ií-DIK ÉVFOLYAM.
KOLOZSVÁRT, 1875. SEPTEMBER 12.
. 2 4 SZÁÍVÍ!
FELELŐS SZERKESZTŐ
K. P A P P
M I K L Ó S.
Megjelenik minden vasárnap. — Előfizetési á r : Félévre 6 f. Egész évre 12. f. — Szerkesztőségi iroda Lyceumi nyomda. — Kiadó hivatal: Gr. Teleki Domokos ház nagypiacz; ‘ ' ' 1
T a r ta lo m : Kemény János l e v e l e s ’t á r c z á j á b ó l . (V. közlemény.) Közli S z i l á g y i S á n d o r . — P e t ő f i p r o c l a m a t i ó j a 1848- ból . — B e t h l e n G á b o r és a f e l s ő m a g y a r o r s z á g i m o z g a l m a k t ö r t é n e t é h e z . Közli Sz i l á g y i S á n d o r . — Gr. K o r n i s A n t a l kamarás, hunyadm egyei főispánhoz stb. i n t é z e t t l e v e l e k . (IX. közlemény.) — G r. P é t k i A n n á h o z i n t é z e t t l e v e l e k . (IV. közlemény.) — K o l o z s v á r ■18 4 8-i.ki j e g y z ő k ö n y v é b ő l . (XI. köz lemény.) t
KEMÉNY J Á N O S leveles tárcsájából. Kemény Jánosnak, az évkönyvirónak, a két Eákóezy tanácsurának s későbbi fejedelemnek alább közlendő s nem mindennapi történeti becscsel biró levelei 1649-1661 közt keltek. Közli: Szilágyi Sándor. 1655. Decz. 22.
XIV. egyelmes uram, fejedelmem. Az* úr isten nagyságodnak stb.
nem reménlett dolgokban egyveledett'az sze rencsének hertelen futamodásával; de ily nagy dologhoz alig hiszem elég készületitáz, brandenburgusnak is, hanem ha danus, hol landus; Prussia correspondeál; csak inagánoson Fridericus példájától félthető; nagy kár, hogy az evangelicus fejedelmek igy committáltatnak; örüli és foveálja ezt az catholicus ordo; Isten tudós kimeneteliben; úgy-fordulhat, ő rajtok békéllenek meg. Csak érthetné nagysá god, mire czéloz az brandenburgus és az len gyelországi statusok is ; abból sokat fog tanul hatni nagyságod. Mikes uram is már nem késik. Az tatár ha most egyszer visszament, jó részént elválik az lengyel királyság álla potba, miglen másodszor kijű. Kazimir király, ha maga restitutiójához nem bízik, bizonnyal hiszem, inkább kévánja nagyságod előmene telét, mintsem svécusét; sőt császár is in kább annuál annak nem szeretetből, hanem hogy az svecusok potentiáját félvén, akarja, ha ez úton nagyságod is öszvevesz az svecussal; mindazáltal ha valami tertiumot ta nálnak, elhiszem, azt választják. Az úristen nagyságodat vezérelje, tartsa kedves egész ségben. 1655. 22. Decembris Bükkösön. Nagyságod méltatlan szolgája K emény J A nos mp.
K ü l c z i m : Az én kegyelmes uramnak, az erdélyi méltóságos fejedelemnek adassék. 19. Praesentis irott nagyságod méltó (Az egész levél Kemény J. irása.) ságos levelét tegnap délbe hozták az vizek (Eredetije a m. k. kam. levéltárban.) akadályi m iatt, melyet alázatossággal vévén, 1G55. decz. 27. az inclusumokból úgy látszik, az svédeknek XV. is dolgok megnehezedik; de én féltem az Brandenburgust i s ; mert noha az svecus is Kegyelmes uram, fejedelmem. Az kapi24
1202
TÖRTÉNETI
kiháknak való instructiót vékony itíletem szerint concipiáltam; m uftinak, Nakibnak, császárnak szólót azon szerént; vezérnek csakcredentia kell. Az párokat az kapikiháknak mind meg kell küldeni. Noha pedig javallom ugyan az portán hogy, vigyázzanak ez dologra és némely nagyságod jóakaróival közöljék is; ' de vékony tetszésem szerént, ennek még igen nagy lármát nem kellene csinálni. Okai ezek: ^ 1. Mert tudnivaló dolog, nagyobb s több fau tori vannak tatár, khánnak, mintsem valamely keresztyén fejedelemnek. 2. Mert nagyubb hitele van neki, kapikiháinak és jóakaróinak, tekénteti az szerint; még pedig az kozákkal végben vitt dolga igen nevelte tekéntetét. 3. Mert nagy dolgok vannak nagyságod előtt s nem jó vádlással ellenségévé tenni, mert . büntetése nem leszen, nagyságod csak az haragban marad. 4. Mert nem magának, ha nem az portának láttatik hasznot keresni (mag)a és követsége által derekasbán s azért harag ő (reá) nem lehet. 5. Mert az mi mó dunk szerént conditionalis az kévánság és mintegy informatió'kévánás az havasali do logból, melyben való szorgalmatoskodása in kább hasznára, mintsem nehezétésére szol gál, az magának kévánt summán kivül. 6. Mert ezek másképen is mind lenyomulhatnak. És mindezekből conclusióm ez: az havasali vajda és bojárok informatiója által mind tolláltatik az ok, mely alatt kereskedni akar. Az segítség nem küldése felől is az nagy ságod mentségei refutálják vádlását. Azonban isten nagyságodnak oly alkalmatosságot mu tathat, az lengyelek csinálják meg az tatár khánnal való controversiáját, sőt oly is inter veniálhat, vagy nekik akadályok, vagy nagy ságodnak előmeneteli,"hogy magok kedves kednek nagyságodnak. Vékony tetszésemből azért nem sietnének sem vezér, sem császár előtt való panaszt-tétellel, ha más ok nem adatnék rá ott benn, lennének csak készen nálok, avagy tudósítván nagyságodat, várnának ujabb tanúságból; azonban nagyságodnak ér kezvén hirei az lengyelországi állapotokról, esmét tanulhatna tovább való dolgokra. Mind azonáltal álljanak mindezek az nagyságod bölcs Ítéletiben. Az úr isten nagyságodat stb. 1655. 27. Decembris, estve Gerenden. Járul ezekhez az is, én attól félek, ke \
LAPOK.
gyelmes uram, hogy az mit mostan az porta magától nem indított volna, az khán írásából alkalmatosságot vévén, az két Oláhországból való nagy haszonvételnek hamis hírére nézve, vagy magok is kezdik valami nehéz kévánsággal nagyságodat terhelni, vagy az khán által extorqueálnák. — Nekik sok mester ségek van. Nagyságod méltatlan szolgája K
em ény
J
ános
m:p.
K ü l c z i m : Az én kegyelmes, uramnak, az erdélyi méltóságos fejedelemnek adassák. (Eredetije a m. k. kam. levéltárban.) (Az egész levél — a külczim is — Kemény . János irása.) 1656. Januar 22.
XVI. Kegyelmes uram, fejedelmem. Alázatoson elvöttem nagyságod méltó-, ságos levelét. Az inclusumokat kegyelmes parancsolatja szerént visszaküldöttem. Vesselényi Ádám halála is kár, mert úgy hallottam ,' jó indulatu ifjú v o lt, de nagyságodnak és szegény hazánknak Sulyok uram halála való ban káros és szomoruságos, azon által kell mennünk mindnyájunknak és Isten rendelése ellen nem állhatunk. Az Brandenburgus ha meg nem békéllik svécussal, félő, rósz kime neteli leszen dolgának, nem az ő erejekhez való dologhoz kezdett, ha pedig azon triumphálhat, nagy vérontás fogja követni Lengyelországot. Az Isten ostora sflatt is Pharahó módjára állhatatlankodnak , kevélykednek és persequalnak. Lator kozák, ha most nem hagyott valamijsegitséget kint, nem jű juliusig, addig •elválik dolgok. Az úr Isten nagyságodat kedves egész ségben tartsa meg. 1656. 22. januar. Kövesden. Nagyságod méltatlan szolgája K
emémy
J
ános
m . p.
K ü l c z i m : Az én kegyelmes uramnak, az erdélyi méltóságos fejedelemnek adassék. (Az egész levél Kemény János irása.) (Eredetije a m. k. kam. levéltárban.)
TÖRTÉ NETI
LAPOK.
