Kereskedelem ágazat Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Eladó Szakiskola 9-11.évfolyam

Kereskedelem ágazat Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 34 341 01 Eladó Szakiskola 9-11.évfolyam

HELYI TANTERV KECSKEMÉT 2013

Óraszámok

Szakiskola – 34 341 01 Eladó .................................................................... 3

Kommunikáció — magyar nyelv és irodalom ...................................................................... 5 Kommunikáció angol nyelven ............................................................................................ 23 Kommunikáció német nyelven............................................................................................ 29 MATEMATIKA................................................................................................................... 37 Társadalomismeret – történelem ......................................................................................... 52 Természetismeret ................................................................................................................. 58 Testnevelés .......................................................................................................................... 81 Osztályközösség építés ...................................................................................................... 127 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság ................................................................... 140 11499-12 Foglalkoztatás II................................................................................................ 146 11498-12 Foglalkoztatás I. ................................................................................................ 153 10025-12. A kereskedelmi egység működtetése- A működtetés szabályai....................... 162 10025-12. A kereskedelmi egység működtetése – a működtetés szabályai gyakorlat...... 171 10026-12. Áruforgalom lebonyolítása – áruforgalom....................................................... 179 10026-12. Áruforgalom lebonyolítása – Gyakorlat .......................................................... 199 10027-12.Ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása – Áruforgalmazás I. .... 215 10027-12.Ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása – Áruforgalmazás I. gyakorlat 225 10028-12. Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása – Áruforgalmazás II. 234 10028-12. Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása – Áruforgalmazás II. gyakorlat............................................................................................................................ 257 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása – Áruforgalmazás III..................................... 281 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása – Áruforgalmazás gyakorlata III................... 290 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek – Értékesítés idegen nyelven .......... 299 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven I.......................................................................................................................................... 313 10028-12 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven II. .. 324

Óraszámok

Szakiskola – 34 341 01 Eladó évfolyam

Komplex műveltségterület

9.

10.

11.

2 72

1 36

-

Matematika

2 72 2 72

2 72 1 36

Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz)

2 72

1 36

-

Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz)

3+1 144

-

-

Testnevelés és sport

5 180

5 180

5 160

Osztályközösség-építés (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés)

1 36

1 36

1 32

18 648 elméle gyako t r-lat

11 396 elméle gyako t r-lat

9,5 304 elméle gyako t r-lat

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret – kommunikáció)

Idegen nyelv

Összes közismereti óra Szakmai modulok/tantárgyak 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

2+1,5 112

0,5 18

11499-12 Foglalkoztatás II.

0,5 18

11497-12 Foglalkoztatás I.

2 64

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai

2 64

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai gyakorlat 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása – Áruforgalmazás I. 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyesipar-cikkek forgalmazása – Áruforgalmazás gyakorlata I.

2,5+0,5 96 2+1 108

1+1 72

1 36

1 36 4 144

+1 32

4 144

5 160

1 36 2 72

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyesipar-cikkek forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven I. 10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása – Áruforgalmazás II.

+0,5 18 2 72

10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása – Áruforgalmazás gyakorlata II.

2,5 90

10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven II.

+0,5 18

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás III.

2 72

+1 36

+1 36

1 36

1 36

6 216

1 36

1 36 1 36

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás gyakorlata III.

2,5 90

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása Értékesítés idegen nyelven III.

0,5 18

Összefüggő gyakorlat

140

140

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

50

50

10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása

50

50

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

40

50

3 108 1 36

Összes szakmai óra Összes óra

3 96 1 36

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

szakmai óra

4 128

10 8,5 306

8,5 306

8 288

17 612

9,5 304

16 512

17 612

25 900

25,5 816

35 1260

36 1296

35 1120

A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra.

Kommunikáció — magyar nyelv és irodalom SZAKISKOLA 9—10. évfolyam HELYI TANTERV

2013

Célok Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntő szerepet játszik a társadalmi beilleszkedésben, a társadalmi sikerességben, ezért kitüntetett szerepet játszik a szakiskola közismereti programjában. A társadalmilag elfogadott kommunikációs formák, viselkedésminták megismerése és használati módjuk elsajátítása nagyrészt e tantárgy keretei között zajlik. A tantárgy tanításának alapvető célja a biztos alapkészségek kialakítása: a magabiztos írás, a helyesírás, az olvasás és a kommunikáció. A program ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy a tanulók művészeti, irodalmi tájékozottságot szerezzenek, ízlésük, véleményük formálódjon, képesek legyenek köznapi, közéleti és művészeti témákról is beszélgetni. Ez a tantervi program elsősorban nem ismereteket kínál, hanem a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogy lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondolkodni kell. Hogy a rossz válasz jobb, mintha eleve elutasítjuk a gondolkodást. A program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja a tanulókat fejlődésük, boldogulásuk érdekében. A helyi tanterv fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot tapasztalt diákoknak, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is adhat. Mindeközben remélhetően kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános iskolából hozott hiányos tudását, és fejleszthetjük képességeiket. A program szokatlansága ellenére is tartalmaz olyan elemeket, amelyeket az érettségire való felkészülés során is hasznosíthatnak azok, akik tovább akarnak tanulni. A magyar nyelv és irodalom tantárgyat a többi közismereti tantárggyal egységben kell tanítani. A tantervi tematika igazodik az osztályfőnöki órákon kijelölt átfogó témákhoz. Minden évfolyamon négy csomópontja van a tananyagnak: a) kommunikáció, b) nyelvtan, c) szövegértés/szövegalkotás, d) művészeti, irodalmi nevelés és médiaismeret. Törekedni kell arra, hogy a beszéd mellett minden órán sor kerüljön írásra, olvasásra, a helyesírás gyakorlására, irodalmi művekkel, képekkel való találkozásra. Ezek arányát és mélységét azonban az érintettségnek, az érdeklődésnek kell meghatároznia. A kommunikációs csomópont a domináns, hiszen az eredményes kommunikáció technikáinak elsajátítása a társadalmi sikeresség egyik kulcsa. A többi csomópont ehhez kapcsolódik. Ezt a területet mindig kiemelten kell kezelni. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben konkrét szituációkat kell megoldaniuk a diákoknak; az elméletnél sokkal fontosabb a gyakorlat. Az egyéni kommunikációtól a társadalmi kommunikációig számos területet érint a kerettanterv. Az egyes kommunikációs témákhoz sokféle út vezethet: az életből vett szituációs játék, médiához köthető feladat vagy valamilyen irodalmi mű, esetleg szövegtani feladat egyaránt lehet kiindulópont, a lényeg az, hogy sikerüljön felkelteni az osztály érdeklődését. Meg kell érinteni a diákokat, érzékennyé kell őket tenni a téma iránt, felkelteni az érdeklődésüket, megmutatni, hogy ezek a tananyagok nem fölöslegesnek tűnő tudást hordoznak, hanem a mindennapok részei, s így megismerésükkel, a velük való foglalkozással életminőségüket, sikerességüket tudják javítani. Nyelvtani csomópont: a szűken vett nyelvtani rész nem haladja meg lényegesen az általános iskolában tanultakat, azt ismétli, illetve mélyíti el. Szemlélete azonban tágabb, arra helyezi a hangsúlyt, hogy a nyelvtan/nyelvészet a grammatikai szabályok alkalmazásánál sokkal szélesebb körben is értelmezhető. Ebben a csomópontban szerepelhetnek a külön meg nem jelölt, a tanár által az osztály, esetleg az egyes tanulók fejlesztési igényei szerint megválasztott rövid és szisztematikus helyesírási feladatok is. A szövegértés/szövegalkotás csomópontban kapott helyet az olvasás- és íráskészség fejlesztése. Minél több alkalmat kell találni arra, hogy a diákok némán és hangosan is olvassanak, mivel sok esetben éppen olvasási nehézségeik miatt küzdenek alapvető szövegértési gondokkal. Az írásos feladatok is fontosak, füzetbe és feladatlapokra is írhatnak a tanulók. Az írásbeli munkát mindig ellenőrizze és javítsa a tanár, lehetőség szerint óra közben. A tanulók kapjanak lehetőséget arra, hogy bármilyen más órán felmerülő szövegértési problémájukat felvethessék ezeken az órákon.

Az irodalom/művészet csomópont: az ajánlott szövegválogatás nem törekszik semmilyen kánon követésére vagy irodalomtörténeti áttekintésre, jóllehet számos szöveg szerepel a magyar és világirodalom különböző korszakaiból. Kortárs szerzők is szép számmal találhatók az anyagban, hogy a mai szövegeknek is legyen esélyük arra, hogy megszólítsák a diákokat, illetve hogy a tanulók kortárs alkotásokkal is találkozzanak. Ezekben az esetekben se hagyományos műelemzés folyjon, hanem kerüljön sor a személyes érzések, az érintettség, a szövegek által kiváltott reakciók megbeszélésére. Nem irodalomtörténetet, szerzőket, nagy műveket kell tanítani, hanem egy-egy mű adott témához kapcsolásával azt kell megmutatni, hogy az irodalmi szöveg is lehet érdekes, izgalmas, kapcsolódhat a diákok életéhez. Minél élményszerűbb a találkozás, annál nagyobb az esély az olvasással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítására. Bár nincs irodalomtörténet, a különböző korokból vett (főleg magyar) irodalmi szövegek arra is jók, hogy felismerjék a diákok, hogy ezek a szövegek egy hagyomány és a magyar kultúra részei. A modern szerzők, a modern kultúra, sőt a tömegkultúra is segíthet eljutni a klasszikus értékekhez, hiszen a populáris kultúra általában a klasszikus kultúra alapvető struktúráit másolja, annak eszköztárát veszi át, tematikája pedig sokszor motiválóbb és érdekesebb lehet a diákok számára. A magyartanítás hagyományos tartalmaival és felépítésével kapcsolatban a szakiskolai tanulók többsége negatív élményeket szerzett. A művészeti nevelés alapvető célja az, hogy a műalkotásokkal találkozás során pozitív érzések érjék a diákokat. Örömet találó, gondolkodni akaró embereket nevelése a cél. A helyi tanterv épít az egyre nagyobb szerepet betöltő digitális és vizuális kultúrára (fotó, film, digitális tartalmak stb.), illetve a média pozitív és negatív jelenségeinek értelmezésére is. A fiatalok sokszor könnyebben jutnak el a virtuális világ és vizualitás felől a szövegekhez, mint fordítva. A most szakiskolába kerülő fiatalok már a Z generáció tagjai, akik a digitális világba születtek, teljes természetességgel használják a digitális eszközöket, szabadidejükben a világhálón élnek, sokkal nehezebben illeszkednek be szűk környezetükbe. A kerettantervnek és a hozzá kapcsolódó közismereti programnak ezt figyelembe kell vennie. Ugyanakkor a média működésének, illetve a manipuláció hatásmechanizmusainak megértése is nagyon fontos cél. A Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (KOMA) műveltségterület a Szaki programban kitüntetett szerepet játszik, mert az alapvető kulcskompetenciák közül többnek a fejlesztésében is szerepe van: az anyanyelvi kompetencia és a kulturális kompetencia fejlesztésében elsőrendűen, de a tanulási képességek fejlesztésében, a szociális és állampolgári kompetencia erősítésében, sőt a digitális kompetencia fejlesztésében is nagy szerepe van. Az általános iskolát végzett tanulók jó része az alapvető kompetenciák hiányában érkezik a szakiskolába, tehát egy alapos mérés után fokozatos, egyénre szabott fejlesztésben kell részesülniük. Az általános iskolából hozott hiányok csökkentése mellett tovább kell fejleszteni kommunikációs és szövegértési/szövegalkotási képességeiket. A NATban is megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe van a műveltségterületnek abban, hogy a tanulók önismerete, erkölcsi magatartása, felelősségvállalása, jövője, szakmai pályája iránti elkötelezettsége megfelelően alakuljon. Ezt a fejlesztést a 9. évfolyamon tervszerűen kell elkezdeni, hogy mire a tanulók elhagyják a szakiskolát és munkába állnak, felelősségteljes állampolgárokká, a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.

Általános fejlesztési követelmények 9. évfolyam A 9. évfolyamon heti két óra áll rendelkezésre. A helyi tanterv az éves óraszám 90%-át fedi le, azaz 64 órát határoz meg. A helyi tantervet megvalósító KOMA program ezen az évfolyamon négy, egyegy negyedévet átívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot is ajánl: az első negyedévben egy virtuális osztálykönyvet hoznak létre a diákok, mely alkalmas az osztály megismerésére, a közös munka, feladatvégzés kereteinek megtalálására. A második negyedévben

osztályújságot készítenek, ennek megvalósításához már magasabb szintű együttműködésre van szükség. A harmadik negyedévben egy történetet írnak közösen (ehhez készíthetnek fotókat, rövidfilmeket is), a negyedik negyedévben ebből a történetből képregényt készítenek. A 9. évfolyam legfontosabb céljai: — a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, hátránykompenzálás; — a teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése; — ismerjék fel és alkalmazzák a helyesírási alapelveket; — saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban; — a köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése; — ismerjenek fel néhány jelentéstani elemet a művészi nyelvben; — ismerjenek fel néhány alakzatot és szóképet; — legyenek képesek rokon értelmű szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat; — legyenek képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet; — ismerjék néhány egynyelvű szótár használatát; — legyenek képesek néma olvasással szövegek megértésére és az olvasottak felidézésére; — legyenek képesek történetet írni előre meghatározott szempontok segítségével; — tudjanak vázlatot készíteni megadott szempontok alapján; — legyenek képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben; — ismerjék fel a manipuláció eszközeit a különböző médiumokban és műfajokban; — szerezzenek gyakorlatot a vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésében; — ismerjék meg az online kommunikáció módjait írott és íratlan szabályait. 10. évfolyam A kommunikáció-magyar tanterv a 10. évfolyamon már alapvetően a pályaorientációra, a mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek rendeli alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésében is. A NAT-ban megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe a felelősségvállalásnak, a demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pályaorientációnak. A tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az önálló, tudatos kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran felmerülő szövegtípusok megértésére. A 10. évfolyamon heti egy óra áll rendelkezésre, a helyi tanterv az éves órakeret 90%-át, azaz 32 órát határoz meg. A kerettantervet megvalósító KOMA program két, egy-egy félévet átívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot ajánl: az első félévben blogot írnak közösen a diákok (képekkel, zenékkel, kommentárokkal, bejegyzésekkel), a második félévben személyes portfóliót készítenek és életpálya-tervezéssel foglalkoznak. A 10. évfolyam legfontosabb céljai: — fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli tanulás különböző módozataihoz; — értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát; — kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgarizmust; — legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket; — készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre; — legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontok alapján különböző műfajú szövegek írására; — tudjanak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas, különböző műfajú szövegeket írni; — legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott szempontok önálló alkalmazásával; — ismerjék a lényegkiemelés eszközeit;

— használják tudatosan a digitális eszközöket, legyenek tisztában a világháló használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel.

Óraszámok

Komplex műveltségterület (tantárgy)

9.

10.

2/hét 72/tanév

1/hét 36/tanév

9.

10.

Kommunikáció

16/tanév

8/tanév

Nyelvtan

16/tanév

8/tanév

Szövegértés/szövegalkotás

16/tanév

8/tanév

Művészeti, irodalmi nevelés és médiaismeret

16/tanév

8/tanév

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret – kommunikáció)

Csomópontok (modulok)

Modulok, témakörök, követelmények 9. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret: 8 óra Az általános iskolából hozott, igen változatos szintű kommunikációs ismeretek. A kommunikáció elemeinek ismerete. Alkalmazkodás a Előzetes tudás kommunikációs helyzetnek megfelelő normákhoz. Hajlandóság az együttműködésre. A szóbeli kommunikáció személyes sikerének fokozása a kommunikáció verbális és egyéb összetevőinek tudatosításával. Az üzenet kódolásának és dekódolásának gyakorlása. Az udvarias, A komplex köznyelvi normának megfelelő kommunikáció igényének műveltségfelébresztése és gyakorlása. A személyközi és a társadalmi, valamint a területhez tömegkommunikáció fogalmának megismerése, ezek kapcsolható megkülönböztetése. A tömegkommunikáció csatornáinak és fejlesztési eszközeinek ismerete, a manipuláció felismerése. Az online feladatok kommunikáció módjainak, írott és íratlan szabályainak megismerése; az egyén felelősségének tudatosítása az internetes kommunikációban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Önismeret, énkép, énkép-kommunikáció, én és a csoport. A OKÉ-tematika Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció

kommunikáció alapmodellje, összetevőinek azonosítása, illeszkedő részei. értelmezése. Társadalomismeret: A nonverbális kommunikáció elemei, sajátosságai, működési társadalmi mechanizmusai (pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték). kommunikáció, A közös nyelv és a nonverbális kommunikáció szerepe a tömegkommunikáció, megértésben; a verbális és a nonverbális kommunikáció centrum-periféria. Természetismeret, összhangja; dekódolás. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai. matematika: Generációs megértési nehézségek: eltérő nyelv, eltérő jelentés (pl. kommunikációs szleng, réteg- és csoportnyelvek). képességeket fejlesztő A verbális kommunikáció jelentősége és lehetséges formái. A gyakorlatok. kommunikáció sikere, a kulturális és a nyelvi szabályok szerepe a Idegen nyelv: megértésben. nonverbális Etikett a kommunikációban. Kommunikáció az interneten. Netikett kommunikáció, a Facebookon, e-mailben és online csevegés közben. testbeszéd, eltérő Előzetes elvárások a kommunikációban, a megértés csapdái, emberi szabályok különböző játszmák. kultúrákban. A kulturális szignálok használatának, a kommunikációs maximák érvényesülésének vizsgálata. A kommunikáció szintjei. A társadalmi kommunikáció fogalma. A társadalmi kommunikáció csatornái. Centrum és periféria. A társadalmi kommunikáció egyéb területei: hivatalos szövegek (pl. menetrend, betegtájékoztató, banki dokumentumok, álláshirdetések értelmezése). Tömegkommunikáció és műfajai. A manipuláció fogalma és hatásmechanizmusai. Kommunikációs gyakorlatok és játékok. Az értő figyelem felkeltése, fenntartása beszélőként; hallgatóként pedig gyakorlása. Énkép, kommunikáció, testbeszéd, mimika, gesztusnyelv, arcjáték, Kulcsfogalmak/ térközszabályozás, kódolás, dekódolás, üzenet, rétegnyelv, kommunikációs zavar, tömegkommunikáció, hír, vélemény, fogalmak manipuláció, sajtó, netikett.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok

Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata; Órakeret: Hivatalos kommunikáció 8 óra Ismeretek a kommunikáció verbális és nonverbális elemeinek működéséről, a tömegkommunikációról és a manipulációról. Ismeretek a vizuális kommunikációról, gyakorlat a képi nyelv elemzésében. A kommunikáció kulturális meghatározottságának tudatosítása. A reklámnyelv megfigyelése és megértése különböző reklámhordozók esetében, a manipuláció felismerése. Filmnyelvi kommunikációs eszközök megismerése, felismerése és alkalmazása. A vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésének továbbfejlesztése. A színek jelentéshordozó szerepéről való tudás elmélyítése. Ismerkedés a zenei nyelvvel, és a nyelv zenéjének tanulmányozása. A hivatalos és a társalgási stílus megkülönböztetése saját gyakorlatban. Hivatalos kommunikáció műfajainak, szövegtípusainak, szabályrendszerének megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikáció kulturális meghatározottsága, kulturális antropológiai szempontok; a divat, az öltözködés jelentéshordozó szerepe. Reklám, plakát, graffiti: meggyőzés vizuális eszközei, meggyőzés, manipuláció. Reklám: rádióreklám, internetes reklám. A meggyőzés hangzó és komplex eszközei, meggyőzés, manipuláció. A képi nyelvben és a verbalitásban rejlő meggyőzési lehetőségek, ezek kipróbálása. Megértés szöveggel és szöveg nélkül, a kontextus és a hagyomány szerepe, kulturális útjelzők. Hangzó szövegek és képi információk megértése. A filmnyelv mint kommunikációs forma. A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata. A vizuális kommunikáció eszközei, a képek jelentése és olvashatósága. A színek jelentése, színszimbolika a köznapokban és a művészetekben. Zene és kommunikáció, zenei nyelv, a nyelv zenéje. A zenei nyelv egyetemessége.

Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika illeszkedő részei. Társadalomismeret: kommunikáció társadalmi és kulturális meghatározottságai. Természetismeret, matematika: kommunikációs képességeket fejlesztő feladatok. Idegen nyelv: a nem nyelvi jelek és a kontextus szerepe az idegen nyelvi kommunikációban.

Részvétel a hivatalos kommunikációban, a hivatalos kommunikáció aktuális műfajai: felelés, beszámoló, vizsga stb. Pályázatok. Állásinterjú. A hivatalos dialógus mint műfaj. Gyakorlatok, szerepjáték. Vizualitás, képi nyelv, filmnyelv, nemzeti kultúra, szubkultúra, Kulcsfogalmak/ célközönség, színszimbolika, dialógus, zenei nyelv, a nyelv zenéje, fogalmak intonáció, beszédtempó, hivatalos kommunikáció.


Órakeret: 8 óra A nyelvi jelekről és a nyelvi jelrendszerről az általános iskolában tanultak. A helyes beszéd és a helyesírás egyéni szintje. A legalapvetőbb nyelvtani ismeretek, a nyelvi elemek felismerése. Előzetes tudás Egyéni fejlesztési szükségletek felismerése, a helyes beszéd és a helyes írás iránt kialakuló motiváció. A nyelvi jelekről és a nyelvi jelrendszerről tanultak felfrissítése, kiegészítése. A helyes beszéd és a jó helyesírás igényének felkeltése, A komplex megerősítése. A nyelvtani ismeretek hasznosságáról való műveltségmeggyőződés kialakítása, megerősítése. Az általános iskolában tanult területhez leíró nyelvtani ismeretek felfrissítése, az alapvető hiányosságok kapcsolható pótlása feladatok megoldása során. A szóelemek és a szófajok, fejlesztési valamint a szintagmák felismerésének fejlesztése, szókincsbővítés. A feladatok teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése. A helyesírás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyelv fogalma, nyelv és beszéd. Társadalomismeret, A beszéd jellemzői – az egyénre jellemző beszédmód. idegen nyelv, A jel, a jelzés, a jelrendszer fogalmának megismerése, illetve természetismeret, ismétlése. A jelek típusai (ikon, index, szimbólum). matematika: A nyelv és a nyelvtan rendszere

A nyelv mint jelrendszer, a nyelvi jelek típusai. helyesírás. A nyelvtan szerepe az egyén életében, tanulásának haszna. Idegen nyelv: a Játék a mondatokkal, nyelvi cselekvésekkel. nyelvek egyedisége és A nyelv szintjei, a leíró nyelvtan egységei (hangtan, morfématan, rokonsága. szótan, mondattan, szövegtan). Hang, fonéma, betű. A hangok jelölése írásban, a betű. Hangtörvények. A hangtörvényekből fakadó helyesírási szabályok felelevenítése, helyesírási feladatok egyéni szükségletek szerint. A hangok szerepe a beszédben. A hangok keletkezése, tiszta ejtés. A szófajok beszédbeli és mondatbeli szerepe. A szófajok felismerése, szavak csoportosítása. Morfémák, szóelemek, szóalakok. A toldalékok szerepe a szó- és a mondatalkotásban. Szóalkotó játékok. Szintagmák keresése és jelölése. A szókincs fejlesztése a határozós és a jelzős szintagmákhoz kapcsolódva. A tulajdonnevek és az igekötős igék helyesírása. Általános helyesírási gyakorló feladatok az egyéni problémák feltárására és egyéni fejlesztésre. A helyesírás önálló fejlesztésének módjai, az önellenőrzés eszközei. Kulcsfogalmak/ Nyelv, beszéd, beszédmód, jelrendszer, jeltípus, hang, betű, hasonulás, összeolvadás, morféma, szóelem, szóalak, toldalék, szintagma. fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Mondat – szöveg – jelentés Fejlesztési cél 8 óra Az előző félévben tanult nyelvtani ismeretek. Előzetes tudás A mondattani és a szövegtani ismeretek felidézése és bővítése gyakorlati feladatok során. A központozás mint helyesírási probléma A komplex gyakorlása. műveltségAz értő néma és hangos olvasás fejlesztése kreatív feladatokkal. A területhez jelentéstani ismeretek fejlesztése, szerepük felismerése a művészi kapcsolható nyelvben és a hétköznapi kommunikációban. Szövegelrendezés. fejlesztési A szókincs bővítése, a fogalmazási készség fejlesztése. Ismerkedés az feladatok egynyelvű szótárak használatával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Társadalomismeret, A mondat fogalma, a mondat szerkesztettsége és modalitása. A idegen nyelv, modalitás szerepe a közlő szándékának kifejezésében. Írásjelek. természetismeret, Az egyszerű és az összetett mondat felismerése, csoportosítása matematika: gyakorlati feladatok során. Az összetett mondat típusainak helyesírás. megkülönböztetése, összetett mondatok alkotása szerkezeti modellek alapján. Idegen nyelv: a A szöveg és a szövegkohézió. Szövegértési feladatok. A szófajok ismeretének szövegelemzés lehetséges módszerei. A szövegkohézió nyelvi szerepe a elemei, lineáris kohézió (pl. névmások, toldalékok vizsgálata a nyelvtanulásban; szófajokról és a morfémákról tanultak felidézésével). A szövegkohézió jelentésbeli elemei, globális kohézió (pl. a cím, a szövegértést segítő téma, a tétel- és kulcsmondatok, kulcsszavak; a bekezdések logikai technikák. viszonyának vizsgálata köznapi, irodalmi és saját szövegekben). Szövegfonetikai eszközök. Hangos olvasás, interpretálás, előadóművészet. A fonetikai eszközökkel való tudatos bánásmód gyakorlása. A hangalak és a jelentés viszonya. Azonos alakú, egyjelentésű,

többjelentésű, rokon értelmű, hangutánzó és hangfestő szavak felismerése, gyűjtése, csoportosítása. A rokon értelmű szavak szerepe a szóbeli és az írásbeli kommunikáció változatosságában, pontosságában és választékosságában. Szókincsbővítő feladatok. Egyszerű és összetett mondat; kijelentő, felszólító, felkiáltó, óhajtó és kérdő mondat; kohézió, bekezdés, kulcsszó, kulcsmondat, fonetika, Kulcsfogalmak/ hangalak, jelentés, azonos alakú, egyjelentésű, többjelentésű, rokon fogalmak értelmű, hangutánzó és hangfestő szó, alakzat, ismétlés, fokozás, túlzás.


Szövegértés, szövegalkotás I. Órakeret A szövegek szerkezete 8 óra Különböző szövegek folyamatos olvasása. Az olvasottak lényegének felismerése. Kérdések megfogalmazása az olvasott szöveggel Előzetes tudás kapcsolatban. Törekvés a gondolatok célhoz illeszkedő kifejezésére írásban. Különböző megjelenésű és műfajú szövegek átfogó megértése, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezése, a szövegből információk visszakeresése. A szöveg tartalmának összefoglalása, A komplex jegyzet és vázlat önálló készítése. Az olvasott szöveg tartalmával műveltségkapcsolatban saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban. területhez Szövegalkotás során a különböző mondatfajták használata. A kapcsolható helyesírás alapvető szabályainak ismerete. Szótárak (papíralapú és fejlesztési internetes) gyakorlott használata, saját szókincs fokozatos bővítése. A feladatok szövegek tagolása, főbb szerkezeti elemeinek ismerete. A forrásellenőrzés szempontjainak megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szöveg jellemzői, tartalmi és formai elemei. OKÉ-tematika Különböző szövegek – különböző szándékok: szerzők, illeszkedő részei. szövegalkotási célok, hogyan változik egy-egy szöveg a szándéktól Társadalomismeret, függően. idegen nyelv, Különböző célok – különböző szövegműfajok (típusok, jellemzők) természetismeret, – olvasástechnika, olvasás és szövegértés, hangos és néma olvasás matematika: utáni értés. szövegértést, Szövegek tagolása, szerkezeti elemek, kapcsoló elemek. szövegalkotást Az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás eltérései, az eltérések okai, fejlesztő feladatok, típusai. hangos és néma Szókincs bővítése, szótárak, kézikönyvek használata. olvasás gyakorlása. Internetes szótárak, helyesírás-ellenőrző programok, szótárprogramok használata, internetes keresés, források ellenőrzésének kérdései. Rövid szóbeli szövegek leírása – írott szöveggé alakítása. Kulcsfogalmak/ Szöveg, szövegalkotási szándék és cél, szövegrész, kapcsolóelem, szótár, szó szerinti jelentés, üzenet. fogalmak


Szövegértés, szövegalkotás II. Órakeret 8 óra A történetalakítás eszközei Az olvasott szövegről saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Különböző megjelenésű és műfajú szövegek megértése. Információk keresése a szövegben. A szöveg tartalmának

összefoglalása, önálló jegyzet és vázlat készítése. Történet létrehozása előre meghatározott szempontok alapján, a A komplex történet részeinek, felépítésének meghatározása. A történetek műveltségvariálhatóságának megtapasztalása, kipróbálása. területhez Meghatározott szempontok szerint kiselőadások, referátumok önálló kapcsolható elkészítése. Különböző beszédműfajok meghatározása és fejlesztési megkülönböztetése. Különböző beszéd/szövegműfajok jellemzőinek feladatok ismerete. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A történet fogalma, funkciója. OKÉ-tematika Történetalakítás: a történet alapegységei, történetépítés. A történet illeszkedő részei. variálhatósága, különböző műfajok. Saját történet létrehozása, szereplők, történetelemek kiválasztása, Társadalomismeret, cselekménybonyolítás. idegen nyelv, A szöveg makroszerkezetének három egysége: bevezetés, tárgyalás, természetismeret, befejezés. matematika: Beszédműfajok/szövegműfajok. Elbeszélés, élménybeszámoló, szövegértést, felszólalás, hozzászólás, érvelés. szövegalkotást Köznyelv, irodalmi nyelv, nyelvi norma, szleng, rétegnyelvek, fejlesztő feladatok, csoportnyelvek. hangos és néma A kiselőadás, a referátum és a vázlat készítésének szabályai. olvasás gyakorlása. Forrásmegjelölés, forrásellenőrzés. Történet, bevezetés, tárgyalás, befejezés, bekezdés, elbeszélés, Kulcsfogalmak/ élménybeszámoló, érvelés, rétegnyelv, nyelvi norma, referátum, fogalmak kiselőadás.


Irodalom – művészetek – média I. Órakeret Művészeti ágak, műnemek, műfajok 8 óra A rímes, ritmikus szöveg megkülönböztetése a prózától. Ismeretek Petőfi Sándor, Arany János, Gárdonyi Géza tanult műveiről, irodalmi Előzetes tudás alkotásokról való egyszerű saját szöveg alkotásának képessége. A köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése. A komplex Műnemek és műfajok felismerése. A magas és tömegkultúra műveltségkülönbségeinek felismerése. Az ízlés fogalmának megértése, a modern területhez kommunikáció műfajainak megismerése. A művészeti ágak kapcsolható megkülönböztetése. A manipuláció működési mechanizmusának fejlesztési belátása, a fikció fogalmának megértése, az alternatív valóságok feladatok szerepének belátása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika Irodalom: illeszkedő részei. Az irodalmi és a köznyelvi szövegek eltérései, az irodalom mint nyelvhasználat: az irodalmi szöveg felhívó jellege. Társadalomismeret: tömegkultúra, média. Az irodalom mágikus jellege. Az irodalom szerepváltozása, virtuális valóságok. Idegen nyelv: Műnemek: epika, dráma, líra. egyszerűbb, rövid Az egyes műnemek legjellemzőbb műfajai. irodalmi művek eredeti Napló és blog mint irodalmi műfajok, illetve az internet műfajai. nyelven való olvasása. Levél, e-mail, sms, blog (eltérő nyelvezet, eltérő etikett). A Nyugat c. folyóirat. Internetes irodalmi lapok (Pl. Litera, Irodalmi Jelen, Spanyolnátha).

Kortárs szerzők versei, szövegei. A krimi, sci-fi jellemzői, témái. Groteszk, egyperces novellák. (Javasolt szerzők /művek, műrészletek/: Arany János, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István, Parti Nagy Lajos, Karafiáth Orsolya, Varró Dániel, Jónás Tamás, Szabó T. Anna.) Művészet/Média: A művészet fogalma, művészeti ágak. Ismerkedés a következő fogalmakkal: magas kultúra, tömegkultúra, kommersz, ízlés. Az írott sajtó műfajai. Fikció, manipuláció, hazugság, átverés, demagógia stb. Facebook, világháló, játékok, alternatív valóságok. Irodalmi szöveg, köznyelvi szöveg, műnem, műfaj, magas kultúra, Kulcsfogalmak/ tömegkultúra, fikció, manipuláció, virtualitás, alternatív valóság, fogalmak groteszk, ízlés.

Irodalom – művészetek – média II. Órakeret 8 óra Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszközei Az irodalmi és a köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerése. Önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozások irodalmi művekről. Az Előzetes tudás alapvető műnemek és műfajok jellemzőinek ismerete. A népköltészet, műköltészet, mese, elbeszélés fogalmak ismerete. Az irodalom kezdeteivel kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása. A leggyakoribb alakzatok és szóképek felismerése. A komplex Néhány epikai műfaj, valamint az elbeszéléssel kapcsolatos fogalmak műveltségismerete és alkalmazása. területhez Művészfilmek és kommerszfilmek közötti különbség felismerése. kapcsolható Filmes adaptációk (képregény, regény, remake) jellemzőinek fejlesztési megállapítása. feladatok Ismerkedés az irodalom határterületeivel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika Irodalom: illeszkedő részei. Oralitás – az irodalom kezdetei, népmesék, monda, legenda. Műköltészet: eposzok, fabulák, anekdota, aforizma. Legfontosabb alakzatok és szóképek (pl. versszak, rím, alliteráció, Társadalomismeret: ismétlés, felsorolás, fokozás, ellentét, metafora, megszemélyesítés, társadalmi környezet, szimbólum). szubkultúrák. Önéletrajz, életrajz, útirajz az irodalomban. Dalszövegek, kortárs költészet, hangköltemények (pl. rap-szövegek, Idegen nyelv: egyszerű Lovasi András, Kiss Tibor, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, irodalmi szövegek és Marno János, Ladik Katalin). falfirkák idegen Novella, regény. (Pl. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, F. nyelven, az idegen Kafka, B. Hrabal.) nyelvű filmek Az elbeszélő szerepe és típusai. megértése a képi nyelv Cselekménybonyolítás, jellemábrázolás. elemeinek Korrajz, társadalmi kontextus, szubkultúrák megjelenése a felismerésével. szövegben. Hagyomány, kánon, történetiség. Színhely, időkezelés, beszédmód, valóság és fikció. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Művészet/Média: Graffiti az őskorban és az ókorban. (Pl. barlangrajzok, pompeji falfeliratok, egyiptomi sírok). Graffiti ma: művészet vagy kulturális környezetszennyezés. A képregény mint műfaj, híres képregények. Képregények filmes adaptációi (pl. Superman, Batman, Pókember, Sin City, Amerika kapitány, Asterix stb.). A képregény mint művészet (pl. R. Lichtenstein). Művészfilm, kommerszfilmek, reklámfilmek, plakátok. Filmes gegek, átverés, képi humor, rajzfilm, némafilm (Pl. Chaplin, Stan és Pan, Buster Keaton). Film és irodalom kapcsolta – adaptáció vagy új műalkotás, remakeek. Népköltészet, műköltészet, alakzat, szókép, epika, novella, regény, Kulcsfogalmak/ cselekmény, korrajz, hagyomány, szubkultúra, graffiti, képregény, fogalmak művészfilm, közönségfilm, adaptáció.

A továbbhaladás feltételei Az egyes tanulók önmagukhoz viszonyítva a korábbinál tudatosabban és sikeresebben kommunikálnak. Ismerik a kommunikáció összetevőit, tudnak olvasni a nonverbális jelekből. Igyekeznek alkalmazkodni a helyzetnek megfelelő kommunikációs normákhoz. A tanulók ismerik a kommunikáció fajtáit, meg tudják különböztetni a hírt és a véleményt. Online kommunikációjuk tudatos, ismerik az internetes kommunikáció veszélyeit és illemtanát. A tanulók a pedagógus segítségével felismerik egyéni fejlesztési szükségleteiket, kialakul a helyes beszéd és a helyes írás iránti motiváció, fejlődik az önellenőrzés, az önálló tanulás képessége. A tanulók rendelkeznek a legalapvetőbb nyelvtani ismeretekkel, felismerik a nyelvi elemeket. A tanulók kissé biztosabb leíró nyelvtani ismeretekkel rendelkeznek, ezeket képesek gyakorlati feladatok során alkalmazni. Törekszenek arra, hogy szóban és írásban is teljes mondatokban fogalmazzanak, és A fejlesztés várt törekszenek arra, hogy kevés helyesírási hibát ejtsenek. eredményei a 9. A tanulók hangosan és némán is értőn olvasnak. Az olvasott szöveg évfolyam végén tartalmával kapcsolatban saját véleményt fogalmaznak meg szóban és írásban. Képesek a szövegben információkat keresni. Képesek különböző típusú szövegek tartalmának összefoglalására, jegyzet és vázlat önálló készítésére. Önállóan használják a hagyományos és az internetes szótárakat. Ismerik a forráskritika alapvető szempontjait. Ismerik a netikett alapvető szabályait és ezek alkalmazását. Képesek az irodalmi és köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerésére. Képesek önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokra irodalmi művekről. A tanulók ismeretei bővülnek a képi, hangzó és a komplex eszközöket használó kommunikáció, különösen a reklámok és a filmek terén. Felismerik a durva manipulációt. Képessé válnak néhány filmnyelvi eszköz felismerésére és alkalmazására. A tanulók felismerik az egyszerű szövegek témáját, kulcsszavait, meg tudják határozni a bekezdések témáját és ezek kapcsolatát. Fejlődik írásjel-használatuk és olvasási készségük.

