- - -- - - - -
ERTEKEZESEK A :YIATHEMATIKAI TUDOMANYOK KÖREBÖL. K1ADJA
A MAGYAR TunoMii.NYos AKADBMIA.
A. III. 0 S Z TAL Y RE ND E L E TE B Ö L SZERKESZTI
SZABO JOZSEF OS ZTALYTITKAR.
X. KÖTET. IX. SZA1I. 1883.
AD AT OK
JUPITER ES MARS BOLYGÖK PHYSIKAJ AHOZ. A 1mni"NY,....ASTROPl1YSIKAI OBJSERVATORIUMON AZ 1882-DIK EVBEN TÖRTENT 1\IRGFIGYELESEK U'l'AN
GOTHARD SANDOR. HAROM TABJ,A VAL. (Beterjesztette a III. osztaly ülesen 1883. april h6 23-:in Konkoly
r,J
-~
,...
~
~[.
1. t.)
.... ~-.)
Ara 40 kr.
5-
ß UD AP E ST, 1884:.
L
A
~f.
T(JD.
AKADj~MIA
KÖNYVKIADO-HIVATALA.
(Az Akademia epilleteben.)
-~-----
Eddig· kiilön megjelent
ERTEKEZESEK a mathematikai tudomanyok köreböl.
E 1 s ö k ö t et. I. S z ily Kalman. A mechanikai ho-elmelet egyenleteinek altalanos alakjar61. Szekfoglal6. 10 kr. - II. H u n y ad y Jenö. A p6lus es a polarok. A viszonyos polarok elve 20 kr. - III. V es z Janos A . Biztositasi kölcsön(uj eletbiztositasi nem) 20 kr. - IV. Kr u spe r Istvan. A Schwerdt-fäle Comparator m6dositott alkalmazasa 10 kr. V. V es z Janos A. Legrövidebb tavolok a körklipon. Szekfoglal6 . 10 kr. - VI. T 6 t h Agoston. Az eur6pai nemzetközi fokmeres es a körebe tartoz6 goedaetai munkalatok20 kr. - VII. Kr u sp e r Istvan. A parisi meter-prototyp 10 kr. - VIII. König Gyula. Az elliptik:ti függvenyek alkalmaz~sar61 a magasabb foku egyenletek elmeletere 20 kr. - IX. M u r m a n n Agost. Eur6pa b6lyg6 elemei, annak tiz elsö eszlelt szem benallasa szerint 20 kr. - X. S z i 1 y Kalman. A Hamilton-fele elv es a m echanikai hö-elmelet masodik fö tetele 10 kr. - XI. T 6 t h Agoston. A földkepkeszites jelen allasa, a mint az kepviselve volt az antwerpeni kiallitason. K et tablaval 20 kr.
Masodik kötet. I. Mur 111 an n Agost. Freia bolyg6 feletti ertekezes 110 kr. - II. Kr u sp e r Istvan. A comparatorokr61 1O kr. - III. K r u s p e r Istvan. A vonaso s hosszmertekek összebasonlitasa folyadekban 1 O kr. - IV. Fes z t V. A közlekedesi müvek es vonalok 20 kr. - V. Murman A.. Az 1861. nagyüstökös palyajanak meghatarozasa 20 kr. - VI. Kr u s p er J. A parisi Ieveltari. meterrud 10 kr.
Harmadik kötet. I. V es z J anos Arm in. A.dalek a visszafut6 sorok elmeletehez. 1 o kr. - II. K o n k o 1 y Mikl6s. A.z 6-gyallai coillagda leirasa s abban törtent napfoltok eszlelese nehany spectroscopicus eszleles töredekeivel 1872. es 1873. Harom tablaval. 40 kr.- ill. Kondor Gusztav. EmlekbeszM Hersehe! Janos k. tag fölött 10 kr. - V. B. E ö t v ö s Lorand. A rezgesek intenzitasa, tekintettel a rezges forr:isnak es az eszlelönek mozgasara 1 o kr - V. R e t h y M 6 r . A Diffractio elmeletehez 12 kr. - VI. 1\1 a r t in L aj o s. Az erö mütani csavarfelületek. - A vizszintes szel kerek elmelete. Ket ertekezes 1 frt. - VII. Re t h y M 6 r. A kerületre redukalhat6 felület-egeszle~ek elmeletebez 15 kr. VTII. G a 1 g 6 c z y Karo 1 y. EmlekbeszM Vallas Antal k tag felett. 10 kr.
Negyedik kötet. I. Schulhof Lip6t. Az 1870. IV. sz. Üstökös definitiv palyaszamitasa
10 kr. - II.Sc h u 1 h o f Lip6t.Az 1871. II.sz.Üstökös definitiv palyaszamitasa. 10 kr. - III. S z i 1 y Kaiman. A hö elmelet masodik fötetele, levezetve az elsöM. 10 kr. - IV. K o n k o 1 y Mikl6s. CsiHagaszati megfigyeleseim 1874 es 1875-ben. 50 kr. - V. K o u k o l y Mikl6s. Napf'oJtok megfigyelese az 6-gyallai csillagdäban 40 kr. - VI. H u n y ad i Jenö. A kupszeleten fekvö hat pont felteteliegyenletenek különbözö alakjair6l 20 kr. - VII. Re t h y M6r. A harom meretü homogen ter (u. n. nem euklidikus) siktan trigonometriaja 20 kr - VIII. Re t h y M6r. A propeller es peripeller felületek elmeletehez. 30 kr. - IX. F es t Vilmos. Temesi Reitter Ferencz emleke 10 kr.
i ERTEKEZESEI( A 1\-IATHEMATIKAI TUDOMANYOK KÖREBOL. K1ADJA A MAGYAR TuDOMANYos AKAo:EmA,
A III. 0 S Z T
AL Y
R E NDE L E T
E B Ö L.
