Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table (HUHR/1001/2.1.3/0001 sz. Inno-CropFood)
László Babinszky Prof. Dr.: Global questions of the agro-food industrial innovation in Europe (in Hungarian language)
Official webpage: www.innocropfood.hu
AZ AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERIPARI INNOVÁCIÓ GLOBÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPÁBAN Babinszky László Tanszékvezető, egyetemi tanár
Debreceni Egyetem Takarmány és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék
[email protected]
FIGYELEM! Minden jog fenntartva. Jelen előadás anyagának egyetlen részlete sem sokszorosítható, nem terjeszthető sem elektronikus formában, sem fénymásolatban vagy bármilyen más módon a szerző előzetes írásos hozzájárulása nélkül.
AZ INNOVÁCIÓ FOGALMA
Oslo kézikönyv (Oslo Manual 2006): Az Oslo Kézikönyv a termék- és eljárás-innováción kívül az innovációba beleérti a marketing-innovációt és szervezési-szervezeti innovációt is: Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketingmódszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.
AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ NÉHÁNY FONTOSABB TÉNYEZŐ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG Makro környezeti tényezők: Politikai, jogszabályi környezet, Finanszírozási rendszer, Oktatási rendszer, Innováció-politika, Nemzeti innovációs rendszer, stb. ÚJ TERNÉK. KNOW HOW, STB.
Mikro környezeti tényezők:
Vállalaton kívüli: Kutatóhely közelsége, Szakképzett munkaerő, Infrastrukturális feltételek, Regionális innovációs rendszerek, Helyi pénzügyi források, Verseny környezet, stb.
Vállalaton belüli: Innovációs management, Szervezeti tudás, Kockázat vállalási hajlandóság, Szervezeti Kultúra, stb.
MILYEN TÉNYEZŐK HÁTRÁLTATHATJÁK AZ INNOVÁCIÓT? •
A korszerűtlen non-profit kutatói hálózat • elöregedett műszerbázis • a koncentrált K+F infrastruktúra hiánya
•
Az elaprózott kutatói tevékenység • Pl. sok esetben az egy témára jutó kutatók száma 10-ede a nemzetközi átlagnak
•
A piacra, a gazdaságra nyitott szemlélet hiánya • Ha a kutatók túlzottan a publikációs tevékenységben és nem a szabadalmi oltalom szerzésben és hasznosításban érdekeltek
MILYEN TÉNYEZŐK HÁTRÁLTATHATJÁK AZ INNOVÁCIÓT? (folytatás)
•
Az innovációs rendszer hiányosságai pl. ha: • kevés a tudás-centrumokból „kirajzó”, (spin-off) vállalkozás. • fejletlen az innovatív kkv-k megerősödését szolgáló technológiai inkubáció. • gyengén fejlettek a kutató-fejlesztő intézményeket és a vállalatokat összekapcsoló intézményi, hálózati struktúrák • fejletlenek az innovációt támogató tőkepiaci eszközök.
GDP-ARÁNYOS K+FI RÁFORDÍTÁS (%) Japán USA Európai Unió Magyarország
3.3 2.9 1.9 1.2
A K+FI RÁFORDÍTÁSOK VÁLTOZÁSA EURÓPA NÉHÁNY ORSZÁGÁBAN, 2000-2010 KÖZÖTT (m €)
A K+FI BERUHÁZÁSOK REGIONÁLIS MEGOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 2004 ÉS 2011 KÖZÖTT (Mrd Ft)
AZ EGYES TUDOMÁNYÁGAK BERUHÁZÁSÁNAK ARÁNYA A TELJES BERUHÁZÁSI ÉRTÉKEN BELÜL MAGYARORSZÁGON 2007 ÉS 2011 KÖZÖTT (%)
AZ AGRÁRTUDOMÁNYOK BERUHÁZÁSAINAK MEGOSZLÁSA A TUDOMÁNYTERÜLETEK KÖZÖTT 2007 ÉS 2011 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON (%)
GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK AZ INNOVÁCIÓBAN
Napjainkban minden előállított áru, termék értékének közel 80%-a a befektetett szellemi tőke. A nyersanyag érték 20%-nál is kevesebb. 100 évvel ezelőtt ez fordítva volt. Egy árunak a valódi értékét a nyersanyag adta meg, a befektetett szellemi tőke aránya elenyésző volt.
GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK AZ INNOVÁCIÓBAN (folytatás)
A tudomány olyan gyorsan, exponenciálisan fejlődik a XX. sz. második felétől, hogy a különböző országok társadalmai nagyon nehezen tudják (vagy nem tudják) követni. A tudomány már a XX. században globalizálódott (pl. közös nyelv használata). Az innovációs idő (a felfedezéstől, a laboratóriumi munkától a termékké válásig tartó idő) nagyon lerövidült (átlagosan 5-7 év).
GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK AZ INNOVÁCIÓBAN (folytatás)
Növekszik a reál szféra hatása a tudományos kutatásra Növekszik az interdiszciplináris projektek aránya Az állami támogatás csak mérsékelten növekszik
GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK AZ INNOVÁCIÓBAN (folytatás)
A nagysebességű szélessávú hálózatok jelentősége tovább nő. Tovább nő annak igénye is, hogy földrajzilag egymástól távol lévő kutatócsoportok együtt tudjanak dolgozni és ennek minden technikai, informatikai feltétele adott legyen.
A TUDÁSTRANSFER (Az egyetem és a reálszféra kapcsolata)
GAZDASÁGI SZFÉRA
EGYETEM K U T A T Á S
OKTATÁS
Végzett hallgatók
KÖZVETÍTŐ EGYSÉGEK (irodák, szaktanácsadási központok, tudás központok, kutató park, stb.)
Tudás (új tudományos eredmények)
(K+FI)
PUBLIKÁCIÓ
TÁRSADALOM
F E J L E S Z T É S
A JÖVŐ KÖNYVTÁRA (Multifunkcionális (komplex) digitális információs központ) (folytatás) Külső megrendelők
EGYETEM Belső megrendelők Külső információ forrás
Szolgáltatás Oktatás
• egyetemek, kutató intézetek • könyvtárak • Internet • gazdasági szféra • egyéb adatbázisok • stb.
Külső információ szolgáltatás
Belső információ forrás
• tanszékek • intézetek • egyéb egységek (laborok) • egyéb adatbá-zisok • stb.
K+FI
belső
külső
Multifunkcionális digitális információ központ („komplex könyvtár”)
Belső Információ szolgáltatás
• oktatás • K+FI • szolgáltatás • stb.
• egyetemek, kutató intézetek • könyvtárak • Internet • gazdasági szféra • egyéb adatbázisok • stb.
GLOBÁLIS FELADATOK AZ AGRÁR- ÉS ÉLELMISZER INNOVÁCIÓBAN
A 21. SZÁZAD KIHÍVÁSAI A MEZŐGAZDASÁGBAN
A Föld növekvő népessége
Több jó minőségű és biztonságos élelmiszer
Csökkenő mezőgazdasági földterület
Állattenyésztés Környezet szennyezés
Klíma változás
?
A FÖLD LAKÓINAK SZÁMA ÉS AZ ELŐÁLLÍTOTT IPARI ABRAKKEVERÉK MENNYISÉGE
GLOBÁLIS FELADATOK 1. KIEMELT FELADAT AZ ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA
Biológiai hatékonyság javítása: • ahol szükséges fajtaváltás, vagy a genetikai állomány megőrzése • korszerű állatnemesítési eljárások alkalmazása • az állategészségügyi management javítása • a takarmányozás hatékonyságának javítása (a molekuláris takarmányozás, a molekuláris genetika eredményeinek fokozottabb felhasználása, a takarmányadalékok, valamint a melléktermékek okszerű és szakszerű felhasználása, a takarmányozás immunológia eredményeinek alkalmazása, stb.)
GLOBÁLIS FELADATOK 1. KIEMELT FELADAT AZ ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA (folytatás)
• a genetikusok és takarmányosok munkájának összehangolása (a nagy genetikai kapacitású hibridek táplálóanyag szükségletének meghatározása) • a termelés matematikai modellezésének alkalmazása (a termelés és az állati termék minőség prognosztizálása matematikai modellek segítségével)
A TAKARMÁNYOZÁS ÉS A TÁRSTUDOMÁNYOK KAPCSOLATA (Babinszky és Halas, 2009) Műszaki tudomány területek
Természettudományi területek Élettan
T A K A R M Á N Y O (a társ Z agrártudományi Á ismeretekkel együtt: növényS termesztés, I állattenyésztés, stb.)
I S M E R E T E K
Mikrobiológia
Immunológia
Molekuláris biológia / genetika
Kémia, biokémia
Matematika
Műszaki tudományok
Informatika, számítástechnika
Takarmányozás élettan
Takarmányozás mikrobiológia
Takarmányozás immunológia
Molekuláris takarmányozás
Takarmány analitika
Takarm ány és takarm ányozás technológia
Matematikai modellezés
Precíziós takarmányozás
GLOBÁLIS FELADATOK 1. KIEMELT FELADAT AZ ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA (folytatás)
Technológiai hatékonyság javítása: • tartástechnológia, vágóhídi technológia • trágyakezelés technológia • takarmányozás technológia • takarmánykezelési technológia Ökonómiai hatékonyság javítása.
