MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A felnőttek középiskolája 9−12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi, általában kudarcos (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait. A felnőttek középiskolájának legfontosabb célja, hogy felkészítsen a sikeres érettségi vizsgára, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, képességek elsajátításával. A különböző tudással érkezőket felzárkóztassa, és mindenkit eljuttasson az érettségihez elégséges minimumig, illetve lehetőleg annál is tovább. Ezzel a sikeres későbbi élet megalapozását, illetve a szakmatanulást, munkavállalást is segíti. A munkaerőpiacon sokkal jobb helyzetbe kerülnek a sikeres érettségit tett tanulók, és nemcsak a bizonyítvány, hanem a nagyobb tudás, a szükséges kommunikációs, szociális készségek és képességek megléte miatt is. Ennek belátása a legfontosabb motiváló erő lehet, a sokszor nehéz, nagy hiányosságokat bepótolni hivatott és komoly elvárásoknak megfelelő munkában. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái fejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás és az erre való igény kialakulása érdekében. Segítik a tanulókat életvitelük javításában, és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésében. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ezért törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közötti átmenetek létrehozására − különös tekintettel az érettségire, esetleg a felsőfokú továbbtanulás vagy a szakmatanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly kap a problémamegoldó és a kreatív gondolkodás, ezzel párhuzamosan a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeit is biztosítja. Az életkori sajátosságokat, a korábban bejárt kudarcos tanulási utat, a szociális nehézségeket figyelembe kell venni, ennek megoldásában, ha lehet, segítséget adni, ugyanakkor elérni, hogy a tanulók felkészülten, sikeres érettségi vizsgát tehessenek. A képzés fontos területe a magyar nyelv és irodalom, hiszen az itt kialakított készségek és képességek, az e tárgyban megszerzett nyelvi, kommunikációs és műveltségbeli tudás nagyban segíti a többi tárgy tanulását, a sikeres vizsgák letételét. Fontos, hogy a tanulók számára világossá váljon, hogy az irodalmi (és a nyelvtani) ismeretek nemcsak az emberi kultúra fontos részei, hanem saját mindennapi életükben, emberi kapcsolataikban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthetnek. Ki kell alakítani a tanulókban az irodalom iránti igényességet, az iskola befejezése utáni önművelés igényét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmi alkotások elemző (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túl az irodalomelméleti, -történeti tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltságának színvonala minél magasabb legyen. A kerettanterv teljes mértékben épít a 9−12. osztály magyar nyelv és irodalom kerettantervére, ugyanakkor tekintetbe veszi, hogy ezeknek a tanulóknak eltérő életkoruk, élettapasztalataik és korábbi kudarcaik miatt más volt a tanulási útjuk, „felnőttesebb” az érdeklődési körük, illetve olyan hétköznapi problémákkal néznek szembe, melyekhez

kommunikációs és anyanyelvi segítséget igényelnek. Ez a tananyag kiválasztásában is megjelenik, illetve igazodik az eltérő órakeretekhez. Legfontosabb célként az érettségi jelenik meg, a tantervet, az anyagok szelektálását, a vizsgakövetelményeket ehhez igazítja. A tematikai egységeknél az óraszámoknál elkülönítjük a nappali (N), esti (E) és a levelező (L) forma óraszámait. Az esti és levelező forma esetében építeni kell az otthoni kiegészítő felkészülésre. Alapvetően ez azt jelenti, hogy az általános ismeretek átadása, illetve a műelemzés zajlik órai keretben, ezek elmélyítése, részletes információkkal való kiegészítése tanórán kívül, önálló felkészülés során zajlik. A kerettanterv az éves óraszám 90%-át fedi le. Az óraszámokat az alábbi táblázat tartalmazza: Évfolyam/ 9. évfolyam Tantárgyak (36 hét) Képzési forma N E L Anyanyelv/ kommunikáció 2 1 0,5 (heti óraszám) Magyar irodalom 3 2 2 (heti óraszám) Éves óraszám: anyanyelv 72 36 18 (zárójelben: (65) (32) (16) 90%*) Éves óraszám: 108 72 72 irodalom (97) (65) (65) (zárójelben: 90%) Szabad órakeret magyar nyelv és 18 11 9 irodalomból: * A tanulók teljesítményének mérése került elszámolásra.

