Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
Berettyóújfalu Város Önkormányzata
2009.
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETŐ: A települések rövid ismertetője A települési esélyegyenlőségi terv célja, funkciója, helye a közoktatási feladatellátásban 2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 3. KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG A végrehajtás felelőse A végrehajtás irányítója Felelősségek Partnerek felelőssége 4. A HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI 5. A HELYZETELEMZÉSBŐL KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK 5.1. Csomópontok 6.
Akcióterv Rövid távú célok és tevékenységek Középtávú célok és tevékenységek Hosszú távú célok és tevékenységek 6.1. A megvalósítást segítő egyéb források 6.2. Kockázatelemzés
7. MEGVALÓSÍTÁS Tervezés és a megvalósítás összehangolása Folyamatkövetés, ellenőrzés, értékelés A települési esélytervhez megvalósításához kapcsolódó információcsere, döntés-előkészítés fórumai, a döntések mechanizmusa 8. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG 9. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS 10. SZANKICONÁLÁS 11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK
A
dokumentumot
Berettyóújfalu – Mezőpeterd – Bakonszeg Önkormányzati Társulás
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésében foglalt adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Sablon társulási közoktatási esélyegyenlőségi program a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében című útmutató alapján készítette Hága Antónia és Erdőháti Imréné közoktatási esélyegyenlőségi szakértő.
1. Bevezető
A berettyóújfalui kistérség az Észak-alföldi régió és Hajdú-Bihar megye délkeleti szélén, az ország keleti határán fekszik, lényegében Hajdú-Bihar megye bihari része. Területe: 1.226 km2, népessége: 55.485 lakos, népsűrűsége nem éri el az országos átlag felét sem. A kistérségben 29 település található, melyek közül 3 városi rangú (Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Komádi) a többi 26 pedig község: Ártánd, Bakonszeg, Bedő, Berekböszörmény, Bojt, Darvas, Csökmő, Esztár, Furta, Gáborján, Hencida, Kismarja,
Körösszakál,
Körösszegapáti,
Magyarhomorog,
Mezőpeterd,
Mezősas,
Nagykereki, Pocsaj, Szentpéterszeg, Tépe, Told, Újiráz, Váncsod, Vekerd, Zsáka. A kistérség társadalmi-gazdasági helyzetét elemezve, a vizsgált mutatók alapján kedvezőtlennek ítélhető meg, országosan is sereghajtók között van és a megyében a vizsgált indexek közel felében az utolsó, vagy utolsó előtti helyen áll. Ennek köszönhetően
egyike
azoknak
a
67/2007
OGY
határozatban
meghatározott
leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek, amelyekben az ország lakónépességének 10%a él és területfejlesztési szempontból külön felzárkóztatási programot igényel.
Berettyóújfalu A kistérség központja Berettyóújfalu városa, amely 15.870 lakossal a legnépesebb település. Központi szerepét megtestesítik az itt található közigazgatási, egészségügyi, oktatási, kereskedelemi szolgáltatások. A Berettyóújfalui kistérségbe nem vezet autópálya, két elsőrendű főútvonal (42-es, 47-es) azonban Berettyóújfaluban keresztezi egymást. A 42-es út (Nyugat-Európát KeletEurópával összekötő E60-as út részeként) a Budapestet Nagyváraddal összekötő út utolsó szakasza, míg a 47-es út, a Debrecen-Szeged közötti része, a Balkánt a Baltikummal összekötő
tengelynek.
E
mellett
megközelíthetőségét
segíti
az
is,
hogy
vasúti
törzshálózati nemzetközi fővonalon (Budapest – Püspökladány – Biharkeresztes – Nagyvárad) helyezkedik el. Ez a vonal Püspökladánytól egyvágányú és nincs villamosítva.
A város egyenlő távolságra van a jelenlegi megyeszékhelytől, Debrecentől és a történelmi vármegye székhelytől, Nagyváradtól. Berettyóújfalu a történelme során megyeszékhelye is volt a „csonka” Bihar vármegyének, ezen rangját 1950-ben Hajdú-Bihar megye létrejöttekor veszítette el. 1970-ben egyesült a Berettyó-folyó túlpartján található Berettyószentmártonnal, majd 1979-ben kapott, újkori történelmében, városi rangot. Területe: 171 km2. A városban található a hétszáz ágyas Területi Kórház, több mint 900 alkalmazottal ez az intézmény a legnagyobb foglalkoztató. A berettyóújfalui termálvíz gyógyhatású, ez a természeti kincs kiaknázásra vár, ebből a célból jött létre a Városi Strandfürdő és Uszoda. A településen működik a Bihari Múzeum. A régebbi nagyüzemek, az ELZETT Művek, a Tejporgyár a rendszerváltás után széthullottak, helyükön kisvállalkozások működnek. Ezeknek a vállalkozásoknak és egyéb betelepülő cégeknek kínál lehetőséget a Bihari Ipari Park is, amelynek lehetőségei koránt sincsenek kimerítve.
Mezőpeterd Az 571 lakosú község Berettyóújfalutól és Biharkeresztestől egyaránt 11 km-re helyezkedik el. Műemlék jellegű az 1758-ban barokk stílusban épített római katolikus templom, melyet romantikus stílusban átalakítottak. Az ivóvízhálózat minden utcában kiépült. A lakások 50 %-a rendelkezik vezetékes gázzal, a hálózat kiépítettsége 100%. Az önkormányzati
belterületi utak 100 %-a
aszfaltozott. A belvízelvezető csatornák kiépítése 2000. évben elkezdődött és azóta pályázati lehetőségek függvényében folytatódik. A lakosság kb.17 %-a roma, 9 %-a román. 16
óvodás
és
50
általános
iskolás
korú
gyermek
ellátásáról
intézményi
együttműködés keretében gondoskodik az önkormányzat. Az óvoda Mezősas település óvodájával
közösen működik. Az iskolások a Berettyóújfalu-Mezőpeterd – Bakonszeg
intézményi társulás keretében - szervezetten utaztatva – Berettyóújfaluban tanulnak. A tanulók így megfelelő körülmények között, szakos nevelőkkel oktatva tanulhatnak.
