MAGYAR KÖZLÖNY
194. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. december 21., kedd
Tartalomjegyzék
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról
27484
288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet
A fõvárosi és megyei kormányhivatalokról
27493
289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet
Egyes kormányrendeleteknek a naptári napban való határidõ-számítással összefüggésben történõ módosításáról
27511
290/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet
Egyes migrációs tárgyú kormányrendeleteknek az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XXXV. törvénnyel összefüggõ módosításáról
27533
21/2010. (XII. 21.) MNB rendelet
A Magyar Nemzeti Bank elnökének az MNB rendelet kiadásában való helyettesíthetõségérõl
27563
19/2010. (XII. 21.) KIM rendelet
A jogszabályszerkesztésrõl szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet módosításáról
27564
1296/2010. (XII. 21.) Korm. határozat
Az euró gyakorlati bevezetésével kapcsolatos felkészülés megkezdésérõl és szervezeti kereteirõl szóló 1071/2007. (IX. 21.) Korm. határozat módosításáról
27569
1297/2010. (XII. 21.) Korm. határozat
A Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program ösztöndíjas helyeinek minisztériumok közötti elosztásáról
27570
1298/2010. (XII. 21.) Korm. határozat
Az ÚMFT GOP és ROP forrásokból megvalósuló kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó akcióterv módosításokról, valamint a TÁMOP és TIOP 2007–2008. évi és 2009–2010. évi akcióterveinek módosításáról
27570
2010. évi CLIV. törvény
27484
MAGYAR KÖZLÖNY
II.
•
2010. évi 194. szám
Törvények
2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról* Az Országgyûlés a pénzügyi stabilitás valamint a magánnyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépéssel kapcsolatos egyes feladatok biztonságos és átlátható ellátása érdekében a következõ törvényt alkotja:
I. FEJEZET A NYUGDÍJREFORM ÉS ADÓSSÁGCSÖKKENTÕ ALAP 1. Az Alap jogállása, vagyona 1. §
2. §
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépõ pénztártag természetes személyek portfolióját képezõ eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapnak kell átadni. (1) (2) (3) (4)
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap (a továbbiakban: Alap) jogi személy. Az Alap székhelye: Budapest. Az Alap vagyonát képezik az 1. §-ban foglaltak szerint átadott eszközök. Az Alap bevételét képezik a vagyonba tartozó eszközök átruházásából (értékesítésébõl), az eszközök hozamából származó bevételek. (5) Az Alapot vagyona, bevételei és jövedelme után társasági adó-, helyi adó-, illetõleg illetékfizetési kötelezettség nem terheli. (6) Az Alap eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel. (7) Az Alap kezelõje az Államadósság Kezelõ Központ Zrt. (a továbbiakban ÁKK).
2. Az Alap szervezete 3. §
Az Alap legfõbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: Testület). Az Alap vagyona feletti rendelkezési jogosultság a Testületet illeti meg e törvényben foglaltak szerint.
4. §
(1) A Testület öt tagból áll. A Testület elnökét és egy tagját az államháztartásért felelõs miniszter, további egy-egy tagját a szociálpolitikáért- és nyugdíjpolitikáért felelõs miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelõs miniszter jelöli ki. A Testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv vezetõje. Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan idõre szól. (2) Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak. (3) A Testület elnökének, tagjának megbízatása megszûnik: a) amennyiben megbízatását 90 napon túl nem képes ellátni, b) a kijelölõ által történõ visszahívással, c) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv vezetõje kivételével lemondással, d) a halálával.
* A törvényt az Országgyûlés a 2010. december 13-i ülésnapján fogadta el.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27485
(4) A Testület üléseit az elnök hívja össze és vezeti, továbbá ellátja a Testület döntéseinek elõkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A Testület ülését az elnök köteles összehívni, ha azt a tagok többsége, vagy ha az elnököt, tagot kijelölõ valamelyik miniszter kezdeményezi. (5) A Testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet az ÁKK vezetõje vagy az általa kijelölt személy. (6) A Testület határozatképes, ha legalább 3 tag jelen van, döntéseit az összes tag többségének szavazatával hozza. (7) A Testület tagjai személyesen kötelesek eljárni. 5. §
Az Alapot, illetve a Testületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és más hatóságok elõtt a Testület elnöke képviseli.
3. Az Alap mûködése, gazdálkodása 6. §
A Testület az Alap eszközeinek felhasználása körében az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából dönt az eszközök értékesíthetõségérõl, az értékesítés idõbeli ütemezésérõl, rendelkezik az Alap pénzeszközeinek a 7. § szerint történõ befizetésérõl, valamint a fenti cél megvalósulásának veszélyeztetése nélkül az államadósság csökkentésére történõ fordításáról.
7. §
Az Alap vagyonát képezõ eszközök értékesítésébõl származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényben meghatározott elõirányzata javára kell befizetni vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani.
8. §
(1) Az Alap pénzforgalmi számláját a kincstár vezeti. (2) Az Alap pénzügyi eszközeinek nyilvántartása céljából az ÁKK-nál értékpapír letéti- és értékpapírszámlát, valamint ügyfélszámlát vezet. (3) Az Alap eszközeinek nyilvántartásával, kezelésével és értékesítésével járó költségek az Alapot terhelik.
9. §
(1) Az Alap vagyonát képezõ pénzügyi eszközök értékesítését a Testület 7. § szerinti rendelkezései alapján az ÁKK végzi. (2) Az Alapnak az 1. § szerint átadott, a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat az átadást követõen be kell vonni, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.
10. §
(1) Az Alap évente május 31-ig pénzügyi beszámolót készít az Országgyûlés számára az Alap elõzõ évi tevékenységérõl, gazdálkodásáról és mûködésérõl, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A pénzügyi beszámolót nyilvánosságra kell hozni. (2) Az ÁKK honlapján közzé kell tenni a) az Alap vagyonának összetételét, értékét, b) a központi költségvetés javára teljesített befizetések összegét, c) az államadósság csökkentésére fordított összeget.
11. §
Az Alap mûködését és gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.
II. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 4. Felhatalmazó rendelkezés 12. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az Alap mûködésére és gazdálkodásra, valamint a visszalépõk portfoliójára vonatkozó szabályokat.
5. Hatályba léptetõ rendelkezés 13. §
(1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A 34. § 2011. december 1-jén lép hatályba.
27486
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
6. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása 14. §
(1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 113/A. §-ának (2) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki: [E feladatkörében az ÁKK Rt.] „m) közremûködik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap pénzügyi eszközeinek kezelésében és értékesítésében.” (2) Az Áht. 113/A. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az ÁKK Zrt. (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott vagy állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 6. §-ának a–d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–d) és f)–h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a), b), d), g) és h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ szolgáltatást végezhet.”
7. A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása 15. §
Az Mpt. 4. § (2) bekezdés v) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „v) a tag követelése: a felhalmozási idõszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos idõszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az õt a jövõben még megilletõ szolgáltatás értéke, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépés esetén a tag egyéni számlaegyenlege, valamint a Pénztárak Garanciaalapja garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek az egy fõre jutó összege.”
16. §
Az Mpt. 4. § (2) bekezdése az alábbi zsk) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „zsk) visszalépõ tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képezõ egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tõke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövõ egyéni számláján történõ jóváírására.”
17. §
Az Mpt. 5. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A pénztártag követelése – a tulajdonlás elve szerint – a pénztártag tulajdona, amelyre az e törvényben foglaltak szerint kedvezményezett jelölhetõ. A pénztártag követeléséért a pénztár, és az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap tartozik helytállni.”
18. §
Az Mpt. 24. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(10) A 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – személyazonosságának ellenõrzése céljából személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia. Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv elõtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetõvé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felkeresi (a továbbiakban: helyszíni nyilatkozattétel). A helyszíni nyilatkozattétel lehetõségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtõl. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló idõtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítõ vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti. (11) A pénztár a visszalépõ tag a 4. § (2) bekezdés zsk) pont szerinti kifizetésekkel csökkentett – az elszámolás fordulónapjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított – követelésének értékét a tagok portfoliójában lévõ
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27487
eszközökben adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap részére. Az eszközöket – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – a visszalépõ tag portfolióján belüli befektetési eszköz aránynak megfelelõen kell átadni.” 19. §
Az Mpt. 62/A. § helyébe a következõ rendelkezés lép: „62/A. § A fedezeti tartalék javára 2009. évtõl a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtõl 99,1 százalékát köteles jóváírni. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti idõszakban a pénztár jogosult a mûködési és a likviditási tartalék forrásainak kimerülését követõen a tag egyéni számlájának befektetésébõl származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 Ft-tal csökkenteni, és azt a mûködési tartalék javára jóváírni. Ettõl a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követõ elsõ havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.”
20. §
Az Mpt. 66. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévõ befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a saját kezelésû vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtõl 0,2 százalékát.”
21. §
Az Mpt. 74. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A vagyonkezelési tevékenység szerzõdésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtõl 0,2 százalékát. Az elõzõekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis.”
22. §
Az Mpt. 83. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A végelszámoló a végelszámolás kezdõ idõpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszûnésérõl és 30 napos határidõvel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag nyilatkozik a más pénztárba történõ átlépésérõl, akkor a követelését a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell átutalni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidõn belül nem nyilatkozik, a végelszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszaléptetése érdekében.”
23. §
Az Mpt. 84. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lép: „(3) A Felügyelet köteles a felszámolás kezdõ idõpontjában a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonni. (4) A felszámoló a felszámolás kezdõ idõpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben tájékoztatja a pénztár tagjait a felszámolás tényérõl és egyúttal 30 napos határidõvel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidõn belül nem nyilatkozik, akkor a felszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszaléptetése érdekében.”
24. §
(1) Az Mpt. 89. §-a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az Alap a magánnyugdíjpénztár adatszolgáltatása alapján kormányrendeletben meghatározottak szerint átadja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépõ tagokra vonatkozó garanciális kifizetésekre fordítható eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap számára.” (2) Az Mpt. 100. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés és cím lép:
„A pénztárak állami felügyelete 100. § A magánnyugdíjrendszer mûködését az állam a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete útján felügyeli.” 25. §
Az Mpt. 119. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A pénztárak központi nyilvántartása a magán-nyugdíjpénztárak, valamint az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján – a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás teljes körû kialakítása céljából – kezeli és nyilvántartja: a) a magán-nyugdíjpénztári tagok azonosító adatait; b) a tagokat terhelõ tagdíjbevallási adatok teljesítését kiegészítve a jóváírt tagdíj (tagdíjkiegészítés) összegére vonatkozó adatokkal; c) a tagok egyéni számlakövetelését;
27488
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
d) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépõ tagok 4. § (2) bekezdése v) pontja szerinti, visszalépõ tagi kifizetésekkel csökkentett követelését a tagsági jogviszony megszûnésével; e) 2010. október 1. napja és 2011. november 30. napja közötti idõszakban megszerzett jövedelmekre vonatkozó valamennyi nyilvántartott személyre meghatározott, magán-nyugdíjpénztári tagdíjelõíráshoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségeket; f) 2010. október 1. napja és 2011. november 30. napja közötti idõszakban valamennyi magánszemélyre vonatkozóan teljesített járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdése 1–7., 9–15., 24–28. pontjai szerinti részletezettséggel bevallott adatokat.” 26. §
Az Mpt. 120. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „120. § A pénztárak központi nyilvántartását a Felügyelet saját szervezetében végzi. Ha a Felügyelet az adatokból megállapítja, hogy valamely pénztárban, annak mûködési zavarai miatt veszélyeztetett a szolgáltatások biztonsága, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépõ tagok követeléseinek kielégítése, vagy a pénztárak teljesítménymérésének adatai feltûnõ aránytalanságot mutatnak, vagy jogszabálysértés gyanúja merül fel, megteszi a szükséges intézkedéseket.”
27. §
Az Mpt. 120/A. §-a a következõ (8)–(10) bekezdésekkel egészül ki: „(8) A 120. §-ban meghatározott központi nyilvántartásból a Felügyelet adatot szolgáltat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv számára a visszalépõ tagok nyilvántartott követelésérõl, pénztárak szerinti bontásban, tagi szinten. (9) A 120. §-ban meghatározott központi nyilvántartásból a Felügyelet adatot szolgáltat – a visszalépõ tagok követelésének pénztárankénti összegérõl – a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap kezelõje számára. (10) A magánnyugdíjpénztárak a visszalépõ tagok összesített követelése portfolió-összetételérõl adatot szolgáltatnak a Felügyelet és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap kezelõje számára.”
28. §
(1) Az Mpt. 123. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a 123. § a következõ (6a), (6b) és (6c) bekezdéssel egészül ki: „(6) A magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig kell nyilatkoznia. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülõ, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával megszûnik. A helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag [24. § (10) bekezdés], ha nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszûnésétõl számított 8 napon belül, de legkésõbb 2011. február 28-áig a nyilatkozat 24. § (10) bekezdése szerinti módon való pótlásával egyidejûleg igazolási kérelmet terjeszthet elõ. (6a) A (6) bekezdés szerinti igazolási kérelemrõl a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv annak elõterjesztését követõ 15 napon belül, a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint eljárva dönt. (6b) Az igazolási kérelem jogerõs elbírálásáig a kérelmezõ pénztártag követelésének értéke a 24. § (11) bekezdése szerint nem adható át. Ha az igazolási kérelemnek helyt adnak, a magánnyugdíj-pénztári tagság nem szûnik meg, illetve 2011. március 1-jére visszamenõlegesen helyreáll. (6c) Az a természetes személy, aki e törvény 1998. január 1-je 2010. november 2-a között hatályos rendelkezései szerint pályakezdõnek minõsült, de pénztártagsága 2010. november 2-áig nem jött létre, a 3. § (2) bekezdése alapján már csak önkéntesen létesíthet pénztártagságot.” (2) Az Mpt. 123. § (12) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) A Felügyelet az érintettek írásbeli tájékoztatása céljából a pénztártagi azonosításhoz szükséges adatokat (pénztártag neve, lakcíme, valamint a pénztártag társadalombiztosítási azonosító jele) átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv részére.”
29. §
Az Mpt. 123/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „123/A. § (1) Az a személy, akinek 2011. február 1-jét megelõzõen a Tny. 12. § (7) bekezdése és a 28. § (2) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjában – ideértve a Tny. 6. § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is – meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2011. január 31-ig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történõ módosítását.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27489
(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítási kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytõl az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, vagy amelynek tagja. A magánnyugdíjpénztár a kérelmet annak beérkezésétõl számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a magánnyugdíjpénztár errõl értesíti a kérelmezõt. (3) Amennyiben a kérelmezõ már részesült magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési kötelezettség teljesítését követõen, legkésõbb a módosítási kérelem kézhezvételétõl számított 90 napon belül köteles a magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításának vagy biztosítóintézettõl történt megvásárlásának idõpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerû követelésének megfelelõ összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és errõl a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet – a módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt – értesíteni.” 30. §
Az Mpt. a következõ 124. §-sal egészül ki: „124. § A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 25. §-ával megállapított 119. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt adatok nyilvántartását 2011. július 30-ig kell kialakítani.”
31. §
Az Mpt. 134. § (1) bekezdése a következõ n)–p) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:] „n) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépõ magán-nyugdíjpénztári taggal összefüggõ elszámolások és kifizetések rendjét; o) a 24. § (10) bekezdése szerinti nyilatkozattétel részletes eljárási szabályait; p) a 123. § (6) bekezdése szerinti igazolási kérelem részletes eljárási szabályait.”
32. §
Hatályát veszti az Mpt. 66. § (7) bekezdése; 98. § (5) bekezdése; 123. § (16) bekezdése; 134/A. §-a.
8. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 33. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a következõ 84/L. § és 84/M. §-sal egészül ki: „84/L. § A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-át követõen az Mpt. 123. § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépõ tagi kifizetéseket. 84/M. § (1) A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-át követõen az Mpt. 123. § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a 2011. év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A–44/C. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részébõl a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépõ tagi kifizetések 20 százalékának megfelelõ, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítésérõl. (2) Az adóhatóság – egyebekben a 44/A. § rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával – az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az (1) bekezdés szerinti összeg átutalása történt.”
9. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 34. §
(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendõ egészségbiztosítási- és munkaerõ-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerõ-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerõ-piaci járulék 1 százalék. A társadalmi szolidaritás elvének megfelelõen, a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított
27490
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendõ munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék.” (2) A Tbj. 33. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 10 százalék tagdíjat fizet.” (3) Hatályát veszti a Tbj. 19. § (2) bekezdés b) pontja.
10. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása 35. §
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: [Nem kell megfizetni a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást a következõ jogcímeken keletkezõ jövedelmek után:] „i) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tõke összege feletti összeg.”
11. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 36. §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az a személy, aki a) 2011. január 31-ét követõen létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének idõpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétõl kezdõdõen, b) 2011. január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétõl kezdõdõen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati idõt nem szerez, és az ezt követõen szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehetõ figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-ában meghatározott feltételek szerint az idõskorúak járadékára jogosult.”
37. §
A Tny. 6. § (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások] „e) az özvegyi járadék.”
38. §
A Tny. V. Fejezete a következõ 5. címmel és 61/A. §-sal egészül ki:
„5. Cím Az özvegyi járadék 61/A. § (1) Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege. (2) Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.” 39. §
A Tny. 12. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(6) Ha a biztosított magánnyugdíjpénztárnak nem tagja, az öregségi nyugdíj összegét az (1)–(5) bekezdés szerint kell meghatározni. (7) Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, az öregségi nyugdíj összegét – figyelemmel a 2. § (6) bekezdésében foglaltakra is – úgy kell megállapítani, hogy az (1)–(5) bekezdés szerint kiszámított összeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.”
40. §
A Tny. 28. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, a rokkantsági nyugdíj összegét – figyelemmel a 2. § (6) bekezdésében foglaltakra is – úgy kell megállapítani, hogy a szolgálati idõtõl, az átlagkeresete összegétõl és a rokkantság fokától függõen kiszámított összeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.”
MAGYAR KÖZLÖNY
•
27491
2010. évi 194. szám
41. §
A Tny. 101. § (1) bekezdése a következõ p)–r) ponttal egészül ki: [A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy] „p) az özvegyi járadék számítására vonatkozó szabályokat; q) a 2. § (6) bekezdés szerinti esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben szerzett jogosultságok meghatározásának, beszámításának módját; r) a társadalombiztosítási egyéni számlával kapcsolatos szabályozást” [rendeletben határozza meg.]
42. §
A Tny. az e törvény 1. melléklete szerinti 1. melléklettel egészül ki.
12. Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 43. §
Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (7) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az állami adóhatóság] „h) elektronikus úton hivatalból adatot szolgáltat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére ha) – magánnyugdíjpénztáranként összesítve – a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban feltüntetett a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra vonatkozó adatokról, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszedési számlákon nyilvántartott tárgyhavi pénzforgalmi adatokról a bevallás benyújtására elõírt határidõt követõ hónap utolsó napjáig, hb) az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményezõ, magánszemélyeknek teljesített kifizetések, juttatások vonatkozásában a 31. § (2) bekezdés 1–5., 7., 9–12., 15. és 27. pontjai szerinti részletezettséggel bevallott adatokról a bevallás benyújtására elõírt határidõt követõ hónap utolsó napjáig, a bevallás kijavítása, önellenõrzéssel történõ helyesbítése esetén a kijavítás, illetõleg az önellenõrzés benyújtásának idõpontját követõ hónap utolsó napjáig, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Mpt. 119. § (3) bekezdés e)–f) pontjában foglalt feladatainak ellátása érdekében. A hb) alpontban meghatározott adatokat – kiegészítve a 31. § (2) bekezdés 6., 13–14., 24., 26. és 28. pontjában foglalt adatokkal – az állami adóhatóság az Mpt. 119. § (3) bekezdés a) e) alpontja esetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatszolgáltatása alapján a pénztárak központi nyilvántartásában 2011. január 31-én nyilvántartott pénztártagokra, valamint az ezen idõpontot követõen magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt létesítõ személyekre vonatkozóan, b) f) pontja esetében valamennyi magánszemélyre vonatkozóan adja át.”
44. §
Az Art. a következõ 186. §-sal egészül ki: „186. § Az állami adóhatóság a 2010. október 1. és 2010. november 30. között megszerzett jövedelemmel kapcsolatban a 31. § (2) bekezdés 1–7., 9–15. és 24–28. pontjai szerinti részletezettséggel bevallott adatokat 2011. február 28-áig átadja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére az Mpt. 119. § (3) bekezdés e) és f) pontjában foglalt feladatai ellátásához. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogosult az átadott adatokat az adatvédelmi elõírások betartásával kezelni.” Dr. Schmitt Pál s. k.,
Dr. Kövér László s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
27492
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
1. melléklet a 2010. évi CLIV. törvényhez „1. melléklet az 1997. évi LXXXI. törvényhez
A magán-nyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülõ szorzószám meghatározása A 12. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (2) bekezdésében hivatkozott szorzószámot a következõk szerint kell kiszámítani: Sz = h + (1–h) * 0,75 , ahol: Sz = az alkalmazásra kerülõ szorzószám értéke, és h=
a 2010. október 1. és 2011. november 30. között szerzett szo lg álati idõ a teljes elismert szo lg álati idõ
A h értékének kiszámítása során a számlálóban és a nevezõben megjelölt idõtartamot is napokban kell meghatározni, és a hányadost két tizedes jegyre kell kerekíteni.”
MAGYAR KÖZLÖNY
III.
•
2010. évi 194. szám
27493
Kormányrendeletek
A Kormány 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelete a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a)–c) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. Illetékességi és hatásköri szabályok 1. §
(1) A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A fõvárosi kormányhivatal illetékessége Budapest fõváros területére, a Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki. (2) Kormányrendelet a fõvárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében a megyétõl (fõvárostól) eltérõen is megállapíthatja. (3) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60/H. § (2) bekezdése alapján az országos kisebbségi önkormányzat törvényességi ellenõrzésére a Kormány az országos kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes fõvárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. (4) A fejlesztési tanács mûködésének törvényességi felügyeletét a fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes fõvárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.
2. Szakigazgatási szervek 2. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként mûködõ ágazati szakigazgatási szervek (a továbbiakban: szakigazgatási szerv): 1. a szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, és gyámügyi feladatok ellátására, 2. az építésügyi hivatal az állami fõépítészi feladatok és az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására, 3. az igazságügyi szolgálat a pártfogó felügyelõi, jogi segítségnyújtási, és áldozatsegítési feladatok ellátására, 4. a növény- és talajvédelmi igazgatóság a növényvédelmi, talajvédelmi, növénytermesztési és növényi termékek esetében élelmiszer-biztonsági hatósági és zöldség-gyümölcs ellenõrzési feladatok ellátására, 5. az erdészeti igazgatóság az erdészeti igazgatási feladatok ellátására, 6. a földmûvelésügyi igazgatóság a mezõgazdasági igazgatási, vadászati és halászati hatósági feladatok ellátására, 7. élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminõségellenõrzési, takarmányellenõrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve egyes állattenyésztési és borászati feladatok ellátására, 8. a földhivatal az ingatlanügyi feladatok ellátására, 9. az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv az egészségbiztosítási pénztári feladatok ellátására, 10. a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a nyugdíjbiztosítási és a hatáskörébe tartozó más pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására, 11. a munkaügyi központ a foglalkoztatási, munkaügyi, munkaerõpiaci feladatok ellátására, 12. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv a munkaügyi ellenõrzési és a munkavédelmi feladatok ellátására, 13. a fogyasztóvédelmi felügyelõség a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására, 14. a kulturális örökségvédelmi iroda a kulturális örökségvédelmi feladatok ellátására, 15. a népegészségügyi szakigazgatási szerv a népegészségügyi feladatok ellátására, 16. a mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóság mérésügyi és mûszaki biztonsági feladatok ellátására, 17. a közlekedési felügyelõség a közlekedési hatósági feladatok ellátására.
27494
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(2) Kormányrendelet más területi államigazgatási szervet is a fõvárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként határozhat meg. (3) Amennyiben kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik, a szakigazgatási szerv illetékessége megegyezik a fõvárosi és megyei kormányhivatal illetékességével. 3. §
A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter a fõvárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és mûködési szabályzatának tervezetét a szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkezõ ágazati szakmai irányító miniszter (a továbbiakban: a szakigazgatási szerveket irányító miniszter) részére véleményezés céljából megküldi. A szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményét 7 napon belül megküldi a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter részére. Amennyiben a szakigazgatási szerveket irányító miniszter 7 napon belül nem nyilatkozik, azt a tervezettel egyetértõ véleménynek kell tekinteni.
3. A fõvárosi és megyei kormányhivatal szakmai irányítása 4. §
(1) A törzshivatal hatáskörébe e kormányrendelet és külön jogszabályok alapján tartozó államigazgatási ügyek tekintetében a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket azon központi államigazgatási szerv vezetõje gyakorolja, melyet kormányrendelet az adott államigazgatási feladatért felelõs központi szervként meghatároz. (2) A törzshivatal hatáskörébe e kormányrendelet és külön jogszabályok alapján tartozó államigazgatási ügyek tekintetében a törvényességi és szakszerûségi ellenõrzést az (1) bekezdésben meghatározott szakmai irányító szerv vezetõje a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter bevonásával folytatja le. (3) A helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzéséért felelõs miniszter ellátja a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok társulásai törvényességi ellenõrzésének a szakmai irányítását, melynek keretében gyakorolja a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket. (4) A területfejlesztésért felelõs miniszter ellátja a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletének a szakmai irányítását, melynek keretében gyakorolja a törvényességi és szakszerûségi ellenõrzést, és a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket. (5) Az oktatásért felelõs miniszter ellátja a közoktatási feladatok szakmai irányítását, ennek keretében gyakorolja a törvényességi és szakszerûségi ellenõrzést, valamint a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott hatásköröket. (6) A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter – a helyi és kisebbségi önkormányzatok, valamint a helyi önkormányzatok társulásainak törvényességi ellenõrzése, a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyelete és a közigazgatási hatósági ügyek kivételével – meghatározott ügyben – a szakigazgatási szervet érintõ ügyben a szakmai irányító szerv egyidejû tájékoztatása mellett – bejelentésre, illetve kérelemre az illetékességgel rendelkezõ fõvárosi és megyei kormányhivatal helyett másik fõvárosi és megyei kormányhivatalt jelölhet ki eljárásra.
5. §
A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelõs miniszter a fõvárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával kezdeményezi és ellenõrzi a) a több ágazatot érintõ közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtásának területi összehangolását, valamint b) a közigazgatás fejlesztésével és korszerûsítésével kapcsolatos kormányzati feladatok területi összehangolását.
6. §
(1) A szakigazgatási szervek tekintetében a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetõjét a szakigazgatási szerv feladat- és hatáskörét szabályozó külön kormányrendelet határozza meg. (2) A szakigazgatási szervek tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h)–i) pontjaiban meghatározott hatáskört a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter is gyakorolhatja. (3) A szakigazgatási szervek feladatkörébe tartozó támogatások és ellátások felhasználásának szabályszerûségét a szakmai irányító szerv vezetõje törvényességi ellenõrzés keretében, hatékonysági vizsgálatát a szakmai irányító szerv vezetõje a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter közremûködésével végzi.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27495
(4) A szakmai irányító szerv vezetõje írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat a feladatkörét érintõ ágazati tervekrõl, ágazatpolitikai elképzelésekrõl, a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire vonatkozó javaslatairól, valamint – a szakigazgatási szervek vezetõinek meghívásával egyidejûleg – az e szervek vezetõi részére tartandó szakmai értekezletekrõl. (5) A szakmai irányító szerv vezetõje a tervezett szakszerûségi és törvényességi ellenõrzésrõl tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelõs minisztert. (6) A szakmai irányító szerv vezetõje gondoskodik a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek által végzett ellenõrzések összehangolásáról.
4. A fõvárosi és megyei kormányhivatal ellenõrzése 7. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal ellenõrzése a fõvárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi, szakszerûségi és hatékonysági vizsgálata, amely a hivatalok mûködésének szakmai és szervi, jogszerûségi és célszerûségi szempontok szerinti teljes körû, vagy részleges, jogszabályban meghatározott eszközökkel történõ vizsgálata. (2) Az ellenõrzés célja a megelõzés és segítségnyújtás, valamint az érdemi, vagy ügy érdemére is kiható jogsértések, hibák és hiányosságok feltárása, keletkezési okuk megállapítása, a mûködés megfelelõségének helyreállítása, a jogsértések kiküszöbölése. (3) A törvényességi, szakszerûségi és hatékonysági ellenõrzésre vonatkozó részletes szabályokat az 1. melléklet határozza meg, amely az ott meghatározottak szerint átfogó, téma-, cél- és utóellenõrzés lehet. (4) Átfogó ellenõrzést legalább négyévenként, téma-, cél- vagy utóellenõrzést a munkatervben meghatározott ütemezéssel kell tartani. (5) A szakigazgatási szervekre is kiterjedõ ellenõrzést a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter a szakmai irányító szerv vezetõje közremûködésével látja el. (6) A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter gondoskodik a fõvárosi és megyei kormányhivatal feletti ellenõrzések összehangolásáról.
5. A kormánymegbízott feladatai 8. §
A kormánymegbízott a) vezeti a fõvárosi és megyei kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit, ellátja a költségvetési szerv vezetõjének hatáskörébe utalt feladatokat, b) biztosítja a fõvárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szervei feladatellátásának feltételeit, c) elkészíti és a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter részére megküldi a fõvárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és mûködési szabályzatára vonatkozó javaslatát, d) gondoskodik a jogszabályban elõírt belsõ szabályzatok elkészítésérõl.
9. §
(1) A szakigazgatási szerv vezetõjének kinevezésére és felmentésére a kormánymegbízott a szakmai irányító szerv vezetõjével elõzetes egyeztetést tart. (2) Az elõzetes egyeztetést követõen a kormánymegbízott a szakigazgatási szerv vezetõjének kinevezésére és felmentésére a Khtv. 14. § (1) bekezdése szerinti egyetértés érdekében javaslatot tesz a szakmai irányító szerv vezetõjének. (3) A szakmai irányító szerv vezetõje a javaslat kézhezvételétõl számított 15 napon belül tájékoztatja a kormánymegbízottat egyetértésérõl vagy annak hiányáról. (4) Amennyiben a szakmai irányító szerv vezetõje a javaslattal nem ért egyet, a kormánymegbízott és a szakmai irányító szerv vezetõje egyeztetést tart. (5) Amennyiben a szakmai irányító szerv vezetõje a javaslat kézhezvételétõl számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a javaslatról a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter dönt. (6) Amennyiben a szakmai irányító szerv vezetõje és a kormánymegbízott között az egyeztetés során a javaslat kézhezvételétõl számított 30 napon belül nem alakul ki egyetértés, a javaslatról a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter dönt.
10. §
(1) A kormánymegbízott minden évben – a (2) bekezdésben meghatározott szervek bevonásával – az elõzõ évi tevékenységérõl szóló összegzõ beszámolót készít.
27496
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(2) A beszámolási kötelezettség kiterjed a fõvárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területén mûködõ, illetve székhellyel rendelkezõ központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szervére, továbbá az államigazgatási feladatot ellátó más szervre és személyre, valamint a polgármesterre és jegyzõre az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen. (3) A (2) bekezdésben felsorolt szervek adatok, információk szolgáltatásával közremûködnek a beszámolási feladatok teljesítésében. (4) A beszámolónak tartalmaznia kell: a) a központi államigazgatási szervek területi szervei számára a Kormány, illetve az ágazati feladatokért felelõs miniszterek által meghatározott ágazatpolitikai célkitûzések érvényesülését, b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítását segítõ államigazgatási feladatok végrehajtásának helyzetét, c) a fõvárosi és megyei kormányhivatal törvényességi ellenõrzési és törvényességi felügyeleti tevékenységének tapasztalatait, d) a fõvárosi és megyei kormányhivatal hatósági tevékenységét, valamint a jegyzõ és a polgármester államigazgatási tevékenységére vonatkozó tapasztalatait, e) a fõvárosi és megyei kormányhivatal egyéb tevékenységeit, különös tekintettel az ügyfélszolgálat mûködésének tapasztalatait, f) a (2) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervek mûködésének, tevékenységének tapasztalatait, g) a szakigazgatási szervek tevékenységét, h) egyéb, a Kormány által meghatározott szempontokat, valamint i) a d)–e) pontban meghatározott szerveknél a közérdekû kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos ügyek intézésének helyzetét.
6. A fõvárosi és megyei kormányhivatal feladatai 11. §
A fõvárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelõen részt vesz a kormányzati célkitûzések területi megvalósításában. Ennek keretében a törzshivatal koordinációs, ellenõrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervezõ, összehangoló feladatokat lát el, a törzshivatal és a szakigazgatási szervek mûködtetésével összefüggõ funkcionális feladatokat lát el.