A tanulók gyakorlatot szereznek a vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésében. Elmélyül a színek jelentéséről szerzett tudásuk. Képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben. Felismernek néhány jelentéstani elemet a művészi nyelvben, és képesek rokon értelmű szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat. Képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet. Tudnak legalább egy nyelvi szótárt használni. Képesek néma olvasással szövegek megértésére és felidézésére. Képesek történet írására előre meghatározott szempontrendszer segítségével. Tudnak vázlatot készíteni megadott szempontrendszer alapján. Felismerik a helyesírási alapelveket, és helyesen alkalmazzák őket. Képesek néhány alakzat és szókép felismerésére. Ismernek néhány epikai műfajt, ismerik és alkalmazzák az elbeszéléssel kapcsolatos fogalmakat.

10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs Órakeret 8 óra repertoár a gyakorlatban Jártasság az írásbeli és szóbeli véleményalkotásban. Tömegkommunikációs ismeretek. Tény és vélemény megkülönböztetése. Előzetes tudás Véleményformálás szóban és írásban. Az önértékelés és a társértékelés szerepének ismerete a tanulás sikerességében. A tanulási technikák, az önértékelés és a társértékelés fejlesztése. A formális és az informális tanulási lehetőségek közötti tájékozódás. Írásbeli és szóbeli véleményformálás művészeti alkotásokról. Az A komplex udvarias társalgás gyakorlása, a vulgarizmus csökkentése, elutasítása. műveltségAz érvelési technika, a vitakészség gyakorlati fejlesztése. területhez A tanulók és mások által írott szövegek meggyőző előadásának kapcsolható gyakorlása és e képesség, valamint a rögtönzés fejlesztése. fejlesztési Felkészítés a vizsgahelyzetekre. feladatok Az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Személyes erősségek és gyengeségek megfogalmazása, megerősítés OKÉ-tematika illeszkedő részei. és segítő bírálat a társaknak. A művészeti ágakhoz való viszony beépítése az önértékelésbe. Formális és informális tanulás, tehetség, kreativitás. Társadalomismeret: A családi viszonyok és a társalgási stílus történeti változásai. kommunikáció Disputa: érvelő szövegek alkotása szóban. A disputa szabályainak társadalmi és kulturális megismerése, egyszerűsített játék. meghatározottságai, Tömegkommunikáció, televízió, internet. A média vélemény- és tömegkommunikáció, ízlésformáló szerepe. média, film. Pénz és tömegkommunikáció (pl. reklám, show, klip). Állásfoglalás az életstílusok, szerepminták körében, értékválasztás. Természetismeret, Társalgási stílus különböző beszédpartnerek esetén. Udvarias matematika: társalgás. A vulgarizmus kerülése. kommunikációs Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére. képességeket fejlesztő gyakorlatok. Különböző stílusrétegek műfaji sajátosságainak megfelelően írt saját és kész szövegek felolvasása, előadása, illetve rögtönzése. Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munkájának és Idegen nyelv: udvarias

teljesítményének értékelése indoklással, fejlesztési tanácsokkal. társalgás, Érvelő műfajok és szövegek, a meggyőzés szolgálatában. A vizsga, véleménynyilvánítás. mint a meggyőzés színtere. Formális és informális tanulás, egész életen át tartó tanulás; disputa, Kulcsfogalmak/ érvelés, érv, cáfolat, tételmondat; vulgarizmus, előadói stílus, fogalmak testbeszéd, arcjáték, hangerő, hanglejtés, értékválasztás, érvelés.

Tematikai egység/ Órakeret Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek Fejlesztési cél 8 óra Az eddig szerzett stilisztikai ismeretek. Előzetes tudás A stílusrétegek megkülönböztetése. Jártasság kialakítása a szépirodalmi művek néhány stílusjegyének felismerésében. A komplex Fejlődés a társalgási stílus gyakorlásában a vulgarizmus negatív műveltségvoltának tudatosítása. területhez A szövegalkotási, felolvasási és előadási jártasság fejlesztése. kapcsolható Az alapvető nyelvtörténeti ismeretek felelevenítése és bővítése; a fejlesztési szinkron nyelvváltozatok közötti tájékozódási képesség megalapozása. feladatok A tanuló számára fontos nevek eredetének, jelentésének, valamint az asszonynév-választás törvényes lehetőségeinek megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a Társadalomismeret, félhivatalos, publicisztikai helyzetekben. idegen nyelv, A tárgyalt művekről szóló rövid kritikák, blogbejegyzések természetismeret, koherenciájának elemzése. matematika: Ismerkedés a publicisztikai, az előadói (szónoki) és a tudományos helyesírás. (népszerű tudományos, ismeretterjesztő) stílus jegyeivel szövegek Idegen nyelv: a alapján. A különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése. globalizáció Nyelvtörténeti ismeretek, a magyar nyelv eredete, a szókincs következtében történeti rétegei néhány szöveg vizsgálatával. nemzetközivé vált Nyelvújítás, a technika és a globalizáció szerepe a nyelv szavak, néhány változásában. Szógyűjtés a technikával, a divattal és a zenével diáknyelvi és szleng kapcsolatban – köznyelvivé vált idegen és új szavak. elem idegen nyelven. Ismerkedés az utónévkönyvvel, a nevek eredetével és jelentésével. Nyelvváltozatok, nyelvjárások. Egy-egy a tanulók által ismert vidék nyelvjárásainak jellegzetességei. Tájszavak. Nyelvváltozatok, ifjúsági és diáknyelv. Szleng és argó. Szlengszótárak. A határon túli nyelvhasználat egy-két változata: kétnyelvűség, kevertnyelvűség, kettős nyelvűség. Koherencia, publicisztika, stílusárnyalat, társalgási stílus, művelt Kulcsfogalmak/ köznyelv, szleng, argó, nyelvtörténet, finnugor nyelvcsalád, fogalmak nyelvváltozat, nyelvjárás, tájszó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltségterülethez kapcsolható

Órakeret 8 óra Önálló, néma, értő olvasás, meghatározott szempontrendszer alapján különböző műfajú szövegek írása, vázlatírás. Különböző műfajú szövegek önálló írása, előre megadott szempontrendszer önálló alkalmazása, a lényegkiemelés eszközeinek alkalmazása. Képes instrukciók szöveggé formálása, illetve szöveges információk Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok

képpé alakítása. Egyszerűbb retorikai feladatok megoldása, retorikai szövegek önálló alkalmazása. Mindennapi szövegtípusok (önéletrajz, névjegy, álláshirdetés, kérvények stb.) megértése és önálló létrehozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezők OKÉ-tematika figyelembe vételével, önismeret. illeszkedő részei. Társadalomismeret, Lényegkiemelés különböző műfajú, családi témájú szövegekben (pl. újságcikk, blogbejegyzés). idegen nyelv, természetismeret, Érvelő szövegek vizsgálata és alkotása. Képes instrukciók szöveggé formálása v. szöveges instrukciók matematika: alapján egyszerű képek alkotása (összeszerelés, folyamatábra stb.). szövegértést, Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelő szöveg írása. szövegalkotást Nézőpontváltás a szövegben. fejlesztő feladatok, Egyedi névjegy tervezése, megalkotása. hangos és néma Retorikai feladat, ünnepi beszéd alkotása (pl. ballagásra, olvasás gyakorlása. születésnapra, esküvőre, eljegyzésre, keresztelőre). A retorika nyelven kívüli eszközei. Retorikai feladat, beszéd alkotása tetszőleges témában. Érvelő szövegek olvasása és alkotása. Vers- vagy prózaírás sablon segítségével. Alapvető stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati alkalmazása szövegalkotás során. Kulcsfogalmak/ Lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika, nézőpontváltás. fogalmak fejlesztési feladatok


Irodalom – művészetek – média Órakeret Műalkotások befogadása 8 óra Műnemek és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb műfajok ismerete, szempontok szerinti véleményalkotás irodalmi művekről. Irodalmi művekről, filmekről való véleményalkotás önálló kifejtése. Művészeti irányzatok közötti különbségek felismerése. Műalkotások megértésével, értelmezésével, befogadásával kapcsolatos legfontosabb ismeretek elsajátítása.

A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Irodalom: Különböző műnemű és műfajú irodalmi művekről közös beszélgetés és elemzés tematikus bontásban. (Javasolt szerzők : Ady Endre, József Attila, Áprily Lajos, Kányádi Sándor, Dsida Jenő, Kukorelly Endre versei, F.M. Dosztojevszkij, Krúdy Gyula, Tamási Áron, Márai Sándor, Szilágyi Domokos, Esterházy Péter, Háy János műveiből részletek, Madách Imre, W. Shakespeare drámáiból részletek.) Művészet/média: Legfontosabb avantgárd irányzatok jellemzői (pl. expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus). Művészeti ágak, műfajok, kifejezőeszközök, üzenet, hangulat. Műalkotás és műkedvelés, hobbi, giccs.

Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika illeszkedő részei. Társadalomismeret: kisebbségi lét, határon túli magyarság. Idegen nyelv: idegen nyelvű filmek felirattal vagy anélkül, képi nyelv, falfirkák.

Filmek a tematikus bontáshoz. (pl. M. Ferreri, Huszárik Zoltán, F. Zeffirelli, B. Luhrmann filmjéből vett részletek, hollywoodi happy end filmek). Műalkotások (vers, zene, film, tánc stb.). befogadása és kommentálása, a befogadó szerepe a művek értelmezésekor. Kulcsfogalmak/ Avantgárd irányzatok, műkedvelés, hobbi, giccs, befogadó, műértelmezés. fogalmak

A továbbhaladás feltételei Fejlődnek a tanulók tanulási technikái, a tanulók felismerik az egész életen át tartó tanulás szükségességét. Ismerik a hétköznapokban használatos dokumentumok típusait, azok kitöltésének módját, eligazodnak a hivatalos ügyekben használatos formanyomtatványok között, kitöltésükben alapszintű jártasságot szereznek. Többségük legalább nem kortársi beszédhelyzetben kerüli a szlenget és a vulgarizmust. A tanulók képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket. Felkészültek a vizsgahelyzetek kommunikációs szempontú kezelésére. Rendelkeznek alapvető nyelvtörténeti ismeretekkel, tudják, hogy egy időben is többféle nyelvváltozat létezik. A fejlesztés várt Képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontrendszer eredményei a 10. alapján különböző műfajú szövegek írására, vázlatírásra. évfolyam végén Tudnak rövid elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas szövegeket írni. Képesek különböző műfajú szövegek írására, előre megadott szempontrendszer alkalmazásával, ismerik a lényegkiemelés eszközeit. Képesek a retorika alapvető eszközeit alkalmazni érvelő szövegek szóbeli előadásakor. Tisztában vannak a média vélemény- és ízlésformáló szerepével, felismerik a manipuláció eszközeit. Kulturáltabban mondanak véleményt a műalkotásokról nemtetszés esetén is, képesek véleményüket egy-két érvvel alátámasztani. Felismerik a művészeti irányzatok közötti különbségeket. Felismerik a képszerűség néhány stíluseszközét és a szépirodalmi stílus néhány jellegzetességét szépirodalmi művekben.

Ellenőrzés, értékelés, minősítés A pedagógiai értékelésnek három hagyományos formáját különböztetjük meg a szakiskolában:

1. Diagnosztikus módszer: új ismeretek feldolgozása előtt ezzel mérheti a pedagógus a tanulók előzetes tudását — írásban vagy szóban. Érdemjegy a diagnosztikus mérésre nem adható. A 9. évfolyamon egységes követelményű bemeneti mérést kell végezni szeptember hónap első heteiben, szövegértés készségből.

2. Formatív értékelés: új tananyagrész feldolgozása közben szolgál visszajelzéssel a tanár számára, hogy a tanulók mit értettek meg a feldolgozás során. A formatív értékelésre lehet osztályzatot adni, de ezt a tanuló kérésére kijavíthatja. 3. Szummatív értékelés: lezáró, összegző értékelés tananyagrészek feldolgozását követően, ami érdemjeggyel történik. Az értékelési módszerről a tanulót tájékoztatni kell. 3.1 Témazáró nagydolgozatok: nagyobb tananyagrészek feldolgozása után 1-1 dolgozat az I., illetve a II. félévben. 3.2 Szintfelmérő dolgozatok: 1-1 szövegértési felmérő januárban és májusban. Értékelésük:

Jeles:

80-100%

Jó:

60-79%

Közepes:

40-59%

Elégséges:

20-39% is

Elégtelen:

0-19%

A naplóba írott érdemjegyek színjelölése: Szintfelmérő:

zöld

Témazáró:

piros

Egyéb:

kék

A hagyományos tanári értékelés mellett egyre hangsúlyosabban kell megjelenniük a tanulói önértékelés egyéni, páros és csoportos formáinak is, ami feltételezi a kooperatív technikák tudatos tanórai alkalmazását.

Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •

Videofilmek

•

Könyvtárhasználat

•

Szaktanterem (csoportmunkára is alkalmas körasztalokkal)

•

Kreatív munkához szükséges irodaszerek

•

Számítógép internet-hozzáféréssel, kivetítő, epidiaszkóp, interaktív tábla

•

A kerettanterv követelményeinek megfelelő tankönyvcsalád, például:

1. Bakóné—Heizer—Kunkliné: Irodalom a szakiskolák 9. osztálya számára, Konsept-H Könyvkiadó Kft., 2009 2. Bakóné—Heizer—Kunkliné: Irodalom a szakiskolák 10. osztálya számára, Konsept-H Könyvkiadó Kft., 2009

3. Irodalmi szöveggyűjtemény a szakiskolák 9—10. osztálya számára, Konsept-H Könyvkiadó Kft., 2009 4. Kompetenciamérésre felkészítő szövegértési feladatgyűjtemény a szakiskolák 9—10. osztálya számára, Konsept-H Könyvkiadó Kft., 2009

Kommunikáció angol nyelven Szakiskola 9-10-11. évfolyam

HELYI TANTERV

2013

Fejlesztési követelmények A szakiskola 9-11. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé teszi a B1 nyelvi szint teljesítését is. Cél, hogy fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Ajánlott témalista: Témakörök A nyelvtanulás célja Hogyan tanuljam az idegen nyelveket? Én és a családom Az otthonom Barátaim Ruhatáram télen-nyáron Eszem-iszom Szabadidőmben Válasszunk szakmát! Végre itt a nyár!

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok: • Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - mennyiségi és minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. A kerettantervben meghatározott tananyag lefedi a tanórák 80%-át, a fennmaradó 20%-ot ismétlésre, gyakoroltatásra, a tananyag elmélyítésére, valamint feleltetésre, számonkérésre kívánjuk fordítani. Ezt az indokolja, hogy a szakiskolai ágon tanuló diákjaink nagy része anyanyelvén sem rendelkezik megfelelő szókinccsel és nyelvtani tudással.

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; − egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; − egyszerű szöveg lényegét megérteni; − egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; − egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; − személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szöveg lényegét megérteni; − ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szövegben fontos információt megtalálni; − megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat. Íráskészség A tanuló legyen képes − ismert szavakat helyesen leírni; − ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; − egyszerű nyomtatványt kitölteni. Az idegennyelvi munkaközösség az irásbeli munkát közös megegyezéssel , az adott feladat fajsúlyának megfelelően az alábbi százalékok szerint értékeli: 0-40 %

elégtelen

41-55 %

elégséges

56-745%

közepes

76-85 %

jó

86-100%

jeles

Taneszköz: Kuli Anna: English „Light” angol nyelvkönyv és gyakorlókönyv

9. évfolyam: heti 2, évi 72 tanóra Nyelvi szerkezetek, szókincs 1. Bevezetés – 5 óra

Nyelvi készségek, funkciók Tanulástechnikai tudnivalók

1.a to be egyes számú alakok, nevek, országok,Üdvözlések, bemutatkozás 1.b Számok (1 - 10) – 3 óra 1.c Számok 11 - 20, 30 - 90) – 3 óra 1.d Üdvözlések – 5 óra

Hallás utáni értés és olvasási készség fejlesztése

1.e A határozatlan névelők – 4 óra 2 A főnevek egyes és többes száma 3. Számok (1 - 99) – 3 óra 4. Nevek, címek, telefonszámok – 2 óra 5. Számok (100 - 999) – 2 óra 6. Birtokos névmások – 3 óra 7. ABC, betűzés – 4 óra

Hallás utáni értés, személyi adatok Betűzés, olvasás Megfelelő információk szerzése diagramról, táblázatból

8. to be többes szám – 3 óra 9. Birtokos névmások – 4 óra 10. Időpontok – 5 óra

Képeslapírás, kézzel írott lap olvasása Információszerzés bejelentőlapról

11.Mutatónévmások: this, that, these, those here, there How much? – 5 óra

Érdeklődés árakról, hallás utáni értés Információszerzés, menetrendek, olvasás

12. Nemzetiségek, foglalkozások Négyjegyű számok – 5 óra

Tények olvasása az űrutazásról

13. Sorszámnevek (1 - 8) – 4 óra 14. Helyhatározószók, névmások 3 óra 15.there is/are – 2 óra

Hallás utáni értés Sportverseny, közvetítések meghallgatása

16. Ismétlés, összefoglalás – 3 óra 17. Megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek Olvasás rövid jegyzetből Ételnevek Mondatátalakítás Hallás utáni értés Információszerzés 18. have/has got 19. Birtokos szerkezet (‘s)

A család és a rokonok bemutatása Egyszerű szöveg olvasása

20. Jellemzések - 2 óra

Személyek külső jellemzése, leírása Hallás utáni értés, információszerzés

21. Ismétlés – 2 óra 10. évfolyam: heti 2, évi 72 tanóra Nyelvi szerkezetek, szókincs 1. Felszólítások - 5 óra 2. Story for pleasure - 3 óra

Nyelvi készségek, funkciók Olvasási készség fejlesztése

3. Útbaigazítás – 3 óra

Beszéd, hallás utáni értés

4. Az eddig tanultak ismétlése, gyakorlása 4 óra

Útikönyv olvasása Információszerzés

5. Lexikai ismétlés – 4 óra

ABC, betűrendbe rendezés

6. Kérések, would like – 4 óra

Szótárhasználat Táblázatokból, diagramokból információszerzés

7. Kérések, could és would Menü, étterem – 3 óra

Kérések, étlap olvasása az étteremben Hallás utáni értés

8. Ismétlés, összefoglalás, teszt – 3 óra 9. can, can’t – 4 óra 10.A hét napjai, időpontok – 4 óra

Mennyi az idő? Hánykor? Információszerzés

11. A folyamatos jelen idő – 4 óra 12.a folyamatos jelen idő gyakorlása Sorszámnevek (9 - 12) – 3 óra 13. going to szerkezet („eltervezett” jövő idő) 3 óra 14. Story for pleasure - 2 óra 15. Az időjárás előrejelzés szókincse 16. going to –további gyakorlása 3 óra 17. Bevezetés az egyszerű jelen időbe do, does Gerunds - 5 óra

Érdeklődés az időjárásról

Interjú készítés

18. Az egyszerű jelen idő need, want, know – 5 óra

Udvarias kérések, ajánlatok Would you like ...?

19. a Az egyszerű jelen szokásos cselekvések kifejezésére - 5 óra

Táblázatkiegészítés

19.b Az egyszerű jelen szokásos cselekvések kifejezésére 20. Ismétlés, összefoglalás – 5 óra 11. évfolyam, heti 3,5, évi 112 tanóra

Napirend készítés

Nyelvi szerkezetek, szókincs 1. Ételek – 9 óra 2. Megszámlálható és megszámlálhatatlan Főnevek -7 óra

Nyelvi készségek, funkciók Olvasási készség fejlesztése

3. Élelmiszerboltban 7 óra


4. Az eddig tanultak ismétlése, gyakorlása 5 óra 5. Lexikai ismétlés - 7 óra 6. Kedvenc ételem, főzés - 7 óra

Szótárhasználat

7. Kérések, could és would Menü, étterem – 7 óra

Kérések, étlap olvasása az étteremben Hallás utáni értés

8. Ismétlés, összefoglalás, teszt – 5 óra 9. Szabadidős tevékenységek - 7 óra 10. Hobbik – 9 óra

Nyelvtani készségek Információszerzés

11. Az egyszerű múlt idő - 9 óra 12.Az egyszerű múlt idő gyakorlása 10 óra 13. Rendhagyó múlt idejű igék - 7 óra 14. Milyen volt a hétvégéd? – 5 óra 15. Az elmúlt nyár – 4 óra

Interaktív feladatok

16. Ismétlés, gyakorlás – 4 óra

Interjúkészítés

17. Összefoglalás – 3 óra

Helyi tanterv Kommunikáció német nyelven Szakiskola 9-10-11. évfolyam

Fejlesztési követelmények A szakiskola 9-11. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé teszi a B1 nyelvi szint teljesítését is. Cél, hogy fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Ajánlott témalista:

Témakörök A nyelvtanulás célja Hogyan tanuljam az idegen nyelveket? Én és a családom Az otthonom Barátaim Ruhatáram télen-nyáron Eszem-iszom Szabadidőmben Válasszunk szakmát! Végre itt a nyár!

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok: • Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatkozás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás;

- köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánság és arra reagálás. • Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás; - öröm; - csodálkozás; - bánat; - bosszúság. • Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménykérés és arra reagálás; - egyetértés, egyet nem értés; - tetszés, nem tetszés; - kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség. • Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek, események megnevezése, leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - tudás, nem tudás; • A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás. • Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés; - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; • Fogalomkörök - cselekvés, történés, létezés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli és időbeli viszonyok, - mennyiségi és minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. A kerettantervben meghatározott tananyag lefedi a tanórák 80%-át, a fennmaradó 20%-ot ismétlésre, gyakoroltatásra, a tananyag elmélyítésére, valamint feleltetésre,

számonkérésre kívánjuk fordítani. Ezt az indokolja, hogy a szakiskolai ágon tanuló diákjaink nagy része anyanyelvén sem rendelkezik megfelelő szókinccsel és nyelvtani tudással.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése

A tanuló legyen képes − kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; − egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; − egyszerű szöveg lényegét megérteni; − egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni. Beszédkészség

A tanuló legyen képes − köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; − egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; − személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni. Olvasott szöveg értése

A tanuló legyen képes − ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szöveg lényegét megérteni; − ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szövegben fontos információt megtalálni; − megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat. Íráskészség

A tanuló legyen képes − ismert szavakat helyesen leírni; − ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; − egyszerű nyomtatványt kitölteni. Az idegennyelvi munkaközösség az irásbeli munkát közös megegyezéssel , az adott feladat fajsúlyának megfelelően az alábbi százalékok szerint értékeli: 0-40 %

elégtelen

41-55 %

elégséges

56-75%

közepes

76-85 %

jó

86-100%

jeles

Taneszköz: Funk, Kuhn, Demme: Studio d A1 német nyelvkönyv és gyakorlókönyv

9. évfolyam: heti 2, évi 72 tanóra Nyelvi szerkezetek, szókincs

Nyelvi készségek, funkciók

1. Bevezetés – 2 óra

Tanulástechnikai tudnivalók

1.a ABC, létige, egyes számú alakok, nevek, országok, üdvözlések, bemutatkozás, nemzetközi szavak – 2 óra 1.b Számok (1 - 10) – 1 óra 1.c Számok 11 - 20, 30 - 90) – 2 óra Hallás utáni értés és olvasási készség fejlesztése 1.d Kijelentő-, és kérdő mondatok – 5 óra 1.e Névelők használata (határozott és határozatlan) – 4 óra 2 A főnevek egyes és többes száma – 1 óra 3. Számok (1 - 99) – 3 óra 4. Nevek, címek, telefonszámok – 2 óra 5. Számok (100 – 1000) – 2 óra 6. Birtokos névmások – 3 óra

Hallás utáni értés, személyi adatok Betűzés, olvasás Megfelelő információk szerzése diagramról, táblázatból 7. Nyelvtanfolyami szituációs gyakorlatok – 4 óra 8. Többes szám használata – 3 óra 9. Statisztikák – 4 óra 10. Múlt idők – 5 óra

Képeslapírás, kézzel írott lap olvasása Információszerzés

11. Kérdőszavak használata – 5 óra

Érdeklődés árakról, hallás utáni értés Információszerzés, menetrendek, olvasás Tények és látnivalók Európából

12. Városok – országok – nyelvek – 2 óra 13. Nyelvek – 4 óra 14. Lakóhelyek 3 óra 15. Képleírás készítése – 2 óra

Hallás utáni értés Melléknevek

16. Ismétlés, összefoglalás – 3 óra 17. E-mail írása – 2 óra

Olvasás – fordítás Hangsúly Hallás utáni értés Információszerzés

18. Szobák és bútorok – 2 óra

A lakóhelyem bemutatása

19. Szállások, lakhelyek – 2 óra

Egyszerű szöveg olvasása

20. Jellemzések - 2 óra

Személyek külső jellemzése, leírása Hallás utáni értés, információszerzés

21. Ismétlés – 2 óra

10. évfolyam: heti 2, évi 72 tanóra Nyelvi szerkezetek, szókincs


1. Időpontok, megbeszélt találkozók – 2 óra 2. Rendezvények, ajánlatok – 2 óra

Olvasási készség fejlesztése

3. Idő, időpontok, az óra – 2 óra


4. Az eddig tanultak ismétlése, gyakorlása 4 óra

Rövid szituációk olvasása Információszerzés

5. Lexikai ismétlés – 4 óra

ABC, szavak, többes számok

6. A munka világa – 4 óra

Szótárhasználat Táblázatokból, diagramokból információszerzés

7. Térképek, határidőnaplók 2 óra

Szituációs gyakorlatok Hallás utáni értés

8. Ismétlés, összefoglalás, teszt – 3 óra 9. Közlekedési eszközök – 4 óra 10. Irodai munkák – 5 óra

Mennyi az idő? Hánykor? Információszerzés

11. Hétköznapi teendők – 4 óra 12. Foglalkozások Napirend – 3 óra 13. Módbeli segédigék 3 óra 14. Kirándulás Berlinben - 2 óra 15. Tájékozódás egy városban – 2 óra 16. Levél/e-mail írása 3 óra 17. Turizmus és kultúra – 5 óra

Érdeklődés, információszerzés

Interjúkészítés

18. Mi hol található? 5 óra

Udvarias kérések, ajánlatok

19.a Beszámoló egy utazásról - 5 óra

Táblázat kiegészítése

19.b Képeslap írása – 3 óra

Napirend készítése

20. Ismétlés, összefoglalás – 5 óra

11. évfolyam, heti 3,5 évi 112 tanóra Nyelvi szerkezetek, szókincs


1. Szünidő, nyaralás – 9 óra 2. Leírások, elbeszélések 7 óra

Olvasási készség fejlesztése

3. Élelmiszerboltban – 7 óra


4. Az eddig tanultak ismétlése, gyakorlása 5 óra 5. Lexikai ismétlés – 7 óra 6. Termékek és boltok - 7 óra

Szótárhasználat

7. Ruha és divat – 7 óra Időjárás –

Személyleírás készítése Hallás utáni értés

8. Ismétlés, összefoglalás, teszt – 5 óra 9. Szabadidős tevékenységek - 7 óra 10. Hobbik – 9 óra

Nyelvtani készségek Információszerzés

11. Testrészek – 9 óra 12. Sportfajták 10 óra 13. Az orvosnál – 7 óra

Szituációs gyakorlatok

14. Levélírás – 5 óra 15. Képleírás – 4 óra

Interaktív feladatok

16. Ismétlés, gyakorlás – 4 óra 17. Összefoglalás – 3 óra

Interjúkészítés

HELYI TANTERV

MATEMATIKA SZAKISKOLA 9. – 10. évfolyam

KECSKEMÉT 2013 -1-

Célok és feladatok A matematika tanulásának eredményeként a tanulók megismerik a világ számszerű vonatkozásait, összefüggéseit, az ember szempontjából legfontosabb törvényszerűségeket, relációkat. A tantárgyi ismeretek elsajátítását olyan problémák, eljárások alkalmazásával kell segíteni, hogy a tanulók ismerjék fel a matematika gyakorlati életben és más ismereteik bővítésében való alkalmazhatóságát, és hasznosítsák is azt. Mindezek elemzéséhez, megismeréséhez, de elsősorban szakmai gyakorlati alkalmazásához legyenek algebrai, halmazelméleti, geometriai ismereteik, melyekkel képessé válnak a világ térbeli, időbeli folyamatainak objektív értelmezésére, a változás, fejlődés tendenciáinak felismerésére. A tanulási folyamatot, a tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy növekedjék a tanulók figyelem-koncentrációja, fejlődjék önálló és logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, problémaés összefüggés-felismerő és a fegyelmezett, precíz (kooperatív) munkára való képességük, bővüljön kommunikációs terük (szöveg, ábra, jelrendszer), legyen igényük a folyamatos önellenőrzésre. Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következő területekre, tevékenységekre helyezzük: - a hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás); - kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás); - szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése; - kombinatorika, valószínűség, statisztika elemei; - matematikai modellek és alkalmazhatóságuk; - algoritmus, kiszámíthatóság; - mennyiségek közötti kapcsolatok (függvényjellegű, illetve valószínűségi) megértése; - többféle megoldási mód keresése; - önellenőrzés módjai (eredmény realitása); - számológép és számítógép használata.

Általános fejlesztési követelmények - elvégezni alapműveleteket racionális számkörben; - elvégezni egész kitevőjű hatványozást a racionális számkörben; - behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek értékét; - matematikailag értelmezni egyszerű szöveges problémákat; - megoldani egyszerűbb szöveges feladatokat; - megoldani egy ismeretlenes elsőfokú egyenleteket; - értelmezni relációkat pl. (kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (pl. és, vagy, haakkor, is); - alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, a százalékszámítást; - használni elemi geometriai fogalmakat; - elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat, mértékegységeket használni; - felismerni a szimmetria, hasonlóság, egybevágóság eseteit; - tájékozódni a számegyenesen, derékszögű koordinátarendszerben; - felismerni egyszerűbb sorozatokat (számtani, mértani); - felismerni műveletsorokat, algoritmusokat; - értelmezni, létrehozni egyszerű grafikonokat, diagramokat, táblázatokat;

- felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínűség számítás, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; - megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni; - új információkat keresni könyvtárban, interneten.

Módszereit és ismeretelemeit tekintve a matematika tanítása szorosan kapcsolódik a többi komplex műveltségterület moduljaihoz (kommunikáció, értő olvasás, pontos fogalmazás, grafikonok, statisztikák, képletek a szakmában, természeti, gazdasági törvényszerűségek stb.). Folyamatosan kötődnie kell a szakmatanulás szükségleteihez és eszközként kell alkalmaznia az informatikát (számítógép, oktatóprogramok). A matematika tanítása alkalmazásközpontú, elsősorban az induktív gondolkodásra épít, tevékenységhez kapcsolódik, és törekszik az egyre önállóbb tanulói munkára is építeni. Az iskolai tanuló számára – minél csekélyebb előismerettel rendelkezik, annál inkább – a saját hétköznapi teendőin, azok megoldásán át vezethet az út a magasabb absztrakciós szint felé (aminek itt csupán az alsóbb lépcsőfokaiig juthatunk el). Másrészt minden más ismeretanyag, információ feldolgozása igényli a matematikai eszközök használatát, e tényt kell tudatosítanunk. A tanítási óra a gyakorlatból (ideális esetben a tanulók által hozott problémából) indul ki, és következtetései, eredményei (általánosan alkalmazhatóan) oda is térnek vissza. Az óravezetésnek rugalmasnak, spontánnak kell lennie, gyakran és hangsúlyozottan a tanulók ötleteire, kérdéseire, kéréseire kell alapoznia. Az egyes évfolyamokon a fő témakörök ismétlődnek (a feladatok nem!), ami egyre bővülő, magasabb szinten történő ismétlésre és elmélyítésre ad lehetőséget, elősegíti a már ismert anyag rögzítését, illetve módot ad az előző évi ismeretek kiegészítésére, a következő év szintjének beállítására. Itt a tanárnak jelentős differenciálásra van módja az egyes osztályok és egyes tanulók előképzettsége, motiváltsága, képességei szerint. (A tematikus egységekhez rendelt óraszámok hozzávetőleges arányokat fejeznek ki, minthogy a tantárgyi sajátosságok következtében az egyes részegységek pl. képletek behelyettesítése, feldolgozásában átfedések fordulnak elő, képletgyűjtemények használata a geometria, az algebra, a függvények témakörnél is előfordul, vagy szöveges probléma megoldásakor geometriai jellegű kérdésből is kiindulhatunk.)

Mérés-értékelés A tanév elején diagnosztizáló mérést végzünk az általános iskolai tananyagra építve. Ezekre a felmérőkre nem adunk osztályzatot. A tanulók százalékos teljesítménye kerül a naplóba. A mérés elvégzése után a tanulókkal differenciáltan foglalkozunk. Minden téma után írásbeli illetve szóbeli számonkérésre kerül sor. A témazáró dolgozatok időpontját egy héttel előtte kell közölni a tanulókkal. A dolgozatok értékelése a megadott táblázat szerint történik. 90%-100% 5 Az érdemjegy piros színnel kerül a naplóba. Az elégtelen dolgozatok javítására két hét áll rendelkezésre. 70%-89% 4 Kisebb anyagrészek után röpdolgozatot célszerű íratni. Ha a tanulók 55%-69% 3 tudásában nagyfokú hiányosság mutatkozik, az osztályzástól eltekinthetünk. 40%-54% 2 A év végi felmérő csak a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket kérje számon! 0%-39% 1 Folyamatosan készítjük a tanulókat a májusi kompetenciamérésre. Március – április hónapban próba kompetenciamérést íratunk, melynek százalékos eredményét zöld színnel írjuk a naplóba. 40

Alkalmazott (nyomtatott és digitális) taneszközök: -

Horváthné Szőke Gyöngyi, Sinkó Andrea, Molnár József, Dr. Koller Lászlóné: Matematika 9. és 10. osztályok (tankönyv, Műszaki Kiadó)

-

Dr. Koller Lászlóné, Koller Balázs: Matematika9. és 10. (Munkafüzet, Műszaki Kiadó)

-

mozaBook

-

mozaWeb

-

Iskolai tanulói eszközök

-

tanári demonstrációs eszközök

-

interaktív tábla

-

számítógép

-

projektor

Tanítási eljárások -

Kooperatív csoportos munka

-

Beszámolók szervezése

-

Frontális módszer

-

Feladatlapok, kártyák

A tantárgy óraterve

A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

9. évfolyam

2

72

10. évfolyam

1

36

11. évfolyam

-

-

41

9. évfolyam

Tematikai egység címe

órakeret

1. Számtan, algebra

10 óra

2. Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika

18 óra

3. Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus

18 óra

4. A geometria alapjai

18 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

8 óra

Az összes óraszám

72 óra


Számtan, algebra

Órakeret 10 óra

Elemi számolás, zsebszámológép használata, alapműveletek, algebrai kifejezés, képlet behelyettesítési értéke.

A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok


A racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolás számegyenesen, alapműveletek, hatványozás (10 hatványai) elvégzése, azonosság/szabály alkalmazása. Négyzetgyökvonás (számológéppel). Algebrai kifejezések (alapműveletek), képletek – behelyettesítés (képletgyűjtemények használatával). Pontosság (hibahatár), nagyságrend (normál alak), becslés, kerekítés.

42

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegen nyelv: szövegértés,

Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló szinten. Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Matematikai ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémákban. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás, az önellenőrzés igénye. Zsebszámológép használata. Kulcsfogalmak


kommunikáció, idegen nyelv, önismeret, tanulási technikák, kooperáció.

Szám, alapművelet, hatvány, négyzetgyök, azonosság, normál alak, pontosság (hibahatár), számegyenes, számhalmaz. Gondolkodási módszerek, algoritmus, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika

Órakeret 18 óra

A halmaz, grafikon, szöveges feladat, valószínűség fogalmának ismerete. Számolási készség (fejben, írásban, géppel), szövegek értő olvasása. Tájékozódás a számegyenesen (racionális számkör).



Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése (elem, elemszám, válogatás, részhalmaz, ábrázolás). Grafikon, diagram, koordinátarendszer értelmezése, készítése. A nyelv logikai elemeinek használata a matematikában (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, műveletek: és, vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem). Feltétel, előzmény, következmény felismerése, alkalmazása egyszerű esetekben. Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása, lejegyzése, megoldási terv, becslés, kiszámítás, ellenőrzés). Valószínűség gyakorlati fogalmának ismerete („biztos”, „lehet, de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínűségi játékokban, egyszerű problémákban alkalmazásuk. Probléma-megoldási módszerek alkalmazása (próbálgatás; következtetés, sejtés, szabályosságok, modellezés, lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe). Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavétel, relevancia, következtetések konkrét példákban). Aktív, kreatív munkavégzés, a kommunikáció, kooperáció javuló 43

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulási technikák, kooperáció, adatsorok, diagramok értelmezése.

szintje. Az eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítő fejben számolás, becslés (nagyságrend). Önellenőrzés igénye, alkalmazása. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Kulcsfogalmak


Halmaz, számegyenes, pontosság (hibahatár), nagyságrend, ellenőrzés, bizonyítás, koordinátarendszer, grafikon, diagram, logikai művelet, statisztika, valószínűség.

Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus

Órakeret 18 óra

Számolás racionális körben, számegyenes, koordinátarendszer, nyitott mondat, egyenlet, mérlegelv, egyenlet gyökének fogalma.



Egyes gyakorlati összefüggések matematikai modelljének használata (egyenes arányosság táblázat, képlet, függvény, ábra). Szöveges elsőfokú egy ismeretlenes egyenlet/egyenletrendszer megoldása. Algoritmusok alkalmazása, pl. sorozatok, számtani sorozat, mértani sorozat, kamatszámítás (hétköznapi gyakorlati feladatokban). Arányos mennyiségek, fordított arány, százalék, százalékszámítás alkalmazása (játékos, beugratós, gyakorlatias feladványokban).

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló önismeret, szintje. tanulási technikák, Többféle megoldási út keresése. kooperáció, Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. adatsorok, diagramok, Közelítő fejszámolás (nagyságrend), becslés, pontosság. függvények Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. értelmezése, köznapi Helyes megoldások számának keresése (mikor lehet több is?). gazdasági ismeretek. Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Kulcsfogalmak

Százalék, sorozat, függvény, egyenlet, képlet, szabály, azonosság, grafikon, táblázat, diagram, algoritmus, kamat.

44


A geometria alapjai

Órakeret 18 óra

Alapfokú tájékozódás a térben, egyszerű alakzatok és testek felismerése, derékszögű koordinátarendszer, elemi mérés (vonalzó, szögmérő, mérőszalag használata), mértékegységek, átváltás, vázlatos rajzolás, képletgyűjtemény használata.

