JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV -
GYOMAENDRŐDI JÁRÁS -
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP1.A.3-2014-2014-0009 PROJEKT KERETÉBEN
Tartalomjegyzék
1
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................... 4
2
BEVEZETÉS .......................................................................................................................................... 6 2.1 2.2
3
PROJEKT RÖVID BEMUTATÁSA ........................................................................................................... 6 MÓDSZERTAN ISMERTETÉSE A PROGRAMTERV KIDOLGOZÁSÁHOZ....................................................... 7
HELYZETELEMZÉS............................................................................................................................ 8 3.1 STRATÉGIAI KÖRNYEZET ................................................................................................................... 8 3.2 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER ....................................................................................................... 13 3.3 JÁRÁS BEMUTATÁSA ....................................................................................................................... 16 3.4 SZÉKHELYTELEPÜLÉS BEMUTATÁSA .......................................................................................................... 22 3.5 CSATLAKOZÓ TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA ...................................................................................... 23 3.5.1 Csárdaszállás ............................................................................................................................. 23 3.5.2 Dévaványa ................................................................................................................................. 25 3.5.3 Ecsegfalva.................................................................................................................................. 26 3.5.4 Hunya ........................................................................................................................................ 27 3.6 JÁRÁSI SZINTŰ PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA ÉS HELYI INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ................................... 29 3.6.1 Romák és/vagy mélyszegénységben élők .................................................................................... 29 3.6.2 Gyermekek................................................................................................................................. 30 3.6.3 Nők ............................................................................................................................................ 31 3.6.4 Idősek ........................................................................................................................................ 32 3.6.5 Fogyatékkal élők ........................................................................................................................ 33 3.7 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK INTÉZKEDÉSI TERVEINEK (HEP IT) ELEMZÉSE .................... 35 3.7.1 Kulcsszóelemzés módszertana .................................................................................................... 35 3.7.2 A kulcsszóelemzés eredményei ................................................................................................... 37 3.8 AZ ELEMZÉS ÉS JÁRÁSI INFORMÁCIÓK ALAPJÁN ELŐÁLLÓ KOMPLEX PROGRAMOK .................................................. 41 3.9 SWOT ANALÍZIS ................................................................................................................................. 42
4
CÉLKITŰZÉSEK ................................................................................................................................ 43 4.1 JÖVŐKÉP/VÍZIÓ .................................................................................................................................. 43 4.2 KOMPLEX CÉLKITŰZÉSEK ....................................................................................................................... 44 4.2.1 A feladatellátás javítása járási szintű együttműködésben ........................................................... 46 4.2.2 A felnőttképzés értékláncának járási koordinációja ..................................................................... 48 4.2.3 Járási programszervezési együttműködés ................................................................................... 50 4.2.4 Információnyújtási tevékenységek a horizontális programok támogatására ................................ 51 4.2.5 Oktatási, oktatásszervezési törekvések összehangolása .............................................................. 52 4.2.6 Járási bűnmegelőzési és veszélyeztetettséggel kapcsolatos együttműködés ................................ 53
2
5
ESZKÖZÖK .............................................................................................................................................. 55 5.1 CÉLOKHOZ RENDELHETŐ ESZKÖZÖK ................................................................................................ 55 5.1.1 Járási Esélyegyenlőségi Tanács (JET) Koordináció ........................................................................ 56 5.1.2 Stratégiai munkacsoport ............................................................................................................ 58 5.1.3 Pénzügyi munkacsoport ............................................................................................................. 59 5.1.4 Esélyegyenlőségi munkacsoport ................................................................................................. 60 5.1.5 Oktatási munkacsoport .............................................................................................................. 60 5.1.6 Civil és külső kapcsolatok munkacsoport..................................................................................... 60 5.1.7 Kommunikáció munkacsoport .................................................................................................... 61 5.1.8 Turisztikai munkacsoport ........................................................................................................... 61 5.2 ÜTEMEZÉS, MÉRFÖLDKÖVEK ........................................................................................................... 61 5.3 FORRÁS LEHETŐSÉGEK.................................................................................................................... 65 5.3.1 Terület-, és településfejlesztési operatív program ....................................................................... 65 5.3.2 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program ........................................................................... 65 5.3.3 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program .................................................................. 65 5.3.4 Az egyes operatív programok relevanciája .................................................................................. 65
6
3
NYOMON KÖVETÉS / MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS ............................................................... 66
1
Vezetői összefoglaló
Az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0009 kódszámú pályázatban benyújtott, „Területi együttműködések az esélyegyenlőség és a felzárkózás elősegítése érdekében a Gyomaendrődi Járás területén” c. programban a járás 5 települése vesz részt a járási szintű esélyteremtő programterv megalkotásában. A pályázati programban a 2013-ban megalkotott 5 db helyi esélyegyenlőségi programhoz képest a végrehajtás magasabb szintre kerül, a komplex program eredményeképpen a járási koordináció megvalósul. A program kötelező tevékenységei a következők:
Járási szintű együttműködések erősítése, együttműködési megállapodások megkötése Szakmai megvalósítók bevonásával koordináció kialakítása, működtetése Járási szintű felzárkózási kerekasztal működtetése Rendezvények, konferenciák keretében a járási problémák felvetése és javaslatok megfogalmazása Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) megalkotása
A programban a fentieken felül a megvalósító vállalta továbbá:
A területi együttműködéshez, az Esélyteremtő-programterv kialakításához, illetve kapcsolódó, a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtását segítő szakértő bevonását Közös, több önkormányzat részvételével zajló, a helyi esélyegyenlőségi programjaikban megfogalmazott tevékenységek megvalósítása a járásszékhely önkormányzat szervezésében.
Mindezen tevékenységek eredményeképpen a jelen dokumentum létrejöttét megelőzően több alkalommal rendezvények, kerekasztalok kerültek megvalósításra, ahol a JEP céljai és eszközei kijelölésre kerültek. A JEP ugyanakkor jövőbe mutató dokumentum, az abban foglalt intézkedések és programok végrehajtásához a települések a 2014-2020 időszakban jelentős uniós forrásbevonással számolnak. A JEP megalkotása során feltérképezésre kerültek a járás együttműködő településeinek helyi esélyegyenlőségi programjai, az egyes célcsoportokkal kapcsolatos járási szintű problémák pedig a felzárkózási kerekasztal ülésein kerültek megvitatásra. Elemzésre kerültek továbbá az intézkedési tervek. Feltárásra került, hogy a járási esélyegyenlőség komplex programokkal történő előmozdítása érdekében elsősorban a foglalkoztatás, versenyképesség és életszínvonal fókuszaira szükséges programokat meghatározni, vagyis a helyi esélyegyenlőség nem független a jövedelmi és munkaerőpiaci szempontoktól.
4
IV. Járási információnyújtási vertikális program
V. Oktatás, oktatásszervezés járási koordinációja
5
Nők
III. Járási programszervezési együttműködés
Mélyszegénységben élők, romák
II. Felnőttképzés értékláncának koordinációja
Idősek
I. Járási feladatellátás javítása
Gyermekek
Komplex program neve
Fogyatékkal élők
Az elemzés eredményeképpen járási szintű komplex javaslatok születtek, az alábbi témákban:
Rendszeres munkacsoport az önként vállalt feladatok bővítésének vizsgálata érdekében
x
x
x
x
x
Települési jó gyakorlatok, korábbi programjavaslatok és szervezetfejlesztési javaslatok együttes vizsgálata
x
x
x
x
x
Társulás keretében végzett feladatellátás vizsgálata Önkormányzati feladatok járási szintű kiszervezésével elérhető feladatbővülés, forrásmegtakarítás segítségével támogatott feladatbővítés
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Járási akadálymentesítési együttműködések, fogyatékkal élőkkel kapcsolatos érzékenyítés
x
x
Járási kompetenciatérkép elkészítése, frissen tartása
x
x
x
Járási felnőttképzési értéklánc érintettjei közti rendszeres egyeztetések (képzőintézmények, munkaadók, kormányhivatal)
x
x
x
pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadás
x
x x
x
x
Járási turisztikai kerekasztal működtetése a szállásadók, vendéglátók és programszervezők részére
x
x
x
x
Járási turisztikai stratégia megalkotása, programtervek készítése
x
x
x
x
Járási programok esetében az odajutás jobb megszervezése
x
x
x
Járási kommunikációs stratégia létrehozása
x
x
x
x
x
Járási foglalkoztatási igények, képzési lehetőségek és programszervezési információk megjelenítésére önálló járási információs portál létrehozása
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
Intézkedés
Életvezetési információk megjelenítése mindennapi pénzügyek, háztartásvezetés, babavárás témában online és kiadvány formájában Bűnmegelőzési és kármentési információk időseknek, fogyatékkal élőknek és nőknek kitettségük csökkentése végett Az oktatás gyakorlatával, jó példáival kapcsolatos járási tapasztalatcsere érdekében elsősorban az alsó tagozatos tanítók számára szervezett programok a SNI és mélyszegénységben élő gyermekek oktatási tapasztalataival kapcsolatosan
x
x
x
Tehetséggondozási, korai fejlesztési program kidolgozása, az oktatási alapellátás fejlesztése VI. Járási bűnmegelőzési és veszélyeztetéssel kapcsolatos együttműködés
Civil összefogás segítése figyelőszolgálat szervezés és megelőzési tevékenységekre
Nők
Mélyszegénységben élők, romák
Idősek
Gyermekek
Intézkedés
Fogyatékkal élők
Komplex program neve
x x
x
A fenti programok végrehajtása érdekében a járási települések együttműködését a járási együttműködési megállapodások fogják kiterjeszteni, ezáltal a JEP a 2015-2020-as időszakra jelent további feladatokat, intézkedéseket.
2
Bevezetés
2.1 Projekt rövid bemutatása A projekt célja, hogy olyan együttműködés alakuljon ki a Gyomaendrődi járáshoz tartozó települési önkormányzatok és a helyi önkormányzatok intézményei, valamint a civil és gazdasági szereplők között, mely a helyi esélyegyenlőségi programokban foglalt társadalmi felzárkóztatás minél hatékonyabb megvalósulását szolgálja a járásszékhely önkormányzat koordinációs tevékenységének köszönhetően. Azonban nem csak az együttműködés megvalósulása fontos, hanem, hogy a projekt lezárását követően továbbra is fenntartható módon működjön a járási koordináció, és a fejlesztések valódi területi hatással bírjanak a későbbiek folyamán is. A járási szintű együttműködés pozitív eredményeként várható a feladatok szervezésének és ellátásának minőségi javulása és a költségfelhasználás ésszerűbbé tétele, így jelentősen javulhat a költséghatékonyság és a problémakezelés színvonala, a kooperáció által sikeresebben megvalósítható a járásban élők társadalmi felzárkózását is szolgáló együttműködések elmélyülése. A szakmai koordináció megvalósulása során szervezői és tanácsadói tevékenységek révén a települések többlet szakmai támogatáshoz jutnak. A projekt hathatósan elősegíti a Helyi Esélyegyenlőségi Programok intézkedési tervében megfogalmazott teendők megvalósítását, illetve ezek járási szintű összehangolását és koordinálását, ezzel pedig az esélyegyenlőség helyreállítását, javítását járási szinten.
6
x
A projekt eredménye jelen járási szintre vonatkozó Esélyteremtő programterv is, amely kifejezetten az olyan demográfiai, szociológiai és gazdasági jellegű problémákra vázol fel gyakorlati megoldásokat, amelyek a járáson belül merültek fel, a települések együttműködését igénylik, és a problémák komplex kezelése szükséges. A programterv kialakítását segítették a járás több önkormányzatának és az egyéb érintett gazdasági, illetve civil szereplők között megvalósult találkozók, továbbá az ezen találkozón elindult párbeszéd. A projekt eredményeként továbbá megvalósulnak még az alábbiak: o A projekt keretében létrejön a járás érintett intézményei között egy hosszú távú együttműködés, amely lehetővé teszi az esélyegyenlőségi programok végrehajtásához szükséges koordinációt; o Kialakul és megerősödik a társadalmi párbeszéd a járási hivatal, a járás önkormányzatai, a nemzetiségi önkormányzatok, az egyházak és a civil szervezetek valamint a gazdasági szereplők között. A fentiek hatásaként hosszú távú együttműködés alakul ki az érintett önkormányzatok és társadalmi szervezetek között, továbbá sikeres, valamint fenntartható esélyegyenlőségi helyi és járási fejlesztések valósulhatnak meg a 2014-2020 közötti programozási időszakban. A problémák komplex kezelése hatására javulhat az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások megszervezésének minősége és hatékonysága, javul az önkormányzatokba és tágabb értelemben a közigazgatási szervekbe vetett bizalom, erősödik a társadalmi felzárkózás és az esélyegyenlőség célja iránti elkötelezettség.
2.2
Módszertan ismertetése a programterv kidolgozásához
Jelen esélyteremtő programterv elkészítése érdekében felhasználtuk a kerekasztalokon és a rendezvényeken elhangzottakat, továbbá a települések által elkészített helyi esélyegyenlőségi programokban foglaltakat. A csoportos találkozókon túl személyes beszélgetéseket, interjúkat is folytattunk az érintettek nézeteinek mélyebb megismerése érdekében és a téma részletes feldolgozása céljából további desk-research kutatást is végeztünk. Kerekasztal ülések A programterv elkészítését megelőzően megtartott kerekasztal beszélgetések keretében megvitatásra kerültek a települések helyi esélyegyenlőségi programjai, az azok megvalósítása során szerzett tapasztalatok, a közös problémák, szinergiák és a megoldási alternatívák, melyek összegzése beépült ebbe a programtervbe.
7
A kerekasztal találkozók során összehangolásra kerültek a térségben tervezett intézkedések, fejlesztések, melyek hozzájárultak a beavatkozási pontok kapcsán megfogalmazott megoldási alternatívák kidolgozásához. A programterv megvitatásra kerül és véglegesítése az érintettek véleménye alapján fog megtörténni, mely végleges verzió elfogadása az utolsó kerekasztal találkozón kerül előterjesztésre. Rendezvények A rendezvények keretében olyan témák szakmai megvitatására került sor, mely lehetőséget teremt az érintett célcsoportok esetében a diszkrimináció csökkentésére, az esélyegyenlőség biztosítására. Jelen dokumentumba beépülnek a rendezvényeken elhangzott javaslatok, a felvetett a problémák, a bevonásra javasolt szervezetek, a megfogalmazott célok és az elképzelt jövőkép. Desk-research A programterv elkészítéséhez egyrészt áttekintettük a gyomaendrődi járás településeinek helyi esélyegyenlőségi programjait, az abban foglalt egyedi települési jellemzőket és a megfogalmazott intézkedési terveket. Az intézkedési tervben megfogalmazott célokat célcsoportonként elemeztük és ennek eredményét szintén beépítettük a programtervbe. Az érintett célcsoportokhoz kapcsolódóan, a felmerülő problémák és a megoldási lehetőségek tekintetében internetes kutatást is végeztünk, melynek keretében piaci információkat és az esélyegyenlőséghez kapcsolódó szakirodalmat dolgoztunk fel.
3
Helyzetelemzés
3.1 Stratégiai környezet A társadalmi felzárkózás, különösen annak minél hatékonyabb elérése rendszeresen szerepel a vonatkozó szakpolitikai dokumentumokban. A projekt szervesen illeszkedik a releváns hazai és európai uniós szakpolitikákhoz, amint az már a „„Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” ÁROP 1-A-3-2014” pályázati dokumentációjában is részletesen kifejtésre került, melyhez képest a stratégiai környezet nem változott, így annak elemeit jelen dokumentum összeállításakor is felhasználtuk.
Államreform Operatív Program
8
Az Államreform Operatív Program1 célja a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával a közigazgatási rendszer teljesítményének és azon keresztül a szolgáltatások színvonalának emelése. Ezt a célt három prioritás fejlesztéseivel kívánja elérni az operatív program, amelyből az első prioritás a „Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztése” címet viseli. Ezen prioritás célja a költséghatékonyabb és eredményesebb közigazgatási működés megteremtése. Ez akképp illeszkedik a Gyomaendrődi járás céljaihoz, hogy részét képezi a társadalmi felzárkózás érdekében eredményesebb, hatékonyabb és befogadóbb szervezetek kialakítása, a kulcsfontosságú partnerekkel való közös gondolkodás, valamint a közszolgáltatások minőségének javítása. A területi együttműködésre alapozó, eredményesebben működő közigazgatás elérése az eljárások és folyamatok korrigálása révén valósul meg. A projekt beavatkozásai támogatják a 2014-2020-as programozási időszak operatív programjai keretében tervezett fejlesztések sikeres megvalósulását is, amelyekben a felzárkózási/esélyegyenlőségi fejlesztések esetében kiemelt figyelmet kap a helyi esélyegyenlőségi programok intézkedési tervében rögzített mutatók pozitív irányú változása és az ezek érdekében végzett tevékenységek támogatása. A projekt által lehetőség nyílik a szolgáltatások térségi szintű megszervezésére, hatékonyabbá tételére. Erre kiemelten a társadalmi felzárkózás érdekében az oktatás-képzés, a szociális és egészségügyi ellátások, valamint a foglalkoztatás területén van lehetőség. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó operatív programok közül elsősorban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), valamint a járás egyoldalú agrárjellegéből eredően a Vidékfejlesztési Program (VP) külön kiemelendő.