7. Koordináció 12. §
A fõvárosi és megyei kormányhivatal a Khtv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott koordinációs jogkörében ellátott koordinációs feladat- és hatáskörében különösen a) gondoskodik a több ágazatot érintõ kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról, b) a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter által meghatározottak szerint közremûködik a központi közszolgálati nyilvántartás mûködtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, c) közremûködik a közigazgatás korszerûsítésével, az e-közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében, d) kezdeményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bõvítéséhez, valamint e) gondoskodik a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elõsegíti annak naprakész mûködését.
13. §
(1) A fõvárosi, megyei államigazgatási kollégium (a továbbiakban: kollégium) létrehozásáról, mûködésérõl, ügyrendjének elõkészítésérõl a kormánymegbízott gondoskodik. (2) A kollégium testületként mûködik, mûködésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. A kollégium ügyrendjét a kormánymegbízott terjeszti elõ és a kollégium állapítja meg. (3) A kormánymegbízott a kollégium ülését az ügyrendben meghatározott idõközönként, illetve szükség szerint hívja össze, gondoskodik a napirendek, az állásfoglalások elõkészítésérõl, figyelemmel kíséri az állásfoglalások végrehajtását.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27497
(4) A kormánymegbízott szükség szerint meghívja a kollégium ülésére a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe nem tartozó közigazgatási szervek vezetõit. Az államigazgatási feladatot ellátó más szervezet meghívott vezetõje a kollégium ülésén tanácskozási joggal vehet részt. 14. §
A kollégium a) elemzi és értékeli a kormányzati feladatok területi megvalósításának helyzetét, a fõvárosi és megyei kormányhivatal, a központi államigazgatási szervek területi szervei és a helyi önkormányzatok együttmûködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek közigazgatási hatósági ügyintézését, b) egyezteti és értékeli az ellenõrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenõrzési tervek tartalmáról, ütemezésérõl, végrehajtásáról, c) elõmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és mûködését, d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan, e) elemzi a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttmûködését, ajánlást dolgozhat ki az együttmûködések továbbfejlesztésére, f) véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit, elõmozdítja a területi szinten összehangolt ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztést, g) értékeli, véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét, módszertani segítséget nyújt az összehangolt ügyfélfogadási rend, ügyfélszolgálati tevékenység megvalósításhoz, h) figyelemmel kíséri és közigazgatási hatásait tekintve értékeli a területi társadalmi-gazdasági reálfolyamatokat; az állami feladat felmerülésével járó vagy államigazgatási szervek közremûködését igénylõ országos kihatással bíró, vagy kiemelkedõ területi jelentõségû társadalmi-gazdasági problémákat jelzi a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszternek; elõsegíti az állami és a központi államigazgatási szervek területi szervei koordinált közremûködõi tevékenységét a problémák kezelésében.
8. Ellenõrzés 15. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal a Khtv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott ellenõrzési jogkörében ellátott ellenõrzési feladat- és hatáskörében a) ellenõrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõinek a kormánytisztviselõi és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét, illetve külön jogszabályban meghatározottak szerint kormányzati szolgálati ellenõrzést végez, b) ellenõrzi – az illetékes ügyészséggel egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint – a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását, c) ellenõrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésrõl, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által az ügyiratkezeléssel összefüggésben kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmérõl, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását, d) a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelõs miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között ellenõrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei infokommunikációs rendszereinek üzemeltetését, az üzemmenet-folytonosság biztosításának feltételeit, a megfelelõ személyi és szakmai feltételek meglétét, valamint az informatikai üzemeltetés kereteit meghatározó szabályzatok jogszabályoknak való megfelelõségét, e) gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenõrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzésérõl, f) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítõ ellenõrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról. (2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõitõl e feladata tekintetében határidõ tûzésével adatokat, felvilágosítást kérni, e szervek irataiba – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – betekinteni.
27498
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(3) A fõvárosi és megyei kormányhivatal az ellenõrzések tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti szervet, illetve az ágazati minisztert, szükség esetén – különösen, ha jogszabálysértést tapasztal – kezdeményezi intézkedését, gyakorolja a 26. §-ban meghatározott jogait. (4) A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter gondoskodik az ellenõrzések tervezésének és végrehajtásának egységes rendjérõl. 16. §
A fõvárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzati szervek tekintetében a) külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenõrzést végez, b) ellenõrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésrõl, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmérõl, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását, c) ellenõrzi a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását.
9. Véleményezési jogkör 17. §
(1) A kormánymegbízott a Khtv. 18. §-ában meghatározott véleményét megküldi a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszternek és az államháztartásért felelõs miniszternek, valamint az érintett szerv tevékenységének szakmai irányítását ellátó, a Kormánynak alárendelt szerv vezetõjének és az érintett területi államigazgatási szerv vezetõjének. (2) A vélemény kikérésének elmulasztása esetén a fõvárosi és megyei kormányhivatal jelzéssel él a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter felé, aki a kérdésben egyeztetési eljárást kezdeményezhet.
10. Hatósági feladatok 18. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala, valamint a szakigazgatási szerv vezetõje az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában jogosult a) szakmai-koordinációs értekezletet összehívni, b) a polgármesteri hivatalnál, a körjegyzõségnél, a megyei közgyûlés hivatalánál, a fõpolgármesteri hivatalnál, a hatósági igazgatási társulásnál felügyeleti szervként ellenõrzést tartani. (2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellenõrzés során feltárt, vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén gyakorolja a 26. §-ban meghatározott jogait.
11. Informatika 19. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal az e-közigazgatásért felelõs miniszter, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelõs miniszter irányítása és az általa biztosított feltételek keretei között közremûködik a közigazgatási informatikai tevékenység területi összehangolásában. (2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal ellátja a választásokkal, népszavazásokkal összefüggõ informatikai feladatokat.
12. Képzés, továbbképzés 20. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal a kormánytisztviselõk és köztisztviselõk képzése, továbbképzése körében a) éves terv alapján szervezi a fõvárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselõinek képzését, továbbképzését, továbbá részt vesz a területi államigazgatási szervek kormánytisztviselõinek képzése, továbbképzése szervezésében, b) oktatási-módszertani központként közremûködik a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszternek a köztisztviselõk és kormánytisztviselõk képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában; a Kormány középtávú továbbképzési tervében meghatározott módszertani feladatok végrehajtásában, c) gondoskodik a közigazgatási versenyvizsgák, szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, állampolgársági vizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek elõkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezésérõl és lebonyolításáról,
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27499
d)
elõmozdítja az ágazati, szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzéseket a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõinél, a szakmai irányító szerv vezetõjénél, illetve a feladatkörében érintett miniszternél, e) közremûködik a helyi önkormányzatok, valamint a kisebbségi önkormányzatok tisztségviselõinek, képviselõinek képzésében, f) összehangolja a központi államigazgatási szervek területi szervei feladatkörébe tartozó, kormánytisztviselõket és köztisztviselõket érintõ képzési, továbbképzési feladatok ellátását, g) elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket, h) összehangolja, és az erre biztosított költségvetési kereteknek megfelelõen megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselõi vizsgarendszerben az informatikai követelményeket. (2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelõ nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit.
13. A fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai 21. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálatot mûködtet. (2) Ügyfélkapu létesítése személyes megjelenés útján a fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodáján is kezdeményezhetõ. (3) A fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodája lehetõséget biztosít arra, hogy az ügyfél az ügyfélkapun keresztül az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában róla nyilvántartott adatokat megismerje, az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlanok adatait nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat lekérdezésével, valamint térképmásolat lekérdezésével külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében megismerje.
22. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodáján elõterjeszthetõek az e rendelet 2. mellékletének 1. pontjában meghatározott kérelmek. (2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálata az (1) bekezdés szerint elõterjeszthetõ kérelmekkel összefüggõ ügyekben tájékoztatja az ügyfelet az eljárás menetérõl valamint az eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeirõl. A fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodája segítséget nyújt az ügyfélnek a kérelem kitöltésében.
23. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálata az e rendelet 2. mellékletének 2. pontjában meghatározott ügyekben tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetérõl, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekrõl. (2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal az ügyfelek számára az ügyintézéshez internetes kapcsolati lehetõséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt az e rendelet 2. mellékletének 3. pontjában meghatározott ügyekben.
14. A fõvárosi és megyei kormányhivatal egyéb feladatai 24. §
(1) A Kormány – ha törvény vagy nemzetközi szerzõdés másképpen nem rendelkezik – a külföldi hatósági határozat végrehajtására irányuló megkereséssel kapcsolatban intézkedésre jogosult szervként a fõvárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. (2) A Kormány a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdése alapján a kisajátítási hatóságként a fõvárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. (3) A fõvárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala és szakigazgatási szerve ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
27500
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
15. Eljárási szabályok 25. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja gyakorolja a kormánymegbízott jogait, ha a területi szerv illetékessége a fõvárosra és megyére terjed ki. E jogkörben tett intézkedésrõl a fõvárosi kormányhivatal tájékoztatja az érintett kormányhivatalokat. (2) Ha a fõvárosi és megyei kormányhivatal nem a központi államigazgatási szerv területi szervének székhelye szerinti megyében, de annak illetékességi területén mûködik, feladatainak ellátása érdekében a központi államigazgatási szerv területi szerve tekintetében gyakorolhatja a 12. § a), c) pontjaiban, valamint a Khtv. 16. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat. E jogkörében tett intézkedésérõl tájékoztatja az érintett szerv székhelye szerinti fõvárosi és megyei kormányhivatalt.
26. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala, illetve a szakigazgatási szerve a 18. §-ban meghatározott szervek ellenõrzése és a 15. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése során feltárt, vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén a) felügyeleti eljárást kezdeményez vagy felügyeleti eljárás keretében megteszi a szükséges intézkedéseket, b) felhívja az ügyben ellenõrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre, c) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervet, d) jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményez a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, e) fegyelmi, szabálysértési vagy büntetõeljárást kezdeményez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett szerv köteles a fõvárosi és megyei kormányhivatal, a szakigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedésérõl vagy annak mellõzése okáról a hivatalt, a szakigazgatási szervet – a megkereséstõl számított 30 napon belül – tájékoztatni.
16. A fõvárosi és megyei kormányhivatal gazdálkodása 27. §
(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv. (2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal költségvetésének elõkészítése során a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter kikéri a szakigazgatási szervek és tevékenységével összefüggésben a szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményét.
17. Az átalakulás és a jogutódlás általános szabályai 28. §
(1) A Khtv. alapján létrejövõ fõvárosi és megyei kormányhivatalokat a székhelyük szerinti fõvárosi és megyei közigazgatási hivatalok bázisán kell létrehozni. A fõvárosi és megyei közigazgatási hivatalok egyesítés (összeolvadás) révén szûnnek meg, a fõvárosi és megyei kormányhivatalok egyesítéssel (összeolvadással) alakulnak meg 2011. január 1-jén. A fõvárosi és megyei közigazgatási hivatal jogutódja a székhelye szerinti fõvárosi és megyei kormányhivatal. (2) A 2. § (1) bekezdés 3–17. pontjában meghatározott szakigazgatási szervek közül a) a megyei illetékességû költségvetési szerv egyesítés (összeolvadás) révén szûnik meg, és válik 2011. január 1-jén a székhelye szerinti megyei (fõvárosi) kormányhivatal szakigazgatási szervévé, b) a regionális illetékességû költségvetési szerv szétválasztással (különválással) szûnik meg – oly módon, hogy a korábbi illetékességi területén mûködõ szervezet megyei szintre tagozódik –, és így válik összeolvadással 2011. január 1-jén az adott megye (fõváros) kormányhivatalának szakigazgatási szervévé, c) a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkezõ területi szerve vagy szervezeti egysége az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdése alapján a központi államigazgatási szerv alapító okiratának módosításával, és az ezzel egyidejû megyei (fõvárosi) kormányhivatal alapító okiratában foglaltak szerint válik 2011. január 1-jén a megyei (fõvárosi) kormányhivatal szakigazgatási szervévé.
29. §
(1) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen megyei (fõvárosi) illetékességgel mûködõ – szakigazgatási szervvé váló – költségvetési szerv jogutóda a székhelye szerinti megyei (fõvárosi) kormányhivatal. (2) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen regionális illetékességgel mûködõ – különválással egyidejûleg összeolvadás révén szakigazgatási szervvé váló – költségvetési szerv jogutóda az alapító okiratban foglaltak szerint a
MAGYAR KÖZLÖNY
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
•
2010. évi 194. szám
27501
korábbi illetékességi területén mûködõ azon megyei (fõvárosi) kormányhivatal, mellyel a megyei (fõvárosi) illetékességi területet illetõen az összeolvadás megtörténik. Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkezõ, megyei (fõvárosi) illetékességû szerve jogutódjának a szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az alapító okiratban foglaltak szerint az a megyei (fõvárosi) kormányhivatal tekintendõ, amelynek a szakigazgatási szervévé válik. A (3) bekezdés alkalmazásában a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkezõ, regionális illetékességû (mûködési területû) szerve (szervezeti egysége) jogutódjának a szakigazgatási szerv feladat- és hatáskörei és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az alapító okiratban foglaltak szerint az, a korábbi illetékességi területén mûködõ megyei (fõvárosi) kormányhivatal tekintendõ, amelyeknek a szakigazgatási szervévé vagy szervezeti egységévé a megyei (fõvárosi) illetékességi területet alapul véve válik. A (2)–(4) bekezdéstõl eltérõen, ahol kormányrendelet a szakigazgatási szerv számára általában, illetve egyes feladat- és hatáskörei tekintetében a fõvárosi és megyei kormányhivatal illetékességétõl eltérõ illetékességi területet állapít meg, az adott feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a kormányrendeletben megjelölt megye (fõváros) kormányhivatala tekintendõ az alapító okiratokban foglaltak szerint az azonos feladatot ellátó, megszûnt területi szerv jogutódjának. Az (1)–(2) bekezdéstõl eltérõen, a megszûnõ költségvetési szerv által korábban ellátott, külön jogszabály rendelkezése alapján központi hivatal hatáskörébe kerülõ feladatok esetén a központi hivatal feladatátvevõ, illetve ezen feladat ellátáshoz kapcsolódóan a feladatot ellátó foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlója és a kötelezettségek teljesítõje. Az átvett feladathoz kapcsolódóan az alapító okiratokban és a 30. § szerinti megállapodásban foglaltak alapján a feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében jogutódnak tekintendõ. A (3)–(6) bekezdésben meghatározott jogviszonyok alatt a szerv mûködtetésével kapcsolatos jogviszonyok, így vagyoni jogok és kötelezettségek, az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz- és infrastruktúra-állomány (kivéve a megállapodás alapján továbbra is központi hivatalok kezelésében lévõ infrastruktúra, így különösen az informatikai hálózat), a kormánytisztviselõi, illetve munkajogviszonyban foglalkoztatottak feletti munkáltató jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormányzati szolgálati és munkajogviszonyuk is értendõ. A feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó és ingatlan állomány – ha kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik – térítésmentesen kerül átadásra a jogutód részére.
30. §
A feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szervek közötti megállapodások rögzítik.
31. §
(1) E rendelet hatálybalépésének idõpontjában folyamatban lévõ közigazgatási hatósági ügyek közül a rendelet hatálybalépését követõen az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a közigazgatási hatósági ügy ellátása jogszabály rendelkezése szerint kerül. (2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ másodfokú eljárásokban a rendelet hatálybalépését követõen az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe az eljárás tárgyát képezõ közigazgatási hatósági ügyben külön jogszabály rendelkezése szerint a fellebbezés elbírálása 2011. január 1-jétõl tartozik.
18. Értelmezõ rendelkezések
32. §
(1) E rendelet alkalmazásában államigazgatási feladatot ellátó, államigazgatási hatáskörrel, hatósági jogkörrel rendelkezõ helyi önkormányzati szerven polgármestert, jegyzõt és a képviselõ-testület hivatala ügyintézõjét kell érteni. (2) E rendelet alkalmazásában polgármester alatt a fõpolgármestert és a megyei közgyûlés elnökét, jegyzõ alatt a fõjegyzõt és a körjegyzõt is érteni kell. (3) E rendelet alkalmazásában központi államigazgatási szervek területi szerve alatt a Khtv. 1. § 1. pontjában meghatározott szervet kell érteni. (4) E rendelet alkalmazásában funkcionális feladat az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi mûködést szolgáló, – nem szakmai feladatellátáshoz kötõdõ – belsõ igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humán-erõforrás gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenõrzési, koordinációs, saját szervi
27502
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
mûködtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszer fenntartási, kommunikációs feladatok, valamint a személyi, tárgyi, mûszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló mûveletek.
19. Átmeneti és záró rendelkezések 33. §
(1) A 2010. december 31-én megszûnõ – szakigazgatási szervvé váló – költségvetési szervek, valamint a központi államigazgatási szervek a szakigazgatási szervvé váló területi szervük, illetve szervezeti egységük tekintetében jelen rendelet kihirdetésétõl a megszûnés napjáig a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter hozzájárulása nélkül nem vállalhatnak a szakigazgatási szervvé váló szervet érintõ új kötelezettséget, és nem létesíthetnek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a napi üzemi mûködést érintõen 2010. december 23-ig vállalhatnak a 2011. június 30-ig átnyúló idõszakot érintõ kötelezettséget.
34. §
(1) A 30. §-ban meghatározott megállapodást a kormányhivatalok kialakítását megelõzõen, az átalakulásban érintett területi szervek 2010. december 28-ig kötik meg. (2) A jogutódlás egyes kérdéseinek rendezése és a megállapodás során a jogok és kötelezettségek, különösen a létszám-, a vagyon-, a szerzõdés- és kötelezettség-állományt illetõen a 2010. november 30-i állapotot kell figyelembe venni. (3) A 2010. november 30-i állapotot követõen a megszûnésig keletkezõ jogokról és kötelezettségekrõl a megállapodás külön rendelkezik.
35. §
(1) A 2010. december havi, 2011. januárban esedékes illetmények, munkabérek és egyéb járandóságok, valamint azok közterhei kifizetéséhez a fõvárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a jogelõd központi államigazgatási szervek 2011. január hónapra – 2011. március havi visszapótlással – támogatási keret-elõrehozást igényelhetnek külön indokolás nélkül a Magyar Államkincstártól. (2) A jogutódlással érintett megyei (fõvárosi) kormányhivatal köteles 2011. január 31-ig a teljesítéseket megtéríteni a kifizetéseket teljesítõ kormányhivatal, jogelõd központi államigazgatási szerv részére.
36. §
(1) A 28. § (2) bekezdés a)–b) pontja alapján megszûnõ költségvetési szervek kötelezettségvállalással terhelt maradványát a megszûnõ költségvetési szerv irányító szerve az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint legkésõbb 2011. január 31-ig átadja a jogutód megyei (fõvárosi) kormányhivatalnak. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a 28. § (2) bekezdés c) pontja szerinti területi szerv vagy szervezeti egység mûködése során keletkezett kötelezettségvállalással terhelt maradványra is. Ha a központi államigazgatási szerv nyilvántartásaiból nem állapítható meg egyértelmûen, hogy az önálló jogi személyiséggel nem rendelkezõ területi szerve vagy szervezeti egysége mûködése során keletkezett kötelezettségvállalással terhelt maradvány mekkora hányadot képvisel a központi államigazgatási szerv összes kötelezettségvállalással terhelt maradványán belül, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány akkora hányadát kell a jogutód megyei (fõvárosi) kormányhivatal számára átadni, amekkora hányadot az átalakulást megelõzõen az önálló jogi személyiséggel nem rendelkezõ területi szerven, szervezeti egységen belül munkát végzõk hányada a központi államigazgatási szerv szakmai létszámán belül képviselt.
37. §
A megszûnõ szervek az állami adóhatóság (2011. január 1-jétõl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) felé teljesítendõ bejelentési, változásbejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket a megszûnésre vonatkozó általános szabályok szerint teljesítik.
38. §
(1) A kormányhivatalok megalakulását követõen a fõigazgató, illetve az igazgató kinevezéséig, de legkésõbb 2011. február 28-ig a jogelõd fõvárosi és megyei közigazgatási hivatal hivatalvezetõje a fõigazgatói feladatokat, a fõtitkára az igazgatói feladatokat látja el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõtartam alatt a hivatalvezetõ, illetve a fõtitkár a korábbi illetményének megfelelõ összegû illetményre és juttatásokra jogosult. (3) A kormányhivatalok megalakulását követõen a szakigazgatási szerv vezetõjének kinevezéséig, de legkésõbb 2011. augusztus 31-ig a szakigazgatási szerv vezetõi feladatait a) a szociális és gyámhivatal esetében a jogelõd fõvárosi és megyei közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalának vezetõje,
MAGYAR KÖZLÖNY
b)
•
2010. évi 194. szám
27503
az építésügyi hivatal esetében, amely fõvárosi és megyei kormányhivatalban állami fõépítész mûködik ott a jogelõd fõvárosi és megyei közigazgatási hivatal korábbi állami fõépítésze, amely fõvárosi és megyei kormányhivatalban állami fõépítész nem mûködik ott a jogelõd fõvárosi és megyei közigazgatási hivatal építésfelügyeletének korábbi vezetõje, c) az igazságügyi szolgálat esetében a 2011. január 1-jét megelõzõen mûködött megyei igazságügyi hivatal igazgatója, d) a növény- és talajvédelmi igazgatóság esetében a jogelõd megyei mezõgazdasági szakigazgatási hivatal növényés talajvédelmi igazgatója, e) az erdészeti igazgatóság esetében a jogelõd megyei mezõgazdasági szakigazgatási hivatal erdészeti igazgatója, f) a földmûvelésügyi igazgatóság esetében a jogelõd megyei mezõgazdasági szakigazgatási hivatal földmûvelésügyi igazgatója, g) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság esetében a jogelõd megyei mezõgazdasági szakigazgatási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatója, h) a földhivatal esetében a jogelõd megyei földhivatal hivatalvezetõje, i) az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv esetében ia) a megszûnt regionális egészségbiztosítási pénztár korábbi régiószékhelyén mûködõ megyei (fõvárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a jogelõd regionális egészségbiztosítási pénztár igazgatója, ib) a megszûnt regionális egészségbiztosítási pénztár korábbi illetékességi területén mûködõ további megyei (fõvárosi) kormányhivatalok esetében a jogelõd regionális egészségbiztosítási pénztár megyei kirendeltségnek vezetõje, j) a nyugdíjbiztosítási igazgatóság esetében ja) a megszûnt regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság korábbi régiószékhelyén mûködõ megyei (fõvárosi) kormányhivatal esetében a jogelõd regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazgatója, jb) a megszûnt regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság korábbi illetékességi területén mûködõ további megyei kormányhivatalok esetében a kormánymegbízott által a nyugdíjbiztosítási igazgatóság állományából megbízott vezetõi munkakörrel rendelkezõ személy, k) a munkaügyi központ esetében ka) a megszûnt regionális munkaügyi központ korábbi régiószékhelyén mûködõ megyei (fõvárosi) kormányhivatal munkaügyi központja esetében a jogelõd regionális munkaügyi központ fõigazgatója, kb) a megszûnt regionális munkaügyi központ korábbi illetékességi területén mûködõ további megyei (fõvárosi) kormányhivatalok esetében a munkaügyi központ állományából a kormánymegbízott által megbízott vezetõi munkakörrel rendelkezõ személy, l) a népegészségügyi szakigazgatási szerv esetén la) a megszûnt Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézete tekintetében a regionális tisztifõorvos hivatali szervezetének székhelye szerinti megye (fõváros) kormányhivatalának népegészségügyi szakigazgatási szerve esetében a regionális tisztifõorvos, lb) a megszûnt Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézetének korábbi illetékességi területén mûködõ további megyei (fõvárosi) kormányhivatalok esetében a kormánymegbízott által a népegészségügyi szakigazgatási szerv állományából megbízott vezetõi munkakörrel rendelkezõ személy, m) a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv esetében a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv állományából a kormánymegbízott által megbízott vezetõi munkakörrel rendelkezõ személy, n) a fogyasztóvédelmi felügyelõség esetén na) a regionális fogyasztóvédelmi felügyelõség korábbi régiószékhelyén mûködõ megyei (fõvárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a 2011. január 1-jét megelõzõen mûködött regionális fogyasztóvédelmi felügyelõség igazgatója, nb) a korábbi regionális fogyasztóvédelmi felügyelõség korábbi illetékességi területén mûködõ további megyei (fõvárosi) kormányhivatalok esetében a 2011. január 1-jét megelõzõen mûködött fogyasztóvédelmi felügyelõség kirendeltségének vezetõje, ennek hiányában a kormánymegbízott által fogyasztóvédelmi felügyelõség állományából megbízott vezetõi munkakörrel rendelkezõ személy, o) a kulturális örökségvédelmi iroda esetében oa) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi regionális irodájának régiószékhelyén mûködõ megyei (fõvárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a 2011. január 1-jét megelõzõen mûködött regionális iroda irodavezetõje,
27504
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
ob)
a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi regionális irodájának illetékességi területén mûködõ további megyei (fõvárosi) kormányhivatal esetében a kormánymegbízott által a kulturális örökségvédelmi iroda állományából megbízott vezetõi munkakörrel rendelkezõ személy, p) a mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóság esetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal korábbi területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságának igazgatója, q) a közlekedési felügyelõség esetében qa) a Nemzeti Közlekedési hatóság korábbi regionális igazgatóságának régiószékhelyén mûködõ megyei (fõvárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a 2011. január 1-jét megelõzõen mûködött regionális igazgatóság igazgatója, qb) a Nemzeti Közlekedési hatóság korábbi regionális igazgatóságának illetékességi területén mûködõ további megyei (fõvárosi) kormányhivatalok esetén, a kormánymegbízott által a közlekedési felügyelõség állományából megbízott vezetõi munkakörrel rendelkezõ személy látja el. (4) A (3) bekezdésben meghatározott idõtartam alatt a szakigazgatási szerv vezetõi feladatait ellátó kormánytisztviselõ a korábbi illetményének megfelelõ illetményre és juttatásokra jogosult. (5) A kormányhivatalok megalakulását követõen a gazdasági vezetõ kinevezéséig, de legkésõbb 2011. február 28-ig a jogelõd fõvárosi és megyei közigazgatási hivatal gazdasági vezetõje látja el a gazdasági vezetõi feladatokat. 39. §
(1) E rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 1–27. §-a, 31–32. §-a, 36–38. §-ai, valamint 39. § (3) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
1. melléklet a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelethez A fõvárosi és megyei kormányhivatal ellenõrzésére vonatkozó részletes szabályok I.
Általános rendelkezések 1. Jelen szabályzat elõírásai nem érintik a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti ellenõrzéseket. 2. A szabályzat hatálya kiterjed a fõvárosi és megyei kormányhivatalokra, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok ellenõrzéseinek végrehajtásában érintett és közremûködõ szervekre. 3. A fõvárosi és megyei kormányhivatalok következõ naptári évre vonatkozó ellenõrzéseinek éves tervét minden év december 15-ig kell elkészíteni. A fõvárosi és megyei kormányhivatalok létrejöttének évében az adott naptári év április 30-ig kell második félévre vonatkozó ellenõrzési tervet készíteni. Az ellenõrzési tervvel összefüggésben a szakmai irányítást gyakorló szervek, az ágazati szakmai irányító minisztériumok, a fõvárosi és megyei kormányhivatal egyes funkcionális feladatait és egyes funkcionális feladatok irányítását végzõ központi hivatal, és az irányító minisztérium szervezeti egységeinek a véleményét december 1-jéig (a fõvárosi és megyei kormányhivatalok létrejöttének évében április 15-ig) ki kell kérni. Az éves tervet a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá. 4. Az éves ellenõrzési terv tartalmazza: a) az ellenõrzendõ hivatal megnevezését, az ellenõrzés tervezett idejét; b) az ellenõrzés típusát (átfogó, téma-, cél-, utóellenõrzés); c) az egyes szakmai (szabályszerûségi, hatékonysági) ellenõrzések ütemezését és jelentõsebb határidõit; d) az ellenõrzés formáját (törvényességi, szakszerûségi, hatékonysági); e) az ellenõrzés módját és tárgyát. 5. Az éves ellenõrzési tervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén az abban nem szereplõ soron kívüli ellenõrzési feladatok is végrehajthatóak legyenek.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27505
6. A jóváhagyott éves ellenõrzési tervet a miniszter a fõvárosi és megyei kormányhivatalok tevékenysége vonatkozásában szakmai irányítási jogkörrel rendelkezõ szerv vezetõje és az ágazati szakmai irányító minisztériumok részére megküldi. 7. A miniszter a jóváhagyott éves ellenõrzési terv alapján felkéri az egyes ellenõrzések vonatkozásában érintett, szakmai irányítási jogkörrel rendelkezõ szervek vezetõit az ellenõrzésekben való részvételre, és felkérheti az ágazati szakmai irányító minisztereket a közremûködésre. 8. A jóváhagyott éves ellenõrzési tervben (a továbbiakban: éves terv) szereplõ egyes ellenõrzések végrehajtására ellenõrzésenként részletes ellenõrzési programot kell készíteni. A részletes ellenõrzési programmal összefüggésben az ellenõrzésben érintettsége esetén az ellenõrzésben részvételre felkért szakmai irányítást gyakorló szerv vezetõje, és az ágazati szakmai irányító miniszter véleményét is ki kell elõzetesen kérni. A részletes ellenõrzési programot a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium fõvárosi és megyei kormányhivatalok irányításáért felelõs államtitkára (a továbbiakban: államtitkár), az átfogó ellenõrzés részprogramját a fõvárosi és megyei kormányhivatalok irányításáért felelõs helyettes államtitkára (továbbiakban: helyettes államtitkár) hagyja jóvá. 9. A részletes ellenõrzési programnak tartalmaznia kell: a) az ellenõrzés alá vont szerv megnevezését, b) az ellenõrzés témáját (tárgykörét), célját, c) az ellenõrzés típusának megjelölését, d) az ellenõrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást, e) az ellenõrzést végzõ szervezet(ek), szervezeti egységek megnevezését, f) az ellenõrzés részletes feladatait, az alkalmazott módszereket, g) az ellenõrizendõ idõszakot, h) az ellenõrök (ezen belül a külsõ szakértõk), valamint az ellenõrzés vezetõje megnevezését, megbízólevelük számát, a feladat megosztást, i) az ellenõrzés tervezett kezdõ idõpontját és idõtartamát, a rész- és az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét, j) a kiállítás keltét, k) a jóváhagyásra jogosult aláírását. 10. A részletes ellenõrzési programról az államtitkár az ellenõrzést megelõzõen tájékoztatja az ellenõrzésben érintett szervek/szervezeti egységek vezetõit, kezdeményezi az ellenõrzésben való részvételüket. 11. Indokolt esetben – különösen a felügyeleti munka adatai alapján – az államtitkár a jóváhagyott éves ellenõrzési terv, a helyettes államtitkár a részletes ellenõrzési program módosítását kezdeményezheti, továbbá soron kívüli ellenõrzést vagy beszámoltatást kezdeményezhet. II.
Értelmezõ rendelkezések 1. Az ellenõrzés formái: a) Törvényességi ellenõrzés: annak ellenõrzése, hogy a vizsgált szerv a mûködése folyamatában feladat- és hatáskörében a tevékenységét jogszerûen végzi. b) Szakszerûségi ellenõrzés: annak vizsgálata, hogy a vizsgált szerv a szakmai feladatok végrehajtását a jogszabályok és belsõ szabályzatok, vezetõi rendelkezések megtartásával végzi. c) Hatékonysági ellenõrzést: a vizsgált rendszer mûködése alkalmas-e a lehetõ legkisebb ráfordítással a lehetõ legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmények elérhetõk. d) Pénzügyi ellenõrzés: a pénzügyi elszámolások, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenõrzése. 2. Az ellenõrzés típusai: a) Átfogó ellenõrzés: a vizsgált szervek feladat- és hatáskörébe tartozó, meghatározott idõszak alatt ellátott szakmai feladataikat és a költségvetési gazdálkodásukat jellemzõ folyamatok együttes, egymással összefüggésben történõ – legalább négy éves ciklusonként végzett – törvényességi, szakszerûségi, hatékonysági ellenõrzése. b) Témaellenõrzés: meghatározott téma, adott feladat ellátásának vizsgálata egy idõszakban több szervnél abból a célból, hogy a megállapítások eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelõ intézkedéseket lehessen tenni.
27506
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
c)
Célellenõrzés: a fõvárosi és megyei kormányhivatal, illetve szakigazgatási szerve meghatározott szakmai tevékenységének (meghatározott ügyfajták), vagy a szakmai tevékenység meghatározott rész-szempont alapján történõ vizsgálata – egyéves, féléves, illetve negyedéves ellenõrzési idõegységben. d) Utóellenõrzés: a vizsgált szervnél elõzõleg végrehajtott ellenõrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata. 3. Az ellenõrzésben közremûködõ szervek: a fõvárosi és megyei kormányhivatalok egyes tevékenysége vonatkozásában szakmai irányítási jogkörrel rendelkezõ szervek. III.
