510
Imre Angéla
Különböz m fajú szövegek szupraszegmentális jellemz i Bevezetés Mindennapos tapasztalat, hogy egy elhangzott szövegrészletr l viszonylag rövid id alatt el tudjuk dönteni, milyen m fajú szöveget hallottunk. Ebben segít a szöveg tartalma, felépítése, stílusa, mondatszerkezete stb. De az is ismeretes, hogy az egyes m fajoknak sajátos hangzásviláguk van: más a hangzása a mesének és más a versmondásnak, valamint azt is könnyen felismerjük, hogy a hallott szöveg felolvasás vagy spontán beszéd-e. A tartalomnak és a mondatszerkezeteknek megfelel en változik/változhat a beszéd tempója, ritmusa, kiszélesedhet a hangterjedelem, változhat a beiktatott szünetek hossza és min sége (pl. néma vagy hezitációs szünet). A mondatok tartalmi jellegét fejezi ki a hanglejtés is; azaz utal azok kijelent , kérd , felszólító stb. voltára akkor, ha ezt más nyelvi jel nem mutatja (Deme 1970). Wacha Imre egyik tanulmányában (1974) felvetette, hogy ha a m fajokról többet szeretnénk megtudni, a szövegeket nemcsak irodalmi szempontból szükséges elemezni; a nyelvtudományon belül a morfológiai, lexikológiai vagy mondattani vizsgálódáson túl érdemes a szövegfonetikai eszközöket is szemügyre venni. Ezen kívül még ügyelnünk kell a beszél nek a szövegalkotáshoz való viszonyára és a szöveggel való szándékára is. A tanulmány részletesen kitér azon szövegfonetikai eszközökre és összefüggésekre, amelyek segítségével a különböz m fajú szövegeket csoportosíthatjuk. Hangzó szöveg esetében a csoportosítást er sen befolyásolhatja a szövegmondó személye: nyelvi réteghez való tartozása, m veltsége, a beszédben való jártassága. Kísérletek azonban azt bizonyítják, hogy az akusztikus forma létrehozásában er sebb a nyelvi forma szerepe, mint a szövegmondó egyénisége (Wacha 1972). Ezzel egyben az is igazolódik, hogy a szövegeknek az írott stílusuk mellett megvan a maguk sajátos akusztikus stílusuk is. Wacha Imre az elhangzó beszéd vizsgálata során az akusztikus jellemz ket is figyelembe véve, négy f stíluskategóriát különböztetett meg. E stíluskategóriák a következ k: 1. A spontán, kötetlen beszéd, vagyis a szó szorosabb értelmében vett él szó. Jellemz , hogy ez a beszélés nem leírt, el re nyelvi formába öntött szöveg megismétlése; a gondolkodás, a szöveg megszerkesztése és annak elmondása szinkron tevékenység, egymással egyid ben zajlik le. 2. A felolvasás. Ebben az esetben olyan szöveget szólaltatunk meg, amit vagy a beszél , vagy valaki más már korábban nyelvi formába öntött, s papírra vetett. A felolvasó a leírt gondolatokat mintegy „idézi”, hangjával is érzékelteti, hogy a szövegalkotás és a szövegmondás nem szimultán történt. Bizonyos esetekben a felolvasó azt is jelzi, hogy egyetért-e a szövegben foglaltakkal. 3. A reproduktív vagy interpretatív beszéd. Ezen szövegek f jellemz je, hogy itt az el re – a beszél vagy más által – megírt és papírra rögzített szöveget a beszél olyan módon szólaltatja meg, amellyel azt az illúziót akarja kelteni, hogy az elhangzó szöveg spontán beszéd terméke, mintha a szövegmondás és a szövegalkotás szimultán folyamat lenne, noha valójában a két folyamat nem egyidej . A beszél itt mindenképpen megpróbálja érzékeltetni, hogy a szöveggel lelkileg, érzelmileg átélve azonosul, a benne foglalt gondolatokkal teljes mértékben azonosulni tud. Ebbe a kategóriába tartoznak a különböz el adó-m vészeti beszédtevékenységek. 4. A félreproduktív beszéd. Ez a kategória átmenetet képez az el z három között. Ez az el adásmód rendszerint az el adó által részletesen megfogalmazott és papírra vetett szövegen alapul, de a beszél nem ragaszkodik a szó szerinti elmondásra; a leírtakat hol idézi, hol spontán kiegészíti vagy magyarázatokkal látja el. A beszédtevékenység során a szö-
