9 789636 828271
7
Földrajz
MUNKAFÜZET
A teljes munkafüzet interneten keresztül is megtekinthető az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján (ofi.hu).
Kísérleti tankönyv
Raktári szám: FI-506010702 ISBN 978-963-682-827-1
Földrajz munkafüzet
7
Foldrajz7_MF_borito_0317.indd 1
MEGOLDÁS
2015.04.16. 10:31:05
I. A kőzetbolygó titkai 1. Utazás a Föld középpontja felé 1. 1) 2) 3) 4) 5) 6)
óceáni kéreg szárazföldi kéreg felső (szilárd) köpeny alsó köpeny külső mag belső mag
2. a) kőzetburok b) a felső szilárd köpeny és a kéreg 3. a) 1) Atlanti-hátság 2) Himalája, Indonéz-szigetek 3) Andok
b) 1) 2) 3) 4) 5) c) 1) 2) 3) 4) 5)
Észak-amerikai- és Eurázsiai-lemez Afrikai- és Arab-lemez Észak-amerikai- és Karibi-lemez Csendes-óceáni- és Nazca-lemez Csendes-óceáni- és Észak-amerikai-lemez Afrikai-lemez Nazca-lemez Csendes-óceáni-lemez Eurázsiai-lemez Antarktiszi-lemez 1
4. a) b) c) d) e) f)
Eurázsiai-lemez és Afrikai-lemez Eurázsiai-lemez és Csendes-óceáni-lemez Indiai-ausztráliai-lemez és Eurázsiai-lemez Észak-amerikai-lemez és Eurázsiai-lemez Csendes-óceáni-lemez és Észak-amerikai-lemez Karibi-lemez és Dél-amerikai-lemez
2. Születő és pusztuló kőzetlemezek 1. a)
b) Afrikai-lemez 2. a) b) c) d)
délkeleti hogy szükség esetén ki tudják menekíteni a lakosságot kb. 25,5 km-t pl. betonfalakkal, a lávának ásott árkokkal
3. a) A. távolodó B. távolodó C. egymás mellett elcsúszó D. közeledő E. közeledő b) kb. 75 millió éve c) óceánközépi hátság, magma, szétfeszíti, óceáni, szárazföldi, mélytengeri árok, üledékes/vulkáni, üledékes/vulkáni, szigetívet, felgyűrődése 2
4. a) A, b) B, c) B, d) A, e) A és B 5. 456 – Szombathely 6,1 2006 – Gyömrő 4,1
1810 – Mór 5,4 2011 – Oroszlány 4,7
1985 – Berhida 4,9 2013 – Erdőtelek 4,7
3. A felszínformáló külső erők 1. a) napsugárzás, tenger, jég, hőingadozás, szél, folyó b) A külső erők látszólag gyengék, ám hosszú ideig folyamatosan működnek, így mégis jelentősen átalakítják a felszínt. 2. aprózódás: 1, 2, 5, 6, 8 mállás: 3, 4, 7, 9 3. Folyóvíz
Pusztító munka 4. következménye Építő munka 1., 9. következménye
Tenger
Jég
Szél
Ember
8.
6., 7., 11.
6.
2., 12.
3.
10.
13.
2., 5., 14.
4. a) szántóföld Kéménd közelében, ember munkája b) Moher-sziklák, tenger pusztító munkája c) völgy a Grossglockner közelében, jég pusztító munkája d) tó Finnországban (Pieninen), jég pusztító munkája e) Margit-sziget, folyó építő munkája f) Grand Canyon, folyó pusztító munkája
3
4-5. Földünk története 1. a)
b)
2.
3. a) B A vetődések miatt előfordulhat, hogy a fiatalabb kőzetek mélyebben találhatóak, mint az idősebb kőzetek.
4
b)
c) 2,4 milliárd évvel ezelőtt 1/8 része 4. ősidő, újidő, középidő, középidő, újidő, óidő 5. a) H, b) I, c) I, d) H, e) I, f) I 6. a) b) c) d) e) f)
kb. 4 °C-kal alacsonyabb négyet 70 000–100 000 év kb. 12.000 éve négyet 2-4 °C-kal magasabb
6. Ásványok és kőzetek 1. Vizsgálati szempontok Szín Szemcseméret Szerkezet Felhasználás
Gránit világosszürke vagy rózsaszín nagy tömör épületek, díszítőelemek, szobrok, sírkövek, járdaszegély
2. vizsgálat 3. ásvány: 6, 12, magmás: 2, 3, 7, 20 üledékes: 1, 4, 5, 8, 9, 10, 11, 13, 15 átalakult: 14, 17 5
Bazalt sötétszürke, fekete
Bazalttufa szürke
kicsi tömör utak (macskakő és kockakő), vasúti zúzalék, kőzetgyapot
kicsi laza építőkő
érc: 1, 16, 18, 20 energiahordozó: 5, 10, 11 metszet: 19 4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
zsírkő kősó kalcit fluorit apatit ortoklász kvarc topáz korund gyémánt
5. a) 5. gyémántok összegyűjtése 1. talajréteg eltávolítása 6. gyémánt vizsgálata és osztályozása 2. a gravel kitermelése 4. gyémánt elkülönítése a zsírpadon 3. az iszap eltávolítása (mosás) b) gátat kell építeni, hogy a meder területén is lehessen bányászni c) Oroszország, Ausztrália, Zaire 6.
Megfejtés: gyémánt
6
7. A talaj 1. a) 2. A törmeléken és málladékon megjelennek a növények és a talajlakó állatok. 1. A kőzetek aprózódnak és mállanak. 4. Kialakul a humusz. 5. A kőzetek törmeléke és málladéka termőfölddé, talajjá alakul. 3. Az élőlények elhalt részeit lebontják a baktériumok és a gombák. b) A talaj legfontosabb tulajdonságait az alapkőzet határozza meg. A természetes növényzettől függ a talaj humusztartalma. Az éghajlat és a felszíni vizek pedig a talaj többi tulajdonságát (pl. nedvességtartalom) határozzák meg. 2. a) b) c) d)
talajnedvesség talajlevegő talajszemcsék humusz
3.
b) szín c) Minél több fekete színű humuszt tartalmaz a talaj, annál termékenyebb. 4. kiszáradás erdőirtás erdőirtás a lejtőn talajszennyezés
7
5.
föld, gomba, humusz, kőzet, levegő, mállás, szelvény, vakond
8
II. A trópustól a jégvilágig 1. Mérési napló – időjárási megfigyelések 1. A táblázatban a mérési eredményeknek balról jobbra haladva egyre nagyobbaknak kell lenniük. Minél NAGYOBB a fénysugarak felszínnel bezárt hajlásszöge, annál több NAPSUGÁRZÁS jut a felszín ugyanakkora területére. 2. A táblázatban a mérési eredményeknek balról jobbra haladva egyre kisebbeknek kell lenniük. Minél NAGYOBB a fénysugarak felszínnel bezárt hajlásszöge, a felszín annál erősebben MELEGSZIK FEL. 3. A talajjal töltött edényben a vizsgálat végén magasabb hőmérséklet mérhető, mint a vízzel töltött edényben. A talajjal töltött edényben a vizsgálat végén alacsonyabb hőmérséklet mérhető, mint a vízzel töltött edényben. A vízzel teli edényben mért maximális hőmérséklet A vízzel teli edényben mért hőmérséklet a vizsgálat legvégén
< >
A talajjal teli edényben mért maximális hőmérséklet A talajjal teli edényben mért hőmérséklet a vizsgálat legvégén
A víz hőingadozása kisebb, mint a szárazföldé. 4. A fehér színű pohárban mért hőmérséklet alacsonyabb. A fehér színű pohárban mért hőmérséklet alacsonyabb, mint a fekete színű pohárban. 5. A felszín színe, a felszín anyaga, a napsugarak beesési szöge. 6. az évi középhőmérséklet: R
B a legmelegebb hónap havi középhőmérséklete: R < B az évi közepes hőingadozás: R < B az évi csapadékmennyiség: R > B a csapadék mennyisége a legcsapadékosabb hónapban: R > B a csapadék mennyisége a legkevésbé csapadékos hónapban: R > B Melyik a leghidegebb hónap? Melyik a legmelegebb hónap? Milyen a csapadék éves eloszlása? Melyik a legcsapadékosabb hónap? Melyik a legkevésbé csapadékos hónap?
