A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA K Ö N Y V T Á R Á N A K KIADVÁNYAI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAÉ SCIENTIARUM HUNGÁRICAE
9.
Gergely
Pál
*
AZ A K A D É M I A L E V É L T Á R A A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K KÉZIRATTÁRÁBAN 4
T H E ARCHIVES OF T H E HUNGÁRIÁN ACADEMY OF SCIENCES
BUDAPEST,
1958
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KIADVÁNYAI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE
9.
Gergely AZ A K A D É M I A
Pál LEVÉLTÁRA
A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A
KÖNYVTÁRÁNAK
KÉZIRATTÁRÁBAN
T H E ARCHIVES OE T H E HUNGÁRIÁN
BUDAPEST,
1958
ACADEMY OF SCIENCES
Százharminchárom éves Akadémiánk régi irattára csak nemrégiben vált használhatóvá. Sajó Géza, az 1936—40 közti években e Levéltár kezelője, az Akadémiai Értesítő 1940-i kötetében ismertette ugyan rendezői munkája eredményét, 1 ámde akkor még nem is sejtett mértékben bővültek azóta e közlés adatai. Az Akadémia első harminc évének levéltári anyaga ekkor, 1940ben még csak kis töredékében volt ismert. Az első akadémikusok levelein, tagajánlásain, bírálatain kívül azonban ennek sokszorosa került elő 1949—50 telén az akadémiai palota nagy átalakítási munkálatai megindulásakor, a pince-raktárak egyikéből. Az 1880-as években valaminő nagyobb irodai átrendezés és festés során a padlózott pincerészbe szállított s aztán a bútortörmelékek közt ottfelejtett iratok jórésze azonban elpusztult, különösen a nyirkos padlón és falak mellett elhelyezett kötegek. E megpenészedett csomagokat semmiképpen sem lehetett megmenteni. Ámde így is jelentős mennyiségű s értékben fel sem becsülhető papírokat találtunk és konzerváltunk. Miért oly nagyértékűekezek, az Akadémia első fél évszázadából eredő iratok? Főleg azért, mert az akadémiai élet s könyvkiadás, ügyvitel stb. adattömegein kívül rengeteg sok ismeretlen adatot tárnak elénk a magyar tudomány- és irodalomtörténet köréből. A levéltári anyagot éveken át fertőtlenítettük, szárítottuk s minthogy az akadémiai iratok közé Kisfaludy-társasági folklore-gyűjtemények is keveredtek, mégpedig több mint tízezer lapnyi mennyiségben, így ezektől is el kellett különítenünk saját anyagunkat. 2 Az akadémiai levéltári anyagot kéziratlaponkint csoportosítottuk, külön választva az akadémiai tagok kéziratait a gazdasági, pénzügyi természetű aktáktól s mások, nem-akadémikusok beadványaitól. Az előkerült több mint harmincezer, 1825—1880 közötti iratnak mintegy fele egyáltalán iktatva sem volt s így ezt a munkát is el kellett végezni. Ezeken kívül a most már tüzetesen számbavett s átnézett alapítványi és pénzügyi akták száma további húszezer, az említett évkörből. Ezek is immár időrendben, illetőleg a nyugtákat aláírók ABC-rendjében használhatókká váltak. 1 Ak. Ért. 1940: 3 6 0 - 3 6 9 . 1. — Az addig ismert s általa rendezett 6000 db főtitkári irattári aktát nagy gonddal iktatta s bizonyos szak-csoportosításban mutatózni is kezdte. 2 Arany László szerkesztette Gyulai Pállal együtt a Kisfaludy-Társaság Népköltési Gyűjtemény-sorozatát, s így kerültek e kéziratok az Arany-lakás közvetlen szomszédságában levő főtitkári irodába, — onnét pedig kb. 1885 után, özv. Arany Jánosnó elhunyta s fiának innét elköltözése után a mélységes akadémiai pinceraktárakba.