Bakonszeg
Bakonszeg község Hajdú-Bihar megye dél-nyugati részén helyezkedik el, Berettyóújfalutól 7 kilométerre, a 4213.számú közúton közelíthetõ meg. A település a Berettyó és a KékKálló által közrefogott, morotvákkal és medercsonkokkal sűrűn átszõtt hordalékkúpsíkságon található. A falu északi határában levõ Kék-Kálló veszi fel a Keleti-fõcsatorna vizét. 1985-ben mesterséges tavat (Remete tó) hoztak létre.
Az iskola tanulói közül 4 tanuló HHH státuszú. Az ötödik és hatodik évfolyam tanulói járnak Berettyóújfaluba a József Attila iskolába. A következő évektől felmenő rendszerben a 7., majd a 8. évfolyam is ide fog járni. A társulási megállapodás szerint az alsó tagozat Bakonszegen marad. Az iskolás korúak száma 92 ebből 48 HH, ebből 3 HHH és 1 SnI. Bakonszegen tanul 75 gyerek, ebből 39 HH /3 HHH és 1 integrált SNI. A HHH tanulók kis száma miatt kiemelt esélyegyenlőséget érintő beavatkozásra nincs szükség.
Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja
Berettyóújfalu Intézkedési
- Mezőpeterd Tervének
szegregációmentesség
– Bakonszeg
alapvető és
az
célja,
társulása hogy
egyenlő
Közoktatási
biztosítsa
bánásmód
a
Esélyegyenlőségi településeken
elvének
teljes
a
körű
érvényesülését. A településen mindenki jogbiztonságban éljen, hogy a település minden lakója érezze azt, hogy Berettyóújfalu – Mezőpeterd –Bakonszeg polgárai egyenlőek, egyenlő joggal rendelkeznek és minden közszolgáltatáshoz egyenlő módon férnek hozzá. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos
helyzetű
gyermekek
hátrányainak
kompenzálása
és
az
esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.
Cél az, hogy oktatási intézményeinkben érvényesüljön a •
szegregációmentesség
•
diszkriminációmentesség
•
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása
•
a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása
•
az integráció biztosítása.
Ezen lépések törvényi hátterét biztosítja a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény.
2. Jogszabályi háttér A
2003.
évi
CXXV.
törvény
az
egyenlő
bánásmódról
és
az
esélyegyenlőség
előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától
vezérelve,
hogy hatékony
jogvédelmet
biztosítson
a hátrányos
megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2.
§
Az
egyenlő
bánásmód
követelményére
vonatkozó,
külön
jogszabályokban
meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
o
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
o
1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
o
11/1994. MKM rend. 39./ D és E §.
o
1993. évi LXXIX.tv. a közoktatásról
o
az Európai Parlament és a Tanács 71/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007.) – az igazságos társadalom irányában,
o
240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről,
o
10/2006. (II.16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról.
o
96/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról.,
o
2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai,
o
362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól,
o
64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről.
o
1021/2004. (III.18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről.
o
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
o
Berettyóújfalu fejlesztési terve
o
Berettyóújfalu Önkormányzatának Önkormányzati Minőségirányítási Programja
o
Intézményi Minőségirányítási és Pedagógiai Programok.
Önkormányzatának és a Társulás közoktatási feladat-ellátási és
3. Kötelezettségek és felelősség
Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel. Az ő feladata és felelőssége: -
Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.
-
Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.
-
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.
-
Emellett az Esélyegyenlőségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz.
A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányításáért az önkormányzat részéről a jegyző felel, aki egyben az Esélyegyenlőségi Fórumnak is elnöke. Az ő feladata és felelőssége: -
az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),
-
az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése,
-
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,
-
az Esélyegyenlőségi Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői -
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
-
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
-
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt irányítónak.
-
Az intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről
Minden, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe.
4. A helyzetelemzés megállapításai
1. Biztosítottak
és
elérhetőek
az
esélyegyenlőség
szempontjából
legfontosabb
közszolgáltatások, kivételt képez a megyében egy helyen működő továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. 2. A településeken élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak saját, egyházi, illetve intézményi társulási formában, az alapfokú művészeti oktatás saját, illetve kiszervezett formában. Létszám tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és általános iskolai ellátásának a feltételei. 3. Magas az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma. A közoktatási törvény értelmében kötelező jelleggel az 5. életévét betöltött gyermekek óvodakötelesek. Nincs olyan gyermek, akinek kérték az óvodai felvételét és az elutasításra került volna, mégis kiemelt figyelmet kíván az érintett családok személyes megkeresése, és a gyermekek, különösen a halmozottan hátrányos helyzetűek bevonása az óvodai nevelésbe, legalább 4 órás időtartamra. 4. A hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók nyilvántartása kiemelt figyelmet kíván, ezen a területen mindenképpen fontos a jegyzői hivatal és a közoktatási intézmények szoros együttműködése, az információáramlás biztosítása. Az iskolák a különböző kedvezmények és integrációs programok (ahol van ilyen) minden tanévben rendszeresen felmérik a tanulók között ezt az arányt, ez alapját képezheti a jegyzői nyilvántartásnak. 5. A településen nem éri el az országos átlagot a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya, sem az óvodai, sem az általános iskolai korosztály esetében, a gyógypedagógiai képzésben részesülők száma viszont meghaladja. A felülvizsgálatok rendszeresítését, az értelmi fogyatékos tanulók – a szakértői bizottság véleményének figyelembe vételével- integrált oktatásának biztosítását a jövőben hangsúlyosabban kell szem előtt tartani. Az eltérő tantervű tagozatosok többsége lakásotthonban élő gyerekek közül kerül ki, ezért számukra prevenciós és felülvizsgálati program kidolgozása szükséges 6.
Az általános iskolák közül a II. Rákóczi székhely, és Hunyadi tagiskola rendelkezik a legmagasabb HHH arányokkal, a József Attila-Széchenyi iskolákban viszont magas az SNI tanulók aránya. A református iskola is részt vállal a hátrányos helyzetű tanulók oktatásából.
7. A párhuzamos osztályokban egyenletes a létszám és HH/HHH arány, de az emelt szintű testnevelés oktatást folytató II. Rákóczi iskolában megfigyelhető néhány évfolyam esetében bizonyos aránytalanság. Az osztályok kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a tagozat kialakítása semmiképpen ne váljon szegregáló hatásúvá.
