MAGDU LUCIAN ROMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

MAGDU LUCIAN ROMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Összeállított és szerkesztette: Olteanu Júlia igazgató

Battonya 2013.

1

Mottó:

„Az embernek először magában kell tudnia megállni, hogy képes legyen eredményesen együttműködni másokkal.” (R. W. Emerson)

„Limba este tezaurul cel mai preţios pe care îl moştenesc copiii de la părinţi, depozitul cel mai sacru lăsat de generaţiile trecute şi care merită să fie păstrată cu sfinţenie de generaţiile ce-l primesc. Ea este cartea de nobleaţă, testimoniul de naţionalitate al unui neam, semnul caracteristic prin care membrii aceleaşi familii se recunosc în marea diversitate a popoarelor din lume; lanţul tainic ce-l leagă împreună şi-i face a se numi fraţi; altarul împrejurul căruia toţi se adună cu inimi iubitoare şi cu simţirea de devotament unii către alţii.” (Vasile Alecsandri)

2

Bevezető Ez a Pedagógiai Program a Román Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda nevelő-oktató munkájának működését és hosszú távú tervezését segítő kötelező alapdokumentum, mely a hatályos jogszabályok, különösen az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban Ktv.), 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról, 5/2012.(XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 15/2013.(II.26.)A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről, 22/2013.(II. 22.) Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendelet módosításáról, 16/2013.(II. 28.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint a tankönyvellátás rendjéről. 363/2012 (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról alapján készült. -

A Pedagógiai Program az intézményben folyó nevelés- oktatás céljait, feladatait, eszköz- és eljárásrendszerét,

további

elemeit,

garanciális

szabályait

tartalmazza.

Általános

rendelkezéseinek végrehajtását az intézmény többi dokumentuma tartalmazza, melyek közül a legfontosabbak: -

a Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei,

-

a Házirend,

-

az éves munkaterv.

A felsorolt dokumentumok a Pedagógiai Programmal azonos szellemiségben és ahhoz illeszkedő tartalommal készülnek. Esetleges ütközések esetén a többi dokumentum érintett része semmis. A program összeállításánál figyelembe vettük az iskola közvetlen és közvetett partnereinek véleményét, igényeit. A tervezés és a tartalmi szabályozás során felszínre került a minőségfejlesztési szemlélet, aminek eredményeként egy nyitott, a fejlesztéseket, szabályozásokat, szervezeti-kultúra változásokat követni tudó dokumentumot készítettünk.

3

A felsorolt dokumentumok a Pedagógiai Programmal azonos szellemiségben és ahhoz illeszkedő tartalommal készülnek. Esetleges ütközések esetén a többi dokumentum érintett része semmis. A program összeállításánál figyelembe vettük az iskola közvetlen és közvetett partnereinek véleményét, igényét, melyet előzetes mérések összesítő adatai alapoznak meg. A tervezés és a tartalmi szabályozás során felszínre került a minőségfejlesztési szemlélet, aminek eredményeként egy nyitott, a fejlesztéseket, szabályozásokat, szervezeti kultúra változásokat követni tudó dokumentumot készítettünk.

1. Az iskola adatai Az intézmény neve:

MagduLucian Román Általános Iskola és Óvoda Şcoala Generală şi Grădiniţa Română Lucian Magdu

Az intézmény székhelye és telephelye Az intézmény székhelye: 5830 Battonya, Fő utca 121. Az intézmény telephelye: Román Óvoda: 5830 Battonya, Fő u. 121. Az intézmény OM azonosítója: 028304 Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 686604 Az intézmény szakágazati besorolása: 852010 alapfokú oktatás( alapfokú művészetoktatás kivételével) Az intézmény jogállása: önálló jogi személy A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény önálló bankszámlával rendelkezik és pénzforgalmát ezen kezeli. Az intézmény működési köre: Battonya város és vonzáskörzete (körzeti feladatok) román – magyar nyelven a gyermekek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig óvodai nevelésé a gyermek napközben ellátása, továbbá alapfokú oktatás 1-8 évfolyamon. Az intézményben működő tanulócsoportok száma 1-8 évfolyamon 8 tanulócsoport óvodai csoportok száma 2 Az intézmény alapítója: Battonya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 5830 Battonya, Fő utca 91. és jogelődje Az intézmény irányító és fenntartó szerve: Magyarországi Románok Országos Önkormányzat 5700 Gyula, Eminescu utca 1. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét a békésmegyei Kormányhivatal látja el. 4

Az oktatás nyelve: Kétnyelvű (román –magyar) nemzetiségi A jogszabályban meghatározott közfeladata  Az iskola feladata biztosítani az alapfokú nevelést-oktatást, a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíteni a tanulót a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre a közgyűlés által jóváhagyott pedagógiai programjának megfelelően.  Az iskola tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező választható tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatást, fejlesztést, tehetséggondozást illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Fokozott figyelmet fordít a veszélyeztetett gyermekkel való foglalkozásra.  Fogadja körzetéből azokat a tanulókat, akik a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdenek.  A szülők igénye alapján napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervez, mely alatt biztosítja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat (étkezés, ügyelet) és az iskolai felkészítést.  Iskolai könyvtárat működtet, melynek szolgáltatásait a tanulók és pedagógusok minden nap igénybe vehetik.  Biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét.  Megszervezi a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató oktatását.  Az intézményben dolgozók részére étkeztetést biztosít.  Pedagógiai programjának végrehajtása során együttműködik más nevelési-oktatási intézménnyel.  A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő integráltan, nevelhető tanulók ellátása a szakértői bizottság véleménye alapján (Kt. 121.§ 29.a)  A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő, integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása a szakértői bizottság véleménye alapján (Kt. 121.§29.b) Vállalkozási tevékenysége: a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat Feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság

5

A költségvetési szerv székhelyeként megjelölt Battonya, Fő utca 121. szám alatti 3092. Hrsz. alatt felvett ingatlan Battonya Város Önkormányzatának tulajdona. Az ingatlant Battonya Város Önkormányzatával kötött megállapodás alapján térítésmentesen használja a Román Országos Önkormányzat óvodai-iskolai célokra. A Román Országos Önkormányzat

az ingó vagyontárgyakat

a Battonya Város

Önkormányzatával kötött fenntartói jog átvételére vonatkozó Megállapodás alapján ingyenesen használja. A költségvetési szervezetőjének kinevezési, megbízási és választási rendje A költségvetési szerv vezetőjét a román Országos Önkormányzat Közgyűlése bízza meg határozott időre pályázat útján. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a Román Országos Önkormányzat elnöke gyakorolja. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény igazgatója, akadályoztatása esetén az általa megbízott személy. A foglalkoztatottakra vonatozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölése Az intézményben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXXIII. törvény, a munkaviszonyban álló alkalmazottakra a Munkatörvénykönyvéről szóló módosított 1992. évi XXII. törvényben foglaltak az irányadók.

2. Az iskola szellemisége

Iskolafilozófiánknak a kiindulópontja, a vezérlője a gyermek, hisz iskolánk szintjén minden ő érte történik. Aktív részese és alakítója a szülő, aki a nevelés, a gyermeki személyiség fejlődésének a folyamatában a legfontosabb szerepet játssza, s a legnagyobb felelősséget viseli. Az iskola a szülő partnere ebben a folyamatban, a tudásgyarapítással is a személyiségformálás lehetőségeit szolgálva és gazdagítva. Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha az "iskolahasználók" köre: a diákok, a szülők és a pedagógusok együttműködve, közös erkölcsi alapvetéssel, mindannyiunk megelégedésére élnek és dolgoznak együtt.

6

A legszebb, legfelemelőbb hivatás: az ember szolgálata. S ha az ember még fiatal, kiszolgáltatott gyermek, e hivatás még nagyobb felelősséget ró választójára. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis emberi sorsokat befolyásol, dönt el. Ennek lelkiismereti terheit hordozza a Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda tantestülete is. Mindezek tudatában alakítjuk, jobbítjuk iskolánk pedagógiai rendszerét, formáljuk iskolai kultúránkat. Nehéz időket éltünk meg és élünk meg ma is, hisz gyermek-és emberközpontú törekvéseinket az iskolán kívüli világ nem mindig fogadja megértéssel. Nehéz tudomásul venni a közös munkánk eredményességét és a pedagógusok létfeltételeit is veszélyeztető anyagi gondokat, s az ifjúság jövőjét fenyegető szakmai hibákat. Talán mindezeket ellensúlyozzák törekvéseink, hogy iskolánk belső világa - erkölcsi értékrendünknek megfelelően - gyermekközpontú legyen, hogy egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épüljön. A Battonyai Román Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: 

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,



a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,



a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,



diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,



minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,



az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:



tanuló és tanuló,



tanuló és nevelő,



szülő és nevelő,



nevelő és nevelő között.

2. Iskolákban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:

7

 

      

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett,  művelt,  kötelességtudó,  érdeklődő, nyitott,  kreatív, alkotó,  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,  képes a problémák érzékelésére és megoldására,  gyakorlatias,  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, 8

           

 

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

9

3. Küldetésnyilatkozat Iskolakoncepciónk vezérfonala a humánum, minden fázisában arra törekedtünk, hogy a gyermek optimális személyiségfejlődését szolgáló emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszert dolgozzunk ki, s folyamatosan jobbítsuk azt. Koncepciónk klasszikus emberi értékekre épül, de modern életközi normatívákat is közvetít. Megalkotója egy olyan elkötelezett, hivatásszerető, szakmailag jól felkészült tanári testület, amelynek hitvallása ez s töretlenül fáradozik a megvalósításán. A külső tényezők: társadalmi folyamatok, oktatáspolitikai változások, önkormányzati hozzáállás stb. csupán a keretet, a mozgásteret határozzák meg. Modern felfogású iskolavezetésünk gondoskodik a külső lehetőségek maximális kihasználásáról, biztosítja a belső erőforrások mozgósítását, optimális kiaknázását.

4. Rövid történeti áttekintés napjainkig A battonyai román nemzetiségű oktatás történeti alakulását követve a meglévő dokumentumok és kutatások alapján három nagyobb szakaszra bonthatjuk:

I.

Szerb-román vegyes iskola (1793-1874)

II.

Román egyházi iskola (1874-1940)

III.

Román Tannyelvű Általános Iskola a II. világháborútól napjainkig

Az első adatok azt bizonyítják, hogy román nyelvű oktatás már az 1793-as évben indult a szerb felekezeti iskolában, amikor a betelepült szerbek templomot, majd iskolát építettek, amelyhez szerény mértékben hozzájárultak az áttelepült románok is. A battonyai románoknak még ebben az időben nem volt sem templomuk sem iskolájuk, ezért a román nemzetiségű iskoláskorú gyermekek a szerb iskolába jártak, ahol román nyelvet is tanultak. A tanuló létszám alakulásáról hiányos adatok vannak, azonban egyes feljegyzések bizonyítják, hogy az iskolában a magyar mellett a szerb és a román nyelvet is tanították, így a végzős tanuló három nyelv birtokosa lett. Az 1800-as évek második felében, amikor szétvált a szerb és a román ortodox egyház, akkor a településen élő románok is saját templomot és iskolát építettek, így az 1874/75 –ös

10

tanévtől megkezdi működését az első önálló román egyházi iskola, első tanítója Vasile Şimonovici, a beiratkozott tanulók száma 98. Az első világháború után az iskola kisebb megszakításokkal működött, mert sajnos a román értelmiség nagy része Romániába ment, így a magyarországi román közösségek papok és tanítók nélkül maradtak. Battonyán is ezért az iskolai oktatás csak kisebb megszakításokkal folyt. A második világháború után a román nemzetiségi oktatás újra megkezdődött Tasi Erzsébet tanítónő vezetésével, 1947-től az iskola tanítója Mágori Kornélia magyarcsanádi származású tanítónő lesz, aki napjainkban is városunkban él nagy köztiszteletben, mint nyugdíjas pedagógus. A román iskola működése ebben az időszakban sem volt folyamatos az igazgatását tekintve, 1945-1957 között a 2 sz. magyar iskola keretén belül, 1957-1965 között önállóan, majd 1965től 1991-ig közös igazgatás alatt működött a szerb iskolával. 1991/92 –es tanévtől ismét önálló igazgatás alatt működik, az intézmény igazgatása alá tartozik a településen működő román nemzetiségű óvoda is. 1991/92-es tanévtől iskolánk ismét önálló intézményként működik, 28 tanulóval összevont osztályokkal. A tanuló létszám lassan fejlődésnek indul, tanulócsoportjaink száma is nő. A román nemzetiségi nyelvet tanítunk 1-8 évfolyamig kétnyelvű oktatási program szerint heti 5 órában. A nyelvoktatáson túl a nemzetiségi hagyományok ápolása kap kiemelt szerepet iskolánk életében. A nemzetiségi nyelv mellett idegen nyelvként az angol nyelvet tanítjuk. 2008-tól az idegen nyelv tanítása, már az első évfolyammal kezdjük, mivel tanítványaink az óvodában már játékos formában tanulják az angol nyelvet. Iskolánk egy számítógépparkkal rendelkezik és csatlakoztatva van az internet hálózathoz. A tanulói létszám fejlődésnek indult, ezáltal a tanulócsoportok száma is nőt. Fokozatosan tértünk át az összevont tanulócsoport szervezési formától az önálló osztály szervezéséhez. Román nemzetiségi nyelvet tanítunk 1-8. évfolyamig kétnyelvű oktatási program szerint, heti 5 és 6 órában. A nemzetiségi nyelvoktatáson túl a nemzetiségi hagyományok ápolása kap kiemelt szerepet iskolánk életében. Az általános iskola kezdő szakaszán a matematika tanulása alapozó jellegű. A képességfejlesztésnek kiemelt szerepe van. Nagyon fontos, hogy a gyermekek az 11

életkoruknak megfelelő számkörben biztos szám és műveletfogalomra épülő számolási készséggel rendelkezzenek. Iskolánkból kikerülő tanulók két kultúra képviselői, a román nyelv és hagyomány őrzői, továbbvivői, két szomszédos ország és nép kapcsolatainak pillérei. Az iskolánkból továbbtanuló tanulók román nyelvi ismereteiket a helyi Mikes Kelemen Gimnáziumban folytathatják fakultatív módon vagy a gyulai Román Gimnáziumban. A település román lakossága mindig erősen ragaszkodott iskolájához, mert fontos szerepet töltött a román nyelv és hagyományok, a nemzetiségi öntudat megőrzésében és ápolásában. Ez arra kötelezi jelenleg is az iskola vezetését és pedagógusait, hogy a nevelő-oktató munkában kiemelt figyelmet fordítsanak a település román lakossága történetének, hagyományainak ismertetésére, a tanuló ifjúság nemzeti tudatának formálására, az asszimiláció folyamatának megakadályoztatására. Intézményünk szervesen beépül a város életében és részese a település oktatási és kulturális tevékenységében. 2006 óta az óvoda „új” épületben működik. A régi iskola lett felújítva és átalakítva, így az óvodás gyerekeket modern, korszerű épületben tudjuk fogadni, továbbá biztosítani tudjuk mind a gyermekek, mind a dolgozók igényes elhelyezését és munkakörülményeit. 2008 februárjában megkezdődött az új iskola építése. 2008 augusztus végére elkészült az építkezés első üteme, a földszínt, ahol sikerült elhelyeznünk az iskola valamennyi osztályát (7 tanulócsoportot), ki tudtuk alakítani egy informatika szaktantermet. Az építési ütemterv folytatására továbbra is nagy erőfeszítéseket teszünk, hiszen az iskola tanulólétszám növekedése elengedhetetlenné teszi a tetőtér beépítését. Szükségünk van további tantermek, szaktantermekre, tornateremre és egyéb kiszolgálóhelyiségekre. Intézményünk 2011. július 1-jétől a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának fenntartásában működik.

Az intézmény személyi feltételei: óvoda 3 óvodapedagógus 1 pedagógiai asszisztens 3 részmunkaidős dajka

12

iskola 5 tanító 7 szaktanár Az

óvodában

a

személyi

feltételek

biztosítottak

az

eredményes

nevelőmunka

megvalósításához. Az alkalmazottak megfelelő képesítéssel rendelkeznek. Az iskolában a szakos ellátottság 100%-os, a kisebb óraszámú tantárgyak esetében mint, technika, földrajz, fizika, biológia, történelem szaktanárokkal nem rendelkezünk, ezért a óraadó szaktanárok segítenek be. A pedagógusok - egy kivételével - beszélik a román nyelvet, melyet feladatellátásuk közben alkalmaznak, az órák kétnyelvűségének biztosítása érdekében. Kis létszámú nevelőtestületről lévén szó, kialakult a korrektségen, egymás megbecsülésén alapuló munkakapcsolat. A munkához való viszony, a munkafegyelem jó. A nevelő-oktató munka egész napos ellátásához szükséges személyi erőforrás nem elegendő. A sokrétű feladat ellátásához, valamint a leterheltség megszüntetéséhez további pedagógus alkalmazására lenne szükség.

Tanulói összetétel A társadalmi, gazdasági változások következtében a településünkön működő kisüzemek, kisipari egységek működése megszűnt, vagy minimális alkalmazotti létszámmal üzemelnek. A környező városok munkaerő igénye is beszűkült, egyre kevesebb munkalehetőséget kínál a bejárni szándékozó dolgozóknak. Ez érezteti hatását tanulóink családi és szociális körülményeinek romlásában is. Sok család napi megélhetési gonddal küzd. A családok többsége szociális segélyből és gyermekek után járó családi pótlékokból él. E helyzettel szemben intézményünk a lehetőségekhez mérten toleráns és több a gyermekek számára vonzó órán kívüli tevékenységet szervez, amellyel hozzájárulunk a tanulók hasznos és kulturált idő eltöltéséhez. Utóbbi évek több romániai család települt városunkba és azok gyermekeiket többnyire iskolánkba irata be. Általánosságban megállapítható, hogy szociális háttértől függetlenül az iskola és a családok kapcsolata jó, ami mindenképpen tanulóink javát szolgálják, a szülők iskolánk iránti bizalmát erősíti. 13

5. KÉTNYELVŰSÉG NEMZERISÉGI OKTATÁSI PROGRAMUNK

Iskolánk nemzetiségi jellegéből adódóan, minden tanulónak – anyanyelvétől függetlenül – ismernie kell nemzetiségi létünk sajátosságait, a román nemzetiségi kultúra és civilizáció alapelemeit. Tudatosítanunk kell bennük a népek és nemzetiségek békés egymás mellett élésének, a toleranciának fontosságát. Tudniuk kell, hogy e hazában békésen élhetünk, ismerjük e állam nyelvét, annak törvényeit betartjuk, tiszteletben tartjuk polgártársainkat, de mindemellett elegendő ismeretanyag birtokában zavartalanul felvállaljuk nemzetiségi létünket. Minden tanulónak biztosítanunk kell az alapkészségek elsajátítását, amelyek továbbtanulásuk során a további ismeretek megszerzéséhez minden vonatkozásban, minden szinten elegendőek. Ezáltal is biztosítjuk gyermekeink számára a majdani társadalmi beilleszkedésüket. Szülői vagy tanulói igény esetén fel kell készítenünk román nyelvből legalább alapfokú állami nyelvvizsgára. A román nyelv és irodalom valamint a népismeret tanítása heti 6 tanítási órában történik, az első évfolyamtól a nyolcadikig. A kétnyelvűség biztosítása érdekében alsó tagozaton a következő tantárgyakat tanítjuk román nyelven: ének, rajz, testnevelés, technika. A felső tagozaton román nyelven tanítjuk az éneket, rajzot, történelmet, testnevelést. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy megfelelő nyelvi szintet sajátítsanak el a tanulók, amely biztosítja ilyen irányú továbbtanulásukat is. A tanórán kívüli foglalkozások is a nyelvgyakorlást, ismeretbővítést szolgálják. A nemzetiségi nyelvi órán és a tanórán kívüli nemzetiségű foglalkozásokon, valamint más szabadidős tevékenységek közösen azt a célt szolgálják, hogy a tanulók a román nyelvet készség szintjén alkalmazni tudják. A tanulók kétnyelvű bizonyítványt kapnak, ahogyan a jogszabályok is előírják.

14

NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI Általános érvényű előírások: _ Nkt. 2011. évi CXC. törvény 26.§ (1)-(5) Részletes szabályozás: _ a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet _ és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Battonyai Román Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

2. Iskolákban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb

15

pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a

tanulók

műveltségét

,

világszemléletét,

világképük

formálódását

és

eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,  szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,  segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,

16

 ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett  művelt,  kötelességtudó,  érdeklődő, nyitott,  kreatív, alkotó,  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,  képes a problémák érzékelésére és megoldására,  gyakorlatias,  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),  van elképzelése a jövőjét illetően,  becsüli a tudást,  öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,  ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,  képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,  tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,  képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: 

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, 17



a természet, a környezet értékeit,



más népek értékeit, hagyományait,



az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,



a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,



ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,



ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,



ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,



viselkedése udvarias,



beszéde kulturált,



társaival együttműködik,



szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,



képes szeretetet adni és kapni,



szereti hazáját,



megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,



szellemileg és testileg egészséges, edzett



egészségesen él,



szeret sportolni, mozogni,



megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

18

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. - Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. - Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása

(tisztálkodás,

öltözködés,

étkezés,

környezet

rendben

tartása).

Az

egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. - Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. - A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. - A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. - A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 19

- A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink

megvalósítását

segítik az

iskola pedagógusai által alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek

20

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A pedagógusok feladatai A pedagógus a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Ennek érdekében megismeri a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket; folyamatos önképzéssel tájékozódik az új szakmai törekvésekről. A lemaradó tanulók fejlődése érdekében felzárkóztató foglalkozásokat szervez, és figyelmet fordít a tehetséggondozásra is. Gondoskodik arról, hogy minden tanuló - ha különböző ütemben is - megszerezze a NAT és a kerettanterv követelményeiben meghatározott alapkészségeket,a képességeinek megfelelő ismereteket. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő és motiváló hatású legyen. Az értékelés a Pedagógiai Program elvei alapján történik. 21

A tanulók személyiségfejlesztése érdekében törekszik a gyerekek minél alaposabb megismerésére. A pedagógus feladatai közé tartozik, hogy fokozatosan szoktassa tanítványait az iskolai élet szabályainak betartására, amelyeket a házirend tartalmaz. Biztosítania kell diákjai számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek. Feladata a tanulás megszerettetése; a gyerekek spontán érdeklődésének megőrzése, fejlesztése. Mind a tanítási órákon, mind a tanórán kívüli foglalkozáson különös gondot kell fordítania a tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének kialakítására és fejlesztésére. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi magatartásformák szabályait. Mindenkor tiszteletben tartja a gyermek emberi méltóságát és a másik ember tiszteletét megkívánja a tanulóktól is. Figyelemmel kíséri a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek életkörülményeit, és ha szükségét látja, hatósági intézkedést is kezdeményez (segélyezés, étkezési és tanszerellátás, gyámügyi intézkedés). Szorosan együttműködik az iskola gyermekvédelmi felelősével. Ellátja az adminisztrációs munkát. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet és fogadóórát tart. A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házi rendjéről, értékelési rendszeréről. A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő adatok kezelésében a köznevelési törvényben előírtak szerint jár el.

22

A pedagógus, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában; az értekezleteken, a közös iskolai rendezvényeken. Feladata az iskolai munkatervben ráosztott feladatok végrehajtása, az ügyeletesi teendők ellátása. A délutánt szervező pedagógus feladata, hogy nevelőmunkáját foglalkozási tervben rögzített módon tudatosan tervezze meg, és nagy gondot fordítson a tanulók változatos foglalkoztatására. Feladata, hogy biztosítsa a tanulók másnapi felkészülésének körülményeit, megteremtse az önálló tanulás feltételeit, és szükség szerint segítséget nyújtson. Személyes felügyelete mellett a kötetlen szabadidőben biztosítja a gyerekek számára a szabad levegőn való mozgást, kikapcsolódást. A pedagógusok jogait és kötelességeit a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 62-63. §-ai tartalmazzák, de kötelezőek rá nézve is a Köznevelési Törvény végrehajtási rendelete, az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat az osztályfőnöknek kell összehangolnia. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Ennek kereteit adhatják az osztályfőnöki órák, melyek feladatai a tanulók segítése önismeretük fejlődésében, életpályájukra való felkészülésben, szociális érzékenységük fejlesztése.

23

A tanulók közvetlen megismerésére és az osztályközösség formálására kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok. Az osztályközösség fejlesztésére irányuló osztályfőnöki munka kiterjed az osztályközösség megismerésére, életének megszervezésére, a szabályrendszer kialakítására és betartatására, a hagyományok ápolására, a közösségtudat erősítésére. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. A szülőkkel való kapcsolattartás legfontosabb színtere a szülői értekezlet és a fogadóóra, de hatékony módja a gyerekekkel, szülőkkel, tanárokkal együtt szervezett közös program is. Mindkét fél közös érdeke, hogy ezek a találkozások eredményesek legyenek, s hogy a felmerülő problémákat közösen oldják meg. Az osztályfőnök segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját. A DÖK a tanulók legfontosabb érdekképviseleti szervezete, a legjobb színtere annak, hogy minden gyerek gyakorolhassa jogait és kötelességeit. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola keretein belül végzi, a gyermekek így tanulják meg a közösséghez tartozás és alkalmazkodás formáit, lehetőséget ad a közösségi élet kialakítására, és elsajátíthatják a demokrácia alapszabályait. Az osztályfőnök nevelőmunkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki:  közvetlen nevelőmunka,  szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása,  ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása. A fentiekből adódóan feladata kiterjed a tanulók megismerésére, a tanulók érdekeinek, szükségleteinek képviseletére; az osztályközösség fejlesztésére; az osztályfőnöki órák megtartására, segítségnyújtásra; a tanulók érdekeinek, szükségleteinek képviseletére, az információcsere biztosítására, az ellentétes érdekek egyeztetésére, kezelésére; a szülőkkel

24

való

folyamatos kapcsolattartásra,

az egyenrangúságon alapuló

partneri kapcsolat

kialakítására. Ezek a feladatkörök a következő területeken határozzák meg az osztályfőnök tevékenységét:  A gyermek személyiségének fejlesztésére, értékközvetítésre irányuló nevelőmunka;  Az osztályközösség fejlesztését szolgáló feladatok;  A kapcsolattartás különböző formáiban végzett teendők. Az osztályfőnök ügyviteli feladatait 20/2012. EMMI rendelet 112. - a tartalmazza.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok

25

fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8. A tanulók nemzetiségi nevelése. Feladat: A nemzetiségi öntudat ébresztése, fejlesztése. Az anyanyelv szeretete. A hagyományok ápolása. A kisebbségi közösség tisztelete. 9. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 26

10. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig.

27

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

28

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat

a

módszereket

és

szervezeti

formákat,

amelyek

a

tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységek 1-4 évfolyamig órarendbe illesztve történnek. A nem órarendkeretben folyó differenciált képességfejlesztés az 1-4. Osztályokban a napközi tanulmányi ideje alatt végezzük. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. .Kiemelt képességű tanulóink szakkörökön kapnak lehetőséget tehetségük kibontakozására.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakor: évnyitó, október 6-án, október 23-án, március 15-én, valamint Mikuláskor, karácsonykor, gyermeknapkor, farsangkor, hagyományos román bálon, 8. Osztályosok ballagásakor és évzáron. 2 évente szervezi meg iskolánk a Lucián Magdu országos szavalóversenyt.

29

A hagyományőrző tevékenységekhez sorolhatjuk az országos Perinita néptánc fesztivált, valamint a Román Kulturális Alapítvány szervezésében a romániai anyanyelvi táborban való részvételt. Román hét szervezése minden tanév tavaszán, amely több rendezvényt foglal magába.

b.)

Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

c.)

Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik.

d.)

Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított

étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni.

e.)

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását,

a

tehetséges

tanulók

gondozását,

valamint

a

gyengék

felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában román nyelv, magyar nyelv és matematika

tantárgyakból.

További

tehetséggondozó

és

felzárkóztató

foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 30

f.)

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

g.)

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi

alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

h.)

Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

i.)

