Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 423-422, 422-255, 375-111, 501-900 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfı és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 2090-13/2011. Ea: Dr. Tarr Edit
Tárgy: Csemı, Pesti út 10., 052 hrsz., baromfitelep módosított egységes környezethasználati engedélye Vksz.: Gerje 1182, Gerje 1037
A Mizse-Táp Kft. által, 2010. december 1-én benyújtott, a Csemı, Pesti út 10. sz., 052 hrsz. alatti baromfitelepre vonatkozó egységes környezethasználati engedély módosítására vonatkozó, kérelemre indult eljárás során az alábbi döntést hoztam: Határozat A Mizse-Táp Mezıgazdasági Termelı, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság (székhely: 6050 Lajosmizse, Mizse 91.) környezethasználó részére, a Csemı, Pesti út 10. sz., 052 hrsz. alatti baromfitelepre, mint meglévınek minısülı létesítményre vonatkozóan a módosított egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerıre emelkedés napjától, a következıkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2013. július 31-ig érvényes: Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: − Megnevezés: Mizse-Táp Mezıgazdasági Termelı, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság (rövidített név: Mizse-Táp Kft.) − Székhely: 6050 Lajosmizse, Mizse 91. − KÜJ szám: 100226713 − Cégjegyzékszám: Cg. 03-09-103857 − Statisztikai számjel (KSH): 11374253-0124-113-03 2. A létesítmény jellemzıi: − Cím: Csemı, Pesti út 10. sz. − Helyrajziszám: Csemı, 052 hrsz − EOV koordináták: X=195223 Y=694222 − KTJTelephely szám: 100695792 − KTJLétesítmény szám: 101627246 3. A tevékenység alapadatai: − Megnevezés: nagy létszámú állattartás − A tevékenység folytatásával érintett települések: Csemı − Termelési kapacitás: 50 000 db férıhely baromfi számára − NOSE-P kód: 11005 − A létesítményben elıállított termékek: 12 millió tojás évente
2
I.
A létesítményben végzett tevékenységek
Jelenlegi tevékenység: A telep száraztrágyás tartástechnológiával baromfi tartás céljára szolgál. A 2 db ólban egyidejőleg összesen 50.000 db tojótyúkot tartanak. A telepen folytatott baromfitartási tevékenység alapvetı célja a tojástermelés. A telephelyen az éves tojástermelés a Fıvárosi és Pest Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.1/1121/2009. iktatószámú mőködési engedélye szerint 43.680.000 db. Az éves állatállomány cseréjét jellemzı rotáció száma: 1 A tojótyúk tartás befejezését követıen (kb. 1 év) az állatokat vágóhídra szállítják el. Ezt követi a 2 hetes szervizperiódus, amikor az ólakat kitakarítják és fertıtlenítik, majd ezt követıen az új tojóállománnyal betelepítik. A telep korábbi tulajdonosa, üzemeltetıje, bérlıje is több évtizeden keresztül állattartással foglalkozott. A telephelyen az állattartó tevékenység a következı épületekben, illetve kiszolgáló létesítményekben történik: I. számú ól 930 m2 II. számú ól 930 m2 Tojás csomagoló, hőtı 150 m2 Kocsiszín 368 m2 Raktárépület 960 m2 Takarmány tároló (2 db) 160 q/db Szociális épület 112 m2 Boncoló, és hullatároló 32 m2 Vegyszer és veszélyes hulladék tároló 4,93 m2 1 db kút 36,5 m Kútakna 5 m2 Hidroforház 15 m2 2 db kommunális szennyvízgyőjtı medence: 56 m3 5 m3 1 db technológiai szennyvízgyőjtı medence: 2 m3 2 db kerékfertıtlenítı 32 m2 15 m2 Tervezett tevékenység: A területen I. ütemben kettı, a II. ütemben további kettı darab 94,00 méter hosszú és 16,00 méter széles tojótyúk ól építését tervezik. Az épületek teljesen egyformák lesznek. A nevelı istállók egyenként 1438 m2-esek (kapcsolódik még hozzá majd egy-egy 5,32 m2-es kezelı helyiség és trágyakihordó akna is), melyben egyenként 49.536 db tojótyúk kap majd helyet. Az ólak a tartástechnológia által megkövetelt módon lesznek kialakítva, illetve elhelyezve a területen. A kiszolgáló úthálózat és közmővek is ez alapján épülnek. A takarmánysilókat is úgy helyezik el a területen, hogy azok feltöltéséhez a lekerített telephelyre be sem kell mennie a tehergépjármőnek, mivel a kerítésen keresztül azok könnyedén feltölthetık. Az épületek szabályos téglalap alakúak, földszintesek, nyeregtetıs tömegformálásúak lesznek. A tiszta oldali szélén egy kis félnyereg-tetıs toldalék (szerviz szoba) kapcsolódik hozzájuk, melyben a kapcsolószekrények, vízpanelek lesznek elhelyezve. A másik végükre kitrágyázó szalag kerül. A hátsó trágyaútvonalat úgy alakították ki, hogy a trágyaszállító tehergépjármő sem fog az állattartó teleprészre bemenni. A telephely állattartó épületeinek bıvítése nem érinti a meglévı 2 db tojóépületet és a hozzákapcsolódó tojáscsomagoló épületet, azok a bıvítést követıen is a jelenlegi kapacitással továbbra is üzemelni fognak.
3
Az elıbbiek figyelembe vételével a telephely tojótyúk állománya: I. ütem megvalósítása esetén 149.072 db II. ütem befejezését követıen: 248.144 db Az épületekben többszintes ketreces állattartás folyik majd. A tartásmód száraztrágyás. Az állomány ellátása, illetve a tojás leszedése teljesen automatizált rendszerben történik majd. A tojótyúk tartás befejezését követıen (kb. 1 év) az állatokat vágóhídra szállítják el. A baromfitartó tevékenységhez kapcsolódó megvalósításra kerülı létesítmények leírása: Az új tojáscsomagoló (I. és II. ütem) épület földszintes, hıszigetelt csarnokrendszerő, nyeregtetıs tömegformálású építmény. Az I. majd a II. ütemben épült létesítmény teljes befoglaló mérete: 11,47 * 45,58 méter. A területen úgy lesz elhelyezve, hogy a ki- és beszállítás lehetısége tehergépjármővel is biztosítva legyen. A tojóépületekbıl a tojás teljesen zárt rendszerben érkezik a tojáscsomagoló épületbe. A tojásokat válogatás, csomagolás után –az elszállításig- ebben az épületben raktározzák. Az új raktárépület egyrészt mőszaki raktár, másrészt szervesen kapcsolódik a tojáscsomagolóhoz, hiszen ebben a csomagoló anyagokat tárolják, mivel abban csak néhány napra elegendı csomagoló anyag tárolására jut hely. Ez az épület is földszintes, szabályos téglalap alapterülető, nyeregtetıs tömegformálású lesz. Befoglaló mérete: 12,64 x 36,23 méter. A telephelyi bejárat mellett közvetlenül elhelyezkedı meglévı szociális épület teljesen át lesz alakítva és felújítva a rossz mőszaki állapota miatt illetve, hogy a közegészségügyi elıírásoknak is maradéktalanul megfeleljen. Földszintes, szabályos téglalap alapterülető, nyeregtetıs építmény. Befoglaló mérete: 8,10 x 14,04 méter. Az ingatlan északnyugati részén kerül elhelyezésre az új trágyatároló vasbeton mőtárgy. Ez három oldalán 2 méter magas fallal körülvett építmény, melynek aljzata egy pontba fog lejteni, így biztosítva a trágyacsurgalék (esetleges bıségesebb csapadék miatt) külön győjtését egy zárt aknába. Az akna mérete a maximális trágya befogadó képességének az 5 %-a lesz. A tervezett trágyatároló be tudja majd fogadni a 6 hónapi trágya mennyiségét úgy, hogy késıbbiekben még tervezik a két, már meglévı ólat is kibıvíteni. A szaghatások csökkentésére, a szél és egyéb idıjárási hatások ellen a trágyát mőanyag fóliával fogják letakarni. Ezáltal biztosítható lesz, hogy a magas szárazanyag-tartalmú trágya csapadékvízzel ne keveredjen. A trágyatároló mőszaki kialakítása tervezésénél figyelembevételre került, hogy szennyezı anyag a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe ne kerülhessen a tárolóból. Épül egy külön álló állatgondozói szociális épület a tyúkólakat felügyelı dolgozók számára, fekete-fehér öltözıvel. A tyúkólak állandó felügyeletet nem igényelnek a tartás technológia következtében. A telephely összes létesítményei a tervezett I. és II. ütemi beruházás megvalósítását követıen: 6 db állattartó épület (2 db 930 m2 meglévı, 4 db 1.438 m2 tervezett) 1 db szociális épület (113,72 m2 meglévı, de felújított) 1 db tojás csomagoló, hőtı (152 m2 meglévı) 1 db tojáscsomagoló és raktár (480,17 m2 tervezett) 1 db raktár (458 m2 tervezett) 1 db állatgondozói szociális épület (46,57 m2 tervezett) 10 db takarmánytároló siló (2 db16 t meglévı, 8 db 23,8 t tervezett) 1 db boncoló, hullatároló (32 m2 meglévı)