8. Az
intézményekben
folyó
pedagógiai
munka,
a
pedagógusok
módszertani
képzettsége, az óvodában, iskolákban bevezetett integrált és kompetencia alapú nevelési-oktatási módok eredményesen biztosítják a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelését-oktatását, hozzájárulnak szociális hátrányaik kompenzálásához, esélyegyenlőségük előmozdításához. Ezt erősíti az alapítványi művészeti iskola együttnevelési programja, amely kifejezetten a fogyatékos és hátrányos helyzetű gyermekekre alapozza munkáját. 9. Az
iskolák
összevonásával
lehetővé
vált,
hogy
a
székhely
intézményekben
megvalósított oktatási programokat bevezessék a tagintézményekben is. Ennek megvalósítása az intézmények pedagógusai számára kiemelt feladat, ami folyamatos elemzést,
egyeztetést
és
ellenőrzést
kíván.
A
kompetenciamérések
eredményeinek feldolgozása során mindig külön meg kell vizsgálni a HHH gyermekek teljesítményét, és ha szükséges, külön intézkedési tervet kell rá készíteni. 10. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest az iskolák többségében kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés. Az Eötvös középiskolában viszont magas a lemorzsolódás, ez a HHH tanulókat érinti. Fontos
teendő
a
lemorzsolódás
kockázatában
érintett
tanulók
egyéni
nyomonkövetése, mentorálása, így csökkenthető a lemorzsolódás. A 250 órát meghaladó hiányzás, a magántanulók száma viszonylag magas. Ez folyamatos vizsgálatot, nyomon követést igényel. 11. Berettyóújfaluban lakóotthonok működnek, ahol átmenetileg vagy tartósan állami gondozásba vett gyermekek élnek. Minden iskola részt vállal az oktatásukból. A magántanulók egy része közülük kerül ki. A lakóotthoni nevelőkkel való folyamatos kapcsolattartás, esetmegbeszélés az iskolák kiemelt feladatát képezi. 12. Az intézmények továbbtanulási mutatóiból az a következtetés vonható le, hogy a tanulók
többsége
érettségit
adó
középiskolában
(gimnáziumban
vagy
szakközépiskolában) folytatja tanulmányait. Ez közelíti, vagy meg is haladja az országos átlagot. Szakiskolában az országos átlag alatt tanulnak, a speciális szakiskola pedig az Eltérő Tantervű Tagozaton tanuló, fogyatékos gyermekek továbbtanulását, szakmához jutását segíti. Az SNI-nek minősített 7-8 osztályos gyerekeknek szakiskolai átvezető programot kell indítani annak érdekében, hogy az általános iskola befejezésére rendelkezzenek azokkal a minimális kompetenciákkal, amelyek egy valós munkapiaci esélyeket nyújtó szakma elsajátításához szükségesek. Ennek a finanszírozására pályázati forrást kell igényelni. 13. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeiben az intézményekben nincs jelentős
különbség.
Minden
intézmény
rendelkezik
könyvtárral,
informatikai
szaktanteremmel, felső tagozatban a tantárgyak oktatása szaktantermi rendszerben történik, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében sok sport és kulturális tevékenységet, szakkört kínálnak az intézmények, szakkörök esetében korlátot a finanszírozási nehézségek jelentenek. A napközit, iskolaotthonos ellátást túlnyomó többségben az alsó tagozatosok veszik igénybe, a felsősöknek csak kis százaléka vesz részt tanulószobai foglalkozásban. 14. Az önkormányzati iskolák eddig nem igényeltek integrációs normatívát, a meglévő kondíciók indokolttá teszik e támogatás igénybevételének vizsgálatát. 15. Az önkormányzati hozzájárulás mértéke változatos képet mutat. Az óvodai és általános
iskolai
oktatást
folytató
intézmények
között
az
eltérések
kevésbé
számottevőek a középiskolák esetén a hozzájárulás jóval alacsonyabb, illetve egy, saját
bevételt
is
produkáló
középiskolában
nincs.
A
város
anyagi
helyzete
szükségessé tette, és teszi az intézményrendszer átszervezését, a párhuzamos képzések megszüntetését, a működés racionalizálását. Átfogó gazdasági átvilágítás után hozták, hozzák meg a szükséges változtatásokat. 16. A Kt. 66.§-a értelmében az iskola körzetén kívüli tanulók között előnyben kell részesíteni
a
halmozottan
érvényesítéséhez
hátrányos
eljárásrendet
helyzetű
szükséges
diákokat.
kidolgozni,
E
jogszabályi
kiemelten
az
hely olyan
településekkel kapcsolatban, amelyeken a bejárás miatt iskolai szegregáció alakul ki.
5. A helyzetelemzésből következő lépések A helyzetelemzés megállapításai
Szükséges lépések, beavatkozások
Biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség
A 2008/2009-es tanévtől a József
szempontjából legfontosabb közszolgáltatások,
Attila
kivételt képez a megyében egy helyen működő
Tanácsadó
továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás.
Gyógypedagógiai
Általános
Intézmény
Iskola,
Nevelési
és
Egységes Módszertani
feladatköre
továbbtanulási
és
bővült
a
pályaválasztási
tanácsadás, korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés területekkel Magas az óvodába be nem íratott 3-5 évesAz érintett szakemberek bevonásával gyermekek száma./Pontos adat nem ismert./ A(védőnői
hálózat,
közoktatási törvény értelmében kötelező jelleggel szolgálat,
családsegítő
óvodapedagógusok,
az 5. életévét betöltött gyermekek óvodakötelesek. fenntartó
képviselője)
pontos
Nincs olyan gyermek, akinek kérték az óvodai felmérést kell készíteni az óvodába felvételét és az elutasításra került volna, mégisbe nem íratott gyermekekről, fel kell kiemelt
figyelmet
személyes
kíván
az
megkeresése,
érintett
és
a
családok tárni
a
be
nem
gyermekek,személyes
íratás
okait,
tájékoztatás
és
különösen a halmozottan hátrányos helyzetűekmeggyőzés útján be kell vezetni az bevonása az óvodai nevelésbe.