10. évfolyam (36 hét) N E L



2

1

0,5

2

1

0,5

2

0,5

0,5

3

2

2

3

2

2

4

2

1

72 36 18 72 36 18 62 16 16 (65) (32) (16) (65) (32) (16) (56) (14) (14) 124 108 72 72 108 72 72 62 31 (111 (97) (65) (65) (97) (65) (65) (56) (28) ) 18

11

9

18

11

9

19

8

5

(be- és kimeneti egyaránt) az anyanyelvi óraszámoknál

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E feladatát a magyar nyelv- és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles

kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a mások közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Fontos, hogy az irodalomtanítás megőrizze az élményszerűséget, a felnőtt korú tanulók számára lehetőség nyíljon a saját élethelyzeteik és az irodalmi művekben felmerülő helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok kifejtésére, megfogalmazására. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is motiváló ereje van, ha össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják be, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. A tantárgy tanításánál azzal is számolnunk kell, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében élünk. E kihívás ugyanis jelentős erővel alakítja az anyanyelvi kultúrát, és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei; a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához. Az egyes anyagrészeknél figyelemmel kell lenni a csoport felkészültségére, előzetes ismereteire, és nem biztos, hogy mindig a legmagasabb elvárásoknak megfelelően kell tanítani az anyagot, érdemes a minimális és a maximális követelmények között az alkalmas szintet, mélységet megkeresni, szem előtt tartva az érettségi vizsgához szükséges ismereteket, fogalmakat, készségeket, képességeket. Ezek minimális mennyiségét a tanterv általában jelzi.

9–10. évfolyam A 9. évfolyamra a diákok rendkívül különböző tudással, tudáshiánnyal érkeznek, és tekintetbe kell venni a korábbi kudarcos tanulási utat is. Vagyis úgy kell haladni, hogy a felzárkóztatást, a közös szintre hozást is meg kell oldani. Nagyon fontos a motiváció kialakítása, illetve annak tudatosítása, hogy a tananyag olyan tudást ad, amelyet használni tudnak életbeli sikerességükhöz. A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását, az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum és ismeretterjesztő), különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet- és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társastársadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a tanulók nyelvtani ismereteinek önálló alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett biztos helyesírású szövegek írása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére, a hibák önálló javítására. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése). A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert

formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információfelhasználás normáinak (pl. a források megjelölése, idézés) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint.

Tematikai egység Javaslat

Órakeret N: 8 óra A tanulók teljesítményének mérése E: 4 óra L: 4 óra Bemeneti és kimeneti mérés 9. és 10. évfolyamon is. Magyar nyelv

Órakeret N: 20 óra Tematikai egység Kommunikáció, tömegkommunikáció E: 10 óra L: 5 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs Előzetes tudás partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló A tantárgyhoz képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, (műveltségterülethez) kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a kapcsolható fejlesztési különböző szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feladatok feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. A beszéd zenei eszközeinek, a nem verbális kommunikáció elemeinek értő használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek, a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfigyelése. A kommunikáció kontextusának megértése, a célok meghatározásával a megfelelő kommunikációs eszközök megnevezése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A kulturális kontextus megfigyelése, megértése.

A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Iskolai és munkahelyi környezet beszédszituációi (állásinterjú, érdekérvényesítés, bemutatkozás stb.). A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban megjelenő beszédhelyzetekben való jártásság, érdekérvényesítés (bank, egészségügy, önkormányzat, bíróság stb.). Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, zaj, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel Kulcsfogalmak/ (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), fogalmak tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás). Órakeret N: 20 óra Tematikai egység Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői E: 12 óra L: 5 óra Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek, és azok megfelelő használata az írott és szóbeli Előzetes tudás szövegalkotás folyamatában. A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az kapcsolható fejlesztési elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése.

Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Kulcsfogalmak/ Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. fogalmak Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat. Órakeret N: 24 óra Tematikai egység Szövegértés, szövegalkotás E: 10 óra L: 5 óra Olvasási stratégiák alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus Előzetes tudás adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) alkotásának képessége. Azon szövegtípusok gyakorlása, amelyekkel kapcsolható fejlesztési a diákok találkozhattak már, illetve találkozni fognak (bank, hivatal stb.). feladatok Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése; elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtési technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szövegfeldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Hivatali és vizsgaszituációknak megfelelő verbális viselkedés normáinak azonosítása, gyakorlása. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Az esszé és a tanulmány műfaji különbségei, az esszé jellemzői, az esszéírás folyamata. Néhány gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Munkahelyeken használatos dokumentumok megértése (munkaköri leírás, szerződés, álláshirdetés.) A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban alkalmazott dokumentumok, nyomtatványok megértése (banki, orvosi, önkormányzati, jogi). Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. fórum, blogbejegyzés írása, online regisztráció). Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz,

közösségi média). Az interneten való kommunikáció szabályai, veszélyei (pl. közösségi oldalak, chat, regisztráció stb.). A munkahelyek által igényelt dokumentumtípusok elkészítése (önéletrajz, motivációs levél). Kulcsfogalmak/ Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény, esszé, értekezés, tanulmány. fogalmak Órakeret N: 14 óra Tematikai egység Helyesírási ismeretek E: 6 óra L: 3 óra Az alapvető helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek Előzetes tudás adekvát használata. A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. kapcsolható fejlesztési A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok használata az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak Órakeret N: 20 óra Tematikai egység A szöveg E: 10 óra L: 5 óra A szövegértési és szövegalkotási képesség hétköznapi szintje. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek Előzetes tudás azonosítása. A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem A tantárgyhoz (műveltségterülethez) összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése kapcsolható fejlesztési a legjellemzőbb szövegtípusokon. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak feladatok megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb

szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, Kulcsfogalmak/ előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Intertextualitás. fogalmak Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). Órakeret N: 14 óra Tematikai egység Stilisztikai alapismeretek E: 6 óra L: 3 óra Befogadói és műelemzési tapasztalatok, nyelvi magatartás, nyelvi Előzetes tudás norma. Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet kapcsolható fejlesztési nyelvi jelenségeinek megítélésében, a szövegalkotásban. A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, feladatok stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. Kulcsfogalmak/ Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, fogalmak

publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Szókép (metafora, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, hasonlat, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás. Órakeret N: 10 óra Tematikai egység Jelentéstan E: 6 óra L: 2 óra Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Előzetes tudás Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat- és szövegjelentést A tantárgyhoz meghatározó tényezők felismerése. (műveltségterülethez) A magyar szórend megváltoztatása és az üzenet jelentésváltozása kapcsolható fejlesztési közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. feladatok Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata. Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. Kulcsfogalmak/ Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. fogalmak Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés. Irodalom

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési

Érzékenyítés, ráhangolás − esztétikai bevezető

Órakeret N: 6 óra E: 4 óra L: 4 óra

Irodalmi, filmes, zenei és képzőművészeti élmények. Annak felismertetése, hogy az elemző és értelmező olvasás segíti az élmény- és tapasztalatszerzést; hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények és a tapasztalatszerzés

forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Olyan ismeretek, szempontrendszerek közvetítése, amelyek segítségével a tanulók viszonyulni tudnak a műalkotásokhoz. Fogalmi keret felvázolása a műelemzéshez, művészet, műnem, műfaj alapvető kérdései, az egyes művészeti ágak elkülönítése, jellemzőik megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyelv, szépség, humor kérdései a művészetekben és az irodalomban. Jelek, jelrendszerek hasonlósága és különbözősége a művészetekben és a világban. Valóság és a képzelet összefüggései a műalkotásokban. A tér és az idő mint komponáló eszközrendszer. Tér az irodalomban, idő a képzőművészetben. A „termékeny pillanat” problémája. Rész és egész, ok és okozat szerepe a műalkotásokban és a világban. Az irodalmi nyelv teremtő ereje. Szerző, mű, befogadó viszonya és egymásra való hatása többféle művészeti alkotásban. Kulcsfogalmak/ Nyelv, szépség, humor, valóság, képzelet, fikció, rész, egész, ok, okozat, szerző, mű, befogadó, megértés, művészeti ágak, műnemek. fogalmak feladatok

Órakeret Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika N: 7 óra Tematikai egység és líra, római irodalom E: 5 óra L: 5 óra Epikai és lírai művek. Elbeszélés és történet. Zeneiség, ritmus. Előzetes tudás Költői képek típusai. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák A tantárgyhoz megismerése iránti igény erősítése. (műveltségterülethez) Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása kapcsolható fejlesztési révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi feladatok alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Ismeretek/követelmények Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy-egy szemelvény a görög lírából és prózaepikából. A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Szemelvények a római lírából és epikából, pl. Horatius és Vergilius egy műve. A római irodalom jellemző műfajai. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen. A tanuló ‒ felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban; ‒ véleményezi a horatiusi életelvek érvényességét; ‒ megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; ‒ elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat; ‒ felismeri a görög és római kultúra máig tartó hatását. Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi Kulcsfogalmak/ konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, fogalmak epigramma, himnusz, hexameter, ekloga, episztola, ars poetica, fabula,

archetípus, toposz. Órakeret N: 6 óra Tematikai egység E: 4 óra L: 4 óra Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, konfliktus. Előzetes tudás Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi A tantárgyhoz Dialogikus művek befogadásának, (műveltségterülethez) magatartásformákkal. kapcsolható fejlesztési értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. feladatok Ismeretek/követelmények Az antik görög színház jellemzői. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre. A tanuló ‒ képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére; egy drámarészlet előadására; ‒ felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke; ‒ pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak; ‒ képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, Kulcsfogalmak/ dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, fogalmak katarzis. Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Tematikai egység

Világirodalom – Biblia


Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője. A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. Ismeretek/követelmények Szemelvények az Ószövetségből (a héber Bibliából) (pl. Teremtéstörténet; Káin és Ábel; A vízözön; Bábel tornya; József története, Mózes és a tízparancsolat; próféták; Jónás története; zsoltárok). Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú; Az irgalmas szamaritánus; a passió; Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban). A tanuló ‒ megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat; ‒ tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését; ‒ ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; ‒ tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában; ‒ ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre. Kulcsfogalmak/ Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis. fogalmak

