Kardiológiai kockázatelemzés, daganatok, elhízás, diabetes megelőzése, evészavarok

A z adatok v édelme érdek ében a PowerPoint nem engedély ezte a k ép automatik us letöltését.

Kardiológiai kockázatelemzés, daganatok, elhízás, diabetes megelőzése, evészavarok

SE Népegészségtani Intézet

A meghaltak megoszlása kiemelt haláloki főcsoportok szerint, 2007*

8,00% 5,60%

24,60%

6,60%

Daganatok Keringési rendszer betegségei

5,10%

Légrendszeri betegségek Emésztőszervi betegségek Erőszakos okok Egyébokok

50,10%

*A KSH adatai szerint.

A intervenció lehetőségei • A leggyakoribb nem fertőző betegségek hátterében közös rizikófaktorok állnak: – Dohányzás – Alkohol – Fizikai inaktivitás – Egészségtelen táplálkozás

Kardiológiai betegségek és megelőzésük


A nemzetközi statisztikák • A világon hozzávetőlegesen 600 millió hipertóniás él. • Évente 3 millió ember hal meg a világon a magas vérnyomás következtében. • Különböző országok lakosságának jellemzően 10–40%-a szenved magas vérnyomásban.


A magyar statisztikák I. • Magyarországon a nők 33%-ának, a férfiak 25%-ának magas a vérnyomása. • A magas vérnyomás hozzájárulása a magyar népesség mortalitásához: – közvetve 5,18 /100.000 lakos, ami az összmortalitás 38,15%-a – közvetlenül 0,46 /100.000 lakos, ami az összmortalitás 3,4%-a SE Népegészségtani Intézet

A magyar statisztikák II.

Forrás: WHO


A hipertónia előfordulását befolyásoló tényezők • Testsúly • Fizikai inaktivitás • Alkohol, dohányzás

• Genetikai tényező • Alacsony születési súly • Nem • Kor • Szociodemográfiai jellemzők


A hipertónia csoportosítása • Primer hipertónia – Az esetek 85-90%-a. A kórkép valószínűleg multikauzális, örökletes és szerzett tényezők egyaránt szerepet játszanak kialakulásában.

• Szekunder hipertónia – – – – – –

Renoparenchymalis Endocrin Coarctatio Aortae Gesztációs Neurológiai Egyéb



A magas vérnyomás betegség fokozatai Szisztolés vérnyomás (Hgmm)

Diasztolés vérnyomás (Hgmm)

Optimális

< 120

< 80

Normális

<130

<85

130-139

85-89

1.fokozat (enyhe)

140-159

90-99

2.fokozat (középsúlyos)

160-179

100-109

>180

>110

magas normális HIPERTÓNIA

3. fokozat (súlyos)


A vérnyomás nembeli és korbeli eltérése

140 120 100 80 60 40 20 0

A vérnyomás változása az életkor függvényében (nők)

Dias. Sys.

17-29

30-39

40-49

50-79

Életkor

Vérnyomás (Hgmm)

Vérnyomás (Hgmm)

A vérnyomás változása az életkor függvényében (férfiak) 140 120 100 80 60 40 20 0

Dias. Sys.

17-29

30-39

40-49

50-79

Életkor

Forrás: http://sunrise.sote.hu/htsz/kekesed.htm (815 fő)


A vérnyomás napszaki változása a tevékenységek függvényében 1. 2. 3. 4.

Ebéd Filmnézés Alvás Szexuális együttlétet követő vérnyomás emelkedés

Forrás: http://www.vitalitas.hu/konyvek/mv/mv3.htm


Higanyos vérnyomásmérés a rendelőben • Nyugalom – 30 perce nem fogyasztott koffeint – nem dohányzott, – hőmérséklet, zaj, izgalom szempontjából semleges környezetben

• három különböző, legalább egyhetes időközzel mért értékek átlagából (ülve, állva és fekve is mérve)

• DE! „fehérköpeny szindróma” SE Népegészségtani Intézet

Higanyos vérnyomásmérés otthon, 24-órás vérnyomásmérés • Otthoni rendszeres vérnyomásmérés – Normális, nappali vérnyomásérték: < 135/85 Hgmm – DE! „non-dipperek” (éjszakai vérnyomáscsökkenés hiányzik)

• ABPM-mel 24 órás mérés: – normális vérnyomásérték 24 órás átlagértéke: <125/80 Hgmm SE Népegészségtani Intézet

