikum, jelmez, komédia, komikum, fogalmak konfliktus, monológ, rendezői utasítás; szándék, szerep, szereplők kapcsolata, színmű, szöveg és mozgás, tetőpont, tragédia.


Kortárs irodalom − kortárs írók és olvasók

Órakeret 11 óra

Korábban olvasott kortárs művek.

A tematikai egység Egy-egy irodalmi mű értelmezésekor a különböző olvasatok felismerése. nevelési-fejlesztési Az irodalmi művek fogadtatásával, jelentőségével kapcsolatos eltérések céljai belátása. Ismeretek



Olvasmányok a 20–21. századi irodalomból. 1 Örkény-novella, 2 Weöres-mű, 2-3 kortárs magyar szépprózai mű, köztük legalább 1 ifjúsági regény, például Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók, 5 közelmúltbeli és kortárs magyar lírai mű, például Lackfi János: Lavina-dal, Zelk Zoltán: Hajnali vendég, Áprily Lajos: Királyasszony kertje, Baka István: Vezeklés; 2 világirodalmi ifjúsági regény és 2 részlet, például Meggin Cabot: A fiú a házból, Patricia Schröder: Juli és a nagybetűs szerelem. Regionális kultúra és irodalmi élet.

Olvasmányélmények és a közös tanulási tevékenységek nyomán egyre fejlődő képesség a homályos értelmű, a célzás és az elhallgatás eszközeivel élő mai műalkotásokat feldolgozására és befogadására is. Különféle olvasói attitűdök azonosítása; olvasatok, vélemények összevetése. A befogadás tapasztalatai, a téma, az írói látásmód és álláspont tudatosítása. Egy Weöres Sándor-mű és két kortárs szerző egy-egy művének szöveghű felidézése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ezredforduló Magyarországa. Vizuális kultúra: a kortárs vizuális művészet néhány jellemző alkotása.

Kulcsfogalmak/ Szatíra, fantasztikum, látásmód, vélemény, befogadás. fogalmak


Bevezetés az irodalomtörténet tanulásába

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás Művek a reneszánsz, a romantika és a modernség korából. A tematikai egység Az irodalomtörténeti megközelítésmód megértése, esetenkénti alkalmazása. nevelési-fejlesztési Az irodalmi hagyomány szerepének felismerése. céljai Ismeretek



Felidézett, a reneszánszhoz sorolható művek az 5–6. évfolyam anyagából, felidézett, a romantika illetve a modernség korához sorolható művek a 7–8. évfolyam

Térben-időben tájékozódva a magyar és a világirodalom néhány alkotásának csoportosítása. Annak észrevétele, hogy az egyes korokhoz időnként jellegzetes

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi korszakok.

anyagából. Néhány mondatos ismeretkör a barokkról, klasszicizmusról, realizmusról, posztmodernről. Korszakok időbeli körülhatárolása évszázad pontossággal. Három-három stílusjellegzetesség megnevezése leegyszerűsítő, absztrahált formában. Kulcsfogalmak/ fogalmak

módon kötődik egy vagy több kifejezésmód, stílus. Ismeretek szerzése arról, hogy az irodalmi tendenciák időnként szorosan összefüggnek más művészeti ágak tendenciáival.

Reneszánsz, romantika, modernség.


Bevezetés a műfajelméletbe

Előzetes tudás

A műnemekről, műfajokról tanultak szintetizálása.

Ismeretek


Felidézett, a mese, monda, elbeszélő költemény műfajába, továbbá egyszerűbb lírai műfajokba sorolható művek az 5–6. évfolyam anyagából, felidézett, a lírai, drámai illetve a kisepika műfajai közé sorolható művek a 7–8. évfolyam anyagából.

Annak észrevétele, hogy a műfaj jellemzői mindig csak általában jellemzőek, s a konkrét mű nem feltétlenül felel meg mindenben a műfaji definíciónak. Annak megfigyelése, hogy vannak egymáshoz közelebb álló és erőteljesebb eltéréseket mutató műfajcsoportok. Annak megértése a tematikai egység feldolgozása során, hogy a művek műfaji jellemzése egyben belső, tartalmi és formai lényegüket is jellemzi (beleértve a beszédmódot, a modalitást, a kommunikációs helyzetet), vagy legalábbis szoros összefüggésben áll azokkal.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: képzőművészeti műfajok. Ének-zene: zenei műfajok. Dráma és tánc: színházi műfajok.

Felhívó funkció, modalitás.


Órakeret 3 óra

Művek a líra, az epika és a dráma köréből.



Vizuális kultúra, Énekzene: korszakok, korstílusok elnevezése, néhány alkotó és műve.

Tematikus-motivikus áttekintés Néhány mű az 5–8. évfolyamon megismertek közül.

Órakeret 6 óra


Szintézis teremtése a megismert irodalmi művek és motívumok rendezésével, egyfajta motívumháló kialakítása, amelynek segítségével a későbbiekben nagyobb számban megismerendő művek könnyebben csoportosíthatók. Annak megértése, hogy az irodalmi művekben érintett alapvető emberi kérdések koronként és alkotónként újból és újból megfogalmazódnak. Fejlesztési követelmények

Ismeretek Művek, motívumok, toposzok, problémakörök felidézése különféle emberi, erkölcsi, életvezetési szempontú témaadás kapcsán, kooperatív projektek keretében, például: illúzió és valóság (Kosztolányi: Házi dolgozat), önkép, testkép, önértékelés (Arany János: Melyik talál? - Kassák Lajos: Egy fényképem alá), nyugatimádat (Ady: Góg és Magóg fia vagyok én…), mozi, televízió, film (Babits: Mozgófénykép), idő, felnőtté válás (Szabó Lőrinc: Idő).


Annak megértése a tanári-tankönyvi Erkölcstan: egyén és iránymutatások segítségével, hogy az közösség; helyünk a irodalmi művekben érintett emberi világban; önértékelés. kérdések csoportosíthatók. Ennek követéseként művek, motívumok önálló csoportokba sorolása. A csoportok megnevezése, esetleg létrehozása is.

Kulcsfogalmak/ Motívum, toposz, téma; illúzió, önkép. fogalmak


Fogalomhasználat

Órakeret 6 óra

Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok.

A tematikai egység Az 7–8. évfolyam anyagához kapcsolódó fogalmak megértése és aktív nevelési-fejlesztési használata a különböző művekről való szóbeli és írásos megnyilatkozásokban. A tanulás képességének fejlesztése különböző céljai munkaformákban.

Ismeretek Elbeszélő, drámai és lírai művek, amelyekkel kapcsolatban a fogalmak felmerülnek.

Fejlesztési követelmények Igényes és az értelmezést segítő fogalomhasználat. A művekről beszélve, beszélgetve értő fogalomhasználat. Pontos fogalomhasználatot segítő szótár- és kézikönyvhasználat.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; énekzene: kulcsfogalmak. Informatika: könyvtárhasználat: kézikönyvek.

Kulcsfogalmak/ Szerkezet, epikai szerkezet, történetkezdés, fordulat, befejezés; értekező próza, rapszódia, lírai szerkezet, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon; fogalmak szinesztézia, szimbólum.

9–10. évfolyam A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására. A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E

tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása. A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egyegy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint.

Magyar nyelv 9. Órakeret 4 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus Szövegértés, szövegalkotás Előzetes tudás

adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és A tematikai egység műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus nevelési-fejlesztési adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése céljai és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneszeljárások, si pontok közök módszerek, szervezési- és munkaformák Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás tanári magyarázat, Valamennyi internetes céljának megfelelő olvasási stratégia és fogalommagyarázat, tantárgy: hozzáférés, szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. modellezés, vázlatírás, A szöveg és kép összefüggése. Hatékony tanulói tevékenység jegyzetelés. hivatalos jegyzetelési és vázlatírási technikák szervezése, pár- és dokumenmegismerése, adekvát alkalmazásuk. csoportmunka, tumok, . szemléltetés, internetes írószeminárium, szövegek gyakorlás, megbeszélés, verbális esszék, értékelés. értekezések szövegei Kulcsfogalmak/ fogalmak

Órakeret 7 óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, Előzetes tudás helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon, laptop vagy interaktív tábla, digitális tananyag A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás nevelési-fejlesztési rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési- és munkaformák A helyesírás alapelvei, megismert főbb Tanári magyarázat, Minden helyesírási szabályszerűségei. fogalommagyarázat, tantárgy: szótárak Helyesírási gyakorlatok az egybe- és modellezés, helyesírás. internetes különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására szemléltetés, a hozzáférés Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Helyesírási ismeretek

stb. tanulók tevékenyHelyesírási szótárak, elektronikus helyesírás- ségek szervezése, ellenőrző programok szerkezetének és pármunka, működésének megismerése, használatuk az csoportmunka, nyelvi iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. elemzés, gyakorlás, Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, megbeszélés, jelhasználatának funkciója. verbális értékelés. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak


Informatika: helyesírásellenőrző programok ismerete, használata.

helyesírásellenőrző programok

Órakeret 20 óra Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és Előzetes tudás azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a A tematikai egység nyelvi tudatosság fejlesztése. A nyelvi elemek értő, elemző használatának nevelési-fejlesztési fejlesztése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének céljai felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneszköz eljárások, si pontok ök módszerek, szervezési- és munkaformák Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány Tanári magyarázat, Idegen egynyelvű ismerete, magánhangzók és mássalhangzók fogalommagyarázat, nyelvek: a szótárak rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési modellezés, tanult idegen jellemzői. szemléltetés, a nyelv A hangkapcsolódási szabályosságok típusai tanulói tevékenység- hangtana, és a helyesírás összefüggése. szervezése, pár- és alaktani A magyar hangrendszer nyelvjárási csoportmunka, nyelvi szerkezete, eltéréseinek megfigyelése, valamint egy elemzés, gyakorlás, szóalkotási tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő megbeszélés, verbális módjai, összehasonlítás. értékelés. mondatszerke Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek zete. szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Kulcsfogalmak/ Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. fogalmak Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat


Órakeret 10 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének Előzetes tudás megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla, digitális tananyag A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a A tematikai egység verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, nevelési-fejlesztési tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek céljai megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszeljárások, pontok közök módszerek, szervezési- és munkaformák A testbeszéd, a térközszabályozás tanári magyarázat, Történelem, internetes szerepének ismerete, tudatos alkalmazása fogalommagyarázat, társadalmi és hozzáférés, különféle kommunikációs helyzetekben; modellezés, állampolgári képanyag a dekódolása a hétköznapi kommunikációs szemléltetés, a ismeretek: a testbeszédhelyzetekben és a tömegkommunikációban. tanulók média hez, A különféle kommunikációs helyzetekben tevékenységének társadalmi elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az megszervezése, pár- hatása. tömegkom üzenetek manipulatív szándékának és csoportmunka, munikációs felismerése. nyelvi elemzés, Etika: dokumenA személyközi kommunikációs helyzetek beszédhelyzetek fogyasztói tumok, megfigyelése, a kommunikáció modellezése, társadalom. képek, folyamatának elemzése a tanult szituációs filmrészlete szakkifejezések alkalmazásával. gyakorlatok, k, A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megbeszélés, verbális Mozgóképmegismerése: személyes, csoportos, értékelés kultúra és nyilvános és tömegkommunikáció. médiaismeret: részletek A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, médiatudatos- különböző megjelenési formái, nyelvi és képi ság. médiakifejezési formái. műfajokból Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Kommunikáció, tömegkommunikáció


Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák). Tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).


Órakeret 22 óra A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek Előzetes tudás kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla, digitális tananyagok A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb A tematikai egység szövegtípusokon. nevelési-fejlesztési A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. céljai A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési- és munkaformák Fogalommagyarázat, Történelem, szövegA szöveg fogalma, jellemzőinek megbeszélés, vita, társadalmi és dokumenmegfigyelése, megnevezése, rendszerezése. szövegértelmezés, állampolgári táció A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegalkotás adott ismeretek: a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek műfajokban és forrásszövege (pl. szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai kritériumokkal, k típusai. szövegeszközök és az írásjegyek szövegértelmező dramatikus játék típusok), szerepe. vezetése, pármunka, Idegen A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat csoportmunka nyelvek: az internetes viszonya, szövegegységek. szervezése. idegen nyelvi hozzáférés A szövegértelem összetevői: pragmatikai, szöveg/ek (elektronijelentésbeli és nyelvtani szintje. kultúrafüggő kus média) Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok felépítése. és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt Biológianyelvi társalgási és az írott monologikus A szöveg

szövegek. egészségtan; Szövegköziség, az internetes szövegek fizika; kémia; jellemzői. földrajz: a Az írott és internetes szövegek természetösszehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek tudományos megfigyelése, megnevezése. ismeretAz internetes adatkeresés, szöveghálók, az terjesztő intertextualitás kezelése, a különböző szövegek forrásokból származó adatok témahálózata megbízhatóságának és használhatóságának szókincse, kérdései. felépítése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, Kulcsfogalmak/ kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, fogalmak forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előreés visszautalás, deixis, egyeztetés). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).


Órakeret 9 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus Előzetes tudás adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és A tematikai egység műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus nevelési-fejlesztési adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése céljai és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneszeljárások, si pontok közök módszerek, szervezési- és munkaformák Szövegátalakító gyakorlatok Tanári magyarázat, Történelem, internetes Szövegértés, szövegalkotás

szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázishasználat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).


esszé

fogalommagyarázat, modellezés, tanulói tevékenység szervezése, pár- és csoportmunka, szemléltetés, írószeminárium adott irodalmi témában, gyakorlás, megbeszélés, verbális értékelés.

társadalmi és hozzáférés, állampolgári ismeretek: hivatalos esszéírás. dokumentumok, Valamennyi internetes tantárgy: szövegek vázlatírás, jegyzetelés. esszék, értekezések Informatika: szövegei információke zelés, forrásfelhasz nálás, hivatkozás, szöveges adatbázis, az internethasználat jogi, etikai kérdései.

