Komplex engedélyezési eljárások -
Előzetes vizsgálati eljárás Előzetes konzultáció Környezeti hatásvizsgálati eljárás (KHV) Egységes környezethasználati eljárás (IPPC) Egységes környezethasználati eljárás felülvizsgálata Összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás örnyezetvédelmi felülvizsgálati eljárás és környezetvédelmi teljesítményértékelés (környezetvédelmi működési engedély kiadására irányul)
Ügyintézési határidők: - Előzetes vizsgálati eljárás: 30 nap - Előzetes konzultáció: 30 nap - Környezeti hatásvizsgálati eljárás (KHV): 70 nap - Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (IPPC): 70 nap - Egységes környezethasználati engedélyezés felülvizsgálati eljárása: 45 nap - Összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás: 3 hónap - Környezetvédelmi működési engedély kiadására irányuló eljárás: 70 nap Igazgatási szolgáltatási díj: (A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet alapján) - Előzetes vizsgálati eljárás: 1. számú melléklet I/35. pontja: 250.000 Ft - Előzetes konzultáció: 1. számú melléklet I/36. pontja: 250.000 Ft - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 74. § (2) bekezdésének c) pontja alapján lefolytatott, a működési engedély kiadására irányuló eljárás: 1. számú melléklet I/39. pontja: 750.000 Ft - Környezetvédelmi teljesítményértékelés elbírálása: 1. számú melléklet I/40. pontja: 250.000 Ft - Jogszabály erejénél fogva környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében: 2. számú melléklet - Környezetvédelmi hatóság döntésénél fogva környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében: 4. számú melléklet - IPPC eljárás: 3. számú melléklet - Összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás: 2-4. számú melléklet pontjaiban meghatározott díjak összegének 75-75 %-a. Illeték: Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás: 5000 Ft.
1
ÁLTALÁNOSAN A környezethasználat a) a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén – a b) pontban foglaltak kivételével – a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély, b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély, c) a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély, jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. Az előzetes komplex eljárások rendszere a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) alapján: ELŐZETES VIZSGÁLAT 1. Kötelező az előzetes vizsgálat: Ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a) a R. 3. számú mellékletében szerepel, vagy b) a R. 2. és 3. számú mellékletében egyaránt szerepel. 2. Kivétel az előzetes vizsgálati kötelezettség alól: A R. 3. számú mellékletében szerepelő tevékenység esetén, a környezethasználó kérelmére – előzetes vizsgálati eljárás nélkül – környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra. 3. Lehetőség van az előzetes vizsgálatra: Ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a R. 3. számú mellékletében szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a R. 2. számú mellékletébe. 4. Nincs előzetes vizsgálat, azonban a környezethasználó kérhet előzetes konzultációt: Ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a) a R. 1. számú mellékletében szerepel, b) a R. 1. és 2. számú mellékletében egyaránt szerepel, vagy c) a R. 2. számú mellékletében szerepel, azonban nem tartozik a R. 3. számú mellékletében felsorolt tevékenységek közé. Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a R. 4. számú melléklet szerinti tartalommal elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt. A kérelmet a melléklettel együtt a környezetvédelmi hatóságnak kettő nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani.
2
A kérelem egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. ELŐZETES KONZULTÁCIÓ A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a) a R. 1. számú mellékletében szerepel, b) a R 1. és 2. számú mellékletében egyaránt szerepel, vagy c) a R. 2. számú mellékletében szerepel, azonban nem tartozik a R. 3. számú mellékletében felsorolt tevékenységek közé. Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezethasználó a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a környezet- és természetvédelmi, valamint a R. 12. számú mellékletében meghatározott egyéb szakkérdésekre kiterjedő, az engedélykérelmi dokumentáció összeállítását segítő írásos véleményt kapjon, továbbá a nyilvánosság a tervezett tevékenységgel kapcsolatos észrevételeit kifejtse. Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolni kell a R. 4. számú melléklete szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt (a továbbiakban a kezdeményezés és a dokumentáció együtt: konzultációs kérelem), amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A konzultációs kérelmet a környezetvédelmi hatóságnak nyolc nyomtatott példányban és elektronikus adathordozón kell nyújtani. 4. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez Az előzetes vizsgálati dokumentáció és a konzultációs kérelem tartalma 1. Az 1. vagy a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén a) a tervezett tevékenység célja, a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetében a közérdek bemutatásával együtt; b) a tervezett tevékenység, továbbá ha vannak más ésszerű telepítési, technológiai vagy egyéb változatai (a továbbiakban együtt: számításba vett változatok), akkor azok alapadatai: ba) a tevékenység volumene, bb) a telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás- kihasználás tervezett időbeli megoszlása, bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a település-rendezési eszközökben rögzített módja, bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye, be) a tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását, bf) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is, bg) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések, bh) a tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek: 3
1. a telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás, 2. a telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés, 3. a megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás, és szennyvízkezelés, 4. az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik, 5. egyéb – a bd)–bg) pontokban nem szereplő – kapcsolódó művelet; c) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia, ca) a ba)–bi) pont szerinti adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása, megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani, cb) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő vagy – a településrendezési tervekben szereplő – tervezett terület-felhasználási módokat, cc) a tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását; cd) nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket; ce) a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés alapján; d) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását; e) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése; f) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezetigénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként [R. 6. § (2) bekezdés] elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel; g) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, különösen: a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, ga) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni, gb) az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel, gc) a Natura 2000 területet érintő hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján,
4
gd) a felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtőgazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével; h) a g) pont ge) alpontja alapján azonosított – a vizek állapotromlását okozó – káros környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések. 2. A csak a 2. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén a) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői, b) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket, c) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása, d) a létesítmény tervezett termelési kapacitása, e) az alkalmazandó technikák rövid ismertetése, f) a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása, g) a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat, h) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása, i) a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása, j) ha a létesítmény a Natura 2000 területre hatással lehet, a hatások előzetes becslése a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások figyelembevételével. 3. Az 1–3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb (közös) követelményei a) az engedélykérő azonosító adatai; b) minősített adatot, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatot, így megjelölve, elkülönítve kell ismertetni a dokumentációban és a nyilvánosságra hozandó részben ezeket az adatokat olyan információkkal kell helyettesíteni, amelyek a tevékenység megítélést lehetővé teszik; c) ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell; d) országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége; e) ha az előzetes vizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell: ea) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait, eb) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal, ec) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot, ed) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és ee) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.