Különböz m fajú szövegek szupraszegmentális jellemz i
511
vegalkotás hol megel zi a szövegmondást, hol pedig a spontán beszédnek megfelel en szimultán módon zajlik le a két folyamat. Meg kell jegyeznünk, hogy a négy nagy stíluskategória természetesen nem különül el merev határokkal egymástól, másrészt viszont a felsorolt kategóriákon belül is megkülönböztethetünk egymástól eltér jelleg szövegeket. Wacha egy másik tanulmányának a kutatás módszertanáról írt részében felveti, ha szövegfonetikai kutatást végzünk, és ennek során egy-egy szöveget több személlyel elmondatunk, majd elemezzük az így kapott különböz hangzó utánzatokat, a variánsok összevetése után megkaphatjuk a szövegtípusok közös akusztikus – f leg szupraszegmentális szint – jellemz it (1993). Felmerül a kérdés, hogyan lehet tetten érni a szöveg meghangosításában a m faji jellemz ket. Vajon el lehet-e dönteni csupán a hallott szöveg szupraszegmentális jellemz i alapján, hogy milyen m fajú szöveget hallunk, s ha igen, melyik m fajnál melyik szupraszegmentum a legmeghatározóbb? A kérdések megválaszolására egy percepciós teszt eredményei segítségével teszünk kísérletet. További vizsgálatok arra is választ adhatnak, vajon a m fajok szupraszegmentális jellemz i nyelvt l és/vagy kultúrkört l függetlenül is felismerhet ek-e.
Anyag és módszer A jelen vizsgálatban a televízióból és a rádióból kiválasztottunk 10 különböz stílusú szöveget, és ezeket digitálisan rögzítettük. A rögzített szövegek mindegyikéb l kivágtunk egy körülbelül félpercnyi szövegrészletet, ez képezte vizsgálatunk alapját. Az így kapott hangfájlt a Praat program 4.2-es verziója segítségével megsz rtük: mindegyik hangfájlnál az 50–500 Hz-ig terjed frekvenciatartományt engedtük át. Ez azt jelenti, hogy nem befolyásoltuk az alapfrekvencia jelenlétét és ezzel együtt a szupraszegmentális szerkezet m fajspecifikus jellegzetességeit, de a magánhangzók és a mássalhangzók nagy részének egyértelm azonosításához szükséges információkat (tehát az 500 Hz-nél magasabb frekvenciaérték formánsokat, illetve a zörejfrekvenciákat) kisz rtük a hanganyagból. Ez azt eredményezte, hogy a szövegeknek megmaradt az eredeti ritmusa, hangsúlya, dallama, tempója, de a szövegben a szavak jelentését már nem lehetett felismerni, a tartalom már nem volt érthet . A tíz rögzített szöveg: 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10.
m sorel zetes spontán dialógus hírek spontán narratíva sportközvetítés ismeretterjeszt film prédikáció reklám vers mese
A percepciós tesztet összesen 35 személy részvételével végeztük el, akik négy csoportot alkottak. Az 1. csoportot képezték a gyerekek, a 2. csoport tagjai aktívan dolgozó, zömében fels fokú végzettség feln ttek, a 3. csoportban pedig a 60 év feletti id s személyek voltak. A 4. csoportot kortól függetlenül a külföldiek alkották: a résztvev k az angolt, németet, franciát, spanyolt, japánt, koreait vagy arabot beszélték anyanyelvként. 60%-uk jól beszélte a magyar nyelvet, 40%-uk csak keveset vagy egyáltalán nem tudott magyarul (vö. 1. táblázat).
