INFOMÉDIA
Komló Csaba
MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK
INFOMÉDIA
Komló Csaba
Eger, 2011
Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné
Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005
INFOMÉDIA
Tartalom 1.
Bevezetés ................................................................................................................... 9 1.1 A kurzus tartalma ............................................................................................ 10
2.
Informatikai alapfogalmak és a hardver.............................................................. 11 2.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 11 2.2 Tartalom .......................................................................................................... 11 2.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 11 2.3.1 Az információ ..................................................................................... 11 2.3.2 Nélkülözhetetlen mértékegységek ...................................................... 11 2.3.3 A számítógépek típusai ....................................................................... 13 2.3.4 A számítógép belseje .......................................................................... 16 2.3.5 Az alaplap ........................................................................................... 17 2.3.6 Kommunikáció a számítógéppel ......................................................... 20 2.4 Összefoglalás................................................................................................... 24 2.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 24
3.
Perifériák ................................................................................................................ 25 3.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 25 3.2 Tartalom .......................................................................................................... 25 3.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 25 3.3.1 A beviteli eszközök ............................................................................. 25 3.3.2 A kimeneti eszközök ........................................................................... 27 3.4 Összefoglalás................................................................................................... 37 3.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 37
4.
A Szoftver ................................................................................................................ 38 4.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 38 4.2 Tartalom .......................................................................................................... 38 4.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 38 4.3.1 Az operációs rendszer ......................................................................... 38 4.3.2 A fájlrendszer ...................................................................................... 39 4.3.3 A Windows 7 operációs rendszer ........................................................ 39 4.3.4 A Windows 7 objektumszerkezete ...................................................... 39 4.3.5 Bejelentkezés a Windows 7-be ........................................................... 40 4.3.6 A Windows 7 felhasználói felülete ..................................................... 41 4.3.7 Programok indítása és bezárása .......................................................... 41 4.4 Összefoglalás................................................................................................... 43 4.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 43
5.
Adatkezelés a Windows 7-ben ............................................................................... 44 5.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 44 5.2 Tartalom .......................................................................................................... 44 5.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 44 5.3.1 A Windows 7 fájlrendszere ................................................................. 44 5
INFOMÉDIA 5.4 5.5
Összefoglalás................................................................................................... 47 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 48
6.
A Windows Intéző használata ............................................................................... 49 6.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 49 6.2 Tartalom .......................................................................................................... 49 6.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 49 6.3.1 A Windows Intéző indítása és felülete ................................................ 49 6.3.2 Navigálás az objektumszerkezetben ................................................... 50 6.3.3 Műveletek objektumokkal................................................................... 50 6.3.4 Fájlok és mappák kezelése .................................................................. 53 6.3.5 A Lomtár használata ........................................................................... 54 6.3.6 Speciális feladatok az Intézőben ......................................................... 55 6.4 Összefoglalás................................................................................................... 55 6.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 56
7.
Vírusok .................................................................................................................... 57 7.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 57 7.2 Tartalom .......................................................................................................... 57 7.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 57 7.3.1 A számítógépes vírusok ...................................................................... 57 7.3.2 A vírusok típusai ................................................................................. 57 7.3.3 Egyéb rosszindulatú programok .......................................................... 58 7.3.4 Vírusellenőrző megoldások................................................................. 58 7.3.5 Vírusirtás ............................................................................................. 59 7.4 Összefoglalás................................................................................................... 59 7.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 59
8.
A szövegszerkesztés alapfogalmai ......................................................................... 60 8.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 60 8.2 Tartalom .......................................................................................................... 60 8.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 60 8.3.1 Szerkesztés, formázás ......................................................................... 60 8.3.2 Margók, tükör...................................................................................... 61 8.3.3 A dokumentum tartalmi egységei ....................................................... 61 8.3.4 A dokumentum formai egységei ......................................................... 65 8.3.5 A nyelvi modulok................................................................................ 68 8.4 Összefoglalás................................................................................................... 68 8.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 68
9.
A MicrosoftWord 2007 felhasználói felülete ........................................................ 69 9.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 69 9.2 Tartalom .......................................................................................................... 69 9.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 69 9.3.1 A Microsoft Word 2007 ...................................................................... 69 9.3.2 A felhasználói felület .......................................................................... 70 9.3.3 Kurzormozgatás .................................................................................. 74
6
INFOMÉDIA 9.3.4 A karakterek törlése ............................................................................ 74 9.3.5 Tördelés............................................................................................... 74 9.3.6 Kijelölés .............................................................................................. 76 9.3.7 Szöveg áthelyezése és másolása.......................................................... 77 9.3.8 Keresés és csere egy dokumentumon belül ......................................... 77 9.4 Összefoglalás................................................................................................... 78 9.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 78 10.
lecke: Alapvető karakter-, bekezdés- és oldalformátumok ................................ 79 10.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 79 10.2 Tartalom .......................................................................................................... 79 10.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 79 10.3.1 Karakterformátumok ........................................................................... 79 10.3.2 Alapvető bekezdésformátumok ........................................................... 79 10.3.3 Tördelést befolyásoló formátumok ..................................................... 81 10.3.4 Oldalbeállítások .................................................................................. 83 10.3.5 Nyomtatás ........................................................................................... 84 10.4 Összefoglalás................................................................................................... 85 10.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 85
11.
A magasabb szintű szövegszerkesztési ismeretek ................................................ 86 11.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 86 11.2 Tartalom .......................................................................................................... 86 11.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 86 11.3.1 A bekezdések újabb formátumai ......................................................... 86 11.3.2 Táblázat beszúrása .............................................................................. 91 11.3.3 Képek beszúrása .................................................................................. 92 11.3.4 Élőfej és élőláb beszúrása ................................................................... 93 11.3.5 Oldalszámozás beszúrása .................................................................... 94 11.3.6 Lábjegyzet, végjegyzet beszúrása ....................................................... 94 11.3.7 Stílusok ............................................................................................... 96 11.3.8 Tartalomjegyzék a címsor stílusok alapján ......................................... 97 11.4 Összefoglalás................................................................................................... 99 11.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 99
12.
Összefoglalás ......................................................................................................... 100
13.
Felhasznált irodalom ............................................................................................ 101
14.
Ábrajegyzék .......................................................................................................... 102
15.
Médiaelemek ......................................................................................................... 104
16.
Tesztek ................................................................................................................... 105 16.1 Próbateszt ...................................................................................................... 105 16.2 Záróvizsga a. ................................................................................................. 109 16.3 Záróvizsga b. ................................................................................................. 112
7
INFOMÉDIA
1. BEVEZETÉS A számítógép olyan különleges találmány, ami kezdetben a nagy mennyiségű adatok gyors és precíz feldolgozását segítette jelentősen rövidebb idő alatt elvégezni, azonban ma már nem szabad elfeledkeznünk a számítógép kommunikációban és szórakoztatásban betöltött szerepéről sem. Az életünk szinte minden területén találkozunk számítógépekkel: az iskolában, otthon, az orvosnál, az autószerelőnél és még számtalan helyen. Ezek a gépek változatos módon segítik életünket, ezért alapszintű ismeretük ma már elengedhetetlen. A következő néhány fejezetben a számítógépek használatához szükséges legfontosabb információkat szeretnénk megosztani az olvasókkal számítógép elnevezésen a továbbiakban a személyi számítógépet értjük, amelynek gyökerei az IBM (www.ibm.com) által 1981-ben kifejlesztett „personal computer”-ig nyúlnak vissza.
1. kép
Személyi számítógép
Az első részben a legfontosabb elméleti ismeretek után számítógép kézzel fogható részével, azaz a hardverrel foglalkozunk. A teljesség és a működés részleteinek feltárása nélkül megvizsgáljuk a számítógép legfontosabb szerkezeti elemeit és azok funkcióját. A második részben a számítógép működéséhez elengedhetetlen második összetevővel, a szoftverrel foglalkozunk. Elsőként megvizsgáljuk az operációs rendszer működésének és használatának alapjait, majd az egyik leggyakrabban alkalmazott felhasználói programmal, a szövegszerkesztővel ismerkedünk meg. Az infomédia tárgy elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógép hatékony alkalmazásával a tudományos munka területén. Ennek megfelelően a hallgatók elsajátítják az információs társadalom polgárai számára feltétlenül szükséges ismereteket az információ fogalmáról, mértékegységéről, az információ megjelenési formáiról és az információ méréséről. A kurzus további célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a hardver és szoftverek alapvető jellemzőivel, és elsajátítsák a Windows 7 operációs rendszer kezelésének alapjait. Fontos, hogy a hallgatók a hatékony tudományos munka egyik feltételeként megismerkedjenek a szövegszerkesztés elméleti ismereteivel és sajátítsák el a Microsoft Word 2007 használatának alapjait.
9
INFOMÉDIA
1.1
A KURZUS TARTALMA
1. Bevezetés 2. Informatikai alapfogalmak és a hardver 3. Perifériák 4. A szoftver 5. Adatkezelés a Windows 7-ben 6. A Windows Intéző használata 7. Vírusok 8. A szövegszerkesztés alapfogalmai 9. A Microsoft Word 2007 felhasználói felülete 10. Alapvető karakter-, bekezdés- és oldalformátumok 11. A magasabb szintű szövegszerkesztési ismeretek
10
INFOMÉDIA
2. INFORMATIKAI ALAPFOGALMAK ÉS A HARDVER 2.1
CÉLKITŰZÉS
A lecke célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az informatikai alapfogalmakkal és a személyi számítógépek típusaival, a gép belsejében található legfontosabb eszközökkel és azok funkcióival.
2.2
TARTALOM
Az információ Nélkülözhetetlen mértékegységek A számítógépek típusai A számítógép belseje Az alaplap Kommunikáció a számítógéppel
2.3 2.3.1
A TANANYAG KIFEJTÉSE Az információ
A valós világ objektumainak leírása adatok segítségével történik. Az információ észlelt, érzékelt, felfogott és a fogadó számára szükséges, az adott időben újdonságot jelentő adat, amit megszerzett ismereteinktől függően értelmezünk. A számítógép alkatrészei számára minden kapott adat információ is egyben, hiszen csak így képes működni. A szakirodalmak a technikai oldalról közelítve nem tesznek különbséget adat és információ között. Robert Wiener 1940-ben fogalmazta meg, hogy a számítógépes rendszerek csak úgy működhetnek hatékonyan, ha állandóan kommunikálnak, vagyis adatokat cserélnek. Ezzel meghatározta az informatika alapgondolatát. Az informatika az élő és élettelen szervezetekben zajló adat- és információcserével foglalkozik. 2.3.2
Nélkülözhetetlen mértékegységek
A digitális számítógép minden adatot kettes számrendszerbeli számként tárol, azaz a szöveg, a kép, a hang stb. tárolása, feldolgozása számítógépen csak úgy lehetséges, ha egy eszköz számokká alakítja át az ember számára természetes módon érzékelhető dolgokat, amit digitalizálásnak neveznek. A digitális elnevezés az angol digit (szám) szóból származik. Érdekes, hogy az angol szó eredetileg a latin eredetű digitus szóból származik, amelynek jelentése: ujj. Az adatok tárolásához és átviteléhez elengedhetetlen, hogy ezt a mennyiségét mérni tudjuk. A bit az adat mennyiségének mérésére szolgáló legkisebb egység. A fogalmat 1948-ban a BInary digiT (kettes számrendszerbeli számjegy) angol szavakból alkották. Egy bitnyi adatnál nincs kisebb adatmennyiség, ami rendelkezhet akár információértékkel is. Nyelvünkben egy eldöntendő kérdésre adott igen vagy nem válasz szimbolizálhatja 11
INFOMÉDIA egy bit két értékét. Az egy bitnyi adatmennyiség gyakorlati szempontból igen kevés, aminek nyolcszorosából alakult ki a bájt. Eredetileg az angol írásmódja byte, de ennél és még néhány szakszónál már a kiejtés szerinti írás (bájt) az elfogadott. Nem mondható még ez sem jelentős adatmennyiségnek, de a bájt elé téve az ismert előszavakat, lehetővé válik tetszőlegesen nagy mennyiség rövid kifejezése. Tekintsük át a mértékegységeket! 1 Bájt 1 KBájt (kilo) 1 MBájt (mega) 1 GBájt (giga) 1 TBájt (tera)
= = = = =
8 bit 1024 Bájt 1024 KBájt 1024 MBájt 1024 GBájt
A mértékegységeket azért írjuk nagybetűvel, mert a váltószám1 nem 1000, hanem 1024. Ennek oka a kettes számrendszer helyi értékeinél keresgélve érthető meg, ugyanis kettő tizedik hatványa 1024. Egy másik mértékegységről is érdemes szólni. Az informatika angolszász területről hódított, így gyakorta használt mértékegység a hosszúság jelzésére az inch. Az inch jelölése " jellel történik, 1" megközelítőleg 2,54 cm. Egyes esetekben coll (német) vagy hüvelyk (magyar) elnevezés szerepel, ami az inch megfelelője. A hardver A számítógép első ránézésre egy rendszerint fémből készült dobozból, a hozzácsatlakoztatott monitorból, billentyűzetből és egérből áll. Ezeket az eszközöket (és minden további, a számítógép használata során kézzelfoghatóan jelen lévő) eszközt nevezzük hardvernek.
2. kép
A számítógép hardvere
Ha egy kicsit pontosabban akarjuk megfogalmazni: A számítógépet alkotó elektronikus-, elektromechanikus- és mechanikus berendezések összességét nevezzük hardvernek. A hardver önmagában képtelen a működésre, hiszen a számítógép működésének az alapja 1
Vannak olyan adattároló eszközök, amelyeknél a gyártók a kapacitás feltüntetésénél ugyanezen elnevezések mellett az 1000-es szorzót veszik figyelembe.
12
INFOMÉDIA az utasítások precíz értelmezése és végrehajtása. Tehát ahhoz, hogy használni tudjuk a számítógépet, szükségünk van még egy összetevőre, amelynek a neve szoftver. Szoftvernek nevezzük azon szellemi termékek összességét, amelyekkel egy adott számítógépet működtetni lehet: a programokat, a hozzá tartozó adatokat, leírásokat. 2.3.3
A számítógépek típusai
Kezdetben a személyi számítógépek nagyon hasonlóan néztek ki: tört fehér álló vagy fekvő gépház, ugyanilyen színű monitor és billentyűzet. Ma már a számítógépek sokféle formában jelenhetnek meg:
I. Asztali számítógépek 1. Munkaállomás A munkaállomások rendszerint az adott időszak legnagyobb (vagy azt megközelítő) teljesítményű személyi számítógépei. Általában magas számításigényű feladatok (3D modellezés, mozgóképszerkesztés, tudományos számítások stb.) ellátására használják.
3. kép
Nagyteljesítményű munkaállomás
2. Asztali személyi számítógépek A személyi számítógépek elterjedésekor az asztali jelző arra utalt, hogy a korábbi, szekrény méretű számítógépekkel ellentétben ez az eszköz már megfelelően kisméretű ahhoz, hogy elférjen az asztalon. Akkoriban tipikusan fekvő házakra használták a kifejezést, de később különféle méretű, álló és fekvő elrendezésű gépházakat egyaránt nevezetek így. Ma az átlagos teljesítményű, tömegesen használt, helyhez kötött személyi számítógépeket soroljuk ebbe a kategóriába.
13
INFOMÉDIA
4. kép
Asztali számítógép
3. Nettop számítógép Az Intel által 2008 februárjában bevezetett, elsősorban az Atom processzor megjelenéséhez kötött elnevezés olyan asztali számítógépekre, utal, amelyek olcsóak, kisméretűek, alacsony energiafelhasználásúak.
5. kép
Nettop számítógép
A név (nettop = internet + desktop) arra utal, hogy ezeknek a számítógépeknek az egyik legfontosabb funkciója interneten való böngészés. http://pcworld.hu/nagytudasu-mini-pc-k-nettopok-korkepe-20090826.html
II. Hordozható számítógépek Laptop (más néven: notebook) Legjellemzőbb vonásuk a hordozhatóság. Különböző képernyőátmérővel készülnek, ebbe a kategóriába rendszerint a 13 hüvelyk képátlómérettől soroljuk őket. A számítási teljesítményük és a használhatóságot jelentősen befolyásoló akkumulátor-üzemidő tekintetében nagyon sokfélék lehetnek. Csökkenő áruk és növekvő számítási teljesítményük következtében egyre több helyen veszik át az asztali számítógépek szerepét.
14
INFOMÉDIA
6. kép
Notebook számítógép
Netbook (subnotebook) Az elnevezés olyan hordozható számítógépre utal, amely olcsó, kisméretű (rendszerint 13 hüvelyk képernyőátmérő alatti), alacsony energiafelhasználású és korlátozott számítási teljesítményű.
7. kép
Netbook számítógép
A név (netbook = internet + notebook) arra utal, hogy ezeknek a számítógépeknek az egyik legfontosabb funkciója interneten való böngészés. Tablet PC Az elnevezés tábla alakú hordozható számítógépet takar, amely elsősorban abban különbözik a hagyományos notebookoktól, hogy egér és billentyűzet helyett az érintőképernyő segítségével kommunikálunk az eszközzel.
15
INFOMÉDIA
8. kép
Tablet PC
A 90-es években megjelent számítógépet rendszerint olyan helyeken használják, ahol a hagyományos notebookok alkalmazása nehézkes lenne (adatok bevitele ipari környezetben). Zsebszámítógépek (pocket pc)2 A tenyérnyi számítógépnek (palmtop) illetve digitális személyi titkárnak (Personal Digital Assistant) is nevezett készülékek mobil Windows operációs rendszert esetleg más gyártók operációs rendszerét futtatják.
9. kép
Zsebszámítógép
Képernyőméretük 3-4 hüvelyk. A notebook számítógépek számos funkciójával rendelkeznek (böngészés, dokumentumok szerkesztése stb.) illetve kiegészítőkkel alkalmassá tehetők speciális feladatok ellátására is (vonalkódok leolvasása, navigáció stb.). Az okostelefonok megjelenésével és elterjedésével szerepük egyre csökken. 2.3.4
A számítógép belseje
Ha a számítógép részegységeinek a funkciójára vagyunk kíváncsiak, érdemes egy asztali személyi számítógép belsejét megvizsgálnunk (a többi személyi számítógép is általában hasonlóan épül fel). Az asztali személyi számítógépek belsejében 3 jól megkülönböztethető egységet találunk: tápegység, háttértárolók, alaplap. 2
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pocket_PC
16
INFOMÉDIA
10. kép
A számítógép belseje
A tápegység látja el a számítógép egységeit energiával. A különböző típusú és teljesítményű tápegységek részletes vizsgálatával a számítógépes konfigurációk tárgy foglalkozik. A háttértárolók valósítják meg az adatok hosszútávú és biztonságos tárolását. Ezekről az eszközökről a későbbiekben részletesen beszélünk. 2.3.5
Az alaplap
Az alaplap egy viszonylag nagy méretű, nyomtatott áramköri kártya, amely hordozza a számítógép működéséhez szükséges komponensek majdnem mindegyikét. Az alaplapon számos funkcionális egységet megkülönböztethetünk, azonban e tárgy keretei között mi csak a processzorral, a memóriával, és a különböző kommunikációs felületekkel foglalkozunk.
11. kép
Alaplap
17
INFOMÉDIA Az alaplap a számítógépházhoz van rögzítve oly módon, hogy a külső csatlakozófelületek a számítógép házának kivágott hátuljához simulva elérhetővé teszi a csatlakozókat a ház szétszedése nélkül. Az alaplapon található többek között a számítógép agyának nevezett processzor. E tárgy keretein belül nem vizsgáljuk meg a processzorok működését részletesen, ezért csak annyit mondunk, hogy a processzor feladata a különböző utasítások értelmezése, a feladatok végrehajtásához szükséges számítások és műveletek elvégzése. A processzorok jellemzői között meg kell említenünk a működési frekvenciát (napjainkban ez jellemzően néhány gigahertz), amely a számítógép által másodpercenként elvileg elvégezhető műveletek számát mutatja meg. A másik említésre érdemes jellemző az adatbusz (front side bus) vagy adatsín szélessége. Ezen a csatornán történik az adatok továbbítása a megfelelő komponensek felé. A mai számítógépek adatsínei 32 vagy 64 bitesek. A processzorok központi része a mag, ez végzi el a processzor feladatait. A magot körülöleli a tok, amely mechanikai védelmet és csatolófelületet biztosít az alaplap felé. A mai gyártási technológia lehetővé teszi, hogy egy tokba több magot is integráljanak, azonban ez rendszerint nem jelenti a processzor teljesítményének többszöröződését. A processzorok tokozása gyártónként és típusonként eltérő lehet. Természetesen az alaplapon található foglalatnak és a processzortokozásának illeszkedniük kell egymáshoz. Hozzá kell tennünk, hogy a működési frekvenciát, az adatsín szélességét, a magok számát, illetve a felhasználó által a számítógép működésében érzékelt „lassúságot” vagy „gyorsaságot” nagyon sok egyéb tényező befolyásolja. Ezért nem minden esetben feleltethető meg egymásnak. A memória Az alaplapon találhatjuk a számítógép memóriáját is. Kétféle memóriát különböztetünk meg: a RAM és ROM memóriát. A RAM memória A RAM (Random Access Memory – véletlen elérésű adattár) fontos jellemzője, hogy írható és olvasható, illetve tartalmát a gép kikapcsolásakor elveszíti. A RAM memória modulokban kapható a kereskedelemben. Egy átlagos alaplap rendszerint négy modul befogadására alkalmas. A processzor a RAM memóriában lévő adatokat képes elérni, ezért számítógép működése közben ide töltődnek be a programok és az adatok. Ha nincs elegendő hely a memóriában, akkor a számítógép egy háttértárolóra (rendszerint merevlemezre) írja ki, illetve onnan olvassa be az adatokat, azonban ez jelentősen lelassítja a működést. Éppen ezért nagyon fontos, hogy elegendő RAM memória legyen a gépünkben. A RAM memória méretét bájtokban adjuk meg, az optimális méretet elsősorban a számítógéppel végzett feladat jellege határozza meg (pl. szövegszerkesztéshez kevesebb, mozgóképszerkesztéshez több RAM memória szükséges), de szerepet játszik az operációs rendszer, a processzor és a használatban lévő program(ok) is. Általánosságban elmondhatjuk, hogy irodai munkára használt, Windows 7 operációs rendszert futtató számítógép esetén 2GB memória rendszerint elegendő.
18
INFOMÉDIA
12. kép
RAM
A RAM memória a méreten túl számos technikai paraméterrel rendelkezik, amelyekről részletesen olvashat a számítógépes konfigurációk tárgy keretein belül. http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9letlen_el%C3%A9r%C3%A9s%C5%B1_me m%C3%B3ria A ROM A ROM (Read Only Memory – csak olvasható tár). Az alaplapon elhelyezett ROM kiemelten fontos szerepet kapott, egyedi elnevezése: ROM-BIOS. A BIOS (Basic Input Output System – alapvető be- és kimeneti rendszer) tartalmazza a számítógép indításához, valamint néhány fontos egység kezeléséhez szükséges programot és adatokat, amelyeket a számítógép kikapcsolása után is megőriz. A felhasználó ezt a tárat az alaplappal együtt kapja, tartalmát rendszerint nem változtatja meg.
13. kép
ROM
A ROM feladatát könnyebb megértenünk, ha végiggondoljuk: a számítógép működése során a RAM memóriába találhatók a futtatott programok. A számítógép bekapcsolásakor azonban a RAM üres, azaz a számítógép működésképtelen. Ekkor jut szerephez a ROMBIOS. A bekapcsoló gomb megnyomása után a ROM-ban rögzített programok lefutnak. Ezek tesztek lefuttatásával megvizsgálják, hogy a számítógép rendelkezik-e a működéshez szükséges eszközökkel (RAM memória, processzor, megjelenítő eszköz stb.) és ezek az eszközök megfelelő állapotban vannak-e? Ha mindent rendben talál továbblép, és meg19
INFOMÉDIA vizsgálja, hogy van-e olyan háttértároló vagy hálózati kapcsolat, amelyről lehetséges a működéshez szükséges alapprogram, az operációs rendszer betöltése. Ha a válasz pozitív, akkor megkezdi az operációs rendszer betöltését a RAM memóriába, mintegy „felélesztve” ezzel a számítógépet. Negatív válasz esetén a folyamat leáll, és egy hibaüzenet értesíti a felhasználót arról, hogy nem lehetséges az operációs rendszer betöltése, azaz az átlagos felhasználó szempontjából a gép működésképtelen. http://hu.wikipedia.org/wiki/ROM A bővítőkártyák Az alaplapon helyezkednek el a bővítőkártyák foglalatai. Ezek az eszközök – miként a nevük is mutatja – a számítógép funkcióit bővítik ki. A bővítőkártyák rendszerint két csatlakozófelülettel rendelkeznek: az egyik az alaplaphoz csatlakozik, a másik a számítógép házának megfelelő helyen kivágott hátuljához simulva elérhetővé teszi a csatlakozókat a ház szétszedése nélkül. Nagyon sokféle bővítőkártyát használhatunk: monitorkártyát a számítógép képének megjelenítéséhez, hangkártyát a hangdigitalizáláshoz és lejátszáshoz, hálózati kártyát a hálózatok eléréshez, videó-digitalizálókártyát a VHS kazettán tárolt filmjeink digitalizálásához stb. A technikai fejlődésével egyre gyakrabban megfigyelhető, hogy ezek a kártyák (főleg az első három), már nem önálló kártyaként kerülnek beszerelésre, hanem a funkciójukat ellátó modult integrálják az alaplap nyomtatott áramkörei közé. Ebben az esetben a csatlakozók is átkerülnek az alaplap külső csatlakozói közé. 2.3.6
Kommunikáció a számítógéppel
Az átlagos felhasználó a bővítőkártyák illetve az alaplap csatlakozói segítségével kommunikál a számítógéppel. Ezekről a csatlakozókról bővebben olvashat a számítógépes konfigurációk tárgy keretein belül, most csak a legfontosabb tulajdonságaikat tekintjük át. Soros port (Serial Port) A portok (kapuk) az adatok mozgását biztosítják az alaplap és valamely lassabb adatátvitelt igénylő periféria között.