4
1 db kút (36,5 m meglévı) 1 db védett vízadóra telepített kút (150 m talpmélységő tervezett) 1 db hidroforház (15 m2 meglévı) 3 db kommunális szennyvíz akna (56 m3 és 5 m3 meglévı. 1 db 8,6 m3 tervezett) 4 db mőanyag szennyvíztároló (4 db 1 m3 tervezett) 6 db technológiai szennyvíz akna (1 db 2 m3 meglévı, 1 db 13,3 m3 és 4 db 4 m3 tervezett 1 db trágya tároló ( 1 db 2.860 m3 tervezett) 1 db csapadék és tőzivíztároló (110 m3 tervezett) 2 db kerékfertıtlenítı (meglévı) 1 db gáztartály (meglévı) 1 db diesel üzemő mobil aggregátor (meglévı) vízvezeték-rendszer (meglévı és tervezett) belsı úthálózat (1.004 m tervezett) külsı kerítés (meglévı) belsı kerítés (255 m tervezett) A folytatott tevékenységek részletes ismertetése: 1.1 Tartástechnológia 1.1.1. Jelenlegi tartástechnológia − A telephelyre az élıállatok beszállítása egy 2 szárnyas kapun történik. Az állatokat a többszintes (négyemeletes) ketrecsorokba az épületek hátsó ajtaján telepítik be. A tartás technológia KOVOBEL SKN rendszerő. − A tojások kihordása automatizált szalagos rendszerrel történik, a kettı épület között megépített tojás válogatóba. A kézi válogatást követıen a tojásokat mindenféle mosás és kezelés nélkül, 30-as, egyszer használatos tojástartó tálcákon győjtik, majd győjtıkartonozzák. (12 db 30-as tálca) A győjtıkartonra címkét ragasztanak az elıírás szerinti adattartalommal, majd raklapra helyezik, és emelı „békával” a hőtıkamrába szállítják, raktározásra. A tojások kiszállítását emelı hátfalas hőtıkocsikkal végzik. − Az állatok takarmányozását önetetı berendezéssel biztosítják. Ez egy mozgó szállítószerkezet (etetıkocsi) ami az etetıvályúba szállítja a takarmányt. A kiosztó garat csak az állat számára szükséges és elfogyasztható mennyiséget adagolja ki. Az állattartó épületek mellett kerültek kialakításra a takarmánytároló silók. Az etetırendszer teljesen automatikusan mőködik, az etetıkbıl ahogy fogy a takarmány a mikrokapcsolók és végállás kapcsolók segítségével úgy kerül pótlásra a takarmánysilókból. − Az ólak takarítása szerviz idıben történik. Nagy nyomású STERIMOB mosóberendezést használnak. A keletkezı trágyával szennyezett mosóvizet a trágyakihordó szalagok elhelyezésére szolgáló aknákba vezetik. − Az önitató egységek, un. aktív itatók sorába tartozó nyomószelepes, alsóvályús itatók (víztakarékos), melyek csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez, ezzel kizárják a fölösleges víz kipancsolását, és a száraztrágya átnedvesítését. 1.1. 2. Tervezett tartástechnológia Az állatokat a többszintes (6 szintes) ketrecsorokba telepítik be. A tervezett tartástechnológia a SALMET német gyártó által forgalmazott AGK 2000/615 típusú komplett tojóbattéria, mely tartalmazza a tojóketrecet, az etetés-itatástechnológiát. − A tojások kihordása automatizált szalagos rendszerrel fog történni. − Az állatok takarmányozását önetetı berendezéssel -2 db ROXELL FA-125 típusú SPIRÁLOS BEHORDÓ- biztosítják. Ez egy mozgó szállítószerkezet, mely a takarmányt a tranzittartálytól az etetıvonalak elején elhelyezett tároló garatokba juttatja. − Az ólak takarítása továbbra is szerviz idıben történik majd. Nagy nyomású STERIMOB mosóberendezést használnak. A keletkezı trágyával szennyezett mosóvizet a trágyakihordó szalagok elhelyezésére szolgáló aknákba vezetik. (A tojótyúk tartás befejezését követıen kb. 47 hét/329 nap- az állatokat vágóhídra szállítják el. Ezt követi az 5 hetes szerviz periódus.)
5
− A víz elıkészítésére és a gyógyszer adagolására 1db komplett ROXELL ELİRESZERELT VÍZPANELT építenek be GYÓGYSZERADAGOLÓVAL, szőrıvel, hálózati nyomás-szabályzóval, By-Pass-al, manométerekkel, PVC fittingekkel, csıbilincsekkel. A beépítésre kerülı gyógyszeradagoló egy Dosatron D25RE2-es készülék (0,2-2,0%). Az adott rendszer a mai korszerő, nagy zárási pontossággal rendelkezı szelepes itató berendezések számára készíti elı a kijuttatásra szánt vizet, biztosítva emellett az esetleges gyógyszerek, vitaminok, savasító-, tisztító anyagok beadagolását is. A rendszer tartalmaz 1db elektronikus vízórát, melynek jeleit a klímakomputer dolgozza fel és tárolja majd. A vízóra jeladója literenként 1 impulzust ad. Az elıkészített gyógyszeres, vitaminos oldatok folyamatos oldatban tartására, illetve az oldat beadagolásának megkönnyítésére 1 db MONOFLO GYÓGYSZERKEVERİ KOCSI fog rendelkezésre állni. A mőanyag tartályban elhelyezett motoros keverıegység biztosítja az oldat kicsapódásának kiküszöbölését. A berendezés kerekeken mozgatható, mobil egységként üzemel majd. 1.2 Száraztrágya rendszer 1.2.1. Jelenlegi száraztárgya rendszer Az állattartó épületek jelenleg száraztrágyás rendszerben mőködnek, az ólakból 2-3 naponta távolítják el a trágyát. A vízszintes trágyaszállító szalag az ólak végében lévı, erre a szalagra merıleges, szalagra hordja a trágyát, ami a trágya kihordó aknán keresztül közvetlenül pótkocsira kerül. A trágya a telephelyrıl a kitrágyázást követıen azonnal elszállításra kerül. A trágyakihordó aknából a mosóvíz az ATI-KTVF által engedélyezett, a Kft. tulajdonában lévı lajosmizsei Törzstelepen, meglévı trágyatároló létesítménybe az ott tárolt száraz trágyára kerül kiöntözésre. A trágyatároló üzemeltetésére Lajosmizse város építési hatósága használatbavételi engedélyt adott I/141-03/2009. sz. határozatában. A létesítményen belül jelenleg trágyatároló nincs. Az évente képzıdı száraztrágya mennyisége kb. 1095 t (1.210 m3). 1.2.2. Tervezett száraztrágya rendszer Az adott nevelıtérbıl egy két elembıl álló, 650 mm-es szalagos kihordó rendszer távolítja el a keletkezett trágyát. A rendszer 3db egybeépített SALMET 6 méteres VÍZSZINTES TRÁGYAKIHORDÓ SZALAGBÓL és 2db egybeépített SALMET 8 méteres FERDE TRÁGYAKIHORDÓ SZALAGBÓL épül fel. A ferde feltároló trágyakihordó szalagról az almos trágya közvetlenül szállítójármőre kerül, majd elszállítják a telephelyen tervezett almos trágya tárolóba. Az almos trágya tároló kapacitását 2.860 m3-re tervezték. Az évente képzıdı száraztrágya mennyisége kb. 4.679 t (5.150 m3) lesz. A trágyatároló mőtárgyból a trágya mezıgazdasági területre kerül hasznosításra. 1.3 Vízfelhasználás − A korábban végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetıen a jellemzı vízhasználatoknál az üzem vízfelhasználása már elérte a minimum értéket. Tovább csökkenteni az egyes vízhasználatokat nem lehetséges. − A szociális vízigény a telep vízfelhasználását nem befolyásolja, az elvégzett munka jellegébıl adódóan a tisztálkodás vízigénye nem csökkenthetı. Az ivóvízellátást szódás ballonokkal biztosítják. − Az állatok itatóvíz felhasználása a fejlesztési beruházások befejezését követıen a normáknak megfelelıen alakul majd. A korszerő itatóvíz rendszer a víz pazarlását megakadályozza, nem teszi lehetıvé az elcsurgásukat. 1.3.1. Jelenlegi vízellátás Saját 36,5 m-es kútból és vízellátómőrıl történik. A kút és vízellátómő 2712-6/2009. iktatószámú határozattal módosított 8287-5/2007. iktatószámon, Gerje/1037. vízikönyvi számon vízjogi fennmaradási engedéllyel rendelkezik. A felhasználásra engedélyezett vízmennyiség 2766 m3/év.
