KÖZPÉNZÜGYEK és KÖNYVVIZSGÁLAT - új dimenziók türkében. Prof. Dr. LENTNER CSABA

KÖZPÉNZÜGYEK és KÖNYVVIZSGÁLAT - új dimenziók türkében Prof. Dr. LENTNER CSABA

egyetemi tanár, intézetvezető www.lentnercsaba.com Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi és Államháztartási Intézet [email protected]

Az előadás célja Az új típusú állampénzügyi rendszer bemutatása, eredményeinek ismertetése A költségvetési és közvagyon ellenőrzés követelményeinek és új kihívásainak bemutatása Tallózás az Állami Számvevőszék önkormányzatoknál és köztulajdonban lévő vállalatok ellenőrzése területén végzett ellenőrzési tevékenységében, azok tapasztalatainak megosztása 2016.08.15.

Prof. Dr. Lentner Csaba

2

Fiskális politikai változások strukturális reformok paradoxonja Strukturális reformok nélkül középtávon nem érhető el fenntartható GDP növekedés, magas foglalkoztatási szint és pénzügyi egyensúly.

De: A reformok az első években többet visznek, mint hoznak, ezért * vagy hitelből /nem lehet/, * vagy megszorító programokból /belső ellenállást vált ki/ * vagy tehermegosztással /külső ellentétet vált ki/ kell a reformokhoz pénzügyi forrást biztosítani.

2016.08.15.


3

Ortodox, hagyományos válságkezelés lényege Strukturális reformok + Megszorító programok = KUDARC

A megszorító programok politikai instabilitást okoznak, meggyengülnek és/vagy megbuknak a kormányok, ezért lassulnak és/vagy leállnak a strukturális reformok.

2016.08.15.


4

A nem konvencionális eszközökre épülő válságkezelés lényege (fiskális térben Strukturális reformok + Tehermegosztás = S I K E R A tehermegosztás megőrzi a politikai stabilitást, így a kormányok időt nyernek a strukturális reformokra majd hosszútávon fenntartható pénzügyi egyensúlyt teremtenek. + Belső rezidenseknek kedvezmények.

2016.08.15.


5

A válság előtt: egy cél - egy eszköz PÉNZÜGYI FELÜGYELET

JEGYBANK

szabályozás

kamatpolitika

Árstabilitás

Fenntartható növekedés

Pénzügyi stabilitás

A jegybankok sikeresek voltak az árstabilitás elérésében, de… közben a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok épültek fel 

A növekedés nem volt fenntartható * A szemléltető ábrák Olivier Blanchard: Monetary policy in the Wake of the Crisis című prezentációja alapján készültek

Magyar Nemzeti Bank

6

A válság után: több cél – több eszköz JEGYBANK

Árstabilitás

PÉNZÜGYI FELÜGYELET

Fenntartható növekedés

Pénzügyi stabilitás

Megőrizve az árstabilitás prioritását, a jegybankok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a növekedési szempontokra Egyre erősebbé válik a makro-prudenciális szabályozás * A szemléltető ábrák Olivier Blanchard: Monetary policy in the Wake of the Crisis című prezentációja alapján készültek

Magyar Nemzeti Bank

7

Az átlag fölötti gazdasági növekedés jellemzően a külkereskedelmi egyenleg romlásával járt együtt Magyarországon 2010-ig /Matolcsy György alapján/

*MNB előrejelzés Magyar Nemzeti Bank

8

Forrás: KSH, MNB

A célok közti összhang megteremtése új megközelítést igényelt 2002-2006 Kiengedés

2010 után Gazdasági növekedés

Egyensúly hiánya

2007-2009 Megszorítás

Költségvetési egyenleg javulása

Magyar Nemzeti Bank

Recesszió és munkanélküliség

9

Egyszerre kell elérni a növekedést és az egyensúlyt

Sikeres ÁHT hiány csökkentés

Magyar Nemzeti Bank

10

Sikeres államadósság csökkentés

Magyar Nemzeti Bank

11

Csökkent a devizaarány is …

Magyar Nemzeti Bank

12

Új típusú állampénzügyi rendszertan


13

Az ellenőrzés hozzájárulása a Jó Kormányzáshoz (ÁSZ modell)

Magyar Nemzeti Bank

14 Állami Számvevőszék

Az ellenőrzés hozzáadott értéke Az integritás szemlélet meghonosításában az államháztartási ellenőrzésnek, Állami Számvevőszéknek, könyvvizsgálatnak kiemelkedő szerepe van. Az ÁSZ tevékenysége nagyban hozzájárul(t) a költségvetés stabilitásához és átláthatóságához.

Azonosítani az állammenedzsment megújításának indokait, valamint a jól irányított köztulajdonú vállalatok kulcstényezőit. Modellt alkotni a legfőbb ellenőrző intézmények jó kormányzáshoz való hozzájárulásának áttekintése és rendszerbe foglalása céljából.

