JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TÖRTÉNETI ARCHONTOLÓGIÁJA 1876 – 1990
Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár
SZOLNOK, 2012
A kötet szerzıi: Szerkesztette: Fülöp Tamás Szerkesztı munkatársa: Czégény Istvánné
I. 1. A Jászkun Kerület közigazgatásának története – Szikszai Mihály I. 2. Külsı-Szolnok megye közigazgatásának története – Cseh Géza II. 1. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása 1876 és 1905 között – Fülöp Tamás II. 2. Az 1905-1906. évi vármegyei ellenállás – Bojtos Gábor II. 3. Közigazgatás a dualizmus utolsó másfél évtizedében – Bojtos Gábor II. 4. Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatása a Tanácsköztársaság idıszakában – Cseh Géza II. 5. A Horthy-korszak közigazgatása – Bojtos Gábor II. 6. A megyei tisztviselık hierarchiája, feladat- és hatásköre 1876 és 1944 között – Bojtos Gábor II. 7. A megyei közigazgatás területi változásai 1876 és 1944 között – Bojtos Gábor III. 1. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása 1944-1950 – Csönge Attila III. 2. Szolnok megye közigazgatás története a tanácsrendszer bevezetése után – Szikszai Mihály III. 3. Az 1956-os forradalom közigazgatási szervei Szolnok megyében – Cseh Géza III. 4. Szolnok megye közigazgatás története a Kádár-rendszer idıszakában – Szikszai Mihály
Közremőködtek: Számítógépes munkálatok: Bartáné Rábaközi Judit
Elıkészítés: Dabis Linda Veronika, Mákos Judit, Pozsgai Erika
2
Tartalomjegyzék Elıszó......................................................................................................................................... 5 I. A megye közigazgatásának történelmi elızményei.......................................................... 11 I. 1. A Jászkun Kerület közigazgatásának története................................................................. 11 I. 1. 1. A jászok .................................................................................................................... 11 I. 1. 2. A kunok..................................................................................................................... 12 I. 1. 3. A jászok és kunok autonóm szervezetei ................................................................... 13 I. 1. 4. A jászkunok jobbágysorba taszítása (1702-1745) .................................................... 14 I. 1. 5. A jászkun redempció................................................................................................. 15 I. 1. 6. A Jászkun Kerület a redempció után ........................................................................ 16 I. 2. Külsı-Szolnok megye közigazgatásának története........................................................... 19 I. 2. 1. Az egységes Szolnok megye a királyi vármegyék korszakában (XI-XIII. század) .. 19 I. 2. 2. Külsı-Szolnok megye kialakulása ............................................................................ 20 I. 2. 3. Külsı-Szolnok vármegye közigazgatása a XIV. század elejétıl 1569-ig................. 21 I. 2. 4. Külsı-Szolnok vármegye tisztségviselıi .................................................................. 22 I. 2. 5. Heves és Külsı-Szolnok vármegye közigazgatásának sajátosságai a XVI-XVII. században ............................................................................................................................. 25 I. 2. 6. A kettıs vármegye közigazgatása az újratelepedéstıl a világosi fegyverletételig.... 27 I. 2. 7. A Bach-korszak és a provizórium idıszakának közigazgatási átszervezései ........... 29 II. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása 1876 – 1944 között........................... 32 II. 1. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása 1876 és 1905 között........................... 32 II. 1. 1. A közigazgatási reformok hatása a területrendezés elıtt. A törvényhatósági és községi törvény következményei a Jászkun Kerület igazgatására ....................................... 32 II. 1. 2. Az 1876-os területrendezés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye létrehozása ....... 34 II. 1. 3. A megyeháza megépítése ........................................................................................ 40 II. 1. 4. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és tisztviselıi a XIX. század végén .............................................................................................................................................. 44 II. 1. 5. Vármegyei közigazgatás a századfordulón.............................................................. 51 II. 2. Az 1905-1906. évi vármegyei ellenállás ......................................................................... 54 II. 3. Közigazgatás a dualizmus utolsó másfél évtizedében ..................................................... 59 II. 3. 1. Vármegyei közigazgatás a Nagy Háború éveiben ................................................... 61 II. 4. Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatása a Tanácsköztársaság idıszakában........... 63 II. 5. A Horthy-korszak közigazgatása..................................................................................... 66 II. 5. 1. A „közigazgatás rendezésérıl” szóló 1929. évi XXX. törvénycikk bevezetése ..... 69 II. 6. A megyei tisztviselık hierarchiája, feladat- és hatásköre 1876 és 1944 között .............. 72 Az alispán ......................................................................................................................... 74 A fıjegyzı ........................................................................................................................ 74 A másodfıjegyzı.............................................................................................................. 75 Az aljegyzık..................................................................................................................... 75 A tiszti fıügyész............................................................................................................... 75 Az árvaszék tisztviselıi.................................................................................................... 76 A tiszti fıorvos ................................................................................................................. 77 A fıállatorvos ................................................................................................................... 77 A levéltárnok .................................................................................................................... 77 A vármegye kültisztviselıi............................................................................................... 77 A „tiszteletbeli” tisztviselık............................................................................................. 78 A tisztségviselık választása ............................................................................................. 78 II. 7. A megyei közigazgatás területi változásai 1876 és 1944 között ..................................... 80 III. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása a második világháború után......... 84 III. 1. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása 1944-1950 ........................................ 84 3
III. 1. 1. Közigazgatási területszervezés 1945 után.............................................................. 99 III. 2. Szolnok megye közigazgatásának története a tanácsrendszer bevezetése után ........... 101 III. 2. 1. A tanácsrendszer közigazgatási szervei ............................................................... 102 A tanácsülések................................................................................................................ 102 A tanácsi bizottságok ..................................................................................................... 102 A végrehajtó bizottság.................................................................................................... 103 Szakigazgatási szervek ................................................................................................... 103 A tanácsi irányítás szintjei.............................................................................................. 104 A Szolnok Megyei Tanács ............................................................................................. 104 Járási tanácsok megalakulása ......................................................................................... 105 Városi tanácsok megalakulása........................................................................................ 