SZERKESZTI
ßZABO JOZSEF OSZTALYTITKAR,
AdiLtok Jupiter es Mars bolygök physikajahoz. A herenyi astrophysikai observatoriumon az 1882-dik evben törtent megfigyelesek utan irta Gothard Sändor. 3 tablä val.
(Ileterjesztette a III. osztaly
ülesen 1883. april h6 23-an Konkoly M. 1. t.)
Jupiter megfigyelesek.
1.
Ha a Jupiter bolyg6n vegbemenö es müszereink altal felismerhetö valtozasok megörökitese es felgyüjtese e bolygö physikai tulajdonsagainak felderiteseben nemi jelentÖt;eggel bir, ugy az 1882-ik ev tavasza, es az ev vege közt megfigyelt roppant valtozas nagy horderejü. A herenyi astrophysikai observatoriumban ezen ev folyaman törtent megfigyelesek, ha altalanossagban veve talan nem is teljes mervben kielegitök, de viszonyitva különösen az ev masodik feleben uralkod6 rendkivül kedvezötlen idöjarashoz, a s:;:amos megfigyelesnek ezen körülmeny nemi figyelemre meltö crdekesseget kölcsönöz. A Jupiter megfigyelesek ez evben, ügy az oppositio, mint a megfigyeles teljesiteseben is, ket reszre oszlanak. Az 1881 /82. oppositi6 felveteleit az ev tavaszan, elölegesen megallapitott munkaterv szerint, nehany kivetellel, e sorok ir6ja teljesitette. Az ev masodik feleben egeszsegi szempontMl az observ{tl{ist61 orvosilag eltiltva leven, novombrr ho ~I,
'J', AK , BU1'. A MA 'l'lf , TUD. l<Ölt.
1883.
X. K ,
0.
SZ.
4
GOTIIARD SANDOR
kalm:ival aligha lCKZ fcltal:ilhat6. Az ev masodik feleben tört6ntmegfigyelesekröl {tltal:inoss{igban keveset jegyezhetünk meg. A bolyg6 kepe oly v{iltozatossägot mutat, hogy minden egyes kep egeszen elter az elöbbitöl. Mint az eszlelö külöuös megjegyzeset kell felemliteni, hogy az egyenlitöt mindig sargas :irnyalatli szennyes-zöld öv boritja, mely a bolyg6 rövidebb, tehat forg:isi tengelyenek 1 / 4 - 1 /a szelessegeig terjed. Ezen övet szab:ilytalan felhözetek töltik be. A polusok majd mindeg homalyba vannak borlilva. Ennyit legyen eleg a megfigyelesekröl altalaban megjegyezni. A müszer, melylyel a megfigyelesek teljesittettek, az observatorium fö müszere, a Browning-fäle Newton rendszerü 10 I / 4" szabad nyilasü reflector. A nagyitas az egyes eszleleseknel es a r~izoknal N-betüvel, a levegö L-betüvel van jelölve. A legkör atlatsz6saga a szokasos 1-4 osztalyozas szerint van becsülve. Az 6ra s percz megjelölese utan következö H. K. I. herenyi közepidöt jelent.
Megfigyelesi napl6 kivonata. Januar 3. 7h 50m H. K. I. L. = 3, N. = 240. Az egyenlitöi sav szeles, barnas szinü. Közepen szelesül. A deli sav az egyenlitö felöl valtozatos felbözetekben nyulik ki, a tabla keleti felen elszelesül, s e szelesedesböl az egyenlitö fölötti övben messze kiagaz6 felhö lathat6. A sav közepen ket kisebb, nyugoti felen pedig egy a forgas iranyt61 messze elmarad6 kinyulas tünik fel. Az eszaki sav drapp szinü. A deli fölteken megjelenöben van a vörös folt, fölötte ekalakü homalyos folt terül el. Ennek megfelelöleg a nyugati reszen s[ivszerü fclhözet nyülik at. A polusokat szlirke homaly boritja. II. megfigyeles lOh 30m
II K. I. L. = 2, N. = 240.
A bolyg6 felülete lenyegesen valtozott. Az egyenlitöi s{iv barn{is, a felette elterülö c16li övben szürkes felhözet vom'.11 at. A lcl6poben levö vörös folt alatt elvekonyül, czt elhagyva, rem1kivül szelescclik 6s negyszögü iclomot kt'pez, a tiibla keleti
.\DAl'OK JUPITEH
io' 'L\US ROLYGÖK PIIYSITÜJJrroz.
.)
