ÍRÓ A FORRADALOMBAN Filep Tibor
A magyar történelem különös sajátossága, hogy sorsfordulóin az események centrumában ott találjuk az adott kor irodalmának legkiválóbb képviselőit. Nem véletlen ez. A magyar nemzeti irodalom megszületése történelmünk olyan válságos periódusára esik, mint az ország három részre szakadása. E pillanattól kezdve a magyar irodalom a nemzeti tudat kifejeződése. Balassi költészetében a török elleni harc válik központi problémává, mint a nemzeti lét döntő kérdése . Ha végig tekintünk irodalmunk fő vonulatán azt kell tapasztalnunk, hogy íróink, költőink döntő szerephez jutnak történelmi eseményekben. A reformkor forrongó évei a polgárság hiánya miatt a nyugat-európai népek hasonló történeti fejlődési szakaszától eltérően nagy szerephez juttatják íróinkat és költőinket. A nálunk kialakuló honorácior réteg kapcsolata .rendkívül szoros az irodalommal és politikai szerepe közismert. fgy logikusan következik, hogy az 1840-es évek közepe táján a magyar irodalom jelesei meg kell hogy jelenjenek a politikai élet porondján is. Magyarországon a társadalmi fejlődésből adódóan ugyan nem alakultak ki olyan sajtóorgánumok, mint a nyugati országokban, de Kossuth Hírlapja, a Pesti Divatlap publicisztikai szerepe nagyon jelentős volt. Elsősorban Pesten, de vidéken is. A fenti lapok hatása majd 1848 márciusában mutatkozik meg igazán, de lényegesen előbb is érezhető. Petőfi költői beérkezése után kialakult írócsoport nem csupán irodalmi életünk új jelensége, de politikai tényező is! Politikai tényező elsősorban azért, mert a Petőfi körül kialakult író-, költőcsoport határozott társadalmi célokért dolgozott. Sőt azt is mondhatjuk, olykor-olykor politikai céljaik megvalósításában nagyobb igyekezetet tanúsítottak, mint az irodalmaikban . Ehhez, a Petőfi körül kialakult írócsoporthoz tartozott Jókai Mór is. Jókai hosszú írói pályáján a későbbiek során sohasem volt olyan aktív közéleti ember, mint 1848-ban, 1849. első felében, vagy a forradalmat megelőző évben. 1848-49-es politikai pályája korántsem egyértelmű. 1848 márciusában ott látjuk Petőfi mellett. A nyár végén, ősz elején elkíséri Kossuthot a toborzó útra, majd különféle megbízatásokat teljesít a Honvédelmi Bizottmány felkérésére. Ugyanakkor személyi, de alighanem politikai okokból is eltávolodik Petőfitől. Bekövetkezik, ahogy Életem regénye" című művében írja ő maga nagy pálfordulása" . A Békepárt támogatója, sőt az Esti Lapok szerkeszt őjeként annak aktív factora lesz . Az 23
1849. április 14-i trónfosztás után, amikor Kossuth és a baloldal kapcsolata meggyengül, sokszor éles hangon támadja a radikálisokat. Augusztusban, az összeomlás zűrzavarában ott látjuk Aradon. Világos után bujdosik, míg végul visszatér a közéletbe . Életének kitörölhetetlen élménye 1848 márciusa, a forradalom. A már= siusi napokról mindig szenvedélyesen, patetikusan, rajongva em)ékezik meg. (Tetem regénye, Életemből, A magyar nemzet története .) De sorolhatnánk regényeit is, de inkább visszaemlékezéseit kell idéznünk. Ezeknek van egy különös vonása : noha az írásokon láthatóan a békepárti szemlélet vonul végig, de nem vádol senkit, Kossuthról és a radikálisokról (kivéve Madarász Lászlót) tisztelettel beszél, nem ellenfélként említi őket, hanem harcostársként. Úgy tekinti 1848/49 . szereplőit, mint akik valami csodálatos dolgot vittek véghez együtt, de Európa két óriás nagyhatalma leverte a szabadságharcot. Három állásfoglalást tükröz tehát Jókai élete 1848/49-cel kapcsolatban 1. 1848 márciusában a forradalmi események egyik aktív szereplője: 2. 1849 januárjától a Béke párt támogatója. 3 . Emlékezéseiben, regényeiben a forradalom személyi ellentéteit elsimítani akaró, csak az egész eseményt idézni, őrizni akaró ember mutatkozik meg. A következ ő kérdésekre kell feleletet keresnünk : 1. 1848 márciusában valóban forradalmár volt-e Jókai? 2 . 1849-ben miért és hogyan vált meggyőződéses Béke pártivá? Ha a fenti kérdésekre válaszolni akarunk, meg kell vizsgálnunk Jókai 1848. előtti szerepét, egyéniségének alakulását a márciusi napokig. Jókai 1848 márciusa elő tt Röviden tekintsük át indulását. Komárom, a korabeli Magyarországon fejlett keresked őváros volt. Társadalmának arculatát az iparosodó lakosság és a gazdag keresked ő réteg határozta meg. Családja tisztes vagyonra tett szert. Apja korán meghalt (ügyvéd volt), anyja nevelte . A divatos, jogi pályát választotta . Komárom a szabad gondolkodás a család, a könnyed, biztos indulás lehetőségét adta számára . Írói ambíciója azonban egyre erősebb lett. Nem volt határozott egyéniség. fgy amikor Petőfivel kapcsolatba került, a költő élet- és világszemlélete döntően hatott rá. Emberi, írói, de politikai fejlődését meghatározta 1847 júliusa . Ekkor 22 éves korában Magyarország legjelentősebb lapjának, az Életképeknek lett a szerkesztője . Tagja a Tizek Társaságának. (Tagjai : Petőfi, Jókai, Vasvári Irinyi, Irányi, Vajda, Bulyovszky, Degré, Vidacs) . Azt eldönteni, hogy e körben Jókai hol foglalt helyet, nehéz lenne. Az azonban egyértelműnek látszik, hogy Jókai osztozott a társaság politikai koncepciójában . Kossuthtól balra állt, közel Petőfihez . Petőfi legméltóbb társa és osztályosa volt Jókai Mór, aki mint az életképek szerkeszt ője 1848-ban előkelő helyet foglalt el a közéletben. Petőfihez, kinek iskolatársa is volt, a hegbensőbb barátság fűzte. Mindkett ő teli eszményi vágyakkal . > letök tavaszán levő ifjak, akik egyformán rajonganak a szábad eszmékért."s - írja szabadságharcunk krónikása. 1 Gracza György : A magyar szabadságharc története I-IV. Bp. E . n. I. köt . 18. old.