6
A kút un. belógós. A vízellátómő: a kútból DK típusú centrifugálszivattyú 5/4”-os szívócsövön át termel a 2000 l-es hidrofortartályba. A víztermelés vízórával mért. 1.3.2. Tervezett vízellátás A telephely bıvítés utáni vízigényének biztonságos megoldása érdekében szükségesnek tartják egy új kút megépítését. A 2. sz. kút a tervek szerint geológiailag védett, pleisztocén korú rétegvízadó réteget tár fel. A kút tervezett talpmélysége 150 m, melynek vízjogi létesítési engedélyeztetése külön eljárás keretében folyamatban van. A tervezett kút helyét a tervezı jelölte ki – a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3.§ (1) bekezdés alapján - a beruházó igényei illetve hatóságok eseti elıírásainak ismeretében, azok figyelembevételével. A megépítésre kerülı kút a meglévı vízellátást biztosító 36,5 m talpmélységő kút mellé került betervezésre, a telephely DK-i kerítésétıl 10 m távolságra. A bıvítést követıen a vízigény várhatóan 12.793 m3/év lesz vízigény számítás alapján. 1.4. Szennyvíz, használtvíz, csurgalék trágyalé, csapadékvíz keletkezési helyei, kezelési technológiája, elvezetése − Kommunális szennyvízkezelés: Jelenlegi: A telephelyen került kialakításra a telek bejárata mellett a szociális épület, illetve kialakításra került a tojáscsomagolóban egy vizes blokk, ahol keletkezik kommunális szennyvíz, melynek mennyisége: ≈329 m3/év. A keletkezı szennyvizet a szociális épület mellett egy 56 m3-es, a tojáscsomagoló mellet egy 5 m3 zárt, vízzáró vakolattal ellátott beton mőtárgyban győjtik elszállításig. A győjtımedence vízzáró kialakítása kizárja, hogy a medencébıl a szennyvíz a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülhessen. A szennyvíz a csemıi szennyvíztelepen kerül ártalmatlanításra. Tervezett: A meglévı szociális épület átépítésre kerül, mely beruházás nem érinti a meglévı kommunális szennyvízgyőjtı medencét. Új létesítményként megépítésre kerül az állatgondozói szociális épület egy 8,6 m3-es vízzáróan kivitelezésre kerülı kommunális szennyvízgyőjtı aknával. A telep tervezett bıvítését követıen a kommunális szennyvíz (438 m3/év) a 3 db medencébıl szippantást követıen a csemıi szennyvíztisztító telepre kerül. − Technológiai szennyvíz: Jelenlegi és tervezett: Technológiai szennyvíz a tojáscsomagoló épület takarítása során keletkezik. Ezen szennyvíz gyakorlatilag mosóvíznek tekinthetı, a takarítás során a vízbe nem kerül semmiféle, a környezetre káros hatást kifejtı szennyezı anyag. A takarításhoz az üzemeltetı a kereskedelmi forgalomba kapható mosószereket használja. A technológiai mosóvíz mennyisége: 18 m3/év. A szennyvíz fogadására 13,3 m3-es, vízzáró vakolattal ellátott szennyvíz tároló épül meg a csomagoló K-i oldala mellett. A technológiai mosóvíz is szennyvíztisztító telepre kerül elhelyezésre. A telep K-i oldalán található jelenleg is egy boncoló épület A boncoló eseti használata esetén keletkezı technológiai szennyvíz telephelyen belüli átmeneti tárolására az épület mellett megépített 2 m3-es zárt vb. mőtárgy szolgál. A bonchelység használat során keletkezı technológiai szennyvíz mennyisége: 2 m3/év. A technológiai szennyvíz a mosóvízzel együtt szennyvíztisztító telepre kerül elhelyezésre. − Állattartó épületek takarításából keletkezı trágyával szennyezett mosóvizek: Jelenlegi és tervezett: A szerviz idıben történik az ólak takarítása vegyszermentesen. A takarítás során nagy nyomású STERIMOB mosóberendezést használnak. A keletkezı, trágyával szennyezett mosóvíz részben elpárolog, részben az ólak DNY-i oldalánál kialakított, 5 m3 térfogatú víz-
7
záróan kialakított trágya kidobó aknába kerül. A trágyakihordó aknából a mosóvíz szippantással jelenleg az ATI-KTVF által engedélyezett, a Kft. tulajdonában lévı lajosmizsei Törzstelepen, meglévı trágyatároló létesítménybe, az ott tárolt száraz trágyára kerül kiöntözésre, mellyel mezıgazdasági területen hasznosul. A fejlesztést követıen a medencékbıl a trágyával szennyezett mosóvizet a telepen megépítésre tervezett almos trágyatárolóba elhelyezett száraz trágyára öntözik majd. A bıvítés során megépítésre kerülı istállóknál a mosóvíz elhelyezésére szolgáló mőtárgyak azonos mőszaki kialakítással – vízzáró vakolattal ellátott 4 m3-es vb. győjtımedencék – létesülnek. Az ólak mosása során keletkezı, trágyával szennyezett mosóvíz várhatóan 90 m3/év lesz. − Csapadékvíz: Jelenlegi és tervezett: A lehulló csapadékvíz –a telephelyen beépítésre kerülı technológiai berendezések, illetve a teljesen zárt baromfitartási technológia miatt- szennyezı anyaggal, trágyával nem terhelt. A telephelyre hulló csapadékvizek az ingatlan zöldfelületein elszikkadnak. A csapadékvíz telephelyen belüli elszikkasztása nem jelent kockázatot a környezeti elemekre. A fejlesztés kiterjed egy új szigetelt csapadékvíz tároló megépítésére is. A csapadékvíz tároló egyben a tőzivíz ellátást is biztosítja majd. A tároló feltöltése az istállók héjszerkezeteire hulló tiszta csapadékvízzel fog megtörténni. A tervezett csapadékvíz-, tőzivíz tároló fıbb mőszaki paraméterei: - partél méret: 10,0 * 10,0 m - fenék méret 7,0 * 7,0 m - vízfelület nagysága: 100 m2 - maximális tározó kapacitás: 110 m3 - Átlagos vízmélység: 1,5 m - Rézsőhajlás: 1:1 - Szigetelés: 2 mm HDPE fólia 1.5 Monitoring rendszer A felszín alatti vizek minıségének nyomon követése érdekében, tekintettel a telephelyen folytatott tevékenységre, a baromfitelep környezetében, jelenleg meglévı 2 db állattartó ól között 1 db 10 m talpmélységő felszín alatti vizet észlelı monitoring kút mőködik. A monitoring kút 3415-10/2007. iktatószámú határozattal módosított 3415-6/2007. iktatószámon, Gerje/1182. vízikönyvi számon vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. 1.6 Nem veszélyes hulladékok: − A keletkezı kommunális szilárd hulladékot konténerben győjtik, majd arra engedéllyel rendelkezı átvevınek adják át. − A keletkezı kommunális folyékony hulladékot a csemıi szennyvíztelepre szállítják. − Az állatelhullásból származó állathullát mőanyagzsákba csomagolva hőtıládákban helyezik el, majd az ATEV ZRt. szállítja el. Az állatgyógyászati veszélyes hulladékok ártalmatlaníttatásáról az állatorvos gondoskodik. 1.7. Levegıtisztaság-védelem Jelenlegi tevékenység jellemzı levegıhasználatai: A telephelyen az állattartás zárt rendszerben, teljesen automatikus körülmények között, 2 db épületben történik. Az épületeken 28-28 db légbeeresztı nyílás lett kialakítva, melyek a belsı hımérsékletet érzékelı automatika hatására kinyitnak. Az ólakban 12-12 db szellıztetı ventilátor van beépítve, melyek napi mőködési ideje a belsı hımérséklettıl függ. A szellıztetést hımérséklet-állattömeg függı automatika vezérli, mely
8
szabályozza az egyidıben mőködı ventilátorok számát. A ventilátorok közül egyidıben csak 1-2 db mőködik, extrém magas külsı hımérséklet esetén fordul elı ettıl eltérı üzemmód. A nevelıépületekben főtés nincs kiépítve, a szociális épületben, valamint a tojás válogatócsomagoló helyiségben gázüzemő konvektorokkal főtenek, melyek szellızıje nem bejelentésre kötelezett forrás. A takarmányozás zárt rendszerben van megoldva, az önetetı takarmány tároló silókba a takarmány bejuttatása zárt csigán keresztül történik, ennek megfelelıen kiporzás nem történik. Bőzkibocsátás a nevelı ólak ventilátoros szellıztetése közben fordul elı, valamint a kétnaponta elıforduló kitrágyázáskor. A telep területén trágyatárolás nem folyik, így annak bőzhatásával nem kell számolni. Az állattartó telep távolsága lakott területtıl (Csemı település) meghaladja az 1000 métert. A telep környezete minden oldaláról fás-erdıs terület, mely nagyban gátolja a bőz terjedését. Rendszeresen üzemeltetett mozgó légszennyezı források: − A telepre takarmányt szállító erıgép pótkocsival − Telepen belüli rakodó, tojásszállító diesel üzemő targonca Szakaszosan üzemeltetett mozgó légszennyezı forrás a telepen kitrágyázáskor a trágyát elszállító erıgép pótkocsival. A tevékenységhez kapcsolódik szállító tevékenységként a tojások elszállítása. A tojások elszállítását a vállalkozás tulajdonát képezı kisteherautók végzik. Az üzemeltetett jármővek légszennyezı anyag kibocsátása nem haladja meg a kibocsátási határértékeket. Tervezett tevékenység jellemzı levegıhasználatai: Az állattartás zárt rendszerben, teljesen automatikus körülmények között történik az épületekben. Az adott istálló teljes telepi kommunikációjára és a termelési adatok követésére, rögzítésére