Kiállításról, kiállításra, avagy a vitrinek sosem maradnak üresen… címĦ rovatunkban beszámolunk azokról az eseményekrĘl, amelyek a dolgos hétköznapokat is ünnepekké gazdagítják. Klubunk kiállító vitrinjeiben különféle numizmatikai anyagok összeállításával e lapszám megjelenéséig több kamara kiállítást láthatott az érdeklĘdĘ. Kiállítással emlékeztünk az eltelt több mint egy évben különféle eseményekrĘl. A MÉE vándorgyĦlési és az ÉKE érmeivel a jubileumról… Rovatunkban elsĘként a 2009. évi jubileumi kamara kiállításról kell szólnunk. Hajdu Béla és Márfai József gyĦjtĘtársak a Magyar ÉremgyĦjtĘk Egyesülete 39 vándorgyĦlésének, majd az 1905-ben alakult, és 2005-ben újjáalakult ÉKE (ÉremkedvelĘ Egyesülete, újabban ÉremkedvelĘk Egylete) érmeibĘl és plakettjeibĘl rendezett kiállításokról számolhatunk be. Mindkét kiállítási anyag méltóan emlékezett meg a két nagy múltú szervezetrĘl. A vándorgyĦlési érmek ezüst és bronz veretei közül kiemelkedett a 9, a 26. és a 38., amelyeknek városunk és Szervezetünk adott otthont. A számunkra is kiemelkedĘ események vert érmei mellett ugyanis a szemlélĘ láthatta azok nagyméretĦ és ritkaság számba menĘ öntött változatát is. Az ÉKE érmek különlegesen szép sorozatából csak a legritkábbak hiányoztak, és ez az összeállítás a XX. századi legnagyobb éremalkotók munkáiként gazdagították a magyar éremkultúrát. „Az érem a legmĦvészibb tolmács:” mondta Hóman Bálint egykoron és ezt a mondást a gazdag összeállítás méltóan bizonyította. Beck Ötvös Fülöp, Telcs Ede, Reményi József, Berán Lajos és Madarassy Walter neve szinte mindenki számára ismerĘsen cseng, de Franges Róbert, Fémes Beck Vilmos, Moiret Ödön, Murányi Gyula, Esseö Erzsébet, Szántó Gergely és Vincze Pál érmei, plakettjei láttán is azok mĦvészi színvonala a legnagyobbak közé sorolja alkotóit.
Franges Róbert – Európa (40 x 69 mm)
- 3 Régi szegedi alkotókról, avagy ami a nagy jubileumi kiállításból kimaradt. A március 3. és 13. között a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjának aulájában megrendezett nagyszabású kiállításra Szervezetünk gyĦjtĘi a Móra Ferenc Múzeummal és Szabó Géza ötvös mester határainkon túl is ismert éremverdéjével közösen készültek. A kiállítás anyagának gazdag választékából egy kamara kiállítás számára is maradt még bemutatandó összeállítás. Ujszászi Róbert vezetĘségi tagunk, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa korábbi, szinte elfeledett alkotók érmeibĘl készített összeállítást két vitrinben. Az alkotók között Heksch Nándor szobrászmĦvésznek, 1923-ban a Szegedi Csónakázó Egylet részére készített rézdomborításos, egyedi díj-plakettje, Szöryné Boga Lujza szobrászmĦvésznek 1936-ban a Duna tengerjáró hajó felavatására Szeged város közönsége által rendelt 100 mm-es kétoldalas öntött érme és Taiszer János szobrászmĦvésznek 1938-ban készített Liszt Ferenc portréja kiemelkedett a kiállítás anyagából. Több ötvös mester munkája volt látható még, a Kocsis János által készített un. Szenttamási érem gipsze (1.ábra - nyers utánveret), Pósa Lajos 1883. évi királylátogatási érmének különféle méretĦ változatai (2.ábra), valamint Staffner Sebestyén híres szegedi ötvös mester munkáiból említhetjük többek között a Szegedi Szállodások, VendéglĘsök, Kávésok és Korcsmárosok Ipartársulatának 1895. évi zászlószentelési ünnepére készült bronz emlékérmet, valamint az 1899-ben alapított Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre sportérmeit. (Külön a következĘ cikkben! A Szerk.)Több más jelzetlen szép, egyedi ötvösmunkával készített érem mellett még láthatók voltak Füsti Molnár Béla ötvös mester rusztikus, öntött sportérmei is.
