KI MENTI MEG A KAPITALIZMUST?

XI. (XXVII.) ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 2016. NOVEMBER 19.

200

1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51a; Telefon: 06 (1) 787-8621

KI MENTI MEG A KAPITALIZMUST?

BALOLDALI ÉS NEMZETI

2


BALSZEMMEL BALSZEMMEL

M

.Í ,

Thürmer Gyula EGY ÚJ KORNAK KELL JÖNNIE, ÉS JÖNNI FOG Hát, kérem tisztelettel, ilyen a demokrácia! Nem őt vártuk, de ő jött be. Erre vagyunk mi, amerikaiak olyan büszkék, a demokráciára! Nagyjából ilyesmit mondhatott a budapesti amerikai nagykövet az eredményváró bulin a választások éjjelén. Én persze nem igen nevezném demokráciának azt, amikor nem nagyszerű személyiségek még nagyszerűbb politikai programjai csapnak össze, hanem dollármilliárdok. Ki hiszi azt el, hogy egész Amerikában csak Clinton és Trump méltó az elnöki posztra? Az sem a demokrácia jele, hogy a média segítségével egyik pillanatról a másikra emberek millióit lehet indulatba hozni. Azon is el lehetne gondolkodni, hogy az FBI igazgatóját mi késztette arra, hogy az utolsó pillanatban újra előhozakodjon Clinton email ügyével, és ezzel egy utolsó jelzést adjon az amerikai szavazóknak. Nyilván az történt, hogy az amerikai nagytőke az utolsó pillanatig két vasat tartott a tűzben. A kérdés az volt, hogy ki képes az elégedetlenkedő amerikai társadalmat és a nem kevésbé elégedetlenkedő világközvéleményt megnyugtatni. A folyamatosságot, nyugodtságot hirdető, a női elnök perspektíváját megvillantó Clinton? Vagy talán Trump, aki a változást testesítette meg, és nagyjából azt mondta, amit az átlagamerikai hallani akart?

,

,

Az amerikai választások tétje az volt, hogy ki alkalmasabb az amerikai tőkés rendszer megszilárdítására és az USA világhatalmi pozícióiját fenyegető veszélyek elhárítására, Obama számos területen zsákutcába vitte az USA-t. Jól hangzott például, hogy minden amerikaira terjedjen ki az egészségbiztosítás. A tőke örült is neki, mert több biztosított több kórházat, nagyobb egészségügyi piacot, nagyobb profitot jelent. Ehhez azonban az államnak olyan pénzeket kellett volna máshonnan átcsoportosítani, és ezzel megrövidíteni a tőke profitját más területeken, hogy a tőke végül is kiállt Obama ötlete mögül. Obama nem tudta keresztülvinni az amerikai tőke akaratát a világpolitika számos ügyében sem. Kína előretörését nem tudta megakadályozni, sem azzal, hogy udvaroltak Kínának, sem azzal, hogy fenyegetőztek. Nem tudta legyőzni az egyre erősödő orosz kapitalizmust megtestesítő Putyint sem. Az amerikai fegyverkezés nem tette tönkre az oroszokat, sőt az ő válaszlépéseik szorították meg a nyugatot. Ukrajnában patthelyzet van, s inkább az USA áll vesztésre. Szíriában még mindig Aszad van hatalmon. Ja, és persze nem sikerült földbe döngölni az európai tőkét, az Európai Uniót sem. A gazdasági NATO, a TTIP még mindig nem született meg. Tőkés körökben is felerősödött az a nézet, hogy pénzzel lehet kormányokat dönteni és újakat kreálni. El lehet százezreket indítani új népvándorlásra. Lehet ideológiai nézeteket, politikai

.E ,

,

.M .