14. kép
Soros port
A soros porton egy bájt bitjei egymás után haladnak át. Néhány évvel ezelőtt még erre csatlakozott pl. az egér. A csatlakozók 9 vagy 25 pólusúak. A soros port a PC-k előtti nagyszámítógépek csatoló felülete volt, amit a PC-kben is alkalmaztak. http://hu.wikipedia.org/wiki/Soros_port
20
INFOMÉDIA Párhuzamos port (Parallel Port) A párhuzamos port esetében 8 bitnyi adat egyszerre haladhat át, ide csatlakoztatható pl. néhány korábban gyártott nyomtató. A csatlakozók 36 pólusúak.
15. kép
Párhuzamos port
A párhuzamos port a PC-k előtti nagyszámítógépek csatoló felülete volt, a PC-kben is alkalmaztak. http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Drhlajos/P%C3%A1rhuzamos_port PS/2 A PS/2-es szabvány segítségével a két fő adatbeviteli eszköz, a billentyűzet és az egér csatlakozik a számítógéphez.
16. kép
PS2 port
Ma már rendszerint színekkel is igyekszenek megkönnyíteni az eszközök csatlakoztatását: a lilával jelölt felület a billentyűzet, a zöld az egér csatlakoztatására szolgál. USB (Universal Serial Bus) Az USB, vagyis univerzális soros busz rendkívül sokféle eszköz csatlakoztatását teszi lehetővé anélkül, hogy ki kellene kapcsolnunk előtte a számítógépet. Csatlakoztathatunk ide egeret, billentyűzetet, nyomtatót, szkennert, háttértárat stb. Háttértárak esetén fontos lehet az adatátvitel sebessége, mert míg az USB 1.0 maximum 1,5 megabájt adat átvitelére képes másodpercenként, addig az USB 2.0 maximum 60 megabájtra. 21
INFOMÉDIA
17. kép
USB csatlakozó
Az USB nem csak adat-, hanem energiaátvitelre is szolgál, ami azt jelenti, hogy képes korlátozott mennyiségű energiával ellátni a hozzá csatlakoztatott eszközöket (pl. pendrive). http://hu.wikipedia.org/wiki/Universal_Serial_Bus FireWire (IEEE 1394) Leggyakrabban a digitális kamerák által rögzített mozgógépek átjátszására, illetve külső merevlemezek csatlakoztatására használják. Az adatátvitel maximális sebessége 130 megabájt másodpercenként (speciális esetekben, különleges eszközöket használva ez az érték másodperecenkénti 400 megabájtra (!) növelhető).
18. kép
FireWire csatlakozó
A csatlakozók az USB-hez hasonlóan a számítógép működése közben is cserélhetők. http://hu.wikipedia.org/wiki/FireWire Hálózati csatlakozó
19. kép
22
RJ45 csatlakozó
INFOMÉDIA A hálózati csatlakozó (RJ-45-ös csatlakozónak is nevezik) a számítógép hálózatra csatlakoztatásához való. Az adatátvitel sebessége a hálózati típusától is függ, rendszerint másodpercenként 10 megabit és 1 gigiabit közötti érték. Audió csatlakozók Az audió csatakozón audióeszközöket csatlakoztathatunk a számítógéphez. A könnyebb azonosítás érdekében ezeket ma már színekkel is jelölik.
A rózsaszínű (esetenként piros) csatlakozó mikrofonok csatlakoztatására alkalmas. A kék (az ún. vonalbemenet) olyan audióeszközhöz csatlakoztatható, mint pl. az mp3 lejátszó. A zöld szín jelöli a hangszórókimenetet, de ide csatlakoztathatjuk a fejhallgatót is. Monitor csatlakozó A monitor csatlakozó segítségével köthetjük össze a számítógépünket a megjelenítő eszközzel. Többféle videó port és csatlakozó típus létezik: VGA (Video Graphics Array) – A VGA csatlakozó analóg kimenetet biztosít monitorok számára. http://en.wikipedia.org/wiki/Video_Graphics_Array DVI (Digital Visual Interface) – 24 vagy 29 tűvel ellátott csatlakozó. Tömörített digitális jelet közvetít. A DVI-I képes digitális és analóg jelek továbbítására, míg a DVI-D csak digitális jelek adására képes. http://de.wikipedia.org/wiki/Digital_Visual_Interface
20. kép
Balról-jobbra: VGA, HDMI, DVI csatlakozók
HDMI (High-Definition Multimedia Interface) – A HDMI maximum digitális audió és videojeleket szolgáltat. Nem csak monitorokon, de korszerű LCD illetve plazma televíziókon is találunk ilyen csatlakozót. S-Video – Az S-Videó csatlakozó illetve kábel analóg videojeleket továbbít TV vagy videorögzítő eszköz felé. Kompozit – A kompozit csatlakozó illetve kábel analóg videojeleket továbbít TV vagy videorögzítő eszköz felé. 23
INFOMÉDIA
2.4
ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a leckében az informatikai jártasság megalapozásaként megismerkedtünk az információ fogalmával, mértékegységével, a személyi számítógépek típusaival (elsősorban a méret és a megjelenés szempontjából különböztettük meg őket). Megvizsgáltuk, hogy mi található a számítógép belsejében. A számítógép hardverelemi közül megismerkedtünk az alaplappal és az alaplapon található egységek közül a proceszszorral, a memóriákkal és a bővítőkártyákkal, továbbá megvizsgáltuk az alaplap kommunikációs felületei közül a legfontosabbakat (PS/2, soros és párhuzamos port, USB, VGA DVI és audió csatlakozók, FireWire stb.).
2.5
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mit tud elmondani az információról (fogalma, mértékegységes stb.) ? 2. Mit nevezünk hardvernek? 3. Mit nevezünk szoftvernek?
24
INFOMÉDIA
3. PERIFÉRIÁK 3.1
CÉLKITŰZÉS
A lecke célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a legfontosabb bemeneti, kimeneti perifériákkal és azok funkcióival, illetve a háttértárakkal.
3.2
TARTALOM
A beviteli eszközök A kimeneti eszközök Háttértárak A periféria azon eszközök összefoglaló neve, amelyek az adatok bevitelére, illetve megjelenítésére vagy tárolására szolgálnak. Az iménti felsorolás megfelel a perifériák három klasszikus csoportjának: bemeneti (input) eszközök, kimeneti (output) eszközök, valamint háttértárak.
3.3 3.3.1
A TANANYAG KIFEJTÉSE A beviteli eszközök
A beviteli eszközök segítségével adatokat és utasításokat viszünk be a számítógépbe. Általában ez a billentyűzeten keresztül, valamint a grafikus felhasználói felületű operációs rendszerek esetén egérrel történik. Egyes szakmákban speciális eszközökkel visznek be adatot, a kereskedők például a pénztárnál vonalkód-olvasót használnak. Billentyűzet A legfontosabb bemeneti eszköz. A billentyűzet az alaplapra integrált csatlakozóval kapcsolódik a számítógéphez, napjainkban az úgynevezett PS2-es vagy USB csatlakozó felülettel, de mód van vezeték nélküli kapcsolat megteremtésére is, ami infravörös vagy rádiófrekvenciás átvitellel történik
21. kép
Billentyűzet
Az IBM-kompatibilis számítógépekhez sokféle kivitelű billentyűzet kapható. Különösen a billentyűzetnél fontos az ember felépítéséhez szabott, ún. ergonomikus tervezés. 25
INFOMÉDIA A betűkhöz, írásjelekhez és egyéb jelekhez hozzárendelhető egy kód, amit valamilyen rendszer szerint egy táblázatban rögzítünk. Az így előálló, szabványban rögzített táblázatot kódrendszernek nevezzük. Ismertebb kódrendszerek: EBCDIC, ASCII, Unicode. A kódrendszer egy elemét karakternek nevezik. http://hu.wikipedia.org/wiki/Billenty%C5%B1zet Egér Az egér ugyan 1964-ben elkészült, azonban csak a grafikus felhasználói felület megjelenése jelentett számára nagy népszerűséget a 80-as évek közepétől. A grafikus felhasználói felület (grafikus interfész) esetén nélkülözhetetlen beviteli eszköz. Az egér soros vagy párhuzamos portra, manapság PS/2 csatlakozóba vagy USB-eszközként csatlakoztatható, azonban lehetőség van a vezeték nélküli kapcsolat megteremtésére is, ami rádiófrekvenciás átvitellel történik. Az utóbbi lehetőségek rövid jellemzése a billentyűzetnél megtalálható.
22. kép
Egér
Az egérhez hasonló, de működésükben eltérő mutatóeszközök: fényceruza és a touchpad. A fényceruza alakjában a ceruzához hasonló beviteli eszköz. Az elsősorban a laptopoknál alkalmazott touch-pad pedig egy kis méretű, rendszerint téglalap alakú felület, ami a rajta végighúzott ujj irányát és az érintés erősségét érzékeli és ennek megfelelően vezérli a kurzort. Szintén adatbevitelre szolgál az érintőképernyő (touch-screen), amelyet nyomásérzékeny felületének megérintésével vezérelhet a felhasználó. A digitális fényképezőgépek és digitális videokamerák digitális jelek formájában rögzítik a képi illetve hang információt, amelyeket ma már gyakran memóriakártyákon vagy merevlemezen tárolnak. A számítógéphez rendszerint USB vagy Firewire csatlakozóval kapcsolódnak, lehetővé téve a képes és filmek átmásolását. Az érintőképernyő egy nyomásra érzékeny átlátszó panellel rendelkezik. A számítógépet a képernyő adott területének megérintésével vezérelheti a felhasználó. A szkenner segítségével dokumentumokat vagy képeket digitalizálhatunk. A szkenner felületére helyezett dokumentumot az eszköz pontról pontra letapogatja, majd az adatokat összegyűjtve elkészíti a számítógép számára értelmezhető digitális képet. A beolvasott képet fájlként el tudjuk menteni, így azt a későbbiekben módosíthatjuk vagy kinyomtathatjuk. http://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9r_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)
26
INFOMÉDIA 3.3.2
A kimeneti eszközök
A számítógép adatai a külső vagy belső tárakban vannak kódolva, melyek az ember számára így értelmezhetetlenek, emiatt azokat szükséges számunkra felfogható módon is előállítani. A kimeneti eszközök azon perifériák, amelyek a digitalizált adatok megjelenítésére alkalmasak. Monitor A monitorok mérete az egyik legmeghatározóbb jellemző. Rendszerint a képátló méretét és az oldalak arányát is megadják. Az előbbi értéket általában hüvelykben közlik (többnyire 14-24 hüvelyk közötti érték), az utóbbi is többféle lehet (3:4, 16:9; 16:10 stb.). A másik fontos jellemző a monitorok esetén a működési elv, ami sok szempontból meghatározza monitor használatának előnyeit és hátrányait. CRT Az elnevezés katódsugárcsöves készülék angol nevének rövidítése (Cathode Ray Tube). A katódsugaras TV és monitor egészen a XX. század végéig gyakorlatilag a megjelenítők egyetlen elterjedt típusa volt. Működésének a lényege, hogy a katódsugárcső egy fluoreszcens ernyőre bocsát ki elektronokat, ez felvillanásokat okoz a képernyőn. Ezekből a felvillanásokból áll össze a kép. Az elektronok irányításához elektromágneses teret használnak.
23. kép
− − − − − −
CRT monitor
Előnyök: Kiváló kontraszt (15000:1) Kiváló színvisszaadás Változtatható felbontás és képfrissítési frekvencia 1ms alatti válaszidő Nagy betekintési szög Viszonylag olcsó
27
INFOMÉDIA − − − − −
Hátrányok: Nagy méret és tömeg Sok energiát fogyaszt Geometrikus torzítás Villog(hat) 3 Sugárzás4 LCD
Az LCD szó szerint a folyadékkristályos kijelző angol nevének rövidítése (liquid crystal display). A kijelzőn átlátszó üveglap között folyadékkristályos anyag helyezkedik el. A kijelző mindkét oldalán polárszűrő található, amelyek a fényt egy meghatározott síkban engedik át. A mátrixszerűen elhelyezkedő, képpontokat alkotó folyadékkristály tulajdonsága, hogy a fény rezgési síkját elforgatja. A fény először a hátsó polárszűrőn megy át, majd a folyadékkristály ennek rezgési tengelyét elforgatja. Ezután a fény átjut az első szűrőn, és világos képpontokat alkot. Ha kristályokat elektromos feszültség éri, akkor nem forgatják el a fényt, így fekete fénypontot hoz létre. Ha a képernyőn, halott, vagy beragadt képpont van, az annak köszönhető, hogy pixel működésképtelen és nem engedi át a fényt.
24. kép
LCD monitor
Előnyök − kis méret és tömeg − kevés energiát fogyaszt − nincs geometrikus torzítás − nincs, vagy csak minimális a villogás 3
4
Képfrissítési frekvencia: A CRT monitor képcsövének belső felületén lévő foszforba ütközött elektronok segítségével villannak fel a képpontok, amikből összeáll az általunk látott kép. A foszfor csak rövid ideig képes világítani, ezért az elektronsugárral állandóan frissíteni kell a halványuló képpontok fényét. Ha ez lassan történik, a kép villogóvá válik. Ebből következik, hogy a nagyobb képfrissítési frekvenciánál a kép „mozdulatlanabb” lesz. A képfrissítési frekvencia beállítható, de egyes monitoroknál a felbontás függvényében megszabják a felső határt. Ma a 100 Hz-es képfrissítés igen jónak mondható. LR (Low Radiation): alacsony sugárzású CRT monitor: A becsapódó elektronok káros sugárzását a monitor felhasználójának irányában jelentősen lecsökkentették, ami leginkább a svéd TCO és MPR-II. szabványnak köszönhető. Mivel a szabványt a gyártók különbözőképpen értelmezik, ezért nem biztos, hogy az ún. alacsony sugárzás (LR) két monitor esetén ugyanazt az értéket jelenti.
28
INFOMÉDIA Hátrányok: − nem tökéletes színvisszaadás − korlátozott betekintési szög − egyes típusoknál csökkenő fényerő a kép széleinél − egyes típusoknál hosszú a válaszidő (gyors mozgásoknál elmosódó, olykor szellemképes megjelenítés) − egyetlen, előre beállított felbontás esetén optimális a képmegjelenítés − előfordulhatnak nem működő képpontok Projektorok A projektorok a leglátványosabb megjelenítő eszközök, napjainkban egy átlagos lexikon méreténél nem nagyobbak. A monitorcsatlakozóra kötve kiváló minőségű és éles képet vetítenek a vetítővászonra.
25. kép
Projektor
A legfontosabb jellemzői: vetítési távolság, képfelbontás, tömeg (kb. 1–3 kg), vetített képméret, a projektor lámpájának élettartama. Nyomtatók A nyomtatók elektronikus fájlokból hoznak létre kézzel fogható, papír alapú dokumentumokat, képeket. A nyomtatók csatlakoztatása a régebben a párhuzamos porton keresztül történt, de ma rendszerint USB vagy hálózati csatlakozót használnak. Most csak a három legelterjedtebb nyomtatót tulajdonságait vizsgáljuk meg. http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyomtat%C3%B3 A nyomtatók jellemzői Felbontás: az egy hüvelyk hosszon kinyomtatott pontok száma, amit pont/hüvelykben (Dot Per Inch) mérnek, rövidítése DPI. A nyomtatási kép minőségét ez a tulajdonság nagy mértékben befolyásolja. http://hu.wikipedia.org/wiki/Dpi
29
INFOMÉDIA
26. kép
72 és 300 DPI-s nyomtatás összehasonlítása
Sebesség: a nyomtatók sebességét lap/percben mérik. Fenntartási költség: Bármilyen furcsa, egy nyomtató ára bizonyos esetekben elenyésző ahhoz képest, amit a karbantartására, üzemeltetésére kell költeni. Érdemes erről a költségről is érdeklődni vásárláskor. A kereskedelmi forgalomban jelenleg megvásárolható nyomtatók többsége vagy lézernyomtató, vagy tintasugaras nyomtató. Mechanikus elven működő pontmátrix nyomtatókat általában akkor alkalmaznak, ha a kinyomtatott dokumentumból több másolatra van szük-
ség. A lézernyomtatók A lézernyomtatók gyorsak és jó minőségben nyomtatnak, lézert használnak a lenyomat létrehozásához.
27. kép
Előnyei: − gyors − halk 30
Lézernyomtató
INFOMÉDIA − −
jó nyomtatási minőség viszonylag alacsony nyomtatási költség
Hátrányok: − drága a nyomtató Mechanikus nyomtatók A mechanikus nyomtatóknál a nyomtatófej megüti a festékszalagot, ennek hatására jelennek meg a karakterek a nyomtatott oldalon (pl. pontmátrix nyomtató). http://www.okihu.hu/printing-ideas/technology-explained/detail.aspx?id=tcm:9710257-16 Előnyei: − alacsony nyomtatási költség − több másolati példány Hátrányok: − rossz nyomtatási minőség − zajos − lassú Tintasugaras nyomtatók A tintasugaras nyomtatók festékpatronokat használnak, amik apró lyukakon (fúvókákon) keresztül fújják ki a festéket a papírra, ahol az apró tintafoltokból áll össze a kinyomtatott kép.
28. kép
Tintasugaras nyomtató
31
INFOMÉDIA Előnyök − kiváló (esetenként fotó minőségű) nyomtatási minőség − olcsó a nyomtató − egyszerű ábrákat gyorsan kinyomtat Hátrányok: − magas nyomtatási költség − a fotó minőségű nyomtatás lassú Háttértárak A háttértárak adattároló eszközök, amelyek általában nagy mennyiségű digitális adat tárolására szolgálnak. A logikailag összefüggő, saját azonosítóval rendelkező, háttértárolón tárolt adatok halmazát fájlnak vagy állománynak nevezzük. A rögzítés elve szerint három nagy csoportra oszthatók a háttértárak: mágneses, optikai és flash-memóriák (szilárdtest-memóriák). Mágneses elvű háttértár A mágneses háttértárak egy mágnesezhető anyag segítségével végzik az adattárolást. Szalagos és lemezes mágneses háttértárak léteznek. A lemezes változat használatos gyakrabban (merevlemezek), de speciális archiválási feladatokra még ma is a szalagos változatot használják. Mágnesszalagos tár A hetvenes, nyolcvanas évek általános háttértára. A nagyobb számítógépeknél az ún. orsós változatot használták, a házi számítógépek körében a hagyományos magnetofonkazetta volt népszerű. Ma főként archiválási célokra használják, a neve: streamer. http://pcforum.hu/szotar/streamer.html Merevlemez A merevlemezes tárolók több, egymás fölött elhelyezkedő fémből – általában alumíniumból – készült, vékony mágneses rétegű lemezből állnak. A lemezek mindkét oldalához tartozik egy-egy író-olvasó fej.
29. kép 32
Merevlemez
INFOMÉDIA A zárt, egybeépített szerkezetnek köszönhetően a külső szennyeződésektől védve van. Az író-olvasó fejek nem érintkeznek a mágnesezhető réteggel, ugyanis a lemezek forgása által keltett légáramlat kb. 0,3 mikrométerre távol tartja a fejet a lemezektől. A fordulatszám növelése magával hozza az adatelérési idő csökkenését. A lemezek mérete többféle (3,5; 2,5; 1,8 hüvelyk) lehet, de az asztali PC-k esetén ma a 3,5 hüvelykes változat a gyakori. http://hu.wikipedia.org/wiki/Merevlemez A merevlemez jellemzői Tárkapacitás: a merevlemezre írható adatmennyiség. Értéke mai technológia szerinti gyártásnál 1-2 TB közötti. Átlagos elérési idő: a merevlemez-vezérlő által kiadott adatelérési (írási, olvasási) parancstól annak teljesítéséig eltelt átlagos időtartam. Adatátviteli sebesség: megmutatja, hogy a merevlemezről másodpercenként mennyi adat juttatható a központi egységbe. Fordulatszám (RPM): a lemezek percenkénti fordulatszáma. Általában a nagyobb érték a kedvezőbb. Csatoló felület: A merevlemez csatlakozófelületének típusa. A csatlakozófelületek részletes jellemzőiről bővebben olvashat a számítógépes konfigurációk tárgy keretei között. Optikai háttértár Az optikai háttértárak szinte mindegyike lézerfény segítségével olvasható és írható. Az optikai háttértárak többségénél a lemez felülete, illetve az azon létrehozott apró gödör hordozza a digitális adat két állapotát.
30. kép
Optikai meghajtó
Az optikai elvű tárolók az írhatóság alapján három csoportra oszthatók: a felhasználó által nem írható (csak olvasható), egyszer írható és többször írható lemezekre.
33
INFOMÉDIA Csak olvasható optikai háttértár A CD-ROM (Read Only Memory – csak olvasható adattár) és a DVD5-ROM – amint nevük is mutatja – csak olvasható optikai háttértár. Mindkét háttértár nagyüzemi körülmények között egy mesterlemez alapján préseléssel készül, így a felhasználó számára megváltoztathatatlan. Az új programokat, multimédiás alkalmazásokat (oktatóprogram, szótár, lexikon, jogtár, telefonkönyv, menetrend) CD-ROM-on vagy DVD-ROM-on hozzák forgalomba. http://hu.wikipedia.org/wiki/CD http://hu.wikipedia.org/wiki/DVD Csak olvasható formában tárolnak zenét is CD-n (Audio CD), illetve DVD-n (DVD Audio) illetve filmet is (Video CD és DVD Video). Itt kell megemlítenünk a nagyfelbontású (High Definition) filmek tárolására alkalmas, csak olvasható BluRay lemezt (BD-ROM) is. A csak olvasható optikai adattárolók kapacitásai: CD-ROM: 700 MB DVD-ROM: 4,7–17GB BD-ROM: 25-50GB Egyszer írható optikai háttértárak Ezekkel az eszközökkel a felhasználó saját maga írhat egy üres lemezre adatokat, de fontos, hogy a felírt anyag nem törölhető és nem változtatható meg, ugyanakkor tetszőlegesen sokszor (a lemezen élettartamán belül) olvasható. CD-R A 70-es években az egyszer írható CD-lemez neve még WORM (Write Once Read Many – egyszer írható többször olvasható) volt, de manapság a CD-R (Recordable) szabvány neve használatos.
31. kép
5
CD-R
DVD – egy fantázianév, bár két kifejezés is használatos a DVD rövidítéshez (Digital Video Disc, Digital Versatile Disc).
34
INFOMÉDIA A CD-R a felhasználó által egyszer írható, 12 cm átmérőjű lemez, a ráírható adatmenynyiség jellemzően 700 MBájt. A CD-R írásához egy CDíró eszköz és megfelelő szoftver is szükséges. DVD-R, DVD+R (SL, DL) 1997-től létezik a DVD-R szabvány is, egyrétegű egy (single layer, SL) vagy kétrétegű (Double Layer, DL) kivitelben. A DVD két formátuma azonban nem azonos, könnyen elképzelhető, hogy egy berendezés csak DVD-R, vagy DVD+R jelű lemezt képest írni.
32. kép
DVD-R
Mindkét egyrétegű lemez kapacitása 4,7 GB és mindkét két rétegű lemez kapacitása 8,5 GB. A különbség az írási technikában jelenik meg, amit itt nem részletezünk. BD-R A Blu-ray lemezeknek is létezik írható változata, ezek kapacitása rétegenként 25 GB, így az egyrétegű (SL) egyszer írható lemez kapacitása 25 GB, míg a kétrétegűé (DL) 50GB. http://hu.wikipedia.org/wiki/Blu-ray_disc Többször írható optikai háttértár Az optikai háttértárak legkorszerűbb csoportja. A felhasználó számára lehetővé teszik a többszöri írást és olvasást. A többször írható háttértárak összefoglaló neve WARM (Write And Read Many), azonban az egyes adathordozókhoz kapcsolódó neveket gyakrabban használják. CD-RW A CD-RW (CD-ReWriteable) szó szerint újraírható CD-t jelent, vagyis tartalma sokszor (kb. ezerszer) letörölhető, és utána ismét írható. Az íráshoz egy CD-RW-meghajtóra és szoftverre van szükség, olvasni a mai CD-meghajtók bármelyike képes. Kapacitása 700MB. DVD-RW, DVD+RW A két különböző formátum elég sok fejtörést okoz a felhasználóknak, hiszen néhány régebbi eszköz nem képes mind a két formátumot olvasni illetve írni. Anélkül, hogy a tech35
INFOMÉDIA nikai részletekbe belemennénk (az átlagos felhasználó szempontjából gyakorlatilag nincs különbség a két formátum között), elmondhatjuk, hogy mindkét típus kapacitása egyaránt 4,7GB és kb. ezerszer lehet őket újraírni.
33. kép
DVD+RW
Használatuk előtt érdemes tájékozódni, hogy az általunk használt DVD-író melyikkel kompatibilis, bár az újonnan gyártott eszközök rendszerint mind a két formátumot ismerik. Bár a technikai specifikáció elkészült, a gyakorlatban nem került sor a kétrétegű újraírható lemezek gyártására. BD-RE (Blu-ray Disc Rewritable) A Blu-ray lemezeknek is létezik újraírható változata, ezek kapacitása rétegenként 25 GB, így az egyrétegű (SL) lemez kapacitása 25 GB, míg a kétrétegűé (DL) 50GB.
34. kép
BD-RE
Flash-memóriák (szilárdtest háttértárak) A Flash-memória egyfajta nem felejtő memória, amely az adatokat a tápfeszültség kikapcsolása után is megőrzi, és amely a felhasználó számára írható és olvasható is. Különféle memóriakártyák (Compact Flash, Secure Digital stb.), pendrájvok, SSD-k (Solid State Disk (mozgó alkatrészt nem tartalmazó merevlemez) használják. Kapacitásuk akár 100 GB feletti is lehet. Előnyük a gyors adatátvitel és az, hogy érzéketlenek a mágneses és elektrosztatikus mezőre illetve mechanikai behatásokra (leejtés, rázkódás) stb. 36
INFOMÉDIA
3.4
ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a leckében megismerkedtünk a bemeneti eszközök közül a billentyűzettel és az egérrel, a kimeneti eszközök közül megvizsgáltuk a monitorok és a nyomtatók legfontosabb típusait, ezek előnyeit és hátrányait. A lecke második felében megvizsgáltuk az adatok hosszú távú és biztonságos tárolására alkalmas háttértárolók közül a mágneses elven működő merevlemezeket, az optikai tárolók közül a CD, DVD és Blu-Ray lemezek legfontosabb tulajdonságait és a szilárdtest tárolók jellemzőit.