Tematikai egység

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)


Kötet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói A tantárgyhoz magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék (műveltségterülethez) fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás kapcsolható fejlesztési problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése feladatok (novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/követelmények Szemelvények a 14-16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella). A tanuló ‒ tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; ‒ Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); ‒ pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. Kulcsfogalmak/ Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus. fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Középkori nyelvemlékek


Nyelvtörténeti alapismeretek. A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tantárgyhoz Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi (műveltségterülethez) emlékeinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori kapcsolható fejlesztési írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének feladatok tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése. Ismeretek/követelmények Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek. Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Máriasiralom. A tanuló ‒ értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: Halotti beszéd; Ómagyar Mária-siralom); ‒ megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; ‒ tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét. Kulcsfogalmak/ Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció. Előzetes tudás

fogalmak

Tematikai egység

Janus Pannonius portréja


Időmértékes verselés. Nyelvemlékek. Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű A tantárgyhoz (műveltségterülethez) néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. kapcsolható fejlesztési A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. feladatok Ismeretek/követelmények Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség): Pannónia dicsérete. Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól). A tanuló ‒ megismeri egy humanista alkotó portréját, költői és emberi szerepvállalását; személyes élményanyagának költészetformáló szerepét; ‒ tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); ‒ megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma). Kulcsfogalmak/ Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás. fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Balassi Bálint portréja


Ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma. A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és a dallamra írott énekvers A tantárgyhoz megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, (műveltségterülethez) értelmezései: végvári élet, költő-lét. kapcsolható fejlesztési Balassi Bálint-portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, feladatok ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője. Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers/Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet). Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció). A tanuló ‒ megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű három-négy darabja nyomán); ‒ tudatosítja az életmű megközelítési problémáit; ‒ megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát; ‒ tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát. Előzetes tudás

Kulcsfogalmak/ Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa. fogalmak

Tematikai egység

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16-17.. században és Shakespeare


A drámai műnem. A tragédia. A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A tantárgyhoz Konfliktushelyzetek kezelésének módjai. (műveltségterülethez) A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése kapcsolható fejlesztési (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és feladatok dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása. Ismeretek/követelmények Az angol színház a 16-17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Shakespeare egy drámája (Hamlet/esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott mű). A tanuló ‒ ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét; ‒ képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére, memoriter: egy monológ/részlete; ‒ megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését; ‒ lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); ‒ alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse. fogalmak Előzetes tudás

Órakeret Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista N: 7 óra Tematikai egység színház (17. század) E: 5 óra L: 5 óra Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Előzetes tudás Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, A tantárgyhoz (műveltségterülethez) szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének kapcsolható fejlesztési felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatainak megértése. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű feladatok részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Ismeretek/követelmények A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái. A tanuló ‒ felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok);

a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését; ‒ megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); ‒ képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; memoriter: egy részlet; ‒ alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, Kulcsfogalmak/ mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, fogalmak jellemtípus, bizalmas, rezonőr.

Tematikai egység

Látásmód – Zrínyi Miklós


Eposz, eposzi konvenciók (kellékek). A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) elfogadása. kapcsolható fejlesztési A barokk alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítása, megnevezése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének feladatok bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/követelmények Magyar barokk irodalom. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény/a főhős mint Krisztus katonája; értékrend). A tanuló ‒ felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; ‒ megismeri a világkép és a műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggését; ‒ tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény). Kulcsfogalmak/ Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat. fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Világirodalom – az európai irodalom a 18. században


Felvilágosodás, regény. Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteinek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az A tantárgyhoz (műveltségterülethez) erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. kapcsolható fejlesztési A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszményének különböző megközelítései. Az feladatok eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat Előzetes tudás

kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. Ismeretek/követelmények A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló ‒ megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáit; ‒ megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, műfaj, tematika néhány összefüggését az európai irodalmakból vett egyes szemelvények alapján; ‒ műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének/részletének ismerete. Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és Kulcsfogalmak/ fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus fogalmak hangnem). Órakeret N: 18 óra Tematikai egység E: 12 óra L: 12 óra Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének Előzetes tudás néhány jellemzője. Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló kapcsolható fejlesztési törekvések megbecsülése. A nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. feladatok Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Ismeretek/követelmények A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége: A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben. Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

A tanuló ‒ ismeri Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát; ‒ tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét; ‒ tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat; ‒ műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és még egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és még egy mű. ‒ Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, Kulcsfogalmak/ szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, fogalmak időszembesítő verstípus. Órakeret Világirodalom – az európai irodalom a 19. század N: 7 óra Tematikai egység első felében (romantika és realizmus) E: 5 óra L: 5 óra Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője. Előzetes tudás A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság A tantárgyhoz viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, (műveltségterülethez) eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. kapcsolható fejlesztési A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a feladatok kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Ismeretek/követelmények A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló ‒ felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika, realizmus tendenciái) és a romantika korstílus jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatását; ‒ műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol kiválasztott műveinek/műrészleteinek ismerete; ‒ képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; ‒ alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény. fogalmak