Magyar irodalom 9. Órakeret 4 óra Szóbeliség, írásbeliség, népköltészet, népszerű irodalom, szépirodalom, elbeszélés, novella, Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az irodalom fogalma, kialakulása, írásbeliség; irodalom, művészet A tematikai egység összefüggései; az irodalom mint világalkotás, szövegvilág, fikció; a nevelési-fejlesztési szövegköztiség (intertextualitás); a szerző-mű- befogadó kapcsolata céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneljárások, pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Az irodalom fogalma, A tanuló Tanulói Történelem: eredete, szóbeliség és – pontosítja az tevékenységek őskor, írásbeliség. Az irodalom irodalom és az szervezése írásbeliség mint világalkotás. írásbeliség, pármunka, kialakulása, Szerző – mű – befogadó irodalom és csoportmunka, (Karinthy: A cirkusz ) művészet prezentációkészí Vizuális internetes összefüggéseit tés kultúra: kapcsolat Például az alábbi témák közül kettő: Népszerű – megismeri és filmplakát, irodalom – szépirodalom; értelmezi az Néhány grafikai képregény, filmrészleAz irodalom mint irodalmi művek szervező filmes tek, szövegvilág (Mándy, fikcionalitását, megismerése műfajok, képregéVarró Dániel nyelvi (fürtábra, falfirka nyek szövegrészletek alapján) megalkotottságát INSERTképelemzés Szövegek párbeszéde – tudatosítja a technika, (József Attila szépirodalom és a pókhálóábra, Születésnapomra c. népszerű irodalom Venn-diagram, versének összehasonlítása kapcsolatát, / kettéosztott Tóth Krisztina-, Orbán megismeri a napló, TOttó- és Kovács András szövegek közti táblázat) Ferenc versrészletekkel) párbeszéd Témák, művek, olvasók az lehetőségeit / listakészítés, időben – (Jókai, Karinthy, ismeri az irodalmi rövid esszé, Ottlik szövegrészletei műnemek, értelmezés, vagy a Prométheusz-téma műfajok megbeszélés, alapján) rendszerét vita Műnemek, műfajok: rendszerezés Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Szövegvilágok (nem kerettantervi tartalom)

irodalom, szóbeliség, írásbeliség, esztétika, népszerű irodalom, szépirodalom, fikcionalitás, nyelvi megalkotottság, lírai én, elbeszélő, beszédhelyzet, vershelyzet , szövegköztiség (intertextualitás), időbeliség, irodalmi közlésfolyamat (szerző, mű, befogadó), megértés, értelmezés

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és Órakeret líra 10 óra Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai. További feltételek Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A tematikai egység Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, nevelési-fejlesztési gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. céljai Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszköz eljárások, pontok ök módszerek, szervezési és munkaformák Mitológiai A tanuló Tanulói Vizuális kultúra: történeti történetek és hősök – felismer, tevékenységek az antik görög atlasz, az különféle azonosít alapvető szervezése: művészet néhány antik világ feldolgozásokban; emberi pármunka, alkotása; atlasza, történettípusok. magatartásformák csoportmunka, illusztrációk és internetes Homérosz: Iliász és at mitológiai prezentációkészíté irodalmi művek kapcsolat, Odüsszeia történetekben és s párhuzamai, filmrészle(részletek). eposzokban Listakészítés, rövid későbbi korok tek Szemelvények a – megismer esszé, értelmezés, témafeldolgozásai. görög lírából (Ana- irodalmi összehasonlítás, Földrajz: kreón, Szapphó, alapformákat, megbeszélés, vita tájékozódás Alkaiosz), műfajokat, térben. prózaepikából motívumokat; Történelem, (Aiszóposz – elemzi a társadalmi és fabuláiból). történetmesélés állampolgári A szerzőkhöz, ill. formáit, az ismeretek: az antik hősökhöz elbeszélői világ nagy kapcsolódó nézőpontokat és a szónokai, toposzok. Irodalmi narratív struktúra történetírói. alapformák, szerepét Matematika; történetek és – felismeri a görög fizika: motívumok hatása, kultúra máig tartó tudománytörténet; továbbélése hatását az antik világ többféle (archetipikus tudományosságána értelmezésben az helyzetek, k öröksége. európai és a magyar mitológiai és Filozófia: antik irodalomban, irodalmi filozófusok, képzőművészetben, adaptációk, filozófiai filmen. intertextualitás; irányzatok. mai magyar Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás



szókincs). szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, időmértékes verselés, versláb, hexameter, disztichon, szapphói strófa, fabula, archetípus, toposz, poétika. Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Órakeret 6 óra Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi A tematikai egység magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének nevelési-fejlesztési képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszeljárások, pontok közök módszerek, szervezési és munkaformák Az antik görög A tanuló Tanulói Vizuális kultúra; internetes színház – képes dialogikus tevékenységek történelem, hozzáférés jellemzői. művek olvasására, szervezése társadalmi és drámaelőaDrámai befogadására, pármunka, állampolgári dások előadások értelmezésére, egy csoportmunka, ismeretek: görög részletei (tragédia és drámarészlet prezentációkészíés római képek a komédia), előadására; tés színházépítészet. görög versenyjátékok. – felismer különféle Listakészítés, rövid Földrajz: 1-2 színházról, Szophoklész: magatartásformákat esszé, értelmezés, fennmaradt antik PowerPointAntigoné (és az konfliktusokat, összehasonlítás, színház helyének bemutató Oidipusz király értékeket és hibákat megbeszélés, vita beazonosítása. részlete). (harmónia, Etika; filozófia: Az antik dráma mértéktartás, Arisztotelész hatása a hübrisz); ezek Poétikájának drámatörténetre. elemzésével, néhány értékelésével fejlődik alapvetése. erkölcsi érzéke; Tánc és dráma: – pontosítja a katarzis színházművéfogalmát; felismeri, szet, hogy a befogadóra színháztörténet. tett hatások változatosak; – képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Kulcsfogalmak/ színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis fogalmak


Világirodalom – antik római irodalom

Órakeret 4 óra

Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon/interaktív tábla Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége, A tematikai egység azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. nevelési-fejlesztési Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. céljai Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneljárások, pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Szemelvények a A tanuló Tanulói Történelem, internetes római lírából és – azonosít, értékel tevékenységek társadalmi és hozzáférés epikából. emberi szervezése állampolgári szövegrészCatullus, magatartásformákat pármunka, ismeretek; letek Vergilius, a művek, illetve a csoportmunka, földrajz: az antik Horatius, szerzők portréi prezentációkészírómai kultúra Ovidius, Phaedrus alapján; tés kiterjedése. néhány műve – véleményezi a Listakészítés, rövid (vagy részletek). horatiusi életelvek esszé, értelmezés, Vizuális kultúra: érvényességét; összehasonlítás, korabeli művek A római irodalom – megismer irodalmi megbeszélés, vita és későbbi műfajainak, műfajokat, feldolgozások. témáinak, versformákat; motívumainak – értelmezi a görög hatása, és római kultúra továbbélése. viszonyát; – felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben). eposz, dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, Kulcsfogalmak/ átváltozástörténet fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Világirodalom – Biblia

Órakeret 10 óra

Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai A tematikai egység élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismerése, nevelési-fejlesztési befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá Taneszkö eljárások, si pontok zök módszerek, szervezési és munkaformák Szemelvények az A tanuló Tanulói Vizuális bibliai Ószövetségből – megismer/ tevékenységek kultúra; atlasz, (Teremtéstörténet, felismer bibliai szervezése ének-zene: internetes Kiűzetés az élethelyzeteket, pármunka, a Biblia hozzáférés Édenből, Káin és magatartásformákat, csoportmunka, hatása más , biblikus Ábel, két témákat, prezentációkészítés. művészeti témájú bűnismétlő és motívumokat; Listakészítés, rövid ágakra; festménye pusztulástörténet, – tudja néhány esszé, értelmezés, különböző k, Izsák feláldozása, közkeletű bibliai összehasonlítás, korok bibliai PowerJónás könyve, szólás, állandósult megbeszélés, vita. témafeldolg Pointzsoltárok). kifejezés eredetét és ozásai, bemutató jelentését; Portfóliókészítés. különféle zeneműrés Szemelvények az – ismeri a Bibliához művészeti zletek Újszövetségből kapcsolódó ünnepek, ágak internetes (Máté evangéliuma; hagyományok példáival. kapcsolat példabeszédek: A (karácsony, húsvét, vagy CDmagvető példázata pünkösd, vízkereszt lejátszó esetleg A tékozló fiú stb.) eredetét, története, Pál tartalmát; apostol – tudatosítja a bibliai „szeretethimnusza”; motívumok, témák, az Apokalipszis egy műfajok továbbélését részlete). a kultúrában; – ismeri a Biblia máig A bibliai tartó hatását az hagyomány európai irodalomra és továbbélése az művészetre (zene, európai és a magyar képzőművészet, film; szóbeli és írásos dramatikus kultúrában (pl. hagyomány; szókincsben, parafrázisok, szólásokban, adaptációk többféle témákban, művészeti ágból). motívumokban). Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, Kulcsfogalmak/ zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis fogalmak


Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században Órakeret (középkori) 6 óra Himnusz, verses epika, rím, középkor. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, A tematikai egység kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáinak nevelési-fejlesztési (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, céljai érzékenyítés a középkori irodalom sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá Taneszk módszerek, szervezési si pontok özök és munkaformák Szemelvények a A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális inter4–14. századi – megérti a történelmi szervezése pármunka, kultúra; netes európai és művelődéstörténeti csoportmunka, ének-zene: a hozzáfér irodalomból, korszakolás prezentációkészítés középkori és himnuszköltészet problémáit (ókorlistakészítés, rövid esszé, építészet, képzőmű (Assisi Szt. középkor- reneszánsz értelmezés, képzőművés -vészeti, Ferenc, J. da fogalmak összehasonlítás, zet, zene kultúrtört Todi), koordinátái); megbeszélés, vita, néhány éneti vallomás – megismerkedik a reflektálás alkotása. diasorok, (Augustinus); középkori irodalom PowerPo legendák; hősi jellegével az Informatika: intbemut ének (Rolandókeresztény és tájékozódás ató ének), középkori szakaszban; a Villontrubadúr- és a vallásos és világi fordításokról lovagi költészet irodalom . (W. von der együtthatásával; Vogelweide), – tud példákat hozni a vágánsdalok. különféle Dante: Isteni irodalomtípusokra (pl. színjáték kolostori, lovagi és (részlet/ek a vágáns irodalom), Pokolból). összhangban a Villon művei korszak világképével, (egy-két részlet a értékrendjével; Nagy – felismeri az testamentumból, antikvitás hatását a 15. sz.). középkorra; néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét. középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, Kulcsfogalmak/ vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, fogalmak refrén


Középkori nyelvemlékek

Órakeret 3 óra Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, himnusz. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tematikai egység Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek nevelési-fejlesztési megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség céljai szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTaneszmódszerek, szervezési dási pontok közök és munkaformák Középkori A tanuló Tanulói tevékenységek Történelem internetes írásbeliség, – értelmezi a magyar szervezése pármunka, és állampol- kapcsolat műfajok, nyelvű kultúra csoportmunka, gári szövegnyelvemlékek. legkorábbi emlékeit prezentációkészítés, ismeretek: a részletek (kötelező művek: grafikai szervezők könyvkészít Halotti beszéd és HB, ÓMS); használata és könyörgés; – megismeri a listakészítés, rövid esszé, történetéről: Ómagyar Mária- középkori értelmezés, összehasonlítás,kéziratoktól siralom. írásbeliség reflektálás, megbeszélés, a sajátosságait; vita könyvnyomt – tudatosítja a atásig; nyelvemlékek könyvtártört szerepét, énet. jelentőségét és továbbélésüket későbbi korokban (l. „Halotti beszéd”-ek – Kosztolányi, Márai) írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció Kulcsfogalmak/ fogalmak

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században Órakeret (reneszánsz) 5 óra Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz. Személyi: További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A tematikai egység A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások nevelési-fejlesztési befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. céljai Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá Taneszkö módszerek, szervezési si pontok zök és munkaformák Szemelvények a A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális zenei 14–16. századi – értelmezi a szervezése pármunka, kultúra; anyag, európai művelődéstörténeti és csoportmunka, ének-zene: a CDreneszánsz stílustörténeti prezentációkészítés, reneszánsz lejátszó irodalomból. korszakolás grafikai szervezők építészet, vagy problémáit (középkor/ használata képzőművés internetes Az itáliai kora reneszánsz és 16–17. listakészítés, rövid zet, zene hozzáférés reneszánsz sz.); esszé, értelmezés, néhány képzőirodalomból: – tudatosítja a összehasonlítás, alkotása. művé-szeti Petrarca: legfontosabb reflektálás, megbeszélés, diák, Daloskönyv Ti reneszánsz vita PowerPoin szerencsés füvek, eszményeket, tPó, földi kérgem értékeket, tárgyakat, bemutató …. c. szonettjei témákat; Boccaccio: – Petrarca és Dekameron Első Boccaccio néhány nap harmadik műve alapján novellája megismerkedik a kor lehetséges/ sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, ill. a szórakoztatás szándéka); pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Janus Pannonius portréja