felen ismet vekonyabb. Az eszaki sav >altozatlan. A deli felteken hosszü homalyos felhözet vonül at, mely a vörös foltnal kiterve, az egyenlitö fele tart. A deli sark fele meg egy felhövonal latszik. :Jiinclket felvetel erös holclfenynel keszült. Januar 8. Sh Om H. K. I. L. = 3, N. = 240. Keclvezütlen legköri viszonyok miatt keYes reszlet lathat6. Az egyenlitöi sav egyenes vonalakkal hatarolt, barmt szinü. A cleli sav nyugati felen szelesebb. Az eszaki sav barnas-clrapp. A vörös-folt teljesen lathat6 alakja elliptikus, felette a szokäsos ekidomü benyülassal bir6, szürke sav terftl el. 1882. Januar 10. 7h 55m H. K. I. L=3, N=240. Az egyenlitöi sav rezvörös szinü szeles, cle, szabalyosan LaUtrolt. A rteli sav különös szepseget kölcsönöz a kepnek. h:irom szakaszb61 kepzöclöttnek latszik, zine hamu-szürke. A ket s[w <.Utal hatarolt övben hosszü fellegzet terül el, mely a cleli savb61 Httszik eredni nyugot felöl. Az eszaki sav ma is drapp szfoü. Alatta vekony s{tv vehetö ki, mely vekont 'fenylö csik al-. tal van elvalasztva a polust fedö homalyos regi6t61. A cleli fäl. teken megjelen a vörös-foltot megelözö homalyos folt. II. Megfigyeles 9h 50m H. K. I. L=3, N =240. A s;.hok lenyegileg neni valtoztak, csak a cleli sCw ti.intet fel cgy nagyobb mervü. elszelesülest a >örös-folt alatt. A teljescn megjelent >örös-folt szine igen halvany, egeszen hasonl6 a januar 8-ki megfigyeleshez. Fölötte valtozatlanül szemlelhetö a homalyos felhözet. Az eszaki polust alig eszrevehetö homäly fecli. 1882. Januar 12. 7h 55m II K. I. L=2. N=436. Jupiter felülete alig valtozott az utols6 eszleles 6ta. Az egyenlitöi sav barnas. A cleli s{tv hfa·om helyen szelesül el. A deli övben homalyos felhözet latszik. A cleli felteken egy alig eszrevehetö homalyos sav vonul at, a polusok finom köclszerü kepzüdmeny altal boritv{Lk. A sziiiek ma egyaltalan alig allapithat6k meg, oly gyengek es halvan) ak. 1882. J·anuar 13. l Oh Om II. K. I. L=2, N =436. A bolyg6 felliletet az egyenlitöi es deli sav teszi erde-
f\OT!I.\.RD ::;.\.;-
kesse. Az elöbbinck szine barna<>. Nyugati felcn kct il'inyban clterjedö halviny felhözet nylilik ki belöle. A c16li sav romai szcpia szinü, szinten felhözetekben nylilik az egyenlitö felc. A bolyg6 tabla közepen a deli savb61 kinyitl6 reszek egy fenyes t6l't hah1rolnak. A ket sav közti ter masutt homalyos. Az 6szaki polust homaly boritja nagy terjeclelemben. A dcli fälteken szaggatott felhözetböl all6 vonal nyitlik keresztü.1. Januar 14. 711 45m H. ](. I. L=2, N=406. Az egyenlitöi sav barnas-vörös szinü, a deli ·sav sziirko, a1ukjuk szalagszerü, minden nyulvany nelkül. A ket s(w közti övbeu szeles homalyos öv vom'll at, a savokt61 függetlenlü. A deli felteken reteges fellegekböl csoportosillt felhözet vau. Januar 15. Sh 4m H. K. I. L=2, N=436. A savok szinei igen halvanyak, alakjok' keves vil umtat. .Az egyenlitöi siv halvany i·ezszinü.. A deli sav szürko, a bolyg6 közepe-fele szelesebb. Az eszaki sav alatt kis mollck sav lathat6. .Az eszaki fälgömböt nagy terjeclelmü homalyos köd boritja. A vörös folt halvany Ms-szini1, alakj'a nylilt es nom elliptikus. Hegyette a szokasos fellegzet, mely az egesz bolyg6 tabl(tn athalad. A levegö nyugoclt, de nem eleg atlatsz6. Januar 17. 10h 45m II. K. I. L=4, N =240. A megfigyeles igen rossz legköri viszonyok közt csak kesön vn.lt lehetsegesse, igy r6szletek alig lathat6k. Az egyenlitöi sav barnas-vörös, a tabla közepen del folöl elleniranyü felhözet nyulik ki belöle. A deli sav szürke, a tabla közepen lathat6 vörös-folt alatt v6konyabb, kelet felöl szelesü.l. A vörös-foltt61 clelre a szokott felhövonal latszik, mely alatt a deli s(tv mellett elterülö öv fänyes foher. Az eszaki sav szalagszerü, drapp szinü.. Az eszaki polust alig kivehetö homaly födi. Januar 20. 7h 40m J-1. ](. J. L=4. N =436. Reszlcteket megkülönböztetni alig lehot.
ADATOK JOPITER
ES
MARS BOJ,YGOK PIIYSIKAJAnoz.
7
Az egyenlitöi s{iv rozsda-vörös, deli oldalan szelesülni latszik. A deli S
8
GO'I'IIARD SÄ.c'{DOR
A deli fälteken szeles homalyos öv terül el. Az eszaki fölteket a polns fele ~alvany homaly boritja. Februar 1. 7h 30m Il ](. I. L=2, N =436. Az egyenlitöi sav igen szeles, clelröl elmos6clott, szine igen halvany-barna. A cleli sav homalyos szürke, a vörös-folt alatt elvekonyül. E sav fölött delrül a tabla nyugati szele fele az I hold &.rnyeka httszik. A vörös-folt alaki valtozast nem mutat, szine majdnem testszinü halvany-piros. Felette a szokott felhO terül el. II. Megfigyeles 9h 25m H. K l. L=2-3, N=240. A III. hold alamerüleset varva, hosszü ideig figyelemmel eszleltem a bolyg6t. A felvett masoclik kep lenyegesen el üt az elöbbitöl. A vörös-folt mar a tabla nyugati felere kerii.lt, alatta a cleli sav elhajol az egyenlitö fele, tovabbra szeles felhöduclorokban szele ül. Az egyenlitöi savb6l hosszu halvany foszlany nyulik ki. Ugy az eszaki mint a deli polus homalyos köclbc borül a megfigyeles alatt. :M:indket megfigyelesnel a szinek, val6szinüleg az erös holdfeny miatt, halvanyak, különösen az egyenlitöi sav alig kivehetO. Febr. 2. 8h 50m H. K. I. L=2, N=240. A bolyg6 kepe igen egyszerü. Az egyenlitöi sav vekony szabalyos szalag, szine vörös-barna. A cleli sav semmi valtozatossagot sem mutat. A köztük elterülö övben bizonytalan iclomü felhözet terül szet. A deli felteken homalyos öv, az eszakin a sarknal köclszerii kepzödmeny latszik. Febr. 3. 8h 4m J-L K. I. L=3, N=240. Az egyenlitöi es deli sav közti övben a deli savb61 kiindul6 ket harant felhövonal foglal helyet, melyek a k6t savot összekötni latszanak. Az altalok kepzett fercle negyszöges alak a tabla közepet foglalja el. A deli fälteken halvany felhözet latszik, mely a vörösfoltot szokta megelözni. Az eszaki fälteken szürke homaly es az eszaki sA.v alatt egy szük vonalalakl1 rnellek sav különhöztethetö meg. A szinek halvanyak.