Rotterdam január július viszonylag egyenletes/egyenletesebb október
Budapest január július
április
február
9
egyenetlen/egyenetlenebb június
2. A forró övezet földrajza 1.
2.
d) térítői öv, egyenlítői öv, átmeneti öv e)
térítői
átmeneti öv
10
egyenlítői öv
3. a) Évi középhőméséklet Az évi közepes hőingadozás Évi csapadékmennyiség A legnagyobb havi csapadékmennyiség A legkisebb havi csapadékmennyiség Hány olyan hónap van az évben, amikor a havi csapadék mennyisiége meghaladja a 100 mm-t? b)
1. számú diagram 25,8 oC 3 oC 3854 mm 750 mm 15 mm 9
1. számú diagram egyenlítői egyenlítői
éghajlat öv
2. számú diagram 28,1 oC 8 oC 525 mm 200 mm 0 mm 2
2. számú diagram szavanna átmeneti
c) átmeneti öv
egyenlítői öv
(Á) (E) (E) (E) (Á) (Á) (Á) (E)
4. leszálló légáramlat felhőoszlató hatás
szárazság
kismértékű üvegházhatás
időszakos vízfolyások
nagy napi hőingadozás
apórózódás
szél sivatagok
11
5. A jellemző talajtípus(ok) megnevezése Az állítás sorszáma
Térítői öv sivatagi váztalaj
Átmeneti öv fekete trópusi talaj
Egyenlítői öv vörös színű laterit talaj
3.
2.
1.
6. 1. átmeneti öv 2. egyenlítői öv 3. térítői öv b)
1. fénykép Milyen a település természeti környezete? szavanna Milyen anyagból épülhettek a lakóépületek? fa, fű Milyen az épületekben a falak vastagasága? vékony Hasonlítsd össze az ablakok méretét! kicsi
c)
12
2. fénykép ártér fa vékony nagy
3. fénykép sivatag agyag, kő vastag kicsi
3-4. A mérsékelt övezet földrajza 1. B mediterrán
I D
F
C
1
E
2
3
G
A H
2. 1. B 2. B 3. B 4. I 5. A 6. I 7. I 8. A 9. A 10. I 11. B 3. a) nem b) igen c) igen d) nem e) 1. diagram 4. a) A sorba nem illik a banán, mert ez a/az egyenlítői övre jellemző termesztett növény, míg a többi a/az meleg mérséklet övben tipikus. citrusfélék b) A sorba nem illik a rizs, mert ez a meleg mérsékelt övre jellemző termesztett növény, míg a többi a valódi mérsékelt övben tipikus. gabonafélék
13
c) A sorba nem illik a/az alma, mert ez a valódi mérsékelt övre jellemző termesztett növény, míg a többi a meleg mérsékelt övben tipikus. olajfa e) A sorba nem illik a/az búza, mert ez a/az (nedves) kontinentális éghajlaton jellemző termesztett növény, míg a többi a/az óceáni éghajlaton tipikus. szarvasmarha 5. Éghajlat
Jellemző talaj
tajga éghajlat
mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat
erdőtalaj (podzol)
váztalaj
Természetes tajga növényzet (fenyőerdő) 6. C – évi csapadékmennyiség
nincs
mediterrán éghajlat
óceáni éghajlat
fahéjszínű vagy vörös talaj keménylombú erdő
D – évi középhőmérséklet
nedves száraz kontinentális kontinentális éghajlat éghajlat
barna erdőtalaj
feketeföld
lombhullató erdő
füves puszta
B – évi közepes hőingadozás
7. Az éghajlat neve
óceáni éghajlat
mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat
A jellemző állítások betűjele
A, C, F, G
B, D, E, H
8. A éghajlat
B éghajlat
A leghidegebb hónap középhőmérséklete
-2 oC
-16 oC
A legmelegebb hónap középhőmérséklete
21 oC
22 oC
Évi közepes hőingadozás
23 oC
38 oC
Évi csapadékmennyiség
540-550 mm
kb. 400 mm
b) A) nedves kontinentális éghajlat
B) tajga éghajlat
c) nyáron több csapadék esik, mint télen d) a nedves kontinentális éghajlatra e) Mindkét éghajlaton hasonlóan meleg a nyár, és ekkor több a havi csapadékmennyiség, mint a többi évszakban. 14
f) A nedves kontinentális éghajlat az Egyenlítőhöz közelebb fekvő területeken jellemző, ezért a tél kevésbé hideg. A tajga éghajlat hatalmas kiterjedésű szárazföldeken alakult ki, amelyek télen jobban lehűlnek, és a közelben nem található az éghajlatot enyhítő óceán. g) Az északi félgömbön, mert a déli félgömbön nincs tajga éghajlat, illetve mert a július a legmelegebb, amikor a napsugarak az északi félgömböt érik nagyobb szögben
5. A hideg övezet földrajza 1. június (hónap) 21. (nap)
b) α = 66,5o c) Az Északi sarkkört g) Az Északi sarkkörtől északra fekvő területet i) A Déli sarkkör mentén. j) Hideg övezetnek nevezzük a Földön azokat a területeket, amelyek a sarkkörökön túl helyezkednek el. Itt az év legalább egy napján nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap. 2. a) Északi-sarkpont b) Déli sarkkör c) Északi sarkkör d) Északi sarkkör e) szeptember 22. – március 20. között f) június 21-én g) szeptember 21. – március 20. között h) június 21-én
15
3. a) Hasonlóságok: Különbségek:
● a csapadék eloszlása egyenlőtlen, nyáron több a csapadék, mint télen ● a legcsapadékosabb hónap az augusztus ● az 1. diagramon több az évi csapadékmennyiség ● az 1. diagramon nagyobb az évi közepes hőingadozás ● a 2. diagramon hidegebb a tél ● az 1. diagramon fagymentes a nyár
b) 1. diagram: tundra éghajlat 2. diagram: állandóan fagyos éghajlat 4. ● A napsugarak kis hajlásszögben érik a felszínt. ● Télen a megvilágítás időtartama nagyon rövid. ●A hóval borított fehér felszín színe visszaveri a napsugárzás jelentős részét. 5. a) öv, talaj, természetes növényzet, éghajlat, övezet, népcsoport b)
Szempont természetes állatvilág felszínformáló erő tél őslakók jellemző gazdálkodás nyár talaj természetes növényzet
Jellemző emlősállatok (pl. rénszarvas), madarak fagy okozta aprózódás hosszú, rendkívül hideg, száraz inuitok, lappok nomád állattenyésztés, halászat, vadászat rövid, hűvös, viszonylag csapadékos tápanyagban szegény, csak nyáron olvad fel tundra: cserjék, mohák, zuzmók
6. a) sarkvidéki öv b) Egész évben fagypont alatt van a hőmérséklet. b) Antarktisz c) Mivel az év közepén (július, augusztus) van a leghidegebb, ezért a déli félgömbön van a földrész. d) Az Antarktiszon növekedni fog az átlaghőmérséklet. e) Az üvegházhatás fokozódásának következményeként globális felmelegedés. 7.
Növényzeti öv tundra
Éghajlat(ok) tundra éghajlat
Éghajlati öv sarkköri öv
tajga
tajga éghajlat
hideg mérsékelt öv
lombhullató erdő
nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat állandóan fagyos
valódi mérsékelt öv
nincs összefüggő növényzet 16
sarkköri öv
6. Függőleges övezetesség 1.
hőmérséklet
csapadék
2. a) La Paz b) 3000-5000 m c) égési hőmérséklet, oxigén, éghető anyag d) oxigén e) Az oxigénhiány miatt nehezen keletkezik tűz a városban.