3
A 1881 utáni főtitkári irattár fönt, a hivatali szekrényekben maradt s ezek aránylag kisebb hiányokkal ma is együtt vannak, a második világh á b o r ú kisebb-nagyobb kártevéseit leszámítva. így ezek 1949-ig megfelelő évi indexeikkel (1891-től 1949-ig csupán, mert 1881 — 1890-ből elvesztek,vagy talán még nem is készítettek ilyen ABC-s indexeket), mutató-köteteikkel kiegészítve most is elérhetők. A hiányzó 10 évről és természetesen legelső sorban az Akadémia első félszázadásról is elkészítettük a névmutató cédulák tízezreit. Mondan u n k sem kell, hogy ebből az időből nemcsak hogy iktatókönyv, de mégkevésbé mutató(Index)anyag sem maradt fönn. Az utóbb említettekkel s a gazdasági, pénzügyi aktákkal együtt immár több mint 120 000 darabra tehető irat-tömegből, kiváltképpen az első félszáz évből, a magyar irodalom valamennyi klasszikusának kéziratai az egy Petőfit kivéve! —, továbbá világszerte ismert tudósaink, úttörő kutatóink egész sorának levelei, bírálatai, nyugtái és tagajánlásai, önéletrajzai stb. várnak tudományos feldolgozókra. Ezekből az iratokból nemcsak külföldi tudományos kapcsolataink, idegen akadémiákkal való szoros kiadvány csere ügyeink derülnek ki, hanem igen sok esetben meglepő állásfoglalásokra és az első akadémiai tagoknak akkor észre sem vett, vagy félreismert, félbemaradt munkaterveire és aprólékos életrajzi adataira, körülményeire is fény derül. Hogy mentől világosabb képünk lehessen az Akadémia első félszázados adminisztratív és tudományos életéről, személyzeti beosztásáról, röviden szólnunk kell ezekről is, mielőtt a forrásanyagul immár k u t a t ó tudósaink és tudósjelöltjeink rendelkezésére álló Levéltárinak részletes ismertetésébe fognánk. Az 1830 — 40-es években még Magyar Tudós Társaság néven működött Akadémia 1845 után már nemcsak együttes ülésekben, hanem a hat tudományos szakosztály külön-külön t a r t o t t ún. kisgyűlésein vitatta meg a bemutatott dolgozatokat s határozott a kiadandó művek felől. Ekkoriban a hat szakosztály (egészen 1870-ig, az újabb Alapszabályokig) még a következő volt : 1. Nyelvtudományi 2. Filozófiai, 3. Történetírási, 4. Mathematikai, 5. Törvénytudományi, 6. Természettudományi, mindegyik élén az ügyeit intéző osztályjegyzővel. Az egy-két havonként t a r t o t t összességi megbeszéléseket is a „kisgyűlések" sorába vették. Az évenkint egyszer tartott nagy-gyűlések és a háromévenkénti elnökválasztó, ún. „Elegyes ülések" mindenkor zártkörűek voltak. Sőt eleinte még akisgyűlések, felolvasó ülések is, —csupán az 1848-as forradalom vívmányaként l e t t e k nyilvánosak ezek az osztályülések és később, 1870-től kezdve az ,,összes ülés"-nek nevezett osztályközi, teljes ülések is, amelyeken gyakran közérdekű felolvasások s az elhunyt tagokról emlékbeszédek is hangzottak el. Egyébként 1870-től a régi hat szakosztályt háromra vonták össze, s így is működött az Akadémia az 1945-i felszabadulásig. Azután emelték négyre az osztályok számát. Az évenkint t a r t o t t nagy-gyűlésben választottak új tagokat, döntöttek a jutalmakról s tűztek ki új pályakérdéseket az alapítványok időközi kamataiból. A nagygyűlés utolsó napján t a r t o t t ,,Köz-ülés"-ben 3 — 4 felolvasás (közérdekű témáról) és főtitkári beszámoló volt szokásban, midőn a „titoknok" ( = f ő t i t k á r , 1870 .után) beszámolt az Akadémia múltévi működéséről, elp a r e n t á l t a az elhunyt tagokat és üdvözölte az újakat, á t a d t a a pályadíjakat nyertek jutalmát stb. Az ügyvitelt az elnök ( = elöl-ülő, praeses) és helyettese, a másodelnök mellett, akiket akkoriban még 3 évenkint választottak, — az élethossziglan 4