AD-~'l'OK JUPITER ts :\fAHS BOLYGÖK PIIYSIK.\J.\noz.
~l
Febr. ö. 7h 40m H. K. I. L=3, N=240. Az egyenlitöi sav halvany szinü, a vele összefüggö, a deli övben elterii.lö felhözetek oly homalyosak, hogy alakjokat m.egkii.lönböztetni alig lehet. A deli sav szeles, cle elterest a szalagszerü alakulast61 nem mutat. Az eszaki sav clrapp szinü, valtozatlan alakü. A ket polust homaly fecli, mely a cleli hemisphäran j61 hatarolt, mig az 6szakin elmo 6clott. Febr. 9. Sh 2m H. K I. L=3, N =240. Az egyenlitöi es cleli sav kii.lönös elhelyezkedese egeszen megv
10
GOTHARD s .\.NDOR
elmarad va es elvekonyulva majd az egycnlitüi savot erinti Osfrcsaik egyesülni Iatszanak s egy savot kepeznek az egyeulitöi savhoz közel. A cleli sav szine szürke. Az egyenlitöi sav argas-bama, szeles es sötet. Az eszaki sav vekony s az elöbbinel vilagosabb szinü. A deli sark homalyos es egy szürkes vckony sav tünik fel rajta. A levegö nem eleg nyugodt es atlatsz6. Febr. 13. 9h 40m H. ](. I. L =3. N = 2-±0.
A tegnapihoz sokban hasonl6 a kep. Az egyenlitöi st1.v sziikebb, a cleli sark közeleben levö sav hianyzik, s helyette szeles homaly h1.that6. A deli sav fodrozott, sz{imos nyulvanyuyal az egyenlitö fele, közte s az egyenlitö közt halvany es vckony sav vehetö eszre nemi megeröltetessel. Az egyenlit01 sav nemileg vörösebb, a többi szinek a tegnapiak. A lelepöben levö vörös folt szokott szinü es alakü. Febr. 16. Sh Qm H. K. I. L = 4. N = 240. Az eszleles a kedvezötlen legköri viszonyok miatt nagy nehezsegekkel jart, s reszletek nem voltak kivehetök. .A cleli es egyenlitöi sav elsö tekintetre elmos6dottnak latszott, e ket savot a köztük elterülö halvany sav kötötte egymashoz. Az egyenlitöi sav barna szinü, ket vastagoclast mutat. Az eszaki sav vekony, szürkes barna szinü . .A korong eszaki reszet hom{tly boritja szokatlanul nagy terjedelemben es sötet szinben, ezen regi6t az cszaki savb61 csekely köz valasztja el. A deli sarkon is van homaly, melynek belsö hatara vajt idomfr, ligy hogy a homalyos regio sarl6 alakot mutat. Az egesz bolyg6 h1.bla val6szinülcg a rossz legköri viszonyok miatt a szokottnal vilagosabbnak tünik fel. Marczius 15. 6h 40m II K. I. L = 3. N = 240 .
.A kedvczötlcn idöjaras miatt az egy h6ig szünetelö megfigyeles ma ismet kezdetet vehette . .A megfigyeleseket a bolyg6 letünte miatt koran, azonnal naplemente utan lehet csak eszközölni. A mai k6p meg az alkony fänyenel rajzoltatott. A szinek ezen okb61 igen halvanyak s alig meghaUtrozhat6k. A hä.rom sav alig mutat fel valtozatossagot. .A cleli 6s egyenlitüi s{w közt halvany alig kivehetö sav terül el. A k6t polns 6lomszinü. A levegö {ttlatsz6saga közepszcrü.
ADATOK JUPITER ES 1L\RS BOLYGOK PUYSIKiJ.4.HOZ.
11
1\Iarcz. 16. 7h Om, L = 2, N. = 240. A legköri viszonyok varatlanul javultak s pontos rajzot volt lchetseges kesziteni. Az egyenlitöi sav deli iranyban több foszlanyban nyülik szet, melyeknek körvonalai hatarozatlanok. A foszlanyok iranya azonos a bolyg6 tengely körüli forgasaval. A deli sav szeles az egyenlitö felöl, hullarnzatos körvonalakkal. Az eszaki sav vilagos drapp-szinil. A vörös folt szine alig mondhat6 vörösnek, inkftbb egy bizonytalan vöröses szürke szint mutat, körvonalai hatarozatlanok. II. Megfigyeles Sh 35m H. K. I. L = 2. N = 240. Daczara a bolyg6 igen alacsony allasanak, meg eleg szep a megfigyelt k~. Az egyenlitöi sav egeszen megvaltozott, egyenközüen hatarolt barnas-szinü. A deli sav mindket oldalan szögalaku kiszelesedest lattat, mi altal azon egy negyszöges idom latbat6. A vörös folt szine szennyes-vörös. Az eszaki fälteken szürke homaly ül. A vörös folt felett a szokott öv lathat6. Marcz. 17. 6h 55m H. K. I. L
=
2-3 N = 240 .