Az ellenõrzés részletes szabályai 1. A fõvárosi és megyei kormányhivatalok ellenõrzésének módja különösen: a) helyszíni ellenõrzés, b) a fõvárosi és megyei kormányhivatalok és a szervi irányító minisztérium, a szakmai irányító szerv, valamint funkcionális irányítást végzõ szerv által vezetett információs rendszer adatainak, valamint a minisztérium más szerveinél a fõvárosi és megyei kormányhivatalokkal és tevékenységükkel összefüggésben keletkezett adatoknak a célhoz-kötöttség elvének megfelelõ felhasználása, a fõvárosi és megyei kormányhivataloknál keletkezett információhordozók rendszeres vagy soron kívüli bekérése, c) az ellenõrzött szerv vezetõjének beszámoltatása, d) irat-ellenõrzés. 2. A helyszíni ellenõrzés: a) a helyszíni ellenõrzés az ellenõrzött szervnél folytatott, annak teljes tevékenységérõl, vagy egy meghatározott részérõl a munkafolyamatokba történõ betekintés, az iratok tanulmányozása, interjú útján szerzett megfigyeléseken, összehasonlító értékeléseken, megállapításokon alapuló vizsgálati mód, b) a helyszíni ellenõrzést – a lehetõségekhez képest – úgy kell ütemezni és lefolytatni, hogy az a legkisebb mértékben és a legrövidebb ideig zavarja a felügyelt szerv tevékenységét a feladatok ellátásában, ugyanakkor az ellenõrzés alaposságát ne veszélyeztesse, illetve az indokolatlan gyorsaság ne idézze elõ az adat-, és információkérés folyamatos kiegészítésének szükségességét. 3. A beszámoltatás formái: a) az ellenõrzött szerv vezetõje beszámol a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról szóló Korm. rendeletben részletezett módon és tartalommal, b) az ellenõrzött szerv vezetõje felhívásra meghatározott feladatokról, eljárásokról, tevékenységekrõl készített rendszeres, vagy eseti jelentéstétel útján számol be, c) beszámolás személyes kapcsolat formájában jelentés tétellel, konzultációval, információ nyújtással, illetve d) vezetõi, kormánymegbízotti értekezlet keretében történhet. 4. A beszámoltatással végrehajtott ellenõrzés nyomán szükséges feladatokat a beszámolásról készült dokumentum tartalmazza. 5. A fõvárosi és megyei kormányhivatalok ellenõrzése útján biztosítani kell, hogy a szakmai, szervi irányításhoz információk álljanak rendelkezésre: a) a fõvárosi és megyei kormányhivatalok tevékenységének és mûködésének fõbb jellemzõirõl, belsõ szabályozottságáról, a szabályozás hatásfokáról, a feladataik teljesítésének jogszerûségérõl és eredményességérõl, a szervek tevékenységével és mûködésével kapcsolatban felmerült szabályozási igényekrõl, b) a fõvárosi és megyei kormányhivatalok mûködése személyi, pénzügyi és tárgyi feltételeinek biztosítottságáról, c) a fõvárosi és megyei kormányhivatalok személyi állományáról, annak fegyelmi helyzetérõl és képzettségérõl, a képzési igényekrõl és lehetõségekrõl, a képzés és továbbképzés meghatározott irányainak teljesülésérõl, d) a fõvárosi és megyei kormányhivatalok és mûködési környezetük (az együttmûködõ állami és önkormányzati szervek, a lakosság, valamint egyéb szervezetek) kapcsolatáról.
IV.
Az ellenõrzés szervezése 1. A részletes ellenõrzési program alapján a közremûködõ szervek által delegált, az ellenõrzésben résztvevõ személyek kijelölésének tervezése érdekében a helyettes államtitkár az ellenõrzést megelõzõen – az ellenõrzési program egyidejû megküldésével – tájékoztatja az érintett közremûködõ szervek és szervezeti egységek vezetõit. 2. Az ellenõrzéseket a szervi irányító minisztérium, a funkcionális irányítást végzõ szerv, és a közremûködõ szervek munkatársai együttesen hajtják végre.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27507
3. Az ellenõrzés vezetõje az államtitkár által kijelölt vezetõ beosztású kormánytisztviselõ. Az ellenõrzés vezetõje irányítja és koordinálja a végrehajtásában résztvevõk feladatait. Az ellenõrzés vezetõje – a feladat végrehajtása idején – a feladat tekintetében egyben vezetõje az ellenõrzés végrehajtásában résztvevõknek. Az ellenõrzés vezetõje gondoskodik az ellenõrzésekben résztvevõk szakmai felkészítésérõl és a programban meghatározott részletes feladatok végrehajtásáról. 4. Az ellenõrzések végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket az ellenõrzésekben résztvevõ szervek és szervezeti egységek közösen biztosítják. 5. A helyettes államtitkár az ellenõrzésekben közremûködõ kormánytisztviselõ ellenõrök megnevezését tartalmazó megbízólevelet állít ki. A megbízólevél az ellenõrzött szerv hivatalos helyiségeibe történõ belépésre, illetve ezen utasításban meghatározott jogosultságok gyakorlására jogosít, és a munkáltatói igazolvánnyal együtt érvényes. 6. A megbízólevélnek tartalmaznia kell: a) a "Megbízólevél" megnevezést, b) az ellenõrök nevét, beosztását, szolgálati igazolványának számát, illetve – amennyiben szolgálati igazolvánnyal nem rendelkezik, – személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát, c) az ellenõrzés helyére, az ellenõrzési programra való utalást, d) az ellenõrzés végrehajtására, eljárási rendjére vonatkozó jogszabály megnevezését, e) a megbízólevél érvényességét, f) a kiállítás keltét, g) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzõlenyomatát. 7. A speciális ismereteket igénylõ szakkérdésekben az ellenõrzésbe külsõ szakértõ vonható be. A felkért külsõ szakértõket is megbízólevéllel kell ellátni, amelyet átruházott hatáskörben a közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium fõvárosi és megyei kormányhivatalok irányítását végzõ szervezeti egységének a vezetõje ad ki. 8. A helyszíni vizsgálatot – eltérõ utasítás hiányában – annak megkezdése elõtt legalább 10 nappal korábban írásban be kell jelenteni az ellenõrzendõ szerv vezetõjének. V. 1.
2.
3. 4. 5. 6. 7.
Az ellenõrzés és a megállapítások dokumentációja Az ellenõrzés végrehajtásáról, megállapításairól az adatokkal és tényekkel alátámasztott értékelést, következtetéseket, megállapításokat az ellenõrzés befejezését követõ 45 napon, átfogó ellenõrzést követõen 70 napon belül az ellenõrzés vezetõje köteles írásba foglalni (ellenõrzési jelentés). Az ellenõrzési jelentésnek a következõket kell tartalmaznia: a) az ellenõrzés típusának, módjának megnevezése, b) az ellenõrzött szerv (szervezeti egység) megnevezése, c) az ellenõrzés tárgya, d) az ellenõrzött idõszak feltüntetése, e) az ellenõrzés kezdõ és záró napjának, valamint az ellenõrzésre fordított munkanapok számának feltüntetése, f) az ellenõrzés vezetõjének megnevezése, g) az ellenõrzésben részt vett személyek (kormánytisztviselõk, külsõ megbízottak) megnevezése, h) az ellenõrzés módszere (helyszíni ellenõrzés, iratellenõrzés, stb.), i) az ellenõrzési célok megvalósulása, j) az ellenõrzés megállapításai és következtetései, k) szükség esetén: javaslattétel felügyeleti intézkedési terv készítésére (a szükségesnek tartott intézkedések pontos megjelölésével), l) keltezés, illetve az ellenõrzés vezetõjének aláírása. Ha a vizsgálatot több szerv, személy végzi, az egyes személyek, szervek megállapításaikról tematikus ellenõrzési részjelentést készíthetnek. Az ellenõrzés egyes témáira, tárgyköreire vonatkozóan is készülhet ellenõrzési részjelentés. Az ellenõrzési részjelentés a 2. pontban részletezett tartalommal készül. Az ellenõrzési jelentés véglegezését megelõzõen – szükség szerint – az észrevételek elõzetes helyszíni egyeztetésére, realizáló értekezletre kerül sor. Az ellenõrzési jelentést a helyettes államtitkár – eltérõ döntés hiányában – megküldi az ellenõrzött szervnek, aki az ellenõrzés megállapításaira annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül indokolással ellátott észrevételt tehet. Az észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenõrzés vezetõje javaslatára az államtitkár dönt. A döntésrõl az ellenõrzött szervet tájékoztatni kell.
27508
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
8. A fõvárosi és megyei kormányhivatalok ellenõrzésérõl készült véglegezett ellenõrzési jelentést az államtitkár hagyja jóvá. 9. Az ellenõrzés során ellenõrzési jegyzõkönyvet kell felvenni, amennyiben a vizsgálat során olyan tény, adat, információ jut az ellenõrzést végzõ tudomására, amely büntetõ, szabálysértési, kártérítési, vagy fegyelmi eljárás kezdeményezését teszi indokolttá. 10. Az ellenõrzési jegyzõkönyvet az államtitkár és az ellenõrzött szerv vezetõje részére meg kell küldeni. 11. Az ellenõrzési jegyzõkönyv tartalma különösen: a) az ellenõrzést végzõ szervezet megnevezése, b) az ellenõrzés alá vont szerv megnevezése, c) az ellenõrzés témája (tárgyköre), célja, d) az ellenõrzés típusának megjelölése, e) az ellenõrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás, f) az ellenõrzésnél alkalmazott módszerek, g) az ellenõrzött idõszak, h) az ellenõrök (ezen belül a külsõ szakértõk), valamint az ellenõrzés vezetõje megnevezése, megbízólevelük száma, a feladat megosztás, i) az ellenõrzés napja, idõpontja, j) a felelõsség megállapításának alapjául szolgáló mulasztások, szabálytalanságok, hivatkozással a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokra, k) a felelõs személyek neve és beosztása, l) a felelõsként megjelölt személy nyilatkozata, hogy a jegyzõkönyv egy példányát átvette; az abban foglaltakat megértette; továbbá, hogy a jegyzõkönyvi megállapításokra meghatározott idõn belül észrevételeket tehet, m) a jegyzõkönyv kiállításának helye, kelte, vizsgáló aláírása. VI.
Az ellenõrzés megállapításának hasznosítása és az ellenõrzés befejezését követõ intézkedések 1. A fõvárosi és megyei kormányhivatalnál elvégzett ellenõrzés megállapításai, és javaslatai alapján szükség szerint intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni. Ennek formái: a) realizáló levél, b) intézkedési terv, c) utóellenõrzés. 2. Az ellenõrzés megállapításainak hasznosítása realizáló levélben történik, ha a vizsgálatok érdemi hibát, hiányosságot nem tártak fel, vagy azokat még az ellenõrzés folyamán megszüntették. 3. A realizáló levélben határidõ kitûzésével fel kell hívni az ellenõrzött szerv vezetõjét a kisebb súlyú hibák, hiányosságok megszüntetésére, az egyéb szükségesnek tartott intézkedések megtételére, azzal, hogy ezek végrehajtásáról írásban adjon tájékoztatást. 4. Az ellenõrzés során feltárt súlyos hibák kiküszöbölése, hiányosságok megszüntetése érdekében az államtitkár az ellenõrzött szerv vezetõjét a végleges ellenõrzési jelentés megküldésével egyidejûleg intézkedési terv elkészítésére kéri fel. 5. Az intézkedési terv tervezetét legkésõbb a végleges ellenõrzési jelentés megküldésétõl számított 30 napon belül el kell készíteni és – jóváhagyás céljából – az államtitkárhoz felterjeszteni. 6. A jóváhagyott intézkedési tervnek tartalmaznia kell: a) a végrehajtandó intézkedéseket, b) a végrehajtás személyi felelõseit, c) az ezek végrehajtására rendelkezésre álló határidõket. 7. Az intézkedési tervben meghatározott végrehajtási felelõsök az adott feladat végrehajtásáról a határidõ lejártát követõ 10 munkanapon belül írásbeli beszámolót készítenek, amelyet a kormánymegbízott megküld az államtitkár részére. 8. Az ellenõrzés megállapításainak hasznosítása indokolhatja, hogy az ellenõrzõ szerv szükség szerint utóellenõrzés keretében vizsgálja, hogy a megállapítások alapján a kezdeményezett, vagy javasolt intézkedések megtörténtek-e. Amennyiben az ellenõrzés súlyos jogsértéseket, vagy hiányosságokat tárt fel, az utóellenõrzést el kell végezni. 9. Az utóellenõrzés rendjére az ellenõrzés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
MAGYAR KÖZLÖNY
VII.
•
2010. évi 194. szám
27509
Az ellenõrzésben érintettek jogai és kötelezettségei 1. A kizárás szabályai: a) az ellenõrzés végrehajtásából ki kell zárni az ellenõrzött szerv vezetõ beosztású dolgozójának a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóját, élettársát, volt házastársát, továbbá akitõl az ellenõrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható, b) az ellenõr a kizárási okot közvetlen vezetõjének haladéktalanul köteles bejelenteni, azt az ellenõrzött szerv is bejelentheti. A kizárásról az ellenõrzés vezetõje dönt. Az ellenõrzés vezetõjének kizárása esetén az államtitkár új ellenõrzési vezetõt jelöl ki. 2. Az ellenõrzés vezetõje az ellenõrzésbe beosztottak tekintetében az ellenõrzés idõtartama alatt: a) az ellenõrzési programban foglaltakon túlmenõen meghatározza a konkrét ellenõrzendõ témaköröket, b) az ellenõrzés idõtartamától függõen, rendszeres idõközönként beszámoltatja a csoportok vezetõit, indokolt esetben az egyes ellenõröket az ellenõrzés részmegállapításairól, c) az ellenõrök részére konkrét ellenõrzési feladatokat határozhat meg, az ellenõrzõ csoportok összetételét és feladatát módosíthatja, koordinálja az egyes csoportok mûködését, d) a helyettes államtitkárt – az általa meghatározottak szerint – tájékoztatja az ellenõrzés menetérõl, az elsõdleges megállapításokról, az ellenõrzés esetleges, a helyszínen meg nem szüntethetõ akadályairól, az ellenõrzés során feltárt haladéktalan intézkedését igénylõ súlyos jogsértésekrõl, e) az egyes ellenõrzési részjelentések alapján elkészíti az ellenõrzés összefoglaló jelentését, f) gondoskodik a IV/2–3. pont szerinti eljárás megvalósulásáról. 3. Az ellenõrök kötelesek: a) az ellenõrzésre felkészülni, az ellenõrzött szerv mûködésére vonatkozó adatokat elõzetesen beszerezni, a tevékenységre vonatkozó szabályozását megismerni, b) a helyszíni ellenõrzés elõtt az ellenõrzendõ szerv, hivatali egység vezetõjénél bejelenteni az ellenõrzés megkezdését (különösen indokolt esetben – ha az ellenõrzés célját veszélyeztetné – ezt mellõzni lehet) és felmutatni a megbízólevelet, c) az ellenõrzés során feltárt jogsértést vagy jelentõs szabálytalanságot, fegyelemsértést soron kívül jelenteni a szervezet vezetõjének és az ellenõrzés vezetõjének, valamint az érintett személyt tájékoztatni a feltárt szabálytalanságról, d) az ellenõrzött észrevételeit meghallgatni, és ha azok megalapozottak, figyelembe venni, e) az ellenõrzés során tett bejelentéseket, panaszokat megvizsgálni és a szükséges intézkedéseket kezdeményezni, f) a tudomásukra jutott adatok tekintetében a minõsített adatokat, magántitkot megtartani, g) az ellenõrzés megállapításait – az ellenõrzés befejezését követõen – az ellenõrzött szerv, hivatali egység vezetõjével teljes egészében, a felelõsként megjelölt személyekkel a rájuk vonatkozó mértékben ismertetni, h) ha az ellenõrzés során tett megállapítások indokolják – az ügy jellegétõl függõen – büntetõ-, fegyelmi, vagy kártérítési eljárás megindítását kezdeményezni, i) megállapításaikat jelentésben rögzíteni. 4. Az ellenõrök jogosultak: a) az elõírt rend megtartásával az ellenõrzött szerv hivatali helyiségeibe belépni, b) a szerv tevékenységével összefüggõ iratokba, nyilvántartásokba, adatkezelési rendszerekbe betekinteni, az eredeti okmányokat átvenni, vagy azokról – az ügykezelési szabályok betartásával – másolatot készíteni, c) a minõsített adatok kezelésére, a biztonsági elõírásokra vonatkozó szabályok megtartásával a szükséges okmányokat tanulmányozni, d) szóban vagy írásban tájékoztatást kérni, személyeket szóban vagy jegyzõkönyvben meghallgatni, kérdõívek kitöltésére felhívni, e) jogsértésre, súlyos szabálytalanságra, fegyelmi vétségre utaló adatokat tartalmazó okiratot a jegyzõkönyvhöz, illetve jelentéséhez csatolás céljából – átvételi elismervény ellenében – bevonni, f) szakértõ, szaktanácsadó bevonását kezdeményezni, g) a feladatokat eredményesen ellátók elismerésére és a vétkesen mulasztók felelõsségre vonására javaslatot tenni. 5. Az ellenõrzést végzõ felelõs: a) az ellenõrzés szakszerû elvégzéséért, b) az ellenõrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításáért és a megállapítások helytállóságáért. Ha a tudomására jutott jogsértés, súlyos szabálytalanság esetén az elõírt módon nem intézkedik, az ebbõl adódó következményekért fegyelmi, anyagi felelõsség terheli.
27510
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
6. Az ellenõrzött szerv vezetõje köteles: a) az ellenõrzést végzõ szervet és az ellenõrt feladataik ellátásában segíteni, az általuk kért tájékoztatást megadni, adatokat, iratokat átadni, b) biztosítani az ellenõrzést végzõ szerv munkatársainak helyszíni munkafeltételeit, az ellenõrzési jogosultságuk gyakorlását. Az ellenõrzött szerv vezetõje felelõs az ellenõrzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján – szükség esetén – végrehajtandó intézkedésekért.
2. melléklet a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelethez A fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai keretében a 22–23. §-ban meghatározott ügykörök 1. A fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodáján is elõterjeszthetõk a következõ kérelmek: a) gyermekgondozási segély igénylése, b) anyasági támogatás igénylése, c) családi pótlék igénylése, d) gyermeknevelési támogatás igénylése, e) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése szerinti kártalanítás, f) a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a szerinti utazási költségtérítés igénylése, g) önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértési ügyekben a határozat végrehajtásának mellõzésére irányuló méltányossági kérelem. 2. A fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálata tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetérõl, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekrõl a következõ ügyekben: a) a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás, b) a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás, c) a Magyar igazolvány és Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával összefüggõ eljárás, d) a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, e) Magyarországon élõ magyar állampolgár, hontalan, illetõleg a menekültként elismert személy külföldön történõ házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány kiadása, f) gyermekgondozási díj igénylése, g) terhességi-gyermekágyi segély igénylése. 3. 3.1. A fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodája útján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 169. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ügyfelek azonosítását követõen egyedi ügyük intézéséhez internetes kapcsolati lehetõséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt a) egyéni vállalkozói tevékenység elektronikus bejelentéséhez, b) egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozásának elektronikus bejelentéséhez, c) egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és szünetelés utáni újrakezdésének elektronikus bejelentéséhez, d) egyéni vállalkozói tevékenység megszûnésének elektronikus bejelentéséhez. 3.2. A fõvárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodája útján tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek, és az egyéni vállalkozóknak az egyéni vállalkozás mûködési szabályairól, képesítéshez kötött gazdasági tevékenység esetén a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményekrõl, bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység esetén – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – a szükséges bejelentésekrõl, hatósági engedélyekrõl és az engedélyezõ, továbbá bejelentést fogadó hatóságok elérhetõségérõl.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27511
A Kormány 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a naptári napban való határidõ-számítással összefüggésben történõ módosításáról A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 28. §-ában, a személyes javak rendõri intézkedés keretében történõ igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárásról szóló 137/1994. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés e) pontjában, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés b) pontjában, a keresõképtelenség és keresõképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenõrzésérõl szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában, a kerékbilincs alkalmazásával és a jármûvek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés l) pontjában, a külföldiek ingatlanszerzésérõl szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdés b) pontjában, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában, a biztonsági okmányok védelmének rendjérõl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontjában, az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés g) pontjában, a mezõgazdasági õstermelõi igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § e) pontjában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés h)–j) pontjában, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés c) pontjában, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés a) pontjában, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében, a pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés f) pontjában, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés c) pontjában, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés b) és h) pontjában, a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetésérõl szóló 64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés e) pontjában, az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeirõl, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjérõl szóló 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § c) pontjában, a súlyos fogyatékosság minõsítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,
27512
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
a központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés b) pontjában, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével mûködõ Családvédelmi Szolgálat mûködésének engedélyezésérõl szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a magzati élet védelmérõl szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16/A. § (2) bekezdésében, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés c) pontjában, a hulladékgazdálkodási bírság mértékérõl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés g) pontjában, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében, a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeirõl szóló 319/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 28. § (1) bekezdés c) pontjában, a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételérõl, mûködtetésérõl, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdés g) pontjában, a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés l) pontjában, a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában, az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülõ pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeirõl, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetrõl szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdés f) pontjában, a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletérõl szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés k) pontjában, a hajózási hatóságok feladat- és hatáskörérõl, valamint illetékességérõl szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában, a gyermek születése esetén az apát megilletõ munkaidõ-kedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítésérõl szóló 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 203. § (2) bekezdés f) pontjában, a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 21. § (2) és (3) bekezdésében, az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában, a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 15. § (3) bekezdésében, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában, az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeirõl, az elektronikus hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. § (2) bekezdés i) pontjában, a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. § (2) bekezdés h) pontjában, a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérõl szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában,
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27513
a felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontjában, a Nemzet Sportolója Címrõl szóló 40/2004. (III. 12.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában, az olimpiai járadékról szóló 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában, a kettõs felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésérõl szóló 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (1) bekezdésében, a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában, a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjérõl, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról szóló 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. § (1) bekezdés f) pontjában, a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhetõ tevékenységekrõl szóló 142/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés a) pontjában, az állami sportinformációs rendszerrõl szóló 166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontjában, a felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 28. pontjában, a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 6. és 29. pontjában, a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a lõfegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdésében, a magánszemélyek közmûfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § a) pontjában, a nukleáris és nukleáris kettõs felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § l) pontjában, a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 8. pontjában, az Egyenlõ Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64. §-ában, a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 121. § e) pontjában, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. §-ában, a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés b) pontjában, a megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenõrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (6) bekezdés a) pont 1. alpontjában, az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeirõl szóló 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdés f) pontjában, az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. 12. és 19. pontjában,
27514
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 51. § i) és l) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdés h) pontjában, a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló 78/2006. (IV. 4.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés b) pontjában, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 7. és 18. pontjában, az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés p) pontjában, a településtervezési és az építészeti-mûszaki tervezési, valamint az építésügyi mûszaki szakértõi jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés f) pontjában, a felszámolók névjegyzékérõl szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. §-ában, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdés a) pontjában, a felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 7. és 9. pontjában, az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûszaki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés f) és o) pontjában, az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontjában, a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetrõl, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérõl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 4. pontjában, az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjérõl szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésében, a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 10. pontjában, a felnõttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 4. § (2) bekezdés b) pontjában, az országhatárt átlépõ hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontjában, a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglalt eljárási szabályok
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27515
megállapításáról szóló 198/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés x) pontjában, a cirkuszi menazséria létesítése és mûködtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés e) pontjában, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 35. pontjában, az építésfelügyeleti tevékenységrõl szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában, a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenõrzõ szervekrõl szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás hároméves kereteirõl szóló 2003. évi CXVI. törvény 110. § a) pontjában, a Rendõrség szerveirõl és a Rendõrség szerveinek feladat- és hatáskörérõl szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, a határátkelõhely és az ideiglenes határátkelõhely megnyitásáról és mûködtetésérõl, valamint a határátlépési pontról szóló 332/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történõ mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 357. § (1) bekezdés b) pontjában, a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdés c) pontjában, a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában, a Rendõrség által alkalmazott kényszerítõ eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeirõl és eljárási szabályairól szóló 384/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés k) pontjában, a természetes fürdõvizek minõségi követelményeirõl, valamint a természetes fürdõhelyek kijelölésérõl és üzemeltetésérõl szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) és k) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában, az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történõ honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 6. pontjában, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében, a kisajátítási terv elkészítésérõl, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseirõl szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülõ egyes eljárási költségekrõl szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés b) pontjában, a parlagfû elleni közérdekû védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekû védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés f) és g) pontjában, a veszélyeztetett vadon élõ állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élõ állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérõl szóló egyezmény kihirdetésérõl szóló 2003. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében, valamint a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 4. pontjában, a fás szárú növények védelmérõl szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 27. pontjában,
27516
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása tárgyában a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a), b), c), k), l) és r) pontjában és (5) bekezdésében, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 8., 25. és 26. pontjában, a radioaktív hulladékok és a kiégett fûtõelemek országhatáron át történõ szállításának engedélyezésérõl szóló 34/2009. (II. 20.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fûtõelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény kihirdetésérõl szóló 2001. évi LXXVI. törvény 3. § (3) bekezdés b) pontjában, a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában, a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) és p) pontjában, az árva mû egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 100/2009. (V. 8.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (4) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegérõl, valamint a bírságolással összefüggõ hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában, a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzõinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenõrzésérõl szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (1) bekezdés b) pontjában, a hatósági közvetítõkrõl szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (1) bekezdés c) pontjában, az építõipari kivitelezési tevékenységrõl szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés i), o), r), u), v) és x) pontjában, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekrõl szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenõrzésrõl szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közremûködõ hatóságok kijelölésérõl szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységrõl szóló 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés l) pontjában, az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 197/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés w) pontjában, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (2) bekezdésében, az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b), c) és h) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) és i) pontjában, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a LEADER helyi akciócsoportok részére nyújtandó mûködési elõlegrõl szóló 220/2009. (X. 8.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában,
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27517
az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételérõl szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 31. § (2) bekezdés e)–g) pontjában, az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülõ vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történõ alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés u) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirõl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérõl szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) pontjában, a földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekrõl szóló 265/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 32. és 33. pontjában, az országos mûködési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeirõl szóló 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés h) pontjában, a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körérõl és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § a) pontjában, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés a)–d), f)–g), i), k), m)–n), p)–r), u)–x), zs)–zsa), zsd)–zse) és zsh)–zsk) pontjában, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 64. § (5) bekezdés a)–b) pontjában, az elõzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § a) pontjában, a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a típusvizsgálóval kötendõ hatósági szerzõdés tartalmáról szóló 303/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 10. alpontjában, a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármû tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejû magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történõ felhasználhatóságához szükséges kötelezõ tartalmi elemekrõl szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § b) pontjában, az egyes fémek begyûjtésével és értékesítésével összefüggõ visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása tekintetében egyes fémek begyûjtésével és értékesítésével összefüggõ visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 14. §-ában, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a megfelelõségértékelõ szervezetek tevékenységérõl szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (1) bekezdés b) és e) pontjában, az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 53. § (3) bekezdésében, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 22. § a) pontjában, a földgázkereskedõ mûködésének lehetetlenülése esetén, a felhasználók földgázellátását veszélyeztetõ helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról szóló 48/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 18., 19. és 40. pontjában, az iparbiztonsági ellenõrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a minõsített adat védelmérõl szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § e) pontjában, valamint 37. § b) pont bb) alpontjában, az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának részletes pénzügyi és mûszaki feltételeirõl és követelményeirõl szóló 97/2010. (III. 31.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. § (2) bekezdés a) pontjában, az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 105/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § b) pontjában,
27518
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
a repülõtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés o) és u) pontjában, az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, mûködtetésérõl, valamint a mûködtetõ és az érintett szervek együttmûködésének rendjérõl szóló 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § c) és d) pontjában, valamint az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 31. § (2) bekezdés e) pontjában, a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogkörérõl, feladatairól és mûködésének rendjérõl szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés v) pontjában, a magyar–horvát összekötõ földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerû mûködtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 173/2010. (V. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében, a Nabucco Gas Pipeline International GmbH. által megvalósítandó, a Nabucco gázvezeték magyarországi szakaszának kiépítéséhez és a vezeték üzemszerû mûködtetéséhez kapcsolódó beruházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 174/2010. (V. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárása során felmerülõ egyéb eljárási költségekrõl szóló 176/2010. (V. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (12) bekezdés b) pontjában, az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történõ befogadásának alapelveirõl, feltételrendszerérõl és részletes szabályairól, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés t) pontjában, a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggõ kivételes építésügyi szabályokról szóló 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §
Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenõrzésrõl szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges kérelmet, mellékleteit és a dokumentációt építésügyi igazgatási szakértõ készíti elõ, és az építtetõ az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértõ – a kérelem benyújtását legfeljebb tizenöt nappal megelõzõen kelt – nyilatkozatát, akkor az ügyintézési határidõ az adott ügyben egyébként meghatározott a) két hónap helyett harminc, b) harminc nap helyett tizenöt, c) tizenöt nap helyett tíz nap.”
2. §
A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegérõl, valamint a bírságolással összefüggõ hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 11. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
3. §
(1) Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeirõl szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/B. § (3) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 5/E. § (9) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 5/E. § (10) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27519
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 2. §-ában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 7. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 20. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 21. § (1) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 40. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 41. §-ában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (3) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében az „öt munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 2. § (4) bekezdésében a „kérelem megérkezésétõl számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „kérelem megérkezését követõ naptól számított harminc napon” szöveg lép. (4) A személyes javak rendõri intézkedés keretében történõ igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárásról szóló 137/1994. (X. 26.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésében a „felvételének napjától számított tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „felvételét követõ naptól számított huszonegy napon” szöveg, 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (5) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 4. § (1) bekezdés b) pontjában a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (6) A keresõképtelenség és keresõképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenõrzésérõl szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrészek helyébe az „öt napon” szöveg lép. (7) A kerékbilincs alkalmazásával és a jármûvek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 13. § (1) és (3) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (8) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirõl szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 18. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 18/A. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, a „harmincöt munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg lép. (9) A külföldiek ingatlanszerzésérõl szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, 2. § (4) bekezdésében a „tizenöt munkanap” szövegrész helyébe a „húsz nap” szöveg lép. (10) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. § (10) bekezdésében a „beszerzi” szövegrész helyébe a „kikéri” szöveg, 27. § (1) bekezdésében az „elõterjesztésétõl” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól” szöveg, a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (11) A biztonsági okmányok védelmének rendjérõl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésében a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. (12) Az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, a „harmincöt munkanap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg lép. (13) A mezõgazdasági õstermelõi igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg lép. (14) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 3. § (2) bekezdésében a „benyújtásától számított öt munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított nyolc napon” szöveg, 12/A. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/A. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/A. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/A. § (7) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/B. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/B. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/B. § (10) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/D. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/D. § (3) bekezdésében a „három munkanapon”
27520
MAGYAR KÖZLÖNY
(15) (16)
(17) (18)
(19) (20)
(21) (22)
(23)
(24)
(25)
(26)
(27) (28) (29) (30)
•
2010. évi 194. szám
szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/D. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/D. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/E. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/E. § (3) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/E. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/E. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12/H. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 13. § (7) bekezdésében a „benyújtásától” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól” szöveg, 13/A. §-ában a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 7. § (6) bekezdésében a „benyújtástól” szövegrész helyébe a „beérkezést követõ naptól” szöveg lép. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 15/B. § (8) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 19/D. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. A pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 7. § (12) bekezdésében a „beszerzése” szövegrész helyébe a „kikérése” szöveg, 8. § (1) bekezdésében a „tizenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „huszonegy nappal” szöveg, 9. § (4) bekezdésében a „beszerzi” szövegrész helyébe a „kikéri” szöveg lép. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 12/B. § (4) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „a beérkezésüket követõ naptól számított harminc napon” szöveg, a „követõ 8 munkanapon” szövegrész helyébe a „követõ naptól számított tíz napon” szöveg, 21. § (8) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. A nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetésérõl szóló 64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeirõl, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjérõl szóló 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétõl számított 10 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított tizenöt napon” szöveg lép. A súlyos fogyatékosság minõsítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapos” szövegrész helyébe a „tizenöt napos” szöveg lép. A központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével mûködõ Családvédelmi Szolgálat mûködésének engedélyezésérõl szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében az „5 munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg lép. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 1. számú melléklet D) pont 3. alpontjában a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 3. számú melléklet 1. pontot megelõzõ szövegrészében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. A hulladékgazdálkodási bírság mértékérõl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 20/D. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 16/D. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeirõl szóló 319/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdésében az „a nap” szövegrész helyébe
MAGYAR KÖZLÖNY
(31) (32)
(33)
(34)
(35)
(36)
(37)
(38)
(39)
(40)
•
2010. évi 194. szám
27521
az „azt a napot követõ nap” szöveg, 19. § (1) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 21. § (3) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg lép. A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételérõl, mûködtetésérõl, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-ában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet 8. §-ában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 8. § (3) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 10/A. § (3) bekezdésében az „5 munkanapig” szövegrész helyébe a „nyolc napig” szöveg lép. Az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülõ pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeirõl, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetrõl szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésében a „65 munkanapos” szövegrész helyébe a „három hónapos” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „kérelem megérkezését követõen huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „kérelem megérkezését követõ naptól számított harminc napon” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanapnál” szövegrész helyébe a „harminc napnál” szöveg, 13. § (3) bekezdésében a „hatvanöt munkanap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 21. §-ában a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „kérelem beérkezésétõl számított öt munkanapon” szövegrész helyébe a „kérelem beérkezését követõ naptól számított nyolc napon” szöveg lép. A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletérõl szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 8. § a) pontjában a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 8. § b) pontjában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 23/B. § (6) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. A hajózási hatóságok feladat- és hatáskörérõl, valamint illetékességérõl szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 4. § (4) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. A gyermek születése esetén az apát megilletõ munkaidõ-kedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítésérõl szóló 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. A környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „naptól számított harminc napon” szöveg, 8. § (7) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 24. § (6) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 9. § (1) bekezdésében a „60 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolcvan napon” szöveg, 10. § (1) bekezdésében az „5 munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 14. § (4) bekezdésében a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „negyvenötödik munkanap lejártával” szövegrész helyébe a „második hónap utolsó napját követõ nappal” szöveg, 16. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 23. § (3) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép. A polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében a „10 munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 23. §-ában a „10 munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, 24/A. § b) pontjában a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 26. § (4) bekezdésében az „öt munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 26. § (5) bekezdésében a „két munkanappal” szövegrész helyébe a „négy nappal” szöveg, 28. § (1) bekezdésében a „tizenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „huszonegy nappal” szöveg, 28. § (5) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg lép.