105 A községi tanácsok megalakulása .................................................................................. 106 III. 3. Az 1956-os forradalom közigazgatási szervei Szolnok megyében .............................. 107 III. 3. 1. A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács megalakulása .............................. 107 III. 3. 2. Forradalmi tanácsok vidéken ............................................................................... 110 III. 3. 3. A Szolnok Megyei Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács tevékenysége (október 27–november 3.) .................................................................................................. 115 III. 4. Szolnok megye közigazgatás története a Kádár-rendszer idıszakában ....................... 123 III. 4. 1. A harmadik tanácstörvény és végrehajtása Szolnok megyében........................... 123 III. 4. 2. A tanácstörvény továbbfejlesztése az 1980-as években....................................... 123 A megyei igazgatás szintje............................................................................................. 124 A városok igazgatása...................................................................................................... 126 Járási igazgatás ............................................................................................................... 126 Községi igazgatás ........................................................................................................... 128
4
Elıszó Közigazgatás, közszolgálat, társadalomszervezés, együttmőködésen alapuló társadalomirányítás, közösségszervezés, önkormányzatiság, államigazgatás, a jó és gondoskodó állam tevékenységi köre és feladatai… Napjainkban is gyakran találkozhatunk ezekkel a kifejezésekkel, mind a politikum világa, mind az egyszerő állampolgárok részérıl, vagy a média által közvetítve. Az állam- és politikatudomány, a vezetéselmélet, a filozófia, a szociológia és a történettudomány régóta foglalkozik már az államszervezéssel, a közigazgatással, a hivatali renddel kapcsolatos kérdésekkel, és számos definíciója látott már napvilágot a kormányzati célok megvalósítása érdekében kifejtett vezetésnek, igazgatásnak. Úgy tőnik, az állam feladatai sokat változtak az elmúlt évszázadok során, de mégis van valami, ami az állam és annak polgára közötti viszonyban állandónak tőnik. Egyén és hatalom, közösség és államszervezet, obstrukció és együttmőködés, autonómia és autokrácia, önkormányzatiság és államigazgatás, decentralizáció és centralizáció dichotóm kapcsolata minden történelmi korszakban napirendre került, nyilván annak függvényében, hogy az aktuális hatalom mekkora erıvel volt képes érvényt szerezni céljai megvalósításának, központosítási törekvéseinek. Furcsa viszony ez, hiszen maga az állam, egész apparátusával, a végrehajtó hatalom teljes súlyával fordul az egyén, vagy az egész államalakulatnál lényegesen kisebb csoport, egy konkrét közösség felé, ráadásul úgy, hogy ez a kapcsolat helyi szinten épp a közösség azonosságához kötıdı intézményeken és gyakorta a közösség tagjain keresztül realizálódik. Az állam polgárai a történelem során számos formában találkozhattak már az állam hatalmával, annak szerveivel, az igazgatás formáival, legyen az polgármesteri hivatal, járási elöljáróság, törvényhatóság, községi körjegyzıség, tanácsi hivatal, vagy okmányiroda, kormányablak, vagy éppen az e-közigazgatás. Az egyszerő állampolgár immár évezredek óta a hivatalokon és a hivatalnokokon keresztül kommunikál az államhatalommal, jóllehet a köz érdeke szerint, és a köz felhatalmazása alapján végzett igazgatás fejlıdésének fı csapásiránya mégiscsak a demokratizálódás és a professzionalizálódás volt az utóbbi két évszázad során. De hogy milyen szerepe lehet a közigazgatás-történetnek és segédtudományainak az államigazgatásról, a közszolgálatról, a hivatali pályáról szóló tudományos diskurzusban? Egyfelıl a közigazgatás-történeti kutatások létjogosultságát minden diszciplína történeti megalapozottságának trivialitása indokolja. Az állam szervezıdése, az államhatalom felépítése, a politika és közélet mőködése mindig is kiemelt témája volt a klasszikus történetírásnak, gyakran abba a csapdába esve, hogy csak az államhatalom legfelsı szintjének, a nagypolitika világának történéseit kívánták az utókor számára megörökíteni. Így