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program2 (EFOP) öt prioritást fogalmaz meg. Beavatkozásai főként a társadalmi kohézió erősítését szolgálják. Megállapítja, hogy a szegénység elleni küzdelem összetett, nagy fejlesztési igényű kihívás, amit csak több operatív program tud együttesen megoldani. Ezért speciális foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési eszközök szükségesek a leghátrányosabb helyzetű térségekben, ehhez az általánostól eltérő megközelítés szükséges. Végső soron egy területileg integrált felzárkóztatási programra is javaslatot tesz. A komplex program magába foglalhatna EFOP-, VP-, GINOP- és TOP által finanszírozott tevékenységeket is.
1
http://palyazat.gov.hu/download/41413/%C3%81llamreform%20Operat%C3%ADv%20Program%28hat%C3%A 1lyos%202012.01.%2001-t%C5%91l%29.pdf 2 http://palyazat.gov.hu/download/53462/Emberi%20Erőforrás%20Fejlesztési%20Operatív%20Program.pdf
9
Az EFOP pénzügyi kerete a teljes Magyarországra jutó uniós támogatás 11,8%-a. Az EFOPon belül a 9. tematikus célkitűzéshez kapcsolható prioritástengelyekre jut az EFOP forrásainak jelentős része (53,2%). Mind az EU2020 indikátorok, mind társadalmi oldalról a szociális problémákra, a romák helyzetére fokuszáló befogadó társadalom kialakítása, erősítése a legfőbb kihívás. Az EFOP hozzájárulhat egy kedvezőbb képzési szerkezet kialakításához, illetve a mezőgazdasági szaktudás elmélyítéséhez, ezáltal pedig a tartós munkanélküliségből való kitöréshez, továbbá a külterületi népesség integrációjához.
Vidékfejlesztési Program A vidéki térségek általános jellemzői (pl. képzettek alacsony aránya; értékesítési problémák; kedvezőtlen gazdasági mutatók) részben a Gyomaendrődi járás térségében is jelentkeznek. A Vidékfejlesztési Program3 hat prioritást határoz meg. A kijelölt prioritások közül az 1. (3%), a 3. (3%) és az 5. (5%) a forrásarány tekintetében a legkisebb, míg a 2. prioritás jelenleg 42%-os arányával előreláthatólag a legnagyobb jelentőségű lesz a következő ciklusban. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által adott lehetőséggel élve a magyar VP a hat prioritás mellett két tematikus alprogramot is tartalmaz, ezek: fiatal gazdálkodók alprogram és rövid ellátási lánc tematikus alprogram. E programok különös jelentőséggel bíró területek sajátos szükségleteivel foglalkoznak és több prioritás megvalósítását szolgálhatják. A VP él a LEADER módszertant újabb szintre emelő közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) eszközével, mely a program valamennyi prioritásához kapcsolódik. A VP elsősorban a szociális gazdaság és az öntözési célú fejlesztések terén jelenthet kiemelkedő forrásszerzési lehetőséget. A társadalmi integrációs problémákat nagymértékben képesek orvosolni a munkahelyteremtést ösztönző beavatkozások.
Európa 2020 A 2014-2020 közötti kohéziós politika irányvonalát alapvetően határozza meg az Európa 2020, az EU intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő stratégiája. Az Európa 2020 célkitűzéseihez4 (kiemelt céljaihoz) jelen projekt számos ponton illeszkedik:
3 4
http://palyazat.gov.hu/download/54181/VP_elfogadott%20verzió_0810.pdf http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/targets/index_hu.htm
10
A 20–64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie: a tartós munkanélküliség orvoslására, a mezőgazdasági szaktudásra és a munkaerő-piaci szempontoknak nem megfelelő képzési szerkezet megváltoztatására fejlesztési elképzelések építendők.
Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30%-kal történő csökkentését): a járás térségében a megújuló energia, kiemelten a geotermikus energia komplex (foglalkoztatás-bővítő mezőgazdasági, turisztikai stb.) hasznosítása ajánlott, és előtérbe kell helyezni a fenntartható, a szociálisan rászorulók szempontjait érvényesítő energetikai megoldásokat.
Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel: a mélyszegénységben élő családok gyermekei és a sajátos nevelési igényű tanulók szempontjából kiemelt jelentőségű.
20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát a térségben meglévő foglalkoztatási és szociális potenciál (összehangolt akciók megvalósításán keresztül) megteremti a lehetőségét a szegénység felszámolásának.
Nemzeti Reform Programok Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a Nemzeti Reform Programok5 jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A Nemzeti Reform Programok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, valamint hogy mindennek milyen költségvetési vonzatai várhatóak. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett a foglalkoztatás, oktatás és társadalmi felzárkózás területén.
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia
5
http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2015/nrp2015_hungary_hu.pdf
11
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) 6 az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztésre és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Beavatkozási területeihez szorosan illeszkedik a projekt, mint gyermek jól-lét, oktatás-képzés, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás és bevonás, szemléletformálás, a diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem.
Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia A stratégia7 szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözés a legjobban korlátozza fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke.
Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot 8. A jogszabály a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz pedig konkrét feladatokat. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja
6
http://romagov.kormany.hu/download/8/e3/20000/Strat%C3%A9gia.pdf 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032; http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=110123.156139 8 http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=110534.221278 7
12
megvalósítani. A romák és/vagy mélyszegénységben élők célcsoportja érdekében tervezett tevékenységek jól illeszkednek a programhoz.
Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta el a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat)9. A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024 időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A stratégia horizontális céljai terén az esélyegyenlőség elősegítésén keresztül, specifikus céljai terén pedig az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztésén keresztül kapcsolódik jelen projekt.
Helyi esélyegyenlőségi programok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény10 31. § (1) bekezdésének értelmében, minden települési önkormányzat öt évre szólóan fogad el helyi esélyegyenlőségi programot, melyet ezt követően kétévente áttekint, és szükség esetén felülvizsgál. Ez a helyi szinten kidolgozandó és megvalósítandó stratégiai program a hazai és uniós pályázatokon való részvétel egyik feltétele. A programokban szükséges helyzetelemzést készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – mint romák és/vagy mélyszegénységben élők, gyermekek, idősek, nők és fogyatékkal élők – oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, valamint intézkedési tervbe kell foglalni a feltárt problémák kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A gyomaendrődi járás minden települése rendelkezik helyi esélyegyenlőségi programmal, melyek fontos kiindulásiés viszonyítási pontot képeztek jelen járási szintű esélyteremtő programterv elkészítéséhez.
3.2 Jogszabályi keretrendszer Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az esélyegyenlőség kapcsán felmerülő kérdések szabályozási kereteit a következőkben felsorolt jogszabályok határozzák meg.
Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint 9
„A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.”
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125558.227158 http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=76310.294675
10
13
„ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”
„ A nők és férfiak egyenjogúak.”
„ Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.”
„Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.”
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (továbbiakban: Ebktv.) Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. § (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. A helyi esélyegyenlőségi program (HEP) elkészítését is e törvény előírásai alapján kellett elvégezniük a településeknek és ezek a programok nagyon fontos alapját képezik jelen esélyteremtő programtervnek. Az Ebktv. 2010. május 1-jén hatályba lépett 63/A. §-a rendelkezett a helyi esélyegyenlőségi programról. A rendelkezés értelmében a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet 2 évente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI).
14
2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. A HEP megalkotás során különös figyelmet kellett fordítani:
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – törvény keretei között önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület – törvényi felhatalmazás alapján – egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszertét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.
15
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit: 2012. évi I. Törvény, a Munka Törvénykönyve 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról.
3.3 Járás bemutatása A Gyomaendrődi járás, Gyomaendrőd járásközponttal 2013. január elsején jött létre öt település részvételével. A járást alkotó települések a következők: Gyomaendrőd és Dévaványa városok és Csárdaszállás, Ecsegfalva valamint Hunya községek. A Gyomaendrődi járás a korábbi Szarvasi, Békési és Szeghalmi Kistérségből alakult ki. Mindhárom kistérség, így a járáshoz tartozó valamennyi település, köztük a pályázó Gyomaendrőd Város Önkormányzata
16
is a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint a kedvezményezett térségek között szerepel. A Békés megyei járás a mai formájában újnak tekinthető, ugyanakkor az előzményei az 1969ben megszűnt gyomai járásig vezethetők vissza, amelynek székhelye 1896-tól Gyoma község volt. A járás területe 686 km2, népessége 23.532 fő, az átlagos 50.000 fős járási népességszámot tekintve tehát egy relatíve kis lélekszámú járásról beszélhetünk. A népsűrűség 34 fő/km2, ami jócskán az országos átlag (108,5 fő/km2) alatt van11. A járásközpont Gyomaendrőd, amely 13.674 lakosával a térség legnagyobb településének tekinthető. Gyomaendrőd 1982. január elsején Gyoma és Endrőd Nagyközségek egyesülésével jött létre. A járás második legnagyobb települése Dévaványa, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben városi rangot kapott. Lakosainak száma 7622 fő. A járást további három község alkotja: -
közülük a legnagyobb Ecsegfalva, lakosainak száma 1157 fő; Hunya lakosainak száma 637 fő; a járás legkisebb lélekszámú települése Csárdaszállás, amely jelenleg 442 fős település.
A járást alkotó települések eltérő nagyságától eltekintve egy meglehetősen homogén területről beszélhetünk, melynek lakói túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkoznak, azon belül is jellemzően növénytermesztéssel. Az ipari, szolgáltatóipari foglalkoztatottság kevésbé jellemző. A járás településeit és fontosabb adatait az alábbi táblázat mutatja be: Település
Rang
Kistérség
Népesség
Terület (km2)
Gyomaendrőd
járásszékhely város
Szarvasi
13674
303,94
Dévaványa
város
Szeghalmi
7622
216,55
Csárdaszállás
község
Békési
442
54,16
Ecsegfalva
község
Szeghalmi
1157
78,99
Hunya
község
Szarvasi
634
32,57
A járás Békés megye északi részén helyezkedik el, határos Jász-Nagykun-Szolnok megyével (a járáshatár egybeesik a megyehatárral és a járások kialakításakor meghatározott 11
a demográfiai adatok forrásai: Központi Statisztikai Hivatal
17
alapelveknek megfelelően nem keresztezi azt), illetve határos a Békés megyei mezőtúri, a karcagi, a szeghalmi, a békési és a szarvasi járásokkal. A járás sík vidéken helyezkedik el, tengerszint feletti magasság jellemzően 80-100m között mozog. A járás helyzete közlekedési szempontból előnyösnek mondható. A járást, egyben a járásszékhelyt kettészeli a 46-os főút, illetve a Budapest-Lökösháza vasútvonal, melyet a Gyomaendrőd – Dévaványa mellékvonal egészít ki. A legközelebbi belföldi repülőtér Debrecenben található. A Hármas-Körös mint vízi út a folyó természeti adottságai miatt nem kerül logisztikai kihasználásra (ugyanakkor turisztikai szerepre kiválóan alkalmas). A járás lakosainak száma 23.532 fő és megállapítható, hogy a járás lakosainak kb. 90%-a városban él, ugyanakkor ez a tény nem befolyásolja azt a tényt, hogy jellemzően egy agrári vidékről van szó. Gyomaendrődön a cigány nemzetiség 1995 óta, a német kisebbség pedig 1998 óta rendelkezik önálló kisebbségi önkormányzattal. Szegregetámukat - legalábbis az Európai Uniós meghatározásnak megfelelően - nem találhatunk a Gyomaendrődi járásban, ugyanakkor megfigyelhető a roma lakosság koncentráltabb elkülönülése, elsősorban Gyomaendrőd Cigányváros és Öregszőlő nevű területein. Öregszőlő a történelmi Endrődi rész ősi település maradványa, várost jelző helységnévtáblától kb. másfél kilométerre helyezkedik el, a lakosságszám kb. 600 fő. A településrészen nagy számban élnek egyrészt idős egyedülálló személyek, másrészt sokgyermekes, halmozottan szociális hátrányokkal küzdő családok. Ez utóbbiak beköltözésének oka az általuk elérhetőbb olcsóbb ingatlanárak. Az itt élők jövedelmi viszonyaira jellemző, hogy többnyire alacsony, főleg mezőgazdasági munkából származó nyugdíjakból, illetve transzferjövedelmekből élnek. Az érintett településrészen a munkaképes korú lakosság több, mint 10%-a rendszeresen szociális segélyekből él és tartós munkanélkülinek tekinthető. A kevés munkavállaló jellemzően mezőgazdasági munkából él. A jövedelmi viszonyok, illetve a várostól való távolság behatárolják a különféle szolgáltatások igénybevételének lehetőségét és a fogyasztás szabadságát, mivel a településrészen kevés szolgáltató van jelen. Szintén hiányzik az egészségügyi alapellátás és a járóbeteg szakellátás. A településrész elérhető autóbusszal és épült kerékpárút is, ugyanakkor az autóbuszjáratok gyérsége miatt a településlakók lehetőségei, ideértve az iskoláskorú gyermekeket is, meglehetősen korlátozottak. Öregszőlőben komoly problémát jelent csapadékos időben a földutak használata. Sajnos Öregszőlőben esős, csapadékos időben nagyon nagy a sár a föld utakon, olyannyira, hogy személygépkocsival lehetetlenség közlekedni kerekesszék illetve MOPED használata egyáltalán nem lehetséges, még száraz időben sem a keskeny járdák és a göröngyös föld utak
18
miatt. Szükség esetén, a sáros utakon sem a mentő, sem tűzoltóság nem tud közlekedni a sáros utakon. A másik szegregációval fenyegetett városrész az ún. Cigányváros, amelyet a nevének megfelelően romák lakják. Távolsága a vasútállomástól kb. 3 km, megközelítése könnyű, mind a helyi, mind a helyközi buszok megállnak a közvetlen közelében. A településrész lakossága kb. 400 fő, jövedelmi helyzetük hasonló az Öregszőlő városrész lakosainak problémáihoz, ugyanakkor jóval könnyebben tudják elérni a városi szolgáltatásokat. Dévaványán sem beszélhetünk hagyományos értelemben vett szegregátumokról, ugyanakkor megfigyelhetők a városnak olyan részei, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű háztartások aránya magasabb a település átlagánál. A járást alkotó három község esetében az alacsony lélekszámból kiindulva szegregátumokról, illetve szegregáció által veszélyeztetett településrészekről statisztikai / demográfiai értelemben nem beszélhetünk, ugyanakkor ez nem jelenti a halmozottan hátrányos helyzetű háztartások hiányát. A nemek szerinti arány nem mutat jelentős eltérést az országos átlaghoz képest. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy az átlagos életkor növekedésével a nemek aránya jelentősen eltolódik a nők arányába. A járás népesség kor szerinti megoszlása megközelítőleg tükrözi az országos átlagot:
A JÁRÁS LAKOSAINAK KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA 65 év felett 20%
14 év alatt 13%
15-64 év között 67% Ábra 1 A járás lakosainak korcsoportok szerinti megoszlása (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)
19
Az átlagos öregedési index12 értéke folyamatosan nő, azaz egy elöregedő területről beszélünk. Gyomaendrőd esetében pl. ez az érték 2008 és 2012 között közel 12%-kal nőtt. A járás a megyei és tágabb értelemben az dél-alföldi régió tipikus problémáival küzd, ugyanakkor a statisztikai mutatók alapján a Gyomaendrődi járás gazdasági szempontból a megyei átlagnál némileg kedvezőbb helyzetben van. A járás jellemzően agrár jellegű gazdasággal rendelkezik, számottevő ipari, illetve szolgáltatási szektor nem lelhető fel. A jó minőségű talajra épülő mezőgazdaság kiemelkedő jelentőségű ágazata a gabonatermelés, illetve kisebb arányban az állattenyésztés. A gazdaság relatív fejletlensége és a nehézipar hiánya miatt környezetvédelmi kérdések nem nagyon merülnek fel, kivéve természetesen a helyi szennyvízelvezetés és –tisztítás, valamint a kommunális hulladékkezeléssel kapcsolatos kérdéseket. Környezeti szempontból az egyik legnagyobb problémát a belvíz elvezetése, illetve a vízbázisok védelme jelentik, amelyek azonban a mezőgazdaság erősen domináns jellege miatt különösen nagy jelentőségűek. A térség – benne a Gyomaendrődi járással – az 1990-es évektől kezdődően került gazdasági negatív spirálba, ennek egyik legfőbb oka a gazdasági fejlődés motorjául szolgáló befektetések tartós elmaradása, e mutatók tekintetében nemcsak a járás, hanem az egész megye az utolsók között van az országban. A történelmi, földrajzi és időbeni elkésettségből származó hátrányokat a járás önerőből nem képes leküzdeni, ehhez mindenképpen külső segítség szükséges. A gazdaság szerkezete korszerűtlenebb az országos átlagnál, a mezőgazdasági szektor aránya magasabb, míg az ipari és tercier szektor aránya lényegesen kisebb az országos átlagnál. A mezőgazdaság – más szektorokhoz hasonlóan - folyamatos fejlődésben, átalakulásban van. A 100 munkaképes korúra jutó munkahelykeresők száma 3,89, ami a megyei átlag (4,5) és az az országos átlag (4,9) alatt van. Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1.331.000Ft (a megyei átlag 1.490.000Ft). Az 1.000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra vetítve 158 db (a megyei átlag 180 db), ebből a társas vállalkozások száma ezer lakosra vetítve 21 db (a megyei átlag 27db). A járás szempontjából pozitívnak értékelhető, hogy az úthálózat és vasúti hálózat kielégítő sűrűségű és relatíve jó minőségű, Békés megye zsák jellege a Gyomaendrődi járásban kevésbé érzékelhető. A járást kettészelő 46-os főút esetleges gyorsforgalmúvá bővítése ugyanakkor tovább javítaná közúti lehetőségeket. 2013. január 1-jétől Magyarországon 30 év után újra alakult a járási rendszer. A járások kialakításáról, valamint egyes, ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi 12
Az öregedési index az időskorú népességnek (65–X éves) a gyermekkorú népességhez (0–14 éves) viszonyított arányát fejezi ki. A népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége.
