MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése. A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos célja, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A demokráciára nevelésben és a nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak a magyar irodalom jelentős, nemzeti sorskérdéseket végiggondoló alkotásai. A magyar irodalmi kánon néhány alapművének megismerésével a tanuló a közös kultúrkincs részesévé válhat, és ezáltal is növekedhet benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintsék követendőnek. Fontos szerepet kap a magyar nyelv és irodalom kerettantervben a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A testi-lelki egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű, ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő, változó rendszernek az élményalapú megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve válik lehetővé néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése. A múlt és a jelen, a tanuló kisvilága és a nagyvilág irodalmi témái mellett jelen vannak a tantervben, illetve az iskola irodalomtanítási gyakorlatában a kortárs világ, a jelenkori élet, a mindannyiunkat körülvevő társadalom emberi problémáit feltáró művek is. Ezek révén a tanterv hangsúlyozott üzenetként fogalmazza meg, aminek mind nyilvánvalóbbá kell válnia a tanulók számára is: az irodalom nem statikus és a múltból itt maradt létező, hanem élő és organikus valóság. A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon.
5–6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. Az 5−6. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tudnak ismerni, ez a szakasz már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek, amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János vitéz és a Toldi, a mesék és a mondák, az első közösen megismert terjedelmesebb regények kapcsán ez a kerettantervi rész a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek megfelelően. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 5−6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 5−6. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. Az évfolyamok tematikai egységei elsősorban fejlesztési célok és követelmények; sorrendjük változtatható és koherens rendszerbe építhető (különösen a lírai alkotások egységeinek esetében), pl. tisztán műfaji vagy tematikus felépítésű tananyagba. Az irodalom történetiségének bevezetése még kerülendő. A korosztály olvasási, szövegértési készségszintje nem teszi sem szükségessé, sem lehetővé a régi magyar irodalmi szövegek elemzését. A két évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük.
5. évfolyam Heti óraszám nyelvtan irodalom 2 2
Éves óraszám nyelvtan 72
irodalom 72
Magyar nyelv Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Tematikai egység/ Fejlesztési cél
9 óra 9 óra 10 óra 12 óra 17 óra 15 óra
Órakeret 9 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő Előzetes tudás követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a A tematikai egység kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező nevelési-fejlesztési kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A kiejtés, céljai a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid Vizuális kultúra: összefoglaló reprodukálása. vizuális kommunikáció. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Természetismeret: Az Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A ember értelmi közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, képességének, érzelmi hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. intelligenciájának Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben alapvonásai; , az történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. érzékszervek szerepe. Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja Erkölcstan: önismeret, a különbözőségeinek megfigyelése, kommunikációs (illem) szabályok személyes kapcsolatok, (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) a beszélgetés között. jelentősége. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei fogalmak eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet). Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés
Órakeret 9 óra A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és Előzetes tudás megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó A tematikai egység szövegeken. nevelési-fejlesztési Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez céljai tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos Természetismeret: olvasása. szövegértés, a Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése feladatok szövegének különböző témájú és típusú nyomtatott szövegeken. Az ismert értelmezése. szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás Vizuális kultúra: aktiválása stb.) alkalmazása. szöveg és kép Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók összefüggései. használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat,), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Üzenet, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Írás, fogalmazás
Órakeret 10 óra
A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, Előzetes tudás konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés A tematikai egység módjainak fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív céljai szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az Idegen nyelvek: esztétikus, olvasható kézírásra. udvariassági Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. formulák, egyszerű Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az üzenetek írott mű elkészítéséhez. megfogalmazása a A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a tanult idegen nyelven. vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Történelem, Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: társadalmi és mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél. állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi eseményekről, hősökről. Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés. Vizuális kultúra: a szöveg képe. Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, levél, fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Helyesírás
Órakeret 12 óra
A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár Előzetes tudás használata tanári segítséggel. A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A tematikai egység A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a nevelési-fejlesztési helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) céljai önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Idegen nyelvek; Vizuális kultúra; Természetismeret; a tantárgyra jellemző fogalmak, tulajdonnevek, földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása.
Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 15 óra A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. A rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott Előzetes tudás szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. A tematikai egység Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat nevelési-fejlesztési többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. céljai Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Idegen nyelvek: a Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és tanult idegen nyelv hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. szókincse, néhány Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, állandósult szerkezetének, használati körének megfigyelése. szókapcsolata. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása. Kulcsfogalmak/ Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokonés ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult fogalmak szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora. A szavak szerkezete és jelentése
Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2 óra A nyelv szerkezete
Órakeret 12 óra
A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk.
Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének A tematikai egység részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. nevelési-fejlesztési (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) céljai A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő Idegen nyelvek: a tanult megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének idegen nyelv részletesebb vizsgálata. hangállománya, A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a hangtani, szótani képzési módok megfigyelése. szerkezete. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: Természetismeret: az – magánhangzók, mássalhangzók; ember hangképző – magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; szervei. – mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól. Kulcsfogalmak/ Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés; fogalmak 3 óra Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
Tanulói tevékenységek
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Helyesejtési gyakorlatok: Tanári magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, szituációs légzőgyakorlatok, magánjátékok szervezése a beszéd, a testbeszéd alkalmazására, hangzókkal, a mássalhangzókkal megértésére. és a hangkapcsolatokkal kapcsolatos kiejtési gyakorlatok, időtartam-gyakorlatok, nyelvtörők.
A fejlesztés várt A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően
eredményei az 5. megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi évfolyam végén jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.
Irodalom Mesék Petőfi Sándor: János vitéz Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány Táj, szülőföld A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei - bevezetés Szövegalkotás Év eleji és év végi ismétlés Tematikai egység/ Fejlesztési cél
10 óra 20 óra 11 óra 10 óra 6 óra 5 óra 5 óra 5 óra
Órakeret 10 óra Népmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji változatai. Előzetes tudás Mesehősök, meseformulák. Meseírók, mesegyűjtők (magyar és világirodalmi, valamint kortárs példákkal). Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák,erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében. Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb A tematikai egység mesék megismerése, a műfaji változatok tudatosítása. A befogadói nevelési-fejlesztési képességek fejlesztése: a valóság és fikció különbségének belátása, céljai mesék verses és prózai formáinak tudatosítása. A fogalmi gondolkodás fejlesztése a mesékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök bemutatása; művek, részletek előadása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Mesék. Történelem, Nép- és műmesék. Hazai társadalmi és − ismert műfajú művek nemzetiségek és más népek állampolgári olvasásával, értelmezésével meséi. ismeretek: illeszkedik az új nevelésiVerses és prózai formájú mesék. történetekben a valós oktatási szakasz Meseregény(ek), meseregényirodalmi/képességfejlesztési és a fiktív elemek megkülönböztetése. részletek. folyamatába (átismétel, Példák különféle műfaji felidéz); változatokra (pl. tündér− megismer műveket a magyar varázsmese, valódi mese, népmesék, műmesék, hazai hősmese, csalimese, láncmese, nemzetiségek és más népek hazugságmese, tréfás mese). meséi köréből; − tudatosítja a mese különféle Állatmesék verses és prózai műfaji változatainak, illetve formában (egy téma több egy-egy mű variánsainak variánsa, pl. Aiszóposz, létezését, a népmese és a Phaedrus, La Fontaine klasszikus műmese fogalmát; történetei és új átdolgozások). − tudatosítja a valóság és mese Mesék
(fikció) különbségét; egy-egy feldolgozás verses és prózai formáját; − alkalmazni tudja a műfajjal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat; − képes cselekményismertetésre, hősbemutatásra; − megtanul és előad művet/műrészletet. Kulcsfogalmak/ Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza. fogalmak Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, kreatív írások.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Petőfi Sándor: János vitéz
Órakeret 17 óra
Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés. Előzetes tudás Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Nemzeti dal). A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Megismeri, megérti és képes jellemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi A tematikai egység nevelési- sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége fejlesztési céljai különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, magatartásformák megítélésére, azonosulásra erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság); memoriterek előadására. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A János vitéz cselekménye, A tanuló Erkölcstan: társas szerkezete. kapcsolatok, segítő − ismeri az epikai műnem A mű mesei elemei jellegét (tér, idő, cselekmény, kapcsolatok, felnőtté (cselekmény, hősök) – népies válás, beavatás. szereplő, elbeszélő); elbeszélő költemény/verses − elemzi és minősíti ezeket a mese. viszonyokat, szempontokat a Ének-zene: ritmusérzék fejlesztése, ritmizálás. János vitéz részletes Kukorica Jancsi útja, tettei, feldolgozása során; választásai (értelmezés, Vizuális kultúra; − jellemzi a mű szereplőit; jellemzés). mozgóképkultúra és − megismeri a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. verses médiaismeret: A megjelenítés eszközei (az illusztrációk, a János epika; elbeszélő költemény); egységenkénti feldolgozás során − megkezdi az ismerkedést a vitéz rajzfilmen, hangoskönyvben. néhány poétikai eszköz poétikai eszközökkel – a megismerése: képek, pl. szóképek, alakzatok hasonlat, megszemélyesítés, felismerése, megnevezése ettől metafora; alakzatok, pl. ellentét,
párhuzam, felsorolás, megszólítás, felkiáltás, kérdés).