512
Imre Angéla 1. táblázat: A kísérletben résztvev k
Csoport
Átlagéletkor
Szórás
Személyek száma
1. gyerek 2. feln tt 3. id s 4. külföldiek összesítés
12,4 év 39 év,0 67 év,0 33 év,0
11–14 év 20–57 év 60–82 év 29–41 év 11–82 év
05 f 10 f 10 f 10 f 35 f
A kísérleti személyek minden csoportban a következ szituációs feladatot kapták: rádiót szeretnének hallgatni, de az elromlott vagy elállítódott, és nem értik teljesen jól a szövegeket. Meg tudják-e mégis mondani, hogy milyen m sor megy éppen, amikor bekapcsolták a rádiót? A 10 megsz rt és magnetofonra rögzített szöveget kellett egyszer meghallgatniuk, majd minden egyes szöveg elhangzása után fel kellett jegyezniük, hogy vajon mit hallhattak. Ezután még egyszer lejátszottuk a hanganyagot, de ekkor már el zetesen kaptak egy 13 egységb l álló listát, amir l kiválaszthatták, hogy vajon melyik m sort hallhatják. Ennél a feladatnál a választásukat meg is kellett indokolniuk. A külföldiek a listát angolul, németül és spanyolul is megkapták, és ezen nyelvek közül bármelyiken válaszolhattak, ha a magyar nehézséget okozott nekik. A 2. feladathoz megadott lehet ségek listája: spontán narratíva, reklám, mese, politikai beszéd, sportközvetítés, hírek, prédikáció, m sorel zetes, színházi el adás, ismeretterjeszt film, vers, spontán dialógus, imádság.
Hipotézisek Feltételeztük, hogy a m fajok önálló meghatározása jóval nehezebb feladat lesz, mint amikor a résztvev knek listáról kellett választaniuk. Azt gondoltuk továbbá, hogy a gyerekek és a feln ttek felismerési aránya között szignifikáns az eltérés, az aktív feln ttek és az id sek válaszai azonban nem térnek el nagymértékben egymástól. Mivel a nem magyar anyanyelv ek életkoruk szerint a feln ttek csoportjába tartoznának, ezért a két csoport eredményeit is összevetjük egymással. Feltehet en lesznek olyan m fajok, amelyek azonosítása minden csoportnak sikerül, más m fajok meghatározása már nehézségbe ütközik. Hipotézisünk volt, hogy a különböz nyelvek eltér intonációs és hangsúlystruktúrájától függetlenül bizonyos m fajok hangzása inkább kultúrafügg , nem nyelvi különbségb l adódó.
Eredmények A 2. táblázat mutatja az els meghallgatás után adott válaszok értékelését. A 3. táblázat számai azt jelzik, a kísérleti személyek hány százaléka választotta ki sikeresen a megadott listából, vajon milyen m fajú szöveget hall. A táblázatból kit nik, hogy a m sorel zetest minden, a spontán narratívát pedig az id sek kivételével ugyancsak minden csoportnak nehéz volt beazonosítani. Felmerül a kérdés, vajon van-e a m sorel zetesnek olyan szupraszegmentális jellemz je, ami megkülönbözteti a többi m fajtól és egyértelm en meghatározza azt. A felolvasás mint beszédprodukciós folyamat alapvet en különbözik a spontán beszédt l, mivel az el bbi esetben a leírtak meghangosítása, az utóbbiban pedig a gondolatok nyelvi formába öntése a feladat. Amikor spontán beszélünk, különösebb felkészülés nélkül mondjuk a mondandónkat. Ha a beszél jól ismert dologról beszél, akkor a beszédprodukció során a makrotervezés körülhatároltabb, a mentális lexikonjának aktiválása egyszer bb, a folyamat kevesebb id t vesz igénybe, amit a hallgató oly módon érzékel, hogy a hallott szöveg számára sokkal folya-
Különböz m fajú szövegek szupraszegmentális jellemz i
513
2. táblázat: Az els meghallgatás eredményei
Az eredetivel megegyez válaszok aránya (%) szöveg
gyerekek
feln ttek
id sek
összes magyar csoport
külföldiek
01. m sorel z. 02. spont. dial. 03. hírek 04. spont. narr. 05. sportközv. 06. ism. terj. film 07. prédikáció 08. reklám 09. vers 10. mese összes