1203
1656. 1. Maj.
pedig, ha mi csorbája volna annak nagyságod szivében, helyben hözattatását. . XVII. Én, kegyelmes uram, ha az jó Isten Kegyelmes uram, fejedelmem. engedi, hétfőn estvére Balázsfalván leszek, Alázatoson elvöttem nagyságod méltó nagyságod írásához képest, onnan ha ugy ságos levelét az inclusumokkal együtt. Le* kell lenni, az vásárhelyi gyűlésre is elmegyek ; veleimet hogy csak bekötve talán, de pecsé- ott érhetem nagyságoddal az Mihnye vajda teletlen tanáltam küldeni, arról alázatoson követeit is, tőlem várnak brassaiak, szebeniek > követem, az vénségnek nem' utolsó jele az és egyebek sokak, irok és biztatom az kijö memóriában való fogyatkozás. vetelre, noha tudom az nagyságod benn létele •f Palatínus uram akármint simogassa is, igen fog obstálni, kiváltképen ha nagyságod de kitötszik, hogy Pucham által van minden ezelőtti Írásom szerint ujobban nem certifiderekasabb respectusa, consultálkodni és maga calja és assecurálja az embereket. 17-dikén regimentjével is kedveskedni akar, de az mint irt az fiam, kit én jelentettem ma az köve én is értettem, az octava is elkezdett haladni, teknek is, eleiben küldte szpatarja az szikevesebb módjok lesz az consultatióban. lisztrei pasának; az mint az hir érkezett Semsey ha bejühetne, sokat fogna nagyságod volt, felverték azokat i s , Gyergyót porrá általa érteni. tötték az városát, Brailára is elküldött. HaAz portai confusio az kereszténségnek vasalji hadak, kik tatár segítségére mentek nem ártalmas, kegyelmes uram, ruinájokra vala, muszka mellé állottak, tatárhoz bizik inkább czéloz. Az követek menetelit értvén inkább mint félne az vajda. Nekem, kegyel kegyelmes uram, én is nagyságod méltóságos mes uram, nyolcz féle nemzeten kellene bosszút udvarában való szolgálatra megindulok, és állanom, az kik mind lőnek okai az mi ve ravasi hitván majorházamhoz kelletvén tekin szedelmünknek , most az alkalmatosság fenn tenem, Nagy-Selyk felé megyek; Ha nagy volna hármára, ha az mód és az curva se ságod kegyelmes parancsolatja, érkezik , pos nectus engedné, addig mind kívánok élni. tamester uram arra dirigálja, mert ha el- Ezekről coram plura. , mehetnének, az mint értettem utjokban Az úr isten szent fiáért vezérelje min- való magokviseléseket, sietnének. Engedje az. den jóra nagyságodat. 1659. 19. septembris jó Isten nagyságodat kedves egészségben Fogaras. tanálhassam. 1656. 1. May, Fog(aras). Nagyságod szolgája Nagyságod méltatlan szolgája K emény J ános. K emény J L nos
mp.
K ü l c z i m : Az én kegyelmes uramnak, az erdélyi méltóságos fejedelemnek adassék. (A rnagy. kir, kam arai levéltárból levő eredetiről.) Sept. 19. 1659. .
XVIII. Kegyelmes-uram 1
U t ó i r a t : Barcsai, Bethlen János uramék leveleit alá viszem, az kit Mihács v itt' volt, arra tesznek választ. K ü l c z i m : Nekem kegyelmes uramnak, az méltóságos Rákóczy György fejedelemnek adassék. • (Az egész levél Kemény János irása.) (Eredetije a m. k. kam. levéltárban.)
Két rendbeli nagyságod leveleit együtt vöttem, magam küldtem emberek által, de az P E T Ő F I P R O C L A M A T IÓ J A székely posta még hátra van. Nem kételkedem semmit az nagyságod 1848-ból. mind hozzám való kegyelmességében, mind az Az egyenlöségi Társulat Magyarország szegény haza inegmaradhatását' kévánásában; lakosaihoz, testvéreihez, rokoninkhoz vajba hasonló megnyugvással lehetne nagy szives üdvözletét!! ságod is én bennem, hinném Isten után annak minden részekre használatos voltát, reméltem . Bánat és harcz szól belőlünk; olyanok ■»
•1204
TÖRTÉNETI
a mi szavaink, mint mikor a szél bele süvit a félrevert harang zúgásába. Tűz van, tűz van . . . . nem agy falu, nem egy-város, hanem az egész ország ég. Fölharangozzuk az egész nemzetet. Talpra legények 1 ha most föl nem keltek, fekünni fogtok a világ végéig. Magyarok, ezelőtt ezer esztendővel meg indult egy népfaj Ázsiából azon szándékkal, hogy fölkeresi a föld legszebb legterméke nyebb tartományát, s azt elfoglalja maradékai számára, soká, nagyon soká vándorolt e népfaj, mig azon tartományt megtalálta, de végre megtalálta, el is foglalta; és mikép foglalta, el? négy, vagy öt álló esztendeig szakadat lanul harczolt, öt álló esztendeig hullott az ember, omlott a vér, mint a záporeső. Magyarok, igy szerezték meg számunkra őseink e szép tartományt, mert azok az Ázsiából jött vitézek a mi őseink. Hét száz esztendeig élt szabadon a magyar nemzet itt uj hazájában. Hol jó, hol balszerencse érte, hol örült hol busult, de mindig szabad volt. Ekkor fölhívta Lotringi herczeget, hogy fogadja el a magyar koronát, legyen Magyarország királya, s itt kezdődik a mi nyomoruságunk, mely háromszáz esztendeig tartott egészen az idei tavaszig. A magyai nemzet igy szólt a Római császárhoz: „mi eddig tetszésünk szerint választottuk királyainkat, de abba bele untunk, mert minden uj király választásánál olyan villongások történtek, melyek tetemesen gyön gítették hazánkat. Átadjuk neked, Római császár! neked és maradékidnak a magyar koronát azon kikötéssel, hogy törvényeinket, jogainkat, szabadságunkat nem csak hogy meg nem sérted egy ujjal is, hanem azokat, mint szentségeket, védelmezni tartozol.11 A Római császár erre azt felelte: „El fogadom a koronát, és én a magyar nemzet nek, a magyar nemzet törvényeinek, jogainak s szabadságának megtartója és védelmezője leszek." Ezt fogadta a Római császár, nemcsak fogadta, hanem esküvel is megerősítette, s , utánna mondta ezt az esküt minden ivedéka, mikor megkoronázták, de ez esküt az őt kör nyező Camarilla mindig kijádszotta,
LAPOK.
Annyi bátorság nem volt a Camarillába, hogy nyíltan egyszerre; azt mondta volna: „magyar nép, vége szabadságodnak, rab vagy, Ausztria rabja!“ hanem csürés-csavárás, alat tomos áskálódás és mindenféle ördögi raes-, terségek által oda vitte a dolgot háromszáz esztendő folytán, hogy minden törvényeinket fölforgatta, s kivetkeztetett bennünket minden ősi jogainkból és szabadságunkból. Nincs az istennek olyan kezén-lábán megkötözött népe, mint mi voltunk az utóbbi időben. A ki azt akarta, hogy véres halállal yeszszen el, ne kellett egyebet tennie, csak ezt a szót kimondania, szabadság. így vesztek el a vérpadon a legdicsőbb hazafiak: Zrínyi, Frangepán, Nádasdi, Martinovics és mások számtalanan. Római császárok azt Ígérték, azt eskütték, hogy barátaink, atyáink lesznek, és a helyett mik voltak? Pénzünket, a magok zsebére rakták s ifjainkat elhurczolták osztrák katonáknak. Sa ját fiaink és testvéreink őrizték kivont kard dal tömlöczünket, s e tömlöcztartókat a, mi, pénzünkkel, a mi véres verítékünkkel fizette az ausztriai német kormány. Kinek olyan erős a lelke, hogy e pokoli gazságra meg ne döbbenjen? De feljött az 1848-ik esztendő, ugy jött fe l, mint egy uj haragos csillag, a népek haragának csillaga. 1 A franczia trónuson egy elvetemedett gaz király ült; Francziaország elkiáltotta magát, és e kiáltásra megrendült és összeroskadt a trón, s a hitszegő király rémülve szökött el, s most fején korona helyett . átok van. Követte Francziaország példáját Európa * minden népé fölkiáltott és fegyvert ragadott szabadságáért. Fölkeltünk mi i s , magyarok, fölemeltük a : szabadság eltiport zászlaját : Pozsonyban Kossuth, Pesten az ifjúság. Mint a menydörgés, ugy harsogott be Bécsbe a magyar nép szava: „Mi szabadok akarunk lenni, s akár szép szerével, akár véres küz déssel, de visszavivjuk elrabolt ősi szabad ságunkat 1“ A bécsi német kormány nem mert ellenállani törvényes és igazságos követelé sünknek és azt mondta: „Jól yan kedves
TÖRTÉNETI magyar nemzet, légy szabad, vedd kezeidbe régi jogaidat, mellyeket aprodonként elloptam tőled; légy boldog. “ Mink szerencsétlen könnyenhivő, mindenkiben bizó emberek vagyunk, kész pénznek vettük a szép szót és lefeküt- tünk, mint a kinek legjobb rendben van szénája, s csak most ébredezünk, mikor a camarilla ismét összeszedte magát s azt ki áltja ránk: „a mit márcziusban engedtem nektek, az csak tréfa volt, most visszaveszem, s ti szolgálni fogtok nekem, mint eddig szol gáltatok, katonákat fogtok nekem adni, pén zeteket ide külditek Bécsbe, s azonfelül, minthogy nekem igen sok adósságom van, fizetni fogjátok adósságomnak egy részét, fizettek 200 millióm forintot!" . Magyar nép,. ha van még istened és lelked, mit felelsz erre? nem kiáltja-e mil lióm és millióm ember ezt: „Nincs a világon az a hatalom, mely ismét elrabolja tőlünk a szabadságot! a mindenható isten csak az életünket veheti el, de szabadságunkat nem!“ Vagy kételkedtek szavainkban? nem hiszitek, hogy mind ez igaz, a mit mondunk? akkor mondjátok meg, mit csinál vad csór? dájával a magyar földön Jellachich a horvát bán, kit ezen hivatalról a király egyszer már letett, aztán ismét bele tetette a Ca marilla törvénytelenül, törvényeink sárba tapodásával! mondjátok meg ezt, mert már határainkon belül van Jellachich és napról napra beljebb jön az országba, s azt hirdeti, hogy még az idén ő tart országgyűlést. Pesten korbácscsal és kancsukával. Magyarok, nem ennek végbevitele, ha nem e szónak csak kiejtése is olyan vak merő szemtelenség, melyet Jellachich torkába saját vérével kell befojtanunk. De Jellachich cs az ő czinkosai azt hirdetik, hogy ő a népnek nem ellensége, sőt barátja. Van-e közietek olyan együgyü golyhó, ki ezt elhiszi? Jellachich a bécsi osztrák camarilla czimborája, zsoldosa, a bécsi camarilla pedig minden népnek ellensége; már most hogyan lehetne az egy népnek barátja, ki a népek ellenségének szövetségé ben és zsoldjában áll? ez képtelenség! Ha azt akarjátok,, hogy újra robotol jatok és dézsmát adjatok, hogy újra teher hordó állatok legyetek, fogadjátok szívesen
LAPOK.