A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése A komplex (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, műveltségismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás területhez fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, kapcsolható érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel fejlesztési kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, feladatok motiváltság, önszabályozás, énkép). A matematika épülésének bemutatása (geometria története). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alapvető geometriai fogalmak ismerete és használata (sík és tér, pont, egyenes, félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság, merőlegesség). Síkidomok és térbeli testek felismerése (modell, absztrakció fogalma). Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai megállapítása (Thalész-tétel). Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása egyszerű esetekben. Derékszögű háromszög adatai, Pitagorasz-tétel (oldalak és szögek kapcsolata – szögfüggvény). Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása. Mérés (módszerek, mértékegységek használata). Kerület, terület (gyakorlati pl.) kiszámítása. Egyszerű testek fajtái tulajdonságainak megállapítása (gúla, kúp, hasáb, henger, gömb). Alapadatokból terület, térfogat, felszín becslése, képletgyűjteménnyel kiszámolása. Rajzok értelmezése (műszaki, szakmai példák). Vektorok fogalma, egyszerű alkalmazások. Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése.

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulási technikák, kooperáció, térbeli relációk, szabályosságok, szimmetriák.

Kreativitás, kommunikáció, kooperáció, önismeret fejlődése. Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítő fejszámolás, becslés (nagyságrend), pontosság (hibahatár). Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása. Tájékozódás térben, időben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Kulcsfogalmak

Sík, tér, szög, mérés, mértékegység, átváltás, kerület, terület, térfogat, felszín, szimmetria, nevezetes síkidom. 45

A tanuló képes - gyakorlottan elvégezni alapműveleteket és egész kitevőjű hatványozást racionális számkörben; - behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek értékét; - matematikailag értelmezni és megoldani egyszerű szöveges problémákat (következtetés, elsőfokú egyenlet); - értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb) logikai kapcsolatokat (nem, és/vagy, ha-akkor, is); A fejlesztés várt - alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást; eredményei az - használni elemi geometriai fogalmakat és mértékegységeket, átváltással is; évfolyam végén - elvégezni geometriai számításokat; - felismerni szimmetriát, hasonlóságot, egybevágóságot; - tájékozódni számegyenesen, derékszögű koordináta rendszerben; - felismerni műveletsorokat, algoritmusokat; - értelmezni, ábrázolni grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; - felismerni a matematika (halmazok, valószínűség, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; - megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre; - új információkat keresni (könyvtárban) interneten.

46

10. évfolyam

Tematikai egység címe

órakeret

1. Számtan, algebra

6 óra

2. Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika

10 óra

3. Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus

10 óra

4. A geometria alapjai

10 óra

Az összes óraszám

36 óra



Számtan, algebra

Órakeret 6 óra

Gyakorlottság a számolásban, alapműveletek, tízes számrendszer, algebrai kifejezés, képlet behelyettesítése. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).

47

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Alapműveletek, hatványozás, négyzetgyökvonás (számológéppel). Algebrai kifejezések (alapműveletek), műveleti szabályok alkalmazása, képletek, behelyettesítés (képletgyűjtemények használata). Pontosság (hibahatár), nagyságrend (normál alak), számolás fejben, papíron, géppel, becslés, kerekítés.

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló önismeret, tanulási technikák, szintje. Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. kooperáció. Matematikai ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémákban. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Önellenőrzés igénye. Zsebszámológép gyakorlott használata. Kulcsfogalmak


Szám, alapművelet, hatvány, négyzetgyök, normál alak, becslés, pontosság (hibahatár), ellenőrzés, számegyenes.

Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika

Órakeret 10 óra

Halmaz, grafikon, szöveges feladat, valószínűség fogalmának felismerése, számolási készség, szövegek értő olvasása, tájékozódás a számegyenesen.



Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése (részhalmaz, metszet, unió, ábrázolás). Grafikon, diagram, koordinátarendszer használata. A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása a matematikában (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, műveletek: és, vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem). Ellentmondás, bizonyítás, általánosítás felismerése, alkalmazása egyszerű esetekben. Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása, lejegyzése, megoldási terv, becslés, kiszámítás, ellenőrzés), matematikai modellalkotás. Gráfok, kombináció, variáció alkalmazása egyszerű problémákban. 48

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulási technikák, kooperáció,

Valószínűség gyakorlati fogalmának alkalmazása („biztos”, „lehet, de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínűségi játékokban, problémákban. Probléma-megoldási módszerek alkalmazása (próbálgatás; következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe). Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavétel, relevancia, következtetések).

adatsorok, diagramok értelmezése.

Aktív, kreatív munkavégzés, a kommunikáció, kooperáció javuló szintje. Önismeret fejlődése, reális énkép. Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítő fejben számolás, becslés (nagyságrend). Önellenőrzés igénye, alkalmazása. Tájékozódás térben, időben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Kulcsfogalmak


Halmaz, számegyenes, koordinátarendszer, grafikon, diagram, logikai művelet, statisztika, valószínűség.

Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus

Órakeret 10 óra

Számolás racionális körben, számegyenes, koordinátarendszer, függvények ábrázolása értéktáblázatból, sorozatok fogalma, hatványozás, kamatszámítás.



Gyakorlati összefüggések matematikai modelljének alkalmazása (egyenes/fordított arányosság, táblázat, grafikon, képlet, függvény). Elsőfokú egy ismeretlenes egyenletre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladat megoldása, ellenőrzés, megoldhatóság vizsgálata. Algoritmusok: pl. sorozatok, számtani sorozat – egyszerű számítások gyakorlati problémákban; mértani sorozat, elemeinek számolása; kamatszámítás (kamatos kamat számítása). (Fejtörők, beugratós, gyakorlatias feladványok.)

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló önismeret, tanulási technikák, szintje. 49

Többféle megoldási út keresése. Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. Közelítő fejszámolás (nagyságrend), becslés, pontosság. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Helyes megoldások számának keresése (mikor lehet több is?). Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása. Tájékozódás térben, időben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Kulcsfogalmak


kooperáció, adatsorok, diagramok, függvények értelmezése.

Százalék, sorozat, függvény, képlet, szabály, grafikon, táblázat, diagram, algoritmus.

A geometria alapjai

Órakeret 10 óra

Tájékozódás a térben, alakzatok és testek felismerése, elemi mérés, vázlatos rajzolás, képletgyűjtemény használata.

A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése A komplex (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, műveltségismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás területhez fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, kapcsolható érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel fejlesztési kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, feladatok motiváltság, önszabályozás, énkép). A matematika épülésének bemutatása (geometria története). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alapvető geometriai fogalmak ismerete és használata (sík és tér, pont, egyenes, félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság, merőlegesség). Síkidomok és térbeli testek felismerése (modell, absztrakció fogalma). Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai megállapítása (Thalész-tétel). Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása egyszerű esetekben. Derékszögű háromszög adatai, Pitagorasz-tétel (oldalak és szögek kapcsolata - szögfüggvény). Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása. Mérés (módszerek, mértékegységek használata), kerület, terület (gyakorlati pl.) kiszámítása. Egyszerű testek fajtái tulajdonságainak megállapítása (gúla, kúp, hasáb, henger, gömb). Alapadatokból terület, térfogat, felszín becslése, képletgyűjteménnyel kiszámolása. Rajzok értelmezése (műszaki, szakmai példák). Vektorok fogalma, egyszerű alkalmazások. Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése. 50

Kommunikáció magyar nyelv és irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulási technikák, kooperáció, térbeli relációk, szabályosságok, szimmetriák.

Kreativitás, kommunikáció, kooperáció, önismeret fejlődése. Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítő fejszámolás, becslés (nagyságrend), pontosság (hibahatár). Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása. Tájékozódás térben, időben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Kulcsfogalmak

Sík, tér, szög, távolság, mérés, kerület, terület, térfogat, felszín, szimmetria, nevezetes síkidom.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló képes - behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) összetettebb (szakmai) képletek értékét; - matematikailag értelmezni és megoldani szöveges problémákat (következtetés, elsőfokú egyenlet); - értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb) logikai kapcsolatokat (nem, és/vagy, ha-akkor, is); - alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást szöveges problémákra is; - használni és alkalmazni elemi geometriai fogalmakat és mértékegységeket; - elvégezni geometriai számításokat; - felismerni szimmetriát, hasonlóságot, egybevágóságot; - tájékozódni számegyenesen, derékszögű koordináta rendszerben; - felismerni műveletsorokat, algoritmusokat; - értelmezni, ábrázolni a feldolgozott témakörökhöz kapcsolódó grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; - felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínűség, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; - megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre; - új információkat keresni (könyvtárban) interneten.

51

HELYI TANTERV

Társadalomismeret – történelem SZAKISKOLA 9. – 10. évfolyam

KECSKEMÉT 2013

52

1. Célok, feladatok: A tantárgy tanításának céljai a szakiskolai közismereti tantárgyrendszerben a következők: - A differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a történettudomány által kínált konstrukciók (sémák) rugalmas adaptálásával, illetve a történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása , a kritika, az interpretáció) alkalmazásával. - A tanulók ismerjék fel és értsék meg azt, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek, másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők. - A történelmi kulcsfogalmak, a történelmi folyamatok megértése és elsajátítása segíti a tanulókat, a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések és értékelések megértésében , a történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével kapcsolatos kérdések egyre árnyaltabb megválaszolásában. -A különböző korok és események összehasonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint az önálló következtetések és vélemények megfogalmazásában. 2. Fejlesztési követelmények, kompetenciák - A történelmi múlt megismerése járuljon hozzá a jelen összefüggései, az összetett társadalmi folyamatok megértéséhez. - Események feltárása, bemutatása és értelmezése révén fejlessze a tanulók készségeit, kompetenciát, melynek révén sikeres felnőtté válhatnak. - Támogassa a felnőtté váló szakiskolai tanulók tudatos közéleti részvételét, az aktív állampolgárrá válásukat, erősítse a demokrácia értékeit gondolkodásukban. - Segítse elő szűkebb és tágabb közösségekhez tartozás személyes megélését, felelősségtudatos magatartásukat. - A történelmi események tanulmányozása tegye képessé a szakiskolai tanulókat a jelenben, való eligazodásban, és segítse a jövőre való felkészülésüket. - A szakiskolai tanulók életkorához és érdeklődéséhez igazodva a történelmi megismerés során , kapjanak képet a múltról, és különösen a közel múlt világáról, a jelent alakító tényezőiről. - Személyes élményt alakítson ki a tanulókban a történelmi szituációkkal kapcsolatban, lehetőséget biztosítson a történelemből fakadó tanulságok levonására. - A történelem problémaközpontú megközelítése biztosítsa az önismereti, a társas kapcsolati kultúra fejlesztését és a pozitív énkép kialakítását a tanulókban. - A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfőbb feladata, hogy reflektáljon a diákok társadalmi tapasztalataira. 9. évfolyam Tanórai foglalkozások száma: Éves óraszám:72óra Heti óraszám:2

Főbb témakörök: - Magyarország földrajzi elhelyezkedése, az Európai Unió országai, 53

tájékozódás Magyarország és Európa térképein, saját településének elhelyezése a térképeken. -

Az EU, Magyarország, Budapest, az adott település, iskola elhelyezkedése térben – falitérképeken, internetes térképeken (google maps, google earth). Magyarország szomszédai. Magyarország megyéi és úthálózata, azonosítás térképeken. Az egyén szerepe a történelem, a nemzet sorsának alakításában; hősiesség, felelősség, célok és eredmények. . - A térkép legfontosabb elemeinek (vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések) megkeresése, azonosítása a térképen. Távolságok becslése és számítása térképeken, események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. - Internetes térképek használata. Táblázatok értelmezése, adatok kikeresése, összefüggések megfogalmazása. - I. Szent István, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Bartók Béla, Szent-Györgyi Albert, Puskás Ferenc, Papp László életútja, tevékenysége, teljesítménye, hatása. - Az egyén, a társadalom és az adott kor összefüggéseinek vizsgálata konkrét példákon. - A tehetség és siker összefüggésének felismerése - A közösségek és az egyének sokféle kapcsolatrendszerének bemutatása. A társadalmi és az egyéni érdekek összeegyeztetése. Követelmények: - A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. Topográfiai ismeretek megszerzése. - Gyakorlottság növelése különböző információforrások használatában. - Az iskola, a tanulás szerepének felismerése. Az emberiség tudásának gazdagodási folyamatának bemutatása. - A tanulás és az iskola megismerése. -

A társadalmi szintű egyéni és csoportérdekek érvényesítése – ellentétek, konfliktusok felismerése, megoldási módok keresése.

Férfi és női szerepek a társadalomban, munka- és feladatmegosztás, együttműködés és rivalizálás, emancipáció, matriarchális és patriarchális társadalmak. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló ismerje Magyarország helyét Európában, földrajzi, politikai elhelyezkedését, a magyar államszervezet főbb szereplőit, az önkormányzati intézményeket, a tömegmédia fontosabb csatornáit, a manipuláció eszközeit. Képes legyen értékelni, megbecsülni az egyéni és közösségi értékeket, a tudást, a tanulást, és értse az egész életen át tartó tanulás személyes és társadalmi szükségességét. 54

A tanuló legyen tisztában a társadalom és gazdaság alapvető tulajdonságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat és azt, hogy ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló társadalmi, gazdasági, politikai, művészeti folyamatok (és azok változásainak) a megértéséhez Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: • Az értékelés személyre szóló legyen • Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen • Folyamatos legyen • Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása) A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-19% =1 elégtelen 20-39%=2 elégséges 40-59%=3 közepes 60-79%=4 jó 80-100%=5 jeles A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módo-kat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítá-sára, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.

5. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Esettanulmányok. Újságcikkek. Földrajz és történelem térkép. Szakiskolai történelemkönyv a 9. évfolyam számára. Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata 10. évfolyam Tanórai foglalkozások száma: Éves óraszám:36óra

55

Heti óraszám:1

Főbb témakörök: A legfontosabb közgazdasági fogalmak (gazdasági ágazatok, gazdasági szereplők, tőke). Az egyén gazdálkodása, a háztartások gazdálkodása. A legfontosabb pénzügyi ismeretek (bankok, banki szolgáltatások, számlák, hitel, kamat, megtakarítás, thm, bankkártyák, valutaárfolyam, jelzálog). Egyéni költségvetés készítése. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása.Az EU rövid története, az európai integráció. Az EU szervezete. A szomszédos államok és az ott élő magyar kisebbségek kultúrája, helyzete. Részvétel a feldolgozás módjának meghatározásában, kivitelezésében.Társadalmi, csoport és egyéni érdekek és az érdekvédelem. Érdekellentétek felismerése, kezelése, erőszakmentes megoldása. A társadalmi szerveződések. A civil társadalom. A fogyasztóvédelem. Önálló információgyűjtés, egy-egy konkrét szervezet munkájának részletesebb megismerése. Esetmegbeszélések.A fogyasztói társadalom hatásai a környezetünkre, a „jólét” ára. Az ökológia fogalma. A földi élővilág eltartó képességének korlátai. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A hagyományos és alternatív energiaforrások gazdasági és társadalmi összefüggései. A természetvédelem és a környezetvédelem. A globális problémák és a lokális cselekvés közötti kapcsolat. Információgyűjtés, esetmegbeszélés, saját tapasztalatok összehasonlítása, mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása Követelmények: - A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. Topográfiai ismeretek megszerzése. - Gyakorlottság növelése különböző információforrások használatában. - Az iskola, a tanulás szerepének felismerése. Az emberiség tudásának gazdagodási folyamatának bemutatása. - A tanulás és az iskola megismerése. -

A társadalmi szintű egyéni és csoportérdekek érvényesítése – ellentétek, konfliktusok felismerése, megoldási módok keresése.

Férfi és női szerepek a társadalomban, munka- és feladatmegosztás, együttműködés és rivalizálás, emancipáció, matriarchális és patriarchális társadalmak. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló képes legyen a körülötte lévő társadalmi-természeti környezet változásait érzékelni, véleményt nyilvánítani a különböző események kapcsán; tudja, hogy milyen társadalmi normák érvényesek rá, és ezek betartásával legyen képes saját érdekeinek megfelelően cselekedni. 56

A tanuló legyen tisztában a társadalom és gazdaság alapvető tulajdonságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat és azt, hogy ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló társadalmi, gazdasági, politikai, művészeti folyamatok (és azok változásainak) a megértéséhez. Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: • Az értékelés személyre szóló legyen • Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen • Folyamatos legyen • Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása) A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-19% =1 elégtelen 20-39%=2 elégséges 40-59%=3 közepes 60-79%=4 jó 80-100%=5 jeles A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módo-kat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítá-sára, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Esettanulmányok. Újságcikkek Földrajz és történelem térkép Szakiskolai történelemkönyv Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata

57

HELYI TANTERV

Természetismeret SZAKISKOLA 9. évfolyam

KECSKEMÉT 2013

58

9. évfolyam Fő célok: A természetismeret műveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltségterületet, illetve a Földünkkörnyezetünk természetföldrajzi részét) tárgyalja, és az ehhez kapcsolódó készségeket, képességeket fejleszti. Általános célként jelenik meg a természetismeret kerettantervében, hogy az alkalmas legyen a tanuló szakmai képzésének, illetve az általános középfokú oktatás más intézménytípusaiban való részvételnek megalapozására azzal együtt, hogy lehetővé tegye az ezen intézményekbe lépni nem készülők tudásának bővítését is a nekik megfelelő tananyag és fejlesztési feladatok segítségével. A természetismeret kerettantervi követelményrendszerét az intézmény a helyi tantervében igazítja mind a diákok, mind az intézményben oktatott szakmák/szakmacsoportok által meghatározott, leghatékonyabbnak tekintett tartalomhoz és módszertanhoz. A hároméves program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja a tanulókat. A program fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot megélt diákoknak is, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is adhat. Mindeközben kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános iskolából hozott hiányos tudását és fejleszthetjük képességeiket. A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. A természetismeret esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de érteni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így jut el a tanuló a természeti folyamatok megismeréséhez, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak megértéséhez. Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek ismerete nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos műveltségen, az ok-okozati összefüggések felismerésén alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek fennmaradásával. Ennek ismeretére hangsúlyt helyez a kerettanterv. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben is. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kerettantervben leírt program célja, hogy az ember és természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A programnak fel kell készítenie a diákot a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a természet-gazdasági folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő. A természetismereti és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. 59

A tantervi program részben új ismereteket kínál, részben a korábbiak rögzítésére szolgál. Legnagyobbrészt azonban a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogyan lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást bővít és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondolkodni kell. A kerettanterv épít a digitális technikák és az IKT-eszközök tanórai használatára, valamint a természetismeret iránti érdeklődés felkeltése utáni önálló tanulói IKT-alkalmazásra is. A természetismeret tárgyat elsősorban a matematika tantárggyal egységben célszerű tanítani. Különösen javasolt, hogy az év eleji szintfelmérés és a tanév végi komplex mérés együttes tartalommal történjen. Ezen túlmenően a kerettanterv kapcsolódási pontokat tartalmaz a többi műveltségterülethez is, komplex módon. A programot kétheti rendszerességgel tartott dupla órákra javasoljuk tervezni, mert ezt hatékonyabbnak véljük, mint a heti egy órányi keretet. A programban mindhárom tanévet egy-egy közös produktummal járó feladat fogja át. Ezeknek a közös produktumoknak az elkészítésében mindenkinek részt kell vennie. A projekt témája és a feldolgozás módja a tanár és az osztály közös döntésén múlik. A differenciált tanulásszervezés szintjei 1. Érdeklődés szerinti csoportbontás A csoportok érdeklődés szerint homogén szervezésűek, a csoportokon belül minden tanuló azonos feladatot végez. A csoporttagok nem feltétlenül kooperálnak egymással, ebben az esetben nem szükséges a 3-5 fős csoportszervezés, mivel a gyermekek a feladatokat részben egyénre szabott munkával is végezhetik. Együttműködést igénylő feladatvégzés esetén 3-5 fős homogén csoportszervezés szükséges. Felzárkóztatásra, tehetséggondozásra alkalmas tanulásszervezési mód. 2. Tartalmi differenciálás A gyermekek képesség szerint homogén csoportba szerveződnek, a csoporttagok között nincs együttműködés, ezért 3-5 fős csoportszervezés nem szükséges. Minden tanuló önállóan végzi a differenciált feladatokat, részben egyénre szabott munkával. 3. Szervezeti tanulócsoportos bontás A tagok között együttműködés-kooperáció van. A 3-5 fős csoportok homogén és heterogén szervezésűek is lehetnek. A csoporttagok azonos feladatot végeznek. Az eltérő képességű csoporttagok munkája között tartalmi differenciálás történik. 4. Tanulási követelmények differenciálása A tanulásban akadályozott vagy részképesség-zavaros gyermekek integrációjára alkalmas differenciálási mód. Képesség szerinti homogén csoportszerveződés. Az e csoportba szerveződött gyermekek tantárgyi követelményrendszere eltér az adott osztály általános követelményrendszerétől. A gyermekek önállóan vagy csoporttársaikkal együttműködve oldják meg feladataikat. A differenciálás alapelvei 1. A munkaformák tartalmi ismerete A változatos munkaformák csak abban az esetben alkalmazhatók hatékonyan, ha a pedagógus ténylegesen tisztában van a fogalmakkal, az alkalmazási szabályokkal, az előnyökkel, a felmerülő nehézségekkel, s kezelni tudja az esetleges problémahelyzeteket. 2. Szemlélet Ez a tanítási mód csak akkor hoz valódi eredményt, ha a pedagógus ténylegesen átlátja és kézben tartja a több szinten zajló tanulási folyamatot. 3. Differenciálási szempontok A munkaformákat mindig az oktatás tartalma, didaktikai-nevelési igényei és a tanulók sajátosságai határozzák meg. 60

4. Átjárhatóság A differenciálás soha ne jelentsen szelekciót, beskatulyázást, a tanulók mindig a számukra legoptimálisabb terhelésben részesüljenek. 5. A csoportnagyság szerepe A csoport legalább 3 fős legyen, hiszen ha ennél kisebb a létszám, már páros, illetve egyéni munkáról beszélünk. Az ideális csoportlétszám a 4 fő, mivel így valamennyi csoporttag könnyedén szerepet vállalhat, s az egyéni feladatkörök is jobban kiemelkednek, valamint ez a csoportlétszám alkalmas a további páros munkára. 6 főnél nagyobb csoportlétszám nem ajánlott, mivel nehezen átlátható a munkavégzés, így előfordulhat, hogy a tanulók nem egyenletesen veszik ki részüket a csoportmunkából, s lehetőség nyílhat arra is, hogy egyes tanulók kivonják magukat a feladatvégzésből, rosszabb esetben hátráltassák a többiek munkáját. Tanítási-tanulási munkaformák 1. Csoportmunka Homogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok képesség és érdeklődés szempontjából közel azonos szinten állnak az adott tananyag tekintetében. Heterogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok érdeklődés és képesség tekintetében erőteljesebb eltérést mutatnak az adott tananyagot tekintve. Ilyekor célszerű csoportszerepeket meghatározni, így mindenki erejének és képességeinek megfelelően vehet részt a csoportmunkában. Az ilyen jellegű csoportmunka ideális esetben megerősíti az axiómát, miszerint a gyerekek egymástól tanulnak a leghatékonyabban. A hatékony együttműködés alapja az egyenlő arányú munkamegosztás, a kölcsönös felelősségvállalás, melyet többek között csoportszerepek meghatározásával lehet elérni. A csoportszerepek, felelős-szerepek kiosztásának kettős célja lehet. Egyrészt a már meglévő társas készségek megerősítése, másrészt a hiányzó készségek kialakítása, fejlesztése. Mivel az alapozó időszakban még nem várható el, hogy a gyermek teljes önállósággal szervezze meg a csoportmunka menetét, ezért célszerű a pedagógus irányításával csoportszerepeket kijelölni (irányító, jegyző, rajzoló, beszámoló…). Mindez egyrészt időt takarít meg, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a tanulók a képességeiknek leginkább megfelelő csoportszerepben tevékenykedjenek. Ugyanakkor kiváló lehetőség nyílik arra is, hogy a gyermekek új szerepkörben is kipróbálhassák magukat. Magasabb osztályokban a felelős szerepek jelentősége elhalványul, mégis célszerű tantárgy specifikus szerepkörök meghatározása a felelősségérzet fejlesztése, fokozása céljából. Az adott témakörtől és az óratípustól függően a csoportalkotás lehet véletlenszerű, rokonszenvi választáson alapuló, vagy a pedagógus által tudatosan meghatározott. A didaktikai céloknak kétségkívül a tudatosan meghatározott csoportszerveződések felelnek meg, hiszen a jó együttműködéshez szükséges csoportfeltételek itt érvényesülnek leginkább: képesség-tudás, rokonszenv, fiú-lány arány, etnikum. A jól szervezett csoportmunka jelentős személyiségformáló, értékrend alakító hatással van a csoporttagokra: együtt gondolkodás, alkalmazkodás, összefogás, érvelés – meggyőzés, a másik tiszteletben tartása, az eltérő gondolkodás elfogadása, az összetartozás élményének személyes megtapasztalása. 2. Páros munka Páros munka alatt két, hasonló képességű tanuló együttműködő tevékenységét értjük. Ebben az esetben homogén páralakítás történik. Tanulópár fogalmán egy jobb és egy gyengébb képességű tanuló közös tanulását értjük, ahol a jobb képességű gyermek a tanár szerepében tevékenykedik (tanítva tanulás). Ekkor a páralakítás heterogén. Az ideális páros munkában a tanulók segítenek egymásnak, s nincs köztük rokonszenvi ellentét. Az együttműködő párok többféle funkcióban tevékenykedhetnek (olvasó, író, számoló, gondolkodó párok). A párok lehetnek állandóak, alkalmiak vagy tantárgy-függőek (például matematikai párok). 61

3. Egyénre szabott (individualizált) munkaforma Minden diáknak egyéni képességei és sajátos tanulási stílusa van. Némely (kiemelkedően jól, illetve nagyon gyengén teljesítő) tanulónál ezt különösen szem előtt kell tartani a feladattervezéskor. Az egy-egy tanulóra méretezett, egyéni fejlesztést szolgáló feladattervezést individualizálásnak nevezzük. Az individualizálást elsősorban felzárkóztatáskor és tehetséggondozáskor célszerű alkalmazni. Az önálló és az egyénre szabott munka közti különbség. Önálló munka egyénileg, párban és csoportban egyaránt végezhető. Lényege, hogy a tanuló egyedül dolgozik. Az egyénre szabott munka esetén a feladattervezés is egyénre szabott. Alkalmazási lehetőségek: a hasonló szinten felzárkóztatásra szoruló, illetve tehetséggondozást igénylő tanulók adott esetben ugyanazt a feladatsort oldják meg önállóan. A részben egyénre szabott munka és a csoportmunka különbsége: a részben egyénre szabott munkát a tanulók önállóan végzik, nincs köztük a csoportmunkára jellemző kooperatív együttműködés. 4. Differenciált tananyag-feldolgozás feladatlapos rendszerben A differenciált feladatlapok elkészítése lehet három szintű. 5. Foglalkoztató feladatok készítése Egyszerű, rövid feladatok az adott tananyag feldolgozására az „átlagos” képességű tanulók számára. A foglalkoztató feladatok jellemzői: rövid terjedelmű (ne legyen időigényes), megjelölt nehézségi fokozat (tudjon sikerélményt nyújtani), játékos és érdekes legyen (ébressze fel a gyermek természetes motiváltságát).

Mérés, értékelés Mindkét félév végén záró dolgozatot iratunk, amely piros tollal kerül rögzítésre. A modulokon belül röpdolgozatokat iratunk. Az órai aktivitásnak megfelelően plusz illetve mínuszos rendszer (öt jelből alakul ki egy feleletjegynek megfelelő érdemjegy). A motiváció felébresztése és ébren tartása érdekében a tanulóknak egyes témák kiadása önálló feldolgozásra, ennek értékelése feleletjeggyel egyenértékű érdemjeggyel történik. A csillagászati megfigyelések iránti érdeklődés felkeltésére a kecskeméti Planetárium szombat délutáni előadásainak látogatása érdeklődő tanulókkal. Beszámoló esetén érdemjegy szerezhető. A dolgozatok pontozási értékhatárai:

0 – 29 %

1 (elégtelen)

30 – 49 %

2 (elégséges)

50 – 69 %

3 (közepes)

70 – 89 %

4 (jó)

90 – 100 %

5 (jeles)

Javasolt tankönyvek Hübér Magdolna: Fizika a szakképző iskolák 9 – 10. osztálya számára KONSEPT – H Kiadó, KT – 0209, ISBN 963 8332 77 8 Petrás Ildikó: Földrajz 9. szakiskolásoknak

62

Műszaki Kiadó

ISBN 9631644289

Petrás Ildikó: Földrajz 10. szakiskolásoknak Műszaki Kiadó

ISBN 9631644296

Dr. Szerényi Gábor: Biológia 9. szakiskolásoknak Mozaik Kiadó MS – 3025 Dr. Szerényi Gábor: Biológia 10. szakiskolásoknak Mozaik Kiadó MS – 3027 Kémia a szakiskolások számára

Általános célok: A különböző felkészültségű diákok ismereteinek bővítése által betekintést nyújtson a természetben zajló folyamatokba, képet adjon azok okairól és funkcióiról. A tanuló képet kap a fizika, a természetföldrajz és a biológia által vizsgált egyes összefüggésekről, a természettudományos kutatás módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is. Mintát kap a jelenségek vizsgálatának módjairól. A tanulmányok eredményeképpen összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg a mechanikai működésekről, halmaztulajdonságokról, összefüggésben az élettelen természetben (meteorológia) és az élő szervezetben betöltött szerepükkel. Ismereteket szerez testünk fölépítésének és egészségének kapcsolatairól. Példákat elemez hazánk természeti környezeti állapota, az itt folyó gazdálkodás és történelmünk összefüggéseire. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomismeret és a matematika között. A kvantitatív feladatok száma, a lexikálisan elsajátítandó ismeret a rövid időkeret miatt szükségképpen alacsony marad, a témák, valamint a kvalitatív hangsúlyok azonban lehetőséget adnak a szakma igényeinek megfelelő differenciálásra, részletezésre is. A legfontosabb célok a következők: - a tanulók nyitottan tekintsenek a bennünket körülvevő világra; - legyenek képesek az okok és okozatok megkülönböztetésére és adott okok ismeretében az okozatra vonatkozó következtetések levonására; - ismerjék meg és alkalmazzák az alapvető természeti törvényeket; - legyenek képesek az adatok ismeretében diagramok készítésére, valamint adott diagram ismeretében adatok, folyamatok meglátására; - legyenek képesek grafika/kép alapján az ábrázolt folyamat értelmezésére. Eközben gyakorlatot szereznek az egyéni és csoportos munkában, feltevéseik szabatos megfogalmazásában, a képi és verbális kommunikáció összekapcsolásában is. A tanuló képet kap a kémia, fizika, természetföldrajz és biológia által vizsgált egyes energetikai összefüggésekről, a természettudományos „láthatatlan” dolgok kutatásának módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is. A tanulmányok eredményeképpen a diák összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg az elektromos, mágneses, kémiai vegyületi, atomi összefüggésekkel kapcsolatban. Érti a fentiek az élettelen természetben és az élő szervezetben betöltött szerepét. Ismereteket szerez a mikro- és makrovilág, valamint testünk fölépítésének szervezeti egységéről. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomismeret és a matematika között is. A kvantitatív feladatok száma, a lexikálisan elsajátítandó ismeret a rövid időkeret miatt szükségképpen alacsony marad, a témák, valamint a kvalitatív hangsúlyok azonban lehetőséget adnak a szakma igényeinek megfelelő differenciálásra, részletezésre is. További célok a következők: - a szerves és szervetlen világ kapcsolatának megismerésének megalapozása; 63

- az energia és energiaáramlás mint általános szervező megismerése; - a „láthatatlan” hatások megismerése; - az atomi/molekuláris folyamatok megismerése; - az atomi/molekuláris folyamatok szervezetre gyakorolt hatásainak tudatosítása. A diákok érdeklődésének felkeltése és fenntartása az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása iránt, személyes és általános szinten. Az öröklődés, az ember egyedfejlődése, az evolúció és a változások keretét adó környezet fogalmának elmélyítése szolgálja mindezt. Itt válik egységessé az Osztályközösség-építő program és a társadalomismeret a természetismerettel. További célok a következők: - az élő és élettelen világ evolúciójának megismerése; - az egyes tudományos elméletek egybevetése egymással, a természettudományos érvelés néhány sajátságának elmélyítése; - az emberi tevékenység környezetalakító hatásának és a hatás következményeinek tudatosítása; - az információ és jelentőségének ismerete a fizikai-biológiai-társadalmi létben. Belépő tevékenységformák Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (diakép, videofilm, ábraelemzés, képelemzés, modell) alapján. Egyszerűbb fizikai számítások alkalmazása. Információgyűjtés ismeretterjesztő kiadványok, cikkek, videofilmek és az elektronikus média révén. Szöveges és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása, fogalomalkotás, folyamatok és alapvető összefüggések felismerése. Fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. Termékek használati utasításainak értelmezése. Tájékozódás tematikus térképeken. A térkép jelrendszerének értelmezése. Időjárás jelentés értelmezése. Kísérletek és mérések segítségével tapasztalatszerzés a környezetünkben lejátszódó kölcsönhatásokról, halmazállapot-változásokról, fizikai változásokról, kémiai reakciókról, az élő és az élettelen környezet kapcsolatáról. Adatok gyűjtése az emberi beavatkozások környezetkárosító következményeiről, pozitív hatású környezet-átalakításairól. A világ népesedési folyamatainak elemzése adatok alapján. Adatok gyűjtése a szervezetre káros anyagokról: alkohol, kábítószerek. A gyógyszerek használati utasításának értelmezése. Radioaktivitás fogalmának ismerete, atomerőművek jelentősége, Csernobil. Információgyűjtés a halláskárosító tevékenységekről. A gének hatásának elemzése adatok alapján, a mutáció jelentősége, rákos betegségekkel való összefüggés felismerése. Grafikonok elemzése, készítése, fizikai számítások elvégzése. Adatgyűjtés a táplálkozási hálózat tagjairól, a fény jelentőségének ismerete az egész élővilág szempontjából. Az élet szakaszainak ismerete, információgyűjtés a fogamzásgátlási módszerekről, családtervezésről, csecsemőgondozásról. A hormonrendszer működésének, hatásainak értelmezése, betegségek felismerése. Összefüggés keresése az életmód, és a vérkeringés betegségei között. Információgyűjtés a szelektív hulladékgyűjtésről, a hulladékok felhasználási lehetőségeiről, a lerakás, égetés hosszútávú következményeiről. Óraszám: heti 4 óra, egész évben 144 óra Főbb tematikai egységek és a hozzájuk kapcsolódó főbb fejlesztési célok:

1. Modul: Tájékozódás térben és időben Tematikai egység/ fejlesztési cél

8 óra 64

Természettudományi Óraszám

A tudomány módszerei: Kísérlet és egyszerű megfigyelés különbségének megértetése. A kísérletezés célja, saját kísérletek és ismert kísérletek összegyűjtése. A mérés szerepe a mindennapokban, pl. lázmérés, földmérés, tömegmérés. Példák a „modell” szó hétköznapi és tudományos használatára. Modell és makett különbsége. SI mértékegységrendszer: fizikai alapmennyiségek, származtatott mennyiségek, átváltások. Csillagászat, távolságmérés, időszámítás. A tájékozódás és a csillagászat kapcsolatának megismerése. A távolságok fölmérésének geometriai módszere. A hasonlóság fölismerése, a nagyítás, kicsinyítés mértékének meghatározása. A tájékozódási ismereteiket legyenek képesek a hétköznapokban is felhasználni. Szemléleti térképolvasás. A földrajzi fokhálózat elemei, tájékozódás a fokhálózat A logikai térképolvasás képességének kialakítása. Gyakorlottság kialakítása a különböző típusú térképek mint információforrások használatában (közölt információk felismerése értelmezése és felhasználása). A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában. Saját megfigyelések, egyszerű kísérletek értelmezése. A Kárpát-medence természetes növénytakarója, élővilága, vízrajza. (Pl. Alföld: tölgyesek, szikesek, homoki gyepek, ligeterdők; középhegység: tölgyesek, bükkösök, sziklagyepek; magashegységek: lucosok, törpefenyves, hegyi rét; lápok). A gazdálkodás hatása az élővilágra: fokgazdálkodás, erdőirtások, bányászat, folyamszabályozás, állattenyésztés, városiasodás, vízvezeték, monokultúrák, kemikáliák, természetvédelmi területek, biogazdálkodás. Vízkincsünk. A folyószabályozás és árvízvédelem módjai, problémái. Víznyerés, ivóvíz, víztisztítás. Gyógyvizek. Erdőgazdálkodás, erdőtípusok. Sziklagyepek: természetvédelmi érték. Talaj: összetevői, termőereje, védelme (szikesedés, erózió, trágyázás). Kémiai reakciók gyorsaságának függése a hőmérséklettől és a katalizátoroktól. Milyen gyorsan múlik? – a szubjektív és objektív időfogalom összevetése. A mozgásokat jellemző mennyiségek közti 65

terület

8 óra

fizika

2

földrajz

2

biológia

2

kémia

2

összefüggések kvalitatív és kvantitatív alkalmazása. 2. Modul: Mozgások

8 óra

Tematikai egység/ fejlesztési cél

Természettudományi Óraszám terület

A mozgások leírása: az ehhez szükséges fizika mennyiségek, jellemzők ismerete, használatuk gyakoroltatása. Az út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás fogalmának ismerete, használata mozgások leírásában. Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen változó mozgás, a szabadesés gyorsulása fogalmának ismerete és alapvető összefüggései. Az egyenletes körmozgás: kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás fogalmának és összefüggéseinek ismerete. A mozgásokat jellemző mennyiségek közti összefüggések kvalitatív és kvantitatív alkalmazása. A Föld, mint égitest jellemzői. A Föld mozgásai és földrajz azok következményei (napszakok, évszakok váltakozása, időszámítás). Alapvető tájékozottság a térbeli és időbeli nagyságrendekben. A Nap, a Hold, a bolygók mozgásai. Ismerjék meg Naprendszer eleminek mozgásai, és e mozgások következményeit. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok nagyságrendjéről. A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésén keresztül. Az emelő-elv szemléltetése az ízületekkel kapcsolt biológia emberi csontok példáján. A fontosabb emberi csontok szerepe (makett alapján). Az izomműködés lényege. A csont és az ízületek sérülései, megelőzésük. A csontok felépítésének és szilárdságának összefüggése. A légzés funkciójának megbeszélése. A tüdő térfogatát és a légzés hatékonyságát befolyásoló tényezők áttekintése. A légzési szervrendszer részei, feladataik, a hangképzés. A védekező reflexek (köhögés, tüsszentés) szerepe. A légzőmozgások szemléltetése. Légzésszám-változás terhelés hatására (kiscsoportos feladat). A légzőrendszer egészségét fenyegető és megőrző hatások (sport, dohányzás, szmog, TBC). 66