20
XCIII. törvény több mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára. Az új feladatmegosztásnak köszönhetően az összes államigazgatási feladat 60 %-a került az államot képviselő járási hivatalhoz, amelyeknek a nagy részét eddig a jegyző látta el. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása. Így valósul meg az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása, a járások kizárólag államigazgatási területi egységet jelentenek. A járási hivatal vezetője a járási hivatalvezető, akit a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter nevez ki és menthet fel. A járási hivatalvezető által vezetett járási hivatal a költségvetési szervként működő kormányhivatal kirendeltsége, amely önálló feladatkörrel és hatáskörrel rendelkezik. A járási hivatalt a hivatalvezető vezeti. A hivatalhoz az alábbi osztályok tartoznak:
Kormányablak Osztály Hatósági és Gyámügyi Osztály
Az egyes szakigazgatási szervek kialakítása nem minden járásban kötelező. A Gyomaendrődi járási hivatalban az alábbi szakigazgatási szervekhez tartozó feladatokat ellátó osztályok kerültek kialakításra:
Gyomaendrődi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya Gyomaendrődi Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztálya Gyomaendrődi Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Osztálya Gyomaendrődi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya.
A járások kialakításával a jegyzők mentesültek feladataik egy részétől, így kizárólag azok az ügyek maradtak a jegyzőknél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete nélkülözhetetlen, vagy amelyekben országosan nem egységes szabályozás és helyi mérlegelésre is van lehetőség. Ilyenek pl. a helyi adóval összefüggő igazgatási, az anyakönyvi és állampolgársági ügyek, a települési polgári védelmi, katasztrófa igazgatási feladatok. Továbbá az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a távhőszolgáltatási kérdések, a helyi védettséggel összefüggő környezet- és természetvédelmi, a veszélyes ebek nyilvántartásával összefüggő feladatok, az óvodáztatási támogatás. Az olyan hatósági ügyeknél, mint pl. a földművelésügyi, állategészségügyi, a vízügyi, az ipari igazgatással, valamint a környezet- és természetvédelemmel, a közlekedés és hírközlési igazgatással kapcsolatos feladatok, van feladata a települési jegyzőnek és a járási hivatalnak is, mint ahogy eddig is eljárt ezen feladatkörökben a kormányhivatal helyi szerve és a jegyző is.
21
A kialakított járási hivatalok és kirendeltségek mellett– a kormányprogram célkitűzéseit követve – azokon a településeken, melyek nem járási székhelyek, valamint nem járási kirendeltségek a kormányhivatal ún. települési ügysegédek útján biztosítja, hogy az ott élő állampolgároknak lehetőségük legyen államigazgatási ügyek kezdeményezésére, illetve egyszerűbb ügyek elintézésére is. Az önkormányzatok és a járási hivatal közötti kapcsolat inkább informális jellegű. Fontos kiemelni, hogy a járási hivatal nem lát el az önkormányzatokkal kapcsolatos felügyeleti jogot, ugyanakkor mindenképpen kívánatos az – informális és formális kapcsolatok kiépítése és ápolása. Ezen célok érdekében a járási vezető a székhely önkormányzatának testületi ülésein, a járási hivatal képviselői pedig a többi település testületi ülésein részt vehetnek. Gyomaendrőd Város Önkormányzata a térségben jelen levő együttműködés erősítése érdekében a járáshoz tartozó valamennyi települési önkormányzatot bevonta a munkába, ezért már a projekt előkészítésének szakaszában a járáshoz tartozó valamennyi települési önkormányzatot írásban tájékoztatta arról, hogy pályázatot kíván benyújtani az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” című pályázati projektre. Gyomaendrőd Város Önkormányzata a tájékoztatással egyidejűleg felkérte a települési önkormányzatokat, hogy működjenek együtt a pályázat megvalósításában, mint együttműködő partnerek. A felkérésnek eleget téve, az együttműködési szándékról az alábbi települési önkormányzatok vezetői nyilatkoztak pozitívan: Dévaványa, Csárdaszállás, Ecsegfalva és Hunya, melyek mindegyike rendelkezik hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal.
3.4 Székhelytelepülés bemutatása Gyomaendrőd 1982. január elsején Gyoma és Endrőd Nagyközségek egyesülésével jött létre. Az 1989. március 1-től városi rangot nyert település Békés megye északi részének egyik meghatározó gazdasági, igazgatási és kulturális központja. A város több mint harmincezer hektáros külterületén a megszilárduló és fejlődő mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások biztosítják az itt élő lakosság többségének megélhetését. Az ipari területen meghatározó a cipő és nyomdaipar, de számos vállalkozás működik az Ipari Parkban is, a textilipar erősödése által hurokpánt gyártás, biztonságtechnikai eszközök, hevederek gyártása valamint munkaruházat gyártása folyik, 3 munkáltatónál mintegy 300 munkavállaló kerül foglalkoztatásra. Új tevékenység továbbá a mézfeldolgozás. A fejlődő és korszerűsödő kereskedelem és szolgáltatás egyes területeken európai színvonalú ellátást kínál az itt élő emberek és az átutazók számára A városi önkormányzat számos munkahelyet biztosít a helyiek számára, amely a gyermekjóléti, oktatási, szociális, egészségügyi, sport és kulturális területen nyújt megélhetést
22
a helyi humán értelmiség számára és korszerű szolgáltatást a város és térsége lakosságának. A 14 ezres lakosú Körös-parti városon a 46. számú főút és a Budapest-Lőkösháza vasútvonal halad keresztül. A kiváló közlekedési adottságok, a befektetőknek kínált lehetőségek és feltételek, a vendéglátás, pihenés és szórakozás változatos palettája vonzóvá teheti e várost a gazdasági élet szereplőin túl a szabadidejüket eltöltő vendégek számára. Gyomaendrőd nemcsak természeti szépségeivel, hanem az országban egyedülállóan gazdag kulturális értékeivel is büszkélkedhet. Itt található a Kner Nyomdaipari Múzeum, az ország egyetlen ilyen jellegű ipartörténeti gyűjteménye. A művészetkedvelők a városi képtárban találkozhatnak a városhoz kötődő alkotók műveivel. Gyomaendrődre a természeti szépségek és látnivalók mellett nagyon sok érdeklődőt és kiállítót vonzanak az évente megrendezésre kerülő gasztronómiai események, a Sajt- és Túrófesztivál, a halfőzők versenye és a birkapörköltfőző verseny. Nyaranta a Körös-parti városban az ország BMW motorosai, és a Volkswagen bogarak szerelmesei találkoznak visszatérő rendszerességgel. A város határában motocross versenyeket rendeznek, a Körös vizén pedig a vízi sportok szerelmesei küzdenek egymással. Júliusban a hazai és külföldi festőművészek, grafikusok és szobrászok randevúznak a Gyomaendrődi művésztáborban.
Ábra 2 Gyomaendrőd lakónépesség száma (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)
3.5 Csatlakozó települések bemutatása 3.5.1 Csárdaszállás Csárdaszállás Békés megyében található kisközség. Kicsinyke mérete és viszonylag kevés lakója ellenére, könnyű megközelíteni. A falu mellett vezet el a 46-os számú főközlekedési útvonal, valamint a Békéscsaba-Budapest vasúti fővonal. Csárdaszállás, mint község 1952. január 1.-je óta önálló közigazgatási értelemben, a közeli Köröstarcsa tanyáiból alakult ki. Ez a terület viszont kedvező fekvésénél fogva igen régen lakott. A falu legszebb természeti értéke, a községtől 7 km-re található Hármas-Körös folyó és annak ártere, valamint holtágai és az amellett található üdülőfalu. Ez a terület az 1998 januárjában alakult új Körös-Maros Nemzeti Park részét képezi. Aktív horgászélet folyik itt, ezek a horgászvizek országos hírűek.
23
A természetjáró ember előtt nem ismeretlen ez a táj, nagyon sokféle és ritka madár fészkelőés élőhelye. Az 1800-as évek elején állítólag Rózsa Sándor szállt meg néha a község szélén álló csárdában, a falu nevét a csárdáról kapta. Az 1980-as évekre virágzó mezőgazdasági falu lett, 8-900 fő lakossal. Híres volt a rizs vetőmag termeléséről. 2007-re a lakosok száma a felére csökkent és azóta is folyamatosan csökkenés figyelhető meg. A közigazgatási szolgáltatások helyben történő igénybevétele biztosított a lakosság számára, 2013. január 1. napjával létrejött a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek Csárdaszállási Kirendeltségén a lakosok helyben tudják intézni hatósági ügyeiket, továbbá a Gyomaendrődi Járási Hivatal heti rendszerességgel tart ügyfélszolgálatot a hatósági ügyek helyben történő intézése céljából. A településen postai szolgáltatás van, ahol banki szolgáltatást is igénybe vehet a lakosság (készpénz felvételi terminál). A községben mind háziorvosi szolgálat, mind gyermekorvosi rendelés működik. Gyógyszertár állandó jelleggel nem működik a településen, fiókgyógyszertár napi egy óra nyitva tartással biztosítja a település lakossága számára a gyógyszerekhez való hozzájutást. A gyermekjóléti szolgáltatás és a családsegítés a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás által fenntartott Térségi Szociális Gondozási Központ keretén belül biztosított. A családgondozó havonta előre egyeztetett időpontban van jelen a településen. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola telephelyeként működő általános iskola az alsó-tagozatos tanulóknak helyben biztosítja az iskolai oktatásnevelést, felső tagozat nincs a településen. A Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda tagóvodája helyben biztosítja az óvodai ellátást a község lakóinak. Művelődési ház és könyvtárhelyiség van a településen, a könyvtári szolgáltatást a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár mozgókönyvtár-szolgálata hetente háromszor két órában biztosítja, mely rugalmas, minden esetben az igényekhez igazodik. A szociális alapszolgáltatásokat szintén a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás által fenntartott Térségi Szociális Gondozási Központ biztosítja a község lakóinak. Jelzőrendszeres házi-segítségnyújtást társulás útján, Mezőberény gesztorságával biztosítja az önkormányzat az arra rászoruló személyek számára, a feladat-ellátást 3 készülék működtetésével biztosítja a szolgáltató. A lakosság a település méretéből és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a kereskedelem és a lakossági szolgáltatások területén jelentős hátrányt szenved.
24
Ábra 3 Csárdaszállás lakónépesség száma (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)
3.5.2 Dévaványa A város Békés megye északi részén helyezkedik el, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozásánál. Közigazgatási határa egyben Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye határa is. A Berettyó, a Kettős-, valamint Hármas-Körös közötti síkság jellegzetes alföldi települése. Közúton a 4. sz. főútról a kisújszállási, a 47. sz. főútról a körösladányi, a 46. sz. főútról a gyomaendrődi leágazással érhető el. Békéscsabától 52 km távolságra fekszik. A vasúti kapcsolatot a Budapest-Békéscsaba-Arad fővonalról leágazó GyomaendrődKörösnagyharsány szárnyvonal biztosítja. Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu, majd 1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéhez tartozik, de Luxemburgi Zsigmond király 1422-ben Heves megyéhez csatolta. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. 1769-ben az akkora már nagy számban betelepülő adózó, elsősorban pásztorokból és parasztokból álló lakosság létrehozta a saját közigazgatását: a működő nemesi tanács mellett megszervezték a paraszt tanácsot. 1920-ra a község területe 54546 kat. holdra nőtt, lakosainak száma elérte a 14768 főt. A századfordulón a lakosságszám gyarapodása jelezte Dévaványa népességvonzó- és megtartó képességét, amit mindvégig megőrzött. 1945 után, az újjáépítés éveit az erőszakos kollektivizálás és az államosítások váltották fel, ami Dévaványa esetében egybeesett a község tudatos visszafejlesztésével. A település "mostohagyermekként" történő kezelésére példa, hogy 1945-ben visszaminősítették nagyközségből községgé, s a nagyközségi címet csupán 1970-ben szerezte vissza. A nagyközség öntudatra ébredése a nyolcvanas évek közepén kezdődött, ami nem kis mértékben a vezetés irányváltásának köszönhető. Az 1985-ben alakult önkormányzati társulás élére állásával Dévaványa előkelő rangot vívott ki magának a térségben, s a rendszerváltás
25
után is innovatív képességével kiemelkedő szerepű települése a térségének. 2000. július 1.-én Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. A település lakosainak száma 8007 fő, akiknek megélhetést főként a mezőgazdaság biztosít, azon belül a szántóföldi növénytermesztés dominál. Az állattartásban jelentősége a sertés, szarvasmarha, juh- és baromfitartásnak van. Dévaványa legjelentősebb értéke a természeti környezet, határában terül el a "második Hortobágy": hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep, amely a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területe, és számos védett állat- és növényfaj élőhelye. A turizmus másik meghatározó szegmensét a vadásztatás adja. A térségben jelentős apróvadállomány él, amely kilövésére 1960-tól érkeznek a bérvadászok. Dévaványa a Sárrét új városa büszke múltjára, becsüli a jelent és bízik a jövőben. Szeretné mind szélesebbre tárni kapuit és megmutatni büszkeségeit. A jellegzetes alföldi táj és az érintetlen természet megismerését célzó, vagy pihenni vágyó turisták számára Dévaványa ideális hely. Szeretettel várja azokat is, akik az alföldi népélet hagyományaira kíváncsiak. A látnivalókon kívül minden látogató számíthat a helybeliek vendégszeretetére is.
Ábra 4 Dévaványa lakónépesség száma (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)
3.5.3 Ecsegfalva Ecsegfalva a Körös-Sárrét északi peremén fekvő település, 1949 óta önálló község. Határán folyik a Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A falu őse Ecseg, már az Árpád-korban is lakott hely volt. 1505-ben II. Ulászló, Bessenyei Györgynek és Tarcsai Nagy Demeter nejének adományozta. A település a török hódítás alatt elpusztult. A 18. században az addigi vizes, mocsaras környéket – az 1786-ra befejeződő vízrendezési munkálatoknak köszönhetően – szabályozták, ekkor kezdődhetett a földművelés, növénytermesztés a vidéken. A 19. század közepén e terület puszta volt, Külső-Szolnok megyében Pusztaecseg, Ecsegpuszta, illetve Ecseg néven. A 20. század elejére a mai Ecsegfalva területe nagybérlők kezére került. Ecsegpuszta ekkor a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó Dévaványa része volt. 1889-ben épült a pusztán áthaladó Dévaványa-Kisújszállás vasútvonal (amely
26
sajnos 1973-ban megszűnt), majd 1906 körül elkészült a Dévaványa és Kisújszállás közötti kövesút. A település az 1920-as évek elején kezdett népesülni mikor a Nagyatádi-féle földreform során – a régi elpusztult falu helyétől Templomzugtól mintegy 7 km-re – az ecsegi vasútállomás és a Berettyó által bezárt szögben házhelyeket kezdtek osztani. Az alakuló település központja a vasútállomás lett. Az 1950-es évek eleji újabb építkezésekkel alakult ki a település mai jellege. A település 1949-ig Dévaványa nagyközség része volt Pusztaecseg néven, ekkor lett önálló a település, majd 1950-ben a község nevét Ecsegfalvára változtatták. Ecsegfalva népessége 1949-ben már elérte az 1958 főt, ez a szám 1960-ban 2223-ra nőtt, majd ez a szám folyamatosan csökkenni kezdett. Az 1970–80–90-es években a lakosság nagymértékű csökkenése következett. 2003 végére kisebb mértékben nőtt a lakónépesség (1446 fő), amely főleg a bevándorlásnak köszönhető. Pusztaecseg lakossága főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A legfontosabb szántóföldi növény a búza volt. Állattartásban a juhtenyésztés szerepe volt hangsúlyos. Ecsegfalva egyik legfontosabb termesztett növénye a búza mellett a rizs volt, 1957-ben már 1200 kat. holdon folyt a rizstermesztés az állami gazdaságban. A község környéke máig megőrizte természetes szépségét, gazdag madárvilág jellemzi. 1984ben nyilvánították védetté és hozták létre az Ecsegpusztai Természetvédelmi Területet. A környék kiválóan alkalmas vadászat céljára és az ebből adódó vadászturizmusra.
