közös európánk Jubiláló Alpok–Adria Munkaközösség Amikor a Keleti-Alpok térségében lévõ tartományok és régiók 1978-ban létrehozták az Alpok–Adria Munkaközösséget, akkor Európa más volt, mint ma. Politikai szempontból két blokkra tagolódott, s szinte kizárólag csak országos szintû kapcsolatok alakultak ki közöttük. A vasfüggöny korszaka nehéz volt, ám mindkét oldalról egyre több olyan javaslat érkezett a bensõségesebb, gazdagabb és dinamikusabb együttmûködésre, amely jobban kielégítené a közös élettérben élõ emberek szükségleteit. Az Alpok–Adria Munkaközösség azzal a céllal alakult meg, hogy elõsegítse a régiók közötti együttmûködést, és lebontsa a határokat, a politikai és nyelvi korlátokat. A közös nyilatkozatot az Alpok–Adria Munkaközösség megalapításakor, 1978. november 20-án Velencében, a 4 államból 7 tag és 2 aktív megfigyelõ írta alá. Ma a Munkaközösség már 7 államból 17 tagot és 2 megfigyelõt számlál. Az az Európa, amelyben a Munkaközösség most mûködik, már nem csak az országok Európája, hanem mindjobban a régiók Európájává válik. Az egyesítési folyamatok formális és nem formális utakon folynak, és a Munkaközösség tapasztalata ebben nagy segítséget nyújthat. Az Alpok–Adria Munkaközösség a jövõben még több interregionális szervezettel, (Európai Régiók Gyûlése, Európai Határmenti Régiók Munkaközössége, Alpok Munkaközösség, COTRAO, Duna Menti Tartományok Munkaközössége stb.) és európai intézménnyel (Európai Unió, Európa Tanács, Európai Unió Régiók Tanácsa, Közép-európai Kezdeményezés stb.) szeretne együttmûködni, ugyanakkor nyitott az egyesületektõl és az egyénektõl érkezõ javaslatok iránt is.
4146
Bemutatkozás Név: Arbeitsgemeinschaft Alpen-Adria · Radna zajednica Alpe–Jadran · Comunità di Lavoro Alpe–Adria · Alpok–Adria Munkaközösség · Delovna skupnost Alpe–Jadran Hivatalos megnevezés: A Keleti-Alpok térsége kantonjainak, tartományainak, megyéinek, régióinak és köztársaságainak munkaközössége Alapítás: 1978. november 20., Velence (a „Közös Nyilatkozat” aláírása). Fõbb célkitûzések: A munkaközösség feladata a tagok érdekeit érintõ kérdések közös, informatív és szakszerû megtárgyalása és egyeztetése. Különösen az alábbi témák feldolgozása kap hangsúlyt: az Alpokon átvezetõ közlekedési összeköttetések, kikötõi forgalom, energiatermelés és -átvitel, mezõgazdaság, erdõgazdálkodás, vízgazdálkodás, idegenforgalom, környezetvédelem, természetvédelem, tájgondozás, a kultúr- és üdülõövezetek megõrzése, területrendezés, településfejlesztés, kulturális kapcsolatok, tudományos intézmények közötti kapcsolatok (Közös Nyilatkozat 1978. 3. Cikkely). Jogállás, finanszírozás: A munkaközösség nem rendelkezik jogalanyisággal, és nem mûködtet közös adminisztratív apparátust. A felmerülõ költségeket valamennyi tartomány maga viseli, a tolmácsolás költségeit mindig a rendezõ régió fedezi. 