aztán figyelmet alig, vagy egyáltalán nem fordítottak az államot mégiscsak alkotó közösségek, egyének múltjára, a társadalom mikro-jelenségeire, a személyes történetekre, életpályákra. Pedig ha nem veszünk tudomást az államot alkotó egyénrıl, családról, identitást közvetítı kisebb közösségrıl, akkor az államhatalom létjogosultsága is megkérdıjelezıdik. Kit igazgat voltaképp az állam? – tehetjük fel a kérdést. Másfelıl, az aktuális hatalom mindig is szeretett tisztában lenni azzal, hogy milyen történelmi analógiákkal, korábbi példákkal tudja megerısíteni saját létjogosultságát, indokolni igazgatási módszereinek eszköztárát. Ezért is fordult minden történelmi korszakban a mindenkori hatalom olyan igénnyel a történetírás felé, hogy írja meg, állítsa össze saját hatalomra kerülésének történetét, azaz önnön történelmi elızményeit. Mint tudjuk, minden korszaknak meg kell írnia saját interpretációjában a múltat, s van úgy, hogy ezt sikerül szaktudományos módszerekkel, objektivitásra törekedve elkészíteni, de van úgy, hogy a hatalom mondja tollba szóról szóra a számára kedvezı verziót. De van még egy szempont is, ami az államigazgatás szerveinek tisztviselıi, hivatalnokai felıl érkezik: minden korszak és minden regnáló szervezet szívesen látta hivatali 5
elıdjeinek pontos névsorát, legyen az ok egy megemlékezés, egy évforduló, egy jubileumi jutalom, egy nyugdíjas búcsúztatás, vagy egy szomorú haláleset. Ezekbıl a jogos, praktikus igényekbıl fejlıdött ki a történettudomány néhány viszonylag fiatal segédtudománya, mint az archontológia, vagy a prozopográfia, amelyek módszertanilag speciális kutatások, döntıen levéltári alapkutatások segítségével állítják össze tisztviselıi adattáraikat, hivataltörténeti adatbázisaikat, amelyek a gyakorlati szempontokon túl elsısorban további kutatások alapjait jelentik. Ezek a tisztségviselıi listák, vezetı személyiségek hivatali idejét, olykor fıbb életrajzi adatait, hivatali elımenetelét, és nagyon-nagyon kitartó kutatómunkával, akár az illetı tisztviselı hivataltörténeti szempontból fontos, vagy jellegzetes társadalmi kapcsolatait, mobilitását, családi összefonódásait is tartalmazó adatbázisok, sajátos kutatás-módszertani igénnyel bírnak. E kutatások terén a 21. században a magyarországi levéltáraknak meghatározó szerep jutott és fog is jutni, hiszen e listák elsıdleges forrásait, az államhatalom mőködésével kapcsolatos iratokat maguk a levéltárak ırzik. A közigazgatás-történet, vagy archontológia, esetleg prozopográfia történetírói relevanciája az államélet és igazgatás több szintjén is érvényesül. Az elöljárók, vezetık, hivatali tisztségviselık (görögül: archónok) hivatalviselési idejét feltáró archontológia és az adott tisztséget betöltı személyek (prozópon) társadalmi, személyes kapcsolatait vizsgáló, illetve az adott tisztség – legyen az polgármester, szolgabíró, tanácselnök, vb titkár, vagy alispán – történelem során változó funkcióját, hatáskörét kutató prozopográfia a megszokott történetírói technikákhoz képest sajátos metodológiai igényt támaszt. Egyfelıl, mert ugyan a jelenleg hivatalt betöltı személyekrıl, azok tevékenységérıl, olykor még társadalmi, családi, üzleti kapcsolatrendszerérıl is viszonylag széleskörő ismerettel rendelkezünk (látszólag) – ha máshonnan nem, de a modern média torz tükrébıl óhatatlanul –, mindez már alig, vagy egyáltalán nem igaz a 10, vagy 20 vagy 50 és 100 évvel ezelıtti tisztviselıinkre, akiknek mőködését olykor a többgenerációs távolság, vagy éppen a politikai döntésen múló tudatos felejtés homálya lengi be. Az esetleg még aktív, egykori történelmi szereplık pedig nyilván nem feltétlenül ugyanúgy emlékeznek az akkori vezetıkre, kollégákra, tisztviselıkre, eseményekre, miként azok az iratokból esetleg kirajzolódnak, vagy kirajzolódni látszanak. A szaktudományos szempontok és módszerek szerint összeállított tisztviselıi adatbázisok nem pusztán a történelmi hőség, hanem a pontos közös emlékezés szempontjából is értékkel bírnak. De ahogyan a közigazgatás-történet és tisztviselıi adattár esetében is visszafelé haladunk az idıben, egyre kevesebb és egyre töredékesebb forrás áll rendelkezésünkre a hivatalok mőködésérıl, felépítésérıl, a hivatalnokoknál a tisztség betöltésének mikéntjérıl, a kinevezés gyakorlatáról. Addig még könnyő helyzetben van a kutató, a levéltáros, amíg