Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail:
[email protected]
Magyar nyelv és irodalom
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom tantárgy
Bevezetés 5-8. Az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése. A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos célja, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A demokráciára nevelésben és a nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak a magyar irodalom jelentős, nemzeti sorskérdéseket végiggondoló alkotásai. A magyar irodalmi kánon néhány alapművének megismerésével a tanuló a közös kultúrkincs részesévé válhat, és ezáltal is növekedhet benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintsék követendőnek. Fontos szerepet kap a magyar nyelv és irodalom kerettantervben a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A testi-lelki egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű, ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő, változó rendszernek az élményalapú megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve válik lehetővé néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése. Az 5–8. évfolyam irodalom kerettanterve azzal a kettős célkitűzéssel készült, hogy a klasszikus értékeket benntartsa az iskolai munkában, ugyanakkor a frissebb, mai, kortárs művekre is ráirányítsa a figyelmet. A tematikai egységeknek megvan a maguk lineáris logikája, de ez a linearitás nem jelent előírt sorrendet. A sorrendjük azonban mégiscsak ésszerű megfontolásokat takar. Ebben a lehetséges és átvehető, de nem előírt sorrendiségben a mesékkel indul a felső tagozatos irodalom: a mesékkel, amelyek visszautalnak az alsó tagozatra, s amelyek egyben középpontba állítják az irodalom örök kulcselemét, a fantáziát is, hiszen ez nemcsak a mesékben van jelen, hanem bizonyos értelemben minden műalkotásban, sőt minden emberi alkotásban is. A mesék egy része népmese, így szóba kerül a folklór is, és ennek kapcsán a népdalok. A tantervi folytatás azután egyre inkább közelít a reális világhoz, miközben a fantázia továbbra sem tűnik el az irodalommal való ismerkedésből. Egyre táguló körökben vethetnek a diákok irodalmi pillantást életük mind szélesebb horizontjaira: előbb a családra, később a szülőföldre, majd az iskola, a gyerektársadalom örök világára. A térben táguló körbepillantás azután időben is tágul: az irodalmon keresztül is visszatekinthet a tanuló történelmi hagyományainkra és múltunkra, nemcsak a történelemórán. A múlt és a jelen, a tanuló kisvilága és a nagyvilág irodalmi témái mellett jelen vannak/lehetnek a tantervben, illetve az iskola irodalomtanítási gyakorlatában a kortárs világ, a jelenkori élet, a mindannyiunkat körülvevő társadalom emberi problémáit feltáró művek is. Ezek révén a tanterv hangsúlyozott üzenetként fogalmazza meg, aminek mind nyilvánvalóbbá kell válnia a tanulók számára is: az irodalom nem statikus és a múltból itt maradt létező, hanem élő és organikus valóság. A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon. A magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyamra vonatkozó kerettantervének szerkezete a következő: először a magyar nyelv 5–6. évfolyamra vonatkozó tematikai egységeit közöljük, utána következnek az 5–6. évfolyam irodalomra vonatkozó tematikai egységei. A két évfolyamra vonatkozó elvárt eredmények magyar nyelv és irodalomból egy közös táblázatban következnek. A 7–8. évfolyam hasonló szerkezetben követi az első két évfolyamot.
14
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Bevezetés 5–6. A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. Az 5−6. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tudnak ismerni. A kerettanterv irodalomtanítási részének ez a szakasza úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek, amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János vitéz és a Toldi, a mesék és a mondák, az első közösen megismert terjedelmesebb regények kapcsán ez a kerettantervi rész a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek megfelelően. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 5−6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 5−6. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. Az évfolyamok tematikai egységei elsősorban fejlesztési célok és követelmények; sorrendjük változtatható és koherens rendszerbe építhető (különösen a lírai alkotások egységeinek esetében), pl. tisztán műfaji vagy tematikus felépítésű tananyagba. Az irodalom történetiségének bevezetése még kerülendő. A korosztály olvasási, szövegértési készségszintje nem teszi sem szükségessé, sem lehetővé a régi magyar irodalmi szövegek elemzését. A két évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük.
15
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
5-6. évfolyam Magyar nyelv Helyi tanterv óraszáma az Tematikai egység
Kerettantervi óraszám az 5-6. évfolyamon
5. évfolyamon
6. évfolyamon
heti 3 órás változat
heti 2 órás változat
heti 3 órás változat
heti 2 órás változat
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
18
28
10
24
6
Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés
22
9
9
16
16
Írás, fogalmazás
20
27
9
32
14
Helyesírás
22
13
13
10
10
A szavak szerkezete és jelentése
18
15
15
30
14
14
24
24
2
2
2
108
72
108
A nyelv szerkezete Könyv- és könyvtárhasználat Az óraszámok összege
130
2 72
Magyar irodalom Tematikai egység
Kerettantervi óraszám az 5-6. évfolyamon
Helyi tanterv óraszáma 5. évfolyamon
Mesék
10
14
Petőfi Sándor: János vitéz
15
23
Táj, szülőföld
5
5
A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei - bevezetés
5
5
15
15
10
10
Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány Szövegalkotás Ballada Monda, rege Arany János: Toldi Érzelmek, hangulatok, gondolatok Próbatételek, kalandok, hősök Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány Szövegalkotás Az óraszámok összege * Felhasználva az egyes témakörökön belül
5 5 5 15 10 15
*
7 7 20 11 16 11
10 5 130
6. évfolyamon
*
72
72
16
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
A kerettanterv irodalomtanítási részének ez a szakasza úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek, amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János vitéz és a Toldi, a mesék és a mondák, az első közösen megismert terjedelmesebb regények kapcsán ez a kerettantervi rész a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek megfelelően. Ennek megfelelően 5−6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 5−6. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. Heti óraszám nyelvtan
Éves óraszám irodalom
nyelvtan
irodalom
5. évfolyam
3
2
2
108
72
72
6. évfolyam
3
2
2
108
72
72
Magyar nyelv 5. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 28 / 10 óra; Óra-keret Olvasás, szövegértés 9 / 9 óra ; Írás, fogalmazás 27 / 9 óra; Tematikai 108 / 72 egység/fejlesztési Helyesírás 13 / 13 óra; A szavak szerkezete és jelentése 15 / 15 óra; óra A nyelv szerkezete 14 / 14 óra; Könyv- és könyvtárhasználat 2/ 2 óra cél (Ebből:összefoglalás, gyakorlás 7 óra) Előzetes tudás Érthető, folyamatos beszéd, írás Tantárgyi fejlesztési feladatok: helyesejtés, beszédlégzés, képességfejlesztés A tematikai írásban, olvasásban, szövegértésben, ismeretszerzés a Hangok, szóelemek, egység céljai szójelentés, szövegszerkesztés, helyesírás témakörökben Ismeretek/ fejlesztési követelmények
Tanulói tevékenységek
Pedagógiai eljárások, módszerek, munkaés szervezési formák Hangok, szóelemek, Helyesejtési gyakorlatok: Tanári magyarázat, szójelentés, légzőgyakorlatok, szemléltetés, megbeszélés, szövegszerkesztés, magánhangzókkal, a helyesírás mássalhangzókkal és a szituációs játékok hangkapcsolatokkal kapcsolatos szervezése a beszéd, a kiejtési gyakorlatok, időtartam- testbeszéd gyakorlatok, nyelvtörők. alkalmazására, megértésére.
Kapcsolódási pontok Testnevelés Ének-zene Dráma és tánc
KONKRÉT ISMERETANYAG A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUSBÓL (a fogalmakat lásd a részletes táblázatokban) • a kommunikáció fogalma, folyamata • köszönés, megszólítás, bemutatás, bemutatkozás, kérés, tudakozódás KOMMUNIKÁCIÓ • a szövegszerkesztés lépései, vázlatírás • elbeszélés, leírás, jellemzés • Hangok, hangtörvények • Helyesírásból: elválasztás, keltezés, alapelvek GRAMMATIKA • Szóelemek, állandósult szókapcsolatok • Hangalak és jelentés
17
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Magyar irodalom 5. évfolyam Mesék 14 óra (Szövegalkotás 1 óra); Petőfi Sándor: János vitéz 23 óra Órakeret (Szövegalkotás 3 óra); 72 óra Táj, szülőföld 5 óra (Szövegalkotás 1 óra); A régió, a lakóhely Tematikai kultúrája, irodalmi emlékei – bevezetés 5 óra; Család, gyerekek és egység/ fejlesztési cél szülők; barátság, emberi kapcsolatok 15 óra; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - házi olvasmány 10 óra; (Ebből: összefoglalás, gyakorlás 6 óra) Mesék, mondák, történetek, lírai alkotások befogadása, tapasztalatok irodalmi művek Előzetes megbeszéléséről tudás Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; nyelvi A tematikai találékonyság, kreativitás. egység Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép, önismeret: hon- és népismeret. nevelésiTantárgyi fejlesztési feladatok: költői képek és alakzatok megfigyelése, hatásuk fejlesztési értelmezésével, az érzelmi világ gazdagítása, az emlékezet fejlesztése a memoriter céljai révén Ismeretek/ fejlesztési Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási követelmények módszerek, munkapontok és szervezési formák Változatos ritmikai, Különböző előadásmódok Kreatív jóslás, Vizuális zenei formálású, megfigyelése, az alkotások előadás-változatok kultúra Dráma és tánc hangnemű lírai művek hatásának szóbeli és írásbeli meg- összehasonlítása, szerepjáték; vázlat felhasználása, Ének-zene pl. Arany János: fogalmazása, kulcsszók kulcsszó keresése, Családi kör, Rege a szómagyarázat; azonosítása), csodaszarvasról, Petőfi keresése; széljegyzetek készítése; téma szövegfeldolgozó gyakorlása, megbeSándor: Az Alföld, lírai válaszadás szöveg-kiegészítés; szélés, verbális alkotások a mai magyar kérdésekre; irodalomból (pl. véleménynyilvánítás a szöveg értékelés. Kányádi Sándor, Varró alapján, memoriter előadása. Dániel) Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza. Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, Kulcsfogalmak ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím. Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum. Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely. Biblia, mitológiai történet, fogalmak életkép, elbeszélés, novella, regény. Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg.
