Judit Varga – Sirkka Saarinen
FENNIZMUSOK Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára
Turun yliopiston suomalaisen ja yleisen kielitieteen laitos Unkarin kieli ja kulttuuri
Turku 2009
ELŐSZÓ A FENNIZMUSOK - Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára elsődleges célja az, hogy megvilágítsa a finn kifejezések, szólások, közmondások jelentését a magyar olvasók számára. A gyűjtemény sok érdekességet kínál a magyarul tanuló finn olvasók számára is. Mint tudjuk, a frazeológiai egységek mindig többet jelentenek, mint az alkotóelemeik jelentése együttvéve, tehát nem feltétlenül érthetők meg akkor sem, ha az egyes szavak jelentését külön-külön ismerjük is. A frazeológia egy része állandó, ám a frazeológia nap mint nap újabb elemekkel gyarapodik is. Új szólások keletkeznek, a régiek vagy kikopnak a használatból vagy módosulnak, illetve az általuk keltett asszociációk alapján újak is születhetnek. Így tehát a finn szólások és kifejezések tárának anyagába felvett kifejezések, szólások, stb. segítik az olyan kifejezések megértését is, amelyek valamilyen okból nem kerültek be a szótárba. A FENNIZMUSOK - Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára túlnyomó többségében az 1990-ben megjelent finn értelmező szótár, a Suomen kielen perussanakirja (PS) I-III. köteteibe felvett kifejezéseket tartalmazza. S bár a PS szó-, és példaanyaga viszonylag új, mi azonban a legújabb kifejezéseket is be akartuk venni anyagunkba. Ezeket az új kifejezéseket a sajtó, a tv, a rádió nyelvéből, ill. a mindennapi beszédhelyzetekből gyűjtöttük, de figyelemmel kísértük a legújabb frazeológiai szakirodalmat is. A legújabb példák esetében mérlegeltük, hogy mennyire közismertek. A szorosabb értelemben vett kifejezések mellett felvettünk gyakori, vagy a magyarra nehezen fordítható szókapcsolatokat, köszönési formákat, stb. is. Mivel a finn állandósult szókapcsolatok (sanonta) és a szólások/szóláshasonlatok (sananparsi) között nehéz határt vonni, ezért a példákban ezeket külön nem jelöltük. Csak a közmondásokat (sananlasku) jelöltük külön rövidítéssel [km]. A közmondások esetében is igyekeztünk csak a közismerteket felvenni a szótárba. A magyar fordításokban a megfelelő magyar közmondások [km], illetve szólások
[szól] meghatározásához O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (1966. Gondolat) című gyűjteményét használtuk. A finn szlengből [szl] csak korlátozott számú példát vettünk fel, főleg olyanokat, amelyek a köznyelvben is elég ismertek. A FENNIZMUSOK - Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára című kötet anyagát 1997 és 2008 között gyűjtöttük. A gyűjtőmunka első eredményeképpen jelent meg 2000-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának a kiadásában Piliscsabán a Veikö kissa kielen? Finn-magyar frazeológiai szótár. Jelen kötetünk anyaga ennek a szótárnak a javított, újabb jelentésekkel kiegészített, és több száz új kifejezéssel bővített változata. 2008 első félévében, a gyűjtőmunka legutóbbi fázisában a szerzőkön kívül részt vett még az ELTE doktorandusza, Panka Erzsébet is a Turkui Egyetem gyakornokaként. A legújabb kiegészítések számítógépre vitelében és a példák ellenőrzésében pedig az ELTE hallgatója, Sabján Ildikó gyakornok vett részt 2008 őszén. A FENNIZMUSOK - Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára című kötetet abban a reményben bocsátjuk útjára a világhálón, hogy minél több nyelvtanulónak lesz a segítségére. Reméljük, hogy a kötet előmozdítja a kontrasztív frazeológiai kutatásokat is. A FENNIZMUSOK - Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára című kötet a világhálón a maga nemében úttörőnek számít. Vállalkozásunkkal a finnugrisztika, a finn és a magyar nyelv ismertté tételét, valamint a nyelvészeti kutatások forrásainak mindenki által való hozzáférhetőségét tartottuk szem előtt. 2009. február Varga Judit
Saarinen Sirkka
II
A SZÓTÁR HASZNÁLATÁRÓL A CÍMSZAVAKRÓL Címszónak a kifejezések egyik, általunk fontosnak, meghatározónak tartott szavát választottuk. A keresés megkönnyítése végett minden kifejezés megtalálható a kifejezés kezdő szava szerint is. Ez utóbbi a közmondások esetén többnyire egyértelmű, a többi kifejezés esetén a kifejezés egyes, elhagyható, ill. variálható tagjait zárójelben adtuk meg, s ezeket ábécé szerinti besorolásban, ill. az utalásoknál nem vettük figyelembe. A címszavak alakjának megadása a Suomen kielen perussanakirja (PS) alapján történt, ettől csak egyes esetekben tértünk el. A PS a régebbi finn szótáraktól eltérően egyes szavak esetén azok ragozott, főleg helyhatározóraggal/-ragokkal ellátott alakját/alakjait adja meg címszónak. E ragozott szóalakok jelentése némiképp elkülönült az adott szó alapjelentésétől, és a használati gyakoriságuk nagy. Mi is a PS alapelvei szerint jártunk el, mivel ez megkönnyíti a szótár használója, s főleg a nem finn anyanyelvűek számára a szótár használatát. A homonimákat a címszó előtti arab számok jelzik. A címszavak vastag betűvel vannak szedve. Előfordul néhány olyan eset, amikor két szó szerepel címszóként. Ezek vagy tőváltozatok, vagy más-más képzővel képzett szavak, amelyeknek azonos a jelentése: pl. lössiksi, lossiksi, korvantaus, korvantausta. Ezek néha igék is lehetnek, pl. pistää és gyakorítóképzős alakja pistellä. A tulajdonnevek esetében ha a tulajdonnévnek az adott kifejezés(ek)ben csak köznévi használata fordul elő, a címszóban ez csak kisbetűvel szerepel, pl. iikka, ritolat. Ha mind köznévi, mind pedig tulajdonnévi használatra van kifejezés, akkor kis- és nagybetűvel is szerepel az adott szó, pl. erkki, Erkki, ruuneperi, Runeberg. (Ezekben az esetekben a finn helyesírás ingadozik.) Azok a tulajdonnevek pedig, amelyeknek nincs köznévi használata, nagybetűvel vannak írva, pl. Pietari, Pihtipudas.
III
A ragozott alakú címszavak tartalmazhatnak birtokos személyragokat. A birtokos személyrag nélkül is használható szóalakok esetében a birtokos személyrag teljes zárójelben van, pl. höröllä(än), hörölle(en), a csak birtokos személyraggal használatos alakok pedig fél zárójellel, pl. käärmeissä(än, lääpällä(än, lääpälle(en, illetve külön jelölés nélkül szerepelnek, pl. kerrallaan. Az első két esetben a személyragok változhatnak számban és személyben, pl. olit käärmeissäsi. A harmadik esetben, ld. kerrallaan, csak a harmadik személyű birtokos személyragos alak használható. (Természetesen azokban az esetekben, amikor az első csoporthoz tartozó kifejezések meghatározó tagja csak harmadik személyű lehet, mint pl. korvat höröllä/höröllään, stb. a birtokos személyrag is csak harmadik személyű lehet.) Amennyiben egy adott címszóhoz tartozó kifejezést valamilyen oknál fogva (pl. a címszavak szinonimitása miatt) egy másik címszó alatt adunk meg, az utóbbi címszóra nyíllal utalunk, pl. pistää → panna, mynkään → mönkään, de akkor is így járunk el, ha összetett szó esetén a kifejezés az összetétel egyik tagját tartalmazó címszónál van megadva, pl. kesäterä → terä. Egy-egy olyan összetett szó is bekerült a szótárba, amelyeknek az ingadozó helyesírásuk miatt van külön- és egybeírt változatuk is, pl. kullan arvoinen, kullanarvoinen. (A jelölés: kullanarvoinen → kulta, s a kulta címszó alatt kullan arvoinen/kullanarvoinen.) Megadtunk néhány gyakori mellérendelő szókapcsolatot is, pl. kiikun kaakun, amelyek a kezdő szavuk szerint vannak besorolva a szótárba. Néhány olyan ragozott szóalak is található a címszavak között, amelyek nagyon eltérnek a címszóként megadott alapalakjuktól. Itt az utalás az alapszó megtalálását segíti, pl. hällä → hän, on → olla. A címszavak után szükség esetén — az egyértelműség kedvéért — (a szótárban használt rövidítésekkel, ld. Rövidítésjegyzék) utalás történik a szófajra, pl. nu, IV
mn, fn. Kettős szófajú szavak esetén dőlt vonallal elválasztva pl. nu/ej. Névutók és elöljárók után szerepel a szükséges eset megnevezése, pl. nu gen. Utalás történik még a többes számú (általában plurale tantum) szavakra is, tsz rövidítéssel. Azokban az esetekben, amikor pl. páros testrészek neve a címszó, amelyeknek az egyes számú alakja is használatos, úgy, mint pl. hartia(t), akkor a többes szám jele zárójelben szerepel. Ez után szögletes zárójelben adjuk meg a címszó stílusértékére, használati körére vonatkozó utalást, pl. [tréf] [szl], de ugyanitt szerepelnek a szó eredetére, pl. férfinév(ből), vagy több módosítószó esetén a jelentésre vonatkozó megjegyzések is. Ha a megjegyzések kapcsán olyan finn szóra utalunk, amely címszava is szótárunknak, akkor ez a szó vastagon van szedve, pl. krapu [= rapu] rák, ha nem címszó, akkor nincs vastag betűvel szedve, pl. kituset tsz [= kidukset] kopoltyú. A címszavak jelentéseit a teljesség igénye nélkül adjuk meg, törekedve a főbb jelentések, ill. az adott kifejezésekben előforduló jelentések közlésére. Ez természetesen azt is jelenti, hogy nem egy esetben olyan új jelentéseket is megadtunk, amelyek a régi finn-magyar szótárban nem szerepelnek. Amennyiben a címszó ragozott szóalak, pl. nalkissa, nalkkiin, szögletes zárójelben az szerepel, hogy [kifejezésekben]. Amennyiben e címszavak határozói jelentését a finn-magyar szótárban hagyományosan jelölték, e jelentéseket mi is megadjuk. Ha a címszó olyan összetett szó, amelynek a szó szerinti jelentése nem értelmezhető, mivel csak az adott kifejezésben használatos, pl. mietintämyssy, kilometritehdas, a jelentés helyén szögletes zárójelben szintén a [kifejezésekben] meghatározás áll.
V
A PÉLDAANYAGRÓL A szócikkekben az egyes kifejezések a kezdő szavuk szerinti ábécérendben következnek egymás után. Ettől csak akkor térünk el, ha egy-egy kifejezés több kezdőszóval is variálható, pl. a retku címszó alatt lentää/mennä retkuun. Egyes esetekben felvettünk hangtani szempontból beszélt nyelvinek, ill. nyelvjárásinak számító alakokat is, ha azok már bekerültek a köznyelvi használatba, pl. a hailea címszó alatt yks(i) ja hailee vagy a hätä címszó után ei hätiä mitiä. A szleng szavakat is hangtanilag és alaktanilag a köznyelviesített formájukban adjuk meg, úgy, ahogy az a hasonló finn szótárakban szokásos. A kifejezések rokon értelmű szavait, ill. részeit ferde vonallal elválasztva soroljuk fel, pl. tehdä jtak henken(sä uhalla/kaupalla/hinnalla. Ám minden lehetséges rokon értelmű szót nem adhattunk meg minden esetben, mint ahogy pl. az olla ihan/aivan pihalla esetében. (Pl. a panna ige esetében utalunk arra, hogy a pistää igével is használható a példák nagy része, de a laittaa-ra itt nem utalunk.) Ha ellentétes jelentésű szavak fordulnak elő a kifejezésekben, a jelentéseket dupla ferde vonallal választottuk el, pl. olla hyvällä//pahalla päällä. A jelentés megadásakor a két jelentést pontosvesszővel, esetleg ferde vonallal választjuk el egymástól. A jelentés megadásakor a stílusértékre, ill. a jelentésre vonatkozó kommentárok szögletes zárójelben, az alternatív részek pedig sima zárójelben találhatók. A stílus meghatározásakor a PS meghatározásaihoz tartottuk magunkat. A saját gyűjtésű anyagban akkor adtunk meg stílusmeghatározást, ha az adott kifejezés szembeötlően eltér a neutrális köznyelvtől. A külön stíluselemzést nem tartottuk feladatunknak. A kifejezések a szócikkekben a kezdő szavuk sorrendjében vannak felsorolva. Amennyiben egy kifejezés magyarázatát nem a kezdő szónak megfelelő címszó alatt adjuk meg, nyíllal utalunk arra a címszóra, ahol a jelentés található, pl. VI
villakoiran ydin → ydin. Az utalások megadásakor igyekeztünk a rokon értelmű kifejezéseket összevonni, pl. (olla) päissä(än kuin ampiainen~ankka/Ellun kana/käki~sika → ampiainen → ankka → kana → käki → sika. Ezzel a szótár használója további infromációkat kap az adott kifejezések jelentéstartalmáról, használati köréről, stb. Ezt szolgálják szögletes zárójelben több esetben is megadott rokon értelmű kifejezések is, pl. a putki címszó alatt: mennä putkeen [vö. mennä nappiin]. (A szögletes zárójelben levő kifejezés címszavát vastag betűvel szedtük. Ha a kifejezésben a címszónak nem az alapalakja szerepel, akkor egy vízszintes nyíl után vastag betűvel szedve külön megadjuk, pl. a pummi címszó alatt matkustaa pummilla [vö. matkustaa jäniksenä → jänis/pommilla]. Ha egy szócikken belül több, azonos jelentésű kifejezés található egymás után, a jelentést az első után adjuk meg. A második, esetleg harmadik kifejezés után csak egy/két (attól függően, hogy hány kifejezéssel előbbre található a jelentés) felfelé mutató nyíllal utalunk az első kifejezésnél megadott jelentésre, pl. a vika címszó alatt: jklla on vikaa korvien välissä [tréf] vki nem ért vmit, vkinek nehéz a felfogása, vki nem épelméjű, vkinek baj van az elmeállapotával, vki kissé hülye, vkinél baj van az emeleten jkn päässä on jotain vikaa ↑ A közmondások esetében akkor adtunk meg magyar közmondást, ha annak a jelentése tükrözi a finn közmondásét. Elsősorban a közmondás jelentésének magyarázata volt a célunk. Szükség esetén szó szerinti fordítást is adunk, illetve szögletes zárójelben hasonló jelentésű magyar közmondás(ok)ra utalunk. Az egyes kifejezésekben a birtokos személyragok jelölésekor ugyanúgy jártunk el, mint a címszavak esetén (ld. fent). A zárójelet a példákban megadott egyes szám harmadik személyű birtokos személyrag (-nsa/-nsä) esetében jelöltük, mégpedig úgy, hogy ha a szó nominatívuszban, illetve partitívuszban áll, a zárójel az -n elé kerül, pl. kohottaa käte(nsä, (a partitívusz ragja után az egyes szám harmadik személyű birtokos személyrag lehet -an/-än is, pl. nostaa päätä(än)), ha pedig a szó genitívuszban vagy illatívuszban áll, a zárójel az -n után van, pl. elämän(sä tilaisuus, saada jku silmiin(sä. Ezt a megoldást azért választottuk, hogy VII
a szótár használója számára világosan kiderüljön, hogy az birtokos személyragos szó milyen nyelvtani esetben áll. Segíteni akartuk az olvasót azzal is, hogy amikor a birtokos személyrag nem obligatorikus, azaz el is hagyható, s az elhagyása nagy változást okoz a szótőben, megadjuk az alapalakot is, pl. päättää maallinen vaellukse(nsa/vaellus. Ekkor az elhagyhatóságra utaló teljes zárójel második fele elmarad, hiszen az alternatív alakot megadtuk. Így járunk el akkor is, ha a szó többes szám nominatívuszban áll, és a birtokos személyrag elhagyása után a többes szám -t jelét kell használni, pl. sulkea korva(nsa/korvat.
VIII
RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK Finn határozatlan névmások ragozott alakjainak rövidítései: Nom
jku=joku
jk=jokin
Gen/Acc
jkn=jonkun
jnk=jonkin
Part
jkta=jotakuta
jtak=jotakin
Illat
jkhun=johonkuhun
jhk=johonkin
Iness
jkssa=jossakussa
jssak=jossakin
Elat
jksta=jostakusta
jstak=jostakin
All
jklle=jollekulle
jllek=jollekin
Adess
jklla=jollakulla
jllak=jollakin
Abl
jklta=joltakulta
jltak=joltakin
Ess
jkna=jonakuna
jnak=jonakin
Transl
jkksi=joksikuksi
jksik=joksikin
A latin eredetű nyelvtani terminusok rövidítései: abess
abessivus
acc
accusativus
adj
adjektivus
all
allativus
comit
comitativus
condit
conditionalis
gen
genitivus
illat
illativus
imp
imperativus
inf
infinitivus
part
partitivus
superlat
superlativus
IX
Az egyéb finn nyelvű rövidítések: esim
esimerkiksi
jne
ja niin edelleen
mon
monikko, monikon
A magyar nyelvű rövidítések: áll
állat
ált
általában
átv
átvitt értelemben
Bibl
a Bibliából
birt
birtokos
durv
durva
egyh
az egyházzal kapcsolatos kifejezés
ej
elöljárószó (olyan névutó, amelyet a névszó előtt is lehet használni)
épít
építészet
esz
egyes szám
euf
eufemizmus, eufemisztikus
ff
felső fok
fiz
fizika
fn
főnév
gazd
gazdaság
geol
geológia
gúny
gúnyos, lenéző
gyerm
gyermeknyelv
haj
hajózás
hal
halászat
hrag
hiányos ragozású
hsz
határozószó
ill
illetve
iron
ironikus
isk
iskola, iskolával kapcsolatos X
isz
indulatszó
ját
játékos
jégk
jégkorong
jog
jogi szakkifejezés
kat
katonai
kb
körülbelül
ker
kereskedelemmel kapcsolatos
kf
középfok
km
közmondás
kny
köznyelv
költ
költői nyelv
közl
közlekedés
ksz
kötőszó
ln
lenéző
met
meteorológia
mit
mitológiai
mn
melléknév
nép
népies (népnyelvi, az ország nagy részén ismert)
népet
népetimológia
nm
névmás
nu
névutó
növ
növény
nyj
nyelvjárási
onom
onomatopoetikus
orv
orvosi szakkifejezés, orvostudománnyal kapcsolatos
pl
például
pol
politika, politikai, politikával kapcsolatos
ragtl
ragozatlan, nem ragozódik
rég
régies
ritk
ritkán (használatos)
sp
sport
stb
s a többi
sz
személy
szl
szleng XI
szn
számnév
szól
szólás
szr
személyrag
szsz
szó szerint
sztl
személytelen (ige)
táj
tájnyelvi (nyelvjárási)
text
textilgyártás
tréf
tréfás
tsz
többes szám
ÚT
Új Testamentum
vál
választékos nyelvhasználat
vall
vallással kapcsolatos
vö
vesd össze
XII
JELMAGYARÁZAT <
utalás a címszó eredetére
a szó tövének és a ragozás során változó végződésének az elválasztása
()
alternatívák, elhagyható, változtatható elemek jelölésére
(
a birtokos személyrag nem hagyható el
=
két azonos jelentésű szót, esetleg kifejezést jelöl
[]
a jelentéssel, stílusárnyalattal, stb. kapcsolatos magyarázatok
/
a szinonimák, ritkán egyéb jelentések között használt jelölés
//
ellentétes jelentésű szavakat, egyes esetekben szinonimák hosszabb alakváltozatait nagyobb egységekre bontó jelzés
+
vonzatok jelölése előtt
;
a különböző jelentések elválasztása
→
utalás egy másik címszóra vagy kifejezésre
↑
adott kifejezés jelentése azonos az előző kifejezésével
↑↑
a kettővel feljebb lévő kifejezés jelentésére való utalás
A FINN BETŰREND Aa Bb Cc Dd Ee Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Pp Qq Rr Ss Tt Uu Vv Ww Xx Yy Zz Åå Ää Öö
XIII
ESIPUHE Teoksen FENNIZMUSOK – Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára ('Fennismejä – suomalaisia sanontoja ja ilmaisuja unkarilaisille') perimmäinen tarkoitus on avata suomalaisten sanontojen, sananparsien ja vakiintuneiden ilmaisujen merkitys unkarilaisille lukijoille. Samalla kokoelma on hyödyksi myös suomalaisille unkarin opiskelijoille. Fraseologisten elementtien merkitys on aina enemmän kuin niihin sisältyvien osien summa, ja siksi vieraskielinen ei niitä välttämättä ymmärrä, vaikka hän tuntisi kaikki ilmaukseen sisältyvät yksittäiset sanat. Kielen fraseologia on osittain hyvin pysyvää, vaikka se toisaalta karttuu uusilla ilmaisuilla lähes päivittäin. Syntyy uusia sanontoja, vanhat joko jäävät pois käytöstä tai muuttuvat, tai niiden synnyttämien assosiaatioiden pohjalta sikiää uusia. Niinpä kokoelmaan poimitut suomalaiset sanonnat ja sananparret auttavat ymmärtämään myös niitä ilmauksia, jotka syystä tai toisesta eivät ole päätyneet mukaan. Enemmistö FENNIZMUSOK – Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára -teokseen otetuista sanonnoista on peräisin 1990-luvulla ilmestyneestä Suomen kielen perussanakirjasta (PS). Vaikka PS:n sana- ja esimerkkiaineisto on suhteellisen tuoretta, olemme halunneet poimia mukaan myös uusimpia ilmauksia. Ne on kerätty joukkoviestimistä ja jokapäiväisistä puhetilanteista mutta huomioon on otettu myös uusimmat fraseologiaa käsittelevät julkaisut. Mukaan olemme ottaneet näistä yleisesti tunnetut sanonnat. Varsinaisten sanontojen ohella olemme ottaneet mukaan yleisiä tai vaikeasti unkariksi kääntyviä ilmauksia, tervehdyksiä yms. Koska suomen vakiintuneiden sanontojen ja sananparsien/sananlaskujen välille on vaikea vetää selvää rajaa, emme ole erotelleet niitä. Ainoastaan sananlaskut on merkitty lyhenteellä [km]. Niistä on otettu mukaan vain tavallisimmat. Niiden unkarilaisissa käännöksissä on käytetty hyväksi Gábor O. Nagyn Magyar szólások és közmondások -teoksen (Gondolat, Budapest 1966) sananlaskuja [km] ja sanontoja [szól]. Suomalaisesta slangista olemme poimineet mukaan jonkin verran yleisesti tunnettuja ilmaisuja.
XIV
FENNIZMUSOK – Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára -teoksen aineisto on kerätty vuosina 1997–2008. Keruun ensimmäisen vaiheen tulos oli Veikö kissa kielen? Finn-magyar frazeológiai szótár, joka ilmestyi v. 2000 Péter Pázmányn katolisen yliopiston humanistisen tiedekunnan julkaisusarjassa. Fennizmusok on Veikö kissa kielen? -teoksen korjattu ja uudistettu laitos, johon on lisätty satoja uusia ilmaisuja. Vuoden 2008 ensimmäisellä puoliskolla eli keruun viimeisessä vaiheessa työhön osallistui Turun yliopiston suomalaisugrilaisen
kielentutkimuksen
harjoittelijana
Budapestin
Eötvös
Lorándin
yliopiston jatko-opiskelija Erzsébet Panka. Uusimpia täydennyksiä tarkasti ja syötti tietokoneeseen niin ikään Budapestin yliopiston opiskelija ja oppiaineen harjoittelija Ildikó Sabján työn loppuvaiheessa syksyllä 2008. Sijoittaessamme FENNIZMUSOK – Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára -kokoelman tietoverkkoon toivomme, että siitä on apua mahdollisimman monille kielen opiskelijoille ja että se myös synnyttää kontrastiivisia fraseologiaa käsitteleviä tutkimuksia. Verkkojulkaisu FENNIZMUSOK – Finn szólások és kifejezések tára magyarok számára on alallaan pioneerityö. Hankkeen tarkoituksena on tehdä niin fennougristiikkaa kuin suomen ja unkarin kieltäkin tunnetuksi ja samalla edistää kielitieteellisten ainesten avointa saatavuutta. Turussa helmikuussa 2009 Judit Varga
Sirkka Saarinen
XV
SANAKIRJAN KÄYTTÖOHJEET HAKUSANAT Hakusanaksi on valittu ilmauksen keskeisin, muita määrittävä sana. Haun helpottamiseksi jokainen ilmaus löytyy sanakirjasta myös sen ensimmäisen sanan perusteella. Tämä koskee etenkin sananparsia. Ilmauksen yksittäiset valinnaiset tai ei-pakolliset jäsenet on merkitty sulkeisiin, eikä niitä ole otettu huomioon aakkostuksessa eikä viittauksissa. Hakusanojen muoto on yleensä otettu Suomen kielen perussanakirjasta (PS). Aikaisemmista suomalaisista sanakirjoista poiketen PS antaa joistakin sanoista taivutetun, yleensä paikallissijapäätteillä varustetun muodon hakusanaksi. Tällaisten
muotojen
merkitys
on
jossain
määrin
eriytynyt
sanan
perusmerkityksestä, ja niiden käyttöfrekvenssi on suuri. Olemme noudattaneet näissä tapauksissa PS:n käytäntöä, koska se helpottaa etenkin ei suomea äidinkielenään puhuvien sanakirjan käyttöä. Homonyymit osoitetaan hakusanaa edeltävällä arabialaisella numerolla. Hakusanat on lihavoitu. Joissakin tapauksissa hakusanoja voi olla kaksi. Ne ovat joko toistensa vartalo- tai johdosvariantteja, joilla on sama merkitys, esim. lössiksi, lossiksi, korvantaus, korvantausta. Ne voivat joskus olla myös verbejä, esim. pistää ja sen frekventatiivijohdos pistellä. Jos erisnimi esiintyy ilmauksessa vain appellatiivina, se kirjoitetaan hakusanassa pienellä alkukirjaimella, esim. iikka, ritolat. Jos sitä käytetään sekä appellatiivina että proprina, hakusana on annettu sekä pienellä että isolla alkukirjaimella alkavana, esim. erkki, Erkki, ruuneperi, Runeberg. (Suomen oikeinkirjoitus on tällaisissa
tapauksissa
horjuvaa.)
Sellaiset
erisnimet,
joita
ei
käytetä
appellatiiveina, kirjoitetaan aina isolla alkukirjaimella, esim. Pietari, Pihtipudas.
XVI
Taipuneisiin hakusanoihin voi liittyä myös possessiivisuffiksi. Niissä tapauksissa, joissa on mahdollista jättää possessiivisuffiksi pois, se on merkitty kahden sulkumerkin väliin, esim. höröllä(än), hörölle(en). Aina possessiivisuffiksillisina esiintyvissä muodoissa on puolestaan vain omistusliitteen eteen merkitty sulkumerkki,
esim.
käärmeissä(än,
lääpällä(än,
lääpälle(en,
tai
possessiivisuffiksi on jätetty kokonaan merkitsemättä, esim. kerrallaan. Molemmissa ensin mainituissa tapauksissa possessiivisuffiksit kongruoivat luvuissa ja persoonissa, esim. olit käärmeissäsi. Kolmannessa tapauksessa (kerrallaan) on käytettävissä vain kolmannen persoonan possessiivisuffiksi. Niissä tapauksissa, joissa annettuun hakusanaan kuuluva ilmaus on (esim. hakusanojen synonyymiuden vuoksi) sijoitettu toisen hakusanan alle, nuoli osoittaa, minkä sanan alta ilmaus löytyy, esim. pistää → panna, mynkään → mönkään. Samoin osoitetaan yhdyssanojen yhteydessä se, että ilmaus on annettu yhdyssanan jompanakumpana osana esiintyvän hakusanan kohdalla, esim. kesäterä → terä. Sanakirjaan on otettu myös joitakin sellaisia yhdyssanoja, joilla voidaan horjuvan oikeinkirjoituksen vuoksi kirjoittaa joko yhteen tai erikseen, esim. kullan arvoinen, kullanarvoinen. (Esitystapa: kullanarvoinen →
kulta ja kulta-
hakusanan alla kullan arvoinen/kullanarvoinen.) Sanakirjassa esiintyy myös joitakin tavallisia rinnasteisia sanaliittoja, esim. kiikun kaakun; ne ovat aakkosjärjestyksessä ensimmäisen osansa mukaisesti. Hakusanojen joukosta löytyy myös joitakin taivutusmuotoja, jotka eroavat suuresti kantavartalostaan. Näistä on löytämisen helpottamiseksi annettu viite hakusanan perusmuotoon, esim. hällä → hän, on → olla. Tarvittaessa (siis monitulkintaisissa tapauksissa) on hakusanojen jälkeen annettu sanaluokka, esim. nu, mn, fn (sanakirjassa käytetyistä lyhenteistä, ks. Lyhenneluettelo). Jos sana voi kuulua useampaan sanaluokkaan, ne erotetaan vinoviivalla, esim. nu/ej. Postpositioiden ja prepositioiden luokan jälkeen XVII
annetaan niiden vaatima pääsanan sija, esim. nu gen. Monikolliset sanat (yleensä plurale tantum) on merkitty lyhenteellä tsz. Jos monikollisesta sanasta (kuten parillisten ruumiinosien nimityksistä) voidaan käyttää myös yksikköä, esim. hartia(t), monikon tunnus on suluissa. Edellä mainittujen merkintöjen jälkeen seuraa hakasulkeissa hakusanan tyyliarvoon tai käyttöön liittyvä määrite, esim. [tréf], [szl], ja sanan alkuperää osoittava tieto, esim. férfinév(ből) 'miehen nimestä' tai monien adverbien yhteydessä
merkityksenselitys.
Jos
merkityksenselityksessä
viitataan
sanakirjassamme hakusanana esiintyvään sanaan, se on lihavoitu, esim. krapu [= rapu], muussa tapauksessa merkitystä ei lihavoida, esim. kituset tsz [= kidukset]. Hakusanoista annamme unkariksi niiden päämerkitykset ja annetuissa ilmauksissa esiintyvät merkitykset. Jälkimmäiset ovat toisinaan merkityksiä, jotka puuttuvat vanhoista suomi–unkari -sanakirjoista. Jos hakusana on taivutusmuoto, esim. nalkissa, nalkkiin, se osoitetaan hakasulkeissa: [kifejezésekben] 'ilmauksissa'. Mikäli tällaisten adverbien merkitys on perinteisesti suomalais-unkarilaisissa sanakirjoissa annettu, ne osoitetaan myös tässä teoksessa. Jos hakusana on sellainen yhdyssana, jonka sananmukaista käännöstä ei ole olemassa, koska se esiintyy vain annetussa ilmauksessa, esim. mietintämyssy, kilometritehdas, merkityksen asemesta on hakasulkeihin merkitty sama kuvaus [kifejezésekben].
XVIII
ESIMERKKIAINEISTOSTA Sanakirja-artikkeleissa
ilmaukset
on
pantu
aakkosjärjestykseen
niiden
ensimmäisen sanan mukaan. Tästä on poikettu vain silloin, kun ilmauksen alkava sana vaihtelee, esim. retku-hakusanan alla lentää/mennä retkuun. Yksittäisissä tapauksissa olemme ottaneet mukaan myös puhekielisiä tai murteellisia muotoja, jos ne on sellaisinaan jo omaksuttu yleiskieleen, esim. hailea-hakusanan alla yks(i) ja hailee tai hätä-hakusanan jäljessä ei hätiä mitiä. Slangisanat annamme äänteiltään ja muodoltaan yleiskielistetyssä asussa, kuten on tapana vastaavankaltaisissa suomalaisissa sanakirjoissakin. Ilmauksen samassa asemassa esiintyvät, usein semanttisesti toisiaan muistuttavat sanat tai osat on erotettu toisistaan vinoviivalla, esim. tehdä jtak henken(sä uhalla/kaupalla/hinnalla. Tietenkään emme ole kaikissa tapauksissa voineet luetella jokaista mahdollista sanavaihtoehtoa. Esimerkiksi panna-verbin kohdalla on viittaus siihen, että suurimmassa osassa esimerkeistä voidaan käyttää yhtä hyvin verbiä pistää; toisaalta laittaa-verbiin näissä ei viitata. Mikäli ilmauksessa voi esiintyä merkitykseltään vastakohtaisia sanoja, ne on erotettu toisistaan kaksinkertaisella vinoviivalla, esim. olla hyvällä//pahalla päällä. Näiden merkitykset on vastaavasti erotettu toisistaan joko puolipisteellä tai vinoviivalla. Merkityksenselityksissä on tyyliarvoon ja merkitykseen liittyvät kommentit pantu hakasulkeisiin, kun taas vaihtoehtoiset osat ovat normaalisulkeissa. Tyyliarvon määrittelyssä on käytetty PS:n kuvauksia. Itse keräämällämme aineistolle olemme antaneet tyylimäärittelyn silloin, kun ilmaus silmin nähden eroaa neutraalista yleiskielestä, vaikka emme olekaan pitäneet stilististä analyysia varsinaisena tehtävänämme. Niissä tapauksissa, joissa ilmauksen selitystä ei ole annettu sen ensimmäisen sanan alla, nuoli osoittaa sen hakusanan, minkä yhteydestä merkitys löytyy, esim. XIX
villakoiran ydin → ydin. Viitteissä olemme pyrkineet kokoamaan yhteen samaa tarkoittavat ilmaukset, esim. (olla) päissä(än kuin ampiainen/ankka/Ellun kana/käki/sika → ampiainen → ankka → kana → käki → sika. Näin sanakirjan käyttäjä saa enemmän tietoa ilmauksen merkityksestä, käyttötavoista jne. Samasta syystä on monissa tapauksissa hakasulkeissa annettu samanmerkityksisiä ilmauksia, esim. putki-hakusanan alla: mennä putkeen [vö. mennä nappiin]. (Hakasulkeissa olevan ilmauksen hakusana on osoitettu lihavoinnilla. Jos ilmauksessa ei esiinny hakusanan perusmuoto, se annetaan vaakasuoran nuolen jäljessä erikseen, esim. pummi-hakusanan alla matkustaa pummilla [vö. matkustaa jäniksenä → jänis/pommilla] Jos sana-artikkelissa on useampia samanmerkityksisiä ilmauksia peräkkäin, merkityksenselitys on annettu ensimmäisen perässä. Toisen tai kolmannen ilmauksen jäljessä viitataan tähän merkityksenselitykseen yhdellä tai kahdella ylöspäin osoittavalla nuolella (sen mukaan miten monta ilmausta aikaisemmin se esiintyy), esim. vika-hakusanan alla: jklla on vikaa korvien välissä [tréf] vki nem ért vmit, vkinek nehéz a felfogása, vki nem épelméjű, vkinek baj van az elmeállapotával, vki kissé hülye, vkinél baj van az emeleten jkn päässä on jotain vikaa ↑ Sananlaskujen selitykseksi on annettu unkarilainen sanalasku, jos sen merkitys vastaa suomalaista. Tarkoituksena on ollut ennen kaikkea sananlaskun merkityksen selittäminen. Tarvittaessa on annettu myös sananmukainen käännös tai viitattu hakasulkeissa vastaavankaltaisiin unkarilaisiin sananlaskuihin. Ilmauksissa on possessiivisuffiksi osoitettu samalla lailla kuin hakusanoissakin (ks. edellä). Sulkumerkki on yksikön kolmannen persoonan possessiivisuffiksin (-nsa|-nsä) yhteydessä merkitty seuraavasti: Nominatiivissa tai partitiivissa sulku tulee n:n eteen, esim. kohottaa käte(nsä, (partitiivin päätteen jäljessä possessiivisuffiksi voi olla myös muotoa -an/-än, esim. nostaa päätä(än)). Genetiivissä ja illatiivissa puolestaan sulkumerkki on n:n jäljessä, esim. elämän(sä tilaisuus, saada jku silmiin(sä. Tähän ratkaisuun on päädytty, jotta sanakirjan käyttäjälle olisi selvää, missä sijassa possessiivisuffiksillinen sana on. XX
Samasta syystä niissä tapauksissa, joissa possessiivisuffiksi ei ole pakollinen vaan voi jäädä poiskin mutta sen poisjättö aiheuttaa suuren muutoksen sananvartalossa, olemme
antaneet
myös
perusmuodon,
esim.
päättää
maallinen
vaellukse(nsa/vaellus. Tällöin jälkimmäinen sulkumerkki jää pois, koska vaihtoehto on merkitty kokonaisuudessaan esiin. Samoin olemme tehneet monikon nominatiivimuotojen kohdalla, joissa possessiivisuffiksin jäädessä pois on osoitettava monikon t-tunnus, esim. sulkea korva(nsa/korvat.
XXI
LYHENTEET Suomen indefiniittipronominien taivutusmuotojen lyhenteet Nom
jku=joku
jk=jokin
Gen/Acc
jkn=jonkun
jnk=jonkin
Part
jkta=jotakuta
jtak=jotakin
Illat
jkhun=johonkuhun
jhk=johonkin
Iness
jkssa=jossakussa
jssak=jossakin
Elat
jksta=jostakusta
jstak=jostakin
All
jklle=jollekulle
jllek=jollekin
Adess
jklla=jollakulla
jllak=jollakin
Abl
jklta=joltakulta
jltak=joltakin
Ess
jkna=jonakuna
jnak=jonakin
Transl
jkksi=joksikuksi
jksik=joksikin
Latinalaisperäisten kielioppitermien lyhenteet abess
abessiivi
acc
akkusatiivi
adj
adjektiivi
all
allatiivi
comit
komitatiivi
condit
konditionaali
gen
genetiivi
illat
illatiivi
imp
imperatiivi
inf
infinitiivi
part
partitiivi
superlat
superlatiivi
XXII
Unkarinkieliset lyhenteet áll
állat 'eläin'
ált
általában 'yleensä'
átv
átvitt értelemben 'kuvaannollisessa merkityksessä'
Bibl
a Bibliából 'Raamatusta'
birt
birtokos 'possessiivi'
durv
durva 'karkea'
egyh
az egyházzal kapcsolatos kifejezés 'kirkollinen ilmaus'
ej
elöljárószó 'prepositio'
épít
építészet 'arkkitehtuuri'
esz
egyes szám 'yksikkö'
euf
eufemizmus, eufemisztikus 'eufemismi, eufemistinen'
ff
felső fok 'superlatiivi'
fiz
fizika 'fysiikka'
fn
főnév 'substantiivi'
gazd
gazdaság 'talous'
geol
geológia 'geologia'
gúny
gúnyos 'ivallinen’
gyerm
gyermeknyelv 'lastenkieltä'
haj
hajózás 'merenkulku'
hal
halászat 'kalastus'
hrag
hiányos ragozású 'vajaaparadigmainen'
hsz
határozószó 'adverbi'
ill
illetve 'eli, tai'
iron
ironikus 'ironinen'
isk
iskola, iskolával kapcsolatos 'kouluun liittyvä'
isz
indulatszó 'interjektio'
ját
játékos 'leikillinen'
jégk
jégkorong 'jääkiekkoilu'
jog
jogi szakkifejezés 'juridinen ammattitermi'
kat
katonai 'sotilas-'
kb
körülbelül 'noin, suunnilleen' XXIII
ker
kereskedelemmel kapcsolatos 'kauppaan liittyvä'
kf
középfok 'komparatiivi'
km
közmondás 'sananlasku'
kny
köznyelv ’yleiskieli, arkikieli’
költ
költői nyelv 'runollinen'
közl
közlekedés 'liikenne'
ksz
kötőszó 'konjunktio'
ln
lenéző 'halveksiva'
met
meteorológia 'meteorologia'
mit
mitológiai 'mytologinen'
mn
melléknév 'adjektiivi'
nép
népies (népnyelvi, az ország nagy részén ismert) 'kansanomainen'
népet
népetimológia 'kansanetymologia'
nm
névmás 'pronomini'
nu
névutó 'postpositio'
növ
növény 'kasvi'
nyj
nyelvjárási 'murteellinen'
onom
onomatopoetikus 'onomatopoeettinen'
orv
orvosi szakkifejezés 'lääketieteellinen'
pl
például 'esimerkiksi'
pol
politika, politikai, politikával kapcsolatos 'poliittinen'
ragtl
ragozatlan, nem ragozódik 'taipumaton'
rég
régies 'vanhentunut, vanhahtava'
ritk
ritkán (használatos) 'harvinainen'
sp
sport 'urheilu'
stb
s a többi 'ja niin edelleen'
sz
személy 'persoona'
szl
szleng 'slangi'
szn
számnév 'numeraali'
szól
szólás 'sanonta'
szr
személyrag 'persoonapääte'
szsz
szó szerint 'sananmukaisesti'
sztl
személytelen (ige) 'persoonaton (verbi)'
táj
tájnyelvi (nyelvjárási) 'murteellinen' XXIV
text
textilgyártás 'tekstiiliteollisuus'
tréf
tréfás 'leikillinen'
tsz
többes szám 'monikko'
ÚT
Új Testamentum 'Uusi Testamentti'
vál
választékos nyelvhasználat 'huoliteltu kielenkäyttö'
vall
vallással kapcsolatos 'uskontoon liittyvä'
vö
vesd össze 'vertaa'
XXV
MERKKIEN SELITYS <
viittaus sanan alkuperään
erottaa sanan vartalon ja taivutuselementit toisistaan
()
osoittaa vaihtoehtoja, vaihtelevia aineksia, jotka voivat jäädä pois
(
possessiivisuffiksi ei voi jäädä pois
=
ilmaisee kahta samanmerkityksistä sanaa tai ilmausta
[]
osoittaa merkitykseen, tyyliarvoon tms. liittyviä selityksiä
//
merkitykseltään
vastakohtaisten
sanojen
välissä,
muissa
tapauksissa jakaa synonyymien variantit suuremmiksi yksiköiksi +
edeltää rektiomerkintää
;
erilaisten merkitysten välissä
→
viittaus toiseen hakusanaan tai ilmaukseen
↑
ilmauksen merkitys on sama kuin edellisen
↑↑
viittaa kaksi ilmausta ylempänä olevaan merkitykseen
SUOMEN AAKKOSJÄRJESTYS Aa Bb Cc Dd Ee Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Pp Qq Rr Ss Tt Uu Vv Ww Xx Yy Zz Åå Ää Öö
XXVI
1 A a a-betű olla (kaiken) A ja O a kezdet és a vég aallonpohja pangás/levertség/depresszió mélypontja olla aallonpohjassa mélyponton van, a gödör fenekén van aalto hullám; hab vihreä aalto [közl] zöld hullám aaltopituus/aallonpituus hullámhossz olla jkn kanssa samalla aaltopituudella egy hullámhosszon van vkivel aamu reggel aamuin illoin → ilta aamusta iltaan → ilta aamusta päivin → päivä aamuhetki a reggeli órák Aamuhetki kullan kallis [km] Ki korán kel, aranyat lel [km] aapeli [férfinévből] tehdä aapelia [szl] vmi jót tesz/jólesik vkinek aasi szamár itsepäinen kuin aasi csökönyös, mint a szamár tyhmä kuin aasi buta, mint a szamár aatami, Aatami ádám-, Ádám aatamin aikainen ősrégi aatamin puvussa ádámkosztümben, meztelenül vanha aatami az emberi esendőség; méreg, düh, rossz természet aave kísértet, szellem kalpea kuin aave halálsápadt ahdistaa szűkít, szorít; szorongat, kínoz, gyötör; üldöz ahdistaa jku nurkkaan → nurkka ahkera szorgalmas, serény, buzgó, dolgos, törekvő; gyakori ahkera kuin muurahainen → muurahainen ahkeruus szorgalom Ahkeruus kovankin onnen voittaa [km] szorgalommal többre megy az ember, mint nagy szerencsével ahtaalla szűkösen, ínségben, nyomorban, ahtaalle joutua ahtaalle szorult helyzetbe/kutyaszorítóba kerül olla ahtaalla szorult helyzetben/kutyaszorítóban van
2 ahven sügér (olla) vaiti kuin ahven (hallgat,) mint a sült hal aie szándék, terv tehdä tyhjäksi jkn aikeet meghiúsítja vkinek a tervét aiheuttaa okoz, kelt, előidéz, létrehoz, eredményez aiheuttaa pahaa verta → veri 1. aika fn idő Aika aikaa kutakin [km] mindent a maga idejében aika ajoin időről időre aika jättää jksta vki meghal aika kuluu kuin siivillä → siipi aika menee tiukalle → tiukalla aika näyttää majd elválik/kiderül (idővel) aika on rahaa → raha aika on täysi → täysi Aika parantaa haavat [km] → haava aikaa myöten → myöten aikansa elänyt → elää ajan hammas → hammas ajan kanssa → kanssa ajan/aikansa kuluksi → kulu ajan mittaan → mittaan ajan mukana → mukana ajan oloon → olo hyvissä ajoissa/ajoin (etukäteen) időben, idejében, jó előre ihmisten aikoihin emberi időben, rendes időben, nem túl későn ikuisiksi ajoiksi örök időkre ilman aikoja(an csak úgy, minden ok nélkül, kedvtelésből, szórakozásból, feleslegesen/fölöslegesen, hiába kaiken aikaa mindig, folyton, folyvást korkea aika → korkea on aika + inf ideje vmit csinálni, ideje annak, hogy... + imp pelata aikaa húzza az időt Pitkästä aikaa! [találkozáskor] Rég nem találkoztunk! Rég nem láttalak/láttam! saada aikaan/aikaiseksi létrehoz, (meg)csinál, okoz tappaa aikaa jllak vmivel agyonüti az időt
3 viedä aikansa vmi sok időbe telik, sok időt elvesz/elrabol yhteen aikaan egyszer, valamikor, valaha 2. aika ragztl mn derék, derekas, jókora, alapos, jó nagy, kiadós hsz alaposan, nagyon, meglehetősen, elég(gé) aika lailla/tavalla → lailla → tapa aika poika belevaló fiú, legény a gáton aikalisä szünet ottaa aikalisä szünetet tart, (sportban) időt kér aikataulu menetrend; időrendi táblázat aikataulu laahaa vminek az időpontja csúszik aikayksikkö időegység alta aikayksikön gyorsan, hirtelen aina mindig, mindenkor, örökké; mind, egyre; egész(en), mind aina katkeraan loppuun asti → katkera aina jk kotiolot voittaa → kotiolot Aina roiskuu kun rapataan → roiskua aine anyag, matéria; tantárgy; dolgozat; alkohol, kábítószer olla aineessa/aineissa alkoholt/kábítószert fogyaszt, alkohol/kábítószer hatása alatt áll, az alkohol/a kábítószer rabja aisa(t) szekérrúd, korda käydä aisoihin munkába kezd; felelősséget vállal vmiért panna jku aisoihin ráncba szed/megreguláz/móresre tanít vkit pitää aisoissa kordában tart vkit/vmit potkaista/potkia/astua/hypätä yli aisan/aisojen ravaszkodik, nyakaskodik; nem szolidáris; félrelép pysyä aisoissa nyugton/veszteg marad sataa/vettä tulee kuin aisaa nagyon esik/zuhog, úgy esik, mintha dézsából öntenék aita kerítés, sövény, palánk; korlát; gát tsz gátfutás mennä (yli/ylitse) siitä mistä/missä aita on matalin a könnyebb(ik) megoldást választja, a könnyebbik végén fogja meg a dolgot nuolla aidat/ottaa aidat nuolemalla [sp] (gátfutásnál) a lehető legpontosabban veszi a gátat/súrolja a gátat toinen puhuu aidasta, toinen aidanseipäästä nem egy malomban őrölnek, két különböző dologról beszélnek aivo(t) agy, agyvelő
4 ottaa aivoon [szl vö. ottaa kaaliin/kupoliin] vmi dühít/felmérgesít/bosszant vkit, vkinek az agyára megy vmi ajaa hajt, űz; utazik, (járművön) megy ajaa jtak alas → alas ajaa itse(nsä loppuun → loppu ajaa kaasu/lusikka pohjassa → pohjassa ajaa jku kankaalle → kangas ajaa (kuin) käärmettä pyssyyn → käärme ajaa mutkat suoraksi/suoriksi → suora ajaa nasta laudassa → nasta ajaa niin, että hippulat vinkuu → hippulat ajaa jku pakoon → pako ajaa pellit auki → pelti ajaa jku pellolle → pelto ajaa jku piippuun → piippu ajaa pohjat → pohja ajaa jkn päälle → päällä ajaa sama asia → sama ajaa jk sisään → sisään ajaa tahto(nsa läpi/perille → tahto ajaa jkta/jtak takaa → takaa ajaa takapakkia → takapakki ajaa tuhatta ja sataa → tuhat ajaa törmäyskurssille → törmäyskurssi Kyllä routa porsaan kotiin ajaa [km] hazahozza a kenyér, úgyis hazajön (ha máshol nem érzi jól magát) ajatella gondol, gondolkodik ajatella linjoja(an → linja ajatella pää(nsä puhki/ympäri → pää ajatella tykönään → tykö ajatus gondolat, eszme; nézet, vélemény; szándék; terv; gondolkozás ajatukset eksyvät syrjäpolulle/syrjäteille elkalandoznak vkinek a gondolatai ajatukset kiertävät kehässä/(samaa) kehää → kehä ajatus iskee läpi aivojen → läpi lukea jkn ajatukset/ajatuksia kuin avointa kirjaa vki olvas vkinek a gondolataiban/vki nyitott könyv vki számára
5 olla ajatuksissa(an)/ajatuksiin(sa) vaipuneena vki a gondolataiba van mélyedve/merülve olla jkn ajatuksissa vki gyakran/sokat gondol vkire päässä takoo vain yksi ajatus egy dolog jár/motoszkál vkinek a fejében sininen ajatus ábrándos/szédítő gondolat vaihtaa ajatuksia jkn kanssa eszmét cserél vkivel ajautua sodródik, hányódik, jut ajautua karille → kari ajautua sivuraiteelle → sivuraide ajautua törmäyskurssille → törmäyskurssi ajelehtia hányódik, sodródik, zajlik; őgyeleg, ténfereg; hever ajelehtia virran mukana/vietävänä → virta ajolähtö hajtás, űzés, kergetés jklle tulee ajolähtö vkinek távoznia kell, vki távozásra kényszerül akana pelyva hajota kuin akanat (taivaan) tuuliin vmi mindenhol elterjed akateeminen főiskolai, egyetemi; akadémiai; megmerevedett, sematikus; teljesen elméleti akateeminen vartti az a negyed óra, amennyivel az egyetemi órákat és egyéb rendezvényeket a bejelentett időnél később kezdik akka vénasszony, öregasszony, banya; feleség Akka tieltä kääntyköön [km] aki fél(, mint az asszonyok), forduljon vissza [vö. Gyáva népnek nincs hazája [szól]] vastavirran akka makrancos/akaratos/dacos/házsártos nő akku akkumulátor ladata akku(j)a(an) feltölti az akkumulátort; lelkileg feltöltődik/ feltöltekezik/kipiheni magát ala terület, tér, hely, szakterület, szakma, szak voittaa alaa elterjed, általánossá válik, meghonosodik, gyökeret ver alahuuli alsó ajak olla alahuuli pitkällä/pitkänä szomorúan, elkeseredetten alakynnessä, alakynteen [kifejezésekben] joutua/jäädä alakynteen alulmarad vmiben, vert helyzetbe kerül olla alakynnessä vert helyzetben van, alulmaradt alalla(an, alalle(en egy helyben, mozdulatlanul, csendben, békében
6 asettua aloille(en nyugton marad, fékezi magát (vmiben), visszatartja magát (vmitől) pitää jkta alalla(an féken tart vkit, visszatart vkit vmitől, fegyelmez vkit, kordában tart vkit pysyä alalla(an/aloilla(an a helyén marad, a fenekén marad/ül, nyugton marad alamaissa, alamaihin [kifejezésekben] olla alamaissa maga alatt van, el van keseredve/csüggedve, le van törve, depressziós saada jku alamaihin vmi elcsüggeszt/letör/elkeserít vkit alas le, lefelé ajaa jtak alas vmit tönkre akar tenni, vmit a tönk szélére sodor, vminek a vesztét akarja painaa alas lenyom, (le)csökkent alasti meztelenül, pucéran apposen alasti anyaszült meztelenül, teljesen pucéran/pőrén alistua megadja/aláveti magát, belenyugszik alistua kohtaloon(sa → kohtalo alkaa kezd, megkezd, elkezd, megindít; kezdődik, megindul Ala painua! → painua Ala vetää! → vetää Ala(han) viheltää! → viheltää jklla alkaa keittää → keittää jklle alkaa lähtölaskenta → lähtölaskenta jklla alkavat hätäkellot soida → hätäkello Alko Finnországban az alkoholforgalmazás jogával mint állami monopóliummal egyedül rendelkező vállalat; (csak) alkoholt árusító üzlet Alkon mannekiini → mannekiini alku kezdet, eleje vminek; ok; mag, csíra; származás, eredet Alku (on) aina hankalaa, lopussa kiitos seisoo [km] Minden kezdet nehéz [km] alun alkaen/perin az elejétől fogva, kezdettől fogva, eleinte; eredetileg ei alkuunkaan egyáltalán nem, éppenséggel nem jssak ei ole alkua eikä loppua [vö. jssak ei ole päätä eikä häntää] se füle, se farka vminek ensi alkuun először, első pillantásra juontaa alkunsa jstak ered/származik vhonnan lähteä alkuun vmi elkezdődik, kezdetét veszi, beindul, megindul
7 panna alkuun/alulle elkezd vmit saada alkunsa kezdődik, születik, létrejön, ered alla alatt, alle alá, alta alól (olla) alla päin rosszkedvűen, szomorúan, bánatosan, (vki rosszkedvű, szomorú, bánatos) (myydä) alle torihintojen nagyon olcsón, potom/nevetséges áron, áron alul, bagóért (árul/ad el vmit) alta aikayksikön → aikayksikkö laskea/tehdä alle(en becsinál, maga alá csinál, bepisil, bekakil paeta jnk alta vmi elől menekül Pois alta! Félre! El az útból! tehdä jtak alta pois elvégez/megcsinál vmit (mielőtt máshoz kezdene) aloilla(an, aloille(en → alalla(an aloittaa (el)kezd, (meg)kezd, (meg)indít aloittaa puhtaalta pöydältä → puhdas aloittaa pystymetsästä → pystymetsä altavastaaja [rég] vádlott; olyan személy, aki (kellemetlen) kérdésekre/kritikára kénytelen válaszolni; hátrányos/előnytelen helyzetben levő személy joutua altavastaajaksi (jssak) vesztésre áll vmiben, alulmarad (vmiben) olla altavastaajana (kellemetlen) kérdések kereszttüzében van, kemény kritikára kénytelen válaszolni; vesztes helyzetben van altis fogékony, érzékeny, hajlamos panna/saattaa jk/jku alttiiksi kockáztat/veszélyeztet/veszélynek tesz ki vmit/vkit alttari oltár uhrata jtak jnk alttarille vmit feláldoz vminek az oltárán ampiainen darázs kiukkuinen kuin ampiainen nagyon mérges, (olyan, mint a) méregzsák (olla) päissä(än kuin ampiainen tök részeg, hulla részeg ampua lő, meglő, lelő, kilő, tüzel; vet, röpít; (le)csap, szökik ampua kovilla (panoksilla) → kova ampua lonkalta → lonkka ampua poterosta(an → potero ampua tykillä hyttysiä → hyttynen ampua yli maalin → yli kuin ammuttu(na) mintha puskából lőtték volna ki/mint a nyíl olla (kiukkuinen/äkäinen) kuin perseeseen/takapuoleen ammuttu
8 karhu nagyon dühös/mérges, mérges, mint a pulykakakas [szsz: mérges, mint a seggbe/fenékbe lőtt medve] ankerias angolna liukas kuin ankerias körmönfont, furfangos ankka kacsa, ruca kävellä kuin ankka kacsázva megy, kacsázik (olla) päissä(än kuin ankka be van rúgva, mint a csacsi/szamár/disznó ankkuri horgony, vasmacska nostaa ankkuri [átv] felszedi a horgonyt, elmegy annos adag isännän annos nagy adag (étel) ansa csapda joutua/mennä ansaan csapdába esik, bemegy a csőbe, lépre megy, bekapja a legyet virittää ansa jklle [átv] csapdát állít vkinek ansaita keres, megkeres; (meg)érdemel, rászolgál, szerez ansaita kannuksensa → kannus ansaita leipä(nsä jnak → leipä antaa ad, megad, odaad, idead, nyújt, juttat, szolgáltat; hagy, enged Anna(han) kuulua! → kuulua Anna olla! Hagyd abba! Hagyj/Hagyd békén! Anna pirulle/pahalle pikkusormi//Jos antaa pirulle/pahalle pikkusormen, se ottaa/vie koko käden [km] → piru Anna palaa! → palaa Anna soittaa! → soittaa Annettu luvattu lahja [km] → luvata antaa anteeksi → anteeksi antaa armon käydä oikeudesta → oikeus antaa hatkat → hatkat Antaa heittää! → heittää antaa jk jkn hoitoon → hoito antaa huutia jklle → huuti antaa jkta hönöön/höniin → hönö antaa ilmi → ilmi antaa isän kädestä → isä antaa kaikke(nsa → kaikki antaa kaikkien kukkien kukkia → kukkia
9 antaa jklle kalossinkuva (takapuoleen) → kalossinkuva antaa kenkää → kenkä antaa jklle kiviä leivän asemesta → kivi antaa jklle korvapuusti → korvapuusti antaa jklle/jkta korville → korva antaa jkn kuulla kunnia(nsa → kunnia antaa kuulua → kuulua antaa jklle kylmä suihku → suihku antaa kyytiä jklle → kyyti antaa käte(nsä jklle → käsi antaa kättä jklle → käsi antaa jkta/jklle köniin → köniin antaa lapselle rintaa → rinta antaa lopputili → lopputili antaa jklle luunappi jhk → luunappi antaa lähtöpassit jklle → lähtöpassit antaa (jklle) (vain) lämmintä kättä (kiitokseksi) → käsi antaa jtak maksutta → maksu antaa matkapassi(t) jklle → lähtöpassit antaa (jklle), mitä kuuluu (ja kuka käski) → kuulua antaa jkta motoon → moto antaa myöten → myöten antaa neniin → nenä antaa jkta nenälle → nenä antaa nyrkkien puhua → nyrkki antaa jkn olla → olla antaa pakit → pakki antaa palaa → palaa antaa palttua jllek → palttu antaa periksi/perään/peräksi → periksi → perään antaa jklle pieni opetus → opetus antaa pitkät (paskat) jklle → pitkä antaa jklle piutpaut → piutpaut antaa (lisää/uutta) potkua jhk → potku antaa potkut jklle → potku antaa jklle päihin → pää
10 antaa pää(nsä pantiksi jstak → pää antaa jklle rauha → rauha antaa jklle remmiä → remmi antaa jklle reput → reppu antaa jklle rukkaset → rukkanen antaa jklle samalla mitalla → mitta antaa sana sanasta → sana antaa sana(nsa jstak → sana antaa satikutia jklle → satikuti antaa selkoa jstak → selko antaa jklle selkäsauna → selkäsauna antaa jkta/jklle selkään → selkä antaa suuta jklle → suu antaa jklle tukkapöllyä → tukkapölly Antaa tulla lunta tupaan! → lumi antaa jklle turpiin → turpa antaa vahingon kiertää → vahinko antaa jklle vapaat kädet → käsi Antaa vetää! → vetää antaa ylen → ylen antaa ymmärtää → ymmärtää antaa jklle ympäri korvia → korva anteeksi bocsánat antaa jklle jtak anteeksi megbocsát vkinek A-oikeudet → oikeus apostolinkyyti [tréf] (kulkea) apostolinkyydillä az apostolok lován (megy) apposen teljesen, egészen apposen alasti → alasti (olla/jäädä) apposen auki → auki apteekki gyógyszertár, patika kuin apteekin hyllyltä → hylly arka érzékeny; kényes; sebezhető; félénk, gyenge, ijedős, gyáva arka kuin jänis → jänis arkala [kifejezésekben, vö. arka] ei ole arkalasta kotoisin vki nem fél, nem félénk, nem ijed meg a saját árnyékától
11 arpa sors, végzet; sorsjegy arpa on heitetty a kocka el van vetve heittää arpaa jstak sorsot húz vmiről vetää arpaa jstak sorsot húz vmiről, kisorsol vmit arvo érték, becs; jelentőség; becsület, tisztelet; rang, méltóság jättää jk/jku omaan arvoonsa figyelmen kívül/úgy hagy vmit/vkit, otthagy vmit/vkit, faképnél hagy vkit, nem foglalkozik vmivel/vkivel kovat arvot a gazdasági növekedést, az anyagi jólétet előtérbe állító értékrend pehmeät arvot a környezetvédelmet, a kultúrát, a szellemi jólétet előtérbe állító, nem materiális értékek ase fegyver; szerszám, munkaeszköz kalistella aseita (fegyveres) erejére hivatkozva fenyegetően lép fel kylmät aseet szúró- és vágófegyverek laskea asee(nsa/aseet leteszi a fegyvert, abbahagyja a harcot riisua jku aseista lefegyverez vkit asento állás, tartás, helyzet; alapállás, vigyázzállás tehdä asento vigyázzba áll asettaa (fel)állít, helyez, rak, tesz asettaa jtak ehdoksi → ehto asettaa/panna jku ehdolle → ehto asettua (el)helyezkedik, (el)helyeződik, (oda)áll, leül, lefekszik; fellép asettua aloille(en → alalla(an asettua jnk/jllek kannalle → kanta asettua poikkiteloin → poikkiteloin asettua jhk taloksi → talo asettua talosille → talosilla asia ügy, dolog, eset; tárgy, lényeg, igazság, valóság; tennivaló, mondanivaló, ügy, dolog jk asia on käsitelty loppuun → käsitellä asia on pihvi → pihvi asiasta toiseen/kolmanteen [témaváltásnál] kb. egy egészen más dolog; erről jut eszembe (az, hogy ...) jkn asiat ovat hullusti → hullusti jklla ei ole asiaa jhk vkinek nincs semmi keresnivalója vhol itse asiassa tulajdonképpen juosta (jkn) asialla/asioilla ügye(ke)t intéz
12 katsoa asiakse(en + jk/inf kötelességének tart vmit kuulua asiaan vmi hozzátartozik a dologhoz, vmit úgy szokás/illik/kell csinálni käydä (jkn) asialla/asioilla ügye(ke)t intéz, vkinek az ügyét/ügyeit intézi mennä/käydä (suoraan) asiaan (egyenesen/kertelés nélkül/köntörfalazás nélkül) a tárgyra tér/rátér a tárgyra olla (jkn) asialla/asioilla ügye(ke)t intéz ottaa asiakse(en/asiaksi elvállal vmit, a szívügyévé tesz vmit, a szívügyének tekint vmit palata asiaan visszatér vmilyen dologra; újra/ismét megkeres/felkeres vkit vkit, újra felveszi a kapcsolatot vkivel Pane lapsi asialle, mene itse perässä! [km] a gyerek nem tudja megcsinálni a felnőtt dolgát panna jku asialle vkit megbíz vmivel, vkit (el)küld megcsinálni vmit revetä joka asiaan [vö. revetä joka paikkaan] több/sok dolgot csinál egyszerre tehdä asiaa jonnekin vmilyen ürüggyel megy (el) vhová asianhaara körülmény lieventävät asianhaarat [jog] enyhítő körülmények raskauttavat asianhaarat [jog] súlyosbító körülmények astia edény; hordó heikompi astia [tréf] a gyengébb nem, nő, feleség astua lép, belép, beszáll, leszáll; (meg)hág; tapos; lépked, bandukol astua kehiin → kehä astua korkin päälle → korkki astua parrasvaloihin → parrasvalot astua suureen tuntemattomaan → tuntematon astua jkn varpaille/liikavarpaille → varvas → liikavarvas astua jkn kanssa yhtä jalkaa → yksi astua yli aisan/aisojen → aisa(t) asua lakik, tartózkodik asua saman katon alla → katto asua sukulaisissa → sukulainen asunto lakás, szállás kovan rahan asunto olyan lakás, amelynek az építéséhez nem használtak állami pénzeket atomi atom hajota atomeiksi atomjaira/apró darabokra hull(ik)
13 auki nyitva, nyitott, nyílt; fel; betöltetlen, üres (olla/jäädä) apposen auki tárva-nyitva (van/marad pl. ajtó) haavi auki tátott szájjal, csodálkozva jäädä auki tartozik vkinek, adósa marad vkinek jäädä suu auki vkinek tátva marad a szája (a csodálkozástól) (olla) monttu auki [szl] tátott szájjal, csodálkozva, (vki nagyon csodálkozik, vkinek tátva marad a szája) olla auki vmilyen állás/hely meg van hirdetve/betöltésre vár olla auki jklle vki tartozik vkinek vmivel, vki adós vkinek vmivel olla pers(e) auki(nen)/p.a./peeaa vkinek egy fillérje/fityingje/árva vasa sincs, kint van a feneke/segge a nadrágból, vki le van égve (olla) suu auki tátott szájjal, csodálkozva, (vki nagyon csodálkozik, vkinek tátva marad a szája) pitää silmät auki nyitva tartja a szemét, éberen figyel saada pää auki elkezd vmit (pl. tárgyalást) aukoa nyit, old, bont aukoa leukoja(an → leuka aukoa päätä(än)/kitusia(an) → pää → kituset aukoa uusia latuja → latu aurinko nap (égitest) aurinko menee/laskee/painuu mailleen → maa aurinko paistaa täydeltä terältä → terä ei mitään uutta auringon alla nincs új a nap alatt kasvot pelkkänä aurinkona sugárzó arccal loistaa/hymyillä kuin Naantalin aurinko vki ragyog/mosolyog, mint a naantali nap ottaa aurinkoa napozik saada paikka auringossa megbecsült, jól jövedelmező, kedvező állást/hivatalt kap; kb. felmászik az uborkafára auttaa segít, megsegít, segédkezik, támogat; használ Auta miestä mäessä, älä mäen alla [km] → mäki auttaa jku jaloille(en → jalka Ei auta itku markkinoilla [km] → itku Jumal’ auta/Jumalauta! A szentségit! Az istenit! autuas boldog, üdvözült
14 muuttaa/päästä/siirtyä autuaammille metsästysmaille [tréf] az örök vadászmezőkre távozik avata (ki)nyit, megnyit, felnyit, tár, feltár; bont, kibont avata maalitili(nsä) → maalitili avata ove(nsa → ovi avata jkn silmät näkemään jtak → silmä avata suu(nsa → suu avioliitto házasság purjehtia avioliiton satamaan [tréf/vál] megházasodik avoin nyílt, nyitott, nyitva levő; nyílt, őszinte; üres, betöltetlen avoimien ovien päivä nyílt nap [vmilyen intézményben] avoimin silmin nyitott szemmel; előítéletek nélkül avoin kauppa → kauppa avoin kirje → kirje pelata avoimin kortein [átv is] nyílt lapokkal játszik avosylin tárt karokkal ottaa jku avosylin vastaan tárt karokkal/szívélyesen fogad vkit
15 B barrikadi barikád nousta barrikadeille a barikádokra megy, harcolni kezd, ellenáll B-oikeudet → oikeus broileri bontott csirke poliittinen broileri csak politikai pályát befutó fiatal politikus
C cocktail koktél Molotovin cocktail molotovkoktél
16 E edessä hsz elől nu/ej gen előtt olla edessä vmi elkövetkezik, [időben] vmi vki előtt áll edestä hsz elől nu gen elől, helyett, -ért ilman edestä ingyen (és bérmentve) juosta/ponnistella/taistella henkensä edestä fut az életéért/minden erejét megfeszítve küzd vmiért edetä (előre)halad, előrejut, előnyomul edetä täysin purjein → purje edistyä (előre)halad, (ki)fejlődik edistyä omalla painollaan → paino eemeli, Eemeli [férfinévből] tehdä eemeliä [szl] vmi jót tesz/jólesik vkinek eetvartti, eetu [férfinévből] tehdä eetvarttia [szl] jót tesz/jól esik vmi vkinek eeva, Eeva [női névből] nő eevan puvussa ádámkosztümben, meztelenül Eevan tytär nagyon nőies nő herrojen Eeva/Herrojen Eeva könnyű vérű nő [Aleksis Kivi drámája nyomán] ehtiä ráér, ideje van, tud; odaér, (idejében) megérkezik, eljut ehtiä hätiin → hätä ehto feltétel, kikötés; javítóvizsga, pótvizsga; jelöltség, jelölés asettaa jtak ehdoksi vmit feltételként kiköt/megszab asettaa/panna jku ehdolle jelöl/javasol vkit vmire, jelöltként indít vkit ehdoin tahdoin szántszándékkal, készakarva olla ehdolla jhk vki jelölve van (vmire), vki a jelöltek között van saada ehdot [isk] vki megbukik, vkinek pótvizsgát kell tennie ehtoo [vál] este elämän ehtoo az élet alkonya ei nem ei ajattele nenää(nsä) pitemmälle → nenä ei alkuunkaan → alku Ei auta itku markkinoilla [km] → itku jssak ei auta kiertely eikä kaartelu → kiertely jstak ei edes kannata puhua → puhua
17 jstak ei enää tule kalua → kalu Ei haukkuva koira pure [km] → haukkua ei hassumpi → hassu ei hevon paskaa/p:tä/vittua → hepo ei hitustakaan → hitunen ei hullumpi/hullumpaa → hullu Ei hyttysen ääni taivaaseen kuulu [km] → hyttynen ei hyvällä eikä pahalla → hyvä ei hän (ketään) purematta niele → niellä ei hänelle kunnian kukko laula → kukko ei hätiä mitiä → hätä ei hätä ole tämän näköinen → hätä ei ihmeitä maksa → ihme ei jätä kiveä kiven päälle → kivi ei jäänyt kiveä kiven päälle → kivi ei kallista korvaa(nsa jllek → korva Ei kannettu vesi kaivossa pysy [km] → kaivo ei kasva joka oksalla → oksa ei keinoja kaihda → keino ei-kenenkään-maa → maa Ei(pä) kestä (kiittää)! → kestää ei killinginkään arvoinen → killingi Ei koiraa ole karvoihin katsomista [km] → koira (niin että) ei koira perään hauku → koira Ei korppi korpin silmää noki/kaiva/puhkaise [km] → korppi ei kukaan ole profeetta omassa maassaan/omalla maallaan → profeetta Ei kukaan ole seppä syntyessään [km] → seppä Ei kukkokaan käskien laula [km] → kukko ei kumarra kuvia → kuva Ei kummempia → kumma ei kuolemakse(enkaan → kuolema ei kuulu hiiren hiiskausta → hiiri ei kuuna kullan valkeana → kulta ei kuuna päivänä → kuu ei kynnenmustuaisen vertaa → kynnenmustuainen Ei kysyvä tieltä eksy [km] → kysyä
18 ei käske eikä kiellä → kieltää jk ei käy jkn pirtaan → pirta Ei lahjahevosen suuhun katsota [km] → lahjahevonen ei liikauta pikkusormea(an)kaan/sormea(an)kaan/evää(nsä)kään → pikkusormi → evä ei lotkauta korvaa(nsa(kaan) → korva Ei luutonta lihaa eikä päätöntä kalaa [km] → liha jk ei lyö leiville → leipä ei lähde kuin kulumalla/ei lähde kulumallakaan → kulua Ei lämmin luita riko [km] → luu ei löydy vaikka tikulla etsisi → tikku jk ei maailmaa kaada/mullista → maailma ei mahdu jkn järkeen/kalloon/päähän → järki → kallo → pää ei mailla (eikä) halmeilla → maa ei maistu hongalta eikä haavalta → honka Ei makaavan kissan suuhun hiiri tule [km] → kissa ei mene jkn järkeen/kalloon/päähän → järki → kallo → pää jklle ei merkitse sitä eikä tätä/tuon taivaallista → se → tuo ei millään ilveellä → ilve ei millään kurilla → kuri ei millään muotoa → muoto ei millään pahalla → paha ei minkään valtakunnan (asia) → valtakunta ei missään nimessä → nimi ei mistään hinnasta → hinta Ei mitään mutinoita! → mutina ei mitään uutta auringon alla → aurinko ei myönnä eikä kiellä → kieltää ei nap(e)illa pelata → nappi Ei niin pientä pilaa, ettei totta toinen puoli [km] → tosi Ei nimi miestä pahenna, jos ei mies nimeä [km] → nimi jssak ei nokka kauan tuhise → nokka ei nuku silmän täyttä(kään) → silmä ei näe kättä(än) pidemmälle → pitkä ei näe metsää puilta → metsä ei näe nenää(nsä) pitemmälle → nenä
19 jssak ei ole alkua eikä loppua → alku ei ole arkalasta kotoisin → arkala jklla ei ole asiaa jhk → asia jku ei ole eilisen teeren poikia → eilinen ei ole ensimmäistä kertaa pappia kyydissä → kyyti jklla ei ole hajuakaan jstak → haju jklla ei ole harmaata/harmainta aavistustakaan jstak → harmaa ei ole hinnalla pilattu → hinta jssak ei ole (paljon) hurraamista/hurrattavaa → hurrata jklla ei ole (yhtään/lainkaan) häpyä → häpy jklla ei ole ihan kaikki himassa/kotona → hima ei ole kiirettä kirkkoon → kirkko jklla ei ole (kiesuksen) killinkiä(kään) → killinki jtak ei ole kirjoissa eikä kansissa → kirja jtak ei ole (vielä) kirkossa kuulutettu → kirkko jklla ei ole kunnia + inf → kunnia ei ole laitaa, että ... → laita jk ei ole leikin asia → leikki jklla ei ole luontoa + inf → luonto jstak/jksta ei ole mihinkään → missään ei ole millänsäkään → millänsäkään ei ole mistään kotoisin → kotoisin jllak ei ole mittaa eikä määrää → mitta jssak ei ole mitään pulisemista → pulista jklla ei ole mitään sanomista jssak → sanoa jllak ei ole mitään tekemistä jnk kanssa → tekeminen ei ole moksiskaan → moksiskaan jstak ei ole mustaa valkoisella → musta jk ei ole naurun asia → nauru jklla ei ole nokan koputtamista jhk/jssak → nokka ei ole (jhk aikaan) nähnyt selvää päivää → selvä jklla ei ole jhk/jssak osaa eikä arpaa → osa ei ole/olisi pahitteeksi → pahitteeksi jklla ei ole paukkuja (jhk)→ paukku ei ole pekkaa pahempi → pekka jklla ei ole pennin pyörylää/hyrrää → penni
20 jk ei ole penninkään arvoinen → penni jku ei ole pienen rahan tarpeessa → raha ei ole jllak pilattu → pilata jssak ei ole pontta eikä perää → ponsi jklla ei ole puhtaat jauhot pussissa → puhdas jk ei ole päivän päälle → päivä jssak ei ole päätä eikä häntää → pää jklla ei ole rahkeita/rahkeissa varaa tehdä jtak → rahkeet jklla ei ole rihman kiertämää → rihma jklla ei ole sanan sijaa jssak → sana jklla ei ole sydäntä tehdä jtak → sydän jstak/jssak ei ole taikaa → taika jstak ei ole tietoakaan → tieto ei ole tästä maailmasta → maailma jklla ei ole varaa + inf → vara ei (tässä) olla jäniksen selässä → jänis ei ollut mahtua nahkoihin(sa → nahka Ei omena kauas puusta putoa [km] → omena Ei oppi ojaan kaada [km] → oppi ei ota jtak (kuuleviin) korviin(sakaan → korva ei ota jtak kuuloonkaan → kuulo ei ota käydäkseen → käydä ei ota onnistuakseen → onnistua ei pane kortta ristiin jkn/jnk puolesta/hyväksi → korsi ei pane rikkaa ristiin → rikka ei pane tikkua ristiin → tikku ei parane + inf → paranee ei parhaalla tahdollakaan → tahto ei pennin hyrrää → hyrrä ei pennin(kään)/ei viiden pennin vertaa → penni ei pidot parane, jos ei vieraat vähene → pidot Ei pidä katsoa lahjahevosen suuhun [km] → lahjahevonen jstak ei pidä/tarvitse ottaa turhia paineita → paine ei piiruakaan → piiru jllak ei pitkälle potkita → pitkällä ei puhettakaan siitä, että ... → puhe
21 ei puhu eikä pukahda → puhua ei puhu halaistua/puolta sanaa → sana ei pätkääkään → pätkä jstak ei pääse mihinkään → missään ei pääse puuhun eikä pitkään/puusta pitkään → pitkä jstak ei pääse yli eikä ympäri → yli ei ristin sieluakaan → risti jkta ei saa kirveelläkään + III inf illat → kirves jku ei saa unta silmään(sä) → uni ei sanonut juuta eikä jaata → juu Ei savua ilman tulta [km] → savu Ei se koira oravaa tuo, joka väkisin metsään viedään [km] → koira ei se kummempia maksa → kumma ei se maailmoja maksa → maailma ei se maalta merelle vie → meri ei se mitään → mikä ei se ota jos ei annakaan → ottaa Ei se pelaa joka pelkää [km] → pelätä ei sen koommin → koommin ei siedä painomustetta → painomuste ei siedä päivänvaloa → päivänvalo Ei sinne päinkään! → päin Ei sota yhtä miestä kaipaa [km] → kaivata Ei sovi kahta kukkoa samalle orrelle [km] → kukko ei sovi jkn vartalolle → vartalo ei suin surminkaan → suinkaan ei sukua ei syntyä → suku jstak ei susikaan saa selvää → susi Ei suuret sanat suuta halkaise [km] → suuri ei suurin surminkaan → surma ei sylje lasiin → lasi Ei sääntöä ilman poikkeusta [km] → sääntö jk ei tahtia haittaa → tahti sitä/jtak ei tee erkkikään → erkki ei tee heikkoakaan → heikko ei tee kesää eikä talvea → kesä
22 ei tekisi pahaa kärpäsellekään → kärpänen ei tiedä jstak höykäsen pölä(hd)ystä(kään)/pölähtämää → höykänen ei tiedä itkeäkö vai nauraa → itkeä ei tippaakaan → tippa jstak ei tule hullua hurskaammaksi → hullu ei tule kesää → kesä ei jk tule kuuloonkaan → kuulo ei tule kysymykseenkään → kysymys jstak ei tule tolkkua → tolkku ei tulisi omiin hautajaisiin(sakaan → hautajaiset jstak ei tullut munaa eikä poikasia → poikanen ei (ymmärrä) tuon taivaallista (jstak) → taivaallinen ei tämän taivaan kannen alla → kansi Ei työ miestä pilaa, jos ei mies työtä [km] → työ Ei työ(t) tekemällä lopu [km] → työ ei uskalla nenää(nsä ulos pistää → nenä ei usko korvia(an → korva Ei vahinko tule kello kaulassa [km] → kello ei vaineskaan → vaineskaan Ei vanha koira istumaan opi/Ei vanha koira opi uusia temppuja [km] → koira Ei vara venettä kaada [km] → vara Ei vierivä kivi sammaloidu [km] → vieriä ei voi olla mahdollista → mahdollinen joistakin ei voi puhua samana päivänäkään → puhua Ei yksi pääsky kesää tee [km] → pääsky ei ymmärrä enempää kuin porsas/sika hopealusikasta → porsas → sika ei ymmärrä jstak tavuakaan → tavu jklla eivät housut tutise → housut Emme elä syödäksemme vaan syömme elääksemme [km] → elää En ole köyhä enkä kipeä → kipeä eilinen tegnapi jku ei ole eilisen teeren poikia (vki) nem mai csirke, nem most lépett le a falvédőről, nem most jött a hathuszassal eioo [szl] nincs myydä eioota [tréf] a semmit árulja (ha vmi hiánycikk) eivät → ei
23 elo élet; élénkség, elevenség; zaj, lárma; gabona puhaltaa eloa jhk életet/lelket lehel vmibe elohopea higany vilkas kuin elohopea fürge, mint a csík, élénk, eleven elukka állat Senkin elukka! Az állat! A disznó! eläin állat; háziállat, barom, marha eläinten kuningas → kuningas kuin pieni eläin → pieni elämä élet elämä ei (aina) ole (pelkkää/mitään) ruusuilla tanssimista → ruusu elämä on kuin linnunmaitoa/silkkiä → linnunmaito → silkki elämä on yhtä/tasaista matalalentoa → matalalento elämän ehtoo/ilta → ehtoo → ilta jkn elämän lanka katkeaa → lanka elämän myötä- ja vastamäet → myötämäki elämän nousut ja laskut → nousu elämän(sä) tilaisuus → tilaisuus elää leveää elämää úri módon él, nagy lábon él olla elämän(sä kunnossa csúcsformában van, a legjobb formában van pitää elämää zajt csap taistella elämästä ja kuolemasta élethalálharcot vív elättää éltet, táplál, nevel; fenntart, eltart elättää itse(nsä kynällä → kynä elättää kyytä/käärmettä povella(an) → kyy → käärme elävä élő olla elävien kirjoissa/joukossa él/életben van elää él, éldegél; lakik; átél aikansa elänyt régi, öreg, kiszolgált elää herroiksi → herra elää humussa ja sumussa → humu elää ihmisiksi → ihminen elää kituuttaa → kituuttaa elää kuin herran/luojan kukkarossa → kukkaro elää kuin kroisos/Kroisos → kroisos elää kuin pellossa → pelto
24 elää kuin prinssi → prinssi elää kädestä suuhun → käsi elää leveää elämää/leveästi → elämä → leveästi elää jkn niskoilla → niska elää nälkärajan alapuolella → nälkäraja elää oman kurkihirren alla → kurkihirsi elää omissa maailmoissa(an → maailma elää päivä kerrallaan → päivä elää päivästä päivään → päivä elää jkn rinnalla → rinnalla elää jkn siivellä → siipi elää sulassa sovussa jkn kanssa → sula elää säästöliekillä → säästöliekki elää uutta kevättä → kevät Emme elä syödäksemme vaan syömme elääksemme [km] Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk [km] Onpa aikoihin eletty! Micsoda időket élünk! emme → ei enemmistö többség hiljainen enemmistö azok a tömegek, akik nyilvánosan nem hallatják a hangjukat enemmän többet, többé, több; nagyobb mértékben, inkább, jobban enemmän kuin kylliksi → kylliksi enkeli angyal enkeli kulkee huoneen läpi angyal szállt el felettünk kaunis kuin enkeli szép, mint egy angyal, angyali szép ennemmin előbb, korábban; szívesebben, inkább ennemmin tai myöhemmin → myöhemmin ennen hsz régen, egykor, hajdan; előbb, korábban; nu előtt ennen maailmassa → maailma ennen muuta/muita → muu ennen pitkää → pitkä ennen vanhaan → vanha ennätys csúcs, rekord ennätys meni rikki megdőlt a csúcs kaataa/rikkoa ennätys csúcsot dönt kirjata ennätys csúcsot dönt, rekordot ér el/könyvel(het) el
25 lyödä (entinen) ennätys megdönti a korábbi csúcsot/rekordot saavuttaa/tehdä ennätys rekordot/rekord eredményt ér el eno anyai nagybácsi pudota kuin eno veneestä elmarad vmitől/lemarad vmiről, lemarad, mint a borravaló; lefelé bukik (hivatalban) ensi első, legelső, jövő, legközelebbi ensi alkuun → alku ensi hätään → hätä ensi käden tieto → tieto ensi kädessä → käsi ensi sijassa → sija ensi tilassa → tila ensi työkse(en/töikse(en → työ ensimmäinen első, legelső Ensimmäinen yö on hirsipuussakin pahin [km] az akasztófán is az első éjszaka a legrosszabb ensin először, legelőször, előbb ensin asia tutkitaan, sitten vasta hutkitaan → hutkia ensiviulu első hegedű soittaa ensiviulua vezető szerepet játszik/vezető pozíciót tölt be, diktál entä hát, dehát, na és, vajon; hátha, (és) ha; talán entä sitten Hát aztán? És akkor? Mi van akkor? Kit érdekel? epäilevä gyanakvó, bizalmatlan; kételkedő, hitetlenkedő epäilevä tuomas hitetlen tamás, hitetlenkedő/tamáskodó ember erikseen külön, magában se on asia erikseen az (egészen/teljesen) más ügy erkki, Erkki [férfinév] sitä/jtak ei tee/jne. erkkikään senki sem csinál/tesz/stb. ilyet/olyat/vmit, a kutya se csinál/tesz/stb. ilyet/olyat/vmit Erkin pikakivääri [népet tréf] Egri bikavér joka paikan erkki [vö. joka paikan höylä] ezermester naapurin erkki valaki, átlagember vanha erkki [euf] ördög, gonosz ero elválás, elszakadás, távozás, távollét; (szét)válás; különbség, eltérés jättää eropaperit válókeresetet nyújt/ad be
26 joillakin/joillakuilla on eroa kuin yöllä ja päivällä ég és föld a különbség vmik/vkik között, egy napon sem lehet említeni vmiket/vkiket ottaa ero jstak/jksta megválik vmitől, lemond vmiről/elválik vkitől päästä eroon jstak megszabadul vmitől eropaperit → ero erottaa elválaszt, szétválaszt erottaa jyvät akanoista → jyvä erä alkalom, íz tältä/tällä erää ez alkalommal eräs egy, egy (bizonyos), valamely(ik), egyik eräiltä kohdin → 1. kohta eräänä kauniina päivänä → kaunis esikoinen elsőszülött syntyä esikoisena [átv] vmi vkinek az első alkotásaként születik, az első mű vmely területen esikoisoikeus elsőszülöttségi jog myydä esikoisoikeute(nsa hernerokasta (az elsőszülöttségi jogát) eladja egy tál lencséért esiliina kötény olla esiliinana gardedámként, férfitársaságban fiatal nő kísérőjeként van vhol; vkinek segítő/támaszt nyújtó kísérőjeként van vhol esirukous könyörgés sulkea jku esirukouksiin(sa vki imájába foglal vkit, vki imádkozik vkiért esittää felmutat, bemutat; előad, színre visz, kifejez, tolmácsol esittää haiseva vastalause(ensa) jnk johdosta/jstak → vastalause esittää suruvalittelu(nsa)/suruvalittelut jkn kuoleman johdosta → suruvalittelu Esko [férfinév] Eskon kysymys egyenes, szépítgetés nélküli kérdés [Aleksis Kivi Nummisuutarijának Esko nevű szereplője nyomán] Eskon puumerkki oda nem illő, pusztán hiúságból elkövetett cselekedet, stb. [szsz: Esko kézjegye/X-jele. Aleksis Kivi Nummisuutari című művéből] eteen hsz elő, elébe, előre nu gen elé, elébe; érdekében katsoa eteen(sä óvatos, elővigyázatos, körültekintő, vigyáz magára, vigyáz a saját érdekeire, védi a maga érdekeit, szem előtt tartja a saját érdekeit, nem hagyja magát, megállja a helyét eteenpäin előre; tovább, továbbra
27 kaatua eteenpäin [tréf, főleg a futballban] fejlődést mutat, bár az eredménye rossz etsiä (meg)keres, kutat, utánanéz etsiä kissojen ja koirien kanssa → kissa etsiä käsiin(sä → käsi etsiä kättä pitempää/käden jatkoa → käsi etsiä jtak silmä kourassa → koura että hogy ettei vain csak nehogy etten sanoisi → sanoa EVVK (ee vee vee koo) [ei voisi vähempää kiinnostaa] [szl] nem érdekel vkit vmi, [vulg] Leszarom! evä uszony, úszó(szárny) ei liikauta evää(nsä)kään meg sem mozdul; a füle botját sem mozdítja; a kisujját sem mozdítja (meg) (vmiért) eväs útravaló, elemózsia, élelem levitä kuin Jokisen/Virtasen eväät teljesen szétszóródik, szanaszét gurul/megy jklla on omat eväät mukana saját alkohol van vkinél [pl. bárban]
28 F filmi film filmi katkeaa/menee poikki jklta vki elveszti az eszméletét, [szl] vkinél filmszakadás van filmi on poikki jklla vki nincs eszméletén/nincs magánál, [szl] vkinél filmszakadás van
G Gallia Gallia Gallian kukko → kukko Gordion Gordiusz Gordionin solmu → solmu
29 H haaksirikko hajótörés joutua haaksirikkoon hajótörést szenved, megfeneklik tehdä/kärsiä haaksirikko ↑ haamu szellem, kísértet kalpea kuin haamu holtsápadt haapa nyárfa, rezgőnyárfa ei maistu hongalta eikä haavalta → honka vapisee kuin haavan lehti reszket, mint a nyárfalevél haarukka villa; elágazás; két szélső érték, határértékek, olló olla haarukassa vmi kész (a megoldásra), világosan meg van határozva saada haarukkaan vki kényelmetlen/nehéz helyzetbe hoz vkit, megszorongat vkit haaskata (el)tékozol, pazarol, elveszteget, elherdál; elront, megront haaskata ruutia harakoihin/variksiin → ruuti haastaa (ki)hív; (be)idéz; kezdeményez, szít haastaa jku oikeuteen → oikeus 1. haava seb Aika parantaa haavat [km] az idő begyógyítja a sebeket nuolla haavojaan [átv] a sebeit nyalogatja repiä auki vanhoja haavoja feltépi/felszakítja a régi sebeket 2. haava [határozói kifejezésekben] tällä haavaa ez alkalommal, ez esetben, ezúttal, jelenleg, most haavi merítőháló, lepkeháló haavi auki → auki olla/kulkea haavin kanssa köszönetért/elismerésért ácsingózik saada jku haaviin(sa elkap/elfog vkit haihtua (el)párolog; (el)oszlik, szétfoszlik, szerteoszlik, eltűnik haihtua savuna ilmaan → savu haihtua taivaan tuuliin → tuuli hailea langyos; halvány, fakó (jklle) (jk) on yks(i) (ja) hailea/hailee [vö. jklle on yksi ja sama] vkinek vmi mindegy/egy és ugyanaz/egyre megy/nem számít/édes mindegy/nyolc haista szaga van, szaglik, bűzlik haista (viinalta) kuin rankkitynnyri → rankkitynnyri haista rahalle → raha
30 panna/pistää haisemaan [szl, vö. panna/pistää töpinäksi, panna tuulemaan → tuulla, panna ranttaliksi] gyorsan nekiáll/-lát vminek, elkezd vmit, hozzá fog vmihez, csinálni kezd vmit; [szl] bulizik haistaa (meg)szagol, szaglász; megérez, megsejt Haistaa paska/vittu/home/huilu/kukkanen! → paska → vittu → home → huilu → kukkanen haistaa palaneen käryä → käry haistaa viinipullon korkkia → korkki haistattaa szagoltat haistattaa pitkät (paskat) jklle → pitkä haistella szagolgat, szaglász(ik) haistella ilmaa → ilma haistella tuulta/tuulia → tuuli hajamielinen szórakozott hajamielinen (kuin) professori → professori hajota szétszóródik, szétterül; szétbomlik, szétesik hajota atomeiksi → atomi hajota kuin akanat (taivaan) tuuliin → akana hajota pirstaleiksi → pirstale haju szag, illat, bűz; megérzés, benyomás jklla ei ole hajuakaan jstak vkinek (halvány) fogalma sincs vmiről olla hajulla jstak vkinek sejtése van vmiről päästä hajulle jstak szagot fog, kezd felfogni/megérteni vmit saada hajua jstak ↑ hakata vág, kivág, levág, felvág, hasít, üt; (meg)ver, kiver Hakkaa päälle! [biztatás sportmérkőzéseken] Üsd, vágd(, nem apád)! Hajrá! Hakkaa päälle, Pohjan poika! → pohja hakaus dörzsölés, súrolás; súrlódás panna/pistää hakaukseen jklle [vö. panna/pistää kampoihin → kampa] ellentmond vkinek vmiben, keményen visszamondogat vkinek, ellenez vmit, ellenállást fejt ki vmivel szemben hakea elhoz, elvisz, érte megy/jön; megkeres, felkeres, nyomoz; pályázik hakea käsiin(sä → käsi hakea kättä pitempää/käden jatkoa → käsi hakeutua törekszik/igyekszik (eljutni vhova) hakeutua laajemmille/lihavimmille/väljemmille laitumille → laidun
31 hakoteillä, hakoteille [kifejezésekben] joutua hakoteille [átv] rossz útra téved; tévedésbe kerül olla hakoteillä rossz úton jár; téved halkaista hasít, végighasít, széthasít, szétrepeszt; szel halkaista tuulta → tuuli halki hsz ketté, szét- nu/ej gen keresztül, át halki poikki ja pinoon egykettőre/habozás nélkül (megcsinál vmit) puhua (asiat) halki [vö. perin pohjin] töviről hegyire/alaposan/behatóan megtárgyal vmit, (alaposan) átbeszél vmit, megbeszél vmit halkoa hasogat, hasít; szeldes halkoa hiuksia → hius halla fagy, dér tehdä hallaa jklle kárt okoz vkinek hallinta uralkodás, uralom, igazgatás; bírás, tudás tilanne on hallinnassa [vö. homma (on) hanskassa] minden rendben (van), a helyzet kezelhető, vki ura a helyzetnek halpa olcsó mennä halpaan vki könnyen megjárja/becsapódik, bemegy a csőbe panna/pistää jkta halvalla lebecsül/lenéz vkit; kigúnyol vkit tykätä halpaa megharagszik vmiért, rossz néven vesz vmit halvaus bénulás, paralízis, szélütés, gutaütés saada halvaus vki nagyon meglepődik, sokkot kap hame szoknya juosta joka hameen perässä fut minden szoknya után riippua jkn hameissa vki (nő) után fut hammas fog ajan hammas az idő vasfoga hammasta purren fogcsikorgatva, a mérgét lenyelve hampaisiin asti/saakka aseistettuna állig felfegyverezve hioa hammasta/hampaita(an feni a fogát vmire iskeä hampaa(nsa/hampaat jhk beleharap vmibe, belemélyeszti a fogait vmibe joutua jkn hampaisiin vki figyelmének a középpontjába kerül, vki korholásának/szidásának a célpontja lesz/célpontjává válik kiristellä hampaita(an jklle vicsorgatja a fogát vkire, fenyeget vkit, ellenséges(kedik) vkivel näyttää hampaita(an kimutatja a foga fehérjét
32 olla jkn hampaissa vki vki figyelmének a középpontjába kerül; vki korholás/ szidás/rágalmazás célpontja lesz ottaa jku hampaisiin(sa szidni/becsmérelni/rágalmazni kezd vkit, köszörülni kezdi a nyelvét vkin panna/ripustaa hampaat naulaan éhezik (tehdä jtak) pitkin hampain kelletlenül/nem szívesen/kedvetlenül/kénytelenkelletlen (tesz/csinál vmit) pitää hampaiden takana titokban tart vmit (tehdä jtak) hampaat irvessä fogcsikorgatva/kényszeredetten (csinál vmit) hampaankolo lyuk a fogban jklla on jtak hampaankolossa vmi nyomja vkinek a begyét, vki haragszik vmiért, (jkta vastaan) vki vkinek a begyében van, vkinek kifogása van vki ellen, haragszik vkire panna/pistää jtak hampaankoloon (jól) megjegyez magának vmit (bosszúállás végett) hana csap fn antaa hanaa [autóban, járműben] gázt ad, beletapos a gázba handu [kny] kéz Vedä handuun! [vulg] [vö. Vedä käteen! → käsi, Vedä tumpuun!, Haista paska!] Ba(s)zd meg! [vulg] vetää/vetäistä handuun [vulg] (férfi) maszturbál hanhi lúd, liba kaataa vettä hanhen selkään feleslegesen fárad/bajlódik vmivel valua kuin vesi hanhen selästä olyan, mint a falra hányt borsó, (minden) lepereg vkiről hankkia szerez, beszerez, szert tesz hankkia jalansijaa → jalansija hankkia lesti → lesti hankkia selkoa → selko hankkia sormituntuma jhk → sormituntuma hanska kesztyű homma (on) hanskassa [vö. tilanne on hallinnassa → hallinta] a dolog kézben van tartva, a dolgot vki meg tudja oldani lyödä hanskat pöytään/tiskiin/naulaan [ált hirtelen haragjában] abbahagyja a munkát; (megelégelve vmit) lemond vmilyen vállalkozásról hanttiin [kifejezésekben]
33 panna/pistää hanttiin ellenáll, szembeszáll, szembeszegül, keresztbe tesz vkinek hanttimies segédmunkás, hórukkember hanttimiehen paikka [vö. pelkääjän paikka] anyósülés (autóban) hapan savanyú Happamia, sanoi kettu pihlajanmarjoista [km] Savanyú a szőlő [szól] näyttää hapanta naamaa savanyú képet/pofát vág (vmihez), vkinek savanyú a képe, olyan az arca/képe vkinek, mintha citromba harapott volna; vki(nek) csalódott (az arca/képe); vki(nek) szomorú( az arca/képe) happihyppely [kifejezésekben] käydä/olla happihyppelyllä [tréf] kimegy egy kis időre friss levegőt szívni, kint jár/van egy kis ideig friss levegőt szívni happihyppy → happihyppely harakka szarka mennä harakoille pocsékba megy, kárba vész, ebek harmincadjára kerül harhateillä, harhateille, harhateiltä [kifejezésekben] joutua harhateille vmi tévútra kerül, félresiklik, holtvágányra fut olla harhateillä vmi elveszett/eltűnt, vminek nyoma veszett; vki tiltott utakon jár harja tető, csúcs, orom olla temppelin harjalla morális szempontból nehéz választás/döntés előtt áll harjas sörte, serte olla harjakset pystyssä vki dühös, keményen ellentmond vkinek harmaa szürke; deres, ősz; egyhangú, komor jklla ei ole harmaata/harmainta aavistustakaan jstak vkinek halvány fogalma sincs vmiről harmaa eminenssi szürke eminenciás harmaa talous feketegazdaság saada harmaita hiuksia [átv] sokat bosszankodik vmi miatt, beleőszül vmibe; vki hosszú ideig szomorkodik vmi miatt harmi bosszúság, méreg, baj Harmin paikka! De bosszantó! Voi harmi! ↑ harteet tsz [csak egyes esetei használatosak vö. hartia(t)] kivi/paino/taakka putoaa jkn harteilta nagy teher esik le vkinek a válláról, vki nagy tehertől szabadul meg hartia(t) tsz váll jkn hartiat kastuvat [sp birkózás] vki két vállra kerül, vki tust kap
34 kastaa jkn hartiat [sp birkózás] két vállra fektet vkit vastuu on jkn hartioilla vkit terhel/vkire hárul/vkié a felelősség (vmiért) hartiapankki fizikai erő, önerő turvautua (rakennustyössä/rakentamisessa) harttiapankkiin önerőből épít vmit harva ritka, gyér, szórványos harva se päivä/viikko majdnem minden nap/héten harvat ja valitut a kiválasztottak szűk köre hassu bolond, hóbortos, esztelen; furcsa, nevetséges ei hassumpi nem rossz/(egész) jó joku/muutama hassu (lantti/markka/ihminen jäljellä) csak néhány(garas/ márka/ember maradt) hatkat [kifejezésekben] antaa hatkat kirúg, kidob, elhajt vkit ottaa/saada hatkat [vö. ottaa pitkät] lelép, elszökik, megszökik, dobbant hattu kalap mennä jklle hattuun vkinek a fejébe száll vmi nostaa hattua jllek/jklle kalapot emel vmi/vki előtt, elismer vmit/vkit haudata elás; (el)temet, betemet haudata jku hiljaisuudessa → hiljaisuus haudata sotakirvee(nsä → sotakirves haukka héja, sólyom, ölyv haukat ja kyyhkyt [pol, főleg az USA-ban] a békepolitika (befolyásos) ellenzői és támogatói haukku ugatás, csaholás; szidás haukut [tsz kifejezésekben] saada haukut vkit rossz kritikát kap; (le)szidást/ ledorongolást kap haukkua ugat, csahol; szid, szidalmaz Ei haukkuva koira pure [km] Amelyik kutya ugat, az nem harap [km] haukkua jku pahanpäiväiseksi/pahanpäiväisesti/pataluhaksi/lyttyyn/ lättänäksi/pystyyn → pahanpäiväinen → pataluhaksi → lytyssä → lättänä → pystyssä haukkua suut ja silmät täyteen/silmät korvat täyteen → täyteen haukkua väärää puuta → väärä hauska kellemes, vidám pitää hauskaa szórakozik, mulat hauta gödör, verem; sír, sírgödör haudan takana → takana
35 hiljaista kuin haudassa síri csend van kaivaa jkn hautaa/hautaa jklle [átv] vkinek a sírját ássa, megássa vkinek a sírját kaivaa omaa hautaa(nsa [átv] a maga/saját sírját ássa, maga alatt vágja a fát kehdosta hautaan [átv] a bölcsőtől a koporsóig, az élet folyamán, az életben kohdusta hautaan az élet folyamán/során, az életben kääntyä haudassa(an [átv] forog a sírjában hautajaiset tsz temetés ei tulisi omiin hautajaisiin(sakaan vki nem jár társaságba, nem törődik a formaságokkal hautoa melegen tart, áztat, puhít, párol; borogat; forral, tervel hautoa kostoa → kosto he ők he saivat toise(nsa → toinen hedelmä gyümölcs, termés; magzat; eredmény Hedelmistään puu tunnetaan [km] az ember mércéjéül az eredményei/utódai, stb. szolgálnak kantaa hedelmää [átv] meghozza vminek a gyümölcsét, gyümölcsöző hei szia, szervusz; [biztatás, figyelmeztetés, meglepődés kifejezése] hé, figyelj, nahát olla hiukan/vähän hei hei/heihei vkinek nincs ki mind a négy kereke, vki lökött/gyagyás/ütődött heikko gyenge, erőtlen; gyarló ei tee heikkoakaan nem is nehéz jkn heikko kohta → 1. kohta heikkona hetkenä(än egy gyenge pillanatában heikompi astia → astia olla heikkona jhk/jkhun vkinek a gyengéje vmi; vki bele van esve/habarodva vkibe olla heikoilla vkinek/vminek rossz a helyzete, vki/vmi rossz állapotban van olla heikoissa kantimissa gyenge lábakon áll jnk kanssa on heikkoa vmivel/vmivel kapcsolatban nehéz a helyzet jkn tekee heikkoa gyengének érzi magát, rosszul érzi magát heikun keikun [tréf, köszönés találkozáskor és búcsúzáskor, köszöntés koccintáskor] heilua leng, ing; hajladozik; ingadozik heilua kuin heikkopäinen/heinämies dolgozik, mint az állat/barom; szorgalmasan dolgozik heilutella lenget, lóbál heilutella (puhemiehen) nuijaa → nuija
36 heiluttaa lenget, ingat, lóbál, csóvál heiluttaa häntää(nsä) jklle → häntä heinä fű(szál); széna kaataa miestä kuin heinää sok embert ledönt a lábáról miestä kaatuu kuin heinää sokan kidőlnek a sorból; sokan ágynak esnek; sokan elesnek (háborúban); sokan meghalnak (betegségben) olla jkn heiniä vmi vkire tartozik, vkinek a dolga/ügye/magánügye/egyedüli joga tehdä heinää szénát kaszál heitellä dobál, hajigál, hány, vet, szór, hint; hánykolódik heitellä kapuloita rattaisiin → kapula heittää dob, odadob, eldob, elhajít, levet; elvet, abbahagy, meghagy Antaa heittää! [szl] Tűnés (innen)! Pucolj innen! Lépj le! Kopj le! Húzd el csíkot! Húzd el a beledet! heittää arpaa jstak → arpa heittää helmiä sioille → helmi heittää jtak helttaan(sa) → heltta heittää henke(nsä → henki heittää herjaa → herja heittää hetulaa → hetula heittää huiviin → huivi heittää huulta → huuli heittää häränpyllyä/kuperkeikkaa → häränpylly → kuperkeikka heittää kirvee(nsä kaivoon/järveen → kirves heittää kruunaa ja klaavaa → kruuna heittää laattaa/laatat [szl] → laatta heittää lapsi pesuveden mukana → lapsi jkta/jklla heittää latvasta → latva heittää legendaa → legenda heittää lestiä → lesti heittää lokaa jkn kasvoille/päälle → loka heittää lossiksi/lössiksi → lossiksi heittää lusikka nurkkaan → nurkka heittää läppää → läppä heittää menemään → mennä heittää mäkeen → mäki heittää jk nurkkaan → nurkka
37 heittää jku pellolle → pelto heittää pihalle → piha heittää pois talviturkki(nsa) → talviturkki heittää pyyhe kehään → pyyhe jkta heittää päästä → pää heittää pötkölleen → pötkölleen heittää sumua jkn silmiin → sumu heittää tittelit pois → titteli heittää jku tuleen → tuli heittää veivi(nsä → veivi heittää vettä(än) → vesi heittää voileipiä → voileipä heittää voltti → voltti heittää yli laidan → laita heittää yrjöt → yrjö helistä cseng, peng, zeng, csilingel olla helisemässä szorult/nehéz helyzetben van, pácban van helkatti [enyhe szitokszó] Hyi helkatti! kb. Pfú/Hú/Hű a mindenit! Mitä helkattia? Mi a fene/fenét? Totta helkatissa! Tényleg, a mindenségit! Älä helkatissa! [enyhe káromkodás] helkkari [enyhe szitokszó] helkkarin kallis dög/állati/piszok(ul) drága Mitä helkkaria? Mi a fene/fenét? Totta helkkarissa! Tényleg, a francba! helkutti [enyhe szitokszó] Voi helkutti! A minden(ség)it! Az anyját! Painu helkuttiin! Menj a fenébe/francba! hella tűzhely, takaréktűzhely olla hellan ja nyrkin välissä [háztartásbeli feleségről] a házimunka és a verés jut vkinek osztályrészül hellittää lazít, meglazít, kiold; enged, elereszt; enyhül hellittää kielenkanta/kielenkannat → kielenkanta hellittää kukkaron nauhoja/nyörejä → kukkaro helma szegély, ruhaszél; öl, kebel
38 luonnon helmassa a természet lágy ölén roikkua äitin(sä helmoissa az anyja szoknyáján ül helmi gyöngy heittää helmiä sioille gyöngyöt szór disznók elé helppo könnyű, enyhe mennä helppoon [vö. mennä halpaan] vki könnyen bemegy a csőbe, könnyen becsapódik/megjárja olla helpossa vmi könnyen megy, könnyű päästä/selvitä helpolla jstak vki könnyen megúszik vmit helppoheikki piaci árus, aki hangosan dicséri a portékáját; vmilyen tudományág/eszme képviselője, aki feltűnést keltően szerepel, de a szakmai tudása nem hiteles hosua ja häärätä kuin helppoheikki nyüzsög, sürög-forog, lót-fut, nagy hévvel teszvesz Helsinki Helsinki Helsingin herrat → herra helskutti → helkatti helteessä [kifejezésekben] olla helteessä gondban/bajban van, le van égve heltta taraj [tyúkféléknél] heittää jtak helttaan(sa) [szl] bedob vmit, eszik/iszik vmit helvetti pokol; [durva káromkodásokban] Helvetti soikoon! [durva káromkodás] kirota/manata jku alempaan helvettiin a pokolba kíván vkit kylmä kuin ryssän helvetissä kutya hideg, farkasordító hideg mennä päin helvettiä [durv] rosszul megy, nem sikerül Mitä helvettiä? [durv] Mi az ördögöt/a fenét/francot? Painu helvettiin! Menj a pokolba! Menj a büdös francba! Voi helvetti! [durva káromkodás] hemmetti [enyhe szitokszó] mennä päin hemmettiä rosszul megy, nem sikerül Totta hemmetissä! Tényleg, a minden(ség)it! hengenveto lélegzetvétel samaan hengenvetoon egy szuszra, megállás nélkül, egyhuzamban seuraavassa hengenvedossa a következő pillanatban hengittää lélegzik, belélegzik, beszív, lehel hengittää jkn niskaan → niska
39 henki lélegzet; élet; lélek; kísértet; lelkesedés, inspiráció; fő, személy heittää henke(nsä meghal (olla jtak) henkeen ja vereen szívvel-lélekkel, teljes odaadással, mindenestül henken(sä edestä → edestä henken(sä kaupalla → kauppa henken(sä pitimiksi → pidin henkeä kohti fejenként, egy főre henki kurkussa lélekszakadva; rémülten henki on jksta jo paennut kiszállt vkiből a lélek, vki meghalt henkien taistelu → taistelu herätä henkiin feltámad, életre kel jäädä henkiin életben marad menettää henke(nsä életét veszti, meghal [nem természetes halállal] niin kauan kuin jkssa henki pihisee addig, amíg(csak) vki él/vkiben pislákol a lélek olla hengessä mukana lélekben/gondolatban vkivel van olla henkeen ja vereen jnk kannalla hevesen/buzgón támogat vmit olla henkeä täynnä lelkes, fel van lelkesedve jk on jklle henki ja elämä vmi vkinek az élete/a mindene (jklla) on henki päällä vki lelkes(edik), vkiben nagy a lelkesedés (jklla) on hyvä//huono henki päällä vkinek jó//rossz a hangulata, vki jó//rossz hangulatban van; ottaa jku hengiltä/jksta henki pois megöl/meggyilkol vkit päästä hengestä(än meghal [nem természetes halállal] Rahat tai henki! Pénzt vagy életet! riistää henki itseltä(än; jklta vki eldobja az életét, véget vet az életének; vki kioltja vkinek az életét saada jku hengiltä vki megöl/meggyilkol vkit tehdä jtak henken(sä uhalla/kaupalla/hinnalla az élete árán is, az életét kockáztatva csinál vmit vetää henkeä kifújja magát, egy kis szünetet tart henkimaailma szellemvilág olla henkimaailman asia/juttu/homma (jklle) vmi érthetetlen/nem érthető vki számára, vmi magas vkinek henkilö személy