választott titoknok vezette. A titoknok irányítása alatt dolgoztak : az iilési jegyzőkönyvek vezetésére jegyző (levéltárnok), 3 továbbá a hivatal kinevezett írnokai, nyomdai javítnokai (correctorok), az épület gondnoka, az akadémiai ügyész és pénztárnok, sőt az első harminc év alatt még a Könyvtár személyzete is. Később, 1875-ben külön Könyvkiadóhivatalt is szerveztek, szintén a főtitkár közvetlen felügyelete mellett. Az adminisztratív személyzet száma félszázad alatt négy főről tizenkettőre növekedett s 1865 után Könyvtárunk két könyvtárnok és a Kézirat- és Éremtár vezetője mellé már két „szolgát" is kapott az egyre növekvő kutató-igények kielégítésére. Az akadémiai tagok száma a következőképpen oszlott meg : a 25 tagú Igazgató-Tanács a volt alapítók családtagjaiból, leszármazottaiból s néhány kiérdemesült tiszteleti tagból állott: feladata az anyagi ügyek és tisztviselői kinevezések irányítása, ellenőrzése volt s az egész Akadémia költségvetésének megbeszélése, számviteleinek ellenőrzése. A legelső igazgatósági tagokat még a pozsonyi országgyűlés nevezte ki 1830-ban s ezek választották meg a legelső rendes tagokat. Később aztán ezeket és a tiszteleti, levelező s külföldi tagokat is az évenkinti nagy-gyűlés választotta, életük végéig.'1 Az első ilyen nagygyűlést 1831 februárjában tartották, ekkor kezdte meg tulajdonképpeni tudományos működését az Akadémia! Ekkor tűztek ki jutalomdíjakat, létesítették az első négy szakbizottságot : a nyelvészeti, jutalomkérdési, Évkönyv-szerkesztő és folyóirat-szerkesztési bizottságot, amelyeket aztán 120 év alatt éppen húsz további szakbizottság követett. Ezek némelyikének egész jelentős méretű, külön irattára s ügyvitele volt és ezekből az iratokból jó rész fenn is maradt. Pl. a Történeti Bizottság több száz kéziratkötegnyi oklevél-másolati anyaga és levelezése ma is egyik legértékesebb forrásgyűjteményünk. Vegyük most sorra az Akadémiai Levéltár anyagát : I. Ü 1 é s i
jegyzőkönyvek:
Az ismertetett különféle elnevezésű akadémiai ülések legtöbbjéről gondos jegyzőkönyveket vezetett a jegyző vagy a titoknok (s ebben különösen Arany .János vezetett). Ülés-fajták szerint csoportosítva immár a következő, elsőrendű forrásjellegű akadémiai iilési jegyzőkönyveket őrzi Kézirattárunk, 3
Legelső volt Czuczor Gergely, utána Schedel F., Szalay László, Csengery A. stb. Első ízben 24 tiszteleti és 42 rendes tagot választottak (I. rendes tag Kisfaludy Károly volt!) és ezek együttesen választották 1831. febr.-ban, az első nagy-gyűlésben, a továbbiakat ; és néhány külföldi és belföldi levelező tagot. Ezek létszáma akkor még nem volt alapszabályban megszabva. Az elmúlt ötnegyed század alatt, 1950-ig összesen több mint 1600 tagja volt Akadémiánknak ; ezek közül akkor életben volt még 220 belső-tag, s mintegy nyolcvan külföldi, akikről persze még pontos életbenléti adatok nem lehettek. Az addig, 1950-ig elhunyt akadémikusok száma 1300. Közülök mintegy 700-nak gyászjelentéseit, halálhírükről szóló egykorú lapkivágásokat stb. sikerült felkutatnunk, részben éppen az Ak. Levéltár papírjai között s így most ezek is, betűrendbe rakva, a Kézirattár egyéb gyűjteményeivel együtt az életrajz-írók, kutatók rendelkezésére állanak. Az 1869. évi nagy Alapszabály-átdolgozás után megszabott keretekben választották a tagokat, így pl. 1H70-ben a taglétszám a következő volt : lg. Tanács-tag 25, rendes tag 42, ós levelező tag 165. A kül-tagok (külföldiek) száma nem volt megszabva, átlag 15 —20-at szoktak osztályonként megválasztani. így a három szakosztálynak pl. 1870-ben 74 k. tagja volt. 4
5