Magyar nyelv 6. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 24 / 6 óra; Órakeret Olvasás, szövegértés 16 / 16 óra; Írás, fogalmazás 32 / 14 óra; 108 / 72 Helyesírás 10 / 10 óra; A nyelv szerkezete 24 / 24 óra; Könyv- és óra könyvtárhasználat 2/ 2 óra (Ebből:összefoglalás, gyakorlás 7 óra) Helyes beszédlégzés, beszédtempó, jó szöveghallás, biztos beszédértés, eligazodás a Előzetes mindennapi kommunikációs helyzetekben, a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás. tudás - Tantárgyi fejlesztési feladatok: képességfejlesztés írásban, olvasásban, A tematikai szövegértésben, ismeretszerzés a nem nyelvi jelek, ismeretterjesztő egység szövegek, alapszófajok, szóképzés témakörökben nevelésifejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési Tanulói tevékenységek Pedagógiai Kapcsolódási követelmények eljárások, pontok módszerek, munkaés szervezési formák Tematikai egység/ fejlesztési cél
18
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
magyarázat, Ének-zene Jelek, szövegtípusok, Szövegfonetikai gyakorlatok (a Tanári a Dráma és tánc szóképzés, szófajok hangerő, a hangszín, a szemléltetés, hangmagasság változtatása, különböző megfigyelési, tanulási, hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok); hangos önkifejezési helyzetek olvasás; felolvasás; beszédértés, modellezése. folyamatos beszéd, nyelvhelyességi gyakorlatok. KONKRÉT ISMERETANYAG A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUSBÓL: (a fogalmakat lásd a részletes táblázatokban) • kommunikáció: nem nyelvi jelek, ismeretterjesztő szövegek • a beszéd és az írott szöveg nem nyelvi jelei KOMMUNIKÁCIÓ • a véleménynyilvánítás udvarias formái • elbeszélés leírás jellemzés • az érvelő szövegek • szófajok • alapszófajok • névszók GRAMMATIKA • igék • határozószók • szóképzés
Magyar irodalom 6. évfolyam Ballada 7 óra (Szövegalkotás 1 óra); Monda, rege 7 óra Tematikai A helyi egység/fejlesztési (Szövegalkotás 1 óra) ; Arany János: Toldi 20 óra (Szövegalkotás 3 tanterv óra); Érzelmek, hangulatok, gondolatok 11 óra; Próbatételek, cél órakerete kalandok, hősök 16 óra; Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi 72 óra olvasmány) 11 óra; (Ebből: összefoglalás, gyakorlás 7 óra) Olvasói tapasztalatok lírai művek, elbeszélő költemény, kisepikai művek, egy-egy Előzetes tudás regény befogadásában. Kulcskompetenciák: esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. A tematikai egység nevelési- Kiemelt fejlesztési feladatok: a tanulás tanítása a könyv- és könyvtárhasználattal; fejlesztési céljai testi és lelki egészség. Tantárgyi fejlesztési feladatok: önálló ismeretszerzés, szövegértés, Ismeretek/fejlesztési Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási követelmények módszerek, munka- pontok és szervezési formák Regék, magyar Könyvtárhasználat; anyaggyűjtés a Tanári Informatika népmondák könyvtárban, anyaggyűjtés az magyarázat, szemTörténelem interneten, írott szöveg megértése; léltetés, a tanulók Földrajz Mondafeldolgozások szövegelemzés; szövegalkotás; tevékenységének Más népek mondái szómagyarázat; szövegtömörítés; megszervezése, kulcsszók keresése; tételmondatok különböző olvasási keresése; válaszadás helyzetek szövegfeldolgozó kérdésekre; szö- modellezése, vázlat. vegkiegészítés; véleménynyilvánítás a szöveg alapján. Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, Kulcsfogalmakfélrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere. Monda, rege, eredetmonda, felező 8-as fogalmak ritmus. Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező 12-es, sormetszet. Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet. Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter. Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum. Írásbeli kapcsolattartás, elbeszélésfajták, érv, nézőpont, érvelés.
19
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI Magyar nyelv és irodalom 5-6. Beszédművelés, szóbeli szövegek megértése és alkotása A tanuló eligazodik a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni. Alkalmazza a kérés és a tudakozódás szóbeli formáit a közléshelyzetnek megfelelően. Írott szöveg megértése és alkotása A tanuló képes egy kb. 200 szavas írott (dokumentum és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, önállóan (tematikus) vázlatot tud készíteni. Ismeri a szövegszerkesztés alapvető eljárásait. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A tanuló ismeri a főbb beszélőszervek működését. Felismeri egyéni közlésmódjának jellemzőit, megfelelő hangképzésre és helyes beszédlégzésre törekszik. Felismeri, és hatásuk néhány szavas értékelésével megnevezi a hangutánzó, a hangulatfestő, a többjelentésű, a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat különböző szövegekben, törekszik ezek használatára a szóbeli és írásbeli fogalmazásokban. Íráskép és helyesírás Képes megnevezni a helyesírási alapelveket, saját munkáiban felismeri a főbb helyesírási alapelvek alkalmazásának eseteit, törekszik a tanult helyesírási szabályok alkalmazására. A tanulási képesség fejlesztése A tanuló képes az önálló tudásszerzés egyes lépéseinek elkülönítésére, szövegek kulcsszavainak azonosítására, vázlat, jegyzet felhasználására. El tud igazodni a tankönyvében, azt célirányosan használni tudja. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése A tanuló képes 5-6 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni. Memoriterként tud kb. 2-4 lírai alkotást és egy elbeszélő költemény kb. 12 soros részletét. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanuló képes a saját és a nem saját álláspont azonosítására, mások véleményének meghallgatására, megértésére. Alapvető érzelmeket, erkölcsi magatartásformákat azonosítani tud. Képes véleményének rövid, kulturált megfogalmazására.
Magyar nyelv 5. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
Órakeret 28 / 10 óra
Előzetes tudás
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal. Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása:
Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok. Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció. Természetismeret: Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai; az érzékszervek szerepe. 20
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével.
Erkölcstan: önismeret, a személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége.
Kulcsfogalmak Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszköz (dallam, / fogalmak hangsúly, tempó, hangerő, szünet). Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés
Órakeret 9 / 9 óra
A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. A tematikai Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. egység A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. nevelésiA webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a fejlesztési nehézségek tudatosítása. céljai A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Előzetes tudás
Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.
Matematika; Természetismeret: szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése. Informatika: Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés; internetes források adatainak megkeresése, csoportosítása. Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései.
Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes
Írás, fogalmazás
Órakeret 27 / 9 óra
A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az 21
Helyi tanterv
tudás
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb.
A tematikai Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló egység és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. nevelésiDigitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi fejlesztési jellemzőinek megfigyelése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. email, komment. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai.
Idegen nyelvek: udvariassági formulák, egyszerű üzenetek megfogalmazása a tanult idegen nyelven. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi eseményekről, hősökről. Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés. Vizuális kultúra: a szöveg képe. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok; rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.
Kulcsfogalmak Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. / fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Helyesírás
Órakeret 13 / 13 óra
A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel.
A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok A tematikai megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb egység helyesírási szabályok, normák megismertetése. nevelésiA helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő fejlesztési segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. céljai A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Idegen nyelvek; Vizuális kultúra; Természetismeret; Informatika: a tantárgyra jellemző fogalmak, tulajdonnevek, földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása.
22
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
igényes helyesírásra. Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, fogalmak egyszerűsítés elve), elválasztás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A szavak szerkezete és jelentése
Órakeret 15 / 15 óra
A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete.
A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. A tematikai A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, egység sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. Szókincsbővítés, annak nevelésimegtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más fejlesztési szavakkal is ki lehet fejezni. céljai Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Az ige és főnév szemantikája. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szókincse, néhány állandósult szókapcsolata.
Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora.
A nyelv szerkezete + Összefoglalás, gyakorlás
Órakeret 14 / 14 óra
A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése. 23
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A magyar hangrendszer. Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv A beszédhangok hasonlóságainak és hangállománya, hangtani, szótani szerkezete. különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése. Természetismeret: az ember hangképző szervei. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével. Kulcsfogalmak/ Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges fogalmak hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés;
A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI Magyar nyelv 5. évfolyam Beszédművelés, szóbeli szövegek megértése és alkotása A tanuló eligazodik a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni. Alkalmazza a kérés és a tudakozódás szóbeli formáit a közléshelyzetnek megfelelően. Írott szöveg megértése és alkotása A tanuló képes egy kb. 200 szavas írott (dokumentum és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, önállóan (tematikus) vázlatot tud készíteni. Ismeri a szövegszerkesztés alapvető eljárásait. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A tanuló ismeri a főbb beszélőszervek működését. Felismeri egyéni közlésmódjának jellemzőit, megfelelő hangképzésre és helyes beszédlégzésre törekszik. Felismeri, és hatásuk néhány szavas értékelésével megnevezi a hangutánzó, a hangulatfestő, a többjelentésű, a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat különböző szövegekben, törekszik ezek használatára a szóbeli és írásbeli fogalmazásokban. Íráskép és helyesírás Képes megnevezni a helyesírási alapelveket, saját munkáiban felismeri a főbb helyesírási alapelvek alkalmazásának eseteit, törekszik a tanult helyesírási szabályok alkalmazására. A tanulási képesség fejlesztése A tanuló képes az önálló tudásszerzés egyes lépéseinek elkülönítésére, szövegek kulcsszavainak azonosítására, vázlat, jegyzet felhasználására. El tud igazodni a tankönyvében, azt célirányosan használni tudja.
Irodalom 5. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Mesék + Szövegalkotás
A helyi tanterv órakerete 14 óra
Előzetes tudás
Népmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji változatai. Mesehősök, meseformulák. Meseírók, mesegyűjtők (magyar és világirodalmi, valamint kortárs példákkal).
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák,erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében. Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás.