40 henkilöön käyvä tarkastus [jog] személy vizsgálata lefoglalandó, ill. bizonyítékul használható tárgyak megtalálása céljából; [kny] motozás henkilökohtainen személyes, személyre szóló henkilökohtainen ongelma [tréf] iszákosság, alkoholizmus saada henkilökohtainen [sp] jégkorongban vki büntetést kap szabálytalankodásért henkilökohtaisesti személyesen ottaa jk henkilökohtaisesti magára vesz vmit, a szívére vesz vmit henkinen szellemi, lelki henkinen kääpiö → kääpiö henkinen lama → lama henkinen maanpuolustus → maanpuolustus henkselit tsz nadrágtartó paukutella henkseleitä(än dicsekszik vetää henkselit yli/päälle elutasít vmit (írásban, X alakú áthúzást használva), levesz vmit a napirendről hepo ló ei hevon paskaa/p:tä/vittua [durv] lószar(t)/lófasz(t) sem kuunnella kuin hepo kelloa lelkesen hallgat vmit, lelkes vkinek a beszédétől heprea héber jk on jklle täyttä hepreaa vmi vkinek kínai(ul van)/teljesen érthetetlen hepuli(t) [kifejezésekben] saada hepulit nevető-/röhögőgörcsöt kap; dühös lesz, dühbe gurul, begurul, ideges lesz, felhúzza magát heristää fenyeget; hegyez heristää korvia(an) → korva heristää nyrkkiä(än) → nyrkki herja gyalázatos, nyomorult, fajankó heittää herjaa viccel, tréfál herkkä érzékeny, fogékony; finom, kifinomult; puha jklla on hymy herkässä vki hamar/könnyen elmosolyodik, mosolygós jklla on itku herkässä vki könnyen sírva fakad, vkinél könnyen eltörik a mécses hermo ideg hermoja kutkuttava idegesítő, izgalmas hermoja raastava/repivä idegtépő, idegesítő jklta hermot pettävät/jku menettää hermonsa vki elveszíti a bátorságát/vkinek elmegy a bátorsága; vki kifogy a béketűrésből, vki kijön a sodrából
41 hermot pinnalla → pinta käydä hermoille idegesít vkit, vkinek az idegeire/az agyára megy olla ajan hermolla nyomon követi/kommentálja a fontos, időszerű eseményeket; lépést tart az idővel/a korral, a kor színvonalán áll, megragadja a kor szellemét olla hermona vki ideges, feszült, tiszta ideg jklla on hermot kireällä/pinnalla/riekaleina vki ideges, bosszús, idegileg kivan, ki van borulva osua ajan hermoon megragadja a kor szellemét, a kor tipikus irányzatait/ törekvéseit ottaa jkta hermoon/hermoihin [kny] idegesít vkit, vkinek az idegeire/az agyára megy herne borsó jklle/jklla menee herne nenään vki megsértődik, vki felkapja a vizet, vkinek felforr az agyvize olla /jklla on herne nenässä vki meg van sértődve vetää/vetäistä herne nenään(sä) felidegesíti magát, felkapja a vizet, [szl] felhúzza magát vmin; megsértődik herra úr; [csodálkozást, elképedést, reménytelenséget kifejező felkiáltásokban] elää herroiksi urizál, nagy lábon él Helsingin herrat [gúny] Helsinki, ill. Finnország magas pozícióban levő vezetői herra ja hidalgo → hidalgo Herra nähköön! → nähdä herra ties isten tudja, ki tudja Herra varjele/varjelkoon! → varjella Herran pieksut! → pieksu Herran terttu → terttu (Voi) Herran tähden! (Jaj) Az ég/isten szerelmére! herrat ja narrit → narri herrojen/Herrojen Eeva → eeva Koivuniemen herra [tréf] (veréshez használt) vessző lähteä herrojen kanssa marjaan urak alaptalan ígérgetéseinek hisz olla herra talossa vki az úr a háznál, [a házaspár közül a férj vagy a feleség] viseli a kalapot/nadrágot olla oma herra(nsa vki a maga ura palvella kahta herraa [átv] két urat szolgál
42 päästä tilanteen herraksi ura lesz a helyzetnek, úrrá lesz a helyzeten herranen fn [tréf, ironikus megszólítás]; mn [kifejezésekben] Herranen aika! [meglepetést, szörnyülködést kifejező felkiáltás, sopánkodás] Te jó/Szent/Jóságos ég! Atyavilág! A mindenit/mindenségit/nemjóját/teremburáját! herrasmies úriember, úr herrasmies sormenpäitä myöten → myöten herttainen szeretetre méltó, bájos, édes (olla) herttaisen yhdentekevä jklle vmi vkinek édes mindegy herätä (fel)ébred, feleszmél, újjáéled, támad, előáll herätä henkiin → henki herää kysymys → kysymys herättää ébreszt, kelt, kivált, előidéz herättää huomiota → huomio herättää mielenkiintoa → mielenkiinto herättää pahaa verta → veri heti mindjárt, azonnal, rögtön heti kärkeen → kärki heti kättelyssä → kättely heti paikalla → paikkalla hetki pillanat, perc, kis/rövid idő hetken lapsi „percember” hetki koittaa/lyö elérkezik a nagy/várva-várt pillanat, itt van/elérkezik vminek az ideje, üt az óra kuollut hetki holtidő, az az idő, amikor nem történik semmi sininen hetki szürkület (amelybe kékes szín vegyül); romantikus pillanat yhdennellätoista hetkellä az utolsó pillanatban hetula halcsontlemez, szila heittää hetulaa [szl] dumál, dumcsizik, traccsol heittää jtak hetulaan [vö. heittää helttaan] eszik hevonen ló hevosen muisti → muisti hevoset karkaavat tallista → talli jllek/jtak hevosetkin nauravat vmin mindenki nevet iloinen kuin kolmen markan/viidenpennin hevonen nagyon vidám [vö. örül, mint majom a farkának] musta hevonen a nem várt befutó/győztes
43 osata/puhua jtak kuin hevonen jól tud/beszél vmilyen (idegen)nyelven syödä kuin hevonen sokat eszik, annyit eszik, mint egy ló hidalgo hidalgó, spanyol, ill. portugál kisnemes herra ja hidalgo fennhéjázva/fölényesen viselkedő ember hidas lassú, lomha, vontatott Hitaita (ovat) herrojen/herrain kiireet [km] → 1. kiire hiekka homok, föveny rakentaa hiekalle [átv] homokra épít vmit, gyenge alapokra épít vmit valua hiekkaan kárba megy/vész, tönkremegy, nyomtalanul eltűnik, meghiúsul, kútba esik, füstbe megy, elpusztul hieroa dörzsöl, maszíroz, gyúr hieroa kauppaa/kauppoja/sovintoa/rauhaa → kauppa → sovinto → rauha hieroa älynystyröitä(än) → älynystyrä hiertää dörzsöl, feltör hiertää mielessä vkinek vmi jár a fejében, vkit vmi nem hagy nyugodni hiha (ruha)ujj hihasta vedetty légből kapott, vaktában/találomra mondott/adott (válasz) kääriä hiha(nsa)/hihat nekigyürkőzik vminek olla hihassa kiinni [átv] vkinek a nyakán lóg, kolonc(ként lóg) vkinek a nyakán, vkinek [pl. az anyjának] a szoknyáján ül jklta palaa hihat vki kijön a sodrából, vki kifogy a béketűrésből, elfogy vkinek a türelme, vki ideges/mérges/dühös lesz, [szl] vkinek elfogy a cérnája, elszakad vkinél a cérna, vkinek felforr az agyvize panna hihat heilumaan gyorsan nekiáll/nekilát vminek polttaa hiha(nsa ↑ ↑ pudistaa jtak hihasta(an) könnyen és gyorsan létrehoz/teremt/alkot vmit, kiráz vmit a kisujjából tulla kuin turkin hihasta nagyon sok jön/lesz; nagyon könnyen jön/lesz hihna (futó)szalag iso hihna luistaa [vö. iso pyörä heittää] vkinek nincs ki mind a négy kereke, vki meg van húzatva jklla jää hihna päälle [vö. jklla jää remmi päälle] vki nem tud abbahagyni vmit hiili szén koota/kerätä tulisia hiiliä jkn pään päälle kényelmetlen helyzetbe hoz vkit (úgy, hogy a rosszért jóval fizet) olla/istua kuin tulisilla hiilillä türelmetlen, nyugtalan, feszült/[átv] tűkön ül
44 puhaltaa yhteen/samaan hiileen jkn kanssa együttműködik vkivel, közös célt akar elérni hiippakunta püspökség, egyházmegye vaihtaa hiippakuntaa [euf] meghal hiipiä lopózik, oson, surran hiipivä hulluus → hulluus hiirenkorva [kifejezésekben] olla hiirenkorvalla/hiirenkorvilla (koivu) épphogy csak ki van zöldellve a (nyírfa)levél hiiri egér ei kuulu hiiren hiiskausta egy pisszenés sincs, egy árva hang sem hallatszik (olla) hiljaa kuin hiiri néma csendben (van) hiisi ördög Hiisi vie(köön)! Vigye/Vigyen el az ördög! Az ördög vigye/vigyen el! A fene vigye/vigyen el! Painu hiiteen! [vö. Painu suohon/jorpakkoon!] Menj/tűnj a pokolba! hiiva élesztő olla hiivassa részeg hiivatti [enyhe szitokszó] Totta hiivatissa! Tényleg, a mindenit/a fenébe! Voi hiivatti! A mindenit/mindenségit! hiki izzadság, verejték hiessä päin izzadva, verejtékezve; keményen, kemény munkával, nagy igyekezettel, sok fáradság árán hiki hatussa/päässä ↑ käydä/mennä hikeen bepárásodik (üveg) otsa hiessä ↑ ↑ hikinen izzadt, izzadó, izzadtságos; izzasztó, izzadságos jklla on hikiset paikat vki kutyaszorítóban/pácban/csávában/nehéz helyzetben van hikoilla izzad hikoilla verta → veri hiljaa halkan, csendben, némán, szótlanul; lassan Hiljaa hyvä tulee [km] az el nem sietett munkának jó a végeredménye, kb. Lassan járj, tovább érsz! [km] (olla) hiljaa kuin hiiri → hiiri
45 pikku hiljaa lassacskán hiljainen csendes, halk, hallgatag hiljainen enemmistö → enemmistö hiljainen viikko nagyhét (húsvét előtt) hiljaista kuin haudassa → hauta hiljaista kuin huopatossutehtaalla → huopatossutehdas hiljaisuus csendesség, csend, nyugalom haudata jku hiljaisuudessa a legközelebbi hozzátartozók jelenlétében temet el vkit kaikessa hiljaisuudessa minden felhajtás nélkül, észrevétlenül, a nyilvánosság kizárásával hillitä fékez, visszatart, türtőztet, mérsékel, csillapít, elfojt hillitä mieli/miele(nsä → mieli hilkku régi huszonötpennis érme; [kifejezésekben] olla (sillä) hilkulla éppenhogy, éppenhogy csak nem, egy hajszálon függ/múlik hilse korpa (a fejbőrön) mennä/pyyhkiä yli hilseen [vö. mennä yli ymmärryksen → ymmärrys/horisontin → horisontti] vmi meghaladja vkinek a felfogóképességét, vmi nem fér vkinek a fejébe, vmi magas vkinek hima [kny] otthon jklla ei ole (ihan) kaikki himassa/kotona [átv] vkinél nincsenek otthon, vkinek nincs ki mind a négy kereke jklle menee jtak himaan/kotiin vki felfog/megért/kapiskál vmit; vkinek tetszik vmi himo vágy, vágyakozás, kívánság lihan himot testi vágyak, szenvedélyek hinta ár; [szl] pénz ei mistään hinnasta semmi pénzért sem, semmi áron ei ole hinnalla pilattu elfogadható árú, nem túl drága hinnalla millä hyvänsä bármi áron hinnassa/hinnoissa on ilmaa → ilma maksaa kallis hinta jstak [átv] drágán (meg)fizet vmiért mihin hintaan tahansa bármi(lyen) áron, kerül amibe kerül polkea hintoja túlságosan lenyomja az árakat tehdä hintaa [szl] pénzt szerez vhonnan hioa köszörül, fen, élesít, csiszol; csiszol, simít hioa hammasta/hampaita(an → hammas
46 hioa kynsiä(än) → kynsi hioa jklta särmät → särmä hippulat [kifejezésekben] ajaa/mennä/juosta niin, että hippulat vinkuu [tréf] nagyon gyorsan hajt/megy/fut, hajt/megy/fut, csak úgy porzik utána hirsi szálfa, gerenda; akasztófa tuosta on viisi hirttä poikki [távozásra való felszólítás] kívül tágasabb vetää/vedellä hirsiä horkol hissukse(en, hissuksiin [→ [kny] hissun kissun] szép lassan, lassanként, lassacskán fokozatosan; csendben, hang/szó nélkül, halkan tulla/olla hissukseen/hissuksiin csendben, hang/szó nélkül, halkan jön/van hissun kissun lassanként, fokozatosan; csendben, hang/szó nélkül historia történelem tehdä historiaa [átv] történelmet csinál, történelmi (jelentőségű) dolgot visz véghez hitsi [enyhe szitokszó] Voi hitsi! A mindenit! A nemjóját! A fene egye meg/vigye el! hitto [szitokszó] Hitto soikoon! [káromkodás] Hitto vie(köön)! kb. A fene egye meg! Az ördög vigye el! Az ördögbe! Hitot minä siitä! kb. Érdekel is engem! Dehogy érdekel! Totta hitossa! Tényleg, a fenébe! Voi hitto! [káromkodás] hitunen darabka, morzsa, csepp ei hitustakaan egy cseppet sem, egyáltalán nem hius haj, hajszál halkoa hiuksia szőrözik, szőrszálhasogatás, amit csinál, kicsinyeskedik, minden kis dologba beleköt hiukset pystyssä → pystyssä hiuskarva hajszál olla hiuskarvan varassa [vö. olla veitsenterällä] vmi egy hajszálon függ/múlik hivellä simogat; csiklandoz, legyezget, hízeleg hivellä silmää → silmä hoippua inog, ingadozik, támolyog, tántorog hoippua haudan partaalla → parras hoitaa gondoz, ápol, kezel; ellát, elintéz, lebonyolít hoitaa homma kotiin → homma
47 hoitaa leiviskä(ä)(nsä hyvin → leiviskä hoitaa pois jaloista elintéz vmit (, hogy ne legyen útban) hoito ápolás, gondozás, kezelés antaa jk jkn hoitoon vkinek a gondjaira bíz vmit, vkire (rá)bíz vmit homma on hoidossa az ügy elintézése folyamatban van/folyik, az ügy el lesz intézve koko (hela)hoito az egész dolog, minden, az egész hokki patkószeg maata hokit oikosena [kny] úgy fekszik, mint a halott; holtan fekszik, ki van terítve hollitupa fogadó huone on kuin hollitupa a szoba olyan, mint a csatatér, a szobában csatatér/ rendetlenség/nagy zaj van home penész Haista home! [durv válaszként adott, sértésnek szánt kifejezésekben] homma munka, dolog, ügy, foglalatosság hoitaa homma kotiin megteszi a dolgát, elrendez vmit; [sp] győz homma (on) hanskassa → hanska homma on hoidossa → hoito honka erdei fenyő ei maistu hongalta eikä haavalta (vminek) se íze, se bűze, vmi ízetlen mennä päin honkia [vö. mennä päin mäntyä/seiniä → seinä, mennä pieleen → pieli] vmi nem sikerül, rosszul megy/sikerül, meghiúsul, semmivé válik, füstbe megy, kátyúba jut, dugába dől, befagy, összeomlik, kútba esik hopea ezüst Puhuminen hopeaa, vaikeneminen/vaitiolo kultaa [km] Hallgatni arany [szól] hopealusikka ezüstkanál syntyä hopealusikka suussa vki gazdag családba születik horisontti horizont, láthatár mennä yli jkn horisontin vmi meghaladja vkinek a(z észbeli) képességeit, vmi túl magas vkinek horjahtaa meginog, megbillen; botlik, téved horjahtaa kaidalta tieltä letér az egyenes útról, a bűn útjára lép hormoni hormon hormonit hyrräävät [tréf] vkinek a szexuális vágyai normálisak/felerősödtek horna pokol manata jku hornan tuuttiin elátkoz vkit, a pokolba kíván vkit mennä/painua hornan tuuttiin eltűnik/elmegy a pokolba
48 olla hornan tuutissa vhol messze/a francban/a fenében/a pokolban/isten háta mögött van hosua csapkod, dobál; sürgölődik, tesz-vesz, lót-fut hosua ja häärätä kuin helppoheikki → helppoheikki hoteissa, hoteista, hoteisiin [kny] gyámság alatt, felügyelet alatt, (vkinek a) használat(á)ban olla jkn hoteissa vki vkinek a felügyelete alatt van, valaki vigyáz vkire [főleg gyerekekkel kapcsolatban], vkinél használatban van olla omissa hoteissaan [vö. olla omin päin → pää] megáll a saját lábán, önállóan él housut tsz nadrág jklla eivät housut tutise vki nem fél, vki nincs berezelve/betojva housut puolitangossa → puolitanko housut syltyssä → syltty istua toisen housuilla tuleen más felelősségére kockáztat vmit, másnak a bőrét viszi a vásárra niin ylpeä ettei housuihin(sa) mahdu vki nagyon büszke olla jkn housuissa vkinek a helyében/bőrében van pysyä housuissa(an a fenekén marad, uralkodik magán, fékezi magát jklta pääsee/tulee housuihin vkinek bemegy a nadrágjába (ürülék) tehdä/laskea/päästää housuihin(sa) becsinál (a nadrágjába), bepisil/bekakil tulla kuset housuun [vulg] → kusi yllättää jku housut kintuissa rajtakap vkit vkivel [tiltott szexről] huhu szóbeszéd, hír, pletyka leikata huhulta siivet véget vet a szóbeszédnek, leállítja a pletykát hui hai [érdektelenség, lenézés kifejezése]; [elutasítás, lenézés kifejezése vö. höpö höpö] huilu fuvola, furulya Haista huilu! [durv válaszként adott, sértésnek szánt kifejezésekben] huippu csúcs, csúcspont, tetőpont, bérc huipulla tuulee a magas pozícióban levő sohasem lehet biztos a helyzetében kaiken huipuksi [vö. kaiken kukkuraksi, päälle päätteeksi → pääte] mindennek a tetejébe, ráadásul huiskin haiskin összevissza, szanaszét, szanaszéjjel, szerte(szét) huitsin [kifejezésekben] huitsin nevada a pokol országa hävitä huitsin Nevadaan eltűnik a balfenéken/a csudába
49 huivi kendő heittää/vetää/vetäistä huiviin gyorsan megeszik/megiszik vmit, [szl] bedob vmit hujan hajan → huiskin haiskin hukassa eltűnve, elveszve olla (huutavassa) hukassa vki/vmi (teljesen) el van veszve; jnk kanssa vki nem ért vmit, vki értetlenül/tanácstalanul áll vmi előtt hukka veszteség, elveszés; vész, pusztulás; [nép] farkas hukka perii jkn vki rosszul jár, vki megjárja, vkinek baja lesz vmiből hukkaan hsz romlásba, tönkre hukkaan meni hyvät humalat → humala mennä/joutua hukkaan elveszik, kárba megy/vész, veszendőbe megy, elpusztul, tönkremegy hukkua vízbefullad, fuldoklik; elsüllyed, elvész, elpusztul tarttua jhk kuin hukkuva oljenkorteen (úgy) kapaszkodik vmibe, mint fuldokló az utolsó szalmaszálba hukuttaa vízbefojt, fojt; elveszít hukuttaa suru(nsa) viinaan → suru hulina zűr, zűrzavar, zsivaj, zenebona, rumli, kavarodás, felfordulás mennä hulinaksi zűrzavarrá/felfordulássá válik, vmi zsibvásár lesz, vmi fejetlenségbe csap át, elfajul panna/pistää hulinaksi zajongani/őrjöngeni/törni-zúzni kezd, kezd mindent felforgatni, felfordulást csinálni hullu bolond, őrült ei hullumpi/hullumpaa nem rossz, megjárja jstak ei tule hullua hurskaammaksi vmitől nem lesz okosabb (az ember) Hullu paljon työtä tekee, viisas pääsee vähemmällä [km] a bolond dolgozik sokat, az okos kevesebbel is megússza hullu vuosi/hullut vuodet nagy változások éve/évei Hulluja ei tarvitse kyntää eikä kylvää [km] nagy az isten állatkertje, bolondból mindig van elég hullun paperit → paperi olla hullun kirjoissa vki hülyének/őrültnek van elkönyvelve olla hulluna jhk vki majd megőrül vmiért, bolondul vmiért olla hulluna jstak vki majd megőrül/megbolondul vmitől tulla hulluksi vki megőrül/megbolondul, vkinek elmegy az esze tykätä jstak kuin hullu puurosta [tréf] nagyon kedvel/szeret vmit
50 hullusti bolondul, furcsán, rosszul jkn asiat ovat hullusti vkinek rosszul áll a szénája jkn/jklle käy hullusti vki rosszul jár hulluus bolondság, őrültség hiipivä hulluus [tréf] lassan/észrevétlenül kialakuló őrültség Nuoruus ja hulluus, vanhuus ja viisaus [km] Fiatalság, bolondság [szól] humala komló; ittasság, részegség hukkaan meni hyvät humalat sikeresen induló vállalkozás megbukott olla humalassa vki részeg, felöntött a garatra, beszívott olla humalassa kuin käki/sika/Ellun kana → käki → sika → kana humalasalko tartórúd, amelyre a komló felkúszik pitkä ja hoikka kuin humalasalko (magas/hosszú és vékony) olyan, mint a dióverő pózna humu zúgás, zizegés, zaj, lárma elää humussa ja sumussa züllött életet él hunaja méz maksaa hunajaa [tréf] egy vagyonba kerül, nagyon sokba kerül hunningolla, hunningolle [kifejezésekben] joutua hunningolle tönkremegy olla hunningolla el van hanyagolva, tönkrement, tönkre van huohottaa zihál, liheg, fúj huohottaa jkn niskaan → niska huokea olcsó, jutányos, könnyű panna/pistää huokealla/huokeella [vö. panna jkta halvalla → halpa/alta lipan → lippa, pitää jkta pilkkanaan → pilkka] lebecsül/lenéz vkit, kigúnyol vkit, gúnyt űz vkiből huoleton gondtalan, nyugodt; gondatlan, vigyázatlan, hanyag huoleton kuin taivaan lintu → lintu huoli gond, gondoskodás, aggodalom kantaa huolta jstak/jksta aggódok vmi/vki miatt, a szívén visel vmit pitää huolta/huoli jstak/jksta gondoskodik vmiről/vkiről, törődik/gondol/foglalkozik vmivel/vkivel, gondot fordít vmire, gondoz vmit/vkit, vigyáz vmire/vkire huomio figyelem, érdeklődés herättää huomiota érdeklődést kelt, kíváncsiságot vált ki, feltűnést kelt kiinnittää/kohdistaa/suunnata huomiota jhk figyelmet fordít vmire ottaa huomioon figyelembe vesz vmit, tekintettel van vmire
51 viedä jkn huomio elvonja vkinek a figyelmét (vmiről/vkiről), magára vonja vkinek a figyelmét huone szoba huone on kuin hollitupa → hollitupa huono rossz, gyenge, hitvány (olla) huonolla tuulella → tuuli olla huonona beteg tykätä huonoa jstak megharagszik vmiért, rossz néven vesz vmit, bosszús/ dühös/haragos lesz vmitől/vmi miatt; nem fogad el vmit, nem járul hozzá vmihez viettää huonoa elämää vki erkölcstelen/tisztességtelen életet él huonosti rosszul jkn/jklle käy huonosti vki rosszul jár, vki pórul jár, vki bajba kerül huopatossutehdas gyár, ahol nemezlábbelit készítenek hiljaista kuin huopatossutehtaalla síri csend van, megállt az élet, olyan csend van, hogy a légy zümmögését is meg lehet hallani huppu csuklya, kapucni kulkea huppu silmillä csukott szemmel jár, nem vesz észre/nem lát semmit hurista zúg; robog, száguld Miten/Kuinka hurisee? [vö. mitä kuuluu → kuulua, miten pyyhkii → pyyhkiä/menee → mennä] Mi újság? Hogy vagy(tok)? Mi van veled/veletek? Mizujs? Mi van? Hogy ityeg a fityeg? hurrata hurráz, éljenez, biztat (csapatot) jssak ei ole (paljon) hurraamista/hurrattavaa vmivel nincs (sok) dicsekednivaló, vmivel nem lehet (túl sokat) dicsekedni, vmi nem sokat érő hurskas jámbor, kegyes, ájtatos, istenfélő hurskas toive jámbor óhaj, jó szándékú, de irreális vágy/kívánság näyttää hurskasta naamaa szende pofát vág/úgy tesz, mintha nem tudna semmit olla (siinä) hurskaassa uskossa, että ... abban a hitben/hiszemben él, hogy... hutkia megcsapkod, megver, kiporol Ensin asia tutkitaan, sitten vasta hutkitaan [km] a büntetést (csak) alapos vizsgálat után szabják ki huuli ajak; ügyes beszéd, élc, vicc heittää huulta vkinek be nem áll a szája, vkiből dől a szó, vki ügyesen/ érdekesen mesél, vki viccelődik huuli lentää dől a szöveg (vkiből)
52 huulilla pyörivä (kysymys/vastaväite) olyan (kérdés/cáfolat), amit éppen mond/mondani készül vki olla huulilla majdnem, majdhogynem, épphogy csak nem, kis híja, hogy (nem) ... olla/katsoa/katsella jtak huuli pyöreänä/huulet pyöreinä vki csodálkozik vmin, tátott szájjal bámul vmit, tátva marad a szája vkinek, vki ámul és bámul, vki (úgy) bámul/néz (vkire/vmire), mint borjú az újkapura olla kaikkien huulilla vmi közszájon forog, vmiről mindenki beszél vetää huulesta [vö. vetää höplästä/nenästä] az orránál fogva vezet vkit, becsap vkit, a bolondját járatja vkivel, bolondot csinál vkiből huutaa (fel)kiált, kiabált, (fel)ordít, üvölt, sikolt; szólít, hív huutaa kostoa → kosto huutaa kurkku suorana → kurkku huutaa kuin/minkä kurkusta lähtee → kurkku huutaa kuin riivattu/syötävä → riivattu → syödä huutaa täysin keuhkoin → keuhko(t) huutaa täyttä kurkkua/kurkun täydeltä → kurkku huutaa yhteen ääneen → yksi huutavan ääni korvessa → korpi huuti [kifejezésekben] antaa huutia jklle [vö. antaa satikutia] megleckéztet vkit, megdorgál vkit; elagyabugyál vkit saada huutia rossz visszajelzést, kioktatást kap huuto kiáltás, kiabálás; szólítás, hívás; ajánlat; hírnév joutua huonoon huutoon rossz híre kerekedik/lesz vminek/vkinek olla hyvässä//huonossa huudossa jó//rossz híre van vminek/vkinek olla (kovassa/suuressa) huudossa vmi nagyon divatos/menő/ népszerű olla suur(in)ta/viimeistä huutoa divatos, a legeslegújabb vastata huutoon(sa/huudosta(an felel/felelősséget vállal a cselekedeteiért/ szavaiért, megtartja a szavát huvi szórakozás, mulatság, kedvtelés, öröm, élvezet huvinsa kullakin ízlések és pofonok, mindenki másképp csinálja hyi isz [undor, utálat kifejezésére] pfuj Hyi helkatti! → helkatti hylly polc; állvány
53 joutua hyllylle vmi a fiókba kerül, vki/vmi mellőzötté válik, háttérbe szorul, el lesz távolítva, ki lesz vonva a forgalomból, vki félre lesz állítva kuin apteekin hyllyltä készen, könnye(dé)n, gond nélkül, simán, gyorsan olla hyllyllä [vö. olla kiven sisässä/sisällä → kivi, olla kuivumassa → kuivua] börtönben van, ül, le/be van csukva panna hyllylle vmit félretesz/mellőz/eltávolít/félreállít, vmit eltesz az útból, vmivel (átmenetileg) nem foglalkozik, vmit kivon (egy időre) a forgalomból hylätä elvet, eldob, elutasít, elhagy, megvet Jumalan hylkäämä seutu elhagyatott/isten háta mögötti hely/vidék hymy mosoly jklta hymy hyytyy vkinek az ajkára fagy a mosoly olla pelkkää hymyä vkinek fülig ér a szája, vki nagyon mosolyog hymyillä mosolyog, elmosolyodik hymyillä kuin Hangon keksi nagyon mosolyog; úgy mosolyog, hogy fülig ér a szája hymyillä kuin jakoavain [kny] ↑ hymyillä kuin Naantalin aurinko ↑ hymyillä kuin puuhevonen kuutamolla ↑ hymyillä partaan(sa → parta hynttyyt ruhák, holmik, rongyok, cókmók, cucc lyödä hynttyyt yhteen vki összeköltözik/összeházasodik vkivel hyppiä ugrál, szökdel, táncol hyppiä jkn silmille/nenälle/nenille beleavatkozik vkinek a dolgaiba, a fejére mászik vkinek, nagyzol, szemtelenkedik vkivel; nekimegy vkinek, fenyeget vkit, fenyegetőzik hyppiä seinille [kny vö. repiä pelihousunsa/-paitansa, polttaa päreensä, menettää malttinsa] a falra mászik vmitől, idegrohamot kap vmitől hyppiä tasajalkaa/tasakäpälää → tasajalkaa hypätä ugrik, felugrik, felpattan; ugrál hypätä yli aisan/aisojen → aisa(t) jkn sydän hyppää kurkkuun vkinek a torkában dobog a szíve (az ijedtségtől) hyrrä (búgó)csiga, pörgettyű ei pennin hyrrää egy (árva) fillér(t) sem hyrsky hullámverés, ár(adat), zajlás
54 panna hyrskyn myrskyn [vö. panna mullin mallin; panna töpinäksi/tuulemaan → tuulla] összekever/összezavar vmit; (lendületesen) nekiáll/-lát vminek, elkezd vmit, hozzáfog vmihez hys [csendre intő felkiáltás] pszt! pitää jk hys, hys titokban tart vmit hyttynen szúnyog ampua tykillä hyttysiä ágyúval lő verébre Ei hyttysen ääni taivaaseen kuulu [km] Kutyaugatás nem hallatszik az égig hyttysen aivastus jelentéktelen dolog kuin hyttysen liraus Itämereen csepp a tengerben hyvillä(än, hyville(en [kifejezésekben] olla hyvillä(än elégedett/meg van elégedve vmivel, örül vminek tulla hyville(en megörül vminek, elégedett lesz vmivel hyvin jól; igen, nagyon, egészen hyvin läksy(nsä lukenut → läksy hyvin on pullat uunissa (eivät pala eivätkä paistu) → pulla yhtä hyvin kuin éppúgy/éppannyira/ugyanúgy/ugyanannyira, mint; is...is hyvä mn jó, derék, jeles, helyes fn jó, java ei hyvällä eikä pahalla se így, se úgy; sehogysem hyvissä ajoissa/ajoin (etukäteen) → 1. aika Hyvä isä kuitenkin! → isä Hyvä isä sentään! → isä Hyvä isäntä! → isäntä Hyvä kello kauas kuuluu, paha paljon edemmäs/kauemmas [km] → kello hyvä suusta(an → suu hyvä tyyppi → tyyppi Hyvä Veli -järjestelmä → veli hyväksi lopuksi → loppu hyvällä syyllä → syy (olla) hyvällä tuulella → tuuli hyvän joukon → joukko hyvän sään aikana/aikaan → sää hyvässä lykyssä → lykky hyvässä uskossa → usko Hyvät naiset ja herrat! → nainen hyvää hyvyyttä(än a saját jószántából, önzetlenül, szívességből
55 Hyvää jatkoa! → jatko Hyvää päivää – kirvesvartta → kirvesvarsi Hyvää vointia!/Hyvät voinnit! → vointi Hyvää yötä!/Hyvät yöt! → yö käyttää jtak/jkta hyväksi/hyväkse(en felhasznál vmit, kihasznál vmit, él vmivel; visszaél vmivel; szexuálisan kihasznál vkit Mistä hyvästä? Miért? Mi okból? pitää jkta hyvänä barátságos/kedves vkihez, barátságosan/jól bánik vkivel; simogat vkit, szeretget vkit, kényeztet vkit pitää jk hyvänä(än megtart magának vmit päästä hyville päiville jól/gond nélkül/gondtalanul kezd élni tykätä hyvää jstak örül vminek, meg van elégedve vmivel, jókedvre derül vmitől hyvänen [kifejezésekben] Hyvänen aika! [meglepetést, szörnyülködést kifejező felkiáltás, sopánkodás] Te jó/Szent/Jóságos ég! Atyavilág! A mindenit/mindenségit/nemjóját/teremburáját! Voi hyvänen aika! ↑ hyökätä (meg)támad, rátámad, ráront, megrohamoz hyökätä jkn niskaan → niska hyökätä jkn selkään → selkä hyöriä tesz-vesz, sürgölődik, nyüzsög hyöriä ja pyöriä sürög-forog, tüsténkedik hyöty haszon käyttää hyödyksi/hyödykse(en hasznosít/kihasznál vmit, él vmivel/(vmilyen lehetőséggel) hädin tuskin → tuskin häijy gonosz, rosszindulatú, rossz häijy kuin piru → piru jkn tekee häijyä vki rosszul van, vkinek fáj vmije häipyä eltűnik, elillan, elszáll, szétfoszlik, ködbe vész häipyä maisemista → maisema häkki kalitka, ketrec, rács häkki heilahtaa (vki mögött) bezárul a börtön kapuja joutua häkkiin vki rács mögé/börtönbe kerül häkä széngáz, füst mennä jkhun (esim. kansaan/valitsijoihin) kuin häkä (päähän) vmi úgy megy vkibe/vkinek a fejébe (pl. a nép/a választópolgárok fejébe), mint a huzat
56 täyttä häkää éppen most; teljes gőzzel/erővel/erőbedobással häly zaj, lárma, zsivaj, nyüzsgés, felfordulás; zörej häly nousee nagy (köz)felháborodás lesz/keletkezik nostaa häly jstak zajt csap vmi körül/vmi miatt pitää suurta hälyä jstak nagy hajcihőt csap vmi körül, sok hókuszpókuszt csinál vmivel kapcsolatban, eltúloz vmit hällä → hän hämähäkki pók vaania jkta kuin hämähäkki saalistaan leselkedik vkire, mint a pók az áldozatára hän nm ő hällä väliä → väli hänen kaltaisiaan menee/mahtuu kolmetoista tusinaan → tusina tiedä häntä nem biztos, bizonytalan väliäpä hällä → väli häntä far(o)k heiluttaa häntää(nsä) jklle hízeleg vkinek, kedvébe jár vkinek; teszi a szépet vkinek häntä heiluttaa koiraa a farok csóválja a kutyát, az ok és az okozat összekeveredik häntä koipien välissä behúzott farokkal, félve, szégyenkezve, megsemmisülve jäädä (jonon/jssak) hännille (vmiben) lemarad, (vmiben) utolsó lesz kasvaa alaspäin kuin lehmän häntä [tréf] csökken, gyengül, nagyon gyorsan/hirtelen leereszkedik/csökken laskea kuin lehmän häntä ↑ olla jonon/joukon hännillä a sor/csoport (leg)végén van/áll häpy szemérem(érzet), szégyenérzet jklla ei ole (yhtään/lainkaan) häpyä vki nem (egyáltalán nem/egy csöppet sem) szégyenli/szégyelli magát katkaista/purra hävyltä häntä szégyenkezés nélkül/arcátlanul/pimaszul/pofátlanul csinál vmit, szemérmetlenül/aljasan viselkedik härkä bika; ökör Joka härillä ajaa, se häristä puhuu [km] [szsz: aki bikákat hajt, az bikákról beszél] Sanasta miestä, sarvesta härkää [km] [szsz: a férfit szaván fogják, a bikát pedig a szarvánál fogva fogják meg] kb. A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát [km] tanssia härkäparissa két férfi táncol egymással tarttua härkää sarvista nehéz dologhoz bátran hozzáfog verta tulee kuin härän kurkusta nagyon folyik/ömlik a vér
57 häränpylly bukfenc heittää häränpyllyä bukfencet vet, bukfencezik; vmi a feje tetejére áll, nem a tervek szerint sikerül hätä baj, szükség, nyomor, ínség, vész, aggodalom, ijedség; sietség ei hätiä mitiä [tréf] nincs semmi baj, nem kell megijedni ei hätä ole tämän näköinen ↑ ensi hätään először, eleinte hädin tuskin → tuskin Hädässä ystävä tu(nne)taan [km] Bajban ismerszik meg a jó barát [km] Hätä ei lue lakia [km] a szükség törvényt bont hätä ja hoppu nagy sietség Hätä keinon keksii [km] → keino hätä kädessä bajban hätä tulee käteen kritikussá válik a helyzet; jklle vki nagy bajba jut, vkinek a helyzete kritikussá válik iso//pieni hätä [főleg gyerm] nagy//kis dolog, kaki(lás)/pisi(lés) Kun hätä on suurin, on apukin lähellä/niin apu on lähinnä [km] bajban közel a segítség Mikä hätänä? Mi a baj? Mi baj van? olla hätää kärsimässä nehéz (anyagi) körülmények között van/él, szorult helyzetben van, szükséget lát; vki nagy bajban/veszedelemben van jklla on hätä kädessä vki bajban van jklle tulee hätä käteen vki bajba kerül tulla/ehtiä hätiin vkinek a segítségére jön/érkezik, kiment vkit a bajból/csávából; megmenti a helyzetet tähän hätään épp most, ebben a helyzetben hätäkello vészharang jklla alkavat hätäkellot soida vkinek üt az utolsó órája soittaa hätäkello(j)a [átv] meghúzza a vészharangot hätävara vésztartalék; szükségmegoldás pappilan hätävara süteménymaradékból, tejszínből és lekvárból készült utóétel/ desszert hävetä szégyell, szégyenkezik, restell hävetä silmät päästä(än → silmä hävitys pusztítás, pusztulás, rombolás hävityksen kauhistus → kauhistus
58 hävitä eltűnik, elveszik, odavész, nyoma veszik; kivész; elpusztul; veszít hävitä huitsin Nevadaan → huitsin hävitä kuin tuhka tuuleen → tuhka hävitä kuin tina tuhkaan → tina hävitä taivaan tuuliin → tuuli hääriä fáradozik, lót-fut, tesz-vesz, sürög-forog, szorgoskodik hääriä kukkona tunkiolla → kukko höllässä lazán, ernyedten, erőtlenül, renyhén, höllään jklla on puukko höllässä → puukko jkn pää on höllässä → pää höl(ö)kynköl(ö)kyn! [tréf koccintáskor] Egészségedre/Egészségünkre! Isten-isten! hönö [kifejezésekben]; részegség, ittas állapot, ittasság antaa/iskeä jkta hönöön/höniin [kny] megver vkit, ad vkinek a pofájába olla hönössä piás, be van piálva, be van rúgva höplä [kifejezésekben] vetää höplästä [vö. vetää huulesta → huuli/nenästä] az orránál fogva vezet vkit, becsap vkit, a bolondját járatja vkivel höpö mafla, butuska, bamba, dilinyós höpö(n) höpö(n) [ismételve: elutasítás, lenézés kifejezésére] Na, ne mondd! olla höpön höpöä badarság, butaság, ostobaság höröllä(än) [fülről] figyelő állásban, kihegyezve, figyelmesen, hörölle(en), hörössä, höröön kuunnella jtak/jkta korvat höröllä(än)/hörössä a fülét hegyezve/figyelmesen hallgat vmit/vkit hösseli lótás-futás, sürgés-forgás, sietség panna/pistää hösseliksi [vö. panna töpinäksi/touhuksi] sürögni-forogni/ serénykedni/szorgoskodni kezd, gyorsan nekiáll/nekilát vminek, elkezd vmit höyhen toll, pehely kevyt kuin höyhen könnyű, mint a pihe/pehelykönnyű höyhensaari [kifejezésekben, kb. tollasbál] mennä höyhensaarelle [gyerm] aludni megy höykänen [kifejezésekben] ei tiedä jstak höykäsen pölä(hd)ystä(kään)/pölähtämää halvány fogalma/gőze sincs vmiről; nem ért vmiből egy árva/kanyi szót/egy kukkot sem höylä gyalu joka paikan höylä [vö. joka paikan erkki] ezermester höyry gőz, pára
59 lisätä höyryä gőzt/gázt ad (vminek), fokozza a sebességet päästää liiat höyryt ulos leereszti a gőzt, kitombolja magát täydellä höyryllä teljes gőzzel täyttä höyryä ↑
60 I iankaikkinen örök, örökkévaló; ősrégi, vén iankaikkisesta iankaikkiseen mindörökkön örökké iankaikkisuus → ikuisuus ihastua el van ragadtatva, beleszeret, megkedvel, belebolondul ihastua jhk/jkhun ikihyväksi/ikihyviksi → ikihyvä ihme fn csoda; csodálat, csodálkozás mn csodálatos, furcsa ei ihmeitä maksa nem kerül túl sokba ihme ja kumma → kumma (kuin) ihmeen kautta/kaupalla → kautta → kauppa ihmeiden aika ei ole ohi történnek még csodák, vannak még csodák Kuinka ihmeessä? Hogy a csudába? Kuka ihme/ihmeessä tuo on? Az meg ki a csoda/csuda? Mitä ihmettä? Mi a csuda/csoda?/Mi a csudát/csodát? olla ihmeissä(än csodálkozik/ámuldozik (vmin) saada ihmeitä aikaan vki/vmi csodákat művel vkivel/vmivel tehdä ihmeitä jllek csodát tesz vmivel, nagyon jót tesz vminek Voi ihme! A csudába! ihmemies furcsa alak ihmemies Intiasta [szl] furcsa alak, hippi ihminen ember ihminen on ihmiselle susi [km] → susi ihminen päättää, Jumala säätää [km] Ember tervez, isten végez [km] ihmisten aikoihin → aika ihmisten ilmoilla → ilma ihmisten nähden → nähdä ihmisten tavalla → tapa olla/elää/käyttäytyä ihmisiksi tisztességesen/rendesen él/viselkedik iho bőr iho umpeen → ummessa iikka [az Iikka férfinévből] iikka kuin iikka bárki; mindenki, minden egyes ember joka iikka ↑ iisisti könnyedén, nyugodtan, lazán ottaa iisisti [ottaa löysin rantein → löysä] könnye(dé)n vesz vmit, nem vesz a szívére vmit, nem izgul/idegeskedik vmi miatt, rá se ránt vmire
61 ikihyvä [kifejezésekben] ihastua jhk/jkhun ikihyväksi/ikihyviksi teljesen beleszeret vkibe/vmibe, fülig szerelmes lesz vkibe ikkuna ablak ikkunat auki Eurooppaan nyitás Európa felé ikuinen örök, örökkévaló, állandó ikuinen kaupunki → kaupunki ikuisiksi ajoiksi → 1. aika ikuisuus örökkévalóság siirtyä ajasta/tästä elämästä ikuisuuteen/iankaikkisuuteen/iäisyyteen [vál] befejezi földi pályafutását, örök nyugalomra tér, meghal ikä kor, életkor; idő iän kaiken régóta, mindig, örökké, végtelenül hosszú ideig iät ja ajat ↑ iät päivät/kaiket mindig, folyton, örökösen, végtelenül hosszan/sokáig päästä miehen ikään a legjobb férfikorba ér siinä menee ikä ja terveys beleőszül vmibe uinahtaa iäksi jobblétre szenderül, örökre lecsukja szemét, meghal ikävä unalmas; szomorú; sajnálatos ikävä kyllä sajnos ikään [ritk] valaha; egyáltalán, éppen most, az imént niin/noin/näin ikään ugyanúgy/ugyanígy, (úgy)szintén, továbbá ikään kuin mintha, éppen mint(ha), úgy, mint; mintegy, szinte illallinen vacsora tulee kuin Manulle illallinen vkinek az ölébe hull(ik) vmi, vkinek a szájába repül a sült galamb, vki egyéni jogon kap vmit ilma levegő; idő(járás); világ, mindenség haistella ilmaa [vö. haistella tuulta/tuulia → tuuli] felméri a helyzetet hinnassa/hinnoissa on ilmaa az ár/árak megalapozatlanul magas/magasak ihmisten ilmoilla emberek között ilmoja riittää marad/tartós lesz a jó/kellemes idő(járás) jäädä ilmaan vmi a levegőben lóg, nincs megalapozva kohdella jkta kuin ilmaa levegőnek néz vkit, keresztülnéz/átnéz vkin laskea/päästää jksta ilma/ilmat pois/pihalle [szl, tréf] megöl/kicsinál/ kikészít/kipurcant vkit lentää ilmaan a levegőbe repül, felrobban
62 olla ilmassa vmi a levegőben van/lóg, vmi készülődik/érlelődik; vmi bármikor megérkezhet/bekövetkezhet jstak on kahdenlaista ilmaa vmiről megoszlanak a vélemények, vmivel kapcsolatban/vmiről két különböző vélemény van/uralkodik pelkkää ilmaan huitomista felesleges/céltalan ügyködés/ténykedés pitää ilmoja marad/tartós lesz a jó/kellemes idő(járás) päästää jk ilmoille [átv] kienged/kiereszt vmit, kiönt vmit riippua/roikkua ilmassa vmi a levegőben lóg, várható ilman ej part nélkül hsz anélkül, nélküle, különben, egyébként ilman edestä → edessä ilman aikoja(an → 1. aika ilman muuta → muu ilman sarvia ja hampaita → sarvi ilme (arc)kifejezés, tekintet, arculat, kép jkn ilme pehmenee vkinek megenyhül az arca ilmi nyilvánosságra, közre, elő, fel, ki antaa ilmi feljelent vkit käydä/tulla ilmi kiderül panna ilmi láthatóvá tesz tuoda ilmi leleplez vmit, fényt derít vmire; felszínre hoz/kifejez vmit ilo öröm, (jó)kedv, gyönyörűség Ilo on kokonaan minun puolellani Részemről a szerencse/megtiszteltetés kyllä se vielä/vielä se tästä iloksi muuttuu lesz még (ennél) jobb is jklla on ilo + inf vkinek örömére szolgál, hogy ... ottaa ilo irti jstak élvez vmit Työn iloa! Jó munkát! iloinen jókedvű, vidám, víg; örvendetes iloinen kuin kolmen markan/viidenpennin hevonen → hevonen iloinen kuin laitumelle laskettu vasikka → vasikka iloinen perhetapahtuma → perhetapahtuma näyttää iloista naamaa jó képet vág vmihez ilta est, este, alkony(at) aamuin illoin minden reggel és este, reggelenként és esténként aamusta iltaan reggeltől estig, egész nap elämän ilta az élet alkonya illan suussa → suu
63 Illan virkku, aamun torkku, se tapa talon hävittää [km] → virkku Ilta on aamua viisaampi [km] öregkorában okosabb az ember, tanul a tapasztalatokból istua iltaa vhol tölti az estét päivä kallistuu iltaan esteledik ilve bolondozás, tréfa, móka, csíny; zaj, lárma jllak ilveellä valahogyan, valamilyen módon ei millään ilveellä semmiképpen sem, semmiféleképpen, semmilyen módon imeä szív; szopik imeä jkn verta vkinek a vérét szívja, szemérmetlenül kihasznál vkit imeä äidinmaidossa (itseensä) → äidinmaito imu (fel)szívás; szopás olla jkn imussa vki vkinek a háta mögött van, vki vkinek a hátszelében van, vki nagyon közel van vkihez, vki féktávolságon belül van; vkinek [befolyásos embernek] a segítségével érvényesül/jut előre inflaatio infláció kokea/kärsiä inflaatio elveszíti eredeti jelentését/értelmét, [vmilyen szó/ kifejezés] közhellyé válik inhota utál, megutál, undort/ellenszenvet érez inhota jtak/jkta sydämen(sä) pohjasta → sydän inttää vitat, hajtogat, felesel inttää (tohtoriksi) [tréf] megvédi a doktoriját, doktorál ironia irónia, gúny kohtalon ironia a sors iróniája irrottaa elválaszt, kiválaszt, leszakít, kiszakít, letép, kibont, megold, elold, kiold irrottaa kielenkanta/kielenkannat → kielenkanta irti szabadon, lazán, szabaddá, el Kädet/Näpit irti (jstak)! El a kezekkel (vmitől)! jkn mieli on irti maasta vki fel van dobva, jókedvű, vkivel madarat lehetne fogatni olla irti maasta/maasta irti vki fel van dobva, jókedvű, vkivel madarat lehetne fogatni; vki teljesen elszakadt a valóságtól, vki a fellegekben jár, ábrándozik ottaa jksta kaikki irti mindent kihoz vkiből saada irti jstak/jksta jtak kiszed vmiből/vkiből vmit, kihoz vmiből/vkiből vmit, kihúz vkiből vmit; megszerez vmit sanoa jk/jku irti felmond vmit/vkinek irtopinna → irtopiste
64 irtopiste [kifejezésekben] kerätä irtopisteitä/irtopinnoja [vö. kalastella suosiota] olcsó módszerekkel jó pontot/megbecsülést/előnyt, stb. szerez vkinél iskeä üt, vág, csap, sújt, ver; ütődik, csapódik iskeä hampaa(nsa/hampaat jhk → hammas iskeä jkta hönöön/höniin → hönö iskeä jku ketoon → keto iskeä kiinni tilaisuuteen → tilaisuus iskeä kirvee(nsä kiveen → kirves iskeä (kiinni) kuin sika limppuun → sika iskeä käte(nsä paskaan → paska iskeä kättä jnk kanssa → käsi iskeä jklle luu kurkuun → luu iskeä naulan kantaan → naula iskeä pää(nsä)/päätä(än) seinään → pää iskeä rahaa → raha iskeä silmä(nsä/silmät jhkn/jkhun → silmä iskeä silmää jklle → silmä iskeä jklta taju pois/kankaalle → taju iskeä tarinaa → tarina iskeä jkta turpiin → turpa iskeä (kaikki) valtit/viimeinen valtti(nsa) pöytään → valtti iskeä jkta vasten muotoa → muoto iskeä jkta vyön alle → vyö isku ütés, csapás, vágás olla iskussa [sp] jó formában van isku vyön alle öv alatti ütés yhdellä iskulla egy csapásra, egyszerre csak, hirtelen iso nagy iso hihna luistaa/iso pyörä heittää → hihna → pyörä iso hihna/remmi/vaihde päällä teljes gőzzel, nagy iramban, gyorsan, lendületesen, tempósan, jó formában iso hätä/tarve → hätä → tarve Mitä isot edellä, sitä pienet perässä [km] a felnőttek, ill. a gazdagok példája ragadós (a gyerekek, ill. a szegényebbek azt utánozzák) istua ül; ülésezik; leül, beül, letelepszik; áll (vhogy)
65 Istu ja pala! csodák csodájára, furcsamód istua iltaa → ilta istua kahdella tuolilla → kaksi istua kuin kirkossa → kirkko istua kuin nenä päähän → nenä istua kuin neuloilla/tulisilla hiilillä → neula → tulinen istua kuin pataässä → pataässä istua kuin tatti → tatti istua kuin valettu → valaa istua korvat luimussa → luimussa istua lasikaapissa → lasikaappi istua lihapatojen ääressä → lihapata istua lujasti/varmasti satulassa → satula istua jnk päällä → päällä istua ruutitynnyrin päällä → ruutitynnyri istua samassa veneessä → vene istua seinän koristeena → koriste istua toisen housuilla tuleen → housut (tahra) istuu lujassa/tiukassa kuin synti → synti käydä istumaan leül, helyet foglal Käykää istumaan! Foglaljon/Foglaljanak helyet! istuin ülőhely, szék, pad; trón, székhely Pietarin/pyhä istuin szent szék, a pápai szék yksiltä/samoilta istuimilta egy ülésben, egy ültő hely(é)ben, egyúttal yksin istuimin ↑ istumalla, istumalta [kifejezésekben] samalta/siltä istumalta rögtön, azonnal yhdellä istumalla egy ülésben, egy ültömben/egy ültő helyemben, egy ültödben/egy ültő helyedben, egy ültében/egy ültő helyében, egy ültünkben/egy ültő helyünkben, egy ültötökben/egy ültő helyetekben, egy ültükben/egy ültő helyükben isä (édes)apa, papa, atya antaa//saada isän kädestä alaposan megver vkit//vki alapos verésben részesül Hyvä isä kuitenkin! [felkiáltás, csodálkozás] Hyvä isä sentään! [sopánkodás, panaszkodás, csodálkozás] Isä meidän -rukous a Miatyánk (kezdetű imádság) isältä pojalle apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre
66 isän puolelta → puoli isän äidin kummin kaima → kaima mennä isien(sä tykö [vál] elhuny, meghal pyhä isä szentatya, pápa isäntä gazda, tulajdonos, birtokos; (házi)gazda, vendéglátó Hyvä isäntä! [csodálkozás] isännän annos → annos isännän ääni → ääni isäntä on oikein itse (tehnyt jtak) [tréf, amatőrmunkáról] Mitäs isäntä? [tréf köszöntés férfinak] italialainen olasz italialainen lakko munkalassítás, munkalassító sztrájk itkeä sír, rí, sírdogál; sirat ei tiedä itkeäkö vai nauraa nem tudja, hogy sírjon-e vagy nevessen itku sírás Ei auta itku markkinoilla [km] nincs mit tenni, itt a sírás sem segít, nem érdemes búsulni itku ei ole kaukana → kaukana itku kurkussa sírást visszafojtva, síró(s) hangon, majdnem sírva (fakadva) Itku pitkästä ilosta [km] a nagy örömnek/a hosszan tartó örömnek sírás (lesz) a vége itkussa silmin könnyes szemmel nyt on itkut itketty vége a sírásnak, nincs idő sírni (, dolgozni kell) Voi itku! [panaszkodó felkiáltás, enyhe káromkodás] A keservét! itse nm (saját)maga, önmaga fn önmaga, én itse asiassa → asia itse edestään fölöslegesen, haszontalanul, eredmény nélkül, eredménytelenül, hiába, értelmetlenül Itselleen porsas kiusaa tekee, kun purtilonsa kaataa [km] saját magának okoz kárt/bosszúságot katsoa/mennä itseen(sä magába néz/száll, önvizsgálatot tart kerätä/koota itse(nsä összeszedi magát kieltää itse(nsä lemond mindenről (mások javára), feláldozza önmagát maksaa itsensä takaisin/itse itsensä megtérül, kifizetődik myydä itseä(än árulja magát, prostituálja magát
67 olla oma itse(nsä normálisan viselkedik, magához tért, önmagát adja, ugyanolyan, mint volt ottaa itseen(sä [átv] magára vesz vmit, felvesz vmit, megharagszik/megsértődik vmi miatt (se/tässä on) sitä itseä(än [körülírás: vmi jó/eredeti (élvezeti) dologról, pl. ital, étel, stb.] toteuttaa itseä(än megvalósítja önmagát (olla) täynnä itseä(än el van telve magától voittaa itse(nsä uralkodik magán, erőt vesz (ön)magán; megalázkodik ylittää itse(nsä felülmúlja önmagát itsepäinen önfejű, makacs, csökönyös itsepäinen kuin aasi/synti → aasi → synti iva gúny, irónia tehdä ivaa jksta gúnyt űz vkiből, kigúnyol, kicsúfol vkit iäisyys → ikuisuus iäisyyskutsu örök érvényű/örök időkre szóló hívás/behívó saada iäisyyskutsu [vál, euf] vki örök nyugalomra tér, meghal iät ja ajat → ikä
68 J ja és, s, meg; pedig, mégpedig, márpedig Ja arvaa mitä! → mikä Ja ei kun + III inf illat! Fogjunk hozzá/Kezdjünk (el)... vmit csinálni! Ja kattia kanssa! → katti ja rapiat päälle → rapiat ja sen sellaista → sellainen ja siksi toiseksi → toiseksi ja sillä selvä/siisti/sipuli → selvä → siisti → sipuli ja sitä rataa → rata Jaakob Jákob, Jakab Jaakobin paini/jaakopinpaini → paini jaakopinpaini → paini jakaa (meg)oszt; szétoszt, osztogat (nainen) jakaa kaikille [nőről] mindenkivel/fűvel-fával lefekszik jakaa oikeutta → oikeus jakaa persettä → perse vaikka muille jakaa [vö. yllin/yltä kyllin] nagyon sok, több a kelleténél jakamaton osztatlan, oszthatalan jakamaton pesä → pesä jakelu osztogatás, elosztás, szétosztás mennä jakeluun [szl] vkinek leesik (a húszfillér), vki megért vmit jako osztás, felosztás, elosztás, kiosztás, szétosztás, szétdarabolás ei (ole) mitään jakoa nincs esélye vminek, vmi nem lehet, vmi ki van zárva, kizárt jalansija talpalatnyi hely/föld, lábnyom lähteä niiltä jalansijoilta azon nyomban/rögtön indul saada/voittaa/hankkia jalansijaa megveti a lábát vhol, meghonosodik vhol, gyökeret ver/meggyökeresedik vhol viedä jalansijaa jklta/jltak kezd kiszorítani vkit/vmit vhonnan, kezd kivonni a forgalomból vkit/vmit jalka láb; lábazat, talp(azat) auttaa jku jaloille(en [átv] segít vkinek lábra állni/, hogy lábra álljon, segít vkinek kilábalni a bajból jalan mitan edellä → mitta jalat ovat kuin lyijyä → lyijy jalka paketissa → paketti
69 Jonka/Kenen jalka kapsaa, sen suu napsaa [km] aki dolgos/serény, az nem szenved szükséget joutua jnk jalkoihin megalázott helyzetbe kerül, vminek az áldozata lesz/az áldozatává válik/áldozat(á)ul esik juosta minkä jaloista irti saa/pääsee/lähtee fut, ahogy csak a lába bírja jäädä jkn jalkoihin vkinek az útjába kerül, kiszolgáltatott helyzetbe kerül vkivel szemben kaivaa maata jkn jalkojen alta vki alatt vágja a fát, meg akarja ingatni vkinek a helyzetét, ártani akar vkinek käydä jaloille/jalkojen päälle vmi megviseli/tönkreteszi/kikészíti vkinek a lábát lähteä jalat edellä holtan távozik maa polttaa jkn jalkojen alla vkinek ég a lába alatt/a talpa alatt a talaj, vkinek vhol nyomasztóvá válik az ott tartózkodás/ottlét jklta menee jalat alta vki nem bír/tud megállni a (saját) lábán mennä jalkoihin vkinek a „lábába” száll (alkohol) nousta jaloille(en [átv] talpra áll olla/pyöriä jkn jaloissa [átv] vki vkinek láb alatt van, lábatlankodik olla pallo jalassa → pallo olla toinen jalka haudassa fél lábbal már a sírban van jklla on jalat (tukevasti) maassa/maan pinnalla vki reálisan gondolkodik, a földön jár, nem a fellegekben jár jklla on jalat tukevasti ilmassa vki a fellegekben/nem a földön él, teljesen el van szakadva a valóságtól ottaa/saada jalat alleen szedi a lábát, felköti a nyúlcipőt panna jalalla koreasti táncol pitää jalat maassa reálisan gondolkodik, nem a fellegekben jár polkea jku/jk jalkoihin(sa kíméletlenül megsemmisít/tönkretesz vkit/vmit; megszégyenít vkit/vmit pudistaa jnk paikan tomut jaloista(an) elmegy/eltávozik vhonnan pudota jaloille(en a talpára esik, baj nélkül megúszik vmit päästä jalkoihin tetőtől talpig, teljesen, egészen päästä jaloille(en [átv] talpra áll, kihever vmit seistä omilla jaloilla(an megáll a saját lábán, boldogul a maga erejéből is tallata jku jalkoihin(sa megszégyenít vkit; megsemmisít vkit vaihtaa jalkaa egyik lábáról a másikra áll viedä jalat alta levesz vkit a lábáról; lehetetlenné tesz vkit
70 jalkeilla [állattal, emberrel kapcsolatban] fent, lábon, ébren, mozgásban, jalkeille olla jalkeilla fent van, ébren van, talpon van päästä jalkeille talpra áll, lábra áll jalopeura [vál] oroszlán kuin kiljuva jalopeura olyan, mint az oroszlán, bátor, oroszlánszívű; ingerült jalusta talapzat, talp, állvány nostaa jku/jk jalustalle bálványozni/isteníteni kezd vkit/vmit, piedesztálra állít vkit jamassa, jamaan [kifejezésekben] olla hyvässä jamassa rendben van, jól van jankuttaa hajtogat, ismételget, fúj; pöröl, veszekszik jankuttaa aina samaa värssyä → värssy jarru fék jarru laahaa a fék beragad lyödä jarrut/jarruja päälle felhagy vmivel; fékezi a tempót; vki leállít vkit, nyugalomra int (vkit) olla jnk jarruna vki vminek a kerékkötője/az akadályozója/a fékezője jatkaa meghosszabbít; hozzáad; folytat jatkaa sukua → suku jatkaa puhtaalta pöydältä → puhdas jatkaa samaa rataa → rata jatkettu rikos [jog] → rikos jatko meghosszabbítás; hozzáadás, toldás; folytatás Hyvää jatkoa! [köszönés búcsúzáskor] Minden jót (a továbbiakban is)! lähteä jatkoille megy máshol folytatni a szórakozást mennä narun/köyden jatkoksi [euf] fellógatja/felköti/felakasztja magát pudota jatkosta [sp] kiesik (a válogató mérkőzések során), nem jut tovább jatkua folytatódik, folyik, folyamatban van, tart jatkua putkeen → putki jatkuva folytatódó, folyamatos, folytatólagos, tartós, állandó jatkuva rikos [jog] olyan bűncselekmény, amely a tulajdonképpeni elkövetés után is folytatódik [pl. jogtalan fogva tartás] jatkuvalla syötöllä megállás nélkül, folyamatosan jauhaa őröl, darál; (le)darál, csépel, rág, rágódik, hajtogat, ismételget jauhaa paskaa → paska jauho(t) liszt; por
71 jklta menee jauhot suuhun vkinek leragad a nyelve; vki áll, mint a Bálám szamara, szóhoz sem (tud) jut(ni) panna/pistää jklle jauhot suuhun [átv] leállít vkit, elnémít vkit, befogja vkinek a száját Jeppe [férfinév] Miksi Jeppe juo? [költői kérdés, az iszákossá válás okainak találgatásakor] jo már; [csodálkozás, csodálat kifejezésére] jo kättelyssä → kättely Jo nyt on maailman kirjat sekaisin! → kirja Jo on maailmankirjat sekaisin! → maailmankirjat jo rupes(i) Lyyti kirjoittamaan → lyyti Johan nyt! Na nézd csak! Nahát! Azt a mindenit! Johan pomppasi! → pompata Jopa nyt myrkyn lykkäsi! → myrkky Jopas (nyt) jotakin! Nahát! Különös! johdatus vezetés, bevezetés korkeimman johdatus [vall] az isteni gondviselés johtaa vezet, bevezet, visz; irányít, igazgat; levezet; képez johtaa puhetta → puhe johtua jön, jut, megy; ered, származik johtua mieleen → mieli 1. joka minden, minden egyes, mindegyik joka jumalan/herran päivä → päivä jk/jtak (on) joka lähtöön → lähtö joka paikan erkki/höylä → erkki → höylä joka sorkka → sorkka 2. joka aki, ami Joka härillä ajaa, se häristä puhuu [km] → härkä Joka kuritta kasvaa, se kunniatta kuolee [km] → kuri Joka kuuseen kurkottaa, se katajaan kapsahtaa [km] → kuusi Joka leikkiin ryhtyy, se leikin kestäköön [km] → leikki Joka miekkaan tarttuu, se miekkaan hukkuu [ÚT] → miekka Joka vanhoja muistaa, sitä tikulla silmään [km] → tikku Jolla on paikka paikan päällä, sillä on markka markan päällä [km] → paikka Jonka jalka kapsaa, sen suu napsaa [km] → jalka jokainen ki-ki, mindenki, minden (egyes) ember, mindegyik
72 Jokainen on oman onnensa seppä [km] → seppä jokainen taaplaa tyylillään → taaplata jokin valami, valamilyen, valamiféle, valamelyik, némi jonakin kauniina päivänä → kaunis jos jokin/jotakin minden/mindent (amit csak el lehet képzelni), akármi/akármit jos jonkinlainen/jonkinlaista mindenféle/mindenfélét, sokféle/sokfélét, minden lehető/lehetőt, minden elképzelhető/elképzelhetőt, akármiféle/akármifélét, olyan/olyat, hogy csak na joku valaki, valami, némely, egyik-másik; (jó) néhány, egynéhány joku hassu (lantti/markka/ihminen jäljellä) → hassu joo igen; jó; ja ei sanonut joota eikä jaata nem foglalt állást, nem mondott semmit se pro, se kontra joopa joo [bosszankodás, kétely, irónia kifejezésére] na jó, hát persze, na ja joro [kifejezésekben] (olla) joron jäljillä tévúton/rossz úton jár joutua joron jäljille rossz útra téved jorpakko árok, csatorna, tó, tócsa Painu jorpakkoon! [vö. Painu hiiteen → hiisi/suolle] Menj/tűnj a fenébe/a pokolba! jos ha, hogyha, hátha; akár-, bár Jos antaa pahalle/pirulle pikkusormen//Anna pahalle/pirulle pikkusormi, se vie koko käden [km] → piru Jos ei sauna, terva ja viina auta, niin tauti on kuolemaksi [km] → viina jos ja kun [a beszélő lehetségesnek tart vmit] ha .... (, mint ahogy lesz is/ahogy látszik/kinéz) jos jokin/jotakin → jokin jos jonkinlainen/jonkinlaista → jokin jos Jumala suo → jumala jos kohta → 2. kohta (hän) jos kuka → kuka jos mikä/mikään → mikä jos niikseen/sikseen tulee → tulla siitä jos mistä ha ettől/attól nem, akkor mitől; ettől/attól biztosan joskus valamikor, egyszer, valaha; olykor-olykor joskus maailmassa → maailma jotka → 2. joka
73 joukko csapat, csoport, sereg, csomó, rakás hyvän joukon + mn kf elég sokkal/jóval + mn kf koko joukon meglehetősen, eléggé, sokkal joulukala hal, amit karácsonykor esznek Pieniä ne on silakat joulukaloiksi [km] vmi kicsi/nem elég egy nagy feladat elvégzésére, vkinek/vminek nincsenek meg az adottságai/eszközei vmi nagy feladathoz jousi íj; hegedűvonó jännittää jousta liikaa túlfeszíti a húrt joutua (el)jut, kerül; halad, fejlődik; lesz, válik; odajut, hozzájut joutua ahtaalle → ahtaalla joutua alakynteen → alakynnessä joutua altavastaajaksi (jssak) → altavastaaja joutua ansaan → ansa joutua haaksirikkoon → haaksirikko joutua hakoteille → hakoteillä joutua jkn hampaisiin → hammas joutua harhateille → harhateillä joutua hukkaan → hukkaan joutua huonoon huutoon → huuto joutua hunningolle → hunningolla joutua hyllylle → hylly joutua häkkiin → häkki joutua ikävään/kiusalliseen/pahaan välikäteen → välikäsi joutua jkn jalkoihin → jalka joutua joron jäljille → joro joutua kadulle → katu joutua kahden tulen väliin → välissä joutua kalterien taakse → kalterit joutua kaltevalle pinnalle → kalteva joutua kauhun valtaan jstak → kauhu joutua kierteeseen → kierre joutua kiikkiin → kiikki joutua kiipeliin → kiipeli joutua kiinni → kiinni joutua kilometritehtaalle → kilometritehdas
74 joutua kortistoon → kortisto joutua jkn korviin → korva joutua kruunun leipiin → leipä joutua kumileimasimeksi → kumileimasin joutua kuokkimaan → kuokkia joutua kuumaan/kuumimpaan paikkaan → kuuma joutua köydenjatkoksi → köydenjatko joutua leivättömän pöydän ääreen → leivätön joutua liemeen/liriin → liemi → liri joutua luisuvalle pinnalle → luisua joutua lujille → lujilla joutua lukkojen taakse → lukko joutua maanrakoon/maan rakoon → rako joutua maantielle → maantie joutua mieron tielle → miero joutua nalkkiin → nalkissa joutua nesteeseen → neste joutua noidankehään → noidankehä joutua ojasta allikkoon → oja joutua oravanpyörään → oravanpyörä joutua pahnoille → pahna joutua paitsioon → paitsio joutua jnk/jkn pauloihin → paula joutua pelinappulaksi → pelinappula joutua petiin → peti joutua jkn pilkan/ivan maalitauluksi → maalitaulu joutua piinapenkkiin → piinapenkki joutua pilkan kohteeksi → pilkka joutua pinteeseen → pinteessä joutua poseen → pose joutua pulaan → pula joutua puille paljaille → paljas joutua puntariin → puntari joutua puun ja kuoren väliin → välissä joutua pyöritykseen → pyöritys joutua pyörälle päästä(än → pyörällä
75 joutua raivoihin(sa → raivoissa(an joutua rappiolle → rappio joutua rikaksi jnk rokkaan → rokka joutua (selkä) seinää vasten → vasten joutua seitsemän sylen vesille → seitsemän joutua suden suuhun → susi joutua suihkuun → suihku joutua surman suuhun → surma joutua suunnilta(an → suunnilta(an joutua suusta(an kiinni → kiinni joutua tappiolle → tappio joutua tekemisiin jkn kanssa → tekeminen joutua tiilenpäitä lukemaan → tiilenpää joutua tilille → tili joutua tolalta(an → tolalla(an joutua tulilinjalle → tulilinja joutua tuuliajolle → tuuliajolla joutua törmäyskurssille → törmäyskurssi joutua umpikujaan → umpikuja joutua unholaan → unhola joutua uudelleen tapetille → tapetti joutua jkn varjoon → varjo joutua vasaran alle → vasara joutua vedelle ja leivälle → vesi joutua vääriin käsiin → väärä joutua ymmälle(en → ymmällä(än juhla ünnep, ünnepély, ünnepség kuivat juhlat olyan ünnepség, ahol alkoholt nem szolgálnak fel/nem adnak juhlapäivä ünnepnap kiinteät juhlapäivät azok az ünnepek, amelyek mindig az év egyazon napjára esnek jukoliste [enyhe szitokszó] Voi jukoliste! A fene/fenébe! jukra [meglepődés, panaszkodás kifejezésére főleg a fiatalok körében] Voi jukra! A mindenit! Azt a! juku [ámulat, csodálkozás kifejezésére főleg a fiatalok körében] Voi juku! Azt a! Szuper! Apám!
76 julki hsz nyilvánosan, láthatólag, ki, elő mn nyilvános, nyílt tuoda julki nyilvánosságra hoz, leleplez; előad, kifejt julkinen nyilvános, nyílt, legális; közjulkinen sana a sajtó, rádió, televízió (együtt), a tömegtájékoztatási eszközök julkinen salaisuus nyílt titok julkinen sektori az állam, az önkormányzatok és az egyházak (mint munkaadók, üzleti tevékenységet folytató intézmények) jumala isten, Isten jos Jumala suo ha Isten is úgy akarja, ha minden jól megy Jumal’ auta/Jumalauta! → auttaa Jumalan hylkäämä seutu → hylätä Jumalan kiitos! Hála istennek! Jumalan myllyt jauhavat hitaasti [km] → mylly (olla) jumalan selän takana az isten háta mögött (van) Älä jumalan tähden! Az isten/az ég szerelmére, ne! jumissa, jumiin [kifejezésekben] mennä jumiin [átv, vö. mennä umpikujaan/solmuun] zsákutcába jut, összegabalyodik, összezavarodik, megtorpan, befagy, megakad olla jumissa be van szorulva/dugulva, el van záródva; el van akadva, zsákutcában van, megtorpant, leállt juna vonat juna jättää [átv] vmi elmegy vkinek az orra előtt jäädä junasta lemarad vmiről, kimarad vmiből meitä on moneen junaan nem vagyunk egyformák juoda iszik juoda itse(nsä sammuksiin/umpitunneliin → sammuksissa → umpitunneli juoda kahvi mustana → musta juoda kuin sieni → sieni juoda jnk/jkn malja → malja juoda malja pohjaan → malja juoda pohjanmaan kautta → pohjanmaa juoda jkn piikkiin → piikki juoda pohjat → pohja juoda putkeen → putki juoda jku pöydän alle → pöytä juoda pää(nsä) täyteen → täyteen
77 juoda (viinaa) raakana → raaka juoda suruun(sa → suru juolahtaa jut, ötlik juolahtaa mieleen → mieli juokseva futó; folyó, csorgó juoksevat asiat folyó ügyek, a szokásos/a mindennapi munkához tartozó rutin dolgok, ügyek juoni cselszövés, ármány, mesterkedés, intrika; cselekmény olla (heti) juonessa mukana vki rögtön benne van vmiben, rögtön megért vmit, vkinek rögtön leesik a tantusz/húszfillér olla samassa juonessa jkn kanssa egy követ fúj vkivel punoa juonia jkta vastaan cselt sző/ármánykodik/mesterkedik vki ellen päästä juoneen/juonesta (kiinni) megragadja vminek a lényegét, vmit gördülékenyen/tervszerűen kezd csinálni, belezökken/belerázódik vmibe juontaa (le)vezet, származtat juontaa alkunsa/juurensa jstak → alku → juuri juosta fut, szalad, futkos, szaladgál; folyik, ömlik juosta (jkn) asialla/asioilla → asia juosta henken(sä edestä → edestä juosta häntä/tukka suorana → suora juosta joka hameen perässä → hame juosta jkta karkuun → karku juosta kaula kiinni/umpeen → kaula juosta kieli vyön alla → kieli juosta kuin päätön kana → päätön juosta jk maailmankartalle → maailmankartta juosta minkä jaloista irti saa/pääsee → jalka juosta minkä jaloista/käpälistä/koivista lähtee → jalka → käpälä → koipi juosta naisten perässä → nainen juosta niin, että hippulat vinkuu → hippulat juosta (jkta) pakoon → pako juosta jkn/jnk perässä → perässä juosta pohjat → pohja juosta pussissa → pussi juosta pää(nsä)/päätä(än) seinään → pää juosta tukka putkella → putki
78 juosta (kuin olisi) tuli hännän alla → tuli jussi, Jussi [a Johannes/Juhani férfinévből] kävelevä Jussi [szl] Johnny Walker nevű whisky juttu beszélgetés, történet kihara juttu bonyolult/nehéz ügy kiinalainen juttu bonyolult/furcsa/nehéz ügy, nehéz probléma tulla juttuun jkn kanssa [vö. tulla toimeen jkn kanssa → toimi] vkivel (jól) kijön juu [kny] → joo juudas, Juudas Júdás Juudaksen suudelma → suudelma 1. juuri fn gyökér, tő; eredet, kezdet, alap juontaa juurensa jstak ered/származik vhonnan juurta jaksaen/jaksain töviről hegyire, alaposan, teljesen, kimerítően, pontosan 2. juuri hsz épp(en); éppenhogy (csak); éppenséggel, igazából juuri ja juuri éppenhogy csak, alig, nagy nehezen jyrä henger, úthenger olla jyrän alla vki el van nyomva/elnyomás alatt él jyvä (gabona)szem, mag; célgömb erottaa/seuloa jyvät akanoista szétválasztja a búzát az ocsútól, elválasztja a jót a rossztól/a hasznosat a haszontalantól olla/pysyä jyvällä jstak ért vmit ottaa/saada jk jyvälle célba vesz/megcéloz vmit/puskavégre kap vmit päästä jyvälle jstak felfog, megért vmit tiedon jyvät a tudás morzsái jäljellä, jäljelle [kifejezésekben] jäljelle jäänyt elmaradott; visszamaradott jäädä jäljelle megmarad, fennmarad, megőrződik; hátramarad, visszamarad, elmarad jäljessä hátul; mögött, után, jälkeen, jäljestä jäädä ajasta(an jälkeen lemarad/elmarad a korától (a gondolkodásában/a véleményét tekintve/a fejlődésben) jäädä jälkeen jstak [átv is] késik, lemarad vmi mögött kerta toisensa jälkeen/kerta kerran jälkeen újra és újra, egyre-másra, folytonfolyvást olla ajasta(an jäljessä/jäljessä aikaa(nsa korához képest le van maradva (pl. a fejlődésben), maradian gondolkodik/el van maradva a korától
79 jälki nyom, nyomdok, lábnyom Jäljet pelottavat [km] korábbi eset(ek) intő/figyelmeztető jelként szolgál(nak) korjata jäljet/jälkensä kitakarít/rendet rak maga után kulkea/seurata jkn jälkiä vkinek a nyomdokain jár/halad olla jkn jäljillä vki vkinek/vminek a nyomában van; vmi ott van, ahová vki tette/ahol hagyta peittää jälke(nsä eltünteti (bűnössége) bizonyítékait/nyomait, titkolja a részvételét/szerepét/bűnrészességét vmiben Valheella on lyhyet jäljet [km] A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát [km] jälkijuna [kifejezésekben] olla/kulkea jälkijunassa (időben) le van maradva, le van maradva egy brossúrával jälkipyykki utólagos magyarázkodás/kommentálás/értékelés/megítélés pestä jälkipyykkiä utólag magyarázkodik/kommentál vmit/értékel vmit, próbál elsimítani vmit jänis nyúl; gyáva/nyúlszívű ember; potyautas arka kuin jänis félénk, mint a nyúl/nyuszi ei (tässä) olla jäniksen selässä nem kerget a tatár, nem ég a ház jäniksen passi elbocsátás, kirúgás, kidobás matkustaa jäniksenä [vö. matkustaa pommilla/pummilla] jegy nélkül/potyautasként utazik, bliccel jklla/jklle menee jänis housuihin/pöksyyn/pöksyihin [vö. menee pupu housuihin/pöksyyn/pöksyihin] vkinek inába száll a bátorsága, vki megijed/félni kezd/berezel jännittää feszít; izgalomban tart jännittää jousta liikaa → jousi kuin jännitetty jousi feszült, ideges, mint a megfeszített húr järki ész, értelem, ép elme ei mahdu/mene jkn järkeen vkinek vmi nem megy a fejébe, vki nem képes/tud felfogni/megérteni vmit, vkinek vmi nem fér a fejébe (kaiken) järjen nimessä → nimi järjen valo ész, értelem jkn järki juoksee/leikkaa vkinek jól fog az agya, vki felfog/(meg)ért vmit järki juoksee klimpeissä/klimppeinä → klimppi jkn järki on (terävä) kuin partaveitsi → partaveitsi järki seisoo/järki on jäässä vkinek nem fog az agya
80 menettää järke(nsä megőrül, megbolondul mennä järjiltä(än ↑ olla järjiltä(än jstak vkinek elment az esze/a józan esze, vki meg van bolondulva vmitől; vki meg van rémülve vkitől, magán kívül van/odavan vmitől olla järjissä(än/täydessä järjessä(än (teljesen) épeszű, normális; (teljesen) észnél van (ottaa) järki käteen(sä) észhez tér, értelmesen kezd gondolkozni puhua järkeä jól/értelmesen beszél, értelmes dolgot mond; jklle megpróbál vkit észhez téríteni, beszél vkinek a fejével, megpróbál vkit jobb belátásra bírni saada jku järkiin(sä észhez térít vkit, jobb belátásra bír vkit sotia tervettä järkeä vastaan vmi ellentmond a józan észnek takoa järkeä jkn päähän (keményen, kemény módszerekkel, kemény eszközökkel) észhez térít vkit, jobb belátásra bír vkit terve (talonpoikais)järki normális gondolkozás/ítélőképesség, józan (paraszti) ész tulla järkiin(sä vkinek megjön az esze, vki észhez tér järvi tó mennä järveen vízbe fojtja/öli magát, a Dunának megy jättää hagy, meghagy, otthagy, elhagy, abbahagy, lemond, felad; átad, benyújt jättää avain suulle → suu jättää eropaperit → ero jättää jklle jäähyväiset → jäähyväiset jättää kuin nalli kalliolle → nalli jättää jku kylmäksi → kylmä jättää käyntikortti(nsa jhk → käyntikortti jättää lakiehdotus lepäämään → levätä jättää jk jkn niskoille → niska jättää jk/jku omaan arvoonsa → arvo jättää oman onnensa nojaan → oma jättää pois laskuista → lasku jättää pulaan → pula jättää puolitiehen → puolitiessä jättää jku rauhaan → rauha jättää sattuman varaan → sattuma jättää jk selkän(sä taa(kse) → selkä jättää sisään → sisään jättää jk suulle(en → suu
81 jättää jk syrjään → syrjässä jättää tuuliajolle → tuuliajolla jättää jk väliin → välissä jäykkä merev; sűrű, kemény; merev, feszes, hűvös, rideg jäykkä kuin puupökkelö/sahapukki/vahanukke → puupökkelö → sahapukki → vahanukke jää jég koettaa/tunnustella kepillä jäätä szerencsét próbál, kipróbál/megpróbál vmit kylmä kuin jää jéghideg murtaa jää [átv] megtöri a jeget, megtöri vkinek az ellenállását/konokságát, megtöri vkinek a közönyét musta jää az úttestre fagyott vékony, átlátszó, ezért nehezen észlelhető jégréteg Niin kuin jäitä polttaisi [tréf válasz a Miten menee? kérdésre] rosszul, erőltetetten olla jäissä be van fagyva; [átv] be van fagyasztva, le van állítva, lekerül a napirendről, fel van függesztve olla jäässä be van fagyva; [átv, vö. olla kipsissä] le van állva, le van lassulva, le van bénulva panna jäihin [átv] befagyaszt vmit, levesz a napirendről/a műsorról vmit, felfüggeszt vmit, későbbi időpontra halaszt vmit panna jäitä hattuun lecsillapodik, visszafogja magát jäädä marad, megmarad, elmarad jklla jää hihna/remmi päälle → hihna → remmi jklla jää levy päälle → levy jstak jää paha maku suuhun → maku jäädä ajasta(an jälkeen → jäljessä jäädä alakynteen → alakynnessä jäädä auki → auki jäädä henkiin → henki jäädä hämärän peittoon → peitossa jäädä (jonon/jssk) hännille → häntä jäädä ilmaan → ilma jäädä jkn jalkoihin → jalka jäädä junasta → juna jäädä jäljelle → jäljellä jäädä jälkeen → jäljessä jäädä kelkasta → kelkka
82 jäädä kiikkiin → kiikissä jäädä kiinni jstak → kiinni jäädä kiipeliin → kiipeli jäädä koukkuun → koukku jäädä kuin nalli kalliolle → nalli jäädä käteen → käsi jäädä laiskaan/laiskalle → laiska jäädä lehdelle soittelemaan → lehti jäädä lepäämään → levätä jäädä luokalle(en) → luokka jäädä miinuksen puolelle → miinus jäädä nalkkiin → nalkissa jäädä nollille → nolla jäädä nuppuun(sa → nuppu jäädä nuolemaan näppejä(än → nuolla jäädä jtak/jstak paitsi → paitsi jäädä pakkasen puolelle → pakkanen jäädä passiin → passiin jäädä pulaan → pula jäädä puille paljaille → paljas jäädä puolitiehen → puolitiessä jäädä puun ja kuoren väliin → välissä jäädä jklle pystyyn → pystyssä jäädä rannalle → ranta jäädä retuperälle → retuperällä jäädä roikkumaan → roikkua jäädä rästiin → rästi jäädä sille tielle(en) → tie jäädä suu auki → auki jäädä suusta(an kiinni → kiinni jäädä tappiolle → tappio jäädä jhk taloksi → talo jäädä tuuliajolle → tuuliajolla jäädä tyhjän päälle → tyhjä jäädä unholaan → unhola jäädä jkn varjoon → varjo
83 jäädä jklta väliin → välissä tulla jäädäkse(en maradandó lesz, megmarad jäähy [sp] kiállítás olla jäähyllä [sp, mérkőzés közben] ki van állítva; friss levegőt szív, hűsöl [tánc, stb. közben] jäähyväiset tsz búcsú(zás) jättää jäähyväiset jklle/jllek elbúcsúzik vkitől/vmitől, búcsút mond vkinek/vminek jöö [kifejezésekben] pitää jöötä dirigál, diktál, parancsol
84 K kaali káposzta; [szl] fej mennä jkn/jklle kaaliin [szl] vki megért/felfog vmit ottaa kaaliin [szl] [vö. ottaa kupoliin/aivoon] vmi dühít/felmérgesít/bosszant vkit kaappi szekrény kansakunnan kaapin päällä [gyakran ironikusan] a nemzet imádatától övezve, a nép által bálványozva/talapzatra emelve näyttää/sanoa jklle missä kaappi seisoo (megmutatja/megmondja vkinek, hogy) ki az úr a házban/ki viseli a nadrágot näyttää jklle kaapin paikka ↑; megmutatja, (hogy) ki tud többet kaasu gáz lisätä kaasua gázt ad (vminek), fokozza a tempót olla kaasussa részeg, be van rúgva, beszívott kaataa (meg)dönt, ledönt, kidönt kaataa ennätys → ennätys kaataa kylmää vettä jkn niskaan → kylmä kaataa miestä kuin heinää → heinä kaataa nainen → nainen kaataa vettä hanhen selkään → hanhi kaataa öljyä tuleen → öljy sataa kaatamalla/kuin saavista kaataen úgy esik, mintha dézsából öntenék kaatopaikka szemétlerakó hely pitää jkta kaatopaikkana(an) lelki szemétládá(já)nak tart vkit kaatua (el)dől, ledől, felborul, földre hull; elesik, meghal; megbukik kaatua eteenpäin → eteenpäin kaatua kunnian kentällä → kunnia kaatua nenälle(en → nenä kaatua nokilleen → nokka kaatua päälle → päälle kaava minta, formula, séma, sablon kaavoihin(sa) kangistunut ihminen megcsontosodott ember, a merev szabályokhoz ragaszkodó ember pitkän/pisimmän kaavan mukaan [főleg ünnepi szertartásról, átv is] teljes terjedelemben/terjedelmében, vminek megadva a módját kadota elveszik, eltűnik, nyoma veszik, nyoma vész, elmúlik kadonnut lammas → lammas
85 kadota kuin maan nielemänä → niellä kadota kuin tina tuhkaan → tina kadota kuin tuhka tuuleen → tuhka kadota kuvasta → kuva kadota parempiin suihin → parempi kadota sen sileän tien → sileä kadota taivaan tuuliin → tuuli kadottaa elveszít, elveszt kadottaa kiele(nsä → kieli kadottaa konsepti(nsa → konsepti kahta → kaksi kahteen → kaksi kahtia ketté, kétfelé panna riita kahtia/puoliksi vitát/veszekedést a felek követeléseinek egyenlő arányú figyelembe vételével zár le, vitát/veszekedést kompromisszumos megoldással zár le kahva fogó, fogantyú, kilincs, nyél, markolat olla vallan kahvassa hatalmon van, uralkodik pitää kiinni vallan kahvasta ragaszkodik a hatalmához, uralmon/hatalmon akar maradni tarttua vallan kahvaan magához ragadja a hatalmat kahvihammas [kifejezésekben] kahvihammasta pakottaa vki kávét inna kahvipapu kávébab ruskea kuin kahvipapu kávébarna; [emberről] csokoládébarna, csokibarna kaikki minden, összes; mindenki antaa kaikke(nsa [átv] mindenét odaadja, mindent/minden tőle telhetőt belead, belead apait-anyait kaiken aikaa → aika kaiken huipuksi → huippu kaiken kaikkiaan → kaikkiaan kaiken kesää/päivää/talvea/yötä egész nyáron/nap/télen/éjjel kaiken kruunuksi → kruunu kaiken kukkuraksi → kukkura kaiken maailman → maailma kaiken uhalla → uhka kaiken varalta → varalta
86 kaikessa hiljaisuudessa → hiljaisuus kaikilta kulmilta → kulma kaikin mokomin → mokoma kaikin puolin → puoli kaikin tavoin → tapa Kaikkea kanssa! → kanssa kaikkea muuta kuin → muu Kaikkea vielä! → vielä kaikki jotka kynnelle kykenevät → kynsi Kaikki tiet vievät Roomaan [km] → Rooma fn + kaikkineen vmik teljesen, vmi vmivel együtt, vmi vmistül, mindenestül, minden -val/-vel együtt olla jklle kaikki kaikessa vmi/vki vkinek a mindene, vmi/vki a legfontosabb vki számára se on kaikki vminek vége, vmi elfogyott siinä kaikki ez minden, ennyi (az egész) tehdä kaikke(nsa jkn hyväksi/puolesta megtesz minden tőle telhetőt/elkövet mindent vkiért, vmiért/vki, vmi érdekében yhtä kaikki mindegy; mindenesetre, mindentől függetlenül, minden körülmények között kaikkiaan hsz összesen, együttvéve kaiken kaikkiaan mindent egybevéve/együttvéve, összesen, összességében kerta kaikkiaan vitathatatlanul, okvetlenül, egészen, teljesen, tökéletesen, egyenesen, csakugyan, tényleg, bizony, egyszer s mindenkorra kaikua visszhangzik; hangzik, cseng, szól kaikua kuuroille korville → kuuro kaima névrokon, drusza isän äidin kummin kaima [tréf, vö. sukua väärän koivun kautta/takaa] távoli rokon, szegről-végről rokon, nem is biztos, hogy rokon kainaloinen vkinek a hónalja alatt levő, vkinek a karjában levő kainaloinen kana(nen) → kana kaita keskeny, szűk, szoros kulkea kaitaa tietä [vall] az igaz/helyes úton jár kaivaa (ki)ás, bányászik, vájkál, túrkál, piszkál, (elő)kotor; fúr, vés kaivaa jkn hautaa/hautaa jklle → hauta kaivaa kuvetta(an) → kuve
87 kaivaa maata jkn jalkojen alta → jalka kaivaa omaa hautaa(nsa → hauta kaivaa sotakirvee(nsä maahan → sotakirves kaivaa verta nenästä(än) → veri kaivata kíván, óhajt, vágyik, sóvárog; nélkülöz, keres, rászorul Ei sota yhtä miestä kaipaa [km] nagy esemény/dolog nem egy embertől függ kaivo kút Ei kannettu vesi kaivossa pysy [km] a mástól kapott, megemésztetlen tudás nem maradandó mennä kuin Kankkulan kaivoon kárba megy/vész, veszendőbe megy mennä kuin hohtimet kaivoon nyomtalanul eltűnik/elveszik, (úgy) eltűnik, mintha a föld nyelte volna el kakara [ln vagy tréf] kölyök, kölök, srác meidän lapset ja naapurin kakarat az ember saját gyereke semmiben sem vétkes, a szomszéd gyerekét viszont mindenért lehet okolni kakku torta, sütemény moni kakku päältä kaunis a látszat sokszor csal saada kakkua [szl] börtönbe kerül yhteinen kakku közös jogok/kedvezmények kaksi két, kettő istua kahdella tuolilla megpróbál egyszerre két egymással ellentétes oldalon levő fél oldalán lenni; kétszínűen viselkedik, kétkulacsos politikát folytat kahden asunnon loukku → loukku Kahden kauppa, kolmannen korvapuusti [km] ha ketten jóban vannak, annak a harmadik kárát látja kahden kesken → kesken kahteen mieheen elfelezve, megfelezve, kettéosztva, egymás közt megosztva kahteen pekkaan ↑ Kaksi päätä makkaralla [km] → makkara olla kahden vaiheilla habozik, tétovázik (olla) kahta + mn/hsz kf [túlzás kifejezésére] kétszer olyan + mn/hsz, egyre/mind/még/annál is + mn/hsz kf (olla) kuin kaksi marjaa → marja (jstak) on kahdenlaista ilmaa két eltérő/ellentétes vélemény van vmiről kaksiteräinen kétélű kaksiteräinen miekka → miekka
88 kala hal kala vai lintu → lintu mennä merta edemmäs kalaan messzebb keres vmit, mint ahol kellene/mint ahol az van olla kuin kala vedessä úgy érzi magát, mint hal a vízben, elemében érzi magát, könnyen/otthonosan/gyakorlottan/ügyesen csinál vmit/viselkedik olla kuin kala kuivalla maalla gyámoltalanul/ügyetlenül/esetlenül csinál vmit/viselkedik Onko hän kala vai lintu? Miféle ember? Milyen igazából/valójában? Tyynessä vedessä isot kalat kutevat [km] lehet, hogy a csendesnek/mulyának/gyámoltalannak tűnő ember a megfelelő az adott feladatra [[vö. Lassú víz partot mos [km] Alamuszi macska nagyot ugrik [km]] (olla) vaiti kuin kala (hallgat,) mint a sült hal kalansaalis/kalasaalis halfogás Pietarin kalansaalis/kalasaalis nagy/hatalmas hal vagy egyéb fogás kalastaa halászik, halat fog kalastaa sameassa vedessä → samea kalastella suosiota → suosio kalastaa/kalastella ääniä → ääni kalastella → kalastaa kalavelka adósság, kölcsön maksaa (vanhoja) kalavelkoja(an) megfizeti/visszaadja a (régi) kölcsönt, megbosszul vmit, ugyanúgy visszavág (vkinek) kalistella csörög, csörömpöl, csörtet kalistella aseita → ase kalistella sapelia → sapeli kalisuttaa → kalistella kaljasaavi söröshordó kaljasaavin peitto [tréf] régi, rossz állapotban levő (felső)ruha 1. kalkki mész valkoinen kuin kalkki fehér, mint a fal, falfehér 2. kalkki kehely, pohár jnk karvas/katkera kalkki [átv] vminek a keserű pohara, fájdalmas vereség/csalódás kalkkilaiva meszet szállító hajó
89 kalkkilaivan kapteeni fehérbőrű ember (, akit nem fogott meg a nap), (olyan, mint a) hipóreklám kalkkiviiva mésszel meghúzott vonal (sportcsarnokban) olla kalkkiviivalla/kalkkiviivoilla [vö. olla loppusuoralla] vki/vmi vminek a végén jár/a vége felé közeledik kallellaan megdőlve, féloldalra dőlve, ferdén, kallelleen féloldalra olla (all/illat + päin) kallellaan vmihez/vkihez//vmi felé/vki felé húz kallio szikla luja kuin kallio kemény, mint a szikla, sziklaszilárd luottaa jkhun kuin kallioon vki szilárdan/feltétel nélkül bízik vkiben, úgy megbízik vkiben, mint saját magában rakentaa kalliolle biztos alapokra épít kallis drága; drága, kedves käydä jklle kalliiksi [átv] vkinek vmi sokba kerül, vki vmiért megfizet maksaa kalliit oppirahat jstak vki megfizeti a tanulópénzt vmiért kallistaa (meg)dönt, (le)hajt, billent kallistaa vaakakuppi jkn puolelle/eduksi → vaakakuppi kallistaa/kallistella kannuja/lasia/laseja/pulloa → kannu → lasi → pullo kallistua (meg)dől, ledől, (meg)hajlik, (meg)billen kallistua vuoteeseen → vuode kallo koponya ei mahdu/mene jkn kalloon vkinek vmi nem megy a fejébe, vki nem fog fel/nem ért meg vmit, vkinek vmi nem fér a fejébe jklla on kova kallo vkinek nehéz a felfogása, vkinek nehezen megy a tanulás kalossi kalucsni panna kiirettä kalosseihin [vö. panna vipinää kinttuihin] siet, szedi a lábát kalossinkuva a kalucsni által hagyott nyom antaa jklle kalossinkuva (takapuoleen) elbocsát/elküld/kirúg/fenéken billent vkit kalpaten [kifejezésekben] jkn/jklle käy kalpaten vki rosszul/pórul jár, vki megjár vmit kalpea sápadt, halvány, falfehér kalpea kuin aave/haamu/kuolema/lakana → aave → haamu → kuolema → lakana kalpea kuva jstak [átv] halvány/pontatlan kép vmiről kalpea muisto jstak [átv] halvány/homályos emlék vmiről kalterit tsz (ablak)rács
90 joutua kalterien taakse rács mögé kerül, börtönbe kerül kalteva (meg)hajlott, ferde joutua kaltevalle pinnalle [átv] vki rossz útra tér, lejtőre jut, elindul a lejtőn, lecsúszik, vmi romlásnak indul kalu szerszám, tárgy, eszköz, dolog, holmi; [kny] férfi nemi szerve jstak ei enää tule kalua vmiből nem lesz már semmi (használható) kilut ja kalut vickek-vackok, holmik, cuccok kalusto berendezés, bútorzat, felszerelés kuulua kalustoon [tréf] vki régi bútordarab, régóta van a hivatalában; vki törzsvendég ruokasalin kalusto [tréf] fogak, műfogsor kalveta (el)sápad, elhalványul, elhalványodik jnk rinnalla kaikki kalpenee vmi mellett minden elhalványul kalvo hártya, vékony bőr, membrán; (írásvetítőhöz használt műanyag)fólia Kalvoton mies/nainen on kelvoton mies/nainen [újabbkeletű km, tréf, nővel kapcsolatban kétértelmű] az a férfi/nő, akinek nincs írásvetítő fóliája, alkalmatlan/nem felel meg kamara (kemény) földfelszín palata maan kamaralle visszatér a valóságba, leszáll a fellegekből kampa fésű panna/pistää jklle kampoihin [vö. panna/pistää hakaukseen → hakaus, panna/olla vastaan] ellenez vmit, ellene van vminek, tiltakozik vmi ellen, ellenállást fejt ki vmivel szemben kana tyúk jklla on jkn kanssa kana kynittävänä/kynimättä vkinek (el)számolnivalója/ rendezetlen ügye van vkivel kanan muisti → muisti kainaloinen kana(nen) [tréf] feleség olla humalassa/päissä(än kuin Ellun kana részeg/be van rúgva, mint a szamár/csacsi olla kuin Ellun kanat gond nélkül elvan, nem törődik semmivel kananliha tyúk bőre mennä kananlihalle vki libabőrös lesz, vkinek borsódzni kezd a háta olla kananlihalla vki libabőrös, vkinek borsódzik a háta saada jku kananlihalle megborzongtat vkit (úgy, hogy libabőrös lesz) kangas kopár erdőség, száraz fenyőerdő
91 ajaa jku kankaalle el-/kihajt vkit vhova taju kankaalla eszméletlenül, magán kívül, önkívületben kankea merev, feszes, nehézkes, durva kankea kuin puupökkelö → puupökkelö olla onnesta kankea(na) → onni kannattaa megtart, elbír; támogat, segít; érdemes, megéri kannattaa pyytää vaikka ei saisikaan nehéz célokról nem kell csak azért lemondani, mert nehéz őket elérni [vö. Aki mer, az nyer [km]] kannu kanna kallistella kannuja (alkoholt) iszik, dorbézol valaa kannuja találgatja/megjósolja az eseményeket, spekulál kannus sarkantyú ansaita kannukse(nsa hírnevet/elismerést szerez vmilyen téren, képesnek/ megfelelőnek bizonyul vmire kansa nép, nemzet kansaan menevä a népnek/az embereknek tetsző kansan syvät rivit → syvä vanha kansa a régi kor embere, az előző nemzedék kansakunta nemzet kansakunnan kaapin päällä → kaappi kansalaisluottamus állampolgári bizalom, az állampolgárok bizalma nauttia muutakin kuin kansalaisluottamusta [tréf] felönt a garatra, nagybőgőnek nézi az eget kansi fedél, fedő, tető; fedélzet, égbolt ei tämän taivaan kannen alla sohasem/nem, amíg a világ világ, soha az életben lukea/osata kirja kannesta kanteen elejétől a végéig elolvassa a könyvet; kívülről fújja/tudja a(z egész) könyvet, betéve tudja az egész könyvet yksien kansien välissä egy helyen, egyetlen egy könyvben kanssa nu gen -val/-vel, együtt ajan kanssa [vö. ajan mittaan → mittaan] idővel, lassacskán Kaikkea kanssa! Na nehogy! Nehogy úgy legyen! oikein ajan kanssa idejében, elegendő időt szánva vmire Voi sinun kanssasi! Jaj, te! Jaj, te szegény! kanta szár, gyökér; alap; álláspont, vélemény asettua jkn/jllek kannalle vkinek a pártjára áll/vmilyen állást foglal vmilyen kérdésben/vmivel kapcsolatban
92 kantaa ottava vmilyen véleményt képviselő, kritikus (hangvételű) olla jllak kannalla jhk/jnk suhteen vmilyen állásponton/véleményen van vmivel kapcsolatban ottaa kanta(a) jhk véleményt formál/vmilyen véleményen van/véleményt mond vmiről, vmilyen állásponton van/vmilyen álláspontot foglal el vmivel kapcsolatban pysyä kannalla(an/kannassa(an kitart a(z eredeti) véleménye mellett, nem változtatja meg a véleményét kantaa hord, elhord, hurcol, cipel; visel, elvisel; terem, hoz; elér, elhat kantaa hedelmää → hedelmä kantaa huolta → huoli kantaa kaunaa jklle/jkta kohtaan → kauna kantaa jkta käsillä(än → käsi kantaa korte(nsa kekoon → korsi kantaa lasta rintan(sa alla → rinta kantaa risti(nsä → risti niin kauas kuin silmä/katse kantaa (addig/olyan messze/olyan messzire) amíg/ ameddig (csak) a szem ellát kantaa vastuu(ta) jstak → vastuu kantapää (láb)sarok (mitata jkta) kiireestä kantapäähän tetőtől talpig (végigmér vkit) oppia jtak kantapään kautta a saját kárán tanul (meg vmit), a saját bőrén tapasztal meg vmit kanto fatönk, fatuskó olla kantona kaskessa útjában áll (vkinek vmiben), akadályoz/gátol (vkit vmiben/vmit) kantti szél, szegély, perem; bátorság, merészség, önbizalom kantti kertaa kantti [tréf rég, szögletes autóról, kövér emberről] széle-hossza egy jkn kantti kestää vki elég bátor vmihez, vkinek van önbizalma vmihez jklla on kova kantti vkinek nagy a bátorsága/az önbizalma vmihez kanttuvei kivan, dög fáradt; eszméletlen; el van veszve, tönkre van mennä kanttuvei tönkremegy, befuccsol olla kanttuvei ki van (dögölve), el van fáradva, tönkre van kappale darab, (egy) szál, rész; színdarab; példány kappaleen aikaa/matkaa egy kis ideig, rövid ideig/egy rövid távolságon, egy kis/rövid úton yksin kappalein egyenként, darabonként
93 kapula bot, pálcika, dorong; stafétabot; szájpecek heitellä kapuloita rattaisiin vminek a megzavarásán/akadályozásán mesterkedik panna jklle kapula suuhun betömi vkinek a száját, elhallgattat vkit karata (meg)szökik, elszökik, (el)menekül; rárohan, rátámad karata jkn kurkkuun/kimppuun → kurkku → kimpussa (jklta) mopo karkaa (käsistä) vki elvesz(í)ti az irányítást/uralmat/uralmát vmi fölött/felett, kicsúszik vkinek a kezéből az irányítás/a gyeplő/vmi, vkinek kicsúsznak a dolgok a kezei közül, vki nem ura a helyzetnek, vkivel elszalad a ló karauttaa vágtat, száguld, ugrat, pattan; megrecsegtet, megropogtat karauttaa kurkkua(an) → kurkku karhu medve, mackó; [tréf] hitelező, pénzbeszedő (Kun menee sutta pakon,) karhu tulee vastaan [km] amikor az ember a kisebb rosszat akarja elkerülni, még nagyobbal találja magát szembe väkevä kuin karhu erős, mint a bivaly, bivalyerős, nagyon erős Älä herätä/ärsytä nukkuvaa karhua! Ne játssz a tűzzel! Ne ébreszd fel az alvó oroszlánt!; Ne piszkálj kényes ügyet! karhunpalvelus [kifejezésekben] tehdä jklle karhunpalvelus jó szándékkal rosszat/rossz szolgálatot tesz vkinek, akaratán kívül árt vkinek kari zátony, szirt ajautua karille [átv, vö. mennä pieleen → pieli/myttyyn] zátonyra fut, megfeneklik, nem sikerül olla karilla [átv] zátonyra futott, megfeneklett karistaa lehullat, leráz, szór karistaa jnk (maan) tomut jaloista(an → tomu karistaa unet silmistä(än → uni karjua bömböl, üvölt, ordít karjua kuin leijona → leijona karkotus kiűzés, száműzés, deportálás sisäinen karkotus az ország határain belüli száműzetés karku, karkuun, karussa [kifejezésekben] lähteä/juosta jkta/jtak karkuun elmegy/elszalad/elfut/elmenekül vki/vmi elől olla karussa vmi/vki eltűnt/elveszett, vminek/vkinek nyoma veszett painua karkuun elszalad, elfut, eltűnik, lelép, meglép täyttä karkua teljes sebességgel, ahogy csak bír karsaasti ferdén, görbén; ferde/görbe/rossz szemmel
94 katsoa karsaasti jkta rossz szemmel néz vkit, barátságtalanul viszonyul vkihez karttaa kerül, elkerül karttaa jtak kuin ruttoa/syntiä/myrkkyä → rutto → synti → myrkky karttuisa bőkezű, bőséges, bőven termő, busásan jövedelmező, kiadós Karttuisa on kansan käsi Sok kicsi sokra megy [km] karttua növekszik, szaporodik, (fel)halmozódik; összegyűl(ik) karttuva talletustili látra szóló takarékszámla karva szőr(szál), haj(szál); szőrzet, szőrme; szín, forma, jelleg, lényeg karvan verran egy hajszálnyira nahkoine(en karvoine(en úgy, ahogy van/változtatás nélkül nostaa jklta karvat pystyyn feldühít vkit, felborzolja vkinek az idegeit näyttää/paljastaa oikea/todellinen karva(nsa kimutatja a foga fehérjét, színt vall olla karvan varassa egy hajszálon múlik/függ olla karvat pystyssä (vkinek) égnek áll a haja/feláll a szőr a hátán (vmitől) karvas keserű, fanyar; keserves, fájdalmas jnk karvas kalkki → 2. kalkki karvas pala → pala kas ni! nicsak! ím! íme! lám! nézd! nesze! Kas/Sepä kummaa! → kumma kasa rakás, halmaz, halom, csomó kuivua kasaan/kokoon nem sikerül; kútba esik mennä kasaan [emberről] összemegy kassalinja [kifejezésekben] olla kassalinjalla munkanélküli segélyből él kastaa nedvesít, áztat, öntöz; márt; (meg)keresztel kastaa jkn hartiat → hartia(t) kastaa kaulaa → kaula kastella nedvesít, (be)áztat; öntöz, locsol kastella vuoteen(sa/vuode → vuode kasvaa nő, növekszik kasvaa alaspäin kuin lehmän häntä → häntä kasvaa koiranputkea → koiranputki kasvaa korkoa → korko kasvaa lapsenkengistä(än) → lapsenkenkä kasvaa silmissä → silmä kasvot tsz arc, orca, aculat, ábrázat, kép, külső
95 kasvot pelkkänä aurinkona → aurinko menettää kasvo(nsa elveszíti a becsületét/jó hírét pelastaa/säilyttää kasvo(nsa megőrzi a becsületét/jó hírét pestä kasvo(nsa (jllak) helyreállítja/helyrehozza/visszaállítja az arculatát/a külsejét/imágóját (vmivel) tavata jku kasvoista kasvoihin személyesen találkozik vkivel, szemtől szembe kerül vkivel valehdella jklle vasten kasvoja vkinek a szemébe hazudik kateeksi [kifejezésekben] jkn/jklle käy jkta kateeksi vki irigyel vkit, irigykedik vkire kateus irigység, féltékenység Kateus vie kalatkin vedestä [km] az irigység nagy károkat okoz katkaista tör, letör, elszakít, elvág katkaista hävyltä häntä → häpy katkaista kärki jltak → kärki katkaista maalinauha → maalinauha katkera keserű; keserves, elkeseredett; éles, kemény aina katkeraan loppuun asti egészen a végéig, bármilyen nehéz is legyen az jnk katkera kalkki → 2. kalkki katkera pala jklle (nieltäväksi) → pala katketa (el)törik, (szét)szakad, elpattan; megszakad, félbeszakad katketa kuin kanan lento → lento katko törés, megszakítás olla katkolla [sp, kupáról] (lehet, hogy) utoljára lehet elnyerni katoamistemppu trükk, amiben vki eltűnik tehdä katoamistemppu [tréf] eltűnik, lelép, elhúzza a csíkot, felszívódik katse tekintet, pillantás, nézés, megtekintés mitellä/mittailla jkta katseella(an tekintetével/pillantásával méreget/végigmér vkit ytimiin asti tunkeutuva katse vesékig ható tekintet katsella nézeget katsella jtak avoimin silmin → silmä katsella jtak huuli pyöreänä/huulet pyöreinä → huuli katsella maailmaa ruusunpunaisten silmälasien läpi → silmälasit katsella jkta/jtak silmät pyöreinä/pyöreänä → silmä katsella silmät napilla(an)/tapilla(an) → silmä katsella silmät pystyssä → pystyssä
96 katsoa (meg)néz, nézeget, tekint, lát, utánanéz; ügyel; szemlél katsoa alta kulmain/kulmien(sa alta → kulma katsoa jk asiakse(en → asia katsoa eteen(sä → eteen katsoa jtak huuli pyöreänä/huulet pyöreinä → huuli katsoa jtak hyvällä silmällä → silmä katsoa itseen(sä → itse katsoa karsaasti jkta → karsaasti katsoa jkta kieroon → kiero katsoa jkta kuin halpaa makkaraa → makkara katsoa kuin lehmä uutta aitaa/porttia → lehmä katsoa läpi sormien/sormien läpi → läpi katsoa jkta nenänvartta(an) pitkin → nenänvarsi katsoa pahalla silmällä → silmä katsoa jkn parasta → paras katsoa peiliin → peili katsoa jkn perään → perään katsoa päältä jtak → päällä katsoa jkta sillä silmällä → silmä katsoa jkta/jtak (suoraan) silmiin → silmä katsoa jtak/jkta silmä kovana → silmä katsoa jtak silmästä silmään → silmä katsoa jtak jkn silmälasien läpi/lävitse → silmälasit katsoa jtak/jkta silmät tapilla(an → tappi katsoa jtak sinivalkoisten (silmä)lasien läpi → silmälasit katsoa jtak sivusta → sivussa katsoa jtak suopein silmin → silmä katsoa jhk/jkta syrjäsilmällä → syrjäsilmällä katsoa jkta vinoon → vinossa katsoa jtak värillisten silmälasien läpi → silmälasit katsoa ylen → ylen katsoa jkhun/jkta ylöspäin → ylöspäin käytännöllisesti katsoen gyakorlatilag, tulajdonképpen, csaknem, majdnem puusta katsoen távolról nézve, közelebbről nem ismerve katti macska; [kifejezésekben]