8 óra 2

2

2

A változások okainak és összefüggéseinek megismerése. Az állandóság és a változás oksági összefüggéseinek felismerése. A jelenségek közös jellemzőinek felfedezése. Alapfogalmak megalapozása (természettudományos megismerés, kölcsönhatás, erő, rendszer, állapot, változás, egyensúly, folyamat).

kémia

3. modul: Tömeg, tömegvonzás

2

8 óra

Tematikai egység/ fejlesztési cél


A Newton-törvények kvalitatív és egyszerű kvantitatív alkalmazása. A tömeg fogalma. A súrlódási erő szerepe a mindennapokban, a tapadási, csúszási és gördülési súrlódás megkülönböztetése. A lendület-megmaradás felismerése a mindennapokban, rakétameghajtás. Centripetális erő ismerete és felismerése mindennapi alkalmazásokban. Tömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a bolygók mozgásával. A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete. A tömeg és a súly megkülönböztetése. Az égitestek egymáshoz viszonyított mérete, tömege. A Hold hatása a Földre. Tömegvonzás. Ismerjék meg a tanulók az égitestek egymáshoz viszonyított méretét, tömegét, a Hold Földünkre gyakorolt hatását és ennek következményét. A térbeli gondolkodás, és a rendszerfogalom fejlesztése. Változatos energianyerés az élővilágban: ragadozók, növényevők, élősködők, lebontók, fotoszintetizálók. Táplálkozási hálózat. Az emberi emésztés helyszínei, emésztőnedvek (nyál, gyomornedv, epe, hasnyál). Az emésztés szabályozása: feltétlen és feltételes reflexek. A felszívott anyagok sorsa, a máj szerepe. Egészséges táplálkozás, túltápláltság, hiánybetegségek, mérgezések. Az alkohol hatása. Testkép, testépítés, táplálék-kiegészítők kockázatai. Tömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a bolygók mozgásával. A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete. A tömeg és a súly megkülönböztetése.

terület

8 óra

fizika

2

földrajz

2

biológia

2

kémia

2

4. modul: Gázok, folyadékok, halmazállapot, időjárás elemei, evolúció 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám 67

A nyomás, hidrosztatikai nyomás meghatározása. Elemi feladatmegoldás, az Arkhimédész törvényének ismerete. Az úszás, lebegés, merülés feltételeinek megállapítása és következtetések. Hidraulikus emelő működési elve. Pascal-törvénye. A folyadékok összenyomhatatlanságának ismerete. A gáztörvények (Boyle–Mariotte, Gay–Lussactörvények) kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsius-skála kapcsolatának ismerete. A halmazállapot-változások alapvető jellemzőinek ismerete. A Celsius-skála alappontjai, az olvadáspont, forráspont feladatmegoldás-szintű ismerete. A levegőburok. A levegő alkotórészei. Az időjárás elemei. Az általános légkörzés. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Az emberi tevékenység légkörben lezajló folyamatokra gyakorolt hatásának bemutatásával a személyes felelősség és cselekvés szükségességének felismertetése, igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra. A lokális károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példájával a lokális és globális szemlélet kapcsolatának beláttatása. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése, képesség fejlesztése a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre. Haladás (fejlődés) és biológiai evolúció. Az evolúció darwini leírása. Közvetlen bizonyítékok (fosszíliák), anatómiai érvek. A szelekció hatása (mesterséges, természetes). A háziasítás. Ellenálló kórokozók terjedése. A biológiai evolúció közvetlenül az emberi társadalomra való alkalmazásának veszélyei (szociáldarwinizmus, eugenika). Vitatott kérdések. (Az élet keletkezésének kérdése. A nagy kihalási hullámok lehetséges magyarázatai. Az önzetlen viselkedés evolúciója. Az irányultság kérdése.) Technikai evolúció és a szokások evolúciója (divat, stílusok). Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól. Kísérletek végzése, grafikonelemzés. A környezetvédelem néhány példájának 68 megismertetése, az érdeklődés felkeltése a

terület

8 óra

fizika

2

földrajz

2

biológia

2

kémia

2

környezettudatosság iránt. Példák a gazdálkodás és a természeti környezet közti összefüggésekre. Az gáztörvények (Boyle– Mariotte, Gay–Lussac-törvények) kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsius-skála kapcsolatának ismerete. Saját megfigyelések, egyszerű kísérletek értelmezése. Az gáztörvények: Boyle–Mariotte, Gay–Lussac Bernoulli-törvény, Magnus-hatás

5. modul: Energia: mechanikai energia, energiahordozók, fosszilis energia, a tápanyagok energiatartalma 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület fizika A munka, energia, teljesítmény, hatásfok fogalmának ismerete, elemi alkalmazása. A helyzeti és mozgási energia, emelési és gyorsítási munka összefüggéseinek alkalmazása. Az energiamegmaradás tényének és a termodinamika első főtételének ismerete. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése. Néhány mindennap használatos gép hatásfoka, valamint a 100%-os hatásfok elérésének fizikai lehetetlensége. Egyéb energiák hővé alakulása, disszipáció. Az örökmozgó lehetetlensége. Energiaforrásaink, energiahordozók. A fosszilis földrajz energia felhasználása. A véges ásványkincs-készletek hasznosításának példáján olyan képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul a környezet iránti felelősségérzet növeléséhez, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés iránti igény kialakulásához. A szénhidrogének eredete, tulajdonságai, biológia felhasználása (közlekedés, fűtés, vegyipar). Néhány oxigéntartalmú szerves molekula a mindennapokban (etilalkohol, aceton, ecetsav). Biológiai hatásuk. Egyszerű cukrok és összetett szénhidrátok a mindennapokban (szőlőcukor, keményítő, cellulóz). Biológiai szerepük. Néhány nitrogéntartalmú szerves molekula: vitaminok, aminosavak, fehérjék, DNS. Óriásmolekulák 69

8 óra 2

2

2

felépítése és lebontása az élőlényekben. Az óriásmolekulák érzékenysége: kicsapódás. Mérgezések és következményeik. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése. Egyéb energiák hővé alakulása, disszipáció.

kémia

2

6. modul: Arányok a természetben: geometriai arányok, térképek, méretarány, testarányok. Elemek és vegyületek. Kristályrácsok. Szerves molekulák a mindennapokban 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám

Az arány fontossága és számszerű jellemzése a fizikában. A geometriai rend elismerése az anyagok szerkezetében. Arányokat fenntartó és felborító erők. Fémek rácsszerkezete, rácshibák. Egyenes és fordított arányosság a fizikában, százalékszámítás veszteségekre vonatkozóan. Aranymetszés, mint nevezetes arány a természetben. Térképek, műholdfelvételek, méretarányok. A térkép és a földgömb fogalma, ábrázolása és méretaránya. A logikai térképolvasás képességének kialakítása. Gyakorlottság kialakítása a különböző típusú térképek mint információforrások használatában (közölt információk felismerése értelmezése és felhasználása). A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában. Aszimmetrikus (szivacs), sugarasan szimmetrikus (medúza) és tükörszimmetrikus (ember) lények. A férfi, a női és a gyermektest arányainak összehasonlítása. Az élőlények növekedését megszabó arányok (korlátozó tényezők): hiánybetegségek, fény, víz stb. Állandó tömegarányok: a vegyületek összegképlete egyszerű példákon. Kristályos (kősó) és amorf (gumi, üveg) anyagok szerkezete. Elemi egység (cella). Molekulák térbeli rendeződése: membránok, habok, mosószerek, folyadékkristályos kijelzők. Az arányok fontosságának beláttatása, rögzítése. Arányokat fenntartó és felborító erők fölismerése. Állandó és változtatható arányok felismerése. Szerkezet és tulajdonság összefüggésének beláttatása. Szerkezet, arány és biológiai funkció összekapcsolásaAz arány fontossága és számszerű jellemzése. A geometriai rend fölismerése az 70

terület

8 óra

fizika

2

földrajz

2

biológia

3

kémia

2

anyagok szerkezetében. Az anyagvizsgálat néhány módszerének megismerése. Néhány óriásmolekula gyakorlati fontosságának megismerése konkrét példákon. Állandó tömegarányok: a vegyületek összegképlete egyszerű példákon. Kristályos (kősó) és amorf (gumi, üveg) anyagok szerkezete. Elemi egység (cella). Molekulák térbeli rendeződése: membránok, habok, mosószerek, folyadékkristályos kijelzők. A kémiai elnevezések eredete és mai tartalma. Mesterséges szerves vegyületek (műanyagok, gyógyszerek, tartósítószerek). Előnyök, veszélyek mérlegelése. A szénhidrogének eredete, tulajdonságai, felhasználása (közlekedés, fűtés, vegyipar). Néhány oxigéntartalmú szerves molekula a mindennapokban (etilalkohol, aceton, ecetsav). Biológiai hatásuk. Egyszerű cukrok és összetett szénhidrátok a mindennapokban (szőlőcukor, keményítő, cellulóz). 7. modul: Elektromosság: elektrosztatika, egyenáram, villamosenergia a gazdaságban, idegrendszer 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület Elektrosztatika gyakorlati és természetbeni fizika megjelenési formái, alapkísérletek, összefüggések. Az egyenáram fogalma, jellemzői, egyszerűáramkörök összeállítása. Az Ohm-törvény alkalmazása egyszerű esetekben. Az elektromos energia és teljesítmény alapvető kvalitatív összefüggéseinek alkalmazása, számítások. A villamosenergia szerepe a gazdaságban. földrajz Magyarország villamosenergia ellátása. Az érdeklődés felkeltése a szűkebb és tágabb környezetüket érintő gazdasági folyamatok, illetve fejlesztések, döntések megismerése iránt. Képesség a hazánkkal, illetve a Kárpát-medencével kapcsolatos gazdasági tartalmú információk, híradások értelmezésére. Takarékosság szemléletének kialakítása a villamosenergia fogyasztás tekintetében. A reflexek fölépítése (térdreflex). biológia Az idegrendszer szabályozó működése: a testhőmérséklet szabályozása. Az idegrendszer működését befolyásoló hatások (alkohol, drogok, gyógyszerek). Fájdalom, fájdalomcsillapítás. 71

8 óra 2

2

2

Kölcsönhatások, erők alaposabb, rendszerszerűbb ismerete, ok-okozati kapcsolatrendszere, az információ terjedésének lehetséges módjainak leírása az elektromágneses kölcsönhatásokon keresztül. Bővebb ismeretek szerzése a bennünket körülvevő térről. Alapismeretek szerzése az elektromágneses hullámon alapuló eszközökről. Az elektromosság, mágnesesség mint kölcsönhatás megismerése. 8.

Modul:

Mágnesesség:

Mágneses

kémia

alapjelenségek,

2

elektromágneses

indukció,

transzformátor, a Föld belső szerkezete, mágneses tere, az atom felépítése 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél


Mágneses alapjelenségek. Kísérletek rúdmágnesekkel és vasreszelékkel. Az elektromágneses indukció jelensége. A váltóáram fogalmának, alapvető jellemzőinek megismerése. A transzformátor működésének gyakorlati jelentősége, magyar mérnökök munkássága. A Föld belső szerkezete: földmag, földköpeny, földkéreg. A Föld mágneses tere és az ehhez kapcsolódó jelenségek. Térbeli gondolkodás fejlesztése, modellezés. A kőzetbolygó, mint összetett, törvényszerűségek alapján változó rendszer bemutatása. Az anyagok különböző körülmények közötti eltérő fizikai viselkedése bemutatásával az oksági gondolkodás erősítése. Az anyag atomos szerkezetének tudatosítása konkrét jelenségeken keresztül. Az atommag és elektronhéj fogalmának megismerése. A radioaktivitás 3 fajtájának, néhány gyakorlati alkalmazásának, hatásának megismerése az élő szervezetre. Energia, elektromos töltés, elektromágneses hullám, szimmetria, normálalak Az elektronburok és az atommag szerkezetének áttekintése. Az atomenergia ismerete. Az anyag, kölcsönhatás, erők, energia, információ fogalmának mélyítése. Az állapot és a változás fogalmának bővítése az atomok mérettartományában bekövetkező jelenségek megismertetésével. Az energiagazdálkodással kapcsolatos felelősségtudat erősítése.

72

terület

8 óra

fizika

2

földrajz

2

biológia

2

kémia

2

9. Modul: Fény: Elektromágneses hullámok, a fény kettős természete, csillagok, 8 óra üstökösök, érzékszervek, látás Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám

Az elektromágneses hullám tulajdonságainak ismerete, példák a gyakorlati alkalmazásokra. A spektrum különböző tartományaiban: mikrohullámú sütő, rádióhullámok, mobiltelefon stb. A fény kettős természete: hullámjelleg, részecskejelleg, a foton fogalma. A fényvisszaverődés, a fénytörés jelensége és alapvető kvalitatív szabályainak megállapítása. A sík, a domború és a homorú tükör leképezési szabályainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai. A fényelhajlás jelensége. Polarizáció. A fény elektromágneses hullám mivolta. A színek frekvenciaszabálya és a fénytörés frekvenciafüggésének következményei. A fotocella működésének alapjai, a fény „részecsketermészetének” megjelenési formái. A fény terjedési sebessége, a fénysebesség kitüntetett szerepe. A Naprendszer fényjelenséghez kötött objektumai: Nap, csillagok, csillagképek, üstökösök. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A tudományos és az áltudományos elméletek közötti különbség megvilágítása az asztrológia (csillagjóslás) példáján. Érzékszervek: az éleslátás feltételei (pupillareflex, élességállítás). A szem felépítése, bemutatása maketten. A szem rétegeinek feladatai, részletes felépítése. A látás folyamata, fénytörő közegek. A receptorok típusai, és szerepük. A fény és a kémiai folyamatok

terület

8 óra

fizika

2

földrajz

2

biológia

2

kémia

2

10. modul: Hullámok: Mechanikai hullámok, hullámjelenségek, a tengervíz mozgásai, a hallás 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám

Hullámok kétféle csoportosítása, alapkísérletek, hullámjelenségek, állóhullám. Visszhang, Doppler – jelenség, rezonancia katasztrófa. A hang fizikai jellemzői: hangintenzitás, hangmagasság, hangszín, terjedési 73

terület

8 óra

fizika

2

sebesség különböző közegekben. Hangszerek. Kísérletek felületi hullámokkal: visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia. földrajz A vízburok. A tengervíz mozgásai. Tengeráramlások-topográfiai ismeretekkel. A hullámzás kialakulása és jellemzői, kapcsolata a parttípusokkal. A tengeráramlást kialakító tényezők bemutatása. A tengeráramlás éghajlat módosító szerepének bemutatása példák alapján. Hideg és meleg tengeráramlások példái. A tengerjárást kialakító tényezők összefüggései. A jelenség kapcsolata a torkolattípusokkal. Folyamatszemlélet fejlesztése, logikai gondolkodás, szemléleti térképolvasás fejlesztése. A hallás. A fül felépítése. A külsőfül, középfül, és a biológia belsőfül részei. A hallás folyamata, a csiga felépítése, és szerepe. Az egyensúlyozás folyamata. A tömlőcske és a zsákocska szerepe. Modell bemutatása. Hullámok, tengervíz kémia

2

2

2

11. Modul: Atomenergia: Maghasadás, fúzió, atomerőművek szerepe a gazdaságban, genetika, mutáció 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület A maghasadás oka és feltételei, a láncreakció fizika elve. Az atommag kötési energiája. Az atomenergia fogalma, felhasználásának gyakorlati módja és elvi lehetőségei. Előnyök és hátrányok mérlegelése. Atomreaktor működési elve. Atomrobbantás. Termonukleáris fúzió oka és feltételei. Energia felszabadulása. Plazmaállapot. Mesterséges magreakciók. Atomerőművek, szerepük a gazdaságban. A paksi földrajz atomerőmű szerepe Magyarország gazdasági életében. Folyamatszemlélet, logikai gondolkodás fejlesztése, környezeti gondolkodás erősítése. Legyenek képesek az atomerőművek szerepét elhelyezni a gazdaság komplex rendszerében, érezzék a paksi atomerőmű működésének jelentőségét. Ugyanakkor érezzék az atomerőművek működése során felhalmozódó veszélyes hulladékok kockázatát. Egy gén – egy jelleg kapcsolatok (Rh-vércsoport, öröklődő betegségek). Mennyiségi és minőségi jellegek különbsége, a környezet szerepe. A nemiség szerepe a genetikai információ 74

biológia

8 óra 2

2

2

újrakombinálódásában (az ivarsejtek sokfélesége, a testi sejtek genetikai azonossága). A genetikai információ megváltozása: mutációk. Mutációt okozó hatások (sugárzások, vegyületek). Genetikai szabályozás: szabályozott sejtosztódás (növekedés) és szabályozatlan osztódás (rákos góc). Rákkeltő tényezők, kerülésük. atomenergia, veszélyes hulladékok kémia

2

12. Modul: Csillagászat: Csillagok élete, a Nap, Naprendszer, a fotoszintézis és a táplálékhálózat 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület Csillagok keletkezése, fejlődése és halála. Csillag fizika összeállása a csillagközi anyagból. Csillagok kezdeti tömege, fényessége és hidrogénkészletének kimerülése. Vörös óriások, fehér törpék, neutroncsillagok és fekete lyukak főbb jellemzői. földrajz A Naprendszer felépítése. A Nap és Naprendszerünk bolygóinak jellemzése. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok (távolságok) nagyságrendjéről. A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésén keresztül. Fotoszintézis. Változatos energianyerés az biológia élővilágban: ragadozók, növényevők, élősködők, lebontók, fotoszintetizálók. Táplálkozási hálózat. Populációs kölcsönhatások példákkal. A biológiai indikáció. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek). kémiai anyagok a naprendszerben kémia

8 óra 2

2

2

2

13. Modul: Változások a természetben: Grafikonok elemzése, Magyarország népessége, korfa, szaporodás, fogamzásgátlás 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület Tananyagra vonatkozó grafikonok elemzése: út – fizika idő, sebesség – idő, gyorsulás – idő, lendület –75 idő,

8 óra 2

erő – elmozdulás, áramerősség – feszültség, nyomás – térfogat, térfogat – hőmérséklet, nyomás – hőmérséklet, hőmérséklet – idő, hőmérséklet – belső energia. Ezek alapján egyszerű grafikonok készítése. Kompetencia mérésekben előforduló gyakorlatias grafikonok elemzése, készítése. földrajz A növekvő népességszám a világon. Természetes fogyás Magyarországon, Magyarország korfája. A tanulók figyelmének felhívása a világ egyik globális problémájára. Magyarország: A kedvezőtlen népesedési folyamatok társadalmi és gazdasági következményeinek beláttatása. Korfa elemzés: logikai térképolvasás, logikus gondolkodás fejlesztése. Az ember ivarszervei, biológiai funkciójuk. biológia A hímivarsejt és a petesejt jellemzői. A női nemi ciklus szakaszai, a megtermékenyítés. Családtervezés. Beágyazódás, magzati élet. A magzat védelme. Az újszülött és a csecsemő világa. Nemi érés, öregedés, halál. Változások a természetben: Grafikonok elemzése, kémia fogamzásgátlás

2

2

2

14. Modul: Irányított folyamatok: Vektormennyiségek a fizikában, időjárás, meteorológia, hormonrendszer 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület Vektor fogalma, vektormennyiségek a fizikában, fizika vektorok összegzésének módszerei, fizikai példák. Vektor felbontása összetevőkre, fizikai példák (lejtőn leguruló testre ható nehézségi erő felbontása lejtővel párhuzamos és lejtőre merőleges összetevőkre, huzalon középen felfüggesztett lámpára ható nehézségi erő felbontása). Vektoregyenlettel leírható fizikai törvények felidézése (a dinamika alapegyenlete, lendületmegmaradás törvénye). földrajz Levegőburok. Időjárás. Meteorológia. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Az emberi tevékenység légkörben lezajló folyamatokra gyakorolt hatásának bemutatásával a személyes felelősség és cselekvés szükségességének felismertetése, igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra. A lokális 76

8 óra 2

2

károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példájával a lokális és globális szemlélet kapcsolatának beláttatása. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése, képesség fejlesztése a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre. Szabályozó szerepű emberi hormon (inzulin), biológia cukorbetegség. Vezérlő szerepű emberi hormon (növekedési hormon), a testméretet megszabó tényezők. Hormonok és érzelmek kapcsolata. Irányított folyamatok, időjárás, meteorológia, kémia hormonrendszer és a kémia összefüggései

2

2

15. Modul: Áramlások: Folyadékok áramlása, folyóvíz mozgásai, vérkeringés 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám

Az áramlás általános jellemzése: áramcső, áramerősség, stacionárius áramlás, forrásmentes áramlás, kontinuitási törvény (összefüggés az áramlási cső keresztmetszete és az áramlás sebessége között). Lamináris áramlás, turbulens áramlás, fizikai példák. Az áramló közeg energiája: mozgási energia, helyzeti energia, nyomás, sűrűség ismétlése, Bernoulli – egyenlet, Magnus – hatás, egyszerű kísérletek, a repülés alapelve, aerodinamikai felhajtóerő.

terület

8 óra

fizika

2

A folyóvíz mozgásai, árvizek. Folyószabályozás. A földrajz Tisza szabályozása. A természeti jelenségek működésébe való antropogén beavatkozás előnyös és káros hatásaira rávilágítás, szemléletformálás. A személyes felelősség és cselekvés szükségességének, lehetőségeinek felismerése, a felelős környezeti magatartás iránti igény kialakítása. A szív fölépítése és működése (makett alapján). A biológia vér és a nyirok, az erek szerepe. Véralvadás, vérzés, vérzéscsillapítás. A vérnyomás és a pulzus oka, mérése. A keringési rendszer egészségét fenyegető kockázati tényezők és megőrző hatások (magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, infarktus). áramlások, folyadék, vér kémia

2

2

2

16. Modul: Környezetvédelem: Radioaktív hulladékok tárolása, környezetszennyező anyagok, hulladékgazdálkodás 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám 77

terület

8 óra

A radioaktív sugárzás fogalma, bomlástörvények, fizika urán – rádium radioaktív bomlási sorozata, izotóp aktivitása, felezési idő. Hulladékok csoportosítása összetétele, radioaktív hulladék elhelyezésének elve és fő nehézsége. Radioaktív hulladék tároló felépítése. Atomtemetők Magyarországon. Az egyes geoszférákat érintő környezeti problémák: földrajz talajszennyezés, légszennyezés, vízszennyezés. A környezeti problémák megismertetése. A környezettudatos magatartás kialakítása. A hulladékok szakszerű elhelyezkedése. A biológia hulladéklerakók felépítése. Szelektív hulladékgyűjtés. Hulladékégetés. Környezetvédelem: Radioaktív hulladékok tárolása, kémia

2

2

2

2

környezetszennyező anyagok, hulladékgazdálkodás 17. Modul: Számítások: fizikai számítások, térképi számítások, kémiai számítások 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület Feladatok a mechanika témaköréből: egyenes fizika vonalú egyenletes mozgás (út, idő sebesség), egyenletesen változó mozgás (út, idő sebesség, gyorsulás), egyenletes körmozgás (periódusidő, fordulatszám, kerületi sebesség, centripetális gyorsulás és erő), eredő erő nem zérus (lendületváltozás, erő), munka, mozgási energia, helyzeti energia, teljesítmény. Feladatok a hőtan témaköréből: nyomás, sűrűség, térfogat, hőmérséklet, hőmennyiség, hatásfok számítása a törvények alapján. Feladatok az elektromosság témaköréből: Coulomb törvényére, Ohm törvényére, elektromos munkára és elektromos teljesítményre. földrajz Térképészeti számítások. Logikai készségek fejlesztése, szemléleti térképolvasás. Változó térfogat- és tömegarányok: elegyek, oldatok. A töménység jellemzése (százalék). Arányok a konyhában (fűszerek, só, pácok) és az iparban (ötvözetek, beton). A kémiai elnevezések eredete és mai tartalma. kémiai számítások

A 17 modul teljes óraszáma: 136 óra

78

8 óra 2

3

biológia

2

kémia

2

Év végi ismétlés: 137 – 138. óra fizika 139 – 140. óra földrajz 141 – 142. óra biológia 143-144. óra kémia A továbbhaladás feltételei Tudják a sebesség fogalmát, az út, idő és a sebesség kapcsolatát, a gyorsulás és a sebességváltozás, valamint az idő összefüggéseit közlekedési példákon. Ismerjék a súrlódás és a közegellenállás fogalmait. Ismerjék a nyomás jellemzőit folyadékban és gázban. Tudják a helyzeti és mozgási energia érzékeltetését konkrét példákon. Tudják a halmazállapotváltozásokat, a hőcsere jelentőségét. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Ismerjék fel a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben. Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben, illetve választott szakmájukhoz kapcsolódóan. Legyenek képesek társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken. Tudják értelmezni a térképek jelrendszerét. Ismerjék a kőzetburok felépítését, a hegységképződés, a vulkáni működés és a földrengések kialakulásának sajátosságait. Tudják a légkör összetételét, az időjárást és éghajlatot meghatározó tényezőket, és hatásukat a mindennapi életre. Ismerjék az óceánok és tengerek legfőbb jellemzőit, a szárazföldek felszíni és felszín alatti vizeinek típusait. Ismerjék a Föld felszínformáit. Tudják jellemezni az éghajlati övezeteket. Értsék az élővilág, a talaj, a vízrajz, továbbá az éghajlat sajátosságainak összefüggéseit az élelmiszertermeléssel. Ismerjék meg az élet kialakulásának feltételeit, az élő anyag szerveződési szintjeit. Tudják a sejt, a szövet, a szerv, a szervrendszer és a szervezet fogalmát. Ismerjék az élő szervezetet felépítő szövetek főbb sajátosságait és szerepüket. Ismerjék a fontosabb szervrendszerek elhelyezkedését, működési jellemzőit. Ismerjék az élő szervezetet felépítő anyagok és tápanyagok főbb jellemzőit. Értsék az élővilág sokféleségének fontosságát. Ismerjék fel a környezetvédelem, természetvédelem és környezetgazdálkodás fontosságát. Ismerjék a talajt, a vizeket és a légkört károsító hatásokat és ezek következményeit. Ismerjék a Föld globális problémáit, s ezek csökkentésének módjait. Tudják az emberi tevékenység hatását az emberi egészségre és környezetre. Legyenek tisztában a lakás, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek és a közlekedési eszközök higiénéjével. Ismerjék a legfontosabb tápanyagokat, az egészséges táplálkozás feltételeit, a fogápolás módját, a tápcsatorna betegségeit és azok megelőzését. Ismerjék a légzés szerveit, szerepét a szervezet fenntartásában. Tudják a dohányzás káros hatásait, a szívés érrendszeri betegségeket és megelőzésüket. Ismerjék az elektromos energiaellátás rendszerét, az energiatakarékosság módjait, a hálózati elektromos energia felhasználását a háztartásban, a baleset-megelőzés alapjait. Tudják az atom, és az atommag felépítését, az 79 pusztító hatásait is. Ismerjék a Nap atomenergia felhasználását békés célokra, ismerjék

(csillagok) energiatermelését, s ennek jelentőségét a földi élet szempontjából. Tudják a radioaktivitás lényegét, veszélyeit és felhasználási területeit. A tanulók rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatára. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Legyenek képesek alapvető összefüggések felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Tudják elhelyezni az egyes országokat, ország csoportokat és integrációkat a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Ismerjék az élőlények táplálkozási kapcsolatait, a termelők, fogyasztók, és lebontók fogalmát. Tudják az életközösség fogalmát és jellemzőit. Ismerjék a természetes életközösségek önszabályozó rendszerét. Ismerjék az élettelen környezeti tényezőket és változásaikat. Tudják a tűrőképesség, alkalmazkodás, és szelekció fogalmát. Ismerjék a biológiai szervezetek szerveződési szintjeit, tudják a faj és populáció fogalmát, főbb jellemzőit. Ismerjék az idegrendszer vázlatos felépítését, továbbá az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti- és kábító hatású szerek (alkohol, drogok) káros hatását. A tanulók legyenek képesek önálló információszerzésre a fizika témaköreiben: a mechanika, a hőtan, az elektromosságtan és a modern fizika területén. Legyenek képesek az információk helyes elemzésére, grafikonok készítésére és egyszerű fizikai számítások elvégzésére. Legyenek nyitottak a környezetvédelmi problémákra és azok megoldására. A tanulók legyenek képesek komplexebb földrajzi gondolkodásra, a már tanult ismeretek egységes egésszé kapcsolására, földrajzi számítások elvégzésére. Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Ismerjék fel a leggyakoribb betegségeket, a fertőzés és járvány fogalmát, az otthoni betegápolás szabályait. Értsék a védőoltások és szűrővizsgálatok jelentőségét. Legyenek tisztában a női és férfi nemi működés különbözőségeivel. Ismerjék a születésszabályozás módjait, a nemi szervek higiénéjét, a nemi úton terjedő betegségeket és megelőzésüket, a családtervezés felelősségét.

80

Helyi Tanterv 2013 Testnevelés Szakiskola 9-11. évfolyam

81

TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás a saját előnyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját. A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok. A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezérelt gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak. A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű82 érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint

a demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is. Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát. Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés. Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra, hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti öntudat, a hazafias nevelés. Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása. A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni. A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 83

HELYI TANTERV 9. évfolyam Heti 5 óra, évi 180 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 70 óra

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és A tematikai egység szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten céljai történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). 84

Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás. Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2−3−4-es csoportokban, 1−2 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a védelemben. Röplabda Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan85majd mozgó céltárgyra

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 2−3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. . ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék.


Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok

Órakeret 20 óra

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. A kötél biztonságos mozgatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.

Az iskolai tornajellegű feladatok, mozgásformák során a reális énkép további alakítása. A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. A tematikai egység Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás nevelési-fejlesztési fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportokon belül. céljai Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. 86



MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül.. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 8−16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.

Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.

A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). 87

Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló gyakorlással. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás – terpeszülés emelés felkartámaszba, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, kanyarlati leugrás. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, homorított leugrás.

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.

Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése. Szabadgyakorlatok Ének-zene: ritmus és Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, tempó. összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel. A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához 88 szükséges előkészítő és

rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok,táncos mozgásformák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (20−30 mp folyamatosan).

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete.

Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.

Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak


Előzetes tudás

Atlétika jellegű feladatok

Órakeret 60 óra

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. A tematikai egység Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját nevelési-fejlesztési teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni céljai teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok

89

Ének-zene: ritmusgyakorlatok.

A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 5−4−3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. Ingafutás 5*10 méteren Ingafutás 20 méteren Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. Helyből távolugrás Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. 90

Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.

Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy- és kétkezes vetések technikái. Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete. Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; Kulcsfogalmak/ irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, fogalmak hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.

91


Előzetes tudás

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret 5 óra

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A tematikai egység A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren nevelési-fejlesztési tartott foglalkozásokkal. céljai A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. Szánkózás Hócsaták Baseball, várméták, méták játékos gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.

Földrajz: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, Kulcsfogalmak/ környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, fogalmak bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.


Önvédelem és küzdősportok A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. 92

Órakeret 5 óra

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos nevelési-fejlesztési alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a céljai szabályok elfogadására szoktatás. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia. Etika: a másik ember tiszteletben tartása.

Grundbirkózás A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, fogalmak tisztelet, tus, ippon.


Egészségkultúra – prevenció 93

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az nevelési-fejlesztési egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése. Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Köredzésváltozatos mintákkal, 4−6 feladattal. Motoros tesztek – központi előírás szerint. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, 94

Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.

hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.

95

10. évfolyam A gyakorlati napok számától függően a testnevelés órák száma csökkenhet. Azokon a napokon kell testnevelés órát tartani, amikor a diákok közismereti, és szakmai elméleti oktatásban részesülnek. heti 3 óra, évi 108 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 42 óra

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és A tematikai egység szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten céljai történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési 96 és sportjátékok (pl.

Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás. Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Pattintott egykezes alsó átadások, labdavezetés irányváltoztatással, fektetett dobás futás közben átvett labdával. Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdavezetések. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2−3−4-es csoportokban, 1−2 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is. Húzások együttmozgással. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a védelemben. Röplabda Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó 97 magasságban,

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 2−3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Alkar- és kosárérintések, pattanással is, alsó- vagy felsőnyitás, sánc, tartott labda ütése, mini röplabda 6×6 méteres pályán 3:3 ellen. Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. . ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék.


Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok

Órakeret 12 óra

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. A kötél biztonságos mozgatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.

Az iskolai tornajellegű feladatok, mozgásformák során a reális énkép A tematikai egység további alakítása. nevelési-fejlesztési A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. céljai Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás 98

fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportokon belül. Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül.. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 8−16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.

Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.

A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző 99

irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás – terpeszülés emelés felkartámaszba, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, kanyarlati leugrás. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, homorított leugrás. Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés, 180 fokos fordulat, összefüggő gyakorlat a 9. és a 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. A 9. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, a 9. osztályban tanultak továbbfejlesztése. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek 10 hozzáadása a 0

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.

Ének-zene: ritmus és tempó.

minimumhoz. Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel. A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. A 9. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok,táncos mozgásformák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (20−30 mp folyamatosan).

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete.

Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.

Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak


Előzetes tudás

Atlétika jellegű feladatok

Órakeret 36 óra

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó és felső botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás lendületszerzéssel. Lökőmozdulat háttal felállásból, dobások lendületvétellel is.

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság A tematikai egység kialakítása az egyes szakági technikákban. nevelési-fejlesztési Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját céljai teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. 10 1

Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai A 9. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 5−4−3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. Ingafutás 5*10 méteren Ingafutás 20 méteren Ugrások, szökdelések, helyből távolugrások A képességfejlesztés gyakorlatai A 9. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. Helyből távolugrás Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. 10 2

Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.

A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy- és kétkezes vetések technikái. Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete. Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; Kulcsfogalmak/ irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, fogalmak hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.

10 3


Előzetes tudás


Órakeret 3 óra

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A tematikai egység A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren nevelési-fejlesztési tartott foglalkozásokkal. céljai A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. Szánkózás Hócsaták Baseball, várméták, méták játékos gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.

Földrajz: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, Kulcsfogalmak/ környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, fogalmak bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.


Önvédelem és küzdősportok A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. 10 4

Órakeret 3 óra

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos nevelési-fejlesztési alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a céljai szabályok elfogadására szoktatás. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia. Etika: a másik ember tiszteletben tartása.

Grundbirkózás A 9. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban. Hidalás, kimozdítás fekvésből, küzdőjáték szerekkel.

Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a 9.. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során, az állásharcban, földharcban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, fogalmak tisztelet, tus, ippon. 10 5


Előzetes tudás

Egészségkultúra – prevenció

Órakeret 12 óra

Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az nevelési-fejlesztési egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése.

10 6



MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.

Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzésváltozatos mintákkal, 4−6 feladattal. Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker 10 7

átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, Kulcsfogalmak/ ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési fogalmak stratégia, gerincvédelem.

10 8

11. évfolyam A gyakorlati napok számától függően a testnevelés órák száma csökkenhet. Azokon a napokon kell testnevelés órát tartani, amikor a diákok közismereti, és szakmai elméleti oktatásban részesülnek. heti 3 óra, évi 96 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 37 óra

A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és A tematikai egység minőségi növelése. nevelési-fejlesztési Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. céljai A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható. Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. 10 9

Fizika: mozgások, ütközések, gravitáció, forgatónyomaték, pályavonal, hatásellenhatás.

A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte testtest elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával. Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása. Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációban. Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék). Kézilabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan. Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan végrehajtva Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való támadások. 11 0

Matematika: térgeometria – gömbtérfogat; valószínűségszámítás.

A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 1−2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén. Labdarúgás: labdavezetés, fejelés, álló és mozgó labda rúgása játékhelyzetek

Röplabdázás A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás menetét. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében. Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának11védelme a 1

Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.

játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék.


Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret 11 óra

A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei. Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban. Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban.

A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is. Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének A tematikai egység minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban, nevelési-fejlesztési versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyelembevétele. céljai A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú kommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. Kéziszerek – thera band, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása. 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, 11 2

Fizika: egyensúly, mozgások, gravitáció, szabadesés, szögelfordulás. Biológia-egészségtan: az izomműködés élettana.

gyakorlatsorok összeállításában. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik.

11 3

Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Szekrényugrás: Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára Művészetek: az Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, esztétika fogalma. mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása. Ritmikus gimnasztika Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság, forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos interpretációk támogatása. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása. Kötélgyakorlatok gyakorlása Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok gyakorlása Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és -elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben, karikakörzések függőleges és vízszintes síkban. Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve, ideje 35-45 mp. 11 4

Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40 mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc). Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített szabályoknak megfelelően.

Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc. Történelmi táncok gyakorlása Palotás és/vagy keringő – 5−6 motívumból álló rövid koreográfia megtanulása és ismétlése, bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek. 11 5

Ének-zene: tempó, ritmus. Művészetek: romantika, modernitás.

Kulcsfogalmak/ Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, fogalmak társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc.


Előzetes tudás

Atlétikai jelegű feladatok

Órakeret 32 óra

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.

Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a A tematikai egység korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása. nevelési-fejlesztési Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. céljai A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások Rövidtáv, váltófutás, gátfutás A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika alkalmazása magasabb akadályon, gáton 3−4 lépéses ritmusban. Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása. Ugrások A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 5−7 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1−3 lépéses sorozat elugrás, illetve 2−4 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. 11 6

Biológia-egészségtan: szénhidrátlebontás. Fizika: hajítások, energia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiák története

Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. „A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete. Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni Kulcsfogalmak/ alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, fogalmak jegyzőkönyvvezetés.


Előzetes tudás


Órakeret 3 óra

Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelentősége.

A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A tematikai egység A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai nevelési-fejlesztési létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek céljai kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. 11 7

Biológia-egészségtan: élettan.