1991 óta a munkaközösség évi € 72.672,83; (2001. jan. 1-tõl € 145.345,67; € 36.336,42 EU-projektekre lefoglalva) összegû közös költségvetéssel rendelkezik, melyet a klagenfurti Fõtitkárság kezel Alpok–Adria projektek finanszírozására. Struktúrák, mûködés, tárgyalási nyelvek: Az alapvetõ jelentõségû határozatok meghozatala a 17 tagtartomány kormányfõinek Plenáris Ülése hatáskörébe tartozik, melyet évente hívnak össze. A döntéseket konszenzussal hozzák. A Vezetõ Tisztviselõk Bizottsága a munkaközösség koordinációs szerve. Az 5 állandó bizottság szakmai szervként mûködik. A szakbizottságok, az igényeknek megfelelõen állandó feladatkörû „munkacsoportokat”, vagy egy bizonyos meghatározott elõirányzat realizálására ideiglenes „projektcsoportokat” hoznak létre. A Plenáris Ülés és a Vezetõ Tisztviselõk Bizottságának elnöksége kétévenként, ábécé sorrendben változik. Az elnökség idõtartama az öt bizottságban három év, a munkacsoportokban öt év, és rendszerint automatikusan meghosszabbodik három illetve öt évvel. A határon átnyúló kapcsolatok szervezését a munkaközösség minden tagtartományában létrehozott Alpok–Adria Ügyviteli Iroda végzi. A munkaközösség soros elnökségét ellátó tagtartomány Ügyviteli Irodája
ezenkívül koordinálja a munkaközösség ügyeit (a Plenáris Ülés és a Vezetõ Tisztviselõk Bizottsága üléseinek összehívása és megszervezése). A Karintiai Tartományi Kormány Hivatala keretében mûködõ Alpok–Adria Ügyviteli Iroda egyben a munkaközösség Fõtitkársága is (adminisztrációs szerviziroda, Alpok–Adria „gócpont”). Tárgyalási nyelvek: a német, a horvát, az olasz, a szlovén és a magyar. Legjelentõsebb sikerek és legfontosabb jövõbeni projektek: A munkaközösség több mint 200 közös beszámolót és kiadványt jelentett meg, többek között a területfejlesztésrõl, a közlekedéstervezésrõl, a környezetvédelemrõl, a háztartási és ipari hulladékokról stb. Ezen túlmenõen évente sor kerül ifjúsági, sportés kulturális rendezvényekre, szimpóziumokra és kiállításokra. Közös idegenforgalmi reklámeszközök is készülnek. Jövõbeni feladatok: széleskörû tájékoztatás a regionalizmus, a jószomszédi kapcsolatok és a kölcsönös megbecsülés eszméjének népszerûsítésére; a különbözõ tagtartományokban mûködõ katasztrófaelhárító szolgálatok munkájának összehangolása; közös digitalizált alaptérkép készítése; a környezetvédelem és területfejlesztés terén történõ jogharmonizáció elõsegítése az EU-országokban érvényes jogi normákhoz való alkalmazkodás érdekében; a határokon átnyúló területfejlesztési projektek adatainak gyûjtése; az áruszállítás helyzetének átfogó bemutatása; a talajok szennyezettségének közös értékelése. Tizenhét tag: Baranya, Bayern, Burgenland, FriuliVenezia Giulia, Gyõr-Moson-Sopron, Hrvatska, Kärnten, Lombardia, Oberösterreich, Slovenija, Somogy, Steiermark, Ticino, Trentino-Alto Adige/Südtirol, Vas, Veneto, Zala. Kronologikus visszatekintés: · 1978. nov. 20. Venezia – a munkaközösség hivatalos alapítása. · 1979. nov. 9., Graz – 1. Plenáris Ülés, alapvetõ határozatok elfogadása. · 1983. márc. 28–30., Auronzo – 1. Alpok–Adria Ifjúsági Játékok, melyet ezt követõen évente váltakozva nyári és téli játékok formájában rendeznek meg. · 1984. nov. 8., Meran – a „Meráni Manifesztum” elfogadása az Alpok–Adria Munkaközösség és az Alp Munkaközösség tartományi kormányfõinek 2. konferenciája alkalmából, amely kiáll a határokon átnyúló kapcsolatok építése mellett – „hogy jó barátokként, közösen járhassák az együttmûködés és az európai béke fenntartásának útját”. · 1988. jún. 3–4., Millstatt – Plenáris Ülés: „Millstatti Nyilatkozat”, melyet a munkaközösségben képviselt államok kormányainak delegáltjai (t.k. Ausztria, Jugoszlávia és Magyarország külügyminiszterei) – írnak alá. A miniszterek megállapítják, hogy „az Alpok–Adria Munkaközösség tevékenysége és céljai európai értékeket képviselnek”. · 1988. nov. 26., Venezia – a munkaközösség alapításának 10 éves jubileuma: az Alpok–Adria Munkaközösség szervezésére és finanszírozására vonatkozó El-
