TARTALOM
XLIX. évfolyam 3. szám (155) Kézirat lezárva: 2009. szeptember
ISD DUNAFERR
Dr. Szegál Borisz A globális válság hatása a gazdasági folyamatokra
MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság elnöke: Valeriy Naumenko
111 Impact of the Global Crisis on the Economic Processes Farkas Ottó, Tóth László, Cseh Ferenc, Márkus Róbert, Harcsik Béla
A szerkesztőbizottság tagjai: Bocz András Bucsi Tamás Cseh Ferenc Gyerák Tamás Kozma Gyula László Ferenc Lontai Attila Lukács Péter Mészáros Géza Nyikes Csaba Szabados Ottó Orova István Dr. Sándor Péter Rokszin Zoltán Szepessy Attila Tarány Gábor
A szénporbefúvás lehetõségei és várható eredményei oxigéndúsítással elérhetõ égéshõmérséklet-kompenzációval az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztóinak feltételrendszerében 117 Possibilities and Expected Results of Coal Breeze Injection with Combustion Temperature Compensation Reachable with Oxygen Enrichment in the Condition System of the Blast Furnaces of ISD Dunaferr Co. Ltd. Hevesiné Kõvári Éva, Bocz András, Tóth Antalné, Várady Tamás, Pallósi József Dunaferr salakok megfelelõségének tanúsítása 122 Conformity Certification of the Dunaferr Slag
Főszerkesztő: Dr. Szücs László Felelős szerkesztők: Jakab Sándor Várkonyi Zsolt Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztő: Kővári László Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Felföldiné Kovács Ágnes Hevesiné Kõvári Éva Szabó Gyula Szente Tünde
Illés Péter, Kemeléné Halasi Monika, Venczel Csaba, László Róbert, Balló Gergely, Portász Attila Új mintájú csúszásgátló felülettel rendelkezõ acéllemez kifejlesztése az ISD Dunaferr Zrt. meleghengermûvében 132 Development of Steel Plate with New Pattern Non-Slippery Surface at the Hot Rolling Mill of ISD Dunaferr Co. Ltd. Vajer Pál Diagnosztika szerepe az ISD Dunaferr Zrt. gépkarbantartásában 2. 136 Role of Diagnostics in Plant Maintenance of ISD Dunaferr Co. Ltd. (Part 2.) Juhász Gábor A kikötõ története 144 History of the Port Peterdi Andrea, Tálas Frigyes A REACH direktíva hatása az ISD Dunaferr Zrt. mûködésére 154 Effect of reach directive on operation of ISD Dunaferr
ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány Felelõs kiadó: Lukács Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: 1216-9676 Nyomtatás: Innova-Print Kft. Felelõs vezetõ: Komornik Ferenc 2009
Dr. Szegál Borisz *
A globális válság hatása a gazdasági folyamatokra Az amerikai pénzintézetek mûködésében fellépõ zavarokról 2007 nyarán érkeztek az elsõ hírek. Kezdetben úgy tûnt, hogy a kétes jelzáloghitelek kihelyezése csak kisebb mértékben érinti az egyes amerikai bankokat, azonban néhány hónappal késõbb a bankok (beleértve a legnagyobb pénzintézeteket) veszteségei milliárdos nagyságrendet értek el. 2007 végen a krízis egyfelõl átlépte az USA határait, másfelõl átterjedt a gazdaság minden szegmensére is. Akkor már lehetett sejteni, hogy globális gazdasági — nemcsak pénzügyi — válságról van szó. A pénzügyi válság rövid áttekintése, ill. elemzése után megvizsgáljuk a válság közvetlen és közvetett hatását az iparra, így a bányászatra, az acéliparra, a gépkocsigyártásra, ill. informatikára, valamint a világ legjelentõsebb gazdasági régióira. Annak ellenére, hogy az elemzõk nagy része kiszámíthatatlannak tekinti a válság hatását az egyes iparágakra, ill. vállalatokra, e sorok írója elfogadhatónak tartja azt a gazdasági modellt, amely a válság elõtti vállalati finanszírozás jellemzõi alapján prognosztizálja a válság hatását: minél fontosabb, minél kifejezettebb a külsõ finanszírozás a vállalat mûködésében, annál erõteljesebb a krízis hatása. Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek fõleg saját eszközállományra támaszkodnak, nagyobb veszteségek nélkül vészelik át a krízist, sõt akár megerõsíthetik a pozíciójukat. Hasonló krízisek megelõzhetõk a klasszikus keynesi elmélet következetes alkalmazása alapján.
1. Bevezetés. A nemzetközi gazdasági válság fõbb jellemzõi és folyamata Megjegyzés. Az alábbiakban közölt számadatokat, statisztikai mutatókat kizárólag tekintélyes forrásokból vettük át (kormányok statisztikai kimutatásai, nemzetközi szervezetek, szaklapok). Ennek ellenére nem zárható ki, hogy egyes adatok csak tájékoztató jellegûek, a különbözõ források által közölt adatok között olykor jelentõsek az eltérések. Igen valószínû, hogy e különbségek részint módszertani okokra, részint a válság által kiváltott zavarokra vezethetõk vissza. 2007 nyarán az Egyesült Államokban kezdett kibontakozni az egyre nagyobb, egyre riasztóbb méreteket öltõ pénzügyi ill. gazdasági válság, amely magával rántotta szinte az egész világot. A legnagyobb amerikai — és nem csak amerikai — bankok és más, hitelezéssel és befektetéssel foglalkozó pénzintézetek valamint ipari vállalatok veszteségei már több ezermilliárd dollárra rúgnak, a világ tõzsdei elképesztõ lejtmenetbe kerültek, magánbefektetõk milliói és vállalatok, szervezetek, alapok ezrei tulajdonában levõ értékpapírok értéke nagymértékben csökkent, vállalatok ezrei tönkrementek, megszûntek, a pénzügyi, ipari, kereskedelmi szektorban tömeges elbocsátásokra került sor, egész országok helyzete megingott. Miért bontakozott ki ez a számos vonatkozásban példa nélküli, globális gazdasági válság? Milyen döntések vezet-
Tensions and irregularities in banking practices in US became visible in the summer of 2007. Mortgages, offered to the so called subprime borrowers, in the very beginning were perceived as minor problems, however in a few months losses of major US banks were measured in billions. By the end of 2007 the crisis had crossed the borders of financial companies, and entered the real economy. And it also had crossed the US borders, becoming an international challenge, comparable to the Great Depression. The paper explores the impact of originally financial crisis on various branches of industry, from mining and steel production to IT and auto makers as well as peculiarities of economic breakdown in main economic regions. In contrast to popular opinion, the author shares the approach, which predicts the degree of exposure to crisis in terms of the role, and the weight of external finance. Dependence on external credits might considerably weaken a company’s position, while greater autonomy might in fact strengthen a company at the time of general crisis. Foundation of prevention of similar crises in the future might be built upon classical Keynesian theory.
tek ehhez? Kit terhel ezért a felelõsség? Milyen hatást gyakorolt a válság a feldolgozóiparra, a bányászatra, a fémgyártásra? Meddig fog tartani ez a pénzügyi lejtmenet? Hogyan lehet megállítani, megfordítani a kedvezõtlen, egymást megerõsítõ folyamatokat? Milyen tanulságok vonhatók le? Ezekre, és számos más, a globális pénzügyi válsággal összefüggõ kérdésre keresi a választ a tanulmányunk. Elõreláthatólag 2009-ben a világ gazdasága legalább 0,3%kal csökkenni fog, amire évtizedek óta nem volta példa. Fõbb gazdasági régiók teljesítménye 2009-ben az alábbiak szerint alakul (lásd az 1. táblázatot!): 1. táblázat: GDP várható változásának mértéke 2009-ben (az elõzõ évhez viszonyítva, százalékban) Ország, régió USA EU Ezen belül Németország Lengyelország Japán BRIC országok Oroszország Brazília India Kína Mexikó Ukrajna
* Dr. Szegál Borisz, CSc: tanszékvezetõ, fõiskolai tanár. Dunaújvárosi Fõiskola Társadalomtudományi Tanszéke
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
111
GDP változása -2,6* -2,1 -3,0 +4,9 -4,0 -10,2 -1,6 +4,1 +6,0 -10,1 -15,0** * az elsõ negyedévben -6% ** -20,0% 2008-ban
Az adatok azt mutatják, hogy a fejlettebb gazdaságok között csak a recesszió mértékében van különbség: míg az EU régi tagjai, ill. USA-ban a visszaesés 2–3 százalékos, másutt jóval nagyobb a recesszió. Pl. az orosz GDP 2009. elsõ ill. második negyedévben 9,5, ill. 10,9%-kal, Mexikóban 10,0–10,2%-kal csökkent, Ukrajnában a visszaesés az egész ország mûködõképességét veszélyezteti. A rendkívül magas életszínvonallal büszkélkedett Izland fizetésképtelenné vált. Kivételek közé sorolható Kína, India és Lengyelország. A kínai GDP 2009-ben is növekszik, azonban növekedésének üteme nagymértékben csökken, 6%-ra (az elsõ negyedévben 4,7%-kal), fõleg az export visszaesése miatt. India gazdasága is növekedett. Mind a két ázsiai ország hatalmas belsõ piaca, Kína esetén a kormány erõteljes beavatkozása is segített a növekedés fenntartásában. Lengyelország imponáló teljesítménye mögött a kiegyensúlyozott gazdaságpolitika mellett az ország emelkedõ belsõ fogyasztása is szerepet játszott. (Emellett a lengyel GDP/fõ nem éri el a magyar GDP-t, a munkanélküliség — több mint 13% — kifejezetten nyugtalanító.) A legoptimistább becslések szerint is a 2010 végéig tartó globális gazdasági válság folyamatában több szakasz különböztethetõ meg. Az elsõ, orvostudományi analógiával élve, prodromálisnak nevezhetõ szakasz 2003-tõl 2007 tavaszáig tartott. Ti. a nemzetközi pénzügyi, majd általános gazdasági válságot elõidézõ eseményekre már 2003-ban került sor. Akkor kezdték egyre inkább tömegesen folyósítani a jelzáloghiteleket az amerikai bankok az olyan ügyfeleknek, akik nem rendelkeztek a visszafizetést biztosító háttérrel (subprime hitelfelvevõk). A második szakasz — a válság tényleges kitörése — 2007 nyarától 2008 elsõ hónapjaiig tartott. Akkor vált világossá, hogy nemcsak a kisebb, regionális amerikai bankok nem számíthatnak a folyósított hitelek egy részének visszafizetésére, hanem az óriási amerikai befektetési és lakossági bankok sem, így a 2007-ben számos mutató szerint a világ legnagyobb bankja, a Citigroup is kénytelen volt milliárdos veszteségeket beismerni. Úgy tûnt azonban, hogy: 1. a krízis által okozott veszteségek nem lesznek túl jelentõsek; 2. elsõsorban, talán kizárólag a pénzügyi vállalatok mûködését érinti; 3. a pénzügyi problémák nem lépik át az Egyesült Államok határait. Hencz Éva, a magyarországi Citibank ügyvezetõ igazgatója 2007 novemberében úgy nyilatkozott, hogy bár a Citigroup (a magyarországi „leány” tulajdonosa) érintett ugyan az amerikai belföldi „másodlagos” jelzálog-hitelezésben, de az USA-ban zajló események nincsenek hatással a magyarországi Citibank mûködésére. Az USA-ban zajló banki veszteségek, összeomlások, az amerikai ingatlanpiac mélyrepülése csakugyan regionális problémák sorozatának tûnt. A harmadik szakasz, a két hatalmas amerikai bank, a Bear Stearns és a Lehman Brothers összeomlása, ill. elképesztõen alacsony áron történõ értékesítése közötti félév, 2008 márciusa és szeptembere között. Addigra a pénzügyi válság már átlépte az USA határait, és egyre inkább érintette a reálgazdaság szinte valamennyi ágazatát. A termelés drámai mértékben visszaesett, a kereskedelmi
Igen meglepõ, hogy e kérdésre, valamint a felelõsség megállapítására jóval kisebb figyelmet fordítottak az érintettek — kormányok, törvényhozók, igazságszolgáltatás, nemzeti és nemzetközi pénzügyi szervezetek, bankok tulajdonosai és menedzsmentje, pénzügyi elemzõk valamint a szaksajtó és a tömegkommunikáció egyaránt —, mint ahogy várható volna. Az elterjedt vélekedésekkel ellentétben a mostani válság az 1929–31. évi világégés óta nem az elsõ, a globális gazdasági folyamatokra ható krízis. 1997–98-ban, majd 2001–02-ben igen hasonló folyamatok bontakoztak ki, ugyancsak döntõen — de nem kizárólag — az amerikai pénzügyi szektorban. Nem sokon múlott, hogy mindkét alkalommal nem jött létre a pénzügyi „cunami”. Sõt, pl. Oroszorszában számos mutató szerint súlyosabb volt a helyzet 1998 augusztusában, amikor szinte órák alatt a rubel árfolyama negyedére zsugorodott össze. Feltételezhetõ, hogy a válság közvetlen okai a kockázatos jelzáloghitelek folyósítása [1], valamint a nagymértékben ezekre épülõ, az elismert nemzetközi hitelminõsítõktõl minden alap nélkül kitûnõ minõsítést kapott, rendkívül széles körben forgalmazott értékpapírok [2] voltak. A közvetett okok egyértelmûen a pénzügyi mûveletek szabályozása, pontosabban szabályozatlanságában keresendõk. Vajon az amerikai kisebb, regionális bankok és a mamutcégek is (így pl. a Bank of America, Citibank, Wells Fargo, J. P. Morgan Chase) miért folyósítottak a hiteleket az olyan ügyfeleknek, akik nem rendelkeztek megfelelõ jövedelemmel, rendezetlen körülmények között éltek, és semmiféle biztosítékot nem tudtak felmutatni? Annak ellenére, hogy pontos számuk ismeretlen, a nyilvánosságra került adatok szerint legalább 3 millió ügyfélrõl van szó, az általuk felvett hitelek összege több százmilliárd dollárra rúg. A „miértre” is kapunk választ (lásd alább!). E bizonytalan hitelekbõl a bankok (ebben leginkább „jeleskedtek” a hatalmas amerikai befektetési bankok, a csõdbe jutott Bear Stearns, Lehman Brothers és Merril Lynch mellett a Citigroup) összetákoltak a befektetõk számára rendkívül vonzónak látszó, igen jelentõs hozammal kecsegtetõ értékpapírokat, de szinte teljesen átláthatatlan szerkezetû (pl. az ún. CDO-kat), amelyeket fõleg a bankok e célra szakosított részlegei, az ún. hedge fundok forgalmaztak. E termékek csak abban az esetben képeztek volna valódi értéket, ha az alaptételek — a jelzáloghitelek — visszafize-
112
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
forgalom alacsony szintre zuhant, a válság már egész államok mûködésére hatott. A negyedik szakasz legfõbb jellemzõje az állami beavatkozások, a bajba jutott pénzügyi és ipari vállalatok állami megsegítése, leggyakrabban az igen kedvezményes, számos esetben kamatmentes hiteleket, de — számos vállalat esetén — a teljes államosítást is jelentette. Emellett említendõ az ún. élénkítõ csomagok összeállítása, ill. alkalmazása is. Optimista elemzõk szerint az utóbbi hónapok eseményei már a válságból kivezetõ út kezdetét jelzik: a krízis ötödik — és talán az utolsó — szakasza. Ez az út azonban nem ígérkezik rövidnek: a válság gyors, rohamos kiterjedésével szemben a konszolidáció lassú lesz, számítani lehet visszaesésekre is.
2. A válság okai
tése a szokványos ütemben ment volna végbe. Éppen e termékek forgalmazása csõdbe — vagy a csõd közeli állapotba — vitte a brit, svájci és német bankokat is. Az események megértéséhez figyelembe kell venni azonban azt, hogy az Egyesült Államok nagy részén az utóbbi idõkben az ingatlanok árai évente kb. 10 százalékkal emelkedtek. Azaz a bankok jogosan számíthattak arra, hogy a törlesztések elmaradása esetén is jelentõs haszonnal eladhatják a folyósított hitelek fedezetét, azaz az ingatlanokat. Arra viszont nem számítottak, hogy a piacra került ingatlanok milliói milyen hatást gyakorolnak az árakra, ami jelzi vagy az elemzés gyöngeségét, vagy a bankok menedzsmentjének alapvetõen hibás hitelezési stratégiáját. Jöhetnek szóba más okok is? Nem tûnik aránytalannak a fenti tényezõk által vélhetõen kiváltott hatalmas méretû globális válság? Közismert, hogy a kapitalista gazdasági rendszer modellje magában foglalja az idõszakos válságokat is. Nem arról volna szó, hogy a krízis kibontakozásában nem csak, sõt nem elsõsorban, és nem kizárólag az amerikai jelzálogrendszer sajátosságai játszották meghatározó szerepet? A. Greenspan, a FED nagy tekintélyû korábbi fõnöke 2009. szeptember 9-én elhangzott nyilatkozatában kizárólag a bizonytalan jelzáloghitelek folyósításában látja a válság okát (emellett kiemeli, hogy más, hasonlóan kisebb súlyú tényezõk is kiválthatják a következõ krízist.) A fõ „miért”-re egyértelmû választ adhatunk az igen nagyszámú amerikai publikációban közölt adatok alapján. Hatalmas amerikai fogyasztói társadalomnak hatalmas bankszektort kell eltartani. Csökkenõ szokványos banki forgalom és csökkenõ bevételek mellett a megszokott — és elvárt — mûködési költségek, jövedelmek, juttatások, valamint a részvényesek számára kifizetendõ osztalékok biztosítására az alábbi eszközökhöz folyamodott az amerikai pénzintézetek menedzsmentje: 1. A hitelezési gyakorlat szélsõséges „liberalizálása”, a korlátozások szinte teljes eltörlése. Ez biztosította az új hitelfelvevõ kliensek milliós tömegeit. 2. Az olyan értékpapírok tömeges forgalomba hozatala, amelyeket döntõen technikai trükkökkel és PR eszközökkel alakították ki. Képzeljük el egy nagy autógyár új termékét: csillogó-villogó, gyönyörû színekben pompázó karosszéria, elegáns szalon, de nincs benne sem motor, sem futómû. Azonban a tesztelõ szervezet (a pénzügyi minõsítõ) szerint az autó így is kitûnõ termék! (Így is van egészen addig, amíg az új szerzemény ott áll a garázsban...) 3. Nemzetközi terjeszkedés, különösen a kevésbé fejlett („fejlõdõ”, ill. „felzárkózó”) országokban. Valamennyi felsorolt tényezõnek nagy szerepe volt a banki bevételek növelésében, de a válság kibontakozásában is.
3. A pénzintézetek (bankok, biztosítók) veszteségei Részleges, nyilvánosságra hozott adatok szerint, az amerikai bankok és biztosítók közvetlen veszteségei meghaladják az 1000 milliárd dollárt. A krízis kitörése óta több mint 100(!) amerikai bank ment csõdbe, beleértve az olyan nagy „halakat”, mint a Bear Stearns, Lehman Brothers és Merril Lynch. A világ egyik legnagyobb befektetési bankjának, a Merrill Lynch-
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
nek 1971 és 2006 között mindösszesen 56 milliárd dollár volt a nyeresége (35 évi átlag: 1,6 milliárd/év), abból 21 milliárd 2003 és 2006 között, a bank történetének legsikeresebb periódusában (átlagosan évi 7 milliárd). 2008-ban egy év alatt a bank 14 milliárdot veszített. A Citigroup vesztesége ennél lényegesen nagyobb, csak a leírt jelzáloghitelek összege meghaladta a 40 milliárdot. Más, értéktelenné vált, a bank tulajdonában levõ értékpapírok összege valószínûleg meghaladja a 100 milliárdot. V. Pandit, a Citigroup vezérigazgatója által nyilvánosságra hozott program szerint a Citigroup helyreállítása megkövetel 4–500 milliárd dollár értékû ingatlan, tulajdonrész, értékpapír stb. értékesítését, valamint több tízezer alkalmazott elbocsátását. Az évtizedeken keresztül terjeszkedõ bank elsõ ízben kényszerült kb. 20 fiók értékesítésére, ill. bezárására Texasban, Floridában, Kaliforniában, New Jerseyben, Marylandben. Ennél is nagyobb veszteség a németországi fiókhálózat értékesítése: ezáltal a bank elveszítette 3,5 millió ügyfélét. A bank részvényeinek árfolyama nem esett — zuhant. A Citigroup „C” részvényének értéke 50–52 dollárról 1 dollárra(!) csökkent 2007 májusa és 2009 márciusa között, azóta 3 és 5 dollár közötti áron rekedt meg. A Bear Stearns bankot a J. P. Morgan Chase vásárolta meg korábbi értékének töredékért: az összeomlás elõtti kb. 110–120 dolláros részvényekért a vevõ 2(!) dollárt ajánlott, végül 10 dollárt fizetett. A Merrill Lynch a Bank of Amerikáé lett, a Lehman Brothers megszûnt. Igen súlyos helyzetbe, lényegében csõdhelyzetbe kerültek azon amerikai biztosítótársaságok is — beleértve a legnagyobbat, az AIG-t —, amelyek vállalták a bizonytalan jelzáloghitelek biztosítását, de az értéktelenné vált értékpapírok forgalmazását is. 2008 folyamán az amerikai kormány egyre nagyobb összegekkel (több mint 1000 milliárd dollárról van szó) szállt be a pénzintézetek gazdálkodásába. Lényegében állami ellenõrzés alá került a legnagyobb bankok többsége ugyanúgy, mint az AIG (a magyarországi AHICO tulajdonosa). Talán nem meglépõ, hogy a bankok a hitelek folyósításának jelentõs szigorításával (is) reagáltak a válságra, ami tovább rontotta a gazdasági kibontakozás esélyét.
4. A pénzügyi válság elsõ amerikai nem pénzügyi áldozatai: ingatlanpiac és építõipar Az ingatlanpiac hanyatlásának elsõ tünetei röviddel az elsõ kedvezõtlen pénzügyi jelentések után érzõdtek. Napról napra csökkent a forgalom, a kínálat jelentõsen meghaladta a keresletet, ami törvényszerûen elõidézte az árak csökkenését. A regionális különbségek mellett az USA-ban 2008-ban kb. 15%-kal, 2007 és 2009 nyara között több mint 20%-kal csökkentek az új ingatlanok árai — példa nélküli folyamat az amerikai ingatlanforgalmazásban. Valamennyi felsorolt tényezõ csökkenti mind a megkezdett, ill. az átadott ingatlanok mennyiségét, ami jelentõs mértékben csökkenti az építõipari termelést. A láncreakció következõ eleme az építõanyagok elõállításának visszaesése volt, ami már szinte az egész ipari vertikumra számottevõ hatást gyakorolt.
113
5. A válság hatása a feldolgozóiparra: áttekintés A kibontakozott pénzügyi válság néhány hónap leforgása alatt éreztette hatását lényegében valamennyi gazdasági szereplõre. Hegedûs Miklós, a Gazdaságkutató ügyvezetõ igazgatója szerint bizonytalan, véletlenszerû, hogy a piaci szereplõk közül kik kerülnek ki vesztésként, ill. nyertesként a krízisbõl (2008): „teljesen véletlenszerû, hogy a piaci szereplõk közül kik kerülhetnek ki esetleg nyertesként a mostani pénzügyi válságból. Mint ahogy az is bizonytalan, mely ágazatok profitálhatnak a krízisbõl. Sokkal valószínûbb a válság általános negatív hatása. Nyertesek viszont csak véletlenszerûen lehetnek: lehetnek olyan szereplõk néhányan, akik jókor és jó ütemben váltanak, vagy állnak át bizonyosfajta újfajta helyzetre. De azt kell mondani, nincs nagyobb tömegû vállalkozás, ami hasznot húzhat a jelenlegi helyzetbõl. Inkább azzal kell szembe nézni, hogy ez mindenkit drámaian érint, de a mértéke ennek a drámaiságnak különbözõ lesz.” Ezzel szemben Kroszner, Laeven és Klingebiel szerint viszonylag jól prognosztizálható folyamatokról van szó. E szerzõk arra a következtetésre jutottak, hogy szoros összefüggés van a vállalatok profiljától, jellegétõl függõ külsõ finanszírozási igény és a pénzügyi krízis során tapasztalt termelés visszaesése, a vállalat eredményessége között. Minél jelentõsebb a külsõ források, döntõen banki hitelek szerepe, annál inkább hat a vállalatokra a pénzügyi életben bekövetkezett összeomlás. Viszont minél kisebb a külsõ források szerepe a vállalat mûködésében, annál kisebb a nemzetközi, globális válság hatása az adott vállalat mûködésére. Sõt, a pénzügyi válság közepette e vállalatok akár növelhetik a termelésüket és a nyereséget is. E tényezõ az egész ország pénzügyi fejlettségére, pénzügyi kultúrájára vezethetõ vissza: fejlettebb országokban, ahol a külsõ források bevonása mindennapi gyakorlat, a krízis jóval súlyosabb, mint a kevésbé fejlett piacokon. Fontos figyelembe venni a vállalat mûködésének területét is: intenzíven fejlõdõ, gyors növekedést felmutató piacokon általában jelentõsebb a visszaesés is, ezzel szemben lassabban fejlõdõ, stagnáló piacokon a visszaesés mértéke is kisebb. E szerzõk tanulmánya 2002-ben látott napvilágot, nemcsak a 2001–2002-es pénzügyi válság elemzése alapján: a szerzõk igyekeztek figyelembe venni az utóbbi három évtized tapasztalatait. 2008. negyedik negyedévben a feldolgozóipar teljesítménye az alábbiak szerint csökkent (százalékban az egy évvel korábbi teljesítményhez viszonyítva): Japán 40 Németország 25 USA 11 Kína (!) 2 A visszaesés, bár kisebb mértekben, folytatódik 2009-ben is.