Prognózist meghatározó kardiovaszkuláris kockázati tényezők Életkor

Férfi

Nő

>55 év

>65 év

Dohányzás Összkoleszterin

>6,5 mmol/l

LDL-koleszterin

>4 mmol/l

HDL-koleszterin

<1 mmol/l

<1,2 mmol/l

Korai vaszkuláris esemény a családban

<55 év

<65 év

Abdominális elhízás

>94 cm

>80 cm

Szövődmény Meglévő klinikai események

balkamra hipertrófia, ateroszklerotikus plakk, DM TIA, perifériás érbetegségek SE Népegészségtani Intézet

Rizikóbecslés • Az Európai Risk SCORE (Systematic Coronary Risk Score) módszer a kor, nem, szisztolés vérnyomás, totál koleszterin vagy totál/HDL koleszterin arány és a dohányzás figyelembevételével, továbbá magas (északi) és alacsony (déli) rizikójú régiók szerinti felosztással operál, és halálos kimenetelű szívinfarktus 10 éven belüli bekövetkezésére számol százalékos valószínűséget. • A Framingham Risk Score egyike a legismertebbek módszereknek, figyelembe veszi az életkort, nemet, totálés HDL koleszetrinszintet, szisztolés vérnyomást és a dohányzási szokásokat. SE Népegészségtani Intézet

Framingham Heart Study A Framingham-tanulmány egy hosszú távú, még folyamatban lévő szívés érrendszeri hosszmetszeti tanulmány, amely Framingham (Massachusetts) nevű kisváros lakóit követi generációkon keresztül. A tanulmány 1948-ban indult el 5,209 alannyal. Az első generáció vizsgálat után számos kezdeményezés született a projekt megszüntetésére, de ez mégsem sikerült, így a tanulmány 1970-ben folytatódott a második generáció resztvevőivel. 1994-ben bővítették a kísérletet egy „Omni-kohorsz” nevű másik csoporttal, amely 506 kisebbségi származású (afroamerikai, spanyol, ázsiai, indián stb.) egyénből állt. 2002 áprilisában indult el a harmadik generáció főcsoport és a második generációs „Omni kohorsz” csoport vizsgálata.


A SCORE pontrendszer értékelése

A Framingham pontrendszer értékelése

A Framingham- és SCORE-pontrendszer együttes értékelése

Kardiovascularis esetmény (Framingham)

Végzetes kardiovascularis esemény (SCORE)

Kis társuló rizikó

< 15%

< 4%

Közepes fokú rizikó

15-20%

4-5%

Nagy rizikó

20-30%

5-8%

Igen magas társuló rizikó

> 30%

> 8%


A szövődmény kialakulásának relatív (RK) és járulékos kockázata (JK) 100 000 főre nézve RK

JK

Férfi

Nő

Férfi

Nő

2

2,2

22,7

11,8

3,8

2,6

9,1

3,8

Perifériás érbetegség

2

3,7

4,9

5,3

Szívelégtelenség

4

3

10,4

4,2

Koszorúér betegség Stroke


Megfelelő kezeléssel a kardiovaszkuláris mortalitás 21%-kal csökkenthető


A kezelés megtervezése a különböző hipertóniafokozatokban és rizikócsoportokban*

*Forrás: http://www.tudogyogyaszat.hu/hu/menu/site/show/532/2008_marcius

A magas vérnyomás primer prevenciója I. • Az élelmiszerek Na tartalmának a csökkentése – Napi 2-3 g só, kerülni az utánsózást stb., STOP SÓ

• Az ételek koleszterin sűrűségének a csökkentése – DASH*-diéta (zöldség, gyümölcs, alacsony zsírtartalmú tejtermék, baromfihús, hal, hüvelyesek fogyasztása, édességek kerülése)

• Testsúly mérséklése • Vonzó, biztonságos, könnyen elérhető sportolási lehetőségek – Parkok, gyalogosutak, kerékpárutak stb.

• Egészségtudatos modellek propagálása – Média, fórumok, új köznevelési törvény stb. * Dietary Approaches to Stop Hypertension


A magas vérnyomás primer prevenciója II.