0 60 60 0 20 20 60 60 20 60 36
10 90 50 20 50 50 80 50 100 90 59
10 100 50 70 60 70 70 30 80 80 60
7 83 53 30 43 47 70 47 67 77 52
0 100 50 30 40 60 50 50 10 20 41
3. táblázat: A második meghallgatás eredményei
Az eredetivel megegyez válaszok aránya (%) szöveg 01. m sorel z. 02. spont. dial. 03. hírek 04. spont. narr. 05. sportközv. 06. ism. terj. film 07. prédikáció 08. reklám 09. vers 10. mese összes
gyerekek 20 60 40 0 60 0 100 20 40 80 42
feln ttek 10 80 40 10 70 70 100 80 90 90 63
id sek 10 90 40 10 60 70 100 50 100 100 63
összes magyar csoport
külföldiek
13 77 40 7 63 47 100 50 77 90 56
0 80 50 10 60 30 90 40 50 40 45
matosabb lesz, kevesebb hibát, „megakadást” fog tartalmazni, jobban hasonlít az el re megszerkesztett beszédre. Ezzel szemben a váratlan kérdések, el re nem egyeztetett témák vagy olyan témák esetében, ami a beszél számára kevésbé ismert, amiben kevésbé jártas, a beszél nek hosszabb id re van szüksége a válaszainak megtervezéséhez, mentális lexikonjának aktiválásához (Gósy 1999, 2004). Az ilyen spontán beszéd nem lesz mindig kerek, teljes logikai és nyelvi egység, a beszéd rövid nyelvi egységek szaggatott sorozatává válhat, amelyeket gondolkodási, tétovázási, szókeresési szünetek választanak el egymástól (Elekfi–Wacha 2003). A spontán beszédre jellemz ek a grammatikai közbeékelések, váratlan b vítmények, egyeztetési tévedések, tartalmi és formai ismétlések (Keszler 1983); ezek a jelenségek befolyásolják a spontán beszéd id viszonyait is (szünetek helye, hosszúsága, tempó, ritmus). A nyelvi elemek befejezetlenségére, azaz a gondolatok lezáratlanságára utalhat a hangfekvés magassága, a gyakran szök záras dallamforma vagy a hanglejtési egység középmagasságban lebeg zárlata. Ha az adatokat összevetjük a helytelen válaszok listájával, világosan
514
Imre Angéla
kiderül: a spontán narratív szöveget mondó id s bácsi annyira folyamatosan és határozottan beszél, hogy a tesztszemélyek elvetették a spontaneitás lehet ségét. Egyszer feladatnak t nt a spontán dialógus beazonosítása, ami nem meglep , hiszen számítottunk rá, hogy a tesztszemélyek felismerik: több beszél t is hallanak. Meglep eredmény, hogy a gyerekek nem ismerték fel a verset, valamint érdemes megemlíteni a vers és a mese esetében a magyarok és a külföldiek eredménye közötti jelent s eltérést. El fordulhat, hogy azokat a verseket, amit a gyerekek ismerhetnek, más, egységesebb m fajspecifikus tulajdonságok jellemzik, amelyek a kísérletben szerepl verst l jelent sen eltérnek. A prédikációt viszonylag nagy biztonsággal ismerte fel mindegyik magyar kísérleti csoport; a külföldiek azonban nem. Ha a két táblázatot összehasonlítjuk, láthatjuk, hogy a második meghallgatás utáni eredmények jobbak lettek (az id seket kivéve), de nem olyan nagymértékben, mint amit feltételeztünk (vö. 1. diagram). Ez részben adódik a feladat jellegéb l is, hiszen több választási lehet séget adtunk meg, mint ahány szöveget hallhattak a kísérleti személyek, másrészt sokszor egymáshoz igen közel álló m fajok között kellett választani: spontán dialógus – színdarab, reklám – színdarab. Bár mérések nélkül is nyilvánvaló, hogy például a reklám és a színházi el adás között adott esetben jelent s szupraszegmentális különbség van (a reklámok dönt többségükben sokkal gyorsabb tempójúak, mint egy színházi el adás hanganyaga). Az eredmény azonban azt mutatja, hogy a m fajokat csak a szupraszegmentális jellemz jük alapján mindössze 40–60%-ban tudjuk beazonosítani.