3.5
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mire szolgálnak a bemeneti eszközök? 2. Soroljon fel bemeneti eszközöket! 3. Mire szolgálnak a kimeneti eszközök? 4. Soroljon fel kimeneti eszközöket!
37
INFOMÉDIA
4. A SZOFTVER 4.1
CÉLKITŰZÉS
A lecke célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szoftver fogalmával és az operációs rendszerek általános jellemzőivel és kiemelten foglalkozzanak a Windows 7 operációs rendszer alapjaival.
4.2
TARTALOM
Az operációs rendszer A fájlrendszer A Windows 7 operációs rendszer A Windows 7 objektumszerkezete Bejelentkezés a Windows 7-be A Windows 7 felhasználói felülete Programok indítása és bezárása
4.3
A TANANYAG KIFEJTÉSE
Ahogyan az előző részben már beszéltünk róla, a hardver önmagában képtelen a működésre, hiszen a számítógép működésének az alapja az utasítások precíz értelmezése és végrehajtása. Tehát ahhoz, hogy használni tudjuk a számítógépet, szükségünk van még egy összetevőre, amelynek a neve szoftver. A szoftver tágabb fogalom, mint a program, hiszen a program jellemzőin (a számítógép által értelmezhető utasítások sorozata) túl tartalmazza a programok által használt adatok és a programokhoz mellékelt dokumentációk összességét is. http://hu.wikipedia.org/wiki/Szoftver A számítógépes programokat alapvetően két csoportba sorolják. Megkülönböztetik a rendszerprogramokat és a felhasználói programokat. A rendszerprogramok a számítógép működését vezérlik, a felhasználói programok pedig adott feladat (szövegszerkesztés, prezentációkészítés stb.) elvégzést teszik lehetővé. 4.3.1
Az operációs rendszer
Az hardvert bemutató fejezetben már láttuk, hogy a BIOS a háttérben dolgozva nélkülözhetetlen feladatokat lát el, ugyanakkor a felhasználók zöme soha sem találkozik vele közvetlenül. A számítógéppel való kapcsolattartásra, a gép vezérlésére tehát nem a BIOS-t hanem egy másik programcsomagot, az operációs rendszert használjuk. http://hu.wikipedia.org/wiki/BIOS A BIOS által betöltött operációs rendszer vezérli a gép hardverelemeit, és képes kommunikációt végezni a felhasználóval. Lehetővé teszi, hogy az ember úgy használja a hardvert, hogy közben nem ismeri részletesen annak működését.
38
INFOMÉDIA Az operációs rendszer legfontosabb feladata tehát az, hogy gazdaságosan és a lehető leghatékonyabban használja a számítógép hardver erőforrásait, miközben biztosítja az ember és számítógép közötti kommunikációt. A Windows-on kívül számos más operációs rendszer létezik, pl. különféle Linux, Mac OS stb. 4.3.2
A fájlrendszer
Az operációs rendszerek egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a programoknak, a programok, illetve a felhasználó által létrehozott adatok áttekinthető, könnyen kezelhető struktúrában történő tárolását, és biztonságos kezelését. Azt a struktúrát, amelyben az operációs rendszer, hivatkozási névvel ellátva háttértárakon tárolja, elrendezi, és könnyen elérhetővé teszi adatainkat, fájlrendszernek nevezzük. A fájlrendszerek döntően meghatározzák az operációs rendszer adatkezelési lehetőségeit. A DOS a FAT, a Windows 9x sorozat elemei a FAT, és FAT32 fájlrendszert, az
NT sorozat elemei NTFS-t használják, amely a Windows 7 operációs rendszer estén kiegészül az ExFAT fájlrendszerrel. A különböző fájlrendszerek közötti különbséget a számítógépes konfigurációk tárgy keretein belül ismerhetik meg. http://en.wikipedia.org/wiki/File_Allocation_Table http://hu.wikipedia.org/wiki/NTFS http://support.microsoft.com/kb/154997/hu http://hu.wikipedia.org/wiki/ExFAT
4.3.3
A Windows 7 operációs rendszer
A Microsoft fejlesztéseiben mindig is jellemző volt az a törekvés, hogy a szoftverek majdani felhasználóinak minél kevesebb informatikai ismeretre legyen szükségük a program alkalmazásához. Az átlagos felhasználó a Windows 7-tel végzett mindennapos munka során úgy végzi rutinszerű tennivalóit, hogy az operációs rendszer közben szinte észrevétlenül dolgozik a keze alá. http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows7/products/home 4.3.4
A Windows 7 objektumszerkezete
Az operációs rendszerek fontos feladata, hogy úgy tegyék lehetővé a hardver használatát, hogy közben a felhasználónak ne kelljen ismernie annak tényleges működését. Ezért az operációs rendszerek a felhasználói felületen keresztül kezelhető, virtuális objektumokkal szimbolizálják a hardverelemeket, az objektumokhoz pedig tulajdonságokat és különböző műveleteket rendelnek. Az objektumok valamilyen formában megjelennek a felhasználó előtt, aki az azokhoz rendelt tulajdonságok beállításával, vagy műveletek elindításával utasíthatja az operációs rendszert a hardver vezérlésére. Ha például a Windows 7-et futtató géphez kapcsolódik nyomtató, akkor azt az operációs rendszer egy grafikus objektum, egy ún. ikon formájában teszi láthatóvá a felhasználó számára.
39
INFOMÉDIA A felhasználónak el kell igazodnia az operációs rendszer sok-sok objektuma között, ezért minden rendszer valamilyen struktúrába szervezi objektumait. A Windows 7-ben az objektumok hierarchikus struktúrát, ún. faszerkezetet alkotnak. A faszerkezet mindig egyetlen elemből indul ki, mint ahogyan a fa törzse indul annak gyökeréből. Ezt az elemet gyökérelemnek is nevezik. A gyökérelemhez több egyéb objektum kapcsolódhat, mint ahogyan a gyökérből (a törzs közvetítésével) több ág is kinő. Az tovább ágazó faágakhoz hasonlóan a fastruktúra egyes ágai is további elemeket tartalmazhatnak. Az objektumok kezelése (tulajdonságaik beállítása, a hozzájuk kapcsolódó műveletek elvégzése) mindig valamilyen programmal bonyolítható le. Ha egy objektummal dolgozni akarunk, el kell indítanunk a kezelésére alkalmas programot. Ilyenkor az egérmutatóval az objektum ikonjára mutatva, duplán kell kattintanunk. A kattintások hatására a képernyőn egy szegélyekkel körülvett terület, az objektum kezelésére alkalmas program ablaka nyílik meg, amelyben elvégezhetjük az ikon által szimbolizált objektumokra vonatkozó műveleteket. Az ablakok megnyitását programindításnak is szokás nevezni. Az ablak egy szegéllyel körülhatárolt képernyőterület, amelyben elvégezhetők egy objektum műveletei. 4.3.5
Bejelentkezés a Windows 7-be Bejelentkezés
Miután a számítógép elindult, akkor tudjuk a Windows használatát bejelentkezés nélkül megkezdeni, ha a számítógépen nincs beállítva több felhasználó, és a gép nincs hozzárendelve egyetlen hálózati tartományhoz sem. Ellenkező esetben ki kel választanunk a képernyőn megjelenő lehetőségek közül a számunkra elérhetőt (akár a felhasználónévre, akár a szimbolikus képre való klikkeléssel) és meg kell adni a megfelelő jelszót. Felhasználói fiókok A Windows 7 név és jelszó alapján képes elkülöníteni a felhasználókat, a jogosultságok nyilvántartását pedig az úgynevezett felhasználói fiókok teszik lehetővé. Ezek három csoportba sorolhatók: 1. Az általános jogú fiókok számítógép szokásos módon történő használatára adnak módot. 2. A rendszergazdai fiókok biztosítják a legátfogóbb felügyeletet a számítógép fölött, és csak szükség esetén használandók. 3. A vendégfiókok elsősorban azok számára készültek, akik ideiglenes jelleggel használják a számítógépet. http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows-vista/Demo-Understanding-useraccounts A gép kikapcsolása Munkánk végeztével a számítógép kikapcsolásának két módja van. Egyrészt kikapcsolhatjuk a gépet a Start gombra klikkelés után a Start menü jobb alsó sarkában található Leállítás feliratra klikkeléssel, másrészt a legtöbb számítógépen a számítógép előlapján található bekapcsoló gomb rövid ideig tartó megnyomása is ugyanezt eredményezi. 40
INFOMÉDIA Ha nem akarjuk kikapcsolni a számítógépet, csupán hosszabb-rövidebb időre fel szeretnénk függeszteni a munkát, akkor energiatakarékossági szempontból az alvó állapot illetve a hibernálás közül választhatunk. Mindkét lehetőség a Leállítás feliratú gomb mellett található nyílra klikkelve választható ki a listából. Az alvó állapot azt jelenti, hogy a gép bekapcsolva marad, csupán a monitor és néhány egyéb eszköz kerül kikapcsolásra. Hibernáláskor a gép pillanatnyi állapota (memóriatartalom, futó programok stb.) a merevlemezre kerül mentésre, majd a gép leáll. A bekapcsológomb megnyomása után 4.3.6
A Windows 7 felhasználói felülete
Az operációs rendszerrel végzett munka során a felhasználó csupán a felhasználói felületen keresztül érintkezik a rendszerrel, ezért a felület és az abban rejlő a lehetőségek minél alaposabb megismerése jelentősen fokozza a felhasználói munka hatékonyságát. A bejelentkezés után megjelenik a képernyőn az Asztal, a Windows 7 objektumszerkezetének gyökéreleme, amelyen objektumok ikonjai láthatók. Az Asztal alsó szegélyén elhelyezkedő elem a TÁLCA, amelynek fontos szerepe van az operációs rendszer működésének figyelemmel kísérésében, illetve a futó programokkal történő munkában. A TÁLCA jobb szélén található az értesítési terület (alapesetben: óra, hangerőállatás illetve egyéb alkalmazások ikonjai, értesítői) a bal oldalon pedig a Start gomb, ami a Start menüt indítja el. http://www.geeks.hu/tippektrukkok/090528_windows_7_talca_trukkok Szintén a Tálcán kapnak helyet az úgynevezett ESZKÖZTÁRAK is. Az Eszköztárak bizonyos feladattípusok elvégzését megkönnyítő gombsorok, vagy listák. A TÁLCA bal szélén látható a START GOMB a START MENÜT nyitja meg, amelynek parancsaival elindíthatjuk a telepített felhasználói programokat. A Start menü több részre oszlik. Jobb oldalának felső részén az éppen bejelentkezett felhasználó dokumentumait érhetjük el, míg a jobb oldal alsó részén az operációs rendszer kezelését, beállítását és leállítását végző parancsok találhatók. A baloldalon a felhasználói programok indítását lehetővé tévő parancsok látszanak. Felül a LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT PROGRAMOK LISTÁJA látható. Ennek a listának aszerint változik a tartalma, hogy aktuális felhasználó mely programokat használja a legnagyobb számban. A leggyakrabban használt programok alatt a MINDEN PROGRAM parancs látszik. A parancsra kattintva megjelenik a telepített összes program nevét tartalmazó menü. A Start menü legalján a Keresés funkció található. 4.3.7
Programok indítása és bezárása
A programok indítására több lehetőségünk is van. A gyakran használt programokat általában megtaláljuk az asztalon, programindító parancsikon formájában. Erre az ikonra duplán klikkelve indíthatjuk el az adott programot, amely egy ablakban, az ún. programablakban indul el. A másik lehetőség a Start menüből kiválasztani a kívánt programot, ebben az esetben elegendő egyetlen kattintás. A Windows 7 operációs rendszer lehetővé teszi több program egyszerre történő futtatását. Ez azt jelenti, hogy anélkül indíthatunk el egy újabb programot, hogy az éppen futó alkalmazást bezárnánk. Az éppen futó alkalmazások között válthatunk a tálcán a program szimbólumára klikkeléssel, az Alt billentyű nyomva tartása mellett a Tab billentyű többszöri lenyomásával. 41
INFOMÉDIA Amennyiben egy futó programot nem kívánunk a továbbiakban használni, akkor érdemes az adott programot bezárni. Ez történhet a programablak jobb felső sarkában található bezárás szimbólumra (X) klikkeléssel, vagy a Fájl menü Kilépés parancsának kiválasztásával. „Lefagyott” programok leállítása A számítógépes munka egyik legbosszantóbb jelensége az ún. „lefagyott” program. Előfordul, hogy valamelyik futó alkalmazás (a felhasználó szemével sokszor teljesen megmagyarázhatatlan okokból) egyszerre működésképtelenné válik. Működése megáll, nem fogadja a felhasználó utasításait, a programmal való minden kommunikáció lehetetlenné válik. Az ilyen programot bezárni sem egyszerű, hiszen nem lehet kommunikálni vele. Szerencsére a Windows 7-et felkészítették ennek a korántsem örvendetes eseménynek a kezelésére. Ha egy lefagyott programot be akarunk zárni, egy hármas billentyűkombinációt, az CTRL+ALT+DELETE-t kell használnunk. A billentyűket nem kell ugyanabban a pillanatban lenyomnunk! Nyomjuk le előbb a CTRL-t, és tartsuk lenyomva. Nyomjuk le az ALT-ot is, és ezt se engedjük fel. Most üssük le egyszer a DEL billentyűt.
35. kép
Windows feladatkezelő
A hármas billentyűkombináció hatására megjelenő párbeszédablakban válasszuk a WINDOWS FELADATKEZELŐ elemet. A párbeszédablak kartonjának ALKALMAZÁSOK lap42
INFOMÉDIA ján megtalálható az összes felhasználó által indított program neve. A lefagyott programok sorának ÁLLAPOT oszlopában, a FUT helyett, a NEM VÁLASZOL szöveg olvasható. A lefagyott program bezárásához egérrel válasszuk ki annak nevét a listából, majd kattintsunk az ablakban található FELADAT BEFEJEZÉSE nyomógombra. A FELADATKEZELŐ az ablak BEZÁRÁS gombjával, vagy a FÁJL menü KILÉPÉS A FELADATKEZELŐBŐL parancsával végezhető el
4.4
ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a leckében megismerkedtünk a szoftver fogalmával, a szoftverek típusaival és a fájlrendszer legfontosabb jellemzőivel. A lecke második felében közelebbről megvizsgáltuk a Windows 7 operációs rendszerbe való bejelentkezés lépéseit, a felhasználói fiókok jellemzőit, a Windows 7 felhasználói felületét, a programok indítását és bezárását, a lefagyott programok kezelését.
4.5
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mi az operációs rendszer feladata? 2. Mi a különbség a rendszerprogramok és a felhasználói programok között? 3. Mi a fájlrendszer szerepe?
43
INFOMÉDIA
5. ADATKEZELÉS A WINDOWS 7-BEN 5.1
CÉLKITŰZÉS
A lecke célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a Windows 7 operációs rendszer fájlszerkezetével és adatkezelési eljárásainak alapjaival.
5.2
TARTALOM
A Windows 7 fájlrendszere Alapvető fájlműveletek A vágólap kezelése
5.3
A TANANYAG KIFEJTÉSE
A számítógépes munka során gyakran van szükségünk az adatok adathordozóra mentésére, beolvasására, másolására és áthelyezésére. Ahhoz azonban, hogy képesek legyünk adatainkat kezelni, pontosan ismernünk kell az operációs rendszer objektumrendszerét, és az alapvető fájlkezelő műveleteket. 5.3.1
A Windows 7 fájlrendszere
Logikai egységet alkotó adataink fájlok formájában tárolódnak az adathordozókon. A fájl logikailag összetartozó adatok háttértárra mentett, névvel ellátott formája. A fájlokkal végezhető műveleteket, azok tárolásának szabályait az adott operációs rendszer fájlrendszere határozza meg. A Windows 7 alapvetően az NTFS fájlrendszert használja (New Technology File System), de képes kezelni a FAT, és a FAT32 és ExFat fájlrendszereket is. Az NTFS, a legtöbb fájlrendszerhez hasonlóan egy hierarchikus felépítésű katalógusrendszert biztosít a fájlok rendszerezésére. A katalógusokat könyvtáraknak vagy mappáknak nevezik, struktúrájukat ennek megfelelően könyvtárszerkezetnek vagy mappaszerkezetnek hívják. A könyvtárszerkezet kötelező gyökéreleme a főkönyvtár. Bármelyik könyvtárban lehetnek újabb könyvtárak. A főkönyvtáron kívüli könyvtárakat alkönyvtáraknak hívjuk és a fájlokhoz hasonlóan, névvel hivatkozunk rájuk. A fájlok rendszerezésére használt hierarchikus struktúrát könyvtárszerkezetnek vagy mappaszerkezetnek hívják. A könyvtárszerkezet kiinduló pontja, gyökéreleme a főkönyvtár, amelyben alkönyvtárak helyezkedhetnek el. A fájlok és a könyvtárak is azonosíthatók. Az operációs rendszer által kezelt háttértárak mindegyikének saját fájlrendszere lehet, és önálló könyvtárszerkezete van. Az NTFS névadási szabályai Minden fájlrendszer pontosan meghatározza, hogy milyen szabályok szerint kaphatnak nevet a fájlok, az alkönyvtárak és az adathordozók. Az NTFS fájlrendszerben a fájlok azonosítója névből és a tőle ponttal elválasztott kiterjesztésből áll (pl. adatok.txt). A nevet a fájlt lemezre mentő felhasználó adja meg, a kiter-
44
INFOMÉDIA jesztést alaphelyzetben a fájl létrehozásához használt program határozza meg. A kiterjesztés utal a fájlban tárolt adatok típusára6. A fájlok nevének maximális hossza kiterjesztéssel együtt 255 karakter lehet. Amennyiben a fájl nevében több pont is van, akkor a kiterjesztésnek az utolsó pontot követő karakterek számítanak (pl. Saját.Adatok.doc, azonosítóban a „doc” a kiterjesztés) Az NTFS UNICODE7 kódolással tárolja a fájlok azonosítóit, ezért azok tartalmazhatnak nemzeti karaktereket is. A tiltott karaktereken kívül bármilyen karakter lehet a fájl azonosítójának része. Tiltottak a vezérlő- (tabulátor, soremelés stb.), valamint a \ / : * ? " < > | karakterek. A könyvtárak névadási szabályai megegyeznek a fájlokra vonatkozó szabályokkal. Egy könyvtáron belül nem lehetnek teljesen megegyező azonosítóval rendelkező fájlok, vagy könyvtárak, de két különböző könyvtár tartalmazhat azonos elnevezésű objektumokat. Alapvető fájlműveletek A Windows megalkotói úgy készítették el az operációs rendszert, hogy a műveleteket minden programban nagyon hasonlóan lehessen elvégezni, azért nem kell azokat minden alkalmazás esetén újra és újra megtanulni. A fájlműveletek megtanulására a Jegyzettömböt fogjuk használni. Ismerkedjünk meg közelebbről ezzel az alkalmazással! A Jegyzettömb a Windows 3.x sorozattól öröklött program, amely elemi szövegkezelésre alkalmas. Egyszerű editor, jószerével csupán szerkesztési műveletek végezhetők a segítségével. Lehetőséget teremt ugyan a szöveg karaktereinek egyszerű formázására, de minden betű csak azonos formátumú lehet. A szövegben elhelyezhető az összes nyomtatható karakter. Új sor kezdéséhez le kell ütnünk az ENTER billentyűt. Mentés A program indítása után a dokumentumterület üres. A felhasználónak ide kell begépelnie szöveget, a fentieknek megfelelően. A begépelt adatok lemezre mentéséhez a FÁJL menü MENTÉS parancsát használhatjuk. A parancs hatására megjelenő MENTÉS MÁSKÉNT párbeszédablakban három paramétert kell megadnunk. Tudatnunk kell az operációs rendszerrel, hogy melyik meghajtó könyvtárszerkezetében kívánjuk elhelyezni a fájlt. Ki kell választani a meghajtó megfelelő könyvtárát. Meg kell adni a fájl nevét. A meghajtót általában a párbeszédablak HELY kombi paneljében választhatjuk ki. Itt kiválaszthatjuk pl. a Számítógép elemet. A kiválasztás után megjelenik a Számítógép objektum és azon belül a meghajtók szimbólumai. 6
Az exe és com kiterjesztésű fájlok a processzor által futtatható gépi kódú utasításokat tartalmazó programfájlok, a jpg, gif, tif, wmf, bmp… grafikákat tartalmazó fájlok, a htm, html kiterjesztések weblapokat jelölnek, a txt, doc, rtf kiterjesztésű fájlok különböző szövegállományok, az avi, mpg, mov... kiterjesztések videó fájlokat jelölnek. A felsoroltakon kívül természetesen még számos egyéb kiterjesztéssel találkozhatunk. 7 A UNICODE olyan karakterkódolási szabvány, amely minden karakterhez egy két bájtos, 16 bites számot rendel. A 16 biten ábrázolható számok intervalluma elég nagy ahhoz, hogy a Föld minden nemzetének összes írásjele leképezhető legyen egy egyedi azonosítóra.
45
INFOMÉDIA A megfelelő meghajtó kiválasztása után (dupla klikkelés), a párbeszédablak középső területén megjelenik a meghajtó főkönyvtárának tartalma. A főkönyvtárban lévő alkönyvtárak és fájlok egy-egy sort foglalnak el. A sor elején az objektum ikonja, mellette a neve helyezkedik el. Ha a fájlt valamelyik könyvtárba akarjuk menteni, be kell lépnünk a mappába. Ehhez duplán kell kattintani a mappa ikonján. Ilyenkor a kiválasztott mappa tartalomjegyzéke jelenik meg. Ha tovább akarunk haladni a mappa szerkezetben, akkor újabb mappákba kell belépnünk. Amikor elértük a megfelelő könyvtárt, már csak a fájl nevét kell megadnunk. A párbeszédablak alsó negyedében található Fájlnév szövegdobozába begépelhetjük a nevet. Kiterjesztést nem kell megadnunk, a jegyzettömb automatikusan a txt kiterjesztést rendeli a fájlhoz. A szükséges adatok megadása után a MENTÉS gombra kattintva végezhetjük el a fájl létrehozását. A mentés után a fájl neve megjelenik a Jegyzettömb ablakának címsorában. Ha a dokumentumon az első mentés után változtatunk, majd ismét rákattintunk a MENTÉS parancsra, a paramétereket kérő párbeszédablak megjelenése elmarad, a fájl az első mentéskor megadott helyen kerül ismételt mentésre. Ilyenkor a Windows automatikusan felülírja az eredeti állományt. Mentés másként Ha az elsőt követő mentéskor el szeretnénk kerülni az előző változat felülírását, akkor a mentéshez a FÁJL/MENTÉS másként parancsot kell használnunk. A parancs hatására megjelenik a MENTÉS MÁSKÉNT párbeszédablak, ahol megváltoztathatjuk a mentés helyét, vagy új névvel menthetjük lemezre a fájlt. Megnyitás Az adattárolóra mentett dokumentumok megnyitásakor a mentéshez hasonlóan meg kell adnunk, hogy a megnyitni kívánt dokumentum melyik meghajtón, melyik könyvtárban helyezkedik el, és mi a neve. Egy fájl megnyitása a FÁJL/MEGNYITÁS paranccsal végezhető el. A megjelenő MEGNYITÁS párbeszédablakban a szokott módon választhatjuk ki a fájlt tartalmazó meghajtót, és a könyvtárt. A fájlnevet vagy begépeljük a Fájlnév szövegdobozba, vagy egyszerűen rákattintunk a kiválasztott könyvtár tartalomjegyzékében. A szükséges paraméterek megadása után a MEGNYITÁS gombbal végezhetjük el a tényleges műveletet. Új dokumentum Ha munka közben teljesen új dokumentumot szeretnénk kezdeni, ismét a FÁJL menüt kell választanunk. Az itt megtalálható Új parancs hatására a Jegyzettömb üres dokumentumterületet jelenít meg a képernyőn, amelyben elkezdhetjük az új szöveg begépelését. Ha a dokumentumterületen még nem mentett szöveg van az Új parancs kiadásakor, akkor a Jegyzettömb üzenetablakban kérdezi meg, mi a szándékunk a dokumentummal. Az üzenetablakban lehetőségünk van a dokumentum mentésére (Mentés), a mentés nélküli továbblépésre (Ne mentsen), illetve a Mégse lehetőséget választva az eredeti szöveghez való visszatérésre.
46
INFOMÉDIA A vágólap kezelése Ha az operációs rendszer alkalmazásaival dolgozunk, gyakran van szükségünk arra, hogy adatokat egyik helyről a másikra mozgassunk, másoljunk, vagy áthelyezzünk. Előfordulhat, hogy az adatmozgatást egy program ablakán belül, vagy két program ablaka között kell elvégeznünk. A Windows operációs rendszerekben az adatok mozgatását legegyszerűbben a VÁGÓLAP segítségével végezhetjük el. A vágólap egy a felhasználó számára nem látható adattároló terület, amelynek közvetítésével adatok mozgathatók egy forrásterületről egy célterületre. A mozgatott adatok meglehetősen sokfélék (karakterek, hangok, táblázatok, képek stb.) lehetnek. A forrás, és célterület lehet azonos ablakban, vagy akár különböző programok ablakában is. A vágólap használatához, az úgynevezett vágólap kezelő parancsokat használjuk, amelyeket a programok SZERKESZTÉS menüjében találunk meg8. A vágólap kezelés négy lépésben valósítható meg: A forrásterület kijelölése: Ilyenkor jelöljük meg, mely adatok mozgatását kívánjuk elvégezni. A kijelölés különböző típusú adatok esetén eltérő lehet. Szöveget például úgy jelölünk ki, hogy lenyomott bal gombbal végighúzzuk az egeret a megjelölni kívánt szöveg fölött. A kijelölt adatok vágólapra helyezése: Ezt a műveletet a SZERKESZTÉS/MÁSOLÁS, vagy a SZERKESZTÉS/KIVÁGÁS paranccsal végezhetjük el. Másolás esetén a kijelölt adat másolata, Kivágás esetén, pedig maga a kijelölt adat kerül a vágólapra. Ez első esetben az adat másolását, a második esetben áthelyezését végezhetjük el9. A célterület megjelölése: Ezzel a művelettel jelezzük, hogy pontosan hová akarjuk tenni a vágólapon lévő adatot. Általában egyszerűen a célként megjelölt ablak megfelelő pontján történő kattintással végezhetjük el. A vágólap tartalmának beillesztése: Ezzel a lépéssel a vágólap tartalmát a megjelölt célterületre illesztjük be. A művelet a SZERKESZTÉS/BEILLESZTÉS paranccsal végezhető el10. A vágólap tartalma egymás után több különböző célterületre is beilleszthető. A vágólap kezelő parancsok mindegyike használható forróbillentyűk segítségével is: − a másolás a CTRL+C, − a kivágás a CTRL+X, − a beillesztés a CTRL+V billentyűkombinációkkal végezhető el.