24
Közismert, hogy a Tizek" nem volt egységes politikai csoport. De az valószínű (ezt igazolják Jókai márciusi lépései), hogy Jókai Petőfihez közelálló politikai nézeteket vallott, s mint később látni fogjuk, ezeket az ideákért tenni is mert! Spira György 1948-ról szóló művében írja : Legmesszebbre jutott el Pető fi, aki jakobinussá lett, viszont Vachot, Tompa, Jókai elmaradtak tőle. Egyesek nem haladtak tovább a gironde álláspontjánál, mások megálltak Danton nézeteinél. Annyi azonban bizonyos, hogy Jókai is messzebbre jutott a nemesi reformpolitika balszárnyának nemesi politikusainál."'Jókai szerepe a márciusi forradalomban A gyorsan Sodródó események forgatagában 1848, március 9-én az Ellenzéki Kör vezetői a Fiatal Magyarország íróit kérték meg, hogy fogalmazzanak meg egy petíciót, amelyben a nép követelései kifejez ődnek. Ekkor Kossuth már felterjesztette felirati javaslatát. Így igen lényeges, Kossuth programjától mennyire tér el a pesti megfogalmazás? Ismeretes, a 12 pont túlmutat a feliraton. A 12 pont megfogalmazói : Irinyi József, Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál, valamint Bulyovszky Gyula. Milyen szerepe volt Jókainak a 12 pont megszövegezésében? Nemcsak stiláris. Ezt látszik igazolni, hogy 14-én az Ellenzéki Kör gyűlésén Jókai az elnökségben foglal helyet. Nem szólalt fel, de március 15-én az események aktív szereplőjévé válik. A Pilvaxban a következő beszédet mondta : Testvéreim! A pillanat, amelyet élünk, komolyabb teendőkre szólít bennünket : Európa minden népe halad és boldogul, haladunk, boldogulnunk kell nekünk is. Legyen béke, szabadság és egyetértés! Követeljük jogainkat, melyeket eddig tőlünk elvontak, s kívánjuk : hogy legyenek azok közösek mindenkivel! . . . Ezen jogokat követelni tartozik a nemzet s bízni önerejében . . . Egyenlőség, Szabadság, Testvériség!" a De a kés őbbiek folyamán beszédet mond még 4e napon a délelőtti órákban a nyomda előtt, majd este a városház terén is Ismert tények bizonyítják, hogy Jókai 1848. március 15-én a forradalom egyik vezető szernél isége volt. Szerepe közel áll Petőfiéhez e napon, vagy egyenértékű vele! ~dekes azonban, hogy sem a Közcsendi Bizottmányba nem került be, sem a március 1?-én kijelölt bizottságba, amely a sajtóügyek rendezését hivatott ellenőrizni. Nem találjuk a márciusi 17-i népgyűlés szónokai között sem. Aligha hihetjük, hogy már ekkor elkezdődött volna távolodása a Tizek politikai koncepciójától . Erre a kérdésre csak az adhatna biztos választ, ha hitelt érdeml ően sikerülnek tisztázni, hogy a március 27-i népgyűlésen felszólalt-e Jókai? Mert adat nincs rá, hogy szónokolt volna. Érdekesen nyilatkozik március 15-ér ői későbbi művében : Negyven év múlva, akik politikával foglalkoznak, szeretik e szót, forradalom elkerülni, s helyette az 1848/49-i évek korszakát a magyar szabadságharc címével jelölik. 2 Magyarország története III . köt . (Szerk . : Mérei Gyula-Spira György) Bp. 1961. 359. old. 3 Jókai Mór : A magyar nemzet története I-IL. Bp. 18&9. IL köt. 429. old. 4 Uo. 433. old.
25
A március 15-iki kezdeményezés, bármilyen szerény volt is eszközeiben és a megindítók személyében, de mégis valóságos forradalom volt - nem a trön ellen, de az összes fennálló intézmények ellen . . . Ez az egy nap több közjogi és társadalmi átalakulást idézett elő, mint amennyit rendes lebonyolítás mellett egy század alatt keservesen kivívhatott volna a nemzet . A legtisztább értelemben vett forradalom volt ez, amely összezúzta az ősi korhadt intézményeket, letörte a nép kezéről a rozsdás láncokat, s a félmilliónyi nemességgel egyenrangra emelte a tizennégymilliónyi honpolgárt : megteremté a teljes magyar nemzetet ."s Ez a késői visszaemlékezés is azt igazolja : Jókai a márciusi forradalom eseményeiben játszott aktív szerepe tudatosan vállalt tevékenység volt. A márciusi napok után nehéz követni Jókai útját. Életemb ől, Életem regénye, Emlékeim, Emléksorok című m űveiben is csak nagyon röviden ír a koranyári eseményekről. Politikai szerepe váratlanul csökken. Túl fiatal . Ezért nem jelölhet ő képviselőnek. Felvet ő dhet a kérdés : miért szorult háttérbe a márciusi forradalom egyik vezére? A válasz alighanem az, ami Petőfinél : nem került be az országgyűlésbe. Másrészt az 1848-as év nyarán talán már nem is volt szükség március 15-e hőseire? Azt hiszem, háttérbeszorulása a magyar forradalom sajátos fejlődéséből adódik. A döntést nem a pesti forradalom hozta, hanem a király és az országgyűlés kompromiszszuma. Az áprilisi törvények után elégedett volt a nemzet, nem akarta továbbvinni a forradalmat, lezártnak tekintette. Sőt félt a tömegmozgalmaktól. fgy a forradalmár Petőfi, de Jókai is politikai vákuumba" került . Az egyetlen lehetőség a hírlapírói munka volt. Tovább szerkeszti az Életképeket. Nemzetőr természetesen . Különféle, de kétségtelenül másodrend ű munkát" végez. Voltak igen szép ábrándjaink, ami csak költői kedélyekben fogalmazódhattak : de valljuk meg, hogy biz azok csak ábrándok voltak. Ilyenek voltak a testvéresülési ünnepélyek . Mi összehívtuk a szerb, a román, a horváth fiatal írókat ; kölcsönös fogadást tettünk velők, hogy elnémítjuk a testvérgyűlölet hangjait hazánkban s a közös szabadság érdekében egyetértve működünk ezúttal . . . . Meghívtuk a bécsi fiatalságot Pestre, s azok el is küldték hozzánk üdvözlő deputációjukat. Nagy díszebédet rendeztünk tiszteletükre ."s Másodrendű szerep az, amit a nyári hónapokban betölt. Pedig elvbarátai a Március Tizenötödike című lapban folytatják a harcot. Miért nem csatlakozott hozzájuk? A Március Tizenötödike körül a legradikálisabb emberek tömörültek. Tőlük Jókait sok minden elválasztotta Ekkor nagyon sokan arra az álláspontra helyezkedtek : minél hamarabb teljes rendet kell teremteni az országban! Bizonyos nemesi előítéletei is elő-előbukkannak. Több ízben csőcseléknek is nevezte a pesti tüntet őket. Az olasz segély kérdésében Vörösmartyhoz hasonló állásponton van : meg kellene adni a segélyt, hátha akkor mi békén maradhatunk . Ezek a tények igazolják Spira megállapításait Jókai helyét illetően a Tizekben . Ezekben a hónapokban Jókai távolodik Petőfiéktő l Kossuth felé . Míg 5 Uo. 436 : old. 6 Jókai Mór : > letemből. Bp. 1967. I. köt . 196. old. és Juhász Géza : Az írók szerepe. In : A szabadságharc fővárosa Debrecern 1849 január-május (Szerk . : Szabó István) Debrecen, 1948. 304. old.