100% 90% 80% 70% 60% 50%
I.meghallg.
40% 30%
II.meghallg.
20%
mese
vers
reklám
prédikáció
ismeretterjeszt film
sportközvetítés
spontán narratíva
spontán dialógus
m sorel zetes
0%
hírek
10%
1. diagram: Az els és a második meghallgatás eredményeinek összevetése
A külföldiek és a feln ttek eredményeit összehasonlítva láthatjuk, hogy a külföldiek mindkét esetben 18%-kal gyengébb eredményt értek el; a már magyarul jól vagy jobban beszél külföldiek egyértelm en nagyobb biztonsággal tudták beazonosítani a különböz m fajú szövegeket (50–70%-ban), mint a kezd vagy magyarul egyáltalán nem beszél társaik (20–30%).
Különböz m fajú szövegek szupraszegmentális jellemz i
515
A 2., a 3. és a 4. diagramon a spontán dialógus, a spontán narratíva és az ismeretterjeszt film felismerési arányai láthatók.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
I. meghallg. II.meghallg.
gyerekek
feln ttek
id sek
külföldiek
2. diagram: spontán dialógus
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
I.meghallg. II.meghallg.
gyerekek
feln ttek
id sek
külföldiek
3. diagram: spontán narratíva
A különböz m fajok szupraszegmentális tulajdonságaikról sokat elárul, ha megvizsgáljuk, helytelen válasz esetén milyen m fajú szövegnek sorolták be a kísérleti személyek a meghallgatott részleteket. A kapott válaszokat a 4. táblázat foglalja össze.
516
Imre Angéla
100%
90% 80% 70% 60% 50%
I.meghallg. II.meghallg.
40% 30% 20% 10% 0%
gyerekek
feln ttek
id sek
külföldiek
4. diagram: ismeretterjeszt film 4. táblázat: Helytelen válaszok
eredeti szöveg 01. m sorel zetes 02. spontán dialógus 03. hírek 04. spontán narratíva 05. sportközvetítés 06. ismeretterjeszt film 07. prédikáció 08. reklám 09. vers 10. mese
helytelen válaszok híradó, id járás-jelentés, történelmi m sor, spontán narratíva politikai beszéd, interjú, riport, spontán dialógus színházi el adás, sportközvetítés, dokumentumfilm, politikai beszéd id járás-jelentés, sportközvetítés, dokumentumfilm, spontán narratíva politikai beszéd, hírek, sportközvetítés, prédikáció, dokumentumfilm dokumentumfilm, színházi el adás, hírek, mese, m sorel zetes, versmondás vallásos m sor, hírek, riport, rádiójáték, mese, vers, ima politikai beszéd riport, mese, színházi el adás, dokumentumfilm, sportközvetítés ima, színházi el adás, mese, id járás-jelentés, interjú, m sorel zetes relax-program, színházi el adás, ima, vers, hírek, ismeretterjeszt film
A m fajok jellemzése szempontjából a legértékesebb információkat a kísérleti személyek indoklásai nyújtották. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a kiválasztott különböz stílusok között a m sorel zetesnek vannak legkevésbé a m fajra jellemz , speciális szupraszegmentális tulajdonságai. 1.