5.4
ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a leckében megismerkedtünk a Windows 7 fájlrendszerének legfontosabb jellemzőivel, a Jegyzettömb programon keresztül a leggyakrabban használt fájlműveletekkel, a vágólap funkciójával és használatának alapvető ismereteivel.
8
A programok egy részénél ez a menüpont Vágólap vagy Elrendezés menüben található! A programok egy részénél ez a menüpont Vágólap vagy Elrendezés menüben található! 10 A programok egy részénél ez a menüpont Vágólap vagy Elrendezés menüben található! 9
47
INFOMÉDIA
5.5
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Mit nevezünk fájlnak? 2. Mire használható a vágólap? 3. Milyen billentyűkódok kapcsolódnak a vágólaphoz?
48
INFOMÉDIA
6. A WINDOWS INTÉZŐ HASZNÁLATA 6.1
CÉLKITŰZÉS
A lecke célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a Windows intéző és az alapvető fájlkezelési műveletek alkalmazásával és a számítógépes vírusok elleni védekezés alapjaival.
6.2
TARTALOM
A Windows Intéző indítása és felülete Navigálás az objektumszerkezetben Műveletek objektumokkal Fájlok és mappák kezelése A Lomtár használata Speciális feladatok az Intézőben
6.3
A TANANYAG KIFEJTÉSE
A számítógépes környezetben végzett munka során az alapvető fájlműveleteken kívül számos adatkezelő művelettel találkozunk. Ilyen például a fájlrendszerek kialakítása a meghajtókon, könyvtárszerkezet létrehozása és kezelése, fájlok másolása, áthelyezése, törlése stb. Ezen műveletek elvégzését az alkalmazások általában nem, vagy csak meglehetősen korlátozottan támogatják. Létezik azonban felhasználói programoknak egy olyan csoportja, amelynek tagjait kifejezetten ezen feladatok elvégzésre fejlesztették ki. A Windows 7 fejlesztői az operációs rendszerrel együtt bocsátják rendelkezésre a Windows Intéző nevű fájlkezelő programot. Mivel az Intézőt a 7-tel együtt kapjuk, könyvünkben e szoftver használatát mutatjuk be.11 6.3.1
A Windows Intéző indítása és felülete
A Windows Intéző tehát a Windows 7-tel együtt szállított fájlkezelő program, amely lehetővé teszi a Windows hierarchikus objektumszerkezetének bejárását, objektumok kiválasztását, tartalomjegyzékük megtekintését, az objektumokkal kapcsolatos műveletek elvégzését, tulajdonságok beállítását. Az Intéző indítása A Windows Intéző indítása többféle módon is elvégezhető. Jobb oldali egérgombbal klikkeljünk a Start gombra, majd (bal gombbal) válasszuk a Windows intéző megnyitása opciót. A START MENÜ/PROGRAMOK/KELLÉKEK/WINDOWS Intéző paranccsal Vagy legegyszerűbben a +E billentyűkombinációval (Windows gomb+ E)
11
Sok felhasználó idegenkedik az Intéző használatától. A más fájlkezelőt választók egy jelentős tábora a Total Commander nevű shareware-t részesíti előnyben.
49
INFOMÉDIA Az Intéző felülete A program megnyitása után az ablak bal oldalán a Kedvencek, a saját Könyvtára, a számítógéphez csatlakoztatott meghajtók (Számítógép) és a Hálózat láthatók, a jobb oldalon pedig az aktuális objektum tartalma. A jobb oldali objektumok némelyikénél egy kisméretű háromszög látható, ami arra utal, hogy az adott objektum további elemeket tartalmaz, amelyek a háromszögre klikkeléssel tekinthetők meg. A baloldalon található objektumok elemei rendszerint mappákat és fájlokat tartalmaznak, amelyek a jobboldalon jelennek meg (a baloldalon rendszerint nem láthatunk fájlokat). Az ablak tetején, nagyjából középen látható a Cím sáv, amely az aktuális objektum helyét szöveges formában mutatja meg. Mellette balra két navigációs gomb látható, amellyel könnyebben járhatjuk a be az objektumok struktúrájában már megtett utat, míg jobbra a Keresés objektum látható. Az Intéző felületén a navigációs gombok alatt található az adaptív menüsor, amely a kiválasztott objektum tulajdonságainak megfelelően változtatja tartalmát. A menüsorral egy vonalban, a jobboldalon találjuk a További beállítások parancsgombot, amely az Intéző elemeinek megjelenítési módját (Extra nagy ikonok, Nagy ikonok, Közepes ikonok, Kis ikonok, Lista, Részletek, Mozaik, Tartalom) szabályozza egy csúszka, illetve a listás választás segítségével. E gomb mellett jobbra található a betekintő ablaktábla megjelenítését ki-, illetve bekapcsoló gomb, amely a különböző médiaelemek (hang, kép, videó) megjelenítésére szolgál. E gomb mellett jobbra található a súgó gomb. 6.3.2
Navigálás az objektumszerkezetben
Mielőtt az objektumszerkezet egy elemével (pl. egy meghajtóval vagy egy könyvtárral) valamilyen műveletet végeznénk, az objektumot meg kell keresni a fastruktúrában, és ki kell jelölni. Éppen ezért az objektumszerkezet ágainak tallózása, az objektumok megkeresése fontos feladat. Az objektumszerkezet tallózására leggyakrabban az intéző baloldalát, az ún. böngészősávot használjuk. Az Intéző a böngészősávban fastruktúrába rendezve jeleníti meg az objektumokat. Minden objektumot az ikonja és a neve képvisel. Az objektumokkal végzendő munkához nem csak ki kell nyitni az ágat, amelyikben az objektum található, hanem az objektumot ki is kell jelölni. A kijelöléshez az objektum nevére, vagy ikonjára kell kattintanunk. A kijelölt objektum neve kék háttérrel jelenik meg, tartalma Műveletek objektumokkal 6.3.3
Műveletek objektumokkal Könyvtárkezelő műveletek
A felhasználói munka során leggyakrabban használt műveletek a könyvtárszerkezet elemeihez kötődnek. Könyvtárakat létrehozhatunk, törölhetünk, átnevezhetünk, másolhatunk és átnevezhetünk, megtekinthetjük és megváltoztathatjuk tulajdonságaikat.
50
INFOMÉDIA Könyvtárak létrehozása A könyvtárszerkezet használatának előnye abban áll, hogy a felhasználó a saját szükségleteinek megfelelően alakíthatja a könyvtárak struktúráját, biztosítva ezzel egy olyan logikus katalógusrendszer felépítését, amelyben jól elkülöníthetően tárolhatja adatait. Ehhez természetesen ismerni kell a könyvtárak létrehozásának és törlésének módszereit. Ne feledjük, hogy az objektumokat ki kell jelölnünk, mielőtt műveletet végeznénk velük. Könyvtárak létrehozása esetén azt könyvtárt kell kijelölnünk, amelyben alkönyvtárt szeretnénk készíteni. Ezek után a könyvtár létrehozását a menüsor Új mappa parancsával végezhetjük el (ha nem látszik a parancs, klikkeljünk a menüsor végén található, jobbra mutató nyílra). Az Intéző alapértelmezésként az Új mappa nevet adja a könyvtárnak, de a nevet egy szövegdobozban megjelenítve azonnal felkínálja annak megváltoztatását. Az új nevet az ENTER billentyű lenyomásával, vagy a szövegdobozon kívül kattintva érvényesíthetjük. Könyvtár átnevezése Ha egy meglévő könyvtár nevét meg akarjuk változtatni, klikkeljünk a jobb oldali egérgombbal a mappa nevére, majd válasszuk ki az Átnevezés elemet (a bal gombbal). Az új név begépelése után az új nevet az ENTER billentyű lenyomásával, vagy a szövegdobozon kívül kattintva véglegesíthetjük. Könyvtárak törlése Ha egy könyvtár feleslegessé válik, akkor teljes tartalmával együtt eltávolítható a meghajtó könyvtárszerkezetéből. A Windows azonban nem törli véglegesen az eltávolított könyvtárakat, hanem csupán áthelyezi őket a Lomtár objektumba, feljegyzi törlés előtti pontos helyüket, és lehetővé teszi a későbbi visszaállítást. A könyvtár törléséhez válasszuk a Rendezés menü Törlés parancsát, vagy klikkeljünk a jobb oldali egérgombbal a mappa nevére, majd válasszuk ki a Törlés elemet (a bal gombbal), vagy nyomjuk le a billentyűzet DELETE billentyűjét! A törlés előtt az Intéző megerősítést kér a felhasználótól.12 A Lomtár beállításaitól függően két eset lehetséges: − Az Intéző a Lomtárba helyezést ajánlja fel. − Az Intéző végleges törlést ajánl fel. Előfordulhat, hogy alapértelmezésként a Lomtárba helyezés van beállítva a felhasználó azonban mégis végleges törlést szeretne végezni. Ez úgy érhető el, hogy a TÖRLÉS parancsot tartalmazó menü megjelenése után, de még a parancs kiválasztása előtt lenyomjuk és a törlés elindulásáig nyomva is tartjuk a SHIFT billentyűt. Könyvtárak másolása és áthelyezése Egy könyvtár másolásakor, illetve áthelyezésekor mindig megkülönbözetjük a forráskönyvtárt és a célkönyvtárt. A forráskönyvtár az, amit másolunk, áthelyezünk, a célkönyvtár pedig az, ahová az eredmény kerül. Mindkét művelet elkezdése előtt ki kell jelölnünk a forráskönyvtárat! 12
A törlés előtti megerősítés kérése a Lomtár beállításaival kikapcsolható.
51
INFOMÉDIA A másolás és áthelyezés is kétféleképen, vágólappal, és egérrel is elvégezhető. Az előbbi módszer biztonságosabb, de lassúbb, az utóbbi éppen fordítva. Másolás áthelyezés vágólappal Mindkét művelet nagyon egyszerűen, négy lépésben végezhető el. Forráskönyvtár kijelölése. Vágólapra mozgatás a RENDEZÉS\MÁSOLÁS, vagy a RENDEZÉS\KIVÁGÁS paranccsal. Egyik esetben másolást, a másik esetben áthelyezést fogunk végezni. A célkönyvtár kijelölése. Azt a könyvtárt jelöljük ki, amelybe a forrás másolatát, vagy magát a forráskönyvtárt akarjuk tenni. Vágólap tartalmának beillesztése, a RENDEZÉS\BEILLESZTÉS paranccsal. Másolás áthelyezés egérrel Az előzőnél gyorsabb, de több hibalehetőséget tartalmazó módszer a könyvtárak egérrel történő húzása. Ha a Tartalomjegyzékben (jobb oldal) ráklikkelünk a bal egérgombbal a forráskönyvtárra, majd nyomva tartva a bal gombot ráhúzzuk a célkönyvtárra (az Intéző kék színnel jelzi, hogy éppen melyik könyvtár fölött állunk), és ott elengedjük az egér bal gombját, akkor már meg is történik a forráskönyvtár mozgatása.13 Ha a forrást ugyanazon a meghajtón húzzuk másik könyvtár fölé, akkor ilyenkor áthelyezés történik. Az áthelyezést úgy lehet másolásra változtatni, hogy forráskönyvtár elengedése előtt lenyomjuk a CTRL billentyűt, amit csak az egérgomb után engedünk fel. Ha a forrást egy másik meghajtó valamelyik könyvtára fölé húzzuk, az alapértelmezett művelet az átmásolás lesz, amelyet az előzőekhez hasonlóan, de CTRL helyett a SHIFT billentyűvel változtathatunk áthelyezéssé. Könyvtárak tulajdonságai A meghajtókhoz hasonlóan a könyvtárak is rendelkeznek tulajdonságlappal, amely a RENDEZÉS\TULAJDONSÁGOK menüpontból érhető el, vagy klikkeljünk a jobb oldali egérgombbal a mappa nevére, majd válasszuk ki a Tulajdonságok elemet (a bal gombbal). A tulajdonságlapon megtekinthetjük a mappa nevét, helyét, méretét, a könyvtárban lévő fájlok, és alkönyvtárak számát, a létrehozás dátumát és a könyvtári tulajdonságokat (attribútumokat). A könyvtári attribútumok azt határozzák meg, hogy az operációs rendszer hogyan kezelje a könyvtárat: Írásvédett: a mappa nem törölhető, nem módosítható, csak olvasható. Rejtett: alapbeállítások esetén a mappa nem jelenik meg. Archív: a mappát archiválni kell a legközelebbi biztonsági mentéskor. Indexelt: a mappa szerepel a Windows indexelő szolgáltatásának listájában (gyorsabb elérés) Tömörített: a mappa tömörítve kerül tárolásra (helymegtakarítás). Titkosított: a mappát csak a létrehozója képes megnyitni.
13
Ha ugyanezt a műveletet a jobb oldali egérgombbal végezzük el, a gomb felengedése után a számítógép választási lehetőséget ad a másolás, áthelyezés vagy a művelet érvénytelenítése között.
52
INFOMÉDIA Egyes tulajdonságok csak NTFS fájlrendszer esetén érhetőek el (ha a FAT, vagy FAT32 fájlrendszert használunk, akkor csupán az Írásvédett, az Archiválandó, és Rejtett attribútumokat használhatjuk). 6.3.4
Fájlok és mappák kezelése
Az Intézővel a mappákhoz hasonlóan a háttértárakon található fájlok is kezelhetők. Néhány eltéréstől eltekintve a fájlkezelés módja megegyezik a könyvtáraknál tanultakkal. A fontosabb különbségek a következők: A fájloknak nincs objektummenüje a FÁJL menüben. A tartalomjegyzékben (az intéző jobboldala) egyszerre több fájl is kijelölhető, így azokkal bizonyos műveletek (törlés, másolás, áthelyezés) egyszerre végezhetők el. A tartalomjegyzék nézetei és rendezési, csoportosítási szempontjai tág határok között változtathatók, így a fájlokról a Tulajdonságlap nélkül is viszonylag sok információ tudható meg. A tartalomjegyzék nézeteinek beállítása Mivel egy könyvtárban gyakran több tucat fájl is található, kezelésükkor fontos, hogy a mappán belül könnyen megtaláljuk a keresett állományt. Ehhez ismernünk kell a tartalomjegyzék megjelenítésének, és a benne lévő elemek csoportosításának módszereit. Ahogyan arról már korábban szó esett, az Intéző menüsorával egy vonalban, a jobboldalon találjuk a További beállítások parancsgombot, amely az Intéző elemeinek megjelenítési módját (Extra nagy ikonok, Nagy ikonok, Közepes ikonok, Kis ikonok, Lista, Részletek, Mozaik, Tartalom) szabályozza egy csúszka, illetve a listás választás segítségével. Az egyes megjelenítési módok lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy válasszon a technikai jellegű (méret, létrehozás dátuma stb.), vagy (pl. képeknél) a vizuálisan informatív megjelenés mód között. Elemek kijelölése A tartalomjegyzékben található elemek kezeléséhez is szükség van a kérdéses elem kijelölésére. A kattintást a böngészősávhoz hasonlóan itt is alkalmazhatjuk, a tartalomjegyzék azonban több elem együttes kijelölését is lehetővé teszi. Ha több fájlt vagy könyvtárt akarunk kijelölni, használhatjuk a kattintások kiegészítésként a SHIFT és a CTRL billentyűket. Az első esetben két kattintás között minden fájlt és könyvtárt kijelölünk, a második esetben, pedig minden kattintással újabb elemek vonhatók be a kijelölésbe. Többszörös kijelölésre az egérrel is van lehetőség. A tartalomjegyzék elemei fölött lenyomott bal gombbal húzva14 az egeret egy kékes színű, áttetsző téglalap jeleneik meg. A tartalomjegyzék téglalap alá kerülő fájljai és könyvtárai mind bekerülnek a kijelölt elemek közé.
14
Ennél a módszernél a bal gombot akkor nyomjuk le, amikor az egér a tartalomjegyzék üres területén van. Ha egy fájl, vagy könyvtár felett nyomjuk le a bel gombot, akkor nem kijelölést, hanem áthelyezést fogunk végezni.
53
INFOMÉDIA Műveletek a tartalomjegyzékben Ezek után lássuk, hogyan végezhetünk műveleteket a fájlok megjelenítésére is alkalmas tartalomjegyzékben! Fájlok megnyitása Ha a tartalomjegyzékben duplán kattintunk egy programfájl (Alkalmazás) ikonján, akkor a program azonnal elindul. Ha valamilyen adatfájl ikonjára kétszer klikkelünk, akkor a Windows megvizsgálja a fájl kiterjesztését. Elindítja az adott kiterjesztésű fájl kezelésére alkalmas programot, és azonnal be is tölti a fájlt. Ha például egy TXT kiterjesztésű állományon kattintunk duplán, a Windows a Jegyzettömböt indítja el, és abba tölti be a kiválasztott fájlt. Könyvtárak megnyitása A tartalomjegyzék valamely könyvtárának megnyitásakor belépünk a könyvtárba. A művelet egyenértékű a könyvtár böngészősávban történő kijelölésével. Fájlok átnevezése, törlése, másolása, áthelyezése, attribútumok beállítása Ezek a fájlműveletek a mappáknál tanultaknak megfelelően végezhetők el. Csupán anynyit kell tudnunk, hogy vágólappal történő másolásnál és áthelyezésnél a BEILLESZTÉS parancs használata előtt a böngészősávban kell kijelölnünk a célkönyvtárt, vagy a tartalomjegyzékben be kell lépni a célkönyvtárba. 6.3.5
A Lomtár használata
A Lomtár objektumról már többször is szó esett. Mint tudjuk, a Windows ebben az objektumban helyezi el a törölt elemeket, amelyek megfelelő műveletekkel eredeti helyükre állíthatók vissza. A Lomtár használatával kapcsolatban meg kell tanulnunk, hogyan lehet a Lomtárban tárolt objektumokat visszaállítani, hogyan lehet a Lomtár egyes elemeit, vagy teljes tartalmát törölni, végül hogyan lehet beállítani a Lomtár tulajdonságait. Objektumok visszaállítása Egy objektum visszaállításához az intézőn belül navigáljunk az Asztalra, majd az intéző jobb oldalán (tartalomjegyzék) klikkeljünk kétszer a Lomtár szimbólumra. Jelöljük ki a Lomtár tartalomjegyzékében a visszaállítandó elemet (fájlt, vagy könyvtárat). Az elem visszaállításához válasszuk az intéző menüsorából az „Ennek az elemnek a visszaállítása” lehetőséget, vagy klikkeljünk a jobb oldali egérgombbal az elem nevére, majd válasszuk ki a visszaállítás opciót, melynek eredményeképpen az objektum visszakerül az eredeti helyére. A Lomtár kiürítése Egy vagy több, Lomtárban található objektum végleges törléséhez az intézőn belül navigáljunk az Asztalra, majd az intéző jobb oldalán (tartalomjegyzék) klikkeljünk kétszer a Lomtár szimbólumra. Jelöljük ki a Lomtár tartalomjegyzékében a törölni kívánt elemet 54
INFOMÉDIA (fájlt, vagy könyvtárat), majd nyomjuk le a Delete gombot, vagy klikkeljünk a jobb oldali egérgombbal az elem nevére, majd válasszuk ki a Törlés opciót. Egy objektum Lomtárból való törlése végleges törlést eredményez. Ha a lomtár teljes tartalmát szeretnénk törölni, a Lomtár megnyitása után a menüből válasszuk A LOMTÁR KIÜRÍTÉSE elemet. A lomtár ürítése után annak teljes tartalma véglegesen törlődik. A lomtár tulajdonságai A Lomtár tulajdonságlapján állítható be, hogy a meghajtókon hogyan szeretnénk szabályozni a Lomtár működését. A megfelelő opció kiválasztásával megadhatjuk, hogy a végleges törlés, vagy a Lomtárba helyezés legyen az alapértelmezett törlési művelet. Lomtár használata esetén beállítható, hogy mekkora helyet foglalhat a lomtár a merevlemezen.15 Szabályozhatjuk továbbá, hogy törlés előtt kérjen-e megerősítést az Intéző. 6.3.6
Speciális feladatok az Intézőben Fájlok, mappák keresése
Néhány hónapos használat után számítógépünkön olyan nagyszámú fájl, és mappa gyűlhet össze, hogy azok között még megfelelően kialakított könyvtárszerkezetben is nehéz lehet egy állományt megtalálni. Ezen segít a Windows 7 kereső szolgáltatása, amely több helyről, így az Intézőből is indítható. Ha egy meghajtón vagy annak egy mappájában szeretnénk keresést végezni, akkor az intézőben jelöljük ki a kívánt objektumot (meghajtót), majd azt ablak jobb felső részében gépelhetjük be a keresett fájl nevét, vagy a név egy részét. Névtöredék megadásakor helyettesítő karakterekkel jelezhetjük az ismeretlen vagy lényegtelen részeket. A csillag (*) bármennyi és bármilyen karaktert helyettesíthet, a kérdőjel (?) egy tetszőleges karakter helyén állhat. A keresőmezőre klikkelve olyan további vezérlőelemek tehetők láthatóvá, amelyekkel a keresés kritériumai kiterjeszthetők a fájl létrehozásának időpontjára, valamint méretére. Amint begépeljük a fájl nevét, a Windows 7 már meg is jeleníti az első találatokat. Természetesen a Windows azokat a fájlokat és mappákat találja meg leghamarabb, amelyeknél az indexelési szolgáltatást bekapcsoltuk. Ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, akkor az Egyéni szimbólumra klikkelve további helyeket adhatunk meg. Ha nincs megnyitva a Windows Intéző, akkor a Start gombra klikkelve, közvetlenül a gomb felett is megtalálhatjuk a keresőmezőt.
6.4
ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a leckében megismertük a Windows Intéző elindításának lépéseit, megismerkedtünk a felhasználói felület legfontosabb elmeivel, megvizsgáltuk az objektumszerkezetben való navigálás lehetőségeit. A lecke második felében a hangsúly az objektumműveletekre tevődött át, megtanultuk a fájlok és mappák kezelését, a Lomtár használatát és a Windows Intézőben elvégezhető speciális feladatok jellemzőit. 15
Ha ezt a méretet túlságosan alacsonyra állítjuk, a megadott méretnél nagyobb fájlok törlése végleges lesz.
55
INFOMÉDIA
6.5
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Foglalja össze, mire szolgál a Windows Intéző program! 2. Ismertessen legalább két módszert a Windows Intéző elindítására! 3. Ismertesse, hogyan lehet egyszerre több elemet kijelölni a Windows inté-
zőben!
56
INFOMÉDIA
7. VÍRUSOK 7.1
CÉLKITŰZÉS
A lecke célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a számítógépes vírusok típusaival és az ellenük való védekezés alapjaival.
7.2
TARTALOM
A számítógépes vírusok A vírusok típusai Egyéb rosszindulatú programok Vírusellenőrző megoldások Vírusirtás
7.3 7.3.1
A TANANYAG KIFEJTÉSE A számítógépes vírusok
Az Internet szolgáltatások kiszélesedésével számítógép-felhasználók többsége hamar megismerkedhet egy különös jelenséggel, ami tönkreteheti programjait és fájljait, zavart okozhat operációs rendszerében. Ezeket a félelmetes ellenségeket vírusoknak nevezzük. Annak ellenére, hogy sokat hallunk róluk nem mindig vagyunk tisztában az ellenük való védekezés lehetőségeivel. http://www.virusok.eoldal.hu/ Fejezetünk célja, hogy megvizsgáljuk a vírusok tulajdonságait, a fertőzés folyamatát és az ellenük való védekezést. A számítógépes vírusok valójában programok, melyek jellegzetes tulajdonságaikkal és működési jellemzőikkel vívták ki maguknak ezt a nem túl bizalomgerjesztő nevet. Rendszerint a felhasználó tudta nélkül kerülnek a számítógépre, majd ott valamilyen nem kívánt jelenségeket okoznak. Számos esetben, mire a felhasználó rájön, hogy az előforduló hibák, adatvesztések oka mi lehet, addigra már tovább is adtuk a fertőzést. A vírusok egy fertőzött program, egy fertőzött dokumentum segítségével vagy a számítógépes hálózaton keresztül jutnak be a rendszerbe. A mai vírusok többsége az internetre kötött számítógépeken keresztül terjed, például e-mail vírusok formájában, amelyek a vírusos e-mail megnyitásakor aktivizálódnak. http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_v%C3 %ADrus 7.3.2
A vírusok típusai
Program- vagy fájlvírusok: futtatható és rendszerállományokra telepszenek rá úgy, hogy a vírusprogram kapcsolódik az eredeti állományhoz, lefuttatja saját magát, majd az inkognitó kedvéért az eredeti programot is. Ilyenkor sajnos az eredeti fájl sérülhet, ami a program későbbi indítását már megakadályozhatja.