17
hőingadozás
légnyomás
oxigénmennyiség
3. A növényzeti kép változása a hegységekben a)
erdőhatár
fahatár
hóhatár
4. Kilimandzsáró
Himalája
Alpok
szavanna éghajlat
forró övezeti monszun
nedves kontinentális éghajlat
természetes növényzet
szavanna
monszunerdő
lombhullató erdő
jellemző talaj
trópusi feketeföld
vörösföld
barna erdőtalaj
jellemző éghajlat
18
5. A hóhatár helyzete a)
b) növekszik c) a napsugárzás; a napsugarak hajlásszöge a déli oldalon nagyobb d) az Alpokban 6.
a) Atlasz
19
b) Mennyi az évi csapadék mennyisége? Milyen az uralkodó éghajlat? Mely nagytáj ill. tenger található?
A hegységtől északra
A hegységtől délre
1000-1500 mm
0-200 mm
mediterrán éghajlat
forró övezeti sivatagi éghajlat
Földközi-tenger
Szahara
7.
8. élelmiszeripar, idegenforgalom, idegenforgalom, energiagazdaság, közlekedés, fa- és papíripar 9. édesség-csokoládé, pl. Milka, Ritter Sport, Nestlé, Toblerone, Lindt, Nescafé 10. bélelt esőkabát hosszúnadrág kényelmes pamut zokni kesztyű könnyű szandál
kötött sál meleg, puha alsóruha napszemüveg nyári sapka pulóver
rövid ujjú póló szőrmesapka téli kabát vastag gyapjú zokni vékony kendő
20
vékony rövidnadrág vízálló cipő zipzáras pulóver
III. Gazdasági alapismeretek 1. A gazdaság 1. első: 4, 6, 7, második: 1, 5, 11 harmadik: 2, 3, 8, 9, 10, 12 2. Svájc olcsó nyersanyagokat importál és magas feldolgozottságú és magas árú késztermékeket exportál, míg Venezuelánál fordított a helyzet. 3. a) b) c) d)
F, E, K, E, F, K K, F, E E, F, K K, F, E, K, E, F
4. közepes 5. Pl. Időpont 7:00 7:05 7:30 9:30 stb.
Időtartam 5 perc 10 perc 15 perc 5 perc
Tevékenység mosakodás, fogmosás rádióhallgatás reggeli közben utazás az iskolába tízórai vásárlása a büfében
2. Pénzügyi alapismeretek 1. a) csökkenni fog, b) nőni fog, c) nőni fog 2. a) 250 000 Ft b) 50 000 Ft c) nem 3. a) kerecsensólyom: 50 Ft nagy kócsag: 5 Ft Lánchíd: 200 Ft 21
Igénybe vett szolgáltatás vízszolgáltatás műsorszolgáltatás tömegközelkedés kereskedelem
magyar nőszirom: 20 Ft magyar címer: 10 Ft vagy 100 Ft b) Széchenyi István és a nagycenki kastély: 5 000 Ft Bethlen Gábor fejedelem és tudósai: 2 000 Ft Deák Ferenc és a magyar képviselőház épülete: 20 000 Ft II. Rákóczi Ferenc és a sárospataki vár: 500 Ft Mátyás király és a visegrádi Hercules-kút: 1 000 Ft Szent István király és Esztergom látképe: 10 000 Ft 4. Nem, mert akkor összesen 84 000 Ft-ot kell fizetnie. 5. GBP - angol font CHF - svájci frank JPY - japán jen CNY - kínai jüan RUB - orosz rubel
CZK - cseh korona HRK - horvát kuna UAH - ukrán hrivnya RON - román lej RSD - szerb dínár
6. a) 32,26 eurót b) 10 323 Ft 7. Pl. Időpont 08.01. 08.02. 08.02.
Kiadás
Bevétel típusa zsebpénz
összege 5000
típusa
összege
fagyizás mozijegy
570 1490
3. Együttműködés az országok között 1. a) A kutatás-fejlesztés magas költségei megoszthatóak az országok között. b) Több ország nagyobb felvevőpiacot jelentene a terméknek, így többet gyárthatnának, ami gazdaságosabb lenne. c) Együttműködhetnek környezetbarát technológia használatáról. d) Közös árvízvédelmi tervet dolgozhatnak ki. e) A szükséges nyersanyagokat vám nélkül szállíthatják. 2. a) WWF, b) WHO, c) EU, d) UNESCO, e) WWF, f) UNESCO, g) ENSZ, h) WHO 22
3. a) 1, b) 3, c) 2, d) 1, e) 3, f) 1 4. a) • Szegény gyermekek támogatása: 8, 10 • Beteg gyermekek, felnőttek gyógyítása: 1, 2, 3, 4, 5, 7 • Állatok gyógyítása, mentése: 6, 9 b) Pl. Igen, a Gyermekrák Alapítványnak ajánlották fel. c) Pl. a Rex Kutyaotthonnak. d) Pl. madarak mentése
23
IV. Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza 1. Földtörténeti kalandozások Afrikában 1.
2. Kanári-szk., Zöld-foki szk., Jóreménység-foka, Mombasa, KAlikut Atlanti-óceán, Indiai-óceán Guineai-öböl Földközi-tenger, Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Arab-tenger 3. A keleti kontinensrészé. legmagasabb: Kibo 5895 m, legalacsonyabb: Asal-tó, -153 m
24
4. a) 1. Etióp-magasföld 2. Guineai-öböl partvidéke 3. Szahara b) Egyenlítő: Guineai-öböl partvidéke, Kongó-medence, Kelet-afrikai-magasföld Baktérítő: Namib-sivatag, Kalahári-medence greenwich-i hosszúsági kör: Atlasz. Szahara, Szudán, Guineai-öböl partvidéke k. h. 20 °: Szahara, Szudán, Kongó-medence, Kalahári-medence, Dél-afrikai-magasföld c) Dél-afrikai-magasföld, Kalahári-medence, Kongó-medence, Kelet-afrikai-magasföld, Etiópmagasföld, Szudán, Szahara 5. a) Éjszaka nagyon lehűl, nappal nagyon felmelegszik a terület. b) Jellegzetes termékeikről kapták nevüket: Elefántcsontpart, Rabszolga-part, Borspart, Aranypart 7.
25
2. Afrika éghajlata és vízrajza 1. a)
b) 3 °C egyenlőtlen május július január, március, április, május, november, december novembertől májusig. szavanna éghajlat 2. a)
b) 1 – szavanna éghajlat 2 – egyenlítői éghajlat 3 – mediterrán éghajlat 4 – szavanna éghajlat 5 – trópusi sivatagi éghajlat c) esőfelhő: 2. számú táj d) nap: 5. és 3. számú táj e) magas fák: 2. számú táj f) hőmérő: 5. számú táj 3. a) Nílus b) Niger c) Zambézi d) Kongó 26
4. Nílus Zambézi Niger Kongó
delta delta delta tölcsér
Földközi-tenger Indiai-óceán Guineai-óból Guineai-óból
5. Csád-tó, Viktória-tó, Tanganyika-tó
3. Afrika népessége 1. arab, berber, busman, hottentotta, pigmeus, szudáni
2. Ország Dél-afrikai Köztársaság Líbia Egyiptom Kenya b) Angola Mauritánia Nigéria Marokkó
Terület (km2) 1 200 000 1 770 000 1 000 000 581 000
Népesség (fő, 2014) 53 000 000 6 200 000 87 000 000 45 300 000
193 fő/km2 75 fő/km2 17 fő/km2 3 fő/km2
27
Népsűrűség (fő/km2) 44 3,5 87 78
3. a) b) c) d) e)
2000-es évtized 1970-es évtized 1990-es évtized kb. három és félszerese kb. 25 évre
4. a) Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság
5. a) b) c) d) e)
Szudánnal történt megállapodás alapján A Nílus vizének felhasználása miatt. nem oldható meg kőolaj aláhúzva: 2. és 5.