26
március forradalmárai az első Felelős Magyar Minisztériummal szembeni fellépéstől sem riadnának vissza, Jókai szolidáris a kormánnyal . Kétségtelenül hozzájárulhatnak ehhez szubjektív tényez ők. Laborfalvy Rózával kötend ő házassága teljes szakítást eredményez Pető fivel. A költ ő helyét rövidesen Nyáry Pál tölti be Jókai életében . Aki szintén távolodik a forradalmi radikalizmustól, s keresné - még kompromisszumok árán is - a megbékélés lehetőségét. Az augusztusi, majd szeptemberi események Jókaiban tovább fokozzák a belső feszültséget . Nyilvánvaló, hogy ekkor már jelent ősen eltávolodott a Tizektől. Az is egyértelmű, hogy Béccsel kapcsolatban már nincsenek illúziói. Ott keresne támaszt - és talál is - ahol a harc folytatása mellett döntenek . Őszinte rokonszenvet érez az újabb bécsi forradalommal, és lojális a megalakuló Honvédelmi Bizottmány iránt. Ekkor alighanem Kossuth felé orientálódik . Elkíséri Kossuthot toborzó .körútjára. Az őszi visszavonulás, majd a kormány Debrecenbe kerülése után következik be pálfordulása" . Nem maga a menekülés, s az események kedvez őtlen fordulata okozta ezt, hanem a nyári események indítottak el Jókaiban egy folyamatot, amely kétségtelenül a Béke párt felé vitte. De egyenl őségjelet tenni közte és a Békepárt között ekkor még korai lenne. Sok tényező alakította e folyamatot : a még meglev ő nemesi szemlélet, szubjektív tényez ők (házassága, ellentétes Petőfivel, Nyáryval való barátsága), a terrortól" való félelem. De közrejátszhatott az a tény is, hogy túl gyorsan szigetel ő döt el márciusi barátaitól. De teljesen mégsem szakadt el tőlük még ekkor. Egy pillanatig sem gondolt a harc feladására . A kompromisszum felé vezetett az útja : kibékülni a dinasztiával az 1848-as áprilisi törvények alapján . Ezért viszont vállalni kell a harcot is! Ez volt a képviselők többségének az álláspontja is a Debrecenbe menekülés óráiban. Jókai Debrecenben. Az író és a Békepárt A kormány Debrecenbe menekülése után Jókai a Honvédelmi $izottmány lapjának, a Közlönynek dolgozik . Politikai aktivitása eléri a márciusi napokban tapasztaltakat . (Némileg módosult formában és változó előjellel .) A Közlönyben írt cikkeiben a fent már vázolt politikai koncepcióját fejti ki. (Február 9-i, február 10-i számok.) A két írás vihart kavart a képviselőház február 10-i ülésén . A cikk tulajdonképpen útkeresés. A megoldás keresése, azé a megoldásé, amely a megbékéléshez vezet. A Magyarhon népei! Jókai Mór aláírással megjelent cikkében a következőket hangsúlyozza : Országunk feje, a király, ki magát ellenségünkké tette, idézett bennünket e törvényszék elé, midő n bennünket pártütőknek nevezett . . : felelünk e vádra." Mi nem vagyunk, mi nem voltunk pártüt ők soha. Nem egy párt, nem egy felekezet, nem egy nemzetiség érdeke az, amelyet mi védünk, egy alkotmány az, mely mindenkié, ki ez ország földdén lakik : magyar, szláv, vagy oláh, óhitű vagy protestáns, úr vagy szegény . Ezek a sorok határozottan mutatják írójának politikai koncepcióját : 1 . Elismeri a királyt. 2. A harcot a nemzet az alkotmányért vívja! 3. Rendkí7 Közlöny, 1849 . febr . 9.
27
vül haladó nézeteket vall a nemzetiségi kérdésben! (Az első két pont kísértetiesen összevág Görgey váci kiáltványával!) Jókai politikai eszméi ekkor már messze voltak a radikálisokétól, s azonosak a köznemesség ekkori szemléletével . Országunk vérbe, lángba van borítva . . . Ki idézte elő az iszonyú harcot? . . . Mielőtt a harcot elfogadtuk volna, megkísértők a kibékülés útját, nem kértünk semmit, ami nem a mienk, s ígértünk áldozatot mindenb ől, kivéve alkotmányos jogainkat! Mi nem akarjuk a királyt tórnjától tmegfosztani, hanem azt akarjuk, hogy teljesítse kötelességét, ami egy király kötelessége . Ezt mondjuk mi az eldönt ő csaták előtt. Még nem dőlt el a harci kocka, még nem jött el a minden napok vége, még van idő megállni. De ami a harc kezdetén lehetséges volt, az nem fog az lenni a harc végén. Mi ha vesztünk, mindent vesztünk, de a király is mindent elveszthet, ha a sors számára vetett vakot. Mi a harcot nem kezdtük, mi a harcot nem dicsvágyból fogadtuk el, mi megtámadott alkotmányos jogainkat védeni fogtunk fegyvert s mihelyt azok biztosítva lesznek, megszűnünk áldozni a nemzet vérével, s legyen bárki, ki Magyarországot hitünk s meggyőz ődésünk szerint boldogítani tudja, helyt adunk neki az ország kormányán, rnás föltétel alatt soha senkinek."8 Világosan kifejti : 1 . A király a felelős a harcért . 2. A küzdelmet nyíltnak tartja. 3. A nemzet alkotmányáért élet-halál harcot vív. 4. A nemzet bármikor kész békülni az alkotmány alapján . 5. A harc végén, ha győzünk, már nem ilyen feltételeink lesznek! (A fentebb említett Görgey-manifesztum és a Békepárt politikai elképzelése ugyanz volt : bármikor békülni az áprilisi törvények alapján.) Egy dologban azonban Jókai többet mond : ha nyerünk, már nern ilyen feltételek szerint ülhetünk tárgyalóasztalhoz! Jókai ekkor már nagyon közel áll a Békepárthoz, de még sok mindent őriz meg a márciusi szellemből. Ez a lényeg, ami elválasztja a Békepárttól. Határozott és következetes az állásfoglalása. A másik cikkben már több az ellentmondás. Azt fejtegeti: Mentül belebb megyünk a harci mozgalmakba, annál több adatunk van arról meggyőződni : hogy sem a császár, sem a praetendens sem tán maga az egész császári család nem factor a mostani eseményekben." Ezek a meglep ő sorok mentegetései a császári háznak. De tovább ~ megy: Itt egyesek érdekei dolgoznak! Főszerepet visznek a cseh arisztokraták követelései!" Ez szerzett minekünk ellenségeket, kik midőn engesztel ő jobbunkat nyújtottuk, azt felelték : föltétlen megadás! E szóról ismertünk ráfok. Jaj a dinasztiának, ha ők fognak győzni! Jaj neki, mert barátai helyett ellenségeire bízta jövendőjét. E reakció vezére herceg Wnidisgraetz!" a Érthetetlennek tűnnek ezek a sorok! Jókai, a márciusi forradalom egyik vezetője annyira járatlan lenne a politikában, hogy naid mesével akarja meggyőzni az embereket? Hogy Windisgraetz saját szakállára cselekszik . A király nem ellenség, csak a hadvezér? Vagy a király iránti elfogultság mutatkozna meg e sorokban? Voltak hírek arról, amelyek ekkor Magyarországon elterjedtek: a királyt kényszerítik a nemzet elleni fellépésre . 8 Uo. 9 Papp Dénes: 307. old.