1205
Jelacsicsot és a vérengző horvát seregekét; de ha megesküdtetek, mint szabad nemzethez illik, hogy soha többé magatokat meg nem hajtjátok, hogy soha többé vállaitokra izzasztó és meggyalázó terhet nem vesztek, úgy föl,.' polgárok, föl küzdeni élet-halálra! És ha Jellachich csak azt akarná, hogy szabadságunkat veszi el, de ő ennél többet, sokkal többet akar; az ő szándéka az, hogy a magyarokat kiirtsa a föld színéről, hogy a magyar hazából Horvátországot csináljon. De a magyarok istenére esküszöm, hogy ebből semmi Sem lesz, ha a pokol minden ördöge segíti is 1 bízunk vitézségedben, ma gyar nép, hogy könnyebb lenne az égről a legmagasabb csillagot leszakítani, mint téged a földről kiirtani! Föl hát-'magyarok, föl fegyverre! teremjen talpon minden ember, kiben még egy cseppecske van abból a vérből, mely nekünk ezer esztendővel ezelőtt e szép hazát szerezte. Nekünk nincs a világon testvér nemze tünk,. melytől segítséget kérhetnénk, mély ; segítséget adna;'egyedül állunk, mint a ma gánosfa a pusztában; nem támaszkodhatunk_ csak az istenre és magunkra, de e kettő elegendő lesz arra, hogy örök időkre meg mentsük a magyar nemzet életét és becsületét, P etőfi S índob,
az egyenlőségi társulat megbízásából. (Békeffy Jenő által Nezsiderből Szinnyei József bu dapesti egyetemi könyvtárőr gyűjteménye számára, beküldött eredeti nyomtatványról.) '
BETHLEN GÁBOR ' és a felső magyarországi moz galmak történetéhez. Közli: S zilág y i S án d o r. 1616. jun. 4,
I. Matthias/ etc. Spectabilis ac Magnifice fidelis nobis syncere dilecte. Ternas fidelitatis Vestrae de 23. 24. et 29. proxime elapsi mensis Maji recepimus literas, in quibus de militum copiis, quos fidelis noster Magnificus Georgius Drugett de Homonna congregare dicitur, tum et de
1206
TÖRTÉNETI
novis attentatis et molitionibus , Sigefridi a Kollonitsch vestram quoque relationem be nigne intelleximus; clementerque superinde satisfactionem habemus dum pro regni istius nostri statu in pacatiori et tranquilla condi tione conservanda stabiliendaque, Vos studiose et diligenter attendentes, de eventibus talibus iténtidem nos submonetis atque pro officii vestri requisito ad avertenda incommoda et pericula media necessaria adhibere contenditis. Nos quidem pro suscepti regiminis no stri. officio, sollicitaque cura, qua ad regni istius nostri Hungáriáé emolumentum procu randum et promovendum summo paternoque studio ac affectu semper ferimur, nihil eorum quaecunque ad stabilienda ejus commoda spectare cognoscimus, praetermitti volentes, v potissimum cum videamus in eo cardine rem pronunc versari et pacis rumpendae et violéndae Turea occasionem (super quo Ali Bassa Budensis per Ablegatos Sultani nuper Viennae palam et solenniter protestatus fuerat) non sumat; quaevis seditiosorum metuum initia, út sic'communis salutis discrimina tollantur. Tam videlicet factiosum Sigismundum Balassa, quam et Sigefridum a Kolonitscb, nova mo- lientem in arresto detineri ferimus, praeparatiönesque armorum et delectum militum a praedicto Georgio de Homonna continuan dum, interdiximus. Licet vero contra ipsum Bettlenium vel saltem ob patentes literas apud Haydones in ditionibus, Regni nostri commorantes divul gatas ubi gravia et absque omni funda mento, aut rei veritate, non solum adversum nos, verum etiam ad publicum statum turban dum et alienandos fidelium nostrorum Regni colarum animos , factionesque concitandas quaevis spargens, nihil pensi duxit, merito et debito quidem aliis quoque mediis proce dendum erit, utpote qui a consuetis practicis non desistendo non solum quod metuere se praetendit, insurrectioni Homonnaianae sese opponere velle demonstrat, verum etiam falsis accusationibus non sine nostri et Regnico larum nostrorum praejudicio gravi hoc ipsum stabilire contendit. Benigne tamen conside rantes ipsum nonnisi ex factionum studio talia commenta divulgasse, Nos vero anim advertamus pacis conditionem cum Turea
LAPOK.
stabilitam aliud omnino exigere, quám ut sub initium statim discessus Oratoris nostri ad portam ottomannicam militares expeditiones suscipiantur: Id quidem facturi sumus, ut super ausibus suis paulo post responsa habeat: E t nihilominus interim et motus illi qui de Homonnayo percrebuerunt tollantur, qualiter per nos interdicantur ex praesentibus annexis paribus literarum ad eundem datarum intel lecturi estis, Vobis incumbet etiam ut pro officii nostri ratione in omnem partem inten datis et Regni quietem procurare non negligatis, ac si quid gravius forte imposterum circa hoc ipsum emergeret, nobis confestim significare debeatis, ut si contra invalescentes rumores in protectionem Regni et pacis pu blicae quippiam suscipiendum foret, tam quoad insurrectionem, quam alia media, id ex be nigna nostra voluntate suscipiatur. In contrarium patentium Bettlenii ad tollanda diffidentiarum et dissidiorum semina, per quae inquietorum hominum studia susci tantur, necessarium rati sum us, ut juxta annexa paria literarum nostrarum ad Haydo nes datarum expedire fieret. Idque etiam pro notitia vobis communicavimus. Quibus in re liquo etc. Pragae 4. Junii 1616. P. S. Dum praemissum scriptum nostrum ex peditum fuisset, supervenerunt aliae fideli tatis Vestrae per specialem hominem et servitorem vestrum transmissae literae de dato prima mensis Junii exaratae, eae siquidem non aliud continant quam negotium, de quo in praemissis nostris ad Vos datis literis sufficienter jam scripseramus, idoneaque or dinatio circa rem praesentem facta fuerat, exhibitas duntaxat eas fidelitati Vestrae in timare voluimus. K i v ü l : Domino Junii. Anno 1616.
Palatino
Pragá 4.
(Egykorú másolat a m. k. kam. levéltárban.) 1616, jun. 4.
II.