m sorel zetes: emelkedett beszédmód, határozott hang, nagyon kevés szünet, jellegzetes intonáció, folyamatosan beszél, ismeri a témát, monoton, határozott, rövid mondatok
2.
spontán dialógus: kérdés-válasz, több ember, nevetés, nem folyamatos, spontán, nem el re szerkesztett beszélgetés több ember között
Különböz m fajú szövegek szupraszegmentális jellemz i
517
03. hírek: nagyon sok hangsúly, gyors, nyomatékos, monoton, érzelemmentes, folyamatos, vidám, sok információt ad, határozott hang, férfi beszél, nagyon gyors, hadaró, tömör, el re megírt szöveg 04. spontán narratíva: hangsúly, lassú tempó, folyamatos, nagyon lassan beszél, szeretné megmagyarázni a legfontosabb ötleteket, dallam, nagyon nyomatékos 05. sportközvetítés: leíró, kommentáló, kiváró, rendszertelen, nem folyamatos, nagyon nagy és hosszú szünetek, kevés, spontán szöveg, néha nagyon gyors beszéd 06. ismeretterjeszt film: lassú, nyugtató beszéd, értelmezett szöveg, nagyon lassú tempó, meleg hangon mesél 07. prédikáció: nagyon nyomatékos, magyarázó, lassú, elgondolkodó, harmonikus érzés, nagyon lassan beszél, visszhang, fennkölt, hangsúlyos, szerkesztett szöveg 08. reklám: nagyon gyors beszéd, párbeszédek, kevés szöveg, magas hang, intonáció, nagyon vidám hang, gyorsan sok információt közöl, olyan reklámozó 09. vers: lassú, hangsúlyos, mondatról mondatra mond mindent, jellegzetes intonáció, ritmusos, dallamos, úgy beszél, hogy mindenki megértse, tagolt, rímes szöveg, nagy szünetek, jellegzetes hang 10. mese: magas, mesél hang, lassú, nyújtott szöveg, nagyon érthet en beszél, lassú, szeretetteljes, „színes” hang A szupraszegmentumok vizsgálata azt jelenti, hogy megnézzük a szövegben a beszéddallam, a hangsúly, a tempó, beszédritmus, hanger és egyéni hangszínezet jellemz it. Az említett kísérletben a tempó és a szünet látszott az egyik legmeghatározóbbnak, ezt a Praat program segítségével analizáltuk is. Kétféle tempót különböztetünk meg: az artikulációs tempót és a beszédtempót. A kett között az a különbség, hogy az artikulációs tempó az artikuláció tiszta idejére es nyelvi jelek számát jelöli, a beszédtempó esetében figyelembe vesszük a szüneteket és a megakadásjelenségeket is (Gósy 2004). A szüneteknél mértük a néma és a jellel kitöltött szüneteket is (utóbbiak függetlenek a beszédhangok képzését l). A kapott értékeket az 5. táblázatban foglaltuk össze. Számos kísérlet bizonyítja, hogy a beszéd tempója, ritmusa függ az egyént l, a beszédbeli helyzett l, az érzelmi-hangulati állapottól, a beszéd tárgyától, a szöveg mondatszerkezetét l, valamint a m fajtól és a stílustól is (Gósy 1997, Wacha 1999). Ha összehasonlítjuk a különböz m fajok tempóját, a sorrend a következ (Subosits 2001): a) b) c) d) e)
szavalat (leglassúbb); mesélés (már gyorsabb); prózai felolvasás (fokozottabb iram); beszélgetés (tovább gyorsul); sportközvetítések (leggyorsabb).