97 Ja kattia kanssa! [lebecsülést, bosszankodást kifejező felkiáltásokban] Még mit nem? Még csak az kéne! Katin kontit! ↑ kattila lábas, üst, katlan, kazán noitua jku alimpaan kattilaan a pokol fenekére kíván vkit Pata kattilaa soimaa, musta kylki kummallakin [km] Bagoly mondja verébnek (, hogy nagyfejű) [szól] [vö. még Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz [szól], Egyik kutya, másik eb [szól]] katto (ház)tető, tetőzet, fedél; mennyezet, födém, plafon asua saman katon alla egy fedél alatt él vkivel, együtt él vkivel, házasságban él vkivel päästä oman katon alle saját lakásba költözik saada katto pään(sä) päälle lakást kap, lakáshoz jut tulee katto vastaan vmi megáll, nem fejlődik/emelkedik tovább tunnelma nousee kattoon a hangulat a tetőpontjára hág katu utca joutua kadulle utcára kerül, hajléktalanná válik; prostituálttá válik kadun mies → mies mittailla/mitellä katuja (céltalanul) rója/járja az utcákat, mászkál/kóborol/bolyong az utcákon katua (meg)bán, bánkódik, megbűnhődik, megkeserül katua kauppaa(nsa/kauppoja(an → kauppa kauhistus borzadály, iszony(at), irtózat, döbbenet hävityksen kauhistus káosz, felfordulás, zűrzavar Kauhistuksen kauhistus! [felkiáltás szörnyülködés kifejezésére] Rettenetes! Borzasztó! Rémes! Kauhistuksen kanahäkki! [tréf felkiáltás] Voi kauhistus! ↑ ↑ kauhu borzadály, borzalom, iszony(at), rémület, ijedelem joutua kauhun valtaan jstak vkit elfog az iszonyat vmitől, vkin az iszonyat/rémület lesz úrrá kauhun tasapaino → tasapaino olla kauhuissa(an meg van rémülve, halálosan meg van ijedve, el van borzadva, vkit borzadály/rémület/iszonyat fog el kaukaa messziről, távolról kaukaa haettu mesterkélt, kimódolt
98 kaukaa viisas előrelátó, körültekintő, elővigyázatos; óvatos, ügyes, találékony, diplomatikus kaula nyak juosta kaula kiinni/umpeen [sp] (futásban) behozza a lemaradást kastaa kaulaa iszik/bedob vmit (alkoholt) kovat kaulassa öltönyben, keménynyakú ingben és nyakkendővel lentää jkn kaulaan vkinek a nyakába ugrik olla kaulaan(sa myöten jssak torkig van vmivel; nyakig van/ül vmiben roikkua jkn kaulassa [kapcsolatban] a másikba csimpaszkodik/kapaszkodik, vkinek (a másiknak) a nyakán lóg tehdä kaulaa jkhun [sp, egymás után futó/levő sportolókról] előnyt szerez vkihez képest, megelőz/lehagy/leköröz vkit kauna harag, neheztelés, gyűlölet kantaa kaunaa jklle/jkta kohtaan vkinek a begyében van vki, vki neheztel vkire, vki haragban van vkivel, gyűlöl vkit, irigykedik vkire kaunis szép eräänä kauniina päivänä egy szép napon, egyszer (régen) jonakin kauniina päivänä egy szép napon, majd egyszer, majd valamikor kauniimpi sukupuoli → sukupuoli kaunis kuin enkeli → enkeli kaunis kuin synti → synti kaunotar szépség, szép nő merten kaunottaret szép (tengerjáró) hajók kaupallinen üzleti kaupallinen viihde → viihde kaupita kínál, árul, elad Kyllä aika tavaran kaupitsee [km] idővel minden áru elkel kauppa kereskedelem, üzlet, vásár avoin kauppa [ker] olyan üzlet(kötés), amely egy bizonyos határidőn belül minden indoklás nélkül felbontható henken(sä kaupalla az életét kockáztatva, az élete árán/kockáztatásával hieroa kauppaa/kauppoja alkudozik, üzletet akar kötni (kuin) ihmeen kaupalla a csodával határos módon, vmilyen csoda folytán Kahden kauppa, kolmannen korvapuusti [km] → kaksi katua kauppaa(nsa/kauppoja(an megbánja a választását/döntését kaupan päälle ráadásul, vmin felül
99 kauppa käy kuin siimaa → siima kiireen/kiireimmän kaupalla (nagy)sietve, gyorsan, nagy sebességgel, lóhalálában, a legsürgősebben, olyan gyorsan, ahogy csak lehet käydä kauppaa jstak árul vmit, üzletel vmivel, áruba bocsát vmit; [átv] egyezkedik/alkudozik (viszontszolgáltatások felajánlásával) käydä/mennä kaupaksi fogy, keresett/eladható (árucikk) käydä/olla jtak/jnk kaupalla vmit árusít/árul, vmivel üzletel olla/pitää kaupan eladó, megvétel tárgyát képezi onnen kaupalla a szerencsében bízva, nagy szerencsével saada jtak tuttavan kauppaa vmit olcsón, ismerős segítségével kap sattuman kauppaa véletlen, a véletlen műve tehdä kauppansa fogy, keresett (árucikk) kaupunki város pyhä kaupunki a szent város, Jeruzsálem seitsemän kukkulan kaupunki/ikuinen kaupunki az örök város, Róma kautta nu gen át, keresztül, révén, útján, folyamán ej gen át, által, keresztül, szerte hsz át, által, keresztül (kuin) ihmeen kautta csodával határos módon, vmilyen csoda folytán kautta linjan az egész vonalon, minden szempontból, teljes egészében, az elejétől a végéig, tökéletesen, kivétel nélkül, egészen, teljesen kautta rantain közvetve, körüljárva vmit, kerülő úton, kerülgetve vmit, utalgatásokkal, utalgatva vmire, nem egyenesen kunnian ja omantunnon kautta büntetőjogi felelőssége tudatában luvata ja vannoa kautta kiven ja kannon [gyerm] biztosan megígér vmit vannoa jnk kautta esküszik vmire kavala ravasz, alattomos, álnok kavala kuin käärme → käärme kavennus szűkítés, szűkület tehdä kavennus [sp] gólt rúg (, amellyel a gólkülönbséget csökkenti) kehitys fejlődés, kialakulás, haladás kestävä kehitys a gazdaság egyenletes fejlődése, amely a környezeti tényezőket is figyelembe veszi kehno gyenge, hitvány, silány, gyatra, rossz; aljas, gyalázatos, sehonnai vanha kehno ördög Voi kehno! [káromkodás] kehto bölcső
100 kehdosta hautaan → hauta kehua dicsér, magasztal; dicsekszik, kérkedik kehua jtak/jkta/jku maasta taivaaseen → taivas kehä kör, kerület, gyűrű; gombolyag; keret, ráma, foglalat; [sp] szorító, ring ajatukset kiertävät kehässä/(samaa) kehää vkinek egy dolog körül forognak a gondolatai, vkinek egy dolog motoszkál a fejében, vki töpreng vmin astua/nousta kehiin vki elkezd vmit, vki belekezd valamibe, beszáll vmibe, vki ringbe száll; vmi/vki előáll/megjelenik/jelentkezik/feltűnik keikahtaa esik, omlik, zuhan; billen, hintázik; szökik, pattan; perdül keikahtaa nurin → nurin keikuttaa ringat, hintáztat; ráz, riszál, csóvál keikuttaa venettä → vene keino eszköz, mód, szer; rendszabály; eljárás ei keinoja kaihda nem válogat az eszközökben, nem riad vissza semmilyen eszköztől Hätä keinon keksii [km] szükség esetén mindig van valami megoldás, a nehéz helyzet/baj/szükség az embert találékonnyá teszi [vö. A szükség törvényt bont [átv]] keinoja kavahtamatta/kaihtamatta nem riadva vissza semmilyen eszköztől, nem válogatva az eszközökben tarkoitus pyhittää keinot a cél szentesíti az eszközt keinotella (meg)szerez; mesterkedik, üzérkedik, szélhámoskodik keinotella itse(nsä kuiville → kuiva keinuttaa hintáztat, ringat keinuttaa venettä → vene keisari császár keisarin uudet vaatteet → vaate keittiö konyha keittiön kautta a hivatalos út megkerülésével, kapcsolatok segítségével, sundámbundám keittää főz, forral; kifőz, kiagyal jklla alkaa keittää vkinek kezd elege lenni vmiből, vki dühös/mérges lesz keittää (aika/aikamoinen) soppa → soppa keittää kokoon elfőzi vminek a levét; [átv] kifőz/kitalál/kohol vmit kovaksi keitetty konok, makacs monessa liemessä keitetty dörzsölt
101 vesi on kuin keitettyä [tenger/tó vizéről] nagyon meleg a víz keksi keksz nauraa kuin Hangon keksi nagyon/önfeledten nevet keksiä kitalál, kieszel, kigondol, kifundál, költ; feltalál keksiä jtak omasta päästä(än) → pää kelkka szán, szánkó kääntää kelkka(nsa [vö. kääntää purjeensa/takkia/takkinsa] megváltoztatja a véleményét, köpönyegforgató módjára viselkedik, kétszínűen viselkedik, kétkulacsos politikát folytat lähteä jkn kelkkaan elmegy vkivel, haverkodik vkivel, csapódik vkihez tipahtaa/jäädä/pudota kelkasta [vö. pudota kärryiltä → kärryt] lemarad vmiről/vmiben, elveszíti a fonalat kello óra; harang; csengő; kolomp Ei vahinko tule kello kaulassa [km] a baj mindig váratlanul jön Hyvä kello kauas kuuluu, paha paljon edemmäs/kauemmas [km] vkinek a rossz híre gyorsabban elterjed, mint a jó kellon ympäri tizenkét órát/óráig kellot soivat jklle vkinek beharangoznak, vki halálán van, haldoklik; vki az anyagi csőd szélén áll kellua lebeg päästää valuutta kellumaan lebegteti a valutát kelpo derék, jóravaló, becsületes; jókora, alapos kelpo lailla alaposan, derekasan, nagyon, elég jól keltainen sárga keltainen rotu a mongolid faj keltainen lehdistö bulvársajtó, bulvár lapok keltainen trikoo [sp, főleg kerékpározás] a versenyben élenjáró (sportoló/ kerékpáros) sárga inge keltainen vaara sárga veszély, a főleg Japán és Kína felől várt veszély keltaiset sivut arany oldalak, a telefonkönyvnek a szolgáltatók nevét és telefonszámait tartalmazó kötete kelvata megfelel, megfelelő, alkalmas, használható; érvényes; érdemes, helyénvaló, megéri jklle kelpaa maa → maa kenen → kuka kengänpohja cipőtalp
102 kuluttaa kengänpohjia(an jssak [átv] koptatja a cipőtalpát vhol, jár/kóborol vhol, tartózkodik vhol kenkä cipő, lábbeli; patkó antaa kenkää [vö. antaa potkut] kirúg/elbocsát vkit kenkä irvistää a cipő orra ki van lyukadva, a cipő talpa le van válva kenkä puristaa jstak [átv] vhol szorít a cipő, vmi nincs rendben/baj van vhol/vmivel olla jkn kengissä egy cipőben jár vkivel panna hevonen kenkään megpatkolja a lovat saada kenkää [vö. saada potkut] vki megkapja a felmondást/a felmondó levelet, vki ki van rúgva keppi bot, pálca käyttää keppiä ja porkkanaa [vö. tarjota porkkanaa] fenyeget(ést) és ígér(etet) (használ) egyszerre tarttua keppiin [rég] koldusbotra jut kepponen csíny, csínytevés, tréfa tehdä (jllek/jklle) kepposet [vö. tehdä tepponen/tepposet] csínyt követ el, rossz fát tesz a tűzre, megtréfál vkit, tréfát űz vkivel/vkiből, borsot tör vkinek az orra alá, rosszat tesz vminek kerjätä koldul, kéreget; könyörög, sír, esedezik kerjätä kuonoon(sa → kuono kerma tejszín kuoria jstak kerma päältä lefölöz vmit, elveszi vminek a legjavát kerrallaan egyszerre, egy alkalommal, egyidejűleg vähän kerrallaan kicsinyesként, apránként yksi kerrallaan egyszerre, ripsz-ropsz kerran egy alkalommal; egyszer, valamikor, hajdan; egyszer majd kerran jos toisenkin időről időre, időnként kerran maailmassa → maailma Olipa kerran ... [mesekezdés] Egyszer volt, hol nem volt ... pahan/pahemman kerran nagyon, meglehetősen, súlyosan Voi yhden kerran! [csodálkozás kifejezésére] Te jó ég! kerta alkalom, eset, íz, -szor/-szer/-ször kerta kaikkiaan → kaikkiaan kerta kerralta minden alkalommal kerta se on ensimmäinenkin az első cselekedet is fontos lehet kerta toisensa jälkeen/kerta kerran jälkeen → jäljessä
103 olla kerrasta poikki az utolsó alkalom/eset, nem lesz több lehetőség tehdä jtak kertaheitolla/kertalaakista/kertarysäyksellä egyszerre, gyorsan (megcsinál/elintéz/letud vmit) kertaus ismétlés Kertaus on opintojen äiti [km] Ismétlés a tudás anyja [km] kerätä (össze)gyűjt, (össze)szed kerätä irtopisteitä/irtopinnoja → irtopiste kerätä itse(nsä → itse kerätä luu/luu(nsa jstak → luu kerätä pinnoja/pisteitä → pinna → piste kerätä tulisia hiiliä jkn pään päälle → hiili keskellä hsz közepén, középütt nu gen, ej part közt, között, közepett, idején, folyamán keskellä kirkasta päivää fényes nappal, dologidőben kesken hsz félbe(n) ej gen közt, között, körében ej gen/part közben, közepén, idejében, folyamán kahden kesken négyszemközt, kettesben kesken kaiken váratlanul, egyszer csak, hirtelen; egyébként, mellesleg szólva, apropó kesken kiireen/kiireiden sürgős tennivalók/munkák közepette miesten kesken mint férfi a férfival keskustelu beszélgetés keskustelu liikkuu navan alapuolella → napa keskuudessa nu gen vkik között, körében, keskuudesta közül, köréből, keskuuteen közé, körébe Kuoleman kautta on keskuudestamme poistunut [vál, vki halálának a bejelentésekor] Eltávozott közülünk kestävä tartós kestävä kehitys → kehitys kestää (el)bír, megbír, kibír, győz, kiáll, elvisel; kitart; érdemel; (el)tart Ei(pä) kestä (kiittää)! [köszönetre válaszul] Nincs mit! Szóra sem érdemes! kestää (hyvin) vertailu jhk → vertailu kesä nyár ei tee kesää eikä talvea nem jelent/tesz semmit (sem), nem változtat a lényegen/a dolgokon, nem nyom a latban ei tule kesää nem lesz semmi (sem) kesät talvet mindig, folyton, egész évben
104 kesälaidun nyári legelő olla kesälaitumella/kesälaitumilla [tréf] nyaral kesäterä → terä ketara szánborda, dúc, támasz; láb, csülök viedä jklta ketarat alta lehetetlenné tesz vkit, kihúzza vki alól a szőnyeget keto mező, rét, ugar iskeä jku ketoon leüt/leterít/földre terít vkit kettu róka vanha kettu [átv] vén/öreg róka ketunhäntä rókafarok (jklla on) ketunhäntä kainalossa ravaszkodva, hamisan, ármánykodva, áskálódva, fondorlatosan (ravaszkodik, hamiskodik, ármánykodik, áskálódik) keuhko(t) tüdő huutaa täysin keuhkoin teli tüdőből kiabál/ordít keventää (meg)könnyít, (meg)könnyebbít, enyhít keventää mieltä(än) → mieli keventää sydäntä(än) jklle → sydän kevyt könnyű, könnyed kevyt kuin höyhen → höyhen kevät tavasz elää uutta kevättä alkotó korszakát éli kevään korvissa/korvilla/korvalla → korva Voi elämän kevät! [felkiáltás] Voi vittujen kevät! [durva felkiáltás] kb. [vulg] A kurva élet(be)! Bassza meg! kiehua forr, fő; forrong; kavarog; nyüzsög kiehua omassa liemessä(än → liemi kiekko korong pitkä kiekko [sp] a saját térfélről az ellenfél gólvonalán túlra lőtt (jég)korong kielenkanta nyelvgyökér irrottaa/hellittää kielenkanta/kielenkannat vmi megoldja vkinek a nyelvét kielenkannat/kielenkantimet laukeavat vkinek megoldódik a nyelve kielenkantimet tsz [átv] nyelv → kielenkanta kieli nyelv juosta kieli vyön alla nagyon gyorsan fut/szalad nagy sebbel-lobbal fut/szalad kadottaa kiele(nsä elveszíti a beszélőképességét kielen kostuke → kostuke
105 kieli käy/laulaa vkinek jár a szája/be nem áll a szája; vki pletykál kieli menee solmuun vkinek beletörik a nyelve vmibe kieli on jäänyt jalan alle [kisgyerekről] előbb tanul meg járni, mint beszélni lipoa kieltä(än megnyalja a szája szélét (vmi finomság/kellemes dolog reményében) niin hyvää/herkullista että vie kielen mukanaan/sulaa kielelle nagyon jó/finom, Olyan jó/finom, hogy vki mind a tíz ujját megnyalja utána, elolvad az ember szájában olla/odottaa kieli pitkänä/pitkällä vkinek csorog a nyála (vmiért), vki vágyakozik (vmire), sóvárog (vmi után) olla/pyöriä (aivan) kielellä/kielen kärjellä/kielen päällä [átv] vkinek (már) a nyelvén van vmi (, de még nem tudja kimondani) olla mielin kielin jklle a kedvébe jár/hízeleg vkinek, csúszik-mászik vki előtt olla vaa’an kielenä vki döntési hatalommal bír, vkinek döntési hatalma van jklla on kerkeä/liukas kieli vkinek lepcses a szája, vki lepcses szájú/fecsegő pahat kielet a rossz nyelvek, rosszakarók piestä kieltä(än) jártatja a száját, nyelvel, lefetyel, dumál pitää kieli keskellä suuta nagyon óvatosan/diplomatikusan beszél, vigyáz a nyelvére; nagyon óvatos/vigyáz, nagyon diplomatikus pitää kiele(nsä kurissa féken tartja a nyelvét, vigyáz a nyelvére, megválogatja a szavait puhua (aivan) eri kieltä vki nem egy nyelven beszél vkivel, vkik két/nem egy malomban őrölnek puhua omaa kieltä(än elmond vmit, rámutat vmire puhua selvää kieltä(än) jstak vki/vmi világosan megmond/megmutat vmit purra kieleen(sä beleharap a nyelvébe; vigyáz a nyelvére/(arra), hogy el ne szólja magát purra kieltä(än) megharapja a nyelvét; (legszívesebben) leharapná a nyelvét jklta puuttuu yhteinen kieli hiányzik a megértés vkik között, nincs közös nevezője vkinek vkivel/nincs közös nevezőjük vkiknek sulaa kielelle (majd) elolvad az ember szájában, nagyon finom terävä kuin käärmeen kieli nagyon éles/csípős/maró Veikö kissa kielen? [tréf, a hallgatás okát tudakolva] Leharaptad a nyelved? vesi tulee/herahtaa/kihahtaa kielelle vkinek összefut a nyál a szájában (vmitől) vesi kielellä csorgó nyállal, vágyakozva, sóvárogva viedä kieli (mukanaan) vmi nagyon ízlik vkinek kieltäytyä vonakodik, tiltakozik, ellenáll, megtagad; elutasít; lemond
106 kieltäytyä kunniasta → kunnia kieltää (meg)tilt, eltilt, betilt; megtagad, megvon; tagad, letagad, kétségbe von, elvitat ei käske/myönnä eikä kiellä nem mond sem pro, sem kontra semmit, nem foglal állást vmiben/vmivel kapcsolatban kieltää itse(nsä → itse kierittää gurít, gördít kierittää tervassa ja höyhenissä → terva kiero görbe, hajlott, ferde; kancsal; (átv) ferde, fonák, visszás, téves, hamis; ravasz, allattomos, álnok, csalárd katsoa jkta kieroon ferde szemmel/sandán néz vkire, ridegen/mogorván/ gyanakvással viszonyul vkihez kieroon kasvanut nem normális, bolond, ferdehajlamú kierre fordulat, kanyarulat; csavarmenet; magától folytatódó és nehezedő helyzet/állapot joutua kierteeseen vminek az áldozatává/rabjává válik olla kierteessä [kábítószer/ital, stb. által okozott] egyre súlyosbodó állapotban van, a kábítószer/az alkohol rabja; részeg kierros forduló, fordulat, kanyar, körforgás; kör, gyűrű; körút; kerülő jklla on jku kierroksessa vki új barátnőt/nőt/csajt//új barátot/hapsit/pasit/pasast próbál felszedni; vkinek új barátnője/nője/csaja//barátja/hapsija/pasasa van, vki új nővel/lánnyal/csajjal//pasassal/hapsival/fiúval fut käydä kierroksilla vki felidegesíti/felspannolja magát täysillä kierroksilla teljes gőzzel, teljes erőbedobással tarjota kierros jklle fizet egy kört/rundot vkinek kiertely kerülgetés; kertelés jssak ei auta kiertely eikä kaartelu nem segít a mellébeszélés kiertää csavar, teker, sodor; megkerül, körüljár; kikerül, kerülget; kering, forog, körbe jár; csavarog, kóborol, járkál kiertäen ja kaartaen hímelve hámolva, mellébeszélve kiertää kuin kissa kuumaa puuroa → kissa kiertää lakia → laki kiertää jku pikkusormen(sa) ympärille → pikkusormi mieltä kiertävä utálatos, undorító kietoa (be)csavar, (be)teker, (be)fon, láncol; behálóz, befon, belekever; belebonyolódik kietoa pauloihin(sa/lemmen pauloihin → paula kihahtaa cseppen, csordul, szökken, szökik
107 kihahtaa jkn/jklle päähän/tukkaan → pää → tukka kihara fn göndör hajfürt, (haj)hullám, fodor mn göndör, hullámos kihara juttu → juttu nimismiehen kihara(t) [tréf] kavicsos út hullámzó egyenetlenségei kihlat tsz a jegygyűrűk és a jegyajándék; az eljegyzési gyűrűk kruunun kihlat [tréf] kézi bilincs, lánc, béklyó kiikari távcső, (színházi) látcső, messzelátó, gukker jklla on jk kiikarissa vki számára vmi van a láthatáron, vki vmire számíthat, vki vmi elé néz, vki vminek elébe néz, vkinek vmi kinéz saada jtak/jku kiikariin(sa) vmit célba vesz, vmit távlati céljai közé sorol, vmit el akar érni; vmi/vki iránt érdeklődni kezd kiikissä, kiikkiin, kiikistä [kifejezésekben] jäädä/joutua kiikkiin [vö. joutua/jäädä kiipeliin] pácba/kutyaszorítóba/ csávába/nehéz helyzetbe kerül, fennakad a horgon olla kiikissä [vö. olla kiipelissä] pácban/kutyaszorítóban/nehéz helyzetben van, benne van a csávában kiikun kaakun éppenhogy csak, borotvaélen (táncolva) kiillottaa (ki)fényesít, (ki)tisztít, (ki)pucol; fényez, csiszol, politúroz kiillottaa kilpeä(än → kilpi kiinalainen kínai kiinalainen juttu → juttu kiinni csukva, zárva, össze-, behirttää kiinni [vö. leikata kiinni] [motor] leáll, bedöglik, elromlik joutua/jäädä kiinni jstak vki lebukik vmi miatt, horogra kerül/akad joutua/jäädä suusta(an kiinni jkn kanssa (hosszan) beszélget vkivel, nem tudja abbahagyni a beszélgetést vkivel Kiinni veti! → vetää käydä kiinni jkhun megtámad vkit, nekimegy vkinek leikata kiinni [vö. hirttää/palaa kiinni] [motor] elromlik, bedöglik; eldurran; felmondja a szolgálatot; vki felidegesíti magát; vkinek felforr az agyvize [szl] olla kiinni jssak el van foglalva vmivel, le van kötve olla voitossa kiinni [vö. olla mitalin syrjässä kiinni] közel áll a győzelemhez, egy karnyújtásnyira van a győzelemtől, éremre esélyes ottaa kiinni jku elkap/megfog/elcsíp vmit/vkit; utolér vkit; jku jstak rajtakap/ rajtacsíp vkit vmin; jk jhk vmi leragad; hozzáér vmihez, súrol vmit ottaa kiinni mistä saa ahol kapja, marja
108 palaa kiinni [vö. hirttää/leikata kiinni] [motor] elromlik, bedöglik; eldurran; felmondja a szolgálatot; vki felidegesíti magát; vkinek felforr az agyvize [szl] pitää kiinni jstak ragaszkodik vmihez, nem enged vmiből pitää pää kiinni [vö. pitää suu/turpa kiinni] hallgat (vmiről), nem beszél (vmiről), befogja/tartja a száját, csendben van pitää suu(nsa) kiinni (jstak) ↑ pitää turpa kiinni ↑ ↑ päästä kiinni jhk bejut vhova; belejön/belerázódik vmibe, elkezd vmit igazából/ tényleg csinálni saada juonesta kiinni megragadja vminek a lényegét, vmit gördülékenyen/tervszerűen kezd csinálni, belezökken/belerázódik vmibe saada jk/jku kiinni vki elér/elfog/elkap/elcsíp vmit/vkit, vki nyakon csíp vkit; jku jstak vki rajtakap/rajtacsíp vkit vmin, lefülel vkit saada langan päästä kiinni vki kezd megérteni/felfogni/kapiskálni vmit; kezd kibogozni vmit; beindul, belezökken/belerázódik vmibe Suu kiinni! Hallgass (el)! Fogd be a szád! Csönd (legyen)! Turpa kiinni! [vö. Iho umpeen!] Pofa be! Kuss! Ne dumálj! kiinnittää odaerősít, rögzít, köt; függeszt, irányoz, vet kiinnittää huomiota jhk → huomio kiinteä rögzített, mozdulatlan, állandó; szilárd; erős, szoros, feszes, állandó, folyamatos, intenzív kiinteä omaisuus → omaisuus kiinteät juhlapäivät → juhlapäivä kiinteät kustannukset → kustannus kiipeli szorultság, baj joutua/jäädä kiipeliin [vö. joutua/jäädä kiikkiin → kiikissä/pinteeseen → pinteessä] bajba/pácba/kutyaszorítóba/csávába kerül olla kiipelissä [vö. olla kiikissä/pinteessä] bajban/pácban/kutyaszorítóban/nehéz helyzetben van, benne van a csávában 1. kiire sietség, (nagy) sebesség, sürgős dolog Hitaita (ovat) herrojen/herrain kiireet [km] isten malmai lassan őrölnek kesken kiireen/kiireiden → kesken kiireen/kiireimmän kaupalla → kauppa kiireen vilkkaa → vilkkaa niin kiire, ettei lähtemään kerkiä [tréf] nagyon siet (szsz: úgy siet, hogy elindulni sincs ideje)
109 olla kiireissä(än vki siet, vkinek sietős dolga van, nincs ráérő ideje pistää kiireeksi vmi sürget vkit, vmi sürgetővé/sürgőssé válik pitää kiirettä siet, igyekszik 2. kiire [rég, ma már csak kifejezésekben] fejtető kiireestä kantapäähän → kantapää kiisseli gyümölcskocsonya olla kiisselinä [vö. olla vellinä] vki/vmi erőtlen, gyenge kiiski vágó durbincs (hal) vastarannan kiiski nyakas, állandóan ellenkező ember kiitos köszönet, hála; dicséret Kiitos, sitä samaa! → sama Kiitos viimeisestä! → viimeinen kiitää száguld, rohan, vágtat, nyargal, repül, száll kiitää kuin raketti → raketti kiivetä (fel)mászik, (fel)kúszik, felhág kiivetä seinille → seinä kili kecskegida, gödölye jklle tulee kilin ajatukset vkinek inába száll a bátorsága, vki félni kezd, betojik, berezel kilistellä gyakran/sokszor csenget, csörget; koccintgat kilistellä laseja → lasi kilistää csenget, csörget; koccint kilistää (lasia) jkn kanssa → lasi killinki régi svéd-finn pénzegység; garas, krajcár, fillér; fitying, fabatka, lyukas garas, picula ei killinginkään arvoinen egy fabatkát/fityinget/lyukas garast sem ér jklla ei ole (kiesuksen) killinkiä(kään) vkinek nincs egy huncut vasa sem, vkinek nincs egy árva fillérje sem kilometritehdas [tréf, kifejezésekben] joutua kilometritehtaalle munkanélkülivé válik, utcára kerül; csavargó lesz kilpi pajzs; címer(pajzs); páncél; cégér, (cég)tábla, névtábla kiillottaa kilpeä(än javít az imágóján/a hírnevén pitää kilpe(nsä kirkkaana/puhtaana tisztán/folt nélkül megőrzi a becsületét/ hírnevét/jó hírét, nem ejt foltot a becsületén tahrata kilpe(nsä foltot ejt a becsületén toimia jnk kilven alla vminek a nevébe/vminek az örve alatt cselekszik/tesz vmit
110 kilu [kifejezésekben] kilut ja kalut → kalu kimppa társaság, csoport, csapat; banda olla kimpassa jkn kanssa együtt van vkivel, együtt csinál vmit vkivel, együtt jár vkivel tulla kimppaan csatlakozik a vállalkozáshoz käydä kimppaan jkn kanssa csatlakozik vkihez, társul vkivel kimpussa nu gen -n, nyakán, mellett, elfoglalva vmivel, kimppuun nu gen -ra/-re, nak/-nek karata jkn kimppuun nekiesik vkinek, megtámad vkit käydä jkn kimppuun megtámad vkit olla jkn kimpussa verekszik vkivel; [lelkileg] gyötör/kínoz vkit roikkua jkn kimpussa [vö. roikkua jkn kaulassa] rá van akaszkodva vkire, vkinek a nyakán lóg kinnas egyujjas kesztyű lyödä kintaat pöytään/tiskiin/naulaan [ált hirtelen haragjában] abbahagyja a munkát; (megelégelve vmit) lemond vmilyen vállalkozásról viitata kintaalla jllek [vö. antaa palttua/piutpaut jllek] nem törődik vmivel, fütyül vmire, fittyet hány vmire kintaanpeukalo az egyujjas kesztyű ujja jklla on sydän kintaanpeukalossa/jkn sydän on kintaanpeukalossa vkinek inába szállt a bátorsága, vkinek a torkában dobog a szíve, vki meg van ijedve/be van rezelve kintereillä, kintereiltä, kintereille vkinek/vminek a nyomában, a sarkában olla jkn kintereillä vkinek a sarkában van, vkinek a nyomában van kinttu láb, csánk, csülök Liikettä kinttuihin! Tűnés! Lelépni! Mozgás! Kopj(atok) le! panna vipinää kinttuihin [vö. panna kiirettä kalosseihin → kalossi] vki siet, szedi a lábát kipeä fájó, fájós, fájdalmas, érzékeny, beteg, beteges; kínzó, sürgető En ole köyhä enkä kipeä [minden személyben ragozható] jól vagyok, jobban vagyok, mint azt mások feltételezik kipeä tyyppi → tyyppi maksaa itse(nsä kipeäksi jstak nagyon sokat fizet vmiért tehdä kipeää fáj, fájdalmat okoz kipin kapin hipp-hopp, gyorsan
111 kipinä szikra; szikrányi, morzsa Kipinästä tuli syttyy [km] Szikrából lesz a tűz [km], nagy dolognak is lehet jelentéktelen kezdete olla kipinämikkona vki felügyel (tűzre), vki őrködik (táborban) saada kipinä jhk kedvet kap vmihez, fellelkesül vmin, lelkesedni kezd vmiért vaikuttaa kuin kipinä ruutitynnyriin villámgyorsan hat vmire/elindít vmit kippurassa, kippuraan csavarodva, tekeredve, gombolyodva, göngyölödve, kunkorodva olla nenä/nokka kippurassa dühös, meg van sértődve; fintorog, húzogatja az orrát, finnyás, válogatós kipsi gipsz mennä kipsiin [átv] leblokkol, leáll, merevvé válik, lemerevedik olla kipsissä [átv] le van állva, le van lassulva kireä szoros, feszes, feszült olla kireällä vmi feszült, meg van feszítve; [vö. olla kiven takana → kivi] vmi nehezen elérhető/megszerezhető; vki szorongatott helyzetben van panna jku kireälle jstak [átv] megszorongat/kérdőre von vkit vmiért kiristellä csikorgat, [vö. kiristää] kiristellä hampaita(an jklle → hammas kiristää feszít, (meg)szorít, meghúz, gyötör; fokoz, növel, kiélez; kicsikar, (meg)zsarol kiristää nälkävyötä → nälkävyö kiristää otetta(an → ote kirja könyv; anyakönyv; okirat, irat, bizonyítvány; hímzés, kivarrás jtak ei ole kirjoissa eikä kansissa vmi sehol sincs leírva, nincs bejegyezve/beírva sehova, nem szerepel sehol, vminek nincs írásos nyoma Jo nyt on maailman kirjat sekaisin! Micsoda világ! lukea jkta kuin avointa kirjaa vki nyitott könyv vkinek/vki számára, vki könnyen kiismer vkit lukea luonnon (suurta) kirjaa a természetet kutatja, a természetben búvárkodik neljän kuninkaan kirja [tréf] kártyacsomag olla (hyvin) kirja(nsa lukenut tanult (ember); érti a dolgát olla kirjoilla jssak vki(/vkinek a neve és lakcíme) be van jelentve vhol, nyilvántartásba van véve vhol; vki be van írva/vezetve az anyakönyvbe olla/kulkea jonkinlaisissa/jkn kirjoissa nyilvántartásba van véve; el van könyvelve vminek/vmilyennek, vkinek vmilyen híre járja, vki vminek számít; vki vmilyen helyzetben van
112 pitää kirjaa jstak (el)könyvel vmit, számon tart vmit, feljegyez vmit, regisztrál vmit poistua elävien kirjoista eltávozik az élők sorából, meghal punainen kirja a veszélyeztetett dolgokat (pl. állatokat) felsoroló könyv viedä/merkitä kirjaan/kirjoihin bejegyez, feljegyez; elér vmit/elkönyvel vmit kirjain betű kuollut kirjain puszta formaság, aminek nincs gyakorlati jelentősége lain kirjain a törvény betűje [és nem a szelleme] viimeistä kirjainta myöten az utolsó betűig, teljes egészében, teljesen kirjallinen írott, írásos, írásbeli kirjallinen menettely [jog] olyan jogi eljárás, amelyben a felek csak írásban adják elő ügyüket kirjata beír, bevezet beír, bekönyvel; ajánlva küld; kicifráz, kivarr kirjata ennätys → ennätys kirjata jtak jkn tilille → tili kirjava tarka, tarkabarka, cifra, sokszínű, változatos kirjava kuin pakanamaan kartta → pakanamaa kirje levél; okirat, okmány, dokumentum avoin kirje nyílt levél [általában napilapban közölt, egy bizonyos személyhez vagy hivatalhoz intézett, illetve a nagyközönségnek szóló írás]; kinevezés egyes állami hivatalok betöltéséhez kirjekuori boríték ruskea kirjekuori [tréf] feketén fizetett honorárium kirjoittaa ír, leír, megír, beír kirjoittaa kissankorkuisin/kissankokoisin kirjaimin → kissa kirjoittaa kynä kuumana → kynä kirjoittaa niin että kynä savuaa → kynä kirjoittaa jtak muistiin/ylös → muisti → ylös kirjoittaa puhtaaksi → puhdas kirjoittaa veteen → vesi kirjoittaa ylioppilaaksi → ylioppilas kirjoittamaton íratlan kirjoittamaton laki → laki kirjoittamaton lehti → lehti kirkas ragyogó, fénylő, fényes; tiszta, áttetsző; derült kirkas kuin lähde → lähde pullo kirkasta egy üveg (színtelen) szesz/alkohol
113 kirkastaa fényesít, világossá tesz, megvilágít, világossá válik; tisztít, felderít kolmesti kirkastettu [tréf] házi főzésű pálinka, kisüsti kirkko templom; egyház ei ole kiirettä kirkkoon nem kell sietni, nem kerget/hajt a tatár, nem ég a ház jtak ei ole (vielä) kirkossa kuulutettu vmi (még) nem teljesen biztos, (még) nem végleges istua/olla kuin kirkossa komolyan és csendben ül körö körö kirkkoon [a Kerekecske, dombocska...-féle gyermekmondóka kezdő sora] panna kirkko keskelle kylää pártatlanul tesz vmit, kompromisszummal old meg vmit rakentaa/tehdä jtak kuin Iisakin kirkkoa a vártnál lassabban csinál vmit kirkonrotta a templom patkánya köyhä kuin kirkonrotta szegény, mint a templom egere kiroilla káromkodik, szitkozódik, átkozódik; káromol, szidalmaz, átkoz kiroilla kuin turkkilainen/ukkonen → turkkilainen → ukkonen kirota káromkodik, szitkozódik, átkozódik; (meg)átkoz, elákoz, kiátkoz kirota jku alempaan helvettiin → helvetti kirota kuin turkkilainen → turkkilainen Kirottu koira! → koira kirves fejsze, balta jkta ei saa kirveelläkään + III inf illat vkit erőszakkal sem lehet rávenni/rákényszeríteni vmire heittää kirvee(nsä kaivoon/järveen felhagy a próbálkozással, felad vmit, bedobja a törülközőt iskeä/lyödä kirvee(nsä kiveen vki nagyot téved, vki alaposan melléfog, vki nagy hibát/szarvashibát követ el; vkinek a próbálkozása nem sikerül/eredménytelen marad; vki hoppon marad kirveellä olisi töitä kemény kézzel meg kellene szüntetni a visszásságot kirveellä veistetty durva vonású [pl. arc], csúnya, esetlen, idomtalan kirvesvarsi fejsze-/baltanyél Hyvää päivää – kirvesvartta [a kérdésre nem illő válasz esetén, a válasz megkerülésekor, ill. (szándékos) félreértéskor használatos] kiskoa von, húz, lehúz, nyúz, leszakít, leránt; kizsákmányol kiskoa tuohta → tuohi kissa macska, cica
114 Ei makaavan kissan suuhun hiiri tule [km] Nem repül a sült galamb az ember szájába/Ne várd, hogy a sült galamb a szádba repüljön! [km] etsiä kissojen ja koirien kanssa mindent felforgat/tűvé tesz vmiért kiertää kuin kissa kuumaa puuroa kerülget vmit, mint macska a forró kását (Vain) Kissa kiitoksella elää! a köszönetből nem lehet megélni Kissa vieköön! A fene vigye el! A macska rúgja meg! Kissan viikset! Kit érdekel! Még mit nem! Nem igaz! (kirjoittaa) kissankorkuisin/kissankokoisin kirjaimin nagy/öles betűkkel (ír) kissalla on yhdeksän henkeä a macska mindig a talpára esik Kukas kissan hännän nostaa, jos ei/ellei kissa itse [km, az öndicséret magyarázatául, szsz: ki (más) emelje fel a macska farkát, mint maga a macska] Kun kissa on poissa, hiiret hyppivät pöydällä [km] Nincs otthon a macska, cincognak az egerek leikkiä kissaa ja hiirtä jkn kanssa játszik vkivel, mint macska az egérrel nostaa kissa pöydälle (nehéz, kényelmetlen) kérdést vesz elő megbeszélés, végiggondolás végett olla kuin kissa ja koira haragban van vkivel, kutya-macska barátságban él vkivel jklla on kissan päivät úri/jó dolga van vkinek, vki jó körülmények között van/él, vki él, mint Marci Hevesen sanoa kissaa kissaksi nevén nevezi a gyereket Söisi kissakin kaloja, vaan ei kastaisi kynsiään [km] Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön [km] väkeä on kuin Vilkkilässä kissoja sokan/rengetegen vannak, annyian vannak, mint az oroszok, olyan sokan vannak/annyi a nép/az ember, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni kita garat, torok, száj Kita kiinni! Pofa be! kitti [kifejezésekben] Kittiä kanssa! [lebecsülést, bosszankodást kifejező felkiáltásokban, vö. katin kontit → katti] Nem igaz! Még mit nem! kituset tsz [= kidukset] kopoltyúk aukoa/repiä kitusia(an) [vö. aukoa päätään, soittaa suutaan] jártatja a száját, (idegesítően/bosszantóan) beszél kituuttaa vergődik, kínlódik elää kituuttaa sanyarú életet él, sanyarog, (nehezen) tengeti az életét, alig tengődik kituuttaa säästöliekillä → säästöliekki
115 kiukkuinen dühös, mérges kiukkuinen kuin ampiainen → ampiainen kiusa bosszúság, kellemetlenség, méreg raha ei tee kiusaa jklle vkinek a pénz nem okoz gondot, vkinek bőven van pénze jtak on/riittää kiusaksi asti untig elég van vmiből kivenkova kőkemény väittää jtak kivenkovaan váltig állít/bizonygat vmit kivi kő, szikla; gyümölcsmag antaa jklle kiviä leivän asemesta vki kiszúrja vkinek a szemét vmivel, vmi értéktelen dolgot ad vkinek ahelyett, amit az elvárt/szeretett volna ei jätä kiveä kiven päälle [átv is] semmit sem hagy maga után; kő kövön nem marad utána ei jäänyt kiveä kiven päälle kő kövön nem maradt kivi putoaa jkn sydämeltä/harteilta → sydän → harteet kuin kiveen hakatut kasvot merev/rezzenéstelen arc kuollut kuin kivi halott/semmi életjelet nem mutat lisätä kiviä jkn kuormaan megnehezíti vkinek a dolgát mennä kiville zátonyra fut, megfeneklik, nem sikerül mennä läpi vaikka harmaan kiven nem ismer akadályt, minden akadályt legyőz Minkäs tuuli kivelle mahtaa [a gyenge és az erős harcáról; vö. biz, tréf Szél ellen nem lehet ...] nem lehet/nincs mit tenni olla kivi/kivenä jkn kengässä púp/nyűg vkinek a hátán, kolonc vkinek a nyakán olla kiven sisällä/sisässä [vö. olla hyllyllä/kuivumassa → kuivua] (börtönben) ül olla kiven takana vmi nehezen elérhető, nehezen megszerezhető saada kivikin heltymään [átv] még a sziklát is megindítja saada jtak vaikka kiven alta bármilyen áron megszerez vmit upota/vajota kuin kivi gyorsan/egy szempillantás alatt elsüllyed viisasten kivi a bölcsek köve; [újabban] ésszerű megoldás; csodaszer voisi syödä vaikka pieniä kiviä megenné még a vasszeget/vasszöget is kivireki kőhordó szán olla kuin kivireen kiskomista/vetämistä sok munkát/fáradságot igényel, nehéz/ fáradságos (munka) (olla raskas) kuin kivireki [konkrét dologról] (nehéz/olyan) mint a sószsák, [elvont fogalomról] nehéz klimppi csomó, csimbók, göröngy, gombóc, idomtalan nagy darab
116 järki juoksee klimpeissä/klimppeinä vkinek nem fog az esze/az agya, vki nehezen kapcsol koetella próbál, megpróbál, kipróbál koetella siipiä(än/siipien(sä kantavuutta → siipi koettaa tapint, tapogat; (meg)próbál, kipróbál; próbálkozik, megkísérel koettaa kepillä jäätä → jää koettaa onnea(an → onni kohauttaa felemel, megemel, felránt kohauttaa olkaa(nsa jllek → olka kohdella kezel, bánik, viselkedik kohdella jkta kovin kourin → koura kohdella jkta kuin ilmaa → ilma kohdistaa irányít, irányoz, intéz kohdistaa huomiota jhk → huomio kohota (fel)emelkedik, kiemelkedik, felszáll kohota maineeseen → maine kohottaa emel, felemel; okoz, előidéz kohottaa kulmia(an → kulma kohottaa käte(nsä jkta vastaan → käsi kohottaa malja(nsa)/lasi(nsa) jklle/jllek//jkn kunniaksi → malja → lasi 1. kohta pont, hely, helyzet, állás; részlet, passzus; mozzanat; vonatkozás eräiltä kohdin részleteiben, egyes részeknél, egyes pontokon jkn heikko kohta vkinek a gyenge pontja/gyengéje kohdalleen osuva → osuva olla kohdallaan rendben van, a helyén van sattua jkn kohdalle vkivel történik/megesik vmi 2. kohta mindjárt, nyomban, rögtön, azonnal, legott, nemsokára, csakhamar jos/vaikka kohta bár, (ha)bár, jóllehet, ha...is kohtalo sors, végzet alistua/tyytyä kohtaloon(sa belenyugszik/beletörődik a sorsába, elfogadja, amit a sors kimér rá kohtalon ironia → ironia kohtalon oikku → oikku kohtalon sormi → sormi tavata kohtalo(nsa vkinek beteljesül a sorsa, vki meghal kohtu (anya)méh; öl
117 kohdusta hautaan → hauta kohtuus méltányosság, mérték, mértéktartás, mértékletesség Kohtuus kaikessa (kerjätessäkin)! [tréf] Csak mértékkel! on oikeus ja kohtuus, että ... erkölcsileg helyes, hogy... koipi (állat) hátsó láb, csülök, csánk; lábszár, láb juosta minkä koivista lähtee fut, ahogy csak a lába bírja oikaista koipe(nsa bevégzi, meghal koira kutya, eb Ei koiraa ole karvoihin katsomista [km] a látszat csal Ei se koira oravaa tuo, joka väkisin metsään viedään [km] a kényszerítés nem célravezető eszköz (niin että) ei koira perään hauku (úgy, hogy) a kutya se(m) kérdezi, a kutyát sem érdekli, senki sem figyel vmire; (a dolog) annyiban marad Ei vanha koira istumaan opi/Ei vanha koira opi uusia temppuja [km] idősebb korban a tanulás nehezen megy; a megrögzött szokásokról nehéz leszokni Kirottu koira! [szidalom] Átkozott kutya! koiran virka → virka Koirat haukkuvat, karavaani kulkee [km] Kutya ugat, karaván halad [km] koirat kusee kengille vki szemtelenkedik vkivel, vki fenyegetőzik omat koirat purevat a barátok/támogatók meglepő módon ártanak vkinek punainen koira [rég, orv] rózsahimlő, rubeola päästä kuin koira veräjästä könnyen/ép bőrrel megúszik vmit Se koira älähtää, johon kalikka kalahtaa [km] aki a kritikától dühös lesz, az a bűnösségét igazolja Siihen/Siinä/Tähän on koira haudattuna [km] Itt van a kutya elásva [km] uida koiraa kutyaúszással úszik uskollinen kuin koira hűséges, mint a kutya koiranputki turbolya perse lykkää koiranputkea [durv, nép] a sírban fekszik/van, feldobta a talpát, alulról szagolja az ibolyát, kinyiffant, kifingott työntää/kasvaa koiranputkea [tréf] ↑ koiranuni [kifejezésekben] nukkua koiranunta/koiran unta éberen alszik, félig ébren van, színleli/tetteti az alvást, alvást színlel koittaa tapint, tapogat; (meg)próbál, kipróbál, felpróbál; próbálkozik, megkísérel, igyekszik, iparkodik
118 Koita/yritä jaksaa/jaksella! (elköszönéskor) Minden jót! Majd csak lesz valahogy! Koita/yritä pärjätä/pärjäillä! (elköszönéskor) Minden jót! Majd csak lesz valahogy! Koivuniemi [helynév, kifejezésben] Koivuniemen herra → herra kokea tapasztal, megtapasztal, végigél; igyekszik, megkísérel, megpróbál kokea inflaatio → inflaatio kokea kovia → kova kokea tuulet ja tuiskut → tuisku kokea tyyntä ja tuulta → tyyni kokeilla megpróbál, kipróbál, kísérletezik; próbálkozik kokeilla onnea(an → onni kokeilla siipiä(än/siipie(nsä) kantavuutta → siipi kokki szakács Mitä useampi kokki, sitä huonompi soppa [km] Sok bába közt elvész a gyerek [km] 1. koko fn rakás, csomó; nagyság, méret, terjedelem, alak, formátum kokoa ja näköä kuin mustalaisen hevosessa úgy néz ki, mint a cigány lova jklla on kokoa ja näköä vki csinos/jól néz ki 2. koko ragtl mn egész, teljes koko (hela)hoito → hoito koko joukon → joukko koko koreus → koreus koko lailla → lailla koko roska → roska kokoon hsz össze, egybe kuivua kokoon [vö. mennä myttyyn, kuivua kasaan] meghiúsul, kútba esik, füstbe megy, dugába dől, nem sikerül panna kokoon összerak, összeállít, megszerkeszt, épít tulla kokoon összegyűlik, összejön, egybegyűlik kolmas harmadik kolmannen luokan rossz, értéktelen, másodrendű, lényegtelen kolmas aste lelki vagy fizikai erőszakkal történő rendőrségi kihallgatás kolmas henkilö/maa [jog] (a szerződő feleken kívül) az ügyben érintett személy/ország Kolmas kerta toden sanoo [km] kb. Három a magyar igazság [km] kolmas maailma a harmadik világ, a fejlődő országok kolmas tasavalta a Kekkonen elnöksége utáni Finnország
119 kolmas valtakunta a Harmadik Birodalom, a náci Németország kolmas/neljäs valtiomahti a sajtó olla kolmas pyörä/kolmantena pyöränä [vö. olla viides pyörä/viidentenä pyöränä] vki ötödik kerék vhol, vki felesleges vhol (juosta) pää kolmantena jalkana/konttina fejvesztve, lélekszakadva, hanyatthomlok, lóhalálában, nagyon gyorsan (fut) kolme három Kolmen markan suutari tekee kymmenen markan vahingon [km] kb. Olcsó húsnak híg a leve [km] kolmesti kirkastettu → kirkastaa pari kolme néhány Kolumbus Kolumbusz Kolumbuksen muna → muna kone gép tehdä työtä kuin kone dolgozik, mint a gép konjakki konyak leikattu konjakki pancsolt konyak konkka [kny] [vö. konkurssi csőd] csőd mennä konkkaan [vö. keikahtaa/mennä nurin → nurin] csődbe megy/jut, csődöt jelent, megbukik, befuccsol konsepti fogalmazvány, piszkozat; terv, számítás kadottaa/menettää konsepti(nsa vki meghökken, tanácstalanná válik, zavarba jön, összezavarodik jklta menee konseptit sekaisin [átv] vki elveszíti a fonalat/a következő láncszemet, összezavarodik konsti ügyes húzás/fogás, csel, fortély, trükk, kunszt Se ei ole konsti eikä mikään Mi ebben a nehéz?, semmi nehézség sincs vmiben kontto [kny] számla, kontó olla jkn kontolla [átv] vkinek a számláján/rovásán van vmi panna jk jnk/jkn kontolle vminek/vkinek a számlájára ír vmit kontu tanya, földbirtok, ház koti ja kontu (édes)otthon koolla egyben, összegyűlve, koolle olla koolla összegyűlik, egybegyűlik, együtt van; gyűlést/ülést tart koommin [kifejezésekben] ei sen koommin attól fogva/azóta/azután/azt követően nem
120 koota összegyűjt, összeszed; összerak, összeállít koota itse(nsä → itse koota tulisia hiiliä jkn pään päälle → hiili kopla banda neljän kopla a négyek bandája (Kínában Mao Ce-tung után) koppi labda reptében való elkapása lyödä koppi/pallo kopiksi [sp, pesäpallo] úgy üti a labdát, hogy azt a levegőben elkapják ottaa/saada koppi [sp, pesäpallo] levegőben elkapja a labdát koputtaa kopogtat, kopog koputtaa (maalamatonta) puuta → puu koreilla ékeskedik, cifrálkodik, hivalkodik, tüntet koreilla lainahöyhenillä/lainahöyhenissä → lainahöyhenet koreus ékesség, dísz, pompa; hiúság, hivalkodás koko koreus [ált tréf] az egész mindenség koriste dísz, ékesség, csecsebecse; díszlet, dekoráció istua seinän koristeena [táncteremben] zöldséget árul korjata (meg)javít, kijavít, helyesbít, rendbe szed, helyre hoz; gyűjt, begyűjt, összeszed, (el)hord, eltakarít, biztonságba helyez, megment korjata jäljet/jälkensä → jälki korjata luu/luu(nsa jstak → luu korjata mainetta(an → maine korjata pöytä → pöytä korjata jkn rahat parempaan talteen → tallessa korjata voitto jstak → voitto korkea magas; nagyfokú, legfőbb korkea aika + inf legfőbb ideje vmit csinálni/vminek korkea maila [sp, jégkorong] (szabálytalanul) váll fölötti magasságba emelt bot/ütő korkeimman johdatus [vall] → johdatus korkealla magasan, korkealta magasról, korkealle magasra pelata liian korkealla [sp, labdajátékokban] túl messze játszik a saját kapujától korkeus magasság, magaslat, emelkedés; ég; fenség ottaa korkeutta magasabbra száll, feljebb emelkedik korkki parafa; parafa dugó, dugó astua korkin päälle (alkoholt) iszik
121 haistaa viinipullon korkkia be van csípve, pityókás, kissé be van állítva, kicsit részeg korko kamat kasvaa korkoa kamatozik laskea korkoa korolle kamatos kamatot számít maksaa jk korkoineen [átv] kamatostul megfizet vmiért korottaa (fel)emel; növel, fokoz; előléptet; (hatványra) emel korottaa ääne(nsä jnk puolesta/jtak vastaan → ääni korpi őserdő, rengeteg; vadon, sivár, kietlen föld, puszta(ság) huutavan ääni korvessa pusztába kiáltott szó korven kuningas → kuningas korpikuusi vadon erdőben levő/élő fenyőfa korpikuusen kyyneleet → kyynel korppi holló Ei korppi korpin silmää noki/kaiva/puhkaise [km] Holló hollónak nem vájja ki a szemét [km] korppu kétszersült kuivua korpuksi teljesen összeszárad/kiszárad vanha korppu [idősebb nőről] vén szatyor korsi szalmaszál ei pane kortta ristiin jkn/jnk puolesta/hyväksi egy szalmaszálat sem tesz keresztbe vkiért/vmiért, a kisujját sem mozdítja vkiért/vmiért kantaa korte(nsa kekoon hozzájárul vmivel a közös ügyhöz korsi joka katkaisee kamelin selän az utolsó csepp a pohárban vetää lyhyt/lyhyempi/lyhin korsi vki a rövidebbet húzza, vki veszt/veszít vmiben vetää pitempi/pisin korsi vki nyer, győz, vki sikeresebb vkinél vmiben korsteeni [kny] kémény polttaa kuin korsteeni füstöl, mint a gyárkémény kortisto kartoték, katalógus joutua kortistoon munkanélkülivé válik olla kortistossa munkanélküli kortteeri ideiglenes szállás, szálláshely, tanya pitää/olla kortteeria jssak/jkn luona vhol/vkinél lakik (átmenetileg/ideiglenesen), vhol tanyázik kortti kártya; levelezőlap; névjegykártya; igazolvány, jogosítvány; (élelmiszer)jegy kortti on kuivumassa → kuivua
122 Kortti tuo ja kortti vie [km] ami kártyán jön, az a kártyán el is megy lyödä kortit pöytään kiteregeti a lapjait, elárulja/felfedi a terveit lyödä korttia kártyázik, veri a blattot olla kortilla vmi jegyre van, jegyre kapható, nehezen elérhető; nehezen beszerezhető paljastaa kortti(nsa/kortit [átv] kiteregeti a lapjait, elárulja/felfedi a terveit panna kaikki yhden kortin varaan egy lapra tesz fel mindent sekoittaa jkn kortit [átv] keresztülhúzza vkinek a számításait korva fn fül nu gen vminek a közelében antaa jklle/jkta korville nyakon vág/pofon vág/felképel vkit, lekever vkinek egy nyaklevest antaa jklle ympäri korvia ↑ ei ota jtak (kuuleviin) korviin(sakaan vki egyáltalán nem törődik vmivel, rá sem hederít vmire, rá sem ránt vmire, fütyül vmire, a füle botját se(m) mozgatja ei kallista korvaa(nsa jllek ↑ ei lotkauta korvaa(nsa(kaan) ↑ ↑ ei usko korvia(an vki nem hisz a fülének heristää korvia(an) hegyezi a fülét, fülel kevään korvalla/korvilla/korvissa tavasz körül/felé/környékén korvia(an myöten → myöten korvien välissä → välissä jklla korvissa soi/(jkn) korvat soivat vkinek cseng a füle kuunnella jtak puolella/toisella korvalla szórakozottan/figyelmetlenül hallgat vmit, fél füllel hallgat vmit kuunnella jtak yhtenä korvana figyelmesen hallgat vmit, csupa fül (úgy hallgat vmit) lyödä jtak korvalle vmi üt vmit, vmi ellentmond vminek mennä jklta ohi korvien vmi elmegy vkinek a füle mellett mennä toisesta korvasta sisään ja toisesta ulos (vkinek) egyik fülén be, a másikon ki olla korva tarkkana vki figyel/odafigyel vmire olla pelkkänä korvana vki csupa fül olla jnk silmä ja korva vki szaglászik vhol saada jklta ympäri korvia kap egy fülest/nyaklevest/pofont vkitől, kap egyet vkitől seinillä(kin) on korvat a falnak is füle van sillan korvalla/sillankorvassa a hídfő közvetlen közelében sulkea/tukkia/ummistaa korva(nsa/korvat jltak becsukja a fülét (vminek a hallatán)
123 särähtää jklle/jnk korvaan vmi megüti vkinek a fülét, vmi bántja/sérti vkinek a fülét tulla/päästä/joutua jkn korviin vkinek a fülébe jut vmi, vki megtud vmit, vki tudomást szerez vmiről valehdella niin että korvat heiluvat úgy hazudik, mintha könyvből olvasná (kuunnella) yhtenä korvana nyitott füllel/nagyon figyelmesen/a fülét hegyezve (hallgat vmit), (úgy, hogy) csupa fül yli korvien [pl. adósságban/bajban] nyakig (van/ül vmiben) korvallinen mn füles fn fültáj, füle töve raapia korvallista(an vakarja a füle tövét, töri a fejét korvamerkitty → korvamerkki korvamerkki olyan ismertetőjel, amit az állatok fülébe tesznek korvamerkitty raha egy bizonyos célból kiutalt/félretett pénz rahoilla ei ole korvamerkkiä a pénz nincs megjelölve, a pénz útját nem lehet nyomon követni korvantaus, korvantausta a fül mögötti rész jkn korvantaukset/korvantaustat eivät ole vielä kuivuneet még meg sem száradt a tojáshéj vkinek a fenekén, vki még zöldfülű korvapuusti pofon, nyakleves; fahéjas csiga (tészta) antaa jklle korvapuusti ad egy nyaklevest vkinek, nyakon vág/pofon vág/felképel vkit koskea hozzáér, hozzányúl; (meg)érint; bánt, fáj; tartozik vkire; illet koskea luihin ja ytimiin → luu koskee sydämeen → sydän kosto bosszú(állás), megtorlás hautoa kostoa bosszút forral vki ellen huutaa kostoa [átv] bosszúért kiált Kosto elää! Még megfizetek neked/neki/nektek/nekik! kostuke nedvesítő anyag kielen/suun/kurkun kostuke alkohol kostuttaa megnedvesít; öntöz kostuttaa kurkkua(an → kurkku kotelo doboz, skatulya, tok, hüvely, tartó; (állat)báb ottaa koteloon [szl, vö. (jkta) ottaa päähän/aivoon] vmi dühít/felmérgesít/bosszant vkit, vkinek az agyára megy vmi koti otthon koti ja kontu → kontu
124 Kotini on linnani [km] → linna Oma koti kullan kallis [km] a saját otthon aranyat ér, Mindenhol jó, de legjobb otthon [km] päästä taivaalliseen/ikuiseen kotiin örök nyugalomra tér, megboldogul kotiin haza lyödä juoksija kotiin [sp] (a pesäpallo nevű játékban) úgy üti a labdát, hogy az ellenfél azt nem tudja elkapni, s így a saját játékos „hazafuthat” saada tikki kotiin [kártya] megszerzi az ütés jogát tuoda pisteet kotiin [sp] győzelmet ér el a hazai csapatnak, pontot szerez vmiben; [átv] hasznot húz vmiből, nyer, nyereségre tesz szert vetää kotiin päin a saját érdekét nézi [vö. Minden szentnek maga felé hajlik a keze [km]] Voitto kotiin! [ösztönző kiáltás szurkoláskor, vö. Mindent bele!] kotijoukko hazai csapat kotijoukkojen komentaja [tréf] feleség kotimainen hazai, honi toinen kotimainen kieli a második (hazai) hivatalos nyelv, (a finn anyanyelvűeknek) a svéd nyelv, (a svéd anyanyelvűeknek) a finn kotiolot tsz otthoni körülmények aina jk kotiolot voittaa [tréf] vmi jobb, mint (az) otthon(lét) kotoisin való, származó, illetőségű ei ole mistään kotoisin nagyon rossz, értéktelen, fabatkát sem ér olla kotoisin jstak vmi/vki vhonnan való/származik/ered kotona otthon, itthon Ole kuin kotonasi!/Olkaa kuin kotonanne! Érezd magad otthon/jól!//Érezze magát/ Érezzék magukat otthon/jól! olla/toimia jssak kuin kotona(an otthosan mozog vhol/vmiben, otthonosan csinál vmit vhol, otthon érzi magát vhol/vmiben voitto on kotona biztosnak látszik/egy karnyújtásnyira van a győzelem koukistaa (meg)hajlít, (meg)görbít koukistaa käsivartta/kättä → käsivarsi → käsi koukku horog, kampó jäädä koukkuun [vö. jäädä kiikkiin → kiikissä] vmilyen szokás rabja lesz, a kábítószer rabja lesz; pácba/kutyaszorítóba kerül olla koukussa jhk meg van fogva; el van kapva; rászokott vmire; vmilyen szokás rabja
125 saada jku koukkuun(sa megfog/megszerez vkit koulu iskola koulua/kouluja käynyt iskolázott, tanult (ember) käydä koulua iskolába jár, iskolai tanulmányait végzi miesten koulu hadsereg, katonaság pitää koulua iskolában tanít; magániskolát működtet koulunpenkki iskolapad kuluttaa koulunpenkkiä [átv] koptatja az iskolapadot, iskolába jár koura ököl, marok; karom etsiä jtak silmä kourassa tűvé tesz/felforgat mindent vmiért kohdella jkta kovin kourin kemény kézzel bánik vkivel lain koura a törvénykezés kitartó, megingathatatlan működése, a törvény keze Tuohon kouraan! [egyezkedéskor kézfogásra buzdítva a másikat] Kezet rá! Csapj a tenyerembe! [mesében] Itt a kezem, nem disznóláb! kova kemény; szigorú; erős [ld. még: kovaa, kovalla, kovassa, kovilla] ampua kovilla (panoksilla) éles tölténnyel lő; keményen odamondogat vkinek/keményen megmond vmit; nem válogat az eszközökben; komolyan csinál vmit kokea kovia sok megpróbáltatáson megy keresztül kova kuin luu → luu kova meno päällä → meno kova pähkinä → pähkinä kova rasva → rasva kova sana → sana kova vatsa → vatsa kova(a) kuin teräs → teräs kovaa kyytiä → kyyti kovaa tekstiä → teksti kovaksi keitetty → keittää kovaksi onneksi → onni kovan paikan tullen → paikka kovan rahan asunto → raha kovat arvot → arvo kovat kaulassa → kaula Kun kova tulee, niin koiraskin poikii [km] nehéz időkben sok mindenre kész/hajlandó az ember
126 käyttää kovaa kieltä keményen/határozottan megmondja a véleményét, keményen odamondogat (olla) kova luu → luu (olla) kova pala → pala (olla) kova sana → sana olla kovan (työn) takana vmit nehéz megcsinálni, vmiért sokat/ keményen kell dolgozni, vmi kemény munkával érhető el olla silmä kovana vki kitartóan/mereven néz/bámul jklla on kovat piipussa vki kemény eszközöket használ, bekeményít panna kova kovaa vastaan keményen ellenáll vminek panna kovat piippuun bekeményít, kemény eszközökhöz folyamodik jklle tulee kovat paikat/oltavat vki nehéz helyzetbe/kutyaszorítóba kerül kovaa hsz gyorsan, keményen, erősen, nagyon jklla menee kovaa jól mennek vkinek a dolgai kovalla, kovalle [kifejezésekben] vatsa on kovalla vkinek szorulása van, vkinek renyhe a bélműködése kovassa, kovaan [kifejezésekben] olla kovassa vmi nehezen/kemény munkával szerezhető meg/kapható meg, vmiért sokat kell dolgozni kovettaa megkeményít kovettaa sydäme(nsä jllek → sydän kovilla, koville [kifejezésekben] ottaa koville [vö. ottaa tiukalle → tiukalla/lujille → lujilla/voimille → voima] nehéz/nehézséget okoz vkinek, kifáraszt vkit, sok fejtörést okoz vkinek, megizzaszt vkit panna jku koville [átv] kérdőre/felelősségre von vkit vmiért, megszorongat vkit kraiveli [kny] gallér ottaa jkta kraivelista kiinni megragadja vkinek a gallérját, galléron ragad vkit, elkapja vkinek a frakkját/grabancát tarttua kraiveliin/kraivelista ↑ krapu [= rapu] rák punainen kuin krapu vörös, mint a rák, rákvörös krapula másnaposság, macskajaj, katzenjammer moraalinen krapula az iszákosság, stb. megbánása, elkövetett vagy el nem követett dolgok miatti lelkiismeret-furdalás kreivi gróf
127 kreivin aikaan megfelelő időben, a lehető legjobbkor kristillinen keresztényi kristillinen tasajako → tasajako Kristus Krisztus Kristuksen morsian → morsian kroisos, Kroisos krőzus, Krőzus elää kuin kroisos/Kroisos úgy él, mint a krőzus/Krőzus rikas kuin kroisos dúsgazdag, olyan, mint a krőzus krokotiili krokodil krokotiilin kyyneleet → kyynel kruuna fej (pénzérmén) heittää kruunaa ja klaavaa fej vagy írást játszik kruunaamaton koronázatlan kruunaamaton kuningas → kuningas kruunu korona kaiken kruunuksi [vö. kaiken kukkuraksi/huipuksi → huippu] mindennek a tetejébe, ráadásul kruunun kihlat → kihlat kuilu szakadék, mélység; örvény kuilun partaalla → parras kuin ksz mint, miként, amint, ahogy, akár; mintha; csak; hsz mintegy ei ... sen paremmin/enempää kuin ... sem ...., sem pedig..... kuin ammuttu(na) → ampua kuin apteekin hyllyltä → apteekki kuin hyttysen liraus Itämereen → hyttynen kuin häkkiin suljettu/teljetty lintu → lintu kuin jännitetty jousi → jousi kuin kanan lento → lento kuin kiljuva jalopeura → jalopeura kuin kiveen hakatut kasvot → kivi (olla raskas) kuin kivireki → kivireki (kulkea jonossa) kuin köyhän talon porsaat → porsas kuin maasta polkaisten → maa adj + kuin mikä → mikä kuin märkä palaa → märkä kuin nappia/napista painaen/painamalla → nappi
128 kuin nauhalta → nauha kuin norsu posliinikaupassa → norsu kuin nuijalla lyöty → nuija kuin petolinnun perse → perse kuin pieni eläin → pieni kuin pyssyn suusta → pyssy kuin rasvattu salama → rasvata kuin salama kirkkaalta taivaalta → salama kuin salaman lyömänä/satuttamana → salama (tajuta/ymmärtää) kuin salaman välähdyksessä/salamanleimauksessa → salama kuin seipään niellyt → niellä kuin sillit suolassa → silli kuin taikasauvan kosketuksesta → taikasauva kuin tyhjää vain → tyhjä kuin varas yöllä → varas kuin veitsellä leikaten/leikattuna → leikata (elää/tehdä jtak) kuin viimeistä päivää → viimeinen niin kuin úgy, ahogy; [jelentés nélküli töltelékszó] niin ... kuin ... (-kin) úgy ..., mint ... is/is ... is/mind ... mind; ha ..... is, annak ellenére, hogy ..., bár, habár sen kuin amennyit csak, amennyire csak, ahogy csak; csak, csupán; csak tessék siinä kuin éppúgy, éppannyira, ugyanúgy sitä mukaa kuin/sikäli kuin aszerint, amint, ahogy, amennyire yhtä kuin annyi, mint, egyenlő kuinka? hogy(an)? Kuinka hurisee? → hurista Kuinka ihmeessä? → ihme kuinka kulloinkin mikor hogy/hol így, hol úgy Kuinka niin? Hogyhogy? Kuinka ollakaan → olla kuinkas muuten hát persze, mért is ne Kuinkas nyt suu pannaan? → suu kuitata nyugtáz, aláír; kiegyenlít, jóvá tesz, elintéz kuitata kulut vastakkain megfelezi a kiadásokat, megállapodik abban, hogy a két fél kiadásai azonosak (lesznek) olla kuitattu (jllak) vmi el van intézve/rendezve van (vmivel)
129 kuitenkin mégis kuitenkin kaikitenkin [tréf] mindenesetre, mégis Voi kuitenkin! [felkiáltás, csodálkozás] kuitti fn nyugta, számla, elismervény; mn kiegyenlített, szabad; nagyon fáradt, kifacsart (hiihtää) itse(nsä kuitiksi halálra (síeli) magát, teljesen kikészíti magát (a síeléssel) maksaa jk kuitiksi kiegyenlít vmit, az utolsó fillérig kifizet vmit, rendezi a számlát vmivel kapcsolatban olla aivan kuitti olyan, mint a kifacsart citrom, olyan, mint a mosott rongy, nagyon fáradt olla jstak kuitit kvitt(ek) kuiva száraz keinotella itsensä kuiville ügyeskedéssel sikerül megmentenie a bőrét/az irháját, sikerül kievickélnie vmiből/(ép bőrrel) megúsznia vmit/megmenekülnie vmitől kuivat juhlat → juhla kuivin silmin → silmä kuivin suin → suu olla kuivilla vki száraz, leszokott az alkoholról/kábítószerről, abbahagyta az alkohol/kábítószer fogyasztást, (átmenetileg/végleg) nem iszik, nem kábító(szere)zik; túl van a nehézségeken/gondokon; túl van a nehezén, túl van vmin päästä kuiville leszokik az alkoholról/kábítószerről, abbahagyja az alkohol/ kábítószer fogyasztását, leszokik vmiről (alkohol, kábítószer); kijózanodik; kimászik a bajból vuotaa kuiviin vmi kiapad, kifogy, elfogy; elvérzik kuivua (meg)szárad, felszárad, kiszárad, kiapad (ajo)kortti on kuivumassa a jogosítvány be van vonva (vmilyen szabálysértés miatt) kuivua kasaan → kasa kuivua kokoon → kokoon kuivua korpuksi → korppu kuivua vähiin → vähissä olla kuivumassa [vö. olla kiven sisässä/sisällä → kivi, olla hyllyllä] börtönben van, rács mögött van, ül kuje csíny, tréfa, kópéság Vanha rauha ja entiset kujeet [válaszként a hogylét iránti kérdésre] kuka? ki? kicsoda?; aki; határozatlan nm (hän) jos kuka ha valaki, akkor (ő) (biztosan)
130 Kenen jalka kapsaa, sen suu napsaa [km] → jalka Kenen leipää syöt, sen lauluja laulat [km] → leipä Kuka ihme/ihmeessä tuo on? → ihme Kukas kissan hännän nostaa, ellei/jos ei kissa itse [km] → kissa näyttää kuka on kuka megmutatja, ki az erősebb/ki a jobb/ki parancsol kukin mindenki, mindegyik, minden egyes, ki-ki, egy-egy kukin taaplaa tyylillään → taaplata kukka virág kukka ja mehiläinen [tréf] szexuális ismeretek lentää kukasta kukkaan [férfiről] gyakran váltogatja a kedveseit pitää kuin kukkaa kämmenellä úgy bánik vmivel/vkivel, mint a hímes tojással, gyengéden/óvatosan/tapintatosan bánik vkivel/vmivel puhjeta kukkaan [átv] kivirágzik, felvirágzik kukkanen kis virág, virágocska Haista kukkanen! [euf, válaszként adott, sértésnek szánt kifejezésekben] kukkaro pénztárca elää/olla kuin herran/luojan kukkarossa isten tenyerén él, kellemesen/gondtalanul él/van, gond nélkül él, kényelmesen él hellittää kukkaron nauhoja/nyörejä vki a zsebébe nyúl, pénzt ad vmire, adakozik, adakozóvá válik; abbahagyja a kuporgatást, többet költ, mint korábban käydä jkn kukkarolle vmi sokba kerül vkinek, (vminek az árát) megérzi vkinek a pénztárcája käydä jkn kukkarolla vkivel (meg/ki)fizettet vmit, vkinek a zsebéből vesz/húz ki vmit pitää kukkaron nyörit tiukalla spórol, megfog minden fillért, jól megnézi, mire adja ki a pénzt raottaa kukkaroa(an) vki a zsebébe nyúl, vki pénzt ad kukkia virágzik, virul, nyílik antaa kaikkien kukkien kukkia megengedi/hagyja, hogy a különböző vélemények szabadon elhangozzanak/érvényesüljenek, támogatja a szabad véleménynyilvánítást vesi kukkii a vizet virágpor/moszat fedi kukko kakas ei hänelle kunnian kukko laula ki fog kapni, rosszul fog járni Ei kukkokaan käskien laula [km] a dacos/kelletlen embert nehéz rávenni arra, hogy vmit csináljon
131 Ei sovi kahta kukkoa samalle orrelle [km] Két dudás egy csárdában (nem fér meg) [km] Gallian kukko Franciaország olla/hääriä kukkona tunkiolla vki kakas a szemétdombon punainen kukko vörös kakas, tűz(vész) pöyhistellä kuin kukko páváskodik, nagyra van magával, kérkedik, henceg kukkula (hegy)csúcs, magaslat, emelkedő, bérc; csúcspont, tetőpont olla jnk kukkuloilla [átv] vminek a csúcsán van kukkura ráadás, a fennmaradó/feles rész kaiken kukkuraksi [vö. kaiken huipuksi → huippu, päälle päätteeksi → pääte] mindennek a tetejébe, ráadásul kukonaskel kakaslépés Tapanina on päivä jo kukonaskelta pitempi [km] Karácsony másnapján a nappal már egy kicsit hosszabb (, mint korábban volt) kukonlaulu kakaskukorékolás kukonlaulun aikaan kora hajnalban, pirkadatkor, kakaskukorékoláskor kullanarvoinen → kulta kulissi színfal, kulissza kulissien takana a színfalak mögött, titokban (a nyilvánosság kizárásával) Potemkinin kulissit az olyan pozitív dolgok, amelyeket a valóságnál kedvezőbb kép kialakítása végett mutatnak kulkea jár, jár-kel, járkál, bejár, vándorol, vonul, halad, megy; szerepel, hírben áll kulkea haavin kanssa → haavi kulkea huppu silmillä → huppu kulkea jälkijunassa → jälkijuna kulkea jkn jälkiä → jälki kulkea kaitaa tietä → kaita kulkea jonkinlaisissa/jkn kirjoissa → kirja kulkea käsi kädessä → käsi kulkea lainahöyhenissä → lainahöyhenet kulkea (silmä)laput silmillä → lappu kulkea lauman mukana → lauma kulkea liftillä → lifti kulkea luvattomilla teillä → luvaton kulkea mutkan kautta → mutka kulkea nenä/nokka pystyssä → nenä
132 kulkea omia teitä(än)/omaa tietä(än) → oma kulkea ristin tiellä/tietä → risti kulkea (kuin) tanssien → tanssia kulkea täysin purjein → purje kulkea valheen kengillä → valhe kulkea jnk/jkn vanavedessä → vanavesi kulkea vanhaa latua(an) → latu kulkea yöjalassa → yöjalassa kulku járás, menés, járat, út, utazás, vándorlás; menet, lefolyás olla (aina) kulussa vki (folyton) úton van/járkál/mászkál, [jármű] forgalomban van, jár, közlekedik kulma szög; csücsök; szöglet, kiszögellés, sarok, zug; táj, oldal; halánték; tsz szemöldök, homlok kaikilta kulmilta minden oldalról, mindenfelől katsoa/kyräillä alta kulmain/kulmien(sa alta titokban/a szeme sarkából néz kohottaa kulmia(an meglepődik, elcsodálkozik jkn kulmalla/kulmilla vki (lakóhelyének a) környékén/szomszédságában kuollut kulma [kat] holt tér tarkastella jtak (liian) ahtaasta kulmasta szűklátókörűen vizsgál vmit kulo erdőtűz, futótűz; elszáradt (előző évi) fű/széna levitä kuin kulo futótűzként terjed kulovalkea erdőtűz levitä kulovalkean tavoin/kuin kulovalkea vmi futótűzként terjed kulta arany; aranyos, drága, édes, kedves ei kuuna kullan valkeana soha ebben az életben, sohasem kullan arvoinen/kullanarvoinen aranyat érő, rendkívül értékes Kulta pieni! [becézés] Drága kicsikém! jk maksaa painonsa (verran) kultaa méregdrága, nagyon sokba kerül musta kulta olaj jkn sydän on puhdasta kultaa vkinek aranyból van a szíve, vki aranyszívű/ nemes lelkű/jó ember vihreä kulta erdő(k); a (finn) fa mint nyersanyag vuolla kultaa puuveitsellä/puuvartisella könnyűszerrel/könnyű módszerrel keres/szerez/gyűjt pénzt/nagy vagyont kultainen arany, arany-, aranyozott; aranyos, kedves kultainen keskitie arany középút
133 kultainen kädenpuristus nyugdíjazáskor/elbocsátáskor kapott értékes ajándék; végkielégítésként kapott nagy összegű pénz kultainen vasikka aranyborjú, a bálványozott pénz/gazdagság kultamuna aranytojás tappaa kultamunia muniva kana (pillanatnyi érdekeit hajszolva/azonnali nagy haszon reményében) jó megélhetési forrást tesz tönkre kultasuoni [geol] arany ér osua kultasuoneen jó megélhetési forrást talál, aranybányára akad kultavaaka [kifejezésekben] punnita sana(nsa kultavaa’alla mérlegeli a szavait, jól meggondolja, amit mond punnita jkn sanoja kultavaa’alla vkinek a szavait keményen kritizálja/kemény kritikával illeti kulu elhasznált/kopott holmi; vénember; tsz kiadás, költség; múlás, folyás, fogyás, kopás ajan/aikan(sa kuluksi időtöltésül, időtöltésképpen, (azért,) hogy elverje az időt/idejét vmivel kulua (el)kopik, elhasználódik; (el)fogy; (el)múlik, eltelik, beletelik, eljár, lejár, halad, letűnik ei lähde kuin kulumalla/ei lähde kulumallakaan vmi sehogy sem megy ki (vmiből) kulua umpeen → ummessa jstakin tulee kuluneeksi vuosi/... vuotta .... éve (lesz) annak, hogy kulua vähiin → vähä jssakin kuluu aikaa ja tupakkaa → tupakka kuluttaa (el)koptat, elhasznál, elhord, elnyű, felemészt; fogyaszt, (el)költ, (el)pazarol; eltölt kuluttaa kengänpohjia(an jssak → kengänpohja kuluttaa koulunpenkkiä → koulunpenkki kumartaa meghajlít, meghajt; meghajlik, imád, bálványoz kumartaa//ei kumarra kuvia → kuva kumileimasin gumipecsét joutua kumileimasimeksi bólogató/fejbólintó jánossá válik olla kumileimasin/kumileimasimena bólogató jános, mások döntésének saját akarat nélküli jóváhagyója kumma fn csoda; csodálkozás, csodálat mn különös, furcsa Ei kummempia [válaszként a Mitä kuuluu? -kérdésre] Semmi különös ei se kummempia maksa nem kerül különösebben sokba
134 ihme ja kumma csodák csodájára, furcsamód Kas/Sepä kumma! Ez érdekes! kumma tyyppi → tyyppi sen kummemmitta + mon abess különösebb .... nélkül kumminlahja keresztelői ajándék kumminlahjana saatu veleszületett, természetes kumossa le-/felfordult helyzetben, kumoon mennä kumoon vmi eldől, feldől, felfordul; tönkremegy, nem sikerül, kátyúba jut, befagy, meghiúsul, összeomlik, kútba esik kun (a)mikor, amint; ha Kun hätä on suurin, on apukin lähellä/niin apu on lähinnä [km] → hätä Kun kissa on poissa, hiiret hyppivät pöydällä [km] → kissa Kun kova tulee, niin koiraskin poikii [km] → kova Kun (asia) pitkistyy, niin (se) mutkistuu [km] → mutkistua kun sen pään ottaa → pää Voi kun/kunpa + condit! Bárcsak + condit! kuningas király eläinten kuningas az állatok királya, oroszlán korven kuningas medve kruunaamaton kuningas koronázatlan király(a vminek) kuningasten kuningas [vall] Isten kunnia tisztelet, tisztesség; becsület; dicsőség antaa jkn kuulla kunnia(nsa keményen megszid/lehord vkit, leszedi vkiről a keresztvizet jklla ei ole kunnia + inf [tréf, iron] vki nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy ... kaatua kunnian kentällä [vál] háborúban esik el/hal meg kieltäytyä kunniasta elhárítja/visszautasítja a megtiszteltetést, lemond a megtiszteltetésről Kunnia sille, jolle kunnia kuuluu [km] elismerés annak jár, aki azt megérdemli kunnian ja omantunnon kautta → kautta käydä jkn kunnialle vmi sérti vkinek a becsületét, vmi vkinek a becsületébe vág jklla on kunnia + inf [formális köszöntésekben] vkinek abban a szerencsében van része, hogy ..., engedjék meg, hogy ... jk ottaa (jklle/jkn) kunnian päälle → päällä saada kuulla kunnia(nsa [átv] vki megkapja a magáét, vkiről leszedik a keresztvizet
135 tehdä kunniaa tiszteleg kuokkia (meg)kapál joutua kuokkimaan kényszermunkára/lágerbe kerül mennä kuokkimaan (ünnepségre) meghívás nélkül/hívatlanul megy olla kuokkimassa (ünnepségen) meghívás nélkül/hívatlanul van (jelen) kuolaimet tsz zabla panna jkn suuhun kuolaimet megzaboláz/megfékez vkit; megaláz vkit kuolema halál ei kuolemakse(enkaan ha megfeszítik, akkor sem/sehogysem kalpea kuin kuolema halálsápadt kuolema korjaa jkn a halál learat vkit Kuoleman kautta on keskuudestamme poistunut → keskuudessa olla kuoleman kielissä halálán van, a halál torkában van, a sír szélén áll, fél lábbal már a sírban/a koporsóban van tehdä kuolemaa haldoklik, a halálán van kuoliaana, kuoliaaksi [kifejezésekben] lyödä jku kuoliaaksi agyonver/agyonüt vkit vaieta jk asia/jku kuoliaaksi agyonhallgat vmit, a hallgatással agyonüt/agyoncsap vmit, hallgat vmiről/vkiről úgy, hogy az elfelejtődik kuoliaaksi → kuoliaana kuolla meghal, elhuny, kimúlik; megdöglik, elhullik; elhal kuolla kupsahtaa [tréf] beadja a kulcsot, meghal kuolla lyijymyrkytykseen → lyijymyrkytys kuolla oman käden kautta → käsi kuolla pystyyn → pystyssä kuolla saappaat jalassa → saappaat kuolla seisovilta jaloilta(an → seisova kuolla sukupuuttoon → sukupuutto kuollut holt, halott, meghalt; elhullott; élettelen, mozdulatlan, holt kuolleena syntynyt (ajatus) hamvába holt/életképtelen (ötlet/gondolat) kuollut hetki → hetki kuollut ja kuopattu [tréf] vmi/vki el van hantolva, vmire már keresztet lehet vetni kuollut kirjain → kirjain kuollut kuin kivi → kivi kuollut kulma → kulma kuollut paino → paino
136 kuollut pääoma → pääoma nousta kuolleista [vall] feltámad halottaiból poliittisesti kuollut a politikai befolyását elveszített (ember) kuono orr, orrmány, pofa, száj (állaté); pofa (emberé) kerjätä kuonoon(sa a másik bosszantásával kiprovokálja/kiérdemli a verést, kihúzza a gyufát vkinél saada kuonoonsa [vö. saada selkäänsä/turpiinsa → turpa] kap a képébe; képen/pofon/pofán lesz vágva/törölve kuori kéreg, héj, hüvely; boríték; tok; tej föle/színe; bőr, hártya sulkeutua/vetäytyä kuoreen(sa begubózik, visszahúzódik kuoria (meg)hámoz, lehánt, hántol, lehúzza a héját, leszedi a fölét, lefölöz kuoria jstak kerma päältä → kerma kupariseppä rézműves kuparisepät takovat päässä [tréf] vkinek zakatol/hasogat/majd szétmegy a feje (a másnaposságtól) kuperkeikka bukfenc heittää kuperkeikkaa bukfencet vet; nem állja meg a helyét, nem igaz; csődöt mond kupoli kupola ottaa kupoliin [szl, vö. ottaa aivoon/kaaliin] vmi dühít/felmérgesít/bosszant vkit kuponki szelvény, (élemiszer)jegy leikata kuponkeja részvények után osztalékot kap, osztalékokból él kuppi csésze kuppi kuumaa → kuuma jkn kuppi on täynnä vkinek/vkinél betelt a pohár/a mérték, vkinek elege van vmiből, vkinek tele (van) a hócipője (vmivel) ottaa kuppia iszik (vmilyen alkoholt) tehdä/sekoittaa kuppi alkoholt kever össze kávéscsészében kura sár, csatak jkn maha/vatsa on kuralla vkinek megy a hasa, vkinek hasmenése van; vki fél/ideges vmitől, fosik vmitől mennä kuralle [hasról] menni kezd nauraa vatsa(nsa kuralle halálra neveti/röhögi magát, majd bepisil a röhögéstől olla kuralla [szl] vmi rossz állapotban van, vmi rosszul megy, vmi pocsékul/szarul áll syödä vatsa(nsa kuralle telezabálja magát kuri fegyelem; fenyítés, fenyíték; csíny, tréfa; mód
137 ei millään kurilla sehogy sem, semmiképpen, semmiféleképpen Joka kuritta kasvaa, se kunniatta kuolee [km] aki fenyítés nélkül nő fel, az nem tisztességgel hal meg nurin kurin fonákul, fordítva, visszájára, bolond módon pitää kuria fegyelmet tart pitää kurissa kordában tart kurkata → kurkistaa kurki daru; (emelő)daru, (eke)szarv tarttua auran kurkeen [vál] megfogja az eke szarvát, földet kezd művelni kurkihirsi [épít] szelemen, (tető)élgerenda elää oman kurkihirren alla a saját lakásában/otthonában lakik kurkistaa kukucskál, kandikál kurkistaa lasiin → lasi kurkku torok, gége huutaa kuin/minkä kurkusta lähtee kiabál, ahogy csak a torkán kifér, teli torokból üvölt huutaa kurkku suorana ↑ huutaa täyttä kurkkua/kurkun täydeltä ↑ ↑ karauttaa kurkkua(an megköszörüli a torkát kostuttaa kurkkua(an megnedvesíti a torkát, (alkoholt) iszik kurkku on kuin riivinrauta → riivinrauta kurkun kostuke → kostuke käydä/karata jkn kurkkuun nekiesik vkinek, megtámad vkit, elkapja vkinek a torkát, vkinek a torkának esik nauraa täyttä kurkkua/kurkun täydeltä harsányan nevet, hahotázik olla kurkkua myöten täynnä jtak jól van lakva; torkig van vmivel, elege van vmiből tarttua jkta kurkusta/jkn kurkkuun elkapja vkinek a torkát, nekiesik vkinek, megtámad vkit kurssi útirány, irány; árfolyam; tanfolyam jkn kurssi nousee jkn silmissä vkinek a becsülete megnő vkinek a szemében olla (korkeassa/hyvässä//huonossa) kurssissa (joidenkin keskuudessa) kedvelt/népszerű/népszerűségnek örvend//népszerűtlen (vkik körében) kusi húgy, pisa jklla kusi/pissa nousee päähän → pää olla kuin kusi sukassa halálos csendben van, mozdulatlanul, feszülten/félve figyel, elvan, mint szar a fűben
138 olla kusessa szarban van panna jku kuseen szar helyzetbe hoz vkit tulla kuset housuun [vulg] [vö. tulla paskat housuun → paska, jklta menee paskat housuun] vki bajba kerül, nehéz helyzetbe kerül; [vulg] beszarik kusta vizel, hugyozik, pisál, pisil kusta jkta silmään → silmä näyttää, mistä kana kusee [kny] megmutatja, ki az úr a házban/ki parancsol olla kuin juosten kustu vmi gondatlanul van megcsinálva, vmi össze van csapva kustannus kiadás, költség; (könyv)kiadás kiinteät kustannukset [ker] a termelés mennyiségétől független, állandó kiadások kuta hrag [kifejezésekben] tehdä kutaa vmi jót tesz/jól esik vkinek kuten (úgy) mint, miként, miképpen; (úgy) ahogy, mint ahogy, amint kuten sanotaan → sanoa kuti hrag [kifejezésekben] pitää kuti(nsa vmi megállja a helyét/helytálló, helyes, úgy/így van kutitella → kutittaa kutittaa (meg)csiklandoz; csikland, viszket kutittaa/kutitella jkn nauruhermoja → nauruhermo kutkuttaa csiklandoz, viszketést okoz kutkuttaa jkn nauruhermoja → nauruhermo kutsu (meg)hívás; meghívó saada kutsu kotiin/taivaaseen [vál] vki eltávozik az élők sorából, vkit a Jóisten magához szólít kuu hold; hó(nap) ei kuuna päivänä soha, soha az életben, majd ha fagy Kuu kiurusta kesään, puoli kuuta peipposesta [km] a pacsirta megjelenésétől egy hónap, a pintyétől már csak fél hónap van a nyárig luvata jklle kuu taivaalta mindent megígér vkinek, összevissza ígérget vkinek odottaa jtak/jkta kuin kuuta nousevaa nagyon vár vmit/vkit, úgy vár vkit, mint a Messiást tavoitella kuuta taivaalta vmi nagyon nehezen elérhetőt/lehetetlent akar elérni tehdä jtak niin, ettei kuu kuule eikä päivä näe titokban csinál vmit (, hogy senki se lássa, senki se hallja/, hogy senki meg ne tudja) kuulo hallás ei ota jtak kuuloonkaan figyelembe sem vesz vmit
139 jk ei tule kuuloonkaan szó sem lehet vmiről, vmi szóba sem jöhet olla/pysyä kuulolla nyitva tartja a fülét (készen arra, hogy valami fontosat halljon) saada jk kuuloon(sa hall vmiről, tudomást szerez vmiről kuulua hallik, hallatszik, hírlik; tartozik Anna(han) kuulua! Na, ki vele! Na, (hadd) halljuk! Na, mondd már! antaa kuulua elmond vmit antaa (jklle), mitä kuuluu (ja kuka käski) megszid vkit, megmossa vkinek a fejét, beszél vkinek a fejével, kioszt vkit; megbüntet vkit; megver vkit kuulua asiaan → asia kuulua kalustoon → kalusto kuulua kuvaan/kuvioon/kuvioihin → kuva → kuvio Mitä kuuluu? Mi újság? Mi hír (van) vkiről/vmiről? Hogy vagy(tok)/van? Mi van veled/veletek? saada mitä kuuluu ja kuka käski vki (jól) megkapja a magáét, vki szidalmat/ fejmosást; büntetést/verést kap kuuma mn forró; kelendő fn meleg, forróság joutua kuumaan/kuumimpaan paikkaan a pokolra kerül kuppi kuumaa egy csésze meleg ital (kávé, tea, stb.) kuuma kuin pätsissä → pätsi kuuma kysymys → kysymys kuuma laboratorio → laboratorio kuuma peruna → peruna kuuma sarja [sp] → sarja kuuma sota → sota kuumaa tavaraa → tavara kuumat paikat → paikka käydä/olla kuumana dühös, fel van paprikázva; be van gerjedve, fel van tüzelve [szexuálisan is] mennä (kaupaksi) kuin kuumille kiville [árucikkről] vmi keresett, kelendő, gyorsan fogy, vmit visznek, mint a cukrot mielet ovat kuumina a közvélemény fel van háborodva, közfelháborodás van jklla on kuumat paikat/oltavat vki nehéz helyzetben/kutyaszorítóban/pácban van, vki benne van a csávában, vkinek jól befűtenek puhelin on kuumana folyton/állandóan cseng a telefon Takoa silloin/niin kauan kun rauta on kuumaa [km] Addig kell a vasat verni, amíg tüzes [km]
140 jklle tulee kuumat paikat/oltavat nehéz helyzetbe/kutyaszorítóba kerül kuume láz lyödä jklle kova kuume felszökik a láza vkinek, magas láza lesz vkinek kuunnella (meg)hallgat; hallgatózik kuunnella järjen ääntä → ääni kuunnella korvat höröllä(än)/hörössä → höröllä(än) kuunnella kuin hepo kelloa → hepo kuunnella puolella/toisella korvalla → korva kuunnella sydämen(sä/omantunton(sa ääntä → ääni kuunnella yhtenä korvana → korva kuuro süket kaikua kuuroille korville süket fülekre talál kuuro kuin tukki → tukki olla kuuro jllek közömbös vmi iránt, elenged vmit a füle mellett, nem törődik vmivel puhua (kuin) kuuroille korville (mintha) a falnak beszél(ne) kuusi fenyőfa, lucfenyő, jegenyefenyő Joka kuuseen kurkottaa, se katajaan kapsahtaa [km] aki nagyra vágyik, előbbutóbb csalódik kuusen parta → parta mennä/painua hevon kuuseen elmegy a fenébe, eltűnik olla hevon kuusessa az isten háta mögött van, vhol a fenében van Painu helvetin/hevon kuuseen! Menj a fenébe/pokolba! Tűnj el innen! Kopj le! Sitä kuusta kuuleminen, jonka juurella asunto [km] az embernek ahhoz a környezethez kell hozzászoknia, ahol él Suksi kuuseen! Menj a fenébe/pokolba! Tűnj el innen! Kopj le! kuutamo holdvilág, holdfény olla kuutamolla vki össze van zavarodva; vki be van zsongva kuva kép, fénykép, felvétel; ábra; szókép kadota kuvasta [átv] eltűnik a képből/a nyilvánosság elől kumartaa//ei kumarra kuvia meghajlik//nem hajlik meg a felsőbb akarat előtt, tiszteli//nem tiszteli a tekintélyeket, fél//nem fél a magasabb hivataloktól/a magas beosztású/nagy tekintélyű személyektől (kuten) kuvaan kuuluu ahogy lenni szokott, mint általában, hozzátartozik vmihez, része vminek kuulua kuvaan [vö. kuulua kuvioon] vmi benne van a képben, vmi tipikus, jellemző
141 käydä kuvassa elmegy a fényképészhez/fényképet csináltatni (saját magáról) olla mukana kuvassa [átv, vö. olla kuvioissa mukana, olla tapetilla → tapetti] benne van a képben, szerepet játszik vmiben, vminek része van vmiben sopia kuvaan [átv] belefér/beleillik a képbe kuvapatsas szobor seisoa jähmettyneenä kuin kuvapatsas dermedten áll/áll, mint a sóbálvány kuve lágyék, derék; oldal kaivaa kuvetta(an) előveszi/előkotorja a pénzét, hogy fizessen, fizetni készül, fizet, pénzt ad vyöttää kupee(nsa [rég, vál] útra készül kuvio minta, alakzat, ábra kuulua kuvioon/kuvioihin hozzátartozik a dologhoz/képhez, benne van a képben olla kuvioissa mukana [átv] benne van a képben kuvitella (el)képzel, (el)gondol kuvitella suuria itsestä(än → suuri kylkiluu oldalborda miehen kylkiluu oldalborda, feleség kylliksi eléggé, eleget enemmän kuin kylliksi több, mint amire szükség van/mint amennyi kell saada kyllikse(en/kylliksi jstak beleun vmibe, megun vmit, megelégel vmit, megundorodik vmitől kyllin elég(gé), bőségesen, meglehetősen yllin/yltä kyllin bőven/bőségesen (van/elég), untig (elég), amennyi csak kell kyllyys elégültség, megelégedettség; bőség, gazdagság, teljesség sydämensä kyllyydestä teljes szívéből, szívből, a saját jószántából kyllä igen(is); bizony, valóban, ugyan, igaz (hogy), eléggé, jól Kyllä aika tavaran kaupitsee [km] → kaupita kyllä kai bizonyára, biztosan, alighanem, azt hiszem Kyllä maailma on pieni! → maailma Kyllä nyt myrkyn lykkäsi! → myrkky kyllä päivä paistaa risukasaankin → päivä Kyllä routa porsaan kotiin ajaa [km] → ajaa Kyllä se siitä! → se kyllä se työstä käy → työ kyllä se vielä tästä iloksi muuttuu → ilo kyllä sika syitä keksii/löytää → syy
142 Kyllä sopu sijaa antaa [km] → sija kylmiltä(än [kifejezésekben] tehdä jtak kylmiltä(än bemelegítés/gyakorlás/felkészülés nélkül csinál vmit, felkészületlenül csinál vmit kylmä hideg, rideg jättää jku kylmäksi hidegen hagy vkit, nem izgat vkit kaataa kylmää vettä jkn niskaan lecsillapít vkit, elveszi vkinek a kedvét vmitől, lelomboz vkit (kuin) kylmä suihku hideg zuhany(ként), kellemetlen meglepetés(ként) kylmä kuin jää → jää kylmä kuin ryssän helvetissä → helvetti kylmä sota → sota kylmä tila → tila kylmät aseet → ase kylmät väreet → väre maata/olla kylmänä holtan fekszik, halott olla sydän kylmänä fél, retteg pitää pää(nsä) kylmänä megőrzi a hidegvérét, nem veszti el a fejét saada kylmää vettä niskaan(sa) vki hideg zuhanyt kap, vkinek a lelkesedése alábbhagy; vkit csalódás ér kylpeä fürdik kylpeä kyynelissä → kyynel kylpeä rahassa → raha kylvää (magot) (el)vet, bevet; szór, hint kylvää tuulta ja niittää/leikata myrskyä → tuuli kymmen tíz käydä (kolmatta/neljättä jne) kymmentä (harmincas/negyvenes, stb.) éveiben jár olla kolmannella/neljännellä (jne) kymmenellä ↑ kyniä (meg)kopaszt, melleszt, foszt kyniä jku puhtaaksi → puhdas kynnenmustuainen [kifejezésekben] ei kynnenmustuaisen vertaa egy csöppet sem, egy kicsit sem, annyit sem, mint körme alatt a piszok kynsi köröm, karom hioa kynsiä(än) feni a fogát/lesi az alkalmat/készülődik vmire kaikki jotka kynnelle kykenevät mindeki(t), aki(t) csak lehet/csak van/csak
143 létezik/csak mozogni tud kynsin hampain foggal-körömmel, körömszakadtáig, mindenáron näyttää/paljastaa kynte(nsä megmutatja oroszlánkörmeit olla kynsille lyöty vki érzékeny/félénk, vkinek nincs önbizalma pitää kynte(nsä erossa jstak távol tartja magát vmitől, vminek a közelébe sem megy saada jku kynsiin(sä elkap/kézre kerít/elcsíp/nyakon csíp vkit saada kynsille(en megkapja a magáét, csípős választ kap, kínos helyzetbe kerül kynttilä gyertya pitää kynttilää(nsä) vakan alla leplezi/véka alá rejti a tudását/a képességeit polttaa kynttilää(nsä) molemmista päistä mind a két végéről égeti a gyertyát, hajszolt életet él, agyonhajszolja magát suora kuin kynttilä egyenes, mint a cövek/szálfa, szálfaegyenes kyntää (fel)szánt kyntää toisen vasikalla → vasikka kynä toll; ceruza elättää itse(nsä kynällä az írásból él/tartja fenn magát kirjoittaa kynä kuumana lelkesen, megszakítás nélkül ír kirjoittaa niin että kynä sauhuaa/savuaa gyorsan és lelkesen ír jklla on sujuva/terävä kynä vkinek jó a tolla, vki jó tollú (író) tarttua kynään tollat fog/ragad, írni kezd kyräillä görbén/dühösen néz, sandít, kancsalít kyräillä alta kulmain/kulmiensa alta → kulma kyse hrag [vö. kysymys] jstak kyseen ollen vmiről lévén szó kyseessä oleva szóban forgó, kérdéses nyt on tosi kyseessä most komoly dologról van szó, nehéz a helyzet tulla kyseeseen szóba jön/kerül kysymys kérdés; probléma ei tule kysymykseenkään szó sem lehet vmiről, vmi szóba sem jöhet herää kysymys felvetődik/felmerül a kérdés kuuma kysymys kényes/vitás kérdés nyt on tosi kysymyksessä most komoly dologról van szó, nehéz a helyzet tulla kysymykseen szóba jön/kerül kysyä (meg)kérdez; kér, keres; kíván, követel, igényel Ei kysyvä tieltä eksy [km] aki kérdez, az nem téved el kysyä kunnian(sa perään → perään
144 kytis [kny] les olla kytiksellä/kytiksessä [szl] figyel; leselkedik; lesben áll kytkin kapcsoló; (autóban) kuplung nostaa kytkin/kytkintä elmegy, eltűnik, lelép kyttyrä púp tykätä kyttyrää megharagszik/megneheztel (vkire, vmiért), rossz néven vesz vmit kyy keresztesvipera, kígyó elättää kyytä povella(an) kígyót melenget a keblén kyynel könny(csepp) korpikuusen kyyneleet [tréf] házi pálinka, kisüsti krokotiilin kyyneleet krokodilkönnyek, megjátszott bánat/szomorúság, hazug könnyek kylpeä kyynelissä nagyon könnyezve sír, sok könnyet hullat kyynelet silmissä → silmä kyynärpäätaktiikka könyöktaktika käyttää kyynärpäätaktiikkaa előretolakszik; előrefurakszik, könyököl, könyöktaktikát folytat/alkalmaz kyyti személyszállítás, fuvar, kocsi(val való szállítás) antaa kyytiä jklle megszid vkit, megmossa a fejét vkinek, megleckéztet vkit; elzavar vkit ei ole ensi/ensimmäistä kertaa pappia kyydissä nem most csinál vmit először, nem új fiú vhol, (tapasztalt) vén róka kovaa kyytiä gyorsan saada kyytiä rossz kritikát kap; veszít vkivel szemben samaa kyytiä egyhuzamban, egyfolytában, egyvégtében, megállás/megszakítás nélkül yhtä kyytiä/yhteen kyytiin egyúttal, megállás nélkül kyytipoika [ját] (alkoholról) kísérő jkn kyytipoikana/kyytipojaksi (étel/ital) mellé; vminek (étel/ital) a kísérőjeként kyökki konyha kyökin kautta nem hivatalosan, kapcsolatok révén/segítségével, protekcióval käki kakukk olla humalassa/päissä(än/täynnä kuin (taivaan) käki nagyon be van rúgva, be van rúgva, mint a csacsi/szamár, részeg, mint a csap olla (aivan/täytenä) käkenä ↑ olla äimän käkenä csodálkozik, el van képedve, el van hűlve, meg van rökönyödve
145 kämmen tenyér; kéz, mancs syödä jkn kämmeneltä vkinek a tenyeréből eszik, hallgat vkire, szót fogad vkinek, vkinek az utasításait követi kämppä barakk, erdőmunkás-szállás; lakás, szoba, diák által bérelt szoba/lakás olla kämpillä otthon van känni ittasság, részegség, lerészegedés, berúgás, (alkoholos) mámor olla kännissä vki be van rúgva; be van csípve; részeg olla känni(päi)ssä(än) ↑ vetää/vetäistä känni [vö. vetää lärvit] leissza magát käpy (fenyő)toboz vanha käpy [ln] vén trotli, vén trottyos, vén szatyor käpälä mancs, talp juosta minkä käpälistä lähtee fut, ahogy csak a lába bírja käpälälauta csapda, amelybe az állat mancsa beszorul saada jku käpälälautaan [vö. saada kiinni] elfog/elkap/kézre kerít/nyakon csíp/fülön csíp vkit käpälämäki [kifejezésekben] lähteä käpälämäkeen [vö. lähteä lipettiin] felhúzza/felköti a nyúlcipőt, kereket old, megfutamodik kärki hegy(e) vminek, csúcs, fok; él, élvonal heti kärkeen rögtön az elején, a legelején katkaista/taittaa kärki jltak elveszi vminek az élét, tompít vmit/vmin/vminek az élén, tompítja vminek az élét kärppä hermelin, hölgymenyét mennä kärppänä jnnek/olla kärppänä jssak gyorsan (oda)megy vhova/gyorsan odaér vhova/ott terem vhol vikkelä kuin kärppä fürge, mint a csík kärpänen légy; bogara vkinek, kedvtelés, hobbi ei tekisi pahaa kärpäsellekään vki a légynek sem tudna ártani lyödä/saada kaksi kärpästä yhdellä iskulla két legyet üt egy csapásra olla kärpäsenä katossa titokban követ/figyel vkit saada (purjehdus)kärpäsen purema [tréf] vmivel/(a vitorlázással) lelkesen foglalkozni kezd Tehdä kärpäsestä härkänen [km] A bolhából (is) elefántot csinál [km] kärryt tsz kocsi, szekér, taliga, kordé olla/pysyä kärryillä ért vmit, követni tud vmit
146 panna kärryt hevosen eteen ész nélkül/bolond módjára csinál vmit pudota/tipahtaa kärryiltä [vö. pudota kelkasta → kelkka] lemarad vmiről/vmiben, elveszíti a fonalat/vminek a fonalát päästä kärryille jstak vkinek leesik a tantusz/a húszfillér(es), vki (meg)ért vmit kärsiä (el)szenved, elvisel, kibír; (el)tűr kärsiä haaksirikko → haaksirikko kärsiä inflaatio → inflaatio kärsiä jk (omissa) nahoissa(an → nahka käry égett/kozmás szag, (étel)szag; leégés, lebukás haistaa/tuntea palaneen käryä rosszat sejt, megszagol vmit, vmi gyanúsat érez/sejt Nyt kävi käry! [vétségen, mulasztáson, stb. való rajtaéréskor] Most aztán/Na most lebuktam/lebuktál/lebukott/lebuktunk/lebuktatok/lebuktak!, Most aztán/Na most rajtavesztettél/rajtavesztettetek!, stb. käräjät tsz [tört] népgyűlés, törvénygyűlés, törvénytevés; járásbíróság, törvényszék käydä käräjiä (jstak) jkn kanssa/jkta vastaan pereskedik vkivel vmi miatt, perben áll vkivel vmi miatt, beperel vkit vmi miatt käsi kéz antaa käte(nsä jklle [rég, vál] odaadja a kezét vkinek, vkihez hozzámegy (feleségül) antaa kättä jklle/puristaa jkn kättä kezet ad vkinek, kezet fog/szorít vkivel antaa/tarjota (jklle) (vain) lämmintä kättä (kiitokseksi) együttérzést ad, de konkrét segítséget nem, nem támogat, nem segít vkit/vmit; kiszúrja vkinek a szemét vmivel, Nesze semmi, fogd meg jól! antaa jklle vapaat kädet szabad kezet ad vkinek vmiben elää kädestä suuhun annyiból él, amennyit megkeres, addig nyújtóz(kod)ik, ameddig a takarója ér; egyik napról a másikra él ensi kädessä mindenekelőtt, elsősorban etsiä/hakea käsiin(sä kézre kerít, megkeres etsiä/hakea kättä pitempää/käden jatkoa fegyvert/szerszámot keres/hoz jäädä käteen megmarad (vmiből vmennyi); haszna/értelme van vminek kantaa jkta käsillä(än a tenyerén hord/hordoz vkit kohottaa käte(nsä jkta vastaan kezet emel vkire koukistaa kättä iszik, poharazgat kulkea käsi kädessä kart karba öltve megy, karonfogva megy; [átv] együtt jár vmivel, összekapcsolódik vmivel, kapcsolódik vmihez kuolla oman käden kautta önkezével vet véget az életének, öngyilkos lesz, öngyilkosságot követ el
147 käden käänteessä → käänne Kädet irti (jstak)! → irti jkn kädet ovat sidotut [átv] vkinek meg van kötve a keze (olla/istua) kädet ristissä [átv is] karba tett kézzel (ül vki, vkinek karba van téve a keze); ölbe tett kézzel (ül) kädet täynnä työtä vkinek rengeteg a munkája, vki ki sem látszik a munkából, vki nagyon elfoglalt/le van kötve (olla) käsi maassa nagyon be van rúgva käsi sydämellä/Käsi sydämelle! → sydän käsin kosketeltava konkrét, kézzelfogható käteen käypä megfelelő Kättä päälle! → päällä lain pitkä käsi a törvény keze, a törvénykezés kitartó, megingathatatlan működése levitä käsiin vmi elromlik, tönkre megy, felmondja a szolgálatot, lerobban; vki elveszti a kontrollt vmi felett, kicsúszik az irányítás vkinek a kezéből liata käte(nsä jllak beszennyezi/bemocskolja a kezét vmivel liukua jkn käsistä [átv] vmi kicsúszik vkinek a kezéből; vmi elmúlik/elszáll, vmi kárba megy/elvész lyödä/iskeä kättä jnk kanssa találkozik vmivel, összekapcsolódik vmivel, kapcsolódik vmihez lyödä kättä päälle → päällä mennä läpi käsien [átv] vmi kicsúszik vkinek a kezéből, vmi elmúlik/elszáll, vmi kárba megy/elvész neuvoa jkta kädestä pitäen részletes utasításokkal/instrukciókkal lát el vkit, tüzetesen, részletekbe menően elmagyaráz vkinek vmit nostaa käte(nsä jkta vastaan kezet emel vkire olla korkeammassa kädessä vki/vmi a sors kezében van, vki isten tenyerén él olla jkn oikea käsi vki vkinek a jobb keze oman käden oikeus önkény, önbíráskodás jklla on kättä pidempää/pitempää vkinek segédeszköze/szerszáma/fegyvere van omin käsin saját kezűleg, önkezűleg, önkezével, saját maga paiskata kättä a tenyerébe csap vkinek, kezet fog vkivel (a megállapodás jeléül) panna kädet kyynärpäitä myöten ristiin vki meg van könnyebbülve, vki hálás, vkinek van oka arra, hogy megkönnyebbült/hálás legyen panna käte(nsä ristiin összekulcsolja az ujjait, összeteszi (a két) kezét pestä käte(nsä jstak [átv] mossa kezeit vmilyen dologban/ügyben