57
INFOMÉDIA Makró vírus: olyan vírusok, melyek jellemzően a Microsoft Office dokumentumaihoz kötődnek, kihasználva a rövid programok (makrók) dokumentumokba ágyazásának a lehetőségét. Terjedésükhöz a fertőzött dokumentum megnyitása is elegendő. Boot vírus: Ezeknek a vírusoknak az érdekessége, hogy nem fájlokat fertőznek, hanem a flopik vagy merevlemezek bootszektorába épülnek be. Az operációs rendszer többnyire lemezről töltődik be. Ezek a vírusok arra a lemezterületre írják magukat, ahol normális esetben az operációs rendszert indító rész van, ezért amikor a gép (BIOS) megpróbálja betölteni a rendszert, helyette a vírust fogja elindítani. A vírus persze utána elindítja a rendszert is, de ekkor már a memóriában van. Manapság a flopik használatának csökkenésével ezek a vírusok ritkábbak. 7.3.3
Egyéb rosszindulatú programok
Féreg: a vírusokhoz hasonlóan működő program, e-mailekhez vagy más adatokhoz csatolva terjed. A fertőzött e-mailt egy átlagos üzenetnek álcázza, és amikor a gyanútlan felhasználó megnyitja a levelet vagy a csatolt állományt, a féreg megfertőzi a felhasználó rendszerét. Ezután további e-mail címeket gyűjt be a fertőzött felhasználó címjegyzékéből és a számítógép merevlemezéről, majd a fertőzések számának növelése céljából az összegyűjtött e-mail címekre is továbbítja magát. Trójai falovak: jól működő, hasznos alkalmazásnak látszó programok, amelyek azonban kártékony részt is tartalmaznak, ami a felhasználó tudta nélkül működik. Általában bizalmas adatokat vagy jelszavakat gyűjt és továbbít. Manapság minden olyan kártevőt trójai programnak nevezünk, mely nem képes önálló terjedésre, viszont valamilyen módon kárt tesz gépünkben. Hoaxok (álhírek): nem valódi programok, kártékonyságuk elsősorban a hálózati forgalomgenerálásban merül ki. Valódinak tűnő felhívásokat, kéréseket, figyelmeztetéseket tartalmazó e-mailek, amelyek a levél címzettjét a levél továbbküldésére sarkallják. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hoax Rootkit: olyan program, amelynek segítségével a számítógép feletti vezérlés legalább részben átvehető annak jogos felhasználójától, így lehetőség nyílik bizalmas adatok ellopására, illetve az adott számítógépről támadást indítani más számítógépek ellen (pl. kéretlen levelek tízezreit küldeni róla). http://hu.wikipedia.org/wiki/Rootkit Billentyűleütés-naplózó (keylogger): olyan program, ami a felhasználó minden egyes billentyűleütését rögzíti. A rögzített leütéseket képes észrevétlenül levélként továbbküldeni a szoftver telepítőjének. 7.3.4
Vírusellenőrző megoldások
Több tízezer vírus terjed a világon, és folyamatosan készülnek újabbak is. A kockázatokat azonban jelentősen csökkenthetjük az alábbi tanácsok betartásával: − rendszeresen készítsünk biztonsági másolatot a fontosabb adatainkról CD-re vagy DVD-re, − a használat előtt vírusirtó programmal ellenőrizzük a beérkező leveleket és a kapott adathordozókat, 58
INFOMÉDIA −
használjunk olyan vírusirtó programot, amelyik folyamatosan ellenőrzi a használt programokat, − csak olyan programokat használjunk, amelyeket a fejlesztő hivatalos honlapjáról töltöttünk le, − csak jogtiszta szoftvereket használjunk! A vírusok elleni védekezés segítésével sok cég foglalkozik, amelyek a vírusok terjedésének megakadályozására, felkutatására, felismerésére és eltávolítására alkalmas programokat készítenek. A vírusirtó program a legfontosabb eszközünk a vírusok elleni harcban. A vírusirtó programok vírusok információit tartalmazó adatbázisa folyamatosan frissíthető az interneten keresztül a legújabb vírusokról szóló információkkal, ezért az ún. vírusdefiníciós adatbázis mindig legyen naprakész! Amikor számítógépünkkel az internetre csatlakozunk, a víruskereső programok többsége automatikusan letölti a legfrissebb adatokat, de ezt a műveletet mi magunk is kezdeményezhetjük. Ha egy vírus megfertőzi a számítógépünket, és ezt a vírusirtó program felismeri, akkor megpróbálja eltávolítani onnan. Ez azonban nem mindig sikerül, előfordulhat, hogy csak az eredeti állomány elrontásával vagy törlésével lehetséges. 7.3.5
Vírusirtás
A legtöbb operációs rendszer tartalmaz valamilyen szintű vírusellenőrzést, azonban elengedhetetlen, hogy vírusirtó program legyen telepítve a gépünkre. Szerencsére ma már ingyenes verziók is léteznek, azonban legyünk óvatosak: vírusok készítői egyre gyakrabban fertőzik meg a gépeket vírusirtónak álcázott program segítségével. A vírusirtó program optimális esetben egy időben kerül fel az operációs rendszerrel. A program használatának lépései: − A program telepítése − A frissítések letöltése − A RAM memória vizsgálata − A háttértárak vizsgálata Fontos, hogy a vírusirtó program állandóan be legyen kapcsolva és rendszeresen frissítve legyen, mert csak így képes megóvni számítógépünket a kártevőktől.
7.4
ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a leckében megismerkedtünk a számítógépes vírusok fogalmával, beszéltünk a program-, illetve fájlvírusokról, a boot-vírusokról, a férgekről és rootkitekről, illetve a Hoaxokról. A lecke második felében megvizsgáltuk, milyen lehetősége van a felhasználónak a vírusok megtalálására és ártalmatlanná tételére.
7.5
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Ismertesse, hogyan kerülhetnek vírusok a számítógépünkre! 2. 2. Mit nevezünk trójai falónak? 3. 3. Mit nevezünk Hoaxnak?
59
INFOMÉDIA
8. A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPFOGALMAI 8.1
CÉLKITŰZÉS
A lecke célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szövegszerkesztés elméleti alapjaival.
8.2
TARTALOM
Szerkesztés, formázás Margók, tükör A dokumentum tartalmi egységei Tartalomjegyzék Főszöveg Irodalomjegyzék Lábjegyzet, végjegyzet Függelék Névmutató, tárgymutató A dokumentum formai egységei A karakter A bekezdés A szakasz Kiemelési lehetőségek A nyelvi modulok
8.3 8.3.1
A TANANYAG KIFEJTÉSE Szerkesztés, formázás
A szövegszerkesztő program a dokumentumok tartalmi és formai kialakítására ad lehetőséget. Szerkesztési műveletek során készül el a dokumentum tartalma, a formázási műveletekkel a dokumentum formája, esztétikus megjelenése alakítható ki. A szerkesztés és a formázás a munka során nem válik el ilyen élesen egymástól, ugyanakkor a szerkesztéshez és a formázáshoz használt műveletek köre jól elkülöníthető. A szerkesztés műveletei: A szerkesztési műveletek részletes felsorolása: a felhasználói felület és a munkakörnyezet beállítása, a dokumentum létrehozása, mentése, megnyitása, keresése, nyomtatása, a dokumentum tartalmának módosítása (bővítés, másolás, áthelyezés, törlés), beszúrási pont áthelyezése, navigálás a dokumentumban, kijelölés, keresés vagy csere a dokumentumban, tördelést befolyásoló karakterek elhelyezése, táblázat készítése, objektumok beszúrása. A formázás műveletei: A formázás összes műveletét kiváltképp hosszú lista lenne képes leírni, hiszen a könyv nagyobb hányada éppen erről szól. Példaként álljon itt néhány: betűtípus, karakterformák, a karakterek mérete, sortávolság, vonalak (szegélyek) használata, térköz használata, papír mérete, margók távolsága a lap szélétől, táblázat, kép és egyéb objektumok formázása, oldalszámozás formázása stb. A formátum kialakításánál is megjelenhetnek automatizmusok.
60
INFOMÉDIA Hová írunk valójában? A kérdésre nehéz egyértelműen válaszolni. Amikor szerkesztünk, gépelünk, akkor úgy tűnik a monitoron látott lapra „írunk”. A WYSIWYG elv lényege éppen ez, hogy „elhigygyük” és úgy lássunk mindent, mintha már a valódi lapra írnánk. A monitor azonban csupán egy megjelenítő eszköz, a begépelt karakterek és a meglévő objektumok a RAM-ba, egy részük olykor átmenetileg a merevlemezre kerül. Amikor a munkánkat elmentjük, akkor sokszor mágneses háttértárolóra mentjük, vagyis merevlemezen, flopin található. A szövegszerkesztés során tehát a RAM és valamely háttértár tárolja az elektronikus munkánkat, ezen túl a monitor szolgál a munka megjelenítésére, mégis a munkánk célja általában a dokumentum nyomtatott változata. Essen néhány szó a valódi, kézbe vehető papírlapról! A papírlap a nyomdai ívekből hajtogatással kapott termék, melynek két oldala van: a homlokoldal és a hátoldal. Az oldal (pagina) egy könyv vagy szakdolgozat lapjainak egyik felülete, amelyet megszámozva tudunk az adott mű egy részére hivatkozni. A lap mindkét oldala azonos méretű, amit papíralaknak vagy papírméretnek neveznek. A szövegszerkesztés során egymás utáni oldalakat látunk a képernyőn, amelyek nyomtathatók a papírlapok egyik vagy mindkét oldalára is. A papírméret kiválasztása után a szerkesztés oldalakon történik. Sőt nyomtatáskor is a legtöbb esetben egy oldal egy lapra kerül (pl. levél, évfolyamdolgozat), így érthető, hogy a lap, az oldal és a papír fogalmak a szövegszerkesztőben egyaránt megtalálhatók, ugyanakkor jelentésük egybemosódik. 8.3.2
Margók, tükör
A dokumentum esztétikailag is elfogadhatatlan lenne, ha a lap teljes felületét használnánk írásra. A lapon ezért margókkal jelöljük meg azt a felületet, amelyre írni kívánunk. Helyüktől függően bal, jobb, fölső és alsó margónak nevezzük őket, beállításukhoz a margók és a lap széle közötti távolságot kell megadni. A négy margó körbefog egy téglalap alakú területet, amit tükörnek neveznek. A tükörbe helyezendő el a dokumentum szövege és minden egyéb része. Ugyan a tükör területén kívülre is írhatunk, ezt mégis kerüljük el. A szövegszerkesztővel alapesetben mindig a tükörben kezdhetjük a gépelést. A tükör szinonimájaként előfordulhatnak a laptükör, az írástükör és a szedéstükör kifejezések is. A szövegszerkesztők lehetőséget adhatnak egy ötödik ún. kötésmargó definiálására is. A kötésmargó akkor hasznos, ha a kinyomtatott dokumentumot beköttetjük és pontosan ismerjük a kötésre hagyandó lapszéli sáv szélességét. Gyakorlatban ritkán használjuk, mert ritkán készít az olvasó olyan dokumentumot, amit beköttet. 8.3.3
A dokumentum tartalmi egységei Tartalomjegyzék
A tartalomjegyzék a mű szerkezetét hivatott feltárni, az olvasó tájékozódását kell segítenie. A tartalomjegyzékben szerepeljenek a tartalmi egységek nevei (tartalomjegyzék, előszó, irodalomjegyzék, függelék, mutatók) és a mű érdemi részét tagoló összes cím. A tartalomjegyzék – a szépirodalmi műveket kivéve – közvetlenül a címoldal(ak) után, a főszöveg előtt helyezkedik el. A tartalomjegyzék ritkább esetben a dokumentum végén 61
INFOMÉDIA szerepel. Az elhelyezés azért fontos, hogy az olvasó azonnal megtalálja, ne kelljen sok időt eltöltenie a tartalomjegyzék keresésével. A tartalomjegyzék-készítést sok szövegszerkesztő elvégzi a felhasználó helyett, módosítás esetén sem szükséges az oldalszámokat keresgélni, a javítást is elvégzi. A tartalomjegyzékben a tartalmi egységek bevezető részében szerepelt részek azonos formátumúak legyenek, míg a többi cím legyen ezektől eltérő, amit behúzással, karakterformákkal érhetünk el. Főszöveg A dokumentum érdemleges részét, folyó szövegét az egyszerűség kedvéért nevezzük el főszövegnek. A főszöveg lehet a levél tartalma, egy szakdolgozat központi mondanivalója vagy egy novella szövege. A dokumentum tartalmi részét jelentő főszövegbeli bekezdések formátuma legyen azonos. Az évfolyamdolgozat azonos betűtípussal és bekezdésformátumokkal készüljön el. A főszöveg – gyakran formátumukban is eltérő – részekre bontható: bekezdések, címek, felsorolások, táblázatok, idézetek, megjegyzések stb. A főszöveg ezen részei segítségével válik jól tagolt dokumentummá. Címek: A címek az olvasó legfontosabb „eligazító táblái”. A címek tartalmi szempontból tagolják a mondanivalót. Az azonos mélységű témákhoz azonos szintű címeket társítsunk, mintegy ezzel is jelezve a témák súlyát. A címek a mű címe és alcíme után öt szintnél ne legyenek mélyebbek, kivéve, ha pl. jogi vagy teológiai témakörről írunk. A címek után sohasem teszünk pontot. A címek egységes formájukkal, vagyis tipográfiájukkal kell, hogy magukra vonják a figyelmet. A megkülönböztetés történhet betűfajtával, mérettel, balra vagy középre helyezéssel és a cím előtti és utáni térközzel. Felsorolások: A főszöveg folyamatossága többek között felsorolásokkal törhető meg. A felsorolás pontjai tartalmazhatnak egy-két szót, de állhatnak több mondatból is. A felsorolás egyes pontjait különféle jelekkel vagy számozással, esetleg ezek kombinációjával tagoljuk. A jelek egy karakterkészlet elemeiből kerülhetnek ki, amit a felhasználó szabadon adhat meg. Arra mindenképpen ügyelni kell, hogy az azonos értékű felsorolási pontokat azonos jellel lássuk el. A felsorolás sok esetben nem mondat, így kisbetűvel kezdjük, írásjelet nem teszünk a mondat végére. A felsorolás lehet a mondatnak része, ez esetben az írásjeleket úgy kell elhelyezni, mintha a felsorolási pontok folyamatosan, egymás mellett lennének. A felsorolás lehet pontonként több mondat. Ebben az esetben is a helyesírási szabályokat kell figyelembe venni. A számozott felsorolás történhet számmal, vagy betűvel. Magyar szokás szerint a komolyabb felsorolások esetén a következő hierarchiát érdemes használni: római számok, arab számok, nagybetűk, kisbetűk. A számok után pontot, míg a betűk után kerek zárójelet tegyünk. A betűk dőltek legyenek, ha a szöveg nem az, dőlt szöveghez pedig álló betűjeleket alkalmazzunk. Ábrák, rajzok, képek: A főszöveg megértését segítő, azt magyarázó és illusztráló részeket nevezzük ábrának. A táblázat, ábra, grafikon, diagram, térkép, kép, fénykép, rajz, fest-
62
INFOMÉDIA mény stb. az olvasónak ismerős fogalmak. Az esetleges feliratot az illusztrációk alatt helyezzük el, ami az azonosítás megkönnyítése érdekében legtöbbször számozott. Az ábrák (diagram, grafikon, folyamatot, összefüggést bemutató ábrák stb.) a táblázatnál is szemléletesebbek. Az ábra magyarázata a főszövegben is elhelyezhető, de az ábránál is. A főszövegben zárójelben utalunk az ábrákra. Illusztrációk (térkép, kép, rajz, művészi fénykép, kotta stb.) a dokumentum monotonitását törik meg, ezzel különleges művészi élményt nyújtanak az olvasónak. A szövegszerkesztőben a táblázat kivételével az összes ábra egyféleképpen kezelendő (még a matematikai képletek is). A méretezésük, a szövegben történő áthelyezésük, törlésük egyszerű feladat, azonban a tartalmuk változtatásához egy újabb program szükséges, ami képes kezelni ezeket az objektumokat. A táblázat egy speciális objektum, amit az előbbiektől eltérően lehet kezelni, mivel a komolyabb szövegszerkesztők saját maguk képesek táblázatokat létrehozni, formázni. A táblázathoz kapcsolódó jegyzeteket, valamint forrásának leírását közvetlenül alatta helyezzük el. A táblázatnak mindig legyen cím, fej és láb része. A cím a táblázat felett legyen. A fej tartalmazza az oszlopok, sorok adatainak magyarázatát. A fej szövegét oszloponként nagybetűvel kezdjük, utána nem teszünk pontot. A mértékegység a fejben szerepeltethető, külön sorban. Élőfej, élőláb, fejléc, fej, láb: A fogalmak igen hasonlóak, de – minden fejetlenség nélkül – próbáljuk meghatározni jelentésüket. A dokumentum jelentős részén a lapok tetején elhelyezhetünk egy állandó szövegsávot, amit élőfejnek neveznek. Az élőfej tartalmazhatja a szerző nevét, a mű vagy a lecke címét, az oldalszámot, esetleg egyéb információkat. Az oldalszámot sok esetben az oldal alján helyezik el. A szövegszerkesztőknél a tükör alatt található, oldalanként ismétlődő szövegrészt élőlábnak nevezik. Kivételes esetekben itt is szerepelhet állandó szöveg, de lehetőleg kerüljük. A nyomdai gyakorlatban itt csak az oldalszámot használják. A nyomdai gyakorlatban az élőfej a tükörhöz tartozik, de a számítógép nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően a szövegszerkesztőnél az élőláb és az élőfej a tükörtől elkülönül. Az újságok, folyóiratok, esetleg céges levelek első oldalán megjelenő fontos adatokat a fejléc tartalmazza. Az adatok azonosítást szolgálnak, ezért az újságoknál, folyóiratoknál a cím, megjelenési idő, alcím, évfolyam stb., míg a céges leveleknél a cég neve, emblémája és fontosabb adatai szerepelnek. A táblázat feje azt az első néhány sort jelenti, ami az oszlopok elnevezését tartalmazza. A táblázat lába az utolsó sort vagy sorokat magába foglaló rész, ami többnyire az összegző, értékelő számadatokat tartalmazza. Idézetek: A szövegben elhelyezett szó szerinti idézetet két idézőjelpár közé gépeljük. Az idézőjelek nyelvenként eltérőek. A magyar nyelvben az idézőjel alulra kerül az idézet kezdetén, az idézet végén felülre. Magyar nyelvi környezetben annak ellenére kerüljük az angolos aposztrófot ("), hogy a számítógépes környezetben ezt könnyebb a szövegben elhelyezni, mint a magyarban használatos idézőjelet.
63
INFOMÉDIA Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék16 a mű készítése során ténylegesen felhasznált, önállóan megjelent könyvek, cikkek felsorolása. A témához kapcsolódó, – a szerző által olykor nem is látott – forrásokat bibliográfiának nevezzük, ami az irodalomjegyzéknél sokkal bővebb, részletesebb. Az irodalomjegyzék vagy bibliográfia mindig kapjon címet és azt a tartalomjegyzékben szerepeltessük. A dokumentumbeli helyét tekintve mindig a főszöveg után szerepeljen. Az olvasó többnyire irodalomjegyzéket készít, ami az évfolyamdolgozatok, szakdolgozatok, könyvek végén, közvetlenül a főszöveg után található. Elkészítése kötött szabályok szerint történik. Általában nem szerencsés, ha az irodalomjegyzék szótárat, lexikont, enciklopédiát is tartalmaz, azonban a szakdolgozatoknál, tudományos dolgozatoknál az egyik cél éppen az, hogy az áttekintett forrásanyag egészét megmutassa a készítő, ezzel igazolva a témában való olvasottságát. Az irodalomjegyzék azokat az adatokat tartalmazza, ami alapján a mű egyértelműen azonosítható és felkutatható. Választhatunk egyszerűsített vagy részletes leírást, de azt az egész műben következetesen tegyük. Lábjegyzet, végjegyzet A lábjegyzet és a végjegyzet a főszöveg része, azonban az irodalomjegyzékhez való kötődése szoros, így különálló témakör lesz az irodalomjegyzék tárgyalása után. A jegyzetek használata akkor szükséges, ha a szerző nem szeretné megtörni a főszöveg olvasásának folyamatosságát. A jegyzet tartalmazhat magyarázatot vagy a hivatkozott forrás helyének pontos leírását. A lábjegyzet és a végjegyzet mondat, tehát kezdjük nagybetűvel és használjuk a mondatközi és a mondatvégi írásjeleket. A magyar szokásoknak megfelelően a jegyzetszám és a jegyzet szövege kisebb méretű betű, mint a dokumentum törzsének betűmérete. A jegyzetszámok a főszövegben hagyományosan felső indexben találhatók, az egész dokumentumra nézve folyamatos számozásúak. A jegyzetszámot közvetlenül a leírt karakterekhez gépeljük, utána viszont tegyünk szóközt. A jegyzetszámokat általában az írásjel után helyezzük el, kivéve, ha az pontosan az adott szóra vonatkozik, viszont a jegyzetszám megelőzi a zárójelet, az idézőjelet és a gondolatjelet. Függelék A függelékbe kerül minden olyan dokumentum, táblázat, kérdőív, diagram stb., amely a főszöveget kiegészíti. A főszövegnek a függelék nélkül is értelmes egésznek kell lennie, a függelék a mélyebb megértést, alaposabb vizsgálódásokat segíti, ehhez a függeléknek kapcsolatban kell lennie a főszöveggel. A függeléket a főszöveg után, az irodalomjegyzéket követően helyezzük el. Ügyeljünk arra, hogy a függelék betűtípusa egyezzen meg a főszövegével, a betűmérete azonos vagy mérsékelten kisebb legyen. A függelék egyenrangú cím az irodalomjegyzékkel vagy a tárgymutatóval, ezt a tartalomjegyzékben is érzékeltessük. A függelék önálló részeinek adjunk címet, amit a tartalomjegyzékben szerepeltethetünk. Amennyiben a függelék szá16
Egy adott munkában a konkrét cím meghatározása a szerzőtől függ: Irodalomjegyzék, Felhasznált irodalom, További olvasmányok, A feldolgozott irodalom, Válogatott irodalomjegyzék stb.
64
INFOMÉDIA mozása (1. függelék, 2. függelék stb.) mellett dönt, akkor is használjon utána címeket az egyes függelékek elnevezésére. Névmutató, tárgymutató A névmutató a műben szereplő élő vagy valaha élt személyek neveit sorolja fel betűrendben. A személynevekről elnevezett tárgyakat a tárgymutatóban szerepeltessük (pl.: Petőfi híd). A névmutató a tárgymutatóval egyben is lehet, de szerencsésebb, ha külön készítjük el, és a névmutató megelőzi a tárgymutatót. A tárgymutató olyan betűrendes felsorolás, amely megadja az adott fogalom előfordulását a műben. A tárgymutatóba kerülnek a főszöveg jelentősebb fogalmai, kifejezései, a névmutatóból kihagyott, tulajdonnevet tartalmazó kifejezések, valamint képzeletbeli személyek. 8.3.4
A dokumentum formai egységei
A formázást a dokumentumban három egységen lehet elvégezni: karakter, bekezdés, szakasz. Ezen kívül még beszélhetünk a táblázatok, képek és más objektumok formázásáról is, egyedi lehetőségeik miatt erről a gyakorlati részen esik szó. Az egységeket a felhasználó hozza létre, többnyire a gépeléskor. A bekezdés és a szakasz befejezésekor egy speciális jelet kell elhelyezni az adott egység végén, amit az ENTER billentyű lenyomásával hozhatunk létre. A formázás egységei tipográfiai szempontból egységes egészet alkotnak. Karakter A karakter fogalom bővebb, mint a betű fogalma. Az tény, hogy leggyakrabban betűket gépelünk, de nem szabad megfeledkezni a számjegyekről, az írásjelekről, a speciális jelekről, a zárójelekről és a szimbólumot ábrázoló jelekről sem, ezek mindegyike összefoglaló néven: karakter. A karakter egy jelkészlet eleme. Egy teljes karakterkészletet fontnak vagy betűtípusnak neveznek. Méret: A karakterek méretét a legkisebb mértékegységgel határozzák meg, vagyis pontban. A karakterek mérete a betűkészlet legjobban lenyúló részétől a legmagasabb betű tetejéig értendő, ékezetek nélkül. Betűtípusok: A betűtípus (font) bejegyzett és jogilag védett, művészien megtervezett betűkészlet. A karakterek különböző alakúak lehetnek. A betűtípusokkal különböző megjelenési és hangulati elemet társíthatunk a szöveghez. A betűtípusok bejegyzett védjegyek, ami azt jelenti, hogy az azonos nevűek azonos írásképet kell szolgáltassanak, rendszertől függetlenül. A temérdek betűtípus között nehéz eligazodni, ezért azokat meghatározó vonásaik szerint csoportosítják. Számunkra elegendő azt megjegyezni, hogy vannak talpas és talp nélküli betűk. A talpas betűkkel a folyamatos szöveg olvasása nem fárasztja a szemet, a talp nélküli betűk pedig feliratok esetén alkalmazhatók, mivel figyelemfelkeltők. Indexek: Képleteknél, mértékegységeknél néha elengedhetetlen az alsó, valamint a felső index használata. Ilyenkor a sortávolság nem változik, csak az adott karakter pozíciója és mérete. 65
INFOMÉDIA Bekezdés A szövegben gyakran előforduló gondolati egységek elkülönítése a bekezdésekkel történik. A bekezdéseket bekezdésjel zárja, ami egyúttal a bekezdés utáni soremelést is jelenti. A bekezdést paragrafusnak is nevezik. A bekezdés automatikus tördelésével a felhasználó munkája egyszerűbb lett, de ennek ellenére a dokumentum készítésnél oda kell figyelni a bekezdés sorainak elhelyezésére. Behúzás: A bekezdés szélességének nem szükséges a bal margótól a jobb margóig terjednie, ami állítható a bal és a jobb behúzás formátummal. A bekezdés egy vagy több sorból állhat. A bekezdés sorait tekintve megkülönböztetünk első sort és szövegtörzset. A bekezdések tagolása megoldható az első sor és a szövegtörzs helyzetének állításával. Az első sor behúzásnál a szövegtörzs sorainak kezdete a bal behúzás mértékéhez igazodik, míg az első sor a megadott mértékkel beljebb kezdődik. Függő behúzás esetén az első sor kezdete a bal behúzás mértékéhez igazodik, a szövegtörzs minden sora viszont a beállított mértékkel beljebb kezdődik. Néhány oldalnál már érdemes a bekezdések első sorát behúzni, így pl. az évfolyamdolgozat tagoltabbá válik, könnyebb olvasni is. Rövid bekezdések írásakor a behúzás elhagyható a cím utáni első bekezdésnél, amivel megszüntethető a cím után keletkező fehér folt, üres tér. A behúzás formátummal vagy a bekezdés karaktereinek, karakterformátumának módosítása után lehet, hogy a bekezdés az eredeti egy helyett több sorba fog kiférni. Célszerű ezért az egy sorból álló bekezdések esetén is beállítani az első sor és a szövegtörzs behúzásának mértékét. Igazítás: A bekezdés sorait az alkalmazott behúzások által meghatározott helyen négyféleképpen igazíthatjuk. Balra zárásnál a bekezdés sorainak a kezdete, jobbra zárásnál a sorok vége, míg sorkizárásnál a sorok eleje és vége is egy vonalba kerül, amit a szóközök soronkénti egységes megnövelésével ér el. A negyedik igazítás a középre zárás, amikor a bekezdés sorai előtt ugyanannyi távolság van, mint utánuk a bekezdés behúzásához viszonyítva, azaz a sorok (tengelyesen) tükrösen helyezkednek el. A sorkizárás formátumot a szavak közötti szóközök egyenletesen elosztott megnövelésével hajtja végre. A sorkizárt bekezdésre ezért sokszor jellemző, hogy egy-egy sorban a szavak távolra kerülnek egymástól. Ez jelentősen rontja a dokumentum kinézetét. A megoldást az elválasztás használata nyújtja. A sorkizárt bekezdésben lehetőleg mindig alkalmazzunk elválasztást! Térköz: A bekezdés előtt és után lehetőség van egy kis üres rész kihagyására, amit térköz formátumnak neveznek. A bekezdés ilyen módon kiemelhető, elkülöníthető a többitől. A formátumot éppen ezért címek esetén alkalmazzák legtöbbször. Több, egymás utáni bekezdés esetén a tagolásnak köszönhetően könnyen olvasható a szöveg. Sorköz: A sorok távolsága a betűmérettől és a sorköz formátumtól függ. A bekezdésnek alapesetben a beállított távolsága szimpla, azaz minden sort felhasználunk. Egyes esetekben ettől eltérő, általában nagyobb sortávolság is beállítható. Jellemzően másfél vagy dupla sortávolság állítása használatos, de lehetőség van a felhasználó által megszabott távolság beállítására.