•
Matthias. etc. Magnifice fidelis nobis dilecte. Con scriptionem militarium copiarum in istius Regni nostri Hungáriáé partibus superio-
TÖRTÉNETI ribus per te susceptam fuisse 'et etiamnum continuari ex diversorum relationibus intelligimus, te nimirum expeditione tali in Transsylvaniam adversus Bettlenium progredi velle constituisse. Ac licet nos benigne recordemur, tev jam antea ad delationes Gabrielis Bettlen nobis rescripsisse, de iis nimirum, quae circa ' delectum militum suscipere deferebaris, im merito culpatum fuisse sufficienterque tunc ostenderis immunem te esse ab iis, quibus ab eodem Bettlen onerabaris; ad crebros tamen, qui “nunc rursum circumferri cepe runt rumores, ut si forte ea in parte post med . . . aliquid denuo suscipere intendisses, tempestive fidelitatem tuam requisitam et praemonitam esse volumus, ne praeparationes militares in cogendis copiis et exercitu pa rando quippiam susciperes, per quod vide licet non solum cum ipso Betlenio et Pro vincialibus Transilvaniae pacta et transactio nes nuper Tyrnaviae erectae, assecurationesque factae laederentur, verum etiam adver saretur hoc ipsum 'publicae paci cum Sultano nuper conclusae, illamque facile immutari et. tolli posse metui debet. Sed et aliis insciis aut non contendentibus nobis tale quid in tentari nolentes ad praescriptas et alias quoque exinde emergere valentes inconve nientias tollendas,, utque motus, qui ex eo in Regni nostri ditionibus facile concitari possent, praecaveantur. Fidelitati tuae harum serie benigne et firmiter interdictum esse volui mus, ne aliqua ratione copiarum militarium delectum, si quem facere destinasses, prose quereris. Ne alioquin ex neglectu huius be nignae et seriae nostraé interdictionis occasio nobis fiat contra fidelitatem tuam procedendi; pacatum siquidem statum Regni conservare voluimus, pactaque et Transactiones de pacis et pacificationis legibus conclusas et erectas salvas et integras perdurare debere modis omnibus constituimus. Quod sic rite fidelita tem tuam facturam confidimus et volumus et in reliquo tibi benigne propensi manemus. Datum in Arce nostra Regia Pragensi 4. Junii 1616. Domino Georgio Homonnay. Pragá. 4. Junii Anno 161G. (Egykorú másolat a m, k, kam, levéltárban,)
LAPOK.
1207 1616, jun, 4,
HI. Matthias etc. Spectabilis ac Magnifice,, fidelis nobis dilecte. Litteras Ali Passae ad fidelem nostrum Magnificum Georgium Drugeth de Homonna exaratas et ab Onodiensibus interceptas, re cepimus; ac quid occasione talium literarum ulterius fieri commiserimus, ex annexis lite rarum nostrarum ad praedictum Homonnay datarum copiis intellecturus es. Cujus literae ut certo et secure perferantur, fidelitatis tuae ordinationis erit: sicut etiam, patentes hasce ad haydones ultratibiscanos directas', in contrarium patentium Bethlenii illico transferri ordinandum e r i t , ut tempestive iisdem exhibitae, vanam et absque fundamento ipsius Bethlenii divulgationem esse perspiciant; eos vero tu quoque non intermittes in devotionis et fidelitatis studio, scriptione hortari et animare, ac de iis, quae imposterum emersura sunt, nos identidem informare. Ea, quae pro officio tibi incumbenti, graviter praestari volumus. Acjn reliquo gratia et clementia nostra tibi benigne propensi ma nemus. Datum in Arce nostra Regia Pra gensi, die 4. Mensis Junii. Anno Domini 1616. V K i v ü l : Comiti Sigismundo Forgách. Pragae. 4. Junii. 1616. (Egykorú másolat a m, k, kam, levéltárban,) 1618, marcz. 16.
IV. Matthias Dei gratia Electus Romanorum Imperator semper Augustus ac Germaniae, Hungáriáé, Bohemiae etc. Rex. Reverendissimi, Reverendi, Honorabiles, Spectabiles, Magnifici, Egregii et Nobiles, Prudentes item et Circumspecti, Fideles No bis dilecti. Ex literis fidelitatum vestrarum de dato 15. Mensis Martii Posonii datarum, prout etiam ex relatione nuntiorum e medio vestri ad Majestatem Nostram ablegatorum, ea, quae nobis significata fuere, benigne et sufficienter intelleximus. Nos vero volumus fidelitatem Vestram nos in dicto, adhuc elapso anno, fidelibus nostris universis statibus et
TÖRTÉNETI ordinibus y Regni istius nostri Hungáriáédictae termino nihil magis in votis habuisse, quam ut fideles nostros - regnicolas ad con spectum habere, simulque negotia regni ad conservationem ejus spectantia quam optime disponere et curare potuissemus. Hinc etiam difficilem profectionem ex Regno nostro Bohemiae non sine discrimine labefactatae va letudinis , ob cujus quidem imbecillitatem, postmodum secundario dietae terminus pro rogandus fuerat, susceperamus. Id quod one rosius nobis quodam modo accidisse censemus, dum desiderium et intentum voluntatis no strae impediri videmus, quam vel ipsa aegri tudinis, a cuius conflictatione necdum liberi esse possumus, vis cum molestia conjuncta: dei tamen optimi maximi pie ac provide (igy) dispositioni quae absque omni dubio divino suo arbitratu sancte et proficue res terrenas mo deratur etiam voluntateshominum, et tolleranter sese conformare fas esse anima advertentes, moram et dilationem omnem, quae interces serit:, mera necessitate impositam, excusationis locum merito habere videmus. Sed et pronunc aegritudinibus magis obnoxio Anni tem pore sub cura medicorum constituti periculum ex motu et jactatione imminens, humanitos cavere cupientes et nihilominus dietae per nos indictae progressum, fieri volentes, ad majorem Regni et Regnicolarum respectum, ex singulari et clementi, qua érga fideles nostros status et ordines ferimur affectu, suam dilectionem Serenissimam Ferdinandum Regem Bobemiae patruelem et filium nostrum Charissimum, tamquam commissarium nostrum in medium Regnicolarum mittere constitui mus; requiritur proinde, ut consiliis hisce nostris- et rerum constitutionibus ptantibus fidelitas vestra quoque sese debite accom modando, nostrae etiam Regiae dignitatis ob respectum et authoritatem omni, qua par est, reverentia et honore suam dilectionem susci piat et prosequatur, simulque in negotiis apud ot cum sua dilectione agendis et tractandis, id quod fideles nostros praestare addecet, nosque de fidelitate, vestra clementer confi dimus, obsequenter et prompta cum volun tate. exhibere et declararc enitatur, quo fiet, ut per haec fidelitatum vestrarum fidele et'promptura affectionis studium ct synceram
LAPOK.
benigne (igy) huic nostrae requisitioni com placendi et obsequendi voluntatem hic decla randum, vos et clementiam nostram in po sterum experiri annisuros et benignam gratiam nostram vobis pronune quoque exhibitam agnovisse. Et haec fidölit/itibus vestris ad literas simul et relationem ablegatorum cle menter rescribenda esse voluimus, quibus in reliquo gratia et clementia nostra Caesarea et Regia semper benigne propensi manemus./ Datum in Civitate nostra Vienna, die 16. Mensis Martii Anno 1618. • ' / M atth ia s . L
a u ben tic s
F
e r e n c z f f ij .
Reverendissimis, Reverendis, Honorabi libus , Spectabilibus, Magnificis, Egregiis et Nobilibus, Prudentibus item et Circumspectis Universis Statibus et Ordinibus Regni nostri Hungáriáé, partiumque ei subjectarum pro•nunc in Civitate nostra Posoniensi congre-' gatis etc. Fidelibus nobis dilectis. A l á b b : Császár az mely levelet az országnak irt; második. (Egykorú másolat a m. k. kain. levéltárban.) 1618. marcz. 18.