6. Kimaradt a szókészlet: • elvándorlás • lakáshiány • nem tudják eltartani a lakosságot • képzetlen munkaerő érkezése • munkanélküliség • túlzsúfoltság és a jobb oldali szövegdobozból: Nyomornegyedek kialakulása
7. a) b) c) d) e) f) g) h)
I I H H H I H I 28
4. Afrika mezőgazdasága
ezer tonna
1. a) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
b) a Guineai-öböl partvidékén c) egyenlítői éghajlat d) aláhúzva: árutermelő mezőgazdaság 2. a) A hagyományos gazdálkodás során ültetvényeken folyik a termelés. A termőföld egy-egy közösség, pl. falu vagy törzs tulajdonában van, a földeken egyszerre egy-kétféle növényt termesztenek. A megtermelt áru nagy részét belföldön vagy külföldön eladják. A termelés kezdetleges színvonalon folyik, pl. régi traktorokat, elavult növényvédő szereket használnak. b) árutermelő mezőgazdaság
29
c)
vállalatok, tulajdonába n lévő földeken
közösségi vagy törzsi tulajdonban lévő földeken
a termelők fogyasztják el
belföldön vagy külföldön eladják
kicsi hagyományos gazdálkodás
kezdetleges
alacsony
fejlett, modern
nagy modern gazdálkodás
magas
3. a) Atlasz-hegység: nyáron a magasabban fekvő hűvösebb területekre, télen az alacsonyabban lévő, melegebb völgyekbe költöznek állataikkal. Kalahári-medence: A lakosok gyűjtögető-vadászó életmódok folytatnak. Kongó-medence: A talaj gyorsan kimerül. szavanna: A csapadék eloszlása változik az év során (száraz és esős évszak). Szahara: A pásztorok az állataikkal mindig új legelőket keresnek. b) Atlasz-hegység: B Kalahári-medence: D Kongó-medence: E szavanna: C Szahara: A 4. a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)
kávé kakaó kukorica kókusz köles gyapot manióka földimogyoró datolyapálma édesburgonya 30
5.
6. a) b) c) d)
0 – (-2) %-kal csökkent 0 – (-2) %-kal csökkent Pl. Mali, Nigéria, Kamerun, Etiópia, Tanzánia A népességszám gyors növekedése miatt egyre több mezőgazdasági területre van szükség; egyre szárazabb az éghajlat e) Mérsékelni a népesség számának növekedését, erdőirtás helyett a mezőgazdaság színvonalát növelni
5. Egyiptom 1. a) Az ország területének legnagyobb része sivatag, így nagyon kevés a művelhető terület, a lakosság száma/népsűrűség pedig magas. b) A termőterületek nagyságát már nem lehet növelni, de a lakosság száma gyorsan nő. c) A termésátlagok a technológia fejlesztése (gépesítés, növényvédő szerek és műtrágya használata) miatt növekednek. 2. Indulási hely
Érkezési hely
Távolság Afrika megkerülésével (km)
Rász-Tannúra Rász-Tannúra Tokió
Rotterdam New York Rotterdam
20 685 21 842 26 867
3. a) a kairói bazár b) a gizai piramisok c) az asszuáni Nagy-gát 31
Távolság a Szuezicsatornán (km) 11 919 15 336 20 727
Megtakarított távolság (km) 8 766 6 506 6 140
Megtakarított távolság az eredeti út %ában 42 30 23
d) Hurghada üdülőváros e) a Királyok völgye f) Abu Szimbel temploma 4. a) b) c) d)
Mert attól tartanak, hogy kevesebb víz jut az országba. A Nílus vízhozamának nagy részét a Kék-Nílus biztosítja. aláhúzva: 1. Ezek szabályozták a Nílus vízmennyiségének elosztását a többi folyó menti ország és Egyiptom között.
5. nyáron termesztik: 2, 4, 6 ősszel termesztik: 1, 5, 7, 9 külföldről hozzák be: 3, 8 6. Hiányoznak a kérdések
6. Ausztrália földrajza 1. a) térkép bal oldala: Indiai-óceán, térkép jobb oldala: Csendes-óceán Nagy-korallzátony b) Az „A” betű alatti sziget: Tasmánia c) Baktérítő d) 1 – Nyugat-ausztráliai-ősföld, 2 – Nagy-Artézi-medence, 3 – Nagy-Vízválasztó-hegység, 4 – Nagykorallzátony, 5 – Murray e) A – Melbourne, B – Sydney, C – Canberra, D – Perth 2.
32
b) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Nagy-Viktória-sivatag vagy Fátlan-síkság Nagy-Vízválasztó-hegység Ausztrál-alföld Hawaii-szigetek Új-Zéland Új-Guinea
a) b) c) d)
Tasmánia ausztralid Terra Australis Nagy-korallzátony
3.
4. a) A – ciklonok B – töviskoronás tengericsillagok C – korall fehéredés b) A víz savasodik, így a korallok nehezebben építik fel a vázukat. c) Az ásványkincseket szállító hajók zavarják az életteret, rombolják a telepeket. d) törlendő 5. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
B A C C C B A
6. aranyérc: 3. bauxit: 1. ezüstérc: 5. mangánérc: 3.
platina: 10. rézérc: 5. uránium: 3. vasérc: 2.
7. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
szarvasmarha juh juh szarvasmarha szarvasmarha juh 33
7. A sarkvidékek 1.
a,cg, h
2. a) Oroszország jég Grönland jég Beaufort-tenger jég Barents-tenger víz Jeges-óceán (Jeges-tenger)
c, d
b, d, f, i
jég
3. A munkafüzetből hiányzik felülről az 5. sor. Z G Ó Z Y R F N A E A G V N Y D E M I J K Így a megoldás: jégtakaró kontinens
É J K O G E T
G T A Z Z Ó É
34
K S N E O N R
P O K N E T A
L N T I V B U
4. a) I, b) I, c) H, d) H, e) I, f) H, g) I,h) I 5. a) pingvin, jegesmedve, rozmár, rénszarvas, fóka b) bal oldali térkép: pingvin, fóka jobb oldali térkép: jegesmedve, rénszarvas, fóka 6. a) Időpont 1990-es évek 2000. szeptember 2013. szeptember-október
Kiterjedés (km2) 22,5 millió 29,9 millió 21 millió
Változás az előzőhöz képest (km2) +7,4 millió -8,9 millió
b)
c) Tavasszal már van napfény, ám a levegő nagyon hideg. Ilyenkor gyorsabban bomlik le az ózon. d) A CFC-gázok kibocsátásának korlátozásával e) Csökkent az ózonban ritka térség kiterjedése.
8. A világtenger földrajza 1. a) Vörös-tenger – beltenger Azovi-tenger – beltenger Dél-kínai-tenger – peremtenger Karib-tenger – peremtenger b) Norvégia – tagolt Ausztrália – tagolatlan Namíbia – tagolatlan Chile – tagolt 35
2. a) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Földközi-tenger Fekete-tenger Azovi-tenger Balti-tenger Vörös-tenger Perzsa (Arab)-öböl Hudson-öböl
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Mexikói-öböl Északi-tenger Arab-tenger Japán-tenger Dél-kínai-tenger Barents-tenger Jávai-tenger
b)
3. a) Nyersanyag- és energiaforrás konyhasó kőolaj földgáz árapály energiája
Élelmiszerforrás
Közlekedés színtere
Turisztikai célpont szabadidő eltöltése
halászat hajózás bálnavadászat
gyógyturizmus
b) Növekvő környezetterhelés, víz és partok szennyezése, a tengeri élőlények pusztulása 4. a) 1 – Polinézia 2 – Melanézia 3 – Mikronézia 4 – Új-Zéland 5 – Új-Guinea 6 – Hawaii-szigetek b) vulkáni sziget, lepusztuló vulkáni kúp, atoll 5. Csendes-óceán
36
6.
37
V. Amerika földrajza 1. Az amerikai kontinens 1.
38
2.
Koordináta
d. sz. 32 °; ny. h. 70 ° é. sz. 63 °; ny. h. 151 ° é. sz. 35 °; ny. h. 82 ° é. sz. 5 °; ny. h. 61 ° 3. a) b) c) d) e) f) g) h)
Hegység Andok Alaszkai-hg. Appalache Guyanai-hegyvidék
Hegycsúcs
Magassága
Aconcagua
6961 m
Mt. McKinley (Depali)
6194 m
Mt. Mitchell
2037 m
Roraima
2772 m
Sziklás-hg., Préri-tábla, Mississippi-alföld, Appalache Kanadai-pajzs, Guyanai-hegyvidék, Amazonas-medence, Brazil-felföld, Paraná-alföld Kanada kb. 750 km. kb. 1100 km Chimborazo kb. 1600 km-re délnyugatra Martinique
4. Grönland, Mexikói-fennsík, Appalache, Sziklás-hegység, Andok, Kordillerák, Kanadai-ősföld 5. Andok Grönland Amazonas Appalache Antillák Kordillerák Préri-fennsík Brazil-felföld Kanadai-ősföld Paraná-alföld Mexikói-fennsík Guyanai-hegyvidék
39
2. Amerika éghajlata 1. a)
b) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
9 °C erősen ingadozó: nyár száraz, tél csapadékos február július május, június, július, augusztus, szeptember októbertől áprilisig mediterrán
2.