6. A jármûipar helyzete
millió autót gyártott a japán óriás, az idei terv csak 7,2 millió. A cég több gyáregységében szünetelteti a termelést elõreláthatólag 2011-ig, teljesen kivonul a GM-mel közösen üzemeltetett gyárból (vezetõ modelljét, a Corollát gyártották ott, évente kb. 370 000 darabot), és jelentõsen csökkenti a Nagy-Britanniában mûködõ gyárának termelését. USA-ban a Toyota eladásai egy év alatt 34%-kal csökkentek. Fennállása óta a Toyota még nem kényszerült a termelés ilyen arányú visszafogására (Financial Times, 2009. augusztus 26.). Hasonló más nagy japán és európai gyártók helyzete is. Csak ott nem kellett drámai módon csökkenteni az új autók elõállítását, ahol a kormányok jelentõs összegekkel támogatták a vásárlást. Az amerikai autóipar helyzete ennél lényegesen kedvezõtlenebb. A General Motors és a Chrysler eladásai felére csökkentek, mind a két óriási vállalat lényegében csõdöt jelentett. Csak az amerikai kormány segítsége tartja életben. Az Opel eladása — a tranzakció minden bizonytalan mozzanata mellett — jelentõsen javíthatja a GM helyzetét. A Ford mûvek helyzete lényegesen szilárdabb, részint kisebb üzleti veszteségei, részint a válság elõtt kedvezõbb pénzügyi állapota miatt: a Ford nagymértékben saját forrásból finanszírozza a fejlesztést, gyártást és forgalmazást.
7. Az acélipari termelés visszaesése Az acélipar helyzete egyfelõl közvetlenül függ a világpiaci tényezõktõl (nyersanyag, energiahordozók és az elõállított acél ára, az acél és acéltermékek iránti kereslet), másfelõl nem csekély mértékben függ az egész iparág állami kezelésétõl, vállalatirányítási stratégiáktól, a vállalatok szerkezetétõl. A világ legnagyobb acéltermelõje, Kína nyersacéltermelése 2008-ban 500,9 millió tonna volt, ami 2,4%-kal haladta meg az elõzõ évi termelést (a világ termelésének kb. harmada). Évtizedek óta nem nõtt ennyire csekély mértékben. Az acéltermékek volumene elérte a 584,88 millió tonnát, ami megfelel a 3,4%-os növekedésnek, ugyancsak negatív csúcs. Figyelembe véve a csökkenõ acélárakat, ill. nagyobb elõállítási költségeket, érthetõk a szigorú állami ellenõrzés alatt levõ acélipar részére elkészített intézkedési terv tételei: 1. a termékszerkezet optimalizálása, a mindenkori piaci igényekhez való alkalmazkodása, 2. kínai belföldi acéligények serkentése, 3. export növelésének elõsegítése (pl. az adók és vámok módosítása révén), 4. a kínai vállalatok közötti együttmûködés megerõsítése, vállalati akvizíciók, ill. egyesülések serkentése.
A jármûipar hanyatlása jóval kifejezettebb, mint a feldolgozóipar bármelyik más ágazatának termeléskiesése. Lényegében valamennyi autógyártó beszámol a két számjegyû csökkenésrõl. Pl. a világ vezetõ autógyártója, a Toyota legfrissebb jelentése szerint két év alatt több mint 25%-kal csökkenti a termelést: míg 2007-ben 9,7
2008 végén a kínai kormány nyilvánosságra hozott segélycsomagja 4 milliárd juant szánt az acélipar közvetlen megsegítésére. Tae Yol Lee, a Korea Insurance Development Institute vezetõ munkatársa már 2003-ban fölhívta a figyelmet arra, hogy a dél-koreai acélipar kapacitása már régóta — és igen jelentõs mértékben — meghaladja az
114
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
ország amúgy csekélynek nem mondható szükségleteit, ill. exportlehetõségeit. Már az elõzõ, 1997–98-as, ill. 2001–2002-es krízis megmutatta, hogy ésszerûtlen fenntartani, továbbfejleszteni az acéltermelést. A dél-koreai acélipar — más országokhoz viszonyítva — új keletû, csak a hetvenes években létesült, nagymértékben ideológiai megfontolásokból: a kormány(ok) kifejezetten támogatták a vasmûvek létesítését. 2002 után megfogalmazódott a rugalmas mûködés elve. Ennek következtében az igen tekintélyes méretû dél-koreai acélipar (több mint 50 vállalat, ill. vállalatcsoportról van szó!) rövid idõ alatt, a piaci igényekhez igazodva akár jelentõs mértékben növelheti vagy csökkentheti a termelést.
— jelentõs mértékben összezsugorodott. Ennek valószínû magyarázata, hogy a bányászat nagy részére általában jelentõs termelésingadozás jellemzõ, ami nemcsak a kereslet változásától függ, hanem pl. a lelõhelyek, ill. a kitermelés sajátosságaitól is. A világ második legnagyobb vasérctermelõje, a Rio Tinto adózás elõtti nyeresége egy év alatt 55%-kal csökkent, 9,82 milliárd dollárról 4,39 milliárdra — a mindenkori maximumot, 200 millió tonnát megközelítõ termelés mellett (hasonló helyzetben van a többi mamutcég, BHP Billiton, Anglo American, ill. Xstrata is). Azaz a csökkenõ árak mellett a kereslet a vasércre nem csökkent. Nagyobb mértékben romlott az alumínium forgalma, ami meghatározó szerepet játszott a Rio Tinto visszaesésében. Évek óta elõször 2009 elsõ felében a cég nem fizetett osztalékot.
8. Bányászat A válság hatását a bányászatra egy ország, Kanada, és egy vállalat, a Rio Tinto példáján mutatjuk be. Kanadában évszázadok óta folytatják a bányászatot, a természeti kincsek skálája széles. Kanada „bányászati nagyhatalom”, a világ legnagyobb exportõre: a kitermelt fémek és ásványok 90%-át exportálják, elsõsorban az USA-ba. Igen nagy a bányászat jelentõsége az ország gazdaságában, a szociális ellátórendszerek fenntartásában. A bányászat részesedése a kanadai GDP-ben meghaladja a 8%-ot, összértéke több esztendõben elérte a 100 milliárd dollárt. 2. táblázat: Kanadai bányászat 2007-ben és 2008-ban 2007 Foglalkoztatottak száma
363 000
Nyilvántartott vállalatok száma (bányászati és geológiai kutatóvállalatok összesen)
1 474*
Kis- és közepes vállalatok száma Bányászati vállalatok részvényeinek forgalma Értékesített ill. fuzionált vállalatok száma értéke Évi termelés összértéke Bányászati termékek részaránya az exportban
929*, ** 17 Mrd $*, *** 195* 29,8 Mrd $*,*** 42,0 Mrd $*** 19%
* torontói tõzsde adata ** jegyzett tõke legfeljebb 3 millió dollár *** kanadai dollár 2008 Foglalkoztatottak számának változása a munkahelyek bejelentett megszüntetése burkolt leépítések, részmunkaidõben foglalkoztatottak (becslés) Bányák bezárása teljes részleges Geológiai kutatóvállalatok várható csõdje ill. átalakítása leépítésekkel, korlátozásokkal 2010-ig (becslés) Bányászati vállalatok részvényeinek forgalma
1 730 5 000
11 14 300 10 Mrd $
A 2. táblázatban foglaltuk össze a kanadai bányászatot bemutató adatokat az utolsó krízis elõtti esztendõben, 2007-ben és a krízis elsõ esztendejében. A bányászatban is megfigyelhetõ a recesszió, azonban mértéke nem drámai, annak ellenére, hogy a legfontosabb piac — az USA-é
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
9. Informatika Hosszú idõn keresztül úgy tûnt, hogy a válság nem gyakorol számottevõ hatást a számítástechnikára, az informatikára, a high-tech termékeket elõállító és forgalmazó vállalatokra, az internet mûködtetõire. 2008 õszén azonban számos adat utalt arra, hogy ezen ágazatok is kénytelenek voltak érzékeny veszteségeket elszenvedni. A finanszírozás, hitelezés feltételei romlottak, csökkent a forgalom, lassult a fejlesztés, nem növekedett az e-kereskedelem volumene. Így nem meglepõ, hogy világszerte csökkent a foglalkoztatottak száma. Emellett tényként kezelendõ, hogy az informatika nem került olyan drámai helyzetbe, mint a pénzintézetek vagy az autóipar. Ennek valószínû magyarázata az informatika egyetemes volta.
10. BRIC államok: hasonlóságok és különbségek A BRIC országok fogalma hasznos gazdasági tétel: jelentõs geopolitikai, gazdasági, demográfiai és kulturális különbségek mellett jelentõsek a hasonlóságok is, leginkább a gazdasági fejlõdés dinamikájában. Nagy a világgazdasági súlyuk, ami a továbbiakban tovább erõsödik. Kérdésként fogalmazódik meg azonban az, mennyire ésszerû a BRIC országok akárcsak laza kategóriaként való értelmezése. Az utóbbi idõkben számos elemzõ szorgalmazza Oroszország kizárását a globális válság során tapasztaltak alapján: Oroszország gazdaságában jelentõs visszaesés figyelhetõ meg, az infláció két számjegyû (lásd a 3. táblázatot!). 3. táblázat: BRIC országok gazdasága a globális válság során GDP változások (2009. 1. félév adatai alapján) Kína India Brazília Oroszország
+7,1 +4,1 -1,6 -10,2
Infláció (évi, 2009. június) -1,7 +9,3 +4,8 +11,9
Oroszország gyenge gazdasági teljesítménye, ugyanakkor a globális folyamatokkal szembeni viszonylag sikeres állami fellépés döntõen három tényezõre vezethetõ vissza:
115
1. Az ország gazdasági teljesítménye döntõen a nyersanyag, különösen a kõolaj világpiaci árának függvénye. 2. A több évig tartó olajárszárnyalásból származó elképesztõ bevételeket az ország nem fordította a feldolgozóipar fejlesztésére, korszerûsítésére. 3. Az olajbevételek nagy része, több százmilliárd dollár egy állami tartalékalapba került. A válság idején e források segítségével stabilizálták Oroszország pénzügyeit a tõke tömeges, pánikszerû távozása idején. Az orosz gazdasági elemzõk — nyugati kollégáiktól eltérõen — mérsékelten derûlátóak az ország rövid és középtávú teljesítményével kapcsolatban. Optimizmusuk alapja egyfelõl az olajárak emelkedése, ami a gazdasági válságból való kiabálás következménye: az erõsödõ ipari termelés megköveteli nagyobb mennyiségû olaj felhasználását. Másfelõl Oroszország még mindig igen jelentõs központi pénztartalékokkal rendelkezik: sem az olajár jelentõs csökkenése, sem a tõke kivonása nem járt olyan drámai belföldi következményekkel, mint más országokban. Brazília és India viszonylag jól vészelték át a kívülrõl ható kihívásokat, részint a hazai ipart lényegében védõ, igen jelentõs belsõ piac, részint az óvatos gazdaságpolitika következményeként, azonban kiemelendõ, hogy India — Oroszországhoz hasonlóan — a korábban felhalmozott tartalékok felélésére is kényszerült. Ti. India nyitott gazdaságát érintette a válság minden komponense kisebb-nagyobb mértékben: az indiai bankok birtokában levõ amerikai értékpapírok nagy veszteségeket okoztak, a kézmûipari kivitel 2008ban 70%-kal csökkent, 32%-kal csökkent a szõnyegek, 20%-kal a tea exportja. A hatalmas kereskedelmi flottával rendelkezõ Indiát érzékenyen érintette a tranzitdíjak 50%-os csökkenése. Emellett az indiai bankok hitelezési gyakorlata jelentõsen nem változott, ami kedvezõ hatást gyakorolt a gazdaságra. Az indiai kormány — más országoktól eltérõen — közvetlenül nem avatkozott be a gazdaságba. A kínai kormány viszont kihasználta az ország hatalmas valuta- és értékpapír-tartalékait az olyan stabilizáló és élénkítõ csomagok összeállításához, amelyek nemcsak kivédték az elsõsorban USA-ból eredõ külsõ hatásokat, de továbbra is biztosították a gazdasági növekedést, mindezt csökkenõ árak mellett!
11. Tanulságok Az egész világra kiterjedõ gazdasági válságot látszólag nem túl jelentõs, megelõzhetõ tényezõk váltották ki. A nyilvánosságra került adatok valószínûsítik, hogy a krízist valóban döntõen az amerikai bizonytalan jelzáloghitelek, ill. ezekre épülõ, kiszámíthatatlan, kifejezetten spekulatív elemeket tartalmazó, tömegesen forgalomba hozott értékpapírok által elindított láncreakció robbantotta ki. Banki veszteségek, likviditási problémák, biztosítási zavarok hamar hatottak az ingatlanpiacra stb. A feldolgozóipar helyzetét már több tényezõ együttes hatása rontotta. Annak ellenére, hogy a kormányok, elsõsorban az amerikai kormány közvetlenül avatkoztak be a gazdasági folyamatokba, valódi fordulatra, a pénzügyi folyamatok átláthatóvá tételére nem került sor a bankok rendkívül erõs pozíciója miatt. A botrányos események ellenére sem az amerikai kormány, sem az EU illetékesei hangzatos kijelentéseken
116
túl nem léptek. Így számítani lehet újabb válságos helyzetek kialakulására a jövõben is. Az augusztus végén megtartott németországi tartományi választásokon a baloldal pártja ért el rendkívüli sikereket. Türingiában és Saar-vidéken megszerezték a voksok több mint 20%-át. Idézzünk föl e párt gazdasági programjából a pénzügyek átalakítására vonatkozó tételekbõl: — határozott állami ellenõrzés a piaci szereplõk mûködése fölött; — az egész bankrendszer reformja, társadalmi ellenõrzés kialakítása; — az átláthatatlan, kiszámíthatatlan banki termékek forgalmazásának teljes tilalma; — a hedge alapok és hasonló vállalkozások létrehozásának tilalma; — a valutapiacok folyamatos ellenõrzése és szabályozása. Mielõtt felmerülne a pénzügyek szocialista államosításának rémképe, érdemes felhívni az Olvasók figyelmét arra, hogy lényegében ezek a tételek alkotják J. M. Keynes felfogásának alapjait is. Alapmûvében, az 1936-ban megjelent „A foglalkoztatás, kamat és pénz általános elmélete” címû könyvében Keynes óva intett a piacgazdaság ésszerû önszabályozásába vetett hittõl. Különösen veszélyesnek tekintette a pénzügyi szereplõket, akiket csak az extra nyereséget eredményezõ rövidtávú spekulációk érdekelnek, és figyelmen kívül hagyják a gazdaság valódi állapotát tükrözõ mutatókat. Keynes rendkívül fontosnak tartotta az állam ellenõrzõ szerepét, különösen válságos idõkben. Nem vonta kétségbe a piacgazdaság hatékonyságát, de csak az állam éber ellenõrzése mellett. Ami a konkrét intézkedéseket illeti: Hollandia elsõként törvénybe iktatta a bankárok felelõsségét: maximálták a menedzsment tagjainak kifizethetõ prémiumot, ill. elõírták az alapbéren kívüli juttatások teljes tilalmát a bank veszteséges mûködése esetén. 1972-ben James Tobin Nobel-díjas amerikai közgazdász javasolta a bankok közötti átutalások megadóztatását. Ez az adó megnehezíti az átláthatatlan tranzakciókat, tehát elõsegíti a bankok kockázatos, olykor törvénytelen mûveleteinek korlátozását, ugyanakkor igen jelentõs bevételekhez juttatja a költségvetést. E javaslat támogatói tábora jelentõs, azonban nem kevés az ellenzõje is. Az Olvasókra bízom a következtetések levonását.
Irodalom 1.
2.
3.
4. 5. 6.
Nabiullina, E. Sz. Oroszország szociális és gazdasági fejlõdése 2009-ben: pontosított elõrejelzés. Elhangzott az Orosz Föderáció kormányának ülésén, 2009. március 19-én. Randall S. Kroszner, Luc Laeven, Daniela Klingebiel. 2002. Financial Crises, Financial Dependence, and Industry Growth. World Bank Policy Research Working Paper No. 2855 (June 2002) Tae Yol Lee. The Korean Steel Industry after the Currency Crisis. Korea Insurance Development Institute. Working Paper Series Vol. 2003-36. November 2003 Report of Chinese Iron & Steel Industry under International Financial Crisis, 2009. By www.shcri.com. Dated: Mar 17, 2009 http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/iron_&_steel/ http://www.dw-world.de/dw/article/0,,4664210,00.html?maca=ennewsletter_en_bulletin-2097-txt-nl
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
Farkas Ottó, Tóth László, Cseh Ferenc, Márkus Róbert, Harcsik Béla *
A szénporbefúvás lehetõségei és várható eredményei oxigéndúsítással elérhetõ égéshõmérséklet-kompenzációval az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztóinak feltételrendszerében A fúvószél dúsítása oxigénnel akkor válhat szükségessé szénporbefúvásnál, amikor a növekvõ fajlagos mennyiséggel egyre csökkenõ hõbevételbõl származó hõhiány kompenzálására direkt eszközök (forrószél-hõmérséklet növelése, fúvószélnedvesség csökkenése) már nem állnak rendelkezésre, s így nem biztosítható a szükséges elméleti égéshõmérséklet. A nagyobb oxigéntartalmú fúvószél csak indirekt módon, vagyis azáltal fejti ki hatását, hogy a medencében rendelkezésre álló egyre kevesebb fajlagos hõmennyiséget fokozatosan kisebb fajlagos medencegáz-mennyiség képviseli, fenntartva ennek révén a szükséges elméleti égéshõmérsékletet. (Ebbõl következõen — túlzott mérvû oxigéndúsítás esetén — a nagyolvasztó teljes magasságában sérülhet a hõegyensúly, és fokozatosan kialakulhat az ún. „forró láb, hideg fej” állapot).
A fúvószél dúsítása oxigénnel akkor válhat szükségessé szénporbefúvásnál, amikor a növekvõ fajlagos mennyiséggel egyre csökkenõ hõbevételbõl származó hõhiány kompenzálására direkt eszközök (forrószél-hõmérséklet növelése, fúvószélnedvesség csökkenése) már nem állnak rendelkezésre, és így nem biztosítható a szükséges elméleti égéshõmérséklet. A nagyobb oxigéntartalmú fúvószél csak indirekt módon, vagyis azáltal fejti ki hatását, hogy a medencében rendelkezésre álló egyre kevesebb fajlagos hõmennyiséget fokozatosan kisebb fajlagos medencegáz-mennyiség képviseli, fenntartva ennek révén a szükséges elméleti égéshõmérsékletet. (Ebbõl következõen — túlzott mérvû oxigéndúsítás esetén — a nagyolvasztó teljes magasságában sérülhet a hõegyensúly, és fokozatosan kialakulhat az ún. „forró láb, hideg fej” állapot).
1. A parciális oxidációs folyamatok nagyolvasztói, hõtani vizsgálata, 1100 °C-os forrószéllel és O2-hozzáadással (~100 kg/t nyv-nál nagyobb szénpormennyiségnél) történõ kompenzáció esetén A vizsgálatokban szereplõ szénporok azonosak az elõzõ szakcikkben [1] megadottakkal, azaz: A. C= 79%; H2= 4,2%; N2= 1,3%; O2= 5,0%; S= 1,0%; H2O= 0,8%; hamu= 8,7%
Enrichment of air blast with oxygen may become necessary at coal breeze injection when no direct means (increase of hot blast temperature, decrease of air blast humidity) are available for compensation of heat loss coming from the heat input decreasing more and more with the increasing specific quantity and thus the needed theoretic combustion temperature can not be provided. The air blast with higher oxygen content develops effect only on indirect way so that the more and more less specific heat quantity available in the hearth is represented by gradually less specific hearth gas quantity, thus maintaining the needed theoretical combustion temperature. (As a consequence of this – in case of excessive oxygen enrichment – the heat equilibrium in the whole height of the blast furnace can get damaged and it can gradually develop the so called “hot head, cold foot” state.)
B. C= 81%; H2= 4,05%; N2= 1,5%; O2= 4,7%; S= 1,0%; H2O= 0,9%; hamu= 11,8% C. C =76%; H2= 4,05%; N2= 1,5%; O2= 4,7%; S= 1,0%; H2O= 0,9%; hamu= 11,8% 1.1. A hõbevétel, a fajlagos medencegáz-mennyiség és az elméleti égéshõmérséklet összefüggései A szénporbefúvás mértékének fokozódásával csökkenõ hõbevétel — a parciális oxidáció egyre kisebb hõtermelése (Q2) mellett — fõleg abból fakad, hogy csökken a parciális oxidációban résztvevõ koksz-C mennyisége, és így szenzibilis hõje (Q1,2.), ugyanakkor növekszik az egyre nagyobb szénpormennyiség felhevítésének hõkiadása (Q3,2). A számítással, különbözõ szénpormennyiségekre meghatározott adatok az A-jelû szénpor példáján, az 1. táblázat révén tanulmányozhatók, melyben Gsz a szénpormennyiség; Q1.1 és Q1.2 a forrószél ill. a parciálisan oxidálódó koksz-C szenzibilis hõje; Q2 a parc. oxid. hõfejlesztése (koksz-C + szénpor-C); Q3.1 a fúvószélnedv. bomlásának hõigénye; Q3.2 a szénpor felhevítésének hõigénye; Qmg a medencegáz hõtartalma; Vmg a medencegáz-mennyiség. A 1. táblázat — és a B-, ill. C-jelû szénporok ugyanezen eredményeibõl összeállítható (itt nem közölt) részletes táblázat — adatai közül az oxigéndúsítás szempontjából csak a >100 kg/t nyv szénpormennyiségre vonatkoztatottak fontosak, minthogy az elõzõ dolgozat [1] tanúsága szerint ~ 100 kg/t nyv mennyiségig a rendelkezésre álló forrószél
* Dr. Farkas Ottó professor emeritus, a mûszaki tudományok doktora, Miskolci Egyetem • Tóth László gyárvezetõ, ISD Dunaferr nagyolvasztómû • Cseh Ferenc gyárvezetõ, ISD Dunaferr nagyolvasztómû • Márkus Róbert egyetemi-tanársegéd, Miskolci Egyetem • Harcsik Béla doktorandusz hallgató, Miskolci Egyetem
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
117
(max. 1100 °C) képes a hõkompenzációra, 21% O2-tartalmú levegõvel is. 1. táblázat A hõmérleg tételeinek változása a fajlagos A-jelû szénpormennyiség függvényében, a fúvószél oxigéndúsítása nélkül Gsz, kg/t nyv
100
150
200
Q1,1 kJ/t nyv Q1,2 kJ/t nyv Q2 kJ/t nyv Q3,1 kJ/t nyv Q3,2 kJ/t nyv
2050158 467291 2784909 214910 164500
2050158 386285 2763421 214910 246750
2050158 305280 2741935 214910 329000
Qmg kJ/t nyv
4924528
4738204
4553463
Vmg m3/t nyv
1645
1655
1665
A B- és C-jelû szénporok adataiban csak az alábbi tételekben van eltérés (pl. 200 kg/t szénpornál): B: Q2 = 2776621 kJ/t nyv; Qmg = 4588149 kJ/t nyv; Vmg = 1686 m3/t nyv C: Q2 = 2689905 kJ/t nyv; Qmg = 4501433 kJ/t nyv; Vmg = 1633 m3/t nyv A 150 kg-os, ill. a 200 kg-os fajlagos „A” szénpormennyiség feltételezett használatakor képzõdõ 1655 és 1665 m3/t nyv (1. táblázat) medencegáz esetén az elméleti égéshõmérséklet, a rendelkezésre álló medencegázhõmennyiség (Qmg) (1. táblázat) révén csak 2023 °C, ill. 1933 °C lehetne. A szükséges elméleti égéshõmérséklet (Te = 2115 °C) fenntartása tehát a fajlagos medencegáz-mennyiségek csökkentését, azaz a fúvószél oxigéntartalmának növelését igényli az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztóinak feltételei között 100 kg/t nyv-nál nagyobb mennyiségû szénporbefúvás esetén. 1.2. A fúvószél O2-tartalma a fajlagos medencegáz-mennyiség függvényében, konstans elméleti égéshõmérséklet fenntartásához A fúvószél O2-tartalma és a fajlagos medencegáz-mennyiség összefüggéseit az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztóinak üzemi adataira érvényesen meghatározva az 1. ábra szemlélteti, különbözõ, A-jelû szénpormennyiségekre. A kapcsolatrendszer láthatóan nem lineáris, s azt — az ábrán megadott regressziós egyenleteket x-re, vagyis O2l-re rendezve — 150 kg/t nyv szénpormennyiségre:
1. ábra: Összefüggés a fajlagos medencegáz-mennyiség és a fúvószél szükséges oxigéntartalma között Dunaferr Zrt. nagyolvasztóinál 100 kg/t nyv szénpormennyiséget meghaladó befúvás esetén), különbözõ szénpormennyiség mellett összefüggések fejezik ki. A kifejezések természetesen bármely szénpormennyiségnél alkalmasak arra, hogy az egyes tételek változásainak hatását meghatározzák, minthogy a változások mértéke — az 1. ábrán láthatóan — független a szénpormennyiségtõl. Mindezek alapján, a fajlagos medencegáz-mennyiség szükséges csökkenését biztosító O2-koncentráció-növekmény a fúvószélben 150 kg/t szénpormennyiségnél a
V'mg –1,3058 V'mg –1,3144 ∆Ο2l =——— –——— ,% 17039 17039
(1) 200 kg/t nyv szénpormennyiségnél pedig a
Vmg –1,3058 O2l = ——— 17039 200 kg/t nyv szénpormennyiségre:
(3)
(4)
V'mg –1,3058 V'mg –1,3144 ∆Ο2l =——— –——— ,% 16880 16880 (2)
Összefüggés a fajlagos medencegáz-mennyiség és a fúvószél szükséges oxigéntartalma között, más kompenzációs lehetõség figyelembe vétele nélkül (az ISD
matematikai formulával számítható. A képletben az oxigéndúsítás nélküli medencegáz-mennyiség Vmg (1. táblázat), az oxigéndúsítással tervezett pedig amikor is Vmg > V’mg. Ez utóbbi a Qmg V'mg = ——— , m3/t nyv cp · Te összefüggéssel számítva:
118
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
Vmg –1,30144 O2l = ——— 16880
Gsz = 150 kg/t nyv esetén: V’mg = 1583 m3/t nyv Gsz = 200 kg/t nyv esetén: V’mg = 1521 m3t nyv Az értékek a 1. ábrán leolvashatók.