V. Protestatio Comitatuum T. ot T. Nos Comes Sigismundus Forgách de Ghijmes etc. Memoriae commendamus tenore praesentium significantes quibus expedit, uni versis, quod Egregii T. et T. nuntii Comi tatus T. nostram personaliter veniens ( ig y ) in praesentiam per modum solennis prote stationis vobis significare curaverunt in hunc modum. Quod cum praefata Sacratissima Cae sarea Regiaque M ajestas, dominus noster Clementissimus propter aegerrimam suam valetudinem, in qua ex permissione et volun tate divina nunc, lecto infixus esset ac sine periculo vitae suae sese itineri attingere et . in propria persona ad praesentem diaetam, . quam eadem sua imperatoria et Regia Ma jestas fidelibus suis regnicolis ad dominicam invocavit, proxime praeteritam . prorogaverat et indicerat, venire et adesse non posset, locoque sui Serenissimum Dominum Dominum Ferdinandum Regem Bohemiao etc. patruelem
TÖRTÉNETI
LAPOK,
1209
et filium suum pro commissarió mediantibus együtt ,atyafisá(<7o)son köszöntjük ecsém literis suis regalibus Viennae 16. -mensis uramot a sógorasszonynyal együtt, Írhatom, Martii datis et medio mentiorum istius Regni hogy majd csak egy állapotban vagyon, még Hungáriáé ad eandem Majestatem Imperato a pikolonianus borbély el nem érkezék, vár riam ex praesenti diaeta a Regnicolis expe nék, ha Isten után valami jót tehetne.'Ezzel ditorum transmissis, in medium Statuum et maradok tapasztalt atyafiságában Ordinum Regni expediverit et expediendum Méltóságos gróf kedves ecsém uramnak destinaverit: ob hoc praefati nuncii eundem Kórod, 1750. die 13. Junij. serenissimum dominum Ferdinandum Regem pro Commissario ejusdem Caesareae et Regiae igaz atyjafia, köteles szolgája Majestatis acceptant et omni, qua par est, Gr. K o r n is F e r e n c z m.p. reverentia et honore venerari, acceptare et re P. S. Már ott Szebenben, ha valahol cognoscere tanquam Suae Majestatis Impe tanálha ecsém uram annyi pénzt avagy sógor ratoriae domini eorundem Clementissimi fra Nagy Boldisárnál, azon kivül is kap a jószáj trem patruelem ac filium et commissarium gokon, bírhatná, a mig letennők. (salvis eorum libertatibus et constitutionibus Én Svurghamer után ismét béküldöttem Regni quibusvis permanentibus) [volunt huvolt, de ki nem vehetjük, már senkihez milime, ita quidem et eatenus, quod per nincs bizodalmunk máshoz, hanem az a piko cepta et intellecta Suae Majestatis Cae lonianus borbély megválik mit mond, mert sareae domini eorum Clementissimi voluntate ehhez az itt valóhoz semmi reménségünk, et medio ejus fienda propositione in omnibus azután csak szándékozik magát a feleségem sese (ut praescriptum est) libertatibus et vitetni vagy Kolosvárra vagy Szebenbe. constitutionibus Regni ac Instructioni eorum (Eredetije a gr. Kornis levéltárban.) ab universitate dicti eorundem Comitatus ipsis datae inhaerere et accomodare ab eisXX. demque ne latum quidem ungven (e helyett-. Illustrissime Domine Comes, ungvem) discedere volunt. Prout iidem nuntii ; Domine et Frater mihi Colendissime! tam in frequentia Statuum et Ordinum Regni • írván Tolnai Uramnak, mit irjon, kül jam antea protestati sunt, ita nunc quoque deni öcsém uramnak, megláthatja és opinióját protestantur coram nobis publice et mani is, azért a mi jobb lenne, azt kéne csele feste. Harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante. Datum Posonii die 18. kednünk. Balla Uram itt Szent-Demeteren vagyon, Martii Anno 1618. várom hozzám, de ha tetszenék öcsém uram A l á b b : Az ország protestatiója; har nak is, jó volna irni, mert ennél jobb embert madik. nem kapunk és a Draveczkiana causánkat is (Egykorú másolat a m. k. kam. levéltárban.) oda ki megfuttathatná, s a mit jovoslanának, azt kéne cselekednünk, avagy a Kornis Fe rencz posteritásit itten admoneáltatni, hogy G R . K O R N IS A N T A L K A M A R Á S , concurrálnának azon megadott pénzünkben, hunyadmegyei főispánhoz stb. vagyis, ha oda ki jovoslanák nóvummal hozzá fognunk, és kezdenők meg a dolgot, mert intézett levelek. igy soha végit nem érjük. Me commendans XIX. favoribus maneo Méltóságos gróf ur! Kedves ejsém uram! Szintén magam is az Urnái Kastal Uramnál sollicituskodtam azon pénz iránt, ki is mit válaszoljon, ecsém uramnak atyafisá(jo)son accludálom. Feleségem velem
i
Illustrissimae Dominationis Vestrae Kórod, 1757. 10. Novembris. obligatissimus servus et frater Comes F r a n c is c u s K o r n is m.p. Látom , Tolnai
Uram
panaszolkodik
1210
TÖRTÉNETI
LAPOK.
ö c s é m uramra, nem is tudtam ezen contraegyéb levelek közül én válogatám k i, nem ' versiát, recommendálom öcsém uramnak, t az adjunctus commissariusok, ennyi dologért miből lehet, továbbra való haszna vételiért ' s hosszas szolgálatomért még az paraszt ember is a jó akaratot feltartaná. In reliquo A l e v é l h ez van m e l l é k e l v e e r e magamat régi úri gratiájában commendálván d e ti b e n Tolnai J á n o s k ö v e tk e z constanter maradok levele;' Méltóságos gróf Uramnak • Méltóságos gróf főispány ur, Somogyon, 5-a Novembris 1757. jó méltóságos uramig
köteles szolgája Ugy vagyon, a mint informáltatott mél T olnai J ános m. p. tóságos gróf u r , magyarországi regius pro (Mindkét levél eredetije a gr. Kornis levéltárban.) curator Turzó Uramnak itt létele az Oda való méltóságos camera küldötte volt be az méltöságos thesaurariatushoz, onnat küldetett hozzám, az ő felsége levelei között a mi GR. PETKI A NN Á H O Z INTÉZETT ahhoz való levelek voltanak és 3 Kigyeimé LEVELEK. nek kivántattanak, én megmutattam, specificatióját magával elvitte, ha kivántatnab, el IX. hiszem, parancsolat jő, hogy kiadjam; tőlem Méltóságos gróf asszony, nékem Isten után ment Károlyvárra az cáptalanba, onnat Konagy kegyes patrona asszonyom! losvárra a conventbe, micsoda leveleket ta nált? én azt nem tudom, elég az, hogy ő Nagy szivbeli fájdalommal és könynyaz Kornis Boldisár nótáját kereste, a z pedig hullatásokkal ketelenittettem méltóságos gróf a diaetalis ar titulusokban is megvagyon, még né asszony kegyes lábaihoz leborulni és fo a nyárban irtam volt Domokos Antal urnák, lyamodni mint régi kegyes patrona asszonyom hogyha az. fiscus békességet offeráltat Nagy- hoz, tudniillik mivel sok nyomorúságokkal B ág to k n a k , azt bonis modis amplectálja, mert környülvétetötettem (igy), az szegénység meg azokat a jószágokat mivel a modénai herczeg környékezett ugy annyira, hogy egy pénznek birja, s annak a mi felséges házunkkal egye ura nem vagyok, az tehetetlenség miánna sülése lészen, ha szintén delibératumot is adósságba is kelletett verni magamat, mivel obtineálna Nagyságtok, nehéz lesz obtineálni Istennek nagy itíleti már egyníhány eszten és onnat kivenni; annak a deszninek szom dőtől fogva hazánkon vagyon, hol jég áltol, szédságában a feleségemnek is a Toldi juson hol egyéb áltol mezei gabanánktól megfoszvagyon, mivel Tisza Uram causájának kime tattattunk, hol dög áltol marháinktól elma netelit várjuk, abból Nagyságíok is vehet radtunk ; az idén is a mi helységünkén éppen példát, külömben tudja meg Nagyságod, a semmit sem bocsátott kalangyája búzáinknak, 'deszni dominium mind erdőből, bokorból .áll, a mi lett is szemül, csak gaz; ugy annyira ottan nincsen allodialis föld, kaszáló; tavából megnyomorodtam, hogy semmiféle gabonám és korcsmából lehet proventust venni, egy nincsen feleségem és gyermekeim táplálására; vashámor vagyon, de az is neglecte; ha má pénzem pedig nincsen, hogy vehessek, szol sutt jószágot adnának, örömest el lehet venni, gálatban sem vagyok, hogy reménségem le inverítáltatván és aestimáltatván mind a kettőt. hetne vagy egy pénzhez, magam ide haza ' Én az gróf urnák nem irtam , mert minden való economiám szánk táplálására sem ele igaz ok nélkül neheztel, az régi sok szolgá gendő, ha csak istenes kegyes irgalmassága latomat azzal fizeti, nevezetesen kétszer Ma Nagyságodnak szegény régi szolgáján nem gyarországra tett járásomat, signanter pedig könyörül ugy, hogy engemet az camarára néhai méltóságos gróf testamentumának valami aljas hivatalra méltóztatna Nagyságod rendbe való szedése végett egy hóuapig tar commendálni ide az portusra avagy akárhova tattam Szebenben, holta után pedig commis- a só mellé, bárcsak most előre valami 100 sflriátushoz illő leveleket több missilis és forintos hivatalra, ugy hogy házam tápláld-
T Ö R T É N E T I LAPOK. sára lenne valami ,fundusom, avagy ha az Isten ő felsége méltóságos gróf Haller Pál főispány Urunk ő Excellentiáját Bécsből le hozza, egy szolgabiróságra méltóztatna Nagy ságod commendálni; tudom, hogy Nagyságod respectusáért ő Excellentiája akármit meg. cselekszik, minthogy méltóságos gróf Mihály Uram méltóztattatott volt commendálni ő Excellentiájának, minekelőtte kiment volna, igírte is kegyességit, hogy fog szolgálni; ha pedig méltóztatna kegyességit m utatni, a balásfalvi processusba commendáljon Nagy ságod, másképpen -ő Excellentiája kegyességihez bizok mindeneket Nagyságod kegyes , gratiája által, az Isten is mégfizeti Nagysá godnak, mivel tudom Nagyságodnál való lé temkor is sok szegényeken való könyörületességit tapasztaltam , mivel az Nagyságod szavai mindenütt kellemétesek és jutalmasok voltanak mindenütt, holott még máig is Nagyságod commendálásából sokan vadnak hivatalban, én is azért mértem bátorkodni Nagyságod kegyességihez folamodni mint régi kegyes patrona asszonyomhoz, hogy sze gény régi szolgájához mutat Nagyságod annyi í istenes' kegyességet, hogy ónrólam is el nem felejtkezik, melyért nagy jutalmát veszi Is tentől Nagyságod szegény nyomorultakon való irgalmasságért, én is Istenemet mindennapi imádságimmal imádni el nem mulatom Nagy ságodért és úri házáért, emlékezzék meg Nagyságod régi szolgálatomról is és vegye Nagyságod kegyes szivére mostani Nagyságod előtt való siránkozó tehetetlenségemet; vá laszát pedig nagy alázatosan elvárom egész teljes reménséggel és bizodalommal, ezzel Isten oltalmába ajánlom Nagyságod (igy), csó kolom alázatossággal méltóságos gróf asszony nak kegyes istenes kezeit és lábait, maga mat ajánlom tapasztalt kegyes gratiájába. Nagyságodnak maradok méltóságos gróf asszonynak Paczalka, die 31. Januarij 1767. alázatos, szegény, elnyomorodott szolgája UjvAm . JXnos m. p. (Eredetije a gr. Kornis levéltárban.)