Órakeret 6 óra Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Humanizmus, humanista. Ismétlés: Pannónia dicsérete (memoriter is). Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A hazához való felelős kötődés felismerése. Egy humanista alkotó A tematikai egység portréjának megismerése. Az életmű néhány fontos témájának nevelési-fejlesztési tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert körülvevő világ céljai lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei. A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszeljárások, pontok közök módszerek, szervezési és munkaformák Janus Pannonius A tanuló Tanulói Történelem, zenei lírája, jellemző – megismeri egy tevékenységek társadalmi és részletek témái (humanista humanista alkotó szervezése állampolgári internetes természet- és portréját, költői és pármunka, ismeretek: a 15. kapcsolat értékszemlélet, emberi csoportmunka, sz. kulturális vagy CDbúcsúvers, szerepvállalását; prezentációkészíélete lejátszó költészetének személyes tés, Magyarországon utóélete élményanyagának grafikai szervezők . Epigrammák és költészetformáló használata elégiák Egy szerepét; listakészítés, rövid Vizuális kultúra; dunántúli – tudatosítja, értékeli esszé, értelmezés, ének-zene: a mandulafáról, az életmű néhány összehasonlítás, reneszánsz Búcsú Váradtól, fontos témáját, a refelktálás, kultúra Saját lelkéhez). lírai alany megbeszélés, vita Magyarorszámagatartását (pl. gon. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); – megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); – elemzési


minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus


Balassi Bálint portréja

Órakeret 8 óra Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A magyar nyelvű költészet megbecsülése, a Balassi-versekben A tematikai egység megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és nevelési-fejlesztési dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák céljai találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő lét. Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá Tanmódszerek, szervezési si pontok eszközök és munkaformák Balassi Bálint A tanuló Tanulói tevékenységek Történelem, internetes lírája; költői – megismeri az szervezése: pármunka, társadalmi hozzáférés tudatosság; az alkotó költői csoportmunka, és , életmű néhány portréját és prezentációkészítés, állampolgár diasorok tematikus és magatartását (az grafikai szervezők i ismeretek: PowerPoin formai jellemzője. életmű 3-4 darabja használata listakészítés, a 16. sz. t-bemutató Egy katonaének nyomán); rövid esszé, értelmezés, kulturális (kompozíció, – tudatosítja az összehasonlítás, élete értékrend). életmű reflektálás, megbeszélés, Magyarorszá Legalább további megközelítési vita gon. két mű problémáit Vizuális értelmezése Hogy (kötetkompozíció; kultúra: a Júliára talála, így kéziratos reneszánsz köszöne néki, énekeskönyv; kultúra Kiben az Celia különféle Magyarorszá szerelméért való felfogások: gon; az gyötrelméről szól kompozíció/tematika aranyIstenes tematika, ); metszés. könyörgésvers, – megkülönbözteti a Adj már dallamvers és csendességet; szövegvers Szövegvers, fogalmát; Megformáltság, – tud ritmizálni szerkezet ütemhangsúlyos (aranymetszés, formákat, felismeri a hárompillérű Balassi-strófát; kompozíció). – elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két műve. kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, Kulcsfogalmak/ rímelhelyezkedés, Balassi-strófa fogalmak


Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Órakeret 2 óra Dramatikus megjelenítés, előadási formák. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, A tematikai egység váratlan helyzetek kezelése. nevelési-fejlesztési A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. céljai Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneljárások, pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Néhány sajátos A tanuló Tanulói Tánc és dráma: internetes színjátéktípus a – részt vesz a tevékenység dráma és hozzáférés 10–16. században témakörhöz szervezése színháztörténet, filmrész(a középkor és kapcsolódó Pármunka, játéktípusok. letek reneszánsz drámajáték csoportmunka, vallásos és világi előkészítésében és karaktertípusok előadási formái). előadásában; alkotása, – képes rögtönzésre cselekményváz (cselekményváz és írása, adott állandó típusok színpadképek alapján); – megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; – felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, színpadformák. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. Órakeret században és Shakespeare 6 óra A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. A tematikai egység Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása. nevelési-fejlesztési Lehetséges: Romeo és Júlia ismerete (8. évfolyam). céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszkö módszerek, pontok zök szervezési és munkaformák Az angol A tanuló Tanulói Vizuális internetes színház a 16– – ismer néhány tevékenységek kultúra; ének- hozzáférés 17. században Shakespeare-témát, szervezése pármunka, zene; drámaelőa (színház, szállóigét; csoportmunka, mozgóképdások előadás és – képes egy mű prezentációkészítés, kultúra és részletei dramaturgia részletes elemzése grafikai szervezők médiaismeret: képek az összekapcsolód kapcsán a hősök használata illusztrációk, angol ása). jellemzésére, listakészítés, rövid esszé, zenei és filmes színházról, magatartásuk, értelmezés, feldolgozások PowerPoin Shakespeare konfliktusaik összehasonlítás, Shakespearet-bemutató egy drámája értékelésére; megbeszélés, vita művekből. Romeo és – megérti a befogadói reflektálás, Júlia, Hamlet – elvárások (korabeli Dráma és tánc: részletek közönség) és a színháztörténet dramaturgia , összefüggését; színházművész – részt vesz egy jelenet et, színpadi kidolgozásában és hatás. előadásában; – felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét; – lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); – műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; – alkalmassá válik az


adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus Órakeret (16–17. század) 2 óra Reneszánsz, humanizmus, reformáció. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes kapcsolat, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A tematikai egység Annak belátása, hogy a különböző korszakok egyaránt gazdagították az nevelési-fejlesztési emberi kultúrát. céljai A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszeljárások, pontok közök módszerek, szervezési és munkaformák A reneszánsz A tanuló Tanulói Vizuális kultúra; internetes kései szakasza – ismeri a tevékenységek ének-zene: az kapcsolat (manierizmus). fogalomhasználati szervezése irányzatokhoz zeneiSzemelvény a problémákat pármunka, kapcsolódó, részletek korszakból: (művelődéstörténeti csoportmunka, jellemző diasorok: Cervantes: Don korszak, korstílus, prezentációkészíalkotások barokk Quijote stílusirányzat); tés, formajegyei klasszicista (részlet). – tisztában van grafikai szervezők (minden épületek, irányzatok egymás használata művészeti szobrok, mellett élésével; listakészítés, rövid ágból). festmények – meg tudja esszé, értelmezés, PowerPointkülönböztetni a összehasonlítás, bemutató reneszánsz / barokk megbeszélés, vita, alapvető formai és reflektálás stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; Műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet). Kulcsfogalma reneszánsz, barokk; korstílus, stílusirányzat k/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Magyar nyelv 10. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 5 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének Előzetes tudás megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla, digitális tananyag A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a A tematikai egység verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, nevelési-fejlesztési tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek céljai megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszeljárások, pontok közök módszerek, szervezési- és munkaformák A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát tanári magyarázat, Történelem, internetes nyelvhasználat: szövegszerkesztés fogalommagyarázat, társadalmi és hozzáférés, élőszóban, szó- és beszédfordulatok, modellezés, állampolgári képanyag a kommunikációs helyzetek a szemléltetés, a ismeretek: a testbeszédkommunikációs helyzet tér, idő és tanulók média hez, résztvevői szerepek (kontextus) tevékenységének társadalmi ömegkomm megfigyelése. megszervezése, pár- hatása. unikációs A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek és csoportmunka, dokumenlehetőségeinek és korlátainak nyelvi elemzés, Etika: tumok, megtapasztalása: az élőszó zenei beszédhelyzetek fogyasztói képek, kifejezőeszközei, nonverbális modellezése, társadalom. filmrészlete kommunikáció. szituációs k, A testbeszéd, a térközszabályozás gyakorlatok, részletek szerepének ismerete, tudatos alkalmazása megbeszélés, verbális Mozgóképkülönböző különféle kommunikációs helyzetekben; értékelés kultúra és médiadekódolása a hétköznapi kommunikációs médiaismeret: műfajokból helyzetekben és a tömegkommunikációban. médiatudatosság. Kommunikáció, tömegkommunikáció



Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák). Tömegkommunikáció.

Órakeret 8 óra Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és Előzetes tudás eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima). Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop vagy interaktív tábla A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése. A tematikai egység A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti nevelési-fejlesztési összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. céljai Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési- és munkaformák A szavak jelentésének szerkezete, Fogalommagyarázat, Idegen egynyelvű jelentéselemek. megbeszélés, nyelvek: szótárak, A hangalak és jelentés viszonya, tanulói tevékenység motivált, jelentésmező. szervezése, motiválatlan szövegMotivált és motiválatlan szavak felismerése, pármunka, szavak, dokumenhasználata. csoportmunka, szórend. táció, A metaforikus kifejezések szerkezete, dramatikus játékok, jellemző típusai, használati köre. verbális értékelés Informatika: hangzó A mondat és szövegjelentés. hangalak és anyagok, A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek jelentés. internetes kialakításában. A jelentés és a nyelvihozzáférés grammatikai funkció összefüggése. Történelem, vagy CDA szórend jelentésváltozatainak társadalmi és lejátszó megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű állampolgári szótárak használata. ismeretek; etika; filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése. Jelentéstan



Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.

Órakeret 11 óra Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi Előzetes tudás norma Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop vagy interaktív tábla, digitális tananyag Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felismerése A tematikai egység és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek nevelési-fejlesztési megítélésében, szövegalkotásban. céljai A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTaneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési- és munkaformák A jellegzetes stílustípusok Fogalommagyarázat, Történelem, egynyelvű (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a megbeszélés, vita, társadalmi és szótárak, társalgás bizalmas vagy közömbös), dramatikus játék állampolgári felismerése, hatásának elemzése. vezetése, tanulói ismeretek: szövegA nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban tevékenység különböző dokumenjelölt állandó stílusértékének szervezése, forrásszövegek táció, megfigyelése, felismerésük, valamint pármunka, stílusjellemzői. alkalmazásuk a szövegalkotásban. csoportmunka, A leggyakoribb stílusrétegek dramatikus játékok, Idegen nyelvek: hangzó jellemzőinek megismerése, felismerése, verbális értékelés beszélt nyelvi anyagok, elemzése, összefüggésben a szövegtani stílusregiszterek. jellemzőkkel. internetes A szövegek stílusának, jelentésének a Biológiahozzáférés befogadóra tett hatásának (stílushatás) egészségtan; vagy megtapasztalása, vizsgálata; fizika; kémia; CD-lejátszó stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. földrajz: A stíluselemek, stíluseszközök metaforák a szerepének értelmezése művészi és természettudomá mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, nyos hatáselemző gyakorlatok). szövegekben. A helyzetnek, kommunikációs célnak Stilisztikai alapismeretek

megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

Tánc és dráma: társalgási stílusárnyalatok megjelenítése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozáso k, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregisz-terei.



Informatika: kézikönyvhasználat. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.

Órakeret 6 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus Előzetes tudás adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és A tematikai egység műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus nevelési-fejlesztési adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése céljai és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneszeljárások, si pontok közök módszerek, szervezési- és munkaformák Szövegértés, szövegalkotás

Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).


Tanári magyarázat, fogalommagyarázat, modellezés, tanulói tevékenység szervezése, pár- és csoportmunka, szemléltetés, írószeminárium, gyakorlás, megbeszélés, verbális értékelés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: esszéírás. Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés.

internetes hozzáférés, hivatalos dokumentumok, internetes szövegek esszék, értekezések szövegei

Informatika: információke zelés, forrásfelhasz nálás, hivatkozás, szöveges adatbázis, az internethasználat jogi, etikai kérdései. hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény, értekezés, tanulmány.

Órakeret 6 óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, Előzetes tudás helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon, laptop vagy interaktív tábla, digitális tananyag A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás nevelési-fejlesztési rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési- és munkaformák A szöveg központozásának szabályai, Tanári magyarázat, Minden helyesírási használata, az írásjelek funkciója. fogalommagyarázat, tantárgy: szótárak Szövegelemzési gyakorlatok a központozás modellezés, helyesírás. internetes szerepének tanulmányozására. szemléltetés, a hozzáférés Idegen szavak helyesírása, a latin betűs tanulók tevékenyInformatika: helyesírásszavak átírása. ségek szervezése, helyesírásellenőrző Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás- pármunka, ellenőrző programok ellenőrző programok szerkezetének és csoportmunka, nyelvi programok működésének megismerése, használatuk az elemzés, gyakorlás, ismerete, iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. megbeszélés, használata. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Helyesírási ismeretek

Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, verbális értékelés. jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak

Magyar irodalom 10. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Világirodalom – barokk, klasszicizmus (16–17. század)

Órakeret 2 óra

Reneszánsz, humanizmus, reformáció. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes kapcsolat, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A tematikai egység A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék nevelési-fejlesztési továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, céljai irányzatok egymás mellett élése); képesség a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTaneszkö módszerek, szervezési dási pontok zök és munkaformák Barokk és A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális internetes klasszicizmus a – ismeri a szervezése kultúra; ének- kapcsolat 17. században fogalomhasználati pármunka, zene: az zenei(háttér, tematika, problémákat csoportmunka, irányzatokhoz részletek stílus- és (művelődéstörténeti prezentációkészítés, kapcsolódó, diasorok: formajegyek). korszak, korstílus, grafikai szervezők jellemző barokk Szemelvényrészl stílusirányzat); használata alkotások klasszicist etek az – tisztában van listakészítés, rövid esszé, formajegyei a épületek, irányzatokról, irányzatok egymás értelmezés, (minden szobrok, szerzőkről, mellett élésével; összehasonlítás, művészeti festménye művekről. – meg tudja megbeszélés, vita, ágból). k különböztetni a refelektálás PowerPoin reneszánsz/ barokk / t-bemutató klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét. Kulcsfogamak/ barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat. fogalmak


Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Órakeret 6 óra

Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek). Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A tematikai egység A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális nevelési-fejlesztési gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. céljai Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá Taneszközö módszerek, szervezési si pontok k és munkaformák Magyar barokk A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális internetes irodalom. – felismeri a barokk szervezése kultúra; kapcsolat Szemelvény: formajegyeit az pármunka, ének-zene: a festmények, Pázmány Péter irodalmi művekben és csoportmunka, barokk képek, értekező más művészeti prezentációkészítés, formajegyei PowerPointprózájából ágakban is, grafikai szervezők más bemutató, (hitvita, összhangban az használata listakészítés, művészeti zenei prédikáció). irodalommal; rövid esszé, értelmezés, ágakban. részletek – megismeri világkép összehasonlítás, Zrínyi Miklós: és műfajok, poétikai / megbeszélés, vita Szigeti retorikai megoldások reflektálás veszedelem összefüggését; (vagy részletek); – tisztában van az a barokk eposz eposzi kellékek (szerkezet; hagyományozódásáva koncepció; l, az antik és barokk embereszmény/ eposzok a főhős mint különbségével Krisztus (koncepció, szerkezet, katonája; értékrend, értékrend). embereszmény); – műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem ( részlete). Kulcsfogalmak/ barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat fogalmak


Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Órakeret 2 óra Dramatikus megjelenítés, előadási formák. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, A tematikai egység váratlan helyzetek kezelése. nevelési-fejlesztési A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. céljai Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszkö módszerek, szervezési pontok zök és munkaformák Színjátéktípus A tanuló Tanulói tevékenység Tánc és internetes a 10–16. – részt vesz a szervezése dráma: dráma hozzáférés században, témakörhöz Pármunka, és filmrészrögtönzés kapcsolódó drámajáték csoportmunka, színháztörténe letek cselekményváz előkészítésében és karaktertípusok t, alapján. előadásában; alkotása, játéktípusok. – képes rögtönzésre cselekményváz írása, (cselekményváz és színpadképek adott állandó típusok alapján); – megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; – felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. Kulcsfogalma commedia dell’arte, farce, állandó típusok k/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház Órakeret (17. század) 6 óra Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség

fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá Taneszközö módszerek, szervezési si pontok k és munkaformák A klasszicizmus A tanuló Tanulói tevékenységek Tánc és internetes elvárásai. – felismeri a szervezése pármunka, dráma: hozzáférés Tragédia és klasszicista normatív csoportmunka, színháztörté drámaelőakomédia. esztétika sajátosságait prezentációkészítés, net, a dások A francia (műfaji hierarchia, grafikai szervezők színpadi részletei színház a 17. szabályok); a korabeli használata listakészítés, kísérő zene, képek a században elvárások és a rövid esszé, értelmezés, a francia (színház, előadás dramaturgia összehasonlítás, koreográfia. színházról, és dramaturgia összefüggését; megbeszélés, vita PowerPointösszekapcsolódá – megérti a komikum reflektálás bemutató sa). műfajformáló Molière: minőségét és Tartuffe. A változatait (helyzetkomikum és jellemkomikum); megjelenési – képes egy mű formái. részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; – részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; – lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); – műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; – alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, fogalmak

rezonőr

Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Órakeret 9 óra Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek A tematikai egység elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az erkölcsi és nevelési-fejlesztési esztétikai ítélőképesség fejlesztése. céljai Felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszményének különböző megközelítései. A művekben megjelenített erkölcsi és világképi problémák mérlegelő értékelése. Összehasonlítás és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá Taneszkö módszerek, szervezési si pontok zök és munkaformák A felvilágosodás A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális internetes irodalmának – megkülönbözteti az szervezése kultúra; kapcsolat jellemző műfajai eszmetörténeti koszak, pármunka, ének-zene: festménye és filozófiai irányzat és csoportmunka, klasszicizmu k, képek, stílusirányzatai: stílusirányzat prezentációkészítés, s, rokokó PowerPoin klasszicizmus, kategóriáit; grafikai szervezők más tszentimentaliz– megismeri a használata listakészítés, művészeti bemutató, mus bölcseleti háttér és a rövid esszé, értelmezés, ágakban; zenei (érzékenység), stílusirányzat, műfaj, összehasonlítás, megzenésítet részletek rokokó. tematika néhány megbeszélés, vita, t irodalmi Művek, összefüggését, az egyes reflektálás művek (pl. szemelvények az irányzatok jellemző Goethe, angol, francia és tendenciáit, irodalmi Schiller német műfajait az európai alkotásai). irodalomból, irodalmakból vett Voltaire egyes szemelvények Történelem, Candide, alapján; társadalmi részletek Defoe – felismeri a és Robinson preromantika jellegét, állampolgár Crusoe, Swift szerepét; i ismeretek; Gulliver utazásai – választható filozófia; c. regényeiből, beszámolót készíthet etika: a Rousseau, olvas- mányélménye felvilágosod Goethe, Schiller vagy látott színházi ás korának különféle műfajú élménye alapján bölcselete; alkotásaiból. (Defoe, Swift, Schiller értekezések A választott művei); a kor szerzőkhöz, – műismereti szerzőitől művekhez minimuma: Swift, kacsolódó Voltaire, Goethe egyfogalmi egy művének/ ismeretek. részletének ismerete. Kulcsfogalmak/ felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem) Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Órakeret Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel 22 óra Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által A tematikai egység a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség nevelési-fejlesztési problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. céljai Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszkö módszerek, szervezési pontok zök és munkaformák A 18. század A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális művelődés irodalma a – ismereteket szerez szervezése kultúra; ének- törté-neti felvilágosodás a kuruc kor pármunka, zene: atlasz előtt irodalmáról; csoportmunka, stílusirányzato (a kuruc – ismeri a magyar prezentációkészítés, k internetes költészethez nyelv ügyében listakészítés, rövid egymásmellett kapcsolat kapcsolódó született esszé, értelmezés, isége a 18. festménye irodalmi formák; legfontosabb összehasonlítás, században. k, képek, Mikes Kelemen: programok, megbeszélés, vita, PowerPoin Törökországi értekezések reflektálás Földrajz: a tlevelek részlete). gondolatait; témakörhöz, bemutató, Kazinczy az alkotókhoz zenei A felvilágosodás tevékenységét; a kapcsolódó részletek korának irodalma. magyar tájegységek, Művelődési felvilágosodás települések programok. időszakának, Bessenyei irodalmi életének György értekező néhány sajátosságát; prózai művének – tudatosítja a részlete – nyelvújítási Magyarság. mozgalom Alkotói jelentőségét; csoportok, – tisztában van irodalmi Csokonai és központok, Berzsenyi sajátos életutak életművének Batsányi János, jellegével, az Kármán József. alkotók helyével, Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága, epigrammái (A nagy titok, Írói érdem) Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz, és a Tartózkodó kérelem alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. . Levéltöredék barátnémhoz, értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben.


szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat; – műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (ált. isk., memoriter is); A tihanyi Ekhóhoz Tartózkodó kérelem; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. Levéltöredék barátnémhoz c. mű. – Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus, antik strófaszerkezetek


Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első Órakeret felében (romantika, romantika és realizmus) 14 óra Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője; romantika és realizmus Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódási pontjainak A tematikai egység felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és nevelési-fejlesztési valóság viszonyának értelmezése különböző korstílusokban. céljai Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá- Taneszkö módszerek, szervezési si pontok zök és munkaformák A romantika A tanuló Portfólió készítése. Történelem, internetes irodalmának – felismeri az Tanulói tevékenységek társadalmi és kapcsolat jellemzői (esztétikai életművek szervezése: állampolgári festménye elvek, művészi egymásmellettiség pármunka, ismeretek; k, képek, szabadság, stílus- és ét az 1830-as csoportmunka, vizuális Powerformajegyek; években prezentációkészítés, kultúra; ének- Pointironikus látásmód, (klasszika, listakészítés, rövid zene: a bemutató, groteszk minőség). romantika, esszé, értelmezés, romantika zenei Új műfajok, formák realizmus összehasonlítás, művészete. részletek (pl. történelmi tendenciái, l. megbeszélés, vita, regény, bűnügyi Goethe/ reflektálás Mozgóképkult történet, drámai Hugo/Stendhal, úra és költemény, verses Balzac) és a médiaismeret: regény). romantika a romantika, Társadalmi típusok korstílus-jellegét, romantikus (felesleges és jelentőségét; a mai karrierista hősök, romantika és a médiaértelme hivatalnokok) kritikus, realista zése megjelenése a szemlélet romantikával együtthatását; egyidejű, realista – megismeri az szemléletű irodalmi művekben. liberalizmus szerepét és hatását Művek, az esztétikára (új szemelvények az műfaji változatok; angol/ amerikai, stiláris és francia, német és hangnemi orosz irodalomból: összetettség, irónia Novalis, E. T. A. és groteszk); Hoffmann, Poe; – műismerete: Scott, Victor Hugo, Shelley, Keats,

Puskin, Hölderlin, Wordsworth, Shelley, Keats; illetve Balzac, Stendhal, Gogol műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.


Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol egy-egy művének/ részletének ismerete; – képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; – beszámolót/ könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélmény e alapján a korszak műveiből; alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény


Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Órakeret 7 óra Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása. Személyi: További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Élet-válaszutak a különböző helyzetekben és a figurák alakjában. A tematikai egység A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti nevelési-fejlesztési dráma” mint közös ismeret. céljai A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsoló- Taneszeljárások, dási közök módszerek, pontok szervezési és munkaformák Katona József: A tanuló Tanulói Ének-zene: interneBánk bán – sok – ismeri a magyar színház tevékenységek operafeltes szempontú történetének néhány szervezése dolgozás kapcsolat műértelmezés. sajátosságát (az állandó pármunka, – magánéleti és magyar színház hiányát, csoportmunka, az opera közéleti törekvéseket a létrehozására); prezentációkészí-tés részletei, konfliktus, – képes elemezni nemzeti listakészítés, rövid filmrészl alapkérdések; tragédiánk sajátosságait esszé, értelmezés, et – a szereplők (problematika, drámai összehasonlítás, körei, Bánk szerkezet és nyelv, sajátos megbeszélés, vita, összeomlása; a lezárás, „megoldás) reflektálás címszereplő – megismer néhány megítélésének álláspontot a változatai; műértelmezéshez; felépítés, – lehetőség szerint megtekint szerkezeti egy színházi előadást (vagy megoldások (az felvételét), és közös V. felvonás elemzéssel értékelik az adott szerepe). interpretációt; – műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; – alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai Kulcsfogalmak/ nyelv, klasszicizmus és romantika fogalmak


Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Órakeret Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály 17 óra Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt (ált. isk.; memoriter is); Vörösmarty Mihály: Szózat (memoriter is). Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések A tematikai egység szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és nevelési-fejlesztési ítéletalkotásra. A nemzeti romantika sorskérdéseinek elemzése. Az céljai alkotók műveiben megjelenített egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszköeljárások, pontok zök módszerek, szervezési és munkaformák Magyar irodalmi A tanuló Tanulói Vizuális kultúra; internetes élet a 19. század – ismeri a magyar tevékenységek ének-zene: a kapcsolat első felében; irodalom néhány szervezése magyar festmények, orgánumok, sajátosságát a 19. pármunka, romantika más képek, folyóiratok, század első felében; csoportmunka, művészeti épületek, alkotói csoportok. – felismeri a prezenágakban; szobrok a A reformkori reformkor-nemzeti tációkészítés népdalok. magyar nemzeti romantika-népiesség listakészítés, rövid romantikáromantika. fogalmak tartalmát, esszé, értelmezés, Földrajz: az ból A népiesség szerepét és összehasonlítás, alkotókhoz PowerPointprogramjai. jelentőségét; megbeszélés, vita, kapcsolódó bemutató, – tisztában van reflektálás tájegységek, zenei Kölcsey Ferenc Kölcsey és települések. részletek alkotói portréja; Vörösmarty közéleti szerep, életművének Történelem, egyéni és jellegével, az társadalmi és közösségi sors. alkotók helyével, állampolgári Hymnus; és még szerepével a magyar ismeretek: a egy lírai alkotása irodalom reformkori (Vanitatum történetében; művelődés és vanitas; Zrínyi – műismereti társadalmi élet. dala; Zrínyi minimuma: Kölcsey: második éneke). Hymnus, Huszt és Értekező prózája még egy lírai mű, Nemzeti egy értekező prózai hagyományok és a részlet; Vörösmarty: Parainesis Szózat, Előszó és részlete. még egy-két lírai Vörösmarty mű, valamint a Mihály portréja. Csongor és Tünde;

Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó; Gondolatok a könyvtárban; A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/ drámai költemény). Kulcsfogalmak/ fogalmak

memoriterek; – Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai költemény


Életmű – Petőfi Sándor

Órakeret 15 óra Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről. Anyám tyúkja; Füstbe ment terv (memoriterek); János vitéz (és memoriterrészletei); Az Alföld; Nemzeti dal (memoriterek is) és más lírai alkotások. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, A tematikai egység műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, nevelési-fejlesztési jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) befogadása. céljai A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszkö eljárások, pontok zök módszerek, szervezési és munkaformák Petőfi Sándor A tanuló Tanulói Hon és hangoséletműve. – ismeri az életmű tevékenységek népismeret: Petőfi könyv, Pályaszakaszok főbb alkotói szervezése: emlékhelyek. művelő(életérzések, korszakait; Petőfi pármunka, déstörtéköltői magatartás) helyét, szerepét a csoportmunka, Földrajz: Petőfi neti atlasz, és jellemző magyar irodalom prezentációkészíéletútjának internetes alkotások. történetében; tés, listakészítés, állomásai. kapcsolat, A népi költészetének rövid esszé, festménye szemléletmód jellegét; értelmezés, Vizuális kultúra; k, képek, hatása; romantika – tisztában van a összehasonlítás, ének-zene: a Powerés népiesség. romantikus korstílus megbeszélés, vita, romantika Pointés a népiesség reflektálás művészete, Petőfi bemutató, Témák: szerelem, stílustendenciájának művek zenei, táj, ars poetica, együtthatásával; feldolgozásai film- és versciklusok; lírai – műelemzések (hangoskönyv, színházi műfajok és során megismeri színház, rajzfilm, előadáslíratípusok (dalok, Petőfi jellemző dal). részletek helyzetdalok, témáit, műfajait, ódák, elégiák, poétikai rapszódiák; megoldásait, tájlíra, forradalmi versformáit; látomásvers) és megkülönbözteti versformák jellemző hangnemeit változatossága; (pl. humor és A puszta, télen; A irónia); XIX. század – képes önálló költői; Európa műértelmezés csendes, újra megfogalmazására; csendes…; – műismereti Szeptember minimuma: Az

végén, Minek nevezzelek? A Felhők-ciklus két verse, Dalaim, stb. elemző feldolgozása. Verses epika (A helység kalapácsa mint eposzparódia; és Az apostol; ismétlés: János vitéz).