148 puhua käsillä(än) beszéd közben hadonászik/mutogat a kezével pyytää jkn kättä [rég, vál] megkéri vkinek a kezét riistäytyä käsistä vmi irányíthatatlanná válik ristiä käte(nsä összekulcsolja az ujjait, összeteszi (a két) kezét räjähtää käsiin hirtelen tönkremegy/elromlik/szétesik, robbanásszerűen romlik saada jku/jk käsiin(sä elér/elcsíp vkit; elfog/elkap/megcsíp/elcsíp/nyakon csíp/kézre kerít/elkap vkit; megkaparint vmit saada käsistä pois megcsinál vmit, kiad a kezéből vmit saada (vain) lämmintä kättä jstak együttérzést kap vmiért/vmi miatt, de konkrét segítséget/támogatást nem saada vapaat kädet jssak szabad kezet kap vmiben sanoa kädestä päivää/käsipäivää kezet fog vkivel, kézfogással üdvözöl vkit syödä jkn kädestä vkinek a tenyeréből eszik, hallgat vkire, szót fogad vkinek, követi vkinek az utasításait tahrata kätensä jhk [átv] vmivel bepiszkítja/bemocskolja a kezét, gyilkosságot követ el tervehtiä jkta kädestä kézfogással üdvözöl vkit Tuohon käteen! Kezet rá! Csapj a tenyerembe! tyhjin käsin üres kézzel, pénz nélkül; eredmény nélkül Vasen käsi ei tiedä, mitä oikea tekee Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal Vedä käteen! [vulg] [vö. vedä handuun/tumppuun, haista paska!] Ba(s)zd meg! [vulg] viime kädessä végső soron, végül is, tulajdonképpen vääntää kättä jstak küzd, birkózik, harcol vmiért/vmi miatt käsiksi [kifejezésekben] käydä käsiksi jhk/jkhun elkezd vmit, hozzáfog/hozzákezd vmihez, belefog vmibe, nekilát/nekiesik vminek; beleavatkozik vmibe; nekiesik vkinek, megtámad vkit päästä käsiksi jhk hozzájut/hozzáfér vmihez, megkap vmit, megszerez vmit; eljut/elérkezik vmihez; elkezd vmit käsillä kéznél, közel, käsille käsillä oleva a szóban forgó, az illető, a kérdéses, a munka alatt levő olla käsillä kéznél van, vkinek a keze ügyében van, egy karnyújtásnyira van, elöl van, (meg) lehet kapni, lehet használni; készül, készülő(fél)ben van, napirenden van, vki előtt van, szó van róla; (idő) nemsokára itt van, kezdődik, közeledik; éppen most folyik käsipohjaa [kifejezésekben]
149 uida käsipohjaa úgy úszik, hogy a keze a vízfenéken van käsipäivää [kifejezésekben] sanoa käsipäivää kézfogással üdvözöl vkit käsitellä kezel, bánik, foglalkozik, feldolgoz, tárgyal jk asia on käsitelty loppuun a dolog/ügy le van zárva, a téma be van fejezve käsivarsi kar koukistaa käsivartta iszik, alkoholizál kätkeä (el)rejt, (el)takar, (el)dug, (el)tüntet, (el)temet jhk kätketty pukinsorkka → pukinsorkka kätkeä leiviskä(nsä maahan → leiviskä kättely kézfogás heti/jo kättelyssä mindjárt, az elején kävellä jár(kál), gyalogol, sétál, lépked, halad, megy kävelevä jussi → jussi kävellä kuin ankka → ankka kävellä puuta/puita myöten/pitkin → puu kävellä jkn yli → yli saada lähteä kävelemään elmehet, ki van rúgva (a munkahelyéről) kävi → käydä käydä jár, járkál, sétál, megy, jön; visz, vezet; lefolyik, végbemegy; lehet, megy; számít; válik, lesz; folytat, visel; érte megy, elhoz ei ota käydäkseen vmi nem akar menni, vmi nem akaródzik vkinek kävi miten kävi bárhogy legyen is käydä ohraisesti → ohraisesti jkn/jklle käy hullusti → hullusti jkn/jklle käy huonosti → huonosti jkn/jklle käy kalpaten → kalpaten jkn/jklle käy jkta kateeksi → kateeksi jkn/jklle käy ohraisesti → ohraisesti jkn/jklle käy surku jkta → surku jkn/jklle käy jkta sääliksi → sääli jkn/jklle käy vanhanaikaisesti → vanhanaikaisesti käydä aisoihin → aisa(t) käydä (suoraan) asiaan → asia käydä jkn asialla/asioilla → asia käydä happihyppelyllä/happihypyllä → happihyppely
150 käydä hermoille → hermo käydä hikeen → hiki käydä ilmi → ilmi käydä istumaan → istua käydä jaloille/jalkojen päälle → jalka käydä jklle kalliiksi → kallis käydä kaupaksi → kauppa käydä jtak/jnk kaupalla → kauppa käydä kauppaa jstak → kauppa käydä kierroksilla → kierros käydä kiinni jkhun → kiinni käydä jhk kiinni kuin (nälkäinen) leipään → leipä käydä kiinni työn tukkaan → tukka käydä kimppaan → kimppa käydä jkn kimppuun→ kimppuun käydä koulua → koulu käydä kuin nakutettu → nakuttaa käydä kuin rasvattu → rasvata käydä kuin siimaa → siima käydä kuin tanssi → tanssi käydä jkn kukkarolla → kukkaro käydä jkn kukkarolle → kukkaro käydä kunnon päälle → päällä käydä jkn kunnialle → kunnia käydä jkn kurkkuun → kurkku käydä kuumana → kuuma käydä kuvassa → kuva käydä (kolmatta/neljättä, jne) kymmentä → kymmen käydä käräjiä (jstak) jkn kanssa/jkta vastaan → käräjät käydä käsiksi jhk/jkhun → käsiksi käydä laatuun → laatu käydä luonnolle → luonto käydä läpi → läpi käydä maata → maata käydä marjassa → marja käydä naisissa → nainen
151 käydä nurkan takana → nurkka käydä näyttämässä naamaa(nsa → naama käydä oikeutta jstak → oikeus käydä paperisotaa → paperisota käydä paremmin kuin hyvin → paremmin käydä pihan perällä → perällä käydä pohjalla → pohja käydä porukkaan → porukka käydä jkn puheilla → puhe käydä päinsä → päinsä käydä (jkn) päälle (kuin yleinen syyttäjä) → päällä käydä rajaa → raja käydä samasta → sama käydä selville → selvillä käydä sisulle → sisu käydä sukulaisissa → sukulainen käydä suruvalittelulla → suruvalittelu käydä jkn sydämelle → sydän käydä jhk taloksi → talo käydä tappiolla → tappio käydä tarpeella(an/tarpeilla(an → tarve käydä toteen → tosi käydä jkn tunnolle → tunto käydä tuttavissa → tuttava käydä ulkona → ulkona käydä uurnilla → uurna käydä vaaka-asentoon → vaaka-asento käydä valokuvassa → valokuva käydä vieraissa → vieras käydä voimille → voima käydä vähiin → vähä käydä yksiin → yksiin käydä ylikierroksilla → ylikierros käydä yli ymmärryksen → yli käydä yöjalassa → yöjalassa Käykää istumaan! → istua
152 Käykää pöytään! → pöytä Käykää sisään! → sisään käymistila erjedés állapota olla käymistilassa (forrongó) változáson/átalakuláson megy keresztül, forrongva változik/átalakul käynti járás, menés; látogatás; működés, üzem, mozgás lähteä käyntiin elkezdődik, kezdetét veszi, beindul, megindul; beindul, működni kezd olla käynnissä működik, működésben van saada käyntiin beindít vmit käyntikortti névjegy(kártya) jättää käyntikorttinsa jhk [euf] ott hagyja a névjegyét [= ürülékét] vhol käyrä mn görbe fn görbe (vonal) käyrä korkealla jókedvvel/jókedvűen, lelkesedéssel, lelkesen käyttäytyä viselkedik käyttäytyä ihmisiksi → ihminen käyttää (fel)használ, kihasznál, igénybe vesz; hord, visel; alkalmaz käyttää hyväksi/hyväkse(en → hyvä käyttää hyödyksi/hyödykseen → hyöty käyttää keppiä ja porkkanaa → keppi käyttää kovaa kieltä → kova käyttää kyynärpäätaktiikkaa → kyynärpäätaktiikka käyttää jkta pelinappulana → pelinappula käyttää pelkkiä superlatiiveja → superlatiivi käyttää raskasta tykistöä → tykistö käyttää tilaisuutta hyväkse(en → tilaisuus käyttää väärin → väärin olla jkn käytettävissä vmi/vki vkinek a rendelkezésére áll käyttö hajtás (gépé); használat jllak on käyttöä vminek a használatára szükség/igény van, vmit (jól) lehet használni käytännöllisesti gyakorlatilag käytännöllisesti katsoen → katsoa käämi [műsz] orsó, cséve, tekercs jklta palaa käämit vki felidegesíti magát; vkinek felforr az agyvize
153 käänne felhajtás, behajtás (ruhán); kanyar; fordulat, forduló; mozdulat; (beszéd)fordulat käden käänteessä mindjárt, rögtön, azonnal, egy pillanat/szempillantás alatt; könnyen, könnyedén kääntyä (meg)fordul, tér; (meg)tér kääntyä haudassa(an → hauta kääntyä laskuun → lasku kääntyä nousuun → nousu kääntyä parhain päin → päin kääntyä jkn/jnk puoleen → puoleen kääntää (meg)fordít, (le)fordít, felhajt, felgyűr; [szl] ellop, meglovasít kääntää kelkka(nsa → kelkka kääntää jk (asia) leikiksi → leikki kääntää nurin maat ja taivaat → maa kääntää pienemmälle vaihteelle → vaihde kääntää purjee(nsa → purje kääntää jkn pää → pää kääntää jk päälaelle(en → päälaki kääntää selkä(nsä jllek/jklle → selkä kääntää jkn silmät → silmä kääntää takkia/takki(nsa → takki kääpiö törpe henkinen/moraalinen kääpiö lelki/szellemi invalidus, erkölcsi nulla kääriä göngyöl, becsomagol; gyűr, összecsavar, összeteker, összesodor kääriä hiha(nsa/hihat → hiha kääriä jk makkaralle → makkara kääriä pumpuliin → pumpuli kääriä/kääräistä rahaa → raha kääriä tuohta → tuohi käärme kígyó ajaa (kuin) käärmettä pyssyyn erőnek erejével próbál vmit csinálni elättää käärmettä povella(an) kígyót melenget a keblén kavala kuin käärme alattomos, álnok, ravasz notkea kuin käärme hajlékony, mint a nád käärmeissä(än [kifejezésekben]
154 olla käärmeissä(än jklle dühös/mérges vkire, haragszik vkire (vmi miatt/vmiért), mérgelődik, harapós kedvében van; el van keseredve kääräistä → kääriä köniin [kifejezésekben] antaa jkta/jklle köniin megüt/megver vkit, behúz vkinek, ellátja vkinek a baját, ad vkinek a pofájába saada köniin(sä) kap a pofájába, megkapja a magáét körö [onom] körö körö kirkkoon → kirkko köyhä szegény köyhä kuin kirkonrotta → kirkonrotta köyhät ritarit → ritari köydenjatko [kifejezésekben] joutua köydenjatkoksi vki akasztófára kerül riippua köydenjatkona [euf] (az akasztófán) lóg köysi kötél olla köysissä meg van kötözve, össze van kötözve, csapdában van, csapdába esett puhetta tulee kuin köyttä vkiből folyik a szó/dől a beszéd, vki megállás nélkül beszél vetää yhtä/samaa köyttä [vö. puhaltaa yhteen/samaan hiileen → hiili] együttműködik vkivel egy közös cél érdekében
155 L laaja széles, terjedelmes, tág, tágas, bő jklla on laaja sydän → sydän laajentaa (ki)szélesít, (ki)bővít, (ki)terjeszt, növel laajentaa rajoja(an) → raja laakeri babér levätä laakereilla(an vki ül a babérjain niittää laakereita babérokat arat, dicsőséget/hírnevet szerez laaki ütés, lövés, dobás laaki ja vainaa folytonos/állandó (teli)találat laakso völgy laakson pohjassa → pohja murheen/synnin laakso [főleg vall] siralomvölgy laatikko láda, doboz musta laatikko fekete doboz (a repülőgépeken) panna laatikkoon [sakkban] megver vkit, zsebre tesz vkit laatta lap, lemez heittää laattaa/laatat [szl] rókázik, kidobja a taccsot, hány, okádik laatu minőség käydä laatuun megfelel, megfelelő, alkalmas, jó, lehetséges, elmegy, megjárja laboratorio laboratórium kuuma laboratorio a nagyon radioaktív anyagok kezelésére szolgáló laboratórium ladata feltölt ladata akku(j)a(an) → akku lahja ajándék (kuin) taivaan lahja (mint az) áldás Tasan ei käy onnen lahjat [km] van, aki szerencsés, van, aki nem lahjahevonen ajándék ló Ei pidä katsoa lahjahevosen suuhun/Ei lahjahevosen suuhun katsota [km] Ajándék lónak ne nézd a fogát! [km] lahti öböl lahden takaa/taakse/takana az öböl túlsó partjáról, Svédországból/az öböl túlpartjára, Svédországba/az öböl túlpartján, Svédországban laidun legelő siirtyä/hakeutua laajemmille/lihavimmille/väljemmille laitumille jobb körülmények közé megy/kerül/törekszik
156 laiha sovány, ösztövér, szikár laiha kuin luuranko → luuranko jk on laiha lohtu vmi sovány vigasz seitsemän laihaa vuotta a hét szűk esztendő lailla módon, -képpen, módjára aika/melko lailla alaposan, derekasan, istenigazából koko lailla eléggé, meglehetősen Vai sillä lailla? Vagy úgy?! laillistaa törvényesít laillistaa suhde/suhtee(nsa → suhde laimin [kifejezésekben] lyödä laimin elhanyagol/elmulaszt/nem csinál meg/mellőz/elszalaszt vmit [ami kötelessége lenne] lainahöyhenet [kifejezésekben] koreilla lainahöyhenillä/lainahöyhenissä//kulkea lainahöyhenissä idegen tollakkal ékeskedik laiska lusta, rest, renyhe, lomha, tunya jäädä laiskaan/laiskalle (tanítás után) bent marad az iskolában bepótolni a leckét Laiska töitään lukee/luettelee [km] a lusta számlálja elő/számolja a munkáját moottori on laiska a motor nehezen indul be olla laiskassa/laiskalla (tanítás után) bent van az iskolában bepótolni a leckét laita oldal, szél, perem; állapot, helyzet, viszony ei ole laitaa, että... nem jó/nem okos dolog, hogy... heittää yli laidan elvet/elutasít/visszautasít vmit, sutba dob vmit; lemond vmiről; elbocsát/elmozdít/felment/félreállít vkit laidasta laitaan margótól margóig; mindenféle, különbözőféle täydeltä laidalta teljes erőből, teljes gőzzel laitamyötäinen [haj] oldalszél olla laitamyötäisessä részeg; be van rúgva; be van állva laitapuoli szélső, külső rész, perem laitapuolen kulkija a társadalom legproblémásabb/leglecsúszottabb rétegéhez tartozó, a sors üldözöttje, akinek nehéz sors jutott osztályrészül tuntea elämän laitapuoli ismeri az élet sötét oldalát laittaa (el)készít, (fel)épít, (fel)állít; rendez, intéz; kikészít, csinosít, javít; rendel, küld, hívat laittaa lappu luukulle → lappu
157 laittaa pois päiviltä → päivä laiva hajó Laiva on lastattu [zálogos játék neve] paeta kuin rotat uppoavasta laivasta menekül, mint a patkányok a süllyedő hajóról vuotava/uppoava laiva süllyedő hajó, meghiúsulni látszó terv/vállalkozás lakaista seper, söpör lakaista maalinedusta puhtaaksi → maalinedusta lakaista jk maton alle → matto lakana lepedő kalpea kuin lakana nagyon sápadt, fehér, mint a fal laki törvény; jog; törvényszék, bíróság; törvény(szerűség), elv kiertää lakia megkerüli/kijátssza a törvényt kirjoittamaton laki íratlan törvény lain kirjain → kirjain lain pitkä käsi/koura → käsi → koura Laki on niin kuin se luetaan [km] a törvényt sokféleképpen lehet értelmezni [vö. szól Ha akarom, vemhes, ha (nem) akarom, nem vemhes] lukea lakia jogot tanul; jklle megszid/megdorgál/megleckéztet vkit, ráncba szed vkit rikkoa (jnk) lakia megszeg/megsért (vmilyen) szabályokat, törvényt szeg/sért; bűn(tény)t követ el viidakon laki a dzsungel törvénye lakki sapka, ellenzős (férfi)sapka lakki kourassa meghunyászkodva, alázatosan neljän tuulen lakki (négyágú) lappsapka nostaa lakkia jklle [vö. nostaa hattua] kalapot emel vmi/vki előtt, elismer vmit/vkit valkoinen lakki/valkolakki a sikeres érettségi vizsgát tett diákok sapkája (, amit ballagáskor tesznek fel először) lakko sztrájk, munkabeszüntetés mennä lakkoon sztrájkba kezd, sztrájkolni kezd, beszünteti a munkát tehdä lakko vmi elromlik, vmi nem működik lama (gazdasági) pangás, regresszió; csökkent működőképesség; levertség, lehangoltság, depresszió, henkinen lama rossz lelkiállapot, levertség, lehangoltság, depresszió mieli on lamassa vki levert hangulatban van, vki le van hangolva
158 olla lamassa vmi pang, vmi nem megy/nem működik, tönkre van; vki rossz formában/állapotban/hangulatban van, vki le van verve/törve, el van csüggedve, depressziós lammas juh, birka kadonnut lammas [átv vall] elveszett bárány lampaat ja vuohet a jók és a rosszak; a bűntelenek és a bűnösök laskea lampaita számolja a birkákat, megpróbál számolással álomba szenderülni lauhkea kuin lammas szelíd, mint a bárány/olyan, mint a kezes bárány, birka(természetű) laupias kuin lammas álszent musta lammas [átv] fekete bárány (jtak on jklla) vaikka lampaat söisi vkinek nagyon sok van vmiből lamppu lámpa siihen aikaan kun isä lampun osti régen, annak idején, a régi szép időkben langeta (le)esik, (le)hullik; esik, jut, száll langeta hyvään maahan/maaperään → maa → maaperä langeta kuin paisti pataan → paisti langeta loveen → lovi langeta luonnostaan → luonnostaan langeta tomuun jkn edessä → tomu lanka cérna, fonal; csapda jkn elämän lanka katkeaa vki életének a fonala megszakad mennä/lentää lankaan bemegy a csőbe, csapdába esik; csalatkozik/megcsalatik pitää (kaikki) langat/ohjakset käsissä(än) vki a kezében tartja a gyeplőt/az irányítást, vki a kezében tart vmit jnk punainen lanka vminek a vezérfonala, uralkodó vonása lanttu karórépa; [szl] fej jklla (ei) lanttu leikkaa vki (nem) ért vmit, vki felfog (//nem fog fel vmit), vki felér ésszel(//nem ér fel ésszel) vmit lapikas lapp cipő, lapp csizma [olyan lábbeli, amelynek az orra felkunkorodik] lyödä lapikasta lattiaan táncol lappu (papír)lap, (rongy)darab; cédula kulkea/olla (silmä)laput silmillä szemellenzőt hord, egyoldalúan látja a dolgokat laittaa/panna lappu luukulle lehúzza rolót, befejez/bezár vmit (pl. üzleti tevékenységet/boltot), lappu luukulla eladva; bezárva, megszüntetve
159 lapsenkenkä gyermekcipő olla lapsenkengissä(än) vmi gyermekcipőben jár kasvaa/päästä lapsenkengistä(än) felnő, kinő vmiből lapsi gyerek, gyermek heittää lapsi pesuveden mukana a fürdővízzel (együtt) kiönti a gyereket lapsesta saakka gyerekkorától fogva lapsi menee pesuveden mukana a lényegtelen dolgok mellett a lényeg is elvész lasten leikki gyerekjáték, könnyű, veszélytelen dolog odottaa lasta gyereket vár, terhes saada lapsi jkn kanssa vkinek gyereke lesz/születik vkitől lapsipuoli mostohagyerek jäädä lapsipuolen asemaan hátrányos/kedvezőtlen helyzetbe kerül, mostoha sorsra jut olla lapsipuolen asemassa rossz/hátrányos/kedvezőtlen helyzetben van, mostoha körülmények között van lasi üveg; pohár ei sylje lasiin vki nem veti meg az italt, szívesen fogyaszt alkoholt; sok alkoholt fogyaszt kallistella lasia/laseja (alkoholt) iszik kilistellä laseja koccintgat, iszogat kilistää (lasia) jkn kanssa koccint vkivel kohottaa lasi(nsa) jklle/jllek//jkn kunniaksi emeli poharát vkire/vmire// vkinek/vminek a tiszteletére, koccint vmire/vkinek az egészségére kurkistaa lasiin [tréf] a pohár fenekére néz, iszogat, iddogál lasikaappi üvegszekrény Lasikaapissa istuvan ei pidä heitellä kiviä [km] nem érdemes támadnia annak, aki maga is támadható/kényes helyzetben van olla/istua lasikaapissa vki ki van téve a kritikának lasimestari üveges lasimestarin silli → silli laskea leenged, leereszt; előhoz, mond, beszél; számol laskea alle(en → alla laskea asee(nsa/aseet → ase laskea jku haudan lepoon → lepo laskea housuihin(sa → housut laskea jksta ilma/ilmat pois/pihalle → ilma
160 laskea korkoa korolle → korko laskea kuin lehmän häntä → häntä laskea lampaita → lammas laskea leikkiä (jstak/jkn kustannuksella) → leikki laskea luikuria → luikuri laskea lööperiä → lööperi laskea jku maan poveen → povi laskea mäkeä jllak → mäki laskea nollille → nolla laskea pohjalukemiin → pohjalukema laskea pyllymäkeä → pylly laskea pää(nsä ikuiseen lepoon → pää laskea silmistä(än) → silmä laskea tiilenpäitä → tiilenpää laskea varman päälle → varma laskea vettä(än) → vesi laskettu päivä/aika a szülés várható napja/ideje lasketella elfúj, elhadar lasketella loruja → loru lasketella omia(an → oma lasketella jtak ulkoa → ulkoa lasketella ärräpäitä→ ärräpää lasku számla; leereszkedés, süllyedés jättää pois laskuista kihagy vmit a számításból, figyelmen kívül hagy vmit kääntyä laskuun csökkenni kezd olla pois(sa) laskuista vmi ki van zárva, nem jöhet számításba omaan laskuun(sa a saját felelősségére, a saját szakállára ostaa jtak laskuun utólag számlával fizet ki vmit panna jk jkn laskuun vkinek a számlájára ír vmit, vkit hibáztat/okol vmi miatt pehmeä lasku fokozatos átállás (vmi új feladatra), fokozatos áttérés (vmilyen új helyzetre); vmire való szoktatás (, amellyel felkészítés, támogatás jár) tehdä jtak jkn laskuun vkinek a pénzéből/vkinek a számlájára csinál vmit; vkinek a számlájára/kontójára/felelősségére csinál vmit laskupää számolni tudás, számolási készség jklla on hyvä//huono laskupää vki jól//rosszul tud számolni latinki [kny] feltöltődés; töltő, töltet
161 olla latingissa fel van töltve; készen van/áll; be van rúgva lattia padló(zat), padozat, szoba földje mittailla lattiaa fel-alá jár(kál), fel s alá jár(kál) latu sínyom, ösvény, csapás aukoa uusia latuja új utat tör, úttörő munkát végez kulkea/mennä vanhaa latua(an) vmi a régi kerékvágásban halad/megy, vmi a régi mederben folyik ladut menevät ristiin → ristissä latva csúcs, tető, (fa)korona; felső folyás, forrásvidék jkta/jklla heittää latvasta vki nem normális/vki lökött/vki meg van húzatva, vkinél nincsenek otthon, vkinek nincs ki mind a négy kereke olla latvasta laho vki buta; vki feledékeny; vkinek rossz az emlékezete lauhkea enyhe, lágy; szelíd, kegyes lauhkea kuin lammas → lammas laukaus lövés vaihtaa laukauksia (jkn kanssa) (mindkét fél) kölcsönösen lő; lövöldöz laulaa énekel, dalol; szól, zeng laulaa ammuvainaan nuotilla → nuotti laulaa nuotin vierestä → nuotti laulu ének, dal vanha laulu [átv] a régi nóta, a régi/az ismert szöveg, ismerős szöveg laulukuoro énekkar siirtyä laulukuoroon [sp] kiesik a selejtezőkön lauma nyáj, falka, csorda, gulya, csapat, csoport, csomó, sereg kulkea/ulvoa lauman mukana vki megy a többi(ek) után, vkit hajt a csordaösztön, vki úgy gondolkodik/cselekszik, mint a (nagy) többség laupias irgalmas, jámbor, szelíd; álszent, jámborságot tettető laupias kuin lammas → lammas laupias samarialainen irgalmas szamaritánus Laupias taivas! Te jó ég! Egek! Szent ég! lause mondat; mondás; tétel lentävä lause szállóige lausua kimond, kifejez, kijelent, nyilatkozik; kiejt; szaval, előad lausua jku tervetulleeksi → tervetullut lauta deszka; társasjátékok fa/karton aljazata, (sakk)tábla
162 lyödä jku/jk laudalta [átv] kiüt vkit a nyeregből, lesöpör vkit vhonnan, (győztesként) félreállít vkit vhonnan, (le)győz vkit lautanen tányér lentävä lautanen repülő csészealj lavea [= laaja] széles, tág, bő lavea tie [vall] rossz út Leelia [női név] Leelian lepotuoli → lepotuoli legenda legenda; kitalált/megszépített történet heittää legendaa [szl] beszél(get), mesél, dumál, nyomja a sódert lehahtaa lebben, libben, röppen; fúj(ni kezd); fellobban, felgyúl lehahtaa punaiseksi → punainen lehmä tehén katsoa kuin lehmä uutta aitaa/porttia bámul/úgy néz, mint borjú az új kapura jklla on oma lehmä ojassa vkinek a saját érdekeiről van szó [vö. Minden szentnek maga felé hajlik a keze [km]] pyhä lehmä szent tehén tanssia lehmäparissa két nő táncol egymással lehmä(n)kauppa viszontszolgáltatáson alapuló politikai üzletkötés tehdä lehmä(n)kauppa/lehmä(n)kauppoja (olyan) politikai üzletet köt (, amelyben valamilyen szolgálat fejében szolgálatot tesz vkinek) lehti (fa)levél, lomb; lap, hírlap, újság jäädä lehdelle soittelemaan [vö. jäädä nuolemaan näppejään → näppi] kimarad vmiből, vmi nélkül marad, lemarad/lecsúszik vmiről, hoppon marad, háttérbe szorul kirjoittamaton lehti (vmilyen szempontból) egyelőre ismeretlen személy/dolog lehti kääntyy új szakasz/korszak kezdődik leijailla lebeg, libeg, szállong, kering, gomolyog leijailla pilvissä → pilvi leijona oroszlán karjua kuin leijona üvölt, mint a sakál leijonan/leijonien luola → luola rohkea kuin leijona bátor, mint az oroszlán voimakas kuin leijona erős, mint a bivaly leijonankynsi az oroszlán körme näyttää leijonankynte(nsä megmutatja oroszlánkörmeit/a tudását/a tehetségét
163 leikata vág, elvág, levág, metsz, szeg, szel, lehasít; operál; szab kuin veitsellä leikaten/leikattuna mintha elvágták volna, hirtelen, váratlanul leikata huhulta siivet → huhu leikata kuponkeja → kuponki leikata jklta siivet → siipi leikattu konjakki → konjakki jklla polla (ei) leikkaa vkinek jól fog az esze (vkinek nem fog az esze), vki gyorsan megért vmit (vki nem ért vmit) leikki játék; tréfa, vicc jk ei ole leikin asia vmi nem vicc/nem tréfadolog Joka leikkiin ryhtyy, se leikin kestäköön [km] Aki á-t mondott, annak bé-t is kell mondania/mondjon bé-t is [km] kääntää/lyödä/panna jk (asia) leikiksi tréfára fordít/vesz vmit, tréfálkozni kezd laskea leikkiä (jstak//jnk/jkn kustannuksella) viccel, tréfálkozik, (tréfát űz vmiből/vkiből) leikin vuoksi a tréfa/vicc kedvéért leikki leikkinä csak vicc (volt), Elég a játékból! Félre a tréfával! Leikki sikseen! Félre a tréfával! Elég a játékból! lähteä leikkiin mukaan beszáll a játékba/üzletbe; vállalja a kockázatot jstak on leikki kaukana [vö. nyt on vitsit vähissä] komolyra fordul vmi, komoly dologról van szó, vmi halálosan komoly sujua kuin leikki vmi megy, mint a karikacsapás, vmi könnyen megy leikkiä játszik, játszadozik leikkiä kissaa ja hiirtä jkn kanssa → kissa leikkiä tulella → tuli leikkiä upporikasta tai rutiköyhää → rutiköyhä leima bélyegző, pecsét; jelleg, benyomás leimaa antava jllek jellemző vmire, jellegzetes lyödä/painaa leima(nsa jhk nyomot hagy vmin, rányomja a bélyegét vmire leipä kenyér; betevő, betevő falat, megélhetés ansaita leipä(nsä jnak (esim opettajana) vmivel (pl. tanárkodással) keresi a kenyerét, vmiként (pl. tanárként)/vmilyen beosztásban dolgozik joutua kruunun leipiin vki bevonul (a hadseregbe); vki börtönbe kerül Kenen leipää syöt, sen lauluja laulat [km] akinek a kenyerét eszed, annak a nótáját fújod, úgy táncolsz, ahogy a kenyéradód fütyül
164 käydä jhk kiinni kuin (nälkäinen) leipään lelkesen/buzgón nekiáll vminek/hozzáfog vmihez jkn leipä levenee → levetä Leipää ja sirkushuveja! → sirkushuvi leveämpi leipä jobb megélhetés jk lyö//ei lyö leiville vmi megéri, érdemes//vmi nem éri meg, nem érdemes murtaa leipää [egyh] úrvacsorát vesz; jkn kanssa együtt eszik/étkezik vkivel, vkivel tart (étkezéskor) olla kruunun leivissä vki az állam kenyerét eszi, vkit az állam tart el (főképp katonaságnál/börtönben) olla jkn leivissä vkinek a kenyerét eszi; vkinél dolgozik olla samoissa/yksissä leivissä együtt él vkivel, [rég] egy kenyéren él/van vkivel pitää jku leivässä eltart vkit, gondoskodik vkiről/vkinek a megélhetéséről pysyä leivässä vki kijön a fizetéséből, vkinek elég a jövedelme a megélhetésre ruveta/muuttaa yksiin leipiin jkn kanssa összeköltözik vkivel syödä jkn leipää vkinek a kenyerét eszi; vkinél dolgozik valtion leipä on kapea mutta pitkä állami hivatalban kevés a fizetés, de hosszú a szolgálati idő (nem kell félni a munkanélküliségtől) viedä leipä jkn suusta/jklta leipä suusta elveszi vkinek a kenyerét/megélhetési forrását leipäläpi kenyérleső, száj Pidä leipäläpesi kiinni! Fogd be a kenyérlesőd(et)/a szád! leipävarras rúd, amelyre a lyukas kenyereket akasztották leipävarras on korkeammalla kuin ennen nehezebb a megélhetés, mint korábban leiviskä [rég] 20 font; 10 kg; [Bibl, átv] talentum hoitaa leiviskä(ä)(nsä hyvin megfelelően teljesíti a kötelességét; jól kamatoztatja a tudását kätkeä leiviskä(nsä maahan elhanyagolja a kötelességét, nem (jól) teljesíti a rábízott feladatot leivätön kenyér nélküli joutua leivätömän pöydän ääreen bíróság elé kerül lekkeripeli [kifejezésekben] mennä lekkeripeliksi [vö. mennä hulinaksi/pipariksi/piirileikiksi → piirileikki/plörinäksi] vmiből nem lesz semmi, vmi nem sikerül, rosszul megy/sikerül, meghiúsul, semmivé válik, füstbe megy, kátyúba kerül, dugába dől, befagy, összeomlik, kútba esik, zátonyra fut, befuccsol
165 lento repülés, röpte vminek; lendület katketa kuin kanan lento hirtelen félbeszakad/befejeződik kuin kanan lento nagyon rövid(en) loppui lyhyeen kuin kanan lento vmi röviden véget ért/hamar befejeződött olla lennossa úton van/járkál/futkos ottaa/saada taksi lennosta leint egy taxit, taxit fog vaihtaa (pelaajia) lennossa [sp, jégk] játék közben/a játék megszakítása nélkül (játékosokat) cserél lentää repül, száll lentävä lause → lause lentävä lautanen → lautanen lentävä lähtö → lähtö lentää ilmaan → ilma lentää jkn kaulaan → kaula lentää korkeammalle kuin siivet kantaa → siipi lentää kuin leppäkeihäs → leppäkeihäs lentää kuin päätön kana → päätön lentää kukasta kukkaan → kukka lentää lankaan → lanka lentää nenälle(en → nenä lentää nokilleen → nokka lentää pellolle/pihalle → pelto → piha lentää perseelleen → perse lentää (pois) pesästä → pesä lentää punaiseksi → punainen lentää pyrstölle(en → pyrstö lentää retkuun → retku lentää taivaan tuuliin → tuuli läppä lentää → läppä lepo pihenés, nyugalom laskea/siunata jku haudan lepoon örök nyugalomra helyez, sírba tesz, eltemet, elhantol vkit mennä levolle aludni megy, elmegy lefeküdni, lepihen, [vál] nyugovóra tér olla levolla fekszik, alszik ottaa levon kannalta pihen päästä (ikuiseen) lepoon [vál] örök nyugalomra tér
166 siunata jku iankaikkiseen lepoon örök nyugalomra helyez, utolsó útjára kísér vkit vetäytyä viisaan lepoon sok munkát végezvén megelégedetten visszavonul, visszavonul a megérdemelt pihenésre lepopaikka pihenőhely, nyughely viimeinen lepopaikka végső nyughely, sír leposija nyughely viimeinen leposija [vál] végső nyughely, sír lepotuoli kényelmes karosszék, fotel Leelian lepotuoli [tréf] az a hely, ahol vki kiönti a szívét leppäkeihäs égerfából készült lándzsa lentää kuin leppäkeihäs [tréf] vmi repül, mint a szélvész/huzat, vki repül, mint a sicc, (úgy) repül, hogy a lába se(m) éri a földet leski özvegy lesken ropo → ropo vihreä leski a lakótelepen a sok otthonléttől/a bezártságtól elbutuló családanya lesti kaptafa; [kny] pálinkásüveg hankkia lesti pálinkát árul feketén heittää lestiä ↑ Suutari pysyköön lestissään [km] A suszter maradjon a kaptafánál [km] letti copf; haj nousta lettiin vmi a fejébe száll vkinek leuka áll, állkapocs aukoa/repiä leukoja(an dicsekszik, felvág loukuttaa leukoja(an dumál, pofázik, ugat; veszekszik, szid/szidalmaz vkit/vmit levetä (ki)szélesedik, bővül, tágul jkn leipä levenee vkinek javul a megélhetése/emelkedik az életszínvonala leveä széles; tág, bő olla yhtä pitkä kuin leveäkin vmi semmire sem jó, haszontalan; eredménytelen; jelentéktelen leveämpi leipä → leipä leveästi szélesen elää leveästi úri módon él, nagy lábon él levitä (el)terjed, kiterjed, átterjed, elharapódzik; elterül, szétterül; szélesedik levitä kuin Jokisen/Virtasen eväät → eväs levitä kuin tauti → tauti levitä kulovalkean tavoin/kuin kulovalkea/kulo → kulovalkea → kulo
167 levitä käsiin → käsi levitä suusta suuhun → suu levy lemez jklla jää levy päälle [vö. soittaa samaa levyä] vki folyton ugyanazt ismételgeti/hajtogatja, vkinél megakad a lemez soittaa samaa levyä mindig ugyanaz a lemez, vki a régi nótát fújja vaihtaa levyä témát vált; megváltoztatja a beszédmódját levällään szét, (szana)széjjel, szanaszét, szerteszét; kiterítve, kitárva, kiterjesztve, levälleen [kifejezésekben] olla levällään vmi rendetlenül/összevissza van, vmi szerteszét/szanaszét van; ki van tárva/nyitva, tárva-nyitva van; el van hanyagolva levätä (meg)pihen, nyugszik, fekszik, hever, elül jäädä lepäämään egyelőre annyiban marad, átmenetileg lekerül a napirendről jättää lakiehdotus lepäämään a választások utánra hagyja a törvényjavaslatot levätä laakereilla(an → laakeri levätä turpeen alla → turve liata (be)piszkít, (be)piszkol, (be)mocskol, beszennyez liata käte(nsä jllak → käsi liata oma pesä(nsä → pesä liekanaru pányva, kötél jklla on lyhyt liekanaru vkinek meg van kötve a keze, vkinek nincs nagy szabadsága/engedélye cselekedni pidentää jkn liekanarua több szabadságot ad vkinek liemi lé, leves joutua liemeen [vö. joutua liriin/nesteeseen/pulaan] bajba/pácba/csávába kerül kiehua omassa liemessä(än vki fő a saját levében olla liemessä [vö. olla pulassa/suossa] bajban van, pácban van, benne van a pácban/csávában liesu [kifejezésekben] olla liesussa úton van; nincs otthon lieventää enyhít, csillapít lieventävät asianhaarat → asianhaara lifti [kny] stopp, stoppolás kulkea liftillä stoppal utazik/megy liha hús Ei luutonta lihaa eikä päätöntä kalaa [km] Nincsen rózsa tövis nélkül [km]
168 lihan himot → himo lyödä/panna jk lihoiksi [állatot a húsáért] levág, lemészárol olla hyvässä lihassa vki jó húsban van olla lihaa ja verta hús-vér, eleven, valóságos, igazi Sana tuli lihaksi [ÚT] Az Ige testté lett lihapata húsosfazék; húsétel istua lihapatojen ääressä vki gazdagságban/bőségben él, vki közel van a húsosfazékhoz lihas izom Millä lihaksilla? [tréf] Hogyan? liiallisuus túlzás, szertelenség, szélsőség mennä liiallisuuksiin túlzásba visz vmit, túlzásokra ragadtatja magát liika mn túlságosan sok/nagy, túl sok, túlságos, fölös, felesleges hsz túlságosan, túl, szerfelett fn felesleges, maradvány liiankin kanssa túl sok(at) is, túlságosan is liika on aina liikaa ami sok, az sok, mindennek van határa luulla liikoja túl sokat gondol vkiről/magáról; túlértékeli a helyzetet/a lehetőségeket liikaa hsz túl/túlságosan sok(at) ottaa lasillinen liikaa többet iszik a kelleténél, túl sokat iszik, berúg liikauttaa (meg)mozdít, (meg)mozgat, (meg)lök, (meg)taszít ei liikauta evää(nsä)kään → evä liikavarvas tyúkszem astua jkn liikavarpaille vkinek a tyúkszemére lép liike mozgás; mozdulat, gesztus; forgalom; üzlet, vállalat; mozgalom Liikettä niveliin/kinttuihin/töppösiin! → nivel → kinttu → töppönen lähteä liikkeelle elkezdődik, kezdetét veszi, beindul, megindul, elindul olla liikkeellä mozgásban van, mozog, megy, úton van, jár; tevékenykedik; fent/talpon van; forgalomban van, terjed olla liikkeessä mozog, járkál panna liikettä jhk/jkhun megmozgat vmit/vkit panna liikkeelle (meg)indít vmit; megmozgat/mozgósít/bevet vmit (vmi érdekében) vihreä liike zöld mozgalom liikenne forgalom, közlekedés lähteä liikenteeseen kimozdul otthonról; bulizni megy
169 olla liikenteessä [vö. olla liikkeellä] → liike liikkua mozog, halad, jár, közlekedik liikkua kuin täi tervassa → terva liikkua oudoilla vesillä → vesi liikkua tutulla//vieraalla/vaarallisella maaperällä → maaperä liikkuva mozgó, mozgékony liikkuva juhlapäivä olyan ünnepnap, amelynek az időpontja évente változik (pl. húsvét) liikkuva kauppa mozgóáruda liikkuva poliisi közlekedési rendőr liikkuva äänestäjä olyan szavazó, aki minden választáskor más-más pártra szavaz olla liikkuvalla kannalla úton van, talpon van, mozgósítva van liikuttaa mozdít, mozgat; megindít, meghat; érdekel, tartozik vkire olla liikutetussa tilassa [tréf] be van csípve/állítva, spicces liipata fen, köszörül, csiszol, élesít liipata jkta läheltä → lähellä läheltä/likeltä/liki liippasi ettei ... → lähellä liisteri csiriz, ragasztó olla liisterissä [vö. olla kiipelissä/pinteessä/pulassa/liemessä→ liemi] kutyaszorítóban van, pácban van, bajban van liittyä egyesül, kapcsolódik, fűződik, járul; csatlakozik, belép Liitypä joukkoon tummaan! → tumma liivi mellény uida jkn liiveihin [szl] nekimegy/nekiesik vkinek, megtámad vkit, rátámad vkire; közel kerül vkihez, beférkőzik vkinek a szívébe likellä, likeltä, likelle → lähellä liki → lähellä likoon → liossa lillukanvarsi kövi szeder szára sotkeutua lillukanvarsiin [tréf] beleavatkozik/belekeveredik vmi csipcsup/lényegtelen ügybe/dologba lima nyálka; nyák niska limassa nagy igyekezettel/erőfeszítéssel/erőbedobással, teljes gőzzel raataa niska limassa dolgozik/gürcöl, mint az állat linja vonal, irány(vonal), pálya, út; útvonal; tagozat; tsz alak ajatella/varoa linjoja(an//pitää huolta linjoista(an gondol/vigyáz az
170 alakjára/a vonalaira pitkän linjan (mies/politiikko jne) olyan (ember/politikus, stb.), aki a pályáján a legalsó szintről fokozatosan küzdötte fel magát punainen//vihreä linja (a vámnál) zöld//piros folyosó linna fn vár Kotini on linnani [km] Az én házam, az én váram [km] linnunmaito [kifejezésekben] elämä on kuin linnunmaitoa az élet szép/gyönyörű/élvezetes linssi lencse [→ silmä] tippa linssissä [vö. tippa silmässä] könnyes szemmel, könnybe lábadt szemmel jklle tulee tippa linssiin [vö. jklle tulee tippa silmään] vkinek könnyes (lesz) a szeme, vkinek könny szökik a szemébe; vkinek elfutja a szemét a könny viilata jkta linssiin [vö. sahata jkta silmään] átvág/átráz/átver/becsap/rászed vkit, kiszúr/kibabrál vkivel lintu madár, szárnyas (onko hän) kala vai lintu (milyen is ő igazából/a lelke mélyén), ilyen vagy olyan(-e ő), [vö. (vki) se hús, se hal] kuin häkkiin suljettu/teljetty lintu (olyan) mint a kalitkába zárt madár outo lintu furcsa alak; ritka madár pahanilman lintu/pahanilmanlintu vészmadár; kellemetlenségek okozója syödä kuin lintu annyit eszik, mint egy veréb vapaa/huoleton kuin taivaan lintu szabad, mint a madár Äänellään lintukin laulaa [km] a madár úgy énekel, ahogy tud; senkitől sem lehet túl sokat követelni liossa, likoon, liosta [kifejezésekben] panna itsensä likoon beveti/bedobja magát, minden tőle telhetőt megtesz/elkövet vmiért panna (kaikki) likoon (mindent) bevet, kockáztat vmit/(mindent), feltesz vmit/(mindent) vmire panna rahaa likoon pénzt fektet be lipettiin [kifejezésekben] lähteä lipettiin [vö. lähteä käpälämäkeen → käpälämäki] elmenekül, kereket old, felköti/felhúzza a nyúlcipőt lipoa nyal lipoa kieltä(än → kieli lippa sapka ellenzője, simléder
171 lippa vinossa → vinossa olla lippa vinossa → vinossa panna/pistää jkta alta lipan [vö. panna jkta halvalla → halpa] kigúnyol vkit, gúnyt űz vkiből, lenéz/lebecsül vkit lippu zászló, lobogó; cédula; jegy lippu puolitangossa (a gyász jeleként) a zászló félárbocra eresztve lippua ja lappua mindenféle papír liput liehuen bátran, szépen, nagyszerűen, pompásan Pidä lippu korkealla! Fel a fejjel! Ne add fel! pitää jnk aatteen lippu korkealla harcol vmilyen elvért liri pisi joutua liriin [vö. joutua liemeen → liemi/nesteeseen/pulaan] bajba/pácba/csávába kerül olla lirissä bajban van, benne van a pácban/csávában, kakiban van lista szegély, párkány; lista, jegyzék, lajstrom musta lista feketelista, bélista pitkä lista a párt képviselőinek rangsora, amit a parlamenti helyek, stb. betöltésekor vesznek figyelembe lisä hozzáadás, ráadás, többlet, toldás, pótlás, pótlék, adalék, járulék Lisänä rikka rokassa, hämähäkki taikinassa [km] → rokka lisätä növel, gyarapít, fokoz; hozzáad, hozzátesz lisätä höyryä → höyry lisätä kaasua → kaasu lisätä kiviä jkn kuormaan → kivi lisätä löylyä → löyly liueta (fel)oldódik (oldószerben) liueta maisemista → maisema liukas csúszós, síkos, sima; fürge, gyors; furfangos, körmönfont liukas kuin ankerias → ankerias päästä liukkaille [vulg] lefekszik vkivel rögtön egy másik férfi után liukua siklik, csúszik; suhan liukua jkn käsistä → käsi livahtaa siklik, surran, illan livahtaa sivu suun → sivu livohkaan [kifejezésekben] lähteä livohkaan elmenekül, kereket old, felköti/felhúzza a nyúlcipőt
172 loistaa ragyog, fénylik, világít loistaa kuin Naantalin aurinko → aurinko loistaa poissaololla(an → poissaolo loka sár, lucsok; piszok, szenny heittää lokaa jkn kasvoille/päälle [átv, írásban, stb.] besároz vkit, sárt dobál vkire, befeketít vkit polkea/tallata/vetää lokaan jku/jkn maine/nimi lábbal tapossa/sárba tapossa/meghurcolja vkinek a jó hírét/hírnevét/nevét lonkka csípő ampua lonkalta csípőből tüzel tehdä jtak lonkalta gyorsan, könnyedén csinál vmit, elkapkod vmit, figyelmetlenül csinál vmit, félvállról csinál vmit vetää lonkkaa fekszik, fekvő helyzetben van, hever, heverészik; alszik loparit [= lopputili] [kny] felmondás ottaa loparit felmond vhol, kilép (a munkahelyéről) saada loparit megkapja a felmondólevelét, kirúgnak vkit loppu vég; maradék ajaa/raataa itse(nsä loppuun agyonhajtja/agyonhajszolja/agyondolgozza magát hyväksi/siunatuksi lopuksi [szerencsés esetben] végül loppujen lopuksi végülis, végeredményben loppuun palanut → palaa olla lopu(i)llaan a vége felé jár/közeledik olla (aivan) lopussa/loppu vmi (teljesen) elfogyott/kifogyott; vki (teljesen) ki van (fáradva/merülve)/el van fáradva piste ja loppu és vége polttaa itse(nsä loppuun kikészíti magát teljesen, kiégeti magát tehdä jstak loppu befejez/abbahagy vmit, véget vet vminek loppua elfogy, kifogy; véget ér, befejeződik; megszűnik, lejár loppua kuin seinään → seinä loppui lyhyeen kuin kanan lento → lento jklta loppuu paukut → paukku loppuun → loppu loppusuora célegyenes, finis olla loppusuoralla [vö. olla kalkkiviivoilla → kalkkiviiva] a végéhez közeledik lopputili a munkaviszony megszűnésekor fizetett összeg, végkielégítés antaa lopputili (a munkaadó) felmond vkinek, elbocsát vkit
173 ottaa lopputili (a dolgozó) felmond a munkahelyén saada lopputili (a dolgozó) megkapja a felmondólevelét loru (gyerek)mondóka, kiszámoló szövege; felesleges, buta beszéd, handabanda, locsogás, fecsegés lasketella loruja butaságokat beszél, locsog, fecseg, handabandázik lorun loppu a próbálkozás/eset, stb. vége, [átv] a nóta vége lossiksi [kifejezésekben] heittää/lyödä/panna lossiksi/lössiksi úgy hagy/félbe hagy vmit; lazít, kienged loukku csapda, tőr, kelepce; szorult helyzet; (kender)tiló kahden asunnon loukku két lakás miatti fizetésképtelenség [amikor a lakástulajdonos új lakást vett, de a régit nem tudja eladni, s ezért fizetési nehézsége támad, vö. Két szék közt a pad alatt [szól]] lyödä loukkua összeüt, koccint, koccant; reszket, remeg, vacog loukuttaa (kendert) tilol; zörög, ver, kopog, dörömböl; jártatja a száját loukuttaa leukoja(an → leuka lounas délnyugat; délnyugati szél; délebéd pitkä lounas [tréf] hosszú (vállalati) ebéd (, ahol sok alkohol fogy) lovi rovás, bevágás, mélyedés, gödör langeta loveen (el)révül, révületbe/transzba esik tehdä lovi kukkaroon vmi sokba kerül luikuri badarság, buta beszéd, duma laskea luikuria butaságokat/hülyeségeket beszél/dumál, összevissza fecseg luimussa (ló, kutya füle) lelapulva/a fejéhez simulva, luimuun istua korvat luimussa fülét-farkát behúzva ül, zavartan/félszegen ül luistaa csúszik, siklik; folyik, megy, halad; telik, múlik; sikerül luistaa kuin rasvattu → rasvata jklla remmi luistaa → remmi luisua csúszik, siklik; lejt joutua luisuvalle pinnalle [vö. joutua kaltevalle pinnalle] rossz útra tér, lejtőre jut, elindul a lejtőn luja erős, szilárd, kemény luja kuin kallio → kallio pysyä lujana jssak szilárdan kitart vmi mellett lujaa hangosan; gyorsan jklla menee lujaa jól mennek vkinek a dolgai lujilla erősen, keményen, lujille erősre, keményre
174 joutua lujille vki nehéz helyzetbe kerül, megszorul olla lujilla vki nehéz/szorult helyzetben van, vkinek nehéz vmi ottaa (jkta) lujille [vö. ottaa koville → kovilla/tiukalle → tiukalla/voimille → voima] nehéz/nehézséget okoz vkinek, megvisel vkit panna jku lujille [átv, vö. panna jku koville → kovilla] (meg)szorongat/sarokba szorít vkit lujassa, lujasta, lujaan [kifejezésekben] olla lujassa [leipä, työpaikka] kevés van vmiből, vmi szűken van, nehezen lehet elérni/(meg)szerezni vmit [pl. kenyér, munkahely] lukea (el)olvas; elmond; tanul; számol; számít, sorol lukea jkn ajatukset/ajatuksia kuin avointa kirjaa → ajatus lukea kirja kannesta kanteen → kansi lukea jkta kuin avointa kirjaa → kirja lukea lakia (jklle) → laki lukea luonnon (suurta) kirjaa → kirja lukea pirun raamattua/lukea kuin piru raamattua → piru lukea rahat pöytään/kouraan → raha lukea rivien välistä → välissä lukea sisältä → sisältä lukea tiilenpäitä → tiilenpää lukea jk jkn tiliin → tili jkn päivät ovat luetut vkinek meg vannak számlálva a napjai lukkarinrakkaus [kifejezésekben] tuntea lukkarinrakkautta jtak kohtaan túlságosan is nagy szeretetet/elfogult ragaszkodást érez vmi iránt lukko zár, lakat joutua lukkojen taakse rács mögé/börtönbe kerül lukossa, lukosta, lukkoon [kifejezésekben] lyödä (jk asia) lukkoon véglegesen/végérvényesen eldönt/elhatároz vmit mennä lukkoon bezárul, (fül) bedugul, (izom) megmerevedik, [átv] lebénul olla lukossa zárva van, (fül) be van dugulva, (vmilyen játék) leáll; [átv] vki képtelen vmit csinálni, le van bénulva luku olvasás; elmondás; tanulás; számolás, számítás; ráolvasás; lecke, fejezet; számla; szám, időszámítás jtak/jkta lukuun ottamatta/ottamatta lukuun jtak/jkta vkit/vmit kivéve, vkinek/vminek a kivételével
175 ottaa lukua [ökölvívás] vkire rászámolnak ottaa täysi luku [ökölvívás] vkit kiütnek, vki kiütéssel veszít pitää luku/lukua jstak számon tart vmit; figyelembe vesz vmit, törődik vmivel lumi hó Antaa tulla lunta tupaan! Jöjjön, aminek jönnie kell! Állunk elébe! menneen talven lunta/lumia régi/elfelejtett ügy [vö. Hol van már a tavalyi hó!] näillä lumilla ezen a télen lumisotasilla [kifejezésekben] olla lumisotasilla hócsatát vív, hógolyózik lunki [kny] nyugodt, csendes, ráérős ottaa lunkisti vki könnyedén/lazán vesz vmit luoda teremt, alkot, formál; lapátol, elhány; levet, ledob; vet luoda nahka(nsa → nahka luoda valoa jhk → valo olla kuin luotu jksik/jhk/jtak varten (mintha csak) vminek/vmire teremtették (volna), vminek született luoja teremtő, alkotó Luoja nähköön! → nähdä luoja ties isten/a jó ég tudja, ki tudja Luojan kiitos! Hála istennek! luojan onni/lykky (että) szerencse/jó(, hogy) Voi hyvä luoja! Szent ég! luokka osztály jäädä luokalle(en) megbukik, osztályt ismétel olla omaa luokkaa(nsa rendkívüli, rendkívül jó tuplata luokka osztályt ismétel luola barlang leijonan/leijonien luola oroszlánbarlang, félelmetes/veszélyes hely luonne jellem, természet, karakter; jelleg(zetesség), lényeg, mibenlét jklla on luonnetta vkiben van kitartás/lelkierő/szívósság/önfegyelem, vkinek van kitartása/lelkiereje/szívóssága/önfegyelme luonnollinen természetes; egyszerű, természetes, mesterkéletlen luonnollinen henkilö [jog] természetes személy luonnolliset luvut [mat] a természetes számok luonnonväärä természettől fogva görbe/görbén nőtt
176 jklla on luonnonväärät leuat vkinek jól forog a nyelve/jó a beszélőkéje, vki nagyszájú, nagy dumás luonnostaan természetszerűleg, természeténél/születésénél fogva langeta luonnostaan magától/magától értetődően/automatikusan/minden további nélkül jön/adódik luonto természet; (emberi) természet, önbizalom, bátorság, kitartás jklla ei ole luontoa + inf vkinek nincs szíve/bátorsága/mersze vmihez/vmit csinálni, vkit nem visz rá a lélek vmire käydä luonnolle vmi undort/utálatot/hányingert kelt vkiben/vált ki vkiből, vkinek felfordul a gyomra vmitől luonnon helmassa → helma Luonto se on joka tikanpojan puuhun vetää [[km], főleg a fiatalok természetes erotikus viselkedésével kapcsolatban mondják, szsz: a természet az, ami a harkályfiókát a fához vonzza] maksaa luonnossa természetben (szexszel) fizet ottaa jkta luonnolle vmi nem fér össze vkinek a természetével, vki nem bír vmit (elviselni) palata luontoon kivonul a természetbe, vidékre megy lakni/élni pitää luonto(nsa kurissa uralkodik magán/az ösztönein, féken tartja az ösztöneit Tottumus on toinen luonto [km] a szokás nagy úr luottaa (meg)bízik, bizakodik luottaa jkhun kuin kallioon → kallio luottaa kuin pukki (suuriin) sarviinsa → pukki luova teremtő, alkotó luova tauko [tréf] szünet, pihenő, lustálkodás, bóbiskolás lupa engedély, engedelem, jóváhagyás; ígéret luvalla sanoen őszintén szólva tehdä jtak luvan perästä engedéllyel csinál vmit lusikka kanál ottaa lusikka kauniiseen käteen alkalmazkodik a követelményekhez, szót fogad vkinek, engedelmeskedik vkinek/vminek, megalázkodik/meghajlik vmi előtt, meghajlik a tények előtt panna/pistää lusikka(nsa) jhk/jkn soppaan beleavatkozik/beleüti az orrát vmibe/ vkinek a dolgába luu csont; (csonthéjas) mag Ei lämmin luita riko [km] a meleg nem tesz kárt senkiben
177 korjata/kerätä luut/luu(nsa jstak eltakarodik/elkotródik/elhordja az irháját/elhúzza a belét vhonnan, elhúzza a csíkot koskea luihin ja ytimiin vkinek az elevenjébe vág kova kuin luu kemény, mint a kő (olla) kova luu vmi kemény dió, vmi nehéz dolog/ügy/munka, nehéz ellenfél luita ja ytimiä myöten minden porcikájában/ízében, az utolsó porcikájáig, a velejéig, mindenestül Luu jää jakajan kouraan/käteen [km] aki ad/osztogat, annak nem marad a végén semmi/üres lesz a marka jklta/jklle menee luu kurkkuun [vö. jklta menee jauhot suuhun] vkinek leragad a nyelve, vki meg se(m) tud szólalni, vkiben bennakad a szó, vki elnémul, megnémul, szótlanná válik; elcsügged mennä/tunkea luihin ja ytimiin csontig hatol (hideg), mélyre hat olla pelkkää luuta ja nahkaa csak csont és bőr, csontsovány, olyan, mint a csontváz panna/iskeä jklle luu kurkkuun [átv] befogja vkinek a száját, elnémít vkit, megmutatja vkinek, (hogy) ki az erősebb tunkea/tunkeutua luihin ja ytimiin [hideg] csontig/velő(k)ig hatol, vmi vkinek minden porcikáját átjárja; [hang] velőt ráz tuntea luissa(an sejt/előre érez vmit luulla vél, hisz, képzel, gondol luulla liikoja → liika luulla suuria itsestä(än → suuri luulo hit, hiedelem, vélekedés Luulo ei ole tiedon väärtti [km] a hit/vélekedés nem egyenlő a tudással jklla on suuret luulot jstak/itsestään túl sokat képzel vmiről/túl sokat képzel magáról, nagyra tart vmit/nagyra tartja magát ottaa jklta (turhat) luulot pois leszerel vkit, leszállít vkit a magas lóról; eloszlatja vkinek a téves elképzeléseit/előítéleteit luunappi csontgomb antaa jklle luunappi jhk vki megpöcköli vkinek vmelyik testrészét a mutatóujja körmével luuranko csontváz laiha kuin luuranko csontsovány, olyan, mint a csontváz, olyan, mint a hét szűk esztendő luuranko kaapissa kellemetlen (politikai/családi, stb.) ügy, amelyet megpróbálnak titokban tartani, takargatnivaló, a „szennyes”/vkinek a szennyese
178 luuri telefonkagyló lyödä/paiskata luuri jklle/jkn korvaan levágja/lecsapja a (telefon)kagylót, megszakítja a telefonbeszélgetést vkivel luuta seprű luuta heiluu jssak tisztogatás történik vhol pudota luudan päältä lattialle vki nem túl magas helyről még alacsonyabbra esik/pottyan Uudet luudat lakaisevat hyvin [km] Új seprű jól seper [km] luvata (meg)ígér, (meg)fogad, felfogad Annettu luvattu lahja [km] Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó [km] luvata ja vannoa kautta kiven ja kannon → kautta luvata jklle kuu taivaalta → kuu luvata jklle maat ja taivaat → taivas luvata yhdeksän hyvää ja kahdeksan kaunista → yhdeksän olla jnk luvattu maa vminek a melegágya luvaton engedély nélküli, nem engedélyezett, megengedhetetlen, tiltott, tilos kulkea luvattomilla teillä görbe utakon jár lyhty lámpás, (kézi)lámpás osallistua vaaleihin sammutetuin lyhdyin konkrét jelölt/program nélkül indul a választásokon lyhyt rövid, kurta; alacsony lyhyellä tähtäimellä → tähtäin lyhyestä virsi kaunis → virsi lyhyet matkat [sp] rövid táv(ok) lyhyt raha [gazd] rövidlejáratú hitel saada lyhyt loppu gyorsan/hirtelen befejeződik/véget ér tulla päätä(än) lyhyemmäksi egy fejjel rövidebb lesz, lefejeztetik lyijy ólom jalat ovat kuin lyijyä mintha ólomból lennének a lábai (a fáradtságtól) saada lyijyä nahkaan(sa golyót/lövést kap lyijymyrkytys ólommérgezés kuolla lyijymyrkytykseen [kat szl] „ólommérgezést” kap, lövés által hal meg lykky szerencse hyvässä lykyssä ha minden jól megy Lykkyä tykö! Sok szerencsét! lypsylehmä fejőstehén
179 pitää jkta lypsylehmänä(än fejőstehénnek/a fejőstehenének tart vkit, pumpol vkit lysti kedvtelés, mulatság, szórakozás; kedves, mulatságos jklle on jk yksi lysti vmi édes mindegy vkinek pitää lystiä szórakozik, mulat; jkn kustannuksella kinevet/kiröhög vkit, röhög vkin lytyssä, lyttyyn [kifejezésekben] lyödä/haukkua lyttyyn lesújtó véleményt mond vmiről, hamisnak/jelentéktelennek nyilvánít vmit; leszid/lehord vkit a sáros földig, csúnyán megszid/leszid/ledorongol vkit, leszedi vkiről a keresztvizet lyyti, Lyyti [női név] jo rupes(i) lyyti kirjoittamaan vkitől végre jön levél; menni kezdenek a dolgok lyödä (meg)üt, (meg)ver, vág, bök, szúr jk lyö//ei lyö leiville → leipä jklla lyö tyhjää → tyhjä lyödä (entinen) ennätys → ennätys lyödä hanskat/kintaat pöytään/tiskiin/naulaan → hanska → kinnas lyödä hynttyyt yhteen → hynttyyt lyödä itse(nsä läpi → läpi lyödä jarrut/jarruja päälle → jarru lyödä juoksija kotiin → kotiin lyödä kaksi kärpästä yhdellä iskulla → kärpänen lyödä kirvee(nsä kiveen → kirves lyödä koppi/pallo kopiksi → koppi lyödä kortit pöytään → kortti lyödä korttia → kortti lyödä jtak korvalle → korva lyödä jklle kova kuume → kuume lyödä jkta kuin vierasta sikaa → sika lyödä jku kuoliaaksi → kuoliaana lyödä käte(nsä paskaan → paska lyödä kättä → käsi lyödä kättä päälle → päällä lyödä laimin → laimin lyödä lapikasta lattiaan → lapikas lyödä jk laudalta → lauta lyödä jk leikiksi → leikki lyödä leima(nsa jhk → leima
180 lyödä leiville → leipä lyödä jk lihoiksi → liha lyödä lisää löylyä → löyly lyödä lossiksi/lössiksi → lossiksi lyödä loukkua → loukku lyödä lukkoon → lukkoon lyödä luuri jkn korvaan → luuri lyödä lyttyyn → lytyssä lyödä läskiksi → läski lyödä lättäjalaksi → lättäjalka lyödä löylyä → löyly lyödä maihin → maa lyödä jkta motoon → moto lyödä mynttiä jstak/jllak → myntti lyödä neniin → nenä lyödä nenä ruttuun → ruttu [korttipelissä] lyödä jkta nokkiin → nokka lyödä nyrkkiä pöytään → nyrkki lyödä päin näköä → näkö lyödä pää(nsä)/päätä(än) seinään → pää lyödä rahat pöytään/kouraan/tiskiin → raha lyödä (jllak) rahoiksi → raha lyödä rintoihin(sa → rinta lyödä ristiin → ristissä lyödä rukkaset pöytään/tiskiin/naulaan → rukkaset lyödä rumpua jstak/jnk puolesta → rumpu lyödä tyhjää → tyhjä lyödä jku unten maille → uni lyödä (kaikki) valtit/viimeinen valtti(nsa) pöytään → valtti lyödä veljen kättä → veli lyödä vetoa jstak → veto lyödä viimeinen kortti pöytään → viimeinen lyödä viimeinen naula jkn arkkuun → viimeinen lyödä viisaat päänsä yhteen → viisas lyödä vyön alle → vyö lyödä yksiin → yksiin
181 lyödä yli → yli lyödä ällikällä → ällikällä olla kuin nuijalla lyöty zsúfolásig tele van, úgy tele van, hogy egy gombostűt sem lehet leejteni olla kuin puulla päähän lyöty mintha fejbe vágták volna, el van képedve olla kuin siiville lyöty vki megalázó/kínos helyzetben van poistua lyötynä jstak leforrázva/letaglózva/megsemmisülve távozik vhonnan, úgy távozik vhonnan, mint akit leforráztak/mintha leforrázták volna Älä lyö lyötyä! azt, aki vereséget szenvedett/szerencsétlenül járt, nem kell többet zaklatni/háborgatni/piszkálni lähde forrás, kútfő kirkas kuin lähde áttetsző/tiszta, kristálytiszta lähellä közel, közelben, läheltä közelről, közelből, lähelle közelre, közelbe liipata jkta läheltä vmi közelről érint vkit läheltä liippasi (ettei...) kicsin/kevésen/egy hajszálon múlt (, hogy nem ...), kis híja volt (, hogy nem ...), kicsin múlt, közel állt vmihez läheltä/likeltä/liki piti (ettei) ↑ lähteä (el)indul, megindul, kiindul, elmegy, jön, útrakel, elutazik, eltávozik; lejön, lemegy, leválik, kiszakad; ered, származik; kezd Lähde viivana! → viiva Lähdetään läiskimään! → läiskiä lähteä alkuun/käyntiin/liikkeelle → alku → käynti → liikkeellä lähteä herrojen kanssa marjaan → herra lähteä jalat edellä → jalka lähteä jatkoille → jatko lähteä jkta karkuun/käpälämäkeen/lipettiin/livohkaan/pakoon → karku → käpälämäki → lipettiin → livohka → pakoon lähteä jkn kelkkaan → kelkka lähteä leikkiin mukaan → leikki lähteä liikenteeseen → liikenne lähteä liikkeelle → liike lähteä lätkimään → lätkiä lähteä maailmalle → maailma lähteä merille → meri lähteä miehissä → mies lähteä muille markkinoille → markkinat
182 lähteä naisiin → nainen lähteä naisissa jhk → nainen lähteä niiltä jalansijoilta → jalansija lähteä nostelemaan → nostella lähteä ovet paukkuen → ovi lähteä paanalle → paana lähteä puntikselle → puntis lähteä ritolaan → ritolat lähteä turpeen alle → turve lähteä vetämään → vetää sillä se lähtee, millä se tuleekin [betegség, másnaposság kapcsán] úgy megy/múlik el, ahogy jött, kutyaharapást szőrivel lähtö indulás, elmenetel; elválás; eredet jk/jtak (on) joka lähtöön mindenféle/mindenfajta igény kielégítésére (van vmi) lentävä lähtö [sp] futás közben történő indulás olla lähdössä indulóban/indulófélben van, indulni készül; indul jssak/jklla on lähtö lähellä vki a halál torkában van, vkinek közel van a vég tehdä lähtöä ↑ ↑ lähtökuopat tsz startgödör olla lähtökuopissa a kezdeteknél tart, most kezd vmit; indulásra/startra kész(en áll) lähtölaskenta visszaszámlálás jklle alkaa lähtölaskenta vkinek el kell hagynia a helyét, vkinek fel kell adnia a pozícióját lähtöpassit tsz felmondólevél, felmondás antaa lähtöpassit jklle vki kirúg/elbocsát/kidob vkit, vki felmond vkinek saada lähtöpassit vki megkapja a felmondólevelét, az utcára kerül, elveszíti a munkahelyét, repül lähtöpiste kiindulási pont, kiindulópont palata takaisin lähtöpisteeseen visszatér a kiindulóponthoz, elölről kezd vmit lähtöruutu indulási/startmező (társasjátékokban); indulási vonal, rajthely palata lähtöruutuun visszatér a kiindulóponthoz, elölről kezd vmit lähtöviiva startvonal, rajtvonal olla samalla lähtöviivalla ugyanolyan/egyforma helyzetben van läiskiä csapkod, csattog Lähdetään läiskimään! [szl] Na, húzzuk el a csíkot! Lépjünk le! läksy lecke, feladat
183 hyvin läksy(nsä lukenut olyan, aki érti a dolgát lämmin meleg antaa/tarjota (vain) lämmintä kättä (kiitokseksi) → käsi pitää jkta lämpimänä [házassági szándék nélkül] melegen tartja a kapcsolatát vkivel, fűt/fűz vkit lämmittää melegít, melenget, hevít; fűt, tüzel mieltä/sydäntä lämmittävä szívmelengető uudelleen lämmitetty újra felmelegített/felelevenített lämpimikse(en [kifejezésekben] puhua vain lämpimikseen feleslegesen/céltalanul fecseg länki [összetett szavak előtagjaként vö. länget hámiga] päästä längistä sisään [gól] a kapus lába között megy be; kötény länsi nyugat lännen tuohi → tuohi tehdä jtak (Villin) lännen malliin gyorsan és célratörően csinál vmit villi länsi → villi läpi hsz, nu/ej gen át, keresztül ajatus iskee läpi aivojen eszébe ötlik vkinek vmi katsoa läpi sormien/sormien läpi vki szemet huny vmi felett käydä läpi átmegy/keresztülmegy/végigmegy vmin; átél vmit lyödä itse(nsä läpi híres/közismert lesz, híressé/közismertté válik mennä läpi átmegy vmin, elfogadásra/jóváhagyásra kerül, sikerül nähdä jkn läpi [átv] vki átlát vkin päästä läpi (jstak/jnk) vmi/vki átmegy vmin; vmi elfogadásra/jóváhagyásra kerül päästää jku läpi jssak vki átenged vkit vmin vaikka läpi harmaan kiven minden akadályt legyőzve, nem ismerve akadályt, bármi áron (is) viedä läpi keresztülvisz vmit, véghez visz/megvalósít vmit läpi rés, lyuk, hézag puhua läpiä päähän(sä (tudatlanságból) oktalanságot, megalapozatlan/légből kapott dolgokat beszél läppä fedél, (zseb)takaró; szelep; (szív)billentyű; (harang)nyelv heittää läppää beszél(get), dumál, nyomja a sódert, rizsázik läppä lentää viccek/történetek hangzanak el lärvit [gúny] kép, ábrázat, fizimiska, pofa, kenyérleső
184 vetää/vetäistä/ottaa lärvit [szl] ) [vö. vetää känni] berúg; leissza magát, [szl] leszopja magát, beszlopál läski zsír, szalonna; zsírréteg/-párna, túlsúly lyödä/panna läskiksi [vö. lyödä lossiksi, panna ranttaliksi] vki feladja/ abbahagyja a próbálkozást, félbehagy vmit, kienged, lazít mennä läskiksi [vö. mennä myttyyn/pieleen → pieli/pipariksi] vmi füstbe megy, semmivé válik, kátyúba kerül, befagy, meghiúsul, összeomlik, kútba esik, befuccsol, zátonyra fut, vmiből nem lesz semmi lätkiä (meg)csapkod, (meg)dögönyöz lähteä lätkimään [vö. lähteä vetämään → vetää/nostelemaan → nostella] elmegy, eltűnik, elhúzza a csíkot, elkotródik, elhordja az irháját, lelép lätkä (légy)csapó; jégkorong olla lätkässä jkhun [szl] bele van zúgva/esve/bolondulva vkibe lättäjalka lúdtalp lyödä lättäjalaksi lesújtó véleményt mond vmiről, hamisnak/jelentéktelennek nyilvánít vmit lättänä összenyomott, lapos haukkua jku lättänäksi [vö. haukkua jku lyttyyn → lytyssä/pystyyn → pystyssä] lesújtó véleményt mond vmiről, leszid/lehord vkit a sárga földig, csúnyán megszid vkit, leszedi vkiről a keresztvizet lävitse → läpi lääke orvosság, gyógyszer saada maistaa omaa lääkettä(än megeheti, amit főzött; (eljárásának a következményeit) a saját bőrén is megtapasztalhatja lääpällä(än, lääpälle(en [kifejezésekben] olla lääpällä(än jkhun/jhk bele van zúgva/esve/bolondulva vkibe; el van ragadtatva/bűvölve vmitől lössiksi → lossiksi löyly gőz, gőzfürdő; verés lyödä lisää/lisätä löylyä olajat önt a tűzre, folytatja az izgatást/bujtogatást, újra felkorbácsol vmit, újra (fel)éleszt vmit lyödä löylyä gőzt csinál, vizet önt a szaunakályha köveire, hogy gőz legyen löysä laza, ernyedt, gyenge, erőtlen; renyhe, laza löysä vatsa hasmenés, renyhe bélműködés jklla on löysää rahaa vkinek fölösleges/túl sok pénze van
185 jklla on ruuvit löysällä vkinek nincs ki mind a négy kereke, vki lökött, meg van húzatva ottaa löysin rantein lazán/könnyedén (vesz vmit) ottaa löysät pois a feleslegeset lenyesi/kirostálja/eltávolítja tehdä jtak löysin rantein nyugodtan/lazán csinál vmit jkn vatsa on löysällä vkinek hasmenése van/megy a hasa löytää (meg)talál, rátalál, (meg)lel; felfedez löytää se oikea → oikea löytää uusi vaihde → vaihde löytää yhteinen sävel → sävel lööperi [kny] zagyvaság, bolond beszéd puhua/laskea lööperiä minden bolondságot összehord/összezagyvál, összevissza fecseg
186 M maa föld; talaj; ország, haza; vidék, falu(hely); táj(ék); (kártya) szín aurinko menee/laskee/painuu mailleen a nap lenyugszik/lemegy/ lebukik a láthatár mögé ei-kenenkään-maa a senki földje (határon, fronton) ei mailla (eikä) halmeilla még csak a közelben/a környéken sem jklle kelpaa maa vki gyorsan elszalad/elmenekül kuin maasta polkaisten egyszer csak, váratlanul, mintegy a semmiből kääntää nurin maat ja taivaat mindent megmozgat (vminek az érdekében) langeta hyvään maahan termékeny talajra hull, eredményes lyödä/mennä maihin [kat, szl] földre veti/dobja magát maa polttaa jkn jalkojen alla → jalka maan alla a föld alatt, illegalitásban Maassa maan tavalla (tai maasta pois) [km] külföldön az adott ország szokásai szerint kell viselkedni (vagy el kell onnan menni) Maasta se pienikin ponnistaa [km] mindenki az erejéhez mérten igyekszik maat ja mannut/mantereet → mantu → manner mennä/painua maan alle elbújik, elrejtőzik, eltűnik, felszívódik (olla) mieli maassa rosszkedvűen, lehangoltan, depressziósan Miten maa makaa? Mi a helyzet (Finnországban)? adj:n superlat + mitä maa päällään kantaa [hasonlításkor túlzás kifejezésére] mn ff acc + még nem hordott a föld a hátán nousevan auringon maa a felkelő nap országa, Japán nousta maihin partra száll näillä/niillä main akkortájt, olyanformán olla maassa [vö. (olla) mieli/siipi maassa] depressziós, maga alatt van olla samaa/yhtä maata [emberről] ugyanolyan, hasonszőrű olla toista maata [emberről] más(féle/fajta) Oma maa mansikka, muu maa mustikka [km] Mindenhol jó, de legjobb otthon [km] onnen maa/onnenmaa a boldogság/az ígéret földje, a mennyország panna maat ja taivaat liikkeelle mindent megmozgat (vminek az érdekében) polkaista jtak maasta vmit gyorsan, mintegy a semmiből létrehoz/megteremt vajota maan alle (häpeästä) a föld alá süllyed (szégyenében) maailma világ jk ei maailmaa kaada/mullista vmitől (még) nem dől össze a világ
187 jk/jku ei ole tästä maailmasta hihetetlenül jó; ártatlan; nem erre a világra való ei se maailmoja maksa nem is kerül olyan sokba elää omissa maailmoissaan (a maga) képzeletvilág(á)ban él, el van varázsolva joskus/kerran/ennen maailmassa valamikor, egyszer régen, a régi időkben kaiken maailman mindenféle/-fajta Kyllä maailma on pieni! Kicsi a világ! lähteä maailmalle elköltözik/elmegy otthonról, kirepül (a fészekből) maailma pyörii/mustenee silmissä vkivel forog a világ/vki előtt elsötétül a világ maailmaa nähnyt világlátott maailman napa → napa maailman sivu → sivu maailman turuilla → turku maailman tärkeä rendkívül fontos, életbevágó olla kuin muissa maailmoissa mintha nem is ezen a világon lenne olla maailmalla éli a maga életét jk/jku on aivan toisesta maailmasta vmi/vki egy teljesen más világból van, más, mint a többi(ek); nem való azok közé a körülmények közé, ahova mások vaikka maailma kaatuisi ha a fene fenét eszik is, (akkor is,) ha cigánygyerekek potyognak az égből vanha maailma az óvilág, Európa, Ázsia, Afrika maailmankartta világtérkép piirtää/juosta (jne) jk maailmankartalle (vmilyen módon, pl. futásban elért győzelemmel) ismertté teszi vmelyik országot a világ számára maailmankirjat tsz [kifejezésekben] Jo on maailmankirjat sekaisin! Hova/Mivé is lesz a világ? maailmankirjat ovat sekaisin a világon rosszul állnak a dolgok maailmanloppu világvége jssak on maailmanlopun meininki káosz, fejvesztett/világvége hangulat van vhol maalari (szoba)festő, mázoló; festőművész samaa/yhtä maata kuin maalarin housut mind egyforma rossz/vacak, egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz taivaanrannan maalari furcsa alak, álmodozó, fantaszta maalata fest, mázol maalata piru/piruja seinälle/seinille → piru maali (cél)pont; kapu ampua yli maalin túllő a célon
188 päästä maaliin(sa) célt ér, eléri a célját maalinauha célszalag katkaista maalinauha [sp, rég] elsőnek szakítja át a célszalagot, első lesz, győz maalinedusta a térfél kapu előtti része lakaista maalinedusta puhtaaksi [sp, jégk, stb.] az ellenfelet „kisöpri” a kapu közeléből maalitaulu céltábla joutua jkn pilkan/ivan maalitauluksi vki vki csúfolódásának/gúnyolódásának/ iróniájának a célpontjává válik maalitili [kifejezésekben] avata maalitili(nsä) belövi az első gólt maallinen földi; világi maallinen maja [vall] porhüvely jkn maalliset jäännökset vkinek a földi maradványai maallistahan tämä vain on ilyen az élet maanpinta a föld felszíne olla/pysyä maanpinnalla reális/a földön marad maanpuolustus honvédelem henkinen maanpuolustus a haza megvédésére irányuló akarat fenntartása és megerősítése maanrako hasadék, rés a földben → rako maantie országút joutua maantielle koldusbotra jut; elveszíti a munkahelyét/lakását maaperä talaj; talaj, alap, tér langeta hyvään maaperään termékeny talajra hull, eredményes liikkua tutulla//vieraalla maaperällä ismert//ismeretlen dologgal/témával foglalkozik liikkua vaarallisella maaperällä veszélyes vizeken evez, kockázatos vállakozásba fog valmistaa maaperää jllek [átv] előkészíti a talajt vminek/vmihez maata fekszik, hál, pihen, hever; elterül; lefekszik vkivel maata hokit oikosena → hokki maata kylmänä → kylmä maata (kirkko)maan mullassa → multa maata (maassa) nokalla(an/nokilla(an → nokka maata pitkin pituutta(an → pitkin
189 maata jnk päälle → päällä maata pötköllään → pötkölleen maata sorkat suorina → sorkka makaa kuin härski silli → silli mennä/panna/käydä maata megy aludni Niin makaa kuin petaa [km] Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát [km] maha has; gyomor jkn maha on kuralla → kura mahalasku hasraesés päättyä mahalaskuun nem sikerül, sikertelenül fejeződik be tehdä mahalasku [tréf] orra bukik, hasra esik; tönkremegy [vállalat, cég] mahanalus vkinek a hasa alja jklla on mahanalus jalkoja täynnä [tréf] vki gyorsan szalad mahdollinen lehetséges, lehető, esetleges; képes, érdemes, méltó, megfelelő ei voi olla mahdollista nem lehet igaz paras mahdollinen a lehető legjobb mahdollisuus lehetőség, eshetőség, esély, valószínűség, mód, megoldás olla mahdollisuuksien rajoissa a lehetőségek határain belül mahtua (el)fér, be(le)fér, bejut, bekerül; felmegy; kifér ei mahdu/mene jkn kalloon/järkeen/päähän → kallo → järki → pää maine hír, név, hírnév korjata/paikata mainetta(an lemossa a (hír)nevén esett foltot, visszaszerzi becsületét, visszaállítja a (hír)nevét niittää mainetta hírnevet szerez, hírnévre tesz szert, híres lesz, híressé válik nousta/kohota maineeseen hírnevet szerez, hírnévre tesz szer, híres lesz, híressé válik maisema vidék, táj(ék) häipyä/liueta maisemista elmegy, megy a maga útjára, lelép, felszívódik olla maisemissa a környéken van; elérhető, képben van vaihtaa maisemaa ↑ ↑ maisti ízlés, ízlelő érzék olla maistissa be van csípve, spicces maistua ízlik maistua puulta → puu maitojuna tejszállító vonat palata maitojunalla vmit (tanfolyamot, edzést, stb.) félbeszakítva tér vissza
190 maja kunyhó, szállás, hajlék, tanya pitää majaa jssak lakik/tanyázik/tartózkodik vhol, el van szállásolva vhova Tervetuloa matalaan majaani! [vál] Isten hozott/hozta szerény hajlékomba! makea édes, ízes, jóízű; mézesmázos makean leivän päivät édes élet, gondtalan/vidám élet tehdä makeaa fáj, fájdalmas viettää makeaa elämää gondtalanul él, tejben-vajban fürdik makkara szalámi, kolbász; henger, hurka (alak/forma) Kaksi päätä makkaralla [km] a dolgokat legalább két szemszögből lehet nézni [vö. Az érem másik oldala [szól]] katsoa jkta kuin halpaa makkaraa [vö. katsoa jkta nenänvartta pitkin → nenänvarsi] lenézően/megvetően/fölényesen néz vkit/vkire kääriä jk makkaralle hosszú henger alakúra csavar vmit sukat makkaralla a harisnya lecsúszva és hurkákban lógva maksaa fizet; kerül vmibe, kifizetődik; ér, érdemes maksaa itse itsensä/itsensä takaisin → itse maksaa itse(nsä kipeäksi jstak → kipeä maksaa kalliit oppirahat → kallis maksaa kallis hinta jstak → hinta maksaa kallista veroa jstak → vero maksaa jk korkoineen → korko maksaa jk kuitiksi → kuitti maksaa luonnossa → luonto maksaa mansikoita/maltaita/hunajaa/pieniä pähkinöitä [tréf] → mansikka → maltaat → hunaja → pähkinä maksaa jk mustana → musta maksaa omaisuus → omaisuus jk maksaa painonsa (verran) kultaa → kulta maksaa pitkä penni → pitkä maksaa potut pottuina → pottu maksaa samalla mitalla → mitta maksaa jstak selkänahalla(an) → selkänahka maksaa jk ulos jstak → ulos maksaa vaiva → vaiva maksaa vanhoja kalavelkoja → kalavelka maksaa viulut → viulu
191 maksoi mitä maksoi bármi áron (is), kerül, amibe kerül maksu fizetés; díj, költség, járulék antaa/tehdä jtak maksutta ingyen/díjtalanul ad/csinál vmit panna jk maksuun vmilyen díjat szab ki vmire, adót vet ki vmire maku íz, zamat; ízlés jstak jää paha maku suuhun rossz szájíz/rossz emlék marad vmi után päästä jnk makuun belekóstol vmibe, rájön vminek az ízére, tapasztalatot szerez vmilyen téren; hozzászokik vmihez, megkedvel vmit, rákap/rászokik vmire malja tál, csésze, serleg, kupa; pohár juoda jnk/jkn malja iszik vmire, iszik vkire/vkinek az egészségére juoda malja pohjaan fenékig üríti/kiissza a poharat kohottaa malja(nsa) jklle/jllek//jkn kunniaksi emeli poharát vkire/vmire//vkinek/vminek a tiszteletére, koccint vmire/vkinek az egészségére malli minta, mintakép, modell näyttää jklle mallia példát mutat vkinek olla hyvässä mallissa/hyvällä mallilla vmi jól van/áll/megy ottaa jksta mallia jssak példát vesz vkiről vmiben, követi vkinek a példáját vmiben maltaat tsz maláta maksaa maltaita [tréf] egy vagyonba kerül, nagyon sokba kerül malttaa türtőztet; türelme van, megáll, tud malttaa mieli/miele(nsä) → mieli maltti lélekjelenlét, önuralom türelem, nyugalom Maltti on valttia (A) türelem rózsát terem [km] menettää maltti(nsa [polttaa päreensä, repiä pelihousunsa → pelihousut] elveszíti a türelmét/a fejét, kijön a sodrából, kifogy a béketűrésből säilyttää maltti(nsa megőrzi az önuralmát/a nyugalmát mana [mit] alvilág, halál mennä manalle [vál] örökre eltávozik, elköltözik az élők sorából muuttaa/siirtyä manan majoille [vál] ↑ manata bűvöl, varázsol; szid, átkoz manata jku alempaan helvettiin → helvetti manata jku hornan tuuttiin → horna mannekiini manöken Alkon mannekiini [tréf] részeg manner föld; szárazföld; földrész maat ja mantereet → mantu
192 mansikka (földi)eper, szamóca maksaa mansikoita [tréf, kny] egy vagyonba kerül, nagyon sokba kerül mantu (kemény) földfelszín; földbirtok maat ja mannut/mantereet minden lehetséges hely (a földön), az egész földbirtok/tulajdon marja bogyó(s gyümölcs) (ovat) kuin kaksi marjaa [átv] olyan(ok), mint két tojás näin on marjat [tréf] így áll a helyzet, így áll a dolog, így állnak a dolgok olla/käydä marjassa bogyó(s gyümölcsö)t szed markka márka (menee/palaa) markka poikineen → poika venyttää markka soikeaksi/markkaa megfog minden fillért/garast, nagyon kuporgat, nagyon spórol, zsugoriskodik, fogához veri a garast markkinat tsz vásár, piac lähteä/siirtyä muille markkinoille elmegy máshova/más vidékre matala alacsony; sekély; mély; halk; közönséges, hitvány, aljas mennä syviin eli mataliin lesz, ami lesz, bárhogy lesz is, akármi lesz is mieli matalana rosszkedvűen, lehangoltan, depressziósan panna jk/jku matalaksi leszid/lehord vkit a sárga földig, leszedi vkiről a keresztvizet; a föld színével tesz egyenlővé, elpusztít, lerombol vmit tykätä matalaa megharagszik vmiért, rossz néven vesz vmit, bosszús, dühös, haragos lesz; nem fogad el vmit, nem járul hozzá vmihez matalalento mélyrepülés elämä on yhtä/tasaista matalalentoa (kész/tiszta/egy) rohanás az élet matka út, utazás; útszakasz, távolság, járás matkaan tulee huomattava mutka/huomattavasti mutkaa → mutka mennä matkaan(sa/matkoihin(sa elmegy a maga útjára, eltűnik, lelép olla matkoilla távol van, külföldön van pitkin matkaa elejétől a végéig, végig, mindenütt, teljesen, egészen; folyton, állandóan pitkän matkaa bőven, több mint päättää mainen matka(nsa) [vál] befejezi földi pályafutását, meghal saavuttaa matkan(sa) pää [vál] ↑ jkn viimeinen matka vkinek az utolsó útja/a temetése matkapassi(t) → lähtöpassit matkasauva vándorbot
193 tarttua matkasauvaan [vál] útra kel, elindul matkustaa utazik matkustaa jäniksenä/pommilla/pummilla → jänis → pommi → pummi matti, Matti [férfinév] jklla on matti kukkarossa vkinek üres a zsebe/egy árva fityingje sincs matto szőnyeg lakaista jk maton alle [átv] a szőnyeg alá söpör vmit vetää matto jkn (jalkojen) alta kihúzza a talajt vkinek a lába/talpa alól mauri mór Mauri on tehnyt tehtävänsä, mauri saa mennä [km] A mór megtette kötelességét, a mór mehet me nm mi Meidän jälkeemme vedenpaisumus! → vedenpaisumus meidän lapset ja naapurin kakarat → kakara meitä on moneen junaan → juna Meitä on moneksi [km] → moni melata evez melata mekkoon [vulg] megdug vkit [vulg] melko meglehetős, jókora, jó nagy, alapos; meglehetősen, eléggé, jól melko lailla → lailla melu zaj, lárma, hűhó paljon melua tyhjästä sok hűhó semmiért pitää melua itsestä(än nagy hűhót csap maga körül menettää (el)vesz, (el)veszít; elveszteget menettää henke(nsä → henki menettää hermo(nsa → hermo menettää järke(nsä → järki menettää kasvo(nsa → kasvot menettää konsepti(nsa → konsepti menettää maltti(nsa → maltti menettää peli → peli menettää sydäme(nsä jklle/jllek → sydän mennyt (el)múlt, eltűnt, letűnt; elveszett menneen talven lunta/lumia → lumi menneinä aikoina régen, annak idején Olkoon menneeksi! Hát legyen! Legyen úgy!
194 olla mennyttä kalua vmi veszett fejsze nyele; vki el van veszve, vki halál fia olla mennyttä miestä vki el van veszve, vki halál fia se on ollutta ja mennyttä ami volt, (az) elmúlt mennä megy; nekilát, hozzáfog; elvész; elmúlik; válik, lesz; befér Anna mennä vain! Csináld csak! Csak így tovább! ei mene jkn kalloon/järkeen/päähän → kallo → järki → pää heittää menemään kidob/eldob vmit mene (ja) tiedä ki tudja, lehet, talán jklle/jklla menee herne nenään → herne jklle menee jtak himaan/kotiin → hima jklta menee jauhot suuhun → jauho(t) jklta menee konseptit sekaisin → konsepti jklla menee lujaa/kovaa → lujaa → kovaa jklla menee maailma mustaksi → musta jklta menee paskat housuun → paska jklta menee pasmat sekaisin → pasma jklla/jklle menee pupu/jänis housuihin/pöksyyn/pöksyihin → pupu → jänis jklla/jklta/jkn menee sisu kaulaan → sisu jklta menee sormi suuhun → sormi jklla menee jk tukkaan → tukka meni hämmästyksen sormi kummastuksen suuhun → suu meni/menköön syteen tai saveen → savi menneen talven lunta/lumia → lumi mennen tullen jövet-menet; (pl. voittaa) kedve szerint, nagy fölénnyel (nyer/győz) mennä ansaan → ansa mennä (suoraan) asiaan → asia mennä entistä menoaan → meno mennä halpaan → halpa mennä harakoille → harakka mennä hattuun → hattu mennä helppoon → helppo mennä hevon kuuseen → kuusi mennä hikeen → hiki mennä hornan tuuttiin → horna mennä hukkaan → hukka mennä hulinaksi → hulina
195 mennä höyhensaarille → höyhensaari mennä isien(sä tykö → isä mennä itseen(sä → itse mennä jakeluun → jakelu mennä jalkoihin → jalka mennä jumiin → jumissa mennä järjiltään → järki mennä järveen → järvi mennä jkn/jklle kaaliin → kaali mennä kananlihalle → kananliha mennä kanttuvei → kanttuvei mennä kaupaksi → kauppa mennä kipsiin → kipsi mennä kiville → kivi mennä konkkaan → konkka mennä kuin hohtimet kaivoon → kaivo mennä jkhun kuin häkä (päähän) → häkä mennä kuin Kankkulan kaivoon → kaivo mennä kuin kuuma veitsi voihin → veitsi mennä (kaupaksi) kuin kuumille kiville → kuuma mennä kumoon → kumossa mennä kuokkimaan → kuokkia mennä kuralle → kura mennä kärppänä jonnek → kärppä mennä köyden jatkoksi → jatko mennä lakkoon → lakko mennä lankaan → lanka mennä lekkeripeliksi → lekkeripeli mennä levolle → lepo mennä liiallisuuksiin → liiallisuus mennä luihin ja ytimiin → luu mennä lukkoon → lukossa mennä läpi → läpi mennä läpi käsien → käsi mennä läpi vaikka harmaan kiven → kivi mennä läskiksi → läski
196 mennä maan alle → maa mennä maanrakoon/maan rakoon → rako mennä maata → maata mennä maihin → maa mennä manalle → mana mennä matkaan(sa/matkoihin(sa → matka mennä menoja(an → meno mennä merta edemmäs kalaan → kala mennä metsälle → metsä mennä metsään → metsä mennä miehissä → mies mennä (sinne), minne nenä osoittaa → nenä mennä mukiin → mukiin mennä muusiksi → muusi mennä myttyyn → mytty mennä mönkään → mönkään mennä nappiin → nappi mennä narun jatkoksi → jatko mennä nenän edestä → nenä mennä niin, että hippulat vinkuu → hippulat mennä niin kauas/pitkälle kuin pippuri kasvaa → pippuri mennä nuottien mukaan → nuotti mennä nurin → nurin mennä ohi jklta → ohi mennä jklta ohi korvien → korva mennä oikeaan osoitteeseen → osoite mennä orrelle → orsi mennä paanalle → paana mennä pahaksi → paha mennä (jkta) pakoon → pako mennä parempiin suihin → parempi mennä parhain päin → päin mennä paskaksi → paska mennä penkin alle → penkki mennä perille → perillä mennä perseelleen → perse
197 mennä pieleen → pieli mennä pihalle → piha mennä jkn piikkiin → piikki mennä piiloon → piilo mennä piippuun → piippu mennä piirileikiksi → piirileikki mennä pilalle/piloille → pilalla mennä pillunpäreiksi → pillu mennä pilveen → pilvi mennä pipariksi → pipari mennä pirstaleiksi → pirstale mennä pitkäksi → pitkä mennä (liian) pitkälle → pitkä mennä pitkälle(en → pitkä mennä plörinäksi → plörinä mennä pommiin → pommi mennä poskelleen → poski mennä puihin → puu mennä putkeen → putki mennä pyllylle(en → pylly mennä pyörälle päästä(än → pyörällä mennä päin helvettiä → helvetti mennä päin hemmettiä → hemmetti mennä päin honkia → honka mennä päin mäntyä → mänty mennä päin peetä/persettä → perse mennä päin prinkkalaa → prinkkala mennä päin seiniä → seinä mennä päittäin/päikkäin/päikseen → päittäin mennä jkn/jklle päähän → pää mennä päästä(än sekaisin → sekaisin mennä raiteilta(an) → raide mennä rappiolle → rappio mennä retkuun → retku mennä ristiin → ristissä mennä rusinaksi → rusina
198 mennä selkäytimeen → selkäydin mennä sen sileän tien → sileä mennä (yli/ylitse) siitä, mistä/missä aita on matalin → aita mennä sivu suun → sivu mennä solmuun → solmu mennä suden suuhun → susi mennä (niin että) suhahtaa → suhahtaa mennä suoraan asiaan → suoraan mennä syteen tai saveen → savi mennä syviin eli mataliin → matala mennä syyhy(mä)ttä saunaan → syyhytä → syyhy mennä sänkyyn (jkn kanssa) → sänky mennä taivaan tuuliin → tuuli mennä takalukkoon → takalukossa mennä takapakkia → takapakki mennä takuuseen jstak//jksta/jkn puolesta → takuu mennä tarkalle → tarkalla mennä tinkalle → tinka mennä toisesta korvasta sisään ja toisesta ulos → korva mennä toisiin naimisiin → naimisissa mennä tolalta(an → tolalla(an mennä tulen ja veden läpi → tuli mennä turpeen alle → turve mennä tuubiin → tuubi mennä tuusan nuuskaksi → tuusan mennä täydestä → täysi mennä täysillä → täysi mennä ulalle → ula mennä ulos → ulos mennä umpeen → ummessa mennä umpisolmuun → umpisolmu mennä unten maille → uni mennä uusiksi → uusi mennä vaikka tuleen jkn puolesta → tuli mennä vanhaa latua(an) → latu mennä vanhaksi → vanha
199 mennä veriin → veri mennä viivana → viiva mennä vikaan → vika mennä vähiin → vähä mennä väärään kurkkuun → väärä mennä yli hilseen → hilse mennä yli jkn horisontin → horisontti mennä yli rimaa hipoen → rima mennä yli ymmärryksen → ymmärrys mennä yläkanttiin → yläkantissa mennä jnk ytimeen → ydin mennä yöpuulle → yöpuu mennä yli äyriäisten → äyriänen mennä äimäksi → äimä mennä överiksi → överi mentävä on vaikka ämmiä sataisi → ämmä Miten menee? Hogy vagy(tok)/van? Mi van veled/veletek? panna menemään (rahaa) (el)pazarolja/szórja (a pénzt) jklla/jklta/jkn sisu menee kaulaan → sisu viisaskin menee vipuun → viisas meno menés, menet; elveszés, elpusztulás, elmúlás, halál kova meno päällä nagy nyüzsgés/lárma/zaj mennä entistä menoaan vmi a régi kerékvágásban halad, úgy megy, mint régen mennä menoja(an vki továbbáll, elmegy, eltűnik, lelép; elvész, elveszik olla hyvässä menossa jól/gyorsan halad jklla on (kova) meno päällä vkinek sok/sűrű a programja, vki nagyon elfoglalt; vki nagyon sikeres jkn pään menoksi vkinek az elveszejtésére; vkinek a kárára/sérelmére; vkinek a bosszantására; vkinek a megdöntésére se on menoa eikä meininkiä/nokitusta már nem csak akarni, csinálni is kell vmit tämä on menoa nyt hagyni kell, hogy menjen minden a maga útján yhteen/samaan menoon megszakítás nélkül, egyfolytában, egyvégtében yhtä menoa ↑ menopäällä, menopäälle [kifejezésekben] olla menopäällä vki bulizni/szórakozni akar; vki bulizós hangulatban van tulla menopäälle vkinek bulizós hangulata lesz/támad, vkinek bulizáshoz/
200 szórakozáshoz támad kedve meri tenger ei se maalta merelle vie nem lényeges, nem sokat nyom a latban, nem perdöntő lähteä merille elmegy/beáll tengerésznek merten kaunottaret → kaunotar olla merellä tengerész(kedik) merkitä (meg)jelöl, jelez, jellemez; (fel)jegyez, bejegyez; kifejez; jelent merkitä kirjaan/kirjoihin → kirja merkitä muistiin → muisti merkitä osakkeita → osake merkki jel, jegy; márka; bélyeg; jelkép; ismertetőjegy; előjel merkille pantava figyelemre méltó, jelentős, jelentőségteljes, fontos näyttää jklle taivaan merkit megmutatja vkinek, hol lakik a jóisten, megtanít vkit kesztyűben dudálni panna merkille észrevesz, észlel, felfog, megfigyel, megállapít vaitiolo on myöntymisen merkki Hallgatás beleegyezés [km] viettää jtak jnk merkeissä vminek a jegyében/vmivel tölt (el) vmit messi [haj] tiszti/katonai étkezde olla jkn messissä [szl] vkivel van, vkinek a társaságában van ottaa jtak/jku messiin [szl] magával visz/hoz vmit/vkit messinki sárgaréz suu messingillä elégedett mosollyal, fülig érő szájjal metsä erdő ei näe metsää puilta nem látja a fától az erdőt mennä metsälle vadászni megy mennä metsään vmi nem sikerül, rosszul sikerül Niin metsä vastaa, kuin sinne huudetaan [km] Amilyen a mosdó, olyan a törülköző [km], Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten [km] nähdä metsä puilta egészében lát vmit, nem vész el a részletekben olla metsällä vadászik olla metsässä (jssak asiassa) tévúton jár, téved (vmiben) miehenmitta [kifejezésekben] ottaa jksta miehenmittaa összeméri az erejét vkivel, megbirkózik vkivel miekka kard Joka miekkaan tarttuu, se miekkaan hukkuu [ÚT] Ki kardot fog, kard által vész el kaksiteräinen miekka kétélű fegyver
201 mitellä miekkoja [vál] karddal vív; harcol tulella ja miekalla tűzzel-vassal, háborúval mielenkiinto érdeklődés; érdekesség herättää mielenkiintoa érdeklődést kelt/felkelti az érdeklődést vmi iránt tuntea mielenkiintoa jhk/jkhun//jtak/jkta kohtaan érdeklődik vmi/vki iránt mieli lélek; kedv; ész, értelem; szándék, akarat; vélemény, nézet; jelentés hillitä/malttaa mieli/miele(nsä uralkodik magán, türtőzteti/visszafogja magát keventää mieltä(än) kimondja, ami a szívét nyomja, könnyít a lelkén mielet ovat kuumina → kuuma mieli maassa → maa mieli matalana → matala jkn mieli on irti maasta → irti mieli on lamassa → lama jkn mieli palaa jhk nagyon szeretne elmenni/eljutni vhova, ég a vágytól, hogy eljuthasson vhova mieltä kiertävä → kiertää mieltä lämmittävä → lämmittää muuttaa mieltä(än)/miele(nsä megváltoztatja a véleményét olla mieliksi jklle tetszik vkinek, elnyeri vkinek a tetszését/megelégedését olla mielissä(än jstak elégedett vmivel olla jtak mieltä jstak vkinek vmi(lyen) véleménye van vmiről osoittaa mieltä(än) tüntet pahoittaa miele(nsä jstak megneheztel/megharagszik vmiért, rossz néven vesz vmit, megbántódik/megsértődik vmi miatt; szomorú lesz, szomorúvá válik painaa mieleen(sä) megjegyez vmit, az agyába vés vmit painaa mieltä nyomaszt, aggaszt, elszomorít vkit pitää jtak mielessä(än) nem felejt el vmit, emlékszik vmire; szem előtt tart vmit rohkaista miele(nsä összeszedi a bátorságát, megembereli magát tehdä jklle mieliksi kedvébe jár vkinek, kedvére tesz vkinek jkn tekee mieli jtak/+inf vkinek kedve van vmihez/vmit csinálni, vkinek kedve támad/kerekedik/szottyan vmihez/vmit csinálni tulla/johtua/juolahtaa mieleen vmi eszébe jut/ötlik vkinek mielin kielin mézesmázosan, hízelegve, vkinek a kedvébe járva/kedvére mielin määrin amennyi(t) csak kell, kedve szerint, kedvére, kénye-kedve szerint, bőven, untig miero (nagy)világ
202 joutua mieron tielle koldusbotra jut, hajléktalanná válik mies férfi, férj; ember, személy, fő; közlegény kadun mies az utca embere mennä/lähteä miehissä [férfiakról] csapatostul megy/mennek miehen kylkiluu → kylkiluu miehen pikku ystävätär → pikku miehet makaavat ja suma seisoo → suma miehiin menevä olyan, aki a férfiak társaságát keresi/férfiakra hajt miehiä kuin Viron susia → susi mies ja ääni -periaate az általános és egyenlő szavazati jog elve mies paikallaan a megfelelő ember a megfelelő feladatra Mies tulee räkänokastakin vaan ei tyhjän naurajasta [km] → nauraja miesten kesken → kesken miesten koulu → koulu miesten mies igazi férfi, olyan, aki férfi a talpán miestä kaatuu kuin heinää → heinä miestä kuin (meren) mutaa → muta Mikä jku on miehiä(än? Kicsoda/Miféle ember vki? (olla) muina miehinä → muu jkssa on miestä jhk/III. inf illat vki meg tud/meg mer csinálni vmit, vki képes megcsinálni vmit ottaa miestä [sp] a vállával (meg)lök vkit täyttää miehen mitta vki férfinak számít/férfiszámba megy yhtenä miehenä egy emberként mietintämyssy [kifejezésekben] panna mietintämyssy päähän gondolkozni/töprengeni kezd miettiä gondolkozik, elmélkedik, fontolgat, tanakodik, töpreng miettiä päänsä puhki/ympäri → pää miettiä tykönään → tykö miinus mínusz jäädä miinuksen puolelle mínuszba kerül, veszteséges lesz/marad jnk plussat ja miinukset vminek az előnyei és hátrányai/jó és rossz oldalai miksi? miért? mi végre? minek? Miksi Jeppe juo → Jeppe mikä mi?; (a)mi; bármi ei se mitään nem tesz semmit, nem baj/gond, nincs semmi baj/gond
203 Ja arvaa mitä! És képzeld (csak,) ...! jos mikä/mikään [hiányos mellékmondatként] mindenekelőtt, éppen, éppenhogy, kifejezetten, ha valami, akkor éppen ez adj + kuin mikä nagyon + adj mihin hintaan tahansa → hinta mikä ettei/Mikä ettei? [csodálkozó kérdés] méghogy ... ne + condit; [jóváhagyó válasz] Mért is ne? Hát persze. Hogyne. Mikä hätänä? → hätä Mikä laulaen tulee, se viheltäen menee → viheltää Mikä maa, mikä valuutta? Hol is tartunk? Mi a helyzet? Mikä on homman nimi? → nimi Mikä jku on miehiä(än? → mies Mikäpä tässä! [a Kuinka voit? -kérdésre adott válasz] Mikäs pahan tappaisi? → paha Millä lihaksilla? → lihas millään ei ole enää mitään väliä → väli minkä mitäkin mindenféle Minkä nuorena oppii, sen vanhana taitaa [km] → oppia Minkä taakseen jättää, sen edestään löytää [km] → taakse Minkäs tuuli kivelle mahtaa → kivi Mistä hyvästä? → hyvä Mistäs nyt tuulee? → tuulla Mistäs nyt tuuli puhaltaa? → tuuli Mitä ihmettä/helkattia/helkkaria/helvettiä/pirua? → ihme → helkatti → helkkari → helvetti → piru Mitä ihminen kylvää, sitä hän myös niittää [ÚT] → niittää Mitä isot edellä, sitä pienet perässä [km] → perässä Mitä kuuluu? → kuulua mitä maa päällään kantaa → maa mitä milloinkin mikor hogy Mitä (Teille) saa/saisi olla? → saada mitä sitten És akkor? Mi van akkor? Kit érdekel? Mitä(s) turhia! → turha Mitä tämä on olevinaan? → olevinaan Mitä useampi kokki, sitä huonompi soppa [km] → kokki
204 Mitä(s) mies? [közvetlen stílusú kérdés férfiak között] Hogy vagy? Mi újság? mitä vielä [válaszként] (á) dehogy, egyáltalán nem Mitäpä(s) siitä! Nem számít! (Nincs) semmi baj/gond! Minden rendben van! Mitäpä/Mitäs tässä semmi különös [a Mitä kuuluu? ’Hogy vagy?’- kérdésre adott közvetlen stílusú válasz] Mitäs isäntä? → isäntä Mitäs minä sanoin → sanoa Mitäs pienistä! → pieni Mitäs siitä nyt meikäläinen? A magam/magunk fajta mit csinálhat/csináljon? mitä jhk tulee... ami azt illeti... millänsäkään [kifejezésekben] ei ole millänsäkään [vö. ei ole moksiskaan] vki rá se hederít/rá se ránt vmire, vki nem törődik/nem foglalkozik vmivel minkä → mikä minuutti perc (vain) yksi punainen minuutti egy szempillantásnyi idő minä nm én Minähän sanoin → sanoa missä? → mikä? missään sehol mistään sehonnan mihinkään sehova jstak/jksta ei ole mihinkään vmivel nem lehet mit kezdeni (olyan rossz)/vki semmirevaló, vkiből nem lesz semmi jstakin ei pääse mihinkään [vö. jstak ei pääse yli eikä ympäri] nincs mit csinálni/tenni, nem lehet mit csinálni/tenni mitali érem, érme mitalin toinen puoli → puoli mitellä méreget mitellä jkta katseella(an → katse mitellä katuja → katu mitellä miekkoja → miekka mitellä voimia(an → voima miten? hogy(an)? mint, miként, miképpen, mennyire; ahogy, amint Miten hurisee? → hurista miten kuten/mitenkuten valahogy, így vagy úgy Miten maa makaa? → maa
205 Miten menee? → mennä Miten niin? Hogyhogy? Miten ollakaan? → olla Miten pyyhkii? → pyyhkiä miten sattuu → sattua Mitenkäs nyt suu pannaan? → suu mitta mérték, méret ajan mittaan idővel, az idők folyamán, tartósan, sokáig, hosszabb ideig antaa/maksaa/vastata jklle samalla mitalla szemet szemért, fogat fogért, visszaadja vkinek ugyanazt, amit attól saját maga kapott/elszenvedett jllak ei ole mittaa eikä määrää vmi határtalan jalan mitan edellä egy lépéssel előbbre, lépéselőnyben jkn mitta on täysi/on täyttynyt vkinél betelt a pohár/a mérték, vkinek elege van vmiből, vki nem bír (elviselni) vmit ottaa jksta mittaa versenyez vkivel, vkivel összeméri az erejét/képességét Porvoon mitalla bőségesen vaikka millä mitalla (mennyiség) nagyon sok, amennyi csak kell, végtelen sok, minden mennyiségben yhteen mittaan egyhuzamban, egyfolytában, megszakítás nélkül yhtä mittaa folyton, folyvást, folyton-folyvást, időről-időre, gyakran, minduntalan, örökké, szakadatlanul, állandóan, szokás szerint mittailla méreget, kimér, végigmér mittailla katuja → katu mittailla jkta katseella(an → katse mittailla lattiaa → lattia mittainen méretű olla sanan(sa mittainen állja a szavát, megtartja az ígéretét mittari mérő(eszköz), mérőműszer, (villany-, gáz-, víz)óra jklla on … vuotta mittarissa vki vhány éves/vhány évet élt mitä → mikä mokoma mn ilyen, olyan; nagy, derék, kitűnő; jelentéktelen, hitvány; semmirekellő, ebadta, nyavalyás fn nagy csomó kaikin mokomin mindenáron, mindenképpen, minden további nélkül; [válaszul vminek a megköszönésére] Nincs mit. Szívesen. toinen mokoma még ugyanannyi Voi mokoma! (A) Teringettét! Az áldóját!