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

j.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a

különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

31

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a

l.)

nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő

m. )

költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet

mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. n.) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjólét szolgálattal;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezés:  a felzárkóztató órák;  a napközi otthon;  a tanulószoba;  a felzárkóztató foglalkozások;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  a családlátogatások;  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; 32

 a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,  a tehetséggondozó foglalkozások;  a iskolai sportkör;  a szakkörök;  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);  a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás segítése. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c.)

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését

veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására,

megszüntetésére. A

gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, 33

megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e.)

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a - gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - a felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - a napközis és a tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetőségek, - az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), - a szülőkkel való együttműködés, - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 34

6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

a napközi otthon;

-

a tanulószoba;

-

az egyéni foglalkozások;

-

a felzárkóztató foglalkozások;

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a továbbtanulás irányítása, segítése.

7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

a felzárkóztató órák;

-

a napközi otthon;

-

a tanulószoba;

-

a diákétkeztetés;

-

a felzárkóztató foglalkozások;

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

-

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;

-

a családlátogatások;

-

a továbbtanulás irányítása, segítése;

-

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;

-

a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;

-

az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;

-

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben

részesüljenek.

35

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSANEVELÉSE Törvényi szabályozók:  A 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről  A többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  A többször módosított 14/119. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és pedagógiai szakszolgálatokról  2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  32/2012. EMMI Rendelet A sajátos nevelési igény gyűjtőfogalom. Meghatározás: Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló: 

aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista vagy halmozottan fogyatékos,



aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar). A sajátos nevelési igényű gyermek számára hatalmas húzóerőt jelenthet, ha egy csoportba járhat egészséges társaival.

Az ép gyermek az együttnevelés során egész életre kiható, meghatározó humán értékek és szociális képességek fejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodik. Minél kisebb korban találkozik az egészséges gyermek a sérült gyermekkel, annál könnyebben és természetesebben alkalmazkodik társához és a vegyes tanulócsoportban adódó helyzetekhez. Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, észrevétlenül fejlődik bennük a segítőkészség. Az integráció során a sajátos nevelési igényű gyermekeknek lehetőségük van kortársaikkal együtt játszani, fejlődni, teljes életet élni. Az iskolánkban oktatott sajátos nevelési igényű tanulók állapotuknak, személyes adottságuknak megfelelő, különleges gondozásban, habilitációs, rehabilitációs ellátásban részesülnek.

36

Alapelvek - Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban történik. - Iskolánkban elfogadó pedagógiai és tanulói környezet kialakítására törekszünk. - Az együttnevelés során érvényesítjük a habilitációs, rehabilitációs szemléletet; sérülésspecifikus taneszközöket, módszereket, eljárásokat, fejlesztő eszközöket alkalmazunk. - Az SNI tanulók oktatását a 32/2012. EMMI Rendelet irányelvei alapján végezzük. Célok - A sajátos nevelési igényű tanulóknál pedagógiai programunk általános célkitűzéseinek megvalósítására is törekszünk. - Az együttnevelés vállalásával a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai beilleszkedését, egyéni haladását segítjük, megkönnyítve ezzel a felnőtt társadalomba való majdani beilleszkedésüket. - A gyermekeket, tanulókat sajátos nevelési igényeik figyelembe vételével, a számukra szükséges területeken fejlesztjük. - Szem előtt tartjuk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl, a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek közös céljai és feladatai Az

illetékes

szakértői

bizottság

által

megállapított

fogyatékosságból,

részképességgyengeségből fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása. A meglévőép funkciók bevonása a hiányok pótlása, kompenzációja érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. Az esetlegesen szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, alkalmazásának begyakorlása. Az egyéni fejlődést, társadalmi beilleszkedést segítőtulajdonságok fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározzák: 

a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság megállapításai,



a tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota,



a tanuló képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévőismeretei, 37



a tanuló szocio-kulturális környezete, együttműködés a szülőkkel, szakmai szolgáltatással, családsegítővel.

Feladatok: A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében-oktatásában résztvevő pedagógus: - a tantárgyi tartalmak- egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző– módosulásait, tantervi követelményeit figyelembe veszi, - egyéni fejlesztési terv alapján (éves) egyéni haladási ütemet biztosít, differenciált módszereket, technikákat, fejlesztő eszközöket alkalmaz, - egy-egy nevelési, tanulási helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez, - együttműködik a gyermeket, tanulót nevelő-oktató többi pedagógussal, szakemberrel. A gyógypedagógus: - segíti a komplex pedagógiai diagnózis értelmezését, - a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság javaslatai alapján elkészíti az egyéni fejlesztési tervet, illetve közreműködik összeállításában, - habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztést végez, - javaslatot, szakmai tanácsokat ad speciális módszerekre, eszközökre, környezetre, - tevékenységét folyamatosan dokumentálja. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY TÍPUSAI SZERINTI ISKOLAI FEJLESZTÉS Enyhe értelmi fogyatékos gyermek (tanulásban akadályozott) Enyhe értelmi fogyatékosságot a TKVSZRB csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő orvosi adatlap, az orvosi szakvélemény, valamint a pedagógiai és pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés egybehangzóan igazolja. Ennek hiányában a tanuló a lakóhelye szerinti, vagy választott iskolában kezdi meg, vagy folytatja tankötelezettségének teljesítését. A szakértői bizottság szakvéleményét a tanuló folyamatos figyelemmel kísérését követően alakítja ki. Enyhe értelmi fogyatékosságot megállapító szakértői vélemény birtokában a tanuló oktatása, nevelése a javaslatban foglaltak figyelembe vételével integráltan történik intézményünkben. A tanulók az enyhe értelmi fogyatékos tanulók tanterve szerint, az abban meghatározott követelményszint figyelembe vételével értékelhetők. 38

- Egyéni habilitációs, rehabilitációs óráikat a szakértői javaslat alapján, az általuk javasolt speciális fejlesztési területek és időkeret figyelembe vételével biztosítjuk. - Egyéni habilitációjukat/ rehabilitációjukat egyéni fejlesztési terv elkészítése után tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár végzi. - A gyógypedagógus az egyéni és csoportos fejlesztéseket minden alkalommal „Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció- egyéni fejlődési lap”-on dokumentálja. A beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, mely tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Az iskolai oktatás, logopédiai ellátás a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Az első évfolyam anyagának két tanévre történő elosztása indokolt lehet. Alapelvek, célok, feladatok: Az együttnevelés a beszédfejlődést szolgálja. Meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. - a fejlesztés legyen tudatos, tervszerű, valósuljon meg a folyamatkövetés, - jelentsen segítséget a szülők támogató együttműködése, - motiválás a beszédhiba leküzdésére, - felkészítés az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, - az informatikai eszközök segítőszerepe kiemelkedő, különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdőtanulók esetében. A pedagógiai rehabilitáció: logopédiai egyéni és csoportos terápia. Egészségügyi rehabilitáció formái: gyermek neurológiai vizsgálat és ellátás, pszichológiai vizsgálat és ellátás, gyógytorna, úszás. A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók

39

Részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), hiperkinetikus- és figyelemzavar, a pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége áll sok esetben a súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási problémák hátterében. Általános jellegzetességek: - általában érzékenyebbek az időjárási változásokra, - fáradékonyabbak az átlagnál - nehezen tűrik a zajokat - nehezen viselik el a várakozás feszültségét, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. Alapelvek, célok, feladatok: Fejlesztésük

gyógypedagógiai tanár

és/vagy

pszichológus

közreműködését

igényli,

rehabilitációs célú órakeretben, egyéni terápiás terv alapján. Indokolt esetben menetesítés - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Kiemelt feladatok: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - a kudarctűrő-képesség növelése, - az önállóságra nevelés. A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a helyi tantervben rögzítettektől, de indokolt lehet az első évfolyam két tanév időtartamra történő elosztása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A helyi tantervben leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek, azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció: Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi 40

terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a tanuló gyermek neurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálata, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia az intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, gyenge a verbális emlékezet, probléma van a vizuális és akusztikus érzékelés területén. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nagy nehézségeket okoz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, s mindezek következtében gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző lehet a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Gyakran sok helyesírási hibával írnak. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. Másodlagos tünetként a fentiek miatt minden tantárgyban gyengébb lehet a teljesítményük jó értelmi képességeik ellenére, s az elszenvedett kudarcaik miatt magatartási problémák is jelentkezhetnek, ha nem megfelelően elfogadó a környezetük. A fejlesztés legfőbb céljai: - alakítsuk ki a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelőértő olvasás-írás készséget, - fejlesszük a kifejezőkészségét, - segítsük az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, a későbbi kudarcok elkerülése érdekében. 41

Fejlesztési feladatok: - vizuális és akusztikus érzékelés fejlesztése, - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri, síkbeli és időbeli relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció fejlesztése, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén-gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - hallás és olvasás utáni szövegértés fejlesztése, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élőidegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

Diszkalkulia A diszkalkuliás tanulóknál gyakran hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság érzékelése, számok megfelelő lejegyzése, sorba rendezések. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv fogalmainak használatában (helyi érték…), a matematikai relációk kifejezésében. Fejlesztési feladatok: - az észlelés-érzékelés, a vizuális és akusztikus figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - a téri, síkbeli, idői tájékozódás fejlesztése, relációk gyakorlása, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás (sorrendiség) erősítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése,

42

- a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök folyamatos használata, képi megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Hiperkinetikus- és figyelemzavarok Már az első életévekben, az óvodás korban tapasztalható tünet együttes, melyet a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, a társakkal való gyakori konfrontálódás jellemez. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és mozgáskoordinációs képességek fejlődésének késése. Másodlagos tünet az aszociális viselkedés és csökkent önértékelés. Fejlesztési feladatok: - Figyelemkoncentráció fejlesztése, - Időkeret és hely biztosítása a fokozott mozgásigény kielégítésére, - Feszültség levezetése, helyes mederbe terelése, - Pozitív önértékelés kialakítása. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja a gyermek. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Érzékelhető még nagyfokú hevesség, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. Fejlesztési feladatok: - A tanuló optimális helyének megválasztása az osztályteremben, hogy a pedagógus jelzéseit megfelelően érzékelhesse. - Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének figyelembe vételével. - A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, rejtett szorongásának…) megismerése siker vagy kudarc esetén. 43

- A fentiek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. - Együttműködés a családdal és más szakemberekkel (pl. pszichológus). - A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélményhez juttatással. Dokumentáció A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában tarthatók egyéni fejlesztési terv alapján a megfelelő gyógypedagógiai szakember vezetésével. A dokumentálás egyéni fejlődési lapon történik.

TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK 1. Előkészítők 2. Tanulmányi versenyek (hagyományok felhasználásával) 3. Művészeti csoportok A tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatását iskolánk művészeti, sportszakkörei, ill. a művészeti iskolák csoportjainak működtetése biztosítja a következő területeken: - zenei képzés - képző- és iparművészet - táncművészet - dráma és bábművészet Zenei képzés: A zeneileg tehetséges gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy különböző hangszerekhez hozzájussanak, azokon tanuljanak, gyakoroljanak. A tehetséges diákok tudásukat iskolai ünnepélyeken, házi-, területi, egyéb versenyeken mutathatják be. Képző- és iparművészet: az érdeklődő és tehetséges gyerekek különbözőművészeti technikákkal ismerkedhetnek meg, bontakoztathatják ki tehetségüket. Elkészített alkotásaikat időszakos kiállításokon mutathatják be. A legszebb munkákkal az iskolát díszítjük. Ezen kívül lehetőséget biztosítunk számukra pályázatokon való részvételhez. Tánc-, dráma- és bábművészet: hasonlóan az előbbiekhez, az e téren tehetséges tanulóknak alkalma van tehetsége továbbfejlesztésére, ennek nagyközönség előtti bemutatására, pl.:

44

iskolai, községi és egyéb rendezvények. Ehhez a szükséges tárgyi feltételeket megteremtjük: pl.: táncruhák, díszletek, stb. A tehetség kibontakoztatása tudományos területen: Szakkörök Érdeklődési kör alapján választható délutáni programok. Elmélyítik, kiegészítik a tanórák anyagát. Ugyanakkor a tanórai munkától sokszor eltérő módszereket alkalmazva, akár több tantárgy integrálásával érhetik el céljukat: sokrétű ismereteket adva a kutatásra, alkotásra és önálló ismeretszerzésre sarkallva résztvevőiket. Tanulmányi versenyek A kiemelkedően tehetséges és érdeklődő diákoknak ad ismereteket, kutatási alkalmat és képességeik kibontakoztatását, megmérettetési lehetőséget. a) Házi versenyek Célja egyrészt a tehetségkutatás, tömeges versenyélmény biztosítás. Hagyományszerűen működik az egyes műveltségi területeken: román, angol nyelvi, kommunikációs, egészséges életmód, természettudományos (kémia, fizika, földrajz), matematika. Legtöbbször csapatverseny formájában rendezzük meg, gyakran évfolyamok összefogásával, diákszervezők bevonásával. b) Városi és kistérségi versenyek A városi könyvtár keretében megszervezésre kerül versmondó, olvasó, kulturális, művészeti és tudományos vetélkedők. Részben ezek egyéni és csapatversenyek. c) Felmenő rendszerű versenyek A legmagasabb szintű megmérettetési forma. A legkiválóbb tanulóknak lehetőség helyi, megyei, országos szinten. Feltételezi az elmélyült, rendszeres, irányított és szervezett formában történő felkészülést, felkészítést. (Hagyományosan részt veszünk: a Zrínyi Ilona versenyen.)

45

Felvételi előkészítők A felvételi tárgyakat érintő (magyar, matematika, és igény szerinti aktuális felvételi tantárgyak) előkészítő, tehetséggondozó alkalom, 7-8. évfolyamokban, illetve szakköri formában már korábban is. Differenciálás a tanórán Megvalósulási formái: Nehezebb, törzsanyagon túlmenő feladatok adása mind a tanórai önálló és csoportos munka során, mind az otthoni felkészülésnél. Kiselőadások, kutatáson alapuló tanulói beszámolók, otthoni kísérlet, logikai jellegű feladatok. Román nyelv és irodalom Rendszeresen szervezett nemzetiségi versenyeken vesznek részt tanulóink Mesemondó verseny- Békéscsaba, Pusztaottlaka, Helyesírási verseny – Méhkerék Magdu Lucian Szavalóverseny – Battonya népismereti verseny – Körösszakál OÁTV román nyelv és irodalom, valamint népismeret – Gyula

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

46

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az szülői munkaközösséggel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a

szülők

kérdéseinek,

véleményének,

javaslatainak

összegyűjtése

és

továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, 47

szabadidő

helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás,

továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről,

illetve a különféle

iskolai

vagy osztály

szintű

programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

- rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés

kémia

- mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás 48

- égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések

fizika

- forrázás testnevelés

- magasból esés - húzódás, ficam, törés

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítség nyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő)segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások lehetőség szerint: - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak helyi szakemberek bevonásával; - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

Az iskolába való bekerülés előkészítése Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttműködés kialakítása az óvodával Az óvoda előzetes feladatai: -

nyílt napok szervezése szülők és pedagógusok számára,

-

egyéni kapcsolattartás a szülői házzal és a gyermekjóléti szolgálattal,

-

védőnői szolgálattal való kapcsolattartás.

-

kapcsolattartás gyerekházzal, közös programok, rendezvények,

A rendszeres óvodába járással kialakul egy bizalmi légkör az alábbiak között: -

család-óvoda,

-

család-védőnők-gyermekjóléti szolgálat, - gyermek-óvónő. 49

Valamint megtanulja az alapvető mentálhigiénés szabályokat (étkezési, tisztálkodási), kialakul a gyermekben a rendszerezés képessége. Célunk: -

Az óvoda betekintést nyerjen az iskola életébe.

-

A leendő első osztályosok megismerkedjenek az iskolai környezettel, az elsős tanítókkal.

-

A szülők képet kapjanak az intézményben folyó oktatás módszertani kultúrájáról, tárgyi- és személyi feltételeiről.

-

A tanító képet kapjon az iskolába készülő gyermekről.

Szeptemberben minden kisgyermek és szülő bizalommal és várakozással lépi át az iskola küszöbét. Az iskolának az a feladata, hogy megőrizze ezt a bizalmat. A sikerért együtt kell munkálkodnia az óvónőknek, a szülőknek és a tanítóknak. Feladataink: -

az 1. osztályosok verssel köszöntik a tanévnyitót,

-

novemberben a volt nagycsoportos óvónők meghívása óralátogatásra az 1. osztályba,

-

decemberben Mikulás napi műsor és ajándékkészítés a nagycsoportosoknak,

-

óvodások meghívása az iskolai fenyőünnepre,

-

februárban a leendő elsős tanítók nyílt napot tartanak a leendő elsősök szüleinek,

-

májusban a nagycsoportos óvodások meghívása tanítási órára az 1. osztályba,

-

a beiratkozást megelőzően óvodai szülői értekezleteken bemutatjuk iskolánkat,

Novembertől májusig „Iskolába hívogató” foglalkozásokat tartunk, melyre meghívjuk a település óvodájából a nagycsoportos gyerekeket és szüleiket. Lehetőséget adunk, hogy megismerhessék iskolánkat, az itt folyó nevelő-oktató munkát és a leendő elsős tanítókat.

50

B.)

HELYI TANTERV

1. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

1.1.

Célok és feladatok

Oktatási célok 

Tehetséggondozás



Kulcskompetenciák elsajátítása



Felzárkóztatás



Önálló, hatékony ismeretszerzés

Nevelési célok 

Kulturált viselkedés



Egészséges életmód



Szociális kompetenciák elsajátítása



Környezettudatos életmód



Jogszerű érdekérvényesítés



Pozitív erkölcsi normák szerinti gondolkodás és viselkedés



Állampolgári kompetenciák megismerése.

Tanórai foglalkozáson megvalósítandó feladatok Az 1 - 2. évfolyam 

a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése



a tanulók átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységéből a tanulás tevékenységközpontú vagy saját élményű rendszerébe



esélyteremtés a sikeres iskolai pályafutáshoz, az egységes műveltségbeli alapok megszervezéséhez, személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel

A 3 - 4. évfolyam 51



a saját környezet, a természet, a társas kapcsolatok, majd a nagyobb közösségek iránti fogékonyság megalapozás



elemi ismeretek közvetítése a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában, továbbá alapvető készségek és képességek fejlesztése



a tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire ügyelve, fokozatosan növelni a terhelést és a teljesítményelvárásokat, a differenciálás módszerének alkalmazásával

Az 5 -6. évfolyam 

az alsó és felső tagozat közötti átmenet megkönnyítése



az előző évek munkájának folytatása, a képességek, készségek, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek fejlesztésével, az eredményesebb munkára való esély megteremtésére



a tudástartalmak megalapozásának folytatása



a tapasztalaton és a felfedezésre épülő képi gondolkodás fejlesztése az ismeretszerzés folyamatában

A 7-8. évfolyam 

az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás képességének fejlesztése, hangsúlyozása



a tanulók felkészítése a továbbtanulásra, érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően



önművelésre, önálló munkára és gondolkodásra való szoktatás



az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikák és tanulás szervezés módok alkalmazása és fejlesztése



az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a barátságban, a társas kapcsolatokban

Tanórán kívüli foglalkozáson megvalósítandó feladatok Napi szintű, folyamatos feladatok 

a jogok és kötelességek törvényes gyakoroltatása



a társadalomhoz való beilleszkedésre való felkészítés 52



önismeret, önértékelés képességének elsajátíttatása



tolerancia kialakítások

Alkalmankénti feladatok 

Nemzeti ünnepek megmertetése és megtartása



Hagyományőrzés



Versenyekre, szereplésekre inspirálás

1.2.

1.3.

Eszközök 

Óraterv



Tankönyvek



Egyéb taneszközök



Tanítási-tanulási módszerek



Tanórán kívüli programok



DÖK működtetése



Példamutatás

Értékelés

1. Magasabb évfolyamba lépés feltételeinek meghatározása. 2. Órai munka folyamatos értékelése. 3. Otthoni munkák értékelése. 4. Ismeretek, készségek értékelése, osztályozása. 5. Magatartás és szorgalom értékelése. 6. Közösségi munka, közösségi viselkedés értékelése A pedagógiai feladatok a helyi tantervekben megfogalmazott tartalmakon keresztül valósulnak meg, az előző fejezetekben fellelhető szervezeti keretek között, változatos pedagógiai módszerekkel. Ebben a fejezetben foglaltak csak vázlatosak, mert a helyi tantervekben, illetve más részekben részletesen kidolgozva szerepelnek ezek a témák Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

53

ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene „A” változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom „A”változat

5-8. évfolyam

Biológia-egészségtan „A” változat

5-8. évfolyam

Fizika „B” változat

5-8. évfolyam

Kémia „B” változat

5-8. évfolyam

Ének-zene „A” változat

Iskolánk alsó tagozaton: - az Apáczai kiadó által kidolgozott kerettanterveket használja rendszerben minden tantárgy esetén. - Felső tagozatban a Matematika, Földrajz, Fizika, Kémia, Biológia, Történelem, Természetismeret, Informatika, Ének, Testnevelés tantárgyaknál a Mozaik kiadó által kidolgozott kerettanterveket használja 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben. - Magyar nyelv és irodalomnál a Nemzedékek Tudása kiadó által kidolgozott kerettanterveket használja 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben - Rajz,Technika az Apáczai kiadó által kidolgozott kerettanterveket használja 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben - Angol: az Oxford kiadó által kidolgozott kerettanterveket használja 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben A román nyelv és irodalom anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi oktatáshoz kidolgozott, népismeret vonatkozásában a minisztérium által jóváhagyott román nemzetiségi nevelés kerettantervét választotta a helyi tanterve kialakításhoz. Ez alapján alakította ki tantárgyi struktúráját. Iskolánk a választott kerettanterv tanórai foglakozásaira meghatározott tartalmat nem kívánja tovább bővíteni, helyi tantervét ennek megfelelően alakítja ki. Román nyelv, irodalom és népismeret tantárgyat 2013/2014-es tanévtől 1. és 5. osztálytól felmenő rendszerben, heti 6 órában tanítjuk.

54

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 2013/2014. 1.évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

7

6

5

5

Román nyelv

2

1

1

1

Román népismeret

1

1

1

1

Tantárgy A Magyar nyelv és irodalom

Angol

2 4

4

4

1

1

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport+ tánc

3+2

3+2

3

3

Szabadon tervezhető órák

2

2

3

3

angol

1

1

1

román

+1

+1

+1

+2

C Tanórai rendelkezésre álló időkeret

25

24

22

28

D Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret

2

2

2

2

24

24

24

25

1

1

B

Matematika

4

Erkölcstan

1

Környezetismeret

Informatika

(osztálybontás, tanóra)román F

Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)

G Az osztályok számára engedélyezhető

52

52

időkeret H Nkt.27§(5) bek. értelmében kötelezően

1

biztosított időkeret tehetséggondozásra, és felzárkóztatásra

55

1

5.évf.

Tantárgy A

6.évf.

7.évf.

8.évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Román nyelv és irodalom

2

0

0

0

Román népismeret

1

1

1

1

Angol

3

2

3

3

Matematika

4

4

4

4

Történelem, társ-i és állampolgári ismeretek

2

1.5

1.5

1.5

Erkölcstan

1

Természetismeret

2

Biológia-egészségtan

1

1

Fizika

1

1

Kémia

1

1

Földrajz

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órák

2

3

3

3

Dráma és tánc

1

-

-

-

román

1

3

3

3

C

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

28

28

31

31

D

Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret

2

2

2

2

51

51

56

56

1

1

1

1

B

(osztálybontás, tanóra) román F

Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)

G

Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

H

Nkt.27§(5) tehetséggond. és felzárkóztatás

A tánc és a dráma a magyar órákba integrálva. 56

2014/15 1.évf.

Tantárgy

A Magyar nyelv és irodalom

2.évf.

3.évf.

4.évf.

7

7

6

6

Román nyelv

2

2

1

1

Román népismeret

1

1

1

1

Angol

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

3+2

3+2

3+2

3

2

2

3

3

angol

1

1

1

román

+1

+1

+1

+1

C Tanórai rendelkezésre álló időkeret

25

24

22

28

D Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret

2

2

2

2

F Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)

24

24

24

25

G Az osztályok számára engedélyezhető

52

Testnevelés és sport+ tánc B Szabadon tervezhető órák

Informatika

(osztálybontás, tanóra) román

52

52

55

időkeret H Nkt.27§(5) bek. értelmében kötelezően

1

biztosított időkeret tehetséggondozásra, és felzárkóztatásra

57

1

1

1

Felső tagozat (5-8.évf.) 2014/2015. 5.évf.

Tantárgy A

6.évf.

7.évf.

8.évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Román nyelv és irodalom

2

0

0

0

Román népismeret

1

1

1

1

Angol

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Történelem, társ-i és állampolgári ismeretek

2

2

1.5

1.5

Erkölcstan

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

1

1

Fizika

1

1

Kémia

1

1

Földrajz

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órák

2

3

3

3

Dráma és tánc

1

román

1

3

2

2

C

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

28

28

31

31

D

Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret

2

2

2

2

51

51

56

56

1

1

1

1

B

(osztálybontás, tanóra) román F

Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)

G

Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

H

Nkt.27§(5) tehetséggond. és felzárkóztatás

A tánc és a dráma a magyar órákba integrálva.

58

2015/16 1.évf.

Tantárgy

A Magyar nyelv és irodalom

2.évf.

3.évf.

4.évf.

7

7

6

6

Román nyelv

2

2

2

1

Román népismeret

1

1

1

1

Angol

2

Matematika

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

3+2

3+2

3+2

3+2

2

2

3

3

angol

1

1

1

román

+1

+1

+1

C Tanórai rendelkezésre álló időkeret

25

24

22

D Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret (osztálybontás, tanóra) román

2

2

2

F Tervezhető további időkeret (egyéb

24

24

24

Testnevelés és sport+ tánc B Szabadon tervezhető órák

4

+2

Informatika

2

foglalkozás) G Az osztályok számára engedélyezhető

52

52

52

55

időkeret H Nkt.27§(5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra, és felzárkóztatásra

1

59

1

1

1

Felső tagozat (5-8.évf.) 2015/2016. Tantárgy A

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Román nyelv és irodalom

2

0

0

0

Román népismeret

1

1

1

1

Angol

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Történelem, társ-i és állampolgári ismeretek

2

2

2

1.5

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

2

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órák

2

3

3

3

Dráma és tánc

1

román

1

3

3

3

C

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

28

28

31

31

D

Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret (osztálybontás, tanóra) román

2

2

2

2

26+6/ 32

30+6/ 36

29+6/ 35

51

51

56

56

1

1

1

1

B

27+6/ 33

E F G H

Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt.27§(5) tehetséggond. és felzárkóztatás

A tánc és a dráma a magyar órákba integrálva.

60

2016/2017. 1.évf.

Tantárgy

A Magyar nyelv és irodalom

2.évf.

3.évf.

4.évf.

7

7

6

6

Román nyelv

2

2

2

2

Román népismeret

1

1

1

1

Angol

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

3+2

3+2

3+2

3+2

2

2

3

3

angol

1

1

1

román

+1

+1

+1

+2

C Tanórai rendelkezésre álló időkeret

25

24

22

28

D Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret

2

2

2

2

24

24

24

25

52

55

Testnevelés és sport+ tánc B Szabadon tervezhető órák

Informatika

(osztálybontás, tanóra) román F Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) G Az osztályok számára engedélyezhető

52

52

időkeret H Nkt.27§(5) bek. értelmében kötelezően

1

biztosított időkeret tehetséggondozásra, és felzárkóztatásra

61

1

1

1

Felső tagozat (5-8.évf.) 2016/2017. Tantárgy A

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Román nyelv és irodalom

2

0

0

0

Román népismeret

1

1

1

1

Angol

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Történelem, társ-i és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

2

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órák

2

3

3

3

Dráma és tánc

1

román

1

3

3

3

C

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

28

28

31

31

D

Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret (osztálybontás, tanóra) román

2

2

2

2

26+6/ 32

30+6/ 36

29+6/ 35

51

51

56

56

1

1

1

1

B

27+6/ 33

E F G H

Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt.27§(5) tehetséggond. és felzárkóztatás

A tánc és a dráma a magyar órákba integrálva.

