Bot. Közlem. 93(1–2): 115–119, 2006.
KONFERENCIA ROVAT BESZÁMOLÓ A SÁRKÁNY SÁNDOR EMLÉKÉRE RENDEZETT XII. MAGYAR NÖVÉNYANATÓMIAI SZIMPÓZIUMRÓL (BUDAPEST – BUDAKALÁSZ, 2006. JÚNIUS 22-23.) SURÁNYI DEZSÕ Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-fejlesztõ Intézet Kht., 2701 Cegléd, Szolnoki út 52. drótposta:
[email protected]
A Magyar Tudományos Akadémia Képes termében az MTA Botanikai Bizottságának Növényanatómiai Albizottsága, az ELTE TTK Növényszervezettani Tanszéke és a Magyar Biológiai Társasága szervezésében került megrendezésre a szimpózium. GYURJÁN ISTVÁN emeritus professzor nyitotta meg a rendezvényt, majd a rokonság képviseletében RÉTHY ATTILA köszöntötte a megjelenteket. A tíz éve elhunyt és 100 éve született neves professzor életútját SZABÓ LÁSZLÓ GY. rajzolta meg. Ennek néhány részlete olvasható a következõkben. SÁRKÁNY SÁNDOR száz éve 1906. március 18-án született Désen az iskolateremtõ növényanatómus egyetemi tanár. Édesapja gimnáziumi tanár, majd igazgató édesanyja pedig Réthy Erzsébet volt. Négy gyermeket neveltek a szülõk nehéz körülmények között. Az iskolai színhelyek a család költözési helyeit is jelzik: Dés, Fogaras, Makó, Budapest. Beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol 1930-ban biológia-földrajz-kémia szakos tanári oklevelet szerzett. Kiváló képességeire már egyetemista korában felfigyelt MÁGOCSY-DIETZ SÁNDOR professzor, majd PAÁL ÁRPÁD idején az Általános Növénytani Intézetbe került, SÁRKÁNY SÁNDOR a biológus és gyógyszerész képzésben vett részt. „A szállítószövet-rendszer kifejlõdése a Ricinus communis szárában” (Bot. Közlem. 1934, 31: 4-41) c. disszertációja alapján doktorált. 1936–1942 között a Fasori Gimnáziumban is tanított. 1941-ben növényi szövettanból egyetemi magántanárrá habilitálták. Ezután egy éves ösztöndíjjal Bécsben, Drezdában, Tharandban és Berlinben kutatott xilotómiai-antrakotómiai területen SCHNARF, ULBRICHT és HUBER professzorok intézetében. PAÁL ÁRPÁD váratlan halála után a Magyar Királyi Növényörökléstani és Nemesítéstani Kísérleti Intézet fõadjunktusa, majd igazgatója lett. 1947-ben a Gyógyszerészeti Növénytani Tanszék egyetemi ny. r. tanára lett. Az ELTE Alkalmazott Növénytani és Szövetfejlõdéstani Tanszékét 1976. december 31-ig vezette. Nem szakadt el a szeretett tanszékétõl, hiszen 1995. december 31-ig tudományos tanácsadóként dolgozott ott. Már 1952-ben a TMB a biológiai tudományok doktorává minõsítette a nemzetközi hírû tudóst. Tudományos munkásságát háromszor Kabay János emlékplakettel ismerték el, a nyugdíjba vonulásakor pedig a Kazay Endre emlékplakettet kapta meg. Az MTA Széchenyi István emlékplakettjét 1986-ban, majd 1992-ben a MBT Herman Ottó díját, majd 1995-ben az ELTE a tiszteletbeli doktori címét és 1996-ban a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Soc. Pharm. Hung. emlékérmét is megkapta. Szerteágazó és gazdag munkásságát SZABÓ LÁSZLÓ GY. dolgozta fel a szimpózium kötetében (pp. 11–16). Az szimpózium teljes programja a következõ volt.