közgyőlési jegyzıkönyvek számolnak be a tisztújításokról, vagy nekrológok, gyászjelentések segítik a munkáját, de miként járjon el például az 1919-es, vagy 1956-os eseményekkel kapcsolatban, ahol hetente, naponta, olykor óráról órára változtak az események és a tisztségek, és zajlott tömegesen az elitek cserélıdése, esetleg a dokumentumok megsemmisülése? Vagy hogyan lehet az 1944-45-ös idıszak háborús viszonyai között, döntıen elpusztult, hiányzó források esetén rekonstruálni, hogy ki, hol és mettıl meddig volt alispán, szolgabíró, vagy ideiglenes polgármester? Az archontológia, mint történeti segédtudomány, egyik jelentésében tehát olyan történészi segédeszköz, amelyben valamilyen logikai rendbe szedve megtalálhatók egy-egy ország, államszervezet vezetı emberei, mőködésük dátumaival, a lehetı legteljesebb formában. Eleinte persze ez a jegyzék elsısorban azokat a személyeket jelentette, akik a legfontosabb közjogi méltóságokat töltötték be, de ma már tágabb értelemben mindazok bekerülnek ebbe a listába, akik az állami, vagy megyei, vagy városi, községi közéletben bármiféle, fontosnak minısíthetı funkciót viseltek. Jelen esetünkben ez a megye kronológiai és történeti keretei által meghatározott kör. 6
Elitekrıl a társadalom, a gazdaság, a politika, a közélet, a média számos aspektusából beszélhetünk, az elitek jönnek és mennek, olykor keletkeznek, lecserélik, vagy létrehozzák ıket, de az biztosnak tőnik, hogy a közigazgatás vezetı tisztviselıi, létszámuktól függetlenül, minden történelmi korszakban a társadalom elitjéhez, felsı rétegéhez tartoztak, vagy iskolázottságuk, vagy pozíciójuk, esetleg befolyásuk, társadalmi presztízsük alapján. Így a történeti archontológia nem pusztán a hivataltörténet szempontjából, hanem a társadalomtörténet, a társadalmi mobilitás, a politikai elit kutatása szempontjából is nagy jelentıséggel bír. Mindezek tükrében 2011 tavaszán a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkaközössége egy jelentıs szakmai kihívásnak számító vállalkozásba kezdett. Követve más megyei levéltárak példáját, és felhasználva az idıközben felhalmozódott szakmai, módszertani tapasztalatokat, megkezdtük a megye tisztviselıi adattárának összeállításához szükséges alapkutatásokat. Az elmúlt bı évtized során több levéltár is megjelentette megyei archontológiai és prozopográfiai adatbázisát, nyilván a területi és történelmi hagyományok sokszínőségét, a forrásadottságokat és a kutatások személyi feltételeit is figyelembe véve. A megyei tisztviselıi adattárak összeállítása, a legfontosabb vármegyei, törvényhatósági, városi, járási, tanácsi, stb. tisztségviselık hivatali idejének adatbázisba rendezése a primer források jellegébıl, a kutatás-módszertani sajátosságokból és az intézményi adottságokból eredıen elsısorban levéltárszakmai feladat, s ezek behatárolt idın belüli eredményes publikációja voltaképp egy egész levéltáros munkaközösség számára jelentenek kutatási feladatot. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár tudományos munkatársai az elmúlt évek, évtizedek során jelentıs tapasztalatokat szereztek egy ilyen adatbázis összeállításához és számos – közigazgatás- és településtörténeti, biográfiai – részterületét feldolgozták már az elmúlt másfél évszázad megyei közigazgatás-történetének. Több vezetı megyei tisztviselı életrajzán és a vármegyei közigazgatás szimbólumának számító megyeháza-épület építéstörténetének feldolgozásán túl, 2011-ben elkészült a „Dokumentumok Jász-NagykunSzolnok megye székházának és a megye közigazgatásának történetébıl (1876 – 1990)” címő forráskiadvány jelenleg megjelentetésre váró kézirata, amely jó alapot nyújtott ahhoz, hogy még ugyanebben az évben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetıen megkezdıdhessenek a Jász-Nagykun-Szolnok megye történeti archontológiájának összeállításával kapcsolatos alapkutatások. A feladat hordereje, az abban rejlı szakmai és tudományos kihívás – és a levéltár alapfeladatainak maradéktalan ellátása – azt igényelte, hogy a megyei közigazgatás-történet feldolgozását és a tisztviselıi adatbázis megépítését jól elıkészített és koordinált teammunkában valósítsuk meg. Hiszen egy ilyen többhónapos, akár többéves idıtartamú, átfogó kutatói és publikációs munka – az iratok feltárása, elıkészítése, restaurálása, digitalizálása, azok