1. ábra - A oldal
2. ábra - A oldal
B oldal
B oldal
- 4 Török Pál: Staffner Sebestyén érmeirĘl A Numizmatikai Közlöny 1903. évfolyama az újdonságok rovatban részletes leírást közöl a szegedi új zsinagóga felavatására készült emlékéremrĘl. [1] Alkotója, Staffner Sebestyén szegedi vésnök ezzel egycsapásra országos ismertségre tett szert. ValószínĦ az éremnek köszönhetĘ, hogy nevét a Magyar IparmĦvészeti Társulatba 1903-ban belépett rendes tagok között is olvashatjuk. [2] ÉletérĘl keveset tudunk. Az általam ismert hat érem 1894 és 1903 között készült. Hallani azonban már korábban is lehetett róla. 1891-ben aranypénzt hamisított, letartóztatták és elítélték. A bĦnjelként lefoglalt verĘszerszámait a BĦnügyi Múzeumba szállították. A szegedi Állami Levéltár iktatókönyvében 1891. július 5-én a 738. sorszám alatt szerepel: „Staffner Sebestyén iparengedély bevonása”. [3] Érmei fĘleg Szegedhez kötĘdnek, többségük leírása Csongor GyĘzĘ és T. Simon Ilona 1969-ben készült tanulmányában is megtalálható. [4] A Szegeden megalakult Magyar MĦkertészek és Kertgazdák Országos KépzĘ és SegélyzĘ Egyesülete 1894. szeptember 1. és 15. között növénykiállítást rendezett Szegeden, majd szeptember 16-tól 30-ig Kiskunfélegyházán. A rendezĘk a díjérmeket StaffnertĘl rendelték, de azokat Szegeden nem adták ki [5] csak Kiskunfélegyházán, szám szerint 6 aranyozott ezüstöt, 41 ezüstöt és 37 darab bronzot. [6] Az érmeken KUNFÉLEGYHÁZA peremirat szerepel, ami utólag lett beütve. (Ezeket az érmeket egyéb városokban is felhasználták díjazásra, amirĘl a NAGYVÁRAD és a ZENTA peremiratok is tanúskodnak.) Staffner Sebestyén készített érmet 1895-ben a Szegeden tartott Országos Pincérkongresszusra, az 1899-ben alakult Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók körének, 1903-ban a Zentai Ipari és MezĘgazdasági Kiállításra, és ugyancsak 1903-ban a már említett szegedi zsinagóga érmet. Ez utóbbi elĘlapjának két verĘtĘ változata ismert. Az ezüstérmeké magasabb plasztikájú, de az épület ábrázolása elnagyolt, és a szignó csupán STAFFNER. A réz érmeken az épület realisztikusabb, és a szignó STAFFNER SZEGED. Az ok valószínĦleg verĘtĘ-törés lehetett, melyre utaló repedésjeleket az ezüstérem fényképének bal oldalán már felfedezhetünk. Érmeinek mĦvészi színvonala meghaladja a korabeli vidéki vésnökök-ékszerészek munkáinak szintjét annak ellenére, hogy anatómiai ismereteinek hiányosságai idĘnként szembetĦnĘek. Mitológiai alakok helyett szívesen ábrázol igazi hús-vér embert. A Növénykiállítás idilli kertrészlete nyugodtan lehetne egy Voltaire-mĦ illusztrációja is, a zentai kiállítás munkásemberén pedig már érezhetĘ a századforduló szociáldemokrata mozgalmainak hatása. Tudjuk, hogy mĦhelye 1896-ban Szegeden az Oroszlán utca 17., késĘbb az Oskola utca 9. szám alatt volt, mely utóbbi 1910-ben már özv. Staffner Sebestyénné nevén szerepel, aki „elsĘ alföldi vésnöki mĦintézet”-ként hirdeti üzletét. [7] Staffner Sebestyén alakja és üzlete érdekes színfoltja lehetett a századforduló táján rohamosan polgárosodó Szegednek, melynek fejlĘdéséhez a maga eszközeivel Ę is hozzájárult. Munkássága mindenképpen érdemes lenne további kutatásra. Éremleírások: 1. Növénykiállítás. 1894 E.: férfi kerti szerszámokkal és nĘalak pálmaággal, bĘségszarúval. A háttérben melegágy. Felirat: NÖVÉNYKIÁLLÍTÁS. Jelezve lent: STAFFNER S. SZEGED H.: gyümölcskoszorún fent a magyar címer, lent Szeged címere. 6 sor írás: MAGYAR / MĥKERTÉSZEK / ÉS KERTGAZDÁK / ORSZ. KÉPZė / ÉS SEGÉLYZė / EGYESÜLETE. Kétoldalt vésett évszám: 18 -94
- 5 Peremirat: NAGYVÁRAD, ZENTA, stb. Ezüst, bronz és alumínium, vert érem, Ø 50 mm.