66
INFOMÉDIA A betűk méretéhez viszonyítva túlságosan nagy sorköz formátum nagyon nehezen olvasható, sőt esztétikailag is rossz megoldás. Az egynél kisebb sorköz beállítása kerülendő. Szakasz A dokumentum legnagyobb, általában több bekezdésből álló tipográfiailag egységes része. A szakasz helyett a szekció (section) név is használatos. A szakasz saját formázó parancsokkal rendelkezik. A dokumentum a szakaszok összessége. A dokumentum állhat egy szakaszból is, ekkor az alkalmazott szakaszformák az egész dokumentumra érvényesek. Az oldalak tulajdonságai: A nyomtatásnál használt papírméret és a hozzá kapcsolódó beállítások hiánya nagyon sok meglepetést okozhat. Szakaszonként beállítható a nyomtatásnál használt oldalak mérete, tájolása, a tükör helye a margók távolságának beállításával, az élőfej és az élőláb helye, valamint az, hogy a páros és páratlan oldal eltérő vagy azonos legyen az élőfej, az élőláb tartalmát, a margók helyzetét tekintve. Kiemelési lehetőségek A dokumentumokban olykor szükséges bizonyos részeket kiemelni. Kiemelésre a következő lehetőségek közül választható: a lapon az üresen hagyott papírfelület (térköz, sorköz, betűköz), a vonalak (léniák), a háttérszín (háttérminta) alkalmazása, a szöveg keskenyebb sávon való elhelyezése (behúzás, hasáb), a felsorolásos és a táblázatos megjelenítés, valamint a karakterek eltérő formázása. Általánosan elmondható, hogy a bőséges formátumkínálatból nagyon keveset merítünk egy dokumentumon belül. A dokumentum külalakja az alkalmazott néhány formátum következetes használatától és arányos alkalmazásától függ. A kiemelésre szabályok ugyan alkothatók, de azok megvalósításakor az ember kreativitása, egyénisége nem hiányozhat. A következőkben a karakterek formátumairól esik néhány szó. A normál szöveget antikva szövegnek is nevezik.17 Általában az egyes szövegelemek kiemelése miatt szokás a karaktereknek a kurzív (dőlt), bold (félkövér), kövér formátumot adni, azokat nagybetűsen (verzál), esetleg kiskapitális (kapitälchen) módon megjeleníteni. A betűk kövérítése18 a szótárhoz hasonló, sorkezdő szavak kiemelése esetén ajánlott. A többi módszer ajánlott a sorok közepén lévő kiemelésre. A dőlt betű19 a folyamatos olvasást kevéssé zavarja, ezért alkalmas a sorközi kiemelésre. A nagybetűs kiemelés az írógépen az egyik lehetőség volt, amit lehetőleg kerüljünk, helyette a kiskapitális ajánlott. A kiskapitális betűk nem arányos kicsinyítései a nagybetűknek a nyomdászatban. A szövegszerkesztők azonban legtöbbször a nagybetűk kicsinyítése révén állítják elő a kiskapitális betűket, így elkerülik a „fölösleges” tárolást. Esetenként ez tipográfiailag is gondot okozhat. Az írógépen a másik lehetőség a kiemeléshez a karakterek aláhúzása. A szövegszerkesztők igen változatos vonalakkal segítik ezt, azonban tipográfiailag ez a kiemelés kerülendő, legfeljebb címeknél alkalmazzuk.
17
Ezen belül a nyomtatott kisbetűket kurrens, a nyomtatott nagybetűket verzál betűnek nevezik. A félkövér, bold, fett elnevezések is használatosak. 19 A dőlt karakterre a kurzív, italic, verzális betű kifejezések is alkalmazhatók. 18
67
INFOMÉDIA 8.3.5
A nyelvi modulok
A nyelvi modulok a világ számos nyelvéhez készülnek. Az általános osztályzásuk során vázolt modulokhoz képest a gyakorlatban egyes modulok egybeépülnek, mások átalakulnak. A magyar nyelvi modulok – a hazai szakembereknek köszönhetően – évek óta segítenek a hibák kiküszöbölésében. A magyar nyelvi modulok napjainkig nem képesek a teljesen automatikus működésre, olykor hibázhatnak, ennek ellenére érdemes használni azokat, hiszen a hibák jelentős részére felhívják a fegyelmet és azok nyomtatás előtt javíthatóak. A szavak összehasonlító ellenőrzésén túl lehetőség van néhány egyéb nyelvtani hiba kiszűrésére, szinonimák keresésére is. Hatékonyságának köszönhetően az elválasztás modul a szövegszerkesztés idejét jelentősen csökkentheti. A számítógépes szerkesztésnél elkövetünk igen sok, helyesírási szempontból elfogadhatatlan hibát. Az elektronikusan tárolt anyag minden részlete javítható utólag is. A tapasztalat az, hogy többszöri átolvasás után is maradnak elírások, arról nem is beszélve, mennyire értelmetlen és fárasztó többször átolvasni a dokumentumot. A szövegszerkesztőhöz használhatók olyan speciális programok, melyekkel az említett hibák egyszerűen felkutathatók és javíthatók. A magyar nyelvi programokat Magyarországon készítették, programozók és a magyar nyelvet ebből a szemszögből kutató nyelvészek segítségével. A nyelvi modulok tehát Wordtől külön készített termékek, de az adott ország és esetleg az angol nyelv moduljait a szövegszerkesztővel együtt is vásárolhatjuk. A különböző nyelvek moduljait a felhasználónak kell beszerezni és telepíteni.
8.4
ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a leckében megismerkedtünk a szövegszerkesztéshez kapcsolódó elméleti ismeretek alapjaival, a szerkesztés és formázás közötti különbséggel, a margó és a tükör jellemzőivel. Később megvizsgáltuk a dokumentum tartalmi egységeit, a tartalomjegyzéket, a főszöveget, az irodalomjegyzéket, a lábjegyzetet és végjegyzetet, valamint a függeléket, névmutatót és tárgymutatót. A lecke második felében beszéltünk a dokumentum formai egységeiről: a karakterről, a bekezdésről, a szakaszról, a kiemelési lehetőségekről és a nyelvi modulokról.
8.5
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mire szolgálnak a szövegszerkesztő programok? 2. Mi a WYSIWYG elv lényege? 3. Soroljon fel legalább 5 dokumentumszerkezeti egységet, röviden jellemez-
ze is őket!
68
INFOMÉDIA
9. A MICROSOFTWORD 2007 FELHASZNÁLÓI FELÜLETE 9.1
CÉLKITŰZÉS
A lecke célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a Word 2007 felhasználói felületével, annak legfontosabb elmeivel és a szövegszerkesztés megkezdéséhez szükséges ismeretekkel.
9.2
TARTALOM
A Microsoft Word 2007 A felhasználói felület Menüsor A Nézet lap Vonalzó Görgetősáv Állapotsor Párbeszédpanelek Nézetek A dokumentum tárolása Kurzormozgatás A karakterek törlése Tördelés Kijelölés Szöveg áthelyezése és másolása Keresés és csere egy dokumentumon belül
9.3 9.3.1
A TANANYAG KIFEJTÉSE A Microsoft Word 2007
Programindítás: A Word indítása a Start menü, Minden program /Microsoft Office /Microsoft Office Word 2010 almenüre kattintással történik. Az indítás után a Word programablakának felhasználói felülete látható. A programablak egy dokumentumablakot tartalmaz, a benne látható üres lapon akár el is kezdhető a gépelés.
69
INFOMÉDIA
36. kép
Az MS Word 2007 programablak
A program bezárása: A Word program bezárására az Office menü Kilépés a Wordből menüpontja szolgál. Ha az elektronikus munkát nem mentettük, akkor a Word megkérdezi, hogy a program bezárása előtt szeretnénk-e ezt megtenni. Ha az olvasó még sohasem mentett, akkor érdemes megjegyezni, hogy a Nem gomb megnyomása után a begépelt dokumentum elveszik, legközelebb újra kell gépelni, míg a Mégsem gomb hatására a bezárást megszakítva visszatérünk a dokumentum szerkesztéséhez. A Mentés gombbal az állomány egy adathordozón tárolható (lásd később), majd a program futása befejeződik. 9.3.2
A felhasználói felület
Menüsor A Word 2007 a többi Office 2007 programhoz hasonlóan ún. menüszalagokat tartalmaz. A menüszalag három fő részből épül fel:
37. kép
Lapok és csoportok
Lapok: Az egyes lapok egy-egy tevékenységi területhez tartoznak. Csoportok: Minden lapon több csoport található, amelyek az összetartozó eszközöket együtt jelenítik meg. Parancsok: A parancs lehet gomb, információ megadására szolgáló mező, vagy menü. 70
INFOMÉDIA
A Nézet lap Vonalzó Ki-, bekapcsolása a Nézet lapon, a Vonalzó kiválasztónégyzettel történik, de szimbóluma elérhető a függőleges görgetősáv felett is.
38. kép
A vonalzó bejelölése a Nézet lapon
A dokumentumablak felső és bal szélén helyezkedhet el. A vonalzó a magyar telepítésnél centiméter beosztású, így a tükör szélessége és magassága a monitoron is érzékelhető. A vonalzó másik jelentős szerepe a formázásban van, ugyanis egyes formátumok leolvashatók róla, illetve beállíthatók a vonalzón. Görgetősáv A görgetősávból itt is dokumentumablakonként kettő van: függőleges és vízszintes. A különlegességük az, hogy kiegészülhetnek a szerkesztésnél hasznos elemekkel. A függőleges görgetősáv alja kiegészül a böngésző menü előhívására alkalmas gombbal. A böngésző menüben különféle szempontok szerint „lépkedhetünk” a dokumentumban, alapértelmezésben lapozni lehet egy oldalt előre vagy hátra. Állapotsor Az állapotsornak két alapvető funkciója van. Bár a programablak alján „nyújtózik el”, mégis az aktuális dokumentumhoz kapcsolódva tájékoztat. Megtudhatjuk az összes és az aktuális oldalszámot, a beszúrási pont pozícióját és néhány üzemmód működési állapotát jelzi ki. Párbeszédpanelek A párbeszédablakok (párbeszédpanelek) szerepe kettős. Akkor jelennek meg, ha a Word valamilyen üzenetet szeretne küldeni számunkra, pl. az állományt nem mentettük és bezárjuk a Wordöt, akkor megkérdezi, biztosak vagyunk-e benne. Nézetek A Word többféle megjelenítési módot tesz elérhetővé szövegszerkesztés közben (Nyomtatási elrendezés, Olvasás teljes képernyőn, Webes elrendezés, Vázlat és Piszkozat), amelyek közül a Nézet lapon választhatjuk ki a számunkra legmegfelelőbbet.
71
INFOMÉDIA
39. kép
Nézetek
Ha megfelelően nagy monitorral és gyors géppel rendelkezünk, akkor érdemes a Nyomtatási elrendezés elemet választani, mert ez áll legközelebb a kinyomtatott változathoz.
A dokumentum tárolása Dokumentumunk munka közben a belső tárolóban (RAM) található.20 Egy esetleges áramszünet, vagy meghibásodás a RAM21 tartalmának elvesztését eredményezheti. Emiatt szükséges a dokumentumot biztos helyen tárolni. A dokumentum tárolásának biztos helye a háttértárolók valamelyike. A munkánk eltárolását nevezzük mentésnek, míg a megnyitás a már tárolt dokumentum „számítógépbe töltését” jelenti, hogy azt újfent használhassuk, szerkeszthessük, módosíthassuk. Mentés: A dokumentumot háttértárolóra, sok esetben merevlemezre mentjük munkánk közben. A mentés a munka során bármikor megtehető, így a dokumentumot az aktuális állapotában biztos helyen tudhatjuk. A mentést a mentés szimbólummal, vagy az Office menüből kiválasztva végezhetjük el. Ha még nem mentettük eddig a dokumentumot, a Word rákérdez, hogy milyen néven és hová szeretnénk elmenteni. Ha a mentés szimbólumot használjuk, akkor a mentésnél megjelenő párbeszédablak szinte teljesen megegyezik a Windows Intéző használatát bemutató részben már ismertetett ablakkal, azzal különbséggel, hogy a fájltípus kiválasztásánál értelemszerűen szöveges dokumentumtípusok jelennek meg. Ha az Office gomb mentés másként parancsát választjuk, akkor (míg az egérrel nem klikkelünk a Mentés másként elemre), a dokumentumtípust kiválasztó párbeszédablak jelenik meg. A klikkelés után a mentésnél már bemutatott párbeszédablak tűnik fel.
20 21
A dokumentum egy része a merevlemezen is lehet. Ezek átmeneti állományok, a mentést nem helyettesítik. A RAM olyan belső adattároló egység, amely áram nélkül elveszíti adattároló képességét.
72
INFOMÉDIA
40. kép
A Mentés másként parancs kiválasztása
Mind a két esetben lehetőségünk van a dokumentum típusának kiválasztására. Ha nem vagyunk teljesen tisztában a formátumok között különbségekkel, akkor elég annyit megjegyeznünk, hogy ha a dokumentum felhasználói mindnyájan Office 2007-et használnak, akkor választhatjuk az alapértelmezett Word-dokumentum formátumot (.docx kiterjesztéssel), ha ebben nem vagyunk biztosak (a felhasználók között feltehetőleg vannak korábbi Office-verziót használók is), akkor célszerűbb a Word 97-2003 verziójú dokumentumot választani (.doc kiterjesztéssel).
41. kép
Dokumentum mentése 73
INFOMÉDIA Miután egy adott néven a megfelelő helyre elmentettük a dokumentumot, utána elegendő a Mentés opciót választani a dokumentum előző változatának felülírásához, és a Mentés másként opciót a név, a hely vagy a dokumentumtípus megváltoztatásához. Megnyitás: Az elmentett dokumentumok bármikor elővehetők, ehhez a dokumentumot meg kell nyitni, azaz a háttértárolóról a belső tárba tölteni. Megnyitás után a szövegszerkesztőben újból szerkeszthető, módosítható, nyomtatható stb., mintha ki sem kapcsoltuk volna az utolsó szerkesztés óta a gépet. Az Office gomb Megnyitás parancsa után a mentéskor látott párbeszédablakhoz hasonlót látunk. A megfelelő helyet és dokumentumot kiválasztva a Megnyitás gombra klikkelve máris betöltődik a dokumentum a Wordbe. Kezdjünk el gépelni! Fáradtságos, hosszú úton eljutottunk végre addig, hogy nyugodtan gépelhetünk, nem okoz semmi sem meglepetést munkánk során. A dokumentum készítését gépeléssel kezdjük. A gépeléshez szükség van egy (üres) dokumentumra, amelyben egy függőleges villogó vonal jelzi, hogy hol jelenik meg a következő leütött karakter. A villogó vonal neve szövegkurzor, amit ezután csak kurzorként említünk. Nem keverendő össze az egérkurzor egyik állapotával. A kurzor a következő karakter és másolt, áthelyezett szövegek beszúrásának helyét mutatja, ezért szerkesztésnél a kurzor helyét beszúrási pontnak nevezzük. 9.3.3
Kurzormozgatás
A gépelés során – akár a törlés miatt is – szükség van a kurzor helyének megváltoztatására. Ezt megtehetjük billentyűzettel vagy az új beszúrási pontba történő egérkattintással. Megjegyzés ○ A görgető mező használatával a beszúrási pont nem változik. A görgetés során tehát a kurzor az eredeti helyén marad, még akkor is, ha már a képernyőn nem látható. Ha a görgetés után elkezdünk gépelni, akkor az aktuális beszúrási pont automatikusan megjelenik a dokumentumablakban. 9.3.4
A karakterek törlése
A szerkesztés során észlelt gépelési hibák bármikor javíthatók. Törléshez a BACKSPACE és a DELETE billentyűket használjuk. A BACKSPACE a kurzor előtt álló karakter törli, míg a DELETE a kurzor után állót. A CTRL billentyűt lenyomva az említett két billentyűvel egy szót törölhetünk a kurzortól balra, illetve jobbra. 9.3.5
Tördelés
A szövegszerkesztőnél a begépelt dokumentum bármikor átszerkeszthető, kinézete pedig tetszőleges formát ölthet. Az automatikus tördelés során a szövegszerkesztő a szöveg szavait sorokban helyezi el az aktuális lap tükrében vagy a szövegdobozban vagy a táblázatban úgy, hogy a laptükör szélein kívül figyelembe veszi a felhasználó által elhelyezett, tördelést befolyásoló jeleket, objektumokat és a felhasználó által kialakított formátumokat. 74
INFOMÉDIA A szerkesztés műveleteinél (gépelés, módosítás) az a cél, hogy a szabályokra odafigyelve úgy gépeljük be a karaktereket, hogy az a tördelést és a formázást egyaránt segítse. A gépelés és a szöveg módosításánál fellépő szabálytalanságok megnehezítik, sokszor lehetetlenné teszik bizonyos formátumok kialakítását. Befolyásolhatja a felhasználó tördelést? A kérdésre a válasz egyszerű: igen, sőt a tördelést kizárólag mi határozzuk meg, még akkor is, ha erről semmit sem tudunk. Ahhoz, hogy a tördelés valóban helyes legyen, egyaránt ismernünk kell az automatikusan zajló és a saját kérésünkre történő tördelés hatásait. A szerkesztés alapvető egysége a karakter, amelyekből a szavak állíthatók össze. A szöveg tördelését alapvetően a szavak közti szóköz és a kötőjel, elválasztójel, gondolatjel befolyásolja, hiszen e jelek utáni karakter kerülhet új sorban új oldalra, új hasábba. A szóköz és a kötőjel beírásával tehát akaratlanul is a tördelést befolyásoljuk, hiszen ez az automatikus tördelés alapja. A tördelést a felhasználó még számos karakterrel is befolyásolhatja. A szövegbe töréspontok (bekezdésjel, szakaszjel, oldaltörésjel és hasábtörésjel) és speciális szerkesztő karakterek (nemtörő kötőjel, feltételes kötőjel, nem törhető szóköz stb.) is elhelyezhetők. Megjegyzés ○ A szakasz és a bekezdés formázási egységek tördelése, valamint a táblázat tördelése formátumparancsaival is befolyásolható. Ezekre az adott részben térünk ki. Automatikus tördelés: A Word a szöveget automatikusan tördeli. Egy szó két szóköz között elhelyezkedő összefüggő karaktercsoportot jelent. A sor végén, amennyiben egy szó nem fér el automatikusan az új sor elejére helyezi el. Ez akkor is megtörténik, ha utólag írunk, vagy törlünk a dokumentumban. Az oldal alján, hasáb végén hasonlóan a Word vizsgálódik és szükség esetén automatikusan új oldalt, illetve hasábot kezd. A szóköz szerepe: A szavakat szóközök választják el, a szóköz a tördelés alapja. A szavakból mondatok lesznek, amelyeket írásjelek választanak el. A tördeléshez az írásjelek helyes használata igen fontos. Egy szóközt kell gépelni a szavak után, írásjelek után. A páros jeleknél a szóköz a nyitó karakter elé kerül, majd szóköz nélkül folytatjuk a gépelést, valamint a záró karakter elé nem, mögé viszont gépeljünk mindenképpen szóközt. Megjegyzés ○ A helyesírás-ellenőrző a jeleket nem tekinti a szó részének függetlenül attól, hogy egybeírjuk az írásjelet, zárójelet a szavakkal vagy sem. Vannak olyan esetek, amikor a szóköznél vagy a kötőjelnél nem törhető ketté a kifejezés a sor végén. Ilyenkor kell használni a nem törhető szóközt, illetve kötőjelet. A beszúrás módját alább, a speciális karakterek tárgyalásánál találja az olvasó. Nem kell szóközt gépelni a tizedes vessző, valamint az időpontok írásánál. Pl.: 10,5 millió, 12.23-ig. Bekezdésjel elhelyezése: A bekezdésjelet az ENTER billentyűvel helyezhetünk a dokumentumba. A bekezdésjel után már a sorba nem gépelhető egyetlen karakter sem, csak elé. A bekezdésjel részletes leírását a Bekezdés című részben találja meg az olvasó. A sor végére érve hagyjuk, hogy a Word kezdjen új sort! Az automatikus soremelés miatt a sor végén nem emelünk sort (enter) csak akkor, ha új bekezdés kezdődik. Az új bekezdés jelét az enter billentyűvel csak abban az esetben gépeljük, ha ezzel egy címet, bekezdést lezárva új gondolat kezdődik. A dokumentumban lehetőleg ne hagyjunk olyan üres bekezdést, ahova később sem szándékozunk írni, helyette bekezdések közötti helyet térköz bekezdésformátum segítségével hagyjuk ki! 75
INFOMÉDIA Megjegyzés ○ A bekezdésjel csak akkor látható, amikor a felhasználó ezt kéri a nyomtatási kép nézeten kívül tetszőleges nézetben. A bekezdésjel megjelenítéséhez a Kezdőlap lapon a Bekezdés csoportban a Minden látszik elemet kell bekapcsolni. Automatikus elválasztás: Az elválasztást a Word kérésünkre elvégzi, ezért lehetőleg gépeléskor ne válasszuk el a szavakat! Az elválasztást a felhasználó feltételes kötőjellel és a kötőjellel befolyásolhatja. Töréspontok, elhelyezése: A felhasználó a tördelést még befolyásolhatja az általa a dokumentumba helyezett ún. töréspontokkal. A töréspontok a következők: oldaltörésjel, szakaszjelek és hasábtörésjel. A szakaszjelek és a hasábtörésjel elhelyezésének módját a szakaszformátumokkal foglalkozó részben ismertetjük. Új oldalt csak Oldaltörés karakterrel kezdjünk! Új oldalt csak abban az esetben ajánlott kezdeni, ha mondandónkat mindenképpen, (az előző oldal sorainak számától függetlenül) új oldalon szeretnénk látni. Az Oldaltörést a Beszúrás lap Oldalak csoportjában Oldaltörés néven találjuk meg. 9.3.6
Kijelölés
Kijelöléssel közöljük azt, hogy a következő művelet melyik szövegrészre vonatkozzon. A szöveg kijelölése egérrel és billentyűzettel is történhet. A kijelölt szövegrész inverz módban látszik. Az inverz mód esetén a szöveg pl. fekete háttérben, fehér karakterekkel jelenik meg. A kijelölt szövegrésszel több művelet is elvégezhető, a kijelölést elég a kiadott műveletek végén megszüntetni. Kijelölés egérrel: Kijelöléshez gyakorta használatos az egér. Általában a kijelölendő szövegrészen – az egér bal gombját nyomva tartva – végighúzzuk az egérkurzort. A kijelölés megszüntetéséhez a tükör területén az egér bal gombját kell lenyomni. A kijelölés menete egér használatával: A kijelölendő szövegrész elejére vagy végére állítjuk az egérkurzort. Az egér bal gombját nyomva tartva húzzuk az egérkurzort a kijelölendő szövegrész másik végpontjához, közben folyamatosan inverzen jelennek meg a karakterek. Az egér gombját néha hamar elengedjük, és a kijelölést bővítenünk kell. A SHIFT billentyűt folyamatosan lenyomjuk (az egér bal gombját nem), ezután az egérkurzort az új végpontba mozgatjuk, majd kattintunk egyet. A kattintás tetszőlegesen sokszor ismételhető, a lényeg az, hogy a kattintás pillanatában a SHIFT nyomva legyen. Kijelölősáv a laptükör mellett: Oldalkép nézetben a dokumentumablak bal széle és a bal margó közötti sáv,22 amit gyakran használunk a szöveg kijelöléséhez. A kijelölősávban az egérkurzort a kijelölendő sor elé állítjuk, egy kattintásra kijelöljük a sort. Az egér bal gombját nyomva tartva húzzuk az egeret a kijelölendő sorok előtt, így a sorokat kijelöli; ha elengedjük az egeret a kijelölés megmarad. A kijelölősávban duplát kattintva egy teljes bekezdés, háromszor kattintva pedig a teljes dokumentum jelölhető ki. Az F8-as billentyű: A kijelölés sok esetben egy szóra, mondatra, bekezdésre vonatkozik. A szövegszerkesztő ezeket a szövegrészeket képes felismerni, ezért kijelölésüknek létezik egyszerű formája is. Az F8 billentyű megnyomásával bekapcsoljuk a bővítés módot, ezután a kijelölés elkezdéséhez vagy a kijelölt tartomány megváltoztatásához használhatunk egeret és billen22
Más nézetben is van kijelölősáv, de az ablak széle mellett azokban szerepelhet más adat is.