5
A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálatot lezáró határozatában a) megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint aa) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, ab) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, ac) a nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, tájékoztatást ad arról, hogy a tevékenység mely, a Kvt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg; b) ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja; c) amennyiben az előzetes vizsgálat során a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel: ca) ennek tényét rögzíti és – a cb) alpontban foglaltak kivételével – megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható, cb) ha a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető, ezt a lehetőséget rögzíti, és előírja, hogy a kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni; d) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmát meghatározó előírások figyelembevételével írja elő. A környezetvédelmi hatóság az előzetes konzultáció keretében a) a kizárólag az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén véleményt ad a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeiről a 6. számú melléklet figyelembevételével; b) a kizárólag a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén véleményt ad az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a 8. számú melléklet figyelembevételével; c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén véleményt ad a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről; d) ha a konzultációs kérelem változatokat tartalmazott, megnevezi azt vagy azokat a változatokat, amellyel kapcsolatosan – megfelelő körülmények között – a létesítést lehetségesnek tartja; e) ha a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok áll fenn, véleményében ennek tényét rögzíti, és erre felhívja a környezethasználó figyelmét; f) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások figyelembevételével ad véleményt a környezeti
6
hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni: a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is), b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre c) való hatásainak, továbbá d) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásoknak e) az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki a R. 6–16. §-ainak rendelkezései szerint. A tevékenységnek az a)–c) pontok szerinti hatásai meghatározását a tevékenység egyes szakaszai – telepítés, megvalósítás, felhagyás – szerint megkülönböztetve kell elvégezni. A környezeti hatásvizsgálati eljárásra irányuló kérelmet és környezeti hatástanulmányt a kettő nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza, emellett az előzetes vizsgálatot lezáró határozat vagy az előzetes konzultációt lezáró vélemény figyelembevételével kell elkészíteni azt. A hatásterület kiterjedését a 7. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni. 6. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak – az előzetes vizsgálatban elfogadott vagy az előzetes konzultációban lehetségesnek tartott változatra (változatokra) a környezetvédelmi hatóság által meghatározott mélységben és részletezettségben – a következőket kell tartalmaznia: 1. Az előzmények összefoglalása, különösen a) a környezetvédelmi hatóság és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban, vagy a környezetvédelmi hatóság véleménye és a közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételei az előzetes konzultációban; b) a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete;
7
c) a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását – figyelembe véve a környezeti hatásokat – indokolták. 2. A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is – számba vett változatainak részletes leírása, különösen a) az előzetes vizsgálati vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok [R. 4. melléklet 1. b) pontja] részletezése, megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt; b) az egyes hatótényezők részletezése ba) a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése, bb) a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket érinti; c) az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők. 3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása a) A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is. b) A hatásterületek kiterjedését a 7. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, és térképen is be kell mutatni. c) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak: ca) csak azokra a tényezőkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van; cb) a környezeti állapot – a tevékenység megvalósításától független – várható változását is tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik; cc) új telepítés esetén tartalmaznia kell: cca) a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását, ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését. 4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével: aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta, ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz, ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása, ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása, ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása, af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága, ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága, ah) a vizeket érő hatások következtében a vizek – a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott – állapotában bekövetkező változás értékelése, valamint a tervben az
8
érintett víztestekre és védett területekre meghatározott környezeti célkitűzés elérésének ütemezése; ai) a környezetkárosodás, környezetterhelés hatásai elkerülésének, mérséklésének lehetőségei, aj) a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a költség-haszon elemzéssel alátámasztott, kiválasztott legjobb környezeti megoldás bemutatása. b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen: ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait, bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését, bc) amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét, bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit; c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen: ca) a bekövetkező károk és felmerülő költségek, cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások. 5. Ha a 12–15. § szerinti eljárás megindult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen: a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját; b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket; c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat; d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait; e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását; f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket; g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat. 6. Környezetvédelmi intézkedések a) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása; b) a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során; c) az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően. 7. Egyéb adatok a) a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok; b) a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja; c) azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek;
9
d) annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok. 8. Közérthető összefoglaló a) a tevékenység lényegének ismertetése; b) a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása; c) a környezeti hatások becslése, értékelése; d) a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi életminőségében és életmódjában várható változások; e) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések.