Ábra 5 Ecsegfalva lakónépesség száma (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)
3.5.4 Hunya Hunya egy Békés Megyei kistelepülés, a 44-es számú főútról Kondorosnál északra kanyarodva, vagy a Szarvast Mezőberénnyel összekötő útról elérhető kisközség. Területe 3259 hektár. A település lakóiban erős volt az önállósodási vágy, de ez csak a II. világháború után válhatott valóra. 1946. február 1-jével Endrődszentlászló néven megalakult az akkor
27
1500 fölötti lélekszámú község. A lakosság kezdeményezésére 1947. február 1-jétől a belügyminiszter engedélyezte a Hunya név felvételét. Létrejöttétől szinte a kilencvenes évekig az állandó fejlődés, gyarapodás jellemezte a falut, az utóbbi években azonban az elvándorlás és az elöregedés. 2013. január 1-től Közös Hivatal alakult a szomszédos Gyomaendrőd várossal és Csárdaszállás községgel. A lakosság továbbra is helyben intézheti ügyeit. A belvíz által igen keményen sújtott községben 2001. évben megvalósult a csapadékvíz elvezető rendszer teljes kiépítése. Az infrastruktúra korszerűsítése, fejlesztése, a gyors Internet bevezetése a versenyképesség növelését és a költségek csökkentését teszi lehetővé. A települési szilárdhulladék elszállítása szervezetten megoldott. A kitűnő termőföld adta lehetőség miatt a hunyaiak többsége mindig a mezőgazdaságból élt. A gazdaságok fő terményei a búza, a kukorica, a hibridkukorica és a csemegekukorica. A település infrastruktúrája, a szennyvíz elvezető csatorna-rendszer teljes hiányát nem számítva, kiemelkedően jó. Villanyhálózattal a település 100 %-ban ellátott, ugyancsak 100 %-os az ivóvíz ellátottság is. A község eddigi "zsáktelepülés " jellege megszűnt. 2003-évben uniós támogatással bekötőút épült. A vezetékes gázhálózattal a lakások 90 %-a rendelkezik. A faluban nincs vasútvonal, autóbusz pedig naponta Kondoros, Szarvas, Gyomaendrőd irányába közlekedik. A tizenhárom utca mind járható, legalább egyik oldalon mindenütt van járda. A közrend hatékony védelmében jelentős szerepet tölt be a helyi Polgárőr Egyesület. A településünk egyébként nyugodt és rendezett. Sok üresen álló lakás található a községben, melyek új tulajdonosokra várnak kedvező lakásárak mellett. A településen az Általános iskola alsó tagozata 2012. szeptember 1-től szűnt meg a kevés gyermekszám miatt. Működik az Óvoda, a Művelődési ház és Könyvtár. Az egészségügyi intézmény magába foglalja a háziorvosi ellátást, a fogorvosi ellátást , a gyermekorvosi ellátást és a védőnői szolgálatot. 2007. március 1-től új szociális feladatok ellátásával bővült településünk: Idősek Klubja, Házi segítségnyújtás, Támogató Szolgálat, Közösségi ellátás, Szociális étkeztetés, Jelzőrendszeres szolgálat. A fiataloknak kikapcsolódási lehetősége van az Ifjúsági klubban, sportolási lehetőség pedig a sportpályán és a konditeremben biztosított. Van a községben Postahivatal, Takarékszövetkezeti fiók, 2 élelmiszerbolt, egy vegyesbolt egy virág és ajándékbolt, valamint három vendéglátó egység.
28
Ábra 6 Hunya lakónépesség száma (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) és települési adatforrás
3.6 Járási szintű problémák feltárása és helyi intézkedési javaslatok 3.6.1 Romák és/vagy mélyszegénységben élők Ma Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények. Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Ugyanakkor a romák etnikai csoportjára külön figyelmet kell fordítanunk, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szegények között is ők a legszegényebbek. A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. A települések fekvése is eredményez differenciálódást. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok magas gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele
29
községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. Főbb beazonosított problémák:
hátrányos helyzetek öröklődése generációkon át, életvezetési problémák; naprakész adatok hiánya a szegregációval veszélyeztetett területen; mélyszegénységben élők/romák kulturális lehetőségeinek hiánya.
A problémák kapcsán az alábbi helyi intézkedési javaslatok kerültek megfogalmazásra:
oktatás fejlesztése, képzési lehetőségek felkutatása, képzéseken való részvétel elősegítése; életvezetési tréningek szervezése; pályaválasztási / pályaorientációs tanácsadás.
3.6.2 Gyermekek A mai, tudáson és versenyen alapuló társadalomban a hátránnyal induló gyermekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. A szegény gyerekkor nem csak anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermekek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek révén jó eséllyel kapcsolódnak be a társadalom nagy rendszereibe, munkába, állampolgári részvételbe, egyáltalán: hozzájuthatnak a tisztes megélhetéshez. A kirekesztődés egyik oka az intézményes, iskolai nevelés és általában a képzés hiányosságaihoz kapcsolódik. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők – az egész népesség körében – az alacsony aktivitási arány és a magas munkanélküliség; az alacsony iskolai végzettség, illetve a szakképzettség hiánya; a „rossz” lakóhely, azaz kis település, depressziós térség; rossz egészségi állapot, fogyatékossággal élés; a roma népességhez tartozás. Ugyanezek a tényezők jellemzik a gyerekek szegénységét. Azaz a gyerekeket különösen sújtja, ha szüleik tanulatlanok, ha munkanélküliek, ha kis falvakban élnek, ha romák. Főbb beazonosított problémák:
30
a családok szétesése következtében a gyermekekkel való törődés, a nevelés, gondozás, szeretethiányból adódó veszélyeztetettség megemelkedése; magas a HH – HHH gyermekek száma; szabadidős, szünidős programok hiánya;
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kérelmezők számának emelkedése; nyári időszakban a hátrányos helyzetű gyermekek étkeztetése; prevenciós gyermekvédelmi szolgáltatások hiányossága; egészséges életmódra, sportra nevelés hiányossága; nem megoldott az érettségi előtt állók önkéntes munkájának biztosítása; a fiatalok foglalkoztatása és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet nehézségei; többségi társadalom érzéketlensége a fogyatékosok problémái iránt, gyermekek elfogadó képességének mértéke alacsony; nőtt a mélyszegénységben élő gyermekes családok száma; gyermekek elégtelen táplálkozása.
A problémák kapcsán az alábbi helyi intézkedési javaslatok kerültek megfogalmazásra:
korai fejlesztés; oktatási ellátások fejlesztésében rejlő lehetőségek; rendszeres információcsere az érintett intézmények között; az iskolások számára a védett tulajdonságú csoportokkal kapcsolatos érzékenyítés, ismeret átadás valósuljon meg a tanórai és tanórán kívüli programok keretében, szolgáltató civil szervezetek bevonásával, ismeretadó érzékenyítő programok átadása; akadálymentesítés az iskolákban (több helyről is jelezték, hogy ez nem mindenhol megoldott).
3.6.3 Nők Az 1997-es Amszterdami Szerződés a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtését az Európai Unió egyik céljaként jelöli meg. Maga a Szerződés pedig kötelezettségvállalást jelent arra, hogy az EU segítse a nemek közötti egyenlőség elérését. A társadalmi nemek közötti egyenlőség érvényesítése tehát több mint tíz éve az Európai Unió egyik alapvető elve, illetve stratégiája. Az ezért tett erőfeszítések, illetve a szükséges szakmai munka éppen ezért nem választható: mindenhol, ahol csak lehetséges, érvényesíteni kell a férfiak és nők egyenlőségének szempontjait. Az egyenlőtlenségek sora hosszú, de az egyik leginkább érintett terület a nők gazdasági szerepvállalása, munkaerő piaci helyzete. Az állami foglalkoztatási szervezet munkatársai, a vállalkozás- és területfejlesztési szakemberek nap-nap után találkoznak a problémával. Tapasztalatok szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak o a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, o a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, o a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt.
31
A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt.
Főbb beazonosított problémák:
hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén; a nőket érő erőszak folyamatos növekedése, magas látencia jellemző. A riasztásokhoz képest alacsony a feljelentések száma, bírósági ítéletről nincs adat; gyermekvállalási, nevelési ismeretek hiánya; nők tartós munkanélkülisége; alacsony iskolai végzettség; a gyermeket vállaló anyák esetében nehéz a visszatérés a munka világába; preventív és szűrőtevékenységek hiánya a magas előfordulású megbetegedésekre való tekintettel; alacsony jövedelemmel rendelkező gyermekét egyedül nevelő vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas.
A problémák kapcsán az alábbi helyi intézkedési javaslatok kerültek megfogalmazásra:
információk nyújtása, hogy mit tegyenek családon belüli erőszak esetén; a jelzőrendszer tagjainak tájékoztatása, megismertetése a családon belüli erőszak különböző stációival, hogy már a fizikai bántalmazás előtt be tudjanak avatkozni; preventív és szűrőtevékenységekre volna szükség a magas előfordulású megbetegedésekre való tekintettel; információnyújtás a babavárással kapcsolatban, ez főleg a mélyszegénységben élő és/vagy aluliskolázott nők esetében fontos.
3.6.4 Idősek Magyarország népessége fogy, korösszetételében változik – idősödik. E változások ráirányítják a figyelmet a társadalmi szolgáltató és védelmi rendszerek hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságára. Az ellátó-szolgáltató rendszerek fejlesztése csak akkor lehet hatékony, ha sikeresen igazodik a társadalmi-családi strukturális változásokhoz, a szükségletekhez, a gazdasági adottságokhoz. Fontosabb megoldandó kérdés az időskorúak diszkriminációjának megszüntetése és esélyegyenlőségének megteremtése. Ma még sok idősebb ember ki van téve a társadalmi kirekesztés valamelyik kockázatának: elszigetelődés, egészségi problémák, hozzáférés az ellátásokhoz. A társadalmi részvétel azt is jelenti, hogy az egyén milyen mértékben, milyen intenzitással és hányféleképpen használja fel képességeit, tudását, egyéniségének sajátos adottságait más emberek, szűkebb vagy tágabb közösségek hasznos szolgálatára,
32
gazdagítására, illetve milyen mértékben veszi igénybe mások adottságait saját élete alakításában. A korábban említett célcsoportok viszonylatában az idősek többszörösen veszélyeztetettek, hiszen jellemzően egyedül, akár a szociális ellátórendszertől messze és saját tulajdonú autó, segítség nélkül élnek. Főbb beazonosított problémák:
magas az egyedül élők aránya, elmagányosodnak; nappali ellátás hiánya; preventív és szűrőtevékenységek a magas előfordulású megbetegedésekre; könnyen válnak áldozattá.
A problémák kapcsán az alábbi helyi intézkedési javaslatok kerültek megfogalmazásra:
programszervezés, utazási problémák megoldása; figyelemfelhívó intézkedések, prevenciós programok, amelyek azt a cél szolgálják, hogy az idősek ne legyenek olyan könnyen áldozatok; sérelem esetén jogi segítségnyújtás.
3.6.5 Fogyatékkal élők Magyarországon a 2011-es népszámlálási adatok alapján13 a fogyatékossággal élők – mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmi sérült, autista – száma 490.578, amely a 10 évvel korábbi népszámlálási adatokhoz képest 15%-os csökkenést jelent. A két népszámlálási pillanatkép között történt egy szemléletváltás a fogyatékosság értelmezése terén és új, a fogyatékosságok csoportosítását segítő nomenklatúrák kerültek bevezetésre, mely tényezők nehezítik az összehasonlítást és torz képet mutathatnak. Fogyatékossági típusok szerinti megoszlás (2011): - mozgáskorlátozottak 39% - vakok és gyengénlátók 13,8 % - értelmi fogyatékosok 7,2% - siketek és nagyothallók 12% - beszédhibások 2,4% - egyéb 25,6%
13
2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS, 11. Fogyatékossággal élők, Központi Statisztikai Hivatal kiadványa (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_11_2011.pdf)
33
A fogyatékkal élő emberek és családjaik rendkívül sérülékeny társadalmi csoportot alkotnak. Közös feladat olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, (közlekedési eszközök beszerzésére támogatás mozgássérült emberek számára, pl. elektromos moped, elektromos kerekesszék egészségügyi állapot figyelembe vételével), a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A tapasztalatok szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeniük. A munkáltató előítélete mellett a közlekedési eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még jelentősebb.
Főbb beazonosított problémák:
az intézmények, közterületek, járdák, parkok akadálymentesítése több település esetében nagyon hiányos vagy egyáltalán nem megoldott, közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférésük nehézkes; a megváltozott munkaképességű, a fogyatékos emberek kevésbé tájékozottak lehetőségeiket illetően; a fogyatékos emberek számára nincsenek személyre szabott megoldások; probléma a többségi társadalom érzéketlensége és az információ hiánya a fogyatékosok problémáival kapcsolatosan, nincs mód a fogyatékos személyek által készített termékek értékesítésére; a fogyatékkal élő vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők, ápoló családtag kapcsolatépítés lehetőségének hiánya; megváltozott munkaképességű lakosok foglalkoztatása alacsony mértékű, a fogyatékkal élő munkaképes személyek részére nincs megfelelő munkalehetőség.
A problémák kapcsán az alábbi helyi intézkedési javaslatok kerültek megfogalmazásra:
34
a települések felülvizsgálata a középületek, parkok, kulturális intézmények akadálymentesítésének szempontjából; a kulturális programokon külön oda kellene figyelni arra, hogy adottak-e a feltételek a fogyatékkal élők részvétele esetén is; távolabbi ügyintézés esetén az utazást segítő megoldások biztosítása (pl. kisbusz biztosítása ügyintézés, kulturális programok, vagy akár mindennapi élethez) vagy a távoli, elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtése. esetlegesen civil partnerség vizsgálata a Térségi Humánsegítő Szolgálat, Városi Gondozási Központ vagy a Gyomaendrődi Liget Fürdő és a fogyatékos személyeket segítő civil egyesületekkel, szervezetekkel.
turisztikai potenciál létesítése a fogyatékkal élők kulturális, szabadidős vagy terápiás programjai kapcsán, járási vagy országos szintű együttműködésekkel.
3.7 Helyi esélyegyenlőségi programok intézkedési terveinek (HEP IT) elemzése 3.7.1 Kulcsszóelemzés módszertana Az 5 járási település helyi esélyegyenlőségi programjaiban található intézkedési tervek elemzésével a következő célokat tűztük ki:
A járási szintű közös problémák feltárása A járási együttműködési lehetőségek azonosítása
A HEP IT elemzésének módszeréül az egyes települési HEP-ekben található intézkedési tervek járási szintű kulcsszavas elemzését választottuk. A módszertan lényege, hogy:
Minden települési HEP intézkedéseit célcsoportonként kigyűjtjük. Az egyes intézkedésekhez egy-egy kulcsszót rendelünk, az alábbi listából: akadálymentesítés bűnmegelőzés civil partnerség építés fejlesztés feladatellátás javítása felnőttképzés foglalkoztatás információgyűjtés információnyújtás közfoglalkoztatás megelőzés oktatás programok szervezése stratégiaalkotás tanácsadás
35
Amennyiben az intézkedést kellően komplexnek ítéltük meg, másodlagos kulcsszót is rendeltünk az intézkedéshez. E járásban az 59 intézkedésből 43-hoz lehetett másodlagos kulcsszót is rendelni, ami kimagasló arány. A továbbiakban az elsődleges és másodlagos kulcsszavak elemzésével folytattuk.
Meghatároztuk a járási szinten legfontosabb és legkevésbé fontos elsődleges kulcsszavakat. Meghatároztuk a legfontosabb elsődleges kulcsszavakhoz tartozó másodlagosan előforduló kulcsszavakat E kulcsszóelemzést minden célcsoportra és településre egyenként is elvégeztük, mert ettől láthatóvá váltak az egyes települési HEP IT-k közötti különbségek, és a települések közül azok, melyek nagyobb komplexitású intézkedéseket fogalmaztak meg, vagy nagyobb számosságú intézkedéssel töltötték fel az intézkedési tervet. Összesítve az eredményeket a járási szintű intézkedéseket az elsődleges kulcsszavak egyezőségei (horizontális szempont) és az ezekhez rendelt másodlagos kulcsszavak prioritásai (vertikális szempont) adta meg.
A járási szintű HEP IT elemzés eredményei az alábbi táblákban jelennek meg.