40
3. Szöveg sorszáma
Minimális légnyomás (mbar)
?
?
130
972
130
?
100-120
?
észak-amerikai partok közelében
110
969
Hatteras-fok
120
951
140
946
150
940
130
?
Dátum
7.
október 22.
4.
október 24.
5.
október 25.
2.
október 26.
9.
október 27.
3.
Maximális szélsebesség (km/óra)
Helyszín Karib-tenger DNY-i térsége Jamaica Kuba partjai, Bahama-szigetek Bahama-szigetek
október 28., dél
6.
október 29., hajnal
1.
október 29. délután
8.
október 29. este
New York-tól délkeletre New York-tól délkeletre New Jersey
b)
4. Levélíró Béla Péter Tomi Luke Mira Feri Bence
Táj Alaszka Préri-tábla Kalifornia Kanadai-ősföld Amazonas-medence Brazil-felföld Atacama-sivatag
Éghajlat tajga száraz kontinentális mediterrán tundra egyenlítői szavanna trópusi sivatagi 41
b) Pl. Nedves kontinentális éghajlat: Kedves Bence! Már hat hónapja vagyok itt az Erie partján és mondhatom, nagyon otthonosan érzem magam. Sokfelé jártam és a tájak eléggé hasonlítanak a hazai vidékekre. Eddig az időjárás sem lepett meg, az évszakok olyanok mint otthon. Persze mindenki azt mondja, hogy a tél majd jó hideg lesz. Alig várom! Üdvözlettel: Robi Óceáni éghajlat: Kedves Panni! emlékszem milyen sokat beszéltem arról, hogy szeretnék Írországba utazni? Hát most már máshogy gondolom. Itt Seattle-ben ugyanis állítólag hasonló az éghajlat az ottanihoz. Ez pedig azt jelenti, hogy vagy esik vagy esni fog. De legalább egész télen nem kellett melegen öltözni, persze hó sem volt. Várom a nyarat, hátha kicsit több napsütés lesz. Üdvözöl: Luca
3. Amerika vízrajza (munkanapló) 1. 1. Kordillerák, Andok, Appalache Csendes-óceáni és Atlanti-óceáni Atlanti-óceáni 2. keleti A fő vízválasztók a nyugati partvidéken húzódnak. Egyenlítő 2. 1. Kordillerák, Andok rövidek nagy esésűek nagy vízerőművek építésével 2. Grand Canyon 3. A szélsőségesen száraz területen sok víz elpárolog, utánpótlása pedig alig van. 3. 1. 2. 3. 4. 5.
Mackenzie Nyáron a fagyott altalaj nem tudja a vizet elnyelni. Mert az év nagy részében jég borítja. Mert ez a legolcsóbb megoldás. tölcsér La Plata Buenos Aires és Montevideo 6. A hegyvidéki folyóknak nagy az esésük, így vizüket nem kell felduzzasztani.
4. 1. jég 42
2. Tó neve Nagy-Medve Nagy-Rabszolga Winnipeg Athabasca Rénszarvas
Területe (km2) 31 328 28 568 24 387 7 935 6 650
Kb. akkora mint … Belgium Örményország Macedónia Bács-Kiskun megye Pest megye
5. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Felső-tó, Michigan-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontario-tó Felső-tó, Felső-tó Erie és Ontario Szt. Lőrinc, tölcsér, hajózás A széles Szt. Lőrinc folyón akár tengerjáró hajók is közlekedhetnek. az Egyesült királyság Eltérő a térkép méretaránya.
6. 1. 3812 m 2. 281 m 3. Peru és Bolívia
4. Amerika társadalomföldrajza 1. a) b) c) d) e) f)
Argentína, Chile Haiti Bolívia Mexikó Brazília Peru
15% kreol
40%
mesztic indián
45%
43
g) Kolumbia
mesztic kreol indián egyéb
2. a) Népességnövekedés Guatemala Bolívia Venezuela Mexikó Kolumbia Peru Argentína Brazília USA Kanada
Egy főre jutó GDP
1,86 1,6 1,42 1,21 1,07 0,99 0,95 0,8 0,77 0,76
USA Kanada Argentína Mexikó Venezuela Brazília Kolumbia Peru Bolívia Guatemala
52800 43100 18600 15600 13600 12100 11100 11100 5500 5300
b) M
M
K K A A
44
c) egy főre jutó GDP közepes (10 000-20 000 USD) Argentína, Brazília, Peru, Kolumbia, Mexikó, Venezuela
alacsony (10 000 USD alatt)
népességnövekedés
alacsony (1% alatt) közepes (1-1,5%) magas (1,5% felett)
magas (20 000 USD felett) Kanada, USA
Bolívia, Guatemala
d) A magas egy főre jutó GDP értékkel rendelkező országok népességnövekedési üteme alacsonyabb, a kevésbé fejlett országok népessége pedig gyorsan nő. e) A fejlett országokban már nincs demográfiai robbanás. 3. a) angol, francia, portugál, spanyol b) 2, 3, 1, 4 c) C, B, D, A 4. Amerika nagyvárosai
Latin-Amerika
Észak-Amerika
vidéki lakosság beáramlása
túlzsúfolt városmag
óriásvárosok létrejötte
kiköltözés a város környékére
nyomornegyedek kialakulása
agglomerációk kialakulása
45
5.
5. Az Amerikai Egyesült Államok 1. a) millió fő 350 300 250 200 150 100 50 0
1. 2. 3. 4. 5.
1790
1840
1890
1940
1990
több mint négyszeresére 46 millió fővel 270,5% 1940–1990, 1990–2015 2,84 millió fővel
46
2015
2.
3. Nevada Colorado Alaszka Idaho Montana Missouri Alabama Kansas 4.
5. sokféle ásványkincs nagy szabad földterületek magas fokú gépesítettség szabadkereskedelem szakképzett munkaerő vonzása
47
6. Apple Coca Cola Google Microsoft Wal-Mart Facebook Amazon.com
6. Az Egyesült Államok gazdasága 1. szolgáltatások: a lakosság 80%-a ebben a szektorban dolgozik pénzügy: legfontosabb valuta, legnagyobb tőzsde ipar: ma nem a természeti erőforrásokra, hanem a tudásra épül termelékenység: magas fokú kutatóközpontok: technológiai parkok, pl. Szilícium-völgy csúcstechnológia: pl. informatika, biotechnológia, űrkutatás technológiai övezetek: pl. Szilícium-völgy nyersanyagimport: kőolaj és földgáz behozatala energiahiány: sok energiát fogyaszt, saját energiahordozóit tartalékolja 2. a) Megfejtés: szilícium b) Jelentős, mert ezen alapul az informatika fejlődése. 3. a) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
kukorica szőlő, narancs, sertés, tyúk búza dohány, szarvasmarha burgonya citrom cukornád
b) Nagyon magas fokú a gépesítettség, így kevés ember is sokat tud termelni. c) Nagy mennyiségben termelik ezeket és magas tápanyag- vagy energiatartalmuk miatt az áruk is magas.
48
4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Washington New York Niagara Detroit Chicago Salt Lake City Yellowstone San Francisco Los Angeles Hollywood Las Vegas Grand Canyon Dallas Houston New Orleans Atlanta Miami
a) b) c) d) e) f)
Szabadság szobor Niagara-vízesés Disneyland Golden Gate Las Vegas kaszinói Yellowstone Nemzeti Park
5.
49
7. Latin-Amerika gazdasága 1. a) b) c) d) e) f) g) h)
Dominikai Köztársaság Santo Domingo Venezuela 1-5 millió délnyugatra, kb. 1000 km Quito Egyenlítő az ország neve (Ecuador)
a) b) c) d) e) f) g)
magasabb az átlagnál Argentína, Uruguay, Venezuela 70-79,9% Kolumbia és Chile Guyana alacsonyabb
2.