valamennyit gondosan beköttetve, feliratokkal ellátva ; sőt némelyiknek még eredeti vázlatait is beköttettük, különféle eltéréseket mutatván a letisztázott a k szövegétől : 1. Igazgatósági ülések, 1830. nov. 27-től (Pozsony) 1949. novemberéig. (Teljes sorozat!) 2. Nagygyűlési és elegyes ülési jegyzőkönyvek, 1831 —1916-ig hiánytalanul, csupán 1917—1920-as évek „összes ülési" anyagához kötve a nagygyűlésieké is; majd 1921 —1929-ről mindkét féle hiányzik az összes ülési jegyzőkönyvekkel együtt, melyek a második világháború utáni zavarokban elvesztek. 3. Kisgyűlési jegyzőkönyvek, 1831— 1869-ig, teljesen hiánytalan sorban ; sőt 22 kötetben a legtöbb kisgyűlési fogalmazvány is előkerült s ezeket is beköttettük. (Pl. Döbrentei, Toldy, Szalay, Arany stb. kézírásában!) 4. Összes-ülési jegyzőkönyvek : 1870—1949-ig, kivéve az előbb említett 1921—1929. évi elveszetteket. 5. Osztálygyűlési jegyzőkönyvek : I. osztály, 1870—1949., kivéve a világh á b o r ú következtében elveszett 1910—1916. és 1924—1936. évieket. A I I . osztály jegyzőkönyvei 1870—1946-ból, s a I I I . osztályé 1870—1949. évekből hiánytalanul megvannak, szintén beköttetve. 6. Bizottsági ülések jegyzőkönyvei : a ) Történeti Bizottságé 1859—1949. b) Hadtörténeti Bizottságé 1909-től 1944-ig, c) Archaeológiai Bizottságé 1858-tól (hiányosan) 1940-ig. d) Nemzetgazdasági és statisztikai bizottságé 1860-tól, e) Nyelvtudományi Bizottságé 1860-tól. f ) Irodalomtörténeti és klasszikus filológiai biz. igen töredékesen, különböző évekből. g) Jogtudományi Bizottságé szintén töredékesen, 1929-től. h) Mathematikai cs természettudományi Biz. (hiányosan) 1860— 1949. i) Római magyar történeti Bizottsági 1913 —1942-ig, k) Könyvkiadó bizottságé 1875-től, l) Könyvtári Bizottságé 1865-től, m ) Pénzügyi és építési Bizottságé 1860-tól, n) Coopération Intellectuelle (nemzetközi szellemi együttműködés m a g y a r bizottságai) jegyzőkönyvei, szintén töredékesen 1925—1936-ból. II. V e g y e s
tartalmú
iratkötegek:
1. Elől-ülői levelek fogalmazványai, Döbrentei Gábor és Toldy Ferenc kézírásában, 1831 — 1839. évekből, két kötetben. 2. Alapítólevelek kivonatai s alapítványi jegyzékek, két kötetben. 3. A Tudós Társaság üléseiről hírlapokban megjelent közlések másolatai, 1830 novemberétől 1841-ig, két kötetben. 4. Akadémikusok bejelentései a nyomdai termékekről, 1831 —35-ből. T a l á n nem árt kiemelnünk, hogy ez utóbbi nyomdatörténeti s általában bibliográfiai szempontból mily értékes gyűjtemény. Nemkülönben az előbbi: az ülésekről az első akadémiai években a hírlapokban közölt híreknek az írnokok által kimásolt szövegei, melyek ma már szinte sehol meg nem kaphatók (mint magam is meggyőződtem néhányról), még az Orsz. Széchényi Könyv6
tárban sem. így e két kötetben összegyűjtött hírlapi cikkmásolatok forrásértéknek — Az eddig felsoroltakat mind beköttettük. 5. Akadémiai pályakérdésekre küldött kéziratos művek, 1831-1948-ból. A több mint kétezer, jeligés kéziratról (szerzők ismerete híján) csupán cím szerinti katalógus készült s egyelőre időrendi sorrendben állítottuk fel a nagy mennyiségű anyagot. 6. Kiadó-vállalati közlésre benyújtott kézírásos művek az 1930—1948. közti évekből. Ezeknek is van cím és szerző szerinti katalógusuk. 7. A Vigyázó Ferenc-féle birtokok és bérházak kezelési aktái, tervrajzai, 1928— 1946-ból, köztük több eredeti régi birtok- és adóív, szerződés ; akadémiai gazdasági és jogi bizottsági jegyzőkönyvek, ügyészi jelentések stb. — Sajnos azonban ezt az ügyészi és birtokkezelői irattárat az akadémiai gondnokság és a Könyvtár 1950. évi vezetője kiselejteztette, úgyhogy ami véletlenül megmenthető volt ebből a jelentős anyagból (pl. eredeti birtokívek, térképek, ügyészi jelentések), azt is csak az akkori könyvtárigazgatóval való erélyes szembenállásom eredményezte. Tömérdek eredeti cselédszerződés és bérleti, haszonbéri elszámolás, eredeti szerződés, parcellázási rajz és számadás került azonban akkorra a kazánházba . . . II].