62

A kompetencia alapú oktatás irányelvei iskolánkban

A tudás szerepének növekedéséből adódóan az ezredforduló új kihívásai új válaszokat várnak a tanulás, az oktatás és képzés szinte minden területén. Az egész életen át tartó tanulás európai koncepciójának a középpontjában – a tudás és tanulás fogalmát tágan értelmezve – az egyén kompetenciafejlesztése áll. Az egész életen át tartó tanulás fókuszában a tanulásnak, a tanulási folyamat személyre szabásának, a tanulni akaró egyén szükségleteinek és képességeinek kell állnia. Mindenkit érdekeltté kell tenni a tanulásban és képessé kell tenni a tanulásra. Nem folytatható az a gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása. A Nemzeti alaptanterv 2003-as módosítása írásba foglalta azokat a legfontosabb kulcskompetenciákat, amelyek fejlesztése mellett nem mehet el a NAT-on belül egyetlen műveltségterületi fejlesztés sem. Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciái: -

az anyanyelven folytatott kommunikáció

-

idegen nyelvű kommunikáció

-

matematikai és természettudományos – műszaki kompetenciák

-

digitális kompetenciák

-

a tanulás megtanulása

-

személyközi- és állampolgári kompetenciák

-

vállalkozói kompetencia

-

kulturális kifejezőkészség Az iskolában folyó kompetencia alapú nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

A tanulási folyamatban a pedagógus irányító, segítő és támogató szerepet tölt be. Olyan tanulási programokat alkalmaz, amelyek során az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten, élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazhatják.

63

A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják védeni érvekkel és meg tudják vitatni. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, a személyre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlat széleskörű meghonosítására van szükség. Az alábbi kompetencia alapú programcsomagokat vezettük be és terjesztjük ki: - szövegértés-szövegalkotás és matematika teljes lefedettséggel - szociális kompetencia fejlesztése moduláris oktatás keretében - életpálya építési kompetencia A szövegértési – szövegalkotási kompetenciaterület A szövegértési-szövegalkotási kompetencia meghatározása: Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az anyanyelven folytatott kommunikáció annak képessége, hogy gondolatokat, érzéseket, tényeket tudunk szóban és írásban kifejezni és értelmezni; valamint, hogy nyelvileg helyes módon kapcsolódunk be a társadalmi és kulturális tevékenységek teljes körébe. A szövegértési – szövegalkotási kompetencia a képességfejlesztés szolgálatában: Szövegértés -

önállóan, ill. másokkal együttműködve a kommunikáció eszközeinek és üzeneteinek megértése, feldolgozása

-

a szövegek elemzése, kritikai feldolgozása

-

a szöveg másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódjából adódó jelentések felismerése

64

-

önálló véleményalkotás

Szövegalkotás -

probléma felvetése/megértése, megoldási javaslatok

-

a logikus gondolkodás képessége

-

a lényeg kiválasztásának képessége

-

az ismeretek aktivizálásának képessége

-

motiváltság a nyelvi közlésre

A kompetencia alapú oktatás megvalósításához alkalmazott pedagógiai módszerek: Differenciált tanulásszervezés -

a különbségek az eltérő, differenciált tanulási feltételek biztosítását teszik szükségessé az eredményesség érdekében

-

a differenciálás vonatkozhat a szövegelemző technikára vagy a szöveg nyelvi megformáltságára, nehézségére illetve a pedagógus segítségnyújtásának mértékére

-

a differenciálásnak a tanulók egyéni képességeihez, fejleszthetőségükhöz kell igazodnia

-

célja: a tanulók közötti különbségek csökkentése a tanulók felzárkóztatásával

Kooperatív tanulásszervezés -

a kooperatív tanulás az együttműködésen alapuló, együttműködést feltételező tanulás

-

különböző képességű tanulók együtt dolgoznak a feladat sikeres elvégzése érdekében

-

a csoport minden tagjának hozzá kell járulnia a közösség sikeréhez

-

tanulás közben kreatív, alkotó tevékenységet folytatnak

-

hosszabb távon a kooperatív munka nagyobb motivációhoz vezet

-

A kompetencia alapú oktatás értékelésének alapelvei: az értékelés célja, hogy növelje a tanulók önismeretét és önbizalmát, erősítse önbecsülését

-

az értékelésnek az adott kompetenciára kell irányulnia

-

sajátos értékelési formája az azonnali visszacsatolás a teljesítményről

-

nagy szerepe van a csoportos értékelésnek a csoport közös teljesítménye alapján A matematikai-logikai kompetenciaterület

A matematikai kompetencia meghatározása A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a 65

matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás és arányképzés alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében, a fejben és papíron végzett számítások során. A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetencia felöleli – eltérő fokban – a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét, valamint az ilyen jellegű megjelenítést (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok, táblázatok). -

A matematikai kompetencia a képességfejlesztés szolgálatában számlálás, számolás, számítás

-

mennyiségi következtetés, becslés, mérés, valószínűségi szemlélet

-

szöveges feladatok, problémaérzékenység, problémamegoldás

-

rendszerezés, kombinatív gondolkodás

-

induktív, deduktív következtetés

A kompetencia alapú oktatás megvalósításához alkalmazott pedagógiai módszerek, eljárások: - gyakorlat- és alkalmazásorientált kooperatív munkaformák -

kooperatív tanulási technikák

-

tevékenységre épülő módszertan

-

szemléltetés és interaktivitás, felfedeztetés

-

tudatos memorizáltatás

-

irányított és szabad játék

-

differenciálás közös, páros és egyéni tevékenykedtetéssel

-

egyéni képességfejlesztés (felzárkóztatás, tehetséggondozás)

-

az esélyegyenlőségre törekvés

-

tájékozódás a tanulók egyéni adottságairól

-

a tanulók egyéni megfigyelése, megismerése

-

verbális segítség, ösztönzés, társak bevonása a segítségnyújtásba

-

a képességeknek megfelelő feladat, részfeladat választása

-

tanulásirányító feladatlapok alkalmazása

-

sikerélmény biztosítása

66

A sajátos nevelési igényű tanulók kompetencia alapú fejlesztése: -

Alapelvek: a pedagógusszerep támogató jellege

-

a képesség- és személyiségfejlesztés harmóniája

-

differenciálás a sérülés fajtájának és súlyosságának megfelelően

-

gyakorlatközpontúság fokozott hangsúllyal

-

egyensúlyteremtés: a tanulási folyamat a sajátos nevelési igény kielégítésével zajlik

-

motiváló tanulási környezet

-

tevékenységközpontú fejlesztés sok érzékszerv bevonásával

-

tantárgyi integráció

-

mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme egyéni fejlesztési terv

-

A tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek: játékok, játékos tevékenységek (drámajáték, interjú)

-

kooperatív oktatási módszerek

-

magyarázat

-

előadás

-

elbeszélés

-

szemléltetés

-

megbeszélés

-

vita

-

tanulói kiselőadás

-

versenyek Értékelés:

-

reális önértékelésre, önellenőrzésre motiváljon

-

az egész személyiség fejlődésére koncentráljon

-

fejlődési állapotot mutasson

-

magatartást módosító erő legyen

-

differenciált minősítés legyen

-

a jutalmazás domináljon

-

vegyen figyelembe egyéni szempontokat

-

számonkérésnél az időtényező megnövelése

67

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az

anyanyelvi

kommunikáció

az

anyanyelv

elsajátításának

eredménye,

amely

természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi

hagyományoknak,

valamint

a

nyelvek

kulturális

vonatkozásainak

és

változatosságának az ismerete is. Matematikai kompetencia A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. Természettudományos kompetencia A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). Digitális kompetencia A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az 68

elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A hatékony, önálló tanulás A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel

kell

rendelkeznie

a

szükséges

kompetenciákról,

tudástartalmakról,

képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A szükséges

ismeretek egyrészt

az egyén személyes,

szakmai és/vagy üzleti

tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. 69

Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. A Nemzeti alaptanterv az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokat határozza meg: -

Énkép, önismeret

-

Hon- és népismeret, különösen a témahét keretében

-

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

-

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

-

Gazdasági nevelés

-

Környezettudatosságra nevelés, különösen a 3 hetet meghaladó projekt keretében

-

A tanulás tanítása

-

Testi és lelki egészség

-

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A fejlesztés kiemelt területei

Közös értékeink: A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének

alapozásával,

az

egészséges

életmódban

a

tudatosság

szerepének

bemutatásával; az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A szocializáció folyamatainak elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével; az állampolgári ismertek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. Az alapműveltség továbbépítése: a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése 70

érvényesül.

A

tanulók

megszerzett

tudásukat

valóságos

feladatok,

problémák

megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció-írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés - és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A „tanulás tanulása”, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. A tanulói stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kooperatívinteraktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, új információs

és

kommunikációs

technikákat

alkalmazó

anyaggyűjtés,

modellezés,

szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez és erősíti meg önbizalmukat. A tanulási folyamatban értik meg a tanulók a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: -

kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;

-

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

-

a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének

megismerése,

az ahhoz illeszkedő

alkalmazása;

71

pedagógiai

módszerek

-

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;

-

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

-

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek,

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Az egészségnevelés és környezeti nevelés szüntelen permanens folyamat. Az iskoláskor előtt elkezdődik és életünk végéig tart. Az emberek szemléletét, értékrendjét, viselkedését befolyásolja a családi, lakóhelyi, munkahelyi környezet, a barátok, a társak gondolkodása.

Alapelveink 

A tananyagot nem elhitetjük, hanem tapasztalatszerzés útján a valóságot mutatjuk be.



A szakmai ismereteken kívül hangsúlyozzuk az erkölcsi kérdéseket, az egészséges és környezettudatos életmódot.



A természeti és társadalmi vonatkozású tantárgyak, foglalkozások összehangolásával átfogó, holisztikus szemléletet formálunk.



Konkrét helyzeteket vizsgálunk és értelmezünk.



A problémákat komplexitásukban elemezzük.



A gyermeken keresztül hatással szeretnénk lenni az iskolán kívüli közösségek szemléletére is.



Az új értékek elfogadásával és megszilárdításával a hagyományok bővítését is szolgáljuk.

2. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség intézkedéseink alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül 

a szegregációmentességet, 72



az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését,



a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést.

Ugyanakkor helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre és a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk 

a nevelő-oktató munkára,



a gyerekek egyéni fejlesztésére,



az értékelés gyakorlatára,



a tanulói előmenetel nyomon követésére,



a fegyelmezés és a büntetés alkalmazására,



a tananyag kiválasztására, alkalmazására és fejlesztésére,



a továbbtanulásra,



a humánerőforrás-fejlesztésére és a pedagógusok szakmai továbbképzésére, valamint



a partnerség-építésre és kapcsolattartásra a szülőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Feladatunk, hogy a tantestület minden tagja ismerje az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, hogy biztosítani tudja a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. Az esélyegyenlőség sérülését jelezze a felettesének. A hatékonyság érdekében iskolánk folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel rendelkező intézményekkel. A szülők, illetve a gondviselők részére lehetőséget biztosítunk az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Évente lehetővé tesszük, hogy a működésére és a pedagógiai munkára vonatkozó iránymutatásokba, stratégiai dokumentumokba is beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségekés célkitűzések.

73

Az esélyegyenlőség megvalósításának koordinálásáért, végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért az intézmény vezetője felelős. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv,

munkafüzet,

térkép

stb.)

használnak

a

tananyag

feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 1. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

2. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 3. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.

74

4. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Az iskolai beszámoltatás formái, rendje, korlátai A tanulók munkájának legfőbb ellenőrzési területei: -

a helyi tantervben előírt követelmények teljesítése, tantárgyi teljesítmények

-

jellemfejlődés, értékválasztás

-

magatartás, viselkedési normák

-

osztály- és iskolai közösségben végzett munka

-

kétnyelvűség a szabadidőben

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, román nyelv, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: 

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;



az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.



Egy tanítási napon csak egy témazáró iratható, indokolt esetben kettő. A naplóban a témazáró jegyeket pirossal jelöljük.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy 75

esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: 

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,



a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) Az anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nyelvoktatás esetén az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szint elérése (C1) a köznevelésben alapfeladat. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább a B1 vagy B2 szint elérését tűzik ki célul. A 9–12. évfolyamra az európai középszint (B2) vagy a mesterfokú nyelvhasználói szint (C1) elérése a cél.

Nemzetiségi nyelv Hagyományos és bővített nyelvoktató forma Anyanyelvű és kétnyelvű forma

6. évfolyam

8. évfolyam

A1

A2

A2

B1

Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a nemzetiség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

76

Beszédértés A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a nemzetiségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.

Olvasásértés Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A nemzetiségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni.

Írás Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a nemzetiségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására. Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó) 77

Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket, a nemzetiségpolitikai aktuális témákat is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű és nemzetiségi autentikus beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.

Beszédértés Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Követni tudja az autentikus nemzetiségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét. Beszédkészség Folyékonyan és természetesen tud beszélgetést folytatni nemzetiségi és anyanemzetből származó beszélőkkel mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet, be tud számolni aktuális nemzetiségpolitikai eseményekről. Olvasásértés Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. Írás Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Vissza tudja adni írásban is egy-egy a nemzetiség nyelvén írt irodalmi alkotás lényegét. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. Fordítási feladatok megoldásokra képes mindennapi és aktuális témákban.

78

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: (2010. szeptember 1-től) 

A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.



Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.



Második évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk.



A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:





KIVÁLÓAN TELJESÍTETT



JÓL TELJESÍTETT



MEGFELELŐEN TELJESÍTETT



FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

A második évfolyamon év végén, valamint az harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén

a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal

minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A második-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

79

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmé

Érdemjegy

ny 0-33 %: 34-50 %:

elégtelen (1) elégséges (2)

51-75 %:

közepes (3)

76-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a helyi tantervben meghatározott tantárgyak kerülnek értékelésre osztályzat formájában. Az új tanulásszervezési eljárások során (projekt, témahét) az értékelés formái: szóbeli értékelés, díjazás, kiállítás. Rendje: folyamatos a teljes programot kíséri. Elemei: diák önmagát, diák a diákot a csoportban, pedagógus a diákot. Korlátai:nem csak a végső teljesítményt értékeljük, hanem az egyéni fejlődés mértékéről is szól. Súlya: a projektben való tanulói részvétel pozitívan befolyásolja a tantestület által kialakított tanév végi értékelést.

80

Egyéb, az értékeléssel, minősítéssel kapcsolatos sajátos szabályok Sajátos nevelési igényű, tanulási nehézséggel küzdő tanulók: Feladatunk a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, a hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása. A tervezéseknél figyelembe vesszük azt, hogy minden tanulónk egyenlő részvételét biztosítani tudjuk, különösen a témahét és a projekt megvalósítása során. Tanulásban akadályozott -

az integráltan oktatott, tanulásban akadályozott gyermek mérése, értékelése a speciális, enyhe fokban értelmi fogyatékosokra vonatkozó követelményekhez igazított

-

a fejlődés folyamata érdemjeggyel nem jellemezhető, csak szöveges formában történik,

-

a gyermek képességeihez mért eredményeinek pozitív irányú ösztönzéseként

-

a tanuló egyéni fejlesztés mellett, egyéni haladási ütemben dolgozik Pszichés fejlődészavarai – beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézség

-

egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesítést, a Szakvélemény javaslata alapján egyéb könnyítéseket kaphat

-

a tanuló ellenőrzése, értékelése során fontos az egyénre szabottság, a tanuló adottságához igazodás Mentesítés az értékelés és minősítés alól

A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a Szakértő Bizottság, vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató határozatban mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A tantárgy ismeretanyagát időben és tartalomban, egyéni fejlesztési terv alapján sajátítja el. A tanuló a tanítási órán részt vesz és a többi tanulóval együtt képességeihez mérten, differenciáltan dolgozik. Értékelésük során különösen fontos a rendszeresség, konkrétság, az egyéni adottságok figyelembe vétele, a méltányosság, a helyes önértékelés kialakítása, az egészséges munkakedv fenntartása. Cél a tanuló

81

felzárkóztatása

a

tantárgyi

minimum

követelmény

eléréséhez,

a

tanuló

legoptimálisabb fejlődésének biztosítása. Az érintett tanulók esetében további ajánlásokat kell figyelembe venni: -

hosszabb felkészülési idő biztosítása, időtényező növelése számonkéréskor

-

írásbeli beszámoltatás helyett szóbeli vagy szóbeli beszámoltatás helyett írásbeli számonkérés előtérbe helyezése

-

írásbeli feladatnál értelmezési segítség nyújtása

-

az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használata

Teljes tantárgyi minősítés alóli mentesítése esetén az értékelés a következők szerint történik: -

alsó tagozaton szöveges formában

-

felső tagozaton százalékos formában

-

rendszeresen az osztálynaplóban és tájékoztató füzetben

-

félévkor az osztálynapló, tájékoztatófüzet értékelőrésze kihúzásra kerül, év végén az osztálynapló, bizonyítvány, törzskönyv értékelőrésze kihúzásra kerül, a megjegyzés rovatba bekerül a mentesített tantárgy neve (záradék)

-

félévkor

és év végén a tanuló

összegző szöveges értékelést

kap a

követelményszinthez viszonyított teljesítményéről, formanyomtatványon Részleges tantárgyi minősítés alóli mentesítés esetén az értékelés a következők szerint történik: -

alsó tagozaton szöveges formában

-

felső tagozaton százalékos formában a minősítés alól mentesített tantárgyrészben nyújtott teljesítményről, és osztályzatot kap a tantárgy többi részére

-

rendszeresen az osztálynaplóban és tájékoztató füzetben

-

félévkor és év végén a tanuló osztályzatot kap a minősíthető tantárgyrészre; év végén a bizonyítvány, törzskönyv megjegyzés rovatába bekerül az értékelés alól mentesített tantárgyrész neve (záradék)

-

félévkor és év végén a tanuló összegző szöveges értékelést kap az értékelés alól mentesített tantárgyrész, követelményszinthez viszonyított teljesítményéről, formanyomtatványon

Az SNI-s tanulók fejlődését 3 havonta, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat félévente mérik, annak eredményéről írásbeli tájékoztatást, szöveges értékelést állítanak össze. Az eredmények függvényében határozzák meg az egyéni fejlesztési feladatokat. 82

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-

tisztelettudó;

-

társaival,

nevelőivel,

a

felnőttekkel

szemben

udvariasan,

előzékenyen,

segítőkészen viselkedik; -

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-

nincs írásbeli intője vagy megrovása. 83

c) Változó (3) az a tanuló, aki. -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-

feladatait nem minden esetben teljesíti;

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-

igazolatlanul mulasztott;

-

osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; 84

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-

munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-

taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

85

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

napközis nevelői dicséret,

-

osztályfőnöki dicséret,

-

igazgatói dicséret,

-

nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat, a jeles tanulók oklevelet kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Hagyományos jutalmazási formáink: -

Külföldi (Romániai) táborozás Feltételek: megfelelő, fegyelmezett magatartás és törekvés a román nyelv minél magasabb szintű elsajátítására

86

-

„MagduLucian” plakett Feltétel: I-VIII. évfolyamig iskolánkban elért év végi kitűnő tanulmányi eredmény és példás magatartás. Odaítélés osztályzatok alapján a tantestület által.

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g) Projekt végtermékeinek előállítása, témahét produktumának prezentálása, kooperatív formában végzett kiemelkedő munka jutalmazása osztályfőnöki, szaktanári dicséret. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni Az iskola büntetésének formái Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

vagy a házirend előírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés;

-

napközis nevelői figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki intés;

-

osztályfőnöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés;

-

igazgatói megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

-

tantestületi intés; 87

-

tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámokat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

Mindennapos testnevelés megszervezése (NAT által meghatározott feladat szervezési elve) A mindennapos testnevelés bevezetése a törvényi előírásnak megfelelően felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 2012-2013-as tanévtől. Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három ill. négy órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: a diáksportkörben sportoló tanulók számára az iskolai sportkörben heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel a tanulók számára a délutáni időszakban biztosított heti 2-2 óra tömegsport foglalkozáson történő részvétellel

88

a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával. Felsőbb évfolyamosok tanév végéig, az újonnan beiratkozók beiratkozáskor nyilatkoznak, hogy milyen formában kívánják teljesíteni a két délutáni testnevelési órát. A szakosztályok által kiállított igazolás és a sportorvosi bemutatásáig, illetve a gyógytestnevelés órák beindulásáig mindenkinek részt kell venni a délutáni foglalkozásokon. Hiányzását a délelőtti tanítási órákhoz hasonlóan igazolni köteles.

Hittan (NAT által meghatározott feladat szervezési elve) Iskolánk a tanulók számára Iskolai beiratkozás alkalmával a szülő nyilatkozik, hogy gyermeke számára hit vagy erkölcstant választ. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit és vallásoktatást szervezhetnek. Az egyház kérése alapján az iskola helyiséget biztosít a hitórák megtartásához.

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

89

3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az iskolai szülői munkaközösség véleményét. 3. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 90

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A pedagógiai program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél;

91

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programját az iskola szülői szervezete a 2013. március 25-i ülésén megtárgyalta és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

A Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programját az iskola diákönkormányzata megtárgyalta a 2013. március 25-i ülésén és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

A Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013. év március hó 27. napján tartott ülésén elfogadta.

A Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Battonya, 2013. 03. 27.

Olteanu Júlia igazgató

92

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

I. BEVEZETŐ A román óvoda 1958-tól… Évszázadok óta élnek román nemzetiségű lakosok településünkön, akik igazi közösséget alkotnak.

A társadalomban és a gazdaságban végbement változások új körülményeket

alakítottak ki családok életében. Egyre több nő, házi asszony kapcsolódott be termelőmunkába, így szükségessé vált az óvodai nevelés megszervezése. A román anyanyelvet beszélő családok kezdeményezésére létrehozták 1958-ban az első román nemzetiségi óvodát, ahol Monojovicsné volt az óvó néni és Szelezsán Adriana volt a gyermekek daduskája. Már a battonyai emberek körében sem ismert a hely, de páran még emlékszünk – ha másból nem, a nagyszülők elbeszéléséből – hogy a Hunyadi u. 25 sz. alatti parasztházban indult meg az óvodai nevelőmunka. Az épület 2 évig adott helyet az óvodásoknak, 1960 őszétől átköltözött a Hunyadi 40. sz. alá, a Román Ortodox Egyháza parókia épületébe, mely 45 évig adott otthont óvodánknak. Az új helyen, új óvónő várta a gyermekeket, Mészáros Anna /Boár Andrásné/ személyében, aki több évtizeden keresztül odaadással nevelte gyermekeinket, a dajka Jancsin Katalin volt. Az évek teltek, az óvónők és a dajkák mentek nyugdíjba, szülési szabadságra, költöztek el a településről és jöttek helyettük újak. Itt szeretnénk megemlíteni nevűket, mert tiszteletet érdemelnek a munkájukért: Laposnyik Andrásné /Rosu Mirjána/ óvónő, Deszpot Rozália /Faluközi Ferencné/ dajka, Lukács Péterné óvónő, Kreszta Kornélné dajka, Boár Stella óvónő, Podina Ivánné óvónő. Több generáció nevelkedett az óvónők áldozatos munkája alatt. Óvodánk épületét 2005-ben életveszélyesnek nyilvánították, ezért átmenetileg 2005 szeptember 1-től 2007 augusztus 31ig a Puskin úti magyar óvoda épületében került elhelyezésre. 2007. szeptember 1-én költözött jelenlegi helyére a Fő u. 121. sz. alá, az Európa Unió előírásainak megfelelően átalakított épületbe, amely felújítás előtt román iskolaként működött. Óvodánk épülete korszerű és modern, felszereltsége biztosítja a gyermekek és dolgozók igényes elhelyezését és munkakörülményeit. Az épület teljes bútorzata és eszközkészlete modern és korszerű. Gyermeklétszám folyamatosan emelkedett, csoportunk elérte a 30 főt, és további igények jelentkeztek. Nagy örömünkre a 2012/13- as tanévtől óvodánk 2 csoporttal működik. Az óvónőink Nagy Béláné /Sulyok Katalin/, Mihaela Putin és Olteanu-Sturza Adelina az óvónők megfelelő 93

képesítéssel rendelkeznek. Az óvodapedagógusok munkáját egy pedagógiai asszisztens Grestyák Lászlóné és 3 dajka Vidiczki Andrásné és Neducsinné Kreszta Lucia és Sárkányné Medgyes Erzsébet segíti.

A Helyi Nevelési Program alapján, valamint a COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Rendszerre épülő Intézményi Minőségirányítási Programmal végezzük munkánkat. Mivel az óvoda nevelésközpontú intézmény, ezért különféle mérési módszereket alkalmazunk, amelyet a nevelési programba kell beilleszteni. Az óvodai nevelés országos alapprogramját, saját, helyi program írását és megvalósítását a 137/1996. évi rendelet írta elő, amit 255/2009. sz. kormányrendelet alapján módosítani kell. Nevelőtestület az 1996. évi rendeletnek megfelelően, még ez év szeptemberében nevelőtestületi ülésen döntött arról, hogy önálló nevelési programot készít. Munkánkat helyzetértékeléssel kezdtük, számba vettük lehetőségeinket, a helyi adottságokat, a hozzánk járó gyermekek szociokulturális helyzetét, a szülők igényeit és a fenntartó elvárásait. Battonya város lakosainak száma: kb. 7000. fő, amit magyar, román és szerb lakosság mellett a roma etnikum tesz ki. A nemzetiségre mindig nagy hangsúlyt helyező település külön nemzetiségi óvodákat és iskolákat tart fenn. A mi esetünkben a modern, nagy alapterületű, új óvoda átadása nagy jelentőséggel bír, a román állampolgárságú (migráns) lakosság igényeinek kielégítése miatt is, mert a magyarul nem beszélő gyermekeknek elengedhetetlen szükségük van az anyanyelvükön történő nevelés biztosítására. Az óvodai létszám keretein belül (30 fő) jár hozzánk úgy magyar, román és az etnikumból kikerülő gyermek egyaránt. 

Két vegyes életkorú óvodai csoportunk az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. Óvodánk célja a román nyelv ápolása, megőrzése, tanulása, hiszen az óvodánkat választó szülőknek is ez az igénye. Óvodásaink megszakítás nélkül folytathatják általános iskolánkban a román nyelv tanulását, bővítését.



Feladatunk szerteágazó, egymásra épülő és egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek szervezése, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes

94

rendszerét. Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését. A rendszer elemei a következők: A nevelés alapvető keretei: a gondozás, az egészséges életmódra nevelés,

a.)

közösségi nevelés és az egyéni bánásmód érvényesülése.

a

Az egyes kereteken belül a gyerekek tevékenységei: a játék, a munka, a

b.)

tevékenységekben megvalósuló tanulás. Közülük elsődleges és alapvető a játék, mely áthatja a gyerek egyéb tevékenységeit is. E tevékenységi formák az óvodai nevelés eszközei. 

Az óvodai nevelésben alapelv: a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi,

a.)

a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a

c.)

gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. 

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Óvodánk

Aulánkat

helységei

barátságosak,

a

dekoráció

saját

kezünk

munkája.

gyermekmunkák díszítik. Az óvoda környezete tükrözi a románok kultúráját,

életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit. 

Az óvodai élet tevékenységi formáin a román és a magyar nyelv használata egyaránt érvényesül. A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett törekszünk a minél

teljesebb

román

nyelvű

kommunikációra.

Rendszeresen

visszatérő

kommunikációs helyzetekkel biztosítjuk az utánzáson alapuló nyelvtanulást. A román kultúrkincsből (irodalom, zene, népi játékok) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezzük meg a nyelvelsajátítást. A diplomával

gyerekekkel

nemzetiségi

–

román

nyelvi

–

nevelésre

jogosító

rendelkező óvónők foglalkoznak, így biztosítani tudjuk az egész napos nyelvi

légkört. 95



Az óvodai élet megszervezésénél, új program készítésénél arra törekszünk, hogy minden gyermek személyiségének formálása speciális módon, sok játékossággal, ötletességgel, de mindig sok türelemmel és szeretettel történjen.