28
A parlament Debrecenben I-II. Leipzig 1870. és Juhász G. : i. m,
Alapjában véve arról lehet szó, hogy Jókai minden lehetőséget meg akar ragadni, ami a békéhez elvezet. De még ebben a nagyon vitatható írásban is találunk utalást a forradalmiságra: Nem az a mi vétkünk, hogy önálló kormányt követeltünk, nem az, hogy a király szemébe kemény szavakat mondottunk, nem az, hogy magyarok vagyunk, nem az, hogy a státus adósságokat el nem vállaltuk, hanem az, hogy amit tettünk, mindazt a nép nevében, a nép érdekében tettük." Jókai útban van tehát a Békepárt felé . E két publikáció rendkívül jelentős Jókai 1848/49-es tevékenységének elemzésében. A Békepárt megnyerni igyekezett magának az írót, míg a Március Tizenönödike köré csoportosult radikálisokat a fenti két cikk végképp Jókai ellen fordította. A Közlönyben megjelent írások (mivel a Közlöny az OHB lapja volt) parlamenti vita forrásává váltak. A vita viszont tisztázta a parlament erőviszonyait, a csoportoknak egymáshoz, Kossuthoz, az OHB-hez való viszonyát. fgy méltán tekinthetjük Jókai politikai szereplése egyik fontos dokumentumának . A képviselőház február 10-i ülésén Madarász László interpellációt terjesztett be : Az OHB (mint kormány) a Közlöny 23. számában megjelent cikk szellemét magáévá teszi-e?" Az interpelláció célja világos : az OHB-t nyílt állásfoglalásra kényszeríteni. Kossuth ezen az ülésen nem volt jelen. Nyáry válaszolt a kormány nevében, azonosítva magát a cikkben foglaltakkal . Irányi, Gorove, Pálffy, Csiki, szólalt a fel a vitában . Kossuth a ház következő ülésén válaszolt . A riposztja nem egyértelmű. Én tehát hírlapi cikket egészen magaménak ismerni nem fogok, valamint arra sem lehet Senkit is felszólítani, hogy mondja meg, miszerint magáénak egészen nem ismeri. Mert vannak olyan dolgok a cikkben, melyeket az ember elismer, s vannak olyanok, amelyeket el nem ismer . . . Nekünk, kik a haza védelmi terén állunk, csak kettő lehet feladatunk: ti. óvakodni attól, hogy a jelen körülmények vontató kötelére akarjuk vonni a jövőt, amelyet nem ismerünk, hanem védelmezni a hazát aképpen, hogy Magyarország dolgai becsületes kiegyenlítésének semmiféle útja bevágva ne legyen. Hogy a nemzet bölcsessége és a körülmények szerint akként intézhesse el dolgait, mint legjobb és legtanácsosabb. Ha tehát a ház tőlem, Kossuth Lajostól azt kérdi: republicánus vagyok-e vagy monarchista, erre nem felelek, hanem ha azt kérdi : mit akar a kormány, s micsoda politikát követ? Azt mondom : követi azt a politikát, hogy védelmezri kívánja a hazát igazságtalan megtámadás ellen s e védelem közben semmi utat nem akar elzárni, hogy Magyarország ügyei, a nemzet jogai, becsülete és szabadsága alapján úgy egyenlíttessenek ki, mint a körülmények szerint kiegyenlíteni a legtanácsosabb lehet."1° Kossuth válaszában ugyan nem vallja teljes egészében a cikket magáénak, de lényegében véve ugyanazt mondja, mint Jókai. A Jókai írások tehát az országgy űlés többségének véleményét fogalmazták meg, azt, amit ekkor Kossuth is vallott. Az eltérés az, hogy Kossuthnak ekkor már nemigen voltak illúziói a dinasztiával szemben, míg Jókainak lehettek.
Az országgyűlés Debrecenbe érkezése után egy hónappal Jókai szemlélete még nem egyértelműen antiradikális . De kétségtelen, hogy már ekkor eltá10 P¢pp D.: i. m.
29
volodott egy évvel ezel őtti önmagától . Ez nem véletlen. Az európai forradalmak leverése után a dinasztia minden erejét (kivéve az olaszországi erőket) Magyarország ellen fordította. A forradalom sorsa tehát a csatatereken dőlt el. A bukás esetén nyilvánvalóan minden elvész, míg a győzelem (katonai) megteremtheti a lehetőséget a forradalom továbbfejlesztésére, illetve befagyasztására . A katonai események, Görgey váci nyilatkozata egyfajta alapszemléleti változást okoztak ezekben a hónapokban Magyarországon . Ki mondva, ki nem mondva valamilyen módon - az országgyűlési kisebbségt ől eltekintve - minden a kompromisszum felé mozgott. Ezt igazolja a Windisgraetzhez indított küldöttség is. De ezek elutasítása után is késznek mutatkozott a nemzetgy űlés többsége, s őt maga Kossuth is a békeülésre - az áprilisi törvények alapján . Ezt a változást a forradalom és a középnemesség jobbratolódásnak tekinti Spira György és Andics Erzsébet. Ennek a szemléletnek a kifejlődéséből egyenes vonalon vezeti le a Békepárt áruló, megalkuvó politikáját . A középnemességen belül bekövetkezett jobbratolódást tükrözte Nyáry Pál baloldali radikálisból béke pártivá vedlése ebben az időben, s ugyanez történt Jókaival." 11 Ez a szemlélet leegyszer űsítése a problémának. Az alap, amib ől ki kell indulnunk, a következ ő : a magyar forradalom vér nélkül győzött, az áprilisi törvények a nemzetet kielégítették! Ezután a köznemesség (a forradalom magyarországi mozgatója) lezártnak tekintette a forradalmat . Rossz szemmel nézte Bécs lépéseit, de a pesti nép, a márciusi fiatalok többet követel ő forradalmi megmozdulásait is. fgy ez az álláspont, amit a köznemesség elfoglal, sajátosan a magyar társadalmi fejlődés következménye . Az a politika is, ami ebből kifejlődik. 1848 őszén mindent megtesz a magyar politika, hogy elkerülje a vérontást . A nemesség nagyobb része késznek mutatkozik békülni a dinasztiával bármikor - az áprilisi törvények alapján . Ezt a szemléletet továbbformálták a decemberi lehangoló események . Így tovább polarizálódott a köznemesség : egyrésze még engedni is képes lett volna az áprilisi törvényekből a béke érdekében . Tehát, amint látjuk, a középnesség tulajdonképpen nem csúszott jobbra, alapjában véve azt a koncepciót akarta megvalósítani 1849 januárjában, amit 1848 nyarának végén! Ennek vannak vitatható pontjai, de az kétségtelennek tűnik, hogy a szabadságharc eseményeinek realitásából indul ki, s megfelel a magyar társadalom sajátos közép-kelet-európai fejlődési viszonyainak. A márciusi események szellemét, a következetes forradalmiságot a Március Tizenötödike körül csoportosult radikálisok képviselték . De a fentiek alapján megkérd őjelezném, lehet-e a debreceni képviselőházat, majd a Béke pártot árulónak tekinteni? A forradalom elárulója volt-e a Békepárt? Azt hiszem, erre határozott nemmel kell válaszolni, legalábbis a tórnfosztásig. Kovács Ljaos, a Békepárt egyik vezéralakja így ír pártja politikai koncepciójáról : Mi békét akartunk és megértést Ausztriával a megnyert 48-ki alapon, ez alapon békültünk volna bármikor, és végképp kis is békültünk 1867-ben ."~ Tehát a megnyert 48-i alapon, a forradalom alkotmányának alapján . Akkor ez nem jelentheti a forradalom elárulását. Azért kellett a fentieket 11 Andics Erzsébet : 1848-49. Bp. 1968 . 5. old. 12 Kovács Lajos: A Béke párt ~: forradalombam . Bp. 1883. 10 . old.