76
INFOMÉDIA tyűzetet is. A szerkesztés kijelölés bővítés üzemmódját az állapotsor is jelezi BŐV felirattal, az üzemmód elhagyása az ESC billentyűvel történik. Az F8 többszöri megnyomásával automatikusan egyre nagyobb egységet jelölhetünk ki kurzormozgatás nélkül. 9.3.7
Szöveg áthelyezése és másolása
A dokumentumban a szövegrészek áthelyezése, másolása praktikus lehetőség arra, hogy munkánkat tetszőlegesen megváltoztassuk nyomtatás előtt. Az áthelyezést és másolást az egérrel érdemes akkor elvégezni, ha a változtatás csak a monitoron lévő szövegrészt érinti. Amennyiben a változtatáshoz gördíteni vagy lapozni kell, akkor praktikusabb a vágólap használata. Áthelyezés vágólappal: A dokumentum egy tetszőlegesen nagy, de összefüggő részlete egy lépésben áthelyezhető. Az áthelyezendő részt ki kell jelölni, a Kezdőlap lapon a Vágólap csoporton a Kivágás szimbólummal a vágólapra helyezhető, majd az új beszúrási pontban a Kezdőlap lapon a Vágólap csoporton a Beillesztés szimbólummal az áthelyezés megtörténik. Áthelyezés egérrel: A kijelölt dokumentum részt egérrel is áthelyezhetjük. A kijelölt részt meg kell fogni az egérrel és áthelyezni. Másolás vágólappal: A dokumentum egy tetszőlegesen nagy, összefüggő részlete egy lépésben másolható. A másolandó részt ki kell jelölni, Kezdőlap lapon a Vágólap csoporton a Másolás szimbólummal a vágólapra helyezhető, majd a másolási pontban a Kezdőlap lapon a Vágólap csoporton a Beillesztés szimbólummal a másolás megtörténik. Másolás egérrel: A kijelölt dokumentum részt egérrel is másolhatjuk. A kijelölt részt meg kell fogni az egérrel, és meg le kell nyomni a CTRL billentyűt. Az egérkurzor ilyenkor egy plusz jellel kibővül. A CTRL billentyűt addig kell nyomva tartani amíg a másolat új helyén el nem engedjük az egér gombját. A másolat megjelenése után a ctrl elengedhető. 9.3.8
Keresés és csere egy dokumentumon belül
A gépelés során sok időt kell azzal tölteni, hogy egy sort vagy egy szót megkeressünk. A Word kérésünkre képes megkeresni egy szövegrészt. A Kezdőlap lapon, a Szerkesztés csoporton a Keresés parancsot választva egy párbeszédablakba beírható a keresett szó, szótöredék.
42. kép
Keresés a dokumentumban
77
INFOMÉDIA A Következő gombot megnyomva a kurzor utáni első találat, majd a második stb. látható, ami addig folytatható, míg a keresett részhez nem érkezünk. Az egérrel a dokumentumra kattintva a párbeszédablak a képernyőn marad, így a keresés folytatható, viszont a Mégse gombbal a párbeszédablak be is zárható. Csere a dokumentumban: A csere a kereséssel csaknem megegyezik, ugyanebben a párbeszédablakban a Csere fület kell választanunk, majd azt kell megadnunk, hogy a megtalált szót mire cserélje. Egy találat esetén a Csere gombbal kérhető a csere, a Következő gombbal pedig a csere elvethető, az adott találat esetén.
43. kép
Csere a dokumentumban
A kereséshez hasonlóan a feltételek itt is pontosíthatók. Ha biztosak vagyunk abban, hogy a feltételeink helyesek és csak a kívánt karaktereket szerepelnek a találatban, akkor sok csere esetén érdemes a Mindet gombot használni, így az összes cserét végrehajtja kérdezés nélkül.
9.4
ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a leckében a hallgatók megismerkedtek a Word 2007 felhasználói felületével, annak legfontosabb elmeivel és a szövegszerkesztés megkezdéséhez szükséges ismeretekkel, azaz a menüsorral, a Nézet lappal, a vonalzó megjelenítésével, a görgetősáv funkciójával, az állapotsorral, a párbeszédpanelekkel, a nézetek szerepével, a dokumentum tárolásának legfontosabb jellemzőivel, a kurzormozgatás lehetőségeivel és a karakterműveletekkel illetve dokumentumon belüli keresés és csere műveleteivel.
9.5
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Ismertesse a Microsoft Word 2007 elindításának menetét! 2. Ismertesse a Microsoft Word 2007 felhasználói felületének legfontosabb elmeit! 3. Mutassa be, hogyan épül fel a Menüszalag és milyen elemeket találhatunk rajta!
78
INFOMÉDIA
10.
LECKE: ALAPVETŐ KARAKTER-, BEKEZDÉS- ÉS OLDALFORMÁTUMOK
10.1
CÉLKITŰZÉS
A lecke célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a Word 2007 alapvető karakter- és bekezdésformátumaival, az oldalbeállításokkal és a nyomtatás jellemzőivel.
10.2
TARTALOM
A karakterformátumok Alapvető bekezdésformátumok A tördelést befolyásoló formátumok Oldalbeállítások Nyomtatás
10.3 10.3.1
A TANANYAG KIFEJTÉSE Karakterformátumok
A karakter a legkisebb formázási egység. A legtöbb dokumentum tartalmaz karakterformázást, hiszen ez a kiemelés egyik eszköze. A bőséges formátumkínálat azonban ne vezessen tévútra senkit. Egy dokumentum akkor ízléses, ha a karakterformákból keveset alkalmazunk, de azokat a dokumentum egészében következetesen használjuk. A formátum alkalmazása: a karakterek műveleteihez minden karaktert szükséges kijelölni. A karakter szinte minden formátuma a Kezdőlap lapon, a Betűtípus csoport segítségével alakítható ki: betűtípus, méret, szín és számtalan más forma. A karakterformákat nem törölhetjük, csak megváltoztathatjuk. A dokumentumban lévő karakternek kell, hogy legyen mérete, betűtípusa, valamilyen stílusa és színe. A „törlés” voltaképpen egy más formátum beállítását jelenti, amit fentebb taglaltunk. 10.3.2
Alapvető bekezdésformátumok
A szövegszerkesztés során többször megesik, hogy egy új gondolatba kezdünk bele, egy cím után folytatjuk mondandónkat, felsorolást készítünk stb. A felsorolt esetek mindegyike abban hasonlít, hogy ilyenkor új bekezdést kell kezdenünk, ami a bekezdés végére helyezett bekezdésjellel történik. Bekezdésjel beszúrása: A bekezdés a Wordben két bekezdésjel közötti szöveget jelent. A bekezdés vége jel vagy röviden bekezdésjel szerepe többrétű: − egy karakter, amely jelzi a bekezdés végét, − tárolja a bekezdésre vonatkozó összes formátumot, − végrehajt egy soremelést és − az utána lévő karaktereket (gépelésnél a kurzort) a következő sor elejére állítja. A bekezdésjel az ENTER billentyűvel juttatható a dokumentumba. A bekezdésjel elhelyezése bármikor megtehető, de célszerű a bekezdéseket gépeléskor létrehozni. A bekezdésekre tagolt szöveg sokkal jobban áttekinthető már szerkesztéskor is. 79
INFOMÉDIA Legyünk óvatosak, ugyanis az automatikus sortörés miatt csak akkor gépeljünk bekezdésjelet, ha a következő szavakat mindenképpen egy új bekezdésben, vagyis új sorban szeretnénk látni! Hogyan látható a bekezdésjel? Jó, ha a bekezdésjel szerkesztéskor látható a dokumentumban, ugyanakkor néha láthatatlan. Ha nem látjuk, akkor ellenőrizzük, hogy a bekezdésjel megjelenítéséhez a Kezdőlap lapon a Bekezdés csoportban a Minden látszik elem be van-e kapcsolva! A formázás hatóköre: Kijelölés hiányában a parancsok az aktuális formázási egységre vonatkoznak, vagyis arra, ahol a szövegkurzor áll. A bekezdést a szövegkurzor egyértelműen megjelöli. Ha a parancsot éppen az aktuális bekezdésre szeretnénk kiadni, akkor a kijelölés elhagyható, egyébként az azonosan formázandó bekezdéseket jelöljük ki, így több bekezdést tudunk egyszerre formázni. Bekezdésformátumok A bekezdés alapvető formátumai a Kezdőlap lapon a Bekezdés csoportban alakíthatók ki. Ha a csoport jobb alsó sarkában található Párbeszédpanel megjelenítése szimbólumra klikkelünk, akkor az első helyen a Behúzás és térköz fülnél állítható az igazítás, behúzás, térköz és sorköz formátum. Vizsgáljuk meg egyenként a formátumok kiadásának lehetőségét.
44. kép
80
Bekezdések formázása
INFOMÉDIA Igazítás: A bekezdés igazítása állítható az Igazítás kombinált lista Balra zárt, Középre zárt, Jobbra zárt, Sorkizárt elemek egyikének kiválasztásával. A parancsot a Bekezdés csoport azonos funkciójú gombjainak segítségével is kiadhatjuk, így a parancskiadást nagymértékben gyorsíthatjuk. A gépelést balra igazított vagy más néven balra zárt bekezdésben érdemes végezni, így a gépelt karakterek nem „ugrálnak”, és a számunkra természetes balról jobbra haladó írás iránya is megmarad. Sorok behúzása: A bekezdés behúzása állítható az Behúzás csoportban. A bal behúzást a Balról, a jobb behúzás mértékét a Jobbról méretező mezőkkel végezhetjük el. A bal behúzás a bal, míg a jobb behúzás mértéke a jobb margótól értendő centiméterben. A Típusa kombinált lista lehetőséget ad az első sor és a szövegtörzs helyzetének meghatározásához. A lista „nincs” eleme esetén az első sor „egy vonalban” kezdődik a szövegtörzzsel. A lista Első sor eleme esetén az első sort beljebb állítjuk a szövegtörzshöz viszonyítva, a Mértéke méretező mezőben adhatjuk meg centiméterben a pontos értéket. A lista Függő eleme esetén a szövegtörzset beljebb állítjuk az első sorhoz viszonyítva, a Mértéke méretező mezőben adhatjuk meg centiméterben a pontos értéket. Sorköz: A bekezdés sorai közti távolság a Térköz csoportban a Sorköz kombinált listával állítható. Az alapeset a lista Szimpla eleme, amikor minden sorba írunk. Amennyiben szeretnénk a sorokat szellősebben látni, akkor a 1,5 sor, illetve a Dupla elemmel ez megtehető. A 1,5 sor választása minden sor után egy fél sor, míg a Dupla esetén egy teljes sor kihagyását jelenti a bekezdés minden sora után. A kihagyás a bekezdés utolsó sora után is megtörténik, ne keverjük össze a térköz formátummal. A többi elemmel most nem foglalkozunk, mert ritkán van rá szükség, de az egynél kisebb sortávolság alkalmazását kerüljük. 10.3.3
Tördelést befolyásoló formátumok
A bekezdések sorai végén a tördelés automatikus, ami azt jelenti, hogy gépelésnél, módosításnál a bekezdés soraiban a szavakat mindig a lehető legjobb sorkitöltéssel helyezi el. Ha egy szó nem fér el a sor végén, akkor az automatikus sortörés miatt a következő sorba kerül. Ugyanakkor a bekezdések tördelése egy új oldal kezdetekor okozhat problémát. Az oldaltörés szintén automatikus, vagyis a lap aljához érve egy új oldalt kezd. A bekezdések viszont nem minden esetben úgy kerülnek a lap aljára, ahogy az elfogadható. Az egyik legsúlyosabb szerkesztési hiba, ha a bekezdés első sora az oldal alján egyedül marad vagy ha az utolsó sora egyedül áll a következő oldal legfölső sorában. Az új oldal kezdésénél előforduló bekezdés-tördelési hibák elkerülésére jól alkalmazható a bekezdés néhány formátuma. Fattyú- és árvasor: Az oldal alján esetlegesen egyedül maradt első sort nevezzük a Wordben árvasornak, az egyedül lévő utolsó sort az oldal tetjén pedig fattyúsornak. A Word árva sort képes megszüntetni úgy, hogy a bekezdés árvasorát – annak ellenére, hogy a lap aljára kiférne –, nem hagyja az oldal alján, hanem a következő oldalra tördeli. A fattyúsor megszüntetését is a Wordre bízhatjuk. Ebben az esetben a bekezdés utolsó előtti sorát áthozza az előző oldalról a fattyúsorhoz, így már nem lesz az oldal tetején egyedül.
81
INFOMÉDIA Az említett formátum a Kezdőlap lapon a Bekezdés csoportban alakítható ki. Ha a csoport jobb alsó sarkában található Párbeszédpanel megjelenítése szimbólumra klikkelünk, akkor a második, a Szövegbeosztás fület választjuk, majd a Fattyú- és árvasorok választónégyzetet kijelöljük, bár alapesetben a bekezdéseknél ez a formátum adott. Ezután a bekezdést ebből a szempontból helyesen tördeli.
45. kép
A tördelés beállításai
Kerüljön a bekezdés egy oldalra: Egy idézetet, fogalmat, feladatot stb. tartalmazó, több sorból álló bekezdésnél zavaró lehet, hogy a bekezdés első néhány sora a lap alján, míg a többi sora a következő oldalra kerül. A bekezdés formátumai között erre is akad megoldás, ilyenkor a teljes bekezdés egy oldalra kerül, mégpedig úgy, hogy az előző oldal aljáról a sorait a következő oldalra helyezi .Ehhez az előbbiekben említett helyen az „Egy oldalra” választónégyzetet kijelöljük, így nem enged oldaltörést a bekezdésben. Legyen egy oldalon a következővel: A címet tartalmazó bekezdéseknél gondatlanságra utal, ha egy cím a lap aljára, az utolsó sorba kerül. Amennyiben a bekezdés egyetlen sorból áll, akkor az az első és egyben utolsó sora is tördelési szempontból. Ilyenkor az árva- és fattyúsorokat hiába küszöböljük ki, hiszen a lap alján lévő bekezdés minden sora együtt található. Egy bekezdéshez megadható olyan formátum, amely egy oldalra tördeli a következő bekezdéssel. Címek esetén tehát mindig jelöljük ki az előbbiekben említett helyen az Együtt a következőkkel választónégyzetet. 82
INFOMÉDIA Kezdődjön új oldalon: A főbb címek, mottók stb. számára létezik egy olyan formátum is, amely az eddigi szövegtől függetlenül a kérdéses bekezdést mindig új oldalon kezdi. A fejezetcímekhez alkalmazhatjuk a parancsot a következők szerint: Ehhez az előbbiekben említett helyen az Új oldalra választónégyzetet jelöljük be. 10.3.4
Oldalbeállítások
Az oldalbeállítások egy részét a dokumentum egyéb formátumainak kialakítása előtt célszerű elvégezni. Képzeljük el, hogy egy boríték méretű lapra kezdünk el szerkeszteni, ami a monitoron – a nagyítás lehetősége miatt – nem is tűnik fel, így az eredetileg A/4-es papírra készülő kérelmünk karaktereinek mérete biztosan eltérő lesz attól, mint amit szerettünk volna, azaz nyomtatáskor pl. az A/4-es lap sarkában látjuk majd parányi betűkkel az elkészített dokumentumunkat. Emiatt – az oldalbeállítás után – a formázást kezdhetjük elölről. Az oldalak formátuma a Lap elrendezése lapon az Oldalbeállítás csoportban alakítható ki. Ha a csoport jobb alsó sarkában található Párbeszédpanel megjelenítése szimbólumra klikkelünk, az alábbiak állathatóak be: A Papírméret fülnél a Papírméret kombinált lista egy elemét választva a méret meghatározható, de alatta a pontos, esetleg egyedi méret is megadható centiméterben. Itt adható meg az írásirány is a megfelelő választókapcsoló megjelölésével, ami álló vagy fekvő lapon történő szerkesztést tesz lehetővé. A parancs kiadása előtt ellenőrizzük, hogy a Hatókör kombinált listában a számunkra kedvező beállítást látjuk-e.
46. kép
Papírméret beállítása 83
INFOMÉDIA A Margók fület a papírméret beállítása után rögvest kiválaszthatjuk. Itt a margók távolsága állítható be a lap szélétől centiméterben. A parancs kiadása előtt ellenőrizzük, hogy a Hatókör kombinált listában a számunkra megfelelő beállítást választottuk-e ki.
47. kép 10.3.5
Margók beállítása
Nyomtatás
A dokumentum elkészítésének célja legtöbb esetben a kinyomtatás, a papír alapú felhasználás. A nyomtatási kép megtekintése: A nyomtatási kép az Office gomb/Nyomtatás/Nyomtatási kép parancsa után tekinthető meg.
48. kép 84
Nyomtatás kiválasztása
INFOMÉDIA A nyomtatás folyamata: Nyomtatni az Office gomb/Nyomtatás paranccsal lehet. A párbeszédablakban a nyomtató kiválasztása után megadható többek között a nyomtatási tartomány, a példányszám, a példányok szétválogatása és a nyomtatás tárgya.
49. kép
10.4
Nyomtatás beállításai
ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a leckében a hallgatók megismerkedtek a Word 2007 alapvető karakter és bekezdésformátumaival, az oldalbeállításokkal, a tördelést befolyásoló fattyú- és árvasorok jellemzőivel és a nyomtatás alapvető ismereteivel.
10.5
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mit nevezünk a szövegszerkesztésben bekezdésnek? 2. Hogyan juttathatunk bekezdésjelet egy dokumentumba? 3. Hogyan tehetőek láthatóvá a bekezdésjelek?
85
INFOMÉDIA
11. A MAGASABB SZINTŰ SZÖVEGSZERKESZTÉSI ISMERETEK 11.1
CÉLKITŰZÉS
A lecke célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a magasabb szintű bekezdésformátumokkal, a tabulátorok segítségével történő pozícionálás, az élőfej és élőláb, valamint az oldalszámozás alkalmazásával és a stílusok használatának illetve a tartalomjegyzék készítésének alapjaival.
11.2
TARTALOM
A bekezdések újabb formátumai Szegély és mintázat Tabulátor Felsorolás és számozás Táblázat beszúrása Képek beszúrása Élőfej és élőláb beszúrása Oldalszámozás beszúrása Lábjegyzet, végjegyzet beszúrása Stílusok Tartalomjegyzék a címsor stílusok alapján
11.3 11.3.1
A TANANYAG KIFEJTÉSE A bekezdések újabb formátumai Szegély és mintázat
A szegély formátum a formázandó egység vagy objektum körüli, tetszőleges beállítású vonal elkészítését jelenti. Többnyire külön-külön is rendelkezhetünk az alsó, fölső, jobb és bal szegély meglétéről, valamint formátumáról. A mintázat a formázandó egység vagy objektum háttérmintájának kialakítását jelenti, melynek mintáját és színét határozhatjuk meg. A Lap elrendezése lapon az Oldalháttér csoport Oldalszegély elemét kiválasztva a Mintázat fülön alakítható ki. Egyes objektumok esetén mintázat nem állítható be.
86
INFOMÉDIA
50. kép
Szegély és mintázat beállítása
Bekezdésforma: A szöveg formázásánál szegélyt leginkább bekezdéseknél használunk. Egy bekezdés ily módon is kiemelhető, pl. alkalmazható az élőfej és az élőláb bekezdéseinél, címeknél stb. Bekezdés formázásához a Lap elrendezése lapon az Oldalháttér csoport Oldalszegély elemét kiválasztva a Szegély fülön alakítható ki. Amennyiben a kijelölés tartalmaz bekezdésjelet, úgy a hatókör helyes lesz, ellenkező esetben a hatókörnél a bekezdést nekünk kell kiválasztanunk. Ha ez utóbbit nem tesszük meg, akkor a kijelölt karakterekre helyezzük a formátumot, nem a bekezdésre. A párbeszédablakban a túlzottan bőséges kínálat arra csábít, hogy a dokumentumban többféle szegélyt és mintázatot is készítsünk, ám a mértéktartás itt is ajánlott. A bekezdést a szegélynek nem feltétlenül kell teljesen körbevenni. A bekezdés bármely oldalán a szegély választható vagy elhagyható, sőt eltérő formátumú is lehet. Az ilyen esetekben mindig az Egyéni típus választjuk a párbeszédablak bal oldalán, majd a szegély formátuma után a minta körüli szegély gombok egyikével a négy oldal bármelyikére elhelyezhető (törölhető) a szegély. Ezzel a lehetőséggel készíthetünk csak bal oldali vagy alsó és felső vagy csak alsó szegélyt a bekezdésekhez. Az egymás utáni bekezdések szegély és mintázat formátuma egy egésszé válik, összefolyik, ha a bekezdéseknél azonos a behúzás és azonos a szegély, illetve mintázat beállítása. A bekezdésekre ezt a formátumot alkalmazzuk gyakrabban, de szükség esetén a párbeszédablakban kérhetjük a bekezdések Szegély, mintázat törlése: A formátum megszüntetéséhez ismételten ki kell jelölni a szövegrészt vagy az objektumot, majd újfent a Lap elrendezése lapon, az Oldalháttér csoport Oldalszegély elemét kiválasztva a Szegély fülön a szegélynél a Típus, míg a mintázat esetén a Kitöltés feliratú listában jelöljük be a Nincs lehetőséget. Az OK gomb megnyomása után a már létező szegély vagy mintázat formátumot töröljük. 87
INFOMÉDIA Tabulátor A tabulátor olyan bekezdésforma, amellyel lehetőség nyílik több oszlopba rendezni számadatokat, szavakat, kifejezéseket. A tabulátornak több, egymással összefüggő jelentése ismert. A tabulátor egy bekezdésformátum, amelynél a bekezdéshez tabulátorpozíciók rendelhetők. A pozíciók a bekezdésben meghatározzák, hogy a tabulátorkarakterek a laptükör mely pontjába tolják el a tabulátor mögötti karaktereket. Tabulátornak nevezzük a billentyűzet egyik speciális billentyűjét. A tabulátor a billentyűzet bal oldalán, a CAPS LOCK fölötti billentyű, egy balra és egy jobbra mutató nyíl mellett tartalmazhatja a Tab feliratot is. A billentyű lenyomásakor a beszúrási pontba egy tabulátorkaraktert írunk. Tabulátornak nevezzük továbbá azt a szerkesztő karaktert, ami a tabulátor gomb megnyomása után jelenhet meg a szöveg sorában a képernyőn. A nyomtatáskor nem látható karaktert egy jobbra mutató nyíl jelöli: Hogyan gépeljük? Az oszlopokat tabulátorjelek választják el egymástól, míg a sorok végén – itt kivételesen – egy bekezdésjelet célszerű gépelni. Minden új oszlop előtt csak egy tabulátor jelet kell gépelni. A tabulátor jel előtt és mögött ne szerepeljen más karakter pl. szóköz. A tabulátor karakter ugyanúgy másolható, törölhető, áthelyezhető, mint bármely más karakter. Általánosan igaz, hogy ha az adatokat több oszlopban szeretnénk elhelyezni, akkor mindig tabulátorral elválasztva érdemes begépelni azokat, hiszen gépeléskor ez a legegyszerűbb, ráadásul az így gépelt adatok formázására számtalan módunk van. A tabulátor karakter sajátos tulajdonsága, hogy amennyiben egy adat a tabulátorpozíción túlnyúlik, akkor a tabulátor karakter nem „gondolkodik”, hanem az utána lévő adatot a rákövetkező pozícióhoz rendeli. Tabulátor menüből: A tabulátorok beállításait a Kezdőlap lap, Bekezdés csoportjának jobb alsó sarkában található a Bekezdés párbeszédpanel megjelenítése gombra klikkelés után a párbeszédablak bal alsó sarkában megjelenő Tabulátorok feliratra klikkelve érhetjük el. A Pozíció alatti szövegdobozba gépeljük a pozíciót centiméterben. Az értéket számmal írjuk be, ami megfelel a bal margótól mért távolságnak. Amennyiben rendelünk hozzá igazítást vagy kitöltést, akkor azt is bejelöljük. Ha végeztünk, megnyomjuk a Felvétel gombot. A következő pozíciónál ugyanígy járunk el. Ha módosítani szeretnénk egy pozíciót, akkor a listában kiválasztjuk az egérrel, majd megváltoztatható az igazítása, kitöltése, ezután mindig megnyomjuk a Felvétel gombot. A rosszul felvett pozíciót kiválasztjuk és a Törlés gombbal töröljük. A műveletek végén megnyomjuk az OK gombot.