II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az iskolára történő felkészítést az óvoda végzi. Célja a 3-6-7 éves gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. A nevelés az óvodában családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyermek fejlődéséhez szükséges sokféle és változatos tevékenységet. Az óvoda egyrészt folytatja a család nevelőmunkáját, másrészt új módon kiegészíti azt. Vegyes életkorú egy csoportos óvodánk nyitott a szülők felé. Az óvoda a családdal együtt elért eredményeivel megalapozza az iskolai életet, így a gyermekek képessé válnak arra, hogy ott a növekvő követelményeknek eleget tegyenek. A hátrányos helyzetű gyermekek problémáit még az iskolába lépés előtt rendezni kell, s ezek megszüntetésével szükséges felkészíteni őket az iskolai életre. Minden gyermek érezze, hogy közösségben élni jó, érezze a felnőttek szeretetét. A román óvodai nevelés a családdal (szülőkkel,

nagyszülőkkel)

együttműködve

eredményesebben alapozhatja meg a gyermekek nyelvi, kulturális fejlesztését és főleg a hagyományápolást. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál az alábbiakból indultunk ki: a.)

az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia,

b.)

a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges védelem illeti meg,

96

a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az

c.)

óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Nevelési feladataink az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítésére épülnek, többek között nagy hangsúlyt helyezünk az egészségnevelés kérdéskörére. Ezen belül : -

az egészséges életmód alakítására,

-

az érzelmi nevelés, szocializáció biztosítására,

-

az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítására.

II. 1. Egészségnevelés Az egészségnevelés olyan tevékenységek összessége, amely az élet minőségét komplex módon kívánja javítani. Nemcsak arra tanít, mi hasznos és káros, hanem készségeket fejleszt ahhoz, hogy az ember az egészségét képes legyen megőrizni és védeni egész élete folyamán. Nyilvánvaló, hogy az óvoda, mint nevelési intézmény, nagyban befolyásolja az óvodások életszemléletének formálását, így hatással van az alapvető készségek és képességek kialakulására is. A felnövekvő nemzedéket már gyermekkorban hozzá kell szoktatni, hogy egészségesen éljen, elsajátítsa az alapvető higiéniai szokásokat, ismereteket; egészségesen táplálkozzon és megszokja a rendszeres testmozgást. Az egészség elsősorban ezeken a szokásokon keresztül válhat az ember mindennapjainak tartozékává. Az egészségnevelés célja: 

Az egészséges életmód és szokások megalapozása, kialakítása, vagyis megtanítani a gyermekeket helyesen élni;



A tudatos önművelődés és önfejlesztés megalapozása;



Tudják és érezzék a gyermekek, hogy az egészség érték, melyet védeni és őrizni kell;



Kikerülni, vagy leküzdeni a rájuk (a gyermekekre) leselkedő veszélyeket;

97

Alapjául az egészség három oldala szolgál: a testi, a lelki és a társadalmi egészség (a szociális biztonság

állapota),

amelyek

csak

együttesen,

kölcsönösen

kiegészítve

egymást

értelmezhetők. Az egészséges életmód kialakításának óvodai feladatai A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása Az óvoda helyiségei pedagógiai céljaink megvalósítását segítik elő. Az óvodai környezeti hatások befolyásolják a gyermekek személyiségének alakulását. Ezért, a lehetőségeinket figyelembe véve, igyekszünk olyan esztétikus, színharmóniát biztosító, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. A gyerekek csak ilyen környezetben érzik magukat jól. Az öltözők berendezése és világítása a gyerekek kényelmes vetkőzését – öltözését szolgálja. Minden gyermek holmija számára külön megfelelő tároló helyet szükséges biztosítani, melyet a gyermekek jelével látunk el. A csoportszobák több funkciót is ellátnak: a játék, a tevékenységek, az étkezés és az alvás helyéül is szolgálnak. Alapterületük 30 fő számára nyújt elegendő teret. A csoportszoba bútorai színben, formában, méretben változatosak kell legyenek. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy legyenek könnyen tisztán tarthatók, stabilak, ugyanakkor a gyerekek által is viszonylag könnyen mozgathatók és ne legyenek balesetveszélyesek. A különböző játéktevékenységekhez elkülönített kuckókat, mesesarkot alakítunk ki. A csoportban van egy olyan sarok, amelyet az évszaknak megfelelően alakítunk ki, ott helyezzük el a séták során gyűjtött „kincseinket”. A csoportszobának legyen mindig megfelelő (20-22°C) a hőmérséklete (ebben a radiátorok termosztatikus szeleppel történő ellátása nagy segítségünkre van), de fontos a folyamatos szellőztetés, különös tekintettel az étkezések utáni, a lefekvés előtti alapos és a délutáni pihenés ideje alatti folyamatos szellőztetésre. Mindezt az óvónő fali hőmérővel ellenőrizze. Fűtési idényben elengedhetetlennek tartjuk a párologtatást. Egy mosdó helyiséggel rendelkezünk, amely minden igénynek megfelel. Kézmosáshoz folyékony szappan használatát tartjuk megfelelőnek. Kéztörléshez papírtörlő kendőt használunk. A fogmosó felszerelések szintén jellel ellátottak, így biztosítva azt, hogy a gyermekek csak a sajátjukat használják. Megfelelő magasságban elhelyezett tükrök

98

szolgálnak a ruházat és a haj rendbetételének, valamint a helyes fogmosási technika ellenőrzésére. Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Kialakítása, felszerelése az óvodának sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és a különböző napszakokban. Talajfelületét igyekszünk változatossá tenni, jelenleg füves, homokos és ütéscsillapító tégla részek váltják egymást. Megfelelő arányban biztosítjuk a napos és az árnyékos részeket. Mozgást fejlesztő eszközök (pl: különböző mászókák, hinták), homokozók és egyéb udvari, egyéni-társas játékszerek teremtik meg a lehetőségét a sokoldalú szabadon választott tevékenységeknek. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 

Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye.



Ügyelnek környezetük rendjére, gondozottságára.



Észreveszik, ha valami hiányzik vagy rendetlen, a rendetlenséget megszüntetik.



Játékaikat, eszközeiket rendben tartják.

A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése II. 2. Gondozás A gondozási tevékenység a nevelés szerves részét képezi, azzal egységben kell, hogy megvalósuljon. Alapvető szükségleteket elégít ki, amelyek elősegítik a kisgyermek fejlődését. A gondozási feladatok magas szintű, hatékony megoldását feltételnek tekintjük a gyermekek kedvező fejlődésének és általános egészségügyi állapotának fenntartása, illetve erősítése tekintetében. A gondozás folyamatában nagyon lényegesek tartjuk a fokozatos szoktatást és gyakorlást, a szokáskialakításban pedig fontos szabály a következetesség. A különböző szokások (étkezés, önkiszolgálás, tisztálkodás, stb.) kialakulási folyamatában törekszünk arra, hogy a gyermekek sok elismerést, bizalmat kapjanak, jussanak sikerélményhez. Úgy gondoljuk, hogy az óvodáskor mintegy átmenetnek is tekinthető ezen a téren, hisz óvodáskorban tudatosulni, rögzülni, szokássá kell kialakulnia azoknak a tevékenységeknek, melyek majd iskoláskorban biztosítják, hogy pl: a testápolást önállóan végezzék el a gyermekek. A kiscsoportos gyermek még sokszor szorul a felnőtt segítségére, majd fokozatosan önállóvá válik, és egyre jobban megérti a kialakítandó szokások értelmét.

99

A gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve az egészségügyi szokások kialakításában az óvodáskort alapozó jellegűnek tekintjük. Ez az időszak a legalkalmasabb a személyi higiénia alapkészségeinek begyakorlására, az egészségügyi szokások kialakítására. Az egészséges életmód, az egészségügyi szokások kialakításában a gyermekek azonosulási, utánzási törekvésére építünk. A sikerélmény biztosítása, a szeretetteljes hangulat, a kellemes közérzet segíti az elfogadást, a beépülést. Fontosnak tarjuk a felnőtt példamutató magatartását, a megfelelő minta közvetítését, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő magyarázattal kísért bemutatást. Az eredményes munkánk feltétele továbbá, hogy a dajkák is pontos ismeretekkel rendelkezzenek: a gyermekek egészséges testi- szellemi fejlődését milyen környezeti tényezők, milyen tevékenységfajták, miként befolyásolják. Az egészségügyi szokások pontos menetét megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. Törekszünk a családi és óvodai gondozási szokások összehangolására. A gondozás nemcsak a gyermekek egészséges fejlődését biztosítja, hanem magában rejti a megbetegedések megelőzését, a gyermekek egészségének védelmét is. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás magában foglalja a személyi és környezeti higiéniát, az egészséges táplálkozást, kulturált étkezést, a szervezet edzését, a testnevelést és a betegségek, kisebb

rendellenességek

prevencióját,

korrekcióját.

(Az

általános

elvek

mellett,

természetesen, mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni sajátosságait is!) II. 3. Napirend Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a gondozás központi kérdésének tekintjük. A napi életritmus, a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlődésnek is feltételei. Az ember egészséges fejlődéséhez szükséges a napi beosztás, a napirend. Reagálunk ugyanis a természet változásaira (évszak, napszakok), és testünk is ritmusszerűen működik. A ritmus tehát hozzátartozik az ember életéhez, megkönnyíti azt, de megbomlása következményekkel járhat. A gyermek életében azért elengedhetetlen, mert hiánya neurózist és különféle betegségeket okozhat. Neurózis ott keletkezik, ahol nincs rendszer, változás változást követ, ahol az emberre túl sok gond hárul, és ahol a szervezet nem tud pihenni. A napirend életbe való beépítése pedagógiai jelleget is ölt, bebiztosítja ugyanis az alapvető társadalmi, higiéniai és munkaszokásokat. 100

A napirend egészséges rendszert visz a gyerek életébe. Óvodánkban arra törekszünk, hogy a napirend járuljon hozzá a gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. Biztosítsa a gyerekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. Fontosnak tartjuk, hogy a napirendben a legtöbb időt a gyerekek legfőbb tevékenysége, a játék kapja. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy minden gyerek esetében és minden tevékenységre vonatkozóan az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság. Küszöbölje ki az óvónő a felesleges, indokolatlan várakozási időt! A napirend kialakításakor az egyes tevékenységi formákra szánt időtartamokat a nyitvatartási időnek megfelelően osztottuk el. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a napirend biztosítsa az egész óvoda nyugalmát. A napirend alkalmazkodjék az évszakhoz. Télen az ebéd idejét a déli napsütéses órák kihasználása kedvéért célszerűnek láttuk kicsit későbbre tenni. Napirendünk lehetőséget ad arra, hogy előre be nem tervezett, de a gyerekek személyiségfejlesztését,

ismeretkörük

gazdagítását

szolgáló

események

beiktathatók

legyenek. A napirend főbb kereteit mindig meg kell tartani a csoport nyugalma és fegyelme, a gyermekek biztonságérzete és tájékozódása, a szokások rögződése érdekében! Arra törekszünk, hogy a gyerekek napirendje a családban lehetőség szerint az óvodáéval összhangban legyen, és egymást harmonikusan egészítse ki. II. 4. Táplálkozás A napi háromszori étkezést központilag biztosítjuk. A központi étrendet kiegészítjük a gyerekek által hozott gyümölcsökkel, az ebből közösen elkészített gyümölcslevekkel, vitaminsalátákkal. Az otthonról korán érkező gyermekek számára lehetőséget biztosítunk a hozott reggeli elfogyasztására. Az étkezések azonos időpontban, 2,5-3 órás időközökre elosztva, kulturált körülmények között, derűs légkörben zajlanak. Az étkezések kötött keretek között folynak, de minden esetben tekintetbe vesszük a gyerekek egyéni tempóját, egyéni szükségleteit. 101

A helyes étkezési (pl: alapos rágás), illetve táplálkozási (pl: sok gyümölcs és zöldség) szokások kialakításra nagy hangsúlyt helyezünk! Törekszünk arra, hogy a gyermekek csak akkor üljenek asztalhoz, amikor az étel már a rendelkezésükre áll, ezzel minimálisra csökkentve a fárasztó várakozási időt. A gyermekeket ösztönözzük, de nem kényszerítjük az új ízek megismerésére, az étel elfogyasztására. Folyadék egész nap a gyermekek rendelkezésére áll, így mindenki egyéni szükségleteinek megfelelő mennyiséget fogyaszthat, de emellett szükséges őket figyelmeztetni a rendszeres folyadékbevitelre. Télen gyümölcsteát biztosítunk a gyermeke részére. Fontosnak tartjuk a kölcsönös információcserét a szülőkkel az egyes gyermekek étkezési szokásairól. II. 5. Testápolás Környezetünk és testünk tisztasága nemcsak elégedettséget és jó érzést szül, hanem a betegségek elleni küzdelemben is szerepe van. Az alapvető tisztálkodási szokások kialakítását már a kisgyermekkorban el kell kezdenünk. A test higiéniájának alapjai a mosakodással kezdődnek. Játék, munka vagy egyéb tevékenységek folyamán a gyerekek keze gyakran piszkos lesz, ezért figyelmeztetni kell őket a rendszeres kézmosásra. A WC használata után és evés előtt is a rendszeres kézmosás segít a kórokozók ellen. Ezek a köröm alatt is megtelepednek, ezért fontos már most megismertetni a gyermekeket a körömkefe használatával. E szempontból a legfőbb feladat az önálló kézmosás begyakorlása. A fogápolás és a száj higiénére nevelés az óvodai egészségnevelés és egészségügyi szokások kialakításának fontos mozzanata. A nagycsoportosoknál elkezdődik a fogak cseréje, ezért ápolásukra nagyon oda kell figyelni. A gyerekek fogkeféje legyen közepesen kemény, és a fogkrém tartalmazzon fluoritot. A papír zsebkendő a gyerekek számára elérhető helyen legyen. A helyes orrfújás és zsebkendő használat kialakulását elő kell segítenünk. A testápolás a gyerekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja.

102

A személyi tisztaság alapkövetelménye, hogy a gyermekben szokássá, igénnyé alakuljon a tisztálkodás és a fésülködés, a testápolás tevékenysége. II. 6. Öltözködés A gyermekek öltözéke legyen célszerű, álljon összhangban önállóságukkal és az óvodai élettel. Fontosnak tarjuk továbbá, hogy a gyermekek ruházata tiszta, ízléses, praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk, melyet az öltözködési szabályok közül a leglényegesebb. Így kerülhető el a meleg miatti túlzott izzadás, amit gyakran megfázás követ. Jelentőségét nap, mint nap éreztetjük a gyerekekkel, s ebben kérjük a szülők segítségét is. A lábbeli legyen kényelmes, levegőzzön, és tartsa a bokát. Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy a nem megfelelő lábbeli lúdtalpat okozhat.

II. 7. Mozgás – Edzés A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek (változatos udvari játékok, sokféle és sokirányú mozgásos szabályjátékok, népi dalos játékok, körjátékok) szolgálják, melyeket részben a gyerekek szabadon választanak, részben az óvónők kezdeményeznek, szerveznek. Környezetünkben lehetőségeinkhez mérten sétákat, kirándulásokat szervezünk, melyek az élményhatásokon kívül a gyermekek mozgásigényének kielégítését, mozgásuk fejlesztését is szolgálják. A sétákat gondosan meg kell tervezni, tekintettel a csoportban lévő gyermekek életkori és egyéni sajátosságaira. A kirándulások helye legyen biztonságos. A testi és lelki egészség eléréséhez a test rendszeres edzése is hozzájárul. A mozgás a gyermek egyik legtermészetesebb életmegnyilvánulása. A megfelelő, célszerű és tudatosan irányított, higiénikus környezetben megvalósuló mozgás pozitívan hat az anyagcserére és az idegrendszerre. Javítja a mozgási rendellenességeket, segíti a növekedést és a helyes testtartás elsajátítását. A testmozgás iránti igény kialakítását már a gyerekkorban el kell kezdeni, hisz tudjuk, hogy a mozgásnak egészségmegőrző élettani és mentális hatása is van. A közös séták, kirándulások 103

és sporttevékenységek segítenek kialakítani a gyerekekben az igényt a mozgásra, a szabad levegőn tartózkodásra, a fizikai aktivitásra. A szülők kötelessége is gyermekeket a rendszeres testmozgásra késztetni. Az óvodáskorú gyermekek a mozgásigényüket a futásban és a játékban elégítik ki. Lehetőséget kell biztosítanunk óvodásainknak, hogy ügyességüket a játszótéri mászókákon és labdajátékok által is fejlesszék. A gyerekek testedzése egészségük fenntartása, a megbetegedések megelőzése szempontjából fontos. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló képességet, ezért ez télen sem maradhat el. A túlságos lehűlés veszélyének elkerülése végett célszerű többször nem túl hosszan levegőzni, játszani (szánkózni, csúszkálni, hógolyózni). II. 8. Pihenés A mindennapi mozgás után a gyerekeknek szükségük van hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket (a külső és belső zavaró ingerek megszüntetése, szellőzés, csend, nyugalom, megfelelő nagyságú fektető, ágy, lehetőség szerint pizsama). Mesével csendesítjük le, nyugtatjuk meg a gyerekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük az alvást, a gyerekek alvásigényében is érvényesül az egyéni sajátosság elve. A folyamatos kelést lehetővé tesszük a gyermekek számára, ugyanakkor ügyelünk arra, hogy a korábban ébredők ne zavarják a még alvókat. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 

Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor azt szükségesnek érzik;



Önállóan használják a mosdót;



Köhögéskor, tüsszögéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják az orrukat;



Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára;



Ismerik és alkalmazzák a kulturált étkezési szokásokat, az evőeszközöket helyesen használják;

104



Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket bekötik, ruhaneműjükkel gondosan bánnak;

II. 9. Egészségvédelem A gyermekek számára az egészséges életmód elemi szabályainak ismerete és alkalmazása jelenti azt a minimális követelményt, amely egyben egészségük védelmét is jelenti. A gondozási feladatok magas szintű, hatékony elvégzésével pedig mi, az óvoda dolgozói járulunk hozzá a betegségek megelőzéséhez. Ezen felül az alábbiak biztosításával kívánjuk segíteni a gyermekek egészségének védelmét: 

Negyedévente jön intézményünkbe a védőnő, akihez szükség esetén bizalommal fordulhatunk segítségért, tanácsért;



Évente egy alkalommal az óvodáskorú gyermekek szűrővizsgálatára kerül sor, mely a nagycsoportos korúak hallásvizsgálatát is magában foglalja;



Évente egy alkalommal ortopédiai szakorvosi vizsgálatra kerül sor, melynek eredményeképpen, szükség szerint, egészséges lábbelihez juthatnak a gyermekek;



Kiemelten fontos kérdéskör a fogak ápolása. Mivel a fogszuvasodás hazánkban népbetegség, fontosnak tartjuk a helyes fogmosási technika elsajátíttatását a gyermekekkel. Mindig felülről lefelé, illetve enyhén körkörösen mozgassák a fogkefét, sohasem oldalirányban. A fogmosás optimális időtartama minimálisan két perc legyen.



Az óvodában megbetegedett gyermeket azonnal elkülönítjük, a szülőt értesítjük. Megérkezéséig a gyermekről gondoskodunk, felnőtt felügyeletét biztosítjuk.



A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel, az óvoda helységeinek alapos napi takarításával, heti „nagy” takarításával, illetve az évente két alkalommal történő teljes fertőtlenítésével igyekszünk minimálisra csökkenteni.



Nagy hangsúlyt helyezünk a baleset-megelőzésre is. Ennek fontos összetevőjének tekintjük a megfelelő méretű, biztonságos eszközök biztosítását, továbbá a figyelem és a megfelelő veszélyérzet kialakítását a gyermekekben.



Betegségből, vagy hosszabb hiányzás esetén csak friss orvosi igazolással jöhetnek vissza a gyermekek a közösségbe.

105

III. Az érzelmi nevelés és a szocializáció (lelki és társadalmi egészség) biztosításának óvodai feladatai Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, személyiségén belül az érzelmek dominálnak. Az interperszonális kapcsolatok jellemzője is az érzelmi alap, amelyek kölcsönös érzelmekből keletkeznek, és az embereket közelebb hozzák egymáshoz, vagy eltávolítják egymástól. Célunk: 

a gyermekeket óvodánkban érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül a beszoktatástól az óvodáskor végéig;



a gyermekek környezettel szoros kapcsolatban történő személyiségformálása, melyben kapcsolatokat teremtenek másokkal, közelebb kerülnek egymáshoz, és amelynek következtében alakul énképük;



a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján;



szociális képességek kialakítása, az érzelmek és a barátság fogalmának és az irántuk való igénynek a kialakítása;

Célkitűzéseink megvalósulása érdekében szükségesnek tarjuk a következőket: Már a beszoktatásnál törekszünk arra, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a szülőkkel való kapcsolatfelvétel már a beszoktatás előtt megtörténjen. Úgy gondoljuk, hogy nagyon sok előzetes konkrét ismeret szükséges ahhoz, hogy az óvónő fokozatosan elnyerje a gyermek bizalmát, átvehesse és biztosíthassa a szülő távollétében a felnőtt-kapcsolat biztonságát a gyermekben. Olyan családias légkört teremtünk az óvoda dolgozóival, amelyben a gyermekek érzelmileg kötődnek egymáshoz és a felnőttekhez. Arra törekszünk, hogy ez a légkör hasson ösztönzőleg kapcsolatteremtésükre, cselekvésükre, játékukra. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülők és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belső életébe, ezzel könnyebbé szeretnénk tenni a gyermek számára az új környezet elfogadását. A gyermekek magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat, mely az otthonról hozott biztonság egy darabkáját jelentik számukra. A beszoktatás idején is természetesnek tartjuk az egyéni eltérésekhez, igényekhez való igazodást, mely megjelenik a gyermekekkel való bánásmódban. Az érzékeny, félénk 106

gyermekek esetében az óvónő sok türelemmel, gyengédséggel, nyugalmat sugárzó magatartással

igyekeznek

a

gyermekek

lelki

egyensúlyát

biztosító

kedélyállapot

megteremtésére olyan program specifikus elemek beiktatásával, mint például az ölbeli játékok, halk zene, meghitt mese. Olyan gyermekeknél azonban, akiket az érdeklődésből fakadó aktivitás és az intellektuális érzelmek motiváló hatása jellemez a tiltó és korlátozó nevelői attitűd helyett az ésszerű szabályok, szokások kialakítására, betartására helyezzük a hangsúlyt. A passzív, visszahúzódó gyerekeket fokozott odafigyeléssel és bátorítással segítjük az előrelépésben, és sikerélményekhez juttatjuk. A beszoktatás napjaiban a csoportok mindkét óvónője együtt foglalkozik a gyermekekkel. A csoport „régi” tagjait érzelmileg előkészítjük az új gyermekek fogadására. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása; az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása, erősítése A „szocializálódás” fogalma az egyénnek a környezetével való kontaktus teremtését, a közösségbe való beilleszkedését, valamint annak normái, szabályai és magatartásformái elfogadását jelenti. A család alapozza meg és indítja el gyerekeket a szocializáció útján, a családi védettségből kilépve kitágul a szociális tér, egyre nő a személyiségére hatást gyakorló személyek száma. Az óvodapedagógus feladata és felelőssége a gyerekekkel megismertetni, elfogadtatni azokat az elvárásokat, amelyek eltérnek az otthoniaktól, de teljesítésük elengedhetetlen a közösségi élet és tevékenység szempontjából. Az óvodában bevezetett szokások és szabályok előfeltételei annak, hogy a gyermekek be tudjanak illeszkedni a közösségbe. Arra törekszünk, hogy a gyereket az óvodába lépéstől kezdve pozitív érzelmi hatások érjék, mert csak ennek eredményeképpen látjuk biztosítottnak a pozitív felnőtt-gyermek, gyermekgyermek kapcsolatok kialakulását. A gyerekek társas kapcsolatainak alakulását mindig nyomon követjük, adott esetben erősítjük a baráti kötődéseket, máskor társakhoz segítjük a magányosokat. Bevonjuk a gyerekeket a csoportélet hagyományainak, a szabályainak kialakításába, a gyermekek tevékenységéhez mindenkor szabadságot biztosítunk, a határok pontos megjelölésével. Követelményeinket röviden, érthetően, pozitívan fogalmazzuk meg, a javításhoz mindig lehetőséget adunk.

107

A kapcsolatok erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. Minimálisra igyekszünk csökkenteni a nemkívánatos magatartás módokat, figyeljük és elemezzük azokat a tüneteket, amelyek a gyerekek társas kapcsolatainak zavarát jelzik, és megkeressük az egyén viselkedésének rendezési lehetőségeit. A szocializációs folyamatban a pedagógus feladatának tekintjük:  a viselkedéskultúra megalapozását;  a kultúrához kötődés erősítését, az értékek megbecsülésére nevelést;  a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítését;  adjon

lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit,

gyakorolhassa a másság elfogadását. 

a közös szabályalkotásra, a szabályok betartására és esetleges módosítására ösztönzést;

 az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztését;  a megkezdett tevékenység befejezésére való ösztönzést;  birtokló gondoskodás helyett ésszerű korlátok közötti szabadság biztosítását;  a példaadást, a pozitív értékek megmutatását, mindig a pozitívumból kiinduló, majd az esetleg szükséges korrigálásra rámutató értékelést; A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pl: pszichológus vagy logopédus stb.) közreműködésével. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

108



ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez; ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra;



a gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés szokásainak, szabályainak betartása;



egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén;



a felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival;



a közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben;



törekszenek a konfliktus helyzetek önálló megoldására;



a csoportba látogató vendégeket szeretettel fogadják;



a tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján végzik, be is fejezik;



képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit;



értékelik saját és társaik tetteit, megpróbálnak megfelelni az eléjük tárt pozitív magatartási formáknak;



érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket;



igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat;



szociálisan éretté válnak az iskolába lépére;

IV. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. A román és a magyar nyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – helyes mintaadással – az óvodai nevelői tevékenységünk egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítunk. Az értelmi nevelés terén további feladataink:

109

- egyrészt, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, - másrészt, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartalmú tevékenységformák megteremtésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot nyújtanak a gyermeknek. A napirendünk igazodik a különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása. A napi és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai nevelésünk tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző, az óvodapedagógusok által készített – kötelező és nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodapedagógus tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A román óvodai nevelés szerves része az egységes nevelési-oktatási rendszernek, amely az óvodai nevelés alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően biztosítjuk a román nyelvének és kultúrájának megismerését, törekszünk a kulturális hagyományok átörökítésére. VI. Az óvodai román nevelés fő feladatai 

megismertetni és megszerettetni a gyermekekkel a román nyelvet,



felkészíteni az óvodáskorú gyermeket a román nyelv tanulására,



ápolni a román életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat.

Mindezt természetesen a gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni képességeinek figyelembe vételével. VI. 1. A román óvodai élet megszervezése A nemzetiségi óvodapedagógus: 110



biztosítja a megfelelő feltételeket a különböző időtartamú tevékenységformákhoz,



a kialakult nyelvi szituációk függvényében rugalmasan alakítja csoportjának heti és napirendjét,



a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett törekszik a minél teljesebb egynyelvű kommunikációra,



a nyelvi nevelés módszereit saját egyéniségéhez, nevelési stílusához igazítja, figyelemmel a gyermekek nyelvismeretére és életkori sajátosságaira,



rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel teremti meg az utánzásos nyelvtanulást,



a román kultúrkincsből (irodalom, zene, népijátékok) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást.