518
Imre Angéla 5. táblázat: Tempó és szünet
SZÖVEG 01. m sorel zetes 02. spontán dialógus 03. hírek 04. spontán narr. 05. sportközv. 06. ismeretterjeszt film 07. prédikáció 08. reklám 09. vers 10. mese
jelid (ms)
b.hang
art. seb. (hang/sec.)
szünet (ms)
24063 22145 27524 24631 11765 18105 14887 22755 13209 21044
307 282 395 275 147 257 138 309 131 228
12,8 12,7 14,4 11,2 12,5 14,2 09,3 13,6 09,9 10,8
2665 6397 2341 5685 135980 8013 7160 2073 146980 8554
szün/szöv. szün. átl. (%) (ms) 10 22 08 19 54 31 32 08 53 29
296 533 334 406 17000 26710 895 148 10500 855
Ha az 5. diagramot megtekintjük, láthatjuk, hogy a mi adataink alapján is hasonló sorrendet állíthatunk fel. A lassú beszéd els sorban nyugalmat, higgadtságot és megfontoltságot sugall; érezhet , hogy a beszél gondosan mérlegeli és ellen rzi nyelvi megnyilatkozásait. Kísérletünkben a leglassabb artikulációs tempót a prédikáció és a vers esetében mértük.
mese
10,8
vers
9,9
reklám
13,6
prédikáció
9,3
ism.terj.film
14,2
sportközv.
12,5
spontán narr.
11,2
hírek
14,4
spontán dial.
12,7
m sorel zetes
12,8 0
2
4
6
8
10
12
14
16
5. diagram: artikulációs tempó (hang/sec)
Normál tempójú beszédnek nevezzük az átlagosan 12 hang/sec artikulációs sebesség hangzó szöveget (Gósy 2000). Ha ezt a meghatározást összehasonlítjuk a táblázat értékeivel, láthatjuk, hogy ehhez képest a reklámra, az ismeretterjeszt filmre és a hírekre lényegesen magasabb értékeket kaptunk, amit az els és a harmadik esetben megmagyaráz az, hogy nagyon rövid id alatt minél több információt kell nyújtani a hallgatóknak. A gyors tempó impulzivitást, aktivitást fejez ki, de tudnunk kell, hogy a nagy artikulációs sebesség egyben megnehezíti a szövegfeldolgozást, és adott esetben nem megfelel szövegértést okozhat. Adataink is mutatják, hogy a beszédben a tempót állandóan váltjuk. Ennek segítségével kiemelünk lényeges információkat, tagoljuk és hangsúlyozzuk mondanivalónkat. A kevésbé fontos
Különböz m fajú szövegek szupraszegmentális jellemz i
519
részeknél gyorsabb az artikuláció, a hangsúlyos szavakat jobban megformáljuk, ezért itt a hangok ejtésére több id t szánunk. Subosits (2001) azt írja: „Általánosan érvényesül szabály, hogy a beszéd gyorsaságával a beszédet alkotó jegyek alaki kidolgozottsága és tagoltsága, vele együtt a beszéd kifejez ereje is csökken.” Vizsgáljuk meg a reklám példáját, hogyan jelentkezik a tempó váltása. Szerkezetileg a szöveget két nagyobb részre bonthatjuk: az els egy rövid jelenet több felvonásban, ahol megismerkedhetünk a f szerepl vel, akinek nincs pénze, és megpróbál kölcsönt kérni. A második részben pedig elhangzik maga a reklám: melyik bankhoz kell mennünk, hol jutunk a legkedvez bb feltételek mellett pénzhez. Hipotézisünk az volt, hogy a tempóértékek a második szövegrészben alacsonyabbak lesznek, hiszen itt hangoznak el a fontos információk, amelyeket feltételezhet en a reklám (készít nk szándéka) szerint meg kell jegyeznünk; az els rész csak illusztrációként, a szituáció felvázolásaként szolgál. Ezzel szemben méréseim azt mutatják, az els rész átlagos artikulációs sebessége 12 hang/sec, míg a második rész jóval gyorsabb, átlagosan 14,6 hang/sec sebesség volt. A konkrét információk közül egyedül a bank neve hangzott el a normál beszédtempónál lassabban. Ugyanakkor a második részben mért szünetek átlagos hosszúsága 752 ms, míg az els részben átlagosan 116,7 ms hosszú szüneteket mértünk, ami azt mutatja, hogy a konkrét adatok elhangzásakor több id nk volt a hallottak feldolgozására. Az adatokat a 6. táblázat tartalmazza. szöveg Szóval egy kölcsönr l volna szó. Nem tok neked segíteni. Ötvenes kamatra tudom adni. Megoldjuk, okosba. Nyugicá, itt egy ötös, de max. hétvégéig Összegzés Kerül utak helyett egy biztos megoldás. HVB Bank személyi kölcsön a HVB Banktól. Kamat akár már évi kilenc egész kilencvenkilenc század százaléktól. Bármilyen célra. Deviza alapon is. Hívja a nulla hat negyven ötven-negyven-ötvenes számot! HVB Bank Összegzés