intézményi
ellátásba
a
3-5
hátrányos/halmozottan
éves
hátrányos
helyzetű gyermekeket. Családlátogatások,
személyes
bizalmon alapuló kapcsolat kiépítése. A szülők bevonása az intézményi A
hátrányos
helyzetű
életbe. gyermekek/tanulókA nyilatkoztatás és nyilvántartás
nyilvántartása kiemelt figyelmet kíván, ezen ahatékonyabb
rendszerének
területen mindenképpen fontos a jegyzői hivatal és kidolgozását megkezdte. A teljes a
közoktatási
intézmények
szoroskörű
nyilatkoztatás
együttműködése, az információáramlás biztosítása. szükséges Az
iskolák
a
különböző
kedvezmények
a
éstámogatásban
integrációs programok (ahol van ilyen) mindenszemélyes
érdekében
gyermekvédelmi részesülő meggyőzése
szülők a
tanévben rendszeresen felmérik a tanulók között nyilatkozattétel előnyeiről. ezt az arányt, ez alapját képezheti a jegyzői A nyilvántartásnak.
pontos
nyilvántartás
érdekében
szükséges az intézményi iroda és az oktatási intézmények közötti szoros együttműködés
A településen nem éri el az országos átlagot a A védőnői hálózat, a gyermekjóléti
sajátos nevelési igényű gyermekek aránya, sem azszolgálat, a bölcsőde, szakszolgálat óvodai,
sem
az
általános
esetében,
a
részesülők
száma
iskolai
gyógypedagógiai viszont
korosztály és
az
intézmények
képzésbenegyüttműködésével
meghaladja.
Aleghamarabb
ki
a
lehető
kell
szűrni
a
felülvizsgálatok rendszeresítését, az értelmimegsegítésre
szoruló
fogyatékos
egyéni
tanulók
véleményének oktatásának
–
a
szakértői
figyelembe
vételével-
biztosítását
a
hangsúlyosabban kell szem előtt tartani.
bizottság gyermekeket/tanulókat, integráltfejlesztésükhöz.
Megoldás
jövőbenpedagógusok pedagógiai
lehet
a
speciális
képzése,
innovációk,
prventív
programok,
célzott
munkacsoportok
szakmai
megalakulása.
elvégzendő
az
feladatok
összehangolása. Az eltérő tantervű tagozatosok
többsége
lakásotthonban élő gyerekek közül kerül ki, ezért számukra prevenciós és
felülvizsgálati
program
kidolgozása szükséges Az általános iskolák közül a II. Rákóczi székhely, és A körzethatárok áttekintésével, Hunyadi tagiskola rendelkezik a legmagasabb HHH módosításával oktatásszervezési terv arányokkal. A református iskola is részt vállal a kidolgozásával hátrányos helyzetű tanulók oktatásából.
törekedni
arányok
kell
az
kiegyenlítettebbé
tételére,
egyenlő
hozzáférés
esélyének biztosítására. Továbbá az érintettek bevonásán, meggyőzősén alapuló
stratégiák,
kidolgozása. A párhuzamos osztályokban egyenletes a létszám Az osztályok
intézkedések kialakításánál
és HH/HHH arány, de az emelt szintű testnevelésfigyelemmel kell lenni arra, hogy a oktatást
folytató
II.
Rákóczi
iskolábantagozat kialakítása semmiképpen
megfigyelhető néhány évfolyam esetében bizonyos ne váljon szegregáló hatásúvá. aránytalanság. Nem
történt
meg
kompetenciamérésekA HH/3H-s tanulók esetében meg kell
eredményeinek feldolgozása a HHH gyermekek valósítani a mérések eredményeinek körében.
leválogatását,
ki
kell
dolgozni
az
adatkezelés hatékonyabb rendszerét. Ezen
mérések
tantestületi,
eredményeit munkaközösségi,
intézményközi fórumokon szükséges feltárni, megbeszélni, elemezni a szükséges
intézkedéseket,
fejlesztési programokat, tartalmi módosításokat,
pedagógusok
képzését ki kell dolgozni Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, aztA
lemorzsolódási
látjuk, hogy az országos átlaghoz képest az iskolák csökkentése, többségében
kisebb
évfolyamismétlés. viszont
magas
százalékban
Az a
Eötvös
fordul
előtanulási
ez
a
további
a
tanulók
3H-S
sikerességének
középiskolábanérdekében
lemorzsolódás,
és
arányok
az
HHHadottságaihoz
növelése
érintettek igazodó
egyéni
pedagógiai
tanulókat érinti. A 250 órát meghaladó hiányzás, a módszerek alkalmazása, az iskolai magántanulók száma viszonylag magas.
kudarcok
csökkentése
Mérési,
érdekében.
értékelési
rendszer
kidolgozása együttműködve szakmai és szakszolgálatokkal, kistérséggel. A
lemorzsolódás
érintett
kockázatában
tanulók
nyomonkövetése,
egyéni mentorálása
Pályaorientációs
terv
és
motiváció. Berettyóújfaluban lakóotthonok működnek, aholJavasolt nagyobb arányú bevonásuk átmenetileg vagy tartósan állami gondozásba vetta
programokba,
szakköri,
gyermekek élnek. Minden iskola részt vállal az szabadidős
programok
oktatásukból. A magántanulók nagy része közülük megajánlása. kerül ki.
nevelőkkel
A
lakóotthoni
való
folyamatos
kapcsolattartás, esetmegbeszélés az iskolák kiemelt feladatát képezi. Az intézmények továbbtanulási mutatóiból az a A HH és a 3H-s, tehetséges diákok következtetés vonható le, hogy a tanulók többségepályaorientációját
a
gimnáziumi,
érettségit adó középiskolában (gimnáziumban vagy érettségit adó szakközépiskolai szakközépiskolában)
folytatja
tanulmányait.
Eztovábbtanulás
felé
javasolt
közelíti, vagy meg is haladja az országos átlagot. elmozdítani, és egyéb tanórán kívüli Szakiskolában az országos átlag alatt tanulnak, aprogramokkal speciális Tagozaton
szakiskola tanuló,
pedig
az
Eltérő
fogyatékos
Tantervű őket
szükséges
az
segíteni
esélyegyenlőség
gyermekekmegteremtésében.
továbbtanulását, szakmához jutását segíti.