Naplókönyvek,
iktatók:
Nemcsak kiegészítője, hanem a rendezési munkáknál pótolhatatlan, időrendi segédkönyvei Akadémiai Levéltárunknak a következő kéziratos kötetek : 1. Iktatókönyvek 1859—1949-ig, kivéve az 1880—1885. évi elveszett sorozatot. Ámde ezeknek az aktáit is éppúgy pótlólag iktattuk, mint az 1825— 1858. évekéit. 2. Pénzügyekre vonatkozó naplók, főkönyvek, alapítványi kimutatások, házipénztári és építkezési pénztárkönyvek 1831 — 1949. évekről. 3. Iratmutatók = Index-könyvek. 1891 —1949-ig. Ezt megelőzőleg semmiféle mutatókönyv nem volt, vagy ha volt is, mind elveszett, úgyhogy ezeket több évi munkával kellett pótolnunk. Az általunk iktatott darabokról éppúgy, mint az 1859—1880 közti iktatott aktákról mintegy harmincezer név- és tárgymutató cédula készült , közte az Akadémiára került 1817 — 1825. évi Marczibányiféle alapítványi iratok cédulái is. Ezek a 1 5 x 5 cm-es méretű kis mutatócédulák most már valamennyi, föllelhető, 1817—1890. évi akadémiai iratról tájékoztatnak, megfelelő dobozokba rakva, betűrendben. IV. L e v é l t á r i
anyag:
Az anyag túlnyomó részét természetesen a titoknok- főtitkári levelezések, akadémiai tagok bírálatai, önéletrajzok és szakvéleményei, jutaimi jelentései, végül az Akadémiához küldött beadványok tízezrei alkotják. Mindezek háromféle méretű, háromszázötvenöt dobozban vannak elhelyezve az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában. 5 Az akadémikusok, vállalkozó iparosok és különféle kereskedők, valamint a szolgaszemélyzet s írnokok stb. nyugtáit 20 nagy dobozban helyeztük el (mintegy 15 000 számla-nyugtát), továbbá az akadémiai palota építkezésének 6
Az 1825 —1860. évi akták régi barna, álló dobozokban, 1861 — 1880-iak újonnan kiszített, sárga színű, ívmóretű dobozokban s végül 1881 — 1949-ből a hosszában kettéh litott akta méretének megfelelő téglány-alakúakban ! 7
gyűjtőíveit s magának az építésnek számláit 12 nagy kötegben, az alapítványi és ügyészi iratanyagot kb. négyszáz iratcsomóban g y ű j t ö t t ü k össze. — Az akadémiai házipénztár ügyvitele csak 1869-ig tartott, s ekkor az egész könyvelést és pénzkezelést a Magyar Földhitelintézet vette át, az új Alapszabály s ügyrend értelmében. Ezután már csak kisebb irodai s gondnoki házipénztári keret volt, saját pénzkezelésünkben. í g y tehát csak 1869-ig találhatók az igen becses eredeti nyugták, pl. olyanok kezétől, mint Kazinczy, Kölcsey stb. más, legelső akadémikusaink, vagypedig többszáz T o l d y F . — S z a l a y László-, vagy A r a n y János féle kiutalási jegyzék, utalványozás. A Földhitelintézet aktacsomói 1945-ben mind elpusztultak, rendkívüli kárára akadémiai történetünknek is. Hogy pedig mit jelenthetnek a holt betűk kb. száz-százharminc év múlva, ennek illusztrálására elegendő csak futólag áttekintenünk a Levéltár kincsei közül, az Akadémia első félszáz évéből, a következő legfontosabb három kategóriát. Ebből is láthatjuk, kiktől és milyen természetű kéziratok találhatók. 