állapotában,
9. Ha a környezeti hatásvizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, a környezeti hatástanulmányhoz csatolni kell a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait, b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal, c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot, d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és e) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását. 7. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány készítésekor I. Hatásterület típusok 1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek: a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei. 2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint. 3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese. II. A hatásterület meghatározásának szempontjai 1. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is a) a kibocsátások terjedési területeinek becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint
10
b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint. 2. A közvetlen hatások területei azok ahol a) a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában, b) a környezet közvetlen igénybevételét tervezik. E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően továbbterjedhet. 3. A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység szakaszainak [R. 6. § (2) bekezdés] megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni. 4. A közvetett hatások területeinek nagyságát becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján, az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni. 5. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely szakaszára vonatkoznak, b) e részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama, c) mely területeken összegeződnek különféle hatások. AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó – az előzetes vizsgálat végén kiadott határozat vagy előzetes konzultáció végén adott vélemény vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárást lezáró végzés szerint, valamint a 8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg. A kérelem egyes részeit a 8. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet kettő nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adatkordozón kell benyújtani. 8. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei A) Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését: a) az engedélykérő azonosító adatai (KÜJ számmal),
11
b) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal), állapota, c) a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a kibocsátó források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével, d) a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemző termelési kapacitása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket, e) az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése, f) a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai, g) a létesítmény kibocsátásainak forrásai, h) a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan, i) a létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat, j) a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy ha a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technikának való megfelelése, k) a hulladék keletkezésének megelőzésére, valamint a keletkezett hulladék újrahasználatra való előkészítésére, újrafeldolgozására és újrahasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldás, l) minden olyan intézkedést, amely az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálják, különös tekintettel a R. 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülésére, m) a létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések, n) a technológiáknak, technikáknak és intézkedéseknek az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatíváira vonatkozó rövid leírása, o) biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat. p) alapállapot-jelentés, q) a 20. § (8) bekezdésében foglaltak esetén az eltérés indokolása. B) Azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását. C) A R. 20. § (3) bekezdés esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek iránti kérelem tartalmi követelményeit. D) Ha az egységes környezethasználati engedélyezései eljárásra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, a kérelemhez csatolni kell a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait, b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal, c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,
12
d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és e) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÖSSZEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI Az összevont eljárás a környezethasználó – az előzetes vizsgálatban kiadott határozat vagy az előzetes konzultációban adott vélemény szerint, illetve a 6-8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmének a környezetvédelmi hatósághoz való benyújtásával indul. A kérelmet és annak mellékleteit kettő nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. A KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) kell végezni. [Kvt 73. § (1) bekezdés)] A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezheti a Kvt. 73. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel. A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha a) környezetkárosítást észlel; b) kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel; c) a Kvt. 67. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nélkül kezdett meg vagy folytat; d) a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. Ha a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljeskörűen vagy részlegesen korlátozhatja, illetőleg felfüggesztheti. A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie a) az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására; b) a tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatására; c) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre; d) az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;
13
e) a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására; f) a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre; g) a tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelésére. A részleges felülvizsgálatnak a fentiekben írt feltételek közül a környezetvédelmi hatóság által megjelöltekre kell kiterjednie. Az érdekelt felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért. A környezetvédelmi hatóság, ha ellenőrzése során a felülvizsgálat eredményének hibás voltáról, illetve tartalmának részbeni vagy teljes valótlanságáról győződik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatot végeztet (megismételt felülvizsgálat). A KÖRNYEZETVÉDELMI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS Az érdekelt a Kvt. 73-76. §-ainak megfelelő alkalmazásával saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet) és – kérelmére – azt a környezetvédelmi hatóság – egyszerűsített határozatban – jóváhagyja. Ha az érdekelt környezetvédelmi engedélyhez, illetve egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységét ilyen engedély nélkül kezdte meg, a fenti értékelés céljából felmérést végezhet. Az érdekelt kérelmére a környezetvédelmi hatóság működési engedélyt ad. A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai A felülvizsgálat eredménye alapján a környezetvédelmi hatóság a) engedélyezi a tevékenység folytatását (a továbbiakban: működési engedély); b) az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a kormányrendeletben meghatározott biztosítékadási, illetve környezetvédelmi biztosítási kötelezettségeket is; c) korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi. Korlátozó vagy felfüggesztő döntés esetén a környezetvédelmi hatóság meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.
A 2016. január 1. napja után indult előzetes vizsgálati eljárásokban, valamint az egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálati eljárásában alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) „sommás eljárásra” és „függő hatályú döntésére” vonatkozó rendelkezéseit.
14