24
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Ismeretek
Követelmények
Kapcsolódási pontok
Mesék. Nép- és műmesék. Hazai nemzetiségek és más népek meséi. Verses és prózai formájú mesék. . Példák különféle műfaji változatokra (pl. tündérvarázsmese, valódi mese, hősmese, csalimese, láncmese, hazugságmese, tréfás mese). Állatmesék.
A tanuló − ismert műfajú művek olvasásával, értelmezésével illeszkedik az új nevelésioktatási szakasz irodalmi/képességfejlesztési folyamatába (átismétel, felidéz); − megismer műveket a magyar népmesék, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi köréből; − tudatosítja a mese különféle műfaji változatainak, illetve egy-egy mű variánsainak létezését, a népmese és a műmese fogalmát; − tudatosítja a valóság és mese (fikció) különbségét; egy-egy feldolgozás verses és prózai formáját;
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történetekben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése. Dráma és tánc: kifejező beszéd, mesemondás.
Kulcsfogalmak/ Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, fogalmak meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Petőfi Sándor: János vitéz + Szövegalkotás
Órakeret 23 óra
Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés. Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Nemzeti dal).
A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Megismeri, megérti és képes jellemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, magatartásformák megítélésére, azonosulásra erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság); memoriterek előadására. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A János vitéz cselekménye, szerkezete. A mű mesei elemei (cselekmény, hősök) – népies elbeszélő költemény/verses mese. Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai (értelmezés, jellemzés). A megjelenítés eszközei (az egységenkénti feldolgozás során néhány poétikai eszköz megismerése: képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, felsorolás, megszólítás, felkiáltás, kérdés).
A tanuló − ismeri az epikai műnem jellegét (tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő); − elemzi és minősíti ezeket a viszonyokat, szempontokat a János vitéz részletes feldolgozása során; − jellemzi a mű szereplőit; − megismeri a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. verses epika; elbeszélő költemény); − felismeri a versritmust;
Erkölcstan: társas kapcsolatok, segítő kapcsolatok, felnőtté válás, beavatás. Ének-zene: ritmusérzék fejlesztése, ritmizálás. Vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, a János vitéz rajzfilmen, hangoskönyvben.
25
Helyi tanterv
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím.
Tematikai egység/ Táj, szülőföld + Szövegalkotás Fejlesztési cél Előzetes Lírai alkotások és a kapcsolódó fogalmak. tudás
Órakeret 5 óra
A tematikai A tájhoz, a szülőföldhöz való kötődés érzelmi igényének alakítása. egység Annak tudatosítása, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban; ezzel nevelésipárhuzamosan annak megértetése, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz fejlesztési kötődik. Olvasói tapasztalatok megidézésével szövegek műfaji különbségének céljai érzékeltetése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Petőfi Sándor: Az Alföld (és más műve, pl. Szülőföldemen, Úti levelek). Epikai művek (részletek) és lírai alkotások magyar tájakról, városokról (pl. Ady, Kosztolányi, Szabó Lőrinc és mások művei), illetve vallomások a szülőföldről. A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek.
A tanuló − tudatosítja, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban; − megismeri, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötődik; − érzékeli a szövegek műfaji különbségét (mese – dokumentum; lírai mű – elbeszélés); − megfigyeli a jellegzetes magyar tájak, városok megjelenítésének formáit; .
Természetismeret: az olvasott művek topológiája. Hon és népismeret: hazai táj; az én városom, falum. Informatika: tájékozódás, információgyűjtés tájakról, városokról.
Kulcsfogalmak Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum. / fogalmak Tematikai A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei Órakeret egység/ bevezetés 5 óra Fejlesztési cél Előzetes Tájékozottság a lakóhely, az iskola környezetének néhány kulturális sajátosságáról. tudás A tematikai A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. Valamely egység kulturális, irodalmi, népi hagyomány, továbbá jelen, kortárs kulturális tény nevelésimegismerése a lakóhely (tájegység/település/kerület) vagy az iskolája fejlesztési vonatkozásában. Önálló és/vagy csoportos gyűjtőmunka támogatása céljai (internethasználattal is), felkészítés prezentáció bemutatására/értelmezésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A régió, lakóhely kultúrája, emlékhelyei/az iskola névadója. A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek.
A tanuló − megismer valamely kulturális, irodalmi, népi hagyományt lakóhelye (tájegység/település/kerület) vagy iskolája vonatkozásában (pl. felkeresnek egy irodalmi emlékhelyet, emléktáblát, szobrot); − ismerkedik jelenének hagyományaival (pl. nemzetiségi irodalom, folklór, múzeum,
Hon és népismeret: hazai táj, helytörténet, helyi hagyományok; az én városom, falum; hazai nemzetiségek kultúrája és hagyományai. Vizuális kultúra: folklór, képzőművészet, tárgykultúra, építészet a településen, a régióban.
26
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
színház), az ide kötődő/kapcsolódó szerző legalább egy irodalmi művével; Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely.
Órakeret 15 óra
Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok
Előzetes tudás Olvasmányélmények; családról, anya-gyerek kapcsolatról szóló lírai alkotások, mesék, elbeszélések. A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az A tematikai emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, ideértve a témák változatait is. Archetipikus egység helyzetek felfedezése bibliai, mitológiai történetekkel. nevelésiOlvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek tettei, fejlesztési érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és írásbeli céljai közlésekben. Felkészítés Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására, szöveghű tolmácsolására. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Családi, baráti kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben. A mitológiai és bibliai történetektől (pl. Daidalosz és Ikarosz, Gilgames és Enkidu; Jákob és Ézsau) a kortárs irodalomig, magyar és világirodalmi szemelvényekkel. Kisepikai (pl. Kosztolányi, Karinthy művei) és nagyepikai (teljes művek és részletek, pl. Mark Twain, Jules Verne, J. K. Rowling, E. Kästner), valamint lírai alkotásokban. Arany János: Családi kör – versértelmezés. A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak
A tanuló − az irodalmi művek segítségével is megfigyeli az emberi kapcsolatok sokféleségét, a téma irodalmi megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül; − felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel; − felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat;
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ó- és újszövetségi történetek; ókori görög istenek, hősök. Ének-zene; vizuális kultúra: mitológiai és biblikus témák a zenében, a képzőművészetben. Erkölcstan: család, barátság.
Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány + Összefoglalás
Órakeret 10 óra
Előzetes tudás
Korábban olvasott gyermekregények, meseregények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A gyermekkori konfliktusok átélése, azonosulás a vállalható erkölcsi értékekkel. Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás támogatása, felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú megközelítésére. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség továbbfejlesztése feladatok megoldásával, pl. jellemzés, levél, 27
Helyi tanterv
Ismeretek
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Dramatikus játék előadása. Követelmények Kapcsolódási pontok
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet, szereplők/jellemek, kapcsolatok, konfliktusok. Elbeszélői nézőpont. A mű fontos témái (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekekfelnőttek, hűség-árulás).
A tanuló − megismerkedik a házi olvasmányok megközelítési szempontjaival, lehetőségeivel; − előzetesen felkészül a mű sok szempontú megközelítésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.); − képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/írásban), pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás;
Erkölcstan: jó és rossz, bűn és erény, a lelkiismeret. Dráma és tánc: elbeszélő szöveg egy-egy jelenetének dramatizált megjelenítése.
Kulcsfogalmak Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői / fogalmak nézőpont. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Szövegalkotás
Órakeret 5 óra
Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek.
Annak belátása, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülésnek és mások tiszteletének kifejezője. A szövegalkotás készségszintjének folyamatos A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: fejlesztése, önkorrekció, hibajavítás. Az olvasott irodalmi művekhez (is) kapcsolódóan az elbeszélés, a leírás, a jellemzés közlésformáinak gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg, kreatív írások).
Kulcsfogalmak/ fogalmak
A tanuló képes − szövegalkotási készségszintjének folyamatos fejlesztésére, hibáinak javítására; − az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására; − rövid érvelő szövegek készítésére; − néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére (meghívó, e-mail stb.).
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Természetismeret; Vizuális kultúra; Matematika:narratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alkotása.
Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg.
28
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI Magyar irodalom 5. évfolyam Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése A tanuló képes 5-6 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni. Memoriterként tud kb. 2-4 lírai alkotást és egy elbeszélő költemény kb. 12 soros részletét. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanuló képes a saját és a nem saját álláspont azonosítására, mások véleményének meghallgatására, megértésére. Alapvető érzelmeket, erkölcsi magatartásformákat azonosítani tud. Képes véleményének rövid, kulturált megfogalmazására. Magyar nyelv 6. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
Órakeret 24 / 6 óra
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.
A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal. Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése.
Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok. Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció. Természetismeret: Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai; az érzékszervek szerepe. Erkölcstan: önismeret, a személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége.
Kulcsfogalmak Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, zenei eszköz (dallam, / fogalmak hangsúly, tempó, hangerő, szünet). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés
Órakeret 16 / 16 óra
A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a 29
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.
Matematika; Természetismeret: szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése. Informatika: Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés; internetes források adatainak megkeresése, csoportosítása. Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései.
Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Írás, fogalmazás
Órakeret 32 / 14 óra
A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb.
A tematikai Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló egység és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. nevelésiDigitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi fejlesztési jellemzőinek megfigyelése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. email, komment. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek
Idegen nyelvek: udvariassági formulák, egyszerű üzenetek megfogalmazása a tanult idegen nyelven. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi eseményekről, hősökről. Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés. Vizuális kultúra: a szöveg képe. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok; rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. .
30
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
különbözőségei, hasonlóságai. Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. fogalmak Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Helyesírás
Órakeret 10 / 10 óra
A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel.
A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok A tematikai megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb egység helyesírási szabályok, normák megismertetése. nevelésiA helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő fejlesztési segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. céljai A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Idegen nyelvek; Vizuális kultúra; Természetismeret; Informatika: a tantárgyra jellemző fogalmak, tulajdonnevek, földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása.
Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, fogalmak egyszerűsítés elve), elválasztás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A nyelv szerkezete + Összefoglalás, gyakorlás
Órakeret 24 / 24 óra
A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése.