A román óvodai élet megszervezésének elvei Az óvodapedagógus nevelőmunkáját a román óvodai nevelés cél- és feladatrendszerének figyelembevételével végzi. Ismeri a románok hagyományait, szokásait és fontos feladatának tekinti a kultúrkincs továbbörökítését. A román kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvodában olyan román nyelvet beszélő óvodapedagógus állandó jelenlétére van szükség, aki nyelvi váltás nélkül képes a kommunikációra és biztosítja a foglalkozások egynyelvű vezetését. A gyermekeket elfogadó és modellnyújtó magatartása mintát jelent a gyermekek számára, mind a román, mind a magyar nyelv vonatkozásában. A nyelvi nevelést egyrészt a nyelvi környezet mesterséges megteremtésével az adott nyelven tartott foglalkozások, illetve kezdeményezések vagy játékszituációk teremtésével valósítja meg. Különböző tevékenységformák mellett a munkajellegű tevékenységek is segítik a román nyelvi nevelés hatékony megvalósítását, a gyermekek nyelvhez fűződő pozitív értelmi viszonyának kialakulását és differenciált nyelvi fejlődését. A különféle tevékenységformák változatos alkalmazása biztosítja a gyermekek számára a sokoldalú tapasztalatszerzést, a világ élményszerű megismerését, beszédkészségük fejlesztését. A mindennapi élet során adódó beszédhelyzetek kihasználásával segíti a produktív beszéd fejlődését. A román programmal dolgozó óvodánk környezete a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit tükrözi. Óvodánkban a tájékoztató feliratokat, ismertetőket román nyelven is elhelyezzük.

111

VII. Óvodánk kapcsolatai VII. 1. Az Óvoda és a Család Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek testi, lelki személyiségfejlődését. Együttműködésünk alapelve a folyamatos, rendszeres személyes kontaktus, amely elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. VII. 2. Az Óvoda és az Iskola Az óvoda az általános iskolával közös programokat, tapasztalatcseréket szervez, ezzel is biztosítva a román nevelés folyamatosságát. Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását és együttműködését. Az óvoda és az iskola együttműködésében érvényesüljön a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése. Ez biztosítja az átmenet folyamatosságát a gyermekek számára. Az óvónő adjon tájékoztatást a gyerekek fejlődéséről, egyéni fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód alkalmazásának tapasztalatairól és az esetleges várható alkalmazkodási nehézségekről. Az óvoda elősegítheti a gyerekek zavartalan iskolai beilleszkedését, illetve csökkentheti az átmeneti nehézségeket, de nem vállalhatja egyedül a felelősséget a gyerekek iskolai magatartásáért és előmeneteléért. VII. 3. Óvodánk egyéb kapcsolatai SOS Gyermekfalu Óvodás korú lakói egyre nagyobb számban a román óvodát választják. Az óvónőknek sikerült jó kapcsolatot kialakítani az anyákkal, kölcsönös bizalommal segítik a gyermekek nevelését. Családsegítő Központ Tevékenységük kiterjed a preventív és a speciális gyermekvédelem körére. Látóterük középpontjában a család áll. Gyermekjóléti Szolgálat A településen élő gyermekek helyzetét folyamatosan figyelő, elemző, észlelő intézményként működik. Vizsgálja az adott területen élő gyermekek: -

életkörülményeit és szociális helyzetét,

-

a gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletet, 112

-

a gyermekvédelmi és egyéb hatósági beavatkozást igénylők helyzetét

Biztos Kezdet Gyerekház Battonya A gyermekház esélyt ad arra, hogy a legnagyobb szegénységben élő gyermekek is a lehető legkorábbi életkorban megkapják azt a támogatást, ami segíti képességeik, készségeik kibontakozását. Bár a gyermekház elsődleges célja a gyermekek fejlesztése és támogatása, a Gyerekház kiemelt feladatának tekinti a szülők támogatását a gyermeknevelés és a munkavállalás terén.

VIII. A NEVELÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁI VIII. 1. Játék 

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé.



A kisgyerek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.



A játékoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítson a különböző játékformákhoz, mint például a mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz,

az

építő,

konstruáló

játékokhoz,

a

szabályjátékokhoz,

a

dramatizáláshoz és a bábozáshoz. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A játék közben a gyerek derűs, felszabadult, a játék örömforrás számára: maga a cselekvés, a manipuláció, az elképzelés szerez örömet. Motivációja nem a célban, hanem a tevékenységben van, tehát önmagáért való. A játékot a feszültség csökkenése kíséri, és áthatja a gyerekek minden tevékenységét. Az óvodáskor végéig a játék marad a gyerek legfőbb tevékenysége, és a munka a tanulás és megőrzik játékos jellegét.

113

A játék fejleszti a gyerekek mozgását. A változatos mozgás ügyesebbé teszi a gyereket. Növeli önállóságát, kitartását, hozzáértését. A gyerekek a játék útján ismerkednek a világgal, a tárgyakkal, a tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, ezzel hatással van a gyerekek értelmi képességeinek fejlődésére. A játéknak a kreatív személyiség fejlesztésében értékes mozzanatai, - pl. a szerepjáték, bábozás,

dramatizálás

–

lehetőséget

adnak

a

szociális

kreativitás

fejlődésére

(magatartásmódok, szerepek fölcserélése stb.). Fejlesztő hatását fokozzák a játékot kísérő pozitív érzelmek. A játék derűjén, vidámságán, örömén átszűrve minden hatás fölerősödik, és az új vonások pozitív érzelmektől kísérve épülnek be a gyerekek személyiségébe. A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek. Fokozódik a gyerekek beszédkedve. A beszédkedv ösztönzi a nyelvi kommunikációs készség fejlődését. A gyerekek játék közben föltett kérdései és a továbbkérdezésre bátorító óvónői válaszok ösztönzik a beszédet, a gondolkodást. A játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. Lehetőség nyílik a szabályok megértésére, a helyes magatartás gyakorlására. A személyiségfejlődésben különösen jelentős, hogy legváltozatosabban a játékban nyilvánulnak meg és fejlődnek a gyerekek közti társas kapcsolatok. A közös játék olyan bonyolult kölcsönös kapcsolatokra, együttműködésre készteti a gyerekeket, amilyenre a játékon kívül még nem képesek. A közös játékban alakulnak a játékhagyományok, amelyek a „mi tudat” létrejöttét erősítik. Így a játék a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze. A játékirányítás általános elvei A játékirányítás alapvető sajátossága, hogy közvetett. Az óvónő élje bele magát a gyerekek által elképzelt, megteremtett játékhelyzetbe. Az óvónő biztosítsa, hogy a gyerekek saját elgondolásaikat valósíthassák meg a játékban, hogy fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. A közbelépés csak akkor szükséges, ha gyerekek egymást zavarják, és ha a játékszerek használata testi épségüket veszélyezteti. Az óvónő maga is szívesen vegyen részt egy-egy játékban, ismerje a gyerekek érdeklődési körét, tapasztalatait és élményeit. Tudjon és szeressen játszani. Sose hagyja felügyelet nélkül a gyerekeket. Teremtse meg a játék lehetőségeit a teremben és az udvaron is. Érje el, hogy a gyerekek szívesen tartózkodjanak a szabadban. Az óvodai 114

nevelés folyamatában az óvónő úgy tekintse a játékot, mint a nevelési célok elérésének legfőbb eszközét. Ezért teremtse meg mindazokat a feltételeket, amelyek a játék fejlődéséhez szükségesek. A feltételek megteremtése -

megfelelő légkör

-

megfelelő hely a játékokhoz

-

a játékidő

-

játékeszközök

Játékfajták és fejlődésük, irányításuk ajánlott módszerei Gyakorló játék A gyakorló játék irányításában biztosítsa az óvónő a mozgásteret és mindazokat a játékszereket, eszközöket, anyagokat, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. A megfelelő eszközök, anyagok, a csoportszobában és a szabadban is állandóan álljanak a gyerekek rendelkezésére. A kicsik számára legyenek öltöztető, húzható, rakosgató játékszerek, természetes anyagok. Legyenek olyan eszközök, amelyeket tologathatnak, amelyekbe rakodhatnak, maguk is beülhetnek, amelyekkel szállíthatnak. 3-4 éves korban a hangok, a szótagok, szavak, esetleg rövid mondatok és dallamok, a halandzsa játékos szabály szerinti ismétlés útján válnak játékká. A játék szempontjából nem a szöveg, hanem annak ritmusa és a sokszor hozzákapcsolódó mozgás a lényeges. Ez szerez örömet. 5-6-7 éves korban is engedni kell a gyakorló játékot. Gyakran előfordul, hogy a gyerek belefeledkezik a műveletek, mozdulatok ismételgetésébe. Amikor azonban az aktivitása csökken, az óvónő ösztönözze szóval, esetleg eszközökkel a korábbi, abbahagyott játék folytatására. A szerepjáték A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A gyerekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A gyerek játékában különösen a hozzá érzelmileg közel álló felnőtteket és társakat utánozza. Kedvező csoportlégkörben, megértő, elfogadó, szeretetteljes óvónői magatartás esetén az azonosulás intenzívebb. Törekedjen az óvónő arra, hogy minden gyerek szerepjátéka egyéni képességeinek legfejlettebb szintjén bontakozhasson ki. 115

3-4 éves korban a gyerekek elsajátítják és már betartják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. Képesek olyan szerepjátékok kezdeményezésére és eljátszására, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. Tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. A játékszerekkel és eszközökkel végzett

cselekvés,

a

szereplők

magatartása

megfelel

a

szerep

által

megkívánt

tevékenységeknek és emberi kapcsolatoknak. 5-6-7 éves korban megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Barkácsolás A barkácsolás legyen kötetlen. A létrehozott eszközt minden esetben használják is fel a játékban, dramatizálásban stb. 3-4 éves korban készítsenek a gyerekek kevésbé munkaigényes, kiegészítő játékszereket, segítsenek az óvónőnek a játékok megjavításában. 5-6-7 éves korban az óvónő segítse elő, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze, alkotórésze legyen. Dramatizálás, bábozás Az óvónő adjon lehetőséget a gyerekeknek arra, hogy mese, vers elmondása után saját elgondolásaik alapján játsszák el a lerövidített mesét, történeteket. A dramatizáláshoz gondoskodjék különféle eszközökről, jelmezekről, a különböző szerepeket jelző kellékekről. A bábjátékban a gyerekek közvetlenül nyilvánulnak meg, játéktevékenységük a környezethez való viszonyukat, az átélt cselekvés vagy történés általuk fölfogott tartalmát tükrözi. A gyerek a bábot azért is érzi közel magához, mert az még nála is kisebb, cselekvéseit, sorsát ő irányítja. 3-4 éves korban elsősorban a bábu mozgása kelti fel a gyerek érdeklődését. 5-6-7 éves korban a gyerekek kézméretének megfelelő bábok, kicsi paraván is álljon rendelkezésre. Építő, konstruáló játék A „valamit alkotni” igénye, öröme kreativitásuk mellett értelmi és társas képességeiket is sokoldalúan fejleszti. Az építő játék az eszközök és az anyagok változatosságát igényli. Beszerzésüknél vegye figyelembe az óvónő a csoport összetételét, a gyerekek egyéni sajátosságait, továbbá, hogy a játékszerek különböző fajtái más-más fejlettségű gyerekeknek felelnek meg. Igyekezzék az óvónő elérni, hogy minden gyerek megtalálja a neki legmegfelelőbb építő és konstrukciós elemeket és képes legyen ezekkel elmélyülten játszani. 116

Szabályjáték Minden játék pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A játék jellegéből következik, hogy fontos a szabályok pontos betartása, a szabályoknak megfelelő viselkedés. A szabályjátékok egyes fajtái főként a gyerekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. Mozgásos szabályjátékokhoz tartoznak: a testnevelési játékok, a dalok és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok. Az értelmi képességet fejlesztő játékok: különböző társasjátékok, képes kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok. A szabályjátékok kiválasztásánál az óvónő vegye figyelembe a gyerekek kívánságait, fejlettségét, a csoport létszámát, a helyi adottságokat, a játék előzményeit. Segítse a gyerekeket a játék kiválasztásában, vezetésében, a szabályok betartásában. A játék legyen mindig öröm. VIII. 2. Mese – vers Az érzelmi biztonság megadásának s a román és magyar nyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. Az óvodáskorú gyerek életkorának megfelelő irodalmi műfajok: a vers és a mese. A verselés és a mesélés élmény a kisgyerekek számára. A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal nem elvezet a mélyebb értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre. A mese és a vers legtágabb értelemben tanít. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A belső képteremtés képességének kifejlődése nélkül lehetetlen az olvasóvá válás, amely e foglalkozási ág távlati, lényegi feladata. Csak abból a gyerekből lesz jó beszélő és jó olvasó, 117

aki képes intenzív belső fantáziakép megjelenítésére. Szükséges az is, hogy a gyerekek kézbe vegyék, nézegessék a könyveket, amelyekben kedves meséik, verseik találhatók.

Feladatok Az óvónő fejből mondja az alkalomhoz illő mondókákat, verseket, megmutatja a hozzájuk tartozó mozdulatokat, játékokat. Emlékezetből, ritkábban könyvből olvassa, arca és hangja játékával életre kelti a mesét. A kicsiknél a beszoktatás nehéz időszakában jó szolgálatot tehetnek a dúdolt ritmikus mondókamesék. Az előadásmód fő szabálya minden korcsoportban: a beszéd zenei elemeinek érvényesítése. Nélkülözhetetlen a személyesség, az élő emberi kapcsolat sokféle érzékeltetése. A jól kiválasztott verseket és meséket nagyon kedvelik a gyerekek és újra és újra szívesen hallgatják. A román óvodai program szerint dolgozó óvodában törekedni kell a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett minél teljesebb román nyelvű kommunikációra. A kisebbségi kultúrkincsből (irodalom, zene, népi játékok) tudatosan felépített tematika segítségével választja ki a gyermekeknek az éppen megfelelő anyagot. Ezek közvetítésekor törekednie kell az egynyelvű előadásmódra, amelyet erőteljes mimikával, gesztikulációval, és egyéb segédanyagok (bábok, képek, könyvek, stb.) felhasználásával tesz minél érthetőbbé. Az óvónő szorgalmazza, hogy a gyermekek otthon is rendelkezzenek román mese és verseskönyvekkel, amelyeket kedvük szerint nézegethetik. Az óvónő kezdeményezze, hogy otthon is rendszeresen énekeljenek, verseljenek, meséljenek a felnőttek a gyerekeknek. A fejlesztés tartalma 3-4 éves korban a mondókák, a hangutánzó mondókamesék közös mondogatása megnyugtató, örömöt adó és arra is alkalmasak, hogy felkeltsék, és az évszakok változására, a természet és az

időjárás-változás közötti összefüggésekre

irányítsák a gyerekek

figyelmét.

A

képeskönyvvel való első óvodai találkozások kötetlen, kellemes együttléttel kapcsolódjanak össze. Ebben a korban 2-3 kiolvasót, 6-7 rövid sorokból álló verset ismételgessenek rendszeresen, de mondjon az óvónő sok verset csak szórakoztatásul is. Ezeket a környezetről, az időjárásról, az évszakok megfigyeléséből, természeti jelenségek, tárgyak, állatok megszemélyesítésével létrehozott mondókákból, az óvoda környékén lévő növények, felbukkanó állatok 118

felismerésére, üdvözlésére szolgáló népi mondókákból válogassa az óvónő. Ezekre a mondókákra – alkotóinak szándéka szerint – kisüt a nap, esik az eső, s az állatok, a tárgyak értelmes emberi nyelven válaszolnak. Ezért tetszik a gyerekeknek. Mondjon az óvónő rövid történeteket saját gyerekkoráról, hasonló korú kisgyerekekről, állatokról, állatkölykökről. 1214 alkalommal meséljen új mesét. A többi időt a már megismert kedvenc mesék elmondása töltse ki. 5-6-7 éves korban a korábban megkedvelt, megtanult mondókáknak, mondókameséknek, verseknek gyakori, alkalomszerű ismételgetése és a természeti jelenségekre illő mondókák mellett főként a társakkal való közös játékokhoz tanítson az óvónő a gyerekeknek 4-5 kiszámolót, hintázó, labdázó, párválasztó felelgető, csoportokban is hangoztatható tréfás mondókát. Fokozhatja velük a játék lendületét, örömszínezetét, ezért mindig mozgással együtt tanítsa, és a játék kedvéért gyakorolja. A versek témaköre a gyerekkor élményvilágára épüljön. Állatmesék, tréfás mesék és nagy tündérmesék egyszerűbb változatainak elmondására is ebben a korban kerüljön sor. A mese a népköltészet legnagyobb, legsokrétűbb műfajainak egyike, amely a múltban jórészt a felnőttek mulattatására, tanítására szolgált. Szükséges, hogy az ismert, rendelkezésre álló mesegyűjteményekből az óvodás korcsoportnak való népmeséket válogassa ki az óvónő. Hosszabb, bonyolultabb meséket is átalakíthat az óvodások érdeklődésének, felfogóképességének megfelelően. A fejlődés várható jellemzői 3-4 éves korban a gyerekek bekapcsolódnak a mondókák, a versek mondogatásába. Maguktól is ismételgetik a felnőttől gyakran hallott szövegeket. Figyelmesen, szívesen hallgatják a rövid meséket, örülnek azok gyakori ismétlésének. Tudnak két-három kiolvasót, hintázó, állathívogató, tréfás állat és névcsúfoló rigmust. A versek ismételgetésébe önként bekapcsolódnak.

A

felnőtt

által elmondott

verset

meghallgatják,

kedvük

szerint

mozdulatokkal kísérik. Várják és kérik a mesét. Van kedvenc meséjük és mesehősük. Szórakoztatja őket a képeskönyvek lapmozgatása, beszélgetést kezdeményeznek az ismert képekről, a lapok forgatása közben „tudják, mi következik”. 5-6-7 éves korban a gyerekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. Az elhangzott vers, mondóka ismétlését kérik. 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek, 15-20 verset meghallgatnak az év folyamán. Várják,

kérik

a

mesemondást.

Figyelmesen,

csendben

végighallgatják

a

mesét,

viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek készítésének jelei. A 119

folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. A meséskönyvek képeit önállóan is hosszan nézegetik, kérik a felnőttet, hogy meséljen róluk. Vigyáznak a könyvekre. A gyermek és az esztétikum Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. A gyermek közvetlen környezetében találkozik először a színek, formák, hangok, ritmus világával, az élővilág állandó változásával. Élményei, tapasztalatai, ismeretei ezekre épülnek. A gyermekek otthoni környezetükből nagyon eltérő tapasztalatokkal, esztétikai érzékeket (ízlést) alapozó élménnyel kerülnek óvodánkba – mely élményeket, tapasztalatokat, ismereteket óvodai nevelésünk komplex módon építi be az esztétikai nevelésbe (a pozitívokat megerősíti és továbbfejleszti, a negatív hatásokat kiszűri). Az esztétikai nevelés célja: olyan tapasztalat- és élmény nyújtás, amelynek segítségével a környező, objektív világ a gyermek számára érzéki síkon megfoghatóvá válik és képessé teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, megvalósítására és létrehozására. Az óvodáskortól kezdve céltudatosan fejlesztjük az esztétikai fogékonyságot. A mindennapi életben rengeteg alkalom kínálkozik az esztétikum iránti érdeklődés felkeltésére, a reagálás lehetőségeinek megteremtésére. A kisgyerekekben kialakul a vágy, a kíváncsiság a széppel való „újratalálkozásra”, s ez a törekvés pszichés indítékot biztosít az esztétikum iránti vonzódás állandósulására. Az esztétikai nevelés feladata: - az esztétikai élmények iránti vágy felébresztése és megalapozása, - a speciális, különböző tevékenységeknek megfelelő képességfejlesztés (a játékosság keretein belül), - tér és lehetőség biztosítása az életkori sajátosságokból fakadó szárnyaló gyermeki kíváncsiságnak, fantáziának, - céltudatosan irányítjuk a gyermeket a környezet iránti nyitottság felé.

120

"Élmény és tanulás, tapasztalatszerzés és gyönyörködés, befogadó és cselekvő tevékenység szorosan egymásba ötvöződő sora vezeti egyre feljebb a gyermeket, egyre gazdagítva, bővítve az esztétikum iránti fogékonyságát, vonzódását." (Mészáros István) Felkínáljuk a gyermek számára mindazokat a lehetőségeket, amelyek az óvónői mintakövetésből is adódhatnak: a sokszínűség, az alkotó kíváncsiság kielégítésére, önnön igényeinek gazdagítási lehetőségeire. Csak az a pedagógus tud alkotó gondolkodásra nevelni, aki maga is alkotó módon dolgozik. Lehetőséget és segítséget kell biztosítanunk a gyermek számára a szabadon választható esztétikai tevékenység gyakorlásában, élményeinek újraélésében. A kreativitás - az alkotó gondolkodás és cselekvés - kialakítása, az esztétikai tevékenységek fontos feladata. Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás- és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adnunk arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket az ábrázolásban, az ének-zenében, a mozgásban megvalósíthassák. Továbbá minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Mindig törekszünk arra, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítsége, ha azt a gyermek maga kéri és igényli. A komplex esztétikai nevelés személyiségfejlesztő hatása a nevelés és fejlesztés más területeihez is szervesen kapcsolódik. VIII. 3. Ének, zene, énekes játék "Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása meglapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását." (Óvodai nevelés országos alapprogramja) Fejleszti a gyerekek zenei 121

hallását,

ritmusérzékét,

zenei

emlékezetét,

játékos

zenei

alkotókedvét,

elősegíti

mozgáskultúrájuk fejlődését. Zenei nevelésünknek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. Zenei élményeket szereznek a gyermekek játék közben - spontán, kötött és kötetlen keretű szervezett foglalkozásokon, egyéni érdeklődésük alapján. Ezek a zenei élmények serkentik a gyermekek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, szoros kapcsolatban vannak a román és magyar nyelv kifejező gyakorlásával, valamint a dal ritmusa, lüktetése mozgásra serkent, s ennek következtében esztétikusan formálódik mozgásuk. A zenei nevelés elsősorban az érzelemre hat, de egyidejűleg az értelemre is. Fontos a zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal felszabadultan énekeljenek. Ezért megfelelő légkörrel biztosítjuk az érzelmi motiváltságot. Feladatunk a zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése, a zenei önművelődésre és önképzésre való állandó igény. Igazi örömet csak az éneklés, játék ad a gyereknek, amit könnyedén, jól elsajátított készségekkel végeznek. Ezért a gyerekek képzelete és alkotókedve oldott légkörben és akkor fejlődik, ha szívesen vesszük ötleteiket, új elképzeléseiket. Énekes beszélgetéssel, változatos dallamfordulatok kitalálásával magunk is mintát kínálunk. A zenei nevelés célja - a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése - a zene (éneklés, zenélés tevékenységeinek) megszerettetése - a zenei élményekhez juttatás - a közös éneklés örömének felfedezése, és ebben aktív részvétel. A zenei nevelés feladata - a zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése - a gyermekekben a zenei anyanyelv megalapozása - a zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése 122

- a kreatív zenei kedv kialakítása, fejlesztése - a folyamatos fejlesztő hatások megszervezése - ünnepekhez kapcsolódó román és magyar szokások, zenék megismertetése, román és magyar hagyományok ápolására való törekvés - tanuljanak óvodás gyermekeink román gyermekdalokat, játékokat, mondókákat. Ének, zene, énekes játék - a zenei nevelés tartalma Dalanyag Ismerkedjenek meg a gyermekek - 5-6 mondókával (román és magyar), melyek - 2-4 motívum terjedelműek

(3-4 év)

- 4-6 motívum terjedelműek

(4-5 év)

- 6-12 motívum terjedelműek (5-6-7 évesek) - 14-16 gyerek játékdallal (román és magyar), melyek: - 8-12 ütem terjedelműek

(3-4 év)

- 12-16 ütem terjedelműek

(4-5 év)

- 12-18 ütem terjedelműek

(6-7 év)

- 3-4 népdalt (román és magyar) - 3-4 műdalt (román és magyar). A dalok

- hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot,

123

- hangkészlete főleg a félhang nélküli dallamfordulatokon mozogjon, de

hangsúlytalan helyen, lefelé futó motívumokban a fá és a ti is

előfordulhat. A dalokban a negyed és páros nyolcad (3-4 év), negyed szünet és szinkópa (4-5 év), mellett a dalok és mondókák ritmusigénye szerint tizenhatod is szerepelhet. Javaslat a dalok hangkészlet szerinti megoszlásának arányára:

sz-m

2 dal

l-sz-m (fá) x

2 dal

sz-m-d (lá)

1 dal (5-6-7 éves korban)

m-r-d

2 dal

sz-m-r-d (fá) x

2 dal

d-l-sz

1 dal (3-4-5 éves korban)

m-r-d-l (ti) x

1-2 dal

l-sz-f-m-r-d

2 dal (5-6-7 éves korban)

m-r-d-l-sz

2 dal (5-6-7 éves korban)

r-d-l-sz

2 dal (5-6-7 éves korban)

A x-gal jelölt dalok az 5-6-7 évesek dalanyagában szerepelnek. Játékok - elsősorban kétszemélyesek ill. egyszerű utánzó mozgással kísér megszemélyesítő szerepjátékok (3-4 éves korban)

124

- főként csoportos jellegűek, melyek megfelelnek életkoruknak és az adott csoport fejlettségi szintjének, ezek lehetnek új térformákat, sor és ügyességi játékokat, esztétikus mozgást igénylő párjátékok, bonyolultabb mozgást, szervezést igénylő játékok, énekes-felelgetős játékok. (5-6-7 éves korban) Éneklési készség Eleinte kisebb-nagyobb csoportokban énekelgessenek, és törekedjenek a tiszta éneklésre (3-4 éves korban). Később az óvónő indítása után önállóan, megközelítően tisztán énekeljenek csoportosan. 4-5 éves korban már jelentkezik az egyéni éneklés igénye. Önkéntes jelentkezés alapján kielégítjük és segítségadással megerősítjük ezt az igényt. Végül 5-6-7 éves korban a csoport tagjai önállóan és tisztán énekeljenek, a megszokott hangmagasságon és tempóban. A gyerekek egyénileg és tisztán énekeljék az általuk választott dalokat. Hallásfejlesztés Figyeljék meg, különböztessék meg, a térben is mutassák a magas (magasabb) - mély (mélyebb) hangokat. Ismerjék a halk-hangos fogalompárt, értsék jelentésüket, majd zenei tevékenységeikben alkalmazzák egyéni fejlettségüktől függően - akár egyénileg is. Figyeljék meg a természet, a közvetlen környezetük zenei, beszéd és zörej hangjait. A finomabb hangszínek különbségének meghallása, beszédhangszín megváltoztatásával a mondat értelmének megváltoztatása, a hangirányok és hang távolságok érzékelése, néhány dallam- és ritmusjátszó hangszer hangjának és játékmódjának megismerése (eredetiben is) összetett feladatot jelentenek, melyek által biztosítjuk a sokoldalú fejlesztést - mindenkor szem előtt tartva a gyerekek egyéni fejlettségi szintjét. Ismerjék fel a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról. A felismerésben segítjük őket egy jellegzetes kezdő motívumnak, egy gyakrabban ismétlődő dallamfordulattal. Ismerkedjenek meg

a

dallambújtatás

fogalmával.

Hallható

jelre

előbb

rövid,

majd

hosszabb

motívumszakaszokkal gyakorolják, játszanak vele. Megerősítésként eleinte kézmozdulatokkal kísérjék. Ritmusérzék fejlesztése

125

Érzékeljék, majd zenei tevékenységeikben alkalmazni is tudják, a mondókák és dalok egyenletes lüktetését, ritmusát (a negyed szünetet is!), ezeket meg tudják különböztetni és esetenként össze is tudják kapcsolni. Dalokat, mondókákat ismerjenek fel ritmusról. Belső hallás alapján a mondókák és dalok ritmusát hangoztassák. Rögtönzött ritmust tudjanak visszatapsolni, és ilyen ritmusmotívumokat maguk is találjanak ki. Éneklés közben tartsák a tempót. Az ettől eltérő gyors és lassú közötti különbségeket ismerjék, alkalmazzák (énekkel, mozgással). Ismerjenek meg néhány ritmushangszert, majd önállóan is használják (dob, cintányér, triangulum) a dalok lüktetésének és ritmusának kiemelésére, éneklés kísérésére is. Egyszerű játékos, táncos mozgások játékhoz kapcsolásával, játékos mozdulatok kitalálásával, a mozgások egyöntetű végzésével, a szép harmonikus járással, a koordinált kéz és lábmozgásokkal, a különböző térformák kialakításával (kör, hullámvonal, csigavonal) az esztétikus mozgáskultúra megalapozását segítjük elő a gyermekekben. Zenehallgatás A különböző jellegű egyszerű, majd bonyolultabb elsősorban (román és magyar) népdalok, műdalok énekes vagy hangszeres előadása, műzenei szemelvények hallgatása során a zene figyelmes, érdeklődő meghallgatására, befogadására neveljük a gyermekeket. Román tánccsoportok, dalkörök, zenekarok programjainak megismerésével a gyermekekben a román zenei kultúrához valókötődést erősítjük meg. Felkeltjük a hangszeren való tanulás (játszás) iránti

érdeklődésüket

(hangszer

kiállítások

látogatásával,

zeneiskolába

szervezett

programokkal). Ének- zene-énekes játék - a fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére a fejlesztés területeinek megoszlása szerint Dalanyag, éneklési készség A gyerekek tudják a román és magyar mondókákat, hat hangterjedelmű román és magyar dalokat tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni - az egyvonalas c és a kétvonalas c abszolút magasságok között.