gyakorlatokat kötelező vallássá emelni. Lehet a médiát uralni, és embermilliókat manipulálni. Lényegében ezt teszi évtizedek óta a liberális tőke. A liberális tőke uralma azonban azt jelentette, hogy a néptömegekre zúdították a piac minden terhét. Velük fizettetik meg a pénzügyi körök jólétét és a válság leküzdését. De ezek a néptömegek elégedetlenek és minden felrobbanhat egyik percről a másikra. A világ munkásmozgalma erősödik, és beleszólást követel a világ sorsának eldöntésébe. A liberalizmusról kiderült, hogy semmilyen más eszmét nem tűr meg maga mellett. Nem demokráciát hoz létre, hanem tőkés diktatúrát, a liberális körök teljes politikai és szellemi uralmát. A világ népei erre mondanak nemet, mert úgy érzik: megfulladnak a liberális hullámokban. A liberalizmus a világpolitika színterén szembekerült más tőkés országok megerősödött gazdasági és politikai köreivel, amelyek a globalizmusra és a liberalizmusra az önálló nemzeti út hirdetésével, nacionalizmussal válaszolnak. Az összeütközés korábban is megvolt, de most olyan nagy jelentőségű kérdésekben ütköznek, mint a Kínához és Oroszországhoz fűződő viszony, az európai integráció léte vagy nem léte. A világ változásra érett. Trump ezt a folyamatot erősítheti. Eltávolíthat a liberális politikától, utat engedhet más törekvéseknek. Tegnap Obama kellett a kapitalizmus és az amerikai világuralom biztosításához, ma Trump kell hozzá. A dolgozó tömegek sorsa, a világ népeinek sorsa ettől nem fog alapvetően megváltozni. A tőkés válság mélyül, Trump fékezheti a tőkés rend pusztulását, de a tőkés rend helyébe objektíve a közösség társadalmának kell lépnie. Csak az új szocializmus számolhatja fel a tőke ellentmondásait, csak a szocializmus válthatja fel a pénz logikáját az emberi lét logikájával. Egy új kornak kell jönnie, és jönni fog. T

G

MUNKÁSPÁRT


3

EGY HÉT A MUNKÁSPÁRT ÉLETÉBŐL

NOVEMBER 12. A budapesti 3. régió kibővült, most már 7 fős csapata megtartotta a Bikás-park metró állomásnál az első novemberi akcióját. Farkas Ferenc régióelnök betegségét leküzdve ismét jelen volt. NOVEMBER 7. A Munkáspárt budapesti szervezete a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél emlékezett meg a Nagy Október 99. évfordulójáról. Kőszeginé Benedek Anna, a KB tagja, budapesti alelnök méltatta 1917 jelentőségét.

NOVEMBER 13. NOVEMBER 9. A választási felkészülés állását ellenőrizte a Munkáspárt elnöksége Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Tóth Péter, a KB tagja adott tájékoztatást a végzett munkáról. Szabolcsban a választókerületek többségében adottak a feltételek a jelöltek sikeres megállításához, de néhány területen még sokat kell dolgozni.

A mintegy 300 lakosú Vas megyei településen, Góron lezajlottak az időközi önkormányzati választások. A polgármester Németh László lett. A Munkáspárt jelöltje, Benyovszky Gábor nem kapott szavazatot. Rá, illetve Kovács Istvánnéra – képviselőjelöltként – egy-egy szavazatot adtak le. Ebben a faluban is megismerték a Munkáspártot, ami jelenleg a legfőbb cél volt. Köszönet a jelölteknek és az ajánlások gyűjtésében részt vett aktivistáknak helytállásukért.