1. Tartalmuk szerint legértékesebbek az akadémikusok által írt bírálatok, különféle kéziratos vagy nyomtatott művekről, egyes pályakérdések kapcsán. Ilyen kéziratunk, — túlnyomó részben kiadatlanul, egyelőre még az ismeretlenség homályába rejtve! — csak e félszáz évnyi időszakból — 271 akadémiai tagtól, mintegy kétezer lapon található. Legtermékenyebb elmék : Vörösmarty, B a j z a József, Toldy Ferenc, Bugát Pál, Döbrentei, Czuczor, Horváth Cyrill, Győri Sándor. Némelyiküktől, mint pl. Vörösmartytól hetvennél több bírálat u n k maradt fenn! A megbírált pályamunkák között persze akad sok silány, ma már sem tárgyánál, sem szerzőjénél fogva említésre sem méltó fércmű, de a kéziratok nagyobb részben előbb-utóbb mégis csak nyomtatásra kerültek, s így nem közömbös, hogy a tudomány-történet megfelelő lapjaira fölkerüljön az első méltatok, kritikusok neve és véleménye. Viszont igen sok örökéletű alkotás legelső ismertetését, méltatását is itt találjuk, amelyeket túlnyomó részben eddig még sehol sem közöltek. Hogy csak néhány ilyen maradandó művet m o n d j u n k , melyet az akadémiai nagyjutalommal vagy más díjakkal tüntettek ki, éppen az itt levő szakvélemények alapján, íme időrendben a következők : a legelső magyar szótár Kresznericstől, vagy Vörösmarty, Kisfaludy Sándor, Kazinczy Ferenc, Jósika Miklós, Szalay László munkái, Petőfi Sándor verskötete, Arany különböző művei, Eötvös József és Lóránt. Horváth Mihály, Toldy Ferenc, Fényes Elek. Zsoldos Ignác, Győri Sándor, Vállas Antal, Jedlik Ányos, Petzval 0., Pólya József, Hőgyes Endre, Thán Károly, Mihálkovics Géza, Zemplén Géza stb. művei a legkülönbözőbb tudományágak köréből. Csak a százharminc év alatt jutalmazott legkiválóbb, ma is értékálló munkák puszta cím-felsorolása is egész kötetre menne! 2. Igen értékes a több mint ezer akadémikustól érkezett s itt található levél és munkaterv, így pl. József nádortól közel száz levelünk van, Döbrentei Gábortól, Teleki Józseftől. Toldytól 40 — 50 darab. Tíznél többet találunk K á l l a y Ferenctől, Szalay Lászlótól, Bugáttói, Almási Balogh Páltól, Rómer Flóristól, Horváth Józseftől és Cyrilltől, Czech Jánostól, Edvi-Illéstől stb. Ezek a levelek nemcsak akadémiai munkájukról tárnak fel sok új adatot, h a n e m a múltszázad első felének egész szellemi életéről, a kortársak szerepéről is tájékoztatnak. Neves külföldi tagok is sokan megköszönték kültaggá választásukat és ezek leveleiből is megmaradt néhány ; hogy csak a legnagyobbakat említsük, 8
mint : Bunsen, Macaulay, Mommsen, Gladstone, Quetelet, Boissier, Thierry, Virchow, Palaczky, Liebig, Levasseur, Renan, Roscher, Schuchardt, W. Ostwald, Hiibert, Demidoff stb. H a ezeknek a köszönőleveleknek nem sokkal több is az értéke, mint pusztán írástörténeti, autogramjellegű emlékeké, mégis : le nem tagadható bizonyságai annak, hogy az Akadémia sosem maradt el a világ élvonalbeli tudósainak megbecsülésében, s hogy önmagát : a Magyar Akadémiát becsülte meg a megválasztásukkal. 3. Az önéletrajzi feljegyzések, melyeket az akadémikusok mindjárt megválasztásuk után, a titoknok (főtitkár) körlevelére be szoktak küldeni az Almanach (Névkönyv) részére, nem kevésbé érdekesek, hiszen egész csomó akadémiai tagnak, kikről emlékbeszédet nem tartottak, mai napig fel sem bontották életrajzi önvallomását. Ilyen pedig egész jelentős számban található. Nyilván sok haszonnal fogják forgatni a bibliográfiák mindenkori készítői ezeket a sajátkezű tájékoztatókat, sok kiadott és készülő kézirat-jegyzékükkel. Az újabban, nyolc évvel ezelőtt napfényre került anyag mennyiségi szemléltetésére táblázatos összeállítást készítettem :
Év
1825-30. 1831. 1832. 1833. 1834. 1835. 1836. 1837. 1838. 1839. 1840. 1841. 1842. 1843. 1844. 1845. 1846. 1847. 1848. 1849.