126

Tíz dalt olyan biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg is - hogy elkezdeni is tudják. Ismert dalt hallás alapján tudnak dúdolni. Felelgetős játékokat két csoportban folyamatosan az óvónő segítsége nélkül is el tudnak énekelni. A román mondókákat, dalokat egyénileg is biztonsággal mondják, éneklik, ügyelve a helyes kiejtésre. Hallásfejlesztés 

Felismerik a magas és a mély éneklés közötti különbségeket, maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, dalt kezdeni, térben mutatni egyéni (fejlettségi szinttől függően 3 fokozatban).



Ismerik a halk-hangos közötti különbségeket, értik a fogalom pár viszonyát, alkalmazzák csoportosan és egyénileg is. Képesek e zenei fogalom párokat a dinamikai különbségekkel együtt felismerni.



Megkülönböztetik és felismerik hallás alapján az egymástól eltérő zörejeket (a finomabb hangszín különbségek eltérése szerint is), megfigyelik a természet és a környezet hangjait, hallás alapján következtetnek a hangforrás irányára, távolságára, 2-3 hangszer hangszínét és 2-3 ritmusjátszó hangszer hangját megkülönböztetik.



Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszer játékról, a dalokat sajátos kezdő motívumukról, a hasonló fordulatokból.

 

Tudnak dalokat - hallható jelre - hangosan, majd magukban énekelni (dallambújtatás). Próbálkoznak, egyéni fejlettségi szintjüknek (képességeiknek és fantáziájuknak) megfelelően az énekes felelgetős játékkal.

Ritmusfejlesztés 

Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától.



A különbséget kifejezik cselekvéssel, mozgással - csoportosan és egyénileg is. A jól ismert dalokat, mondókákat jellegzetes ritmusuk alapján felismerik. A mondóka és dalritmus kiemelésekor figyelnek a negyed szünet pontos jelzéseire, de az egyenletes

127

lüktetés folyamatos kifejezésekor nem állnak meg a szünetben. A szünet érzékeltetésére játékos mozdulatokat találnak ki. 

Ritmusmotívumokat

visszatapsolnak

(csoportosan

és

egyénileg

is).

A

ritmushangszereket használva kiemelik a lüktetést, a ritmust, a motívum hangsúlyt. Képesek kísérni a csoport Összehasonlítják és

énekét nem túl hangosan, hogy a dallam jól hallható legyen.

énekléssel, mozgással bemutatják a normál tempónál gyorsabbat és

lassúbbat. A tempókülönbségeket más fogalom párokkal is összekapcsolják. Zenei mozgáskultúra fejlesztése Szépen, harmonikusan járnak, mozognak együtt. A játékhoz tartozó egyszerű mozgásokat és a játékos, táncos mozdulatokat a zene lüktetésének megfelelően egyöntetűen, folyamatosan és esztétikusan

végzik.

Irányításunkkal

képesek

szép

térformát

alakítani

körben,

hullámvonalban, csigavonalban. Képesek egyensúlyváltást kívánó mozgásokra. Mozgásukban megjelennek a járás-lépés változatos formái. Zenehallgatás A bemutatott zenét, a hangulatban egymástól eltérő népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek dalait figyelmesen hallgatják. Érzik, hogy a zenehallgatás öröm, hogy a két-három szólam összecsengése érdekes, gyönyörködtető. Figyeljék meg a dal jellegét, tréfás-érdekes szövegét, az előadó hangszer hangszínét. Nagy hangsúlyt helyezünk és kiemelten kezeljük a román mondókák, népi- és gyermek játékdalok megismertetését, megszerettetését a gyermekekkel. A fejlesztés tartalmi egységeiben jelentkező feladatokat elsősorban ezeken keresztül ismertetjük meg az óvodásokkal. Az instrukciókat mind román - mind magyar nyelven elmondjuk a gyermekeknek és az utánzáson alapuló nyelvelsajátítás módszerét alapul véve, azt alkalmazva a legalapvetőbb kifejezéseket megismertetjük velük. Környezetünk hagyományaihoz kapcsolódó dalok, mondókák, játékok közvetítése által pozitív viszony kialakítását segítjük a román kultúránk és nyelve iránt. 128

VIII. 4. Rajzolás, mintázás, kézi munka A gyermekek ábrázoló tevékenysége a vizuális nevelési lehetőségek legfontosabbika. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára. Az óvodások szívesen fejezik ki élményeiket, érzelmeiket, elképzeléseiket az ábrázolás eszközeivel. "Ezek a tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását." (Óvodai nevelés országos alapprogramja) Az óvodai rajzolás, mintázás, kézi munka célja 

Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően.



Felhívni a gyermekek figyelmét a környező valóság esztétikai szépségeire, valamint arra, hogyan lehet ábrázolni-rajzolni, festeni, mintázni - azokat az élményeket, tárgyakat, személyeket, jelenségeket, amelyek számukra örömet okoznak, szépek, érdekesek, fontosak. Ezzel fejlesztjük képi gondolkodásukat, segítjük őket az alkotás örömének megtapasztalásában.



Az

ábrázolás-

és

önkifejezés

megszerettetése

mellett

célunk

a

gyerekek

megfigyelőképességének, szín- és formaérzékének, díszítőkészségének, valamint az íráshoz

szükséges

speciális

készségek

fejlesztése,

a

képi-plasztikai-konstruáló

kifejezőképességek kibontakoztatása. A célok elérése érdekében végzendő feladataink 

A figyelem felkeltése a természetben és környezetünkben látható szép iránt.



Az érdeklődés felkeltése a színek, a színharmóniák, formák iránt.



A vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák).

129



A rajzkészség és kézügyesség fejlesztése, egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése, különböző anyagok és technikák megismertetésével.



Sokféle lehetőség megmutatása a képi-térbeli megjelenítésre.



Az íráshoz szükséges speciális készségek fejlesztése, kézmozgások finomítása (finommotorika fejlesztése), a helyes testtartás kialakítása, a vizuális percepció fejlesztése.



Az önértékelési képesség kialakítása (tudjanak beszélni, véleményt formálni saját és társaik munkájáról).

Ha a gyermek mindennapi életébe, játékába az ábrázoló tevékenységek minél több lehetőségét építjük be, a technikák (tevékenységek) gyakorlására, pontosítására minél több időt, alkalmat teremtünk, előbb-utóbb elér arra a szintre, amikor "művei" kifejezővé válnak, tükrözik világról szerzett ismereteit, érzelmi megnyilvánulásait. Hagynunk kell, hogy a gyermek saját szintjén, saját elgondolásai szerint, saját élményeit alkossa újra. "Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos". (Óvodai nevelés országos alapprogramja) Ebben csak akkor segítjük, irányítjuk, ha elakad, ha a gyermeknek szüksége van az instrukciókra. Ilyen lehetőségek mellett a gyermeki fejlődés mozgatórugója az önfejlesztés lesz. A fejlesztés tartalma 3-4-5 éves korban Ajánlott tevékenységek 

Az ábrázolás anyagaival való ismerkedés közben - a firkálásból, gyurkálásból kibontakoztatva - elsősorban a gyerekek élményeihez kapcsolódó egyénileg választott témák kifejezése.



Az óvodai élet gyerekek számára fontos jeleneteinek, a foglalkozási ágakban megfigyelt és feldolgozott jelenségek, témák ábrázolása emlékezet, megfigyelés alapján. A közös játékhoz dramatizáláshoz, bábozáshoz, építéshez szükséges eszközök, kellékek, alkalmi ajándéktárgyak együttes készítése, díszítése.

130



A közvetlen óvodai környezet - csoportszoba - rendezésében, ünnepi díszítésében való együttes részvétel, önálló segítés.



A román népi kultúrával való ismerkedés során a fennmaradt tárgyi emlékeink megismerése.

Képalakítás fejlesztésére javasolt tevékenységek, lehetőségek 

Firkálgatás, rajzolgatás, festés a gyerekek kedve, érdeklődése szerint, emlékképeik, képzeleteik nyomán (3-4 éves korban).



Emberalakok, környezet, tárgyak rajzolása saját elképzelés alapján, különböző cselekményes jelenetek, mese-vers megjelenítéseként (4-5 éves korban).



Tetszés szerinti színválasztás, színhasználat, gyönyörködés a szép szín együttesekben.



Ábrázolás a megszokottól eltérő formájú, színű és nagyságú képfelületen, változatos anyagú papírokon.

 

Vonalak és a színekkel képzett foltok használata (3-4 éves korban). Vékonyabb-vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák, színek, színfoltok alkalmazása, mindezek ritmusba rendezése díszítésekben. Formák képzése vonalakkal, színfoltokkal.



Színre, formára, kompozícióra vonatkozó tapasztalatok gyűjtése.



Tájékozódás a kép síkján, térviszonyok jelzése.



Képek készítése festéssel, rajzolással, papírragasztással, agyaglapba karcolással, tárgyak lenyomataival. Képalakítás spárga és fonaldarabkák textillapra applikálásával, színes papírlapra tépéssel kialakított papírfoltok felragasztásával.



Rajzolás puha ceruzával, zsírkrétával.

131



Festés ecsettel, sokféle színű sűrűre oldott gombfestékkel, temperával. Színkeverés festékkel, új színek létrehozása. Az ecset kimosásának, a helyes vízhasználatnak a gyakorlása.



Rajzolás nagyobb felületre: homokba pálcával, színes iskolai krétával táblára, földre tett csomagolópapírra, udvaron, aszfalton (egész nagy méretekben is.)

Plasztikai munkák - a mintázás fejlesztésére ajánlott tevékenységek, lehetőségek Tetszés szerint különféle formák, tárgyak, anyagok gyurkálása, formálgatása és díszítése különböző eljárásokkal. Tapasztalatszerzés az anyagok tulajdonságairól, viselkedéséről: nyomhagyás, karcolhatóság, képlékenység. (Képlékeny, könnyen megmunkálható anyagok használata). Anyagok formálása, formákra alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzés: nyomkodva, gyurkálva, mintázva, gömbölyítve, sodorva, simítva, karcolva, gyűrve, tépve, ragasztva stb. A konstruálás, az anyagok formálása során tapasztalják meg a gyerekek, hogy "miből mit lehet csinálni." Különféle természeti tárgyak gyűjtése az óvoda környékén, séta közben kirándulások alkalmával. A gyűjtött tárgyak formáinak összehasonlítása más formákkal, szétválogatása, csoportosítása szempontok szerint (pl. felületi tulajdonságaik szerint). Figurák, alakok mintázása, törekedve a formák tagolására, a főbb részformák érzékeltetésére, ábrázolására, díszítésére. Egyszerű ajándéktárgyak, játékok készítése szerkesztő-összerakó munkával, díszítések kézi munkával. Bábok, díszletek készítése, ezek festése, összeszerelése. Változatos, sokféle, lehetőleg nemes, könnyen megmunkálható anyag használata. Ismerkedés különféle technikákkal, alkalmazásuk gyakorlása (nyírás, tépés, hajtogatás, konstruálás, plasztikus formálás, stb.) Építés

132

Különböző formák rakosgatása, sorakoztatása. Különféle anyagokból tárgyak, elemek felhasználásával kisebb-nagyobb méretű térbeli alakzatok építgetése, alakítása együttesen is. Téralkotó tevékenység a belső terekben, a gyerekek által a játék során kialakított térrészek berendezése a célnak megfelelően. Térbeli tapasztalatok, tájékozódás a dolgok térbeli helyzetei, formák egymáshoz rendelésének egyszerű lehetőségei felől, soralkotás, ritmusképzés. Nagy térbeli alakzatok formálása a gyerekek közös, mozgásos játékai során.

A fejlesztés tartalma 5-6-7 éves korban Ajánlott tevékenységek 

A gyerekek saját élményeiknek, hozzájuk közel álló cselekményes témáknak, velük vagy környezetükben történt eseményeknek, mesék, versek, dalok, történetek elképzelt szereplőinek, jeleneteinek képi-plasztikai kifejezése.



Közös játékaikhoz, más foglalkozási ághoz, dramatizáláshoz - bábozáshoz, társaik, szüleik megajándékozásához, környezetük szebbé tételéhez játékeszközök, tárgyak, kellékek készítése. A szűkebb és tágabb környezet rendezése, alakítása, díszítése.



Találkozás a népi hagyományokhoz kapcsolódó alkotásokkal, nemzetiségi kultúránk hagyományvilágával, tárgyaival, eszközeivel.

Képalakítás - rajzolás, festés, kézi munka fejlesztésére javasolt tevékenységek, lehetőségek Egyéni és közös kompozíciók rajzolása, festése kisebb és nagyobb méretekben, élmények alapján vagy elképzelés szerint. Rajzolás nagy méretben - együtt is -, a földre, az aszfaltra.

133

A környezetben található, a gyerekeknek kedves, számukra érdekes tárgyak, formák, jelenségek megfigyelése és emlékezet alapján való egyéni témába ágyazott megjelenítése. A rajzolt formák gazdagítása, díszítése a gyerekek tetszés szerinti formákkal, színekkel, formaismétléssel. Mesék, történetek, események elképzelése, képi ábrázolása (különféle technikákkal és anyagokkal). Gombfesték, valamint a tempera használata. Fehér temperával való keverésének kipróbálása, keveréssel előállított színekkel, az egyéni színkeverés érvényesítésével különböző méretű kompozíciók (bábok, álarcok, díszletek) festése. Képeskönyv, leporelló készítése kivágott képekből, ennek további díszítése saját rajzaikkal. A formára, színre, kompozícióra vonatkozó tapasztalatok gyűjtése és megfigyelések végzése, térkifejezés a kép síkján egymás melletti, fölötti formákkal. Plasztikai munkák - a mintázás - a kézi munka fejlesztésére javasolt tevékenységek, lehetőségek Emberalakok, állatok, tárgyak mintázása, a legjellemzőbb forma, a legfőbb tagoltság egyéni érzékeltetésével. A mintázott figurák összerendezése különböző térbeli kompozícióba. Játékok, bábok, modellek, ajándékok, fenyődíszek készítése szerkesztő és konstruáló munkával, mintázással, szövéssel, fonással. Díszítésük kézimunkával - a gyerekek által ismert eljárások önálló alkalmazásával. Változatos, képlékeny anyagok alkalmas eszközökkel, szerszámokkal való alakítása, formálása. A kézimunka és az ábrázolás technikáinak együttes alkalmazása. A formára és anyagismeretre vonatkozó tapasztalatszerzés, megfigyelés. Építés Nagyobb térben - nagyobb méretű elemekből búvóhelyek, házak stb. építése. Hosszabb időn keresztül, közös munkával, gazdagodó formavilágú építmények építése. 134

Különféle makettek építése és berendezése a gyerekek által alkotott modellekkel. Tájékozódás a térben, téralakítás. Statikai tapasztalatok gyűjtése. Arányviszonyok, a makettek és a hozzájuk készített kiegészítő formák egymáshoz viszonyított méretei. Közeli múzeumokkal, kiállításokkal, helyi műemlékekkel, szép parkokkal, utcarészletekkel, tájházzal való ismerkedés. A fejlődés várható jellemzői a rajzolás - mintázás - kézimunka területein az óvodáskor végére a fejlesztési területek megoszlása szerint Téralakítás 

A gyerekek meglehetős biztonsággal mozognak az őket körülvevő térben. Megértik e viszonylatokra vonatkozó kifejezéseket, maguk is használják azokat. Környezetük tárgyainak térbeli helyét képesek saját testükhöz viszonyítani.



Tevékenyen részt vesznek az őket körülvevő tér, térbeli makettek berendezésében.



Bátrak, ötletesek a téralakításban.



Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére (nagyságbeli különbségeikről, a fokozatokról).

Képalakítás 

Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit.



Többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat.



Emberábrázolásukban megjelennek a részformák.

135



Próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével.



Képalakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonyokat.



Síkbeli kompozícióikban törekszenek a képfelület betöltésére.

Képi kifejezés 

Ismerik és egyéni tetszésük szerint alkalmazzák a képi kifejezőeszközöket (vékonyabb, vastagabb vonalakat, színfoltokat, rajzolt, mintázott formákat).

 

Látási-tapintási-mozgási tapasztalataik vannak a formák tulajdonságairól. Késztetést éreznek arra, hogy figyelmüket összpontosítsák, technikai tudásukat aktivizálják.

Színhasználat 

A színekben örömüket lelik, színhasználatban bátrak, érvényesítik kedvelt színeiket.



Képesek vezetéssel (irányítással) észrevenni a környezet és saját munkáik színhangulatát.



Ismerik a színek sötét és világos árnyalatait.

Díszítés 

Önállóan - saját elképzeléseik alapján - díszítenek tárgyakat.



Érvényesül ritmusteremtő képességük a forma és színismétlésben, kedvvel alkalmazzák képalakításukban és plasztikai munkáikban a forma és színritmusokat, a díszítés többféle technikáját.

Kézimunka - plasztikai munka 

Szívesen használják az alapvető technikai eljárásokat, eszközöket, anyagokat.



Van tapasztalatuk ezek legfontosabb tulajdonságairól és használatuk módjáról.

136



Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával.



Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű kellékeket, modelleket, maketteket.



Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat.

A vizuális nevelés hatása a szociális képességek fejlődésére, várható jellemzői az óvodáskor végére 

Közös és egyéni alkotások készítése közben képesek egymásra tekintettel lenni.



Érdeklődéssel nézegetik egymás munkáját.



A munkák értékelése során szóbeli véleményt nyilvánítanak.



Önállóan javítják a megbeszélt módon a felmerült hibákat.

A kétnyelvűség és a román kisebbségi identitástudat kialakítása és fejlesztése a vizuális nevelésben A gyerekeket megismertetjük román nemzetiségi kultúránk tárgyi emlékeivel. Ellátogatunk a kétegyházi falumúzeumba, ahol bemutatjuk az óvodásoknak a román népi építészeti emlékeket, a román kisebbség életmódját, szokásait, hagyományai tükröző tárgyi emlékeket. Az óvoda környezete is tükrözi a román kisebbségi kultúrát, tárgyi emlékeit. Gyűjtőmunkánkba bevonjuk a gyermekeket, szülőket, nagyszülőket. A gyermekek tisztelik és becsülik e tárgyi kultúra értékeit. Dekorációnk részét alkotják a román népviseletek, terítők, törölközők, köcsögök, szakajtók stb. Rajzolás-mintázás-kézi munka során gyakran merítünk témákat a népi kultúrkincsből A rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítjuk a román nyelv mind jobb elsajátítását a gyermekeknél (figyelembe véve egyéni fejlettségi szintjüket.) VIII. 5. Mozgás 137

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves korú gyermek fejlesztésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenységek által szereznek információt környezetükről. A mozgásfejlesztés célja 

a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése,



a mozgás megszerettetése,



a rendszeres mozgással egészséges életmód kialakítása,



a mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlással,



a mozgáskészség alakítása,



a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionálás),



a mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése, pozitív személyiség tulajdonságok erősítése.

A célok elérése érdekében végzendő feladataink 

A fizikai állóképesség fejlesztése, a fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitás előkészítése.



A nagy- és finommozgások és fizikai erőnlét fejlesztése, a vesztibuláris, egyensúlyérzetet befolyásoló

mozgások

végeztetésével,

egyensúlyfejlesztés,

szem-kéz,

szem-láb

koordinációja, ritmikus tevékenységekkel a ritmusérzék fejlesztése. 

A

testséma

fejlesztése

a

testrészek

megismerésével,

nevének-funkcióinak

megtanulásával, a testfogalom kialakításával, a kezesség erősítésével, az oldaliság tanításával. 

A sikeres feladatmegoldások eredményeként az önértékelés és az önbizalom növelése.

138



A mozgással kapcsolatos és a mozgáshoz kapcsoló szókészlet fejlesztése.



A folyamatos hely, idő, eszköz biztosítása.

A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életünket átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, környezeti és esztétikai nevelésben, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben is. A mozgás hatása az értelmi képességek fejlődésére 

A mozgásos játékok- gyakorlatok, téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyerekek vizuális memóriája.



A testrészek, téri irányok, formák megismerésével, megnevezésével, bemozgásával bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük.



A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is.



A mozgás közben számtalan lehetőség nyílik mennyiségi és formai, vizuális és környezetismereti tapasztalatok szerzésére.

A mozgás hatása a szociális képességek fejlődésére 

Segíteni az "én tudat" fejlődését (a saját testének és mozgásos képességeinek megismerése révén).



A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek.



A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták tanulására.



A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezeknek a kezelését, elviselését.

Kiemelt mozgásfejlesztést két területen tervezünk: - a szabad játékban (a gyermekek spontán, természetes mozgása közben), 139

- a mindennapi testnevelésben és a testnevelési foglalkozásokon. A mozgásfejlesztés tartalma a szabad játékban Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúszni-mászni, manipulálni - vagyis mozogni. Célunk a szabad játéktevékenységben, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. Feladatunk, hogy megőrizzük ezt a mozgáskedvet (ha szükséges felkeltsük) és tudatosan építsünk rá. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítjuk számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron egyaránt (igazodva a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez.) A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ebben az életkorban a gyermekek gyakran kezdeményeznek csúszó-mászó játékokat, ezért leginkább az ehhez szükséges eszközöket biztosítjuk. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a belső fülben levő vesztibuláris központ spontán ingerlésével érhető el - hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. Erre a célra nagyon jól használhatók a különböző hinták, a nagy ugráló-füles labdák, ugróasztal, billenő-forgó korong. 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére fektetjük a legnagyobb hangsúlyt (tekintettel az iskolába lépés közeledtére - írás előkészítés). A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére (pl. gyöngyfűzés, kicsi elemekből építés, babaöltöztetés, konstruálás, ábrázolási - és kézimunka technikák gyakorlása közben). 140

Mivel a gyermekek mozgásigénye különböző, nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. A kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermekek örömmel vesznek részt. A sikeresen jó hangulatú tevékenység a gyermek számára pozitív élményt nyújt, s ez újabb cselekvésre készteti őket. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá-igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ezek eredményeként a gyermekek egészségesebbek lesznek. A mozgásfejlesztés tartalma a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésben A testnevelés fejleszti a gyerekek természetes mozgását: a járást, futást, támaszt, függést, egyensúlyozást, ugrást, dobást. Megismerteti velük a gimnasztikát és néhány talajtornaelemet, labdagyakorlatokat és a sokszínű, változatos testnevelési játékokat. Lehetőséget biztosít a gyerekek mozgástapasztalatainak rendszeres bővítésére, fejleszti cselekvő- és feladatmegoldó képességüket, erősíti a szép mozgás iránti vonzalmukat. Fejleszti testi képességeiket, az ügyesség sokféle formáját, a testi erőt, gyorsaságot és állóképességet. Az örömmel végzett gyakorlatok és játékok elősegítik a gyerekek helyes testtartásának, szép mozgásának kialakulását. Fontos szerepet játszik az egészség megóvásában. A testnevelési foglalkozások során teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, gerinctorna). A testnevelés hatására a gyerekekben fontos személyiségtulajdonságok is alakulnak és erősödnek meg: mint a bátorság, a fegyelmezettség, a kitartás, együttműködés, egymás segítése. Alapvető feladatunk a jó levegőjű, tiszta, tágas környezet, a megfelelő eszközök és a megfelelő öltözék biztosítása minden gyerek számára. A különböző nehézségű differenciált feladatok adásával elősegítjük, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat. A gyermek számára a

141

megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása, nemcsak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza, ezért a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladatunk. Különböző járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével. A 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből (a mozgásfejlesztés más területeihez hasonlóan) már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot szervezünk, amelyek végzésekor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be, elhelyezkednek különböző szereken, formákban. Ezen kívül előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése: különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások, futás közbeni megállások. A szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok (pl. babzsák feldobása, elkapása, célba dobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás), valamint az oldalúság tanítása szintén e korosztály mozgásfejlesztését irányozza meg és egészíti ki a korábban kialakultakat. 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok gyakorlatot. Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez azért nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. A testnevelési foglalkozásokon ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal fejlesztjük (pl. különböző méretű labdák, botok, szalagok - kézi szerek alkalmazásával). A foglalkozásokon lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott, hallott feladatokat. A testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésben (alkalmazott) végzett testmozgások (amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változhat Játékok: futó-, utánzó-, szerep- és szabályjátékok. Rendgyakorlatok: egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányba.

142

Járás: kis és nagy lépésekkel, különböző irányokba fordulással, változó szélességű sávok,

vonalak között, különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával,

speciális

járások, állatjárások utánzása, ritmusra járások, különböző tempóban - majd

közbeni

tempóváltással.

Futás: különböző tempóban - majd közbeni tempóváltással, különböző irányokba közbeni irányváltoztatással, változó szélességű sávok között, különböző

majd tárgyak

megkerülésével, átugrásával, versenyfutás.

Szökdelések,

ugrások:

helyben

és

haladva

(előre-hátra)

-

páros

lábon,

váltott

lábbal, akadályokon át-le-fel (pl. mélyugrás, magasugrás). Támasz,

függés

és

egyensúly

gyakorlatok:

csúszás,

kúszás,

mászás

különböző

irányokba,

majd irányváltoztatással, különböző szélességű és formátumú helyeken és

tárgyakon -

talajon, padon, zsámolyon, bordásfalon - vízszintes és függőleges irányba,

különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával. Egyensúlyozó testhelyzet

járás

emelt

szeren

(pl.

pad),

forgások

fordulatok,

változó

távolságról,

változtatások (pl. kötél).

Dobások, labdás gyakorlatok: (szem-kéz koordináció fejlesztésére) -

babzsák

különböző

célba

dobása

változó

nagyságú

körbe,

tárgyak fölött,

- babzsák csúsztatás két vonal közé, - babzsák dobás vízszintes és függőleges célra, - kugli -játék, - labdajátékok (labdagurítások, labdavezetések, labda feldobások - elkapások, alsó és

felső dobások, labdahajítások).