• előmozdítani a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, hatékonyságát hozzájárulás a „jó kormányzáshoz” • hozzáadott értékteremtés az ellenőrzések témaválasztása, megközelítési módja és az elért eredményei alapján;

Állami Számvevőszék


Állami Számvevőszék - önkormányzati ellenőrzési módszerek, tapasztalatok - 2011 * új megközelítésű témaválasztási és kockázatelemzési rendszer; * a pénzügyi helyzet értékelése CLF módszerrel; * a gazdálkodási folyamatok kulcskontrolljai működésének ellenőrzése többlépcsős megfelelőségi tesztek előtérbe helyezésével, * CÉLOK: költséghatékonyság, objektivitás,

magas szintű ellenőrzési bizonyosság. A többlépcsős megfelelőségi teszt lényege: A kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének értékelése során a kiválasztott minta ellenőrzését csak addig végzik, amíg elegendő és megfelelő bizonyítékot nem szereznek a vizsgált kontroll megfelelő vagy nem megfelelő voltáról. Állami Számvevőszék

16

ÁSZ önkormányzati ellenőrzési tapasztalatok II. A 2011. évi ellenőrzések fő hangsúlya a pénzügyi kockázatok feltárása volt: * a magas kockázati besorolásuk miatt a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok teljes körére kiterjedt pénzügyi helyzet ellenőrzése, * 62 reprezentatív mintavétellel kiválasztott városnál a pénzügyi helyzet értékelése annak érdekében, hogy a tapasztalatok az összes (304) városra vonatkoztathatók legyenek, * Fővárosi Önkormányzat átfogó ellenőrzése, pénzügyi helyzetének értékelése, * 12 próba ellenőrzéssel a kockázatos területek beazonosítása, összefüggések feltárása, gyakorlati tapasztalatok szerzése a további ellenőrzésekhez alkalmazandó ellenőrzési módszerek kipróbálása.



Önkormányzati ellenőrzési tapasztalatok * Az ellenőrzött önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007-2010 között romlott, * a pénzügyi kockázatok (működési, felhalmozási, eladósodási) fokozódtak, * a belső kontrollrendszer kiépítésének és működtetésének hiányosságai kockázatot jelentettek a vagyongazdálkodási folyamatok szabályszerű és eredményes végrehajtásában (kockázatelemzés alapján kiválasztott 12 önkormányzat),

•

az ÁSZ korábban tett javaslatai nem hasznosultak (kockázatelemzés alapján kiválasztott 12 önkormányzat).

•

A vagyongazdálkodási folyamatok szabályozásának hiányosságai magas kockázatot jelentettek a feladatok végrehajtásában.

A belső kontrollok nem működtek megfelelően:

- nem működött a kockázatelemzés és kezelés; - az éves belső ellenőrzési tervet nem támasztották alá kockázatelemzéssel; - nem működtettek ellenőrzési nyomvonalat; - a vezetői ellenőrzési (beszámoltatási) kötelezettséget a FEUVE keretében nem működtették; - nem működtek a könyvvezetési kontrollok. Vö. könyvvizsgálat szerepe az önkormányzati ellenőrzésben Állami Számvevőszék

18

Önkormányzati ellenőrzési tapasztalatok A belső kontrollok nem biztosították a gazdálkodás szabályszerűségét. A kedvezőtlen pénzügyi folyamatok kialakulásához hozzájárult, hogy elmaradtak: a vagyongazdálkodási döntéseket megalapozó eljárások » a beruházások, felújítások fenntarthatóságának vizsgálata, » a költség-haszon elemzések készítése, » a pénzügyi kockázatok felmérése, a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát biztosító közzététel (egyes gazdálkodási adatok); a könyvviteli mérleg valódiságának biztosítása.


19

Önkormányzati ellenőrzési tapasztalatok Tulajdonosi felelősség érvényesítése a gazdasági társaságokkal rendelkező önkormányzatoknál nem volt eredményes, MERT * a feladatellátás ellenőrzése, a számonkérés elmaradt; * a gazdasági társaságok a döntések előtt nem kérték ki az önkormányzat álláspontját; * a felügyelő bizottságba delegált tagok a tevékenységükről nem számoltak be a képviselőtestületnek; * az önkormányzati belső ellenőrzés nem végzett megfelelő ellenőrzést;

* a feladatellátáshoz átadott pénzeszközök (összesen 529,8 millió Ft) felhasználását nem ellenőrizték megfelelő mélységben.