Az SNI-nek minősített 7-8 osztályos
gyerekeknek programot
szakiskolai kell
átvezető
indítani
annak
érdekében, hogy az általános iskola befejezésére
rendelkezzenek
azokkal
a
kompetenciákkal,
minimális amelyek
valós
munkapiaci
nyújtó
szakma
szükségesek.
egy
esélyeket
elsajátításához Ennek
a
finanszírozására pályázati forrást kell igényelni. Az önkormányzati iskolák eddig nem igényeltekTekintettel a 3H-s tanulók magas integrációs
normatívát,
a
meglévő
kondíciókszámára,
javasolt
az
iskolák
indokolttá teszik e támogatás igénybevételénekbevonása IPR programba, továbbá vizsgálatát.
javasolt a tantestületek IPR és egyéb speciális képzésekbe való bevonása, továbbá
a
szakmai
programok
változásokat követő alkalmazása.
5.1. Csomópontok
Tématerület A HHH gyerekek és tanulók megtalálása, bevonása a szolgáltatásokba.
Aktorok Egészségügyi szektor (védőnő, háziorvos) Szociális szektor (CSSK, GYEJÓ) Civilek, CKÖ, Óvodák, iskolák
Beóvodáztatás Az óvodába be nem íratott HHH gyermekek beazonosítása és megkeresése. Szülők meggyőzése.
Egészségügyi szektor (védőnő, háziorvos) Szociális szektor (Családs, GYEJÓ) Civilek, CKÖ, Óvodák
Deszegregáció / Minden szegregációs gyakorlat megszüntetése./ Továbbtanulás
Tanórán kívüli iskolai sikerességet segítő programokon való HHH tanulói részvétel.
Érintett iskola, Befogadó iskolák, Önkormányzat, CKÖ, Civilek (pl. tanodát működtető civil szervezet, szülők) Általános iskola, partner középiskolák, pályaorientáció megvalósításában közreműködő egyéb partnerek (pl. munkaügyi központ, pályaválasztási tanácsadó munkatársai), mobilitási támogatást biztosító Önkormányzat Befogadó intézmények, Leendő IPR menedzsmentek, tanodát működtető civil sz.
6. Akcióterv Célok rövid távon Egy éves időtávlatban el kívánjuk érni, hogy pontosan lássuk az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák mértékét és mélységét, és hozzákezdjünk a hátrányokból fakadó különbségek csökkentéséhez, megszüntessük az intézményen belüli, illetve intézmények közötti szegregatív oktatásszervezési gyakorlatot, a jogszabályi előírásokhoz igazítsuk településünk közoktatását. Az óvodákban bevezetésre kerül az óvodai fejlesztő program az iskolákban pedig az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés.
Célok középtávon Három éven belül reményeink szerint már látható eredményei lesznek az esélykiegyenlítő munkának,
amely
megmutatkozik
a
HHH-tanulók
kompetenciamutatóiban
és
továbbtanulási eredményeiben is. Fontosnak tartjuk emellett eddig elért eredményeink fenntartását, további javítását is, így például a HHH-diákok kiemelkedő arányú tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételét és a HHH gyerekek szüleivel való rendszeresebb kapcsolattartás megvalósítását. / IPR három havi értékelő esetbegbeszélések /
Célok hosszú távon A településen folyó esélykiegyenlítő munkának köszönhetően a HHH-s gyermekek közoktatási státusza jelentősen javul, az iskolai sikereik mérhetőek. Továbbtanulási mutatói azonosak a nem HHH-s gyermekek mutatóival. A település vállalkozóiszolgáltatói szférájában jelentős helyet foglalnak el azok a fiatalok, akiknek érdekében fogalmazódott meg az esélyegyenlőségi program.
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
Helyzetelemzé sből
Célok
Intézkedések
eredő
megállapítások Az intézmények pedagógiai programjának felülvizsgálata, az esélyegyenlőségi intézkedésekkel való kiegészítése.
A hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók nyilvántartása, kiemelt figyelmet kíván, ezen a területen mindenképpen fontos a jegyzői hivatal és a közoktatási intéz-mények szoros együttműködése, az információáramlá s biztosítása. Magas az
A
2009
Felelős
megvalósítá
Indikátor
Intikátor
Indikátor
érték
rövid távon
közép távon
hosszú
Az intézmények pedagógiai programjai a lehető leginkább igazodnak a településen élők igényeihez és a kor színvonalá-hoz.
Az intézmények pedagógiai programjai a lehető leginkább igazodnak a településen élők igényeihez és a kor színvonalához.
s határideje 2008.dec. 31. majd évente
Int.veze tők
A nyilatkoztatás és nyilvántartás hatékonyabb rendszerének kidolgozása és működtetése. A teljes körű nyilatkoztatás érdekében szükséges a gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülők személyes meggyőzése a nyilatkozattétel előnyeiről.
2009.06.01.
Jegyző
n.a.
90 %-os beazonosítottság.
95 %-os beazonosított ság.
A
2008-as
Óvoda
274 fő
A
. A 3-5 éves
Az intézmények pedagógiai programjainak naprakészeknek kell lenniük, az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott intézkedéseket évente monitoringozni kell.
Az intézmények évente vizsgálják felül pedagógiai programjukat, azt egészítsék ki az eséylegyenlőségi intézkedésekkel .
A HHH-s gyermekekre vonatkozó támogatások maximális felhasználása.
A
HH/HHH
Kiindu-ló
HHH
Óvodai és iskolai beiratkozások időszakát követően.
3-5
éves
távon Az intézménye k pedagógiai programjai a lehető leginkább igazodnak a településen élők igényeihez és a kor színvonalához. Nyilatkozott az érintettek 99%-a.