1. 2. Növénykiállítás. 1894 E.: két angyal a magyar koronát magasba emeli, alatta gyümölcskoszorú névbevésésre. Felirat: NÖVÉNY KIÁLLÍTÁS H.: fent magyar címer, lent Szeged címere, kétoldalt: 18 – 94. Gyümölcskoszorúban 6 sor írás: MAGYAR / MĥKERTÉSZEK / ÉS KERTGAZDÁK / ORSZ. KÉPZė / ÉS SEGÉLYZė / EGYESÜLET. Jelezve Balra lent: STAFFNER Peremirat különféle: KUN FÉLEGYHÁZA, ZENTA, KIS EZÜST ÉREM N.VÁRAD, stb. Bronz, ezüst és ar.ezüst, vert érem, Ø 36 mm.
2.
- 6 3. Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre. 1899 E.: kettĘs vonalkörben barokk pajzsszerĦ kartusban középen körkeretben kerékpár. TĘle jobbra és balra recézett pólyaszerĦ szalagon 18 — 99. Felette enyhe ívelten két sorban: SZEGEDI / KERÉKPÁROSOK / lent szintén ívvonalban két sorban: ÉS TESTGYAKORLÓK / KÖRE /. A kartus felett középen kerék, tĘle jobbra s balra, legendaszalagon: ADJ ISTEN. Jelezve lent: STAFFNER S. H.:kettĘs vonalkörön belül fent nyitott, lent szalaggal összekötött babér- és tölgykoszorúban üres mezĘ véset számára. A csegely sarkaiban háromszögletĦ díszítmények, két-két pontocskával. Bronz és ezüst, nyolcsarkú csegely füllel, 30 mm. Bronz és ezüst, nyolcsarkú csegely füllel, 40 mm. (Csongor 152) 4. Országos Pincér Kongresszus Szeged. 1895 E.: két babérágon Szeged város címere, felette két lebegĘ angyal által tartott korona. Felirat: AZ 1895. OKT. 9-ÉN TARTOTT ORSZ PINCZÉR CONGRESZUS EMLÉKÉRE. Jelezve lent: STAFFNER S. / SZEGED H.: körirat: A SZEGEDI SZÁLLODÁSOK EMLÉKÉRE. A mezĘben 4 sor írás: VEND. KÁV. / ÉS KORCSMÁROSOK / IPARTÁRSULATÁNAK / ZÁSZLÓSZENT. ÜNNEPE Ar.sárgaréz, vert érem füllel, Ø 31 mm.
4. 5. Zentai kiállítás. 1903 E.: ülĘ munkás kalapáccsal, vele szemben álló nĘalak pálmaággal és koszorúval. Az elĘtérben fogaskerék és mezĘgazdasági eszközök, a háttérben gyárépület és dombok között felkelĘ nap. H.: gyümölcs- és virágkoszorú. Alul magyar címer, fent Zenta címere. Középen felirat: ZENTAI MEZėGAZDASÁGI / ÉS IPARKIÁLLÍTÁS / 1903. Jelezve balra lent: STAFFNER SZEGED Ezüst, vert érem, Ø 40,5 mm.