36
3.7.2 A kulcsszóelemzés eredményei Az elsődleges kulcsszavak elemzésének eredményét az alábbi táblázat mutatja. Elsődleges kulcsszavak Oszlopcímkék Sorcímkék Csárdaszállás fogyatékkal élők 2 akadálymentesítés 1 feladatellátás javítása 1 felnőttképzés információnyújtás gyermekek 3 feladatellátás javítása 2 felnőttképzés foglalkoztatás információnyújtás oktatás programok szervezése 1 stratégiaalkotás idősek 2 bűnmegelőzés fejlesztés 1 feladatellátás javítása felnőttképzés foglalkoztatás megelőzés programok szervezése 1 mélyszegénységben élők, romák 3 feladatellátás javítása 1 felnőttképzés 1 információgyűjtés információnyújtás közfoglalkoztatás 1 programok szervezése tanácsadás nők 2 feladatellátás javítása 1 felnőttképzés információgyűjtés 1 információnyújtás közfoglalkoztatás megelőzés Összesen 12
Dévaványa Ecsegfalva Gyomaendrőd Hunya Összesen 2 2 2 1 9 1 2 1 5 1 2 2 1 1 7 2 2 2 16 1 1 1 5 1 1 1 1 2 1 3 3 3 1 2 1 1 3 2 2 2 11 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 2 1 1 3 2 2 4 2 13 1 2 1 2 1 7 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 2 2 1 10 1 1 1 2 1 1 3 1 1 2 1 1 1 1 17 10 12 8 59
Ábra 7 A gyomaendrődi járás HEP IT elsődleges kulcsszóelemzés eredménye
Az elsődleges kulcsszavas elemzés eredményeképpen járási szinten az alábbi megállapítások tehetők:
37
A fogyatékkal élők kapcsán a programok legfontosabb célkitűzése a lokális, adott településre vonatkozó akadálymentesítési projektek beindítása. A járásban nem jellemzőek a foglalkoztatással, képzéssel kapcsolatos intézkedések, vagyis a járási esélyegyenlőség szempontjából sem a foglalkoztatás, sem a képzés nem e csoport elsődleges prioritása. A gyermekekkel kapcsolatos prioritások elsősorban a feladatellátás javításával kapcsolatosak, a programok intézkedési tervei az egész járásban építenek a gyermekekkel kapcsolatos feladatellátási kérdésekre. A gyermekek kapcsán más járásokban jellemző célkitűzések, mint például a nyári ellátási feladatok vagy a táborok, szórakoztató és kulturális programok nem jelennek meg olyan hangsúlyosan, így ez a későbbiekben egy továbbfejlesztési irány lehet. Az idősek kapcsán már megjelennek programszervezési intézkedések, sőt a járásban a leghangsúlyosabb téma ez az idősek esetében. Más célok alig hangsúlyosak. A mélyszegénységben élők és romák jellemzően a legtöbb intézkedést indukáló csoport, ez a célcsoport a gyomaendrődi járásban is több, komplex intézkedéssel érintett. Hangsúlyos, sőt kiemelkedően a leghangsúlyosabb téma a felnőttképzés, mely a járási döntéshozók véleménye alapján a munka világába történő visszakerülés legjelentősebb tényezője, ugyanakkor a más járásokban tapasztalt közfoglalkoztatási hangsúly a járásban alig jelenik meg. A nőkkel kapcsolatosan a leghangsúlyosabban megjelenő kulcsszó az információgyűjtés. Valójában ez annyit tesz, hogy a járási szintű intézkedéseket nem nőkre, illetve nem kizárólag a nők helyzetére vonatkozóan fogalmazták meg, így a nők helyzetének javítását célzó esélyteremtő intézkedések egyelőre jellemzően kimerülnek a nők helyzetének megértését célzó intézkedésekkel, az intézkedések megtételéhez szükséges információk összegyűjtésével. Összességében elmondható, hogy a járásban Hunya HEP-je tartalmazza a legkevesebb intézkedést, mely azonban így is magasabb számú mint az előírt minimum (célcsoportonként egy). Dévaványa intézkedéseinek száma, és komplexitása is a legmagasabb a járásban, amennyiben feltételezzük hogy a másodlagos kulcsszó létezése a komplexitást növelheti.
A másodlagos kulcsszóelemzés eredményét az alábbi táblázat tartalmazza.
38
Másodlagos kulcsszavak Column Labels Row Labels Csárdaszállás fogyatékkal élők 2 civil partnerség építés felnőttképzés információgyűjtés 1 információnyújtás 1 gyermekek 3 civil partnerség információgyűjtés információnyújtás 3 megelőzés oktatás idősek 2 feladatellátás javítása felnőttképzés információgyűjtés 1 információnyújtás 1 mélyszegénységben élők, romák 2 foglalkoztatás információgyűjtés információnyújtás 1 közfoglalkoztatás 1 programok szervezése stratégiaalkotás nők 2 felnőttképzés foglalkoztatás információnyújtás 1 megelőzés 1 Összesen 11
Dévaványa Gyomaendrőd Hunya Összesen 1 2 5 1 1 1 1 1 1 1 1 7 2 1 13 1 1 1 1 4 7 1 1 2 1 3 3 2 1 8 1 1 1 1 1 3 1 5 2 4 1 9 2 2 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 3 2 1 8 1 1 1 1 1 2 2 1 4 16 12 4 43
Ábra 8 A HEP IT másodlagos kulcsszavak elemzésének eredménye14
A másodlagos kulcsszavak elemzéséből kitűnik, hogy a gyomaendrődi járásban Ecsegfalva nem szerepel ebben a táblában. A másodlagos kulcsszavak ugyanis a célelérés komplexitását hivatottak jelezni, vagyis olyan programok esetében ahol egyetlen jól definiált kulcsszóval leírható az intézkedés, nem szerepel ilyen. Ecsegfalva esetében elmondható, hogy a leírt intézkedések jól fókuszáltak, annyira, hogy egyik intézkedés esetén sem jelöli a komplexitást másodlagos kulcsszó. A fogyatékkal élők csoportjára vonatkozóan Hunya esetében sincsen ilyen definiálható kulcsszó, és összességében is elmondható hogy komplexitás leginkább a gyerekekkel és a mélyszegénységgel kapcsolatosan jelenik meg. A másodlagos kulcsszavak előfordulását az információnyújtás vezeti, vagyis olyan szolgáltatások, események ahol a célcsoportba tartozók számára az intézkedés végrehajtója információt ad át, közöl. Ez a célkitűzés sok esetben a juttatásokhoz való hozzájutást, vagy a gyermekek számára fontos szülői fórumokat jelenti, azonban a szervezett, strukturált 14
Ecsegfalva ebben a táblázatban nem szerepel. Ennek az az oka, hogy a megfogalmazott intézkedések ezen a településen jól fókuszált, alacsony komplexitású tartalmukkal nem indokolták másodlagos kulcsszavak hozzárendelését, így az elemzés másodlagos részében nem szerepelhetett.
39
információ nem csak a célcsoport, de minden érintett számára érték, így a járásban a tudásszintet növeli. Az elsődleges kulcsszavak elemzésénél említésre került a közfoglalkoztatás alacsony prioritása, ez a másodlagos kulcsszavak elemzéséből is ugyanúgy kiolvasható, mindössze két olyan intézkedés azonosítható Csárdaszálláson és Dévaványán ahol a komplex intézkedésnek a közfoglalkoztatás ad másodlagos keretet. A kulcsszavak járási szintű előfordulásának gyakorisága alapján felállított sorrendet az alábbi ábra szemlélteti. Elsődleges kulcsszavak
Row Labels akadálymentesítés bűnmegelőzés fejlesztés feladatellátás javítása felnőttképzés foglalkoztatás információgyűjtés információnyújtás megelőzés oktatás programok szervezése stratégiaalkotás tanácsadás Összesen
Column Labels civil feladat foglalpartner ellátás felnőtt- koztaség építés javítása képzés tás 1 1 1
1
infor- infor- közfogmáció- máció- lalkoz- megegyűjtés nyújtás tatás lőzés 1 1 1 1 5 3 1 1 2
1 3 1
1
1
3 3 3
1
1 17
1 2
1
3
3
4
2
5
programok szerve- stratégiaoktatás zése alkotás Összesen 4 1 1 7 7 1 2 1 4 2 1 5 3 3 4 1 1 3 1 1 43
Ábra 9 A Kulcsszavak elemzésének eredménye, a járási kulcsszó-prioritás szempontjából
A fentiek alapján a járásban az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a járási esélyteremtő programterv részeként 3 horizontális, és egy vertikális program megvalósítását javasoljuk. Az alábbi ábrában a releváns elsődleges kulcsszavak és az ezekhez tartozó másodlagos említések tartoznak: Elsődleges kulcsszavak Column Labels feladat foglal- infor- infor- közfogcivil ellátás kozta- máció- máció- lalkoz- Össz Row Labels partnerség javítása tás gyűjtés nyújtás tatás esen feladatellátás javítása 1 1 5 7 felnőttképzés 3 1 1 2 7 programok szervezése 1 3 4 Összesen 1 1 3 2 9 2 18
Ábra 10 A legfontosabb elsődleges kulcsszavak és a hozzájuk tartozó másodlagos kulcsszavak
40
3.8 Az elemzés és járási információk alapján előálló komplex programok A járási esélyteremtő figyelembevételével:
programtervben definiált
programok
a
HEP
IT
elemzés
A feladatellátás javítása több esélyegyenlőségi célcsoport vonatkozásában járási szintű koordinációban, a jó gyakorlatok megosztásával és járási szintű feladatellátási modellek kidolgozásával A felnőttképzés teljes értékláncának járási szintű koordinációja az igények és a képző intézmények közötti információcsere biztosításával Járási együttműködésben végzett programszervezés, ahol a programszervezők, szállásadók és vendéglátóipari vállalkozások állítanak össze olyan tematikus programokat, mely belföldi turisztikai vonzerőt jelent a térségben. Vertikális programként információnyújtási tevékenységek járási szervezése az esélyegyenlőségi célcsoportoknak járási kommunikációs stratégia megalkotásával, valamint annak kiterjesztésével a feladatellátási, felnőttképzési és a programszervezési területekre, Olyan járási információs portál létrehozása, mely keretet biztosít o a járási foglalkoztatási igények megjelenítésére (álláshirdetések és atipikus foglalkoztatási lehetőségek megjelenítésével) o a járási képzési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatási funkcióra o járási együttműködésben szervezett programok információinak megjelenítésére, járási turisztikai tematika felépítésére.
A 3.6 pontban foglaltak, vagyis a települési interjúk és rendezvények, kerekasztalok alapján az alábbi járási komplex intézkedések programba foglalására van szükség:
41
A horizontális programok közé a járási feladatellátási együttműködésbe illeszthető az akadálymentesítés, minden településen közös feladat. Külön Intézkedési terv területként fogalmazódik meg az oktatás, oktatásszervezés, ahol a mélyszegénységben élő és roma gyermekek számára járási koordinációban végezhető az oktatás gyakorlatával, mintaszerűen használható példáival kapcsolatos tapasztalatcsere, míg a gyermekek általános célcsoportja számára a tehetséggondozás, korai fejlesztés és az oktatási ellátás fejlesztése a fő cél. járási veszélyeztetettségi és bűnmegelőzési együttműködés, figyelőszolgálat, mely alapvetően civil összefogással segíti a járási idősek, fogyatékkal élők és nők csoportját a bűncselekményeknek való fokozott kitettségük és kiszolgáltatottságuk kapcsán, valamint kiadványokkal segíti a megelőzés és kármentés témáiban a csoportokat. Életvezetési információkkal egészül ki az információnyújtási vertikális program, online és kiadvány formában támogatva a járási mélyszegénységben élőket, romákat, nőket az alábbi élethelyzetek kapcsán: o mindennapi pénzügyeink
o háztartásvezetés o babavárás és gyermeknevelés
3.9 SWOT analízis A helyi esélyegyenlőségi programokban foglalt település leírások és a találkozókon elhangzott információk alapján elkészítettük a Gyomaendrődi járás SWOT analízisét, melynek elemzése révén körvonalazódnak azok az esélyegyenlőségi célcsoportokat is érintő gyengeségek és veszélyek, melyek a települések, a helyi szervezetek erősségeiben és lehetőségeiben rejlő adottságok révén kezelhetők.
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Szakképzett munkaerő rendelkezésre áll Ipari gazdasági szerkezet hagyományai A járás tudatosult idegenforgalmi elkötelezettsége Jelentős vadászati hagyományok Kulturális hagyományok és történelmi múlt Sokrétű, egymást kiegészítő idegenforgalmi vonzerő Értékes természeti erőforrások (holtágak, termálvíz, apróvadállomány A mezőgazdaság gazdag hagyományokkal rendelkezik, kitűnő a talaj minősége Nemzetközi vasútvonal melletti elhelyezkedés Térségi összehasonlításban vonzó vállalkozói környezet-> Ipari Park inkubátorház Több településen a termál és az aktív turizmus infrastruktúrája kiépítés alatt áll A településeken kiépült belvízelvezető rendszer A városok kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek.
Kevés a nagyobb foglalkoztatást jelentő termelőüzem - alacsony keresetek, csökkent vásárlóerő Helyi tőkehiány- az alacsony nyereség miatt kicsi a visszaforgatás A járás tőkevonzó (mind belföldi, mind külföldi) képessége kicsi, alacsony a befektetői érdeklődés, illetve korlátozott a pályázati önrészvállalás lehetősége A turisták átlagos tartózkodási ideje és fajlagos költése alacsony Alacsony innovációs képesség-K+F hiánya-, tudás alapú vállalatok alacsony száma Öregedő, fogyó népesség, a fiatalok elvándorlása A turisztikai kínálatból hiányoznak a komplex turisztikai programok, a települési, járási marketing alacsony intenzitású Hiányzik egy jól működő befektetési pályázat-segítő ügyintéző rendszer Nincs hagyománya a települések közötti együttműködésnek A járás megközelíthetősége az ország centrumtérségeitől kedvezőtlen Az alsóbbrendű utak minősége rossz
42
A mezőgazdasági termeléshez nem kapcsolódik feldolgozóipar és termékszerkezete viszonylag egyoldalú A területen az év bizonyos időszakában jelentős a bel- és árvízveszély LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
A járási együttműködés erősödése A belföldi turizmus-ezen belül is a gyógyturizmus – erősödik A nemzetközi turizmus és együttműködés feltételei javulnak Közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségek kihasználása A geotermikus és más megújuló energiaforrások emelkedő arányú hasznosítását erősítő programok, intézkedések, támogatások Nyitottság a környezetkímélőbb szállítási és közlekedési formák felé E-közigazgatás fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A Békéscsabai repülőtér fejlesztésével a járás elérhetősége tovább javul A településeknek földrajzi elhelyezkedésük és eltérő hagyományaik miatt lehetőségük van sajátos arculatuk kialakítására és ezzel járáson belüli munkamegosztásra
Az ipar és a mezőgazdaság csak csekély mértékben függ a település irányítóitól, ezeket sokkal inkább a kormányzati politika határozza meg Folytatódik a lakosság elöregedése és fogyása A felkészült, szakképzett szakemberek további elvándorlása Munkanélküliségi arány növekedése A nem megújuló energiaforrások elapadása Ár-és belvíz veszély Az EU-s elvárásoknak való megfelelés új, további terheket ró az érintettekre Erősödhet a megye közlekedési perifériahelyzete-emiatt a járás vonzóereje nem nő sem a tőke sem az idegenforgalom számára A járás helyzete stagnálást mutat, leszakadás Mellékutak romló állapota Békéscsaba erőteljes elszívó hatása korlátozza a járás településeinek fejlődési lehetőségeit Külső források hiányában a környezeti infrastruktúra lassan épül ki a környezettudatosság pedig nem javul A szomszédos Románia alacsonyabb bérszínvonalával elcsábítja a befektetőket
4
Célkitűzések
4.1 Jövőkép/Vízió Az előző fejezetekben meghatározott, a települési helyi esélyegyenlőségi programokból levezetett célkitűzésekkel a járási települések a járási koordináció eszközével komplex programokat hozhatnak létre. E komplex programok, az előző fejezetben bemutatott
43
elemzésnek megfelelően a járási esélyteremtés eszközeivé válnak, minden programhoz a megfelelő esélyegyenlőségi célcsoportok számára nyújtott többletértékkel. A többletérték az effajta komplex programok esetében más és más, járásonként és célcsoportonként is. Mégis a programok végrehajtásával több különböző elsődleges faktoron keresztül hatnak. A hatásokat a célcsoportok helyzetére átvivő elsődleges faktorok az alábbiak:
feladatellátás hatékonyságának növekedése a járási tudásszint, a tudás mennyiségének növekedése a foglalkoztatás javulása az itt élők információval való ellátottságának javulása a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása.
Mindezek alapján a Járási Esélyteremtő Programterv víziója az, hogy:
Megteremti a járási esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a járási koordinációt az egyes települések között A programok végrehajtása során tényleges tevékenységek valósulnak meg a célcsoportok javára A koordináció e programtervet időről-időre átgondolja, frissíti a felmerülő változási igények kapcsán.