Gyakorlatok szem-láb koordináció fejlesztésére: - ugrókötéllel, kötél fölött átugrás - változó magassággal,

143

- különböző lábakkal karikába belépés, kilépés, beugrás, kiugrás, - ugróiskolák egyszerűbb és nehezített formában, - függeszkedés - átfogással tovahaladás, - lábbal különböző formák rajzolása (alkalmi felületen, homokba, hóba). Koncentrációs mozgásgyakorlatok: kézi szer gyakorlatok (babzsák, bot, szalag, karika, labda). Gimnasztika: - nyakizom gyakorlatok (fejfordítás, fejkörzés) - kartartások, karkörzések, karlengetések, karhúzások (különböző irányokba, formákba

- ritmusra is),

- törzsmozgások (törzsfordítások, törzshajlítások) lábmozgások

lábhajlítások, -

(lábemelések,

lábkörzések,

láblengetések,

lábfejgyakorlatok), kar-láb-

és

ritmuskeresztezett

törzsmozgások,

testhelyzetek,

ellen

oldaliságban

mozgások kialakítása, végzése a mozgáskoordináció

kialakulása érdekében. Az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is. Ezt naponta legalább egyszer 10-15 perces időtartammal szervezzük meg (megfelelő időben és ruházatban a szabadban történjék leginkább). A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egyegy gimnasztikai gyakorlattal. A gimnasztika anyaga főleg törzsgyakorlatokból áll, mert ezek a helyes testtartás kialakulását segítik elő. A játékokat a foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva választjuk ki. Rendszeres és megfelelő szervezés esetén a gyermekek szívesen és örömmel vesznek részt benne. Igénnyé, majd szokásukká válik a mindennapi torna (mozgás). Az örömmel jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a mozgásfejlesztés egy-egy feladatának 144

megvalósításához, társas kapcsolatok alakulásához is. A játékok, térformák felidézésével lehetőségünk nyílik vizuális, verbális memóriájuk fejlesztésére, valamint szókincsük gyarapítására is. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére a mozgás fejlesztésében A gyerekek örülnek a mozgásnak. Mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak, növekszik teljesítőképességük. Fejlődik tér és idő tájékozódó képességük. Igénylik a mozgást. Ismernek és eljátszanak futó- és fogójátékokat, a szabályok magyarázata nélkül. Egyéni-, csoportos, sor- és váltóversenyt játszanak az óvodapedagógus segítségével és a szabályok pontos betartásával. Megértik az egyszerű vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással váltakoztatják. Tegyenek különbséget a harmonikus, összerendezett járás ill. futás tevékenységeiben. Képesek körülhatárolt területen futás közben az óvónő felszólítására feléje fordulva, szétszórt elhelyezkedésben megállni, ill. oszlopból és szétszórt elhelyezkedésből felszólításra kézfogással kört alakítani. Álló rajtból kiindulva 20-30 métert futnak. Mozgás közben tudjanak irányt változtatni, jobbra-balra-hátra fordulatot tenni, (fejlettségi szinttől függően) az irányok megnevezésével. Legyenek képesek sor és köralkotásra. Egyensúlyozzanak egy lábon, valamint különböző szereken (pl. padmerevítő gerendán) emelt magasságban (10-30 cm) két lábon. Tudjon fél és páros lábon szökdelni.

145

Csúsznak, kúsznak, másznak a talajon irányváltoztatással is. Két feladatból álló mászó feladatot 5-6 lépés nekifutással összekapcsolnak. Hat-nyolc lépés nekifutással, tetszés szerinti akadályt átugranak. Ugrásukat a talajéréskor fékezni tudják. Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni, kislabdát hajítani távolba. Nyugodtan állnak (néhány mp-ig) alapállásban. Kétnyelvűség a mozgásfejlesztésben A mozgás fejlesztésében is érvényesítjük a kétnyelvűséget. A magyar nyelvű foglalkozások, fejlesztések tematikáját követve a mozgásfejlesztésben alkalmazott legfontosabb és legegyszerűbb román kifejezések mindennapos használatával a gyermekek szókincse az utánzásos nyelvelsajátítás módszerét alapul véve folyamatosan bővül - egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően. VIII. 6. A külső világ tevékeny megismerése "A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti-társadalmi (emberi-tárgyi) környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését." (Óvodai nevelés országos alapprogramja) A külső világ tevékeny megismerésére nevelés elősegíti, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti-társadalmi környezetből olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához nélkülözhetetlenek. Segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását (rendezését, felszínes ismereteik elmélyítését, rögzítését, részben újakkal való gyarapítását), fejleszti értelmi képességeiket

(figyelmüket,

megfigyelőképességüket,

emlékezetüket,

képzeletüket,

gondolkodásukat, kifejezőkészségüket, beszédüket, ítélőképességüket, az összefüggések meglátását), pozitív viszonyulás kialakítását a természeti, -emberi,-tárgyi környezethez.

146

"A gyermeki megismerést az észleléses és motoros megtapasztaláshoz társított szóbeli értelmezés, a szimbolikus, fogalmi gondolkodás elemi szintjéhez közelíti - így készítve fel az iskolai tanulásra." (J.M.K.) A külső világ tevékeny megismerésére nevelés során kialakulnak a gyermekben a kulturált élet szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok. A környezet minél átfogóbb megismertetése által közvetítjük a gyermekek felé az egyetemes, a nemzeti és nemzetiségi

kultúra

értékeit,

hagyományait,

az

adott

tájra-helységre

jellemző

néphagyományokat. A társadalmi és természeti környezet megismerésére nevelés célja, feladata A környezet megismerése a tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával felkelti, ébren tartja a gyerekek kíváncsiságát, érdeklődését, kielégíti megismerési vágyukat. Célja, - hogy nyitottá tegye a gyermekeket a környezeti hatások befogadására, - a felszínes érzékeléstől az egyre tudatosabbá váló megismerés felé vezesse a

gyermekeket.

A cél megvalósítása érdekében végzendő feladataink Mivel a környezet megismerésének óvodai feladatai részben a gyermek otthoni, óvodán kívüli tapasztalataira épülnek, meg kell ismernünk a gyermekek családi hátterét, szokásrendszerét majd ezeket tudatosan felhasználjuk, beépítjük a fejlesztési programunkba. Fontos feladatunk a természeti és társadalmi környezet megismerésére nevelésben, hogy a kisgyermek eleven, élő, változásaiban gazdag, eredeti környezetben gyűjtse élménybe ágyazott tapasztalatait. E nevelési terület módszereit is a tevékenységközpontúság jellemzi. Sokféle tevékenység lehetőségének biztosításával, természetes élethelyzetek teremtésével elősegítjük, hogy a gyermekek maguk fedezhessék fel, figyelhessék meg környezetük tárgyait, jelenségeit. Ezzel segítjük a gyermekek kíváncsiságának, érdeklődésének, megismerési vágyának felkeltését és elmélyítését. Lehetőséget teremtünk a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére. 147

A tapasztalatszerzés cselekvően átélt, érzelmileg színezett tevékenységeihez minden gyermek számára - folyamatosan - biztosítjuk az eszközöket. Külön hangsúlyt kapnak a természetes alapanyagú eszközök. Az esztétikai célszerűségi szempontok érvényesítése mellett hatásukat fokozza, hogy a környezetükben megtalálhatóak, s önálló alkotásra is serkentenek. A szerzett tapasztalatok szempontok alapján történő rendszerezésének megtanítása lehetővé teszi a gondolkodási képesség hajlékonyságának alakulását, mivel gyermekeknek alkalmuk nyílik többféle megoldás közötti választásra, a különböző szempontok felfedezésére. Nagy hangsúlyt helyezünk a kulturált élet, a helyes viselkedés szokásainak, a természetitársadalmi (emberi-tárgyi) környezethez fűződő helyes érzelmi és erkölcsi viszony kialakítására (pozitív viszonyulás). Mindezen feladatok megoldása a gyermekek aktív részvételével, akaraterejük, kitartásuk fejlesztésével, személyiségük sokoldalú kibontakoztatásával történik. A természeti és társadalmi környezet megismerésére nevelés csak komplex módon és az óvodai élet folyamatában valósítható meg. A társadalmi és természeti környezet megismerésének tartalma A gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel a családról: - adatairól (saját nevük, életkoruk, lakcímük, szüleik neve, foglalkozása, testvéreik

száma, neve), -

munkájáról,

a

családtagok

egymáshoz

való

viszonyáról,

kapcsolatáról,

kötelességeiről, az együttélés tapasztalatairól,

- legyenek tisztában a szeretet, a tisztelet, az együttérzés, az egymás iránti érdeklődés, viselkedésüket

segítő szándék - fogalmaival, és próbálják erre alapozni mindennapi tágabb környezetükkel szemben is.

"A 3 éves gyermek egoizmusa még természetes. El kell jutni 6-7 éves korig a "másik" (felnőtt vagy gyermek) érdekében való lemondáshoz, az önfegyelem nélkülözhetetlen kialakításához." (J.M.K.)

148

Az óvoda) új környezet a gyermek számára. Fontos, hogy megismerése érzelmileg pozitívan hasson. Ismerkedjenek meg az óvodával (környezetével, játékaival, eszközeivel) életévelszokásrendszerével, feladataival, a felnőttek óvodai munkájával. Koruknak megfelelően önállóan is - járuljanak hozzá vállalkozásaikkal, közreműködéseikkel környezetük ápolásához (rendben tartásához, szebbé tételéhez). Testünk, testrészeink, érzékszerveink megismerése, önmaguk és mások jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulása, azonosítása, a megszerzett, összegyűjtött tapasztalatok feldolgozása ezek funkcióiról fontos tartalmi egységet képviselnek. Testünk, testrészeink, érzékszerveink tisztántartása, ápolása, védelme - ezeknek nemcsak az ismerete, hanem folyamatos gyakorlása - nagy jelentősséggel bír egészségünk megőrzése érdekében, a betegségek elleni védekezésben is. Tapasztalataik alapján bővítjük és rögzítjük ismereteiket az orvos gyógyító munkájáról (betegségek, beteg ápolása, gyógyszerek használata.) A közlekedésre nevelés fontos szempontja a helyes viselkedés megalapozása - az utcán, a tömegközlekedési eszközökön. Ezt néhány alapvető közlekedési szabály megismerésével, azok betartásával, az adott helyi lehetőségek közötti gyakorlással alapozzuk meg. (A közlekedési jelzőlámpa színeinek jelentése, a gyalogátkelőhely jele - használatuk). Ismerkedjenek meg a különböző közlekedési eszközökkel. Az óvoda környezetében megtalálható lehetőségeket természetes környezetben, a nem elérhetőeket képről, filmről. Legyen ismeretük néhány alapvető közlekedési eszköz funkciójáról, pl.

autóbusz - embereket szállít teherautó - árut fuvaroz mentő - beteget visz.

Az évszakok, napok, napszakok - folyamatos megfigyelése, tapasztalatok gyűjtése, a természeti környezet megismerésére, különböző összefüggések megláttatására alapvető lehetőséget biztosítanak. Az időjárás elemeinek változása, hatása környezetünkre (pl. öltözködésünkre), az évszakra jellemző jegyek alakulása, a színek és fények megfigyelése (esztétikája, szépsége) a legegyszerűbb biológiai, ökológiai, fizikai, kémiai tapasztalásokra adnak lehetőséget. Alkalmat (helyet, időt, teret) kínálunk és biztosítunk a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik felfedezés, a kutatás örömeit. Az így szerzett tapasztalatok, szempontok alapján történő rendszerezése, 149

ismeretek rögzítése által

megtanulják az évszakok nevét, jellemzőit, sorrendjét, a napok nevét, sorrendjét, a napszakokat. A növény és állatvilág megismerése szoros egységben történik az adott évszak, nap ill. napszak megfigyelésével. Megláttatjuk az összefüggéseket közöttük, a növény és állatvilágban történő változásokat, alkalmazkodásukat, reakcióikat, viselkedésüket. Alkalmat teremtünk közvetlen módon találkozni a természetvédelemmel, környezetvédelemmel. Az óvoda közvetlen természeti és társadalmi környezetének megismertetése-megismerése (amelyben élünk) szintén fontos tartalmi egységet képviselnek. Felhívjuk a gyermekek figyelmét e környezet értékeire - szépségeire. A környezetünkben előforduló középületek, közintézmények látogatásai során ismerjék meg azok funkcióit, feladatait, az itt dolgozó emberek munkáját (foglalkozásokat). Természeti környezetünk növény- és állatvilágának folyamatos megfigyelése, e szépségek megóvása érdekében végzendő feladataink - a természet megszerettetésére, annak ápolására, az állatok gondozására, egyáltalán a pozitív viszony kialakítására, megerősítésére irányul. Mind a társadalmi, mind a természeti környezet ismereteinek tartalma akkor megalapozott, ha az a gyermek számára érzelmileg telített, élményhatású, az egyes gyermekek számára konkrét tapasztalatokon alapul. VIII. 7. A külső világ tevékeny megismerése – környezet- és természetvédelem „Környezetvédelmi nevelés helyett inkább környezeti nevelést mondunk, mivel nemcsak védelemre, hanem kultúrára, világképre és életmódra való nevelésről van szó. A környezeti nevelés célja a környezetvédő gondolkodásmód és környezetbarát életmód kialakítása és terjesztése. A környezeti nevelés az egész személyiséget érinti, egyformán fontos benne az érzelmi, értelmi és mozgásos szféra. Míg egy kisgyermek döntően érzelmi síkon „fogható meg”, addig a nagyobbak esetében az arány eltolódhat az értelmi szféra felé. A tényleges cselekvésnek – a természettel való közvetlen találkozásnak, s a benne – érte való közvetlen tevékenységnek – döntő jelentősége van.” (Láng István (szerk.) 1993: Környezetvédelmi lexikon) A gyermek a születésétől kezdve ismerkedik a környezettel, s az ismeretszerzés folyamata végül egy környezetbarát életvitel megvalósulását eredményezheti. Az óvodai nevelésben 150

figyelembe kell vennünk a családi nevelést, hiszen a családok életvitele, mindennapjai határozzák meg elsősorban a gyermek attitűdjeit, szokásait, kommunikatív képességeit. Az óvodai élet- melyben meghatározó az óvónő személyisége – példát adhat a gyermekeknek, a szülőknek. A környezetbarát életvitel kialakulásához fontos a környezetbarát óvoda megteremtése. Óvodás gyermekeink számára a természeti és társadalmi környezet jelenti a „világot”. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Már az óvodáskorú gyermek is átéli állapotát, változásait. Részesei, alakítói, felelősei és hatásának elszenvedői vagyunk egy személyben! Nincs a környezetben elhanyagolható, lényegtelen, felesleges elem, tényező. Hálószerűen kapcsolódik össze minden. A gyermeket már az óvodában meg kell tanítani arra, miként lehet harmóniában élni a természettel; csak ekkor várható el, hogy később felnőttként is szeressék és védjék a természetet.

Célunk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik, szeretik és védik a természetet. Óvodásainkban azt a tudatot megalapozni, hogy bár még kicsik, de már tettek valamit a természet védelmében pozitív hatást vált ki, és egy életre szóló indíttatást jelent. Feladataink 

Építsünk a gyermekek egyéni élményeire, tapasztalataira és mi magunk is biztosítsunk olyan jellegű élményeket, amelyek lehetővé teszik a gyermek számára a közeli és távolabbi környezetünkben végbemenő folyamatok meglátását, illetve az azokban való tevékeny részvételt



Figyeljünk

tudatosan a

környezetre és

a természetvédelemre,

a gyermek

természetszemléletének formálására 

Építsünk az óvodai életbe olyan hagyományokat, amelyek szebbé, gazdagabbá teszik a gyermekek életét: - ismerje meg a szülőföldjét, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi és román nemzetiségi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét

151

Eseménytervet készítünk, mindez az évszakok változásaira, a mindennapok realitására, ünnepekre, aktuális eseményekre épül. Fontos, hogy a gyermekcsoport korát, fejlettségét, adottságait figyelembe véve válasszunk a megfelelő lehetőségek közül. Alkalmazzuk a tevékenységek differenciált szervezeti formáit, az egyéni fejlesztés lehetőségeit, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. Eseménytervünkbe a következő játékokat, tevékenységeket, kísérleteket építjük be: 

Dramatikus, mimetikus, szimulációs és bábjátékok, társasjátékok



Közvetlen környezetünk, játszóhelyünk megfigyelése, rendbetétele



Kirándulások, környezetvédelmi túrák szülőkkel



A szülői értekezletek témái között jelenjenek meg a környezettudatos életvitel témakörei



Problémahelyzetek közös megoldása (pl. állatok védelme, természeti értékek védelme iránt)



Óvodai csoportunk részvétele az őszi, tavaszi udvari takarításban (levélgyűjtés, szemétgyűjtés, virágok elhelyezése és gondozása)



Hasznos rovarok megfigyelése (katicabogár, hangya, méh és a férgek közül a földigiliszta)



Önkéntes növényvédőink megismerése (sündisznó, vakond)



Kártevők a kertben (meztelen csiga, cserebogár, szarvasbogár, sáska, levéltetű, lepkék /hernyó/, darazsak)



Légszennyeződés – megfigyeljük az út mellett a port a fákon, virágokon, összehasonlítjuk a park, az erdő fáival

152



Téli

madárvédelmi

munka,

az

állatvédelem

legfontosabb

szabályainak

hangsúlyozása 

Sétáink során figyeljük a sózott úttest melletti növényzetet



Megfigyeljük az összegyűjtött hó tisztaságát, szennyezettségét



„Jeles Napok” programjainak beépítése eseménytervünkbe



Élősarok gondozása

A séták, kirándulások, természetbeli játékok után lehetőséget adunk a benti, nyugodt beszélgetésekre, játékra, mesékre a környezet titkairól, ezzel segítve a tapasztalatok feldolgozását. Az óvodás gyermeket minden tevékenységbe be lehet vonni játékosan, a mesék világán keresztül. A természet érdekességei mesében elmondva még jobban felkeltik a gyermek érdeklődését. Különböző játékok, megfigyelések, kísérletek alkalmasak arra, hogy a gyermekek az óvónő vagy a szülő segítségével megismerkedjenek a talaj, a víz, a levegő fontosságával, védelmével. Nem a pontos mérés a fontos, hanem hogy együtt csodálkozzunk, megnevezzünk, elmeséljünk valamit. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Kialakulnak azok a szokások, magatartásformák, melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják későbbi életvitelükben. A társadalmi és természeti környezet megismerésében a fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Család Ismerik teljes nevüket. Tudják édesanyjuk, édesapjuk és testvéreik nevét. Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását. Óvoda

153

Eligazodnak az óvoda épületében, udvarán. Tudják társaik nevét, jelét, óvónőjüket, dajkájukat nevén szólítják. Tevékenységeikkel, közreműködéseikkel hozzájárulnak az óvoda mindennapi életéhez, környezetének alakításához. Testünk A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Tudják tisztántartásuk fontosságát, igényesek testük tisztaságára. Ismerik az orvos gyógyító szerepét. Ismerik érzékszerveiket, azok funkcióit. Közlekedés Ismerik a legalapvetőbb és legfontosabb közlekedési szabályokat, tudják betartásuk fontosságát (zebra használata). Ismerik a közlekedési eszközöket, azok legfontosabb funkcióit. Tudják a kulturált viselkedési formákat a tömegközlekedési eszközökön utazva. Évszakok, növény- és állatvilág Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok néhány jellegzetességét. Ismerik a "növény" szót. Tudják, hogy növények fejlődése és az időjárás (évszakok) között összefüggés van. Ismernek néhány alapvető növénnyel kapcsolatos munkát. Az általuk ismert állatokat csoportosítják aszerint, hol élnek. Nyomon tudják követni az állatok életének alakulását az évszakok (időjárás) változásainak következtében. Felismerik az emberi gondoskodás fontosságát az állatok életében (etetésében és gondozásában).

154

Az óvoda közvetlen természeti és társadalmi környezetének megismerése Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény rendeltetését. Részt vesznek közvetlen természeti környezetük ápolásában, gondozásában, pl.

- madár házikókészítésével, kihelyezésével,

Kétnyelvűség a társadalmi és természeti környezet megismerésében A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Mivel a társadalmi és természeti környezet megismerése az óvodai lét minden pillanatát áthatja a maga tevékenységközpontú módszereivel, ez a terület biztosítja az egyik legtágabb teret a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel az utánzáson alapuló nyelvelsajátításhoz. A gyermekek az elhangzott

kéréseket, utasításokat

megismerik, a legalapvetőbb

szókapcsolatokat elsajátítják, egyéni fejlettségi szintjüktől függően alkalmazni tudják azokat. VIII. 8. Játékos matematikai ismeretek A környező valóság fontos jellemzői a formai és mennyiségi viszonyok. A környezet változásainak

megfigyelése

el

sem

képzelhető

matematikai

alapismeretek

nélkül.

Megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a gyermek. Ezért a matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. A gyermek aktivitása kapcsolatban van vágyaival, szükségleteivel, a tevékenységek idevezethető motívumaival. A környező világ megismerése, birtokbavétele a gyermek életében igen korán jelentkező vágy. Mindaz, ami körülveszi a matematika nyelvén is fölfogható, megérthető. Erre építünk, amikor problémát jelentő élethelyzetek megteremtésével biztosítjuk a matematikai tapasztalat megszerzését. A motiváció legfontosabb funkciója az érdeklődéskeltés, az aktivitás fokozása, a figyelem tartósságának növelése, a gondolkodtatás, a jó teljesítményre serkentés. Módszereinket a tevékenység központúság jellemzi.

155

Célunk: a minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában és tevékenyen, a gyermekek igényeihez, ötleteihez, aktuális élményeihez igazodva. Feladatunk: - a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, a

fejlesztése, és kielégítése

szemléletesen észlelhető, alapvető matematikai összefüggések, változások,

azonosságok, különbségek felfedeztetésével, - az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása, - pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása, - a környezetünk mennyiségi és formai viszonyainak megismerésére nevelés meghatározó szerepet kap a gyerekek képességeinek fejlesztésében is (tapasztalás, emlékezés, megértés, konstruálás, ítélőképesség). Ehhez feladatunk a nevelés és fejlődés optimális feltételeinek biztosítása. Gazdag matematikai tapasztalat biztosításával, sok érdekes problémahelyzet létrehozásával aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra - így oldjuk meg az előkészítés feladatát, alapozzuk meg a matematikai gondolkodást, ezzel tágabb lehetőségeit készítjük elő a későbbi matematikai megismerésnek. Alapvető feltétele ennek, hogy a gyerekek érdeklődésének felkeltésén keresztül elérjük, hogy a matematikai jelenségek iránt fogékonyan, a matematika felé nyitott szemmel éljenek. Biztosítjuk, hogy érdekes, örömélménnyel járó tevékenység legyen számukra a matematikai előkészítés. (Tevékenység központúság elve!) Ha a felvetett probléma érdekli őket - igyekeznek azt megoldani. Mindaddig ébren tartjuk az érdeklődést, míg rá nem jönnek a variációs lehetőségekre. Ezzel fejlődik logikus gondolkodásuk, probléma felismerő és megoldó készségük. A funkcióöröm és a megerősítés hatására sikerélményhez jutnak a cselekvésben és a gondolkodásban. A matematikai tapasztalatszerzés légköre aktív légkör, s olyan - amelyben szabadon, bátran megnyilatkozhatnak a gyermekek, amelyben a tévedés a tevékenység természetes velejárója, amit ki lehet javítani.

156

Környezetünk mennyiségi és formai viszonyainak tartalma A gyermekek a természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók tulajdonságaik szerint, ill. saját szempontok alapján. Alkossanak megfelelő szöveget (ítéletalkotás), fogalmazzon állításokat a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről. Igaz-hamis eldöntése. Végezzenek sorba rendezést megnevezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályok ill. egyéb szempontok szerint. Soralkotások, sorváltások balról-jobbra, föntről-lefelé. Ismerkedjenek meg a sorba rendezett elemek helyével a sorban - sorszámok. A

számfogalom

megalapozására

végezzenek

mérési,

összemérési

feladatokat

mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel. Tudják a meg- és leszámlálást 6-10es számkörben, a gyerekek és a csoport fejlettségének megfelelően, valamint a kis számok megszámlálás nélküli, összkép alapján történő észlelését, felismerését, megnevezését. Tegyenek szert tapasztalatokra a darabszám változásairól (műveletek előkészítése). A gyermekek szerezzenek tapasztalatokat a geometria körében. Jussanak el az egyszerű geometriai formák felismeréséig - fejlettségüknek megfelelően. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a gyermekek egyaránt jól tájékozódjanak a térben és a síkban ábrázolt világban. Nevezzék meg a térbeli állások helyzetének irányait, a helyviszonylatokat kifejező névutók használatában gyakorlatra tegyenek szert (jártasság megszerzése). Másoljanak síkban-térben. Figyeljék meg a rész - egész viszonyát. Tükörrel való tevékenységeik során tegyenek szert élményekre, tapasztalatokra. Környezetünk mennyiségi és formai viszonyainak megismerésében a fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Összehasonlíthatóság, szétválogathatóság

157

a.)

tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása szabadon és egy-egy kiemelt,

megnevezett vagy felismert tulajdonság szerint. Összehasonlításaikat szóban is

kifejezik,

és mások megállapításainak igazságát megítélik. Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat. b.)

tárgyak, személyek, halmazok szétválogatása (osztályozása) - saját szempont szerint, - ismert, megnevezett tulajdonság szerint, - elrontott válogatás javítása, más

-

által

elkezdett

válogatás

folytatása

a

válogatásban

érvényesülő

felismerése alapján.

szempont Sorba rendezés képesek

válogatás

jól

ismert

(de

meg

nem

nevezett)

tulajdonságok

szerint

folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás,

sorba rendezés

végzésére,

megnevezett

-

egyszerű

szempontú

rossz

válogatást,

sorba

rendezést

javítanak,

esetenként új szempontokat is kitalálnak - azt válogatással, sorba

rendezéssel

kifejezik.

Számfogalom megalapozása - megszámlálás nélkül átlátnak 0, 1, 2, 3, 4, 5 tárgyat (különféle méretben, különféle

lerendezésben), -

különféle

tudnak

számlálni

tízig.

Elő

tudnak

állítani

különféle

elemekből

-

elrendezéssel ugyanannyit, többet, kevesebbet.

- össze tudnak mérni két halmazt párosítással is (10-ig), az elemek különféle színe,

nagysága, elrendezése esetén is,

158

- hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is össze tudnak mérni, az összemérés mennyiségek

alapján helyes megállapítást tudnak tenni. Részt tudnak venni más összemérésében is.

Geometria Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni. Másolással képesek megépíteni, kirakni a mintával megegyező, de színben és nagyságban eltérő elemekből térbeli és síkbeli alakzatokat. Tájékozódás a térben és a síkban Adott irányt mozgással tudnak követni, s értik térbeli mozgásukra, az irányok jelzésére használt alá, fölé, elé, mögé, mellé szavakat. A térben való tájékozódásban elérhető a jobbra-balra irányok megkülönböztetése. Értik a névutók síkra vonatkoztatott helyét is. Környezetünk mennyiségi és formai viszonyainak megismerésében a kétnyelvűség az alábbiakat foglalja magába - a számnevek ismerete, -

a legegyszerűbb téri irányok, relációk ismerete, névelők-névutók használata - csak ismerkedés szintjén a viszonyok kifejezése

- néhány térbeli és síkbeli alakzat megnevezése IX. Munkajellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőttnek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló

159

tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet, a növénygondozás stb.) A munka felelősséggel jár, a munka végzése közben a gyerekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti, társadalmi környezetükről. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység. Elősegíti a kapcsolatok színesebbé, bensőségessé válását. Lehetővé válik általa a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása, az önértékelés és ezzel együtt a közösségi értékelés alakulása. Feladatok 

Az óvónő tanítsa meg a gyerekeket a feladatok elvégzésére. Mindenfajta munkában és minden korcsoportban teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét. Biztosítsa a munka állandóságát és folyamatosságát. A gyerekek mindazokat a feladatokat, amelyek ellátására képesek, végezzék is el. Az állandóság, a folyamatosság is erősítse bennük a munka szükségességének érzését. A munka a napi tevékenységek természetes részét alkossa, soha ne legyen büntetés.



Az óvónő teremtse meg a gyerekek számára az életkorukhoz, erejükhöz mért munkalehetőségeket. Biztosítsa a legalkalmasabb eszközöket, szoktassa rá a gyerekeket, hogy tartsák azokat rendben. A gyerekek érezzék, hogy munkájukat igénylik és számon tartják. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyerekek az általuk különösen kedvelt munkafajtákban elmélyedhessenek. Igyekezzék elérni, hogy gátlásos, visszahúzódó társaikat bevonják a munkába. Az együttesen végzett munka, a közös öröm és felelősség, az együtt elért eredmények segítsék a baráti kapcsolatok, kisebb csoportok kialakulását. Ehhez szükséges, hogy a napirend biztosítson a munkára megfelelő időt, és a gyerekek a különböző feladatokat egyéni tempójuknak megfelelően végezhessék. A munka helyes megszervezése és kellő tárgyi feltételei biztosítsák, hogy a gyerekeknek ne kelljen várakoznia. Segítse a szülőket, hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, megbízatásait, legyenek segítségére annak elvégzésében. Igyekezzék elérni, hogy minden család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos teendők elvégzésére.