kezdve folyamatos feladat; − felismeri a versritmust; − képes önálló szövegalkotási Verselési elemzések, ritmizálási feladatok megoldására gyakorlatok. (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.); − képes saját véleményének megfogalmazására; − alkalmas memoriterek előadására (szövegrészletek a műből). Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, Kulcsfogalmak/ ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es fogalmak sorfajta, páros rím. Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, levél, érvelő szöveg, kreatív írások. 3 óra
Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi Órakeret kapcsolatok 10 óra Olvasmányélmények; családról, anya-gyerek kapcsolatról szóló lírai Előzetes tudás alkotások, mesék, elbeszélések. A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, A tematikai egység ideértve a témák változatait is. Archetipikus helyzetek felfedezése nevelési-fejlesztési bibliai, mitológiai történetekkel. Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek céljai tettei, érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és írásbeli közlésekben. Felkészítés Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására, szöveghű tolmácsolására. Ismeretek Családi, baráti kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben. A mitológiai és bibliai történetektől (pl. Daidalosz és Ikarosz, Gilgames és Enkidu; Jákob és Ézsau) a kortárs irodalomig, magyar és világirodalmi szemelvényekkel. Kisepikai (pl. Kosztolányi, Karinthy művei) és nagyepikai (teljes művek és részletek, pl.
Követelmények
Kapcsolódási pontok
A tanuló − az irodalmi művek segítségével is megfigyeli az emberi kapcsolatok sokféleségét, a téma irodalmi megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül; − felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel; − felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ó- és újszövetségi történetek; ókori görög istenek, hősök. Ének-zene; vizuális kultúra: mitológiai és biblikus témák a zenében, a képzőművészetben. Erkölcstan: család,
Mark Twain, Jules Verne, J. K. Rowling, E. Kästner), valamint lírai alkotásokban.
témákat, formákat; barátság. − részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (pl. tér- és Arany János: Családi kör – időviszonyok, cselekmény, versértelmezés. szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet); A választott művekhez − választhatja klasszikus és kapcsolódó fogalmi ismeretek. népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása); − gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; − képes Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására (memoriter is); − képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény. Kulcsfogalmak/ Szövegalkotási feladatok különféle műfajokban: elbeszélés, leírás, kreatív fogalmak írások. Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány
1 óra
Órakeret 10 óra Korábban olvasott gyermekregények, meseregények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, Előzetes tudás szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. A gyermekkori konfliktusok átélése, azonosulás a vállalható erkölcsi értékekkel. Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás A tematikai egység támogatása, felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú nevelési-fejlesztési megközelítésére. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség továbbfejlesztése feladatok megoldásával, pl. jellemzés, levél, céljai elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Dramatikus játék előadása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - A tanuló Erkölcstan: jó és rossz, sok szempontú megközelítés. bűn és erény, a − megismerkedik a házi
Tér- és időviszonyok olvasmányok megközelítési lelkiismeret. (cselekményidő/külső, történelmi szempontjaival, idő), cselekmény, szerkezet, lehetőségeivel; szereplők/jellemek, kapcsolatok, − előzetesen felkészül a mű sok konfliktusok. Elbeszélői szempontú megközelítésére nézőpont. (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés A mű fontos témái (pl. barátság, stb.); közösség, önfeláldozás, − képes szövegalkotási gyerekek-felnőttek, hűségfeladatok megoldására árulás). (szóban/írásban), pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás; − képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra. Kulcsfogalmak/ Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont. fogalmak Órakeret Tematikai egység/ Táj, szülőföld Fejlesztési cél 5 óra Lírai alkotások és a kapcsolódó fogalmak. Előzetes tudás A tájhoz, a szülőföldhöz való kötődés érzelmi igényének alakítása. A tematikai egység Annak tudatosítása, hogy vannak gyakori témák, motívumok az nevelési-fejlesztési irodalomban; ezzel párhuzamosan annak megértetése, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötődik. Olvasói tapasztalatok céljai megidézésével szövegek műfaji különbségének érzékeltetése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Petőfi Sándor: Az Alföld (és más A tanuló Természetismeret: az műve, pl. Szülőföldemen, Úti olvasott művek − tudatosítja, hogy vannak levelek). gyakori témák, motívumok az topológiája. irodalomban; Epikai művek (részletek) és lírai − megismeri, hogy a tematika Hon és népismeret: alkotások magyar tájakról, hazai táj; az én nem műnemhez, műfajhoz városokról (pl. Ady, Kosztolányi, városom, falum. kötődik; Szabó Lőrinc és mások művei), Informatika: − érzékeli a szövegek műfaji illetve vallomások a szülőföldről. tájékozódás, különbségét (mese – A választott tárgyhoz kapcsolódó információgyűjtés dokumentum; lírai mű – fogalmi ismeretek. tájakról, városokról. elbeszélés); − megfigyeli a jellegzetes magyar tájak, városok megjelenítésének formáit; − megismeri egy-egy jelentős alkotónak a szülőföldjéhez, a magyar tájhoz való viszonyulását (ez is fejleszti, alakítja a kötődés igényét;
− azonosítja a művekben megjelenített témát, motívumot, gondolatot, érzelmet, hangulatot; − Petőfi Sándor: Az Alföld (elemzés és memoriter is). Kulcsfogalmak/ Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum. Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, levél. fogalmak
Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
1 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei Órakeret bevezetés 5 óra Tájékozottság a lakóhely, az iskola környezetének néhány kulturális Előzetes tudás sajátosságáról. A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. Valamely kulturális, irodalmi, népi hagyomány, továbbá A tematikai egység jelen, kortárs kulturális tény megismerése a lakóhely nevelési-fejlesztési (tájegység/település/kerület) vagy az iskolája vonatkozásában. Önálló céljai és/vagy csoportos gyűjtőmunka támogatása (internethasználattal is), felkészítés prezentáció bemutatására/értelmezésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A régió, lakóhely kultúrája, A tanuló Hon és népismeret: emlékhelyei/az iskola névadója. − megismer valamely hazai táj, helytörténet, helyi hagyományok; az kulturális, irodalmi, népi A választott tárgyhoz kapcsolódó én városom, falum; hagyományt lakóhelye fogalmi ismeretek. (tájegység/település/kerület) hazai nemzetiségek vagy iskolája vonatkozásában kultúrája és (pl. felkeresnek egy irodalmi hagyományai. emlékhelyet, emléktáblát, Vizuális kultúra: szobrot); folklór, − ismerkedik jelenének képzőművészet, hagyományaival (pl. tárgykultúra, építészet nemzetiségi irodalom, folklór, a településen, a múzeum, színház), az ide régióban. kötődő/kapcsolódó szerző legalább egy irodalmi művével; − gyűjtőmunkája eredményeképpen (internethasználattal is) az anyagból valamely prezentációt készít. Kulcsfogalmak/ Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Szövegalkotás
Órakeret 5 óra
A Szövegalkotás témakörhöz tartozó ismeretek és fogalmak feldolgozása a Mesék, a János vitéz, valamint a Táj, szülőföld, Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok témakörökön belül történik. Elbeszélés, leírás, levél; mindennapi tájékoztató szövegek. Annak belátása, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülésnek és mások A tematikai egység tiszteletének kifejezője. A szövegalkotás készségszintjének folyamatos nevelési-fejlesztési fejlesztése, önkorrekció, hibajavítás. Az olvasott irodalmi művekhez céljai: (is) kapcsolódóan az elbeszélés, a leírás, a jellemzés közlésformáinak gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Irodalmi művekhez kapcsolódó A tanuló képes Történelem, társadalmi szövegalkotási feladatok és állampolgári − szövegalkotási készítése, különféle műfajokban készségszintjének folyamatos ismeretek; (elbeszélés, leírás, levél, Természetismeret; fejlesztésére, hibáinak jellemzés, kreatív írások). Vizuális kultúra; javítására; Matematika:narratív − az elbeszélés, leírás, szövegek, leírások jellemzés közlésformáinak alkotása. gyakorlására; − rövid érvelő szövegek készítésére; − néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére (meghívó, email stb.). Kulcsfogalmak/ Elbeszélés, leírás, levél fogalmak Órakeret Év eleji és év végi ismétlés 5 óra Előzetes tudás
Tanulói tevékenységek Különböző előadásmódok megfigyelése, az alkotások hatásának szóbeli és írásbeli megfogalmazása, szerepjáték; szómagyarázat; kulcsszók keresése; széljegyzetek készítése; válaszadás szövegfeldolgozó kérdésekre; szövegkiegészítés; véleménynyilvánítás a szöveg alapján, memoriter előadása.
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Kreatív jóslás, előadás-változatok összehasonlítása, vázlat felhasználása, kulcsszó keresése, téma azonosítása), gyakorlása, megbeszélés, verbális értékelés.
A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni A fejlesztés várt címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a eredményei az népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a évfolyam végén mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel
tud sorolni három-négy művet Petőfitől El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, A Pál utcai fiúk,), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, megszemélyesítés, dal, rím, ritmus, mítosz. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.