1211 X.
Méltóságos-grófné asszon! Kegyes méltóságos asszonyom, pátronám! Érdemeden személyemhez bocsátott le velét Nagyságodnak mélységes alázatossággal vettem ' s csekély tehetségem tetszésinek teljesítésére egészen ugyan fordítottam, de méltóságos gróf Uram ő Nagysága eltökéllett szándékának megértése igen kevés remény séget mutata, elszánt akarattal azon vagyon, hogy eladott jószágának helyében mást'minél hamarébb Erdélyben szerezhessen megma radott pénzén; munkás lévén minden nap benne, mely órában kívántatik meg szerencse előadásával az kész pénz, abban bizonytalan, ezért mostan éppen Nagyságodnak nem szol gálhat pénz dolgából, melyet midőn alázatoson sajnálva jelentenék, tapasztalt kegyes gratiájában magamat ajánlott vagyok Nagyságodnak 1767. 27. Martij, Kaplony. érdemetlen szolgája, káplána Frater M e d v é s D om okos m.p. (Eredetije a gr. Korai* levéltárim.)
XI.
Méltóságos gróf asszony, kegyes méltóságos asszonyom, patronám! Nagysád méltóságos parancsolatját alá zatos engedelmességgel vettem, kert iránt való contractus kezemhez jővén, valamit kigon dolhatok és tehetek kertnek általadásában, hogy Nagysádnak jövedelmesebben következhessék, és midőn minél hamarébb tökéletes ségre kívánom vinni, azonnal Nagysádnak fogom a pénzt keziben juttattatn i; e mellett" nem tudom, hogy kaphassak hatezer forintot Nagysád számára, mert valahol oly helyre, az honnan lehetett volna kapni, megfordultam, mind azt vettem feleletül, hogy az fogarasi földi jószágnak vásárlására pénzéket fordí to tták s még egészen nem pótolhatták; itten Nagyságos asszonyom semmi reménségem nincsen, hogy izzadó szorgalmatosságomat mellett (igy) ebben Nagysád parancsolatját véghez vihessem. . Úgy tudom Nagyságos asszonyom, hogy méltóságos gróf Haller János urfi ő Nagy-
ságának margitai jószágról vett pénzből fe lesen fogna maradni kézinél adósságainak kifizetésével is, és könnyen adhatna 6000 forintot Nagysádnak. Czigányok taxájára leszen gondom, és aztat bészedettetvén, keziben Nagysádnak juttatom. Méltóságos commendérozó generalis ur ő Excellentiája, igaz, hogy roszacskán volt, de Istennek hálá már egészen jól lévén, gubernialis sessiókban is jár. Feleségem Nagy sád kezeit öcscsivel együtt, ki is nagy kedviben vagyon méltóságos generalisné ő Excellentiájának, alázatoson csókolja és velem együtt;örvendetes alleluját sokaknak számlá lásával üdvözlitvén, Nagysád kegyességében ajánlván örökös tisztelettel vagyok : V ' Nagysádnak Nagy-Szeben, 8. apr. 1767.
' alázatos, engedelmes szolgája B igye D. m.p. (Eredetije a gr. Kornis levéltárban.)
Kolozsvár 1848-iki JEGYZŐKÖNYVÉBŐL. ' J'
'
(Folytatás.)
Julius 24-én 1848-ban főbírói elnöklet alatt közgyűlés. ■'
, : . . 254.
Olvastatik Kolozs megye képviselő állan dó bizottmányának idei 28 számú idei 2948 tan. számmal jegyzett megtalálása, melyben az a mellett a magyar ministerium eleibe terjesztenidőleg megküldött s Erdélyre nézt a kir. tábla mellett Kolozsvárra helyzendő főtörvényszék és központi kormány kiesz közlését kérő felterjesztés pártolására, s annak értelmében mind. a magyar minisztérium, mind az Erdély részéről kinevezétt unió bi zottmány megtalálására szólítja fel ezen kö zönséget: A felszólítás mellett megküldött felter jesztés értelmében a megtaláló megye kivo natához képest ezen közönség részéről ha sonló felterjesztések megtétele határoztatik.
Julius 26-án 1848-ban főbírói elnöklet alatt közgyűlés. 266. . Több polgárőrök részéről lett megtaláltatásánál fogva a főbiró jelenti, hogy a megtalálók részéről tett nyilvánítás szerént a főőrhelyeni rendes őrködés az őrséget kel- letin ' túlterhelvén, intézkedjék a közgyűlés az őrség számának az irt főhelyen alább szál lítása felől, annyival is inkább, mivel a jelen békésebb körülmények az eddigi szorgos őr ködést nem teszik többé szükségessé: A főőrhelyen eddig alkalmazott őrség száma a közeledő országos vásár elmúltával felére szállíttatni határoztatik. Továbbá a főőrhelyen nagyban való kártyázások üzése jelentetvén, ezen fegyelem tárgyra nézt ta láltassák meg az őrségi főparancsnokság a feljelentett nagybani kártyázásnak megszün tetése, s ennek eszközlésére hatos rendelés kiadása iránt. í|í
Augustus 4-én 1848-ban szónok Gut János elnöklete alatt közgyűlés. 287. Olvastatik a helybeli őrségi főtanács idei 3085 tan. számmal jegyzett az iránti megtalálása, hogy a polgárőrré lenni kelle téknek besoroztatása iránt a szükséges ren delkezések annyival is inkább tétessenek meg, mivel ez közős kötelesség lévén, annak teljesítése, ha többek által hordoztatik, nem terhes és továbbá mivel a besorozottak ál tali szolgálattétel a besorozottak részéről mindég csak teljesittetett, de a polgárok ki rendeltetve sem jelennek meg pontoson, azok szolgálattételre szorittatása a polgári ható ságnak sikertelen Íratott által: Átadatik az idei 248 kgy. szám alatt e tárgyban kirendelt bizottságnak oly további utasítással, hogy munkálatukat bevégezvén, igyekezzenek' azt a besorozandók besorozására szükséges intézkedések tehetésére mi nél előbb e gyűlés eleibe terjeszteni. * Augustus 9-én 1848-ban közönségi ülés szónok Gut János elnöklete alatt, 292. Olvastatik a királyi kormánynak idei
1 ÖB T É N E T I ' L A P 0 1 . 5209, szám alatt-apr.il 18-án kelt, julius 1•jén vett s idei 2748 tan. számmal jegyzett kerüjő rendelete, melyben az udvari kama rai hivatalnak ő felsége beleegyezésével az ezüst pénznek az ausztriai birodalomból na gyobb mennyiségben! kivitelét Sz. Iván hó végéig felfüggesztő rendeletét tudás és közhirré tétel, végett megküldi. Tudásul vétetik. ■ ■: % 1848 augustus 22-éu főbiró Groisz Gusztáv , előlülése alatt tartatott közgyűlésben, ; , 332. Ugyan főbiró jelenti, hogy a közelebbi 330. szám alatt megbízatás , következtében több biztos társaival városunkba visszatért B. Yay Miklós ő mlgánál városunk képében tisztelkedésöket megtévén, 'fölszólították vá rosunk érdekében, annak jóra, előmozdítása felett teendő hatos közbenjárása, közremunkálata háttérbe szorítása feletti aggodalma inknak elenyésztetése végett, ki is városunk javára mága közbenjárását és közremunkáJását nyilvánitá: A bizottmány ezen eljárása tudásul vétetik. 333. ■ •, Ugyan főbiró jelenti ezen város lakóit aggodalommal eltöltött azon hírre nézve, miszerént városunk az eddig itt létezett kor mány tanács elmozdításával s más alkalma zandó tiszthatóságok más városokba rende zésével háttérbe szorittatva, az- ezen város polgárai szűkös állapotuk veszélyeztetnének, hiteles tudósításból vett azon bizonyos tu dósítást terjeszti elő, hogy ámbár a nemzeti gyűlés előtt már a kormány tanácsnak meg szüntetése lefolyt légyen, s ez a felső ház előtt is megerősítést nyerend, de helyébe Kolozsvárra állandósitandónak állíttatott meg a főtörvényszék, General-Commandó kisebb hatáskörben és universitás, s reményünk le het, hogy ez a felsőháznál is megerősítést nyerend, s igy Kolozsvár jövője múltjánál bizonyosan dusaMan lészen felvirágoztatva, az anya vasútvonalnak itteni keresztül me nete körül is minden szükséges lépések megtétetvék, melyeket a városon felingerült kedé lyek lecsillapítása végett előterjeszteni szük ségesnek talált:
.1213
Örvendetes tudásul szolgálván, ennek a föllazított kedélyek lecsillapítására, s városunk népeinek szebb jövője békés elvárására utasítá sa végett minden a gyűlés tagjai ezennel fel hivatnak, ezt más e város lakóival is tudatni. ... ■ . 834. . . : ' ' , : Olvastatik miniszterelnök, Batthyányi La josnak idei aug. 13-ról 782 szám alatt meg küldött- körrendelete, mely szerónt az' öszves nemzetőrseregnek kimozditása , sok munkás kezeknek elfoglaltátásával, számos családfők? nek, beteges, gyenge egyéneknek , káros ha tású alkalmazásukkal lévén kapcsolatban,- ez okon elhatározta a minisztérium a hatosán gokból a szükséges őrsereget egyéni: kivétel lel mozdítani ki, mely hogy hazánk .ily vész teljes állapotában mi czélravezetőbb. és sükerteljesebb legyen, ezennel minden helység maga kebelében egy megválogatott, erős, egészséges testalkatú, önkéntesen.vállalkozók ból minél nagyobb badíerőt állítson össze, kik kötelezettek legyenek mindaddig, míg a harcz tart, vagy szolgálatukat hazánk állapota ígénylendi, magukat a kormány rendelete aláadni; az ilyen összeírtak századokba lesznek beosztandók, katonai gyakoroltatások legott tanult rendes katonák által megrendelendő, számuk a haditanácsnak bejelentetvén, úgy be azon egyén neve is, kinek vezérlete alatt a nép leginkább szeret szolgálni, hogy az olyan parancsnoknak kineveztethessen, a vállalko zóknak fizetésök, ugy fegyelmök is a honvéd seregéhez mért leend kiindulásoktól hazatér tökig ; azok. kiindulását és útbaigazítását a hadügyminister rendelvén meg, minden egyéb a nemzetőrsergek kimozditására vonatkozó eddigi rendeletek megszüntetvék azok kivé telével, melyek a már kimozdított vagy mozdítandó rendezett nemzetőrséget illetik. Hazánkfiai, hazánk, nemzetünk megtartására ügyünk igazsága és szentsége lelkesítvén, hogy ezen szép pályatéren minél nagyobb erő legyen kész szabadságunkat, független ségünket, magyar koronánk szent jogait éle tével, vérével megoltalmazni: Általadatik ezen körrendelet helyette sen főbiró elnöklete alatt álló nemzetőrségi bizottmánynak, mely e tárgybani lelkes fel lépésével és sükerteljes közremunkálásával, e tárgynak min
I im
TÖRTÉNETI
■ V/■.
: -■ ■ 335. ■
'
Ezen tárgy közlelkesedéssel lett vételé-* Vei inditványoztatik, hogy a haza ily ügyében . elmentek ne csak rendes napi zsoldjokkal legyenek ellátva, hanem e felett a családo sok honmaradt családjok tartása illoleg biz tosíttasson, a mesterlegények pedig biztosít va legyenek a felől, hogy a béke teljes hely reállásával, hazajövetelökkel legottan az illető czéhokban taxa fizetés és remek ' év töltés léikül bevétetnek. Ezen indítvány mindkét ága oly uta sítással adatik át a fennebbi biztosságnak, miszerént az elsőbb indítványról maga ter vet készítvén,azt mi előbb terjeszsze a közgyű lés elébe, a 2-ik elfogadott ágát pedig a lel kesedés buzdítása tekintetéből munkálata megkezdése előtt a városon tétesse közhírré. 336. Főbiró jelenti, hogy a nemzetőrségi bi zottmány előtt e városról eltávozott tagjai helyökbe Nagy Eleket, Varga Ferenczet, Kol lát Sándort és Hegedűs Sándort alkalmazta. Szolgál tudásul.
337. Olvastatik a katonai rendező bizott mány által e város összes polgárai számba vételükkel azoknak kiemelése, kik a rendes őrsereg számába még eddig be nem sorozva valának s azok számából többeknek mi okon, minő betegségek vagy más körülmények szerint lehető kimarasztalhatása körüli eljárása, mely tárgy ez idő lejártával Jövő gyűlésre maradt. 1848 augustus 23-án főbiró Groisz Gusztáv elnöklete alatt tartatott közgyűlés. , 339. Főbiró Groisz Gusztáv előterjeszti a városunkba helyezett önkéntes, sereg ezre dese Dobai és kapitánya Bittó által köze lebbi napokban az iránt lett felszólittatását, miszerint jelenben a ref. főtanodába beszál lított önkéntes örkatonák ottan a szükséges ágyfák, ágyleplek s több szükséges kellékek, főleg az illő fegyelemben nem tarthatás hiá nya miatt ottan tovább nem lehetvén, azok nak a katonai laktanyában létező K.-Ferdinándok onnani kiköltöztetésekkel, helyökbe'
LAPOK.
szállittatáaukat kívánták azon nélkülözhetet len indokokból, m iv el' ottan nemcsak hogy / mindazon kellékek megtaláltatok lesznek, de a mi a fő kellék,1 a fegyelembe tarthatásuk, csak is ottan eszközölhető, melyet maga fe jétől el nem rendezhetvén, köztanácskozás alá terjeszti. Méltó megfontolás alá vévén ezen köz gyűlés e jelen kivánatot, a felhozott indokok tekintetéből annak általcserélését oly mód dal határozza meg, hogy mivel jelenben ott létező K.-Ferdinánd 6. századjának á város polgáraihoz kell kiköltöztetniök, ezeknek kiköltöztetése az általok terheltető polgárok azon utasításával történjen meg, hogy vala kik a katonákat hátuknál tartani alkalmat lanok lennének, többen összeállva, a szüksé ges ágyfák, ágyleplek, főzőedények arányla* gos megadásával a városi hatóság előtt esz közöljék, hogy a reform, és unitaria főtano dákba, úgy a seminariumba megférhető szá mok legottan oda becseréltessen. Mely ezen határozat a kormány tanácsnak azon mellé adott méltó követeléssel írasson meg, hogy mivel a városi majorság pénztárunk jelenben a külső jószágok haszonbérük elvesztésével oly csökkent és szűkös állapotba jutott, mi szerént rendezett költségeit is kölcsön vett pénzzel kell hogy pótolja, mely miatt a ka tonai laktanya után kapni szokott rendes salgamumot nem nélkülözheti, ezt az , ide cserélendő nemzetőrségi önkéntesek számától \ is megrendelni méltóztasson. Főbiró pedig eszközölje ki, hogy mivel jelenben a polgár ság igen sok katonasággal van terhelve, azok nélkülözhető egy részének innen máshová szállittatásában tégyen lépést a szomszéd helységekben.