4


MUNKÁSPÁRT

SIKERES AKCIÓ TANULSÁGOKKAL A héten az utolsó rendezvények is lezajlanak a TTIP Országos Akciónapból. A Munkáspárt az idei év egyik legnagyobb akcióján van túl. A tapasztalatokról kérdeztük Hajdu Józsefet, az Elnökség tagját, a KB titkárát, aki Karacs Lajosné alelnök mellett az akció egyik koordinátora volt. Hogy értékeli az akciót? A párt Elnöksége november 21-én tekinti át az akció eredményeit, de már most örömmel mondhatom: sikeres volt! A Központi Bizottság döntésével összhangban szerveztük meg. Az akció azonban menetközben alsóbb szintű kezdeményezésre – tovább fejlődött. Lényegében három célt állítottunk magunk elé. Egyrészt, kitelepüléseket, gyűléseket szervezni és eljutni minél több G S emberhez. Másrészt, a lehető legnagyobb T médiaszereplést szerezni. Harmadrészt, eljuttatni álláspontunkat A központi sajtó nemigen kényeztetett el bennünket. a kormányhoz és a megyei és városi önkormányzatokhoz. Mi volt a helyzet a helyi médiában? Mit mutatnak a tények? Az országos média valóban nem volt vevő. Kivétel a Hír Tv Mit sikerült megvalósítani? volt, amely a párt elnökével készített interjút. A helyi sajtóban A mai napig lezajlott 76 akció. Mindössze két megyében nem nagyobb volt a fogadókészség. Természetesen annak is volt jelentünk meg. 46 kitelepülést szerveztünk. Az első célunkat szerepe, hogy szervezeteink mennyire ismerik a helyi médiát, alapvetően elértük. Persze az is igaz, hogy szervezeteink egy mennyire vannak kapcsolatban. része nem települt ki az utcára, és a hangsúly a levél átadására helyeződött át. Természetesen ez is fontos volt, de csak az egyik Hogyan fogadták a hatalom képviselői a Munkáspárt akcióját? cél. Bátrabbnak kell lennünk az utcai akciókkal. S S , Nézze, ennek megítélésénél sohase felejtsük el, hogy mi ellenzéki párt vagyunk, ráadásul nem csupán a kormány, de a tőkés rendszer ellenfele is. Nagyon furcsa lett volna, ha S

N

A


MUNKÁSPÁRT

5

mindenütt tárt karokkal fogadtak volna bennünket. Nem így történt. Volt, ahol magasabb szinten vették át a Munkáspárt levelét. Volt, ahol a helyi vezetők valakit megbíztak ezzel. Csupán egy-két helyen utasítottak vissza a levél átvételét. Mit mutat mindez? Azt mutatja, hogy a Munkáspártnak, mint országos pártnak van tekintélye a mai magyar politikai életben. És ez nagyon fontos. Azt is mutatja, hogy jó témát választottunk, a TTIP-ügyben sokan osztják a mi aggodalmainkat. De természetesen jelzi azt is, hogy helyi szervezeteink mennyire vannak jelen a helyi politikai életben. Ott, ahol nem rúgunk labdába, vagy nem vagyunk otthon a helyi politikában, naB M ,

T

B

-K gyobb akadályokba ütköztünk. A tanulság az, hogy mindenütt erősíteni kell a Munkáspártot. Képesek vagyunk mi megakadályozni a TTIP-t? Természetesen nem! De képesek vagyunk felhívni a közvélemény figyelmét, és képesek vagyunk sok emberrel megértetni, hogy miről is van szó. Az Országos Akciónap után a Munkáspárt aktivistái is többet tudnak erről, és nagyon sok embernek sikerült elmagyarázni. A világhelyzet most változik. Az USAban új elnök van. Messze nem biztos, hogy ő is akarni fogja a TTIP-t. A mi akcióink is arra biztatta a magyar kormányt, hogy használja ki a helyzetet és mondjon határozott nemet a szerződésre.

N F

F E

Z

KB-

E H

-B

N

M

6


MOZGALOM

A KÍNAI SAJÁTOSSÁGÚ SZOCIALIZMUS IDEOLÓGIÁJA A közelmúltban Budapesten került sor Kína és a 16 kelet-közép-európai ország politikai pártjainak találkozójára. A rendezvény a parlamenti pártokat érintette. A fórum széles körű érdeklődést váltott ki, hiszen különböző ideológiájú és eltérő politikát folytató pártokról van szó. A magyar miniszterelnök beszédében meg is jegyezte, hogy pár évtizede még elképzelhetetlen lett volna a Kínai Kommunista Párt és a Fidesz közös szereplése. A tanácskozáson sok szó esett a kínai sajátosságú szocializmusról. De mit is jelent ez a kifejezés? Ennek igyekezünk utánajárni. ÖSSZEFÉR-E MARX ÉS MAO? A Kínai KP 18. Kongresszusa 2012 novemberében módosította a szervezeti szabályzatot és kimondta:

AK

KP

„A kongresszus egyhangúlag elfogadta, hogy a szervezeti szabályzat a párt fő irányvonalaként a marxizmusM

T

leninizmus, Mao Cetung (Mao Zedong) tanításai, Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) elmélete, a három képviselet fontos gondolata mellett a tudományos fejlődési szemléletet határozza meg”. Nézzük sorjában, hogy mit is jelentenek ezek a tételek! Mao Cetung (Mao Zedong) tanítása a marxizmus-leninizmus kínai alkalmazását jelenti. Mao (1893-1976) a KKP vezetője volt az 1930-es évek közepétől, a szocialista Kína megalapítója és haláláig vezetője. Mao a kínai kommunista mozgalom első nemzedékének legjelesebb tagja volt. Ez a generáció az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt indította el tevékenységét. Ezt soha sem tagadták, sőt büszkék voltak. A kínai kommunista mozgalom vezetői, élükön Maóval, azonban tisztában voltak azzal, hogy a marxizmus-leninizmust Európa szülte. Egy olyan Európa, ahol a kapitalizmus fejlett volt, volt jelentős munkásosztály. Marx, Lenin nézetei alkalmazhatóak Kínában is, de ésszerűen alkalmazni kell a kínai sajátosságokhoz. Mao úgy vélte, hogy egy óriási méretű, félfeudális, félgyarmati ázsiai országban, ahol nincs jelentős munkásosztály, a parasztságnak kell a forradalom motorjának lenni. A „falu keríti be a várost”, azaz a falun létrehozott forradalmi bázisokról


MOZGALOM

7

kiindulva lehet mozgósítani a városi munkásságot és legyőzni a tőkésosztályt. A forradalom az első szakaszában polgári-demokratikus forradalom, de nem a régi értelemben, hanem olyan új demokratikus forradalom, amely ugyan tőkés viszonyokat teremt, de azonnal átmegy a szocialista forradalom megvalósításába. Mao – később Teng is – azt vallotta, hogy nem az elmélet alapján kell a valóságot megítélni, hanem az elméletet kell a valósághoz igazítani. „A marxisták azt tartják, hogy csak az K emberek társadalmi gyakorlata lehet a Ü próbaköve annak, hogy az embereknek a külső világgal kapcsolatban szerzett ismeretei és a valóság között megvan-e az összhang.” De tegyük hozzá egy későbbi gondolatát, amelyet 1963-ban mondott: „Honnan jönnek a helyes gondolatok? Az égből pottyannak ide? Nem. Benne vannak az agyunkban? Nem. A helyes gondolatok a társadalmi gyakorlatból jönnek, és csak onnan.” TENG: A SZOCIALIZMUS REFORMJA LEHETSÉGES ÉS SZÜKSÉGES Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) elmélete a szocializmus megreformálásának elmélete. Teng (1904-1997) a KKP meghatározó személyisége volt 1978-től haláláig. Teng folytatta Mao gondolkodását, és azt vallotta, hogy a párt akkor halad előre, ha „felszabadítja gondolkodását” ( , jiefang sixiang), azaz szabaddá teszi a dogmáktól, és szigorúan a tényeken alapszik. Ezt fejezte ki az eredetileg Mao által O