6. évfolyam Heti óraszám nyelvtan irodalom 2 2
nyelvtan 72
Éves óraszám irodalom 72
Magyar nyelv Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete
9 óra 13 óra 12 óra 10 óra 5 óra 23 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 9 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő Előzetes tudás követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás fejlesztése: pl. A tematikai egység beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. nevelési-fejlesztési Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező céljai kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal. Vizuális kultúra: Különböző hallott szövegek, információk megértésének, rövid vizuális kommunikáció. összefoglaló reprodukálásának gyakorlása. Természetismeret: Az A különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel ember értelmi fejlesztése. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs képességének, érzelmi célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, intelligenciájának tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazásának alapvonásai; , az
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
gyakorlása. érzékszervek szerepe. Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, Erkölcstan: önismeret, a idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek személyes kapcsolatok, létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal. a beszélgetés Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben jelentősége. történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei fogalmak eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet). Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 13 óra A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és Előzetes tudás megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a A tematikai egység megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. nevelési-fejlesztési A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. céljai A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Olvasási, szövegértési stratégiák gyakorlása és bővítése különböző Matematika; témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert Természetismeret: szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás szövegértés, a aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése feladatok szövegének értelmezése. (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, Informatika: AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben Adatkezelés, (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. adatfeldolgozás, A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének információmegjeleníté követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika s; internetes források felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. adatainak Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott megkeresése, szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, csoportosítása. Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései. Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak
Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 12 óra A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. Előzetes tudás A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. A tematikai egység Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív nevelési-fejlesztési szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások céljai megismertetése, alkalmazásának segítése. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az udvariassági esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. formulák, egyszerű üzenetek Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. megfogalmazása a A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a tanult idegen nyelven. vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Történelem, társadalmi és Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek állampolgári megfigyelése. ismeretek: narratív Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs szövegek, történetmondás használata. történelmi Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: eseményekről, hősökről. elbeszélés, leírás, jellemzés, levél. Természetismeret: anyaggyűjtés, Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment. vázlatkészítés. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten Vizuális kultúra: a szöveg képe. túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok; rajzosszöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.
Írás, fogalmazás
Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár Előzetes tudás használata. A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási A tematikai egység szabályok, normák megismertetése. nevelési-fejlesztési A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a céljai helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. Történelem, társadalmi A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az és állampolgári írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll ismeretek; Idegen és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok nyelvek; segédeszközök használatával. Vizuális kultúra; Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes Természetismeret; helyesírásra. Informatika: a tantárgyra jellemző fogalmak, tulajdonnevek, földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása. Kulcsfogalmak/ helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Helyesírás
Órakeret 3 óra A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő Előzetes tudás alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. A tematikai egység Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat nevelési-fejlesztési többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. céljai A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése.
A szavak szerkezete és jelentése
Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Az ige és főnév szemantikája. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása.
Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szókincse, néhány állandósult szókapcsolata. Kulcsfogalmak/ Szótő, toldalék, képző, jel, rag; beszélt nyelvi metafora. fogalmak
Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
2 óra Órakeret 19 óra
A nyelv szerkezete
A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben. A tematikai egység A szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. nevelési-fejlesztési Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb hangállománya, csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok hangtani, szótani szerkezete. jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése. Természetismeret: az Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az ember hangképző szervei. irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása. A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével. Kulcsfogalmak/ alapszófaj (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév). fogalmak Előzetes tudás
Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tanulói tevékenységek
4 óra Pedagógiai eljárások, szervezési formák
módszerek,
munka-
és
Szövegfonetikai gyakorlatok (a Tanári magyarázat, szemléltetés, a különböző hangerő, a hangszín, a megfigyelési, tanulási, önkifejezési helyzetek hangmagasság változtatása, modellezése. hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok); hangos olvasás; felolvasás; beszédértés, folyamatos beszéd, nyelvhelyességi gyakorlatok.
A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat A fejlesztés várt alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és eredményei az ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és évfolyam végén korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.
Irodalom
Ballada Monda, rege Arany János: Toldi Érzelmek, hangulatok, gondolatok Próbatételek, kalandok, hősök Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány Szövegalkotás
7 óra 6 óra 18 óra 10 óra 16 óra 10 óra 5 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Ballada
Órakeret 6 óra
Verses kisepikai alkotások; a népköltészet és műköltészet megkülönböztetése. Hangsúlyos verselés; rím. A ballada műfaji jellemzőinek, sajátos szerkesztés- és előadásmódjának megismerése; magatartásformák, erkölcsi értékek elemzése. A tematikai egység Memoriterek kifejező tolmácsolása, különböző előadásmódok nevelési-fejlesztési megvitatása. Arany János: A walesi bárdok című balladájának értelmezése, a felvetett céljai szempontok befogadásával, megértésével (szerkezet, műfaji jellemzők, magatartásformák). Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Erkölcstan: bűn, Egy népballada értelmezése és erény, lelkiismeret. előadása (pl. Kőmíves Kelemen − megismeri a ballada műfaji vagy Kádár Kata). jellemzőit, sajátos A műfaji sajátosságok Ének-zene: népdal, szerkesztés- és megfigyelése, elemzése népballada. előadásmódját; (szaggatottság, kihagyás, − tudja, hogy a népköltészeti elhallgatás stb.). alkotások többféle változatban létezhetnek; Arany János: A walesi bárdok – − elő tud adni egy népballadát egy műballada értelmezése és (memoriter); előadása. − értelmezi Arany János A Egyszólamú, egyenes vonalú walesi bárdok című balladáját (lineáris) szerkezet. (memoriter); Műfaji sajátosságok (pl. − műismereti minimuma: egy kihagyásosság) és művészi népballada és egy Aranymegoldások (pl. ismétlés, ballada. fokozás, szórendcsere/inverzió, versforma, zeneiség). Magatartásformák; bűn és Előzetes tudás
bűnhődés, lélektaniság. Kulcsfogalmak/ Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
1 óra
Tematikai egység/ Órakeret Monda, rege Fejlesztési cél 5 óra Mondák, legendák. Mitológiai történetek. Előzetes tudás Annak belátása, hogy a múlt megismerése segíti a jelenben való eligazodást, önmagunk megismerését. Olvasmányélmények célirányos felidézése, következtetések megfogalmazása, korábbi és új szövegek A tematikai egység megismerése alapján mondatípusok rendszerezése. A képzelet, a nevelési-fejlesztési kreativitás, az íráskészség fejlesztése. A kritikai gondolkodás céljai fejlesztése: a történeti forrás és a mondafeldolgozás különbségének beláttatása. Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Magyar mondák, pl. őstörténeti A tanuló Történelem, társadalmi mondák/eredetmondák, történeti − a már korábbról ismert művek és állampolgári mondák, helyi mondák (pl. A olvasásával felidézi a műfaji ismeretek: forrástípusok, fehér ló mondája; vármondák, sajátosságokat; Lehel, Zotmund mondája). forráselemzés; − felidéz népköltészeti történetek és műfajokat; Arany János: Rege a magyarázatok a − megismer, rendszerez csodaszarvasról – műértelmezés. magyarság mondatípusokat; vándorlásáról és a A csodaszarvas-monda − kreatív írásokat készít (pl. feldolgozása(i) és a történeti honfoglalásról. helyi monda, források. keletkezéstörténet); Ének-zene: népdalok − képes Arany János Rege a felidézése. csodaszarvasról című művének elemző Vizuális kultúra: bemutatására (részletek, honfoglaláskori memoriter is), a mondai művészet. anyag és a művészi feldolgozás összevetésére. Kulcsfogalmak/ Monda, rege, eredetmonda, felező 8-as ritmus. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
1 óra
Tematikai egység/ Órakeret Arany János: Toldi Fejlesztési cél 16 óra Elbeszélő költemény, felező 12-es forma; Petőfi Sándor: János vitéz. Előzetes tudás
Magatartásformák (indulat, hirtelen harag) elutasítása, erkölcsi értékek (szeretet, helytállás) vállalása. A szövegközeli olvasás, a A tematikai egység szövegértelmező, műértelmező képesség fejlesztése (tér- és nevelési-fejlesztési időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; magatartások céljai értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs, az esztétikai és erkölcsi érzék, az ítélőképesség fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A Toldi cselekménye, szerkezete. A tanuló Erkölcstan: bűn és Toldi Miklós helyzete, tettei, erény, lelkiismeret, − felismeri az elbeszélő magatartása (értelmezés, megtisztulás. költemény műfaját; jellemzés); kapcsolatai, − elemzi a tér- és konfliktusai (elemzés). Ének-zene: ritmizálási időviszonyokat; ismeri a gyakorlatok. Arany lélekábrázolása (családi cselekményt; jellemzi a kapcsolatok; bűn és szereplőket és minősíti megtisztulás). kapcsolataikat a Toldi részletes feldolgozása során; A megjelenítés eszközei (az − alkalmazza a kapcsolódó egységenkénti feldolgozás során elméleti fogalmakat (pl. a poétikai eszközök elemzése: verses epika; elbeszélő képek, pl. hasonlat, költemény); megszemélyesítés, metafora; − felismeri a poétikai alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, eszközöket (szóképek, túlzás, felsorolás, részletezés, alakzatok), a versritmust; szótőismétlés). − képes önálló szövegalkotási Verselési elemzések, ritmizálási feladatok megoldására gyakorlatok. (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.); − képes saját véleményének megfogalmazására; − tud memoritereket előadni (szövegrészletek a műből). Kulcsfogalmak/ Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező 12-es, sormetszet. fogalmak
Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél
2 óra
Órakeret 10 óra Lírai alkotások jellemzői; költői nyelv, képek, alakzatok, zeneiség. Ismeretek József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Előzetes tudás Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor egy-egy alkotásáról (memoriterek is). Annak belátása, hogy az irodalmi művek olvasása gazdagítja érzelmi A tematikai egység életünket. A befogadási képességek növelése különböző kifejezésmódú nevelési-fejlesztési szövegek olvasásával, feldolgozásával. Jellemző motívumok, témák azonosítása. Képesség az epikai és lírai műnem megkülönböztetésére céljai (az ábrázolás irányultsága alapján).