várhatóan egy SKOV Információs Rendszert fognak használni. A szellıztetési technológia egy SKOV klímakomputer által vezérelt kombinált szellıztetési rendszer. A szellızési rendszer egy az istálló hossztengelyével megegyezı irányú szellıztetési megoldás, mely magába foglalja a nyári és a minimum szellızetetést egyaránt. Egységei ólanként: − Tőzfalba épített 16 db PERICOLI EOS 50/1,5 típusú, 44500 m3/h légszállítási teljesítményő állandó fordulatú ventilátor, fénycsapdával ellátottak. − Tetıbe épített 6 db SKOV DA 600 típusú tetıkürtı, 12500 m3/h légszállítású kürtıventilátorral, ebbıl 2 db kürtıventilátor változtatható fordulatszámú. − A nyári légbeejtést az oldalfalak végén és közepén elhelyezett 4-4 db, 2 x 6 m-es SKOV evaporatív hőtıpanel biztosítja. − A téli, illetve minimum szellıztetést az oldalfalakon egyenletesen elhelyezett 70-70 db SKOV DA 1211 hıszigetelt légbeejtı biztosítja. − 1 db SKOV DOL 234 klímakomputer − 1 db STALL-COMP-16 kapcsolószekrény A beejtık és a ventilátorok fénycsapdával vannak ellátva a világítási program pontos kialakítása végett. A légbeejtık automatikus és mértékarányos vezérlését oldalanként 1-1 db SKOV DA 75 A3-230V típusú motoros csırlı biztosítja. A SKOV Paneles hőtıberendezés vezérlését a klímakomputer biztosítja. A levegıt ventilátorok szívják át az impregnált papírból készült vízzel átjárt evaporatív paneleken, aminek következtében a kívülrıl érkezı meleg levegı 45 fokos iránytörést szenvedve, hımérsékletébıl 10-12 fokot veszítve érkezik az ól alacsonyabb légrétegébe. Alkalmaznak még a nevelıtér hőtésére SKOV DA 2000 Porlasztásos Hőtıberendezést is, mellyel a légbeejtık fölött elhelyezett nagynyomású porlasztófejeken keresztül juttatnak finom vízpárát a beáramló légtömeg útjába. Az állattartó épületek szellızése, a trágya kezelése, szállítása, tárolása ammónia, illetve bőzkibocsátással jár. Az ammónia és a szagkibocsátás csökkentésére a következıket kívánják alkalmazni. Az etetett takarmány összetételének optimális megválasztása
9
A baromfinevelı épületek szellıztetı rendszerének teljes körő automatizálása A baromfitartás során képzıdı száraztrágya környezetkímélı módon történı elhelyezése Alkalmazni kívánják továbbá az Effektív Mikroorganizmusokat (EM), valamint a BIOSTRONG 510 terméket, melyek alkalmazása esetén az ammónia emisszió akár a 70 %ot is lényegesen meghaladó mértékben csökkenthetı. Az állattartó épületek főtetlenek. A két szociális épületben lesz főtés, az új raktár és tojáscsomagoló épületben nem. A szociális épület hı ellátását 24 kW-os, az állatgondozói épület hı ellátását egy 10 kW-os földgáz üzemő kazán biztosítja majd. A takarmány ellátást biztosító tranzittartályoknál, a pneumatikus szállító levegı elvezetésére szolgáló csonkra 20 mikronos szőrıszövetbıl készült filterzsákot tesznek a kiporzás megakadályozása érdekében. Az állatállomány telephelyre történı be- és kiszállítása, a takarmány beszállítás, a tojáskiszállítás (naponta emelı hátfalas hőtıkocsikkal), az almostrágya szállítás (az ólakból 2 naponta kerül kitermelésre és elszállításra az almostrágya tárolóba a száraztrágya), valamint az egyéb baromfitartáshoz szükséges szállítások jármőforgalma a maximális teherszállítást figyelembe véve naponta 19. 1.8 Energiagazdálkodás A takarmányozás rendszere és módszere kielégíti az elérhetı legjobb technika energiahatékonysági követelményeit. 1.9 Zajvédelem A technológiai és közlekedési eredető zajkibocsátás jóval határérték alatti. II. Potenciális szennyezıforrások, kibocsátások 2.1 A tevékenység során keletkezı nem veszélyes hulladékok − EWC 20 03 01 kevert települési hulladék ~375 kg/év − EWC 20 03 04 folyékony kommunális hulladék ~329 m3/év − EWC 02 02 02 elhullott állatok tetemei ~6 t/év Az állatgyógyászati veszélyes hulladékok ártalmatlaníttatásáról az állatorvos gondoskodik. 2.2 Légszennyezı források, kibocsátott szennyezı anyagok A baromfitartó telep esetében a légszennyezés ammónia, illetve bőzterhelés formájában jelentkezik. A baromfitartó telep bejelentésre kötelezett diffúz forrásnak minısül. A telepen a fejlesztést követıen mőködı, helyhez kötött diffúz légszennyezı források: Istállók (Az istálló épületek ventilátoraihoz biofilter nem csatlakozik.) Almostrágya tároló a csurgalékgyőjtó aknával. A trágyát ipari mőanyag fóliával takarják. A telepen bejelentésre kötelezett légszennyezı pontforrás nem üzemel, és nem tervezett. A fejlesztést követıen rendszeresen üzemeltetett mozgó légszennyezı források: A telepre takarmányt szállító erıgép pótkocsival. Telepen belüli trágyaszállítás gépjármővei. Telepen belüli rakodó, tojásszállító diesel üzemő targonca. A tojás kiszállítás gépjármővei. Hatásterület Az elvégzett számítások szerint a telep közvetlen hatásterülete az EM és a BIOSTRONG 510 anyagok alkalmazása nélkül: bőz komponensre 58 m
10
ammónia komponensre 108 m. Az elvégzett számítások szerint a telep közvetlen hatásterülete az EM és a BIOSTRONG 510 anyagok alkalmazása esetén: bőz komponensre 35 m ammónia komponensre 65 m. 2.3 Az évente képzıdı száraztrágya mennyisége kb. 1095 tonna, a bıvítés után 4.679 t. 2.4 Felszín alatti víz, talaj-, földtani közeg védelme: A területen vizsgálták a talajvíztartókat. 2002-ben 1 db, 2004-ben 3 db furatból vettek talajvízmintát. A talajvíz ammónia-, és nitráttartalma 1 furatban kis mértékben haladta meg a felszín alatti víz és a földtani közeg minıségi védelméhez szükséges határértékekrıl szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértéket. Nitráttartalom esetében 1,5-szeresen, ammóniumion tekintetében 2-szeresen. A baromfitartó telepen folytatott tevékenység felszín alatti vízre gyakorol hatásának nyomon követésére egy talajvíz monitoring kút létesült a meglévı I. és II. sz. ólak között. Az elvégzett 2006. 2009. és 2010. évi vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a kútban vizsgált komponensek egyike sem haladta meg a 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megállapított (B) szennyezettségi határértéket. A takarítás vízigénye minimális: Évente 5 alkalommal nagynyomású permetezéssel (Sterimob berendezéssel) vegyszermentesen takarítanak. A mosóvíz részben elpárolog, részben a kb. 5 m3 térfogatú, vízzáróan kialakított trágya kidobó aknába kerül, ahonnan a szippantást követıen a száraz trágyával együtt mezıgazdasági területre kerül jelenleg és a bıvítést követıen is. A kommunális szennyvízgyőjtı medence vízzáró kialakítású, a bıvítés során további vízzáró kialakítású medence létesül. Tecnológiai szennyvízgyőjtı medence (hullatárolónál) vízzáró kialakítású a bıvítés során nem változik. 2.5 A közcsatornára/befogadóba kerülı szennyezı anyagok és azok indikátorai: A tojótyúk teleprıl közcsatornába/befogadóba nem kerül szennyezı anyag. III. Az elérhetı legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések Az intenzív állattartásra vonatkozó BREF (elérhet legjobb technikákra vonatkozó referencia dokumentum, angol rövidítéssel BREF) tárgyköre a Tanács 96/61/EK számú, ún. IPPC Irányelve I. számú mellékletének 6.6. számú szakaszában rögzítetteken alapul: Létesítmények intenzív baromfi és sertéstartásra, melyek befogadóképessége meghaladja a 40000 baromfit. 3.1 Takarmányozási stratégia BREF szerint A tápanyagoknak (N és P) a trágyával való kiürülésének csökkentésére a sertés- és baromfitartásban alkalmazott egyik technika a „tápanyag-gazdálkodás” módszere, melynek célja, hogy a takarmány minél pontosabban megfeleltessék az állatok szükségleteinek az egyes élettani fázisokban, és ezáltal csökkentsék a megemésztetlen vagy lebontott nitrogénbıl származó, a vizelettel kiürülı hulladék mennyiségét. A takarmányozási módszerek közé tartozik a fázistakarmányozás, az emészthetı /rendelkezésre álló tápanyagokon alapuló takarmányadag számítás, az alacsony fehérjetartalmú aminosavval és az alacsony foszfortartalmú pyhtase enzimmel kiegészített, illetve a könnyen emészthetı szervetlen foszfátokat tartalmazó takarmány alkalmazása. Ezen felül bizonyos takarmány-kiegészítık, pl. enzimek használata ugyancsak javíthatja a takarmányozás hatékonyságát, és ezáltal a tápanyagok megkötését és a trágyával kiürül tápanyagok mennyiségét. Takarmányozás jelenleg Az állatok takarmányozása önetetı berendezéssel történik. A berendezés feladata, hogy a takarmányt a tranzit-tartálytól az etetıvonalak elején elhelyezett takarmánykiosztó kocsikba, majd abból az etetıvályúkba juttassa.