206 moksiskaan [kifejezésekben] ei ole moksiskaan [vö. ei ole millänsäkään] vki rá se hederít/rá se ránt vmire, vki nem törődik/nem foglalkozik vmivel molemmat tsz mindkét, mindkettő, mind a kettő, mindketten molempi parempi [tréf] mind a kettő egyformán jó; így is jó, meg úgy is jó, mindegy Molotov Molotov Molotovin coktail → coktail moni sok, több, nem egy, számos, néhány Meitä on moneksi [km] ahányan vagyunk, annyifélék vagyunk monessa liemessä keitetty → keittää moni kakku päältä kaunis → kakku mono sícipő; [szl] cipő mono vinossa [szl] részegen panna monoa vinoon [szl] táncol saada monoa [szl, vö. saada kenkää] vki megkapja a felmondólevelét, vki ki van rúgva monttu vájat, gödör, üreg; [szl] száj (olla) monttu auki → auki moottori motor moottori on laiska → laiska mopo moped (jklta) mopo karkaa (käsistä) → karata moraalinen erkölcsi, morális, morálmoraalinen krapula → krapula moraalinen kääpiö → kääpiö morsian menyasszony, jegyes, ara, mátka Kristuksen morsian [vall] keresztény egyház(község); hívő keresztény; Krisztus menyasszonya: apáca moska szemét, piszok; hulladék, hitvány takarmány puhua moskaa hülyeségeket/zagyvaságot beszél/hord össze moto [kny] [kifejezésekben] antaa/lyödä jkta motoon pofon vág vkit, lekever vkinek egyet, pofán vág vkit, ad vkinek a pofájába, felképel/felpofoz vkit saada motoon(sa) kap egy pofont, kap a pofájára moukka fajankó, tökfilkó, bunkó; [rég] paraszt; [sakk] gyalog
207 moukan tuuri → tuuri muistaa emlékszik, (vissza)emlékezik, észben tart, eszébe jut; megemlékezik, gondol vkire; megjegyez, figyelembe vesz, gondol vmire muistaa pilkulleen → pilkku muisti emlékezőképesség/-tehetség, memória hevosen muisti jó emlékezőképesség kanan muisti gyenge emlékezőképesség kirjoittaa/merkitä/panna jtak muistiin felír/feljegyez vmit muitta mutkitta → mutka mukaan hsz vele, együtt nu gen -val/-vel, együtt; szerint, mentén, nyomán, után, mintájára, megfelelően jk/jtak mukaan luettuna/lukien vmit beleszámítva/hozzávéve/beleértve toivon mukaan remélhetőleg mukana hsz vele, együtt, jelen, itt, ott nu gen -val/-vel, együtt, közt ajan mukana idővel, az idők folyamán, az idő múltával roikkua jkn mukana (igyekszik) együtt maradni/lenni vkivel; (igyekszik) tartani a lépést vkivel mukkelis makkelis bukfencezve, bukfencet vetve muki bögre, csupor, csésze tehdä mukeja italt önt/kever mukiin [kifejezésekben] mennä mukiin megfelel, jó, elfogadható mullin mallin összevissza, egymás hegyén-hátán panna mullin mallin [vö. panna hyrskyn myrskyn] összekever/összezavar vmit multa humusz, föld, televény; por, rög olla/maata (kirkko)maan mullassa a temetőben/sírban fekszik/nyugszik mummo mama, mámi Pihtiputaan mummo a Mariska néni Egyházasröcsögén, a legegyszerűbb ember is muna tojás; here, hímvessző Kolumbuksen muna zseniálisan egyszerű megoldás Muna on kanaa viisaampi [km] a gyerek/a tanítvány okosabb a szülőnél/tanárnál näyttää jklle närhen munat legyőz vkit; (jól) megadja vkinek, ami jár neki jklla on munaa tehdä jtak vkiben van annyi vakmerőség/megátalkodottság/ közönyösség, hogy megcsináljon vmit munaskuut [rég tsz] vese
208 tarkastaa/tutkia munaskuita myöten részletesen/töviről hegyire/behatóan/tüzetesen megvizsgál, alaposan megszemlél, jól szemügyre vesz tuntea munaskuissa asti egész testével/minden porcikájában érez muonavahvuus [kat] tápegység poistua muonavahvuudesta [tréf] elesik (harcban), meghal muoto alak, forma, idom; arc, kép, arckifejezés; fajta, típus; mód ei millään muotoa sehogy sem, semmiféleképpen sem, semmi esetre sem iskeä jkta vasten muotoa képen/pofon/nyakon vág/üt vkit, lekever vkinek egy pofont/nyaklevest muodon vuoksi a forma kedvéért, formaságból jkn muoto mustenee [vál] vkinek elborul az arca niin/näin muodoin ilyeténképpen, így tehát, ezért muovinen műanyag muovinen hymy műmosoly, erőltetett mosoly murhaava gyilkos murhaava katse/silmäys lenéző/gúnyos/gyilkos tekintet/pillantás murhe bánat, szomorúság, bú, gyász, baj murheen laakso → laakso se on sen ajan murhe mindent a maga idejében, fölösleges előre izgulni/bánkódni (vmi miatt) murtaa tör, letör, megtör, zúz murtaa jää → jää murtaa leipää (jkn kanssa) → leipä muru morzsa, (apró) darabka, törmelék, csepp, egy szem pistää murua rinnan alle [ját] eszik, étkezik museo múzeum museoon joutava elavult, muzeális, múzeumba való musta mn/fn fekete jstak ei ole mustaa valkoisella vmiről nincs írásos dokumentum juoda kahvi mustana tej/tejszín nélkül issza a kávét maksaa jk mustana feketén/az adóhatóságnak nem jelentve/könyvelés nélkül fizet vmit jklla menee maailma mustaksi [vö. maailma mustenee silmissä] vki előtt elsötétül a világ musta hevonen → hevonen musta jää → jää
209 musta kulta → kulta musta laatikko → laatikko musta lammas → lammas musta lista → lista Musta Pekka → pekka musta pilkku (jkn menneisyydessä) → pilkku musta pörssi → pörssi musta raha → raha nähdä kaikki mustana mindent sötéten/pesszimistán lát olla mustanaan jtak teljesen tele (van) vmivel panna mustaa valkoiselle ügyiratot készít, írásos szerződést készít selittää musta valkoiseksi kiforgatja vminek a jelentését, eltorzítja/meghamisítja az igazságot muta iszap, sár miestä kuin (meren) mutaa annyian (vannak), mint az oroszok/a nyüvek mutapaini iszapbirkózás poliittinen mutapaini piszkos politikai játék mutina motyogás, dünnyögés, dörmögés, morgás, mormogás, rebegés, susogás Ei mitään mutinoita! Csak semmi morgás! Hang/ellenvetés nélkül! mutista motyog, dünnyög, mormog mutista partaan(sa → parta mutka hajlat, kanyar; bökkenő; nehézség; teketóriázás kulkea mutkan kautta kerülővel jön/megy matkaan tulee huomattava mutka/huomattavasti mutkaa a tervezettnél jelentősen több/hosszabb út lesz/utat kell megtenni muitta mutkitta könnyen, gond nélkül, minden további nélkül, egyszerűen, simán; teketóriázás/habozás nélkül mutkan kautta (illetéktelen) közvetítők által, közvetve, nem első kézből, nem közvetlen forrásból olla monen mutkan takana vmi sok nehézség árán érhető el on monta mutkaa matkassa sok nehézség van vhol, vmi nem megy simán, vmi nem olyan egyszerű, vminek sok bökkenője van tulee mutkia matkaan nehézség jelentkezik/lép fel, gond merül fel vetää mutkat suoriksi leegyszerűsít vmit, egyszerűbbé tesz vmit mutkistua bonyolódik, bonyolultabbá válik
210 Kun (asia) pitkistyy, niin (se) mutkistuu [km] vmi minél hosszabbra nyúlik, annál bonyolultabbá válik muu más; egyéb, többi ennen muuta/muita mindenekelőtt, elsősorban ilman muuta minden további nélkül, természetesen, hát persze, hogyne kaikkea muuta kuin (minden) csak éppen nem, épphogy nem, épp ellenkezőleg, egyáltalán nem, minden, csak (ez/az, stb.) nem (olla) muina miehinä (úgy tesz,) mintha mi sem történt volna, rezzenéstelen arccal, fapofával, pléhpofával (csinál vmit) muitta mutkitta → mutka muun/muiden muassa többek között, egyebek között Sanos/Sanopas muuta! Így igaz! Épp(en) így/úgy van! Épp ez az! Ne is mondd! Nekem mondod? ynnä muuta (sellaista) és így tovább, és a többi Älä muuta sano! Ne is mondd! Älä muuta viserrä! ↑ muuntaa átalakít, átváltoztat, átdolgoz, módosít, megmásít muunnettu totuus [tréf] füllentés, hazugság muurahainen hangya ahkera kuin muurahainen szorgalmas, mint a hangya, hangyaszorgalmú muuri (kő)fal (olla) vaiti kuin muuri (hallgat,) mint a sír muusi püré, pép mennä muusiksi összenyomódik; eltörik; tönkremegy olla muusina össze van nyomva; el van törve; tönkre van (menve) muutama (egy)néhány, (egy)pár, egy-két, egy-egy; némely, valamely muutama hassu (lantti/markka/ihminen jäljellä) → hassu muuttaa áthelyez, áttesz, átköltöztet; változtat, cserél; (el)költözik muuttaa autuaammille metsästysmaille → autuas muuttaa manan majoille → mana muuttaa mieltä(än/miele(nsä → mieli muuttaa rahaksi → raha muuttaa tuonen tuville → tuoni muuttaa yksiin leipiin → leipä mykkäkoulu [kifejezésekben] pitää mykkäkoulua [tréf] nem beszél, duzzog, mosolyszünetet tart
211 mylly malom; daráló Jumalan myllyt jauhavat hitaasti [km] a rossz végül elnyeri méltó büntetését, isten nem ver bottal; isten malmai lassan őrölnek panna mylly pyörimään elkezd vmit (hatékonyan) csinálni, nagy gőzzel nekiáll vminek, nekiesik vminek saada mylly pyörimään (hatékony) működésbe kezd, elkezd vmit (hatékonyan) csinálni, beindít vmit mynkään → mönkään myntti [rég] pénz(érme) lyödä mynttiä jstak/jllak pénzt csinál vmiből, gazdaságilag kihasznál vmit, hasznot húz vmiből myrkky méreg karttaa jtak kuin myrkkyä vki (el)kerül vkit/vmit, mint a bűnt/a pestist/a leprást/a pestisest/a bélpoklost Kyllä/Jopa nyt myrkyn lykkäsi! Már csak ez hiányzott! Úgy hiányzott, mint vkinek a hátára a púp olla kuin myrkyn niellyt vki dühös, haragos, vkit (majd) megesz a méreg; vki (bús)komor myrkyttyä (meg)mérgeződik myrkyttynyt ilmapiiri ellenséges légkör myrsky vihar, szélvihar, szélvész, zivatar, fergeteg, orkán Myrsky ja mylväys! [tréf szitkozódás] kb. A teremburáját! myrsky vesilasissa béka-egér harc, vihar a biliben olla (niinkuin) myrskyn merkki vki dühös, mérges tyyntä myrskyn edellä [átv] vihar előtti csend myrtsi [szl] mogorva, elkeseredett, bosszús, mérges olla myrtsinä jstak mérges/dühös/bosszús/mogorva vmi miatt, el van keseredve vmi miatt myssy sapka, süveg, főkötő olla myssy silmillä be van rúgva; be van állva; részeg mytty csomó, batyu, csomag, köteg, nyaláb, pólya mennä myttyyn [vö. mennä pieleen → pieli] vmi füstbe megy, semmivé válik, kátyúba kerül, befagy, meghiúsul, összeomlik, kútba esik, befuccsol, zátonyra fut, vmiből nem lesz semmi myydä elad, árul, árusít myydä alle torihintojen → alle
212 myydä eioota → eioo myydä esikoisoikeute(nsa hernerokasta → esikoisoikeus myydä itseä(än → itse myydä nahka(nsa kalliisti → nahka olla myyty vmi elveszett, vki el van veszve, vki elbukott; vki koldusbotra jutott, vki/vmi tönkrement; vki el van ragadtatva olla myytyä miestä vki elveszett, vki el van veszve, vki elbukott myöhemmin később, utóbb, majd ennemmin tai myöhemmin előbb-utóbb, előbb vagy utóbb myöten nu part mentén, hosszában, végig; folyamán, idején; vmeddig; szerint, megfelelően aikaa myöten idővel, az idők folyamán antaa myöten jklle enged vkinek vmiben, beadja a derekát; hagy/ (meg)enged/lehetővé tesz vmit herrasmies sormenpäitä myöten talpig úriember korvia(an myöten (rakastunut, velassa) fülig (szerelmes), nyakig (van az adósságban) yötä myöten éjszaka, az éjszaka folyamán, bele az éjszakába, neki az éjszakának, éjjel, az éjszaka folyamán myötäkarva [sp, jégkorong] a saját térfélen játszott védekező játék pelata myötäkarvaa [sp] a saját térfelén védekező játékot folytat/védekezik myötäkarvaan szőr mentén tehdä jtak myötäkarvaan jóindulatúan/rokonszenvvel csinál vmit myötäsukaan → suka myötämäki lejtős hely, lejtő, ereszkedő elämän myötä- ja vastamäet az élet szép/napfényes és árnyoldalai mäiske csattanás, csapódás olla mäiskeessä be van rúgva; be van állva; részeg mäki domb, halom, lejtő, emelkedő, hegy Auta miestä mäessä, älä mäen alla [km] akkor kell segíteni, amikor arra szükség van [vö. Kétszer ad, aki gyorsan ad [km]] heittää mäkeen kidob/eldob vmit laskea mäkeä jllak (pulkalla) szánkózik, (suksilla) síel, lesiklik viedä jku mäkeen [rég] kivégzésre visz vkit voittaa (pieni/suur-)mäki [sp] síugró versenyt nyer (kis/nagy sáncon) mälli ütés, csapás
213 olla mällissä részeg, be van rúgva, ittas mänty (erdei)fenyő mennä päin mäntyä [vö. mennä päin seiniä → seinä/honkia → honka, mennä pieleen → pieli] rosszul megy, nem sikerül, rosszul sikerül, tönkremegy, füstbe megy, meghiúsul, összeomlik, kútba esik märkä mn vizes, nedves, esős, ázott fn genny kuin märkä palaa rosszul märkä kuin uitettu koira → uittaa olla märkä/märissä(än pisis, nedves a ruhája/pelenkája mätäkuu [a július 23. és augusztus 23. közötti időszak (népies) neve] mätäkuun juttu alaptalan pletyka möly zaj, üvöltözés pitää mölyt mahassa(an) hallgat, lenyelte a nyelvét; hallgat vmiről, elhallgat/eltitkol vmit mönkään [kifejezésekben] mennä mönkään [vö. mennä myttyyn/pieleen→ pieli/päin honkia → honka/päin seiniä → seinä] nem sikerül, rosszul sikerül, dugába dől, tönkremegy, füstbe megy, semmivé válik, kátyúba kerül, befagy, meghiúsul, összeomlik, kútba esik mörkö [képzeletbeli szörny, amellyel a gyerekeket ijesztgetik] krampusz, mumus nähdä mörköjä rémeket lát
214 N naama arc, kép, ábrázat, pofa [→ näkö] käydä näyttämässä naamaa(nsa pofavizitre megy Naama kiinni/umpeen! Csend/csönd legyen! Pofa be! Kuss! jkn naama on peruslukemilla vkinek komoly a képe/az arca; vki fapofát vág naama rutussa → ruttu jkn naama venähtää [átv] vkinek megnyúlik a képe, csalódott képet vág nauraa jkta päin/vasten naamaa vkinek az arcába/a szemébe nevet näyttää hapanta naamaa → hapan näyttää naama(a)nsa jssak vki benéz vhová, beugrik vhová jklla on naama norsunvitulla [vulg] vki dühös (pofát vág), ideges jklla on naama rutussa/vinossa ↑ sanoa jtak jklle vasten/päin naamaa [átv] vkinek (egyenesen) a szemébe/ arcába/képébe mond/vág vmit valehdella jklle päin naamaa vkinek a szemébe/képébe hazudik vasten/päin naamaa (vkinek) a szemébe, a képébe, az arcába vetää/vetäistä naamaan(sa) megeszik/megiszik vmit; bedob vmit [szl] naamari álarc, maszk riisua naamari(nsa) leveti az álarcát, kimutatja a foga fehérjét naapuri szomszéd naapurin erkki → erkki naapurin tyttö/poika átlagember, vki olyan, mint bárki közülünk nahka bőr; prém, szőrme ei ollut mahtua nahkoihin(sa alig fért a bőrébe (a lelkesedéstől), majd kiugrott a bőréből luoda nahka(nsa) (élesen) megváltoztatja a véleményét/viselkedését, köpönyeget forgat, kétszínűen viselkedik; lélekben/lelkileg megújul myydä nahka(nsa kalliisti drágán adja a bőrét nahkoine(en karvoine(en → karva pelastaa nahka(nsa sértetlenül/ép bőrrel megúsz(ik) vmit pysyä nahoissa(an nyugton/békén marad selvitä ehjin nahoin ép bőrrel megúsz(ik) vmit tuntea/kärsiä jk (omissa) nahoissa(an a saját bőrén érez (meg)/szenved meg vmit nahkuri tímár, cserzővarga Nahkurin orsilla tavataan! → orsi naida nősül, elvesz, feleségül vesz, férjhez megy, házasodik; közösül
215 naida rahaa → raha naimisissa, naimisiin [kifejezésekben] mennä toisiin naimisiin másodszor nősül/megy férjhez/házasodik olla naimisissa työn kanssa él-hal a munkájáért, a munkájának él nainen nő, asszony, hölgy Hyvät naiset ja herrat! (Tisztelt) hölgyeim és uraim! juosta naisten perässä fut a nők után kaataa nainen nőt ágyba visz käydä naisissa nőkhöz jár, nőzik, csajozik lähteä naisiin elmegy felcsípni/felszedni vkit (nőt), elmegy csajozni lähteä naisissa jhk (nő) nőtársaságban megy vhová, nők együtt/csoportosan mennek vhova naisiin menevä olyan, aki a nők társaságát keresi/a nőkre hajt toinen nainen a férj szeretője nakella hajlítgat, csapkod, dobál nakella niskoja(an → niska nakki kolbász, virsli, szafaládé nakit silmillä → silmä olla helppo nakki vki/vmi könnyű préda, olyan, akivel/amivel könnyen el lehet bánni; olyan, akit/amit könnyen meg lehet szerezni varma nakki biztos ügy/dolog nakuttaa kopogtat, kalapál, ver, ütöget käydä kuin nakutettu tejesen/pontosan/éppen passzol, a terv szerint megy nalkissa, nalkkiin [kifejezésekben] joutua/jäädä nalkkiin beszorul vhová, összegabalyodik, összeragad; szorult helyzetbe kerül; fennakad a horgon, kézre kerül, börtönbe kerül olla nalkissa nehéz/kényelmetlen/nyomasztó/szorongatott helyzetben van; börtönben van saada jku nalkkiin elkap, elfog, kézre kerít vkit nalli kutya; medve; kölyök, tacskó jättää kuin nalli kalliolle faképnél hagy vkit, otthagy vmit/vkit, mint eb a Szaharát jäädä kuin nalli kalliolle hoppon marad, elhagyatva magára marad nallikka kölyök, tacskó pojan nallikka (kis) srác/kölyök napa köldök; sarok, pólus; középpont, támaszpont keskustelu liikkuu navan alapuolella szexről folyik a beszélgetés
216 maailman napa [átv] a világ közepe pistää jk napaan(sa megeszik/bevág/bepakol/bedob/bekebelez vmit tuijottaa omaan napaan(sa önző módon él, magának él, nem törődik másokkal naparetkeilijä sarkutazó pukeutua kuin naparetkeilijä [tréf] úgy öltözik, mintha az Északi-sarkra menne napittaa gombol; felgomboz, gombbal ellát, gombot varr vmire tiukkaan napitettu rendíthetetlen, megalkuvás nélküli, hajthatatlan, makacs nappi gomb ei nap(e)illa pelata nem kicsinyeskedünk, nem spórolunk kuin nappia/napista painaen/painamalla (mintegy) gombnyomásra, könnyen, magától mennä nappiin sikerül olla napit vastakkain vitatkozik/veszekedik vkivel; vkivel össztűz/összecsap vkivel, összeütközésbe kerül vkivel osua nappiin [vö. osua naulan kantaan] fején találja a szöget, eltalál vmit, rátapint a lényegre, talál panna suu nappiin lakatot tesz a szájára, befogja a száját; (el)hallgat pelata napeilla kis pénzben játszik/üzletel; nem/keveset kockáztat saada nappi otsaan golyót kap a fejébe narri bolond; bohóc, udvari bolond herrat ja narrit mindenféle ember(ek), mindenki pitää jkta narrina(an) vkit hülyének tart, vkit kinevet/kiröhög, vkin nevet/röhög, bolondot csinál/űz vkiből, a bolondját járatja vkivel naru [→ jatko] madzag, spárga, zsineg osata vetäistä/vetää/nykäistä oikeasta narusta megtalálja a megfelelő módot vki megpuhítására/rábeszélésére roikkua narunjatkona vki lóg, fel van akasztva vetää jku narunjatkoksi felakaszt, fellógat vkit vetää oikeasta narusta a megfelelő módon puhít meg vkit/beszél rá vkit vmire naskali ár, cipészár, suszterár; kölyök, tacskó silmät kuin naskalit szúrós szem(ek), vesébe látó szem(ek) nasta rajzszeg/-szög, szegecs, veret ajaa nasta laudassa hajt, mint a szélvész painaa nasta lautaan tövig nyomja a gáz(pedál)t, beletapos a gáz(pedál)ba, nagy sebességre kapcsol nauha szalag, zsinór
217 kuin nauhalta könnyen, simán naula szög, szeg jk naula vetää vmi/vmilyen módszer jól működik/beválik olla naula päässä [szl] részeg osua/iskeä naulan kantaan [vö. osua nappiin] fején találja a szöget, eltalál vmit, rátapint a lényegre pysähtyä kuin naulaan hirtelen megáll nauraa nevet nauraa katketakse(en/kohti kurkkua(an/kuollakse(en/pakahtuakse(en /tikahtuakse(en halálra neveti magát, úgy nevet, majd meghal/szétpukkad/megfullad nevettében nauraa kuin Hangon keksi → keksi nauraa partaan(sa → parta nauraa jklle/jkta päin/vasten naamaa/silmiä → naama → silmä nauraa täyttä kurkkua/kurkun täydeltä → kurkku nauraa jku ulos → ulos nauraa vatsa(nsa kuralle → kura nauraa vedet silmissä → vesi Se parhaiten nauraa, joka viimeksi nauraa [km] Az nevet (legjobban), aki utoljára nevet [km] valmiiksi naurettu elokuva olyan film, amelyikre a közönség nevetését is felvették nauraja fn nevető Mies tulee räkänokastakin vaan ei tyhjän naurajasta [km] abból nem lesz férfi, aki ok nélkül nevetgél saada naurajat puolelle(en [vitában] a maga oldalára állítja azokat, akiknek van humorérzéke (/akik könnyelműek/meggondolatlanok) naurattaa nevettet naurattaa naisia csapja a szelet a nőknek, flörtöl a nőkkel Älä naurata! (Na) ne nevettess/röhögtess! nauru nevetés, nevetség, mosoly jk ei ole naurun asia vmi nem vicc/nem nevetséges jssak on jklla naurussa pitelemistä vki alig bír megállni vmit nevetés nélkül nauruhermo kutittaa/kutitella/kutkuttaa jkn nauruhermoja (meg)nevettet vkit, nevetésre fakaszt vkit nauruhermoja kutkuttava nevetséges
218 naurunalainen nevetséges tehdä jku naurunalaiseksi nevetségessé tesz vkit nauttia élvez, fogyaszt, használ, él vmivel; gyönyörködik, örömét leli vmiben nauttia miestä väkevämpää → väkevä nauttia muutakin kuin kansalaisluottamusta → kansalaisluottamus nauttia jstak täysin siemauksin → siemaus navetta tehénistálló viedä jku navetan taakse [vö. viedä jku mäkeen → mäki] kivégzésre visz vkit ne azok [vö. se] niillä main → maa neljä négy neljän kopla → kopla neljän kuninkaan kirja → kirja neljän seinän sisällä → seinä neljän tuulen lakki → lakki neljäs negyedik neljäs/kolmas valtiomahti a sajtó nenä orr; vég, hegy, csúcs, fok ajatella/nähdä nenää(nsä) pitemmälle előrelátóan gondolkodik, széleslátókörű(en) (gondolkodik) antaa/lyödä/vetää jkta neniin megver vkit/behúz vkinek/beveri vkinek a pofáját antaa jkta nenälle zavarba hoz/blamál vkit, kényelmetlen helyzetbe hoz vkit; megleckéztet vkit ei näe/ajattele nenää(nsä) pitemmälle nem lát tovább az orránál, szűklátókörű ei uskalla nenää(nsä) ulos pistää nem meri kidugni az orrát/nem mer kijönni/kimenni hyppiä jkn nenälle/nenille szemtelenül viselkedik/szemtelen/szemtelenkedik vkivel istua/sopia kuin nenä päähän jól áll, jól (össze)illik, jól illik egymáshoz kulkea nenä/nokka pystyssä fennhordja az orrát lentää/kaatua nenälle(en orra bukik, hasra esik mennä (sinne), minne nenä osoittaa megy az orra után mennä nenän edestä vmi elfogy vkinek az orra előtt; vki lekésik vmiről nenä poskella → poski nenä solmussa → solmu nenän valkaiseminen → valkaista
219 nyrpistellä/nyrpistää nenää jllek húzza az orrát/fintorog vmitől, fintorgatja az orrát vmire näyttää jklle pitkää nenää kicsúfol vkit [úgy, hogy az ujjait széttárva a kezeit az orra hegyéhez illeszti, mintegy annak folytatásaként] olla jkn nenän/nokan alla vkinek az orra előtt van vmi/vki jklla on tarkka nenä vkinek jó a szimata/megérzése, vkinek nem csal az előérzete pistää/työntää nenä(nsä)/nokka(nsa) joka paikkaan mindenbe beleüti az orrát, minden lében kanál puhua nenään(sä az orrán beszél, orrhangon saada neniin(sä) kap a pofájába saada nenille(en/nenälle(en kényelmetlen helyzetbe hozza/blamálja magát saada pitkä nenä csalódik vmiben, (meg)csalatkozik, lógó orral távozik vhonnan, pofára esik, blamálja magát vetää jkta nenästä [vö. vetää huulesta → huuli/höplästä] az orránál fogva vezet vkit, becsap vkit, a bolondját járatja vkivel Voihan nenä! [tréf, csodálkozó felkiáltás, enyhe szitkozódás] Mi a csuda/fene! nenäkkäin szemtől szemben nähdä nenäkkäin/nenätysten szemtől szemben van/áll vkivel nenätysten → nenäkkäin nenänvarsi [kifejezésekben] katsoa jkta nenänvartta(an) pitkin lenézően/megvetően/fölényesen néz vkit/vkire neste folyadék, nedv, lé joutua nesteeseen [vö. joutua pulaan/liemeen → liemi/liriin/kuseen → kusi] bajba/csávába/pácba kerül olla nesteessä [vö. olla kusessa → kusi] bajban van; csávában van, pácban van, benne van a pácban neula tű istua kuin neuloilla tűkön ül niin hiljaista, että voi kuulla neulan putoavan olyan csend van, hogy a légyzümmögést is meg lehet hallani olla (nuppi)neulan etsimistä/hakemista heinäsuovasta (vmi olyan,) mintha vki tűt keresne a szénakazalban, reménytelen dolog/feladat neuvo tanács, jó tanács, útbaigazítás; út-mód; gondolat, terv; eszköz omin neuvoin a saját/maga erejéből, egyedül ottaa yhdet neuvoa-antavat felhajt egy pohárkával, bedob egyet [egy pohár italt] pitää neuvoa jkn kanssa tanácskozik vkivel
220 yksissä neuvoin egyetértésben, egyhangúlag neuvoa tanácsol, útbaigazít, kalauzol, vezet neuvoa jkta kädestä pitäen → käsi nielaista lenyel, elnyel nielaista syötti → syötti niellä (le)nyel, elnyel ei hän (ketään) purematta niele [átv tréf] nem kap be/nem esz meg/nem bánt (senkit) kadota kuin maan nielemänä eltűnik/elveszik, mintha a föld nyelte volna el kuin seipään niellyt mint aki karót nyelt niellä ylpeyte(nsä → ylpeys niin így, úgy niin että tyrät rytkyy → tyrä niin hiljaista, että voi kuulla neulan putoavan → neula niin hyvää/herkullista että vie kielen mukanaan/sulaa kielelle → kieli niin ikään → ikään niin kauan kuin jkssa henki pihisee → henki niin kauas kuin silmä/katse kantaa → kantaa niin kiire, ettei lähtemään kerkiä [tréf] → 1. kiire niin kuin/niin ... kuin ... (-kin) → kuin Niin kuin jäitä polttaisi → jää Niin makaa kuin petaa [km] → maata Niin metsä vastaa, kuin sinne huudetaan [km] → metsä niin muodoin → muoto niin paljon kuin sielu sietää → sielu niin sanoakseni/niin sanotusti → sanoa niin sanottu → sanoa niin ylpeä ettei housuihin(sa) mahdu → housut niittää (le)kaszál, levág, (le)arat; arat, nyer, szerez Mitä ihminen kylvää, sitä hän myös niittää [ÚT] Ki mint vet, úgy arat [km] niittää laakereita → laakeri niittää mainetta → maine nilkka boka Pilkka sattuu omaan nilkkaan [km] a gúnyolódás a gúnyolódó ellen fordul/a gúnyolódóra üt vissza nimetön névtelen, név nélküli
221 tavallinen nimetön rivimies valaki, akárki, bárki nimi név; cím ei missään nimessä semmi körülmények közt, semmi szín alatt, semmiképpen sem Ei nimi miestä pahenna (, jos ei mies nimeä) [km] a neve miatt senkinek sem kell szégyenkeznie (, hacsak nem ejt rajta foltot a tetteivel) (kaiken) järjen nimessä józan ésszel Mikä on homman nimi? [szl] Miről van szó? puhua jstak sen oikealla nimellä mellébeszélés/kertelés/köntörfalazás nélkül beszél vmiről, nevén nevezi a dolgot Rakkaalla lapsella on monta nimeä [km] a kedvenc gyereknek sok beceneve van nimismies körzeti rendőrparancsnok nimismiehen kihara(t) → kihara nimismiehen porras → porras nimittäjä nevező yhteinen nimittäjä közös nevező nippa nappa éppenhogy csak, nagy nehezen, nagy üggyel-bajjal nipin napin ↑ nirri [kifejezésekben] ottaa nirri pois jklta megöl vkit, kioltja vkinek az életét niska nyak, nyakszirt, tarkó elää jkn niskoilla vkinek a nyakán él/élősködik hengittää/huohottaa/puhaltaa jkn niskaan vkinek a sarkában van, figyel/szemmel tart vkit hyökätä/syöksyä jkn niskaan megtámad vkit//nekiesik/nekiront vkinek jättää/sälyttää/vierittää jk jkn niskoille vkinek a nyakába sóz vmit, vkire hárít vmit, vkire hagy vmit nakella niskoja(an [főleg megvetés, lenézés, dac kifejezésére, szsz: hátraveti/hátrakapja a fejét] (megvetően, lenézően) elhúzza a száját; (dacosan) hátraveti a fejét niska limassa → lima niska punaisena → punainen nurin niskoin bukfencezve, felfordulva, összevissza, hanyatt-homlok olla jkn niskan päällä vkinek a nyakán ül, vezető/erős helyzetben van vkihez képest; a győzelem küszöbén van, nyerő helyzetben van; előnyös(ebb) állásban van jklla on jäykkä/taipumaton niska vki nyakas/hajlíthatatlan
222 ottaa itseä(än niskasta kiinni összeszedi/megembereli magát, összegyűjti/összeszedi minden erejét ottaa jk niskoille(en magára vállal/elvállal vmit, elviszi a balhét päästä (jkn) niskan päälle fölénybe kerül, felülkerekedik vmin/vkin, győz, diadalt arat, vezető helyzetbe kerül (vkivel szemben), vkinek a nyakára ül niskalenkki [kifejezésekben] saada niskalenkki jstak/jksta felülkerekedik vmin/vkin, megelőz vmit/vkit niskavillat tsz [kifejezésekben] tarttua jkta niskavilloihin/niskavilloista [tréf] elkapja vkinek a frakkját/grabancát niukin naukin éppenhogy csak, nagy nehezen, nagy üggyel-bajjal nivel izület, íz, perc Liikettä niveliin! Tűnés! Kopj(atok) le! noidankehä ördögi kör, mókuskerék, a huszonkettes csapdája joutua noidankehään ördögi körbe kerül noin úgy noin ikään → ikään noin vain csak úgy, minden további nélkül noitua bűvöl, igéz, elvarázsol; szidalmaz, szitkozódik, káromkodik noitua jku alimpaan kattilaan → kattila nokikkain [vö. nokka] szemtől szemben nähdä nokikkain szemtől szemben van/áll vki vkivel nokitusten → nokikkain nokka csőr; orr; kifolyócső → nenä jssak ei nokka kauan tuhise vmi nem sok időbe telik jklla ei ole nokan koputtamista jhk/jssak vkinek semmi köze vmihez lentää/kaatua nokille(en orra bukik, hasra esik maata (maassa) nokalla(an/nokilla(an hason fekszik (a földön) nostaa nokkaa(nsa büszkélkedik; henceg, kérkedik (vmivel); fennhéjázik, fennhordja az orrát olla jkn nokkan alla → nenä omin nokin/nokkinsa a saját erejéből, egymaga omine nokkine(en ↑ ottaa nokkaan(sa/nokkiin(sa megorrol/megharagszik vkire vmi miatt, felkapja a vizet vmi miatt, mellre szív vmit [korttipelissä] pistää/lyödä jkta nokkiin [kártyában] emeli a tétet saada nokille(en kényelmetlen helyzetbe hozza/blamálja magát
223 nokkaunet tsz → nokoset nokoset tsz rövid nappali alvás, szunyókálás olla nokosilla (napközben) alszik egy kicsit, szundít egyet ottaa nokoset (napközben) ledől egy kicsit/alszik egy kicsit/szundít egyet nolla nulla, zérus, semmi jäädä/laskea nollille vmi elfogy, fogyóban van, a végét járja olla nollilla vmi elfogyott, vminek vége plus miinus nolla vmi egyenlő a semmivel täysi nolla egy nagy nulla norsu elefánt kuin norsu posliinikaupassa mint (az) elefánt a porcelánboltban jklla on norsun muisti vkinek rövid az emlékezete, mint az elefántnak nostaa (fel)emel, megemel, felszed, felhúz; ösztönöz, rábír; kelt, okoz, indít; emel, növel, fokoz nostaa ankkuri → ankkuri nostaa hattua/lakkia jllek/jklle → hattu → lakki nostaa häly jstak → häly nostaa jk jalustalle → jalusta nostaa karvat pystyyn → karva nostaa kissa pöydälle → kissa nostaa kytkin/kytkintä → kytkin nostaa käte(nsä jkta vastaan → käsi nostaa nokkaa(nsa → nokka nostaa profiilia(an → profiili nostaa päivänvaloon → päivänvalo nostaa päätä(än → pää nostaa rimaa → rima nostaa syyte/oikeusjuttu → syyte → oikeusjuttu nostella emelget lähteä nostelemaan [vö. lähteä lätkimään → lätkiä] elmegy, eltűnik, lelép, elhúzza a csíkot, elkotródik, elhordja az irháját, lelép notkea hajlékony, rugalmas, ruganyos; fürge, gyors, ügyes; folyékony, folyós notkea kuin käärme → käärme noukkia csipeget, szedeget, összeszed noukkia rusinat pullasta → rusina nousta (fel)emelkedik, felszáll; felkel, feláll; feltámad; felágaskodik
224 jklle nousee pala kurkkuun → pala jklla nousee jk tukkaan → tukka nousevan auringon maa → maa nousta barrikadeille → barrikadi nousta jaloille(en → jalka nousta kehiin → kehä nousta kuin sieniä sateella → sieni nousta kuolleista → kuollut nousta lettiin → letti nousta maihin → maa nousta maineeseen → maine nousta jkn/jklle päähän → pää nousta reittä pitkin rahaan → reisi nousta sotajalalle jkta vastaan → sotajalalla nousta takajaloille(en jnk asian takia → takajalka nousta väärällä jalalla → väärä nousu (fel)emelkedés, felszállás; emelkedés, emelkedő elämän nousut ja laskut az élet szép/napfényes és árnyoldalai [vö. Egyszer hopp, másszor kopp] kääntyä nousuun emelkedni/nőni kezd noutaja [ját] a Kaszás noutaja tulee jön a halál/a Kaszás; rosszra fordul a helyzet nuija buzogány, bunkósbot, furkósbot; (golyóütő, elnöki) kalapács heilutella (puhemiehen) nuijaa elnököl, elnöki teendőket lát el kuin nuijalla lyöty zsúfolásig tele/telve, annyira tele, hogy már egy gombostűt sem lehetne leejteni nuijia buzogánnyal/kalapáccsal ver nuijia jku maan rakoon/maanrakoon → rako nuijia päätös pöytään → päätös nukahtaa elszunnyad, elszenderedik, álomba szenderül nukahtaa pois → pois nukahtaa viimeiseen uneen → uni nukkua alszik, szunnyad, nyugszik, pihen; elalszik, elszenderül; elhuny nukkua iankaikkiseen uneen → uni nukkua ikuista unta → uni nukkua koiranunta → koiranuni
225 nukkua kuin porsas/tukki → porsas → tukki nukkua nurmen alla → nurmi nukkua pois → pois nukkua pommiin → pommi nukkua rokuliin → rokuli nukkua Ruususen unta → Ruusunen nukkua siskonpetissä → siskonpeti nukkua synnin unta → synti nukkua vanhurskaan unta → vanhurskas nukkua viimeiseen uneen → uni nukkuvien puolue → puolue numero szám, számjegy tehdä (suuri) numero jstak (asiasta) nagy számot csinál vmiből, nagy felhajtást csinál vmi körül, felfúj vmit nuolaista megnyal, (le)nyal Älä nuolaise ennen kuin tipahtaa [km] Nyugtával dicsérd a napot [km], Ne igyál előre a medve bőrére [km] nuolla nyal jäädä nuolemaan näppejä(än lemarad vmiről, kimarad vmiből, hoppon marad nuolla aidat → aita nuolla haavoja(an → haava nuolla jkn persettä [durv] → perse nuolla jkn saappaita → saapas nuori fiatal, ifjú Nuorena on vitsa väännettävä [km] a fiatalkorúak tanítása/nevelése a leghatékonyabb nuoruus fiatalság Nuoruus ja hulluus, vanhuus ja viisaus [km] → hulluus nuotti kotta laulaa ammuvainaan nuotilla hamisan énekel laulaa nuotin vierestä ↑ mennä nuottien mukaan úgy megy, mint a karikacsapás/, ahogy meg van írva; minden rendben/jól megy, a tervek szerint halad minden, úgy megy minden, ahogy kell nuppi gomb, fej, nyomó; (ember)fej
226 ottaa jkta nuppiin [vö. (jkta) ottaa päähän/pattiin/pannuun] vmi/vki dühít, bosszant,bánt vkit nuppu bimbó jäädä nuppuunsa nem teljesül be, nem teljesedik ki olla nupussa(an)/nupulla(an) [átv] bimbózik nurin fonákján, fonákul, visszáján, megfordítva, kifordítva, kifordulva keikahtaa nurin csődbe megy/jut, csődöt jelent, megbukik, befuccsol mennä konkkaan/nurin ↑ nurin kurin → kuri nurin niskoin → niska nurin perin fordítva, felfordulva, összevissza, fonákul, a visszájára vääntää jkn/jklta niskat nurin kitekeri vkinek a nyakát, megöl vkit nurkka szöglet, sarok, zug, kuckó ahdistaa jk nurkkaan sarokba szorít vkit, megszorongat vkit heittää lusikka nurkkaan beadja a kulcsot, meghal heittää jk nurkkaan abbahagy vmit käydä nurkan takana elmegy a szükségét végezni; elmegy inni egyet [pálinkát] olla jkn nurkissa másnak a lakásában lakik/él/húzza meg magát vki pysytellä omissa nurkissa otthon marad nurmi gyep, pázsit, fű; gyepes/füves hely, rét, kaszáló nukkua nurmen alla a sírban nyugszik/van/fekszik nyrkki ököl antaa nyrkkien puhua az öklét használja, öklöz, ököllel üt, (vkivel) ökölre megy heristää nyrkkiä(än) az öklét rázza, (az öklével) fenyegetőzik lyödä nyrkkiä pöytään vki az asztalra csap, keményen parancsol nyrkit pystyssä → pystyssä nyrkit savessa → savi olla nyrkit savessa vki tök részeg, merev részeg, leitta magát a sárga földig jku on/jklla on aina nyrkit pystyssä vki mindig támadóan viselkedik, vki mindig verekedni akar panna nyrkit heilumaan verekedni kezd puida nyrkkiä taskussa(an) lenyeli a mérgét, dühös, de nem mutatja riidellä nyrkit savessa konokul/makacsul/csökönyösen veszekszik sopia kuin nyrkki silmään nagyon jól illik/nagyon megfelel nyrpistellä ráncol, húzogat, fintorgat nyrpistellä nenää jllek → nenä
227 nyrpistää ráncol, összehúz, elhúz, félrehúz, elfintorít nyrpistää nenää jllek → nenä nyt most, jelenleg, ma Nyt heti eikä viidestoista päivä! → viidestoista Nyt kävi käry! → käry nyt on itkut itketty → itku nyt on piru merrassa/irti → piru nyt on toinen ääni kellossa → ääni nyt on tosi kyseessä/kysymyksessä → kyse → kysymys nyt on vitsit vähissä → vitsi nyt otti ohraleipä → ohraleipä nyt pomppasi! → pompata nyt tai ei koskaan most vagy soha nähdä lát, meglát, megpillant, megnéz, megtekint; belát, megért; tart Herra/Luoja nähköön! [csodálkozás kifejezése] ihmisten nähden mások előtt, mások szeme láttára nähdä kaikki mustana → musta nähdä jkn läpi → läpi nähdä metsä puilta → metsä nähdä mörköjä → mörkö nähdä nenää(nsä) pitemmälle → nenä nähdä nokikkain/nenäkkäin/nenätysten → nokikkain → nenäkkäin saada nähdä majd elválik/kiderül, majd meglát(om/od/ja/juk/játok/ja) nähdä näkyjä → näky nähdä nälkää → nälkä nähdä punaista → punainen nähdä päivänvalo → päivänvalo nähdä jtak sielun(sa) silmillä → silmä nähdä tuulet ja tuiskut → tuisku nähdä tyyntä ja tuulta → tyyni nähdä tähtiä → tähti nähdä unta → uni nähdä vaivaa jstak/jnk eteen → vaiva näin se on nähtävä így van on nähnyt parempiakin päiviä → parempi näillä → nämä
228 näin így, ekképpen, ilyenféleképpen, ily módon; ily(en) näin ikään → ikään näin muodoin → muoto näin on marjat/näreet → marja → näre näin se on nähtävä → nähdä näky látvány; látomás, látás, jelenés, vízió nähdä näkyjä rémeket lát näkymä kilátás, látvány, panoráma näillä näkymin/näkymillä a dolgok mai/mostani/jelenlegi állása szerint, ha minden jól megy näkö látás, látóérzék; külsőség, látszat [→ naama] lyödä päin näköä képen vág/töröl vkit näön vuoksi a látszat/a forma kedvéért sanoa jtak jklle päin näköä [átv] vkinek (egyenesen) a szemébe/arcába/ képébe mond/vág vmit nälkä éhség nähdä nälkää éhezik, szükséget lát nälkä kasvaa syödessä [átv is] evés közben jön meg az étvágy nälkäinen éhes nälkäinen kuin susi → susi nälkäraja létminimum elää nälkärajan alapuolella a létminimum alatt él, éhezik nälkävuosi az éhezés éve, szűk esztendő pitkä kuin nälkävuosi nagyon hosszú nälkävyö [kifejezésekben] kiristää nälkävyötä meghúzza a nadrágszíjat, lefaragja a kiadásait, a kiadásait a minimumra szorítja nämä ezek [vö. tämä] näillä lumilla → lumi näillä main → maa näillä näkymin/näkymillä → näkymä näppi ujjhegy, ujj jäädä nuolemaan näppejä(än [vö. jäädä lehdelle soittelemaan → lehti] kimarad vmiből, vmi nélkül marad, hoppon marad Näpit irti!→ irti
229 pitää näppi(nsä/näpit erossa/irti jstak nem avatkozik bele vmibe, nem vesz részt vmiben, távol tartja magát vmitől polttaa näppi(nsä [átv vö. saada nenilleen/nenälleen] megégeti magát, kárt szenved, kényelmetlen helyzetbe hozza magát saada näpeilleen vki megjárja, vki pórul/rosszul jár, megkapja a magáét vmiért, kap a fejére, vki kap a pofájára, vki a rövidebbet húzza näppylä pattanás, pörsenés saada jstak näppylöitä kiütést kap vmitől, vkinek az agyára megy vmi näre fiatal fenyő näin on näret [tréf] így áll a dolog, így állnak a dolgok, ez a (nagy) helyzet nätti csinos, bájos, helyes, szép, takaros nätti kuin sika pienenä → sika näyttää (meg)mutat, felmutat; kimutat, igazol, bebizonyít; látszik, tűnik näyttää hapanta naamaa → hapan näyttää hurskasta naamaa → hurskas näyttää iloista naamaa → iloinen näyttää jklle kaapin paikka → kaappi näyttää kuka on kuka → kuka näyttää kynte(nsä → kynsi näyttää leijonankynte(nsä → leijonankynsi näyttää jklle mallia → malli näyttää jklle missä kaappi seisoo → kaappi näyttää mistä kana kusee → kusta näyttää naama(a)nsa jssak → naama näyttää jklle närhen munat → muna näyttää oikea/todellinen karva(nsa → karva näyttää jklle ovea → ovi näyttää jklle pitkää nenää → nenä näyttää punaista valoa → punainen näyttää jklle taivaan merkit → merkki näyttää toteen → tosi näyttää vihreää/vihreätä valoa jllek → vihreä näyttö (be)mutatás, felmutatás; bizonyíték; bizonyság, érv, tanújel näytön paikka → paikka
230 O odottaa vár, megvár, várakozik odottaa kieli pitkänä/pitkällä → kieli odottaa kuin kuuta nousevaa/odottaa kuin päivän nousua/kuin päivää nousevaa → kuu → päivä odottaa lasta → lapsi ohi hsz mellette (el); túl, tova nu/ej gen mellett el; túl mennä ohi elmúlik, befejeződik; jklta vmi vki által kihasználatlanul marad; vmi elszáll; vmi elkerüli vkinek a figyelmét puhua toistensa ohi Két/Nem egy malomban őrölnek [szól] ohimarssi [kat] elvonulás; cserbenhagyás (ígéret nem teljesítésével, stb.) tehdä ohimarssi lelép, meglép, olajra lép ohja kantárszár, fék, gyeplő olla ohjissa vezető pozícióban van, benne van a vezetésben ottaa ohjat (omiin käsiin(sä) kézbe veszi a dolgokat/az irányítást ohjas kantárszár, fék, gyeplő ottaa ohjakset omiin käsii(nsä kézbe veszi a dolgokat/az irányítást pitää ohjakset käsissä(än) kezében tartja a gyeplőt, kézben tartja a dolgokat/az irányítást tarttua ohjaksiin megragadja a gyeplőt, kézbe veszi a dolgokat/az irányítást ohraisesti [kifejezésekben] jkn/jklle käy ohraisesti vki rosszul jár, vminek/vkinek rossz vége lesz ohraleipä árpalisztből készült kenyér nyt otti ohraleipä most aztán megnézhetjük magunkat, (most) benne vagyunk a pácban ohranjyvä árpasyem jklla on ohranjyvä silmässä vki részeg/be van rúgva oikaista kiegyenesít, kinyújt, egyenget; kijavít, kiigazít; nyújtózik oikaista koipe(nsa/sääre(nsä → koipi → sääri oikea jobb, jobboldali, jobb oldali; külső; igaz(i), helyes, jó; valódi; jogos; alkalmas löytää se oikea megtalálja az igazit/a nagy őt oikea silmukka [kötés] sima öltés oikealla tolalla rendben, úgy, ahogy kell olla oikealla tiellä helyesen jár el; jó nyomon jár, igaza van olla jkn oikeana kätenä vki vkinek a jobb keze olla oikeassa vkinek igaza van
231 osua oikeaan fején találja a szöget, eltalál vmit, célba talál; jó helyre vetődik oikein helyesen, jól, megfelelően; igazán; igaziból, komolyan oikein ajan kanssa → kanssa oikeus jog, jogosultság; jog, igazság; bíróság, törvényszék antaa armon käydä oikeudesta megkegyelmez vkinek A-oikeudet jog mindenféle alkohol kimérésére B-oikeudet csak gyengébb alkoholok kimérésére kapott jog haastaa jku oikeuteen bíróság elé állít vkit, beidéz vkit a bíróságra, beperel vkit (a bíróságon), pert indít vki ellen jakaa oikeutta igazságot oszt/szolgáltat käydä oikeutta jstak pereskedik vmi miatt, bírósághoz fordul vmi miatt polkea jkn oikeuksia sárba tapossa vkinek a jogait, elnyom/elnyomás alatt tart vkit päästä oikeuksiin(sa érvényesül, érvényre jut tehdä jklle/jllek oikeutta igazságot szolgáltat vkinek; jó/kedvező benyomást kelt/nyújt vkiről/vmiről, érvényre juttatja vkinek/vminek a pozitív vonásait täydet oikeudet = A-oikeudet oikeusjuttu bírósági per/ügy, per nostaa oikeusjuttu [jog] vádat emel vki ellen, (bírósági) pert indít vki ellen, beperel vkit oikku szeszély, hóbort kohtalon oikku a sors szeszélye oja árok, csatorna joutua ojasta allikkoon cseberből vederbe kerül ojennus kiegyenlítés; [kat] igazodás; kinyújtás; kiigazítás, helyesbítés; fenyítés panna jku ojennukseen ráncba szed vkit, megfegyelmez vkit ojentaa (ki)egyenesít, kifeszít; (ki)nyújt; átad; irányít; megigazít ojentaa jklle sovinnon kättä → sovinto oksa ág, gally; görcs, ágcsomó ei kasva joka oksalla nem terem minden bokorban jstak on oksat pois [vö. jstak on leikki kaukana] vmi komolyra fordul, komoly dologról van szó, vmi halálosan komoly sahata omaa oksaan(sa/oksaa, jolla itse istuu maga alatt vágja a fát olankohautus vállrándítás sivuuttaa jk (pelkällä) olankohautuksella egy vállrándítással elintéz vmit olevinaan hsz mintha volna; fontoskodva Mitä tämä on olevinaan? Mi akar ez lenni?/Ez mi akar lenni?
232 olla olevinaan fontoskodik, sokat képzel magáról, fennhordja az orrát olka váll kohauttaa olkaa(nsa) jllek vállat von/megvonja a vállát vmire, egy vállrándítással elintéz vmit (tehdä jtak) olan takaa minden erejével, minden erejét megfeszítve, teljes erővel/gőzzel, alaposan, nagyon, derekasan (csinál vmit) olla van, megvan, lesz; van (vmije) Anna olla! Hagyd abba! Hagyj/Hagyd békén! antaa jkn olla békén hagy vkit Kuinka/Miten ollakaan, ...? [elbeszélésben új vagy váratlan fordulat kifejezésére] váratlanul, meglepetésszerűen; Mit ad isten, ... Ole kuin kotonasi! → kotona oli miten oli bárhogy/akárhogy legyen is/volt is Olipa kerran ... → kerran Olkaa kuin kotonanne! → kotona Olkoon menneeksi! → mennyt olkoon sanottu → sanoa olla (kaiken) A ja O → a olla aallonpohjassa → aallonpohja olla ahtaalla → ahtaalla olla aineessa/aineissa → aine olla aivan kuitti → kuitti olla aivan puhki → puhki olla aivan/ihan öönä → öö olla ajan hermolla → hermo olla ajan tasalla → tasalla olla ajasta(an jäljessä/jäljessä aikaa(nsa → jäljessä olla jkn ajatuksissa → ajatus olla ajatuksissa(an)/ajatuksiin(sa) vaipuneena → ajatus olla alahuuli pitkällä/pitkänä → alahuuli olla alakynnessä → alakynnessä olla alamaissa → alamaissa olla altavastaajana → altavastaaja olla (jkn) asialla/asioilla → asia olla auki/auki jklle → auki olla ehdolla jhk → ehto
233 olla elämä(nsä kunnossa → elämä olla elävien kirjoissa/joukossa → elävä olla esiliinana → esiliina olla haarukassa → haarukka olla haavin kanssa → haavi olla hajulla → haju olla hakoteillä → hakoteillä olla jkn hampaissa → hampaat olla happihyppelyllä/happihypyllä → happihyppely olla harhateillä → harhateillä olla harjakset pystyssä → harjas olla haudan partaalla → parras olla heikoilla → heikko olla heikoissa kantimissa → heikko olla heikkona jhk → heikko olla jkn heiniä → heinä olla helisemässä → helistä olla hellan ja nyrkin välissä → hella olla helpossa → helppo olla helppo nakki → nakki olla hengessä mukana → henki olla henkeen ja vereen → henki olla henkeä täynnä → henki olla hermona → hermo olla herra talossa → herra olla hevon kuusessa → kuusi olla hihassa kiinni → hiha olla hiirenkorvalla/hiirenkorvilla → hiirenkorva olla hiivassa → hiiva olla (sillä) hilkulla → hilkku olla hiukan/vähän hei hei/heihei → hei olla hiuskarvan varassa → hiuskarva olla jkn housuissa → housut olla (huutavassa) hukassa → hukka olla hullun kirjoissa → hullu olla hulluna jhk, jstak → hullu
234 olla humalassa → humala olla humalassa kuin (taivaan) käki/sika/Ellun kana → käki → sika → kana olla hunningolla → hunningolla olla huonona → huono olla huonossa terässä → terä olla (siinä) hurskaassa uskossa, että ... → hurskas olla (kovassa/suuressa) huudossa → huuto olla huuli pyöreänä/huulet pyöreinä → huuli olla huulilla → huuli olla hyllyllä → hylly olla hyvillä(än → hyvillä(än olla hyvissä varoissa → vara olla hyvällä//huonolla/pahalla tuulella → tuuli olla hyvällä/oikealla tolalla → tolalla(an olla hyvällä//pahalla päällä → pää olla hyvässä//huonossa huudossa → huuto olla hyvässä jamassa → jama olla hyvässä lihassa → liha olla hyvässä mallissa/hyvällä mallilla → malli olla hyvässä menossa → meno olla hyvässä terässä → terä olla hyvää pataa jkn kanssa → pata olla hyvään/kipeään tarpeeseen → tarve olla hämärän peitossa → peitossa olla hätää kärsimässä → hätä olla hönössä → hönö olla höpön höpöä → höpö olla ihan saletti → saletti olla ihan tattis → tattis olla ihmeissä(än → ihme olla ihmisiksi → ihminen olla ikävässä/kiusallisessa/pahassa välikädessä → välikäsi olla ilmassa → ilma olla irti maasta → irti olla iskussa → isku olla isän(sä poika → poika
235 olla iäksi poissa → poissa olla jalka (jnk) ovenraossa → ovenrako olla jalkeilla→ jalkeilla olla jkn jaloissa → jalka olla jnk jarruna → jarru olla jo ovella → ovi olla jonon/joukon hännillä → häntä olla (heti) juonessa mukana → juoni olla jyrän alla → jyrä olla jyvällä jstak → jyvä olla jkn jäljillä → jälki olla jälkijunassa → jälkijuna olla järjiltä(än jstak → järki olla järjissä(än/täydessä järjessä(än → järki olla jäähyllä → jäähy olla jäässä/jäissä → jää olla kaasussa → kaasu olla kahden tulen välissä → tuli olla kahden vaiheilla → vaihe olla jklle kaikki kaikessa → kaikki olla kaikkien huulilla → huuli olla kalkkiviivalla/kalkkiviivoilla → kalkkiviiva olla kallellaan → kallellaan olla kananlihalla → kananliha olla jllak kannalla → kanta olla jllak kannalla jhk/jnk suhteen → kanta olla kantona kaskessa → kanto olla kanttuvei → kanttuvei olla karilla → kari olla karussa → karku olla karvan varassa → karva olla karvat pystyssä → karva olla kassalinjalla → kassalinja olla katkolla → katko olla kauhuissa(an → kauhu olla kaulan(sa myöten jssak → kaula
236 olla jtak/jnk kaupalla → kauppa olla kaupan → kauppa olla jkn kengissä → kenkä olla kerrasta poikki → kerta olla kesälaitumella/kesälaitumilla → kesälaidun olla kesäterässä → terä olla (aivan) kielellä/kielen kärjellä/kielen päällä → kieli olla kieli pitkänä/pitkällä → kieli olla kierteessä → kierre olla kiikissä → kiikissä olla kiinni jssak → kiinni olla kiipelissä → kiipeli olla kiireissä(än → 1. kiire olla kimpassa jkn kanssa → kimppa olla jkn kimpussa → kimpussa olla jkn kintereillä → kintereillä olla kipinämikkona → kipinä olla kipsissä → kipsi olla kireällä → kireä olla (hyvin) kirjansa lukenut → kirja olla kirjoilla jssak → kirja olla jonkinlaisissa/jkn kirjoissa → kirja olla kiven sisällä/sisässä → kivi olla kiven takana → kivi olla kivi/kivenä jkn kengässä → kivi olla kohdallaan → 1. kohta olla kolmannella/neljännellä (jne) kymmenellä → kymmenes olla kolmas pyörä/kolmantena pyöränä → kolmas olla jkn kontolla → kontto olla koolla → koolla olla korkeammassa kädessä → käsi olla kortilla → kortti olla kortistossa → kortisto olla kortteeria jssak/jkn luona → kortteeri olla korva tarkkana → korva olla kotoisin jstak → kotoisin
237 olla koukussa jhk → koukku olla kova pala → pala olla kovan (työn) takana → kova olla kovan/suuren työn takana → työ olla kovassa → kovassa olla kruunun leivissä → leipä olla kuin Ellun kanat → kana olla kuin herran/luojan kukkarossa → kukkaro olla kuin juosten kustu → kusta olla kuin kala kuivalla maalla → kala olla kuin kala vedessä → kala olla kuin kirkossa → kirkko olla kuin kissa ja koira → kissa olla kuin kivireen kiskomista/vetämistä → kivireki olla kuin kotona(an → kotona olla kuin kusi sukassa → kusi olla kuin luotu jksik/jhk/jtak varten → luoda olla kuin muissa maailmoissa → maailma olla kuin myrkyn niellyt → myrkky olla kuin märkä rätti → rätti olla kuin nuijalla lyöty → lyödä olla kuin nukkuneen rukous → rukous olla kuin paita ja peppu → paita olla (kiukkuinen/äkäinen) kuin perseeseen/takapuoleen ammuttu karhu → ampua olla kuin (kissa) pistoksissa → pistos olla kuin pois puhallettu → puhaltaa olla kuin puulla päähän lyöty → lyödä olla kuin puusta pudonnut → pudota olla kuin riihen seinästä repäisty → riihi olla kuin seipään niellyt → seiväs olla kuin siiville lyöty → lyödä olla kuin sulaa vahaa jkn käsissä → sula olla kuin tatti → tatti olla kuin terva teehen → terva olla kuin toiselta planeetalta → planeetta olla kuin tulisilla hiilillä → hiili
238 olla kuin tulta tappuroihin → tuli olla kuin viilipytty → viilipytty olla kuin yksi yhteen → yksi olla kuin ö aapisenlaidassa → ö olla kuitattu (jllak) → kuitata olla jstak kuitit → kuitti olla kuivilla → kuiva olla kuivumassa → kuivua olla kukkona tunkiolla → kukko olla jnk kukkuloilla → kukkula olla (aina) kulussa → kulku olla kumileimasimena → kumileimasin olla kuokkimassa → kuokkia olla kuoleman kielissä → kuolema olla kuolleessa pisteessä → piste olla kuralla → kura olla kurkkua myöten täynnä jtak → kurkku olla (korkeassa/hyvässä//huonossa) kurssissa → kurssi olla kusessa → kusi olla kuulolla → kuulo olla kuumana → kuuma olla kuuro jllek → kuuro olla kuutamolla → kuutamo olla kuvassa mukana → kuva olla kuvioissa mukana → kuvio olla kylmänä → kylmä olla kynsille lyöty → kynsi olla kytiksellä/kytiksessä → kytis olla käden ulottuvilla → ulottuvilla olla (aivan/täytenä) käkenä → käki olla kämpillä → kämppä olla känni(päi)ssä(än) → känni olla kärppänä jssak → kärppä olla kärpäsenä katossa → kärpänen olla kärryillä → kärryt olla käsillä → käsi
239 olla jkn käsissä kuin sulaa vahaa → sula olla käymistilassa → käymistila olla käynnissä → käynti olla käytettävissä → käyttää olla käärmeissä(än jklle → käärmeissä(än olla köysissä → köysi olla laiskassa/laiskalla → laiska olla laitamyötäisessä → laitamyötäinen olla lamassa → lama olla lapsenkengissä(än) → lapsenkenkä olla lapsipuolen asemassa → lapsipuoli olla (silmä)laput silmillä → lappu olla lasikaapissa → lasikaappi olla latingissa → latinki olla latvasta laho → latva olla jkn leivissä → leipä olla lennossa → lento olla lentää selälle(en → selällä(än olla levolla → lepo olla levällään → levällään olla liemessä → liemi olla liesussa → liesu olla lihaa ja verta → liha olla liikenteessä → liikenne → liike olla liikkeellä/liikkeessä → liike olla liikkuvalla kannalla → liikkuva olla liikutetussa tilassa → liikuttaa olla liisterissä → liisteri olla lippa vinossa → vinossa olla lirissä → liri olla loppusuoralla → loppusuora olla lopu(i)llaan → loppu olla (aivan) lopussa/loppu → loppu olla lujassa → lujassa olla lujilla → lujilla olla lukossa → lukossa
240 olla lumisotasilla → lumisota olla jkn luvattu maa → luvata olla lähdössä → lähtö olla lähellä jkn sydäntä → sydän olla lähtökuopissa → lähtökuopat olla lätkässä jkhun → lätkä olla lääpällä(än jkhun/jhk → lääpällä(än olla maailmalla → maailma olla (kirkko)maan mullassa → multa olla maanpinnalla → maanpinta olla maassa → maa olla maasta irti → irti olla mahdollisuuksien rajoissa → mahdollisuus olla maisemissa → maisema olla maistissa → maisti olla marjassa → marja olla matkoilla → matka olla mennyttä kalua → mennyt olla mennyttä miestä → mennyt olla menopäällä → menopäällä olla merellä → meri olla jkn messissä → messi olla metsällä → metsä olla metsässä → metsä olla mieliksi jklle → mieli olla mielin kielin jklle → kieli olla mielissä(än jstak → mieli olla jtak mieltä jstak → mieli olla mies/nainen paikalla(an → paikalla(an olla mitalin syrjässä kiinni → syrjä olla monen mutkan takana → mutka olla mukana pelissä → peli olla mustanaan jotakin → musta olla muusina → muusi olla (niinkuin) myrskyn merkki → myrsky olla myrtsinä → myrtsi
241 olla myssy silmillä → myssy olla myyty → myydä olla myytyä miestä → myydä olla myötäsukaan → suka olla mäiskeessä → mäiske olla mällissä → mälli olla märässä/märissä(än → märkä olla naimisissa työn kanssa → naimisissa olla nalkissa → nalkissa olla napit vastakkain → nappi olla naula päässä → naula olla nenä/nokka kippurassa → kippurassa olla jkn nenän/nokan alla → nenä olla nesteessä → neste olla (nuppi)neulan etsimistä/hakemista heinäsuovasta → neula olla niin kuin ei olisikaan úgy tesz, mintha mi sem történt volna olla niin kuin ei oltaiskaan ↑ olla niin ollakse(en fontoskodik, sokat képzel magáról, fennhordja az orrát olla jkn niskan päällä → niska olla nokosilla → nokoset olla nollilla → nolla olla nupussa(an)/nupulla(an) → nuppu olla jkn nurkissa → nurkka olla nyrkit savessa → nyrkki olla ohjissa → ohja olla jkn oikea käsi → käsi olla oikealla tiellä → oikea olla oikealla/hyvällä tolalla → tolalla(an olla jkn oikeana kätenä → oikea olla oikeassa → oikea olla oikeilla/normaaleilla raiteilla → raide olla olevina(an → olevinaan olla oma herra(nsa → herra olla oma itse(nsä → itse olla omaa luokkaa(nsa) → luokka olla oman onne(nsa nojassa → oma
242 olla (aivan/onnen) omia(an → omia(an olla onnessa(an → onni olla onnesta kankea(na) → onni olla onnesta soikea(na) → onni olla opiksi jklle → oppi olla opissa jklla → oppi olla oravanpyörässä → oravanpyörä olla otettu → ottaa olla paha suusta(an → paha olla pahana → paha olla pahassa raossa → rako olla pahoilla(an → pahoilla(an olla paineessa → paine olla paitsiossa → paitsio olla paksuna → paksu olla pallo jalassa → pallo olla (jtak/jkta) paossa → pako olla jnk paremmalla puolella → puoli olla paremman puolella → puoli olla paska jäykkänä → paska olla paskana → paska olla passissa → passiin olla peeaa/p.a./pers(e) auki(nen) → peeaa → auki olla peesissä → peesi olla pelinappula(na) → pelinappula olla pelkkänä korvana → korva olla pelkkää hymyä → hymy olla pelkkää luuta ja nahkaa → luu olla pelkkää päivänpaistetta → päivänpaiste olla pelkkää sapelinkalistelua → sapelinkalistelu olla pelti kiinni→ pelti olla penkin ja seinän välissä → välissä olla perillä jstak → perillä olla perse auki(nen)/p.a./peeaa → auki olla (ihan) perseestä → perse olla peräsimessä → peräsin
243 olla jkn perässä → perässä olla jnk perään → perään olla peukut pystyssä → peukku olla pielessä → pieli olla pienemmällä → pieni olla pienessä (sievässä) → pieni olla pieniin päin → päin olla pierussa → pieru olla (ihan/aivan/aika) pihalla → piha olla pihkassa jkhun → pihka olla piikkinä jkn lihassa → piikki olla piilossa → piilo olla piipussa → piippu olla piissä → piissä olla pilalla/piloilla → pilalla olla pillunpäreinä → pillu olla pilvessä → pilvi olla pimeä → pimeä olla pinnalla → pinta olla jkn (kympin, satasen, tonnin jne.) pinnassa → pinta olla pinteessä → pinteessä olla pipo kireällä/tiukalla → pipo olla pirstaleina/pirstana/pirstoina → pirstale olla (vain kuin) pisara meressä/valtameressä → pisara olla pisteenä i:n päällä → piste olla plakkarissa → plakkarissa olla pohjalukemissa → pohjalukema olla poikaa → poika olla poikki → poikki olla poikkiteloin → poikkiteloin olla pois(sa) laskuista → lasku olla poissa tolalta(an → tolalla(an olla poissa raiteilta(an) → raide olla pokkana → pokka olla polvilla(an → polvi olla prinkkalassa → prinkkala
244 olla pudottaa silmä(nsä → silmä olla jkn puheilla → puhe olla puheissa jkn kanssa jstak → puhe olla puheväleissä keskenään → puhevälit olla puikoissa → puikko olla pukeilla → pukki olla pukilla → pukki olla pulassa → pula olla puntarissa → puntari olla puntiksella → puntis olla jkn puolella → puoli olla puolipyörryksissä/puolipökerryksissä → puolipyörryksissä/ puolipökerryksissä olla puolitiessä → puolitie olla (aivan) puolitoista → puolitoista olla pussissa → pussi olla puun ja kuoren välissä → välissä olla puutteessa → puute olla jklle pystyssä → pystyssä olla päin persettä → perse olla päin vittua → vittu olla päissä(än → päissä(än olla päissä(än kuin Ellun kana/kuin (taivaan) käki → kana → käki olla päivän päälle → päivä olla päivän tasalla → tasalla olla pätkässä → pätkä olla pää täynnä (kuin käki) → täynnä olla päälaella(an → päälaki olla jkn päällystakkina → päällystakki olla pääsemättömissä jkn kanssa/jstak → pääsemätön olla päästä(än) sekaisin → sekaisin olla päätä(än) pitempi jkta → pitkä olla pöhnässä → pöhnä olla pölyssä → pöly olla pöpperössä → pöpperössä olla pötköllään → pötkölleen, pötköllään
245 olla rahoissa(an) → raha olla raivoissa(an (jklle) → raivoissa(an olla raivona → raivo olla rappiolla → rappio olla raskaana → raskas olla (auton) ratissa → ratti olla raudoissa → rauta olla reilassa → reilassa, reilaan olla remmissä → remmi olla rempallaan → rempallaan, rempalleen olla retkussa jkhun → retku olla retuperällä → retuperällä olla riskissä kunnossa → riski olla rähmällä(än jkn edessä/jhk suuntaan → rähmällä(än olla räjähtäneen näköinen/räjähtänyt → räjähtää olla räkä poskella → räkä olla rästissä → rästi olla sama kuin tuuleen sylkisi → sylkeä olla samaa lihaa ja verta → veri olla samaa/yhtä maata → maa olla samaa/yhtä puolta jkn kanssa → puoli olla jkn kanssa samalla aaltopituudella/aallonpituudella → aaltopituus olla samalla lähtöviivalla → lähtöviiva olla samassa juonessa → juoni olla samassa pisteessä → piste olla samassa ruodussa → ruotu olla samassa veneessä → vene olla sammaloitunut → sammaloitua olla samoissa/yksissä leivissä → leipä olla sanan(sa mittainen → mittainen olla savuilla → savu olla seitsemän lukon/sinetin takana → seitsemän olla (kuin) seitsemännessä taivaassa → seitsemäs olla selvillä jstak → selvillä olla selvä/selvänä → selvä olla selvää pässinlihaa → pässinliha
246 olla jkn siivellä → siipi olla sikana → sika olla sillai/silleen → se olla sillä tiellä(än) → tie olla jnk silmä ja korva → korva olla silmä kovana → silmä olla silmät ristissä → silmä olla jkn silmätikkuna → silmä olla sinisilmäinen → silmä olla sinut jkn/jnk kanssa → sinä olla sippi(nä) → sippi olla jssak sisällä → sisällä olla sitkeässä → sitkeä olla solmussa → solmu olla sormin laskettavissa → sormi olla sotajalalla jkn kanssa → sotajalalla olla sujut jkn kanssa → sujut olla sukset ristissä jkn kanssa → ristissä olla jklle sukua suoraan alenevassa/etenevässä polvessa → polvi olla jklle sukua suoraan ylenevässä/takenevassa polvessa → polvi olla sumun peitossa → peitossa olla suorassa suhteessa jhk → suora olla suossa → suo olla suruissa(an jstak → suru olla susien sukua → suku olla suuna päänä → suu olla suunnilta(an jstak → suunnilta(an olla suuri suusta(an → suu olla suurin ja kaunein → suuri olla suur(in)ta huutoa → huuto olla jklle sydämen asia → sydän olla sydän kylmänä → kylmä olla jkn sydäntä lähinnä → sydän olla synkassa → synkassa olla syvältä (perseestä) → syvä olla takajaloilla(an) jnk asian takia → takajalka
247 olla takalukossa → takalukossa olla takapajulla → takapaju olla tallella/tallessa → tallella → tallessa olla talosilla → talosilla olla tapetilla → tapetti olla tarkalla → tarkalla olla tarpeella(an/tarpeilla(an → tarve olla tasoissa → tasoissa olla tehtävien(sä tasalla → tasalla olla tekeillä → tekeillä olla tekemisissä jkn kanssa → tekeminen olla telakalla → telakka olla telkien takana → telki olla temppelin harjalla → harja olla tenussa → tenu olla (kuin) tervan juontia → terva olla tiedossa → tieto olla jnk/jkn tiellä → tie olla tienhaarassa → tienhaara olla tiessä(än → tie olla tikkana jssak → tikka olla tilanteen tasalla → tasalla olla tinassa → tina olla tipalla ettei → tippa olla tiukassa → tiukalla olla tiukoilla → tiukalla olla tohjona → tohjona olla tohvelin alla → tohveli olla toinen jalka haudassa → jalka olla toista maata → maa olla toisten(sa tukassa (kiinni) → tukka olla tokkurassa → tokkura olla tolku(i)ssaan → tolkku olla tomua ja tuhkaa → tomu olla tosissa(an → tosi olla tossun alla → tossu
248 olla tuhkatiheässä → tuhka olla tuhon oma → tuho olla tuiskeessa → tuiske olla tukalassa raossa → rako olla tukkanuottasilla → tukkanuottasilla olla tukossa → tukossa olla tulilinjalla → tulilinja olla tulta ja tappuraa → tappura olla tumput suorana/suorina → tumppu olla tupakalla → tupakka olla turpa rullalla/tukossa → turpa olla turpeeseen sidottu → turve olla tuskan takana → tuska olla tyhjän panttina/täytteenä → tyhjä olla tyhjän päällä → tyhjä olla tyhjää täynnä → tyhjä olla tyrkyllä → tyrkyllä, tyrkylle olla työn alla → työ olla (päästä(än) tärähtänyt → tärähtää olla täydessä seilissä → seili olla täynnä kuin (taivaan) käki → käki olla täysillä → täysi olla täysin susi → susi olla ulalla → ula olla jstak ulkona → ulkona olla umpikujassa → umpikuja olla umpitunnelissa → umpitunneli olla unten mailla → uni olla uppeluksissa → uppeluksissa olla uudessa uskossa → usko olla vaa’an kielenä → kieli olla vaakalaudalla → vaakalauta olla vaaterissa/vaatringissa → vaaterissa/vaatringissa olla vahvoilla jssak/jhk → vahva olla vaiheessa → vaihe olla vaikeana/vaikean näköinen → vaikea
249 olla vailla vertaista(an → vertainen olla jnk vaivainen → vaivainen olla valinkauhassa → valinkauha olla vallan kahvassa → kahva olla valmis → valmis olla valmista tavaraa → valmis olla vapaalla jalalla → vapaa olla varoissa(an) → vara olla varpailla(an → varvas olla varuilla(an → varuilla(an olla vasaran ja alasimen välissä → vasara olla jtak vastaan → vastaan olla vastasukaan jssak asiassa → suka olla vastuussa jstak → vastuu olla vedenjakajalla → vedenjakaja olla vedossa → veto olla veitsen terällä/veitsenterällä → terä olla vellinä → velli olla vertaansa vailla → vailla olla vetämättömissä → vetämätön olla (päästä(än) vialla → vika olla jkn vihoissa → viha olla jklle vihoissa(an → viha olla vihreä(nä) kateudesta → vihreä olla viides pyörä/viidentenä pyöränä → viides olla jklle viimeinen pisara → viimeinen olla viimeistä huutoa → huuto olla viinamäen miehiä → viinamäki olla vintturallaan/vintturassa → viturallaan olla vinossa → vinossa olla vireillä → vire olla vispilänkaupoissa jkn kanssa → vispilänkauppa olla viturallaan/viturassa → viturallaan olla voitolla → voitto olla voiton puolella → puoli olla voitossa kiinni → kiinni
250 olla vuoteen omana/vuoteenomana → vuode olla vähällä inf/ettei → vähä olla väleissä jkn kanssa → väli olla väärällä asialla → väärä olla väärässä → väärä olla yhtä pitkä kuin leveäkin → leveä olla yhtä tyhjän kanssa → tyhjä olla yksissä jkn kanssa → yksi olla yläkantissa → yläkantissa olla ymmällä(än → ymmällä(än olla ympäri päissä(än → päissä(än olla äimän käkenä/äimänä → käki → äimä olla ällikällä lyöty → ällikällä olla äänessä → ääni olla (kuin) öljyä tuleen → öljy on aika + inf → aika jku on/jklla on aina nyrkit pystyssä → nyrkki jk/jku on aivan toisesta maailmasta → maailma joillakin/joillakuilla on eroa kuin yöllä ja päivällä → ero jklla on jtak hampaankolossa → hampaankolo jkn kanssa on heikkoa → heikko jklla on herkät tuntosarvet → tuntosarvi jklla on hermot kireällä/pinnalla/riekaleina → hermo jklla on hidas/myöhäinen sytytys → sytytys jklla on hymy herkässä → hymy (jklla) on henki päällä → henki (jklla) on hyvä//huono henki päällä → henki jklla on hyvä//huono laskupää → laskupää jklla on hyvä//huono pokka → pokka jklla on hätä kädessä → hätä jku on ilman rihman kiertämää → rihma jklla on ilo + inf → ilo jklla on iso vaihde päällä → vaihde jklla on itku herkässä → herkä jklla on jalat (tukevasti) maassa/maan pinnalla → jalka jklla on jalat tukevasti ilmassa → jalka
251 jklla on jo pohjaa → pohja jklla on jäykkä/taipumaton niska → niska jstak on kahdenlaista ilmaa → ilma jklla on jkn kanssa kana kynittävänä/kynimättä → kana jklla on jkn kanssa välit poikki → väli jklla on kerkeä/liukas kieli → kieli jklla on ketunhäntä kainalossa → ketunhäntä jklla on jku kierroksessa → kierros jklla on jk kiikarissa → kiikari jklla on kissan päivät → kissa jtak on kiusaksi asti → kiusa jklla on kokoa ja näköä → 1. koko jklla on kova kallo → kallo jklla on kova kantti → kantti jklla on kova pää → pää jklla on kovat piipussa → kova jklla on kunnia + inf → kunnia jklla on kuumat paikat/oltavat → kuuma jklla on kylmä rinki takapuolen/perseen ympärillä → rinki jllak on kylmä rinki takapuolessa/perseessä → rinki jklla on kättä pidempää/pitempää → käsi jllak on käyttöä → käyttö jklla on laaja sydän → sydän jk on laiha lohtu → laiha jstak on leikki kaukana → leikki (tahra) on lujassa/tiukassa kuin synti → synti jklla on luonnetta → luonne jklla on luonnonväärät leuat → luonnonväärä jklla on lyhyt liekanaru → liekanaru jssak/jklla on lähtö lähellä → lähtö jklla on löysää rahaa → löysä jssak on maailmanlopun meininki → maailmanloppu jklla on mahanalus jalkoja täynnä → mahanalus jklla on matti kukkarossa → matti jklla on (kova) meno päällä → meno jkssa on miestä jhk → mies
252 on monta mutkaa matkassa → mutka jklla on monta rautaa tulessa → rauta jklla on munaa tehdä jtak → muna jklla on naama norsunvitulla → naama jklla on naama rutussa/vinossa → naama jssak on jklla naurussa pitelemistä → nauru jklla on norsun muisti → norsu jk/jku on nähnyt parempiakin päiviä → parempi jk on nähnyt parhaat päivä(nsä → paras jklla on ohrajyvä silmässä → ohrajyvä on oikeus ja kohtuus, että... → kohtuus jstak on oksat pois → oksa jku on ollut ruoka-aikaan kotona → ruoka-aika jklla on oma lehmä ojassa → lehmä jklla on onnea/onni myötä/onni matkassa → onni jklla on otsaa → otsa jklla on paha olo → olo jk on jklle pakkopullaa → pakkopulla jklla on pala kurkussa → pala jklla on pallo hallussa → pallo jklla/jklta on pallo hukassa → pallo jklle on pantu sanat suuhun → sana jklla on parempaakin tekemistä (kuin + inf) → parempi jklla on perhosia vatsassa → perhonen jklla on peukalo keskellä kämmentä → peukalo jklla on pipo kireällä/tiukalla → pipo jklla on piru mielessä → piru jklla on pitkä pinna → pinna jssak on jk poikineen → poika jklla on puhtaat jauhot pussissa → puhdas jklla on jssak (asiassa) puhtaat paperit → puhdas jku on pumpulissa kasvatettu → pumpuli jllak on puolensa → puoli jklla on pupu housuissa/pöksyissä → pupu jklla on putki päällä → putki jklla on puukko höllässä → puukko
253 jklla on puukko löyhästi tupessa → puukko jklla on päreitä kainalossa → päre jklla on rahkeita/rahkeissa varaa tehdä jtak → rahkeet jku on rautaa → rauta jssak on rautaa → rauta jklla on rikosrekisteri → rikosrekisteri jklla on ruista hihassa/ranteessa → ruis jklla on ruuti kuivana → ruuti jkssa on ruutia → ruuti jklla on ruuvit löysällä → löysä jklla on ryyppy päällä → ryyppy jklla on sana hallussa(an) → sana jklla on selko jstak → selko jklla on silmää jllek → silmä jklla on silmät niskassakin/selässäkin → silmä jklla on jk sormenpäissä(än) → sormenpää jklla on sorme(nsa/sormet pelissä → sormi jklla on sormi ajan valtimolla → sormi jklla on sujuva/terävä kynä → kynä jklla on suuret luulot jstak → luulo jklla on jtak sydämellä(än) → sydän jklla on sydän kintaanpeukalossa → kintaanpeukalo jklla on sydän kurkussa/sykkyrällä/syrjällään → sydän jklla on sydän paikallaan/oikealla paikalla → sydän On syytä sysissä, jos on sepissäkin [km] → seppä jklla on särmää → särmä jkn on jkta sääli → sääli jklla on jtak takataskussa(an) → takatasku jklla on tarkka nenä → nenä jklla on terävä kieli → terävä jklla on terävä kynä → terävä jklla on terävä pää → terävä jklla on tiukka pipo → pipo jssak on toivomisen varaa → varaa jklla on tuli hännän alla → tuli jklla on tuulta purjeissa(an) → purje
254 jklla on jtak tähtäimessä(än) → tähtäin jk on jklle täyttä hepreaa → heprea jklla on jk (työt/opinnot) vaiheessa → vaihe jklla on joitakin vaikka joka sormelle → sormi jk (asia) on valmiiksi puhuttu → puhua jk on valttia → valtti jklla on varmat päivät → varma jklla on jnk verta suonissa → veri jklla on vielä ässä hihassa(an) → ässä jllak on vientiä → vienti jklla on vihreä peukalo → peukalo jklla on viimeiset tuutissa → tuutti jklla on vikaa korvien välissä → vika jssak on vinha perä → perä jklla on … vuotta mittarissa → mittari jllak on väliä → väli jklla on värkeissä varaa → värkki jk on yhtä pitkä kuin leveäkin → leveä (jk) (jklle) on yksi ja hailea/hailee//lysti → hailea → lysti jklle on yksi ja sama → sama jklla on yläkerta sekaisin → yläkerta Onko hän kala vai lintu? → kala Onpa aikoihin eletty! → elää jklla ovat sahajauhot kastuneet → sahajauhot se on siinä → se olo lét, létel, tartózkodás; közérzet, hangulat, mivolta vminek; tsz állapot, helyzet, viszonyok, körülmények ajan oloon idővel, az idő múlásával, egy idő múltán omissa oloissa(an) magában, egyedül jklla on paha olo vki rosszul van/nincs jól; vkinek rossz a kedve/hangulata, vki rossz kedvű/lehangolt oma mn saját, magáé, ön- fn sajátja, övé, tulajdona jättää oman onnen(sa nojaan magára/a sorsára hagy vkit; cserbenhagy vkit kulkea omia teitä(än/omaa tietä(än) a maga útját járja, a maga feje után megy, éli a saját életét
255 lasketella/panna/puhua omia(an hülyeségeket/butaságokat beszél, mondja a magáét, (csak) a maga nótáját fújja olla oman onnen(sa) nojassa vki saját magára van utalva; vkinek a maga erejéből kell boldogulnia, vki csak magára hagyatkozhat Oma kehu/Omakehu haisee [km] Öndicséret, gyalázat [km, nép] Oma koti kullan kallis [km] → koti Oma maa mansikka, muu maa mustikka [km] → maa oma tupa, oma lupa → tupa omaa sukua → suku omaan laskuun(sa) → lasku omalla ajalla(an) a szabadidejében, a munkaidején kívül oman käden oikeus → käsi omasta takaa saját(beszerzésű/termelésű), „külön bejáratú” omat koirat purevat → koira omia aikoja(an amikor neki jó/megfelel; a saját tempójában omin käsin → käsi omin neuvoin → neuvo omin nokin/nokkinensa//omine nokkine(en → nokka omin päin → pää omissa oloissa(an) → olo pitää omana tietona(an) megtart magának, titokban tart omaisuus tulajdon, vagyon, birtok, javak kiinteä omaisuus ingatlan vagyon maksaa omaisuus vmi egy vagyonba kerül omena alma Ei omena kauas puusta putoa [km] Az alma nem esik messze a fájától [km] omia(an [kifejezésekben] olla (aivan/onnen) omia(an jksik/jhk/jllek (nagyon/igazán) rátermett/ megfelelő/alkalmas vmire, vminek való, született vmi omilla(an, omille(en [kifejezésekben] päästä omille(en anyagi veszteség nélkül kerül ki vmiből, visszakapja/-nyeri, amit befektetett tulla toimeen omilla(an kijön/megél/boldogul a saját pénzéből on → olla onki horog, horgászbot
256 ottaa jtak onkeen(sa) [vö. ottaa vaari(n)/opikseen → oppi] tanul/okul vmiből, levonja a tanulságot vmiből onkia horgászik, horoggal halászik, kihalász onkia jk selville → selvillä onnellinen boldog; szerencsés, kedvező, sikeres, sikerült, kitűnő syntyä onnellisten tähtien alla szerencsés csillagzat alatt születik onni szerencse, (jó) sors, (szerencsés) véletlen, boldogulás, jólét; boldogság, megelégedettség koettaa/kokeilla onnea(an) szerencsét próbál kovaksi/pahaksi onneksi vkinek a szerencsétlenségére olla onnessa(an jstak/jnk vuoksi végtelenül örül/örvend(ezik) vminek, ujjong olla onnesta kankea(na) vki nagyon boldog, majd szétvet vkit a boldogság, örül, mint majom a farkának olla onnesta soikea(na) ↑ jklla on onnea/onni myötä/onni matkassa vkinek szerencséje van Onnea matkaan! [vö. Lykkyä tykö!] Sok szerencsét/sikert! Onneksi olkoon! Isten éltesse(n)! Sok boldogságot! Gratulálok! Gratulálunk! onnen kaupalla → kauppa onnen maa/onnenmaa → maa onni onnettomuudessa szerencse a szerencsétlenségben onni potkaisee/potkii jkta vkire rámosolyog a szerencse onnistua boldogul, szerencséje/sikere van, sikert ér el; sikerül, sikerrel jár jk ei ota onnistukseen vmi nem akar sikerülni opetella tanulgat, igyekszik megtanulni, (meg)tanul, (be)gyakorol opetella ulkoa → ulkoa opettaa (meg)tanít, oktat; betanít, idomít opettaa jku (ihmisten) tavoille → tapa opetus tanítás, oktatás; betanítás, idomítás; tanulság; lecke, megleckéztetés antaa jklle pieni opetus egy kissé/kicsit megleckéztet vkit oppi tudás, tanultság, ismeret; tanítás, tan, elmélet; tanulság; oktatás Ei oppi ojaan kaada [km] a tudás megszerzése/a tanulás sosem árt olla opiksi jklle tanulságul szolgál vkinek olla opissa jklla tanul vkinél, tanonckodik vkinél Oppia ikä kaikki [km] Jó pap holtig tanul [km], a tanulás az ember élete végéig tart ottaa jk opikse(en/opiksi tanul/okul vmiből, levonja a tanulságot vmiből
257 ottaa oppia jstak ↑ päästä opin tielle iskolába kerül; tanulmányokat folytathat, tanulhat oppia (meg)tanul, megismer, elsajátít; tanulmányoz, tanulmányokat folytat; hozzászokik, rászokik Minkä nuorena oppii, sen vanhana taitaa [km] Amit Misi megtanul, Mihály sem felejti [km, táj] oppia jtak kantapään kautta → kantapää oppia ulkoa → ulkoa oras kihajtott zöld vetés saada oraalle szerencsésen elindít/beindít vmit orava mókus vikkelä kuin orava fürge, mint a gyík oravanpyörä mókuskerék joutua oravanpyörään vki belekerül a mókuskerékbe olla oravanpyörässä vki benne van a mókuskerékben orja rabszolga; rab raataa kuin orja gürcöl/dolgozik, mint az állat/a barom orjakauppa rabszolgakereskedelem valkoinen orjakauppa fiatal nők külföldre csábítása/szállítása prostitúció céljából orpo mn/fn árva seisoa kuin orpo piru áll(dogál), mint az árvagyerek orsi gerenda, rúd, tyúklétra mennä orrelle megy aludni Nahkurin orsilla tavataan! [kaján/akasztófahumornak számító köszönés búcsúzáskor] osa rész, alkatrész; szerep; részesedés, (osztály)rész; sors jklla ei ole jhk/jssak osaa eikä arpaa vkinek semmi köze vmihez, vkinek semmi beleszólása vmibe Otan osaa! Fogadd/Fogadja (őszinte) részvétemet! Részvétem! ottaa osaa jhk részt vesz vmiben ottaa osaa jkn suruun részvétét fejezi ki vkinek saada osakse(en részesül/része van vmiben, kap vmit, vkinek (osztályrészül) jut vmi osake részvény merkitä osakkeita [gazd] részvényt bejegyez jkn osakkeet ovat nousussa a részvények árfolyama emelkedik; vki sikeres kezd lenni, vkinek esélye van a sikerre/győzelemre
258 osallistua részt vesz; hozzájárul osallistua vaaleihin sammutetuin lyhdyin → lyhty osata talál, odatalál; tud, ért vmihez, képes, bír osata kirja kannesta kanteen → kansi osata jtak kuin hevonen → hevonen osata kuin viisi sormea(an → viisi osata laskea yhteen → yksi osata ulkoa → ulkoa osata vetäistä/vetää/nykäistä oikeasta narusta → naru osoite cím, címzés; jel, bizonyíték; útmutatás, utasítás; átutalás mennä oikeaan osoitteeseen a megfelelő címre érkezik; vmi oda megy/érkezik, ahova szánták, odatalál ahhoz, akinek szánták osoitella mutogat → osoittaa osoittaa mutat, megmutat, felmutat, rámutat; utasít, utal; kijelöl; címez osoittaa mieltä(än) → mieli osoittaa jklle ovea → ovi osoittaa jklle (hänen) paikka(nsa) → paikka osoittaa jkta sormella → sormi ostaa vásárol, vesz, bevásárol, beszerez ostaa jtak laskuun → lasku ostaa pimeänä → pimeä ostaa sika säkissä → sika osua célba talál, eltalál, véletlenül csinál vmit osua ajan hermoon → hermo osua hyvään saumaan → sauma osua kultasuoneen → kultasuoni osua nappiin → nappi osua naulan kantaan → naula osua oikeaan → oikea osua suoraan jnk ytimeen → ydin osuva találó kohdalleen osuva jó, találó, éles ote fogás, markolás, szorítás, taszítás, rántás, lökés, támadás; kivonat; nekikezdés, alkalom, íz kiristää otetta(an) vmi fokozódik; vki szorosabbra fogja a gyeplőt pariin/useaan otteeseen két alkalommal//több alkalommal, többször
259 pitää otteessa(an) a markában/a karmai közt tart vkit, kiterjeszti a hatalmát vkire/vmire saada ote jhk/jstak erősen megragad vmit, hatalmába kerít vmit otsa homlok jklla on otsaa + inf vkinek van képe/pofája/bátorsága/mersze vmit (meg)csinálni/vmihez, vki nem szégyell/nem átall vmit (meg)csinálni otsa hiessä → hiki ottaa vesz, kivesz, fog, foglal, szed, visz; megvesz; felvesz; bevesz, elfogyaszt; átvesz, elragad; felvesz, alkalmaz; magára vállal, felfog ei se ota jos ei annakaan vmi se nem oszt, se nem szoroz, vminek nincs (túl nagy) jelentősége olla jstak otettu odavan, el van ragadtatva, meg van hatódva vmitől Otan osaa! → osa jku otetaan jklta pois vki meghal ottaa aidat nuolemalla → aita ottaa aikalisä → aikalisä ottaa aivoon → aivo(t) ottaa asiakse(en/asiaksi → asia ottaa aurinkoa → aurinko ottaa jku avosylin vastaan → avosylin ottaa ero jstak/jksta → ero ottaa jku hampaisiin(sa) → hammas ottaa hatkat → hatkat ottaa jku hengiltä/jksta henki pois → henki ottaa jtak henkilökohtaisesti → henkilökohtaisesti ottaa jkta hermoon/hermoihin → hermo ottaa huomioon → huomio ottaa iisisti → iisisti ottaa ilo irti jstak → ilo ottaa itseen(sä → itse ottaa itseä(än niskasta kiinni → niska ottaa jalat alleen → jalka ottaa jk jyvälle → jyvä ottaa kaaliin → kaali ottaa jksta kaikki irti → irti ottaa kanta(a) jhk → kanta
260 ottaa kiinni/ottaa kiinni mistä saa → kiinni ottaa koppi → koppi ottaa korkeutta → korkeus ottaa koteloon → kotelo ottaa koville → kovilla ottaa jkta kraivelista kiinni → kraiveli jk ottaa (jklle/jkn) kunnian päälle → päällä jk ottaa (jklla/jkn) kunnon päälle → päällä ottaa kupoliin → kupoli ottaa kuppia → kuppi ottaa lasillinen liikaa → liikaa ottaa levon kannalta → lepo ottaa loparit → loparit ottaa lopputili → lopputili ottaa (jkta) lujille → lujilla ottaa lukua → luku ottaa lunkisti → lunki ottaa luonnolle → luonto ottaa lusikka kauniiseen käteen → lusikka ottaa jklta (turhat) luulot pois → luulo ottaa lärvit → lärvit ottaa löysin rantein → löysä ottaa löysät pois → löysä ottaa jksta mallia jssak → malli ottaa jtak/jkta messiin → messi ottaa jksta miehenmittaa → miehenmitta ottaa miestä → mies ottaa jksta mittaa → mitta ottaa nirri pois jklta → nirri ottaa jk niskoille(en → niska ottaa nokkaan(sa/nokkiin(sa → nokka ottaa nokoset → nokoset ottaa jkta nuppiin → nuppi ottaa ohjat/ohjakset omiin käsiin(sä) → ohja → ohjas ottaa jtak onkeen(sa) → onki ottaa opikse(en/opiksi → oppi
261 ottaa oppia jstak → oppi ottaa osaa → osa ottaa osaa jkn suruun → osa ottaa pahakse(en → paha ottaa jkta pannuun → pannu ottaa jkta pattiin → patti ottaa paukut → paukku ottaa pienet → pieni ottaa piikkiin(sä → piikki ottaa pilkulleen → pilkku ottaa pitkät → pitkä ottaa pohjat → pohja ottaa jk puheeksi → puhe ottaa pultit/pulttia → pultti ottaa pää täyteen → pää (jkta) ottaa päähän → pää ottaa (viinaa) raakana → raaka ottaa (jk asia) raskaasti → raskas ottaa ritolat → ritolat ottaa sana(nsa takaisin → sana ottaa selko/selkoa jstak → selko ottaa selville → selvillä ottaa selvä(ä) jstak → selvä ottaa jklta senkka nenästä → senkka ottaa jku siipien(sä) suojaan → siipi ottaa silmä käteen → silmä ottaa jk/jku silmätikukseen → silmä ottaa jkta silmään/silmiin → silmä ottaa stressiä → stressi ottaa suihin → suu ottaa jk sydämelle(en) → sydän jkta/jklla ottaa sydämestä → sydän ottaa syy jstak niskoille(en → syy ottaa takapakkia → takapakki ottaa takkiin(sa) → takki ottaa taksi lennosta → lento
262 ottaa talteen → tallessa ottaa tiukalle → tiukka ottaa todesta → tosi ottaa toisellekin jalalle → toinen ottaa tosissa(an → tosi ottaa tulta → tuli ottaa turpiin(sa) → turpa ottaa tyypit jstak → tyyppi ottaa jk täydestä → täysi ottaa täysi luku → luku ottaa uusiksi → uusi ottaa jstak vaari/vaarin → vaari ottaa vahinko takaisin → vahinko ottaa jk/jtak vaivakse(en → vaiva ottaa jku valtoihin(sa → valta ottaa varteen → varteen ottaa jk vastuulle(en → vastuu ottaa veronsa → vero ottaa voimille → voima ottaa yhdet neuvoa-antavat → neuvo ottaa yhteen jkn kanssa → yksi ottaa yhteys/yhteyttä jhk/jkhun → yhteys ottaa ylös → ylös ottaa yömyssy → yömyssy (ottaa) tyhjät pois → tyhjä outo idegen, ismeretlen; szokatlan, furcsa, különös outo lintu → lintu outo tyyppi → tyyppi ovenrako ajtórés olla jalka (jnk) ovenraossa fél lábbal bent van vhol, esélye van arra, hogy bekerüljön vhova (tanintézménybe, munkahelyre, stb.) saada jalka(nsa) oven väliin/ovenrakoon esélyt szerez arra, hogy bejusson vhova ovi ajtó avata ove(nsa jklle megnyitja kapuit vki(k) előtt/vki(k) számára, [isk] elkezdődik a tanítás lähteä ovet paukkuen nagy dérrel-dúrral megy el, tüntetőleg elvonul
263 näyttää/osoittaa jklle ovea ajtót mutat vkinek, elküld/elzavar/kidob vkit olla jo ovella [ünnep] közeleg/közel van ovelta ovelle [szolgáltatás] háztól házig ovet käyvät jssak [munkahelyen] a dolgozók felmondanak raottaa ovea jllek utat nyit vminek, lehetőséget/esélyt ad vminek suljettujen ovien takana zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával suljetuin ovin ↑ sulkea ove(nsa bezárja kapuit, befejezi működését, [gyár, üzem] leáll
264 P paaduttaa megkeményít, elfásít, megátalkodottá tesz paaduttaa sydäme(nsä jllek → sydän paana [kny] (kocsi)út, pálya mennä/lähteä paanalle vki szórakozni megy paavillinen pápai, pápista; pápa paavillisempi kuin paavi itse pápább a pápánál paeta menekül, elmenekül, elfut, elszalad, elillan, eltűnik; (el)kerül paeta jnk alta → alla paeta kuin rotat uppoavasta laivasta → rotta paha mn rossz, gonosz, rosszindulatú; romlott; komoly, súlyos fn rossz, baj; ördög, gonosz ei millään pahalla nem rossz szándékból/szándékkal, nem azért mennä pahaksi elromlik, tönkremegy Mikäs pahan tappaisi? Csalánba nem üt a mennykő [km] Rossz pénz nem vész el [km]; [tréf, köszönésre adott válasz: Még te is élsz?] olla paha suusta(an mocskos szájú, trágár beszédű olla pahana haragos, mérges, dühös ottaa/panna jk/jstak pahakse(en megharagszik/megsértődik vmiért/vmi miatt, rossz néven vesz vmit, a szívére vesz vmit paha saa palkkansa → palkka paha silmä → silmä pahaksi onneksi → onni pahan kerran → kerran pahan päivän varalle rosszabb/nehéz/nehezebb napokra/időkre pahat kielet → kieli Siinä paha missä mainitaan [km] Farkast emlegetnek [szól] tehdä pahojaan rosszalkodik, rossz fát tesz a tűzre, csínyt követ el jkn/jklle tekee pahaa vki rosszul van; ( + inf) vkinek rossz/rosszul esik vmi/(vmit csinálni), vki rosszul van vmitől, rosszul van, ha vmit csinálnia kell tykätä pahaa jstak megharagszik vmiért, rossz néven vesz vmit, bosszús/dühös/haragos lesz vmitől/vmi miatt; nem fogad el vmit, nem járul hozzá vmihez valita kahdesta pahasta pienempi két rossz közül a kisebbet/a kisebb(ik) rosszat választja pahanilmanlintu/pahanilman lintu → lintu
265 pahanpäiväinen gyenge, silány, jelentéktelen, szánalmas, szerencsétlen haukkua jku pahanpäiväiseksi/pahanpäiväisesti leszid/lehord vkit a sárga földig, csúnyán megszid/leszid vkit, leszedi vkiről a keresztvizet pahempi rosszabb pahemman kerran → kerran pahemmassa kuin pulassa → pula pahitteeksi [kifejezésekben] ei ole/olisi pahitteeksi vmi nem (lenne) rossz pahna [ált tsz] szalma, alom; disznóól joutua pahnoille börtönbe kerül pahoilla(an, pahoille(en [kifejezésekben] olla pahoilla(an sajnál vmit, sajnálkozik vmi miatt; szomorú vmi miatt; elnézést/bocsánatot kér vmiért/vmi miatt pahoin rosszul, csúful, csúnyán, súlyosan, komolyan, nagyon pidellä pahoin/pahoinpidellä jkta/jtak rosszul bánik vkivel/vmivel; bántalmaz vkit, elbánik vmivel/vkivel; megrongál/tönkretesz vmit; kemény kézzel bánik vkivel/vmivel; keményen kritizál/bírál vkit/vmit voida pahoin rosszul érzi magát, rosszul van; hány pahoittaa megbánt, megsért, megharagít pahoittaa miele(nsä jstak → mieli pahus [enyhe szitokszó] Voi pahus! A mindenit! A fenébe! A fene vigye el/egye meg! pahuus rosszaság, gonoszság, bűn pahuuden ruhtinas a gonosz, az ördög tehdä jtak pahuutta(an/pahuuksissa(an [vö. tehdä jtak piruuttaan] gonoszságból/rosszakaratból csinál vmit; szórakozásból csinál vmit paikalla(an), paikalta(an), paikalle(en) [kifejezésekben] heti paikalla azonnal, azon nyomban, tüstént, haladéktalanul olla mies/nainen paikalla(an vki megállja a helyét vhol, vki a megfelelő ember az adott feladatra polkea paikalla(an vki/vmi egy helyben topog, nem halad előre paikata (meg)foltoz, (be)foltoz, (meg)javít, reparál; betöm paikata mainetta(an) → maine paikka hely, tér; ülő-/fekvőhely; pont; állás; folt; helyzet, időpont Jolla on paikka paikan päällä, sillä on markka markan päällä [km] aki takarékoskodik, annak van pénze
266 kovan/tiukan paikan tullen ha minden kötél szakad, ha nincs más megoldás kuumat paikat nehéz/meleg helyzet näytön paikka a bizonyítás ideje, lehetőség/alkalom a bizonyításra osoittaa jklle (hänen) paikka(nsa) leszállít vkit a magas lóról, az orrára koppint vkinek, hely(é)re tesz vkit paikan päällä a helyszínen, (itt/ott) helyben paikka missä svengaa → svengata paikka paikoin helyenként, egyes helyeken pitää paikkansa igaz, helytálló, megállja a helyét, érvényes, úgy/így van revetä joka paikkaan [vö. revetä joka asiaan] több/sok dolgot csinál egyszerre tietää paikka(nsa tisztában van a helyzetével, tudja, hol a helye, nem ugrál/fontoskodik, szerényen félrevonul tähän paikkaan//tässä/tuossa paikassa rögtön, azonnal, nyomban, azon nyomban, ebben/abban a pillanatban, mindjárt painaa (meg)nyom, (meg)szorít, tapaszt; lehajt, dönt, taszít; elnyom; kinyomtat; latba esik; ered, nekiindul, nyomul Paina puuta! → puu painaa alas → alas painaa enemmän vaa’ assa → vaaka painaa kaasu/lusikka pohjaan → pohja jk painaa kuin synti → synti painaa leima(nsa jhk → leima painaa mieleen(sä) → mieli painaa mieltä → mieli painaa nasta lautaan → nasta painaa päälle (kuin yleinen syyttäjä) → päällä painaa talla tiskiin → talla painaa vaakakupissa → vaakakuppi painaa jk asia villaisella → villainen painettu sana irodalom, sajtó paine nyomás; megerőltetés, megterhelés, fáradság; stressz jstak ei pidä/tarvitse ottaa turhia paineita vmi miatt nem kell túlságosan/ feleslegesen aggódni/izgulni, vmivel nem kell túl sokat törődni olla paineessa [szl] vki ideges, fél, retteg paini birkózás Jaakobin paini/jaakopinpaini [rég, Bibl] nagy lelki küzdelem
267 painia birkózik painia eri sarjassa vmi nem egy fajsúlyba tartozik vmivel paino súly, teher, nehézség; nyomaték; nyomda edistyä omalla painollaan magától/sietség nélkül halad/megy (előre) kuollut paino [haj] megengedett legnagyobb súly, holt súly paino putoaa jkn sydämeltä/harteilta → sydän → harteet panna painoa jhk/jllek hangsúlyt fektet vmire, előtérbe helyez vmit pudottaa painoa(an) lead a súlyából/a kilóiból, (le)fogy yhteen/samaan painoon egyfolytában, egyhuzamban, egyvégtében, megszakítás nélkül yhtä/samaa painoa ↑ painomuste nyomdafesték ei siedä painomustetta nem tűr nyomdafestéket painua süllyed, merül; nekiered, nyomul Ala painua! Menj a dolgodra!, Húzd el a csíkot!, [durva] Húzd el a beled! Painu helvetin/hevon kuuseen! → kuusi Painu jorpakkoon/helkuttiin/helvettiin/hiiteen/suolle/vittuun! → jorpakko → helkutti → helvetti → hiisi → suo → vittu painua hevon kuuseen → kuusi painua hornan tuuttiin → horna painua karkuun → karku painua maan alle → maa painua maanrakoon/maan rakoon → rako painua niin kauas/pitkälle kuin pippuri kasvaa → pippuri painua pehkuihin → pehku painua tiehen(sä → tie painua uppeluksiin → uppeluksissa paiskata dob, hajít, csap, odavág paiskata kättä/tassua → käsi → tassu paiskata luuri jkn korvaan → luuri paiskia csapkod, dobál paiskia töitä → työ paistaa süt, világít, fénylik, ragyog; (meg)süt paistaa särkeä → särki sisuskumi paistaa → sisuskumi paistattaa süttet
268 paistattaa päivää → päivä paisti sült, pecsenye langeta kuin paisti pataan [vö. tulee kuin Manulle illallinen] vkinek az ölébe hullik vmi, vkinek a szájába repül a sült galamb paita ing olla kuin paita ja peppu [tréf] sülve-főve együtt van vkivel, folyton együtt van vkivel, elválaszthatatlan vkitől paitsi hsz anélkül, nélküle nu part nélkül, kívül ej part kivételével, kivéve ksz csak .... nem, kivéve; azonkívül, hogy, kívül jäädä jtak/jstak paitsi kimarad vmiből, lemarad vmiről paitsio [sp] les joutua paitsioon mellőzött helyzetbe kerül, mellőzötté válik olla paitsiossa lesen/leshelyzetben van; félre van állítva, mellőzve van pajunköysi [kifejezésekben] syöttää jklle pajunköyttä megetet/beetet vmit vkivel, behúz vkit a csőbe, lóvá tesz vkit, hazudik vmit vkinek, hazudozik vkinek pakana pogány Voi pakana! [csodálkozást kifejező felkiáltás] pakanamaa pogányok földje kirjava kuin pakanamaan kartta nagyon tarka, tarkabarka pakata (be)csomagol, összecsomagol, (be)pakol, összepakol; töm, gyömöszöl; nyomul, tolul, tolakodik, tör, kitör, kezd + inf. pakata päälle → päällä paketti csomag jalka paketissa begipszelt lábbal, sínbe rakott lábbal panna pellot pakettiin a termőföldeket parlagon hagyja (állami kárpótlás fejében, a túltermelés elkerülése végett) pehmeä paketti ajándékcsomag, amelyben ruha van pakkanen fagy, nagy hideg jäädä pakkasen puolelle nulla fok alatt marad; mínuszban van, veszteséget mutat, veszteséges pakki hátra(felé) menet, tolatás; hátramenet váltó; elutasítás; [sp] védő antaa//saada pakit elutasító választ ad//kap pakkopulla [kifejezésekben] jk on jklle pakkopullaa vmi kötelező, de nem szívesen megtett dolog vkinek, a kötelező rossz, vmi keserű pirula, keserű pohár vkinek
269 pako menekülés, menekvés, futás ajaa jku pakoon elűz/elhajt/elkerget vkit juosta/lähteä/mennä/pötkiä (jkta) pakoon elszalad, (futva) elmenekül, megszökik (vki elől), megfutamodik olla (jtak/jkta) paossa szökésben van, menekül (vmi/vki elől) pakollinen kényszerű, kényszer-, kötelező (erejű) pakolliset kuviot megkerülhetetlen rutinfeladatok paksu vastag, vaskos, erős, testes, kövér; sűrű, tömött; vaskos, durva, ocsmány olla paksuna terhes, gyereket vár pamahtaa paksuksi [kny] terhes lesz pamauttaa/panna paksuksi vki teherbe ejt vkit puhua paksuja vaskosakat mond/beszél, trágárul/ocsmányul beszél, disznóságokat/szemérmetlen dolgokat beszél paksusti vastagon Voi paksusti! [kny] Minden jót! voida paksusti jól van/él pala darab; falat karvas/katkera pala keserű tapasztalat/pirula, megpróbáltatás; jklle (nieltäväksi) kemény falat/keserű pirula(, amit le kell nyelni), keserű pohár (, amit ki kell inni) jklle nousee pala kurkkuun vkinek elszorul a torka, vkinek gombóc lesz a torkában olla kova pala jklle/jkn purtavaksi/nieltäväksi vmi kemény falat vkinek, olyan, amit vkinek nehéz lenyelnie/megemésztenie jklla on pala kurkussa vkinek gombóc van a torkában pala palalta apránként, lassanként, fokozatosan palaa ég, lángol, tüzel Anna palaa! [szl] Gyerünk! Mindent bele! antaa palaa mindent belead vmibe loppuun palanut (munkában) kimerült/kikészült jklta palaa hihat/käämit/proput/päreet/pinna → hiha → käämi → proppu → päre → pinna palaa kiinni → kiinni Palaako? Kérsz cigarettát? Dohányzol? panna/pistää palamaan rágyújt (cigarettára, szivarra, pipára) palata visszatér, visszajön, hazatér, visszafordul palata asiaan → asia palata entiseen uomaan(sa → uoma
270 palata luontoon → luonto palata lähtöruutuun → lähtöruutu palata maan kamaralle → kamara palata maitojunalla → maitojuna palata ruotuun → ruotu palata takaisin lähtöpisteeseen → lähtöpiste paljas meztelen, mezítelen, pőre; puszta, csupa, tiszta joutua/jäädä puille paljaille pénz/egy fillér nélkül marad, elveszíti a vagyonát paljaan taivaan alla a szabad ég alatt paljain jaloin mezítláb paljain käsin kesztyű nélkül; puszta kézzel (fegyver/szerszám nélkül) paljain päin hajadonfőtt, fedetlen fővel paljain silmin szabad szemmel (olla) puilla paljailla (vki) egy fillér nélkül, pénz nélkül, vagyontalanul/ koldusszegényen (él), üres kézzel (csinál vmit) paljastaa lemeztelenít, megmutat, leleplez; feltár, kiderít paljastaa kortti(nsa/kortit → kortti paljastaa kynte(nsä → kynsi paljastaa oikea/todellinen karva(nsa → karva paljastaa pää(nsä) jllek/jklle → pää paljon sokan, sokat, sokszor, sok, bőséges; sokkal, jóval paljon melua tyhjästä → melu paljon porua, vähän villoja → villa se on nyt sitä paljon, että... most úgy áll a dolog, hogy... palkka fizetés, illetmény, (munka)bér; zsold; jutalom, köszönet, hála paha saa palkkansa a rossz/gonosz elnyeri méltó büntetését palkki palló, deszka; gerenda täysin palkein erősen, nagy erővel pallo gömb, golyó; labda olla pallo jalassa vki börtönben van; vmi kellemetlen dolog jklla on pallo hallussa vki kontrollálja/kézben tartja a dolgokat/az irányítást/a gyeplőt; vki ura a helyzetnek jklla/jklta on pallo hukassa vki zavarban van, tanácstalan, elvesztette a fonalat, össze van zavarodva palttu [kifejezésekben]
271 antaa palttua jllek [vö. antaa piutpaut jllek, viitata kintaalla jllek → kinnas] nem törődik vmivel, fütyül vmire, fittyet hány vmire palvella szolgál, kiszolgál; imád, tisztel; szolgálatot teljesít palvella kahta herraa → herra palvelus szolgálat, szívesség; alkalmazás; tisztelet, imádat, kultusz viimeinen palvelus [vál] végtisztesség, temetés pamahtaa csattan, durran, dörren, eldördül, pukkan, robban pamahtaa paksuksi → paksu pamauttaa csattant, durrant, dörrent, dördít, pukkant, robbant, csap pamauttaa paksuksi → paksu pankki bank räjäyttää pankki [kártya] vki bankot robbant; megnyeri/megüti a főnyereményt [átv is] , nagy összeget nyer; nagy sikert/haladást ér el panna tesz, letesz, odatesz, helyez, rak, állít; ír; késztet, csináltat; kezd, [→ pistää] ei pane tikkuakaan ristiin → tikku Pane lapsi asialle, mene itse perässä! [km] → asia panna alkuun/alulle → alku panna jkta alta lipan → lippa panna jk alttiiksi → altis panna jk asia pöydälle → pöytä panna jku asialle → asia panna/asettaa jku ehdolle → ehto panna elämä risaiseksi → risainen panna haisemaan → haistaa panna haiseva vastalause(ensa) jnk johdosta/jstak → vastalause panna hakaukseen → hakaus panna jkta halvalla → halpa panna jtak hampaankoloon → hampaankolo panna hampaat naulaan → hammas panna hanttiin → hantti panna hevonen kenkään → kenkä panna hihat heilumaan → hiha panna hulinaksi → hulina panna jkta huokealla/huokeella → huokea panna hyllylle → hylly panna hyrskyn myrskyn → hyrsky
272 panna hösseliksi → hösseli panna ilmi → ilmi panna itsensä likoon → liossa panna jalalla koreasti → jalka panna jklle jauhot suuhun → jauhot panna jäihin → jää panna jäitä hattuun → jää panna kaikki peliin → peli panna kaikki yhden kortin varaan → kortti panna jklle kampoihin → kampa panna jklle kapula suuhun → kapula panna kiirettä kalosseihin → kalossi panna jku kireälle jstak → kireä panna kirkko keskelle kylää → kirkko panna kissa makkaran vahdiksi → vahti panna kokoon → kokoon panna jk jkn kontolle → kontto panna korvan taakse → taakse panna kova kovaa vastaan → kova panna kovat piippuun → kova panna jku koville → kovilla panna jku kuseen → kusi panna kädet kyynärpäitä myöten ristiin → käsi panna kärryt hevosen eteen → kärryt panna käte(nsä ristiin → käsi panna laatikkoon → laatikko panna lappu luukulle → lappu panna jk jkn laskuun → lasku panna leikiksi → leikki panna jk lihoiksi → liha panna liikettä → liike panna liikkeelle → liike panna liikkeelle taivaat ja maat → taivas panna (kaikki) likoon → liossa panna lossiksi/lössiksi → lossiksi panna jku lujille → lujilla
273 panna lusikka(nsa) jhk/jkn soppaan → lusikka panna jklle luu kurkkuun → luu panna läskiksi → läski panna maat ja taivaat liikkeelle → maa panna maata → maata panna jk maksuun → maksu panna jk/jku matalaksi → matala panna menemään → mennä panna merkille → merkki panna mietintämyssy päähän → mietintämyssy panna monoa vinoon → mono panna muistiin → muisti panna mullin mallin → mullin mallin panna mustaa valkoiselle → musta panna mylly pyörimään → mylly panna nyrkit heilumaan → nyrkki panna jku ojennukseen → ojennus panna omia(an → oma panna pahakse(en → paha panna painoa jhk/jllek → paino panna paksuksi → paksu panna palamaan → palaa panna paperit vetämään → vetää panna parasta(an → paras panna paremmaksi → parempi panna pellot pakettiin → paketti panna pensselit santaan → pensseli panna pienemmälle → pieni panna pihalle → piha panna pillit pussiin → pilli panna piste jllek → piste panna piste i:n päälle → piste panna jku pois päiviltä → päivä panna jku polville(en) → polvilla(an panna jk puihin → puu panna pukki kaalimaan vartijaksi → pukki
274 panna jk purkkiin → purkki panna jk/jku pussiin → pussi panna pystyyn → pystyssä panna pyörät pyörimään → pyörä panna pää(nsä) pantiksi jstak → pää panna pää(nsä) pensaaseen → pensas panna jkn pää pyörälle → pyörällä panna pökköä pesään → pökkö panna rahaa likoon → liossa panna rahat sileäksi → raha panna ranttaliksi → ranttaliksi panna riita kahtia/puoliksi → kahtia panna jkta riviin → rivi panna jku (selkä) seinää vasten → vasten panna sileäksi → sileä panna (kakkonen/kolmonen jne) silmään → silmä panna sordiino päälle → sordiino panna sorme(nsa jhk → sormi panna suihkuun → suihku panna jku suitsiin/jklle suitset suuhun → suitset panna suu nappiin → nappi panna suu säkkiä myöten → suu panna suu tukkoon → tukossa panna jkn suuhun kuolaimet → kuolaimet panna jklle suukapula → suukapula panna syy jstak jkn (toisen) niskoille/harteille/päälle/tilille → syy panna telkien taa(kse) → telki panna jk jkn tiliin → tili panna jku jstak tiukalle → tiukalla panna toimeen → toimi panna toimeksi → toimi panna touhuksi → touhu panna tupakaksi → tupakka panna turpa rullalle → rulla panna tuulemaan → tuulla panna tyrkylle → tyrkyllä, tyrkylle
275 panna täysille → täysi panna täytäntöön → täytäntöön panna töpinäksi → töpinä panna jk uusiin puihin → puu panna uusiksi → uusi panna jk uuteen uskoon → usko panna vaakalaudalle → vaakalauta panna vahinko kiertämään → vahinko panna vastaan → vastaan panna vipinää kinttuihin → kinttu panna vireille → vire panna jk ö-mappiin → ö-mappi pannu serpenyő, mély tepsi; üst, kazán; [kifejezésekben] ottaa jkta pannuun [vö. (jkta) ottaa päähän/pattiin/nuppiin] vmi/vki dühít, bosszant, bánt vkit pannukakku sütőben sült, vastag palacsinta; sikertelen, füstbe ment próbálkozás jstak tulee pannukakku nem/rosszul sikerül, füstbe megy, dugába dől paperi papír, papiros; írás, irat, okmány, bizonyítvány hullun paperit diliflepni panna paperit vetämään → vetää pitkä paperi váltó paperisota a bürokráciával folytatott harc käydä paperisotaa a bürokráciával harcol pappenheimilainen [tört] a pappenheimi ezred lovas katonája a harmincéves háborúban tuntea pappenheimilaise(nsa jól ismeri az embereit/az alattvalóit/a szavazóit pappila paplak, parókia, plébánia, lelkészi hivatal pappilan hätävara → hätävara papupata fazék, amelyben bab fő suu käy kuin papupata be nem áll a szája vkinek, megállás nélkül jár a szája vkinek paranee [esz 3. sz < a parata -igéből] megjavul, meggyógyul; rendbe jön, elrendeződik; [sztl] segít, érdemes ei parane (jkn) + inf (vkinek) nem érdemes vmit csinálnia Parane pian! Mielőbbi gyógyulást (kívánok)! Gyógyulj meg hamar! parantaa (meg)javít, kijavít, jóvátesz, újít, segít, orvosol; (meg)gyógyít parantaa tapa(nsa → tapa
276 paras mn legjobb fn jó, java/érdeke vkinek katsoa jkn parasta vkinek az érdekét/hasznát nézi jk on nähnyt parhaat päivänsä [ruháról] kopott/ócska/szakadt panna parasta(an minden erejéből megpróbál vmit, minden tudását/képességét beveti vmiért/vmi érdekében paras mahdollinen → mahdollinen Paras on hyvän vihollinen [km] a tökéletességre való törekvés megbosszulja magát, ha a legjobbat akarja az ember, lehet, hogy még jó sem lesz parasta aikaa jelenleg, épp most, ebben a pillanatban, pillanatnyilag parhaasta päästä főleg, főképp, leginkább, legnagyobbrészt; a javából parhain päin jóra, jó irányba, jól, pozitívan, a lehető legjobban tehdä parhaa(nsa jkn/jnk hyväksi/puolesta minden tőle telhetőt/mindent megtesz/elkövet vkiért, vmiért/vki, vmi érdekében paremmin jobban, többet; inkább käydä paremmin kuin hyvin nagyon jól megy/sikerül parempi jobb, különb kadota/mennä parempiin suihin [tréf, ételről] más eszik meg vmit jk/jku on nähnyt parempiakin päiviä vmi/vki jobb napokat is látott, vkinek jobban is ment már (a sora); vmi öreg, régi; vmi kopott jklla on parempaakin tekemistä (kuin + inf) vkinek jobb dolga is van (vminél, minthogy + imperat) panna paremmaksi megpróbál jobban csinálni vmit paremman puutteessa → puute Parempi katsoa kuin katua [km] jobb (időben) megnézni, mint (később) megbánni [vö. Jobb félni, mint megijedni [km]] Parempi myöhään kuin ei milloinkaan [km] Jobb későn, mint soha [km] parempi puolisko → puolisko Parempi pyy pivossa kuin kymmenen oksalla [km] → pyy Parempi reppu reessä kuin ystävä matkan varrella [km] Segíts magadon, (az) isten is megsegít [km] Parempi virsta väärää kuin vaaksa vaaraa [km] inkább a hosszabb, de biztonságosabb utat válaszd, mint a rövidebb, ám veszélyeset; jobb a bajt/veszélyt elkerülni, még ha több fáradságba telik is puhua vastoin parempaa tietoa(an megalapozatlanul állít vmit sellaista sattuu paremmissakin piireissä/perheissä a legjobb családban is előfordul/megesik/megtörténik (ez/az/az ilyen/az ilyesmi)
277 pari fn pár, egy pár; házaspár; párja vminek szn egypár, egynéhány, néhány, egy-két, kettő pari kolme → kolme pariin otteeseen → ote parketti parkett(a) parkettien partaveitsi → partaveitsi parras szél, part; rivalda kuilun partaalla a szakadék szélén olla/hoippua haudan partaalla [átv] a sír szélén áll, pusztulásra van ítélve parrasvalot tsz reflektorfény, rivaldafény astua parrasvaloihin vki színre lép; vki feltűnik a nyilvánosság előtt päästä parrasvaloihin vmi színre/bemutatásra kerül (színpadon) parta szakáll hymyillä partaan(sa mosolyog a bajusza alatt kuusen parta [növ] szakállas zuzmó nauraa partaan(sa a bajusza alatt mosolyog, magában nevet; nevet a markába parran pärinää → pärinä puhua/mutista partaan(sa érthetetlenül beszél, motyog vanhat parrat öreg férfiak; régi, tapasztalt tagok/rókák partaalla, partaalle → parras partaveitsi borotva parkettien partaveitsi [férfiról] jó/lelkes táncoltató jkn pää/järki on (terävä) kuin partaveitsi vkinek jó feje/éles esze van, vkinek úgy vág az esze, mint a borotva/beretva terävä kuin partaveitsi éles, mint a kés paska fos, szar Haista paska! [durv válaszként adott, sértésnek szánt kifejezésekben] iskeä/lyödä kätensä paskaan vki rosszul számít ki vmit, ráfarag vmire, jól megjárja, kényelmetlen helyzetbe hozza/blamálja magát jklta menee paskat housuun [szl, átv] vki beszarik/betojik/berezel mennä paskaksi [szl] tönkremegy, elromlik olla paska jäykkänä [szl] fél, be van szarva/tojva/rezelve olla paskana [szl] vmi szar/el van romolva/nem működik Paskan marjat! [káromkodás] puhua/jauhaa paskaa [szl] hülyeségeket/marhaságokat/ökörségeket beszél beszél
278 tulla paskat housuun [vulg] [vö. tulla kuset housuun → kusi, jklta menee paskat housuun] vki bajba kerül, nehéz helyzetbe kerül; beszarik [vulg] pasma pászma, fonalköteg, motring jklta menee pasmat sekaisin vkinek nem sikerül a terve, vkinek nem jönnek be a számításai; vki elveszíti a fonalat/a következő láncszemet, összezavarodik sekoittaa jkn pasmat keresztülhúzza vkinek a terveit/számításait, összekuszálja vkinek a dolgait, összezavar vkit passiin, passissa őrségbe(n), lesbe(n) [kifejezésekben] jäädä passiin vki őrségben marad, lesbe megy olla passissa vki őrt áll, lesben van/áll pata fazék olla hyvää pataa jkn kanssa jóban/jó viszonyban van vkivel Pata kattilaa soimaa, musta kylki kummallakin [km] → kattila pataluhaksi [kifejezésekben] haukkua jku pataluhaksi leszid/lehord vkit a sárga földig, csúnyán megszid/leszid/lehord vkit, leszedi vkiről a keresztvizet pataässä [kártya] pikk ász istua kuin pataässä mozdulatlanul/semmivel sem törődve ül patsas oszlop; szobor, emlékmű seisoa kuin patsas mozdulatlanul áll/áll, mint a szobor patti dudor, bütyök, daganat, göb, púp, csomó, kinövés ottaa jkta pattiin [vö. (jkta) ottaa päähän/pannuun/nuppiin] vmi/vki dühít, bosszant, bánt vkit paukku csattanás, pukkanás, durranás, dörrenés, robbanás; meglepetés; egy korty pálinka/szesz jklla ei ole paukkuja (jhk) vkinek elfogy az energiája; vki kifogy a szuszból, vki nem bírja/nem győzi szusszal jklta loppuu paukut ↑ ottaa paukut (alkoholt) iszik paukutella csattogtat, pattogtat paukutella henkseleitä(än → henkselit paukuttaa ver, kalapál, csapkod paukuttaa päätä(än) → pää paula kötél, zsinór, szalag; hurok, tőr, kelepce, csapda joutua jnk/jkn pauloihin vki vkinek a hálójába kerül, vki elcsábul
279 kietoa pauloihin(sa)/lemmen pauloihin elcsábít vkit, hálójába kerít vkit/(szerelmi) hálójába kerít vkit pitää pauloissa(an) a hálójában tart vkit päästä/vapautua jnk pauloista kiszabadul/megszabadul vminek a fogságából/elnyomásából/rabságából pee [euf rövidítés < perse/paska] mennä päin peetä → perse puhua peetä hülyeségeket/marhaságokat beszél peeaa/p.a. [euf rövidítés < perse auki] olla peeaa → auki peesi [sport] [kny] [kifejezésekben] olla/tulla peesissä [vö. olla perässä] követ vkit/vmit; közelít vkihez/vmihez pehku alom; alomtőzeg painua pehkuihin aludni megy pehmeä puha, lágy; enyhe, szelíd pehmeä lasku → lasku pehmeä paketti → paketti pehmeä rasva → rasva pehmeät arvot → arvo puhua pehmeitä/pehmoisia alaptalan/légből kapott dolgokat/badarságokat beszél pehmittää (meg)puhít, (meg)lágyít pehmittää jkn selkänahkaa → selkänahka pehmoinen → pehmeä peili tükör katsoa peiliin tükörbe néz, szembenéz önmagával, önvizsgálatot tart peipponen (erdei)pinty pirteä kuin peipponen nagyon élénk/eleven/fürge/friss peitossa, peitosta, peittoon [kifejezésekben] jäädä hämärän peittoon vmi homályban/kiderítetlen marad olla hämärän peitossa vmi nem világos/nem derül ki, vmire nem derül fény, vmit homály borít; vmi nem tiszta (ügy/dolog) olla sumun peitossa homályos, nem világos; ismeretlen peitsi lándzsa, dárda, dzsida taittaa peistä jnk puolesta lándzsát tör vmi mellett peittää (be)fed, elfed, (be)borít, (be)takar; palástol, leplez, elrejt peittää jälke(nsä → jälki
280 pekka, Pekka [férfinévből] ei ole pekkaa pahempi nem rosszabb a többieknél/másoknál, semmivel sem rosszabb, mint vki más Musta Pekka Fekete Péter [kártyajáték] pekat ja paavot [lenézően] mindenféle ember(ek), bárki(k), mindenki (aki csak van) saada jtak pekkaa päälle kap vmit fejenként, mindenki kap egyet-egyet vmiből tehdä jtak kahteen/kolmeen pekkaan ketten/hárman csinálnak vmit, kettesben/hármasban csinálnak vmit pelastaa (meg)ment, kiment, (meg)szabadít, kiszabadít pelastaa kasvo(nsa → kasvot pelastaa nahka(nsa → nahka pelastaa selkänahka(nsa → selkänahka pelata játszik pelata aikaa → aika pelata avoimin kortein → avoin pelata hyvin yhteen → yhteen pelata liian korkealla → korkealla pelata myötäkarvaa → myötäkarva pelata napeilla → nappi pelata omaan pussiin(sa) → pussi pelata rahasta → raha pelata silmillä(än) → silmä pelata upporikasta ja rutiköyhää → rutiköyhä pelata varman päälle → varma peli játék; mókázás, tréfa; mód menettää peli elvesz(í)ti a játszmát, vereséget szenved olla mukana pelissä benne van a közös vállakozásban/munkában/dologban panna/pistää kaikki peliin [vö. panna likoon] mindent feltesz vmire, mindent kockára tesz/bedob vmiért/vminek az érdekében; harcol/küzd minden erejével vmiért, megfeszíti minden erejét vmiért/vminek az érdekében peli on pelattu vége a játéknak, a játszma véget ért peli on selvä a dolog megoldódott, a helyzet világos pelin henki a játékszabályok, a szokások pelin politiikka számító pártpolitika, politikai hatalmi harc (jklla on) pelit ja vehkeet/pensselit (vkinek van/vannak) mindenféle eszköz(ei), felszerelés(ei), berendezés(ei), hozzávaló(ja)/(i)
281 pitää peliä gyanúsan/titokzatosan viselkedik tietää, mikä on pelissä tudja, miről van szó; tudja, mi forog kockán/mi a tét tämä peli ei vetele nem mehet így tovább; elegem van! pelihousut tsz a (sport)mez nadrágja repiä pelihousu(nsa [vö. hyppiä seinille → seinä, polttaa päreensä, menettää malttinsa] dühös lesz/dühbe gurul (vmi miatt), elvesz(í)ti a józan eszét pelinappula játékfigura, sakkfigura, bábu; báb joutua pelinappulaksi vkinek az eszközévé válik käyttää jkta pelinappulana felhasznál vkit a saját céljai érdekében, vkit eszköz(é)ül használ olla pelinappula(na) sakkfiguraként mozgat vkit, vki eszköze vkinek pelipaita a (sport)mez felső része repiä pelipaita(nsa → pelihousut pelkkä tiszta, puszta, merő; tisztán, pusztán, csupán, csak pelkää ilmaan huitomista → ilma pelkää puppua → puppu pelkää pässinlihaa → pässinliha pelkääjä félő(s) ember pelkääjän paikka (autossa) [vö. hanttimiehen paikka → hanttimies] anyósülés (autóban) pelle bohóc ulkomaan pelle [gúny] külföldi pelti (fém)lemez, bádog, pléh; tepsi ajaa pellit auki teljes sebességgel hajt/megy olla pelti kiinni tök részeg, merev részeg, leitta magát a sárga földig pelto szántóföld, szántó, mező ajaa/heittää/potkaista jku pellolle kidob/kirúg vkit; elbocsát vkit (a munkahelyéről) elää kuin pellossa gondtalanul él; úgy él, mint a cigányok lentää pellolle [vö. lentää pihalle] repül, vki ki van dobva/rúgva, vki el van bocsátva pelätä fél, tart (vmitől); félt, aggódik Ei se pelaa joka pelkää [km] nem szabad félni, a félelem rossz tanácsadó pelätä omaa varjoa(an → varjo penkki pad; vágóhíd; virágágy mennä penkin alle nem/rosszul sikerül, tönkremegy, füstbe megy penkoa turkál, felhány, felforgat, (elő)kotor, kikortor, vájkál
282 penkoa historian roskatynnyriä → roskatynnyri penni penni; fillér, fitying, garas, krajcár, fabatka jklla ei ole pennin pyörylää/hyrrää vkinek egy (árva) vasa/fillérje/krajcárja sincs, vkinek egy huncut vasa/piculája sincs jk ei ole penninkään arvoinen vmi egy fabatkát sem ér ei pennin(kään)/ei viiden pennin vertaa egy kicsit sem pitkä penni nagy összeg venyttää penniä takarékoskodik, spórol, kevés pénzből él, meghúzza a nadrágszíjat, fogához veri a garast pensas bokor, cserje, bozót panna pää(nsä) pensaaseen homokba dugja a fejét, struccpolitikát folytat pensseli ecset panna pensselit santaan [vö. panna pillit pussiin] elmegy, abbahagy vmit, félbehagy vmit, [munkahelyen a napi munka után] leteszi a lantot pelit ja pensselit → peli per per per nenä/nokka/nuppi/lurjus fejenként (per kopf) perhetapahtuma családi esemény iloinen perhetapahtuma örvendetes családi esemény, gyermek születése perhonen lepke, pillangó jklla on perhosia vatsassa vkinek összeszorul a gyomra (az idegességtől) uida perhosta pillangózik, pillangóúszással úszik periksi [kifejezésekben] antaa periksi enged vkinek vmiben, beadja a derekát, beleegyezik vmibe perillä hsz célban, helyben, ott, perille hsz célhoz, célba, oda mennä perille (viesti) megérttetik (az üzenet), (az üzenetet megértik) olla perillä jstak tisztában van vmivel, jól ismer vmit, igen tájékozott/jártas vmiben päästä perille jstak vki jártasságot szerez vmiben, tisztáz vmit a maga számára perin nagyon, igen, roppant; óta perin juurin/pohjin alaposan, behatóan, mindent kimerítően, részletesen, töviről hegyire, teljesen, tökéletesen perkele ördög, sátán; [durva szitokszó] Perkele soikoon! [durva káromkodás] Voi perkele! [durva káromkodás] perkule [szitokszó, a perkele finomított változata] Voi perkule! [káromkodás]
283 perse segg, far, valag jakaa persettä [durv] több férfinak odaadja magát kuin petolinnun perse [vulg] nagyon csúnya/rusnya (ember), ((olyan, (csúnya)) mint a saját öreganyja/mint az ördög/mint az éjszaka mennä perseelleen [durv] (üzlet) tönkremegy lentää perseelleen elesik; seggre esik/ül; meglepődik,[vulg] leseggel nuolla jkn persettä [kny] vkinek a seggét nyalja olla (ihan) perseestä [szl] vmi nagyon hülye (dolog)/szar (dolog/ügy)/egy nagy rakás szar olla/mennä päin persettä/p:tä [durv, vö. olla/mennä päin mäntyä/ honkia → honka/vittua] rosszul áll/van, el van rontva, el van baltázva, nem sikerül, rosszul megy/áll/sikerül, meghiúsul, semmivé válik, füstbe megy, kátyúba kerül, dugába dől, befagy, összeomlik, kútba esik, [durv vulg] el van baszva perse lykkää koiranputkea → koiranputki perseet olalla [vulg] részegen, seggrészegen [vulg] sataa kuin Esterin perseestä [durv kny] szakad/zuhog/locsog (az eső) repiä persee(nsä [szl] dühöng, őrjöng/tombol (a dühtől), teljesen magán kívül van repiä persettä(än) [szl] dolgozik, mint az állat/a barom vetää perseet olalle [vulg] leissza/leszopja magát, lerészegedik Voi perse! [durva káromkodás] peruna krumpli, burgonya kuuma peruna kényes/vitás kérdés perä far, hátsó rész, vég, fenék; hajófar; alap, eredet, származás [→ perässä → perästä → perään] antaa peräksi → perään jssak on vinha perä vmi teljesen biztos, igaz, megbízható információ, vmi biztos forrásból származik perä perää(n) egymás után, egymás mögött; sorban egymás után, libasorban pitää perää (vesenyben) hátul van, az utolsó yhteen perään egyfolytában, egyhuzamban, egyvégtében, megszakítás nélkül, szünet nélkül, szüntelen yhtä perää ↑ peräkamari hátsó szoba peräkamarin poika vidéken a szüleinél élő férfi, aki nem tudott a saját lábára állni perällä, perältä, perälle [kifejezésekben] käydä pihan perällä elmegy az árnyékszékre
284 peräsin kormány olla peräsimessä kormányoz, vezet, irányít perässä hsz hátul, mögötte, utána nu gen mögött, után juosta jkn/jnk perässä [átv] fut vki/vmi után, bolondul vmiért/vkiért Mitä isot edellä, sitä pienet perässä [km] amit a felnőttek csinálnak, azt csinálják/utánozzák a gyerekek is olla jkn perässä [vö. olla/tulla peesissä] vkinek a nyomában/sarkában van, üldöz vkit, követ vkit/vmit, közelít vkihez/vmihez tehdä jtak jkn perässä vki után/vkinek a példájára csinál vmit perästä hsz mögötte, utána; később, utólag, a végén nu gen mögött, után, nyomában; után, múlva, múltán perästä kuuluu [tréf vagy fenyegető kommentárként] majd elválik, a következmények majd később derülnek ki; a dolog még nincs befejezve/lezárva Perästä kuuluu, sanoi torventekijä → torventekijä perään hsz utána nu gen után, mögé, -hoz/-hez/-höz; szerint antaa perään/peräksi enged vkinek vmiben, beadja a derekát katsoa jkn perään utánanéz vkinek, vigyáz/felügyel vkire, gondoskodik vkiről, törődik vkivel kysyä kunnian(sa perään becsületsértési pert indít vki ellen, vkit beperel becsületsértés miatt olla jnk perään él-hal vmiért, nagyon szeret vmit vuoron perään felváltva, váltogatva, váltakozva, hol ... hol, egyszer ...máskor pestä (meg)mos, lemos, kimos, felmos, mosogat, áztat, megfüröszt; megkopaszt (kártyában); megruház (sportban); kiüt (versenyben) pestä jälkipyykkiä → jälkipyykki pestä kasvo(nsa → kasvot pestä käte(nsä jstak → käsi pestä rahaa → raha Täältä pesee! [a saját képességével/erejével/tudásával való dicsekvésként] kb Majd én megmutatom/mi megmutatjuk! pesä fészek, vacok, tanya (állaté), barlang; otthon, hajlék; hagyaték, örökség; góc; rejtekhely; üreges, öblös része vminek jakamaton pesä [jog] osztatlan hagyaték, amit az örökösök együtt kezelnek lentää (pois) pesästä [átv] kirepül a fészekből liata oma pesä(nsä jllak a saját fészkébe piszkít, vmivel rossz hírbe keveri a sajátjait
285 pesäero vagyonmegosztás; elválás, elszakadás, szétválás, távozás tehdä pesäero elszakad vkitől/vmitől, szétválik; elválik vkitől; jkhun távolságot tart vkivel, elszakad vkitől; elhagy/lehagy/leköröz vkit peti ágy; aljazat, alap, alapozás joutua petiin ágynak esik, ágyban fekvő beteg lesz peukalo hüvelykujj jklla on peukalo keskellä kämmentä vkinek nincs kézügyessége, vki ügyetlen, kétbalkezes jklla on vihreä peukalo vki ért a kertészkedéshez, szeret kertészkedni pitää jtak/jkta peukalon(sa) alla a kezében/markában/hatalmában tart vmit/vkit; kézben tart vmit, kordában tart vkit pyöritellä peukaloita(an) malmozik, nem csinál semmit vihreä peukalo ügyes kertész/kertészkedő peukku [kny] hüvelykujj olla peukut pystyssä szorít vkinek, szurkol/drukkol vkinek Peukut pystyyn! Szoríts(atok)! Szurkolj(atok)! Drukkolj(atok)! pitää peukkua/peukkuja jklle [átv] szorít vkinek, szurkol/drukkol vkinek pidellä tart(ogat), (meg)fog; kezel, bánik; érint, tapogat pidellä pahoin → pahoin pidentää meghosszabbít, megnyújt, kinyújt pidentää jkn liekanaru → liekanarua pidin tartó; fogó, fogantyú henkensä pitimiksi létfenntartása végett, (azért) hogy fenntartsa/fenn tudja tartani magát pidot tsz lakoma, vendégség, dáridó ei pidot parane, jos ei vieraat vähene [a vendégségből távozó tréfás figyelmeztetésére, szsz: (addig) nem lesz jobb a vendégség, amíg nem fogynak a vendégek] pidä → pitää pieksu szalaggal/zsinórral felerősíthető rövidszárú lábbeli; (felhajló orrú) lapp csizma Herran pieksut! [meglepődést, szörnyülködést kifejező felkiáltás/sopánkodás] kb. Te jó/szent/jóságos ég! Atyavilág! pieli szél, oldal, félfa; oszlop, karó, dúc mennä pieleen [vö. mennä myttyyn/mönkkään/pipariksi/päin seiniä → seinä/päin mäntyä/päin honkia → honka] rosszul megy/sikerül, nem sikerül, meghiúsul, semmivé válik, füstbe megy, kátyúba jut, befagy, összeomlik, kútba esik
286 olla pielessä rosszul áll, tönkre van, tönkrement, elromlott, el van rontva/szúrva pienetä kisebbedik, rövidül, vékonyodik, (el)vékonyul, csökken, fogy Pienenee kuin pyy maailmanlopun edellä [km] → pyy pieni mn kis-, kicsi, apró, kevés, csekély; fn kicsi(ny), kisded kuin pieni eläin [szl] (olyan sokat/annyit,) mint az állat [szl] Mitäs pienistä! A kis dolog/kicsi nem fontos (, a nagy meg nem számít)! olla/pitää pienemmällä lehalkítva, halkabban (szól) vmi olla pienessä (sievässä) spicces, kapatos ottaa pienet iszik egyet/egy italt/egy kortyot/egy pohárkával panna pienemmälle kisebbre vesz; lehalkít vmit pienen iän/ikä(nsä egész életében, mindig pienestä pitäen kiskorától/gyer(m)ekkorától fogva, kicsi kora/gyer(m)ekkora óta pieni hetki egy pillanat pieni hätä/tarve → hätä → tarve pieni mutta pippurinen → pippurinen Pieniä ne on silakat joulukaloiksi [km] → joulukala pitää pienempää suuta/ääntä halkabban beszél, befogja a száját; megválogatja a szavait/meggondolja, mit beszél, abbahagyja a dicsekvést pieru fing olla pierussa [szl] be van szívva vanha pieru [szl] vén trotli; korlátolt hülye piestä (meg)ver, csapkod, megkorbácsol, ostoroz, vesszőz piestä kieltä(än)/suuta → kieli → suu piestä tuulta → tuuli Pietari [férfinév] Pietarin istuin → istuin Pietarin kalansaalis/kalasaalis → kalansaalis piha udvar heittää/panna/potkaista jk/jku pihalle kidob vmit; kirúg/elbocsát vkit lentää pihalle [vö. lentää pellolle] vki repül, vki ki van dobva/rúgva, vki el van bocsátva mennä pihalle vki elvesz(í)ti a fonalat, vki kezd nem érteni vmit; vki kezd lemaradni vmiről olla (ihan/aivan/aika) pihalla jstak vkinek (halvány) gőze/fogalma sincs vmiről pihka gyanta, mézga, facsipa olla pihkassa jkhun bele van habarodva/bolodulva/esve vkibe
287 Pihtipudas [finn helynév] Pihtiputaan mummo → mummo pihvi sült marhahús; hússzelet; fasírt asia on pihvi [szl] a dolog világos/rendben van piikki tüske, tövis, szúró hegy, szeg, fog; fullánk; szúrás, csipkelődés; injekció; (ügetőn) első hely; a 25-ös számmal kapcsolatban juoda jkn piikkiin vkinek a számlájára iszik; (étteremben) a vendég az összes italfogyasztását indulás előtt fizeti ki (úgy, hogy az első rendelés után a hitelkártyáját zálogba átadja) mennä jkn piikkiin vmi vkinek a zsebére megy; vmi vkinek a számlájára írható, vmi vkinek a rovására írható; vmi vkinek az érdeme olla piikkinä lihassa vkit kínosan/kellemetlenül emlékeztet vmire, vki vkinek a lelkiismerete ottaa piikkiin(sä magára vállal/elvállal vmit piikin juoksu 25 km-es futás piikin uima-allas 25 méteres medence piilo rejtekhely, búvóhely mennä piiloon jkta elbújik/elrejtőzik vki elől olla piilossa rejtőzködik, elbújt, elrejtőzött, búvóhelyen van piinapenkki kínzópad joutua piinapenkkiin kellemetlen/kínos helyzetbe kerül piippu pipa; kémény, kürtcső, füstcső, kályhacső; puskacső ajaa jku piippuun halálosan kifáraszt/elfáraszt vkit, kidögleszt/kikészít vkit mennä piippuun elfárad, kifárad, kidől olla piipussa nagyon el van fárdva, teljesen ki van merülve/kivan, kidőlt (fáradtságtól, részegségtől) vetää itse(nsä piippuun nagyon kifárasztja/túlhajszolja magát piiri kör; környék, körlet, járás; (társasági) kör piiri pieni pyörii [egy közismert finn gyermekdal első sora] egy szűk kör/társaság az, amelyik mindent csinál/amelyik mindenbe beleszól, a benfentesek/ „kiválasztottak”, akiknek mindenben megvan a közös kapcsolatrendszerük, egymás között „játsszák kisded játékaikat” piirileikki körjáték mennä piirileikiksi [mennä hulinaksi/myttyyn/pipariksi] vmiből nem lesz semmi, vmi nem sikerül, rosszul megy/sikerül, meghiúsul, semmivé válik, füstbe megy, kátyúba jut, dugába dől, befagy, összeomlik, kútba esik, befuccsol, zátonyra fut
288 piirto vonal, vonás, karcolás, bevágás, rovás; fehér folt (ló homlokán); hajszálnyi, mákszemnyi, szemernyi viimeistä piirtoa myöten teljesen, tökéletesen, teljes egészében, tetőtől talpig, az utolsó cseppig/szálig/...-ig piirtää (meg)rajzol; vés, karcol; súrol, ver piirtää jk maailmankartalle → maailmankartta piiru vonal, vonás, karcolás, rovás; [haj] az iránytűn: a 360 fok 1/32-d része ei piiruakaan egyáltalán nem, egy szemernyit sem piispa püspök pitää (hyvänä) kuin piispaa pappilassa nagyon jól tart vkit, nagyon jól bánik vkivel, tejben-vajban füröszt vkit piissä, piihin [kifejezésekben] olla piissä [haj] a vitorlák olyan állásban vannak, hogy a hajó szinte egy helyben áll pika- [összetett szavakban], pikaa tuota pikaa egykettőre, gyorsan, ebben/abban a pillanatban pikavoitto gyors nyeremény saada/tulla pikavoitto büntetést kap, büntetés lesz pikku kicsi, kicsike, pici(ny), apró pikku hiljaa → hiljaa miehen pikku ystävätär [iron] a férj szeretője pikkulintu kismadár pikkulinnut laulavat a verebek (is) azt csiripelik, azt beszélik, az a hír járja pikkusormi kisujj ei liikauta pikkusormea(an)kaan/sormea(an)kaan a kisujját sem mozdítja vmiért/vkiért kiertää jku pikkusormen(sa) ympärille az ujja köré csavar vkit pila pusztítás, rontás, pusztulás, romlás; tréfa, vicc, élc pilan päiten tréfából, viccből tehdä pilaa jstak/jksta nevet/gúnyolódik vmin/vkin, kinevet/kigúnyol vkit/vmit, viccet csinál vmiből pilalla, pilalle [kifejezésekben] mennä pilalle/piloille megromlik, elromlik, tönkremegy olla pilalla/piloilla el van romolva, tönkre van (téve), tönkrement, el van rontva pilata elront, tönkretesz ei ole jllak pilattu [vö. ei ole hinnalla pilattu → hinta] [negative jelentés] vki/vmi nincs ellátva vmivel; vkinek/vminek hiányzik vmi
289 pilkka bevágás; gúny, tréfa joutua pilkan kohteeksi gúny(olódás) célpontjává válik Pilkka sattuu omaan nilkkaan [km] → nilkka pitää jkta pilkkana(an) gúnyt űz vkiből, bolondot csinál vkiből tehdä pilkkaa jstak/jksta nevet/gúnyolódik vmin/vkin, kinevet/kigúnyol vkit/vmit, viccet csinál vmiből pilkku folt, jegy, pont, petty; vessző muistaa pilkulleen pontosan/pontról pontra emlékszik/emlékezik vmire musta pilkku (jkn menneisyydessä) szégyenfolt (vkinek a múltjában) ottaa pilkulleen pontosan/pontról pontra (meg)csinál vmit tietää jk (asia) pilkulleen nagyon pontosan/hajszálpontosan tud vmit viilata pilkkua minden jelentéktelen dologba beleköt pilli csövecske; síp; sziréna panna/pistää pillit pussiin [vö. panna pensselit santaan] elmegy, abbahagy vmit, félbehagy vmit, [munkahelyen a napi munka után] leteszi a lantot tanssia jkn pillin mukaan úgy táncol, ahogy fütyülnek, vkinek az akarata/parancsa szerint cselekszik pillu [vulg] női nemi szervek; picsa [vulg] pillunpäre [kifejezésekben] mennä pillunpäreiksi összetörik, elbaszódik [vulg] olla pillunpäreinä [vulg] [vö. olla paskana] össze van törve, szét van baszva [vulg] pilvi felhő, felleg; [szl] hasis vagy más, kenderből készült kábítószer leijailla pilvissä a fellegekben jár, ábrándozik mennä pilveen beborul (az ég) olla pilvessä [szl] be van lőve, el van kábulva, repül pilvin pimein rengeteg(en), sok(an), mint égen a csillag polttaa pilveä hasist szív väkeä pilvin pimein sok/rengeteg ember/nép, olyan sok/annyi nép/ember, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni/mint égen a csillag/mint réten a fűszál, annyian, mint az oroszok ylistää jkta pilviin az egekig magasztal vkit pilvilinna légvár rakentaa pilvilinnoja légvárakat épít pimeys sötétség, sötét, homály, elsötétülés tehdä pimeyden töitä [vál] sötét/gonosz dolgokat művel pimeä mn sötét; fn sötétség olla pimeä vki hülye, buta, sötét
290 ostaa pimeänä vki feketén vásárol vmit pimeä jalankulkija (a sötétben) fényvisszaverőt nem használó gyalogos pimeä kuin säkissä → säkki pimeä pullo feketén vásárolt alkohol pimeä pyöräilijä (a sötétben) ki nem világított kerékpárral utazó pimeät tulot fekete jövedelem pinna vékony rúd, rudacska; küllő; ideg; (jó)pont kerätä pinnoja növeli/fokozza a népszerűségét jklla on pitkä pinna vkinek jók/kötélből vannak az idegei jklta palaa pinna vki felidegesíti magát; vkinek felforr az agyvize jklta pinna katkeaa/jklla pinna ei kestä vki elveszíti a türelmét, vkinek elfogy a türelme, vki nem bír vmit idegekkel, [szl] vki nem bír vmit cérnával pinna kireällä/tiukalla feszült idegekkel, türelmetlenül, izgatottan pinnallinen felületi, felszíni; felületes, felszínes pinnallinen uni félálom pinta felszín, felület; külszín, külső; víztükör; bőr hermot pinnalla idegesen, feszülten olla pinnalla divatos, felkapott olla jkn (kympin, satasen, tonnin jne.) pinnassa akörül/kb. (= körülbelül) annyiért (egy tízesért, százasért, ezresért) (van/lehet megvenni) pitää pinta(nsa megőrzi a nyugalmát; tartja magát, nem adja fel, kibír vmit, megállja a helyét pysyä pinnalla a felszínen marad; megőrzi a népszerűségét päästä pinnalle a felszínre jut; fontos pozícióba kerül, sikert ér el, híressé válik, hírnevet szerez, divatossá/felkapottá válik, divatos/felkapott lesz raapaista pinnalta jtak/raapaista pintaa csak felületesen foglalkozik vmivel saada jkn (kympin, satasen, tonnin jne.) pintaan vmit kb. (= körülbelül) vmilyen áron (egy tízesért, százasért, ezresért) lehet megvenni pinteessä nehéz helyzetben, pinteestä, pinteeseen joutua pinteeseen [vö. joutua pulaan/kiikkiin] pácba/kutyaszorítóba/nehéz helyzetbe kerül olla pinteessä [vö. olla pulassa/kiikissä → kiikki/kiipelissä] pácban/ kutyaszorítóban/nehéz helyzetben van, benne van a csávában pipari mézeskalács; [kifejezésekben] mennä pipariksi [vö. mennä pieleen → pieli/myttyyn] vmiből nem lesz semmi, vmi nem sikerül, rosszul megy/sikerül, meghiúsul, semmivé válik, füstbe megy, kátyúba jut, dugába dől, befagy, összeomlik, kútba esik, befuccsol, zátonyra fut
291 pipit ja papit [gúny] mindenféle népség pipo (kötött) sapka olla pipo kireällä/tiukalla ideges; túl komolyan vesz vmit jklla on pipo kireällä/tiukalla ↑ jklla on tiukka pipo túl szigorú, precíz (ember); korlátolt ember väkeä kuin pipoa sok/rengeteg ember/nép, olyan sok/annyi nép/ember, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni/mint égen a csillag/mint réten a fűszál, annyian, mint az oroszok pippuri bors mennä/painua niin kauas/pitkälle kuin pippuri kasvaa elmegy/eltűnik olyan messzire, amennyire csak lehet pippurinen borsos; lobbanékony, hirtelenharagú; erős, kemény pieni mutta pippurinen kis méregzsák; Kicsi a bors, de erős [km] pirsta → pirstale pirstale szilánk, forgács, törmelék hajota/mennä pirstaleiksi [edény] ripityára/darabokra törik; [állam] darabokra/darabjaira szakad (szét) olla pirstaleina/pirstana/pirstoina darabokban van, szétesett, tönkrement pirta [text] szövőborda, takácsborda jk ei käy jkn pirtaan vmi nem illik (bele) vkinek a terveibe; vmi nem fér vkinek a fejébe/vki nem tud megérteni vmit pirteä élénk, eleven, fürge, friss, tűzrőlpattant pirteä kuin peipponen → peipponen piru ördög Anna pirulle/pahalle pikkusormi, se ottaa/vie koko käden//Jos antaa pirulle/pahalle pikkusormen, se ottaa/vie koko käden [km] a kisujjadat nyújtod, az egész kezedet kéri lukea pirun raamattua/lukea kuin piru raamattua (a saját érdekeinek megfelelően) szándékosan félremagyaráz/elferdít vmit; kiforgatja vkinek a szavait maalata piru/piruja seinälle/seinille a falra festi az ördögöt Mitä pirua? [káromkodás] nyt on piru merrassa/irti most aztán elszabadult a pokol jklla on piru mielessä vki rosszat forral/tervel, vki rosszban sántikál piru tietää az ördög tudja Piru vie(köön)! [káromkodás] Az ördögbe! Az ördög vigye el! A fene egye meg! A francba!