Szánkózás Hócsaták Baseball, várméták, méták játékos gyakorlása. A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedésbiztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, tenisz, karika stb.) ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete. Kulcsfogalmak/ Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, fogalmak példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat.


Önvédelem és küzdősportok

11 8

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. A tematikai egység Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, nevelési-fejlesztési különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok céljai elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távolkeleti kultúrák.

Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség. fogalmak


Egészségkultúra és prevenció 11 9

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben.

Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához A tematikai egység szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése. nevelési-fejlesztési Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, céljai rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt. Edzés, terhelés A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya. Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző eszközök segítségével. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram-tervezés. Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek. A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok. A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása. A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai. Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett 12 0

Biológia-egészségtan: anaerob terhelés, az idegrendszer működése, a keringési rendszer működése, glikolízis, terminális oxidáció. Fizika: egyszerű gépek, erő, munka.

kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében. A stresszoldás gyakorlatai és a relaxáció. A „tudatos jelenlét” (mind fullness) módszerének elsajátítása és integrálása az eddig megtanult relaxációs technikái közé, és mindezek használata a mindennapi élet helyzeteiben. A megtanult és folyamatosan használt relaxációs módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő lelki munkában, és a feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése. A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvásban. A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete. A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való helyes bánásmód ismerete. A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete. A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet lényegének ismerete. A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés. Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősítő igénye (motiváció). A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt.

12 1

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, Kulcsfogalmak/ tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív fogalmak relaxáció, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, relaxáció, tudatos jelenlét.

Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 2−3 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. A fejlesztés várt Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, eredményei a két bemutatása. évfolyamos ciklus Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. végén Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, 12 2

gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

Feltételek: 1. Tárgyi feltételek: a. Sporteszközök – tornapad

- bordásfal - zsámoly - ugrószekrény, dobbantó, korlát, gerenda, szőnyegek, állványok, kapuk, hálók, palánkok, rajtgép, stopperóra, síp, mérőszalag

b. Kéziszerek – gumilabda, kislabda, kézilabda, kosárlabda, röplabda, tollas-, teniszlabda, ütők Medicinlabda (1-2 kg-os) Kézi súlyzó (1-2 kg-os) Gumikötél, karika, tornabot Súlygolyók

b. Speciális szerek

12 3

- gömbvégű bot - Thera-Band szalag, labda - vérnyomásmérő - testsúly mérleg -lépegető félgömbök, golyók, babzsákok -guruló deszkák

Ellenőrzés, értékelés Eurofit tesztek Mini Hungarofit- tesztek, felmérések Torna értékelése: Technikai tudás, esztétikai kivitelezés, a pontozás általános szabályai szerint Elemkapcsolatok, kivitelezés, hibák Atlétika értékelése: Az országos átlaghoz képest (táblázat) Kondícionális felmérések: Táblázat alapján

12 4

Atlétika követelményszintek 60 M (SEC) LÁNY I.ÉVF.

LÁNY

FIÚ

LÁNY

TÁVOL (CM)

FIÚ

LÁNY

FIÚ

MAGASUGRÁS (CM)

SÚLYLÖKÉS (M) LÁNY (4KG)

FIÚ (5KG)

LÁNY

FIÚ

10

19

16

4:00

3:30

300

380

4,7

6

90

110

(3) 10,5

9,5

18,5

15,2

3:30

3.00

330

400

5,2

7

100

120

(4) 10

9

17,2

14,6

3:10

2.40

350

430

5,8

8

110

130

(5) 9,5

8,5

16,2

14

2.50

2:20

370

450

6

8,5

115

140

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY (4KG)

FIÚ (5KG)

LÁNY

FIÚ

(2) 11

9,8

18,5

15,7

4.00

3:30

310

400

5,2

7

90

120

(3) 10,5

9,3

18

14,9

3:30

3.00

340

420

5,7

7,5

100

130

(4) 10

8,8

17

14,4

3:10

2.40

360

440

6,2

8,5

110

140

(5) 9,5

8,4

16

13,8

2.50

2:20

380

460

6,5

8,8

120

145

LÁNY III.ÉVF.

FIÚ

600 M (1 KÖR)

(2) 11

LÁNY II.ÉVF.

100 M (SEC)

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY (4KG)

FIÚ (5KG)

LÁNY

FIÚ

(2) 11

9,6

18,3

15,4

4.00

3:30

310

400

5,3

7

90

120

(3) 10,5

9,2

18

14,7

3:30

3.00

340

430

5,8

8

105

130

(4) 10

8,7

16,5

14,2

3:10

2.40

360

450

6,3

8,8

115

140

(5) 9,5

8,3

15,8

13,6

2.50

2:20

380

470

6,6

9

120

150

LÁNY (2) 11

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY (4KG)

FIÚ (5KG)

LÁNY

FIÚ

9,6

18,3

15,1

4.00

3:30

310

400

5,4

7

90

130

9,2

18

14,6

3:30

3.00

340

440

6

8

105

140

(4) 10

8,7

16,5

14

3:10

2.40

360

460

6,4

9

115

150

(5) 9,5

8,3

15,8

13,4

2.50

2:20

380

480

6,7

9,3

120

155

IV.-VI.ÉVF. (3) 10,5

125

Kondi Felmérések

I.ÉVF.

II. ÉVF.

III.ÉVF.

IV.VI.ÉVF.

Fiú Lány Érdemjegy Fekvenyomás Lábemelés Húzódzkodás Fekvenyomás Lábemelés 2 8 10 2 6 10 3 15 15 5 12 15 4 20 20 7 20 20 5 25 25 8 25 25 2 3 4 5

10 18 23 28

15 20 25 30

3 6 8 9

8 14 23 28

12 17 25 30

2 3 4 5

12 20 25 30

15 25 30 35

4 8 9 10

10 15 25 30

15 20 25 32

2

15

15

4

12

15

3 4 5

25 30 35

25 30 35

8 10 12

20 30 35

25 30 35

126

HELYI TANTERV

Osztályközösség építés SZAKISKOLA 9. – 11. évfolyam

KECSKEMÉT 2013

127

OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OKÉ)

2. Célok, feladatok: A cél alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget alkossanak, mert ennek a kialakulása/kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak. Az órákon a legfontosabb cél a tanulók minél nagyobb arányú bevonása az osztály munkájába, és ezen belül a tanulói aktivitás erősítése, amely az egyik legfontosabb eszköz lehet a tanulási kudarcok leküzdésében. A legfontosabb – és minden évfolyamra értendő – a tanulói személyiség komplex fejlesztése, amelynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Ezen belül a kiemelt célok és azok kapcsolódásai a NAT kiemelt fejlesztési területeihez az alábbi táblázatban olvashatók. (A táblázat célkitűzései minden évfolyamra egyaránt érvényesek, ezért évfolyamonként külön–külön már nem ismertetjük őket!)

2. Fejlesztési követelmények, kompetenciák Az Osztályközösség-építés (OKÉ) programban fejlesztendő kompetenciák A) Kommunikációs kompetenciák A kommunikációs készség fejlesztése, amely olyan társadalmi érintkezési forma, amely nélkülözhetetlen az iskolai és az osztályközösség életében való aktív részvételhez. A fejlesztés hátterében az a törekvés húzódhat meg, hogy a tanuló a közösség tagjaival pozitív és eredményes interakciókat folytasson, amely csökkentheti és tompíthatja az iskolai konfliktusok számát, az agresszivitás mértékét.

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, alkotása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. Ennek a területnek a fejlesztése kiemelkedően fontos, hiszen közismert, hogy a tanulók egy része az általános iskolai tanulmányok befejezését követően sem rendelkezik az un. kapunyitogató kompetenciákkal, azaz nem tud írni és olvasni megfelelő módon, így gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthető. A megfelelő

A NAT fejlesztési területeinek, nevelési céljainak elemei

Médiatudatosságra nevelés. Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.

Médiatudatosságra nevelés. Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.

128

szintű beszéd(készség) hiánya lehetetlenné teszi a tanuló részvételét az osztályban történő, tanórákhoz kötött interakciós folyamatokban. Ennek a területnek egy másik komponense az olvasás, az írott szövegek megértése, és esetenként írott szövegek létrehozása, a szövegalkotás is. Az egyéni szintű fejlesztési programok tervezésének alapját éppen ezen kompetenciák hiányának regisztrálása képezi. A szaktárgyi szintű fejlesztési tervek számára e program kulcsfontosságú információkat nyújthat. B) Szociális kompetenciák A szociális kompetenciák fejlesztése egyrészt a tanuló közösségben elfoglalt helyéről, az ott betöltött szerepéről szól, arról, hogy a program mit tehet a tanulói ön- és énkép pozitív irányú fejlesztésében. A fejlesztés két irányban indulhat, egyrészt erősítheti a tanulónak önmagáról mint tanulóról alkotott önképét, ezen keresztül befolyásolhatja az iskolai (és az iskolán kívüli) tanulásról vallott elképzeléseit; másrészt módosíthatja a tanuló a közösségi emberről mint a közösség aktív tagjáról vallott nézeteit, elképzeléseit is. C) Tanulással összefüggő kompetenciák A tanulással kapcsolatos kompetenciák részben a konkrét iskolai tanuláshoz kapcsolható és ott nélkülözhetetlen tényezők fejlesztésére helyezik a hangsúlyt (pl. a tanuláshoz szükséges források keresése és használata /könyvtár, internet), illetve különféle tanulási módszerek elsajátítására. Ezen a területen a különféle műveltségterületek szoros együttműködését kell megvalósítani. Másrészt fontos annak a felismertetése is, hogy a folyamatos tanulás a modern világban az egyik legfontosabb és nem megkerülhető társadalmi integrációs tényező, amelynek elmaradása dezintegrálódást, elszegényedést, kirekesztettséget eredményezhet. D) Alapvető életpálya- és 129

Erkölcsi nevelés, szolidaritás. Testi és lelki egészség. Aktív állampolgárságra, demokráciára, honvédelemre nevelés. Fenntarthatóságra – környezettudatosságra nevelés. Önismeret, társas kapcsolati kultúra. A hátránnyal élők segítése, önkéntesség elvének elfogadása.

A tanulás tanítása. Önismeret, társas kapcsolati kultúra.

karrierépítési, valamint a munkavégzéshez kapcsolható kompetenciák Az életpálya- és karrierépítéshez szükséges kompetenciák fejlesztése elsősorban az iskolai éveket követő időszak folyamatainak megértését és azok tervezését segítheti elő (munka és magánélet, döntéshozatal az életút meghatározó pontjain stb.). Ennek első állomását azonban a jelen képezi, azok az iskolai évek, ahol a tanulók a választott szakma alapjait elsajátíthatják. Ennél az elemnél különösen fontos a közismereti és szakmai tárgyakat tanítók együttműködése, mert nem kerülhető meg a fejlesztés során az, hogy a tanulók már az iskolai évek alatt a munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal is megismerkedjenek. Ehhez – mint az eltérő területeken zajló „diákmunkához” – nyújthat jelentős támogatást a köz- és szakismereti, valamint a szakmatanuláshoz kapcsolódó gyakorlati tantárgyak együttese.

Pályaorientáció, munkára nevelés. Gazdasági nevelés. Családi életre nevelés. Önismeret, társas kapcsolati kultúra. Fenntarthatóságra – környezettudatosságra nevelés.

Tanórai foglalkozások száma: 9. évfolyam Éves óraszám:36óra Heti óraszám:1

10. évfolyam Éves óraszám:36óra Heti óraszám:1

11. évfolyam Éves óraszám:32óra Heti óraszám:1

Főbb témakörök: 9. évfolyam: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Én és az iskola

Órakeret 8 óra

Az általános iskolai tudás felhasználható elemei (írás, olvasás, számolás, szövegértés). 130

Az előzetes tudás (kompetenciák) felmérése. A tanulás és az iskola fontosságának tisztázása az egyéni életút szempontjából. A komplex Az iskolának mint a tudás egyik hordozójának elfogadtatása. műveltségAz önismeret fejlesztése. területhez A tanuló helyének feltérképezése a családban, az iskolában és egyéb kapcsolható közösségekben. fejlesztési Az „énismeret” forrásainak és az „énképet” alakító tényezők feladatok szerepének erősítése. A tanulás tanulása: alapvető tanulási technikák megismertetése, gyakoroltatása és/vagy fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A felmérő feladatlap szöveges és nem szövegalapú (ábra, grafikon Kommunikáció – stb.) feladatainak megoldása. magyar nyelv és irodalom: szövegértés. Eligazodás a különféle típusú szövegekben, törekvés az értő olvasásra, az olvasottak, látottak értelmezésének kísérlete. Az iskola társadalmi és kulturális szerepének fontosságának Matematika: felismerése. grafikonok A tanulással kapcsolatos technikák és módszerek fontosságának értelmezése. felismerése a tanulás hatékonysága és eredményessége érdekében. Az önmagáról alkotott kép (tanulói önkép) és az önmagáról közvetített kép közötti különbség jelentőségének tudatosulása. Alapvető tanulási technikák megismerése, gyakorlása. Kulcsfogalmak/ Egyén, közösség, társadalom, iskola, tanulási technika. fogalmak


Család és iskola – fiúk és lányok/nők és férfiak az iskolában és a társadalomban

Órakeret 12 óra

Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok felhasználható elemei.

A családi hagyományok ereje és szerepének feltárása. A történelmi/társadalmi és családi példák hatásai egyének és közösségek életére. Közösségek kapcsolati háló(zata)inak megismerése. A komplex Egyéni és csoportos konfliktusok okainak feltárása. műveltségVálságkezelő stratégiák megismerése és lehetséges hatásaik felmérése. területhez Az ünnepek szerepének és jelentőségének bemutatása a család és a kapcsolható társadalom életében. fejlesztési Költségvetés-tervezés – családi szinten; a „fontos” és nem „fontos” feladatok dolgok megkülönböztetése. A tudatos vásárlói attitűd megalapozása. Reklámkezelési stratégiák megismerése, kritikus gondolkodás erősítése. A munka világára vonatkozó alapfogalmak megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

131

A családi hagyományok szerepének és fontosságának felismerése, a Társadalomismeret: család múltjának és az ott keletkezett értékeknek az ismerete. egyének és közösségek A fontosabb ünnepek tartalmi elemeinek ismerete a család és a szerepe a társadalom szempontjából. történelemben. A történelmi példaképek mintaadó szerepének felismerése az egyén és a társadalom szempontjából konkrét példák alapján. Kommunikáció – Az egyéni és közösségi kapcsolatok szintjeinek és típusainak magyar nyelv és ismerete. irodalom: Az alapvető konfliktuskezelő technikák megismerése. konfliktusok A családi szintű pénzügyi tervezés alapjainak ismerete és a tudatos ábrázolása az vásárlói szemlélet elsajátítása – mi fontos és mi nem? irodalmi/művészeti Foglalkoztatottak és munkanélküliek; munkajövedelmek és a alkotásokban. segélyek világa – alapvető ismeretek elsajátítása, információkeresés. Kulcsfogalmak/ Hagyomány, példakép, konfliktus, nemzeti ünnep, családi fogalmak gazdálkodás, foglalkoztatás, foglalkoztathatóság, munkanélküliség.


A környezetünk, amelyben élünk és az együttélés szabályai

Órakeret 10 óra

Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok hasznosítása

Az életünket szabályozó, mindennapi dokumentumok megismerése, tájékozódás, eligazodás. A testmozgás és a táplálkozás szerepének megismerése életünkben, az egészséges életmód iránti igény felkeltése. Időtervezés és időfelhasználás: az iskolával kapcsolatos tanulói munkaterhek figyelembe vétele. Írott és íratlan szabályok megismerése, igény felkeltése a betartásukra, hasznuk, értelmük belátása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok

Eligazodás a mindennapokban történő tájékozódáshoz Kommunikáció – nélkülözhetetlen dokumentumokban – értelmezés, megkeresésük, magyar nyelv és használatuk gyakorlása (menetrendek, használati utasítások stb.). irodalom: irodalmi és Az egészséges életmód, egészségmegőrzés fontosságának belátása, hétköznapi szövegek lehetséges módszerek, tényezők gyűjtése (környezet, táplálkozás, értelmezése. mozgás stb. szerepe). Iskola és szabadidő – időterv készítése. Társadalomismeret: A társadalmi/közösségi együttélést szabályozó írott (és íratlan) törvény és jog szerepe szabályozók (törvények, normák, erkölcsi alapvetések) ismerete, a történelemben. törekvés a betartásukra a közös munka során. Kulcsfogalmak/ Környezet, életmód, életvitel, szabadidő; munkaidő, törvény, norma, fogalmak erkölcs.


Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése 132

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok A komplex Projektek készítése, az ehhez szükséges képességek, kompetenciák. műveltségfejlesztése (pl. kommunikációs, szociális kompetenciák). területhez A tanulók teljesítményének a mérése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és értékelésében; a projektmódszer megismerése. Szabad sáv: a választott tartalomnak és formának megfelelően. Részvétel a „tudáspróbán”. Kulcsfogalmak/ Projekt, tervezés, külső és belső értékelés. fogalmak

Minden műveltségterület: a projekthez kapcsolható tartalmi elemek.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanulók harmonikus beilleszkedése az iskola- és az osztályközösségbe. A fejlesztés várt Aktív részvétel az osztályközösséget érintő programokban és eredményei az feladatokban. évfolyam végén Aktív részvétel a személyes fejlesztésre irányuló köz- és szakismereti programokban. Bekapcsolódás és aktív részvétel a tanulói értékelésekben.

10. évfolyam: Főbb témakörök: Tematikai egység/ A közösségek belső világa(i) Órakeret Fejlesztési cél 14 óra Előzetes tudás A 9. évfolyam tematikai egységeiben tanultak, tapasztaltak. A komplex Az iskola hagyományainak megismertetése. műveltségA tanulás támogatása. területhez A deviáns magatartások /szokások felismertetése. kapcsolható A szabadidő-felhasználás fontosságának felismertetése fejlesztési Bekapcsolódás a „tabutémákról” folyó beszélgetésbe. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kutakodás az iskola múltjában, múlt és jelen összehasonlítása (pl. évfordulók, ünnepek, öregdiák-találkozók, jeles rendezvények, a múlt képe: tablók az iskola folyosóin). A (kortárs) tanulástámogatás szerepének ismerete és alkalmazása, tanulás kortárs mentorokkal. Határon innen és határon túl: mi az elfogadható, és hol kezdődik az 133

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: devianciák a művészetben.

elfogadhatatlan? – a társadalmilag elfogadható /elfogadhatatlan magatartások /szokások felismerése, megkülönböztetése. Mitől és miért „szub” egy „kultúra” (a képregényektől a tetoválásokig) – a (többségi) kultúra és a szubkultúra közötti összefüggések, különbségek felismerése. Nemek és terek: a plázáktól a stadionok világáig – a szabadidő eltöltésének megválasztása, az aktív és a passzív időfelhasználás különbségeinek ismerete. „Mutasd a ruhatárad és megmondom, hogy ki vagy!” – a divat szerepének felismerése a társadalomban. A felelős gondolkodás – beszélgetés – cselekvés szerepének a felismerése a szex/szexualitás témakörben. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Társadalomismeret: a divat története.

Iskolai hagyomány, mentor, mentorálás, deviancia, deviáns magatartás, szubkultúra, plázakultúra, sport és kultúra, nemek és divat, szex, szexualitás.

Tematikai egység/ Órakeret „Itthon otthon vagyok!” 14 óra Fejlesztési cél Előzetes tudás A 9. évfolyam tematikai egységeiben tanultak, tapasztaltak. A hazai régiók sajátosságainak megismerése különböző szempontok alapján. A régióktól a kistelepülésekig – a kulturális különbségek felismerése térben és időben konkrét példák alapján. A komplex Népi hagyományok, népi mesterségek – tájak és emberek. műveltségVendégvárás – vendégjárás (gasztronómiai utazás hazai tájakon). területhez Alapvető ismeretek szerzése a világvallásokról. kapcsolható A példakép értékének és értelmének felismerése az önépítés, fejlesztési önmegvalósítás szempontjából. feladatok Pályaorientáció, pályatervezés segítése. A hosszabb távú tervezéshez szükséges alapvető ismeretek nyújtása, az ezekkel kapcsolatos realitásérzék, felelősségtudat alapozása, erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

134

A régiók egyes sajátosságainak megismerése adott és saját szempontok szerint. A hagyományos (népi) mesterségek ismerete, néhány hungarikum és a hozzátartozó tájegység összekapcsolása. A helyi sajátosságokban (vendégvárás – gasztronómia, borászat stb.) rejlő kulturális és gazdasági értékek fontosságának felismerése. Egyház(ak) és társadalom – a vallás szerepe a társadalomban és (kisebb) közösségekben. A példaképek szerepe a hétköznapokban és a média világában – a választás szempontjainak tudatosítása. Vízióim a jövő(m)ről – az egyéni pályatervezéshez szükséges alapvető ismeretek, a stratégia-készítés fontosságának a felismerése az egyéni életút szempontjából, a munkavégzés egyéni és társadalmi fontosságának felismerése, A banki műveletekkel kapcsolatos lehetőségek és veszélyek felismerése (pl. hitel, zálog, kölcsön). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Társadalomismeret: földrajzi viszonyok és település kapcsolata. Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: hivatalos szövegek, dokumentumok létrehozása.

Ország, régió, tájegység, hungarikum, vallás, egyház, szekta, gasztronómia, példakép, pályatervezés, stratégiai gondolkodás, munka, munkabér, bank, hitel, kölcsön, zálog, uzsora.

Tematikai egység/ Projektek Órakeret Fejlesztési cél A tanulók éves teljesítményének a mérése 4 óra Előzetes tudás A korábbi tanórákon és projektekben szerzett tudás és tapasztalat. A komplex Projektek tervezéséhez, végrehajtásához szükséges kompetenciák műveltségfejlesztése. területhez A tanulók teljesítményének a mérése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és Minden értékelésében, a projektmódszer ismerete műveltségterület: a Szabad sáv: a választott formának és tartalomnak megfelelően. projekthez kapcsolható Részvétel a „tudáspróbán”. tartalmi elemek. Kulcsfogalmak/ Projekt, tervezés, kivitelezés, külső és belső értékelés. fogalmak

Magasabb évfolyamba lépés feltételei:

135

A tanuló részvétele a gyengébb eredményeket elérő tanulók tanulástámogatásában. A gyengébb eredményt elérő tanulók bekapcsolódása a kortárs tanulók tanulás-támogató tevékenységébe. A fejlesztés várt A tanulók aktív részvétele az osztályközösséget érintő programokban és eredményei az feladatokban. évfolyam végén A tanulók képesek saját jövőjüket illetően reális karriertervek végiggondolására. Tudatosan alakítják és fejlesztik az iskolai és osztályközösségen túli szakmai/ közösségi és egyéni kapcsolataikat. Tudatosan építik/fejlesztik azokat a kompetenciáikat, amelyek a munkaerő-piaci és társadalmi integrációhoz nélkülözhetetlenek.

11. évfolyam: Főbb témakörök: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret 12 óra

Globalizáció – lokalizáció A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat.

A globalizáció (lokalizáció) fogalmának (és a hozzá kapcsolható folyamatoknak) az ismerete konkrét példákban. A nemzetközi térben szerveződő gazdasággal és munkaerő-piaccal kapcsolatos alapvető jellegzetességek ismerete. Alapvető politológiai alapfogalmak ismerete. A szűkebb és tágabb környezetben fellelhető kulturális sokszínűség felismerése és értékelése.



Globalizáció, többféle nézőpontból – a globális és a lokális: Társadalomismeret: elszigetelt világok versus hálózati világok. globalizációs A globális gazdaságtól a helyi piacig – Mit vihetek a tőzsdére, és jelenségek, mit a helyi piacra? – összehasonlítás, megkülönböztetés, az állampolgári jogok és alapfogalmak megismerése, megértése konkrét példák alapján. kötelességek. Én és a politika – a nagypolitikától a helyi politikáig, az érdekképviselet eltérő szintjei és színterei; összehasonlítás, Matematika: megkülönböztetés, az alapfogalmak megismerése, megértése százalékszámítás, konkrét példák, esetek alapján. hatványozási A látható és a láthatatlan gazdaság (a fehér, a szürke és a ismeretek. feketegazdaság); munkaerő-piac nemzetközi térben – alapfogalmak megismerése, előnyök, hátrányok összevetése. Népek és kultúrák („Ahány ház, annyi szokás”); a sokszínű Kárpátmedence – kulturális kaleidoszkóp; távolabbi és közelebbi népek, nemzetiségek szokásainak megismerése, összehasonlítása, tapasztalatok megosztása. Kulcsfogalmak/ Globalizáció, lokalizáció, tőzsde, bux, index, parlament, párt, fogalmak ideológia, önkormányzat, választás, kulturális sokszínűség. 136


Kaleidoszkóp

Órakeret 12 óra

A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat.

A családi hagyományok szerepének és megőrzésük fontosságának felismerése. A kulturális fogyasztás sokszínű kínálatának és az ezekhez kapcsolható értékek ismerete. Az egyén felelősségének belátása mikro- és makroszinten a családtervezés fontosságát illetően. A tolerancia fogalmának megértése. Alapszintű ismeretek szerzése a törvények (jogalkotás) világáról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok

Mikrotörténetek a makrotörténelemben – a családi legendáriumok Társadalomismeret: haszna, kultúra- és tapasztalatátadás rendje a nemzedékek között; állampolgári jogok és élmények, tárgyi emlékek gyűjtése. kötelességek Az operáktól a performanszig – a kulturális fogyasztás sokszínűségének megismerése, programajánlatok keresése, programtervezés. Családtervezés, gyermekvállalás – a döntések következményeinek felmérése. A nagy családok és a szinglik. Ő és én. Másság és tolerancia: elfogadó és elutasító attitűdök a társadalomban. A törvények világa – a hétköznapok szabályzóinak megismerése (az alkotmány, a törvények és a rendeletek). Hol húzódnak a határok: jogszerű és jogszerűtlen, törvényes és törvénytelen, szankciók – konkrét esetek megvitatása. Kulcsfogalmak/ Családi hagyomány, családtervezés, tolerancia, törvény, rendelet, fogalmak alkotmány.


Mit és miért tanultam az iskolában?

Órakeret 6 óra

A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat.

A komplex A „jó” iskola ismérveinek felismertetése (hatékonyság, műveltségeredményesség, minőség). területhez Az „iskolai tudás” szerepének összekapcsolása a szakmatanulás és az kapcsolható életpálya-építés szempontjaival. fejlesztési Az LLL (élethosszig tartó tanulás) „filozófiájának” megismerése. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

137

Az ideális iskola képe, ahogy mi (diákok) szeretnénk látni – Társadalomismeret: tervezés, megvitatás, vélemények ütköztetése. iskola a történelemben. Az iskolai tudás haszna és szerepe – elképzelések kialakítása, megvitatása. Az élethosszig tartó tanulás jelentőségének belátása, összekapcsolás az életpálya-tervezéssel. Kulcsfogalmak/ Minőség, hatékonyság, eredményesség, iskolai tudás, hétköznapi fogalmak tudás, élethosszig tartó tanulás.

Tematikai egység/ Projektek Órakeret Fejlesztési cél A tanulók éves teljesítményének a mérése 2 óra Előzetes tudás A korábbi tanórákon és projektekben szerzett tudás és tapasztalat. A komplex Projektek készítéséhez, a közreműködéshez szükséges kompetenciák műveltségtovábbfejlesztése. területhez A tanulók teljesítményének a mérése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és értékelésében, a projektmódszer ismerete. Szabad sáv: a választott tartalom és forma alapján. Részvétel a „tudáspróbán”. Kulcsfogalmak/ Projekt, tervezés, külső és belső értékelés. fogalmak

Minden műveltségterület: a projekthez kapcsolható tartalmi elemek.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló ismerje fel a tudatos, saját értékeire épülő kultúra és médiafogyasztás fontosságát. A fejlesztés várt Rendelkezzen azokkal a kompetenciákkal, illetve tudáselemekkel, eredményei az amelyek a társadalmi-politikai együttéléshez és szerepvállaláshoz évfolyam végén nélkülözhetetlenek. Ismerje fel a családalapítással és gyermekvállalással kapcsolatos egyéni döntések egyéni és társadalmi szinten megjelenő következményeit. Legyen elkötelezett a folyamatos tanulás és tudásbővítés mellett.

Ellenőrzés, értékelés: Alapelvei az értékelésnek: • Az értékelés személyre szóló legyen • Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen • Folyamatos legyen • Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása) A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése.

6. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök

138

Minden – az adott témához kapcsolódó – tudományos, ismeretterjesztő, és/vagy szépirodalmi mű. Internetes tartalmak Film, és egyéb művészeti alkotások Számítógép, projektor, csoportfeladatokhoz felhasználható eszközök.

139

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Szakiskola 9. évfolyam Eladó


140

Óraszám a 9. évfolyamon: heti 0,5 óra évi 18 óra

1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény.

1.2. Témakörök Munkavédelmi alapismeretek

4 óra

Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények

hatásai,

a

munkavégzésből

eredő

megterhelések,

munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. Munkahelyek kialakítása

4 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai 141

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés,

tervezés,

létesítés,

üzemeltetés,

karbantartás,

javítás

és

felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések,

feliratok,

biztonsági

szín-és

alakjelek.

Hulladékgazdálkodás,

környezetvédelem célja, eszközei.

Munkavégzés személyi feltételei

2 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

Munkaeszközök biztonsága

2 óra

Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi

142

Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi

nyilatkozat,

valamint

a

megfelelőséget

tanúsító

egyéb

dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika meghibásodás,

alapelvei,

biztonság.

veszélyforrások A

típusai,

biztonságtechnika

megbízhatóság,

jellemzői,

kialakítás

követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

Munkakörnyezeti hatások

2 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége

Munkavédelmi jogi ismeretek

4 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai 143

biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek

rendeleteinek

szabályozási

területei

a

további

részletes

követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

1.3. A képzés javasolt helyszíne 1.3.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A Sorszá

Alkalmazott oktatási

m

módszer neve

tanulói

tevékenység

szervezeti kerete egyéni

csopor t

Alkalmazandó eszközök

osztály

és

felszerelések Szakkönyvek,

1.1

magyarázat

x

munkavédelmi

tárgyú

jogszabályok Munkabaleset, 1.2.

megbeszélés

foglalkozási

x

megbetegedés elemzése 1.3.

szemléltetés

x

144

Oktatófilmek NAPO)

(pl.

1.4.

házi feladat

x

1.5.

teszt

x

1.3.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete

módok)

eszközök

1.

1.1.

2.

Információ

és

-

keret

felszerelések Osztály bontás

Tanulói tevékenységforma

Alkalmazandó

Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

feldolgozó

tevékenységek Hallott

szöveg

feldolgozása

x

jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási

gyakorló

tevékenységek, feladatok A tanult (vagy egy

2.1.

Szöveges

előadás

egyéni

felkészüléssel

x

x

választott)

szakma

szabályainak veszélyei, ártalmai

1.4. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

145

11499-12 Foglalkoztatás II szakmai követelménymodul

Eladó szakképesítés Szakiskolai szakképzés 11. évfolyam HELYI TANTERV KECSKEMÉT 2013

146

Óraszám a 11. évfolyamon: heti 0,5 óra évi 16 óra

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat

x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket

x

Vállalkozást hoz létre és működtet

x

Motivációs levelet és önéletrajzot készít

x

Diákmunkát végez

x

SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége

x

x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák

x

x

x

x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek

x

Vállalkozások létrehozása és működtetése

x

Munkaügyi szervezetek

x

Munkavállaláshoz szükséges iratok

x

Munkaviszony létrejötte

x

A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései

x

147

x

g

Munkanélkülisé

x

Álláskeresés

x

létesítése

alapismeretek Munkaviszony

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkajogi

Foglalkoztatás II.

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei

x

x

x

x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban

x

x

x

x

Elemi szintű számítógéphasználat

x

x

x

x

Információforrások kezelése

x

x

x

x

Köznyelvi beszédkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Logikus gondolkodás

x

x

x

x

Információgyűjtés

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK

2. Foglalkoztatás II. tantárgy

16 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

2.2. Témakörök 2.2.1. Munkajogi alapismeretek

4 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, 148

tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

2.2.2. Munkaviszony létesítése

4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 2.2.3. Álláskeresés

4 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet 149

segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

2.2.4. Munkanélküliség

4 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

2.2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá


m

módszer neve

A tanulói tevékenység

Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

egyéni

150

csoport

osztály

felszerelések

1.1

magyarázat

x

1.4.

megbeszélés

x

1.5.

vita

x

1.6.

szemléltetés

1.10.

szerepjáték

1.11.

házi feladat

x x x


módok)

eszközök és

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2. 2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

x

x

x

x

x x x

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése

x

151

-keret

felszerelések -bontás Osztály


Alkalmazandó

Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

2.3. 2.4.

Válaszolás írásban mondatszintű

x

kérdésekre Tesztfeladat megoldása

x


152

11498-12 Foglalkoztatás I. Eladó szakképesítés szakiskolai szakképzés 11. évfolyam


153

Óraszám: heti 2 óra, 64 óra A 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással)

x

x

x

alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt

x

x

x

x

szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír

x

x

x

x

állásinterjún részt vesz

x

x

x

x

munkakörülményekről,

karrier

lehetőségekről

irányítás,

együttműködés

x

tájékozódik idegen

nyelvű

szakmai

x

melletti munkát végez munkával,

szabadidővel

kapcsolatos

kifejezések

megértése, használata

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma,

x

felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve

x

válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt

x

x

x

egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven

154

x

x

szókincs

sMunkavállalói

készségfejleszté

Nyelvtani

esetén)

rendszerzés 2

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések

rendszerzés 1 Nyelvtani

Foglalkoztatás I.

Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések

megértése,

illetve

azokra

való

reagálás x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

értelmező, összetett mondatokban SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság

x

Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás

x

Deduktív gondolkodás

x

155

x

3. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek

3.3. Témakörök

3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 1

8 óra

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó

kérdések

megértése,

illetve

az

azokra

adandó

válaszok

megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő-egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket

156

feltérképezze. A célként megfogalmazott idegennyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni.

3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2

8 óra

A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés

24 óra

/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegennyelvi asszociatív

memóriafejlesztés

6

alapvető

társalgási

témakör

szavai,

kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a 157

képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: -

személyes bemutatkozás

-

a munka világa

-

napi tevékenységek, aktivitás

-

lakás, ház

-

utazás,

-

étkezés

Ezen

a

témakörön

keresztül

valósul

meg

a

fonetikai

dekódolási

képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

3.3.4. Munkavállalói szókincs

24 óra

/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/

A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.

158

3.4. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.

3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák.

3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A Sorszá


m

módszer neve

tanulói

tevékenység

szervezeti kerete egyéni

csopor t

eszközök osztály

1.1

magyarázat

x

1.2.

kiselőadás

x

1.3.

megbeszélés

x

1.4.

vita

x

1.5.

szemléltetés

x

1.6.

projekt

x

1.7.

kooperatív tanulás

x

1.8.

szerepjáték

x

1.9.

házi feladat

1.10.

digitális feladatmegoldás

x alapú

x

159

Alkalmazandó

felszerelések

és


módok)

eszközök

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4. 1.5. 1.6.

2. 2.1. 2.2.

2.3.

Információ

feldolgozó

tevékenységek Olvasott

szöveg

önálló

feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott

szöveg

x

x

feldolgozása

x

jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk

feladattal

rendszerezése Ismeretalkalmazási

x

x

x

vezetett

x

gyakorló

tevékenységek, feladatok Levélírás

x

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges

előadás

egyéni

felkészüléssel

3.

Komplex információk körében

3.1.

Elemzés készítése tapasztalatokról

4.

Csoportos

x

x

x

munkaformák

körében

160

keret

felszerelések bontás Osztály


Alkalmazandó

Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

és

4.1.

4.2. 4.3.

Feladattal

vezetett

kiscsoportos

x

szövegfeldolgozás Információk

rendszerezése

mozaikfeladattal

x

Csoportos helyzetgyakorlat

x


161

10025-12. A kereskedelmi egység működtetése- A működtetés szabályai

Szakiskola 11. évfolyam

HELYI TANTERV KECSKEMÉT 2013 162

Célok, feladatok: 1. A működtetés szabályai - elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók sajátítsák el a kereskedelmi egység működéséhez kapcsolódó részletes szabályokat. A tantárgy témakörei alapján a működési szabályok megismertetése a vonatkozó jogszabályi előírások, a pénzforgalmi előírások és a szabályos bizonylatkitöltés köré csoportosítva történik. A tanulók a papír alapú üzleti adminisztráció mellett megtanulják a modern információs és kommunikációs eszközök alkalmazhatóságának lehetőségeit is.

2. A működtetés szabályai - gyakorlati tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti működési szabályok elsajátítását követően ismerjék meg a munkavállaláshoz kapcsolódó szerződéseket, dokumentumokat, tanulják meg az elektronikus pénztárgép működését, és töltsenek ki a kereskedelemben használatos bizonylatokat.

1. Fejlesztési követelmények, kompetenciák Általános fejlesztési követelmények: A tanuló legyen képes a Kereskedelmi ágazati elméleti és gyakorlati képzésben szerzett ismeretek birtokában: –

Segíteni az árubeszerzést

–

Átvenni az árut

– Készletezési, raktározási feladatokat végezni – Értékesítési tevékenységet végezni – Ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat

Kompetenciák fejlesztése:

Különböző professziók (pl. eladó mesterség,) gyakorlásához szükséges – speciális kompetenciákat fejlesztése szükséges.

Az öt – egymásra kölcsönös hatást gyakorló – klaszterben négy csoport a cselekvés irányultsága szerint alakítható ki: (1) munkavégzés, (2) autonóm tanulás, (3) alkalmazkodás és (4) innováció.