Elõadások BERNÁTH J.: A hazai mákfajták kémia diverzitásának változása az elmúlt fél évszázad alatt, az ’SB morfinmák’-tól a metaxéniáig. ENGLONER A., PAPP M.: Kvantitatív anatómiai különbségek nádszárban – vertikálisan és vízmélység gradiens mentén. ERÕS-HONTI ZS.: Egy hármas együttélés morfológiai-anatómiai és molekuláris taxonómiai jellemzése.* FEJES ZS., GERZSON L.: Extenzív zöldtetõn és sziklakerti körülmények között fejlõdõ Sedum reflexum szövettani viszonyai.
115
Surányi D. GRACZA P.: A növényszervezettan oktatásának megindulása a Sárkány Tanszéken: az elsõ húsz év. KALAPOS T., MOJZES A., FARKAS Á., LIJUAN H.: Különbözik-e a levél morfológiai és anatómiai plasztikussága eltérõ inváziós képességû C3-as és C4-es fûfajoknál? KOHUT I.: A húzógyökér szerepe és fejlõdése a valódi sáfrány példáján.* KOVÁCS E., SÁRVÁRI É., NYITRAI P., CSEH E., DARÓK J., KERESZTES Á.: Levélszerkezet hormon-indukált transzformációja: kísérletek uborka levéllel. KOVÁCS M. G.: Kifejlett Botrychium virginianum sporofiton arbuszkuláris mikorrhizájának fény- és elektronmikroszkópos vízsgálata. ** K. SZABÓ ZS., PAPP M., TRÓCSÁNYINÉ KISS ZS., KOVÁCS SZ.: Levélepidermiszek a Poa pratensis L. fajcsoportban. MÁTHÉ CS., MIKÓNÉ HAMVAS M., VASAS G., BEYER D., SURÁNYI GY., BORBÉLY GY.: A mikrocisztin-LR (cianotoxin) hatása a kalluszból regenerált nádnövények szöveti felépítésére. MECZKER Á., DARÓK J.: Pécs város légszennyezettségének egyes fafajok levélszövettanára gyakorolt hatása. MIHALIK E., RADVÁNSZKY A., DORGAI L., BUBÁN T.: Az Erwinia amylovora migrációja alma virágokban és hajtásokban. MIKÓNÉ HAMVAS M., PAPP M., MÁTHÉ CS., JÁMBRIK K., KONCZ G.: Endodermisz vagy Phi-sejtek? ÖRDÖGH M., TILLYNÉ MÁNDY A., JÁMBORNÉ BENCZÚR E.: Anatómiai változások különféle citokininek hatására in vitro tenyésztett Sorbus redliana ’Burokvölgy’ növények leveleiben. PAPP N.: Euphorbia taxonok ciátiumának hisztológiai jellemzõi.* REMÉNYI M. L.: A Salvia glutinosa L. (enyves zsálya) szövettani és alaktani vizsgálata. SCHMIDT G., SÜTÖRINÉ DIÓSZEGI M., KOHUT I.: Preformált gyökerek fásszárú dísznövényekben. SKRIBANEK A., SOLYMOSY K., HIDEG É., BÖDDI B.: A páfrányfenyõ (Ginkgo biloba L.) szár zöldülésének anatómiai sajátosságai. SOLYMOSY K.: Etioplasztiszok és etio-kloroplasztiszok kialakulása természetes körülmények között fejlõdõ szervekben.* SOMOGYI G., HÖHN M.: Dianthus plumaria szekció fajainak magmorfológiai vizsgálata. SZABÓ L. GY.: Emlékezés Sárkány Sándorra, az alkalmazott növénytan és szövetfejlõdéstan 100 éve született kiemelkedõ egyéniségére. SZENZENSTEIN A., SOLYMOSY K., BÓKA K., BÖDDI B.: Plasztisz–differenciálódás in vitro kultúrában létrehozott burgonya (Solanum tuberosum L.) mikrogumókban. SZÕKE É.: Kamilla kutatásaim a szövetfejlõdéstani vizsgálatoktól a géntranszformált kultúrákig. TAR T., BARTHA D., GRACZA P.: Az Aster linosyris (L.) Bernh. dugványok gyökeresedésének és rhizóma szervezõdésének sajátságai és kertészeti vonatkozásai. THEN M., MARCZAL G., SZENTMIHÁLYI K., LEMBERKOVICS É.: Néhány Salvia-faj farmakobotanikai és fitokémiai vizsgálata. VÁGI P.: Torenia fournieri mesterséges megtermékenyítése.