292 ruma/häijy kuin piru csúnya/gonosz, mint az ördög Voi piru! [káromkodás] piruutta(an gonoszságból, rosszakaratból, aljasságból, álnokul, kajánul; kedvtelésből, szórakozásból, csak úgy, csak azért is tehdä jtak piruutta(an gonoszságból/rosszakaratból/aljasságból/álnokul/kajánul csinál vmit; kedvtelésből/szórakozásból/csak úgy/csak azért is csinál vmit pisara csepp, csöpp olla (vain kuin) pisara meressä/valtameressä (annyi, mint) csepp a tengerben viimeinen pisara az utolsó csepp (a pohárban) pissa pisa, húgy [→ kusi] jklla pissa nousee päähän → pää piste pont kerätä pisteitä jó ponto(ka)t szerez vkinél, növeli/fokozza a népszerűségét olla pisteenä i:n päällä megszépít/tökéletessé tesz/megkoronáz vmit olla samassa/kuolleessa pisteessä vmi holtponton áll, vmi egy helyben áll/topog, vmi nem halad előre panna piste jllek pontot tesz vminek a végére, (végleg) befejez/abbahagy/lezár vmit piste i:n päällä a csúcsa/koronája vminek; az utolsó simítás vmin piste ja loppu → loppu pistos szúrás; injekció; szúró fájdalom, nyilallás olla kuin (kissa) pistoksissa türelmetlen, nyugtalan, olyan, mint a sajtkukac saada pistos sydämeen lelkiismeret-furdalása lesz vkinek, furdalni kezd vkit a lelkiismeret tuntea pistos sydämessä(än) vki lelkiismeret-furdalást érez, furdal vkit a lelkiismeret pistellä → pistää pistää szúr, csíp, mar, tűz; (be)dug; helyez, rak, tesz [→ panna] pistää kiireeksi → 1. kiire pistää lusikka(nsa) jhk/jkn soppaan → lusikka pistää murua rinnan alle → muru pistää jk napaan(sa → napa pistää nenä(nsä)/nokka(nsa) joka paikkaan → nenä [korttipelissä] pistää jkta nokkiin → nokka pistää/pistellä jtak poskeen(sa) → poski pistää (jllak) rahoiksi → raha pistää jkta silmään/silmiin → silmä
293 pistää täysille → täysi jkn pistää jk vihaksi//jkta pistää jk vihaksi → viha pitempi → pitkä pitkin hsz hosszában, hosszat; nu/ej part hosszában, mentén, végig maata pitkin pituutta(an hever, elnyújtózik (teljes hosszában) pitkin hampain → hammas pitkin matkaa → matka pitkin (ja) poikin keresztül-kasul; minden oldalról/szemszögből/szempontból, alaposan tulla lankaa pitkin vki indulatosan beszél a telefonban pitkä hosszú; magas; messze, messzi; huzamos; nagy antaa/haistattaa pitkät (paskat) jklle [durv, heves düh, lenézés kifejezésére] (káromkodásban) a pokolba küld vkit, elküld vkit a francba/melegebb éghajlatra/stb. ei näe kättä(än pidemmälle nem lát tovább az orra hegyénél jssak ei pääse puuhun eikä pitkään/puusta pitkään nem ér el semmilyen eredményt vmiben, egy tapodtat sem jut előbbre vmiben, [csak többes számú alany esetén] nem jutnak dűlőre vmiben, ennen pitkää nemsokára, rövidesen, mielőbb, előbb-utóbb maksaa pitkä penni vmi sokba kerül, drága mennä pitkäksi elhúzódik, hosszúra nyúlik, túl hosszan tart mennä (liian) pitkälle (túl) messzire megy mennä pitkälle(en lefekszik, ledől olla päätä(än) pitempi/pidempi jkta sokkal kiválóbb/kimagaslóbb/tehetségesebb vkinél ottaa pitkät [vö. ottaa hatkat] lelép, elszökik, megszökik, dobbant pitkä ja hoikka kuin humalasalko → humalasalko pitkä kiekko → kiekko pitkä kuin nälkävuosi → nälkävuosi pitkä lista → lista pitkä lounas → lounas pitkä paperi → paperi pitkä penni → penni pitkä raha → raha pitkä vale → vale pitkällä tähtäimellä//pitkällä/pitemmällä sihdillä → tähtäin → sihti
294 pitkän/pisimmän kaavan mukaan → kaava pitkän linjan (mies/politiikko jne) → linja pitkän matkaa → matka pitkän/pitemmän päälle idővel, egy idő múlva, hosszabb ideig, tartósan, sokáig, hosszú távon Pitkästä aikaa! → aika pitkään ja hartaasti [vö. perin pohjin] sokáig, gondosan, pontosan pitkällä, pitkälle [kifejezésekben] jllak ei pitkälle potkita vmivel nem túl sokra megy az ember/megyünk potkia/pötkiä pitkälle vki sokra viszi/boldogul az életben, sikereket ér el päästä (elämässä(än)) pitkälle ↑ Tämä menee jo liian pitkälle! Ez már több a soknál! Ez (aztán) mindennek a teteje! pitkätukkainen hosszú hajú pitkätukkaista jymäytetään a buta embert rászedik/becsapják/lóvá teszik pituinen hosszú(ságú), magasságú, -nyi Sen pituinen (se) [mese befejező mondata] kb. Itt a vége, fuss el véle! pitää tart, fog; fenntart, megőriz; hord, visel; vél, lát; kedvel, szeret Pidä leipäläpesi kiinni! → leipäläpi Pidä lippu korkealla! → lippu Pidä soukempaa suuta! → soukka pitää jnk aatteen lippu korkealla → lippu pitää aisoissa → aisa(t) pitää jkta alalla(an → alalla(an pitää elämää → elämä pitää hampaiden takana → hammas pitää hauskaa → hauska pitää huolta/huoli jstak → huoli pitää huolta linjoista(an → linja pitää jk hys, hys → hys pitää jkta hyvänä → hyvä pitää jk hyvänä(än → hyvä pitää ilmoja → ilma pitää jalat maassa → jalka pitää jöötä → jöö pitää kaatopaikkana(an) → kaatopaikka pitää kaupan → kauppa
295 pitää kiele(nsä kurissa → kieli pitää kieli keskellä suuta → kieli pitää kiinni jstak → kiinni pitää kiinni vallan kahvasta → kahva pitää kiirettä → 1. kiire pitää kilpe(nsä kirkkaana/puhtaana → kilpi pitää kirjaa jstak → kirja pitää korkeaa profiilia → profiili pitää kortteeria jssak/jkn luona → kortteeri pitää koulua → koulu pitää kuin kukkaa kämmenellä → kukka pitää (hyvänä) kuin piispaa pappilassa → piispa pitää (kiinni) kuin sika leivästä/limpusta → sika pitää kukkaron nyörit tiukalla → kukkaro pitää kuria → kuri pitää kurissa → kuri pitää kuti(nsa → kuti pitää kynte(nsä erossa jstak → kynsi pitää kynttilää(nsä) vakan alla → kynttilä pitää (kaikki) langat käsissä(än) → lanka pitää jku leivässä → leipä pitää lukua jstak → luku pitää luonto(nsa kurissa → luonto pitää jkta lypsylehmänä(än → lypsylehmä pitää lystiä → lysti pitää jkta lämpimänä → lämmin pitää majaa jssak → maja pitää matalaa profiilia → profiili pitää melua itsestä(än → melu pitää mielessä(än) → mieli pitää mykkäkoulua → mykkäkoulu pitää mölyt mahassa(an) → möly pitää jkta narrina(an) → narri pitää neuvoa jkn kanssa → neuvo pitää näpit erossa/irti jstak → näppi pitää (kaikki) ohjakset käsissä(än) → ohjas
296 pitää omana tietona(an) → oma pitää otteessa(an) → ote pitää paikkansa → paikka pitää pauloissa(an) → paula pitää peliä → peli pitää pennin syrjästä kiinni → syrjä pitää perää → perä pitää jtak/jkta peukalon(sa alla → peukalo pitää peukkua/peukkuja → peukku pitää pienemmällä → pieni pitää pienempää suuta/ääntä → pieni pitää jkta pilkkana(an) → pilkka pitää pinta(nsa → pinta pitää jklla pitää pokka → pokka pitää jkta pumpulissa → pumpuli pitää puole(nsa/puolia(an (jkta vastaan) → puoli pitää jkn puolta → puoli pitää pussin suuta tiukalla → pussi pitää jk/jkta pystyssä → pystyssä pitää pää kiinni → kiinni pitää pää(nsä → pää pitää pää(nsä) kylmänä → kylmä pitää jku ruoassa → ruoka pitää sadetta → sade pitää jku selvillä jstak → selvillä pitää seuraa jklle → seura pitää jtak/jkta silmällä → silmä pitää silmät auki → auki pitää sisällään → sisällä pitää sorme(nsa/sormet irti/erillään jstak → sormi pitää suu(nsa) kiinni (jstak) → kiinni pitää suurta hälyä jstak → häly pitää suurta ääntä jstak → ääni pitää teerenpeliä jkn kanssa → teerenpeli pitää turpa kiinni → kiinni pitää vaari/vaarin jstak → vaari
297 pitää jku vaatteissa → vaate pitää vara(nsa → vara pitää vettä → vesi pitää vihaa jkta kohtaan → viha pitää väli(ä) jstak → väli pitää yhteyttä jkhun/jkn kanssa → yhteys pitää yhtä → yksi pitää yllä → yllä piutpaut [kifejezésekben] antaa piutpaut jklle [vö. antaa palttua jllek, viitata kintaalla jllek → kinnas] fütyül vkire/vmire, fittyet hány vmire, nem törődik vmivel plakkarissa [kifejezésekben] olla plakkarissa [szl] vkinek a birtokában van vmi, vkinek a markában van planeetta planéta, bolygó olla kuin toiselta planeetalta vki teljesen más, mint a környezete, vki kirí a környezetéből, vki olyan, mintha egy másik bolygóról jött volna plus hsz plusz, meg, hozzáadva fn többlet, plusz plus miinus nolla → nolla plussa előny, érdem, haszon, többlet, plusz plussat ja miinukset → miinus pläkki [nyj] tinta selvä kuin pläkki világos, mint a vakablak plörinä [onomat] mennä plörinäksi [vö. mennä myttyyn/pipariksi/poskelleen → poski] vmiből nem lesz semmi, vmi nem sikerül, rosszul megy/sikerül, meghiúsul, semmivé válik, füstbe megy, kátyúba jut, dugába dől, befagy, összeomlik, kútba esik, befuccsol, zátonyra fut pohja fenék, alja/mélye vminek; vég; (cipő)talp, alap, alapozás, alapzat, fundamentum; talaj; mező; föld; előre megivott alkohol [vál], Pohja az északi országok/területek, észak, Észak ajaa kaasu/lusikka pohjassa teljes sebességgel hajt ajaa/juosta pohjat [sp] alapidőt fut Hakkaa päälle, Pohjan poika! [buzdítás sportversenyeken, kb. Hajrá fiúk!] juoda pohjat megissza az utolsó cseppeket käydä pohjalla vki megjárja a pokol bugyrait laakson pohjassa mélyponton
298 jklla on jo pohjaa vki már ivott, vki már kapatos ottaa pohjat [szó szerint: alapozást vesz] (vmilyen alkalom előtt) előre iszik alkoholt, megalapoz(za a későbbi ivást) painaa kaasu/lusikka pohjaan tövig nyomja a gázt, teljes gázt ad pohja paistaa fogyóban van, a vége felé jár pohjaan saakka alaposan, behatóan, mindent kimerítően, részletesen, töviről hegyire, teljesen, tökéletesen pohjia myöten ↑ sydämen pohjasta szívből/teljes szívvel, őszintén, buzgón, lelkesen, teljes odaadással pohjalukema a mérő legalacsonyabb állása laskea pohjalukemiin a mélypontra süllyed olla pohjalukemissa a mélyponton van pohjanmaa [kifejezésben], Pohjanmaa [földrajzi egység Finnországban] juoda pohjanmaan kautta fenékig issza/üríti a poharat pohjola az északi vidékek; észak, Észak; Pohjola a skandináv országok Pohjolan valkea kaupunki Helsinki (ritkábban: Oulu) pohtia rostál; fontolgat, fontolóra vesz, megvitat, megtárgyal pohtia syntyjä syviä → synty poika fiú; fia vkinek; kölyök, fióka; legény, ifjú (menee/palaa) markka poikineen sok pénz (fogy el/megy el) olla isän(sä poika vki apja fia, olyan, mint az apja, vki az apjára ütött olla poikaa vmi kitűnő, kiváló, pompás, vmi jót tesz vkinek; vmi felteszi az i-re a pontot; vmi hab a tortán jssak on jk poikineen vhol vmiből nagyon sok van pojan nallikka → nallikka tehdä poikaa ↑ ↑ ↑ poikanen fiúcska, kisfiú, legényke; fióka, (állat)kölyök jstak ei tullut munaa eikä poikasia vmiből nem lett (az égvilágon/az ég egy adta földön) semmi poiketa eltér, letér, kitér; betér, beugrik, meglátogat poiketa taloon → talo poikkeus eltérés; kivétel poikkeus vahvistaa säännön kivétel erősíti a szabályt poikki hsz ketté, szét, el; keresztbe, keresztül nu/ej gen át, keresztül olla poikki fáradt; el van fáradva; kivan
299 jklla on jkn kanssa välit poikki → väli Suu poikki! Fogd be a szád! Légy (már) csendben! viheltää ottelu poikki [sp] (a bíró sípszóval) leállítja a mérkőzést viheltää peli poikki [átv] lefúj/félbeszakít vmit poikkiteloin keresztbe asettua poikkiteloin szembehelyezkedik vmivel/vkivel, ellenez/elutasít vmit, vmi/vki ellen van, ellenzékben van olla poikkiteloin vki ellenez/elutasít vmit, vmi/vki ellen van, ellenzékben van poimia szed, leszed, összeszed, gyűjt, tép, szakít; (ki)válogat poimia rusinat pullasta → rusina pois el, le, ki, félre, tova; [kifejezésekben: rábeszélés, megengedés kifejezésére] nukahtaa/nukkua pois meghal, elhuny Pois alta! → alla Pois se minusta, että...( + condit) Távol álljon tőlem (a gondolat), hogy...( + imperat) Pois silmistäni! Tűnj(etek) el a szemem elől! Ne is lássalak! Pois tieltä! El/Félre az útból! Usko pois! Hidd (csak) el! poissa el, ki, távol; oda olla iäksi poissa holt, halott, meghalt taju poissa eszméletlenül, magán kívül, öntudatát vesztve poissaolo távollét, távolmaradás, hiányzás loistaa poissaololla(an [iron] távollétével feltűnést kelt/felhívja magára a figyelmet poistua (el)távozik, elmegy, odébbáll; megszűnik, eltűnik poistua elävien kirjoista → kirja poistua lyötynä jstak → lyödä poistua muonavahvuudesta → muonavahvuus pokka póker; pókerarc, hidegvér olla pokkana vki megőrzi a hidegvérét, nem árulja el a gondolatait/érzéseit, fapofát/pléhpofát vág, vkinek a szeme sem rebben, egy arcizma sem rándul, rezzenéstelen az arca jklla on hyvä//huono pokka vki meg tudja őrizni a hidegvérét//vki nem tudja megőrizni a hidegvérét; vki fapofát tud vágni vmihez//vki nem tud fapofát vágni vmihez jklla pitää pokka mintha mi sem történt volna; vki megőrzi a hidegvérét, hidegvérrel csinál vmit; vkinek van pofája vmit csinálni
300 jklla pokka pettää vki nem tud hidegvérrel/fapofával/rezzenéstelen arccal/szemrebbenés nélkül végigcsinálni vmit poliittinen politikai, politikus poliittinen broileri → broileri poliittinen eläin [tréf, gúny] olyan politikus, aki mindenben (csak) politikus poliittinen mutapaini → mutapaini poliittisesti politikailag poliittisesti kuollut → kuollut polkaista rátapos, eltapos, tapos, toppant, rálép polkaista jtak maasta → maa polkea tapos, topog, toppant, lép; letipor, elnyom polkea hintoja → hinta polkea jku/jk jalkoihin(sa → jalka polkea lokaan jku/jkn maine/jkn nimi → loka polkea jkn oikeuksia → oikeus polkea paikalla(an → paikka polkea jkn varpaille → varvas polla [szl] fej jklla polla (ei) leikkaa → leikata polttaa (el)éget, feléget, süt, perzsel; dohányzik; megcsíp; mar; sajog polttaa hiha(nsa → hiha polttaa itse(nsä loppuun → loppuun polttaa kuin korsteeni → korsteeni polttaa kynttilää(nsä) molemmista päistä → kynttilä polttaa näppi(nsä → näppi polttaa pilveä → pilvi polttaa prop(p)u(nsa/päree(nsä → proppu → päre polttaa rauhanpiippua → rauhanpiippu polttaa siipe(nsä → siipi polttaa sillat takanaan → silta polvi térd, térdizület; hajlat, kanyar; rokonsági fok, íz, ág; nemzedék olla jklle sukua suoraan alenevassa/etenevässä polvessa vki rokona vkinek az utódok/a leszármazottak révén olla jklle sukua suoraan ylenevässä/takenevassa polvessa vki rokona vkinek felmenő ágon, vki felmenő ági rokona vkinek jkn polvet ovat vellinä/kuin velliä vkinek reszket/rogyadozik a lába
301 polvilla(an, polvilta(an, polville(en [kifejezésekben] olla polvilla(an térdel, térdepel, térden áll; [átv] térdre van kényszerítve panna jku polville(en) letérdeltet vkit; [átv] térdre kényszerít vkit pommi bomba matkustaa pommilla [vö. matkustaa jäniksenä → jänis/pummilla] jegy nélkül/potyautasként utazik, bliccel mennä pommiin [vö. mennä myttyyn] vmi nem sikerül, rosszul sikerül, félresikerül, meghiúsul, füstbe megy nukkua pommiin túl sokáig alszik, elalszik pompata pattan, ugrik Johan pomppasi! Még mit nem! Badarság! Hülyeség! Nem hiszem! Nyt pomppasi! ↑ ponnistella erőlködik, igyekszik ponnistella henke(nsä edestä → edestä ponsi nyél vége/gombja, fogó; vég, él, lényeg, veleje vminek jssak ei ole pontta eikä perää vmi harmatgyenge, vmi teljesen hatástalan/erőtlen porkkana sárgarépa; csalétek, mézesmadzag tarjota porkkanaa (ja keppiä) elhúzza a mézesmadzagot vkinek az orra előtt, koncot dob vkinek (úgy, hogy a büntetés lehetőségét is felvillantja) tarkkana kuin porkkana [tréf] nagyon éber(en)/figyelmes(en), feszült figyelemmel, nagyon koncentrálva porras palló; lépcsőfok, tsz lépcső, feljáró; fok, szint, szakasz nimismiehen porras [vö. nimismiehen kihara(t)] kavicsos út hullámzó egyenetlenségei porsas malac ei ymmärrä enempää kuin porsas hopealusikasta annyit ért vmihez, mint tyúk az ábécéhez, semmit sem ért (kulkea jonossa) kuin köyhän talon porsaat libasorban/egymás után (megy/mennek) nukkua kuin porsas alszik, mint a bunda/tej syödä kuin porsas úgy eszik, mint a malac porukka csapat käydä porukkaan csatlakozik vkihez, társul vkivel Porvoo [városnév] Porvoon mitalla → mitta pose [szl] dutyi, sitt, cella, zárka, börtön joutua poseen sittre/dutyiba kerül; vki lebukik vmin/vmi miatt; pácba/bajba kerül
302 poski arc, orca, pofa; oldal mennä poskelle(en vmi nem sikerül, rosszul megy/sikerül, meghiúsul, semmivé válik, füstbe megy, kátyúba jut, dugába dől, befagy, összeomlik, kútba esik, befuccsol, zátonyra fut nenä poskella megverve, agyonverve pistää/pistellä jtak poskeen(sa) eszik vmit, falatozik soittaa poskea(an) jártatja a száját, visszabeszél, pofázik potaska káliumkarbonát, hamuzsír puhua potaskaa zöldségeket/butaságokat/hülyeségeket beszél Potemkin Patyomkin Potemkinin kulissit → kulissi potero [kat] fedezék ampua poterosta(an [átv] megtámad vkit úgy, hogy maga védve marad potkaista (meg)rúg, belerúg potkaista jku pellolle/pihalle → pelto → piha potkaista tyhjää → tyhjä potkaista yli aisan/aisojen → aisa(t) potkia rugdos, rugdal; kirúg, kicsap potkia pitkälle → pitkällä potkia päähän → pää potkia tutkainta vastaan → tutkain potkia yli aisan/aisojen → aisa(t) potku rúgás; kirúgás, kicsapás antaa (lisää/uutta) potkua jhk újabb lökést ad vmihez antaa jklle potkut [vö. antaa kenkää] kirúg/elbocsát/elküld vkit saada potkut [vö. saada kenkää] megkapja a felmondást/felmondólevelet, ki van rúgva potti pénz(összeg), tét, (fő)nyeremény räjäyttää potti [vö. räjäyttää pankki] [kártya] vki bankot robbant; megnyeri/megüti a főnyereményt [átv is], nagy összeget nyer; nagy sikert/haladást ér el pottu [kny] krumpli maksaa potut pottuina szemet szemért, fogat fogért, visszaadja ugyanazt, amit saját maga elszenvedett povi kebel, mell, öl laskea jku maan poveen [vál] végső nyugalomra helyez vkit, eltemet vkit
303 prinkkala [kifejezésekben] mennä päin prinkkalaa [vö. mennä päin honkia → honka] nem sikerül, rosszul megy/sikerül, meghiúsul, semmivé válik, füstbe megy, kátyúba jut, dugába dől, befagy, összeomlik, kútba esik olla prinkkalassa [vö. olla pielessä → pieli] rosszul áll, tönkre van, tönkre ment, elromlott, el van rontva/szúrva prinssi herceg elää kuin prinssi fényűzően él, Él, mint Marci Hevesen [szól] profeetta próféta ei kukaan ole profeetta omassa maassaan/omalla maallaan senki sem lehet próféta a saját hazájában professori professzor hajamielinen (kuin) professori szórakozott (, mint egy) professzor profiili profil, arcél; természet, imágó; viszonyulás, politika nostaa profiilia(an) látványosan fellép, szembetűnően előtérbe lép pitää korkeaa profiilia vki becsvágyó vmiben pitää matalaa profiilia visszafogja magát, nem csap nagy hűhót maga körül, visszavonul (a nyilvánosságtól) proppu [kny] biztosíték; dugó, eldugulás jklta palaa proput vki kijön a sodrából, vki kifogy a béketűrésből, elfogy vkinek a türelme, vki ideges/mérges/dühös lesz, [szl] vkinek elfogy a cérnája, elszakad vkinél a cérna polttaa prop(p)u(nsa vki elveszíti a türelmét, kijön a sodrából/a béketűrésből, dühös lesz, ideges lesz, [szl] felkapja a vizet pudistaa leráz, kiráz, lever pudistaa jtak hihasta(an) → hiha pudistaa jnk paikan tomut jaloista(an) → jalka pudota (le)esik, kiesik, (le)zuhan, bukik; (le)hull, elhull; omlik, ömlik olla kuin puusta pudonnut meg van lepődve, leesik az álla vkinek, olyan, mint akit fejbe vágtak pudota jaloille(en → jalka pudota jatkosta → jatko pudota kelkasta/kärryiltä → kelkka → kärryt pudota kuin eno veneestä → eno pudota luudan päältä lattialle → luuta pudota väliin → välissä
304 pudottaa (le)ejt, kiejt; leráz; (le)dob, (le)szór; elhullat pudottaa painoa(an) → paino puhaltaa fúj, ráfúj, lehel; liheg; fúj, fújdogál, lengedez; megfúj, ellop olla kuin pois puhallettu mintha elfújták volna puhaltaa eloa jhk → elo puhaltaa jkn niskaan → niska puhaltaa yhteen/samaan hiileen jkn kanssa → hiili puhdas tiszta; tiszta, puszta, csupa aloittaa puhtaalta pöydältä tiszta lappal indul/indít/kezd vmit jatkaa puhtaalta pöydältä tiszta lappal folytat vmit kirjoittaa puhtaaksi lemásol/(le)tisztáz vmit jklla on//ei ole puhtaat jauhot pussissa vkinek becsületes/tiszta a szándéka, vkinek nincs hátsó szándéka; vkinek tisztességtelen szándéka van, vki nem tiszteséges/becsületes jklla on jssak (asiassa) puhtaat paperit vki ártatlan vmiben/vmilyen dologban puhdas kuin pulmunen → pulmunen puhua suu(nsa) puhtaaksi egyenesen megmondja, amit gondol/ami a szívét nyomja, kertelés nélkül beszél/elmondja a mondanivalóját ryöstää/kyniä jku puhtaaksi teljesen kifoszt/megkopaszt vkit saada jk puhtaana käteen (az adó és egyéb költségek levonása után) tisztán (meg)kap/kézhez vmit selvitä/suoriutua jstak puhtain paperein tisztán/ártatlanul/tisztességgel/vétség nélkül kerül ki vmiből, vkinek nem esik folt a tisztességén tehdä puhdasta jälkeä vmi jól működik; vki/vmi teljesen elpusztít vkit/vmit, teljesen lerombol vmit puhdistaa (meg)tisztít, kitakarít; finomít puhdistaa pöytä → pöytä puhe beszéd; beszélgetés, megbeszélés; szó; szóbeszéd; előadás ei puhettakaan siitä, että... szó sincs róla/arról, hogy... ; szó sem lehet arról, hogy.../az szóba sem jöhet, hogy.../gondolni sem lehet arra, hogy.../az teljességgel lehetetlen, hogy... johtaa puhetta elnököl, elnöki teendőket lát el käydä/olla jkn puheilla kihallgatásra/beszélgetésre megy vkihez, kihallgatáson/beszélgetésen van vkinél, elmegy beszélni/beszélgetni vkivel, beszél/beszélget vkivel olla puheissa jkn kanssa jstak beszél(get)/tárgyal vkivel vmiről
305 ottaa jk puheeksi szóba hoz/felvet/megemlít vmit jstak puheen ollen vmiről lévén szó puhetta tulee kuin köyttä → köysi Tällä puheella! Rendben! puhelin telefon puhelin on kuumana → kuuma sulkea puhelin leteszi a (telefon)kagylót; kikapcsolja a telefont puhevälit tsz beszélő viszony olla puheväleissä keskenä(än beszélő viszonyban vannak egymással puhjeta kipukkad, felfakad; kibújik, megjelenik; (ki)nyílik, kibomlik puhjeta kukkaan → kukka puhki hsz szét, el, ki nu/ej gen át, keresztül olla aivan puhki vki teljesen ki van (merülve)/el van csigázva puhua beszél, szól, mond, beszélget, szónokol jstak ei edes kannata puhua vmiről nem érdemes beszélni; vmi szóra sem érdemes, vmire nem érdemes vesztegetni a szót ei puhu eikä pukahda meg se nyikkan, egy árva szót sem szól joistakin ei voi puhua samana päivänäkään vmit nem lehet egy napon emlegetni sem vmivel, vmit össze sem lehet hasonlítani vmivel Puhu pukille! → pukki puhua asian vierestä → vieressä puhua asiat halki → halki puhua (aivan) eri kieltä → kieli puhua isoilla/suurilla kirjaimilla nagyzol, nagy szavakat használ; harsányan beszél puhua itse(nsä pussiin → pussi puhua järkeä jklle → järki puhua kaikesta maan ja taivaan välillä → taivas puhua jtak kuin hevonen → hevonen puhua kuin ruuneperi → ruuneperi puhua kuin vettä → vesi puhua (kuin) kuuroille korville → kuuro puhua käsillä(än) → käsi puhua läpiä päähän(sä → läpi puhua lööperiä → lööperi puhua mitä sylki suuhun tuo → sylki puhua moskaa → moska
306 puhua nenään(sä → nenä puhua ohi/sivu suun(sa) → suu puhua omaa kieltä(än → kieli puhua omaan pussiin(sa → pussi puhua omia(an → oma jk (asia) on valmiiksi puhuttu vmi (a dolog) meg van beszélve puhua paksuja → paksu puhua partaan(sa → parta puhua paskaa/peetä/roskaa → paska → pee → roska puhua pehmeitä/pehmosia/pehmoisia → pehmeä → pehmoinen puhua pelkin superlatiivein → superlatiivi puhua potaskaa → potaska puhua jku puolelle(en → puolella puhua jkn puolesta → puolesta puhua puuta heinää → puu puhua jku pyörryksiin/pökerryksiin → pyörryksissä puhua päälle → päällä puhua ristiin → ristissä puhua selkokieltä → selkokieli puhua selvää kieltä(än) jstak → kieli puhua jstak sen oikealla nimellä → nimi puhua sivu/ohi suun(sa) → suu puhua soopaa → soopa puhua jkn suulla → suu puhua suu(nsa) puhtaaksi → puhdas puhua suulla suuremmalla → suu puhua toisten(sa ohi → ohi puhua tuuleen → tuuli puhua ummet ja lammet → umpi puhua vain lämpimikse(en → lämpimikse(en puhua vakaumuksen syvällä rintaäänellä → syvä puhua vastoin parempaa tietoa(an → parempi puhua jku ympäri → ympäri puhuminen beszélés, beszéd, szólás, mondás Puhuminen hopeaa, vaikeneminen kultaa → hopea
307 puida (ki)csépel; ver, ráz puida nyrkkiä taskussa(an) → nyrkki puikko pálca, rudacska, kötőtű; (nép) szekérrúd olla puikoissa vezet [autót; átvitt értelemben is] pukea (fel)öltöztet; felruház; felvesz, felölt; felöltözik; formába önt pukea jk sanoiksi → sana pukeutua (fel)öltözik, öltözködik pukeutua kuin naparetkeilijä → naparetkeilijä pukeutua säkkiin ja tuhkaan → tuhka pukinsorkka az ördög patája (, amit a kecskebakéhoz hasonlónak képzeltek el) jhk kätketty pukinsorkka vmibe elrejtett fondorlat/csalás pukki (bak)kecske; fűrészbak; hiba luottaa kuin pukki (suuriin) sarviinsa nagyon bízik vmiben olla pukeilla használaton kívül van olla pukilla [vulg] (férfi) szexel, dug [vulg] panna pukki kaalimaan vartijaksi kecskére bízza a káposztát Puhu pukille! A bolondnak mondd (, ne nekem)! Ne szédíts! päästä pukille [vulg] (férfi) szexhez jut, dugni fog [vulg] terve kuin pukki makkegészséges pula szorult helyzet, baj, szükség, csáva joutua pulaan [vö. joutua liemeen → liemi/liriin/nesteeseen] bajba/ pácba/kutyaszorítóba kerül, megszorul, vkinek nehézségei támadnak (vkivel/vmivel) jättää pulaan bajban/cserbenhagy vkit, benne hagy vkit a pácban jäädä pulaan bajba/pácba/kutyaszorítóba/nehéz helyzetbe kerül olla pulassa [vö. olla suossa/liemessä → liemi] bajban van, meg van szorulva, benne van a csávában, pácban/kutyaszorítóban/nehéz helyzetben van pahemmassa kuin pulassa nagyon nagy bajban pulista csobog, kotyog, lubickol; csacsog, lefetyel jssak ei ole mitään pulistemista vmi ellen nincs mit tenni/nem lehet zúgolódni/morogni pulkka pálcika, rovásfa päivä on pulkassa a napi munka el van végezve pulla kalács hyvin on pullat uunissa/jklla pullat ovat hyvin uunissa (eivät pala eivätkä paistu) vkinek jól áll a szénája, vkinek rendben vannak a dolgai
308 pulliainen egyszerű, átlagember tavallinen pulliainen szürke, átlagember pullo üveg, palack kallistella pulloa az üveg fenekére néz, (alkoholt) iszik pullo kirkasta → kirkas tarttua pulloon az üveghez nyúl, inni kezd pulmunen [áll] hósármány puhdas kuin pulmunen tiszta, mint a ma született bárány pultti [műsz] csapszeg ottaa pultit/pulttia vki ideges/dühös lesz pummi célt tévesztett lövés; sikertelenség, hiba; mások költségén/ nyakán élő/potyázó/tarháló személy, csavargó matkustaa pummilla [vö. matkustaa jäniksenä → jänis/pommilla] jegy nélkül/potyautasként utazik, bliccel pumpuli pamut, gyapot; vatta kääriä jk pumpuliin gyengéden/tapintatosan/kesztyűs kézzel bánik vmivel jk on pumpulissa kasvatettu vki el van kényeztetve pitää jkta pumpulissa elkényeztet vkit, túlságosan dédelget vkit/nagyon vigyáz vkire punainen mn/fn piros, vörös lentää/lehahtaa punaiseksi elpirul, elvörösödik niska punaisena szégyenében/zavarában elpirulva; dühösen, (a dühtől) vörös fejjel; az erőlködéstől vörösen nähdä punaista vki feldühödik, dühbe gurul, dührohamot kap, vkit elönt a méreg, vki felkapja a vizet näyttää punaista valoa jllek megtilt/megakadályoz vmit, nem egyezik bele vmibe, nem hagy jóvá vmit, nem járul hozzá vmihez jk on jklle punainen vaate vmi idegesítő/bosszantó/dühítő dolog vkinek/vki számára punainen kirja → kirja punainen koira → koira punainen kuin krapu/(keitetty) rapu → krapu → rapu punainen kukko → kukko jnk punainen lanka → lanka punainen linja → linja punnita (meg)mér, lemér, kimér; mérlegel, megfontol, latolgat punnita sana(nsa kultavaa’alla → kultavaaka
309 punnita jkn sanoja kultavaa’alla → kultavaaka punoa sodor, csavar; fon; sző punoa juonia jkta vastaan → juoni puntari (tolósúlyos) kézimérleg joutua puntariin vmi mérlegre/elbírálásra kerül; vki bírálat/kritika célpontjává válik olla puntarissa mérlegelés/elbírálás alatt áll, mérlegen van puntis [kat szl] lógás, engedély nélküli szabadság lähteä puntikselle [szl] (katona) nem hivatalos szabadságra megy; lógni készül olla puntiksella [szl] (katona) nem hivatalos szabadságon van; lóg puntti súly, súlyzó puntit (ovat) tasan/tasoissa [átv is, játékban, szavazáskor] az eredmény döntetlen/50-50 százalék puoleen nu gen felé, -hoz/-hez/-höz, irányába kääntyä jkn/jnk puoleen vkihez fordul/folyamodik; vmihez folyamodik puolesta nu gen helyett, nevében; érdekében, mellett, tekintetében; részéről hsz mellette puhua jkn puolesta vki vkinek az érdekében beszél/szól; vmi szól vmi/vki mellett puolesta ja vastaan vmi mellett és ellene, pro és kontra puoli szn fél, fele fn fél, fele; oldal, rész; vidék, környék; tulajdonság isän/äidin puolelta apai/anyai ágon kaikin puolin minden oldalról/szempontból, teljesen, teljes egészében mitalin toinen puoli az érem másik oldala olla jnk paremmalla puolella túl van vminek a felén/a nagyján/a nehezén, vminek a nagy részével már elkészült/készen van, a vége felé jár olla paremman/voiton puolella ↑ olla/seisoa//pysyä jkn puolella vkinek az oldalán áll//marad olla samaa/yhtä puolta jkn kanssa [átv] vki azonos oldalon áll vkivel, vki ugyanazon az oldalon áll, mint vki jllak on puolensa vminek megvan a maga jó oldala/előnye pitää puole(nsa/puolia(an (jkta vastaan) védekezik, nem adja fel, felveszi a versenyt vkivel, megállja a helyét, tartja magát, védi a saját érdekeit pitää jkn puolta vkinek a pártját fogja, vkinek a pártján áll, vki mellé áll, vkivel tart puhua jku puolelle(en a beszédével maga mellé állít vkit puolelta/puolilta päivin dél körül puolille päivin délig
310 puolin ja toisin kölcsönösen, mindkét/minden oldalról päällisin puolin felületesen, felszínesen, nagyjából vetää puoleen(sa vonz, csábít, csalogat voittaa jku puolelle(en vkit megnyer magának, maga mellé állít vkit ymmärtää puolesta sanasta fél szóból is (meg)ért puolimatka félút puolimatkan krouvi az út fele, félút puolipyörryksissä/puolipökerryksissä [kifejezésekben] olla puolipyörryksissä/puolipökerryksissä majdnem elájul, az ájulás szélén van; félájult puolisko fél, fele vminek parempi puolisko [tréf] oldalborda, feleség puolitangossa félárbocon, puolitankoon félárbocra housut puolitangossa [tréf] (vkinek a) nadrág(ja) félig leeresztve/lecsúszva puolitiessä félúton, puolitiehen félútig, puolitiestä félútról jättää puolitiehen vki félbehagy/abbahagy vmit jäädä puolitiehen vmi félbemarad/abbamarad olla puolitiessä félben van, félig van kész tulla puolitiehen jkta vastaan egyenlő/azonos mértékben enged vkinek puolitoista másfél olla (aivan) puolitoista [a lelkesedéstől, stb.] (teljesen) fel van dob(ód)va/villanyozva, (teljesen) magán kívül van, nincs magánál puolue párt nukkuvien puolue azok, akik a választások idején nem mennek el szavazni pupu [gyerm] nyuszi jklla/jklle menee pupu housuihin/pöksyyn/pöksyihin [vö. menee jänis housuihin] vkinek inába száll a bátorsága, vki megijed/félni kezd/berezel jklla on pupu housuissa/pöksyissä vki fél, meg van ijedve, be van rezelve/tojva puppu megalapozatlan beszéd, duma, szájtépés, hazugság, zöldség, badarság, marhaság pelkkää/täyttä puppua csupa/teljes/tiszta hazugság/marhaság puristaa nyom, (meg)szorít, összeszorít puristaa jkn kättä → käsi purje vitorla edetä/kulkea täysin purjein gyorsan halad előre, gyorsan fejlődik; bátran halad előre
311 kääntää purjee(nsa [vö. kääntää takkinsa/kelkkansa] megváltoztatja a véleményét, köpönyegforgató módjára viselkedik, kétszínűen viselkedik, kétkulacsos politikát folytat jklla on tuulta purjeissa(an) vki sikeres; vki jól halad előre/jól fejlődik saada (uutta) tuulta purjeisiin(sa) (újabb) lendületet/kedvet/ ösztönzést/bátorítást/lökést kap purjehtia vitorlázik purjehtia avioliiton satamaan → avioliitto purkaa (le)bont, kibont, old; felold, visszavon; kirak, kiürít; kiönt purkaa sappea(an) jkhun/jhk → sappi purkaa sydäntä(än) → sydän purkaa ääninauha → ääninauha ryhmätöiden purkaminen beszámoló a csoportmunka eredményeiről és az eredmények értékelése purkki (konzerv)doboz, üveg panna jk purkkiin eltesz vmit (télire), befőz vmit; filmre visz vmit purra (meg)harap, rág, mar, csíp; fog, vág; rág, emészt, megvisel purra hävyltä häntä (poikki) → häpy purra kielee(nsä → kieli purra kieltä(än) → kieli jssak riittää purtavaa vmivel kapcsolatban van min gondolkodni/rágódni, vmi sok fejtörést okoz pus [onom] Pus kii! [a kutyának adott parancs] Fogd meg! puskea döf, öklel; lök, önt, ont; ütődik, ütközik; nyomul, árad puskea pää(nsä/päätä(än) seinään → pää puskea turvetta → turve pussi zacskó, (kis)zsák, tarisznya; erszény, pénztárca juosta pussissa [sp] több futó által körbezárva és a pálya szélére szorítva fut olla pussissa körbe van zárva, be van kerítve panna/pistää/saada/saattaa jk/jku pussiin elkap/elfog/sarokba szorít vkit; rajtakap/rajtacsíp vkit vmin, lefülel vkit pelata/puhua/toimia omaan pussiin(sa) a maga zsebére játszik, hazabeszél, igyekszik a maga malmára hajtani a vizet pitää pussin suuta tiukalla megfogja a pénzt, garasoskodik
312 puhua itse(nsä pussiin a beszédével leleplezi magát, rajtaveszt (vmin) a beszéde miatt pusta puszta pustan poika/tyttö magyar (férfi/nő) putki cső; [átv vmilyen cselekvéssorozat] jatkua putkeen megállás nélkül/egyhuzamban/egyfolytában tart juoda putkeen masszívan iszik, folyton iszik juosta tukka putkella sietve/gyorsan fut, nagy sebbel-lobbal fut mennä putkeen [vö. mennä nappiin] sikerül jklla on putki päällä vki egyhuzamban/megszakítás nélkül iszik, alkoholizál, vedel, piál; vki vmit csinál, mint a gép tehdä työtä putkeen állandóan dolgozik puu fa koputtaa (maalaamatonta) puuta [átv] vki lekopog vmit (vmin) (babonából azért, hogy úgy legyen) kävellä puuta/puita myöten/pitkin [ált kisgyerekről] a bútorokba kapaszkodva/a falat fogva megy/jár maistua puulta vmi untat vkit, vmi unalmas vki számára, érdektelen, száraz mennä puihin [vmilyen tervről, vállakozásról] elmarad, eltolódik; megtorpan, megakad Paina puuta! Ülj le! panna jk puihin elkezd/elindít/beindít vmit panna uusiin puihin megújít/megreformál vmit, új elvek szerint átrendez puhua puuta heinää zöldségeket beszél, összevissza beszél, hetet-havat összehord (olla) puilla paljailla → paljas puusta katsoen → katsoa puukko (finn) kés, tőr, bicska jklla on puukko höllässä gyakran használja a kését jklla on puukko löyhästi tupessa vki könnyen kést/tőrt/bicskát ragad (mennä) vaikka puukkoja sataisi [vö. mentävä on vaikka ämmiä sataisi → ämmä] (megy) akkor is, ha cigánygyerekek potyognak az égből/akármi legyen, akkor is/mindenképpen puupökkelö korhadt, odvas fa; tuskó jäykkä/kankea kuin puupökkelö merev, mint egy darab fa/nagyon nehézkes puuro kása puuron silmä a kása(adag) közepére tett vajdarab/lekvár
313 puurot ja vellit (menevät) sekaisin → sekaisin puute hiány; szükség, ínség, nyomor, baj; hiányosság olla puutteessa szex nélkül él; több szexre vágyik paremman puutteessa jobb híján uskon puute kishitűség, önbizalomhiány puuttua beleakad, megakad, akad, jut, beleavatkozik; hiányzik, nincs, híjával van, szűkében van, jklta puuttuu yhteinen kieli → kieli puuttuva rengas → rengas pyhä szent, erkölcsös, tiszta fn szent (ember); ünnepnap; vasárnap pyhä istuin → istuin pyhä isä → isä pyhä kaupunki → kaupunki pyhä lehmä → lehmä pyhä maa a szent föld, Palesztina pyhä sota → sota pyörtää pyhät sana(nsa visszavonja a szavát pylly fenék, far pyllymäki [kifejezésekben] laskea pyllymäkeä nadrágféken csúszik, fenéken/seggen csúszik mennä pyllylle(en vki fenékre esik, hanyatt esik; vmi megbukik, csődöt mond, dugába dől pyrkiä igyekszik, törekszik, tör, pályázik, óhajt, kíván, akar pyrkiä korkeammalle kuin siivet kantavat → siipi pyrstö farok, csóva lentää pyrstölle(en elesik, fenékre esik; meglepődik pyryttää kavar, fúj (havat), behavaz pyryttää taivaan täydeltä → taivas pyssy puska kuin pyssyn suusta mintha puskából lőtték volna ki, villámgyorsan täysi kuin Turusen pyssy zsúfolásig tele/telve pystymetsä fiatal erdő aloittaa pystymetsästä a legelejéről/legeslegelejéről kezd vmit, üres kézzel kezd (el) vmit/fog hozzá vmihez tulla alalle pystymetsästä tapasztalatlanul kezd vmilyen munkához pystyssä fent, lábon, talpon, pystyyn fel, lábra, talpra, pystystä álló helyzetből
314 haukkua jku pystyyn leszid/lehord vkit a sárga földig, csúnyán megszid/leszid/lehord vkit, leszedi vkiről a keresztvizet, jól/alaposan kioszt vkit hiukset/tukka pystyssä félve, rémülten, úgy, hogy vkinek a haja az égnek áll jäädä jklle pystyyn [szl] adósa marad vkinek vmivel katsella/tuijottaa silmät pystyssä (a csodálkozástól/rémülettől) tágra/kerekre nyílt szemmel néz/bámul kuolla pystyyn megmerevedik, lelkileg elsorvad nyrkit pystyssä ütésre készen, ütésre lendülő kézzel olla jklle pystyssä [szl] lóg/sáros vkinek vmivel panna/pistää jk pystyyn vki létrehoz/létesít/(meg)alapít/(meg)szervez/elkezd vmit, felállít vmit, rendez vmit pitää jk/jkta pystyssä fenntart/működtet vmit; tartja vkiben a lelket Pää pystyyn! Fel a fejjel! pää pystyssä/pystyssä päin felemelt fejjel, emelt fővel, büszkén, bátran tie nousee pystyyn véget ér az út, vminek a folytatása akadályokba ütközik, áthághatatlan akadályok merülnek fel/állnak vmi folytatásának az útjába; jkn véget ér vkinek a pályája/pályafutása pysytellä tartózkodik, marad, igyekszik (meg)maradni pysytellä omissa nurkissa → nurkka pysytellä väleissä → väli pysyä (meg)marad; kitart vmi mellett; megáll, fennáll, fennmarad pysyä aisoissa → aisa(t) pysyä ajan tasalla → tasalla pysyä alalla(an/aloilla(an → alalla(an pysyä housuissa(an → housut pysyä jyvällä jstak → jyvä pysyä kannalla(an/kannassa(an → kanta pysyä kohtuuden/sopivaisuuden rajoissa → raja pysyä kuulolla → kuulo pysyä kärryillä → kärryt pysyä leivässä/ruoassa → leipä → ruoka pysyä lujana jssak → luja pysyä maanpinnalla → maanpinta pysyä nahoissa(an → nahka pysyä pinnalla → pinta pysyä jkn puolella → puoli
315 pysyä jssk päivän tasalla → tasalla pysyä päätöksessä(än) → päätös pysyä ruodussa → ruotu pysyä sanassa(an → sana pysyä tapetilla → tapetti pysyä tekstissä → teksti pysyä tilanteen tasalla → tasalla pysyä tolpillaan → tolpillaan pysyä väleissä jkn kanssa → väli pysähtyä megáll, megakad; kitart, megmarad, fennmarad pysähtyä kuin naulaan/seinään → naula → seinä pyy fogoly (madár) Parempi pyy pivossa kuin kymmenen oksalla [km] Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok [km] Pienenee kuin pyy maailmanlopun edellä [km] egyre kisebb lesz, Elfogy/Úgy fogy, mint a holdvilág [szól] olyan, mint a fogyó hold pyyhe törülköző, törölköző heittää pyyhe kehään bedobja a törülközőt saada pyyhkeitä jklta vki( rossz) kritikát, szidást kap vkitől jklta tulee pyyhkeitä vkitől (rossz) kritika/szidás érkezik, vki rossz kritikát, szidást kap vkitől pyyhkiä (meg)töröl, letöröl, simogat; kihúz, áthúz, kihagy; seper Miten pyyhkii? [vö Miten menee? → mennä Mitä kuuluu? → kuulua Kuinka hurisee? → hurista] Mi újság? Mizujs? Hogy ityeg a fityeg? Hogy vagy(tok)? Mi van veled/veletek? jklla pyyhkii hyvin jól megy vkinek pyyhkiä yli hilseen → hilse pyytää kér, megkér, elkér; meghív pyytää jkn kättä → käsi pyöreä kerek, gömbölyű pyörein luvuin körülbelül, kerekítve pyöreä lausunto/arvostelu semmitmondó nyilatkozat/értékelés työskennellä/tehdä pyöreitä päiviä reggeltől estig/látástól vakulásig/éjt nappallá téve dolgozik pyöritellä forgat, pörget; gurigat, görget pyöritellä peukaloita(an) → peukalo
316 pyöritellä päätä(än) → pää pyöritys forgatás, pörgetés; gurítás, görgetés joutua pyöritykseen vert helyzetbe, kemény helyzetbe kerül pyöriä forog, pörög, kering, megfordul; forog, forgolódik pyöriä jkn jaloissa → jalka pyöriä (aivan) kielellä/kielen kärjellä/kielen päällä → kieli pyöriä kuin väkkärä → väkkärä pyöriä tyhjää → tyhjä saada jk pyörimään haladást ér el vmiben, folytat vmit, könnyen/olajozottan csinál vmit pyörryksissä, pyörryksistä, pyörryksiin [kifejezésekben] puhua jku pyörryksiin/pökerryksiin lyukat beszél vkinek a hasába, telebeszéli vkinek a fejét vmivel pyörtää visszafordul, megfordul; visszafordít, visszavon pyörtää pyhät sanansa → pyhä pyörä kerék; kerékpár, bicikli iso pyörä heittää [vö. iso hihna luistaa] vkinek nincs ki mind a négy kereke, vki meg van húzatva panna pyörät pyörimään beindít vmit (pl. vállalkozást); meggyorsítja vminek a működését pyörällä, pyörälle [kifejezésekben] joutua/mennä pyörälle päästä(än nagyon meglepődik, nagyon zavarba jön, megzavarodik; vki belehabarodik/beleesik/belebolondul vkibe olla pyörällä päästä(än nagyon meg van lepődve, nagyon zavarban van, meg van zavarodva saada/panna jkn pää pyörälle zavarba hoz/ejt vkit, meghökkent vkit; megkever/megzavar vkit, megzavarja vkinek a fejét, elcsavarja vkinek a fejét pähkinä mogyoró; dió kova pähkinä kemény dió, nehéz kérdés/nagy probléma maksaa pieniä pähkinöitä vmi nagyon sokba/egy vagyonba kerül päikseen → päittäin päikkäin → päittäin päin hsz arccal, szemben, fejjel, irányában ej/nu part felé, -nak/-nek Ei sinne päinkään! egyáltalán nem, közel(ről) sem kääntyä/mennä parhain päin vmi jóra fordul, elrendeződik lyödä päin näköä → näkö képen vág/töröl vkit
317 mennä päin persettä [vulg] → perse olla parhain päin vmi a lehető legjobban van olla pieniin päin [nőről] terhes, gyereket vár olla päin persettä/vittua [vulg] → perse → vittu (sanoa jklle jtak) päin naamaa → naama päinsä [kifejezésekben] käydä päinsä megfelel, megjárja, elmegy päissä(än [kifejezésekben] olla päissä(än be van rúgva, ittas (olla) päissä(än kuin ampiainen/ankka/Ellun kana/käki/sika → ampiainen→ ankka → kana → käki → sika olla ympäripäissä(än holtrészeg päittäin fejjel, véggel, fej fej mellett, egymás mellett, sorjában mennä päittäin/päikkäin/päikseen vmi egyenlő arányban/azonos mértékben/egyenlően/egyformán oszlik meg (vmik között) päivä nappal, nap; nap (égitest) aamusta päivin délelőtt jk ei ole päivän päälle vmi nem pontos, dátumhoz kötött határidő, vmi nincs pontos dátumhoz/határidőhöz kötve, vmi nem napra pontosan van kiszámítva elää päivä kerrallaan egyik napról a másikra él elää päivästä päivään ↑ joka jumalan/herran päivä minden (isten)áldott nap kyllä päivä paistaa risukasaankin [átv] mindenkire egyformán süt a nap odottaa jtak/jkta kuin päivän nousua/päivää nousevaa vmit úgy vár, mint a megváltást/vkit úgy vár, mint a messiást olla päivän päälle pontos, dátumhoz kötött határidő paistattaa päivää a napon van, napozik, sütkérezik fn + comit päivineen vmik teljesen, vmi vmivel együtt, -stul/-stül, mindenestül, minden -val/-vel együtt päivä kallistuu iltaan → ilta päivä kerrallaan/päivästä päivään egyszerre egy nap(ot), egyik napról a másikra [távolabbi kilátások nélkül/a jövőre nem gondolva] päivä on pulkassa → pulkka päivä päivältä/päivästä päivään/päivästä toiseen napról napra, egyik napról a másikra päivän sana → sana
318 jkn päivät ovat luetut → lukea päivät pitkät/päivät päästään/päivät pääksytysten minden nap, nap mint nap, nap nap után, egyfolytában, megszakítás nélkül; naphosszat päättää päivän(sä meghal, bevégzi päättää itse päivän(sä véget vet az életének, öngyilkos lesz selvä kuin päivä világos, mint a nap, a napnál is világosabb toimittaa/panna/laittaa jku pois päiviltä vki megöl/elpusztít/elintéz/eltesz láb alól vkit tänä päivänä ma; manapság vielä se päivä jkllekin paistaa még vkire is rámosolyog a szerencse, még vkinek is jól fognak menni a dolgai viikon päivät a hét napjai; körülbelül egy hete viimeinen päivä az utolsó ítélet napja Voi minun päiviäni! [felkiáltás, sopánkodás] päiväjärjestys napirend saada jk pois päiväjärjestyksestä elintéz vmit, levesz vmit a napirendről päivänpaiste napsütés olla pelkää päivänpaistetta rendkívül udvarias, barátságos, szívélyes/kedves päivänvalo napfény ei siedä päivänvaloa nem való nyilvánosság elé nähdä päivänvalo megszületik, megjelenik, napvilágot lát tulla/päästä päivänvaloon vmi nyilvánosságra kerül, napvilágra kerül, vmire fény derül tuoda/nostaa/saattaa päivänvaloon nyilvánosságra hoz vmit, napvilágra hoz vmit, fényt derít vmire päläs láb helye a sílécen; kellemetlen helyzet päästä pälkähästä vki kimászik/kievickél a csávából/bajból/kutyaszorítóból, vki kint van a vízből päästää pälkähästä vki megszabadít vkit a nehéz helyzetből/bajból, kihúz vkit a csávából päre forgács, fenyőfáklya jklla on päreitä kainalossa vki meg van húzatva, vkinél nincsenek otthon jklta palaa päreet kijön a béketűrésből/a sodrából, dühbe jön/gurul, felkapja a vizet, idegrohamot kap polttaa päree(nsä [szl vö. repiä pelipaitansa/-housunsa/hyppiä seinille] idegrohamot kap, dühbe jön/gurul, felkapja a vizet
319 pärinä recsegés, csörgés, zörgés, rezgés, pergés, zúgás, zümmögés; freccsenés, fröcsögés; fecsegés, locsogás parran pärinä buta/bolond beszéd, locsogás, fecsegés pässi kos tyhmä kuin pässi buta, mint a szamár/föld pässinliha kos húsa olla selvää pässinlihaa vmi kész, vmivel már nem lehet mit csinálni, vminek már annyi/befellegzett selvää/pelkkää pässinlihaa pofonegyszerű, könnyű, rutinszerű pässinpää kos feje Senkin pässinpää! Tökfej! pätkä darabka; vég, csonk ei pätkääkään egyáltalán semmi, egyáltalán semmit sem, egy (szót, stb.) sem olla pätkässä részeg, ittas, be van rúgva; jkhun bele van esve/habarodva/zúgva vkibe pätsi kemence kuuma kuin pätsissä nagyon meleg/forró, mint a kemence pää fej, fő; ész, emlékezet; kedv, hangulat; gondolat, vélemény; személy, fő; vezető; nyél; vége/eleje vminek ajatella/miettiä pää(nsä puhki/ympäri nagyon töri a fejét/az agyát vmin antaa jklle päihin megver, helybenhagy, megrak, elpáhol vkit; legyőz vkit antaa/panna pää(nsä pantiksi jstak vki a fejét teszi vmire, vki halál biztos vmiben, biztosan garantál vmit, jótáll vmiért aukoa/paukuttaa päätä(än) zagyvál, összehord vmit, dumál; visszabeszél vkinek; dumál, cserfel, lefetyel, jártatja a száját ei mahdu/mene jkn päähän vkinek vmi nem megy a fejébe, vki nem képes/tud felfogni/megérteni vmit, vkinek vmi nem fér a fejébe jssak ei ole päätä eikä häntää se füle, se farka vminek; semmi értelme vminek jkta/jklla heittää päästä vki nem normális, vki lökött, meg van húzatva, vkinél nincsenek otthon, vkinek nincs ki mind a négy kereke iskeä/lyödä päätä(än) seinään fejjel megy a falnak, konokul vmi lehetetlent próbál csinálni iskeä/lyödä/juosta/puskea pää(nsä/päätä(än) seinään [vö. iskeä kirvee(nsä kiveen → kirves] vki túl nagy akadályba/ellenállásba/falba ütközik, vki kudarcot vall (vmilyen nagyon nehéz vagy lehetetlen vállalkozásban)
320 keksiä jtak omasta päästä(än) vki a kisujjából szop vmit, vki a hasára ütve mond vmit kun sen pään ottaa ha vki a fejébe vesz vmit; ha rájön az öt perc vkire jklla kusi/pissa nousee päähän [vulg] vkinek a fejébe száll a dicsőség, elszalad a ló vkivel; vki elszáll magától [szl] kääntää jkn pää megváltoztatja vkinek a véleményét, rábír/rávesz vkit vmire, meggyőz vkit vmiről laskea pää(nsä ikuiseen lepoon örök nyugalomra tér nostaa päätä(än) vmi (újra) megjelenik/felüti a fejét/hatni kezd nousta/mennä/kihahtaa jkn/jklle päähän vmi a fejébe száll vkinek olla hyvällä//pahalla päällä vki jókedvű, jókedvében van//vki rosszkedvű, rosszkedvében van, ingerült, ingerlékeny, ideges, mogorva, bús, mérges jklla on kova pää vkinek nehéz feje van, vkinek gyenge/nehéz a felfogása omin päin a maga feje után, a saját belátása szerint; a maga jószántából, magától; a saját szakállára; önállóan ottaa jkta päähän vmi dühít/bosszant vkit ottaa pää täyteen leissza magát, teleissza magát paljastaa pää(nsä) (jllek/jklle//jnk/jkn edessä) leveszi a kalapját/sapkáját; megemeli a kalapját/kalapot emel (vmi/vki előtt) pitää pää(nsä kitart a véleménye/az elhatározása mellett pitää pää(nsä) kylmänä → kylmä potkia päähän rosszul bánik vkivel, nyomorgat, sanyargat, elnyom vkit pyöritellä päätä(än) [ámulattól, megdöbbenéstől] (csak) kapkodja a fejét jkn pää ei ole tuohesta → tuohi Pää kiinni! Csend legyen! Fogd be (a szád)! Fogjátok be (a szátokat)! (juosta) pää kolmantena jalkana/konttina → kolmas jkn pää on höllässä könnyen meglehet, hogy vki a fejével fizet vmiért, vki könnyen megjárhatja jkn pää on (terävä) kuin partaveitsi → partaveitsi jkn pää on umpiluuta → umpiluu Pää pystyyn! → pystyssä pää pystyssä → pystyssä Pää tulee vetävän käteen [km] pazarlásnak vagy vmilyen más meggondolatlan cselekedetnek rossz vége lesz jkn pään menoksi → meno jkn päässä on jk ruuvi(t) irti/löysällä/höllällä → ruuvi
321 jkn päässä on jotain vikaa → vika päässä takoo vain yksi ajatus → ajatus päästä jalkoihin → jalka päästä päähän egyik végétől a másikig, teljes hosszában, végig jkn päätä ei palella/palele vki nem fél/nem retten vissza semmitől, vki bármit meg mer tenni/csinálni jkn päätä ei saa kääntymään vkinek a véleményét nem lehet megváltoztatni, vkit nem lehet eltántorítani vmitől, vkit nem lehet rábírni vmire päätä pahkaa hanyatt-homlok raapia päätä(än) vakarja a fejét/a feje búbját, töri a fejét saada jku langan päähän elér vkit telefonon saada päihin(sä) vki kap a fejére; vki veszít saada päähän(sä vki a fejébe vesz vmit samaa päätä egyhuzamban, egyfolytában, egyvégtében, megállás/megszakítás nélkül takoa jtak päähän(sä/jkn päähän vmit bevés vkinek az agyába/vmit belever vkinek a fejébe täyttä päätä komolyan, teljes odaadással, teljes gőzzel vaivata päätä(än) jllak töri a fejét vmin vetää/vetäistä pää(nsä täyteen → täyteen yhtä päätä egyszerre, egyúttal, egy füst alatt, egyhuzamban, szakadatlanul päälaki fejtető kääntää jk päälaelle(en a feje tetejére állít vmit olla päälaella(an [átv] vmi a feje tetején áll päällinen fn felső rész, huzat; ráadás mn felső, felül levő päällisin puolin → puoli päällystakki felöltő, kabát olla jkn päällystakkina [főleg a Szovjetunióban] a rendszer szolgálatában vki mellé kirendelt hivatalos kísérőként besúgó tevékenységet folytat; [sp] szorosan őrzi/fogja az ellenfél játékosát päällä -on/-en/-ön, vminek a tetején, rajta, päälle -ra/-re, päältä -ról/-ről ajaa jkn päälle elüt/elgázol vkit istua jnk päällä ül vmin, megtart vmit magának kaatua päälle vmi eláraszt vkit (a sok munka, a nehézségek), vkinek a nyakába szakad vmi katsoa päältä jtak kívülről néz vmit, felületesen néz vmit
322 Kättä päälle! Kezet rá! Megegyeztünk! Csapj (bele) a tenyerembe! käydä kunnon päälle vki/vmi kifáraszt vkit; vki/vmi próbára teszi vkinek az erejét käydä (jkn) päälle (kuin yleinen syyttäjä) nagyon (meg)szorongat vkit, (meg)támad vkit, nekitámad vkinek, rátámad vkire lyödä kättä päälle kezet ad vmire, megállapodik vmiben maata jnk päälle alszik egyet vmire jk ottaa (jklle/jkn) kunnian päälle vmi bánt/bosszant vkit, vmi bántó/bosszantó (dolog) (vkinek a számára), vmi nehéz/kényelmetlen/restellnivaló/ szégyellnivaló/megalázó dolog jk ottaa (jklla/jkn) kunnon päälle vmi/vki kifáraszt vkit; próbára teszi vkinek az erejét painaa päälle (meg)szorongat/szorít/gyötör/kínoz vkit; (erőfeszítéssel) folyton/állandóan csinál vmit, folytat vmit, hajt painaa päälle kuin yleinen syyttäjä [tréf] ↑ pakata päälle kitör; nyomást gyakorol vkire puhua päälle egyszerre beszél vkivel; nem hallgat meg vkit päälle päätteeksi → pääte päältä katsoen kívülről/távolról nézve, felületesen nézve vaatia jkn pää vadille vki vkinek a fejét/lemondását/távozását követeli viimeisen päälle teljesen, teljes egészében, tökéletesen yltä päältä tetőtől talpig, teljesen, egészen, csupa pääoma tőke kuollut pääoma [ker] holt tőke, az a tőke, amely nem hoz nyereséget vieras pääoma kölcsön pääsemätön hozzáférhetetlen, megközelíthetetlen, járhatatlan olla pääsemättömissä jkn kanssa/jstak nagy gondban/bajban van vkivel/vmivel, nem tud megszabadulni egy bosszantó embertől/dologtól pääsky fecske Ei yksi pääsky kesää tee [km] Egy fecske nem csinál nyarat [km] päästellä → päästää päästä kicsúszik, becsúszik; (meg)szabadul, túlvan, kikerül; jut, eljut, bejut, kerül, odaér, halad; lesz, válik; sikerül, tud jklta pääsee housuihin → housut päästä autuaammille metsästysmaille → autuas päästä elämässä(än) pitkälle → pitkällä päästä eroon jstak → ero
323 päästä hajulle → haju päästä helpolla jstak → helppo päästä hengestä(än → henki päästä hyville päiville → hyvä päästä hyville tuloille → tulo päästä jalkeille → jalkeilla päästä jaloille(en → jalka päästä juoneen/juonesta (kiinni) → juoni päästä jyvälle jstak → jyvä päästä kiinni jhk → kiinni päästä jkn korviin → korva päästä kuin koira veräjästä → koira päästä kuiville → kuiva päästä kärryille jstak → kärryt päästä käsiksi jhk → käsiksi päästä käsiksi suuriin rahoihin → raha päästä lapsenkengistä(än) → lapsenkenkä päästä leivän syrjään kiinni → syrjä päästä (ikuiseen) lepoon → lepo päästä liukkaille → liukas päästä längistä sisään → länki päästä läpi → läpi päästä maaliin(sa) → maali päästä jnk makuun → maku päästä miehen ikään → ikä päästä (jkn) niskan päälle → niska päästä oikeuksiin(sa) → oikeus päästä oman katon alle → katto päästä omille(en → omilla(an päästä opin tielle → oppi päästä parrasvaloihin → parrasvalot päästä jkn pauloista → paula päästä perille jstak → perille päästä pinnalle → pinta päästä (elämässä(än)) pitkälle → pitkällä päästä pukille → pukki
324 päästä päivänvaloon → päivänvalo päästä pälkähästä → päläs päästä rahoista(an) (eroon) → raha päästä (ikuiseen) rauhaan → rauha päästä rauhan satamaan → rauha päästä selville jstak → selvillä päästä (jssak asiassa/kysymyksessä) selville vesille → selvä päästä jku silmistä(än) → silmä päästä jhk (asiaan) sisälle → sisälle päästä taivaalliseen/ikuiseen kotiin → koti päästä tilanteen herraksi → herra päästä tolpilleen → tolpillaan päästä tämän maailman vaivoista → vaiva päästä vauhtiin → vauhti päästä vihreälle oksalle → vihreä päästä voitolle → voitto päästä väljemmille vesille → väljä päästä yli → yli päästää (meg)old, felold, szétválaszt; (meg)ereszt; kiereszt, kibocsát, (el)enged, megszabadít; enged, hagy, -at/-et, -tat/-tet päästää housuihin(sa) → housut päästää jksta ilma/ilmat pois/pihalle → ilma päästää jk ilmoille → ilma päästää liiat höyryt ulos → höyry päästää jku läpi jssak → läpi päästää pälkähästä → päläs päästää/päästellä ärräpäitä → ärräpää päästää tilaisuus käsistä/sivu suun → tilaisuus päästää valuutta kellumaan → kellua pääte vég, befejezés, végzet; végződés päälle päätteeksi [vö. kaiken kukkuraksi] mindezen felül, mindennek a tetejébe, ráadásul päättyä befejeződik, véget ér, vége szakad; lejár; zárul päättyä mahalaskuun → mahalasku päättää véggel ellát, megfejel; (el)dönt; befejez; elhatároz, eldönt päättää maallinen/ajallinen/mainen vaellukse(nsa → vaellus
325 päättää mainen matka(nsa) → matka päättää päivä(nsä/päättää itse päivä(nsä → päivä päätön fej nélküli, fejetlen juosta/lentää kuin päätön kana fut(kos), mint a kergebirka, összevissza repked päätös vég, befejezés; elhatározás; határozat, döntés; következtetés nuijia päätös pöytään döntést hoz, megerősíti a döntést pysyä päätöksessä(än) megmarad az (eredeti) elhatározása mellett, nem változtatja meg a döntését pöhnä részegség olla pöhnässä részeg, be van csípve/állítva/rúgva pökerryksissä, pökerryksistä, pökerryksiin → pyörryksissä pökkö korhadt, odvas fa, tuskó, tönk panna pökköä pesään rak még fát a kályhába; növeli az iramot, nagyobb gőzt ad vminek pöly por olla pölyssä részeg, be van rúgva pöpperössä [kifejezésekben] olla pöpperössä bódult, kábult, álomittas, össze van zavarodva pörssi börze, tőzsde, pénzpiac musta pörssi feketepiac pötkiä ered, oson, (el)fut, (el)szalad pötkiä (jkta) pakoon → pako pötkiä pitkälle → pitkällä pötkölleen, pötköllään [kifejezésekben] heittää pötkölleen lefekszik, elnyúlik maata/olla pötköllään (elnyúlva) fekszik, hever pöyhistellä borzol(gat); pöffeszkedik, büszkélkedik, henceg, felvág pöyhistellä kuin kukko → kukko pöytä asztal juoda jku pöydän alle az asztal alá iszik vkit korjata pöytä leszedi az asztalt Käykää pöytään! Fáradjanak asztalhoz! panna jk asia pöydälle elhalasztja vmilyen ügy megtárgyalását puhdistaa pöytä mindent elnyer/beseper/besöpör; tisztáz/megold minden félben lévő/félig kész/folyamatban lévő dolgot seisova pöytä svédasztal
326 R raaka éretlen, zöld; nyers, főtlen, sületlen, durva, finomítatlan juoda/ottaa (viinaa) raakana töményen, hígítás nélkül iszik (alkoholt) raapaista megkarcol, megkarmol, megvakar, meghorzsol; súrol, érint raapaista pinnalta jtak/raapaista pintaa → pinta raapaista tulta → tuli raapia vakar, kapar, karcol, karmol, hozsol, dörzsöl, súrol raapia päätä(än)/raapia korvallista(an) → pää → korvallinen raapia rahat jstak → raha raataa strapál, gürcöl, keményen dolgozik, vesződik, bajlódik; irt, megművel; tép, szaggat raataa itse(nsä loppuun → loppu raataa kuin orja → orja raataa niska limassa → lima raha pénz aika on rahaa az idő pénz jku ei ole pienen rahan tarpeessa vkinek nincsenek filléres gondjai haista rahalle vmi véve/vásárolva van (nem úgy kapták) iskeä rahaa pénzt szerez (kétes eszközökkel) kylpeä rahassa/rypeä rahoissa vki tobzódik a pénzben, vkit felvet a pénz kääriä/kääräistä/tehdä rahaa vki sokat/jól keres, vkinek jó a fizetése/keresete lukea/lyödä rahat pöytään/kouraan leszámolja a pénzt, fizet (egy összegben) lyödä rahat pöytään/kouraan/tiskiin nagy mellénnyel készpénzzel fizet lyödä/pistää (jllak) rahoiksi pénzzé tesz (vmit); (sok) pénzt csinál (vmiből); sokat/jól keres, jó a fizetése/keresete musta raha a hivatalos szervek elől eltitkolt és titkos bankszámlára befizetett összeg muuttaa rahaksi pénzzé tesz/elad vmit naida rahaa a pénzzel házasodik, [férfi] gazdagon nősül, gazdag nőt vesz el/feleségül, benősül vmilyen gazdag családba, [nő] gazdag férfihoz megy feleségül, gazdag férjet fog olla rahoissa(an) anyagilag jól áll, tehetős, jómódú jklla on löysää rahaa → löysä panna rahat sileäksi elkölti/elveri/elherdálja az összes pénzt, a fenekére ver az összes pénznek, az ablakon szórja a pénzt pelata rahasta pénzben játszik pestä rahaa [átv] pénzt mos, az illegálisan szerzett pénzét legálissá teszi
327 pitkä raha [gazd] hosszúlejáratú kölcsön päästä käsiksi suuriin rahoihin jól/nagy pénzeket kezd keresni päästä rahoista(an) (eroon) megszabadul a pénzétől, elveszíti a pénzét raapia rahat jstak összekapar(ja a) pénzt vhonnan raha ei haise a pénznek nincs szaga raha ei kasva puussa a pénz nem magától jön raha ei tee kiusaa → kiusa raha ratkaisee Pénz beszél(, kutya ugat) [km] raha tulee rahan luo a pénz oda megy, ahol már van rahaa kuin roskaa → roska rahat ovat kiinni a pénz be van fektetve Rahat tai henki! → henki rahoilla ei ole korvamerkkiä → korvamerkki repiä rahaa [vö. raapia rahat, kiskoa/repiä/kääriä tuohta → tuohi] pénzt szerez/ gyűjt/keres rikkoa raha felváltja a pénzt rahkeet tsz istráng, hám jklla on//ei ole rahkeita/rahkeissa varaa tehdä jtak vkinek van//vkinek nincs tehetsége vmihez/vmit csinálni yrittää enemmän kuin rahkeet kestävät többet akar, mint amire képes/mint amire lehetősége van, [[vö. Sokat akar a szarka, (de) nem bírja a farka [km]] raide kerékvágás; vágány, sínpár olla oikeilla/normaaleilla raiteilla vmi a legnagyobb rendben van/megy, vmi a régi kerékvágásban megy/halad olla poissa raiteilta(an) kizökkent a régi kerékvágásból; ki van borulva (lelkileg) suistua/mennä raiteilta(an) vmi kisiklik; vki elveszíti a lelki egyensúlyát raivari [kny] méreg, düh(roham), idegesség, idegbaj, idegroham saada raivari [szl] vki idegbajt/idegrohamot/dührohamot kap, vkire rájön az ideg(baj)/idegroham/dühroham, vkire rájön az ötperc jklle tulee raivari [szl] ↑ raivata irt, feltör, feltúr, kivág, megtisztít, megművel; elhord, eltávolít raivata jku pois tieltä(än) → tie raivata tietä jllek → tie raivata tie(nsä jhk → tie raivo fn düh, dühöngés, méreg mn dühös, őrjöngő, veszett olla raivona vki dühös, mérges, vad, fel van paprikázva
328 raivoissa(an dühében, raivoihin(sa dühbe olla raivoissa(an dühöng, őrjöng, magán kívül van, fel van háborodva; jklle dühös/mérges vkire tulla/joutua raivoihin(sa feldühödik, dühbe gurul, mérges lesz, felkapja a vizet raja határ, határvonal, határszél, határvidék; vég, szél; korlát käydä rajaa joidenkin asioiden välillä meghúzza/kijelöli a határt vmilyen dolgok között laajentaa/rikkoa rajoja(an) ledönti a korlátait, kitör a megszokások szabta keretek közül; vmi újat próbál ki pysyä kohtuuden/sopivaisuuden rajoissa megmarad a méltányosság/az illendőség határain belül rajansa kaikella mindennek van határa, mindennek megvan a maga határa siinä rajoilla éppenhogy csak; megközelítőleg, körülbelül tietää omat raja(nsa tisztában van a képességeivel rakas kedves, édes, drága, szeretett Rakkaalla lapsella on monta nimeä [km] → nimi rakennella építget, épít, rak; lassan/folyamatosan szerkeszt, tervezget rakennella tuulentupaa/tuulentupia → tuulentupa rakentaa (meg)épít, felépít, emel, beépít, kiépít; rak; szerkeszt, alkot; szerez, létesít; alapoz vmire; támaszkodik vmire/vkire, bízik vkiben rakentaa hiekalle → hiekka rakentaa kalliolle → kallio rakentaa kuin Iisakin kirkkoa → kirkko rakentaa pilvilinnoja → pilvilinna rakentaa sutta ja sekundaa → susi rakentaa tuulentupaa/tuulentupia → tuulentupa raketti rakéta kiitää kuin raketti megy, mint a rakéta rako rés, repedék, hasadék, hézag; távolság, köz, különbség mennä/joutua/vajota maan rakoon/maanrakoon a föld alá kerül/eltemetődik, elpusztul; mélyre zuhan, látványosan csökken nuijia jku maan rakoon vkit a földbe döngöl/lepocskondiáz/alaposan/keményen megbírál, vkire ráhúzza a vizeslepedőt olla tukalassa/pahassa raossa bajban/nehéz helyzetben van painua maan rakoon/maanrakoon (häpeästä) a föld alá süllyed (szégyenében) rankkitynnyri cefréshordó
329 haista (viinalta) kuin rankkitynnyri bűzlik, mint a boroshordó ranskalainen francia ranskalainen ikkuna/parveke francia erkély ranskalainen sidos bőrből/részben bőrből készült könyvborító/-kötés ranskalainen viiva gondolatjel, (írásbeli felsoroláskor használt) hosszabb vízszintes vonal ranskalainen visiitti gyors látogatás/vizit ranskalaiset (perunat) hasábburgonya ranskalaiset korot nagyon magas és vékony cipősarok [női cipőké] ranta part, széle vminek jäädä rannalle lemarad vmiről, kimarad vmiből, hoppon marad ranttaliksi [kifejezésekben] panna ranttaliksi tombolni kezd, felfordulást/rumlit csinál, dorbézol, lumpol; nem ért a szóból; félbehagy vmit; lazít, kienged raottaa félig/kissé megnyit, rést nyit, meglebbent, fellebben raottaa kukkaroa(an) → kukkaro raottaa ovea jllek → ovi rapakko sártócsa, kátyú, pocsolya rapakon takana Amerikában rapata bevakol, bepucol rapatessa roiskuu → roiskua rapiat [kifejezésekben] ja rapiat päälle még egy kics(it) hozzá/egy kicsivel több(et)/több(et), mint... rappio (le)romlás, pusztulás mennä/joutua rappiolle a tönk szélére jut, tönkremegy, romlásnak/züllésnek indul, elfajul olla rappiolla rozzant/leromlott állapotban van (vki/vmi), düledezik, omladozik (vmi) rapsu(t) büntetés, (pénz)bírság saada rapsut vki büntetést kap rapu rák punainen kuin (keitetty) rapu vörös, mint a (főtt) rák raskas nehéz, súlyos, terhes; nyomasztó olla raskaana terhes, állapotos, várandós ottaa (jk asia) raskaasti vki a szívére vesz vmit, vki nehezen visel vmit raskain sydämin nehéz/szormorú szívvel, szomorúan
330 raskas sarja [sp] nehézsúly raskas teollisuus nehézipar raskauttaa nehézzé, súlyossá tesz, nehezít; terhel, súlyosbít raskauttavat asianhaarat → asianhaara rasva zsír, zsiradék, háj kova//pehmeä rasva kötött//kötetlen zsírsavakat tartalmazó zsír rasvata (be)zsíroz, (be)olajoz, megken kuin rasvattu salama [tréf] (gyorsan,) mint a villám käydä/luistaa/sujua kuin rasvattu megy, mint a karikacsapás, olajozottan megy rasvata rattaita → rattaat rata ösvény, gyalogút, út, vasút; pálya, vonal ja sitä rataa meg efféle, meg ilyesmi, és így tovább jatkaa samaa rataa ugyanúgy folytat/csinál vmit (, mint régen), ugyanazon a/egyazon pályán mozog ratsastaa lovagol, nyargal ratsastaa jkn suosiolla → suosio rattaat tsz szekér, kocsi rasvata rattaita megken/lefizet vkit ratti kormánykerék olla (auton) ratissa a kormánykeréknél ül, (autót) vezet rauha béke; békesség, nyugalom, csend antaa jklle rauha/jättää jku rauhaan békén/békében hagy vkit hieroa rauhaa békét akar kötni, a békekötésen fáradozik päästä (ikuiseen) rauhaan örök nyugalomra tér, elhuny päästä/saapua rauhan satamaan [vál] ↑ rauhan maa túlvilág rauhallinen békés; nyugodt, nyugalmas, csendes rauhallinen kuin viilipytty → viilipytty rauhanomainen békés rauhanomainen rinnakkaiselo békés egymás mellett élés rauhanpiippu békepipa polttaa rauhanpiippua elszívja a békepipát (vkivel) rauta vas olla raudoissa börtönben/a rács mögött van; le van csukva; ül [szl] jklla on monta rautaa tulessa vki egyszerre több vasat tart a tűzbe jkssa on rautaa vkiben sok erő van/rejlik
331 jku on rautaa vki erős/kemény (fickó), vkit kemény fából faragtak rautalanka (vas)drót, (vas)huzal vääntää rautalangasta a lehető legegyszerűbben magyaráz el vmit rehellisyys becsületesség, jóhiszeműség, őszinteség Rehellisyys maan perii [km] a becsületesség elnyeri jutalmát reilassa, reilaan [kifejezésekben] olla reilassa rendben van, a helyén van, jól van reisi comb nousta reittä pitkin rahaan házasság vagy szexuális kapcsolat révén jut pénzhez yletä uralla(an) reittä pitkin a pályáján való felemelkedéshez házasságot/szexuális kapcsolatot használ fel remmi szíj, nadrágszíj antaa jklle remmiä szíjjal ver vkit iso remmi päällä → iso jklla jää remmi päälle [vö. jklla jää hihna päälle] vki nem tud abbahagyni vmit olla remmissä ügyeket intéz; benne van vmiben jklla remmi luistaa vkinek nem vág az esze saada remmiä (ki)kap/verést kap (szíjjal) rempallaan, rempalleen [kifejezésekben] olla rempallaan összevissza van; rossz állapotban van rengas karika, gyűrű, láncszem, abroncs puuttuva rengas a hiányzó láncszem [a majom és az ember közti fejlődési fokot képviselő, feltételezett élőlény, amelynek a maradványai nem kerültek elő] repiä (el)szakít, szétszakít, szaggat, (el)tép, széttép, darabokra tép; kitép repiä auki vanhoja haavoja → haava repiä kitusia(an → kituset repiä leukoja(an) → leuka repiä pelihousu(nsa/-paita(nsa → pelihousut → pelipaita repiä persee(nsä → perse repiä persettä(än) → perse repiä rahaa → raha repiä jk jkn selkänahasta → selkänahka repiä jklta silmät päästä → silmä repiä tuohta → tuohi Revi siitä! → se reppu hátizsák
332 antaa jklle reput [vizsgán] vki megbuktat vkit reppu soi gólt lő saada reput vki megbukik repäistä elszakít, szétszakít, eltép, széttép; megkarcol, felkarcol; kitép repäistä vaattee(nsa → vaate retku gönc, rongy; senkiházi, csavargó; [kifejezésekben] lentää/mennä retkuun vki lépre megy/bemegy a csőbe/bekapja a legyet; vki csalódik, pofára esik olla retkussa jkhun bele van esve/zúgva vkibe vetää jkta retkuun [vö. sahata silmään] vki behúz a csőbe vkit, vki becsap/rászed/átráz/átvág vkit, vki a bolondját járatja vkivel retuperällä, retuperälle [kifejezésekben] jäädä retuperälle elhanyagolt/gondozatlan állapotba kerül, tönkremegy olla retuperällä el van hanyagolva, tönkre van (menve) revetä (el)reped, megreped, (el)szakad, szétszakad, kiszakad, megszakad, (meg)hasad, szétesik, széthullik, szétnyílik, darabjaira hullik/esik/szakad revetä joka asiaan/paikkaan → asia → paikka revetä liitoksistaan vmi szétesik/széthullik, darabjaira hullik, [átv] vki (lelkileg) kiborul rihma fonal, cérna jklla ei ole rihman kiertämää vki (anyaszült) meztelen; pucér jku on ilman rihman kiertämää ↑ riidellä veszekedik, veszekszik, vitatkozik, pöröl, perlekedik riidellä nyrkit savessa → nyrkki riihi szárítócsűr olla kuin riihen seinästä repäisty nagyon csúnya/elhanyagolt (vkinek az arca); a fáradtságtól szürke, kimerült, elcsigázott riipaista letép, kitép, leránt, kiránt, lehúz, kihúz; belehasít, belenyilallik; súrol, horzsol, karcol; firkant riipaista jkn sydäntä/jkta sydämestä → sydän riippua függ, lóg, csüng, csügg riippua jkn hameissa → hame riippua ilmassa → ilma riippua köyden jatkona/köydenjatkona → köydenjatko riistäytyä kiszakítja/kitépi magát; elszabadul, kitör, kiüt riistäytyä käsistä → käsi
333 riistää letép, kitép, leszakít; elragad, elrabol, megfoszt; kizsákmányol riistää henki itseltä(än/jklta → henki riisua levet, letesz; levetkőzik; megfoszt vmitől; lefegyverez, elszed riisua jku aseista → ase riisua naamari(nsa) → naamari riittää elég, elegendő, telik, jut, futja, megfelel; bőven, jócskán van; tart, nem fogy el; jut; fogható vmihez jtak riittää kiusaksi asti → kiusa jssak riittää purtavaa → purra riivattu mn/fn ördöngös, megszállott, átkozott huutaa kuin riivattu ordít, mint a sakál/mint a fába szorult féreg riivinrauta (konyhai) reszelő kurkku on kuin riivinrauta rekedt vkinek a hangja, fáj vkinek a torka rikas gazdag, dús, bő rikas kuin Kroisos/kroisos → kroisos rikka hulladék, szemét, piszok; szalmaszál, szálka ei pane rikkaa ristiin egy szalmaszálat sem tesz keresztbe, a kisujját sem mozdítja rikkoa (meg)tör, (meg)dönt, széttör, (szét)zúz; felvált; megszeg, megsért rikkoa ennätys → ennätys rikkoa (jnk) lakia → laki rikkoa raha/seteli → raha → seteli rikkoa rajoja(an) → raja rikos bűncselekmény, bűntény, bűntett; vétség, vétek, bűn jatkettu rikos [jog] többrendbeli bűncselekmény rikosrekisteri bűnügyi nyilvántartás/nyilvántartó jklla on rikosrekisteri vki szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, vkinek priusza van rima léc mennä yli rimaa hipoen [átv] súrolja a lécet nostaa rimaa [átv] magasabbra emeli a lécet, magasra emeli/teszi/tűzi a mércét rima on korkealla [átv] magasra van állítva a léc, magasra van tűzve a mérce rinki kör jklla on kylmä rinki takapuolen/perseen ympärillä [vulg] vki be van rezelve/tojva/szarva/fosva, vkinek tele van a gatyája jllak on kylmä rinki takapuolessa/perseessä [vulg] ↑ rinnalla mellett, rinnalle mellé, rinnalta mellől elää jkn rinnalla vkinek az oldalán él, vkivel (együtt) él
334 jnk rinnalla kaikki kalpenee → kalveta rinta mell, mellkas; kebel; mellrész (ruhán); emlő, csecs; szügy antaa lapselle rintaa mellre teszi/szoptatja a gyereket kantaa lasta rintan(sa alla [vál] gyermeket hord a szíve alatt lyödä rintoihin(sa veri/döngeti a mellét, henceg/kérkedik vmivel rinta rinnan egymás mellett, párhuzamosan; egyszerre, egy időben, egyidejűleg, együtt rinta rottingilla büszkén, önérzetesen ryhdistää/röyhistellä rintaa(nsa kidülleszti a mellét, büszkélkedik/kérkedik vmivel saada rintaa (csecsemő) szopik täysin rinnoin teljes odaadással, felszabadultan uida rintaa mellúszással/mellen úszik ripustaa felakaszt, függeszt, kitűz ripustaa hampaat naulaan → hammas risainen rongyos, szakadozott panna elämä risaiseksi dorbézol, lumpol, elveri a pénzt, ünnepel, kirúg a hámból riski kockázat, rizikó olla riskissä kunnossa [tréf] vki jó húsban van risti kereszt; szenvedés, megpróbáltatás, baj, istenverése ei ristin sieluakaan senki sem, egy árva lélek sem kantaa risti(nsä vki hordja a maga keresztjét, belenyugszik a sorsába kulkea ristin tiellä/tietä [vall] az igaz úton jár, Krisztus tanításai szerint él vetää risti seinään [tréf] felír vmit a kéménybe [annak jeléül, hogy valami nagyon kivételes/kivételesen történik] vetää risti jnk yli áthúz vmit (elutasítása jeléül) vetää risti jnk yli/päälle fátylat borít vmire ristiin rastiin összevissza, keresztül-kasul ristissä keresztben, ristiin keresztbe ladut/sukset menevät ristiin nézeteltérés támad vkik között, vkinek a szándéka nem találkozik vkiével, vkinek összeakad a baj(u)sza vkivel, vki összerúgja a port vkivel lyödä ristiin [vélemények] (nagyon) eltér/különbözik vmitől mennä ristiin vmi összeakad vmivel, vmi keresztez vmit; [levelek] vmi elkerül vmit; [vélemények] eltér vmitől olla sukset ristissä jkn kanssa vkinek nézeteltérése van vkivel, vki összeakasztotta a baj(u)szát vkivel, vki összerúgta a port vkivel puhua ristiin egymásnak ellentmondó információkat ad, ellentmondásosan beszél
335 ristiä megkeresztel; keresztet vet; keresztbe tesz; keresztez ristiä käte(nsä → käsi ristiä silmä(nsä → silmä risu gally, száraz ág, rőzse, virgács saada risuja vki leszólást, rossz kritikát kap; vkin elverik a port Tuliko ruusuja vai risuja? Jó vagy rossz kritikát kaptál/kapott vmi? ritari lovag köyhät ritarit tejbe áztatott, majd megsütött búzakenyér szeletek (amelyekre általában lekvárt és tejszínhabot is tesznek) surullisen hahmon ritari a búsképű lovag, antihős, olyan, akinek semmi sem sikerül ritolat tsz [a 20-as évek finn futóversenyzője, Ville Ritola nevéből] lähteä ritolaan elszalad, olajra lép, elmenekül, elszökik ottaa ritolat ↑ rivi sor, rend, vonal, gléda lukea rivien välistä a sorok között olvas panna jotkut riviin megrendszabályoz vkiket, rendet rak vkik között rohkaista bátorít, biztat, buzdít rohkaista miele(nsä → mieli rohkea bátor, merész rohkea kuin leijona → leijona Rohkea rokan syö [km] Bátraké a szerencse [km] roikkua lóg, függ, csüng jäädä roikkumaan vmi el lett halasztva, nem lett megcsinálva roikkua ilmassa → ilma roikkua jkn kaulassa → kaula roikkua jkn kimpussa → kimpussa roikkua jkn mukana → mukana roikkua narunjatkona → naru roikkua yhdessä → yhdessä roikkua äitin(sä helmoissa → helma roiskua frecseg, fröcsköl(ődik) Aina roiskuu kun rapataan aki dolgozik, az mindig hibázhat is; csak az hibázhat, aki dolgozik is; A lónak négy lába van, mégis megbotlik rapatessa roiskuu ↑ rokka sárgaborsó főzelék, babfőzelék juotua rikaksi jnk rokkaan feleslegesen belekeveredik vmibe
336 Lisänä rikka rokassa, hämähäkki taikinassa [km] vminek nincs semmi jelentősége rokuli rövid, önkényes távollét a munkából; a munka rövid megszakítása (vmilyen okból) nukkua rokuliin túl sokáig alszik, elalszik Rooma Róma Kaikki tiet vievät Roomaan [km] Minden út Rómába vezet [km] Roomaa ei rakennettu yhdessä päivässä [km] a nagy dolgokat/vállalkozásokat nem egy nap alatt viszik véghez ropo fillér, garas, picula lesken ropo kicsi, de jó szívvel adott ajándék roska szemét, piszok, hulladék, lim-lom koko roska az egész, szóban forgó ügy/dolog, vesződséges munka, nehéz/siralmas körülmények puhua roskaa hülyeséget/butaságot beszél, alaptalan dolgokat állít rahaa kuin roskaa nagyon sok pénz, annyi (pénz), mint a szemét täyttä roskaa (tiszta) szemét, értéktelen, megalapozatlan, légből kapott, fedezet nélküli roskatynnyri szemétláda penkoa historian roskatynnyriä a történelem szomorú/szégyenletes eseményeit veszi/ássa elő rotta patkány paeta kuin rotat uppoavasta laivasta menekül(nek), mint a patkányok a süllyedő hajóról ruis rozs jklla on ruista ranteessa/hihassa vki erős, vkiben nagy erő van, vkinek nagy ereje van rukkanen egyujjas bőrkesztyű, bundakesztyű antaa jklle rukkaset kosarat ad vkinek, kikosaraz vkit lyödä rukkaset pöytään/tiskiin/naulaan [ált hirtelen haragjában] abbahagyja a munkát; (megelégelve vmit) lemond vmilyen vállalkozásról saada rukkaset vki kosarat kap rukous könyörgés, esdeklés; imádkozás; ima, imádság, fohász olla kuin nukkuneen rukous [tréf, a renyhe, elpuhult, tehetetlen emberről] vki olyan, hogy megalszik a szájában a tej rulla görgő, orsó, cséve, csiga, henger, tekercs, gombolyag panna turpa rullalle vki befogja a száját/pofáját, vki hallgat/nem beszél
337 ruma csúnya, csúf, rút; illetlen; ocsmány, aljas ruma kuin piru → piru rumpu fn dob lyödä rumpua jstak/jnk puolesta propagál/reklámoz vmit runsas bő, bőséges runsaalla kädellä bőkezűen jkn runsaat muodot vkinek a telt/gömbölyű alakja ruoho fű ruoho on vihreämpää aidan toisella puolella a szomszéd kertje mindig zöldebb, máshol kolbászból van a kerítés ruoka étel, eledel, élelem, ennivaló; étkezés, evés; koszt pitää jku ruoassa vki eltart vkit pysyä ruoassa vki kap enni, vkinek biztosítva van a megélhetése ruoan ääressä ollut/kasvanut [tréf] jól táplált ruoka-aika az étkezés ideje, étkezési idő jku on ollut ruoka-aikaan kotona vki jól táplált ruokahalu étvágy Ruokahalu kasvaa syödessä [km] Evés közben jön meg az étvágy [km] ruokasali ebédlő ruokasalin kalusto → kalusto ruotu egy sor a két vagy több sorból álló (menet)oszlopban olla samassa ruodussa egy cipőben járunk/jártok/járnak, vki ugyanabban a cipőben jár, mint vki más palata ruotuun újra azt csinálja, amit kell/amit a többiek is, visszazökken a régi kerékvágásba; visszamegy a helyére pysyä ruodussa azt csinálja, amit kell/amit a többiek is, nem különcködik, nem lóg ki a sorból rusina mazsola mennä rusinaksi összenyomódik, (autó) összetörik noukkia/poimia rusinat pullasta kicsipegeti a legjobb/legfinomabb részt vmiből, kimazsoláz vmit ruskea barna ruskea kirjekuori → kirjekuori ruskea kuin kahvipapu → kahvipapu rutiköyhä koldusszegény
338 leikkiä/pelata upporikasta tai rutiköyhää mindent vagy semmit játszik, mindent feltesz egy lapra, hazárdíroz, a haszon reményében nagy rizikót vállal rutto pestis, dögvész, vész, járvány karttaa/vihata jtak kuin ruttoa (úgy) kerül/gyűlöl vmit, mint a bűnt ruttu gyűrődés, ránc, redő lyödä nenä ruttuun felképel, képen vág/töröl vkit; behúz vkinek naama rutussa gyűrött/savanyú képpel ruuneperi, Runeberg [< a költő J. L. Runeberg nevéből] puhua kuin ruuneperi sokat és szépen beszél (, kb. úgy beszél, mint Arany János) ruumis (élő)test; (holt)test, tetem, hulla vain jkn (kuolleen) ruumiin yli csak vkinek a holttestén át ruusu rózsa elämä ei (aina) ole (pelkkää/mitään) ruusuilla tanssimista az élet nem fenékig tejfel, az élet nem habostorta (saada) ruusuja ja risuja/sekä ruusuja että risuja köszönetet/dicséretet is és szidást is kap Ruusunen Csipkerózsika nukkua Ruususen unta Csipkerózsika-álmot alszik, boldog tudatlanságban él ruuti puskapor, lőpor haaskata/tuhlata ruutia harakoihin/variksiin túl sok időt/energiát, stb. pazarol/fecsérel vmi jelentéktelen dologra, vki (el)fecsérli az idejét/erejét, stb. vmire [vö. Ágyúval lő verebekre] jklla on ruuti kuivana [átv] vki szárazon tartja a puskaport, vki ütésre kész, fel van készülve vmire jkssa on ruutia vki energikus/tettre kész/serény; vkiben van spiritusz, vki temperamentumos ruutitynnyri puskaporos hordó istua ruututynnyrin päällä puskaporos hordón ül, rendkívül fenyegető/veszélyes helyzetben van ruuvi csavar, sróf jkn päässä on jk ruuvi(t) irti/löysällä/höllällä vki meg van húzatva, vki lökött, vkinek nincs ki mind a négy kereke ruveta (el)kezd, hozzáfog, nekilát ruveta jhk taloksi → talo ruveta talosille → talosilla ruveta yksiin leipiin jkn kanssa → leipä
339 ryhdistää kiegyenesít, kihúz ryhdistää rintaa(nsa → rinta ryhmätyö csoportmunka ryhmätöiden purkaminen → purkaa ryhtyä elkezd, belekezd, hozzáfog, nekilát, belekap → ruveta ryhtyä jhk taloksi → talo ryhtyä talosille → talosilla ryhtyä tuumasta toimeen → toimi rypeä fetreng, hentereg rypeä rahoissa → raha rysä [hal] varsa saada/tavata jku rysän päältä rajtakap/tetten ér vkit vmin ryssä ruszki ryssä on ryssä, vaikka voissa paistaisi az orosz mindig orosz marad [vö. Kutyából nem lesz szalonna [km]] tehdä jtak ryssäksi rosszul dolgozik, rossz munkát végez ryyppy korty jklla on ryyppy päällä vki alkoholizál ryypätä kortyant, kortyantgat, kortyol, iszik, iszogat, iddogál ryypätä raha(nsa/terveyte(nsä jne elissza a pénzét/az egészségét, stb. ryöstää (el)rabol, elragad, zsákmányol; kirabol, kifoszt ryöstää jku puhtaaksi → puhdas rähinä zaj, zsivaj, zenebona, verekedés täysi rähinä päällä teljes gőzzel rähmällä(än, rähmältä(än, rähmälle(en [kifejezésekben] olla rähmällä(än jkn edessä/jhk suuntaan hason csúszik vki előtt, hasra esik vki/vmi előtt räjähtää (fel)robban; durran, dörren, reccsen, csattan; kirobban, kitör olla räjähtäneen näköinen/räjähtänyt vki fáradt; vki/vmi piszkos, rendetlen räjähtää käsiin → käsi räjäyttää (fel)robbant; durrant, dörrent, csattant; harsogtat räjäyttää pankki/potti → pankki → potti räkä takony olla räkä poskella vki tök részeg, vki részeg, mint a disznó räkä poskella tök részegen räpäyttää hunyorít
340 valehdella silmää räpäyttämättä szemrebbenés nélkül hazudik rästi kifizetetlen számla, tartozás, (adó)hátralék; tartozás, lemaradás, elmaradás, el nem végzett munka/kötelesség jäädä rästiin vmi elvégezetlenül/elintézetlenül marad olla rästissä vmi nincs elvégezve/elintézve rätti rongy olla kuin märkä rätti vki olyan, mint a mosott rongy, olyan, mint a kifacsart citrom, nagyon ki van (fáradva) röyhistellä borzolgat röyhistellä rintaa(nsa → rinta
341 S saada (meg)kap, elnyer, talál, szerez; rávesz, rábír, -at/-et, -tat/-tet; sikerül; szabad, -hat/het Mitä (Teille) saa/saisi olla? Mit szabad/parancsol/adhatok (Önnek)? saada aikaan/aikaiseksi → 1. aika saada jku alamaihin → alamaissa saada alkunsa → alku saada ehdot → ehto saada haarukkaan → haarukka saada jku haaviin(sa → haavi saada haju → haju saada halvaus → halvaus saada harmaita hiuksia → harmaa saada hatkat → hatkat saada haukut → haukut saada jku hengiltä → henki saada henkilökohtainen → henkilökohtainen saada hepuli(t) → hepuli(t) saada jku huonoon/epäedulliseen valoon → valo saada huutia → huuti saada (tentistä) hyvät/erinomaiset/tyydyttävät tiedot → tieto saada ihmeitä aikaan → ihme saada ilmaa siipien(sä) alle → siipi saada jstak/jksta irti jtak → irti saada isän kädestä → isä saada iäisyyskutsu → iäisyyskutsu saada jalansijaa → jalansija saada jalat alleen → jalka saada jalka(nsa) oven väliin/ovenrakoon → ovenrako saada juonesta kiinni → kiinni saada jk jyvälle → jyvä saada jku järkiin(sä → järki saada kakkua → kakku saada kaksi kärpästä yhdellä iskulla → kärpänen saada jku kananlihalle → kananliha saada katto päänsä päälle → katto
342 saada kenkää → kenkä saada jtak/jku kiikariin(sa) → kiikari saada kiinni/kiinni jstak → kiinni saada kipinä jhk → kipinä saada kivikin heltymään → kivi saada koppi → koppi saada jku koukkuun(sa) → koukku saada kuonoonsa → kuono saada kutsu kotiin/taivaaseen → kutsu saada kuulla kunnia(nsa → kunnia saada jk kuuloon(sa → kuulo saada kyllikse(en/kylläkse(en → kylliksi saada kylmä suihku → suihku saada kylmää vettä niskaan(sa) → kylmä saada jku kynsiin(sä → kynsi saada kynsille(en → kynsi saada kyytiä → kyyti saada jku käpälälautaan → käpälälauta saada (purjehdus)kärpäsen purema → kärpänen saada jku/jk käsiin(sä) → käsi saada käsistä pois → käsi saada käyntiin → käynti saada köniin(sä) → köniin saada jku langan päähän → pää saada langan päästä kiinni → kiinni saada lapsi jkn kanssa → lapsi saada loparit/lopputili → loparit → lopputili saada lyhyt loppu → lyhyt saada lyijyä nahkaan(sa → lyijy saada lähteä kävelemään → kävellä saada lähtöpassit → lähtöpassi saada lämmintä kättä → käsi saada maistaa omaa lääkettä(än → lääke saada mitä kuuluu ja kuka käski → kuulua saada monoa → mono saada motoon(sa) → moto
343 saada mylly pyörimään → mylly saada jku nalkkiin → nalkissa saada nappi otsaan → nappi saada naurajat puolelle(en → nauraja saada neniin(sä) → nenä saada nenille(en/nenälle(en → nenä saada niskalenkki → niskalenkki saada nokille(en → nokka saada nähdä → nähdä saada näpeilleen → näppi saada näppylöitä jstak → näppylä saada oraalle → oras saada osakse(en → osa saada ote jhk/jstak → ote saada paikka auringossa → aurinko saada pakit → pakki saada pekkaa päälle → pekka saada pikavoitto → pikavoitto saada jkn (kympin, satasen, tonnin jne.) pintaan → pinta saada pistos sydämeen → pistos saada pitkä nenä → nenä saada pois päiväjärjestyksestä → päiväjärjestys saada potkut → potku saada jk puhtaana käteen → puhdas saada jk/jku pussiin → pussi saada pyyhkeitä jklta → pyyhe saada jk pyörimään → pyöriä saada päihin(sä → pää saada pää auki → auki saada jkn pää pyörälle → pyörällä saada jkn pää sekaisin → sekaisin saada päähän(sä) → pää saada raivari → raivari saada rapsut → rapsu(t) saada remmiä → remmi saada reput → reppu
344 saada rintaa → rinta saada risuja → risu saada rukkaset → rukkanen saada jku rysän päältä → rysä saada sapiskaa → sapiska saada satikutia → satikuti saada selko/selkoa jstak → selko saada selkäsauna → selkäsauna saada selkään(sä) → selkä saada selville → selvillä saada selvä(ä) jstak → selvä saada siipeen(sä) → siipi saada siivet → siipi saada jk silmiin(sä → silmä saada sormille(en) → sormi saada surma(nsa → surma saada jkn sydän syttymään → sydän saada sätky → sätky saada tahto(nsa läpi/perille → tahto saada takkiin(sa → takki saada taksi lennosta → lento saada jstak tarpeekse(en/tarpeeksi → tarpeeksi saada tikki kotiin → kotiin saada toimekse(en → toimi saada toimeksi → toimi saada tolkkua jstak → tolkku saada turpiin(sa) → turpa saada jk tukkanuottasille → tukkanuottasilla saada jtak tuttavan kauppaa → kauppa saada (uutta) tuulta purjeisiin(sa) → purje saada unen päästä kiinni → uni saada uutta verta → veri saada jtak vaikka kiven alta → kivi saada vapaat kädet jssak → käsi saada (uutta/lisää) vettä myllyynsä → vesi saada jku ylipuhuttua/ylipuhutuksi → ylipuhua
345 saada jklta ympäri korvia → korva siitä(s) sait! → se saakeli [szitokszó] Saakeli soikoon! [enyhe szitkozódás] A fene egye meg! Saakeli vie! ↑ Voi saakeli! ↑ saamari [szitokszó] (Ai) saamari! [enyhe szitkozódás] A fenébe! Voi saamari! [enyhe szitkozódás] ↑ saapas csizma kuolla saappaat jalassa harc/munka közben hal meg nuolla jkn saappaita nyal/hízeleg vkinek seitsemän peninkulman saappaat [mesékben] hétmérföldes csizma tyhmä kuin saapas buta, mint a föld saappaat tsz → saapas saapua (meg)érkezik, elérkezik, odaér, ér, megjön, eljön saapua rauhan satamaan → rauha saatana sátán, ördög, [durva szitok/káromkodás] Saatana soikoon! [durva káromkodás] Voi saatana! [durva káromkodás] saattaa (el)kísér, vezet; visz, hoz, szállít; juttat, sodor; tesz vmivé; okoz, hagy, enged, -at/-et, -tat/-tet; tud, képes, -hat/-het saattaa jk/jku alttiiksi → altis saattaa jku huonoon/epäedulliseen valoon → valo saattaa jk oikealle tolalle → tolalla(an saattaa jk/jku pussiin → pussi saattaa päivänvaloon → päivänvalo saattaa jk jkn tiedoksi/tietoon → tieto saattaa jku ymmälle(en → ymmällä(än saavuttaa utolér, elér; megközelít; elnyer, megszerez, kivív saavuttaa ennätys → ennätys saavuttaa matkan(sa) pää → matka sade eső, csapadék pitää sadetta vmi taszítja a vizet, vízálló; jssak fedél alatt van (esőben); esik, esős idő van sahajauho(t) fűrészpor