art. seb. (hang/sec) 12,4 13,8 11,2 15,1 13,5 12,2 09,4 12,0 12,7 13,3 17,0 15,2 15,6 16,3 15,3 10,6 14,6
6. táblázat: A reklám artikulációs sebessége
A kísérlet eredményei arra engednek következtetni, hogy a különböz stílusú szövegek esetében meg lehetne állapítani egy úgynevezett prototípust, amelyik szupraszegmentális szempontból leginkább magán viseli az adott stílus jellemz it. Ennek pontos meghatározásához azonban további mérések és elemzések szükségesek.
520
Imre Angéla: Különböz m fajú szövegek szupraszegmentális jellemz i SZAKIRODALOM
Deme László 1970. A hanglejtés fogalma és funkciói. In: Tompa József (szerk.): A mai magyar nyelv rendszere. II. kötet Akadémiai Kiadó, Budapest. 503–4. Elekfi László–Wacha Imre 2003. Az értelmes beszéd hangzása. Szemimpex Kiadó, Budapest, 393–405. Gósy Mária 1997. A magyar beszéd tempója és a beszédmegértés. Magyar Nyelv r 121: 129–39. Gósy Mária 1999. Pszicholingvisztika. Corvina Kiadó, Budapest, 38–60. Gósy Mária 2000. A beszédritmus elemzésének egy lehetséges megközelítése. Magyar Nyelv r 124: 273–87. Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, 183–227. Keszler Borbála 1993. Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálata. In: Rácz Endre–Szatmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréb l. Tankönyvkiadó, Budapest, 164– 202. Subosits István 2001. A beszéd rendellenességei. Egyetemi Fonetikai Füzetek 30: 106–7. Wacha Imre 1972. Anyanyelvünk muzsikája. Nyelv és Irodalom 1: 59–96. Wacha Imre 1974. Az elhangzó beszéd f bb akusztikus stíluskategóriáiról. ÁNyT. X: 203–16. Wacha Imre 1993. A szövegfonetikai kutatások gondjairól. Beszédkutatás 49–61. Wacha Imre 1999. Szöveg és hangzása. Kodolányi János F iskola, Székesfehérvár, 201–32.
Imre Angéla
SUMMARY Imre, Angéla Suprasegmental characteristics of texts of various genres A phonetic investigation of various types of texts is definitely justified since all genres have their specific features in the way they sound. In a two-task perception test, the author intended to find out whether the genre of a text can be identified by listening to its suprasegmental structure only, and if it can, which suprasegmental feature is the most characteristic of which genre. She also wished to find an answer to the question of whether the suprasegmental characteristics of the individual genres can be identified irrespective of the language and/or the cultural setting involved. The test was administered to three age groups, as well as to both Hungarians and non-Hungarians. It was assumed that the identification of certain genres is unproblematic in all age groups but there will be genres that are more difficult to determine. Another hypothesis was that, irrespective of the distinct intonational and stress structures of the various languages, the sound of certain genres is more culture-dependent than based on linguistic differences. The results show that spontaneous dialogues were the easiest to recognise. All Hungarian groups of subjects identified sermons relatively confidently, whereas non-Hungarians did not. Significant differences were also found between Hungarians and foreigners with respect to poems and tales. The tempo of rendering and the characteristics of pauses turned out to be the features most relevant for genre identification.