A magas vérnyomás primer prevenciója III. Elérhető vérnyomás csökkentés (Hgmm) Nátriumbevitel csökkentése DASH Rendszeres testmozgás

2-8 8-14 4-9

10 kg-nyi testsúlycsökkentés

10-20

Nagy mennyiségű koffein- és alkoholfogyasztás kerülés

2-10


A magas vérnyomás másodlagos megelőzése • A diagnosztika egyszerű vérnyomásmérésen alapul. • A szűrővizsgálatokkal szemben támasztott minden szempontnak megfelel. • A hipertóniát sokszor csak a célszerv károsodásakor ismerik fel (néma gyilkos) • A vérnyomást célszerű minden orvos-beteg találkozáskor megmérni (háziorvos, iskolaorvos) SE Népegészségtani Intézet

A háziorvosi ellátás feladata • megelőzés • hipertónia aktív felkutatása • a betegek folyamatosan ellenőrzött, hatékony gyógykezelése • kardiovaszkuláris rizikótényezők felmérése


A háziorvosi ellátás céljai Az első vagy az ismételt koszorúér-, strokevagy perifériás érbetegséghez köthető események, a rokkantság és a korai halálozás megelőzése


Háziorvosi ellátás megfelelőségének indikátorai akiknek legalább 1 alkalommal, aktuálisan mért vérnyomásérték szerepel X 100 Célérték: 90% a praxisban az elmúlt évben megjelent páciensnek száma

életmódi rizikótényezők felmérése megtörtént X 100 gondozott hipertóniás betegek száma

megtörtént a kardiovaszkuláris rizikó besorolás hipertóniás betegek száma

X 100

Célérték: 70%

Célérték: 70%


A daganatos betegségek


A meghaltak megoszlása kiemelt haláloki főcsoportok szerint, 2007*

8,00% 5,60%

24,60%

6,60%

Daganatok Keringési rendszer betegségei

5,10%

Légrendszeri betegségek Emésztőszervi betegségek Erőszakos okok Egyébokok

50,10%

Magyar statisztikák • Magyarországon évente közel 80000 új eset alakul ki. • Világelsők vagyunk a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatai és a vastag- és végbéldaganatok okozta halálozás vonatkozásában, és Európa-elsők a fentieken kívül az ajak és szájüreg rosszindulatú daganatai okozta halálozás tekintetében. • A legtöbb daganat kialakulásáért módosítható kockázati tényezők felelősek. • A legtöbb daganat viszonylag hosszú idő alatt fejlődik ki, ezért lehetőség van a korai állapotban történő felismerésre és eredményes kezelésre. SE Népegészségtani Intézet

Bejelentett új rosszindulatú megbetegedések és halálozások száma férfiak között 2009-ben bejelentett új esetek száma

halálesetek száma

Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata

2664

1 775

A gyomor rosszindulatú daganata

1349

1002

A vastagbél rosszindulatú daganata

2786

1768

Bél és az anus rosszindulatú daganata

2271

994

A máj és a májon belüli epeutak rosszindulatú daganata

933

729

A hasnyálmirigy rosszindulatú daganata

1146

897

A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata

6885

5687

A bőr rosszindulatú melanomája

1107

na

A prosztata rosszindulatú daganata

3541

1193

Összesen:

35366

18523

Bejelentett új rosszindulatú megbetegedések és halálozások száma nők között 2009-ben bejelentett új esetek száma

halálesetek száma

Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata

904

364

A gyomor rosszindulatú daganata

1018

822

A vastagbél rosszindulatú daganata

2701

1487

Bél és az anus rosszindulatú daganata

1795

700

A máj és a májon belüli epeutak rosszindulatú daganata

616

719

A hasnyálmirigy rosszindulatú daganata

1140

940

A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata

4014

2766

A bőr rosszindulatú melanomája

1290

na

A női emlő rosszindulatú daganata

7276

2169

A méhnyak rosszindulatú daganata

1039

396

Összesen:

34296

14651

Kockázati tényezők szerepe a daganatos halálozásban (%)*

*Forrás: Danaei és mtsai adatai alapján.


Daganatos betegségek főbb okai/kockázati tényezői I. • Dohányzás – Az elkerülhető daganatos halálozások 60%-áért felelős. – A következő daganatokban van szerepe: légcső, hörgő, tüdő, ajak, szájüregi, gége, nyelőcső, hasnyálmirigy, vese, hólyag

• Alkoholfogyasztás – Megemeli a kockázatát az ajak-, szájüregi-, gége ráknak, a nyelőcsőráknak és a májráknak SE Népegészségtani Intézet

Daganatos betegségek főbb okai/kockázati tényezői II. • Táplálkozás – A zöldség és gyümölcsfogyasztásnak protektív szerepe van

• Elhízás és mozgásszegény életmód – Az endometriális daganatok 40%-ért felelős, szerepe van a colorectalis és emlődaganatok kialakulásában is.