Alföld; Nemzeti dal (ált. János vitéz, A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még három-négy mű és memoriterek; – képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő


Látásmód – Jókai Mór

Órakeret 8 óra Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye. További feltételek Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A tematikai egység A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi nevelési-fejlesztési problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve beszélgetés, céljai vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá Taneszk módszerek, szervezési si pontok özök és munkaformák Jókai alkotásainak A tanuló Tanulói tevékenységek Hon és internejellemzői, műfaji – tisztában van a szervezése népismeret; tes változatok az korabeli és a mai pármunka, történelem, kapcsolat életművében; olvasóközönség csoportmunka, társadalmi festmény regényírói befogadói prezentációkészítés és állampol- ek, művészetének elvárásainak listakészítés, rövid gári képek, sajátosságai a különbségével; esszé, értelmezés, ismeretek; PowerPo romantikus – ismeri Jókai helyét összehasonlítás, vizuális intprózaepika a magyar megbeszélés, vita, kultúra; bemutató jegyében. regényirodalom reflektálás ének-zene: a , zenei és Jókai Mór: Az történetében, romantika filmrészl arany ember alkotásmódjának művészete. etek elemző értelmezése jellemzőit; sok szempontú – felismeri a Mozgóképmegközelítéssel, romantikus kultúra és pl.: a romantika ábrázolásmód médiais megjelenési formái; sajátosságait és a meret: műfaji változat; romantikus regény Jókai-művek szerkezet, jellemző műfaji filmes jellemábrázolás, változatait; feldolgozása elbeszéléstechni-ka, – képes egy regény i. nézőpont, sok szempontú közlésformák; megközelítésére, saját Földrajz: a hangnemi és álláspont kifejtésére; regényekben motivikus – műismereti előforduló összetettség. minimuma: egy tájegységek, Problematika a regénye: Az arany helyszínek. műhöz: természet ember (vagy más, pl. és civilizáció, bűn Egy magyar nábob, és büntetés, kettős Fekete gyémántok) jellem. egy regényelemzés


kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására. történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudj élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek bemutatásra, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

11–12. évfolyam

A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink (A Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése). A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. Magyar nyelv 11. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység

Órakeret 10 óra A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. Nyelv és társadalom

A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneljárások, pontok eszközök módszerek, szervezési- és munkaformák Fejlődési irányok, változások a mai magyar Tanári magyarázat, Történelem, internetes nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi fogalommagyarázat társadalmi és hozzáférés tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. , modellezés, állampolgári Hazánkban élő nemzetiségiek szemléltetés, a ismeretek: hangzó nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és tanulók történelmi anyagok, feladatai. tevékenységének nemzetiségek, szövegtár A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, megszervezése, bevándorló Nyelvművelő színterei; a nyelvi norma. pár- és magyarság, Kézikönyv A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és csoportmunka, szórványmagya függőleges tagolódásuk. nyelvi elemzés, rság Szleng-szótár A köznyelv jellemzői, használati területe. beszédhelyzetek kialakulásának A nyelv társadalmi tagolódása szerinti modellezése, történelmi, csoportnyelvek, azok jellemző használati szituációs társadalmi okai, köre, szókincse. gyakorlatok, tendenciái. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, megbeszélés, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. verbális értékelés Mozgóképkultú Nyelvatlasz A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb ra és nyelvjárásaink jellemzői, területi médiaismeret: adatbázisok megjelenésük, a regionális köznyelv az információs honlapok jellemzői. társadalom, A határon túli magyar nyelvhasználat főbb mediatizált adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, nyelvhasználat. kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és Földrajz: a elektronikus források (pl. szótárak, nyelv területi kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tagolódása tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, Kulcsfogalmak/ irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). fogalmak Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség. nevelési-fejlesztési céljai


Órakeret 13 óra A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált Előzetes tudás véleménynyilvánítás. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólalásokban. A tematikai egység A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a nevelési-fejlesztési megismertetése. céljai Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá Taneszközök módszerek, -si pontok szervezési- és munkaformák A kulturált vita, véleménynyilvánítás .Tanári magyarázat, Történelem, internetes gyakorlása. fogalommagyarázat, társadalmi és hozzáférés A szónok tulajdonságai, feladatai. modellezés, állampolgári A szónoki beszéd kommunikációs szemléltetés, a tanulók ismeretek: antik funkciói. tevékenységének szónokok, A beszéd felépítése, a beszéd megszervezése, pár- és neves magyar szövegmegszerkesztésének menete az csoportmunka, nyelvi szónoklatok részletek anyaggyűjtéstől a megszólalásig. elemzés, (pl. Kölcsey, a klasszikus Az érv felépítése. beszédhelyzetek Kossuth, magyar Az érvelés logikája, technikája; az modellezése, Deák). retorikából érvek elrendezése. szituációs gyakorlatok, Közéleti Az érvelési hibák. megbeszélés, verbális megnyilatkonapi A cáfolat módszerei. értékelés zások sajtótermékek A kiselőadás és a vizsgafelelet retorikája. felépítése. monológok A hatásos előadásmód eszközei. Mozgóképaudiovizuális Az előadás szemléltetésének módjai: kultúra és eszközök bemutatás, prezentáció stb. médiaismeret: a A hatásos meggyőzés és meggyőzés, véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és befolyásolás, a szövegfonetikai eszközök) és nem hatás eszközei. nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az Dráma és tánc: audiovizuális és multimédiás közlés a színpadi különböző formáiban. beszéd retorikai A hivatalos felszólalás, hozzászólás elemei, gyakorlása különböző helyzetekben. klasszikus Monologikus szöveg (előadás, beszéd) monológok és memoriter kifejező tolmácsolása. értelmezése Retorika


Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.


Órakeret 5 óra A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Előzetes tudás Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. A tematikai egység A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a nevelési-fejlesztési közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. céljai Esszéírási gyakorlatok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneszköz . eljárások, si pontok ök módszerek, szervezési- és munkaformák Lényegre törő, világos fölépítésű, Tanári magyarázat, információban gazdag, kifejtett szöveg fogalommagyarázat, szövegalkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, modellezés, részletek: vitázó közlésformák valamelyikében (pl. szemléltetés, a digitális formában, multimédiás tanulók kiegészítésekkel). tevékenységének érvelő Kreatív gyakorlatok a mondat- és megszervezése, páresszék, szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a és csoportmunka, szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvi elemzés, értekezések nyelvrétegbeli stiláris különbségének beszédhelyzetek figyelembevételével. modellezése, Az érvelő esszé szerkezete. szituációs gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. fogalmak Szövegalkotás


Pragmatikai ismeretek

Órakeret 8 óra

Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg A tematikai egység által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan nevelési-fejlesztési képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. céljai A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneszköz eljárások, si pontok ök módszerek, szervezési- és munkaformák A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás Tanári magyarázat, Idegen főbb összetevőinek a különféle fogalommagyarázat, nyelvek: beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási modellezés, idegen nyelvi formáinak megfigyelése, az együttműködési szemléltetés, a kommunikáci elvek tudatos használata, illetve megsértésük tanulók ó, következményeinek megtapasztalása. tevékenységének udvariassági A társalgásban előforduló néhány jellemző megszervezése, pár- formák. deixis forma szerepe. és csoportmunka, Az udvariassági formák használata. nyelvi elemzés, beszédhelyzetek modellezése, szituációs gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Kulcsfogalmak/ Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). fogalmak Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).

Magyar irodalom 11. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Életmű – Arany János

Órakeret 18 óra A feladatvállaló szemlélet példájának megismerése. A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdéseinek végiggondolása. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör (memoriterek is). Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések és A tematikai egység válaszok megismerése és értékelése révén az egyéni és közösségi nevelési-fejlesztési felelősségérzet növelése. céljai A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá Taneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Arany János A tanuló Tanulói Informatika: internetes életműve. – ismeri az életmű tevékenységek könyvtári és hozzáférés Pályaszakaszok főbb alkotói szervezése internetes (életérzések, költői korszakait; Arany pármunka, tájékozódás. magatartások) és költői szerepét a csoportmunka, vers CD-k jellemző alkotások. magyar irodalom prezentációkészíEtika: bűn, CD-lejátszó A romantika utáni történetében; tés bűnhődés, ballada költőszerepköltészetének listakészítés, rövid testvérfélték illusztrációk lehetőségek és lírai jellegét; esszé, értelmezés, enység. tendenciák. – műelemzések összehasonlítás, során megismeri megbeszélés, vita, Jellemző lírai Arany jellemző lírai reflektálás tematika (pl. ars témáit, műfajait, poeticák), poétikai hangnemek, műfajok megoldásait, (pl. elégiko-óda, versformáit és elégia) és néhány verses epikai szerkesztésmód, alkotását; verstípusok (pl. idő– megismeri a és értékszembesítés, lírikus és epikus létösszegzés) a költőszerep nagykőrösi és a kései szembeállítását, költészetben változó megítélését;

(Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-három lírai alkotás).

– képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; A ballada műfaji a Toldi és a Toldi sajátosságai; estéje néhány tematikus és szempontú szerkesztésmódbeli összevetésére; különbségek a két – műismereti balladakorszak minimuma: A walesi alkotásaiban (A bárdok, Rege a walesi bárdok és még csodaszarvasról, legalább 1–2 ballada). Toldi, Családi kör, A Toldi estéje elemző további egy-két bemutatása. ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot, Utalás egy-egy téma, Epilogus és még kétmotívum, poétikai három lírai alkotás jellemző kortárs (memoriterek is); irodalmi – képessé válik megjelenítésére; az Arany életművének evokáció, az bemutatására intertextualitás (legalább 5-6 lírai néhány példája. alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyosa és Kulcsfogalmak/ időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és fogalmak értékszembesítés, létösszegzés)


Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember Órakeret tragédiája 10 óra A magyar színház történetének néhány sajátossága, drámairodalmunk helyzete a 19. század első felében. Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Transzcendens és A tematikai egység materiális létezés konfliktusa. Annak belátása, hogy a küzdés és a nevelési-fejlesztési ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében. céljai Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá Taneszkö módszerek, szervezési si pontok zök és munkaformák Madách Imre: Az A tanuló Tanulói tevékenységek Etika; Internetes ember tragédiája – – megismeri a szervezése filozófia: hozzáférés sok szempontú drámai költemény pármunka, filozófiai műértelmezés. műfaji csoportmunka, irányzatok a változatának prezentációkészítés, 19. A drámai költemény jellemzőit listakészítés, században. drámaelőa műfajának (filozófiai, rövid esszé, értelmezés, dások következménye a bölcseleti összehasonlítás, Dráma és részletei szerkezetre és tartalmak), sajátos megbeszélés, vita, tánc: Tragédiahősökre. drámai hőseit; reflektálás színházművé illuszráciFelépítés többféle szet, a mű ók (cselekményvilágfelfogás színrevitele, PowerPoin szerkezet: keret- és egyidejű létezését; dramatikus t történeti színek, – értelmezi a játékok. bemutató személyiségközpontú művet (lehetőleg an / lírai szerkezet: többféle Informatika: tematikus, szétválásmegközelítésből); tájékozódás sorozat). – megismerkedik a Tragédia Problematika, néhány hazai és történelemszemlélet, műértelmezéssel, nemzetközi bölcseleti háttér állásponttal; színházi (szabadelvűség és – lehetőség szerint előadásairól, pozitivizmus). megtekint egy fordításairól. Az idő, tér, anyag színházi előadást szerepe az emberiség (vagy felvételét), és különböző szellemi és közös irányok történetében. elemzéssel értékelik az adott interpretációt és a mű színpadra állításának lehetőségeit; – műismereti minimuma: a


Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; – alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika Órakeret után (19. sz. második fele) 15 óra Romantika és realizmus, kritikus szemlélet, hőstípusok, karrierista hősök, felesleges hősök, hivatalnokfigurák, regényciklus, analitikus regény; ált. isk.: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző A tematikai egység világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek elhelyezése nevelési-fejlesztési többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az olvasói empátia, az céljai esztétikai és erkölcsi ítélőképesség fejlesztése. A megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése és értékelése. Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá Taneszközö eljárások, si pontok k módszerek, szervezési és munkaformák A realista és A tanuló Tanulói Vizuális zenei anyag, naturalista epika – felismeri a tevékenységek kultúra; CD-lejátszó jellemzői (esztétikai romantika és szervezése ének-zene: vagy elvek, tematika, realizmus pármunka, impressziinternetes látásmód, stílus- és együtthatását, csoportmunka, onizmus, hozzáférés formajegyek) a 19. folytonosságát az prezentációkészíszimbolizmu képzőművészázad közepétől; a epikában; értelmezi tés s más szeti diák, prózaepika újításai a realista és listakészítés, művészeti PowerPoint(nézőpontok, naturalista rövid esszé, ágakban bemutató síkváltások, stílusirányzat értelmezés, időszerkezet, jellemzőit; összehasonlítás, polifónia; új műfaji – megismeri az megbeszélés, vita, változatok) a kis- és impresszionista és reflektálás nagyepikában. (pre)szimbolista európai líra néhány Impresszionizmus, sajátosságát; szimbolizmus és a – képes egy lírai műnem választott/kijelölt megújítása (pl. a epikai alkotás (házi személyiség, a lírai olvasmány) elemző közvetlenség háttérbe bemutatására a szorulása, a látomás közös értelmezés felszabadítása, után; néhány lírai objektivizálódás). alkotás értelmezésére; Művek, – beszámolót / szemelvények az könyvajánlót angol/amerikai, készíthet egyéni Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

francia, német és orosz irodalomból (pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.


olvasmányélménye alapján a korszak szerzőinek műveiből; – műismeret: néhány mű / részlet pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; – alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers


Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház Órakeret a 19. sz. második felében 8 óra Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok értő A tematikai egység és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének morális nevelési-fejlesztési vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi szerepek céljai megértése. A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának, figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá Taneszközö eljárások, si pontok k módszerek, szervezési és munkaformák Az európai dráma és A tanuló Tanulói Dráma és internetes színház a 19. sz. – megismeri a tevékenységek tánc: hozzáférés második felében – a romantika utáni szervezése színháztördrámák korszak drámatörténet pármunka, ténet. filmes drámairodalmának néhány jellemző csoportmunka, feldogozáújdonságai és két tendenciáját; prezentációkészíEtika: a sai drámai alkotás, két – elemzi két jelentős tés szerzői szerző dramaturgiája. szerző egy-egy listakészítés, rövid problémafel alkotását, újításaik esszé, értelmezés, vetések Egy drámai mű figyelembevételéösszehasonlítás, etikai elemzése a 19. század vel, bemutatja megbeszélés, vita, szempontú második feléből dramaturgiájuk reflektálás megvitatása, (Ibsen: sajátosságait; értékelése. Babaszoba/Nóra – az – megismer néhány ibseni dramaturgia álláspontot a művek sajátosságai, pl. az értelmezéséhez; analitikus – lehetőség szerint szerkesztésmód megtekint egy felújítása, középponti színházi előadást szimbólumok (vagy felvételét), és alkalmazása, közös elemzéssel reformátorok és értékelik az adott rezonőrök, interpretációt; hangnemkeveredés – lehetőség szerint stb.; a szerző kidolgoznak egy-egy problémafelvetése, pl. jelenetet az elemzett házassági válság, művekből; élethazugság). – műismereti minimuma: egy

Egy Csehov-mű elemző bemutatása (Sirály). A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl. a drámaiság fogalmi változása; drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekménynélküliség; csoportképek/cselekv ésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus. Kulcsfogalmak/ fogalmak

dráma a 19. század második feléből és Csehov egy drámája; – alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság.


Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Órakeret Mikszáth Kálmán 15 óra Arany János életműve. Madách: Az ember tragédiája. Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője); Gárdonyi Géza művei. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, A tematikai egység férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). nevelési-fejlesztési Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. céljai Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések felvetését is jelentheti. A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése: sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolóTaneszközök eljárások, dási pontok módszerek, szervezési és munkaformák A 19. század második A tanuló Tanulói Etika: internetes felének magyar – tisztában van a tevékenységek Mikszáth hozzáférés irodalmából néhány 19. sz. második szervezése műveiben hangoskönyv szerző és mű(részlet) fele magyar pármunka, felvetett ismerete. irodalmának csoportmunka, erkölcsi verses CD Vajda János alkotói sajátosságaival, prezentációkészíkérdések CD lejátszó helyzete, ismeri a korszak tés megvitatása, költészetének néhány jellemző listakészítés, pl. a jellemzői (legalább. tendenciáját rövid esszé, kapcsolatok egy műve – Húsz év (Petőfi és a értelmezés, világa, múlva). népiesség összehasonlítás, törvény és A századvég és továbbhatásával); megbeszélés, vita, lelkiismeret. századelő – megismeri a reflektálás novellisztikája (Bródy Petőfi és Ady Filozófia: a Sándor: Rembrandt közti, Arannyal létre eladja holttestét), részben vonatkozó párhuzamos líra kérdések, Mikszáth helyzetét; Vajda és etika, alkotásainak az Ady fellépése erkölcsfilozó jellemzői, témák, előtti költők fia. motívumok és műfaji szerepét; változatok az – a századvég Földrajz: a életművében; novellisztikájának földrajzi tér írásművészetének néhány darabját regionális sajátosságai, értelmezve szerveződése stílusszintézise. fejleszti , a MikszáthA jó palócok novellaelemzési regény/ek-

novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény – Új Zrínyiász elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás).


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

készségét; ben – ismeri Mikszáth előforduló helyét a magyar tájegységek, regényirodalom helynevek történetében, alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésr e; lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélmény e alapján; – műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; – alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar Órakeret avantgárd 6 óra Stílusirányzatok a századfordulón. Személyi: művészettörténet tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodalomban. Mondandó és esztétikum harca. Annak belátása, hogy az új művészi jelenségek befogadásában nyitottság és kritikus szemlélet egyszerre szükséges.

A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos helyzetéről, Kassák szerepéről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá Taneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Világirodalom – A tanuló Tanulói Vizuális internetes avantgárd irányzatok. – megismeri a 20. tevékenységek kultúra; hozzáférés Formabontás és sz. eleji szervezése mozgóképkul képzőműformaépítés (közös stílusirányzatok pármunka, túra és vészeti, tendenciák a létrejöttét, a csoportmunka, médiaiskultúrtörstílusirányzatokban). csoportok, prezentációkészímeret: téneti Futurizmus, programok tés az avantgárd diasorok, expresszionizmus, szándékait, listakészítés, a képzőműPowerPointszürrealizmus: esztétikai elveit, rövid esszé, vészetek-ben bemutató néhány szemelvény poétikai értelmezés, (futuriz-mus, filmaz egyes irányzatok megoldásait; összehasonlítás, expresszirészletek dokumentumaiból, – a magyar megbeszélés, vita, onizmus, illetve néhány avantgárd sajátos reflektálás szürreairodalmi alkotás helyzetét, Kassák lizmus, (Marinetti, szerepét. kubizmus, Majakovszkij; konstrukApollinaire, Éluard tivizmus, műveiből). dada); az A jellemzően nem expressziirodalmi irányzatok onista és (kubizmus, szürrealista konstruktivizmus, filmművédada, stb.) néhány szet. célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egykét művének ismerete, Mesteremberek; A ló meghal.... Kulcsfogalmak/ fogalmak

Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.


Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Órakeret 3 óra A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a A tematikai egység korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák nevelési-fejlesztési (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat céljai felépítését, tudjon benne tájékozódni Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTan-eszközök eljárások, si pontok módszerek, szervezési és munkaformák A Nyugat mint A tanuló Tanulói Informatika: internetes folyóirat és – felismeri a tevékenységek dokumentumtí hozzáférés mozgalom; Nyugat szervezése pusok, szerkesztési elvek, jelentőségét a pármunka, hivatkozás; PowerPoint szerkesztők, magyar csoportmunka, tájékozódás a bemutató kritikusok, kultúrtörténetben; prezentációkészíPIM honlapján nemzedékek; – alkalmazza a tés (Nyugat) folyóiratok célkitűzések; nemzedéklistakészítés, filozófiai és korszakolást rövid esszé, Filozófia: stílusirányzatok későbbi értelmezés, életfilozófiák, hatása, tanulmányai során; összehasonlítás, időproblémák. megismertetése. – tudja a korban megbeszélés, vita, Egy folyóirat megismertetett reflektálás (időszaki kiadvány) stílusirányzatok, periodicitása, filozófiai, lélektani felépítése, iskolák (Freud, folyóiratcikkek Bergson) néhány visszakeresése, jellemzőjét. hivatkozása. klasszikus modernség Kulcsfogalmak/ fogalmak


Életmű – Ady Endre

Órakeret 17 óra

A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Annak elfogadása, hogy a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle A tematikai egység hangon és módon jelentkezhet. Hazaszeretet és haladás kérdései. Az nevelési-fejlesztési etikai és művészi lét konfliktusai. céljai Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá-si Taneszközö eljárások, pontok k módszerek, szervezési és munkaformák Ady Endre életműve. A tanuló Tanulói Történelem, internetes Kötet- és – ismeri az tevékenységek társadalmi és hozzáférés cikluskompozíció; életmű főbb szervezése állampolgávers CD-k, költői szerepvállalás, alkotói pármunka, ri ismeretek: CD-lejátszó az innováció korszakait; Ady csoportmunka, társadalmi PowerPointszándéka. helyét, költői prezentációkészímodernizáció, bemutató Klasszikus szerepét a tés városiasodás, a illusztrációk modernség, magyar irodalom listakészítés, modern portrék szecesszióstörténetében; rövid esszé, újságírás. földrajzi, szimbolista látásmód; költészetének értelmezés, művelődésa versritmus jellegét; összehasonlítás, Vizuális történeti megújítása. – tisztában van a megbeszélés, vita, kultúra: Adyatlasz 20. eleji magyar reflektálás illusztrációk, Meghatározó irodalom korabeli korszakok (pl. költői sajátosságaival dokumentuindulás, világháború), és a megújítás mok. kötetek (Új versek, A szándékával; halottak élén), témák, – műelemzések Földrajz: Adymotívumok (pl. során megismeri emlékhe-lyek magyarság, istenes, Ady jellemző létharc, látomásszerű köteteit, tájvers, ars poetica; szerkesztési élet-halál, hajó, ugar ) módszereit, lírai alapján témáit, poétikai jellemző alkotásainak megoldásait; értelmezése A Sion– képes önálló hegy alatt; Góg és versértelmezések Magóg fia vagyok megfogalmazén...; Kocsi-út az ására; éjszakában, még 4-5 – műismereti mű választás szerint: minimuma: A Harc a Nagyúrral,A Sion-hegy alatt;

Tisza-parton, A Szajna partján, Az ős kaján, Száz hűségű hűség, Az eltévedt lovas, Sípja régi babonának, Őrizem a szemed, stb. (memoriterek is) esetleg publicisztikája is).


Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is) és ált. isk.; – képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.


Életmű – Babits Mihály

Órakeret 15 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai A tematikai egység küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a nevelési-fejlesztési magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése. céljai Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá-si Taneljárások, pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Babits Mihály A tanuló Tanulói Vizuális internetes életműve. – ismeri az életmű tevékenységek kultúra: hozzáférés Pályaszakaszok, főbb alkotói szervezése Babitsvers CD-k, kötetek, költői korszakait; Babits pármunka, portrék. CD-lejátszó magatartásformák (pl. helyét, szerepét a csoportmunka, PowerPoint pályakezdés; magyar irodalom prezentációkészíInformatika: bemutató világháborúk ideje; és a Nyugat tés adattárak és illusztrációk kései költészet); történetében; listakészítés, internetes portrék életérzések, világkép, írásművészetének rövid esszé, közlés, (pl. a filmértékrend, jellegét; értelmezés, Nyugat). részletek művészetfelfogás – tisztában van a összehasonlítás, (homo moralis); a Nyugat első megbeszélés, vita, Etika; bölcseleti, filozófiai nemzedéke reflektálás filozófia: érdeklődés hatásai. tevékenységével, filozófiai, Magyarság és jelentőségével; etikai európaiság. – műelemzések irányzatok és során megismeri hatásuk Szerepe a Nyugat Babits jellemző mozgalmában; lírai témáit, irodalmi kapcsolatai; poétikai esszé- és megoldásait és a irodalomtörténet-írói, Jónás könyvét; műfordító – képes Babitstevékenysége. művek önálló értelmezésének Stílusirányzati megfogalmazásásokszínűsége (pl. ra; impresszionizmus, – műismereti szecesszió, minimuma: Esti szimbolizmus); kérdés, Ősz és klasszicizálás, tavasz között és antikizálás; még egy-két műve hagyomány és (memoriter is) és a

modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, Mint különös hírmondó; versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága Esti kérdés, Ősz és tavasz között; ars poeticus alkotások A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál.

Jónás könyve; – képessé válik a Babits-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására

A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Életmű – Kosztolányi Dezső

Órakeret 15 óra

Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi A tematikai egység hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A nevelési-fejlesztési személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó céljai szolidaritás. Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá-si Taneljárások, pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Kosztolányi Dezső A tanuló Tanulói Történelem, internetes életműve. – ismeri az életmű tevékenységek társadalmi és hozzáférés Pályaszakaszok, főbb alkotói szervezése állampolgári vers CD-k, életérzések, költői korszakait; pármunka, ismeretek: CD-lejátszó magatartásformák; Kosztolányi csoportmunka, urbanizáció, PowerPoint világkép, helyét, szerepét a prezentációkészíkulturális élet, bemutató művészetfelfogás magyar irodalom tés sajtó. illusztrációk (homo aestheticus); történetében; listakészítés, portrék stílusirányzatok (pl. írásművészetének rövid esszé, Mozgóképkult filmimpresszionizmus, jellegét; értelmezés, úra és részletek expresszionizmus); – tisztában van a összehasonlítás, médiaismeret: viszonya az Nyugat első megbeszélés, vita, Kosztolányianyanyelvhez. nemzedéke reflektálás, művek filmes tevékenységével, feldolgozásai. Jellemző lírai jelentőségével; tematika; hangnemek, – műelemzések Etika; műfajok, versciklusok során megismeri filozófia: (A szegény Kosztolányi filozófiai, kisgyermek panaszai); jellemző lírai lélektani Számadás-kötet; kis- témáit, poétikai irányzatok, pl. és nagyszerkezetek; megoldásait; kisa freudizmus ars poeticák;legalább és nagyepikájának és hatása. 4 lírai alkotás, néhány jelentős köztük: Hajnali darabját; részegség, Halotti – képes lírai és beszéd, Boldog epikai alkotások szomorú dal, Hajnali önálló részegség, . értelmezésének Novellák (A kulcs, megfogalmazására Fürdés stb.) és ; novellaciklusok (Esti – műismereti Kornél-novellák). minimuma: Egy KosztolányiKosztolányi egy regény (Pacsirta) regénye és két

elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika.


novellája; lírai alkotásai (ált. isk. memoriter is), Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve (memoriter is); – képessé válik a Kosztolányiéletmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.


Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Órakeret 8 óra A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak A tematikai egység összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus nevelési-fejlesztési kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű céljai törekvések együttese. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTan-eszközök eljárások, si pontok módszerek, szervezési és munkaformák Juhász Gyula A tanuló Tanulói Vizuális internetes költészetének – tudja a korban tevékenységek kultúra; ének- hozzáférés sajátosságai (pl. megismertetett szervezése zene: impresszionizmus, stílusirányzatok, pármunka, impresszioniz képzőművénosztalgia, filozófiai, csoportmunka, mus, zeti diasor, emlékezés, legalább lélektani iskolák prezentációkészíszimbolizPowerPoint egy műve, pl. Tiszai (Freud, Bergson) tés mus, bemutató csönd, Milyen volt; néhány listakészítés, szecesszió más vers CD-k életképszerűség, leíró jellemzőjét; rövid esszé, művészeti CD-lejátszó jelleg, Tápai lagzi. – műismereti értelmezés, ágakban. Tóth Árpád lírájának minimuma: összehasonlítás, folyóiratok jellemzői; tematikája, Juhász Gyula megbeszélés, vita, Filozófia: hangnemei, formái egy műve, Tóth reflektálás életfilozófiák, (magányélmény, Árpád egy-két időproblémák. elégikusság, műve impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, Esti sugárkoszorú. Kulcsfogalmak/ fogalmak

klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés


Portré – Móricz Zsigmond

Órakeret 12 óra Realista és naturalista epika, Móricz legalább egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Annak felismerése, hogy a különböző élethelyzetek, emberi kapcsolatok A tematikai egység ábrázolása mögött a nemzet sorsáért való aggódás húzódik. A paraszti nevelési-fejlesztési létforma morális kérdései. céljai Móricz helyének, alkotásmódja jellemzőinek megismertetése, alkotások több szempontú megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneljárások, pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Móricz alkotásainak A tanuló tanulói Mozgóképkulinternetes jellemzői, – ismeri Móricz tevékenységek túra és hozzáférés írásművészetének helyét a magyar szervezése médiaismeret: sajátosságai; epika történetében pármunka, Móricz-művek filmfelnaturalista és realista (Nyugat; népi írók csoportmunka, filmes, televíziós dogozások ábrázolásmódja. mozgalma, Kelet prezentációkészíadaptációi (pl. részletei Népe); tés Pillangó, Égi Tárgykörök, témák alkotásmódjának listakészítés, madár, Rokonok, hangoskö (pl. paraszti, dzsentri; jellemzőit; rövid esszé, Barbárok, nyvek szegénység) és műfaji – képes néhány értelmezés, Árvácska). illusztráci változatok (novella, alkotásának sok összehasonlítás, ók, elbeszélés, történeti szempontú megbeszélés, vita, festménye példázat, idill-típusú megközelítésére, reflektálás k regény stb.). saját álláspont Novelláinak világa kifejtésére és adott (legalább két mű szempontú, önálló elemzése, pl. műértelmezésre Tragédia, Szegény (novellaelemzések emberek, Barbárok). megfogalmazására Egy Móricz-regény ); (pl. Úri muri, – lehetőséget kap Rokonok, Sárarany, beszámoló / Az Isten háta mögött) könyvajánló elemző értelmezése, készítésére egyéni sok szempontú olvasmányélmény megközelítéssel, pl. e alapján; műfaji változat; – műismereti szerkezet, minimuma: jellemábrázolás, Móricz egy elbeszélés-technika, regénye (házi nézőpont, olvasmány) és két közlésformák, novellája;

hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentri-ábrázolás).


– alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.

Ismétlés, összefoglalás, számonkérés, értékelés – Órakeret: 2 óra

Magyar nyelv 12. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kommunikáció

Órakeret 4 óra

Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció. Személyi: magyar szakos tanár/médiatanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, megfelelő A tematikai egység kezelése. nevelési-fejlesztési A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika céljai elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszköz eljárások, pontok ök módszerek, szervezési- és munkaformák Tájékozottság különféle beszédhelyzetek Tanári magyarázat, Mozgóképkultúra sajtószömegítélésében; megfelelő stílus és fogalommagyarázat, és médiaismeret: vegek, magatartás megtalálása ismeretlen modellezés, reklám, médiaműso kommunikációs helyzetben is. szemléltetés, a meggyőzés, r- részletek Kommunikációs zavarok felfedezése, tanulók manipuláció. a manipuláelhárítása. tevékenységének ciós A mindennapi társalgásban, a nyilvános megszervezése, pár- Vizuális kultúra: szándék kommunikációs színtereken, valamint az és csoportmunka, képi közlés. felismeréinternetes felületeken előforduló nyelvi elemzés, séhez manipulációs szándékok, hibás beszédhelyzetek Dráma és tánc: következtetések felismerése. modellezése, szituációk, reklámA reklámok, internetes felületek verbális szituációs dialógusok szövegek és nem verbális közlési szándékának gyakorlatok, értelmezése. felismerése. megbeszélés, verbális internetes értékelés hozzáférés reklámok a médiában, internetes felületeken


Kommunikációs zavar. Manipuláció.


Órakeret 5 óra

Általános nyelvészeti ismeretek

Kommunikáció, jelentéstan. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, Tanári magyarázat, a kommunikáció és az ember fogaelválaszthatatlan egysége. lommagyarázat, A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a modellezés, gondolkodás része. szemléltetés, a A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, tanulók nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és tevékenységének jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, megszervezése, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak pár- és összehasonlító megfigyelése). csoportmunka, Nyelvi identitás. nyelvi elemzés, Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, beszédhelyzetek jelnyelvek. modellezése, szituációs gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). fogalmak Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.


Taneszközök

Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia.

internetes hozzáférés

Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.

képanyag: különböző jelek, jeltípusok, gesztusok, gesztusnyelv idegen nyelvű szövegrészletek


Nyelvtörténet

Órakeret 8 óra

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ A tematikai egység nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás nevelési-fejlesztési összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről céljai kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneszközök eljárások, si pontok módszerek, szervezési- és munkaformák Változás és állandóság a nyelvben. Tanári magyarázat, Történelem, etimológia szótár, Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar fogalommagyarázat, társadalmi és képanyag, nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, modellezés, állampolgári internetes finnugor rokonságának bizonyítékai, szemléltetés, a ismeretek: a hozzáférés, története, kutatói. A nyelvrokonság tanulók magyar nép Nyelvművelő bizonyítékainak tudományos eszközei. tevékenységének vándorlásána Kézikönyv A nyelvtörténeti kutatások forrásai: megszervezése, pár- k története, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. és csoportmunka, nyelvemléke A magyar nyelv történetének főbb nyelvi elemzés, k, kódexek. korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink beszédhelyzetek (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti modellezése, beszéd, Ómagyar Mária-siralom) szituációs megismerése. Nyelvtörténetigyakorlatok, nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar megbeszélés, nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) verbális értékelés megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Kulcsfogalmak/ Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). fogalmak Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. Előzetes tudás


Órakeret 4 óra A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Előzetes tudás Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. A tematikai egység A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a nevelési-fejlesztési közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. céljai Esszéírási gyakorlatok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneszköz . eljárások, si pontok ök módszerek, szervezési- és munkaformák Lényegre törő, világos fölépítésű, Tanári magyarázat, szöveginformációban gazdag, kifejtett szöveg fogalommagyarázat, részletek: alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, modellezés, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. szemléltetés, a digitális formában, multimédiás tanulók érvelő kiegészítésekkel). tevékenységének esszék, Kreatív gyakorlatok a mondat- és megszervezése, párszövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a és csoportmunka, értekezések szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvi elemzés, nyelvrétegbeli stiláris különbségének beszédhelyzetek figyelembevételével. modellezése, Az érvelő esszé szerkezete szituációs gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. fogalmak Szövegalkotás (esszéírás gyakorlása)


Ismeretek a nyelvről

Órakeret 10 óra

A tanult anyanyelvi ismeretek. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Tanmódszerek, szervezésipontok eszközök és munkaformák A tanult nyelvészeti, kommunikációs, Tanári magyarázat, foga- Történelem,társad Összefoglaló szövegértési és szövegalkotási, nyelvi lommagyarázat, modelalmi és táblázatok, ismeretek rendszerező áttekintése.. lezés, szemléltetés, a állampolgári tanulók tevékenységének ismeretek; etika; ábrák, megszervezése, pár- és filozófia; idegen vázlatok csoportmunka, nyelvi nyelvek: a elemzés, beszédhelyzetek nyelvről, a modellezése, szituációs nyelvhasználatról gyakorlatok, szerzett ismeretek megbeszélés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv fogalmak és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás

Magyar irodalom 12. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

Órakeret 8 óra Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértelmezésében. A tematikai egység A szereplőkkel, szituációkkal való azonosulás és mérlegelő kétség fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a céljai korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTaneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Karinthy A tanuló tanulói Mozgóképkult internetes kisepikájának – kijelöli Karinthy tevékenységek úra és hozzáférés jellemzői választott és Krúdy helyét a szervezése médiaismeret: novella (pl. A cirkusz; korszakban pármunka, Huszárik filmrészletek Találkozás egy (újságírás; Nyugat, csoportmunka, Zoltán hangoskönyvek fiatalemberrel; illetve csoporthoz prezentációkészíSzindbádja. CD-k Barabbás) és a Tanár nem tartozás); tés Karinthy úr kérem – ismeri alkotáslistakészítés, műveinek karcolatgyűjtemény és látásmódjuk rövid esszé, filmes darabjai alapján. jellemzőit; értelmezés, adaptációi, Humorfelfogása – képes néhány összehasonlítás, műveinek (humoreszkjei). alkotás megbeszélés, vita, előadóművéIrodalmi karikatúrák értelmezésére, reflektálás szeti példái. (néhány, már műelemzések megismert szerző /mű kritikus Történelem, és paródiája) az Így befogadására, saját társadalmi és írtok ti szemelvényei álláspont állampolgári alapján. kifejtésére és adott ismeretek: szempontú, önálló urbanizáció, Krúdy Gyula írói műmegközelítésre városi élet világa, egyéni hangja (pl. Budapesten. legalább egy novellaelemzések Szindbád-novella megfogalmazására alapján (pl. Negyedik ); út, Ötödik út); – képessé válik anekdotikusság, az összehasonlító idő és az emlékezés elemzésekre formaalkotó szerepe. (párnovellák, pl. A A Krúdy-művek jó tanuló felel / A atmoszférájának, rossz tanuló felel; témáinak, alakjainak, ellentétesek, pl. motívumainak Magyar dolgozat /

megidézése (stílusimitációk, pl. Márai Sándor: Szindbád hazamegy; Huszárik Zoltán: Szindbád).

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Röhög az egész osztály); mű és paródiája összevetésére); novellaciklus és film összehasonlító elemzésére; – műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája. humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia

Az irodalom határterületei

Órakeret 2 óra Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Felismerése A tematikai egység annak, hogy az irodalom többféle regiszter magában foglal; a köztük való nevelési-fejlesztési választás esztétikai-erkölcsi igényességet is jelent. céljai Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá-si Taneszközök eljárások, pontok módszerek, szervezési és munkaformák A szórakoztató A tanuló tanulói Vizuális internetes irodalom típusai, – tisztában van az tevékenységek kultúra: hozzáférés hatáskeltő eszközei és irodalmiság szervezése kortárs zenei CD-k, sajátos műfajainak változó pármunka, művészet. CD-lejátszó jellemzői (pl. fantasy- fogalmával; csoportmunka, PowerPoint irodalom, – megérti az ízlés prezentációkészíMozgóképbemutató detektívregény, sci-fi, kontextuális tés kultúra és lektűr; dalszöveg). függőségét; listakészítés, médiaismeret: illusztrációk – alakul igénye és rövid esszé, filmes képregények Az irodalom filmen; képessége az ízlés értelmezés, feldolgozások filmrészletek filmes feldolgozások. önálló összehasonlítás, elektronikusújs fejlesztésére; megbeszélés, vita, mediatizált ágok, Film- és – fejlődik reflektálás kultúra. szövegrészletek

könyvsikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai. A választott témához kapcsolódó fogalmi ismeretek.


médiatudatossága, , regények esztétikai és Ének-zene: a művészeti zene tudatossága; fogyasztásána – választhat k jelenségei, műelemzést/műajá zenei n-lást egyéni szubkultúrák. olvasmányélmény ei Társadalomis/filmélményei meret: a alapján; kulturális – a tárgykör fogyasztás kapcsán társadalmi alkalmassá válik a jellemzői; jelenségekről értékviták. /művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció.


Életmű – József Attila

Órakeret 15 óra József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama (alsó tagozat, memoriter is); művek az 5–8. évfolyamról (memoriter is). Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Szerepköltészet és költői szerepek. Az esztétika hatása az önismeretre, a A tematikai egység személyiség harmóniájának útjai. Igény és képesség az ízlés önálló nevelési-fejlesztési fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. céljai Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyénre vonatkozó lételemzés egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTaneszköz eljárások, si pontok ök módszerek, szervezési és munkaformák József Attila A tanuló tanulói Informatika: internetes életműve. – ismeri az életmű tevékenységek könyvtári és hozzáférés Pályaszakaszok, főbb alkotói szervezése internetes vagy CDéletérzések, költői korszakait; József pármunka, tájékozódás lejátszó magatartásformák Attila helyét, szerepét csoportmunka, József Attila zenei-CD, (Tiszta szívvel; a magyar irodalom prezentációkészídokumentumokr verses CDTudod, hogy nincs történetében; tés ól. k, bocsánat); világkép, írásművészetének listakészítés, képek, költészetfelfogás Ars jellegét; rövid esszé, Ének-zene: illusztráció poetica; Thomas – műelemzések során értelmezés, megzenésített k, Mann üdvözlése). megismeri József összehasonlítás, költemények. PowerPoin Stílusirányzatok (pl. Attila jellemző lírai megbeszélés, vita, t bemutató expresszionizmus, témáit, poétikai reflektálás Etika; filozófia: szürrealizmus, megoldásait; korabeli Medáliák) és – képes önálló irányzatok és stílustendenciák (pl. versértelmezések hatásuk; újnépiesség) hatása. megfogalmazására; filozófiai – műismereti kérdésJellemző lírai minimuma: 5-6 mű (8. felvetések. tematika (pl. évfolyamig, Külvárosi éj; Óda; memoriterekkel); Nem emel föl); valamint Külvárosi éj; gondolati költészet Óda; Tudod, hogy 1932–1934 között (pl. nincs bocsánat és még Téli éjszaka, 4-5 műve (memoriter Reménytelenül; A is); város peremén); kései – képessé válik az

költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások). Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László). A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényembervers, szonettkoszorú). Kulcsfogalmak/ fogalmak

életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. Órakeret században és a kortárs irodalomban 8 óra Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése Annak tudatosítása, hogy a modern korban ember és világ lehetőségeire, problémáira sokféle válasz születik, ezek megítélése és értékelése erkölcsi felelősséget igényel. A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai A tematikai egység kérdéseinek értelmezése nevelési-fejlesztési Annak tudatosítása, hogy a modern korban ember és világ lehetőségeire, céljai problémáira sokféle válasz születik, ezek megítélése és értékelése erkölcsi felelősséget igényel. A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTaneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Epikus művek A tanuló tanulói MozgóképInternetes (szemelvények, – megismeri a 20. tevékenységek kultúra és hozzáférés részletek a kis- és századi irodalom szervezése médiaismeret: nagyepikából) néhány meghatározó pármunka, filmes filmes pl. Kafka Az tendenciáját; csoportmunka, feldolgozások feldolgozáátváltozás; Thomas – ismer néhány prezentációkészí-tés sok, filmMann Mario és a jellemző, jelentős 20. listakészítés, részletek, varázsló; Bulgakov: századi epikus művet, rövid esszé, értelmezés, verses CDA Mester és részletet (pl. összehasonlítás, k Margaríta; Camus Bulgakov, Camus, megbeszélés, vita, Sziszüphos mítosza; Faulkner, Hemingway, reflektálás Orwell 1984; Hrabal, Hrabal, Kafka, Szolzsenyicin Thomas Mann, alkotásaiból és Orwell, I. B. Singer, kortárs művekből. Szolzsenyicin A választott szerzők alkotásaiból) és jellemző tematikája, kortárs szerzők epikai kérdésfelvetése; és lírai alkotásait; formanyelvi, – ismeri egy szóhasználati kiemelkedő lírikus sajátosságai. portréját, egy-két Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Művek és adaptációik összevetése.

művét (pl. T. S. Eliot); – képes önálló műértelmezések megfogalmazására; lehetőséget kap saját olvasmányélményeine k előadására (műbemutatás / ajánlás).