3. Ásványkincs aranyérc
bauxit
ezüstérc mangánérc
Ország Peru Mexikó Brazília Guinea Jamaica Suriname Mexikó Peru Bolívia Chile Brazília
Helyezés 5. 8. 3. 6. 7. 10. 1. 3. 6. 7. 4. 50
platinaérc rézérc vasérc
Mexikó Kolumbia Chile Peru Mexikó Brazília
10. 7. 1. 3. 10. 3.
5. A mezőgazdasági termékek kedvező exportlehetőségei: Az ásványkincsek kedvező exportlehetőségei: Fejlett feldolgozóipar: Kedvező kereskedelmi kapcsolatok: A belső piac erősödése:
8, 9 3, 2, 5 4, 6, 10 1, 7
6. a) világbajnoki győzelem b) labdarúgó világbajnokság, labdarúgó világbajnokság, olimpia c) Forma-1 autóverseny, labdarúgás, Forma-1 autóverseny, tenisz, labdarúgás, autóverseny, labdarúgás
51
VI. ÁZSIA FÖLDRAJZA 1. Ázsia fekvése és tájai 1.
c) északi és keleti d) mérsékelt övezetbe e) a) Jeges-óceán, b) Csendes-óceán, c) Indiai-óceán f) A) Kamcsatka-félsziget B) Japán-szigetek C) Koreai-félsziget D) Fülöp-szigetek E) Hindusztáni-félsziget F) Arab-félsziget g) Az óidőben létrejött, főként észak-déli irányú vonulatokból álló Urál hegységtől nyugtra már a Keleteurópai síkság terül el. A Fekete- és a Kaszpi-tenger között nyugat-keleti irányban húzódó Kaukázus az Eurázsiai-hegységrendszer része, újidei gyűrthegység.
52
2.
1 2 3 4
Az ősföld neve Arab-ősföld Indiai-ősföld
A földrajzi táj neve Arab-félsziget
Állítások vetődéssel rögökre darabolódott, változatos felszínű táj tengeri üledékekből álló táblás vidék, felszínét folyók teszik változatossá a kontinens legnagyobb összefüggő trópusi sivatagja alakult ki rajta hatalmas kiterjedésű vulkáni fennsík található a területén
Dekkán-fennsík
Angara-ősföld
Közép-szibériai-ősföld
Kínai-ősföld
Dél-kínai-hegyvidék
a) 5) Urál 6) Tien-san 7) Himalája 8) Pamír 9) Pacifikus-hegységrendszer
53
c) folyó
táj 10) Nyugat-szibériai-alföld
Tigris
11) Kínai-alföld
Gangesz Sárga-folyó
12) Hindusztáni-alföld
Eufrátesz
13) Mezopotámia
Ob 3. A) A Föld legmagasabb hegysége. B) A kontinens határvidékén húzódik. C) Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. D) Északról a Föld legnagyobb fennsíkja határolja. E) Jellemzőek a vulkáni képződmények. F) Képződése nagyrészt az újidőben történt. G) Kialakulását az Indiai-ősföldet magán hordozó és az Eurázsiai-kőzetlemez ütközése eredményezte. H) Lekopott, közepes magasságú hegység. I) Óidei eredetű hegység. J) Üledékek felgyűrődésével keletkezett.
Urál hegység
Himalája
H, I
A, C, D, G, J
F
B E
hegység a Japán-szigeteken
54
4.
magashegység éles hegygerincek
lankás völgyoldalak
havas hegycsúcsok Belső-Ázsiában található
meredek hegyoldalak
középhegység hóhatár
gleccserek harmadidőszakban kiemelkedett
legömbölyített hegyhátak
óidőben keletkezett
5. 3 2 4 1
Pamír Urál Nyugat-szibériai-alföld Közép-szibériai-fennsík
4 1 2 3
Kínai-alföld Dél-kínai-hegyvidék Tien-san Himalája
6.
c) szárazföldi kőzetlemezek → ütközés → tengeri üledék → felgyűrődés → Himalája → folyók → hordalék → feltöltődés → Hindusztáni-alföld
55
2. Ázsia éghajlata 1. a) Ázsia … A) … legcsapadékosabb pontja az évi csapadékmennyiség alapján. B) … legszárazabb pontja az évi csapadékmennyiség alapján. C) … legmelegebb pontja: itt mérték eddig legmagasabb hőmérsékletet. D) … leghidegebb pontja: itt mérték eddig a leghidegebbet. E) … legnagyobb hőingadozású pontja.
Éghajlati szélsőség
A szélsőséges éghajlati jellemző értéke
Mértékegysége
C
53
o
C
D
-71
o
C
E
113
o
B
180
A
10902
Földrajzi koordináta
Táj megnevezése
é. sz. 21° k. h. 39°
Arab-félsziget
é. sz. 63° k. h. 143°
Szibéria
mm
é. sz. 42° k. h. 103°
Góbi
mm
é. sz. 25° k. h. 92°
Himalája
C
2.
C – tenger, E – hideg levegő mozgása, nincs betű – tél, E – nyári monszunszél, B – száraz időjárás, nincs betű – nyár, A – meleg levegő mozgása, D – csapadékos időjárás, F – szárazföld, A – téli monszunszél
56
3. a)
A. éghajlat
B. éghajlat
Indoklás: Mert mindkét területen alacsony a csapadék évi mennyisége, kevesebb, mint 250 mm. b)
A. éghajlat
Indoklás: Mert az évi középhőmérséklet több, mint 20 oC, és/vagy az évi közepes hőingadozás mértéke kicsi, nem haladja meg a 20 oC-ot. c) Az évi közepes hőingadozás mértéke, és az évi középhőmérséklet. d) A) forró övezeti sivatagi éghajlat
B) mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat
4.
A) B) C)
Éghajlat
hideg mérsékelt mérsékelt
D)
mérsékelt
E) F)
forró forró
Övezet
57
Természetes növényzet tundra füves puszta lombhullató erdő a tengerszint feletti magassággal változó nincs összefüggő növényzet esőerdő
3. Ázsia vízrajza 1. a) belső lefolyású terület b) párolgás
>
csapadék
c) sótartalom:
magas
alacsony
vízmélység:
állandó
változó
d)
e) A belső lefolyású, kis víztömegű állóvizekben a szennyeződések nagy mennyiségben felhalmozódnak, mert nem szállítja el ezeket vízfolyás. f) Bajkál-tó g) vetődéssel 2. Ázsia folyói a) Urál-folyó
Indiai-óceán
Csendes-óceán Amur, Jangce, Sárga-folyó
Brahmaputra, Eufrátesz, Gangesz, Indus, Mekong, Tigris
Jeges-óceán Jenyiszej, Léna, Ob
58
A kakukktojás a/az Urál-folyó, mert az a Kaszpi-tengerbe torkollik. b) Tigris, Eufrátesz c)
3. Ázsia tavai a) Felszínének tengerszint feletti magassága: Legnagyobb mélysége: Számold ki a legnagyobb mélységének tengerszint feletti magasságát!
Aral-tó
Bajkál-tó
Holt-tenger
Kaszpi-tenger
37 m
455 m
-405 m
-28 m
67 m
1620 m
330 méter
1025 m
-30 m
-1165 m
-735 m
1053 m
59
e) Aral-tó Holt-tenger Javítandó! Melyik tó „feneke” fekszik a legmagasabban? kérdés helyett: Melyik tó „feneke” fekszik a legalacsonyabban? Bajkál-tó Bajkál-tó f) A tó neve Bajkál-tó Holt-tenger Kaszpi-tenger
A rekord megnevezése
A legmélyebb tó A szárazföld legmélyebb pontján fekvő tó A legnagyobb felületű (sós vizű) tó
4. a) vízhozam: nagy b) vízjárás: egyenletes c) domborzat: hegyvidék d) népsűrűség: nagy
60
5.