V

KP P

B

használt négy kínai hieroglifa: (shishi qiushi). Ezek a kifejezések mind a mai napig jellemzik a KKP gondolkodását. Teng abból indult ki, hogy Kína a szocialista fejlődés kezdeti szakaszában van, és hosszú ideig abban is fog maradni. Éppen ezért fő feladatnak a termelőerők fejlesztését, a népjólét javítását tekintette. Úgy vélte, hogy a piac a szocialista viszonyok között is használható kategória. Teng szerint a piac szabályozott, amelynek fő irányait a szocialista állam dönti el. Elismerte, és lehetővé tette a magántulajdon fejlesztését. Teng a következőket mondta 1982 októberében: „A szocializmus jobb mint a kapitalizmus abban a tekintetben, hogy a szocializmusban minden ember dolgozhat, és erőfeszítéseiket kulcsfontosságú tervekre koncentrálhatják. A szocializmus gyengesége, hogy a piac nem a legjobban van beállítva és a gazdaság túl merev. Hogyan kezeljük a tervezés és a piac közötti kapcsolatot? Ha helyesen kezeljük, nagyban segítheti a gazdasági fejlődést. Ha nem, akkor rosszul mennek a dolgok.” Teng nem csupán Kína korszerűsítése szempontjából tartotta elengedhetetlennek a piacgazdaság bevezetését. Úgy vélte, hogy a Szovjetunió szétesése után Kína egyedül maradt. Piacgazdaság nélkül nem tudna csatlakozni a külvilághoz, ami viszont alapvető fontosságú. „Ha nem lesz piacgazdaságunk, nem jutunk hozzá más országok információihoz és lemaradásra ítéljük önmagunkat. Ne féljenek egy kis kockázattól!” - mondta 1990 decemberében a Központi Bizottság vezető munkatársainak értekezletén. Teng azt vallotta, hogy a kínai viszonyok között egy államban lehetséges két társadalmi rendszer is. A reformpolitika alapján létrehozott különleges gazdasági körzetekben (a mi fogalmaink szerint ipari parkokban) valójában

8


MOZGALOM KÜLFÖLD BALSZEMMEL

kapitalista viszonyokat vezettek be. E logika alapján a Kínai Népköztársaságban szocializmusról beszélnek, az 1999-ben visszakapott Hong Kongban és Makaóban pedig kapitalizmusról. 1979-ben Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) kijelentette: „Demokratikus forradalmunkban a kínai sajátosságokkal összhangban kellett cselekednünk, követve a Mao Cetung elvtárs által felvázolt utat arról, hogy a falu bekeríti a városokat. Most, a nemzeti építkezés folyamatában hasonlóképpen a saját helyzetünkből kiindulva kell cselekednünk és megtalálni a korszerűsítés kínai útját.” 1987-ben Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) így beszélt erről Kádár Jánosnak: „A tapasztalataink elemzése alapján azt javasoltuk, hogy a szocializmus egész időszakában a központi feladatunk a termelő erők fejlesztése legyen. Ez igazi marxizmus. Kína számára a legfontosabb a szegénység leküzdése. Meg kell találnunk a minél gyorsabb fejlődés útját. A szegénység nem egyenlő a szocializmussal, és a túl lassú fejlődés sem azonos a szocializmussal. Ha ez igaz lenne, vajon a szocializmus miként lehetne felsőbb rendű társadalom?” Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) a tőkés módszerek átvételét, a reformot és a nyitást azonban konkrét politikai feltételekhez kötötte. Megfogalmazott négy alapelvet, amely betartását vitathatatlan alapkritériumnak tekintette: 1. 2. 3. 4.

Ragaszkodnunk kell a szocialista úthoz. Fenn kell tartani a proletáriátus diktatúráját. Fenn kell tartani a Kommunista Párt vezető szerepét. Ragaszkodnunk kell a marxizmus-leninizmushoz és Mao Cetung tanításaihoz.