GLOBÁLIS FELADATOK 2. TOVÁBBI FONTOS FELADATOK
1. Az alap- és alkalmazott kutatás kapcsolatának erősítése a komplex kutatási programok keretében. A mezőgazdasági (állattenyésztési) kutatási ráfordításokat növelni kell, hogy a tudomány az elvárt feladatokat teljesíteni tudja.
2. Fontos, hogy a kutatás innovatív tevékenység legyen, azaz a fejlesztő munka során olyan termék, licence, know-how szülessen, melyre valós társadalmi, piaci igény van.
GLOBÁLIS FELADATOK 2. TOVÁBBI FONTOS FELADATOK (folytatás)
3. A biológiai alapoktól a fogyasztóig tartó versenyképes termékpályákat – ahol lehetséges – ki kell építeni. A termékpályák versenyképességét meghatározza: • a termékpálya szerkezete, • a termékpályát alkotó infrastruktúra színvonala, • a termékpályán tevékenykedő emberi erőforrás minősége, képzettségi színvonala, • a biológiai és gazdasági környezet, amelyben a termékpálya tevékenykedik
A SZÁNTÓFÖLDTŐL A FOGYASZTÓIG PRECIZIÓS ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÓ ÉS NYOMONKÖVETÉSI LÁNC (Babinszky, 2010) Agrometeorológiai Központ (klíma szcenáriók)
Szántóföld
Állattudományi klímalaborok
Növ.termesztés
Növénytermesztés
TaK. ipar
Tak. ipar
Állattenyésztés
Sertés teny.
LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK
INFORMATIKA
PRECÍZIÓS TAKARMÁNYOZÁS
Hús ipar
Húsipar
Piac / Kereskedelem
Növénytermesztési klímalaborok
Piac
Fogyasztó (vásárló)
Fogyasztó
A PRECÍZIÓS TAKARMÁNYOZÁS FOGALMA „Information intensive nutrition” Az állatoknak olyan módon való takarmányozása, hogy a táplálóanyag-szükségletüket a lehető legpontosabban kielégítsük, biztosítva ezzel a hatékonyabb és biztonságosabb termék előállítást, a lehető legjobb minőséget és mindemellett a lehető legkisebb környezetterhelést.
A PRECÍZIÓS TAKARMÁNYOZÁS NÉHÁNY FONTOSABB ELEME
A „teljes körű, célirányos takarmányozás” (Total nutrition) elvének alkalmazása. Takarmány komponensek, takarmány receptura készítés, a takarmány minőségének ellenőrzése. A hő stressz káros hatásának csökkentése takarmányozási módszerekkel. A (molekuláris) genetika eredményeinek alkalmazása a takarmányozásban (a genetikai profilra alapozott takarmányozás).
A PRECÍZIÓS TAKARMÁNYOZÁS NÉHÁNY FONTOSABB ELEME (folytatás)
A N- és P- ürítés csökkentése takarmányozási módszerekkel A növekedés, a termelés matematikai modellezése A precíziós takarmányozás technikai háttere
A PRECÍZIÓS TAKARMÁNYOZÁS TECHNIKAI HÁTTERE
A „TOTAL NUTRITION” KONCEPCIÓ (Adams, 2001)
A „Total Nutrition” (a teljes körű, célirányos takarmányozás) koncepciója átfogja és ellenőrzi a teljes takarmány láncot („from feed to food chain”), a takarmány komponensek minőségétől kezdve az állati szervezetben lejátszódó anyagcsere folyamatokon keresztül, egészen az állati eredetű humán élelmiszer alapanyag minőségéig.
A „TOTAL NUTRITION” FELADATA (Adams, 2001)
A Total Nutrition legfontosabb feladata értelmezni és a gyakorlati takarmányozásban alkalmazni √ a takarmány, √ az állat egészségi állapota, √ a betegség és √ a környezet közötti kapcsolatokat, összefüggéseket.