2. Az O2-dúsítás, ill. -hozzáadás szükséges mértéke a szénpormennyiség függvényében A vonatkozó számítások a szénporok minõségétõl függetlenül elérhetõ, azaz azonos koksz/szénpor helyettesítési szám feltételezésével, illetõleg az adott szénporminõségre érvényes, egyedi helyettesítési szám érvényre jutásának igényével készültek el. Ezeken belül a teljes koksz/szénpor helyettesítési szám figyelembe veszi a szénpor H2-tartalmának redukáló teljesítményét is, míg a részleges helyettesítési szám ettõl eltekint. 2.1. O2-szükséglet, azonos helyettesítési szám érvényre jutásának igénye esetén A (3) formulával megállapítható, hogy az A-jelû szénporból: G = 150 kg/t nyv befúvásakor: ∆O2l = +1,2561 = +1,26%, azaz O2l = 22,26%
(Vl = 1261 m3/t nyv)
Ez az O2-hozzáadás 15,89 m3/t nyv, ami a ∆Gsz = +50 kg/t nyv szénpor-mennyiség-növekményre vonatkoztatva 0,3178 m3 O2/kg szénportöbblet. Gsz = 200 kg/t nyv felhasználásakor (4) : ∆O2l = +2,6474 = +2,65%, azaz O2l = 23,65% (Vl =1187 m3/t nyv) Ez az O2-dúsítás 31,46 m3/t nyv, ami a ∆Gsz = +100 kg/t nyv szénpor-mennyiség-növekményre vonatkoztatva 0,3146 m3 O2/kg szénportöbblet. Ugyanezen — de itt már nem részletezett — számítások eredményei szerint a B-jelû szénporra, 150 kg/t-nál ∆O2l = 1,26%, így O2l = 22,26%, ami 1589 m3/t nyv, illetve 0,3178 m3/kg szénpor O2-hozzáadást jelent, ami itt azonos az A-jelû szénpor eredményével. 200 kg/t nyv szénpormennyiségnél ∆O2l = 2,75%, vagyis O2 = 23,75%. Ez 32,64 m3/t nyv, ill. 0,3264 m3/kg szénpor oxigén-hozzáadásnak felel meg. A C-jelû szénporra vonatkozó eredmények is azonosak az A és B szénporokéval 150 kg/t mennyiségeknél. 200 kg/ t-nál viszont ∆O2l = 2,46% azaz O2 = 23,46%, ami megfelel 29,20 m3/t nyv, ill. 0,292 m3/kg szénpor oxigén-hozzáadásnak. Az eredményeket a 2. ábra szemlélteti. Az oxigénhozzáadás reális, fajlagos átlagértéke, csekély eltéréssel — a 2. ábrán megjelenõ metszéspont által jelzett helyzetnek megfelelõen —, 100–200 kg/t nyv szénpormennyiség-tartományban: ∆VO2 = 0,3178 m3/kg szénpor l
(Az ábrán feltûnhet, hogy az emelkedõ tendenciát tanúsító görbék kezdõpontja nem azonos. Ez — az elõzõ
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
2. ábra: A fúvószél O2-tartalmára vonatkozó igény a vizsgált szénporok mennyisége függvényében, más hõkompenzációs lehetõség hiányában, az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztóinak feltételrendszerében dolgozat [1] tanúsága szerint — abból fakad, hogy a forrószél-hõmennyiség által teljesíthetõ hõkompenzáció mértékeit a szénpormennyiség függvényében ábrázoló görbék nem azonos koordináta-helyzetben fejezõdnek be. Amint az az elõzõ szakcikkben [1] látható, a C-jelû szénpor hõkompenzációja maximálisan 93 m3/t nyv mennyiségnél a forrószéllel befejezõdik, a B-jelûé pedig 104 kg/t nyv mennyiségig is kompenzálttá válik. Az Ajelû szénpor kompenzációja a forrószélhõvel pontosan 100 kg/t nyv mennyiségig biztosított. Mindennek következtében a C-jelû szénpor már 93 kg/t mennyiségtõl igényel oxigénhozzáadást, míg a B-jelû csak 104 kg/t-nál nagyobb mennyiségeknél.) Feltûnhet az is, hogy az eltérõ szénminõségek mennyiségi növekedésével növekvõ fúvószél-O2-koncentráció növekedési mértéke annál nagyobb, minél nagyobb a szénpor C-tartalma, illetõleg C/H hányadosa. Ez annak a következménye, hogy ilyen szenek parciális oxidációja során több lesz a fajlagos medencegáz-mennyiség és így több oxigén hozzáadására van szükség a gázmennyiség szükséges mértékû csökkentéséhez. A regressziós analízis az O2 = f (Gsz) függvényt az alábbi matematikai formulákkal írja le, a vizsgált A-, B- és C-jelû szénporra érvényesen: A: O2l = 18,632e0,0012Gsz
(5)
B: O2l = 18,37e0,0013Gsz
(6)
C: O2l = 19,056e0,001Gsz
(7)
119
2.2. O2-szükséglet, egyedi helyettesítési számok érvényre jutásának igénye esetén Változik az O2l = f (Gsz)összefüggés abban az esetben, ha a szénporminõségektõl független, vagyis azonos koksz/ szénpor helyettesítési mérték nem követelmény, hanem elfogadható az, hogy a vizsgált mindhárom (A, B és C) szénpor, az egyedi helyettesítési értékének megfelelõ eredményekhez tartozó oxigéndúsítással vegyen részt a folyamatokban. Ebben az esetben az A-jelû szénporra érvényes függvénygörbe (5) (2. ábra) képviseli mindhárom szénport, annak szem elõtt tartásával, hogy az A-jelû szénpor — az elõzõ dolgozatban [1] meghatározottak szerint — várhatóan 1,051-es, a B-jelû 1,077-es, a C-jelû pedig 1,011-es helyettesi tényezõnek megfelelõ eredményeket produkál a nagyolvasztóban, azonos mértékû O2-dúsítási igény mellett. A bemutatott O2-szükségletek az ISD Dunaferr Zrt. üzemi paraméter-értékeinek bázisán, elméleti számítások eredményeiként születtek, így a gyakorlat ezektõl, a nagyobb oxigénigény irányába kismértékben eltolódhat. 2.3. Az O2-dúsítás mértékének szakirodalmi adatai Az oxigénszükségletre utaló szakirodalmi adatok is az adott üzem adottságainak függvényében, eltéréseket mutatnak. Így például: [2] Szénpor, kg/t nyv Forrószélhõm.,°C Forrószél O2-tart., %
0 1116 21
128 1158 21,9
143 1157 22,3
147 1164 22,4
161 1156 22,2
[3] Szénpor, kg/t nyv Forrószélhõm.,°C Forrószélnedv., g/m3 Forrószél O2-tart., %
0 1105 53 22,9
50 1143 50 23,0
75 1170 40 23,5
100 1210 30 24,0
A [4] szakirodalom 100 kg/t nyv szénporbefúvásra (+78-80 m 3/t nyv földgázmennyiségre), 1050 °Cos forrószél-hõmérsékletnél 24,5% O2-koncentrációt jelez. A legnagyobb oxigénszükségletrõl az [5] szakirodalmi forrás számol be, mely szerint 1 kg/t nyv szénpormennyiség ~0,6 m3/t nyv oxigénhozzáadást igényel. Ebben azonban az égést segítõ az „oxy-coal” befúvórendszerben használatos többlet oxigénmennyiség is minden bizonnyal szerepel.
3. Kokszmegtakarítás, koksz-, ill. tüzelõanyag-fogyasztás a szénpormennyiség függvényében Akár az 1100 °C-os forrószél biztosítja megadott mennyiségi határig (~100 kg/t nyv) a szénporbefúvás hõkompenzációját [1], akár O2-hozzáadást igényel (~100 kg/t nyv felett) a feladat megoldása, a nyersvasgyártás fajlagos koksz-fogyasztása — az adott szénpor által képviselt helyettesítési mértéknek megfelelõen — csökken. S
3. ábra: Fajlagos koksz- és tüzelõanyag-fogyasztás különbözõ szénporok fajlagos mennyiségének függvényében, a forrószéllel/oxigénnel történõ kompenzáció mennyiségi határának megjelölésével, az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztóira érvényesen
120
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
amennyiben a koksz/szénpor helyettesítési szám a gyakorlatban is nagyobb 1-nél, akkor annak arányában csökken a fajlagos, bruttó tüzelõanyag-fogyasztás is. A 3. ábra szemlélteti az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztóiban a szénporbefúvással elérhetõ, csökkenõ fajlagos koksz-, ill. tüzelõanyag-fogyasztást, a vizsgált (a külföldi gyakorlatban használatosokhoz igazodó) szénporok mennyiségének és helyettesítési tényezõiknek függvényében. Megállapítható, hogy az 1100 °C-os forrószéllel végezhetõ hõkompenzációig (max. 100 kg/t nyv szénpormennyiség) [1] elérhetõ maximális kokszfogyasztás-csökkenés a következõ:
arányában csökkenõ fajlagos, bruttó tüzelõanyag-szükségletet a 3. ábra szintén érzékelteti. A tüzelõanyag-csökkenés mértékében kisebb lesz a CO2-emisszió is. A bemutatott, várható eredmények a mindenkor használatos szénporok (szénporkeverékek) minõsége szerint módosulhatnak, azaz a szénpor nagyobb C-tartalma, illetve nagyobb C/H hányadosa kedvezõbb, ellenkezõ irányú módosulásuk pedig kedvezõtlenebb metallurgiai eredményekhez vezet. A szénporbefúvás gazdaságossága mindezek mellett jelentõs függvénye a szénpor minõsége és ára, valamint a szénpor és a koksz ára közötti viszonynak, ill. a befúvás technikai-technológiai költségeinek is.
C-jelû szénpor: 532,5-431,4 = 101,1 kg/t nyv A-jelû szénpor: 532,5-427,4 = 105,1 kg/t nyv
4. Felhasznált irodalom
B-jelû szénpor: 532,5-424,8 = 107,7 kg/t nyv [1]
Az így teljesíthetõ minimális fajlagos kokszfogyasztás (C: 431,4; A: 427,4; B: 424,8 kg/t nyv) természetesen tovább csökkenthetõ az ábrán látható mértékben, de ahhoz — a szénpormennyiség növelése mellett — a fúvószél O2-koncentrációját is fokozatosan növelni kell, a (5), (6), (7) matematikai formulák által, ill. a 2. ábra segítségével meghatározható mértékben. Amennyiben az elméletileg meghatározott, teljes koksz/ szénpor helyettesítési számok (C: 1,001; A: 1,051; B: 1,077) a gyakorlatban valóban érvényre jutnak, akkor azok
[2] [3] [4] [5]
Farkas Ottó, Tóth László, Cseh Ferenc, Márkus Róbert, Harcsik Béla: A szénporbefúvás lehetõségei és várható eredményei, a forrószélhõmérséklet növelésével elérhetõ hõkompenzációval, az ISD Dunaferr Zrt. Nagyolvasztóinak feltétel-rendszerében. ISD Dunaferr Mûszaki Gazdasági Közlemények. 2009.,3. K.-H. Peters és társai: Stahl und Eisen 1989., 22., pp. 43-50. J.J. Poveromo: Ironmaking Conference Procedings 1996., pp. 79-92 H.W. Gudenau: Stahl und Eisen 1999., 12., pp. 81-86. M. Peters, P. Schmöle: Stahl und Eisen 2002., 4., pp. 43-50.
Pályázati felhívás Az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai által létrehozott Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma pályázati felhívást tesz közzé Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj elnyerésére. A Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj adományozásának célja a mûszak, gazdasági, szervezési és humán publikáció terén kiemelkedõ eredményt elérõk tevékenységének ösztönzése, elismerése. Szakmai Publikációért Nívódíjban az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított vagy részvételével mûködõ társaságok, illetve vele együttmûködõ szervezetek pályázatot benyújtó dolgozója, illetve teamje részesülhet. Pályázni az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai tevékenységével összefüggõ — 2000. január és 2010. január között —, hazai vagy külföldi szakmai lapban vagy egyéb kiadványként megjelent, megjelenõ, illetve szakmai konferencián elõadásként szerepelt mûszaki, gazdasági, illetve humán publikációkkal lehet.
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
Pályázati Díjak Az eredményes pályázatok a Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj I. fokozatával 150 000 Ft, II. fokozatával 125 000 Ft, III. fokozatával 100 000 Ft, összegû anyagi elismerésben és oklevélben részesülnek. (A díj pályázatonként, nem alkotónként kerül kifizetésre.)
Jelentkezés, határidõk Pályázatok benyújtása: Díjak átadása:
2010. április 1-jéig 2010. május 30-áig
A pályázatokat ajánlott levélben az alábbi címre kérjük beküldeni: Dunaferr Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros Pf. 110. A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad. Telefon: (25) 581-303, 06 (30) 520-5760, e-mail cím:
[email protected]. Dunaújváros, 2009. november 1. Az Alapítvány Kuratóriuma
121
Hevesiné Kõvári Éva, Bocz András, Tóth Antalné, Várady Tamás, Pallósi József *
Dunaferr salakok megfelelõségének tanúsítása Az ISD Dunaferr Zrt.-nél a metallurgiai tevékenység következtében kohósalak és konvertersalak keletkezik. Ezek a salakok feldolgozás nélkül hulladéknak számítanának. Az ISD Dunaferr Zrt. ezeket a salakokat feldolgozza, mellékterméket gyárt belõlük, és megfelelteti azokat az EU harmonizált szabványainak. A megfelelõség tanúsítással rendelkezõ salakokat építõipari, útépítési alapanyagként értékesíteni lehet.
1. Bevezetés Az ISD Dunaferr Zrt. jelenleg a magyar autópályák közvetett salakbeszállítója. E beszállítói státusz eléréséhez nagyon sok munka, egyéni és csoportos teljesítmény fûzõdött, hiszen rengeteg ellenérzést, valótlan vádat kellett a salakokkal kapcsolatban 2008–2009-ben kezelni, megoldani, cáfolni. 2006-ban az M6 autópálya építéséhez a Ferromark Kft. szállított be halnai salakot. A Ferromark Kft. 2007 novemberéig az ISD Dunaferr társaságcsoporton belül a salakok feldolgozását, forgalmazását végezte — mind a régi gyártású, deponált salakok, mind az aktuálisan képzõdõ salakok építõipari engedélyeztetéséért, értékesítéséért e cég volt felelõs. A 2006-ban kiszállított salak a halnai rekultivációs területrõl került kitermelésre. A nem szeparáltan, szennyezõkkel keveredett salakmixet az útépítésnél sok kritika érte: fizikai szennyezettségére, a környezetvédelmi szempontok alapján értékelt kioldhatósági eredményekre — fõként a Cr(VI)-ra — volt az útépítõknek kifogásuk. Az említett reklamációk odáig vezettek, hogy az eredeti szerzõdésben tervezett mennyiség nem kerülhetett kiszállításra. Az ISD Dunaferr Zrt. privatizációja után, 2008 elején újra megjelent az autópályához történõ beszállítás lehetõsége. Ekkor a salakfeldolgozást és forgalmazást már nem a Ferromark Kft, hanem a tevékenységet beolvasztó anyacég, az ISD Dunaferr Zrt. végezte. A 2006-os M6 érdi szakasz építésénél felmerült kifejezetten rossz útépítési tapasztalatok azonban rendkívül negatívan befolyásolták a Dunaferr salakok megítélését. Óriási mennyiségû — több, mint 1.000.000 tonna — frakcionálatlan állapotú õrölt kohókõ depónia állt az ISD Dunaferr Zrt. rendelkezésére. A salakok, köztük az õrölt kohókõ építõipari engedélyeztetését a nulláról kellett kezdeni, hiszen a Ferromark Kft.-nél régen meglévõ engedélyek elavultak, az EU útépítési alapanyagokra vonatkozó szabályai megújultak, a tevékenység átvételével a mûködés minõségbiztosítási háttere megváltozott, és ráadásul számolni kellett az útépítõk ellenérzésével is. A tét tehát nagy volt. Az értékesítés minõségügyi feltételeit meg kellett oldani, sürgõsen el kellett indítani a sala-
At ISD Dunaferr Co. Ltd. blast furnace slag and converter slag is produced as a consequence of the metallurgical activity. Without processing these slag types would go for waste. ISD Dunaferr Co. Ltd. processes these slag types and produces by-product of them, and gets them corresponded to the harmonized standards of the EU. The slag having conformity certification can be marketed as building industry and road construction base material.
kok megfelelõség-tanúsítási folyamatát. A CE-jelet 2008 év végére a jelzett 1.000.000 tonna õrölt kohókõre meg kellett szerezni, hiszen megfelelõ minõségügyi bizonylatok nélkül a magyar építõipar nem fogadhat termékeket. (Lásd 89/106/EEC Építési Termék Direktíva; 3/2003.(I.25)BMGKM-KvVM együttes rendelet!) Az útépítõk ellenállását nagyon sok bizonyítással: a gyártás minõségbiztosítási rendszerének kiépítésével, jó vizsgálati eredményekkel, akkreditált laborvizsgálati hátérrel, helyszíni auditokkal, szakmai tárgyalásokon (ISD Dunaferr Zrt., végfelhasználó, környezetvédelmi hatóságok) való meggyõzéssel lehetett csak véghezvinni. E munka nagyságrendjét és jelentõségét a folyamatba történõ rövid betekintéssel próbáljuk bemutatni.
2. Salakok felhasználása az EU-ban és a nagyvilágban A vas- és acélkohászat a termelõi tevékenységéhez szükséges alapanyagokat a természetbõl meríti. A tûzi technológiák kémiai és fizikai folyamataik során számos ásványi anyagot, pl. feketeszenet, vasércet, mészkövet, dolomitot, bauxitot használnak fel. Ezek az ásványi anyagok a vas- és acélgyártás hõmérsékletén a folyékony salakban gyûlnek össze és kerülnek kapcsolatba a fémolvadékkal, hogy a technológia szerinti fizikai és kémiai hatásukat kifejtsék. A salak tehát összeolvasztva tartalmazza azon anyagokat, melyeket a vaskohászat a természetbõl az acél elõállítása érdekében „kölcsönvett”. A vas és acélkohászati salakból a Föld összes országa évente mintegy 300 millió tonnát „állít elõ”, amely mennyiségbõl Magyarország mintegy tized-százalékos arányban veszi ki részét. A technológiai melléktermékként keletkezõ salakok nagy részére azonban nem természetidegen anyagként kell tekintenünk. A nagyolvasztói kohósalak például összetételében, tulajdonságaiban nem sokban különbözik a bazalttól: lényegében kalcium-, alumínium-, magnézium-szilikát, a kalcium-oxid lekötésére elegendõ egyéb komponenssel. Azaz rendelkezésünkre áll egy természetes anyagokból elõállított értékes, jó tulajdonságokkal rendelkezõ „mesterséges” kõzet, amelyet a természet számára vissza tudunk szolgáltatni. Ennek módja az, hogy
* Hevesiné Kõvári Éva minõségügyi és környezetvédelmi igazgató • Bocz András anyagvizsgáló és kalibráló laboratóriumok igazgatója • Tóth Antalné rendszerkoordinációs osztályvezetõ • Várady Tamás fejlesztõmérnök • Dr. Pallósi József fejlesztési és roncsolásmentes anyagvizsgáló fõosztályvezetõ, ISD Dunaferr Zrt.
122
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
ott hasznosítjuk, ahol olyan kõzeteket képes helyettesíteni, amelyeket egyébként a természetbõl kellene kiemelni. Felhasználásával helyettesíthetõk a természetes építõkövek, kiválthatók a tájromboló kõbányák. Hasznosításával a fenntartható fejlõdést szolgáljuk, megtakarítjuk a bennük lévõ potenciális energiát (CO2 kibocsátás, üvegházhatás). A kohászati eredetû, feldolgozott salakokkal szembeni szemléletváltozást a jogszabályi környezet is követte: 2002. január 1-jétõl — az 1996-os korábbi rendelkezéssel ellentétben — vas- és acélkohászati salakok nem minõsülnek veszélyes hulladéknak. Sõt, az Országgyûlés 2003 decemberi ülésén elfogadta a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvényt, amely kifejezetten szorgalmazta az elsõdleges bányászati építõanyagok kiváltására alkalmas nagy tömegû másodlagos anyagok, termékek minél szélesebb körû alkalmazását a gyorsúthálózat kiépítésében. A törvény 5.§(5) bekezdése egyértelmûen tükrözi a magyar jogalkotók szándékát, így fogalmaz: „A kiemelt közérdekre és a környezetvédelmi prioritásokra tekintettel a környezet és termõföld, valamint a primer ásványvagyon védelme kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tervezés, engedélyezés és a megvalósítás valamennyi fázisában. Ennek érdekében a másodlagos nyersanyagok — elsõsorban a pernye, kohászati salak, bányameddõk, építési és bontási hulladékok — felhasználása a közbeszerzési eljárásoknál az erre vonatkozó elõzetes szakértõi vizsgálatok figyelembevételével, továbbá a hasznosításban érintettek (a felhasználandó anyagok tulajdonosai és az út építtetõje) gazdasági együttmûködése esetén írható elõ.”… A kohászati salakokat régóta hasznosítják másodlagos nyersanyagként világszerte, egyre növekvõ arányban dolgozzák fel és alkalmazzák különféle felhasználási területeken (1. ábra) — útépítés: útalapok készítése, aszfaltgyártás; — vasúti töltés-, gátépítés, területek feltöltése (rekultiváció); — cementgyártás (kohósalak portlandcement); — építõipari felhasználás (falazó- és betonelemek gyártása, habarcsok elõállítása); — hõszigetelõanyag-gyártás (kõzetgyapot); — mezõgazdasági talajjavítás (a mûtrágya savas kémhatásának ellensúlyozása); — szennyvízkezelés, — technológiai folyamatba történõ visszaforgatás stb.