20

Önkormányzati ellenőrzési tapasztalatok • A méretgazdaságossági szempontokat nem tükröző intézménystruktúra racionalizálása, az önként vállalt feladatok mérlegelése, szűkítése; • az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások döntés-előkészítő folyamatának kiszélesítése, döntések megalapozása;

• az adósságállomány (centralizált) menedzselésének szükségessége; • a minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságok aktuális pénzügyi helyzetének figyelemmel kísérése; • a megtérülési követelményeket is tükröző értékcsökkenési leírásnak megfelelő pótlási alapképzésére vonatkozó kötelezettség általános előírása; • eredményszemléletű számviteli, beszámolási rendszer bevezetésének szükségessége;


21

Az ÁSZ önkormányzati ellenőrzésének tanulságai, eredményei Az ÁSZ a 2011. évi önkormányzati ellenőrzésekről készült jelentésekben mintegy 1000 javaslatot tett a következő ellenőrzési területekkel kapcsolatban: * pénzügyi egyensúlyi helyzet javítására (pl. reorganizációs, kibontakozási program készítése), * belső kontrollrendszer kiépítésére, működésére (pl. FEUVE és ellenőrzési nyomvonal működtetése), belső ellenőrzésre, * tulajdonosi kontrollok működtetésére (pl. a feladatmutatók meghatározása, végrehajtás számonkérése). Vö. sikeres önkormányzati konszolidáció 2011-2015, melynek bázisa az Állami Számvevőszék alapos tényfeltárása Állami Számvevőszék

22

Köztulajdonú gazdasági társaságok Állami Számvevőszéki ellenőrzési tapasztalatai •

113 db számvevőszéki ellenőrzési jelentés állami- és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működéséről (Domokos L. et. al. Pénzügyi Szemle, 2016. 2. alapján)

•

Kormányzati, számvevőszéki elkötelezettség a többségi állami tulajdonú cégek átlátható, hatékony és gazdaságos működéséért

•

A köztulajdon válság utáni felértékelődése világjelenség, egyidejűleg a tulajdonosi szerep centralizációja, az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítése

•

Elméleti megközelítés: az állam (és az állami tulajdon) helye, szerepe modern gazdaságokban (éjjeliőr-, jóléti-, szolgáltató-, fejlesztő, aktív állammodellek)

•

Szemlélet váltás: New Public Management – DPM Vö. Aktív államodell -CNPG

•

PwC rendezőelvei, ajánlásai (4C)

•

Tisztázni az állami vállalat célját és a cél elérésének módját

•

Megfelelő erőforrás és időráfordítás szükséges

•

Vezetői szakértelem

•

Integritás iránt elkötelezett management Állami Számvevőszék

23

Köztulajdonú gazdasági társaságok szabályozása • Ptk. (nem tesz különbséget a magán és köztulajdonú társaságok között) • A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény (felelős gazdálkodásról) • 2009. évi CXXII. Törvény (felügyelőbizottságok, igazgatóságok működéséről) • Számvitelről szóló 2000. évi C. Törvény (objektív számviteli információk követelménye) • Információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. Törvény (közérdekből nyilvánossá kell tenni köztulajdonú vagyonnal kapcsolatos adatokat) • Költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. Rend. (megfelelő kontrollkörnyezet, kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenység, információs, kommunikációs és monitoring rendszer) • MNV Zrt. Vállalatirányítási ajánlások, etikai kódex • Un. Ágazati törvények (2005. évi XVIII. Tv. A távhőszolgáltatásról, 2011. évi CCIX. Tv. A vízi-közmű szolgáltatásról, 2012. évi CLXXXV. Tv. A hulladékról – fenntartható, takarékos gazdálkodás, költségmegtérülés, legkisebb költség elve, ellátásbiztonság, gazdaságosság, szolgáltatás magas minősége, Vö. nemzetközi ajánlások 24

A köztulajdonban álló vállalati szektor számvevőszéki ellenőrzésének tapasztalatai • Nemzetközi jelenség (is) a köztulajdonú társaságok előtérbe kerülése, így gazdálkodásuk hatékonysága kiemelt prioritás • Az ÁSZ ellenőrzés által feltárt problémák: • Világos teljesítménykövetelmények lefektetésének hiánya • Üzleti tervek hiánya és tartalmuk hiányossága • Jogszabályi előírásoknak nem megfelelő önköltségszámítás, nem megalapozott árazás • A közvagyon megóvásának és gyarapításának hiányosságai

• Tulajdonosi ellenőrzés és felügyeleti jogok gyakorlásának hiányossága • A jogszabályi kötelezettséget meghaladó aktív irányítás hiánya • Vö. könyvvizsgálati tevékenység


25

Köztulajdonú gazdasági társaságok megújítására vonatkozó ÁSZ javaslatok • Tulajdonosi, képviseleti, menedzsment szerepkörök összehangolt megújítása • A vállalatokra vonatkozó közpolitikai célok folyamatos áttekintése és publikálása • Egyedi stratégiai célok, küldetésük egyértelmű definiálása • Világos teljesítmény követelmények • Tájékozott és aktívan közreműködő tulajdonosokra van szükség (FEB, könyvvizsgálat) • Management és a FEB körültekintő kiválasztása • Vezetői juttatások közelítése a piacihoz • Tulajdonosi joggyakorló tevékenység átlátható legyen és hatékony • Könyvvizsgálói tevékenység módszertanának újragondolása


26

Köszönöm a figyelmet!

2016.08.15.


27

KÖZPÉNZÜGYEK és KÖNYVVIZSGÁLAT - új dimenziók türkében. Prof. Dr. LENTNER CSABA

Recommend Documents