A 3-5 éves
1 9
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
2009
óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma. Felvételt kérő gyermek nem került elutasításra.
gyermekek minél szélesebb körének bevonása az óvodai nevelésbe
gyermekek ezen belül az óvodába nem járó 3-5 évesekpontos számának meghatározása, kapcsolatfelvétel a családdal, tájékoz-tatás, jó kommuni-kációs viszony kialakítása. Védőnői hálózat, óvo pedagógusok, családsegítők
nevelési év beóvodá-zási időpontjáig, majd évente folyamatos
vezetők,
A tagóvodák között eltérés mutatkozik a HHs, HHH-s arány vonatkozásában
A HH-s, HHH-s gyermekek szegregációjának megakadályozása
A gyermekek tag óvodába irányításnál a HHH arányok törvényi előírásainak betartása, 25%-ot meghaladó eltérés esetén körzethatár módosítás. Szülők meggyőzése, átirányítása lakóhelyükhöz közel eső másik tagóvodába
2008-as nevelési év beóvodázási időpontjáig, majd évente folyamatos
Jegyző, óvoda vezetők
n.a. /Beazonosítás hiány /
korosztály-ban, elsősorban a HHH-s gyermekek körében 40%kal csökken az óvodába nem járók száma
korosztályban , elsősorban a HHH-s gyermekek körében 60%kal csökken az óvodába nem járók száma
korosztályb an, elsősorban a HHH-s gyermekek körében 80%-kal csökken az óvodába nem járók száma
Egyenletes lesz a tagóvodák között a HHH-s gyermekek aránya az óvodák 25%ban.
Egyenletes lesz a tagóvodák között a HHHs gyermekek aránya az óvodák 75%ban.
Egyenletes lesz a tagóvodák között a HHH-s gyermekek aránya az óvodák 100%-ban.
2 0
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv A településen nem éri el az országos átlagot a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya, sem az óvodai, sem az általános iskolai korosztály esetében, a gyógypedagógiai képzésben részesülők száma viszont meghaladja azt.
Minden integráltan oktatható tanuló kerüljön visszahelyezésre, és integrált oktatás kereteiben kapja meg a számára szükséges egyéni fejlesztést
Az általános iskolák közül a II. Rákóczi székhely, és Hunyadi tagiskola rendelkezik a legmagasabb HHH arányokkal,
Az iskolai szegregáció megelőzése
Soron kívüli felülvizsgálatok kezdeményezése az értelmi fogyatékos tanulók – a szakértői bizottság véleményének figyelembe vételével; integrált oktatásának biztosítását a jövőben hangsúlyosabban kell szem előtt tartani.
A körzethatárok áttekintése, oktatásszervezési terv kidolgozása. Az érintettek bevonásán, meggyőzésén alapuló stratégiák, intézkedések kialakítása.
2009
Szakértői vizsgálatok, felülvizsgálatok időpontja
Igazgatók
51 fő GYOP tantervű
Az integrálható SNI-s tanulók általános tantervű osztályokban folytatják tanulmányaikat
Az integrálható SNI-s tanulók általános tantervű osztályokban folytatják tanulmányaik at
Az integrálható SNI-s tanulók általános tantervű osztályokban folytatják tanulmányai kat
Folyamatos
Igazgató
Rákóczi F.általános 408/159/63
Az iskolák közötti aránytalansá-gok 25%-kal csökkennek.
Az iskolák közötti aránytalanságok 75%-kal csökkennek.
Az iskolák közötti aránytalanságok 100%-kal csökkennek.
Hunyadi ált. tagiskola: 172fő / 87hh/ 43 hhh eltérő tanterv sz. József A. általános 483 fő / 131 hh / 14hhh 43 integrált SNI
2 1
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
2009
Besse-nyei szakközép: 177fő / 111hh /48 hhh Az Eötvös középiskolában magas a lemorzsolódás, ez a HHH tanulókat érinti. A 250 órát meghaladó hiányzás, a magántanulók száma viszonylag magas. A HHH tanulók
Javuljon a HHH-s tanulók iskolai eredménye, a 250 óránál többet hiányzó tanulók száma minimálisracsökkenjen
Az iskola pedagógiai programjának az áttekintése. Tényfeltáró munka készítése arról, hogy mi az oka a magas bukási számnak, az évfolyamismétlés eknek valamint a nagy mulasztási arányoknak.
Folyamatos
Minél több tanulót bevonni a tanórán kívüli tevékenységekbe. A szervezett szabadidős tevékenységek számának és kínálatának a növelése. Intenzív kapcsolat a szülők és az
2009. 09.01.
Igazgató
792 hh/ 476 hhh 49 SNI enyhe fokban ért.fogy.
10 fő magántanu ló
Minden 10 tanórát meghaladó igazolatlan hiányzásról a szülő és a családsegítő tájékoztatása. Szükség esetén a jegyző intézkedik.
A hiányzások és a bukások számának 40%-os csökkenése
A hiányzások és a bukások számának 80%-os csökkenése.
iskolai sikerességét támogató programok hiányoznak.
Javuljon a tanulmányi eredmény a segítő programok által. /IPR/
Igazgató
n.a.
Egyéni fejlesztések, szakkörök, mentorálás bevezetése az IPR források segítségével.
Egyéni fejlesztések, szakkörök, mentorálás bevezetése az IPR források segítségével.
Egyéni fejlesztések, szakkörök, mentorálás bevezetése az IPR források segítségével.
Útravaló pr.
2 2
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv iskola között. IPR kidolgozása, beveztése, a pályázat keretében. IPR mentor felkérése. Képességkibonta koztató támogatás igénylése, a pályázati feltételek teljesítése
Az önkormányzati iskolák eddig nem igényeltek integrációs támogatást, a meglévő kondíciók indokolttá teszik e támogatás igénybevételéne k vizsgálatát.
IPR bevezetése az álatlános iskolákban
Az óvodákban nem működik még az óvodai felkészítő program /IPR/
Az óvodák bevezetik az IPRt.
A hhh gyermekek beazonosítása után az IPR programba be kell vonni ezeket a gyermekeket. Pályázat benyújtása. Kiegészítő tevékenységekhez szükséges bérpótlék igénylése 36/2008 OKM rendeletnek megfelelően.
2009.06.15.
Óvodáztatási
Minden
2009. 06.
támogatás
gyermek
biztosítása
óvodáztatási
HHH részesül
támogatásban, jár óvodába.
ha
2009
2009. 06. 15.
3 IPR-es iskola van. + 1 egyházi
Az önkormányzati iskolák és egyharmada igényli.
Az önkormányzati intézmények 100%-a bevezeti az IPR-t.
Az önkormányzati intézmények 100%-a működteti az IPR-t.