163

Az 5. csoportba az ún. kulcskompetenciák – azaz a többi klaszterbe tartozó kompetenciák gyakorlásához is nélkülözhetetlen elemek, pl. kommunikatív rugalmasság, logikus gondolkodás, együttműködés – tartoznak. Az öt klaszterbe csoportosított kompetenciák együttese lehetővé teszi a személyi és tárgyi környezet kezelését és fejlesztését, valamint a munkavégző és önfejlesztő aktivitások sikeres ellátását. A tanuló problémamegoldó képességének és kreativitásának, tanulási és gondolkodási, indokolási, értékelési, felelősségvállalási képességének fejlesztése, valamint az önállóságra és teljesítőképesség növelésére történő törekvés megvalósítása. A kulcsképességek olyan ismeretek, képességek és készségek, amelyek nemcsak meghatározott és különböző gyakorlati tevékenységekkel hoznak létre közvetett, korlátozott kapcsolatot, hanem inkább: a) képessé tegyék a tanulót arra, hogy megfeleljen pozíciók és funkciók egész sorának, amelyek azonos időben alternatív lehetőségekként jelentkeznek és b) képessé tegyék arra, hogy munkája során kezelni tudja a követelmények (többnyire előre nem látható) változásának egy-egy szeletét.

Digitális kompetencia: a tanuló váljon képessé a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai eszközök és szoftverek kipróbálására, önálló használatára. Ismerje az Internet által kínált lehetőségeket.(keresés, kapcsolattartás, adatgyűjtés, ismeretszerzés)

Hatékony, önálló tanulás: a tanuló váljon alkalmassá ismeretei önálló bővítésére, az önálló tanulásra, az ehhez szükséges források felkutatására. Ismerje önmagát, hogy képes legyen megválasztani a számára eredményes tanulási módszert. 2. Tanórai foglalkozások száma

A működtetés szabályai tantárgy 11. évfolyamon a 10025-12 azonosító számú / A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai/ megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreinek felel meg.

A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai óraszáma: Elmélet: 64 óra Heti óraszám:2 164

Gyakorlat: 96 óra Heti óraszám: 3

3. Témakörök, és elemeik A működtetés szabályai tantárgy (elmélet)

64óra

Jogszabályok alkalmazása

16 óra

A kereskedelmi egység nyitásával és működési rendjével kapcsolatos előírások A bolt nyitása, zárása A termékek forgalmazásával kapcsolatos szabályok A fogyasztáshoz és a forgalomhoz kapcsolódó adók Számla, nyugtaadási kötelezettség A vállalkozásokat érintő munka-, és balesetvédelmi előírások, azok alkalmazása Kézi és gépi anyagmozgatás munka és balesetvédelmi előírásai Közlekedő utakra vonatkozó előírások A kereskedelemben használatos eszközök kezelésével kapcsolatos előírások Balesetek jelentése, dokumentálása Munkavédelemmel kapcsolatos ellenőrzések A kereskedelmi egységekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok Hulladékkezelési szabályok A csomagolás célja A termék védelme A csomagolóanyagokon megjeleníthető címkék (veszélyes áruk, környezetbarát termékek) Hatósági ellenőrzés menete, dokumentációja A fogyasztói érdekvédelem jogi szabályozása A fogyasztóvédelem intézményrendszere Szavatosság, jótállás, vásárlók könyve Vásárlói kifogások intézése Az áru-. és vagyonvédelem fontossága

Pénzforgalmi előírások betartása

25 óra

A pénzforgalom szabályai A készpénzforgalom szabályai (házi pénztár, árupénztár) Készpénzkímélő fizetési módok, 165

Készpénzkímélő eszközök elfogadásuk, kezelésük szabályai A bankszámlával kapcsolatos tudnivalók (nyitása-, fajtái-, a bankkártya rendszer, hitelkártya) Idegen valuta elfogadásának szabályai Pénztár elszámolási feladatok Pénztárgépek fajtái, szerepe a kereskedelemben Pénztárgépekkel kapcsolatos előírások, követelmények Az ellenérték elszámolásának technikája A pénztáros feladatai Az áru és vagyonvédelem szerepe a pénztárak működése közben Nyugta-, számlaadási kötelezettség Pénztáros elszámoltatására vonatkozó szabályok A pénztáros és a vevő kapcsolatában viselkedési szabályok

Bizonylatkitöltés

23 óra

Bizonylatkezelés a kereskedelmi egységekben Bizonylat fogalma Bizonylati elv, bizonylati rend, bizonylati fegyelem Bizonylatok csoportosítása: Készítési helyük szerint (külső bizonylatok, belső bizonylatok) Szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok Szigorú számadású nyomtatványok beszerzése, nyilvántartása A bizonylatok kiállításával kapcsolatos szabályok (alaki és tartalmi kellékei) Áruforgalom bizonylatai Jótállási jegy Pénzforgalom bizonylatai Értékesítés bizonylatai (Nyugta, Pénztári nyugta, Készpénzfizetési számla, Számla, Árucsere utalvány,) Pénztáros

elszámolásának

bizonylatai

(Pénztárjelentés,

Pénztárelszámolás,

Pénztárzárás kézi/gépi, Kiadási-, bevételi pénztárbizonylat, Üvegvisszaváltó jegy, Címletjegyzék, Készpénzfeladási utalvány, Átutalási megbízás) Készletnyilvántartás, leltározás bizonylatai Jegyzőkönyvek (szállítói, minőségi kifogási, pénztár többlet vagy hiányról, 166

leltározási, stb.)

1. Követelmények

Feladatok – Alkalmazza az irodatechnikai eszközöket – Betartja az iratok kezelésére vonatkozó előírásokat – Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír – Betartja/betartatja a kereskedelmi egység nyitásával és működési rendjével kapcsolatos előírásokat – Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait – Betartja/betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi előírásokat – Betartja és prioritásként kezeli a környezetvédelemi szempontokat – Betartja/betartatja a minőségirányítási és higiéniai előírásokat – Intézi a fogyasztói reklamációkat – Együttműködik a hatósági ellenőrzések során – Alkalmazza a biztonsági és vagyonvédelmi előírásokat – Kezeli a rendkívüli eseményeket – Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat – Elszámolja az ellenértéket, kezeli a pénztárgépet, számlát készít – Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek – Kitölti és kezeli a tevékenységhez szükséges bizonylatokat, okmányokat A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: – B A kommunikációs eszközök, fénymásolók használati módja – A A számítógépek és perifériáik használata – C A kereskedelmi, üzleti levelezés alapvető szabályai – B A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó szabályok – B Fogyasztáshoz kapcsolódó adójogszabályok – B A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek betartásának szabályai – B Munkaügyi nyilvántartások – A Baleset-, munka-, tűzvédelmi előírások – B A csomagolóanyagok és a környezetvédelem kapcsolata – B Az egyes áruféleségekre vonatkozó forgalmazási környezetvédelmi előírások 167

– A A kereskedelmet érintő minőségirányítási és higiéniai előírások – B A fogyasztói érdekvédelem alapvető szabályai, a fogyasztói reklamáció intézésének szabályai – B Hatósági ellenőrzésekre vonatkozó előírások – B Az üzletek működésére vonatkozó biztonsági és vagyonvédelmi előírások – B Rendkívüli események fajtái – A A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai – A A pénzkezelésre vonatkozó szabályok – A A pénztáros feladatai – B A pénztárgépek használatának szabályai – B A számlázás, nyugtaadás szabályai – B Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok – A Pénzforgalmi nyilvántartások – A A bizonylatok fajtái – A A kereskedelemben alkalmazott bizonylatok kitöltésére vonatkozó szabályok

A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 3 Olvasott szakmai szöveg megértése – 1 Számítógép elemi szintű használata – 3 Elemi számolási készség – 5 Elektronikus és számítógépes pénztárgépek használata – 4 Szakmai szöveg hallás utáni megértése – 4 Szakmai nyelvű beszédkészség

Személyes kompetenciák: – Felelősségtudat – Pontosság – Megbízhatóság – Társas kompetenciák: – Tömör fogalmazás készsége – Konfliktusmegoldó készség – Módszerkompetenciák: – Gyakorlatias feladatértelmezés – Ismeretek helyén való alkalmazása 168

– Körültekintés, elővigyázatosság

2. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: – Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a kereskedelmi egység működtetésének legfontosabb témaköreit. (Jogszabályok alkalmazása, Pénzforgalmi előírások betartása, Bizonylatkitöltés). A tanulók legyenek képesek ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. Tudják alkalmaznia munkájuk során az elméleti tudást a gyakorlatban. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.

3. Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •

Az értékelés személyre szóló legyen

•

Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen

•

Folyamatos legyen

•

Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)

A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. Értékelés: 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles

4. A differenciálás módjai

Módszerek, tanulásszervezési módok Ahhoz, hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával,

és

előnyben

kell

169

részesíteni

azokat

az

eljárásokat,

tanulásszervezési

módokat,

amelyekben

lehetőség

nyílik

a

tanulók

együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre.

Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.

Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.

5. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök • Kunvári Enikő - Rozsonics Angéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben Taneszközök: Számítógép projektorral, Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, pénztárgép teremnek, tanirodának, szakmai labornak a használata.

170

10025-12. A kereskedelmi egység működtetése – a működtetés szabályai gyakorlat


HELYI TANTERV

KECSKEMÉT 2013

171

Célok, feladatok: 1. A működtetés szabályai - elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók sajátítsák el a kereskedelmi egység működéséhez kapcsolódó részletes szabályokat. A tantárgy témakörei alapján a működési szabályok megismertetése a vonatkozó jogszabályi előírások, a pénzforgalmi előírások és a szabályos bizonylatkitöltés köré csoportosítva történik. A tanulók a papír alapú üzleti adminisztráció mellett megtanulják a modern információs és kommunikációs eszközök alkalmazhatóságának lehetőségeit is.

2. A működtetés szabályai - gyakorlati tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti működési szabályok elsajátítását követően ismerjék meg a munkavállaláshoz kapcsolódó szerződéseket, dokumentumokat, tanulják meg az elektronikus pénztárgép működését, és töltsenek ki a kereskedelemben használatos bizonylatokat.

3. Fejlesztési követelmények, kompetenciák Általános fejlesztési követelmények: A tanuló legyen képes a Kereskedelmi ágazati elméleti és gyakorlati képzésben szerzett ismeretek birtokában: –

Segíteni az árubeszerzést

–

Átvenni az árut

– Készletezési, raktározási feladatokat végezni – Értékesítési tevékenységet végezni – Ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat


Különböző professziók (pl. eladó mesterség,) gyakorlásához szükséges – speciális kompetenciákat fejlesztése szükséges.

Az öt – egymásra kölcsönös hatást gyakorló – klaszterben négy csoport a cselekvés irányultsága szerint alakítható ki: (1) munkavégzés, (2) autonóm tanulás, (3) alkalmazkodás és (4) innováció.

172

Az 5. csoportba az ún. kulcskompetenciák – azaz a többi klaszterbe tartozó kompetenciák gyakorlásához is nélkülözhetetlen elemek, pl. kommunikatív rugalmasság, logikus gondolkodás, együttműködés – tartoznak. Az öt klaszterbe csoportosított kompetenciák együttese lehetővé teszi a személyi és tárgyi környezet kezelését és fejlesztését, valamint a munkavégző és önfejlesztő aktivitások sikeres ellátását. A tanuló problémamegoldó képességének és kreativitásának, tanulási és gondolkodási, indokolási, értékelési, felelősségvállalási képességének fejlesztése, valamint az önállóságra és teljesítőképesség növelésére történő törekvés megvalósítása. A kulcsképességek olyan ismeretek, képességek és készségek, amelyek nemcsak meghatározott és különböző gyakorlati tevékenységekkel hoznak létre közvetett, korlátozott kapcsolatot, hanem inkább: a) képessé tegyék a tanulót arra, hogy megfeleljen pozíciók és funkciók egész sorának, amelyek azonos időben alternatív lehetőségekként jelentkeznek és b) képessé tegyék arra, hogy munkája során kezelni tudja a követelmények (többnyire előre nem látható) változásának egy-egy szeletét.


Hatékony, önálló tanulás: a tanuló váljon alkalmassá ismeretei önálló bővítésére, az önálló tanulásra, az ehhez szükséges források felkutatására. Ismerje önmagát, hogy képes legyen megválasztani a számára eredményes tanulási módszert. 4. Tanórai foglalkozások száma

A működtetés szabályai tantárgy 11. évfolyamon a 10025-12 azonosító számú / A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai/ megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreinek felel meg.

A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai óraszáma: Elmélet: 64 óra Heti óraszám:2 173

Gyakorlat: 96 óra Heti óraszám:3

5. Témakörök, és elemeik A működtetés szabályai tantárgy (gyakorlat)

96óra

Jogszabályok alkalmazása

32 óra

Munkaszerződés minta készítése, különös tekintettel a minimálisan kötelező tartalmi elemekre Munkaviszony megszűnésére vonatkozó dokumentum készítése Munkaviszony megszűnésekor a munkavállalónak kötelezően kiadandó dokumentumok tartalmának értelmezése Munkaköri leírás értelmezése Jelenléti ív készítése Árjelző táblák, vonalkódok készítése

Pénzforgalmi előírások betartása

32 óra

Elektronikus pénztárgép üzemeltetése Pénztárgép, Pénztárrendszer, Pénztárterminál (POS rendszer) Egytételes eladás Többtételes eladás Részösszegző feladata Törlés (azonnali, utólagos) Fizetési módok (készpénzzel, utalvánnyal, valutával, bankkártyával, vegyesen) Egyszerűsített (készpénzes) számla készítése Jelentések (X jelentés - napközben, Z jelentés - zárás) Fölözés Pénztárzárás

Bizonylatkitöltés

32 óra

Áruforgalom bizonylatai Árumegrendelés kézzel és/vagy géppel Szállítólevél (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel) Visszáru jóváírás bizonylat, visszáru számla (tartalma, kitöltése) Jótállási jegy kitöltése 174

Pénzforgalom bizonylatai Készpénzfizetési számla (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel) Számla (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel) Nyugta (tartalma, kitöltése) Pénztárjelentés, Pénztárelszámolás (tartalma, készítése) Készletnyilvántartás bizonylatai Jegyzőkönyvek (szállítói, vásárlói minőségi kifogás, stb.)

6. Követelmények

Feladatok – Alkalmazza az irodatechnikai eszközöket – Betartja az iratok kezelésére vonatkozó előírásokat – Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír – Betartja/betartatja a kereskedelmi egység nyitásával és működési rendjével kapcsolatos előírásokat – Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait – Betartja/betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi előírásokat – Betartja és prioritásként kezeli a környezetvédelemi szempontokat – Betartja/betartatja a minőségirányítási és higiéniai előírásokat – Intézi a fogyasztói reklamációkat – Együttműködik a hatósági ellenőrzések során – Alkalmazza a biztonsági és vagyonvédelmi előírásokat – Kezeli a rendkívüli eseményeket – Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat – Elszámolja az ellenértéket, kezeli a pénztárgépet, számlát készít – Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek – Kitölti és kezeli a tevékenységhez szükséges bizonylatokat, okmányokat A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: – B A kommunikációs eszközök, fénymásolók használati módja – A A számítógépek és perifériáik használata – C A kereskedelmi, üzleti levelezés alapvető szabályai – B A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó szabályok – B Fogyasztáshoz kapcsolódó adójogszabályok 175

– B A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek betartásának szabályai – B Munkaügyi nyilvántartások – A Baleset-, munka-, tűzvédelmi előírások – B A csomagolóanyagok és a környezetvédelem kapcsolata – B Az egyes áruféleségekre vonatkozó forgalmazási környezetvédelmi előírások – A A kereskedelmet érintő minőségirányítási és higiéniai előírások – B A fogyasztói érdekvédelem alapvető szabályai, a fogyasztói reklamáció intézésének szabályai – B Hatósági ellenőrzésekre vonatkozó előírások – B Az üzletek működésére vonatkozó biztonsági és vagyonvédelmi előírások – B Rendkívüli események fajtái – A A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai – A A pénzkezelésre vonatkozó szabályok – A A pénztáros feladatai – B A pénztárgépek használatának szabályai – B A számlázás, nyugtaadás szabályai – B Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok – A Pénzforgalmi nyilvántartások – A A bizonylatok fajtái – A A kereskedelemben alkalmazott bizonylatok kitöltésére vonatkozó szabályok

A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 3 Olvasott szakmai szöveg megértése – 1 Számítógép elemi szintű használata – 3 Elemi számolási készség – 5 Elektronikus és számítógépes pénztárgépek használata – 4 Szakmai szöveg hallás utáni megértése – 4 Szakmai nyelvű beszédkészség

Személyes kompetenciák: – Felelősségtudat – Pontosság – Megbízhatóság 176

– Társas kompetenciák: – Tömör fogalmazás készsége – Konfliktusmegoldó készség – Módszerkompetenciák: – Gyakorlatias feladatértelmezés – Ismeretek helyén való alkalmazása – Körültekintés, elővigyázatosság

7. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: – Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a kereskedelmi egység működtetésének legfontosabb témaköreit. (Jogszabályok alkalmazása, Pénzforgalmi előírások betartása, Bizonylatkitöltés). A tanulók legyenek képesek ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. Tudják alkalmaznia munkájuk során az elméleti tudást a gyakorlatban. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.

8. Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •


•


•

Folyamatos legyen

•


A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. Értékelés: 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles

177


Módszerek, tanulásszervezési módok Ahhoz, hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával,

és

előnyben

tanulásszervezési

módokat,

kell

részesíteni

amelyekben

azokat

lehetőség

az

nyílik

eljárásokat, a

tanulók

együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre.

Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.


10. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök • Kunvári Enikő - Rozsonics Angéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben Taneszközök: Számítógép projektorral, Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, pénztárgép teremnek, tanirodának, szakmai labornak a használata.

178

10026-12. Áruforgalom lebonyolítása – áruforgalom Szakiskola 9-11. évfolyam

HELYI TANTERV

KECSKEMÉT 2013

179

Szakiskola 9. évfolyam 1. A tantárgy tanításának célja Az áruforgalom tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti teendőit. Ismerjék, és tartsák be a baleset, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási / pénzkezelési szabályokat valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztóvédelem előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket.

2. Fejlesztési követelmények, kompetenciák Általános fejlesztési követelmények: A tanuló ismerje az áruforgalommal összefüggő eladói feladatokat: Az áru beszerzésével, átvételével kapcsolatos eladói feladatok Az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok megléte, szabályszerűsége A raktározással, készletezéssel és leltározással kapcsolatos eladói feladatok Az áru és vagyonvédelemmel kapcsolatos eladói feladatok Az áru előkészítésével kapcsolatos eladói feladatok A fogyasztói érdekvédelem szabályaival, és a reklamációval kapcsolatos eladói feladatok A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó eladói feladatok Az eladó foglalkoztatásával kapcsolatos lehetőségek Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos eladói feladatok A pénzforgalommal és pénzkezeléssel kapcsolatos eladói feladatok


Digitális kompetencia: a tanuló váljon képessé a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai eszközök és szoftverek kipróbálására, önálló használatára. Ismerje az Internet által kínált lehetőségeket.(keresés, kapcsolattartás, adatgyűjtés, ismeretszerzés) 180

Hatékony, önálló tanulás: a tanuló váljon alkalmassá ismeretei önálló bővítésére, az önálló tanulásra, az ehhez szükséges források felkutatására. Ismerje önmagát, hogy képes legyen megválasztani a számára eredményes tanulási módszert.

Szociális és állampolgári kompetencia: Ismerje és értse a társadalomban és a gazdaságban bekövetkező változásokat, az állampolgárság fogalmát, az állampolgári jogokat. Legyen tájékozott az EU struktúrájáról, fő célkitűzéseiről, értékeiről, eredményeiről. Érezze feladatának a közügyekben való hatékony közreműködést.

Vállalkozói kompetencia: Ismerje a gazdaságműködését, legyen tájékozott a pénz világában, a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel, az EU által kínált munkaerő-piaci lehetőségekkel. Ismerje a munkavégzés szabályait, a munkavállaló jogait, kötelességeit, tudjon önéletrajzot készíteni. Legyen képes az üzleti kockázatok felmérésére, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzésre. Legyen képes kapcsolattartásra és konfliktuskezelésre.

3. Tanórai foglalkozások száma: „Az áruforgalom lebonyolítása (10026-12 azonosító sz.)” megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreinek felel meg.

Óraszám: eladó -

9. évf. : heti 3 óra – évi 108 óra

4 .Főbb témakörök

Általános áruismeret alkalmazása

45óra

Árurendszerek Az árurendszerezés feladata, hagyományos árurendszerek Kódtípusú árurendszerek lényege, alkalmazásuk területei, előnyei (EAN, EAN 181

128, TESZOR, VTSZ) A vonalkód szerepe a kereskedelemben, belső cikkszámozás jelentősége, alkalmazása Áruvédelem, vagyon védelem Az elektronikus áruvédelem, jelzőcímkék fajtái, elhelyezésük a termékeken, jelzőrendszerek típusai, működésük, alkalmazásuk Áruvédelmi jelölések Vagyonvédelmi rendszerek, eszközök fajtai, élőerős vagyonvédelem Szabvány, szabványosítás Minőségtanúsítás a kereskedők és a vásárlók számára, megkülönböztető minőségi jelek, jelzések Csomagolás fogalma, funkciói,

Áruforgalmi tevékenységek

63 óra

Az áruforgalomi folyamat elemei Árubeszerzés A beszerzés helye, szerepe az áruforgalomban A beszerzés fogalma, folyamata (a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása, a szállító partnerek kiválasztása, az áruk megrendelése, az áruk átvétele, a beszerzett áruk ellenértékének kiegyenlítése) Az áruátvétel célja, lebonyolításának hatása az egység eredményességére A visszáru és a visszaszállítandó göngyölegek előkészítése Készlet fogalma, készletgazdálkodás jelentősége, A beérkezett áruk készletre vétele, a készletek hagyományos, és elektronikus nyilvántartása, számbavétele Az áruk raktári elhelyezése és tárolása az állagvédelem, az áttekinthetőség, a hozzáférhetőség, a kedvező helykihasználás, a vagyonvédelmi és a közegészségügyi szabályok betartásával Tárolási rendszerek (statikus és dinamikus) és tárolási módok (tömb- és soros, állványos és állvány nélküli tárolás)

182

Követelmények: A képzés megkezdésének feltételei:

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: A képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Szintvizsga: kötelező

FELADATOK

Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javaslatot tesz a megrendelésre Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségüket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik

SZAKMAI ISMERETEK

Az árubeszerzést meghatározó tényezők, beszerzési források, módok Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése Az áruátvétel folyamata, szempontjai, igazolása

183

Árurendszerek A szabványosítás, a szabvány fogalma, szerepe A minőség, minőségbiztosítás jelentősége, szerepe, a minőségre ható tényezők Az áru jellegének megfelelő raktározási módok, szabályok Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követelményei A különböző áru- és vagyonvédelmi rendszerek jellemzői Az áru és vagyonvédelmi berendezések fajtái, használata

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Elemi számolási készség Mennyiségérzék Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Hallott szakmai szöveg megértése

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság Önállóság

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Meggyőző készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az áruforgalom lebonyolítása tantárgy alapvető témaköreit A tanulók legyenek képesek az „ áruforgalom lebonyolítása” gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni annak eszközeit, módszereit a vállalkozás életében.

184

Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •


•


•

Folyamatos legyen

•


Értékelés: A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles

A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával,

és

előnyben

tanulásszervezési

módo-kat,

kell

részesíteni

amelyekben

azokat

lehetőség

az

nyílik

eljárásokat, a

tanulók

együttműködésére, vitakultúrájának javítá-sára, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.

Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. 185

Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Horváthné Herbáth Mária – Stágel Imréné: Az áruforgalmi tevékenység tervezése, elemzése, hatása az eredményre Horváthné Herbáth Mária – Stágel Imréné: Az áruforgalmi tevékenység tervezésehez, elemzéséhez kapcsolódó gyakorlatok (Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Bp. 2008)

Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata

186

Szakiskola 10. évfolyam 1. A tantárgy tanításának célja

Az áruforgalom tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti teendőit. Ismerjék, és tartsák be a baleset, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási / pénzkezelési szabályokat valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztóvédelem előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket.




187




3. Tanórai foglalkozások száma:

„Az áruforgalom lebonyolítása (10026-12 azonosító sz.)” megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreinek felel meg. Óraszám: eladó -

10. évf.: heti 2 óra elmélet – évi 72 óra

Főbb témakörök

Általános áruismeret alkalmazása Az áruforgalmi tartalomhoz kapcsolódva szükség szerint Árurendszerek Áruvédelem, vagyon védelem Szabvány, szabványosítás 188

Áruforgalmi tevékenységek

Az áruforgalomi folyamat elemei A leltár és leltározás fogalma, leltár céljai A leltározás megszervezése, a leltározás menete (előkészítése, személyi és tárgyi feltételei, lebonyolítása hagyományos és elektronikus úton, leltáreredmény megállapítása) Az áruk eladótéri elhelyezése (az áruk jellegét, tulajdonságait, az alkalmazott értékesítési módot, az áruk iránti keresletet, a kereskedelmi egység üzletpolitikáját, célkitűzéseit, a munkaszervezési és vevőkényelmi szempontokat, az áruk minőségének védelmét, és a vagyonvédelmet figyelembe véve)

4. Követelmények: A képzés megkezdésének feltételei:


FELADATOK Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektronikus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladótérben Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének megóvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban

189

Előkészíti az árut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az áru szakmai szabályok/arculat szerinti kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut Intézi a fogyasztói reklamációkat SZAKMAI ISMERETEK A leltározás menete, a tényleges készletérték megállapítása Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre vonatkozó szabályok, előírások Az árukihelyezés szabályai Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalmazásuk Az eladás folyamata a vevő fogadásától a vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások Az értékesítés során használt gépek, eszközök jellemzői, kezelésük szabályai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Elemi számolási készség Mennyiségérzék Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Hallott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

190

Megbízhatóság Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Meggyőző készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés

5. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az áruforgalom lebonyolítása tantárgy alapvető témaköreit A tanulók legyenek képesek az „ áruforgalom lebonyolítása” gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni annak eszközeit, módszereit a vállalkozás életében. 6. Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •


•


•

Folyamatos legyen

•




191

Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával,

és

előnyben

tanulásszervezési

módo-kat,

kell

részesíteni

amelyekben

azokat

lehetőség

az

nyílik

eljárásokat, a

tanulók



8. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Horváthné Herbáth Mária – Stágel Imréné: Az áruforgalmi tevékenység tervezése, elemzése, hatása az eredményre Horváthné Herbáth Mária – Stágel Imréné: Az áruforgalmi tevékenység tervezésehez, elemzéséhez kapcsolódó gyakorlatok (Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Bp. 2008) Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata

192

Szakiskola 11. évfolyam 1. A tantárgy tanításának célja

Az áruforgalom tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti teendőit. Ismerjék, és tartsák be a baleset, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási / pénzkezelési szabályokat valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztóvédelem előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket.




193






11. évf.: heti 1 óra elmélet – évi 36 óra

Főbb témakörök

Általános áruismeret alkalmazása Az áruforgalmi tartalomhoz kapcsolódva szükség szerint Árurendszerek Áruvédelem, vagyon védelem Szabvány, szabványosítás Áruforgalmi tevékenységek 194

Az áruforgalomi folyamat elemei Vevőtípusok életkor, nem, vásárlási tudatosság, kompromisszumkészségük szerint, az eladó feladata kiszolgálásukkor Az egyes értékesítési módok – hagyományos, önkiszolgáló, önkiválasztó, minta utáni és egyéb bolt nélküli értékesítési formák – jellemzői, előnyei, hátrányai, alkalmazásuk, személyi és tárgyi feltételeik, az eladó feladatai Értékesítés lebonyolítása Az értékesítés folyamata; a vevő fogadása (személyes és személytelen), az áru bemutatása (személyes és személytelen)



FELADATOK Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektronikus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladótérben Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének megóvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban Előkészíti az árut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az áru szakmai szabályok/arculat szerinti kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos

195

szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut Intézi a fogyasztói reklamációkat SZAKMAI ISMERETEK A leltározás menete, a tényleges készletérték megállapítása Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre vonatkozó szabályok, előírások Az árukihelyezés szabályai Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalmazásuk Az eladás folyamata a vevő fogadásától a vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások Az értékesítés során használt gépek, eszközök jellemzői, kezelésük szabályai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Elemi számolási készség Mennyiségérzék Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Hallott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Meggyőző készség

196

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés



•


•

Folyamatos legyen

•



7. A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával,

és

előnyben

tanulásszervezési

módo-kat,

kell

részesíteni

amelyekben

azokat

lehetőség

az

nyílik

eljárásokat, a

tanulók

együttműködésére, vitakultúrájának javítá-sára, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők:

197

− Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.



198

10026-12. Áruforgalom lebonyolítása – Gyakorlat Szakiskola 10-11. évfolyam

HELYI TANTERV

KECSKEMÉT 2013

199


A tantárgy tanításának célja

Az áruforgalom gyakorlat tárgy oktatásának célja, hogy a tanulók működő, valóságos üzleti környezetben alkalmazhassák az áruforgalom elméletéből elsajátított ismereteket. A tanulók megismerik az áruforgalmi folyamat elemeit, az árubeszerzés gyakorlati folyamatát, a készletezéssel és értékesítéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket.

4. Fejlesztési követelmények, kompetenciák 1. Általános fejlesztési követelmények: A tanuló ismerje az áruforgalommal összefüggő eladói feladatokat: Az áru beszerzésével, átvételével kapcsolatos eladói feladatok Az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok megléte, szabályszerűsége A raktározással, készletezéssel és leltározással kapcsolatos eladói feladatok Az áru és vagyonvédelemmel kapcsolatos eladói feladatok Az áru előkészítésével kapcsolatos eladói feladatok A fogyasztói érdekvédelem szabályaival, és a reklamációval kapcsolatos eladói feladatok A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó eladói feladatok Az eladó foglalkoztatásával kapcsolatos lehetőségek Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos eladói feladatok A pénzforgalommal és pénzkezeléssel kapcsolatos eladói feladatok

2.



Hatékony, önálló tanulás: a tanuló váljon alkalmassá ismeretei önálló bővítésére, az önálló tanulásra, az ehhez szükséges források felkutatására. Ismerje önmagát, hogy képes legyen megválasztani a számára eredményes tanulási módszert. 200





10. évf.: 4 óra hetente Összesen: 144 óra

3. Áruforgalom gyakorlata tantárgy (gyakorlat)

3.1. Témakörök, és elemeik

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I.

Az áruforgalmi folyamat elemei Az árubeszerzés folyamata A beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása 201

A megrendelés módjai és dokumentumai

Áruátvételhez szükséges eszközök előkészítése (göngyölegbontó-, árumozgató eszközök, mérő- számláló eszközök, PDA, íróeszköz, bizonylat) A visszáru és a visszaszállítandó göngyölegek előkészítése (bizonylatolása, csomagba rendezése, csomagolása) Az áruk mennyiségi és minőségi átvétele (mennyiségi és minőségi átvétel szempontjai) Teendő mennyiségi és/vagy minőségi eltérés esetén Az áruátvétel igazolása, kifogások intézése Készletezés A beérkezett áruk készletre vétele Az áruk szakszerű elhelyezése a raktárban Az áruk szakszerű elhelyezése az eladótérben

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II. Készletezés A készletnyilvántartás módszerei, eszközei Árumozgató gépek, eszközök kezelésének szabályai Leltározás folyamata, a tényleges készlet felmérése, a leltáreredmény megállapítása Leltározás a gyakorlatban Az áruk eladásra történő előkészítése Az áruk kicsomagolása és előcsomagolása, a vevők tájékoztatását szolgáló információk meglétének ellenőrzése Áruvédelmi címkék, eszközök fajtái és elhelyezkedésük a termékeken A fogyasztói ár feltüntetése Az áruk eladótéri elhelyezése, szabályai, szempontjai A vevők fogadása, a vásárlói igények megismerése, az áruk bemutatása, ajánlása

202



FELADATOK Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javaslatot tesz a megrendelésre Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségüket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektronikus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladótérben Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének megóvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban Előkészíti az árut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az áru szakmai szabályok/arculat szerinti kihelyezéséről, az árak

203

feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut Intézi a fogyasztói reklamációkat SZAKMAI ISMERETEK Az árubeszerzést meghatározó tényezők, beszerzési források, módok Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése Az áruátvétel folyamata, szempontjai, igazolása

Az áru jellegének megfelelő raktározási módok, szabályok Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követelményei A leltározás menete, a tényleges készletérték megállapítása Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre vonatkozó szabályok, előírások Az árukihelyezés szabályai Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok

A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalmazásuk Az eladás folyamata a vevő fogadásától a vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások Az értékesítés során használt gépek, eszközök jellemzői, kezelésük szabályai

204

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Elemi számolási készség Mennyiségérzék Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Hallott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Meggyőző készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés



•


•

Folyamatos legyen

•


Értékelés: A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-39% =1 elégtelen

205

40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles



és

előnyben

tanulásszervezési

módo-kat,

kell

részesíteni

amelyekben

azokat

lehetőség

az

nyílik

eljárásokat, a

tanulók




206

Szakiskola 11. évfolyam A tantárgy tanításának célja

Az áruforgalom gyakorlat tárgy oktatásának célja, hogy a tanulók működő, valóságos üzleti környezetben alkalmazhassák az áruforgalom elméletéből elsajátított ismereteket. A tanulók megismerik az áruforgalmi folyamat elemeit, az árubeszerzés gyakorlati folyamatát, a készletezéssel és értékesítéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket.





207





11. évf.: 1 óra hetente Összesen: 32 óra

Áruforgalom

gyakorlata

tantárgy

(gyakorlat)

Témakörök, és elemeik

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I.

Az áruforgalmi folyamat elemei Az árubeszerzés folyamata A beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása A megrendelés módjai és dokumentumai 208

Áruátvételhez szükséges eszközök előkészítése (göngyölegbontó-, árumozgató eszközök, mérő- számláló eszközök, PDA, íróeszköz, bizonylat) A visszáru és a visszaszállítandó göngyölegek előkészítése (bizonylatolása, csomagba rendezése, csomagolása) Az áruk mennyiségi és minőségi átvétele (mennyiségi és minőségi átvétel szempontjai) Teendő mennyiségi és/vagy minőségi eltérés esetén Az áruátvétel igazolása, kifogások intézése Készletezés A beérkezett áruk készletre vétele Az áruk szakszerű elhelyezése a raktárban Az áruk szakszerű elhelyezése az eladótérben

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II. Készletezés A készletnyilvántartás módszerei, eszközei Árumozgató gépek, eszközök kezelésének szabályai Leltározás folyamata, a tényleges készlet felmérése, a leltáreredmény megállapítása Leltározás a gyakorlatban Az áruk eladásra történő előkészítése Az áruk kicsomagolása és előcsomagolása, a vevők tájékoztatását szolgáló információk meglétének ellenőrzése Áruvédelmi címkék, eszközök fajtái és elhelyezkedésük a termékeken A fogyasztói ár feltüntetése Az áruk eladótéri elhelyezése, szabályai, szempontjai A vevők fogadása, a vásárlói igények megismerése, az áruk bemutatása, ajánlása

3. Követelmények: 209

A képzés megkezdésének feltételei:


FELADATOK Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javaslatot tesz a megrendelésre Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségüket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektronikus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladótérben Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének megóvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban Előkészíti az árut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az áru szakmai szabályok/arculat szerinti kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről

210

Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut Intézi a fogyasztói reklamációkat SZAKMAI ISMERETEK Az árubeszerzést meghatározó tényezők, beszerzési források, módok Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése Az áruátvétel folyamata, szempontjai, igazolása

Az áru jellegének megfelelő raktározási módok, szabályok Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követelményei A leltározás menete, a tényleges készletérték megállapítása Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre vonatkozó szabályok, előírások Az árukihelyezés szabályai Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok

A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalmazásuk Az eladás folyamata a vevő fogadásától a vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások Az értékesítés során használt gépek, eszközök jellemzői, kezelésük szabályai

211

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Elemi számolási készség Mennyiségérzék Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Hallott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Meggyőző készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés



•


•

Folyamatos legyen

•


Értékelés: A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése.

212

Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles



és

előnyben

tanulásszervezési

módo-kat,

kell

részesíteni

amelyekben

azokat

lehetőség

az

nyílik

eljárásokat, a

tanulók



7. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Horváthné Herbáth Mária – Stágel Imréné: Az áruforgalmi tevékenység tervezése, elemzése, hatása az eredményre Horváthné Herbáth Mária – Stágel Imréné: Az áruforgalmi tevékenység tervezésehez, elemzéséhez kapcsolódó gyakorlatok (Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Bp. 2008) Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel 213

Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata

214

10027-12.Ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása – Áruforgalmazás I.

Szakiskola 9-10. évfolyam

HELYI TANTERV

KECSKEMÉT 2013

215

A 10027-12 azonosító számú, A ruházati cikkek és avegyes iparcikkekforgalmazása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

1. Áruforgalmazás I. tantárgy

2. A tantárgy tanításának célja Az Áruforgalmazás I. elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók biztonsággal eligazodjanak a textilipari és a konfekcióipari termékek jellemzői között, legyenek képesek csoportosítani azokat és elméleti tájékoztatást nyújtani a vevőknek. A vegyes iparcikkek esetében a csoportosításon és a jellemzőkön túlmenően ismerjék a minőségi követelményeket és a hozzájuk tartozó felhasználói tapasztalatokat. Mindkét árucsoportnál legyenek képesek az elmélethez szorosan kapcsolódó olyan gyakorlati tudnivalókat elsajátítani, amelyek a mindennapi munkában sűrűn előfordulnak: mélyítik az ismeretanyagot; lehetővé teszik a fogyasztó-centrikus szemlélet kialakítását a képességek szintjén; mintát adnak a mindennapi munkában adódó feladatok megoldására, a minőség értékelésére, az árujellegnek, az előírásoknak megfelelő mennyiségi és minőségi árumegóvásra.

3. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A közismereti és szakmai tantárgyak egymásra épülésének meghatározására a kerettantervi fejlesztések későbbi időszakában kerül sor.

9. évfolyam heti 1 óra évi 36 óra

10027-12

Áruforgalmazás 216

A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek Ruházati és

forgalmazása

lakástextil ismeretek

I.