járási Szabályok (elsõ változat) elfogadása; a karintiai Alpok–Adria Ügyviteli iroda vállalja a közös „Nyilvántartó Iroda mûködtetését. · 1991. júl. 3., Klagenfurt – rendkívüli Plenáris Ülés: határozat elfogadása a jugoszláviai válság kapcsán (az erõszak alkalmazásának beszüntetése, az önrendelkezési jog elismerése, szolidaritás kinyilvánítása, nemzetközi megfigyelõk delegálásának követelése). · 1991 szept. 20., Linz – Plenáris Ülés: az Eljárási Szabályok módosítása (közös költségvetés). Nyilatkozat a munkaközösség feladatairól egy új Európában (síkraszállás a szubszidiaritás elve mellett). · 1992 febr. 14., Zágráb – rendkívüli Plenáris Ülés: határozat Horvátország és Szlovénia államoknak a munkaközösségben való további közremûködésérõl. · 1992. nov. 27., Gmunden – Plenáris Ülés: határozat a Közép-európai Kezdeményezéssel történõ együttmûködésrõl; javaslat elfogadása az Európa Tanácsban az Alpok–Adria Munkaközösség, az Alp Munkaközösség és a COTRAO általi közös tanácskozói státusz gyakorlásá-
*Az elnöki tisztséget betöltõ régió Ügyviteli Irodája a kétéves elnökségi ciklus ideje alatt a munkaközösség titkárságaként mûködik.
4147
ról; az Alpok–Adria Munkaközösség csatlakozása az Európai Határmenti Régiók Munkaközösségéhez (AGEG, székhely Gronau); határozat a boszniai és hercegovinai helyzettel kapcsolatban, amely elsõsorban az ENSZ-hez szól (védelmi övezetek létrehozása). · 1993. nov. 25., Balatonöszöd – Plenáris Ülés: Nyilatkozat elfogadása a 15. évforduló alkalmából; határozat a horvátországi, valamint a boszniai és hercegovinai helyzettel kapcsolatban (a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása). · 1995. nov. 24., Maribor – Plenáris Ülés: az Eljárási Szabályok és a szervezeti felépítés módosítása. · 1999. márc. 15., Klagenfurt – A „Kapcsolatok az Európai Unióval” munkacsoport alapító ülése. · 2000. nov. 24., Sárvár – Plenáris Ülés: a Szervezeti és Eljárási Szabályzat módosítása; hosszabb idõtartamú elnökségi ciklus a bizottságokban és munkacsoportokban; a Nyilvántartó Iroda újabb feladatokkal felruházva Fõtitkársággá alakul; a PR-munka és az internetes prezentáció feladatainak átvállalása Trentino-Dél-Tirol tartomány által; a munkaközösség elnöki tisztségét a 2001–2002 idõszakra Vas megye továbbadja Veneto tartománynak. Internet: http://www.alpeadria.org
Alpok–Adria
Gazdaság A Munkaközösség résztvevõi között vannak olyanok, amelyek tagjai és olyanok is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de a Munkaközösség jelenti az összeköttetést közöttük. Éppen ezért az elsõdleges feladatok egyike a tagok közötti törvények egyeztetése, függetlenül attól, hogy milyen az egyes tartományok berendezkedése. Rendszeressé váltak az Alpok–Adria tartományok gazdasági és kereskedelmi kamarái elnökeinek találkozói: a tagtartományok gazdasági és kamarai tevékenységét pedig az Alpok–Adria Business kézikönyv ismerteti. Az Alpok–Adria