Érzelmek, hangulatok, gondolatok
Ismeretek Témák, motívumok lírai alkotásokban (pl. természet, évszakok, napszakok, szerelem). A lírai műnem sokszínűsége: változatos szerkezeti megoldások, képiség, zeneiség, hangnemek – eltérő alkotói magatartások.
Követelmények
A tanuló − megkülönbözteti az epikai és lírai műnemet (az ábrázolás irányultsága alapján); − felismeri a lírai műnemnek a líra alanyára vonatkoztatottságát (bármely líratípusban, pl. gondolatvagy hangulatlíra); Szemelvények a magyar − bővíti ismereteit a irodalom különféle műfajú kifejezésmódokról; alkotásaiból, pl. Csokonai Vitéz − felismer jellemző témákat, Mihály, József Attila, Petőfi motívumokat (pl. természet, Sándor, Radnóti Miklós, Szabó évszakok, napszakok); Lőrinc, Weöres Sándor műveiből − felismeri a művészi – értelmezések, poétikai és stíluseszközöket és elemzi verstani gyakorlatok. azok hatását.
Kapcsolódási pontok Ének-zene: megzenésített versek.
A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet. fogalmak Tematikai egység/ Próbatételek, kalandok, hősök Órakeret Fejlesztési cél 15 óra Hősies magatartásformák a korábbi olvasmányélményekben. Előzetes tudás A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, formák felismerése, a tematika sok A tematikai egység szempontú megközelítése (pl. jellemformálás, archetipikus helyzetek). nevelési-fejlesztési Felkészítés a téma megjelenésének változatosságára; különböző korszakban írott, eltérő műfajú művek befogadására. A befogadói céljai tapasztalatok, a szókincs, a poétikai ismeretek bővítése a Lúdas Matyi feldolgozása révén. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A hősies magatartás néhány A tanuló Történelem, társadalmi példája, változata; a próbatételek, − megismer az irodalmi művek és állampolgári kalandok szerepe. segítségével néhány példát a ismeretek: hősök, történetek, legendák hősies magatartásra; A görög mitológiától és a elemzése. − megfigyeli, hogy a Bibliától (pl. Héraklész, próbatételek, kalandok Odüsszeusz; Dávid és Góliát, Vizuális kultúra: miként formálják a Sámson) a klasszikus és a kortárs hősök, próbatételek, személyiséget, jellemet; ifjúsági irodalomig (kis- és kalandok − a „próbatétel, kaland, nagyepikai művek, műrészletek; hősiesség” tematika alapján is képzőművészeti verses és prózai formák). megjelenítése. felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – témákat, formákat; felismeri Erkölcstan: a műértelmezés. próbatétel, kaland, az emberi kapcsolatok Szerkezet (a négy levonás hősiesség lehetséges
összefüggései. sokféleségét és a téma megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül; − felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel; − részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb. elemzésében); − választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása); − gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; − képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének elemző bemutatására, esetleg egyik levonásának dialogikus megjelenítésére; − képes vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. Kulcsfogalmak/ Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter. fogalmak
kapcsolódása; ismétlés és fokozás); a konfliktusok jellege; népiesség és időmértékes forma.
Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány
1 óra
Órakeret 10 óra
Korábban olvasott regények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, Előzetes tudás szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (szerelem, hazaszeretet, hűség, helytállás), az emberi magatartások megítélése és értékelése. A A tematikai egység házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeinek nevelési-fejlesztési felidézése, alkalmazása. Felkészítés a mű sok szempontú befogadására, értelmezésére; az olvasottak önálló dokumentálására (pl. motívumok céljai azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése szövegalkotási gyakorlatokkal. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A tanuló Történelem, társadalmi sok szempontú megközelítés. és állampolgári − alkalmazza a házi ismeretek: adott Tér- és időviszonyok olvasmányok korábban (cselekményidő/külső, történelmi történetekben a valós megismert megközelítési és fiktív elemek idő), cselekmény, szerkezet; a lehetőségeit; szereplők csoportjai, − előzetesen felkészül a mű sok megkülönböztetése. kapcsolataik; konfliktusok. szempontú értelmezésére Informatika: egynyelvű Elbeszélői nézőpont, (feladatok; adatkeresés, jellemábrázolás, ábrázolásmód. szótárak (pl. jegyzetelés, vázlatkészítés jelképszótár, Bornemissza Gergely életútja. stb.); szimbólumszótár) − képes szövegalkotási használata. A mű fontos témái (történelem, feladatok megoldására hősiesség, barátság, szerelem, (szóban/ írásban), pl. leírás, Természetismeret: a árulás stb.) és motívumai (pl. jellemzés, elbeszélés regényhez kapcsolódó hold, csillag, gyűrű). nézőpontváltással, levél, topológia. kreatív írás; − képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra. Kulcsfogalmak Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum. / fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Szövegalkotás Fejlesztési cél 5 óra Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek. Előzetes tudás A kommunikációs képességek fejlesztése; az önismeret, a nyelvi kultúra A tematikai egység növelése. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos nevelési-fejlesztési gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális céljai műfajainak alkalmazása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Irodalmi művekhez kapcsolódó A tanuló képes Történelem, társadalmi szövegalkotási feladatok és állampolgári − az elbeszélés, leírás, készítése, különféle műfajokban ismeretek; jellemzés közlésformáinak (elbeszélés, leírás, jellemzés, Természetismeret; folyamatos gyakorlására; levél). Matematika; Vizuális − rövid érvelő szövegek Érvelő szövegek. kultúra: narratív készítésére; Kreatív írások. szövegek, leírások, − néhány, különféle típusú, a
mindennapokban megjelenő érvelő szövegek írott és elektronikus szöveg alkotása. elkészítésére (meghívó, email stb.); Informatika: a digitális − saját hibáinak felismerésére, írásbeliség kapcsolattartó javítására, igényli ezek kiküszöbölését gyakorlással, műfajainak ismerete. feladatmegoldással, és törekszik készségszintjének folyamatos fejlesztésére. Kulcsfogalmak/ Írásbeli kapcsolattartás, elbeszélésfajták, érv, nézőpont, érvelés. fogalmak Tanulói tevékenységek Könyvtárhasználat; anyaggyűjtés a könyvtárban, anyaggyűjtés az interneten, írott szöveg megértése; szövegelemzés; szövegalkotás; szómagyarázat; szövegtömörítés; kulcsszók keresése; tételmondatok keresése; válaszadás szövegfeldolgozó kérdésekre; szövegkiegészítés; véleménynyilvánítás a szöveg alapján.
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tanári magyarázat, szemléltetés, a tanulók tevékenységének megszervezése, különböző olvasási helyzetek modellezése, vázlat, kulcsszó, témaazonosítás gyakorlása, megbeszélés, verbális értékelés.
A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. módokat. A tanuló meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és A fejlesztés várt Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő eredményei a 6. üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok évfolyam végén történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (Toldi, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím,
ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.
7–8. évfolyam A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Mire eljutottak a tanulók a 7−8. évfolyamig, addigra már megismerkedtek a János vitézzel és a Toldival, a mesékkel és a mondákkal, az első közösen megismert terjedelmesebb regényekkel. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás ekkorra már több kell, hogy legyen számukra merő technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló – dekódoló eljárásnál. Érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, s amely üzenetnek a megfejtése és életünkbe építése a mi dolgunk. Ekkorra már szerencsés, ha a tanulók jól értik: a pragmatikus tudáselemeken túl az embernek szüksége van egy transzpragmatikus, ünnepnapi tudásra is, amiben elsősorban a művészetek adhatnak eligazítást. Ahhoz, hogy az irodalommal ebben a másfajta jelentésében is képesek legyenek szembesülni, ehhez több előfeltételnek is teljesülnie kell. Előfeltétele ennek a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló sajátos serdülőkori viszonyát a tanulmányokhoz, a mély lelki kérdéseket érintő kommunikációhoz és a tekintélyhez, és csakis ezt a kritikus és sebezhető kamaszt jól ismerve fogalmazza meg célkitűzéseit. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 7−8. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 7−8. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formaistilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.