11
A baromfitelepet a Kft. más telephelyrıl származó takarmányokkal látja el. A takarmányok alapanyagául szolgáló szemes terményeket, ill. a kész takarmány keverékeket laboratóriumi beltartalom és toxin vizsgálattal ellenırzik az elıállító üzemben. A Kft a telep takarmány alapanyagainál (premixek) a takarmányadag optimalizálással kidolgozta a biológiai és hozam igények, valamint gazdaságossági elvek alapján az egyes baromfi korcsoportok takarmány adag összetételét és napi adagját. A Kft. saját gyártmányfejlesztése során kialakult eddigi tapasztalatai nyomán jelenleg az alábbi megoldásokat alkalmazza a takarmányok jobb hasznosulása érdekében: Aminosavak hozzáadása alacsony fehérjetartalmú baromfi takarmány elıállítására (34,5 %-os N kibocsátás csökkenés). Fitáz hozzáadása alacsony foszfortartalmú, fitáz kiegészítéses takarmány elıállítására baromfik részére. (A trágyával ürített foszfor mennyiségének 20-50 %-kal való csökkenése is megvalósul) Többkomponenső, komplex enzimkészítmények alkalmazása a takarmányhasznosulás és az állatok teljesítményének növelése érdekében (10 %-os energiatöbblet hasznosul). A mérlegelés után telepre beszállított takarmányok mennyiségét szállítójegy alapján átveszik és felhasználását figyelemmel kísérik. A takarmányokat védett helyen, takarmánytároló tornyokban tárolják, ezzel a mennyiségi és minıségi veszteséget minimálisra szorították le. Takarmányozás a bıvítést követıen Az állatok takarmányozását önetetı berendezéssel biztosítják. Ez egy mozgó szállítószerkezet (etetıkocsi) ami az etetıvályúba szállítja a takarmányt. A kiosztó garat csak az állat számára szükséges és elfogyasztható mennyiséget adagolja ki. Az állattartó épületek mellett kerülnek kialakításra a takarmánytároló silók. Az etetırendszer teljesen automatikusan mőködik, elıre programozott idıben napi háromszori adagban juttatja ki a madaraknak szükséges napi mennyiséget. A tápok összeállítása során a Kft. használja az EM és a BIOSTRONG® 510takarmánykiegészítıt. Ezekkel a táplálék adalékokkal az ammónia emisszió bizonyítottan, akár a 70 %-ot is lényegesen meghaladó mértékben csökkenthetı, hiszen az EM kombinált alkalmazása önmagában 70 %-ot eredményez, és a BIOSTRONG® 510 pedig önmagában 48 %-ot eredményez, de mindezek az eltérı hatásmechanizmus miatt összeadódnak. Takarmányozás BREF megfelelıségének értékelése Az alkalmazott és a bıvítést követı takarmányozási stratégia a BREF-nek megfelel. 3.2 Baromfitartási rendszer BREF szerint A tojótyúkokat többnyire még mindig ketrecekben tartják. A hagyományos baromfitartási rendszer a battériás rendszer a ketrecek alatti nyitott trágyatartással, de manapság a legtöbb alkalmazott technika már tökéletesítette ezt a rendszert. A ketrecekbıl származó ammónia kibocsátás csökkentésének alapja a trágya gyakori eltávolítása. A trágya szárítása ugyancsak csökkenti az emissziót, mivel gátolja a vegyi reakciókat. Minél gyorsabb a trágya szárítása, annál alacsonyabb az ammóniakibocsátás szintje. Az ammóniának a ketrecekbıl és a trágyatárolókból származó emissziójának csökkentése leginkább a trágya mesterségesen elısegített szárításának és gyakori eltávolításának együttes alkalmazásával érhetı el, ám ennek magasabb az energiaigénye. A leggyakrabban alkalmazott ketrecrendszerek, melyek az elérhetı legjobb technikának tekinthetık: • ketreces rendszerek legalább heti kétszeri szállítószalagos trágyakihordással zárt tároló helyre, • függıleges elrendezés ketrecek trágyaszállító szalaggal és mesterséges légszárítással, legalább heti rendszerességő trágyakihordással zárt tároló helyre, • függıleges elrendezés ketrecek trágyaszállító szalaggal és legyez légszárítással, legalább heti rendszerességő trágyakihordással zárt tároló helyre, • függıleges elrendezés ketrecek trágyaszállító szalaggal és javított mesterséges légszárítással, legalább heti rendszerességő trágyakihordással zárt tároló helyre, • függıleges elrendezés ketrecek trágyaszállító szalaggal és szárítóalagúttal a ketrecek felett, a trágya zárt tároló helyre kerül kiszállításra 24 – 36 óra után.
12
Baromfitartási rendszer jelenleg Az állatokat a többszintes (négyemeletes) ketrecsorokba tartják, a tartás technológia KOVOBEL SKN rendszerő. Az ólakból 2-3 naponta távolítják el a trágyát. A vízszintes trágyaszállító szalag az ól végében lévı, -erre a szalagra merıleges- szalagra hordja a trágyát, ami a trágya kihordó aknán keresztül a ferde szalag közvetítésével szállítójármőre kerül. Baromfitartási rendszer a bıvítést követıen A meglévı 2 db ólban a jelenleg alkalmazott KOVOBEL SKN rendszerő tartás és a jelenlegi trágyaeltávolítás. A tervezett tartás a bıvítés következtében megvalósított 4 ólban többszintes (6 szintes) ketrecsorokba történik majd. A tervezett tartástechnológia a SALMET német gyártó által forgalmazott AGK 2000/615 típusú komplett tojóbattéria, mely tartalmazza a tojóketrecet, az etetés-itatástechnológiát. Az adott nevelıtérbıl egy két elembıl álló, 650 mm-es szalagos kihordó rendszer távolítja el a keletkezett trágyát. A rendszer 3db egybeépített SALMET 6 méteres vízszintes trágyakihordó szalagból és 2db egybeépített SALMET 8 méteres ferde trágyakihordó szalagból épül fel. A ferde feltároló trágyakihordó szalagról az almos trágya közvetlenül szállítójármőre kerül. Baromfitartási rendszer BREF megfelelıségének értékelése Az alkalmazott és a bıvítést követı Baromfitartási rendszer a BREF-nek megfelel. 3.3 Vízfelhasználás rendszer BREF szerint A baromfitartás során víz felhasználására a tisztítási tevékenységek, illetve az állatok itatása kapcsán van szükség. Az állatok vízfogyasztásának csökkentése nem tekinthetı gyakorlati szempontból jónak. Az állatok vízfogyasztása étrendjüktıl függıen változik, és bár egyes termelési stratégiáknak része a korlátozott hozzáférés a vízhez, az állandó vízhozzáférés általában követelménynek tekintett. A vízfelhasználással járó tevékenységek során az elérhetı legjobb technika a vízfogyasztás csökkentése az alábbi módszerek alkalmazásával: • az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények és felszerelések nagynyomású tisztítása az egyes termelési ciklusok vagy szakaszok után. A sertéstartásra használt létesítmények esetén a mosóvíz általában bekerül a hígtrágya lefolyóba, ezért aztán fontos megtalálni az egyensúlyt a tisztaság és a víztakarékosság között. A baromfifélék elhelyezése során ugyancsak fontos megtalálni az egyensúlyt a tisztaság és a lehetı legkisebb mennyiségő víz felhasználása között. • Az ivóvizet biztosító berendezések rendszeres kalibrálása az elfolyások megelızésére. • a vízfelhasználás naplózása a fogyasztás mérésével, és • a szivárgások felderítése és kijavítása. Vízfelhasználási rendszer jelenleg A saját kútból történı vízfelhasználást havonta regisztrálják a nyomócsıre szerelt vízóra leolvasásával. A telepi létesítmények nem rendelkeznek külön vízórával. A telep területén levı felszín feletti vízvezetékek az istállókon belül helyezkednek el, amelyek fagymentesnek tekinthetık. Más területeken levık megfelelı szigeteléssel védettek. A baromfitelepen szakképzett vízszerelıt alkalmaznak, aki folyamatosan karbantartja a vízhálózatot és itató berendezéseket, megszünteti a tömítetlenségbıl származó vízelfolyást. Az önitató egységeket alkalmaznak, melyek az un. aktív itatók sorába tartozó nyomószelepes, csészés itatók (víztakarékos). Csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez, ezzel kizárják a fölösleges víz kipancsolását. Az ólak takarítása során nagynyomású STERIMOB mosóberendezést használnak. Az ólak mosása csak szerviz idıszakban történik. Vízfelhasználási rendszer a bıvítést követıen A vízellátásra tervezett új kút kialakítása és üzemeltetése az érvényben lévı jogszabályi elıírásoknak megfelelı lesz. Az új kút kútfejét 2,0 * 3,0* 0,2 méter mérető, térszínen megépítendı beton-
13