Nem férhet kétség ahhoz, hogy Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) eredeti koncepciója a szocializmus korszerűsítését és megerősítését szolgálta. Kádár Jánosnak a következőket mondta: „Kínában nem fog burzsoázia létrejönni a fejlődés menetében, hiszen az elosztás elve változatlan: mindenkinek munkája szerint. Az elosztás természetesen nem valamilyen szabvány egyenruha, de a mi célunk a közös boldogulás.” NEGYVEN ÉV REFORM ÉS NYITÁS: MERRE MENNEK AZ UTÓDOK? A reform és nyitás politikájának meghirdetése, azaz 1978 óta eltelt 38 év. Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) után, aki a kínai fogalma szerint a forradalmárok második nemzedékhez tartozott, a vezetésbe a harmadik,

negyedik, sőt most már az ötödik nemzedék képviselői kerültek. Csiang Cö-min (Jiang Zemin) 1989-2002 között állt a kínai párt és állam élén. Őt követte Hu Csin-tao (Hu Jintao) 2002-2012 között. Az új, immáron ötödik nemzedék Hszi Csin-ping (Xi Jinping) személyében 2012 őszén került a párt és az állam élére. A három képviselet fontos gondolata 2000-ben fogalmazódott meg az akkori főtitkár Csiang Cö-min (Jiang Zemin) beszédében. Ez azt jelenti, hogy a KKP képviseli a haladó termelő erők érdekeit, a haladó kultúrát és a kínai nép túlnyomó többségének alapvető érdekeit. A három képviselet fontos gondolatát, mint a KKP ideológiájának részét a KKP 16. kongresszusa 2002-ben bevette a szervezeti szabályzatba. A három képviselet koncepciója a korábbiakhoz hasonlóan a gazdasági fejlődést helyezte a középpontba. A párt által képviselt társadalmi csoportok között megmaradt a munkásosztály, de erőteljesebb hangot kapott az össznépi érdek. A „haladó termelő erők” képviseletére hivatkozva lehetővé tették, hogy a politikai életben, így a KKP-ban is helyet kapjanak a vállalkozói, lényegében tőkés rétegek képviselői is. Tudományos fejlődési szemlélet a KKP felfogása szerint magában foglalja a tudományos szocializmust, a fenntartható fejlődés, a szociális jólét, a harmonikusan fejlődő szocialista társadalom törekvéseit. Az elméleti tétel Hu Csin-tao (Hu Jintao) korábbi főtitkár nevéhez fűződik, és a KKP 17. kongresszusa 2007-ben iktatta be a szervezeti szabályzatba. A KKP ebben az időszakban felismerte, hogy a gazdaság gyors ütemű fejlődése az eredmények mellett ellentmondásokat is szül. Igaz, hogy az egész társadalom életszínvonala emelkedett, de a városi lakosság élete gyorsabban változott, mint a falusi embereké. Megjelentek a gazdag és szegény rétegek közötti feszültségek. Társadalmi problémává vált a korrupció. A gazdasági fejlődésről kiderült, hogy rendkívül nagy a nyersanyag- és energiaigénye, ami hosszú távon nem fenntartható. Ugyancsak kérdésessé vált, hogy meddig lehet az ország gyarapodását döntően az exportra építeni. K