.Az egyanlitöi sav egyenközü hatarokkal bir, barnas-szinü. A deli sav Mrom hullamzatra latszik szetoszolva lenni az egyenlitö felöl. Az eszaki sav, mint rendesen, ma is clrapp-szinü minden alaki valtozas nelkül. A deli fälteken homalyos felhö-öv lathat6, melynek szinezete a tabla szele fele hatarozottabb es sötetebb, a tabla közepen ezen felhö-öv megszakitottnak tünik fel. Az eszaki polus körül 6lom·szinü homaly terül el. A levegö atlatsz6saga valtoz6, de iclönkent eleg alkalmas a megfigyelesre
Nov. 2. 12h 30m JL K. 1. L
= 4
N = 240 .
.A bolyg6 felülete teljesen megvaltozott, a harom sav, mely az 1881-82-ik evi oppositio alkalmaval mincleg lathat6 volt, többe föl nem talalhat6. .A deli fälteken barnas-szinü sav von111 fLt, mely az egyenlitö feie ket helyen kiagazik. Az egyenlitötöl delre es eszakra szeles öv terül el, melynek szine igen vih'igos zöldes-sarga. Ezen öv eszaki felet szürkes szinü sav hatarolja, mely kcleti felen felhö botlrokba szelcsül el. Az esJ.aki f6ltekc homalyos, szürkes szinü.
12
GOTHAIW s.\.N'DOR
Nov. 3. 16h O mlf J(. I. L = 3. N = 2-±0. A deli felteken szürkes felhözet lathat6, melyct ferde iriinyban egy sötetebb szürkes-barna sav szel at. Az egyenlitöt ismet szeles zöldes-barna öv foglalja el, ezt clelröl vörös-barna szinü szeles sav hat{trolja. Eszakr61 pedig szürke sav zarja bc. E ket siv közti ö1ben sötetebb szürkes szinü szabalytalan felhözetek lathat6k, körvonalaik elmos6dottak. Az eszaki fälteken meg egy sötetebb S
A deli felteken vilagos-barna sav vonul at, melynek keleti fcle szelesebb es sötetebb. Ez alatt igen vekony, barnas szinü sav teriH el, egeszen egyenes vonalban. Kevcssel odabb ismet cgy szeles vörös-barna sav lathat6, melynek hatarat az egyenlitö felöl befele görbülö h{wom iv kepezi. Ezen ivek :ilta.l kepzett közök fönyes feherek. Az egyenlitöi övben tekintelyes terjedelrriü, sajats:igos alaku szürke felhözetek lathat6k. Az eszaki fölteken ket parhuzamos sav vonul at. Az eszaki polust kis terjedelemben boritja szürkes homaly. Nov. 7.17h OmH. K. I. L=3. N=240. Jupiter deli felgömbjen különösen a vörös-barna fös{1v clenk szinü, Mrom kiagazast mutat eszak fele. Fölötte egyenes s[1v vonul el, mely nyugati felen sokkal vastagabb. A deli poluson homalyos regio, az egyenlitö felöl sötetcbb s{1vval hatarolva. A közep zöldes-barna zonat szahalytalan felhözetek töltik be, melyek sivszerü.en egyesüllen, az egycnlitö
AllA'l'OK JUPl'l'ER lDS MAHS BOLYG6K
PllYSIKAJ.~H07:.
13
fclöl fodros nyulvlwyokba oszlanak siet, ezen nyulvanyok mcgfclelnck a barna sav nyulvanyainak. Az eszaki fältek6n vekony parallel felhözetek Htthat6k, er.ek közül a legals6 legsötetebb s az egesz korongon atvonul. Kis fönyes feher köz utan az eszaki sarkot fedö homaly következik. Nov. 29. lOh 15m lL K. 1. L
= ±
N
=
240.
Az eszaki polust hom[tly boritja, mely nagy területben sötetebb szinü. Alatta a d6li savt6l csekely köz altal elvalasztott sziirkes szinü vekony sav nyulik el. A deli sav sargas-barna vilagos szinü, közepen szetszakadoz6nak latszik, e pelyen egy kerek vilagos folt tii.nik fel. A sav egyenlitö oldaHm ket kiagazasban az egyenlitö fele nyulik be. Az egyenlitöi sav igen szeles, inkabb övnek tekinthetö. Sr.ine szennyes-sarga. Deli hatara szabalytalan, s azon helyeken, hol a deli sav nyelv-alakülag nyulik ki, az egyenlitöi-öv ezeknek megfelelöleg erösen begörbül. Az egyenlitöi öv eszaki hataran ket egyenközü sav lathat6. Az eszaki polust homftly boritja, nyugati oldalan sötetebb területtel. A levegö atlatsz6saga kedvezötlen. Decz. 20. Sh 30m H. K. 1. L = 3. N = 240. A deli sav rozsda-vörös szinö., az egyenlitö felöl szabalytalanul hatarolva. A sav szelei sötetebb arnyalatuak. Rajta az I. hold mint fänyes feMr pontocska lep be, a korong szelen a hold köridomü fekete arnyeka lathat6. A deli sark piszkos-sarga homalylyal fedett, a deli sav felett e sfw felöl concav idomü szürkes felhözet latszik. Az egyenlitöi s[tv igen · elmos6dott. Szine zöldes, szennyes-sarga, deli oldal[tn nagy felhözet nyülik ki belöle a lathat6 korong közepen at. Eszakon ket sav tünik fel, a savok szine szürkes-drapp, delfeli\l elmos6clottak. Alattok a polust homaly födi. A levegö nyugoclt, de nem [tfüttsz6, az erös holuf''ny zavar6lag hat.