31
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv a sztenderd változattól. hangállománya, hangtani, szótani szerkezete. A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése Természetismeret: az ember hangképző szervei. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével. Kulcsfogalmak/ alapszófaj (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév). fogalmak
A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI Magyar nyelv 6. évfolyam Beszédművelés, szóbeli szövegek megértése és alkotása A tanuló eligazodik a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni. Alkalmazza a kérés és a tudakozódás szóbeli formáit a közléshelyzetnek megfelelően. Írott szöveg megértése és alkotása A tanuló képes egy kb. 200 szavas írott (dokumentum és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, önállóan (tematikus) vázlatot tud készíteni. Ismeri a szövegszerkesztés alapvető eljárásait. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A tanuló ismeri a főbb beszélőszervek működését. Felismeri egyéni közlésmódjának jellemzőit, megfelelő hangképzésre és helyes beszédlégzésre törekszik. Felismeri, és hatásuk néhány szavas értékelésével megnevezi a hangutánzó, a hangulatfestő, a többjelentésű, a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat különböző szövegekben, törekszik ezek használatára a szóbeli és írásbeli fogalmazásokban. Íráskép és helyesírás Képes megnevezni a helyesírási alapelveket, saját munkáiban felismeri a főbb helyesírási alapelvek alkalmazásának eseteit, törekszik a tanult helyesírási szabályok alkalmazására. A tanulási képesség fejlesztése A tanuló képes az önálló tudásszerzés egyes lépéseinek elkülönítésére, szövegek kulcsszavainak azonosítására, vázlat, jegyzet felhasználására. El tud igazodni a tankönyvében, azt célirányosan használni tudja.
Irodalom 6. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Ballada + Szövegalkotás
A helyi tanterv órakerete 7 óra
Verses kisepikai alkotások; a népköltészet és műköltészet megkülönböztetése. Hangsúlyos verselés; rím. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek. A ballada műfaji jellemzőinek, sajátos szerkesztés- és előadásmódjának megismerése; magatartásformák, erkölcsi értékek elemzése. Memoriterek kifejező tolmácsolása, különböző előadásmódok megvitatása. Arany János: A walesi bárdok című balladájának értelmezése, a felvetett szempontok befogadásával, megértésével (szerkezet, műfaji 32
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
jellemzők, magatartásformák). A kommunikációs képességek fejlesztése; az önismeret, a nyelvi kultúra növelése. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása. Követelmények Kapcsolódási pontok
Ismeretek Egy népballada értelmezése és előadása (pl. Kőmíves Kelemen vagy Kádár Kata). A műfaji sajátosságok megfigyelése, elemzése (szaggatottság, kihagyás, elhallgatás stb.).
A tanuló − megismeri a ballada műfaji jellemzőit, sajátos szerkesztés- és előadásmódját; − tudja, hogy a népköltészeti alkotások többféle változatban létezhetnek; − elő tud adni egy népballadát Arany János: A walesi (memoriter); bárdok – egy műballada − értelmezi Arany János A értelmezése és előadása. walesi bárdok című balladáját Egyszólamú, egyenes vonalú (memoriter); (lineáris) szerkezet. − műismereti minimuma: egy Irodalmi művekhez népballada és egy Aranykapcsolódó szövegalkotási ballada. feladatok készítése, A tanuló képes különféle műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, − az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos levél). gyakorlására; Érvelő szövegek. − rövid érvelő szövegek Kreatív írások. készítésére; − néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére (meghívó, e-mail stb.); − saját hibáinak felismerésére, javítására, igényli ezek kiküszöbölését gyakorlással, feladatmegoldással, és törekszik készségszintjének folyamatos fejlesztésére. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Erkölcstan: bűn, erény, lelkiismeret.
Ének-zene: népdal, népballada. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Természetismeret; Matematika; Vizuális kultúra: narratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alkotása. Informatika: a digitális írásbeliség kapcsolattartó műfajainak ismerete.
Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere. Írásbeli kapcsolattartás, elbeszélésfajták, érv, nézőpont, érvelés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Ismeretek
Monda, rege + Szövegalkotás
Órakeret 7 óra
Mondák, legendák. Mitológiai történetek. Annak belátása, hogy a múlt megismerése segíti a jelenben való eligazodást, önmagunk megismerését. Olvasmányélmények célirányos felidézése, következtetések megfogalmazása, korábbi és új szövegek megismerése alapján mondatípusok rendszerezése. A képzelet, a kreativitás, az íráskészség fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesztése: a történeti forrás és a mondafeldolgozás különbségének beláttatása. Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatása. Követelmények Kapcsolódási pontok
Magyar mondák, pl. őstörténeti
A tanuló
Történelem, társadalmi és 33
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
mondák/eredetmondák, történeti mondák, helyi mondák (pl. A fehér ló mondája; vármondák, Lehel, Zotmund mondája). Arany János: Rege a csodaszarvasról – műértelmezés. A csodaszarvas-monda feldolgozása(i) és a történeti források.
− − − − −
Kulcsfogalmak/ fogalmak
a már korábbról ismert művek olvasásával felidézi a műfaji sajátosságokat; felidéz népköltészeti műfajokat; megismer, rendszerez mondatípusokat; kreatív írásokat készít (pl. helyi monda, keletkezéstörténet); képes Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatására (részletek, memoriter is), a mondai anyag és a művészi feldolgozás összevetésére.
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Ismeretek
Vizuális kultúra: honfoglaláskori művészet.
Arany János: Toldi + Szövegalkotás
Magatartásformák (indulat, hirtelen harag) elutasítása, erkölcsi értékek (szeretet, helytállás) vállalása. A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező képesség fejlesztése (tér- és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; magatartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs, az esztétikai és erkölcsi érzék, az ítélőképesség fejlesztése. Követelmények Kapcsolódási pontok
A tanuló − felismeri az elbeszélő költemény műfaját; − elemzi a tér- és időviszonyokat; ismeri a cselekményt; jellemzi a szereplőket és minősíti A megjelenítés eszközei (az kapcsolataikat a Toldi egységenkénti feldolgozás során a részletes feldolgozása során; poétikai eszközök elemzése: képek, pl. − alkalmazza a kapcsolódó hasonlat, megszemélyesítés, metafora; elméleti fogalmakat (pl. alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, túlzás, verses epika; elbeszélő felsorolás, részletezés, szótőismétlés). költemény); Verselési elemzések, ritmizálási − felismeri a poétikai gyakorlatok. eszközöket (szóképek, alakzatok), a versritmust; − tud memoritereket előadni (szövegrészletek a műből). Kulcsfogalmak/ fogalmak
Órakeret 20 óra
Elbeszélő költemény, felező 12-es forma; Petőfi Sándor: János vitéz.
A Toldi cselekménye, szerkezete. Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, konfliktusai (elemzés). Arany lélekábrázolása (családi kapcsolatok; bűn és megtisztulás).
Előzetes tudás
Ének-zene: népdalok felidézése.
Monda, rege, eredetmonda, felező 8-as ritmus.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
állampolgári ismeretek: forrástípusok, forráselemzés; történetek és magyarázatok a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról.
Erkölcstan: bűn és erény, lelkiismeret, megtisztulás. Ének-zene: ritmizálási gyakorlatok.
Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező 12-es, sormetszet.
Érzelmek, hangulatok, gondolatok
Órakeret 11 óra
Lírai alkotások jellemzői; költői nyelv, képek, alakzatok, zeneiség. 34
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek
Ismeretek József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor egy-egy alkotásáról (memoriterek is). Annak belátása, hogy az irodalmi művek olvasása gazdagítja érzelmi életünket. A befogadási képességek növelése különböző kifejezésmódú szövegek olvasásával, feldolgozásával. Jellemző motívumok, témák azonosítása. Képesség az epikai és lírai műnem megkülönböztetésére (az ábrázolás irányultsága alapján). Követelmények Kapcsolódási pontok
Témák, motívumok lírai alkotásokban A tanuló Ének-zene: megzenésített (pl. természet, évszakok, napszakok, − megkülönbözteti az epikai versek. szerelem). és lírai műnemet (az A lírai műnem sokszínűsége: ábrázolás irányultsága változatos szerkezeti megoldások, alapján); képiség, zeneiség, hangnemek – eltérő − felismeri a lírai alkotói magatartások. műnemnek a líra alanyára vonatkoztatottságát Szemelvények a magyar irodalom (bármely líratípusban, pl. különféle műfajú alkotásaiból, pl. gondolat- vagy Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, hangulatlíra); Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó − bővíti ismereteit a Lőrinc, Weöres Sándor műveiből – kifejezésmódokról; értelmezések, poétikai és verstani − felismer jellemző témákat, gyakorlatok. motívumokat (pl. természet, évszakok, A választott művekhez kapcsolódó napszakok); fogalmi ismeretek. − felismeri a művészi stíluseszközöket és elemzi azok hatását. Kulcsfogalmak/ fogalmak Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Próbatételek, kalandok, hősök
Órakeret 16 óra
Hősies magatartásformák a korábbi olvasmányélményekben.
A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, formák felismerése, a tematika sok szempontú megközelítése (pl. jellemformálás, archetipikus helyzetek). A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Felkészítés a téma megjelenésének változatosságára; különböző korszakban írott, eltérő műfajú művek befogadására. A befogadói tapasztalatok, a szókincs, a poétikai ismeretek bővítése a Lúdas Matyi feldolgozása révén. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A hősies magatartás néhány példája, változata; a próbatételek, kalandok szerepe. A görög mitológiától és a Bibliától (pl. Héraklész, Odüsszeusz; Dávid és Góliát, Sámson) a klasszikus és a kortárs ifjúsági irodalomig (kis- és nagyepikai művek, műrészletek; verses és prózai formák).
A tanuló − megismer az irodalmi művek segítségével néhány példát a hősies magatartásra; − megfigyeli, hogy a próbatételek, kalandok miként formálják a személyiséget, jellemet; − a „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is felismer emberi
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hősök, történetek, legendák elemzése. Vizuális kultúra: hősök, próbatételek, kalandok képzőművészeti megjelenítése. Erkölcstan: a próbatétel, kaland, hősiesség lehetséges összefüggései.