értelmezése, kronológiai és tematikus rendszerbe illesztése, szerkesztése, korrektúrája, számítógépes adatbázisba rendezése, majd az online elérhetıséghez szükséges elıkészületek megtétele révén – a levéltári szakmai-tudományos feladatok teljes vertikumát érintette. Úgy vélem, megtiszteltetés volt ennek a kutatási programnak a részesévé válni, és egy ilyen, kizárólag a megyei levéltár munkatársaiból álló kutatócsoportnak a munkájában szerepet vállalni. Közigazgatás-történeti feldolgozásunk és tisztviselıi adattárunk kronológiai értelemben Jász-Nagykun-Szolnok megye 1876 és 1989 közötti történetét foglalja magába. Az így megszólított százhúsz év a vármegye megalakulásától a rendszerváltozásig fogja át e közigazgatási egység történetét. A kiindulási idıpont a modern magyar közigazgatás történetének is mérföldköve, az a pillanat, amikor a dualizmus kori közigazgatási reform és állami centralizáció jegyében végrehajtották a vármegyék területi rendezését, s a korábban széttagolt egységekbıl álló, eltérı privilégiumokkal és sokféle autonómiával rendelkezı részekbıl létrehozták – a kisebb-nagyobb változásokkal ugyan, de területét tekintve 7
mégiscsak a mai megyeterülettel leginkább azonosítható – Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. A dualizmuson, világháborúkon, Horthy-korszakon át az adatbázis építésének záró fejezetének a tanácsi rendszer végét, a Kádár-rendszer bukását határoztuk meg. A korszakhatárok kijelölésénél döntıen a magyar történelem és közigazgatás-történet jelentıs, de nem minden esetben egybeesı korszakhatárait, illetve a levéltár forrásadottságait vettük figyelembe, hiszen e közel 120 év is – a magyar történelem sorsfordulóit követve – számos gyökeres változást eredményezett a megyei közigazgatás és hivatalszervezet tekintetében. Munkánkat jelentıs mértékben megkönnyítette, hogy a kutatások záró korszakhatáráig, vagyis 1989-ig – intézményünk raktárkapacitásainak köszönhetıen – az illetékességi terület adatbázis-építés szempontjából fontos iratképzıitıl döntı részben megtörtént a történelmi értékő iratok levéltári átvétele. Logikusnak tőnt, hogy az egyes közigazgatási korszakokat és az adatbázis fejezeteit a levéltáros kollégák között kronológiai rend alapján osszuk fel. Így a bevezetı tanulmányban Heves- és Külsı-Szolnok vármegye, illetve a Jászkun Kerület igazgatásának bemutatásán át jutottunk el az új vármegye megalakításán keresztül az elsı világháborúig, majd a Horthykorszakon át végül a tanácsrendszerig és annak felszámolásáig. A bevezetı tanulmányokban – az adott idıszakot feltáró levéltáros kolléga gondozásában – megkíséreltük röviden, közérthetı formában, de a tudományos közlés szabályai szerint összefoglalni az egyes közigazgatási korszakok legfontosabb jellegzetességeit, bemutatni az államigazgatás legjelentısebb törvényi szabályozóit, a megyére jellemzı igazgatási viszonyokat. Megkíséreltük kiemelni az egyes korszakokon belül is a területi változásokat, a hivatali szervezet esetleges változásait, a közigazgatás történet szempontjából kiemelkedı tisztviselıket, utalva a korszak megyetörténeti vonatkozásaira is. A tisztviselıi adattárban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tisztikarát 1876-1918, majd 1919-1944, valamint 1945-49, a tanácsi rendszer bevezetése után pedig 1950-1956, illetve 1957 és 1989 közötti idıszakokra tagoltuk, és ennek megfelelıen kiemeltük a két legkritikusabb korszakot, az 1919-es proletárdiktatúrát és az 1956-os forradalom évét. Az egyes korszakok tiszti címeit lehetıség szerint az aktuális hierarchikus rend alapján rangsoroltuk, de a kültisztviselık esetében a területi tagolódást is figyelembe vettük. Az adatbázisban az adott korszakra jellemzı törvényhatósági, megyei közigazgatási hivatali szervezetet vettük kiindulópontnak, így az 1949-ig terjedı idıszakban a központi tisztviselık közül a fıispánokat, alispánokat, a fıjegyzıket, aljegyzıket, a tiszti fıügyészeket, tiszti alügyészeket, árvaszéki elnököket, tiszti fıorvosokat, fıállatorvosokat, a levéltárnokokat, a külsı tisztviselıi kar tagjai közül a fıszolgabírókat, szolgabírókat és a városok polgármestereit vettük fel adatbázisunkba. Az 1950 utáni tanácsrendszer tisztviselıi karából adatbázisba rendeztük a megyei tanács elnökeit, elnökhelyetteseit, a VB titkárokat, a titkárság osztályvezetıit, a pénzügyi, a terv, az