Mars meg:figyelesek. Mars bolyg6r6l felvett rajzok leirasa sokkal több neh6zs6ggel j(ir, mint Jupiiere. Miut(m hatarozottan nem jellemzctt
1±
GO'l'ITARD s ,\NDOR
foltok, rajzok nelkül alig jelölhetük meg es irhat6k körül eleg szemlelhetöen; igy a bolyg6 megfigyeleseröl altalanossagban igen keveset mondhatunk. Az 1882. ev januar es februar havaban összescn 9 megfigyeles ment vegbe es ugyanennyi rajz keszült. A felvetelek nemelyiken, kitünö legköri viszonyok miatt, hatarozottan körvonalazottak az elterülö terjedelmes foltok. Az egyes területek szinei a bolyg6 tabla közepe fele mindig hatarozottabbak. A vörös reszletek itt igen elenk szinüek, az ezeket körülvevö szürkes-zöld reszletek a legsötetebb arnyalat(1ak, ezen ellentet miatt a hatarvonalak ueha igen j61 kivehetök. A lathat6 tabla szele fele a szinek mindig vilagosabb särgaba mos6dnak össze, es itt semmi reszletet sem lehet megkülönböztetni. Az egy szinben kivitt rajzokon a vilagosabb reszletek a vörös szinü területeket jelölik. Mind a kilencz megfigyelesnel az eszaki jegpolus hatftrozottan lathat6. A tabla szelen gyürüzö vilagos-sarga resz itt fönyes feher szinbe megy at. Ezen fönyes feher resz több alkalommal hoinalyosabb hatarokkal van körülveve. A rajzok közül 7 a bolyg6 egyik fölgömbjet tünteti fel. A januar 3. es januar 13-iki felvetelek azonban lenyegesen elterök. A bolyg6 megfigyelese alkalmaval ket esetben Gothard J enö nagy val6szinüseggel a Mars holdat velte latni. Januar 3. llh lQm H. K. I. L
=
2. N
=
436.
Mars felületen mint ragyog6 fehersegü. pont lathat6 az eszaki polus jegvideke. Felette szürke, hosszan elnyU.16 folt terül el. A bolyg6 fälgömbjenek közepet nagy terjedelmü vörös folt tölti be, melyen egy sötetebb reszlet lathat6. A vörös terület deli hatarat nagyobb terjedelmü szürke regio kepezi. A Hold közelsege igen zavar6, a kep halvany szinü. Janu[tr. 13. 10h 30m 1L ](, I. L = 2. N = 436. A bolyg6n egeszen sajatszerü tü.nemeny lathat6. A deli sarkt61 nyugatra egy elliptikus zöldes-szürke folt van, ezt vilagosabb gyürü veszi körül, melyet ismet nagyobb elliptikus gyürü övedz. E homalyosabb gyürül.Jöl, ket tört-iv alaku vekony nyi'1Mmy huz6dik köriil a bolyg6 t[tblan, ellentetes görbü.letü
AUATOK JUPITER i~s MARS llOLYGÖK PTIYSJK ,\JÄ!COZ.
15
ivevel egy halvany vörös regi6t zarvan be. Az eszaki jegsark hatarozottan kivehetö, annyival inkabb, mert homalyos hatfirokkal van köriilveve. A sz1nek meg nem allapithat6k, a foltok halvanyak es olmos6dottak. Januar 14. Sh lQm I-I. K. l. L = 2-3. N = 436. Az eszaki jegsark lathat6. Az eszaki polus fele nagyobb terjedelrnii szürkes folt terü.l el; ettöl nyugatra egy masik hosszas szlirkes folt nyfilik szet, mely az elöbbivel hatarat l{ttszik kepezni egy a nyugati reszen elteriilO ha.lvany vörös regi6nak. A szinek haMinyak, a foltok elmos6dottak. Janu{ir 15. 8h 3Qm R. H. l. L = 2. N = 436. A bolyg6 felülete teljesen hasonl6 a tegnapihoz. Csakis a jobb levegö okozza, hogy több reszlet lathat6. A jegsark feltünöen fenycs feh6r. A foltok szinei h:üftrozottabbak. Januar 25. 9h 5m K. I-I. l. L = 2. N = 436. A kep kival6an eles es szep. Az eszaki polus fenylö fehlir . .A tabla felet eszakr61 6riasi területü vörös-sarga resz foglalja el, melynek hatarai j61 kivehetök. Ezt zöldes-szürke terülct hatfaolja majd minden oldalr61, mely a lathat6 felgömb szele fele veszt sötet szineböl, es szürkes homalyba, majd sargaba olvad at. A nem mindennapi kepet nemcsak a Föld, hanem a Mars legköreben uralkod6 kedvezö viszonyoknak lehet tulajdonitani. Januar 26. Sh 7m H. K. I. L = 2. N = 436. A kep isrnet meglepö. Keleti fele teljesen a tegnapi. Miutan a nyugati resz meg nincs oly mervben elfordulva, most ket nagy terjedelmü vörös terület lathat6. A keleti teljesen azonos a tegnapival. A ket vörös területet kettös kup alakban összefut6 es ismet szetterjedö zöldes reszlet välasztja el. A jegsark eszakon lathat6. Januar 31. Sh 50m IL K. I. L =, 2. N
=
436 .