1. ábra: Salakok felhasználása az Európai Unióban (Forrás: www.euroslag.org)
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
3. Az ISD Dunaferr Zrt. által elõállított salakok jellemzése 3.1. Dunaferr salakok típusai Az ISD Dunaferr Zrt. nyersvasgyártási és acélgyártási technológiáinak melléktermékei a kohászati salakok. Ezek a gyártási technológiák jól szabályozott folyamatok, ezeknél a magas hõmérsékleten lejátszódó technológiáknál rendkívül fontos a mûszaki paraméterek mérése, szabályozása, az elõírások betartása. A Dunaferr salaktípusok a következõk: Halnai salak Az ISD Dunaferr Zrt. jogelõdjében, a Dunai Vasmûben már több évtizeddel ezelõtt is törekedtek a képzõdõ salakok hasznosítására — feldolgozó kapacitás hiányában mégis a salakok jelentõs tömegei kerültek a salakhányóra, melyet a cégnél a köznyelv „salakhalnának”, vagy rövidítve „halnának” nevez. Az ötvenes évektõl egészen 1990ig a különbözõ salaktípusokat nem elkülönítve, hanem keverten tárolták a halnán. Az ilyen módon tárolt salak egyaránt tartalmazott kohó-, illetve acélgyártási (konverter és martin) salakot. Ez a salakmix a tárolás helyérõl kapta nevét, halnai salaknak nevezzük. Szerencsére 1990-tõl a salakok tárolása a halnán szelektíven történik, így a nyersvasgyártási salak és az acélgyártási salak egyértelmûen szétválasztható, azonosítható. A szelektíven tárolt salakok már nem tartoznak a „halnai salak” gyûjtõkörbe. A szelektív tárolás nagyon fontos a felhasználhatóság szempontjából, sokkal értékesebb a homogén összetételû és tulajdonságú salak mint a kevert, hiszen ez utóbbi csak kevéssé szigorú feltételeket támasztó felhasználási célra alkalmas. Kohósalak termékek A kohósalak a nyersvasgyártás során keletkezik. A folyékony kohósalakból elõállítható salaktípusok tulajdonságait a folyékony salak megszilárdulásának, lehûlésének módja határozza meg. A hûtés sebessége módosítja a salak szilárdságát, tömörségét, fizikai jellemzõit, kristályos és üvegfázis-tartalmát. Jelenleg az elõállított kohósalak termékek, illetve az alkalmazott technológiák a következõk: — Granulált salak: a folyékony salakot erõs vízsugárba folyatják, mely így igen gyorsan és intenzíven hûl le. A kapott anyag kemény, világos színû, 0–5 mm szemcsenagyságú, jó vízfelvevõ képességû, 1–1,3 tonna/m3 térfogatsúlyú. Jól alkalmazható szigetelõ, töltõanyagként, ház- és útépítéshez. — Habosított salak: a folyékony salakot kevés víz hozzáadásával, lassan hûtik le. Az anyag darabos, sötétebb színû, tömörebb és nagyobb szilárdságú. A salakot törik és 0–7 mm, 7–15 mm, 15–30 mm-es frakciókra osztályozzák. Térfogatsúlya 1–1,3 tonna/ m3. Kiválóan alkalmazható házépítéshez, salaktéglablokk gyártására, szigetelõ és töltõanyagként. — Kohókõ: a folyékony salakot a szabad levegõn hûtik le. A képzõdött salak igen tömör, nagy szilárdságú. Térfogatsúlya 1,2–1,6 tonna/m3. Kiválóan alkalmas az útépítéshez a töltésanyag, az alapréteg, a kötõréteg és a kopóréteg kialakításánál. Jól ellenáll a terhelésnek, és csillapítja a mechanikai rezgéseket. Keletkezõ frakcióméret: 0–300 mm, õrléssel és osztályozással 0–5, 5–12, 12–20, 12–55, 20–80, 60–120 mm-es frakcióméretet is elõállítanak.
123
Konvertersalak (→ pihentetett konvertersalak) A konverter salak az LD acélgyártás melléktermékeként keletkezik. A folyékony salakot salaktálba csapolják, majd vasúton a salakgödörhöz szállítják, ahol a konverter salak természetes hûtéssel szabad levegõn kihûl és megszilárdul. A megszilárdult salakot a salakhalnára szállítják, ahol a feldolgozásig tárolják. Az ún. „pihentetési” idõszak után õrlik és frakcionálják, az elõállított frakciók: 0–5 mm, 0–20 mm, 5–12 mm, 12–20 mm, 20–80 mm. A konverter salakot az út- és mélyépítésnél csak duzzadási hajlamának elmúltával alkalmazzák. A térfogatváltozási, duzzadási hajlamot a salak az ún. pihentetési idõ alatt elveszti, a „pihentetett konvertersalak” már kiváló mechanikai tulajdonságai, nagy sûrûsége és kopásállósága miatt keresett alapanyagnak minõsül.
Termék Direktívát (CPD: 89/106/EEC). E direktíva célja megteremteni az építési termékek egységes európai piacát, megszüntetni a kereskedelmet gátló technikai akadályokat. Építési termékként definiáltak minden olyan terméket, amelyet az építményekbe tartósan beépítenek. A direktívában megfogalmazott fõbb követelmények az építési termékek kapcsán: — megfelelõ mechanikai szilárdság és állandóság, — tûzvédelmi megfelelõség, — higiéniai, egészségvédelmi és környezetvédelmi követelmények, — a biztonságos használat garanciája, — zajvédelmi megfelelõség, — megfelelõ energiatakarékosság és hõszigetelés.
3.2. A kohászati salakok termékstátusza A kezeletlen kohászati salakok a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérõl jogszabály alapján hulladéknak, ezen belül nem veszélyes hulladéknak minõsülnek. Az ISD Dunaferr Zrt. technológiáiban képzõdõ kohó- és konvertersalakok keletkezésüket követõen szintén kezeletlen salakoknak minõsülnek, EWC kódjuk: 10 02 02. A kezeletlen salakok felhasználása, értékesítése nem lehetséges. Az ISD Dunaferr Zrt. a salakjait minden esetben kezeli: — kohósalak lehetséges kezelési módjai: granulálás, habosítás, õrlés, frakciók képzése, — konvertersalak lehetséges kezelési módjai: pihentetés, õrlés, frakciók képzése, — halnai salak lehetséges kezelési módjai: õrlés, frakciók képzése.
Magyarországon az Építési Termék Direktívát Az épített környezet alakításáról és védelmérõl rendelkezõ 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény) 31. és 41. paragrafusai, és a törvény végrehajtására vonatkozó 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet ültették át a magyar jogrendszerbe. Idézet az együttes rendeletbõl:
A kohászati salakok feldolgozását az 1984-ben üzembe helyezett salakfeldolgozó üzem végzi. Itt történik a salakokból a vas szeparálása, a salak törése, megfelelõ szemcsefrakciókra történõ szétválasztása, illetve az egyéb fémes és nemfémes szennyezõk eltávolítása. A felsorolt fizikai, illetve pihentetés esetén kémiai tulajdonságváltoztató mûveletek kezelésnek minõsülnek, és a kezelt salak pedig már nem hulladéknak, hanem mellékterméknek minõsül. A salaktermékek kielégítik a hulladékokról szóló 2006/12/EK keretirányelv értelmezéséhez az Európai Közösségek Bizottsága által 2007. február 21én kiadott közlemény „termék”, illetve „melléktermék”, helyesebben másodlagos termék fogalmát. A közlemény éppen a kohósalakok példáján magyarázta a termék és a hulladék fogalom közötti különbséget. A salakok tehát nem használhatatlan hulladékok, hanem értékes, jó tulajdonságokkal rendelkezõ melléktermékek, a természetes kõzetet helyettesíteni tudó „ipari kõzetek”.
3. § (1) Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelõség igazolással rendelkezõ, építési célra alkalmas építési terméket szabad. (2) Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott mûszaki specifikáció van. (3) Építési célra alkalmas a termék, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-mûszaki terveknek megfelelõ, szakszerû beépítést követõen, a termék teljes tervezett élettartama alatt, rendeltetésszerû használat és elõírt karbantartás mellett, az építmény — amelybe a termék beépítésre kerül — kielégíti az alapvetõ követelményeket... 4. § (lásd 1. táblázatban!) A megfelelõség igazolási eljárás alapját a következõ jóváhagyott mûszaki specifikációk képezik: a) magyar nemzeti szabvány, ezen belül a honosított harmonizált szabvány; b) az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen az európai mûszaki engedély (ETA), c) az építõipari mûszaki engedély (ÉME). 5. § (1) Építõipari mûszaki engedély a szállító kérelmére akkor adható ki, ha nincs a termékre vonatkozó más jóváhagyott mûszaki specifikáció, vagy az ezekben foglaltaktól a termék jelentõsen eltér.
4.1. Építési Termék Direktíva Az EU kiemelten kezelte és kezeli az építõipari termékek körét, a direktívák között az elsõk között adta ki az Építési
Az Építési Termék Direktíva alapján 2006. szeptember elseje után harmonizált szabvány elõírásainak megfelelõ, forgalomba kerülõ termékeket CE jelöléssel kell ellátni — a jelölés a francia Communauté Européenne (Európai Közösség) rövidítése. Azon termékek körét, melyeknél a CE jelölés feltüntetése kötelezõ, az EU-s irányelvek határozzák meg. Olyan termékeken, melyekre kötelezõen nincs elõírva a CE jelölés, tilos azt alkalmazni. A CE jelölés szimbolizálja azt, hogy a termék a kötelezõ követelményeket kielégíti, vagyis:
124
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
4. A kohászati salakokra vonatkozó EU szabályozás A Dunaferr salakok fõ értékesítési területei az építõiparhoz kötõdnek: útépítési, cementgyártási, szigetelõanyag-gyártási technológiákban használják fel azokat.
— megfelel a termékkörre megfogalmazott direktíva elõírásainak, — a szükséges megfelelõségi eljárást elvégezték a gyártás során. A CE-jel feltüntetése az építési termékeken és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokon csak megfelelõség igazolási eljárás lefolytatása után lehetséges. Az igazolás alapja más és más lehet, attól függõen, hogy él-e a termékkörre vonatkozó harmonizált szabvány. (1. táblázat) 1. táblázat: Összefüggés a megfelelés alapját képezõ mûszaki specifikáció és a forgalmazott építési termék forgalmazási feltétele között Megfelelõség alapja:
Jelzet a terméken és a terméket kísérõ dokumentumokon:
EU direktívához kapcsolódó harmonizált EN szabvány
CE EU-ban érvényes
Európai Mûszaki Engedély (Europian Technical Approval = ETA)
CE EU-ban érvényes
Építõipari Mûszaki Engedély (ÉME)
ÉME Az engedélyt kibocsátó tagországban érvényes
A vonatkozó direktíva csupán általános biztonsági követelményeket taglal, azonban a direktíva hatálya alá tartozó termékekre kiadott harmonizált szabvány már konkrét követelményeket támaszt a termékkel szemben. Harmonizált honosított szabványok (jelzetük MSZ EN xyzvw : évszám) ún. ZA függelékkel rendelkeznek — ez tartalmazza az összefüggést a szabványban lefedett alapvetõ biztonsági követelmények és a szabvány vonatkozó szakaszai között. A ZA melléklet tartalmazza: — a CE jelölésre vonatkozó elõírásokat, — a termék tervezett felhasználásának területét, — az irányelvnek történõ megfelelés érdekében teljesítendõ követelményeket, — az alkalmazandó megfelelõségigazolási rendszer elõírását, — a CE jelölés lehetséges módját, mely a termék jellegétõl függõen természetesen változhat.
A harmonizált szabványoknak megfeleltetett terméket az EU-ban úgy értékelik, hogy azok eleget tesznek a vonatkozó direktívá(k)ban megfogalmazott alapvetõ követelményeknek. A termékekhez kapcsolódó megfelelõségigazolási eljárások meglehetõsen eltérnek egymástól. Sokszor elegendõ a gyártó megfelelõségi nyilatkozata, míg a hibás mûködés során nagyfokú veszélyt jelentõ termékek esetén a folyamatok tanúsított minõségirányítási rendszerben történõ mûködtetését várják el, valamint üzemi gyártás-ellenõrzési auditot kell végeztetni egy kijelölt szervezettel — ez utóbbi a „2+” szigorúbb eljárás. A Dunaferr salaktermékeire is a 2+ követelményrendszer vonatkozik — ugyanaz, a követelményrendszer, mint az ISD Dunaferr Zrt. acéltermékeire! 4.2. Dunaferr salakokra vonatkozó harmonizált EN szabványok követelményei Az ISD Dunaferr Zrt.-nél felmértük a lehetséges vevõi igényeket, és meghatároztuk, hogy mely szabványok, elõírások jöhetnek szóba az építõipari felhasználás függvényében. (2. táblázat) — MSZ EN 13242:2002+A1:2008 Kõanyaghalmazok mûtárgyakban és útépítésben használt kötõanyag nélküli és hidraulikus kötõanyagú anyagokhoz A szabvány építõipari munkákhoz és útépítéshez használandó természetes, mesterséges eredetû és újrahasznosított anyagból származó, hidraulikusan kötött és kötõanyag nélküli kõanyaghalmazok tulajdonságait írja elõ. — MSZ EN 12620:2002+A1:2008 Kõanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz A szabvány meghatározza a természetes, mesterséges és újrahasznosított anyagokból nyert olyan adalékanyagok és kõlisztek, valamint ezek keverékeinek tulajdonságait, melyeket beton készítésére használnak fel. — MSZ EN 13043:2003 Kõanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülõterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz (aszfaltokhoz) A szabvány természetes, mesterséges eredetû és újrahasznosított anyagból származó kõanyaghalmazok és
2. táblázat: Salaktermékekre vonatkozó szabványok Salaktípus granulált kohósalak habosított kohósalak
õrölt kohókõ salak
pihentetett konvertersalak
halnai salak
Felhasználási terület Cementgyártás* építõipari termékek gyártása (pl. kéményelemek) útépítés (alaprétegek) útépítés (betonburkolat)** útépítés (aszfalt)** építõipari termékek gyártása cementgyártás útépítés (alaprétegek) útépítés (betonburkolat)** útépítés (aszfalt)** építõipari termékek gyártása cementgyártás útépítés (alaprétegek)
Vonatkozó szabványok MSZ EN 197-1 vonatkozó pontjai MSZ EN 12620:2002+A1:2008 MSZ EN 13242:2002+A1:2008 MSZ EN 12620:2002+A1:2008 MSZ EN 13043:2003 MSZ EN 12620:2002+A1:2008 MSZ EN 197-1 vonatkozó pontjai MSZ EN 13242:2002+A1:2008 MSZ EN 12620:2002+A1:2008 MSZ EN 13043:2003 MSZ EN 12620:2002+A1:2008 MSZ EN 197-1vonatkozó pontjai MSZ EN 13242:2002+A1:2008
* A cementgyárak az ISD Dunaferr Zrt.-nél keletkezõ összes granulált kohósalak mennyiséget lekötik. Megjegyezzük, hogy a granulált kohósalak egyébként alkalmas lenne útépítési felhasználásra és építõipari termékek gyártására is. ** Konkrét vevõi igény e felhasználásokhoz nem jelentkezett.
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
125
kõlisztek tulajdonságait írja elõ, utak, repülõterek és más forgalmi területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz. Ez a szabvány nem vonatkozik az újrahasznosított aszfaltkeverékek használatára. Magyarországon az EN szabványok megjelenése elõtt az útügyi mûszaki elõírások képezték az alapját az Építõipari Mûszaki Engedélynek, az ún. ÉME-nek. Fontos tudni, hogy ugyanazon termékre, ugyanazon idõben CEjel és ÉME nem lehet érvényben. Az EN szabványok megjelenésével a régebben ÉME-köteles termékkörre ma már CE-jelet kell szerezni — és ezzel a termékre az ÉME érvényét veszti. Az útügyi mûszaki elõírásokat a Magyar Közút Kht. továbbra is folyamatosan aktualizálja. Az elõírások túlnyomórészt az útépítésre (útépítést tervezõkre és kivitelezõkre) vonatkozó szabályokat fogalmazzák meg, de több követelmény jelenik meg bennük a felhasznált alapanyagokra — természetes és mesterséges kõzetekre — vonatkozóan is. Ezek a követelmények többnyire szigorúbbak és részletesebbek az EN szabványokéinál. (Sajnálatos módon találtunk ellentmondó európai és magyar elõírásokat is!) A CE-jel kötelezett beszállított termékekre vonatkozóan a szállítói szerzõdésekben természetesen plusz követelményként meg lehet jelölni az útügyi mûszaki elõírásban szereplõ, vagy egyéb vevõi követelményeket is. A Dunaferr salakokra vonatkozóan az útépítõ cégek a következõ útügyi mûszaki elõírások alapanyagokra vonatkozó követelményeinek teljesítését írták elõ: — ÚT 2-1.222:2007 Utak és autópályák létesítésének geotechnikai szabályai útügyi mûszaki elõírás — ÚT 2-3.601-1:2008 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok. 1. rész Kõanyaghalmazok utak,
repülõterek és más közforgalmi területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonataihoz (Hatálytalanítja az ÚT 2-3.601:2006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok címû útügyi mûszaki elõírás aszfaltkeverékekre és felületi bevonatokra vonatkozó részeit.) — ÚT 2-3.207:2007 Útpályaszerkezetek kötõanyag nélküli és hidraulikus kötõanyagú alaprétegei útügyi mûszaki elõírás A cementgyártáshoz a granulált salakot, mint alapanyagot nem kell megfelelõség tanúsítási eljárással igazolni — ez esetben ugyanis maga a cement minõsül építõipari terméknek. Az ISD Dunaferr Zrt.-nek a konkrét vevõi igényeknek megfelelõen az õrölt kohókõre, a pihentetett konvertersalakra és a halnai salakra kellett CE-jelet szereznie. A tanúsítás alapját az MSZ EN 13242:2002+A1:2008 és az MSZ EN 12620:2002+A1:2008 szabványok képezték. Mindkét szabvány tartalmazza az üzemi gyártásellenõrzés elõírásait is. E két szabvány legfontosabb követelményeit foglalja össze a 3. táblázat.
5. Salakok elõállítására vonatkozó minõségbiztosított háttér kialakítása az ISD Dunaferr Zrt.-nél A salakok feldolgozása és értékesítése a Ferromark Kft.tõl 2007. év végén tevékenység átvétel keretében került át az ISD Dunaferr Zrt.-hez. E folyamatokat illeszteni kellett az új mûködési környezetbe, és a szabályozásukat ki kellett alakítani az Integrált Irányítási Rendszerhez (IIR) illeszkedõen — minõségügyi, környezetvédelmi,
3. táblázat: Kõanyaghalmazokra vonatkozó EN szabványok legfontosabb követelményei EN 13242 Vizsgálatok megnevezése Szemmegoszlás Szemalak Zúzott szemek százalékos aránya Finomszem-tartalom Finom szemek minõsége Aprózódási ellenállás Kopási ellenállás
Vizsgálati gyakoriság Hetente 1x Havonta 1x Havonta 1x Hetente 1x Hetente 1x Évente 2x Évente 2x
EN 12620 Vizsgálatok megnevezése Szemmegoszlás Szemalak Finomszem-tartalom Finom szemek minõsége (csak ha követelmény) A szem testsûrûsége és vízfelvétele Alkáli kovasav reakció (csak ha követelmény) Kõzettani meghatározás
Szemek testsûrûsége
Évente 1x
Veszélyes anyagok: radioaktív sugárzás, nehézfém-kibocsátás, egyéb veszélyes anyag kibocsátása
Szükség és kétség esetén
Vízfelvétel
Évente 1x
Aprózódási ellenállás
Évente 2x
Hidraulikusan kötött keverékek kötési, szilárdulási folyamatát befolyásoló összetevõk
Évente 1x
Kopási ellenállás (burkolatok kopórétegében alkalmazott kõanyaghalmaz esetén)
2 évente 1x
Fagyállóság
2 évente 1x
Csiszolódási ellenállás, felületkopási ellenállás (burkolatok kopórétegében alkalmazott kõanyaghalmaz esetén)
2 évente 1x
Veszélyes anyagok: különösen nehézfém-kibocsátás
Igény vagy kétség esetén
Felület kopási ellenállása (burkolatok kopórétegében alkalmazott kõanyag halmaz esetén)
2 évente 1x
Térfogat-állandóság (csak acélgyártási salak esetén)
Évente 2x
Fagyállóság
2 évente 1x
Dikalcium-szilikát, vas-málladék (bazalt napszúrása kétség esetén)
Évente 2x
Kalcium-karbonát-tartalom (finom kõanyaghalmazoknál út pályafelületéhez való alkalmazás esetén)
2 évente 1x
126
Vizsgálati gyakoriság Hetente 1x Havonta 1x Hetente 1x Hetente 1x Évente 1x Szükség és kétség esetén 3 évente 1x
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
munkabiztonsági elõírások figyelembe vételével kellett a folyamatokat dokumentálni. A jó minõségû, termékszabványoknak megfelelõ salakot, a gyártás reprodukálhatóságát csak a szabályok szerinti munkavégzés tudja garantálni A rendszer kialakításához — a teljesség igénye nélkül — a következõ feladatokat kellett megoldani: — be kellett szerezni és értelmezni kellett a salakok megfelelõségére vonatkozó EN szabványokat és magyar útügyi elõírásokat; — a szabványok, elõírások alapján ki kellett alakítani a gyártásközi ellenõrzés feltételeit — ebbe beleértve a környezetvédelmi kioldhatósági vizsgálatokat, a kezdetben kizárólag külsõ fél által végzett kõzetfizikai tulajdonság vizsgálatokat, valamint a vizsgálati eredmények bizonylatolásának rendjét is; — saját laboratóriumi vizsgálati hátteret kellett kiépíteni a szabványok által elõírt, legalább heti illetve havi gyakorisággal ellenõrizendõ geometriai tulajdonságok (szemmegoszlás, szemalak és finomszem-tartalom) vizsgálatára; — meg kellett határozni a deponálás, kiszállítás folyamatában a salaktermékek azonosíthatóságának, nyomon követhetõségének szabályait; — ki kellett alakítani a salakok mintavételezésének módját; — meg kellett határozni a végátvétel rendjét; — az alvállalkozói szerzõdésekbe be kellett illeszteni a minõségügyi követelményeket, az elfogadási kritériumokat; — ki kellett alakítani a salakok forgalmazásához szükséges új minõségügyi bizonylatokat; — salaktípusonként el kellett végeztetni ún. „elsõ típusvizsgálatokat” (a CE-jel megszerzésének alapvetõ feltétele ennek megléte);
— meg kellett teremteni a megfelelõ információcserét a gyártó, az értékesítést végzõ és a végátvételt végzõ rendszerfelügyeleti szervezetek között; — szerzõdéseket kellett elõkészíteni és kötni az elsõ típusvizsgálatokra, a gyártásközi ellenõrzés vizsgálataira és a tanúsítás végzésére; — a fent említett szabályokat dokumentálni kellett, és az új szabályozó dokumentumokat be kellett illeszteni az integrált irányítási rendszerbe stb. A felsorolt feladatokon felül rengeteg plusz vizsgálati igényt támasztottak az M6 autópálya építését végzõ cégek. Ez utóbbi feladatok fõként a salakok környezetvédelmi megfelelõségének bizonyítását célozták — és el kell mondani, hogy e feladatok megnyugtató megoldása környezetvédelmi hatósági egyeztetéseket is maguk után vont. 5.1. A salak-elõállítást szabályozó dokumentumok A salakok gyártását, ellenõrzését, értékesítését, bizonylatolását a következõ IIR dokumentumok szabályozzák: NO-03 Salakfeldolgozás folyamata A nagyolvasztói salakok mintavételezése folyékony fázisban történik. Az azonnali összetétel-vizsgálatok eredményei a nagyolvasztói salakok esetén a továbbfeldolgozás irányát (granulált salak, habosított salak vagy levegõn történõ hûtéssel elõállítható õrölt kohókõ) határozzák meg. A nagyolvasztói salakok feldolgozását az NO-03 alaptechnológiában leírtak szerint végzik. AC-01 Konverteres adaggyártás fõfolyamata Az acélmûi salakoknál a csapolás folyamatát az AC-01 Konverteres adaggyártás fõfolyamata címû alaptechnológia írja le. A folyékony halmazállapotú salak kémiai
2. ábra: Szállítói Megfelelõségi Nyilatkozat / MINTA
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
127
összetételének vizsgálata az acélgyártás során elsõsorban az adagvezetéshez ad információkat. AC-05 Salakfeldolgozás folyamata (új szabályozás) A megszilárdult salakok: kohókõ, konverter salak, valamint halnai salak (kivétel granulált salak és habosított salak) feldolgozása az AC-05 Salakfeldolgozás folyamata címû alaptechnológia szerint történik. T-02-03 Egyéb értékesítés folyamata (új szabályozás) A szabályzat a szolgáltatások, keletkezõ anyagok, hasznosítható hulladékok értékesítésén felül szabályozza a salak melléktermékek értékesítésének folyamatát is. T-04-10 Salakok gyártásközi ellenõrzése (új szabályozás) Az MSZ EN 13242:2002+A1:2008 és MSZ EN 12620:2002+A1:2008 szabványok elõírásainak megfelelõen ki kellett alakítani a gyártásközi ellenõrzés és a végátvétel szabályait. T-04-11 Salakok minõségtanúsítása (új szabályozás) A termékfelszabadítás és a minõségügyi bizonylatolás szabályait foglalja össze a dokumentum. Az újonnan kialakított Szállítói Megfelelõségi Nyilatkozatok egyikét mutatja be a 2. ábra. 5.2. Betekintés a Dunaferr kohászati salakok vizsgálati eredményeibe A salaktermékek vizsgálati eredményeinek meg kell felelniük az MSZ EN 13242:2002+A1:2008 és az MSZ EN 12620:2002+A1:2008 szabványok elõírásainak. Az elsõ típusvizsgálatok szisztematikusan a jelzett szabványok összes követelményének (geometriai megfelelõség, fizikai követelmények, kémiai követelmények, tartóssági követelmények) teljesülését vizsgálják. A CE-jelre kötelezett Dunaferr salaktípusok és frakciók az elsõ típusvizsgálatok alapján megfelelõek voltak. Az elsõ típusvizsgálaton felül a vonatkozó szabványokban elõírt gyakorisággal végzett gyártásközi ellenõrzõ vizsgálatok eredményeinek is igazolniuk kell a szabványoknak — illetve a vevõi egyéb elvárásoknak való megfelelõséget. A leggyakoribb — heti — vizsgálatok a geometriai vizsgálatok. A salakfrakciókat szemmegoszlásuk alapján osztályba kell sorolni. Ezek a megfeleltetések a Dunaferr salakok esetén rendre megtörténtek. A környezetvédelmi és REACH megfelelõséget is vizsgálatokkal tudja igazolni az ISD Dunaferr Zrt. Az EU
veszélyes anyagokra vonatkozó szabályainak változása következtében a salaktermékek egyébként nem a környezetvédelmi szabályozás (a salaktermék nem hulladék!), hanem a REACH szabályozás hatáskörébe tartoznak. A Dunaferr salakok összetétele, veszélyes összetevõi ugyanazon tûréshatárokon belül mozognak, mint az európai acélgyártók salakjaié. A tûréshatárokat a REACH adatbázis tartalmazza. A felsorolt vizsgálatokat csak felkészült laboratóriumok végezhetik, a Dunaferr salakok esetében ezek a következõ laboratóriumok: KTI Közlekedéstudományi Intézet Kht.