35
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – műértelmezés. Szerkezet (a négy levonás kapcsolódása; ismétlés és fokozás); a konfliktusok jellege; népiesség és időmértékes forma.
−
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Ismeretek
alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat; felismeri az emberi kapcsolatok sokféleségét és a téma megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül; felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, folyamatos fejlesztési célként.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány
Korábban olvasott regények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (szerelem, hazaszeretet, hűség, helytállás), az emberi magatartások megítélése és értékelése. A házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeinek felidézése, alkalmazása. Felkészítés a mű sok szempontú befogadására, értelmezésére; az olvasottak önálló dokumentálására (pl. motívumok azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése szövegalkotási gyakorlatokkal. Követelmények Kapcsolódási pontok
Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A tanuló sok szempontú megközelítés. − alkalmazza a házi Tér- és időviszonyok olvasmányok korábban (cselekményidő/külső, történelmi megismert megközelítési idő), cselekmény, szerkezet; a lehetőségeit; szereplők csoportjai, kapcsolataik; − előzetesen felkészül a mű konfliktusok. sok szempontú Elbeszélői nézőpont, értelmezésére (feladatok; jellemábrázolás, ábrázolásmód. adatkeresés, jegyzetelés, Bornemissza Gergely életútja. vázlatkészítés stb.); − képes szövegalkotási A mű fontos témái (történelem, feladatok megoldására hősiesség, barátság, szerelem, (szóban/ írásban), pl. leírás, árulás stb.) és motívumai (pl. jellemzés, elbeszélés hold, csillag, gyűrű). nézőpontváltással, levél, kreatív írás; − képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Órakeret 11 óra
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: adott történetekben a valós és fiktív elemek megkülönböztetése. Informatika: egynyelvű szótárak (pl. jelképszótár, szimbólumszótár) használata. Természetismeret: a regényhez kapcsolódó topológia.
Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum.
36
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI Magyar irodalom 6. évfolyam Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése A tanuló képes 5-6 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni. Memoriterként tud kb. 2-4 lírai alkotást és egy elbeszélő költemény kb. 12 soros részletét. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanuló képes a saját és a nem saját álláspont azonosítására, mások véleményének meghallgatására, megértésére. Alapvető érzelmeket, erkölcsi magatartásformákat azonosítani tud. Képes véleményének rövid, kulturált megfogalmazására. A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.
37
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Bevezetés 7–8. évfolyam A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Mire eljutottak a tanulók a 7−8. évfolyamig, addigra már megismerkedtek a János vitézzel és a Toldival, a mesékkel és a mondákkal, az első közösen megismert terjedelmesebb regényekkel. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás ekkorra már több kell, hogy legyen számukra merő technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló – dekódoló eljárásnál. Érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, s amely üzenetnek a megfejtése és életünkbe építése a mi dolgunk. Ekkorra már szerencsés, ha a tanulók jól értik: a pragmatikus tudáselemeken túl az embernek szüksége van egy transzpragmatikus, ünnepnapi tudásra is, amiben elsősorban a művészetek adhatnak eligazítást. Ahhoz, hogy az irodalommal ebben a másfajta jelentésében is képesek legyenek szembesülni, ehhez több előfeltételnek is teljesülnie kell. Előfeltétele ennek a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló sajátos serdülőkori viszonyát a tanulmányokhoz, a mély lelki kérdéseket érintő kommunikációhoz és a tekintélyhez, és csakis ezt a kritikus és sebezhető kamaszt jól ismerve fogalmazza meg célkitűzéseit. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 7−8. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 7−8. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.
7–8. évfolyam
7. évfolyam 8. évfolyam
A helyi tanterv heti óraszáma nyelvtan irodalom 2 2 3 2 2
Éves óraszám nyelvtan irodalom 72 72 108 72 72
38
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Magyar nyelv
Tematikai egység
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése A nyelv állandósága és változása Könyvtár, könyvtárhasználat Az óraszámok összege:
Kerettantervi óraszám a 7-8. évfolyamon
Helyi tanterv óraszám a 7. évfolyamon
13 9 7 13 48
heti 3 órás változat
heti 2 órás változat
10
26
8
12 9 10 29
7 24 11 31
7 6 11 31
7
7
2 108
2 72
Kerettantervi óraszám a 7-8. évfolyamon
Helyi tanterv óraszáma a 7. évfolyamon
Helyi tanterv óraszáma a 8. évfolyamon
23 (10+13)
10
14
31 (8+8+8+7)
16
17
39 (22+17)
26
19
6
9
15 (8+7)
8
7 97
Helyi tanterv óraszám a 8. évfolyamon
2 72
Magyar irodalom Tematikai egység Kisepikai alkotások -Kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada Nagyepikai alkotás - Regényelemzés - Egy Jókai-regény és a romantikus korstílus (regényelemzés) - Regényelemzés -Ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom:magyar vagy világirodalom, regényelemzés Lírai műfajok: -Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma - Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra Egy korstílus – a romantika Drámai műfajok : -Egy komédia -Egy tragédia és/vagy egy komédia Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) A média kifejezőeszközei (1-2.): -Történet és elbeszélés a mozgóképen - A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése Az óraszámok összege:
6
6 (3+3)
8
3
4 130
7
3
4 72
72
39
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát.. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit
Magyar nyelv 7. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 10 óra; A helyi Olvasás, szövegértés12 óra; Írás, fogalmazás 9 óra; Helyesírás 10 tanterv Tematikai óra; A nyelv szerkezete 29 óra; Könyvtár – és könyvtárhasználat 2 órakerete egység óra 72 óra (Ebből: összefoglalás, gyakorlás 10 óra) Törekvés az egyszerű, érthető, hatékony közlésre, a mások számára is érthető, Előzetes nyelvileg igényes beszédre, megfelelő artikulációra. tudás Tantárgyi fejlesztési feladatok: mondatfonetikai eszközök, a beszéd zenei elemei, A tematikai testbeszéd, önismeret, tudatos beszédformálás, együttműködés a beszédpartnerrel, egység képességfejlesztés írásban, olvasásban, szövegértésben, ismeretszerzés a hozzászólás, nevelésifelszólalás, köszönetnyilvánítás, viszonyszók, mondatszók, szóösszetételek, fejlesztési szószerkezetek, különírás, egybeírás témakörökben céljai Ismeretek/fejlesztési Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások Kapcsolódási követelmények pontok Szófajok, szóösszetételek, Hangos olvasás; felolvasás; sza- Dramatikus formák, Ének-zene szószerkezetek, bad előadás; beszédértés, folya- improvizáció, szövegműfajok, matos beszéd, nyelvhelyességi megbeszélés. helyesírás gyakorlatok KONKRÉT ISMERETANYAG A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUSBÓL: (a fogalmakat lásd a részletes táblázatokban) • anyaggyűjtés, hivatkozás, kiselőadás, hozzászólás, felszólalás • köszöntés, köszönetnyilvánítás KOMMUNIKÁCIÓ
Magyar irodalom 7. évfolyam Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, A helyi anekdota) 10 óra; Nagyepikai alkotás (regényelemzés) 16 óra; Lírai tanterv műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) 26 óra; Egy órakerete Tematikai egység/fejlesztési korstílus – a romantika 9 óra; Drámai műfajok (egy komédia) 8 72 óra óra; A média kifejezőeszközei 3 óra; cél (Ebből: összefoglalás, gyakorlás 7 óra) Költői képek, alakzatok felismerése, megnevezése, a „saját kedvenc versek” Előzetes tudás megválasztása és indoklása anyanyelvi kommunikáció; természettudományos A tematikai Kulcskompetenciák: egység nevelési- kompetencia pl. tájleíró költemények és tényszerű tájleírás összevetésében, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. fejlesztési céljai
40
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Kiemelt fejlesztési feladatok: egyetemes kultúra mint szövegforrás; az irodalom befogadása, érzelmek átélése. Tantárgyi fejlesztési feladatok: fogékonyság a zeneiségre, ritmusra, a műformák szerkezeti képi sajátosságaira, fantáziafejlesztés, szókincsfejlesztés, formai változatok érzékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulói tevékenységek Pedagógiai Kapcsolódási eljárások, pontok Ritmus, kép, kifejezésmód – a líra Toposzok azonosítása, Tanári Vizuális alapformái. Nagyepika. Jókai, eredetük felkutatása (pl. magyarázat, kultúra Mikszáth. Romantika. Novellák. jelképszótár haszná- szemléltetés, a Dráma és tánc MozgóképArany János: Szondi két apródja és latával), képek, alakzatok tanulók jelentésük tevékenységének kultúra még 2-3 mű, Balassi Bálint egy azonosítása, megszervezése. műve, Csokonai Vitéz Mihály: A Re- értelmezése, ményhez, Kölcsey Ferenc: Himnusz, következtetések megfoPetőfi Sándor: Nemzeti dal, galmazása, Szeptember végén és még 3-4 mű, Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű, Kosztolányi Dezső 1-2 lírai alkotása, Weöres Sándor 1-2 műve Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. Nagyepika, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma. Óda, himnusz, elégia, dal, Kulcsfogalmak-fogalmak epigramma. Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés, romantikus képalkotás. Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, ábrázolásmód.