Lírai alkotások (szemelvények, részletek). Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével (T. S. Eliot). A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mítoszregény, dokumentumirodalom, parabola, egzisztencializmus). neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, Kulcsfogalmak/ montázstechnika, abszurd fogalmak

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a Órakeret 5 óra kortárs drámairodalom néhány törekvése Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A színházi hatásrendszer befogadása. A társadalmi, közösségi és egyéni A tematikai egység konfliktusok hátterének megértése, a morális gondolkodás és ítéletalkotás nevelési-fejlesztési kortárs műveken elemzése során. Annak elfogadása, hogy a művekben céljai megjelenített konfliktusok átélése, megítélése segítséget ad a saját életproblémák felismerésében és megoldásában. A színház és a dráma alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTaneljárások, si pontok eszközö módszerek, k szervezési és munkaformák A 20. századi és/vagy A tanuló tanulói tevékenységek Dráma és drámaa kortárs – megismeri a 20. szervezése tánc: előadáso drámairodalom egyszázadi és/vagy pármunka, színháztörténet k két jellemző kortárs dráma és csoportmunka, , részletei tendenciája színház néhány prezentációkészí-tés színházművész színpadk (pl. az epikus dráma, jellemző tendenciáját; listakészítés, et épek abszurd dráma, – elemez egy-két rövid esszé, értelmezés, PowerPo egzisztencialista jelentős 20. századi összehasonlítás, int dráma, groteszk vagy kortárs alkotást, megbeszélés, vita, bemutató színház, amerikai újításaiknak (vagy a reflektálás drámairodalom hagyomány és újítás köréből). kettősségének) figyelembevételével; Szemelvények, bemutatja részletek drámai dramaturgiájuk művekből, pl. Brecht sajátosságait; Kurázsi mama; – megismer néhány Beckett: Godot-ra álláspontot a művek várva; Dürrenmatt A értelmezéséhez; fizikusok); egy szerző, – lehetőség szerint mű középpontba megtekint egy színházi állítása. előadást/ felvételét, és közös elemzéssel A választott értékelik az adott szerzőkhöz, interpretációt; művekhez kacsolódó – lehetőség szerint fogalmi ismeretek (pl. kidolgoznak egy-egy epikus színház, jelenetet az elemzett elidegenítő művekből; effektusok, song, – alkalmassá válik a tézisdráma, abszurd művek dráma, példázatosság, értelmezéseinek groteszk komédia, kritikus befogadására. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

paradoxon). Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Epikus színház, abszurd dráma. Portré – Radnóti Miklós

Órakeret 6 óra Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (Járkálj csak, halálraítélt!), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, hitvesi költészet, Tétova óda, Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján Nyolcadik ecloga. A Tajtékos ég és a bori notesz Razglednicák). Kulcsfogalmak/

Pedagógiai Kapcsolódáeljárások, si pontok módszerek, szervezési és munkaformák A tanuló tanulói Történelem, – tisztában van tevékenységek társadalmi és Radnóti életművének szervezése állampolgári jellegével; a költő pármunka, ismeretek: helyével, szerepével a csoportmunka, munkaszolgálat, magyar irodalom prezentációkészí-tés munkatábor. történetében; Vergilius listakészítés, rá tett hatásával; rövid esszé, értelmezés,Földrajz: – felismeri jellemző összehasonlítás, emlékhelyek, műfajait, versformáit; megbeszélés, vita, Radnóti – műismereti reflektálás életének, minimuma: Nem sorsának tudhatom, Hetedik helyszínei ecloga és még két műve; – Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica

Taneszközö k

internete s hozzáfér és vagy CDlejátszó verses CD-k térképek, emlékhel yek bemutatá sa PowerPo int bemutata tó

fogalmak


Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Órakeret 15 óra

A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. A tematikai Annak belátása, hogy a magyar irodalom sokféle művészi törekvés egysége. egység nevelésiA lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra fejlesztési céljai jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTaneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Szabó Lőrinc A tanuló tanulói Mozgóképkul- internetes hozzáférés költészetének – tisztában van az tevékenységek túra és verses CD-k, jellege, pl. a Lóci- adott 20. századi szervezése médiaismeret: CD-lejátszó, versek, Az Egy szerzők pármunka, Bódy Gábor: hangoskönyvek álmai; a Semmiért életművének csoportmunka, Psyché. filmrészletek egészen és jellegével; az prezentációkészíversciklusainak alkotók helyével, tés Informatika: (pl. a Tücsökzene) szerepével a listakészítés, adattárak, néhány darabja magyar irodalom rövid esszé, honlapok, alapján. történetében; értelmezés, önálló – műismereti összehasonlítás, tájékozódás pl. Weöres Sándor minimum: Szabó megbeszélés, vita, a Márai-és az költészetének L., Weöres S. (ált. reflektálás Ottliktematikus és isk. is); Szabó kultuszról formai Lőrinc egy-két változatossága ( műve, Weöres Rongyszőnyeg Sándor egy-két alapján); gondolati műve; Pilinszky költészete; János szerepversei, Harmadnapon és stílusutánzatai (pl. még egy műve; a Psyché – választhat: Márai szemelvényei). Sándor egy-két Pilinszky János alkotása; Ottlik világlátásának Géza egyik műve; tükröződése – a szerzők költészetében; kapcsán alkalmassá alkotásmódjának, válik a műveikről poétikai szóló megoldásainak, véleményeknek, motívumainak elemzéseknek az

sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, Négysoros, Harbach 1944, Apokrif stb.). Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján ( Egy polgár vallomásai; ; esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvinkódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet Puszták népe Ottlik Géza: Iskola a határon – sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére (érettségi követelményrendsz er); memoriterek tolmácsolására.

szerepvers, stílusutánzás, négysoros


Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

Órakeret 12 óra

Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és A tematikai műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a egység nevelésikapcsolatos vélemények megosztására. fejlesztési céljai Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg. Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneszközök eljárások, si pontok módszerek, szervezési és munkaformák Illyés Gyula A tanuló tanulói Mozgóképkult internetes hozzáférés lírájának – tisztában van az tevékenységek úra és vagy CD-lejátszó, sajátosságai az adott 20. századi szervezése médiaismeret: verses CD-k, Egy mondat a szerzők pármunka, Örkény filmrészletek zsarnokságról és életművének csoportmunka, műveinek más műve alapján jellegével; az prezentációkészí- filmes (pl. Bartók, alkotók helyével, tés adaptációi. Koszorú); az szerepével a listakészítés, irodalmi magyar irodalom rövid esszé, Informatika: szociográfia történetében; értelmezés, internetes műfaja, l. Puszták – műismereti összehasonlítás, közlés, népe minimuma: Illyés megbeszélés, vita, adattárak – ( részletek). Gyula egy műve; reflektálás önálló Németh László – továbbá tájékozódás egy regénye (pl. választhat: Németh Iszony) vagy egy László egy műve; drámája Örkény István (Villámfénynél) néhány műve; Nagy László egyNagy László két műve; költői világa, esszérészlet Illyés alkotásmódja (pl. Gyula, Németh népiesség, László műveiből; hosszúénekek, – a szerzők montázstechnika, kapcsán képrendszer, alkalmassá válik a portrévers, műveikről szóló képvers) egy-két véleményeknek, műve alapján ( Ki elemzéseknek az viszi át a értelmezésére; egy-

szerelmet; József Attila!; Menyegző). Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és / vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

egy szóbeli témakör kifejtésére (érettségi követelményrendsz er); memoriterek tolmácsolására.

Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella.

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás Órakeret 9 óra – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, látásmódok). Előzetes tudás További feltételek Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és A tematikai műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a egység nevelésikapcsolatos vélemények megosztására. A magyar irodalom sokféleségének, fejlesztési céljai határokon átnyúló egységének megbecsülése. Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTaneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Választás alapján A tanuló tanulói Informatika: filmművek, – tisztában van a tevékenységek internetes feldolgozások szemelvények 20. választott 20. szervezése közlés, részletei századi: századi szerzők pármunka, irodalmi verses CD-k, – szépprózai életművének csoportmunka, adattárak és internetes alkotásokból, pl. jellegével; az prezentációkészíhonlapok. kapcsolat vagy Gion Nándor, alkotók helyével, tés CD-lejátszó Mészöly Miklós, szerepével a magyar listakészítés, Nyirő József (pl. Úz irodalom rövid esszé, Bence, Kopjafák), történetében; értelmezés, Szabó Magda (pl. – megismeri a összehasonlítás, Abigél), Sánta század irodalmának megbeszélés, vita, Ferenc (pl. Sokan néhány törekvését, reflektálás voltunk), Sütő sajátosságát András műveiből; (nemzeti - lírikusok konzervatív munkásságából, pl. irodalom, népi írók Áprily Lajos, Dsida mozgalma, határon Jenő, Nemes Nagy túli magyar és Ágnes, Orbán Ottó, emigráns irodalom); Sinka István, – választhat Szilágyi Domokos műelemzést / egy-két műve; műajánlást egyéni – értekező prózai olvasmányélményei művekből, alapján; esszékből, pl. – a szerzők kapcsán Nemes Nagy alkalmassá válik a Ágnes, Szerb Antal műveikről szóló és mások műveiből, véleményeknek, például Szabó elemzéseknek az Dezső Adyról írt értelmezésére; egyTematikai egység/ Fejlesztési cél

esszéiből. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás: a nemzeti konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma, a határon túli és emigráns irodalom. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú síp”.


Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható Órakeret 11 óra szerzők, művek) A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és A tematikai egység műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a nevelési-fejlesztési kapcsolatos vélemények megosztására. céljai Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ megértését és megítélését. Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének feldolgozása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTaneljárások, si pontok eszközö módszerek, k szervezési és munkaformák Szemelvények a A tanuló kortárs szépprózai – tisztában van a tanulói tevékenységek Mozgóképkult internete alkotásokból, lírai kortárs irodalomból szervezése úra és s művekből, választott szerzők pármunka, médiaismeret: hozzáfér esszéirodalomból. életművének csoportmunka, az elektronikus és A kortárs dráma és jellegével; az alkotók prezentációkészí-tés tömegkommun színház világa (egy helyével, szerepével; listakészítés, ikáció és az drámák választott mű – megismeri a kortárs rövid esszé, értelmezés, irodalom filmelemzése). irodalom néhány összehasonlítás, kölcsönhatásá feldolgo Irodalmi díjak és törekvését, megbeszélés, vita, nak új zásai díjazottak (a Nobelsajátosságát, a reflektálás jelenségei. részletek díjas: Kertész Imre posztmodern, digitális , Sorstalanság című irodalom, Informatika: a kritikai regénye). hangoskönyv digitális közlés folyóirat Kortárs irodalmi élet. fogalmát; példái. ok, A választott – választhat internete szerzőkhöz, műelemzést s művekhez kacsolódó /műajánlást egyéni irodalmi fogalmi ismeretek. olvasmányélményei lapok, Tájékozódás az alapján; blogok irodalmi és könyvtári – értelmez egy kortárs adatbázisok, blogok, drámai alkotást kritikai folyóiratok (lehetőleg megtekinti irodalmi között. színházban díjak /felvételről); Önálló – információkat szerez olvasmányválasztás a kortárs irodalmi szempontjai, életről indoklása, értékelése, (könyvünnepek,

mások szempontjainak értelmezése.


sikerkönyvek); irodalmi díjakról (pl. Kertész Imre Nobeldíjas Sorstalanság című regényéről); – a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés


Regionális kultúra

Órakeret 2 óra

A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori értékeivel, a A tematikai regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nemzeti identitás. egység nevelésiEligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a tájegység/település/kerület/iskola stb. fejlesztési céljai kulturális, irodalmi hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTaneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák A régió, tájegység, A tanuló tanulói Vizuális intenetes település, kerület, – tisztában van a tevékenységek kultúra; hon és hozzáférés iskola kulturális, tájegység / település szervezése népismeret; ismertető-füzetek irodalmi, múltbeli / kerület / iskola stb. pármunka, földrajz; szórólapok, és jelen kulturális, irodalmi csoportmunka, történelem, kiadványok hagyományai (pl. hagyományaival, prezentációkészítársadalmi és emlékhelyekrőlm kisebbségi tés állampolgári úzeumokról, irodalom, folklór, – ismer irodalmi listakészítés, ismeretek: ismertetőfilmek, múzeum, színház emlékhelyeket; rövid esszé, régió, színházi stb.); a tematika kapcsán értelmezés, tájegység, ismertetők, az ide kötődő, alkalmassá válik összehasonlítás, történelmi helyi irodalmi ehhez kapcsolódó egy szóbeli témakör megbeszélés, vita, emlékezet, lapok, szerző(k) irodalmi kifejtésére reflektálás hagyomány. folyóiratok műve(i). (érettségi Irodalmi követelményrendsze emlékhelyek r). (szülőház, emlékszoba, kiállítás, múzeum, temető, színház stb.). A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodalom Kulcsfogalmak/ „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet fogalmak Ismétlés,

összefoglalás,

számonkérés,

értékelés

–

Órakeret:

31óra

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló felismeri és értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, informatikai alapú szövegeket. Az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Követelmény a szövegelemzési, szövegértelmezési jártasság a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. A tanuló rendszeresen használja a könyvtárat, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Képes olvasható, rendezett írásra. Szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, tudatos, kifejező szövegmondással. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes a felismert jelenségek értelmezésére, következtetések megfogalmazására. Tájékozott az évfolyamon olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes definíció, magyarázat, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására.

Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a 20. század magyar és világirodalmából, továbbá a kortárs irodalomból. Írásban és szóban egyaránt bizonyítani tudja alkotói pályaképek ismeretét, az alkotói pálya jelentős tényeinek, a művek tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Felismeri különböző alkotók hatását az irodalmi hagyományban, ezzel összefüggésben képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Recommend Documents