27522
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(41) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében a „beérkezését követõ 10 munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól számított tizenöt napon” szöveg, a „számított 10 munkanapon” szövegrész helyébe a „számított tizenöt napon” szöveg, a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 8. § (1a) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (42) A nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 14/A. § (4) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 14/A. § (5) bekezdésében a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép. (43) A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 8. § (3) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (44) Az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeirõl, az elektronikus hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (45) A referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 29. § (5) bekezdésében a „huszonkét munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg lép. (46) A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérõl szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésében a „6 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 8. § (3) bekezdésében a „6 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 11. § (1) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg lép. (47) A felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet 12. § (6) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 12/A. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 16. § (8) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (48) A Nemzet Sportolója Címrõl szóló 40/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (49) Az olimpiai járadékról szóló 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében az „öt munkanapos” szövegrész helyébe a „nyolcnapos” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „10 munkanapos” szövegrész helyébe a „tizenöt napos” szöveg lép. (50) A kettõs felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésérõl szóló 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 19. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg lép. (51) A sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 2. § (3) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal”szöveg, a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 3. § (1) bekezdésében az „öt munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 3. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 6. § (1) bekezdésében az „5 munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 8. § (1) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, 8. § (4) bekezdésében a „10 munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 15. § (3) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 15. § (5) bekezdésében a „kézhezvételtõl számított három munkanapon” szövegrész helyébe a „kézhezvételt követõ naptól számított öt napon” szöveg lép. (52) A géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjérõl, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról szóló 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 5. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követõ naptól” szöveg lép. (53) A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhetõ tevékenységekrõl szóló 142/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 3. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 3. § (4) bekezdésében a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 3. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész
MAGYAR KÖZLÖNY
(54)
(55)
(56)
(57)
(58)
(59)
(60) (61)
(62)
(63)
•
2010. évi 194. szám
27523
helyébe a „nyolc napon” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a „beérkezését követõ tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól számított tizenöt napon” szöveg, 16. § (3) bekezdés b) pontjában a „3 munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg lép. A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítésérõl és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 7. § (9) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. Az állami sportinformációs rendszerrõl szóló 166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 4. § (7) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 5. § (6) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 5. § (7) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. A felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 19. § (4) bekezdésben a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 23. § (1) bekezdésében az „5 munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 27. § (1) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 28. § (1) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 28. § (2) bekezdésében a „kézhezvételét követõ” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított” szöveg, 31. § (5) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 33. § (5) bekezdés b) pontjában a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. A felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 28. § (4) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 35. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 39/C. § (6) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 39/C. § (7) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 39/D. § (4) bekezdésében a „8 munkanappal” szövegrész helyébe a „tíz nappal” szöveg, 39/D. § (6) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. A fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. §-ában a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 14. § (4) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 16. §-ában a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 17. §-ában a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 32. § (4) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 38. § (1) bekezdés f) és k) pontjában az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 38. § (1) bekezdés l) pontjában a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 38. § (3) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 38. § (5) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrészek helyébe az „öt napon” szöveg, 44. § (2) és (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 44/A. § (3) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 46. § (1) bekezdésében a „beszerzésével” szövegrész helyébe a „kikérésével” szöveg, 50. § (2) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. A magánszemélyek közmûfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 6. § (8) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. A nukleáris és nukleáris kettõs felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 8. §-ában az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. A természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében a „bejelentéstõl számított 22 munkanapon” szövegrész helyébe a „bejelentést követõ naptól számított harminc napon” szöveg, 9. § (1) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. Az Egyenlõ Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében az „ötven munkanap” szövegrész helyébe a „hetvenöt nap” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „harminc munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „30 munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg lép. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép.
27524
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(64) A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg lép. (65) A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 8. §-ában a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (66) A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (67) A megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenõrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 10. § (10) bekezdésében a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. (68) Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeirõl szóló 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 13. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (69) Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 3. § (4) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (70) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrészek helyébe az „öt napon” szöveg, 4. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 5. § (6) bekezdésében az „ötödik munkanapnál” szövegrész helyébe a „nyolcadik napnál” szöveg, a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 5/B. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrészek helyébe az „öt napon” szöveg, 8. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 9. § (6) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 9. § (7) bekezdésében a „22 munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 9. § (9) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „beérkezésétõl számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól számított tizenöt napon” szöveg, 21. § (3) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, a „tizenöt munkanapig” szövegrész helyébe a „huszonegy napig” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 21. § (6) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 21. § (8) bekezdésében az „ötödik munkanapnál” szövegrész helyébe a „nyolcadik napnál” szöveg lép. (71) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében a „65 munkanap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 17. § (5) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész helyébe a „három nappal” szöveg, 19. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (72) A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdésében a „kérelem beérkezésétõl számított negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „kérelem beérkezését követõ naptól számított két hónapon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 26. §-ában a „kérelem beérkezését követõ öt munkanapon” szövegrész helyébe a „kérelem beérkezését követõ naptól számított nyolc napon” szöveg lép. (73) A frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló 78/2006. (IV. 4.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 24. § (6) bekezdésében a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 29. § (4) bekezdésében a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg lép. (74) A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 14. § (4) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 14. § (5) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 14. § (6) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg lép.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27525
(75) A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjérõl szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a „hatvanöt munkanap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 22. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (76) Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (77) A településtervezési és az építészeti-mûszaki tervezési, valamint az építésügyi mûszaki szakértõi jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a „tizenöt munkanapos” szövegrész helyébe a „húsznapos” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a „beszerzi” szövegrész helyébe a „kikéri” szöveg lép. (78) A felszámolók névjegyzékérõl szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a „90 munkanappal” szövegrész helyébe a „négy hónappal” szöveg, 3. § (4) bekezdésében a „60 munkanapon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 4. § (1) bekezdésében a „120 munkanap” szövegrész helyébe az „öt hónap” szöveg, a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 5. § (2) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg lép. (79) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 12. § (8) bekezdésében a „kézhezvételtõl számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított tizenöt napon” szöveg, 12. § (9) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (80) A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdés h) pontjában a „harmadik munkanapig” szövegrész helyébe az „ötödik napig” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (81) Az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûszaki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „tizenöt munkanapos” szövegrész helyébe a „húsznapos” szöveg lép. (82) Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 7. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (83) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (7) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 5. § (11) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 5. § (12) bekezdés a), d) és e) pontjában a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 5. § (12) bekezdés b) és c) pontjában a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (84) A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetrõl, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 9. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 17/B. § (1) bekezdésében a „30 munkanap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg, a „22 munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, 17/C. § (2) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (85) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérõl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „naptól számított harminc napon” szöveg, a „10 munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg lép. (86) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdésében a „benyújtásától számított 22 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított harminc napon” szöveg lép. (87) A gáz- és távhõszolgáltatók által a 2007. évben igénybe vehetõ elõlegrõl szóló 353/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 3. § (2) bekezdésében a „beérkezésétõl” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól” szöveg lép.
27526
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(88) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjérõl szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép. (89) A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 9. § (4) bekezdésében a „8 munkanappal” szövegrész helyébe a „tíz nappal” szöveg, 10. § (1) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (90) A felnõttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 6. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 7. § (5) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 10. § (3) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (91) Az országhatárt átlépõ hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (92) A tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglalt eljárási szabályok megállapításáról szóló 198/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében az „annak beérkezésétõl számított 5 munkanapon” szövegrész helyébe az „az annak beérkezését követõ naptól számított hét napon” szöveg, 6. § (3) bekezdésében a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 8. § (3) bekezdésében a „beérkezésétõl számított 5 munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól számított hét napon” szöveg lép. (93) A cirkuszi menazséria létesítése és mûködtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 3. § (9) bekezdésében a „22 munkanapos” szövegrész helyébe a „harmincnapos” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „benyújtásától számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított tizenöt napon” szöveg lép. (94) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdés a) és b) pontjában az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 24. § (4) bekezdés b) pontjában a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizennégy napon” szöveg lép. (95) Az építésfelügyeleti tevékenységrõl szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg lép. (96) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenõrzõ szervekrõl szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 4/A. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (97) A Rendõrség szerveirõl és a Rendõrség szerveinek feladat- és hatáskörérõl szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 14/A. § (6) bekezdésében a „tizenkét munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenhat napon” szöveg lép. (98) A határátkelõhely és az ideiglenes határátkelõhely megnyitásáról és mûködtetésérõl, valamint a határátlépési pontról szóló 332/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (99) A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történõ mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép. (100) A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-ában a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (101) A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében a „10 munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, 6. § (4) bekezdésében az „5 munkanap” szövegrész helyébe az „öt nap” szöveg lép.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27527
(102) A Rendõrség által alkalmazott kényszerítõ eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeirõl és eljárási szabályairól szóló 384/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 14. § (2) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 31. § (2) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (103) A természetes fürdõvizek minõségi követelményeirõl, valamint a természetes fürdõhelyek kijelölésérõl és üzemeltetésérõl szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (104) Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történõ honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg, a „benyújtásától számított” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól számított” szöveg, 7. §-ában a „beérkezésétõl számított harmincöt munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól számított ötven napon” szöveg, a „harminc munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg lép. (105) A kisajátítási terv elkészítésérõl, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseirõl szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésében a „beérkezéstõl számított 8 munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezést követõ naptól számított tíz napon” szöveg, 8. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (106) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülõ egyes eljárási költségekrõl szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 3. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (107) A parlagfû elleni közérdekû védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekû védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 8. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (108) A veszélyeztetett vadon élõ állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében a „22 munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg lép. (109) A fás szárú növények védelmérõl szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. (110) A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétõl számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követõ naptól számított harminc napon” szöveg, 8. § (4) bekezdésében a „kézhezvételétõl számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követõ naptól számított harminc napon” szöveg, 8. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (111) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdés a) és b) pontjában az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 24. § (4) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizennégy napon” szöveg, 51. § (6) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 128. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 128. § (2) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (112) A radioaktív hulladékok és a kiégett fûtõelemek országhatáron át történõ szállításának engedélyezésérõl szóló 34/2009. (II. 20.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 8. § (2) és (3) bekezdésében a „8 munkanappal” szövegrész helyébe a „tíz nappal” szöveg, 8. § (4) bekezdésében a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, a „22 munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg lép. (113) A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 4. § (5) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg lép. (114) A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg lép.
27528
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(115) Az árva mû egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 100/2009. (V. 8.) Korm. rendelet 5. §-ában a „beérkezésétõl” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól” szöveg lép. (116) A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegérõl, valamint a bírságolással összefüggõ hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (117) A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzõinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenõrzésérõl szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg lép. (118) A hatósági közvetítõkrõl szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (119) Az építõipari kivitelezési tevékenységrõl szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 30. §-ában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (120) Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekrõl szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „tizenöt munkanapos” szövegrész helyébe a „húsznapos” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „beszerzi” szövegrész helyébe a „kikéri” szöveg lép. (121) Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenõrzésrõl szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. § a) pontjában a „beérkezésétõl számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól számított tíz napon” szöveg, 5. § b) pontjában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 10. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapot” szövegrész helyébe a „harminc napot” szöveg, 26. § (1) bekezdésében az „elõterjesztésétõl” szövegrész helyébe az „elõterjesztését követõ naptól” szöveg, 26. § (1) bekezdés a) pontjában a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 26. § (1) bekezdés b) pontjában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „elõterjesztésétõl számított negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe az „elõterjesztését követõ naptól számított két hónapon” szöveg, 28. § (2) bekezdésében az „elõterjesztésétõl” szövegrész helyébe az „elõterjesztését követõ naptól” szöveg, 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 31. § (2) bekezdésében a „beérkezésétõl számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól számított tizenöt napon” szöveg, 31. § (6) bekezdésében az „öt munkanapot” szövegrész helyébe a „nyolc napot” szöveg, 31. § (8) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonöt napon” szöveg, 32. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 34. § (1) bekezdésében az „elõterjesztésétõl számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe az „elõterjesztését követõ naptól számított harminc napon” szöveg, 37. § (1) bekezdésében az „elõterjesztésétõl számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe az „elõterjesztését követõ naptól számított harminc napon” szöveg, 39. § (2) bekezdés c) pontjában a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 40. § (1) bekezdésében az „elõterjesztésétõl számított negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe az „elõterjesztését követõ naptól számított két hónapon” szöveg, 41. § (3) bekezdésében az „elõterjesztésétõl számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe az „elõterjesztését követõ naptól számított tíz napon” szöveg, 45/C. § (1) bekezdésében a „megérkezésétõl számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított tíz napon” szöveg lép. (122) Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közremûködõ hatóságok kijelölésérõl szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 9. § (1) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, a „tizennyolcadik munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonötödik napon” szöveg, 10. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a „megérkezésétõl számított – öt munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított – nyolc napon” szöveg, 16. § (2) bekezdésében a „tizenötödik munkanapon” szövegrész helyébe a „huszadik napon” szöveg lép. (123) A honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységrõl szóló 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 9. § (3) bekezdésében a „bejelentéstõl számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „bejelentést követõ naptól
MAGYAR KÖZLÖNY
(124)
(125)
(126)
(127)
(128)
(129)
(130)
(131)
(132) (133)
(134) (135) (136)
•
2010. évi 194. szám
27529
számított tizenöt napon” szöveg, 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. Az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 197/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 2. § (2) és (3) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg lép. Az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésében a „tizenöt munkanap” szövegrész helyébe a „húsz nap” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „2011.” szövegrész helyébe a „2013.” szöveg lép. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 6. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 10. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 10. § (5) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a LEADER helyi akciócsoportok részére nyújtandó mûködési elõlegrõl szóló 220/2009. (X. 8.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételérõl szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 40. § (5) bekezdésében a „munkanapon” szövegrész helyébe a „napon” szöveg lép. Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülõ vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történõ alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 35. § (4) bekezdésében a „kézhezvételétõl számított harminc munkanapon” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követõ naptól számított negyvenöt napon” szöveg, a „kézhezvételétõl számított negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követõ naptól számított két hónapon” szöveg lép. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirõl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérõl szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 13. § (5) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. A földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekrõl szóló 265/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében a „megkérése” szövegrész helyébe a „kikérése” szöveg, 10. § (9) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. Az országos mûködési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeirõl szóló 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körérõl és az eljárás részletes szabályairól szól 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 5. § (2) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg lép. A korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 195. § (8) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. Az elõzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés b) pontjában a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „30 munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg, 5. § (3) és (4) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 9. § (3) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép.
27530
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(137) A típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a típusvizsgálóval kötendõ hatósági szerzõdés tartalmáról szóló 303/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. (138) A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármû tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejû magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történõ felhasználhatóságához szükséges kötelezõ tartalmi elemekrõl szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (139) Az egyes fémek begyûjtésével és értékesítésével összefüggõ visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében a „benyújtását követõ 10 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított tizenöt napon” szöveg, 5. § (2) bekezdésében a „benyújtásától számított 22 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított harminc napon” szöveg, 5. § (3) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, a „8 munkanapon” szövegrészek helyébe a „tíz napon” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „benyújtását követõ 5 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított nyolc napon” szöveg, 12. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétõl számított 5 munkanapon” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követõ naptól számított nyolc napon” szöveg, a „benyújtástól számított 5 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított nyolc napon” szöveg, a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 13. § (2) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 13. § (4) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 13. § (11) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 20. § (5) bekezdésében a „22 munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 20. § (15) bekezdésében a „22 munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg lép. (140) A megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 13. §-ában a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. (141) Az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (142) A földgázkereskedõ mûködésének lehetetlenülése esetén, a felhasználók földgázellátását veszélyeztetõ helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról szóló 48/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „négy napon” szöveg, 12. § (2) bekezdésében a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „négy napon” szöveg lép. (143) Az iparbiztonsági ellenõrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 14. § (3) bekezdésében az „5 munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, a „20 munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 14. § (4) bekezdésében a „10. munkanapig” szövegrész helyébe a „tizenötödik napig” szöveg lép. (144) Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának részletes pénzügyi és mûszaki feltételeirõl és követelményeirõl szóló 97/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 3. § (5) bekezdésében az „elõterjesztésétõl számított 15 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követõ naptól számított húsz napon” szöveg lép. (145) A repülõtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 9. § a) pontjában a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 9. § b) pontjában a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 29. § (3) bekezdésében a „10 munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 39. § (4) bekezdés a) pontjában a „15 munkanappal” szövegrész helyébe a „húsz nappal” szöveg, 39. § (4) bekezdés b) pontjában a „2 munkanappal” szövegrész helyébe a „négy nappal” szöveg lép. (146) Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, mûködtetésérõl, valamint a mûködtetõ és az érintett szervek együttmûködésének rendjérõl szóló 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (147) A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogkörérõl, feladatairól és mûködésének rendjérõl szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27531
(148) A magyar–horvát összekötõ földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerû mûködtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 173/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (149) A Nabucco Gas Pipeline International GmbH. által megvalósítandó, a Nabucco gázvezeték magyarországi szakaszának kiépítéséhez és a vezeték üzemszerû mûködtetéséhez kapcsolódó beruházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 174/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (150) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárása során felmerülõ egyéb eljárási költségekrõl szóló 176/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 3. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (151) Az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történõ befogadásának alapelveirõl, feltételrendszerérõl és részletes szabályairól, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „30 munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg, 6. § (5) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 7. §-ában a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 8. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 10. §-ában az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (152) Az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóságról szóló 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében a „3 munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 10. § (3) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 10. § (4) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 11. § (1) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (153) A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggõ kivételes építésügyi szabályokról szóló 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „beérkezésétõl számított három munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól számított öt napon” szöveg, 4. §-ában a „negyvenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „két hónappal” szöveg, 7. §-ában a „beérkezésétõl számított öt munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követõ naptól számított nyolc napon” szöveg, 9. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „tizenegy munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, 9. § (2) bekezdés b) pontjában a „tizenegy munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, 16. §-ában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 17. § (1) bekezdés c) pontjában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. 4. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 105/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész a „nyolc napon” szöveggel lép hatályba.
5. §
Hatályát veszti a) a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedagógusokat és oktatókat érintõ rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 18. § (5) bekezdése, b) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 28/A. § (2) bekezdése, c) az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet, d) az árva mû egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 100/2009. (V. 8.) Korm. rendelet 11. §-a, e) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, f) a magyar–horvát összekötõ földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerû mûködtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 173/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja,
27532
MAGYAR KÖZLÖNY
g)
•
2010. évi 194. szám
a Nabucco Gas Pipeline International GmbH. által megvalósítandó, a Nabucco gázvezeték magyarországi szakaszának kiépítéséhez és a vezeték üzemszerû mûködtetéséhez kapcsolódó beruházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 174/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja.
6. §
Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.
7. §
E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
1. melléklet a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelethez „11. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez A
B
1 2
Sorszám
3
1.
4 5 6 7
2.
8
Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások
Menet közben kézben tartott mobil rádiótelefon használata a) lakott területen belül b) lakott területen kívül c) autóúton, autópályán Biztonsági öv használata nélküli közlekedés: a) lakott területen belül
C
D
A bírság összege forintban, a határozat jogerõre emelkedésétõl számított I. tizenöt napon belül befizetve
II. tizenöt napot követõen befizetve
A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelõssé tehetõ
a) 10 000 b) 15 000 c) 20 000
a) 16 000 b) 21 000 c) 32 000
jármûvezetõ jármûvezetõ jármûvezetõ
a) 10 000
a) 16 000
jármûvezetõ utazó személy jármûvezetõ utazó személy jármûvezetõ utazó személy
9
b) lakott területen kívül
b) 20 000
b) 32 000
10
c) autóúton, autópályán
c) 30 000
c) 42 000
a) 15 000 b) 30 000 c) 45 000
a) 21 000 b) 42 000 c) 57 000
jármûvezetõ jármûvezetõ jármûvezetõ
a) 10 000 b) 20 000 c) 30 000
a) 16 000 b) 32 000 c) 42 000
jármûvezetõ utas jármûvezetõ utas jármûvezetõ utas
11 12 13 14 15 16 17 18
3.
4.
Gyermekbiztonsági rendszer használatának elmulasztása a) lakott területen belül b) lakott területen kívül c) autóúton, autópályán Motorkerékpár-bukósisak használatának elmulasztása a) lakott területen belül b) lakott területen kívül c) autóúton, autópályán
”
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27533
A Kormány 290/2010. (XII. 21.) Korm. rendelete egyes migrációs tárgyú kormányrendeleteknek az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XXXV. törvénnyel összefüggõ módosításáról Az 1–28. § tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1)–(1a) bekezdésében, a 29–53. §, valamint az 55–74. §, a 76–77. § tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a)–c), e)–g), és o)–r) pontjában, valamint az 54. §, a 75. § tekintetében a 2007. évi II. törvény 111. § (1a) bekezdésében, az 54. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, a 78–124. § tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a)–f) pontjában, valamint (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
I. FEJEZET A SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁVAL RENDELKEZÕ SZEMÉLYEK BEUTAZÁSÁRÓL ÉS TARTÓZKODÁSÁRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI I. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 113/2007. (V. 24.) KORM. RENDELET EGYES RENDELKEZÉSEINEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmvhr.) 4. §-a a következõ d) ponttal egészül ki: [A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) szerinti három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás] „d) az idegenrendészetért és menekültügyért felelõs miniszter” [(a továbbiakban együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.]
2. §
Az Szmvhr. 7. §-a a következõ (5)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(5) A határátkelõhelyen elõterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követõ három napon belül a határátkelõhelyen, a Hivatalnál, vagy az idegenrendészetért és menekültügyért felelõs miniszternél lehet elõterjeszteni. (6) A határátkelõhelyen elõterjesztett fellebbezést a Rendõrség haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz. A Hivatal a fellebbezést soron kívül felterjeszti az idegenrendészetért és menekültügyért felelõs miniszternek. (7) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelõs miniszter a döntését öt napon belül hozza meg.”
3. §
Az Szmvhr. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. § (1) A vízumkiadó hatóság a tartózkodás teljes idõtartamára, valamint a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges anyagi fedezet meglétét vélelmezi. (2) A három hónapot meg nem haladó vízum kiadására irányuló eljárás során a családi kapcsolat valódiságát az eljáró vízumkiadó hatóság a rendelkezésre álló iratok, helyszíni szemle, az ügyfél és a családtag, valamint a tanú meghallgatása, és szakértõi vélemények alapján ellenõrzi. (3) Ha a vízumkiadó hatóság a (2) bekezdésében meghatározott bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a kérelmezõ a családi kapcsolatot a beutazás engedélyezése érdekében létesítette, részére csak akkor adható vízum, ha a kérelmezõ a vízumkiadásnak a Vízumkódexben a harmadik országbeli állampolgárokra meghatározott más célból történõ beutazási feltételeit teljesíti.”
4. §
Az Szmvhr. a következõ 12. §-sal egészül ki: „12. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselõnél elõterjeszteni. (2) A fellebbezést a külpolitikáért felelõs miniszter tizenöt napon belül bírálja el. (3) Amennyiben a vízum elutasítására a Tv. 3. § (6) bekezdése alapján került sor, a másodfokú eljárásban a Tv. 3. § (6) bekezdése szerinti hozzájárulás érdekében a külpolitikáért felelõs miniszter a Hivatalt megkeresi. A hozzájárulás
27534
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
megadásáról vagy megtagadásáról a Hivatal a megkeresés megérkezésétõl számított hét napon belül értesíti a külpolitikáért felelõs minisztert. Amennyiben a Hivatal a másodfokú eljárásban hozzájárulást nem adja meg a három hónapot meg nem haladó vízum kiadása nem engedélyezhetõ.” 5. §
Az Szmvhr. 16. §-át követõen a következõ 16/A–16/C. §-sal egészül ki: „16/A. § (1) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítésérõl vagy visszavonásáról a konzuli tisztviselõ döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselõnél elõterjeszteni. A fellebbezést a konzuli tisztviselõ haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelõs miniszternek. (2) A fellebbezést a külpolitikáért felelõs miniszter öt napon belül bírálja el. (3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a külpolitikáért felelõs miniszter helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a konzuli tisztviselõ új vízumot állít ki. 16/B. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum 16. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követõ három napon belül a Rendõrségnél lehet elõterjeszteni. (2) A fellebbezést a rendõrség másodfokon eljáró szerve öt napon belül bírálja el. (3) Amennyiben a vízum 16. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a rendõrség másodfokon eljáró szerve helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére új vízumot állít ki. 16/C. § (1) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítésérõl vagy visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál elõterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz. (2) A fellebbezést a Hivatal öt napon belül bírálja el. (3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Hivatal helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a regionális igazgatóság új vízumot állít ki.”
6. §
(1) Az Szmvhr. 18/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kishatárforgalmi engedélyt a hatóságnak a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerint kártya formátumban kell kiállítani.” (2) Az Szmvhr. 18/C. § (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A kishatárforgalmi engedély érvénytelen, ha] „e) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.” (3) Az Szmvhr. 18/C. §-a a következõ (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) A kishatárforgalmi engedély tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést az illetékes konzuli tisztviselõnél lehet elõterjeszteni. (4) A fellebbezést a konzuli tisztviselõ haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelõs miniszternek. (5) A fellebbezést a külpolitikáért felelõs miniszter bírálja el.”
7. §
Az Szmvhr. 21. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Elegendõ forrással rendelkezik a kérelmezõ, ha a háztartásában az egy fõre jutó havi jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem rendelkezik elegendõ forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)] „b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában,” [három hónapnál hosszabb ideig részesül.]
8. §
Az Szmvhr. 24. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ahol e rendelet anyakönyvi kivonatot említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékû okiratot is érteni kell. A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott házassági anyakönyvi kivonat a hazai anyakönyvezést követõen fogadható el.”
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27535
9. §
Az Szmvhr. 27. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Aki a Tv. 8. § (1) bekezdése alapján kéri a tartózkodás engedélyezését,] „c) arra hivatkozva, hogy – abban az országban ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgárral egy háztartásban élt, köteles ezt okirattal – különösen az errõl kiállított hatósági bizonyítvánnyal – vagy egyéb hitelt érdemlõ módon igazolni.”
10. §
Az Szmvhr. 31. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tv. 13. § (1) bekezdése, valamint 15. § (1) bekezdése alkalmazásában az eljáró hatóság az EGT állampolgár vagy családtag lakóhelye szerinti regionális igazgatóság.”
11. §
Az Szmvhr. 34. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Tv. 18. § (2a) bekezdése alkalmazásában az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes tagállamban folytatott keresõtevékenységet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ külföldi hatóság által kiállított okirattal vagy más irattal kell igazolni.”
12. §
Az Szmvhr. 35. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Indokolatlan terhet jelent a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére az az EGT-állampolgár vagy családtag, aki az Szt.] „b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában,” [három hónapnál hosszabb ideig részesül.]
13. §
(1) Az Szmvhr. 38. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezõ családtag részére kiadott állandó tartózkodási kártyát a lakóhely szerint illetékes regionális igazgatóság tízévente a feltételek vizsgálata nélkül megújítja.” (2) Az Szmvhr. 38. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az EGT-állampolgár részére kiadott állandó tartózkodási kártya – érvényes úti okmánnyal vagy személyi igazolvánnyal – határozatlan ideig érvényes.”
14. §
(1) Az Szmvhr. 39. § (2) bekezdése a következõ g)–i) ponttal egészül ki: [A tartózkodási jogot igazoló okmány akkor is érvénytelen, ha] „g) a harmadik ország állampolgárságával rendelkezõ családtag EK letelepedési engedélyt szerzett; h) az okmány elveszett, vagy az okmányt eltulajdonították; i) az EGT-állampolgár vagy családtag a tartózkodásra jogosító okmányát, a Magyar Köztársaság területének végleges elhagyási szándéka miatt a regionális igazgatóságon leadta.” (2) Az Szmvhr. 39. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az okmányt kiállító hatóság az érvénytelen tartózkodási jogot igazoló okmányt – a (2) bekezdés b), e) és f) pontjában meghatározott esetek kivételével – visszavonja. A visszavonásról az érvénytelenséget megállapító határozatban rendelkezik.”
15. §
Az Szmvhr. 41. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „41. § A Tv. 27. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott értesítést a regionális igazgatóság közvetlenül, elektronikus úton teljesíti.”
16. §
Az Szmvhr. 42. §-a a következõ (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A Hivatalnak gondoskodnia kell a talált úti okmánynak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkezõ állam Magyarországra akkreditált külképviseletére történõ eljuttatásáról.”
17. §
Az Szmvhr. 43. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Az EGT-állampolgár vagy a családtag a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás bejelentésével egyidejûleg a tartózkodási jogot igazoló okmányát és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál leadhatja. A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a regionális igazgatóság a személyi adat és lakcímnyilvántartás központi szerve részére megküldi.”
27536
18. §
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
Az Szmvhr. a 43. §-t követõen a következõ alcímmel és 43/A. §-sal egészül ki:
„Az EGT-állampolgár és családtag ellenõrzése 43/A. § Az ellenõrzés során az EGT-állampolgárnál vagy a családtagnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt az eljáró hatóság lefoglalja, és – ha bûncselekmény gyanúja nem merül fel – továbbítja az azt kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének.” 19. §
(1) Az Szmvhr. 48. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom, valamint az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – a regionális igazgatóság jogosult.” (2) Az Szmvhr. 48. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A Tv. 38. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a Hivatal jogosult.” (3) Az Szmvhr. 48. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a Terrorelhárítási Központ kezdeményezésére is elrendelhetõ.”
20. §
Az Szmvhr. 49. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Idegenrendészeti kiutasítás elrendelése esetén a regionális igazgatóság intézkedik a) a kiutasítás ténye, végrehajtásának idõpontja, valamint – ha beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el – a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele, b) a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonása iránt.”
21. §
Az Szmvhr. az 51. §-t követõen a következõ 51/A. §-sal egészül ki: „51/A. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár családtaggal szemben korábban beutazási és tartózkodási tilalom került elrendelésre és tartózkodásra jogosító okmány kiállítása iránti kérelmet terjeszt elõ, a regionális igazgatóság a kérelem elõterjesztésérõl soron kívül értesíti az idegenrendészeti kiutasítást elrendelõ idegenrendészeti hatóságot a Tv. 47/B. §-ában meghatározott felülvizsgálat lefolytatása érdekében. (2) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelõ idegenrendészeti hatóság a Tv. 47/B. §-ában meghatározott eljárást az (1) bekezdésben foglalt értesítéstõl, vagy amennyiben a korábban elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtása során tudomására jut, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgárt vagy EGT-állampolgárt kísérõ vagy hozzá csatlakozó családtagja, a tudomásra jutástól számított húsz napon belül folytatja le. (3) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelõ hatóság a Tv. 47/B. §-ában meghatározott felülvizsgálati eljárás során hozott döntését a harmadik országbeli állampolgár családtag tartózkodásra jogosító okmány kiállítása iránti kérelmét elbíráló hatósággal soron kívül közli. (4) A Tv. 47/B. §-ában meghatározott aránytalan érdeksérelem különösen akkor áll fenn, ha az idegenrendészeti kiutasítás fenntartása a kiskorú gyermek mindenekfelett álló érdekét, vagy a család egységét sérti.”