7. évfolyam Heti óraszám nyelvtan irodalom 2 2
Éves óraszám nyelvtan 72
irodalom 72
Magyar nyelv Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése
3 óra 4 óra 4 óra 5 óra 56 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 3 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. Előzetes tudás A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a A tematikai egység helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nevelési-fejlesztési nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési céljai sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a Minden tantárgy: beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás. kiselőadás, részvétel beszélgetésben, A különféle mindennapi megnyilatkozások dekódolása. vitában. Ének-zene: Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, beszédhang, énekhang, vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása beszédtempó, ritmus. a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata. Kulcsfogalmak/ Vélemény, vita, érv; megbeszélés, kiselőadás, köszöntő, fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 4 óra A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása Előzetes tudás különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A tematikai egység A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. nevelési-fejlesztési A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, céljai információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben. Olvasás, szövegértés
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb Minden tantárgy: az technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív egyes tantárgyakban olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. olvasott szövegek A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. feldolgozásának A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív tantárgyi sajátosságai. olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Informatika: keresési Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák ismeretek alkalmazása. összefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Vizuális kultúra: ábrák, Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. képek, illusztrációk Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. értelmezése. Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 4 óra Adatgyűjtés, vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak Előzetes tudás felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai A tematikai egység kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, nevelési-fejlesztési a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, céljai alkalmazása stb.
Írás, fogalmazás
Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus Informatika: a szövegek írása. szövegszerkesztő Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, programok lehetőségei. jellemzés, vélemény. Vizuális kultúra: A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, tipográfia ismeretek. törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Kulcsfogalmak/ Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Helyesírás
Órakeret 5 óra Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás Előzetes tudás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. A tematikai egység A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő nevelési-fejlesztési helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek fejlesztése: a mondatfajták írásjelhasználata; céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle Informatika: a írásbeli műfajokban. helyesírási ellenőrző Az írásjelek legfontosabb szabályai. programok. A párbeszéd írásmódja. Vizuális kultúra: tipográfiai ismeretek – esztétikus és célszerű íráskép. Kulcsfogalmak/ Írásjel (pont, kérdőjel, felkiáltójel). fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
A nyelv szerkezete és jelentése
Órakeret 46 óra Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, Előzetes tudás melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi A tematikai egység kommunikációban. nevelési-fejlesztési A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. céljai A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése. A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, Vizuális kultúra: szövegszervező ereje. vizuális Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikáció, a kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban. vizuális közlések Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés. felépítése. A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók. Idegen nyelvek: a A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és tanult idegen nyelv alkotásuk. szóalkotása. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok. Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat Kulcsfogalmak/ Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), fogalmak határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő. Mondatszó, indulatszó, módosítószó.
Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
10 óra
Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, Hangos olvasás; felolvasás; Dramatikus formák, improvizáció, megbeszélés. szabad előadás; beszédértés, folyamatos beszéd, nyelvhelyességi gyakorlatok A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát A fejlesztés várt mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének eredményei a 7. mozgatórugóit. évfolyam végén Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták
használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi írásjeleket.
Irodalom
Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota) Nagyepikai alkotás – regényelemzés Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Egy korstílus – a romantika Drámai műfajok (egy komédia) A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus (regényelemzés) Tematikai egység/ Fejlesztési cél
11 óra 8 óra 25 óra 8 óra 9 óra 3 óra 8 óra
Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, Órakeret legenda, anekdota) 10 óra Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés. Előzetes tudás Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, A tematikai egység együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi nevelési-fejlesztési választások értelmezésének és véleményezésének fejlesztése. céljai Az irodalmi élmény befogadásának és megosztásának fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Az egyes kisepikai műfajok A tanuló kisepikai alkotásokban Erkölcstan: sajátosságai (pl. tér-, − azonosítja, elemzi az idő- és nemzedékek, család, felnőttek, gyerekek időviszonyok, előreutalás, térviszonyokat; késleltetés, nézőpont, kapcsolatai. − érzékeli az elbeszélés és a szerkesztésmód, szereplők, történet időrendje közötti hangnem, téma, motívumok). eltérést; Kosztolányi Dezső, Mikszáth − azonosítja az előreutalásokat, Kálmán és más magyar késleltetéseket; elbeszélők alkotásai. − felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; − műelemzések nyomán rögzíti az egyes műfajok sajátosságait; − azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, próbatételek; − képes az irodalmi élmény megosztására; − képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és
véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála; − memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására. Kulcsfogalmak/ Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Nagyepikai alkotás – regényelemzés
1 óra Órakeret 8 óra
Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni olvasmányok, ifjúsági regények). Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, Előzetes tudás cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Epikai alkotások elemző, értelmező képességének fejlesztése. Nagyepikai alkotás(ok)ban az idő- és térviszonyok azonosítása, A tematikai egység elemzése; az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés nevelési-fejlesztési érzékeltetése; az előreutalások, késleltetések szerepét azonosító céljai szövegértelmező képességek fejlesztése. A műelemzések alapján műfaji, poétikai, tematikai, erkölcsi következtetések megfogalmazásának képessége. Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása, olvasmányainak ajánlása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Informatika: források Mikszáth Kálmán: Szent Péter A tanuló nagyepikai önálló feltárása és esernyője – sok szempontú alkotás(ok)ban megközelítés. − azonosítja, elemzi az idő- és felhasználása. Tér- és időviszonyok, térviszonyokat; Földrajz: az olvasott cselekmény, szerkezet, − érzékeli az elbeszélés és a művek topológiája. anekdotikusság. történet időrendje közötti A szereplők jellemzése (egyéni eltérést; állásfoglalással). − azonosítja az előreutalásokat, Erkölcstan: erkölcsi dilemmák. Elemzések, értelmezések és késleltetéseket; kreatív írások. − felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; Ajánlott és/vagy egyéni − a műelemzés nyomán rögzíti olvasmányok, pl. Jules Verne, a műfaji sajátosságokat; Mark Twain, Dickens és mások − azonosítja az irodalom nagy műveiből; a klasszikus és kortárs, témáit (pl. család, gyerekek és magyar és világirodalmi ifjúsági felnőttek, próbatételek, irodalomból – műbemutatások, szerelem); értelmezések, ajánlások (a házi
− képes az irodalmi élmény megosztására; − képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére; − memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására; − képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést; − képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására; − alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására. Kulcsfogalmak/ Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma. fogalmak
olvasmányok megközelítési szempontjainak alkalmazása, önálló állásfoglalással).