341. Olvastatik Máriaffi Dávid helybeli nem zetőrség helyettes alparancsnokának az itten felállittatni javallott lövölde tárgyában az őrsergi tanács által készíttetni ajánlott terv, szükséges kellékek, megkivántató költség fel számítása, a hely kijelelése és a lövölde sza bályai tervének bemutatása melletti azon nyilatkozatai: l-o. A kinézett hely légyen a sétatér napnyugoti oldalában a rószazsigettel szem-, belevő sík tér, mely helynek e czél megfe-
'
TÖRTÉNETI
lelő hossza 350 lépés a viz magosabb állá sánál is feljebb fekvő, s a Szamos martja gátokkal megerősíthető, s mint a város tu lajdona, e.czélra szabad intézkedés alatt álló. 2-o. A lövölde végébe légyen építendő egy ház, mely álljon egy löv.őhelyül haszná landó, erkélylyel ellátott nagy négyszeg terem ből, két oldalszobából, melyek vendéglők szá mára legyenek alkalmazandók, felül viszont egy nagy teremből és egy kis pinczéből, me lyeknek fölszámított költsége az anyagokat is pénzül felszámítva 5180 ez. frt. 124/s. kr. Minthogy azonban a város'a szükséges épü leti anyagokat megadhatja, akkor a terve zett lövölde september végéig teljes felépí tése kerülend csak 2134 R. frt 37 '/8 krba. 3-o. A szükséges pénz megszerzése alapjául a részvény útját véleményezi, mi hogy mentői számosabb légyen, egy rész vény árát 5 pfrtban állitná meg, mely a még ezen az utón begyülne, találkozott a nemzet őrségi tanács keblében két buzgó társ,’ kik ezen intézetre előlegezni hajlandók. Ezen lö völdében a helybeli őrsereg akár századonként, akár szakaszonként iugyen légyen gyakorol ható, csak is,az időtöltő egyének fizessenek valami csekély dijt, a részvényesek pedig ennek is csak felit, s az ily módon begyü lendő öszveg fordittatik csalhatlanul a kel lékek és épületek ára letörlesztésére. Ké szen létével az a nemzetőráereg birtokába átmenvén, az a feletti rendelkezés minden időre az őrségi főtanácsé legyen, mely nél külözhetetlen intézet pártfogására és min den szükséges intézkedések sükerteljes és siető megtételére a testületet fölszólítja. Bárminő részvéttel óhajtja a városi kép viselet a tervezett lövöldének a kidolgozan* dó terv szerinti mielőbbi megkészültét, s bár elismerje is annak szükségét, czélszerüségét, de ha mefontolja a tervezett helyet, cassájának jelen állását öszveméri annak terve zett megkészülése, ugy a szükséges kellékek árával, figyelmet fordít [az időre, melyben ma állunk, a tervezett épületre nézve, bár minő kész is arra segédkezeket nyújtani, 3-mat mond ki: e g y i k e t a h e l y r e n é z v e azt, hogy ez, mint már régen feltöltött vízjárás, a köz mondás szerint a m árnák nagyon is kitéve
121 í
LAPOK.
lévő fövénytórlás lévén, méltó aggodalma vati, hogy a Szamos mart akármi nagy költséggel bármennyire erősittessék, hogy a viz aláásás utján maga régi medrét megkeresve, az egész költséges épületet veszedelmeztetheti. M á s o d i k a t a z t : , hogy a város a szükséges anyagi kellékek közzül csakis várfala valamely meglévő részéből kövét:adhatván, a több kellékekre nézve, caSsája je len szűkös állapotában egyébbel, bármint óhajtja is a segélyt, nem segithet. H a r m a d i k a t az i d ő r e n ézve, ezen tervezett épületet, melyet maga is szépnek, czélravezetőnek tart, már ma augusztus hó nap végével, s igy a mindjárt bekövetkezhető nedves természetű hónapokban megkésettnek tekinti, hogy azonban ezen nélkülözhetetlen szép czélra némileg a ki telhetőkben segédkezeket nyújtson, kimondja ésa jelen időhöz mérten meghatározza: , hogy a maga nézete szerint akarná, ha a kinézett hely helyébe egy, a vésznek kité ve nem lévő, alkalmasabb nézetvén és jelöl tetvén ki, e rajz szerint addig is, mig a te r vez ett szép épület, arra teljes erő fordithas- > sék, megkészittethetik,most idő szerént készitr, tessen meg, csak maga a nélkülözhetetlen lövölde az oldal kuliszákkal, a terv szerint az ehhez szükséges 75 öl követ >a meglévő kőfal valamely részéből, megajánlja, mész, tégla birtokában sem pénztári ereje azok beszerezhetése felett nem lévén, azokat meg nem ajánlhatja, örömmel nyújt azonban se gédkezet a porond, tégla, kő fuvarozás . in gyen lehető beszállithatása feletti fölEzólitás körül, jobb jövendőjével pedig az egész szép tervnek teljes elkészítésére, s ha addig is csak maga a lövölde részvény utján megkészittethetik, óhajtja annak költségeiről, ugy a bevárandó évi jövedelmeiről s jövedelmei nek az épület fenntartásáralett mikénti for dításáról évenként a haditanács tévén a képviseleti közönségnek teljes kimutatást. & 1848-ban aug 25-én főbiró Groisz Gusztáv elnöklete alatt tartatott közgyülébén: 344. Főbiró tudatja Pestről hiteles kútfő ből aug. 19-ről vett azon tudósítását, misze*
T Ö R T É N E T I LAPOK.
'1216
rint az unió bizottmány Kolozsvárnak anynyit adott, a minél többet nem lehet, u„ m. l-o., fó'törvényszéket, 2., provincialis commissariatust, 3., tartományi fiókpénztárt, 4., Pupillaris exactoratust, 5., General-commandót kisebb hatással, 6., katona nevelő intézetet, 7., A kincstártól a só departamentet, 8., vál tó-törvényszéket, [9., universitást, 10., Ko lozsváron keresztülmenő v a s u t a t , melyre gr. Széchenyi közlekedési minister ur interpelláltatása után azt nyilvánította, hogy mi helyt idő és mód lesz, a Kolozsvárra menő vasút felől gondoskodik. Pénzügyminiszter (éljen, éljen, éljen) pedig azt, hogy mihelyt á közlekedési minister ur a tervvel kész lesz, hogy Kolozsvár Pesttel minél rövidebb utón .egybeköttessék, az arra kivántató pénzt a földből is ki teremti: Örvendetes tudásul veszi közgyűlésünk főbiró ezen híradását, s szive mélyéből sok szorosan éljenezi mindazon lelkes férfiakat, kik városunknak jövendő felvirágzását hazafi ily meleg részvéttel előmozdítani, ezt a vá ros minden lakóival tudatni minden e gyű lés tagjainak ajánlja. 346.
-
Olvastatik nemzetőrségi bizottmány he lyettes elnöke, főbiró Groisz Gusztávnak a bizottmány nevében fölterjesztett azon vé leménye az idei 334 és 335. sz. ai. megbí zatásuk körül, miszerintr hogy a minisz terelnöki rendeletnek mentői gyorsabban minél fényesebb sikert lehessen szerezni, szükségesnek látta a bizottmány, hogy a polgári hatóság által előlegesen valami biz tosítás alapittassék meg s határozatilag mon dasson is ki: a., hogy minden önkéntesen ajánlkozó egyén, ide nem értve az őrmesteren feljül levő tiszteket, az állomány által fizetendő 8 ezüst kr. napidijon felül a városi közpénztárból a kiindulási naptól számítva hazajöveteléig, ha családos 8, ha nem, 4 ezüst krt. kapjon. b., hogy minden egyénnek, midőn a harczmezőre kiindittatik, felszerelési avagy útiköltség czim alatt 10 ezüst rfrt adassék. c., hogy a kézmüvesi segédek ezen kötelesség megszűntével, hazatértökkel az
illető czéhba minden remek év töltés és czéhbaállás nélkül felvétessenek. ' d,, a hadban megcsonkult, s e miatt élelmét meg nem kereshető egyének, valamint a harczban elesteknek lehető családjai körülményökhöz képest illőleg segedelmeztessenek. e., ezen katonai kötelezettség ideje alatt személyét és vagyonát illető adója s egyéb közterhei egész családjáról jelen 1848dik év november 1-től kezdve elvétessék. ' £, kik jelenben polgári joggal nem bírnának, hazatértökkel, ha egyéb a törvény től megkivántató képességgel bírnak, minden dij nélkül polgári joggal ruháztassanak fel. 2-or., Minden elésorolt s egyéb városi közköltségeket a bor és pálinka korcsmárlásból kívánja és óhajtja a bizottság‘fedeztetni, pénzbeli rovattal a város különben is szű kös polgárait terhelni nem lehetvén. 3-or. A rendelés értelmében ezen ajánl kozó polgári őrseregből külön századok ala kíttassanak, tanításuk kiszolgált katonai egyén által tétetvén, erről a polgári hatóság gon doskodjon. Tisztjeit a századostól kezdve az őrsereg válassza, a vezérőrnagy pedig a szá zadok óhajtása méltánylatával a hadügyminister által választasson. 4., A kiállítás körül előlegesen szerke • zendő egy lelkes harczra hívó felszólítás s ez több példányokban kinyomatván, házanként osztattassék ki: neveztessék ki főbiró vezérlete alatt 3 egyén, kik a czéhokat és fertályokat rend re járván, az ifjakat buzdítsák a felállásra, a fenn elősorolt Ígéretek fölött biztosítsák, nemcsak, sőt azt város pecsétje alatt a kí vánóknak hitelesítve adják ki, végül egy bi zottmány neveztessék, mely a vállalkozókat összeirja, elrendezze és századokra alakitsar A nemzeti őrseregi bizottmánynak ezen tervezetét ezen képviseleti közönség annak első pontjára nézve elfogadja, 2-ik, 3-ik és 4-ik pontjai alatt tervezettek mi fundusból s mi képen lehető, mi czélravezetőbb elintézése terve kidolgozására biztosoknak: főbírót, Baló Józsefet, Hegedűs Sándort, Hincs Sámuelt, Krizbai Miklóst, Mark Samut, Gábor Antalt, Pattantyús Antalt kirendeli, eljárásukról köz gyűlésünket a holnapi napon értesitendők. (Folytatása következik.)
Nyomatott K. Papp Miklósnál Kolozsvárt.