Elsõ típusvizsgálatok
Aszfalt-, Beton- és Geotechnikai Laboratórium
EN szabványok szerinti heti-havi gyakoriságú geometriai követelmények vizsgálata
Építésügyi Minõség-ellenõrzõ Innovációs Kht. Központi Laboratórium
Elsõ típusvizsgálatok
ISD Dunaferr Zrt. Anyagvizsgáló és Kalibráló Laboratóriumok Igazgatóság
Kémiai összetétel vizsgálatok
Mecsekérc Zrt. Radiológiai vizsgálatok Környezetvédelmi Igazgatóság Vizsgálólaboratóriuma Az útépítõ cégek a terméktulajdonságok között a legfontosabbak közé sorolják a kõzetfizikai és radioaktivitási megfelelõséget — a továbbiakban ezekbe kívánunk röviden betekintést nyújtani. 5.2.1. Kõzetfizikai vizsgálati eredmények Az útépítõk a salakok kapcsán a kõzetfizikai tulajdonságokat, leginkább a Los Angeles-aprózódást, a vizes eljárású mikro-Deval-aprózódást, a magnézium-szulfátos kristályosítási aprózódást kérik számon. E kõzetfizikai vizsgálatok eredményei alapján a salakterméket kõzetfizikai csoportba lehet besorolni a magyar útügyi mûszaki elõírások szerint. A termék akkor sorolható be valamely kõzetfizikai csoportba, ha a vizsgálatokat ugyanazon szemnagyságú laboratóriumi mintából (frakcióból) elõállított
4. táblázat: Dunaferr salakok kõzetfizikai tulajdonságai Salak típus
Los Angeles-aprózódás
Mikro-Deval-aprózódás
Magnézium-szulfátos kristályosítási aprózódás
Magnézium-szulfátos kristályosítási aprózódás
MSZ EN 13242:2002+A1:2008
Kõzetfizikai besorolás
ÚT 2-3.601
Õrölt kohókõ
LA40 (LA: 38,8%)
MDE 25 (MDE: 23,9%)
MS18 (MS: 2,17%)
MS5 (ÚT) (MS: 2,17%)
Kf-D1
Pihentetett konverter salak
LA20 (LA: 11,1%)
MDE 15 (MDE: 6,8%)
MS18 (MS: 0,7%)
MS5 (ÚT) (MS: 0,7%)
Kf-0
Halnai salak
LA40 (LA: 35,3%)
MDE 25 (MDE: 22,2%)
MS18 (MS: 2,82%)
MS5 (ÚT) (MS: 2,82%)
Kf-D1
Pihentetett konverter salak
LA15 (LA: 11,1%)
MS18 (MS: 0,7%)
MS5 (ÚT) (MS: 0,7%)
MSZ EN 12620:2002+A1:2008 MDE10 (MDE:6,8)
128
ÚT 2-3.601 Kf-0
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
vizsgálati mintákon végezték el, és a vizsgált anyag a kõzetfizikai csoport minden követelményét egyidejûleg kielégíti. Az ISD Dunaferr Zrt.-nél gyártott salakok vizsgálatai során a kõzetfizikai vizsgálatokat salaktípusonként a 10–14 mm szemnagyságú mintákon végezték el, az eredményeket a 4. táblázat szemlélteti. Az ÚT 2-3.207 Útügyi Mûszaki Elõírás az útpályaszerkezetek kötõanyag nélküli és hidraulikus kötõanyagú alaprétegeihez alkalmazott anyagokra és a tervezési elõírásokra vonatkozik. Az ÚT 2-3.207 a kõzetfizikai tulajdonságokra az ÚT 2-3.601 Útügyi Mûszaki Elõírás szerinti legalább Kf-D1 kõzetfizikai csoportra elõírt követelményeket írja elõ. E követelménynek a Dunaferr salakok mindegyike megfelel — sõt a pihentetett konvertersalak ennél jobb (Kf-0) besorolást kapott. 5.2.2. Radiológiai vizsgálati eredmények Az építõanyagok radioaktivitása az emberi szervezetre alapvetõen kétféle módon gyakorol hatást: — az építõanyagokból kilépõ közvetlen radioaktív sugárzás (gyakorlatilag kizárólag gamma-sugárzás) útján. Ezt jellemezhetjük a külsõ gamma-sugárzás dózisteljesítményével, illetve az ebbõl származó effektív dózisösszetevõvel, valamint — az építõanyagokból kilépõ radioaktív nemesgáz, a radon, és annak további radioaktív bomlástermékeinek (radon-termék) belégzése útján, amelyet a levegõ rövid élettartamú alfa aktivitáskoncentrációjával, ill. az ebbõl adódó effektív dózisösszetevõvel jellemezhetünk. Általános esetben az építõanyagok elõzetes radiológiai minõsítéséhez meg kell határozni:
— az építõanyagok 226Ra, 232Th és 40K tartalmát, — az építõanyag radioaktív radon gáz leadását jellemzõ ún. emanációs koefficienst, — az elõzõek ismeretében számíthatóak a 226Ra ekvivalens fajlagos aktivitás, valamint az effektív (emanáló) rádium koncentráció (Raeff). A radioelem tartalmakból a rádium ekvivalens koncentrációt (CRa-ekv) határozzuk meg: CRa-ekv = CRa + 1,26 ⋅ CTh + 0,086 ⋅ CK (Bq/kg), ahol a CRa, CTh és CK a 226Ra, 232Th és 40K aktivitáskoncentrációja Bq/kg-ban. A radium ekvivalens koncentráció függvényében dönthetõ el, hogy az adott salak milyen építõipari felhasználáshoz alkalmazható (5. táblázat). 5. táblázat: Építõanyagok felhasználhatóságának besorolása radioaktivitásuk szerint Építõanyag csoport
Ekvivalens Ra-tartalom (Bq/kg)
Felhasználhatóság
I. II. III. IV. V.
370 alatt 370–740 740–2.200 2.200–3.700 3.700 felett
Lakáshoz korlátlan Ipari építkezés Út, vasút, közmû Töltésépítés Építkezésben nem
Az egyes izotópok és leánytermékeik különbözõ mértékben járulnak hozzá a sugárterheléshez. Ezeket a különbségeket is figyelembe véve az Európai Unióban az alábbi index segítségével is lehet minõsíteni az építõanyagokat: IEU = CRa/300 + CTh/200 + CK/3000, ahol a CRa, CTh és CK az építõanyagokban mért 226Ra, 232Th és 40K aktivitáskoncentrációja Bq/kg egységben. A Dunaferr salakok a Ra ekvivalens koncentráció és az IEU függvényében is minõsítettek. A vizsgálati eredményeket mutatja be a 6. táblázat.
6. táblázat: Dunaferr salakok radiológiai jellemzõi Minta anyaga
Frakció (mm)
Fajlagos Aktivitás (Bq/kg)
Aktivitás koncentrációk (Bq/kg) 235U
238U radiokatív sor 234Th
226Ra 214Pb
232Th radioaktív sor
214Bi
210Pb
238Ac
212Pb 212Bi 208Tl
40K
IEU
Õrölt kohókõ
0-5
159
3,5
80
90
83
85
20
60
60
60
60
165
0,755
Õrölt kohókõ
0-20
207
4,4
100
100
92
92
26
95
95
100
95
180
0,893
Õrölt kohókõ
0-56
189
4,2
95
95
91
90
15
77
75
80
75
175
0,850
Õrölt kohókõ
5-12
135
4
90
95
90
90
36
35
35
40
35
125
0,808
Õrölt kohókõ
12-55
156
4
90
90
80
80
20
58
58
58
56
145
0,798
Õrölt kohókõ
20-80
117
2,9
67
67
63
63
28
40
40
45
40
220
0,632
Õrölt kohókõ
60-120
143
4
90
88
83
82
22
45
45
45
45
165
0,798
Õrölt kohókõ
0-300
137
3,1
70
70
70
70
17
46
45
54
47
160
0,637
Halnai salak
0-5
112
2,9
65
80
72
73
45
30
30
30
30
150
0,642
Halnai salak
0-20
30
16
16
16
16
12
9
7
10
8
30
0,143
Halnai salak
5-12
61
1,5
33
40
35
35
22
17
17
17
17
70
0,322
Halnai salak
12-10
82
2,2
50
55
49
49
22
25
28
26
25
100
0,467
Halnai salak
4,4
<1
20-80
138
100
100
96
98
48
29
28
30
29
89
0,863
Konverter salak
0-5
15
<1
12
12
10
8
11
<5
8
5
5
25
0,108
Konverter salak
5-12
15
<1
<10
10
8
8
<10
<5
<5
<10
<5
<50
Konverter salak
12-20
16
<1
10
10
9
7
15
<5
7
-
<5
20
0,09
Konverter salak
20-80
13
<1
<10
8
7
7
<10
<5
<5
-
<5
<50
<0,09
Konverter-salak
20-80
19
<1
12
12
10
10
<10
5
8
-
<5
<50
<0,12
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
129
<0,1
A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a Dunaferr salakok építési célra radioaktivitási szempontok alapján korlátlanul felhasználhatók.
6. Megfelelõségtanúsítási eljárások az ISD Dunaferr Zrt.-nél Az EN szabványok ZA mellékletei szerint a 2+ megfelelõség-igazolási eljárásokon a gyártó feladatai: — elsõ típusvizsgálat kijelölt szervezettel történõ elvégeztetése, — üzemi gyártásellenõrzés végzése, annak a tanúsító számára történõ bemutatása, — az üzemben kivett minták folyamatos vizsgálata, a vizsgálati eredmények tanúsító számára történõ bemutatása Az üzemi gyártásellenõrzést tanúsító szervezet felelõsségét érintõ feladatok: — az üzemi gyártásellenõrzés tanúsítása, ezen belül a) az üzemi gyártásellenõrzés elõzetes felülvizsgálata b) az üzemi gyártásellenõrzés folyamatos felügyelete, értékelése és jóváhagyása A megfelelõség tanúsítás feltétele tehát, hogy adott termékszabvány termékminõségre és a gyártásközi ellenõrzés folyamatára vonatkozó elõírásai teljesüljenek. A termékminõségre vonatkozó elõírásokat akkreditált laboratórium(ok)ban végeztetett vizsgálatokkal kell igazolni. A termék elõállításának gyártásközi ellenõrzési folyamatát a tanúsító cég helyszíni audit során ellenõrzi,
és EK-Üzemi Gyártás-ellenõrzési Tanúsítvány kiadásával igazolja. A megfelelõ minõségû termék és a gyártásellenõrzési tanúsítvány megszerzése együttesen jogosítja fel a gyártót a 2+ rendszer szerinti CE-jeles Szállítói Megfelelõségi Nyilatkozat kiadására. Cégünknél az elsõ típusvizsgálatok megtörténte és megfelelõsége, valamint az üzemi gyártásközi ellenõrzés kialakítása után került sor a helyszíni auditokra. Az üzemi gyártásellenõrzés tanúsítására az ISD Dunaferr Zrt. a Brüsszelben notifikált KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-t kérte fel. 2008-ban még csak az õrölt kohókõ (0/56) autópálya építéshez való megfelelõségének bizonyítására vonatkozó igényeket fogalmazta meg. Az elsõ sikeres CE-jeles tanúsítási eljárás 2008. december 15-én ennek megfelelõen történt meg. 2009 elején világossá vált az is, hogy az útépítésekhez az ISD Dunaferr Zrt. nem csak õrölt kohókövet, hanem egyéb salakokat: pihentetett konvertersalakot és halnai salakot is szállít. A vevõk részérõl megjelent az újabb igény — ezekre a salaktípusokra is meg kellett szerezni a CE-jelölést. 2009. július 28-án került sor a KTI újabb auditjára. Ez alkalommal a pihentetett konvertersalak és a halnai salak gyártása, gyártásközi ellenõrzésének megfelelõsége és bizonylatolása volt a fõ téma, valamint az õrölt kohókõ esetében újabb frakcióra vonatkozó területbõvítõ eljárást folytattak le az auditorok. Az audit újra sikerrel végzõdött. A tanúsított Dunaferr salaktípusok és frakciók körét az alábbi táblázatok mutatják. A frakciók szemeloszlás szerinti szabványos besorolása után zárójelben az új, szabványos frakcióméret (mm/mm) szerepel.
7. táblázat: CE-jellel forgalmazható Dunaferr salakok 2008.12.15-ei auditon tanúsított salakok ÕRÖLT KOHÓKÕ (ÕKK) Dunaferr azonosító
Azonosítás az EN 13242:2002+A1:2007 szerint
ÕKK 0/20
GA80 (0/22,4)
ÕKK 20/80
GC85-15 (22,4/90)
ÕKK 0/56
GA80 (0/63) 2009.07.28-ai auditon szerzett tanúsított salakok ÕRÖLT HALNAI SALAK (ÕHS)
Dunaferr azonosító
Azonosítás az EN 13242:2002+A1:2007 szerint
ÕHS 0/5
GA85 (0/8)
ÕHS 5/12
GC85-15 (4/16)
ÕHS 0/20
GA85 (0/22,4)
ÕHS 12/20
GC85-15 (8/16)
ÕHS 20/80
GC85-15 (22,4/90) PIHENTETETT KONVERTER SALAK (PKS)
Dunaferr azonosító
Azonosítás az EN 13242:2002+A1:2007 szerint
PKS 0/5
GA85 (0/8)
PKS 5/12
GC85-15 (4/16)
PKS 12/20
GC85-15 (11/16)
PKS 20/80
GC85-15 (22,4/90)
Dunaferr azonosító
Azonosítás az EN 12620:2002+A1:2008 szerint
PKS 5/12
GC90/15 (4/16) ÕRÖLT KOHÓKÕ (ÕKK)
Dunaferr azonosító
Azonosítás az EN 13242:2002+A1:2007 szerint
ÕKK 12/55
GC80-20 (11,2/45)
130
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
7. Összegzés A salak építõipari felhasználásának környezetvédelmi, minõségügyi és gazdasági haszna van: — Környezetvédelmi haszon: a salak nem áll feleslegesen deponálva, felhasználásával kiváltható a természetes kõzetek bányászatának egy része, és így a kõzetek kitermelésével együtt járó táj- és környezetromboló hatásokkal nem kell számolni. — Minõségügyi haszon: a salakok mechanikai tulajdonságai igen kedvezõek. Tömör a szerkezetük, nagy a szilárdságuk, a koptató igénybevételnek jól ellenállnak. Felhasználásuk nemhogy rontja, hanem javíthatja az autópályák és egyéb építõipari termékek minõségét, tartósságát. — Gazdasági haszon: a salakgyártó az értékesítés során bevételhez jut — a vevõ pedig olcsóbban juthat a természetes kõzetekkel azonos felhasználási tulajdonságú mesterséges kõzethez. 2008–2009-ben az ISD Dunaferr Zrt. az M6 autópálya építéséhez több mint egymillió tonna salakot tervezett kiszállítani — de ezt az EU direktívák és a magyar jogszabályok értelmében csak megfelelõ minõségi bizonylatok birtokában tehette meg. A tét tehát nagy volt: meg kellett szerezni a salaktermékek építõipari forgalmazáshoz szükséges CE-jelet. (3. ábra) A célkitûzés teljesült. Az ISD Dunaferr Zrt. élt azzal a lehetõséggel, hogy a metallurgiai technológiákban képzõdõ salakokat az EU-ban elfogadott és szabályozott módon építõipari termékké minõsíttette. A megfelelõségtanúsítások megszerzésével a cég teljesítette az építõipar különbözõ szektoraiba — kiemelten az autópálya-építéshez — történõ forgalmazás feltételrendszerét. 2008 õszén jelentkezett a gazdasági világválság. Ebben az idõszakban is jelentõs mennyiségû salaktermék kiszállítása történt meg, és ennek a bevétele valamelyest csökkenteni tudta az acélipari recesszió okozta pénzügyi hiányt.
Az ISD Dunaferr Zrt.-nél a termelési, mûszaki területen dolgozóknak, kohászoknak megszokott fogalmak: gyártásközi ellenõrzés, termékfelszabadítás, audit, azonosíthatóság, nyomonkövethetõség, EN szabványok, CE-jel, stb. Valljuk be õszintén: a salakokra eddig nem tekintettünk a minõségbiztosítás szemüvegén keresztül, hiszen azok csak úgy „mellékesen” képzõdtek. Mindenesetre tanulságos dolog volt számunkra, hogy a megszilárdult salakok további feldolgozására, ellenõrzésére, vizsgálataira, tanúsítására ugyanolyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint az acéltermékek esetében…
Irodalomjegyzék •
•
• •
•
Nick Jones: Global Slag Utilisation http://www.abmbrasil.com.br/cim/download/Workshop%20Ag regado%209h40.pps Dr. Jens Apfel: Sustainable Use of Steel Slag in the European Union - http://www.abmbrasil.com.br/cim/download/Worksho p%20Agregado%2010h40.pps http://www.euroslag.org Hevesiné Kõvári Éva, Éberhardt Zoltán, Lõrinczi József: CEjelölés a szerkezeti acélokon. Dunaferr Mûszaki Gazdasági Közlemények 2007/1. Tóth Árpád: A lakosság természetes sugárterhelése. Akadémiai Kiadó Bp. 1983.
3. ábra: KTI tanúsítványok
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
131
Illés Péter, Kemeléné Halasi Monika, Venczel Csaba, László Róbert, Balló Gergely, Portász Attila *
Új mintájú csúszásgátló felülettel rendelkezõ acéllemez kifejlesztése az ISD Dunaferr Zrt. meleghengermûvében Az ISD Dunaferr Zrt. régóta gyárt csúszásgátló mintázattal acélszalagokat illetve táblalemezeket különbözõ mintatípussal. Eddig jellemzõen 3 mintatípust különböztettünk meg, úgymint hagyományos lencse, sûrû vagy USA lencse, és rombuszminta. Vevõi megkeresésre egy újabb mintatípus bevezetésének igénye merült fel. Az új mintát korábban nagy mennyiségben gyártották a kassai hengermûben, ezért kezdetben kassai mintának, késõbb „kövér lencsemintának” kereszteltük.
Az ISD Dunaferr Zrt. régóta gyárt csúszásgátló mintázattal acélszalagokat, illetve táblalemezeket. Eddig jellemzõen 3 mintatípust különböztettünk meg (1. ábra): — Hagyományos lencseminta, — Sûrû, vagy USA lencseminta, — Rombuszminta.
ISD Dunaferr Co. Ltd. manufactures for a long time steel plates with non-slippery pattern and cut sheets with different pattern types. Specifically 3 pattern types can be differentiated, like the conventional teardrop, the dense or USA teardrop and the diamond patterns. On customer request the introduction of a newer pattern type has arisen. The new pattern earlier was produced in large quantities at the hot rolling mill of Kosice, thus we initially baptized it to Kosice pattern then later on to “large teardrop” pattern.
A gyártást jelenleg a DASZ:141 Dunaferr Acélszabvány szerint végezzük. A hengermintázásokat a gyártó egység mechanikaüzeme készíti egy speciális, erre a célra átalakított automata célgépen. Az üregkialakítást az alkalmazott forgácsolószerszám profilja határozza meg, az osztásokat speciálisan kialakított fogazott ív, ill. fogazott léc biztosítja.
Az új minta kialakítása Lencsemintás
Sûrû lencsemintás
Rombuszmintás
1. ábra: Az ISD Dunaferr Zrt. meleghengermûben gyártott csúszásgátló lemezek mintatípusai Felmerült az igény egy újabb mintatípus bevezetésére. Az új mintát korábban nagy mennyiségben gyártották a kassai hengermûben, ezért kezdetben kassai mintának, késõbb „kövér lencsemintának” kereszteltük.
Többszöri egyeztetõ megbeszélés után a meleghengermû, a technológiai igazgatóság és a gyártó egység szakembereivel közösen meghatároztunk egy olyan üreggeometriát, mely a mintázás lehetõségei és az elméleti üregtöltés szempontjából optimális és a szabványokban elõírt minta méreteinek megfelel. Az új mintatípus szabványai: DIN 59 220/83 (német szabvány) ASTM A 786/93 (amerikai szabvány) GOST 8568/77 (orosz szabvány) CSN, STN 42 5390/89 (cseh és szlovák szabvány) CSN, STN 42 5392/89 A szabványos elõírások a 2. ábrán láthatók:
A mintás szalagok gyártása Mintás szalagokat úgy állítunk elõ a meleghengermûben, hogy a készsor utolsó állványába felsõ hengerként a kívánt mintatípusnak megfelelõ mintázott hengert építjük be. Hengerléskor néhány apró technológiai sajátosságon kívül sok dologra nem kell tekintettel lenni. Az apró technológiai sajátosságok a mintás lemezek megkövetelt méreteinek biztosítása érdekében szükségesek. Minden mintatípusnál a neki megfelelõ réseltérítéssel lehet biztosítani a megfelelõ alaplemez-vastagságot, valamint a mintamagasságot.
2. ábra: „Kövér” lencseminta szabványos elõírásai
* Illés Péter technológiai osztályvezetõ, meleghengermû • Kemeléné Halasi Monika technológus mérnök, meleghengermû • Venczel Csaba egységvezetõ helyettes, karbantartási igazgatóság gyártó egység • László Róbert üzemmérnök, karbantartási igazgatóság gyártó egység • Balló Gergely termékmenedzser, termékmenedzselési igazgatóság • Portász Attila fõmunkatárs, technológiai igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.
132
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
A tervezés kiinduló feltételei az alábbiak voltak: — a mintaalak feleljen meg a szabványban elõírtaknak, — a geometriát a mintát készítõ gép konstrukciója miatt 100 mm szerszámátmérõvel kell produkálni.
A mintaalak méreteit tekintve megfelel a 2. ábrán szemléltetett szabványelõírásnak. A vonatkozó szabványok szerinti mintaosztás pontosan megfelel az általunk gyártott hagyományos lencseminta osztásának. A terveknek megfelelõen megkezdõdhetett a mintás henger gyártása.
Külföldi gyártási rajzok 45 mm szerszámátmérõt tartalmaznak. A fenti adatok ismeretében a mintaüreg a 3. ábra szerint került kialakításra.
Mintáshenger-gyártás
Amennyiben az így kialakított üreget az anyag 1 mm mélyen tölti ki, a mintaalak a 4. ábra szerint fog kinézni.
Mint már korábban is említésre került, a hengermintázásokat a gyártó egység mechanikaüzeme készíti egy speciális, erre a célra átalakított automata célgépen. Az üregkialakítást az alkalmazott forgácsolószerszám profilja határozza meg, az osztásokat speciálisan kialakított fogazott ív ill. fogazott léc biztosítja. Forgácsoló szerszám: Horn Magyarország Kft. által gyártott váltólapkás alakmaró Típus: 382.0100.0620 Maróátmérõ: 100 mm Fogszám: 10
4. ábra: Várható mintaalak, ha 2,6 mm mélyen marunk a szerszámmal a hengerbe, és az anyag 1 mm mélyen tölti ki az üreget
Az újonnan megvalósítandó mintaosztások megfeleltek az üzemben már gyártott ún. „hagyományos” lencseminta osztásainak, ezért a szerszámgép átalakítására nem volt szükség. Az üregek kimunkálásához a meglévõ marótest a váltólapkák átköszörülésével alkalmazható volt, ezért az üregrajz alapján felkértük a Horn Magyarország Kft.-t a megfelelõ lapkaalak elkészítésére.
3. ábra: Mintaüreg „kövér” lencse minta esetén
5. ábra: „Jobbos” váltólapka-alak
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
133
6. ábra „Balos” váltólapka-alak Az üreg kialakítását a végleges változat szerint az alábbi jobbos (5. ábra), ill. balos (6. ábra) profilkialakítású lapkákkal terveztük. A próbamintázás elvégzéséhez 20–20 db váltólapka került megrendelésre. Mintázási próbára a 4118-as mûvi számú henger került. A próbagyártás sikeresnek minõsíthetõ. A megmunkálás során problémát nem tapasztaltunk, a szerszám rezgésmentesen, kedvezõ forgácsolási erõviszonyokkal és kopással dolgozott. Csorbulás, egyéb sérülés nem volt tapasztalható. A lapkafogyás 10–10 db, ami megfelel a korábban más mintatípusnál szerzett gyártási tapasztalatoknak.
7. ábra: A kövér mintás henger mintázás közben
A 7. ábrán a mintáshenger-gyártás látható.