Ismert d a r a b 1940-ig
10 93 217 142 114 119 152 138 104 133 155 134 133 138 132 152 108 161 65 2
Ma meglevők száma
18 113 250 172 192 176 344 234 217 323 327 300 263 266 210 239 210 392 131 14
Év
Ismert d a r a b 1940-ig
1850. 1851. 1852. 1853. 1854. 1855. 1856. 1857. 1858. 1859. 1860. 1861. 1862. 1863. 1864. 1865. 1866.
3 22 13 7 8 20 20 8 41 303 278 336 361 205 17 42 26
Ma meglevők száma
83 83 82 113 59 147 146 153 281 715 563 546 771 535 341 932 433
Az 18i67-től 1878-ig terjedő időszakból valamennyi,
— több mint tizenötezer — jegyzőkönyv és akta az említett 1949—50. évi télen került elő, közte Arany János főtitkári levelezése, több mint négyezerszáz sajátkezű fogalmazványa és 339 jegyzőkönyve! Végül talán nem érdektelen néhány adat arra nézve, hogy az Akadémiai Levéltár anyagát eddig kik használták tudományos munkáikhoz? Már a „lelet" rendezése, szétválogatása közben bemutattuk a népzenei gyűjtésre vonatkozó legelső a d a t o k a t Kodály Zoltánnak és több munkatársának (Kerényi György, Kiss Lajos stb.). Ugyancsak haszonnal forgatták gyűjteményeinket: Szabolcsi Bence prof. és tanítványai (Bónis Ferenc, Székely András, Várnai P. stb.). 11
Természettudományi vonalon k u t a t ó m u n k á t végeztek : Marék József, Dudich Endre, Fejér Lipót és aspiránsaik (matem. és természettudományi kutatók), a történettudósok közül : Révész Imre és Váczy Péter akadémikusok, Markó Árpád, Kumorovitz Bernát t a n . tagok, Zakariás Sándor és Voit P á l építészettörténészek, — nyelvtudományi téren többször forgatta haszonnal a k t á i n k a t : Gáldi László, Balázs J á n o s és Kelemen József, az irodalomtörténészek közül : Waldapfel József és Tolnai Gábor akadémikuson kívül B a r t a János, Brisits Frigyes, Szauder József egy. tanárok, Scheiber Sándor, Vargha Balázs, Varga József, H o r v á t h Károly, Jenei Ferenc, Stoll Béla, J a n c s ó Elemér (Kolozsvárról), továbbá Vértes András és Törő Györgyi intézeti k u t a t ó k o n kívül sokszor k u t a t o t t a n y a g u n k b a n Misianik János szlovákiai egyet. prof. A folklore-tudomány művelői közül elsősorban kell említenünk O r t u t a y Gyula akadémikust s t ö b b m u n k a t á r s á t (Katona Imre, K o v á c s Ágnes stb.), t o v á b b á Csanádi I m r é t , Domokos P . Pétert, Pogány P é t e r t és még sok más, f i a t a l a b b k u t a t ó t . Arany-kéziratainkat Tőrös László nagykőrösi múz. igazgatón kívül sokszor t a n u l m á n y o z t a Keresztury Dezső és legutóbb a nagyszalontai Arany-múzeum igazgatója : Danielisz Ernő. Mint ebből a kis felsorolásból is l á t h a t j u k , a legkülönbözőbb t u d o m á n y szakok művelői ismerik és évek óta használják e levéltári anyagot.