MUNKÁSPÁRT MOZGALOM


9

szocializmus útján, felépíteni a minden szempontból fejlett társadalmat, felgyorsítani a szocialista modernizációt és megvalósítani a Kínai nemzet nagy megújulását.” A kongresszus megerősítette a reform és nyitás politikáját. „A kongresszus úgy véli, hogy a reform és nyitás, az erősebb Kína felé vezető út jelentik Kína új fejlődési szakaszának kiemelkedő jellemzőit. Kína az elmúlt több mint 30 évben a reform és nyitás politikájának következtében érte el gyors fejlődést. Csak a reform és nyitás teheti lehetővé, hogy Kína, a szocializmus és a marxizmus fejlődjön.” K „A mai Kínában csak a fejlődés számít, és ez szükségessé teszi a tudományos fejlődést. A tudományos fejlődést kell céllá tenni és elsőbbséget kell neki adni a gazdasági fejlődési modellben.” – hangsúlyozta Hu Csin-tao (Hu Jintao). A KKP elmúlt kongresszusai tovább léptek a reform és nyitás koncepciójának konkretizálásában. Kimondták, hogy a közösségi tulajdon elsőbbsége mellett történelmileg hosszú időn keresztül együtt fognak létezni más tulajdonformák is, beleértve a magántulajdont is. Ezek egyenrangúak és versenyben állnak egymással. Kimondták azt is, hogy a munkával szerzett jövedelem az elosztás elsődleges formája marad, de történelmileg hosszú távon együttléteznek különböző jövedelmi formák, beleértve a tőkejövedelmet is. Ezeket a formákat azonos értékűnek tekintik. A K KP 18. Ennek nyomán az elmúlt 8-10 évben felgyorsult a tőkés tulajdonformák fejlődése, megerősödött a tulajdonosi osztály és nőttek a társadalmon belüli különbségek is. Most elégedjünk meg ezzel a sommás értékeléssel! Lapunk következő számában részletesebben szólunk majd arról, hogy mit jelent a kínai sajátosságú szocializmus politikai gazdaságtana. A KKP 18. kongresszusa elfogadta a kínai sajátosságú szocializmus elméletét és szervesen beillesztette Kína egész fejlődésébe. „Ingadozás nélkül kell tovább haladnunk a kínai sajátosságú

Hszi Csin-ping (Xi Jinping) a párt és állam új vezetője a Politikai Bizottság kongresszus utáni ülésén hangsúlyozta: „csak a szocializmus mentheti meg Kínát, csak a kínai sajátosságú szocializmus biztosíthatja Kína fejlődését.” Hszi Csin-ping (Xi Jinping) megerősítette: A kínai sajátosságú szocializmus a párt hosszú távú stratégiája. A kínai sajátosságú szocializmus stratégiai út, elmélet és egyben szervezeti rendszer is. A kínai sajátosságú szocializmus elméleti rendszere magát a marxizmus kínai alkalmazását jelenti, amely magában foglalja Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) elméletét, a három képviselet fontos gondolatát, a tudományos fejlődési szemléletet és összekapcsolja őket a marxizmus-leninizmussal és Mao Cetung tanításaival. A Kínai KP Központi Bizottságának 2016. novemberi ülése 2017 őszére összehívta a párt 19. kongresszusát. Hogyan tovább?

10


KÜLFÖLD MAGYARORSZÁG

TŐLED FÜGG, MENNYI LESZ A MINIMÁLBÉR! A kormány a minimálbérek emelésével elébe akar menni az eseményeknek. Nem akarja, hogy a relatíve alacsony bérek akadályozzák a hazai munkaerő utánpótlását. Másrészt, nem akarja, hogy az alacsony bérek miatt az emberek az utcára menjenek. JELENTŐS BÉREMELÉST AKAR A KORMÁNY A garantált bérminimum 25 százalékkal nőhet jövőre, 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülését követően. A kormány szerint 6 éves ciklusban a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie – emelte ki a miniszter. Ezért egy olyan javaslatot tettek, amely összeköti a következő évek béremeléseit a hatékonyság és a versenyképesség javításával – tette hozzá. A kormány abban érdekelt, hogy a javaslat minden partner számára vállalható megoldás kiindulópontját jelentse – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy folytatják az egyeztetéseket a következő napokban. Ennek a végén egy olyan, hat évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amely biztosítja A mindenkinek, hogy előre látható pályát tudjanak megtervezni