- 7 -
5.
6. Szegedi zsinagóga. 1903 E.: a szegedi zsinagóga épülete, alatta héber írás és 5663 évszám. Jelezve lent: STAFFNER H.: a hitközség székháza. Körirat: VÁRHELYI RÓSA IZSÓ DR. / LÖW IMÁNUEL, BAUMHORN LIPÓT, belsĘ körirat: SZEGEDI ZSIDÓ HITKÖZSÉG, az épület alatt: MCMIII. V. 19. Ezüst, vert érem, Ø 30 mm. Sárgaréz, vert érem füllel, 30 mm. (STAFFNER SZEGED jelzéssel)
6.
- 8 -
Jegyzet: [1] Numizmatikai Közlöny 1903., 75.o. [2] Magyar IparmĦvészet VI. évf. (1903) 6. szám, 308.o. [3] Szigeti István kéziratos hagyatéka (Móra Ferenc Múzeum éremtára) [4] Csongor GyĘzĘ – T. Simon Ilona: Szegedi érmek és plakettek (Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1969/1. 153-192.o.) [5] Szegedi Napló 1894. szeptember 25. [6] Félegyházi Hírlap 1894. 41. szám [7] Délmagyarország 1910. május 22. 60.o. * A Magyar Költészet Napjára Ady EndrétĘl Wass Albertig… Hazánkban 1964. óta április 11-én, József Attila születésnapján tartjuk ezt az ünnepet. EbbĘl az alkalomból közel ötven vert és öntött érembĘl és plakettbĘl álló összeállítást láthattak gyĦjtĘink a kamara kiállítások sorában. Az érmek és plakettek Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Balassi Bálint, Batsányi János, Batsányiné Baumberg Gabriella, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Faludy György, Fazekas Mihály, József Attila, Juhász Gyula, Kassák Lajos, Kazinczy Ferenc, Kosztolányi DezsĘ, Kölcsey Ferenc, Madách Imre, PetĘfi Sándor, Radnóti Miklós, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Miklós és Wass Albert alakját idézték föl az ünnep alkalmából. A változatos összeállításból két érmet választottunk ki, amelyekkel felidézzük a jeles napról szóló kiállítást. Az érmek alkotói között számos ismert hazai mĦvész nevét említhetjük a teljesség igénye nélkül, úgymint Bognár György, Csikszentmihályi Róbert, Fritz Mihály, FĦz Veronika, Kalmár Márton, Lapis András, Míró Eszter, Tóth Sándor szobrász-éremmĦvészek.
- 10 – Látható volt még plakett Istók Jánostól (1873-1972.) a Magyar Labdarúgók Szövetsége Corinthián vándordíjaként 1928-29-bĘl, LĘte Éva nagy méretĦ (Ø111 mm) érme amely a Nemzeti Lovardának állított emléket, (az érem vésete 1932.I.16.17.), majd egy jelzetlen bronz, tĦzzománcozott plakett, amely az 1954.05.23-án a Népstadionban megrendezett Magyar-Angol labdarúgó mérkĘzésre, a londoni 6:3, „az évszázad mérkĘzésének” 7:1-re végzĘdött budapesti visszavágójára készült. Szerepeltek érmeken és plaketteken híres magyar sportolók, sportvezetĘk és edzĘk mint Springer Ferenc (1863-1920) az FTC elsĘ elnöke, Matolay Elek (1836-1883.) a torna és a magyar iskolai testnevelés úttörĘje, Maurer János (1850-1910.) tornatanár, sportszakíró, a magyar tornairodalom úttörĘje, Komjádi Béla (1892-1933.) a magyar vízilabda sport úttörĘje, Puskás Ferenc (1927-2006.) a magyar labdarúgás legfényesebb csillaga. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszterre (1875-1932.), mint a Nemzeti Sportuszoda megteremtĘjére Berán Lajos emlékérme emlékeztetett, de volt emlékplakett vésve „Garas Lajos úrnak, a Weis Manfréd Sakk-kĘr elnökének” is egy sakkozó pár és szemlélĘinek ábrázolásával. Az érmek és plakettek alkotói között megtalálhatók Ambrózy Sándor (1903-1992.), Beck Ötvös Fülöp (1873-1945.), Berán Lajos (1882-1943.), Bíró Mihály (1886-1948.), Csorba Géza (1892-1974.), Forgács Hann Erzsébet (1897-1954.), Irsai István grafikus (1896? ), Istók János (1873-1972.), Kepes Ferenc (19 ? -19 ?), Madarassy Walter (1909-1994.), SzĘdy Szilárd (1878-1939.), LĘte Éva (1906-1967), Sóváry János (1895-1966.), Szentgyörgyi István (1881-1938.), Vince Dénes (1914-1972.) korábban élt és alkotott mĦvészek, a kortársak közül pedig Rónai Attila fiatal éremkészítĘ (Rónai Attila az utóbbi években több magyar emlékpénz tervezĘjeként vált ismertté, de készített érmet 2008-ban a NYUGAT c. folyóirat száz éves jubileumán az ÉremkedvelĘk Egylete részére is. – A szerk.)