4. Ázsia népessége és települései 1. a) terület (millió km2) népesség (millió fő) népsűrűség (fő/km2)
Afrika
Amerika
Ausztrália és Óceánia
Ázsia
Európa
30
42
9
44
11
1050
950
37
4400
750
35
22,6
4,11
100
68,2
b)
piros: népességszám kék: terület 61
c) zöld - Ázsia kék - Európa piros - Afrika sárga - Amerika szürke – Ausztrália és Óceánia d) Ázsia a legnagyobb legnépesebb és egyben legsűrűbben lakott kontinens. Területe kicsivel nagyobb, mint Amerikáé, de népessége és így népsűrűsége jóval meghaladja a hozzá hasonló méretű Amerikáét. Népessége négyszer nagyobb, mint Afrikáé. A világ teljes népességének kb. 60 %-a Ázsiában él. 2. Állítások a legmodernebb technikával felépülő, luxus lakhatási körülményeket biztosító sivatagi metropolisz nyomornegyedek és modern üzleti negyedek mozaikjaiból összeálló óriásvárosok az belső üzleti negyedeken a gombamód szaporodó felhőkarcolók jellemzők, ugyanakkor a város nehezen küzd meg a gyors ütemben fejlődő ipar, és közlekedés okozta környezetszennyezéssel a milliós agglomerációk összeolvadásából kialakuló óriásváros tagjai ókori történelmi gyökerű, hagyományos arculatú, de külvárosaiban modernizálódó milliós nagyvárosok
Városok Dubai Kalkutta (Kolkata) Mumbai Újdelhi Kanton Peking Sanghaj Osaka Tokió Bagdad Teherán
3. Betű
Földrajzi térség megnevezése
A
Indus-alföld
B
Hindusztáni-alföld
C
Kínai löszvidék
D
Kínai-alföld
E
Jáva
F
Koreai-félsziget
G
Japán-szigetek
H
Délkelet-Kína
Kialakító tényezők felsorolása éghajlat termékeny alföld történelmi hagyományok öntözéses mezőgazdaság ipari fejlődés kereskedelem városodás tengerpart
62
5. Ázsia kultúrái és vallásai 1. a) 4 – buddhizmus
3 – hinduizmus
b) 4 – buddhizmus
3 – iszlám
2 – iszlám 2 – keresztény
1 – keresztény
5 – zsidó
1 – zsidó
2. A) hinduizmus B) iszlám C) buddhizmus D) keresztény E) zsidó vallás
Vallás
Hívőinek száma 900 millió 1400 millió 400 millió 2100 millió 15 millió
3. a) keresztény iszlám
buddhizmus zsidó
hinduizmus b) 1. Kína
2. Japán
c) Délkelet-Ázsia d) Délnyugat-Ázsia e) A Fülöp-szigeteken Az országban a gyarmatosító spanyolok terjesztették a katolicizmust. 4. kereszténység 1. hinduizmus
2. buddhizmus
zsidó vallás 3 milliárd Afrika és Ázsia muzulmán lakosainak száma úgy aránylik egymáshoz, mint 2: 5-höz. 5.
zsidó Tóra
iszlám Korán
63
keresztény Biblia
6.
kereszténység
iszlám
buddhizmus
hinduizmus
zsidó
7.
muszlim
buddhista
zsidó
hindu 8.
buddhizmus 7, 10, 14, 17
hinduizmus 2, 3, 12, 3, 16
keresztény
iszlám 4, 6, 8, 9, 11, 15
9. • • • •
egyistenhívő vallások szent városuk Jeruzsálem a Közel-Keletről jelentek meg és innen indultak el világhódító útjukra közös gyökerekkel rendelkeznek, nagy hatással voltak egymásra
64
2, 5
zsidó
10.
65
7. Japán 1.
c) szerkezet: vulkanikust d) földrajzi név: Fuji,
szerkezeti egység neve: Pacifikus-hegységrendszer
tengerszint feletti magasság: 3776 m
f) mélység: 10 595 m
66
g)
Tankönyv 168. oldal, 1.7 ábra alapján 2. Japán éghajlata a)
c) Sajátos vonás: a Japán-szigeteken a monszun éghajlat ellenére a téli évszak is viszonylag csapadékos Oka: a téli monszunszél, ami a szárazföld felől érkezik, átkel a Japán-tengeren, és párával dúsul, a szigetek hegységei felett pedig felemelkedik, lehűl, és így csapadék képződik, ami lehull 3. a) é.sz. 36 fok b) Válasz: nem Európa szárazföldi partvonalának déli határa ennél valamivel északabbra húzódik. c) A) kb. k. h. 20o
B) k. h. 140o
120o 67
Számolás: 120 : 15 = 8 Eredmény: 8 óra 16 óra 4. 2187 km2
Tokió
13,4 millió fő
525 km2
népsűrűség: 6127 fő/km2 7000 fő/km
2
5000 4000 3000 2000 1000 Budapest
1,7 millió fő
népsűrűség: 3238 fő/km2
6000
0
Budapest
Tokió
5. Japán városok a)
b) A Honshu fősziget délkeleti, Csendes-óceán felőli partvidékén.
68
c) kikötők, kereskedelem, feldolgozóipar, munkalehetőség, kedvező éghajlat, Tokió környékén síkság, termékeny alföld, mezőgazdaság, lakóterület 6.
Energiahordozók feketekőszén kőolaj
Ausztrália Kanada USA Közel-Kelet Indonézia
Érc vasérc
Honnan? Ausztrália India Brazília
Fa
Honnan? Indonézia Kanada
Honnan?
7. a) szigetország, kedvező közlekedésföldrajzi fekvés, külkereskedelem, nyersanyaghiány-import, exportált gépipari termékek b) Suzuki, SONY, Fujifilm c) gépjármű, elektronikai berendezések: TV, (mobil)telefon, informatikai eszközök (PC, laptop, tablet, nyomtató, stb.), fényképezőgép, óra, számológép 8. Az ország területe (ezer km2) A megművelt terület nagysága (ezer km2) A megművelt területek aránya az ország területéhez képest
Japán 400
USA 9000
50
6000
1/8
2/3
69
Japán: kék a megművelt terület aránya
USA: kék a megművelt terület aránya 9. A termőföldek kis aránya, hiánya miatt minden mezőgazdaságra alkalmas helyen növénytermesztés folyik. A takarmánytermelésre, állattartásra már nem marad hely, ezért az állati fehérjéket (szigetország lévén) a tengeri halászatból származó halból fedezi a lakosság.
70
7. A világgazdaság ázsiai szereplői 1. a) B – Dél-Korea
C – Indonézia
C – Malajzia
C – Thaiföld
C – Fülöp-szigetek
A – Japán
E – Szaúd-Arábia
F - Törökország
B – Hongkong
D – Kína
B – Szingapúr
D – India
E –Kuvait
B – Tajvan
b)
c) Afganisztán ●
● A Himalája vonulatai közt fekvő fejletlen gazdaságú ország. ● Nemcsak Ázsia, de a világ egyik legszegényebb, Délnyugat-Ázsiával határos országa. ● Gazdaságának bevételei textilipari cikkek és néhány mezőgazdasági termény (olajos magvak, rizs) exportjából származnak. ● Az egyik legszegényebb délkelet-ázsiai ország. ● A Brahmaputra deltájában elterülő, főként textilipari termékeiről híres állam.