* VISNOVITZ T., VILÁGI I., KRISTÓF Z.: A mimóza mechanorecepciója VITÁNYI B., SOLYMOSY K., HIDEG É., BÖDDI B.: Etioplasztiszok és etio-kloroplasztiszok kialakulása természetes körülmények között fejlõdõ szervekben. *A „Fiatal anatómus” pályázat elõadásai ** Az elõzõ pályázatról elmaradt elõadás Poszterek BÓKA K., FRANKOVÁ L., PÖENÁK M.: Abszcissziós zóna a Colchicum autumnale hajtásán: anatómiai elõzmény kialakulása, funkció. BOLDIZSÁR I., ORBÁN N., DÁNOS B.: Az antrakinon-összetétel befolyásolásának lehetõsége Rubia tinctorum L. szuszpenziós tenyészetében. CSISZÁR Á.: A kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora Dc.) és a keresztlapu (Erechtites hieracifolia raf. ex Dc.) regenerációs képességének vizsgálata. DÉRI H.: Néhány birsfajta florális nektárium struktúrája. ENDRESZ G., KALAPOS T.: Inváziós és nem-inváziós füvek mikorrhizáltsága. FARKAS Á., DÉRI H., DARÓK J.: A Datura stramonium és a D. innoxia nektáriumának összehasonlító szövettana. FEJES ZS., GERZSON L.: Ellemezesedett szárak és hengeres pozsgás levelek szöveti viszonyai. GRACZA P., KOHUT I., TAR B., FEJES ZS.: A mák magkezdeményének szakaszos fejlõdése. HONFI P., SCHMIDT G.: Periklinalis és szektoriális kiméra együttes elõfordulása Prunus padus L. piros levelû egyedein.
116
XII. Magyar Növényanatómiai Szimpózium HORVÁTH GY., PAPP N., FARKAS Á., MOLNÁR R., SZABÓ L. GY.: Salvia officinalis L. és Salvia officinalis L. var. purpurascens (Lamiaceae) összehasonlító szövettani vizsgálata. KERCHNER A., DARÓK J.: Néhány Solanaceae faj florális nektáriumának szövettani jellemzése. KOHUT I., GRACZA P., GERZSON L.: Allium fajok földbeni szervének szerkezete, hagyma vagy hagymagumó? KÓSA A., PREININGER É., BÖDDI B.: Különbözõ mértékû nitrogénhiány hatása szervtenyészetben fejlõdõ borsó (Pisum sativum L.) szárak etioplasztiszainak fejlõdésére. LÕRINCZ ZS., PREININGER É., KRISTÓF Z., GYURJÁN I.: Vizsgálatok génpuskával létrehozott mesterséges nitrogénkötõ szimbiózisokban. ORBÁN N., BOLDIZSÁR I., BÓKA K.: Dedifferenciációs és redifferenciációs események kalluszosodott Rubia tinctorum levelekben. OROSZ J., ÖRDÖGH M., JÁMBORNÉ BENCZÚR E.: A Spathiphyllum floribundum ’Petite’ fajta in vitro szaporítása során megjelenõ új fejlõdési forma anatómiai vizsgálata. PÉTER GY., SOLYMOSY K., BÖDDI B.: Plasztisztípusok articsóka (Cynara scolymus L.) fiatal virágzatában. †PETRI G., VESKI P., DITRÓI K.: A kender hisztokémiai és fitokémiai elemzése. SEDLÁK É., PREININGER É., LÁSZLÓ M., SVEICER T., GYURJÁN I.: Fenoloidok akkumulációja Forsythia x intermedia sejt- és szövetkultúrákban. SOLYMOSY K., BÓKA K., KRISTÓF Z., BÖDDI B.: Etioplasztiszok és etio-kloroplasztiszok kialakulása természetes körülmények között fejlõdõ szervekben. TAR T., GRACZA P., SCHMIDT G.: Az Eryngium planum L. szövettani felépítésének sajátságai. TRÓCSÁNYINÉ KISS ZS., K. SZABÓ ZS., BALOGHNÉ NYAKAS A.: Ökológiai és hagyományos termesztési mód hatása a csemegekukorica néhány anatómiai és morfológiai tulajdonságára.