igazgatási, az ipari, a kereskedelmi, az építési, közlekedési és vízügy, továbbá a mezıgazdasági, az egészségügyi, a mővelıdésügyi, népmővelési osztályok vezetıit, valamint a testnevelési és sporthivatal vezetıit és az egyházügyi titkárokat. A korszak külsı tisztviselıi közül pedig a járási, városi és községi tanácsok elnökeit, VB titkárait győjtöttük egybe. Míg – az estleges átfedéseket jelezve – külön adatbázisban szerepeltetjük az egyes korszakok országgyőlési, törvényhozási képviselıit. A hierarchikus tagolásnál arra is ügyeltünk, hogy az egyes korszakok és tisztviselık esetében a hivatali mobilitás, az igazgatási elımenetel is visszakereshetı legyen. Az adatbázis építésénél a tisztviselık szolgálati idejénél a hivatalba lépés esetén – amennyiben ismert a pontos adat – a megválasztás, a kinevezés dátumát vettük kiindulási alapnak, míg a hivatali idı végénél a halálozás, a más tisztségre megválasztás, a felmentés, vagy felfüggesztés, esetleg a lemondás dátumát vettük figyelembe, vagy amennyiben ezek az adatok nem álltak rendelkezésre, a tisztújító közgyőlések dátumát adtuk meg. Amennyiben a személyi változások a tisztújítások, választások közötti idıkre estek, és az üresedés okai 8
ismeretlenek voltak, megjegyzésben jelöltük az információk hiányát, az új tisztviselı hivatalba lépésének dátumául pedig a jelenlegi kutatások alapján feltételezhetı dátumot adtuk meg, megjegyzésben jelezve az adat bizonytalanságát. Mindenekelıtt az egységes szempontok érvényesítése érdekében tettük ez, tudva azt, hogy a megválasztás, kinevezés dátuma nem feltétlenül esik egybe a beiktatás, vagy a tényleges munkavégzés megkezdésének idıpontjával. Az évszámok formátumánál – kivétel ez alól az 1919-es és az 1956-os év, ahol a hónapnak és napnak is jelentısége van – az egységes adatkezelés és az információszegény, vagy forráshiányos idıszakokra tekintettel kizárólag az évet szerepeltettük. A tisztviselık neveit a legpontosabb ismert formában, névváltozás esetén a hivatalviselés idején használt névformátumban közöltük. A tisztviselık neve mellett külön rovatban megjelöltük a nemesi elınevet, az arisztokrata származás attribútumait, a doktori címet, a korszakra jellemzı rangot, kitüntetést, rendjelet (pl. vitézi cím, királyi kamarás, vaskorona rend). Az adatbázisban szereplı minden egyes személy esetében – egységes rendezıelvet adva az adatbázis építéséhez – az alábbi adatokat győjtötték ki, kutatták fel a kollégák: név, titulus, címek (rangok, kitüntetések), a hivatali idı kezdete és vége, állomáshely, hivatali beosztása, országgyőlési képviselı volt-e az illetı, továbbá milyen pártban milyen funkciót látott el. Lehetıséget biztosítottunk az épülı adatbázisban arra is, hogy a levéltáros kollégák a kutatások során felmerülı egyéb adatokat, megjegyzéseket is hozzá tudják főzni az egyes adatsorokhoz. Ezekben a rovatokban szerepeltettük azokat a speciális információkat, amelyek a hivatali mobilitásra, elızményekre, egyéb társadalmi tisztségekre, vagy éppen az adatok bizonytalanságára, hiányosságára utalhatnak. Az adatbázis földrajzi kereteinek meghatározásakor levéltárunk területi illetékessége alapján a jelenlegi közigazgatási határokat vettük kiindulópontnak, a megyén belüli területi beosztás esetében mind az elnevezéseket, mind a határokat illetıen a korszakban hatályos állapotot vettük alapnak. A megyehatár és a megyén belüli közigazgatási beosztás (városok, járások) módosulásairól a közigazgatás-történeti bevezetıben adtunk számot. Nehezítette munkánkat, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében elızetes archontológiai kutatási eredményekre nem támaszkodhattunk, nem maradt fenn, és tudomásunk szerint nem is készült korábban olyan hivatalos lajstrom, vagy jegyzék, amely a korszak tisztviselıinek adatait tartalmazta volna, így a források felkutatásán túl minden közigazgatási korszak esetében alapkutatásokat kellett végeznünk. A megyei közigazgatástörténeti tanulmány és archontológiai adatbázis változatos forrásai közül ki kell emelnünk a megyei törvényhatósági bizottság közgyőlési jegyzıkönyveit, a vármegye hivatalos közlönyét, a kinevezéseket és lemondásokat csak késéssel közvetítı, de mindenképp alapforrásnak számító tiszti cím- és névtárakat, almanachokat, a megyei, városi, községi tanácsok tanácsülési és végrehajtó bizottsági jegyzıkönyveit, a