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 24 óra Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, tájleíró költemény, életkép. Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés (ütem, felező 8-as, felező 12Előzetes tudás es.) Időmértékes verselés, versláb. Rím, rímelhelyezkedés, páros rím, félrím, alliteráció. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora. Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a A tematikai egység belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek nevelési-fejlesztési fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep céljai elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, érzelmi tartalmak megértése. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Alkotások műfaji szempontokból A tanuló Ének-zene: ritmusok, a magyar irodalom különféle ritmusfajták − felismeri az alapvető lírai korszakaiból, pl. Ady Endre, azonosítása. műfajok sajátosságait Arany János, Csokonai Vitéz különböző korok alkotóinak Mihály (A Reményhez), Janus Vizuális kultúra: a művei alapján (elsősorban Pannonius (Pannónia dicsérete), kompozíció szerepe a 19-20. századi alkotások); József Attila, Kölcsey Ferenc, festészetben, − felismeri néhány lírai mű Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, építészetben. beszédhelyzetét, a Szabó Lőrinc, Vörösmarty megszólító-megszólított
Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma)
Mihály, Weöres Sándor műveiből viszony néhány jellegzetes és kortárs magyar lírai típusát; alkotásokból. − azonosítja a művek Tematikus, motivikus tematikáját, meghatározó kapcsolódások felismerése – a motívumait; felfedez műfaji műválasztás felölel alapvető lírai és tematikus-motivikus témákat (pl. természet, évszakok kapcsolatokat; és napszakok, szülőföld, haza, − azonosítja a zenei és ritmikai család, szerelem, öntudat, eszközök típusait, felismeri költősors, költészet/ars poetica). funkciójukat, hangulati hatásukat; Nemzeti himnuszunk, ódáink – − azonosít képeket, alakzatokat, Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: szókincsbeli és mondattani Szózat; Petőfi: Nemzeti dal – jellegzetességeket, a lexika műértelmezések, sok szempontú jelentésteremtő szerepét elemzések (pl. vershelyzet, megérti a lírai szövegekben; szerkezet, műfaji változat, − megismeri a kompozíció poétikai megoldások, versforma). meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása); − felismer érzelmi tartalmakat; − sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (pl. elégia/Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; epigramma/Janus Pannonius: Pannónia dicsérete); − sok szempontú megközelítésben értelmezi, elemzi nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal; memoriterek is). Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, rímes időmértékes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, Kulcsfogalmak/ trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, fogalmak pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
1 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Egy korstílus – a romantika
Órakeret 6 óra
Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből. Az irodalmi művek megismerése során a múlt értékes törekvéseinek megbecsülése, azonosulás a máig ható értékekkel. A tematikai Ismerkedés egy korstílussal, korstílus és mű/vek összefüggéseivel. egység nevelésiRomantikus jegyek, vonások azonosítása, megnevezése, művészeti fejlesztési céljai kapcsolódások feltárása. Képesség az önálló ismeretszerzésre, digitális források használatával. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Egy korstílus – a romantika. A tanuló Egy-két szemelvény a korszak − ismerkedik egy korstílussal, a romantikus festmények, épületek, jellemző alapvetéseiről, korstílus és egy-egy mű viseletek. törekvéseiről (pl. szabadság az közötti összefüggéssel; irodalomban; új, jellegzetes − ismerkedik a korszak irodalmi Ének-zene: a zenei műfajok; kevertség, töredékesség; életével (pl. folyóiratok, romantika és népiesség). romantika. színházi élet, irodalmi kapcsolatok); Informatika: önálló Szemelvények Kölcsey, − megismeri a korszakolás ismeretszerzés, a Vörösmarty, Petőfi korstílusra nehézségeit; a romantika források azonosítása. jellemző, különféle műfajú, hátterét, esztétikai elveit, tematikájú alkotásaiból (pl. törekvéseit, ábrázolásmódját, Kölcsey: Huszt; Vörösmarty: hangnemeit; a stílus Ábránd; Petőfi: Egy gondolat formajegyeit; bánt engemet…). − ismerkedik romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggésével; − jellemző műveken felismeri a legjellemzőbb romantikus jegyeket, vonásokat; − felismer zenei és képzőművészeti vonatkozásokat, kapcsolódásokat; − az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár) is gyűjt információkat. Kulcsfogalmak/ Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés, romantikus képalkotás. fogalmak Előzetes tudás
Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
2 óra
Tematikai egység/ Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus Órakeret Fejlesztési cél korstílus (regényelemzés) 8 óra Regényelemzések (házi és egyéni olvasmányok). A romantikus Előzetes tudás
korstílus. Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Fogékonyság a tematikai és erkölcsi megközelítésre, értékek azonosítására, megvitatására, a szereplők erkölcsi dilemmáinak, A tematikai egység döntéseinek mérlegelésére. nevelési-fejlesztési Komplex képességfejlesztés: egy Jókai-regény sok szempontú céljai megközelítése, elemzése (pl. idő- és térviszonyok, előreutalások, késleltetések, elbeszélői nézőpont, stílusjellemzők). Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló egy Jókai-regényben Nagyepikai alkotás Történelem, társadalmi (regényelemzés) - sok szempontú − azonosítja, elemzi az idő- és és állampolgári ismeretek: a történelmi megközelítés. térviszonyokat, az regény eseményei és a előreutalásokat, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai késleltetéseket, epizódokat; a történelem. (vagy esetleg egy másik regénye, szereplők kapcsolatait, a Földrajz: az olvasott pl. Az új földesúr vagy A jövő cselekmény elemeit; Jókai-regény század regénye) – sok szempontú − felismeri az elbeszélői megközelítés. nézőpontot, beszédhelyzetet; topológiája. − műelemzés nyomán rögzíti a Tér- és időviszonyok, műfaji sajátosságokat és cselekmény, szerkezet. romantikus epika jellemzőit; Hősök, magatartásformák, − azonosítja a műben megjelenő erkölcsi választások – a szereplők tematikát (pl. család, jellemzése (egyéni szerelem, hősiesség, állásfoglalással). hazafiság, önfeláldozás); Regényműfaji változat (pl. − képes a szereplők heroikus regény, irányregény, jellemzésére, tetteik utópia stb.). minősítésére; erkölcsi A romantika megjelenési formái választások értelmezésére és (pl. szerkezet, véleményezésére; cselekményfordulatok, jellemek, − alkalmas a megjelenített hangnem, előadásmód). értékek, erkölcsi kérdések, Elemzések, értelmezések és motivációk, kreatív írások. magatartásformák felismerése, értelmezésére; − alkalmas az irodalmi élmény megosztására; beszámoló, ajánlás készítésére, különféle vélemények összevetésére; − képes memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására; − képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést.
Kulcsfogalmak/ Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, ábrázolásmód. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Drámai műfajok (egy komédia) Fejlesztési cél 8 óra Dramatikus játék, dialógus, szerepjáték, dráma, színház. Előzetes tudás Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti A tematikai hasonlóságok és eltérések azonosítására. A műben megjelenített egység nevelésikonfliktusok, döntések felismerése és mérlegelése. A komikum mint fejlesztési céljai műfajformáló minőség felismerése, formáinak megkülönböztetése. Részvétel megjelenítésben (drámajátékban), színházi előadás megbeszélésében. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Drámai műfajok - egy komédia A tanuló sok szempontú megközelítése − megismeri a drámai műnem legfontosabb jellemzőit, a Molière: Fösvény (esetleg pl. komédia műfaját közös és Képzelt beteg) vagy Shakespeare önálló olvasással, egy vígjátéka vagy Szigligeti: feldolgozással, műelemzéssel; Liliomfi vagy Goldoni: Két úr − képes az epikai és a drámai szolgája. történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések Tér- és időviszonyok, szereplők azonosítására; rendszere, alapszituáció, − a drámai szerkezet, drámai cselekmény, konfliktusok. jellem és nyelv néhány jellemzőjének felismerésére; Drámai szerkezet. − a komikum mint műfajformáló A komikum megjelenési formái minőség felismerésére, (pl. helyzet- és jellemkomikum). formáinak Komikus jellem, jellemtípus. megkülönböztetésére; − egy jellemtípus azonosítására; − képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg megjelenítésére; − alkalmas részlet megtanulására, esetleg jelenet előadására az olvasott drámai műből, valamint egy látott jelenet (színházi előadás vagy felvétele) értelmezésére. Kulcsfogalmak/ Dráma, komédia, dialógus, konfliktus, alapszituáció, helyzetkomikum, jellemkomikum, típus, jellemtípus. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/
1 óra A média kifejezőeszközei (1)
Órakeret
Fejlesztési cél
Történet és elbeszélés a mozgóképen 3 óra Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat. Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt. Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az okElőzetes tudás okozati viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat. Annak felismerése, hogy a média nyújtotta lehetőségek közti választás erkölcsi-esztétikai felelősséget is jelent. A tematikai egység Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, nevelési-fejlesztési komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. céljai A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és Vizuális kultúra: időkonfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a és térbeli változások médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban). megjelenítése Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének képsorozatokkal. megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú alkalmazásával). A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a jelenet (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti egység), a fordulat és epizód fogalmának magyarázata. A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény- és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosítása, és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert fogalmainak alkalmazása. Egyszerűbb médiaszövegek létrehozásával (pl. interjú, újságcikk, közösségi portálra készülő adatlap, önportré) a képzelőerő, kifejezőkészség fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat. fogalmak Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, Toposzok azonosítása, Tanári magyarázat, szemléltetés, a tanulók eredetük felkutatása (pl. tevékenységének megszervezése. jelképszótár használatával), képek, alakzatok azonosítása, jelentésük értelmezése, következtetések megfogalmazása,
Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. A szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Azonosít A fejlesztés várt képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket. eredményei a 7. Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a közvetett és a közvetlen évfolyam végén elbeszélésmód eltérését. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon.. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival.
8. évfolyam Heti óraszám nyelvtan irodalom 2 2
Éves óraszám nyelvtan 72
irodalom 72
Magyar nyelv Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése A nyelv állandósága és változása Tematikai egység/ Fejlesztési cél
9 óra 7 óra 4 óra 9 óra 35 óra 8 óra
Órakeret 9 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. Előzetes tudás A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, A tematikai egység nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési nevelési-fejlesztési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti céljai identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása. Minden tantárgy: A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, felszólalás, kiselőadás, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, (ünnepi) beszéd, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő részvétel beszédmód, szókincs használata. beszélgetésben, vitában. Vizuális kultúra:
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
szöveg és kép kapcsolata a vizuális médiumokban. Ének-zene: beszédhang, énekhang, beszédtempó, ritmus. Kulcsfogalmak/ hozzászólás, felszólalás, köszöntő, ünnepi beszéd. Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 7 óra A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása Előzetes tudás különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben. A tematikai egység Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes nevelési-fejlesztési információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség céljai szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Olvasás, szövegértés
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb Minden tantárgy: az technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív egyes tantárgyakban olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. olvasott szövegek A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív feldolgozásának olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem tantárgyi sajátosságai. folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák Informatika: keresési összefüggéseinek felfedése, értelmezése. ismeretek alkalmazása. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a Vizuális kultúra: ábrák, különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és képek, illusztrációk használhatóságának kérdése. értelmezése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Írás, fogalmazás Fejlesztési cél 4 óra Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Előzetes tudás
Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, A tematikai egység alkalmazása stb. nevelési-fejlesztési Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a céljai műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása. A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus Informatika: a szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos szövegszerkesztő programok lehetőségei. jelölése. Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás Vizuális kultúra: (hír, interjú, riport, tudósítás). A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, tipográfia ismeretek. törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál). Kulcsfogalmak/ Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, hír, interjú, riport, tudósítás, elektronikus szöveg, komment, blog; önéletrajz. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 9 óra Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás Előzetes tudás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési A tematikai egység képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak nevelési-fejlesztési írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek leggyakoribb szabályainak megismertetése. céljai A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle Informatika: a írásbeli műfajokban. helyesírási ellenőrző Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. programok. Vizuális kultúra: Az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja. Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése, tipográfiai ismeretek – esztétikus és célszerű alkalmazása. íráskép.