FELADATOK Tájékoztatja a vevőt a ruházati és lábbeli termékekhez kapcsolódó használati, viselési,

X

kezelési jellemzőkről Segíti a vevőt a megfelelő méret, szín és fazon kiválasztásában, igény szerint az aktuális divatnak

X

megfelelően Tájékoztatást ad a hazai termékekről és a hungaricumokról Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról

X X

SZAKMAI ISMERETEK A lakástextíliák anyagszükségletének meghatározása A lakástextíliák jellemzőiről való vevői tájékoztatás A lakástextíliák használatára, kezelésére vonatkozó előírások A ruházati és lábbeli termékek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei A vásárló méretének megállapítása, anyagszükséglet meghatározása A ruházati termékekhez kapcsolódó szolgáltatások A ruházati termékekhez kapcsolódó címkék, tájékoztatók tartalma A termékek értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások fajtái SZAKMAI KÉSZSÉGEK

217

X X X

X

X X X

X

Szakmai nyelvű beszédkészség

X

Jelölések, rajzok, piktogramok értelmezése

X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság

X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Közérthetőség

X

4. Témakörök

Ruházati és lakástextil ismeretek Ruházati áruk a kereskedelemben; a ruházati kereskedelem árucsoportjai, Divat, divatirányzatok, világmárkák, tömegdivat. A ruházati áruk útja a tervezőtől a vásárlókig. Testalkat típusok, a ruházati áruk méretezése. A szálas anyagok finomsága, a textíliák címkézése, Szálas anyagok fogalma, csoportosítás Természetes eredetű szálasanyagok. Mesterséges eredetű szálasanyagok. Harmadik generációs mesterséges szálas-anyagok Valódi bőráruk jellemzői, felhasználásuk, minősítésük. Műbőrök anyagai, árujellemzői, tulajdonságai, árukezelésük. Szőrmeáruk, valódi és műszőrmék fajtái, jellemzői és árukezelésük.. A textilipari nyersanyagok feldolgozása, fonás, cérnázás. Lapképzési

eljárások,

szövött,

kötött,

hurkolt,

nem

szőtt

kelmék,

árutulajdonságaik, kereskedelmi jellemzőik. Textil kikészítő műveletek, javító és felületi jelleget kialakító műveletek Méteráruk, szövetek csoportosítása alapanyag, előállítási mód, a felhasználás jellege szerint, árujellemzőik, kezelésük. Kötött,- hurkolt és egyéb lapképzési eljárással készült anyagok. Rövidáruk csoportosítása, puha- és kemény rövidáruk fajtái, árujellemzőik.

A konfekcióipari áruk fogalma, csoportosítása, jellemzőik, fajtái, fazonok, alapanyagaik, a méretezés elvei és gyakorlati alkalmazása. 218

Az emberi test felépítése, testarányok. Női, lányka, férfi és fiú alsóruházati konfekció áruk. Női, lányka, férfi és fiú felsőruházati konfekció áruk. Munka- és védőruházati konfekció áruk. Felsőruházati kötöttáruk. Sportruházati áruk. Gyermek és csecsemő ruházati konfekció áruk. A divatáruk és öltözék kiegészítők. Öltözettartozékok, bőrdíszmű áruk, egyéb tartozékok. Lábbeli

áruk

fogalma,

készterméket

meghatározó

gyártási

eljárások,

csoportosításuk, méretezésük, kezelésük. Vevőtájékoztató jelképek.

A továbbhaladás feltételei: Ruházati alapismeretek, a ruházati, és lábbeli termékek ismerete, az áruismeret biztos alkalmazása. Eladói készségek fejlesztése.

10. évfolyam heti 1 óra évi 36 óra Áruforgalmazás

Ruházati és

forgalmazása

ismeretek

A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek

Vegyes iparcikk

10027-12

lakástextil ismeretek

I.

FELADATOK Tájékoztatja a vevőt a lakástextil termékekhez kapcsolódó használati, kezelési jellemzőkről

X

Igény szerint tájékoztatást ad a vevőnek az edényáru termékek jellemzőiről, használatáról,

X

kezeléséről Tájékoztatja a vásárlót a korszerű edényáruk választékáról, használatának előnyeiről

219

X

Tájékoztatást ad a hazai termékekről és a hungaricumokról

X

Tájékoztatást ad a papír-, írószer áruk választékáról

X

Tájékoztatást ad a sport-, kemping- és játék áruk

X

választékáról Tájékoztatást ad a vetőmagok és növényápolási

X

cikkek választékáról Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról

X

X

X

SZAKMAI ISMERETEK A lakástextíliák anyagszükségletének meghatározása A lakástextíliák jellemzőiről való vevői tájékoztatás A lakástextíliák használatára, kezelésére vonatkozó előírások

X X X

Az edényáruk csoportosítása, jellemzői, minőségi

X

követelményei Az edényárukhoz kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma

X

Az edényáruk jellemzőiről való vevői tájékoztatás A papír- és írószeráruk csoportosítása, jellemzői,

X

minőségi követelményei A sport-, kemping és játék áruk csoportosítása,

X

jellemzői, minőségi követelményei Vetőmagok és növényápolási cikkek csoportosítása,

X

jellemzői, minőségi követelményei A termékek értékesítéséhez kapcsolódó

X

X

Szakmai nyelvű beszédkészség

X

X

Jelölések, rajzok, piktogramok értelmezése

X

X

X

X

szolgáltatások fajtái SZAKMAI KÉSZSÉGEK

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság TÁRSAS KOMPETENCIÁK 220

Közérthetőség

X

X

Ruházati és lakástextil ismeretek Lakberendezési stílusok, A szőnyegek funkciója, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai, fajtái. A szőnyegek használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei. A szőnyegek tárolásának szabályai. A függönyök funkciója, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai, fajtái. A függönyök használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei. Bútorszövetek, ágytextíliák. A háztartási textíliák fogalma, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai. A háztartási textíliák használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei.

Vegyes iparcikk ismeretek Játékok áruismerete, a játék fogalma. A játékszerek felosztása, játékok korcsoport és alapanyagaik szerint. A játékszerekkel szemben támasztott követelmények. Papír-, írószer áruismeret. A papír legfontosabb tulajdonságai. Előállítás és környezetvédelem kapcsolata. Papírfajták főbb csoportjai a felhasználás szerint. Írószerek, rajzszerek, iskolai és irodai felszerelési cikkek. Vegyi termékek, tinták, tusok, festékek, egyéb írószer, vegyi áruk, jellemzői Sportáruk áruismerete A sport jelentősége. Labda-, vízi-, küzdő- és erősportok, téli- és szabadidősportok eszközei. Az

iskolai

testnevelés

sportfelszerelései,

minőségi

és

biztonsági

követelményei. Ajándékáruk ismerete Az ajándékáruk rendszerezése, népművészeti- és rusztikus ajándékáruk. Képző- és iparművészeti termékek. Sorozatgyártásban készült ajándékáruk. Az

ajándékáruk

értékmeghatározó

forgalmazásuk szabályai. 221

szempontjaik,

árukezelésük

és

Háztartási edényáruk ismerete. Háztartási edényáruk csoportosítása, csoportosításuk funkció és alapanyag szerint. Háztartási főző- és sütőedények, tálaló edények, evő- és tálalóeszközök, egyéb konyhatechnikai eszközök. Korszerű főző- és sütőedényekkel szemben támasztott követelmények. Vetőmagok és növényápolási cikkek fajtái, jellemzői, csoportosítása.

A képzési helyszín jellege Tanterem

A

tantárgy

elsajátítása

során

alkalmazott

sajátos

módszerek,

tanulói

tevékenységformák

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

módszer neve

eszközök és felszerelések (SZVK 6.

osztály

m

szervezeti kerete csoport


Alkalmazandó

egyéni

Sorszá


pont lebontása,

x

-

pontosítása)

1.1

magyarázat

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

x

x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák 222

-

-

Tanulói tevékenység

Alkalmazandó

szervezési kerete

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

felszerelések

keret

(SZVK 6. pont -

Osztály bontás

módok) Egyéni

szám


Csoport

Sor-

eszközök és

(differenciálási

lebontása, pontosítása)

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló

x

feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett

-

x

feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1.

Írásos elemzések készítése

x

-

2.2.

Leírás készítése

x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

223

x

-

x

-

x

-

x

-

2.7.

3.

3.1.

3.2

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

x

-

x

-

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

3.3.


x

-

3.4.

Csoportos versenyjáték

x

-

x

-

4.

4.1. 4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.

Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása

x

Munkamegfigyelés adott

x

szempontok alapján

-

Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

-

x

-

x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel; az összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítette/nem teljesítette.

Továbbhaladás feltételei: A teljes tananyag ismerete, az ismeret átadásának képessége legalább szóbeli kommunikáció során.

224

10027-12.Ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása – Áruforgalmazás I. gyakorlat

Szakiskola 9-10-11. évfolyam

HELYI TANTERV

KECSKEMÉT 2013

225


Az Áruismeret gyakorlata I. gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók ismerjék a konfekcióipari és textilipari címkék, tájékoztatók tartalmát, a használati és kezelési jellemzőket. Legyenek képesek átadni a vezetőknek, segíteni őket a megfelelő méret, fazon és egyéb jellemzők kiválasztásában . A vegyes iparcikkek értékesítése során legyen képes segítséget nyújtani a vevőknek a szükségletük szerinti árukiválasztásban, tájékoztassa a termékek használatának előnyeiről.

Általános fejlesztési követelmények SZAKMAI KÉSZSÉGEK Hallott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Árumozgató eszközök kézi szerszámok-, eszközök használata Jelölések, rajzok, piktogramok értelmezése

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság Pontosság

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Közérthetőség Meggyőző készség

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés

Iskolai óraszám: Szakiskola – 34 341 01 Eladó 9. évfolyam 72 óra gyakorlat

Témakörök és elemeik 226

Textil és konfekcióipari ismeretek Vevőtájékoztatás használati, kezelési jellemzőkről Méret, szín és fazon kiválasztása Aktuális szezonális, valamint divattermékek elhelyezése, árjelzés

FELADATOK Tájékoztatja a vevőt a lakástextil termékekhez kapcsolódó használati, kezelési jellemzőkről Tájékoztatja a vevőt a ruházati és lábbeli termékekhez kapcsolódó használati, viselés,kezelési jellemzőkről Segíti a vevőt a megfelelő méret, szín és fazon kiválasztásában, igény szerint az aktuálisdivatnak megfelelően Igény szerint tájékoztatást ad a vevőnek az edényáru termékek jellemzőiről, használatáról, kezeléséről Tájékoztatja a vásárlót a korszerű edényáruk választékáról, használatának előnyeiről Tájékoztatást ad a papír-, írószer áruk választékáról Tájékoztatást ad a sport-, kemping- és játék áruk választékáról Tájékoztatást ad a vetőmagok és növényápolási cikkek választékáról Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról A lakástextíliák jellemzőiről való vevői tájékoztatás A ruházati és lábbeli termékek jellemzőiről való vevői tájékoztatás A vásárló méretének megállapítása, anyagszükséglet meghatározása A ruházati termékekhez kapcsolódó szolgáltatások Az edényárukhoz kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma Az edényáruk jellemzőiről való vevői tájékoztatás A termékek értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások fajtái

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az V.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak 227

szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével

A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele:

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető

Az ellenőrzés, értékelés, minősítés tartalmi, formai követelményei: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a IV. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza


Az Áruismeret gyakorlata I. gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók ismerjék a konfekcióipari és textilipari címkék, tájékoztatók tartalmát, a használati és kezelési jellemzőket. Legyenek képesek átadni a vezetőknek, segíteni őket a megfelelő méret, fazon és egyéb jellemzők kiválasztásában . A vegyes iparcikkek értékesítése során legyen képes segítséget nyújtani a vevőknek a szükségletük szerinti árukiválasztásban, tájékoztassa a termékek használatának előnyeiről.



TÁRSAS KOMPETENCIÁK 228

Közérthetőség Meggyőző készség


Iskolai óraszám: Szakiskola – 34 341 01 Eladó 10. évfolyam 144 óra gyakorlat Témakörök és elemeik

Textil és konfekcióipari ismeretek Vevőtájékoztatás használati, kezelési jellemzőkről Méret, szín és fazon kiválasztása Aktuális szezonális, valamint divattermékek elhelyezése, árjelzés Dekoráció készítés az eladótérben és a kirakatban Reklámakciókhoz kapcsolódó tájékoztatás Bizományi értékesítés átadás-átvétele

FELADATOK Tájékoztatja a vevőt a lakástextil termékekhez kapcsolódó használati, kezelési jellemzőkről Tájékoztatja a vevőt a ruházati és lábbeli termékekhez kapcsolódó használati, viselés,kezelési jellemzőkről Segíti a vevőt a megfelelő méret, szín és fazon kiválasztásában, igény szerint az aktuálisdivatnak megfelelően Igény szerint tájékoztatást ad a vevőnek az edényáru termékek jellemzőiről, használatáról, kezeléséről Tájékoztatja a vásárlót a korszerű edényáruk választékáról, használatának előnyeiről Tájékoztatást ad a papír-, írószer áruk választékáról Tájékoztatást ad a sport-, kemping- és játék áruk választékáról Tájékoztatást ad a vetőmagok és növényápolási cikkek választékáról Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról A lakástextíliák jellemzőiről való vevői tájékoztatás 229

A ruházati és lábbeli termékek jellemzőiről való vevői tájékoztatás A vásárló méretének megállapítása, anyagszükséglet meghatározása A ruházati termékekhez kapcsolódó szolgáltatások Az edényárukhoz kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma Az edényáruk jellemzőiről való vevői tájékoztatás A termékek értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások fajtái



Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az V.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével





Az Áruismeret gyakorlata I. gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók ismerjék a konfekcióipari és textilipari címkék, tájékoztatók tartalmát, a használati és kezelési jellemzőket. Legyenek képesek átadni a vezetőknek, segíteni őket a megfelelő méret, fazon és egyéb jellemzők kiválasztásában . A vegyes iparcikkek értékesítése során legyen képes 230

segítséget nyújtani a vevőknek a szükségletük szerinti árukiválasztásban, tájékoztassa a termékek használatának előnyeiről.



TÁRSAS KOMPETENCIÁK Közérthetőség Meggyőző készség


Iskolai óraszám: Szakiskola – 34 341 01 Eladó 11. évfolyam 160 óra gyakorlat Témakörök és elemeik Játék-, vas és edényáru ismeretek Játék-, vas és edényáru mennyiségi, minőségi átvétele Szakszerű tárolás előírásai Esztétikus árubemutatás, árukihelyezés Vevőtájékoztatás jellemzőkről, kezelésről, speciális használatról Reklamációk intézése Jótállás szabályai, jótállási jegy kitöltése

231

FELADATOK Tájékoztatja a vevőt a lakástextil termékekhez kapcsolódó használati, kezelési jellemzőkről Tájékoztatja a vevőt a ruházati és lábbeli termékekhez kapcsolódó használati, viselés,kezelési jellemzőkről Segíti a vevőt a megfelelő méret, szín és fazon kiválasztásában, igény szerint az aktuálisdivatnak megfelelően Igény szerint tájékoztatást ad a vevőnek az edényáru termékek jellemzőiről, használatáról, kezeléséről Tájékoztatja a vásárlót a korszerű edényáruk választékáról, használatának előnyeiről Tájékoztatást ad a papír-, írószer áruk választékáról Tájékoztatást ad a sport-, kemping- és játék áruk választékáról Tájékoztatást ad a vetőmagok és növényápolási cikkek választékáról Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról A lakástextíliák jellemzőiről való vevői tájékoztatás A ruházati és lábbeli termékek jellemzőiről való vevői tájékoztatás A vásárló méretének megállapítása, anyagszükséglet meghatározása A ruházati termékekhez kapcsolódó szolgáltatások Az edényárukhoz kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma Az edényáruk jellemzőiről való vevői tájékoztatás A termékek értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások fajtái



Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az V.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével


232



233

10028-12. Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása – Áruforgalmazás II.


HELYI TANTERV

234

KECSKEMÉT 2013

235

Áruforgalmazás II. (elmélet)

A tantárgy tanításának célja Az Áruforgalmazás II. elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák az élelmiszerek jellemzőit, minőségi követelményeit, legyenek képesek csoportosítani azokat. Ismerjék az élelmiszerbiztonsági lánc folyamatait, tartsák be az élelmiszerbiztonsági előírásokat és tudják vezetni a kapcsolódó nyilvántartásokat. A gyógynövényeket képesek legyenek csoportosítani, ismerjék jellemzőiket és hatásukat. Legyenek képesek a vegyi áruk minőségi csoportosítására jellemzői alapján, legyenek tisztában a tárolási követelményekkel. Mindkét árucsoportnál legyenek képesek az elmélethez szorosan kapcsolódó olyan gyakorlati tudnivalókat elsajátítani, amelyek a mindennapi munkában sűrűn előfordulnak: mélyítik az ismeretanyagot; lehetővé teszik a fogyasztó-centrikus szemlélet kialakítását a képességek szintjén; mintát adnak a mindennapi munkában adódó feladatok megoldására, a minőség értékelésére, az árujellegnek, az előírásoknak megfelelő mennyiségi és minőségi árumegóvásra.

Fejlesztendő kompetenciák SZAKMAI ISMERETEK Hallott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság

1/9. évfolyam heti 2 évi 72 óra

Fő témakörök Élelmiszer- és gyógynövény ismeretek: Az élelmiszer-áruismeret alapjai. Az élelmiszerek fogalma, jellemzői, forgalmazásuk feltétele. Az élelmiszereket felépítő anyagok: a víz, az alaptápanyagok, a védőtápanyagok, adalékanyagok. Az élelmiszer-fogyasztás jellemzői: korszerű élelmiszerek, hungarikumok, táplálkozási irányzatok, különleges táplálkozási célú élelmiszerek (gyermek, diétás, reform, stb.). 236

Az élelmiszerek tartósítása. Az élelmiszerek romlása, élvezeti, biológiai és a tápértékének csökkenése. A tartósítás jelentősége, eljárásai. A higiénia jelentősége az élelmiszerek árusításánál A gabonafélék jellemzése és fajtái. A gabonaszem összetétele és táplálkozástani jelentősége. A gabonafélék feldolgozása. Malomipari termékek. Őrlemények, hántolt termékek, egyéb eljárással készült termékek. Sütő- és tésztaipari termékek. Kenyér. Kenyér készítése, minősége. Kenyér fajtái. Sütőipari fehértermékek. Száraztészták. Száraztészták jellemzése, minősége. Cukor- és édesipari termékek. Cukor. Méz. Mesterséges édesítőszerek. Édesítőszerek. Az édesítőszerek fogalma, jelentősége. A méz és a cukor fajtái, kereskedelmi választéka. Édesipari áruk A cukorkák, kakaó és csokoládéáruk. Nugátok és nugátszerű készítmények. Édesipari lisztes áruk. édesipari tartós sütemények Cukrászati termékek Gyümölcsök, zöldségáruk Gyümölcsök összetétele és táplálkozástani jelentősége. A gyümölcsök csoportosítása Hazai és egzotikus gyümölcsök jellemzői. A zöldségfélék összetétele és táplálkozástani jelentősége. A zöldségfélék csoportosítása. 237

A zöldségfélék fajtái, árujellemzői Ehető gombák. Tartósított gyümölcs- és zöldségáruk Gyorsfagyasztott gyümölcs- és zöldségáruk Vízelvonással, cukrozással és sózással tartósított áruk Gyümölcs-zöldség konzervek A tej és tejkészítmények A tej összetétele és táplálkozástani jelentősége. Fogyasztási tejek. Ízesített, sűrített, savanyított tejkészítmények, zsírdús készítmények, fagylaltok. Tejtermékek. Vajféleségek Túróféleségek Natúr sajtok Ömlesztett sajtok Húsok, húskészítmények A hús minősége. a higiénia szerepe a friss húsok forgalmazásában. A húst adó állatok húsának jellemzése. Nagy vágóállatok. Baromfifélék Vadon élő állatok. Halak, halkészítmények, a tenger gyümölcsei. Húskészítmények, húskonzervek Rövid ideig eltartható töltelékes áruk Tartós töltelékes áruk Darabos húskészítmények. Húskonzervek A tojás. A tojás összetétele, szerkezete és az értékesítés jellemzői A tojás minősége és a jelölések értelmezése Étkezési zsírok, olajok A zsiradékok összetétele és táplálkozástani jelentősége. A zsiradékok csoportosítása, zsírok és olajok jellemzői. Hidegkonyhai áruk 238

Alkoholmentes italok. Az ivóvíz, szódavíz, ásványvizek és gyógyvizek. Üdítőitalok, sűrítmények, gyümölcsszörpök, gyümölcs- és zöldséglevek csoportjai árujellemzői

Követelmények Igény szerint tájékoztatást ad az élelmiszer termékekről, azok hatásairól Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerekfelhasználási lehetőségeiről Előkészíti és lebonyolítja a reklámakciókat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes akciók) Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei Hazai termékek és Hungaricumok

10. évfolyamba lépés feltételei Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A differenciálás módjai A tantárgy elsajátítása során alkalmazható módszerek

Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

egyéni

1.1

magyarázat

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

csopor t

felszerelések (SZVK 6. osztály

pont lebontása, pontosítása)

x x

-

x

239

-

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

-

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák


Alkalmazandó

szervezési kerete Tanulói tevékenységforma

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

felszerelések

keret

(SZVK 6. pont -

Osztály bontás

módok) Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

eszközök és



x


-

x


240

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

2.


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.3.


x

-

3.4.


x

-

x

-

4.

4.1. 4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.


x


x

szempontok alapján

-

Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 241

x

-

x

-

5.3.

Önálló szakmai munkavégzés

x

közvetlen irányítással

-

10. évfolyam heti 1 óra, évi 36 óra

A tantárgy tanításának célja Az Áruforgalmazás II. elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák az élelmiszerek jellemzőit, minőségi követelményeit, legyenek képesek csoportosítani azokat. Ismerjék az élelmiszerbiztonsági lánc folyamatait, tartsák be az élelmiszerbiztonsági előírásokat és tudják vezetni a kapcsolódó nyilvántartásokat. A gyógynövényeket képesek legyenek csoportosítani, ismerjék jellemzőiket és hatásukat. Legyenek képesek a vegyi áruk minőségi csoportosítására jellemzői alapján, legyenek tisztában a tárolási követelményekkel. Mindkét árucsoportnál legyenek képesek az elmélethez szorosan kapcsolódó olyan gyakorlati tudnivalókat elsajátítani, amelyek a mindennapi munkában sűrűn előfordulnak: mélyítik az ismeretanyagot; lehetővé teszik a fogyasztó-centrikus szemlélet kialakítását a képességek szintjén; mintát adnak a mindennapi munkában adódó feladatok megoldására, a minőség értékelésére, az árujellegnek, az előírásoknak megfelelő mennyiségi és minőségi árumegóvásra.


Fő témakörök

Élelmiszer-és és gyógynövény ismeretek

óra/ 18 óra

Az alkoholtartalmú italok. 242

A borok csoportosítása Magyarország borvidékei. A bor készítése, kezelése, forgalmazása. A borok főbb típusai, árujellemzésük Sörök A sörök csoportosítása alapanyag és készítési mód szerint A sör készítése, forgalmazása. A sörök főbb típusai, árujellemzésük Égetett szeszes italok Párlatok, likőrök. A pálinka jellemzői, a pálinka, mint hungarikum Szeszes italok

Vegyi áruismeretek

óra/18 óra

Vegyi-áruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei. A vegyi áruk csomagolása, átvétele, tárolása. A

címkén

található

jelölések

jelképek,

környezetbarát jelek, A szappanok és a mosás anyagai Szappanok Mosószerek. Mosási segédanyagok Háztartási tisztító- és ápolószerek Mosogatószerek. Általános tisztítószerek, lemosók Súrolószerek. Szőnyeg- és kárpittisztító szerek Ablak-, tükör-, üvegtisztítók. Folttisztító szerek Bőr-, cipő- és műbőrtisztító szerek Bútorápoló szerek Padlóápoló szerek Fertőtlenítő-, vízkőoldó és maró hatású szerek. Tűzhelytisztítók. Légfrissítők. 243

veszélyes

anyagok,

környezetkímélő,

Fertőtlenítő- és maró hatású szerek. Autós vegyi termékek. Szabad forgalmú irtószerek.. Testápoló és személyes higiéniát szolgáló készítmények. Fürdő- és tusoló készítmények Testápoló tejek vagy emulziók Kézápoló készítmények Lábápoló készítmények Hintőporok Szőrtelenítő készítmények Hajápolási készítmények. Fog- és szájápoló készítmények. Borotválkozószerek Dezodorok és izzadást gátló készítmények Napozószerek Arcápolók, díszítőkozmetikumok és illatszerek Arcápoló készítmények, krémek, kenőcsök Díszítő kozmetikumok, ajakápolók, a szemkörnyék kozmetikumai Illatszerek

Követelmények Igény szerint tájékoztatást ad az élelmiszerekről, vegyi árukról, gyógynövény termékekről, azok hatásairól Igény szerint tájékoztatást ad a környezetbarát vegyipari termékekről Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerek, vegyipari és gyógynövény termékek felhasználási lehetőségeiről Előkészíti és lebonyolítja a reklámakciókat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes akciók) Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei Hazai termékek és Hungaricumok

11. évfolyamba lépés feltételei Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban 244

foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

Az ellenőrzés, értékelés, minősítés tartalmi és formai követelményei A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.


Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

csopor

egyéni

t



1.1

magyarázat

x

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

-

x

x

-

-


Sorszám


Alkalmazandó

szervezési kerete

eszközök és

(differenciálási

felszerelések

módok)

(SZVK 6. pont


245

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

keret

-

Osztály bontás

Csoport

Egyéni 1.


x


-

x


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében

246

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

3.1.

3.2

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

x

-

x

-

3.3.


x

-

3.4.


x

-

x

-

4.

4.1. 4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.


x


x

szempontok alapján

-


x

-

x

-

x

-

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel; az összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítette/nem teljesítette.

11. évfolyam heti 1 óra, évi 32 óra

A tantárgy tanításának célja Az Áruforgalmazás II. elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák az élelmiszerek jellemzőit, minőségi követelményeit, legyenek képesek csoportosítani azokat. Ismerjék az élelmiszerbiztonsági lánc folyamatait, tartsák be az élelmiszerbiztonsági előírásokat és tudják vezetni a kapcsolódó nyilvántartásokat. A gyógynövényeket képesek legyenek csoportosítani, ismerjék jellemzőiket és hatásukat. Legyenek képesek a vegyi 247

áruk minőségi csoportosítására jellemzői alapján, legyenek tisztában a tárolási követelményekkel. Mindkét árucsoportnál legyenek képesek az elmélethez szorosan kapcsolódó olyan gyakorlati tudnivalókat elsajátítani, amelyek a mindennapi munkában sűrűn előfordulnak: mélyítik az ismeretanyagot; lehetővé teszik a fogyasztó-centrikus szemlélet kialakítását a képességek szintjén; mintát adnak a mindennapi munkában adódó feladatok megoldására, a minőség értékelésére, az árujellegnek, az előírásoknak megfelelő mennyiségi és minőségi árumegóvásra.


Fő témakörök Élelmiszer-és és gyógynövény ismeretek

óra/ 26 óra

Koffeintartalmú élvezeti szerek. A kávé jellemzése, feldolgozása, minősége Kávékivonatok, kávépótló szerek. A tea jellemzése, feldolgozása, minősége. Virágteák, ízesített teák, pótteák. Fűszerek és ízesítőszerek. A fűszerek jellemzése, minősége, forgalmazása, csoportosítása. Hazai fűszerkülönlegességek. Fűszerkeverékek, fűszerpótlók. Ízesítők, zamatosító, állományjavítók.. Gyógynövények Gyógynövények csoportosítása, friss, szárított gyógynövények, illóolajok. A gyógynövények felhasználhatósága, a kereskedelembe árusított gyógynövények jellemzői. Gyógynövények forgalmazásának szabályai

Vegyi áruismeretek

óra/6 óra 248

Díszítő kozmetikumok, ajakápolók, a szemkörnyék kozmetikumai Illatszerek Babaápolási készítmények Tizenévesek kozmetikai készítményei Időskorúak kozmetikai készítményei Norinbergi áruk. Kozmetikai kiegészítő áruk A borotválkozás eszközei Egészségügyi áruk Háztartási áruk.

Követelmények Igény szerint tájékoztatást ad az élelmiszerekről, vegyi árukról, gyógynövény termékekről, azok hatásairól Igény szerint tájékoztatást ad a környezetbarát vegyipari termékekről Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerek, vegyipari és gyógynövény termékek felhasználási lehetőségeiről Előkészíti és lebonyolítja a reklámakciókat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes akciók) Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei Hazai termékek és Hungaricumok

Szakmai vizsgára bocsátás feltételei Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.


249


Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

csopor

egyéni

t

felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

osztály

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

x

-

x

-



Alkalmazandó


1.

1.1. 1.2.

felszerelések

keret

(SZVK 6. pont -

Osztály bontás

módok) Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

eszközök és



x


x

250

-

feldolgozása 1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.3.


x

-

3.4.


x

-

4.

Gyakorlati munkavégzés körében 251

4.1. 4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.

Árutermelő szakmai

x

munkatevékenység Műveletek gyakorlása

x

-


x

szempontok alapján

-


x

-

x

-

x

-


6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

A 6.1.

A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszközés felszerelési jegyzék

6.2.

Állványok

6.3.

Árazógép

6.4.

Árutároló rekeszek

6.5.

Árutisztító eszközök

6.6.

Bevásárlókocsi, kosár

6.7.

Csipeszek

6.8.

Dobogók, piramisok

6.9.

Faxkészülék

6.10.

Fiókok

6.11.

Fóliahegesztő gép 252

6.12.

Fóliacsomagoló gép

6.13.

Formanyomtatványok

6.14.

Hidraulikus emelő

6.15.

Hőmérő

6.16.

Húsdaráló

6.17.

Húsvilla

6.18.

Hűtőberendezések

6.19.

Hűtőpultok, kamrák

6.20.

Irodaszékek

6.21.

Nyomtatványok

6.22.

Kenyérvágó gép

6.23.

Kések

6.24.

Létra

6.25.

Molnárkocsi

6.26.

Mérlegek

6.27.

Méterrúd

6.28.

Ollók

6.29.

Pénzvizsgáló készülék

6.30.

Pénztárgép, kártyaleolvasó

6.31.

Polcrendszerek

6.32.

Pos terminal

6.33.

Ollók

6.34.

Pultok

6.35.

Speciális kések

6.36.

Süteményfogó csipesz

6.37.

Szállítókocsi

6.38.

Számológép

6.39.

Szelektív hulladékgyűjtő

6.40.

Szeletelőgép

6.41.

Takarítóeszközök

6.42.

Tálcák, tálak

6.43.

Tükrök

6.44.

Telefon 253

6.45.

Vágódeszka

6.46.

Világítási eszközök

6.47.

Vitrinek

A képzési helyszín jellege Tanterem és/vagy szakma-specifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél

A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

csopor

egyéni

t



1.1

magyarázat

x

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

-

x

x

-

-


Sorszám


Alkalmazandó

szervezési kerete

eszközök és

(differenciálási

felszerelések

módok)

(SZVK 6. pont


254

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

keret

-

Osztály bontás

Csoport

Egyéni 1.


x


-

x


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében

255

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

3.1.

3.2

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

x

-

x

-

3.3.


x

-

3.4.


x

-

x

-

4.

4.1. 4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.


x


x

szempontok alapján

-


256

x

-

x

-

x

-

10028-12. Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása – Áruforgalmazás II. gyakorlat Szakiskola 9-11. évfolyam

HELYI TANTERV

KECSKEMÉT 2013

257


Az Áruismeret gyakorlata II. gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók a napi munkarutin szintjén elsajátítsák az élelmiszeripari termékek mennyiségi és minőségi átvételét. Biztonsággal alkalmazzák az élelmiszerek tárolási láncolatának előírásait és üzemeltessék az értékesítés során használt gépeket, eszközöket. Tájékoztassák a vevőket a gyógynövényekről, hatásukról, legyenek képesek tanácsokat adni felhasználásukról. Ismerje a vegyi áruk környezetre és fogyasztókra gyakorolt hatását, hívja fel a figyelmet ezekre.

Általános fejlesztési követelmények SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Kézügyesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Segítőkészség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés

Témakörök

Élelmiszer- és gyógynövény ismeretek 1/9. évfolyam: 90 óra Fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő ellenőrzése. Szakszerű tárolás gyakorlása. Árazás, árazó eszközök használata. Feliratok, akciós táblák készítése. Árurendezés, polcfeltöltés, csoportosítás. Élelmiszerek, vegyi áruk vásárlói tájékoztatójának, címkéinek értelmezése. Felvágottak, sajtok szeletelése, mérése. Akciós áruk kihelyezése. Zöldség, gyümölcs válogatása. 258

Vevőtájékoztatás felhasználási javaslatokról, egészségügyi jellemzőkről. Betartja a tárolásra vonatkozó speciális előírásokat. Hűtőlánc biztosítása (tárolási hőmérséklet. Korszerű táplálkozás ismerete, tájékoztatás a bolti készletről. Dekorációkészítés az eladótérben és a kirakatban.

Követelmények Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövény-termékek mennyiségi és minőségi átvételét Betartja az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövény-termékek tárolására vonatkozó speciális előírásokat Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről Leméri az árut Igény szerint tájékoztatást ad a környezetbarát vegyipari termékekről Igény szerint tájékoztatást ad az élelmiszerekről, vegyi árukról, gyógynövény termékekről, azok hatásairól Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerek, vegyipari és gyógynövény termékek felhasználási lehetőségeiről Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerek, vegyipari és gyógynövény termékek felhasználási lehetőségeiről Vezeti az élelmiszerbiztonsági minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez előírt nyilvántartásokat Ellenőrzi a jövedéki termékek épségét és a korlátozás betartását Ellenőrzi a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési időket és szelektál Ellenőrzi és feljegyzi a tárolási hőmérsékletet Biztosítja a hűtőláncot Biztonsággal üzemelteti az élelmiszerek és gyógynövény-termékek értékesítése során használt gépeket, eszközöket, gondoskodik azok megfelelő higiéniai állapotáról Ellenőrzi a mérőeszköz hitelesítésének meglétét Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari, gyógynövény termékeket Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari, gyógynövény termékeket Igény szerint csomagol: ajándékkosarat, díszcsomagolást készít 259

Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról Előkészíti és lebonyolítja a reklámakciókat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes akciók) Magas fokú személyi higiéniát tart fenn az élelmiszer, vegyi áru és gyógynövény-termék forgalmazás során Betartja és betartatja a HACCP és más vonatkozó minőségellenőrző rendszerek előírásai SZAKMAI ISMERETEK Az élelmiszerek jellemzőiről való vevői tájékoztatás SZAKMAI KÉSZSÉGEK Hallott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű beszédkészség Eszközök, áruelőkészítő gépek kezelése, használata Árazó, árleolvasó eszközök, gépek használata Kézi szerszámok, eszközök használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Kézügyesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Segítőkészség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés


A továbbhaladás feltételei: A továbbhaladás feltételei megfelelnek az elméleti részben meghatározott feltételeknek.

2/10. évfolyam: 124 óra Élelmiszer- és gyógynövény ismeretek 260

Rendelés leadása. Áruátvétel gyakorlása. Vásárlók figyelmének felhívása. Reklamációk intézése. Reklamációs ügyintézés. Fogyaszthatósági– és minőség-megőrzési idők ellenőrzése. Élelmiszer biztonsági lánc üzemeltetése. Dekorációkészítés az eladótérben és a kirakatban. Reklámakciókhoz kapcsolódó tájékoztatás.

Vegyi áruismeretek 2/10. évfolyam: 92 óra

Vegyi áruk tárolása, mozgatása, eladótérbe való kihelyezése. Vevőtájékoztatás, címke információk ismerete, speciális hatások. Egészségügyi tájékoztatás. Környezetterhelés kockázata. Vegyi-áruk tárolása, mozgatása, eladótérbe való kihelyezése. Vevőtájékoztatás, címke információk ismerete, speciális hatások. Egészségügyi tájékoztatás. Környezetterhelés kockázata. Reklamáció kezelése

Követelmények Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövény-termékek mennyiségi és minőségi átvételét Betartja az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövény-termékek tárolására vonatkozó speciális előírásokat Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről Leméri az árut Igény szerint tájékoztatást ad a környezetbarát vegyipari termékekről Igény szerint tájékoztatást ad az élelmiszerekről, vegyi árukról, gyógynövény termékekről, azok hatásairól Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerek, vegyipari és gyógynövény termékek felhasználási 261

lehetőségeiről Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerek, vegyipari és gyógynövény termékek felhasználási lehetőségeiről Vezeti az élelmiszerbiztonsági minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez előírt nyilvántartásokat Ellenőrzi a jövedéki termékek épségét és a korlátozás betartását Ellenőrzi a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési időket és szelektál Ellenőrzi és feljegyzi a tárolási hőmérsékletet Biztosítja a hűtőláncot Biztonsággal üzemelteti az élelmiszerek és gyógynövény-termékek értékesítése során használt gépeket, eszközöket, gondoskodik azok megfelelő higiéniai állapotáról Ellenőrzi a mérőeszköz hitelesítésének meglétét Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari, gyógynövény termékeket Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari, gyógynövény termékeket Igény szerint csomagol: ajándékkosarat, díszcsomagolást készít Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról Előkészíti és lebonyolítja a reklámakciókat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes akciók) Magas fokú személyi higiéniát tart fenn az élelmiszer, vegyi áru és gyógynövény-termék forgalmazás során Betartja és betartatja a HACCP és más vonatkozó minőségellenőrző rendszerek előírásai SZAKMAI ISMERETEK Az élelmiszerek jellemzőiről való vevői tájékoztatás A vegyi áruk jellemzőiről való vevői tájékoztatás SZAKMAI KÉSZSÉGEK Hallott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű beszédkészség Eszközök, áruelőkészítő gépek kezelése, használata Árazó, árleolvasó eszközök, gépek használata Kézi szerszámok, eszközök használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Kézügyesség 262

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Segítőkészség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés



3/11. évfolyam: 100 óra

Kávé, tea átvétele, tárolása, értékesítése, áruajánlás Gyógynövények átvétele, tárolása, értékesítése, áruajánlás Az áruátvétel a tárolás, és az értékesítés részfeladatainak gyakorlása az áruismeret elmélyítésével

Vegyi áruismeretek 3/11. évfolyam: 28 óra

Vevőtájékoztatás, címke információk ismerete, speciális hatások. Egészségügyi tájékoztatás. Vegyi-áruk tárolása, mozgatása, eladótérbe való kihelyezése. Vevőtájékoztatás, címke információk ismerete, speciális hatások.