.A bolyg6 kepe teljesen azonos a januar 26-iki felvetellel, a nyugati vörös területböl több van meg a bolyg6 lathat6 felen. Dacz{ira az erös szel es holdfänynek, a kep eleg 6les.
GOTRAllD SANDOH
l!'ebruar 1. 711 45111 L
=
2. N
= 436.
Az eszlelcs több mint egy 6räval elöbb törtenven, a bolyg6 legnagyobb reszet, az elözö felveteleken nyugatröl elterülö vörös reszlet foglalja el. Ez minden oldalr61 zöklesszürke regi6kkkal van hatarolva. A megjelcnöben levö masik vörös terület is kezd lathat6 lenni. A jegsark jöl kivehetö, de a foltok szinei valöszinüleg az erösödö Hold miatt hatarozatlanabbak. Februar 2. 911 10111 I-I. K. I. L= 2. N = 436. A bolyg6 felületen semmi valtozas. A kep teljesen hasonl6 az elsöhöz, dacz:J.ra az erös holdfenynek eleg eles. Februar 5. Sh Om H. K. I.
N = 436.
A Mars bolyg6t61 körülbelöl 2·5-3 marsatmerönyi tavolban rendkivül kicsiny pontocska tünik fel. Iranya a bolyg6 közeppontjatöl E. Ny. volt. Februar 9. Sh 15m
N =436.
Februar 5-en szemlelt kis fänypontocska ma a Mars delkeleti felen tünt fel, körülbelöl häromszoros marsatmerönyi tavolban. Ma mar sokkal valöszinübb, hogy a kis 12-ed nagysagunak latsz6 egi test satellites, mert a hold kepzolt palyasikja körülbelöl ugyanazon szöget kepezi a Mars egyenlitüjevel, mint a m.ült m.egfigyelesnel.
I.TABLA
Gotha.rd Sandor. Ada.tok Jupiter es Kars phys1kajahoz ..
JUPITER. 1882 Jauuar 3
7'' 50"'H. K. L
1882 Januar 3
I
M. T. Ak. Ert. a. math. Tud. köreböl 1883. X. K. 9. sz.. Nyomt. Patakl J6zsefudv. mlilntezet. ·
/
Gotha.rd Sä.ndor. Adatok Jupiter es Kars physikä.jä.hoz.
JUPITER. 1882 Februar 13
1882 November 7
1 711 om H: K. I.
M. T. Ak. Ert. a math. Tud. köreböl 1883. X. K. 9. sz. Nyomt . Patakf J6z•efudv. mliintezet.
Gothard Sander. Adatok J.es M. physikajahoz.
III.TABLA.
JUPITER. MARS. 1882 November 29
1882 Januar 3 .
1882 December 20
11h1om H.K.I.
188 2 Januar 25
M. T. Ak.Ert. a math. Tucl. köreböl 1883. X. K. 9. sz. Nyomt. Patakl J 6z1efudT. mllintezet.
,
Otödik kötet.
I. Kondor Gusztav. Emlekbeszed Nagy Karoly r. tag felet: .10 kr. _ II. K e n esse y Albert. Adatok foly6ink vizrajzi ismeretehez 20 kr. - III. Dr. Ho i t s y Pa l. Csillag-eszleles a kelet.nyugot vonalban (egy szamtablaval.) 30 kr. - IV. H u n y ad y Jenil. A k{1pszeleten fekvil hat pont felteteli egyenletenek különbözil alakjair61. (Folytatas a IV. kötetben ugyane czim alatt megjelent ertekezesnek.) 10 kr. - V. H u n y ad y Jenil. Apollonius feladata a gömbfelületen 10 kl-. - VI. Dr. Grube r Lajos. 2411 Cassiopeiae kett6s csillag mozgasar61. 10 kr - VII. Martin Lajos. - A valtoztatasi hanylat alkalmazasa a propeller-fölület egyenletenek lefejtesere. 20 kr. - VIII. K o nk o l y Mikl6s.A teljes holdfogyatkozasl877. februar27-en es az 1877. (Borelli)I. szamu üstökös szinkepenek mE>gfigyelese 11z 6-gyallai csillagdan. 10 kr. - IX. K o n k o l y Mikl6s. A napfoltok s a nap felületenek kinezese 1876-ban (harom keptablaval.) 40 kr. - X. K o n k o 1 y Mikl6s. 160 3.116 csillag szinkepe. MegfiQ;yeltetett az 6-gyallai cqillagdan 1876-ban 20 kr.
Hatodik kötet. I. K o n k o 1 y Mikl6s. ~ull6 csillagok megfigyelese a magyar korona területen. I. resz. 1871-1873. Ara 20 kr. - II. K o n k o 1 y Mikl6s. Hnllo csil. lagok megfigyelese a magyar koro~aterületen. II. resz. 1874-1876. Ara20 kr. - III. Az 1874. V. (Borelly-fäle) Ustökös definitiv palyaszamitasa. Közlik dr. Gru ber Laj os es Kurländer Ign acz kir. observatorok.10 kr. - IV. Sc h e n z 1 Guido. Lehajlas meghatarozasok Budapesten es Magyarorszag delkeleti reszeben. 20 kr. V. Grube r Lajos. A november-havi hull6csillagokr61 20 kr· - VI. K o n k o 1 y Mikl6s. Hu~6 csillagok megfigyelese a magyar korona területen 1877-ik evben. III. Resz. Ara 20 kr. - VII. K o n k o 1 y 1\1ik1 6 s. A n11pfoltok es a napfelületenek kinezese 1877-ben. Ara 20 kr. - VIII. K o n k o 1 y Mi k l 6 s. Mercur atvonulasa a nap eliltt. Megfigyeltetett az / 6-gyallai csillagdän 1878. majus 6-an 10 kr.