TÁPLÁLÓANYAGOK ÉS KIEGÉSZÍTŐK TÁPLÁLÓANYAGOK (Nutrients):
KIEGÉSZÍTŐK (Nutritines):
Szénhidrátok Zsírok Fehérjék Ásványi anyagok Vitaminok
Antioxidánsok Enzimek Emulzifikátorok Íz anyagok Nem emészthető oligoszacharidok Szerves szavak
A „TOTAL NUTRITION” KONCEPCIÓJA (Adams, 2001) TAKARMÁNY KIEGÉSZÍTŐK (Nutritines)
FELVÉTEL
ANYAGCSERE STRESSZ
EMÉSZTÉS
STRESSZ
TOTAL NUTRITION (Teljes körű takarmányozás)
TÁPLÁLÓ ANYAGOK
FELSZÍVÓDÁS
EGÉSZSÉG,NÖVEKEDÉS
ÉLELMISZER ALAPANYAG
KÖRNYEZETI STRESSZ
KÖRNYEZET SZENNYEZÉS
A KLIMAVÁLTOZÁS ÉS AZ ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZERALAPANYAG ELŐÁLLÍTÁS
temperature (C )
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK MENNYISÉGÉNEK VÁLTOZÁSA 2070-90 KÖZÖTT NÉHÁNY ORSZÁGBAN 30 20 10 0 Australia
Brasil
China
precipitation (mm)
1961-90
India
Europe
India
Europe
USA
2070-90
6 4 2 0 Australia
Brasil
China 1961-90
2070-90
USA
Országos éves középhőmérséklet három különböző időszakhoz (1901-2001, 1960-2001 és 1980-2001) illesztetett lineáris trenddel és a tízéves mozgó átlaggal Országos Meteorológiai Szolgálat, 2011
13 12
év
11 10 °C
9 8 7 6 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001
Az évi középhőmérséklet megváltozása 1980 és 2009 között Országos Meteorológiai Szolgálat, 2011
A csapadékos napok rácsponti átlagának idősora, a tízéves mozgó átlag görbéjével és a becsült lineáris trenddel, 1901-2001 Magyar Meteorológiai Szolgálat, 2011
45 40 35 30 25 20 15 10 5 Trend= -4% /109év 0 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001
A KLIMAVÁLTOZÁS HATÁSA A TAKARMÁNYNÖVÉNY-TERMESZTÉSRE ÉS A TAKARMÁNYOZÁSRA Az elkövetkező évtizedek nagy kihívása lesz az éghajlatváltozásnak a növénytermesztésre és ezen keresztül a gazdasági haszonállatok takarmányozására gyakorolt hatásának vizsgálata, a különböző klíma szcenáriók értékelése (C3-as növények: búza, árpa, rozs, zab, napraforgó, lucerna, szója, rizs, cukorrépa, bab, stb.; C4-es növények: kukorica, cirok, cukornád, köles, csillagpázsit, stb.)
A TERMONEUTRÁLIS ZÓNA
A KÖRNYEZETI HŐMÉRSÉKLET HATÁSA A HÍZÓSERTÉSEK TELJESÍTMÉNYÉRE (Coffey et al., al., 2000)
A HÍZÓSERTÉSEK TELJESÍTMÉNYE ELTÉRŐ KÖRNYEZETI HŐMÉRSÉKLET ESTÉN (Wittmann, et al., 1997) Megnevezés
Hő stressz
Normál környezeti hőmérséklet
Takarmányozás
Takarmányozás
Adagolt
Ad libitum
Adagolt
Ad libitum
Induló testtömeg, kg
33
33
27
27
Záró testtömeg, kg
103
104
100
106
Tömeggyarapodás g/d
609
619
632
685
Tak. felvétel, kg/d
1.90
2.08
1.96
2.20
Tak. ért., kg/kg
3.25
3.36
3.10
3.21
pH2
5.7
5.71
5.57
5.59
NÉHÁNY FONTOSABB KÖVETKEZTETÉS
Magas szintű innovációs tevékenység nélkül nem lehetséges jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszer előállítása előállítása.. Kellő innovációs aktivitás csak kedvező szakmai, közgazdasági és jogi feltételek mellett lehetséges. lehetséges. Az innovációs tevékenységben a vállalatok mellett a kutatóhelyeknek (egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, K+FI intézetek) és az ott folyó kutatásoknak kulcs szerepük van. van.
NÉHÁNY FONTOSABB KÖVETKEZTETÉS (folytatás)
A sikeres innováció érdekében rendszerbe foglalva kell felhasználni a legújabb tudományos eredményeket. eredményeket. Ehhez nyújt segítséget a termékpálya szemlélet alkalmazása valamint informatikai kutatás és fejlesztés legújabb eredményei. Korszerű és magas szintű oktatás nélkül nincs innovációs tevékenység. tevékenység. A vállalatoknak a belső mikrokörnyezeti feltételeket is meg kell teremteni teremteni a sikeres innovációs tevékenység érdekében.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