Órakeret N: 9 óra Tematikai egység E: 6 óra L: 6 óra Klasszicizmus és romantika. Tragédia. A tragikus hős összeomlása. Előzetes tudás Élet-válaszutak a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint közös ismeret. A tantárgyhoz A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus (műveltségterülethez) értékelése. kapcsolható fejlesztési Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére feladatok (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/követelmények Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés, az alábbiak alapján: ‒ magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; ‒ a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; ‒ felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe). A tanuló ‒ ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); ‒ képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”); ‒ memoriter: részlet(ek) a műből; ‒ alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika. fogalmak Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Tematikai egység

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály


Romantika; néhány népdal. Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített A tantárgyhoz egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A (műveltségterülethez) reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmának, kapcsolható fejlesztési szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és feladatok Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/követelmények Magyar irodalmi élet a 19. század első felében. A reformkori nemzeti romantika. A népiesség programjai. Előzetes tudás

Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és/vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; az Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek; A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény). A tanuló ‒ ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében; ‒ felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és jelentőségét; ‒ tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; ‒ műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; ‒ Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, Kulcsfogalmak/ intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, fogalmak romantikus irónia, drámai költemény. Órakeret N: 18 óra Tematikai egység Életmű – Petőfi Sándor E: 12 óra L: 12 óra Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény. Előzetes tudás A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak A tantárgyhoz megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) (műveltségterülethez) befogadása. kapcsolható fejlesztési A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. feladatok Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/követelmények Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még legalább három–négy lírai alkotás elemző feldolgozása. Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol. A tanuló ‒ ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét;

‒ tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának együtthatásával; ‒ műelemzések során megismeri Petőfi jellemző témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia); ‒ képes önálló műértelmezés megfogalmazására; ‒ műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal; János vitéz; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még három-négy mű és memoriterek; ‒ képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő. fogalmak Órakeret N: 9 óra Látásmód – Jókai Mór Tematikai egység E: 6 óra L: 6 óra Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség. Előzetes tudás A Jókai-regényekben felmutatott erkölcsi, egyéni és nemzetiközösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) konfliktusai. Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus kapcsolható fejlesztési ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló feladatok véleménykifejtésre. Ismeretek/követelmények Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, hangnemi és motivikus összetettség. A tanuló ‒ ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; ‒ felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait; ‒ műismereti minimuma: egy regénye (pl. Az arany ember, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok); ‒ egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására. Kulcsfogalmak/ Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota. fogalmak

Tematikai egység

Életmű – Arany János


A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező Előzetes tudás tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző A tantárgyhoz (műveltségterülethez) lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány kapcsolható fejlesztési verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének feladatok megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/követelmények Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások. (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két–három lírai alkotás.) A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább egy-két ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása. A tanuló ‒ ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Arany költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; ‒ műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását; ‒ képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére; ‒ műismereti minimuma: A walesi bárdok; Rege a csodaszarvasról; Toldi; Családi kör; további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot; Epilogus és még két-három lírai alkotás (memoriterek is); ‒ képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább öt-hat lírai alkotás, kéthárom ballada és a Toldi, valamint a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos és Kulcsfogalmak/ időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és fogalmak értékszembesítés, létösszegzés).

Tematikai egység

Színház- és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája


Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége. Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, A tantárgyhoz (műveltségterülethez) hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember Előzetes tudás

kapcsolható fejlesztési életében. Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének feladatok támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte. Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/követelmények Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. A drámai költemény műfajának következményei a szerkezetre és hősökre. Felépítés (cselekményszerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan/lírai szerkezet: tematikus, szétválás-sorozat). Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus). Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében. A tanuló ‒ megismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hőseit; értelmezi a művet (lehetőleg többféle megközelítésből); ‒ műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; ‒ alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus. fogalmak Órakeret Világirodalom – az európai epika és líra a N: 4 óra Tematikai egység romantika után (19. század második fele) E: 3 óra L: 3 óra Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges Előzetes tudás ember, a hivatalnok). Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, A tantárgyhoz folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista (műveltségterülethez) stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi kapcsolható fejlesztési alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek feladatok felkutatására. Ismeretek/követelmények A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). A tanuló ‒ felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; értelmezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit; ‒ megismeri az impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát; ‒ képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére; ‒ műismeret: néhány mű/részlet, pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; ‒ alkalmassá válik egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, Kulcsfogalmak/ polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív fogalmak líra, tárgyvers. Órakeret Magyar irodalom a 19. század második felében – N: 9 óra Tematikai egység portré: Mikszáth Kálmán E: 6 óra L: 6 óra Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Előzetes tudás Péter esernyője). Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi-nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő A tantárgyhoz (műveltségterülethez) művekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes kapcsolható fejlesztési emberi kérdések felvetését is jelentheti. Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a feladatok novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/követelmények A 19. század második felének irodalmi jellemzői – Vajda János. Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás). A tanuló ‒ tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival; ‒ ismeri Mikszáth helyét a magyar prózairodalom (regény és novella) történetében, alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; ‒ műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; ‒ alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. fogalmak A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli A fejlesztés várt megnyilatkozásra. eredményei a két Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. évfolyamos Képes használni a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai ciklus végén technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a

tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Képes egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni az irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek bemutatására, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. 11–12. évfolyam A magyar nyelvi képzés alapvető és elsődleges célja a felkészülés az érettségire. Ezért az ismeretek elosztása, rendszerezése, arányainak meghatározása az érettségi vizsga követelményeinek alapján történik. Minden ennek rendelődik alá. Alapvető feladat a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú, illetve megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrolljára; elvárás a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése, a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett, a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, a kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás

növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb felkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, és képes jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész lesz a felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével felkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység az egyes művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek; önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelőképességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. A 20. századi művek és kortárs alkotások befogadásának és értelmezésének egyik fókusza az identitáskeresés, a szociális és etnikai dilemmák tudatosítása. A tantárgy ezáltal is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövő nemzedék tisztában legyen a kirekesztés, a fajgyűlölet mind a társadalmat, mind az egyént romboló jellegével. Ennek érdekében az alkotók munkásságát is szélesebb kontextusban kell vizsgálni, külön kitérve annak esetleges vállalhatatlan politikai és morális kérdéseire. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása is, valamint egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás ); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának,

vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése).

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése


Bemeneti és kimeneti mérés a 11. évfolyamon. Magyar nyelv

Tematikai egység

Kommunikáció


Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció. A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék A tantárgyhoz felismerése, megfelelő kezelése. (műveltségterülethez) A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány kapcsolható fejlesztési taktika elsajátítása. feladatok A manipulációs szándékok felismerése. Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, az ott elvárt kommunikációs normák felismerése, gyakorlása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. A vizsgaszituáció (érettségi, munkahelyi megmérettetés) összetevőinek megértése, a célok, elvárások azonosítása, normák felismerése, sikerességhez vezető stratégiák, magatartásmódok, kommunikációs formák azonosítása, gyakorlása (verbális és nem verbális egyaránt). Kulcsfogalmak/ Kommunikációs zavar. Manipuláció. Elvárás. Megfelelés. fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz

Órakeret N: 24 óra Retorika E: 9 óra L: 6 óra A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás. A klasszikus retorika alapfogalmai.

(műveltségterülethez) A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a kapcsolható fejlesztési megismertetése. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges feladatok nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. Célzott felkészülés a szóbeli érettségire a retorikai eszközök használatával, a fontosságuk tudatosításával. Célzott felkészülés az írásbeli érettségire: érvelő fogalmazás. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. Felkészülés az érettségi feleletre. Felkészülés állásinterjúra. A hatásos előadásmód eszközei. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása. Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Kulcsfogalmak/ Szónoklat, bevezetés, elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, fogalmak kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Általános nyelvészeti ismeretek


Kommunikáció, jelentéstan. A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. Elméleti felkészülés az érettségire.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A kommunikáció univerzális jellege. Jelek, jeltípusok. Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). Kulcsfogalmak/ Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv, jeltípusok. fogalmak

Tematikai egység

Pragmatikai ismeretek


Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. A sikeres nyelvhasználat: a nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, A tantárgyhoz (műveltségterülethez) különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek kapcsolható fejlesztési hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek feladatok megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. A kulturált Előzetes tudás

nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, a vizsga kommunikációs és nyelvhasználati sikerességi feltételei: a kulturált nyelvi viselkedés. Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek, a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Kulcsfogalmak/ Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttműködési elv fogalmak (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).

Tematikai egység

Szövegalkotás


A kommunikációs céloknak megfelelő szövegalkotás. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi Előzetes tudás jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök alkalmazása. Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. A tantárgyhoz szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert (műveltségterülethez) A kapcsolható fejlesztési szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Felkészülés feladatok az írásbeli érettségire: az esszéírásra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. fogalmak Órakeret N: 8 óra Tematikai egység Nyelv és társadalom E: 4 óra L: 2 óra A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, Előzetes tudás nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és kapcsolható fejlesztési véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről

(nyelvvédelem és nyelvművelés). Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának, azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése. Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Nyelvjárás, regionális Kulcsfogalmak/ köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. fogalmak Szleng, argó. feladatok

Órakeret N: 8 óra Tematikai egység Nyelvtörténet E: 3 óra L: 2 óra A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, Előzetes tudás nyelvjárások. A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről kapcsolható fejlesztési a világ nyelvei között. Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténetinyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Kulcsfogalmak/ Nyelvemlék. Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. fogalmak Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.