További események Az elsõ nap délelõttjén SZÕKE ÉVA, az SE Farmakognóziai Intézetének vezetõje értékelte a Magyar Növényanatómia Fejlesztéséért Alapítvány-hoz benyújtott munkákat. Elsõsorban a fiatal oktatók számára kiírt pályázatra igen változatos tematikájú elõadások kerültek a versenybe (egy *-gal jelöltük a mostani pályázókat). Greguss Pál emlékérem, emléklap és könyvutalvány képezte az elismerés tárgyát. 2006-ban megosztott I. díjat nyert PAPP NÓRA és VÁGI PÁL, a II. díjat ugyancsak megosztva ERÕS-HONTI ZSOLT és SOLYMOSY KATALIN kapta, KOHUT ILDIKÓ pedig dicséretben részesült. SÁRKÁNY SÁNDOR emléktáblájának avatására (ELTE Növényszervezettani Tanszék) ugyancsak az elsõ nap délutánján került sor (1. ábra). VÁROSI FERENC ötvösmûvész szép alkotása került a falra. Az ünnepi avató beszédet BÖDDI BÉLA tanszékvezetõ mondta, majd ki-ki kora és vérmérséklete szerint igyekezett a neves professzor egyéniségének jellemzõ pillanatait felidézni a baráti találkozón. Másnap délután a résztvevõk látogatást tettek a budakalászi Gyógynövénytermesztési Kutatóintézetben. SZATMÁRY MIKLÓSnak, a biológiai tagozat vezetõjének intézet ismertetését követõen DÁNOS BÉLA tudományos tanácsadó és LÁSZLÓ-BENCSIK ÁBEL tudományos fõmunkatárs szakavatott kalauzolásával ismerhették meg a gyûjtemény értékes és érdekes fajait, valamint a jelenleg is folyó szabadföldi kutatásokat. Erre az alkalomra jelent meg MIHALIK ERZSÉBET szerkesztésében a XII. Szimpózium elõadásainak és posztereinek az anyaga, 256 oldalas kötetben (2. ábra). A szimpóziumon 9 intézmény és 15 mûhely képviseltette magát. A két napon a résztvevõk 29 elõadást és 22 posztert mutattak be. A rendezvény méltó emléket állított SÁRKÁNY SÁNDORnak, születésének centenáriumán. Az ünnepséghez kapcsolódóan, 2006. június 16-án az alsóörsi temetõben a sírját megkoszorúzta GYURJÁN ISTVÁN ny. tszkv egyetemi tanár az ELTE, SZÕKE ÉVA intézetvezetõ egyetemi tanár a Semmelweis Egyetem és LÁNG LAJOS szenátor a Magyar Gyógyszerészettudományi Társaság képviseletében.
117
Surányi D.
1. ábra. SÁRKÁNY SÁNDOR emléktáblája a Tanszék bejáratánál (fotó: GYURJÁN I.)
118
XII. Magyar Növényanatómiai Szimpózium
2. ábra. A szimpózium kötetének címlapja
IRODALOM MIHALIK E. (szerk.) 2006: XII. Magyar Növényanatómiai Szimpózium elõadásai és poszterei. JATEPress, Szeged, 256 p. MIHALIK E. 2006: XII. Magyar Növényanatómiai Szimpózium Sárkány Sándor emlékére. Gyógyszerészet 50(8): 523–524. SZABÓ L. GY. 2006: Emlékezés Sárkány Sándorra, az alkalmazott növénytan és szövetfejlõdéstan 100 éve született kiemelkedõ egyéniségére. XII. MNSZ Sárkány Sándor emlékére. JATEPress, Szeged, pp. 11–16.
119