30
tisztázni, mert Jókai rövidesen a Békepárt sajtóorgánumának vezetője lesz, s politikai szerepe ezáltal megnő. Ha elfogadjuk Andics és Spira megállapításait, akkor Jókai pályáját nagyon sajnálatosnak kell tekinteni . Ive : forradalmár - a forradalom elárulója . Ez pedig mindenképpen hamis leegyszer űsítése a problémának . Jókai a fent említett február eleji cikkei is bizonyítják : Kossuthoz közel álló politikai koncepciót követ. Nem történt vele más, csupán az, ami az akkori politikai erők jelentős részével . Nem valószínű, hogy megtagadta volna hajdani önmagát, csupán reagálni tudott a megváltozott körülményekre . 1849. február 22-én jelent meg Debrecenben az Esti Lapok els ő száma . Szerkesztette és kiadta Jókai. Nyomtatta a város könyvnyomdája . Megjelent mindennap este, hetenként hatszor, négyrétű félíven, kéthasábos nyomással. Az első szám meghatározó írása : Politikai schiboleth. ,;Úgy intézni jelenünk minden mozzanatát, hogy az által a jövő semmi lehetőségeinek útját be ne vágjuk . A jövőt csinálni lehetetlen, de elrontani, nagyon is lehető. Vannak, kik velünk ellenkezően odaállítják a dolgokat, hol csak egy alternatívát hagynak fenn, vagy ellenségeink végpusztulását, vagy hazánkét . Ezek irányában mi azt mondjuk : hogy mi ne gyűlöljük annyira ellenségeinket, mint amennyire szeretjük hazánkat, s ily drága kincs felett koczkázni magunk sem akarunk, másnak sem hagyunk. Ez azon schiboleth, melyről a velünk egyetértőkre ismerünk . Kormányunk erejét és hatását nevelni minden hazafinak kötelessége. Mi a kormány tekintélyét fenntartani törekszünk, s e czélból megkívánjuk, hogy e törekvéseinket a kormány kezelői közül senki lehetetlenné ne tegye."~ Milyen szerepe volt Jókainak e cikk megjelenésében? Aligha csak stiláris. Hiszen politikai vonalvezetése azonos a fent említett Közlönyben megjelent cikkekével . Ez az alap tehát, amelyről Jókai publicisztikai tevékenységét kezdi az Esti Lapoknál. Ez volt ekkor a Békepárt programja . Jókai mint főszerkesztő nyilván meghatározó erő a lap politikai vonalvezetésében is. Az első szám további cikkei : országgyűlés, kormány, hírtárca (harctéri tudósítások), apró tréfás hírek, stb. A továbbiakban nagy szerepet kaptak a harctérről vett hírek sorozatai . A második szám leszögezi : A nemzet kormánya e napokban ennyit és nem többet mondott, hogy a kormány politikája : 1 . Védeni a megtámadott hazát. 2. Az 1948-as törvényeket fenntartani, s azoknak tiszteletet szerezni. Forradalom ez? Nem. Ez az alkotmány és a nemzetiség harcza fegyveres megtámadás ellen . A legtúlzóbbak mi köztünk azért nevezik harczunkat forradalomnak, hogy azzá tehessék." 14 Ez már továbblépés! A lap (Jókai) a forradalmat lezártnak tekinti. Volt forradalom márciusban, de ami most van, az szabadságharc, s forradalmat felidézni veszélyes és káros volna! Egyértelm ű tehát Jókai politikai hova13 Fsti Lapok, 1849. febr. 22. 14 Uo. febr. 23. és Varga Zoltán : A trónfosztás. In : A szabadságharc fővárosa Debreceun i. m. 406 . old.
31
tartozása . Alig jelenik meg két szám, s máris politikai harcok kereszttüzébe kerül Jókai. A Március Tizenötödike február 24-én felel az Esti Lapok politikai téziseire. S ezzel - mivel az Esti Lapok nem marad adós - kezdetét veszi a két lap közti vita. Le kell szögezni, hogy ebben sok az övön aluli ütés, személyeskedés . Szinte megdöbbentő az az olcsó, alattomos gyanúsítgatás, ami a két orgánumot jellemzi . A Március Tizenötödike egyik céltáblája éppen Jókai. De lehetetlen fel nem ismerni az Esti Lapok vonalvezetésében Jókai kezét. A Március Tizenötödike február 24-i száma kezdi a támadást . írja : ha tudnák, kik írogatnak az Esti Lapokba, a széthordó gyerekeket is agyonütögetnék." A lapot pecsovicsnak, swarczgelbnek, reactionáriusnak nevezi. De az Esti Lapok sem marad adós! Félreérhetetlenül támadja Madarász Lászlót : A rendőtanácsos ráér futárkodni, sőt napilapot szerkeszteni, kap nagy fizetést és mellé napibért."~ A személyeskedés folytatódik . Jókai az Esti Lapok ötödik számában válaszol, majd a hetedikben így ír : Midőn ti a leggyűlöltebb vádakat hánytátok reánk, a nélkül, hogy azokat igazoltátok volna, mid őn bennünket reactionáriusnak, pecsovicsoknak, scwartczgelbeknek neveztetek, nem magatok hívtatok-e bennünket erre : hogy személyiségeink között paralellákat kezdjünk húzni. Ti ahelyett, hogy elvekről szóltatok volna bennünket gyáváknak, hazaárulóknak neveztek . Én mosom kezeimet, én nem kezdtem ez utálatos vitát, s ha nem kényszerítenek reá, nem is folytatom ."'s Jókai fogalmazása egyértelmű és világos, a személyeskedő vitáért a felelősséget a Március Tizenötödikére irányítja. Ti ahelyett, hogy elvekről szóltatok volna, gyáváknak, hazaárulóknak neveztetek." Alighanem igaza van, Hogy nem így történt, hogy a kezdeti olcsó személyeskedés tovább fajult azért a felel ősség nagyobb részben a Március Tizenötödikét terheli . Valószínű, hogy ezek a személyesked ő, Jókait különösen érintő támadások végképp eltávolították egykori elvbarátaitól . Ezekben a hírlapi csatákban Jókainak döntő szerepe volt. Kovács Lajos vallomása : Kik voltak a harcoló felek gladiátorai elsó sorban? Az Esti Lapokban a szerkesztő (Jókai) mellett leginkább én és Kazinczy Gábor, a többieket nem említem, de pártunk emberei. A Március Tizenötödikében a szerkesztő mellett Irányi Dániel, a többiek nem tartoznak ide, megtalálja őket akárki az Esti Lapokban, mert saját lapjukban nem nevezték meg magukat, mint mi sem, kivéve határozott vád eseteit."1' Jókai ezekben a vitákban éles vívónak mutatkozott . Hogyan értékeljük szerepét? Ebben a kérdésben alighanem döntőnek tekinthet ő a lap, a vita Kossuthhoz való viszonya . Kossuth személye kívül állott a vitán. Az Esti Lapok egyértelműen kerülte neve említését . Tisztelet hangján nyilatkozott róla. Ekkora Békepárt vezetői úgy érezték, alapelveik azonosak. fgy tehát a polémiát a két párt közti vitának kell tekintenünk. S mint ilyen, nem gyakorolt döntő hatást az események menetére . Mi volt tehát Jókai szerepe? Megpróbált híveket toboroznia harc folytatására, de egyben elszigetelni a forradalmi erőket. Ezt hogyan értékeljük? 15 Esti Lapok, 1849 . febr . 24 . 16 Uo. febr . 28 . 17 Kovács L. : i . m. 68 . old.