Kísérleti hengerlés A meleghengermûben a kísérleti gyártás elõtt fel kellett készíteni a termelésirányító és automatizálási rendszereket a hengerlésre. Sajnos termelésirányítási szempontból az automatizálási rendszer nem képes az új termelési céllal dolgozni, de hagyományos lencsemintásként programozva a gyártás lefolytatható volt.
8. ábra: A mintás henger palástja beépítés elõtt
134
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
Elsõ lépésben 2 db 1270 x 4 mm-es kövér lencse mintás szalagot hengereltünk ki, annak érdekében, hogy a mintageometriáról mielõbb információhoz jussunk. A hengerlés idõpontja: 2009. április 28. 12.30 A két tekercs tekercssorszámai: 322552 és 322553 A kövér lencsemintás henger képe, beépítés elõtt, a 8. ábrán látható. Hengerlés közben semmiféle probléma nem adódott. A szalagokat hagyományos lencsemintás szúrástervvel hengereltük ki, az automatika rendszer által felajánlott szúrástervbe kezelõi beavatkozás nem történt. A 9. ábra a kihengerelt kövér mintás szalagot mutatja, a 10. ábrán pedig a mintás felület és mintaalak látható. 11. ábra: Hengerfelület kiépítés után
9. ábra: Az elsõ Dunaferrben gyártott kövérmintás szalag
10. ábra: Az elsõ kövérmintás szalag felülete A henger, kiépítés után, a 11. ábrán látható. Jelentõs kopás nem látszik rajta, de két szalag kihengerlése után nem is várható. A hengeren mintasérülés nem keletkezett. A hengerelt szalagokon mért geometriai méretek: A minta maximális hossza: 31,88 mm A minta maximális szélessége: 9,24 mm A minta magassága: 1,18 mm A próbagyártás után még 9 db szalagot hengereltünk ki (3 db 1270 x 4 mm és 6 db 1520 x 4 mm-es szalagot, 326185326193 tekercssorszám-tartományban), így összesen 200
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
tonna kövér lencsemintás szalagot gyártottunk szerzõdésre, mely a vevõnek kiszállításra került. A minta geometriája, méretei megfelelnek a szabványban elõírtaknak. A minta oldalfalának meredeksége kisebb, mint a korábban beszerzett bemutatódarab mintáján látható. Az oldalfal meredekségérõl a szabvány nem tesz említést, így kimondhatjuk, hogy a mintageometria megfelel a szabvány elõírásainak. A mintageometria az információk alapján a vevõnek is megfelel. A mintás henger ezzel a mintatípussal, az elérhetõ optimális geometriával mindössze 2–3 beépítésre alkalmas, szemben más mintatípusoknál elérhetõ 5–6 beépítéssel. Emiatt a gazdaságossága kisebb. A többi mintatípusnál alkalmazzuk azt a gyakorlatot, hogy amikor a mintamélység eléri a minimumot, akkor nem köszörüljük simára a hengert, csak egy meghatározott kéregvastagságot munkálunk le róla. Így a minták még látszanak és az új mintázás nem sima felületen történik, hanem a meglévõ minták mélyítésével. Az új mintatípusnál is lehetõség van mintamélyítésre, így rövidebb idõ alatt és kevesebb kéregveszteséggel tudjuk a kövér lencsemintás hengereket is forgalmazni. A mélyítés lehetõségének gátat szabhatnak a minták sérülései, repedései. Amennyiben mély repedés keletkezik a mintáknál, úgy a hengert simára szedve lehet csak újramintázni. A minta sérülésveszélyérõl jelen pillanatban nem rendelkezünk tapasztalattal, nagyobb mennyiségû gyártás szükséges hozzá. A szerszám kialakításánál el kell gondolkodni egy esetleges nagyobb lekerekítésrõl a csúcsban, ugyanis a legnagyobb sérülésveszélyt ez a hely jelenti. A minta alakját tekintve meglehetõsen éles kontúrt kapunk, úgy gondoljuk, hogy ezen lehetséges kicsit tompítani. Nagyobb rendelés esetén célszerû lenne a henger mintázását végzõ gép konstrukciójának változtatásán elgondolkodni, ugyanis kisebb szerszámátmérõvel a minta mélysége, így tartóssága (több beépítés egy mintázásra) növekedne. Erre az esetre is megterveztük a lehetséges üreggeometriát, mellyel a gyártás gazdaságosabbá tehetõ. A DASZ 141 szabvány éppen felülvizsgálat alatt van, így jelenleg még nem kerül bele az új mintatípus. Nagyobb rendelésállomány esetén, a gyártási tapasztalatok gyarapodásával, a tovább finomított minta mindenképpen helyet érdemel új termékként a szabványban.
135
Vajer Pál *
Diagnosztika szerepe az ISD Dunaferr Zrt. gépkarbantartásában 2. Az elõzõ cikk (lásd a DMGK 2009-es 2. számában) áttekintést adott az állapotfüggõ karbantartási rendszerben rendszeresen alkalmazott rezgésdiagnosztikai vizsgálatok szükségességérõl és a mérésekkel elérhetõ eredményekrõl. Jelen cikk a mûszaki diagnosztika egy másik stratégiai mûszeres vizsgálati módszerét, a termográfiás vizsgálatok hasznosságát hivatott bemutatni.
A mechanikai rezgések mellett a mûszaki diagnosztika legsokoldalúbb információhordozói az elektromágneses hullámok. A látható fényben lezajló vizsgálatok mellett igen fontos szerephez jutottak az utóbbi idõben a nem látható infravörös hullámok, illetve ezek diagnosztikai hasznosításai. A hõképfelvételek készítése, azaz a termográfia rendkívül sokoldalú mérési eljárás. Sok-sok szakmai tudás, tapasztalat és megfelelõ mérés-elõkészítés szükséges ahhoz, hogy a felvételek ne csak szép színes képek, hanem kiértékelhetõ hõképek legyenek. Az infravörös sugarak létezését Sir Williem Herschel, német származású angol csillagász fedezte fel 1800-ban. Herschel megfigyelte, hogy a különbözõ színû szûrõk a hõsugarakat különbözõ mértékben engedik át. Úgy gondolta, hogy a színek önmaguk tartalmazhatnak különbözõ mértékben hõt. Hipotézisének tanulmányozására kigondolt egy kísérletet. A színeire felbontott fény (spektrum) létrehozása céljából a fényt egy üvegprizmán vezette át, és megmérte mindegyik fény hõmérsékletét egy fekete tokba helyezett hõmérõvel. Sorba mérve az ibolya, a kék, a zöld, a narancs és a vörös szín hõmérsékletét azt tapasztalta, hogy a spektrumban az ibolyától a vörös felé haladva a színek hõmérséklete növekszik. Ezután megmérte a spektrum azon részének hõmérsékletét, amely éppen a vörös elõtt van, tehát nem tartozik a napfényhez, és azt tapasztalta, hogy ez a terület volt a legmelegebb. Amit Herschel felfedezett, az egy vörösön inneni fény volt. Késõbb ezt a kalorikus sugarat infravörös sugárnak vagy infravörös sugárzásnak nevezték el. Felfedezésével õ demonstrálta elsõként, hogy léteznek olyan fénysugarak, amelyeket az emberi szem által nem láthatók. Fia, John Herschel 1840-ben készítette el az elsõ infravörös hõképet. Az infravörös sugárzás felfedezése után fõként katonai jelentõségû képalkotó rendszereket hoztak létre. Ezek a készülékek a vonalak egymás mellé illesztésével készítettek kétdimenziós hõábrát. Egy ilyen hõábra elkészítése kb. egy órát vett igénybe. A folyamatos fejlesztések eredményeképpen 1960-ra ezt az adatfeldolgozási idõt sikerült öt percre csökkenteni. Így tehát az infravörös termográfia fejlesztésében a katonai inf-
The previous article (see article in number 2/2009 of the Dunaferr Technical Economic Journal) has given a review about the necessity of vibration diagnostic examinations applied regularly in the condition dependent maintenance system and the results achievable with measurements. Present article is presenting another strategic instrument examination method of the technical diagnostics, the usefulness of thermographic examinations.
ravörös felderítés (Forward Looking Infrared, röviden FLIR) lett a döntõ. Az elsõ polgári alkalmazásokra szolgáló termográfiai berendezések az 1966-os években jelentek meg. Ellentétben a katonai célkeresõkkel a polgári berendezések az infravörös sugárzás intenzitásának mérésére és a hõmérséklet hõképbõl történõ meghatározására szolgáltak. Ezek a kamerák már 20 kép készítésére voltak alkalmasak másodpercenként, amit valós idejû képként jelenítettek meg. A 90-es évekre megjelentek a nagy felbontású, hûtést nem igénylõ berendezések, melyek már képesek voltak több tucat hõképet produkálni és elemezni másodpercenként. A legújabb berendezések bekapcsolást követõen szinte azonnal használhatók, hordozható kivitelûek, a felvételek eltárolhatók a késõbbi kiértékelés számára, kalibráltak, ezáltal pontos hõmérsékleti adatok mérésére is alkalmasak. Akkumulátorról mûködnek, és a rögzítendõ kép folyadékkristályos kijelzõn közvetlenül látható. A termográfiás vizsgálatok fogalomköre felöleli azoknak a vizsgálatoknak egy részét, amelyek lehetõvé teszik távolból és érintkezés nélkül a vizsgált test felületén a hõmérséklet-eloszlás meghatározását. Az eljárás lényege, hogy megfigyeljük, és látható fénnyé alakítjuk át az infravörös sugárzást. Az infravörös sugárzáson alapuló hõmérsékletmérés azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hõmérséklet (-273,15 °C) felett a testek elektromágneses hullámokat bocsátanak ki (rádióhullámok, fény, hõ, gamma, röntgen, ultraibolya, látható, infravörös, mikrohullám). Ezt az elektromágneses sugárzást érzékeli az infravörös kamera, majd ebbõl látható képet és mért hõmérsékleti adatokat nyújt számunkra. Az azonos hullámhosszúságú sugárzások — monokromatikusak — egyszínûek. Az infravörös sugárzás az elektromágneses spektrum látható és mikrohullámú része között fekszik. Az infravörös sugárzás hullámhossza nagyobb, mint a látható fényé, és rövidebb, mint a mikrohullámoké, frekvenciája pedig alacsonyabb a látható fényénél, és nagyobb a mikrohullámokénál. Az infravörös sugárzás tehát olyan elektromágneses hullám, amely felöleli a látható fény hullámhosszánál nagyobb, de az 1000 µm-t meg nem haladó
* Vajer Pál diagnosztikai osztályvezetõ, Karbantartási Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.
136
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
1. ábra: Az elektromágneses spektrum hullámhossz tartományt. Ezen intervallum felosztása a következõ: Közeli infravörös sugárzás λ = 0,78–1,4 µm Közepes infravörös sugárzás λ = 1,4–3 µm Távoli infravörös sugárzás λ = 3–1000 µm A termovíziós kamerák a távoli infravörös tartományban dolgoznak (3…5 µm, 8…14 µm). (1. ábra). A hõmérsékletmérés szempontjából a 20 µm-ig terjedõ tartománynak van jelentõsége, amely további három részre tagolható: Hullámhossz Infravörös résztartomány 0,8–2 µm ultrarövid hullámú sugárzási tartomány 2–6 µm rövidhullámú sugárzási tartomány 6–20 µm hosszúhullámú sugárzási tartomány. (Az emberi szem a 0,38–0,78 µm közötti elektromágneses sugárzásra érzékeny. Ezt a tartományt nevezzük fénynek). Az infravörös sugárzás elsõdleges forrása a hõsugárzás, mely az atomok és molekulák rezgõ és forgó mozgása (mozgási energiájuk átlagértéke) következtében jön létre. Amikor egy tárgy nem elég meleg ahhoz, hogy látható fényt sugározzon ki, akkor energiájának nagy részét infravörös sugárzás formájában adja le. Az infravörös sugárzást mindennap tapasztalhatjuk. Érezzük a napfény, a tûz, a radiátor vagy akár a forró járda melegét. A hõmérsékletmérés a fizikai mennyiségek mérései közül az idõ mérése után a leggyakrabban alkalmazott mérés. A hõmérséklet, mint mutatószám nagyon fontos szerepet játszik a termék elõállításában, a gépek, berendezések mûködésében. A sugárzás domináns hullámhossza, az emissziós tényezõ, a környezeti hõmérséklet, a páratartalom, a felületi minõség, a mérési távolság és a lesugárzás szöge ismeretében a testek abszolút hõfoka megállapítható. De sokat mond a vizsgált felület hõmérséklet-eloszlásában mutatkozó eltérés, a rendellenes hõfoltok kimutatása vagy ugyanazon hõfelvételen egy referenciaponthoz viszonyított hõmérséklet-eltérés kimutatása. A mérések pontossága nagyban függ a termovíziós kamera mûszaki jellemzõitõl, a detektor típusától, felbontásától, hõérzékenységétõl, hõmérséklet-tartományától, az érzékelõjének kalibrálás utáni maradék hibájától, a jeldigitalizálás kvantálási hibájától és az érzékelõ öregedésébõl adódó driftjétõl. A mérési pontosságot befolyásolják még: • Az emissziós tényezõ megadásának pontossága. • Az anyagi minõség pontos ismeretének meghatározása.
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
• • • •
A felületi minõség hatása az emissziós tényezõre. A helytelen beesési szög megválasztása. Zavaró sugárzás visszaverõdése a tárgy felületérõl. Jelveszteségek (abszorpció és szóródások) a terjedési úton. • Háttérsugárzás. A helyes tárgyhõmérséklet meghatározásához a kamerán be kell állítani a mérendõ tárgy valós jellemzõinek megfelelõ emissziós tényezõt. Ha a mérendõ tárgy emissziós tényezõje nem 1, akkor figyelembe kell venni a környezeti hõmérsékletet és a páratartalmat is. Ha zavaró hõforrás van a mérés környezetében, akkor a káros reflexiók elkerülésére a zavaró hõforrást le kell árnyékolni.
A termográfiás vizsgálatok alkalmazási lehetõségei • Villamos alállomások és kapcsolóterek vizsgálata
• Tûzálló falazatok vizsgálata
• Gépészeti, mechanikai rendszerek vizsgálata
• Csõvezetékek, tartályok vizsgálatai
• Technológiai vizsgálatok
137
Villamos alállomások és kapcsolóterek vizsgálata
• Épületvizsgálatok
• Klímatechnika • Energetikai mérések • Mezõgazdaság • Gyógyászati alkalmazások
• Tûzvédelmi vizsgálatok • Biztonságtechnikai vizsgálatok • Környezetvédelmi vizsgálatok
• Gyártmányfejlesztés, kutatás
• Gépjármû motorvizsgálatok
• Katasztrófa-elhárítás stb.
A villamos rendszer bármely elemének meghibásodása kihatással van a mûködtetett berendezésre is. Termeléskiesést, többlet energiafogyasztást és energiaveszteséget okoz, kialakulhat tûzeset, legrosszabb esetben az emberi élet is veszélybe kerülhet. Minden villamos áramköri elem rendelkezik — villamos teljesítménye alapján — egy jellemzõ hõkibocsátással. Az ettõl való eltérés káros jelenség, egyrészt villamos veszteséget eredményez, másrészt elõsegíti az adott elem tönkremenetelét. A technika széles körben alkalmazható, a nyomtatott áramköri kapcsolóktól a nagyfeszültségû távvezetékekig. Az elektromos hiba gyakran igen hosszú idõ alatt fejlõdik ki. Ez idõ alatt a sérült részek (melyek lehetnek kapcsolók, biztosítékok, kötések stb.) elektromos ellenállása lassacskán növekszik, ezzel együtt a hõmérséklet is emelkedik egészen a probléma jelentkezéséig. Végsõ soron váratlan leálláshoz, termeléskieséshez vezet, legrosszabb esetben tüzet okozhat, vagy emberi élet kerülhet veszélybe (áramütés, berobbanás). A termovíziós vizsgálat teljes hõtérképet ad a villamos alállomásokról és kapcsolóterekrõl, melyek alapján fel lehet készülni a karbantartásra. Elõnye, hogy érintés nélkül, mûködés közben alkalmazható, a káros melegedések pontos helyei kijelölhetõk, gyorsan feltárhatók a rejtett hibák, ezáltal célorientált lehet a karbantartás. A villamos szekrények áramköri elemeinek és mechanikus kapcsolatainak gyors és megbízható ellenõrzése kivitelezhetetlen a termovíziós technika nélkül.
Feltárható hibák (a teljesség igénye nélkül):
2. ábra: Biztosítékbefogás melegedése
3. ábra: Biztosíték melegedése
138
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
4. ábra: Vezetékbekötés melegedése
5. ábra: Vezetékbekötés melegedése
6. ábra: Olvadóbiztosíték melegedése
7. ábra: Szakaszoló melegedése
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
139
Tûzálló falazatok vizsgálata A tûzálló falazat munkatér felõli kopása következtében a külsõ oldali felületi hõmérséklet megemelkedik. A magas hõmérsékletû technológiai berendezések üzemeltetõinek fontos, hogy a falazat állapotának idõbeli változásáról pontos információja legyen, mert csak ennek ismeretében lehetséges az esedékes falazatjavítás miatti leállás pontos ütemezése. A problémának
mind gazdasági, mind üzembiztonsági vonzata van. Egyrészt veszteség, ha túlzott biztonságból túl korán állítják le a berendezést, amikor az még biztonsággal üzemelne, másrészt mindenképpen meg kell elõzni a falkárosodás miatti üzemzavaros leállást. A tûzálló falazat kopásának teljes körû, pontos ismerete lehetõséget ad a javítások idõben történõ megkezdésére, azok helyének pontos behatárolására. Ez a termovíziós technika alkalmazása nélkül lehetetlen lenne.
Feltárható hibák (a teljesség igénye nélkül):
8. ábra: Nyersvaskeverõ FAM felõli dongafalazat kimelegedése
9. ábra: Nyersvaskeverõ csõr- és kétoldali falazatának kimelegedése
10. ábra: Léghevítõ kupola falazatának kimelegedése
140
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
11. ábra: Kazán falazatának kimelegedése
Gépészeti vizsgálatok A gépek és berendezések meghibásodásának egyik korai jele, hogy megnövekszik a hõmérsékletük. A termovízió segítségével ezek a kritikus helyek (csapágyak, tengelykapcsolók) könnyen megtalálhatók a gép vagy a termelési folyamat leállítása nélkül.
12. ábra: Tolókemence falazatának kimelegedése Feltárható hibák (a teljesség igénye nélkül):
13. ábra: Csavarkötés melegedése
14. ábra: Villanymotor melegedése
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
141
15. ábra: Gördülõcsapágy melegedése a fogaskerekes hajtómûben
16. ábra: Szimering melegedése a fogaskerekes hajtómû tengelyénél
Csõvezetékek lerakódásvizsgálata
17. ábra: A csõvezeték alsó részén a vizsgált hosszon végig lerakódás található
Technológiai vizsgálatok
18. ábra: Buga hõmérsékleteloszlás-vizsgálat
142
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
19. ábra: Acélkiöntés közbeni salakvizsgálat
Épületvizsgálatok
21. ábra: Vizesedõ, penészesedõ fal
20. ábra: Nem megfelelõ szigetelés miatti hõhíd A vállalatunk 1991 óta rendelkezik a felületi hõmérséklet mérésére illetve a hõképek elkészítésére alkalmas termovíziós berendezéssel. A vizsgálatokhoz a FLIR ThermaCAM SC2000 típusú termovíziós kamerát és annak komplex kiértékelõ berendezését használjuk, amelynek mérõ- és kiértékelõ rendszere hazánkban az egyik legkorszerûbb technikának felel meg. Széles körû felhasználási lehetõséget biztosít termovíziós rendszerünk tág mérési tartománya, amely –40 °C -tól +2000 °C-ig terjed. Ezen méréstartományon belül a vizsgált felületen akár 0,1 °C-os hõmérsékletkülönbségeket is ki tudunk mutatni. Sokrétû kiértékelési lehetõségekkel (pontok, tetszõleges területek statisztikai, extrém — maximális és minimális — hõmérsékleti értékei stb.) állunk rendelkezésre a felmerülõ felhasználói igények kielégítésére.
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
A mérõrendszerünket energetikai, technológiai, karbantartási és egyéb területeken használtuk fel az elmúlt idõszakban. Ezek közül néhány a teljesség igénye nélkül: 1. Nagyolvasztómû villamos alállomások és kapcsolóterek vizsgálata. 2. Acélmû villamos alállomások és kapcsolóterek vizsgálata. 3. Meleghengermû villamos alállomások és kapcsolóterek vizsgálata. 4. Hideghengermû villamos alállomások és kapcsolóterek vizsgálata. 5. Kokszoló villamos alállomások és kapcsolóterek vizsgálata. 6. Acélmû nyersvaskeverõ tûzállófalazat vizsgálata. 7. Acélmû 1-2 konverter tûzállófalazat vizsgálata. 8. Nagyolvasztómû 1-2 léghevítõ park tûzállófalazat vizsgálata. 9. Meleghengermû 1-2 tolókemence tûzállófalazat vizsgálata. 10. Kokszoló 1-4 kazán tûzállófalazat vizsgálata. 11. Acélszerkezeti kft. horganyzó kemence tûzállófalazat vizsgálata. 12. Meleghengermû LDS hajtómûvek melegedés vizsgálata. 13. Meleghengermû ventilátorok csapágyazásainak melegedés vizsgálata. 14. Tömörítõ szállítószalagok villanymotorjainak melegedés vizsgálata. 15. Kokszoló öblítõvíz csõvezeték lerakódás vizsgálata. 16. Meleghengermû buga hõmérséklet eloszlásának vizsgálata 17. Lõrinci hengermû buga hõmérséklet eloszlásának vizsgálata
143
A mûveknél elvégzett rendszeres termográfiás vizsgálatokkal éves szinten kb. 500 M Ft megtakarítás érhetõ el azáltal, hogy a meghibásodások kezdeti jeleit észlelve még idejében tudunk beavatkozni (pl. kicserélni az adott berendezést vagy alkatrészt egy tervezett javítás során) és nem üzemzavaros helyzetben — termeléskiesést okozva — végezzük el ugyanezt a karbantartási munkát. Az ISD Dunaferr Zrt. területén lévõ villamos alállomásokat és kapcsolótereket (92 db) évente egyszer vizsgáljuk termográfiai módszerrel. A vizsgálat az összes villamos szekrény és cella (több száz darab) ellenõrzésére kiterjed.
A tûzálló falazattal bélelt technológiai berendezések közül a nyersvaskeverõ vizsgálatát havi rendszerességgel végezzük, de ez a ciklusidõ heti rendszerességre csökken, ahogy a berendezés az átépítés idejéhez közeledik. A többi tûzálló falazattal bélelt berendezés vizsgálata évente egyszer történik meg. Az egyéb termográfiai vizsgálatokat igény szerint hajtjuk végre. A diagnosztikai cikksorozat következõ részében a lézeres gépbeállítás hasznosságáról lesz szó.
Juhász Gábor *
A kikötõ története A szerzõ a kikötõ nyugállományba készülõ mûszaki vezetõje, aki tanulmányában összefoglalja a kikötõ történetét tervezésétõl napjainkig. A tanulmány külön értéke az, hogy eredeti fotók és dokumentumok felhasználásával készült. Jelen cikk a kikötõ helyének kijelölését, építését, 1954. évi üzembe helyezését, majd a Dunai Vasmûhöz történõ csatolását mutatja be.
The author is the technical leader of the port who is preparing for retiring. In his essay summarizes the history of the port from its planning up to nowadays. Special value of the paper is that it was prepared with the use of original photos and documents. The present article presents the place designation and building of the port, its starting up in 1954 and its joining to the Danube Ironworks.
A vasmû telepítésének terve azonban vasérc hiányában Széchenyi idejében nem valósulhatott meg.
1. Történeti visszatekintés A Duna menti vasmû építésének gondolata elsõként a reformkor „legnagyobb magyarjának”, gróf Széchenyi Istvánnak fejében fogalmazódott meg 1842-ben. „… egy emelkedõben lévõ országban a Duna partjain igazán kétlem, hogy bármi elõnyösebb lehetne, mint jó vasmûvek.” A fenti idézet gróf Széchenyi Istvánnak a William Tierney Clark angol mérnökhöz 1842. április 5-én írt levelébõl való. Gróf Széchenyi országépítõ politikájának alapgondolata volt a dunai kereskedelem fellendítése. Kezdeményezte a hazai közlekedés fejlesztését. 1831-ben megindultak a Vaskapu hajózhatóvá tételének munkálatai, amelyek eredményeképpen 1846-ban hajózó csatornát nyitottak. Elkezdõdött a Tisza szabályozása, megindult a dunai gõzhajózás, nevéhez kötõdik Pest-Buda elsõ állandó hídjának, a Lánchídnak megvalósítása. A terveket W. T. Clark neves angol hídmérnök dolgozta ki, a kivitelezéssel Adam Clarkot bízták meg. Széchenyi elgondolásai közt jelent meg elõször Pest valamint Buda egyesítésének gondolata Budapest néven, és fõvárosi rangra emelése. További tevékenységeként meg kell említenünk, hogy Óbudán téli kikötõt létesített, népszerûsítette a ló-, valamint a selyemhernyó tenyésztést. Széchenyi nevéhez fûzõdött az elsõ gõzzel hajtott hengermalom megépíttetése, a szénbányászat kifejlesztése és a dorogi szénmezõkre épülõ Duna menti vasgyár létesítésének gondolata.