Helyesírás
Kulcsfogalmak/ Központozás, írásjel (vessző, kettőspont, gondolatjel). Egyenes, szabad függő, függő idézet. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 29 óra
A nyelv szerkezete és jelentése
Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, Előzetes tudás melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és A tematikai egység szövegépítő eljárásokkal. A mondat szó szerinti és pragmatikai nevelési-fejlesztési jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. céljai A szóalkotási módok megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, Vizuális kultúra: szövegszervező ereje. vizuális Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikáció, a kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban. vizuális közlések A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó felépítése. viszonyszók és mondatszók. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szóalkotása. szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás-képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Kulcsfogalmak/ Összetett mondat; alárendelő és mellérendelő mondat. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
6 óra
Tematikai egység/ Órakeret A nyelv állandósága és változása Fejlesztési cél 7 óra A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai. Előzetes tudás A tematikai egység A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése. nevelési-fejlesztési A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző Történelem, társadalmi régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak és állampolgári értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és ismeretek: a magyarság irodalmi példákon. történetének kezdetei. Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének megfigyelése, megnevezése. Ének-zene: régi és új A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata. stílusú népdalok. A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között.
Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal.
Kulcsfogalmak/ Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
1 óra
Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Kifejező érvelés Dramatikus formák, improvizáció, érvelés tanulói tevékenységek különböző szervezése kommunikációs helyzetekben, különböző álláspontokat képviselve. A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) A fejlesztés várt megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a eredményei a 8. szövegből információk visszakeresésére. évfolyam végén Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.
Irodalom
Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada Nagyepikai alkotás - regényelemzés Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből magyar vagy világirodalom, regényelemzés Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése
14 óra 8 óra 19 óra 8 óra 7 óra 9 óra 3 óra 4 óra
Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, Tematikai egység/ Órakeret elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, Fejlesztési cél 13 óra ballada Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés, novella, kisregény, anekdota, ballada. Előzetes tudás Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Tematikus kapcsolódások, alapvető élethelyzetek, érzelmi tartalmak felismerése, erkölcsi választások értelmezése, és véleményezése (pl. A tematikai indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála). egység nevelésiKisepikai művek műelemzései eljárásainak alkalmazása, a műelemzések fejlesztési céljai alapján következtetések, általánosan érvényes megállapítások megfogalmazása. Szövegtudás megosztása kifejező előadással. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Kisepikai alkotások - prózai és A tanuló Vizuális kultúra: verses műfajok. − műelemzések során rögzíti az témák, tematikus Novella, elbeszélés, kisregény, kapcsolódások a egyes műfajok sajátosságait anekdota, karcolat, egyperces festészetben. is; novella, komikus eposz, ballada - − felismeri az epikus műfaji rendszerezés. Erkölcstan: beavatás; közlésformát, valamint a bűn, bűnhődés, verses és a prózaforma Tematikus kapcsolódások, lelkiismeret. műfajmegkötő vagy műfajarchetipikus helyzetek független szerepét; felismerése (pl. gyerekkor− alkalmazza a művek már felnőttkor, szegénységismert értelmezési gazdagság, bűn-bűnhődés, szempontjait (elemzi az időházastársi kapcsolatok, hűség, és térviszonyokat, szerkezeti kitartás, beavatás). megoldásokat, előreutalásokat,
Kosztolányi Dezső, Móricz késleltetéseket); Zsigmond, Mikszáth Kálmán, − felismeri az elbeszélői Örkény István műveiből, nézőpontot, beszédhelyzetet; valamint választható: − azonosítja az irodalom nagy Petőfi Sándor: A helység témáit, pl. család, iskola, kalapácsa – a komikus eposz gyerekek és felnőttek, műfaji sajátosságai, illetve Arany szegénység; János egy balladája (pl. Zách − a kisepikai műfajok Klára; Szondi két apródja). rendszerezésével (eredet, forma, műfaji jellemzők) Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem összefoglalja, átismétli a négy (részletek) – házi olvasmány. év során megszerzett A karcolatgyűjtemény szerkezete; ismereteit; pár-novellák összevetése. − képes az irodalmi élmény megosztására; − képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.; − memoriterek (verses és prózaepikai szövegrészletek) előadására. Kulcsfogalmak/ Kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, komikus eposz, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Nagyepikai alkotás - regényelemzés
1 óra Órakeret 8 óra
Regények, regényműfaj-változatok. Regényelemzések. Nagyepikai alkotások közlésformái. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére, megbeszélésére, véleményezésére. Nagyepikai alkotások elolvasása, több szempontú megközelítése, A tematikai egység feldolgozása, a narráció sajátosságainak megbeszélése, megvitatása. Az nevelési-fejlesztési irodalmi nagy témáinak felismerése, azonosítása pl. szülő és gyerek, céljai gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatételek, szerelem. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás – egy regény A tanuló nagyepikai Történelem, társadalmi sok szempontú megközelítése. alkotás(ok)ban és állampolgári Pl. Tamási Áron: Ábel a − azonosítja, elemzi az idő- és ismeretek: nagyepikai Előzetes tudás
térviszonyokat, a narráció alkotások sajátosságait (az elbeszélés és társadalomképe. a történet időrendje, előreutalások, késleltetések); Erkölcstan: hősök, a műfaji változatot; tettek, magatartásformák − felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; értelmezése. − azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. szülő és gyerek, Tér- és időviszonyok, gyerekek és felnőttek, iskola cselekmény, szerkezet, elbeszélői és nevelés; beavatás, nézőpont, hangnem, próbatételek, szerelem. ábrázolásmód. A tanuló Hősök, tettek, magatartásformák − képes a szereplők – a szereplők jellemzése (egyéni jellemzésére, tetteik állásfoglalással). minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi Regényműfaji változat (pl. választások értelmezésére és fejlődésregény, történelmi megbeszélésére, regény, példázatos regény). véleményezésére; Elemzések, értelmezések és − felidézi és rendszerezi az kreatív írások. olvasott, feldolgozott regényeket (összefoglalás); − képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására; − alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására; − memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására. Kulcsfogalmak/ Elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / parabola, történelmi regény. fogalmak rengetegben vagy Szabó Magda: Abigél vagy Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (vagy egy másik regénye, pl. Pillangó, Árvácska) vagy Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember vagy egy kortárs magyar vagy világirodalmi alkotás.
Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, Órakeret epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, 18 óra gondolati líra Lírai műnem. Dal, óda, himnusz, elégia, epigramma. Előzetes tudás Poétikai és verstani alapfogalmak. Annak felismerése, hogy líra különböző műfajai az emberi érzelmek, erkölcsi döntések átélésének és a velük való azonosulás lehetőségét teremtik meg. A tematikai egység Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, nevelési-fejlesztési megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, céljai a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, az Tematikai egység/ Fejlesztési cél
érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztése, az érzelmi tartalmak megértése révén. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Képesség a reklám, a popzene új szóbeli költészetének értelmezésére, közműveltségi helyének, szerepének megértésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Lírai és átmeneti műfajok, Ének-zene: dallam- és műtípusok, pl. óda, dal, ritmusvariációk; − elemzi az alapvető lírai epigramma, elégia, ekloga, énekelt versek, műfajok sajátosságait életkép, tájlíra, hangulatlíra, különböző korok alkotóinak ritmushatások; a gondolati líra - műfaji rockzene néhány művei alapján, értelmezi rendszerezés. jellemzője. néhány lírai mű beszédhelyzetét, a Tematikus, motivikus Társadalomismeret; megszólító-megszólított kapcsolódások felismerése (a mozgóképkultúra és viszony néhány jellegzetes műválasztás felölel alapvető lírai médiaismeret: a típusát; reklámeszközök és témákat, pl. természet, évszakok − azonosítja a művek hatásuk. és napszakok, szülőföld, haza, tematikáját, meghatározó család, szerelem, háború, motívumait; felfedez műfaji szabadság, öntudat, költősors, és tematikus-motivikus költészet / ars poetica). kapcsolatokat; Verstani, poétikai fogalmak − elemzi a zenei és ritmikai rendszerezése. eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati Szemelvények Ady Endre, Arany hatásukat; János, Csokonai Vitéz Mihály, − elemzi a képeket, alakzatokat, Janus Pannonius, József Attila, szókincsbeli és mondattani Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, jellegzetességeket, a lexika Radnóti Miklós (Nem tudhatom), jelentésteremtő szerepét Szabó Lőrinc, Vörösmarty megérti a lírai szövegekben; Mihály, Weöres Sándor műveiből − elemzi a kompozíció és kortárs magyar lírai meghatározó elemeit (pl. alkotásokból. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai Szemelvények a reklám és a szerkezet, beszédhelyzet és popzene új szóbeli költészetéből. változása); − elemzi a művekből feltáruló A fogalmi háló a választott érzelmi tartalmakat; művekhez kapcsolódik. − sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor egyegy művét, Radnóti Miklós Nem tudhatom című alkotását és kortárs magyar szerzők néhány költeményét; − rendszerezi műfajelméleti,
verstani, poétikai ismereteit (ismétléssel is); − ismerkedik a reklám és a popzene új szóbeli költészetével, illetve ennek helyével, szerepével, hatásával a közműveltségben. Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus Kulcsfogalmak/ verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon, rím, fogalmak rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica, inverzió. Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél
1 óra
Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus Órakeret modernség) 6 óra A romantika mint az utolsó egységes korstílus. Előzetes tudás Ady, Kosztolányi (vagy más, korszakbeli szerző) egy-két műve. Annak megértése, hogy egy korszak sokféle módon vet fel erkölcsi és esztétikai kérdéseket, és sokféle műformában és hangnemben felelhet a problémákra. A tematikai egység Megismerkedés egy korszak irodalmi életével és stílusirányzataival – nevelési-fejlesztési pl. impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egyegy mű összefüggésével. A stíluselemzési képességek fejlesztése. Az céljai önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A regionális és helyi kötődések elmélyítése a korszak irodalmi, művészeti, kulturális emlékeinek, emlékhelyeinek azonosításával. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Stílusirányzatok a 20. század A tanuló megismerkedik Történelem, társadalmi elején (klasszikus modernség). − egy korszak stílusirányzatai- és állampolgári ismertek: a korstílusok val – pl. impresszionizmus, Az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, művelődéstörténeti, szimbolizmus, szecesszió stílusaz irányzatok és egy-egy mű életmódbeli és formajegyei. vonatkozásai. összefüggésével; Jellemző művek, ábrázolásmódok − ismerkedik a korszak Vizuális kultúra: pl. Ady, Babits, Juhász Gyula, irodalmi életével (pl. a Tóth Árpád műveiből. stílusirányzatok a 20. Nyugat szerepe, hatása; század elején. irodalmi kapcsolatok); − megismeri a korszakolás nehézségeit; − az irányzatok főbb esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, stílus- és formajegyeit (szimbólumhasználat és szimbolizmus megkülönböztetésével);
− jellemző műveken felismeri az irányzatok jellegzetességeit, főbb vonásait; − az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár stb.) is gyűjt információkat; − keres a korszakhoz regionális és helyi kulturális kötődéseket (bármely művészeti ágból, pl. festészet, szobrászat, építészet is). Kulcsfogalmak/ Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimbólum, összetett költői kép. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás
2 óra
Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató Órakeret irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, 7 óra regényelemzés Regényelemzések (legalább 5–6, korábban közösen, részletesen értelmezett nagyepikai alkotás tapasztalatai). Témák, hősök, műfaji Előzetes tudás változatok. A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság fejlesztése. Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a személyes irodalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló A tematikai egység indoklása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy véleménynyilvánítás nevelési-fejlesztési árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazása, az eltérő ízlésítéletek céljai különbözőségének megértése. A szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás az ifjúsági A tanuló Társadalomismeret: a és/vagy a szórakoztató irodalom − tudja alkalmazni a művek bűnügyi regények köréből – egy magyar vagy megközelítésének (korábban társadalomképe. világirodalmi regény sok gyakorolt) lehetőségeit; szempontú megközelítése. Vizuális kultúra; Ének− képes az irodalmi élmény zene: a populáris megosztására, olvasmányaiA népszerű irodalom műfajai (pl. kultúra műfajai, nak ajánlására; ifjúsági, bűnügyi, fantasztikus jellemzői. − alkalmas az önálló olvasregény, kalandregény, sci-fi), mányválasztás indoklására; megoldásai, hatása; hangnemei − képes memoriterek (próza(pl. humoros regény), formái (pl. epikai szövegrészletek) naplóregény, levélregény). előadására; Pl. Golding: A Legyek Ura / − tud tájékozódni erkölcsi Salinger: Zabhegyező / Rejtő Jenő kérdésekben, és ezt igényli is; egy műve / Verne egy műve / egy megérti az igazság és Tematikai egység/ Fejlesztési cél
klasszikus bűnügyi regény.
nézőpont, a személyes és a közösségi igazság A fogalmi háló a választott konfliktusát; művekhez kapcsolódik. − képes az önálló műbefogadás mind teljesebb élményére, a hatás feldolgozására (csoportos beszélgetésben való részvétellel és egyéni szövegalkotással egyaránt); − képes a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazására, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértésére; − képes a szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelésére. Kulcsfogalmak/ Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény, tudományos-fantasztikus irodalom, humoros hangnem. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia
Órakeret 7 óra
A drámai műnem, drámai szerkezet, drámai jellem, jellemtípusok. A drámában megjelenített konfliktusok, erkölcsi választások mérlegelése és értékelése, azonosulás a műben megjelenített pozitív értékekkel, magatartásokkal. Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a A tematikai egység műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. nevelési-fejlesztési Képesség drámai hősök jellemzésére, kapcsolataik, konfliktusaik elemzésére. A tragikum/komikum mint műfajformáló minőség céljai megértése, műbeli megjelenési formáinak felismerése. Különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) az empatikus készségek fejlesztése. Előzetes tudás
Ismeretek Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia sok szempontú megközelítése.
Követelmények
Kapcsolódási pontok
A tanuló − felismeri és elemzi a drámai Erkölcstan: tragikus/komikus műnem főbb jellemzőit, a történés, cselekmény; választott alkotás műfaját Shakespeare: Romeo és Júlia érték, értékveszteség. közös és önálló olvasással, (vagy egy Shakespeare-komédia feldolgozással, műelemzéssel; vagy Gogol: A revizor). − elemzi a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv Tér- és időviszonyok, szereplők néhány jellemzőjét; rendszere, alapszituáció, − felismeri a cselekmény, konfliktusok. tragikumot/komikumot mint Drámai szerkezet. műfajformáló minőséget, elemzi a műbeli megjelenési A meghatározó minőség szerepe formáit; (tragikus/komikus cselekmény; − tudja jellemezni a drámai tragikus/komikus hős). hősöket, elemezni kapcsolataikat, Hősök (egyéni és tipikus konfliktusaikat; vonások). − képes szituációk és Tragikus bukás, instrukciók értelmezésére, értékveszteség/komikus esetleg megjelenítésére; lelepleződés. − tud elemezni és értelmezni egy látott jelenetet (színházi előadás vagy felvétele); − alkalmas egy szövegrészlet megtanulására, jelenet előadására az olvasott drámai műből vagy annak alapján; − különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) fejlődik empatikus készsége. Kulcsfogalmak/ Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem. fogalmak Gyakorlás, ismétlés, összefoglalás Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
2 óra
A média kifejezőeszközei (2) Órakeret A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése 3 óra Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése. Annak belátása, a mozgóképi és írott szövegek közti választás erkölcsiesztétikai mérlegelést és értékelést igényel. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,
komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek Ének-zene: zenei nincs minden szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek stílusok, műfajok értelmezését, elemzését segíti a rendszerezés néhány alapszempontja ismerete - dal, kánon, (a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói kórusmű, szimfónia, szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői film). más hangszeres és zenekari művek, A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének opera. meghatározása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve a Vizuális kultúra: személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelv Képzőművészeti használata). ágak, az építészet, a design főbb A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik jellemzőinek tudatosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika). ismerete. Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, Kulcsfogalmak/ thriller; szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, fogalmak publicisztika. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
A média társadalmi szerepe, használata Órakeret A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése 4 óra A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása. Előzetes tudás A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. Annak belátása, hogy a média nagyfokú társadalmi szerepet játszik; a szerep megítéléséhez elvi-erkölcsi alapon nyugvó mérlegelés szükséges. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása. A tematikai egység nevelési- Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság fejlesztési céljai megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához Történelem, társadalmi („írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra és állampolgári vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció ismeretek: a médiumok médiumai más- és más jelrendszert, kódokat használnak írott, hírei és a környezetben szimbolikus –, például egy képen látható tárgy – és technikai –, tapasztalt valóság például a kameramozgás – kódokat). összehasonlítása.
Annak tudatosítása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme – a jelentés nagymértékben függ a befogadótól. A mágikus gondolkodás fogalmának vizsgálata, meghatározása (a tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása).
Informatika: algoritmus kódolása a számítógép számára egyszerű programozási nyelven.
Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban. Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozásával tudatosítása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. A nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak, kisebbségeknek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, realityshowk, életmód magazinok, közösségi portálok alapján az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése). Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, ésszerű indoklás az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeire (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség), illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban). Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, Kulcsfogalmak/ egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, fogalmak reprezentáció. Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, módszerek Tájékozódás az irodalmi Tanári magyarázat, szemléltetés, a tanulók tevékenységének kronológiában (adatok megszervezése. gyűjtése és rendszerezése.
Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének A fejlesztés várt értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi eredményei a 8. kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud évfolyam végén támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.