Magyar nyelv 8. évfolyam Tematikai egység/ fejlesztési cél
Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 26 / 8 óra; A helyi Olvasás, szövegértés 7 / 7 óra; Írás, fogalmazás 24 / 6 óra; tanterv Helyesírás 11 / 11 óra; A nyelv szerkezete 31 / 31 óra; A nyelv órakerete állandósága és változása 7 / 7 óra; Könyvtár – és könyvtárhasználat 108 / 72 2 óra óra (Ebből: összefoglalás, gyakorlás 7 óra) Mások számára is érthető, nyelvileg igényes beszéd, megfelelő artikuláció -
Tantárgyi fejlesztési feladatok: egyszerű, érthető, hatékony közlés, érvelés, beszédlégzés, artikuláció, beszédhallás, beszédértés, hangos olvasás, folyamatos, jól formált beszéd, képességfejlesztés írásban, olvasásban, szövegértésben, ismeretszerzés az ismertetés, vita, önéletrajz, kérvény, reklám, hirdetés, mondatok szerkezete, modalitása, összetett és többszörösen összetett mondatok, írásjelek, idegen szavak helyesírása, sajtóműfajok, nyelvváltozatok, nyelvtörténet témakörben Ismeretek/fejlesztési Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási követelmények módszerek, munka- pontok és szervezési formák Műfajok, változatok, Kifejező érvelés különböző Dramatikus formák, Ének-zene helyesírás, kommunikációs helyzetekben, improvizáció, érvelés Dráma és tánc kommunikáció, mondat különböző álláspontokat tanulói tevékenységek Vizuális képviselve. szervezése kultúra KONKRÉT ISMERETANYAG A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUSBÓL: (a fogalmakat lásd a részletes táblázatokban) • nyelvi jelek, párbeszéd, monológ, • cédulázás, vita, érvelés, önéletrajz, kérvény KOMMUNIKÁCIÓ • tömegkommunikáció, reklám • sajtóműfajok 41
Helyi tanterv
•
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
a szövegalkotás, szövegtípusok
Magyar irodalom 8. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél Kisepikai alkotások - prózai és verses, 14 óra; Nagyepikai alkotás A helyi – regényelemzés 17 óra; Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok tanterv tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra 19 óra; Stílusirányzatok a 20. órakerete Előzetes tudás század elején (klasszikus modernség) 8 óra; Drámai műfajok - egy 72 óra tragédia és/vagy egy komédia 7 óra; A média kifejezőeszközei 7 óra; (Ebből:összefoglalás, gyakorlás 7 óra) Kulcskompetenciák: információk (pl. hangzó anyagok) gyűjtése a világhálóról a digitális kompetencia alkalmazásával; a hatékony, önálló tanulás pl. saját Ismeretek/ jegyezetek, adatok rendszerezésében, rendezésében fejlesztési Kiemelt fejlesztési feladatok: az irodalom átélő befogadása. követelmények Tantárgyi fejlesztési feladatok: a befogadói nyitottság növelése, felkészítés a maitól eltérő szóhasználat, szokatlan képek, alakzatok befogadására. Lírai és epikai formák Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási módszerek pontok Például: Móricz Tájékozódás az irodalmi Tanári magyarázat, Vizuális Zsigmond: Légy jó kronológiában (adatok gyűjtése szemléltetés, a tanulók kultúra mindhalálig, Kosztolányi és rendszerezése. tevékenységének meg- Dráma és tánc Dezső, Karinthy Frigyes, szervezése. MozgóképAdy Endre, Babits kultúra Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós néhány alkotásának értelmezése Két-három alkotás a 20. század második felének magyar és világirodalmából Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimbólum, összetett költői kép. Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény, tudományos-fantasztikus irodalom, humoros hangnem. Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem. Kulcsfogalmak-fogalmak Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller; szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika. Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció.
A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI Magyar nyelv és irodalom 7-8. évfolyam Beszédművelés, szóbeli szövegek alkotása és megértése A tanuló eligazodik a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Törekszik az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és írásban és szóban továbbadni. Az írott szöveg megértése és alkotása A tanuló képes egy kb. 300-350 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. 42
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
A tanulási képesség fejlesztése A tanuló képes a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet és vázlatot készíteni. Le tudja jegyezni az állításaihoz felhasznált információforrások adatait. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A tanuló ismeri és a szövegalkotásban értelmesen használja a különböző mondatfajtákat. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése, A tanuló bizonyítja a szöveg értő befogadását biztosító olvasási képességét, különféle műfajú és témájú szövegek felolvasásával, elmondásával. Képes különféle műfajú szépirodalmi művek szerkezetének és jelentésének összegző bemutatására, a szerkezeti elemek elkülönítésére, a szereplők és élethelyzetük jellemzésére. Memoriterként tud 3-4 lírai alkotást és kb. 15-20 soros drámarészletet. Íráskép, helyesírás A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az idézés helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanuló képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, értelmezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, saját véleményével. A különböző művészeti alkotások között meg tud nevezni néhány közös és eltérő vonást. Egy-egy szempontból össze tud hasonlítani egymástól lényegesen különböző esztétikai normákat képviselő műveket.
Magyar nyelv 7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
Helyi tantervi órakeret 10 óra
A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés.
A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. A tematikai egység A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó nevelési-fejlesztési céljai attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás.
Minden tantárgy: felszólalás, kiselőadás, (ünnepi) beszéd, részvétel beszélgetésben, vitában. Vizuális kultúra: szöveg és kép kapcsolata a vizuális médiumokban. Dráma és tánc: kifejező szövegmondás dramatikus játékban.
Kulcsfogalmak / fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Olvasás, szövegértés
Órakeret 12 óra
A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása.
43
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása A tematikai egység nevelési- nyomtatott és elektronikus szövegekben. fejlesztési céljai Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.
Minden tantárgy: az egyes tantárgyakban olvasott szövegek feldolgozásának tantárgyi sajátosságai. Informatika: keresési ismeretek alkalmazása. Vizuális kultúra: ábrák, képek, illusztrációk értelmezése.
Kulcsfogalmak Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. / fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Írás, fogalmazás Órakeret 9 óra Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása.
A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. A tematikai egység Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a nevelési-fejlesztési céljai műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása. A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése. A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.
Informatika: a szövegszerkesztő programok lehetőségei. Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek.
44
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Kulcsfogalmak/ Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg, komment, blog; fogalmak önéletrajz. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Helyesírás
Órakeret 10 óra
Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.
A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési A tematikai egység képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak nevelési-fejlesztési írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek céljai leggyakoribb szabályainak megismertetése. A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése, alkalmazása.
Informatika: a helyesírási ellenőrző programok. Vizuális kultúra: tipográfiai ismeretek – esztétikus és célszerű íráskép.
Kulcsfogalmak / fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A nyelv szerkezete és jelentése + Összefoglalás
Órakeret 29 óra
Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk.
A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának A tematikai egység felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi nevelési-fejlesztési céljai kommunikációban. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés. Vizuális kultúra: vizuális A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet kommunikáció, a vizuális közlések játszó viszonyszók és mondatszók. felépítése. A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk. Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a szóalkotása. hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás-képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. 45
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő. Mondatszó, indulatszó, módosítószó.
A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI Magyar nyelv 7. évfolyam Beszédművelés, szóbeli szövegek alkotása és megértése A tanuló eligazodik a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Törekszik az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és írásban és szóban továbbadni. Az írott szöveg megértése és alkotása A tanuló képes egy kb. 300-350 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. A tanulási képesség fejlesztése A tanuló képes a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet és vázlatot készíteni. Le tudja jegyezni az állításaihoz felhasznált információforrások adatait. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A tanuló ismeri és a szövegalkotásban értelmesen használja a különböző mondatfajtákat. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket.
Irodalom 7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek
Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota)
A helyi tanterv órakerete 10 óra
Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások értelmezésének és véleményezésének fejlesztése. Az irodalmi élmény befogadásának és megosztásának fejlesztése. Követelmények Kapcsolódási pontok
Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai (pl. tér-, időviszonyok, előreutalás, késleltetés, nézőpont, szerkesztésmód, szereplők, hangnem, téma, motívumok). Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és más magyar elbeszélők alkotásai.
A tanuló kisepikai alkotásokban − azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat; − érzékeli az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérést; − azonosítja az előreutalásokat, késleltetéseket; − felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet;
Erkölcstan: nemzedékek, család, felnőttek, gyerekek kapcsolatai. Dráma és tánc: érzelmi tartalmak kifejezése drámajátékban, szerepjátékban.
46
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
−
Kulcsfogalmak/ fogalmak
műelemzések nyomán rögzíti az egyes műfajok sajátosságait;
Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Nagyepikai alkotás – regényelemzés Egy Jókai-regény és a romantikus korstílus (regényelemzés)
Órakeret 16 óra
Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni olvasmányok, ifjúsági regények). A romantikus korstílus. Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, Előzetes tudás cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása, olvasmányainak ajánlása. A tematikai egység nevelésiFogékonyság a tematikai és erkölcsi megközelítésre, értékek fejlesztési céljai azonosítására, megvitatására, a szereplők erkölcsi dilemmáinak, döntéseinek mérlegelésére. Komplex képességfejlesztés: egy Jókai-regény sok szempontú megközelítése, elemzése (pl. idő- és térviszonyok, előreutalások, késleltetések, elbeszélői nézőpont, stílusjellemzők). Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet, anekdotikusság. A szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással). Elemzések, értelmezések és kreatív írások. Ajánlott és/vagy egyéni olvasmányok, pl. Jules Verne, Mark Twain, Dickens és mások műveiből; a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi ifjúsági irodalomból Nagyepikai alkotás (regényelemzés) - sok szempontú megközelítés.
A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban − azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat; − érzékeli az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérést; − azonosítja az előreutalásokat, késleltetéseket; − felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; − a műelemzés nyomán rögzíti a műfaji sajátosságokat; − azonosítja az irodalom nagy témáit (pl. család, gyerekek és felnőttek, próbatételek, szerelem)
A tanuló egy Jókai-regényben − azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat, az előreutalásokat, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai késleltetéseket, epizódokat; a (vagy esetleg egy másik regénye, szereplők kapcsolatait, a pl. Az új földesúr vagy A jövő cselekmény elemeit; század regénye) – sok − felismeri az elbeszélői szempontú megközelítés. nézőpontot, beszédhelyzetet; − műelemzés nyomán rögzíti a Tér- és időviszonyok, műfaji sajátosságokat és
Informatika: források önálló feltárása és felhasználása. Földrajz: az olvasott művek topológiája. Erkölcstan: erkölcsi dilemmák. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a történelmi regény eseményei és a történelem. Földrajz: az olvasott Jókairegény topológiája. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jókai-regények filmes adaptációi.