Kísérletek a Duna menti Vasmû létesítésére Hazánk iparfejlesztésének történetében egy Duna menti vasmû létesítésére a pécsi–komlói szénre alapozva már 1845-ben létesült a Csetneki–Pécsi Vasgyár, amely azonban a szállítási gondok miatt nem mûködhetett tartósan. Telepítési kísérletek Gyõrött Széchenyi gondolatának megvalósítása 1938-ban kerül újra felszínre. 1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök gyõri beszédében hozta nyilvánosságra a kormány iparfejlesztési programját. 1938 májusában az úgynevezett gyõri programot az Országgyûlés törvénybe foglalta, de a beruházás indítását késõbbre halasztották. A háborús helyzetben, 1942-ben az acéltermelést korlátozó nyersvashiány olyan mértéket öltött, hogy az iparügyi minisztérium 1943. január 7-én a pénzügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben kénytelen volt olyan döntést hozni, hogy az állami tulajdonú MÁVAG-ot bízza meg a vaskohászati üzem létesítésével. Az új vasmû telephelyének kérdésében Bornemissza Géza ipari miniszter Gyõr mellett döntött. 1944 elején a Deutsche Brasser Gesellschaft GmbH tervezésében és kivitelezésében kezdõdtek a munkák. (1. kép). Alighogy elkezdõdtek az alapozási munkák 1944. április 13-án, szõnyegbomba támadás érte a Magyar Vagon Rt. telephelyét és repülõterét. A késõbbiekben még hét ízben kapott találatot. A bombatámadások miatt leállításokra, majd új telephely kijelölésére került sor.
* Juhász Gábor gépész üzemmérnök, mûszaki vezetõ, ISD Portolan Kft.
144
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
1. kép: A tervezett gyõri vasmû telepítési vázlata, 1942 Második telepítési kísérlet Mohácson Az új telephely kijelölésekor továbbra is a Duna menti elhelyezést szorgalmazták. Több lehetõség közül (Tát, Dömös, Nagymaros, Vác-Budapest szakasz, Pereg, Dunaföldvár, Szekszárd, Mohács) Mohácsot választották. Mohács mellett szólt a komlói szén közelsége, a kavicsos altalaj és a város készsége, 300 katasztrális holdat biztosítottak a vasmû részére. Fontos szempont volt az 1000 tonnás uszályok használhatósága, a munkaerõ- és élelmiszer-ellátottság. A mohácsi telepítés terve is elkészült (2. kép).
ga Rákosi Mátyás vezetésével megerõsíti Mohácsot, mint már 1943-ban elsõbbséget nyert telepítési helyet a vasmû felépítésére. A mohácsi kombinát megépítésével kapcsolatban megegyezés születik Moszkvában, hogy a tervfeladatok elkészítését a Szovjet Kohászati Tervezõ Intézetre bízzák. 1949 februárjában nagy erõkkel beindult az építkezés, ami tartott 1949 õszéig, amikor is a jugoszláv–magyar kapcsolatok megromlottak ideológiai és területi követelések miatt (Baranya). A magyar jugoszláv határon feszültté vált a helyzet. Mivel Mohács a határtól 13 kilométerre van, ezért a Politikai Bizottság 1949. december 23-án úgy dönt, hogy a mohácsi beruházást leállítja, és új helyként — szovjet és magyar szakemberek javaslatára — kedvezõ földrajzi adottságai miatt kikötõépítésre alkalmas Szalki-szigethez közeli helyiséget, Dunapentelét jelöli ki.
2. A kikötõ helyének kijelölése A kikötõ helyét 1950. március 6-án, a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban megtartott értekezleten Bebrits Lajos miniszter vezetésével jelölik ki három alternatíva közül: a, dunapentelei kikötõ a Szalki-szigeten b, kikötõ a Kisapostagi-szigeten c, kikötõ Kisapostag alatt a Duna folyami szakaszán A szakemberekbõl álló bizottság a kiváló természeti adottságokkal rendelkezõ Szalki-szigetet választotta. Az indoklásban elhangzott, hogy a sziget északi részét a Felsõ-foki patak irányába földnyelvvel összekötve kiváló adottságú medencés kikötõ hozható létre, a földnyelven (töltésen) keresztül pedig a közúti és vasúti összeköttetés is megoldható. A Felsõ-foki patak völgye kiválóan alkalmas a vasúti pálya kiépítésére a kikötõ és a vasmû között. A sziget déli csúcsáról pedig drótkötélpályával köthetõ össze a vasmû a kikötõvel. A bizottság úgy döntött a fentiek alapján, hogy a Szalkiszigeti kikötõ épül meg közúti, vasúti és drótkötélpályás összeköttetéssel a vasmûhöz (3. kép).
2. kép: A tervezett mohácsi vasmû telepítési vázlata, 1944 A területen érdemleges kiviteli munkákat — a háborús események miatt — 1944-ben már nem végeztek. A Duna menti vasmû mohácsi építésének elõkészítése 1945 után újra napirendre került. Az ország újjáépítéséhez és az ipar háború utáni újjáépítésére éppúgy, mint a háborús jóvátételek acéligényes termékeket igényeltek (vasúti jármûvek, sínek, hajók, daruk, szerszámgépek, acélcsövek, betonacélok, tartók stb.). A vaskohászat fejlesztése halaszthatatlanná vált. A nyersanyaghiányon a Szovjetunióval 1945. augusztus 27-én aláírt gazdasági egyezmény segített. A Szovjetunió napokon belül megkezdte a vasérc és szén szállítását. Az alapanyag-ellátás megnyugtató rendezõdése után 1949. január 20-án a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá-
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
3. kép: Dunai Vasmû és a Szalki-sziget kapcsolata
145
3. A kikötõ építése A vasmû Dunapentelére való telepítésének tanulmányait és terveit a Nehézipari Beruházási Nemzeti Vállalat (NEB) készítette. A kikötõ tervezésével az Állami Ipari Tervezõ Intézetet (ÁITI) bízták meg. A Szalki-sziget kiépítésének vázlattervében a várható kikötõi forgalmat éves szinten 1.425.000 tonnára becsülték. A kikötõ és a vasmû közötti szállítási módnak elsõdlegesen drótkötélpályát, másodsorban biztonsági megfontolásokból vasúti pályát terveztek. A vázlattervet a KPM 1950. március 8-án kelt határozatában hagyta jóvá. A határozat egyértelmûen rögzítette, hogy a kikötõ és a vasmû között az alapanyag szállítására (érc, szén), mint fõ szállítóeszköz, drótkötélpálya létesítendõ, és a vasútnak csak tehermentesítõ szerepe lesz, valamint a vasmû kész és félkész gyártmányait kell a kikötõbe szállítani.
4. kép: Kikötõ építéséhez az uszályon érkezett köveket a kubikosok hordják ki a partra A jóváhagyott vázlatterv alapján — az ÁMTI jogutódjaként — a Mélyépterv 1950. december 1-re elkészítette a kikötõ általános és elrendezési tervét, amelyet a KPM már december 14-én jóvá is hagyott. Azonban az 1951 májusában a Szovjetunió és Magyarország között megkötött szerzõdés értelmében a terveket módosítani kellett a moszkvai Gipromez tervezõintézet utasításai szerint. A szerzõdés értelmében Magyarországra jött V.A. Korsunov
6. kép: Kikötõi partfal építése, 1952 májusa szovjet szakértõ. Korsunov magával hozta a Dnyeper-parti kijevi kikötõ kiviteli terveit, ami azután adaptálásra került a tervekben. A változtatások fõleg a jövõbeli fejlesztések lehetõségének megkönnyítését célozták. A módosított tervet a KPM 1951. november 21-én jóváhagyta. A jóváhagyott kiviteli tervek alapján azonnal elkezdõdtek a talajmunkák. A mélyépítési munkák a vezérárok kotrásával kezdõdtek. A partfalnak szolgáló vasbeton szekrények (keszonok) gyártása is elkezdõdött — a Dunapentelétõl 10 km-re fekvõ településen — Tasson a soroksári Duna-ágat összekötõ zsilipkamrában. A zsilipkamrában egyszerre 4 db keszon készült. Az építést emelt munkapadokon végezték. Téli idõre való tekintettel a munkateret lefedték és fûtötték. Itt a szekrények alsó 4,4 méter magas, 208 tonna súlyú részét építették meg. A megépített keszonokat a zsilipkapu megnyitásával felúsztatták, majd speciális uszályok segítségével úsztatva juttatták el a vezérárokba, ahol leültették, és elvégezték a felsõrész betonozási munkáit. Leúsztatás közben egy pár keszon elsüllyedt. Ezek maradványai Tass közelében ma is láthatók. Az építésgyorsítás érdekében a keszonok egy részét a helyszínen építették meg, és sólyán engedték vízre. A keszonok alá eredetileg 1–2 méter vastag pufferréteget terveztek, alul kõszórással, felsõ rétegként zúzottkõvel. Az építkezés gyorsítása érdekében a felsõbb szervek utasítására eltértek a tervtõl. Alsó rétegként homokos kavicsot, felül pedig mosott kavicsot építettek be, melynek súrlódási tényezõje lényegesen kisebb, mint a zúzottkõé.
7. kép: Partfal építése 1952 júliusában. A kép hátterében a kikötõi karbantartó mûhely és az igazgatósági épület körvonalai rajzolódnak ki. Jól látható a képen a háttértöltés folyamata, a magas sóderdepóniák képzése, ami késõbb a partfal megcsúszását idézte elõ.
5. kép: Az elsõ keszon beúsztatása a vezérárokba
146
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
8. kép: A megcsúszott partfal helyreállítása és továbbépítése A helyzetet tovább rontotta a vezérárokban fellépõ állandó iszaplerakódás, amelyet nem lehetett tökéletesen eltávolítani. 1951. november végére már 3 szekrényt (keszont) leültettek. A keszonok elhelyezése azonban sem magassági, sem vízszintes irányban nem volt megfelelõ a tervezõ által elõírt állványzat elhagyása miatt, amit késõbb kénytelenek voltak megépíteni. Az építési munkák feszített ütemben haladtak. 1951. december 4-ére már 8 keszon került leültetésre. 1952 júniusára pedig mind az 53 darab, valamint 290 folyóméter hosszban a feltöltésük is megtörtént teljes magasságban.
A kivitelezést felügyelõ Mélyépterv 1952. július 9-én felhívta a kivitelezõ figyelmét, hogy a további partrészen ne halmozza fel a kielevált anyagot (sódert) túl nagy magasságig. Ennek ellenére — a határidõk betartása miatt — folytatták a nagyméretû depóniák kitermelését. Ennek következtében 1952. augusztus 17-én — egy nappal az ünnepélyes partfalátadás után — a 48. és 49. számú keszonok mögötti depónia rézsûje lesuvadt, és a nagy tömeg a partfalat kilökte az öböl felé. Az elmozdulás a 47. és 48. keszonok között volt a legnagyobb (5,84 m). A suvadás következtében 279 méter hosszban mozdult el a partfal, összesen 24 darab keszont érintve. A szekrények elõrefelé megdõltek. A felsõ partél a tervezett Adriához viszonyított 99,5 m szintjéhez képest 62 cm-rel lesüllyedt. A partfal elmozdulását közös magyar-szovjet szakértõi bizottság vizsgálta ki. A bizottság tagjai voltak: V. A. Poljini, dr. Széchy Károly és Kézdi Árpád. A bizottság megállapítása szerint az elmozdulást elsõsorban a sóderdepóniák túlzott nagysága, a keszonok alatt lévõ nem megfelelõ pufferréteg és annak eliszaposodása okozta. Helyreállítási tervek alapján a megsuvadt szakasz helyreállítása megtörtént. A keszonok közötti diletációs kapcsolatokat elbontották, a háttöltés elkotrása után a szekrényeket felúsztatták, és új helyükre ültették, a partélt 63 cm-rel eltolva az öböl felé. A tönkrement keszonokat a kikötõ város felõli oldalára húzták, ahol a fürdõzök kedvenc ugrálóhelye volt mindaddig, amíg a partszakasz rendezése után 1964-ben feltöltésre kerültek. A helyreállítás után a partfal teljes mögöttes részét csak részben töltötték fel, mert a munkák 1953-ban, építési hitel hiányában teljesen leálltak. Nem épült meg a kötélpálya sem, mely az egész tervnek sarkalatos pontja volt a kohó folyamatos alapanyag-ellátása miatt. A kikötõ építése 1954 tavaszáig szünetelt. A KPM kijelölt bizottsága szakértõk bevonásával 1954 tavaszán felülvizsgálta a kikötõ északi részének használatbavételi lehetõségét. A bizottság megállapította, hogy a háttöltés anyaga (sóder) a diletációs hézagokon keresztül kifolyik a partfal elé, ahol kúpokat alkotott. A bizottság elrendelte a szükséges munkákat, melyek keretén belül a háttöltésbe perforált csöveket hajtottak le a hézagok mögé, és cementlé-besajtolással a hézagok környékét elkövesítették. A munkát a partfal teljes hosszában elvégezték. Majd a munkálatok végeztével elrendelték a kikötõ használatbavételét hivatalos mûszaki átadás nélkül. A partfalépítéssel egy idõben megindultak a kikötõhöz kapcsolódó egyéb építészeti munkák. Elsõként a szigetet összekötõ töltés a vasúti pálya és a közút megépítéséhez. A kikötõi pályaudvar 3 rendezõvágánnyal és állomással. A partfalon kettõs üzemi sínpár a kikötõi közút mellett
9. kép: Látkép a Szalki-szigetet összekötõ töltésrõl és a rajta épülõ közúti- és vasúti pályáról
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
147
12. kép: A kikötõ közepére épített felszíni atomóvóhely
10. kép: A kikötõ vasúti kapcsolata a vasmûvel, a megépült iparvágány hossza 14 km
impozáns épület. Az épületben munkásszálló, üzemi konyha, öltözõk és a kikötõ irányítása kapott elhelyezést. Az épület közepén elhelyezett toronyrésznek funkciója volt. Az ötvenes évek elején a hajózásban napi gyakorlat volt a nappali idõben zászlójeles, esti idõben pedig a fényjeles információközlés, kapcsolattartás. A dunai lekötõhelyeken várakozó hajók a torony tetejérõl leadott jelzésekkel informálódtak, hogy mikor mehetnek be a kikötõbe rakodásra. Az épület nem sokáig töltötte be funkcióját, mert miután a Mahart átadta a kikötõt a Dunai Vasmûnek 1957-ben, a vasmû vezérigazgatója, Borovszki Ambrus és a város tanácselnöke, Tapolcai Jenõ aláírásával szocialista megállapodás keretén belül átadásra került a városnak az épület és a hozzátartozó telek, továbbá a karbantartómûhely fele. A nõi munkahelyek száma igen kevés volt a városban, ezért a Vörös Október Férfiruhagyár költözött az épületbe, mintegy 300 nõnek munkahelyet biztosítva. Az akkor ideiglenes megoldásként ide telepített ruhagyár véglegesnek bizonyult, mert nem épült másik helyette. A ruhagyár 2005-ben bezárta kapuit. Az épületet és a hozzátartozó területet egy vállalkozó vette meg, aki az épület szállodává alakításába fogott. Az 1957-es hibás döntés — ma már látjuk — rányomta bélyegét a kikötõ tovább fejlesztésére. Azáltal, hogy 1957. április 1-én kormányhatározat alapján a Mahart üzemeltetésébõl átadták a kikötõt a Dunai Vasmûnek, az országos közforgalmú kikötõbõl ipari kikötõ lett, Dunai Vasmû Érckikötõ néven. A kikötõi igazgatósági épület és a hozzátartozó telek átadásával bezárult a kikötõ dunai oldalra való fejlesztésének lehetõsége, ezáltal nem valósulhattak meg Korsunov tervei, aki egy komplex kikötõben gondolkodott. Továbbfejlesztési terveiben szerepelt a sziget dunai oldalának kihasználása személyszállítás, darabáru és mezõgazdasági termények vízi úton történõ szállítására.
11. kép: Az épülõ kikötõi vasúti pálya fölött átívelõ közúti (Százlábú) híd építése megkerülõ vágánnyal a partfal déli végénél váltókon keresztül való összeköttetéssel, biztosítva ezzel a partfal kétoldali vasúti kiszolgálását. A közút mellett futó csonka vágány — a váltók után — végigfutott a sziget csúcsáig. Megépült a villamos ellátást biztosító trafóház, a karbantartómûhely öltözõkkel. A kikötõ déli végében a közút keleti oldalán megépült a vámház a vízi szállítmányok vámkezelésére. A trafóház mellett megépült egy felszíni atomóvóhely, ami ebben az idõben mindenféle beruházásnál kötelezõ volt. Végül, de nem utolsó sorban megépült a kikötõ igazgatósági épülete. A létesítmény szocreál stílusban épült
148
13. kép: A kikötõi igazgatóság épülete, 1957-tõl 2005-ig ruhagyár
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
14. kép: Szárnyashajó A hajóállomás megépült, ami ma is áll a Mahart üzemeltetésében, ahol a 60-es évek közepéig rendszeres hajójárat közlekedett Budapestig, az úgynevezett „kofajárat”. A hajó hajnalban indult, és vitte a friss zöldséget Pestre. A 70-es években szárnyashajójárat mûködött Dunaújváros–Budapest között 45 perc menetidõvel. Nagyon népszerû volt a város lakóinak körében, ma már sajnos nem mûködik. Menetrendszerû kishajójáratok üzemeltek a környékbeli településekre (Tass, Szalkszentmárton, Apostag), mostanra az évtizedekig üzemelõ kompjárat is megszûnt a Pentele híd megépítése óta. 17. kép: Látkép az északi végén már mûködõ, a déli felén pedig épülõ kikötõrõl. A képrõl jól kivehetõ erdõirtás a fejlesztési tervekben szereplõ kikötõi rakodótér és a Duna-folyó felõli kikötõrész kialakítására szánt terület, ami aztán az 50-es évek zûrzavaros politikai és gazdasági idõszakában nem valósult meg
15. kép: Hajóállomás épülete A partfal északi végével egy irányban megépült egy darabáruraktár (1200 m2). Ebben az épületben alakították ki az irodákat a kikötõt irányító dolgozók részére, miután a vasmû 1957-ben átvette a kikötõt. A kikötõ déli részének építése tovább folytatódott. 1956–57-ben megépültek az érctálcák, és 1957 júliusában ugyancsak hivatalos mûszaki átadás nélkül használatba is vették. Drótkötélpálya hiányában az összes fogadott ércet vasúton kellett elszállítani. Mivel a felszállítás nem volt egyenletes, a csak átmeneti tárolásra alkalmas rakparton ezért a rakpart terhelhetõségénél nagyobb ércmennyiséget kellett tárolni. 1956 májusában a III–V. uszályállások vonalában a partfal felsõ éle vízszintes irányban 8 cm-t elmozdult, ami aztán a terhelés csökkentése után csaknem eredeti helyzetébe tért vissza. A mozgások ellenére az ércet továbbra is igen nagy tömegben tárolták, noha a Mélyépterv a mérési adatok alapján elõírta — 1956. július 3-án — hogy a rako-
16. kép: Látkép az épülõfélben lévõ kikötõrõl, elõtérben a szigetcsúcs töltése látható
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
18. kép: 1954. július 16-án megindult a termelés a kikötõben. Három uszályálláson két darab 6/5 tonnás Ganz típusú portáldaruval (népszerû nevükön kacsacsõrös). Az elõtérben látható a 3. épülõfélben lévõ — a Ganz darugyár szakemberei által összeszerelt — portáldaru. A háttérben jól látható a már megépült, és a Mahart által használatba vett kikötõi igazgatósági épület, és elõtte a magasan deponált vasérc dók prizma lába minimum 14,4 m-re legyen a part éltõl. A magasság nem lehet több 6 m-nél.
19. kép: Kép a kikötõi irodaház oldalában elhelyezett szintezési pontról. Ezt a bázispontot használták fel a partfalmozgások méréséhez. Ma is ez a kikötõ bázispontja
149
Ennek ellenére az ércdepónia tárolási magassága 11 m volt, a prizma lába pedig 13 m-re volt a partéltõl, ennek következtében 1957-ben az ércdepóniánál maradó elmozdulás jött létre, mint egy 30 cm mértékben. A mozgások megszûntek, mihelyt az ércdepóniát hátrébb rakták. A kiépített vasbeton érctárcáknál a helyzet rosszabb volt, mivel a túlterhelés hatására az alaplemez elrepedt. A mért adatok alapján a felhalmozás magassága 11–12 méter volt az erre a szakaszra engedélyezett 9,2 méter helyett. A túlterhelés hatására a 34. és 35. keszonok 35 cm-t elõre tolódtak, a 30. és 31. szekrények pedig 20 cm-t lesüllyedtek. A mozgások mindaddig folytatódtak, amíg a terhelést teljesen el nem távolították. Ezt sajnos csak 1957. december végére tudták elvégezni. A kikötõ északi végén, a 271. fm–en még 1957 õszén helyreállították az elmozdult partfalat és darupályát, majd 3 uszályálláson megindították a termelést. Az érctárolók helyén 4 m mély földrézsûs ércárkot képeztek a háttöltés kiszedésével a parti deponálási lehetõségek növelésére. Az így kialakított ércárokban az abban kirakott érc évtizedek alatt — ma is ott van — konszolidálódott a háttöltésben, javítva a rakpart stabilitását a gördülõ sóderrel szemben. Az üzemelõ szakaszon a partfalmozgások miatt újból kinyílt diletációs hézagokat el kellett zárni. A hézagok lezárása a vízoldalról történt meg 5–10 cm impregnált keményfapadlók és 12—28 cm-es cölöpök behajtásával. a cölöpök behajtása után a mögöttes részt cementoldattal préselték be a kifolyt kavics betöltési helyére.
4. A kikötõ üzembe helyezése, 1954 1954. június 1-jére elkészült a kikötõ északi végének rekonstrukciója 3 uszályállással (271. fm), 10,5 m fesztávú darupályával, rajta 2 db Ganz 5/6 t típusú portáldaruval, a kikötõi pályaudvarhoz csatlakozó part I. és part II. iparvágánnyal. A termelés 1954. július 16-án indult meg a Meszhart Magyar–szovjet Hajózási Vegyesvállalat kezelésében — hasonlóan a csepeli szabadkikötõhöz — mint Országos Közforgalmú Kikötõ, a kezdeti idõben 300–400 ezer tonnás éves teljesítménnyel. 20. kép: Szûk nyílású uszály Az elsõ érccel rakott uszályt a „Kraszna” nevû hajó állította be az I. számú uszályállásra. A kikötõ dolgozói részben a csepeli szabadkikötõbõl — darusok, karbantartók —, részben a kikötõ építését végzõ emberekbõl — kubikosok, kõmûvesek, vasbetonszerelõk — verbuválódtak össze. Az ércszállítmányok 1000 tonnás 4 raktáros szûk nyílású uszályokban érkeztek. Ezek kirakása igen kemény fizikai munkát követelt meg a dokkmunkásoktól. Ebben az idõben „lapátosoknak” hívták õket.
150
21. kép: Csillézés A kikötõ építése közben homokhoz, sóderhez szokott kubikosok az uszályokban a sódertõl kétszer nehezebb ércet lapátolták a normál méretû lapáttal. A 1,5-szer könnyebb szenet szívlapáttal rakták. (fajsúlyok: vasérc 2,4 m3/t; sóder 1,2 m3/t; szén 0,8 m3/t ) A rakodási technológia az alábbiak szerint történt. Az uszály 3 x 5 m-es rakodó nyílásán keresztül markolóval kiszedték az érc kb. 2/3-ad részét, amit a markoló elért. A falaknál a ferdek alatt maradt ércet viszont kézzel lapátolták csillébe. Csillézésnél 8 lapátos dolgozott felváltva. 4 fõ lapátolt tele egy csillét, 4 fõ pihent, majd a következõ csillénél váltották egymást. A lapátosoknak kérges lett a tenyerük a lapátnyéltõl, továbbá ennek megtámasztásától a combon lekopott a szõr, és tenyérnyi nagyságú bõrkeményedés alakult ki. Kopogtatni lehetett rajta. Teljesítményelszámolásuk normaelszámolással történt, fizetést hetente, szombaton kaptak. 1954 végére a Magyar Állam megvásárolta a Meszhartból a szovjet részt, és létrehozta a Magyar Hajózási Részvénytársaságot 1955. január 1jével Mahart néven. 1955-ben újabb 2 db portáldaru került beüzemelésre. 1956-ra az éves termelés 500 ezer tonna fölé emelkedett. 1956-ban jeges dunai árvíz sújtotta a kikötõt. Az épületeket, a darukat, a darupályát, a rakodótereket 40 cm-es víz és jég borította. A dunaföldvári hídlábpilléreken fölrakódott jég felduzzasztotta a Dunát, ami aztán órák alatt elérte a kikötõt. A hídlábnál összetorlódott jeget a honvédség robbantással és ágyúzással verte szét. A jégtorlasz eltávolítása után az árvíz gyorsan visszavonult a kikötõ területérõl. Az árvíz következtében megsüllyedt a fedett raktár padozata. Egyéb kár nem keletkezett. Az árvíz levonulását követõen a szükséges javítások elvégzése után újra megindult a termelés.