ban túl nagy terhet rónának elsősorban 2017-ben a munkáltatói szférára, ezért a mértékekről tovább kell tárgyalni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi nagyon kedvező költségvetési helyzetben az ajánlott 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésnél nagyobb terhet kellene vállalnia a büdzsének. Hozzátette: pozitívan fogadták a kormány kezdeményezését a több éves megállapodás megkötésére, mivel a kiszámíthatóság nagyon fontos. TŐLED FÜGG, MENNYI LESZ A MINIMÁLBÉR! A munkabér, így a minimálbér is, a tőkés munkaadó és a dolgozó, a munkavállaló közötti erőviszonyt fejezi ki. Ha a dolgozók erősek, akkor képesek nagyobb bért kiharcolni. A magyar minimálbérből nem lehet megélni. A dolgozók évek óta akarnak magasabb minimálbért, de lényeges változás nem volt. Igaz, nem voltak nagy tüntetések vagy sztrájkok sem. Most a kormány azt ismerte fel, hogy emelni kell a béreket, mert ha nem, akkor baj lesz, és a dolgozók az utcára mennek. A tőkések rögtön sokallják a 15 százalékot. Most megindul a taktikázás. A dolgozóknak, a szakszervezeteknek kell harccal elérni, hogy a kormány ne visszakozzon a tőkések nyomása alatt. Tőled függ, mennyi lesz a minimálbér!

SZAKSZERVEZETEK ÉS TŐKÉSEK Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: kellemes meglepetés volt a szakszervezeteknek, hogy a követeléseiket meghaladó minimálbérre és szakmunkás bérminimumra tett ajánlatot a kormány. Hozzátette, hogy a szakszervezetek elmúlt években megfogalmazott javaslatait siker koronázta. Véleménye szerint a gazdaság fejlődése, a munkaerőhiány, és már a fogyasztás növekedésének a gátjává váló alacsony kereseti szint vezetett ehhez a kormányzati javaslathoz. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a kormány által javasolt béremelési mértékek önmagukA Magyar Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Frankfurter Zsuzsanna Szerkesztőség: 1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51a.; telefon: (1) 787-8621; telefax: (1) 780-8306 A Szabadság e-mail címe: [email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Munkáspárt, a kiadásért felelős: Thürmer Gyula, elnök. ISSN 0865-5146

A Szabadság a Munkáspárt központjában és alapszervezeteinél megrendelhető.

KÜLFÖLD MOZGALOM


NŐK A KAPITALIZMUS ELLEN November 10-11-én Athénban tanácskozást tartottak a kommunista és munkáspártok. A téma ezúttal a nők egyenjogúsága volt az Európai Unió keretein belül és általában a világban. A tanácskozást a Görög KP szervezte és 20 más párt vett részt. A Magyar Munkáspárt képviseletében dr. Frankfurter Zsuzsanna, az Elnökség tagja és Kovács Istvánné, a KB munkatársa vett részt. A tanácskozás részvevői hangsúlyozták, hogy erősíteni kell a nők között, a nőmozgalmakban végzett munkát. A kapitalizmus sújtja a nőket, de a mi dolgunk, hogy ezt tudatosítsuk az asszonyokban és lányokban és szervezzük őket a kapitalizmus elleni harcra. A pártok kiemelték, hogy a tőkés körök igyekeznek leplezni a nők helyzetének súlyosságát. Ezért vannak különböző európai programok, ezért folyik a sikeres nők tőkés propagandája. A tanácskozás Sotiris Zarianopoulos, a Görög KP EP-képviselője nyitotta meg és Eleni Mpellou, a Görög KP Politikai Bizottságának tagja tartotta a fő referátumot. A tanácskozás hasznos tapasztalatokkal szolgált a Munkáspárt számára is – mondták el a magyar küldöttség tagjai. Sok párt sokkal több tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezik, mint mi. Tanulnunk kell tőlük, és az athéni tanácskozás is ezt a tanulást segítette.

11

MÁS EREDMÉNYT VÁRTAK AZ EREDMÉNYVÁRÓN

M S

? I

M B

:L

,

!M

M

!V

?

?M

?

.M

?

,

.

.

A magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) eredményváró bulit szervezett az amerikai elnökválasztás napján a budapesti Corinthia Hotelben. Az elitet várták, de potom 8 ezer forintért más is bemehetett. A zenét a magyar légierő zenekara adta, volt Jack Daniels-koktél, Bacardi bár amerikai hotdoggal, sült oldalassal. E A D

A

KI MENTI MEG A KAPITALIZMUST?

Recommend Documents