Daganatos betegségek főbb okai/kockázati tényezői III. • Környezeti tényezők – fizikai hatások (különböző ionizáló és nemionizáló sugárzások, azbeszt, kadmium, arzén, berillium ...stb.)

– kémiai hatások (a legkülönbözőbb kémiai karcinogének: PAH, PCB, etilén-oxid, ciklofoszfamid, formaldehid, vinil-klorid...stb.)

– biológiai eredetű hatások (HPV, HIV, HBV, HCV, EBV, aflatoxin, H. pylori ...stb.) SE Népegészségtani Intézet

Daganatos betegségek főbb okai/kockázati tényezői IV. • Konstitucionális tényezők – csökkent antioxidáns kapacitás – elégtelen vagy nem megfelelő celluláris immunválasz – sejtciklus szabályozásában vagy repair folyamatokban résztvevő gének mutációi (BRCA, APC…)


A WHO becslése szerint a daganatos halálozások 40%-a megelőzhető!


Egyéni szintű stratégiák a megelőzésben I. • Primer prevenció – ismert fizikai, kémiai és biológiai karcinogénekkel való kontaktus minimalizálása/kerülése pl.: o dohányzás kerülése o alkoholfogyasztás mérséklése o biztonságos szex o korlátozott napozás / szolárium-használat

– helyes étrend – megfelelő fizikai aktivitás SE Népegészségtani Intézet

Táplálkozási ajánlások • Bőséges zöldség, főzelék és gyümölcsfogyasztás • Vöröshúsok fogyasztásának mérséklése, grillezett, pácolt, füstölt termékek kerülése • Állati eredetű zsírok bevitelének jelentős csökkentése – Nők < 10g/nap, férfiak < 20g/nap

• Forró italok és levesek gyakori fogyasztásának kerülése


Egyéni szintű stratégiák a megelőzésben II. • Szekunder prevenció – rendszeres önvizsgálat (mellrák, hererák, bőrrák) – rendszeres, életkornak és egyéni kockázatnak megfelelő orvosi kivizsgálás, célzott szűrővizsgálatok – népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel


Populációs szintű stratégiák a megelőzésben • Az ismert karcinogén hatásoknak való kitettség minimalizálása – környezetszennyezés csökkentése – munkahelyi biztonság megteremtése – élelmezés-egészségügyi szabályozás

• Védelem biztosítása – ajánlott és kötelező védőoltások (HBV, HPV)

• A daganatos betegségek korai felismerése – népegészségügyi szűrővizsgálatok

• A daganatos betegségekkel kapcsolatos tudásanyag bővítése – szervezett egészségnevelés-kockázatkommunikáció – alap, klinikai, és epidemiológiai kutatás támogatása – tumor-regiszterek létrehozása, fenntartása SE Népegészségtani Intézet

Az emlődaganatainak szűrése • Emlőrák szűrése – 45 és 65 év közötti nők – Kétévenként – Magyarországon kb. 7500 új eset emlőrák eset ismernek fel, és 2500 körüli a halálesetek száma.


Az emlőrák szűrésének menete I. • A vizsgálatot végző szakképzett szakasszisztens először tapintásos emlővizsgálatot végez. Ezután a nő a mammográfiás készülék elé áll. • A páciens először az egyik, majd a másik oldali emlőt helyezi a készülék plexiüvegből készült emlőtartó lapjára, majd egy másik plexiüveg-lapot helyez fölé. A két lap segítségével a melleket kissé összenyomják, és mindkét emlőről 2-2 röntgenfelvételt készít. Az emlők ellapítása kissé kellemetlen, de nem fájdalmas; azért van rá szükség, hogy a röntgenfelvételen az emlőkről egyenletesen éles, tiszta kép jelenjen meg. Mindez legfeljebb 2-3 perc alatt lezajlik.