árulásnak tekintsük, az ellenállás gyengítésének? Ezek eldöntendő kérdések . A harc gyengítésének aligha, mert Jókai, mint már említettük, nagy teret biztosított a lapban a harctéri eseményeknek Ezeken az írásokon érzik a lelkesedés. A harcra buzdítanak. Jókai publicisztikai tevékenysége tehát a Március Tizenötödikével folytatott vita ellenére is pozitívnak tekinthető az Esti Lapok megindulásának korai szakaszában . A döntő kérdés a Madarász ügy. Madarász személye Jókai számára kezdettől fogva vörös posztó volt. Madarász Lászlóban a magyar Robespierret látta. Mint ember, mint politikus visszataszító volt számára . Féltek is tő le a békepártiak . Jókai teljesen hatásuk alá került . Az Esti Lapok megindulásától kezdve támadta Madarászt, a gyűlölet céltáblája volt. Március közepén, amiokr a Zichy-ékszerek ügye előtérbe került, megindult az Esti Lapok hajszája Madarász ellen. Nincs lehetőség arra, hogy a Madarász-Zichy gyémánt ügyet boncolgassuk, de azt a rágalomhadjáratot és támadási hullámot, amit az Esti Lapok Madarász ellen indított személyeskedésnek és károsnak kell minősítenünk. Kossuth kénytelen volt megválni Madarásztól . Kétségtelen, hogy Jókainak és lapjának döntő szerepe volt Madarász visszaszorításában . Madarász háttérbe szorulása kétségtelen vesztesége a forradalomnak, de azért a bukás oka nem volt! Túlzás és megalapozatlan Spira Györgynek az állítása : Március 24-én dőlt el véglegesen a Békepárt győzelmes - amivel ez egyet jelent a szabadságharc magamegadása. Augusztus 11 . Kossuth hatalmának összeroppanása és Görgeynek diktátorrá nevezése, valamint augusztus 13. a feltétel nélküli fegyverletétel csak szükségszerű következményei annak a belpolitikai jobbratolódásnak, amely március 24-én a baloldal és Kossuth harci szövetségének megbomlásával vette kezdetét."18 A bukás döntő oka a cári intervenció. Nyilvánvaló, hogy Madarász és a baloldal támogatta Kossuthot, de a szabadságharc bukásának oka mégsem Madarász távozása. Fontos ezt leszögezni, mert ha elfogadjuk Spira fenti érvelését, akkor súlyos vád nehezedik Jókaira : Az Esti Lapok döntő módon segítette elő a szabadságharc bukását, az író a forradalom elárulója . Kétségtelen, el kell ítélni, el lehet ítélni Jókai akcióját Madarász ellen (Gyémántos miniszter), de az túlzás, hogy tevékenysége direkt módon járult volna hozzá a bukás előidézéséhez . Itt tulajdonképpen két politikai koncepció harcáról volt szó, két orgánum csatájáról . A másik fontos kérdés, milyen volt az Esti Lapok, s Jókai viszonya 1849 tavaszán a szabadságharc döntő tényezőjével, a hadsereggel? Mint említettem, az Esti Lapok egyik legértékesebb, sőt igazán értékes publikációinak a harctéri hírtárcákat tartom . Szuggesszív, mozgósító erejű írásokat találunk a lapban. Kezdettől fogva érezhető szimpátiával Görgey iránt. Ez érthet ő, hiszen fentebb már rámutattam Görgey váci manifesztuma s Jókai február eleji cikkeinek politikai koncepciója közötti összefüggésre. Későbbi írásaiban (Életem regénye, Életemből, a Magyar Nemzet története, Emléksorok) is érkződik a szimpátia Görgey s hadserege iránt. De ezen túlmen ően fokozottan kell aláhúzni ezeknek a cikkeknek a harc továbbvitelét hangsúlyozó jellegét . Mégis, volt konfliktus a hadsereg és az Esti Lapok között! S ha elmarasz18 Spir¢ György: Kossuth szövetsége ~ baloldallal és a tömegekkel. In : Kossuth Emlékkönyv 1802-1952 . I-II. k. (Szerk . : Tóth Zoitkn) Bp. 1952. 247. ®ld.
33
tatható Jókai a Madarász ügyben, így most a Március Tizenötödike eljárása támadható . Ugyanis a Március Tizenötödike nem kevesebbel vádolja Jókai lapját, hogy ez a hadsereg háta mögötti békekötés híve, hogy a katonák bőrére alkudna. Ezek rendkívül súlyos vádak voltak. Maga Jókai válaszol szerkesztői nyilatkozat formájában a Március Tizenötödike vádaskodásaira .l9 Válasza visszautasító, de támadó is. Végül e kérdést Jókai zárta le : Múlt napokban országgyűlésileg is tárgyalt tény volt: miszerint hadseregünkben azon hír terjesztetik, mintha lapjaink nemzetellenes békekötés s Olaszország ellen megadandó hadsereg mellett szóltak volna, s e miatt támadható zavaroktól lehetne félni. Mi nem magunk védelméért, hanem netalán támadható visszavonás megelőzésére megküldők lapjaink minden számát Klapka tábornok úrnak, kérve őt, hogy azokat valakivel, ki épen ráér átnézve, győződjék meg a terjesztett hírek alaptalanságáról."'° Klapka válasza : Az átnézetnél e lapnak irányát a hadsereg tulajdon érdeke szellemében szerkesztve és pedig egészen másképp találtam, mint erről ezelőtt mások által értesültem ."21 Klapka levele rávilágít Jókai szerepére : olyan lapot szerkesztett, amelynek szelleme egyezik a hadseregével . Klapka válaszát tényként kell elfogadni, hiszen köztudott, hogy a magyar fősereg, melynek Klapka tábornoka volt, ekkor Görgey váci manifesztumának elvi alapján állt. Természetesen nem volt egységes, de a későbbi polarizáció, amelyet Bayer ezredes említ emlékirataiban, csak április 14-e után indult meg. (Természetesen más kérdés, hogy ez hasznos volt-e a szabadságharc szempontjából? Azt hiszem, az áprilisi hadjárat napjaiban alapjába véve egészséges fejlő dés mutatkozott meg a hadsereg és az országgyűlés kapcsolatában. Az oktalan vádaskodás mindkét részről, mely a tél tragikus hónapjaiban fellelhető, múlóban volt. Kossuth is a táborban tartózkodott, s Görgeyvel való kapcsolata is ekkor volt alighanem a legharmonikusabb .) Még egy kérdést kell megvizsgálni Jókai szerepével kapcsolatban : az Esti Lapok cikkei milyen irányba befolyásolták az ország közvéleményét néhány fontos kérdésben. Elég jelentős szerepet kap a vagyonbiztonság, a köznemesi vagyon védelme. A szégyent, melyet a megfutamodás okoz, még csak elbírnók . . ., de soha meg nem bocsátható a rablás, pusztítás, lopás és vandalizmus, amit táborozásaikban elkövettek. Hol a nép vagyonos uraktól rabolni lát, ott nem várhatni a néptől, hogy emberibb legyen."~ Azt hiszem, ebben benne van Jókainak a káosztól való félelme is, amely már 1848 nyári napjaiban is megmutatkozott, de tekinthetjük ezt jobbratolódásnak is. Pozitív viszont állásfoglalása a nemzetiségi kérdésben. (Esti Lapok március 7. szám) Hangsúlyozza, örül, hogy javul a kapcsolat a szlovákokkal, elítéli a románokkal szembeni túlkapásokat . Több ízben hangoztatta a békülés szükségességét. Ugyanakkor negatívumnak tűnik az utókor szemében, hogy élesen támadja, sőt gúnyolja Táncsicsnak azt a javaslatát, hogy a földtelen honvé19 20 21 22
34
Esti Lapok, 1849. márt. 31. Uo. ápr . 9. Kovács L.: i. m. 102. old . Esti Lapok, 1849. febr. 22.
