Miért éppen Kecskemét?
?
A „szövegkörnyezet”
1239. IV. Béla: 40.000 ezer kun család letelepítése az Alföldön 1526. mohácsi csata után (“török idők”) elnéptelenedés, falvak megszűnése városokba tömörülés, “hozzáolvadás” (jogilag, közigazgatásilag, védelmileg) XVIII. századra népesség-koncentrálódás >> parasztvárosok XIX. sz. túllegeltetés, gazdálkodási forma váltás Tisza szabályozása, Alföld ármentesítése, 1847. első vasút – Szolnok- Pest/Buda - Bécs
1239. IV. Béla: 40.000 ezer kun család letelepítése az Alföldön 1526. mohácsi csata után (“török idők”) elnéptelenedés, falvak megszűnése városokba tömörülés, “hozzáolvadás” (jogilag, közigazgatásilag, védelmileg) XVIII. századra népesség-koncentrálódás >> parasztvárosok XIX. sz. túllegeltetés, gazdálkodási forma váltás Tisza szabályozása, Alföld ármentesítése, 1847. első vasút – Szolnok- Pest/Buda - Bécs
1239. IV. Béla: 40.000 ezer kun család letelepítése az Alföldön 1526. mohácsi csata után (“török idők”) elnéptelenedés, falvak megszűnése városokba tömörülés, “hozzáolvadás” (jogilag, közigazgatásilag, védelmileg) XVIII. századra népesség-koncentrálódás >> parasztvárosok XIX. sz. túllegeltetés, gazdálkodási forma váltás Tisza szabályozása, Alföld ármentesítése, 1847. első vasút – Szolnok- Pest/Buda - Bécs
1239. IV. Béla: 40.000 ezer kun család letelepítése az Alföldön 1526. mohácsi csata után (“török idők”) elnéptelenedés, falvak megszűnése városokba tömörülés, “hozzáolvadás” (jogilag, közigazgatásilag, védelmileg) XVIII. századra népesség-koncentrálódás >> parasztvárosok XIX. sz. túllegeltetés, gazdálkodási forma váltás Tisza szabályozása, Alföld ármentesítése, 1847. első vasút – Szolnok- Pest/Buda - Bécs
Az ideális város? mezőváros – “parasztváros”
Az alföldi települések általános jellemzői: terjengős, nagy kiterjedésű közigazgatási terület gyakran kör alakú, szabályos koncentrikusan fejlődő alaprajz a városmag legtöbbször a várostest geometriai központjában fekszik az utcahálózat alaprajza halmazos változatos utca- és térrendszer (átmeneti típusok: „utcás tér”, térbővítményes utca ) a városközpont park (hajdani piactér) köré szerveződik és jellegzetesen szétterülő fásított utcák, nagy zöldfelületek földszintes, udvaros, kertes beépítés
Palmanova
Kecskemét sztereotípia és egyediség
1782-85
A településalaprajz kialakulása
Evangelikus templom – Ybl Miklós (1862-63)
Zsinagóga – (1864-71)
Piarista rend - templom, rendház (1715-1735)
1. A városépítés eszközeinek célzott alkalmazása 2. A saját építészeti arculat, identitás megtalálása
“TŰZOLTÓ” JELLEGŰ VÁROSSZABÁLYOZÁS – “LEKÖVETŐ” PROBLÉMA MEGOLDÓ MÓDSZEREK •1678. •1743. •1782-85 •1796.
az új építésekhez engedélyt kell kérni a várostól az első utcaszabályozások II.József-féle katonai térkép 1:28.000 előírják a térképi felmérést és ábrázolást a minimális udvarméret (lakóházanként 120 négyszögöl) és tetőfedés megkötése • a beépítési sűrűség csökkentése érdekében többszáz ház lebontatása és házhelyosztási terv készítése •1819 az utcák szabályozási szempontú kategorizálása •1820-1832 rendezés alapjául is szolgáló térkép készül
1860
A VÁROSSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEINEK TUDATOS ALKALMAZÁSA A VÁROSSZÉPÍTÉS – VÁROSÉPÍTÉS ÉRDEKÉBEN • 1848. “Szépítési Bizottmány” • 1880. a szabályozási terv kihirdetése (27 évig volt érvényben)
Lestár Péter (1880-1896) • gazdasági szerkezetváltás (gyümölcs-, szőlőtelepítés – az ország legnagyobb exportpiaca lesz) • a vasút támogatása (a beszállítások miatt is) • a főtérnek a piac igényei szerinti átalakítása, kibontása, egységesítése (1,8 ha-ral növelve a főteret) • a Széchenyi tér kialakítása lakóházak elbontásával • véglegesedik a Kossuth tér alakja • a Rákóczi út kialakításának előkészítése a vasútállomás felé • Városháza, Színház, Takarékpénztár épületeinek megépítése
A VÁROSSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEINEK TUDATOS ALKALMAZÁSA A VÁROSSZÉPÍTÉS – VÁROSÉPÍTÉS ÉRDEKÉBEN
Lestár Péter (1880-1896)
Kada Elek (1897-1913) • a 42 m széles a Sugárút, mai Rákóczi út nyomvonalának megnyitása – speciális kedvezmények az útnyitást támogató építtetőknek (40 ház elbontása)
• Művésztelep, Cifrapalota, Újkollégium, Luther palota, Kaszinó, 5 nagy laktanya építése - Mende Valér, Lechner Ödön, Pártos Gyula, Márkus Géza tervei alapján
Városháza
Lechner Ödön-Pártos Gyula (1893-96)
BÉKÉSCSABA
DEBRECEN
EGER
GYŐR
KAPOSVÁR
KECSKEMÉT
MISKOLC
NYIREGYHÁZA
PÉCS
SALGÓTARJÁN
SZEGED
SZEKSZÁRD
SZÉKESFEHÉRVÁR
TATABÁNYA
VESZPRÉM
ZALAEGERSZEG
SZOLNOK
SZOMBATHELY
Katona József Színház
Cifrapalota - Márkus Géza (1902)
Újkollégium – Mende Valér (1911-12)
Kmetty János: Kecskemét (1912)
Minden valódi szellemi jelenség arról ismerhető fel, hogy a történet eseményeinek irányítója, nem pedig függvénye.
3. Tervszerűség
??? GLOBALIZÁCIÓ ?