The Archives oí the Hungárián Academy of Sciences The archives of i h e 130 years old H u n g á r i á n Academy of Sciences have been stored unusably untill t h e last years. Now, as t h c result of fivc years' work, t h e logical arrangement of b o t h t h c documents t a k e n over f r o m t h e former secretary-general's office a n d those f o u n d in old repositories h a s bcen accomplished. I t was a h a r d t a s k as most of the registers of t h e documents were lost. The papers a n d accounts concerning t h e first f i f t y years of the Academy are of greatest value, giving h i t h e r t o u n k n o w n details of it's work : t h e activity of it's members, the publishing of books a n d periodieals, t h e connections with foreign academies, t h c exchange scheme of publications, t h e correspondence with it's foreign members etc. t h u s contributing t o the liistory of sciences a n d to t h e literary history as well. A t t h e time mentioned t h e leaders of t h e Academy were the president, vicepresident and secretary (form 1870 on secretary generál). There were six scientific sections: linguistic, philosophical, historieal, mathematical, legal a n d t h a t of n a t u r a l science. I n t h e weekly assemblies lectures delivered were diseussed, plans of the works to be published were made, election of new members was decided, memóriái speeches on t h e deceased were held etc. The first generál assembly — prepared by t h e weekly assemblies — w a s held in 1831. The records of all these, as well as t h c documents of t h e administration, t h e correspondence of more t h a n 1 400 members of t h e Academy, eritiques, autobiographies, accounts etc. are now to be found b o t h in chronological a n d in alphabetical order. The classification of t h e documents — t h e work of t h e a u t h o r of this artiele — is as follows : I. Records of meetings kept by t h e secretary (secretary-general) : a ) meetings of t h e diiectorate (1831—1949 complete) b) yearly generál assemblies (ineomplete) c) weekly assemblies d) m o n t h l y assemblies of all members (records of 1921—29 have been lost during World War II) e) meetings of t h e sections (ineomplete) f ) records of t h i r t e e n special committees. 10
II. Miscellancous papers: a) C'oncepts of the corresponclence of the president (1831—39) b) Documents of funds, extracts, lists etc. c) Copics of ncwspupcr articles concerning tlio Academy (1830—44. 2 volumes.) d) Reports by tho mcmbers about tbc products of the country printing-officos (1831—35.) (The copyright-copy ordor was based on those reports.) e) Competition-essays and works offored for publication (1830—48). (Tho former arc registored by titles, being code-named.) III. Registers, casli-books, reports oj funds etc. are of groat importance in the surveving tho documents. Registers of the ycars 1859—1949 arc complcte (with exception of the volumes 1880—85). The lost registers of the ycars before 1858 had been substituted by new ones, or ratlier the registers begun in 1940 liave been completed. Indices were found from 1891 —1949 so the lost index of about 30 000 documents of the first sixty ycars of the Academy had to be substituted by new ones. IV.
Correspondencc
It eonsists of letters written by the president, tho secretary, (secretary-gencral), the secretary of the sections, the treasurer ; of letters and biographical notes of the members, oritiques ; thousands of petitions, memorials etc. filéd in 350 boxes. Somé 400 batches of papers contain reecipts of the members, accounts of the clerks, copyists, cash-clerks, servants, tradesmen and merchants ; plans and documents concerning the building of the Academy, the so-callcd fund-reports etc. The most precious from the point of view of their content are the oritiques of the works to be published, or of competition essais, more than thousand letters of the members containing autobiographical details. Among the letters wo find the writings of cminent foreign members : Bunsen, Macaulay, Mommsen, Gladstone, Quetelet, Boissier, Thierry, Virehow, Palaczky, Liebig, Levasseur, Renan, Roscher, Schuchardt, W. üstwald, Hilbert, Demidoff etc. Among the lettem of the secretary those of tho secretary generál János Arany are of greatest value : his autographic letters exceed the number of 4100, the number of records of meetings written by him is 339, (many of them more than 16—20 pages), and about 500 of his assignments were found. Those precious documents are now at the readers' disposal. Even whilc the arrangement took placc tliey were available for them. So members of the Academy, professors a s w e l l a s t h e younger generation of scholars frequently made use of the archives, most important sources of the history of the Hungárián Academy of Sciences.
11
\
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADVÁNYAI 1. Harasztky Gyula :
KÖNYVTÁRÁNAK
A 130 éves Akadémiai
Könyvtár.
Bp. 1956.
2. Berlász Jenő—Szakmáryné Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene. Bp. 1956. 3. Csapodi Csaba : A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957. 4. Berlász Jenő : Az Akadémiai Bp. 1957.
Könyvtár
Kézirattárának
5. Haraszthy Gyula : Az Országos Könyvtárügyi könyvtárügy időszerű kérdései. Bp. 1958. 6. Gergely P á l :
Arany
János és az Akadémia
7. Endre Moravek : Die neuen ungarischen 1957.
Tanács Könyvtára.
átalakulása. és a magyar Bp. 1958.
Bibliotheksnormen.
Wien.
8. Szakmáryné Németh Mária : Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója Bp. 1958. 9. Gergely P á l : Az Akadémia tárában. Bp. 1958.
Levéltára
a MTA
Könyvtára
kézirat-
\