Az emlőrák szűrését kiegészítő vizsgálatai • A kiegészítő vizsgálatok célja az, hogy a rendellenességet, esetleg a rosszindulatú emlőbetegség felmerült gyanúját megerősítsék, vagy kizárják. • A kivizsgálás több lépésből áll: – ultrahangos vizsgálat, – anyagvétel sejtvizsgálatra (ez úgy történik, hogy vékony, 0,7 mm-es külső átmérőjű) injekciós tűvel megszúrják a tisztázandó csomót, és az így kapott sejteket mikroszkóp alatt megvizsgálják; ezt nevezik aspirációs citológiai vizsgálatnak).

• E vizsgálatokkal már az esetek többségében sikerül kizárni a talált csomó rosszindulatú természetét. A végleges tisztázáshoz azonban szükség lehet a talált csomó sebészi kimetszésére. • Hangsúlyozni kell, hogy az emlőrák diagnózisát, csakis a szövettani vizsgálat mondhatja ki!

A méhnyakrák szűrése – 25 és 65 év közötti nők – 3 évenként – A korai stádiumban (0. stádium) felfedezett méhnyakrákos esetek legalább 90 %-a meggyógyul a kúpbiopsziát követően – Magyarországon évente kb. 1500 új méhnyakrák esetet ismernek fel, és 500 körüli a halálesetek száma – A citológiai értékelésének az alapja a felszínről származó sejtek vizsgálata (exfoliatív citológia). A sejtek fixálása, majd speciális festését követően mikroszkópos vizsgálata történik. – Két beosztás terjedt el a nemzetközi gyakorlatban, a Papanicolaou osztályozás és a Bethesda klasszifikáció. A Bethesda beosztás modernebb, sokkal részletesebb, informatívabb. SE Népegészségtani Intézet

A vastag- és végbélrák szűrése I. – 50 és 70 év között – Kétévenként – Magyarországon évente kb. 7500 körüli új eset ismernek fel és 5000 körüli a halálesetek száma – Jelenleg túl drága – Kétféle szűrési protokollt lehetne alkalmazni, az egyik egy lépcsős, a másik pedig két lépcsős. Az egy lépcsős eljárás során a kolonoszkópia a kizárólagos szűrési módszer, a kétlépcsősben viszont ezt a vizsgálatot a székletvér kimutatása előzi meg.


A vastag- és végbélrák szűrése II. Ha a daganatot korai stádiumban fedezik fel, az ötéves túlélés meghaladja a 90%-ot, azonban az esetek 65%-ban nem ekkor, hanem már előrehaladottabb stádiumban kerül felismerésre. A rosszindulatú daganatok 95%-a adenómából fejlődik ki, ez a folyamat körülbelül 10-15 év alatt zajlódik le, a tünetmentes kimutathatóság szakasza 7-8 év. Ezen időintervallum hossza alkalmassá teszi ezt a betegséget a szűrésre, azonban nálunk Magyarországon ez mégsem került bevezetésre. SE Népegészségtani Intézet

A tüdőszűrés • A tüdőszűrésnek nem elsődleges célja a daganatos megbetegedések kimutatása. • Évente 500 esetben mégis ennek köszönhető, hogy a tüdődaganatot korai, rezekábilis stádiumban fedezik fel.

Elhízás és szövődményei, a diabetes megelőzése


Nemzetközi statisztikák I. • 1,6 milliárd túlsúlyos • 400 millió elhízott

ember él világszerte


Nemzetközi statisztikák II. • 20 millió 5 éven aluli gyermek túlsúlyos világszerte. • Évente 400.000 új túlsúlyos és 85.000 kövér gyermek az EU tagországokban

Magyar statisztikák • A magyar népesség 34 %-a túlsúlyos és közel ötöde elhízott.

Forrás: WHO


Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP), 2009 • A magyar felnőtt lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. • Az OTÁP 2009 vizsgálat szeptember és november között történt. Ennek során - csatlakozva a KSH Európai Lakossági Egészség Felméréshez - standard módszerekkel azonos, kalibrált eszközökkel került sor a résztvevők testmagasságának, testtömegének és derék-körfogatának megmérésére. Így, a 80-as éveket követően először állnak rendelkezésre a hazai felnőtt lakosság tápláltsági állapotát tükröző valid, nemzetközi szinten elfogadott módszerekkel, mérésen alapuló országos reprezentatív adatok.