4.2 Komplex célkitűzések A javasolt és levezetett programok a járási esélyteremtéshez való hozzájárulásukkal hosszabb távon teremtik meg a járási esélyegyenlőségi helyzet javulását, és összességében a járási koordináció javulásával, egyes esetekben a járási koordináció kinyitásával teljesen új alapokra helyezik a települések egymás közti viszonyát. A programterv előkészítése során alkalmazott módszer, a járási esélyteremtő kerekasztal működtetése hasznosnak bizonyult a célcsoportok igényeinek feltérképezésében, az egyes településekre specifikus intézkedések és azok hatásainak meghatározásában, megismerésében, és a járási szintű párbeszéd fejlesztésében. Ezért a JEP keretében indokolt az együttműködés e formájának további fenntartása, melyre vonatkozóan a járási települések megállapodást is kötnek. Ezáltal e dokumentum nem csak egyszeri erőfeszítés eredményévé, de egy élő, gondozott terület alapdokumentumává válhat, hogy hosszú távon erősítse a járásban az esélyek kiegyenlítődését. A járási komplex intézkedéseket az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Gyomaendrődi járás komplex intézkedések összefoglaló
44
települési intézkedési javaslatok HEP IT elemzés intézkedési javaslatai Érintett célcsoport
V. Oktatás, oktatásszervezés járási koordinációja
45
Nők
IV. Járási információnyújtási vertikális program
Mélyszegénységben élők, romák
III. Járási programszervezési együttműködés
Idősek
II. Felnőttképzés értékláncának koordinációja
Gyermekek
I. Járási feladatellátás javítása
Fogyatékkal élők
Komplex program neve
Rendszeres munkacsoport az önként vállalt feladatok bővítésének vizsgálata érdekében
x
x
x
x
x
Települési jó gyakorlatok, korábbi programjavaslatok és szervezetfejlesztési javaslatok együttes vizsgálata
x
x
x
x
x
Társulás keretében végzett feladatellátás vizsgálata Önkormányzati feladatok járási szintű kiszervezésével elérhető feladatbővülés, forrásmegtakarítás segítségével támogatott feladatbővítés
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Járási akadálymentesítési együttműködések, fogyatékkal élőkkel kapcsolatos érzékenyítés
x
x
Járási kompetenciatérkép elkészítése, frissen tartása
x
x
x
Járási felnőttképzési értéklánc érintettjei közti rendszeres egyeztetések (képzőintézmények, munkaadók, kormányhivatal)
x
x
x
pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadás
x
x
x
x
Járási turisztikai kerekasztal működtetése a szállásadók, vendéglátók és programszervezők részére
x
x
x
x
Járási turisztikai stratégia megalkotása, programtervek készítése
x
x
x
x
Járási programok esetében az odajutás jobb megszervezése
x
x
x
Járási kommunikációs stratégia létrehozása
x
x
x
x
x
Járási foglalkoztatási igények, képzési lehetőségek és programszervezési információk megjelenítésére önálló járási információs portál létrehozása
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Intézkedés
Életvezetési információk megjelenítése mindennapi pénzügyek, háztartásvezetés, babavárás témában online és kiadvány formájában Bűnmegelőzési és kármentési információk időseknek, fogyatékkal élőknek és nőknek kitettségük csökkentése végett
x
Az oktatás gyakorlatával, jó példáival kapcsolatos járási tapasztalatcsere érdekében elsősorban az alsó tagozatos tanítók számára szervezett programok a SNI és mélyszegénységben élő gyermekek oktatási tapasztalataival kapcsolatosan
x
Tehetséggondozási, korai fejlesztési program kidolgozása, az oktatási alapellátás fejlesztése
x
x
x
VI. Járási bűnmegelőzési és veszélyeztetéssel kapcsolatos együttműködés
Civil összefogás segítése figyelőszolgálat szervezés és megelőzési tevékenységekre
x
Nők
Mélyszegénységben élők, romák
Idősek
Gyermekek
Intézkedés
Fogyatékkal élők
Komplex program neve
x
4.2.1 A feladatellátás javítása járási szintű együttműködésben Az önkormányzatok feladatellátásának rendjét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) határozza meg. A feladatellátás rendjére vonatkozó szabályok 2013 óta a feladatfinanszírozás megjelenésével lényegében szabadon meghatározhatóvá tették, hogy az önkormányzat e feladatokat milyen szervezeti és gazdasági felállásban kívánja ellátni. E törvény szab lehetőséget arra is, hogy az önkormányzatok a feladatellátásban társulásokat hozzanak létre, melyek önálló gazdálkodó, önállóan is vagyonnal bíró szervezetek. A gyomaendrődi járásban a helyi esélyegyenlőségi programok egyik fontos témája a feladatellátás javítása, mely több esélyegyenlőségi célcsoportban is hangsúlyosan jelent meg. A feladatellátás javítására több mód kínálkozik, az alábbiak szerint:
A meglévő keretek között végzett feladatellátás javítása további, önként vállalt feladatokkal A meglévő feladatellátásban hatékonyabb eljárások, települési vagy járási jó gyakorlatok használata Társulási formában végrehajtott feladatellátás Gazdasági számításokkal alátámasztott saját, vagy kiszervezett feladatellátás közötti döntés. Akadálymentesítési együttműködések megteremtése.
Mint az a felsorolásból látszik, a feladatellátás javítása, bővítése jellemzően pénzügyi kérdés is, ugyanis a vállalt többletfeladatok jellemzően valamilyen többlet-erőforrásigénnyel is járnak. E többlet-erőforrásigény nem feltétlenül jelent pénzügyi ráfordításokat, azonban a meglévő kapacitások, emberi erőforrás jobb kihasználását mindenképpen.
46
x
Az önkormányzati feladatellátás javítása, ésszerűsítése, és a hatékonyság növelése érdekében – összefüggésben a Mötv. megalkotásával 2013-ban az Államreform Operatív Programban az 1.A.5-2013 fejezetben jelentős forrásallokáció történt olyan feladatellátási modellek kialakítására, melyek a feladatellátási szervezeti és működési kereteken túlmutató javaslatokat tartalmaztak. Ebben a programban jelentős számú önkormányzati részvétellel sok új feladatellátási modell született, melyek – jelenleg is elérhető, publikus dokumentumként – jó példát, kiindulást, illetve gyakorlati megfontolásra javasolható konkrét terveket tartalmaznak. A társulásban történő feladatellátást emellett az Államháztartásról szóló tv. (Áht.) a feladatfinanszírozásban többletértékként ismeri el. A JEP járási koordinációjának tartalmát tekintve e gyakorlatokkal kapcsolatban a résztvevő önkormányzatok feladatai az alábbiak:
települési jó gyakorlatok vizsgálatai, a más településeken az esélyegyenlőség szempontjából releváns feladatellátási változások kapcsán, kihasználva a települések közötti kapcsolatokon keresztül megszerezhető információkat, az esélyegyenlőség szempontjából releváns, pályázati forrásból készített tanulmányok, elemzések megismerése, és az azokban foglalt lehetőségek helyi alkalmazásának vizsgálata rendszeres, a települési jegyzők vagy kijelölt munkatársak közötti egyeztetések a feladatellátás javítása érdekében járási együttműködésben végezhető közös tervezés érdekében megállapodások az egyes önkormányzati feladatok társulásban történő ellátásáról, amennyiben az gazdaságossági szempontból alátámasztható.
Az akadálymentesítés minden járási település helyi esélyegyenlőségi programjában szerepel, főként olyan célkitűzésekkel, mint:
középületek akadálymentesítése, informatikai akadálymentesítés, közösségi közlekedéshez való hozzájutás akadálymentesítése, járdák akadálymentesítése.
A fenti célok egységes, járási szintű végrehajtására kevés a jó, pozitív példa. Azonban az akadálymentesítés járási szintű koordinációja kiterjedhet:
47
az akadálymentesítési feladatokba közvetlenül bevonható szakemberek adatainak összegyűjtése és tárolása, ezáltal a járási munkaerőpiac közvetlen megszólítása a tervezési, az építési, és a karbantartási feladatok egységes elvégzése, járási együttműködésben.
Az akadálymentesítési projektek végrehajtása komoly szakértelmet igényel, ennek hiányában a projektek eredménytermékei megfelelnek ugyan a beszerzési kiírásoknak, azonban ezek nem feltétlenül felelnek meg minden vonatkozó jogszabálynak. Járási együttműködésben végezhető tehát a fentiek mellett:
az akadálymentesítési projektek beszerzési és üzemeltetési dokumentációjának elkészítésére vonatkozó járási koordináció, az elkészült anyagok megosztása, újra felhasználása. a projektek forrásának meghatározása végett a 2014-20-as időszakban várható uniós projekteknek megfelelő dokumentáció összeállítása, akár a pályázati dokumentációk megosztása, közös tudástárba helyezése. pályázati lehetőségek közös keresése, akár közös pályázatbenyújtás amennyiben a projektek mérete és korlátozásai ezt lehetővé teszik. a párbeszéd fenntartása és elmélyítése a szereplők között a fogyatékkal élők érdekében.
A fentiek hozzájárulnak a fogyatékkal élők helyzetének hosszabb távú javulásához azzal, hogy elsődleges szempont nem csak a fogyatékkal élők kiszolgálása, de munkájuk és képességeik, kompetenciájuk hasznosítása is e projektekben. Összességében a feladatellátás javításának célkitűzése járási szinten jelentős többletértéket teremt, így közvetlenül is hozzájárul az esélyegyenlőségi csoportok által igénybevett települési szolgáltatások színvonalához, végső soron pedig az életszínvonal emelkedéséhez.
4.2.2 A felnőttképzés értékláncának járási koordinációja A települések helyi esélyegyenlőségi programjaiban az egyik leghangsúlyosabb, több esélyegyenlőségi célcsoportot is érintő elem a felnőttképzés fejlesztése. A felnőttképzés értékláncában azonban sok szereplő van addig, amíg egy személy versenyképes tudáshoz jut. Az értéklánc kiindulópontja a képző intézmény vagy vállalkozás, mely a képzés elvégzésével új tudást hoz létre. Szereplő az értékláncban az oktatásszervező, aki infrastrukturális feltételek biztosításával a megfelelő körülményeket biztosítja az oktatáshoz. Ugyancsak szereplő a Járási Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztálya, mely legalább részben felelős azért, hogy a munkavállalók és munkaadók egymásra találjanak ott ahol ezt a piac nem képes elintézni. Az értékláncban szintén szereplő a Türr István Képző és Kutató Intézet is, mely kifejezetten a hátrányos helyzetű népesség felnőttképzésének országos koordinációjával foglalkozik. Az értékláncnak logikailag része a munkaerőpiac szereplője, a munkaadó is, ugyanis a munkaadó fordítja le a piaci igényeket olyan erőforrás-kombinációra, mely végső soron a többletértéket létrehozza. Emiatt kritikus, hogy legalább három szereplő együttműködése megvalósuljon ahhoz, hogy a helyi képző intézmények végső soron olyan
48
szakembereket, szaktudást „állítsanak elő” mely a piacon releváns, használható, így a teljes értéklánc összehangolt. Az összehangolásnak azonban ma szereplői vannak, de teljeskörű felelőse nincsen a feladatok elhatárolása miatt, ugyanis ez részben piaci szolgáltatás, részben felnőtt emberek önálló döntésén alapul. Több szervezet végez, helyenként akár összehangolt munkát is abban, hogy a munkanélküliség csökkentése végett a lehető legjobb képzettségi szintű munkavállalók legyenek a járási településeken. Olyan keresletvezérelt képzéseket indítunk, melyet a munkáltatók és az önkormányzatok határoznak meg (igényfelmérés történik), valamint figyelembe vesszük a leendő munkavállalók igényeit. Munkaviszonyban állók képzései is megvalósultak és valósulnak meg, mindezek európai uniós forrásból, TÁMOP és GINOP programok által. Az elmúlt 2-3 évben ez kb. 900-950 ember (álláskereső, közfoglalkoztatott, foglalkoztatott) képzését jelentette a foglalkoztatási osztály lebonyolításában. Az igények alapján kiírjuk a képzési ajánlatokat, ezt pályázzák meg országos képző intézmények, a nyertes pályázó szerződéskötés után ütemezetten indíthatja a képzéseket. A járási kormányhivatalok feladatuk ellátása közben rendelkeznek olyan információkkal, melyek ugyanezt a célt támogatják, azonban világos hogy az önkormányzatok elemi érdeke a helyzetben olyan koordinációt végezni, mely végső soron a települési munkanélküliséget csökkentve a település adóerejének növekedéséhez, a települési életszínvonal emelkedéséhez járul hozzá. Az önkormányzatok feladata járási szintű koordináció keretében a következő:
49
össze kell állítani egy olyan információhalmazt (ha úgy tetszik adatbázist), mely a településeken, és a járásban összességében elérhető kompetenciákat modellezve tartalmazza. Ez nem egy személysoros adatbázis, hanem egy járási kompetenciafelmérés, mely valós képet ad arról, hogy a településeken milyen végzettségű és képességű emberek élnek. egyeztetni szükséges a járási munkaadókkal (HIPA alany vállalkozások, ahol az átlagos állományi létszám kettőnél nagyobb), hogy milyen kompetenciájú és végzettségű állományra lesz szükségük az elkövetkező időszakban (praktikusan egy éves időtávon). egyeztetni szükséges a Járási Kormányhivatallal a munkaügyi eljárásokról, a sikeres elhelyezésekről és az általuk látható igényekről rendszeres időközönként ki kell kérni a képző intézmények terveit az elindításra kerülő képzésekről, a tervezett képzésekről és a jelentkezés hiányában elmaradt képzésekről. A képző intézmény a megnyert pályázata alapján indít felnőttképzést, amit a kormányhivatal finanszíroz és rendel meg tőle mindezen információ birtokában javaslatot kell tenni az értéklánc szereplői tevékenységének összehangolásáról: o olyan munkáltatói igényeket kell jelezni a képző intézményeknek, ahol hiány tapasztalható
o jelezni kell a képzési adatokat a többi szereplőnek, hogy azok jövőbeli üzleti lehetőségeiknél ismerjék a járási képzési és kompetencia helyzetet. Az önkormányzatok járási szintű koordinációja eredményeképpen a járási tudásszint emelkedéséből adódóan az esélyegyenlőségi csoportok munkaerőpiaci helyzete javul. Fel kell azonban vetni azt is, hogy bár a HEP-ek intézkedési terveiben nem volt nagyon hangsúlyos a fiatalok, gyermekek körében az oktatással kapcsolatos intézkedés, azonban hosszú távon csak a gyermekek számára nyújtott oktatási tevékenységgel érhető el, hogy a jelenleg látható problémák ne termelődjenek újra. Így a program kiterjesztése már rövid távon is cél lehet a gyermekekkel, fiatalkorúakkal kapcsolatos oktatási területre, hogy a fiatalok már úgy vágjanak bele az életbe, hogy a járásban releváns, keresett szaktudással rendelkeznek. Ezzel a felnőttképzés nehézségei áthidalhatóak, és idejekorán megteremthetők a sikeres munkavállalás feltételei. E cél érdekében javasoljuk, hogy a járási települések koordinációs tevékenysége terjedjen ki a fiatalok, elsősorban a mélyszegénységben élő családok fiataljai esetében az oktatás, oktatásfejlesztés témákra, külön stratégiai és operatív szinteken.
4.2.3 Járási programszervezési együttműködés A gyomaendrődi járásban már ma is vannak kezdeményezések, melyek járási szintű programszervezésnek tekinthetők. Ilyenek például a járási sportnap, vagy a Körös-menti lakodalmas mulatság. E programok közös tulajdonsága, hogy több település összefogásában, turisztikai értékkel bíró eseményt hoznak létre. Az események megvalósulásában három fontos szereplő szoros együttműködése valósul meg:
szállásadók, akik az akár többnapos programok számára képesek az alapvető szolgáltatásokat biztosítani vendéglátók akik az akár többnapos eseményeket ellátással támogatják programszervezők akik témát és tartalmat biztosítanak az eltöltött időben.
A gyomaendrődi járásban mindhárom szolgáltató típus megtalálható. Ahhoz azonban, hogy az eseményszervezés ne aprózódjon el, és ne szigetszerű eseményekre kerüljön elköltésre az amúgy is szűkös kommunikációs költség, a három fő szereplő stratégiai szövetségére, szoros együttműködésére van szükség. Az önkormányzatok feladata, hogy e három szereplő részvételével járási turisztikai kerekasztalt hozzon létre az alábbi paraméterek mentén:
50
a kerekasztal tagjai a járási vállalkozások képviselői, melyek a fenti három kategóriában végeznek ma is gazdasági tevékenységet
a kerekasztal résztvevője az önkormányzat, hogy eljárási, módszertani és szervezési segítséget nyújtson eseti meghívottak számolhatnak be jó gyakorlatokról, követendő példáról.
A kerekasztal elsődleges feladata a járási turisztikai stratégia létrehozása. Ennek alapjait a vállalkozások képviselői mellett például a miskolci városmarketing versenyen indulók fektethetik le azzal, hogy a komplex járási turisztikai stratégiát és a járási városmarketing törekvéseket összehangolják. A kerekasztal feladata továbbá, hogy a járási stratégiával összhangban új programterveket alkosson, melyek képesek jó hétvégi vagy nyári alternatívát kínálni a programkereső magyar embereknek. A kerekasztalon született stratégiai szövetségek tartósak és fenntarthatóak, mert olyan érdekek mentén születnek, melyek minden szereplő számára többletértéket képeznek. A program végrehajtása növeli a járási turizmus erejét, ezen keresztül közvetlen hatása van a nők, idősek és mélyszegénységben élők foglalkoztatására, a gyermekek életszínvonalára és a fogyatékkal élők mindennapjaira, az elmagányosodás fékezésére.