Vezető óvónők
Nincs IPRes óvoda
Az óvodák 100%-ban bevezetik az IPR-t.
Az óvodák 100%-ban működtetik az IPR-t.
Az óvodák 100%-ban működtetik az IPR-t.
Fenn-
0
Támogatás
Támogatás
Támogatás a
tartó
a
a
gyerekek
gyerekek
gyerekek
legalább 90%-át
legalább 95%-
legalább
érintően.
át érintően.
99%-át érintően.
2 3
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Nem
történt
meg
kompetenciamérések eredményeinek
A HHH tanulók kompetencia eredményei minden iskolában ismertek
A
HHH-s
tanulók
kompetencia eredményeinek
feldolgozása a HHH
feldolgozása
gyermekek körében.
értékelése,
és A
2010
2009 Intézményvezetők
0
A
HHH
tanulók
A
HHH
tanulók
A HHH tanulók
kompetenciamuta-
fejlesztése
fejlesztése
tóit minden iskola
egyéni fejlesztési
egyéni
nyilvántartja.
tervek
fejlesztési
Megtörténik
az
egyéni
tervek kidolgozása.
legalább
Tantestületi
A nevelőtestületek
tanulócsoportban
felmenő
részt
bevezetésre
rendszerben
kompetencia
alapú
oktatás módszertanának
és
vesznek
iskolákban
alapján
rendszer kidolgozása, a
Az
tervek
nyomonkövetési
továbbképzés
fejlesztési
alapján
történik. 2-2
Az
iskolákban
kompetencia alapú
kerül
oktatás
kompetencia
kompetencia
módszertanát
alapú oktatás
alapú oktatás
gyakorlati
ismerető
alkalmazásának
képzéseken
a
történik.
folyik
a
érdekében. Kompetencia oktatási
alapú
módszerek
bevezetése.
TÁMOP
3.1.4. p.
6.1 A megvalósítást segítő programok
2 4
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Kiemelt
Ezek alapján meghatározott
Határ
programel
feladatok
idők
2009
Célértékek
Felada-
Koordinációs
Koordinációért
tok
feladat
felelős személy
Az
Polgármester,
em
státu-
Antiszegre-
A
sza1 2.
gációs terv
összefüggenek egymással, ezért
társadalmi helyzete pozitív
esélyegyenlőtlen
jegyző. A program
a települési
a hátrányos helyzetű emberek
változást
ségi
megvalósításában
szegregáció
társadalmi
foglalkoztatási,
problémák
az önkormányzaton
felszámolá-
tása
sára
beavatkozásokra van szükség.
társadalmi
problémák
részvételének
érdekében
Nagy
jelentősége
foglalkoztatási,
2013.
javí-
komplex
van
Javul a HH/HHH emberek mutat
lakásügyi,
a
a
oktatási,
kívül kiemelt szere-
érdekében
pe van a kisebbségi
egészségügyi,
siker
közbiztonsági területeken.
sok szereplőt be
önkormányzatok-
kell vonni.
nak,
lakásügyi,
oktatási,
a
kezelésében,
a
szociális
szolgáltatást nyújtó
egészségügyi,
szervezeteknek,
közbiztonsági területeken.
munkaügyi
a köz-
pontoknak, a rendvédelmi nek,
szervek-
valamint
hátrányos
a
helyzetű
csoportok érdekvédelmi szervezeteinek. ÉAOP-2007-
Az
4.1.1
intézmények
Észak-
infrastruktúra
1
alapfokú
nevelési-oktatási és
gimnáziumok és
eszköz-
2010.
A
21.század
zászlóshajó megfelelően
iskolája programnak
a
minőségi
2.
Az infrastruktúra
Polgármester,
fejlesztés
hivatal
tartalmi
és
a
a
érintett
osztályai,
A 6-os lábjegyzetben használt kódokkal. 2 5
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Alföldi
fejlesztés célirányos támogatása
oktatás
Operatív
a
reform-
Program
2009 fejlesztés
pályázatban érintett
egyenlő esély biztosítása a
összhangjának
igazgatók
folyamatoknak és a 21. század
társadalom minden rétege
koordinálása.
alapfokú
iskolája zászlóshajó programnak
számára.
nevelési-
megfelelően a minőségi oktatás
oktatási
megteremtéséhez
intézménye
feltételek biztosítása érdekében.
k
A demográfiailag növekvő, vagy
és
közoktatási
szükséges
gimnázium
stagnáló
népességű
ok
léseken
lévő
infrastruktú
fejlesztéseinek,
rájának
magas
fejlesztése
helyzetű gyermekkel rendelkező
számú
intézmények
megteremtése,
telepü-
intézmények valamint
a
hátrányos fejlesztéseinek
támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. TIOP 1.1.1.
A
pedagógiai,
módszertani
befeje
az élethosszig tartó tanulás
reformot támogató informatikai
zés
kulcskompetenciáinak
összehangolása
infrastruktúra fejlesztése.
2008.
fejlesztéséhez
az esély tervvel.
decem
egyenlő
ber
biztosító IKT infrastruktúra
31.
megteremtése
szükséges,
2.
A
bevállalás
Intézményi
iroda
vezetője, igazgatók
hozzáférést
2 6
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv HEFOP/200
Térségi
Integrált
Szakképző
4 /3.2.2
Központok létrehozása.
2009
2005-
A gazdálkodó szervezetek
2008.
és
a
szakképzés
lőinek
5.
A
bevállalás
Intézményi
szerep-
összehangolása
vezetője,
tevékenységét
az esély tervvel.
középiskolák
összehangolni
szakmai
iroda
igazgatói
képzés területén. A
fiatalok
elhelyezkedési
esélyeinek
növelése
komplex
szolgáltatások
nyújtása révén Az
új
szakképzési
programok
segítségével
megkönnyíteni
a
helyzetben
nehéz található
társadalmi csoportok minél több
tagjának
beilleszkedését
a a
munkaerő-piacra HEFOP/200
Térségi
4 /4.1.1
Központok
Integrált
Szakképző
2005-
A
infrastrukturális
2008.
tudásának a képző és a
összehangolása
vezetője,
gyakorlóhelytől
az esély tervvel.
középiskolák
feltételeinek javítása
szakképzésből
függetlenítése,
kilépők való
a
szintre-
5.