22. §
Az Szmvhr. 52. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása esetén a regionális igazgatóság intézkedik a) a kiutasítás ténye, végrehajtásának idõpontja, valamint ha beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele, b) a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonása iránt.”
23. §
Az Szmvhr. 53. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „53. § (1) A kitoloncolás feltételeinek megteremtésérõl – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Rendõrség intézkedik. (2) Ha a kitoloncolás a kiutasítás végrehajtása érdekében légi úton történik, a kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Hivatal intézkedik. (3) A kitoloncolást a Rendõrség foganatosítja.”
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27537
24. §
Az Szmvhr. 54. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A kitoloncolás végrehajtását csak az idegenrendészeti kiutasítást elrendelõ határozat vagy a jogerõs bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását elrendelõ végzés birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni.”
25. §
Az Szmvhr. 75. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „75. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 76. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelõ szerv részére továbbítja. (2) A vízumkiadó hatóság és a kishatárforgalmi engedélyt kiadó konzuli tisztviselõ a Tv. 76/B. §-ában, a Rendõrség a Tv. 76/B. § (1) bekezdés n) pontjában, a regionális igazgatóság a Tv. 76/B. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatokat a központi adatkezelõ szerv részére továbbítja.”
26. §
Az Szmvhr. 76. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Tv. 76/A. § (1) bekezdése, valamint 76/D. §-a alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelõ szerv.”
27. §
Az Szmvhr. a 78/A. §-t követõen a következõ alcímmel és 78/B. §-sal egészül ki:
„Biometrikus adatkezelés szabályai 78/B. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadása iránti kérelem benyújtása során a Tv. 76/D. §-ban meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselõ rögzíti. (2) A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkezõ családtagja tartózkodási kártya iránti kérelmének benyújtása során a Tv. 76/A. § (1) bekezdésében meghatározott biometrikus azonosítókat a regionális igazgatóság rögzíti. (3) A Kormány a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítõ hatósági feladatok, az országos ellenõrzõ-hitelesítõ hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatósági feladatok ellátására a Hivatalt jelöli ki. (4) A kishatárforgalmi engedély, valamint magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkezõ családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmány kiadásával összefüggésben a Hivatal a) végzi a kishatárforgalmi engedély okmány, valamint a tartózkodási kártya okmány megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történõ feltöltését; b) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítõ hatósági feladatokat; c) ellátja az országos ellenõrzõ-hitelesítõ hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatósági feladatokat. (5) A Hivatal nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben. (6) A Hivatal aláíró hitelesítõ hatóságként a) kiadja a (5) bekezdés szerinti tanúsítványt, b) létrehozza és kezeli – a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott kishatárforgalmi engedély okmányok és magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkezõ családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmányok ellenõrzése céljából – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat, c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a Hivatal a külpolitikáért felelõs miniszter útján eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítõ hatóságához. (7) A Hivatal országos ellenõrzõ-hitelesítõ hatóságként a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóság számára, b) tanúsítványt ad ki a bõvített hozzáférés-ellenõrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenõrzõ eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóságok számára. (8) A Hivatal nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóságként biztosítja a kishatárforgalmi engedélyben, valamint a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkezõ családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmányban elektronikusan tárolt, bõvített hozzáférés-ellenõrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenõrzõ eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.
27538
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(9) A kishatárforgalmi engedéllyel, valamint magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkezõ családtagjaként tartózkodási kártyával rendelkezõ harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenõrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a regionális igazgatóságon.” 28. §
(1) Az Szmvhr. 80. § (3) bekezdés 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ez a rendelet] „4. a 18/A. §-ban és a 78/B. §-ban a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet és a módosításáról szóló 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet” [végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.] (2) Az Szmvhr. 80. § (3) bekezdése a következõ 5. ponttal egészül ki: [Ez a rendelet] „5. a 4. §-ban, a 7. §-ban, a 12. §-ban, a 16. §-ban, 16/A.–16/C. §-ban, a 17. §-ban és 18. §-ban a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (Vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” [végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.]
II. FEJEZET A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK BEUTAZÁSÁRÓL ÉS TARTÓZKODÁSÁRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI II. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 114/2007. (V. 24.) KORM. RENDELET EGYES RENDELKEZÉSEINEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 29. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harmvhr.) 7. §-a a következõ d) ponttal egészül ki: [A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) szerinti három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás] „d) az idegenrendészetért és menekültügyért felelõs miniszter” [(a továbbiakban együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.]
30. §
A Harmvhr. 10. §-a a következõ (5)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(5) A határátkelõhelyen elõterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követõ három napon belül a határátkelõhelyen, a Hivatalnál, vagy az idegenrendészetért és menekültügyért felelõs miniszternél lehet elõterjeszteni. (6) A határátkelõhelyen elõterjesztett fellebbezést a Rendõrség haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz. A Hivatal a fellebbezést soron kívül felterjeszti az idegenrendészetért és menekültügyért felelõs miniszternek. (7) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelõs miniszter a döntését öt napon belül hozza meg.”
31. §
A Harmvhr. a következõ 16. §-sal egészül ki: „16. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselõnél elõterjeszteni. (2) A fellebbezést a külpolitikáért felelõs miniszter tizenöt napon belül bírálja el. (3) Amennyiben a vízum elutasítására a Tv. 9. § (1) bekezdése alapján került sor, a másodfokú eljárásban a Tv. 9. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás érdekében a külpolitikáért felelõs miniszter a Hivatalt megkeresi. A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a Hivatal a megkeresés megérkezésétõl számított hét napon belül értesíti a külpolitikáért felelõs minisztert. Amennyiben a Hivatal a másodfokú eljárásban hozzájárulást nem adja meg, a három hónapot meg nem haladó vízum kiadása nem engedélyezhetõ.”
32. §
A Harmvhr. 20. §-t követõen a következõ 20/A –20/C. §-sal egészül ki: „20/A. § (1) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítésérõl vagy visszavonásáról a konzuli tisztviselõ döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselõnél elõterjeszteni. A fellebbezést a konzuli tisztviselõ haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelõs miniszternek.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27539
(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelõs miniszter öt napon belül bírálja el. (3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a külpolitikáért felelõs miniszter helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a konzuli tisztviselõ új vízumot állít ki. 20/B. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum 20. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követõen, de legkésõbb három napon belül a Rendõrségnél lehet elõterjeszteni. (2) A fellebbezést a rendõrség másodfokon eljáró szerve öt napon belül bírálja el. (3) Amennyiben a vízum 20. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a rendõrség másodfokon eljáró szerve helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a Rendõrség új vízumot állít ki. 20/C. § (1) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítésérõl vagy visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál elõterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz. (2) A fellebbezést a Hivatal öt napon belül bírálja el. (3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Hivatal helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a regionális igazgatóság új vízumot állít ki.” 33. §
A Harmvhr. 25. §-a a következõ (3)–(4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítására irányuló kérelmet a regionális igazgatóság elutasítja, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál elõterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz. (4) A fellebbezést a Hivatal három napon belül bírálja el.”
34. §
(1) A Harmvhr. 28/C. § (4) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A kishatárforgalmi engedély érvénytelen, ha] „e) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.” (2) A Harmvhr. 28/C. §-a a következõ (5)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(5) A kishatárforgalmi engedély tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést az illetékes konzuli tisztviselõnél lehet elõterjeszteni. (6) A fellebbezést a konzuli tisztviselõ haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelõs miniszternek. (7) A fellebbezést a külpolitikáért felelõs miniszter bírálja el.”
35. §
(1) A Harmvhr. 29. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A lakhatás feltételével az a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik, aki a) az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan, vagy más, lakhatásra alkalmas ingatlan tulajdonosa, vagy ilyen ingatlan használatára bármely jogcímen jogosult, és b) amennyiben az ingatlanban tartózkodók esetén az egy fõre jutó lakószoba terület legalább 6 négyzetméter.” (2) A Harmvhr. 29. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A regionális igazgatóság kivételes méltányosságból a (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában is biztosítottnak fogadhatja el a harmadik országbeli állampolgár lakhatását.” (3) A Harmvhr. 29. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A harmadik országbeli állampolgár a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha õ maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jogszerûen megszerzett jövedelembõl, illetve vagyonból megélhetése, lakhatása, kiutazása, valamint szükség esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja.”
36. §
A Harmvhr. 43. §-a a következõ h) ponttal egészül ki: [A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha] „h) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.”
27540
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
37. §
(1) A Harmvhr. 47. §-a a (2) bekezdést követõen a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen a tiszteletbeli konzult, vagy a kereskedelmi képviseletet, vagy a kérelem átvételére felhatalmazott külsõ szolgáltatót kell érteni.” (2) A Harmvhr. 47. § (4a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4a) A (4) bekezdés a) pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár a méltányossági kérelmet és a tartózkodási engedély iránti kérelmet a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon egyidejûleg terjesztheti elõ. A regionális igazgatóság a méltányossági kérelemrõl nyolc napon belül határozattal dönt. A méltányossági kérelem elutasítása esetén a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.” (3) A Harmvhr. 47. § (8) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A tartózkodási engedély iránti kérelemhez – ha e rendelet másként nem rendelkezik – mellékelni kell:] „c) a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e a Tv. 42. § (3) bekezdésében meghatározott Európai Unió tagállamainak területérõl történõ önkéntes távozást.”
38. §
A Harmvhr. 51. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt a tartózkodási cél megváltozására tekintettel benyújtott tartózkodási engedély kérelem esetén a tartózkodási engedély érvényességét a regionális igazgatóság az elõzõ tartózkodási engedély érvényességi idejénél rövidebb idõtartamra is megállapíthatja. A tartózkodási engedély érvényessége azonban a megváltozott tartózkodási cél vonatkozásában a Tv.-ben megállapított idõtartamot nem haladhatja meg. A korábban kiadott tartózkodási engedélyt a regionális igazgatóság érvényteleníti.”
39. §
A Harmvhr. 52. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „52. § A tartózkodási engedély iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt e rendelet II. mellékletének 2. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.”
40. §
A Harmvhr. 53. §-a a következõ h) ponttal egészül ki: [A tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha] „h) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.”
41. §
A Harmvhr. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „55. § (1) A tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a tartózkodási engedély visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet elõterjeszteni. (2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek tárgyában, és a harmadik országbeli állampolgár elsõ beutazását megelõzõen történt tartózkodási engedély visszavonása esetén a harmadik országbeli állampolgár a fellebbezését a konzuli tisztviselõnél is elõterjesztheti. A konzuli tisztviselõ a fellebbezést haladéktalanul továbbítja az illetékes regionális igazgatóságnak. (3) A fellebbezést a Hivatal harminc napon belül bírálja el.”
42. §
A Harmvhr. 57. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „57. § (1) A menekültként, vagy oltalmazottként elismert személy családtagja tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély iránti kérelmérõl a menekültügyi hatóságot értesíteni kell. (2) A menekültként vagy oltalmazottként elismert személyhez történõ családegyesítés során a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlõ módon – különösen DNS- vizsgálattal – igazolható. (3) A DNS-vizsgálathoz szükséges mintavétel a regionális igazgatóság képviselõjének, vagy a konzuli tisztviselõnek a jelenlétében történik. (4) Amennyiben a családi kapcsolat fennállását a harmadik országbeli állampolgár külföldön elvégzett DNS-vizsgálat alapján igazolja, az igazolás elfogadhatósága érdekében a regionális igazgatóság megkeresi a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézetet, amely szakértõi véleményt ad. (5) A DNS-vizsgálattal kapcsolatban felmerülõ összes költséget a kérelmezõ viseli. (6) A menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagjának a Tv. 13. § (1) bekezdés e)–g) pontjában foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolnia, ha a menekültkénti elismerés és a családegyesítés kérelmezése között hat hónapnál hosszabb idõtartam telt el. (7) A (6) bekezdésekben foglalt kedvezmények az oltalmazottként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagja által benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem esetén nem alkalmazhatóak.”
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27541
43. §
(1) A Harmvhr. 59. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Tv. 20. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt beutazási és tartózkodási cél akkor tekinthetõ igazoltnak, ha] „a) a gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy (ezen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül jogszerûen legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyt foglalkoztat teljes munkaidõben, vagy” (2) A Harmvhr. 59. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti üzleti tervben foglaltakat hitelt érdemlõen alá kell támasztani, így különösen vállalkozási szerzõdés, megbízási szerzõdés, megállapodás, értékesítésre, beszerzésre vonatkozó szerzõdés csatolásával.”
44. §
A Harmvhr. 60. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Tv. 21. § (1) bekezdésében meghatározott megfelelõ nyelvismeretet a harmadik országbeli állampolgár különösen az alábbiakkal igazolhatja: a) nyelvtudást igazoló hivatalos nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, b) idegen nyelven végzett tanulmányokat tanúsító hivatalos bizonyítvánnyal, vagy c) más hitelt érdemlõ módon.”
45. §
A Harmvhr. 66. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a regionális igazgatóság a meghívólevél iránti kérelemnek helyt ad, a meghíváshoz hatósági hozzájárulását adja, és a kérelmezõ részére meghívólevelet állít ki. A meghívónak a meghívólevél minden példányát aláírásával el kell látnia.”
46. §
A Harmvhr. 71. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – e rendelet II. mellékletének 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.”
47. §
A Harmvhr. 75. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 74. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár vagy vele közös háztartásban élõ házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona ne rendelkezzék Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élõ házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy fõre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.”
48. §
A Harmvhr. 78. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Attól a befogadottól, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgártól, aki kiköltözési nyilatkozat nélkül 48 órát meghaladóan hagyja el a közösségi szállást – és távolmaradását késõbb sem tudja hitelt érdemlõen igazolni –, a közösségi szállás vezetõjének javaslatára a regionális igazgatóság a 77. § (4) bekezdés szerinti szabad felhasználású havi költõpénzt határozott idõtartamra megvonhatja. A megvonásról a regionális igazgatóság határozattal dönt.”
49. §
A Harmvhr. 80. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „80. § A befogadott, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár óvodai nevelésével, általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi (a továbbiakban: nevelési-oktatási intézmény) oktatásával összefüggésben felmerült, a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi, vagy helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét, továbbá a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés költségét a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselõjének kérelmére a regionális igazgatóság étkezési költség esetén az ellátást biztosító intézménynek közvetlenül, a helyi vagy helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét a befogadott, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár részére megtéríti.”
27542
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
50. §
A Harmvhr. 81. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „81. § (1) Az a befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár, aki a tartózkodási engedély elsõ alkalommal történõ kiállítását követõ fél éven belül magánszállásra költözik ki, a regionális igazgatósághoz egyszeri kiköltözési segély iránti kérelmet nyújthat be. A kérelemhez csatolni kell a kiköltözési nyilatkozatot, egy ismételten kitöltött vagyon- és jövedelemnyilatkozatot, valamint a lakásbérleti szerzõdést vagy a magánszállás tulajdonosának a költözéshez való hozzájáruló nyilatkozatát, és igazolni kell a kérelmezõ szálláshelyének bejelentését. (2) A segély a településen elismert minimális lakásnagyságot és minõséget meg nem haladó lakás vagy szállás esetén csak érvényes lakásbérleti szerzõdés, albérleti szerzõdés (a továbbiakban együtt: lakásbérleti szerzõdés) alapján folyósítható, és csak a lakásbérleti szerzõdésben meghatározott lakásbérleti vagy albérleti díj, illetve letéti díj (kaució) fedezetére fordítható. (3) A kérelemhez csatolni kell a kiköltözési nyilatkozatot, egy ismételten kitöltött vagyon- és jövedelemnyilatkozatot, valamint a lakásbérleti szerzõdést és igazolni kell a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének bejelentését.”
51. §
A Harmvhr. 82. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „82. § (1) Az egyszeri kiköltözési segély iránti kérelemrõl a kérelmezõ szociális helyzetét mérlegelve a regionális igazgatóság dönt. A kiköltözési segély csak egy alkalommal nyújtható, arra háztartásonként csak egy személy jogosult. (2) A segély legalacsonyabb mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese, legmagasabb mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosa. (3) A regionális igazgatóság a segély összegére vonatkozó döntés meghozatala során különösen az alábbi szempontokat mérlegeli: a) az egyazon lakásban együtt élõ személyek száma, b) a kérelmezõ befogadott, vagy az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár, valamint a vele egyazon háztartásban együtt élõ házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy fõre jutó havi jövedelem nagysága, továbbá c) a lakás mérete, állapota és felszereltsége. (4) A segélyt a Hivatal a kérelemben megadott, igazolt bejelentett szálláshely szerinti címre a kérelmezõ személynek postai úton utalja át. (5) Az egyszeri kiköltözési segélyt igénybe vevõk közösségi szálláson történõ elhelyezésre és ellátásra csak a 78. § (4) bekezdésben foglaltak szerint tarthatnak igényt.”
52. §
A Harmvhr. 83. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „83. § (1) A nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében tanulmányokat folytató befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselõje az oktatási intézménybe való beiratkozáskor beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a regionális igazgatósághoz. A Hivatal – a regionális igazgatóság javaslatára – szociális alapon való rászorultság megállapítása esetén egyszeri beiskolázási támogatást folyósíthat. (2) A beiskolázási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a. (3) A beiskolázási támogatás tanévenként egyszer vehetõ igénybe, tankönyvre, tantárgyi munkafüzetre, tanszerre, tanfelszerelésre és ruházatra fordítható.”
53. §
A Harmvhr. 86. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „86. § A regionális igazgatóság a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár kérelmére egy alkalommal átvállalhatja a munkavállaláshoz szükséges munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek, valamint a szakmai képesítést igazoló dokumentumok fordítása költségeinek megtérítését. Az átvállalt összeget a Hivatal folyósítja. A kérelemhez mellékelni kell a fordíttatni kívánt dokumentumot, valamint a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár fordítás céljára vonatkozó nyilatkozatát.”
54. §
(1) A Harmvhr. 97. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „97. § (1) A Kormány a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyének, nemzeti letelepedési engedélyének, illetve EK letelepedési engedélyének megadása iránti eljárásban – annak megállapítása kérdésében,
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27543
hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát – elsõfokon az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot, másodfokon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs minisztert szakhatóságként jelöli ki. (2) A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély elsõ ízben történõ kiadása, a nemzeti letelepedési engedély vagy az EK letelepedési engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ részére. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít. (3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ a szakhatósági állásfoglalását a) ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem esetén húsz napon belül, b) nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem esetén negyvenöt napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak. (4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követõen a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi. (5) A fellebbezéssel megtámadott szakhatósági vélemény tekintetében másodfokon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelõs miniszter jár el. A szakhatósági állásfoglalását a) ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem esetén tizenöt napon belül, b) nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem esetén húsz napon belül adja meg a Hivatalnak.” (2) A Harmvhr. a 97. §-t követõen a következõ alcímmel és 97/A. §-sal egészül ki:
„Rendõrség szakhatósági eljárása 97/A. § (1) A Kormány a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyének, nemzeti letelepedési engedélyének, illetve EK letelepedési engedélyének megadása iránti eljárásban – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e a Magyar Köztársaság közbiztonságát – elsõfokon a megyei rendõr-fõkapitányságot, másodfokon az Országos Rendõr-fõkapitányságot szakhatóságként jelöli ki. (2) A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély elsõ ízben történõ kiadása, a nemzeti letelepedési engedély vagy az EK letelepedési engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a jövõbeni lakóhely szerint illetékes megyei rendõr-fõkapitányság részére. Az illetékes megyei rendõr-fõkapitányság megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít. (3) A megyei rendõr-fõkapitányság a szakhatósági állásfoglalását a) ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem esetén húsz napon belül, b) nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem esetén negyvenöt napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak. (4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követõen a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi. (5) A fellebbezéssel megtámadott szakhatósági vélemény tekintetében másodfokon az Országos Rendõr-fõkapitányság jár el. A szakhatósági állásfoglalását a) ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem esetén tizenöt napon belül, b) nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem esetén húsz napon belül adja meg a Hivatalnak.” 55. §
A Harmvhr. 100. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély kiadása esetén e rendelet II. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.”
56. §
A Harmvhr. 104. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A regionális igazgatóság a nemzeti letelepedési engedély kiadása esetén e rendelet II. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.”
27544
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
57. §
A Harmvhr. 107. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Tv. 38. §-a alkalmazásában jogszerû tartózkodásnak minõsül] „f) a külön törvény szerinti tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával” [a Magyar Köztársaság területén történõ tartózkodás.]
58. §
A Harmvhr. 108. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A regionális igazgatóság az EK letelepedési engedély kiadása esetén e rendelet II. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.”
59. §
(1) A Harmvhr. 113. §-t megelõzõ alcím helyébe az „Az Európai Unió tagállamai területének önkéntes elhagyása” alcím lép. (2) A Harmvhr. 113. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „113. § A harmadik országbeli állampolgár tartózkodása jogszerûségét az önkéntes távozásra nyitva álló határidõ leteltéig a) a tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozattal; b) a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozattal; c) a kiutasítást elrendelõ határozattal; d) a bírósági kiutasítás végrehajtására hozott végzéssel, vagy e) a teljesítési határidõ meghosszabbításáról hozott végzéssel igazolja.”
60. §
A Harmvhr. 114. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „114. § (1) Idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a regionális igazgatóság jogosult. (2) A Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Rendõrség jogosult idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére, feltéve, hogy a Magyar Köztársaság államhatárának jogellenes átlépését vagy ennek kísérletét a Schengeni határ-ellenõrzési kódex 2. cikk 9. pontjában meghatározott határellenõrzési tevékenysége kapcsán, a határterületen észlelte, és a harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtására visszafogadási egyezmény alapján kerülhet sor. (3) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a) a Tv. 43. § (1) bekezdés a)–b) pontjai alapján a Hivatal, b) a Tv. 43. § (1) bekezdés c)–e) pontjai alapján – a c) pontban foglalt kivétellel – a regionális igazgatóság, c) a Tv. 43. § (1) bekezdés d) pontja alapján, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Rendõrség által elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának költségeit nem térítette meg, a Rendõrség jogosult. (4) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom a) a Tv. 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján a nyomozó hatóság, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Rendõrség, a Terrorelhárítási Központ, b) a Tv. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján kizárólag a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság javaslatára rendelhetõ el. (4a) Idegenrendészeti kiutasítás a) a Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Rendõrség, b) a Tv. 43. § (2) bekezdés e) pontja alapján kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv javaslatára rendelhetõ el. (4b) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nyomozó hatóság, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ javaslatára is elrendelhetõ. (5) A Tv. 43. § (1) bekezdés a)–b) pontjai szerinti önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelési ok fennállásáról a külpolitikáért felelõs miniszter a Hivatalt értesíti. (6) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlésére – a 115. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel – az azt elrendelõ idegenrendészeti hatóság jogosult. (7) Amennyiben a külpolitikáért felelõs miniszter a vízumeljárás alapján a vízumkérelmezõre vonatkozóan a Tv. 43. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását valószínûsíti, errõl haladéktalanul értesíti a veszélyeztetett érdek védelméért felelõs rendvédelmi szervet.”
MAGYAR KÖZLÖNY
61. §
62. §
•
2010. évi 194. szám
27545
(1) A Harmvhr. 115. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tv. 43. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott okból a szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv a pénzbírságot kiszabó határozata jogerõre emelkedésétõl, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított negyvenhatodik naptól a székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak javaslatot tehet önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére.” (2) A Harmvhr. 115. § (4)–(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Tv. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiszabott pénzbírságot vagy helyszíni bírságot megfizette. (5) Ha a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot a harmadik országbeli állampolgár utólag, készpénzben fizeti meg, a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírságot kiszabó szerv a bírságnak a számlájára történõ megérkezését követõen az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot. (6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a vízum kiadására irányuló eljárásban igazolja a pénzbírság, illetve a helyszíni bírság utólag történõ megfizetését, a konzuli tisztviselõ – az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében – a befizetés tényérõl a befizetõ természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, úti okmánya számának, a határozat vagy a helyszíni bírság ügyszámának, a befizetésre került bírság összegének és az ügyben eljárt hatóság vagy szerv megnevezésének közlésével haladéktalanul tájékoztatja a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelõ regionális igazgatóságot. (7) Amennyiben a Rendõrség a határátkelõhelyen történõ személyellenõrzés során megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben kizárólag a pénzbírság, illetõleg helyszíni bírság meg nem fizetése miatt rendeltek el önálló beutazási és tartózkodási tilalmat, köteles a harmadik országbeli állampolgárt tájékoztatni arról, hogy a tartozását utólag, készpénzben is megfizetheti. (8) Ha a harmadik országbeli állampolgár utólag, készpénzben teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy rendelkezik a befizetés banki terhelését igazoló bizonylattal, a Rendõrség az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat törli, és ezt követõen engedélyezi beléptetését.” A Harmvhr. a 121. §-t követõen a következõ alcímmel és 121/A–121/C. §-sal egészül ki:
„Dublini eljárás 121/A. § (1) A Harmtv. 48/A. § (1) bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) magában foglalja a dublini rendeleteket alkalmazó más állam (a továbbiakban: tagállam) hatóságának megkeresését, a más tagállam hatóságával történõ egyeztetést, a visszaadás-visszavételi eljárás lefolytatását, valamint a kérelmezõ visszaadását (a továbbiakban együtt: visszaadás). (2) A dublini eljárás kezdõnapja az a nap, amikor a menekültügyi hatóság más tagállam hatóságát megkeresi. A dublini eljárás befejezõ napja az a nap, amikor a kérelmezõt más tagállam hatósága visszaveszi, a visszavételt megtagadja, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy a visszaadás nem hajtható végre. (3) Ha a megkeresett tagállam a kérelmezõ visszavételét vállalja, a menekültügyi hatóság a kérelmezõ visszaadásáról rendelkezõ végzést legkésõbb a megkeresett tagállam válaszának megérkezését vagy az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelõs tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Dublin II. rendelet) 20. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglalt határidõk lejártát követõ nyolc napon belül köteles meghozni. (4) A kérelmezõ visszaadásáról rendelkezõ végzés a Dublin II. rendelet 20. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat tartalmazza. 121/B. § (1) A kérelmezõ visszaadását hatósági kísérettel kell végrehajtani. A végrehajtásra a kitoloncolás foganatosításának külön jogszabályban meghatározott szabályait kell megfelelõen alkalmazni. (2) A kérelmezõ által rendelkezésre bocsátott úti okmány vagy egyéb olyan okmány, amelybõl személyazonosságára, illetve állampolgárságára következtetni lehet, a megkeresett tagállamhoz történõ eljuttatása iránt a menekültügyi hatóság a kérelmezõ átadásával egyidejûleg intézkedik. 121/C. § A Tv. 50. § (2) bekezdése alapján a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeg lefoglalását a kérelmezõ visszaadását megelõzõen meg kell szüntetni és a pénzösszeget a kérelmezõ részére haladéktalanul vissza kell adni.”
27546
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
63. §
A Harmvhr. 122. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A regionális igazgatóság végzésében meghatározza az önkéntes távozásra nyitva álló határnapot és azt az országot, ahova a kiutasítás végrehajtása történik.”
64. §
A Harmvhr. 123. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Tv. 50. § (4) bekezdésében és 61. § (4) bekezdés e) pont elsõ fordulatában meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstõl számított három hónapon belül kell teljesíteni. A teljesítési határidõ eredménytelen eltelte esetén a Tv. 50. § (4) bekezdés b)–d) pontjában felsorolt személyek és szervezetek vonatkozásában a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.”
65. §
A Harmvhr. 124. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „124. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 52. § (3) bekezdése szerinti kérelmével közvetlenül a büntetés-végrehajtási bíróhoz fordult, a bíróság, illetve az ügyész megkeresi a menekültügyi hatóságot, amely soron kívül véleményt nyilvánít a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében. (2) Ha a visszairányítás elrendelése vagy végrehajtása során a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében kétség merül fel, az eljáró idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. (3) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kiutasítás elrendelésére irányuló eljárásban vagy a kiutasítás végrehajtása során a non-refoulement követelmény fennállásának vizsgálata érdekében beszerzi a menekültügyi hatóság véleményét, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. Nem kell vizsgálni a Tv. 51. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását, ha a visszairányítás EGT-tagállam területére történik. (4) A Tv. 52/A. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgárt befogadottként ismeri el, és a Tv. 29. § (1) bekezdés b) pontja alapján intézkedik a humanitárius tartózkodási engedély kiadásáról. (5) A befogadottkénti elismerés feltételeinek megszûnése esetén a befogadott szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság a befogadott státuszt határozattal visszavonja. (6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a befogadott státusz felülvizsgálatára irányuló eljárás során a hatóság felhívására nem jelenik meg, a humanitárius tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló felülvizsgálati eljárást végzéssel fel kell függeszteni. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a felfüggesztéstõl számított három hónapon belül megjelenik az eljáró hatóság elõtt, a státusz felülvizsgálatára irányuló eljárást folytatni kell.”
66. §
A Harmvhr.126. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A Tv. 54. § (6) bekezdés b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha valószínûsíthetõ, hogy a kiutasítást az õrizet elrendelésétõl számított tizenkét hónap elteltével sem lehetne végrehajtani, így különösen, ha az õrizetes a) kiutazásának feltételei nem biztosíthatóak, vagy b) egészségi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel.”
67. §
(1) A Harmvhr. 128. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „128. § (1) Az õrizetet elrendelõ hatóságnak az õrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és tartózkodása jogszerûségének megállapítására, illetve az idegenrendészeti õrizet elsõ hat hónapos idõtartama alatt a kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást, melyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselõjének is meg kell küldeni. (2) Az õrizetet elrendelõ hatóságnak az õrizet hat hónapon túli idõtartama alatt az õrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell az érintett harmadik országbeli állampolgár együttmûködésének hiányára, vagy a kitoloncoláshoz szükséges okmányok beszerzése vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár származási országa, visszafogadására vagy befogadására köteles állam hatóságai eljárásának elhúzódását alátámasztó tényekre vonatkozó tájékoztatást, melyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselõjének is meg kell küldeni.” (2) A Harmvhr. a 128. §-t követõen a következõ 128/A. §-sal egészül ki: „128/A. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az õrizetet elrendelõ döntés kihirdetését követõen úgy nyilatkozik, hogy kiskorú az õrizetet elrendelõ idegenrendészeti hatóság az életkor megállapítása érdekében soron kívül megkeresi a székhelye szerint illetékes egészségügyi szolgáltatót. Ha megállapításra kerül, hogy az õrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kiskorú, az õrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27547
(2) Ha az õrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár az õrizet idõtartama alatt úgy nyilatkozik, hogy kiskorú, az õrzött szállás vezetõje haladéktalanul értesíti az õrizetet elrendelõ idegenrendészeti hatóságot az õrizet helye szerint illetékes egészségügyi szolgáltató megkeresése érdekében. Ha megállapításra kerül, hogy az õrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kiskorú, az õrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni.” 68. §
(1) A Harmvhr. 129. § (1) bekezdés a)–b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Õrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthetõ, ahol] „a) az õrizetben lévõ harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló helyiségekben fejenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér, a házastársak és a kiskorú gyermekkel rendelkezõ családok részére különálló – a családtagok számára is figyelemmel – legalább 8 m2 mozgásteret magában foglaló lakótér, b) az étkezés, a szabadidõ eltöltésére beleértve a kiskorú õrizetes korának megfelelõ játék- és rekreációs tevékenységet , illetve a látogatók fogadására alkalmas közösségi helyiség,” [biztosítható.] (2) A Harmvhr. 129. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Amennyiben az õrizet idõtartama indokolja, a kiskorú õrizetes számára korának és fejlettségi szintjének megfelelõ oktatást kell biztosítani az õrzött szálláson vagy más arra alkalmas intézményben.” (3) A Harmvhr. 129. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni a Tv. 61/A. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet esetén, amennyiben az elhelyezés õrzött szálláson nem megoldható.” (4) A Harmvhr. 129. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az õrizetben lévõ férfiakat és nõket, a házastársakat és a kiskorú gyermekkel rendelkezõ családokat külön épületben vagy épületrészben kell elhelyezni.” (5) A Harmvhr. 129. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Hivatal és a Rendõrség a Tv. 61/A. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet bekövetkezésérõl, az alkalmazott intézkedésekrõl, valamint a szükséghelyzet megszûnésérõl soron kívül értesíti az idegenrendészetért és menekültügyért felelõs miniszter útján az Európai Bizottságot.”