Munkaközösség Munkaerõpiaci Obszervatóriumot létesített azzal a céllal, hogy ismeret- és tapasztalatcserére kerüljön sor az Alpok–Adria Munkaközösség tartományai gazdasági tevékenységének területén. Az ENSz Nemzetközi Munkaügyi Szervezetével (ILO) közösen nyári egyetemet szerveznek a piac- és munkaerõelemzõk részére. Az Alpok–Adria Munkaközösség tartományai gyakran tartanak közös bemutatókat európai és világszintû vásárokon és egyéb rendezvényeken. Az Alpok–Adria térség rendezvényeit külön éves eseménynaptárban ismertetik. Az Alpok–Adria Munkaközösség tartományainak sokszínûsége igen jó alapot jelent a közös bemutatkozáshoz. A Munkaközösség eddig két turisztikai börzét szervezett, és többször megrendezte az észak-adriai kikötõk bemutatkozását. Az Alpok–Adria a tartományokról videofilmet és multivíziós bemutatót készített, közös turisztikai térképet adott ki, a kongresszusi központokból kiadványt jelentetett meg, valamint kiadta az „Alpok–Adria övezet nemzeti parkjai” címû plakátot és brosúrát, a szõlõhegyeket ismertetõ térképet, amelyen fel vannak tüntetve a falusi turizmus lehetõségei is. Fontosabb kiadványok: „Alpok–Adria vendéglõk kalauza” „Nyaralás inyenceknek”, „Ünnepi nyaralás”, „Nyaralás a kultúrával”. A mezõgazdaság egyike azoknak a területeknek, ahol igen gyümölcsözõ az együttmûködés az Alpok és az Adria között. A szakértõk részére tanulmányi jelleggel cserelátogatásokat szerveznek a mezõgazdasági és az agráripari üzemekben, megrendezik az ifjú parasztcsaládok találkozóját azzal a céllal, hogy megõrizzék a parasztgazdaságokat a nehezen elérhetõ térségekben.
Környezet Az Alpok és az Adria között számos különféle, az országhatároktól független ökoszisztéma létezik. A környezeti projekteknél éppen ezért a régiók közötti együttmûködés mutatkozik a leggyorsabbnak, az legrugalmasabbnak és a leghatékonyabbnak. Így az Alpok–Adria Munkaközösség tartományai keresik a közös megoldást az Alpok teherforgalmának csökkentésére. Közös gondot jelent továbbá a háztartási és az ipari hulladékok kezelése. A jövõre vonatkozó tervek egyikét a hulladékanyagok nemzetközi börzéje jelenti. Példaértékû az Alpok–Adria Munkaközösség együttmûködése az elemi csapásokkal és más balesetekkel
4148
szembeni védekezés – fõként a veszélyrõl történõ kölcsönös tájékoztatás – valamint a segítségnyújtás területén. Az Alpok–Adria Munkaközösség tartományai egyeztetik a környezetvédelemrõl és a területrendezésrõl szóló jogszabályokat, az Alpok–Adria Munkaközösség szakértõi talaj-, levegõ-, víz- és erdõszennyezõdési kutatásokat végeznek a Munkaközösség minden tartományában. Az eredményeket több kiadványban ismertették. Számos projekten dolgoznak, amelyek kötõdnek a közös tenger, a tavak, a folyók és az erdõk védelméhez, a környezetbe történõ szándékos beavatkozás hatásának értékeléséhez, valamint a természetes források ésszerûbb, környezetbarát hasznosításához. Az Alpok–Adria Munkaközösség aktív az ökológiai tudat fejlesztése területén is: ökológiai ifjúsági táborokat, az ökoturisztikai dolgozók részére tanfolyamokat és szimpóziumokat szervez a természetes források ésszerûbb felhasználásáról. Az Alpok–Adria szakértõi közremûködtek a „Tudomány az alpesi nemzeti parkokban” címû publikáció kiadásánál is.