A MOATSZ (Magyar Országos Asztalitenisz Szövetség) kubista stílusú plakett elĘlapja (49,5mm x 49,5 mm méretĦ, ezüst, 60,1 gr.), melyet az 1931. évben Budapesten megrendezett 5. Asztalitenisz Világbajnokságra tervezett Irsai István grafikus
- 11 Az ötvösök, jelvénykészítĘk között megtaláljuk BudapestrĘl Berán Nándort, aki érmeket és jelvényeket, a Jerousek és Morzsányi féle mĦhelyek jelvényeit, akik a korai magyar jelvénykészítés legjobb mesterei voltak. BécsbĘl Adolf Belada és Luis Abel jelvénykészítĘk munkáit is láthattuk, akik magyar megrendelésre a külhoni jelvényipar termékeit szállították.
Állami Okleveles Síoktató „szolgálati jelvény” (Valós méret: Ø 47mm)
Országos Testnevelési Tanács kitüntetĘ jelvénye (Valós méret: 70 x 65 mm)
Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre (1899)* jelvénye (Valós méret: 39,5 x 35 mm)
A Magyar Motoros Szövetség „Jó Munkáért” kitüntetĘ jelvénye, kiérdemelte „Kártyássy Ferenc Szeged 1949.” (hátoldali vésés! – Valós méret: 52 x 61 mm)
- 12 Külön csemegének számítottak a régi szegedi sportegyesületek apró jelvényei, amelyek a hajdani SZTK (Szegedi Testgyakorlók Köre 1912.*), SZAK (1899*)Bástya SE és SZEAC (Szegedi Egyetemi Atlétikai Club) régi sportegyesületeket idézték, de a MOATSZ (Magyar Országos Asztalitenisz Szövetség), az MLSZ (Magyar Labdarúgók Szövetsége) korai, nagyméretĦ tĦzzománcos jelvényei is a magyar sport legszebb régi emlékei közé tartoznak.
Látható volt többek között Reményi József (1887-1977.), 1923-ban készült, ismert történelmi jelenetet ábrázoló plakettje (Dugovics Titusz egy török harcost zászlójával együtt a vár fokáról magával ránt a mélybe…49 x 60 mm bronz) mely a Budapesti (Budai) Torna Egylet (1869)* részére Berán Lajos magyar íjász harcost ábrázoló nagyméretĦ (plakettje pedig a legrégebbi magyar sportszö-vetség, a Magyar Országos CéllövĘ Szövetség (1871)* részére készült. (* A jelvényeknél szereplĘ évszám, az egyesületek megalakulásának éve!)
A kiállítás egyik nemzeti büszkeségünkrĘl, a „Magyar Sport”-ról kívánt megemlékezni a numizmatika eszközével. * ___________________________________________________________________________
A SzerkesztĘ Bizottság címe:
[email protected] 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 14. (62-420-189) FelelĘs kiadó: Hajdu Béla