69. §
(1) A Harmvhr. 138. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az õrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár egészségügyi ellátását az õrzött szálláson folyamatosan biztosítani kell.” (2) A Harmvhr. 138. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha az õrizetbe vett vagy a közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén térítésmentesen jogosult az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének e) és i) pontjában meghatározott ellátásokra.”
70. §
A Harmvhr. a 144. §-t követõen a „Külföldre utazási tilalom” alcímmel egészül ki.
71. §
A Harmvhr. 146. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az ellenõrzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja és – ha bûncselekmény gyanúja nem merül fel – továbbítja az azt kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének.”
72. §
A Harmvhr. 158. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A Hivatalnak gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkezõ állam Magyarországra akkreditált külképviseletére történõ eljuttatásáról.”
73. §
A Harmvhr. 172. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „172. § (1) A külpolitikáért felelõs miniszter és a regionális igazgatóság a Tv. 96. § (1) bekezdésében, a Rendõrség a Tv. 96. § (1) bekezdés h) pontjában, a konzuli tisztviselõ a Tv. 96/A. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelõ szerv részére továbbítja. (2) A Tv. 96. § (1) bekezdés j) pontja, valamint a Tv. 96/A. §-a alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelõ szerv.”
27548
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
74. §
A Harmvhr. 175. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „175. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 99. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelõ szerv részére továbbítja. (2) A Tv. 99. § (1) bekezdés k) pontja alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelõ szerv.”
75. §
A Harmvhr. a 181/A. §-t követõen a következõ alcímmel és 181/B. §-sal egészül ki:
„A biometrikus adatkezelés szabályai 181/B. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadása iránti kérelem benyújtása során a Tv. 96/A. §-ában meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselõ rögzíti. (2) A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása során a Tv. 96. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat külképviseleten történõ kérelmezés esetén a konzuli tisztviselõ, a Magyar Köztársaság területén történõ kérelmezés esetén a regionális igazgatóság rögzíti. (3) A Kormány a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítõ hatósági feladatok, az országos ellenõrzõ-hitelesítõ hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatósági feladatok ellátására a Hivatalt jelöli ki. (4) Az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély iránti kérelem benyújtása során, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmány cseréjére vagy pótlására irányuló kérelem átvétele során a Tv. 99. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat a regionális igazgatóság rögzíti. (5) A kishatárforgalmi engedély, valamint a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmány cseréjével vagy pótlásával összefüggésben a Hivatal a) végzi a kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmány megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történõ feltöltését; b) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítõ hatósági feladatokat; c) ellátja az országos ellenõrzõhitelesítõ hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatósági feladatokat. (6) A Hivatal nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben. (7) A Hivatal aláíró hitelesítõ hatóságként a) kiadja a (6) bekezdés szerinti tanúsítványt, b) létrehozza és kezeli – a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott a kishatárforgalmi engedély, valamint a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmányok ellenõrzése céljából – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat, c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a Hivatal a külpolitikáért felelõs miniszter útján eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítõ hatóságához. (8) A Hivatal országos ellenõrzõhitelesítõ hatóságként a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóság számára, b) tanúsítványt ad ki a bõvített hozzáférés-ellenõrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenõrzõ eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóságok számára. (9) A Hivatal nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóságként biztosítja a kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmányban elektronikusan tárolt, bõvített hozzáférés-ellenõrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenõrzõ eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27549
(10) A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmánnyal rendelkezõ harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenõrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a regionális igazgatóságon.” 76. §
A Harmvhr. 183. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet] „d) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i, 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet,” [végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.]
77. §
A Harmvhr. II. melléklet 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. A harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott formátumú és adattartalmú okmányként kerül kiállításra: – a kishatárforgalmi engedély/local border traffic permit – a tartózkodási engedély/residence permit – humanitárius célú tartózkodási engedély/residence permit granted on humanitarian grounds – a bevándorlási engedély/immigration permit – a letelepedési engedély/permanent residence permit – az ideiglenes letelepedési engedély/interim permanent residence permit – a nemzeti letelepedési engedély/national permanent residence permit – az EK letelepedési engedély/ EC permanent residence permit Az okmány formátuma: ID-1-es kártya, mely tároló elemet tartalmaz. Megjegyzés: Az EK letelepedési engedély esetén: „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezõ – EK/long-term resident-EC”
III. FEJEZET A MENEDÉKJOGRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 301/2007. (XI. 9.) KORM. RENDELET (A TOVÁBBIAKBAN: METVHR.) EGYES RENDELKEZÉSEINEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 78. §
A Metvhr. a 2. §-t követõen a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § A Kormány a Tv. III., VII–IX. Fejezete szerinti eljárásokban – annak megállapítása érdekében, hogy a Tv. hatálya alá tartozó személynek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása veszélyezteti-e a nemzetbiztonságot – szakhatóságként az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárító Központot (a továbbiakban: szakhatóság) jelöli ki.”
79. §
A Metvhr. 7. §-t követõen a következõ 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § (1) A Tv. 7. § (5) bekezdésében foglalt menekültkénti elismerés esetén a genfi egyezmény alkalmazhatóságát a menekültügyi hatóság a külföldi személyes meghallgatása, vagy a rendelkezésre álló iratok alapján állapítja meg. (2) A menekültügyi hatóság a genfi egyezmény alkalmazhatóságát csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a szakhatóság a külföldi menekültkénti elismerésével szemben kifogást nem emel.”
80. §
A Metvhr. 8. §-a a következõ (4)–(10) bekezdésekkel egészül ki: „(4) A menedékeskénti elismerésre irányuló kérelem átvétele során a Tv. 83. § (6) bekezdésében meghatározott biometrikus azonosítókat a menekültügyi hatóság rögzíti. (5) A menedékeskénti elismerésre irányuló kérelem benyújtása során a menekültügyi hatóság a) végzi a menedékes okmánya megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történõ feltöltését; b) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítõ hatósági feladatokat;
27550
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
c) ellátja az országos ellenõrzõ-hitelesítõ hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatósági feladatokat. (6) A menekültügyi hatóság nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben. (7) A menekültügyi hatóság aláíró hitelesítõ hatóságként a) kiadja a (6) bekezdés szerinti tanúsítványt, b) létrehozza és kezeli – a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott menedékes okmány céljából – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat, c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a menekültügyi hatóság a külpolitikáért felelõs miniszter útján eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítõ hatóságához. (8) A menekültügyi hatóság országos ellenõrzõhitelesítõ hatóságként a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóság számára, b) tanúsítványt ad ki a bõvített hozzáférés-ellenõrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenõrzõ eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóságok számára. (9) A menekültügyi hatóság nemzeti dokumentumellenõrzõ-hitelesítõ hatóságként biztosítja a menedékes okmányban elektronikusan tárolt, bõvített hozzáférés-ellenõrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenõrzõ eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását. (10) A menedékes okmánnyal rendelkezõ harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenõrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a menekültügyi hatóságtól.” 81. §
(1) A Metvhr. 12. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az elismerését kérõ egészségének megfelelõ és alapszükségleteit kielégítõ életszínvonalat biztosító feltételek megteremtése, továbbá a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes társadalmi beilleszkedésének elõsegítése állami feladat.” (2) A Metvhr. 12. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Befogadó állomásnak megfelelõ más szálláshely a szerzõdés alapján mûködtetett szálláshely (a továbbiakban a befogadó állomással együtt: befogadó állomás).” (3) A Metvhr. 12. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A befogadó állomáson életvitelszerû tartózkodást valósít meg, aki naptári hónaponként legalább huszonöt napon keresztül a befogadó állomáson tartózkodik, beleszámítva az elismerését kérõ engedélyezett, illetve a menekült, oltalmazott és menedékes írásban bejelentett távollétének idõtartamát, amennyiben a kérelmezett, vagy engedélyezett távollét idõtartama összességében a harminc napot nem haladja meg.”
82. §
A Metvhr. 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az e rendelet szerint ellátást vagy támogatást nyújtó szerv vagy személy köteles a támogatást kérõ jogosultságának fennállását a menekültügyi hatóság megkeresése útján ellenõrizni, továbbá köteles a menekültügyi hatóság költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve nyilvántartani.”
83. §
A Metvhr. 15. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az elismerését kérõt a befogadás során az alábbi ellátások és támogatások illetik meg] „c) oktatási-nevelési költségek megtérítése,”
84. §
A Metvhr. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. § (1) Az elismerését kérõ az elõzetes vizsgálati eljárás alatt – amennyiben rászorult, valamint a Tv.-ben, és az e rendeletben megállapított további feltételek szerint – a szabad felhasználású havi költõpénz kivételével a 15. § (1) bekezdés a)–b) pontja, továbbá kérelmére a 15. § (1) bekezdés c) pontja és a 15. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ellátásokra és támogatásokra jogosult. (2) Az elismerés iránti kérelmet részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalát követõen az elismerését kérõ részére az (1) bekezdésben meghatározott ellátások és támogatások mellett – rászorultsága esetén, valamint a Tv.-ben és az e rendeletben megállapított további feltételek szerint – a 15. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt szabad
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27551
felhasználású havi költõpénzre és – kérelmére – a 15. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt beiskolázási támogatásra is jogosult. (3) A menekültügyi hatóság a 15. §-ban foglalt ellátásokra és támogatásokra való jogosultságról, kérelemre történõ megítélésérõl, a jogosultsági feltételek megszûnése esetén megszüntetésérõl végzéssel dönt. (4) A menekültügyi hatóság az elismerését kérõnek a 15. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátásra való jogosultságáról a részletes vizsgálati eljárásra utaló végzésben dönt. Ezen végzés meghozataláig az elismerését kérõ számára a 15. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti ellátást biztosítani kell.” 85. §
A Metvhr. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „17. § (1) Az elismerést kérõ az elismerés iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg az e rendelet 2. mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetérõl. (2) A menekültügyi hatóság az elismerését kérõnek a 15. § szerinti ellátásokra és támogatásokra való rászorultságát az eljárás teljes idõtartama alatt hivatalból vizsgálja. Az elismerését kérõ nyilatkozhat úgy, hogy a befogadás anyagi feltételei közül egyes ellátásokat, illetve támogatásokat nem kíván igénybe venni. (3) A menekültügyi hatóság a menedékjog iránti kérelem elõterjesztését követõen az elismerését kérõt – anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven, írásban – haladéktalanul, de legkésõbb tizenöt napon belül tájékoztatja a Tv., valamint e rendelet alapján õt megilletõ valamennyi ellátásról és támogatásról, a befogadási feltételekkel kapcsolatban ráháruló kötelezettségekrõl, valamint a befogadás során egyedi segítséget, illetve jogi segítséget nyújtó szervezetekrõl.”
86. §
A Metvhr. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. § Az elismerését kérõ a befogadás során nyújtott ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthetõ rászorultnak, ha az elismerést kérõ vagy vele közös háztartásban élõ házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élõ házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy fõre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.”
87. §
A Metvhr. 20. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az elismerését kérõ az e rendeletben szabályozott befogadás anyagi feltételei körében biztosított ellátásokat – nem érintve a külön jogszabályban meghatározott, a befogadás anyagi feltételei körében biztosított egyéb ellátásokat – a 22. §-ban foglalt szabad felhasználású havi költõpénz kivételével abban az esetben veheti igénybe, ha elhelyezésérõl és ellátásáról a menekültügyi hatóság a befogadó állomáson gondoskodik.”
88. §
A Metvhr. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § (1) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás keretében az elismerését kérõ részére a következõket kell biztosítani: a) szállás, b) napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, vacsora), vagy ennek megfelelõ értékû étkezési hozzájárulás, valamint c) személyes használatra étkezõ- és tisztálkodási eszközök, vagy ennek megfelelõ értékû higiénés hozzájárulás és ruházat. (2) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás keretében az ötödik életévét betöltött kiskorú elismerését kérõ számára az (1) bekezdés szerinti ellátás mellett – az elismerés iránti kérelmet részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalától – a közoktatásban való részvételt elõsegítõ felkészítõ nyelvi képzést is biztosítani kell, feltéve, hogy a beiskolázásig a gyermek óvodai nevelése nem biztosított. (3) A menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárás idõtartama alatt az elismerését kérõ számára a befogadó állomás területén történõ munkavégzés keretében munkalehetõséget biztosíthat. (4) A (3) bekezdés alapján végzett munka mennyisége a havi 80 órát nem haladhatja meg. (5) Az az elismerését kérõ, aki a (3) bekezdésben biztosított belsõ foglalkoztatás keretében a befogadó állomás karbantartásához, állagmegóvásához munkavégzésével hozzájárul, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 85%-ának megfelelõ juttatásban részesülhet. (6) A befogadó állomáson történõ elhelyezés során a menekültügyi hatóság – a családtagok esetlegesen eltérõ jogállása esetében is – köteles a család egységét fenntartani, a családtagokat – ellenkezõ kérelem hiányában – együtt elhelyezni és az elhelyezettek családi életének védelmét biztosítani.
27552
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(7) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt étkezési és higiénés hozzájárulás az elismerését kérõ külön kérelmére nyújtható, amennyiben a b)–c) pontban foglalt természetbeni ellátások önellátás keretében történõ biztosításának a feltételei a befogadó állomáson fennállnak. Az elismerését kérõ ezen igényérõl a befogadó állomáson történõ elhelyezését követõ öt napon belül köteles nyilatkozni, amely nyilatkozata egy hónapra érvényes, amely a tárgyhót megelõzõ hónap 15. napjáig alkalmanként meghosszabbítható. (8) Az étkezési hozzájárulás egy heti összegét a befogadó állomás a hét elsõ munkanapján folyósítja. A higiénés hozzájárulás havi összegének kifizetése a havi költõpénz kifizetésekor esedékes.” 89. §
A Metvhr. 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az e bekezdésben meghatározott esetekben az elismerését kérõ szabad felhasználású havi költõpénzben részesül, amelynek összege a) befogadó állomáson elhelyezett kiskorú esetében 18. életéve betöltéséig, továbbá általános- vagy középfokú tanulmányai folytatása esetén 18. életéve betöltését követõen tanulmányai befejezéséig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a; b) befogadó állomáson elhelyezett nagykorú esetében az öregségi díj mindenkori legkisebb összegének 10%-a; c) befogadó állomáson elhelyezett gyermekét egyedül nevelõ szülõ, a 60. életévét betöltött, továbbá a munkavégzésre tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága, illetve terhessége, vagy hat hónapnál fiatalabb gyermek nevelése miatt nem képes személyek esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a; d) befogadó állomáson elhelyezett, a munkavégzésre a c) pont alá nem tartozó betegség miatt képtelen személy esetében, amennyiben a munkavégzésre alkalmatlan állapot legalább a tárgyhó felében fennáll, továbbá azon személyek esetében, akik számára a befogadó állomás nem tud munkalehetõséget felajánlani, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a; e) büntetõjogi vagy szabálysértési felelõsségét megállapító jogerõs bírói döntés alapján fogva tartott személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-a; f) az e) pontban meghatározott eset kivételével, egyéb fogva tartott személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a. (2) A szabad felhasználású költõpénz a részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalától teljes hónapra, annak az elismerését kérõnek jár, aki az (1) bekezdés a)–d) pontban foglalt esetekben a befogadó állomáson életvitelszerûen tartózkodik. Az (1) bekezdés e)–f) pont hatálya alá tartozó esetekben a szabad felhasználású költõpénz a részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalától teljes hónapra jár.”
90. §
A Metvhr. 25. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „25. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az elismerését kérõ halála esetén – a halálesetrõl való tudomásszerzést követõ harminc napon belül – gondoskodik az elhunyt személy eltemettetésérõl, ha a) nincs vagy nem lelhetõ fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrõl nem gondoskodik. (2) A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak a köztemetés költségeit megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétõl számított két hónapon belül kell bejelenteni.”
91. §
A Metvhr. 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „29. § (1) A menekültügyi hatóság – kérelemre – az elismerését kérõ tankötelezettsége teljesítésének elõsegítése érdekében, a befogadó állomáson való tartózkodás ideje alatt, az elismerését kérõ óvodai nevelésével, általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi (a továbbiakban: nevelési-oktatási intézmény) oktatásával összefüggésben felmerült, a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi, vagy helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét, továbbá a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés költségét, és a diákotthoni, kollégiumi elhelyezés díját megtéríti. (2) A menekültügyi hatóság az intézmény által igazolt költségeket számla alapján utólag téríti meg.”
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27553
92. §
A Metvhr. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „30. § (1) A nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében tanulmányokat folytató elismerését kérõ törvényes képviselõje – az elismerését kérõ tankötelezettségének teljesítése érdekében – beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a menekültügyi hatósághoz. (2) A beiskolázási támogatás tanévenként egyszer vehetõ igénybe, tankönyvre, tantárgyi munkafüzetre, tanszerre, tanfelszerelésre és ruházatra fordítható. A beiskolázási támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. (3) A kérelemhez csatolni kell a tanszer, tanfelszerelés, tankönyv, tantárgyi munkafüzet, illetve a ruházat költségeit feltüntetõ számlát, amely alapján a beiskolázási támogatást a menekültügyi hatóság utólag téríti meg.”
93. §
(1) A Metvhr. 33. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A befogadás során elsõdlegesen a kiskorú elismerését kérõ érdekeinek szem elõtt tartásával kell eljárni. A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés során a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését elõsegítõ, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelõ étkeztetésérõl, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, nevelésérõl, továbbá – a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – a nagykorúaktól elkülönített elhelyezésérõl kell gondoskodni.” (2) A Metvhr. 33. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A kísérõ nélküli kiskorú elismerését kérõ a gyermekvédelmi jogszabályok alapján a gyermekvédelmi intézményrendszer keretében helyezendõ el feltéve, hogy az illetõ kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.” (3) A Metvhr. 33. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A nemi erõszak, súlyos elhanyagolás, kizsákmányolás, kínzás, vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód áldozatául esett, továbbá fegyveres konfliktus során traumát szenvedett kiskorúak megfelelõ rehabilitációs, szükség esetén mentálhigiénés ellátása és szaktanácsadása érdekében a menekültügyi hatóság jelzéssel él az illetékes egészségügyi intézmény, kísérõ nélküli kiskorú esetében az illetékes gyermekvédelmi intézmény felé.”
94. §
A Metvhr. 34. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A különleges bánásmódot igénylõ elismerését kérõ – amennyiben egyéni helyzetére tekintettel és szakorvosi vélemény alapján is szükséges – a 26–27. §-ban foglaltak mellett térítésmentesen jogosult az egészségi állapotára figyelemmel indokolt egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai, valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre.”
95. §
A Metvhr. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „35. § (1) A menekültügyi hatóság a befogadási feltételek korlátozásáról vagy megvonásáról határozott vagy határozatlan idõre szólóan rendelkezik. (2) Kiskorú elismerését kérõ esetében elsõdlegesen a befogadási feltételek korlátozása alkalmazandó. Megvonás, illetve megtagadás esetén messzemenõen figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekeit, és az arányosság elvét. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a kiskorú által elkövetett szabályszegés következményeként bekövetkezett károkozás miatt fennálló kártérítési kötelezettséget. (4) Különleges bánásmódot igénylõ személyek esetében a korlátozó, megvonó vagy megtagadó intézkedések csak különösen indokolt esetben érinthetik azon befogadási feltételeket, amelyekben az elismerését kérõ egyéni helyzetére tekintettel részesül. (5) Amennyiben a korlátozás vagy megvonás határozatlan idõre szólt, és az annak alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság az elismerését kérõ egyedi helyzetének mérlegelését követõen a korlátozott vagy megvont befogadási feltételeket – végzéssel – hivatalból, vagy az elismerését kérõ kérelmére újból biztosíthatja. (6) A menekültügyi hatóság a Tv. 30. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében – a megvonó, megtagadó döntés közlését megelõzõen – megkeresi az intézményi elhelyezést nyújtó állami, vagy civil fenntartású intézményt a különleges bánásmódot igénylõ elismerését kérõ megvonó, megtagadó döntés idõbeli hatálya alatti, de legfeljebb az elismerését kérõ menekültügyi eljárásának idejére szóló elhelyezése céljából. Az elhelyezés más formájának biztosítása érdekében a menekültügyi hatóság vizsgálja az elismerését kérõ a Magyar Köztársaság területén legális tartózkodási jogosultsággal rendelkezõ családtagoknál történõ elhelyezése lehetõségét is.”
27554
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
96. §
A Metvhr. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „36. § (1) A Tv. 30. § (7) bekezdése alapján elrendelt visszatérítési kötelezettséget az elismerését kérõ postai utalvány vagy házipénztári befizetés útján teljesítheti. (2) Különös méltánylást érdemlõ esetben a menekültügyi hatóság a visszatérítési kötelezettség megállapítása során részletfizetést engedélyezhet. (3) A menekültügyi hatóság a befogadási feltételek korlátozása keretében – a Tv. 30. § (6) bekezdésében foglalt szempontok mérlegelése alapján – rendelkezhet a befogadási feltételek mértékének 25, 50 vagy 75 százalékban történõ csökkentésérõl. (4) Amennyiben a korlátozó rendelkezés olyan befogadási feltételt érint, amelynek mértéke nem számszerûsíthetõ, a menekültügyi hatóság a (3) bekezdés szerinti arányszámoktól eltekinthet, és az adott befogadási feltételre vonatkozó rendelkezések alapján dönthet a korlátozás mértékérõl.”
97. §
A Metvhr. 38. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A menekült, az oltalmazott és a menedékes a 37. § szerinti ellátásokra és támogatásokra – ha e rendelet eltérõen nem rendelkezik – akkor jogosult, ha rászorult, és a) az elismerésrõl rendelkezõ határozat jogerõre emelkedésének idõpontjában a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásának idõtartama nem haladta meg a három évet, és b) az elismerésrõl rendelkezõ határozat jogerõre emelkedése, valamint az ellátás, illetve támogatás iránti kérelem benyújtása között nem telt el három évnél hosszabb idõ.”
98. §
A Metvhr. 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „39. § (1) A menekült, az oltalmazott és a menedékes – a 37. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt ingyenes magyar nyelvoktatás kivételével – az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthetõ rászorultnak, ha a menekült, az oltalmazott és a menedékes, vagy vele közös háztartásban élõ házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élõ házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy fõre jutó havi jövedelme nem haladja meg a) egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát; b) családos személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.” (2) Ha a menekült, az oltalmazott és a menedékes rendelkezik megélhetését biztosító vagyonnal, vagy jövedelme elérte az (1) bekezdésben meghatározott mértéket, továbbá amennyiben a 37. §-ban foglalt támogatások folyósítása alatt lakó- vagy tartózkodási helye megváltozott, köteles azt a menekültügyi hatóságnak vagy a jegyzõnek legkésõbb a vagyon- vagy jövedelemváltozás, továbbá a lakcímváltozás bekövetkeztétõl számított tizenöt napon belül bejelenteni. (3) A menekültügyi hatóság és a jegyzõ hivatalból vizsgálhatja a menekült, az oltalmazott és a menedékes ellátásokra, támogatásokra való jogosultságát. A menekültügyi hatóság és a jegyzõ az e fejezetben meghatározott ellátások és támogatások biztosítása, továbbá folyósítása során a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest a 38. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére és vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek tizenöt napon belül köteles eleget tenni. (4) Ha a menekült, az oltalmazott és a menedékes a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, és magát kimenteni nem tudja, a számára megállapított támogatás folyósítását a menekültügyi hatóság vagy a jegyzõ a kötelezettség teljesítéséig felfüggesztheti. Ha a felfüggesztés idõtartama a harminc napot meghaladja, a felfüggesztés idõtartamára járó támogatás nem fizethetõ ki és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni. (5) A támogatásban részesülõ menekült, oltalmazott és menedékes köteles harminc napot meghaladó külföldi tartózkodását vagy a támogatás átvételében való más akadályoztatását a menekültügyi hatóságnak vagy a jegyzõnek – külföldre távozását megelõzõen, vagy az akadály felmerültét követõen haladéktalanul – bejelenteni. A bejelentés alapján a támogatás folyósítása – a távollét idõtartama alatt, vagy az akadály megszûnéséig – szünetel. Ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a támogatást a folyósítást követõ harminc napon belül, vagy rendszeres támogatás esetén a következõ esedékes folyósítás idõpontjáig nem veszi át, a menekültügyi hatóság a támogatás folyósítását megszünteti.”
MAGYAR KÖZLÖNY
99. §
•
2010. évi 194. szám
27555
(1) A Metvhr. 41. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezést és ellátást a menekült és az oltalmazott az elismerésrõl szóló jogerõs határozat keltétõl számított hat hónapig térítésmentesen veheti igénybe, ha lakhatása más módon nem biztosított. A menekültet és az oltalmazottat a befogadó állomáson való tartózkodása alatt társadalmi beilleszkedése érdekében a befogadó állomás munkatársaival való együttmûködési kötelezettség terheli.” (2) A Metvhr. 41. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A menekült és az oltalmazott együttmûködési kötelezettsége keretében köteles a számára a befogadó állomáson szervezett, társadalmi beilleszkedését elõsegítõ programokon részt venni, ennek alapján a program keretében biztosított havi óraszám legalább 70%-án megjelenni, továbbá köteles közremûködni a befogadó állomásról történõ kiköltözéséhez szükséges feltételek megteremtésében. A menekült és az oltalmazott e kötelezettsége alól felmentést kérhet, amennyiben kötelezettségének munkavégzés, szakképzés, vagy más, a társadalmi beilleszkedését elõmozdító programon való részvétel, vagy a (3) bekezdésben foglalt indokok miatt nem tud eleget tenni, és e körülményt hitelt érdemlõen igazolni tudja.” (3) A Metvhr. 41. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A menekültügyi hatóság kivételesen indokolt esetben az (1) bekezdés szerinti idõtartamot egy ízben, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja, feltéve, hogy a menekült és az oltalmazott a befogadó állomáson való tartózkodása alatt az (1a) bekezdésben foglalt együttmûködési kötelezettségének eleget tett. A menekültügyi hatóság e rendelkezés szerint járhat el akkor, ha a menekült vagy az oltalmazott együttmûködési kötelezettségének a (3) bekezdésben foglalt indokok miatt nem tett eleget.” (4) A Metvhr. 41. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a befogadó állomáson való életvitelszerû tartózkodással írásbeli bejelentés nélkül felhagy, vagy a bejelentett távollét idõtartama összességében a harminc napot meghaladja, a befogadó állomáson történõ ismételt elhelyezésre és ellátásra nem jogosult.”
100. §
A Metvhr. 44. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a menekült vagy az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az elismerésrõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy évig egészségügyi ellátásra a 26–28. §-ban foglaltak szerint jogosult.”
101. §
A Metvhr. 45. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A menekültügyi hatóság – kérelemre – megtéríti a befogadó állomáson tartózkodó kiskorú menekült, oltalmazott és menedékes óvodai nevelése során igénybe vett étkezés költségét. (2) A menekültügyi hatóság – a menekült, az oltalmazott és a menedékes tankötelezettségének teljesítése érdekében a befogadó állomáson való tartózkodása ideje alatt – a menekült, az oltalmazott és menedékes általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi oktatásával összefüggésben felmerült diákotthoni, kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos költségeket – kérelemre – megtéríti. (3) A menekültügyi hatóság – kérelemre – megtéríti a (2) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés, valamint a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi és helyközi utazáshoz igénybevett menetjegy vagy bérlet költségét is.”
102. §
A Metvhr. 46. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „46. § (1) A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes a nevelési-oktatási intézményi tanulmányai folytatása, illetve diákotthoni, kollégiumi elhelyezése érdekében tanévenként egyszer beiskolázási támogatásra jogosult. A beiskolázási támogatás iránti kérelmet a jegyzõhöz kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell a tanszer, tanfelszerelés, tankönyv, tantárgyi munkafüzet, illetve ruházat költségeit feltüntetõ számlát. (3) A támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes ilyen jellegû támogatást a lakóhely szerint illetékes helyi önkormányzattól nem kap. E körülményt a jegyzõ hivatalból köteles vizsgálni. (4) A beiskolázási támogatás tankönyvre, tantárgyi munkafüzetre, tanszerre, tanfelszerelésre és ruházatra fordítható, egyszeri mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A jegyzõ a támogatást számla alapján utólag téríti meg, amelynek összegét a menekültügyi hatóságtól visszaigényli.”
27556
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
103. §
A Metvhr. 47. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „47. § (1) A menekültügyi hatóság a menekült, illetve az oltalmazott kérelmére – lakhatásuk elõsegítése céljából, e rendeletben foglaltaktól eltérõ, más intézményi ellátás igénybevétele kivételével – egyszeri támogatást állapíthat meg. (2) A támogatás a településen elismert minimális lakásnagyságot és minõséget meg nem haladó lakás vagy szállás esetén, csak érvényes lakásbérleti szerzõdés, albérleti szerzõdés (a továbbiakban együtt: lakásbérleti szerzõdés) alapján folyósítható, és csak a lakásbérleti szerzõdésben meghatározott lakásbérleti vagy albérleti díj, illetve letéti díj (kaució) fedezetére fordítható. (3) A kérelem a) befogadó állomáson való tartózkodás esetén a befogadó állomás végleges elhagyását megelõzõen, illetve az annak elhagyását követõ hat hónapon belül, b) magánszálláson való tartózkodás esetén az elismerésrõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított hat hónapon belül nyújtható be a menekültügyi hatósághoz. (4) A kérelemhez a (2) bekezdés szerinti lakásbérleti szerzõdést mellékelni kell. (5) A támogatásra háztartásonként egy személy jogosult. (6) A támogatás legalacsonyabb mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese, legmagasabb mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosa. (7) A menekültügyi hatóság a támogatás összegére vonatkozó döntés meghozatala során az alábbi szempontokat mérlegeli: a) az egyazon lakásban együtt élõ személyek száma, b) a kérelmezõ menekült, és oltalmazott, valamint a vele egyazon háztartásban együtt élõ házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy fõre jutó havi jövedelem nagysága, továbbá c) a lakás mérete, állapota és felszereltsége. (8) A támogatást a (3) bekezdés a) pontja esetében a menekültügyi hatóság, a (3) bekezdés b) pontja esetében a jegyzõ folyósítja. A jegyzõ a támogatás összegét a 13. §-ban foglaltak szerint igényelheti vissza a menekültügyi hatóságtól. (9) Ha a menekültügyi hatóság a támogatás iránti kérelemnek helyt ad, a menekült, illetve az oltalmazott köteles a támogatás folyósításától számított tizenöt napon belül a befogadó állomás területét véglegesen elhagyni.”
104. §
(1) A Metvhr. 49. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az okmányok fordítási költségeinek megtérítése iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó okiratokat, ennek megfelelõen a) a fordíttatni kívánt dokumentum eredeti példányát, valamint b) a tanulmányok folytatásához vagy megkezdéséhez szükséges iskolai végzettségrõl szóló, a tanintézmény által kiállított igazolást, vagy a munkavégzéshez szükséges szakképesítésrõl szóló, a munkáltató által kiállított igazolást.” (2) A Metvhr. 49. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolással nem rendelkezik, az igazolás csatolását az okmányfordítás céljára vonatkozó nyilatkozata pótolja.”
105. §
A Metvhr. 51. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Díjmentes] „b) a nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében tanulmányokat folytató tanköteles korú menekült, oltalmazott és menedékes részére a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett felzárkóztató magyar nyelvi képzés.”
106. §
(1) A Metvhr. 52. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A rendszeres létfenntartási támogatás a nagykorú menekültet és az oltalmazottat – az elismerésrõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított két évig – akkor illeti meg, ha az 51. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint magyar nyelvi oktatásban vesz részt. A menekült és az oltalmazott a támogatásra akkor jogosult, ha az ingyenes magyar nyelvi oktatás keretében biztosított havi óraszám legalább 70%-án részt vesz.” (2) A Metvhr. 52. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A magyar nyelvi oktatásban való részvétel nem feltétele a rendszeres létfenntartási támogatás megállapításának, ha a menekült vagy az oltalmazott
MAGYAR KÖZLÖNY
(3)
(4)
(5)
(6)
•
2010. évi 194. szám
27557
a) a 6. életévét még nem, illetve a 60. életévét már betöltötte, b) magyar nyelvi oktatásban való részvétele hat hónapnál fiatalabb gyermeke nevelése vagy szakorvos által igazolt terhessége miatt nem várható el, c) szakorvos igazolásával bizonyítja, hogy tõle a magyar nyelv elsajátítása tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága, vagy súlyos trauma elszenvedése következtében kialakult állapota vagy betegsége miatt nem várható el, vagy d) magyar nyelvbõl államilag elismert alap-, közép- vagy felsõfokú nyelvvizsgával rendelkezik.” A Metvhr. 52. § (5) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [A nagykorú menekültnek, valamint oltalmazottnak a rendszeres létfenntartási támogatás az elismerésrõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított harmadik és negyedik évben akkor folyósítható, ha igazolja, hogy] „d) a munkaügyi központ közremûködése nélkül legalább egy évre vagy határozatlan idõre legális munkaviszonyt létesített.” A Metvhr. 52. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A létfenntartási támogatásban részesülõ nagykorú menekültnek, valamint oltalmazottnak a rendszeres létfenntartási támogatás – kérelmére – legfeljebb az elismerésrõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított négy évig folyósítható, ha a) 60. életévét betöltötte, b) szakorvos igazolásával bizonyítja, hogy tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága, vagy súlyos trauma elszenvedése következtében kialakult állapota vagy betegsége, avagy terhessége miatt a munkaügyi központtal való együttmûködésre képtelen, vagy c) a terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetõleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, vagy d) a (3) bekezdés alapján megállapított támogatás folyósítása során nagykorúvá vált, feltéve hogy nagykorúvá válásáig a tankötelezettségét teljesítette.” A Metvhr. 52. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A rendszeres létfenntartási támogatás havi legalacsonyabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százaléka, legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.” A Metvhr. 52. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A menekültügyi hatóság a támogatás összegére vonatkozó döntés meghozatala során különösen az alábbi szempontokat mérlegeli: a) a kérelmezõ menekült, illetve oltalmazott, valamint a vele egyazon háztartásban együtt élõ házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy fõre jutó havi jövedelem nagysága, továbbá b) a kérelmezõ személyes körülményei, különösen életkora, egészségi állapota és családi állapota.”