Kultúra A több száz éves szomszédság az Alpok–Adria Munkaközösség területén látszatra nagyon hasonló, de lényegét tekintve nagyon gazdag, sokszínû kultúrát teremtett. Azok, akiket az Alpok–Adria Munkaközösség köt össze, hisznek abban, hogy a sokszínûség gazdagít. Errõl különféle többnyelvû, a Munkaközösség által kiadott publikáció szól, és ezt bizonyítják a közös, a rendszeres és külön rádió- és tévémûsorok, újságok, a periodikus lapok és folyóiratok napi és heti rovatai, az Alpok–Adria Munkaközösség övezetében tevékenykedõ öntevékeny és más színjátszó csoportról szóló kézikönyv, a film- és zenei fesztiválok, a közös zenekar, a zeneszerzõi pályázatok, az ifjú hegedûsök vetélkedõje, a táncversenyek, az éves képzõmûvészeti és szobrászati táborok, a rajz-, a grafikai és az akvarell pályázatok, az általános könyvtárak könyvtárosainak találkozója. Az Alpok–Adria Munkaközösség a kulturális rendezvényekrõl éves eseménynaptárt ad ki, valamint kulturális útlevelet, amely az ifjúság számára lehetõvé teszi a kulturális intézmények és gyûjteményeinek kedvezményes látogatását. Már készül a közös hangversenybérlet, valamint az Alpok–Adria Munkaközösség általános könyvtárainak kalauza. A közös civilizációs örökség az Alpok és az Adria között egy-egy épületen, városon, falun, tájon ismerhetõ fel. Az Alpok–Adria Munkaközösség ennek a megfelelõ értékelésére, felelevenítésére törekszik. Az Alpok–Adria tartományok történelmi központjairól eddig két jelentés látott napvilágot. Készül az Alpok–Adria övezet népi építészetét bemutató vándorkiállítás. A jövõben a Munkaközösség tartományaiból származó legszebb iparmûvészeti terméket díjazzák. Az Alpok–Adria Munkaközösség tartományainak közös problémái közé tartozik a kisebbség is. Több, a kisebbségi problémakör témájára szervezett szakértõi találkozó eredménye az Alpok–Adria Munkaközösségben élõ kisebbségek helyzetérõl szóló jelentés. A Munka-
közösség külön gondot fordít az ifjúságra, mint a jövõ letéteményesére. Az ifjúsági találkozókat – az ifjúsági nyári játékokat, béketáborokat, békekonferenciákat, kerékpáros táborokat, találkozókat, ifjú mûvészek, iskolai osztályok és más csoportok cserelátogatását – azzal a céllal szervezik meg, hogy megismerkedjenek a nyitott társadalom másféle kultúrájával, értékeivel. Ezzel azt bizonyítják, a határok azért vannak, hogy átlépjék azokat, és nem azért, hogy korlátozzanak bennünket.
Egészségügy Az emberiség egyik legnagyobb kincse az egészség, ezért nem csoda, hogy kiemelt figyelmet fordítanak rá. Mivel az Alpok–Adria Munkaközösség tartományaiban különbözõek a gazdasági viszonyok, ezért az egészségvédelmi megoldások is eltérõek. Ebbõl ered az egészségügyben dolgozók nagy érdeklõdése a szakmai találkozók iránt, amelyek összehasonlítási lehetõséget nyújtanak, valamint lehetõséget adnak arra, hogy egymás eredményeibõl, illetve hibáiból tanulhassanak. A tagtartományok közösen keresik az egészségügyi politika megvalósításának, a megfelelõ törvények kidolgozásának lehetõségeit, egyeztetik a gyógyszerellátásra vonatkozó elõírásokat és gyakorlatot, valamint közösen törekednek az egészségügybõl származó veszélyes hulladékok problémájának megoldására. Az Alpok és az Adria közötti térség termál- és gyógyfürdõkben igen gazdag, ezért az Alpok–Adria Munkaközösség részt vesz olyan geotermikus telekkönyv kidolgozásában, amely adatokat tartalmaz a termálvizekrõl, valamint az egészségügyben való alkalmazásuk lehetõségeit is feltérképezi. Az Alpok–Adria tartományokba látogató turisták részére egészségügyi kalauzt terveznek kiadni. A Alpok–Adria Munkaközösség tevékenyen kapcsolódott be az egészség, az élet minõségének javítására irányuló nemzetközi projektekbe, mint pl. a Dohányzás nélküli Európa. Ép testrõl és az ép lélekrõl való gondoskodás másként is tükrözõdik: a sportolók és a sakkozók az Alpok–Adria Munkaközösség által szervedzett rendes téli és nyári tartományközi sporttalálkozókon, ifjúsági játékokon és sakktornákon mérik össze erejüket, tudásukat. Az Alpok–Adria Munkaközösség a határokon túli kapcsolatok eszméjét a tartományközi kerékpárutak népszerûsítésével is igyekszik megvalósítani, ezeket a kiadványban és az Alpok–Adria kerékpárutak térképével ismerteti.