A tananyag tagolása, és a továbbhaladás feltételei megfelelnek az elméleti részben meghatározott feltételeknek. 263

Követelmények Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövény-termékek mennyiségi és minőségi átvételét Betartja az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövény-termékek tárolására vonatkozó speciális előírásokat Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről Leméri az árut Igény szerint tájékoztatást ad a környezetbarát vegyipari termékekről Igény szerint tájékoztatást ad az élelmiszerekről, vegyi árukról, gyógynövény termékekről, azok hatásairól Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerek, vegyipari és gyógynövény termékek felhasználási lehetőségeiről Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerek, vegyipari és gyógynövény termékek felhasználási lehetőségeiről Vezeti az élelmiszerbiztonsági minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez előírt nyilvántartásokat Ellenőrzi a jövedéki termékek épségét és a korlátozás betartását Ellenőrzi a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési időket és szelektál Ellenőrzi és feljegyzi a tárolási hőmérsékletet Biztosítja a hűtőláncot Biztonsággal üzemelteti az élelmiszerek és gyógynövény-termékek értékesítése során használt gépeket, eszközöket, gondoskodik azok megfelelő higiéniai állapotáról Ellenőrzi a mérőeszköz hitelesítésének meglétét Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari, gyógynövény termékeket Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari, gyógynövény termékeket Igény szerint csomagol: ajándékkosarat, díszcsomagolást készít Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról Előkészíti és lebonyolítja a reklámakciókat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes akciók) Magas fokú személyi higiéniát tart fenn az élelmiszer, vegyi áru és gyógynövény-termék forgalmazás során 264

Betartja és betartatja a HACCP és más vonatkozó minőségellenőrző rendszerek előírásai SZAKMAI ISMERETEK Az élelmiszerek jellemzőiről való vevői tájékoztatás A vegyi áruk jellemzőiről való vevői tájékoztatás A gyógynövények jellemzőiről való vevői tájékoztatás SZAKMAI KÉSZSÉGEK Hallott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű beszédkészség Eszközök, áruelőkészítő gépek kezelése, használata Árazó, árleolvasó eszközök, gépek használata Kézi szerszámok, eszközök használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Kézügyesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Segítőkészség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés


Követelmények Igény szerint tájékoztatást ad az élelmiszer termékekről, azok hatásairól Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerekfelhasználási lehetőségeiről Előkészíti és lebonyolítja a reklámakciókat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes akciók) Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei Hazai termékek és Hungaricumok 265


Követelmények Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövény-termékek mennyiségi és minőségi átvételét Betartja az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövény-termékek tárolására vonatkozó speciális előírásokat Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről Leméri az árut Igény szerint tájékoztatást ad a környezetbarát vegyipari termékekről Igény szerint tájékoztatást ad az élelmiszerekről, vegyi árukról, gyógynövény termékekről, azok hatásairól Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerek, vegyipari és gyógynövény termékek felhasználási lehetőségeiről Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerek, vegyipari és gyógynövény termékek felhasználási lehetőségeiről Vezeti az élelmiszerbiztonsági minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez előírt nyilvántartásokat Ellenőrzi a jövedéki termékek épségét és a korlátozás betartását Ellenőrzi a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési időket és szelektál Ellenőrzi és feljegyzi a tárolási hőmérsékletet Biztosítja a hűtőláncot Biztonsággal üzemelteti az élelmiszerek és gyógynövény-termékek értékesítése során használt gépeket, eszközöket, gondoskodik azok megfelelő higiéniai állapotáról Ellenőrzi a mérőeszköz hitelesítésének meglétét Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari, gyógynövény termékeket Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari, gyógynövény termékeket Igény szerint csomagol: ajándékkosarat, díszcsomagolást készít Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról

266

Előkészíti és lebonyolítja a reklámakciókat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes akciók) Magas fokú személyi higiéniát tart fenn az élelmiszer, vegyi áru és gyógynövény-termék forgalmazás során Betartja és betartatja a HACCP és más vonatkozó minőségellenőrző rendszerek előírásai SZAKMAI ISMERETEK Az élelmiszerek jellemzőiről való vevői tájékoztatás A vegyi áruk jellemzőiről való vevői tájékoztatás A gyógynövények jellemzőiről való vevői tájékoztatás SZAKMAI KÉSZSÉGEK Hallott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű beszédkészség Eszközök, áruelőkészítő gépek kezelése, használata Árazó, árleolvasó eszközök, gépek használata Kézi szerszámok, eszközök használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Kézügyesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Segítőkészség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés


Követelmények Igény szerint tájékoztatást ad az élelmiszer termékekről, azok hatásairól Tájékoztatja a vevőt az élelmiszerekfelhasználási lehetőségeiről Előkészíti és lebonyolítja a reklámakciókat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes 267

akciók) Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei Hazai termékek és Hungaricumok

Az ellenőrzés, értékelés, minősítés tartalmi és formai követelményei

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A differenciálás módjai A tantárgy elsajátítása során alkalmazható módszerek

Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és felszerelések (SZVK 6.

egyéni

csoport

osztály


1.1

magyarázat

x

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

-

x

x


268

-

-


Alkalmazandó

szervezési kerete

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

felszerelések

keret

(SZVK 6. pont -

Osztály bontás

módok) Egyéni

szám


Csoport

Sor-

eszközök és

(differenciálási



x


-

x


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

269

x

-

x

-

x

-

x

-

2.7.

3.

3.1.

3.2

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

x

-

x

-


3.3.


x

-

3.4.


x

-

x

-

4.

4.1. 4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.


x


x

szempontok alapján

-


x

-

x

-

x

-


A differenciálás módjai 270

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható módszerek

Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

csopor

egyéni

t


osztály

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

x

-

x

-



Alkalmazandó

szervezési kerete

1.

1.1.

1.2. 1.3.

felszerelések

keret

(SZVK 6. pont -

Osztály bontás

módok) Egyéni

szám


Csoport

Sor-

eszközök és

(differenciálási



x


-

x

feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása

x

271

-

jegyzeteléssel 1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

x

-

x

-

x

-

x

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.3.


x

-

3.4.


x

-

x

-

4.

4.1.

Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység 272

4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.

Műveletek gyakorlása

x

-


x

szempontok alapján

-


x

-

x

-

x

-


Szakmai vizsgára bocsátás feltételei Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.



Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

egyéni

273

csopor t



1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

x

-

x

-



Alkalmazandó

szervezési kerete

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5.

felszerelések

keret

(SZVK 6. pont -

Osztály bontás

módok) Egyéni

szám


Csoport

Sor-

eszközök és

(differenciálási



x


-

x

feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

274

-

x

-

x

-

x

-

1.6. 1.7.

2.

Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

x

-

x

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.3.


x

-

3.4.


x

-

x

-

4.

4.1. 4.2. 4.3.

5.


x


x

szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében 275

-

5.1. 5.2.

5.3.

Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

-

x

-

x

-


6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

A 6.1.

A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszközés felszerelési jegyzék

6.2.

Állványok

6.3.

Árazógép

6.4.

Árutároló rekeszek

6.5.

Árutisztító eszközök

6.6.

Bevásárlókocsi, kosár

6.7.

Csipeszek

6.8.

Dobogók, piramisok

6.9.

Faxkészülék

6.10.

Fiókok

6.11.

Fóliahegesztő gép

6.12.

Fóliacsomagoló gép

6.13.

Formanyomtatványok

6.14.

Hidraulikus emelő

6.15.

Hőmérő

6.16.

Húsdaráló

6.17.

Húsvilla

6.18.

Hűtőberendezések

6.19.

Hűtőpultok, kamrák 276

6.20.

Irodaszékek

6.21.

Nyomtatványok

6.22.

Kenyérvágó gép

6.23.

Kések

6.24.

Létra

6.25.

Molnárkocsi

6.26.

Mérlegek

6.27.

Méterrúd

6.28.

Ollók

6.29.

Pénzvizsgáló készülék

6.30.

Pénztárgép, kártyaleolvasó

6.31.

Polcrendszerek

6.32.

Pos terminal

6.33.

Ollók

6.34.

Pultok

6.35.

Speciális kések

6.36.

Süteményfogó csipesz

6.37.

Szállítókocsi

6.38.

Számológép

6.39.

Szelektív hulladékgyűjtő

6.40.

Szeletelőgép

6.41.

Takarítóeszközök

6.42.

Tálcák, tálak

6.43.

Tükrök

6.44.

Telefon

6.45.

Vágódeszka

6.46.

Világítási eszközök

6.47.

Vitrinek

A képzési helyszín jellege

Tanterem és/vagy szakma-specifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 277


Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

csopor

egyéni

t


osztály

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

x

-

x

-

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység

Alkalmazandó


1.

1.1.

felszerelések

keret

(SZVK 6. pont -

Osztály bontás

módok) Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

eszközök és



x

feldolgozása

278

-

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Olvasott szöveg feladattal vezetett

x


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.3.


x

-

3.4.


x

-

4.

Gyakorlati munkavégzés 279

körében 4.1. 4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.

Árutermelő szakmai

x

munkatevékenység Műveletek gyakorlása

x


x

szempontok alapján

-

-


280

x

-

x

-

x

-

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása – Áruforgalmazás III.



281

A 10029-12 azonosító számú, A műszaki cikkek forgalmazása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Előkészíti és lebonyolítja a műszaki cikkek mennyiségi és minőségi átvételét Az áru jellegének és az arculatnak megfelelően kihelyezi a műszaki cikkeket Árubemutató eszközön, panelon beépíti, csatlakoztatja, működteti az árut, útmutató alapján Bemutatja a műszaki cikkek használatát és kezelését, meggyőződik üzemképességükről Ellenőrzi a műszaki cikkekhez szükséges dokumentumok meglétét, tartalmát Számítógépen figyelemmel kíséri a készleten lévő termékek mennyiségét A vevő igényeinek megfelelően a bolti árukészletből és/vagy katalógusból terméket ajánl Tájékoztatást ad az áruhitel lehetőségeiről Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról Megszervezi a házhozszállítást, vagy átadja a vevőnek az árut Előjegyzést vesz fel Megszervezi vagy tájékoztatást ad a műszaki cikkekhez kapcsolódó garanciális javítással kapcsolatban

SZAKMAI ISMERETEK 282

szerszámok, vasáruk

Szerelvények,

A műszaki cikkek forgalmazása

Műszaki

10029-12

berendezések

Áruforgalmazás III.

A műszaki cikkek (villamossági, világítástechnikai, elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai termékek,

X

X

Használati útmutatók értelmezése

X

X

A műszaki cikkek beépítése, csatlakoztatása, működtetése

X

X

A műszaki cikkek jellemzőiről való vevői tájékoztatás

X

X

A műszaki cikkekhez kapcsolódó kísérő okmányok tartalma

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kéziszerszámok, kisgépek, vasáruk) csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei

A műszaki cikkek átvételére, szállítására, tárolására vonatkozó követelmények SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szoftverek használata Hallott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű beszédkészség Idegen nyelvű hallott szöveg megértése, idegen nyelvű beszédkészség Árumozgató eszközök kézi szerszámok-, eszközök használata Műszaki rajzok, piktogramok értelmezése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság Felelősségtudat Pontosság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Segítőkészség Közérthetőség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Eredményorientáltság

283

5. Áruforgalmazás III. tantárgy 5.1.


Az Áruforgalmazás III. elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók ismerjék a műszaki cikkek széles skáláját, jellemzőit, minőségi követelményeit és ezek alapján legyenek képesek csoportosítani azokat. Értsék és alkalmazzák a használati útmutatókat, biztonsággal tudjanak felhasználói tanácsokat adni a vevőknek, azonos termékkörön belül vásárlási javaslatokat nyújtani. Mindkét árucsoportnál legyenek képesek az elmélethez szorosan kapcsolódó olyan gyakorlati tudnivalókat elsajátítani, amelyek a mindennapi munkában sűrűn előfordulnak: mélyítik az ismeretanyagot; lehetővé teszik a fogyasztó-centrikus szemlélet kialakítását a képességek szintjén; mintát adnak a mindennapi munkában adódó feladatok megoldására, a minőség értékelésére, az árujellegnek, az előírásoknak megfelelő mennyiségi és minőségi árumegóvásra.

9. évfolyam

10 évfolyam

11. évfolyam

10029-12 A műszaki cikkek elmélet

forgalmazása Áruforgalmazás III.

5.2.

gyakorlat

elmélet

2

1

72

36

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A közismereti és szakmai tantárgyak egymásra épülésének meghatározására a kerettantervi fejlesztések későbbi időszakában kerül sor.

5.3.

Témakörök

9. évfolyam

Műszaki berendezések

284

Energiahordozók. Elektromos alapismeretek. Energiaosztályok. Kéziszerszámok, ipari tömegcikkek. Zárak. Villamos szerelési anyagok. Vezetékek, kábelezési segédanyagok. Biztosítékok és tartozékaik. Csatlakozók, aljzatok, villák, foglalatok. Fényforrások. Elektromos és nem elektromos sütő- és főzőkészülékek. Gáztűzhelyek. Elektromos tűzhelyek, kombinált tűzhelyek., beépíthető tűzhelyek. Főzőlapok. Grill,- kontakt olajsütők, mikrohullámú sütők. Kenyérsütők, légkeveréses edények. Gázkonvektorok. Elektromos fűtőkészülékek, hőkandallók. Ventillátoros hőkandallók, olajradiátorok. Konyhai kisgépek és készülékek. Turmixgépek, botmixerek, gyümölcscentrifugák. Elektromos húsdarálók, robotgépek. Kávéfőzők, kenyérpirítók. Vasalók. Gyógyászati elektromos kisgépek. Klímaberendezések. Elektromos háztartási nagygépek. Hűtőgépek, fagyasztógépek. Mosógépek, Szárítógépek, Mosó-, szárító gépek. Mosogatógépek. Takarítógépek, Porszívók, Szőnyeg,- kárpittisztító gépek.

10. évfolyam 285

Műszaki berendezések Híradástechnikai készülékek. Mikrofonok, hangszórók, hangdobozok. Digitál hangrendszerek. Erősítők, rádió- és vevőkészülékek. CD lejátszók, DVD, Blu-ray, média lejátszó. Televízió készülékek. Videokamerák, digitális fényképezőgépek, digitális fotókeret. Szórakoztató elektronika, játék. Autórádiók. X-boksz, Play Station., Wifi. Mobiltelefonok, tartozékok. Számítástechnikai termékek. A műszaki cikkek átvételére, szállítására, tárolására vonatkozó követelmények.

Szerelvények, szerszámok, vasáruk A szerelvények, szerszámok, vasáruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei. A szerelvények, szerszámok, vasáruk jellemzőiről való vevői tájékoztatás. A szerelvények, szerszámok, vasárukhoz kapcsolódó kísérő okmányok tartalma. A szerelvények, szerszámok, vasárukhoz kapcsolódó fogyasztói reklamációk intézése. A szerelvények, szerszámok, vasáruk átvételére, szállítására, tárolására vonatkozó követelmények.


5.4. Tanterem

5.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek,

tanulói tevékenység formák


Sorszá


A tanulói tevékenység 286

Alkalmazandó

szervezeti kerete m

módszer neve

csopor

egyéni

t

eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

osztály

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

x

-

x

-



Alkalmazandó

szervezési kerete

1.

1.1.

1.2.

1.3.

felszerelések

keret

(SZVK 6. pont -

Osztály bontás

módok) Egyéni

szám


Csoport

Sor-

eszközök és

(differenciálási



x


-

x

feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása

-

x

jegyzeteléssel

287

-

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

x

-

x

-

x

-

x

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.3.


x

-

3.4.


x

-

x

-

4.

4.1. 4.2.


x 288

-

4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.


x

szempontok alapján

-


5.6.

x

-

x

-

x

-

A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

289

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása – Áruforgalmazás gyakorlata III.



290

A 10029-12 azonosító számú, A műszaki cikkek forgalmazása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Áruforgalmazás szerszámok, vasáruk

Szerelvények,

A műszaki cikkek forgalmazása

Műszaki

10029-12

berendezések

gyakorlata III.

FELADATOK Előkészíti és lebonyolítja a műszaki cikkek mennyiségi és minőségi átvételét Az áru jellegének és az arculatnak megfelelően kihelyezi a műszaki cikkeket Árubemutató eszközön, panelon beépíti, csatlakoztatja, működteti az árut, útmutató alapján Bemutatja a műszaki cikkek használatát és kezelését, meggyőződik üzemképességükről Ellenőrzi a műszaki cikkekhez szükséges dokumentumok meglétét, tartalmát Számítógépen figyelemmel kíséri a készleten lévő termékek mennyiségét A vevő igényeinek megfelelően a bolti árukészletből és/vagy katalógusból terméket ajánl

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Tájékoztatást ad az áruhitel lehetőségeiről

X

Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról

X

Megszervezi a házhozszállítást, vagy átadja a vevőnek az árut Előjegyzést vesz fel

X X

Megszervezi vagy tájékoztatást ad a műszaki cikkekhez kapcsolódó garanciális javítással kapcsolatban

291

X

X

SZAKMAI ISMERETEK A műszaki cikkek (villamossági, világítástechnikai, elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai termékek, kéziszerszámok, kisgépek, vasáruk) csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei Használati útmutatók értelmezése

X

X

A műszaki cikkek beépítése, csatlakoztatása, működtetése

X

X

A műszaki cikkek jellemzőiről való vevői tájékoztatás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Önállóság

X

X

Felelősségtudat

X

X

Pontosság

X

X

Segítőkészség

X

X

Közérthetőség

X

X

Ismeretek helyén való alkalmazása

X

X

Eredményorientáltság

X

X

A műszaki cikkekhez kapcsolódó kísérő okmányok tartalma A műszaki cikkek átvételére, szállítására, tárolására vonatkozó követelmények SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szoftverek használata Hallott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű beszédkészség Idegen nyelvű hallott szöveg megértése, idegen nyelvű beszédkészség Árumozgató eszközök kézi szerszámok-, eszközök használata Műszaki rajzok, piktogramok értelmezése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

MÓDSZER KOMPETENCIÁK

292

5. Áruforgalmazás gyakorlata III. tantárgy 5.1.


Az Áruforgalmazás gyakorlata III. gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a műszaki cikkek bemutatását, csatlakoztatását, működtetését. Legyenek képesek használni, kezelni azokat és meggyőzni a potenciális érdeklődőket. Biztonsággal alkalmazzák a mennyiségi és minőségi átvételről tanultakat, az áruvédelmi előírásokat. Ismerjék a tárolási gyakorlatot és legyenek képesek előkészíteni a műszaki cikkeket a vevőnek való kiszállításra.

9. évfolyam

10029-12 A műszaki cikkek

10 évfolyam

11. évfolyam

gyakorl

elméle

gyakorl

elméle

gyakorl

Áruforgalmazás gyakorlata

at

t

at

t

at

III.

2,5

3

3

90

108

96

forgalmazása

5.2.

elmélet

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A közismereti és szakmai tantárgyak egymásra épülésének meghatározására a kerettantervi fejlesztések későbbi időszakában kerül sor.

5.3.

Témakörök

9. évfolyam Műszaki berendezések Árazás, árazó eszközök használata. Címkézés, címkéző eszközök használata. Címkék szakszerű elhelyezése, értelmezése. Kísérő dokumentumok értelmezése. Mintadarabok, mintafal készítése. Összeszerelés, készülékek csatlakoztatása, kipróbálása. Akciós táblák, feliratok készítése. Vásárlói csomagkészítés. 293

Árumozgató eszközök balesetmentes használata. Áruk emelésének, szállításának gyakorlása.

A továbbhaladás feltétele: A műszaki berendezések kezeléséhez, bemutatásához szükséges ismeretek biztonságos alkalmazása, árumozgatás feltételeinek alapos ismerete.

10. évfolyam Áruhitel feltételeinek ismertetése, intézése. Tájékoztatás kapcsolódó szolgáltatásokról. Tájékoztatás a szavatosság, valamint a garancia fogalmáról, gyakorlati szerepéről. Garanciajegy kitöltése. Reklamációs ügyintézés. A vevő igényeinek megfelelően a bolti árukészletből vagy katalógusból termékek ajánlása. A házhozszállítás megszervezése. Az áruhitel ügyintézése. Ingyenes szolgáltatás nyújtása. Előjegyzés felvétele. A házhoz nem szállított műszaki cikkek átadása a vevőnek. A műszaki cikkek mennyiségi és minőségi átvételének előkészítése és lebonyolítása Az áru jellegének és az arculatának megfelelően a kínált műszaki cikkek választékának bemutatása. A műszaki cikkek használatának és kezelésének bemutatása és üzemképességükről való meggyőződés. Jótállási jegy kitöltése, garanciális ügyek intézése, szervizekkel való együttműködés.

A továbbhaladás feltétele: A vevőtájékoztatáshoz szükséges ismeretek, készségek megléte. A kapcsolódó szolgáltatások ismerete, részben segítséggel történő alkalmazása.

11. évfolyam Szerelvények, szerszámok, vasáruk A vevő igényeinek megfelelően a bolti árukészletből vagy katalógusból terméket ajánlása. A házhozszállítás megszervezése. Az áruhitel ügyintézése. 294

Ingyenes szolgáltatást nyújtása. Előjegyzés felvétele. A házhoz nem szállított szerelvények, szerszámok, vasáruk átadása a vevőnek. A szerelvények, szerszámok, vasáruk mennyiségi és minőségi átvételének előkészítése és lebonyolítása. Az áru jellegének és az arculatának megfelelően a kínált szerelvények, szerszámok, vasáruk választékának bemutatása. A szerelvények, szerszámok, vasáruk használatának és kezelésének bemutatás. Jótállási jegy kitöltése, garanciális ügyek intézése, szervizekkel való együttműködés.

Továbbhaladás feltétele: A műszakicikkek vevőtájékoztatáshoz, árubemutatáshoz szükséges szintű áruismerete, az értékesítési folyamat megfelelő ismerete, alkalmazása.


5.4.

Tanterem és/vagy szakma-specifikus tanműhely vagy szakma specifikus gazdálkodó szervezetnél

5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenység formák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

egyéni

csopor t



1.1

magyarázat

x

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

x

-

x

295

-

1.6.

szemléltetés

x

-

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-



Alkalmazandó


1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

felszerelések

keret

(SZVK 6. pont -

Osztály bontás

módok) Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

eszközök és



x


-

x

feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

296

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.3.


x

-

3.4.


x

-

x

-

4.

4.1. 4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.


x


x

szempontok alapján

-

Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 297

x

-

x

-

x

-

5.6.


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

298

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek – Értékesítés idegen nyelven


HELYI TANTERV

299

KECSKEMÉT 2013

300

9. évfolyam Értékesítés idegen nyelven

18 óra

A tantárgy tanításának célja Az értékesítés idegen nyelven tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók legyenek képesek üzleti környezetben a ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazásához kapcsolódó, vásárlóval folytatott szaknyelvi kommunikációra.

Szakmai nyelvi alapok

5 óra

A vásárló köszöntése, elköszönés idegen nyelven. Vásárló általános tájékoztatását szolgáló párbeszédek: útbaigazítás, nyitvatartási idő, akciós ajánlatok, ajándékvásárlás, vételár, fizetési módok, bolti szituációk, stb. Szakmai nyelv

13 óra

Témakörök

Ruházati és lakástextil ismeretek

9 óra

Ruházati áruk a kereskedelemben; a ruházati kereskedelem árucsoportjai, Divat, divatirányzatok, világmárkák, tömegdivat. A ruházati áruk méretezése. A textíliák címkézése. Különböző alapanyagok jellemzői, tulajdonságai, árukezelésük.

Vegyes iparcikk ismeretek

4 óra

A játékszerek felosztása korcsoport és alapanyagaik szerint. A játékszerekkel szemben támasztott követelmények.



301

A Sorszá


m

módszer neve

tanulói

tevékenység Alkalmazandó

szervezeti kerete csopor

egyéni

t

eszközök

és


pont

lebontása,

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

x

-

x

-


Tanulói tevékenység szervezési kerete Tanulói tevékenységforma

1.

1.1.

1.2. 1.3.

Információ

(SZVK keret

-

Osztály bontás

pontosítása)

tevékenységek szöveg

önálló

feldolgozása

x

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott

szöveg

feldolgozása

302

6.

lebontása,

feldolgozó

Olvasott

és

felszerelések

módok) Egyéni

szám

eszközök

(differenciálási

Csoport

Sor-

Alkalmazandó

-

x

x

-

pont

jegyzeteléssel 1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Hallott

szöveg

feldolgozása


feladattal

vezetett


x

-

x

-

x

-

x

-

gyakorló

tevékenységek, feladatok

2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges

előadás

egyéni

felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

munkaformák

körében Feladattal

vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás Kiscsoportos

szakmai

munkavégzés irányítással

3.3.


x

-

3.4.


x

-

x

-

4.

4.1.

Gyakorlati

munkavégzés

körében Árutermelő

szakmai

munkatevékenység 303

4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.

Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés

x adott

x

szempontok alapján Szolgáltatási

-

tevékenységek

körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló

szakmai

munkavégzés

felügyelet mellett Önálló

szakmai

munkavégzés


x

-

x

-

x

-

A tantárgy értékelésének módja Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

304

10. évfolyam

Értékesítés idegen nyelven

36 óra


Témakörök


4 óra


32 óra

Témakörök


20 óra

Rövidáruk csoportosítása, puha- és kemény rövidáruk fajtái, árujellemzőik. A konfekcióipari áruk fogalma, csoportosítása, jellemzőik, fajtái, alapanyagaik, a méretezés. Női, lányka, férfi és fiú alsóruházati konfekció áruk. Női, lányka, férfi és fiú felsőruházati konfekció áruk. Felsőruházati kötöttáruk. Sportruházati áruk. Gyermek és csecsemő ruházati konfekció áruk. A divatáruk és öltözék kiegészítők. Öltözettartozékok, bőrdíszműáruk, egyéb tartozékok. Lábbeli áruk. Vevőtájékoztató jelképek.


12 óra

A játékszerek felosztása korcsoport és alapanyagaik szerint. Sportáruk áruismerete. 305

Labda-, vízi-, küzdő- és erősportok, téli- és szabadidősportok eszközei. Az iskolai testnevelés sportfelszerelései, minőségi és biztonsági követelményei. Ajándékáruk rendszerezése: népművészeti ajándékáruk, képző- és iparművészeti termékek. Sorozatgyártásban készült ajándékáruk.


A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák


A Sorszá


m

módszer neve

tanulói


szervezeti kerete

egyéni

csopor t

eszközök


pont pontosítása)

1.1

magyarázat

x

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

-

x

x

-

-


306

és

lebontása,


1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Információ

(SZVK keret

-

Osztály bontás

pontosítása)


önálló

feldolgozása

x


szöveg

-

x

feldolgozása

jegyzeteléssel Hallott

szöveg

feldolgozása


feladattal

vezetett


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

gyakorló


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.


előadás

egyéni

felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

307

6.

lebontása,

feldolgozó

Olvasott

és

felszerelések

módok) Egyéni

szám

eszközök

(differenciálási

Csoport

Sor-

Alkalmazandó

x

-

x

-

x

-

x

-

pont

2.7.

3.

3.1.

3.2

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos

x

-

x

-

x

-

munkaformák


vezetett

kiscsoportos


szakmai


3.3.


x

-

3.4.


x

-

x

-

4.

4.1. 4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.

Gyakorlati

munkavégzés

körében szakmai

Árutermelő munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés

x adott

x


-

tevékenységek


szakmai

munkavégzés


szakmai

munkavégzés


x

-

x

-

x

-


308


32 óra


Témakörök


2 óra


30 óra

Témakörök


20 óra

A lakástextíliák csoportosítása, szerepük a lakás berendezésében. A szőnyegek funkciója, alapanyagai, fajtái, használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei. A függönyök funkciója, alapanyagai, fajtái, használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei. Bútorszövetek, ágytextíliák. A háztartási textíliák fogalma, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai. A háztartási textíliák használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei.


10 óra

Háztartási edényáruk csoportosítása funkció és alapanyag szerint. Háztartási főző- és sütőedények, tálaló edények, evő- és tálalóeszközök, egyéb konyhatechnikai eszközök. Korszerű főző- és sütőedényekkel szemben támasztott követelmények. Vetőmagok és növényápolási cikkek fajtái, jellemzői, csoportosítása.

309




A Sorszá


m

módszer neve

tanulói



egyéni

t

eszközök

és


pont

lebontása,

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

x

-

x

-



1.

Információ

feldolgozó

tevékenységek 310

(SZVK

6.

keret

lebontása, -

Osztály bontás

és

felszerelések

módok) Egyéni

szám

eszközök

(differenciálási

Csoport

Sor-

Alkalmazandó

pontosítása)

pont

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Olvasott

szöveg

önálló

feldolgozása

x


szöveg

-

x

feldolgozása


szöveg

feldolgozása


feladattal

vezetett


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

gyakorló


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2 3.3.


előadás

egyéni


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

munkaformák


vezetett

kiscsoportos


szakmai

munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat 311

3.4. 4.

4.1. 4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.

Csoportos versenyjáték Gyakorlati

x

-

x

-

munkavégzés

körében Árutermelő

szakmai

munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés

x adott

x


-

tevékenységek


szakmai

munkavégzés


szakmai

munkavégzés


x

-

x

-

x

-


312

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven I. Szakiskola 9-11. évfolyam

HELYI TANTERV

KECSKEMÉT 2013

313


18 óra


Az értékesítés idegen nyelven tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók legyenek képesek üzleti környezetben az élelmiszerek és vegyi áruk, gyógynövények forgalmazásához kapcsolódó, vásárlóval folytatott szaknyelvi kommunikációra.

Témakörök


6 óra

A vásárló köszöntése, elköszönés idegen nyelven. Vásárló általános tájékoztatását szolgáló párbeszédek: útbaigazítás, nyitvatartási idő, akciós ajánlatok, ajándékvásárlás, vételár, fizetési módok, bolti szituációk, stb.

Szakmai nyelv

12 óra

Élelmiszerek megnevezése. Élelmiszerek csoportosítása. Az élelmiszerek kapcsolódó tájékoztató címkék elemzése. Szituációk az élelmiszerboltban. Mértékegységek, csomagolás. Áruk bemutatása. Malomipari termékek eladása. Sütőipari termékek eladása. Száraztészták eladása


Tanterem

314




Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és


felszerelések (SZVK 6.

Sorszám

módszer neve egyéni

csoport

pont lebontása,

osztály

pontosítása) 1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

x

-

x

-


Tanulói tevékenység szervezési kerete

1.

Információ feldolgozó tevékenységek

315

keret

(SZVK 6. pont Osztály-

bontás

eszközök és felszerelések

módok) Egyéni

szám


Csoport-

Sor-

(differenciálási

Alkalmazandó


1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Olvasott szöveg önálló

x


-

x


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2 3.3.


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat 316

3.4. 4.

4.1. 4.2. 4.3.

5. 5.1. 5.2.

5.3.


x

-

x

-


x


x

szempontok alapján

-


x

-

x

-

x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

317


36 óra

A tantárgy tanításának célja Az értékesítés idegen nyelven tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók legyenek képesek üzleti környezetben az élelmiszerek és vegyi áruk, gyógynövények forgalmazásához kapcsolódó, vásárlóval folytatott szaknyelvi kommunikációra.

Témakörök Szakmai nyelvi alapok

4 óra

A vásárló köszöntése, elköszönés idegen nyelven. Vásárló általános tájékoztatását szolgáló párbeszédek: útbaigazítás, nyitvatartási idő, akciós ajánlatok, ajándékvásárlás, vételár, fizetési módok, bolti szituációk, stb. Szakmai nyelv Édesítőszerek, édesipari áruk, cukrászati termékek eladása Gyümölcsök, zöldségáruk eladása Tejek, tejkészítmények, tejtermékek eladása Húsok, húskészítmények, húskonzervek eladása Tojás eladása Étkezési zsírok, olajok eladása Hidegkonyhai áruk eladása Alkoholmentes italok eladása Alkoholtartalmú italok eladása Koffein tartalmú áruk eladása Fűszerek eladása Gyógynövények eladása

32 óra

A képzési helyszín jellege Tanterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszám

1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

osztály

x x x x x 318

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

x

-

x x x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás 319

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

3.2 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

-

x x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-


320

ÉRTÉKESÍTÉS IDEGEN NYELVEN HELYI TANTERV

Élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása 11. évfolyam

A szakképesítés azonosító száma: 34 341 01 Szakképesítés megnevezése: Eladó

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása Értékesítés idegen nyelven

32 óra

A tantárgy tanításának célja Az értékesítés idegen nyelven tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók legyenek képesek üzleti környezetben az élelmiszerek és vegyi áruk, gyógynövények forgalmazásához kapcsolódó, vásárlóval folytatott szaknyelvi kommunikációra.

Témakörök Szakmai nyelvi alapok

2 óra


Szakmai nyelv

30 óra

Háztartási vegyi áruk csoportosítása. A háztartási vegyi árukhoz kapcsolódó használati útmutatók elemzése. A háztartási vegyi áruk szakszerű tárolása. Szappanok és mosási segédanyagok eladása Háztartási tisztító- és ápolószerek eladása Testápoló- és személyes higiéniát szolgáló készítmények eladása Arcápolók, díszítő kozmetikumok eladása Norinbergi áruk eladása


321


Sorszám

1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

csoport

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

osztály

x x x x x x x x x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

x

322

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-


323

10028-12 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven II. Szakiskola 9-11. évfolyam

HELYI TANTERV

KECSKEMÉT 2013

324


18óra


Az értékesítés idegen nyelven tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók legyenek képesek üzleti környezetben a műszaki cikkek forgalmazásához kapcsolódó, vásárlóval folytatott szaknyelvi kommunikációra.

Témakörök és elemeik


6 óra


Szakmai nyelv

12 óra

Sütő- és főzőkészülékek ajánlása. Gáztűzhelyek. Elektromos tűzhelyek. Kombinált tűzhelyek. Beépíthető tűzhelyek. Fűtő- és vízmelegítő készülékek ajánlása. Gázkonvektorok. Elektromos fűtőkészülékek. Hőkandallók. Olajradiátorok.


A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói 325

tevékenységformák

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A Sorszá


m

módszer neve

tanulói



egyéni

t

eszközök

és


pont

lebontása,

pontosítása)

1.1

magyarázat

x

-

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

x

-

x

-

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete Tanulói tevékenységforma

1.

1.1.

Információ

keret

pontosítása)

feldolgozó

feldolgozása

szöveg

önálló

x

326

6.

lebontása, -

Osztály bontás

(SZVK

tevékenységek Olvasott

és

felszerelések

módok) Egyéni

szám

eszközök

(differenciálási

Csoport

Sor-

Alkalmazandó

-

pont

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.


szöveg

x

feldolgozása


szöveg

feldolgozása


feladattal

vezetett


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

gyakorló


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2


előadás

egyéni


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

munkaformák


vezetett

kiscsoportos


szakmai


3.3.


x

-

3.4.


x

-

327


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

10. évfolyam


36óra


Az értékesítés idegen nyelven tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók legyenek képesek üzleti környezetben a műszaki cikkek forgalmazásához kapcsolódó, vásárlóval folytatott szaknyelvi kommunikációra.

Témakörök és elemeik Szakmai nyelvi alapok

4 óra


Szakmai nyelv

32 óra

Konyhai kisgépek és készülékek ajánlása. Elektromos húsdarálók. Robotgépek. Kávéfőzők. Egyéb elektromos készülékek ajánlása. Olajsütők. Mikrohullámú sütők. Elektromos háztartási nagygépek ajánlása. Hűtőgépek, fagyasztógépek. 328

Mosógépek. Porszívók. Híradástechnikai készülékek ajánlása. Rádiók. CD lejátszók, DVD, Blu-ray, média lejátszó. Televízió készülékek.


A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A Sorszá


m

módszer neve

tanulói


szervezeti kerete

egyéni

csopor t

eszközök


pont pontosítása)

1.1

magyarázat

x

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

-

x

x

-

-


329

és

lebontása,


1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Információ

(SZVK keret

-

Osztály bontás

pontosítása)


önálló

feldolgozása

x


szöveg

-

x

feldolgozása


szöveg

feldolgozása


feladattal

vezetett


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

gyakorló


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.


előadás

egyéni

felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

330

6.

lebontása,

feldolgozó

Olvasott

és

felszerelések

módok) Egyéni

szám

eszközök

(differenciálási

Csoport

Sor-

Alkalmazandó

x

-

x

-

x

-

x

-

pont

2.7.

3.

3.1.

3.2

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos

x

-

x

-

x

-

munkaformák


vezetett

kiscsoportos


szakmai


3.3.


x

-

3.4.


x

-



11. évfolyam


32óra

A tantárgy tanításának célja Az értékesítés idegen nyelven tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók legyenek képesek üzleti környezetben a műszaki cikkek forgalmazásához kapcsolódó, vásárlóval folytatott szaknyelvi kommunikációra.

Témakörök és elemeik


2 óra

A vásárló köszöntése, elköszönés idegen nyelven. Vásárló általános tájékoztatását szolgáló párbeszédek: útbaigazítás, nyitvatartási idő,

331

akciós ajánlatok, ajándékvásárlás, vételár, fizetési módok, bolti szituációk, stb.

Szakmai nyelv

30 óra

Digitális fényképezőgépek. Mobiltelefonok, tartozékok. Híradástechnikai készülékek, játékkonzolok ajánlása. X-box. Play Station. Wii. Mobiltelefonok, tartozékok, ajánlása. Számítástechnikai termékek ajánlása. A műszaki árukon található tájékoztatók. Mértékegységek megnevezése, Vásárlói reklamációk elintézése.



A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A Sorszá


m

módszer neve

tanulói


szervezeti kerete

egyéni

csopor t

eszközök


pont pontosítása)

1.1

magyarázat

x

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

x

-

x

x

332

és

-

-

lebontása,

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete Tanulói tevékenységforma

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

Információ

(SZVK keret

-

Osztály bontás

pontosítása)


önálló

feldolgozása

x


szöveg

-

x

feldolgozása


szöveg

feldolgozása


feladattal

vezetett


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

gyakorló


2.1.


x

-

2.2.


x

-

2.3.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre

333

6.

lebontása,

feldolgozó

Olvasott

és

felszerelések

módok) Egyéni

szám

eszközök

(differenciálási

Csoport

Sor-

Alkalmazandó

x

-

pont

2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

3.

3.1.

3.2

Tesztfeladat megoldása Szöveges

x

előadás

egyéni


-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

munkaformák


vezetett

kiscsoportos


szakmai


3.3.


x

-

3.4.


x

-



334

335

Kereskedelem ágazat Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Eladó Szakiskola 9-11.évfolyam

Recommend Documents