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP), 2009 • Az OTÁP2009 vizsgálat a KSH által szervezett Európai Lakossági Egészségfelmérésbe ágyazva, annak egy kisebb almintáján valósult meg. Az OTÁP2009 során gyűjtött módszertani tapasztalatok kivételes jelentőséggel bírnak, mivel hazánkban a felnőtt lakosság körében – a kérdőíves felmérés mellett és azzal egy időben – először zajlott országos reprezentatív mintán antropometriai méréssel egybekötött táplálkozási felmérés. • Az OTÁP2009 célpopulációját a 18 éves és idősebb otthonában élő felnőtt lakosságban határozták meg. • Az OTÁP2009 almintába így 3356 fő került, akik közül 1165 vállalta a 3 napos táplálkozási napló kitöltését és az antropometriai méréseket.

Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010 Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentését az alábbi linken lehet letölteni: http://www.ogyei.hu/anyagok/HBSC_2010.pdf SE Népegészségtani Intézet

A felmérés eredményei I.


A felmérés eredményei II.


A felmérés eredményei II. • A teljes mintában (N = 7387): – 70,8% normálisan táplált – 12,5% túlsúlyos – 2,6% elhízott – Átlagosan a fiúk 8%-a, a lányok 19,2 %-a tekinthető alultápláltnak.


Az elhízást befolyásoló tényezők • Túltáplálás • Fizikai inaktivitás • Adipogén környezet

• Genetika • HypophysisHypothalamus rendszer • Egyéb endokrin okok • Gyógyszerek • Pszichés tényezők


Adipogén környezet I. Sport és szabadidő • nem elegendő testnevelés óra/iskolai sport (DE: új tv.)

• • •

• kevés játszótér, focipálya • jellemző a passzív szabadidőtöltés (semmittevés) • nem biztonságos utcák

• •

Család genetikai hajlam túlsúlyos szülők anyatejes táplálás egyáltalán nem, vagy csak igen rövid ideig egészségérték hiánya egészséges táplálkozás, egészséges konyha ismeretének hiánya

• kevés kerékpárút SE Népegészségtani Intézet

Adipogén környezet II. Nagy energiájú, mikrotápanyaghiányos ételek népszerűsége

• reklámok • alacsony árak (gyakori akciók, promóciók) • „super sizing” • snackek, chipsek, cukros szénsavas üdítőitalok divatja • szponzorizáció (Pl. Pekingi Olimpia - NOB - CocaCola, Mc Donald’s stb.)

Egyéb okok • Hiányos v. félrevezető egészségfejlesztés • Kulturális változások


Az elhízás együtt járó betegségek, szövődmények • • • • • • • •

Kardiovaszkuláris szövődmények Légzőrendszeri szövődmények Tápcsatorna, emésztési rendellenességek Anyagcsere betegségek (Metabolikus X szindróma, DM) Vesebetegségek Mozgásszervi elváltozások Endokrin rendszer rendellenességei Egyéb


Az elhízás szövődményeinek relatív kockázata Szoros összefüggés* (>3) * *

Közepes összefüggés (2-3)

Mérsékelt összefüggés (1-2)

NIDDM

CHD

Daganatos megbetegedések

(inzulinrezisztencia)

(emlő, endometrium,colon)

epehólyag megbetegedései

hypertonia

A reproduktív hormonháztartás zavarai

dyslipidaemia

osteoarthritis

policisztás ovarium szindróma

patológiás légzésfunkciós teszt

hyperuricaemia és köszvény

fertilitási zavarok Derékfájdalom

obstruktív alvási apnoe

*Expozíció-kimenet összefüggésének ereje * * Relatív kockázat értéke Forrás: WHO TRS 894 Obesity: Preventing and Managing the Global Epidemic

Komplikációk az anesztéziában

A diabetes nemzetközi statisztikái • 246 millió ember cukorbeteg • A cukorbetegség a fejlett országokban negyedik, ötödik vezető halálok, de a „cukorbetegség-járvány” az újonnan iparosodó fejlődő országokban is terjed

Forrás: International Diabetes Federation, 2011-es adatok.

A diabetes járvány hátterében álló okok • öregedő társadalom • egészségtelen táplálkozás • elhízás • mozgásszegény életforma


A diabetes magyar statisztikái •

A magyar lakosság 5–7%-a érintett

Forrás: WHO


A DM népegészségügyi jelentősége • a fejlett országokban a 4.-5. vezető halálok • vakság, veseelégtelenség vezető oka, a nem traumás alsóvégtagamputáció vezető oka • szív- érbetegség kockázatát 2-4x-ra növeli • kardiovaszkuláris halálozás egyik vezető oka


A XXI. század kihívása egyik legnagyobb problémáját az adipogén környezet, illetve annak következményei fogják jelenteni.