dek húsz holdat kapjanak az árulók birtokaiból. Több cikkében a tekintélyt védi, valamnit a forradalom által létrejött rendszert támadja (kormánybiztosi intézmény) . Ez is bizonyítja, hogy szemlélete már nem az egykori forradalmáré ! Ez az úgynevezett köznemesi szemlélet" jellemzi általában a vitában, de elvi jelentőségű cikkekben az Esti Lapokat . Hangsúlyozni szeretném, hogy ez viszont törvényszer ű Magyarországon 1849-ben. A forradalmat lezártnak tekintő középnemesség az új alkotmányos, majd a kifejlődő új társadalmi rend keretein belül biztosítani akarja pozícióit. A későbbi magyar liberalizmusból is sok minden jelen van már ekkor Debrecenben, ha nem is megvalósulás, hanem mint igény. Az április 14-i trónfosztásig gyakorlatilag tehát a fentiek a meghatározóak Jókai politikai tevékenységében és szerepében . Jókai szerepe 1849 . április 14-től a világosi fegyverletételig Az április 14-i trónfosztó nyilatkozat meglehetősen bonyolulttá tette a politikai helyzetet Magyarországon . A hadseregben konfliktusok forrása lett, más vonatkozásban- tovább polarizálta a parlament erőit. Különösen döntő hatást gyakorolt a nyilatkozat a Békepártra, s különösen éles határokat vont a parlamenti csoportok között. A Békepárt döbbenten vette tudomásul . Nyíltan fellépni nem mert, várakozó álláspontra helyezkedett . Várt. Hátha a hadsereg fellép a trónfosztó nyilatkozat ellen. Kossuth a békepárti vonaltól eltávolodott, sot nyíltan ellene fordult. A Békepárt tagjainak egy része a Függetlenségi Nyilatkozat hívévé vált. Üdvözölte, lelkesedett érte, úgy gondolva, most már több is elérhető, mint a tavaszi hadjárat előtt. De voltak olyanok, akik burkolt, aljas módszerekkel törekedtek a Függetlenségi Nyilatkozat megbuktatására . Több politikus ma már világosan láthatóan áruló volt, szabotálta az általa elfoglalt helyen a szabadságharc gy őzelméért hozandó intézkedéseket . (Elég pl. Duschek ismert példájára hivatkozni .) Ezek a politikusok ekkor már szívesebben látták volna Ausztria győzelmét, mint Magyarország függetlenségét. A Békepárt többsége az első utat választotta. Jókai a párt melyik csoportjához csatlakozott? Jókai lapja június elejéig jelent meg Debrecenben, majd június 4-től július 7-ig huszonhat szám Pesten. Az összeomlás Jókait is Arad felé sodorta, ekkor azonban már a lapnélküli szerkesztőként. Április 14-től a kormány Pestre költözéséig még sok idő volt. Kérdés, hogy ezekben a napokban hogyan szól bele az események irányításába Jókai lapja, az Esti Lapok? Az első, fontos kérdés, hogyan viszonyult Jókai április 14-éhez? Erre egyértelműen nehéz választ adni. A már említett február 9-i Közlönyben írt cikke : Még nem dőlt el a harci kocka, még nem jött el a mindennapok vége, még van idő megállni. De ami a harc kezdetén lehetséges volt, az nem fog az lenni a harc végén. Mi ha vesztünk, mindent vesztünk, de a király is mindent elveszthet, ha a sors számára vetett vakot." - alapján feltételezhetjük, hogy a tavaszi hadjárat sikerei eltávolíthatták a 48. márciusi, pontosabban áprilisi törvények békülési alapjától, s a kedvező harctéri helyzet elfogadtatta vele a Függetlenségi Nyilatkozatot . 1849-ből nem ta35
látni határozott állásfoglalást részér ől a Függetlenségi Nyilatkozat ellen. Később viszont ezt írja : Az április 14-i Függetlenségi Nyilatkozat, Budavárnak ostroma, olyan események, amelyeket meg nem történné tenni jó volna."~ Hírlapírói tevékenysége a Békepárt azon vonalával egyeztethető, amely nem azonosítja magát a Függetlenségi Nyilatkozattal, de a végleges megoldást a Nyilatkozat esetleges visszavonásában s a Béccsel való kiegyezésben látja. Mi volt ebből a párt, s mi Jókai koncepciója? Alighanem elfogadhatta a Függetlenségi Nyilatkozatot, aktív fellépésre nem gondolt ellene, s a szabadságharc befejezését sikeres katonai akciók után a Függetlenségi Nyilatkozat alapján fogadta volna el. Szerkesztői tevékenysége békepárti. A Madarász ügybeni szerepére már utaltam, a kormány megalakulása körüli időkben, április végén az Esti Lapokban megjelen ő cikkek a békepárti pozíciók megerősítését célozzák. Különösen figyelemre méltó az Esti Lapok állásfoglalása a kormányzói jogkörrel kapcsolatban, melynek éle Kossuth ellen irányul : A kormányzásban a kormányzót csak erkölcsi súlya illeti, a parlament irányában a kezdeményezés direktívái a kormányt illetik." Ugyanezért száll síkra egy másik cikkében is : A Honvédelmi Bizottmány idejében a kormányzó ignorálta a pártokat . . . vezette az ügyeket a parlamenten kívül és vezette a parlamentet magát . . . kevés ember szólalt meg a parlamentben, az erők szunnyadtak, a kitűnőségek elenyésztek, a miniszterek nem is formálhatták ki magukat . . . nem nőhetett nagyra senki." Ezek, a nyilván Kossuth háttérbe szorítását jelző sorok összefüggésben vannak a trónfosztással. Az Esti Lapok, s Jókai soha nem lépett fel még burkoltan sem Kossuth ellen április 14-ig. Azt remélték, Kossuth el fogja fogadni előbb-utóbb politikai koncepciójukat, s azt is tudták, a szabadságharc Kossuth nélkül csak ideig-óráig tarthatná magát. De mikor nyilvánvalóvá vált, hogy Kossuth elutasítja a Békepárt politikáját, már burkolt formában felléptek ellene. Sikerült elérniük, hogy a baloldal emberei eltávolodjanak Kossuth mellől, s az új kormányban a Békepárt politikusai többségre tegyenek szert, s így politikájuk április 14-ével szembeni érvényesítésére törekedtek. Az Esti Lapok további számaiban sem találjuk meg az Ausztriával való szakítás gondolatát, sőt továbbra is ott lappang a megegyezés keresésének lehetősége. Május 2-án az új kormány elnöke, Szemere programbeszédében leszögezte : A ministerium magát forradalmi kormánynak, respublicai irányúnak, democratai irányúnak vallja." Az Esti Lapok május 8-i és május 6-i számai pedig nyíltan a köztársasági államforma mellett foglalnak állást! Fordulat történt volna? Jókai az események hatása alatt elfogadja a trónfosztást, s lehetőséget lát a forradalom továbbvitelére? Alighanem taktikai kérdésről van itt szó. Szemere kormánya nem volt forradalmi kormány. Intézkedéseinek sora inkább a Békepárt felé mutat, s szembefordulást a radikálisokkal. Arról van szó, hogy Szemere, aki elvállalja a miniszterelnöki tisztséget, az adott szituációban a trón betöltésének kérdését 23 Jókai M. : A magyar nemzet története i. m. II . kötr 486. old.