A
bevállalás
Intézményi
iroda
igazgatói
hozó ill. kiegészítő oktatás révén
mindenki
számára
szakmája korszerű, magas színvonalú
ismeretének
2 7
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
IPR
A bevezetés tervezése /pályázat
2009.
biztosítása HHH-s tanulók
implemen-
benyújtása/
jún.
együttnevelés
15.
az
tácó
integrált
2009
hatékony
1.
biztosítása oktatás
Pályázati
Intézményi
iroda
hajlandóság
vezetője,
felmérése
intézményvezetők
sikerességében. 6.
A lábjegyzetben használt kódokkal. Kódok használata javasolt: 1. 2. 3. 4.
előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve
6.2. Kockázatelemzés
Cél
konkrét
Intézkedés leírása
Az
intézkedés
A
A
A
kockázat
szöveges
eredményes
kockázat
kockázat
elhárításának,
megfogalmazás
megvalósulásának
következ-
bekövetke
kezelésének
2 8
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv a
A
2009
kockázata
HHH
gyermekek
számának
feltárás,
nyilatkoztatási
és
A
nyilatkoztatás
és
hatékonyabb
nyilvántartás
A szülők a tájékoztatás és
rendszerének
személyes
kidolgozása és működtetése
ményének
zésének
súlyosság
valószínű-
a (1-3) 2
sége (1-3) 2
megkeresés
tervezett módja
Bizalmi
híd
kialakítása
ellenére sem nyilatkoznak
nyilvántartási rendszer bevezetése A HH/HHH gyermekek
A HHH gyermekek - ezen belül az
A bevont HHH-s gyermekek
minél
óvodába
nem
szélesebb
körének bevonása az
nem
járó
3-5
évesek-
pontos számának meghatározása-
HH-s,
HHH-s
A
gyermekek
tag
óvodába
gyermekek
irányításnál a HHH arányok törvényi
szegregációjának
előírásainak
megakadályozása
meghaladó
eltérés
esetén
körzethatár
módosítás.
Szülők
betartása,
meggyőzése, lakóhelyükhöz
2
rendszeresen
25%-ot
Családlátogatás, szülők bevonása az
óvodába
óvodai nevelésbe A
járnak
1
óvoda életébe
A szülők nem fogadják el a
1
1
felkínált tagóvodát
Családlátogatás, szülők bevonása az óvoda életébe
átirányítása közel
eső
másik
tagóvodába A
HHH
tanulók
kompetencia eredményei
HHH
tanulók
eredményeinek minden
iskolában ismertek
kompetencia
Kompetencia alapú oktatás
feldolgozása,
alkalmazásában
értékelése Tantestületi kopmpetencia módszertanának
továbbképzés alapú és
alkalmazásának Kompetencia
a
oktatás
kellően pedagógusok
nem motivált
1
1
„Jó
gyakorlatok”
megismerése, intézménylátogatás
gyakorlati érdekében
alapú
oktatási
módszerek bevezetése.
2 9
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
IPR
bevezetése
az
IPR
kidolgozása,
álatlános iskolákban és
pályázat
óvodákban
felkérése
keretében
beveztése, IPR
Képességkibontakoztató igénylése,
a
a
mentor
támogatás
pályázati
feltételek
teljesítése
2009
Nem teljesülnek a pályázati feltételek, arányok
a
2
1
HH/HHH
meghaladják
törvényben
Körzethatár módosítás,
a
fenntartói
előírt
ellenőrzés
különbséget
a
tagintézmények/osztályok között A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége (valószínűség: 1-3 pont). Az eredmény szempontjából jelentősebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3mat).
7. Megvalósítás Cél
Feladat
Módszer/eszköz
Felelős
Gyakoriság
Minden települési érintett dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései
A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata.
Dokumentumelemzés
polgármester
A program elfogadása után és utána a dokumentumok módosításakor
A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód
Az értékelés, visszacsatolás megtervezése
Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok
polgármester
Évente
3 0
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők az érintett területen
2009
végrehajtása Továbbképzések, konzultációk, szervezése
fórumok
Szakemberek meghívása Esélyegyenlőségi Fórum működtetése
polgármester
Évente
8. Monitoring és nyilvánosság Cél
Feladat
Felelős
Gyakoriság
Az eredményesség megállapítása
Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása
Az adatok feldolgozása
Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős
Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján
Minden érintett megismerhesse a programban rögzítettek teljesülését
Az éves közzététele
Intézményi fórumok, lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek
Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős, önkormányzati PR/marketing szakember
Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet
eredmények
Módszer/eszköz
9. Konzultáció és visszacsatolás Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében létrejön az Esélyegyenlőségi Fórum. a) Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata: - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv aktualizálása,
3 1
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
2009
- a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása A kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével (lásd. a 5.1. fejezetet) tematikus munkacsoportokat alakítunk a problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (min. évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. b) Az Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: intézményvezetők a fenntartó(k) képviselői Cigány Kisebbségi Önkormányzat a tematikus munkacsoportok vezetői gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök szülők képviselői diákok képviselői családsegítő szolgálat gyermekjóléti szolgálat gyámügy iskolapszichológus nevelési tanácsadó roma koordinátor c) Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükség szerinti módosítására
3 2
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
2009
A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. d) Észrevételek visszacsatolása Az Esélyegyenlőségi Fórum felelőst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek) észrevételeinek gyűjtésére, aki ezekről tájékoztatja a Fórumot. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatokat az Esélyegyenlőségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására. Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatoknak Fórum elé terjesztése: Határidő: évente minden év augusztus 31. Felelős:a Fórum vezetője
10. Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával, megállapítja a felelősségeket, intézkedési tervet készít. A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.
Nem teljesülés esetén az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési
3 3
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
2009
tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
Záradék 1: Berettyóújfalu Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete az 5/2009.(I.29.) számú határozatával elfogadta. Berettyóújfalu; 2009. január 30.
………………………………………
3 4
Berettyóújfalu Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
2009
polgármester
Záradék 2:
A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv készítését támogatta, véleményezte és elfogadta az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről:
Hága Antónia és Erdőháti Imréné esélyegyenlőségi szakértők
3 5