88
INFOMÉDIA
51. kép
Tabulátorok párbeszédablak
Tabulátor vonalzóval: A tabulátor formátumot a vonalzón gyorsabb beállítani, de ehhez az egérrel nagyon kifinomultan kell bánni. A vonalzó elején a tabulátort választó gombra történő kattintással választhatunk egy tabulátorjelölőt. Az öt tabulátorjelölőből négy itt is választható (a vonal jelölő nem). A kiválasztott tabulátorjelölőt a vonalzóra helyezhetjük. A tabulátorjelölő meghatározza az igazítást és a pozíciót, amit mi a vonalzóra kattintással rögzítünk. Ehhez az egérrel a vonalzó egy konkrét pozíciójába kattintunk, így a választott tabulátorjelölőt az adott pozícióba helyezzük. A tabulátor pozíciójának változtatásához a tabulátorjelet megfogjuk a vonalzón, és balra vagy jobbra mozgatjuk. A pozíció törléséhez a tabulátorjelet lehúzzuk a vonalzóról és elengedjük. Természetesen a formátumot bármikor változtathatjuk a vonalzón és a menüben egyaránt. A formátum megszüntetése: Az összes tabulátorpozíció törölhető a Kezdőlap lap, Bekezdés csoportjának jobb alsó sarkában található a Bekezdés párbeszédpanel megjelenítése gombra klikkelés után a párbeszédablak bal alsó sarkában megjelenő Tabulátorok feliratra klikkelve érhetjük el, a megjelenő párbeszédablakban válasszuk Az összes törlése opciót. A gomb hatására az összes pozíció megszűnik, vagyis a formátumot töröltük a bekezdésről. A tabulátorkarakterek ezután az alapértékek szerinti pozíciókhoz rendelik a mögöttük lévő karaktereket. Felsorolás és számozás Egy rövid dokumentum esetén is szerencsés a felsorolás tételeit külön sorban elhelyezni, és azokat valamilyen jellel megkülönböztetni, így a szöveg sokkal áttekinthetőbb. A Wordben sorszámmal vagy felsorolásjelző karakterrel csak a bekezdések láthatók el, ami azt jelenti, hogy a felsorolás tételeit külön-külön bekezdésbe kell gépelni. A formátum a sorszámok esetén különösen hasznos, ugyanis a sorszámot a Word áthelyezésnél, törlésnél és beszúrásnál automatikusan frissíti. 89
INFOMÉDIA A formátum használatakor a Word a bekezdések első sora elé helyez egy felsorolásjelző karaktert (szimbólumot) vagy egy sorszámot. Kezdőlap lap, Bekezdés csoportjában keressük meg a felsorolás és számozás parancsgombjait, ahol a szimbólum melletti nyílra klikkelve láthatóvá válik a legutóbb használt szimbólumok és számozások sora, a dokumentumban eddig használt felsorolás és számozás szimbólumok, és a szimbólum illetve számozás gyűjteményéből kiválasztható a kívánt szimbólum illetve sorszám. A felsorolás jellemzői Amennyiben az imént említett helyen nem találjuk meg a használni kívánt szimbólumot, akkor válasszuk az Új szimbólum megadása lehetőséget. A megjelenő párbeszédablakban a felsorolásjelző karaktert a Szimbólum gomb megnyomása után lehet megjelölni.
52. kép
Felsorolás
Ugyanitt elvégezhetünk néhány egyéb beállítást is. A felsorolásjelző helyzetének állítása a bekezdés első sor behúzását jelenti a felsorolásjelzővel együtt, míg a szöveg helyzetének állítása a bekezdés szövegtörzsének behúzását jelenti. A behúzás formátumok elvégezhetők a már ismert módon is (pl.: a vonalzóval), de szerencsés a behúzást a felsorolás formátumhoz itt elvégezni. A párbeszédablakban beállított formátumok szerinti valós megjelenítést láthatunk a Minta ablakrészben. Az első sor és a felsorolásjelző karakter közötti távolság tetszőlegesen állítható a formátum kiadása után, ugyanis a Word ehhez egy tabulátort helyez el a bekezdésben, valamint egy tabulátor karaktert szúr be a szövegsor elé. A távolság alapesetben 0,63 cm. Számozás készítése A felsorolás egyes pontjaira olykor később hivatkozunk, vagy a felsorolásnál kiemelten fontos lehet a tételek sorrendje. A lista tételeit, vagyis a bekezdéseket ki kell jelölni. A Kezdőlap lap, Bekezdés csoportjában keressük meg a számozás parancsgombját, ahol a parancsgomb melletti nyílra klikkelve beállíthatjuk a számozás típusát, illetve módosíthatjuk a számozás hierarchiáját a Listaszint módosítása paranccsal. Egy kiválasztott számozás formátuma megváltoztatható az Új számformátum megadása paranccsal A szám formátuma a Betűtípus gomb megnyomása után kiválasztott betűtípussal, a Számozás legördülő listával, a kezdő sorszám beállításával, valamint a szám után állandóan megjelenő karakterek megadásával változtatható. A párbeszédablakban egyéb beállítások is elvégezhetők. A szám helyzetének állítása a bekezdés első sor behúzását jelenti a számmal együtt, valamint a szám igazítását az első sorhoz. A szöveg helyzetének állítása a bekezdés szövegtörzsének 90
INFOMÉDIA behúzását jelenti. A behúzás elvégezhető a már ismert módon. A párbeszédablakban beállított formátumok szerinti valós megjelenítést láthatunk a Minta ablakrészben.
53. kép
Számozás
A bekezdés számozása és első sora közötti távolságot a felsorolás formátum kiadása után egy tabulátorral változtathatjuk, ehhez a Word a tabulátor pozíció és a tabulátor karaktert is megjeleníti. A számozás folytatása vagy újrakezdése a Kezdőlap lap, Bekezdés csoportjában a számozás parancsgombja melletti nyílra klikkelve, a Számozás értékének beállítása paranccsal érhető el. 11.3.2
Táblázat beszúrása
A táblázat a szöveg közé beékelődő, cellákból álló dokumentumrész. A táblázatot cellánként szerkeszthetjük, oszloponként, soronként és cellánként is formázhatjuk, sőt a táblázat celláiban a bekezdés és más egyéb formátumok is használhatók tartalmuktól függően. Egy sor és egy oszlop találkozásánál található egy téglalap, amit cellának nevezünk. A cellákba írhatjuk az adatokat vagy egy tetszőleges szöveget. A cellákban található egy cella vége jel, ami nyomtatáskor nem látszik. Egy cellában akár több bekezdés is lehet és a cella objektumot is tartalmazhat. Formázható a cellákban lévő karakter, illetve bekezdés, valamint maga a cella. A cellának például lehet saját szegélye, mintázata és a benne lévő adatot vízszintesen és függőlegesen is igazíthatjuk. A cella adatait a táblázatban sorba rendezhetjük, sőt kérésünkre az adatokat össze is adja. Táblázat létrehozása A táblázat létrehozásához használjuk a Beszúrás lap, Táblázatcsoportjára klikkelve a Táblázat beszúrása opciót. A megjelenő párbeszédablakban megadható a sorok és az oszlopok száma és a méretezés jellemzői.
91
INFOMÉDIA
54. kép
Táblázat tulajdonságai
Az egész táblázat törlése: Jelöljük ki a táblázatot az egérrel, majd a SHIFT + DELETE billentyűk lenyomásával töröljük a táblázatot (A Shift billentyű lenyomás nélkül csupán a táblázat tartalmát törölnénk). Másik lehetőség a törlésre az Elrendezés lap Sorok és oszlopok csoportjának törlés opciói. Cellaformátumok: A táblázat minden cellája önállóan formázható. A formátumok a következők: szegély, mintázat, szövegirány, függőleges és vízszintes igazítás, ez utóbbi hármat az Elrendezés lap Igazítás csoportjából érhetjük el. A szegély és a mintázat formátumot a kijelölt cellákra, vagy teljes kijelölés esetén a táblázat egészére a megjelenő Tervezés lap, Táblázatstílusok csoportjában a Szegélyek illetve az Árnyékolás elemnél állíthatjuk be. Új sor, oszlop beszúrása: A sorok beszúrása legegyszerűbben úgy valósítható meg, ha a sor vagy oszlop kijelölés után az Elrendezés lap Sorok és oszlopok csoportjából kiválasztjuk a megfelelő elemet. Sor- és oszlopméretezés: Egérrel a táblázat rácsvonalára állva megfogható a rácsvonal, ilyenkor az egérkurzor megváltozik, így a táblázat sorai, oszlopai átméretezhetők. Az egérkurzor lehetséges alakjai méretezéskor a cellarácson. A sorok esetén az alsó szegélyt, az oszlopok esetén a jobb oldali szegélyt kell megfogni. Oszlopok méretezése előtt győződjünk meg arról, hogy a kurzor a táblázatban álljon és ne legyen kijelölve egyetlen karakter sem, mert akkor csak a kijelölést tartalmazó sorra vonatkozik az oszlop szélességének változtatása. A táblázat egeres méretezéséhez nagy segítség a SHIFT billentyű, melyet elsőként kell lenyomni, utána – a SHIFT nyomva tartása mellett – egérrel meg kell fogni a táblázat szegélyét, így a táblázatban a többi oszlop szélessége nem változik, vagyis a teljes táblázat szélessége is változik, nem csak az adott táblázatszélességen belül a cellák aránya. A méretváltoztatást követhetjük az Elrendezés lap Cellaméret csoportjában, illetve itt lehetőség van a beállítások számokkal való megadására is. 11.3.3
Képek beszúrása
Képek, alakzatok, ClipArtok (az Office programcsomaghoz biztosított tematizált ábra és képgyűjtemény) beszúrásához válasszuk a Beszúrás lap Ábrák elemét. 92
INFOMÉDIA A Képek elemnél tudnunk kell, hogy hol található a háttértáron az adott fájl, amit a Kép szimbólumra klikkelés után megjelenő párbeszédablakban kereshetünk meg és a Beszúrás gombra klikkelve helyezhetjük el a dokumentumban.
55. kép
Kép beszúrása
Az alakzatok gombra klikkelve a megjelenő listából ki kell választanunk a megfelelőt, majd a lista eltűnése után a bal egérgombot lenyomva és nyomva tartva többnyire átlós mozgást végezve meg kell határoznunk az alakzat méretét. A megfelelő méretet elérve fel kell engednünk az egér bal gombját, amelynek hatására megjelenik az alakzat a dokumentumunkban. A ClipArt gombra klikkelve a jobb oldalon megjelenő sávon kereshetünk kulcsszó alapján megfelelő médiaelemre, illetve a Klipek rendezés feliratra klikkelve a megjelenő ablakban tallózhatjuk a médiaelemeket, illetve a megfelelő elemet az egérrel át is húzhatjuk a dokumentumba. A beszúrt grafikus médiaelemek könnyedén áthelyezhetőek, átméretezhetőek (a sarkokon illetve az oldalfelezőkön elhelyezett fogópontok segítségével), illetve forgathatóak is a zöld körre klikkelve. A grafikus elem és a szöveg viszonyát (körbefutja-e a szöveg az elemet, a szöveg elé vagy mögé kerüljön stb.) többféle módon is beállíthatjuk. A legegyszerűbb talán, ha kijelöljük a grafikus objektumot, majd kiválasztjuk a Lap elrendezés lapon belül az Elrendezés csoportot és a Körbefuttatás gombra klikkelve a További elrendezési lehetőségek opciót választjuk. Itt a fentieken kívül a Kép helyzete fülre klikkelve lehetőségünk van a kép pozíciójának pontos megadására is. 11.3.4
Élőfej és élőláb beszúrása
Több oldalt kitevő munkák esetén a lapok tetején, alján elhelyezhetünk egy állandó, formázott szöveget, esetleg képet. Az élőfej tartalmazhatja pl. a mű címét, szerzőjének 93
INFOMÉDIA nevét, míg az élőláb többnyire az oldalszám közlésére használatos. Az itt található karakterek mérete lehetőleg legyen eltérő az oldal tükrében lévő főszövegétől. Az élőfej elkészítéséhez válasszuk a Beszúrás lap Élőfej és élőláb csoportját, majd az Élőfej listát legörgetve válasszuk ki az Élőfej szerkesztése parancsot. A kiválasztás után lehetőségünk nyílik a lap felső széle és a felsőmargó közötti területre szöveget beírnunk. Alapbeállítások esetén a beírt szöveg minden oldal tetején megjelenik. Az itt elkészített szöveg tetszés szerint formázható. Az élőláb elkészítését végezhetjük az élőfejhez analógiájára, de természetesen ebben az esetben válasszuk a Beszúrás lap Élőfej és élőláb csoportját, majd az Élőláb listát legörgetve válasszuk ki az Élőláb szerkesztése parancsot. 11.3.5
Oldalszámozás beszúrása
Az oldalszámok beszúrásához válasszuk a Beszúrás lap Élőfej és élőláb csoportját, majd az Oldalszám listát legörgetve válasszuk ki a nekünk megfelelőt.
56. kép
Oldalszámozás
A Formázás, oldalszámozás elemet választva lehetőségünk nyílik a számformátum és a számozás módjának beállítására is. A oldalszámok törléséhez válasszuk a Beszúrás lap Élőfej és élőláb csoportját, majd az Oldalszám listát legörgetve válasszuk ki az Oldalszámok eltávolítása parancsot. 11.3.6
Lábjegyzet, végjegyzet beszúrása
A dokumentum ritka vagy idegen szavainak magyarázata, a közölt forrás hivatkozásának leírása, a személyek életrajzi adatai és egyéb megjegyzések zárójelbe tehetők. A zárójel viszont zavarja az olvasás folytonosságát, különösen akkor, ha több sorból áll, ráadásul az olvasót fölöslegesen terheljük számára olvasáskor sokszor szükségtelen adatokkal.
94
INFOMÉDIA A magyarázat, leírás, megjegyzés stb. nem minden esetben része az elsődleges mondanivalónknak, emiatt azt szerencsésebb – az olvasó számára könnyen megtalálható helyen –, az oldal alján lábjegyzetben vagy a dokumentum végén végjegyzetben leírni. Ezáltal a folyamatos olvasást sem zavarjuk. Miben segít a Word? A lábjegyzet és végjegyzet a laptükörhöz tartozik, ezért a meglévő jegyzetek bármikor javíthatók. Az elkészítését a Word többrétűen segíti. A Word készítéskor elhelyezi a megfelelő méretű indexet a beszúrási pontba és az oldal aljára vagy a dokumentum végére, ami a jegyzetet köti össze a hivatkozott szóval vagy mondattal. A hivatkozások helyes újraszámozását is elvégzi, így pl. az első és a második jegyzet közé beszúrt újabb jegyzet hivatkozási száma kettes lesz, az utána lévőké pedig eggyel nő. A hivatkozás indexére állva egérrel a folyamatos szövegben a jegyzet szövege megjelenik egy kis téglalapban. A dokumentum szerkesztése kapcsán megtörténhet, hogy a hivatkozott rész és a hozzá tartozó lábjegyzet más oldalra kerül, ekkor a jegyzet automatikusan követi azt, vagyis a lábjegyzet magyarázata azonnal, automatikusan arra az oldalra kerül, ahol a hivatkozott szövegrész van.
57. kép
Lábjegyzet és végjegyzet
A lábjegyzet és a végjegyzet bekezdéseit a Word stílussal formázza. A stílus megváltoztatásával az összes jegyzet formátuma egyszerre változik. Lábjegyzet készítése: válasszuk a Hivatkozás lap Lábjegyzetek csoportjának Lábjegyzet beszúrása elemét, majd gépeljük be a lábjegyzet szövegét. Ha az alapértelmezett beállítások ne felelnek meg, akkor válasszuk a Hivatkozás lap Lábjegyzetek csoportjának jobb alsó sarkában található Lábjegyzet és végjegyzet párbeszédpanel megjelenítése gombot és végezzük el a lábjegyzet vagy végjegyzet beállításainak testreszabását. A lábjegyzetek és 95
INFOMÉDIA végjegyzetek törléséhez elegendő csak a szövegen található jelölést törölni, a jelöléshez kapcsolódó szöveg automatikusan törlésre kerül. 11.3.7
Stílusok
Stílusok használatával – a megismert formátumokra alapozva – a formázás unalmas, ismétlődő műveleteinek elvégzését a Wordre bízhatjuk. A stílusok használata az eddigi tevékenységünkhöz képest négy jelentős előnnyel jár: A dokumentum egésze tipográfiailag egységes lesz anélkül, hogy nekünk állandóan észben kellene tartani a használt formátumokat. A formázás ideje a töredékére csökken. A bekezdés- és karakterformátumok módosítása sokkal egyszerűbb. Egyszerre változtathatók meg az egymástól távol lévő, de azonos formátummal rendelkező bekezdések, pl. címek. A Wordben mindig használtunk stílust, még ha ez eddig nem is tűnt fel. Az üres dokumentum bekezdései többnyire Normál stílusúak, amíg meg nem változtatjuk. Az aktuális bekezdés stílusa a Kezdőlap lap, Stílusok csoportjában tekinthető meg (sárga kerettel jelölve). A stílusok fajtái: A kapcsolódó formátumok alapján két stílus van: bekezdés- és karakterstílus. Mi most csak az előbbivel foglalkozunk. A bekezdésstílus a bekezdés- és a karakterformátumokat is tartalmazza, hiszen ez a két formátumcsoport határozza meg egy bekezdés tipográfiáját.
58. kép 96
Stílusok
INFOMÉDIA A stílusok elkészítésük szerint két részre oszthatók: a Word előre létrehozott, ún. beépített stílusai, illetve a felhasználó saját maga készített stílusai. Az elkészítési módtól függetlenül a stílusok bármelyike utólag is megváltoztatható. Alkalmazás: A már létező stílusokkal a formázás igen egyszerű. Az adott szövegrészt kijelöljük a dokumentumban, majd a Kezdőlap lap, Stílusok csoportjában a jobb alsó párbeszédablak megjelenítő szimbólumra klikkelve kiválasztjuk a kívánt stílust. Ennek hatására a kijelölt szövegrész az összes stílushoz tartózó formátumot felveszi. A stílussal formázott bekezdések stílusát természetesen megváltoztathatjuk, de egyszerre mindig csak egy stílusuk lehet, tehát az újbóli stílus alkalmazása a régi stílus elvesztését jelenti.
59. kép
Stílus módosítása
A Stílus mező legördülő listájában a stílusnévhez rendelt formátumok többsége látványosan megjelenik, ha a Minta megjelenítése kiválasztónégyzetet bejelöljük. A stílus formátumának módosítása: A Kezdőlap Stílusok csoportjában klikkeljünk a jobb oldali egérgombbal a stílus nevére, majd válasszuk a módosítás parancsot. A Stílus módosítása párbeszédablakban az alapvető beállítások (név, formázási beállítások) után a Formátum gombot lenyomva egy listából kiválaszthatjuk a módosítani kívánt további jellemzőket (betűtípus, bekezdés stb.). Stílus törlése: Kezdőlap lap Stílusok csoportjában klikkeljünk a jobb oldali egérgombbal a stílus nevére, majd válasszuk az Eltávolítás a kész stílusok gyűjteményéből opciót. 11.3.8
Tartalomjegyzék a címsor stílusok alapján
A dokumentum egésze jobban áttekinthető, ha tartalomjegyzék közli a címekhez kapcsolódó oldalszámot. A tartalomjegyzéket irodalmi művek kivételével a dokumentum ele97
INFOMÉDIA jén helyezzük el, a mű egészére vonatkozó címet követően. Az esetleges előszót, köszönetnyilvánítást is előzze meg, hiszen a tartalomjegyzékre lesz szükség gyakrabban, így azt a lehető legkevesebb lapozás után találja meg a majdani olvasó. A Word dokumentumban csak egy tartalomjegyzék készíthető. A tartalomjegyzéket a dokumentum tetszőleges pontján elhelyezhetjük, ami voltaképpen egy mező, ezért a címek kigyűjtése és azokhoz a megfelelő oldalszám kikeresése a Word feladata. A felhasználónak mindössze a címeket kell megjelölnie a beépített címsor stílusokkal, majd kérésére a Word a kívánt helyen elhelyezi a tartalomjegyzéket. A tartalomjegyzék utólag is aktualizálható, de pl. nyomtatáskor a Word ezt automatikusan elvégezheti.
60. kép
Tartalomjegyzék készítése
A címsor stílusokról: A Word a címek formázásának elősegítésére tartalmaz kilenc beépített bekezdésstílust: Címsor1, Címsor2, Címsor3 stb. A stílusokat a következőképpen használjuk. A legfőbb fejezetcímnek (legmagasabb szint) a Címsor1, ezek alcímeinek a Címsor2, majd az alacsonyabb szintű címeknek a nekik megfelelő beépített stílust adjuk. Formázásnál ezáltal könnyen követhető, hogy épp most melyik szintű címmel dolgozunk, hiszen a stílusnév egyúttal a szint számát is magába foglalja. Tartalomjegyzék készítése: A dokumentumban az összes címet ellátjuk a beépített címsorok valamelyikével, de kizárólag a címeket. A beszúrási pontot (kurzort) a dokumentum azon pontjára állítjuk, ahová a tartalomjegyzék mezőt szeretnénk elhelyezni. Egy üres bekezdésbe szúrjuk be a tartalomjegyzéket a Hivatkozás szalag Tartalomjegyzék csoportjában válasszuk a Tartalom elemére klikkelve a Tartalomjegyzék beszúrása elemet. 98
INFOMÉDIA A parancs kiadását követően egy párbeszédablakban végezzük el a formátumra és tartalomra vonatkozó beállításokat. A formátumok alatti listából a Hivatalos forma használatos a legtöbbször, felette – az új beállítások alapján – állandóan változó Minta alatti kép segít a formátum helyes kialakításában. A párbeszédablak középső részében az oldalszámok letilthatók, jobbra igazíthatók, de ez nem minden formátumnál lehetséges. A Szintek utáni szám határozza meg, hogy a címsor stílusú bekezdések közül melyik szerepeljen még a tartalomjegyzékben, így elkerülhető a hosszú oldalakon át tartó, sok fölösleges bejegyzéssel teli tartalomjegyzék. A Kitöltő karakter a cím szövege és az oldalszám közötti távolságon jelenik meg, így vezetve a szemet a helyes oldalszámhoz. A Beállítások gombbal és a Módosítás gombbal még újabb változtatások kezdeményezhetők. Az Egyebek gombra klikkelve itt lehetséges az egyes stílusokhoz a megfelelő, tartalomjegyzékben szereplő szint hozzárendelése. A Módosítás gombbal a leendő tartalomjegyzék szintenkénti bejegyzéseinek formátumát állíthatjuk, ugyanis a tartalomjegyzék mezőben a szintekhez a TJ 1, TJ 2, TJ 3 stb. stílusok tartoznak, így most vagy később a már megismert módon a felhasználó megváltoztathatja a stílushoz tartozó formátumokat. Tartalomjegyzék törlése: Az egész tartalomjegyzéket kijelöljük, majd megnyomjuk a DELETE billentyűt. A tartalomjegyzéket ezzel töröltük, a címsor stílussal formázott bekezdések és azok stílusai változatlanok maradnak. Tartalomjegyzék aktualizálása: a Hivatkozás szalag Tartalomjegyzék csoportjában válasszuk a Tartalom elemére klikkelve a Frissítés elemet.
11.4
ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a leckében a hallgatók megismerkedtek a magasabb szintű bekezdésformátumokkal (felsorolás, számozás), a tabulátorok segítségével történő pozícionálás, az élőfej és élőláb, a lábjegyzet és végjegyzet, valamint az oldalszámozás alkalmazásával és a stílusok használatának illetve a tartalomjegyzék készítésének alapjaival.
11.5
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mit tud a tabulátorról? 2. Mi a különbség a felsorolás és a számozás között? 3. Mi a különbség a lábjegyzet és a végjegyzet között?
99
INFOMÉDIA
12. ÖSSZEFOGLALÁS A kurzus célja az volt, hogy a hallgatók ismerkedjenek meg az informatikai alapfogalmakkal, a személyi számítógépek típusaival, a gép belsejében található legfontosabb eszközökkel és azok funkcióival, a legfontosabb bemeneti, kimeneti perifériákkal és azok funkcióival, illetve a háttértárakkal. A hardver ismeretek mellett legyenek tisztában a szoftver fogalmával és az operációs rendszerek általános jellemzőivel és kiemelten foglalkozzanak a Windows 7 operációs rendszer alapjaival, ezen belül fájlszerkezettel és adatkezelési eljárásokkal. Ismerkedjenek meg a Windows Intéző és az alapvető fájlkezelési műveletek alkalmazásával és a számítógépes vírusok elleni védekezés alapjaival. Fontos, hogy a hallgatók a hatékony tudományos munka egyik feltételeként megismerkedjenek a szövegszerkesztés elméleti ismereteivel, és sajátítsák el a Microsoft Word 2007 használatának alapjait. Ezen belül ismerkedjenek meg a Word 2007 felhasználói felületével, annak legfontosabb elmeivel és a szövegszerkesztés megkezdéséhez szükséges ismeretekkel. Az alapvető és magasabb szintű karakter- és bekezdésformátumokkal, az oldalbeállításokkal és a nyomtatás jellemzőivel, a tabulátorok segítségével történő pozícionálás, az élőfej és élőláb, valamint az oldalszámozás alkalmazásával és a stílusok használatának illetve a tartalomjegyzék készítésének alapjaival.
100
INFOMÉDIA
13. FELHASZNÁLT IRODALOM Sikos László: PC Hardver kézikönyv; ISBN: 9789639425156, BBS-Info Kft., 2006 Ila László: A számítógépem - PC hardver - Idősebbek is elkezdhetik, ISBN: 9789635454709, Panem Kft., 2007 Markó Imre: PC hardver konfigurálás és installálás, ISBN: 9638682639, LSI Oktatóközpont, 2005 Preppernau, Joan - Cox, Joyce: Windows 7 - Lépésről lépésre; ISBN: 9789639863125; Szak Kiadó, 2009 Rathbone, Andy: Windows 7 – Tantusz; ISBN: 9789635455195; Panem Könyvkiadó, 2009 Bártfai Barnabás: Word 2007 zsebkönyv, ISBN: 9789639425200, BBS-Info Kft., 2007 Perry, Greg: Microsoft Office 2007 - Word, Excel, PowerPoint, Outlook, OneNote Minden egyben, ISBN: 978963963375, Kiskapu Kft., 2007 Johnson, Steve: Microsoft Office 2007 - Pontról pontra, ISBN: 978963872928, PerfactPro Kft., 2008 Farkas Csaba: Az Office 2007 használata, ISBN: 9638700076, Jedlik Oktatási Stúdió Bt., 2007 Microsoft Office 2007 (cd melléklettel) - lépésről lépésre, ISBN: 9639131920, Szak Kiadó, 2007
101