Tudományok Minél többen birtokolják a tudást, az annál hatékonyabb. Ennek fordítottja is érvényes: több ember többet tud. Az Alpok–Adria Munkaközösség tartományaiban több tucatnyi egyetem, több száz intézet és több ezer szakember van. Közöttük az ismeretek és a tapasztalatok áramlása a nemzetközi ösztöndíjaikon, diák- és kutatócseréken, valamint a számos szakmai találkozón keresztül történik. Az Alpok–Adria Munkaközösség eddig több mint 150 szakkiad-
4149
Az Alpok–Adria Munkaközösség térképe
ványt jelentetett meg a szomszédos országokat is érdeklõ területekrõl: közlekedési infrastruktúra, gazdasági információk, idegenforgalom, mezõ- és erdõgazdaság, környezetvédelem és területrendezés, történelmi központok, mint a közös örökség része, energiatakarékosság, egészségügy, kisebbségi politika, szociális ügyek, a nõk szerepe, ifjúság, kultúra, sport. Az Alpok–Adria Munkaközösség kutatási szervezeteit a „Directory of Technology and Transfer Centres in the Alpine-Adriatic Regions” címû kézikönyvben mutatták be, de rendszeresen megjelenik a „A2 – Science and Technology in the Alpine-Adriatic Regions” címû folyóirat is. A jövõre vonatkozó tervek egyike az Alpok–Adria Munkaközösség valamennyi tartományát felölelõ szociális, gazdasági és környezeti területtel kapcsolatos adatbank létrehozása.
4150
Szervezettség Az Alpok–Adria Munkaközösség legmagasabb szerve a tagtartományok kormányfõinek közgyûlése, amely évente egyszer plenáris ülésen ül össze és az egész közösség szempontjából fontos határozatokat és dokumentumokat fogad el. A határozatok elõkészítésérõl és megvalósításáról a közösség végrehajtó szerve, a Vezetõ Tisztviselõk Bizottsága gondoskodik. E Bizottság keretében tevékenykedik többek között a Tájékoztatási Munkacsoport is. A soros elnöki tisztet betöltõ tagtartomány a (2 éves) elnöki idõszakra létrehozza az Alpok–Adria Munkaközösség Ügyviteli Irodáját. Az Alpok–Adria Munkaközösség további munkatestületeinek (bizottságok, munka- és projektcsoportok) soros elnöki tisztsége viszont három évig tart. 1989-tõl Klagenfurtban, Karintia Szövetségi Tarto-
mány Kormánya keretében tevékenykedik az Alpok–Adria Munkaközösség Nyilvántartó Irodája. A Munkaközösség tevékenysége azokban a világosan meghatározott projektekben folyik, amelyeket az alábbi öt szakbizottságon belül tevékenykedõ állandó munkacsoportok és ideiglenes projektcsoportok vezetnek: Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (ezen belül a Területfejlesztési Munkacsoport, a Környezetvédelmi Munkacsoport, a Területi Információs Rendszerek Munkacsoport, a Természeti Csapások Elleni Védelem Munkacsoport); Gazdasági, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (Idegenforgalmi Munkacsoport, Közlekedési Munkacsoport, Tudományos és Technológiai Együttmûködés Munkacsoport, az Európai Uniós Kapcsolatok Munkacsoport, Munkaerõpiaci Obszervatórium Munkacsoport); Kulturális és Társadalmi Bizottság (Ifjúság Munkacsoport, Nõk Munkacsoport, Kisebbségek Munkacsoport, Sport Munkacsoport, Történelmi Központok Projektcsoport); Egészség- és Szociálisügyi Bizottság (Idõskorúak Projektcsoport, Diabétes Projektcsoport), Mezõgazdasági és Erdészeti Bizottság (Talajvédelmi Munkacsoport, Erdõkárok és Levegõvédelem Munkacsoport, Gyümölcstermesztési Projektcsoport, Szõlõtermesztési Projektcsoport, Állattenyésztési Projektcsoport). A tagtartományok egy-egy projekt munkájában saját szükségleteikkel és lehetõségeikkel összhangban vesznek részt.