4.2.4 Információnyújtási tevékenységek a horizontális programok támogatására Az önkormányzatok információszolgáltatásait már ma is jelentősen javították olyan szabályok, melynek eredményeképpen az önkormányzatok működése átláthatóbb, az információk hozzáférhetők. Az állami erőfeszítések jelentős lépéseket tesznek a digitális írástudatlanság felszámolása érdekében, infrastrukturális és oktatási eszközökkel gyorsítva az informatikai képességek terjedését. A 2014-ben indult Digitális Nemzeti Fejlesztési Program célkitűzései között szerepel, hogy az infrastrukturális szempontból elmaradottabb területeken szélessávú kapcsolatok kiépítésére nyúljon lehetőség, illetve hogy az informatika beépüljön a nehezebben elérhető csoportok mindennapjaiba. A járási települések helyi esélyegyenlőségi programjainak elemzése során derült ki az, hogy a HEP-ek intézkedései tervei konkrét, célcsoportokra szabott intézkedéseket tartalmaznak, de kiderült az is, hogy a célcsoportoknak szóló intézkedések mögött másodlagos – vertikális rétegként meghúzódik az információnyújtás szükségessége is, mint rendező intézkedés. Az esélyteremtés érdekében indított intézkedések egységes minimum feltétele az, hogy az érintettek tudjanak róla, így javasolt egy járási szintű információs portál létrehozása, ahol a már digitálisan írástudó személyek számára információkat nyújtanak a települések:
51
a járási foglalkoztatási helyzetről és a koordinált képzési értéklánc munkacsoportjának eredményeiről, álláshirdetések és atipikus foglalkoztatási lehetőségek megjelenítésével. a járási képzési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozóan, és a járáson kívül elérhető képzésekről, melyek a helyi vállalkozások számára relevánsak lehetnek. járási együttműködésben szervezett programok információinak megjelenítéséről, járási turisztikai tematika felépítéséről. életvezetési információk megjelenítése mindennapi pénzügyek, háztartásvezetés, babavárás témában online és kiadvány formájában. Bűnmegelőzési és kármentési információk idősek, fogyatékkal élők és nők számára a fokozott kitettségük csökkentése végett.
A portál fenntartási és tartalommenedzsment feladatai az önkormányzatokat terhelik, azonban a létrehozott portál ilyen feladataiba a helyi vállalkozások és aktív magánszemélyek, akár digitálisan írástudó nyugdíjasok is bevonhatók, ami miatt a portál összes fenntartási költsége minimális, az általa biztosított többletértékhez viszonyítva elenyésző.
4.2.5 Oktatási, oktatásszervezési törekvések összehangolása Az oktatás témaköre a gyermekeket, közülük is speciális nevelési igényük miatt gyakran a mélyszegénységben élő és roma gyermekeket fokozottan érintik. A gyermekek alapvető tanulási képességei már alsó tagozatban kialakulnak, de az alsó tagozatnál már korábban, az intézményes nevelés kezdetén is figyelmet kell fordítani rájuk. A tanulás hajlandóságának kialakítására óvodában, és az iskolai nevelés elején, de a tanulás képességének elsajátítása, vagyis az iskolarendszerű oktatásban való részvétellel való kompatibilitás vagy különbözőség ebben az időszakban alakul ki. Az alsós gyermekek számára ismeretlen és túlságosan komplex fogalmak a hosszú távú érvényesülés, a képzettség alapján megszerezhető munka és a hozzá kapcsolódó jövedelem, vagy a mindennapokban az érvényesüléshez szükséges képességek elsajátítása. Az iskolarendszer évek alatt készíti fel a gyermekeket arra, hogy képesek legyenek tanulni, szakmát szerezni, bár sokak szerint nem készíti fel őket az élet gyakorlati kihívásaira. Azok a gyermekek, akik alsós korukban, az első négy iskolai év során nem sajátítják el az önálló tanulás képességét, a későbbiekben hiába kerülnek felsőbb osztályokba, ott a motiváltság önmagában kevés ahhoz hogy az exponenciálisan növekvő mennyiségű tananyagot, ismereteket elsajátítsák, lemaradnak. Így az eljövendő nemzedék képzettsége, tanulási képességének kialakítása szempontjából ez az időszak a kulcsfontosságú, így a lehetséges sikerek elérése szempontjából is e négy év időszaka (és az azt megelőző óvodai nevelés ideje) az esélyteremtés fókusza.
52
A mélyszegénységben élő gyermekek nevelésével kapcsolatosan fokozottan előtérbe kerülnek az egyes pedagógusok személyes gyakorlatai. Felmerülhetnek ötletek, javaslatok, jó gyakorlatok melyek megosztásával az oktatási színvonal radikálisan emelhető. Ennek formája lehet személyes összegyűlés is, de van példa Magyarországon arra is, hogy egy kistelepülés, Balatoncsicsó egyik tanítója facebook-oldalt készít ilyen témában (FB: Ötletek tanítóknak 15). 7000 követőjével ő az egyik legnagyobb online tartalommegosztó ebben a témában, példája követhető a gyomaendrődi járásban dolgozó pedagógusok számára is. Ugyancsak fontos, de minden gyermeket érintő kérdés a korai fejlesztés és tehetséggondozás témaköre. A korai fejlesztés kapcsán a védőnői hálózat és a gyermekorvosok szerepe kiemelten fontos a korán megjelenő problémák felismerésében és a lehetséges segítségnyújtásban. A tehetséges gyermekek kibontakozásának gyakran korlátja a tehetséget fel nem ismerő szülő, vagy a családi környezet érdektelensége csakúgy, mint a felismert, támogatott tehetséges fiatal családjának anyagi képessége. Az oktatás, és tehetséggondozás jelentős jövedelmet emészt fel, és családok gyakran nem képesek a képességfejlesztő játékok vagy a tehetséggondozással járó idő, és pénz ráfordítást, azonban az olyan esetekben ahol nem a jövedelem, hanem a család hozzáállása a visszatartó erő, a tehetség gondozását a szülők tájékoztatásán, a tehetségbe való befektetés gondolatának erősítésén keresztül kell kezdeni. A járási együttműködés tárgya e program esetében az oktatási együttműködés megteremtése az alsós gyermekeket tanító pedagógusok körében, és a tehetséggondozás fontosságának, a tudásba való befektetés értelmének a minél több járási szülő számára való eljuttatása olyan csatornákon keresztül, ahol elérhetők. Célként kell megfogalmazni, hogy a tehetség gondozása olyan környezetben történjen meg, ahol a szülők és család ugyanúgy bevonásra kerül a folyamatba, ahogyan maga a gyermek is.
4.2.6 Járási bűnmegelőzési és veszélyeztetettséggel kapcsolatos együttműködés A járás az országos átlagos helyzethez képest az elmúlt egy év során alacsony számban volt személy és vagyon elleni bűncselekmények tekintetében érintett. A police.hu bűnügyi statisztikai térképén az alábbi eseményeket jelöltük be:
15
Tulajdon elleni szabálysértések (idősek és nők különösen érintettek) Rablások, kifosztások Lakásbetörések Lopások, betöréses lopások Személy elleni erőszakos bűncselekmények
Link: https://www.facebook.com/Ötletek-tan%C3%ADtóknak-1418689135037507/
53
A fenti öt kategória alapján a térkép Kelet-Magyarország tekintetében az alábbi eredményt adja 2015. 10. 17-én (a térképen a járáshatárok fel vannak tüntetve):
Ábra 11 Bűnügyi térkép (Forrás: police.hu)
A járás ehhez viszonyítva (nagyításban) sokkal jobb képet fest, az ilyen típusú bűncselekmények szempontjából Kelet-Magyarországon a kevésbé érintett járások közé tartozik:
Ábra 12 A Gyomaendrődi járás vagyoni típusú bűncselekményekkel való fertőzöttsége (forrás: bbterkep.police.hu)
Az idősek és nők veszélyeztetettsége ezekben a bűncselekmény kategóriákban magas. Így a járási koordináció elsődleges feladata, hogy:
54
csökkentse és megelőzze nők, idősek körében a kitettséget, vagyis információt nyújtson e csoportoknak arról, hogyan lehet a fenti bűncselekmények valószínűségét csökkenteni a bűncselekmény megtörténte esetén milyen teendők vannak a kármentés, kár minimalizálás érdekében hogyan lehet a csalókat, csalárd szándékúakat felismerni, melyek azok a tipikus csalási formák amivel pl. időseket vesznek rá előnytelen szerződések vagy áruvásárlás megkötésére.
Ugyancsak hasznos, járási koordinációban végezhető feladat a civil szervezetekkel való együttműködésben figyelőszolgálatok, jelzőrendszerek működtetése. Ha egy településen felbukkan egy csaló, vagy betörések történnek, az ritkán elszigetelt eset. A rendőrség tapasztalata szerint ha kisebb súlyú bűncselekmény történik egy helyen, és az felderítetlen marad, akkor további hasonló cselekmény megtörténtére lehet számítani. Így a korai jelzés felbecsülhetetlen értékű lehet, mert idejekorán ráirányítja a figyelmet arra, hogy valamely területen problémára lehet számítani. A járási koordináció feladata tehát a civil együttműködések segítése, és részletes tájékoztatás ezekben a témákban a leginkább érintett csoportok számára.
5 Eszközök 5.1 Célokhoz rendelhető eszközök A 4. célkitűzésekről szóló fejezetben tartalmilag definiálásra kerültek azok a járási koordinációt igénylő feladatok, melyek alapján a hat komplex járási programot végre lehet hajtani. Abban a fejezetben azonban csak a tartalmi meghatározás történt meg, annak végrehajthatósága csak akkor érvényesül, ha a járási önkormányzatok közös koordinációban, laza, de formalizált együttműködés keretében végzik el feladataikat. Ahhoz, hogy ezt megtehessék szükséges definiálni, hogy a feladatok elvégzéséhez milyen szervezet, milyen felelősségi körök, milyen feladatmegosztás, és végül a feladatok milyen hozzávetőleges időzítése szükséges. A célok végrehajtása érdekében felállításra kerülő szervezet az önkormányzatok delegáltjaiból álló, nem intézményi, hanem intézményközi munkacsoport-koordinációs formában jön létre, Járási Esélyegyenlőségi Tanács néven, melynek irányításáért a tanácsi koordináció felel. A koordinációhoz kapcsolódóan hét munkacsoport jön létre, az alábbi szervezeti ábrának megfelelően. Az egyes szakmai munkacsoportok a koordináció számára jelentenek, és a koordináció által jóváhagyott cselekvési terveket hajtatják végre az önkormányzati szolgálati útnak megfelelően.
55
Koordinációs szint
Turisztikai mcs.
Kommunikáció mcs.
Civil és külső kapcsolatok mcs.
Oktatási mcs.
Esélyegyenlőségi mcs.
Pénzügyi mcs.
Stratégiai mcs.
Szakmai szint
Koordináció
Ábra 13 A Járási Esélyegyenlőségi Tanács működési struktúrája
5.1.1 Járási Esélyegyenlőségi Tanács (JET) Koordináció A Tanács szakmai, nem irányító szervezet, így önálló végrehajtási hatásköre nincsen. A koordináció tagjai a települési önkormányzatok polgármesterei, illetve az általuk delegált szakemberek. A koordináció felelősségi körébe tartozik:
A járási koordinációt igénylő szakmai témákhoz kapcsolódó járási kerekasztal működtetése A Járási Esélyteremtő Programterv (jelen dokumentum) felülvizsgálatának elkészítése A JET struktúrájának felülvizsgálata, munkacsoportok alakítása vagy feloszlatása, a munkacsoportok közötti munka-, és felelősségmegosztás módosítása A munkacsoportok munkájának felügyelete (feladatok kiadása, munkacsoportok szakmai beszámoltatása, eredmények elfogadása, önkormányzatok felé történő beszámoló készítése)
A koordináció a JEP komplex intézkedéseinek a végrehajtására, a munkacsoportok közötti munka-, és felelősségmegosztásra az alábbi táblázat szerinti javaslatot teszi.
Gyomaendrődi járás komplex intézkedések összefoglaló
56
települési intézkedési javaslatok HEP IT elemzés intézkedési javaslatai
Járási Esélyegyenlőségi Tanács munkacsoportjai F:felelős K:közreműködik V:véleményez
II. Felnőttképzés értékláncának koordinációja
III. Járási programszervezési együttműködés
IV. Járási információnyújtási vertikális program
57
K
K
K
F
F
F
K
F
F
V
V
F
F
V
F F
F
Járási programok esetében az odajutás jobb megszervezése Járási kommunikációs stratégia létrehozása Járási foglalkoztatási igények, képzési lehetőségek és programszervezési információk megjelenítésére önálló járási információs portál létrehozása Életvezetési információk megjelenítése mindennapi pénzügyek, háztartásvezetés, babavárás témában online és kiadvány formájában Bűnmegelőzési és kármentési információk idősek, fogyatékkal élők és nők számára a fokozott kitettségük csökkentése végett
V
K F
K
F
K
V
K
V
F
F
Járási turisztikai stratégia megalkotása, programtervek készítése
turizmus
oktatás
K
kommunikáció
esélyegyenlőség
F
civil és külső kapcsolatok
pénzügy
Rendszeres munkacsoport az önként vállalt feladatok bővítésének vizsgálata érdekében Települési jó gyakorlatok, korábbi programjavaslatok és szervezetfejlesztési javaslatok együttes vizsgálata Társulás keretében végzett feladatellátás vizsgálata Önkormányzati feladatok járási szintű kiszervezésével elérhető feladatbővülés, forrásmegtakarítás segítségével támogatott feladatbővítés Járási akadálymentesítési együttműködések, fogyatékkal élőkkel kapcsolatos érzékenyítés Járási kompetenciatérkép elkészítése, frissen tartása Járási felnőttképzési értéklánc érintettjei közti rendszeres egyeztetések (képzőintézmények, munkaadók, kormányhivatal) pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadás Járási turisztikai kerekasztal működtetése a szállásadók, vendéglátók és programszervezők részére
stratégia
I. Járási feladatellátás javítása
Intézkedés
koordináció
Komplex program neve
V
F
K
V
F
K
K
V F
K
V
F
K
K
K
K
K
K
K
K
K
F
K
F
K
K
K
VI. Járási bűnmegelőzési és veszélyeztetéssel kapcsolatos együttműködés
Civil összefogás segítése figyelőszolgálat szervezés és megelőzési tevékenységekre
F
K
K
V
F
K
K
K
turizmus
F
kommunikáció
oktatás
V
civil és külső kapcsolatok
esélyegyenlőség
K
pénzügy
V. Oktatás, oktatásszervezés járási koordinációja
Az oktatás gyakorlatával, jó példáival kapcsolatos járási tapasztalatcsere érdekében elsősorban az alsó tagozatos tanítók számára szervezett programok a SNI és mélyszegénységben élő gyermekek oktatási tapasztalataival kapcsolatosan Tehetséggondozási, korai fejlesztési program kidolgozása, az oktatási alapellátás fejlesztése
stratégia
Intézkedés
koordináció
Komplex program neve
K
5.1.2 Stratégiai munkacsoport A stratégiai munkacsoport feladata elsősorban az intézkedésekhez kapcsolódó stratégiák létrehozása. Feladatkörébe tartozik ugyanakkor már munkacsoportok munkájában való közreműködés akkor, amikor stratégiai kitekintés, más stratégiai dokumentumok feldolgozása, értelmezése, vagy az egyes feladatok hosszú távú hatásainak felmérése a feladat. A stratégiai munkacsoportban a résztvevőkkel kapcsolatos elvárás, hogy ne csupán operatív szinten ismerjék a településeket és a járást, de legyenek tisztában a fejlesztési tervekkel, középtávú lokális és országos stratégiai irányokkal, valamint az EU programok fő célkitűzéseivel és a Bizottság álláspontjával azokban a kérdésekben ahol ez felmerül. A stratégiai munkacsoportban célszerű jogi, adózási, gazdasági, és stratégiai menedzsment szakképzettségek jelenléte amennyiben ez megoldható. A stratégiai munkacsoport fő leszállítandói a koordináció által meghatározott stratégiai dokumentumok. A stratégiai dokumentumokkal kapcsolatos elvárás, hogy teljességre törekedve a téma magasszintű körbejárását adja az alábbi szempontok figyelembevételével:
58
világos célt fogalmazzon meg, ennek elérése érdekében vizsgálódjon (célkitűzés) vizsgálja a téma környezetét, a témával kapcsolatos célokra ható külső tényezők, erők hatásait (helyzetelemzés)
vizsgálja a téma jó gyakorlatait, más járásokban, országokban a téma végrehajtásának módjait (benchmarking) a stratégia által ajánlott cselekvési irány legyen konkrét, mérhető, pontos, reális és megfogható, ütemezhető (SMART elvek)
konkrét
ütemezhető, határidőhöz kötött
reális, megfogható
mérhető
teljesíthető
5.1.3 Pénzügyi munkacsoport A pénzügyi munkacsoport a JET által végzett döntéselőkészítő, elemző munka alapját adja azzal hogy minden témában pénzügyi elemzési feladatokat végez el. Az egyes témákhoz kapcsolódóan szükség van a témák költségvetésre, éves tervre vagy gazdasági társaságok esetén éves üzleti tervre, cash flowra és mérlegre gyakorolt hatások számszerűsítésére, addicionális üzleti tervek létrehozására. Az üzleti tervezés folyamatában a pénzügyi munkacsoport összegyűjti a pénzügyi elemzés szempontjából releváns szakmai bemenő adatokat, modellt épít a meglévő tevékenységek figyelembevételével, és meghatározza egy terv várható értékét. A munkacsoport fő leszállítandói az elemzések, üzleti modellezés és gazdálkodásra gyakorolt számszerű hatás. A munkacsoportban pénzügyi, elemzői és kontrolling típusú szakértelem szükséges, a feladatok kellően pontos elvégzéséhez, és a feladatok megvalósulása során az eredeti feltételezések utókövetéséhez, a modell megvalósulásának nyomon követéséhez.