alapon helyezkedik majd el, amelyet hıszigetelt kútfej szekrény fog fedni. A telep területén levı felszín feletti vízvezetékek továbbra is az istállókon belül helyezkednek majd el, amelyek fagymentesnek tekinthetık. Más területeken levık megfelelı szigeteléssel védettek. A baromfitelepen szakképzett vízszerelıt alkalmaznak, aki folyamatosan karbantartja a vízhálózatot és itató berendezéseket, megszünteti a tömítetlenségbıl származó vízelfolyást. Továbbra is önitató egységeket alkalmaznak, melyek az un. aktív itatók sorába tartozó nyomószelepes, csészés itatók (víztakarékos). Csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez, ezzel kizárják a fölösleges víz kipancsolását. Az ólak takarítása során továbbra is nagynyomású STERIMOB mosóberendezést használnak majd. Az ólak mosása csak szerviz idıszakban fog történik. A mosótömlık és a magasnyomású STERIMOB típusú berendezések kézi gyorselzáróval lesznek ellátva, a vizet csak a szükséges ideig és mennyiségben használják. A vizes takarítást megelızi a szennyezett felületek kézi letakarítása, elıáztatás és fellazítás. A víz elıkészítésére és a gyógyszer adagolására 1db komplett ROXELL ELİRESZERELT VÍZPANELT építenek be GYÓGYSZERADAGOLÓVAL, szőrıvel, hálózati nyomás-szabályzóval, By-Pass-al, manométerekkel, PVC fittingekkel, csıbilincsekkel. A beépítésre kerülı gyógyszeradagoló egy Dosatron D25RE2-es készülék (0,2-2,0%). Az adott rendszer a mai korszerő, nagy zárási pontossággal rendelkezı szelepes itató berendezések számára készíti elı a kijuttatásra szánt vizet, biztosítva emellett az esetleges gyógyszerek, vitaminok, savasító-, tisztító anyagok beadagolását is. A rendszer tartalmaz 1db elektronikus vízórát, melynek jeleit a klímakomputer dolgozza fel és tárolja majd. A vízóra jeladója literenként 1 impulzust ad. Az elıkészített gyógyszeres, vitaminos oldatok folyamatos oldatban tartására, illetve az oldat beadagolásának megkönnyítésére 1 db MONOFLO GYÓGYSZERKEVERİ KOCSI fog rendelkezésre állni. A mőanyag tartályban elhelyezett motoros keverıegység biztosítja az oldat kicsapódásának kiküszöbölését. A berendezés kerekeken mozgatható, mobil egységként üzemel majd. Vízfelhasználási rendszer BREF megfelelıségének értékelése Az alkalmazott és a bıvítést követı vízfelhasználási rendszer a BREF-nek megfelel. 3.4 Baromfitrágya tárolási rendszer BREF szerint Amennyiben baromfitrágya tárolása válik szükségessé, akkor elérhetı legjobb technikának tekintendı a megszárított baromfitrágyának vízzáró padlózatú csőrben való tárolása, valamint a gondoskodás a megfelelı szellızésrıl. (A cél az, hogy a trágyát szárazon tartsák az ammónia kibocsátás csökkentése érdekében.) Mindig azonos helyen lévı trágyatárolás esetén elérhetı legjobb technikának tekintendı minden új trágyatároló terület olyan módon történı kijelölése, hogy a lehetı legkevésbé legyen valószinő, hogy az bőzzel zavarja a közelben lakókat, figyelembe véve azok távolságát és az uralkodó szélirányt is. Baromfitrágya tárolási rendszer jelenleg Az állattartó épületek jelenleg száraztrágyás rendszerben mőködnek (almozóanyag nem kerül hozzá), az ólakból 2-3 naponta távolítják el a trágyát. A vízszintes trágyaszállító szalag az ólak végében lévı, erre a szalagra merıleges, szalagra hordja a trágyát, ami a trágya kihordó aknán keresztül közvetlenül pótkocsira kerül. A trágya a telephelyrıl a kitrágyázást követıen azonnal elszállításra kerül. A trágyakihordó aknából a mosóvíz az ATI-KTVF által engedélyezett, a Kft. tulajdonában lévı lajosmizsei Törzstelepen, meglévı trágyatároló létesítménybe az ott tárolt száraz trágyára kerül kiöntözésre. A trágyatároló épület 50,60x18,60 m külmérető, fedett, és az aljzata betonozott, a külsı falazat alatt 50 cm magasságban vasbeton lábazat épült ki. A tárolási feltételek megfelelnek a vonatkozó elıírások szerinti (59/2008. (IV.29.) FVM rendelet) 6 havi tárolási kapacitásnak. A trágyatároláskor esetlegesen keletkezı trágyalevek az állattartó épület hossztengelyében futó 15 cm széles vápán keresztül gravitációsan az épület keleti szélén lévı V~3,4 m3 nagyságú medencébe jutnak gravitációsan, ahonnan szivattyús üzemben visszalocsolják a tárgyára hasznosítás céljából. A szerves trágyát ideiglenes tárolást követıen részben saját földterületen dolgozzák be, részben pedig a környékbeli gazdálkodóknak adják át talajerı pótlásra.
14
Baromfitrágya tárolási rendszer a bıvítést követıen Továbbra is jelenleg száraztrágyás rendszerben mőködnek (almozóanyag nem kerül hozzá), majd, az ólakból 2-3 naponta távolítják el a trágyát. A nevelıterekbıl egy két elembıl álló, 650 mm-es szalagos kihordó rendszer távolítja majd el a keletkezett trágyát. A ferde trágyakihordó szalagról az almos trágya közvetlenül szállítójármőre kerül, majd elszállítják a telephelyen a bıvítés során létesítendı almostrágya tárolóba. A trágyatároló kialakítása meg fog felel a vonatkozó 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet elıírásainak (szigetelt alapú lesz, a csurgalékvíz összegyőjtésére szolgáló győjtıcsatornákkal és aknákkal fogják ellátni). A tárolókapacitás elegendı lesz legalább 6 havi istállótrágya tárolására. A trágyatároló mőtárgyból a szerves trágya mezıgazdasági hasznosításra kerül. Baromfitrágya tárolási rendszer BREF megfelelıségének értékelése Az alkalmazott és a bıvítést követı baromfitrágya tárolási rendszer a BREF-nek részben megfelel. IV. Próbaüzemre vonatkozó rendelkezések A próbaüzem kezdetérıl és befejezésérıl az üzemeltetınek tájékoztatnia kell a Felügyelıséget. 4.1 A próbaüzem ideje maximum 6 hónap lehet. 4.2 A próbaüzem lejárta után, 15 napon belül a környezethasználó köteles bizonyítani, hogy a létesítmény mőködtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. V. Az üzemeltetés feltételrendszere Határértékek 5.1 A kibocsátások alapján határértékek megállapítására nincs szükség. 5.2 Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó elıírások 5.2.1 Víz, felszín alatti vizek, talaj − A telephelyen folytatott tevékenységet (szennyezı anyag tárolása, anyagmozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy szennyezı anyag talajba, talajvízbe ne kerüljön, illetve csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezıbb állapotának lehetıség szerinti megırzésével végezhetı. − A felszín alatti vizek jó minıségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem járhat a jelenlegi szennyezettségi állapot további romlásával. − A megvalósításra tervezett trágyatárolóra vonatkozóan el kell készíteni és a felügyelıségünkhöz be kell nyújtani a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 24.) Korm. rendelet szerinti elıvizsgálati dokumentációt legkésıbb a trágyatároló használatbavételi engedélyezési eljárásáig. Felügyelıségünk a dokumentáció alapján szennyezıanyag elhelyezési engedélyt fog kiadni. − A tervezett trágyatároló környezetében további, legalább 2 db talajvízfigyelı kutat kell majd létesíteni a trágyatároló használatbavételi eljárásáig. A talajvízfigyelı kutak létesítése is vízjogi engedély köteles. A vízjogi létesítési engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben foglaltak szerint összeállított engedélyes tervdokumentáció benyújtásával kell megkérni a felügyelıségtıl. − A tervezett tüzivíz és csapadékvíz tározó vízjogi engedély köteles létesítmény. A vízjogi létesítési engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben foglaltak szerint összeállított engedélyes tervdokumentáció benyújtásával kell megkérni a felügyelıségtıl.
15
−
A felügyelıség 8288-4/2007. iktatószámú határozatával elfogadott üzemi kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben bekövetkezett jelentısebb változás (pl. üzem bıvítésének megvalósítása) esetén módosítani szükséges. 5.2.2 Levegıtisztaság-védelem A baromfitartó tevékenység, mint bőzzel járó tevékenység az elérhetı legjobb technika alkalmazásával végezhetı. A légszennyezı források üzemeltetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegı lakosságot zavaró bőzzel való terhelése, továbbá a levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Ha az elérhetı legjobb technika nem biztosítja a levegı lakosságot zavaró bőzzel való terhelésének megelızését, további mőszaki követelmények írhatók elı. Ha a levegı lakosságot zavaró bőzzel való terhelésének megelızése mőszakilag nem biztosítható, a bőzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthetı vagy megtiltható. A diffúz légszennyezı forrásokat ( a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett mőveletek, technológiák anyag- és hulladéktárolás, valamint az egyéb levegıterhelést okozó, pontforrásnak nem minısülı kibocsátó felületek ) úgy kell kialakítani, mőködtetni és fenntartani, hogy azokból a lehetı legkevesebb légszennyezı anyag kerüljön a környezetbe. A diffúz források mőködtetése, fenntartása során az üzemeltetınek gondoskodni kell az ólak szellızırendszere, a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról. Az üzemeltetési utasítás és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegıterhelést megelızni, vagy a legkisebb mértékőre csökkenteni, a lakossági panaszt kizáró módon. Védelmi övezet megállapítása A baromfitartó tevékenység, mint bőzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység esetében védelmi övezetet kell kialakítania a bőzterhelınek. A védelmi övezetet az állattartó épületek homlokzatába épített szellızı ventilátorok helyétıl, valamint a trágyatároló sarokpontjaitól, illetve oldalaitól, mint légszennyezı forrásoktól 120 m távolságban jelölöm ki. A védelmi övezettel érintett területek helyrajzi száma a következı: 052, 053/11 A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülıépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülı, illetve a már mőködı légszennyezı források mőködésével összefüggı építményt. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bőzterhelıt terhelik. A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bőzterhelıt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik. 5.2.3 Hulladékgazdálkodás − A tevékenység során esetlegesen keletkezı veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló, többször módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [rövidítve: Vhr.] elıírásait be kell tartani, különös tekintettel az elkülönített győjtésre és az átvételi engedéllyel rendelkezı szervezetnek történı átadásra. − Az állati eredető hulladékok győjtését, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet elıírásai szerint kell végezni.