36
(ami nyilván nagy vitát kavart volna fel) ezzel a sakkhúzással kikerüli. S ugyanezt teszi az Esti Lapok is a helyzet elemzéséből kündúlva. Sok szó esett ezekben a napokban, de a későbbi memoár irodalomban is Kossuth, pontosabban felesége királyi ambícióiról. Nyilván ennek a lehetőségnek az elkerülése is közrejátszott mind Szemerénél, mind Jókainál . Mert ha erre sor került volna, a nép, amely a Függetlenségi Nyilatkozatot kimondta, esetleg Kossuthot is trónra emelhette volna. Nyilvánvalóan más szempontok is közrejátszhattak, hogy az Esti Lapok, amely megindulásától kezdve a megbékélést hirdette, most a köztársasági államforma felé orientálódott. Annál inkább, mert a társadalmi kérdések vonatkozásában továbbra is megmarad eredeti koncepciójánál : Míg a világ világ lesz, az emberek sohasem fognak egymással egyenlőek lenni.2' A parasztságnak több joghoz juttatása azt jelentené, hogy a nemzetiségek lennének úrrá a magyarság fölött . Teljesen elnéző a lap az árulók iránt. Követeli a forradalmi törvényszékek feloszlatását . Mindez világosan mutatja, hogy az állásfoglalás nem változott a fő kérdésekben, tehát változatlanul a forradalom befejezettségét hirdeti. Az ezekben az időkben megjelen ő példányokban Jókai sokszor nagyon gúnyosan ír politikai ellenfeleiről: A baloldaliak igen szép piros tollakat hordanak, de most tanulják az abc-t." stb . Az Esti Lapok publicisztikája meglehet ősen ellentmondásos 1849 . nyár elején, mintahogy a párt politikája is az volt! A kormány fővárosba költözése után az idő már meglehetősen kevés, hogy kialakuljon a normális politikai élet. Az orosz intervenció meggyorsítja az eseményeket. Haynau meginduló támadása, Paskievics seregeinek megérkezése eldönti a szabadságharc sorsát . Érezni lehet, döntő napok következnek. Jókai is menekül. Miben bízhatott ekkor? Sok szerepe nem volt . Az összeomlás Aradon találja, ekkor csatlakozik a magyar fősereghez . Még találkozik Görgeyvel, Nyáry és más békepártiak társaságába menekül, míg a világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerül, majd amnesztiával visszatér Pestre . Meglehetősen ellentmondásos tevékenysége, politikai koncepciója. Számómra azonban pályáján nem jelent olyan éles fordulatot csatlakozása a Békepárthoz, mint az első pillanatra látszik. Márciusban forradalmár volt, de április, a törvények szentesítése lezárta számára a forradalmat, mint a magyar középnemesség számára is. A nyár, majd az ősz eseményei nem forradalmi események, hanem az alkotmány, mondhatjuk úgy is, a forradalom vívmányainak védelmét jelentik. Ezért hajlandó dolgozni. Az ekkor kialakult nézetei viszik a Békepárthoz. Ekkor a Békepárt koncepciója is ez. fgy nem beszélhetünk vedlésről", csupán egy olyan magatartás megnyilvánulásáról, amely akkor a magyar köznemesség dönt ő többségének jellemzője. Amely társadalmi viszonyainkból egyértelműen megmagyarázható. Érdemes még megvizsgálni : később Jókai mit vállalt hajdani 1848j49-es önmagából, mert ez sem egészen közömbös! 1848 . márciusa a radikálisok körében találja. 1849 márciusában éles po24 Fsti Lapok, 1849 . márc. 20 . 25 Uo . márc . 17.
37
lémiát vív ellenük. Később soha egy rossz szót nem szól róluk. Nem támadja őket, nem vitatkozik velük. Harcostársaknak tekinti őket, olyanoknak, akikkel együtt küzdött a nemzet ügyéért, s ez a harc Európa két nagyhatalma ellen heroikus, hősi küzdelme volt, melyről beszélni kell, amelyet vállalni kell - jöv őnk érdekében . Vitathatatlanul kompromisszum ez. Egyéniségének sajátja, de benne van ebben egykori békepárti szemlélete . De azért az eseményeket kissé később is békepárti szemmel nézi. Nem véletlen, hogy számára az igazi hadvezér Görgey, az igazi politikus, Nyáry Pál. Nem tudta elfelejteni márciust, életének nagy élménye a forradalom, s később a szabadságharcra, mint csodára emlékezett, így vált ellentmondásos szemléletével is a magyar forradalom és szabadságharc egyik, ha nem is realista, de mindig hű krónikásává : Mi, kik ez óriások harcában részt veszünk, akik e korszak történetét átéltük és leírtuk : azzal a tudattal tesszük le a kezünkből a fegyvert és a tollat : hogy feledtünk, de el nem feledtettünk!" Sok vér kihullt, sok vagyon elpusztult, egész nemzedékek boldogsága, reménye megsemmisült, nagy szellemek let űntek, a szenvedéseknek évtizedei következtek egymás nyomában az 1848/49-i szabadságharc miatt. De azért mégis szükséges volt e szabadságharcnak megvitatnia a magyar nemzet által, hogy életképességét, honalkotási misszióját, szabadságért önfeláldozásra kész nagy szellemét eltagadhatatlanná tegye az utókor előtt. Az 1848/49-es hős küzdelem példája a fundamentum, melyre a jövő évezred története leend felépítve . A magyar nemzet akkor mutatta be magát a világ előtt, mint egész nép, egész nemzet, egész nagyságában ." Writer in the revolution Tibor Fílep
Mór Jókai was one of the decisive personalities of the so-called "Company of Ten" in March, 1848, and a significant figure in the revolutionary events . After the sanctioning of the April laws he could not be a representative because of his young age, therefore his political role diminished During the summer months he was in solidarity with the government, which meant his gradually abandoning the radical wing of the Company of Ten at the same time . After the Parliament's moving to Debrecen, he published articles in the paper of the Committee of National Defence, in the Közlöny (Gazette), causing debates in parliament as well . He believed in the fight for freedom, but on the basis of the April constitution of the revolution, he was leaning to peace. The writer was approaching the Party of Peace that had an increasing role It was partly due to the influence of Pá1 Nyári, and partly to that of the events . Anyway, it did not mean that he turned radically againts what he was in March. It can be explained by the peculiar class relations of the Hungarian Bourgeois Revolution as fundamentally divergcnt from the Great French Revo ution, and by the country's dependence on Austria. The leading power of the Hungarian Revolution, the lower nobility, considered the revo ution as finished ;the war of independence was going on to defend the revo utionary achievements and the independence of the country. Being the editor of the Esti Lapok (Evening Papers), Jókai represented this conception, This can be traced in the press debate with the paper Március Tizenötödike (March the Fifteenth) . The writer was loyal to Kossuth all the time, and accepted the Declaration of Independence . At the time of the defeat, he followed the government and later was forced to hide . In his works after 1$48 he cherished the memory of the revolution and war of independence . 26 Jókai M. : A magyar nemzet története i. m. II . köt. 487. old.
38