5. A kikötõ Dunai Vasmûhöz való csatolása 1957. április 1-jével kormányhatározat alapján a kikötõt a Dunai Vasmûhöz csatolták. A Maharttól átvételre került 50 fõ rakodómunkás, 12 fõ daruvezetõ, 4 fõ csoportvezetõ, 4 fõ partikormányos — akik késõbb visszakerültek a Maharthoz — 4 fõ fürdõs, 32 fõ karbantartó, összesen 106 fõ. Az átvétel után a kikötõ önálló üzemként üzemelt folyamatos három mûszakban, Kikötõ Üzem néven. Elsõ vezetõje Németh Ferenc volt. Németh Ferenc 1957-tõl 1971-ig, nyugdíjba vonulásáig irányította a kikötõ munkáját.
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
Az üzemvezetõ, a normások, a bérelszámolók és egyéb adminisztrációs dolgozók a vasmûbõl kerültek kinevezésre illetve lehelyezésre. A kikötõ irányítás a Mahart és a Szovjet Dunai Hajózás (SDP) ügynökség a kikötõi igazgatósági épületben mûködött (VOR Férfiruhagyár), a már az elõzõekben említett épület átadásáig. Az átadás után a Mahart ügynökség a hajóállomásra, az 22. kép: Németh Ferenc SDP pedig a kihasználatlan vámházba költözött. A szovjet ügynökségvezetõ és családja részére a vasmû lakást biztosított az Ady Endre utcában. Az ügynökségvezetõk 4 évente váltották egymást, tevékenyen részt vettek a város közéletében. Részt vettek városi és vasmûs rendezvényeken. Május 1-jén ott volt a helyük a dísztribünön, április 4-én és november 7én a koszorúzáson, részt vettek a város társasági, kulturális és sportrendezvényein. Vezetõ szerepet játszottak a Szovjet–Magyar Baráti Társaságban. A vasmûtõl kapott épületben (volt vámház) kialakításra került egy klubszoba, ahol pingpongasztal, biliárdasztal, könyvek, újságok álltak rendelkezésre az ideérkezõ hajók személyzetének pihenésére. Vasárnaponként filmvetítés volt a helyi szovjet laktanya tisztjei és családtagjai, továbbá a városban élõ és dolgozó szovjet állampolgárok részére. Délelõtt a gyerekek részére matiné volt, este pedig a felnõttek részére filmvetítés, utána zene, tánc. A kikötõ vízoldali része — hajózási szolgáltatások — továbbra is a Mahart kezelésében maradtak. Számtalan nehézséget, konfliktust, kiszolgáltatottságot okozva a kikötõ életében, évtizedeken keresztül egészen 2001-ig, amikor is a kikötõ saját „boxerhajót” vásárolt. A vasérc és a szén vízi szállítását a Mahart és az SDP végezte egyezmény keretén belül 1/3– 2/3 rész arányban. Az egyezmény 1.4 pontja szerint 6 SDP uszály – 3 Mahart uszály volt a szállítási arány. A havi szállítási ütemtervet Izmailban dolgozták ki. A kirakodási teljesítmények értékelését hetente végezték a kikötõben a kikötõ vezetõje, a Mahart és SDP ügynökségek vezetõi közösen. A napi teljesítményekrõl a kikötõ napi jelentést adott a Mahartnak és az SDP-nek egyaránt, akik aztán telexen (géptávírón) továbbították központjukba, Budapestre illetve Izmailba. Termelési problémák esetén — amikor sok volt a kirakatlan uszály — sokszor a Városi Párt Bizottságra vitték az ügyet. És akkor a kikötõ és a vasmû vezetése írhatta a magyarázó jelentéseket. 1954–60 Vasérc: Szén: Egyéb:
Kikötõi forgalom Beérkezés (import) Feladás (export) 1.350.000 t 81.500 t 43.500 t 26.500 t
Egyéb anyagfajták: pakura, tégla, cement, ócskavas, koksz, sóder, kõ, mûtrágya, deszka, lemez, nyersvas, öntecs, középtermék, kõ, habsalak, kohósalak, bauxit
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
6. A kikötõ önállóságának megszûnése, beolvasztása a Dunai Vasmû Szállító Gyáregységébe (1961) A Dunai Vasmû szervezeti átalakítása következtében 1961. január 1-jével létrehozta a Szállító Gyáregységet. A szervezeti átalakítás következtében a kikötõt, mint egységes szervezeti egységet ketté szedték, a termelõ rész a Rakodási Üzemhez, a karbantartó rész pedig a Gépészeti Üzemhez került. A termelést fõmûvezetõként továbbra is Németh Ferenc, a karbantartást pedig mûvezetõként Demeter Zoltán irányította.
23. kép: Szervezeti ábra A hatvanas évek elején a napi igény 2200 tonna volt. Ez a vasmû termelésének felfutásával a hatvanas évek közepére 3500–4000 tonnára emelkedett. Ezeknek az elvárásoknak folyamatos három mûszakban 4 darab 6 tonna teherbírású daruval eleget tudott tenni a kikötõ. Az éves tervet 270 hajózható napra tervezték. Téli hónapokban (decembertõl márciusig) a kikötõ nem dolgozott. A portáldaruk nagyjavítását a téli hónapokban, a leállás ideje alatt 24. kép: Demeter Zoltán 1960-tól — januártól márciusig — végez- 1986-ig — nyugdíjba vonulásáig ték a karbantartók, igen mostoha — dolgozott a kikötõben idõjárási körülmények között (–10, –20 fok). A hajózás és a kikötõi rakodás is csak márciusban indult el. A téli leállási idõben a dokkmunkások fel lettek helyezve a Készáru Kiszállítási Üzembe vagonrakónak. A daruvezetõk pedig csatlakoztak a karbantartókhoz, részt vettek a portáldaruk nagyjavításán. Nagyjavítások során az acélszerkezeti munkákat és a markolók felújítását az Üzemfenntartás Lakatos Üzemének dolgozói végezték. A portáldaruk szakmai felügyeletét, gépészeti, acélszerkezeti és villamos bevizsgálását szintén az Üzemfenntartás bevizsgáló személyzete végezte.
151
Emelõgép ügyintézõnk, Kõszegi Gergely volt az, aki egyben a vasmû emelõgépeit is felügyelte. A hetvenes évektõl a szakmai felügyeletre saját bevizsgáló csoportot hozott létre a Szállító Gyáregység saját emelõgép ügyintézõvel. A kikötõ elsõ tíz évének eredményei (1954. június 16ától 1963. december 31-ig):
Összesen:
4.967.276 240.957 104.500 26.988 5.339.721
tonna tonna tonna tonna tonna
érc szén pakura egyéb
Pakuraszállítás 1955-tõl a vasmû alapanyagai mellett (vasérc, szén) megjelent a pakura. A pakurát a vasmû hõerõmûvébe szállították tüzelõanyagként. Az uszályban érkezõ pakurát a kikötõ északi végében — a mai cölöpös gabonarakodó területén — fejtették át vasúti tartálykocsiba. Az átfejtéshez szükséges gõzt egy 411-es (Truman) amerikai gõzmozdony kazánja biztosította. A pakuraszállítás 1965-
25. kép: Kiváló Dolgozó Kitüntetés átadása. Az oklevelet Szalontai Károly Szakszervezeti elnök adja át Szabó András hegesztõnek ben befejezõdött. Az erõmû ellátását a közben megépült százhalombattai pakuralefejtõ vette át. A Szállító Gyáregységhez való csatolással egy idõben, 1961-ben megindult a szocialista brigádmozgalom a kikötõben.
Az elsõ 10 év termelési eredményei (1954. június 16-ától 1963. december 31-éig) KIRAKÁS (E tonna) Áru/Év
1954
1955
1956
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
Összesen
Vasérc
130
270
285
322
528
535
549,6
544,2
542,4
526,7
4232,9
11
24
71
59,5
26,4
191,9
9
9
9
13
23,3
18,2
104,5
1
1
0,1
0,7
4,3
7,1
1
1,1
3,1
1,5
1,5
Szén Pakura
6
8
9
Tégla Cement
1
Ócskavas Koksz
0,4
0,5
0,5
0,5
0,5
Sóder
0,3
0,4
0,5
0,6
0,5
2,3
1,5
1,2
0,7
0,6
0,4
6
Kõ
1,6
0,3
Mûtrágya Deszka
132
Összesen
263
278
1
1
1
0,9
296
335
542
561
2,7
4
10,4
14,4
582,7
632,2
636,3
575,9
4701,9
1960
1961
1962
1963
Összesen
14,5
15,6
135,5
BERAKÁS (E tonna) Áru/Év
1954
1955
1956
1957
1958
1959
Koksz
1,1
Nyersvas
1
1
1
1,4
0,5
4,9
Öntecs
1
2,5
3,6
3,7
3,6
6,5
20,9
Középtermék (komlói mosott szén, apró szemcsés)
2
2
2,5
2,5
2,5
3,5
15
Kõ
1
Habsalak Kohósalak
1
Bauxit Összesen
0
3
5,5
7,1
7,2
152
9,5
1,8
2,8
0,5
0,5
1,5
2,5
0,4
0,4
14,7
1,1
0
14,5
62,6
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
Szocialista brigádmozgalom a kikötõben A SZOT felhívására a kikötõben is beindult a brigádélet. 1961-ben a karbantartó részlegnél megalakul az „Auróra” szocialista brigád, majd egy év múlva a rakodási részlegnél pedig a „Haladás” szocialista brigád. A brigádok felajánlásokat tettek a termelõmunka javítására. Társadalmi munkát végeztek az óvárosi és városi VIII. számú óvodában és az óvárosi iskolában, a központi sporttelepen, a vidámparkban. Közös kulturális és sportrendezvényeken, mozi, színház, kiállítás, autóbusz-kirándulásokon, brigádrendezvényeken, vetélkedõkön. A brigádok jelszava volt: szocialista módon dolgozni, élni, tanulni. A régi brigádnaplókból kiolvasható, hogy sokan ennek köszönhetõen végezték el a 8 általánost, majd utána a szakmunkásképzõt a dolgozók iskolája keretén belül. Az „Auróra” szocialista brigád területén a karbantartó mûhelyben becsületkassza mûködött. A falon elhelyezett polcon cigaretta, cukorka, nápolyi, zsömle, kifli, konzervek stb. voltak kaphatók. A dolgozók a polc sarkán elhelyezett dobozba rakták be a pénzt a polcról elvett áru után. Fizetéskor az étkezõasztalon elhelyezett pénzbõl mindenki saját maga számolta ki, és vette el a fizetését a fizetési szalagnak megfelelõen. De soha egy fillér sem hiányzott, inkább mindig több maradt egy pár forinttal, ami természetesen a brigádkasszába vándorolt közösségi felhasználásra. Havonta tartottak brigádértekezleteket, ahol saját maguk választották meg a hónap kiváló dolgozóját. A képen balról jobbra: Kolek Ferenc, Horváth Sándor, Szabó Sándor, Deffent János, Hermann Bernandin, Szalontai Károly, Kakukk Dezsõ, Kovács Gyula, Molnár János, Szabó György, Szabó Gyula, Maczek László, Cseh József, Morvai Sándor, Kertész Béla, Demeter Zoltán A brigádok 1989-ig mûködtek. Képek a brigád életbõl:
27. kép: Vietnami mûszakban az Auróra szocialista brigád. Középen nyakkendõben Kiss Zoltán a Szovjet Dunai Hajózás (SDP) helyi képviseletének tolmácsa és sofõrje
28. kép: Társadalmi munka bélyegek
26. kép: Kommunista szombat a VIII-as számú óvodában
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
153
Peterdi Andrea, Tálas Frigyes *
A REACH direktíva hatása az ISD Dunaferr Zrt. mûködésére 2007 júniusában hatályba lépett az Európai Unió REACH rendelete. A cikk összefoglalja a leglényegesebb REACH tudnivalókat, valamint azokat az eddigi intézkedéseket, amelyeket az ISD Dunaferr Zrt. ezen a téren már megtett.
1. A REACH rendelet dióhéjban Életünk vegyületek között zajlik. Az iparosodott országokban — ahogy Magyarországon is — százezernél is több különbözõ, ember által elõállított vegyi anyag van jelen a kereskedelmi forgalomban. Naponta több ezer vegyi anyaggal kerülünk kapcsolatba: az élelmiszerekben, a festékek révén, a mûanyagok okán, mosogatáskor, ruházatunkat felöltve, bútorok, elektronikai eszközök kapcsán — folytatni sem érdemes. Egész életünk vegyszerek, vegyületek kölcsönhatásának folyamata. Nem mindegy azonban, hogy ezeknek a vegyületeknek milyenek a tulajdonságaik, milyen hatással vannak ránk, emberekre. A vegyi anyagok helyes kezelésének problémája nem mai eredetû. Az uniós jogrend alakulásával szinte párhuzamosan fejlõdött az a jogszabály-állomány, amely valamilyen módon a vegyi anyagok helyes használatát kívánta szabályozni. Az egyre szerteágazóbb és terebélyesebb joganyag is indokolta, hogy olyan egységes jogszabály szülessen, amely lehetõleg összefoglalja és helyettesíti ezeket a jogszabályokat1. A REACH az Európai Unió minden tagállamában érvényes rendelet (1907/2006/EK), amely 2007. június elsején lépett hatályba, hogy korszerûsítse és javítsa a vegyi anyagokra vonatkozó korábbi európai uniós jogi keretrendszert. A rendelet a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását jelenti (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals). A REACH a korábbi szabályozásoknál nagyobb felelõsséget hárít az iparra a vegyi anyagok által az egészségre és a környezetre esetlegesen gyakorolt kockázatok kezelése tekintetében. A REACH rendelet értelmében minden, az Európai Unióban minimum 1 t/év mennyiségben gyártott, vagy oda importált anyagot regisztráltatni kell. A REACH fõbb céljai: — az emberi egészség és a környezet védelmének javítása, — az anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésére vonatkozó alternatív vizsgálati módszerek támogatása,
In 2007 came into effect the REACH directive of the European Union. The article summarizes the most significant REACH information, as well as those measures that ISD Dunaferr Co. Ltd. has already done in this area.
— az Európai Unió gazdaságának kulcsfontosságú ágazatát jelentõ vegyipar versenyképességének növelése, — az anyagok szabad forgalmának biztosítása az Európai Unió belsõ piacán. A REACH minden iparágat érint — beleértve az acélipart is —, így az iparágnak számos szerepkörnek és kötelezettségnek kell megfelelnie a REACH alapján. A szabályozás összetett, és minden acélgyártót, importõrt és továbbfelhasználót érint az Európai Unióban, valamint együttmûködésüket igényli a szállítási láncon keresztül.
2. REACH feladatok végrehajtása az ISD Dunaferr Zrt.-nél Néhány lényeges REACH tudnivaló a Dunaferr termékeirõl: — A termékekben elõforduló valamennyi lényeges alkotóelem elõregisztrációját vagy az ISD Dunaferr Zrt., vagy beszállítóik elvégezték, ezáltal biztosítva az érintett termékek zavartalan gyártását, felhasználását és értékesítését az elõregisztrációs határidõ (2008. december 1.) után is. — A gyártott és értékesített hengerelt acéltermékek (melegen és hidegen hengerelt tekercsek és táblalemezek, hidegen hajlított nyitott és zárt szelvényû idomacélok, valamint a bevonatos termékek) a REACH rendelet szerint árucikkeknek minõsülnek, így mentesülnek a regisztrációs követelmények alól. — Az ISD Dunaferr Zrt. által gyártott/értékesített másodtermékek között vannak olyan anyagok, amelyek a REACH terminológiája szerint regisztrációkötelesek (pl. a kohászati salakok), ezek regisztrációs határideje 2010. november 30. A REACH kötelezõen elõírja, hogy az ugyanazon bevezetett anyagra vonatkozóan információt benyújtó valamennyi potenciális regisztráló, továbbfelhasználó és harmadik fél az anyaginformációs cserefórum (SIEF: Substance Information Exchange Forum) résztvevõjévé válik. A
* Peterdi Andrea REACH szakértõ, minõségügyi és környezetvédelmi igazgatóság • Tálas Frigyes REACH szakértõ, minõségügyi és környezetvédelmi igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.
154
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
SIEF nem rendelkezik elõírt jogi formával, csupán az adott anyaggal kapcsolatos adatok és más információk cserefóruma. A SIEF résztvevõi belátásuk szerint konzorciumot vagy más szervezetet alakíthatnak, ha úgy látják, hogy ezzel elõsegítik a REACH által elõírt kötelezettségeik teljesítését. A regisztrációs idõszak fõ feladatai az adott anyagra vonatkozó információk összegyûjtése, az elõírt vizsgálatok elvégzése (fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatok), a vizsgálati költségek felosztása, a regisztrációs dosszié összeállítása és elküldése az Európai Vegyi Anyag Ügynökségre. A vezetõ regisztráló cég (a vezetõ regisztrálót a SIEF-tagoknak kell kinevezniük) fogja a regisztrációs dosszié közös részét összeállítani — ezzel párhuzamosan minden cégnek be kell nyújtania egy cégspecifikus regisztrációt is az Európai Vegyi Anyag Ügynökségre (ECHA). Minden SIEF 2018. június 1-jéig mûködik. Az ISD Dunaferr Zrt. a REACH kötelezettségeknek való megfelelés végett a következõ feladatokat végezte és végzi: Elvégzett feladatok: Az ISD Dunaferr Zrt. 2008-ban hozta létre a minõségügyi és környezetvédelmi igazgatóságon a REACH szakértõi csoportot, amely az elõregisztrációs és regisztrációs szakmai munkát végzi. A REACH az ISD Dunaferr Zrt. által beszerzett, valamint a gyártott/értékesített anyagok körét egyaránt érinti. 2008-ban megtörtént a REACH hatálya alá esõ anyagok azonosítása, besorolása, valamint elõregisztrációja.
Az ISD Dunaferr Zrt. részt vesz különbözõ szakmai szervezetek munkájában (Eurofer, IPIA, Euroslag), melyek már megkezdték a konzorciumok alakításának elõkészítését. Ezekhez a konzorciumokhoz cégünk is csatlakozni fog, hogy ezzel biztosítsuk a REACH által elõírt kötelezettségeink teljesítését. A regisztráció nagyon költséges folyamat, a konzorciumokhoz való csatlakozás révén az ISD Dunaferr Zrt.-nek lehetõsége lesz a regisztrációs költségek csökkentésére is. A REACH feladatok teljesítését, azok megfelelõségének vizsgálatát, ellenõrzését nemzeti hatóságként az ÁNTSZ végzi. Az ISD Dunaferr Zrt. a REACH elõírásoknak meg kíván felelni. A cégvezetés fokozott figyelmet szentel a munkahelyeken fellépõ kockázatok csökkentésére, az alkalmazottak egészségének megóvására, a termékei biztonságos használatával kapcsolatos információk közlésére, illetve tevékenysége során a környezet megóvására.
Irodalomjegyzék 1. 2. 3. 4.
Dr. Zimler Tamás: REACH ANTE PORTAS, http://www. hengam.hu/bovebben.html Dr. Körtvélyessy Gyula honlapja, http://kortvelyessy.extra.hu/ ECHA (European Chemicals Agency) honlapja, http://echa. europa.eu / OKBI (Országos Kémiai Biztonsági Intézet) honlapja, http:// www.okbi.hu/reach/index.html
Jelenlegi feladatok: — adatok, információk összegyûjtése a regisztrációköteles termékeink értékeléséhez, — a SIEF tagokkal, a Vezetõ Regisztrálóval folytatott levelezések, telefonok, megbeszélések lefolytatása, — információk kérése/továbbítása a szállítói lánc mentén (kérdõívek küldése, tájékozódás a gyártott/értékesített termékeink felhasználásáról, a felhasználót érõ expozícióról, információkérés a beszállítók elõregisztrációs/regisztrációs szándékáról), — REACH elvárások beépítése a szabályozásokba (a beszerzési folyamatba, értékesítési folyamatba, mûszaki fejlesztés, oktatás stb. folyamatokba). Jövõbeni feladatok: — a kockázatkezelési intézkedéseket részletezõ expozíciós forgatókönyvek kidolgozása, a kémiai biztonsági jelentés részeként, — a REACH alapján biztonsági adatlapok módosítása és felhasználók felé történõ megküldése, — az anyagok felhasználási körének meghatározása, — párbeszéd a cég partnereivel a gyártott termékek biztonságos kezelésével és felhasználásaival kapcsolatban, — folyamatos információcsere a szállítói láncban.
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.
155
Pályázati felhívás Az ISD DUNAFERR Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság — ISD DUNAFERR Zrt. — és társaságai által alapított DUNAFERR Alkotói Alapítvány Kuratóriuma az alapító okirattal összhangban bevezette a „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve a „DUNAFERR FÕTANÁCSOSA” cím adományozását.
– évente egy alkalommal maximum 5 fõ részére adományoz: „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve „DUNAFERR FÕTANÁCSOSA” címet.
A Tanácsos és Fõtanácsos cím adományozásának célja: • Az ISD DUNAFERR Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével mûködõ gazdasági társaságoknál, illetve vele együttmûködésben lévõ szervezeteknél, a Dunaferr érdekében végzett kiemelkedõ — mûszaki, gazdasági, humán — alkotó munka, tudományos tevékenység erkölcsi elismerése, valamint • a Dunaferr Vállalatcsoport mûszaki tudományos kultúrájának és progresszív értékeinek fokozottabb közvetítése, kivetítése itthon és külföldön.
• • • • • •
• A Tanácsos és Fõtanácsos cím odaítélésének feltételei • A Tanácsos, illetve Fõtanácsos cím a személyükben, szakmai felkészültségükben, teljesítményükben és tapasztalatukban kiemelkedõ szakemberek részére adományozható. • Az elismerésben azok az ISD DUNAFERR Zrt. valamint az általa alapított, és részvételével mûködõ gazdasági társaságokkal munkaviszonyban álló, vagy e cégekkel korábban munkaviszonyban állt, illetve vele együttmûködésben lévõ szervezeteknél dolgozó szakemberek részesülhetnek, akiket a Kuratórium munkájuk, tevékenységük alapján arra méltónak tart. A címet a Kuratórium visszavonhatja. A Dunaferr Tanácsosa, illetve a Dunaferr Fõtanácsosa címet elnyerõk erkölcsi elismerése Az alapítvány Kuratóriuma a Tanácsosi és Fõtanácsosi címet elnyerõk részére: OKLEVELET, ÉRMET ÉS JELVÉNYT ADOMÁNYOZ és a címek viselésére jogosultak kompetenciáját és szakmai tevékenységét közzé teszi. A cím elnyerésére, a Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma felé pályázatot nyújthatnak be: • Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével mûködõ vállalatok dolgozói, illetve nyugdíjasai és • a fenti vállalatok szervezeteinek vezetõi, dolgozóik vagy nyugdíjasaik részére, valamint a vállalatcsoporttal tartósan együttmûködõ külsõ szakemberek részére, akiknek a munkája jelentõs, kiemelkedõ volt a Dunaferr Vállalatcsoport számára. A DUNAFERR Alkotói Alapítvány Kuratóriuma — a beérkezõ pályázatok, illetve javaslatok elbírálása után
156
•
• •
A pályázatot az alábbi szempontok alapján kell benyújtani, legfeljebb 5 oldal terjedelemben: a pályázó vagy javasolt személyi adatai, munkahelye, beosztása életútja, a szakmai munkájának jellemzõi mûszaki-gazdasági-humán szakmai közéletben végzett tevékenysége eddigi szakmai elismerése találmánya, újításai, innovációs tevékenysége és publikációs tevékenysége stb. A Dunaferr Tanácsosok és Fõtanácsosok testületének mûködése: A tanácsos és fõtanácsos „címet” elnyertek testületet alapíthatnak. Az alapítvány kuratóriuma az alapítók szándékát szem elõtt tartva, folyamatos mûszaki-tudományos együttmûködést kezdeményez a tanácsosok csoportja, testülete és az alapítók között, elsõsorban a tanácsosok véleményének hasznosítása érdekében. A tudományos és gyakorlati kérdésekben való bármilyen formájú együttmûködést az alapítók és a tanácsosok egyaránt kezdeményezhetnek. Az „Alkotói Nívódíj”, és a „DUNAFERR Szakmai Publikációs Nívódíj” pályázatok szakértõi értékelése. A kuratórium döntési munkájának elõsegítése érdekében az „Alkotói Nívódíj” és a „DUNAFERR Szakmai Publikációért Nívódíj” pályázatainak értékelésénél igénybe veszi a tanácsosok szakértelmét. Határidõk: A pályázatok beadásának határideje: 2010. április 1.
Pályázatok értékelése, díjak átadása: 2010. május 30-áig. A pályázatokat, ajánlott levélben az alábbi címre kérjük beküldeni: DUNAFERR Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros Pf.: 110 A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást, Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad. Telefon: 25-581-303, (30) 520-5760, e-mail cím:
[email protected]. Dunaújváros, 2009. november 1. Az Alapítvány Kuratóriuma
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/3.