16
−
A tevékenység végzése során biztosítani kell a hulladékképzıdés megelızését, a keletkezı hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélı ártalmatlanítását. − A tevékenység során keletkezı veszélyes és nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a hulladékgazdálkodásról szóló, többször módosított 2000. évi XLIII. törvényben [rövidítve: Hgt.], valamint a végrehajtására kiadott rendeletekben elıírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. [A (veszélyes és nem veszélyes) hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.] 5.2.4 Zajvédelem − Engedélyes a tevékenység gyakorlása során köteles biztosítani a zaj és rezgésvédelmi követelmények teljesülését, melyekre a többször módosított 12/1983. (V.12.) MT. rendelet, valamint a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM. együttes rendelet és az MSZ-13-111.sz. szabvány tartalmaz elıírásokat. − A gépjármővek, technológiai berendezések rendszeres karbantartásával meg kell akadályozni az üzemzavarokat, a rendkívüli zajszennyezést. − A szállítást úgy kell végezni, hogy lakossági panaszra okot adó zajszennyezés ne következzen be. 5.3 Mérés-ellenırzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: 5.3.1Felszín alatti víz, talaj - A felszín alatti vizek minıségének nyomon követése érdekében, tekintettel a telephelyen folytatott tevékenységre, a baromfitelep környezetében monitoring rendszer mőködik. A monitoring kutat az engedélyben foglaltak szerint kell üzemeltetni. - A felszín alatti vizek védelmérıl szóló, módosított 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés szerint a felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzıit: - az „Alap-bejelentılap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl” megnevezéső bejelentılapon (alap-adatlap), illetve - „Részletes bejelentılap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl” megnevezéső adatlapon (részletes-adatlap), valamint - „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl” megnevezéső jelentésben (éves jelentés) kell benyújtani a Felügyelıségre. 5.3.2 Adatszolgáltatás A baromfitelep üzemeltetıjének, mint adatszolgáltatásra köteles légszennyezı diffúz forrás üzemeltetıjének, a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (R.) 31. § (1) bekezdése, valamint 42. §-a értelmében, az R. 4. számú melléklete szerinti adattartalommal levegıtisztaság-védelmi alapbejelentést kell tennie a felügyelıség részére. 5.3.3 Hulladékgazdálkodás − A Hgt. 51. §-a szerint, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségrıl szóló, módosított 164/2003. (X.18.) Korm. rendeletben meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkezı vagy másnak átadott hulladék menynyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, és bejelentést tenni. − A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeknek a Vhr. 6. § a) és b) pontjában meghatározottak szerint kell eleget tenni. 5.3.4 Üzemnapló Az üzemeltetı köteles napra készen üzemnaplót vezetni. Az üzemnaplónak tartalmaznia kell: − a technológiai berendezések üzemidejét, − a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérı, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és idıtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket,
17
− − − − − −
a kibocsátásra jelentıs hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és idıtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkezı kibocsátás változást, a kibocsátások ellenırzésének formáját, a mérés idıpontját, gyakoriságát és idıtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, a kibocsátás ellenırzését végzı szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzıkönyv számát vagy jelét, a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések idıbeli dokumentálása, vízminıségi kárelhárítási napló, írásos karbantartási program, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása.
5.3.5 Éves mőködési terv Az éves mőködési tervet január 31-ig a következı tartalommal kell a Felügyelıségre benyújtani: − a jelenlegi technológiában tervezett változások. − várható éves anyag- és vízfelhasználás. − a kapacitásban tervezett változtatások. − az elıállított készterméknél várható mennyiségi minıségi változások. − várható beruházások. − szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége. 5.3.6 Éves zárójelentés A kibocsátásra jellemzı adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésıbb a tárgyévet követı év március 31-ig a Felügyelıségnek meg kell küldeni. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: − a „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl” megnevezéső jelentést, − a baromfitelep környezetében lévı talajvízfigyelı kút aktuális évi vizsgálati eredményeit. − Az éves levegıtisztaság-védelmi jelentést a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 7. melléklete szerinti adattartalommal a tárgyévet követı március 31-ig. 5.3.7 Változások bejelentése − A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában felsoroltak valamelyikében bekövetkezı változást annak bekövetkezését követı 15 napon belül a 16. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni a Felügyelıségnek. − A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi alapnyilvántartásban rögzített adatok megváltozását a változást követı 15 napon belül a 8.§ (1) bekezdésben meghatározott módon be kell jelenteni. 5.3.8 A kibocsátás ellenırzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves jelentéseket az üzemeltetı öt évig köteles megırizni. 5.4 Balesetek megelızése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstıl eltérı üzemi állapotok: − A rendkívüli események megelızésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére intézkedéseket kell tenni. − A technológiai elıírások megtartásával, az üzemzavarok megelızésével, illetıleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. − Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben mőködtetnek és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó mőködési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani. − Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat:
18
− − −
− − −
írásos karbantartási program, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. Bármilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményrıl a Felügyelıséget haladéktalanul értesíteni kell. Rendkívüli üzemállapot, havária esemény esetén a szennyvízképzıdéssel járó tevékenységeket fel kell függeszteni. A telep területén esetlegesen bekövetkezı havária esemény során az elfolyó/elcsöpögı/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes hulladékokat össze kell győjteni, illetve a veszélyes anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. A keletkezı felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyezıdés mentesítésérıl gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni. A MIZSETÁP Kft. 90/2007. (IV.26.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete alapján elkészített üzemi kárelhárítási tervét 8288-4/2007. iktatószámú határozatával fogadta el a felügyelıség. Rendkívüli események esetén a szükséges beavatkozásokat a kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelıen kell elvégezni.
5.5 Kármentesítés A telephelyen nem történt káresemény, így nem folyik kármentesítés. 5.6 Általános menedzsment technikák 5.6.1 Környezeti menedzsment A létesítmény üzemeltetésére vonatkozóan környezetvédelmi belsı irányítási rendszert kell kialakítani. A környezetvédelmi feladatok vezetésére, irányítására felelıst kell kinevezni. Biztosítani kell, hogy a felelıs személy elérhetı legyen a Felügyelıség felügyelıi számára a létesítménnyel összefüggı környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A létesítményben tevékenykedı munkavállalók környezetvédelmi teendıi, tevékenysége, felelıssége személyre szabottan is meghatározandó, munkaköri, kezelési, üzemeltetési leírásokban, szabályzatokban rögzítendı. 5.6.2 Környezetvédelmi megbízott alkalmazása A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról 93/1996. (VII.4.) Korm. rendelet értelmében környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. 5.6.3 Képzési rendszer mőködtetése Gondoskodni kell a dolgozók környezettudatos magatartásának erısítésérıl. Megfelelı eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelı továbbképzés biztosítására az érintett munkavállalók részére. Mindezekrıl megfelelı feljegyzéseket kell készíteni. 5.6.4 Panaszbejelentések kezelések Az engedélyeshez benyújtott panaszbejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglaltakat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat eredményérıl és a megtett intézkedésekrıl a panaszost, valamint a Felügyelıséget értesíteni kell. 5.7. Az eljárásban részt vett illetékes, hatáskörrel rendelkezı szakhatóságok állásfoglalásai 5.7.1. Pest Megyei Kományhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/11129/1TO/11. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalása: „Amennyiben a telep trágyatárolójában keletkezı csurgalékvizet termıföldön tervezik elhelyezni, a tevékenységhez be kell szerezni a talajvédelmi hatóság engedélyét. Az engedélyt Igazgatóságunk az elhelyezı területekre vonatkozó, a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet alapján kidolgozott talajvédelmi terv alapján adja ki, nitrátérzékeny területek esetében a környezetvédelmi szakhatóság bevonásával.”
19
5.7.2Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete 8598-3/2008. számú közegészségügyi szakhatósági állásfoglalása: − „A szennyvízzel kapcsolatba kerülı mőtárgyak és a trágyakihordó akna állapotának vízzáróságát meg kell vizsgálni, és azok vízzáróságát folyamatosan biztosítani kell. − A korábbi vizsgálatok során kimutatott ammónium és nitrát szennyezés további nyomon követése végett az elkezdett monitoring vizsgálatok folytatása indokolt. − A környéken esetlegesen lévı talajvíz-kutakból a locsolás korlátozását javaslom, illetve humán egészségügyi okokból mindenképpen ki kell zárni a kutakból származó víz ivóvízként való használatát. − A telepen dolgozók, illetve a környezet védelmének érdekében fontos a technológiai fegyelem betartása. − A telepen dolgozók részére szociális helyiségeket biztosítani kell.” 5.7.3
A Pest Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóság 426/2008. számon katasztrófavédelmi szempontból, elıírások nélkül járult hozzá az engedély megadásához.
VI. A létesítmény felhagyására vonatkozó elıírások − − −
A tevékenység tervezett felhagyása esetén, a tervezett idıpontot 6 hónappal megelızıen a felhagyás szándékát be kell jelenteni a Felügyelıségnek. A tevékenység megszüntetése/felhagyása esetén a berendezéseket (amennyiben az indokolt) ki kell tisztítani és az ebbıl keletkezett, valamint a telephelyen lévı valamennyi hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a levegıterhelés veszélye a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
VII. Az engedély felülvizsgálata 7.1 Az engedélyben foglalt követelményeket és elıírásokat - a környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 75.§-ában rögzített, környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló, módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésben foglaltakra - felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2013. január 31. 7.2 A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha: − a környezethasználó - tevékenységében - jelentıs változást kíván végrehajtani, − az elérhetı legjobb technikában bekövetkezett jelentıs változás következtében új kibocsátási határértékek követelmények elıírása szükséges, − a tevékenység olyan jelentıs környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja − a tevékenység során jelentıs szennyezıdés következik be. VIII. Jogkövetkezmények Az engedély elıírásaitól eltérıen folytatott tevékenység esetén a Felügyelıség kötelezni fogja a környezethasználót (engedélyest) 200 000,- Ft-tól 500 000,- Ft-ig terjedı bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidıvel az intézkedési terv készítésére, vagy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. Amennyiben a környezethasználó a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelıség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja és az üzemeltetıt 50-100 000,- Ft/nap bírság megfizetésére kötelezi.