Alpok–Adria sorokban Alpok–Adria Munkaközösség Terület: 306.653 km2 Lakosság: 43.838.000 Legmagasabb hegycsúcs: Monta Bernina, 4.049 m Legmagasabb hágó: Passo Dello Stelvio, 2.759 m Legmélyebb természetes tó: Como, 410 m Legnagyobb természetes tó: Balaton, 591 km2 Legmagasabb vízesés: Krimmler Fälle, 380 m Nemzeti és egyéb törvényileg védett parkok száma: 1.294 területe: 39.688 km2
Nemzetközi repülõterek: 25 Nemzetközi kikötõk (tenger mellett): 14 Vasútvonalak: 23.300 km Közutak: 171.300 km Egyetemek: 50 Kutatási szervezetek: 623 Napilapok: 139 Hivatásos színházak + operaházak: 908 Közkönyvtárak: 6.700 Könyvkiadók: 1.840 Képtárak: 900 Múzeumok: 1.950 Templomok: 12.500 Egy évre esõ vásári rendezvények száma: 780 Gyógyüdülõk: 595 Idegenforgalmi szálláshelyek: 4.332.500 Vendégéjszakák összesen: 289.000.000 A Munkaközösség 19 nevezetessége: A Pécsi Bazilika (Baranya), · a Wagner-fesztivál Bayreuthban (Bajorország), · az Esterházy kastély és Joseph Haydn (Burgenland), · a ravennai mozaikok (Emilia-Romagna), · a trieszti Elettra (Friuli-Venezia Giulia), · a soproni szüreti hetek (Gyõr-MosonSopron), · a krapinai õsember (Horvátország), · az 1200 tó országa (Karintia), · a milánói Scala (Lombardia), · a Pöstlinberg-hegy Linzben a földalatti barlanggal és vasúttal, valamint jelentekkel a leghíresebb mesékbõl (Felsõ-Ausztria), · Salzburg óvárosa (Salzburg), · a Karszt és a karszti jelenségek: a Škocjanska és a Postojnai barlang a barlangi gõtével (Szlovákia) · a Balaton (Somogy), · Közép-Európa legnagyobb fegyvergyûjteménye Grazban (Stájerország), · az építészek országa – Borromini, Fontana, Maderno, Trezzini, Botta, Snozzi (Ticino), · a Dolomitok (Trentino-Dél-Tirol), · a sárvári vár (Vas), · Hévíz (Zala). Gerner Éva összeállítása
Meghívó A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Campus „Stephaneum” aulájában (Piliscsaba, Egyetem u. 1.) az Egyetem Germanisztikai Intézete, az Osztrák Kulturális Fórum és a Civic-Edu-Net osztrák-magyar képzési és információs honlap (www.civic-edu.net) munkatársai 2004. február 20-án, 11 órakor kiállítást rendeznek „Mindenki egyforma, mindenki különbözõ” címmel. Megnyitó beszédet mond Günter Birnbaum osztrák nagykövet és Fröhlich Ida, a Bölcsészettudományi Kar dékánja. A kiállítók – március 3-ig – iskolai csoportokat várnak a kiállítással egybekötött érdekes pedagógiai programokra, foglalkozásokra. További információ: Tel.: 06 26 577 071, e-mail:
[email protected] MINDENKIT SZERETETTEL VÁRNAK: A RENDEZÕK!
4151