Banglades ● Kambodzsa ● Nepál ● Pakisztán ●
2. a) H….. Dél-Korea népessége kb. 100 ezer fő. H….. Tajvan népessége kb. feleakkora, mint hazánké. I….. Dél-Korea és hazánk területe nagyságrendileg megegyező. H….. Dél-Koreában közel tízszer annyian élnek, mint hazánkban. H….. Tajvanon kétszer annyian élnek, mint Dél-Koreában. 71
I….. Tajvannak nagyobb a népsűrűsége, mint Dél-Koreának. I….. Magyarország ritkábban lakott, mint Dél-Korea. H….. Hazánk népsűrűsége kb. 4,5 fő/km2. I….. Dél-Korea népsűrűsége kb. 5-ször nagyobb, mint hazánké. b) 0
200
400
600
800
1000
1200
Szingapúr
Szingapúr
Hongkong
Hongkong
népesség (millió fő) 0
2
4
terület népesség népsűrűség
6
8
Szinagpúr
700 km 5 millió fő 7143 fő/km2 2
c) Terület 2 – Tajvan 3 – Hongkong 4 – Szingapúr 1 – Dél-Korea
Népesség 2 – Tajvan 3 – Hongkong 4 – Szingapúr 1 – Dél-Kore
3. „kistigrisek” B, C, E, J, K, L, M
A, D, G
F, H, I
„nagytigrisek” 72
terület (km2)
Hongkong
1100 km 7 millió fő 6364 fő/km2 2
4. kevés ásványkincs
olcsó munkaerő
nyersanyagot és szakképzettséget nem igénylő iparágak
pl. textilipar játékgyártás
magas színvonalú oktatás
szakképzettséget Igénylő iparágak
japán tőke
pl. személygépkocsigyártás
csúcstechnológia
kedvező földrajzi fekvés forgalmas kikötők
külkereskedelem
EXPORT
5. Ország
Szaúd-Arábia
Népesség 25 millió Kőolajtermelés/év 492 millió t Egy főre jutó 19,68 kőolajtermelés GDP/fő 15 500 USD
Irak
Irán
30 millió 98,4 millió t
72 millió 212 millió t
3,28
2,94
3 000 USD
3 500 USD
Egyesült Arab Kuvait Emírségek 4,7 millió 2,5 millió 106 millió 11 millió 22,55 35 000 USD
4,4 3 8400 USD
A kis népességű, de nagy kőolajtermeléssel rendelkező országokban magas az egy főre jutó GDP.
73
8. Kína 1.
a) Tájak
Vízrajz
A. Tien-san (hegység)
a. Sárga-folyó
B. Kínai--alföld
b. Jangce (folyó)
C. Dél-kínai-hegyvidék
Ország
D. Tibet (fennsík)
I. Oroszország
E. Takla-Makán (sivatag)
II. India
F. Góbi-sivatag
III. Dél-Korea
G. Tajvan (sziget) c) Csomolungma d) B. nedves kontinentális
Mount Everest
8850 méter
C. mérsékelt övezeti monszun F. mérsékelt övezeti sivatagi
e) Nyáron, mert a monszunszelek nyáron az óceán felől nedves légtömegeket, csapadékos időjárást hoznak. f) Csendes-óceán 2. 2 – az ország a selyemúton keresztül tart kapcsolatot Európával 6 – a külföldi tőke beáramlásának, a piacgazdaság kialakulásának kezdete 3 – az ország keleti területeinek gyarmatosítása 7 – az ország lendületes gazdasági fejlődése 4 – a független szocialista Kína megalakulása 1 – az öntözéses gazdálkodás megjelenése 5 – a gazdaság államosítása következtében kialakuló súlyos következmények (pl. éhínség) 74
3. a) elektromos áram termelés, a vízhozam ingadozásának kiegyenlítése, árvízvédelem, hajózás biztosítása, halászat, öntözés, ivóvíz b) földcsuszamlások, nem tud természetes módon tisztulni a folyó c) pusztító munka, völgymélyítés d) építő munka, feltöltés e) A szövegben szereplő adat
Mértékegység
1,4
millió
embert költöztettek ki
185
méter
mély vízoszlop a duzzasztóban
1500
méter
magas sziklafalak szegélyezik a folyóvölgyet
500
méter
széles a Jangce az említett szakaszon
2,4
szeres
mennyiségű elektromos áramot termel az erőmű a Magyarország éves áramfogyasztásához képest
100-150
méter
szélesre szűkül a Jangce a Három-szorosnál
Mire utal az adat a szövegben?
4. a) Mert területe majdnem akkora, mint Európáé. b) 345,3 fő/km2 c) 1 300 000 fővel d) Túl sok gyereket kell eltartani az államnak, ami sok kiadással jár. Pl. nem lesz elegendő bölcsőde, óvoda, iskola, az egészségügy nem tudja kellő színvonalon ellátni a lakosságot. Nem lesz elég lakóhely, és az élelmiszerellátás is nehézséget okozhat ennyi ember esetén. Fokozódik az emberi tevékenység környezetszennyezése (pl. légkör, természetes vizek), nem lesz elegendő ivóvíz. Energia ellátási gondok is adódhatnak. e) Az egy gyermekes családokat támogatja az állam, a több gyerekes családoknak több adót kell fizetni, illetve nem részesülnek ingyenes állami juttatásokból.
75
5.
6. 1. 2. 3. 4. 5.
teraszos művelés öntözés trágyázás gépesítés évente többszöri aratás
7. Az ország területnek csak 10%-át művelik. A világ legnépesebb országa a lakosságát el tudja látni élelmiszerrel, és ezen felül exportra is jut. 8. a) 2008
GDP
GDP/fő
Kína
8000 milliárd USD
5000 USD
Japán
4500 milliárd USD
35000 USD
b) 2001-ben c) Kína 9. Nyugat-Kína 10.
Kelet-Kína
5, 9, 11, 12
1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 10, 13
nlcepáor – porcelán íprap – papír őrlop – lőpor tyűrání – iránytű 76
tasávomkötynny – könyvnyomtatás
9. India 1.
a) Hindusztáni- félsziget b) X Boszporusz
X Perzsa-öböl
1 Dekkán-fennsík
3 Himalája
d Mekong
2 Hindusztáni-alföld
.
c Brahmaputra
X Csendes-óceán
5 Kunlun
b Gangesz
X Pamír
a Indus
4 Tibet c) Szerkezet ősföld óidei röghegység az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó gyűrthegység a Pacifikus-hegységrendszerhez tartozó gyűrt és vulkáni vonulat újidei feltöltött síkság
Térképi betűjel 1 5 3 ––– 2
d) Rajzold be a térképvázlatba az Egyenlítőt és a Baktérítőt (a Baktérítő javítandó Ráktérítőre)! forró f) trópusi monszun éghajlat 2. urbanizáció: magában foglalja a városi lakosság arányának növekedését és a városi életmód terjedését is analfabéta: írni és olvasni nem tudó ember 77
népességrobbanás: a lakosság számának hirtelen, ugrásszerű növekedése, ami ma főként a fejlődő országok népességére jellemző a magas születések száma miatt. 3. A helyes válaszok Kérdések Válaszok betűi A) nők G Melyik ország gyarmatbirodalmához tartozott Dél-Ázsia? B) Hollandia J Mely vallás követői vannak a legtöbben Indiában? C) Iszlám Dél-Ázsia vallási alapon történő felosztásakor mely vallás D) 325 millió C követői kerültek India nyugati és keleti E) a 16. században „országszomszédjába”? H
Mikor nyerte el India a függetlenségét
E
Mikor kezdődött India gyarmatosítása?
F
Hány ember él ma Indiában?
D
Kb. hány írástudatlan ember él ma Indiában?
A
Melyik nem képviselői körében alacsonyabb fokú az iskolázottság Indiában?
F) 1300 millió G) Nagy-Britannia H) a 20. század közepén I) 1 milliárd J) Hinduizmus K) férfiak
3. 4. India mezőgazdasága a) Hagyományos mezőgazdaság kicsi
Modern mezőgazdaság nagy
A műveléshez használt eszközök
állati és emberi erő, kapa, ásó
mezőgazdasági gépek, öntöző berendezések
A termelés célja
önellátás
árutermelés, export
Talajerő-utánpótlás (jellemző/nem jellemző) A termőföld minősége
nem jellemző
jellemző
silány
jó
A gazdálkodást folytató mezőgazdasági „üzem neve”
_________________________
ültetvény
rizs, köles, búza
bors, tea, cukornád, juta, gyapot, dohány, szegfűszeg
Birtokméret
Mezőgazdasági termények
c) A gyarmatosítók az ültetvényeken ezeket a jól eladható, a saját, és nem a lakosság érdekeit szolgáló, értékes haszonnövényeket honosították meg. d) Az exportra szánt, jó áron eladható mezőgazdasági termékek értékesebbek, így a termőhelyeik kiszorítják az önellátásra termelő gazdaságok termőföldjeiről a hagyományos gazdaságok önellátásra szánt terményeit. e) A lakosságnak a saját ellátáshoz nem jut elég termőföld, ami éhínséghez vezethet. 78