Az elhízás primer prevenciója • Anyatejjel történő táplálás legalább 6 hónapos korig • Az egészséges táplálkozás alapelveinek megismertetése és követése kisgyermekkortól • Az ideális testtömeg ismerete • Rendszeres fizikai aktivitás • Az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek elérhetőségének biztosítása a lakosság számára • Stresszkezelés, stressztűrés fokozása • Az elhízás szövődményeinek ismertetése a lakossággal SE Népegészségtani Intézet

Az elhízás kezelése, a szövődmények megelőzése • A testtömeg-csökkentő kezelés alappillérei: – Diéta: a napi energiaszükségletnél 500 kcal-val kevesebb energiabevitel – Fizikai aktivitás: fokozatos, napi 60 perc mérsékelt, a hét minden napján – Magatartásváltozás, életmód- és szemléletváltás – Gyógyszeres kezelés • A fogyás ideális üteme: 0.5–1 kg/hét


Az elhízás és a televíziózás/számítógépezés közötti összefüggés* • Minden napi 1 óra tévézés 2 %-al növeli az elhízás prevalenciáját • Az elhízás gyakorisága 5,3-szor gyakoribb azon gyerekek között, akik több, mint 5 órát tévéznek azon gyermekekhez képest, akik csak napi 0-2-t; • A saját tévével rendelkező gyermekek heti 4,6 órával többet tévéznek, mint a saját készülékkel nem rendelkező gyermekek >>31% több a „tévés gyermekeknél” a 85 percentil feletti BMI *Forrás: Dietz és Gortmaker, Pediatrics 75: 807-12 (1985) n=15789 gyermek és ifjú, NHANES (National Health and Nutrition Examination Survey)-tanulmány; Gortmaker et al., Arch. Pediatr. Adolesc. Med. 150: 356-62 (1996)


A gyermekkori túlsúly és elhízás következményei I. • Egészségügyi következmények: – az elhízott fiatalok 70-80 %-a elhízott felnőtt lesz – az elhízott gyermekek 60 %-a legalább egy, 25 %-a legalább két kockázati tényezővel rendelkezik a cardiovascularis megbetegedések tekintetében – növekszik a 2-es típusú DM előfordulása gyermek- és ifjúkorban Forrás: Epstein LH, Wing RR, Valoski A. Childhood Obesity, Pediatric Clinics of North America America1985;32:363-79. Malina RM. Ethnic variation in the prevalence of obesity in North American children and youth.


A gyermekkori túlsúly és elhízás következményei II. Pszichoszociális következmények • Az elhízott fiatalnak gyakran van szégyenérzete, önértékelési zavara • Romlik a gyermek vagy fiatal közösségbe való beilleszkedése • Visszahúzódó magatartás, később a partnerkapcsolatok kerülése, munkahelyi problémák

Gazdasági következmények • Direkt költségek: prevenció és kezelés • Indirekt költségek: korai- és késői szövődmények, rossz életkilátások, csökkent termelékenység, keresőképtelenség


Childhood Obesity Surveillance Initiative (COSI) A WHO Európai Miniszterek Konferenciáját (Isztanbul, 2006. november) követően megfogalmazódott az igény egy Európán belül egységes vizsgálati protokoll szerint elvégzett tápláltsági állapot, a túlsúlyosak és elhízottak arányának felmérésre, melynek alapján később kialakíthatóvá válik a közös európai elhízás ellenes stratégia. Magyarország 2010-ben csatlakozott, kétévente végzik el a programban résztvevők iskolákban. SE Népegészségtani Intézet

2006-OS WHO KONFERENCIA, ISZTAMBUL

Elhízás Elleni Charta • Kiemelt figyelem a különösen sérülékeny csoportokra; gyermekek és serdülők védelme • Együttműködés a kormányok, a civil társadalom, a magánszektor, a tudományos hálózatok, a média és a nemzetközi szervezetek között minden szinten • Pl. chips-adó, új köznevelés tv (emelt óraszámú testnevelés)


10 dolog, amit az elhízásról tudni kell*

*Forrás: OÉTI






Kardiológiai kockázatelemzés, daganatok, elhízás, diabetes megelőzése, evészavarok

Recommend Documents