59
5.1.4 Esélyegyenlőségi munkacsoport Az esélyegyenlőségi munkacsoport feladata, az esélyegyenlőségi csoportok érdekeinek képviselete a JET munkájában, valamint közreműködés a JET döntéselőkészítésében és a végrehajtásban az esélyegyenlőségi csoportokra gyakorolt hatások megállapítása, előrejelzése, és a szakmai anyagok véleményezése kapcsán. A munkacsoport fő leszállítandója az esélyegyenlőségi csoportokra szabott feladattervek, a csoportok helyzetének elemzése, az igények felmérése és az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése. A munkacsoport tagjai esélyegyenlőségi szakemberek, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) munkatársai, valamint az esélyegyenlőségi csoportok meghívott képviselői.
5.1.5 Oktatási munkacsoport Az oktatási munkacsoport a gyermekek, és mélyszegénységben élő családok gyermekeinek oktatási kérdéseivel foglalkozik, feladata a járási oktatási fejlesztési javaslatok tárgyalása, és a jó gyakorlatok információinak összegyűjtése és disszeminációja. A munkacsoport fő leszállítandója a járási együttműködésben zajló oktatási szakmai munka koordinációja, dokumentálása és a későbbi csatlakozók, érintettek számára elérhetővé tétele. Közreműködik a különféle intézkedések információnyújtási tevékenységeiben, valamint vezeti az oktatási témákkal kapcsolatos vizsgálatokat, elemzéseket és akciótervet készít az intézkedési tervben foglalt feladataival kapcsolatosan. A munkacsoport tagjai a képző intézmények képviselői, a szülői munkaközösségek meghívott tagjai, a KLIK tankerületi szakértői.
5.1.6 Civil és külső kapcsolatok munkacsoport Több járási esélyteremtő intézkedésben kapnak szerepet civil szervezetek, gazdálkodó szervezetek, állami intézmények, esetenként más szakmai egyeztető fórumok, szakmai szervezetek. A munkacsoport feladata e külső kapcsolatok ápolása, szakértők megtalálása, kapcsolatfelvétel és közös munka kezdeményezése, a külső kapcsolatrendszer nyilvántartása, és kapcsolattartás biztosítása más munkacsoportok számára. A munkacsoport fő leszállítandója a kapcsolatrendszere, melynek használatával a járási koordináció külső kapcsolatai is épülnek, fejlődnek.
60
A munkacsoport tagjai a járási települések politikai-gazdasági irányítói, a közszféra és a magánszféra meghatározó egyéniségei.
5.1.7 Kommunikáció munkacsoport A munkacsoport elsődleges feladata a JET eredményeinek kommunikációja. Kommunikációra, ismeretek átadására, kiadványok elkészítésére, online és offline tájékoztatásra, és a járási esélyegyenlőséggel kapcsolatos sikerek közzétételére alakult csapat. Elsődleges leszállítandói a kommunikációs anyagok, közzétett információk, portál tartalommenedzsment feladatok eredményei, és a sajtókapcsolatok előkészítése. A munkacsoport tagjai a járási települések kommunikációért felelős vezetői.
5.1.8 Turisztikai munkacsoport A turisztikai munkacsoport a járási komplex turisztikai programjának megalkotója és a végrehajtás monitorozásáért felelős szervezet. Részt vesz a stratégiaalkotásban csakúgy, mint a helyi programok meghatározásában, a turisztikai értékű programtervezésben és a szereplők közti stratégiai szövetségek létrejöttében. A munkacsoport tagjai a járási szállásadó, vendéglátó és programszervező/idegenforgalmi vállalkozásainak képviselői, valamint a járási önkormányzatok képviselői. A munkacsoport leszállítandója a járási turisztikai stratégia, valamint olyan elemzések, javaslattétel mely a helyi vállalkozások számára segítséget nyújt a járási turisztikai értéklánc hozzáadott értékének növelésében.
5.2 Ütemezés, mérföldkövek A program intézkedési tervének megvalósítási ütemezését a következő táblázatok tartalmazzák, a jelentős adattartalom miatt fekvő állásban. Az ütemezés meghatározásánál figyelembe vettük:
61
a települések teljesítőképességét, az egyes intézkedések megkezdésének ideje így egymástól eltolva, időben egymás után történnek meg az egyes intézkedések egymásra hatását, így a stratégiaalkotás megelőzi a konkrét feladatok végrehajtását
62
a helyi sajátosságokat, sorrendiséget.
az
intézkedések
tartalmi
meghatározásából
adódó
települési intézkedési javaslatok Gyomaendrődi járás komplex HEP IT elemzés intézkedési javaslatai intézkedések összefoglaló
Idősek
Mélyszegénységben élők, romák
Nők
III. Járási programszervezési együttműködés
Gyermekek
Intézkedés Rendszeres munkacsoport az önként vállalt feladatok bővítésének vizsgálata érdekében Települési jó gyakorlatok, korábbi programjavaslatok és szervezetfejlesztési javaslatokegyüttes vizsgálata Társulás keretében végzett feladatellátás vizsgálata I. Járási feladatellátás javítása Önkormányzati feladatok járási szintű kiszervezésével elérhető feladatbővülés, forrásmegtakarítás segítségével támogatott feladatbővítés Járási akadálymentesítési együttműködések, fogyatékkal élőkkel kapcsolatos érzékenyítés Járási kompetenciatérkép elkészítése, frissen tartása Járási felnőttképzési értéklánc érintettjei közti II. Felnőttképzés rendszeres egyeztetések (képzőintézmények, értékláncának koordinációja munkaadók, kormányhivatal) pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadás
Érintett célcsoport
Fogyatékkal élők
Komplex program neve
Programok időzítése 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2015. IV. né. 2016. I. fé. 2016. II. fé.
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Járási turisztikai kerekasztal működtetése a x szállásadók, vendéglátók és programszervezők részére Járási turisztikai stratégia megalkotása, programtervek x készítése Járási programok esetében az odajutás jobb x megszervezése
x
települési intézkedési javaslatok Gyomaendrődi járás komplex HEP IT elemzés intézkedési javaslatai intézkedések összefoglaló
IV. Járási információnyújtási vertikális program
V. Oktatás, oktatásszervezés járási koordinációja
VI. Járási bűnmegelőzési és veszélyeztetéssel kapcsolatos Civil összefogás segítése figyelőszolgálat szervezés és együttműködés megelőzési tevékenységekre
64
Gyermekek
Idősek
Mélyszegénységben élők, romák
Nők
Intézkedés Járási kommunikációs stratégia létrehozása Járási foglalkoztatási igények, képzési lehetőségek és programszervezési információk megjelenítésére önálló járási információs portál létrehozása Életvezetési információk megjelenítése mindennapi pénzügyek, háztartásvezetés, babavárás témában online és kiadvány formájában Bűnmegelőzési és kármentési információk idősek, fogyatékkal élők és nők számára a fokozott kitettségük csökkentése végett Az oktatás gyakorlatával, jó példáival kapcsolatos járási tapasztalatcsere érdekében elsősorban az alsó tagozatos tanítók számára szervezett programok a SNI és mélyszegénységben élő gyermekek oktatási tapasztalataival kapcsolatosan Tehetséggondozási, korai fejlesztési program kidolgozása, az oktatási alapellátás fejlesztése
Érintett célcsoport Fogyatékkal élők
Komplex program neve
Programok időzítése 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2015. IV. né. 2016. I. fé. 2016. II. fé.
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
5.3 Forrás lehetőségek A programok végrehajtása szempontjából releváns 2014-2020 időszaki programokat és azok fő célját az alábbi pontokban ismertetjük. A programok JEP intézkedésekkel kapcsolatos prioritási-relevanciáját az 5.3.6 alfejezetben részletezzük. 5.3.1 Terület-, és településfejlesztési operatív program A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) célja, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Törekvéseinek tematikus fókuszában két tényező áll:
Térség-specifikus gazdasági növekedés és foglalkoztatás-bővítés: a TOP erős gazdaságfejlesztési orientációja miatt jelentősen hozzájárul ahhoz a kormányzati törekvéshez, amely szerint a 2014-2020-as uniós fejlesztési források 60%-ának közvetlenül a gazdaságfejlesztést kell szolgálniuk. Területi és települési önkormányzati kompetenciákba eső feladatellátás kapcsán felmerülő szükségletek kielégítéséhez szintén keretet ad. Ezért a TOP fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. Ugyanakkor ezek esetében is szempont a legalább közvetett gazdasági és foglalkoztatási hatás.
5.3.2 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Az EFOP célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Az EFOP stratégiai célja, hogy elősegítse a társadalmi befogadást, befektessen az oktatásba, növelje ezáltal a foglalkoztatást, valamint ösztönözze a technológiai fejlődést és az innovációt.
5.3.3 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A 2014-2020-as időszakra vonatkozó Gazdaságfejlesztési és (továbbiakban: GINOP) a magyar gazdaság növekedését legfontosabb célkitűzése, hogy Magyarország foglalkoztatási szükséges egyrészt új munkahelyek létesítése, másrészt képességeinek fejlesztése.
Innovációs Operatív Program szolgálja. A program egyik rátája elérje a 75%-ot. Ehhez a munkát vállalni akarók
5.3.4 Az egyes operatív programok relevanciája A programok relevanciáját (és a kapcsolódó prioritásokat) az alábbi táblázatban foglaljuk össze.
Program neve I. Feladatellátás javítása II. Felnőttképzés értékláncának koordinációja III. Járási turisztikai együttműködés IV. Járási információs program V. Oktatás, oktatásszervezés koordinációja VI. Járási bűnmegelőzési együttműködés
6
EU program releváns prioritása TOP EFOP P1, P2, P4, P5, P6 P1, P2, P3, P4, P5, P6
GINOP P3
P1, P5, P6
P1, P2, P6
P3
P1, P2
P6
P4
P5, P6
P1, P2, P3, P4, P6
P3
P6
P1, P2
P3
P4
P2, P4, P5, P6
-
Nyomon követés / monitoring és értékelés
A monitoring és ellenőrzés a programok megvalósulásának egyik fontos garanciális eleme. A programok végrehajtása során fontos biztosítani, hogy azok a szakmai célkitűzések valósuljanak meg, amelyek a jelen dokumentumban meghatározásra kerültek a megadott ütemezés szerint. A járási koordináció feladata az előrehaladás követése, az erőforrások igénybevételének ellenőrzése, az eredmények és a terv összehasonlítása, az eltérések okainak elemzése, továbbá a szükséges helyesbítő és megelőző intézkedések kezdeményezése. A programok megvalósítása során a monitoring az alábbi három fő részből tevődik össze: • Folyamatos nyomon követés: a programhoz kapcsolódó tevékenységek, események folyamatos figyelemmel kísérése. • Eredmények elemzése, értékelése: a nyomon követésből származó információk rendszerezése, értelmezése. • Döntés-előkészítés: az elemzéssel, értékeléssel összefüggésben feltárt eltérések kapcsán az információk döntéshozatalra alkalmas formába hozása, döntési javaslatok kidolgozása, döntési alternatívák és azok előnyének, hátrányának dokumentálása megfelelő formában és tartalommal. A programok monitoring rendszerével szemben támasztott követelmények: • Relevancia: monitoring során a valóban szükséges információk kerüljenek összegyűjtésre. • Szavatosság: az információk begyűjtése, rendszerezése és közreadása ne legyen túl hosszú folyamat. • Egyértelműség: megfelelően legyen strukturálva, a szereplők számára azonos legyen az értelmezési keret. • Gyors elérés: az összegyűjtött információk elérési ideje minél kisebb legyen. • Formalizáltság: lehetőleg egységes szerkezetű és logikájú dokumentumok használata.
66
• Arányosság: a szükségesnél ne okozzon nagyobb leterhelést a szereplők számára. • Munkamegosztás: a szereplők legyenek tisztában a saját feladatukkal, világos felelősségi rendszerben. A program monitoring során keletkező dokumentumok: • Előrehaladási jelentések (időközi jelentések): a program időtávján belüli (kéthavonta) jelentések a programok végrehajtásának aktuális helyzetéről, bemutatja az esetleges elmaradásokat, azonosítja a magas prioritással bíró döntési pontokat, valamint javaslatokat fogalmaz meg a jövőbeli beavatkozási döntésekre. • Eseti jelentések: az igényeknek megfelelő gyakorisággal készül, de minimum a program főbb mérföldköveihez igazodóan. • Záró előrehaladási jelentés (zárójelentés): a programok időtávjának végén elkészítendő dokumentum (programonként egy), amely bemutatja a program végrehajtásának outputjait, eredményeit, leírja a program végrehajtásának tapasztalatait. A program végrehajtásának ellenőrzése érdekében javasolt rendszeres (pl. kéthavonta) találkozók szervezése a járási koordináció tagjainak jelenlétével, ahol a programok megvalósításáért felelős személy(ek) (koordináció által kijelölt) kötött formában beszámolót tart(anak) az időszakban elvégzett feladatokról. A programok végrehajtása érdekében operatív szintű rendszeres (pl. két hetente – havonta) találkozók szervezése javasolt a program megvalósításáért felelős személy vezetésével (akár program-specifikusan) a végrehajtásban érintett szereplők részvételével a JET megjelölt munkacsoportjaiban a feladatok elvégzése, a célok határidőre történő elérése érdekében. A programok megvalósításának nyomon követése érdekében az alábbi mutatók kerültek meghatározásra, melyek teljesülése esetén biztosítható a programok sikeres végrehajtása. A minimálisan elvárt célértékek túlteljesítése és/vagy az értékek korábbi időpontban történő elérése tovább javítaná a programok sikerét és hozzájárulna az érintett célcsoportok esélyegyenlőségének mielőbbi javításához.
67
Rendszeres munkacsoport az önként vállalt feladatok bővítésének vizsgálata érdekében
I. Járási feladatellátás javítása
II. Felnőttképzés értékláncának koordinációja
Települési jó gyakorlatok, korábbi programjavaslatok és szervezetfejlesztési javaslatok együttes vizsgálata Társulás keretében végzett feladatellátás vizsgálata Önkormányzati feladatok járási szintű kiszervezésével elérhető feladatbővülés, forrásmegtakarítás segítségével támogatott feladatbővítés Járási akadálymentesítési együttműködések, fogyatékkal élőkkel kapcsolatos érzékenyítés Járási kompetenciatérkép elkészítése, frissen tartása Járási felnőttképzési értéklánc érintettjei közti rendszeres egyeztetések (képzőintézmények, munkaadók, kormányhivatal) pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadás
III. Járási programszerve zési együttműködés
68
Járási turisztikai kerekasztal működtetése a szállásadók, vendéglátók és programszervezők részére Járási turisztikai stratégia megalkotása, programtervek készítése
Célérték
Mutató neve
Intézkedés végrehajtás időtartama
Intézkedés befejezése
Intézkedés
Intézkedés kezdete
Komplex program neve
2015. IV. né.
2020
5 év
Rendszeres munkacsoport ülés tartása a végrehajtási idő alatt
2016. II. fé
2020
4,5 év
Dokumentált megvalósíthatósági vizsgálat
2
2017
2020
4 év
Dokumentált megvalósíthatósági vizsgálat
1
2018
2020
3 év
Dokumentált megvalósíthatósági vizsgálat
1
3
5
2016. I. fé
2018
3 év
Rendszeres munkacsoport ülés tartása a végrehajtási idő alatt
2016. II. fé
2020
4,5 év
Kompetenciatérkép
1
5
2015. IV. né.
2020
5 év
Rendszeres munkacsoport ülés tartása a végrehajtási idő alatt
2016. I. fé
2020
4,5 év
Tanácsadási esemény megtartása
4
4
1
2016. I. fé
2020
4,5 év
Rendszeres munkacsoport ülés tartása a végrehajtási idő alatt
2016. II. fé
2016. II. fé.
0,5 év
Stratégiai dokumentum
Járási programok esetében az odajutás jobb megszervezése
IV. Járási információnyúj tási vertikális program
V. Oktatás, oktatásszervezé s járási koordinációja
VI. Járási bűnmegelőzési és veszélyeztetéss el kapcsolatos együttműködés
69
Járási kommunikációs stratégia létrehozása Járási foglalkoztatási igények, képzési lehetőségek és programszervezési információk megjelenítésére önálló járási információs portál létrehozása Életvezetési információk megjelenítése mindennapi pénzügyek, háztartásvezetés, babavárás témában online és kiadvány formájában Bűnmegelőzési és kármentési információk idősek, fogyatékkal élők és nők számára a fokozott kitettségük csökkentése végett Az oktatás gyakorlatával, jó példáival kapcsolatos járási tapasztalatcsere érdekében elsősorban az alsó tagozatos tanítók számára szervezett programok Tehetséggondozási, korai fejlesztési program kidolgozása, az oktatási alapellátás fejlesztése Civil összefogás segítése figyelőszolgálat szervezés és megelőzési tevékenységekre
Célérték
Mutató neve
Intézkedés végrehajtás időtartama
Intézkedés befejezése
Intézkedés
Intézkedés kezdete
Komplex program neve
2017
2020
4 év
Szervezett utazás járási programokra fogyatékkal élők, idősek és mélyszegénységben élők számára
2016. II. fé
2016. II. fé.
0,5 év
Stratégiai dokumentum
1
2017
2017
1 év
Portál
1
2016. II. fé
2020
4,5 év
Információs kiadvány
3
2017
2020
4 év
Információs kiadvány
1
3
4
2018
2020
3 év
Rendszeres munkacsoport ülés tartása a végrehajtási idő alatt
2017
2020
4 év
Stratégiai dokumentum
1
2016. I. fé
2020
5 év
információs kiadvány
1