Irodalom Órakeret N: 15 óra Tematikai egység Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke E: 8 óra L: 5 óra A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég Előzetes tudás magyar irodalma. Az európai és a magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. Annak felismerése, hogy a A tantárgyhoz magyar kultúra sokszínű törekvések együttese. (műveltségterülethez) Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; kapcsolható fejlesztési a korban megismertetett stílusirányzatok néhány jellemzőjének feladatok azonosítása. A tanuló értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni. Ismeretek/követelmények A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés; legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. A tanuló ‒ felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedékkorszakolást későbbi tanulmányai során; ‒ tudja a korban megismert stílusirányzatok néhány jellemzőjét; ‒ műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád egy-két műve. Kulcsfogalmak/ Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. fogalmak

Tematikai egység

Életmű – Ady Endre


A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn. Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői A tantárgyhoz (műveltségterülethez) szerepe, költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady kapcsolható fejlesztési jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség feladatok fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Előzetes tudás

Ismeretek/követelmények Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján. Jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még négy-öt mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. A tanuló ‒ ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; ‒ tisztában van a 20. század eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás szándékával; ‒ műelemzések során megismeri Ady jellemző köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; ‒ képes önálló versértelmezések megfogalmazására; ‒ műismereti minimuma: A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még négy-öt mű; ‒ képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább tíz lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés. fogalmak Órakeret N: 16 óra Tematikai egység Portré – Móricz Zsigmond E: 10 óra L: 7 óra Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Előzetes tudás Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska. Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja A tantárgyhoz (műveltségterülethez) jellemzőinek megismerése; felkészítés önálló novellaelemzések kapcsolható fejlesztési megfogalmazására, megvitatására. feladatok Ismeretek/követelmények Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentriábrázolás).

A tanuló ‒ ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében; alkotásmódjának jellemzőit; ‒ képes néhány alkotásának sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műértelmezésre (novellaelemzések megfogalmazására); ‒ műismereti minimuma: Móricz egy regénye (házi olvasmány) és egy novellája; ‒ alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Avantgárd irányzatok a világirodalomban – a magyar avantgárd


Stílusirányzatok a századfordulón. Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodalomban. A 20. század eleji stílusirányzatok létrejöttének, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása.

Ismeretek/követelmények Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány alkotó, néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). A tanuló ‒ megismeri a 20. század eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait; ‒ a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét. Kulcsfogalmak/ Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers. fogalmak Órakeret N: 22 óra Tematikai egység Életmű – Kosztolányi Dezső E: 14 óra L: 11 óra Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek. Előzetes tudás A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból A tantárgyhoz fakadó szolidaritás. (műveltségterülethez) Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira kapcsolható fejlesztési összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős feladatok darab értelmezése. Ismeretek/követelmények Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kis- és nagyszerkezetek; ars poeticák; legalább négy lírai alkotás,

köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika. A tanuló ‒ ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; ‒ tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; ‒ műelemzések során megismeri Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentős darabját; ‒ műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve (memoriter is); ‒ képessé válik a Kosztolányi-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan. fogalmak

Tematikai egység

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula


Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; paródia. A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember A tantárgyhoz önértelmezésében. Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: (műveltségterülethez) Karinthy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és látásmódjuk kapcsolható fejlesztési jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, feladatok összehasonlító elemzések. Ismeretek/követelmények Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján. Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző/mű és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe. A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése. A tanuló ‒ kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a korszakban (újságírás; Nyugat, illetve csoporthoz nem tartozás); ismeri alkotás- és látásmódjuk jellemzőit; ‒ képes néhány alkotás értelmezésére, műelemzések kritikus befogadására, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műmegközelítésre (pl. novellaelemzések megfogalmazására); ‒ képessé válik összehasonlító elemzésekre (párnovellák, pl. A jó tanuló felel/A rossz tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat/Röhög az egész osztály); mű és paródiája összevetésére; novellaciklus és film összehasonlító elemzésére; ‒ műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája. Előzetes tudás

Kulcsfogalmak/ Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia. fogalmak

Tematikai egység

Életmű – Babits Mihály


A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és A tantárgyhoz prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. Babits főbb alkotói (műveltségterülethez) korszakainak, helyének, szerepének megismertetése, kapcsolható fejlesztési műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai feladatok megoldások feltárása. Ismeretek/követelmények Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai. Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). A Jónás könyve mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. A tanuló ‒ ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét; ‒ tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; ‒ műelemzések során megismeri Babits jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait és a Jónás könyvét; ‒ képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmazására; ‒ műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz és tavasz között, még egy-két műve (memoriter is) és a Jónás könyve; ‒ képessé válik a Babits-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Életmű – József Attila