107. §
A Metvhr. 59. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „59. § (1) A befogadó állomáson elhelyezett különleges bánásmódot igénylõ menekült, oltalmazott, valamint menedékes ellátására és támogatására a 32–34. §-ban foglaltakat az e rendelkezésben foglalt eltérésekkel megfelelõen kell alkalmazni. (2) A kísérõ nélküli kiskorú menekültet, oltalmazottat a 18. életéve betöltéséig, 18. életéve betöltését követõen legfeljebb a menekültként vagy oltalmazottként elismerõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy évig befogadó állomáson kell elhelyezni, amennyiben gyermekvédelmi intézményrendszerben történõ elhelyezésre nem jogosult, vagy az nem megoldott.”
108. §
A Metvhr. 60. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „60. § (1) A menekültügyi hatóság, valamint a jegyzõ a befogadás anyagi feltételeinek, továbbá az e rendelet alapján nyújtott ellátások és támogatások korlátozásáról vagy megvonásáról határozott vagy határozatlan idõre szólóan rendelkezik. (2) Kiskorú menekült, oltalmazott és menedékes esetében elsõdlegesen a befogadás anyagi feltételeinek, továbbá az e rendelet alapján nyújtott ellátások és támogatások korlátozása alkalmazandó. Megvonás vagy megtagadás esetén messzemenõen figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekeit, valamint az arányosság elvét. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a kiskorú által elkövetett szabályszegés következményeként bekövetkezett károkozás miatt fennálló kártérítési kötelezettséget.
27558
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(4) Különleges bánásmódot igénylõ személyek esetében a korlátozó, megvonó vagy megtagadó intézkedések csak különösen indokolt esetben érinthetik a befogadás azon anyagi feltételeit, amelyekben a menekült, az oltalmazott és a menedékes egyéni helyzetére tekintettel részesül. (5) Amennyiben a korlátozás vagy megvonás határozatlan idõre szólt és az annak alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság vagy a jegyzõ a menekült, az oltalmazott és a menedékes egyedi helyzetének mérlegelését követõen a korlátozott vagy megvont befogadás anyagi feltételeit, vagy az e rendelet alapján nyújtott ellátásokat és támogatásokat – határozattal – hivatalból vagy a menekült, az oltalmazott és a menedékes kérelmére újból biztosíthatja.” 109. §
A Metvhr. a 60. §-t követõen a következõ 60/A. §-sal egészül ki: „60/A. § (1) A menekültügyi hatóság által a Tv. 32/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt visszatérítési kötelezettséget a menekült, az oltalmazott és a menedékes postai utalvány vagy házipénztári befizetés útján teljesítheti. A jegyzõ által a Tv. 32/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt visszatérítési kötelezettséget a menekült, az oltalmazott és a menedékes postai utalvány útján teljesítheti. (2) Különös méltánylást érdemlõ esetben a menekültügyi hatóság vagy a jegyzõ a visszatérítési kötelezettség megállapítása során részletfizetést engedélyezhet. (3) A menekültügyi hatóság vagy a jegyzõ az e rendelet 36. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen rendelkezhet a befogadás anyagi feltételeinek, továbbá az e rendelet alapján nyújtott ellátások és támogatások korlátozásáról.”
110. §
A Metvhr. 62. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az elismerését kérõnek elismerés iránti kérelméhez mellékelnie kell a Tv. 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat, valamint át kell adnia a Tv. 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okmányait.”
111. §
(1) A Metvhr. 63. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az elismerés iránti kérelem elõterjesztését követõen a menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti az elismerését kérõ tartózkodási helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv kistérségi tisztifõorvosát (a továbbiakban: tisztifõorvos) az adott járványügyi helyzetnek megfelelõ orvosi vizsgálatok elrendelése érdekében. (2) Ha az (1) bekezdésben elrendelt vizsgálatok eredménye alapján a tisztifõorvos megállapítja, hogy az elismerését kérõ közegészséget veszélyeztetõ betegségben szenved, illetve fertõzõképes, a menekültügyi hatóság tájékoztatása mellett haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges korlátozó intézkedések megtételére.” (2) A Metvhr. 63. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Nincs szükség az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat elrendelésére, illetve elvégzésére, ha az elismerését kérõ járványügyi helyzetre tekintettel indokolt orvosi vizsgálatát korábban magyar egészségügyi államigazgatási szerv már elvégezte, és annak megtörténte óta az elismerését kérõ nem hagyta el a Magyar Köztársaság területét.”
112. §
(1) A Metvhr. 64. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a külföldi elismerés iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát idegenrendészeti eljárás során nyilvánítja ki, nyilatkozatát az eljáró hatóság jegyzõkönyvbe foglalja, és – a jegyzõkönyv, valamint az általa rögzített ujjnyomat-lap egyidejû megküldésével – haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot. (3) Ha a külföldi elismerés iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát szabálysértési vagy büntetõeljárás során nyilvánítja ki, nyilatkozatát az eljáró hatóság jegyzõkönyvbe foglalja, és a jegyzõkönyv egyidejû megküldésével haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot.” (2) A Metvhr. 64. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A menekültügyi hatóság az értesítést követõen haladéktalanul gondoskodik a külföldinek az elõzetes vizsgálati eljárás alatt állók elhelyezésére szolgáló befogadó állomásra szállításáról, kivéve, ha a külföldi a) ügyében a repülõtéri eljárásra vonatkozó szabályok irányadók, b) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, avagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, vagy c) jogszerûen tartózkodik a Magyar Köztársaság területén és nem kéri befogadó állomáson történõ elhelyezését.”
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27559
113. §
A Metvhr. 68. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha az elismerését kérõ személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, avagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a fogvatartást foganatosító szerv a menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet haladéktalanul megküldi a menekültügyi hatóság számára. Az elismerését kérõ ezzel a Tv. 36. (8) bekezdésében foglalt személyes megjelenés követelményét teljesíti.”
114. §
A Metvhr. 70. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az országinformációs központ az országinformációs jelentés iránti megkeresésnek legkésõbb tizenöt napon belül tesz eleget.”
115. §
A Metvhr. 73. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „73. § Az elismerését kérõ menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történõ elismerése esetén a Tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott kapcsolatfelvétel tilalma az elismerés visszavonásáról rendelkezõ jogerõs döntés meghozataláig áll fenn.”
116. §
(1) A Metvhr. 81. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tv. 48. § (1) bekezdése alapján a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérõ külföldit (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmezõ) befogadó állomáson kell elhelyezni, kivéve, ha a kérelmezõ a) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, vagy b) jogszerûen tartózkodik a Magyar Köztársaság területén és nem kéri befogadó állomáson történõ elhelyezését.” (2) A Metvhr. 81. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A menekültügyi hatóság a kísérõ nélküli kiskorú gyermekvédelmi intézményben történõ elhelyezésére intézkedik.” (3) A Metvhr. 81. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Amennyiben az elismerését kérõ idegenrendészeti eljárásban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, az intézkedés végrehajtásának helye a menekültügyi eljárás alatt kizárólag a menekültügyi hatóság elõzetes hozzájárulásával változtatható meg. (5) Amennyiben az elismerését kérõ személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés hatálya alatt áll, a kényszerintézkedés, az intézkedés vagy a büntetés megszûnésérõl, vagy a végrehajtás helyének megváltozásáról az idegenrendészeti hatóság tudomásszerzését követõen haladéktalanul tájékoztatja a menekültügyi hatóságot.”
117. §
A Metvhr. 86. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „86. § A Tv. 51. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a menekültügyi hatóság elsõsorban azt vizsgálja, hogy a jogerõs elutasító döntés meghozatalát követõen az elismerést kérõ tudott-e olyan új tényt, illetve körülményt valószínûsíteni, amelyek alapján a kérelmezõ menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.”
118. §
A Metvhr. 89. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „89. § (1) A menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalát követõ munkanapon megkeresi a szakhatóságot. (2) A megkeresésben a menekültügyi hatóság a szakhatóság részére továbbítja a kérelmezõ menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A szakhatóság megkeresésére a menekültügyi hatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít. (3) A szakhatóság a kérelmezõt meghallgathatja. (4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követõen a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági állásfoglalás visszavonását indokolja, a szakhatóság az új szakhatósági állásfoglalását a menekültügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.”
119. §
A Metvhr. 92. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kérelmezõtõl – egyéni körülményeire is tekintettel – akkor várható el ésszerûen, hogy az érintett országrészbe visszatérjen, ha]
27560
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
„b) a kérelmezõ az adott országrészben családi, illetve rokoni kapcsolatokkal rendelkezik, vagy alapvetõ megélhetése és lakhatása más módon biztosítható, és” 120. §
A Metvhr. 102. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban e rendelet VI. Fejezetének rendelkezései – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – megfelelõen alkalmazandók.”
121. §
A Metvhr. 103. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „103. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmezõ személyes meghallgatását követõ munkanapon megkeresi a szakhatóságot. (2) A megkeresésben a menekültügyi hatóság a szakhatóság részére továbbítja a kérelmezõ menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A szakhatóság megkeresésére a menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerés iránti kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít. (3) A szakhatóság a kérelmezõt meghallgathatja. (4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követõen a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági állásfoglalás visszavonását indokolja, a szakhatóság az új szakhatósági állásfoglalását a menekültügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.”
122. §
A Metvhr. 104. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „104. § A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e rendelet VI. Fejezetének rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.”
123. §
A Metvhr. 117. § (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [E rendelet – a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvénnyel együtt – a következõ közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:] „c) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i, 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet.”
124. §
A Metvhr. 1. számú mellékletében az „A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány” alcímet követõ szöveg helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az okmány formája és adattartalma: a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i, 1030/2002/EK tanácsi rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározottak szerint. Az okmány formátuma: ID-1-es kártya, mely tároló elemet tartalmaz. A megjegyzések között 1. a „menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány” megjelölést, 2. a menedékes anyja születési családi és utónevét vagy -neveit, 3. a menedékes szálláshelyét kell feltüntetni.”
IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 125. §
(1) E rendelet – a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2010. december 24-én lép hatályba. (2) A 86. §, a 97. §, a 98. §, a 103. § és a 106. § 2011. április 1-jén lép hatályba. (3) Az 1–2. §, a 4–5. §, az 6. § (3) bekezdése, a 28. § (2) bekezdése, a 29–33. §, valamint a 34. § (2) bekezdése 2011. április 5-én lép hatályba. (4) A 93. § (2) bekezdése, valamint a 116. § (2) bekezdése 2011. május 1-jén lép hatályba. (5) A 6. § (1) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 28. § (1) bekezdése, a 39. §, a 46. §, az 55–56. §, az 58. §, a 73–75. §, a 77. §, valamint a 80. §, a 123. és 124. § 2011. május 20-án lép hatályba.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27561
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Szmvhr. 14. § (1) és (2) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, az Szmvhr. 18. § (1) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, az Szmvhr. 18. § (2) bekezdésében az „a Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szövegrész, az Szmvhr. 52. § (1) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „végzés” szöveg, a Harmvhr. 15. § (1) és (2) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, a Harmvhr. 24. § (1) és (2) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, a Harmvhr. 39. § (1) és (2) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, a Harmvhr. 50. § (1)–(2) bekezdésében „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, a Harmvhr. 97. §-t megelõzõ „a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági eljárása” alcím helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ szakhatósági eljárása” alcím, a Harmvhr. 130. § (1) bekezdésében a „regionális igazgatóság” szövegrész helyébe az „idegenrendészeti hatóság” szöveg, a Harmvhr. 141. § (1) bekezdésében a „Tv. 65. § (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Tv. 65. § (7) bekezdésében” szöveg, a Harmvhr. 143. § (4) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat vagy végzés” szöveg, a Harmvhr. 144. § (3) bekezdésében a „ha a Tv. 65. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „ha a Tv. 65. § (8) bekezdésében” szöveg, a Harmvhr. 165. § (1) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatalt” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot” szöveg, a Harmvhr. 165. § (2) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, a Harmvhr. 166. § (4) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatallal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatallal és a Terrorelhárítási Központtal” szöveg, a Metvhr. 29. §-át megelõzõ, „Az elismerést kérõ tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítése” alcím helyébe az „Oktatási, nevelési költségek megtérítése” alcím, a 87. §-át megelõzõ, „Az érdemi eljárás” alcím helyébe az „A részletes vizsgálati eljárás” alcím, a 88. § (1) bekezdésében az „érdemi eljárásban” szövegrész helyébe a „részletes vizsgálati eljárásban” szöveg, a 96. § (1) bekezdésében az „érdemi eljárásban” szövegrész helyébe a „részletes vizsgálati eljárásban” szöveg, a 96. § (2) bekezdésében az „érdemi eljárást” szövegrész helyébe a „részletes vizsgálati eljárást” szöveg lép. (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Szmvhr. 11. §-ában a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 14. § (2) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 55. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 55. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 55. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (8) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Harmvhr. 15. § (2) bekezdés a) pontjában az „öt” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg, a 15. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 38. §-ában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 49. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „Tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „Tizenöt napon” szöveg, 50. § (2) bekezdés a) pontjában az „öt” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg, 50. § (2) bekezdés b) pontjában a „tíz” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg, 50. § (2) bekezdés c) pontjában a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 64. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 92. §-ában a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, a 98. §-ában a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 104. § (1) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 108. § (1) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 111. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 163. § (3) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 166. § (1) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép. (9) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Metvhr. 65. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép.
27562
126. §
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az Szmvhr. 31. § (2) bekezdése, 32. §-a, b) a Harmvhr. 118. § (1) bekezdése, a Harmvhr. 142. § (3) bekezdése, c) a Metvhr. 22. § (3) bekezdése, 55. § (2) bekezdése, 80. §-a, 83. § (5) bekezdése, 88. § (2) bekezdése, 98. §-a, d) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalról szóló 162/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet 5/A. §-a. (2) 2011. május 1-jével hatályát veszti a) a Metvhr. 33. § (3) bekezdésében a „továbbá – a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – a nagykorúaktól elkülönített elhelyezésérõl” szövegrész, b) a Metvhr. 22. § (5) bekezdésében az „a hatodik életévét be nem töltött kísérõ nélküli kiskorú esetében pedig az ügygondnok” szövegrész. (3) 2011. május 20-ával hatályát veszti a Harmvhr. III. mellékletének 1. és 2. pontja és a IV. melléklete.
Átmeneti rendelkezések 127. §
A Metvhr. 15. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ellátásokra és támogatásokra vonatkozó szabályok a rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazandók.
128. §
(1) E rendelet a) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló – harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelettel módosított – 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, b) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló (Vízumkódex), 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (2) E rendelet a) a 9. §-ban és a 11. §-ban az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történõ szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló 2004. április 39-i 2004/38/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) az 58–60. §, 63. §, 65–69. § a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek történõ megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
MAGYAR KÖZLÖNY
IV.
•
27563
2010. évi 194. szám
A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 21/2010. (XII. 21.) MNB rendelete a Magyar Nemzeti Bank elnökének az MNB rendelet kiadásában való helyettesíthetõségérõl Az Alkotmány 32/D. § (4) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §
Az MNB elnökét rendelet kiadásában az általános hatáskörû alelnök, az õ távollétében pedig a másik alelnök helyettesíti.
2. §
Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. Simor András s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke
27564
V.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
A Kormány tagjainak rendeletei
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 19/2010. (XII. 21.) KIM rendelete a jogszabályszerkesztésrõl szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet módosításáról A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. § (2) bekezdésében és 30. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában és 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §
A jogszabályszerkesztésrõl szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 2. §-sal egészül ki: „2. § A jogszabály tervezetét a magyar nyelv szabályainak megfelelõen, világosan, közérthetõen és ellentmondásmentesen kell megszövegezni.”
2. §
Az R. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. § A jogszabály tervezetének a megjelölésére a jogszabályok kihirdetés során történõ megjelölésének szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jogszabály tervezetének a megjelölése nem tartalmazza a jogszabály sorszámát és a kihirdetése idejét.”
3. §
Az R. 16. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jogszabály tervezetében olyan jogszabály szövegére, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes, hivatkozás alkalmazásával utalni lehet, ha a jogalkalmazás megkönnyítése vagy a jogszabály megfogalmazása ezt megköveteli.”
4. §
(1) Az R. 21. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Merev hivatkozásban a törvény megjelölése – az alábbi sorrendben – a) a törvény címét, b) a „szóló” kifejezést, c) a törvény kihirdetésének évét arab számmal, d) az „évi” kifejezést, e) a törvény sorszámát római számmal és f) a „törvény” kifejezést foglalja magában.” (2) Az R. 21. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(5) Merev hivatkozásban az önkormányzati rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben – a) a rendelet címét, b) a „szóló” kifejezést, c) a rendelet sorszámát arab számmal, d) a „/” jelet, e) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal, f) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal, g) az „önkormányzati rendelet” kifejezést foglalja magában. (6) Az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben – a) a rendelet címét, b) a „szóló” kifejezést, c) a jogszabály sorszámát arab számmal, d) a „/” jelet, e) a jogszabály kihirdetésének évét arab számmal,
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
27565
f) zárójelben a jogszabály kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal, g) a jogszabály megalkotója megjelölésének a rövidítését és h) a „rendelet” kifejezést foglalja magában.” 5. §
Az R. 22. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az általános hivatkozásban a) törvényre a „törvény” megjelöléssel, b) a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletére az „a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete” megjelöléssel, c) kormányrendeletre a „kormányrendelet” megjelöléssel, d) miniszteri rendeletre a miniszter megjelölését követõen a „rendelete” megjelöléssel, e) elõre meg nem határozható miniszterek rendeleteire a „miniszteri rendelet” megjelöléssel, f) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendeletére az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete” megjelöléssel, g) önkormányzati rendeletre a megalkotó önkormányzat egyértelmû megjelölését követõen a „rendelete” megjelöléssel, h) elõre meg nem határozható önkormányzatok rendeleteire az „önkormányzati rendelet” megjelöléssel, i) valamennyi jogszabályra a „jogszabály” megjelöléssel kell hivatkozni.”
6. §
Az R. 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A jogszabály tervezete az e rendeletben meghatározott esetekben, az alábbi sorrendben a következõ logikai egységeket tartalmazhatja:) „a) preambulum vagy bevezetõ rész,"
7. §
Az R. 55. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke rendeletének a tervezetében a feladatkört általánosan megjelölõ törvényi rendelkezésre kell hivatkozni.”
8. §
Az R. 63. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Nem kell a jogszabály tervezetében a jogszabály személyi hatályáról külön rendelkezni, ha az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján egyértelmû.”
9. §
Az R. 64. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „64. § Nem kell a jogszabály tervezetében a jogszabály területi hatályáról külön rendelkezni, ha az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján egyértelmû.”
10. §
Az R. 73. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A felhatalmazó rendelkezésben – a (4) bekezdésben foglaltakon túl – a felhatalmazás korlátainak, illetve feltételeinek rögzítésével kell meghatározni a felhatalmazás kereteit.”
11. §
Az R. 80. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „80. § (1) A hatálybalépés napját a) a jogszabály kihirdetését követõ meghatározott napban vagy a kihirdetést követõ meghatározott hónap meghatározott napjában, b) ha az a) pont alkalmazásával a hatálybalépés idõpontja nem határozható meg egyértelmûen, naptári napban kell meghatározni. (2) Ha jogszabály hatálybalépése valamely jövõbeli feltétel bekövetkeztéhez kötõdik, ezt a feltétel bekövetkezésének idõpontjával vagy az ezt követõ meghatározott nappal kell meghatározni.”
12. §
Az R. 82. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépése valamely jövõbeli feltétel bekövetkeztéhez kötõdik, a jogszabály tervezetében – az önkormányzati rendelet kivételével – a hatályba léptetõ rendelkezés után önálló
27566
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
bekezdésben kell rendelkezni arról, hogy a feltétel bekövetkeztérõl szóló határozat Magyar Közlönyben történõ közzétételére mely feladatkörrel rendelkezõ miniszter köteles.” 13. §
Az R. 118. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A jogszabálynak a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 13. § (2) bekezdése alapján szükséges hatályon kívül helyezésérõl, ha a jogszabály minden rendelkezése elõre látható idõpontban végrehajtottá válik, a jogszabály hatályba léptetõ rendelkezésével egy mondatban, egyébként más jogszabályban lehet rendelkezni.”
14. §
Az R. 119. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Ha jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályvesztése valamely jövõbeli feltétel bekövetkeztéhez kötõdik, a jogszabály tervezetében – az önkormányzati rendelet kivételével – a hatályba léptetõ rendelkezés után önálló bekezdésben kell rendelkezni arról, hogy a feltétel bekövetkeztérõl szóló határozat Magyar Közlönyben történõ közzétételére mely feladatkörrel rendelkezõ miniszter köteles.”
15. §
Az R. 123. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A hatályon kívül helyezõ rendelkezések között a törvényre vonatkozó hatályon kívül helyezõ rendelkezések megelõzik a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletére vonatkozó hatályon kívül helyezõ rendelkezéseket, amelyek megelõzik a kormányrendeletre vonatkozó hatályon kívül helyezõ rendelkezéseket, amelyek megelõzik a Kormány tagja rendeletére vonatkozó hatályon kívül helyezõ rendelkezéseket, amelyek megelõzik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke rendeletére vonatkozó hatályon kívül helyezõ rendelkezéseket.”
16. §
Az R. 128. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A jogszabály mellékletének megjelölése – az alábbi sorrendben –) „c) a 21. § (3) bekezdés c)–f) pontjában, a 21. § (5) bekezdés c)–g) pontjában vagy a 21. § (6) bekezdés c)–h) pontjában meghatározottakat a „-hez” raggal ellátott alakban" (foglalja magában.)
17. §
Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
18. §
(1) Az R. 6. § b) pontjában a „preambulumában” szövegrész helyébe a „preambulumában, a bevezetõ részében” szöveg lép. (2) Az R. 10. § (2) bekezdés b) pontjában a „módosítás” szövegrész helyébe a „módosítás, az eltérõ szöveggel történõ hatályba léptetés, a hatályba nem lépés” szöveg lép. (3) Az R. 25. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg lép. (4) Az R. 55. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdésére” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésére” szöveg lép. (5) Az R. 65. § (1) bekezdésében a „jogi tények köre, amelyek tartalmát a jogszabály meghatározhatja, megváltoztathatja, vagy” szövegrész helyébe a „jogi tények, jogviszonyok köre,” szöveg. (6) Az R. 74. § (2) bekezdés a) pontjában az „állami irányítás egyéb jogi eszközének” szövegrész helyébe a „közjogi szervezetszabályozó eszköz” szöveg lép. (7) Az R. 75. § (1) bekezdés c) pontjában az „önállóan” szövegrész helyébe az „önállóan vagy más miniszternek egyetértési jogot biztosítva” szöveg, 75. § (1) bekezdés d) pontjában a „több minisztert együttesen” szövegrész helyébe az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökét” szöveg lép. (8) Az R. 76. § (1) bekezdésében az „Együttes” szövegrész helyébe a „Más miniszter egyetértésével kiadandó” szöveg, 76. § (2) bekezdésében a „több miniszter együttes rendeletének” szövegrész helyébe a „más miniszter egyetértésével kiadandó rendelet” szöveg, az „együttes rendeletben” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép. (9) Az R. 100. § (1) bekezdésében a „rendelkezéssel” szövegrész helyébe a „rendelkezéssel vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés eltérõ szöveggel való hatályba léptetésével vagy hatályba nem lépésének kimondásával” szöveg lép. (10) Az R. 100. § (2) bekezdés b) pontjában az „újraszabályozás),” szövegrész helyébe az „újraszabályozás), vagy” szöveg, 100. § (2) bekezdés c) pontjában a „kiegészítés), vagy” szövegrész helyébe a „kiegészítés)” szöveg lép. (11) Az R. 111. § (1) bekezdésében a „módosító rendelkezéssel akkor módosítható, ha a szabályozás célja másképp nem érhetõ el” szövegrész helyébe a „rendelkezéssel változtatható meg” szöveg lép.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
27567
2010. évi 194. szám
(12) Az R. 119. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (4a) bekezdésben” szöveg lép. (13) Az R. 1. melléklet 7.1.2.2. pontjában, 7.1.2.2.1. pontjában és 7.5.1.2. pontjában a „vagy miniszteri rendelet” szövegrész helyébe a „, miniszteri rendelet vagy PSZÁF rendelet” szöveg lép. 19. §
(1) Hatályát veszti az R. 2-5. alcíme. (2) Hatályát veszti az R. 44. § (6) bekezdése, 50. § (2) bekezdés b) pontja, 56. §-a, 74. § (1) bekezdése, 78. § (3) bekezdése, 81. § (1) bekezdése, 84. § (6) bekezdése, 85. § (1) és (3) bekezdése, 100. § (2) bekezdés d) pontja, 103. §-a, 111. § (2) bekezdése és 113. § (4) bekezdése. (3) Hatályát veszti az R. 1. mellékletének 2.2. pontja és az alá tartozó pontok, 2.4. pontja és az alá tartozó pontok, 7.1.2.3. pontja, 7.5.1.3. pontja, 8.1.3. pontja, 8.4. pontja, 8.5.3. pontja és 8.7.3. pontja.
20. §
Hatályát veszti az R. a) 1. § (1) bekezdésében a „, valamint a megalkotott jogszabály megjelölésének a jogszabály kihirdetése során történõ megszövegezésére” szövegrész, b) II. Fejezetének címében az „, a megalkotott jogszabály megjelölése a jogszabály kihirdetése során” szövegrész, c) 67. § (4) bekezdésében a „vagy a köznyelvi értelemben használt” szövegrész, d) 122. § (2) bekezdésében az „a bekezdések számát korlátozó és” szövegrész, e) Ötödik része címében a „, valamint a technikai dereguláció” szövegrész és f) 1. melléklet 2. pontjában a „megalkotott jogszabály megjelölése a jogszabály kihirdetése során és a” szövegrész.
21. §
E rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter
1. melléklet a 19/2010. (XII. 21.) KIM rendelethez 1. Az R. 1. melléklete a következõ 2.3.9. ponttal egészül ki: „2.3.9. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke rendelete tervezetének a megjelölése A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének .../... . (... . ... .) PSZÁF rendelete {a rendelet címe} ” 2. Az R. 1. melléklet 4.1.4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4.1.4. A kormányrendeletre, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a rendeletére, a miniszterelnök rendeletére, a miniszteri rendeletre vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendeletére vonatkozó merev hivatkozás {a jogszabály címére vonatkozó merev hivatkozás} {a jogszabály száma}/{a jogszabály kihirdetése évének a száma}. ({a jogszabály kihirdetése hónapjának a száma}. {a jogszabály kihirdetése napjának a száma}.) [Korm. (VAGY) MNB (VAGY) ME (VAGY) {a miniszteri rendelet megalkotójának a rövid megjelölése} (VAGY) PSZÁF] rendelet ”
27568
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
3. Az R. 1. melléklet 8.1.1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „8.1.1. A felhatalmazás jogosultjának a megjelölése egyes számú felhatalmazó rendelkezésben a Magyar Nemzeti Bank elnöke
(VAGY)
a Kormány
(VAGY)
a miniszterelnök
(VAGY)
[a (VAGY) az] {a Kormány egy vagy több tagjának megjelölése a rövidítése szerinti ábécésorrendben} (VAGY) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke (VAGY) {helyi önkormányzat megnevezése} (VAGY) a helyi önkormányzat képviselõ-testülete ” 4.Az R. 1. melléklet 9.2.3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „9.2.3. A hatálybalépés idõpontjának meghatározása naptári napon belül {a hatálybalépés éve}. {a hatálybalépés hónapja} {a hatálybalépés napja}-n {a hatálybalépés órájának száma} órakor ”
MAGYAR KÖZLÖNY
IX.
•
27569
2010. évi 194. szám
Határozatok Tára
A Kormány 1296/2010. (XII. 21.) Korm. határozata az euró gyakorlati bevezetésével kapcsolatos felkészülés megkezdésérõl és szervezeti kereteirõl szóló 1071/2007. (IX. 21.) Korm. határozat módosításáról 1. Az euró gyakorlati bevezetésével kapcsolatos felkészülés megkezdésérõl és szervezeti kereteirõl szóló 1071/2007. (IX. 21.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kh.) 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. A Kormány a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. §-a alapján az euró bevezetés technikai feltételeinek megteremtése érdekében – javaslattevõ, véleményezõ és tanácsadó testületként – Nemzeti Euró Koordinációs Bizottságot (a továbbiakban: NEB) hoz létre." 2. A Kh. 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. A NEB elnöke a nemzetgazdasági miniszter." 3. A Kh. 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. A NEB 4.1. tagjai: a) a Nemzetgazdasági Minisztérium aa) adó- és pénzügyekért, ab) államháztartásért és ac) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelõs államtitkára, b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ba) igazságügyért, bb) kormányzati kommunikációért és bc) társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkára, c) a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, d) a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, e) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelõs államtitkára, f) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke; 4.2. munkájában tagként történõ részvételre a Kormány felkéri: a) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, valamint b) a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalomért, elszámolás-forgalomért és készpénz logisztikáért felelõs alelnökét; 4.3. ülésén tanácskozási joggal vesznek részt: a) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója, b) az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatója, c) az Országos Érdekegyeztetõ Tanács munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselõje." 4. A Kh. 5. pontjának a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [A NEB feladatai a következõk:] „a) valamennyi érdekelt szereplõ bevonásával elkészíti az euró gyakorlati bevezetéséhez szükséges – a pénzügyi, a vállalati szektor és a közszféra átállásával, a jogi, az informatikai átállással, valamint a fogyasztóvédelemmel, a számvitellel és a statisztikával kapcsolatos – feladatokat és ütemtervet összefoglaló nemzeti átállási tervet, amelyet szükség szerint felülvizsgál, és amelynek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri," 5. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
27570
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
A Kormány 1297/2010. (XII. 21.) Korm. határozata a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program ösztöndíjas helyeinek minisztériumok közötti elosztásáról A Kormány a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program ösztöndíjas helyeinek minisztériumok közötti elosztása érdekében a következõ határozatot hozza: 1. A Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program ösztöndíjas helyeinek minisztériumok közötti elosztását a határozat melléklete tartalmazza. 2. A Kormány felhívja a minisztereket, hogy a mellékletben meghatározottak szerint biztosítsák az ösztöndíjasok elhelyezését a minisztériumokban, illetve irányításuk, felügyeletük alá tartozó közigazgatási szerveknél. Felelõs: miniszterek Határidõ: folyamatos 3. Ez a határozat a közzétételt követõ napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
Melléklet az 1297/2010. (XII. 21.) Korm. határozathoz A Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program ösztöndíjas helyeinek minisztériumok közötti elosztása Minisztérium megnevezése
Nemzetgazdasági Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Belügyminisztérium Nemzeti Erõforrás Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Külügyminisztérium Összesen
Ösztöndíjas/fõ
86 5 7 51 28 22 69 2 270
A Kormány 1298/2010. (XII. 21.) Korm. határozata az ÚMFT GOP és ROP forrásokból megvalósuló kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó akcióterv módosításokról, valamint a TÁMOP és TIOP 2007–2008. évi és 2009–2010. évi akcióterveinek módosításáról A Kormány – annak érdekében, hogy az uniós források adta lehetõségekkel élve új pályázatok elindításával, az operatív programokon belül a források átstrukturálásával a támogatási rendszert összhangba hozza a gazdasági akcióterv és az Új Széchenyi Terv céljaival – elrendeli 1. a)
a GOP 2009–2010. évi akciótervének 1. melléklet szerinti módosítását úgy, hogy a pénzügyi eszközök belsõ forráskeretének átcsoportosítása növelje meg a JEREMIE program keretét, valamint a hitel, garancia és tõke programok átalakítása és új termék bevezetése hatékonyabban támogassa a KKV szektort; Felelõs: fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter Határidõ: azonnal
MAGYAR KÖZLÖNY
1. b)
•
27571
2010. évi 194. szám
a Közép-magyarországi Operatív Program 2009–2010. évi akcióterve GOP tükörkonstrukcióinak módosítását az a) pontban meghatározott céloknak megfelelõen. Felelõs: fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter Határidõ: azonnal
2. a 2010. május–júniusi árvizek okozta károk enyhítése céljából az Észak-magyarországi Operatív Programon három új komponens keretének meghirdetését az 1. melléklet szerint. Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter Határidõ: azonnal 3. a TÁMOP és a TIOP 2009–2010. évi akcióterve esetében az 1. melléklet szerinti szükséges módosítások átvezetését és a 2009–2010. évi akciótervi idõszakban fel nem használt források áttervezésének figyelembe vételét a TÁMOP és a TIOP 2011–2013. évi idõszakra vonatkozó akcióterve elõkészítése keretében. Felelõs: fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter Határidõ: azonnal Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
1. melléklet az 1298/2010. (XII. 21.) Korm. határozathoz I. A GOP 2009–2010. évi akciótervének és a KMOP-ban található tükörkonstrukciók akciótervének módosítása I. 1/a A GOP 1. prioritás: K+F és innováció a versenyképességért konstrukcióinak keretei az alábbiak szerint módosulnak: Pályázati konstrukció
GOP-1.1.1. Piacorientált K+F GOP-1.1.2. K+F szolgáltató központok GOP-1.2.1. Akkreditált innovációs klaszterek támogatása GOP-1.2.2. Technológiai parkok fejlesztése GOP-1.3.1. Vállalati innováció ösztönzése GOP-1.3.2. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erõsítése GOP-1.3.3. Vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs tevékenységének fejlesztése GOP-1.4.1. Integrált K+F projektek támogatása GOP-1.4.2. ESFRI nagyprojekt
GOP-1.5.1. Projekt elõkészítés
Eredeti keret 2009–2010 (Mrd Ft)
Módosított keret 2009–2010 (Mrd Ft)
Változás (Mrd Ft)
2010-es kiírás visszavonásra került Pályázati kiírás visszavonásra került Tényadatok alapján korrigálva
21,00
14,48
–6,52
1,98
0,86
–1,12
8,00
3,00
–5,00
Pályázati kiírás visszavonásra került Beépítésre került 10,5 Mrd Fttal a GOP-1.3.1/C komponens Tényadatok alapján korrigálva
8,90
2,65
–6,25
15,00
15,00
0,00
4,50
3,50
–1,00
Tényadatok alapján korrigálva
1,50
0,85
–0,65
Konstrukció törlésre kerül errõl az idõszakról Konstrukció törlésre kerül errõl az idõszakról
6,00
0,00
–6,00
Nem került meghatározásra 5,00
0,00
0,00
4,50
–0,50
71,88
44,84
–27,04*
Megjegyzés
Pályázat meghirdetett kerete alapján módosítva
Összesen: * A felszabaduló 27,04 Mrd Ft a 2011–13-as idõszakban kerülhet felhasználásra.