346 jklla ovat sahajauhot kastuneet vki buta/együgyű/bolond, vkinél baj van az emeleten sahapukki fűrészbak jäykkä kuin sahapukki vki merev, mint egy darab fa sahata fűrészel sahaava kuume meredeken emelkedő, majd hirtelen csökkenő láz sahata omaa oksaan(sa)/oksaa, jolla itse istuu → oksa sahata jkta silmään → silmä salama villám, villámlás kuin salama kirkkaalta taivaalta mint derült égből a villámcsapás kuin salaman lyömänä/satuttamana mintha villámcsapás ért volna vkit, mintha villám ütött volna bele (vkibe), megijedve, csodálkozva (tajuta/ymmärtää) kuin salaman välähdyksessä/salamanleimauksessa egyszerre csak/hirtelen/egy csapásra és világosan (felfog/megért vmit) saletti [kny] [kifejezésekben] olla ihan saletti vmi teljesen biztos, vmi halálbiztos (ja) sillä saletti [vö. sillä siisti/selvä/sipuli] és kész, oké, el van intézve, meg van beszélve, ennyit erről, túl van tárgyalva sama ugyanaz/-ez, egy és ugyanaz, egy, azonos, hasonló ajaa sama asia vmi ugyanarra jó, ugyanarra (a célra) használható, ugyanazt tudja ihan sama mindegy Kiitos, sitä samaa (sinullekin/teillekin)! [válaszul jókívánságot tartalmazó köszönésre] Köszönöm, viszont kívánom (neked/nektek is)! käydä samasta egyúttal jklle on yksi ja sama vkinek vmi (teljesen) mindegy sama se mindegy Sama täällä [válaszként] Én is (hasonlóan), Nekem is samaa kyytiä/painoa/päätä/soittoa → kyyti → paino → pää → soitto samaa maata kuin maalarin housut → maalari samaan hengenvetoon/menoon/painoon/syssyyn → hengenveto → meno → paino → syssyyn samalla vaivalla → vaiva samalta istumalta → istumalla samalta seisomalta → seisomalta saman tien → tie Samat sanat Én is, Úgyszintén
347 samoilta istuimilta → istuin (jklle jk on) yksi ja sama (vkinek vmi) egy és ugyanaz, mindegy, egyre megy samea zavaros; ködös, párás, felhős; sötét, homályos kalastaa sameassa vedessä [főleg pol] a zavarosban halászik sammakko béka uida sammakkoa mellúszással úszik sammaloitua (be)mohásodik olla sammaloitunut [átv] vki be van gyepesedve, régimódian gondolkodik sammua elalszik, kialszik, kihuny, elhamvad; kihal sammua kuin saunalyhty vki (gyorsan) elalszik; vkit elnyom az álom; [szl] bealszik sammuksissa, sammuksiin [kifejezésekben] juoda itsensä sammuksiin leissza magát (a sárga földig), kiüti magát samperi [szitokszó] Voi samperi! [enyhe káromkodás] sana szó; hír, üzenet; parancs(olat); ige antaa sana sanasta megfelel vkinek, ugyanúgy visszavág vkinek, hevesen vitatkozik (vkivel) antaa sana(nsa jstak a szavát adja vmire jklla ei ole sanan sijaa jssak vkinek nincs beleszólása vmibe, vkinek nem osztottak lapot vhol; vkinek egy szava sem lehet vmivel kapcsolatban ei puhu halaistua/puolta sanaa egy árva szót sem szól (olla) kova sana népszerű, felkapott, divatos, ismert kova sana [átv] jó ütőkártya, ász; döntő/jelentős tényező; hatékony eszköz olla sanan(sa mittainen megtartja a szavát/az ígéretét, állja a szavát jklle on pantu sanat suuhun vkinek a szájába adták a szót/vkinek a szájába rágták, mit mondjon jklla on sana hallussa(an) vki jól/ügyesen bánik a szavakkal, jól/ügyesen tud beszélni ottaa sana(nsa takaisin visszavonja a szavát pukea jk sanoiksi szavakba önt/foglal vmit, megfogalmaz vmit, szavakat talál vmire pysyä sanassa(an megtartja a szavát/az ígéretét, állja a szavát päivän sana nagy(on) siker(es), nagyon népszerű, a legújabb Sana on vapaa [felszólítás kötetlen beszélgetésre] bárki szabadon hozzászólhat (az adott témához) Sana tuli lihaksi → liha sanalla sanoen egyszóval
348 Sanasta miestä, sarvesta härkää [km] → härkä sanoa viimeinen sana(nsa) kimondja az utolsó szót, meghozza a döntést, eldönt vmit; megmutatja a legjobb tudását sanoin kuvaamaton kimondhatatlan/leírhatatlan seistä/seisoa sanojen(sa takana felelősséget vállal a szavaiért/azért, amit mond solmia jku sanoissa a beszélgetést ügyesen irányítva összezavarja vkinek a mondanivalóját/szavait syödä sana(nsa megszegi a szavát/az ígéretét vaihtaa sana jkn kanssa (néhány) szót vált vkivel, beszél vkivel Veit sanat suustani A számból vetted ki a szót, Én is azt akartam mondani sankka sűrű, tömött, tömör sankoin joukoin nagy tömegben, csapatostul sankoin joukoin → sankka sanoa (meg)mond, kimond, elmond, szól; megjegyez, szóvá tesz, véleményt nyilvánít; hív, nevez ei sanonut juuta eikä jaata → juu jklla ei ole mitään sanomista jssak vkinek nincs szava vmiben/nincs beleszólása vmibe, vkinek nincs semmi lehetősége/esélye vmire etten sanoisi hogy ne mondjam, mondhatnám kuten sanotaan ahogy mondani szokták/szokás Minähän sanoin/Mitäs minä sanoin (Na) mit mondtam?/(Hát) nem megmondtam?/(Én) megmondtam előre niin sanoakseni/sanotusti hogy úgy mondjam, úgymond niin sanottu (az) úgynevezett olkoon sanottu úgy legyen, akkor megbeszéltük, megegyeztünk Sano/Sanokaa minun sanoneen! Majd meglátod/meglátjátok! sanoa irti → irti sanoa kissaa kissaksi → kissa sanoa kädestä päivää/käsipäivää → käsi → käsipäivää sanoa jklle, missä kaappi seisoo → kaappi sanoa jklle pari valittua sanaa → valita sanoa jtak jklle päin naamaa/näköä → naama → näkö sanoa suorat sanat jklle → suora sanoa jtak jklle vasten naamaa/näköä → naama → näkö sanoa viimeinen sana(nsa) → sana sanomattakin on selvää, että... nyilvánvaló, hogy.../kimondatlanul is úgy van, hogy
349 Sano(pa)s muuta!/Älä muuta sano! → muu sivumennen sanoen mellesleg szólva, csak úgy mellékesen mondva (se) tahtoo sanoa (ez)azt jelenti (, hogy), azaz, más szóval toisin sanoen/sanottuna [rövidítése írásban: ts] azaz, más szóval sapeli szablya kalistella/kalisuttaa sapelia fenyegetően viselkedik, ijesztget sapelinkalistelu kardcsörgetés, (üres, komolytalan) fenyegetőzés olla pelkkää sapelinkalistelua vmi csak komolytalan fenyegetőzés sapiska szemrehányás, feddés, dorgálás, szidás, megleckéztetés, haddelhadd saada sapiskaa szidást, dorgálás kap vkitől; vki megkapja a magáét vkitől sappi epe sappi kiehahtaa vkinek felforr az epéje, vki felfortyan, vkit elfut/elönt a méreg sappi kiehuu/kuohuu vkinek forr az epéje, vki fel van fortyanva, dühös, mérges purkaa/vuodattaa sappea(an) jkhun/jhk kitölti a mérgét vkin/vmin sarja sor; sorozat; szvitt; ernyős virágzat; [sp] súly(csoport) kuuma sarja [sp] a verseny legjava, a legjobb versenyzők sarvi szarv, agancs ilman sarvia ja hampaita egyenesen, becsületesen, kertelés nélkül sataa esik, hull sataa kuin aisaa → aisa(t) sataa kuin Esterin perseestä → perse sataa kaatamalla/kuin saavista kaataen → kaataa sataa taivaan täydeltä → taivas sataa ämmiä äkeet selässä → ämmä satoi tai paistoi ha esik, ha fúj/akármilyen legyen is az idő/az időjárástól függetlenül/mindenképpen sateenkaari szivárvány tavoitella sateenkaarta ábrándokat kerget, elérhetetlen dolgok után fut satikuti dorgálás, elagyabugyálás antaa satikutia jklle [vö. antaa huutia] megdorgál vkit, elagyabugyál vkit saada satikutia vki dorgálást kap, vki megkapja a magáét, vkinek ellátják a baját sattua talál, beletalál; beleütődik; (oda)vetődik, cseppen, jut, kerül; véletlenül tesz vmit; történik, (meg)esik miten sattuu ahogy sikerül; ahogy esik, úgy puffan sattua jkn kohdalle → 1. kohta sattua silmään/silmiin → silmä
350 sattuneesta syystä [a beszélőpartner számára ismert vagy a beszélő által részletesebben kifejteni nem kívánt ok] tudjuk, miért/mi okból, hadd ne mondjam/soroljam, miért sattuma találat; véletlen (eset) jättää sattuman varaan vmit a véletlenre bíz sattuman kauppa → kauppa satula nyereg istua lujasti/varmasti satulassa vki nyeregben van, vkinek biztos a helyzete (vmilyen pozícióban) sauma varrás, varrat; ereszték, összeillesztés, hézag, rés; helyzet, alkalom, lehetőség osua hyvään saumaan jó időpontot/alkalmat fog ki vmire savi agyag meni/menköön syteen tai saveen ha törik, ha szakad/bármi történjék is/bármi legyen is/lesz, ami lesz/bárhogy sikerül is mennä syteen tai saveen ↑ nyrkit savessa kitartóan, makacsul, önfejűen, vég nélkül savijalka agyagláb seisoa savijaloilla (kívülről) hatalmasnak látszik, de valójában gyenge lábakon áll savu füst Ei savua ilman tulta [km] Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja [km] haihtua savuna ilmaan eltűnik, mint a kámfor olla savuilla dohányzik vetää savut füstöl, dohányzik se nm ez, az Kyllä se siitä! Na, erről ennyit! Nem baj! Semmi baj! olla sillai/silleen [szl] együtt van vkivel; lefekszik vkivel [szl] Revi siitä! Nesze (neked)! Légy vele boldog! sama se → sama jklle se ei merkitse sitä eikä tätä vmi nem jelent semmit vkinek, vmi mindegy vkinek Se ei ole konsti eikä mikään → konsti Se koira älähtää, johon kalikka kalahtaa [km] → koira se on asia erikseen → erikseen se on nyt sitä paljon, että... → paljon se on menoa eikä meininkiä/nokitusta → meno se on ollutta ja mennyttä → mennyt se on sen ajan murhe → murhe
351 se on siinä kész, elkészült, megvan; Győzelem! Győztünk! se on sukuvika, jos suksi ei luista → suku Se parhaiten nauraa, joka viimeksi nauraa [km] → nauraa sen kummemmitta + mon abess → kumma sen ku(i)n (vain) csak tessék, csak csináld/csinálja/csináljátok/csinálják, (Na) rajta (csak)! Sen pituinen (se) → pituinen sen seitsemän → seitsemän sen sijaan → sija sen sortin sosialisti → sortti sen tien(sä) → tie Senkin elukka! → elukka Senkin pässinpää! → pässinpää Senkin tuhannen vietävä! → tuhat Sepä/Kas kummaa! → kumma siihen aikaan kun isä lampun osti → lamppu Siihen on koira haudattuna [km] → koira siinä ja siinä épp(en)hogy csak siinä kaikki → kaikki siinä kuin → kuin siinä menee ikä ja terveys → ikä Siinä on koira haudattuna [km] → koira Siinä paha missä mainitaan [km] → paha siinä rajoilla → raja siinä sivussa → sivussa siitä jos mistä → jos Siitä(s) sait! megkaptad a magádét; a te hibád; Úgy kell neked! Megérdemelted! siitä vaan csak tessék, csak csináld/csinálja/csináljátok/csinálják Siitä viis! → viis (ja) sillä saletti → saletti sillä se lähtee, millä se tuleekin → lähteä sillä silmällä → silmä sillä välin → väli siltä istumalta/seisomalta/syömältä → istumalla → seisomalta → syödä (se on) sitä itseä(än → itse Sitä kuusta kuuleminen, jonka juurella asunto [km] → kuusi
352 sitä mukaa kuin → kuin sitä sun tätä/sitä ja tätä [bizonytalanság, esetlegesség kifejezésére] egy s más, egyet s mást, ezt azt sitä suuremmalla syyllä → syy sitä tietä → tie seili [rég] vitorla; [kifejezésekben] olla täydessä seilissä tök részeg seinä fn fal hyppiä seinille nagyon meg van rémülve, (az ijedségtől) meg van vadulva, a falra mászik (dühében), őrjöng, magán kívül van, vkinek elege van vmiből, [szl] vkinek tele van a töke/hócipője vmivel kiivetä seinille ↑ loppua kuin seinään (úgy ér véget/fejeződik be,) mintha elvágták volna mennä päin seiniä [vö. mennä päin mäntyä/honkia → honka, mennä pieleen → pieli] nem sikerül, rosszul megy/sikerül, meghiúsul, semmivé válik, füstbe megy, kátyúba jut, dugába dől, befagy, összeomlik, kútba esik neljän seinän sisällä a négy fal közt, bent a szobában/a lakásban pysähtyä kuin seinään hirtelen megáll seinilläkin on korvat → korva jklle tulee seinä vastaan vki elé/vkinek az útjába leküzdhetetlen/áthághatatlan akadály áll yksien seinien sisällä négy fal közt seisoa ige áll seisoa jähmettyneenä kuin kuvapatsas → kuvapatsas seisoa kuin orpo piru → orpo seisoa kuin patsas → patsas seisoa omilla jaloilla(an → jalka seisoa jkn puolella → puoli seisoa sanojen(sa takana → takana seisoa savijaloilla → savijalka seisoa tumput suorana/suorina → tumppu seisomalta [kifejezésekben] samalta/siltä/tältä seisomalta (azon) nyomban, rögtön, habozás nélkül, mindjárt seisova álló kuolla seisovilta jaloilta(an váratlanul/hirtelen meghal seisova pöytä → pöytä
353 seisovalta jalalta rögtön, gondolkodás nélkül, minden további nélkül, azonnal, mindjárt seistä → seisoa seitsemän szn hét joutua seitsemän sylen vesille ismeretlen/nehéz dolgokkal kerül szembe olla seitsemän lukon/sinetin takana vmi hét lakat alatt van, nagyon jó őrizet alatt van, jól el van rejtve, megtalálhatatlan seitsemän kukkulan kaupunki → kaupunki seitsemän laihaa vuotta → laiha seitsemän peninkulman saappaat → saapas sen seitsemän (nagyon) sok seitsemäs hetedik olla (kuin) seitsemännessä taivaassa a hetedik mennyországban érzi magát, nagyon boldog seiväs karó, rúd, pózna olla kuin seipään niellyt olyan, mint aki karót nyelt/mintha karót nyelt volna sekaisin összevissza; megzavarodva; vegyesen mennä päästä(än) sekaisin vki megzavarodik/megbolondul olla päästä(än) sekaisin meg van zavarodva/meg van bolondulva puurot ja vellit (menevät) sekaisin fogalmak össze (vannak) keverve/kavarva, össze van keverve a szezon a fazonnal saada jkn pää sekaisin vki megbolondít vkit/vki elcsavarja vkinek a fejét sekalainen vegyes, tarka(barka) sekalainen seurakunta [átv] mindenféle nép(ség) sekoittaa kever, vegyít, elegyít, beletesz, hozzáad; belekever; összezavar; szétzilál, összekuszál; megkavar sekoittaa jkn kortit → kortti sekoittaa jkn pasmat → pasma sekoittaa kuppi → kuppi sekä valamint, úgyszintén, meg, és; mind ... mind, is ..... is (saada) sekä ruusuja että risuja → ruusu selittää (meg)magyaráz, értelmez, megfejt; kijelent, mond selittää musta valkoiseksi → musta selko tisztaság, világosság antaa selkoa jstak számot/felvilágosítást/magyarázatot ad vmiről jklla on selko jstak vki számára világos/érthető vmi
354 ottaa/hankkia selko/selkoa jstak kiderít/kipuhatol/kinyomoz vmit, megtudakol vmit, utánanéz/utánajár vminek saada selko/selkoa jstak vki tisztáz vmit, vki előtt világossá válik vmi; vki felfog/megért vmit tehdä selkoa jstak beszámol vmiről, megvilágít/megmagyaráz vmit, tisztáz vmit selkokieli (írási, olvasási nehézségekkel küzdők számára készült irodalom) érthető/leegyszerűsített nyelve/nyelvezete puhua selkokieltä (mindenki számára) érthetően/a mondanivalóját leegyszerősítve beszél selkä hát; hegyhát, hátság; nyílt tenger/víz antaa jkta/jklle selkään megver/megruház/elagyabugyál vkit, ellátja vkinek a baját hyökätä jkn selkään hátba támad vkit jättää jk selkän(sä taa(kse) maga mögött hagy vmit, túljut/túlvan vmin kääntää selkä(nsä) jklle/jllek [átv] hátat fordít vkinek/vminek, elfordul vkitől/vmitől, lemond vmiről, elfelejt vmit, nem törődik vmivel saada selkään(sä) jklta kikap vkitől tehdä jtak jkn selän takana vkinek a háta mögött/titokban/vkinek a távollétében csinál vmit uida selkää háton úszik vetäytyä jkn selän taakse áthárítja a felelősséget vkire; (gyáván) vmilyen tekintélyes protektor támogatására hagyatkozik/bízza magát selkänahka a háton levő bőr maksaa jstak selkänahalla(an) kemény munkával/drágán fizet vmiért pehmittää jkn selkänahka megver/megrak/elpáhol/elagyabugyál vkit pelastaa selkänahka(nsa menti a bőrét/az irháját, megmenekül repiä jk jkn selkänahasta vkinek a bőrét viszi a vásárra, vkinek a kontójára csinál vmit, vkinek a vérével/verejtékével csinál vmit varjella selkänahkaa(nsa) félti a bőrét/az irháját selkäsauna verés, ütleg, kiporolás antaa jklle selkäsauna elver/elpáhol/elnáspángol vkit, ellátja vkinek a baját saada selkäsauna kikap vkitől; vereséget szenved selkäydin gerincvelő mennä selkäytimeen vmi (vkinek/vki számára) automatikussá/ösztönössé válik, vmi vkinek a vérévé válik sellainen olyan, ilyen, olyasmi, ilyesmi, afféle, efféle ja sen sellaista s más efféle
355 sellainen ja sellainen ilyen és ilyen, egy bizonyos(féle) sellainen ja tällainen olyan, aminek a minősége/tulajdonsága megkérdőjelezhető/ nem a legjobb, olyan, ami kívánnivalót hagy maga után sellaista sattuu paremmissakin piireissä/perheissä → parempi selvillä, selville [kifejezésekben] käydä selville vmi kiderül, vmire fény derül, vmi világossá válik olla selvillä jstak tisztában van vmivel, tudatában van vminek, tud vmiről onkia jk selville kiderít vmit ottaa selville jtak kiderít/tisztáz/kinyomoz vmit, utánajár/utánanéz vminek, megtudakol vmit, nyomára bukkan vminek pitää jku selvillä jstak tájékoztat vkit vmiről saada selville jk/päästä selville jstak kiderít/kinyomoz vmit, rájön vmire, nyomára bukkan vminek selvitä kitisztul, kiderül; megvilágosodik; megúszik vmit selvitä ehjin nahoin → nahka selvitä helpolla jstak → helppo selvitä jstak puhtain paperein → puhdas selvä világos, tiszta, határozott; józan; kész; kvitt ei ole (jhk aikaan) nähnyt selvää päivää (vmennyi ideig) nem volt józan, részeg volt ja sillä selvä [vö. ja sillä sipuli/siisti] és kész/vége olla selvä(nä) józan, nem ittas ottaa selvä(ä) jstak kiderít/kinyomoz/megtudakol vmit, utánajár/utánanéz vminek päästä (jssak asiassa/kysymyksessä) selville vesille rendez/rendbe hoz vmit saada selvä(ä) jstak felderít/kiderít vmit, fényt derít vmire, nyomára bukkan vminek; megért vmit selvin päin józanul selvä kuin pläkki/päivä → pläkki → päivä Selvä peli!/Selvän teki! [válaszként] Világos (, mint a nap)! Rendben (van)! selvä päivä józanul eltöltött nap selvä tapaus tönkrement/használhatatlan/megjavíthatatlan tárgy; halott (ember) selvät sävelet → sävel selvää pässinlihaa → pässinliha selvää tekstiä → teksti tehdä selvä(ä) jstak/jksta kiderít/megmagyaráz vmit; megsemmisít/elpusztít vkit/vmit, elbánik vkivel, elintéz/megöl vkit
356 tehdä jk selväksi jklle vkinek az értésére ad vmit, érthetően megmond/elmagyaráz vmit vkinek, tisztáz vmit vkivel tehdä selvää jälkeä jstak/jksta alapos rombolást végez/teljesen lerombol vmit; elintéz/kicsinál vkit tehdä välit selväksi jkn kanssa tisztázza a viszonyát/rendezi a dolgait vkivel selällä(än, selälle(en hanyatt, háton/hátra; teljesen nyitva, sarkig tárva olla lentää selälle(en majd(nem) hanyatt esik (a meglepetéstől) tuijottaa silmät selällä(än [meglepetéstől/borzalomtól] kerekre tágult/nyílt szemmel bámul, [csodálkozástól] vkinek elkerekedik a szeme senkka a vörös vértestek ülepedésének a gyorsasága; az első vérvétel ottaa jklta senkka nenästä [tréf] véresre veri vkinek az orrát; megver vkit sepposen [kifejezésekben] (jättää) sepposen selälleen tárva-nyitva (hagy) vmit (olla) sepposen selällään tárva-nyitva (van) vmi seppä kovács, kézműves, mester Ei kukaan ole seppä syntyessään [km] senki sem születik mesternek Jokainen on oman onnensa seppä [km] Mindenki/Minden ember/Ki-ki a maga szerencséjének kovácsa [km] On syytä sysissä, jos on sepissäkin [km] ok/bűnös több is van seteli papírpénz, bankjegy rikkoa seteli felváltja a papírpénzt setä (apai) nagybácsi; bácsi setä Samuli [tréf] USA seuloa szitál, rostál, szűr; megrostál, kiválogat seuloa jyvät akanoista → jyvä seura társaság; társulat pitää seuraa jklle társalog, foglalkozik vkivel, szórakoztat vkit seuran pettäjä hűtlen, aki elmegy/lelép (az ünneplés, stb. közben) tehdä seuraa jklle követ vkit, csatlakozik vkihez seuraava következő seuraavassa hengenvedossa → hengenveto seurata követ, nyomon követ, kísér, utánamegy; figyelemmel kísér, figyel seurata jkn jälkiä → jälki seurata jkta kuin varjoa → varjo seurata jtak/jkta silmä kovana → silmä seurata jtak syrjästä → syrjässä
357 seurata jnk/jkn vanavedessä → vanavesi sfinksi szfinx sfinksin katse/hymy titokzatos tekintet/mosoly sielu lélek niin paljon kuin sielu sietää amennyit (csak) vki akar/bír/nem szégyell siemaus korty, hörpintés, szippantás nauttia jstak täysin siemauksin önfeledten/teljes odaadással élvez vmit sieni gomba; szivacs juoda kuin sieni iszik, mint a kefekötő, sokat iszik nousta/tulla kuin sieniä sateella vmi úgy nő, mint eső után a gomba, vmiből annyi lesz, mint égen a csillag sihti célgömb; célzás, célozás pitkällä/pitemmällä sihdillä hosszú/hosszabb távon siihen → se siima horgászzsineg, -horog; ostorszíj, korbácsszíj kauppa käy kuin siimaa nagyon jól megy az üzlet/a bolt, jól/gyorsan fogy az áru käydä kuin siimaa vmi jól megy siinä → se siipi szárny aika kuluu kuin siivillä repül az idő elää/olla jkn siivellä vkinek a nyakán él/élősködik, kihasznál vkit koetella/kokeilla siipiä(än)/siipien(sä) kantavuutta kipróbálja az erejét/a képességeit, kipróbálja, mire képes egyedül leikata jklta/jltak siivet elvágja vkinek/vminek az útját, megakadályoz vkit vmiben/vmit, elveszi vkinek a kedvét vmitől lentää/pyrkiä korkeammalle kuin siivet kantavat többre vágyik, mint amire (lelkileg) képes ottaa jku siipien(sä) suojaan védőszárnyai alá vesz vkit, pártfogásába vesz vkit, protezsálni kezd vkit polttaa siipe(nsä megégeti magát, nagyot csalódik, felsül; elveszíti a jóhírét, elveszíti a cselekvési lehetőségeit saada ilmaa siipien(sä) alle beindul, lendületet kap, menni kezd saada siipeen(sä) megsebesül, lövést kap; kényelmetlen helyzetbe kerül, megalázottá válik; megpróbáltatásokon megy keresztül saada siivet vmi szárnyra kap/elterjed siipi maassa letörten, lehangolva, depressziósan, magába roskadva, maga alatt
358 siirrellä tologat, ide-oda mozgat, áthelyezget, átrakosgat siirrellä töppöstä toisen eteen → töppönen siirtyä mozog, halad; áttelepül, elvándorol; elmozdul, eltolódik siirtyä autuaammille metsästysmaille → autuas siirtyä ajasta/tästä elämästä iankaikkisuuteen/ikuisuuteen/iäisyyteen → ikuisuus siirtyä laajemmille/lihavimmille/väljemmille laitumille → laidun siirtyä laulukuoroon → laulukuoro siirtyä manan majoille → mana siirtyä muille markkinoille → markkinat siirtyä suorasääristen yhdistykseen/pataljoonaan → suorasäärinen siisti tiszta, csinos, takaros; tisztességes, rendes ja sillä siisti [vö. ja sillä selvä/sipuli] és kész/vége siistiä (meg)tisztít, kitisztít, (ki)takarít, csinosít; tisztáz, letisztáz siistiä sanoja(an)/suuta(an) megválogatja a szavait sija hely, tér; (nyelvtani) eset ensi sijassa elsősorban, mindenekelőtt Kyllä sopu sijaa antaa [km] Sok jó ember kis helyen is elfér [km] sen sijaan ezzel szemben, ellenben sikeä mély (álom) vetää sikeitä [vö. vetää/vedellä hirsiä!] alszik; húzza a lóbőrt sika disznó, sertés ei ymmärrä enempää kuin sika hopealusikasta egy szót sem ért vmiből; Annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez [szól], iskeä (kiinni) kuin sika limppuun habozás nélkül/pimaszul/szemtelenül nekiesik vminek lyödä jkta kuin vierasta sikaa kegyetlenül ver/üt vkit, ver/üt vkit/vmit, mint szódás a lovát nätti kuin sika pienenä nagyon bájos/helyes/szép olla humalassa kuin sika részeg, mint a disznó, holt részeg olla päissä(än kuin sika ↑ olla sikana ↑ ostaa sika säkissä zsákbamacskát vesz pitää (kiinni) kuin sika leivästä/limpusta erősen fog/tart vmit sika syö eväät kútba esik a terv sikin sokin összevissza sikäli annyiban, úgy; aszerint; annyira, oly
359 sikäli kuin → kuin sileä sima mennä/kadota sen sileän tien vki olajra lép/lelép, vki gyorsan és örökre eltűnik; vmi gyorsan elfogy; veszendőbe/kárba megy panna jk sileäksi elkölt/elver/elherdál vmit; tönkretesz/lerombol vmit silkki selyem elämä on kuin silkkiä szép az élet silli hering kuin sillit suolassa (úgy,) mint a heringek, (kis helyre nagyon) összezsúfolva lasimestarin silli zöldséggel és fűszerekkel ízesített, ecetes lével leöntött heringszeletek makaa kuin härski silli lustán hever silloin tällöin olykor-olykor silmä szem; lyuk; gödör, mélyedés; hurok; folt avata jkn silmät näkemään jtak megértet vkivel vmit, felnyitja vkinek a szemét ei nuku silmän täyttä(kään) egy szemhunyást sem alszik hivellä/viehättää silmää gyönyörködteti a szemet hyppiä jkn silmille szemtelenkedik/pofátlanul viselkedik vkivel, a fejére mászik vkinek; beleüti az orrát mások dolgába hävetä silmät päästä(än) vkinek majd kisül a szeme szégyenében/a szégyentől, vki nagyon szégyelli magát, vki majd elsüllyed szégyenében iskeä silmä(nsä/silmät jhk/jkhun élénken érdeklődni kezd vmi/vki iránt, kinéz magának vmit/vkit; szemet vet vkire/vmire; beleszeret vmibe/vkibe iskeä silmää jklle rákacsint vkire, kacsint vkinek, összekacsint vkivel jk kasvaa silmissä vmi szemmel láthatóan/szembetűnően/gyorsan nő katsella jtak avoimin silmin nyitottan/előítéletek nélkül néz vmit/viszonyul vmihez katsella silmät napilla(an)/tapilla(an) kikerekedik vkinek a szeme, jkta/jtak vki tágra nyílt szemekkel néz vkit/vmit katsella jkta/jtak silmät pyöreinä/pyöreänä tágra nyílt szemekkel/ csodálkozva néz vkit/vmit katsoa jtak/jkta hyvällä//pahalla silmällä jó//rossz szemmel néz vmit/vkit katsoa jkta/jtak (suoraan) silmiin (egyenesen) a szemébe néz vkinek, szembenéz vmivel katsoa jtak/jkta sillä silmällä vmilyen szándékkal/vminek a tudatában néz vmit; erotikus érdeklődéssel néz vkit
360 katsoa/seurata/vahtia jtak/jkta silmä kovana szüntelenül/megszakítás nélkül/figyelmesen/éberen néz/szemmel tart/figyel vmit/vkit katsoa jtak silmästä silmään szembenéz vmivel, farkasszemet néz vmivel katsoa jtak suopein silmin jó szemmel/jóindulatúan néz vmit kuivin silmin sírás nélkül kusta jkta silmään [szl] átvág vkit, mint szart a palánkon, átráz/átver/becsap/rászed/az orránál fogva vezet vkit, kiszúr/kibabrál vkivel kyynelet silmissä könnyes szemmel kääntää jkn silmät port hint vkinek a szemébe, félrevezet/megtéveszt/rászed/ becsap/átráz vkit laskea jku silmistä(än) abbahagyja vkinek a nézését/figyelését nakit silmillä [szl] bepiálva, részegen, berúgva nauraa jkta/jklle päin/vasten silmiä vkinek a szemébe/képébe/az arcába nevet nähdä jtak sielun(sa) silmillä lelki szemei előtt lát vmit olla pudottaa silmä(nsä majd kiesik vkinek a szeme (a csodálkozástól/ érdeklődéstől) olla silmä kovana vki kitartóan/erősen néz, (vki annyira néz, hogy) majd(nem) kiesik a szeme olla silmät ristissä vkinek keresztbe állnak a szemei (a fáradtságtól); vkinek majd leragad a szeme (az álmosságtól) olla sinisilmäinen vki naiv, mindent elhisz, [szl] mindent bevesz jklla on silmät selässäkin/niskassakin vkinek hátul is szeme van, vki mindent észrevesz, vkinek sasszeme van jklla on silmää jllek vkinek van szeme vmihez, vkinek jó szeme van vmihez ottaa silmä käteen [szl] jól megnéz/szemügyre vesz/megvizsgál vmit paha silmä ártó szem; rosszalló tekintet panna (kakkonen/kolmonen jne) silmään (kettes/hármas, stb.) sebességre kapcsol pelata silmillä(än) szemjátékot játszik, szemez vkivel, kacsingat vkire pistää/ottaa jkta silmään/silmiin vmi feltűnik/szembeötlik vkinek; vmi feltűnést kelt pitää jtak/jkta silmällä szemmel tart/figyel vmit/vkit; szem előtt tart vmit, vigyáz/ügyel vmire; vigyáz/(fel)ügyel vkire/vmire päästä jku silmistä(än) felügyelet nélkül hagy vkit; szem elől téveszt vkit repiä jklta silmät päästä [átv, ált nőről] kikaparja vkinek a szemét ristiä silmä(nsä keresztet vet saada jk silmiin(sä meglát/észrevesz/lát/(szemmel) kivesz/megkülönböztet vmit
361 sahata jkta silmään [vö. viilata linssiin] átráz/átvág/átver/becsap/rászed vkit, az orránál fogva vezet vkit, kiszúr/kibabrál vkivel sattua silmään/silmiin vmi a szemébe ötlik vkinek sillä silmällä felkészülve vmire, vminek a tudatában; élénk érdeklődéssel, elragadtatva; szerelmesen silmiä/silmissä hämärtää vki előtt elsötétedik a világ, vki rosszul lesz jkn silmä lepää jssak vki vmin/vkin pihenteti/legelteti a szemét silmä silmästä szemet szemért silmän kantamattomiin elérhetetlen/szemmel nem látható messzeségbe, el a szem(em, -ed, -e, stb.), elől silmän ruokaa szép, szemrevaló (dolog, stb.) silmästä silmään szemtől szembe silmät jäävät ulos/pihalle/aurinkoon vki (a napfényről bemenet) nem lát semmit silmät kuin naskalit → naskali silmät punaisina kuin särjellä → särki silmät pyöreinä/suurina/pystyssä (a csodálkozástól) tágra nyílt szemmel, nagy szemekkel silmät ristissä nagyon fáradtan jkn silmät seisovat päässä vki nagy/tágra nyílt/kifejezéstelen szemekkel bámul, mereven bámul maga elé, bambul jkn silmät sulkeutuvat iäksi örökre lehunyja szemét, meghal silmät ummessa → ummessa jkn sinisten silmien tähden vkinek a két szép szeméért sulkea silmä(nsä/silmät jltak/jklta szándékosan becsukja a szemét vmi előtt, nem akar meglátni vmit, nem törődik vmivel sulkea silmä(nsä viimeiseen lepoon/ainiaaksi [vál] örökre lehunyja a szemét, elhuny sylkeä jkn silmille jtak (dühösen) rázúdít vkire vmit syödä jtak/jkta silmillä(än) majd felfal vmit/vkit a szemével tippa silmässä könnycseppel a szeme sarkában, könnyes szemmel, könnybe lábadt szemmel jklle tulee tippa silmään [vö. jklle tulee tippa linssiin] vkinek könnyes (lesz) a szeme, vkinek könny szökik a szemébe; vkinek elfutja a szemét a könny tulla silmille vki megkapja a magáét, kap a pofájára ummistaa silmä(nsä/silmät jltak szemet huny vmi felett, szándékosan nem akar látni/észrevenni vmit, nem törődik vmivel
362 uskoa jhk kuin kirveen silmään/kirveensilmään erősen hisz vmiben vaikka kiven/kirveen silmästä feltétlenül, bármi áron, akár a föld alól is valehdella jklle päin silmiä vki vkinek a szemébe hazudik viilata silmään átráz/átvág/átver/becsap/rászed vkit, kiszúr/kibabrál vkivel silmälappu → lappu silmälasit tsz szemüveg katsella maailmaa ruusunpunaisten silmälasien läpi rózsaszín szemüvegen át látja a világot, túl optimistán látja a dolgokat katsoa jtak jkn silmälasien läpi/lävitse vki más szemszögéből néz/lát vmit katsoa jtak sinivalkoisten (silmä)lasien läpi vki finn szemszögből néz vmit katsoa/tarkastella jtak värillisten silmälasien läpi színpadiasan/pózolva néz vmit; elfogultan/nem pártatlanul néz vmit silmätikku [kifejezésekben] olla jkn silmätikkuna vki szálka vkinek a szemében; vki a begyében van vkinek ottaa jk/jku silmätikukseen kiszúr vkit, kipécéz vkit silta híd polttaa sillat takanaan feléget maga mögött mindent sillan korvalla/sillankorvassa → korva sininen kék sininen ajatus → ajatus sininen hetki → hetki sininen veri → veri siniset varjot → varjo jkn sinisten silmien tähden → silmä sinivalkoinen → sininen sinunkaupat tsz tegeződés tehdä sinunkaupat jkn kanssa (össze)tegeződik vkivel, tegeződni kezd vkivel sinu(i)ksi → sinä sinut → sinä sinä nm te olla sinut jkn/jnk kanssa jóban van vkivel, közeli kapcsolatban van vkivel; jól ismer vmit, hozzászokott vmihez tulla sinu(i)ksi jkn/jnk kanssa közeli kapcsolatba kerül vkivel/vmivel, jól megismerkedik vmivel, hozzászokik vmihez Siperia Szibéria
363 Siperia opettaa/puhuttaa nehéz körülmények között az ember megtanulja, mi fontos, mi nem sippi [kny] [kifejezésekben] olla sippi(nä) vki nagyon fáradt, kivan sipuli hagyma ja sillä sipuli [vö. ja sillä selvä/siisti] és kész/vége sirkushuvi cirkuszi szórakozás Leipää ja sirkushuveja! Kenyeret és cirkuszt! sirotella hint, behint, szór; szétszór, elszór sirotella suolaa jkn haavoihin → suola siskonpeti [kny] [szó szerint: nővér/húg ágya] ideiglenesen fekhely több személy számára nukkua siskonpetissä több ember alszik egy (ideiglenes) ágyban sisu természet, vérmérséklet; harag, düh; bátorság, szívósság, kitartás käydä sisulle vmi (fel)bosszant/(fel)idegesít/(fel)dühít vkit, vmi felhergel/felingerel vkit (arra, hogy megpróbáljon vmit/hogy próbálkozzon vmivel) mennä sisu kaulaan vkinek inába száll a bátorsága, vki elveszti a bátorságát, vki megijed/beijed/berezel/betojik jkn sisu ei anna periksi/myöten + inf vkinek a büszkesége nem enged meg vmit jklla/jklta/jkn sisu menee kaulaan ↑ ↑ sisuskumi belső(gumi) sisuskumi paistaa [ironikus] kopaszodni kezd sisäinen belső, bel-; lelki, benső sisäinen karkotus → karkotus sisälle nu gen belsejébe, bele vmibe, -ba/-be hsz befelé, be päästä jhk (asiaan) sisälle alaposan megismerkedik vmivel, beleássa magát vmibe sisällä nu gen belsejében, bent vmiben, -ban/-ben; vmin belül hsz bent, benn, odabent, belül olla jssak sisällä benne van vmiben, jól ismer vmit, ért vmihez pitää sisällään magában foglal sisältä nu gen belsejéből, vmiből ki; hsz belülről lukea sisältä (írott/nyomtatott szöveget) „papírról” olvas [nem fejből mond vmit/nem szabadon beszél, hanem az előre leírt szöveget olvassa] sisään hsz be ajaa jk sisään bejárat vmit jättää sisään bead/benyújt vmit (pl. kérvényt)
364 Käykää sisään! Fáradjon/Fáradjanak be/beljebb! sisään(päin) lämpiävä belterjes (társaságról, közösségről) tehdä sisään előre ledolgozza a szabadságot sitkeä szívós, kemény, rágós; nyúlós; kitartó, állhatatos, makacs olla sitkeässä vki szorongatott/szorult helyzetben van, bajban van; [lélek] szilárdan/szívósan kitart vkiben, [piszok] makacsul benne van vmiben siunata (meg)áld; (meg)szentel; megad, ajándékoz olla siunatussa tilassa → tila Siunaa ja varjele! [sopánkodás, felkiáltás] siunata jku iankaikkiseen lepoon/haudan lepoon → lepo siunatuksi lopuksi → loppu sivu oldal; lap; hsz mellete el, túl nu/ej gen mellette el; túl maailman sivu mindig, örök időktől fogva, emberemlékezet óta mennä/livahtaa sivu suun kihasználatlanul marad, elszáll (pl. vmilyen lehetőség) sivumennen mellesleg sivumennen sanoen → sanoa sivuraide mellékvágány ajautua sivuraiteelle vki eltér a tárgytól, mellékvágányra kanyarodik sivussa mellett, sivuun mellé, sivusta mellől katsoa jtak sivusta kívülállóként néz/figyel vmit siinä sivussa úgy mellékesen, mellesleg sivuuttaa kitér vki elől, kikerül vkit; megelőz; figyelmen kívül hagy sivuuttaa jk pelkällä olankohautuksella → olankohautus soida hangzik, cseng, zeng, szól Hitto/Helvetti/Perkele/Saakeli/Saatana soikoon! → hitto → helvetti → perkele → saakeli → saatana reppu soi → reppu soittaa (hangszeren) játszik, zenél, fúj Anna soittaa! Tűnés! Tűnj el! Kopj le! soittaa ensiviulua → ensiviulu soittaa hätäkello(j)a → hätäkello soittaa poskea(an)/suuta(an) → poski → suu soittaa samaa levyä → levy soittaa toista viulua → toinen soitto zene, zeneszó, muzsika; csengetés; telefonálás
365 yhtä/samaa soittoa egyvégtében, egyhuzamban, megszakítás nélkül, szünet nélkül; egyúttal sokea vak; elvakult, elfogult; értetlen; öntudatlan; gépies (Kyllä) sokeakin kana jyvän löytää [km] Vak tyúk is talál szemet [km] sokea piste olyan dolog/részlet, amit vki nem képes/nem akar meglátni sokea rampaa ohjaa/taluttaa vak vezet világtalant tuijottaa silmä(nsä sokeiksi/itsensä sokeaksi hosszú ideig tartó, egy dologra való koncentrálás miatt elveszíti a felfogó- és ítélőképességét sokeri cukor sokerina pohjalla végül vminek a legjavaként, a legjobb az egészben solmia (meg)köt, összeköt, kapcsol; köt; megfog solmia jku sanoissa → sana solmu csomó, görcs, bog, kötés; nehézség, probléma Gordionin solmu gordiuszi csomó mennä solmuun összegabalyodik, összezavarodik; (nyelv) beletörik vmibe nenä solmussa felhúzott orral, ingerülten, elégedetlenül olla solmussa össze van gabalyodva/zavarva, zűrös sonta trágya, ganaj, szar Älä puhu sontaa! Ne beszélj ökörségeket/marhaságokat/állatságokat! soopa [nyj, vö. suopa] kenőszappan puhua soopaa hülyeségeket/butaságokat/zöldségeket beszél/fecseg sopia (el)fér, belefér; rámegy, felmegy; illik, megfelel, hozzávaló sopia kuin nenä päähän/nyrkki silmään → nenä → nyrkki sopia kuin valettu → valaa sopia kuvaan → kuva sopia yhteen/yksiin → yksi soppa leves keittää (aika/aikamoinen) soppa nagy bajt kever, kavarodást/bajt/galibát okoz Tämäpä on kaunis soppa! [iron] Szép kis galiba! Ez aztán ... a javából! sopu egyetértés, béke, megértés, összhang sulassa sovussa a legnagyobb egyetértésben sordiino [zene] szordínó, hangfogó, hangtompító panna sordiino päälle óvatosan/észrevétlenül jelenik meg, halad előre; lassít, fékez sorkka hasított köröm, pata; láb joka sorkka mindegyik, minden egyes, valamennyi, mindenki
366 maata sorkat suorina [vö. maata hokit oikoisena → hokki] úgy fekszik, mint a halott; holtan fekszik, ki van terítve sormenpää ujjhegy (kézen) jklla on jk sormenpäissä(än) vkinek a kisujjában van vmi, vki nagyon jól ért vmihez/vki nagyon jól tud csinálni vmit sormenpäitä(än) myöten ízig-vérig, minden porcikájában, tetőtől talpig jkn sormenpäät syyhyävät jhk vki nagyon szeretne megszerezni vmit, vkinek fáj a foga vmire, vki nagyon szeretne csinálni vmit sormi (kéz)ujj ei liikauta sormea(an)kaan → pikkusormi kohtalon sormi a sors keze jklta menee sormi suuhun vki tanácstalanná válik, elbizonytalanodik meni hämmästyksen sormi kummastuksen suuhun [tréf tanácstalanság, bizonytalanság kifejezésére] olla sormin laskettavissa vki a tíz ujján/az egy kezén meg tud számolni vmit, vmiből nincs túl sok/elég kevés van jklla on sorme(nsa/sormet pelissä vkinek benne van a keze vmiben jklla on sormi ajan valtimolla [vö. olla ajan hermolla] vki (együtt) halad a korral, lépést tart az idővel/a korral, vki követi az aktuális eseményeket, figyelemmel kíséri a kor eseményeit jklla on joitakin vaikka joka sormelle vkinek minden ujjára akad egy (vmi(kből)/vki(kből)) osoittaa/osoitella jkta sormella ujjal mutogat vkire, elítél/kicsúfol vkit panna/pistää sorme(nsa jhk beleüti az orrát vmibe, beleavatkozik vmibe pitää sorme(nsa/sormet irti/erillään jstak távol tartja magát vmitől, nem avatkozik bele vmibe saada sormille(en) vki kap a fejére, vki megkapja a magáét; vki kellemetlen helyzetbe kerül, vki megszégyenül jkhun jkn sormet eivät ylety vkinek a keze nem ér el vmeddig/vkihez, vki nem tud ártani vkinek Sormet pois/irti (jstak/jksta)! El a kezekkel (vmitől/vkitől)! jkn sormet syyhyävät + inf vki nagyon szeretne vmit csinálni, vkinek nagy kedve van vmit csinálni, [pofozkodás előtt] vkinek viszket a tenyere sormi pystyssä (ki)oktatóan; figyelmeztetően, óvatosságra intve sormi suussa tanácstalanul, bizonytalanul
367 jnk voi laskea yhden käden sormilla egy kezén meg lehet számolni vmit, vmi kevesebb, mint öt/elég kevés sormituntuma (ujjal tapintható) érzés hankkia sormituntuma jhk vmiben való jártasságot szerez, vmilyen érzékre tesz szert tehdä jtak sormituntumalla érzésre csinál vmit sortti fajta; minőség sen sortin sosialisti [tréf] ilyen/olyan(fajta) ember sorvi eszterga sorvin ääressä munka(végzés) közben sota harc, háború, had(-) kuuma sota melegháború, háború, amelyben fegyvert használnak kylmä sota hidegháború pyhä sota szent háború, főleg az iszlám híveinek vallásháborúja a másvallásúak ellen sotajalalla ellenségeskedésben, perben; háborúságban, harcban, hadilábon, sotajalalle viszályba, perbe; háborúba, harcba nousta sotajalalle jkta vastaan összeveszik vkivel, pereskedni kezd vkivel, viszályba keveredik vkivel; hadat üzen vkinek, harcolni/háborúskodni kezd vkivel olla sotajalalla jkn kanssa összeveszett vkivel, perben áll vkivel; harcban áll vkivel, háborút folytat/harcol vki ellen sotakirves csatabárd haudata sotakirvee(nsä elássa a csatabárdot, békét köt/kibékül vkivel kaivaa sotakirvee(nsä maahan ↑ sotaratsu csataló vanha sotaratsu vén csataló, öreg/tapasztalt szakember sotia hadat visel, hadakozik, harcol, küzd, vív; ellentétben áll, ellenkezik sotia tervettä järkeä vastaan → järki sotkeutua összezavarodik; belebonyolódik; beleavatkozik; belekeveredik sotkeutua lillukanvarsiin → lillukanvarsi soukka keskeny, vékony; szűk, szoros Pidä soukempaa suuta! Csendesebben/halkabban beszélj!; Vigyázz, mit beszélsz! Vigyázz a nyelvedre! Válogasd meg a szavaidat! soutaa evez, csónakázik soutaa ja huovata a döntését/véleményét változtatgatja, bizonytalan a döntésével/véleményével kapcsolatban, tétovázik, vacillál
368 sovinto egyetértés, békesség; megegyezés hieroa sovintoa békességet akar kötni, megegyezésre törekszik ojentaa/tarjota jklle sovinnon kättä békejobbot nyújt vkinek stoppi stop, (hirtelen) megállás, leállás tehdä stoppi (hirtelen)megáll, leáll strateginen stratégiai strategiset mitat [tréf, nőről] mell-, derék- és csípőbőség stressi stressz ottaa stressiä vki stresszel vmi miatt suhahtaa szisszen, zizzen, sivít, süvölt, suhan, zúg mennä (niin että) suhahtaa gyorsan megy/(el)telik, (el)repül suhde viszony; kapcsolat laillistaa suhde/suhtee(nsa törvényesíti a kapcsolatát vkivel, házasságot köt vkivel suihku vízsugár; zuhany antaa jklle kylmä suihku lecsillapít vkit, elveszi vkinek a kedvét vmitől joutua suihkuun [sp főleg kosárlabdában] (bizonyos számú hibapont után) kispadra kerül kylmä suihku kellemetlen meglepetés, hideg zuhany panna suihkuun [sp főleg kosárlabdában] [bizonyos számú hibapont után] kiállít vkit saada kylmä suihku vkinek kellemetlen meglepetésben van része suin päin → suu suinkaan egyáltalán, egyáltalában (nem); talán csak (nem) ei suin surminkaan egyáltalán nem, a legkevésbé sem, korántsem, semmi esetre sem suistua dől, esik, zuhan, (ki)siklik suistua raiteilta(an) → raide suitset tsz zabla, kantár, fék panna jku suitsiin/jklle suitset suuhun megzaboláz vkit suittu → sukia sujua siklik, csúszik; könnyedén halad, jól megy, sikerül; telik (idő) sujua kuin leikki/rasvattu/voideltu(na) → leikki → rasvata → voidella sujut tsz aki a tartozását kiegyenlítette, a kapcsolatát vkivel rendezte olla sujut jkn kanssa vki kiegyenlítette a számláját vkivel suka lóvakaró(szerszám)
369 olla myötäsukaan jssak asiassa rokonszenvez vmivel/vkivel, jóindulatúan/pozitívan viszonyul vmihez/vkihez, jóindulatúan viselkedik vmivel/vkivel; támogat vmit/vkit olla vastasukaan jssak asiassa ellenszenvvel viseltetik vmi/vki iránt, negatívan viszonyul vmihez/vkihez; ellenez vmit sukanvarsi harisnya/zokni szára säilyttää raha(nsa/rahat sukanvarressa a szalmazsákban tartja a pénzét, otthon tartja a pénzét (nem kamatoztatja) sukia fésül, kefél; vakar; zaboláz; ken, csap; üt suitun näköinen kikent-kifent, túlságosan kicsinosított sukka harisnya, zokni sukat makkaralla/syltyssä → makkara → syltty suksi síléc sukset menevät ristiin → ristissä suksia [ritk] síel; elmegy, lelép, eltűnik Suksi kuuseen/suolle! → kuusi → suo suku nemzetség, család; rokonság ei sukua ei syntyä vadidegen jatkaa sukua utódo(ka)t nemz/hoz világra olla susien sukua nyers, kíméletlen, kegyetlen omaa sukua lánykori neve, született se on sukuvika, jos suksi ei luista nem tehet róla az ember, ha vmi nem megy/nem sikerül (jól) (neki) [szó szerint: örökletes betegség, ha a síléc nem csúszik] sukua väärän koivun kautta/takaa távoli rokon, szegről-végről rokona vkinek tulla sukuun(sa) a rokonságra hasonlít(anak az arcvonásai) sukulainen rokon asua sukulaisissa rokonoknál lakik käydä sukulaisissa rokonokhoz megy látogatóba/vendégségbe sukupuoli nem, nemiség kauniimpi sukupuoli a szebbik nem sukupuutto kihalás, magszakadás kuolla sukupuuttoon vmi teljesen kihal, kivész, vkinek/vminek magva szakad, írmagja sem marad sula jégmentes, be nem fagyott; híg, folyékony; puha, hajlékony, gyengéd, szép, kedves; csupa, merő, tiszta elää sulassa sovussa jkn kanssa nagy/a legnagyobb egyetértésben él vkivel, békességben él vkivel, jól megfér/kijön vkivel
370 olla jkn käsissä kuin sulaa vahaa/olla kuin sulaa vahaa jkn käsissä vki olyan vkinek a kezében, mint a (lágy) viasz, vki által vki könnyen formálható/megdolgozható sulassa sovussa → sopu sulaa (el)olvad, megolvad; feloldódik sulaa kielelle/suussa → kieli → suu sulka (madár)toll sulka (jkn) hatussa/hattuun (vkinek a) siker(e)/előmenetel(e)/érdem(e) sulkea (be)zár, (be)csuk, lezár, lecsuk, elzár suljettu kokous/istunto zárt ajtók mögött folyó/folytatott gyűlés/ülés suljettu osasto/laitos zárt osztály/intézet [elmegyógyintézet, büntetés-végrehajtó intézmény vagy más olyan intézet, ahol a távozást szigorúan ellenőrzik] suljettujen ovien takana/suljetuin ovin → ovi sulkea jku esirukouksiin(sa → esirukous sulkea korva(nsa/korvat jltak → korva sulkea ove(nsa → ovi sulkea puhelin → puhelin sulkea silmä(nsä/silmät jltak/jklta → silmä sulkea silmä(nsä viimeiseen lepoon/ainiaaksi → silmä sulkea jkn suu → suu sulkea suu(nsa) → suu sulkeutua (be)záródik, bezárul, becsukódik, lecsukódik; bezárkózik Sulkeudun suosioonne! → suosio sulkeutua kuoreen(sa → kuori sulku zárás; torlasz; gát; zsilip; akadály, korlát; zárójel suluissa sanottuna csak zárójelben/mellékesen legyen mondva; nem hivatalosan mondva suma úsztatott fa, uszadékfa miehet makaavat ja suma seisoo [tréf] (nehéz helyzet, amikor) senki nem csinál semmit/mindenki csak áll és néz sumu köd, pára heittää sumua jkn silmiin port hint vkinek a szemébe; félrevezet/megtéveszt/becsap/ rászed vkit sumuinen ködös, párás sumuisin silmin könnytől fátyolos szemmel suo mocsár, láp, ingovány
371 olla suossa [vö. olla pulassa/liemessä → liemi] bajban van, benne van a csávában/pácban/slamasztikában Painu/Suksi suolle! Menj a fenébe/pokolba! Tűnj el innen! Kopj le! Suo siellä, vetelä täällä [km] egyik bajból megmenekülve egy másikba kerülhet az ember, itt ez a baj, ott meg az; egyik megoldás sem jó, egyik lehetőség sem jobb a másiknál vetää jku ylös suosta kihúz vkit a bajból/csávából/pácból/slamasztikából suola só sirotella suolaa jkn haavoihin még növeli vkinek az elszenvedett vereség/veszteség miatt érzett fájdalmát vanha suola janottaa a régi kedves/szerető még mindig érdekel vkit suolainen sós suolainen lasku borsos összeg/szép kis summa (a fizetendő számlán) Suomi Finnország Suomen Ateena Jyväskylä Suomen karhu Finnország; nagyerejű finn Suomen leijona Finnország; Finnország címere Suomen Manchester Tampere Suomen suuri poika → suuri suomus (hal)pikkely suomukset putoavat jkn silmistä vkinek leesik a hályog a szeméről, vki észreveszi/ráébred, hogy tévhitben élt suora egyenes, közvetlen, direkt ajaa mutkat suoraksi/suoriksi nagy sebességgel hajt/megy, hajt, mint a szélvész/meszes juosta häntä/tukka suorana [tréf] gyorsan szalad, sebesen fut, fut, mint a szélvész olla suorassa suhteessa jhk egyenes arányban áll vmivel sanoa suorat sanat jklle egyenesen/kertelés nélkül/köntörfalazás nélkül/mellébeszélés nélkül/szépítgetés nélkül megmond vkinek vmit suora kuin kynttilä → kynttilä suoraa päätä egyenesen, minden további nélkül, haladéktalanul; rögtön/habozás nélkül/se szó, se beszéd suoraa tietä egyenesen; rögtön/habozás nélkül/se szó, se beszéd suoralta kädeltä kapásból, gondolkodás nélkül, azonnal, rögtön, minden további nélkül suorasäärinen egyenes lábszárú
372 siirtyä suorasääristen yhdistykseen/pataljoonaan [tréf] meghal suoriutua (szerencsésen) túljut/túlesik vmin, kikerül vmiből; boldogul, megél suoriutua jstak puhtain paperein → puhdas suosio kegy, jóakarat, pártfogás; közkedveltség, népszerűség, siker kalastella suosiota népszerűségre vadászik, jó pontot akar/szeretne szerezni vkinél, vkinek a kegyeibe akar férkőzni ratsastaa jkn suosiolla kihasználja vkinek a népszerűségét Sulkeudun suosioonne! [rég, alázatosságot kifejező frázis] kb. A legalázatosabb tisztelettel superlatiivi szuperlatívusz käyttää pelkkiä superlatiiveja csak szuperlatívuszokban beszél vmiről puhua pelkin superlatiivein ↑ supussa összecsücsörítve, suppuun Suu suppuun (jstak)! Ne beszélj(etek)/Hallgass(atok) (vmiről)!; Hallgass(atok)!Légy/Legyetek csendben! Csend legyen! surku ragtl [kifejezésekben] sajnálat, szánalom, részvét; kár jkn/jklle tulee/käy surku jkta vki (meg)sajnál vkit, vki szánalmat/részvétet érez vki iránt Voi surku! A mindenit! A fene vigye el! surma halál, pusztulás, vég ei suurin surminkaan semmiféleképpen sem/ha meghal, akkor sem/az élete árán sem joutua surman suuhun [vál] (baleset/szerencsétlenség/erőszak következtében) életét veszti/meghal saada surma(nsa baleset vagy vmilyen szerencsétlenség, ill. erőszak áldozatául esik, meghal Uusi lumi vanhan surma [km] az új hó (tavasszal) elviszi a régit suru szomorúság, bánat, gyász hukuttaa suru(nsa) viinaan italba fojtja a bánatát juoda suruun(sa bánatában iszik, ↑ olla suruissa(an jstak bánatos/bús/szomorú vmi miatt suru sydämessä fájó szívvel, szomorúan suru tulee puseroon szomorú/bánatos lesz, szomorúvá/bánatossá válik, vkit elfog a szomorúság/a bánat surullinen bánatos, bús, szomorú; gyászos, siralmas, sajnálatos surullisen hahmon ritari → ritari
373 surunauha gyászszalag surunauhat kynsien alla [tréf] vkinek piszkos/fekete a körme, vkinek gyászol a körme surunvalittelu részvétnyilvánítás, a részvét kifejezése, részvét esittää surunvalittelu(nsa/surunvalittelut jkn kuoleman johdosta részvétét fejezi ki vki halála miatt käydä surunvalittelulla elmegy vkihez részvétet nyilvánítani susi farkas; tönkrement, rosszul sikerült, hibás termék jstak ei susikaan saa selvää a fene sem ért vmit, a fene sem tud kibogozni vmit Ihminen on ihmiselle susi [km] ember embernek farkasa joutua/mennä suden suuhun elpusztul, meghal; tönkremegy miehiä kuin Viron susia sok a férfi, a férfiak annyian vannak, mint az oroszok nälkäinen kuin susi farkaséhes/olyan éhes, mint a farkas olla täysin susi teljesen rossz, hibás rakentaa sutta ja sekundaa silány/vacak dolgot csinál suden hetki a hajnali órák suden nälkä/sudennälkä farkasétvágy suden virsta bizonytalanul hosszú út susi lammasten/lampaan vaatteissa [átv, emberről] báránybőrbe bújt farkas susi syö eväät megesz a fene vmit, vmi nem sikerül tapella kuin sudet vadul/erőszakosan/féktelenül verekszik jstak tulee susi vmi nem sikerül, rossz lesz ulvoa (sutena) susien mukana a saját meggyőződése ellenére ugyanúgy viselkedik/cselekszik, mint mások yksinäinen susi magányos farkas susiraja [tréf] a civilizált települések határa, ahol a vadon/pusztaság kezdődik susirajan takana vidéken; messze északon suu száj; nyílás, lyuk; torok, cső; bejárat; torkolat; táj (időről) antaa suuta jklle megcsókol vkit avata suu(nsa) kinyitja a száját, beszélni kezd (olla) hyvä suusta(an vkinek jó a beszélőkéje, vki jó beszélgetőtárs; vki jól ki tudja magát magyarázni illan suussa estefelé jäädä suu auki → auki jättää avain suulle benne hagyja a kulcsot a zárban jättää jk suulle(en felfordít vmit, szájjal lefelé fordít vmit
374 Kuinkas/Mitenkäs nyt suu pannaan? Hogy is kell a dologhoz viszonyulni? kuivin suin éhesen/szomjasan, étel/ital nélkül, étlen-szomjan levitä suusta suuhun vmi szájról szájra jár/terjed; pletykaként terjed olla suuna päänä szájal, nyelvel, fecseg; hangoztatja/hangosan előadja a véleményét akkor is, amikor arra senki sem kíváncsi olla suuri suusta(an vki nagyokat mond, dicsekszik, vkinek (csak) a szája nagy ottaa suihin [vulg] szájával kielégít, [vulg] leszop vkit panna suu säkkiä myöten takarékosan él, annyiból él, amennyije van, addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér piestä suuta hülyeségeket beszél, fecseg, locsog; veszekedni/ vitatkozni kezd puhua sivu/ohi suun(sa) meggondolatlanul beszél, elszólja magát puhua jkn suulla vkinek a száj íze szerint beszél/úgy beszél, ahogy vki (más) beszélne puhua suulla suuremmalla vmilyen jelentősebb személy/híres ember gondolatait/szavait idézve beszél soittaa suuta(an) jártatja a száját, pofázik suin päin hanyatt-homlok, nagy sietve, egyenesen, azonnal, fejest sulaa suussa (majd) elolvad az ember szájában, nagyon finom sulkea jkn suu befogja vkinek a száját, elhallgattat vkit sulkea suu(nsa) befogja a száját; nem beszél vmiről (olla) suu auki → auki jkn suu ei ole tuohesta → tuohi suu kiinni → kiinni suu kuin seitsemän leivän uuni → uuni suu käy kuin papupata/väkkärä → papupata → väkkärä suu messingillä → messinki Suu poikki/tukkoon! → poikki → tukossa Suu suppuun (jstak)! → supussa suu vaahdossa → vaahto suu väärässä → väärä suuhun pantava harapnivaló, ennivaló suun kostuke → kostuke suussa sulava [ételről] nagyon finom Tuki suusi! Fogd be a szád! Állítsd le magad! tukkia jkn suu befogja/betömi vkinek a száját, elhallgattat vkit
375 tukkia suu(nsa befogja a száját, tartja a száját, nem beszél vmiről tulla/tupata ihan suuhun nagyon/túl közel jön/megy vkihez suudelma csók Juudaksen suudelma júdáscsók suukapula szájpecek panna jklle suukapula megakadályozza, hogy vki szabadon elmondja a véleményét; befogja vkinek a száját, elhallgattat vkit suunnata irányoz, irányít, beirányoz suunnata huomiota jhk → huomio suunnilta(an [kifejezésekben] joutua/olla suunnilta(an jstak [olla poissa tolalta(an → tolalla(an] [bosszúságtól, haragtól] elvesz(í)ti a türelmét, vki kijön a sodrából, felizgatja/elragadtatja magát, gutaütést kap, [rémülettől] hisztérikus rohamot kap,[örömtől] nagyon feldobódik; [bosszúságtól, haragtól, rémülettől, örömtől] vki magán kívül van, odavan, [örömtől] el van ragadtatva, fel van dob(ód)va/villanyozva suuri nagy; sok Ei suuret sanat suuta halkaise [km] mindenki tud dicsekedni; nem tilos a dicsekvés kuvitella/luulla suuria itsestä(än túl sokat képzel magáról olla suurin ja kaunein [tréf] vki (a saját véleménye szerint) vmiben a legjobb/a legkiemelkedőbb/a legelső/a csúcs Suomen suuri poika [gyakran tréf] híres/érdemeket szerzett finn suurin piirtein nagyjából, körülbelül, nagy vonalakban, megközelítőleg, hozzávetőlegesen, úgy suutari cipész, suszter, csizmadia; fel nem robbant bomba/gránát Suutari pysyköön lestissään → lesti vaeltaa kuin Jerusalemin suutari jár(kál), mint zsidóban a fájás, olyan, mint a bolygó zsidó svengata természetesen, magával ragadó ritmusban szól (zene); játszik (zenét); [kifejezésekben] paikka missä svengaa olyan hely, ahol főleg a fiatalok ízlésének megfelelő hangulat van svengaava teksti lendületes, magával ragadó szöveg svengaavat vaatteet divatos/menő ruhák sydän szív; belső, belseje vminek, közép, bél, mag jklla ei ole sydäntä tehdä jtak vkinek nincs szíve vmihez/vmit csinálni, vkit nem visz rá a lélek vmire
376 inhota jtak/jkta sydämen(sä) pohjasta (teljes) szívből utál vmit/vkit keventää sydäntä(än) jklle vki könnyít a lelkén, kiönti a szívét vkinek, elmondja vkinek azt, ami a szívét nyomja kivi/paino/taakka putoaa jkn sydämeltä nagy kő esik le vkinek a szívéről, vki (nagyon) megkönnyebbül koskee sydämeen vkinek fáj a szíve; vmi szíven üt vkit kovettaa/paaduttaa sydäme(nsä jllek megkeményíti a szívét vmivel kapcsolatban, nem törődik vmivel, közömbös vmivel kapcsolatban Käsi sydämelle! Valld be! Légy őszinte! Mondd meg őszintén! käsi sydämellä őszintén, becsületesen käydä jkn sydämelle bánatot/szomorúságot okoz vkinek; felbosszant vkit menettää sydäme(nsä jklle/jllek beleszeret vkibe/vmibe olla lähellä jkn sydäntä/jkn sydäntä lähinnä közel/a legközelebb áll vkinek a szívéhez olla jklle sydämen asia vmi vkinek szívügye jklla on laaja sydän vki nyílt szívű/jószívű/melegszívű, vkinek nagy a szíve/nagy szíve van, vki csupaszív jklla on jtak sydämellä(än) vkinek nyomja vmi a szívét jklla on sydän kurkussa/syrjällään/sykkyrällä vkinek a torkában dobog a szíve (félelmében/a félelemtől) jklla on sydän paikallaan/oikealla paikalla vkinek jó szíve van, vki meleg szívű/jószívű, vki nemes lelkű ottaa jk sydämelle(en) szívügyévé tesz vmit, szívügyének tekint vmit jkta/jklla ottaa sydämestä vkinek fáj a szíve, vki fájdalmat érez a szíve táján purkaa sydäntä(än) kiönti a szívét riipaista jkn sydäntä/jkta sydämestä meghat vkit, vkinek a szívére hat, sajnálatot/részvétet ébreszt vkiben saada jkn sydän syttymään lángra lobbantja vkinek a szívét, szerelmet ébreszt vkiben; érdeklődést kelt vkiben sydämen asiat/sydämenasiat szívügyek sydämen pohjasta → pohja jkn sydämen valittu → valita sydämen(sä) kyllyydestä → kyllyys jkn sydän hyppää kurkkuun → hypätä jkn sydän itkee/vuotaa verta vkinek vérzik a szíve (vmiért/vmi miatt), vki nagyon sajnál vmit, nagyon szomorú vmi miatt
377 sydän kurkussa/syrjällään/sykkyrällä félelmében, félve, megrémülve, rémülten; nyugtalanul, (a félelemtől) torkában dobogó a szívvel sydän kylmänä félelemmel, rettegve, borzongva jkn sydän oli haljeta (riemusta/pelosta/jännityksestä) majd kiugrott a szíve (örömében/az örömtől/félelmében/a félelemtől/izgalmában/az izgalomtól) jkn sydän on kintaan peukalossa/kintaanpeukalossa → kintaanpeukalo jkn sydän on kivestä/kiveä vkinek kőből van a szíve, vki kőszívű jkn sydän on puhdasta kultaa → kulta jkn sydän pehmenee vki elérzékenyül, ellágyul, meghatódik, vkinek meglágyul a szíve jkn sydän sykkii jllek vkinek vmiért dobog a szíve, vki szimpátiát érez vmi iránt jkn sydän särkyy/murtuu jkn takia vkinek megszakad a szíve vki miatt, vkinek nagy szívfájdalmat/szomorúságot okoz vki sydän verta vuotaen vérző szívvel sydäntä lämmittävä → lämmittää sydäntä särkevä → särkeä täydestä sydämestä(än) teljes szívemből/szívedből, stb.; teljes szívből sylkeä köp, kiköp, leköp olla sama kuin tuuleen sylkisi teljesen mindegy, édes mindegy, egyre megy sylkeä jkn silmille jtak → silmä sylkeä verta → veri sylki nyál, köpet, köpés puhua mitä sylki suuhun tuo meggondolatlanul beszél, azt mondja, ami eszébe jut syltty kocsonya; disznósajt housut/sukat syltyssä a nadrág/harisnya lecsúszva és hurkákban lógva tehdä jksta sylttyä [tréf] vki nagyon megver vkit, vki alaposan ellátja vkinek a baját, vki jól eltángál vkit, vki fasírtot csinál vkiből synkassa, synkkaan [kifejezésekben] olla synkassa szinkronban van vmivel; illik egymáshoz, jól kijön egymással synnyttää (meg)szül, világra hoz; szül, okoz, előidéz, teremt, kelt synnyttää pahaa verta → veri synti bűn; vétek, vétség, hiba, tévedés itsepäinen kuin synti nagyon önfejű/makacs, csökönyös, mint a szamár karttaa jtak kuin syntiä kerül vmit, mint a bűnt kaunis kuin synti nagyon szép, bűnösen szép nukkua synnin unta [vall] bűnös életet él, bűnben él
378 (tahra) on/istuu lujassa/tiukassa kuin synti (a folt/vmi) makacsul/kivakarhatatlanul benne van (vmiben) jk painaa kuin synti vmi nehéz, mint a bűn synnin laakso → laakso synti ja häpeä megbocsáthatatlan vétek; szégyen, gyalázat! synty születés, eredet, keletkezés, kezdet; származás pohtia syntyjä syviä fontos/lényegbevágó dolgo(ko)n gondolkodik/elmélkedik/ töpreng/tűnődik syntyä születik, világra jön; keletkezik, létrejön, kialakul syntyä esikoisena → esikoinen syntyä hopealusikka suussa → hopealusikka syntyä onnellisten tähtien alla → onnellinen syrjä szél, oldal olla mitalin syrjässä kiinni [vö. olla voitossa kiinni] éremre esélyes, közel áll a győzelemhez, egy karnyújtásnyira van a győzelemtől pitää pennin syrjästä kiinni garasoskodik, fukarkodik, fösvény päästä leivän syrjään kiinni keresethez jut, meg tudja keresni a betevő falatot syrjäsilmällä, syrjäsilmin [kifejezésekben] katsoa/vilkaista jhk/jkta syrjäsilmällä lopva/titkon néz vmit/vkit, rápillant vmire/vkire; a szeme sarkából néz vmit/vkit syrjässä, syrjästä, syrjään [kifejezésekben] jättää jk syrjään figyelmen kívül hagy vmit seurata/tarkkailla jtak syrjästä távolról figyel vmit, kívülről szemlél vmit syssyyn [kifejezésekben] samaan/yhteen syssyyn egyúttal, egyszerre, megszakítás nélkül, egyfolytában, egyvégtében syttyä (meg)gyúl, kigyúl, felgyúl, meggyullad; kitör; fellelkesedik syttyä jllek asialle tűzbe jön vmitől, fellelkesül vmin sytyttää (meg)gyújt, rágyújt, szít, kirobbant; begyullad jklla sytyttää hitaasti vkinek lassú a felfogása sytytys gyújtás jklla on hidas/myöhäinen sytytys vkinek lassan esik le (a tantusz)/(a húszfillér), vkinek lassú a felfogása/az észjárása syvä mély kansan syvät rivit az egyszerű nép olla syvältä (perseestä) [vulg] vmi utálatos, hányinger [szl], szar [vulg]
379 puhua vakaumuksen syvällä rintaäänellä [iron] vmiről a legmélyebb meggyőződéssel (és patetikusan) beszél syvä kurkku [tréf] magas beosztásban levő személy, aki a háttérben maradva leleplez bizonyos dolgokat syvässä uiva (liikeyritys) → uida syy ok, alap, indíték, kifogás; bűn, vétek hyvällä syyllä okkal, megalapozottan, indokoltan kyllä sika syitä keksii/löytää vki mindig talál okot/kifogást/magyarázatot vmire ottaa syy jstak niskoille(en magára vállalja a felelősséget vmiért, [szl] elviszi a balhét panna/sälyttää/työntää/vierittää/vyöryttää syy jstak jkn (toisen) niskoille/harteille/ päälle/tilille vkire (át)hárítja a felelősséget vmi miatt, vkinek a nyakába varr vmit sitä suuremmalla syyllä annál (is) inkább syyttä suotta minden (különösebb) ok nélkül, szükségtelenül, hiába syyhy rüh; viszketegség, viszketés mennä syyhy(mä)ttä saunaan ok nélkül kezd bele/avatkozik bele valamilyen kellemetlen dologba, (amiből saját magának csak kára származik), kéretlenül beleavatkozik vmibe, fogadatlan prókátor(ként viselkedik), magának keresi a bajt syyhytä viszket mennä syyhy(mä)ttä saunaan → syyhy syyhyä → syyhytä syyte vád, büntető eljárás nostaa syyte jkta vastaan [jog] vádat emel vki ellen, (bírósági) pert indít vki ellen, beperel vkit syödä (meg)eszik, fal; étkezik, táplálkozik; megszeg; nyúz; emészt, mardos, rág huutaa kuin syötävä torkaszakadtából üvölt, üvölt, mint a sakál/mint a fába szorult féreg siltä syömältä rögtön, azonnal syödä jkn leipää → leipä syödä kuin hevonen → hevonen syödä kuin lintu → lintu syödä kuin porsas → porsas syödä jkn kädestä/kämmeneltä → käsi → kämmen syödä sana(nsa → sana syödä jtak/jkta silmillä(än) → silmä syödä ulkona → ulkona
380 syödä vatsa(nsa) kuralle → kura syöneen näköinen [tréf] vki jól táplált, kövér Söisi kissakin kaloja, vaan ei kastaisi kynsiään [km] → kissa syöksyä rohan, ront, ugrik, száguld; tör, előtör; zuhan syöksyä jkn niskaan → niska syöminen evés; ennivaló tällä syömisellä ez alkalommal, még, egyelőre syöpyä kimaródik, kivájódik; belemaródik; gyökeret ver, bevésődik syöpyä veriin → veri syötti csalétek nielaista syötti bekapja a horgot, bekapja a legyet, bemegy a csőbe, beleesik a csapdába tarttua syöttiin enged a csábításnak, bekapja a horgot syöttää (meg)etet; bead, bebeszél; ad(agol) syöttää jklle pajunköyttä → pajunköysi syötävä mn enni való, ehető fn ennivaló, étel, eleség Voi syötävä! [enyhe káromkodás] säkki zsák pimeä kuin säkissä teljesen sötét, vaksötét säilyttää őriz, tart; őrizetben tart; tartósít, eltesz; megőriz, megtart säilyttää kasvon(nsa → kasvot säilyttää maltti(nsa → maltti säilyttää raha(nsa/rahat sukanvarressa → sukanvarsi säilyä megmarad, fennmarad, megőrződik, konzerválódik; megmenekül säilyä aikojen taakse → taakse sälyttää megterhel, megrak, (terhet) rárak sälyttää jk jkn niskoille → niska sälyttää syy jstak jkn (toisen) niskoille/harteille/päälle/tilille → syy sälyttää vastuu jstak jkn niskoille/harteille/toisen kannettavaksi → vastuu sänky ágy mennä sänkyyn aludni megy; jkn kanssa lefekszik vkivel, ágyba bújik vkivel särkeä tör, kitör, betör, eltör; szt fáj, fájdít, fájdalmat okoz, bánt sydäntä särkevä szívfájdító, szívtépő, szívet tépő, szívszaggató, szívbe markoló särki [áll, hal] veresszárnyú koncér paistaa särkeä mélyen/szerelmesen néz vkinek a szemébe, vkiknek egymásba fonódik a tekintetük
381 silmät punaisina kuin särjellä vkinek vörös a szeme, mint a nyúlnak särkyä (el)törik, széttörik, összetörik särkyä tuusan nuuskaksi → tuusan särmä él, szöglet; bátorság, merészség, önbizalom hioa jklta särmät pois lecsiszolja vkinek a szögletességét jklla on särmää + inf vkinek van bátorsága vmihez/vmit csinálni, vkinek van képessége/tehetsége boldogulni vhol särähtää reccsen, csörren särähtää jklle/jnk korvaan → korva sätky [kny] [kifejezésekben] saada sätky vki elveszíti a türelmét/kijön a sodrából/kifogy a béketűrésből sävel hang, dallam, nóta, dal löytää yhteinen sävel megtalálja a közös hangot vkivel selvät sävelet világos tervek; [beleegyezés kifejezésére] rendben (van), világos sävy jellegzetesség, jelleg, kifejezés, vonás; színárnyalat, tónus; hangnem sävy sävyyn színharmóniában, színt színhez válogatva sää időjárás, idő hyvän sään aikana/aikaan mielőtt még baj lesz; jókor, időben, amíg csak lehet(séges) sääli szánalom, részvét, sajnálat, könyörület jkn/jklle käy/tulee jkta sääliksi vki megsajnál/megszán vkit jkn on jkta sääli vki sajnál/szán vkit sääntö szabály, alapszabály, előírás, rendelet Ei sääntöä ilman poikkeusta [km] nincs olyan szabály, amely alól ne volna kivétel (kaikkien) taiteen sääntöjen mukaan [tréf] a lehető legügyesebben/ legjobban/legszakszerűbben sääri lábszár oikaista sääre(nsä [kny] meghal säästöliekki kis láng (gáztűzhelyen) elää/kituuttaa säästöliekillä spórol, kuporgat; éppenhogy csak él/működik
382 T taakka teher, rakomány, súly taakka putoaa jkn sydämeltä/harteilta → sydän → harteet taakse nu gen hátra; túl, túlra hsz hátra, hátulra, vissza; hátrafelé Minkä taakseen jättää, sen edestään löytää [km] Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra [km] panna jtak korvan taakse megjegyez vmit säilyä aikojen taakse örök időkig/örökké megmarad/megőrződik taala dollár tuhannen taalan kysymys nehéz/fogas kérdés; fontos kérdés taaplata deszkákat összerak; [kifejezésekben] jokainen/kukin taaplaa tyylillään mindenki másképp csinálja/mindeki a maga módján/a saját képességei szerint csinál vmit tahrata foltot ejt, beken, bepiszkít, beszennyez, besároz tahrata kilpe(nsä → kilpi tahrata käte(nsä jhk → käsi tahrata käte(nsä vereen/verellä → veri tahti ütem, taktus; ütem, tempó, iram jk ei tahtia haittaa vmi nem zavar vmit/vkit, vminek nincs jelentősége vminek a szempontjából tahto akarat, kívánság, vágy ajaa/saada tahto(nsa läpi/perille keresztülviszi/érvényre juttatja az akaratát, eléri (azt), amit akar ei parhaalla tahdollakaan a legnagyobb jó szándékkal sem, egyáltalán nem viimeinen tahto végakarat, testamentum tahtoa akar, kíván, óhajt, szeret, kedve van (se) tahtoo sanoa → sanoa taide művészet (kaikkien) taiteen sääntöjen mukaan → sääntö taika varázslat, varázslás, mágia; varázsszer; varázs jstak/jssak ei ole taikaa vminek nem lehet hinni; vmi nem sokat ér, vminek nem sok hasznát lehet venni taikasauva varázsvessző kuin taikasauvan kosketuksesta mintegy varázsütésre taistella harcol, csatázik, hadakozik; küzd, birkózik taistella elämästä ja kuolemasta → elämä
383 taistella henken(sä edestä → edestä taistella tuulimyllyjä vastaan → tuulimylly taistella viimeiseen mieheen → viimeinen taistella viimeinen taistelu(nsa → viimeinen taistelu harc, csata, ütközet; küzdelem henkien taistelu nagy elmék/szellemek csatája taittaa (be)hajt; összecsuk; (el)tör, letör, kitör; tördel taittaa kärki jltak → kärki taittaa peistä jnk puolesta → peitsi taittaa taivalta → taival taivaallinen égi, mennyei; rendkívüli, csodálatos ei (ymmärrä) tuon taivaallista (jstak) semmit sem/egy szót/egy kukkot sem (ért vmiből) taivaanranta horizont, az ég alja taivaanrannan maalari → maalari taival útszakasz, távolság, út; utazás, vándorlás, út taittaa taivalta vándorol, gyalogol, jön, megy, halad, vonul, utat megtesz taivas ég(bolt), mennybolt; menny(ország) luvata jklle maat ja taivaat mindent megígér vkinek, összevissza ígérget vkinek panna liikkeelle taivaat ja maat minden követ megmozgat, mindent megtesz/elkövet (vmi érdekében/vmiért) puhua kaikesta taivaan ja maan välillä mindenféléről/minden létező/lehetséges dologról beszél, az égvilágon mindenről beszél sataa/pyryttää taivaan täydeltä nagyon esik, (csak úgy) szakad az eső/a hó, nagy hóvfúvás van taivaan isä mennyei atya Taivaan kiitos! Hála istennek! (kuin) taivaan lahja → lahja (ei) taivaan portillakaan soha(sem) Taiva(h)an talikynttilät! kb. Azt a leborult ...! Azt a fűzfán fütyülő rézangyalát! Taivaan tähden! [csodálkozás, szörnyülködés kifejezésére] Az ég szerelmére! Taiva(h)an vallat! [meglepetés kifejezésére] Egek ura! Mi a csuda/a szösz! taivaita hipova/tavoitteleva nagyon/szédítően magas; (túlságosan is) magasröptű, szárnyaló, nagyra törő, nagyszabású, szédítő, bátor Taivas tietää/ties Isten látja lelkemet, ...; A jó ég tudja, Tudja az ég Taivas varjele/varjelkoon! → varjella
384 Taivaastako sinä tähän/siihen tipahdit? Honnan a csudából pottyantál ide/oda? tavoitella taivaita nagyra tör tie on auki taivasta myöten szabad az út/a pálya (vki előtt), nincs semmi akadálya vminek vanha kuin taivas [emberről] öreg, mint az országút Voi taivas! Egek! Szent ég! ylistää/kehua jtak/jkta/jku maasta taivaaseen az egekig dicsér/magasztal vkit taju tudat; öntudat, eszmélet; tudatosság; érzék, megértés iskeä jklta taju pois/kankaalle eszméletlenre ver vkit, úgy összever vkit, hogy az elveszíti az eszméletét taju kankaalla/poissa → kangas → poissa takaa nu gen/part mögül; mögött el; távolból, ezelőtt; óta; múlva hsz hátulról ajaa takaa jkta vki üldöz/kerget/hajszol vkit, jtak vki igyekszik elérni/megszerezni vmit; törekszik vmire, (meg)céloz vmit; ért vmit vmi alatt, vkinek vmilyen szándéka van vmivel tavan takaa gyakran, újból és újból, időről-időre, egyre, ismételten, folyton folyvást takajalka hátsó láb nousta takajaloille(en jnk asian takia feldühödik/mérges lesz/felfortyan/felháborodik vmi miatt/vmin, [szl] felkapja a vizet/kiakad vmi miatt olla takajaloilla(an jnk asian takia dühös/mérges/fel van fortyanva/fel van háborodva vmi miatt, [szl] ki van akadva vmi miatt takalukossa, takalukosta, takalukkoon biztonsági/kettős zárral (bezárva); [kifejezésekben] olla takalukossa nem képes természetesen viselkedni, (zavar, félelem miatt) nem képes magát természetesen kifejezni, le van bénulva mennä takalukkoon lebénul, leáll takametsä távoli erdő, őserdő takametsien miehet a finn tartományok és a fejlődő országrészek lakói takana nu gen mögött, birtokában; magában, titokban; túl, távolra; ezelőtt, azelőtt, múlva hsz hátul, mögötte haudan takana a halál után, a túlvilágon takapaju a szán hátsó bordáit összekötő fűzfakötés olla takapajulla le van maradva (a fejlődésben), elmaradott takapakki visszaesés; hátbatámadás ottaa/ajaa/mennä takapakkia lemond vmiről, eláll vmitől, enged vmiből
385 jstak tulee takapakkia csapás/hanyatlás/csökkenés/visszaesés/sorvadás következik be vmitől/vmi miatt/vminek a következtében takatasku hátsó zseb jklla on jtak takataskussa(an) vkinek van vmi döntő/meglepő dolog a tarsolyában takki kabát kääntää takkia/takki(nsa [vö. kääntää kelkkansa/purjeensa] megváltoztatja a véleményét, köpönyegforgató módjára viselkedik, kétszínűen viselkedik, kétkulacsos politikát folytat saada/ottaa takkiin(sa szidásban/verésben részesül; vereséget szenved; veszteséget szenved takki on tyhjä(nä) vki kivan (készülve), vkinek elfogyott az ereje takki tyhjenee vkinek elfogy az ereje; vkinek elfogynak az eszközei, vki kifogy az eszközökből jklle tulee takkiin vki kikap, verést kap, megkapja a magáét; vereséget szenved; (pénzt) veszít/veszteséget szenved takoa kovácsol, kalapál; ver takoa järkeä jkn päähän → järki takoa jtak päähän(sä/jkn päähän → pää Takoa silloin/niin kauan kun rauta on kuumaa [km] → kuuma takuu kezeskedés, szavatolás, jótállás; kezesség; óvadék; garancia mennä takuuseen jstak/jksta//jnk/jkn puolesta kezeskedik vmiért/vkiért, jótáll vmiért/vkiért talla hegedűláb; (szán)talp, lap, lemez; szántalp vasa painaa talla tiskiin [vö. painaa nasta lautaan] beletapos a gázba, teljes sebességgel hajt tallata (le)tapos, összetapos; lép, jár, topog tallata jku jalkoihin(sa) → jalka → loka tallata jku/jkn nimi maine lokaan → loka tallata tyhjää [szl] → tyhjä tallata jkn varpaille → varvas tallella eltéve, elraktározva olla tallella megvan, el van téve, megmaradt, megőrződött tallessa, tallesta, talteen [kifejezésekben] korjata jkn rahat parempaan talteen [tréf] zsebre teszi/zsebre vágja vki másnak a pénzét olla tallessa be van gyűjtve, el van téve; biztonságban/őrizetben van
386 ottaa talteen begyűjt, összegyűjt, eltesz, megőrzésre/elraktározásra beszed; magához vesz; őrizetbe vesz talli lóistálló hevoset karkaavat tallista [figyelmeztetésül mondják annak, akinek ki van gombolódva a slicce] talo ház, lakóház; porta, tanya asettua/jäädä/käydä/ruveta/ryhtyä jhk taloksi letelepedik/letelepszik vhol, lakni kezd vhol, felüti a tanyáját vhol; otthon(osan)/jól érzi magát vhol poiketa taloon vendégségben van/jár vhol/vkinél talosilla, talosille [kifejezésekben] olla talosilla papás-mamást játszik ruveta/ryhtyä/asettua talosille összeköltözik vkivel; családot alapít talvi tél talven selkä taittuu enyhül a tél, tavaszra fordul talven törröttäjät → törröttäjä talviturkki téli bunda heittää pois talviturkki(nsa [tréf] úszási szezonban először megy úszni tanssi tánc käydä kuin tanssi vmi nagyon könnyen/játszva megy, vmi megy, mint a karikacsapás tanssia táncol, táncot lejt kulkea (kuin) tanssien könnyedén, tánclépésben megy tanssia härkäparissa → härkä tanssia lehmäparissa → lehmä tanssia jkn pillin mukaan → pilli tapa szokás; mód; tsz erkölcs, illem aika tavalla meglehetősen, eléggé, alaposan, derekasan ihmisten tavalla emberi módon, civilizáltan kaikin tavoin mindenképpen, minden szempontból opettaa jku (ihmisten) tavoille megtanít vkit rendesen viselkedni parantaa tapa(nsa rendesen kezd viselkedni tavalla tai(kka) toisella így vagy úgy, valahogy, valamiképpen tavan takaa → takaa Tapani férfinév; [naptári ünnep] karácsony másnapja Tapanina on päivä jo kukonaskelta pitempi [km] → kukonaskel tapella verekszik, verekedik, küzd, harcol, birkózik, vív, viaskodik
387 tapella kuin sudet → susi tapetti tapéta joutua uudelleen tapetille újra a figyelem központjába kerül, újra napirendre kerül olla/pysyä tapetilla [vö. olla kuvassa/kuvioissa mukana] benne van a képben, szem előtt van, a figyelem központjában van, beszéd tárgya, napirenden van tappaa agyonüt, agyonver, meggyilkol tappaa aikaa jllak → aika tappaa kultamunia muniva kana → kultamuna tappi csap, dugó, dugasz; csap, pecek; (hegedű)kulcs katsoa/tuijottaa jtak/jkta silmät tapilla(an (a csodálkozástól, stb.) tágra nyílt szemmel(szemekkel)/kitartóan/hosszan/figyelmesen néz/bámul vmit/vkit tappio vereség, csatavesztés; veszteség, kár joutua/jäädä tappiolle vereséget szenved käydä tappiolla veszteséget termel tappura csepű, kóc olla tulta ja tappuraa tüzes, heves, szenvedélyes, temperamentumos tarina történet, elbeszélés; monda; mese; beszélgetés iskeä tarinaa beszélget/cseveg vmiről vkivel, mesél (vmit vkinek); hazud(oz)ik vkinek tarjota kínál, felszolgál tarjota kierros jklle → kierros tarjota (jklle) (vain) lämmintä kättä (kiitokseksi) → käsi tarjota porkkanaa (ja keppiä) → porkkana tarjota sovinnon kättä → sovinto tarkalla, tarkalle [idővel kapcsolatos kifejezésekben] olla tarkalla kis híja van vminek, éppenhogy csak mennä tarkalle az utolsó pillanatra marad tarkastaa vizsgál, megnéz, átnéz, megtekint, szemügyre vesz; vizsgál, megvizsgál, átviszgál, felülvizsgál, ellenőriz tarkastaa munaskuita myöten → munaskuut tarkastella nézeget, vizsgálgat, szemlél; megvizsgál tarkastella jtak (liian) ahtaasta kulmasta → kulma tarkastella jtak välimatkan päästä → välimatka tarkastella jtak värillisten silmälasien läpi → silmälasit tarkka pontos; figyelmes, gondos; alapos, részletes tarkkana kuin porkkana → porkkana
388 tarkkailla figyelget, nézeget, vizsgálgat; figyel, megfigyel; (fel)ügyel tarkkailla jtak syrjästä → syrjässä tarkoitus szándék tarkoitus pyhittää keinot → keino tarpeeksi elég, elegendő, eleget; elég(gé) saada jstak tarpeekse(en/tarpeeksi vkinek elege lesz vmiből, vki megelégel/megun vmit tarttua megragad, megfog, elkap; folyamodik; nekilát; belevág tarttua auran kurkeen → kurki tarttua hihaan/vaatteeseen [lopásról] vmi vkinek a kezéhez ragad tarttua härkää sarvista → härkä tarttua keppiin → keppi tarttua kraiveliin/kraivelista → kraiveli tarttua jhk kuin hukkuva oljenkorteen → hukkua tarttua jkta kurkusta/jkn kurkkuun → kurkku tarttua kynään → kynä tarttua matkasauvaan → matkasauva tarttua jkta niskavilloihin/niskavilloista → niskavilla tarttua ohjaksiin → ohjas tarttua pulloon → pullo tarttua syöttiin → syötti tarttua tilaisuuteen → tilaisuus tarttua vallan kahvaan → kahva tarve szükség, szükséglet, igény; vágy; tsz szükséges dolgok; szükség, széklet, székelés iso/pieni tarve [gyerm] nagy/kis dolog, kaki/pisi käydä/olla tarpeella(an/tarpeilla(an vki a szükségét végzi olla/tulla hyvään/kipeään tarpeeseen vmi jól jön/jólesik, vmi jókor jön tehdä tarpee(nsa szükségét végzi tasajako egyenlő felosztás/elosztás kristillinen tasajako egyenlő/testvéries elosztás tasajalkaa/tasakäpälää páros lábbal; egyszerre lépve hyppiä tasajalkaa/tasakäpälää vki páros lábbal ugrik; vkit elönt a düh/harag/ pulykaméreg, (a dühtől) vki a falra mászik tasalla vminek a magasságában/szintjén/színvonalán, tasalle vminek a magasságába/szintjére/színvonalára, tasalta vminek magasságából/ szintjéről/színvonaláról
389 olla/pysyä jssak ajan/päivän tasalla lépést tart az idővel/a korral, a kor színvonalán áll; frissen van informál(ód)va vmiről, naprakész/a legfrissebb információkkal rendelkezik vmiről olla tehtäviensä tasalla jól ellátja a feladatát, megbirkózik a feladatával/ feladataival olla/pysyä tilanteen tasalla ismeri a(z uralkodó) helyzetet, tisztában van a helyzettel tasan egy szinten/szintre, egy vonalba(n); egyformán, egyenlően; kereken Tasan ei käy onnen lahjat [km] → lahja tasapaino egyensúly kauhun tasapaino félelem irányította egyensúly: a nagyhatalmak atomfegyverkezésével létrehozott katonai és politikai egyensúly; olyan egyensúly, amelynek a felborulása veszélyes lehet tasku zseb; táska, tasak tuntea jk/jku kuin oma(t) tasku(nsa (úgy) ismer vmit/vkit, mint a (saját) tenyerét tasoissa, tasoihin [kifejezésekben] olla tasoissa vki rendben van vkivel, vkik kvittek tasoittaa (el)egyenget, (el)simít; egyenget tasoittaa jnk tietä/tasoittaa tietä jklle → tie tassu mancs paiskata tassua kezet fog vkivel tatti tinóru (gomba) olla/istua kuin tatti ül, mint egy rakás szerencsétlenség, magában gubbaszt, mozdulatlanul ül tattis [kny] köszönet; [kifejezésekben] olla ihan tattis vki teljesen ki van merülve/készülve tauti betegség, kór levitä kuin tauti vmi gyorsan terjed tavallinen szokásos, átlagos, egyszerű tavallinen nimetön rivimies → nimetön tavallinen pulliainen → pulliainen (se) tavallinen virtanen → virtanen tavara holmi, tárgy, dolog, miegymás; áru, áru(cikk), cikk kuumaa tavaraa lopásból származó, illegálisan/feketén szerzett áru täyttä tavaraa eredeti dolog/áru, olyasmi, ami megéri az árát; erős élvezeti cikk tavata (meg)talál, rátalál, lel; ér, rajtakap; találkozik tavata jku itse teosta → teko
390 tavata jku kasvoista kasvoihin → kasvot tavata kohtalo(nsa → kohtalo tavata jku rysän päältä → rysä tavaton szokatlan, nem közönséges, nem mindennapi, rendkívüli Voi hyvä tavaton! [csodálkozás, bosszúság, csodálat kifejezésére] A mindenit! A mindenségit! A nemjóját! tavoitella igyekszik megfogni/megszerezni/elérni, keres, hajhász, törekszik tavoitella taivaita/tuulta/tähtiä/kuuta taivaalta → taivas → tuuli → tähti → kuu tavoitella sateenkaarta → sateenkaari tavu szótag ei ymmärrä jstak tavuakaan vmiből egy (árva) szót sem ért teerenpeli szemjáték, flört, udvarlás pitää teerenpeliä jkn kanssa szemez vkivel, flörtöl vkivel tehdä tesz, csinál, készít, végez; terem, hoz; szül, nemz; kitesz, rúg tee työ(t) ja opi pelaamaan → työ tehdä aapelia → aapeli tehdä alle(en→ alla tehdä jtak alta pois → alla tehdä asento → asento tehdä asiaa jonnekin→ asia tehdä eetvarttia/eetua/eemeliä/aapelia → eetvartti → eemeli → aapeli tehdä ennätys → ennätys tehdä hallaa jklle → halla tehdä heinää → heinä tehdä jtak henken(sä uhalla/kaupalla/hinnalla → henki tehdä hintaa → hinta tehdä historiaa → historia tehdä housuihin(sa → housut tehdä ihmeitä jllek → ihme tehdä itseä(än tykö → tykö tehdä ivaa jstak → iva tehdä kahteen/kolmeen pekkaan → pekka tehdä kaikke(nsa jkn hyväksi/puolesta → kaikki tehdä karhunpalvelus → karhunpalvelus tehdä katoamistemppu → katoamistemppu tehdä kaulaa jkhun → kaula
391 tehdä kauppansa → kauppa tehdä kavennus → kavennus tehdä jklle kepposet → kepponen tehdä kipeää → kipeä tehdä jtak kuin Iisakin kirkkoa → kirkko tehdä kunniaa → kunnia tehdä kuolemaa → kuolema tehdä kuppi → kuppi tehdä kutaa → kuta tehdä jtak kylmiltä(än → kylmiltä(än tehdä kärpäsestä härkänen → kärpänen tehdä lakko → lakko tehdä jtak jkn laskuun → lasku tehdä lehmä(n)kauppa/-kauppoja → lehmä(n)kauppa tehdä jtak lonkalta → lonkka tehdä jstak loppu → loppu tehdä lovi kukkaroon → lovi tehdä jtak luvan perästä → lupa tehdä lähtöä → lähtö tehdä jtak (Villin) lännen malliin → länsi tehdä jtak löysin rantein → löysä tehdä mahalasku → mahalasku tehdä makeaa → makea tehdä jtak maksutta → maksu tehdä jklle mieliksi → mieli tehdä mukeja → muki tehdä jtak myötäkarvaan → myötäkarvaan tehdä jku naurunalaiseksi → naurunalainen tehdä jtak niin, ettei kuu kuule eikä päivä näe → kuu tehdä (suuri) numero → numero tehdä ohimarssi → ohimarssi tehdä oikeutta jklle → oikeus tehdä pahojaan → paha tehdä jtak pahuutta(an/pahuuksissa(an → pahuus tehdä parhaa(nsa jkn hyväksi/puolesta → paras tehdä jtak jkn perässä → perässä
392 tehdä pesäero → pesäero tehdä pilaa/pilkkaa jksta/jstk → pila → pilkka tehdä pimeyden töitä → pimeys tehdä jtak piruutta(an → piruutta(an tehdä poikaa → poika tehdä puhdasta jälkeä → puhdas tehdä pyöreitä päiviä → pyöreä tehdä rahaa → raha tehdä jtak ryssäksi → ryssä tehdä jk selväksi jklle → selvä tehdä selvää/selkoa jstak → selvä → selko tehdä selvää jälkeä jstak/jksta → selvä tehdä jtak jkn selän takana → selkä tehdä jklle seuraa → seura tehdä sinunkaupat jkn kanssa → sinunkaupat tehdä sisään → sisään tehdä jtak sormituntumalla → sormituntuma tehdä stoppi → stoppi tehdä jksta sylttyä → syltty tehdä tarpee(nsa → tarve tehdä tehtävä(nsä → tehtävä tehdä temppu → temppu tehdä tenä(ä) → tenä tehdä jklle tepponen/tepposet → tepponen tehdä terää → terä tehdä jtak jkn tieten → tietä tehdä jtak tietämättömyyttä(än → tietämättömyys tehdä tiettäväksi → tietä tehdä tikusta asiaa → tikku tehdä tilit/tili(nsä selväksi jkn kanssa → tili tehdä tiliä jstak → tili tehdä jklle tiukkaa + inf → tiukka tehdä jstak totta → tosi tehdä tuloaan → tulo tehdä tuttavuutta jkn kanssa → tuttavuus tehdä tyhjäksi jkn aikeet → aie
393 tehdä työtä kuin kone → kone tehdä työtä putkeen → putki tehdä jtak vaikeimman kautta → vaikea tehdä vala → vala tehdä jtak jnk varjolla → varjo tehdä jtak vasemmalla kädellä → vasen tehdä vastarintaa → vastarinta tehdä jtak vastoin parempaa tietoa(an) → vastoin tehdä vispilänkauppoja → vispilänkauppa tehdä voitava(nsa jkn hyväksi/puolesta → voitava tehdä voltti → voltti tehdä välit selväksi jkn kanssa → selvä tehdä väyryset → väyryset tehdä jklle vääryyttä/vääryys → vääryys jkn tekee heikkoa → heikko jkn tekee häijyä → häijy jkn tekee mieli + inf/jtak → mieli jkn/jklle tekee pahaa ( + inf)→ paha tekemällä tehty mesterkélt, kimódolt, keresett, tettetett, hamis; kierőszakolt, modoros; tettetett, színlelt tehtävä tennivaló, teendő, dolog; feladat, dolgozat; szerep, funkció tehdä tehtävä(nsä vki teszi a dolgát; vmi megteszi a hatását/a magáét täyttää jkn tehtävä vmiként szolgál, betölti vminek a szerepét täyttää tehtävänsä kifogástalanul megfelel, szakavatott/rátermett az adott feladatra/a feladat ellátására tekeillä, tekeille [kifejezésekben] olla tekeillä vmi történik/folyik/folyamatban van/készül/készülőfélben van tekeminen (meg)tevés, (meg)tétel, csinálás; kapcsolat, köz jllak ei ole mitään tekemistä jnk kanssa vminek semmi köze vmihez joutua tekemisiin jkn kanssa vki kapcsolatba kerül vkivel, vkinek dolga akad vkivel olla tekemisissä jkn kanssa vkinek dolga/kapcsolata van vkivel, vki érintkezik vkivel teko tevés, tétel; tett, cselekedet tavata jku itse teosta tetten ér vkit, vkit vmilyen tiltott dolgon kap, rajtakap vkit vmin yksin teoin [jog] egy ízben [elkövetett cselekményről]
394 teksti szöveg kovaa tekstiä kemény szöveg/beszéd pysyä tekstissä [beszélgetés/beszéd közben] a témánál marad selvää tekstiä világos beszéd telakka hajógyár, hajójavító műhely, dokk olla telakalla [tréf] a szülészeten van telki retesz, tolózár, zár, torlasz olla telkien takana be van zárva, le van csukva, rács mögött van, börtönben van/ül panna telkien taa(kse) rács mögé tesz/dug vkit, lecsuk/leültet vkit temppu fogás, fortély, trükk, csíny; dolog, cselekedet tehdä temppu vki vmilyen húzást csinál, vkinek vmilyen húzása van tenu [kny] denaturált szesz olla tenussa [vö. olla humalassa] részeg, be van csípve, be van rúgva tenä [kifejezésekben] tehdä jklle tenä/ä [vö. asettua poikkiteloin] vki/vmi abbahagy vmit; nehézséget okoz vkinek; ellenáll/ellenszegül vkinek, be-/keresztbe tesz vkinek; megmakacsolja, megköti magát; [gép, autó] leáll, bedöglik, bemondja az unalmast tepponen csíny, tréfa tehdä jllek/jklle tepponen/tepposet → kepponen terttu fürt; kedves, kedvenc Herran terttu [kisgyerek vagy fiatal nő becézése] terva kátrány liikkua kuin täi tervassa úgy mozog, mint a lassított film(ben), csigalassúsággal mozog kierittää tervassa ja höyhenissä rideg fogadtatásban részesít vkit olla kuin terva teehen vmi egyáltalán nem illik vmihez [szsz: olyan, mint kátrány a teába] olla (kuin) tervan juontia kellemetlen, visszataszító terve egészséges; [köszöntés(ekben)] terve (talonpoikais)järki → järki terve kuin pukki → pukki Terve menoa! Isten hozzád/veled!; Akkor lássam/lássalak, amikor a hátam közepét! Terve mieheen! [bizalmas köszönés férfiak között találkozáskor, ill. búcsúzáskor] Terve, mitä(s) tiedät? Szia/szervusz, mi újság/hogy vagy?