József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama. Előzetes tudás Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az A tantárgyhoz (műveltségterülethez) egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű

kapcsolható fejlesztési főbb alkotói korszakainak többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom feladatok történetében; írásművészetének jellege. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/követelmények József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann üdvözlése). Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932-1934 között (pl. Téli éjszaka; Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors-versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások). A tanuló ‒ ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; ‒ műelemzések során megismeri József Attila jellemző lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; ‒ képes önálló versértelmezések megfogalmazására; ‒ műismereti minimuma: Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még négyöt műve (memoriter is); ‒ képessé válik az életmű jellemzőinek bemutatására (legalább tizenkét lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás. fogalmak Órakeret N: 16 óra Portré – Radnóti Miklós Tematikai egység E: 10 óra L: 8 óra Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának Előzetes tudás története. A zsidóüldözések okozta kulturális veszteség, megértése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szempontú kapcsolható fejlesztési megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. feladatok Ismeretek/követelmények Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.).

Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a Bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák). A tanuló ‒ tisztában van Radnóti életművének jellegével; a költő helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával; ‒ felismeri jellemző műfajait, versformáit; ‒ műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve; ‒ Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Kulturális veszteség, eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica. fogalmak Órakeret N: 14 óra Tematikai egység E: 8 óra L: 6 óra A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már Előzetes tudás megismert életműve vagy portréja. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az A tantárgyhoz egyes alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes (műveltségterülethez) alkotás összevetése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, kapcsolható fejlesztési felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek feladatok önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/követelmények Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg, Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.). Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai, A gyertyák csonkig égnek, Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ottlik Géza: Iskola a határon – sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló ‒ tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; ‒ műismereti minimum: Szabó Lőrinc egy–két műve, Weöres Sándor egy–két műve; Pilinszky János: Harmadnapon és még egy műve; ‒ választhat: Márai Sándor egy–két alkotása; Ottlik Géza egyik műve közül; ‒ a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. fogalmak Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Órakeret N: 14 óra Tematikai egység E: 6 óra L: 4 óra Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló Előzetes tudás feldolgozására. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, az identitáskeresés, a szociális és etnikai dilemmák azonosítására, A tantárgyhoz értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. (műveltségterülethez) Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociáliskapcsolható fejlesztési társadalmi együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában feladatok szólalhat meg. Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Ismeretek/követelmények Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben; Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegző). Az archaikus és modern beszédmód Füst Milán költészetében, egy-két mű alapján; vagy egy kisregény, vagy a Feleségem története című regény értelmezése. Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és/vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló ‒ tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; ‒ műismereti minimuma: Illyés Gyula egy műve; ‒ továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy László egy-két műve; esszérészlet Illyés Gyula, Németh László műveiből; ‒ a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. fogalmak Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Füst Milán

Tematikai egység

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)


A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, A tantárgyhoz (műveltségterülethez) értelmezésére és a velük kapcsolatos vélemények megosztására. kapcsolható fejlesztési Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ megértését. feladatok Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás Előzetes tudás

támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/követelmények Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló ‒ tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével; ‒ megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát; a posztmodern, digitális irodalom, a hangoskönyv fogalmát; ‒ választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; ‒ értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről); ‒ a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására (legalább egy szerző 2–3 lírai vagy 1–2 epikai művének értelmezése – 1980-tól napjainkig). Kulcsfogalmak/ Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés. fogalmak Órakeret N: 9 óra Tematikai egység E: 3 óra L: 3 óra Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató Előzetes tudás irodalom, slágerszöveg. Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több A tantárgyhoz szempontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, (műveltségterülethez) alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. kapcsolható fejlesztési Más kultúrák megismerésének igénye. feladatok A régió hagyományainak, művészeti életének, emlékeinek megismerése. Ismeretek/követelmények A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). Az irodalom filmen; filmes feldolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. A régió kulturális hagyományai. A tanuló ‒ tisztában van az irodalmiság változó fogalmával; ‒ megérti az ízlés kontextuális függőségét; ‒ alakul igénye és képessége az ízlés önálló fejlesztésére; ‒ fejlődik médiatudatossága, esztétikai és művészeti tudatossága; ‒ választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei/filmélményei alapján; ‒ a tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi Az irodalom határterületei – a régió kulturális hagyományai

fogalmak

ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. Régió, regionalitás, hagyomány, folklór.

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmaitudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, A fejlesztés várt témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. eredményei a két A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. évfolyamos Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, ciklus végén értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló felismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel rendelkezik a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; tudatosítja a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatát. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával

történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes művek közötti kapcsolatok, témák felismerésére és értékelésére, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Recommend Documents