20
IX. Egyéb rendelkezések − A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat [250. 000,- Ft] az engedélyes megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidın belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. − Ezen engedély jogerıre emelkedésével a 3415-10/2007. számon módosított 3415-6/2007. számú, Gerje/1182 vksz-ú talajvízfigyelı kútra vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély és a 2712-6/2009. számon, 8287-5/2007. számon módosított KÖTI-H-01406-003/2002. számú, Gerje/1037 vksz-ú a 36,5 m-es kút és vízellátó mő fennmaradási engedélye érvényét veszti. Határozatom ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségre benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 1004500201711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történı benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségnél nincs mód. Indokolás A Mizse-Táp Mezıgazdasági Termelı, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság (székhely: 6050 Lajosmizse, Mizse 91.) környezethasználó a Csemı, Pesti út 10. sz., 052 hrsz. alatti baromfitelepre, mint meglévınek minısülı létesítményre vonatkozóan 2010 december 1-én kezdeményezte a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségnél [továbbiakban: Felügyelıség] az egységes környezethasználati engedély módosításának kiadását. A Kft. az engedély módosítását a jelenlegi állományának növelésére vonatkozóan kérte. A beadott dokumentáció nem felelt meg a jogszabályban foglalt tartalmi követelményeknek, ezért végzéssel hiánypótlást írtam ki. A hiánypótlás teljesítését követıen a dokumentáció már megfelelt az elıírásoknak. A telephelyen (Csemı, Bacsó telep megnevezéső, Csemı külterület Hantháza 052 hrsz. alatti) évtizedek óta állattartási (baromfi) tevékenység folyik A telephelyet 2007. 07. 01-én megvásárolta a MIZSETÁP Kft. A MIZSETÁP Kft. a baromfitartó telepre 369-5/2008. iktatószámon egységes környezethasználati engedélyt kapott a felügyelıségtıl. Az engedély 367-7/2010. iktatószámú határozattal módosításra került. A Kft. 2010. január 20-án kelt levelében tájékoztatta felügyelıségünket arról, hogy a legújabb pályázati lehetıséggel élve a meglévı állattartó telephelyein jelentıs beruházásokat tervez az elkövetkezı években. Ezen beruházások az állatállomány jelentıs növekedésével fognak járni, a „BAT” szempontjait figyelembe véve, a legkorszerőbb technológiák alkalmazásával valósulnak meg. A meglévı ólak férıhelylétszámának (2*25 000 fh) változatlan megmaradása mellett tojótyúkok tartására alkalmas állattartó épületeket (I. ütemben 2 db, II. ütemben további 2 db), tojáscsomagolót, raktárat, trágyatárolót és egy új kutat tervez megépíteni. A felügyelıség válaszlevelében megállapította, hogy a tervezett fejlesztés kimeríti a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelettel (továbbiakban „R”) szabályozott jelentıs módosítás kategóriáját (2. §. (2) bekezdés), így a rekonstrukciós fejlesztést megelızıen a felügyelıségtıl meg kell kérni az egységes kör-
21
nyezethasználati engedélyének módosítását az „R” 6. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelıen összeállított környezeti hatástanulmány benyújtásával. A Kft. elvégeztette a telephely környezetvédelmi felülvizsgálatát - a dokumentáció tartalmazza az „R” 6. számú mellékletében foglalt, a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit is -, mely alapján kérte a nagylétszámú állattartási tevékenységre tekintettel az egységes környezethasználati engedély kiadását. A felülvizsgálatot Kajtár Zsolt okleveles mezıgazdasági gépészmérnök és Agócs Gábor okleveles környezetmérnök környezetvédelmi felülvizsgáló szakértık végezték el. A benyújtott felülvizsgálati dokumentációt, annak kiegészítését és a rendelkezésünkre álló információkat áttanulmányoztuk. Vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból összességében megfelel a „környezet védelmének általános szabályairól szóló” többször módosított 1995. évi LIII. tv. 75. § (1) és (2) bekezdésben, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben– elıírt feltételeknek. A benyújtott engedélyes dokumentáció, valamint annak kiegészítése és az abban foglalt elérhetı legjobb technikára (BAT) vonatkozó dokumentáció alapján az (IPPC) egységes környezethasználati engedély módosításának akadálya nem merült fel. A benyújtott dokumentáció részletesen vizsgálja a létesítmény összehasonlítását a különféle EU útmutatókkal, a BREF dokumentummal, valamint az elérhetı legjobb technika alkalmazhatóságát. A Felügyelıség az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló, módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] 6.-11. § és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] szerint bírálja el. A Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés értelmében a felügyelıség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt. A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı, eljáró, környezetvédelmi hatóság a Felügyelıség. Az eljárás során a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggı hatáskörrel rendelkezı hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat – az alábbi indokolással – megadták: −
− −
Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a 22.2/11129/1-TO/2011. számon adtam meg a szakhatósági hozzájárulását az alábbi indokolással: „ A Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség a Mizse-Táp Kft. csemıi baromfitelepének egységes környezethasználati engedélyének módosításához kérte Igazgatóságunk állásfoglalását. A megküldött dokumentáció alapján a telepen keletkezı istállótrágya termıföld-területeken kerül felhasználásra. Tekintettel arra, hogy a trágyatárolóban keletkezı csurgalékvíz elhelyezésre vonatkozóan a tervdokumentáció nem tartalmazott adatokat, szükségesnek láttam a rendelkezı részben felhívni az engedélyes figyelmét az esetleges termıföldön történı felhasználás engedélyezésével kapcsolatosan. A talajvédelmi szakhatóság állásfoglalást a fenti feltétellel adom megadom. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII.23.) Korm. r. 32/A § (1) bek. elıírásai és a jogszabály 4. melléklete alapján adtam ki.” Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete a dokumentációban közölt információk alapján az engedély kiadásához környezet-egészségügyi szempontból, kikötésekkel, 5537-2/2008. számon hozzájárult. Mivel az engedélyes a kikötések betartása mellett nem sérti a polgári védelemrıl szóló 1996. évi XXXVII. törvény 4. §-ban foglalt célok megvalósítását a Pest Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóság 426/2008. számon katasztrófavédelmi szempontból hozzájárulást adott.
22
Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkezı rész szerint határoztam. A döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. § (1) bekezdése szerint - figyelemmel a Korm. rendelet 24. § (1), a 10. § (4)-(6), a 20. § (3)-(8), 22. § (1) bekezdésekben foglaltakra – határozatba foglaltam. Az elérhetı legjobb technika a Mizse-Táp Kft. által vállaltak alapján lett megállapítva. A Korm. rendelet 20. § (3) bekezdés elıírásának megfelelıen a Felügyelıség hatáskörébe tartozó – a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben meghatározott – szennyezıanyag elhelyezési engedélyt is az engedélybe belefoglaltam. A Ket. 50. § (1) bekezdés alapján a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztáztam. Jelen határozatomba a Gerje/1182 vksz-ú talajvízfigyelı kútra kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyt is belefoglaltam, illetve a Gerje/1037vksz-ú 36,5 m-es kút és vízellátó mő fennmaradási engedélyét is, így ezen engedélyek érvényüket vesztették. Az egységes környezethasználati engedély módosítása engedélyezési ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidı: 90 nap, az ügyintézési határidıt nem léptem túl. Az ügyintézési határidıbe nem számít bele a hiánypótlás teljesítésének idıtartama, valamint a szakhatósági állásfoglalás megérkezésének idıtartama. A vízkészletjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó besorolás a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet alapján történt. A vízkészletjárulékot a vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után köteles fizetni a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 15/A §. (1) bekezdése alapján. Felhívom a figyelmét, hogy a vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-a után köteles az alapjárulék figyelembe vételével a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80 %-át nem éri el. Tájékoztatom továbbá arról, hogy amennyiben a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget 10 %-nál nagyobb mértékben túllépi, úgy a teljes többlet mennyiség után túlfogyasztási járulék fizetésére köteles. A vízügyi felügyelet szempontjából a kategóriába való besorolást a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 21. § (4) bekezdésben foglaltak „A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket és vízhasználatokat a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás, illetve felügyeleti ellenırzés során a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött szerepére figyelemmel, I-IV-ig terjedı felügyeleti kategóriába sorolja. Ennek megfelelıen az érintett vízgazdálkodási követelmények szempontjából: a) az I. kategóriába a kiemelkedıen fontos, b) a II. kategóriába a nagyobb térséget érintıen jelentıs, c) a III. kategóriába a helyi jelentıségő, d) a IV. kategóriába a kisebb jelentıségő létesítmények tartoznak.” szerint végeztem. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsıfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétıl számított 15 napon belül lehet elıterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a.
23
Határozatomról értesítést kap: 1./ Mizse-Táp Kft. Tértivevénnyel 6050 Lajosmizse, Mizse 91. 2./ Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 2100 Gödöllı, Pf. 13. 3./ Budapest Fıváros Kormányhivatala 1550 Budapest, Pf. 203. 4./ Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1116 Budapest, Mogyoródi u. 43. 5./ Közép -Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság VKJ 5000 Szolnok, Ságvári krt.4. 6./ Közép -Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt.4. 7./ KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály 8./ KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály 9./ KÖTI-KTVF Levegıtisztaság-védelmi és Zajellenırzési Osztály 10./ KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda 11./ KÖTI-KTVF HNYR 12./ KÖTI-KTVF Irattár Szolnok, 2011. augusztus 15.
Kónya Károly igazgató megbízásából: Dr. Nemes Gábor engedélyezési irodavezetı igazgatóhelyettes KÜJ:100226713 KTJ:100695792