395 Terve sielu terveessä ruumiissa [km] Ép testben ép lélek [km] Tervetuloa [megérkezéskor] Üdvözlöm/Üdvözöllek! Isten hozott/hozta!; [meghíváskor] Szívesen látlak/látunk! Legyen szerencsénk! tervehdys üdvözlés, köszöntés; tisztelet viimeinen tervehdys [halott koporsójánál] végső búcsú/tiszteletadás tervehtiä köszön; tiszteleg; üdvözöl; fogad tervehtiä jkta kädestä → käsi terveiset tsz üdvözlet viedä terveiset jklle átadja vki üdvözletét vkinek tervetullut szívesen látott, kedves lausua/toivottaa jku tervetulleeksi jhk köszönt/üdvözöl vkit vhol tervetuloa Isten hozott/hozta! Üdvözöllek!/Üdvözlöm! Tervetuloa matalaan majaani! → maja terä él, penge; erő, forma; (nap)korong aurinko paistaa täydeltä terältä [vál] hétágra süt a nap olla huonossa terässä/kesäterässä vmi életlen; vki még azt sem tudja, amit általában tud, vki kikapcsol olla hyvässä terässä vmi éles, vminek jó az éle; vki jó formában/passzban van, csúcsformában van olla veitsen terällä/veitsenterällä [vö. olla hiuskarvan varassa] vmi egy hajszálon függ/múlik tehdä terää [vö. olla poikaa] vmi jót tesz vminek/vkinek, vmi jólesik vkinek; [gabona] kalászt hajt teräs acél kova(a) kuin teräs kemény, mint a kő, olyan, mint az acél terävä éles, hegyes; éles, szúrós, csípős, maró; találó jklla on terävä kieli vkinek éles a nyelve jklla on terävä kynä vkinek éles a tolla jklla on terävä pää vkinek jó feje van, vkinek éles az esze terävä kuin käärmeen kieli → kieli terävä kuin partaveitsi → partaveitsi terävä pää [vállalatnál, pártban] vezetőség tie út jäädä sille tielle(en) vki ottmarad vhol/soha nem tér vissza vhonnan; vki odavész/odaveszik vhova Kaikki tiet vievät Roomaan [km] Minden út Rómába vezet [km]
396 olla sillä tiellä(än) vki odavan/odaveszett/nem tért vissza olla jnk/jkn tiellä vki/vmi vkinek útban van, vminek/vkinek útjában van, akadályoz vmit/vkit olla tiessä(än vmi/vki eltűnt/elveszett/odaveszett, vminek/vkinek nyoma veszett; vmi elmúlt painua tiehen(sä lelép, elmegy raivata jku pois tieltä(än) (kíméletlenül) félreállít vkit az út(já)ból, eltávolít/eltüntet vkit az út(já)ból raivata tie(nsä jhk (kíméletlenül) utat tör magának vhova raivata tietä jllek utat tör vminek, egyengeti vminek az útját saman tien egyúttal, vmivel egyszerre; rögtön, azonnal sen tien(sä) abban a pillanatban, azon nyomban, rögtön, azonnal tasoittaa jnk tietä/tietä jklle egyengeti vkinek az útját (olla) teillä tietymättömillä → tietymätön Tiehesi siitä! El innen/onnan! Tűnés innen/onnan! Tie helvettiin on kivetty hyvillä päätöksillä [km] A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve [km] Tie miehen sydämeen käy vatsan kautta [km] a férfi szívéhez az út a gyomrán keresztül vezet tie nousee pystyyn → pystyssä tie on auki taivasta myöten → taivas tätä/sitä tietä így/úgy, ilyen/olyan módon yksin tein egyúttal; egyhuzamban, egy szuszra tienhaara válaszút olla tienhaarassa vki válaszúton van tieto tudomás; tudat; adat, hír; ismeret; tudás jstak ei ole tietoakaan vminek nyoma sincs, híre-hamva sincs, vminek se híre, se hamva ensi käden tieto első kézből származó információ/hír, megbízható forrásból származó hír olla tiedossa vmi ismeretes, vmiről lehet tudni; vmi tervbe van véve; vmi ki van választva saada (tentistä) hyvät/erinomaiset/tyydyttävät tiedot (a vizsgán) jó/kitűnő/elégséges eredményt ér el/érdemjegyet szerez saattaa jk jkn tiedoksi/tietoon vkinek a tudomására hoz vmit, vkinek a tudtára ad vmit, közöl vkivel vmit
397 tiedon jyvät → jyvä tieto on valttia a tudás hatalom toisen käden tieto másodkézből/nem első kézből származó információ/hír tulla tiedoksi/tietoon vmi vkinek a tudomására/fülébe jut tällä tietoa mai tudásunk szerint tietymätön ismeretlen, homályos, kétes, zavaros (olla) tietymättömissä/teillä tietymättömillä vmi ismeretlen helyen van, elveszett, eltűnt, nyomtalanul eltűnt, vminek nyoma veszett; vminek se híre, se hamva; hírehamva sincs tietä [ma már csak a tietää-ige egyes ragozott alakjait helyettesíti] → tietää tehdä jtak jkn tieten vkinek a tudtával tesz/csinál vmit tehdä tiettäväksi kijelent/kifejezésre juttat vmit, vkinek értésére ad vmit; tudtul ad/közhírré tesz vmit, vkinek a tudomására hoz vmit tieten tahtoen szántszándékkal, szándékosan, készakarva tietämä [csak egyes esetekben és szókapcsolatokban] tällä tietämällä mai tudásunk szerint tietämättömyys nemtudás, tájékozatlanság; tudatlanság tehdä jtak tietämättömyyttä(än tudatlanságból/butaságból csinál vmit tietää tud, ismer; ért vmihez; megtud; jelez; jelent → tietä tiedä häntä → hän tietää, mikä on pelissä → peli tietää omat raja(nsa → raja tietää paikka(nsa → paikka tietää jk (asia) pilkulleen → pilkku tiilenpää téglavég joutua tiilenpäitä lukemaan börtönbe/rács mögé kerül laskea/lukea tiilenpäitä börtönben/rács mögött van, ül, le van csukva tiimalasi homokóra jkn tiimalasissa on hiekka juossut loppuun [vál] vki életének percei leperegtek, vkinek a földi pályafutása véget ért tikka harkály olla tikkana jssak [vö. olla kärppänä] gyorsan odamegy vhova, gyorsan ott terem vhol tikku szálka, pálcika; gyufaszál ei löydy vaikka tikulla etsisi vmi nincs meg, akárhogy is keresik
398 ei pane tikkua ristiin [vö. ei pane rikkaa ristiin] egy szalmaszálat sem tesz/rak keresztbe, a kisujját sem mozdítja; nem csinál semmit Joka vanhoja muistaa, sitä tikulla silmään [km] a régi, kellemetlen dolgokat jobb elfelejteni/jobb nem felhánytorgatni, kb. borítsunk fátylat a múltra tehdä tikusta asiaa jelentéktelen témát/ügyet használ fel arra, hogy beszédbe elegyedhessen vkivel vetää pitkää tikkua jstak (sorshúzáskor egy rövid és egy hosszú gyufa közül) a hosszú gyufát húzza (az előzetes megállapodás szerint vagy nyer, vagy veszít); sorsot húz, sorshúzással dönt el vmit; fogad(ást köt) tila hely; telek, birtok, tanya; állapot, helyzet; alkalom ensi tilassa mihelyt lehet(séges), az első adandó alkalommal kylmä tila megműveletlen (termő)föld elhagyott lakóépülettel olla siunatussa tilassa [rég] áldott állapotban van, várandós, gyer(m)eket vár tilanne helyzet tilanne on hallinnassa → hallinta tilaisuus alkalom; rendezvény, ünnepség elämän(sä) tilaisuus vki életének legnagyobb lehetősége iskeä kiinni tilaisuuteen gyorsan megragadja/kihasználja az alkalmat käyttää tilaisuutta hyväkse(en megragadja/felhasználja/kihasználja az alkalmat päästää tilaisuus käsistä/sivu suun elszalasztja az alkalmat tarttua tilaisuuteen megragadja az alkalmat tilaisuuden tullen minden adandó alkalommal Tilaisuus tekee varkaan [km] Alkalom szüli a tolvajt [km] tilaus (meg)rendelés; előfizetés tulla kuin tilauksesta vki/vmi épp jókor jön/kapóra jön tili (bank)számla, kontó; elszámolás, számadás joutua tilille jstak vkinek felelnie kell vmiért kirjata jtak jkn tilille [átv] vkinek felró vmit, vkinek a számlájára ír vmit lukea/panna jk jkn tiliin vkinek a számlájára ír vmit, vkit okol vmiért/vmi miatt tehdä tilit/tilinsä selväksi jkn kanssa elszámol vkivel; tisztázza a viszonyát vkivel, rendezi a dolgait/ügyeit vkivel; leszámol vkivel tehdä tiliä jstak számot ad vmiről, beszámol vmiről, elszámol vmivel vaatia jku tilille kérdőre/felelősségre von vkit tina ón, cin
399 hävitä/kadota kuin tina tuhkaan [vö. hävitä/kadota kuin tuhka tuuleen] vmi nyomtalanul eltűnik, vminek nyoma vész/veszik, vmi szőrén-szálán elveszik/eltűnik, vmi úgy eltűnik, mintha a föld nyelte volna el olla tinassa be van rúgva, részeg tinka vita, szóváltás; hiány, zavar; szorultság, kényszerhelyzet mennä tinkalle vmi az utolsó pillanatra marad jstak tulee tinka vita támad vmiből; hiány keletkezik/lép fel vmi miatt; kényszerhelyzet áll elő, szorul a kapca tingassa, tinkaan [kifejezésekben] viime tingassa/tinkaan az utolsó pillanatban/az utolsó pillanatra tipahtaa csepeg; (le)pottyan, leesik tipahtaa kelkasta/kärryiltä → kelkka → kärryt tippa csepp ei tippaakaan (egy) cseppet sem, egyáltalán nem olla tipalla ettei kicsin/kevésen/egy hajszálon múlik, hogy nem ..., kis híja, hogy nem ... tippa linsissä/silmässä → linssi → silmä jklle tulee tippa linssiin/silmään → silmä viime tipassa/tippaan az utolsó pillanatban/az utolsó pillanatra tiski pult; mosogatnivaló (saada/ostaa/myydä) tiskin alta pult alól/titokban (kap/vesz/ad el vmit), tiltott/nehezen hozzáférhető dolgot kap/vesz/ad el titteli titulus, cím heittää tittelit pois [vö. tehdä sinunkaupat] (össze)tegeződik vkivel, tegeződni kezd vkivel tiukalla, tiukalle, tiukassa, tiukkaan [kifejezésekben] aika menee tiukalle szorít az idő, fogytán van az idő olla tiukassa [győzelem] nehéz, nehezen elérhető; [folt] makacs, nehezen eltávolítható; [megélhetés] szűkös olla tiukoilla vki szűkösen él, vkinek rosszul megy (anyagilag) ottaa tiukalle [vö. ottaa (jkta) lujille → lujilla/koville → kovilla/voimille → voima] nehéz/nehézséget okoz vkinek, megvisel vkit panna jku jstak tiukalle elkap/megszorongat vkit vmi miatt/vmiért tiukkaan napitettu → napittaa tiukka szoros, szűk; nehéz, bajos tehdä jklle tiukkaa vmi nehéz/nehézséget okoz vkinek, megvisel vkit
400 tiukan paikan tullen → paikka toden teolla → tosi tohjona, tohjoksi [kifejezésekben] olla tohjona [vö. olla paskana] el van törve, össze van törve, tönkre van téve tohveli papucs olla tohvelin alla [átv] papucs alatt van toimi teendő, tennivaló, feladat, munka panna toimeen végrehajt/teljesít/megvalósít/létesít vmit; rendez/tart vmit; végrehajt/megvalósít/érvényesít/érvényre juttat, kiad/elindít vmit panna toimeksi (gyorsan) elkezd dolgozni, munkához lát, csinálni kezd vmit ryhtyä tuumasta toimeen (gondolkodás után) cselekedni kezd saada toimekse(en megbízást kap/nyer vmire saada toimeksi [vö. saada aikaan → 1. aika] létrehoz, (meg)csinál, véghezvisz, elér, megvalósít toimekseen/toimeksi saaneena N N [ügyirat aláírásaként] XY, (......)felelős(ként) tulla toimeen (jllak) (el)boldogul/kijön/megél (vmiből); jkn kanssa kijön vkivel tyhjin toimin üres kézzel, eredmény nélkül, dolgavégezetlenül; tétlenül, ölbe tett kézzel, dologtalanul, mihasznán toimia működik, munkálkodik, tevékenykedik, cselekszik, dolgozik toimia jnk kilven alla → kilpi toimia kuin kotona(an → kotona toimia omaan pussiin(sa) → pussi toimittaa (el)intéz, (el)végez, csinál, végrehajt, rendez; szerez; szállít toimittaa jku pois päiviltä → päivä toinen második; egyik, másik he saivat toise(nsa egymáséi lettek ottaa toisellekin jalalle iszik még egy pohárral soittaa toista viulua [átv] vki a másodhegedűs vhol, vkinek másodrangú szerepe van toinen kotimainen kieli → kotimainen toinen mokoma → mokoma toinen nainen → nainen toinen puhuu aidasta, toinen aidanseipäästä → aita toinen tykkää äidistä, toinen tyttärestä → tykätä toisen käden tieto → tieto toiseksi másodiknak, másodszor, második; másodsorban
401 ja siksi toiseksi ezen/azon kívül, emellett, egyébként meg/pedig toisin másképp(en), másként toisin sanoen/sanottuna → sanoa toivo remény toivon mukaan → mukaan toivossa on hyvä elää bízni/reménykedni kell toivottaa kíván toivottaa jku tervetulleeksi jhk → tervetullut tokkura (alkoholos) kábulat, kábultság, bódulat, bódultság olla tokkurassa [vö. olla pöpperössä] zavart, kábult, bódult, kótyagos, össze van zavarodva tolalla(an, tolalta(an, tolalle(en [kifejezésekben] joutua/mennä tolalta(an [átv, vö joutua suunniltaan] kijön a sodrából/ a béketűrésből, elveszíti a türelmét, kikel magából, kiborul; izgatott lesz olla hyvällä/oikealla tolalla rendben van, jól van, jó úton halad olla poissa tolalta(an [átv, vö. olla suunniltaan] (teljesen/egészen) magán kívül van, ki van kelve magából, odavan, fel van dúlva, ki van borulva, felindult/izgatott (állapotban van); (nagy) izgalomban van saattaa jk oikealle tolalle rendbe hoz vmit, helyrebillent/-rak/-tesz vmit tolkku értelem, ész jstak ei tule tolkkua vmi nem akar menni/sikerülni olla tolku(i)ssaan [vö. olla järjissään → järki] magánál/észnél/eszénél van; felfogja, amit csinál saada tolkkua jstak értelmet talál vmiben; [írást] kisilabizál/kibogoz vmit; jhk ésszerűséget visz vmibe tolpilla(an lábon, lábán, tolpille(en lábra, lábára, tolpilta(an lábról, lábáról pysyä tolpilla(an megáll a lábán; egyenesen áll; talpon marad [átv] päästä tolpille(en [átv] talpra áll tomu por karistaa jnk (maan) tomut jaloista(an (elhagyja az országot), eltávozik vhonnan, lelép langeta/vaipua tomuun jkn edessä [alázatból, tiszteletből] vki vkinek a lábai elé hull, leborul vki előtt olla tomua ja tuhkaa mulandó(nak)/halandó(nak lenni) top állj, stop Top tykkänään! → tykkänään
402 torventekijä trombitakészítő Perästä kuuluu, sanoi torventekijä [utalás arra, hogy vmi később tisztázódik/oldódik meg vagy vmit később tisztáznak/oldanak meg] tosi igaz(ság), való(ság), komoly dolog Ei niin pientä pilaa, ettei totta toinen puoli [km] a legkisebb tréfa mögött is van valami igazság [vö. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja [km]] käydä toteen beigazolódik; valóra válik, megvalósul näyttää toteen igazol/(be)bizonyít vmit olla tosissa(an komolyan gondol vmit, nem viccel ottaa todesta/tosissa(an komolyan vesz vmit tehdä jstak totta megvalósít/végrehajt vmit, valóra vált vmit toden teolla/perästä tényleg, valóban, komolyan, igazán, igaziból, istenigazából toden tullen ha komolyra fordul a helyzet Tosi kuin vesi, pitää kuin seula [km] nem feltétlenül igaz; vagy igaz, vagy nem Totta hemmetissä/helkkarissa/helkatissa/hiivatissa/hitossa! → hemmetti → helkkari → helkatti → hiivatti → hitto totta kai hát persze, hogyne, biztos(an), természetesen, magától értetődik totta maar biztos(an), természetesen, magától értetődik, hát persze, hogyne Totta Mooses! tényleg, valóban totta puhuen az igazat megvallva, igazság szerint totta totisesti → totisesti Totta vie(köön)! [enyhe káromkodás] A mindenségit! Az ördögbe (is)! Tényleg! tottahan toki hogyne/hát persze/természetesen/világos, hogy... tossu papucs, mamusz olla tossun alla [vö. olla tohvelin alla] vki papucs alatt van toteuttaa megvalósít, valóra vált, teljesít, végrehajt toteuttaa itseä(än → itse totinen komoly; igaz, igazi, valódi totinen torvensoittaja fapofa, olyan ember, aki mindent nagyon komolyan vesz totisesti komolyan; bizony, bizonyosan totta totisesti tényleg, valóban, igazán totta → tosi tottumus szokás, megszokás Tottumus on toinen luonto [km] → luonto totuus igazság
403 totuuden torvi [tréf] igazmondó jános, (a meggyőződése szerinti) igazság hangos hirdetője touhu sürgés-forgás, lótás-futás, sietség, pepecselés, foglalatosság panna touhuksi sürögni-forogni/serénykedni/szorgoskodni kezd, gyorsan nekiáll/nekilát vminek, (gyorsan) elkezd vmit tuhat ezer ajaa tuhatta ja sataa nagyon gyorsan hajt/megy Senkin tuhannen vietävä! [enyhe szitkozódás] kb. A mindenségit (neki)! A nemjóját! tuhannen taalan kysymys → taala Tuhat tulimmaista! [irodalmi ízű szitkozódás] kb. A mennydörgős mennykőbe! tuhka hamu hävitä/kadota kuin tuhka tuuleen [vö. hävitä/kadota kuin tina tuhkaan] vmi/vki nyomtalanul eltűnik, vminek nyoma veszik/vész olla tuhkatiheässä nagyon sok/rengeteg van vmiből; [emberekről] annyian vannak, mint az oroszok; folyton folyvást pukeutua säkkiin ja tuhkaan nyilvános bűnbocsánatot tart; nyilvánosan kifejezi csalódását; reménytelenségbe süpped tulla tuhkatiheään nagyon sok/rengeteg lesz/jön vmiből; [emberekről] annyian jönnek, mint az oroszok; folyton folyvást viedä tuhkatkin uunista (az utolsó szögig) mindent elvisz vkitől tuhlata (el)pazarol, (el)tékozol, veszteget, elherdál tuhlata ruutia harakoihin/variksiin → ruuti tuho kár, pusztítás; pusztulás, vész, halál olla tuhon oma pusztulásra/halálra van ítélve, halál fia tuijottaa bámul, bámészkodik, a szemét mereszti, rámered tuijottaa itse(nsä sokeaksi/tuijottaa silmä(nsä sokeiksi → sokea tuijottaa omaan napaan(sa → napa tuijottaa silmät pystyssä → pystyssä tuijottaa silmät selällä(än → selällä(än tuijottaa silmät tapilla(an → tappi tuikata szúr, döf; (meg)gyújt; (közbe)szól, közbevet; kibújik, előbújik; ragyog, csillog, villog tuikata tuleen → tuli tuiske felfordulás, összevisszaság olla tuiskeessa részeg
404 tuisku hófúvás, hóvihar kokea/nähdä tuulet ja tuiskut vki sok megpróbáltatáson megy keresztül tukehtua megfúl, megfullad, elpusztul; elalszik; elhalkul Älä touhuusi tukehdu! Ne lelkesedj túlságosan! tukka haj käydä kiinni työn tukkaan nekifog/nekiáll a munkának jk nousee/menee/kihahtaa jkn/jklle tukkaan vkinek a fejébe száll vmi olla toisten(sa tukassa (kiinni) vki tépi vkinek a haját; vkik egymásnak/ egymás torkának esnek, vki hajba kap/veszekedik/veszekszik vkivel tukka pystyssä → pystyssä tukkanuotta hajtépés vetää tukkanuotta jstak vki hajba kap/vitatkozik/veszekedik/veszekszik vkivel vmin tukkanuottasilla, tukkanuottasille [kifejezésekben] olla tukkanuottasilla ↑ saada jk tukkanuottasille vki felbújt vkit veszekedésre, vki egymásnak ugraszt vkiket tukkapölly [kifejezésekben] antaa jklle tukkapöllyä vki megtépi vkinek a haját, vki megtép(áz) vkit; vki jól elhúzza vkinek a nótáját tukki fatörzs, tuskó, rönk; (szál)fa kuuro kuin tukki süket, mint az ágyú nukkua kuin tukki alszik, mint a bunda/tej tukkia (be)töm, (be)dug, elzár, eltorlaszol tukkia korva(nsa/korvat jltak → korva tukkia suu(nsa → suu tukkia jkn suu → suu Tuki suusi/turpasi! → suu → turpa tukkoon → tukossa tukossa, bedugulva, tukkoon olla tukossa [orr/fül] be van dugulva, [cső] el van dugulva [forgalomban] dugó van, [mérkőzés] rosszul megy; [ember] tök részeg panna suu tukkoon vki befogja a száját, hallgat, nem beszél Suu/Turpa tukkoon! Fogd be a szád(at)/pofád(at)! Tartsd a szád!/Pofa be! tuleminen jövés, jövetel jnk uusi tuleminen vminek az újra divatossá/divattá válása tuli tűz heittää jku tuleen [háborúban] bevet vkit (a harcba)
405 juosta (kuin olisi) tuli hännän alla lélekszakadva fut/szalad, fut/szalad, mintha kergetnék/hajtanák leikkiä tulella a tűzzel/veszélyes dologgal játszik mennä tulen ja veden läpi megy tűzön-vízen át mennä vaikka tuleen jkn puolesta tűzbe tenné a kezét vkiért olla kahden tulen välissä két tűz között van olla kuin tulta tappuroihin vmi olaj a tűzre jklla on tuli hännän alla vki(nek) nagyon siet(ős) ottaa tulta tüzet fog; vmi megértésre/támogatásra talál, kapós/ népszerű/(köz)kedvelt lesz raapaista tulta gyufát gyújt tuikata tuleen meggyújt tulella ja miekalla → miekka Tuli ja leimaus! [tréf szitkozódás, vö. Myrsky ja mylväys!] kb. A teremburáját! A nemjóját! tulilinja tűzvonal joutua (jkn/jnk) tulilinjalle vminek a kereszttüzébe kerül, vkinek/vminek a célpontjává válik olla tulilinjalla vki/vmi támadások kereszttüzében van, kemény kritika célpontja tulla jön, megy, jár, jut, kerül, (meg)érkezik, elérkezik; beáll, itt van; meglep, rájön; (meg)történik, keletkezik, támad; majd csinál; lesz, válik; hasonlít; kell, szükséges jos niikseen/sikseen tulee ha arról van szó, ha muszáj noutaja tulee → noutaja jklle tulee ajolähtö → ajolähtö jklta tulee housuihin → housut jklle tulee hätä käteen → hätä tulee karhu vastaan → karhu tulee katto vastaan → katto jklle tulee kilin ajatukset → kili tulee kuin Manulle illallinen → illallinen jstakin tulee kuluneeksi vuosi/... vuotta → kulua jklle tulee kuumat paikat/oltavat → kuuma tulee mutkia matkaan → mutka jstak tulee pannukakku → pannukakku jklta tulee pyyhkeitä → pyyhe jklle tulee raivari → raivari
406 jklle tulee seinä vastaan → seinä jkn/jklle tulee surku jkta → surku jstak tulee susi → susi jkn/jklle tulee jkta sääli → sääli jstak tulee takapakkia → takapakki jklle tulee takkiin → takki jstak tulee tinka → tinka jstak tulee tupenrapina(t) → tupenrapina(t) jssak tulee jklle äitiä ikävä/äiti mieleen → äiti Tuleeko muuta? [vásárláskor] Mit szabad még? Szabad még valamit? Tuliko ruusuja vai risuja? → risu tulla alalle pystymetsästä → pystymetsä tulla hulluksi → hullu tulla hyville(en → hyvillä(än tulla hyvään/kipeään tarpeeseen → tarve tulla hätiin → hätä tulla ihan suuhun → suu tulla ilmi → ilmi tulla juttuun jkn kanssa → juttu tulla järkiinsä → järki tulla jäädäkse(en → jäädä tulla kimppaan → kimppa tulla kokoon → kokoon tulla jkn korviin → korva tulla kuin sieniä sateella → sieni tulla kuin tilauksesta → tilaus tulla kuin turkin hihasta → hiha tulla kuset housuun → kusi tulla kyseeseen/kysymykseen → kyse → kysymys tulla lankaa pitkin → pitkin tulla menopäälle → menopäällä tulla mieleen → mieli tulla paskat housuun → paska tulla peesissä → peesi tulla pikavoitto → pikavoitto tulla puolitiehen jkta vastaan → puolitiessä
407 tulla päivänvaloon → päivänvalo tulla päätä(än) lyhyemmäksi → lyhyt tulla raivoihin(sa → raivoissa(an tulla silmille → silmä tulla sinu(i)ksi jkn/jnk kanssa → sinä tulla sukuun(sa) → suku tulla tiedoksi/tietoon → tieto tulla toimeen jllak/jkn kanssa → toimi tulla toimeen omilla(an → omilla(an tulla tuhkatiheään → tuhka tulla tuutin täydeltä → tuutti tulla vastaan → vastaan tulo (meg)jövetel, (meg)érkezés; jövedelem, bevétel päästä hyville tuloille vki jó keresethez jut/jól keres tehdä tuloaan vmi elérkezik, beköszönt tumma sötét, barna; mély Liitypä joukkoon tummaan! Állj közénk! Csatlakozz hozzánk! tumppu egyujjas (kötött) kesztyű olla/seisoa tumput suorana/suorina lusta/tétlen, lustán/tétlen(ül) áll; tanácstalan/szerencsétlen, tanácstalanul/szerencsétlenül áll Vedä tumppuun! [vulg] [vö. Vedä handuun/käteen! → käsi, haista paska!] Ba(s)zd meg! [vulg] tunkea dug; nyom, szorít; hatol, nyomul tunkea luihin ja ytimiin → luu tunkeutua (be)hatol, (be)nyomul, (be)tör; (be)tolakodik; beleavatkozik tunkeutua luihin ja ytimiin → luu tunnelma hangulat tunnelma nousee kattoon → katto tunnustaa bevall, beismer; (meg)vall tunnustaa väriä → väri tunnustella tapogat(ózik), kitapogat; puhatol(ózik), vizsgálgat tunnustella kepillä jäätä → jää tuntea érzékel, észlel, érez; ismer, tudatában van, tud, ért; felismer tuntea elämän laitapuoli → laitapuoli tuntea jk/jku kuin oma(t) tasku(nsa → tasku tuntea jk/jku kuin viisi sormea(an → viisi
408 tuntea luissa(an → luu tuntea lukkarinrakkautta jtak kohtaan → lukkarinrakkaus tuntea mielenkiintoa jhk/jkhun//jtak/jkta kohtaan → mielenkiinto tuntea munaskuissa asti → munaskuut tuntea jk (omissa) nahoissa(an → nahka tuntea palaneen käryä → käry tuntea pappenheimilaise(nsa → pappenheimilainen tuntea pistos sydämessä(än) → pistos tuntematon nem ismerő; ismeretlen, nem ismeretes; felismerhetetlen astua suureen tuntemattomaan [vál] meghal tunto tapintás; érzés, tudat; lelkiismeret käydä jkn tunnolle vmi bánt vkit, lelkiismeret-furdalást okoz vkinek, vmi nyomja vkinek a lelkét tuntosarvi tapogatószarv, csáp jklla on herkät tuntosarvet vkinek jó érzéke van mások hangulatának a érzékelésére tuo nm az, azon, amaz jklle ei merkitse tuon taivaallista vmi nem jelent (az égvilágon) semmit (sem) vkinek, vmi (teljesen) mindegy vkinek Tuohon käteen/kouraan! → käsi → koura tuon tuosta(kin) időnként, időről időre, gyakran, újból és újból, folyton-folyvást, egyre, ismételten tuossa paikassa/tuokiossa → paikka → tuokio tuosta on viisi hirttä poikki → hirsi tuota pikaa azonnal, hamarosan, egykettőre, íziben tuota (noin)/tuota tuota [bizonytalanságot, zavart, fontolgatást fejez ki] izé, hát, hogy is mondjam, hogy (is) hívják tuoda hoz; behoz, importál; behord; (el)vezet, (el)visz, szállít tuoda ilmi → ilmi tuoda julki → julki tuoda pisteet kotiin → kotiin tuoda päivänvaloon → päivänvalo tuohi nyírhéj, nyírfakéreg kiskoa/repiä/kääriä tuohta repiä rahaa [vö. raapia rahat, raapia rahaa pénzt keres/szerez/gyűjt lännen tuohi [tréf] nyugati valuta [főleg dollár] jkn pää ei ole tuohesta vki nem fafejű/tökfej
409 jkn suu ei ole tuohesta vki nem veti meg a jó ételt/italt tuokio pillanat, perc tuossa tuokiossa rögtön, (azon) nyomban, azonnal, abban a pillanatban tuollainen olyan, ilyen, afféle, efféle, olyanféle, ilyenféle tuollaisia menee/mahtuu kolmetoista tusinaan → tusina tuoni [vál] halál; a halottak hona, alvilág muuttaa tuonen tuville vki elköltözik az élők sorából, meghal tuota pikaa → pikaa tupa lakószoba, szoba; kunyhó, ház, házikó oma tupa, oma lupa az én házam, az én váram väkeä on tuvan täydeltä tele a szoba/a ház néppel tupakka dohány; cigaretta kuluu aikaa ja tupakkaa jssakin (työssä) [vesződséges és időigényes munkával kapcsolatban, szsz: megy az idő és fogy a dohány] vmi sok időt és energiát igényel olla tupakalla (épp most) dohányzik panna tupakaksi rágyújt tupakka-aski cigarettadoboz tupakka-askin kanteen piirretyt suunnitelmat [tréf] gyenge/jelentéktelen tervek tupata töm; dug; rátukmál; (oda)tolakodik, tolong, tolul tupata ihan suuhun → suu tupenrapina(t) [kifejezésekben] jstk tulee tupenrapinat vmiből lesz haddelhadd tuplata másodszor/kétszer/duplán csinál vmit, két alkalommal csinál vmit tuplata luokka → luokka turha mn hiábavaló, hasztalan; szükségtelen, felesleges; oktalan fn haszontalanság, felesleges dolog; kicsiség, semmiség Mitä(s) turhia! [köszönet elhárítása] Nem tesz semmit! Szót sem érdemel!; [vmilyen javaslat elhárítása] Badarság! turhan tähden/takia feleslegesen, ok nélkül Älä nyt turhia! ↑ ↑ Älä kuvittele turhia! Ne aggódj! Nincs semmi baj! turhuus hiúság, hiábavalóság turhuuden markkinat a hiúság vására (a világ) turkkilainen török kirota/kiroilla kuin turkkilainen úgy káromkodik, mint a/egy kocsis turku [vál, általában tsz] piac, vásárhely, vásártér
410 maailman turuilla a világon, a nagyvilágban, mindenhol, máshol turuilla ja toreilla mindenütt turpa orr, ormány, pofa antaa jklle turpiin megüt/megver vkit, behúz vkinek, ellátja vkinek a baját, ad vkinek a pofájába iskeä/vetää jkta turpiin ↑ olla turpa rullalla/tukossa csendben/némán van, meg se szólal; befogja a száját; [vulg] befogja a pofáját ottaa/saada turpiin(sa kap a pofájára, megkapja a magáét panna turpa rullalle → rulla Turpa kiinni/tukkoon! → kiinni → tukossa Tuki turpasi! Fogd be a pofád! Pofa be! turvautua folyamodik, bízik, rábízza magát, oltalmat/védelmet keres turvautua (rakennustyössä/rakentamisessa) hartiapankkiin → hartiapankki turve tőzeg; gyeptégla, pázsit; rög, hant, föld levätä turpeen alla a föld alatt pihen/nyugszik, a sírban nyugszik lähteä/mennä turpeen alle eltávozik az élők sorából, kimúlik, meghal olla turpeeseen sidottu [átv] röghöz van kötve puskea turvetta feltöri az ugart, földet művel, megműveli a földet tusina tucat hänen kaltaisiaan menee/mahtuu kolmetoista tusinaan az ő fajtájából tizenkettő egy tucat tuollaisia menee/mahtuu kolmetoista tusinaan az olyanokból tizenkettő egy tucat tuska fájdalom, gyötrelem, kín, szenvedés; baj olla tuskan takana [vö. olla kovan takana] vmi sok fáradságot/vesződséget okoz; vmiért sokat kell dolgozni/küzdeni, vmi sok nehézség/küzdelem/fáradozás/bajlódás árán érhető el tuskin alig, aligha, nehezen, nemigen hädin tuskin nagy nehezen, üggyel-bajjal töin tuskin ↑ tutkain hegyes vég, hegy, csúcs potkia tutkainta vastaan hasztalan kapáló(d)zik vmi ellen, hiába rúgkapál tutkia (meg)vizsgál, kivizsgál, (ki)nyomoz, kémlel; kutat, tanulmányoz; tudakol, kérdezget, faggat; vizsgáztat tutkia munaskuita myöten → munaskuut tuttava mn/fn ismerős
411 käydä tuttavissa elmegy az ismerősökhöz (vendégségbe) tuttavuus ismeretség, kapcsolat, összeköttetés hieroa/tehdä tuttavuutta jkn kanssa ismeretséget akar kötni, összeköttetésbe/ kapcsolatba akar kerülni vkivel tuubi tubus mennä tuubiin teljes egészében/tökéletesen sikerül tuulentupa légvár rakentaa/rakennella tuulentupaa/tuulentupia légvárakat épít tuuli szél; kedv, hangulat haistella tuulta/tuulia (ki)szimatolja, hogy honnan fúj a szél halkaista tuulta az élen/elsőként/az elsők között/az élbolyban fut/repül, stb. olla hyvällä//huonolla/pahalla tuulella jó-//rosszkedvűen, (vki jó-//rossz kedvű, vkinek jókedve//rossz kedve van) kylvää tuulta ja niittää/leikata myrskyä szelet vet, vihart arat, a vártnál nagyobb vihart kavar mennä/lentää/haihtua/hävitä/kadota taivaan tuuliin vmi nyomtalanul eltűnik, vminek nyoma veszik, vmi feleslegesen megy el/pazarlódik el Mistäs nyt tuuli puhaltaa? Most meg mi a baj? Honnan fúj a szél? piestä tuulta hülyeségeket beszél, locsog, fecseg; lopja a napot puhua tuuleen a falnak beszél, hiába beszél, (amit mond, az) süket fülekre talál tavoitella tuulta hiú ábrándokat kerget, elérhetetlen/felesleges dolgot igyekszik elérni/megszerezni tuulesta temmattu légből kapott/kitalált [dolog] tuuliajolla, tuuliajolle [kifejezésekben] jäädä/joutua tuuliajolle [vö. jäädä hunningolle → hunningolla/joutua rappiolle; jäädä heitteille → heitteillä] vmi ebek harmincadjára kerül, tönkremegy; vki egyedül/magára marad, vki kiszolgáltatott helyzetbe kerül jättää tuuliajolle [vö. jättää oman onnensa nojaan] vmit gazdátlanul hagy/hagy tönkremenni; vkit magára hagy/cserbenhagy/elhagy/eldob tuulimylly szélmalom taistella tuulimyllyjä vastaan szélmalomharcot vív tuulinen szeles, szellős tuulinen paikka látványos pozíció/közhivatal, amelyben kemény kritikának, intrikának vagy nyomásnak van kitéve vki tuulla fúj (szél) Mistäs nyt tuulee? Mi a gond? Mi a baj? Honnan fúj a szél?
412 panna tuulemaan [vö. panna/pistää töpinäksi/haisemaan → haista] gyorsan/serényen/komolyan nekiáll/-lát vminek, elkezd vmit, hozzáfog vmihez; alaposan elintéz/megcsinál vmit tuuma szándék, elhatározás, terv, gondolat, eszme tuumasta toimeen a gondolatot tett követi, Ne csak tervezgessünk, csináljunk is valamit! vakain tuumin [jog] előre megfontolt szándékkal yksissä tuumin egyetértésben; együtt tuuri szerencse, mázli moukan tuuri váratlan szerencse, nagy mázli, disznó szerencse tuusan [kifejezésekben] mennä tuusan nuuskaksi összetörik, összezúzódik, pozdorjává törik, ízzé-porrá törik/zúzódik särkyä tuusan nuuskaksi ripityára/ízzé-porrá törik tuusan nuuskana összezúzva, ripityára törve, ízzé-porrá zúzva tuutti tölcsér, papírtölcsér, fagylalttölcsér tulla tuutin täydeltä vmi csak úgy dől, jön/dől, ahogy csak bír, [pl. baj] csőstül jön jklla on viimeiset tuutissa vkinél vmi a végét járja, vkinek vmije fogyóban van; vki kifogy az eszközökből tyhjä mn üres; csupasz, kopasz, meztelen; szegény; tartalmatlan fn semmi, nem létező jäädä tyhjän päälle támasz/alap(ok/pénz, stb. nélkül marad kuin tyhjää vain könnyedén/úgy, mint a sicc jklla lyö tyhjää [vö. pyöriä tyhjää] vki nem ért/nem fog fel vmit; vkinek kihagy az emlékezete, vki nem emlékszik vmire lyödä tyhjää [vö. pyöriä tyhjää] [kerekek] helyben forognak; ↑ olla tyhjän panttina/täytteenä vki nem csinál semmit, feleslegesen/haszontalan(ul van/tölti az idejét), nincs hasznára senkinek, tétlenkedik, malmozik, lopja a napot, lébecol olla tyhjän päällä vmi nincs megalapozva, megalapozatlan, a levegőben lóg; vki támasz/pénz nélkül van olla tyhjää täynnä vmi teljesen üres olla yhtä tyhjän kanssa vmi egyenlő a semmivel, jelentéktelen potkaista tyhjää feldobja a talpát, meghal pyöriä tyhjää [vö. lyödä tyhjää] vki nem emlékszik vmire, nem fog fel vmit; [kerekek] helyben forognak tallata tyhjää [szl] feldobja a talpát, beadja a kulcsot
413 tyhjin käsin → käsi tyhjin toimin → toimi Tyhjän saa pyytämättäkin [km] a semmit kérés nélkül is (meg)kapja az ember tyhjän takia/tyhjän päiten feleslegesen, hiába, a semmiért Tyhjästä on paha nyhtä(i)stä/nyhjä(i)stä [km] Semmiből nem lesz semmi [km] (ottaa) tyhjät pois [vö. ottaa löysät pois] minden fölöslegeset el(hagy)/ki(hagy), minden felesleges dolgot/részt el(hagy)/ki(hagy) Tyhjät tynnyrit kolisevat eniten [km] a tehetségtelenek/az ügyetlenek verik nagy dobra az érdemeiket/csinálnak nagy felhajtást az érdemeik kapcsán äänestää tyhjää (szavazáskor) tartózkodik tyhmyys ostobaság, butaság, hülyeség, marhaság, együgyűség tyhmyydestä sakotetaan a butaságáért megfizet az ember tyhmä buta, ostoba, hülye, együgyű, bamba tyhmä kuin aasi/pässi/saapas → aasi → pässi → saapas tykistö ágyúk; tüzérség käyttää raskasta tykistöä hatásos érveket használ; erős kifejezéseket használ, keményen odamondogat (vkinek) tykkänään egészen, teljesen, teljességgel, tökéletesen Top tykkänään! Abbahagyni! tykätä szeret, kedvel Toinen tykkää äidistä, toinen tyttärestä [km] Kinek a pap, kinek a papné [km]; ízlések és pofonok tykätä jstak kuin hullu puurosta → hullu tykätä halpaa/matalaa/kyttyrää jstak → halpa → matala → kyttyrä tykätä hyvää jstak → hyvä tykätä pahaa/huonoa jstak → paha → huono tykö nu gen -hoz/-hez/-höz; hsz hozzá ajatella/miettiä tykönään átgondol/megfontol magában tehdä itseä(än tykö (vkinek a kegyeibe akar férkőzni, ezért) magára vonja a figyelmet, önmagát előtérbe állítja; hízeleg tyrkyllä, tyrkylle [kifejezésekben] olla tyrkyllä vki tör/pályázik vmire, hajlandó, hajlamos vmire, felkínálja magát, (fel)kínálkozik, ajánlkozik, előtérbe helyezi magát, feltűnően viselkedik, feltűnést kelt; vki/vmi (könnyen) elérhető, megszerezhető, beszerezhető, megkapható panna tyrkylle vki könnyen elérhetővé/megkaphatóvá tesz vmit, vki tálcán kínál vmit [átv]
414 tyrä [orv] sérv niin että tyrät rytkyy nagy svunggal, teljes erővel, teljes gőzzel, gőzerővel tyvi tő, gyökér Tyvestä puuhun noustaan [km] mindent az alapoknál/a legelején kell kezdeni tyyni mn csendes, szélmentes fn szélcsend kokea/nähdä tyyntä ja tuulta sokat/sokféle dolgot/egyet s mást megél/tapasztal/lát Tyynessä vedessä isot kalat kutevat [km] → kala tyyntä myrskyn edellä → myrsky tyyppi típus, jelleg, alak, fajta, forma, minta, zsáner hyvä tyyppi vki jó fej kipeä tyyppi [szl] nehéz ember; gyenge idegzetű ember ottaa tyypit jstak (autót) kipróbál outo/kumma tyyppi [emberről] furcsa alak/figura tyytyä megelégszik, beéri, szorítkozik; belenyugszik, beletörődik tyytyä kohtaloon(sa → kohtalo työ munka; baj, fáradság; dolog, tennivaló, feladat, foglalkozás, hivatal; cselekedet, tett, mű Ei työ miestä pilaa, jos ei mies työtä [km] Az ember értékét a munka nem csökkenti, hacsak a munkáját rosszul nem végzi Ei työ(t) tekemällä lopu [km] a munkának akkor sem lesz vége, ha állandóan dolgozik az ember; mindig van tennivaló ensi työkse(en/töikse(en elsőként, először, az első dolga vkinek az, hogy... kyllä se työstä käy bizony, sok dolog van vmivel, vmi nehéz/nem akármilyen munka olla kovan/suuren työn takana vmi kemény/sok munkájába kerül vkinek, vmi nagy erőfeszítéseket követel vkitől olla työn alla vmi készül, készülő(fél)ben van, vmit (most) csinálnak, vmin (most) dolgoznak paiskia töitä keményen dolgozik tee työ(t) ja opi pelaamaan [keverd össze és oszd ki a (kártya)lapokat, s tanulj meg játszani] tanuld meg a dolgodat/a dolgokat Työ (on) miehen kunnia [km] a munka a férfinak tisztességére válik Työ tekijäänsä kiittää [km] a jól végzett munka elégedettséggel tölti el a munka végzőjét Työ tekijäänsä neuvoo [km] a munkát munkavégzés közben lehet legjobban megtanulni Työn iloa! → ilo
415 töin tuskin nagy nehezen, (nagy) üggyel-bajjal työntää tol, taszít, lök; dug, nyom, csúsztat työntää koiranputkea → koiranputki työntää nenä(nsä)/nokka(nsa) joka paikkaan → nenä työntää syy jstak jkn (toisen) niskoille/harteille/päälle/tilille → syy työskennellä munkálkodik, tevékenykedik, foglalatoskodik, dolgozik työskennellä pyöreitä päiviä → pyöreä tähti csillag nähdä tähtiä [átv] csillagokat lát tavoitella tähtiä lehetetlen dolgokat akar elérni jkn tähti laskee vkinek leáldozóban van a csillaga, vkinek a helyzete meggyengül, vkinek a népszerűsége csökken/alábbhagy jkn tähti on kirkkaimmillaan vkinek most van fenn a csillaga jkn tähti on sammunut vkinek a csillaga leáldozott, vki életének/pályájának vége van tähtitarha [vál, ált tsz] csillagos ég tähtitarhojen taa az égbe, a mennybe tähtäin célgömb, irányzék lyhyellä//pitkällä tähtäimellä rövid//hosszú távon jklla on jtak tähtäimessä(än) vkinek vmi a célja/szándéka, vki célba vesz/megcéloz vmit, vki célul tűz ki maga elé vmit/vminek az elérését tämä ez, e, ezen, emez, eme tähän hätään → hätä Tähän on koira haudattuna [km] → koira tähän paikkaan → paikka tällä haavaa/erää → 2. haava → erä Tällä puheella! → puhe tällä syömisellä → syöminen tällä tietämällä → tietämä tällä tietoa → tieto tältä erää → erä tältä seisomalta → seisomalta tämän tästä időről időre, időnként, gyakran, újból és újból, egyre, ismételten, folyton-folyvást tämä on menoa nyt → meno tämä on sitä itseään → itse
416 tämä peli ei vetele → peli Tämä menee jo liian pitkälle! → pitkällä Tämäpä on kaunis soppa! → soppa tänä päivänä → päivä tässä paikassa → paikka tätä tietä → tie Voi tätä + part! Jaj, azt a .../ezt a...! tärähtää (meg)rázkódik, megremeg; ütődik, pattan olla (päästä(än) tärähtänyt vki meg van húzatva/buggyanva/őrülve/bolondulva, vki lökött; vki furcsa, különc täynnä telve, tele, teli olla pää täynnä (kuin käki) vki részeg (, mint a szamár), tele van, mint a boroshordó, teleitta a fejét (olla) täynnä itseä(än → itse täysi mn tele, teli, telt; teljes, egész; tiszta; meglett fn valamirevaló, -nyi; amennyi kifér, belefér aika on täysi nincs több idő hátra, lejár az idő mennä täysillä teljes gőzzel/nagy iramban/nagy sebességgel, teljes erőbedobással megy käydä/mennä täydestä kelendő/keresett, alkalmas/megfelel vmire, elmegy, (hitelesként) elfogadásra kerül; teljes értékűnek/hitelesnek/hihetőnek számít olla täysillä a maximumon van ottaa jk täydestä elhisz vmit, hitelt ad vminek, komolyan/készpénznek vesz vmit panna/pistää täysille a legnagyobbra/a maximumra állít täydellä höyryllä/täyttä höyryä → höyry täydeltä laidalta → laita täydestä käy kuin väärä raha → väärä täydestä sydämestä(än) → sydän täydet oikeudet → oikeus täysi kuin Turusen pyssy → pyssy täysi nolla → nolla täysi rähinä päällä → rähinä täysillä kierroksilla → kierros täysin palkein → palkki täysin rinnoin → rinta täysissä ruumiin ja sielun voimissa → voima
417 täyttä häkää → häkä täyttä karkua → karku täyttä päätä → pää täyttä roskaa/puppua → roska → puppu täyttä tavaraa → tavara täyttä ymmärrystä vailla → ymmärrys täyteen tele, teli haukkua suut ja silmät/silmät korvat täyteen leszid/lehord vkit a sárga földig, alaposan/csúnyán megszid/leszid/lehord vkit, leszedi vkiről a keresztvizet, alaposan/jól kioszt/letol/leteremt vkit juoda pää(nsä) täyteen leissza/teleissza magát, jól beszív, felönt a garatra, bepiál vetää/vetäistä pää(nsä) täyteen ↑ täyttä → täysi täyttää (meg)tölt, teletölt; (ki)töm; betölt; kitölt; elér; eltölt; teljesít, bevált; megfelel täyttää miehen mitta → mies täyttää jkn tehtävä → tehtävä täyttää tehtävä(nsä) → tehtävä täyttää (pyöreitä) vuosia → vuosi täytäntöön [kifejezésekben] panna jk täytäntöön végrehajt vmit; teljesít vmit; megvalósít vmit; életbeléptet vmit töin tuskin → työ töpinä kemény munka, sürgés-forgás, szorgoskodás panna/pistää töpinäksi [vö. panna hösseliksi/touhuksi] gyorsan nekiáll/nekilát vminek, elkezd vmit, hozzáfog vmihez, szorgoskodni/sürögni-forogni kezd töppönen papucs, mamusz; [tréf] cipő, lábbeli Liikettä töppösiin! Gyerünk! Indulás! Mozgás! Rajta! siirrellä töppöstä toisen eteen sétál; fut törmäyskurssi összeütközéshez vezető irány ajaa törmäyskurssille kenyértörésre visz vmit joutua/ajautua törmäyskurssille összeütközésbe kerül vmivel/vkivel törröttäjä meredező, égnek álló, kiálló talven törröttäjät a hóból előkandikáló, elszáradt növények
418 U uhka fenyegetés, veszély; kockázat; dac kaiken uhalla mindennek dacára/ellenére, mégis, azért is, csak azért is uhrata áldoz, feláldoz, áldozatot hoz/mutat be uhrata jtak jnk alttarille → alttari uida úszik syvässä uiva (liikeyritys) pénzügyi/egyéb nehézségekkel küzdő (vállalat) uida käsipohjaa/koiraa/perhosta/rintaa/sammakkoa/selkää → käsipohjaa → koira → perhonen → rinta → sammakko → selkä uida jkn liiveihin → liivi uida vastavirtaan → vastavirta uinahtaa elszenderül, elalszik uinahtaa iäksi → ikä uittaa úsztat (olla) märkä kuin uitettu koira nagyon meg van ázva/nagyon vizes, olyan, mint az ázott veréb ukko öreg(ember), vénember, apó, aggastyán; férfi; apa, férj; nagyapa ukko kruunu [tréf] az állam(hatalom) ukkonen kis öreg(ember); égiháború, zivatar, (menny)dörgés, villámlás kiroilla kuin ukkonen káromkodik, mint jégeső ula ultrarövidhullám; [kifejezésekben] mennä ulalle vmi értetlenségbe ütközik/meg nem értésre talál; vki értetlenné válik/értetlenkedni kezd, meglepődik vmin; vki zavarba jön vmitől olla ulalla vki nem ért semmit (vmiből) ulkoa kívülről; kintről; külföldről; fejből lasketella jtak ulkoa kívülről fúj vmit, úgy fúj vmit, mint a vízfolyás opetella ulkoa próbál kívülről megtanulni vmit oppia ulkoa kívülről megtanul vmit osata ulkoa kívülről/fejből/könyv nélkül tud vmit ulkona kint, a szabadban; házon kívül käydä/syödä ulkona étterembe megy, táncolni/szórakozni megy; étteremben ebédel olla jstak ulkona [vö. olla pihalla/ulalla] vki nem ért vmiből semmit, vkinek fogalma sincs vmiről ulkomaa(t) külföld, idegen ország/állam ulkomaan pelle → pelle
419 ulos hsz ki maksaa ulos jku jstak vki kifizet vkit vmiből, vki kifizeti vkinek a részét/tulajdoni hányadát az örökölt tulajdonból mennä ulos kimegy; elmegy szórakozni nauraa jku ulos kinevet vkit ulottua (el)ér, nyúlik, (ki)terjed, elterül, elhat(ol) ulottua vesirajaan → vesiraja ulottuvilla olyan közel, hogy eléri, karnyújtásnyira; kéznél, kapható, elérhető, ulottuvilta, ulottuville olla käden ulottuvilla [átv] vmi kéznél van, elérhető ulvoa ordít, üvölt, bőg ulvoa lauman mukana/(sutena) susien mukana → lauma → susi ummessa, umpeen [kifejezésekben] Iho umpeen! [vö. Turpa kiinni!] Pofa be! Állítsd le magad! Fogd be (a szád/a pofád)! Kuss (legyen)! Ne dumálj! mennä/kulua umpeen [határidő/szerződés, stb.] lejár silmät ummessa/ummessa silmin behunyt szemmel, vaktában, vakon bízva vmiben, gondolkodás nélkül ummet → umpi ummistaa bezár, lezár, becsuk, bedug, lehuny ummistaa korva(nsa/korvat/silmä(nsä/silmät jltak → korva → silmä ummistaa silmä(nsä ikuiseen uneen → uni umpeen → ummessa umpi behavazott út, elzárt/eltorlaszolt hely; szorulás, dugulás puhua ummet ja lammet hetet-havat összehord, sokat fecseg umpikuja zsákutca joutua umpikujaan zsákutcába jut, megreked vhol, kátyúba kerül olla umpikujassa zsákutcában van, kilátástalan/reménytelen helyzetben van umpiluu összeforrt csont jkn pää on umpiluuta vkinek kemény a feje, vki buta/együgyű umpisolmu kibogozhatatlan csomó mennä umpisolmuun zsákutcába jut, zátonyra fut umpitunneli [kifejezésekben] juoda itsensä umpitunneliin leissza/kiüti magát olla umpitunnelissa vki holt részeg unhola feledés
420 joutua/jäädä unholaan [vál] feledésbe merül uni álom jku ei saa unta silmään(sä) vkinek nem jön álom a szemére karistaa unet silmistä(än kitörli az álmot a szeméből lyödä jku unten maille agyba-főbe ver vkit, úgy megver vkit, hogy az elveszíti az eszméletét mennä unten maille aludni megy nukkua iankaikkiseen uneen [vall] örök nyugalomra tér, jobblétre szenderül, meghal nukkua ikuista unta örök álmát alussza, halott nukkua/nukahtaa viimeiseen uneen ↑ ↑ nähdä unta álmodik olla unten mailla vki alszik saada unen päästä kiinni elalszik, elszenderül, elszenderedik ummistaa silmä(nsä ikuiseen uneen [vál] örök nyugalomra tér, jobblétre szenderül, meghal vaipua iankaikkiseen/ikuiseen uneen [vál] ↑ vetää/vedellä unia alszik, húzza a lóbőrt Älä unta nää! Ne is álmodj róla! Még mit nem! Hogyisne! uoma meder, folyómeder, folyóágy palata entiseen uomaan(sa visszatér/visszazökken a régi/a rendes kerékvágásba, visszatér a régi mederbe upota (el)merül, (el)süllyed, (be)süpped; belemerül, belemélyed upota kuin kivi → kivi upota kuin kuuma veitsi voihin → veitsi uppoava laiva → laiva uppeluksissa, uppeluksiin [nép] [kifejezésekben] olla uppeluksissa el van süllyedve painua uppeluksiin elsüllyed ura (szakmai)pálya ura lähtee urkenemaan (vkinek) a pályája kezd felfelé ívelni urku orgona urku auki teli torokból, torkaszakadtából; teljes sebességgel, mint a szélvész usea sok, számos, több, néhány, nem egy useaan otteeseen → ote usko hit, hiedelem; vallás; állapot
421 hyvässä uskossa jóhiszeműen, bizalommal, anélkül, hogy vki kétségbe vonna vmit olla uudessa uskossa meg/fel van újítva, át van alakítva, meg van reformálva panna jk uuteen uskoon megújít/megreformál vmit, új elvek szerint átrendez vmit uskon puute → puute uskoa hisz, elhisz, vél, feltételez; komolyan vesz; bízik; rábíz Usko pois! → pois Usko tai älä! Akár hiszed, akár nem! uskoa jhk kuin kirveen silmään/kirveensilmään → silmä uskollinen hűséges uskollinen kuin koira → koira uudelleen újra, ismét, még egyszer; újjá, újonnan, át uudelleen lämmitetty → lämmittää uuni tűzhely, kályha, kemence suu (on) kuin seitsemän leivän uuni vkinek akkora a szája, mint a Bécsi -kapu uurna urna, hamvveder; (választási) urna käydä uurnilla vki elmegy szavazni, vkik az urnákhoz járulnak uusi új, friss; modern mennä uusiksi újra meg kell csinálni vmit ottaa/panna uusiksi újra megcsinál vmit Uusi lumi vanhan surma [km] → surma Uudet luudat lakaisevat hyvin [km] → luuta uusi maailma az újvilág, Amerika és Ausztrália jnk uusi tuleminen → tuleminen uutta viiniä vanhassa leilissä valami csak részben van megújítva/felújítva; csak részben van megújulva
422 V vaahto hab, tajték suu vaahdossa tajtékozva, tajtékzó szájjal, hevesen, szenvedélyesen vaahtosammutin haboltó vaahtosammuttimen kokoinen [főleg csecsemőről, kisgyerekről] kicsi, kisméretű vaaka mérleg, mázsa painaa enemmän vaa’assa többet nyom a latban vaaka kallistuu/painuu jkn eduksi/puolelle a mérleg(nyelve) vkinek a javára billen vaaka-asento mérlegállás käydä vaaka-asentoon vízszintesbe teszi/helyezi magát, lefekszik vaakakuppi a mérleg serpenyője kallistaa vaakakuppi jkn eduksi/puolelle vkinek a javára billenti a mérleg nyelvét vaakakuppi kallistuu/painuu jkn eduksi/puolelle → vaaka painaa vaakakupissa [átv] vmi sokat nyom a latban vaakalauta mérleg, lat olla vaakalaudalla [átv] fel van téve vmire, kockáztatva van, kritikus helyzetben van panna vaakalaudalle [vö. panna likoon, panna kaikki peliin] kockáztat vmit, feltesz vmit vmire, latba vet vmit vaania les, leselkedik, ólálkodik, nyomon követ, nyomoz, üldöz vaania kuin hämähäkki saalistaan → hämähäkki vaari [kifejezésekben] ottaa vaari/vaarin jstak [vö. ottaa varteen] figyelembe vesz/megszívlel/megfogad vmit; kihasznál vmit pitää vaari/vaarin jstak ügyel/vigyáz vmire, gondját viseli vminek vaate ruhaanyag, kelme; takaró, terítő, kendő; tsz ruha, ruházat keisarin uudet vaatteet a király új ruhája [Andersen meséje alapján]; vki/vmi túlreklámozott, értéktelen/semmit érő/blöff pitää jku vaatteissa (fel)ruház vkit, ellát ruhával vkit, gondoskodik arról, hogy vkinek legyen ruhája repäistä vaattee(nsa [Bibl] megszaggatja a ruháit [gyász/kétségbeesés/düh jeléül] vaaterissa/vaatringissa [kny] [kifejezésekben] olla vaaterissa/vaatringissa vízszintesen/vízszintben van vaatia (meg)követel, kíván, igényel; felhív, kihív, felszólít vaatia jkn pää vadille → pää vaatia jku tilille → tili vaatia veronsa → vero
423 vaellus vándorlás, menetelés päättää maallinen/ajallinen/mainen vaellukse(nsa/vaellus [vál] befejezi földi pályafutását, jobblétre szenderül vaeltaa vándorol, kóborol, bolyong, mendegél vaeltaa kuin Jerusalemin suutari → suutari vahanukke viaszbaba, viaszbáb, viaszfigura jäykkä kuin vahanukke merev/olyan, mint aki karót nyelt vahinko kár, károsodás, ártalom; szerencsétlenség, baj antaa vahingon kiertää hagyja, hogy a baj mást is érjen, hagyja, hogy másnak is baja/kára származzon vmiből ottaa vahinko takaisin jóváteszi/bepótolja az elszalasztott lehetőséget, kárpótolja magát vmivel panna vahinko kiertämään a saját maga által elszenvedett bajt/szerencsétlenséget más(ok)ra is áthárítja, hagyja/elősegíti, hogy mást is kár/szerencsétlenség érjen vahti őr, őrző; őrség, várta panna kissa makkaran vahdiksi kecskére bíz(za a) káposztát vahtia őriz, őrt áll, szemmel tart, vigyáz, les, leselkedik vahtia jtak/jkta silmä kovana → silmä vahva erős, tartós, szilárd, kemény; nagy, bőséges; vastag, vaskos; kitűnő olla vahvoilla jssak/jhk előnyben/előnyösebb helyzetben van vkivel szemben vai vagy, avagy; úgy? csak nem? Vai sillä lailla? → lailla vaieta elhallgat, elnémul, elcsendesedik, elhal; hallgat, nem szól vaieta jk asia/jku kuoliaaksi → kuoliaana vaihde forduló; változatosság; váltó; sebességváltó kääntää pienemmälle vaihteelle visszafogja a lendületet, lassítja az iramot, megnyugszik löytää uusi vaihde fokozza/növeli az iramot jklla on iso vaihde päällä vki nagy lendületben van, vki nagy lendülettel/nagy iramban csinál vmit vaihe köz; szakasz, fázis olla kahden vaiheilla tétovázik, vacillál, két dolog közt őrlődik olla vaiheessa vmi nincs kész, nincs befejezve jklla on jk [työt/opinnot] vaiheessa vki vmivel [munkával/tanulmányaival] nincs kész, vki nem fejezett be vmit [munkát/a tanulmányait] vaihtaa (el)cserél, kicserél; felvált, átvált; változtat, cserél; levált; átszáll
424 vaihtaa ajatuksia jkn kanssa → ajatus vaihtaa hiippakuntaa → hiippakunta vaihtaa jalkaa → jalka vaihtaa laukauksia (jkn kanssa) → laukaus vaihtaa (pelaajia) lennossa → lento vaihtaa levyä → levy vaihtaa maisemaa → maisema vaihtaa sana jkn kanssa → sana vaihtaa vapaalle → vapaa vaihtaa väriä(än) → väri vaikea nehéz, bajos, terhes, keserves; súlyos olla vaikeana/vaikean näköinen kényelmetlenül/kínosan/zavarban érzi magát, zavartnak látszik tehdä jtak vaikeimman kautta a nehezebb utat választja voida vaikeasti kényelmetlenül, kínosan érzi magát, zavarban van vaikka bár, habár; ha ... is vaikka kiven/kirveen silmästä → silmä vaikka kohta → 2. kohta vaikka lampaat söisi → lammas vaikka läpi harmaan kiven → läpi vaikka maailma kaatuisi → maailma vaikka millä mitalla → mitta vaikka muille jakaa → jakaa (mennä) vaikka puukkoja sataisi → puukko vaikuttaa hat, hatást gyakorol, befolyásol vaikuttaa kuin kipinä ruutitynnyriin → kipinä vailla nu/ej part nélkül, híján hsz híjával olla vertaansa vailla nem hasonlítható/fogható semmihez sem, egyedülálló vaille → vailla vain csak, csupán vain jkn (kuolleen) ruumiin yli → ruumis vaineskaan [kifejezésekben] [< vain, költ: vainen] ei vaineskaan egyáltalán nem, csak vicceltem, csak vicc volt vaipua leszáll, (le)merül, süllyed vaipua iankaikkiseen/ikuiseen uneen → uni vaipua tomuun jkn edessä → tomu
425 vaiti csendben, veszteg, szótlanul (olla) vaiti kuin ahven/kala/muuri → ahven → kala → muuri vaitiolo hallgatás, csend, titoktartás vaitiolo on myöntymisen merkki → merkki vaiva baj, fáradozás, kínlódás, gond, teher maksaa vaiva vmi megéri a fáradságot, érdemes (vmit csinálni) nähdä vaivaa jstak vmivel bajlódik; jnk eteen veszi a fáradságot vmire ottaa jk/jtak vaivakse(en elvállalja, hogy vmit megcsinál/hogy vmiről gondoskodik päästä tämän maailman vaivoista vki megszabadul a földi szenvedésektől, meghal samalla vaivalla egyúttal, ugyanazzal a fáradsággal vaivainen nyomorék; jelentéktelen, kicsi, törpe; nyomorúságos olla jnk vaivainen vkinek szüksége van vmire, vki akar/szeretne/el akar érni vmit vaivata fáraszt, terhel; gyötör, kínoz vaivata päätä(än → pää vajota süllyed, süpped, merül, leszáll; esik, lerogy, leroskad vajota kuin kivi → kivi vajota maan alle → maa vajota maanrakoon/maan rakoon → rako vakaa szilárd, erősen álló, állandó, biztos; megfontolt, nyugodt vakain tuumin → tuuma vakka skatulya, doboz, láda, kosár, véka Vakka kantensa valitsee [km] Zsák a foltját (megtalálja/megleli) [km] vala eskü tehdä/vannoa vala (meg)esküszik vmire, esküt tesz vmire valaa önt, kiformál istua/sopia kuin valettu [ruháról] (vmi úgy áll vkinek,) mintha(csak) ráöntötték volna, nagyon jól áll vkin/vkinek; illik vkire valaa kannuja → kannu valaa öljyä laineille/aalloille → öljy vale [nép, vö. valhe] hazugság pitkä vale nagy hazugság valehdella hazudik, hazudozik, füllent valehdella niin että korvat heiluvat → korva valehdella jklle päin naamaa/silmiä → naama → silmä valehdella silmää räpäyttämättä → räpäyttää valehdella jklle vasten kasvoja → kasvot
426 valhe hazugság kulkea valheen kengillä hazudik Valheella on lyhyet jäljet [km] → jälki valkoinen valhe ártatlan hazugság valinkauha öntőkanál olla valinkauhassa megújulóban/megújulófélben van valita (ki)választ, (ki)válogat, kiragad, kiszemel; megválaszt sanoa jklle pari valittua sanaa néhány keresetlen szót szól/mond vkinek, megszid/leszid/leteremt/lehord vkit jkn sydämen valittu [vál] vkinek a szíve választottja valita kahdesta pahasta pienempi → paha valkaista fehérít, fehérre meszel, színtelenít; megmagyaráz nenän valkaiseminen józan állapot, józan élet valkea mn fehér, világos; fn tűz valkea linja [főleg ker] mosógépek, hűtőszekrények és egyéb háztartási gépek valkea läiskä kartalla/maapallolla fehér folt a térképen/a földgömbön valkoinen fehér valkoinen kuin kalkki → 1. kalkki valkoinen lakki/valkolakki → lakki valkoinen linja → valkea valkoinen läiskä kartalla/maapallolla → valkea valkoinen orjakauppa → orjakauppa valkoinen valhe → valhe valmis kész, elkészült; érett; felkészült, készséges olla valmis kész(en) van; meg van halva olla valmista tavaraa vmi tönkre van, el van használódva; [sport, játék] eldőlt, lejátszott meccs valmiiksi naurettu elokuva → nauraa valmistaa (el)készít, csinál, előállít; előkészít valmistaa maaperää jllek → maaperä valo fény, világ, világosság; megvilágítás luoda valoa jhk fényt derít vmire, tisztáz vmit saada/saattaa jku huonoon/epäedulliseen valoon rossz/kedvezőtlen fényben/színben tüntet fel vkit valoa näkyy tunnelin/putken päässä látszik az út vége, van egy kis remény(sugár) valokuva fénykép
427 käydä valokuvassa elmegy fényképet csináltatni/fényképezkedni valta hatalom, uralom; jog ottaa jku valtoihin(sa magával ragad vkit, megragad/elragad vkit valtakunta birodalom, ország, állam ei minkään valtakunnan (asia) semmi, semmiféle (dolog) valtio állam valtion leipä on kapea mutta pitkä → leipä valtti ütőkártya, tromf, adu iskeä/lyödä (kaikki) valtit/viimeinen valtti(nsa) pöytään az utolsó aduját is kijátssza, az utolsó lehetőséget is megpróbálja, minden lehetőt megpróbál olla valttia vmi adu/ütőkártya, vmi a többinél erősebb/előnyösebb dolog valua ömlik, folyik, csorog valua hiekkaan → hiekka valua kuin vesi hanhen selästä → hanhi vanavesi (hajó)sodor, nyomdok(vonal) kulkea/seurata jnk/jkn vanavedessä (szorosan) követ vmit/vkit, vminek/vkinek a sarkában/nyomában van vanha öreg, idős, vén, agg; régi, ódon; ó; ócska, használt; ókori ennen vanhaan régen, egykor, hajdanán, annak előtte mennä vanhaksi vmi elévül, érvényét vesz(í)ti, vminek lejár a szavatossági ideje vanha aatami → aatami vanha aika ókor, a történelem kezdeteitől kb i.sz. 400-ig vanha erkki/kehno/vihtahousu → erkki → kehno → vihtahousu vanha kansa → kansa vanha kettu → kettu Vanha konsti on parempi kuin pussillinen uusia [km] a régi módszer jobb, mint egy zsákra való új vanha korppu → korppu vanha kuin taivas → taivas vanha käpy → käpy vanha laulu/virsi → laulu → virsi vanha maailma → maailma vanha pieru → pieru Vanha rauha ja entiset kujeet → kuje vanha sotaratsu → sotaratsu vanha suola janottaa → suola
428 vanha vitsi → vitsi Vanhassa (on) vara parempi [km] → vara vanhat parrat → parta vanhanaikaisesti régimódian, régiesen, ódivatúan, elavultan jkn/jklle käy vanhanaikaisesti vki rosszul jár; [lány] akarata ellenére teherbe esik vanhurskas igaz, igazságos, becsületes, feddhetetlen nukkua vanhurskaan unta az igazak álmát alussza, mélyen és nyugodtan alszik vannoa (meg)esküszik, esküt tesz vannoa jnk kautta → kautta vannoa vala → vala vannomatta paras jobb nem esküdözni (vmire) vapaa szabad; mentes; üres, üresjárat olla vapaalla jalalla szabadon/szabadlábon van vaihtaa vapaalle [motort] üresjáratba tesz; szabadságra megy, [hivatalos program után] szabadprogramot kezd; lazít, kikapcsolódik vapaa kuin taivaan lintu → lintu vapautua (meg)szabadul, felszabadul, kiszabadul, szabaddá válik vapautua jkn pauloista → paula vapista remeg, reszket vapista kuin haavan lehti → haapa vara vagyon, pénz, mód; óvatosság, elővigyázatosság jklla ei ole varaa + inf [átv] vki nem engedhet meg magának vmit Ei vara venettä kaada [km] biztos, ami biztos; jobb félni, mint megijedni olla varoissa(an)/hyvissä varoissa anyagilag jól áll, tehetős, jómódú jssak on toivomisen varaa vmi kívánnivalót hagy maga után pitää vara(nsa vigyáz, vigyáz magára, résen áll/van Vanhassa (on) vara parempi [km] a régi biztonságosabb/jobb varalta nu gen esetére, -ra/-re kaiken varalta mindenesetre, minden eshetőségre készen/számítva/felkészülve varas tolvaj kuin varas yöllä mint az éjszaki tolvaj, lopva, csendben, észrevétlen(ül) varjella (meg)őriz, (meg)óv, véd, védelmez, oltalmaz Herra/Taivas varjele/varjelkoon! [szörnyülködés kifejezésére] Isten ments/őrizz(en)!; [csodálkozás kifejezésére] Szent ég! Atyavilág! varjella selkänahkaa(nsa → selkänahka varjo árnyék, árnyékos hely, hűvös; árny, szellem; rejtek; látszat, szín
429 joutua/jäädä jkn varjoon vki vkinek az árnyékában marad, vki vki mellett háttérbe szorul, vki nem kapja meg a neki járó elismerést/figyelmet pelätä omaa varjoa(an) megijed a saját árnyékától seurata jkta kuin varjo (úgy) követ vkit, mint az árnyék siniset varjot [szem alatt] fekete/sötét karikák tehdä jtak jnk varjolla vminek az örve alatt csinál vmit, vminek a látszatát keltve csinál vmit varjopuoli árnyékos oldal; árnyoldal, hátrány varjopuolen eläjät [vö. laitapuolen kulkija] a sors üldözöttjei, akiknek nehéz sors jutott osztályrészül, a társadalom legproblémásabb/leglecsúszottabb rétegéhez tartozók varma biztos, bizonyos jklla on varmat päivät [nővel kapcsolatban] vkinek (a fogamzásgátlás szempontjából) biztos napjai vannak pelata/laskea varman päälle biztosra akar menni varma nakki → nakki varoa vigyáz, óvakodik varoa linjoja(an → linja vartalo törzs, derék, termet, alkat ei sovi jkn vartalolle [tréf] vmi nem való vkinek varta vasten → vasten varteen [kifejezésekben] ottaa varteen figyelembe vesz, megszívlel, megfogad varuilla(an készenlétben, résen olla varuilla(an vigyáz, résen van/áll, készen áll vmire varvas lábujj astua/polkea/tallata jkn varpaille [átv] vkinek a tyúkszemére lép olla varpailla(an feszült hangulatban/feszültségben/izgalomban van/él, feszülten figyel, készenlétben áll/van, készen áll, résen van/áll varvi szint, emelet; menet; alkalom vetää varvi/yhdet varvit szeretkezik (egyet), közösül vasara kalapács joutua vasaran alle [átv] kalapács alá kerül, árverésre kerül olla vasaran ja alasimen välissä két tűz között van vasen bal tehdä jtak vasemmalla kädellä figyelmetlenül/kapkodva csinál vmit, összecsap vmit
430 Vasen käsi ei tiedä, mitä oikea tekee → käsi vasikka borjú iloinen kuin laitumelle laskettu vasikka örül, mint majom a farkának, nagyon boldog kyntää toisen vasikalla idegen tollakkal ékeskedik, más gondolatait/eredményeit a sajátjaként adja elő vastaan szemközt, szembe(n); ellene; vissza, viszont panna/olla jtak vastaan ellenez vmit, ellene van vminek, ellenállást fejt ki vmivel szemben tulla vastaan jssak enged vmiben/vmiből, engedményeket tesz vastakohta ellentét, kontraszt vastakohdat täydentävät toisiaan az ellentétek kiegészítik egymást, ellentétes dolgok/az ellentétes természetű emberek kiegészítik egymást vastalause tiltakozás panna/esittää haiseva vastalause(nsa) jnk johdosta/jstak határozottan/élesen ellenez vmit vastaranta túlpart, a túlsó part vastarannan kiiski → kiiski vastarinta ellenállás tehdä vastarintaa ellenáll vminek, ellenállást fejt ki vmivel szemben vastasukaan → suka vastata felel, válaszol; viszonoz; felelősséget vállal vastata huutoon(sa/huudosta(an → huuto vastata jklle samalla mitalla → mitta vastata (kuin) yhdestä suusta → yksi vastavirta ellenár(amlat) uida vastavirtaan ár ellen/az árral szemben úszik, dacol a közfelfogással vastavirran akka → akka vasten vmire, vmihez támaszkodva, ellen, ellenében joutua (selkä) seinää vasten kutyaszorítóba/nehéz helyzetbe kerül (sanoa jklle jtak) vasten naamaa → naama panna jku (selkä) seinää vasten sarokba szorít vkit, nehéz helyzetbe hoz vkit varta vasten épp(en), pont, kifejezetten (vmiért) vastoin ellen, ellenére, ellenében tehdä jtak vastoin parempaa tietoa(an) vki szándékosan rosszul csinál vmit, vki szándékosan/szánt szándékkal rosszat tesz
431 vastuu felelősség, kötelezettség kantaa vastuu(ta) jstak felelős vmiért olla vastuussa jstak felelős vmiért ottaa jk vastuulle(en elvállal/magára vállal vmit, vállalja a felelősséget vmiért sälyttää/vierittää vastuu jkn niskoille/harteille/toisen kannettavaksi (át)hárítja a felelősséget vkire, vkinek a nyakába varr vmit vastuu on jkn hartioilla → hartia(t) vatsa has; gyomor, bél löysä vatsa → löysä kova vatsa székrekedés, szorulás, renyhe bélműködés vatsa on kovalla → kovalla jkn vatsa on kuralla/löysällä/vetelällä/vetelänä/menee veteläksi → kura → löysä → vetelä vetelä vatsa → vetelä vatsanalus hasalja jklla/jkn vatsanalus on täynnä jalkoja vki fut, ahogy csak bír/ahogy csak a lába bírja vauhti iram, sebesség, gyorsaság päästä vauhtiin beindul, felgyorsul vedellä húzogat, vonszol tämä peli ei vetele → peli vedellä hirsiä → hirsi vedellä unia → uni vedenjakaja vízválasztó olla vedenjakajalla vízválasztóhoz érkezik vedenpaisumus vízözön Meidän jälkeemme vedenpaisumus! Utánunk a vízözön! veisata énekel, zsoltárt énekel veisata (samaa) vanhaa virttä → virsi veisata viimeistä virttä(än)/viimeisiä(än → viimeinen veisata viis jstak → viisi veitikka kópé, hamis, huncut, csirkefogó; huncutság, hamisság veitikka silmäkulmassa huncutsággal a szemében, huncutul, hamiskásan veitsenterä kés éle, borotva éle/pengéje olla veitsenterällä → terä veitsi kés
432 mennä/upota kuin kuuma veitsi voihin megy, mint kés a vajban/mint a karikacsapás, könnyen/jól megy veivi forgatókar, kurbli heittää veivi(nsä [kny] beadja a kulcsot, meghal veli fiútestvér, testvér, fivér; barát, fráter; (jó)barát, atyafi, koma Hyvä Veli! [kollégák közti megszólítás levélben, gyakran csak rövidítve: HV] Hyvä Veli -järjestelmä baráti összefonódások, urambátyám-rendszer lyödä veljen kättä testvériesen megegyezik (vmiben) Voi veljet! [bámulatot/csodálkozást kifejező felkiáltás] A mindenit! Na, nézd csak! Nocsak! velli tejbekása, pép olla vellinä [vö. olla kiisselinä] vki erőtlen, gyenge vene csónak istua/olla samassa veneessä vki egy hajóban evez vkivel, vki egy/ugyanabban a cipőben jár vkivel/, mint vki keikuttaa/keinuttaa venettä vki veszélybe sodorja az együttműködést ventta(s) holl/hoo! várj egy kicsit! venyttää (ki)húz, (ki)nyújt, tágít venyttää markka soikeaksi→ markka venyttää markkaa → markka venyttää penniä → penni venyä nyúlik, elnyúlik, húzódik; nyújtózik, heverész venyä ja vanua elnyúlik, hosszúra nyúlik, elhúzódik, soká/tovább tart, nyúlik, mint a rétestészta venäläinen orosz venäläinen ruletti orosz rulett (játék, amelyben a játékosok felváltva olyan revolvert sütnek el a halántékuknál, amelynek a tölténytárába véletlenszerűen van elhelyezve1 golyó) veri vér hikoilla/sylkeä verta vért izzad, hatalmas erőfeszítéseket tesz, rettenetesen/ emberfeletti módon erőlködik/küszködik/vesződik/dolgozik herättää/aiheuttaa/synnyttää pahaa verta vmi rossz vért szül kaivaa verta nenästä(än magának keresi a bajt, ujjat húz vkivel, összeakasztja a bajszát vkivel, provokál vkit, kihúzza a gyufát vkinél mennä/syöpyä veriin vkinek a vérévé válik/vkinek beivódik a vérébe, vkinek a szokásává válik
433 olla samaa lihaa ja verta vkiknek ugyanaz a vér csörgedezik az erei(k)ben, vkik közeli rokon(ok) jklla on jnk verta suonissa vkinek van tehetsége/hajlama vmihez, vkinek vmilyen [ált: költői/írói/művészi] vénája van saada uutta verta (meg)fiatalodik, friss utánpótlást/vérfrissítést kap sininen veri kék vér, nemesi származás tahrata kätensä vereen/verellä vérrel szennyezi be a kezét, gyilkosságot követ el veren maku suussa erőlködve, erőltetve vmit, erőnek erejével veri karkaa kasvoille vkinek az arcát elönti a pír, vki elpirul, elvörösödik Veri on vettä sakeampaa A vér nem válik vízzé [km] veri pakenee kasvoilta vki elsápad, kiszökik a vér vkinek az arcából verissä päin véres fejjel; nagy vesztesége(ke)t szenvedve verta hyytävä vérfagyasztó verta tulee kuin härän kurkusta → härkä vuodattaa verta [vál] vér(é)t ont(ja) (vmiért) verka posztó vihreän veran alle a bürokrácia útvesztőibe vero adó maksaa kallista veroa jstak drágán megfizet vmiért, súlyos árat fizet vmiért ottaa/vaatia veronsa vmi súlyos árat követel vkitől vmiért; vmi csökkenti vkinek a fizetőképességét; nagy áldozatot, stb. követel; tönkretesz vmit, megtizedel vmit verta [kifejezésekben] vetää vertoja jllek felér vmivel, felveszi a versenyt vmivel, fogható vmihez, vetekszik vmivel vertailu összehasonlítás, egybevetés kestää (hyvin) vertailu jhk felveszi a versenyt vmivel, megállja a helyét vmi mellett vertainen fogható/hasonló vmihez, egyenértékű vmivel olla vailla vertaista(an párját ritkítja, egyedülálló, páratlan vesi víz; eső; vizelet; könny; nyál; izzadság heittää/laskea vettä(än) [férfi] vizel joutua vedelle ja leivälle a börtönben szigorított büntetést kap kirjoittaa veteen vki felesleges munkát végez liikkua oudoilla vesillä vki számára ismeretlen dologgal kezd foglalkozni nauraa vedet silmissä (úgy) nevet, hogy kicsordulnak a könnyei pitää vettä [vö. pitää paikkansa] igaz, megállja a helyét puhua kuin vettä vki folyékonyan/gördülékenyen beszél/mond vmit, úgy mond
434 vmit/úgy beszél, mint a vízfolyás, vkiből csak úgy dől a szó saada (uutta/lisää) vettä myllyynsä (újabb/további) ösztönzést/okot/beszédtémát kap (vmihez) vesi kielellä → kieli vesi kukkii → kukkia vesi on kuin keitettyä → keittää vesi tulee/herahtaa/kihahtaa kielelle → kieli vesissä silmin könnyes/könnybe lábadt szemmel veteen piirretty viiva láthatatlan határvonal vettä tulee kuin aisaa → aisa(t) vesilintu vízimadár jllak voi heittää (jo) vesilintua [tréf] vmi (már) megérett arra, hogy kidobják, vmi (már) olyan öreg/ócska/kopott, hogy ki lehet dobni vesiperä [kifejezésekben] vetää vesiperä hoppon marad, pórul jár, felsül, kudarcot vall vesiraja vízmagasság ulottua vesirajaan (szoknya) épphogy csak eltakarja vkinek a fenekét vetelä híg, folyékony; vizes, nedves; ernyedt, laza; lusta jkn vatsa menee veteläksi vkinek megy a hasa/hasmenése van jkn vatsa on vetelällä/vetelänä ↑ vetelä vatsa hasmenés veto fogadás lyödä vetoa jkn kanssa jstak fogad vkivel vmiben, fogadást köt vkivel vmire olla vedossa jó formában van vetäistä → vetää vetämätön ami nem húz/von/jár; felhúzatlan, ami nincs (fel)húzva/vonva/ vontatva/vonszolva olla vetämättömissä [vö. olla kuitti] teljesen ki van (fáradva) vetäytyä visszahúzódik, visszavonul vetäytyä kuoreen(sa → kuori vetäytyä jkn selän taakse → selkä vetäytyä viisaan lepoon → lepo vetää húz, von, vontat, vonszol, (le)ránt; szállít, fuvaroz, hord, visz; kihúz, kinyújt; vonz; csalogat, elragad; szív; felhörpint, felhajt Antaa/Ala vetää! Tűnj el! Kopj le! Húzd el a csíkot! Lódulj innen! Kiinni veti! Áll az alku!
435 lähteä vetämään elmegy, eltűnik, elhúzza a csíkot, elkotródik, elhordja az irháját, lelép panna paperit vetämään írásban kérvényez vmit, kérvényt/pályázatot ad be/nyújt be Vedä handuun/käteen/tumppuun! → käsi → tumppu Vedä kuivat! [vulg] [vö. haista paska!] Ba(s)zd meg! [vulg] Vedä vittu päähäs/korvilles! → vittu vetää arpaa jstak → arpa vetää/vetäistä handuun → handu vetää henkselit yli/päälle → henkselit vetää henkeä → henki vetää/vetäistä herne nenään(sä) → herne vetää hirsiä → hirsi vetää/vetäistä huiviin gyorsan megeszik/megiszik vmit; bedob vmit [szl] vetää jkta huulesta/höplästä/nenästä → huuli → höplä → nenä vetää itse(nsä piippuun → piippu vetää kotiin päin → kotiin vetää/vetäistä känni → känni vetää lokaan jku/jkn maine/nimi → loka vetää lonkkaa → lonkka vetää lyhyt/lyhyempi/lyhin korsi → korsi vetää/vetäistä lärvit → lärvit vetää matto jkn (jalkojen) alta → matto vetää mutkat suoriksi → mutka vetää/vetäistä naamaan(sa) → naama vetää jku narunjatkoksi → naru vetää neniin → nenä vetää oikeasta narusta → naru vetää perseet olalle → perse vetää pitempi/pisin korsi → korsi vetää pitkää tikkua → tikku vetää puoleen(sa → puoli vetää/vetäistä pää(nsä) täyteen → täyteen vetää jkta retkuun → retku vetää risti seinään → risti vetää risti jnk yli/päälle → risti vetää savut → savu
436 vetää sikeitä → sikeä vetää tukkanuottaa jstak → tukkanuotta vetää jkta turpiin → turpa vetää unia → uni vetää varvi/yhdet varvit → varvi vetää vertoja jllek → verta vetää vesiperä → vesiperä vetää viimeistä virttään/viimeisiä virsiään/viimeisiään → viimeinen vetää viinaa → viina vetää viiva jnk yli → viiva vetää välistä → välissä vetää yhtä/samaa köyttä → köysi jk vetää yksiin → yksiin vetää jku ylös suosta → suo viedä (el)visz, vezet; kivisz, kiszállít, exportál; elvisz, elrabol; bevezet Kissa vieköön! → kissa Veikö kissa kielen? → kieli Veit sanat suustani → sana viedä aikansa → aika viedä jkn huomio → huomio viedä jalansijaa jklta/jltak → jalansija viedä jklta jalat/ketarat alta → jalka → ketara viedä kieli (mukanaan) → kieli viedä kirjaan/kirjoihin → kirja viedä leipä jkn suusta/jklta leipä suusta → leipä viedä läpi → läpi viedä jku mäkeen → mäki viedä jku navetan taakse → navetta viedä terveiset jklle → terveiset viedä tuhkatkin uunista → tuhka viedä voitto jstak → voitto viimeistä viedään! → viimeinen viehättää elbájol, elragad, megigéz, fellelkesít; vonz, csábít, csalogat viehättää silmää → silmä vielä még Kaikkea vielä! Már csak ez hiányzott!
437 vielä se päivä jkllekin paistaa → päivä vielä se tästä iloksi muuttuu → ilo vienti vitel, vivés; kivitel, export jklla on vientiä vki népszerű, vkit szívesen/gyakran hívnak/visznek vhova vieras mn idegen, ismeretlen; fn vendég, látogató käydä vieraissa házasságon kívüli kapcsolatot folytat, félrelép, hűtlenkedik, hűtlen lesz vieras pääoma → pääoma vieressä mellett, vierestä mellől, viereen mellé puhua asian vierestä oda nem tartózó dolgokat mond, mellébeszél; alaptalan dolgokat beszél vierittää gördít, gurít, hengerít vierittää syy jstak jkn (toisen) niskoille/harteille/päälle/tilille → syy vierittää vastuu jkn niskoille/harteille/toisen kannettavaksi → vastuu vieriä gördül, gurul, forog, pereg; telik, múlik Ei vierivä kivi sammaloidu [km] a dolgos/tevékeny ember nem butul el, nem öregszik meg viettää vitet; (el)tölt (időt); (meg)ünnepel, (meg)ül viettää huonoa elämää → huono viettää makeaa elämää → makea viettää jtak jnk merkeissä → merkki vietävä [enyhe káromkodásban] Voi vietävä! A francba/fenébe! A fene vigye (el)/egye meg! viha gyűlölet, harag, düh, méreg, bosszúság olla jkn vihoissa vki vkinek a begyében van, vki ki van téve vki haragjának/gyűlöletének olla jklle vihoissa(an mérges vkire, haragszik vkire; gyűlöl vkit jkn pistää jk vihaksi//jkta pistää jk vihaksi vmi feldühít/felmérgesít/felbosszant vkit pitää vihaa jkta kohtaan haragban van vkivel vihata gyűlöl vihata jtak kuin ruttoa → rutto viheltää fütyül, füttyent; kifütyül; fúj, sípol Ala(han) viheltää! Tűnj el! Kopj le! Húzd el a csíkot! Lódulj innen! Mikä laulaen tulee, se viheltäen menee [km] ami könnyen jött, az könnyen el is megy, [vö. Ebül szerzett jószág ebül vész el [km]] viheltää ottelu poikki → poikki
438 viheltää peli poikki → poikki vihreä mn/fn zöld näyttää vihreää/vihreätä valoa jllek zöld utat enged vminek olla vihreä(nä) kateudesta sárga az irigységtől päästä vihreälle oksalle zöld ágra vergődik vihreä aalto → aalto vihreä kulta → kulta vihreä leski → leski vihreä liike → liike vihreä linja → linja vihreä peukalo → peukalo vihreän veran alle → verka vihtahousu ördög, gonosz vanha vihtahousu [vö. vanha erkki] ördög viidakko dzsungel viidakon laki → laki viides ötödik olla viides pyörä/viidentenä pyöränä [vö. olla kolmas pyörä/kolmantena pyöränä] vki ötödik kerék vhol, vki felesleges vhol viidestoista tizenötödik Nyt heti eikä viidestoista päivä! Most rögtön és nem majd/máskor! viihde időtöltés, szórakozás, szórakoztatás kaupallinen viihde üzleti szempontú szórakoztatás viikko fn hét viikon päivät → päivät viilata reszel, lereszel viilata pilkkua → pilkku viilata silmään/linssiin → silmä → linssi viilipytty aludttejes bödön olla kuin viilipytty vki (olyan, mint) maga a megtestesült nyugalom, vkinek rendíthetetlen a nyugalma rauhallinen kuin viilipytty vki nagyon nyugodt, vkinek kötélből vannak az idegei viime utóbbi, legutóbbi, múlt; utolsó, legutolsó, végső viime kädessä → käsi viime tipassa/tippaan/tingassa/tinkaan → tippa → tingassa viimeinen utolsó, végső; legújabb
439 Kiitos viimeisestä! [helyesebben: viimekertaisesta; Vendégeskedés utáni első találkozás/telefonbeszélgetés alkalmával szokásos köszönetnyilvánítás a vendéglátónak] (elää/tehdä jtak) kuin viimeistä päivää (úgy él,) mintha ez lenne élete utolsó napja, semmivel sem törődve (él/csinál vmit), féktelenül (viselkedik), (züllött/kicsapongó életet él); teljes erőből/erőbedobással, minden erejével, minden erejét megfeszítve, mindent/apait-anyait beleadva, veszettül (csinál vmit) lyödä viimeinen kortti pöytään utolsó próbát tesz; kiteregeti/felfedi a lapjait lyödä viimeinen naula (jkn) arkkuun végső csapást mér vkire, megadja vkinek az utolsó döfést/a kegyelemdöfést, megássa vkinek a sírját, teljesen tönkretesz vkit olla jklle viimeinen pisara [átv] vmi vkinek az utolsó csepp a pohárban taistella viimeinen taistelu(nsa megvívja az utolsó csatáját, meghal taistella viimeiseen mieheen harcol/küzd az utolsó emberig vetää/veisata viimeistä virttään/viimeisiä virsiään/viimeisiään vkinek az utolsó napjai/végnapjai vannak csak hátra, vki a halálán van/haldoklik; vki/vmi a végét járja, az utolsókat rúgja; vmi a vége felé közeledik viimeinen lepopaikka/leposija → lepopaikka → leposija viimeinen matka → matka viimeinen palvelus → palvelus viimeinen pisara → pisara viimeinen päivä → päivä viimeinen tahto → tahto viimeinen tervehdys → tervehdys viimeisen päälle → päällä viimeistä kirjainta myöten → kirjain viimeistä piirtoa myöten → piirto Viimeistä viedään! Itt a vége (, fuss el véle)!, az utolsó méterek, az utolsó is eltűnik, nincs tovább, nincs több viina pálinka; szeszes ital, szesz Jos ei sauna, terva ja viina auta, niin tauti on kuolemaksi [km] ha a szauna, a kátrány és a pálinka nem segít, a betegség halálos vetää viinaa (alkoholt) iszik; piál viinaan menevä a túlzott alkoholfogyasztásra hajlamos, nagy piás viinamäki [rég] szőlőhegy olla viinamäen miehiä vki iszákos viis [kny] → viisi
440 viisari fn (óra)mutató jklla viisari värähtää (férfi) szexuálisan izgatottá válik viisas mn bölcs, okos, értelmes, ravasz; épeszű, épelméjű fn bölcs lyödä viisaat päänsä yhteen vki összedugja a fejét vkivel/vkikkel, vki együtt gondolkozik vkivel/vkikkel viisaskin menee vipuun néha mindenki tévedhet; vki lépre megy; vki át lesz verve; vki be lesz csapva, A lónak négy lába van mégis megbotlik [km] viisasten kivi → kivi viisi szn öt tuntea/osata kuin viisi sormea(an (úgy) ismer vkit/vmit, mint a tenyerét veisata viis jstak vmi nyolc/mindegy/egyre megy vkinek viittä vailla/vaille hajszálon (függ/múlik), majdnem, csaknem, kis híján Viis siitä!/Siitä viis! Bánom is én! Fütyülök rá! Kit érdekel! Ki kíváncsi rá/arra! Nekem (aztán) nyolc! (Nekem) Tök mindegy! viitata mutat, rámutat, megmutat; utal, céloz viitata kintaalla jllek → kinnas viiva vonal, vonás Lähde viivana! Siess! Fuss! Szaladj! Szedd a lábad! Egyik lábad itt (legyen), a másik meg ott! mennä viivana siet, fut, szalad, szedi a lábát vetää viiva jnk yli fátylat borít vmire vika hiba; fogyatékosság, betegség, baj; hajlam mennä vikaan kisiklik, rosszul megy, nem sikerül, félresikerül olla (päästä(än) vialla vkinél baj van az emeleten, vkinek agybaja van, vki nem épeszű/épelméjű, vkinek nincs ki mind a négy kereke jklla on vikaa korvien välissä [tréf] vki nem ért vmit, vkinek nehéz a felfogása, vki nem épelméjű, vkinek baj van az elmeállapotával, vki kissé hülye, vkinél baj van az emeleten jkn päässä on jotain vikaa ↑ vikkelä fürge, gyors, elven; fürge/gyors észjárású, eleven/éles eszű vikkelä kuin kärppä/orava → kärppä → orava vilkaista (rá)pillant, pillantást vet, tekint; iramodik, fut vilkaista jhk/jkta syrjäsilmällä → syrjäsilmällä vilkas fürge, élénk, eleven vilkas kuin elohopea → elohopea vilkkaa [ragozatl, csak az alábbi kifejezésben használatos]
441 kiireen vilkkaa hipp-hopp, gyorsan, sietve, nagy sietve, nagy sebbel-lobbal villa gyapjú paljon porua, vähän villoja nagy a felhajtás, de kevés az eredmény, sok hűhó semmiért villainen gyapjú-, gyapjúból készült painaa jk asia villaisella nem hoz nyilvánosságra/nem ver nagy dobra vmit diszkréten kezel vmit villakoira göndörszőrű uszkár, pudli; porcica villakoiran ydin → ydin villi vad, primitív; megvadult, szilaj villi länsi vadnyugat vinguttaa csikorgat; nyikorgat, nyekerget, cincogtat vinguttaa vinyyliä/visaa bankkártyával fizet vinksin vonksin összevissza, szanaszét, szerteszét, ferdén, hanyagul vino ferde, rézsútos, dőlt, megdőlt vino pino [tréf] egy nagy csomó, nagy rakás(ra való), egy kazal(nyi) vinossa ferdén, megdőlve, vinoon ferde helyzetbe, ferdére katsoa jkta vinoon kelletlen(ül)/bizalmatlan(ul viselkedik) vkivel, görbén/ferde szemmel néz vkire lippa vinossa részegen; nagy sebbel-lobbal; szomorúan olla lippa vinossa vki részeg; nagy sebbel-lobbal csinál vmit; szomorú, szomorúan csinál vmit olla vinossa ferdén áll; vmi nincs rendben, baj van vmivel jklla on naama vinossa → naama vintti padlás jklla/jklta vintti on pimeänä [szl] vki nagyon sötét, vkinek nincs ki mind a négy kereke jkn/jklta vintti pimenee [szl] vkinek elborul az agya, vki elveszíti a fejét vintturallaan/vintturassa → viturallaan, vituralleen vire feszültség, felhúzott állapot; (jó) forma, hangulat olla vireillä fel van húzva; folyamatban van; napirenden van panna vireille megindít, kezdeményez; napirendre tűz virittää kifeszít, kihúz; felállít, kivet; hangol; felajz virittää ansa jklle → ansa virka hivatal, állás, foglalkozás; feladat, szerep, dolog koiran virka rossz/szánalmas hivatal/munka/pozíció
442 virkku fürge, friss, élénk, éber Illan virkku, aamun torkku, se tapa talon hävittää [km, szsz: ha vki este friss, reggel meg alszik, ez a szokás(a) tönkreteszi a házat] virsi egyházi/templomi ének, zsoltár, dicséret; (népi) ének, vers; nóta lyhyestä virsi kaunis legjobb röviden előadni vmit, minél rövidebben/ találóbban adja elő vki a mondanivalóját, annál könnyebben megértik azt vanha virsi [átv] a régi nóta/szöveg/lemez veisata (samaa) vanhaa virttä (ugyanazt) a régi nótát fújja, a régi szöveggel jön virta folyam, folyó; áramlat, áradat; áram ajelehtia virran mukana/vietävänä sodródik/úszik az árral virtanen, Virtanen [az egyik leggyakoribb finn vezetéknév] (se) tavallinen Virtanen az átlag finn, [a magyar megfelelője: Kovács János] vispilänkauppa [kifejezésekben, szsz: habverővásárlás] olla vispilänkaupoissa jkn kanssa [tréf] (házassági szándékkal) udvarol vkinek tehdä vispilänkauppoja ↑ vissi [kny] biztos, bizonyos; egy bizonyos vissi paikka egy bizonyos hely, a mellékhelyiség, WC vitja lánc; [enyhe szitokszó] Voi vitjat! [enyhe szitkozódás] A fenébe! vitsi vicc, tréfa, élc nyt on vitsit vähissä [vö. jstak on leikki kaukana] komolyra fordult a helyzet, nincs több eszköz, nem lehet vacakolni vanha vitsi a régi/ismert dolog Voi vitsi! [euf szitkozódás, a Voi vittu! szalonképesebb változata] A fene vigye el! A fenébe! A mindenségit! vittu picsa Haista vittu! [durv válaszként adott, sértésnek szánt kifejezésekben] olla päin vittua [vulg vö. mennä/olla päin persettä] rosszul van vmi; vmi el van baltázva; el van baszva [vulg] Painu vittuun! [szl] Menj a picsába! [vulg] Vedä vittu päähäs/korvilles! [vulg] [vö. Haista paska!] Ba(s)zd meg! [vulg] Voi vittu! [durv káromkodás] Voi vittujen kevät! → kevät viturallaan, vituralleen, [kny] viturassa, vituraan ferdén, rosszul olla viturallaan/viturassa teljesen rosszul van, [vulg] tök szarul van, el van cseszve/baszva
443 olla vintturallaan/vintturassa ↑ viulu hegedű maksaa viulut fizeti/állja a költségeket voi [módosítószó] ó! jé! ejnye! hej! haj! jaj! Voi ei! Na nem/ne! Voi että! Azt a mindenit! A minden(ség)it! Voi elämän kevät! → kevät Voi helkutti! → helkutti Voi helvetti! → helvetti Voi herran tähden! → herra Voi hiivatti → hiivatti Voi hitsi! → hitsi Voi hitto/hitot! → hitto Voi hyvä luoja! → luoja Voi hyvä tavaton! → tavaton Voi hyvänen aika! → hyvänen Voi ihme! → ihme Voi itku! → itku Voi jukoliste! → jukoliste Voi jukra! → jukra Voi juku! → juku Voi kauhistus! → kauhistus Voi kehno! → kehno Voi kuitenkin! → kuitenkin Voi kun/kunpa + condit! → kun Voi minun päiviäni! → päivä Voi mokoma! → mokoma Voi pahus! → pahus Voi pakana! → pakana Voi perkele! → perkele Voi perkule! → perkule Voi perse! → perse Voi piru! → piru Voi saakeli! → saakeli Voi saamari! → saamari Voi saatana! → saatana
444 Voi samperi! → samperi Voi sinun kanssasi! → kanssa Voi surku! → surku Voi syötävä! → syötävä Voi taivas! → taivas Voi tätä + part! → tämä Voi veljet! → veli Voi vietävä! → vietävä Voi vitjat! → vitja Voi vitsi! → vitsi Voi vittu! → vittu Voi, vittujen kevät! → kevät Voi, voi! Jaj, jaj!; Ejnye, ejnye! Voi yhden kerran! → kerran Voihan nenä! → nenä voida tud, -hat/-het, tehet, bír, képes; (meg)lehet, hogy ...; van vhogy, érzi magát; jól megy a sora/dolga jllak voi heittää (jo) vesilintua → vesilintu jnk voi laskea yhden käden sormilla → sormi Voi paksusti! → paksusti voida pahoin → pahoin voida paksusti → paksusti voida vaikeasti → vaikea voisi syödä vaikka pieniä kiviä → kivi voidella (meg)ken, beken; (meg)olajoz, (meg)zsíroz; lekenyerez sujua kuin voideltu(na) megy, mint a karikacsapás voileipä vajaskenyér, szendvics; [kifejezésben] heittää voileipiä kacsázik [kővel vízen] voima erő; hatalom; érvény, hatály käydä voimille megvisel vkit, nehezére esik vkinek mitellä voimia(an összeméri az erejét/küzd/harcol/(meg)birkózik vkivel ottaa voimille [vö. ottaa jkta koville → kovilla/lujille → lujilla/tiukalle → tiukalla] nehéz/nehézséget okoz vkinek, megvisel vkit täysissä ruumiin ja sielun voimissa épen és egészségesen, teljes testi-lelki épségben voimakas erős, hatalmas; hathatós, hatásos
445 voimakas kuin leijona → leijona vointi képesség, lehetőség; hogylét, egészségi állapot, közérzet Hyvää vointia!/Hyvät voinnit! Jó egészséget (kívánok/kívánunk)! voitava lehető, tőle telhető tehdä voitavansa jkn/jnk hyväksi/puolesta megtesz/elkövet minden tőle telhetőt vkiért/vmiért, vki/vmi érdekében voittaa győz, legyőz; leküzd, túljut; túlszárnyal; nyer, megszerez, kivív voittaa alaa/jalansijaa → ala → jalansija voittaa itse(nsä → itse voittaa (pieni/suur-)mäki → mäki voittaa jku puolelle(en → puoli voitto győzelem, diadal; nyeremény; nyereség, haszon, profit korjata voitto jstak besepri/zsebre vágja vminek a nyereségét olla voitolla nyerésre áll, nyerő helyzetben/pozícióban van olla jssak voiton puolella → puoli päästä voitolle felülmúl/túlszárnyal vmit/vkit, győzelmet/diadalt arat vmi/vki felett viedä voitto jstak megnyer/elnyer vmit, győzelmet arat, elviszi a pálmát Voitto kotiin! → kotiin voitto on kotona → kotona voltti átfordulás, bukfenc a levegőben, szaltó tehdä/heittää voltti szaltózik; hibásnak bizonyul; teljesen megváltozik vuodattaa önt, ont, folyat, hullat, áraszt; önt, kitölt, kitár vuodattaa sappea(an) jkhun/jhk → sappi vuodattaa verta → veri vuode ágy, fekvőhely olla vuoteen omana/vuoteenomana vki az ágyat nyomja, ágyban fekvő beteg kallistua vuoteeseen pihenni/nyugovóra tér kastella vuoteen(sa/vuode bepisil (az ágyba), ágyba vizel vuolla (le)farag, leszel, kapar, vakar vuolla kultaa puuveitsellä/puuvartisella → kulta vuoro sor, sorra kerülés; beosztás, időrész; műszak; járat vuoron perään → perään vuosi év, esztendő täyttää (pyöreitä) vuosia 50, 60, 65, 70, 75, stb. éves/-dik évét tölti be [Finnországban ezeket a születésnapokat nemcsak a családi/baráti körben, hanem a munkahelyeken is szokás megünnepelni]
446 vuotaa (ki)folyik, ömlik, árad, szivárog; kiszivárog vuotaa kuiviin → kuiva vuotava laiva → laiva vyö öv, derékszíj, szíj; derék iskeä/lyödä jkta vyön alle [átv] öv alatti ütést mér vkire/ad vkinek vyöryttää gördít, görget, gurít vyöryttää syy jstak jkn (toisen) niskoille/harteille/päälle/tilille → syy vyöttää (fel)övez, felcsatol, felköt (a derekára) vyöttää kupee(nsa → kuve vähissä, vähiin → vähä vähä kevés, csekély, kicsi, kis; [kifejezésekben] kuivua/mennä vähiin (le)csökken, megfogyatkozik, összezsugorodik kulua vähiin (idő) a vége felé közeledik, lejár käydä vähiin a vége felé jár, majdnem véget ér olla vähällä + inf/ettei majdnem, csaknem, kis híján, nem sok hiányzik, hogy (nem)... vähiin käy ennen kuin kokonaan loppuu előbb-utóbb véget ér vähin erin kicsinyesként, apránként; lassanként, fokozatosan vähin äänin (nagy) csendben, halkan, titkon, lopva, különösebb felhajtás nélkül vähältä piti, ettei ... kis híja volt, hogy nem ..., kevésen múlt, hogy nem ..., nem sok hiányzott, hogy nem ..., majdnem, csaknem vähän kerrallaan → kerrallaan vähän päästä időnként, gyakran, egyfolytában, egyre-másra, szakadatlanul, váltig vähän väliä újból és újból, folyton-folyvást, egyre, ismételten vähässä määrin egy kicsit, egy keveset, szűken Vähät siitä! Sebaj! Nem baj! Bánom is én! Nem érdekel! Kit érdekel! vähä vähältä lassacskán, lassanként, fokozatosan välittää vähät jksta/jstak vki nem törődik vkivel/vmivel, vkit nem érdekel vki/vmi väittää állít, erősít, bizonygat, kijelent, kinyilatkoztat, mond, vitat väittää jtak kivenkovaan → kivenkova väkevä erős, nagy erejű; erős, csípős, tömény; erőteljes, tüzes, heves nauttia miestä väkevämpää pálinkát iszik/fogyaszt väkevä kuin karhu → karhu väki nép, népség, emberek; cselédség, cselédek; katonaság; erő väellä ja voimalla minden erejével, teljes erővel väen väkisin/vängällä erőszakkal
447 väkeä kuin pipoa → pipo väkeä kuin Vilkkilässä kissoja → kissa väkeä on tuvan täydeltä → tupa väkeä pilvin pimein → pilvi väkkärä szélkerék, szélkakas; pörgettyű, búgócsiga pyöriä kuin väkkärä forog, mint a szélkerék suu käy kuin väkkärä vkinek jár a szája, mint a rokka väli köz; viszony, kapcsolat; [vmihez való viszonyulást/beállítottságot, főleg az érdektelenséget fejezi ki] hällä väliä mindegy, egyre megy millään ei ole enää mitään väliä már minden mindegy, már semmi sem számít olla/pysytellä/pysyä väleissä jkn kanssa kapcsolatban van/marad vkivel; tartja a kapcsolatot vkivel jklla on jkn kanssa välit poikki (vkinek) megszakadt a kapcsolat(a) vkivel; vki megszakította a kapcsolatot vkivel jllak on väliä vminek jelentősége van (vki számára), vmi fontos/számít (vkinek) pitää väliä jstak fontosnak tart vmit, törődik vmivel pysytellä väleissä jó kapcsolatban marad vkivel, jó kapcsolatot tart fenn vkivel sillä välin addig/az alatt, amíg/ameddig, miközben, mialatt väli(ä)pä hällä mindegy, egyre megy välikäsi közvetítő; [kifejezésekben] joutua ikävään/kiusalliseen/pahaan välikäteen vkinek kellemetlensége támad, vki kutyaszorítóba kerül, olyan helyzetbe kerül, ahol két rossz közül választhat olla ikävässä/kiusallisessa/pahassa välikädessä vki nagyon nehéz/nagyon kellemetlen/szörnyű helyzetben van, két szék közt a pad alatt van välimatka távolság, köz, útszakasz tarkastella jtak välimatkan päästä távolságtartással/hűvösen szemlél vmit välissä között, väliin közé, välistä közül joutua kahden tulen väliin két tűz közé kerül joutua/jäädä puun ja kuoren väliin nehéz helyzetbe kerül, kutyaszorítóba kerül jäädä jklta väliin vmi kimarad vkinek (az életéből); elkerüli vkinek a figyelmét jättää jk väliin [átv] vki kihagy vmit (az életéből), nem próbál ki vmit; figyelmen kívül hagy vmit korvien välissä (vkinek) a fej(é)ben/az agy(á)ban lukea rivien välistä olvas a sorok között
448 olla penkin ja seinän välissä nehéz helyzetben van, kutyaszorítóban van, két malomkő közt őrlődik olla puun ja kuoren välissä ↑ pudota väliin [(érdek)csoportok között] hátrányos helyzetbe kerül, nem kap vmilyen szociális, stb. ellátást/támogatást vetää välistä hasznot húz vmiből, nyerészkedik välittää közvetít, közbenjár; törődik, gondol (vmivel); kíván, óhajt välittää vähät jksta/jstak → vähä väljä bő, tág, tágas, széles, szabad, laza päästä väljemmille vesille nagyobb cselekvési szabadságot/több lehetőséget kap väre vízfodor, fodrozódás; rezgés, rezdület, remegés, reszketés, borzongás, rándulás kylmät väreet (selkäpiissä/kulkevat pitkin selkäpiitä) a hideg, hideg borzongás (vkinek végigfut a hátán a hideg/vkinek borsózik/borsódzik a háta) väri szín; festék tunnustaa väriä színt vall, nyilvánosan állást foglal; nyilvánosságra hozza a pártállását vaihtaa väriä(än) elvörösödik; elsápad; megváltoztatja a pártállását värkki berendezés, szerszám, eszköz; anyag jklla on värkeissä varaa vkinek van módja/lehetősége vminek a (ki)javítására; vkinek van mihez nyúlnia/van miből elvennie värssy versszak jankuttaa aina samaa värssyä a régi/ugyanazt a nótát fújja, mindig a régi szöveggel jön, mindig ugyanaz a lemez väyryset [kifejezésekben, Paavo Väyrynen, a finn Centrumpárt egyik politikusának a nevéből] tehdä väyryset köpönyegforgató módján/kétszínűen viselkedik, kétkulacsos politikát folytat vääntää elgörbít; eltorzít, elferdít; hajlít; csavar vääntää kättä jstak → käsi vääntää jkn/jklta niskat nurin → nurin vääntää rautalangasta → rautalanka väärin hamisan, tévesen, hibásan, rosszul, helytelenül käyttää jtak väärin visszaél vmivel vääryys igazságtalanság tehdä jklle vääryyttä/vääryys igazságtalanul bánik vkivel, igazságtalanságot követ el vkivel szemben
449 väärä nem jó, hamis, téves, rossz haukkua väärää puuta alaptalanul kritizál/hibáztat vkit; alaptalanul gyanúsít vkit joutua vääriin käsiin illetéktelen kezekbe kerül mennä väärään kurkkuun [étel, ital] cigányútra megy, megakad vkinek a torkán nousta väärällä jalalla bal lábbal kel fel olla väärällä asialla rossz ügyet képvisel, rossz ügy szolgálatában áll olla väärässä vki téved, vki tévedésben van, vkinek nincs igaza suu väärässä legörbült szájjal, lebiggyesztett ajakkal täydestä käy kuin väärä raha vmi megfelel, jó, elfogadásra kerül, hihetőnek számít
450 Y ydin (agy)velő; (fa)bél; (atom)mag; veleje/magva/lényege vminek mennä jnk ytimeen vminek a lényegébe hatol; a lényegre tér osua suoraan jnk ytimeen vminek a lényegére tapint villakoiran ydin a dolog lényege ytimiin asti tunkeutuva katse → katse yhdeksän kilenc luvata yhdeksän hyvää ja kahdeksan kaunista minden lehetséges dolgot megígér, amit általában nem teljesít/fűt-fát ígér yhdessä együtt, egyszerre, közösen roikkua yhdessä vki sokáig (együtt) jár vkivel yhdestoista tizenegyedik yhdennellätoista hetkellä az utolsó pillanatban, a huszonnegyedik órában yhteen → yksi yhteinen közös, együttes, egyetemes; összes; általános, egységes, közyhteinen kakku → kakku yhteinen nimittäjä → nimittäjä yhteys kapcsolat, érintkezés; összeköttetés, közlekedés; összefüggés ottaa yhteys/yhteyttä jhk/jkhun felveszi a kapcsolatot vmivel/vkivel, kapcsolatot teremt/kapcsolatba lép vmivel/vkivel, megkeres vmit/vkit, (telefonon) felhív vmit/vkit pitää yhteyttä jkhun/jkn kanssa tartja a kapcsolatot vkivel yhtä → yksi yks = yksi yksi szn/nm egy; egyetlen, csupa; egyik; egy bizonyos; ugyanaz, egyenlő astua jkn kanssa yhtä jalkaa egyszerre lép vkivel huutaa yhteen ääneen egyszerre kiabál (vkivel) olla kuin yksi yhteen teljesen egyforma/egybevág vmivel/vkivel; olyanok, mint két tojás olla yksissä jkn kanssa együtt (van vkivel) jklle on yksi ja sama → sama osata laskea yhteen vki tud következtetni vmire, vki össze tudja kapcsolni a dolgokat ottaa yhteen jkn kanssa össztűz/összecsap vkivel, összeütközésbe kerül vkivel pelata hyvin yhteen jól összeillik vkivel; jól együtt tud működni vkivel pitää yhtä (vki) összetart (vkivel); vmi egybehangzik/egybevág/megegyezik vmivel
451 sopia yhteen/yksiin illik egymáshoz, összeillik, egybevág/megegyezik vmivel, megfelel vminek vastata (kuin) yhdestä suusta kórusban/egyszerre válaszol (vmit, vmire); egybehangzóan válaszol (vmit, vmire) yhdellä iskulla → isku yhdellä istumalla → istumalla yhdessä rytäkässä/rysäyksessä egyszerre (vmivel) yhteen aikaan → aika yhteen kyytiin/menoon/mittaan/painoon/perään/syssyyn → kyyti → meno → mitta → paino → perä → syssyyn yhteen ääneen → ääni (kuunnella) yhtenä korvana → korva yhtenä miehenä → mies yhtä hyvin kuin → hyvin yhtä jos toista egy s más, egyet mást yhtä kyytiä/menoa/mittaa/painoa/perää/päätä/soittoa → kyyti → meno → mitta → paino → perä → pää → soitto yhtä maata kuin maalarin housut → maalari yhtä kaikki → kaikki yhtä kuin → kuin (jklle jk on) yksi ja sama → sama yksi kerrallaan → kerrallaan (vain) yksi punainen minuutti → minuutti yksien kansien välissä → kansi yksien seinien sisällä → seinä yksiltä istuimilta → istuin yksin istuimin → istuin yksin kappalein → kappale yksin tein → tie yksin teoin → teko yksissä neuvoin → neuvo yksissä tuumin → tuuma yksiin egybe, össze käydä yksiin (jkn kanssa) vmi egybevág vmivel, összhangban van vmivel lyödä yksiin [átv] ↑
452 jk vetää yksiin jnk kanssa vmi egybevág vmivel, vmi ugyanazt az eredményt adja (, mint vmi más) yksikätinen félkezű yksikäteinen rosvo [tréf] a félkezű rabló, játékautomata yksinäinen egyedülálló, egyedül élő, magányos, társtalan yksinäinen susi → susi yleismies [tréf] ezermester, aranykezű ember yleismies Jantunen [tréf] ezermester ylen hsz szerfölött, fölötte, roppant, túlságosan, mértéktelenül, igen, nagyon antaa ylen (ki)hány, rókázik katsoa ylen lenéz/lebecsül/semmibe vesz/megvet vkit yletä emelkedik; nő; előlép yletä uralla(an) reittä pitkin → reisi yli nu/ej gen vmin át, keresztül, fölött (el), túlra; túl hsz át, keresztül ampua yli maalin túllő a célon, átesik a ló másik oldalára jstak ei pääse yli eikä ympäri nincs mit csinálni/tenni, nem lehet mit csinálni/tenni (vmivel, vhol) kävellä jkn yli keresztül-/átgázol vkin, megalázóan mellőz vkit a döntéshozatalban; megaláz vkit lyödä yli túllő a célon, túl messzire megy vmiben päästä yli túlteszi magát vmin; átvészel vmit yli korvien → korva yli äyräiden → äyräs ylikierros túl nagy fordulatszám käydä ylikierroksilla vki mániákusan tevékenykedik/dolgozik, mindkét végén égeti a gyertyát ylioppilas érettségizett (ember); egyetemi hallgató, egyetemista, (egyetemen tanuló) diák kirjoittaa ylioppilaaksi (le)érettségizik, érettségi vizsgát tesz ylipuhua rábeszél/rávesz vkit vmire saada jku ylipuhuttua/ylipuhutuksi rábeszél/rávesz vkit vmire ylistää dicsőít, dicsér, magasztal ylistää jtak/jkta maasta taivaaseen → taivas ylistää jkta pilviin → pilvi ylittää átmegy, átlép; meghalad, túlhalad, felülmúl, túlszárnyal ylittää itse(nsä → itse
453 yllin kyllin → kyllin yllä nu gen felett, fölött hsz fent, fönt, fenn, fönn, felül, fölül pitää yllä fenntart, karbantart (vmit) yllättää elér, utolér, rátalál, meglep; rajtakap, tetten ér yllättää jku housut kintuissa → housut ylpeys kevélység, gőg, elbizakodottság, dölyf; büszkeség niellä ylpeytensä lenyeli a büszkeségét, megalázkodik, meghunyászkodik Ylpeys käy lankeemuksen edellä [km] aki büszke, az könnyen bűnbe esik yltä nu gen felől, -ról/ről hsz fentről, felülről yltä kyllin → kyllin yltä päältä → päällä yläkantissa, yläkanttiin [kifejezésekben] mennä yläkanttiin túl magasra emelkedik/rúg olla yläkantissa a felső határon van yläkerta felső emelet, emelet jklla on yläkerta sekaisin vkinél baj van az emeleten yläkerran ukko isten ylös fel, föl, felfelé, fölfelé kirjoittaa jtak ylös felír, feljegyez vmit ottaa ylös ↑ ylöspäin felfelé, fölfelé, fel, föl katsoa jkhun/jkta ylöspäin [átv] felnéz vkire, vkit a példaképének tart ymmällä(än tanácstalanul, bizonytalanul, csodálkozva, zavarban, ymmälle(en joutua ymmälle(en elcsodálkozik vmin, elképed vmitől, meghökken vmin, zavarba jön vmitől olla ymmällä(än jstak vki csodálkozik vmin, meg van lepődve/hökkenve vmin/vmitől, el van képedve vmitől, zavarban van vmitől saattaa jk ymmälle(en elképeszt/meghökkent/zavarba ejt vkit, csodálkozást/ meghökkenést/elképedést vált ki vkiben ymmärrys értelem, ész, felfogóképesség; megértés, belátás, felfogás mennä/käydä yli ymmärryksen [vö. mennä yli hilseen/horisontin → horisontti] vmi meghaladja vkinek a felfogóképességét, vmi (túl) magas vkinek täyttä ymmärrystä vailla (tehty rikos) beszámíthatatlan elmeállapotban (elkövetett bűncselekmény) ymmärtää (meg)ért, felfog, belát, átlát, tud antaa ymmärtää vkinek értésére ad vmit, (áttételesen) utal vmire
454 ymmärtää jo puolesta sanasta → puoli ymmärtää yskä → yskä ympäri hsz körül, körbe(n); ej gen/part körül, köré; keresztül; át puhua jku ympäri rábeszél vkit vmire; megtéveszt/félrevezet vkit a beszédével ynnä ksz valamint, és, meg, plusz hsz együtt, szintén, is ynnä muuta (sellaista) → muu yrittää (meg)próbál, próbálkozik, megkísérel; törekszik, igyekszik [→ koittaa] yrittää enemmän kuin rahkeet kestävät → rahkeet yrittää yli änkensä többet akar, mint amire képes/mint amire lehetősége van, [vö. Sokat akar a szarka (, de nem bírja a farka) [km]] yrjö [szl] hányás, hányadék heittää yrjöt [szl] rókázik, hány, okádik, kidobja a taccsot yskä köhögés ymmärtää yskä ismeri a dürgést/dörgést yö éj, éjszaka, éjjel Hyvää yötä!/Hyvät yöt! Jó éjszakát! yön selkään/syliin éjszaka, bele az éjszakába, neki az éjszakának, éjszakára yötä myöten → myöten yötä päivää éjjel-nappal yötä vasten az éjszaka kezdetén, éjszakára öin päivin [vál] ↑ ↑ yöjalassa, yöjalkaan [nép, kifejezésekben] käydä/kulkea yöjalassa éjjel a lányoknál jár yömyssy hálósapka; egy kis ital lefekvés előtt ottaa yömyssy lefekvés előtt egy kevés alkoholt iszik yöpuu ág/rúd, amelyen a madár alszik mennä yöpuulle [vö. mennä orrelle → orsi] megy aludni
455 Ä Ähäkutti! Nesze neked! Jól megkaptad! äidinmaito anyatej imeä äidinmaidossa (itseen(sä) az anyatejjel szív magába vmit äimä fn (cipész)tű mn/fn bárgyú, hülye mennä äimäksi meglepődik, meghökken, elképed, elhűl, megütődik, megrökönyödik, megkavarodik; zavarba jön, bambán/maflán kezd viselkedni olla äimänä teljesen/egészen meg van lepődve/meg van hökkenve/el van képedve/el van hűlve/meg van ütődve/meg van rökönyödve; meg van kavarodva/zavarodva, zavarban van, bambán/maflán viselkedik äiti anya, édesanya, mama jssak tulee jklle/jkn äitiä ikävä/äiti mieleen [vö. jklle hätä tulee käteen] vki nagy bajban van äidin puolelta → puoli ällikällä [kifejezésekben] lyödä ällikällä vmi elképeszt/meghökkent/fejbe vág vkit olla ällikällä lyöty el van képedve, meg van hökkenve, el van hűlve, meg van rökönyödve, meg van ütközve, älynystyrä [kifejezésekben] hieroa älynystyröitä(än) gondolkodik/töri a fejét vmin, vmilyen probléma megoldásán gondolkodik älä! ne! Älä herätä/ärsytä nukkuvaa karhua! → karhu Älä helkatissa → helkatti Älä jumalan tähden! → jumala Älä kuvittele turhia! → turha Älä lyö lyötyä! → lyödä Älä muuta viserrä! → muu Älä naurata! → naurattaa Älä nuolaise ennen kuin tipahtaa [km]! → nuolaista Älä nyt turhia! → turha Älä puhu sontaa! → sonta Älä touhuusi tukehdu! → tukehtua Älä unta nää! → uni ämmä vénasszony, vén boszorkány; feleség, asszony, anyjuk
456 mentävä on vaikka ämmiä sataisi [vö. mennä vaikka puukkoja sataisi] akkor is menni kell, ha cigánygyerekek potyognak az égből sataa ämmiä äkeet selässä úgy esik, mintha dézsából öntenék ärräpää [r-hangot tartalmazó káromkodás] päästä/päästellä/lasketella ärräpäitä káromkodik, szentségel ässä ász jklla on vielä ässä hihassa(an) vkinek van még egy ütőkártyája, vkinél van az adu, vkinek még van valami a tarsolyában, vki még nem említett vmi fontos részletet äyriäinen rákféle, rák mennä yli äyriäisten [tréf, az yli äyräiden → äyräs elferdített változata] äyräs (meredek) part, partszél, szegély (mennä/nousta/paisua/kuohua) yli äyräiden roppantul, mérhetetlenül, határtalanul, szerfelett, rendkívüli módon, kezelhetetlenül, fékezhetetlenül ([folyó] megemelkedik/megárad/felduzzad, kiönt a medréből; [jókedv, öröm] az egekig hág) äänestää szavaz, voksol äänestää jaloilla(an [tréf] elhagy vmilyen közösséget, kilép vmiből; elhagy vmilyen országot, emigrál äänestää tyhjää → tyhjä ääni hang; szavazat isännän ääni az Úr hangja, vezető pozícióban levő személy véleménye/felfogása kalastella ääniä szavazatokra vadászik, olcsó módszerekkel szavazatokat igyekszik szerezni korottaa ääne(nsä jnk puolesta//jtak vastaan felemeli a hangját/nyilvánosan fellép vki mellett//vki ellen kuunnella järjen ääntä az eszére hallgat kuunnella sydämen(sä/omantunton(sa ääntä a szívére/a lelkiismeretére hallgat nyt on toinen ään kellossa most más szelek fújnak olla äänessä vki viszi a szót/beszél pitää suurta ääntä jstak dicsekszik vmivel, nagy dobra ver vmit yhteen ääneen egyhangúlag, egyöntetűen Äänellään lintukin laulaa [km] → lintu ääninauha hangszalag purkaa ääninauha leírja a hangszalagon levő szöveget ääri szél, határ, perem, vég äärestä laitaan/ääreen/toiseen véges-végig, mind ääriä(än) myöten zsúfolásig, színültig
457 Ö ö ö-betű olla kuin ö aapisen laidassa egyedül van, mint az ujjam, egyedül árválkodik vhol öljy olaj kaataa öljyä tuleen olajat önt a tűzre olla (kuin) öljyä tuleen vmi olaj a tűzre valaa öljyä laineille/aalloille lecsillapítja a kedélyeket, lecsillapít vmit ö-mappi [kifejezésekben] panna jk ö-mappiin [tréf] figyelmen kívül hagy vmit, a süllyesztőbe rak/tesz vmit överi [kifejezésekben] mennä överiksi túlzásba visz vmit, túlzásokra ragadtatja (el) magát öö [hangutánzó szó] olla aivan/ihan öönä [vö. olla äimänä] teljesen/egészen meg van lepődve/ meg van hökkenve/el van képedve/el van hűlve/meg van ütődve/meg van rökönyödve; meg van kavarodva/zavarodva; zavarban van