27572
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
I. 1/b A GOP 1. prioritás: K+F és innováció a versenyképességért KMOP tükörkonstrukcióinak keretei az alábbiak szerint módosulnak: Pályázati konstrukció
Eredeti keret 2009–2010 (Mrd Ft)
Módosított keret 2009–2010 (Mrd Ft)
Változás (Mrd Ft)
12,18 12,18
12,41 11,41
+0,23 –0,77
0
1,0
+1,00
8,24
8,01
–0,23
20,42
20,42
0,00
KMOP-1.1.4. Vállalati innováció ösztönzése KMOP-1.1.4/A Vállalati innováció ösztönzése KMOP-1.1.4/B Vállalati innováció ösztönzése KMOP 1. prioritás Tartalék árfolyamváltozás miatt Összesen:
I. 2/a A GOP 2. prioritás: A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése konstrukcióinak keretei az alábbiak szerint módosulnak: Eredeti keret (Mrd Ft)
Módosított keret 2009–2010 összesen (Mrd Ft)
Változás (Mrd Ft)
2009
2010
63,65
43,00
106,65
60,50
48,79
109,29
+2,64
46
25
71
44,2
30
74,2
+3,2
7,2
10
17,2
6,64
10
16,64
–0,56
10,45
8
18,45
9,66
8,79
18,45
0,00
7,70
8,00
15,70
7,97
10,00
17,97
+2,27
Pályázati konstrukció
GOP-2.1.1. Komplex vállalati technológia fejlesztés 2.1.1/A Mikro-, kisés középvállalkozások technológia fejlesztése 2.1.1/B Komplex vállalati technológia fejlesztés kisés középvállalkozások számára 2.1.1/C Komplex vállalati technológia fejlesztés GOP-2.1.2. Komplex beruházások támogatása a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben GOP-2.1.3. Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása GOP-2.1.4. Környezetközpontú technológiafejlesztés GOP-2.2.1. Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása GOP-2.2.3. Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem komplex támogatása GOP-2.3.1. Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. IKEA projekt Összesen:
Módosított keret (Mrd Ft)
Eredeti keret 2009–2010 összesen (Mrd Ft)
0,00
2009
2010
18,50
18,5
18,50
18,50
0,00
8,00
8,00
8,00
8,00
0,00
4,45
4,45
3,45
3,45
–1,00
3,46
3,46
4,46
4,46
+1,00
1,60
0,00
0,00
–1,60
161,67
+3,31**
1,60
158,36
** A GOP-2.1. intézkedésen bekövetkezõ keretbõvülés részben a GOP-2.3.1. konstrukcióból felszabaduló forrásból (1,6 Mrd Ft), részben a 2011–13. évi források terhére történõ elõrehozott felhasználással (1,71 Mrd Ft) kerül betöltésre.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
27573
2010. évi 194. szám
I. 2/b A GOP-2.1.1. konstrukció módosításával összhangban módosul annak KMOP-ban szereplõ tükörkonstrukciója, az alábbiak szerint: Pályázati konstrukció
Eredeti keret 2009–2010 (Mrd Ft)
Módosított keret 2009–2010 (Mrd Ft)
Változás (Mrd Ft)
19,82 6,81
21,92 5,91
+2,10 –0,90
0
3,00
+3,00
8,01
5,91
–2,10
27,83
27,83
0,00
KMOP-1.2.1. Vállalati technológia-fejlesztés KMOP-1.2.1/B Komplex vállalati technológia fejlesztés kisés középvállalkozások számára KMOP-1.2.1/M Mikrovállalkozások technológiai korszerûsítése mikrohitellel kombinálva KMOP 1. prioritás Tartalék árfolyamváltozás miatt Összesen:
I. 3. A GOP 3. prioritás: A modern üzleti környezet elõsegítése konstrukcióinak keretei az alábbiak szerint módosulnak: Eredeti keret (Mrd Ft) 2009
2010
Eredeti keret 2009–2010 összesen (Mrd Ft)
0
17,819
17,819
Pályázati konstrukció
GOP-3.1.2. Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása GOP-3.2.1. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése GOP-3.4.1. Vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása Összesen:
9,9 1,485
Új keret (Mrd Ft) 2009
2010
0
17,819
9,9 1
2,485
Módosított keret 2009–2010 összesen (Mrd Ft)
Változás (Mrd Ft)
17,819
0,00
9,9
0,00
1,485
–1,00
9,9 1,485
0
30,204
29,204
I.4. A GOP 4. prioritás: Pénzügyi eszközök és a KMOP 1.3 intézkedés keretei – figyelemmel a GOP 4. prioritás sajátosságaira – együttes módosításainak összesítése Eredeti keret (Mrd Ft) Termék neve
Mikrohitel program Új Mikrohitel program ebbõl Új egységes Mikrohitel termék ebbõl Kombinált hitel KKV hitel (csak GOP-ban elérhetõ) UMFOR Forgóeszközhitel: MV Zrt., MFB közös forrás Összkeret: 100 Mrd Ft Új UMFOR 15 Mrd Ft (10 Mrd Ft MV Zrt. 5 Mrd Ft MFB) Faktor program Mikrohitelprogram összesen: Portfoliógarancia program Viszontgarancia program ebbõl Széchenyi kártya ebbõl garanciavállalás garantõr szervezetek részére
Módosított keret (Mrd Ft)
GOP
KMOP
Összesen (GOP-KMOP)
48,6 0,0
7,0 0,0
55,6 0,0
25,0
0,0
43,0
Változás Összesen (GOP-KMOP) (GOP-KMOP)
GOP
KMOP
0,0 79,7 59,7
0,0 13,9 7,9
0,0 93,6 67,6
25,0
20,0 12,5
6,0 0,0
26,0 12,5
–12,5
7,0
50,0
0,0
0,0
0,0
–50,0
0,0
0,0
0,0
8,6
1,4
10,0
10,0
0,0 116,6 25,3 0,0
0,0 14,6* 2,9 0,0
0,0 130,6 28,2 0,0
3,0 103,8 13,2 25,0 12,5 12,5
2,0 17,9* 1,8 5,0 2,5 2,5
5,0 121,1 15,0 30,0 15,0 15,0
5,0 –9,5 –13,2 30,0
–55,6 93,6
27574
MAGYAR KÖZLÖNY
Eredeti keret (Mrd Ft) Termék neve
Garanciaprogram összesen: Kockázati tõke Kockázati tõke összesen: Tartalék (árfolyam, egyéb)**: Összesen
•
2010. évi 194. szám
Módosított keret (Mrd Ft)
GOP
KMOP
Összesen (GOP-KMOP)
25,3 36,9 36,9 10,2 189,0
3,1* 4,0 4,0 7,3 29,0
28,2 40,9 40,9 17,5 217,2
GOP
KMOP
38,2 36,9 36,9 10,2 189,0
7,1* 4,0 4,0 0,0 29,0
Változás Összesen (GOP-KMOP) (GOP-KMOP)
45,0 40,9 40,9 10,2 217,2
16,8 0,0 0,0 –7,3 0,0
* A KMOP esetében a „Mikrohitelprogram összesen” és a „Garanciaprogram összesen” sorok a felsorolt termékek keretén túlmenõen a JEREMIE Program mûködtetéséhez szükséges költségtérítés keretét is tartalmazzák, amelynek teljes összege 0,9 Mrd Ft. ** A KMOP esetében a „Tartalék” sor együttesen tartalmazza a Mikrohitelprogram és a Garanciaprogram keretében az Akciótervben szereplõ, de termékhez eddig nem allokált forrásokat.
II. A ROP 2009-2010. évi akcióterveinek módosítása 1. A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztésére irányuló pályázati konstrukció (ASP) a ROP akcióterveibõl való törlésérõl a Kormány 2010. szeptember 1-jei ülésén döntött. Minden régióban a pályázati konstrukció keretösszege átcsoportosításra kerül az érintett prioritás tartalékkeretére. Régió/konstruukció kódszáma
Konstrukció megnevezése
DAOP-2009-4.3.2. Térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése DAOP 4. prioritás ÁFA-árfolyam tartalék kerete ÉAOP-2009-4.1.6. Térségi közigazgatási és közszolgáltatási rendszerek informatikai fejlesztése EAOP 4. prioritás ÁFA-árfolyam tartalék kerete ÉMOP-2009-4.3.2. A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése EMOP 4. prioritás ÁFA-árfolyam tartalék kerete KDOP-2009-5.3.1. Közszolgáltatások elérését segítõ informatikai rendszerek KDOP 5. prioritás ÁFA-árfolyam tartalék kerete KMOP-2009-4.7.1. Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése KMOP 4. prioritás ÁFA-árfolyam tartalék kerete DDOP-2009-3.1.4. E-közigazgatási rendszerek fejlesztése DDOP 3. prioritás ÁFA-árfolyam tartalék kerete
Eredeti konstrukció keretösszege (Mrd Ft)
Az átcsoportosítással módosított keretösszeg (Mrd Ft)
Változás (Mrd Ft)
1,5
0
–1,5
3,282 1,5
4,782 0
+1,5 –1,5
4,62 1,5
6,12 0
+1,5 –1,5
3,66 1,5
5,16 0
+1,5 –1,5
0,58 1,542
2,08 0
+1,5 –1,542
2,258 1,5
3,8 0
+1,542 –1,5
2,72
4,22
+1,5
MAGYAR KÖZLÖNY
•
27575
2010. évi 194. szám
2. A 2010. május–júniusi idõszak árvízi eseményei kapcsán, a helyreállítási és védelmi munkák elõsegítése érdekében szükségessé vált az ÉMOP-2010-3.1.2/E „Településrekonstrukció”, ÉMOP-2009-3.2.1/F „Vízvédelmi rendszerek rehabilitációja” c., valamint az ÉMOP-2010-5.1.1/C „Közutak rekonstrukciója” c. komponensek meghirdetése. A pályázatok keretében mindösszesen 10 Mrd Ft támogatással a településeken részben régóta indokolt, részben pedig a károk következtében elengedhetetlenné vált fejlesztések hajthatók végre. Eredeti keret 2009–2010 (Mrd Ft)
Módosított keret 2009–2010 (Mrd Ft)
Változás (Mrd Ft)
0,00 2,51
4,00 1,51
4,00 –1,00
5,59
2,59
–3,00
ÉMOP-2009-3.2.1/F Vízvédelmi rendszerek rehabilitációja*
0,00
3,00
3,00
ÉMOP-2010-5.1.1/C Közutak rekonstrukciója ÉMOP-5.1.1/A Közúti elérhetõség javítása ÉMOP-5.1.1/B Közlekedésfejlesztés az LHH-33 kistérségekben Összesen:
0,00 4,928 5,572
3,00 3,428 4,072
3,00 –1,50 –1,50
18,60
21,60
3,00
Pályázati konstrukció
ÉMOP-2010-3.1.2/E Településrekonstrukció ÉMOP-2009-3.1.2/B Kistérségek központi településeinek közlekedés fejlesztése ÉMOP 3. prioritás ÁFA-árfolyam tartalék
* Az ÉMOP 3. prioritás 2011–2013. évi 9,3 Mrd Ft keretösszege egyidejûleg csökken 3 Mrd Ft-tal, azaz 6,3 Mrd Ft-ra módosul.
III. A TÁMOP-TIOP 2007-2008. évi akcióterve módosítása
Pályázati konstrukció
TÁMOP-2.1.2. Munkaerõ-piaci kulcskompetenciák fejlesztése konvergencia keretösszege TÁMOP-2.1.2. Munkaerõ-piaci kulcskompetenciák fejlesztése KMR keretösszege TÁMOP 3.1.5A/09/KMR Pedagógusképzések TAMOP 3.1.5/B Pedagógusképzések – konvergencia régiók TÁMOP 3.3.4. A halmozottan hátrányos helyzetû fiatalok felsõfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjának megerõsítése, „Láthatatlan kollégiumi” programok támogatása felsõfokú intézményekben tanuló roma fiatalok számára
Konstrukció eredeti kerete 2007–2008 (Mrd Ft)
Konstrukció módosított kerete 2007–2008 (Mrd Ft)
Változás a 2007–2008-as AT tekintetében (Mrd Ft)
Konstrukció tervezett új kerete 2011–2013 (Mrd Ft)
A konstrukció áttervezése a 2011–13-as tervezési idõszakra, részben ugyanezen, részben más konstrukcióra A konstrukció áttervezése a 2011–13-as tervezési idõszakra, más konstrukcióra
9,817
0
–9,817
9
3,066
0
–3,066
0
Forrásemelés a 2011–13-as AT terhére, ugyanazon prioritáson belül A konstrukció áttervezése a 2011–13-as tervezési idõszakra A konstrukció törlése és forrásának áttétele a 2011–13-as tervezési idõszakra
6,876
6,959
+0,083
4,3
0
–4,3
1,184
0
–1,184
Változás lényege
A változás forrása
2011–13-as AT 4,3
27576
MAGYAR KÖZLÖNY
Pályázati konstrukció
TÁMOP 3.3.5. B Antidiszkriminációs jelzõrendszer kiépítése – Civil részvétel erõsítése az oktatási diszkrimináció elleni fellépés és a tanulók iskolai sikerességének támogatása érdekében
Változás lényege
A konstrukció törlése és forrásának áttétele a 2011–13-as tervezési idõszakra
Konstrukció eredeti kerete 2007–2008 (Mrd Ft)
Konstrukció módosított kerete 2007–2008 (Mrd Ft)
Változás a 2007–2008-as AT tekintetében (Mrd Ft)
0,170
0
-0,170
Konstrukció eredeti kerete 2009–2010. (Mrd Ft)
Konstrukció módosított kerete 2009–2010. (Mrd Ft)
•
2010. évi 194. szám
Konstrukció tervezett új kerete 2011–2013 (Mrd Ft)
A változás forrása
Változás a 2009–2010-es AT tekintetében (Mrd Ft)
Konstrukció tervezett új kerete 2011–2013. (Mrd Ft)
A változás forrása
IV. TÁMOP-TIOP 2009–2010. évi akcióterve módosítása
Pályázati konstrukció
Változás lényege
TÁMOP-1.1.1. Megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásáért
Kiemelt projekt második szakasz indításának áttervezése a 2011–13-as tervezési idõszakra
21,7
0
–21,7
21,7
A konstrukció áttervezése a 2011–13-as tervezési idõszakra
27
0
–27
60
TÁMOP-1.1.4. Munkaerõ-piaci program a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban TÁMOP 1.4.4. Helyi és határ menti foglalkoztatási együttmûködések és megállapodások támogatása TÁMOP 1.1.3. Út a munka világába
A konstrukció áttervezése a 2011–13-as tervezési idõszakra
5
0
–5
5
A konstrukció törlése és forrásának áttétele a 2011–13-as tervezési idõszakra
1
0
–1
2,5
0
–2,5
5
1,5
–3,5
12,3
0
–12,3
TÁMOP 2.1.1/B Lépj egyet elõre! Ápolási díjban részesülõk képzésének támogatása TÁMOP 2.1.1/A Lépj egyet elõre!
Kiemelt projekt második szakasz indításának áttervezése a 2011–13-as tervezési idõszakra. A konstrukció keretének csökkentése és a forrás egy részének áttétele a TÁMOP 2.1.1/A konstrukcióra Forrásemelés a TÁMOP 2.1.1/B megszûnésének terhére, valamint áttervezés a 2011–13-as tervezési idõszakra.
TÁMOP 1.1.2.: 2,1 Mrd Ft 2011–13-as AT: 30,9 Mrd Ft
0,4
19,8
TÁMOP 2.1.1/B terhére: 3,5 Mrd Ft; 2011–13-as AT terhére: 4,3 Mrd Ft
MAGYAR KÖZLÖNY
•
27577
2010. évi 194. szám
Pályázati konstrukció
TÁMOP 2.1.3. Munkahelyi képzések támogatása TÁMOP 2.2.1. A szakképzés és a felnõttképzés minõségének és tartalmának fejlesztése TÁMOP 2.2.4. Határon átnyúló együttmûködés a szakképzés és felnõttképzés területén TÁMOP 2.4.3/C Blended típusú képzési programok módszertani fejlesztése TÁMOP-3.1.1.-08/1 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció II. szakasz TÁMOP-3.1.2. Új tartalomfejlesztések a közoktatásban TÁMOP-3.1.4. Innovatív iskolák
TÁMOP-3.1.8. Átfogó minõségfejlesztés a közoktatásban TÁMOP-3.1.9. Diagnosztikus mérések fejlesztése TÁMOP-3.2.1. Közoktatási intézmények szerepbõvítése, újszerû intézményi együttmûködések kialakítása (tanulást segítõ támogató formák bevezetése) TÁMOP-3.2.2. Területi együttmûködések, társulások, hálózati tanulás "A" komponens TÁMOP-3.3.5. Továbbtanulási utak támogatása általános iskolától a diplomáig
Konstrukció eredeti kerete 2009–2010. (Mrd Ft)
Konstrukció módosított kerete 2009–2010. (Mrd Ft)
Változás a 2009–2010-es AT tekintetében (Mrd Ft)
Konstrukció tervezett új kerete 2011–2013. (Mrd Ft)
4,8
0
–4,8
7,8
4,6
0
–4,6
4,6
A konstrukció áttervezése a 2011–13-as tervezési idõszakra
0,9
0
–0,9
0,9
A konstrukció törlése és forrásának áttétele a 2011–13-as tervezési idõszakra
0,95
0
–0,95
A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13 AT idõszakra A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13. AT idõszakra A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13. AT idõszakra A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13. AT idõszakra A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13. AT idõszakra A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13. AT idõszakra
7,015
0
–7,015
9,02
6,383
0
–6,383
10,75
68,968
0
–68,968
48
3,66
0
–3,66
1
0,74
0
–0,74
0,74
1,47
0
–1,47
18,64
4,2
0
–4,2
4,2
5
0
–5
Tervezés alatt
Változás lényege
A konstrukció keretemelése és áttervezése a 2011–13-as tervezési idõszakra A konstrukció áttervezése a 2011–13-as tervezési idõszakra
A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13. AT idõszakra A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13. AT idõszakra
A változás forrása
TÁMOP 2.3.3. maradványáról
27578
MAGYAR KÖZLÖNY
Pályázati konstrukció
Változás lényege
TÁMOP-3.3.6 Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás A komponens
A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13. AT idõszakra TÁMOP-3.3.6. Képzésbe A konstrukció törlése a Ágyazott Foglalkoztatás B 2009–10. AT- bõl és a keret komponens áttervezése a 2011–13. AT idõszakra TÁMOP-3.4.1. Nemzetiségi A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret és migráns tanulók áttervezése a 2011–13. AT nevelésének és idõszakra oktatásának segítése – A komponens TÁMOP-3.4.2. A konstrukció törlése a Sajátos nevelési igényû 2009–10. AT- bõl és a keret tanulók integrációja áttervezése a 2011–13. AT idõszakra TÁMOP-3.4.3. A konstrukció törlése a Iskolai tehetséggondozás 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13. AT idõszakra TÁMOP-3.4.4. B Országos A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret Tehetségsegítõ Hálózat kialakítása - Magyar Génius áttervezése a 2011–13. AT idõszakra Integrált Tehetségsegítõ Program TÁMOP 3.2.11/10/1/KMR Forrásemelés a 2011–13-as Tanórán kívüli nevelési AT terhére, ugyanazon feladatok támogatása prioritáson belül
Konstrukció eredeti kerete 2009–2010. (Mrd Ft)
Konstrukció módosított kerete 2009–2010. (Mrd Ft)
Változás a 2009–2010-es AT tekintetében (Mrd Ft)
Konstrukció tervezett új kerete 2011–2013. (Mrd Ft)
0,36
0
–0,36
Tervezés alatt
2,48
0
–2,48
Tervezés alatt
1,22
0
–1,22
2,05
2,94
0
–2,94
2,94
1,24
0
–1,24
1,71
1,510
0
–1,510
1,98
0,6
1,63
+1,03
–
3,4
6,4
+3
–
TÁMOP 3.2.11/10/1/KONV Tanórán kívüli nevelési feladatok támogatása
Forrásemelés a 2011–13-as AT terhére, ugyanazon prioritáson belül
TÁMOP 4.1.1. Hallgatói és intézményi szolgáltatás-fejlesztés a felsõoktatásban – Konvergencia TÁMOP 4.1.2. A Tartalomfejlesztés, képzõk képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, mûszaki és informatikai (MTMI) képzésekre és azok fejlesztésére – KMR
Maradványforrás átcsoportosítása 2011–13-as tervezési idõszakra
3,321
3,017
–0,304
6,46
Forrásemelés a 2011–13-as AT terhére, ugyanazon prioritáson belül
0,9588
1,024
+0,0652
–
•
2010. évi 194. szám
A változás forrása
TÁMOP 3.2.3. és TÁMOP 3.2.4. maradvány: 104,1 Ft; 2011–13-as AT: 1,5259 Mrd Ft 2011–13 AT közoktatás árfolyamtartalékából
2011–13-as AT keret elõrehozása ugyanazon prioritáson belül
MAGYAR KÖZLÖNY
•
27579
2010. évi 194. szám
Konstrukció eredeti kerete 2009–2010. (Mrd Ft)
Konstrukció módosított kerete 2009–2010. (Mrd Ft)
Változás a 2009–2010-es AT tekintetében (Mrd Ft)
Konstrukció tervezett új kerete 2011–2013. (Mrd Ft)
A változás forrása
Pályázati konstrukció
Változás lényege
TÁMOP 4.1.2. A Tartalomfejlesztés, képzõk képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, mûszaki és informatikai (MTMI) képzésekre és azok fejlesztésére – Konvergencia TÁMOP 4.2.1. Kutatási és technológia transzfer szolgáltatások támogatása, a felsõoktatási intézmények kutatási feltételrendszerének javítása – Konvergencia TÁMOP 4.2.3 A tudományos eredmények elismerése és disszeminációja – KMR
Forrásemelés a 2011–13-as AT terhére, ugyanazon prioritáson belül
1,6734
1,74
+0,0666
7,54
2011–13-as AT keret elõrehozása ugyanazon prioritáson belül
Forrásemelés a 2011–13-as AT terhére, ugyanazon prioritáson belül
2,329
2,5
+0,171
–
2011–13-as AT keret elõrehozása ugyanazon prioritáson belül
Maradványforrás átcsoportosítása 2011–13-as tervezési idõszakra
0,325
0,303
0,022
–
2011–13-as AT keret elõrehozása ugyanazon prioritáson belül
TÁMOP 4.2.5. (kiemelt) Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és a felsõoktatásban TÁMOP 5.6.1. A) Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkozási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül TIOP 1.1.2. Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban
Maradványforrás átcsoportosítása 2011–13-as tervezési idõszakra
1,27
1,19
–0,08
–
Forrásemelés a 2011–13-as AT terhére, ugyanazon prioritáson belül
1
1,2
+0,2
1,54
A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13. AT idõszakra A konstrukció törlése a 2009–10. AT- bõl és a keret áttervezése a 2011–13. AT idõszakra
2,8
0
–2,8
0
1,695
0
–1,695
4,86
79
83,5
+4,5
44,05
TIOP 1.2.1. Multifunkcionális közösségi központok és területi közmûvelõdési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek a kialakítása TIOP 2.2.4. Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvõbeteg-szakellátásban
Forrásemelés a 2011–13-as AT terhére, ugyanazon prioritáson belül
2011–13-as AT keret elõrehozása ugyanazon prioritáson belül
A konstrukció 11/13-as kerete (eredetileg 48,55)
27580
MAGYAR KÖZLÖNY
Pályázati konstrukció
TÁMOP 3.1.7. Referencia intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése
Pályázati konstrukció
TÁMOP 3.3.1. II. szakasz
Konstrukció módosított célja (módosítás kivastagítással jelölve)
A pályázat elsõdleges célja, hogy a referencia értékû mûködési és pedagógiai gyakorlattal rendelkezõ közoktatási intézmények – intézményi fejlesztési tervük alapján – felkészüljenek nevelési-oktatási gyakorlatuk továbbadására, elterjesztésére, megismertetésére, illetve ezzel segítsék más közoktatási intézmények értékelvû szakmai fejlesztõ tevékenységét.
Eredeti indikátor
•
2010. évi 194. szám
Konstrukció módosított indokoltsága (módosítás kivastagítással jelölve)
A referencia-intézmények elsõdlegesen, rendszeresen, folyamatosan és differenciált kínálattal szolgáltatják a hálózati tanulási folyamathoz a mintákat. Közremûködnek az intézmények nagyobb közössége számára szervezett szakmai mûhelyek tartalmi kínálatának biztosításában és megvalósításában. A konstrukció támogatja azt a szakmapolitikai célt, hogy értékalapú, a hazai pedagógiai hagyományt a korkívánatokkal és a nemzetközi innováció értékeivel ötvözõ országos referencia-intézményi hálózat jöjjön létre. A kialakuló referencia-intézményi hálózat önfejlesztõ intézményi gyakorlata és korszerû nevelési alapokon nyugvó pedagógiai kultúrát közvetítõ értékei az egyenlõ hozzáférés elvének érvényesülésével azt az intézményi kört is hatókörébe vonhatja, mely eddig távol maradt az innovációtól. A referencia-intézmények pedagógiai kultúrája és eszközrendszere egészében példaszerû, koherenciával bír, azaz tanulmányozható és elemeiben honosítható. Módosított indikátor
Integrációs, regionális pontok száma Regionális szolgáltató pontok száma Hálózatba szervezett és Törlésre került minõségbiztosított tanodák minõségbiztosítását végzõ tanodai tanácsadók / szakértõk száma Aktualizált és kifejlesztett és Kidolgozott minõségbiztosított IPR – képzési módszertani továbbképzések száma programok száma Beóvodázási szakmai szolgáltatással Törlésre került elért óvodapedagógusok száma Nem volt a képzettséget szerzett személyek száma (Mértékegysége fõ, típusa eredmény, bázisértéke 0, célértéke 2012-re 700)
Egyéb
A 6. Támogatható tevékenységek köre cím pontban az 1. pillér alatt, a következõ feladat szerepel „Integráció és a kirekesztõdés Európában és Magyarországon 1985–2015. címû kutatás” ennek törlése szükséges.
Eredeti igényelhetõ támogatás
TIOP 1.3.4/10/1 200–500 M Ft Regionális tudástárak*
Módosított igényelhetõ támogatás
100–300 M Ft
Eredeti támogatható tevékenységek
Módosított támogatható tevékenységek
Eredeti indikátor
Módosított indikátor
törölve
Eredeti indítási dátum
2010. május A fejlesztési pólus és fejlesztési társközpont városokban lévõ felsõoktatási, szak-, megyei, illetve városi könyvtárak által létrehozott konzorciumok (konzorciumi megállapodás a felsõoktatási és megyei könyvtár részvétele nélkül nem köthetõ. A konzorciumvezetõi feladatokat a felsõoktatási vagy a megyei könyvtárnak kell ellátnia)
Módosított indítási dátum
2010. IV. negyedév
27581
*A TIOP 1.3.4/10/1 „Regionális tudástárak” konstrukció esetében az alábbiak módosultak: 1. Az igényelhetõ támogatás mértéke 100–300 millió Ft-ra csökkent. 2. A támogatható tevékenységek köre pontosításra került: új épület, épületrész építése „törlése; egységes olvasókártya” helyett „egységes olvasóazonosító; az együttmûködõ intézmények számára közös katalógus és adatbázis létrehozása” helyett „az új szolgáltatások érdekében az együttmûködõ intézmények katalógusainak és adatbázisainak összekapcsolása”. Új tevékenység**: az RFID (rádió frekvenciás azonosító) rendszer kialakításához szükséges infrastruktúra beszerzése és üzembe helyezése; a könyvtári dokumentumok azonosító címkével való ellátása, a címkék (tag-ek) tartalmi feltöltése, valamint az elektronikus könyvtári források távoli (otthoni, partnerkönyvtári) elérésének biztosítása. Az új szolgáltatások bevezetéséhez és mûködtetéséhez szükséges épület-átalakítás, korszerûsítés, fizikai és infokomunikációs akadálymentesítés. 3. Pontosításra kerültek továbbá az indikátorok (létrejött regionális tudástárak száma és a távhasználatok száma) és a pályázók köre (a fejlesztési pólus és fejlesztési társközpont városokban lévõ felsõoktatási, szak-, megyei illetve városi könyvtárak által létrehozott konzorciumok), valamint a pályázókra vonatkozó elõírások: Konzorciumi megállapodás a felsõoktatási és megyei könyvtár részvétele nélkül nem köthetõ; A konzorciumvezetõi feladatokat a felsõoktatási vagy a megyei könyvtárnak kell ellátnia). 4. Az indítási dátum racionalizálása történt meg (2010. IV. n. év).
2010. évi 194. szám
létrejött regionális tudástárak számának célértéke: 2012:02:00
Pályázók módosított köre
•
A fejlesztési pólus és fejlesztési társközpont városokban lévõ 2012:3 felsõoktatási, 2015:3 szak-, illetve 2015:04:00 megyei egységes egységes távhasználatok távhasználatok nagykönyvszáma: olvasókártya olvasószáma: tárak által 2012: azonosító 2012: létrehozott 4 000 000 4 512 000 az új az konzorciumok, 2015: együttmûködõ szolgáltatások 2015: valamint azok 4 500 000 érdekében az 6 500 000 intézmények fenntartói által számára közös együttmûködõ létrehozott intézmények katalógus és konzorciumok katalógusainak adatbázis és létrehozása adatbázisainak összekapcsolása Új tevékenység**.
új épület, épületrész építése
létrejött regionális tudástárak száma:
Pályázók eredeti köre
MAGYAR KÖZLÖNY
Pályázati konstrukció
27582
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 194. szám
A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Gál András Levente, a szerkesztésért felelõs: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva. A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhetõ el. A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: Bártfai-Mager Andrea ügyvezetõ igazgató.