47
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
cselekmény, szerkezet. Hősök, magatartásformák, erkölcsi választások – a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással). Regényműfaji változat (pl. heroikus regény, irányregény, utópia stb.). A romantika megjelenési formái (pl. szerkezet, cselekményfordulatok, jellemek, hangnem, előadásmód). Elemzések, értelmezések és kreatív írások. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek
−
−
Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma. Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, ábrázolásmód.
Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma)
Órakeret 26 óra
Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, tájleíró költemény, életkép. Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés (ütem, felező 8-as, felező 12es.) Időmértékes verselés, versláb. Rím, rímelhelyezkedés, páros rím, félrím, alliteráció. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora. Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Követelmények Kapcsolódási pontok
Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály (A Reményhez), Janus Pannonius (Pannónia dicsérete), József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból. Tematikus, motivikus kapcsolódások felismerése Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal – műértelmezések, sok szempontú elemzések (pl. vershelyzet, szerkezet, műfaji változat, poétikai megoldások, versforma).
Kulcsfogalmak/ fogalmak
romantikus epika jellemzőit; azonosítja a műben megjelenő tematikát (pl. család, szerelem, hősiesség, hazafiság, önfeláldozás); képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére;
A tanuló − felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19-20. századi alkotások); − felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát; − azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait; felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat; − azonosítja a zenei és ritmikai eszközök
Ének-zene: ritmusok, ritmusfajták azonosítása. Vizuális kultúra: a kompozíció szerepe a festészetben, építészetben.
Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, rímes időmértékes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. 48
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Órakeret 9 óra
Egy korstílus – a romantika
Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből.
Az irodalmi művek megismerése során a múlt értékes törekvéseinek megbecsülése, azonosulás a máig ható értékekkel. A tematikai egység Ismerkedés egy korstílussal, korstílus és mű/vek összefüggéseivel. nevelési-fejlesztési céljai Romantikus jegyek, vonások azonosítása, megnevezése, művészeti kapcsolódások feltárása. Képesség az önálló ismeretszerzésre, digitális források használatával. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Egy korstílus – a romantika. Egy-két szemelvény a korszak jellemző alapvetéseiről, törekvéseiről (pl. szabadság az irodalomban; új, jellegzetes műfajok; kevertség, töredékesség; romantika és népiesség). Szemelvények Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi korstílusra jellemző, különféle műfajú, tematikájú alkotásaiból (pl. Kölcsey: Huszt; Vörösmarty: Ábránd; Petőfi: Egy gondolat bánt engemet…). Kulcsfogalmak/ fogalmak
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Ismeretek
Vizuális kultúra: romantikus festmények, épületek, viseletek. Ének-zene: a zenei romantika. Informatika: önálló ismeretszerzés, a források azonosítása.
Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés, romantikus képalkotás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tanuló − ismerkedik egy korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel; − ismerkedik a korszak irodalmi életével (pl. folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok); − megismeri a korszakolás nehézségeit; a romantika hátterét, esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, hangnemeit; a stílus formajegyeit; − ismerkedik romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggésével;
Drámai műfajok (egy komédia)
Órakeret 8 óra
Dramatikus játék, dialógus, szerepjáték, dráma, színház. Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítására. A műben megjelenített konfliktusok, döntések felismerése és mérlegelése. A komikum mint műfajformáló minőség felismerése, formáinak megkülönböztetése. Részvétel megjelenítésben (drámajátékban), színházi előadás megbeszélésében. Követelmények Kapcsolódási pontok
Drámai műfajok - egy komédia sok szempontú megközelítése Molière: Fösvény (esetleg pl. Képzelt beteg) vagy Shakespeare egy vígjátéka vagy Szigligeti: Liliomfi vagy Goldoni: Két úr szolgája. Tér- és időviszonyok, szereplők rendszere, alapszituáció,
A tanuló − megismeri a drámai műnem legfontosabb jellemzőit, a komédia műfaját közös és önálló olvasással, feldolgozással, műelemzéssel; − képes az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítására;
Dráma és tánc: dráma és színház, a színházi megjelenítés, szituáció, jellem, díszlet, színpadi szövegmondás.
49
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
cselekmény, konfliktusok. Drámai szerkezet. A komikum megjelenési formái (pl. helyzet- és jellemkomikum). Komikus jellem, jellemtípus.
− −
− −
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv néhány jellemzőjének felismerésére; a komikum mint műfajformáló minőség felismerésére, formáinak megkülönböztetésére; egy jellemtípus azonosítására; képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg megjelenítésére
Dráma, komédia, dialógus, konfliktus, alapszituáció, helyzetkomikum, jellemkomikum, típus, jellemtípus. A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen
Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat. Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt. Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az okokozati viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat.
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Annak felismerése, hogy a média nyújtotta lehetőségek közti választás erkölcsi-esztétikai felelősséget is jelent. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban). Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú alkalmazásával). A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a jelenet (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti egység), a fordulat és epizód fogalmának magyarázata. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Órakeret 3 óra
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: idő- és térbeli változások megjelenítése képsorozatokkal. Dráma-tánc: az alapvető fogalmak (történet, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont stb.) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során.
Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése + Összefoglalás
Órakeret 3 óra
Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése. Annak belátása, a mozgóképi és írott szövegek közti választás erkölcsi-esztétikai mérlegelést és értékelést igényel. 50
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek nincs minden szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek értelmezését, elemzését segíti a rendszerezés néhány alapszempontja (a valóságanyag természete, dokumentumfilmfikció; az alkotói szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői film). A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének meghatározása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelv használata). A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik tudatosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika).
Kapcsolódási pontok Ének-zene: zenei stílusok, műfajok ismerete - dal, kánon, kórusmű, szimfónia, más hangszeres és zenekari művek, opera. Dráma és tánc: alapvető tánctípusok, táncstílusok és kísérőzenéjük azonosítása, mozgás- vagy mozgásszínházi formák megkülönböztetése. Vizuális kultúra: Képzőművészeti ágak, az építészet, a design főbb jellemzőinek ismerete.
Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller; szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI Magyar irodalom 7. évfolyam Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése, A tanuló bizonyítja a szöveg értő befogadását biztosító olvasási képességét, különféle műfajú és témájú szövegek felolvasásával, elmondásával. Képes különféle műfajú szépirodalmi művek szerkezetének és jelentésének összegző bemutatására, a szerkezeti elemek elkülönítésére, a szereplők és élethelyzetük jellemzésére. Memoriterként tud 3-4 lírai alkotást és kb. 15-20 soros drámarészletet. Íráskép, helyesírás A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az idézés helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanuló képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, értelmezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, saját véleményével. A különböző művészeti alkotások között meg tud nevezni néhány közös és eltérő vonást. Egy-egy szempontból össze tud hasonlítani egymástól lényegesen különböző esztétikai normákat képviselő műveket.
Magyar nyelv 8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
A helyi tanterv órakerete 26 / 8 óra
Előzetes tudás
A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák 51
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.
Minden tantárgy: felszólalás, kiselőadás, (ünnepi) beszéd, részvétel beszélgetésben, vitában. Vizuális kultúra: szöveg és kép kapcsolata a vizuális médiumokban. Dráma és tánc: kifejező szövegmondás dramatikus játékban.
Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, Kulcsfogalmak/ ünnepi beszéd. fogalmak Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet. Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú). Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Olvasás, szövegértés
Órakeret 7 / 7 óra
A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása.
Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása A tematikai egység nevelési- nyomtatott és elektronikus szövegekben. fejlesztési céljai Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.
Minden tantárgy: az egyes tantárgyakban olvasott szövegek feldolgozásának tantárgyi sajátosságai. Informatika: keresési ismeretek alkalmazása. Vizuális kultúra: ábrák, képek, illusztrációk értelmezése.
Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, fogalmak szövegfeldolgozás.
52
Helyi tanterv
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Órakeret 24 / 6 óra Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. Írás, fogalmazás
A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. A tematikai egység Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a nevelési-fejlesztési céljai műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása. A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése. Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás (hír, interjú, riport, tudósítás). A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Informatika: a szövegszerkesztő programok lehetőségei. Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek.
Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg, komment, blog; önéletrajz.
Helyesírás
Órakeret 11 / 11 óra
Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.
A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési A tematikai egység képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak nevelési-fejlesztési írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek céljai leggyakoribb szabályainak megismertetése. A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja.
Informatika: a helyesírási ellenőrző programok. Vizuális kultúra: tipográfiai ismeretek – esztétikus és célszerű íráskép.
53
Helyi tanterv
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel). Egyenes, szabad függő, függő idézet.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Órakeret 31 / 31 óra
A nyelv szerkezete
Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk.
A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának A tematikai egység felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi nevelési-fejlesztési céljai kommunikációban. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, a vizuális közlések felépítése. Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szóalkotása. Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Kulcsfogalmak Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített / fogalmak mondat; alárendelő és mellérendelő mondat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A nyelv állandósága és változása + Összefoglalás
Órakeret 7 / 7 óra
A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai.
A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken. Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon. Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének megfigyelése, megnevezése. A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata. A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal.
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyarság történetének kezdetei. Ének-zene: régi és új stílusú népdalok.
Kulcsfogalmak/ Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád. fogalmak
54
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI Magyar nyelv 8. évfolyam Beszédművelés, szóbeli szövegek alkotása és megértése A tanuló eligazodik a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Törekszik az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és írásban és szóban továbbadni. Az írott szöveg megértése és alkotása A tanuló képes egy kb. 300-350 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. A tanulási képesség fejlesztése A tanuló képes a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet és vázlatot készíteni. Le tudja jegyezni az állításaihoz felhasznált információforrások adatait. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A tanuló ismeri és a szövegalkotásban értelmesen használja a különböző mondatfajtákat. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket.