A gyermek munka jellegű tevékenysége

160

A naposság A naposság közösségi megbízatás. A naposságot 4 éves kortól lehet bevezetni. A naposság feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel. 4-5 éves korban a naposi munka sikere összefügg a kiválasztás módjával, a munka irányításával és értékelésével. Minden napos ismerje meg, hogy az egyes területeken mikor, milyen feladatai lesznek. Az óvónő ossza meg a naposok között a munkát, beszélje meg velük, hogy ki miért felelős. Segítse a gyereket a munka folyamatos ellátásában, a célszerű együttműködésben. Ismertesse meg velük az egyes munkafolyamatokat, azok részmozzanataival együtt. Az étkezéssel kapcsolatos teendőket a naposok maguk végezzék el. A játékelrakásban azt vegyék számba, hogy rendben van-e minden. Az óvónő szoktassa őket arra, hogy tekintsék át a csoportszobát, és ahol szükséges, segítsenek. A naposok feladataikat növekvő önállósággal oldják meg. 5-6-7 éveseknél a naposi munka megszervezése az előzőekhez hasonló, de már nagyobb önállósággal, felelősséggel látják el feladataikat. Az óvónő fokozatosan bővítse az új tennivalókat, miközben pontosan megismerteti a gyerekekkel, mit vár el tőlük, s a feladatokat hogyan végezzék el. Az új feladatok kiosztása előtt beszélje meg, hogyan volna célszerű elosztani a munkát. Ezzel segítse elő, hogy maguk a gyerekek képesek legyenek munkájukat megosztani, napos társukkal együttműködni. Tanítsa meg a naposokat a segítségnyújtásra. Játékelrakás után, ha szükséges, eligazítják, esztétikusan elhelyezik a tárgyakat. A naposok egyéb feladatai olyan mértékben növekednek, amilyen mértékben ezt az óvoda adottságai lehetővé teszik. Alkalomszerű munkák A csoport életében vannak olyan munkafeladatok, amelyeket a gyerekek a naposi feladatok mellett alkalomszerűen végeznek. Alkalomszerű munkának tekinthető a környezet rendjének biztosítása, segítés az óvónőnek, egymásnak és a kisebbeknek, ajándékkészítés és egyéb megbízatások. A 3-4 évesek kezdetben az óvónővel együtt végezzék a munkát. Az óvónő hívja fel a gyerekek figyelmét az együtt végzett munka előnyeire, mutassa meg az együttműködés

161

lehetőségeit. Az ünnepekre való felkészülés során készítsenek a gyerekek az óvónő segítségével olyan kisebb tárgyakat, amelyeket részben ajándékba adhatnak, részben a terem díszítésére is felhasználhatnak. Az óvónő adjon minél több megbízatást a gyerekeknek. Különösen a mozgékony, nehezen koncentráló gyerekeket lehet a megbízatásokkal érdeklődővé, aktívvá tenni. Különösen gondot fordítson az óvónő a közösen végzett munkákra, a gyerekek közötti munkamegosztás és együttműködés megszervezésére, valamint azokra a munkákra, amelyeket az egész csoport érdekében végezhetnek el. Segítik a kisebbeket és egymást az öltözködésben, a vetkőzésben. Teljesítik az óvónő egyéb megbízatásait: a kért eszközöket behozzák vagy kiviszik, az üzeneteket átadják stb. Adjon az óvónő a gyerekeknek alkalmilag olyam megbízatásokat is, amelyekhez otthoni előkészületekre van szükség. 5-6-7 éves korban részt vesznek a csoportszoba díszítésében, rendezésében, a csoportszoba átrendezésére vonatkozó megbeszélésen, ötleteket adnak az óvónőnek. Virágot hoznak a vázába. Vigyáznak a terem rendjére, felszólítás nélkül felveszik az elejtett papírdarabokat, helyére teszik a kint felejtett eszközöket. Társaikkal együtt meghatározott időközökben nagytakarítást végeznek a játéksarokban. Ünnepekre ajándékot készítenek. Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van. Növénygondozás A teremben és a kertben az évszakoknak megfelelően végezhető tevékenységek: a csíráztatás, rügyeztetés, a virágoskert gondozása, a falevelek összegyűjtése stb. 3-4 éveseknél a lehetőségeknek megfelelően az óvónő a növényeket a gyerekek előtt gondozza. A 4 évesek folyamatosan közreműködhetnek a növények gondozásában. Legyen élősarok a csoportszobában, mivel az a gyerek tevékenységének és megfigyelésének egyik területe. Legyenek benne különböző növények, odakerüljenek a gyerekek által gyűjtött, az óvónő által hozott termések és magvak, a tél utolsó harmadában rügyeztetett ágak, csíráztatott magvak is.

162

4 évesek részt vesznek a magvak ültetésében és a kikelt növények gondozásában. Ősszel segítenek a lehullott levelek összegyűjtésében, használják testméretüknek megfelelő kerti szerszámokat. Az óvónővel együttműködve az évszaknak megfelelően folyamatosan gazdagítják, változtatják az élősarkot. 5-6-7 éveseknél az óvónő igyekezzék a növénygondozást úgy megszervezni és irányítani, hogy a gyerekek minél önállóbban láthassák el feladataikat. Állapítsák meg, mikor milyen feladatok ellátása fontos. A gyerekek közösen és egyenként is gyűjtsenek különböző terméseket, kavicsokat. Az óvónő hívja fel a figyelmüket arra, hogy mit, hol és mikor gyűjthetnek. A gyűjtött terméseket, magvakat, egyéb növényi részeket meghatározott szempontok szerint csoportosítják, és önállóan elhelyezik az élősarokban. Közreműködnek a falevelek összegereblyézésében. Folyamatosan részt vesznek a növények gondozásában, megállapítják az elvégzendő műveletek sorrendjét, indokolják egy-egy feladat elvégzésének szükségességét (pl. öntözést). X. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes

és

szimulált

környezetben,

kirándulásokon,

az

óvodapedagógus

által

kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, a tapasztalatszerzés, a "megtanulás", a gondolkodás örömének átélésére, az alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére. A tanulás a gyerekek világképének alakulását is befolyásolja. Hatására a gyerekek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére és megoldására. A tanulás irányításának általános elvei Az óvodában a gyerekek spontán, önkéntelen módon tanulnak, ezért az óvónő a gyerekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítsa a tapasztalat- és ismeretszerzés folyamatát. A gyerekeket a tanulásban a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat, a foglalkozási helyzet motiválja. Az óvónő a gyerekek 163

kérdéseire, megjegyzéseire építve vezesse a tapasztalat- és ismeretszerzés folyamatát. A foglalkozások szabad légköre, a gyermeki megnyilatkozások lehetősége biztosíték arra, hogy megismerhesse a gyerekek érzelmeit, gondolkodásának, nyelvi fejlettségének szintjét. Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül, mindvégig játékos jellegű marad. A játékos feladatmegoldások fokozzák a gyerekek érdeklődését, kitartását, fejlesztik gondolkodását. A gyerekek játék és munka közben is tanulnak. A foglalkozásokon szerzett tapasztalataik, ismereteik elemei viszont megjelennek a játékban, a társas magatartásban vagy egyéb tevékenységben. Az óvónő a foglalkozásokon változatos, játékos eljárásokat alkalmazzon. Játékosság forrása lehet az eszköz, az eljárás, a módszer. A játékosság, mint alapelv, a tanulás egész folyamatában érvényesüljön. Az óvónővel és társakkal való együttműködésben alakulnak közösségi tulajdonságaik. Új magatartásmódokat és viselkedési szokásokat sajátítanak el. Elsősorban a tanulási folyamatban jön létre a gyerekek tanuláshoz szükséges beállítódása, feladattudata. A tanulás alapja tehát az óvónő és a gyerekek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége, amelyet az óvónő az előre megtervezett feladatok alapján a gyerekek részvételével, megnyilatkozásaikhoz, egyéni fejlettségükhöz igazodva szervez és irányít. Az óvónő biztosítja a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő hatásának érvényesülését. A tanulásirányítás a gyerekek folyamatos megfigyelésére épül. A tervezés fontos követelménye, hogy az újabb tapasztalatok és ismeretek szorosan kapcsolódjanak a már meglévőkhöz, tartalmuk fokozatosan mélyüljön, bővüljön. A szervezési feladatok megítélésénél fontos annak figyelembevétele, hogy vannak gyerekek, akik csak négy, vagy öt éves korban lépnek be az óvodába, de vannak olyanok is, akik három-négy éven át, tehát a hetedik életévük betöltéséig ott vannak. Ezért nagy körültekintéssel kell szervezni, mert az egyes foglalkozások anyagának tervszerű, tudatos feldolgozása csak így járul hozzá a sikeres iskolára előkészítéshez. A tanulás megszervezése A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása),

164

- a spontán játékos tapasztalatszerzés, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, - a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás, - az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. A kötetlenség a gyerekek önkéntes részvételét jelenti. Alapvető szabály, hogy a kezdeményezés nem zavarhatja a kialakult játékot, ezért a foglalkozási időpontjának megválasztása az óvónőtől nagy körültekintést, tapintatot igényel. A kötetlenség a kezdeményezés időpontjára is érvényes. Történhet a nap bármelyik időszakában, amikor a nevelési helyzet és a gyerekek tevékenysége erre lehetőséget ad. A kötetlen foglalkozásokon kötetlen az elhelyezkedés is. A foglalkozásokon a gyerekek a legkülönbözőbb módokon foglalhatnak helyet. Az óvónő törekedjék arra, hogy minél több foglalkozás a tárgy vagy a jelenség természetes környezetében folyjék. A gyerekek érdeklődésüktől függően menet közben is be- és kikapcsolódhatnak a foglalkozásba. Az óvónő ezért változó létszámú és összetételű csoporttal foglalkozik. Az egyéni munkaformában a gyerekek lehetőleg saját elképzelésük szerint, saját eszközeikkel, önállóan oldják meg a feladatokat. A mikrocsoportos munkaformánál különösen a nagyok tanulják meg, hogy társaikkal együttműködve, egymást segítve vegyenek részt a tanulásban. A mikrocsoportos munkaforma különösen alkalmas a társas kapcsolatok fejlesztésére.

A

tanulásban

felhasznált

eszközök

kiválasztásánál

(tárgyak,

képek,

munkaasztalok stb.) törekedjék az óvónő arra, hogy érdeklődésre, aktivitásra, a gondolkodási műveletek alkalmazására, a feladatban rejlő probléma felismerésére és megoldására ösztönözzenek. A feladatok megvalósításának ajánlott módszerei 3-4 éves korban a gyerekek az óvodába különböző tapasztalattal érkeznek. Nagyon fontos, hogy a tárgyakról, dolgokról minél több érzékszerv segítségével szerezzenek cselekvéses tapasztalatokat. Legyen alkalmuk egyenként a témával kapcsolatban többféle cselekvésre, konkrét műveletekre, a valóságos környezettel való aktív ismerkedésre. 165

A gyerekeknek igen jó a mechanikus emlékezete. Az emlékezés fejlesztésére természetes alkalmat adnak az óvodai és az otthoni élmények, élménybeszámolók. A képzelet fejlesztésére számtalan lehetőség adódik a nap során, ha az alkotáshoz, a kreatív tevékenységhez az eszközök mindig a gyerekek rendelkezésére állnak. A lényeges és lényegtelen különválasztása, az alapvető gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás) elemei már a kicsiknél megjelennek. 4 éves korban a gyerekek már jobban tudnak alkalmazkodni társaikhoz, az óvónőtől kapott feladatokat társaikkal együtt is végre tudják hajtani. Kezdenek képessé válni mozgásuk, beszédük, figyelmük bizonyos fokú önirányítására. A megfigyelés pontosságának, differenciáltságának fejlesztését jól szolgálhatja a tárgyak, jelenségek összehasonlítása, megkülönböztetése. A különböző helyzetekben megoldásra váró feladatok közben a gyerekeknek nemcsak új tapasztalatok, ismeretek szerzésére nyílik lehetőségük, hanem a meglévők alkalmazására, a változások, ok-okozati összefüggések felismerésére is. Az emlékezés fejlesztését a tanulás folyamatához kapcsolódó apró otthoni megbízatások adásával is segítheti, az óvónő aktivizálhatja a gyerekeket. A gondolkodás fejlődése megkívánja, egyúttal segíti a beszéd fejlődését. Az óvónő fokozatosan érje el, hogy a gyerekek mondanivalójukat összefüggően, szívesen adják elő. A kötetlen foglalkozások időtartama 3 éveseknél kezdetben 3-4 perc legyen és fokozatosan 1015 percig növekedhet. 4 éveseknél 10-15 percről fokozatosan 20-25 percre növekedhet. 5-6-7 éves korban a gyerekek már megadott szempontok szerint önálló megfigyeléseket is végeznek. Az óvónő minél többször adjon módot hosszabb ideig tartó, folyamatos megfigyelésre. Tegye lehetővé, hogy a gyerekek a jelenségeket változásukban, fejlődésükben érzékeljék. Megfigyeléseik alapján a különböző összefüggések önálló felismerésére is nyújtson lehetőséget. Ebben a korban megkezdődik az önellenőrzés képességének alakulása is. Az óvónő itt már fokozottan segítse elő - pl. páros és mikrocsoportos munkával - a gyerekek együttműködésének fejlődését. A közösségi élet szempontjából fontos normák, együttélési szabályok megismerésére a tanulás során adódó lehetőségeket használja fel. A foglalkozás anyagának feldolgozása során 166

használja fel egy-egy gyerek különösen széles körű tájékozottságát. Minél több gyerek kapjon lehetőséget egyéni élmények, tapasztalataik elmondására. A foglalkozások időtartalma fokozatosan legfeljebb 30-35 percre emelkedhet. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak. A testileg

a.) első

egészségesen

alakváltozáshoz.

összerendezettebb,

fejlődő Teste

gyermek

hatéves

arányosan

fejlett,

kora

körül eljut

teherbíró.

az

Mozgása

harmonikusabb.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével

b.) készen

áll

az

lépésre.

A

tanuláshoz

szükséges

képességei

fejlődnek. Megjelenik a tanulás alapján képező szándékos figyelem,

folyamatosan fokozatosan

iskolába

növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és

átvitele. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a

c.) tanító

elfogadására,

kapcsolatteremtésre

képes

a

fokozatosan

kialakuló

együttműködésre,

a

felnőttel és gyermektársaival.

Az hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka – óvoda –iskola átmenet Az iskolakezdés sikerességében meghatározó szerepet játszik, hogy hol tart a gyermek azoknak a készségeknek az elsajátításában, amelyekre az iskolai tanulás építkezik. -

Hol tart az anyanyelv fejlődésében?

-

Van-e elemi számfogalma?

167

-

Megvannak-e már az írástanulás megkezdésének elengedhetetlen idegrendszeri finommotorikai feltételek?

Célunk: Az óvodai évek alatt különböző tevékenységeken keresztül az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével fejlesszük a gyermekek figyelmét, gondolkodását, emlékezetét, észlelését. Szociálisan és értelmileg is felkészíteni őket az iskolára.

Feladatunk: 1. Felkelteni a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát a nevelésünk adta gazdag tevékenységekkel. 2. A képzelet, az érzelem a gondolkodás fejlődésének segítése, készségek fejlesztése, a pozitív személyiségjegyek megalapozása. Az érdeklődést, a kíváncsiságot, mint tanulási motívumokat tartjuk fontosnak és ezeket a játékon és különböző tevékenységeken keresztül próbáljuk realizálni. Pl. Együtt játszunk a gyermekekkel, játékukat figyelemmel kísérjük, ötleteket adunk, s mindig a pozitív megnyilvánulásokra építünk. Főként a beszédfejlesztés és közösségi nevelés szempontjából tartjuk ezt fontosnak. Különböző helyzetekben előtérbe helyezzük az életszerű tapasztalások fontosságát. A gondolkodás és a tapasztalatszerzésen alapuló tanulást helyezzük előtérbe. Mivel a hátrányos helyzet jelentősen befolyásolja az alapkészségek fejlődését, ezért nagy figyelmet fordítunk a készségek fejlődésére és fejlesztésére, hiszen ez évekig tartó folyamat. Az óvodában játékos fejlesztéssel próbáljuk jelentős mértékben csökkenteni azokat a lemaradásokat, melyek a HHH-s gyermekeknél előfordulnak és kihatnak a gyermekek személyiségének fejlődésére. A személyiségfejlődés az iskolai tanulás szempontjából kritikus jelentőségű előfeltételnek tekinthető, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a pozitív személyiségjegyek kialakítására. A hátránnyal indulók jelentős része az iskolai tanulásnál végérvényesen leszakad a társaitól, ezért mi már az óvodában ezeket a lemaradásokat próbáljuk lefaragni szakemberek bevonásával (logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus). Nem utolsó sorban odafigyelünk arra, hogy az első óvodai tapasztalatok ne járjanak kudarccal a gyermek számára, hanem az ott tartózkodás legyen számukra öröm, szívesen járjanak óvodába, ragaszkodjanak óvónőjükhöz, csoporttársaikhoz és alakuljanak ki a társas kapcsolatok. Az eredményes iskolai beilleszkedés, a tanulás további döntő kritériuma a társas kapcsolatok fejlettsége, kortársakkal, felnőttekkel.

168

Mindezeket összegezve az óvodai játékos fejlesztéssel jelentős mértékben csökkenthető a hátrányos helyzetből lemaradás. Igyekszünk megfelelni a sikeres iskolakezdés feltételeinek, ezáltal javulhatnak a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek, társadalmi beilleszkedésének esélyei. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel A gyermekek fejlődését az óvodai nevelés a családdal együtt szolgálja. Az óvodánkba járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel való kapcsolat kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen munkánk hatékonyságát méri és befolyásolja. Az eredményes pedagógiai tevékenység sem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Nekünk, óvodapedagógusoknak az is a feladatunk, hogy a szülők részére segítséget adjunk gyermekeik neveléséhez. Az óvodában folyó nevelési feladatok végrehajtásához szükségünk van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, melyek segítenek feltárni a gyermekek fejlődését előre vivő vagy hátráltató tényezőket. Célunk: A gyermekek személyiségének fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása érdekében a hátrányok lefaragása céljából együttműködni a szülőkkel. Feladatunk: Megteremteni azokat a feltételeket, ahol a szülők informálhatnak bennünket és az óvodapedagógusok a szülőket a gyermekeikkel kapcsolatos tudnivalókról, ezáltal eredményesebben és hatékonyabban tudjuk végezni a gyermekek fejlesztését. Arra törekszünk, hogy a családdal együtt, azt kiegészítve gondozzuk, szocializáljuk, fejlesszük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük és folyamatosan tájékoztatjuk őket gyermekeik fejlődéséről. Ezek a szülők nagyon érzékenyek minden gyermekeikkel történő dologra (akár pozitív, akár negatív) ezért éreztetjük velük, hogy számunkra fontosak a gyermekeik, hogy szeretjük őket, hogy tiszteletben tartjuk a szülők által képviselt nevelési elveket. Mindezen dolgokat tesszük tapintatosan az őszinteséget és a kölcsönös bizalmat remélve. Több alkalommal adunk lehetőséget az egyéni beszélgetésekre pl. fogadóórákon, nyílt napokon, szülői értekezleten. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy betekintést nyerjenek az óvoda életébe előzetes megbeszélés alapján bejöhetnek megnézni gyermekeik óvodai életét. 169

Kérésre mindig rendelkezésre állunk a gyermekek helyzetének megbeszélésére, ezeket a megbeszéléseket mi is kezdeményezzük. Tanácsokat adunk a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéseikre, ezért arra törekszünk, hogy szakmai felkészültségünk emberi magatartásunk is példamutató legyen, hogy a szülő bármikor bizalommal fordulhasson hozzánk. XI. KOMPLEX NYELVI NEVELÉS /ROMÁN, MAGYAR, ANGOL/

A román óvodai nevelés a magyar nevelési-oktatási rendszer szerves része, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. A román lét megőrzésére való törekvésünk vezéreszménye a nyelv megőrzése, legerősebb mozgatója pedig a szokásoknak, hagyományoknak, a népi kultúrának továbbörökítésére való törekvés. A kisgyermekkorban a kétnyelvűség könnyen kialakul. Ez éppen a kisgyerek rendkívüli fogékonysága következtében szinte játszva jön létre, de biztosítani kell az állandó gyakorlási lehetőséget, és csakis játékos módszerrel. Családon belül élővé kell tenni a román nyelvet és kultúrát (ha ez lehetséges). A szülő kapjon nagyobb szerepet a gyermek mindkét nyelvi nevelésében, a fogalmak megértésében, a beszéd és az ezt kísérő jelzések megismertetésében, önálló alkalmaztatásában. Tervezzük, hogy összegyűjtjük az idősebbektől az általuk még ismert mondókákat, verseket, dalokat, történeteket, és amelyiket lehet, beépítjük nevelésünk folyamatába.

Az óvónő szeresse, ismerje mindkét nyelvet, mivel az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. Követelmény, hogy az óvónő beszéde hibátlan legyen. Feleljen meg mindkét nyelv törvényeinek, szabályainak. Akkor lesz modell a gyermekek számára, ha tudatosan, célszerűen, változatosan, érthetően és természetesen beszél, ügyel a helyes hangképzésre, a hangmagasságra, a hangsúlyra, a hanglejtésre, a beszédsebességre és ritmusra, a hangszínre, a hengerőre, a beszédszünetekre, a beszédstílusra. Lényeges, hogy beszédével érzelmileg is hatni tudjon a gyerekekre. Minderre azért van szükség, mert a kisgyerek a kifejező szép beszédet elsősorban "érzelmi alapokon megvalósult utánzás" útján tanulja meg.

170

A gyermek szókincse, kifejezőkészsége a felnőtt elbeszélése, az ahhoz kapcsolódó saját mondanivaló megfogalmazása, kifejezése révén, ill. a felnőtt mintául szolgáló közlése, kérdéseire adott válaszai nyomán fejlődik leginkább. Az óvónő kifejező beszéde folyamán ügyel az arcjáték, a hanglejtés árnyalataira. Szemkontaktust tart a gyerekekkel (megértették-e mondanivalóját, észreveszi a reagálásokat, a közbeszólási szándékokat, a figyelem élénkségét, lankadását). Igényli és bátorítja a gyerekek kérdéseit és véleménymondását. Mindig találjon időt és módot arra, hogy reagáljon ezekre. Az óvodáskor éppen azaz időszak, amely a gondolkodás, az ismeretszerzés, a társas kapcsolatok és így az egész személyiség fejlődése szempontjából különösen jelentős, és a beszédnek mindezekben meghatározó szerepe van. Mindkét nyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A román és a magyar nyelvi - kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként

jelen van a nevelési feladat

megvalósulásának minden mozzanatában. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyerekek iskolai képességeinek megalapozásához. Óvodánkban az angol nyelvet is tanulják napi rendszerességgel a gyerekek, hiszen egyik óvónőnek középfokú nyelvvizsgája van angol nyelvből. A gyermek és a felnőtt nyelvtanulása között komoly különbségek vannak. Az idegen nyelvi fejlesztés kisgyermekkorban az anyanyelv elsajátításához hasonló, nem tudatos folyamat, fő célja a nyelvhasználat, nem pedig a helyes, nyelvtanilag is pontos kifejezés. A korai nyelvfejlesztés előnyös gyermekünk későbbi boldogulása során is. „Az emberi agyban végtelen hely áll rendelkezésre nyelvek számára. Az egyik nyelvből megtanult szavak nem szorítják ki a másik nyelv szavait” – tájékoztat dr. Kovács Judit docens, korai nyelvoktatási és kétnyelvűségi szakértő. „Sőt, a kétnyelvű gyermekek vizsgálata során kiderült, hogy azok, akik több nyelvet használnak, nem csupán nyelvi készségeiket tekintve fejlettebbek egynyelvű társaiknál. Ha a gyermek korán megtapasztalja, hogy egy fogalomra több szóval, kifejezéssel is utalhat, gondolkodása rugalmasabb, asszociatívabb jellegű lesz. Változatosabb tanulási stratégiákat alkotnak, több csatornát használnak, ezáltal célirányosabbak is lesznek. A korán elsajátított idegen nyelv révén a gyermek kulturális horizontja is tágul és minden bizonnyal pozitív kép alakul ki benne mind a nyelv, mind az azt beszélők iránt.” /forrás: fogyasztok.hu/ 171

A gyerekek nyelvi nevelésében is igyekszünk mindig széles körű, változatos foglalkozásokat szervezni. Ebben a korban az idegen nyelvet érdekesnek, izgalmasnak találják, és szinte szivacsként szívják magukba a tudást. Ezt a csodálatos tanulási képességet az ember idegrendszerének fejlődésével a későbbiekben elveszíti, és akkor már csak kemény, türelmes munkával tud egy nyelvet megtanulni. Az idegen nyelv korai tanulása a közhiedelemmel ellentétben nem befolyásolja az anyanyelvi tanulást, hanem megkönnyíti a gyermek boldogulását a későbbiekben. Fontos, hogy a gyerekek sokat találkoznak az angol nyelvvel az óvodai nevelés legfőbb területein /zene, mese, vers, drámajáték, ügyességi feladatok, beszédfejlesztő-ritmusfejlesztő foglalkozás, kreativitás stb./ Az idegen nyelv elsajátításának céljai: -

az angol nyelv iránti érdeklődés felkeltése,

-

nyelvi ismeretek játékon alapuló gyakorlati elsajátítása,

-

sikerélmények nyújtása, mely motiválja a későbbi nyelvtanulást és idegen nyelven történő kommunikációt,

-

nyitottá válni a minket körülvevő világra.

Cél még az idegen nyelv által szerzett ismeretekkel való képességfejlesztés. A szakértők nagy többségben amellett voksolnak, hogy az idegen nyelv tanulását már óvodás – 3 éves – korban el lehet kezdeni játékosan. Mindamellett, hogy jó alapot ad a későbbi iskolai nyelvtanuláshoz, javítja a gyermek figyelmét, koncentráló képességét, hozzájárul logikus gondolkodásához. Óvodánk egy olyan komplex nyelvi környezetet próbál biztosítani a gyermekek számára, amelyben a nevelés rendszerének minden mozzanata a képességek fejlesztésére, a valóság megismerésére, az ember megbecsülésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, a tudás, a szépség szeretetére irányul. Az

óvodás

gyerekek

nagy

többsége

az

óvónők

nevelő-fejlesztő

munkájának

eredményeképpen iskolaéretté válik. Iskolaérettségük azt jelenti, hogy személyiségük fejlettsége alapján alkalmasak arra, hogy az iskola másféle szokás- és elvárás rendszerébe eredményesen illeszkedjenek és megfelelő szinten teljesítsék azt. 172

Az óvodapedagógus úgy vezesse el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy a gyermek új feladatokra felkészült

legyen,

s

eközben boldog

gyermekkorát

megőrizhesse.

A

gyermekeknek joguk van a hajszoltság nélküli, békés gyermekkorhoz, mely - életkorának megfelelő tevékenységek keretében - optimális feltételeket teremt egészséges testi és lelki fejlődéséhez. Meg kell kapnia azt, amit az élet csak egyetlenegyszer nyújthat számára: derűs, boldog, felszabadult, önkéntes játékba feledkezést. Az óvodai évek meghatározóak lesznek további sorsa alakulásában. Óvodai programunk a 3-7 éves korú gyermek alapvető tevékenységi formáira épül. Célja: Óvodásainknak a sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Mindezt eredményesen úgy tudjuk megoldani, ha sok játékossággal, ötletességgel, de mindig tudatosan, sok türelemmel és szeretettel végezzük munkánkat. A leírtakat az óvodai nevelés teljes időtartamában a nevelési feladatok minden területén, az óvodai élettevékenység egészére igyekszünk kiterjeszteni és alkalmazni. Az óvodai nevelési program szerves részét képezi a Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai programjának.

173

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje: Felülvizsgálat: kétévente a mindennapi működés tapasztalatai alapján. Módosítás: A program módosítását kezdeményezheti: -

igazgató

-

igazgatóhelyettes

-

szülői munkaközösségek

-

fenntartó

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el az igazgató hagyja jóvá. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

Kelt: Battonya, 2013. 03. 27. Olteanu Júlia igazgató

174