Hetedik kötet. I. K o u k o 1 y 1\Iikl6s. Jlfars felületeneE: megfigye16se az 6-gyallai csi!lag-
s. Hu116csillagok megfigyelese a magyar korona területen 1878-ban. IV. resz. Ara 10 kr. - IV. K o n k o 1 y Mi k 1 6 s. A nap felületenek megfigyelese 1878-bau 6-gyallai csillagdan. 1o kr. - VI. H u n y a
Vonalgeometriai tanulmanyok 20 kr. - XXIV. H u 11 y ad y Jan o s. A Steinerfäle kriteriumr61 a kupszeletek elmeletebe11. 1O kr. - XXV. H u n y ad y Jen ö. A pontokb61 vagy erintükböl es a co11jugalt haromszögbi:51 meghatarozott ki1pszelet nemenek eldö11tesere szolga16 kriteriumok. 10 kr.
Nyolczadik kötet. I. szam. Astrophisikai megfigyclesek az Ö-gyallai csillagvizsgal6n 1880-ban. K o n k o 1 y Mi k 16 s t 61. Egy tabla rajzzal. - II. szam Adatok Jupiter phisikajahoz az 1880-ik evbfü. Egy függelekkel. K o n k o 1 y Mi k 16 s t 61 - III. szam. A B6lyai-fäle algorithmus. Dr. Fa r k a s G y u 1 a t 6 l. - IV. szam. Napfoltok megfigyelese 1880-ban. es 1382 napfolt micrometricus merese. Konkoly 3I i k 16 s t 61. Ket tabla rajzzal.·-V. szam. Hull6csillagok megfigyelese 1880-bau a magyar korona területen. V-ik resz. K o 11 k o l y Mi k 16 s t 61. - VI. szäm Csillagaszati megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgal611. K o n k o 1 y Jl.I i k 1 6 s t 61. - VII. szam 102 hull6csillng kisugarzasi pont, levezetve :il 8 megfigyelesMJ, melyek a magyar korona területGn 1879. es 1880-ban tetettek. K o 11ko1 y Mi k 16 s t 61. - VIII. szam. Uj villamzar6 vagy nyit6keszülek normal6ra11, es a Jürgenssen-fäle 6raszerkezet. K o 11 k o 1 y Mi k 1 6 s t. 61. Egy kt\pt:iblaval. - IX. szam. Adatok Jupiter forgasi elemeihez. Dr. K ob o 1 d Ar min t 6 L - X. szam A Hamiltonfäle rendszerek es az els<Jre11dü partialis differentialegyenletek altalanos elmelete. Szekfoglal6 ertekezes. K ö n i g Gy u 1 a t 6 l. - XL szaru. A hadtudomany viszonya a többi tudoma11yokhoz. Kapo 1 n a i Pa u er Ist van t 61. Szekfoglal<• ertekezes. - XII. szam. Egy negyedrendii. felületrul. H u n y ad y Jen IJ t ö 1.
. Kilenczedik kötet.
„
I. szt\m. -~strophisikai megflgyelesr:k az 6gyallai csillagvizsgal6u. (H:irom tablaval.) K o n k o 1 y JII i k 16 s t 6 J. - IT. sz{tm. Az 6-gyallai csillagvizsga\6 földrajzi szeless~ge. Dr.La k i t s Fe r e n c z tu 1. - III. szam. A herenyi astrophisikai observatorium leirasa, es az abban tett megfigyelesek 1881-ben. (Egytablaval) Gotha r d Je 11ötö1. - IV. szam. Napfolt.ok es a 11ap felületenek mcgfigyelese 1881-be11. K o 11ko1 y Mi k 16 s t 61. - V. szam. Csillagaszati megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgal6n. K o 11ko1 y Mi k 1 6 s t 6 1. - VI. sz:tm. Hu116csillagok megfigyelese 1881-ben. K o n k o 1 y :u i k 16 s t 6 l. - VII. szam. Adatok Jupiter . es Mars pbysikajahoz, az 1881. evi megfigyelesekbul. (III. resz. Harom hiblarnl.) K o n k o l y :i.\I i k 1 6 s t 6 !. - VIII. szam Az üstökösök vegytani alkotasa. K o nk o l y 11Iikl6st6!.-IX. sz:im. Az 1871-1880. evekbe11, Magyarorszägban megfigyelt hull6csillagok' palyaelemei. K ö v es 1 i g c t h y Ra ü 6 t b !. - X. szam. N ehany determinans-egye11letrul. II u n y a ü y J e n 15 t. u 1. - XI. szam. Perspectiv helyzetü alakzatokr6!. Dr. K 1 n g Li p 6 t 1. 6 1. - XII. szam. Az e!b~j lott fäny inte11zitasanak vizsgalata. (A math. es termeszettudom{rnyi aHaml6 bizottsag segelyezesevel keszült dolgozat. Tizenket abraval a szöveg között.) Dr. F r ö h 1 i c h I z o r t 6 1. - XHI. szam. Az algebrai egye11letek elmeletehez. König Gyu lat6l.
Budapest, 188.J. Az Athen a. e um r. tirs. köoyvnyomdü.jn.