Irodalom 8. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada
A helyi tanterv órakerete 14 óra
Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés, novella, kisregény, anekdota, ballada. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
Tematikus kapcsolódások, alapvető élethelyzetek, érzelmi tartalmak A tematikai egység nevelési- felismerése, erkölcsi választások értelmezése, és véleményezése (pl. fejlesztési céljai indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála). Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Kisepikai alkotások - prózai és verses Vizuális kultúra: témák, A tanuló műfajok. tematikus kapcsolódások a − műelemzések során Novella, elbeszélés, kisregény, festészetben. rögzíti az egyes műfajok anekdota, karcolat, egyperces novella, sajátosságait is; komikus eposz, ballada - műfaji Erkölcstan: beavatás; bűn, − felismeri az epikus rendszerezés. bűnhődés, lelkiismeret. közlésformát, valamint a Tematikus kapcsolódások verses és a prózaforma Kosztolányi Dezső, Móricz Dráma és tánc: kifejező műfajmegkötő vagy Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Örkény szövegmondás, műfaj-független szerepét; István műveiből, valamint választható: élménymegosztás. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – − alkalmazza a művek már ismert értelmezési a komikus eposz műfaji sajátosságai, szempontjait (elemzi az illetve Arany János egy balladája (pl. idő- és térviszonyokat, Zách Klára; Szondi két apródja). szerkezeti megoldásokat, Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem előreutalásokat, (részletek) – házi olvasmány. késleltetéseket); Kulcsfogalmak/ Kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, komikus eposz, szerkezet, fogalmak időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.
55
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Nagyepikai alkotás Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
-Regényelemzés - Ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom - magyar vagy világirodalom, regényelemzés
Órakeret 17 óra
Regények, regényműfaj-változatok. Regényelemzések. Nagyepikai alkotások közlésformái. Regényelemzések (legalább 5–6, korábban közösen, részletesen értelmezett nagyepikai alkotás tapasztalatai). Témák, hősök, műfaji változatok.
Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére, megbeszélésére, véleményezésére. Nagyepikai alkotások elolvasása, több szempontú megközelítése, feldolgozása, a narráció sajátosságainak megbeszélése, megvitatása. Az irodalmi nagy témáinak felismerése, azonosítása pl. szülő és gyerek, gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatételek, szerelem. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető A tematikai egység emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és nevelési-fejlesztési céljai megbeszélésére, véleményezésére. A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság fejlesztése. Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a személyes irodalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló indoklása. Megbeszélésekben a tetszésvagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése. A szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás – egy regény Történelem, társadalmi és A tanuló nagyepikai sok szempontú megközelítése. állampolgári ismeretek: alkotás(ok)ban Pl. Tamási Áron: Ábel a nagyepikai alkotások − azonosítja, elemzi az időrengetegben társadalomképe. és térviszonyokat, a Tér- és időviszonyok, cselekmény, narráció sajátosságait (az szerkezet, elbeszélői nézőpont, Erkölcstan: hősök, tettek, elbeszélés és a történet hangnem, ábrázolásmód. magatartásformák értelmezése. időrendje, előreutalások, Hősök, tettek, magatartásformák – késleltetések); a műfaji a szereplők jellemzése (egyéni Mozgóképkultúra és változatot; állásfoglalással). médiaismeret: nagyepikai − felismeri az elbeszélői Regényműfaji változat (pl. alkotások filmes feldolgozásai nézőpontot, fejlődésregény, történelmi regény, és hatásuk; filmtípusok, beszédhelyzetet példázatos regény). műsortípusok (pl. sci-fi; krimi). Elemzések, értelmezések és A tanuló kreatív írások. − tudja alkalmazni a művek Társadalomismeret: a bűnügyi Nagyepikai alkotás az ifjúsági regények társadalomképe. megközelítésének és/vagy a szórakoztató irodalom (korábban gyakorolt) köréből – egy magyar vagy Vizuális kultúra; Ének-zene: a lehetőségeit; világirodalmi regény sok − képes az irodalmi élmény populáris kultúra műfajai, szempontú megközelítése. jellemzői. megosztására, A népszerű irodalom műfajai (pl. olvasmányainak ifjúsági, bűnügyi, fantasztikus ajánlására; regény, kalandregény, sci-fi), − alkalmas az önálló olvasmegoldásai, hatása; hangnemei (pl. mányválasztás indoklására; humoros regény), formái (pl. 56
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
naplóregény, levélregény). Pl. Golding: A Legyek Ura / Salinger: Zabhegyező / Rejtő Jenő egy műve / Verne egy műve / egy klasszikus bűnügyi regény.
−
képes memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;
A fogalmi háló a választott művekhez kapcsolódik
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / parabola, történelmi regény. Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény, tudományos-fantasztikus irodalom, humoros hangnem.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra
Előzetes tudás
Lírai műnem. Dal, óda, himnusz, elégia, epigramma. Poétikai és verstani alapfogalmak.
Órakeret 19 óra
Annak felismerése, hogy líra különböző műfajai az emberi érzelmek, erkölcsi döntések átélésének és a velük való azonosulás lehetőségét A tematikai egység nevelési- teremtik meg. fejlesztési céljai Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Tematikus, motivikus Ének-zene: dallam- és A tanuló kapcsolódások felismerése (a ritmusvariációk; énekelt − elemzi az alapvető lírai műfajok műválasztás felölel alapvető versek, ritmushatások; a sajátosságait különböző korok lírai témákat, pl. természet, rockzene néhány jellemzője. alkotóinak művei alapján, évszakok és napszakok, értelmezi néhány lírai mű szülőföld, haza, család, Dráma és tánc: kifejező beszédhelyzetét, a megszólítószerelem, háború, szabadság, szövegmondás. megszólított viszony néhány öntudat, költősors, költészet / jellegzetes típusát; ars poetica). − azonosítja a művek tematikáját, Társadalomismeret; Verstani, poétikai fogalmak mozgóképkultúra és meghatározó motívumait; rendszerezése. médiaismeret: a felfedez műfaji és tematikusSzemelvények Ady Endre, reklámeszközök és hatásuk. motivikus kapcsolatokat; Arany János, Csokonai Vitéz − elemzi a zenei és ritmikai Mihály, Janus Pannonius, József eszközök típusait, felismeri Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi funkciójukat, hangulati Sándor, Radnóti Miklós (Nem hatásukat; tudhatom), Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon, rím, rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica, inverzió.
57
Helyi tanterv
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség)
Órakeret 8 óra
A romantika mint az utolsó egységes korstílus. Ady, Kosztolányi (vagy más, korszakbeli szerző) egy-két műve.
Annak megértése, hogy egy korszak sokféle módon vet fel erkölcsi és esztétikai kérdéseket, és sokféle műformában és hangnemben felelhet a problémákra. Megismerkedés egy korszak irodalmi életével és stílusirányzataival – A tematikai egység nevelési- pl. impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és fejlesztési céljai egy-egy mű összefüggésével. A stíluselemzési képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A regionális és helyi kötődések elmélyítése a korszak irodalmi, művészeti, kulturális emlékeinek, emlékhelyeinek azonosításával. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Stílusirányzatok a 20. század elején A tanuló megismerkedik Történelem, társadalmi és (klasszikus modernség). − egy korszak stílusirányzatai- állampolgári ismertek: a korstílusok val – pl. impresszionizmus, Az impresszionizmus, művelődéstörténeti, szimbolizmus, szecesszió –, szimbolizmus, szecesszió stílus- és életmódbeli vonatkozásai. az irányzatok és egy-egy mű formajegyei. összefüggésével; Jellemző művek, ábrázolásmódok pl. − ismerkedik a korszak irodalmi Vizuális kultúra: Ady, Babits, Juhász Gyula, Tóth életével (pl. a Nyugat szerepe, stílusirányzatok a 20. Árpád műveiből. hatása; irodalmi kapcsolatok); század elején. − megismeri a korszakolás nehézségeit; − az irányzatok főbb esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, stílus- és formajegyeit (szimbólumhasználat és szimbolizmus megkülönböztetésével); Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimbólum, összetett költői kép. Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia
Órakeret 7 óra
A drámai műnem, drámai szerkezet, drámai jellem, jellemtípusok. A drámában megjelenített konfliktusok, erkölcsi választások mérlegelése és értékelése, azonosulás a műben megjelenített pozitív értékekkel, magatartásokkal. Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség drámai hősök jellemzésére, kapcsolataik, konfliktusaik elemzésére. A tragikum/komikum mint műfajformáló minőség megértése, műbeli megjelenési formáinak felismerése. Különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) az empatikus készségek fejlesztése.
58
Helyi tanterv
Ismeretek Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia sok szempontú megközelítése. Shakespeare: Romeo és Júlia (vagy egy Shakespeare-komédia vagy Gogol: A revizor). Tér- és időviszonyok, szereplők rendszere, alapszituáció, cselekmény, konfliktusok. Drámai szerkezet. A meghatározó minőség szerepe (tragikus/komikus cselekmény; tragikus/komikus hős). Hősök (egyéni és tipikus vonások). Tragikus bukás, értékveszteség/komikus lelepleződés.
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
Követelmények
Kapcsolódási pontok
A tanuló − felismeri és elemzi a drámai műnem főbb jellemzőit, a választott alkotás műfaját közös és önálló olvasással, feldolgozással, műelemzéssel; − elemzi a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv néhány jellemzőjét; − felismeri a tragikumot/komikumot mint műfajformáló minőséget, elemzi a műbeli megjelenési formáit; − tudja jellemezni a drámai hősöket, elemezni kapcsolataikat, konfliktusaikat;
Dráma és tánc: dráma és színház; a tragikus, a komikus minőség megjelenítése; színházi előadás elemzése, értékelése. Erkölcstan: tragikus/komikus történés, cselekmény; érték, értékveszteség.
Kulcsfogalmak/ Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, fogalmak drámai nyelv, drámai jellem. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Médiaismeret + Összefoglalás
Órakeret 7 óra
A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása. Annak belátása, hogy a média nagyfokú társadalmi szerepet játszik; a szerep megítéléséhez elvi-erkölcsi alapon nyugvó mérlegelés szükséges. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Annak tudatosítása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme – a jelentés nagymértékben függ a befogadótól. A mágikus gondolkodás fogalmának vizsgálata, meghatározása (a tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása). Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. A nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak, kisebbségeknek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása. Informatika: algoritmus kódolása a számítógép számára egyszerű programozási nyelven.
59
Helyi tanterv
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam
hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció. A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI Magyar irodalom 8. évfolyam
A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.
60