tanácsi közlönyöket, illetve a megyei tanács személyzeti osztályának anyagait. De a központi tisztviselık esetében fontos kiegészítı adatok forrását jelentette egy-egy hivatali telefonkönyv, irodabeosztásról készített feljegyzés, visszaemlékezés is, vagy a helyi sajtó által közölt életrajz, megemlékezés, esetleg egy-egy nekrológ, gyászjelentés. Az elıreláthatóan nagy mennyiségő és speciálisan strukturálódó adatelemet tartalmazó archontológiai adatbázis összeállítása során, az elsı lépésektıl kezdve jelentıs levéltárinformatikai támogatást kellett a kutatásokhoz rendelni. Az egységes és késıbb sajátos igények szerint rendezhetı, szerkeszthetı, egymásba főzhetı adathalmaz, illetve az összetett kutatói igényeknek megfelelı, könnyen áttekinthetı és kezelhetı, Interneten is hozzáférhetı adatbázis alapadatainak beviteléhez külön kezelıfelületet alakítottunk ki, amelybe az egyes korszakokat kutató levéltáros kollégák a feltárt adatokat fel tudták tölteni. Ezen adatok egységesítését, pontosítását követıen történhetett meg az adatbázisrészek egyesítése, amelynek eredményeképp összeállt az a közel 2.600 tételbıl álló, korszakok, tisztviselıi
9
nevek, hivatali beosztások és települések szerint strukturálható jegyzék, amely nem más, mint Jász-Nagykun-Szolnok megye 1876 és 1989 közötti tisztviselıinek adatbázisa. Összefoglalva, e kutatómunka eredményeként Jász-Nagykun-Szolnok megye 1876 és 1989 közötti idıszakára vonatkozóan ezen adatbázisnak köszönhetıen pontosan meg tudjuk mondani – az alispántól a járási szolgabíróig, illetve a megyei tanács elnökétıl a községi vb titkárig –, a megye valamennyi településére vonatkozóan, hogy ki, mikor, milyen tisztséget töltött be. Azt gondolom, felbecsülhetetlen értékő adatbázis épült meg az elmúlt hónapok megfeszített munkájának köszönhetıen, melynek valódi jelentıségét az adja, hogy online módon, kereshetı formában is meg fog jelenni ez az adatbázis. Vagyis Jászárokszállástól Kunszentmártonig, Újszásztól Karcagig valamennyi megyei település egykori tisztviselıinek neve és hivatalviselési ideje áttekinthetı módon, kutatható formában megtalálható, minden érdeklıdı számára elérhetı módon. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy kutatásaink lényegesen több információhoz juttattak bennünket, mint amit most – az évszámokat, a hivatalt és annak viselıjét – közre tudunk adni. A személyes adatok szenzitivitását is figyelembe véve, azonban az adatbázis továbbfejlesztését tervezzük, hogy a megyénkben közfeladatot ellátó közigazgatási hivatalnokok életérıl, pályájáról még átfogóbb, és még pontosabb képet tudjunk adni. Az Interneten keresztül elérhetı adatbázis felépítésénél a könnyő felhasználhatóság, a gyors kereshetıség, az egyszerő eligazodás szempontjait próbáltuk szem elıtt tartani. Ezért az egyes adathalmazok kialakítása során a személynevek, a beosztások, a helységek és a közigazgatás különbözı korszakai szerinti kronológiai tagolás elvét egyszerre, párhuzamosan kíséreltük meg érvényre juttatni. És hogy e kutatómunka eredményei a poros iratokra, sárgult papírokra, vaskos jegyzıkönyvekre alapozódó levéltári kutatásokon milyen mértékben mutatnak túl? Igazolja ezt jó néhány, már az adatbázis építése során felmerült konkrét ügy, amely gyakorlatba fordítja az elméletet, és tettekké változtatja az eredményeket, így biztosítva a kapcsolatot a jelenkorral. A tisztviselıi adatbázis összeállítása során olyan közös tudásra tettünk szert, amely a helyi múlt emlékeinek ápolását, a hagyományok komplex ırzését is segíti, sıt, egyenesen erre szólít fel bennünket. Megyénk egykor köztiszteletben álló, emberségbıl, tisztességbıl, hivatástudatból példát mutató, de mára már elfeledett alispánjainak, szolgabíróinak, polgármestereinek, vagy épp tanácselnökeinek emléke olyan közös kincsünk, amelyrıl egy-egy megemlékezés, évfordulós tiszteletadás, vagy síremlékeik megmentése, felújítása során a jelen és a jövı generációknak kell gondoskodniuk. Bízunk abban, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megye történeti archontológiája címő adatbázisban szereplı információk egyaránt segítik majd a professzionális kutatók, a helytörténészek, a családkutatók, a hagyományırzık munkáját, és a nevek, a települések, a tisztségek hosszú listái valamennyi érdeklıdı számára tartalmaznak majd értékes adatelemeket.
10
